Dánia, Roskilde
2015-02-22 - 2015-03-01 Szekeresné Debreceni Erzsébet
A nyertes Erasmus pályázat keretében vettünk részt a KASZK-ból 15–en a Dániai, Roskildben. Nagy örömmel vettem, hogy én is csatlakozhattam ehhez a kiutazó csapathoz. A program témája: Projektmódszer megvalósulása a szakképzésben. Az első nap a kiutazással kezdődött, melyet nagy izgalommal vártam. A repülő megérkezett Malmöbe, ott leszállás után várt bennünket a busz mely átszállított Koppenhágába. Amikor megérkeztünk már várt bennünket a Roskildei iskola által szervezett busz. Kora délután érkeztünk meg, Roskildbe, ahol fogadott bennünket a szállásadónk Connie B. Jensen, majd a kulcskiosztás után elfoglaltuk szállásunkat. A szállás az iskola területén volt egy emeletes szállodában (Octaviában), mely nagyon kellemesnek bizonyult. A közös vacsora után tartottunk egy ismerkedési estet, melyen mindenki mondott magáról számára fontosnak tartott információt. Ezután mindenki a megosztott információkból írt megjegyzéseket a kollégák nevéhez. Így nagyon kellemesen telt az este. Első munkanap hétfőn kezdődött 815 - kor találkoztunk a program vezetőjével Karennal. Ezután Karen bemutatta hogyan épül fel az iskolában folyó oktatási rendszer. Elmondta, hogy 50 éve, 1964 óta létezik az iskola és fő profilja a Dán húsipari képzés. Azt is elmondta, hogy az iskolának 10 éve van kapcsolata a Bercsényi iskolával a Leonardo mobilitás Program keretében. A dán iskola honlapján még további 22 nemzetközi partner iskola szerepel. 10 órától óralátogatásokon vettünk részt, 3 csoportba szerveződve. A csoportommal pékcukrász órát látogattunk, ahol a tanulóknak projekt feladatot kellett megoldaniuk 5 hét után önállóan. A tanulók feladata az volt, hogy a tanár által előző alkalommal megbeszéltek alapján kellett választaniuk két féle gabona alapanyagot, amiből hozott recept alapján készítettek pék és cukrászsüteményeket. A tanár a feladat kezdése előtt átnézte a tanulók által elkészített jegyzeteket, melyeket mi is láthattunk, és ha szükséges volt javította. A tanműhely nagyon rendezett és felszerelt volt. A diákok nagyon magabiztosan végezték kitűzött feladatukat. A tanulókat nem zavarta jelenlétünk a munkában, mindenki dolgozott és nagyon kommunikatívak, lelkesek voltak, megmutatták mit fognak készíteni. A tanár szerepe egyértelműen irányító volt, de ha valakinél észrevett bizonytalanságot rögtön ott termet és segített. Nagyon kellemes hangulatú gyakorlatrészt láttunk. A másik terembe is betekinthettünk, ott egy tanárnő tartott a cukrászoknak órát. Itt is projekt feladatként kellett a gyakorlatot elvégezni. A tanulók éppen a habzsákkal történő díszítést tanulták. A műveletet először csak sablon segítségével végezték, amikor már jól begyakorolták kezdték élesben az általuk megsütött és csokoládéba mártott kekszen. Nagyon változó volt, hogy kinek milyen mértékben sikerült a díszítés. Közben azt is megtudtuk az oktatótól, hogy fontos milyen méretű lesz a habzsákon a lyuk és milyen magasságban és szögben tartja a diák. 1
Március 24 kedd A mai napon egy mezőgazdasági szakképző iskolát látogattunk. A program vezetője Thomas volt, aki bemutatta az intézményt és a képzési rendszert. Elmondta, hogy a dán mezőgazdasági képzés 1848-ra nyúlik vissza, amikor dán farmerek részére képeztek munkaerőt. Az iskola 23 éve vette át ezt a farmot, mint intézményt. A fogadtatás nagyon kellemes volt a tájékoztató után pedig megvendégeltek bennünket süteménnyel, kávéval és teával. Ezután elindultunk a terepre, megnéztük a kertészetet és állatokat, ahol a diákok végzik a szakmai gyakorlatot. A rövid séta után lehetőségünk volt órát látogatni. Az én csoportom a parképítő osztályhoz került. A foglalkozás egy nagy fedett térben történt, mely parcellákra volt felosztva. Nagyon szívélyesen fogadtak, az osztályfőnök rögtön jött és tájékoztatott. Elmondta, hogy ő is mezőgazdasági iskolát végzett és utána tovább tanult, most pedig agrármérnökként vezeti osztályát. A gyakorlati képzést megelőzte elméleti oktatás, ahol matematikai anyagot, biológiai ismereteket sajátítanak el. A képzés során nincs tankönyv, viszont van szabvány gyűjtemény. Ez mindent tartalmaz, amit a parképítő szakmunkásnak szükséges elsajátítania A tanulók életkora nagyon eltérő volt kb. 17-50 év (mert bármikor bekapcsolódhatnak a képzésbe). Azt is megtudtuk ,hogy nagy a lemorzsolódás, mert vannak, akik közben meggondolják magukat és nem folytatják pl.: nagyon lassan megy nekik a tervezés, de igazából a tanár is megmondja, ha úgy látja nem sikerül teljesíteni az elvárásoknak megfelelően. A munka folyamán szóbeli értékelés van, a tanuló kezdheti előröl a képzést. A gyakorlaton az előírt projektfeladatot kell megoldaniuk. Ezt láthattuk mi is, a parképítőknél. Először egy járdaszigetet kellett tervezniük és megvalósítaniuk, majd ezután egy lépcső kialakítása volt a feladat, melyhez mindent maguk készítettek elő: a terep, szintezés a felhasznált anyagok és a használt eszközök. A tanulóknál ott voltak a projekt feladatlapok, melyen rajzok és méretezések is segítették munkájukat. Illetve volt, ahol már látszott korrigálás a tanár által. A munkavégzés közben, a folyamatos tanári figyelem és segítségnyújtás jelen volt. Az óralátogatás után megnéztük a szabadtérben kialakított parkot. A kellemes délelőtti program után visszavittek bennünket a szállásra, majd ebéd következett, utána pedig egy rövid megbeszélés. Este a vendéglátóink bowlingozást szerveztek nekünk. Nagyon jól sikerült ez a közös időtöltés. Március 25 szerda Ez a napunk egy kicsit később 8:30-kor kezdődött. Karen vezetésével közösen végignéztük a húsipari képzés látogatóközpontját. A régi tanműhelyben kezdtünk, amely ma csak csoportoknak, előadás céljából van kialakítva. A folyósokon nagyon sok oktató és ismertető tábla, valamint kiállított eszköz található, pl. kiállított sertés makett, melynek a belső szerveit vissza lehet helyezni a megfelelő helyre. Ezenkívül láthattunk még üvegekben fűszereket, melyeket a késztermékek készítésénél használnak. Tapasztalható volt, hogy nagyon fontosnak tartják ezen információk megjelenítését. 2
A fiatalabb korosztály számára játékos, rajzos pályázatokat írnak ki, vagy rendeznek számukra bemutató félsertés bontást. Korábbi évek adatai alapján azt is közlik a látogatókkal, hogy melyik országokba hány %-ban és milyen típusú termékeket szállítanak. Megtekinthettük az iskola által üzemeltetet boltot. Azt is megtudtuk, hogy nincs nyitva minden nap és akkor is csak 10 – 14 óra között és az áraknak a többi piaci szereplőkhöz kell igazodniuk. A hely nagyon tágas, világos, ízléses és a választék is bőséges. Egy rövid kávészünet után 10 órától ismét óralátogatáson vettek részt a csoportok. A saját óralátogatás következett Karen vezetésével a húsipari tanműhelyben. Mielőtt elindultunk a higiéniai előírásoknak megfelelően felvettük a sapkát, köpenyt, és cipővédőt. Elsőként a tanboltban árult termékek előkészítőjét néztük meg. Ezután tovább mentünk a csontozó tanműhelybe, ahol beöltözve védőfelszereléssel ellátott tanulókat láttunk munka közben, nem zavarta őket jelenlétünk. Közben megérkezett a csoport oktatója, aki éppen kést élesített és készségesen állt rendelkezésünkre. Először Karen elmondta honnan érkeztünk és miért jöttünk, majd elkezdődött a beszélgetés. Az oktató elmondta az ott folyó bolti hentes képzés lényegét, ez a csoport 40 hetes képzésen volt. A tanulók már a második gyakorlati feladatuknál tartottak. A sertés részeit kellett szétbontani. A másik teremben egy 20 hetes képzésben résztvevő társaság volt ők sokkal gyakorlottabbnak tűntek ők sokkal többen is voltak és a koruk is jelentősen eltért. Többségük számára a betöltött munkahely miatt volt fontos, mert már a szakmában dolgoztak. Közben kérdéseket tettünk fel, melyet a kolleganők fordítottak. Például a gyakorlati feladat ellenőrzésével kapcsolatban, hogyan történik? Hogyan értékel, jelez a tanár a diák felé, ha nem jó a munkája? Mi történik azzal a darabolt termékkel, amit nem sikerül szétbontani a tanulónak méretre. A válasz: nem probléma, a tanboltban dolgozó tudja, hogyan kell értékesíteni. A programunkat tovább folytatva elérkeztünk a vágóhídra, ahol a sertés bontását láthattuk. Közben egy általános iskolás csoporttal is összetalálkoztunk, akiknek Péter tartott bemutatót, magyarázta a sertés belső szerveit és egyéb ott zajló technológiai folyamatot. A gyerekek közül néhányan félre álltak és befogták orrukat, de a többség nagy érdeklődéssel figyelte. Ez a program, amit szerveznek az általános iskolás csoportoknak jó motiváció lehet a későbbi pályaválasztásnál. A teremben mi is láthattuk a sertés minősítését, melyet egy fiatal 20-25 év körüli lány végzett műszeresen szúrószondával. és az adatokat számítógépre viszik (színhús %). A két ponton végzett szúrás körül az első, a 3. és 4. ágyékcsigolya között, 8 cm-re a hasítás síkjától a második, a 3. és 4. borda között, a hasítás síkjától 6 cm-re, majd lepecsételte. Tovább haladtunk a kábító és forrázó, szőrtelenítő üzemrészbe, ahol már befejeződött a munka. Közelről megtekintettük a berendezéseket. A legutolsó állomásunk a pihentető, amely már üresen állt. A reggeli órákban látott sertések már feldolgozásra kerültek. Azt is megtudtuk, hogy 3 nap alatt 140 db vágnak valamint egyre nagyobb az igény a bél feldolgozására.
3
Március 26. csütörtök A mai napunk is korán kezdődött, mert 740 -kor indultunk taxival a Ledreborgba, itt a Landbrugsskolen Sjallandi mezőgazdasági iskolát tekintettük meg. Az iskola előterében várakoztunk a diákok között, majd megérkezett a vezetőnk Anders Eriksen és rövid bemutatkozás után elkezdtük sétánkat a farmon. Elmondta, hogy milyen közel áll hozzá ez a képzés, hiszen ő maga is farmon nőtt fel és agrár végzettsége van. Ezen az igen csípős hideg reggelen, első utunk a lovardába vezetett. A tanár osztálya, ahol szinte csak lányok vannak, lovásznak tanulnak és a környező nagyvárosokból érkeztek. Ez a képzés 2éves és most tartott a második hónapnál. A tanulók gyakorlati képzését elméleti oktatás előzte meg, ahol biológiát és egyéb szakmai tantárgyakat tanulnak. Elmondta, hogy a tanulók egyik csoportja a lovak ápolási gyakorlatát a másik pedig a kondíció vizsgálatát végzi a mai napon. Látszott, hogy a diákok feladatokat odafigyeléssel, nagyon szervezetten, jó hangulatban végezték. Azt is megtudtuk, hogy 10 ló az iskola a többi 30 ló pedig a lányok tulajdona. Lovaikat a tanulmányi időre beadták a közösbe, így bárki hozzáférhet, ápolhatja, gondozhatja stb. a ló tartásáért kell díjat fizetniük. Az állatokkal való törődésükből látszott, hogy szívesen választották ezt a képzést. A tanár az értékelésről azt mondta, ha valaki nem teljesíti a szintet, akkor nem engedi vizsgázni és javasolja, hogy ismételjen. Visszatértünk az elméleti oktatás helyszínére és ismét lehetőséget kaptunk óralátogatásokra. Az én csoportom első órában olyan iskolás csoporthoz került, akik épp ismerkedtek a mezőgazdasági szakképzéssel. A tanulók általános iskolából érkeztek két napot töltöttek itt és órákon vettek részt. Ez egy biológia (állattan) óra volt, ahol a tanárnő a bemutatkozás után már csak dánul beszélt a diákokhoz. Az óra témája a ló, sertés emésztőrendszere. Az óra nagyon interaktív volt a tanár részéről. Állandóan kérdésekkel próbálta a diákokat rávezetni és figyelte hányan jelentkeznek milyen sorrendben és úgy válaszoltak. Amikor felkerült az ábra a ló emésztőrendszeréről, úgy gondoltuk nehéz téma ez a diákok számára. Illetve talán kevés családnál van otthon. A sertés esetén már másként tűnt. Úgy láttuk, sokkal jobban értik a tanár kérdéseit és többen is próbáltak helyes válaszokat adni. Néhány diákot olyan szinten érdekelt a téma, hogy mindent lerajzolt és leírt. Ez a program, amit többször is megszerveznek az általános iskolásoknak fontos a beiskolázás és pályaválasztás szempontjából és főként az intézménynek. A diákok betekintést kapnak az ott folyó szakmai képzésről megismerkednek a tanárokkal. A másik óralátogatásunk lovászok osztályfőnöke Anders biológia órája volt. Első órán a hormonokról tanultak, ezt mi nem láttuk csak hallottunk róla. Az általunk látogatott órára készített feladatlapot a témához kapcsolódóan és a tanulóknak ezt kellett önállóan feldolgozni, melyhez használhatták a tankönyvet. A tanárnak érdekes volt véleménye,- szeretem a tankönyv használatát és ez egy nagyon jól összeállított tankönyv, amelyben minden megtalálható-. A projektor használatát kevésbé, mert a tanulók ellustulnak, nem figyelnek, és nem írnak.
4
Szerintem ez nem igaz minden esetben. Ezen az órán is változó (18-26) életkorúak voltak a diákok, mely nem okozott problémát. A tanár ment és segített a diákoknak. A tanulók lelkesen válaszoltak feltett kérdéseinkre. Ezen a napon szerepelt egy kulturális program is, melynek keretében megtekintettük a Viking múzeumot, amelynek a történetéről még filmet is nézhettünk. A múzeum fő látványossága az ott kiállított 5 darab több mint 1000 éves viking hajó, amelyeket 1962-ben találtak meg a Roskilde Fjordnál. Március 27. péntek A tapasztalatainkból és élményeinkből megfogalmaztuk a közös dia elkészítéséhez a következőket – Mi az, ami a legjobban tetszett a program során? Mit hasznosítunk? Hogyan éreztük magunkat? Az elkészített prezentációt megtekintették és időnként kérdéseket is megfogalmaztak. Ezután mi is megköszöntük a számunkra összeállított nagyon tartalmas programokat. 10 30 –órakor kezdődött a program zárása, melyre Karen, Andersen és a magyarországi Dán nagykövet László és felesége Katalin volt meghívott vendége. A mai napi ebéd azért volt különleges, mert EU-ból érkezett Észt, Lett és Litván diákok készítették elő és szolgálták fel részünkre. Nagyon szépen megterített és feldíszített asztalok voltak a teremben. A diákokon látszott nagyon készültek erre a zárónapra. Nagyon sok finomságot ettünk és ittunk. Délután még sétáltunk és vásároltunk a városban. Március 28. szombat Az utolsó közös kulturális programunk, melyet Koppenhágában töltöttünk. Mindenki kapott egy kártyát, mellyel számos nevezetesség megtekinthető volt kedvezményesen. Reggel indultunk vonattal Koppenhágába. A séta közben elhaladtunk a Tivoli mellett , majd
utána a csatornán
sétahajóztunk. A hajó angol nyelvű idegenvezetés mellet több mint 1 órán át járta a szűk csatornákat és a kikötő vizeit, közben érintve az összes olyan nevezetességet, ami a víz felől elérhető, pl. parlament, régi tőzsdepalota, operaház, a kis hableány szobra. Rövid séta után a Rundetaarn-nál (Körtorony) kezdtük a városnézést. A kb. 35 m-magas tornyot IV. Christian csillagászati obszervatóriumnak építtette 1640-1642 között. Lépcső helyett egy széles "csigafolyosó" vezet fel a tetejéig, amit lovas lépcsőháznak is neveznek, mert ezen a király lóháton is fel tudott menni a toronyba. Annak ellenére, hogy a torony nem igazán magas, odafentről remek kilátás nyílik a városra. Délután megnéztük a Carlsberg sörgyár látogató központját. Az új látogatóközpont egy régi főzdeépületben található. Nagyon jól nézett ki a belülről átszabott régi főzde. A sörgyárat J. C. Jacobsen alapította 1847-ben és Carl fia után nevezte el. 5
A Carlsberg Múzeum régi időket idézi a kiállítás inkább a kulturális és történelmi jelentőségű a Carlsberg család és a sörgyár virágzását mutatja be. Érdekes volt látni a kor berendezett laboratóriumát, ahol a sörgyártáshoz szükséges kísérleteket végezhették.
6
