Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Verzió száma és státusza (Nem végleges, tovább-fejlesztése tervezett (TF), vagy végleges verzió (V))

2.0 TF

MJV közgyűlési határozat száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:

[határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma]

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Székesfehérvár megyei jogú város

ITP felelős szervezet:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Gáspár Edit, pályázati iroda e-mail: [email protected], telefon: +36 70 393 4730

ITP felelős szervezet címe:

8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.

Székesfehérvár, 2015. április


2014-2020

Tartalomjegyzék

Bevezető

3

1.

Az MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer

5

2.

Az ITP célrendszere, célkitűzései

8

2.1.

SZMJV ITP célrendszere és illeszkedése

8

2.2.

Az ITP külső kapcsolatrendszerének vizsgálata

10

SZMJV Integrált Területi Programjának forráskeret allokációja

12

3.1.

Forráskeret a TOP 6. prioritásának viszonylatában

12

3.2.

A forráskeret felhasználási módjának felosztása

15

3.

4.

SZMJV fejlesztési csomag elemeinek (fejlesztési elképzelések) megjelenítése intézkedések szerint 17

5.

Indikátor vállalások

22

6.

Az SZMJV ITP megvalósításának ütemezése

27

7.

Excel mellékletek listája

31

Rövidítés jegyzék

31


2014-2020

Bevezető

Az Integrált Területi Program alapadatai Az ITP megnevezése

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020

Az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

17 060 976 411 Ft (RFP IH javaslat; 2015.03.31.)

A 2014-2020-as támogatási időszak a területi elvek alapján történő forráselosztást biztosító, a regionális operatív programokat felváltó, Terület és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) fő ismérvei két tervezési szintet határoz meg - a megyét és a megyei jogú várost. A tervezési szintek, így a MJV-k feladatellátását finanszírozó dedikált pénzügyi keretekről a Kormány először a 1298/2014. (V. 5.) számú határozatával döntött, amely alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város számára a kormány 16,07 milliárd Ft forrást irányzott elő. Ezt követte a 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat, amely 17,06 milliárd Ft-ra módosította a korábban megállapított keretösszeget. Az Integrált Területi Program első változatának jóváhagyása az NGM elvárásának megfelelően első körben 2014. október 31-ig történt meg. Az első változat módosítására a projektcsomagokat és tartalmukat illető helyi pontosító döntések, a végleges, az EU Bizottsága által elfogadott TOP illetve a végrehajtási környezet és szabályzói egyértelműsítése kapcsán több körben kerülhet sor. Az első változat felülvizsgálatára az Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Stratégiai, Tervezési és Értékelési Főosztálya szakmai támogatásával 2015 tavaszán kerül sor, kormánydöntés elé pedig május hónapban kell kerülnie az anyagoknak. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési ciklusához igazodva 2014-ben elkészült Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS), valamint ezzel együtt a hosszútávra, 2030-ig kitekintő Településfejlesztési Koncepciója (TFK). Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és Településfejlesztési Koncepciójának az elkészítésére a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet előírásai szerint, pénzügyi forrását tekintve a KDOP 3.1.1/E-13-2013-0004 azonosító számú „Fenntartható városfejlesztés előkészítése, megalapozása Székesfehérváron és funkcionális térségében” című pályázat keretében került sor. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a tervdokumentumokat 645/2014. (IX.19.) sz. határozatával fogadta el. A több mint egy évig tartó tervezési munkában fontos szerepet kaptak a vállalkozások, a különböző szakmai és civil szervezetek, kamarák és hatóságok képviselői is, mivel ez a dokumentum területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, az érintett partnerek céljait, elvárásait.

3


2014-2020

Székesfehérvár Integrált Területi Programja az Integrált Településfejlesztési Stratégia fejlesztési irányain, a célok elérését szolgáló intézkedésein alapulóan került kidolgozásra, az ITS TOP tartalmi és forrás keretei között megvalósítható eszközeinek programdokumentuma. A jogszabályi kötelezettségen túl egy további fontos és az ITP tartalmát befolyásoló településfejlesztési dokumentum is elkészült, a „Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégia gazdaságfejlesztési irányait megalapozó Operatív terv 2014-2020” című dokumentum, amely a város legmeghatározóbb - gazdasági - fejlesztési irányát megalapozó illetve támogató fejlesztési háttértanulmány. Ez Székesfehérvár ITS-ének gazdaságfejlesztési programrészét alapozza meg és operatív tervi részletezettséggel támasztja alá a K+F+I megerősítésének és a KKV-k versenyképességének fokozása tematikus célkitűzéseke, illetve gazdaságfejlesztési részprogramokat és projektcsomagokat fogalmaz meg. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. július25-i ülésén ismerte meg a tervet és hagyta jóvá 545/2014. (VII.25) sz. határozatával a beépítését az Integrált Településfejlesztési Stratégiába.

4


2014-2020

1. Az MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer

Székesfehérvár Megyei Jogú Város az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 149/2015.(II.27.) számú határozata szerint döntött Székesfehérvár Integrált Területi Programja (ITP) területi kiválasztási kritérium rendszeréről. A területi szereplő (Székesfehérvár MJV) által választott területi kiválasztási kritériumok: Sorszám

Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

Alkalmazás

II.1.

Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, az ITS-hez és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

IGEN / NEM

II.2.

Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához

A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti.

IGEN / NEM

II.3.

Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

IGEN / NEM

II.4.

Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez

A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

IGEN / NEM

II.5.

Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez

A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre.

IGEN / NEM

II.6.

Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

IGEN / NEM

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

IGEN / NEM

A kritérium alapján a beavatkozások pozitív klímaadaptációs, környezeti állapot és erőforrás-hatékonysági hozzájárulással bírnak.

IGEN / NEM

Egyéb kritérium 1: II.8.

Hozzájárulás a klímavédelmi és a jó környezeti állapotot biztosító célokhoz

5


2014-2020

A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám

Kritérium megnevezése

Szöveges magyarázat

Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

Alaphelyzet: A kiválasztandó beavatkozások, fejlesztési elképzelések, projektek az ITS céljaihoz, prioritásaihoz illeszkedve kerültek kidolgozásra, megfogalmazásra illetve azokkal egyértelműen összekapcsolhatóak. A tervezett tevékenységek indikátorai megfeleltethetőek az ITS monitoringjának, hozzájárulnak az ITS (jelenleg indikatív, később véglegesítendő) indikátorértékei teljesüléséhez. Illeszkedő ITS cél (ok): S1 Székesfehérvár európai szinten is számon tartott gazdasági erőcentrummá történő fejlesztése S2 Székesfehérvár népességmegtartó erejének megőrzése a társadalmi szolgáltatások és környezet feltételeinek javításával S3 Székesfehérvár a városi környezeti és infrastrukturális elemek jó állapotával szolgálja a helyi lakosságot és gazdasági szereplőket S4 Székesfehérvár térségi központ szerepének kibontakozása szolgáltató várossá válás útján

II.2.

Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához

Alaphelyzet: A kiválasztandó beavatkozások, fejlesztési elképzelések, projekteknek amennyiben önkormányzati fejlesztések sem megvalósításukban, sem fenntarthatósági szempontból nem hathatnak negatívan a stabil, takarékos, pozitív működési egyenleggel megtervezett, megtervezendő és végrehajtható aktuális városi költségvetésre. Nem önkormányzati projekt esetén (más szervezet a főkedvezményezett) minimalizálni kell minden olyan fenntarthatósági kockázatot, amely nem kezelhető többletterhet róhat az önkormányzatra. Illeszkedő ITS cél (ok): S1 Székesfehérvár európai szinten is számon tartott gazdasági erőcentrummá történő fejlesztése S2 Székesfehérvár népességmegtartó erejének megőrzése a társadalmi szolgáltatások és környezet feltételeinek javításával S3 Székesfehérvár a városi környezeti és infrastrukturális elemek jó állapotával szolgálja a helyi lakosságot és gazdasági szereplőket

II.5.

Hozzájárulás a gazdasági

Alaphelyzet: A kiválasztandó

II.1.

6

beavatkozásoknak,

fejlesztési


növekedéshez

Egyéb kritérium 1: II.8.

Hozzájárulás a klímavédelmi és a jó környezeti állapotot biztosító célokhoz

2014-2020

elképzeléseknek, projekteknek szolgálniuk kell a termelési érték növekedését, l ehetőség szerint a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek elterjedését mind a termelő mind a szolgáltatói szférában, fenntarthatóvá téve a város jelentős iparűzési adóbevételeinek jövőbeni alakulását; a város munkaképes lakosságának helyben tartását erősítő és új betelepülőket vonzó szolgáltatási, infrastrukturális elemek létrejöttét. Illeszkedő ITS cél (ok): S1 Székesfehérvár európai szinten is számon tartott gazdasági erőcentrummá történő fejlesztése S2 Székesfehérvár népességmegtartó erejének megőrzése a társadalmi szolgáltatások és környezet feltételeinek javításával S3 Székesfehérvár a városi környezeti és infrastrukturális elemek jó állapotával szolgálja a helyi lakosságot és gazdasági szereplőket Alaphelyzet: A kiválasztandó beavatkozások, fejlesztési elképzelések, projektek megvalósulása helyi szinten is érzékelhetően hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az azzal járó kockázatmegelőzés és kezelés előmozdításához illetve a környezet megóvásához és a jó környezeti állapot eléréséhez, kiemelten az erőforrás- és energia felhasználás hatékonyságának alkalmazásával. Illeszkedő ITS cél (ok): S2 Székesfehérvár népességmegtartó erejének megőrzése a társadalmi szolgáltatások és környezet feltételeinek javításával S3 Székesfehérvár a városi környezeti és infrastrukturális elemek jó állapotával szolgálja a helyi lakosságot és gazdasági szereplőket

7


2014-2020

2. Az ITP célrendszere, célkitűzései 2.1. SZMJV ITP célrendszere és illeszkedése Az Integrált Területi Program (ITP) egy olyan, a hazai uniós forrásokra támaszkodó fejlesztéspolitika eszköztárában újdonságként megjelenő elem, amely a TOP megyékre és megyei jogú városokra dedikált forráskeretéhez és tematikai meghatározottságaihoz igazodó, projektekből összeálló helyi forrásfelhasználási alapdokumentum a 2014-2020-as támogatási ciklusban. Ez a programdokumentum előtérbe helyezi a területi és a tematikus integráltságot, a horizontális tervezési elvek (partnerség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, stb.) szűrőjén keresztül kidolgozott egymás hatásait kiegészítő, erősítő projektek tervezését, végrehajtási irányelveinek rögzítését. Az ITP fejlesztési elemei a TOP uniós és hazai fejlesztéspolitikai célrendszeréhez illetve konkrét prioritásaihoz és intézkedéseihez illeszkedően elsősorban a helyi gazdaság erősödéséhez, a foglalkoztatás és a foglalkoztatottság növekedéséhez illetve az életminőség javulásához járulnak hozzá. A projektcsomagok egyes projektjei szervesen, egymást erősítő módon (integráltan) szerveződnek össze, szinergikus (együttműködésből adódó többleteredményt hozó) hatásokat szükséges felmutatniuk, s ezt a folyamatot a program nevében is hordozza. Az ITP létrehozásában kiemelten kezelt tervezési eszközök (partnerségi/közösségi tervezés) és horizontális fejlesztési szempontok (esélyegyenlőség, klímavédelmi és alkalmazkodási szempontok, demográfiai hatások, bűnmegelőzés) jelentek meg, kiegészítve a korábbi időszakok tervezési gyakorlati elemeit.

8


2014-2020

A 2014-2020-as tervezés tekintetében, számos jogszabály alapján a megyei jogú városok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést egyaránt magában foglaló megyei jogú városi integrált területi programokat, a TOP tartalmi és forráskeretei között. Az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési céljait tizenegy tematikus célkitűzés formájában fogalmazta meg. A megyei jogú városok ITP-jének tervezési alapdokumentuma és fő forrásbiztosítója a TOP, mely program az EU tizenegy tematikus célkitűzése közül deklaráltan a következő négy megvalósítását szolgálja:  (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban  (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása  (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása  (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja négy olyan célt fogalmaz meg, amelyek révén egyaránt illeszkedik az ITP alapjául szolgáló helyi integrált fejlesztési stratégiához illetve a finanszírozást biztosító Területi és Településfejlesztési Operatív Program vonatkozó 6. prioritásának céljai felé. A célok kialakítása alapvetően az ITP fundamentumát jelentő projektötletek és konkrét projektelképzelések tartalmi jellegeihez igazodik, melyek meghatározása a TOP vonatkozó tartalmi elemei és az ismert szakmai követelményrendszer útmutatásai figyelembe vételével történt meg. Székesfehérvár érintettség hiányában jelenleg a TOP 6. prioritásának két intézkedésével nem számol (6.7; 6.8) illetve a 6.9 „Társadalmi kohéziót célzó helyi programok” esetében önálló konkrét projektelképzeléssel még nem rendelkezik. I. Kulturális-, szabadidős-, idegenforgalmi alapú gazdasági funkciók fejlesztése SZMJV ITP-jának első célja az önkormányzati fejlesztéspolitikai ösztönzőkkel elérhető kulturálisszabadidős gazdasági szféra helyzetbe hozása, a város gazdasági portfóliójában a feldolgozóipari túlsúly részleges oldása és az idegenforgalmi vonzerő emelése. Székesfehérvár belvárosában és közvetlen környezetében olyan sűrűséggel vannak jelen az ehhez szükséges kulturális örökségelemek, intézmények, szabadidős övezetek, kapcsolódó magánszféra szolgáltató egységei, hogy reális esélye van a korábban megkezdett belvárosi funkcióváltó fejlesztések jelentős tartalmi kiszélesítésére. A tématerület azért is került kiemelésre, mert önkormányzati tulajdonú ipari terület illetve közvetlen gazdaságfejlesztési eszközök hiányában a vonatkozó TOP intézkedés számos támogatási területét nem tudjuk kihasználni. II. Városi infrastruktúra és mobilitás fejlesztése a jó környezeti állapot eléréséhez SZMJV ITP-jának második célja a városlakók és az ide betelepülni szándékozók életminőségét emelő zöldterületi, egyéb környezeti infrastrukturális és környezetkímélő, korszerűsítő mobilitási projektelemek egymást erősítő megvalósítása. Székesfehérvár már jövedelemtermelő ereje folytán is autós város, az ebből adódó terhelések kezeléséhez, alternatívák nyújtásához járulunk hozzá az e helyre terelt fejlesztések megvalósításával.

9


2014-2020

III. Kötelezően ellátandó önkormányzati szolgáltatások egységesen magas színvonalra emelése SZMJV ITP-jának harmadik célja, hogy a TOP eszközeit felhasználva a megyei jogú város ranggal járó kötelező feladatokat ellátó közszolgáltatási rendszere minden elemében egységesen jó színvonallal tudja végezni mindennapi munkáját az azt igénybe vevő városlakók és a városkörnyékről érkező igénybevevők megelégedésére. Mindehhez a megoldandó infrastrukturális hiányosságok kezelése mellett szakmai programok is hozzájárulnak. IV. Jelentős megtakarítások elérése energiahatékonysági fejlesztésekkel SZMJV ITP-jának negyedik célja a legtöbb fejlesztési dokumentumban és iránymutatásban kiemelt helyen szereplő energiahatékonysági célú projektek végig vitelével a város önkormányzati intézményei és épületállomány által megtermelt energiaszámla, működési és fenntartási kiadások csökkentése, a szén-dioxid kibocsátás csökkenésével az életminőség jobbítása.

2.2. Az ITP külső kapcsolatrendszerének vizsgálata A TOP-ban rögzítésre került, hogy a területi összhang érdekében a városok részéről megfogalmazott fejlesztési projektjavaslatoknak összhangban kell lenniük a megyei integrált területi programokkal. A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített célokhoz való kapcsolódás bemutatása Fejér megye Területfejlesztési programja három átfogó, valamint ezekhez kapcsolódva összesen nyolc stratégiai célt határozott meg. Utóbbiak közül az ITP megvalósítása – amint az a megye által választott Területi Kiválasztási Kritériumok releváns pontjaiban is bemutatásra került – elsősorban a következő öthöz járul hozzá: 1. cél: Vállalkozó – innovatív társadalom ösztönzése; 2. cél: Befektetés az emberekbe; 3. cél: Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése; 4. cél: Periférikus és vidéki térségek felzárkóztatása; 5. cél: Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása. A megyei területfejlesztési program fenti öt stratégiai céljából kiindulva, illeszkedve a TOP beruházási prioritásaihoz tartozó egyedi célkitűzésekhez Fejér megye Integrált Területi Programja hat célkitűzést határoz meg. Fejér megye Integrált Területi Programja 2014-2020 célkitűzései kapcsolata SZMJV ITP-vel - nincs kapcsolat; x közvetett kapcsolat; + részleges kapcsolat; ++ erős kapcsolat;

SZMJV ITP célok FM ITP célok FM-ITP-1. Helyi és térségi gazdaságfejlesztés FM-ITP-2. A települések élhetőségének és népességmegtartó-képességének erősítése, a települési környezet fenntartható megújítása FM-ITP-3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése

I. Kulturális-, szabadidős-, idegenforgalmi alapú gazdasági funkciók fejlesztése

II. Városi infrastruktúra és mobilitás fejlesztése a jó környezeti állapot eléréséhez

III. Kötelezően ellátandó önkormányzati szolgáltatások egységesen magas színvonalra emelése

IV. Jelentős megtakarítások elérése energiahatékonysági fejlesztésekkel

++

x

-

-

++

++

+

-

+

x

+

++

10


SZMJV ITP célok FM ITP célok FM - ITP-4. A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében FM-ITP-5. A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és közösségi programok révén FM-ITP-6. Térségi foglalkoztatásösztönző programok megvalósítása

2014-2020

I. Kulturális-, szabadidős-, idegenforgalmi alapú gazdasági funkciók fejlesztése

II. Városi infrastruktúra és mobilitás fejlesztése a jó környezeti állapot eléréséhez

III. Kötelezően ellátandó önkormányzati szolgáltatások egységesen magas színvonalra emelése

IV. Jelentős megtakarítások elérése energiahatékonysági fejlesztésekkel

x

-

++

+

x

x

+

x

+

x

-

-

Szomszédos megyék fejlesztéseivel, ágazati fejlesztésekkel, országhatáron átnyúló fejlesztési elképzelésekkel való kapcsolódás bemutatása Székesfehérvár esetében a szomszédos megyékkel illetve és országhatáron átnyúló fejlesztési elképzelésekkel való kapcsolódás nem releváns. Ágazati fejlesztések kapcsán az ismert tartalmak alapján leginkább két operatív program említhető: 

IKOP – intermodális közlekedési csomópontok fejlesztése.



EFOP – szociális és gyermekjóléti, kitagolást nem érintő, alap és szakellátások valamint átmeneti vagy tartós bentlakásos szolgáltatásformák támogatása közötti kapcsolódás.



KEHOP – a Királysori fűtőerőmű kapacitásának kitelepítését célzó program támogatása és megvalósítása feltétele a Víziváros városrehabilitációjának.

11


2014-2020

3. SZMJV Integrált Területi Programjának forráskeret allokációja 3.1. Forráskeret a TOP 6. prioritásának viszonylatában

TOP 6. prioritás intézkedései

6.5 6.2 Önkormányzatok Családbarát, 6.3 Gazdaság6.4 6.8 Gazdaságenergiamunkába állást 6.7 Leromlott 6.9 Társadalmi élénkítő és Fenntartható hatékonyságána 6.6 Városi közfejlesztéshez 6.1 Gazdaságsegítő városi kohéziót célzó népességvárosi k és a megújuló szolgáltatások kapcsolódó fejlesztés intézmények, területek helyi energiamegtartó közlekedésfejlesztése foglalkoztatásközrehabilitációja programok felhasználás városfejlesztés fejlesztés fejlesztés szolgáltatások arányának fejlesztése növelése

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

ERFA

ESZA

A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya (%)

18,26%

6,13%

19,23%

16,39%

18,32%

8,71%

1,67%

8,35%

2,95%

A TOP teljes MJV keret felosztása az intézkedések között

70,67

23,72

74,44

63,42

70,90

33,70

6,48

32,30

11,41

Az MJV forráskeret TOP belső arány szerinti felosztása (Ft)

3,115

1,046

3,281

2,796

3,125

1,485

0,286

1,424

0,503

MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai (%)

25,23%

4,36%

37,58%

8,38%

17,91%

6,54%

0,00%

0,00%

0,00%

Az MJV forráskeret igény szerinti belső arányokra alapozott felosztása (Ft)

4,305

0,744

6,411

1,430

3,056

1,115

0,000

0,000

0,000

eltérés (%)

-6,97%

1,77%

-18,35%

8,00%

0,41%

2,17%

1,67%

8,35%

2,95%

eltérés (Ft)

-1,190

0,302

-3,130

1,366

0,069

0,370

0,286

1,424

0,503

A tábla magyarázata A korábbi forrásallokációs számításokhoz képest az NGM RFP IH a MJV beküldött vállalások alapján kialakult forrásallokációs és indikátorvállalásokat tartalmazó táblázatokat feldolgozva egy új optimálisnak beállított felosztási rendszert alkotott meg. Az összesített és újraszámított forrásallokációs és indikátor vállalásokat tartalmazó táblázat alapján Székesfehérvár esetében a keretösszeg rendkívül kis mértékben nőtt (17 060 976 411,3871 Ft) illetve a TOP 6.1-6.9 intézkedések közötti javasolt forrásarány is változott, amely a fenti táblázat második sorában rögzítésre is került. A megyeszékhely igényei a TOP 6. prioritásainak kilenc intézkedése tekintetében a 6.5. energiahatékonysági intézkedéstől eltekintve arányában vagy összegszerűségében jelentősen eltérnek az IH javaslattól. Kisebb a különbség a városi közszolgáltatásban részt vevő egészségügyi és szociális intézményeket kezelő 6.6 intézkedés esetén ahol a lehetőségek 75%-át sikerült fejlesztési elképzeléssel igény alapon lefedni és alátámasztani. Arányaiban a leginkább túligényelt intézkedések közé számít a gazdaságfejlesztési (6.1 - 138,2%) és a gazdaságélénkítő városfejlesztési (6.3 - 195,4%) míg a bölcsőde-óvoda fejlesztési (6.2 – 71,1%) és a közlekedésfejlesztési (6.4 – 51,1%) TOP intézkedéseknél az igények alig több, mint 50%-ban fedik le a lehetőségeket.

12


2014-2020

Három intézkedés esetében egyenlőre nincs városi igény a javasolt forráskeret feltöltésére. Az utolsó három intézkedésre központilag allokált több mint 2,2 milliárd forint csak részben fedné le a 6.1 és 6.3-as intézkedések +4,3 milliárd forintnyi forrásigényét, de jelentős a közlekedésfejlesztésre (-1,36 milliárd Ft) és az óvoda-bölcsőde fejlesztésre (-420 millió Ft) nem igényelt előzetesen megállapított forrásallokáció.

A különbségek indoklása a TOP 6. prioritás intézkedéseinként TOP 6.1 Gazdaságfejlesztés

Székesfehérvár konkrét gazdaságfejlesztési eszközei/lehetőségei mentén a vállalkozások versenyképességét elsősorban közvetett módon, működési feltételeik javításával támogatja, a munkaerő-mobilitás feltételeinek a javítását szolgáló útfejlesztésekkel. A TOP 6.1. intézkedés iparterület-fejlesztő forrásaira bevonható saját tulajdonú üzleti infrastruktúrával nem rendelkezik a város. TOP 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

A jelenlegi és az előrejelzettt férőhelyigények alapján egy új gondozási egység létrehozására van szükség a bölcsődei ellátásban (alkalmas helyszínek szerint még egy kialakítására van lehetőség), az óvodai férőhelyek tekintetében 259 férőhelytöbblete van 2014.01.01-vel a városnak az állandó népességből számított 2-5 éves korcsoport létszámadatai alapján. TOP 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

Királysori fűtőerőmű kapacitásának (belvárosközeli elhelyezkedésű) kitelepítését követő városrész rehabilitáció költségei jelentik az intézkedés forrásainak csaknem a felét, illetve okozzák a

13


2014-2020

jelentősebb eltérést az elváráshoz képest. Az adat becsült, a későbbekben kis mértékben pontosodhat. TOP 6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés

Az EB által elfogadott IKOP/TOP lehatárolás alapján Székesfehérvár intermodális közlekedési központja várhatóan teljes műszaki terjedelmét tekintve az IKOP forrásaiból kerülhet megvalósításra, ezért nem szerepel a 6.4. intézkedés alatt ebből leválasztott részprojekt. Az IKOP forrásaiból kívánjuk és tartjuk alkalmasnak és egy projektként kezelve megvalósítani. Az eltérés abból adódhat, hogy ezt a jelentős költségigényű beruházást, illetve elemeit nem a TOP források terhére valósítanánk meg. TOP 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

Nincs jelentős eltérés, mely indoklást igényel TOP 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

A TOP által megengedett szociális-egészségügyi alapellátásbeli fejlesztési lehetőségekből több olyan elem a jelenlegi szakmai követelményből hiányzik - és még szűkülhet - amelyre a városnak igazán szüksége lenne, jelenlegi igények nem tudják kitölteni az elméletileg megállapított keretet az önkormányzati kötelező feladatot jelentő szociális ellátás TOP tartalmi korlátai miatt. TOP 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja

Székesfehérvár MJV a KSH tavalyi kimutatása alapján nem rendelkezik olyan összefüggő leromló városi területtel, amely révén az intézkedés által felkínált fejlesztési lehetőségekkel élni tudna. TOP 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

Székesfehérvár a paktumszerű foglakoztatási fejlesztésekben nem kíván párhuzamos struktúrákat létrehozni és egy kimunkált megyei szintű és koordinálású paktum(ok) létrehozásában érdekelt. TOP 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Konkrét fejlesztési elképzelés egyenlőre nem fogalmazódott meg az intézkedés kapcsán, amely összegszerű kötelezettségvállalást lehetővé tenne, de a későbbiekben kisléptékben várható.

14


2014-2020

3.2. A forráskeret felhasználási módjának felosztása

Magyarázat a belső arányok megválasztásához Székesfehérvár Megyei Jogú Város egyenlőre kizárólag saját önkormányzati kezdeményezésű vagy önkormányzati tulajdonon megvalósuló projektekben, így az ezt szolgáló forrásfelhasználási módban, érdekelt. Ez nem zárja ki önkormányzaton kívüli szereplők részvételét, de dedikált keretben, kiemelt kedvezményezetti csoportokban nem gondolkodik a város. SZMJV Önkormányzatának Közgyűlése által a 645/2014. (IX.19.) számú határozattal elfogadott Székesfehérvár Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója 2014-2030 című dokumentum 1.5. A településfejlesztési elvek rögzítése fejezetében rögzítésre került: „II. Esélyegyenlőség - Az egyes fejlesztések, programok megvalósításakor azok kedvezményezetti köre nem szűkülhet le etnikai, nembeli, társadalmi státusz, cselekvőképesség, életkor vagy a munkaerőpiacon illetve társadalmi szolgáltatások részvételében nem akadályozó fogyatékosság megléte szerinti különbségek alapján.” Fentieket érvényesítendő településfejlesztési alapvető szakmai elvként kívánja alkalmazni illetve a koncepció stratégiára (integrált településfejlesztési stratégia), programokra, projektekre való lefordítása esetén figyelembe venni.

15


16

2014-2020


2014-2020

4. SZMJV fejlesztési csomag elemeinek (fejlesztési elképzelések) megjelenítése intézkedések szerint

Intézkedés megnevezése

6.1 Gazdaság-fejlesztés

Fejlesztési elképzelések / beavatkozás megnevezése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen

4,305

Kulturális negyed, múzeumi élmény útvonal a város központi területén

2,950

Gazdasági, mobilitási célú útfejlesztések

1,355

6.2 Családbarát, munkába állást az intézkedés fejlesztési elképzelései segítő intézmények, közösszesen szolgáltatások fejlesztése

6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés

6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés

A fejlesztési elképzelés /beavatkozás becsült költsége (Ft)

0,7439

Bölcsődei férőhely bővítése és meglévő férőhelyek fejlesztése

0,450

Óvodai meglévő épületek korszerűsítése, fejlesztési célú beavatkozásai

0,294


6,4110

Csapadékgyűjtők és csatornák fejlesztései

0,611

Energiatermelő funkció kitelepítése, városrészi rehabilitáció megkezdése

3,000

Sportolásra alkalmas közösségi terek

0,900

Vitális belváros - gazdasági funkció fejlesztése

1,900

az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen

1,4300

Kerékpárút hálózat fejlesztése

0,830

Parkolási kapacitások javítása a belváros területén

0,600

6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló az intézkedés fejlesztési elképzelései energia-felhasználás arányának összesen növelése

3,0561

Városháza energiahatékonysági célú felújítása

0,900

Csitáry G. Emil Uszoda és Strand felújítása és bővítése

0,381

Tiszti klub energiahatékonysági célú felújítása

1,775


1,1150

6.6 Városi köz-szolgáltatások fejlesztése

17

Első forrásfelhasználási mód keret összege (az adat forrása a 3. munkalap)

4,305

0,744

6,411

1,430

3,056

1,115


Intézkedés megnevezése

Fejlesztési elképzelések / beavatkozás megnevezése

A fejlesztési elképzelés /beavatkozás becsült költsége (Ft)

2014-2020

Első forrásfelhasználási mód keret összege (az adat forrása a 3. munkalap)

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése - rendelőkorszerűsítések

0,640

Családok átmeneti otthonának férőhely bővítése

0,140

Hajléktalanellátás infrastruktúrájának fejlesztése

0,135

Egyesített Szociális Intézmény konyhája kapacitásnövelése

0,200

6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja

nem releváns

0

0,00

6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

nem releváns

0

0,00

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Relevanciája van, projekttel még nem alátámasztott!

0

0,00

A fejlesztési csomag elemek rövid bemutatása a TOP 6. prioritásának intézkedéseinként TOP 6.1 Gazdaságfejlesztés Székesfehérvár saját önkormányzati tulajdonban lévő ipari területtel nem rendelkezik, így az intézkedés forrásait a következő két területre koncentrálja: A székesfehérvári közúthálózati fejlesztések közül a Ligetsor felújítása és a Berényi út II. ütem címet viselő komplex infrastrukturális fejlesztések Székesfehérvár integrált gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztését szolgáló fejlesztési csomagjainak a részeként valósulnak meg. A fejlesztések a munkaerő-mobilitás feltételeinek a javításához hozzájárulnak illetve a szabadidő és rekreációs gazdaság új helyi elemeit kapcsolják be a belváros vérkeringésébe. A „Kulturális negyed” projektelem központi része a Vörösmarty Színház - Szent István Király Múzeum- Szent István Király Múzeum: Rendház és Csók István Képtár - Fekete Sas Szálló intézmények által határolt terület, illetve azok meglévő, vagy jövőben kialakítandó kulturális szerepe révén körvonalazódó turistavonzó attraktív elemeket is tartalmazó fejlesztések. Az intézmények a belváros területén koncentráltan helyezkednek el, kialakításával nem csak az intézményi elemek integrált megújítását, azok infrastrukturális felújítását (épület és eszköz) tartalmazza, hanem a tartalmi kínálat összehangolását, bővítését és közös kiajánlását. Főbb elemek: belvárosi kulturális központ kialakítása (kiállítási és zenei fő profillal); múzeumi élmény útvonal kialakítása (kiállítóhelyek és korszerű bemutatható archiválási szolgáltatásfejlesztés, virtuális múzeumi élmények); ingyenes internet elérhetőségű helyszínek kialakítása a kulturális és forgalmilag indokolt területeken. Külön helyszínen megvalósítandó a régóta tervezett várostörténeti gyűjtemény, ipar- és technikatörténeti kiállítás létrehozása. TOP-on kívüli forrásokra tervezett kapcsolódó elemek: Nemzeti emlékhelyhez, egykori Koronázási Bazilikához kapcsolódó modern látogatóközpont kiépítése, további kiállítási- és látogatóterek kialakítása;

18


2014-2020

Bőrgyár multifunkcionális civil közösségi központ kialakítása; Török fürdő – barokk ház rekonstrukciója és turisztikai célú hasznosítása; A Kulturális negyed intézményi bázisát és szolgáltatásait kiegészítik a belváros vendéglátóhelyei és a megrendezésre kerülő fesztiválok, kulturális programok illetve az egyházi programok és intézmények. TOP 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése Az utóbbi években tapasztalt férőhely hiány miatt szükséges a bölcsődei férőhelyek bővítése a kor igényeinek megfelelő módon, energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve. A bővítés már létező intézmények meglévő épületrészei korszerűsítésével és eszközfejlesztésekkel valamint parkosítással együtt kezelten tervezett. Első körben két új csoportszoba létesítése jöhet szóba egy intézményi helyszínen, illetve a programidőszakban előre haladva egy további bölcsődében szintén két csoportszobás bővítés jöhet szóba, abban az esetben ha a bejövő igények indokolttá teszik. Óvodai kapacitásfejlesztés a városban jelenlegi férőhely-statisztikáink alapján nem indokolt (+260 férőhely többlet), ugyanakkor energiahatékonysági célú általános felújítás több intézményt is érinthet, konkrétan kettő, több mint négyszáz gyermeket ellátó, könnyűszerkezetes illetve hagyományos építésű óvoda felújítása prognosztizálható TOP-os forrásból. TOP 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés Az intézkedés keretében különböző területek városi környezeti, infrastruktúrális fejlesztési elképzeléseit tereli egy helyre. A zöldfelületek megújítása, közösségi terek létrehozása kiemelten fontos a város számára, így a város legnagyobb lakótelepének Palotavárosi tavaknál lévő zöldfelülete illetve a Videoton Holding gyárközpontja és az ún. öreghegyi lakóterületek közé ékelődő kihasználatlan zöldterület illetve tartalékterületként az Új-Csóri úti parkerdő létrehozása tervezett. A megvalósítandó vízgazdálkodási fejlesztési igények a lokális problémák megoldását célzó szigetszerű beavatkozásoktól a komplex, több városrészt érintő és további fejlesztéseket megalapozó beruházásokig terjed, fontosságok, előkészítettségük és területi hatásuk szempontjából kerülnek priorizálásra: hiányzó főgyűjtő és tározó kiépítésére kerülhet sor, így a Felsőváros csapadékvíz problémáinak jelentős része kezelhetővé, valamint a Viziváros leromlott állapotú útjainak korszerűsítése megalapozottá válik. Az ún. Királysori Fűtőerőmű (Víziváros) funkció nagyprojektben történő kitelepítésével városrészi rehabilitációs feladatok jelentkeznek, új városrészi vonzerőt jelentő funkciók kapcsolódó előkészítő infrastrukturális fejlesztések szükségesek. A történelmi belváros vendéglátóhelyei, kiskereskedelmi egységei részvétel alapú és forgalomgeneráló fejlesztése jelenti az intézkedés belváros gazdasági funkcióbővítő részét, a városképileg egységes és életképes belvárosi kereskedelmi-vendéglátó üzlethálózat kialakításának támogatásával (közvetett támogatási rendszer, ún. programalap útján) illetve összetett és sok szereplőt bevonó belvárosi programszervezéssel (lokálpatriotizmust erősítő szoft elemek, ESZA jellegű). Kiegészítőleg önkormányzati saját forrásból létrehozott homlokzatfejlesztési alap beindítása és a magántőke bevonása is szerepel a tervekben. TOP 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Székesfehérvár legfontosabb fenntartható városi közösségi közlekedési fejlesztései KÖZOP és IKOP-os forrásokból valósulnak meg (központi pályaudvar, intermodális központ és kapcsolódó beruházásai), ezért a TOP-ból elérhető forrásokat kerékpárútfejlesztési terveink megvalósulására koncentráljuk illetve a forgalomcsökkentésre kijelölt és korábbi funkcióbővítő városfejlesztési projektekkel valamint a Nemzeti

19


2014-2020

Emlékhely – Romkert programmal érintett történelmi belváros környezetében fennálló parkolási problémakör megoldására parkolóház létrehozásával 110 parkolási hellyel. TOP 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése A Városház tér 1. szám alatti épület tetőszerkezetének rekonstrukciója, külső homlokzat felújítása valamint a Városház tér 2. épülettel együtt a nyílászárók cseréje mellett belső épületgépészeti, épületvillamossági, gyengeáramú hálózati és építészeti, belsőépítészeti felújítás, mely magában foglalja az épület akadálymentesítését is. Fontos a műemléki védelem alatt álló városháza épületének állapotromlásának megakadályozása, fenntarthatóbb működési műszaki modell kialakítása. Az önkormányzati működés központi helyszínei mellett jelentős energiahatékonysági fejlesztést igényelne a városi uszoda ilyen célú felújítása, miután a versenysport új bázisra költözik központi támogatásnak köszönhetően. Ezen túl a közelmúltban városi tulajdonba került, komplex hasznosításra alkalmas de átfogó felújításra szoruló, középület fejlesztések is tervezettek. TOP 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket kielégítve Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló orvosi rendelők közül több esetben a felújítás, a szükséges helyiségek kialakítása már megtörtént, további intézményeknél szükséges a jogszabályi előírások teljesítése érdekében, illetve, hogy a betegek ellátása megfelelő infrastrukturális körülmények között történhessen több rendelő teljes vagy részleges felújítása, egy esetben új helyszínen, belvárosi környezetben. A felújítások nem csak fizikai megújulással járnak, lehetőség nyílik a különböző szolgáltatástípusok racionalizációjára is a város több pontján. A szociális alapellátások esetében a MJV-ok számára kötelezően ellátandó gyermekjóléti alapellátásként jelentkező családok átmeneti otthona hiányosságai pótlására van elengedhetetlenül szüksége (férőhely bővítés és felújítás). További fontos feladat lehet egy centralizált konyha létesítése, amely a jelenlegi megoldásnál hatékonyabban szolgálhatná a város szociális intézményeinek ellátását. Idősellátás tekintetében a város számára leginkább a TOP forrásból nem támogatható bentlakásos kapacitások bővítése áll a középpontban, a kor igényeinek megfelelő épületek kialakításával, de az intézmények átalakítása alapellátásbeli szolgáltatásokat is érinthet. További projekteket generálhat a hajléktalan alapellátás illetve átmeneti szállás fejlesztési igényei, itt azonban elsősorban telekproblémák akadályozzák a konkrét tervek megvalósulását. TOP 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja Székesfehérvár területén a meglévő követelményrendszerek alapján szociális városrehabilitációt igénylő településrészt lehatárolni nem lehet. Egységesen, fizikai-társadalmi környezetében leromló városrészek nincsenek, a TOP által felkínált lehetőségek a pontszerűen jelentkező problémák megoldására nem használhatóak fel. TOP 6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Székesfehérvár foglalkoztatási vonzereje jelentős módon hat megyéjére, a Duna-menti és a budapesti agglomeráció által vonzott északkeleti része kivételével. Emellett kiemelkedő szerepet játszik a veszprém megyei Várpalota és környező települései munkaerőpiacán is. Térségéből bevonzható munkavállalóiért a közeli főváros mellett Győr, Tatabánya, Kecskemét, Dunaújváros és a feltörekvő Veszprém ipari-szolgáltatói keresletévell kell megküzdenie, ezért kifejezetten megyei, nagytérségi paktumok kialakításában érdekelt, helyi szintű, feladatokat párhuzamosító programokra TOP keretéből nem kíván költeni.

20


2014-2020

TOP 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Jelenleg konkrét programmal, intézkedéssel nem rendelkezik a város, hiszen szociális városrehabilitációs feladata nincs, egyéb ESZA tartalmak kidolgozása még nem merült fel.

21


2014-2020

5. Indikátor vállalások

Kimeneti indikátor neve

6.1 Gazdaságfejlesztés

6.2. Családbarát munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

6.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

6.4. Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

6.5. Önk.

Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitált talaj összkiterjedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése

MJV által vállalt célérték ITP (2018) - ahol releváns

TOP (2018) célértékhez való hozzájárulás mértéke (%) - ahol releváns

TOP Célértéke (2023)

Az MJV indikátorvállalása

db

4 422

0

db

22

0

db

4 400

0

749

0

ha

303

0

látogatás/év

500 000

n.a.

Mértékegysége

ha

0

0


150

km

3

9,21%

28

140

3

db

28

2,67%

1 050

5 250

160

db

4 250

28

db

1 500

0

db

11 500

144

710 000

28 144

személy

1 900 000

99 060

m2

0

0

142 000

m

176 000

1 639

ha

19

n.a.

m2

83 000

2 287

m2

822 000

28 144

db

20

1

db

20

1

db

20

2

334

19

12 272 078

n.a.

km

3

kWh/év

22

3,62%

69



tulajdonú épületállomány energiahat. növelése és a megújulók arányának növelése

6.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése

6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja

6.8. Gazdaságfejl.-hez kapcsolódó foglalkoztatás fejlesztés 6.9. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

A megújulóenergia-termelés további kapacitása Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (házi-, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat, kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-eü.-i ellátás) száma Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Helyreállított lakóegységek városi területeken Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

TOP (2018) célértékhez való hozzájárulás mértéke (%) - ahol releváns


Az MJV indikátorvállalása

161

n.a.

183 417

n.a.

PJ/év

0

n.a.

PJ/év

2

n.a.

személyek

105 000

32 000

540

46

db

360

7

db

130

3

459

nr

m2

1 330

nr

m2

56 130

nr

fő

1 664 620

nr

fő

57 000

nr

22 100

nr

fő

22 800

nr

db

413 000

n.a.

Mértékegysége

MJV által vállalt célérték ITP (2018) - ahol releváns


2014-2020

MW tonna CO2 egyenérték

0

db

44

lakóegység

0

db

0

0

40,74%

0

0

36 683

108

92

4 420

n.a. – releváns, de nincs adat, nr – nem releváns Magyarázat a tábla értelmezéséhez Fenti táblázat az ITP dokumentációjához tartozó Excel táblázat ötödik munkalapjának legfontosabb adatait tartalmazza SZMJV ITP indikátor vállalásaival kapcsolatban. A város által felvállalt indikátorértékek a meglevő intézkedéseket alátámasztó projektjeink felülvizsgálatával állt össze, így alapvetően a TOP tervezők által meghatározott célértékeket nem tudtuk figyelembe venni. A forrásarányos célértékeket iránymutatásként elfogadjuk, de több esetben a város fejlesztési lehetőségei és fókuszai miatt nem kíván, vagy nem tud velük a jelenlegi követelményrendszerbeli

23


2014-2020

korlátok miatt élni. Energiahatékonysági területen pedig súlyos induló adatbeszerzési és szakmai értelmezési problémákkal is szembesülünk. Látható, hogy a központi tervezői szándékok ellenére a 23 megyei jogú város igényeit rendkívül nehéz lesz összehangolni, hiszen minden egyes ilyen központi településen más és más kiinduló állapotok, becsülhető trendek, fejlettségbeli különbségek jelennek meg és néhány indikátor esetében kiviteli terv szintű és mélységű adatolást kellene elvégezni, olyan esetekben, amikor szinte csak projektötletről, programelemről beszélhetünk. A célértékek és a jelenlegi konkrét indikátorvállalás közötti különbségeket, a hozzáfűzött magyarázatokkal a következő táblázat tárja fel: A vállalt indikátor célértékek rövid magyarázata Kimeneti indikátor neve Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitált talaj összkiterjedése

Mértékegysége

A MJV indikátor -vállalása

RFP IH forrásarányos célérték javaslat

Vállalás eltérése (%)

db

0

119,3

0%

Nincsen rá eszköze a jelenlegi városi projekteknek.

db

0

0,6

0%


db

0

118,7

0%


ha

0

20,2

0%

Nincs önkormányzati tulajdon, mely alkalmas lenne a TOP iparterületi infrastruktúra fejlesztési forrásai felhasználására.

ha

0

8,2

0%


6.1

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma 6.2.

6.3

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel- és csapadék-vízvédelmi

Magyarázat

Jelenleg nem tudjuk pontosan megmondani, a "Székesfehérvár múzeumi látogatás" 2013. évi statisztikai adata 112 662 látogatás volt, mely egyértelműen a 2013. év nemzeti emlékév kimagasló rendezvényeivel függ össze, 2012 és azt megelőző évek adata 74-84 000 látogatás közötti volt. Javasolt a C009 indikátor definíciójának és számítási módszerének megváltoztatása. Tekintettel arra, hogy a TOP a kisebb, integrált vagy más turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó fejlesztéseket támogatja, nem reális és nincs is összhangban a támogatási céllal még a módosított előírás sem a fejlesztett helyszínen. Legyen mód városi szinten, valamennyi intézmény együttes adatával vállalást tenni a látogatószám növekedésre. Ezek a fejlesztések önmagukban nem jelentenek kiugró vonzerőt. Nem összehasonlítható a szakmai követelményrendszer komplexitás igénye és az indikátor szigorú legköltségtakarékosabb költségszámítási módszere. Egyenlőre két intézmény (egy intézmény a bővítéssel együtt és egy csak a felújítással) jöhet szóba felújítás tekintetében.

látogatás /év

n.a.

13 492,2

n.a.

km

3

3,8

68%

db

160

182,7

88%

db

28

147,9

19%

Ez egyenlőre a vállalható két csoportszobányi létszám, de 6 évre előre nem lehet megmondani. Még egyszer egy hasonló nagyságrendű új férőhelyfejlesztés elképzelhető. Óvodai projektünk EGYENLŐRE nincs, de 6 évre előre nehéz megmondani, hogy biztosan nem lesz később igény. Meglévő intézményeinknek a jelenlegi helyszíneken ugyan bővítési lehetősége nincs, de összességében a férőhelyek sem teljesen kihasználtak.

db

0

52,2

0%

db

454

400,2

114%

m2

28 144

32 337,4

87%

személy

99 060

182 329,3

54%

m

1 639

8 976,6

18%

24

Kettő óvodai felújítás (1 CLASP+ 1 hagyományos építésű) került meghatározásra a TOP forrásai terhére Intézkedésünk van, kiviteli tervek nincsenek, amelyekből pontosan meg lehetne adni az adatot (értelmezésünkben zöldterülettel egyébként átfed ) Székesfehérvár összlakossága - KSH Helységnévtár 2014.01.01. számított adata, 2011 népszámlálási adat is csak 100 500 fő. Nagyságrenddel eltér a forrásarányos célértéktől a



Mértékegysége




létesítmények hossza

A rehabilitált talaj őszkiterjedése

ha

n.a.

1,3

n.a.

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

2 287

2 581,7

89%

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2

28 144

36 228,7

78%

db

1

1,6

62%

db

1

1,6

62%

db

2

1,6

123%

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma 6.4

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése A megújulóenergiatermelés további kapacitása

6.5

6.6

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma

2014-2020

Magyarázat projekt mentén kialakítható létesítményhossz, mely az átlagos érték kialakításához figyelembe vett széles műszaki terjedelemmel függ össze és az abból adódó jelentős költségkülönbséggel (Székesfehérvár esetén főgyűjtők rendbe tétele, pl. DN1650 mm átmérővel tervezett rendszerek….vannak figyelembe véve). A 6.1. útfejlesztéseihez kapcsolódó csapadékvízelvezeők rendbe tételével lehet esetlég a célértéken javítani. Jelenleg nem tudjuk pontosan megmondani, de a célterület (Királysori fűtőerőmű területe),mely mindösszesen 2,8 ha valószínűleg nem teszi lehetővé a módosított irányszám elérését. Projektötlettel érintett köz- és kereskedelmi (definícióját pontosítani szükséges az indikátor adatlapon) épületeink összessége, nettó épületterületének (valamennyi szint) összege. A városi TOP keretből 19.592 m2 épület lenne vállalható, amennyiben megengedett az intézkedések közötti átjárhatóság. Egy nagy lakótelepi összefüggő terület jelentősen felülírja a forrásarányos értéket, nem a teljes terület (ingatlan) adatát jelezzük, hanem annak kevesebb, mint az 1/3-át, csak a jelenlegi elgondolás alapján fejlesztéssel érintett részt, bővíthető. Székesfehérváron belüli megvalósulás ezért egynek vesszük, amennyiben tisztázódik milyen szintű településrész (rendezési tervi, ITS) elfogadott, bővíthető. Székesfehérváron belüli megvalósulás ezért egynek vesszük.

km

19

27,1

69%

Saját tapasztalati értékeken alapuló kilométerköltségünk magasabb, mint 35 millió Ft/km+Áfa. A célértékbe a 6.1. intézkedés útfejlesztései kerékpáros közlekedésre alkalmas beavatkozásainak költségeit és célértékeit is beleszámítottuk. A P009 indikátor definíció és számítási módszertan módosítása szükséges, az indikátor számított értékébe, amennyiben a forgalmi adatok indokolják (2000 Ejármű /nap felett igen) mindkét irány kialakításának értékeit is kérjük beszámítani.

kWh/év

n.a.

625 917,5

n.a.

Nincs települési szintű bázisérték (országos energiastatisztikai adatgyűjtési probléma)

MW

n.a.

8,2

n.a

Tanúsítványszintű adatok nem állnak rendelkezésre minden tervezett beavatkozásnál, később pontosítható

tonna CO2 egyenérték

n.a.

9 354,9

n.a


PJ/év

n.a.

0,0

n.a


PJ/év

n.a.

0,1

n.a.


személye k

32 000

7 453,3

429%

Érintett háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetek ellátottjai száma a fogorvosok nélkül (átfedés miatt)

193%

Jelenlegi alapellátási szolgáltatások nyilvántartása alapján a tervezett hat helyszínen ennyi szolgáltató alapellátásban dolgozó egészségügyi szakember koncentrálódik (orvos, fogorvos, védőnő).

db

46

23,8

25



6.7

6.8.

6.9

Mértékegysége




2014-2020

Magyarázat

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

7

15,9

44%

Egyelőre helyszínként értelmezzük ezt az adatot és nem helyiségként. A városban összesen 26 helyszín látja el a házi-(gyermek) orvosi, fogorvosi, gyermek fogászati, védőnői, iskolaorvosi alapfeladatokat.

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

3

4,0

74%

Meglévő projektjeink három alapszolgáltatási kört érintenek: idősellátás, gyermekjóléti, étkeztetés-konyha

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegys ég

nr

14,3

nr

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

nr

41,4

nr

m2

nr

1 745,9

nr

fő

nr

69 910,5

nr

fő

nr

1 773

nr

db

nr

974

nr

Székesfehérvár paktumszerű foglalkoztatási kezdeményezésben munkaerőpiaci központi szerepe miatt megyei szinten érdekelt, saját forrásból ilyen projektet nem tervez.

fő

nr

1 004,9

nr

Székesfehérvár az adatok alapján nem éri el mutatóiban a szociális városrehabilitációs projektek indításához szükséges városi területi értékeket.

db

n.a.

18 202,5

n.a.

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

26

Székesfehérvár a rendelkezésre álló adatok alapján nem éri el mutatóiban a szociális városrehabilitációs projektek indításához szükséges városi területi értékeket egyik mutató esetén sem, városrészi lehatárolás nem végezhető el, így a TOP követelményeknek és eszközrendszerének megfelelő városrehabilitációs program/projekt nem indul.

Jelenleg nincs rá konkrét városi intézkedés, kötelező ESZA tartalom egyeztetéstől függ.


2014-2020

6. Az SZMJV ITP megvalósításának ütemezése

2015

6. prioritás / Intékedések

intézkedésre eső összeg 4,305

felhasználási mód

MJV önk. MJV tart. 6.1 Gazdaságfejlesztés kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 0,623864 MJV önk. 6.2 Családbarát, munkába állást segítő MJV tart. intézmények, közszolgáltatások kiem. kedv csop fejlesztése egyéb ter.szerep 6,411 MJV önk. MJV tart. 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 1,429088017 MJV önk. MJV tart. 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 3,187 MJV önk. 6.5 Önkormányzatok energiaMJV tart. hatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának kiem. kedv csop növelése egyéb ter.szerep 1,115 MJV önk. MJV tart. 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 0 MJV önk. MJV tart. 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 0 MJV önk. 6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés MJV tart.

mód szerinti 1né felosztás

2.né

2016

3.né

4,30 0,00 0,00 0,00 0,62 0,00 0,00 0,00 6,41 0,00 0,00 0,00 1,43 0,00 0,00 0,00 3,19 0,00 0,00 0,00 1,12 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

4.né

1né

2.né

0,67

3.né

0,34

2.fé

0,39

1,90

0,20

0,17

27

1 fé

2018

1 fé 2,95

0,281

0,715

0,555

4.né

0,3

0,343

1,171

2017

0,315

0,90

0,13

0,2

0,23

3,00

0,20

2,12

2.fé

2019

1 fé

2.fé

2020

1 fé

2.fé


2015

6. prioritás / Intékedések

intézkedésre eső összeg

0 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Ellenőrzés:

felhasználási mód kiem. kedv csop egyéb ter.szerep MJV önk. MJV tart. kiem. kedv csop egyéb ter.szerep

mód szerinti 1né felosztás

2.né

2016

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

2017

4.né

1 fé

2018

2.fé

1 fé

2.fé

2019

1 fé

2.fé

2014-2020

2020

1 fé

2.fé

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 17,071

Magyarázat a tábla értelmezéséhez Az ütemezés alapvetően a RFP IH kötelezettségvállalásának ütemezési javaslata Székesfehérvár Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott tartalmi keretei mentén illeszkedő projektjavaslatokra, valamint a programidőszak második felére esően elsősorban a városi fejlesztési irányokat tükröző, jelenleg projektötlet szintű elképzelésekre vonatkozóan. A Közgyűlés 645/2014. (IX.19) sz. döntésével fogadta el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és az ágazati operatív programok aktuális tartalmi keretei mentén elkészített, Székesfehérvár 2014-2020-as időszak vonatkozásában megvalósítani tervezett fejlesztési projektjeinek listáját a benne foglalt belső hangsúlyokkal. Ez a dokumentum képezte kiindulási alapját a forrásigények és ütemezési terv összeállításának. A főbb szempontok a projektek rangsorolásánál az alábbiak voltak:   

a projektelképzelés előkészítettsége, megfelelés a mielőbbi indíthatóság és hatékony, eredményes megvalósítás szempontjainak; az önkormányzat működésében költségmegtakarítást eredményez-e, a megtakarítás mielőbb újabb fejlesztésekhez szükséges önerő forrásává válhasson; további, ráépülő projektek megkezdésének feltételét jelenti-e a fejlesztés.

28


2014-2020

TOP 6.1 Gazdaságfejlesztés A székesfehérvári közúthálózati fejlesztések közül a Ligetsor felújítása és a Berényi út II. ütem címet viselő komplex infrastrukturális fejlesztések építési engedélyezési terv szinten előkészítettek, az IH első kötelezettségvállalási hullámával indíthatóak. Székesfehérvár további, az integrált gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztését szolgáló fejlesztési csomagjának részeként tervezett, munkaerő-mobilitás feltételeinek a javításához hozzájáruló útfejlesztések ütemezett előkészítéssel 2016. III. negyedév és 2017. I. negyedévére időszerű kötelkezettségvállalást jelentenek. A „Kulturális negyed” integrált projekt stratégiai szinten megfogalmazott fejlesztés, mely a történelmi belváros 3 progremidőszaki fejlesztési ütemeként, a belváros kulturális szerepének megújítását és a kapcsolódó szolgáltatások megerősítését célozza. A fejlesztéssel érintett intézményi funkciók, illetve új szolgáltatások tanulmányi szintű alátámasztást igényelnek, illetve kizárólag a beváros közlekedési és közlekedészervezési kérdéseinek projekt szintű megválaszolását követően indíthatók, ezért 2018tól ütemezett a megvalósítás, illetve a kötelezettségvállalás. TOP 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése A bölcsődei férőhelyek bővítésére leghatékonyabban a meglévő Ybl lakótelepi intézmény egyik szárnyában kialakított orvosi rendelő és védőnői szolgálat helyén kerülhet sor. Megvalósításának feltétele az egészségügyi alapellátási funkció megfelelő helyszínre való átköltöztetése, ezért került 2016 végére a lehetséges támogatói döntés beütemezésre. A tervezett 2 óvodai intézmény és egy bölcsőde energiahatékonysági célú általános felújítása egy 2007-13 programidőszak előkészített, de támogatási forrásból nem részesült, pályázati szinten előkészített projektből, illetve – nem építési engedélyköteles tevékenységek lévén – rövid előkészítés igényű bevatakozásokból áll össze, melyek egyértelműen fenntartási költségekben előrelépést jelentő beruházások, ennél fogva előresorolt ferjlesztések. TOP 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés A zöldfelületek megújítása, közösségi terek létrehozása elősresorolása hátterében a tématerület kiemelt fontossága áll városi szinten. A megvalósítandó vízgazdálkodási fejlesztési igények (A-0-0 I/5 csapadékcsatorna kivitelezése (244 fm), Zámoly u. - Kertalja u. között; Varga csatorna burkolat kiépítése (220 fm) a Bőrgyár utca szakaszán; A-3-0 csapadékcsatorna rekonstrukciója) vízjogi létesítési engedélyt megalapozó terv szinten előkészítettek, az IH első kötelezettségvállalási hullámával indíthatóak. Székesfehérvár további belterületi vízrendezési fejlesztései ütemezett előkészítéssel 2016. I. negyedévére időszerű kötelkezettségvállalást jelentenek. A belterületi vízrendezési projektek esetében komplex, több városrészt érintő és további fejlesztéseket megalapozó beruházásokról van szó. Fontosságuk, előkészítettségük és területi hatásuk szempontjából kerültek priorizálásra: hiányzó főgyűjtő és tározó kiépítésére kerülhet sor, így a Felsőváros csapadékvíz problémáinak jelentős része kezelhetővé, valamint a Viziváros leromlott állapotú útjainak korszerűsítése megalapozottá válik. Az ún. Királysori Fűtőerőmű (Víziváros) funkció kiemelt projektben történő kitelepítését (2018) követően kerülhet sor a városrészi rehabilitációs feladatok megvalósítására.

29


2014-2020

A történelmi belváros fejlesztési csomagjának gazdaságfejlesztési fókuszú projektelemei (Fekete Sas Szálló felújítás, vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi egységek részvétel alapú és forgalomgeneráló fejlesztése) megalapozást, jelentősebb előkészítési munkát igényelnek. TOP 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés A történelmi belváros és a belváros közlekedési és közlekedésszervezési problémáit áttekintve a parkolási gondok javítására és a belváros forgalom-csillapítására helyezzük a hangsúlyt a 2014-20 közötti időszak első felében, a kezelésük a belváros kulturális célú megújítását megelőzően elengedhetetlen. A mintegy 110 férőhelyes parkolóház létesítése ennél fogva prioritást élvező projektelem. Kerékpárútfejlesztésre a székesfehérvári közúthálózati fejlesztések közül első ütemben tervezett Ligetsor felújítása és a Berényi út II. ütem címet viselő komplex infrastrukturális fejlesztések kerékpárforgalmi létestíményeket szolgáló tevékenységei és vonatkozó költségei kerültek elkülönítésre (egy beruházási és támogatási projektként kezelve), ütemezésük ezekhez a közútfejlesztési projektekhez igazított. Székesfehérvár további, kerékpárútfejlesztései elképzelései ütemezett előkészítéssel 2016. III. negyedévére, 2017. I. negyedévére, 2018. I. félévére időszerű kötelezettségvállalásokat jelentenek. TOP 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése A Városház tér 1. és 2. számok alatti épület (Polgármesteri Hivatal) műemlék épület. A tervezett nyílászáró cserék örökségvédelmi engedélye várhatóan 2015 év végére rendelkezésre áll, a nyílászárók gyártmánytervi előkészítése és a tervezett fűtési rendszer felújításának épületgépészeti terve előkészítési feladatainak elkészültével 2016 IV. negyedévére ütemezett az IH kötelezettségvállalása. Az önkormányzati működés központi helyszínei mellett jelentős energiahatékonysági fejlesztést igényel a városi uszoda, melynek felújítása 2+1 ütemben tervezett. 1. ütem az uszoda szükséges épületrekonstrukciós munkái közül a homlokzati elemeket, illetve a gépészet napenergiahasznosítást és hulladékhő hasznosítást célzó elemeit tartalmazza 2016. évi megvalósulással. Majd a vízfelületbővítést (külső forrásból megvalósuló ütem) követő nyílászárócsere, fűtési és szellőztetési rendszer korszerűsítése, egyéb beltéri munkák 2017-2018 évre tervezettek. TOP 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásához előírt szakmai minimumfeltételek, jogszabályi előírások teljesítése érdekében kerültek a fejlesztési igények (3 egészségügyi és 2 szociális ellátási intézmény) 2016. IV. negyedévére beütemezésre. 2016. I. negyedévében a bölcsődei férőhelybővítés alapfeltételét jelentő orvosi rendelő áthelyezése, vonatkozó kötelezettségvállalás a betervezett. Székesfehérvár további, szociális alapellátást és egészségügyi alapellátását érintő fejlesztési elképzelései ütemezett előkészítéssel 2016. II. és III. negyedévére időszerű kötelkezettségvállalásokat jelentenek.

30


2014-2020

7. Excel mellékletek listája Az elektronikusan megküldött tervezési útmutató csomagban található kitöltött Excel formátumú táblázatok, a módszertani segédletben és a táblázatokban külön is jelzett kitöltési segédlet alapján. 1.1.

melléklet:

MJV_TOP_ITP_táblázatok

Rövidítés jegyzék CO2

Szén-dioxid

EFOP

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

EMT

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány

ESZA

Európai Szociális Alap

EU

Európai Unió

FMTP

Fejér Megye Területfejlesztési Programja

GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

IH

Irányító Hatóság

IKOP

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

IMCS

Intermodális Csomópont

ITP

Integrált Területi Program

ITS

Integrált Településfejlesztési Stratégia

KDOP

Közép Dunántúli Operatív Program

KEHOP

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program

KKV

Kis- és középvállalkozások

MJV

Megyei Jogú Város

NGM

Nemzetgazdasági Minisztérium

OP

Operatív Program

Pcs.

Projektcsomag

RFP

Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság (NGM)

SZMJV

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

TC

Tematikus cél

TFK

Település Fejlesztési Koncepció

TOP

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

31

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Recommend Documents