Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgató Önkormányzat HÖK Kompetencia Kódex TUTOR II. Tanulmányi ügyek
2011
Tanulmányi ügyek A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot (TVSZ) kell alkalmazni régi és új képzéses, „Bologna” és „nem Bologna” rendszerben résztvevő hallgatókra. Kivételt képeznek a doktori képzésben résztvevők. A tanulmányi ügyekben eljáró testületek foglalkoznak a képzés során felmerülő kérdések megoldásával. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban (pl.: Tanulmányi Bizottság) biztosítani kell a hallgatók részvételét, mégpedig úgy, hogy a bizottság tagjainak minimum 50%ának hallgatónak kell lennie. Tanulmányi kérdésekben (passzív félév kérelem, kivételes tanrend kérelem, átvétel, stb.) a kari Tanulmányi Bizottságok döntenek, a Tanulmányi Bizottság minimum 50%-ának hallgatók által delegált tagnak kell lennie. A Kreditátviteli Bizottság a kreditátvitelt1 abban az esetben engedélyezhetik, ha a korábban teljesített kurzus és a kiváltandó kurzus tananyaga 75%-ban megegyezik. A tanulmányi ügyekhez tartozó alapvető fogalmainak ismerete elengedhetetlen része az egyetemi életnek. Már a felsőoktatási jelentkezés során előkerülnek olyan (a képzéssel kapcsolatos) fogalmak, amelyek annak idejére, szintjére vonatkoznak. A felvételi eljárás során különböző szintű képzésekre lehet jelentkezni: felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve mesterképzésre. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. Az alapképzés az első képzési szint a 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc). Az alapképzés csak egyszakos, elvégzésével egy szakképzettség szerezhető. Az alapképzés 180 kreditből áll, melyből 120 kredit szakos modul (a tanterv több tantárgyat tartalmazó szervezési egysége, amelyre más modul, vagy modulok is épülhetnek), 60 kredit (képzéstől függően), vagy 50 kredit minor 2/specializáció3/szakirány4 és 10 kreditnyi pedagógia/szabadon választható modul. A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy főiskolai, illetve egyetemi oklevelet szerzett. A felvétel követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és a képzési piramis csúcsát jelenti. A tanulmányok megkezdésekor a hallgatói jogviszony csak akkor jön létre, ha a hallgató beiratkozik. A beiratkozás elmulasztása jogvesztő jellegű, a hallgatói jogviszony nem jön létre. Amennyiben a hallgató elmulasztja a beiratkozást nem kezdheti meg tanulmányait. Beiratkozni a felsőoktatási intézménybe csak egy alkalommal kell. A továbbiakban elegendő egy kreditnyi szakos tantárgy felvétele a jogviszony megtartásához. Költségtérítéses képzésben a félévek száma nincs korlátozva, bármennyi ideig folytathatja tanulmányait a hallgató. 1
2
3
4
A tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. Minor: Olyan szakokat neveznek így, amelyekre nem a rendes felvételi eljárásban, hanem már az egyetemi BA tanulmányok közben, egy tanult főszak mellett lehet jelentkezni. A minor szakos képzés azonban mindig kisebb óraszámban kínál tárgyakat mint a főszak. Specializáció: a képzés részeként választható tárgyak vagy modulok, melyek teljesítése az oklevélben betétlappal ismerhető el. Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés
Államilag támogatott képzésben 12 félévet használhat fel a hallgató, fogyatékossággal élő hallgató esetében akár 16 félév is lehet az államilag támogatott félévek száma. A 12 félévbe minden megkezdett félév beleszámít, kivéve a passzív félév és ha a hallgató önhibáján kívül nem tudta befejezni a félévet (pl.: betegség, terhesség, stb. esetén). Egységes, osztatlan képzésben - tehát olyan képzésben, ahol nem érvényesül a „Bologna” rendszer 2+3 féléves oktatási rendje, mint például az Általános Orvostudományi Kar, vagy az Állam. és Jogtudományi Kar - résztvevő hallgató esetében a támogatási idő megnő legfeljebb 2 félévvel, ha a képzési idő meghaladja a 10 félévet. A részidős képzés, illetve a távoktatás ideje maximum 4, míg a doktori képzésben résztvevő hallgató támogatási ideje maximum 6 félévvel hosszabbítható meg. Attól hogy a hallgató már szerzett valamilyen fokozatot, vagy szakképzettséget még részt vehet államilag támogatott képzésben. Fontos kitétel azonban, hogy ha államilag támogatott képzésben a hallgató végbizonyítványt5 szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban (pl.: alapképzés, mesterképzés) nem veheti igénybe megmaradt államilag támogatott féléveit. Kivételt képez ez alól, ha a hallgató (akár ugyanabban, akár más felsőoktatási intézményben) az első képzésére történő beiratkozás után legfeljebb két félévvel (azaz legkésőbb annak harmadik félévében) létesített párhuzamos hallgatói jogviszonyt. Azaz, ha a hallgató BA képzésben megszerezte diplomáját, másik alapképzésben már nem lehet államilag támogatott, mesterképzésben vagy felsőfokú szakképzésben viszont feltétel nélkül felhasználhatja a megmaradt államilag támogatott féléveit. Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatónak költségtérítéses képzésben kell folytatnia tanulmányait, amennyiben tanulmányainak utolsó két félévében az ajánlott éves kreditmennyiség legalább felét nem teljesíti. Az ajánlott éves kreditmennyiség a következőképpen határozható meg: a szak elvégzéséhez előírt összes kredit osztva a mintatervben előírt – félévekben kifejezett – képzési idővel, majd ez a hányados megszorozva 2-vel. Ha egy államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató jogviszonya bármilyen okból tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, helyét átveheti egy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató. Az átsorolandó hallgatókat korrigált kredit indexük alapján rangsorolják. Egy elhasznált államilag támogatott félévnek minősül (és nem veszi igénybe kétszeresen a félévek számát) ha a hallgató elsőként megkezdett szakjának legkésőbb 3. félévében újabb szakra nyer felvételt. Megkülönböztetünk teljes idejű és részidős képzést. Az előbbit a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. A tárgyfelvételi időszakban, a szabad kurzus- és oktatóválasztáshoz kapcsolódóan, az intézménynek biztosítani kell, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek minimum 5 %-a szabadon választott kurzus legyen, valamint hogy az előírt kreditmennyiség 120%-a kerüljön meghirdetésre. A hallgató tanulmányaihoz tartozó bármely tárgyat felveheti abban az intézményben, mellyel jogviszonyban áll. 5
A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat /diplomamunka/ elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.
A hallgató a szakján egy félévben maximum 45 kredit erejéig vehet föl tárgyakat. A 45 kredit szakonként (képzésenként) értendő; két képzésen párhuzamos tanulmányokat folytató hallgató esetén ez például 2 x 45 kredit. A gyakorlatban a kari Tanulmányi Bizottságnál - megfelelő indokolás esetén - kérvényezhető a 45 kreditértéket meghaladó kurzus felvétele. A szorgalmi időszak6 kezdetén az intézménynek nyilvánosságra kell hozni az ismeretellenőrzés módját, azaz, hogy az ismeret számonkérésének módja írásbeli, vagy szóbeli lesz, teszt, vagy esszé formában történik. A szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel a hallgatók tudtára kell hozni a pontos vizsganapokat, a vizsgáztató oktatók nevét, a vizsgára való jelentkezés módját, a érdemjegyek közzétételének idejét, valamint a vizsgaismétlés módját. Az egyetemi évek alatt többféle kurzusra kell járnia a hallgatónak. Az egyik ilyen típus az előadás, ami olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium vagy a beszámoló (félévközi jegy). A kollokvium az előadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen. A vizsga az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. Az alapvizsga fogalma váltotta fel a szigorlatot, amely a szakmai ismeretek több félévet átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. Lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. Az alapvizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. Másik típusa a gyakorlat, amely olyan, jellemzően kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás szolgál. A gyakorlat lehet például számolási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, külső gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat. Harmadik típusa a szeminárium, ami olyan, tanrendben szereplő foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. Értékelése a szorgalmi időszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi időszakban, mind a vizsgaidőszakban javítható. Számonkérése kredit nélkül kétfokozatú (aláírás), kredittel értékelt esetben három- (minősítés) vagy ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés lehet. Megfelelő indokkal (pl.: külföldi tanulmányok, Erasmus hallgatói csereprogram, betegség, egyszerre több karon folytatott tanulmányok, szociális helyzet, stb.) kedvezményes tanulmányi rend kérvényezhető. Kedvezményes tanulmányi renddel folytatott tanulmányok esetén a hallgató: - felmentést kaphat a szemináriumok látogatása alól, azokat teljesítheti a vizsgaidőszakban, - az évközi kötelezettségeket (házi dolgozat, beszámoló) kiválthatja. A kedvezményes tanulmányi rend nem ad felmentést a tanulmányi kötelezettségek alól, csak azok teljesítésének alternatív módját biztosítja. Tehát a kurzus ismeretanyagáról számot kell adnia a hallgatónak, csak szorgalmi időszakban például nem kell látogatni az egyébként kötelező órákat. A kari kreditátviteli bizottság kérelemre elismerhet előzetesen megszerzett hallgatói tudást egyes tantervi követelmények teljesítéseként, e követelmények teljesítéséért járó kredit megadásával (kreditátviteli kérelem). Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. A kreditjóváírással elfogadott kurzus nem számít bele az adott félév átlagába, így a tanulmányi ösztöndíjat, valamint az államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre való átsorolást sem befolyásolhatja. A felvett kurzusokért kreditet kap a hallgató, amelyet a képzési idő alatt (az előírt kreditek, 6
A félév kezdőnapjától a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tartó időszak, amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. Első hete a tantárgyfelvételi időszak, amely a tavaszi szemeszterben egybeeshet az őszi szemeszter utóvizsga-időszakával.
a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő) kell megszerezni. A kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent. Az előírt éves kreditmennyiség a szakon előírt összes kredit csökkentve a kreditjóváírással elismert kreditekkel, az így kapott különbség osztva a mintatanterv (a hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az előírt tanulmányi idő alatt lehet megszerezni) szerinti, félévekben (öt hónapból álló oktatásszervezési időszak; a tanév pedig tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak) meghatározott képzési idővel és megszorozva 2-vel. A felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak elején köteles nyilvánosságra hozni az adott félév számonkérési formáit, azok rendjét és ütemezését, a vizsgaidőszak kezdő- és zárónapját. A felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel köteles közzétenni a vizsgák napjait, a vizsgáztatók nevét, a jelentkezés módját és helyét, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés(ek) lehetőségét az ETR-ben, illetve a kurzusfórumokon. Vizsgaidőszakon kívüli vizsgáztatást a kar dékánja kivételes esetekben, méltányosságból, egyénileg engedélyezhet. Például a vizsgaidőszakban bekövetkezett baleset, tartós betegség esetén, vagy például Erasmus hallgatói csereprogram esetében, ilyenkor a hallgatók később tudják felvenni a vizsgáikat. A kar köteles az első vizsga vizsganapjait úgy meghirdetni, hogy azokra megfelelő mennyiségű hely álljon rendelkezésre. Tehát minden tárgyból az első vizsgaalkalomra a vizsgázók összlétszáma + 50% számú helyet kell biztosítani. Például 10 fős évfolyam esetében, minimum 15 helyet kell biztosítani az első vizsgák letételére minden tárgyból. (A második és további vizsgaalkalmakra való jelentkezés a hallgató saját felelősségére, a fennmaradó helyek terhére történik.) A kar köteles tantárgyanként hetente legalább egy vizsganapot meghirdetni. Kari szinten ettől több kötelező vizsganapot is előírhatnak. Lehetőség van vizsgáról való lejelentkezésre. A lejelentkezést a vizsga kihirdetett kezdési pontja előtt max. 24 óráig lehet megtenni. Tehát ha egy vizsga adott napon délelőtt 10 órára van meghirdetve, a rendszer az azt megelőző nap 9 óra 59. percéig enged lejelentkezni. A lejelentkezés a hallgató felelőssége, neki kell figyelnie, hogy lesz-e még az adott tárgyból vizsgalehetősége. A hallgatónak jogában áll nem megjelenni a vizsgán, azonban ebben az esetben az intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a hallgatót, amennyiben nem igazolja távolmaradásának okát. Az igazolások elfogadása kari szinten eltérő lehet. A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésőbb a vizsga letételét követő ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követő első munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni. A vizsgát úgy kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató tudjon jelentkezni és vizsgázhasson. Az intézménynek biztosítania kell, hogy a sikertelen vizsgát a hallgató az adott képzési időszakban megismételhesse (javítóvizsga - UV). A tvsz megengedheti, hogy a sikertelen javító vizsgát (UV) megismételjék (ismétlő javítóvizsga - UV2), illetve a TVSZ megengedheti, hogy az UV-t és az UV2-t a képzési időszak (adott félév) lejárta után teljesítsék. Egy félévben tehát adott tantárgyból három vizsgázási lehetősége van a hallgatónak: első vizsga, ennek sikertelensége esetén javítóvizsga (UV), ennek sikertelensége esetén ismételt javítóvizsga (UV2). Sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból adott vizsgaidőszakon belül két alkalommal ismételhető meg. Tehát egy vizsgaidőszakban tantárgyanként három vizsgaalkalom áll rendelkezésre. Ez kiegészíthető még egy vizsgaalkalommal, abban az esetben, ha a hallgatónak az adott vizsgaidőszakban minden más tárgyat teljesítette, és ezt a Tanulmányi osztály számára igazolja. Ha ez a vizsga is sikertelen, úgy csökken a lehetséges javítóvizsgák száma harmadik tantárgyfelvétel esetén. Tehát ha ezt a tárgyat harmadik alkalommal veszik fel, abban az esetben egy vizsga és egy javítóvizsga lehetséges.
Az ismétlő javítóvizsgát kérelemre bizottság előtt is leteheti a hallgató. A bizottságot az illetékes tanszék vezetője hívja össze. Ebben az esetben is csak meghirdetett vizsgaalkalomkor van lehetőség vizsgázni. Adott vizsgaidőszakon belül a felvett vizsgatárgyak közül egy tantárgyból van lehetőség érdemjegyet javítani. A vizsga eredménye minden esetben a javítóvizsga érdemjegye lesz. Ennek sikertelensége esetén ismétlő javítóvizsgát lehet tenni. Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex is alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. Korrigált kreditindex számításánál a teljesített kreditszámot el kell osztani a felvett kreditszámmal, és ennek eredményével kell megszorozni a kreditindexet. A képlet: - Teljesített kredit: Kt (A 0 kreditpont értékű teljesítéseket csak a hagyományos átlagszámító algoritmus veszi figyelembe.) - Felvett kredit: Kf - Jegy / A teljesítés eredménye: Ötfokozatú értékelés esetében a lehetséges értékek: 1, 2, 3, 4, 5. Háromfokozatú értékelés esetén a lehetséges értékek: 1, 3, 5. (Kétfokozatú – aláírás – értékelés esetében nincs átlagba számítható érték, az átlagszámító algoritmusok mindegyike figyelmen kívül hagyja.) A kreditindex kiszámítása: (Kt x jegy + Kt x jegy + …) 30 A korrigált kreditindex kiszámítása: (Kt x jegy + Kt x jegy + …) x ∑Kt 30 ∑Kf Tehát: A kurzusért kapott kreditpont értéket (Kt) megszorozzuk a kurzusért kapott teljesítés eredményével (jegy = 1,2,3,4,5 vagy 1,3,5). Ezt a szorzást elvégezzük az adott félévben felvett kurzusokkal egyenként. A kurzusonként megkapott szorzat eredményeket összeadjuk és az összeadás végén kapott eredményt (mint számlálót) elosztjuk harminccal (a nevező értéke = 30), ez lesz a kreditindex. Korrigált kreditindex = Kreditindex x [ ∑Kt / ∑Kf ] Tehát: A sikeresen teljesített kurzusok összes kreditpontszámát elosztjuk a felvett kurzusok összes kreditpontszámával, az így kapott eredményt megszorozzuk a korábban kiszámított kreditindexszel, ez lesz a korrigált kreditindex.
3. Esetpéldák Két szak passzíváltatása, passzív félév7: A passzíváltatási kérelemben az indoklás menüponthoz be lehet írni azt , hogy a másik szakon is passzíváltatni szeretné magát a hallgató. Így oldható meg a két szak passzíváltatása. 3/3 lehetséges megoldásai: • Felvételi időszakban www.felvi.hu weboldalon, vagy postai úton felvételizni újra az adott szakra. Sikeres felvételi esetén modulón keresztül a már elvégzett kurzusokat el lehet fogadtatni. Tehát fél/ egy év csúszással lehet folytatni. • Ha végzős hallgató és csak ez a kurzus hiányzik a diploma megszerzéséhez, akkor dékáni engedéllyel kaphat még egy vizsgázási lehetőséget. • Ha a vizsgán súlyos egészségügyi gondok miatt nem tud megjelenni és ezt igazolni is tudja. Kedvezményezett kurzus leadás felvétel: Leadása a Tanulmányi Osztályon leadott Tanulmányi Bizottságnak címzett kérvényen lehet. Felvétel ETR Modulo –n keresztül. Egyszeri díjfizetés ellenében lehetséges mindkettő. Minor szak és szakirány leadása: Tanulmányi Osztályon leadott Tanulmányi Bizottságnak címzett kérvényen indoklással lehetséges. Kredit alapú költségtérítés: 7
Olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel
Olyan költségtérítéses hallgatók számára lehetséges, akik végzősök és túlcsúszás miatt, egykét kurzusuk marad az utolsó félévre. Kérvényben igényelhetik. Aktív/ Passzív jogviszony: Passzív jogviszony adódhat: • Nincs legalább egy kredit értékű szakos kurzus felvéve. • Nem véglegesítette kurzusainak felvételét. • ETR tartozást könyvel. • Költségtérítési díj nincsen befizetve. Aktív jogviszony: • Véglegesítés után 24 órával. Sikertelen kurzusfelvétel: ETR nem engedélyez vizsgára jelentkezést, ha tartozást könyvel. Tartozás kiegyenlítése után törlésre kerül az ETR felületéről, majd ezt követően lehet vizsgára jelentkezni.
Minor/ szakirány felvétel: II. félévben április 10-17. között Modulon keresztül lehet felvenni a III. félévében szeptemberben kezdődő minor szakokat és szakirányokat.
