Pedagógiai Program. Szeged Ősz

Pedagógiai Program

Szeged 2013 Ősz

1. 1.1.

BEVEZETŐ .............................................................................................................. 5 Rövid visszatekintés ...................................................................................................................................... 5

1.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának szükségessége .......................................................................... 5 1.2.1. Jogszabályi környezet változása ................................................................................................................ 5 1.2.2. Fenntartói, partneri és egyéb változások .................................................................................................... 5

2. 2.1.

3.

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI ......................................................... 6 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................................................... 7

HELYZETELEMZÉS ÉS- ÉRTÉKELÉS ................................................................... 8

3.1.

Székhely és tagintézményeink ...................................................................................................................... 8

3.2.

A kollégium működésének tárgyi, dologi feltételei..................................................................................... 8

3.3.

Tanulói összetétel ........................................................................................................................................ 10

3.4. Humán erőforrás ........................................................................................................................................ 11 3.4.1. Pedagógusok ............................................................................................................................................ 11 3.4.2. A pedagógus munkát közvetlenül segítők ................................................................................................ 11 3.5.

4.

Kapcsolatrendszer ...................................................................................................................................... 11

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK RENDSZERE .............................................. 14

4.1.

Kollégiumunk általános értékrendje ......................................................................................................... 14

4.2.

Nevelésünk főbb alapelvei .......................................................................................................................... 15

4.3.

Kollégiumunk általános követelményrendszere ....................................................................................... 16

4.4. A tanulók fejlesztésének kiemelt kompetencia területei .......................................................................... 16 4.4.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése ................................................................................. 16 4.4.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ......................................................................................... 17 4.4.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció .................................................................................. 17 4.4.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ................................................ 18 4.4.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése ............................................. 18 4.4.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése .................................................................................... 18 4.5.

A jogszabályban előírt foglalkozások időkerete és rendszere ................................................................. 20

4.6.

A tematikus csoportfoglalkozások témái, és óraszámai........................................................................... 21

4.7.

A tematikus csoportfoglalkozások keretterve .......................................................................................... 23

4.8. Intézményünkben működő speciális programok ..................................................................................... 74 4.8.1. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja ............................................ 74 4.8.2. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja ............ 86 4.8.3. Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program ...................................................................................... 86 4.8.4. TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2009 – 0076. számú „Óvodától az érettségéiig – a kompetencia alapú oktatás Szegeden” című projekt kollégiumi programja ....................................................................................... 94

5.

FEJLESZTÉSI PROGRAM .................................................................................... 99

5.1.

A tanulókról való gondoskodás.................................................................................................................. 99

5.2.

Beilleszkedés segítése, személyes törődés fejlesztése .............................................................................. 101

5.3.

Gyermek és ifjúságvédelem, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése ........ 102

5.4.

Speciális célcsoportokba tartozó tanulók fejlesztése .............................................................................. 104

5.5.

Tanulás-támogatás, tanulás-irányítás fejlesztése ................................................................................... 105

5.6.

Kollégiumi közösségi élet szabályozása, fejlesztése ................................................................................ 107

5.7.

Szabadidő hasznos eltöltése, szabadidős tevékenységek fejlesztése ...................................................... 109

5.8.

Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése .............................................................. 111

5.9.

Együttműködés, kapcsolatfejlesztés az intézmény fontosabb külső partnereivel ............................... 113 2

5.10.

6.

Minőségfejlesztés....................................................................................................................................... 114

ZÁRADÉK ................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

3

„Ú gy gyönyörködj a fiatalokban, m int akik téged folytatnak m ajd… légy okos ellenállás, jó gát, tiszta m eder, hogy növekedjenek, m int súly alatt a pálm a, hogy önerejükkel törhessenek utat m aguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghom ok.” (K eresztury D ezső)

4

1. Bevezető 1.1. Rövid visszatekintés Intézményünket a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. július 1-jén kilenc nagy múltú, 30-50 éve működő — két önálló középiskolai kollégium, valamint hét középiskolától leválasztott — kollégium összevonásával, mint új és egységes, közös igazgatás alá vont intézményt Szeged Városi Kollégium néven hozta létre. Induláskor a kilenc intézményegységből (tagintézményből) álló „kollégiumi rendszer” 1557 férőhellyel rendelkezett, közel 80 fő pedagógusnak és 60 fő egyéb alkalmazottnak adott munkát. Az elmúlt hét évben folyamatosan — összesen több mint 500 fővel — csökkent a kollégisták létszáma, ezáltal romlott az épületek kihasználtsága, nőtt az egy főre eső fajlagos költség. A gazdaságos üzemeltetés érdekében 2008 -2012. között folyamatosan négy tagintézményünk került bezárásra. Jelenleg (2013/2014-es tanévkezdéskor) öt kollégiummal, 1050 férőhellyel, 61 fő pedagógussal és 10 fő pedagógus munkát segítővel működünk.

1.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának szükségessége 1.2.1. Jogszabályi környezet változása Az utóbbi években, hazánkban az oktatás, azon belül a közoktatás teljes átalakításon ment, megy keresztül. Ennek következtében új jogszabályi környezet jött létre. A napi munkavégzésünk kereteit, szerkezetét és a pedagógiai tevékenységünket leginkább meghatározó jogszabályok: (a teljesség igénye nélkül) — 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről — 229/2012. (VIII. 28.) Korm. R. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról — 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról — 326/2013. (VIII. 30.) Korm. R. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról — 59/2013. (VIII. 9.) EMMI R. a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Szakmai munkánknak keretet adó, részleteit meghatározó szabályzó a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja — A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának átdolgozása során fontos szerepet kapott a NAT-tal való koherencia megteremtése, a kollégium, mint oktatási intézmény erősödő társadalompolitikai szerepének, a nevelés-oktatás fogalomrendszerének követése. Kollégiumunk szűkebb és tágabb környezetének adottságait, lehetőségeit és igényeit figyelembe véve végzi munkáját. Úgy gondoljuk, hogy a kollégiumnak az oktatáspolitikai tendenciákat és az újonnan felmerülő társadalmi elvárásokat követve, fontos szerepe van a mindennapi élethez, az érvényesüléshez szükséges kulcskompetenciák erősítésében, az egész életen át tartó tanulás igényének és gyakorlatának kialakításában, a tehetséges gyerekek gondozásában, a leszakadók felzárkóztatásában. — Figyelembe véve régiónk uniós átlag alatti fejlettségét, arra törekszünk, hogy a településszerkezetből, a szociokulturális helyzetből adódó hátrányok kiegyenlítésén túl biztosítsuk az egyre inkább leszakadó társadalmi rétegek gyerekei számára a tudáshoz jutás egyenlő esélyét, a társadalomba való beilleszkedés, az integráció lehetőségét.

1.2.2. Fenntartói, partneri és egyéb változások —

Az oktatáspolitika létrehozta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mint a közoktatási intézmények új fenntartóját, gazdálkodási és szakmai irányítóját. Kialakították a megyei, járási tankerületi rendszert. 5

—

—

A közoktatási intézmények a központosított rendszerhez kapcsolódtak, ezáltal az intézmények igazgatóinak a gazdálkodási és munkáltató jogkörét, kötelezettségét átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A közoktatási intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása, gazdálkodási és szakmai irányítása alá tartózó „Jogi személyiségű szervezeti egység” lettek. A kisebb települések és a szakiskolák kivételével a közoktatási épületek un. „működtetője”, vagyis az épületek üzemeltetője és karbantartója a városok maradtak. Kollégiumunk esetében a kollégiumi épületek működtetője Szeged város vezetése által ezzel a feladattal megbízott Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági szolgálata (továbbiakban: NGSZ).

2. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Az intézmény rövidített neve: Szegedi Városi Kollégium Székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 26-28. Az intézmény típusa: Kollégium OM azonosító: 200903 Az intézmény székhelye: Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Szeged, Boldogasszony sgt. 26-28. 330 fő Tagintézményei: Szegedi Városi Kollégium Ady Endre Tagintézménye Szeged, Közép fasor 23. 200 fő Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézménye Szeged, Szabadkai út 3. 152 fő Szegedi Városi Kollégium Gábor Dénes Tagintézménye Szeged, Mars tér 14. 272 fő Szegedi Városi Kollégium Janikovszky Éva Tagintézménye Szeged, Korányi fasor 2. 96 fő Összesen: 1050 fő

6

2.1. Az intézmény szervezeti felépítése

7

3. Helyzetelemzés és- értékelés 3.1. Székhely és tagintézményeink Székhely Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 26-28. Az óvárosban, a centrumtól pár percre található. Közel a Dóm-tér, a Tisza-part és a vasútállomás. A férőhelyek száma 330 fő, koedukált, a diákok több mint a fele lány, a diákok elsősorban a város gimnáziumaiba járnak (Radnóti, Ságvári, Deák). Ebben a tagintézményünkben működik - a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziummal együttműködve - az Arany János Tehetséggondozó Program, 150 fő hátrányos helyzetű diákkal. Tagintézmények Szegedi Városi Kollégium Ady Endre Tagintézménye 6726 Szeged, Közép fasor 23. Újszegeden, kertvárosi környezetben található. Közel a sportuszoda és a városliget. Fiúkollégium, a férőhelyek száma 200 fő. Többségében a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka János Tagintézményének a diákjai laknak a kollégiumban. Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézménye 6725 Szeged, Szabadkai út 3. Szeged alsóvárosi részén, a műjégpálya szomszédságában, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközép és Szakiskolával egy telken található. A férőhelyek száma 152 fő, a tanulók fele lány, fele fiú, többségében szakiskolások. Itt működik az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program - öt szakiskolával együttműködve - több mint 90 fő halmozottan hátrányos helyzetű diákkal. Szegedi Városi Kollégium Gábor Dénes Tagintézménye 6724 Szeged, Mars tér 14. A központi buszpályaudvar mellett, a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézményével egy telken található. Férőhelyek száma 272 fő, koedukált, a fiúk és a lányok száma közel azonos. Sok iskola diákjai laknak itt, ezért a diákok összetétele nagyon heterogén, a kollégisták többsége szakközépiskolás, kisebb része pedig szakiskolás és gimnazista. Jelentős az érettségi utáni szakképzésben részt vevő nagykorú diákok száma. Szegedi Városi Kollégium Janikovszky Éva Tagintézménye 6725 Szeged, Korányi fasor 2. Festői környezetben, közvetlenül a Tisza partján, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolával egy telken és egy épületben található. Leánykollégium, férőhelyek száma 96 fő. A diákok többsége gimnazista, a többiek szakközépiskolások.

3.2. A kollégium működésének tárgyi, dologi feltételei — —

—

—

A tanulók elhelyezésénél figyelembe vesszük az általuk választott iskolák elhelyezkedését, így azok egy-egy rövid sétával vagy városi tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetők. Minden épületünk rendelkezik önálló, vagy az iskolával közös, udvarral. Az Ady területén nagy park, a többi kollégium telkén sajnos csak kisebb zöldterület található. Minden kollégiumban egy vagy több aszfaltos sportpálya áll a diákok rendelkezésére. Épületeink védettsége, biztonsága megfelelő. Azonban a jövőben kül- és beltéri térfigyelő kamerákkal és a portákról felügyelt, irányított elektromos távnyitású kapukkal tovább kívánjuk javítani a diákok biztonságát. A tanítási napokon minden intézményegységben, hét végén pedig az itt maradó diákok elhelyezését biztosító Ortutay kollégiumban 24 órás pedagógiai felügyelet és portaszolgálat működik. Az önkormányzat megbízásából tanulóink számára a napi háromszori étkezést a SULIHOST Kft, az épületek takarítását pedig a SZINT Kft. biztosítja. 8

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

Hosszú évek (évtizedek) alatt a mindenkori fenntartó a szükségesnél kevesebb pénzt fordított (tudott fordítani) a kollégiumi épületek karbantartására, felújítására a bútorzat, és a berendezések cseréjére, mint ahogy azt az állagmegóvás valamint az elkerülhetetlen korszerűsítés megkívánta volna. Ebből adódóan felhalmozódtak a problémák, az elmúlt években nagy lemaradást kellett és még kell az elkövetkező években bepótolni. Jelenleg a legnagyobb problémát az elavult, rossz állapotú vizesblokkok (tusolók, mosdók és WC-k) jelentik. A teljes körű felújításuk megkezdődött (lásd Janikovszky) és a folytatás elkerülhetetlen, mert hamarosan üzemelés-gátló tényezőt fognak jelenteni. Az összes tagintézményt tekintve a régi, korhadt faablakok nagyobb részét már korszerű fémvázas műanyag ablakokra cseréltük, de még sok a rossz állapotú és energiapazarló, szintén cserére váró ablak és bejárati ajtó. A beltéri ajtók, főleg a lakószobaajtók rossz állapota is folyamatos problémát jelentenek. Az elhasználódott, kopott, nehezen takarítható és olykor balesetveszélyt jelentő padlók, lépcsőburkolatok szintén teljes felújítást igényelnek. Korszerű és energiatakarékos fűtésrendszer - automata kazán, új radiátorok és a tetőn napkollektorok - csak az Ady Endre tagintézményünkben van. A többi kollégiumban (ott is, ahol az iskolával közös a fűtésrendszer) régi, elavult, energiapazarló, folyamatos javítást és felügyeletet igénylő rendszerek üzemelnek. A lakószobák és a közösségi helyiségek bútorzata (ágy, asztal, székek, szekrények…) a kor követelményeinek megfelelő, állapotuk – kollégiumonként eltérő -, átlagosan közepesnek mondható. Az utóbbi években pályázati forrásból sok új bútort vásároltunk, valamint a bezárt tagintézmények kiválogatott, jó állapotú bútoraival és berendezési tárgyaival feljavítottuk a továbbüzemelő tagintézmények bútorállományát. A jelentős pozitív változás ellenére még sok asztal, szék, ágy, (ágybetét) szekrény (beépített szekrény) felújításra, illetve cserére szorul. A kellő gyakoriságú tisztasági festés - a falak és a beltéri ajtók festésének - hiánya mind a közlekedőkben, mind a közösségi helyiségekben, de leginkább a vizesblokkokban és lakószobákban minden tagintézményünkben általánosan megmutatkozik. A kollégiumokban a hálók kétharmad része 4, egy kis részük 3 fős. Ettől eltérően: a Gábor Dénes tagintézményünkben van még néhány 5-6 fős szoba, valamint 8 fős, (de tágas, nagy légterű és kényelmes) szobák a Janikovszky kollégiumban találhatók. Az Ady és az Ortutay kivételével mindenhol emeletes ágyak kerültek elhelyezésre. Az ideális tanulási körülmények biztosításához a szükséges termek száma és mérete több tagintézményünkben bővítést igényel. A Gábor Dénes „C” épületében kevés a tanulószobák száma, a Fodorban és a Janikovszkyban, valamint a Gábor Dénes leány épületében egyáltalán nincs saját, kifejezetten tanulásra alkalmas tanterem, ezekben a tagintézményekben a gyerekek a délutáni és esti órákban az azonos telken vagy a közös épületben lévő középiskola adott tantermeiben vesznek részt a felkészítő foglalkozásokon. Javítja a helyzetet, hogy minden tagintézményünkben van tanulásra is alkalmas könyvtárhelyiség, melyekben intézményi szinten összesen 40.000 kötet található. Fejlesztésre csak pályázati pénzből volt lehetőségünk, megalakulásunk óta 1,5 millió forint értékű könyvet vásároltunk. Szintén a tanulás feltételeit javítja, hogy minden tagintézményünkben legalább egy, de van olyan nagyobb kollégiumunk, ahol három - pályázati pénzből kialakított vagy bővített számítógép-terem működik. Mindenhol adott az internet-hozzáférés, kialakítottuk a vezeték nélküli rendszert is az összes kollégiumi épületünkben. Sajnos további forrás hiányában, a rendelkezésre álló SULINET sávszélességét még nem tudtuk növelni, ezért a legtöbb tagintézményünkben gyakran lelassul a rendszer, bizonyos időszakokban használhatatlanná válik. A bővítés és a minőség javítása ezen a területen elengedhetetlen. A tanulók és a tanárok számára szükséges közösségi helyiségek száma és mérete szinte minden tagintézményünkben kevés. Kevés a kiscsoportos tanulásra-tanításra, (korrepetálásra, felkészítésre) szakkörökre, és egyéb különböző speciális foglalkozásokra alkalmas helyiség is.

9

—

—

—

—

—

Tornaterem egyik tagintézményünkben sincs. Megfelelő méretű kondi-terem is csak az Ady tagintézményünkben van, a többi kollégiumban kicsi (egy szoba méretű) „testedző szobát” tudtunk kialakítani. A bezárt tagintézményekből megörökölt eszközök, felszerelések elhelyezését, beüzemelését sem tudjuk egyelőre megoldani. A tanulást, a pedagógiai munkát, a diákok kikapcsolódását és ellátását segítő eszközök, felszerelések szempontjából minden tagintézményünk megfelelően ellátott. Az elmúlt évek alatt ilyen célra összesen több mint 60 millió Ft-ot nyertünk, és ebből vásároltunk: • technikai eszközöket (számítógép, nyomtató, fénymásoló, projektor, TV, DVD, videokamera, digitális fényképező, hangosító eszközök…); • sporteszközöket (kondi-gépek, szobakerékpárok, evezőpadok, taposógép, futópad, súlyzók, foci és egyéb labdák, asztalitenisz-felszerelések...); • konyhai berendezéseket, gépeket és eszközöket (konyhabútorok, gáz-villany tűzhelyek, mosogatók, mikrohullámú sütők, tea- kávéfőzők, edények…) vásároltunk. Jelenleg több mint 150 db korszerű asztali számítógépet és kérésre laptopot is használhatnak nap, mint nap tanulóink. A pedagógusok és a pedagógus munkát segítő kollégák munkáját további megfelelő számú asztali számítógép segíti. Minden tagintézményben van több nyomtató és fénymásoló, több helyen megfelelő minőségű projektor és további eszközök. A tagintézményekben van jó minőségű hangosításhoz szükséges technika, több helyen működik hangstúdió. Mindenütt van megfelelő számú sporteszköz, sportfelszerelés, egy vagy több jó minőségű ping-pong asztal, több tagintézményben van asztalifoci, póker és/vagy biliárdasztal, valamint speciálisabb – Pl.: légpuskás lövész, csillagász, kerámia…stb. - szakkörökhöz is találni modern eszközöket. Két tagintézményünkben, a Fodorban és az Ortutayban kerékpárokat, korcsolyákat és túrafelszereléseket is vásároltunk, de ezeket már az Arany János programok költségvetéséből. Minden kollégiumunkban modern - több tűzhellyel, hűtőszekrénnyel, mosogatóval teafőzővel, mikrohullámú sütővel, kenyérpirítóval, szendvicssütővel és egyéb eszközökkel gazdagon felszerelt - alkalmankénti sütésre-főzésre is alkalmas konyha, ill. ételmelegítő helyiség biztosítja a főétkezések kiegészítésének lehetőségét, javítja a kollégiumi élet otthonosabb légkörét.

3.3. Tanulói összetétel Főként Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyéből érkeznek hozzánk a fiatalok, de az országos beiskolázású speciális iskolai képzések vonzanak az ország egész területéről diákokat, a helybeli kollégista tanulók száma – a romló családi állapotok és környezet következtében - az utóbbi években folyamatosan növekszik. — A kollégiumba felvett tanulóink szinte minden szegedi középfokú iskolát képviselnek. A kollégisták 3/4 része az alábbi iskolákba járnak: • Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium; • Deák Ferenc Gimnázium; • Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola; • SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium; • SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola; • Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola; • Fodor József Élelmiszeripari Szakközép és Szakiskola; • Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola; • Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola; • Szegedi Ipari és Szolgáltató Szakképző Iskola; • Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola − A fiú-lány arány évek óta kb.: 50-50%. − A kollégisták iskolatípus szerinti megoszlása: 30% gimnáziumban, 70 % a szakképzésben tanul (30% szakközépiskolában, 20% szakiskolában és 20% érettségi utáni szakképzésben)

—

10

−

Diákjaink szociális helyzetében határozott romlás tapasztalható, az utóbbi években jelentősen nőtt a hátrányos, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma.

3.4. Humán erőforrás 3.4.1. Pedagógusok — — — —

— —

—

—

—

—

Kollégiumunkban jelenleg a tanulói létszám és az épületi adottságok alapján kialakított 13 ügyeleti egységben 40 csoporttal végezzük pedagógiai munkánkat. A pedagógusok létszáma, végzettsége megfelel az előírásoknak, a kötelezően előírt ellátandó órákat biztosítani tudjuk. A pedagógiai felügyelői rendszer nem került bevezetésre, a kollégiumi munka egészét egységes tanári és pedagógiai feladatnak tartjuk. A kollégák többsége csoportvezető, mindenki részt vesz a kollégiumi élet szervezésében, az éjszakai és hétvégi kötelezően ellátandó ügyeleteket tanáraink arányos elosztásban, forgó rendszerben teljesítik. A hétvégén bennmaradó tanulókat a folyamatosan nyitva tartó székhely-intézményünkben fogadjuk, az ehhez kapcsolódó hétvégi ügyeleteket, az ott dolgozó nevelőtanárok látják el. A tagintézmények napi munkáját, feladatait a kollégiumvezetők szervezik és vezetik, az intézményvezető és három helyettese koordinálásával és irányításával. A tantestület egységes, emellett a tagintézményi nevelőtestületek nagyfokú önállósága jellemző. A pedagógusok létszáma 61 fő (29 nő, 32 férfi). Az életkor szerinti megoszlás eltolódik a „tapasztaltabb” korosztály felé: 76% negyven év feletti (47 fő), 24% ötven év feletti (14 fő). A kollégák sokéves, gyakran több évtizedes szaktanári, kollégiumnevelői (szülői, sőt nagyszülői) tapasztalattal rendelkeznek, ami segíti az egyre erőteljesebb igényként jelentkező család, illetve a szülőpótló szerepnek való megfelelést. A kollégium a szakos ellátottság tekintetében az idegen nyelvek területén elmaradt. A többi érettségi tantárgyból megfelelő számú szakos pedagógus áll rendelkezésre, és a kollégiumban más, jól hasznosítható területeken is találunk szakos nevelőt tagintézményeinkben. A testnevelés szak nagyszámú képviselete jól lemérhető és érzékelhető a – sport munkaközösség által szervezett – a kollégium szinte minden diákját megmozgató, sokirányú és kimagaslóan jó sporttevékenységében. Speciális feladatokat az Ortutay Gyula tagintézményben dolgozó, az Arany János Tehetséggondozó Programba bekapcsolódó kollégák, valamint a Fodor József tagintézményben dolgozó, az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programban részt vevő kollégák látnak el a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. Munkájukat az érintett kollégiumvezetők segítségével, az intézményvezető és helyettesei irányításával a programgazdák közvetlen vezetésével végzik. Törekszünk arra, hogy tevékenységüket más kollégák is megismerjék, és igyekszünk biztosítani, hogy munkájukba minél több segítő, közreműködő pedagógus bekapcsolódhasson.

3.4.2. A pedagógus munkát közvetlenül segítők —

A személyzeti, ügyviteli munkát intézményi szinten 5 fő titkár végzi, a pedagógusok munkáját 1 fő ápoló, 1 fő könyvtáros és 2 fő (1,5 státusz) rendszergazda segíti. Feladataikat az intézményvezető, és a helyettesek irányításával, utasításaik alapján végzik, munkájuk minden tagintézményre kiterjed.

3.5. Kapcsolatrendszer Kapcsolat a szülők/gondviselők és a kollégium között A szülők, a tanulók és a kollégium pedagógusai közötti harmonikus együttműködés a közös munka sikerének alapja. Ezért törekszünk arra, hogy a kollégiumi oktató-nevelő munkánk során minden olyan döntésünkben, amelyekben a szülőknek is szerep jut, kikérjük véleményüket,

11

megnyerjük őket. Feladatunk továbbá a szülők tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányairól. A kapcsolat színterei: — Beiratkozás/beköltözéskor tartott szülői értekezletek — Tagintézmény-vezetői és csoportvezetői fogadó órák — Év közben levélben/telefonon/kollégiumi ellenőrző könyv útján írásbeli tájékoztatás a tanulók tanulmányi teljesítményéről, kollégiumi viselkedéséről — Telefonos kapcsolat, folyamatos elérhetőség — Igény és szükség esetén személyes konzultáció a csoportvezetőkkel — A tanulók jutalmazása, fegyelmi ügyek — Szükség esetén családlátogatás Sajnos általánosságban elmondható, hogy a kapcsolattartás meglehetősen egyoldalú. A szülők többsége csak akkor keresi a kollégiumot, ha valami rendkívüli esemény történt. A jövőben ezen mindenképpen javítanunk kell, feladatunk, hogy a szülők érdeklődését felkeltsük a kollégium iránt és bevonjuk Őket a nevelő munkánkba. Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program keretei között rendszeresebb és hatékonyabb az együttműködés. Az iskolai szülői értekezleteket az osztályfőnökök és a csoportvezetők közösen tartják. A csoportvezetők folyamatosan járnak családlátogatásra a programban részt vevő diákokhoz. Kapcsolattartás az iskolákkal A kapcsolódó iskolák elvárásai a kollégium felé a tanulásra való felkészítésben fogalmazódnak meg hangsúlyozottan. Ennek érdekében a Szegedi Városi Kollégium és tagintézményei állandó, szoros és naprakész kapcsolat tartására törekszenek minden kollégista iskolájával intézményvezetői, kollégiumvezetői, még inkább osztályfőnöki–csoportvezetői (szükség esetén szaktanári) szinten. A kollégium az éves programját lehetőség szerint összehangolja a kapcsolatos iskolák programjaival. A kapcsolatok mélysége és minősége iskolánként és kollégiumonként eltérő. A jövőben szervezett keretek között, közös (iskola-kollégium) programokkal, kölcsönös meghívásokkal tudnánk tovább építeni az intézmény, tagintézményeink és az iskolák kapcsolatát. Kapcsolattartás a fenntartóval — Intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a közvetlen kapcsolatot intézményünk a Megyei Tankerülettel tartja. A kapcsolattartás – a tankerületi igazgató által összehívott - igazgatói értekezleteken, a tankerületi referensekkel, egyéni megbeszéléseken, levelezés, (e-mail) és telefonon történik. — Napi munkakapcsolatban vagyunk a - Szeged város által megbízott - működtetővel a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával (NGSZ) személyes egyeztetések és telefonon, levelezés, elektronikus levelezés útján. Kapcsolattartás más intézményekkel A kollégium feladatait csak akkor tudja magas színvonalon megvalósítani, ha a környezetében lévő más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja. Nevelőmunkánkat a kapcsolódó iskolákon és a szülőkön kívül eredményesen segítik többek között a városban található alábbi intézmények. — Humánszolgáltató Központ — Nevelési Tanácsadó — Gyermekjóléti Szolgálat — Ifjúsági Ház — Városi Könyvtár, Egyetemi Könyvtár 12

— — — — — — —

Szegedi Nemzeti Színház Városi Sportuszoda Rendvédelmi szervek Vöröskereszt Egyéb civil szervezetek (pl. polgárvédelem.) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete… Drogcentrum

Egyéb kapcsolatrendszerek — Az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetői, nevelőtestülete, diákönkormányzata törekszik a más kollégiumokkal való tartós és szoros kapcsolat kialakítására (pl.: közös sportrendezvények, vetélkedők szervezése, megyei versenyeken való részvétel, éves nyári diák-önkormányzati vezetőképző tábor, kollégiumi konferenciák, szakmai együttműködés…) — Több tagintézményünk hosszú évekre visszatekintő „testvérkapcsolatot” ápol – kollégiumvezetői, nevelőtestületi és diák-önkormányzati szinten egyaránt – számos vidéki, sőt határon túli kollégiummal. Ezeket a nagy hagyományú értékes kapcsolatokat továbbra is ápoljuk, fejlesztjük és gazdagítjuk. Törekszünk hasonló új kapcsolatok kiépítésére is. — Kiemelten jó együttműködést alakítottunk ki - eddig elsősorban vezetői szinten - a szolnoki és pécsi Városi Kollégiumokkal, amelyek már több mint tíz éve „összevont intézményi struktúrában” dolgoznak. — Folyamatos munkakapcsolatban állunk országszerte az Arany János programokba bekapcsolódó kollégiumokkal és iskolákkal. Rendszeresen járunk (vagy tartunk) szakmai konferenciákra, továbbképzésekre és közös rendezvényekre. Intézményünk tagja: — az AJTP és AJKSZP Intézményei Egyesületeinek — a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek

13

4. Pedagógiai tevékenységünk rendszere 4.1. Kollégiumunk általános értékrendje A kollégiumi nevelés folyamatában és követelményeiben a Nemzeti Alaptantervben érvényesülő értékrendet képviseljük. Értékrendünk alappillérei a NAT követelményrendszerét is alapjaiban meghatározó értékek: — az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a gyermeki jogokról, a kisebbségekről megfogalmazott értékek; — az európai polgári fejlődésben kiérlelt humanista értékrend; — a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek; — a demokrácia értékrendje. Hangsúlyosan képviseljük a Nemzeti Alaptanterv ún. közös követelményeiben tükröződő értéktartalmakat, melyek áthatják a korszerű műveltség területeinek szinte mindegyikét. Ezek főbb csoportjai (a felsorolásban, zárójelben az ún. közös követelmények megfelelő fejezetei szerepelnek): — nemzeti kultúránk értékei, nemzettudat, hazaszeretet, hagyománytisztelet ("Hon- és népismeret"); — a közös európai értékek, európaiság, az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményei, nyitottság a kulturális javak, a sokféleség, a másság iránti, tolerancia ("Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz"); — a tágan értelmezett tanulás (és tudás) formái, összetevői, eszközei, módszerei és technikái, mint értékek, szorgalom, akaraterő, önismeret, önművelés ("Tanulás", "Pályaorientáció"); — a kommunikációs kultúra klasszikus és új értékei a hagyományos, de időtálló elemektől a napjainkban alakuló és növekvő fontosságú elemekig ("Kommunikációs kultúra"); — az egészséges, harmonikus életvitel tágan értelmezett összetevői, mint értékek ("Testi és lelki egészség"); — közvetlen és tágabb természeti és épített környezetünk értékei, rend, harmónia; tisztelet, érzékenység és felelősség a környezetünkkel, a természettel szemben, környezetkímélő magatartás ("Környezeti nevelés"). Az előbbieken túl értékrendünk meghatározó pontjai azok az elemi (általános) emberi értékek, melyek állandónak tekinthetők, és a tartalmas és teljes emberi élet irányába mutatnak. Ilyenek például: jellemesség; becsület; lelkiismeret; emberség; szolidaritás; tisztelet és türelem mások iránt; a kölcsönös megértés és a békés, harmonikus együttélés igénye és képessége; együttműködési készség; konfliktustűrés, ill. az érdekütközések békés megoldására való képesség; felelősségtudat és felelősségvállalás; kötelességtudat; fegyelem; önértékelő képesség és önkontroll; nyitottság; kritikai szemlélet; kezdeményezőkészség; kreativitás. Az értékek általában véve természetesen nem lehetnek a pedagógiai tevékenység tárgyai a szó szigorú értelmében: ha a mások által korábban kialakított értékeket ráerőltetjük valakire, többnyire ellenállást váltunk ki. Az értékek csak akkor nyerik el jelentésüket az egyén szemében, ha ő maga szabadon választotta őket. A kollégium az előzőekben vázolt értékrendet alkalmazza, direkt vagy látens módon érvényesíti a mindennapi nevelési gyakorlatában, működésében – ezáltal igyekszik elősegíteni a tanulók értékrendjének, személyiségének pozitív alakulását.

14

4.2. Nevelésünk főbb alapelvei — —

—

— —

—

—

—

—

— —

— — — —

— —

—

A kollégium tiszteletben tartja az alapvető emberi és szabadságjogokat, valamint a gyermekeket külön megillető jogokat. A kollégiumi életben, a kollégiumi nevelés folyamatában a két alapvető szereplő, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt: a tanuló nem tárgya, hanem alanya a nevelésnek. Ezzel összhangban azonban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Arra törekszünk, hogy a nevelés egész folyamatát minden tagintézményünkben a diákok iránti felelősség, bizalom és nyitottság hassa át, a pedagógiai tevékenységet a tudatosság, a szakszerűség, az intellektuális igényesség és a kulturált stílus, valamint az egységesség és a következetesség jellemezze. A kollégium mindenkor hatékony együttműködésre törekszik a családdal és az iskolával. Minden kollégiumi tevékenység során figyelembe vesszük az életkori és az egyéni sajátosságokat, tiszteletben tartjuk a tanulók sokféleségét és különbözőségét, sajátos igényeiket, személyes céljaikat. A tanuló személyes fejlődése és a kollégiumi (adott tagintézményi) környezetbe, közösségbe való beilleszkedése nem kerülhet szembe egymással: össze kell tudni egyeztetni a beilleszkedés értékeit a személyes jogok és értékek tiszteletben tartásával. Arra törekszünk, hogy – lehetőségeinknek megfelelően – minden tanulónak érdeklődése, képességei és igényei szerinti differenciált törődést és nevelést nyújtsunk (felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni bánásmód stb.). A tanulók kollégiumi (tagintézményi) elhelyezésénél és a kollégiumi csoportok kialakítása során a hagyományos elvek mellett (azonos korcsoport, iskola, osztály stb.) igyekszünk messzemenően figyelembe venni a személyes kapcsolatokat és az egyéni sajátosságokat, igényeket. Differenciáltan biztosítjuk az egyéni "felségterület", az egyéni arculatú szobabelső, valamint az önálló szokásrend, egyéni életvitel kialakításának lehetőségét (az egyes tagintézmények adottságai és a belső szabályzatok által meghatározott kereteken belül). Megteremtjük az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás lehetőségét az életkor, a magatartás és az előmenetel függvényében. A családpótló szerep erősítéseként a kollégiumnak – lehetőség szerint – egyre inkább személyre szólóvá kell válnia; egyre több téren meg kell hagyni ill. teremteni a személyes tapasztalatszerzés, az öntevékenység, a kezdeményezés és a választás lehetőségét. A kollégium a tanulást segítő és irányító tevékenységében az általános műveltség és a választott szakterületen szerzett tudás összekapcsolására törekszik. Minden tanuló számára biztosítjuk a nyugodt tanulási körülményeket és a szükséges tanári segítséget. Minden tanuló teljesítményét rendszeresen értékeljük, az arra érdemeseket differenciáltan díjazzuk. Lehetőségeinkhez mérten támogatjuk az önálló, elmélyült kreatív tanulói tevékenység, a kísérletezés, a kipróbálás, felfedezés minden törekvését – a tanulmányi, kulturális, esztétikai, művészi, sport- és társadalmi téren. A kollégium figyelmet fordít az iskolai tevékenységrendszer által nem kellően preferált képességek és kompetenciák elismerésére és értékelésére. A kollégiumi nevelőtevékenység épít a diákok öntevékenységére, önszerveződésére, aktív közreműködésére, a diákönkormányzatra, valamint a közösségi együttlétben, a személyközi kapcsolatokban rejlő nevelő hatásokra. A kollégium ügyel a tanulói jogok és kötelességek egyensúlyára.

15

—

—

A kollégium a szabadidő eltöltésének, a művelődésnek és az önképzésnek minél szélesebb körű lehetőségeit igyekszik biztosítani; ezekben a szabad programválasztás elvét érvényesíti. A kollégium nevelőtestülete nyitott az új pedagógiai módszerek iránt – ugyanakkor csak közösen vállalható célokat állít maga elé, és csapatmunkára épít.

4.3. Kollégiumunk általános követelményrendszere Pedagógiai tevékenységünk során minden tanulónk elé az alábbi általános követelményeket állítjuk. — Képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, érjen el a képességeihez méltó teljesítményt, tanulmányi előmenetelt az általa választott iskolában. — Képzettsége, felkészültsége legyen egyre inkább alkalmas arra, hogy önállóan szerezzen új ismereteket, tudását folyamatosan megújítsa; tudjon hatékonyan és gazdaságosan tanulni, törekedjen az önművelésre. — A bővülő kommunikációs folyamatokban tudjon élni az információ előállításának, kezelésének, megszerzésének, minősítésének és befogadásának alapvető eszközeivel, a szükséges kritikai szellemmel. — Legyen alapvetően tájékozott, legyen nyitott a kultúra különböző területei iránt, legyen igénye a művelődésre, az önművelésre. — Erősödjön nemzettudata (nemzeti identitása), ismerje a határon túli, kisebbségben élő magyarok problémáit, ugyanakkor legyen nyitott a nagyvilágra, valamint a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel szemben (kultúra, életmód, szokások stb. ismerete). — Törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, legyen érzékeny az emberiség globális problémáira. — Rendelkezzen megfelelő önismerettel, valamint a jövőjével, a pályájával, a társadalmi szerepekkel kapcsolatos reális és elérhető ismeretekkel. — Törekedjen harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, alkalmazza az együttélésben és együttműködésben elengedhetetlen viselkedési szabályokat, jellemezze a kölcsönös megértés igénye, tisztelje (a szűkebb és tágabb körben elfogadott) normákat, szokásokat, hagyományokat. — Legyen képes valódi érdekeinek felismerésére és érvényesítésére, betartva a demokratikus eljárásokat és igazodva az alapvető erkölcsi normákhoz. Törekedjen az egyéni és a közérdek, az önállóság és az együttműködés, a hatásgyakorlás és az alkalmazkodás folyamatos összehangolására, helyes arányainak kialakítására. Legyen jellemzője az elemi tolerancia és szolidaritás. — Legyen képes életvitele tudatos és pozitív alakítására, tudja szabad idejét kulturáltan és egészségesen hasznosítani, életvitelét jellemezze a felelős gazdálkodás és az ésszerű takarékosság. — Váljék életmódja részévé a rendszeres fizikai aktivitás, ismerje fel egészsége megőrzésének alapvető fontosságát, a sport és a mozgás ebben játszott szerepét. — Legyen igénye önmaga és környezete tisztán és rendben tartására, gondozására. Keresse és alkalmazza a környezetkímélő, környezetbarát eljárásokat, módszereket, megoldásokat, óvja közös értékeinket. — Legyen az életkorának megfelelő mindennapi praktikus ismeretek birtokában.

4.4. A tanulók fejlesztésének kiemelt kompetencia területei 4.4.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése —

— —

A személyes tulajdonságok, adottságok (erősségek, gyengeségek) megismerése, a reális önértékelés, a változtatásokra, a fejlődésre (önnevelésre) való képesség megalapozása, ill. fejlesztése. A kellő önbizalom és önkritika, a szükséges mértékű önfegyelem, önkorlátozás fejlesztése. Pozitív szokásrendszer kialakulásának előmozdítása. 16

— — — — — — — — — — —

A negatív magatartásformák, a manipuláció, a negatív befolyásolás hatásainak gyengítése. A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A jellem, az erkölcsiség, az erkölcsi ítélőképesség, az önálló döntéshozatali képesség fejlesztése. A kollégiumi-közösségi beilleszkedés segítése. A szociális viselkedés elemi szabályainak, az alapvető civilizációs szokásoknak az elsajátíttatása és megszilárdítása. Pozitív szociális szokások és attitűdök, normák kialakítása, gyarapodásuk segítése. Az empátia-, a tolerancia-, a konfliktuskezelő-képesség fejlesztése. Az egyének és csoportok közötti kölcsönös megértés és együttműködés előnyeinek, ill. hiányuk hátrányos következményeinek feltárása, megtapasztaltatása. Az együttműködésre való alkalmasság, a kezdeményezési, alkalmazkodási, vezetési képességek fejlesztése. Az együtt-cselekvés, a közös feladatmegoldás kollégiumi helyzeteinek gyarapítása, tudatosítása, előnyeinek feltárása. A tartalmas, harmonikus társas kapcsolatok kialakítása és ápolása iránti igény, készség és képesség fejlesztése.

4.4.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése —

—

—

— —

A hatékony, önálló tanulás, a tanulók intellektuális képességeinek (különösen kommunikációs, önálló ismeretszerzési, gondolkodási, matematikai és digitális kompetenciáinak) fejlesztése, kibontakoztatása; a tanulók tudásának, ismereteinek, tájékozottságának közvetlen gyarapítása. A tanulmányi munka színvonalának emelése, ill. a tagintézmények által differenciáltan meghatározott (pl. többnyire 3,5-es) szint fölött tartása, a tanulási teljesítmény növelése, kiemelve a következőket: • a tanulási ambíció fejlesztése; • a motivációs tényezők erősítése; • a személyiségjegyekkel összehangolt, eredményes és gazdaságos tanulási stratégia és módszerek kialakítása; • az időbeosztás, az önellenőrzés, a rendszeres önértékelés képességének fejlesztése; • a szorgalom és az akaraterő fejlesztése; • minél több korszerű információhordozó, ill. információszerzési eszköz bekapcsolása a kollégiumi tanulási folyamatba. A kommunikációs kultúra fejlesztése, kiemelve a következőket: • szóbeli és írásbeli kifejezőkészség; • kapcsolatteremtési képesség, kommunikációs technikák; • információs források, adatbázisok használata; • viselkedéskultúra. Az általános műveltségi alapok megteremtésének és megerősítésének elősegítése. Speciális, ill. praktikus ismereteket adó foglalkozások, tevékenységi területek kialakítása, megszervezése vagy felkutatása az egyes tagintézmények lehetőségeinek összehangolásával.

4.4.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció — — —

A hátrányos helyzet minél hatékonyabb kompenzálása, az esélyegyenlőség elérésének segítése. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció, a kifejezőkészség fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése. 17

— — —

A tehetséges tanulók felkutatása, fejlődésük, előrehaladásuk különös támogatása, alkotóképességük kibontakoztatása. A tanulók pályaorientációjának minél változatosabb eszköz- és foglalkozásrendszerrel történő segítése. Az AJTP és AJKSZP eszközrendszeréből és módszereiből az általánosítható, ill. adaptálható elemeknek a többi tagintézményben történő átvétele illetve alkalmazása.

4.4.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése —

— — — — —

— —

Az alapvető viselkedési normák szilárd elsajátítása a legáltalánosabb szituációkban (kollégiumban, iskolában, színházban, étteremben stb.) és relációkban (osztálytársak, csoporttársak között, tanár-diák viszonyban, szülő-diák viszonyban, társkapcsolatban stb.) A művelődési, önművelési, önképzési lehetőségek minél szélesebb körének bemutatása, megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Az egyetemes és a nemzeti kultúra minél több alapelemének közvetítése, megismertetése. Az aktív befogadás segítése. A művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására, az alkotó tevékenységre való ösztönzés, irányítás, mintaadás. A nemzeti kultúránkat jellemző legfontosabb értékek, hagyományok, szellemi javak megismerésének elősegítése, a nemzeti önismeret elmélyítése, az érzelmi kötődés erősítése. A város, a megye, a régió, esetenként távolabbi tájak kulturális, történelmi és természeti értékeinek, örökségének megismertetése. Érzékenység, nyitottság kialakítása más kultúrák, európai és egyetemes emberi értékek és tartalmak iránt.

4.4.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése — —

— — — — — — — —

A kiegyensúlyozott életritmus, az egészséges, ill. kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás és a rendszeretet belső igénnyé válásának elősegítése. A testi és lelki egészség megőrzéséhez szükséges alapvető ismeretek elsajátíttatása, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése. A betegségek megelőzése, a fertőző- és nemi betegségek ismerete, megelőzése, a túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás. Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, visszaszorítása. A mozgás és a sport lehetőségeinek és alkalmainak bővítése, a motiváció erősítése. A változatos, tartalmas és rekreatív szabadidő-eltöltés igényének kialakítása. Az önkiszolgálás fejlesztése, a szűkebb környezet önálló rendben tartásának és gondozásának erősítése. Az önálló életvitelre, az önellátásra, a felelős gazdálkodásra (a családi életre) való felkészülés motiválása és segítése. A természeti és társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatot kialakító, a környezetre érzékeny és a környezetért felelős életvitel megalapozása. Helyes életmódminta választásának elősegítése.

4.4.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése — — — —

A közösségi-társadalmi beilleszkedés (szocializáció) segítése, a szociális, kommunikációs kompetencia fejlesztése. A társadalmi szerepekre való felkészülés segítése. Az érdekképviselet, az érdekérvényesítés és az érdekütköztetés szintjeinek, mechanizmusainak megismerése és gyakorlása. A demokratikus eljárások és technikák gyakorlási lehetőségeinek megteremtése. 18

—

Az átgondolt egyéni és családi gazdálkodás, a takarékosság, a pénzkezelés korszerű és biztonságos módjainak megismerése, ill. tudatosítása, elemzése.

19

4.5. A jogszabályban előírt foglalkozások időkerete és rendszere A kollégium által kötelezően biztosított foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény 53. § (7) bekezdése kollégiumi csoportonként (legalább) heti 24 órában szabja meg. Ennek az időkeretnek a különböző kollégiumi foglalkozásfajták közötti felosztását, valamint a tanulói részvétel szempontjából történő megoszlását kollégiumunkban a következő táblázat mutatja: Heti időker et csoportonként

2. Speciális ismereteket adó foglalkozások

1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások

A kollégium által szervezett foglalkozásfajták 1.1. Tanulást segítő foglalkozások a) rendszeres felkészítő; b) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, differenciált képességfejlesztő; c) ismeretbővítő, pályaválasztást elősegítő egyéni és csoportos foglalkozások 1.2. Csoportfoglalkozások (egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások) a) tematikus csoportfoglalkozások b) általános csoportfoglalkozások 2.1. Egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások (egyéni foglalkozások) 2.2. Szabadidős foglalkozások (a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozások)

Összesen

Tanulói részvétel szempontjából Összesen kötelezően szabadon kötelező választandó választható

13 óra

–

X óra

min. 13 óra

1 óra 1 óra

–

–

–

–

X óra

évi 22 (20)* óra évi 15 (13)* óra

min. 10 óra –

1 óra

X óra

14 óra

1 óra

min. 9 óra

min. 24 óra

* A 12-13-14. évfolyamon. A kollégiumi kötelező foglalkozásokat, lehetőleg az iskolai óráktól eltérő formában, az időkerettel rugalmasan gazdálkodva, a helyszín célszerű megválasztásával, szükség szerint külső szakemberek bevonásával, valamint újszerű tanulás és foglalkozásszervezési eljárások, munkaformák és módszerek alkalmazásával valósítjuk meg. — Figyelembe vesszük az adott fejlesztési programok, tevékenységek jellegét, tartalmát, és ahhoz igazítjuk a megvalósítás időbeni kereteit. A foglalkozások szükség szerint, • átcsoportosíthatók; • összevonhatók, tömbösíthetők

20

— —

—

—

Lehetővé tesszük a programok, foglalkozások kollégiumon kívüli helyszíneken történő megtartását (amennyiben az indokolt és/vagy szükséges). Engedélyezzük, hogy a kötelező foglalkozások egy részét – indokolható esetben, előzetes engedélykérés után – a tanulók iskoláikban, másik tagintézményünkben vagy más hivatalos elfoglaltság keretében teljesíthessék. Biztosítjuk a nevelőtanár módszertani szabadságát és egyben elvárás is a korszerű, a tanulói aktivitásra és kooperációra épülő pedagógia alkalmazása, mint • problémaalapú tanulás és feladatmegoldások; • témanap, témahét; • projektek; • múzeumpedagógia, zoopedagógia; • élmény-kaland pedagógia… Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek külsős szervezetek, civil közösségek, társadalmi, kulturális intézmények bevonásával segítik a tanulói aktivitás kibontakozását.

4.6. A tematikus csoportfoglalkozások témái, és óraszámai Célok és feladatok A kollégiumban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, a kollégiumi nevelőtanárra, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi pedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit együttesen tartalmazó, azokat ötvöző pedagógia. A kollégiumi nevelésben hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki és szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és az egyéni adottságok figyelembe vételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

21

Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

A programterv végrehajtásához a kötelező foglalkozások éves óraszámai TÉMAKÖR

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13-14. évf.

1.

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

2.

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

5. 6.

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

7.

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

8.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

10. Pályaorientáció

2

2

2

2

2

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

12. Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

9.

*

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

22

4.7. A tematikus csoportfoglalkozások keretterve Célok és feladatok A kollégiumban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, a kollégiumi nevelőtanárra, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi pedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit együttesen tartalmazó, azokat ötvöző pedagógia. A kollégiumi nevelésben hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki és szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és az egyéni adottságok figyelembe vételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

Témakörök 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés

Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés 7.

23

A programterv végrehajtásához a kötelező foglalkozások éves óraszámai TÉMAKÖR

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13-14. évf.

13. A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

14. Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

15. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

18. A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

19. Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

22. Pályaorientáció

2

2

2

2

2

23. Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

24. Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

16. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 17. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

20. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 21. Fenntarthatóság, környezettudatosság

*

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

24

1.

A tanulás tanítása

Célok és feladatok A tanulást, a szellemi munka módszertanát tanítva a személyiség egészére hatunk. Alkalom adódik olyan tulajdonságok fejlesztésére, mint a rendszeresség, a kitartás, az alaposság, az önállóság, az akaraterő, a rendszeretet, a szorgalom. Cél egy sajátnak érzett hatékony szokásrendszer kialakítása, felépítése. A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik, valamint tanulásuk hatékonysága is eltérő. A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Alapfeladat, azon tanulási módszereknek a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, ösztönzik a tanulókat önismeretük fejlesztésére, a tanulással kapcsolatos problémáikkal való szembenézésre, a megoldások keresésére. A tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A kollégiumi tanulásmódszertan emellett segíti a sikeres pályaválasztást, és hatékonyabbá teszi a világban való eredményesebb tájékozódást. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Segíti a kollégistákat elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik között. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az önművelés, igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását..

Fejlesztési követelmények

Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Időkeret: 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

3 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

25

TÉMAKÖR: A TANULÁS TANÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI TECHNIKÁK ÉS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A MEGSZERZETT ÉS ELSAJÁTÍTOTT ISMERETEK ÉRTELMEZÉSE, RENDEZÉSE A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE ÉS MÓDSZEREI

TÉMÁK:

FEJLESZTÉSI TERÜLET

ÉVF.

KOMPETENCIÁK

A tanulás tanítása Hatékony önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Olvasási stratégiák kialakítása

9/1.

9/2.

Szociális kompetencia Közösségi kapcsolatok elmélyítése Együttműködési készség, alkalmazkodó-készség és rugalmasság erősítése Szabálytartás, önfegyelem

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK, MÓDSZEREK,

TARTALMAK A tanulási szokások felmérése, az egyéni sajátosságok megbeszélése. Hatékony tanulási módok. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Olvasás- és szövegértés-fejlesztés, beszédművelés. Elemző olvasás, dinamikus (hatékony) olvasás és gyorsolvasási technikák (lényegkiemelés, adatkeresés, tájékozó olvasás). Az ismétlés és a gyakorlás.

Szociális alkalmazkodás: • viselkedés kortárs csoportban • figyelmesség a társak, felnőttek irányában • fegyelmezettség • egymás segítése

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • • •

Felmérés kérdőív: Hogyan tanulok Előzetes egyéni beszélgetés „Bevált módszerek börzéje” Oroszlány Péter: A dinamikus olvasás Szoftver+ munkafüzet Memória – és koncentrációs gyakorlatok Tanulástechnikai segéd-könyvek felhasználása és ajánlása Beszélgetés Tanulási problémák elemzése Igények és lehetőségek összehangolásának technikája - gyakorlás A helyi sajátosságok megvitatása Az együttműködés gyakorlása

A kollégiumi tanulás jellemzői. A tanulószobai tanulás, tanulás csoportban, közösségben. A tanulás megfelelő feltételeinek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban. Egyéni tanulás Hangos tanulás: előnyök és hátrányok

26

TÉMAKÖR: A TANULÁS TANÍTÁSA TÉMÁK:

ÉVF.

9/3.

KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI TECHNIKÁK ÉS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A MEGSZERZETT ÉS ELSAJÁTÍTOTT ISMERETEK ÉRTELMEZÉSE, RENDEZÉSE A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE ÉS MÓDSZEREI FEJLESZTÉSI TERÜLET KOMPETENCIÁK

Anyanyelvi kommunikáció Az olvasáshoz kötődő attitűd kialakítása, erősítése Digitális kompetencia Informatikai kompetencia Információkezelési készség Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre


TARTALMAK Az eddig megszerzett könyvtári-könyvtárhasználati ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár) és az internetes katalógusokban. A tudatos tanulást segítő internethasználat.

ESZKÖZÖK

• •

• •

10/1.

A tanulás tanulása Hatékony önálló tanulás képessége Hatékony időbeosztás Énkép - erősségek, gyengeségek értő ismerete A megszerzett tudás különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége

Az eredményes tanulás. (tanuláshoz szükséges belső állapot és a tanulást segítő külső körülmények) Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Különböző tanulási módszerek, technikák megismerése és elsajátítása. Az ismeretek ellenőrzése, kikérdezése – páros tanulás. Az önművelés, az egész életen át tartó tanulás igényének, fontossága, kialakítása.

• • • • • • • • •

Könyvtárhasználati kompetenciák felmérése Egyéni és csoportmunka-az ismeretek rendszerezése, készségek kialakítása személyre szabott feladatok segítségével a gyakorlatban Beszélgetés, tájékozódás a helyi lehetőségekről Könyvtárlátogatás-gyakorlatok a különböző katalógusok használatára Új ismeretek nyújtása A különböző módszerek kipróbálása (szükség szerinti segítséggel) Gyakorlás konkrét feladatok útján, tantárgyés helyzet specifikusan Feladatlap Információgyűjtés az internet felhasználásával A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása Tájékozódás a szakirodalomban, könyvek, tanulmányok Internetes keresés Könyvbemutató és ismertető a témában, előzetes tanári vagy tanulói felkészülés alapján

27


ÉVF.

10/2.

11/1.

11/2.


Anyanyelvi kommunikáció Az irodalom, a könyvek szeretetének elsajátítása Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során Könyvtárhasználati kompetenciák A tanulás tanulása Hatékony önálló tanulás képessége Hatékony időbeosztás Énkép / Önismeret - erősségek, gyengeségek értő ismerete Anyanyelvi kommunikáció Az írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához használt segédeszközök értő használata Kulturális kompetencia Digitális kompetencia IKT kompetencia


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Produktív beszédképességek alakítása: - kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, - véleménynyilvánítás, tájékoztatás Gyakorlatok a könyvtárhasználatban. A könyvtár nyújtotta ismeretszerzés lehetőségeinek hatékony használata. Önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, pályázati anyag, versenyfeladat stb.) kidolgozásának menete könyvtári eszközök segítségével. Internethasználat. - Etika a világhálón Alapvető tanulási stílusok, azok sajátosságai, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módok. Az iskolai felkészülés, tanulás hatékonyságát fejlesztő technikák, gyakorlatok bemutatása

•

• • • • •

Előzetes egyéni beszélgetés Felmérés kérdőív Egyéni tapasztalatok megbeszélése „Bevált módszerek börzéje” A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása

A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók). Könyvtári segédeszközök szerepe a szakmai ismeretszerzésben, valamint a mindennapi élet területein. Felhasználásuk az önálló tájékozódásban, keresésben, kutatásban. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.

•

Anyaggyűjtési feladatok egyéni, illetve csoportmunkában A különböző dokumentumfajták összehasonlítása konkrét témákban Önálló vagy csoportmunka különböző témák feldolgozása különböző könyvtári segédeszközök és dokumentumok, illetve az internet segítségével

• • •

• •

Esetleges könyvtárhasználatot gátló pszichés tényezők megvitatása, feloldásuk lehetőségei Személyes tapasztalatok megvitatása Egyéni munka önállóan vagy segítséggel (esetleg csoportmunka) Verseny szervezése vagy pályázat hirdetése

28


ÉVF.

12./1.

12/2.


Anyanyelvi kommunikáció Szövegértés, lényegkiemelés képessége Írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához használt segédeszközök értő használata Digitális kompetencia Elektronikus kommunikációs rendszerek magabiztos használata Szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek alkalmazása

Anyanyelvi kommunikáció Kommunikációs és ismeretszerzési formák változatosságának felismerése, és tudatos felhasználása Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek felismerése, alkalmazása Médiatudatosság


TARTALMAK Dolgozatokra, vizsgákra való tanulás technikái Tanulási önszabályozási képességek: - önmotiválás - önellenőrzés - tanulási önismeret - önálló tanulás - irányított tanulás A vizsgák (érettségi, szakmai, tanfolyami, felvételi) főbb szabályai, követelményei. A felkészülés módszerei: tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb. A vizsgadrukk, lámpaláz leküzdésének módszerei: Relaxációs technikák A tudatos tanulást segítő internethasználat, a keresés technikái A tanulást és információszerzést segítő régi és újabb eszközök használata. A különböző típusú eszközök előnyei és hátrányai. Az internet veszélyei.

ESZKÖZÖK

• • • • • •

Próbavizsgák, „bevált technikák csereberéje” Tapasztalatgyűjtés Gyakorlás valóság közeli szituációkban Tanulói páros vagy csoportmunka Hangkazetta

•

A különféle eszközök fejlődésének rövid áttekintése, használatuk, alkalmazásuk kitűzött feladatokban Konkrét helyi lehetőségek számbavétele Verseny szervezése. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. Látogatás egy internetszalonba

• • • •

29


ÉVF.

13-14/1.


Anyanyelvi kommunikáció A szakkönyvek használata által nyújtott lehetőségek felismerése Információkezelési készség Digitális és technikai kompetenciák


TARTALMAK Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés), technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat), módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Könyvtári informatika. Wikipédia – a szabad enciklopédia.

ESZKÖZÖK

• •

• •

Páros munka: meghatározott szavak, fogalmak jelentésének kigyűjtése internet ill. kézikönyv használatával - Idegen szavak szótára - Szinonimaszótár - Magyar Értelmező Szótár - Természettudományi Lexikon Versenydolgozatok, pályázati témák kidolgozása csoportos vagy egyéni önálló munkában Önálló kutatómunka, összehasonlítás, elemzés, értékelés

30

2.

Az erkölcsi nevelés

Célok és feladatok A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe, alkalmazásuk időben és térben a megfelelő módon történjen. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai és a kollégiumi közösségben. Fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásában való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel hozzájárulva a fiatalok erkölcsiségének kialakulásához, illetve fejlesztéséhez. A nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A foglalkozások során a kollégista megismeri és elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait, a kollégium és iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elkerülhessék a környezetet és egészséget veszélyeztető szokásokat, helyeket, helyzeteket. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket.


Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

13-14. évfolyam 1 óra

31

TÉMAKÖR: AZ ERKÖLCSI NEVELÉS ERKÖLCSI ÉRZÉK KIFEJLŐDÉSE ÉS SZEREPE

TÉMÁK:

FELELŐSSÉG- ÉS KÖTELESSÉGTUDAT A MUNKA MEGBECSÜLÉSE MÉRTÉKTARTÁS, EGYÜTTÉRZÉS, SEGÍTŐKÉSZSÉG

ÉVF.

FEJLESZTÉSI TERÜLET KOMPETENCIÁK

Anyanyelvi kommunikáció Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése Szociális kompetencia

9/1.

9/2.

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése Személyközi és szociális kompetencia Felelősségvállalás Döntésképesség Anyanyelvi kommunikáció


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény. Az érték fogalmának, tartalmának megbeszélése. Alapvető emberi értékek, értékrendek, erkölcsi normák. A családi értékrend szerepe. Személyiségfejlesztés erkölcsi szempontból, alapvető személyiség jegyek. Jogok és kötelezettségek helyes értelmezése. Igényes, szabatos nyelvi önkifejezés. A kommunikáció, mint az énkép közvetítése a külvilág felé. Tiszteletadás fontossága (az idősebb generációk, szülők, kortársak felé).

•

Alapvető erkölcsi szabályok. Az értékválasztás problémái. Ösztönzés a személyes értékválasztásra és az ezzel járó feszültségek kezelésének gyakorlása. A jó és rossz közötti határok tisztánlátása, elsajátítása. Különböző erkölcsi választások megbeszélése és értékelése irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül.

• •

• • • • •

• • • •

Tanulói kiselőadás előzetes felkészülés alapján Kommunikációs készségfejlesztés. Stilisztikai gyakorlatok. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Tulajdonságok csoportosítása Erények felsorolása.

Személyes élmények megvitatása Előzetes feladat: Pozitív és negatív hősök gyűjtése irodalmi és történelmi ismeretek alapján Példaképek bemutatása – jellemzés, érvelés Vonzó erények bemutatása. Jellemteszt: híres és hírhedt emberek-híres és hírhedt jellemvonások

32


TÉMÁK:


ÉVF.

10/1.

10/2.

11/1.



TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek Különböző társadalmakban elfogadott viselkedési szabályok ismerete Saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése Előítéletek felismerése, kezelése Kommunikációs képességek Felelősségvállalás Önfegyelem, Szociális kompetenciák A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet

Az egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése. Az erkölcsi normák sokfélesége, változatossága érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Nők helyzete a világban. Különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei – kitekintés a nagyvilágba. A tolerancia kérdése. Összhang a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. Felelősség-és kötelességtudat Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Együttérzés, segítőkészség Az erkölcsi normák változása generációkon keresztül.

•

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése Társadalmi konvenciók felismerése Szabályalkotás, szabálykövetés Kommunikációs képességek Szociális és állampolgári kompetencia

Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megvitatása Íratlan szabályok, erkölcsi kötelesség. Szabadságjogok helyes értelmezése. Szexuális erkölcsösség és felelősségtudat. Szexuális kulturáltság. Házasság vagy együttélés. Házasságformák.

•

• •

• • • • • •

• •

• •

Vita, érvelés a különféle felfogások ellen, vagy mellett. Személyes élmények gyűjtése Tanulói kiselőadás előzetes felkészülés alapján: Protokoll ismeretek – nemzetközi érdekességek

Szituációs játékok Helyzetgyakorlatok Beszélgetés Csoportmunka Témához kapcsolódó film vetítése Személyes élmények családi példák megosztása, megvitatása Tanulói előadások előzetes felkészülés alapján Személyes élmények megosztása Valós példák, élethelyzetek valamint olvasmányélményekből, filmekből, más műalkotásokból vett példák segítségével zajló vita, közös értelmezés Könyv és filmajánló Rajzpályázat

33


TÉMÁK:


ÉVF.

11/2.

12/1.

13-14/1.


Személyközi, szociális és állampolgári kompetenciák Tömegtájékoztatásból származó információk, kritikus szemlélete Önuralom, önfegyelem Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése Sztereotípiák, előítéletek leküzdése Felelősségérzet és kötelességtudat erősítése A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet, szolidaritás, empátia Együttérzés, segítőkészség tolerancia erősítése Anyanyelvi kommunikáció Énkép-önismeret Személyközi, szociális és állampolgári kompetenciák Felelősségérzet, felelősségvállalás erősítése


TARTALMAK Értékkonfliktusok. Társadalmi értékválság. A média felelőssége. A mértéktartás kérdése, kritikus szemlélete. Az emberek életében felmerülő erkölcsi és életvezetési problémák, megoldási stratégiák. Konstruktív konfliktuskezelés gyakorlata.

Az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentősége az emberi kapcsolatokban. A munka megbecsülése, a munka szerepe az önbecsülésben. Önkéntes munka. Szabadidő kulturált eltöltése. Igényes viselkedési formák a szórakozóhelyeken. Igényes viselkedés közterületen. A morális helytállás jelentősége, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepe a mindennapi élet tapasztalatain keresztül. Tisztelet és tisztesség. Szociális érzékenység, empátia. Korrupció elleni fellépés. Konformizmus-nonkonformizmus.

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • • •

• • • • • •

Beszélgetés, vita. Pozitív és negatív minták gyűjtése Reklámok elemzése Szólások, közmondások, aforizmák gyűjtése a témában Valós problémák elemzése, a feloldás keresése Szakember meghívása Beszélgetés, vélemények megfogalmazása Esetelemzések Kapcsolati háló szerkesztése Személyes élmények megosztása Önkéntes munkák lehetőségeinek ismertetése, konkrét helyi lehetőségek számbavétele Az ismeretek rendszerezése egyéni és csoportmunka Fogalmak értelmezése Szituációs kérdőív kitöltése Helyzetgyakorlatok Beszélgetés, vélemények, vita Személyes élmények megosztása

34

3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Célok és feladatok A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, írók, művészek, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakó-hely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.


Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra


35

TÉMAKÖR: NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS, HAZASZERETET NEMZETI, NÉPI KULTÚRÁNK ÉRTÉKEI, HAGYOMÁNYAI A HAZÁNKBAN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTURÁLIS SZOKÁSAI, EMLÉKEI, JELENE NEMZETÜNK KAPCSOLÓDÁSA EURÓPÁHOZ

TÉMÁK:


ÉVF.

9/1.

9/2.

KOMPETENCIÁK


TARTALMAK

Történelmi ismeretek Kulturális kompetencia Állampolgári kompetencia A lakóhelyhez, hazához való kötődés erősítése, pozitív attitűd kialakítása Közösséghez tartozás élménye

Hazaszeretet, hazafi, hazafias nevelés fogalma. Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Hungarikumok.

Érzelmi kompetencia Együttműködési készség Szociális kompetencia

Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt az adott településhez, az országhoz, a nemzethez.

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • •

10/1.

10/2.

Érzelmi kompetencia Lényegkiemelés képessége Büszkeség a közös eredményekre Érzelmi kompetencia Történelmi ismeretek Kulturális kompetencia A nemzeti kulturális identitás tudatosítása Büszkeség a közös eredményekre

Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit, és eredményeiket. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait, és ezeket tudja történelmi időpontokhoz kötni. (korona stb.)

•

• •

Előadás, Hungarikumok felsorolása. Történelmi film vetítése Egyéni élmények megbeszélése Ismeretközlés Fotók gyűjtése, bemutatása Egyéni írásbeli vagy szóbeli beszámolók Térképek használata Beszélgetés Kötelező olvasmányok és más nemzeti irodalmak megbeszélése. A helyi sajátosságok megvitatása. Saját település bemutatása, egyéni előadások A diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, írók, művészek, költők, sportolók munkásságát, ezekről egyéni előadások készítése. Beszélgetés Adott településen található nemzeti szimbólumok, emlékhelyek meglátogatása.

36


TÉMÁK:


ÉVF.

KOMPETENCIÁK

11/1.

11/2.

12./1.

Tolerancia gyakorlása Érzelmi kompetencia Együttműködési készség A társadalmi és nyelvi sokszínűség elfogadása, a kohézió támogatása Sztereotípiák és előítéletek leküzdése Tolerancia erősítése Közösséghez tartozás élménye Együttműködési készség Anyanyelvi kommunikáció Értékközvetítés A más kultúrák iránti pozitív attitűd A szolidaritás érzésének erősítése Az anyanyelv szerepének tudatosítása Tolerancia gyakorlása Érzelmi kompetencia Együttműködési készség


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Váljon nyitottá más nemzetiségek, népek kultúrája iránt. Népszokások, gasztronómia, történelem.

•

A közösségi összetartozást megalapozó közös értékek. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Hungarikumok.

•

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

•

• •

• • • •

•

Sajátítsák el azokat az ismereteket gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák Az otthon, a lakóhely, a szülőföld a haza és népei megismerését, megbecsülését

Anyaggyűjtési feladatok egyéni ill. csoportmunkában, majd kiselőadások Ismeretek közlése,rendszerezése, Előzetesen kiadott feladatok bemutatása Vetélkedő szervezése Szellemi TOTÓ

Beszélgetés a nemzetiségi, nemzeti identitás napjaink fontos kérdéseiről, mivel az Európai Unió keretei között sokan tartanak attól, hogy az egységesült Európa elve nem kedvez a nemzeti identitás megőrzésének.

37


TÉMÁK:


ÉVF.

KOMPETENCIÁK

Tolerancia gyakorlása Érzelmi kompetencia Együttműködési készség Kulturális különbségek iránti fogékonyság Nemzeti és európai identitás erősítése

13-14/1.


TARTALMAK

Helyünk Európában. Ismertessük általában az Európához és az Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetek fölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. AZ EU fontos intézményei és szervei: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Bíróság Európai Központi Bank

ESZKÖZÖK

• • •

Beszélgetés az Európai Unióval kapcsolatos, Magyarországot érintő a médiákban megjelenő hírekről, információkról. Az EU szervezeti felépítése, és az ebben részt vevő magyar biztosok, tisztségviselők, képviselők.

38

4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Célok és feladatok A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.


Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.).

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.


10. évfolyam

2 óra

2 óra

11. évfolyam 2 óra



39

TÉMAKÖR: ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS TÉMÁK:

ÉVF.

9/1.

9/2.

10/1.

10/2.

11/1.

A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM FELÉPÍTÉSE A FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRI MAGATARTÁS JELENTŐSÉGE A DEMOKRÁCIA ELVEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA CSELEKVŐ ÁLLAMPOLGÁRI MAGATARTÁST ÉS TÖRVÉNYTISZTELET


Személyközi kompetencia Szabálytartás és normakövetés Felelősségtudatos magatartás Érdekérvényesítés, együttműködés. Egyén és közösség kapcsolata A döntésekben való részvételi igény erősítése. Állampolgári kompetencia. Polgári jogok ismerete. Történelmi folyamatok értelmezése adott idősíkokban. Forráskritika. Állampolgári kompetencia. Személyközi kompetencia. Történelmi folyamatok értelmezése. Forráskritika. Állampolgári kompetencia. Vitakultúra. Történelmi folyamatok értelmezése. Forráskritika.


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Diákjogok és kötelességek a kollégiumban. Napirend és házirend. Írott és íratlan szabályok a kollégiumban. Az emberi méltóság értelmezése. A kollégium szervezeti felépítése a diákönkormányzat helye és szerepe az intézmény működésében. Részvétel a kollégiumi programokban, a diákönkormányzat munkájában (4 éven át folyamatosan) Jogfejlődés az ókorban (szokásjog, írott törvények, ókori kelet, athéni demokrácia kialakulása és működése, a római jog kialakulása és napjainkig ható jelentősége).

• • •

A vonatkozó szabályzatok ismertetése. Beszélgetés, vita, érvek, ellenérvek. Tanári magyarázat.

•

A diákönkormányzat működésének bemutatása. Diákfórum szervezése a kollégiumvezető meghívásával.

Jogfejlődés a középkorban és a kora újkorban. Kánonjog, reneszánsz, reformáció, korai felvilágosodás. Szakralitás és deszakralizáció. Mit nyertünk és mit veszítettünk a változásokkal?

• •

Forráselemzések, tanári magyarázat. Vita, beszélgetés az archaikus társadalomról és a modernitásról.

A felvilágosodás virágkora, a francia forradalom és következményei. Emberi és polgári jogok. A hatalmi ágak szétválasztása. Az USA politikai rendszere. A polgári demokrácia fogalma.

• • •

Forráselemzések, tanári magyarázat. Diákok kiselőadásai. Szerepjáték (pl.: a francia forr. Politikai irányzatainak képviselői vitáznak)

• • • •

Forráselemzések. Diákok kiselőadása (önálló felkészüléssel). Tanári magyarázat. Szerepjátékok (pl.: vita az „athéni agórán”)

40

TÉMAKÖR: ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM FELÉPÍTÉSE A FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRI MAGATARTÁS JELENTŐSÉGE A DEMOKRÁCIA ELVEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA CSELEKVŐ ÁLLAMPOLGÁRI MAGATARTÁST ÉS TÖRVÉNYTISZTELET

TÉMÁK:


ÉVF.

11/2.

12/1.

13-14/1.

13-14/2.

KOMPETENCIÁK

Állampolgári kompetencia. Történelmi folyamatok értelmezése. Lényeglátás. Forráskritika. Vitakultúra, érvelés. Állampolgári kompetenciák. Személyközi kompetenciák. Szabadság, érdekfelismerés, érdekérvényesítés. Emberi méltóság, egészséges önérzet. Szolidaritás.

Állampolgári kompetencia. Egyén és közösség kapcsolata Információkritika Közéleti aktivitás Önálló döntések

Állampolgári kompetencia Egyén és közösség kapcsolata Közéleti aktivitás Információkritika Önálló döntések


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

XIX. századi eszmék és ideológiák. Demokratikus államformák. A választójog változásai, az érdekérvényesítés új útjai (szakszervezetek).

• • • •

Forráselemzések, tanári magyarázat. Tanulmányok rendszerezése. Önálló gyűjtőmunka (államformák). Vita a korszak eszméiről.

A XX: század államtípusai. Diktatúrák és demokráciák Általános választójog. Az emberi jogok kiteljesedése. Régi és új eszmék, ideológiák. Átmenet a modernitásból a globalizációba. Az átláthatóság kérdései. Magyarország Alaptörvénye. Szuverenitás, állampolgárság, nemzeti jelképek. Állampolgári jogok. Választójog, választási rendszer, népszavazás. A törvényhozó hatalom (Országgyűlés). Politikai pártok, társadalmi szervezetek. Államhatalmi szerveink: kormány, köztársasági elnök, Nemzeti Bank, helyi önkormányzatok, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, Alkotmánybíróság, ombudsmanok

• • • •

Tanári magyarázat. Forráselemzés. Önálló gyűjtőmunka (internet) Filmrészletek megtekintése, elemzése. Viták, szerepjátékok.

• • • •

Tanári magyarázat, forráselemzés. Önálló gyűjtőmunka. Társadalomismereti teszt kitöltése, értékelése, elemzése. Szerepjáték (pl.: parlamenti vita)

• • • •

Tanári magyarázat, forráselemzés Szerepjátékok, petíció írása. Társadalomismereti teszt. Közéleti vita

41

5.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Célok és feladatok A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.


Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.


10. évfolyam

1 óra

1 óra




42

TÉMAKÖR: AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ÖNISMERET ÉS TÁRSAS KAPCSOLATI KULTÚRA AZ EMPÁTIA ÉS MÁSOK ELFOGADÁSA A TUDÁS ÉS TAPASZTALAT JELENTŐSÉGE TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓ

TÉMÁK:


ÉVF.

9/1.

10/1.

11/1.

KOMPETENCIÁK

Énkép-önismeret Identitás meghatározásának képessége Önmegfigyelés Kommunikációs készség Emocionális képesség

Az adottságokról, képességekről való tudás szintje: Saját tudás, akaraterő, érdeklődési kör, feszültség és kudarctűrő képesség megismerése. Pozitív megerősítés.

Énkép-önismeret Identitás meghatározásának képessége Önmegfigyelés Kommunikációs készség Emocionális képesség

Mélyebb történeti szint: A ránk ható élmények, a gyermekkor eseményei, a környezeti hatások. Melyek voltak ezek a hatások és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését.

Énkép-önismeret Identitás Megfigyelés-önmegfigyelés Személyközi kompetenciák Társas kommunikáció Szociális-emocionális képesség


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • •

Az önismeret társas szintje: Emberi kapcsolataink, szerepeink mikrokörnyezetben, a családi szerepek beazonosítása. Családi szerepek módosulása, a szereplőkkel szembeni elvárások napjainkban. Emberi megnyilvánulások értelmezése.

• • • • •

Bemutatkozó, ismerkedő játékok Beszélgetés: jellemzés, önjellemzés Személyiségtípusok megismerése és beazonosítása, pl. Jahori ablak, önismereti kerék segítségével Önismereti tesztek kitöltése, értékelése Személyes SWOT elemzés elkészítése, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyeztető tényezők számba vételével Előzetes kutatómunka – családfa Személyes élmények bemutatása Konfliktuskezelési tesztek Szituációs gyakorlatok a konfliktushelyzetekre A család belső viszonyai, kapcsolati rendszere- genogram készítésével Családi szerepek bemutatása a drámapedagógia eszközeivel Nonverbális jelek értelmezése Problémamegoldó képességet vizsgáló tesztek kitöltése, értékelése Kooperatív technikán alapuló játékok, feladatok Szituációs gyakorlatok

43

TÉMAKÖR: AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE

TÉMÁK:

ÉVF.

12/1.

13-14/1.

AZ ÖNISMERET ÉS TÁRSAS KAPCSOLATI KULTÚRA AZ EMPÁTIA ÉS MÁSOK ELFOGADÁSA A TUDÁS ÉS TAPASZTALAT JELENTŐSÉGE TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓ


Énkép-önismeret Identitás meghatározásának képessége Megfigyelés-önmegfigyelés Asszertivitás Kommunikációs készség Szociális-emocionális képesség Empátia Előítélet kezelési képesség Alkalmazkodási képesség Együttműködési készség Tolerancia Állampolgári kompetenciák Kommunikációs készség Kritikai gondolkodás Kockázatok felismerése és vállalása Döntésképesség


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Az önismeret társas szintje: Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben állított társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Értő figyelem, nyitottság mások értékrendjére, problémájára. Kapcsolódási formák és módjainak azonosítása (szimpátia-ellenszenv, nyitottság-előítélet) Közösségi lét színtereinek felismerése, tudatos részvétel. Az egyén szerepe a közösségben.

•

A személyiségfejlődést befolyásoló káros tényezők: A média, a tömegtájékoztatás, a reklámok kritikus szemlélete.

• •

• • • • •

• •

Asszertivitást (önérvényesítő képességet) mérő kérdőív kitöltése, értékelése Kooperatív technikán alapuló játékok, feladatok Szituációs gyakorlatok Példaképek bemutatása: jellemzés, érvelés Diákönkormányzat működésének kritikája Személyes tapasztalatok megvitatása

Önálló kutatómunka, tanulói kiselőadás Sajtó- és médiaanyagok megvitatása, elemzése Film- és hangfelvételek bejátszása, értelmezése Irányított beszélgetés - vita

44

6.

A családi életre nevelés

Célok és feladatok A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.


Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.


10. évfolyam

1 óra

2 óra




45

TÉMAKÖR: A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A CSALÁD SZEREPE, JELENTŐSÉGE AZ EGYÉN ÉLETÉBEN EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A CSALÁDBAN SZEXUÁLIS KULTÚRA CSALÁDTERVEZÉS KONFLIKTUSOK A CSALÁDBAN

TÉMÁK:


ÉVF.

KOMPETENCIÁK

9/1.

Személyközi kompetenciák Alkalmazkodási képesség Együttműködési készség Tolerancia

10/1.

Kompromisszum készség Egymás tisztelete Segítőkészség Együttérzés képessége Felelősségtudat erősítése

10/2.

11/1.

Az ember nemi identitása Tájékozódás és ismeretszerzés iránti igény erősítése Az ismeretszerzés lehetőségeinek felismerése Prevenció fontosságának tudatosítása Tudatos életvitel és felelősségvállalás Gazdálkodási ismeretek Tudatos gondolkodás Tervezés Felelő magatartás


TARTALMAK Családfa A családi élet színtere a családi otthon, a család szerkezete, működése Feladatok az otthoni munkában Szerepek és a családban szabályok a családban Az egészséges testi és lelki fejlődés és a család Az idős családtagokkal való kapcsolattartás A család szerepe a múltban és a jelenben

Nem kívánt terhesség, a nemi élet buktatói Fogamzásgátlás módjai Nemi úton terjedő betegségek

A családi költségvetés elemei (rezsi, étkezés, ruházkodás) Zsebpénz

ESZKÖZÖK

• • • •

Családfa rajzolása Beszélgetés az otthoni munkáról A családi munkamegosztás szemléltetése Személyes élmények meghallgatása

• • • • • • • • •

Családi hagyományok gyűjtése Saját családmodell ábrázolása Beszélgetés a nagyszülőkről Felmérés a család, az otthon jelentéséről Teszt Külső előadó Beszélgetés Ismeretterjesztő film Internetes tájékozódás

• •

Beszélgetés költségvetés tervezet, csoportos és egyéni munka A tervezet megvitatása Filmvetítés a témában

• •

46

TÉMAKÖR: A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A CSALÁD SZEREPE, JELENTŐSÉGE AZ EGYÉN ÉLETÉBEN EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A CSALÁDBAN SZEXUÁLIS KULTÚRA CSALÁDTERVEZÉS KONFLIKTUSOK A CSALÁDBAN

TÉMÁK:


ÉVF.

11/2.

12/1.

12/2.

12/3.

KOMPETENCIÁK


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Felelős gondolkodás Énkép-önismeret Együttműködési készség Tolerancia Kommunikációs készség

Erkölcs - erkölcstelen Személyiségfejlődés Fiú – lány barátság A helyes szexuális kultúra jellemzői Barátság - szerelem

• • • • •

Tudatos tervezés Életvitel, életvezetés Felelősségtudat erősítése Egymás tisztelete Személyközi kompetenciák Társas kommunikáció Együttérzés képessége Anyanyelvi kommunikáció Felelősségvállalás Tolerancia Kompromisszumkészség Személyközi és szociális kompetencia A kockázatok felmérése Választás és döntés képessége Tudatos és felelős gondolkodás Ismeretek megszerzése iránti igény erősítése

Gazdasági, genetikai alapok Családalapítás, családtervezés Hagyományos családmodell Nyugati keresztyén kultúra kritériumai

• • •

•

Fogalmak értelmezése Beszélgetés Irodalmi művek elemzése Filmélmények Vita mi az erkölcstelen viselkedés a szerelemben Előadás - humángenetika A vallás és a házasság - beszélgetés Személyes élmények és vélemények megvitatása Saját jövőkép felvázolása

A család szerepe, jelentősége az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában Az idős családtagokkal való kapcsolattartás Együttműködés a családtagokkal Az idős családtagok támogatása

• • • •

Beszélgetés, mikor látogatták meg a nagyszülőket Szerepjáték, fordított szerepek Irodalmi és filmélmények Személyes példák

Az alapvető szolgáltatások megismerése Az igények kielégítésének ésszerű késleltetése

• • • •

Költségvetési javaslat Kölcsön felvétel, szerepjáték Internetes tájékozódás Szakirodalom ajánlása

47

TÉMAKÖR: A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

TÉMÁK:

ÉVF.

13-14/1.

13-14/2.

13-14/3.

A CSALÁD SZEREPE, JELENTŐSÉGE AZ EGYÉN ÉLETÉBEN EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A CSALÁDBAN SZEXUÁLIS KULTÚRA CSALÁDTERVEZÉS KONFLIKTUSOK A CSALÁDBAN


Konfliktuskezelési technikák Érvelés képessége Empátia, kompromisszumkészség erősítése Vitakultúra Döntési képesség Személyközi és szociális kompetenciák Önismeret Felelősségvállalás Tudatos magatartás, tervezés Életvitel, életvezetés Elődök tisztelete Ünnepek hagyományok ápolása Egymás iránti tisztelet


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

A családban előforduló különböző konfliktusok elemzése

• • •

Szerepjáték, szülő – gyerek konfliktus Helyzetgyakorlatok Vita a játék után

Szexuális kultúra Erkölcsi értékek tudatosítása, kialakítása Fogamzásgátlás módjai, vetélés veszélyei

•

Felelősségteljes párkapcsolat jelentősége beszélgetés, tapasztalat alapján Nőgyógyász válaszol Szakirodalom, könyvismertető

Családi hagyományok, ünnepek Rokoni kapcsolatok Családtörténet

•

• •

• • •

Ismeretközlés, hogy alakultak ki az ünnepek Összeírni a családi ünnepeket és azok eredetét Személyes beszámolók családi hagyományokról, hagyományos ünnepekről Példaképek gyűjtése a családban

48

7.

Testi és lelki egészségre nevelés

Célok és feladatok Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.


Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.


10. évfolyam

2 óra

2 óra




49

TÉMAKÖR: TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS TÉMÁK: ÉVF.

9/1.

9/2.

10/1.

10/2.

11/1.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS ÉLETVITEL A SPORT HATÁSA A LELKI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉBEN ÉS MEGŐRZÉSÉBEN PREVENCIÓ, ÉLETVEZETÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS


Anyanyelvi kommunikáció Szociális kompetencia Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége A test és a lélek kölcsönhatásának tudatosítása Önmagunkkal való törődés képessége Rendszeresség, kitartás Társas befolyások kritikus szemlélete, kontrollja Felelősségvállalás Helyzetfelismerés Természettudományos kompetencia Életviteli kompetencia Nyitottság, érdeklődés az új dolgok felé Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége Felelősségvállalás magunk és mások iránt Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége Kritikai gondolkodás


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

A megfelelő napirend kialakítása. A pihenés fontossága.

• •

Beszélgetés Napi-és hetirend tervezése (órarendek és délutáni elfoglaltságok)

A napi testmozgás és a testi-lelki egészség kapcsolata. Adrenalin-bomba.

• •

Tapasztalatok megosztása Kapcsolódó cikkek, tanulmányok gyűjtése, ismertetése Gyakorlati alkalmazás (futás)

• Káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek, függőségek.

A betegségek megelőzése, betegápolás. Alternatív gyógymódok.

„Súlyos” problémák: túlsúly, anorexia, fogyókúra.”Népbetegségek”.

• • • • • • • •

Külső előadó Filmvetítés Kapcsolódó törvények összegyűjtése, ismertetése Alkoholszonda, drogteszt bemutatása Saját élmények ismertetése Külső előadó Egyéni kutatómunka Beszélgetés, vita

• • • •

Külső előadó Különböző étrendek bemutatása Testtömeg-index Kalóriatáblázat

50

TÉMAKÖR: TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS ÉLETVITEL A SPORT HATÁSA A LELKI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉBEN ÉS MEGŐRZÉSÉBEN PREVENCIÓ, ÉLETVEZETÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TÉMÁK:


ÉVF.

11/2.

12/1.

12/2.

13-14/1.

13-14/2.

KOMPETENCIÁK

Szociális és életviteli kompetencia Nyitottság az újszerűségek iránt Test és lélek kölcsönhatásának tudatosítása Stresszhelyzetek felismerése Problémakezelés, megoldás Felelősségvállalás A stressz pozitív és negatív hatásainak felismerése Szociális és életviteli kompetencia Természettudományos kompetencia Információkezelés és felhasználás Információkezelés és felhasználás Problémakezelés, megoldás

Gyors helyzetfelismerés Együttműködés Döntési képesség, Problémamegoldás Kommunikációs lehetőségek felismerése és alkalmazása


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Rekreáció és wellness.

• • •

Relaxációs technikák kipróbálása Wellness kínálatok megismerése Tapasztalatok megbeszélése

A stressz és a sport (feszültségszabályozás és az agresszió megelőzése, levezetése).

• • • •

Tapasztalatok megosztása Filmvetítés Stressz teszt Lazító gyakorlatok bemutatása

Egészségünk megóvása: önvizsgálat, szűrővizsgálatok. A túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatásai.

•

Otthon használható eszközök bemutatása (vérnyomás- és vércukorszint mérő) Külső előadó Filmvetítés

A kábítószer fogyasztás háttértényezői (család, társaság, stb.). Prevenció.

•

Felelősség, teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés.

• •

• • • • •

Filmvetítés (felmérés Szegedi Szabadegyetem) Beszélgetés, vita Külső előadó Filmvetítés Gyakorlati bemutató Az elsősegélynyújtás gyakorlása

51

8.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Célok és feladatok A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.


Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.


10. évfolyam

2 óra

2 óra




52

TÉMAKÖR: FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG TÉMÁK: ÉVF.

9/1.

9/2.

10/1.

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS SZOLIDARITÁS ÖNKÉNTES FELADATVÁLLALÁS MÁSOKÉRT ÖSSZETARTÁS ÉS EGYÜTTÉRZÉS



TARTALMAK

Szociális és életviteli kompetencia Szociális érzékenység Együttműködés Állampolgári ismeretek

„Te is más vagy, te sem vagy más” – a mindenkit korlátozás nélkül megillető emberi (és gyermeki) jogok

Szociális érzékenység Empátia Előítéletek felismerése, kezelése Tolerancia Együttműködés Állampolgári ismeretek

A hátránnyal élők fogalma. A közösségi szolgálat és önkéntesség fogalma. Az önkéntesség társadalmi szerepe.

Szociális érzékenység Felelősségvállalás Társadalmi sokszínűség elfogadása Előítélet mentesség Empátia Anyanyelvi kommunikáció

Magánérdek, csoportérdek, közérdek (társadalmi normák és elvárások). Előítélet – előítélet mentesség. A fogyatékkal élők - Szegregáció és/vagy integráció

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • • • • • •

• •

Közösségépítő játékok, melyek a hasonlóságok, azonosságok szemléltetését teszik lehetővé Kooperatív technikán alapuló, együttműködést elősegítő feladatok Meglévő ismeretek rendszerzése Irányított beszélgetés Tanulói kiselőadás Meglévő ismeretek rendszerezése Kutatómunka, tanulói kiselőadás Irányított beszélgetés, vita Szituációs játék a drámapedagógia eszközeivel Helyzetgyakorlatok Projektmunka – figyelemfelhívó plakát készítése Irányított beszélgetés, vita, érvelés Saját élmény bemutatása Tapasztalatgyűjtés (érzékszervek korlátozása, közlekedés elsötétített szobában, tájékozódás labirintusban bekötött szemmel) Tanulói kiselőadás Közös filmélmény és feldolgozás (pl. Vak szerelmek, Szemünk fénye)

53

TÉMAKÖR: FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS SZOLIDARITÁS ÖNKÉNTES FELADATVÁLLALÁS MÁSOKÉRT ÖSSZETARTÁS ÉS EGYÜTTÉRZÉS

TÉMÁK:


ÉVF.

KOMPETENCIÁK

Szociális érzékenység Felelősségvállalás Együttműködés Szolidaritás

Önkéntes munka a környezetalakításért.

10/2.

11/1.

11/2.

Több csatornás információk szerzése Szociális érzékenység Felelősségvállalás Tudatos gondolkodás és magatartás képessége Együttműködés képessége Szociális érzékenység Felelősségvállalás Generációk közti megértés Helytállás eddig nem tapasztalt helyzetben Szolidaritás Együttérzés képessége Segítőkészség


TARTALMAK

Az önkéntesség előnyei (továbbtanulásban, új szakmák megismerésében, munkatapasztalatban, új emberekkel való megismerkedésben)

Emberközpontúság. Közösségi szolgálat idős emberekért. Kommunikáció idős emberekkel.

ESZKÖZÖK

• •

Irányított beszélgetés, vita Kollégiumban végezhető környezetalakító tevékenységek felkutatása • Önkéntes munka lehetőségei, területei, külföldi példák • Ötlezbörze • Egyéni és kiscsoportos felajánlások • Kutatómunka az önkéntes munka lehetőségeiről a lakókörnyezetben • Tanulói kiselőadások – pl. önkéntes munka szerepe az árvízi védekezésben • Irányított beszélgetés, érvelés • Projektmunka - faliújság készítése az Önkéntesek nemzetközi napján • Kutató munka – tanulói kiselőadás

• • • •

Irányított beszélgetés, vita Személyes tapasztalatok megbeszélése Családi élmények felidézése az idősebb családtagok gondozásában Helyzetgyakorlat

54

TÉMAKÖR: FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS SZOLIDARITÁS ÖNKÉNTES FELADATVÁLLALÁS MÁSOKÉRT ÖSSZETARTÁS ÉS EGYÜTTÉRZÉS

TÉMÁK:


ÉVF.

12/1.

KOMPETENCIÁK

Szociális érzékenység Felelősségvállalás Empátia Együttműködés Többcsatornás információk szerzése Helytállás eddig nem tapasztalt helyzetben Anyanyelvi kommunikáció


TARTALMAK Halmozottan hátrányos helyzet jelentése. Hátránykompenzáció. Támogató lehetőségek a kollégiumban lakó HHH gyerekek részére. A felelősség kérdése. Szabadság, szándék, tett, következmény, felelősség. Kórházi önkéntesség.

ESZKÖZÖK

• • • • • • •

13-14/1.

Többcsatornás információk szerzése Szociális érzékenység Felelősségvállalás Szolidaritás Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt

Lehetőségek és cselekvés. A másokért való felelősségvállalást elősegítő mozgalmak, civil szervezetek megismerése, velük való kapcsolatfelvétel lehetőségei Globális környezeti problémák az önkéntesség tükrében. Nemzetközi mozgalmak. Külföldi önkéntes munka vállalásának lehetőségei.

• • • • • • • •

Személyes tapasztalatok megbeszélése Családi élmények felidézése az idősgondozásban Irányított beszélgetés Lehetséges támogató tevékenységek összegyűjtése a kollégiumban lakó HHH diákok számára - ötletbörze Tanulópárok felállítása, egyéni felajánlások Tanulói kiselőadások - kórházi önkéntes munka lehetőségei középiskolás korban Látogatás szervezése pl. a gyermekklinikára – meseszolgálat felajánlása Kutatómunka, tanulói kiselőadások Látogatás a szegedi Önkéntes Központba Regisztráció önkéntesként „Önkéntes dokuportrék” – dokumentumfilmek megtekintése, értelmezése, megvitatása (pl. Külvárosi hősök, Dékány Ilona) Irányított beszélgetés, vita, érvelés Tanulói kiselőadások Önálló kutatómunka

55

9.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Célok és feladatok A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.


Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.


10. évfolyam

2 óra

2 óra




56

TÉMAKÖR: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A TERMÉSZET ÉS AZ EMBERI KÖRNYEZET EGYMÁSRA HATÁSA

TÉMÁK:

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK VÉDELME IPARI TERMELÉS ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME

'GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN' ÉVF.

9/1.

9/2.

10/1.

10/2.



TARTALMAK

Élhető környezet kialakítása a kollégiumban Tudatos gondolkodás Felelősségvállalás

Külső, belső környezetünk ápolása, takarítása, hulladékkezelés, és gyűjtés.

Környezettudatosság Szociális és állampolgári kompetencia Többcsatornás információk Szerzése Együttműködés képessége Fogyasztási-, és működési tevékenységek Pozitív szokások erősítése Környezettudatos gondolkodás

Mit tehetünk környezetünkért? Szemét, hulladékgyűjtés a kollégium egész területén, és annak szakszerű tárolása.

Kapcsolati rendszer a környezetvédelemben Tudatos gondolkodás és választás képessége Felelősségvállalás Állampolgári kompetencia Szolidaritás Egyéni és közösségi érdekek összehangolásának képessége

Környezetbarát termékek vásárlása. Csomagoló anyagok. Műanyagok, és megsemmisítésük problémája. Környezetre ártalmas anyagok, veszélyes anyagok.

ESZKÖZÖK

• • • • • •

Talaj-, levegő-, vízszennyezés problematikája. Megelőzés, kármentesítés.

• • • • • • • • • •

Közös tudatos környezetápolás, közös takarítás Kertápolás Lombgyűjtés, fametszés Heti, illetve napi rendszerességgel gyűjtjük a működésünk során keletkező hulladékot, azt megfelelő helyen és módon tároljuk. A szemét című film megtekintése Előadás, beszélgetés Adatgyűjtés: Ózon pajzs károsodása Előadás Beszélgetés szakértővel a témáról. Személyes példák gyűjtése Beszélgetés, vita Adatgyűjtés: Környezeti katasztrófák, a világban, hatásaik a közelmúlt tükrében Beszélgetés szakértővel a témáról Termékbemutató Kérdőív kitöltése, eredmények elemzése Szelektív hulladék gyűjtőhelyek keresése a kollégium, illetve a lakóhely környékén

57

TÉMAKÖR: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A TERMÉSZET ÉS AZ EMBERI KÖRNYEZET EGYMÁSRA HATÁSA TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK VÉDELME

TÉMÁK:

IPARI TERMELÉS ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME

'GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN' FEJLESZTÉSI TERÜLET

ÉVF.

KOMPETENCIÁK

Környezetkímélő magatartás Egyén felelősség Szabálykövetés Vitakészség

A mindennapi életben előforduló környezetszennyezések kritikai megbeszélése, felkészítés a felelősségteljes környezetvédelemre, a környezetvédelmi előírások alkalmazása

11/1.

11/2.

Energiaféleségek, energia fogyasztás megismerése, helyes használata. Matematikai kompetencia Tudatos gondolkodás és magatartás

A megújuló-, és a nem megújuló energiaforrások tulajdonságai, használhatóságuk, és azok következményei. Globális felmelegedés Túlzott energia fogyasztás hatása az élővilágra.

Nemzeti, környezeti értékeink ismerete, és megbecsülése Jogszabályismeret, szabálykövetés Hazaszeretet erősítése Digitális kompetencia Globális környezeti hatások ismeret, értékelése Természettudományos kompetencia Tájékozottság és információk iránti igény erősítése Problémaérzékenység

Magyarország természetvédelmi jogszabályai. Természetvédelmi parkjaink. A magyar fauna, és flóra sajátosságai.

12/1.

12/2.


TARTALMAK

Globalizáció a környezetvédelemben. Környezeti szennyezések, katasztrófák.

ESZKÖZÖK

• Adatgyűjtés: A környezetvédelem megvalósulása Szegeden. • Beszélgetés • Vita • Előadás • Filmnézés • Beszélgetés • Képek gyűjtése • Plakátgyűjtés • Plakátok készítése • Adatgyűjtés: Nemzeti parkjaink • Filmvetítés, szakkiadványok bemutatása • Beszélgetés • Előzetes internetes jogszabálykeresés • • • • • •

Filmvetítés Előadás Beszélgetés Vita Képek gyűjtése Környezetszennyező hulladékok gyűjtése a közvetlen környezetünkből

58

TÉMAKÖR: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A TERMÉSZET ÉS AZ EMBERI KÖRNYEZET EGYMÁSRA HATÁSA

TÉMÁK:

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK VÉDELME IPARI TERMELÉS ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME

'GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN' ÉVF.

13-14/1.

01314/2.


Felelősségteljes gondolkodás Felelősségteljes tevékenykedés kialakítása a bennünket körülvevő egészséges világunkért Környezettudatosság Kritikus gondolkodás Felelősségteljes gondolkodás és magatartás kialakítása a bennünket körülvevő egészséges világunkért, amely egyben élhető jövőnk záloga. Önálló információszerzés és feldolgozás Anyanyelvi kommunikáció


TARTALMAK

ESZKÖZÖK

Hogyan valósítható meg az élhető környezet kialakítása rövid-, és hosszútávon egyaránt. Gondolkodásmódunk alakítása.

•

A tanulók saját környezetükből vett és feldolgozott témán keresztül bemutatják élővilágunk állapotát.

• •

• • •

Adatgyűjtés: a szmog fajtái, kialakulása, veszélyei Előadás Beszélgetés Vita

Előzetes gyűjtőmunka Egyéni, és csoportos beszélgetések, véleménynyilvánítások.

59

10.

Pályaorientáció

Célok és feladatok A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.


Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra


60

TÉMAKÖR: PÁLYAORIENTÁCIÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZAKMÁK JELLEMZŐI

TÉMÁK:

KÜLÖNFÉLE ÉLETPÁLYÁK BEMUTATÁSA A MUNKA VILÁGA ÉS JELLEMZŐI TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK

ÉVF.

9/1.

9/2.


Sikerkezelés és kudarctűrés Erősségek és gyengeségek felismerésének és kezelésének képessége Önismeret Önfejlesztés Tájékozódás az értékek világában.

Anyanyelvi kommunikáció Együttműködési készség Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.


TARTALMAK Test és lélek kapcsolata. Egyéniség, karizma, stílus. Médiaveszélyek, sztárcsinálók.

ESZKÖZÖK

• • • •

Az emberi kapcsolatok (barátság, tan ár-diák viszony.) A kapcsolódás formái és módjai. (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet, nyitottság, gyávaság-bátorság, féltékenység stb.). Nonverbális üzenetek.

• • • • • • • •

Csoporton belüli beszélgetés Előzetes egyéni, vagy kiscsoportos gyűjtőmunka Saját és ismert emberek fotóinak elemzése (népszerű csúnya emberek, boldogtalan szépségek) Vida Lajos – Kósáné Ormai Vera: Milyen vagyok? (Kérdőív) – Hogyan értékelik magukat a diákok. Emberi tulajdonságok számbavétele Táblázat készítése DVD film megtekintése. (pl. Kipurcant a bébicsősz) Személyes és olvasmányélményekből, filmekből, más műalkotásokból vett példák segítségével zajló vita, közös értelmezés Szólások, közmondások, aforizmák gyűjtése a témával összefüggésben. Testbeszéd megfigyelése szituációs játék közben, elemzés. Rövid fogalmazás készítése: Ilyen szeretnék lenni! Megvalósításhoz és a végrehajtáshoz szükséges tettek.

61


TÉMÁK:


ÉVF.

10/1.

10/2.

11/1.



TARTALMAK

Gondolatok és érzések kifejezésének, értelmezésének képessége. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket.

Viselkedés különböző szituációkban, környezetben, szűkebb és tágabb közösségben. A kapcsolatok, mint értékek.

Különböző társadalmakban elfogadott viselkedési szabályok ismerete. Legyen képes a másik ember személyiségének megértésére és tiszteletére A vita művészetének elsajátítása. Életpálya-építési kompetenciák. Stratégiai szemléletmód. Személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Legyen képes felismerni saját képességeit és kipróbálni azokat a valóságban. Döntésképesség erősítése, javítása

Különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei – kitekintés a nagyvilágba. A tolerancia kérdése.

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, épességek, környezet stb.). A népszerű és a kevésbé népszerű szakmák.

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • •

• • • •

Helyzetgyakorlatok Némajáték Ki, mit látott ki, mit gondolt. Beszélgetés és gyűjtőmunka (Irodalomból ismert példák.) Kapcsolatok és kapcsolódás formái, módjai. Hogyan jönnek létre kapcsolataink Protokoll ismeretek – nemzetközi érdekességek. Ottlik Károly – Protokoll könyv Vitatkozás tudománya, mikor jelent meg, rövid történelmi áttekintés. (Gyakorlati retorika című könyv alapján) Disputa.

Beszélgetés: Milyen szakma, foglalkozás áll hozzánk a legközelebb? Teszt, kérdőív, felmérés. Pályaismereti TOTÓ Okos szokások 138. oldal

62


TÉMÁK:


ÉVF.


Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Vállalkozói kompetenciák Információkezelés. Informatikai kompetencia 11/2.

12/1.


TARTALMAK Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret, dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Hazánk felsőoktatási rendszere, a Bolognai rendszer sajátosságai. Érettségi utáni szakképzés

ESZKÖZÖK

• • • • • •

Változások, újítások elfogadása, alkalmazása. Kompetenciák változására, fejlesztésére való hajlandóság. Vállalkozói kompetenciák! Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.

Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. Továbbképzés, átképzés, felnőttképzés, önképzés. A munkavállaló jogai, kötelességei. Alkalmazott vagy vállalkozó?

• •

• • • •

Előadás: Milyen szakmák, foglalkozások léteznek? Irodalom: FEOR – Foglalkozások Egységes Országos Rendszere Beszélgetés: Mi a különbség a hivatás és a foglalkozás között? Az internetes tájékozódás Felvi.hu weboldal kezelése. Pályaorientációs tréning meghívott előadókkal. Okos szokások 138. oldal Beszélgetés: A folyamatosan változó világ mindig új követelményeket állít elénk. Példák és lehetőségek gyűjtése a médiából, internetről, az otthoni környezetből Az önképzés területei és lehetőségei – gyűjtőmunka. Az Europass önéletrajzírás. szabályai. Volt kollégisták visszahívása, tapasztalataik meghallgatása. Alapvető dokumentumfajták megismerése, elemzése (pl. munkaköri leírás, koll. szerződés, munkahelyi szabályzatok stb.)

63


TÉMÁK:


ÉVF.

12/2.


Önbizalom, önkritika Együttműködési készség, alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése Digitális kompetencia Kreativitás Kritikai gondolkodás


TARTALMAK Az álláskeresés folyamata és technikái. Álláshirdetések, állásinterjúk. Álláskeresés külföldön. Az álláskeresés buktatói.

ESZKÖZÖK

• • • • • •

13-14/1.

A változásokra való pozitív reagálás képessége Kommunikációs és metakommunikációs képességek Személyközi kompetencia Motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit erősítése Tárgyalókészség Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia

Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót. Az első munkahely az utolsó is? A munkahelyváltás szükségessége. A jó hirdetés megfogalmazása. Mit tartalmazzon a munkaszerződés?

• • • • • • • • •

Előadás Külső előadó a Munkaügyi központból Az álláskereséssel foglalkozó szakirodalom áttekintése, szemelvények (pl. Telkes József: Állásvadászat). Az internetes lehetőségek megismerése, előnyök és hátrányok elemzése Az önéletrajzírás Helyzetgyakorlatok: Gyakori szituációk eljátszása, gyakorlása Illem-teszt álláskeresőknek Álláshirdetések elemzése. Szakmai önéletrajz készítésének gyakorlása előzetes példák alapján A felvételi beszélgetéseken alkalmazott tárgyalási technikák sorba vétele, gyakorlása Kérdőív kitöltése Beszámoló saját élményekről Állásbörzén való részvétel Álláskereső hirdetések írása – közös értelmezés, elemzés. Szerepjáték – állásinterjú

64


TÉMÁK:


ÉVF.

13-14/2.


Életpálya-építési kompetenciák. Vállalkozói kompetenciák. Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése. Sikerorientált gondolkodásmód. Önismeret, önértékelés, önbizalom. Kockázatok felmérése és vállalása.


TARTALMAK Milyen okok kényszeríthetnek minket a pályamódosításra (nagyobb kereset, karrier, saját tervek megvalósítása stb.)? Rosszul választottam 14/19 éves koromban? Nők és a karrier. Beszéljünk a hivatástudatról!

ESZKÖZÖK

• •

•

Projektmunka: Karriertervek készítése. Élethosszig tartó tanulás felismerése. (Napjaink munkaerőpiaca, Európai Uniós törekvések – felnőtt nevelés, felnőtt oktatás, átképzés.) Interjúra való felkészülés (videófelvétel – annak elemzése – visszacsatolás, korewkció)

65

11.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Célok és feladatok A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.


Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.


10. évfolyam

2 óra

2 óra




66

TÉMAKÖR: GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS A GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJAI A CSALÁDI GAZDÁLKODÁS

TÉMÁK:

MUNKA, FOGYASZTÁS ÉS GAZDÁLKODÁS PÉNZKEZELÉS TECHNIKÁI VÁLLALKOZÁS ÉS KOCKÁZAT

ÉVF.

9/1.

9/2.



TARTALMAK

Ismerje meg a gazdaság működésének alapjait Ismerje meg a társadalmi és a gazdasági problémák kialakulásának okait Tudatos és kritikus gondolkodás képessége Felelős döntés képessége

A gazdaság működésének az alapjai - Szükségletek - Termelés - Fogyasztás kölcsönhatása A fogyasztói társadalom jellemzői

Legyen tisztában a gazdasági élet szereplőivel Döntésképesség Kritikus gondolkodás Felelősségvállalás Anyanyelvi kommunikáció Vitakészség

Gazdasági élet szereplői Háztartások Vállalkozások, Nonprofit szervezetek, Az állam, Külföld A különböző döntések hogyan hatnak a gazdasági élet szereplőinél

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • • • • • • • •

Új ismeretek nyújtása, meglévő ismeretek bővítése, rendszerezése Előadás Példák a szükséglet termelés fogyasztás folyamatára Reklámok bemutatása, elemzése, személyes példák megbeszélése Beszélgetés Vita Kérdőív kitöltése, és elemzése Előadás Példák a helyes és a helytelen döntések során kialakult problémák kezelésére Elemzés Vita Helyzetgyakorlatok Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában folyóirat, vagy internet segítségével Könyvajánló Gazdasági témájú újságok, tv-műsorok gyűjtése, bemutatása

67


TÉMÁK:


ÉVF.


A diák tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának a módszereit Digitális kompetencia Matematikai kompetencia 10/1.

10/2.

Tudatosuljon a diákban a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze Felelős gondolkodás Tudatos döntés képessége Önismeret, önkritika Digitális kompetencia


TARTALMAK A háztartás gazdálkodása - Fogyasztói döntések - Háztartások bevételei - Háztartások kiadásai - Befektetési döntések. A háztartások, mint fogyasztók A háztartások, mint megtakarítók Befektetési lehetőségek - Értékpapírok - Ingatlanok - Lakás elő takarékosság A kölcsön szerepe a háztartások gazdálkodásában

A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit Az eladósodás veszélyei

ESZKÖZÖK

• • • •

• • • • • • • •

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Feladatlap - információgyűjtés az internet felhasználásával A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Feladatlap Információgyűjtés az internet felhasználásával A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása Tájékozódás a szakirodalomban Családi költségvetés készítése, közös elemzés Személyes élmények gyűjtése. megbeszélése

68


TÉMÁK:


ÉVF.

11/1.

11/2.

12/1.


Ismerje meg a diák a pénzintézeti rendszer felépítését, azok főbb tevékenységeit Tudatos és felelős gondolkodás és döntés képessége Matematikai kompetencia Különböző pénzkezelési technikák tudatos alkalmazásának képessége Anyanyelvi kommunikáció Önbizalom erősítése


TARTALMAK Pénzintézeti rendszer felépítése, szerepük a gazdasági életben - MNB - Kereskedelmi bankok Pénzintézeti tevékenységek (betét gyűjtés, hitel kihelyezés) Fontos fogalmak: EBKM, THM

Pénzeszközök fajtái (készpénz, bankszámlapénz) Bankszámlákkal kapcsolatos műveletek - átutalás, eseti megbízás - telefon feltöltés - bankkártya műveletek - a mobiltelefon a banki műveletek terén Bankszámlák fajtái (folyószámla, lekötött számla) A vállalkozások szerepe a mai A vállalkozás, mint nyereségorientált szervezetek gazdaságban Kockázat elemzés, kockázatvállalás jelentősége a Kockázat vállalás fontossága és különböző döntések meghozatalakor annak veszélyei A profit Tudatos és felelős gondolkodás Nonprofit szervezetek jelentősége a fogyasztói és döntés képessége társadalmakban - alapítványok - egyesületek - közhasznú társaságok

ESZKÖZÖK

• • • • • • • • •

• • • •

Előadás Fogalmak meghatározása Kiscsoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban THM számítása példákon keresztül Banki ismertetők, ajánlatok beszerzése Előadás Banki átutalásának, csekk kitöltésének, bankkártya használatának a gyakorlása Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban Szellemi TOTÓ

69


TÉMÁK:


ÉVF.

12/2.

12/3.


Ismerje meg a különböző vállalkozási formákat és azok létrehozásának törvényi követelményeit Több csatornás információk szerzése Jogszabályismeret, szabálykövetés Tájékozottság és információk fontosságának felismerése Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.

Ismerje meg a ma Magyarországon használt legelterjedtebb vállalkozási formákat Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia Sikerorientált magatartás Tudatos döntés képessége Kritikus gondolkodás


TARTALMAK A vállalkozások csoportosítása - Tevékenységi kör - termelő vállalatok - Kereskedelmi vállalatok - szolgáltató vállaltok - Tulajdonforma - állami - szövetkezeti - magán vállalatok - Társasági forma szerint. - egyéni vállalkozások - társas vállalkozások A vállalkozás létrehozásának személyi követelményei, törvényi előírásai Egyéni vállalkozás Társas vállalkozások Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Részvénytársaság

ESZKÖZÖK

• • • •

• • • •

Előadás Ismeretek bővítése Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban, tájékozódás az interneten Jogszabálykereső használata

70


TÉMÁK:


ÉVF.

13-14/1.


A vállalkozás alapítása és megszüntetése Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia Tudatosság és felelősség Tudatosság és felelősség Tájékozottság és információk fontosságának felismerése

13-14/2.

13-14/3.

Öngondoskodás fontosságának felismerése Életpálya-építési kompetenciák. Stratégiai szemléletmód. Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.


TARTALMAK Vállalkozás alapítása saját vagy idegen forrásból A vállalkozás bevételei - A vállalkozás kiadásai A vállalkozás kötelezettségei A munkavállalók A vállalkozás kockázatkezelése A gazdasági élet szabályozásának lehetőségei a XXI: században A vállalti verseny szabályozása - Szabad verseny - Monopóliumok - Az állam gazdaságszabályozó szerepe a mai piacgazdaságban - Adók - Járulékok - Támogatások - Gazdasági életet szabályozó törvények Az öngondoskodás lehetőségei és fontossága Megtakarítások - Nyugdíjpénztárak - Egészségpénztárak - Önsegélyező pénztárak - Lakás elő takarékosság - Bankbetétek

ESZKÖZÖK

• • • • • •

• •

•

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban

Előadás Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában Tájékozódás a szakirodalomban

71

12.

Médiatudatosságra nevelés

Célok és feladatok A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.


Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.


10. évfolyam

1 óra

1 óra




72

TÉMAKÖR: MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS A MÉDIA TÁRSADALMI SZEREPE A REKLÁM ÉS A FOGYASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE

TÉMÁK:

A MÉDIATARTALMAK ÉS A VALÓSÁG ÖSSZEFÜGGÉSE AZ INTERNET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI, A HELYES ETIKAI MAGATARTÁS ÉS FELELŐSSÉG A SZÁMÍTÓGÉP, AZ INTERNETFÜGGŐSÉG VESZÉLYEI


ÉVF.

9/1.

10/1.

11/1.

12/1.

13-14/1.

KOMPETENCIÁK

Olvasáshoz kötődő attitűd erősítése Anyanyelvi kommunikáció Információkezelési készség

Hagyományos média – napi- és hetilap, folyóirat, rádió, televízió.

Digitális kompetencia Információkezelési készség Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek felismerése

Elektronikus média. Internet, internetes keresők.

Kritikai gondolkodás Felelősségvállalás Döntési képesség Médiatudatosság

Világháló biztonságos és felelős használata Állampolgári kompetencia Szabálykövetés Felelősségvállalás Döntési képesség Problémakezelés és megoldás


TARTALMAK

Médiatartalmak és a valóság (szenzációhajhász címek, reklámok). Az információk valódiságának ellenőrzése. Jogszabályok, etikai előírások. Adatbiztonság.

Internet- és játékfüggőség.

ESZKÖZÖK

•

• • • •

Olvasási szokások, tapasztalatok ismertetése Népszerű rovatok összegyűjtése TV műsorok szelektálása Ismeretszerzés gyakorlása Filmvetítés (Szegedi Szabadegyetem előadás) Szokások ismertetése Összehasonlítás (könyvtár) e-book használata www.mediatudor.hu Példák ismertetése Mi lehet a cím mögött, mi legyen a címe (játékos vetélkedő) Filmvetítés, vita Gyűjtőmunka Előadás Filmvetítés

• • •

Beszélgetés Külső előadó Kiselőadás tartása

• • • • • • • • • •

73

4.8. Intézményünkben működő speciális programok 4.8.1. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja „A TEHETSÉG IS A TERMÉSZET AZON ÉRTÉKEI KÖZÉ TARTOZIK, AMELY GONDOZÁST KÍVÁN. NEM KAPÁLÁST, NYÍRÁST, PERMETEZÉST, CSAK DÚS TERMŐTALAJT, ODAFIGYELÉST ÉS SZABADSÁGOT A NÖVEKEDÉSHEZ.” GYARMATHY ÉVA

A Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium jogelődje, az Ortutay Gyula Általános és Középiskolai Kollégium a 2000/2001. tanévben a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziummal közösen összeállított programmal, alapító tagként, pályázat útján nyerte el az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel jogát. A Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium Székhelyintézménye, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium által az AJTP-be beiskolázott tanulók kollégiumi nevelését biztosítja az ötéves képzés időtartamára. Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) célja: • az esélyteremtés és tehetséggondozás azon tanulók számára, akik a program segítsége nélkül nem nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe, • a programba bekerülő tanulók képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának fejlesztése és a tudás tekintélyének visszaállítása.

JOGI HÁTTÉR AZ AJTP MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK • • • • • • •

I.

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény és annak módosításai 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a Pedagógusok előmeneteléről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A program megvalósulásnak jogi keretét a támogatási időszakonként megkötött háromoldalú szerződés biztosítja, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete (mint fenntartó) valamint a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium (mint a Programot megvalósító intézmény) között jön létre. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat.

AZ

AJTP-BEN

MEGVALÓSULÓ KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGI RENDSZER MEGHATÁROZÓ ELEMEI

PEDAGÓGIAI

MUNKA

ÉS

1. Az AJTP a megvalósító Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium együttműködésén, összehangolt tevékenységén alapszik. Az intézmények közötti kapcsolattartást intézményi szinten a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium intézményvezetője és az AJTP programgazdája, valamint a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium intézményvezetője és az AJTP programfelelőse végzi.

74

2. Az AJTP-ben részt vevő minden tanuló számára kötelező a kollégiumi jogviszony létesítése abban a kollégiumban, ahol a program megvalósul. Az AJTP-ben való részvétel tanulói feltételeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évenként kiírásra kerülő tanulói pályázat tartalmazza. A felvételt nyert tanulók a gimnáziumban külön osztályt, a kollégiumban önálló tanulócsoportot alkotnak. 3. Az AJTP-ben részt vevő Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium eredményes működéséhez folyamatos együttműködés, kapcsolattartás szükséges a következő partnerekkel: − Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium − Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerület − Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ − szülők − általános iskolák − gyermekjóléti szolgálatok − AJTP intézmények − AJTP Szakmai Tanácsadó Testület − felsőoktatási intézmények − AJTP Intézményeinek Egyesülete − Arany János Kollégiumi Program − Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program − egyéb civil szervezetek 4. A Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium székhelyintézményének az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 4. számú mellékletben megfogalmazott követelményeknek kell megfelelnie. 5. Az AJTP-ben részt vevő Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium és a Szegedi Radnóti Miklós kísérleti Gimnázium megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében úgy, hogy közben megőrzik nevelési és oktatási dokumentumaikban meghatározott önállóságukat és sajátos arculatukat. Az együttműködés szervezésére irányító koordinátort (a középiskolában programfelelős, a kollégiumban programgazda) neveznek ki és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak.

II.

AZ AJTP-BEN RÉSZT VEVŐ KOLLÉGIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETŐ, SPECIÁLIS ELEMEI

1. Az AJTP-ben a nevelési és oktatási folyamat öt évfolyamra terjed ki. Az AJTP-ben részt vevő középiskola által tervezett helyi tanterv és a kollégiumi tevékenység – és foglalkozási rendszerre épülő kollégiumi program – kiegészülve az AJTP-s foglalkozási egységgel – egységes pedagógiai rendszert alkot, ami azt is jelenti, hogy a foglalkozások, tevékenységek helye, időkerete a két intézmény megállapodása alapján változhat. 2. A 9. AJTP előkészítő évfolyamon hangsúlyosan a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, gazdagító programok biztosítása, a matematika, az informatika, az anyanyelvi képzés és egy idegen nyelv emelt óraszámú oktatásának segítéséhez felkészítő foglalkozások szervezése történik. Az AJTP foglalkozási egység bevezetése a gimnáziummal történő megállapodás esetén lehetővé teszi az önismeretiszemélyiségfejlesztési, vagy drámapedagógiai, valamint tanulásmódszertani és kommunikációs foglalkozások megszervezését. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti

75

Gimnáziummal kialakított megállapodás alapján a tanulásmódszertan és a drámapedagógia órákat az iskolában, az önismereti foglalkozásokat a kollégiumban látogatják a tanulók. 3. Az AJTP foglalkozási egység a program egyik jellemzője, melyre a program a 9. AJTP évfolyamon további heti 4, a 9-12. évfolyamokon pedig heti 2-2 órányi foglalkozási időt biztosít. 4. Az AJTP-ben részt vevő Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium székhelyintézményében az általános szabályok szerint megszervezett foglalkozások kiegészülnek az AJTP foglalkozási egység foglalkozásaival, melyeket a heti rendszeres felkészítő foglalkozások időkeretében, vagy a hétvégi kollégiumi programok keretében kerülnek megszervezésre. 5. Az AJTP-ban részt vevő tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal kollégiumi programhétvégén (foglalkozásokon, rendezvényeken, kirándulásokon, sportversenyeken stb.) vesznek részt. 6. A tíz kollégiumi hétvégéből (a 9. AJTP – 11. évfolyamon 10 hétvége/év; 12. évfolyamon 5 hétvége/év) az Nkt. által biztosított átcsoportosítási lehetőséget figyelembe véve hármat, a teljes tanévre kihasználva kirándulásra, országjárásra, Szeged környékének megismerésére, táborozásra valamint külföldi tanulmányutakra fordíthatnak. 7. A Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium AJTP-ben részt vevő kollégistái a kollégiumi pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott rend szerint részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain. 8. Az AJTP hétvégi programjai szervezésekor, foglalkozásaik átcsoportosításakor, illetve tömbösítésekor alkalmazzák a foglalkozások és a foglalkozási idők átcsoportosításának lehetőségét biztosító szabályt

III.

AZ AJTP HATÁSA

Az AJTP a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium székhelyintézményében a nevelőtestület folyamatos szakmai és módszertani megújulását eredményezi. Disszemináció: célunk, hogy a megszerzett korszerű tudást, tapasztalatot, évről-évre egyre szélesebb körben megismertessük a program iránt érdeklődőkkel, valamint belső innovációként, jó gyakorlatként átadjuk intézményünk más tagkollégiumaiban dolgozó nevelőtanárainak, akik bekapcsolódhatnak a program tevékenységi körébe, rendezvényeink szervezésébe és lebonyolításába. Reményeink szerint a folyamatos tapasztalatcsere és a nevelőtanárok személyes hozzájárulása, számos egyéni színfolttal gazdagítja majd az oktató - nevelőmunkát tagintézményünkben, melynek mindannyian - de elsősorban a gyerekek - nyertesei leszünk.

76

Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai és kollégiumi programjai évfolyamonkénti és szervezeti bontásban Tevékenység, foglalkozás tárgya

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Célja, tartalma

Fejlesztési, nevelési feladatok

9./az AJTP előkészítő évfolyama

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Önismeret, személyiségfejlesztés

74 óra Csoportos foglalkozás

Cél: önmaguk jobb megismerése, a személyiség fejlesztése, megfelelő kompetenciák fejlesztése.

Tanulásmódszertan


A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása.

Életmód-életvitel

37 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás

A kollégium beilleszkedés, kapcsolatteremtés, kommunikáció segítése. Felkészít a különböző élethelyzetek megoldására, pályaválasztásra.

Felkészítő foglalkozás (tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés)

296 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás Egyéni/csoportos

Felkészülés iskolai tanórákra, felzárkóztatás, tanári irányítás és segítség nyújtása mellett. Ismeretátadás, műveltség és intelligencia-gazdagítás, illetve felzárkóztatás, korrepetálás.

ECDL vizsgára való felkészítés

37 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás

Vizsgára készülés

Reális énkép kialakításának támogatása, személyiségjellemzők, személyiségtípusok megismerése személyiségfejlesztés. Figyelem-összpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés. Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. A diákok segítése a különböző élethelyzetek megoldásában, kapcsolatteremtésben és a közösségi életbe való beilleszkedésben.

A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával. A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, az egyéni igényeknek megfelelő, differenciált képességfejlesztés, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Informatikai kompetenciák fejlesztése.

Tevékenység, foglalkozás tárgya

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 22 óra Csoportvezetői foglalkozás

Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása.

Csoport- és kollégium élet és szervezési problémái


Közösségfejlesztés, problémamegoldást Közösségi és csoportügyek, és konfliktuskezelést szolgáló aktuális információk. Kollégiumi és foglalkozások szervezése. egyéni problémák. Információk, szervezések.

Választott szabadidős foglalkozás

37 óra diákköri foglalkozás Csoportos és egyéni foglalkozás

Kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés (sport, kultúra, szervezett szórakozás).

3. Kollégiumi

AJTP-s vállalt többletfeladat


A 3. sz. melléklet megfelelő témáinak feldolgozása

Társastánc/néptánc/úsz 37 óra ás Csoportos foglalkozás

programhétvégék

Célja, tartalma

Kollégiumi programhétvégék tanév közben

Tanulmányi kirándulás, sporttábor, (3 kollégiumi hétvége összevonásával)

7 hétvégi rendezvény, kollégiumi program csoportos foglalkozás, egyéni foglalkozás

Kollégiumi rendezvény, Csoportrendezvény

Tánc- és illemtani ismertek gyakorlása, Kulturált szabadidő eltöltés. Hagyományismeret felelevenítése. Úszásoktatás, vízbiztonság kialakítása A város és a megye, a főváros megismerése, a közvetlen és távolabbi környezet megismerése. AJTP foglalkozási egység

Nyári kirándulás, pihenés, közösségépítés, országismeret.

Differenciált képességfejlesztés, ismeretek bővítése, pályaválasztás elősegítése, egyéni szükségleteknek megfelelő foglalkozások biztosítása.

A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, általános műveltséget, sportés mozgáskultúra fejlesztését, kikapcsolódást szolgáló programok szervezése. Koordinációs készségek javítása, kommunikációs készségek javítása, hagyományőrző ismeretek bővítése. Egészségfejlesztés

A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése.

Közösség- és kapcsolatépítés elősegítése.


Gólyatábor

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) AJTP-s rendezvény, Kollégiumi rendezvény

Sporttalálkozó

Célja, tartalma

Ismerkedés, közösségépítés.

9. évfolyam 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Művészeti fesztivál

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény

Bemutatkozó műsor

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény Csoportfoglalkozás: felkészülés több

Házibajnokságok, megyei-regionális versenyek

Felkészülés változó időkeretben

Önismeret, Személyiségfejlesztés

74 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

Ismerkedést, kapcsolatfelvételt, kapcsolatépítést, közösségépítést szolgáló programok szervezése.

Sporttalálkozó az e területen tehetséges tanulók számára, ismerkedés más AJTP-s diákokkal.

Versenyek szervezése, ismerkedést és kapcsolatépítést, a tolerancia és a fair play elvének elsajátítását szolgáló programok szervezése.

Művészeti találkozó.

A különböző művészeti területekkel összefüggő kreatív tevékenységek támogatása, a kifejezésmód fejlesztése a különböző művészeti ágakon keresztül, értékközvetítés, élményszerű tapasztalatszerzés elősegítése.

4. Táborok, versenyek, találkozók


A fellépés keretében a gyerekek komoly felkészülésen vesznek részt és csoportosan bizonyíthatják a csoport jó szellemiségét.

A kollégium kapcsolattartásának javítását, közösségfejlesztést szolgáló programok szervezése.

Célja a valódi tehetségkutatás és tehetséggondozás.

Egyéni fejlesztés. Tehetséggondozás. Csoportkohézió alakítása.

Énkép kialakítása a személyiség fejlesztése, önmaguk jobb megismerése, az utóbbinak megfelelő kompetenciák fejlesztése.

Akarati, érzelmi összetevők fejlesztése, az önismeret, társismeret, önbizalom, és a személyiség fejlesztésével összefüggő foglalkozások szervezése


Tanulásmódszertan

Felkészítő foglalkozás Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások, Idegen nyelvi felkészítés

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

AJTP-s vállalt

37 óra




Csoportélet, kollégiumi szervezések

15 óra Csoportvezetői foglalkozás

Választott szabadidős foglalkozás (sokrétű, változatos, fiatalos szervezések, versenyfelkészítések, sport) 3. Kollégiumi programhétvégék


Kollégiumi programhétvége tanév közben

37 óra Csoportos foglalkozás Diákköri foglalkozás Egyéni foglalkozás

7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program kollégiumi foglalkozás, csoportfoglalkozás

Célja, tartalma

A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása. Felkészülés az iskolai tanórákra, felzárkóztatás tanári irányítás és támogatás mellett, tanulószobai foglalkozások keretében Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, műveltségi, módszertani gazdagítás. Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása, AJTP programelemek beépítésével.


Memóriafejlesztés. Az egyéni, tudatos tanulás fejlesztése, gyakorlása. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. A tanulók motivációjának fenntartása, Kikérdezés, ellenőrzés (szükség esetén) Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel. Idegen nyelvi kompetenciák.

A kollégiumi alapprogram kötelező témaköreinek feldolgozása.

Intézményi információk megbeszélése, a Közösségi és csoportügyek. diákok véleményének, javaslatainak teret Szervezések, aktuális információk. adó fórumok szervezése. Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése Szabadidő kulturált, hasznos eltöltését, Egészséges életmód. pihenést, rekreációt szolgáló foglalkozások Kulturális rendezvények szervezése. szervezése, esztétikai élmények szerzése. Közös színház, mozi, múzeumlátogatás. A hazai környezet és a főváros további megismerése. Egy meghatározott terület feltérképezése. A cél a

A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése, aktív pihenést, közösségépítést szolgáló szabadidős programok szervezése.



többletfeladat

4. Versenyek, táborok

Célja, tartalma


közösség formálása, építése, a tudatos jelleg megerősödik. AJTP foglalkozási egység Tanulmányi célú kirándulás, a cél a hazai területeken, illetve Európában élő népek kultúrájának megismerése.

Közösségépítés, ország- és Európa ismeret. Európaiság-tudat, magyarságtudat fejlesztése.

Tanulmányi kirándulás

A fennmaradt 3 kollégiumi hétvége felhasználásával

Arany János irodalmi verseny, AJTP-s versenyek

Intenzív felkészülés, felkészítés

Elmélyedés a tananyagban, Verseny-rutin szerzése Egy-egy korszak mélyebb megismerése.

Tanulmányi versenyekre felkészítés, önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése.

Önismeret, Társismeret, Személyiségfejlesztés

74 óra

Énideál, énkép kialakítása Önbizalom, önbecsülés fejlesztése Személyiségvonások megismerése Problémamegoldás gyakorlása Előítéletek megismerése, kezelése

Személyiségfejlesztés, motiváltság erősítése, problémamegoldást, döntéshozatal gyakorlását és elsajátítását szolgáló foglalkozások szervezése.

Autóvezetői tanfolyam

Egyéni és csoportos foglalkozás

A gépkocsivezetői vizsga letételéhez A gépkocsivezetés elméletének és szükséges ismeretek átadása. gyakorlatának megismerése

370 óra Egyéni Csoportos Diákkör jellegű

Felkészülés az iskolai tanórákra Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás.

10. évfolyam

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Felkészítő foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés

Ismeretek bővítése, pályaorientációt, tanulási motiváció fenntartását szolgáló foglalkozások szervezése. Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel, Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

Tevékenység, foglalkozás tárgya A 3. sz. melléklet megfelelő témáinak feldolgozása

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 22 óra Csoportos foglalkozás

Csoportélet, kollégiumi 15 óra szervezések, problémák Csoportvezetői foglalkozás megbeszélése

3. Kollégiumi programhétvégék


37 óra Egyéni, csoportos foglalkozás

Kollégiumi programhétvége tanév közben

7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program

AJTP-s vállalt többletfeladat

Tanulmányi kirándulás szervezése

4. Versenyek, táborok

AJTP-s és más versenyek (OKTV, OSZTV stb.)

Célja, tartalma


Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása egyéni munkával és tanári irányítással

Az alapprogram kötelező témaköreinek megbeszélése.

Egyéni, csoport, illetve közösségi ügyek, szervezések, problémák megbeszélése

Csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése.

A szabadidős tevékenységek Pihenés. Szabadidő hasznos eltöltése, széles választéka a sport, a zene, rekreáció. Nívós szórakozások. a kulturális tevékenységek minden területén

Kulturális programok, kollégiumi szervezések, kirándulások az ország különböző pontjaira. AJTP foglalkozási egység A fennmaradó hétvégék Tanulmányi célú kirándulás, a cél tömbösítésével, az országhatáron túl élő népek országhatáron túli kirándulás szokásainak, hagyományainak szervezése megismerése

Kulturális és egyéb szabadidős programok, kirándulások szervezése.

A kollégisták motivációjának, ismeretszerzési szándékának erősítése.

Intenzív felkészülés, felkészítés

Elmélyedés a tananyagban, a tudományokban és a művészetekben

Tanulmányi versenyekre felkészítés, önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése, tehetséggondozás


A személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése. Önértékelés, alkalmazkodás, konfliktusmegoldás, pályaválasztás, pályakép kialakítása.

Szabálytudat kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése, Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra, Önképzés

11. évfolyam 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Önismeret, Drámapedagógia, Pályaválasztás, kommunikáció


Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások. Idegen nyelvi felkészítés 2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások



330 óra Csoportos és egyéni foglalkozás

22. óra Csoportos foglalkozás



33 óra Csoportos, egyéni és diákköri foglalkozások

Kollégiumi programhétvégék tanév közben

7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program

Kollégiumi tanulmányi kirándulás

külföldi kirándulás

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

Célja, tartalma

Felkészülés az iskolai tanórákra. Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Tanulási idő szervezése. felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás az érettségi-felvételi érdekében.

Tematikus foglalkozások száma a kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján AJTP programelemek beépítésével. Aktuális információk (pl. továbbtanulás) Kollégiumi szervezések Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése. Színház, múzeumlátogatás. Kollégiumi programok szervezése. Sportprogramok szervezése. Megyeszékhelyek megismerése. AJTP foglalkozási egység Tájékozódás a világban, ismerkedés Európával, tematikus


A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, a célirányos felkészülés fokozása. A nem érettségi tárgyak gyakorlása. Pályaválasztást segítő foglalkozások szervezése. A kollégisták irányultságuknak megfelelő foglalkozást választhatnak, a tanulmányi eredmény és az érettségi-felvételi tárgyak függvényében. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Az érdeklődés fenntartása a témakörök iránt. A kirándulások, országjárások tapasztalatainak felhasználása. Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása Csoport- és kollégiumi összejövetelek, versenyek, szórakozási lehetőségek szervezése. Kulturális, esztétikai élmények szerzése. Pihenés, relaxálás elősegítése. Közösségépítés.

A tanulmányi fejlesztés: a meglátogatott



(A fennmaradó hétvégék tömbösítésével)

4. Országos verseny

Tantárgyi versenyek

Egyéni, csoportos felkészülés

12. évfolyam 1. AJTP-s Önismeret Keretek között Drámapedagógia tartott foglalkozási Pályaválasztás egység

2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

66 óra a kollégiumi tanév első félévében

Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások Idegen nyelvi felkészítés

330 óra Csoportos és egyéni foglalkozás




Célja, tartalma


kirándulás, kikapcsolódás, pihenés.

terület megismerése. Érzelmi fejlesztés a közös élmény, az együttlét, a közösség örömének megtapasztalása (a felnőtté válás felelősségével).

Pályaorientáció Tehetséggondozás Verseny

Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, problémafelismerési és –megoldási képesség fejlesztése

Szabálytudat kialakítása. Felkészítés a felnőtt életre, az „értelmiségi létre”. Pályakép, pályaválasztás. Pályaorientációt segítő foglalkozások Viselkedés- és mozgáskultúra. szervezése. Önértékelés, alkalmazkodás. Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra A motiváció erősítése és fenntartása a Felkészülés az iskolai tanórákra, közelgő érettségi és felvételire készülés az érettségire. figyelemmel, célirányos felkészülés Tanulási segítség nyújtása. támogatása Felkészítés a továbbtanuláshoz, Tantárgyi felkészítő foglalkozások érettségihez szükséges szervezése, az egyéni igények és tárgyakból. Tartalmi, módszerbeli előrehaladás figyelembevételével nyújtott műveltségi gazdagítás az támogatás. érettségi-felvételi érdekében. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. A középiskola befejezésének, az új életszakasz kezdésének, a Tematikus foglalkozások, kötelező felsőoktatásban résztvevő polgár problémáinak előzetes megbeszélése, témakörök. „átcsoportosítva”, aktualizálva egy-egy témakört. Aktuális információk (pl. Pályaorientáció támogatása, felkészítés az továbbtanulás). érettségire, továbbtanulásra. Tanév végi szervezések. Karriertervek feldolgozása,



Célja, tartalma


önmenedzselés támogatása.

3. Kollégiumi programhétvégék, AJTP-s vállalt többletfeladat

4. Országos versenyek


33 óra Egyéni, csoportos és diákköri foglalkozások

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése.

Kollégiumi hétvége tanév közben

Kettő kollégiumban töltött hétvége változatos programokkal

Közös túrák, színházlátogatás Egyéb szervezett csoportprogramok. AJTP foglalkozási egység

Előkészület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire. A felsőoktatás jellegzetességeinek megbeszélése.

Kollégiumi tanulmányi kirándulás (a fennmaradó hétvégék tömbösítésével)

Kirándulás

Hazai tematikus kirándulás

Az eddigi tanulmányok szintetizálása, a honismeret gazdagítása.

Tantárgyi versenyek

Egyéni, csoportos felkészülés

Pályaorientáció Tehetséggondozás Verseny

Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, problémafelismerési és -megoldási képesség fejlesztése

4.8.2. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja 4.8.3. Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program EGY ÉLET A KEZEDBEN „Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?” Dorothy Law Holz

Bevezetés Az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolában. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára tanulmányaihoz inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális és kulturális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan segítse a lemorzsolódás csökkenését és a programban részt vevő tanulók piacképes szakmához jutását. Alapelvünk, hogy nevelési módszereinket folyamatosan igazítsuk a tanulói elvárásokhoz, szükségletekhez – a szociális, kulturális, illetve képességbeli hátrányok csökkentésével egyénre szabottan kialakítsuk az ismeretszerzés belső feltételrendszerét. Megfelelő motivációs rendszer működtetésével egyénre szabottan fejlesszük a teljesítmény elérésére ösztönző személyiségjegyeket. A hátránykompenzációs tevékenység célja, hogy tanulóinknál az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztésével csökkentsük az eltérő szocializációból adódó, vagy a képességbeli eltérésekből fakadó hátrányokat. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és a konfliktuskezelés szabályait; felkeltsük a tanulás, az új ismeretek szerzése iránti vágyukat; megszerettessük a csoportos és egyéni alkotómunkát. Fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Diákjainkban tudatosítjuk, hogy a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, és saját szerepében minden egyes ember hasznos és sikeres lehet.

Hosszú távú célkitűzések • Inkluzív környezetben, korszerű, differenciált oktatáson alapuló, az európai kulcskompetenciákra épülő nevelés-oktatás megvalósítása, működtetése a Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményében. • A város szakiskoláiban – a program hatására – a HHH tanulók körében javul a szakképzettséget szerzettek száma. • A régióban a HHH tanulók piacképes szakmához jutásával csökken a munkanélküliség. Feladatok − a kollégiumi beiskolázás bővítése, szélesítése − az integrált pedagógiai, nevelési rendszer kidolgozása, folyamatos fejlesztése − inkluzív pedagógiai környezet kialakítása − támogató együttműködések összehangolása, kapcsolati háló szélesítése Rövid távú célkitűzések • A célcsoport kollégistái eredményesen tanulhassanak a Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményében. • A HHH tanulók piacképes szakmához jutása legalább 70 % legyen a program hatására. Feladatok − új tanulásszervezési eljárások bevezetése − kompetencia-alapú fejlesztőmunka a kollégiumban − tanulói életpálya építése, nyomon követés Várt eredmények • A nevelőtestület innovatív, fejlesztő munkája a régióban ismertté, „közkinccsé” válik. • A pedagógusok körében fokozatosan bővül az egymástól tanulás, az önfejlesztés igénye. • Az AJKSZP céljai teljesülnek.

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az AJKSZP működését meghatározó jogszabályok • • • • • • •

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény és annak módosításai 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a Pedagógusok előmeneteléről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A program megvalósulásnak jogi keretét a támogatási időszakonként megkötött háromoldalú szerződés biztosítja, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete (mint fenntartó) valamint a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium (mint a Programot megvalósító intézmény) között jön létre. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat.

II. HELYZETELEMZÉS Az Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Programot a 2007-2008-as tanévben indította el az Oktatási Minisztérium pályázat útján az ország 3 kollégiumában. A következő tanévben még 4 kollégium nyerte el a jogot a Programban való részvételre. Az AJKSZP létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás kiemelt feladatai közé tartozik a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése, mérséklése. E program elindítását az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt az alacsony társadalmigazdasági státuszú szülők gyermekeinek társadalmi felemelkedéséhez. Az AJKSZP-ben részt vevő kollégium és a tanulókat oktató-nevelő szakiskolák együttműködve a szülők bevonásával – vállalnak felelősséget a program sikeres megvalósításáért: • a tanulók felkutatásáért, a programba való bekerüléséért, • a szociális és kulturális hátrányok csökkentéséért, • a tanulók egyénre szabott fejlesztéséért, a pályaorientációval támogatott előrehaladásért • a befogadó pedagógiai környezet megteremtéséért, • a tanulói lemorzsolódás csökkentéséért, • az érintettekkel való konstruktív együttműködésért, • a célcsoport piacképes szakmához jutásáért. A Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézménye pályázat útján nyerte el 2008-ban az AJKSZP-ben való részvétel jogát. Diákjaink szegedi szakiskolákban folytatják tanulmányaikat. Családi és szociális hátterük hasonló: • magas a munkanélküli szülők aránya, • jellemző, hogy csak az egyik szülő neveli a gyereket, • szegényes, egyszerű életkörülmények között élnek, • alulszocializált családok, viselkedési kultúrájuk alacsony színvonalú, értékrendjük alapján nem motiváltak szociális környezetükből való felemelkedésre. Humánerőforrás Az AJKSZP megvalósítását az intézményvezető irányításával a programgazda koordinálja. A kollégiumi programgazdának összehangoló, tervező, szervező és ellenőrző feladata van. A programban részt vevő nevelőtanárok rendelkeznek a szükséges szaktárgyi végzettséggel, illetve a foglalkozások megtartásához további szakképesítéssel. Mindannyian személyre és adott tanévre szóló feladatmegosztás alapján végzik munkájukat. A tanári innovációt, a további megújulást, a széleskörű kompetencia-fejlesztést segíti a TAMOP 3.1.4 – 08/2 – 2009-0076 „Óvodától az érettségiig – a kompetencia-alapú oktatás Szegeden” című projektben való részvétel. A fejlesztő foglalkozások megtartásához külső szakembereket is alkalmazunk.

III. A KOLLÉGIUM FELADATAI Az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében nevelőtestületünk támogató eszközrendszert dolgoz ki. Az egyes tevékenységek bevezetése és alkalmazása az évente elkészülő részletes feladatterv szerint történik. A nevelés feladatai Az AJKSZP-ben részt vevő pedagógusok kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy képzettségük, kompetenciáik alkalmasak legyenek e széleskörű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. A Program sikere érdekében évente célszerű a humánerőforrás áttekintése. Nevelőtestületünk: • alkotóan együttműködik mind a szülőkkel, mind a HHH tanulókkal; megfelelő empátiát tanúsít a tanulók minél szélesebb körű megismerése, segítése kapcsán • továbbra is támogatja a heterogén tanulócsoportok kialakítását – ezzel is élethűvé kívánja tenni a kollégiumi közeget • a közvetlen és közvetett partnerekkel közösen együttműködve alakítja ki az inkluzív pedagógiai környezetet a HHH tanulók érdekében • szaktárgyában felkészült, egyéb szakképesítéseit is alkotó módon kamatoztatja az eredményesség érdekében; önfejlesztéssel, továbbképzéssel hozzájárul a korszerű nevelési elvek alkalmazásához • elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi Pedagógiai Program prioritásait – ennek szellemében végzi munkáját • kész az újszerű tanulási módszerek bevezetésére, alkalmazására a hatékonyság növelése érdekében • törekszik a HHH tanulók egyéni, személyre szabott nevelésének minél szélesebb körű megvalósítására • folyamatosan együttműködik a Programban részt vevő szakemberekkel és a közvetlen partnerekkel a tanulók fejlődése érdekében • kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére • pedagógiai kihívást jelent számára az AJKSZP-ben való részvétel Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. A csoportszervezés formái: • az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, • az AJKSZP különböző évfolyamain tanulókból kialakított csoport, • az AJKSZP-be felvett tanulókból és a kollégium nem AJKSZP-s tanulóiból kialakított csoport. Együttműködés Az AJKSZP-ben részt vevő kollégium feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony működésének alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át.

Partnereink: • • • • • • • • • • • • • • • •

Fodor József Élelmiszeripari Szakképző Iskola Szegedi Ipari Szakképző és Általános Iskola József Attila Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Szakképző Iskola Kossuth Zsuzsanna Tagintézménye Szegedi Gazdasági Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézménye Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző – és Általános Iskola Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerület Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ Szülők Általános iskolák Gyermekjóléti szolgálatok AJKSZP intézmények AJKP - AJKSZP Szakmai Tanácsadó Testület Arany János Tehetséggondozó Program Arany János Kollégiumi Program Munkaügyi Központ Egyéb civil szervezetek

IV. AZ AJKSZP FŐ FOLYAMATAI, CÉLJAI, INDIKÁTORAI MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK A fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését garantáltan biztosítják. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. Célindikátor: cél az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10%-kal nő, de legfeljebb a maximálisan felvehető létszám 150%-áig. A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek: • stratégia készítése, • a motiváció érdekében végzett tevékenységek, • kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., • szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, • az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak • kapcsolattartás a fenntartóval. A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában. Célindikátor: Valamennyi, a programba felvételt nyert tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a

programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskola életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: • az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve, • az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása. A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérése: • mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, • az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése, • az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek és az igények azonosítása. Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez és igényeihez igazodó fejlesztésben részesül. Célindikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten legalább 80%-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi csoportvezető nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejlesztőpedagógus, továbbá a tanuló és a szülők bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: • az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, • ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, • egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, • egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, • folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), • az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok. Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló támogatások igénybevétele 100%-ban nyomon követhető. Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: • az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, • tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, • előítéletek kezelése, • multikulturális tartalmak közvetítése, • identitás artikulálása és erősítése, • kortárssegítés,

• • •

tanári mentori rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése.

Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Célindikátor: A tanulók több mint 50%-a javít az előző félévi tanulmányi átlageredményén, vagy a csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: • kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), • projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), • tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, • drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, • családlátogatás, • mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával. A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: • mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, • az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése: - kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében, - a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, • az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és szükségletek azonosítása, • hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), • a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése. Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja. Célindikátor: A programban tanulók a szakiskola 9. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel, célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek

megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: • munkaerő-piaci helyzetfelmérés, • pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, • diákmunka szervezése, • munkahelyek, gyakorlóhelyek látogatása a szakma megismerés céljából, • karrierterv készítése, • a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, • a karrierterv értékelése és korrekciója. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Növekszik az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképesítést szerez az AJKSZP keretében a programban résztvevő tanulók minimum 70%-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: • az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, • évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, • a mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében, • a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), • a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

V. Az AJKSZP HATÁSA Az AJKSZP és a TÁMOP 3.1.4 kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményében a nevelőtestület folyamatos szakmai és módszertani megújulást eredményezi. Disszemináció: célunk, hogy a megszerzett korszerű tudást, tapasztalatot, évről-évre egyre szélesebb körben megismertessük a program iránt érdeklődőkkel, valamint belső innovációként, jó gyakorlatként átadjuk intézményünk más tagkollégiumaiban dolgozó nevelőtanárainak, akik bekapcsolódhatnak a program tevékenységi körébe, rendezvényeink szervezésébe és lebonyolításába. Reményeink szerint a folyamatos tapasztalatcsere és a nevelőtanárok személyes hozzájárulása, számos egyéni színfolttal gazdagítja majd az oktató - nevelő munkát tagintézményünkben, melynek mindannyian - de elsősorban a gyerekek - nyertesei leszünk.

4.8.4. TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2009 – 0076. számú „Óvodától az érettségéiig – a kompetencia alapú oktatás Szegeden” című projekt kollégiumi programja

Ars poetica Alapvető célunk, hogy diákjaink megtanulják a társadalmi együttélés és a konfliktuskezelés szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, megszerettessük a csoportos alkotómunkát, és kollégiumi éveik alatt elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit. Diákjainkban tudatosítjuk, hogy a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, és saját szerepében minden egyes ember hasznos és sikeres lehet. A Szeged Városi Kollégium a Fodor József Tagintézményében 2009. szeptember 1-jén kezdte meg a kompetencia alapú oktatás bevezetését. A fejlesztés két csoportban – egy kollégiumi csoport és egy Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programban részt vevő csoport – 46 tanuló bevonásával történik. Az új szemléletű oktatás az alábbi területeken valósul meg: • szociális, életviteli és környezeti kompetencia • életpálya-építési kompetencia ALAPVETŐ CÉLUNK A sikeres munkaerő-piaci alkalmazáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek, készségek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése. FELADATAINK • • • • •

A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Digitális írástudás elterjesztése A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek minél szélesebb körben történő alkalmazása

VÁRT EREDMÉNYEK A diákok egyenlő esélyekkel vehetnek részt a nevelési-oktatási folyamatban, a pedagógusok szakmai, módszertani fejlődése biztosítottá válik. A kollégium az európai normákat szem előtt tartó, folyamatos megújulásra kész, széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé válik, amely biztosítja tanulóinak az egyéni igények figyelembevételével személyiségük kiteljesedését és a mindennapi életben hasznosítható tudás megszerzését.

KOMPETENCIA Kompetencia fogalmán az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűdök együttesét értjük. A kompetencia olyan általános képesség, mely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken alapszik, és amelyet minden egyén tanulása során fejleszt ki magában. Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás célja, hogy a tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének elengedhetetlen feltétele: • A tudás újraértelmezése • A pedagógiai, módszertani kultúra megújítása Kompetencia alapú fejlesztés „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (SuliNova) Általános fejlesztési alapelvek • Gyermekközpontúság • Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás • A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása • Képesség- és személyiségfejlesztés • Új típusú tanári attitűd • Tevékenységközpontú tanítási- tanulási gyakorlat megvalósítása • Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség • Fokozatosság és folyamatosság • Valóságos tanulási környezet • Integrációs elv A kompetencia alapú oktatás implementációja A Fodor József Tagintézményünkben kiemelten két kompetencia terület fejlesztése valósul meg újszerű tanulásszervezési eljárásokkal: • szociális – életviteli és környezeti kompetencia • életpálya – építési kompetencia A szociális – életviteli és környezeti kompetencia alapú oktatás bevezetését elsősorban a szakiskolai tanulók szocializációs és életviteli problémái indokolják. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismereteit olvasztják magukba. A hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolából kikerülő fiatalok kiegyensúlyozott életet élő, boldog és egyúttal a társadalom egésze számára is hasznos felnőttekké váljanak. Szociális kompetencia minden olyan társas kompetencia, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia • Képességek: kommunikáció, szervezés, érdekérvényesítés, tolerancia, kapcsolatteremtés, én-elfogadás • Ismeretek: társadalmi normák ismerete, mindennapi életvitelhez kapcsolódó ismeretek • Attitűdök: problémaérzékenység, felelősségvállalás

Az életpálya – építési kompetencia terület bevezetése a tanulók jövőjének tervezése, a pályaorientáció támogatása miatt fontos. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése során fontos cél, hogy a kollégiumi tevékenységek módszertana közelítsen a hétköznapi tevékenységekhez, biztosítva az iskolából a munkába való átmenet, zökkenő- mentesebbé tételét. Igyekeznünk kell az ismeretek, képességek, kompetenciák elsajátítását olyan természetes munkakörnyezetbe szervezni, amelyben azok a legjobb hatékonysággal válnak értékes, érvényes, hasznosítható tudássá. Az életpálya-építés kompetenciái hordozzák azokat a képességeket, ismereteket és attitűdöket, amelyek támogatják a tanulók sikeres iskolaválasztását és pályaorientációját; szerepük van és segítenek abban, hogy akár már diákként, munkát vállaljanak. Életpálya-építési kompetencia • Képességek: jó fellépés, beszédkészség, helyzetfelismerés • Ismeretek: munkaerő-piaci ismeretek, munkaerő-piaci intézményrendszer, álláskeresési technikák, munkajogi ismeretek, pályaismeret, szakmaismeret • Attitűdök: nyitottság, határozottság, magabiztosság A két kompetencia terület a tanulók alábbi – a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában szereplő - témakörökben folyó fejlesztését segíti: • Énkép, önismeret • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Környezettudatos nevelés • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A fentiek mellett közepes erősséggel támogatja a következő témakörökhöz kapcsolódó fejlesztést is: • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • A tanulás tanítása A kollégium a kompetenciák fejlesztésével, a tematikus csoportfoglalkozásokon olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kompetencia területek fejlesztése szempontjából fontos, hogy minden foglalkozás erősen építsen a tanulók tapasztalataira, és az őket körülvevő világ aktuális kihívásaira. A foglalkozások egészét áthatja a projektszemlélet. Csak személyközpontú, újszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával lehet elérni a kívánt fejlesztő hatást. A tanulókkal közösen összeállított – megvalósított több hetes projektek, a sokszínű témahetek és moduláris programok célja az átfogó, tevékenykedtetésen alapuló, alkalmazható tudás megszerzése. Az IKT (infokommunikációs technológia) eszközök alkalmazási lehetőségeinek bővítése, a digitális írástudás fejlesztése elengedhetetlen feltétele a korszerű ismeret, tudás megszerzésének, átadásának. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodás, a tolerancia, a konfliktuskezelés képessége. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása • Személyközpontú, egyéni tanulási utak létrehozása • Integrációt elősegítő, esélyegyenlőségi továbbképzéseken való részvétel Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együtt nevelését – oktatását maradéktalanul teljesítsük.

Nevelőmunkánkat meghatározó célok és feladatok Célok A kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása, a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek megfelelően. • Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szakmai szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető és szakmai képességek, készségek elsajátítása. • Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. • Személyiségfejlesztő programok segítségével a szociális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű gyerekek gondozása. • Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, multikulturális tartalmak közvetítése. • A gyerekek munkakultúrájának megalapozása. • Művészeti nevelés. • Egészséges életmód kialakítása, testi – lelki egészség gondozása. • Pályaorientációs tevékenység. • Szülők bevonása az oktató – nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében. Feladatok • Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, személyiségjegyeit. • A sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülői közreműködés is szükséges. • A tanulói nyitottságra alapozva fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket. • Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. • Differenciált foglalkozásokon kooperatív tanulási módszerekkel a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekeket együtt, egy időben fejlesztjük. • Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. • A kollégiumba lépés kezdetétől megismertetjük tanulóinkkal a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. • Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. • Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit. • Minden tanulót képességeinek megfelelő szakmaválasztásra ösztönzünk • Segítséget nyújtunk a rászoruló családok számára a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok közreműködésével. Új módszerek alkalmazása, elterjesztése •

• •

Intézményi innováció o horizontális tanulás o helyi igényekhez igazodó belső fejlesztés o módszertani továbbképzések o egyedi produktumok létrehozása Jó gyakorlatok átadása, átvétele Újszerű tanulásszervezési eljárások: o hatékony tanuló-megismerési technikák

o o o o o o o

drámapedagógia kooperatív tanulás tevékenységközpontú pedagógia élmény-kaland pedagógia projektmódszer témahét modul

A projekt bevezetésével • • • • • • • •

a nevelőtestület módszertani kultúrája fejlődik, gazdagodik eszköztáruk a pedagógusok digitális írástudása fejlődik, elmélyül a tanárok attitűdje pozitív irányba változik a megvalósult, újszerű tevékenységekkel a kollégium az iskolai nevelést is támogatja a programok és a dokumentumok a nyilvánosság biztosításával mindenki számára hozzáférhetőek nő a közvetlen partnerekkel való együttműködés (szülők, iskolák) a kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás igényének kialakításához lehetőség nyílik a projekt egészének vagy egyes elemeinek szélesítésére, elterjesztésére a Szeged Városi Kollégium más tagintézményeiben is

5. Fejlesztési program 5.1. A tanulókról való gondoskodás Intézményünk a kor követelményeinek, az európai normáknak megfelelő elhelyezést, ellátást és a Köznevelési Törvény, valamint a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerinti pedagógiai szolgáltatást kíván biztosítani a kollégista diákok számára. Gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet és tanulóközpontú tevékenységrendszert szeretnénk kialakítani és működtetni. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

Az egészséges életmódot, kulturált, biztonságos elhelyezést leginkább meghatározó körülmények megteremtése és fenntartása közelítsen az európai normákhoz, feleljen meg a törvényi előírásoknak ⇒ Korszerű, szép és higiénikus vizesblokkok legyenek (tusoló, mosdó, WC) A vizesblokkok több mint felének teljes körű felújítása ⇒ Jól szigetelő, esztétikus és biztonságos nyílászárók szükségesek A korhadt, energia pazarló fa ablakokat új korszerű fémvázas műanyag ablakokra cserélni ⇒ Csúszásmentes, esztétikus, padló és lépcsőburkolatok alkalmazása A kopott, szakadozott, balesetveszélyes és nehezen takarítható padló és lépcsőburkolatok cseréje ⇒ Esztétikus, masszív és biztonsági zárral zárható lakószobaajtók A 20-40 éves, sokat javított, csúnya, nem zárható beltéri ajtók cseréje ⇒ Energiatakarékos, jól szabályozható, automata fűtésrendszer alkalmazása Az energiafaló, alig szabályozható, 24 órás fűtői felügyeletet igénylő kazánok cseréje, radiátor cserék és a tetőn napkollektorok alkalmazása ⇒ Az optimális méretű élettér biztosítása azáltal, hogy nem zárunk be több tagintézményt, hanem javítjuk az elhelyezés körülményeit A jelenleg is megfelelő méretű helyiségek megtartása A zsúfolt hálók megszüntetése (törvényes négyzetméter és légköbméter/fő biztosítása) Emeletes ágyak számának csökkentése További közös helyiségek, életterek létrehozása (az esetlegesen üresedő lakószobákból) ⇒ A kor követelményeinek megfelelő esztétikus, jól használható, masszív bútorzat Ágyak, szekrények, asztalok, székek és kiegészítők javítása, újak vásárlása ⇒ Tisztasági és esztétikai okokból a falak és a beltéri ajtók festése A 3 fő közmunkaprogram keretében dolgozó festő szakmunkás közreműködésével „anyag áron” festetünk fontossági sorrendben ⇒ Az egészséges táplálkozás biztosítása Rendszeres egyeztetés a szolgáltatóval Tájékoztatás, oktatás, meggyőzés

⇒ Az egészségkárosító hatások kiszűrése terén A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről szóló foglalkozások tartása A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás tiltása és szankcionálása A rendszeres sportolás feltételeinek biztosítása A tanulók személyes szükségleteinek kielégítéséhez azon alapfeltételek biztosítása, amelyek egy átlagos családi környezetben is adottak ⇒ A tanuláshoz szükséges berendezések, felszerelések és önkiszolgálás eszközeinek biztosítása Rendszeres ellenőrzések (állag, takarítás) Igényfelmérések Az INTERNET sávszélességének nagyságrenddel történő növelése Az eszközhasználattal kapcsolatos foglalkozások tartása, a megfelelő használat folyamatos ellenőrzése ⇒ A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tárgyi környezet (közösségi helyiségek, „sportlétesítmények”, eszközök stb.) biztosítása, fenntartása Üresedő lakószobák közösségi helyiséggé történő átalakítása Pályázatokon való részvétel A költségvetési keret, és saját bevételek célszerű, felelősségteljes és az érintett vezetőkkel, kollégákkal és diákokkal egyeztetett felhasználása A jelenleginél még nagyobb mértékben legyen jelen a biztonságérzet, a kiszámíthatóság ⇒ Diákjaink és munkatársaink biztonságának fokozása a külső illetéktelen személyekkel szemben Külső és szükség szerint belső térfigyelő kamerák, valamint a portáról vezérelt elektromos távnyitású kapuk és bejárati ajtók alkalmazása Számítógépes felismerő rendszerrel működő beléptető rendszer alkalmazási lehetőségének a felülvizsgálata ⇒ Egyértelmű szabályrendszer kidolgozása és alkalmazása Jogszabályváltozások követése és átvezetése a dokumentumokban Rendszeres tanulói fórumok tartása, DÖK szerepének erősítése ⇒ Egységesebb nevelőtanári hatásrendszer kialakítása (legalább a tagintézményeken belül, lehetőleg az intézmény egészére vonatkoztatva) Témaspecifikus nevelőtestületi értekezletek Tagintézményen belüli tanári konzultációk Hatásvizsgálatok ⇒ A tárgyi környezet biztonságosságának fenntartása, fejlesztése Rendszeres ellenőrzések Tervszerű és megelőző karbantartás Elégedettségmérések Munka-, tűz- és katasztrófavédelmi oktatások, gyakorlatok A kollégium hatékonyan fellép az agresszivitással, az erőszakkal szemben ⇒ Hatékony prevenció kidolgozása Csoportfoglalkozások Egyéni elbeszélgetések A „kollégium rendőre” program hatékonyabb működtetése A házirend rendszeres felülvizsgálata, a DÖK szerepének erősítése

⇒ A veszélyeztetett személyek és csoportok fokozott védelme Fokozott nevelői jelenlét Szükség szerinti elkülönítés, távoltartás ⇒ A szankciók konzekvens alkalmazása Fegyelmi eljárások, intézkedések A kollégium közösségi jellegéből és szabályaiból adódó szükségszerű kötöttségek álljanak összhangban a magánélet intimitásának természetes igényével ⇒ Az egyének „elvonulását” lehetővé tevő terek kialakítása, megtartása Igényfelmérés és megvalósítás ⇒ A szabadidő egyéni tervezhetőségének biztosítása Egyeztetés az egyéni napirendről, tanulási rendről A tanulók szüleivel való kapcsolattartás erősítése, a tanulók családhoz való kötödésének fenntartása ⇒ A szülők gyakoribb meghívása, tájékoztatása, egyeztetés A tagintézmények által szervezett „nyílt nap(ok)”, családi hétvégék szervezése Csoportvezetők által szervezett csoport - családi hétvégék Egyéni beszélgetések

5.2. Beilleszkedés segítése, személyes törődés fejlesztése Az iskolaváltás és a biztonságot jelentő szülői háztól való elszakadás, az új - iskolai és kollégiumi környezetbe és közösségbe való beilleszkedés, valamint a folyamatos teljesítménykényszer komoly erőpróbát és lelki terhet jelent a serdülő korosztálynak. A leggyakrabban előforduló problémák: — szorongások, félelmek, beilleszkedési zavarok; — családi és kortárskapcsolati konfliktusok; — csökkent, alacsony szintű iskolai teljesítmény; — a serdülőkorral járó mentális gondok. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

Intézményünk minden tagintézményében befogadó- elfogadó légkör, valamint felkészült pedagógusok fogadják és segítsék a diákokat. ⇒ A kollégiumi pedagógusok kiemelt feladata, hogy az érzékeny, lelki gondokkal küzdő, az egyéni problémájukat nehezen kezelő diákoknak szükséges és elegendő segítséget, támogatást nyújtsanak. Szükséges és rendkívül hasznos az iskolakezdés előtti — minden tagintézményben külön megszervezett — 2-3 napos gólyatábor. A diákok mentális, családi, szociális állapotának, környezetének pontos megismerése. (felmérések, elemzések készítése). Szülőkkel, iskolai osztályfőnökkel, szaktanárokkal és ifjúságvédelmi felelőssel való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés. Egyéni bánásmód alkalmazása, rendszeres egyéni beszélgetés. Kiscsoportos foglalkozás keretében jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók.

A foglalkozásokon, speciális személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni diákjainkat. A súlyos tanulási és/vagy beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára - a nevelési tanácsadóval együttműködve – külső szakember segítségét kérjük. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában.

5.3. Gyermek és ifjúságvédelem, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az oktatási- nevelési intézményekre, a gyermekek nevelésére és gondozására. A társadalomban végbemenő folyamatok hatására a kollégiumokban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetett tanulók száma. Intézményünkben az utóbbi években a hátrányos helyzetű diákok száma jelentősen megnőtt és sajnos egyre több veszélyeztetett helyzetű diákkal is találkozunk. Gyermek- és ifjúságvédelmi stratégiánk és napi tevékenységünk csak akkor lehet hatékony, ha tisztában vagyunk a gondjainkra bízott gyermekek élethelyzetével (az otthonival is). Ugyanakkor ezt a területet nagy tapintattal és elfogulatlansággal, empátiával kell kezelnünk, ügyelve arra, hogy szükségtelenül ne avatkozzunk be a családok életébe. A gyermekvédelmi munkánkat meghatározó elveink — Minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk — Tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát — Mindenkihez tapintattal közelítünk — A tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel — Senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően — Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését, ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek a gyermekvédelem területén Célok ⇒ Feladatok Tevékenységek A védelemre szoruló tanulók teljes körének ismerete ⇒ A veszélyeztetettség okainak és típusainak feltárása Háttér információk gyűjtése Egyéni beszélgetések

Az együttműködés erősítése a gyermekvédelmi intézményekkel és az erre szakosodott civil szervezetekkel ⇒ Rendszeres konzultáció a kapcsolódó szervezetekkel Intézmény bemutatása Konzultációk a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségének és módozatainak megbeszélésére A veszélyeztetett tanulók fokozott védelme ⇒ Kapcsolatfelvétel- és tartás a veszélyeztetett tanulók szüleivel, iskoláival és a lakóhelyük szerint illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel Konzultációk Családlátogatás, környezettanulmány Egyéni fejlesztési, védelmi terv készítése (lásd. AJKSZP-ben alkalmazást) Szükség esetén pszichológus alkalmazása ⇒ Gyermekvédelmi ügyekkel kiemelten foglalkozó pedagógus minden tagintézményben Mentálhigiénés munkacsoport tagjai és segítők ⇒ A nevelőtanárok felkészítése és segítése a veszélyeztetett tanulókkal való speciális feladatokra Továbbképzések AJKSZP, TÁMOP 3.1.4. programok tapasztalatainak, bevált módszereknek az átadása- átvétele Szakértők, külső segítők bevonása A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek a hátrányos helyzetű tanulók esetében A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozás ⇒ A HH és HHH tanulói kör meghatározása a tanévek elején A jelentkezési lapok áttekintése Adategyeztetések, igazolások bekérése ⇒ A hátrányos helyzetet leginkább meghatározó tényezők lokalizálása Hátránykompenzációs stratégia kidolgozása Nevelőtestületi megbeszélések Mentálhigiénés munkacsoport tevékenysége ⇒ Segítségnyújtás az egyéni „kitörési stratégiák” kidolgozásában A csoportvezető pedagógusok kiemelt szerepének, felelősségének erősítése Személyes tanácsadás Szülőkkel, osztályfőnökkel való együttműködés Egyéni fejlesztési terv készítése (lásd. AJKSZP -ben alkalmazást) Mentor tanár, ill. diák kijelölése, választása (önként vállalással) Szükség esetén pszichológus alkalmazása ⇒ A nevelőtanárok felkészítése és segítése a HH, HHH tanulókkal való speciális feladatokra Mentálhigiénés munkacsoporttal való együttműködés AJKSZP, TÁMOP 3.1.4. programok tapasztalatainak, bevált módszereknek az átadása- átvétele Továbbképzések

A fokozott gondoskodásra szoruló tanulók támogatása ⇒ A HH és HHH tanulók közé nem sorolható, de aktuális élethelyzetekből adódóan „rászorultnak” tekinthető kollégisták segítése A célcsoport kritériumainak meghatározása A potenciálisan érintett tanulókkal való gyakori egyéni beszélgetés A csoportvezető tanárok kiemelt feladatai, tevékenységei — Feltárás: a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók megtalálása, problémáiknak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése, segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). — Információk nyújtása a kollégistáknak, a szülőknek és a pedagógusoknak a kollégium illetve az intézmény egészének ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, a kollégiumon, iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről. — Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés az intézményi mentálhigiénés munkacsoporttal, az iskolai osztályfőnökkel és a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, a helyi önkormányzatokkal, külső szakmai szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel…). — Rendszeres kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások. Az intézményi mentálhigiénés munkacsoport feladata — Tanév elején felmérik és összegzik a tagintézményekben jelentkező gyermekvédelemmel kapcsolatos, általános problémákat. — Munkatervet készítenek, amelyben meghatározzák a szükséges célokat, feladatokat és tevékenységeket. — Folyamatosan szakmai segítséget nyújtanak pedagógus társaiknak.

5.4. Speciális célcsoportokba tartozó tanulók fejlesztése Kollégiumunkban fel kell készülni arra, hogy az esélyegyenlőség biztosításának elve alapján, ill. a kedvezőtlen társadalmi mozgások következtében megnövekedik azoknak a tanulóknak a száma, akik az átlagostól eltérő bánásmódot, fejlesztést igényelnek. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez szükséges feltételek kialakítása ⇒ Az SNI tanulói kör feltérképezése Információszerzés az iskoláktól Igazolás kérése ⇒ Felkészülés a SNI tanulókkal való foglalkozásra Szakemberek alkalmazása Igényfelmérés Továbbképzések

A tolerancia, a „másság” elfogadásának és tiszteletben tartásának fejlesztése ⇒ Az etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók zökkenőmentes beilleszkedése Integrált neveléshez kapcsolódó továbbképzések Egyéni és kiscsoportos beszélgetések A diákok fokozott bevonása a közösségi tevékenységekbe ⇒ A szubkultúrákhoz kötődő kollégisták motivációinak megértése és alakítása Egyéni beszélgetések A nehezen beilleszkedő tanulók segítése ⇒ A beilleszkedési nehézségek feltárása Egyéni beszélgetések Szülőkkel történő szoros együttműködés Szükség esetén pszichológus segítségének igénybevétele ⇒ Az egyéni viselkedés és a közösségi elvárások egyeztetése Csoportfoglalkozások

5.5. Tanulás-támogatás, tanulás-irányítás fejlesztése A tanulás tág értelmezése magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A kollégiumi tanulást egyrészt az iskola által irányított tanulási folyamat kollégiumi részének tekintjük, ezen túl azonban beleértjük a kollégium által szervezett és irányított ismeretközvetítést, továbbá a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is. A tanulástámogatás, tanulásirányítás hagyományos területei: — Az iskolai órákra való rendszeres felkészülés, felkészítés biztosítása A napi felkészülés, felkészítés általában differenciált szilenciumi rendszer keretében (az iskola, ill. a szaktanárok által megadott feladatok, útmutatások, követelmények alapján) történik. A differenciálás alapja mindenekelőtt, a tanulmányi teljesítmény havi értékelése, de a tanulók rendszeres vagy alkalmi (egyeztetett) elfoglaltságait is figyelembe vesszük. A napi felkészülés törzsideje a tagintézmények többségében általában a 16 és 18.30 óra közötti idősáv, melyhez az egyes tagintézmények hagyományaihoz, ill. sajátosságaihoz igazodva kiegészítő idősáv (ok) kapcsolódhatnak. — Felzárkóztatás, korrepetálás, célzott felkészítés A felzárkóztatás kiinduló pontja a tanulási problémák feltárása, a tanulási zavarok, kialakult hátrányok, gátló tényezők feltérképezése. Ezek alapján biztosítjuk a hatékony, egyénre szabott szaktanári támogatást és segítséget a lemaradóknak. Alapvető eszköz a tanulás eredményes módszereinek, technikáinak megtanítása, gyakoroltatása. Szükség esetén speciális felzárkóztató, felkészítő programokat indítunk ill. szervezünk. A felzárkóztatásban, korrepetálásban sok esetben részt vesznek a diákok is, tanulópárok és kiscsoportos együttműködés keretében segítenek egymásnak. — Az iskolai műveltségterületeken túli ismeretkörök elsajátításának segítése, tehetséggondozás • Speciális ismeretkörökben történő (rendszeres) oktatás (pl. úszásoktatás, gépjárművezetés stb.). • Praktikus ismereteket közvetítő szakkörök, önképzőkörök, tanfolyamok (pl. szabásvarrás, főzés, társastánc-tanfolyam, könyvtári információszerzés stb.). • Háziversenyek, pályázatok szervezése, indítása, meghirdetett tanulmányi és műveltségi versenyeken, pályázatokon való részvétel segítése, támogatása felkészítéssel, eszközbiztosítással stb.

—

Az illeszkedő tematikus csoportfoglalkozások A kollégium által szervezett ún. csoportfoglalkozások jelentős hányada olyan tematikus foglalkozás, melyek az ismeretbővítést, a pozitív tanulási, művelődési, tájékozódási attitűd kialakítását és megerősítését, a kreativitás fejlesztését (is) szolgálják, és ezek által fejlesztik a különböző kompetenciákat.

A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

A hatékony és eredményes egyéni (és közösségi) tanulás korszerű módszereinek, mind szélesebb tanulói körben történő meghonosítása ⇒ A kilencedikesek tanulási szokásainak alakítása a középfokú iskolák elvárásaihoz A tanulók tanulási kultúrájának, eszköztárának és szokásainak részletes felmérése korszerű módszerek alkalmazásával A „tanulás tanítása” jellegű foglalkozások tartása ⇒ Az eredményes tanulási módszerek megismertetése A módszerek bemutatása, egyénhez igazítása, elmélyítése A könyvtárral, számítógéppel, internettel támogatott tanulás gyakorlatának terjesztése, támogatása Az információszerzés és –kezelés korszerű komplex módszereinek elsajátíttatása Folyamatos segítségadás A tanulási idő (szilencium) fokozott védelme, kihasználtságának fokozása kiemelten a tanulási nehézségekkel küszködő, ill. a valamilyen okból alulteljesítő tanulók tekintetében ⇒ A napi felkészülés differenciált ellenőrzése és rendszeres értékelése, adott esetben a számonkérés különböző formáinak alkalmazása. ⇒ Az iskolai tanulmányi előmenetel alakulásának rendszeres és átfogó ellenőrzése, értékelése Az osztályzatok havi összesítése és elemzése a csoportvezetők által ⇒ A tanulási folyamatot, ill. a tanulót különböző aspektusokból értékelő információk összegyűjtése és hasznosítása Az osztályfőnökökkel, iskolai tanárokkal, a szülőkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulási problémák hátterének feltárása, megvitatása ⇒ A tanulmányaikban lemaradó diákok rendszeres segítése A rászorulóknak kötelező koradélutáni vagy esti "póttanulószoba" szervezése közvetlen tanári irányítással Felzárkóztató foglalkozások Korrepetálások Motiválás ⇒ A tanuláshoz szükséges kompetenciák személyre szabott fejlesztése Egyéni stratégia - egyéni fejlesztési terv - kidolgozása a tanév elején Az eredmények rendszeres és folyamatos értékelése A szükséges korrekciók elvégzése

A tehetséggondozó tevékenység fejlesztése ⇒ A kollégiumi tehetségfejlesztés lehetséges területeinek feltérképezése, lehetőség szerinti bővítése, a tanulói igényekhez való igazítása Igényfelmérés Célirányos pedagógus-továbbképzések ⇒ Az AJTP tapasztalatainak tudatos beépítése az általános tehetséggondozó tevékenységbe (egyéni, tanulócsoportos és intézményi szinten egyaránt) Belső továbbképzések, konzultációk Bemutató órák ⇒ A „Helyi tehetségpont” funkciók kiteljesítése Pszichológus közreműködése a tehetségek felismerésében és fejlesztésében Tehetségkutató versenyek, vetélkedők (helyi, városi, megyei és regionális szinten) Pályázatok készítése Az egyes tagintézményekben történő innovációk intézményi szintű terjesztése ⇒ Az AJKSZP és TÁMOP 3.1.4. keretében megvalósuló fejlesztések, módszerek átadása - átvétele Bemutató foglalkozások tartása - látogatása Módszertan tanulása Adminisztráció alkalmazása

5.6. Kollégiumi közösségi élet szabályozása, fejlesztése Házirend A diákok kollégiumi életét - minden tagintézményünkre vonatkozó - egységes házirend szabályozza. Házirendünk az egységesség megőrzése mellett, megengedi azokat a tagintézményi különbözőségeket, amelyeket az épületek struktúrája, a diákösszetétel, a pedagógiai szabadság, a helyi hagyományok és egyéb sajátosságok szükségessé tesznek. Közösségek A tanulók életében - az írott szabályok mellett - nagyon fontos szerepet játszanak a különbözőképpen kialakuló, szerveződő formális és informális kollégiumi közösségek, melyek a szociális kompetenciák alakulásának elsődleges közegét jelentik. A kollégiumi nevelés talán legfontosabb feladata a konstruktív, be és elfogadó, az egyének személyiségét fejlesztő közösségek létrehozása, támogatása. A diákönkormányzat A kollégiumi szabályalkotásnak, a közösségi élet formálásának mindenkori főszereplője kell, hogy legyen a - tantestület által támogatott - diákönkormányzat. A diákönkormányzat működése, tevékenységei révén a kollégium a demokratikus gyakorlat modelljévé válhat, ahol a diákok konkrét példák és helyzetek alapján érthetik meg jogaikat és kötelességeiket, valamint azt, hogy szabadságuk gyakorlását mennyiben korlátozza mások jogainak és szabadságának gyakorlása. Hatékony segítséget jelenthet abban, hogy a kölcsönös függőséget önként vállalt szolidaritássá változtassuk. A tanulók a diák-önkormányzat révén gyakorolhatják azt a döntési jogkört, melyet számukra a Közoktatási Törvény (is) biztosít saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, alakításában. A diákönkormányzat dönt saját működéséről, s ezt szervezeti és működési szabályzatban, ill. választási szabályzatban rögzíti. A kollégiumi élet jelentős területein megilleti továbbá az egyetértési, véleményezési és javaslattevői jogkör.

A diákönkormányzat feladatai — — — — — — — —

A diákok érdekvédelme és érdekképviselete, az önkormányzatot illető jogok gyakorlása. Szabadidős és kulturális programok szervezése, rendezése, a kollégiumi diákkörök, sportkörök támogatása, tevékenységük segítése. A kollégiumi diákújság munkájának segítése, tájékoztatás. Véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében. A kapcsolódó iskolák, más kollégiumok diákönkormányzataival, diákszervezetekkel, szövetségekkel való kapcsolattartás kiépítése. A diákokat érintő szociális ellátások véleményezése, a döntés-előkészítésben való részvétel. A kiemelkedő diákteljesítmények jutalmazása. A kollégiumi hagyományok ápolása, megújítása, új hagyományok teremtése.

A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

Diákjaink érezzék magukénak és következetesen tartsák be a kollégiumi házirendet és az egyéb szabályokat ⇒ A diákokat vonjuk be a kollégiumi szabályok megalkotásába, módosításába Házirend-ismertetés és értelmezés Engedjük, sőt „provokáljuk” őket, hogy viták során érvekkel - pro és kontra - megvédjék álláspontjaikat Bízzuk meg a diákokat feladatokkal (kollégiumi diákügyelet, szobarendfelelős, terem-ügyeletes, rendezvények- projektek szervezése, lebonyolítása stb.) A sikeres diák-önkormányzás feltételeinek biztosítása és fejlesztése ⇒ A feladatra alkalmas DÖK segítő felnőtt (tanár) kiválasztása, támogatása Egyeztetés a DÖK vezetésével (évente) ⇒ A DÖK vezetőinek képzése Helyi képzések Egyéb képzések Civil támogatás bevonása ⇒ A DÖK fontosságának tudatosítása Érdekképviselet Programszervezésbe történő bevonás Rendszeres párbeszéd a tanulókat érintő kérdésekről A kialakult közösségi értékrend megtartása és lehetséges továbbfejlesztése ⇒ A közösségi viselkedés szabályainak tudatosítása az újonnan belépő tanulók körében Házirend-ismertetés és értelmezés ⇒ A beilleszkedés segítése Különböző közösségi programokkal Egyéni foglalkozással

A destruktív közösségek kialakulásának megakadályozása ⇒ A pozitív közösségi értékrend elfogadtatása Tematikus csoportfoglalkozások Pozitív példák bemutatása Sikerélményt nyújtó közösségi programok ⇒ A destruktív viselkedés következményeinek tudatosítása Egyéni beszélgetések a destrukcióra hajlamos tanulókkal A lehetséges szankciók bemutatása ⇒ A „klikkesedés” megelőzése Szociometriai felmérés és elemzés ⇒ Pedagógus továbbképzési tervben a témához kapcsolódó képzések preferálása Szükség esetén a továbbképzési program módosítása Éves továbbképzési tervek készítése

5.7. Szabadidő hasznos eltöltése, szabadidős tevékenységek fejlesztése Kollégiumunk - minden tagintézmény - a diákok számára tartalmas, gazdag szabadidős programot kínál és biztosítja - a tagintézmények adottságaihoz igazodva - a sportolás, kikapcsolódás lehetőségét, feltételeit. — Könyvtár — Számítógép-terem, INTERNET használattal (WIFI rendszer) — TV, videó, stúdió — Játékszoba, zeneszoba, alkotószoba… — Szakköri szobák — „Főzőkonyha” — Kondicionáló-terem — Sportpálya — Tornaterem (iskolai) — Kollégiumi park, zöldövezet A kötelező foglalkozásokkal le nem kötött szabadidő is nevelési keretet jelent, ezért annak értelmes eltöltésére irányuló tervezés minden pedagógus számára fontos feladat! Az általános műveltséget, tájékozottságot gazdagító, az esztétikai kultúrát fejlesztő tevékenységek — Szakkörök, érdeklődési körök, kulturális foglalkozások (pl. filmklub, képzőművészeti kör… stb.) — Műveltségi vetélkedők. — Kiállítás- és múzeumlátogatás (pl. Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark, Móra Ferenc Múzeum… stb.). — Városnéző séták (fontosabb közintézmények, nevezetességek, emlékhelyek… stb.). — Csoport- és kollégiumi szintű őszi és tanév végi kirándulások. — A nagyvilágra való kitekintést, a tájékozottságot segítő foglalkozások (pl. diaképes úti beszámolók.). — A kollégium különféle kulturális szolgáltatásainak igénybevétele (pl. könyvtárhasználat, a kollégium folyóiratainak kölcsönzése, ingyenes színházlátogatás kollégiumi bérlettel).

Életmód-alakító, egészségvédő, felvilágosító tevékenységek — Helyes napirend és életrend kialakítása és követése. — A helyes, egészséges táplálkozás. — Tematikus csoportfoglalkozások (idevágó tervezett és aktuális témákban). — Előadások, tájékoztatók meghívott előadókkal, videofilmekkel. — A kollégiumi védőnő által tartott foglalkozások. (Az éves foglalkozási terve alapján.) Sport, rekreatív tevékenységek — Napi rendszeres mozgást biztosító foglalkozások (kondicionáló torna, aerobic, futás…). — Tagintézményi sportkörök, házi versenyek, tanár-diák sportmérkőzések (labdarúgás, kosárlabda, sakk, asztalitenisz, atlétika stb.). — Az intézményi – az összes tagintézményt összefogó, áthidaló – sportmunkaközösség éves programjának megvalósítása. — Kollégiumok közötti (városi, megyei) bajnokságok, sportnapok stb. — Túrák, játékok. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

A nevelőtanárok által kínált programlehetőségek bővítése ⇒ A pedagógusok motiválása A tanári munka minősítésében súlyozottan beszámítjuk a tanulói értékelést Keresetkiegészítés, jutalmazás A tanulói igényeknek megfelelő elfoglaltságok biztosítása ⇒ A valós tanulói igények megismerése Ötletláda, kérdőív, beszélgetések DÖK bevonása ⇒ Érdeklődés felkeltése Nyílt napok, bemutató foglalkozások A tagintézményeken kívüli (más tagintézményben vagy városi szervezett) programokon való nagyobb számban történő részvétel ⇒ Munkakapcsolat erősítése a tagintézmények között ⇒ Kapcsolatfelvétel és - tartás a szegedi kulturális szervezetekkel, intézményekkel Programajánlók rendszeres terjesztése, honlapunkon történő megjelenítése A kollégiumon kívül működő szakkörökön való részvétel (iskolák, városi…) Színházlátogatás Filmklubok Minden tagintézményi DÖK-ben „programfelelős” tájékoztassa a többi tagintézményt a helyi, de nyílt programjukról, rendezvényeikről

A kollégiumon kívüli tartalmatlan időtöltés elkerülése ⇒ Az intézményben szervezett programok folyamatos ismertetése Faliújság, koli-rádió, HONLAP Napi szintű nevelőtanári tájékoztatás ⇒ Spontán programok szervezése Sportolás, vetítés, zenehallgatás, stb. Az INTERNET sávszélesség növelése Az önálló alkotás örömének minél nagyobb körben történő kiváltása Intézményünkben a „Tehetségpont” működtetése (egyetemmel, művészekkel együttműködve) ⇒ Művészeti indíttatású, kreatív körök indítása Igények és lehetőségek felmérése Eszközök biztosítása ⇒ Megjelenési, fellépési lehetőség biztosítása az intézményben, a rendezvényeken és egyéb programokon, ill. kiadványokban Környezetdekoráció Kiállítások Diákújságok szerkesztése, illusztrálása, cikkírás, versek és prózai művek publikálása Fotózás, videózás Fellépés lehetősége diákfórumokon ⇒ Alkotói pályázatokon, művészeti vetélkedéseken való részvétel kezdeményezése Felkészítés Belső pályázatok „Ki Mit Tud?” vetélkedők tagintézményi, ill. intézményi szinten

5.8. Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése A Szeged Városi Kollégium 30-50 éve működő, nagy múltú hat tagintézménye az eltelt évtizedek alatt nagyon sok és felbecsülhetetlen értékű hagyományt, értéket teremtett. A kollégiumok összevonásakor a kollégium vezetése, az intézményi tanács és az összes pedagógus rendkívüli figyelmet fordított arra, hogy az értékes tradíciók ne vesszenek el, minden tagintézmény megőrizhesse egyediségét, egyéni arculatát és továbbra is ápolhassa hagyományait. Ugyanakkor, a fentiek figyelembevétele mellett arra is törekednünk kell, hogy az új intézmény a hat tagintézmény együttese -, a Szeged Városi Kollégium is alakítsa ki egyéni egységes arculatát, teremtsen új értékeket és hagyományokat. Régebbi hagyományok — Gólyatábor, gólyaavató ünnepség (nem minden kollégiumban); — Ady- hét, Ortutay napok… kulturális és sport- játék rendezvénysorozat; — Vers és prózamondó versenyek, színjátszás, irodalmi önképző kör; — Ki Mit Tud? vetélkedők — Kiállítások a diákok kézműves és egyéb alkotói munkáiból; — Nagyon sok szakkör (pl.: kézműves, film-klub, színjátszó, főző, kerámia…) — Különböző sportágakban, játékokban házi, ill. városi megyei szintű versenyek, bajnokságok, vetélkedők egész tanévben (Ady kupa, Gábor D. kupák, bajnokságok…); — Nőnap, Valentin Nap, nemzeti ünnepek, megemlékezések;

— — — —

Mikulás, karácsonyi ünnepségek, farsangok; Végzős diákok búcsúztatása, ballagás; Kollégiumi kirándulások Az Ortutay Koll. AJTP keretében történő kirándulások, táborok, programok

Kialakuló új hagyományaink — A tagintézmények hagyományos rendezvényeinek a jelentős része nyitott a többi tagintézmény részére is, meghívás esetén elvárt a rendező diákok és tanárok részéről, hogy más tagintézmények diákjai is aktív résztvevőként csatlakozzanak. — Tagintézmény-párok, elsősorban az Ady (fiú) és Janikovszky (lány) kollégiumok kölcsönös meghívásos rendezvényei, közös szerepléseik; — „KOLIMPIA” tanévzáró nagyszabású szabadtéri sport-játék ügyességi vetélkedő a kollégiumi csapatok között; — „KOL-COOL” a jégpályán rendezett, korcsolyás ügyességi tagintézmények közötti csapatjáték, vetélkedő; — 5x5 szellemi játékos vetélkedő a kollégiumok között; — Pókerbajnokság; — A sport- munkaközösség számtalan sport – csapat és egyéni – rendezvénye, bajnokságok • Mezei futóverseny; • Terematlétika; • Kispályás foci, kosárlabda, kézilabda bajnokságok; • Asztalitenisz bajnokság; • Sakk bajnokság; • Lány foci; • Tanár-diák sportmérkőzések… — A hat tagintézményi DÖK városi kollégiumi szinten együttműködik, közös képviselettel rendelkezik; — Elkészült (és folyamatos fejlesztés alatt áll) Szeged Városi Kollégium HONLAP-ja — Az egységes arculat jegyében és az összetartozást hangsúlyozva, közös LOGO-t, azonos formátumú fejlécet, e-mail címeket és névjegykártyákat alkalmazunk. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

A tanulók intézményi és tagintézményi kötődésének, identitásának erősítése ⇒ A hagyományok bemutatása a belépő tanulóknak Gólya-tábor, hagyományőrző tagintézményi programok, rendezvények ⇒ Szeged Városi Kollégium nagy közösségébe való tartozás erősítése A közös rendezvények, versenyek ápolása és újak kitalálása Az intézményi szintű DÖK tevékenység erősítése, támogatása

Élőbb kapcsolatrendszer kialakítása a médiával ⇒ Az írott és elektronikus sajtó rendszeres értesítése a fontosabb kollégiumi eseményekről Meghívás Tudósítás küldése ⇒ A PR munka fejlesztése Sajtótájékoztatók Reklám Honlap-fejlesztés (kiemelten a tagintézményi részeket)

5.9. Együttműködés, kapcsolatfejlesztés az intézmény fontosabb külső partnereivel A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: Célok ⇒ Feladatok

Tevékenységek

A tanulók szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés erősítése ⇒ A szülők gyakoribb meghívása, tájékoztatása, egyeztetés A tagintézmények által szervezett „nyílt nap(ok)”, családi hétvégék szervezése Csoportvezetők által szervezett csoport- családi hétvégék A meglevő partnerekkel kialakított kapcsolat megtartása és erősítése ⇒ A partneriskolák igényeinek felmérése, a kollégiumi törekvések megismertetése, együttműködés erősítése Rendszeres konzultációk az IMIP szerint Közös, kollégium-iskola rendezvények, programok szervezése ⇒ Tartós vagy ideiglenes együttműködési megállapodások kötése Kezdeményezés Megállapodások előkészítése Új partnerek bevonása a célkitűzéseink megvalósításába ⇒ A szóba jöhető civil szerveződések feltérképezése Civil kezdeményezések figyelése ⇒ A lehetséges együttműködés területeinek kijelölése és működtetése Konzultációk Közös programszervezés

5.10. Minőségfejlesztés Legfontosabb céljaink, feladataink — Az intézmény vezetési színvonalának folyamatos fejlesztése, mely hozzájárul: • Az intézmény pedagógiai, személyi, vezetési és tárgyi feltételeivel összefüggő nehézségek azonosításához és megoldási módok kimunkálásához. • Az egyéni szükségletek, igények és a továbbképzések összehangolásához. • A pedagógusok és a vezetés közötti kommunikáció hatékonyabbá tételéhez. • A feladatok arányosabb elosztásához • A Pedagógia Program folyamatos fejlesztéséhez. — Az intézményben az oktatás – nevelés szakmai színvonalának folyamatos emelése. • Segítségnyújtás abban, hogy a pedagógus egy — a tantestület által elfogadott — teljesítmény-kritériumsor alapján képet kaphasson teljesítményének külső megítéléséről. • Az egyéni fejlődés és teljesítmény elismerése és megbecsülése. • A pedagógus szakmai továbbfejlődésének elősegítése tanácsadással, egyéni célok kitűzésével. • A ciklus végén az összegyűlt tapasztalatok alapján olyan új célok kitűzése, feladatok meghatározása, amelyek az intézmény egész rendszerére fejlesztően hatnak. — A tanulói neveltség és teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése • Az ellenőrzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását. • Hívja elő a pozitív értékrend igenlését. • Járuljon hozzá a jó légkör és a belső rend kialakításához. • Segítse a tanulók ellenőrzési, értékelési képességeinek fejlődését, az öntevékenység kibontakozását. • Az értékelés legyen segítő szándékú, fejlesztő hatású.

Pedagógiai Program. Szeged Ősz

Recommend Documents