SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra

2015. november

SZTEJKI

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

2015-2020

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................. 1 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM .................................................. 3 Bevezető ................................................................................................... 3 Az önértékelés célja és elvárt eredményei ..................................................... 4 Az önértékelést támogató intézményi és tagintézményi munkacsoportok........... 4 Az intézményi önértékelés feladatai .............................................................. 5 TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI TERV.................................................... 8 I. Önértékelést támogató munkacsoportok .......................................... 8 A) Intézményi munkacsoport.................................................................. 8 B) Tagintézményi munkacsoport ............................................................. 8 II. A tagintézmény pedagógusai, a tagintézmény-vezető – székhelyintézmény esetén az intézményvezető – és a tagintézmény, székhelyintézmény intézményen belüli értékelése ............................... 9 A) Pedagógus önértékelés ...................................................................... 9 B) Vezetői önértékelés (intézményvezető, tagintézmény-vezető) .............. 10 C) Átfogó intézményi önértékelés (székhelyintézmény, tagintézmény) ...... 10 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER .......................................................... 11 A) Pedagógus ..................................................................................... 11 1. Pedagógiai módszertani felkészültség ...................................................... 11 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók ............................................................................. 13 3. A tanulás támogatása .......................................................................... 14 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség............. 15 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység ........................................................................ 16 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése .............................................................................. 17 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás ....................... 18 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért .................. 20 B) Vezető (intézményvezető, tagintézmény-vezető) .......................... 21 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása ......................... 21 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása .................................. 23 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása ....................................... 25 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása.......................................... 26 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása ................................. 28 1

SZTEJKI


2015-2020

C) Intézmény (székhelyintézmény, tagintézmény) ............................ 29 1. Pedagógiai folyamatok ......................................................................... 29 2. Személyiség- és közösségfejlesztés......................................................... 34 3. Eredmények ..................................................................................... 38 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció ....................................... 40 5. Az intézmény külső kapcsolatai .............................................................. 42 6. A pedagógiai munka feltételei................................................................. 43 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés ...................................... 47

2

SZTEJKI


2015-2020

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM,ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 69. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az Nkt. 70. § (3) bekezdésében, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (R.) 145–147. §-ában és az R. 193. § (21)–(22) bekezdésében, valamint az OH által a gimnáziumok és az általános iskolák számára kiadott Önértékelési kézikönyv 4.2.1. fejezetében foglaltak szerint eljárva – a Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola Intézményi önértékelési programját a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra a nevelőtestület véleményének kikérésével az alábbiak szerint határozom meg: Bevezető 1. Az R. 145. § értelmében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. – Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. – Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. 2. Az OH által kiadott Önértékelési kézikönyvek 4.2.1. fejezete értelmében az intézmény öt évre szóló önértékelési programjában az intézményvezető meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Kijelöli az önértékelést támogató munkacsoport tagjait, meghatározza, hogy melyek az intézményvezető, melyek az önértékelést támogató munkacsoport által végzendő feladatok, illetve mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák. – Az öt évre szóló önértékelési program tartalmazza az előkészítésre, a megvalósításra, valamint az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. – Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik.

3

SZTEJKI


2015-2020

3. A fenti előírásoknak megfelelő intézményi önértékelési rendszer létrehozására és működtetésére intézményünkben Intézményi önértékelési program és – az 1. mellékletben szereplő formában – Tagintézményi önértékelési tervek készülnek. – Az öt évre szóló Intézményi önértékelési programot az intézmény nevelőtestülete véleményének kikérésével a főigazgató adja ki, rendelkezéseit valamennyi tagintézményben alkalmazni kell. – Az Intézményi önértékelési program végrehajtását szolgáló, egy tanévre szóló Tagintézményi önértékelési terveket a tagintézmény nevelőtestülete véleményének kikérésével a tagintézmények vezetői – a gimnázium esetén a főigazgató – adják ki, akik felelősek a tagintézményre vonatkozó önértékelési terv tartalmáért és az abban foglaltak végrehajtásáért. Az önértékelés célja és elvárt eredményei 4. OH által kiadott Önértékelési kézikönyvek 3. fejezete szerint az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét az alábbiak szerint – Az önértékelés egységes intézményi elvárások szerint, tagintézményi szinten, történik. A tagintézmény, a tagintézmény-vezető és a pedagógus önértékelése kiterjed a tagintézmények közötti belső kapcsolatok, szakmai együttműködés, kommunikáció értékelésére is. – A tagintézményi szintű önértékelés eredményeire alapozva Intézményi intézkedési terv készül, amely az intézményre vonatkozó egységes és közös fejlesztési feladatokat, valamint az egyes tagintézményekre vonatkozó külön fejlesztési feladatokat határozza meg. Az Intézményi intézkedési tervet a főigazgató, az Intézményi intézkedési terv tagintézményi intézkedési terveket tartalmazó mellékleteit a tagintézmény-vezetők készítik el. 5. A pedagógusra, vezetőre, valamint az intézményre vonatkozó Intézményi elvárásrendszert az Intézményi önértékelési program 2. melléklete tartalmazza. Azokban az esetekben, amikor az intézményi elvárásrendszer az OH Önértékelési kézikönyvben meghatározott általános elvárás intézményi értelmezését, adaptációját nem határozza meg, az OH Önértékelési kézikönyvben meghatározott általános elvárás szerint történik az értékelés. Az önértékelést támogató intézményi és tagintézményi munkacsoportok 6. Az intézmény szervezeti felépítéséhez igazodva az intézményben egy önértékelést támogató intézményi munkacsoport és tagintézményenként egy-egy önértékelést támogató tagintézményi munkacsoport jön létre, és működik. 7. A munkacsoportok tagjai: a) Az intézményi munkacsoport tagja a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, a tagintézmények igazgatói, valamint a személyzeti ügyekkel foglakozó és a tanulói ügyekkel foglalkozó két intézményi iskolatitkár. 4

SZTEJKI


2015-2020

b) A tagintézményi munkacsoport tagja a tagintézmény igazgatója, helyettesei és a tagintézményben működő szakmai munkaközösségek vezetői, tagintézményi iskolatitkár. 8. A munkacsoportok ülései: a) Az intézményi munkacsoport üléseit az Igazgatótanács üléseihez csatlakozva tartja. Az ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a tanulói ügyekkel foglalkozó intézményi iskolatitkár vezeti; b) A tagintézményi munkacsoport szükség szerint, de legalább havonta, a tagintézmény nevelőtestületének munkaértekezletéhez csatlakozva ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a tagintézményi iskolatitkár vezeti. 9. A munkacsoportok feladatai: a) Az intézményi munkacsoport – részt vesz az Intézményi önértékelési program és az annak részét képező Intézményi elvárásrendszer elkészítésében, – koordinálja és dokumentálja az önértékelési feladatok végrehajtását, – összegyűjti, és a tagintézményi munkacsoportoknak továbbítja azokat az intézményi szinten rendelkezésre álló, pedagógusminősítésre, tanfelügyeleti ellenőrzésre, önértékelésre vonatkozó információkat, amelyek a tagintézményi önértékelési feladatok tervezéséhez és végrehajtásához szükségesek, – összegyűjti a tagintézményi intézkedési terveket, ellenőrzi a végrehajtás előrehaladását, – részt vesz az intézményi önértékelés megállapításaira alapozott Intézményi intézkedési terv elkészítésében. b) A tagintézményi munkacsoport – részt vesz az éves Tagintézményi önértékelési terv elkészítésében, koordinálja és dokumentálja annak végrehajtását, – támogatja a tagintézményi önértékelési feladatok végrehajtásában résztvevő pedagógusok munkáját, ellenőrzi e feladatok határidőre történő elvégzését, elvégzi a tagintézményi önértékelés éves dokumentációs feladatait (2. melléklet C) pont, az OH Önértékelési kézikönyv 4.3.3.1 fejezet), – részt vesz az intézményi önértékelés megállapításaira alapozott Intézményi intézkedési terv tagintézményre vonatkozó mellékletének elkészítésében. Az intézményi önértékelés feladatai 10. Az R. 193. § (21) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben szereplőkre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést. 11. Az R. 147. § (6) bekezdése értelmében az OH minden év november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, majd az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett pedagógusokat, szakértőket, valamint az érintett intézmények vezetőit. 5

SZTEJKI


2015-2020

12. Az intézményi önértékelés feladatainak ütemezése: a) Az Intézményi önértékelési programot és az annak részét képező Intézményi elvárásrendszert az Intézményi munkacsoport az OH informatikai támogató rendszerének megnyílását követő 15 napon belül feltölti az OH informatikai támogató rendszerébe. b) A tanévre vonatkozó Tagintézményi önértékelési tervet a tagintézményi munkacsoport készíti el, és a tagintézmény-vezető jóváhagyását követően, az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontjára vonatkozó OH értesítést követő 15 napon belül feltölti az OH informatikai támogató rendszerébe. A tanévre vonatkozó Tagintézményi önértékelési terv tartalmazza: – az adott tanév II. félévére ütemezett tanügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az érintett pedagógusra, vezetőre, tagintézményre vonatkozó önértékeléseket, amelyeket legkésőbb a tanügyi ellenőrzés kijelölt időpontja előtt 15 nappal be kell fejezni; – a következő tanév I. félévére ütemezett tanügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az érintett pedagógusra, vezetőre, tagintézményre vonatkozó önértékeléseket, amelyeket legkésőbb június 30-ig be kell fejezni; – ha a tanügyi ellenőrzésben érintett pedagógusok száma nem éri el a tagintézményi nevelőtestület létszámának 50%-át, további, tanügyi ellenőrzésben nem érintett pedagógus önértékelését kellő számban, amelyeket legkésőbb június 30-ig be kell fejezni; – abban az esetben, ha az intézményvezető, tagintézmény-vezető a tanügyi ellenőrzéssel érintett vezetők között nem szerepel, az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető, tagintézmény-vezető önértékelését, amelyet legkésőbb június 30-ig kell befejezni; – abban az esetben, ha a tagintézmény átfogó önértékelésére az ötéves önértékelési időszakban korábban nem került sor, a tagintézmény átfogó önértékelését, amelyet legkésőbb június 30-ig kell befejezni; – ha a tervezett önértékelésre előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt az adott tanév során nem kerül sor, annak végrehajtását a következő tanév I. félévére kell újra tervezni. c) Az önértékelésben partnerként résztvevő önértékelt pedagógus tesz javaslatot.

pedagógusok

személyére

az

d) A kérdőíves felmérések szervezése: – pedagógus önértékelés esetén a felmérést egy tanulócsoport szülőinek – továbbá gimnáziumban egy tanulócsoport tanulóinak – bevonásával és egy szakmai munkaközösség pedagógusainak bevonásával – amelynek a pedagógus tagja – kell elvégezni, a tanulócsoport és – abban az esetben, ha a pedagógus több szakmai munkaközösségnek is tagja, vagy egyetlen szakmai munkaközösségnek sem tagja – a szakmai munkaközösség kiválasztására az önértékelt pedagógus tesz javaslatot; – vezetői (tagintézmény-vezetői) és tagintézményi önértékelés esetén a felmérést a tagintézmény nevelőtestülete és a tagintézményi szülői munkaközösség tagjainak bevonásával – továbbá gimnáziumban a tagintézményi önértékelés esetén a diákönkormányzat (DT) tagjainak bevonásával – kell elvégezni. 6

SZTEJKI


2015-2020

e) Az önértékelés eredményeit minden esetben az önértékelésre kijelölt és az önértékelésben partnerként résztvevő pedagógusoknak kell az általuk elvégzett feladatokra vonatozóan – legkésőbb a Tagintézményi önértékelési tervben meghatározott határidőkig – feltölteni az OH informatikai támogató rendszerébe. 13. Az önértékelés feladatait az értékelt és az értékelésbe bevont pedagógusok az Intézményi önértékelési program, a Tagintézményi önértékelési terv és az iskolatípusra vonatkozó OH által kiadott Önértékelési kézikönyv alapján önállóan, az önértékelési csoport tagjainak szakmai támogatásával végzik. Szeged, 2015. november 10.

dr. Gera Tibor főigazgató

7

SZTEJKI


1. MELLÉKLET

Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola ____________ Általános Iskolája TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI TERV a 20__/20__. tanévre I. Önértékelést támogató munkacsoportok A) Intézményi munkacsoport Név

Beosztás, munkakör

B) Tagintézményi munkacsoport Név

Beosztás, munkakör

8

SZTEJKI


1. MELLÉKLET

II. A tagintézmény pedagógusai, a tagintézmény-vezető – székhelyintézmény esetén az intézményvezető – és a tagintézmény, székhelyintézmény intézményen belüli értékelése A) Pedagógus önértékelés Önértékelést végző pedagógus

Dokumentumelemzést végző pedagógus

Óralátogatást végző pedagógus

Interjúkat készítő pedagógus

Kérdőíves felmérést koordináló pedagógus

Befejezés határideje

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

9

SZTEJKI


1. MELLÉKLET

B) Vezetői önértékelés (intézményvezető, tagintézmény-vezető) Önértékelést végző vezető





C) Átfogó intézményi önértékelés (székhelyintézmény, tagintézmény) Önértékelési periódus Éves önértékelés Ötéves önértékelés


A pedagógiai munka infrastruktúráját értékelő pedagógus



–

–


Kelt: ____________________ tagintézmény-vezető

10

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A) Pedagógus 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások – Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. – A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. – Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. – Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. – Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. – Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. – A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. – Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. – Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. – A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. – Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. – Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. – Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. – A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. – Fogalomhasználata pontos, következetes.

Elvárások intézményi adaptációja

11

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). – Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. – Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Önértékelési szempontok

12

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési – Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási– Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulásidokumentumok, tervezési módszerek, tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, megtervezi. megtervezi. realitás? Pedagógiai tervező munkája során az intézményi szakmai műhelyek tanmenet és tematikus terv ajánlásait használja – azokhoz a témakörökhöz, amelyekhez ilyenek készültek – saját osztályaira, csoportjaira adaptálva. – Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. – Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. – Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és – Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi megvalósítás? fel. – A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. – Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. – Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti – A célok tudatosításából indul ki. A célok alaptanterv és a pedagógiai program nevelési meghatározásához figyelembe veszi a tantervi céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók – Célszerűen használja a digitális, online előzetes tudására és a tanulócsoport eszközöket. jellemzőire? – Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. – Alkalmazza a differenciálás elvét. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

13

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét?

A tanulás támogatása Elvárások – Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.


– Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. – Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. – Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz – Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli létre a tanulási folyamathoz? légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. – A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az – Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló információ-kommunikációs technikákra épülő ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a sikerül a helyes arányt kialakítania a tanulás folyamatában. hagyományos és az információ-kommunikációs – Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz technológiák között? szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

14

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, – A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

– Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. – A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. – A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. – Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. – Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

– Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. – A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. – Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

– A bukott, illetve 2, vagy több jegyet rontó tanulók számára fél évre szóló egyéni fejlesztési tervet készít. Az SNI, illetve BTM-N tanulók esetén adaptálja a fejlesztő pedagógusok által készített fejlesztési terveket.

– Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

15

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a – Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés közösség belső struktúrájának feltárására? változatos módszereit. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet – Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, teremt. elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben – Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző neveli. kulturális közegből, a különböző társadalmi – Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a rétegekből jött társaikat, a különleges tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű háttéréből adódó sajátosságait. tanulókat is? – A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. – Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a – Az együttműködést támogató, motiváló pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás eszközök, az intézmény szabadidős keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. tevékenységeiben való részvétel)? – Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Melyek azok a probléma-megoldási és – Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket törekszik, például megbeszélések szervezésével, sikeresen alkalmaz? közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. – A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

16

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Milyen ellenőrzési és értékelési formákat – Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és alkalmaz? képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. – A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit – A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. teszteket) készít. Idegen nyelvet oktató pedagógus részt vesz az intézményi írásbeli és szóbeli próbanyelvvizsgák megszervezésében és lebonyolításában, az eredményeket felhasználja a tanulói idegen nyelvi kompetenciáinak értékelésében. – Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. – Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az – A tanulás támogatása érdekében az órákon értékelése? törekszik a folyamatos visszajelzésre. – Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. – Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? – Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és Visszajelzései támogatják-e a tanulók módszerek alkalmazására törekszik, amelyek önértékelésének fejlődését? elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

17

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a – Munkája során érthetően és a pedagógiai nyelvhasználata (a tanulók életkorának céljainak megfelelően kommunikál. megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és – A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt azon kívül) a kommunikációja, kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. együttműködése? – Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. – Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

– A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. – A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

– A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

– A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Annak érdekében, hogy jó képességű tanulók minél nagyobb arányban az intézmény gimnáziumában tanuljanak tovább, az általános iskolában tanító pedagógus együttműködik a szülőkkel és az intézmény gimnáziumában tanító kollégákkal, a gimnáziumban tanító pedagógus együttműködik az intézmény általános iskolai tagintézményeiben tanító kollégákkal. – A szakmai munkaközösség és az intézményi szakmai műhely munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Részt vesz az intézményi tanmenet és tematikus terv ajánlások elkészítésében és felülvizsgálatában. Együttműködik pedagógustársaival az intézményi tanmenet és tematikus terv ajánlások elkészítésében, különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

18

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e – A megbeszéléseken, a vitákban, az rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes- álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, e önfejlesztésre? és ő maga is meggyőzhető. – Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. – Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

19

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a – Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés és fejleszti. igényét? – Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. – Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Az intézményi szakmai műhelyek szervezésében bemutató órákat tart. Bemutató órákon vesz részt saját tagintézményében és az intézmény más tagintézményében, a nevelés-oktatás azon szakaszában, ahol a tevékenységét végzi (alsó tagozat, felső tagozat, gimnázium), valamint a nevelés-oktatás e szakaszát megelőző, illetve erre a szakaszára épülő szakaszában. – Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, – Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a – Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a hogyan követi a szakmában történteket? pedagógia tudományára vonatkozó legújabb pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. lehetőségeket. Rendszeresen részt vesz az intézményi belső továbbképzéseken, intézményi továbbképzési napokon. – Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. – Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. – Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Hogyan nyilvánul meg – Munkájában alkalmaz új módszereket, kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a tudományos eredményeket. munkájában? – Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni.

20

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER B) Vezető (intézményvezető, tagintézmény-vezető) 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói – Részt vesz az intézmény pedagógiai – Részt vesz az intézmény pedagógiai eredmények javulását eredményezze? programjában megjelenő nevelési-oktatási programjában és a tagintézmény pedagógiai alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. részprogramjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. – A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet – A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény a kerettantervre alapozva a tagintézmény sajátosságaihoz igazítja. sajátosságaihoz igazítja. – A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. – Együttműködik munkatársaival, és példát mutat – Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a annak érdekében, hogy a tagintézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. – Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során – A tagintézményi kulcsfolyamatainak irányítása elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi során elsősorban a tanulói eredmények javítására a hangsúlyt. helyezi a hangsúlyt. – A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési – Az intézményi működést befolyásoló azonosított, – A tagintézményi működését befolyásoló eredmények beépítését a tanulási-tanítási összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési folyamatba? eredményeket felhasználja a stratégiai adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény dokumentumok elkészítésében, a tagintézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. irányításában. – A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. – Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

21

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók – Irányításával a tagintézményben kialakítják a értékelésének közös alapelveit és követelményeit, tanulók értékelésének közös alapelveit és melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő követelményeit, melyekben hangsúlyosan jelleg. megjelenik a fejlesztő jelleg. – Irányításával az intézményben a fejlesztő célú – Irányításával a tagintézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. – A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, – Irányítja a tanmenetek kidolgozását és – Irányítja a tanmenetek kidolgozását és a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a összehangolását annak érdekében, hogy azok összehangolását annak érdekében, hogy azok tanulói igényeknek megfeleljenek, és lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? teljesítését valamennyi tanuló számára. teljesítését valamennyi tanuló számára. Irányításával a tagintézmény pedagógusai az intézményi szakmai műhelyek tanmenet és tematikus terv ajánlásait adaptálják annak érdekében, hogy a helyi tanterv követelményei valamennyi tagintézményben egységesen érvényesüljenek. – Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív – Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak oktatás az intézményben és saját tanítási kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a gyakorlatában? hatékony tanulói egyéni fejlesztést. – Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. – Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. Önértékelési szempontok Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

22

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének – A jövőkép megfogalmazása során figyelembe – A jövőkép megfogalmazása során figyelembe kialakításában? veszi az intézmény külső és belső környezetét, a veszi a tagintézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. folyamatban lévő és várható változásokat. – Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, – Szervezi és irányítja a tagintézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. épülését. – Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program – A tagintézmény jövőképe, a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában és a tagintézményi részprogram alapelvei, megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban célrendszere a vezetői pályázatában vannak. megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Hogyan képes reagálni az intézményt érő – Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső kihívásokra, változásokra? változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. – A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. – Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek – Folyamatosan nyomon követi a célok stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre megvalósulását. szorulnak? – Rendszeresen meghatározza az intézmény – Rendszeresen meghatározza a tagintézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. intézményértékelés eredményét. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai – Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú – Irányítja a tagintézmény hosszú és rövid távú céljainak elérése érdekében? terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. továbbfejlesztését. – A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. – A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.

23

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény – Folyamatosan informálja kollégáit és a partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget tagintézmény partnereit a megjelenő változásokról, biztosít számukra az önálló információszerzésre lehetőséget biztosít számukra az önálló (konferenciák, előadások, egyéb források). információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). Részt vesz az intézmény rendszeres őszi és tavaszi továbbképzési napjainak szervezésében, előadásokat tart, szakmai programokat vezet. – A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. Önértékelési szempontok Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

24

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői – Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és munkájának fejleszthető területeit, milyen az eszközeit, felhasználja az eredményeit. önreflexiója? – Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. – Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. – Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, – Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy hatékonyságát? tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. – Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga – A tanári szakma és az iskolavezetés területein képzése és fejlesztése iránt? keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. – Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. – Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői – A vezetői programjában leírtakat folyamatosan programjában leírt célok, feladatok? Mi figyelembe veszi a célok kitűzésében, a indokolja az esetleges változásokat, tervezésben, a végrehajtásban. átütemezéseket? – Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell.

25

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások – A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. – A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. – Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; – Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. – A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. – Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. – Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. – Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. – Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. – Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.


– Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi és tagintézményi adaptálásában) és működtetésében;

– Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi a tagintézményen és az intézményen belüli együttműködéseket.

– A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).

26

SZTEJKI Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások – Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. – A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. – Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. – Rendelkezik humánerőforrás-kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. – Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

2. MELLÉKLET

Elvárások intézményi adaptációja – Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége a tagintézménynek. – Az intézményi továbbképzési program alapján a tagintézményi beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen a tagintézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

– Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt a tagintézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. – A tagintézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja a tagintézmény munkatársait és partnereit.

– Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. – A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. – Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, – Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes – Személyes kapcsolatot tart a tagintézmény teljes pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és érdekében? választ ad kérdéseikre. választ ad kérdéseikre. – Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. – Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az – Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol a intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tagintézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). betartatása). – Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell.

27

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel – Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény – Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény és a kísérése? működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. tagintézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. – A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a – Az érintettek tájékoztatására többféle tájékoztatási kötelezettségének? kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. – A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hogyan történik az intézményi erőforrások – Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés fizikai környezet)? stb.). – Hatáskörének megfelelően megtörténik az – Hatáskörének megfelelően megtörténik a intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök tagintézmény mint létesítmény, és a használt biztonságos működtetésének megszervezése (például eszközök biztonságos működtetésének tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, megszervezése (például tanműhelyek, taneszközök). sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Hogyan biztosítja az intézményvezető az – Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak – Az intézményi dokumentumokat és azok intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény megfelelően hozza nyilvánosságra. tagintézményre vonatkozó mellékleteit a pozitív arculatának kialakítását? jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. – A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, – Szabályozással biztosítja a folyamatok döntések átláthatóságát? nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét. – Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Milyen, a célok elérését támogató – Személyesen közreműködik az intézmény partneri kapcsolatrendszert alakított ki az körének azonosításában, valamint a partnerek intézményvezető? igényeinek és elégedettségének megismerésében. – Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban. – Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően – A tagintézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, hatékonyan együttműködik az intézményvezetéssel az pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell.

28

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER C) Intézmény (székhelyintézmény, tagintézmény) 1. Pedagógiai folyamatok Önértékelési szempontok Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

Pedagógiai folyamatok – Tervezés Elvárások – Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. – Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. – A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. – Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Elvárások intézményi adaptációja – A tagintézmény vezetése irányítja a tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumainak az intézményi dokumentumokkal és más tagintézményi dokumentumokkal koherens kialakítását. – A tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik a tagintézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését – A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, a tagintézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. – Biztosított az intézmény vezetésével és fenntartójával való jogszabály szerinti együttműködés.

– Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. – Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Milyen az intézményi stratégiai terv és az – Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott – A tagintézmény stratégiai dokumentumai az adott oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban operatív tervezés és az intézményi stratégiai készülnek. készülnek. célok viszonya? – Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

29

SZTEJKI Önértékelési szempontok Hogyan történik a tervek megvalósítása?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Pedagógiai folyamatok – Megvalósítás Elvárások – A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) – Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. – Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

– Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. – Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. – A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. – A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

2. MELLÉKLET


– A tagintézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. – Az intézmény közös nevelési-oktatási céljai, és a tagintézmény ezekhez kapcsolódó saját nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. – A tagintézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét, az intézményi és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

30

SZTEJKI Önértékelési szempontok Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Pedagógiai folyamatok – Megvalósítás Elvárások – A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. – A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. – A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

2. MELLÉKLET


Pedagógiai folyamatok – Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan működik az ellenőrzés az – Az intézményi stratégiai alapdokumentumok – Az intézményi és a tagintézményi stratégiai intézményben? alapján az intézményben belső ellenőrzést alapdokumentumok alapján a tagintézményben végeznek. belső ellenőrzést végeznek. – Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. – Az intézmény azonosítja az egyes feladatok – A tagintézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. – A tanulási eredményeket az intézmény – A tanulási eredményeket a tagintézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. korrekciót hajt végre. – Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. – Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

31

SZTEJKI Önértékelési szempontok Hogyan történik az intézményben az értékelés?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Pedagógiai folyamatok – Értékelés Elvárások – Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. – Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.

2. MELLÉKLET

Elvárások intézményi adaptációja – Az intézményi önértékelés tagintézményi feladatainak elvégzésére a tagintézmény munkacsoportot szervez.

– Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. – Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. – Az intézmény az ellenőrzések során született – A tagintézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). terület). Milyen a pedagógiai programban meghatározott – Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka – A tagintézményben folyó nevelési-oktatási munka tanulói értékelés működése a gyakorlatban? alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. működik. – A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. – Az intézményben a tanulói teljesítményeket – A tagintézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. fejlesztési tervet készítenek. – A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. – A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

32

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Pedagógiai folyamatok – Korrekció Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Az intézmény stratégiai és operatív – A tagintézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. információk felhasználása. Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? – Évente megtörténik az önértékelés keretében a – Évente megtörténik az önértékelés keretében a (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés mérési eredmények elemzése, a tanulságok mérési eredmények elemzése, a tanulságok pedagógus-értékelés, tanulói levonása, fejlesztések meghatározása, és az levonása, fejlesztések meghatározása, és a kompetenciamérés, egyéb mérések.) intézmény a mérési-értékelési eredmények tagintézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. függvényében korrekciót végez szükség esetén. – Az intézmény a nevelési és tanulási – A tagintézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. ellátására. – A problémák megoldására alkalmas módszerek, – A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. a tagintézménynek. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Önértékelési szempontok Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

33

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

2. Személyiség- és közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit? Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

Személyiségfejlesztés Elvárások – A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). – Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. – A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. – A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. – A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. – A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. – A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre – A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető - az intézmény dokumentumaiban, - a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), - DÖK programokban.

Elvárások intézményi adaptációja – A beszámolókban és a tagintézményre vonatkozó intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). – A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak a tagintézményben erre a célra.

– A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető - a tagintézmény dokumentumaiban, - a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), - DÖK programokban.

34

SZTEJKI Önértékelési szempontok Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Személyiségfejlesztés Elvárások – A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. – Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. – Az intézmény támogató rendszert működtet: - Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. - Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. - Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. - Célzott programokat tár fel. - Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. - stb. – Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. – Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. – Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát.

2. MELLÉKLET


– A tagintézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. – A tagintézmény támogató rendszert működtet: - Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. - Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. - Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. - Célzott programokat tár fel. - Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. - stb. – Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával és a tagintézmény pedagógiai részprogramjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

– A tagintézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával és a tagintézmény pedagógiai részprogramjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát.

35

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Személyiségfejlesztés Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Az intézményben a tanulók teljesítményének – A tagintézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. fejlesztésközpontú. – Az intézmény vezetése – a pedagógiai – A tagintézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri programban meghatározottak szerint – számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is. nyomon követését is. – A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Hogyan történik a tanulók egészséges és – Az egészséges és környezettudatos életmódra környezettudatos életmódra nevelése? nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. – A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban. – A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Önértékelési szempontok Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?

36

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Közösségfejlesztés Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – A stratégiai programokban és az operatív – A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. megvalósítja a tagintézmény. – A beszámolókból követhetők az alapelvek és a – A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok tevékenységére, a tagintézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. – A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók. – Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, – A tagintézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. információcseréről és együttműködésről. Az intézmény közösségépítő tevékenységei – Az intézmény közösségi programokat szervez. – A tagintézmény közösségi programokat szervez. hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? – Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. – A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. – Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény – Bevonják a tanulókat, a szülőket és a dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő tagintézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási intézkedések meghozatalába. kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. – A részvétellel, az intézmény működésébe való – A részvétellel, a tagintézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Önértékelési szempontok Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

37

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

3. Eredmények Önértékelési szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

Eredmények Elvárások – Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. – Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. – Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - kompetenciamérések eredményei - tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan - versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint - továbbtanulási mutatók - vizsgaeredmények - elismerések - lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) - neveltségi mutatók - stb. – Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. – Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. – Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes. – Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. – Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Elvárások intézményi adaptációja – Az intézmény pedagógiai programjának és a tagintézmény pedagógiai részprogramjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. – A tagintézmény partnereinek bevonásával történik meg a tagintézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. – Nyilvántartják és elemzik a tagintézményi eredményeket: - kompetenciamérések eredményei - tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan - versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint - továbbtanulási mutatók - vizsgaeredmények - elismerések - lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) - neveltségi mutatók - stb. – Az országos kompetenciamérésen a tagintézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) vagy emelkedik, vagy a jó eredményt megtartják. – Az intézmény és a tagintézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. – Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak – az angol nyel és az informatika – oktatása eredményes. – A tagintézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

38

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

Eredmények Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási – A tagintézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. nyilvánosságáról. – Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. – A belső és külső mérési eredmények elemzését – A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény felhasználva határozza meg a tagintézmény erősségeit és fejleszthető területeit. erősségeit és fejleszthető területeit. – A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további – A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. tanulási útját? – Az intézmény törekszik a kölcsönös – A tagintézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. fenntartására. – A tanulók további eredményeit felhasználja a – A tagintézmény a tanulók további eredményeit pedagógiai munka fejlesztésére. felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Önértékelési szempontok Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

39

SZTEJKI


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Milyen pedagógus szakmai közösségek – Az intézményben a különböző szakmai működnek az intézményben, melyek a fő pedagóguscsoportok együttműködése jellemző tevékenységeik? (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).

– A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. – A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. – Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. – Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

– A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. – Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. – Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

2. MELLÉKLET

Elvárások intézményi adaptációja – A tagintézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A tagintézmény szakmai munkaközösségei együttműködnek az intézményi szakmai műhelyekkel, a tagintézmény pedagógusai együttműködnek az intézmény más tagintézményeinek pedagógusaival. – A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi és a tagintézményi célok figyelembevételével határozzák meg. – Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül a tagintézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. – A tagintézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli, tagintézmények közötti és a tagintézményen belüli együttműködéseket, az intézmény és a tagintézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

– Az intézményben és ezen belül a tagintézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. – Az intézményben és ennek részeként a tagintézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

– A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

40

SZTEJKI Önértékelési szempontok Hogyan történik az információátadás az intézményben?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások – Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. – Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. – Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. – Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

2. MELLÉKLET

Elvárások intézményi adaptációja – A tagintézményen belül és az intézményi szervezeti szintek között kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert alakítottak ki. – A tagintézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. – A tagintézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. – A tagintézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

– Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. – A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

41

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

5. Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások – Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. – A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. – Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. – Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. – Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. – Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. – Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. – Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. – Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). – A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Elvárások intézményi adaptációja – Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. – A külső partnerek köre ismert a tagintézmény munkavállalói számára. – A tagintézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. – A tagintézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.

– Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába a tagintézmény bevonja külső partnereit. – A tagintézményben a panaszkezelés az intézményi SZMSZ szabályai alapján folyik. – A tagintézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. – A tagintézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). – A tagintézmény partnereinek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. – A tagintézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

– Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. – A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. – Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti – A tagintézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. illetve a díjakra történő jelölésekkel. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

42

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

6. A pedagógiai munka feltételei A pedagógiai munka feltételei – Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény – Az intézmény rendszeresen felméri a – A tagintézmény rendszeresen felméri a képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, pedagógiai program megvalósításához pedagógiai program megvalósításához céljainak? szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. hiányokat az intézményvezetés és a működtető felé. – Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra – A tagintézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, figyelembe veszi a tagintézmény képzési a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A környezet kialakításában hogyan – A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló – A tagintézmény pedagógiai részprogramjának érvényesülnek a környezettudatosság, fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg hulladékgyűjtés.) kialakítását. a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. – A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet – Az intézmény rendelkezik rendszeres – A tagintézmény rendelkezik rendszeres a különleges bánásmódot igénylő tanulók igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. nevelésének, oktatásának? – Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek – A tagintézmény arra törekszik, hogy az intézkedési megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? – Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen – A tagintézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. alkalmazásuk nyomon követhető. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

43

SZTEJKI Önértékelési szempontok Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM A pedagógiai munka feltételei – Személyi feltételek Elvárások – Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrásszükségletéről. – A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

2. MELLÉKLET

Elvárások intézményi adaptációja – A tagintézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrásszükségletéről. – A tagintézmény a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi az intézményvezetés számára.

– A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. – A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. – A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

44

SZTEJKI Önértékelési szempontok Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai?

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?


2. MELLÉKLET

A pedagógiai munka feltételei – Szervezeti feltételek Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – Az intézmény rendelkezik továbbképzési – Az intézmény rendelkezik intézményi programmal, melynek elkészítése a munkatársak továbbképzési programmal, a tagintézmény bevonásával, az intézményi szükségletek és az rendelkezik tagintézményi beiskolázási tervvel, egyéni életpálya figyelembevételével történt. melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembevételével történt. – Az intézmény követi a továbbképzési – A tagintézmény követi az intézményi programban, beiskolázási tervben leírtakat. továbbképzési programban, és a tagintézményi beiskolázási tervben leírtakat. – Az intézmény vezetése személyesen és aktívan – A tagintézmény vezetése személyesen és részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. fejlesztésében. – Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a – A tagintézmény szervezeti és tanulási kultúráját közösen meghozott, elfogadott és betartott a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. normák, szabályok jellemzik. – Az intézményi tervek elkészítése az intézmény – A tagintézményi tervezés a tagintézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. történik. – Az intézmény alkalmazotti közösségének – A tagintézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. belső igényesség, hatékonyság jellemző. – Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják – A tagintézmény munkatársai gyűjtik és a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai az intézményen belül és kívül. gyakorlatokat a tagintézményen belül és kívül. – Az intézmények munkatársai a továbbképzések – A tagintézmény munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. szerveznek. – Az intézmény számára fontosak a hagyományai, – A tagintézmény számára fontosak a azok megjelennek az intézmény hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet alapdokumentumaiban, tetten érhetők a működésében, és a nevelő-oktató munka részét tagintézményi szervezet működésében, és a képezik. nevelő-oktató munka részét képezik. – Az intézményben dolgozók és külső partnereik – A tagintézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, ismerik a tagintézmény múltját, ápolják hagyományait, nyitottak új hagyományok hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. teremtésére.

45

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

A pedagógiai munka feltételei – Szervezeti feltételek Elvárások Elvárások intézményi adaptációja – A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. – A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. – A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Hogyan történik a munkatársak bevonása a – Folyamatosan megtörténik az egyének és döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása valamint a fejlesztésekbe? - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. – Ennek rendje kialakított és dokumentált. Milyen a pedagógusok viszonya az – Az intézmény munkatársai képességük, – A tagintézmény munkatársai képességük, innovációhoz? szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. segítik a fejlesztést. – Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült – A tagintézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. fejlesztési folyamatokba. – Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt – A tagintézmény lehetőségeket teremt az és a kreatív gondolkodást ösztönző innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. – A legjobb gyakorlatok eredményeinek – A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. testület és a tagintézmény vezetése. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. Önértékelési szempontok Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

46

SZTEJKI


2. MELLÉKLET

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Elvárások Elvárások intézményi adaptációja Hogyan jelennek meg a Nemzeti alaptanterv – Az intézmény pedagógiai programja koherens a – A tagintézmény pedagógiai részprogramja céljai a pedagógiai programban? Nemzeti alaptantervvel. koherens az intézmény pedagógiai programjával és a Nemzeti alaptantervvel. – A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi – A tagintézmény pedagógiai részprogramja a elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, fogalmazza meg a tagintézmény sajátos nevelésicéljait. oktatási feladatait, céljait. Hogyan történik a pedagógiai programban – Az intézmény folyamatosan nyomon követi a – A tagintézmény folyamatosan nyomon követi az szereplő kiemelt stratégiai célok pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. intézmény pedagógiai programjában és a operacionalizálása, megvalósítása? tagintézmény pedagógiai részprogramjában foglaltak megvalósulását. – Minden tanév tervezésekor megtörténik az – Minden tanév tervezésekor megtörténik a intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, tagintézmény tevékenységeinek terveinek ami az éves munkatervben és más fejlesztési, ütemezése, ami az éves munkatervben és más intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. – A tervek nyilvánossága biztosított. – A tagintézményre vonatkozó tervek nyilvánossága biztosított. – A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, – A tagintézményre vonatkozó tervekben (éves ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, terv) jól követhetők a pedagógiai program és a feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző tagintézmény pedagógiai részprogramja kiemelt eredménymutatók. céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. – A humánerőforrás képzési és fejlesztési tervek – A tagintézmény humánerőforrás képzési és elkészítése az eredmények ismeretében, azokra fejlesztési terveinek elkészítése az eredmények épülve, annak érdekében történik, hogy a ismeretében, azokra épülve, annak érdekében munkatársak szakmai tudása megfeleljen az történik, hogy a munkatársak szakmai tudása intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli elvárásainak. igényeinek, elvárásainak. – A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Megjegyzések: – Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. – Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. – A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

47

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

Recommend Documents