Szeged idegenforgalmának fejlesztési lehetősége, mint a kulturális főváros kiemelt partnere Mihály Péter Ph.D. hallgató, SZTE TTK, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 1. Európa Kulturális Fővárosa Európa Kulturális Fővárosa egy város, melyet évenként választ ki az Európai Unió a tagállamok városai közül. A cím egy évre szól, ez alatt az idő alatt a városnak lehetősége nyílik megmutatni kultúráját. Több város is arra használta a lehetőséget, hogy fejlessze kulturális intézményeit, rendezvényeit és a róla kialakult képet. Az Európa Kulturális Városa programot 1985. június 13-án indította Melina Mercouri görög kulturális miniszter abból a célból, hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz. A Kulturális Főváros projekt a "Kultúra 2000" keretprogram célkitűzéseinek megvalósulását tekintve rövidesen a legsikeresebb és leghatékonyabb programok egyikének bizonyult. Évenként más országon van a sor, hogy kulturális fővárost adjon Európának. 2004-ig az egyes sorra kerülő országok maguk választották ki a kulturális fővárost, 2005-től az EU intézményei is részt vesznek a város kiválasztásában. Az Európa Parlament és a Tanács 1414/1999/EK (1999. május 25.) határozatának módosuló rendje szerint 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet. 1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.1999-ben az Európa Kulturális Városa programot átnevezték Európa Kulturális Fővárosára. 2000-ben kivételesen tíz várost választottak. Hasonló rendezvény az Amerika Kulturális Fővárosa. 2. Európa Kulturális Fővárosa, 2010: pályázok Hiller István kulturális miniszter hirdetett pályázatot a cím elnyerésére, Budapest, Győr, Debrecen, Eger és Sopron jelezte részvételi szándékát. A 2004. december 31-es határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár valamint Veszprém), melyek közül a zsűri 2005. március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. A bennmaradó hét város közül Pécs nyerte el a címet 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett. 2010-ben egy magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa. 2004 októberében Pécs és Szeged városának vezetői bejelentették, közösen kívánnak pályázatot benyújtani. A cím elnyerése hatalmas kiugrási lehetőséget jelent a nyertes helység és régió számára.
Szeged és Pécs Megyei Jogú Város polgármestere, Botka László és Toller László budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy közösen pályáznak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. A megtisztelő cím birtokában az Unió által rendelkezésre bocsátott támogatások, az állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a szponzorációk révén a régóta esedékes beruházások mellett nagyszabású közös programok megvalósítására nyílik lehetőség. A két város együttes indulásával nem csupán Szeged és Pécs, hanem az egész délmagyarországi régió kulturális értékeinek bemutatására nyílik lehetőség. Toller László, Pécs polgármestere kijelentette: "Pécs és Szeged közös indulása egy gyümölcsöző együttműködés kezdete: egyesítjük kulturális értékeinket, egyeztetünk fesztiváljaink, rendezvényeink megtartásáról, közös tervet dolgozunk ki adottságaink maximális kihasználása érdekében." Botka László, Szeged polgármestere szerint a két magyarországi város közös indulásával a cím elnyeréséért folytatott versenyben Budapest méltó ellenfelévé válhatnak. Miután közös indulásra nincs lehetőség, Pécs adja be a pályázatot. Szeged és Pécs összefogásának példáján a pályázni kívánó városok polgármesterei elgondolkodtak egy kooperáció lehetőségén. Így Sopron városa eredetileg önállóan szeretett volna indulni a pályázaton, de a város vezetői számításba vették a Győrrel való kooperációt. Debrecen városa is regionális keretek között gondolkodott, pályázatában a környező településeket Nagyváradtól a Hortobágyig vonta be a cívisváros. Bár nincs általános előírás arra nézve, hogy egy adott ország miképpen hozzon döntést a város kijelölése tekintetében, az utóbbi évek példái között egyre nagyobb számban szerepel a pályáztatás gyakorlata. Fontos szabály volt azonban, hogy a tagállamon belül kiválasztott városnak a hivatalos pályázatot a rendezvény megvalósulása előtt legalább 4 évvel kell benyújtania. A cím elnyerésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvános, két szakaszból álló pályázatot írt ki. A pályázat második szakaszában való részvételnek előfeltétele a minősítő előpályázaton való sikeres részvétel volt. Az előpályázat beadási határideje 2004. december 31-e volt. A minősítő előpályázaton sikerrel szereplő pályázatok 2005. első felében meghívásos pályázati formában vettek részt a második szakaszban. A pályázat első, minősítő előpályázati szakaszában a pályamunkákat egy magyar kulturális és államigazgatási szakemberekből álló bizottság bírálta el. A pályázat első szakaszát követően minden olyan pályamunka továbbjutott a második fordulóba, amely alkalmasnak mutatkozott egy európai szintű és hosszú távú fejlesztések beindítására képes programsorozat megvalósítására. A pályázat második szakaszában a tervek szerint nemzetközivé szélesített bírálóbizottság hozott döntést a magyar város kijelöléséről. Az EU minden esetben megjelenik anyagi támogatóként - Európa Kulturális Fővárosa esetében a támogatás éves összege nem lehet kevesebb 200 000 eurónál, és nem haladhatja meg az 1 millió eurót. A program történetéből azonban kiderül, hogy elsősorban országos és helyi költségvetési pénzekből támogatják a rendezvényeket. Az Európa Kulturális Fővárosarendezvények ugyanakkor legtöbbször sikeresen keltették fel az érdeklődést a kulturális szektor iránt, s többnyire az országos és helyi hatóságok, valamint a magánszektor között létrejött partnerség révén többletbevételeket tudtak szerezni.
3. Szeged kiemelt partner Szeged az ötven együttműködő település közül kiemelt, első számú partnere Pécsnek. A szegedi pályázati koncepció "Találkozások Tiszán innen Dunán túl 2010." címmel készült el. Pécs és Szeged együttműködése a cím elnyerését és a programok közös megvalósítását célozza oly módon, hogy Pécs a pályázó város, amelynek pályázatában Szeged "kiemelt partner"-ként vesz részt. Így Szeged hozzájárul a pécsi koncepció irányvonalainak meghatározásához, rendezvényeivel és programjaival erősíti a pályázatot. Az együttműködés továbbá csökkenti a két város terheit, miközben a kulturális programok nemhogy csorbulnak, hanem bővülnek, egymást erősítik. 2010-re Szegednek olyan helyzetbe kell hoznia magát, hogy kulturális vonzereje révén minél többen látogassanak el a városba és a régióba egyaránt. Ezt alapvetően nem új létesítmények építésével, hanem a város meglévő, nagy múltú és jelentős értékeket képviselő művészeti intézményeire, kulturális hagyományaira támaszkodva, azoknak láthatóvá tételével és tudatosításával kívánja elérni. Ez az elv a szellemi potenciálra és Szeged kulturális jövőképére összpontosít, kiegészítve Pécsnek a kulturális örökséget hangsúlyozó elképzeléseit. A pályázati koncepció alapjai négy pilléren nyugszanak: • •
• •
Egyetem és a tudásipar, ide értve az informatikai, biotechnológiai, orvostudományi és társadalomtudományi egyetemi bázist, a Biopolisz kezdeményezést; A Szegedi Szabadtéri Fesztivál és kapcsolódó eseményei, ide értve a kapcsolódó művészeteket, a tánc-, az opera-, és a színházművészetek (amatőr, alternatív) széles skáláját; A regionális természeti környezet, ide értve a kulturális régiók, népi hagyományok és földrajzi-természeti környezet regionális sajátosságait; Az épített környezet, ide értve Szeged megtervezett városi mivoltát, európai és az unión kívüli városi kapcsolatait, pl. Cambridge, Nizza, Darmstadt, Temesvár, Szabadka, Turku, stb.
3.1. Fókuszterületek - programcsoportok A koncepció alappilléreinek figyelembe vételével, és a témával kapcsolatosan tartott fórumok összegzése után meghatározásra került az a néhány fókuszterület, melyre a régió és Szeged város programjai épülhetnek 2010-ben, illetve az azt megelőző felvezető években. 3.1.1. Századelők találkozása - találkozások a századelőn A századelő megidézésével a régió aranykorának szellemiségét, kulturális sokféleségét, harmóniáját kívánjuk megjeleníteni. Az épített környezet, a látványművészet, a népi iparművészet, a szecesszió parasztpolgári változata - számtalan programlehetőséget kínálnak, és idegenforgalmi vonzerőt jelentenek Kiskunfélegyházától Szabadkán, Szegeden át Temesvárig, Aradig. Az alföldi század eleji építészet európai értékei a város Nagyárvíz (1879) utáni újjáépítésével jöttek létre, Európa nagyvárosainak (Párizs, Bécs, Berlin, Róma, Moszkva, London, Brüsszel) nagylelkű segítsége által, példát mutatva az együttműködésre és összefogásra. Ez előtt kíván Szeged tisztelegni, illetve a száz éves európai újjászületésre emlékezni most, hogy az Unióhoz való csatlakozás után lehetőséget kap a város visszatalálni, és ez által gyarapítani európai értékeit.
Programjavaslatok: - Palotás városképek Szegeden és a régióban - A nő Európában, a női szerep a századelő művészetében 3.1.2. Szeged, az egyetem városa Az egyetem és a tudásipar, a tudományos élet reprezentálása nélkül nem lenne teljes Szeged város részvétele a programban. Többek között a szegedi informatikai műhelyek, a Biopolisz (a felvezető évek egyikében Szeged, mint ökofőváros), és minden olyan tudományág (élettan, biológia, biotechnológia, alkalmazott (lézer)fizika, társadalomtudományok) bemutatására készülünk, melyek képviselői, eredményei világszerte ismertek, és képesek nemzetközi tudományos konferenciákat, egyéb rendezvényeket (pl. a Szegedről elszármazott, Európa-szerte ismert tudósok konferenciáit, találkozóit az egyetemi hallgatókkal) a városba hozni. Programjavaslatok: - A digitális világ hajnalán - „Az európai számítástechnika története” című kiállítás - A modern tudomány a babonák ellen - Nemzetközi „szkeptikus” konferencia - Testvéregyetemek Művészeti Találkozója 2010 3.1.3. Fesztiválok városa 2010-ben nemcsak a város öltözik ünneplőbe. A nyár a fesztiváloké lesz, a jól ismert Szegedi Szabadtéri Játékoké, de a mozgásszínházak, alternatív színházak, zenei-, tánc- és ifjúsági fesztiválok, balkáni romafesztivál, a digitális technikák fesztiválja egyaránt otthonra fog találni, remélhetőleg nagy érdeklődésre számot tartva. Programjavaslatok - Szeged-Palics Nemzetközi Filmfesztivál - Szegedi Szabadtéri Játékok - Nemzetközi A’Capella Fesztivál - Thealter - Déli vonal - Nemzetközi Alternatív Színházi Találkozó és Kortárs Tánc Fesztivál - Nemzetközi Táncház Találkozó - Szőregi Rózsaünnep
3.1.4. Paprika A szegedi paprika a regionális természeti környezet képviseletében mutatja meg az idelátogató számára nemcsak a gasztronómiai jellegzetességeket, hanem a paprika motívumának kulturális, sőt tudományos (Szent-Györgyi Albert) vonatkozásait is. Programjavaslatok - Paprika-ünnep o o o o
Paprika Múzeum Szegedi Fűszerpaprika Napok Tematikus udvarok Tudomány és a paprika
3.1.5. Az éltető víz varázslatai A folyók és a vizek mint természeti adottság Szeged térségében és az egész régióban eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban. A Tisza rombol is, éltet is, általa pusztult el és született újjá a város, játéka olykor megtréfál, máskor elvarázsol. Elválaszthatatlanul kötődik Szegedhez. Hasonlóképpen kötődnek a régióhoz Bugac, Fehér-tó, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros vidék természetvédelmi rezervátumai, háborítatlan ökoszisztémát fenntartva. A régió (Gyula, Palics, Gyopárosfürdő, Szeged, Arad, Temesvár) termálvizei a pihenni vágyókat szolgálják. Olyan kezdeményezésekre és hagyományteremtő kulturális programok kifejlesztésére van szükség, hogy a vendégek 2-3 nap helyett 1-2 hetet is tartalmasan tölthessenek el a régióban, terjesszék annak jó hírét és visszajárjanak.
Programjavaslatok - Vízünnep o o o o o o o o
Vizek a városban a lehető legtöbb helyen: vízfüggönyök, szökőkutak, művészeti alkotások vízzel, vízfüggönyre vetített animációk, stb. Pontonhíd a Tiszán – amely „állandó” helyszínül szolgálhat a belvárosi Hídi Vásárnak Úszó színpad a Tiszán Gyógyvízturizmus - fürdőkultúra a régióban (Gyula, Gyopárosfürdő, Arad, Temesvár, Palics, Szeged) Kulturális esték az Anna-fürdő udvarán A Tisza megkoszorúzása Mártélyon Regatta verseny Maty-éren Máglyaoltás a Boszrokány-szigeten
4. Összegzés Szeged város kulturális, szellemi és elsősorban idegenforgalmi életének remélhetőleg legmeghatározóbb és legjelentősebb időszaka lehet az elkövetkező 4 év, 2010-ig, valamint remélhetőleg kiugró idegenforgalmi eredményekkel záródó 2010. év. A folyamatos fejlődéshez hozzájáruló felhozó programok már készek, adottak. 2005ben Szeged gazdag programajánlatai révén bekerült a magyar városok „TOP 10”-es csoportjába. A 14. helyről 271.111 vendégéjszakával a 10. leglátogatottabb város Magyarországon. A felvezetés éveiben kiválasztva azokat a főbb attrakciókat, amelyek az országos és nemzetközi turizmus érdeklődéseit felkeltheti – megfelelő fejlesztéssel és promócióval – világhírnevet szerezhet a városnak. A meglévő programok felfejlesztésével és néhány olyan attrakció megjelenítésével, amelyek hírben átnyúlnak az ország határain, 2010re megduplázhatják a 2005-ben elért szép eredményeket. Nagyszerű tartalékok vannak, mint Kalmár László vagy Szent-Györgyi Albert, akik munkásságát ismeri a szakmai világ, illetve olyan popularitással rendelkeznek, hogy 100 ezrek kíváncsiak a nevükkel fémjelzett nemzetközi sikerekre. Jól előkészítéssel, tervszerű, megfelelő összefogással megmozdítható a siker érdekében az egész szegedi értelmiségi társadalom, ami garanciája lesz a 2010-es év pécsi és szegedi sikerének. A siker egzakt számokkal, vendégszám növekedéssel, vendégéjszakák számának növekedésével és bevétel gyarapodással mérhető. 5. Irodalom Hollósi Zs. (2006): Szegednek is jó lehetőség a pécsi partnerség, Tarrósy István az Európa kulturális fővárosa programról, 2006.03.31. Délmagyarország, Szeged N. Kósa J.(2005): Pécs, 2010, 2005.10.20. Népszabadság, Budapest Lengyel M.(1994): A turizmus általános elmélete, KIT Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1994 "2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa Kiemelt Partnere Szeged” 2006. április 12. szerda 17 óra NOVOTEL Szeged különterem előadás
