Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014
A beton szulfát korróziója (sulfate attack) A portland cement alapú beton műtárgyak szulfátion (SO42-) tartalmú
fluidumok hatására jelentős károsodást szenvedhetnek. A felszín alatti vizek gyakran tartalmaznak szulfátionokat lényeges koncentrációban, így a beton létesítmények alapjai gyakran vannak kitéve ilyen típusú korróziónak.
A beton szulfát korróziója A
szulfátionok behatolása a betonba térfogat növekedést és repedezettséget idéz elő ezáltal jelentősen csökkenti a beton élettartamát. A jelenséget már a 19. szd (1890-es évek) óta ismerik. Candlot és Michaelis közölt róla először tudományos cikkeket („cement bacillus”). Azóta számos formáját ismerték fel. 1. a hagyományos formája ettringit és/vagy gipsz képződéssel jár, és elsősorban a trikalcium aluminátot (C3A), a Ca, Al hidrátokat (C-A-H), és a Ca(OH)2-t támadja meg. 2. a fizikai formája a szulfát tartalmú sók a beton felszínén vagy ahhoz közeli kristályosodásával áll kapcsolatban. Elsősorban a Ca(OH)2-t támadja meg. 3. a késleltetett ettringit képződés elsősorban a C-A-H és a monoszulfát hidrát fázisokat támadja meg. 4. AFm fázisok képződésésvel járó szulfát korrózió, elsősorban a C-A-H fázisokat támadja meg.
A beton szulfát korróziója Szulfát korrózió
Kioldásos szulfát korrózió
Expanzív szulfát korrózió
A Ca tartalmú fázisok főleg a portlandit kioldásával jár
Külső szulfát korrózió
Belső szulfát korrózió
Külső szulfát korrózió External sulfate attack (ESA) • Permeabilitás: • kapillásris pórusok (nagy w/c arány, gyenge megkötés) • makro üregek (kis w/c arány, friss beton elégtelen kompakciója) • mikrorepedések (ciklikus hűtés/fűtés és száradás/nedvesedés) •Szulfátos környezet: • felszín alatti víz • talaj
•Víz jelenléte: • nedves környezet
Külső szulfát korrózió External sulfate attack (ESA) A külső forrásból táplálkozó szulfátkorrózió okozta károsodás alapvetően
három kémiai mechanizmushoz köthető: ① Portlandit és C-S-H gélek szulfát hatásra bekövetkező átalakulása: Na2SO4 + Ca(OH)2 + 2H2O ⇒ 2NaOH + CaSO4*2H2O MgSO4 + Ca(OH)2 + 2H2O ⇒ Mg(OH)2 + CaSO4*2H2O
K2SO4 + Ca(OH)2 + 2H2O ⇒ 2KOH + CaSO4*2H2O 3MgSO4 + Ca3(SiO3OH)2*2H2O + 8H2O ⇒ 3CaSO4*2H2O + 3Mg(OH)2 +
H2Si2O5 (aq) Ezek az átalakulások térfogat növekedést (expansion) és leválást (spalling)
is okoznak, azonban a legfontosabb tulajdonságuk, hogy csökkentik a cement pép adhézióját és szilárdságát. Ez utóbbiak a C-S-H fázisok Catartalmának csökkenéséhez és ezáltal a cement kötő tulajdonságainak gyengüléséhez vezetnek.
Külső szulfát korrózió External sulfate attack (ESA) ② Ca, Al- hidrátok és monoszulfát hidrátok szulfátos átalakulása: Ca4Al2O6(SO4)*14H2O + 2SO42- + 18 H2O ⇒ Ca6Al2(SO4)3(OH)12*26H2O Ca 4Al2(OH)12 + 2CaSO4*2H2O + SO42- + 20H2O ⇒
Ca6Al2(SO4)3(OH)12*26H2O Ez a folyamat elsősorban a repedéseket és a fellazulások okozó késleltetett
ettringit képződésnél jelentős. Valamennyi szulfát só (Na, K, Mg) okozhat ilyen jelenséget CaSO4 is részt vehet a folyamatban. ③ CO32- jelenlétében a szulfátionok C-S-H és portlandit fázisokat
alakítanak át thaumazittá: 0,5 C3S2H8 + 1,5CH + Ŝ + Ĉ + 9,5H ⇒ C3SŜĈH15
A taumazitos átalakulás a legsúlyosabb szilárdsági és adhéziós csökkenést
okozza a beton szulfátos korróziója során. A C-S-H fázisok rohamos fogyasztása egy képlékeny masszává alakítja a szilárd betont. Bármely típusú szulfát só hatására végbemehet, humid klímán <15 °C hőmérsékleten
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA) A thaumazitot 1880-ban Nordeskiöld
fedezte fel Ca3Si(CO3)(SO4)(OH)6*12H2O Szerkezetében nagyon hasonlít az
ettringitre. A Si oktaéderes koordinációjú, az Al-ot Si, míg a SO42-ionokat részben CO32- helyettesíti a kristályrácsban. A thaumazit vékony megnyúlt pálcika
alakú prizmás kristályokból halmazokat alkot
álló
A kristályok hossza 50-200 µm-t is
elérheti, míg keresztmetszetük a 0,52 µm tartományban mozog.
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA) A thaumazit képződéséhez Ca-szilikát forrásra (C-S-H fázisok),
szulfátokra, karbonátokra és jelentős nedvesség tartalomra van szükség. A thaumazit jóval stabilabb alacsonyabb hőmérsékleteken mert az kedvez a Si oktaéderes koordinációjának. Néha magasabb hőmérsékleteken is képződik, és ha egyszer már kialakult akkor akár 30 °C-on is képes átalakulás nélkül megőrződni. Thaumasit portlandit jelenlétében és annak hiányában is képes képződni, habár többnyire a beton szerkezetek kilúgozott felszínhez közeli régióiban fordul elő gyakran. Elsősorban az alkalikus környezet (pH≥12,5) kedvez a képződésének, míg a kilúgozás során beálló alacsonyabb kémhatás (pH≤8) a gipsz képződést serkenti. A legújabb kutatások kimutatták, hogy ha a thaumazit kialakult, akkor az képes alacsonyabb pH-n (pH: 6-8) is stabilan megőrződni.
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA) Thaumazit képződhet közvetlenül C-S-H gélből: Ca3Si2O6(OH)2*2H2O + 2CaSO4*2H2O + 2CaCO3 + 24H2O ⇒
Ca3Si(OH)6(CO3)(SO4)*12H2O + Ca(OH)2 A másik lehetséges reakció amikor ettringitből és C-S-H ból képződik ez
az ún. „Woodfordite út”: Ca6Al2(SO4)3(OH)12*26H2O + Ca3Si2O6(OH)2*2H2O + 2CaCO3 + 4H2O
⇒ Ca3Si(OH)6(CO3)(SO4)*12H2O + CaSO4*2H2O + 2Al(OH)3 + 4Ca(OH)2
A thaumazit képes képződni gipszből, portlanditból, C-S-H-ból, kalcitból
és vízből alacsony >3g/l SO42- koncentráció mellett. Az ettringit mintegy alapul szolgál a thaumazit nukleációjához, a Woodfordite út nagyon alacsony ≤2 °C alatt megy végbe nagyon hosszú idő alatt.
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA) 1. zóna: nincs jellegzetes mikrorepedés
hálózat, csupán tűs thaumazit illetve ettringit kristályokkal kitöltött üregek. 2. zóna: káros thaumazitosodás jelenik
meg vékony mikrorepedés hálózat formájában amit thaumazit kristályok töltenek ki kevés kalcittal. A repedések a beton felszínnel közel párhuzamosak. 3. zóna: vastag repedéshálózat tömeges
megjelenésű thaumazit kristályokkal kitöltve. Az aggregátum szemcsék felszínét vékony thaumazit kéreg vonja be. 4.
zóna: teljesen kifejlődött TSA, átalakulatlan beton szigetecskékkel, az alapanyag porló fehér masszává alakult
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA)
Külső szulfát korrózió Thaumazitos szulfát korrózió (TSA) A thaumazitosodás romboló hatása abban áll hogy, egyrészt a C-S-H
fázisokat lecseréli, de velük ellentétben nem funkcionál kötőanyagként, másrészt nagyobb moltérfogata van a helyettesített fázisoknál ezért feszítő hatása van a betonszerkezetre. Ásványfázis
Képződési szabadentalpia (ΔfG0) [kJ/mol]
Moláris térfogat (V0) [cm3/mol]
portlandit
-897,01
33
alit
-3382,3
89
Jennit (C-S-H)
-2480,81
78
Tobermorit (C-S-H)
-1744,36
59
mono-carbo aluminát
-7337,50
262
mono-szulfo aluminát
-7778,5
309
ettringit
-15205,94
707
thaumazit
-15128,46
663
gipsz
-1797,76
75
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok Víz telített körülmények – diffúziós transzport A
cement péphez képest szinte minden környezet savas, következésképpen az alkáliák (Na+, K+, OH-) nagyon gyorsan kimosódnak a pórusfluidumból, amit Ca(OH)2 beoldódása követ. A Ca kimosódást a C-S-H fázisok dekalcifikációja követi, ez együttesen a pH erős csökkenéséhez vezet. pH<10 esetén az ettringit és a monoszulfát instabillá válik.
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok Si Ca S
Ca S Ca+Mg
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok Nedvesedés és kiszáradás ciklikus váltakozása – adszorpciós
transzport mechanizmusok: Az időjárási viszonyokkal áll kapcsolatban. Nedves idő → víz telítődés, Száraz idő → kiszáradó beton pórusrendszer, oldott sók kicsapódnak. A sók közül a Na2SO4 a legfontosabb: vízmentes formája a tenardit (Na2SO4), kristályvizes formája a mirabilit (Na2SO4* 10H2O). Na+ + SO42- ———— párolgás ———→ Na2SO4* 10H2O Na2SO4* 10H2O ←—— nedvesedés/száradás ——→ Na2SO4
Egységnyi anyagmennyiségű mirabilit lényegesen nagyobb térfogatot
tölt ki mint ugyanannyi tenardit. A két fázis folyamatos átkristályosodása feszítő hatást vált ki a beton
pórusrendszerében, ami mikrorepedések kialakulásához és a beton kohéziójának jelentős gyengüléséhez vezet.
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok Sókivirágzás – Efflorescence: a felszín alatti víz beszivárgása a beton
mikrokapillárisaiba majd kicsapódása a beton pórusrendszereiben illetve a felszínén. A kapilláris emelkedés és a párolgás van versenyben a folyamat során Egy bizonyos magasságban (hS) a két folyamat egyensúlyba kerül egymással A betonon átdiffundáló fluidum túltelítetté válik és amikor a hS magasságot eléri oldott anyag tartalma kikristályosodik. Ha a kristályosodás a beton felszínén következik be az a sókivirágzás (salétromosodás), ha a betonon belül (sublorescence) akkor az szétfeszítheti a betont.
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok Kivirágzás, salétromosodás
Külső szulfát korrózió Transzport mechanizmusok A w/c arány hatása:
A
cement pép kapilláris porozitását a víz/cement arány határozza meg. A szulfátos beton degradáció kezdetéig kijelölhető egy biztonsági régió ~ 0,45 w/c aránynál. Ez alapján úgy tűnik hogy a degradációig eltelt idő és a w/c arány átmeneti függvény kapcsolatban állnak egymással. A 0,45 w/c arány perkolációs küszöb értéknek is tekinthető. >0,45 advektív transzport
<0,45
transzport
diffúzió
domináns
Belső szulfát korrózió Internal sulfate attack (ISA) A belső szulfát korrózió (internal sulfate attack – ISA) egy viszonylag
újonnan felfedezett jelenség (1980) a vasbeton talpfák vizsgálata során fedezték fel. Korai ettringit képződés (early ettringite formation – EEF): órák alatt
megy végbe még a megkötési szakasz előtt/alatt, nem okoz semmilyen károsodást Ca3Al2O6 + 3(CaSO4 * 2H2O) + 26H2O ⇒ Ca6Al2[(OH)12|(SO4)3] *26 H2O
Az ettringit későbbi (több hónap vagy évvel később) képződéséhez
kapcsolódó heterogén térfogat növekedés viszont komoly károsodásokat okozhat a betonban, mivel mikro repedéseket és felületi leválásokat idéz elő a betonműtárgyakban. Ennek a típusú ettringit képződésnek mind a külső mind a belső forrásból származó szulfát korrózió esetében van jelentősége.
Belső szulfát korrózió Internal sulfate attack (ISA) Mikrorepedezettség: Termális és száradási
zsugorodás okozta deformáció Magas hőmérsékletű gőz érlelés Alkáli-szilika reakciók Szerviz körülmények között bekövetkezett igénybevétel
Késői szulfát felszabadulás: Kén gazdag klinker fázis Gipsz tartalmú aggregátumok
Ettringit termális bomlása Szulfát felszabadulás C-S-H
fázisokból
Belső szulfát korrózió Késleltetett ettringit képződés (DEF) Késleltetett ettringit képződés (delayed ettringite formation – DEF) Két fő mechanizmust lehet elkülöníteni: 1. az ettringit hőbomlása majd újraképződése víz telített környezetben
szobahőmérsékleten 2. szulfát felszabadulás és beoldódás a mikrorepedések
pórusfluidumába, majd ettringit képződés Az ettringit hőbomlási mechanizmusa: Ca6Al2(SO4)3(OH)12·26H2O ⇌ Ca4Al2O6(SO4)·14H2O + 2CaSO4*2H2O +
16H2O A hidrotermás körülmények között érlelt betonok (pl. gőz érlelés) esetében
a monoszulfáttá és gipsszé bomlott ettringit lassú (hónapok, évek) folyamat során visszaalakul és jelentős térfogat növekedést okoz.
Belső szulfát korrózió Késleltetett ettringit képződés (DEF) Szulfát felszabadulási mechanizmus: három lényeges alapeleme van Mikrorepedezettség Késői szulfát felszabadulás Jelentős vízkitettség
Mikrorepedezettség: a jelenség legfontosabb okai a következők Magas hőmérsékleten végzett érlelés Durva aggregátumok körüli repedéseket okozó ASR Ciklikus időjárási hatások (melegedés/hűlés; vizesedés/száradás;
fagyás/olvadás) Dinamikus üzemi terhelés Plasztikus zsugorodás Aggregátum szemcsék magas belső porozitása Cement-aggregátum közötti átmeneti zónák Lokális stressz felhalmozódás előfeszített szerkezetekben
Belső szulfát korrózió Késleltetett ettringit képződés (DEF) Késői szulfát felszabadulás: A
modern klinkergyártó kemencékben használt kén gazdag tüzelőanyagból akár >2,5 wt% kén is kerülhet a cementbe, főleg lassan oldódó szulfátok formájában. Ezt az EEF nem de a DEF fel tudja használni. Akkor tud a folyamat igazán hatékony lenni ha üregek illetve mikro repedések vannak a betonban. A kemence tüzelő anyagán kívül potenciális szulfát források még: Gipsz tartalmú vagy azzal szennyezett aggregátumok Az EEF során képződött ettringit hőbomlása során felszabadult szulfát A C-S-H fázisokon magas hőmérsékleten (pl.: gőz érlelés) adszorbeálódott
kén lassú felszabadulása
Vízkitettség hatása: A víz transzport közegként szolgál az ettringit alkotóinak (SO42-,
AlOH4-, Ca2+) mobilizálásában Sokkal inkább a váltakozó nedves száraz periódusok növelik az ettringit képződését mint a folyamatos víztelítettség
Belső szulfát korrózió Késleltetett ettringit képződés (DEF) Mikroszövet:
Belső szulfát korrózió Késleltetett ettringit képződés (DEF) A gőz érlelés és a szulfáttartalom hatása
Szulfátállóság növelő adalékanyagok Szálló hamu hatása:
Szulfátállóság növelő adalékanyagok Kohósalak hatása:
Szulfátállóság növelő adalékanyagok Kohósalak + Al2O3 hatása: