School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola

School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola

Pedagógia és nevelési program


Pedagógiai Program

Szeged, 2013. április 01

1



I.

BEVEZETŐ ....................................................................................................................... 4 A mai iskola és a holnap iskolája ....................................................................................... 5 1.1. Az iskola küldetésnyilatkozata ........................................................................................ 5 1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok ....... 7 1.3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat ............................................ 8 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................ 17 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai................................................................................................................................. 17 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 18 2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................... 20 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ...................................................................... 20 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása................................................... 22 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................... 23 2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................. 25 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 26 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................. 26 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ......................... 27 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............. 28 2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 28 2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................... 29 2.7. Egészségnevelési program ............................................................................................ 30 2.8. Környezeti nevelési program ........................................................................................ 30 2.9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............. 33 2.9.1 A magatartás értékelésének elvei ............................................................................ 33 2.9.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................................. 33 2.9.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................... 34 2.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................. 35 2.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái .................................... 36 III. HELYI TANTERV ....................................................................................................... 37 3.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve ......................................................................... 37 A választott kerettanterv megnevezése: kifutó rendszerű képzésekre............................... 37 A szakközépiskola 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai ..................... 38 A kulcskompetenciák fejlesztése ....................................................................................... 40 Óratervek, képzési feltételek (az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel megjelentetett OKJ szerinti szakképesítésekre)................................................................................................ 43 A választott kerettanterv megnevezése 2013/2014 tanév ................................................. 43 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......... 45 3.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 46 3.4. Mindennapos testnevelés............................................................................................... 46 3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............... 47 3.6. Projektoktatás ................................................................................................................ 47 3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 47 3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ... 49 3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .............. 51 3.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................... 51 3.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................... 52 A vizsgaszabályzat célja ................................................................................................... 52 A vizsgaszabályzat hatálya ............................................................................................... 52 Alapvizsga (kis érettségi) ................................................................................................. 56 2



3.12. A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése .............. 58 Az értékelés gyakorlatának alapelvei ............................................................................... 58 Tantárgyi minősítések ...................................................................................................... 59 Modulok értékelés és minősítése ...................................................................................... 60 3.13. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................... 60 3.14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................. 61 3.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................. 61 IV. SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................ 62 2013/2014 tanév - szakmai program .................................................................................... 62 V. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtása .................................. 63 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ......................................................................................... 64 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ........................................................................ 64 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ............................................................ 66 Módszertani elemek ............................................................................................................. 66 VI. Kulturált közlekedésre nevelés...................................................................................... 67 Tanórán kívüli közlekedés-oktatás formái ........................................................................... 67 VII. Bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, erőszakmentes konfliktuskezelő-technikákkal összefüggő ismeretek ............................................................................................................... 68 Kriminalitás .......................................................................................................................... 68 Jogi szabályzás ..................................................................................................................... 68 Viktimológiai megközelítés ................................................................................................. 68 A megelőzés lehetséges formái: ........................................................................................... 68 Általános cél: ........................................................................................................................ 68 Eszközök: ............................................................................................................................. 68 Iskolai drogstratégia ............................................................................................................. 69 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek ................................. 69 VIII. A Pedagógiai Program mellékletei ............................................................................ 70 IX. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 71

3



I. BEVEZETŐ A Szegeden működő School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola eleinte érettségi utáni OKJ szerinti szakképzést folytatott nappali tagozaton. Tanulóink jelentős része kollégista, sok a valamilyen okból hátrányos helyzetű diákunk. Ezért az iskola igyekszik diákjai számára a tanórán túl is kulturált és hasznos időtöltést biztosítani (számítógépterem használata, Internet használat, sokféle sportolási lehetőség). Diákjaink az elméleti képzés mellett, gyakorlati képzést is kapnak. A megyében jelen lévő cégekkel jó együttműködés, munkakapcsolat alakult ki. Az ügyféligények naprakészen jelen vannak az oktatásban. A partnerközpontú működésre való figyelem a diákoknak elsajátítható az iskolai éveik alatt. Ez nagy segítséget jelent a későbbi munkavállalás során is. Kialakul a diákokban a: jó kommunikációs készség; empátiakészség; szolgáltatás szükségessége. vállalkozási készségek Az általunk meghirdetett szakmák többségében – így pl. gazdasági informatikus, idegenforgalmi szakmenedzser, újságíró, idegenvezető – új oktatási módszereket is alkalmazunk. Az elméleti képzés mellett a gyakorlati oktatás kerül előtérbe, oly módon, hogy a diákok nem csak a hagyományos tanteremben és iskolai követelmények szerint gyakorolnak, hanem életszerű játékok, tréningek keretében is elsajátítják szakmájuk mesterfogásait, és a tanirodai foglalkozások is rendszeresek. Minden szakon tanítunk számítástechnikai ismereteket, fontosnak ítéljük, hogy tanulóink úgy kerüljenek ki az intézményből, hogy legalább alapszintű ismeretekkel rendelkezzenek, Internetet, CD jogtárat használni tudják. Képzési profilunk egyik meghatározó ágazata az informatikához kapcsolódó szakok tanítása. Öt számítógépteremben összesen 102 számítógépen oktatunk. a számítástechnika alapjainak elsajátítása után általunk kialakított irodákban gyakorolják a szakma specifikus szoftverek és eszközök használatát; képzeletbeli vállalkozásokat kell létrehozniuk és működtetniük – a cégalapítástól, a marketing stratégia kidolgozásán keresztül a mindennapi üzleti folyamatok bonyolításáig (beleértve ide akár a tele- és mobilkommunikációt, vagy a vállalati kultúra mérését és alakítását stb.). Az Európai dimenzió is megjelenik iskolánk Pedagógiai programjában. - idegen nyelvek tanulásának fejlesztése - EU oktatási programokon való részvétel - európai identitástudat erősítése - külföldi diákcsere programok - EU oktatásügyi információ-tapasztalatcsere elősegítése Környezetünkben a gazdasági vállalkozásokkal intenzív és rugalmas kapcsolatot alakítottunk ki, így érzékeljük a jelentkező igényeket. Ezért a 2009/2010 tanévtől elindítottuk a 9-12. osztályos szakközépiskolai képzést idegenforgalmi és informatikai szakiránnyal, valamint a 11-12. osztályos szakiskolai szakképzést irodai asszisztens szakiránnyal. Érettségi utáni OKJ-s iskolarendszerű képzésekben nappali és esti tagozaton oktatunk. Kiemelten kezeljük a számítástechnika oktatását. 4



Személyi feltételeink biztosítottak, Tanáraink rendszeresen részt vesznek szakirányú továbbképzéseken, publikálnak, könyvet írnak, Továbbképzésekben is részt vállalunk. A megye vállalkozásaival, cégeivel sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani. Több cég vezetőjét, munkatársát is sikerült bevonnunk az oktatásba, hiszen fontos célunk a gyakorlatorientált képzés megvalósítása. A tanulóink gyakorlatának is jelentős része a megyében zajlik. Így valós képünk van a munkaerőpiaci igényekről. A cégek nemcsak gyakorlatra fogadják hallgatóinkat, hanem sok esetben munkahelyük is lesz és alkalmazzák őket a szakvizsgák után is. Segít az elhelyezkedésben az is, hogy Szeged jelentős idegenforgalmi központ. Jól mutatja iskolánk fejlődését az a tény, hogy míg induláskor, 1999-ben egy szakon alig több, mint húsz diákkal indultunk, eddig 8692 tanuló felsőfokú, illetve emelt szintű és 4376 tanuló középfokú végzettséget szerzett iskolánkban. A mai iskola és a holnap iskolája Iskolánk egy országos iskolahálózat része. Együttműködés elsősorban ezekkel az iskolákkal van (Békéscsaba, Budapest, Cegléd, Dunakeszi, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Nagykálló, Szeged, Zalaegerszeg, Székesfehérvár). Az együttműködés fontos része a képzési tapasztalatok, információk rendszeres átadása (évente több alkalommal 1-3 napos találkozók intézményvezetői, szaktanári szinten egyaránt). A szoros együttműködés eredményeképpen jelenleg a szegedi iskola tagintézményeként működik a kiskunfélegyházi iskola. Oktatási célunk, hogy végzős diákjaink otthonosan mozogjanak a számítástechnika és a gazdaság világában. Korszerű ismeretekkel felvértezve kerüljenek ki iskolánkból biztatva őket a további tanulásra. A képzési kínálat és annak folyamatos fejlesztése biztosítja, hogy a végzettek biztos jövőképpel és reális egyéni karriertervvel kezdjék pályájukat. 1.1. Az iskola küldetésnyilatkozata Olyan helyzet kialakítása a cél, amelyben intézményünk megteremtette a változás és stabilitás egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan működik. Úgy tudjuk értékeinket megőrizni (nevelőtestület szaktudása, hozzáállása, tervezetten fejlesztett tárgyi feltételek… stb.), hogy közben képesek legyünk alkalmazkodni a kihívásokhoz (a nemzeti szakképzés fejlesztése, társadalmi igények). Munkánk rendszeres értékelésével iskolánkban jellemző az innovációs képesség, képesek leszünk módosítani, fejleszteni tevékenységi területeinket, új programokat, módszereket adaptálunk, alkalmazunk. Az intézményvezetés a fenntartóval együttműködve az értékelési rendszer működtetése során feltárt eredményekre, hiányosságokra építve alakítja ki a fejlesztési stratégiáját. Pedagógusaink többsége aktívabban vesz részt a szakmai minőségfejlesztő munkában, részesei lesznek az értékelési és innovációs folyamatoknak. Látniuk kell, és el kell fogadniuk, hogy a partnerek (diákok, előző és következő iskolafok, munkaerőpiac, szakmai ágazati és helyi támogatók) elvárásainak megfelelő minőségi munka az intézményünk fennmaradásának, hatékony működésének záloga. 5



A School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Kft által fenntartott és működtetett közoktatási intézmény célja és feladata, hogy • tanulóit művelt, jellemes emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet, hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; •

képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelkiszellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére.

Az iskola úgy tudja elérni nevelési céljait, hogy • növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; • növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; • a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; • a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; • gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; • megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; • rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: - Pedagógiai feladataink megvalósítása során törekszünk arra, hogy az ismert eszközök, módszerek és eljárások közül mindig a legmegfelelőbbet válasszuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevelés és oktatás során a körülményektől függően eltérő mértékben, többféle módszer alkalmazására van szükség. A megfelelő stratégiák, eszközök kiválasztásához szükségesnek tartjuk: - minél több módszer és eljárás alapos ismeretét - pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését - pedagógus önismeretét - a tanulók egyéni adottságát (életkor, képesség, érdeklődés, előzetes tudás) a tananyag, az adott körülmények figyelembevételét A módszer kiválasztásakor a tanári magyarázat mellett fontosnak tartjuk a tanulói aktivitást igénylő módszereket is (megbeszélés, vita, kiselőadás, szemléltetés)

6



1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) (hatálybalépés dátumainak megfelelően: 2012. 09.01; 2013. 01. 01; 2013. 09. 01; 2014. 09. 01; 2016. 01. 01) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről. • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről • 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel az Országos Képzési Jegyzékről • 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról. • 100/1997.(VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. • 20/2007. 8V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. • 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről • 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. • 110/2012.(VI.4.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. • Szeged város rövid, - közép, - és hosszú távú köz-és szakoktatási terve.

7



1.3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA alapító okirata 115/2012 számú, 2012. december 20-án kelt határozatával módosította/elfogadta a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos 2013. január 01-től Alapító neve: székhelye: Fenntartó neve: székhelye: Működtető neve: székhelye: Intézmény hivatalos neve: rövid neve: nemzetiségi/nemzetközi nyelven: OM azonosítója Intézmény típusa: Kt. 78§ (2).c, (4).

School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Társaság 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12. ( Cg.: 06-14-000117 ) School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SCHOOL OF BUSINESS SZEGED SCHOOL OF BUSINESS SZEGED

101 390 Többcélú intézmény: összetett iskola (szakközépiskola, szakiskola)

(Nkt. 7. § (1) és 20. § (1))

da) da) da) da) da) da) db) db) dc) dc) dd) dd)

Intézmény feladatellátási helye(i) Székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt.12. fsz. 2. Telephelye(i): 1. 6723 Szeged, József Attila sgt. 118-120. Telephelye(i): 2. 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 6-8. Telephelye(i): 3. 6723 Szeged, Felső Tisza-part 25. Telephelye(i): 4. 6721 Szeged, Szent György tér 7. Telephelye(i): 5. 6727 Szeged, Lidicei tér 1. Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KISKUNFÉLEGYHÁZI TAGINTÉZMÉNYE Telephelye(i): 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 9. Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA CEGLÉDI TAGINTÉZMÉNYE Telephelye(i): 2700 Cegléd, Rákóczi F. u. 46. Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLCI TAGINTÉZMÉNYE Telephelye(i): 1. 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. 8


dd) de)


Telephelye(i): Tagintézménye(i):

2. 3534 Miskolc, Kárpáti u. 1. SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KOMLÓI TAGINTÉZMÉNYE de) Telephelye(i): 7300 Komló, Gorkij u. 2. Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Alapfeladata (Nkt. 4. § 1.) h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, (Kt 29.§) i) szakiskolai nevelés-oktatás, ( Kt 27.§) n) felnőttoktatás (Kt. 78.§) Szakfeladat: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a 853211 szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a 853221 szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési 853231 évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés TEÁOR 85.31’08 Általános középfokú oktatás 85.32’08 Szakmai középfokú oktatás 85.41’08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás 85.42’08 Felsőfokú oktatás Az intézmény további tevékenységei: 85.51’08 Sport, szabadidős képzés 85.52´08 Kulturális képzés 85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás 85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység 47.61´08 Könyv-kiskereskedelem 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 56.29’08 Egyéb vendéglátás 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 81.10´08 Építményüzemeltetés 93.19’08 Egyéb sporttevékenység 94.99´08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Székhely: 20 Fő 1. telephely: 175 Fő 2. telephely: 150 Fő 3. telephely: 30 Fő 4. telephely: 130 Fő 5. telephely: 120 Fő 9



Kiskunfélegyházi 125 Fő telephely Ceglédi telephely 150 Fő Miskolci 1. telephely: 180 Fő Miskolci 2. telephely: Gyakorlati tanműhely, könyvtár Komlói. telephely: 70 Fő Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola Nappali rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatás nappali, esti, levelező és 4 év, 9 - 12. évfolyamokon az 1993. évi 79.tv. 29.§-a szerint, kereskedelemmás sajátos munkarend, marketing, vendéglátás- idegenforgalom, informatika szakmacsoport szakközépiskolában Nappali rendszerű iskolai oktatás, 1, 1,5, 2 év (1/13, 2/14) az 1993. évi 79.tv. 29.§-a és a 133/2010.(IV.22.) Korm. felnőttoktatás nappali, esti, levelező és rendelet (Országos Képzési Jegyzék)-ben meghatározottak szerint. más sajátos munkarend, szakközépiskola A 2011.évi CLXXXVII. tv. 21.§ alapján 13. 14. és 15. évfolyam szakképzési évfolyamain Szakiskola 9. és 10. évfolyam (2 év) általános műveltséget megalapozó képzés az 1993. évi 79.tv. 27.§-a szerint Nappali rendszerű iskolai oktatás, A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) felnőttoktatás nappali, esti, a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8., levelező és más sajátos b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9., munkarend, szakiskola c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11., d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13. 9., 10., 11. évfolyam (3 év) előrehozott szakképzés az 1993. évi 79.tv. 27.§ (4) szerint A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8., Szakiskola szakképzési b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9., évfolyamokkal c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11., d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13 2 vagy 3 év (1/11, 2/12, 3/13) az 1993. évi 79.tv. 27.§-a és a 133/2010.(IV.22.) Korm. rendelet (Országos Képzési Jegyzék)–ben meghatározottak szerint. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) Szakiskola szakképzési a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8., évfolyamokkal b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9., c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11., d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13 1 illetve 2 éves formában szakiskola 9. és 10. évfolyam az 1993. évi 79.tv. 27.§ (8) alapján Szakiskolai felzárkóztatás A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8., Felsőfokú szakképzés 2 éves formában Felnőttképzés: felnőttképzés éves terve szerint

Szakképzés

10



SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZEGED tekintetében: A nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás OKJ szakjai Szak Szak megnevezése macs oport

OKJ száma

Képzési forma

Képzési idő (évf.ok)

nappali, esti

4 (1/ 9., 2/10., 3/11., 4/12. )

54 481 04 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 481 02 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 481 03 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 347 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 321 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

55 812 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

Általános középfokú oktatás szakközépiskolában 18 7 17 7 7

7

16

- vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport - informatika szakmacsoport - kereskedelem- marketing szakmacsoport Informatikus Elágazás: - Gazdasági informatikus Informatikai alkalmazásfejlesztő Elágazás: - Szoftverfejlesztő - Internetes alkalmazásfejlesztő - Információrendszer-elemző és –tervező Informatikai rendszergazda Rész-szakképesítés: Számítástechnikai szoftverüzemeltető Elágazás: - Webmester - Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető - Számítógéprendszer-karbantartó Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző Elágazás: -Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző - IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző - Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző - Üzleti kommunikációs szakügyintéző

4

Újságíró, konferanszié

18

Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

18

Idegenvezető

54 812 01 1000 00 00

18

Protokoll és utazásügyintéző

54 812 02 0000 00 00

Rész-szakképesítés: Újságíró II. Elágazás: Újságíró I. Elágazás: Idegenforgalmi szakmenedzser

16

Elágazás: - Protokollügyintéző - Utazásügyintéző Ráépülés: - Utazásszervező menedzser - Rendezvény- és konferenciaszervező Marketing- és reklámügyintéző Rész-szakképesítés: Hirdetési ügyintéző Irodai asszisztens

16

Hatósági és közigazgatási ügyintéző

52 345 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK Nappali, esti

3

Sportszervező, -menedzser

52 813 02 0000 00 00

Nappali, esti,

17

1

(1/13)

+ 0,5 (2/14)

52 342 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

1

(1/13)

33 346 01 0000 00 00

2 (1/13. és 2/14.) 1 (1/13.) 1 (1/13.)

11


3

17

Sportedző Rész-szakképesítés - Sportoktató (sportág megjelölésével) * Elágazás: - Fitness-wellness asszisztens - Sportedző (sportág megjelölésével) * Ráépülés - Rekreációs mozgásprogram-vezető Könyvesbolti eladó


52 813 02 0000 00 00

TK Nappali, esti, TK

1 (1/13.)

+1

52 341 06 0000 00 00

Nappali, esti,

(1/13.)

1 (1/13.)

*A Magyarországon szakszövetséggel rendelkező összes olimpiai sportágra SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KISKUNFÉLEGYHÁZI TAGINTÉZMÉNYE tekintetében: A nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás OKJ szakjai Szak Szak megnevezése mac sopo rt

OKJ száma

Képzési forma

Képzési idő (évf.ok)

7

54 481 04 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 481 03 0000 00 00

Nappali , TK

2 (1/13. és 2/14.)

1,5 (1/13. és 2/14.) 1,5 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.)

7

Informatikus

Elágazás: - Gazdasági informatikus - Műszaki informatikus Informatikai rendszergazda

Rész-szakképesítés: Számítástechnikai szoftverüzemeltető Elágazás: - Webmester - Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető - Számítógéprendszer-karbantartó

15

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

52 344 03 0000 00 00

Nappali, TK

15

Vállalkozási ügyintéző

52 344 05 0000 00 00

Nappali, TK

16

Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző

54 347 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

4

Újságíró, konferanszié

54 321 01 0000 00 00

Nappali

52 341 05 0000 00 00

Nappali, TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 812 01 1000 00 00

Nappali , TK

2 (1/13. és 2/14.)

54 812 02 0000 00 00

Nappali , TK

1

Elágazás: -Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző - IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző - Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző - Üzleti kommunikációs szakügyintéző

2 (1/13. és 2/14.)

Újságíró II. Elágazás: Újságíró I.

Rész-szakképesítés:

17 18 18

17

Kereskedő Idegenvezető Protokoll és utazásügyintéző

Elágazás: - Protokollügyintéző - Utazásügyintéző Ráépülés: Utazásszervező menedzser Rendezvény- és konferenciaszervező Marketing- és reklámügyintéző

(1/13)

+ 0,5 (2/14)

52 342 01 0000 00 00

Nappali

1

(1/13)

12



Rész-szakképesítés: Hirdetési ügyintéző 17

Könyvesbolti eladó

52 341 06 0000 00 00

Nappali

1 (1/13.)

3

Sportedző

52 813 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

1 (1/13.)

Nappali, esti, TK

1 (1/13.)

13

Rész-szakképesítés: - sportoktató (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Elágazás: - Fitness-wellness asszisztens - Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Haszongépjármű-vezető

52 813 01 0010 33 01 52 813 01 0010 52 01 52 813 01 0010 52 02

31 841 01 0000 00 00

Elágazás: - Autóbuszvezető - Tehergépkocsi-vezető

SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA CEGLÉDI TAGINTÉZMÉNYE tekintetében: A nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás OKJ szakjai Szak macs oport

Szak megnevezése

OKJ száma

Képzési Forma

Képzési idő (évf.-ok)

16


54 347 01 0000 00 00

Nappali

2 (1/13. és 2/14.)

16

Irodai asszisztens

33 346 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

52 342 01 0000 00 00

Nappali

1 (1/13)

54 346 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK

2 (1/13. és 2/14.)

55 346 01 0000 00 00

Nappali, esti

2 (1/13. és 2/14.) 1,5 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 1 (1/13)

Elágazás: Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző

16

Rész-szakképesítés: Gépíró Gépíró, szövegszerkesztő Marketing- és reklámügyintéző Rész-szakképesítés: Hirdetési ügyintéző Ügyviteli titkár Elágazás: Idegen nyelvi titkár Iskolatitkár Ügyintéző titkár Jogi asszisztens

15


52 344 02 0000 00 00

18

Idegenvezető

54 812 01 0000 00 00

Nappali, esti, TK Nappali, esti

18

Protokoll és utazásügyintéző Elágazás: Protokollügyintéző Utazásügyintéző

54 812 02 0000 00 00

Nappali, esti

17 16

13



SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLCI TAGINTÉZMÉNYE tekintetében: A nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás OKJ szakjai Szak macs oport

Szak megnevezése

OKJ száma

Képzési Forma


16


54 347 01 0000 00 00

Nappali

2 (1/13. és 2/14.)

52 342 01 0000 00 00

Nappali,

1 (1/13)

52 344 01 0000 00 00

Nappali, TK

1,5 (1/13. és 2/14.) 1,5 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.)

15

Elágazás: Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Rész-szakképesítés: Hirdetési ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző

15


52 344 02 0000 00 00

Nappali, TK

7

Informatikus Elágazás: Gazdasági informatikus Sportszervező, -menedzser

54 481 04 0000 00 00

Nappali, TK

52 813 02 0000 00 00


17

3 3

Sportedző Rész-szakképesítés: sportoktató (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Elágazás: Fitness-wellness asszisztens Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Ráépülés: Rekreációs mozgásprogram-vezető Szakirányok: animator, aqua tréner, fittness instruktor, gyermekkori mozgásprogram vezető, orientális táncoktató, személyi edző, szenior tréner, wellness tanácsadó

52 813 01 0000 00 00 52 813 01 0010 33 01

1 (1/13.) 1 (1/13.)

52 813 01 0010 52 01 52 813 01 0010 52 02 52 813 01 0001 54 01 + 1 (1/13.)

SCHOOL OF BUSINESS SZEGED ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KOMLÓI TAGINTÉZMÉNYE tekintetében: A nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás OKJ szakjai Szak macs oport

Szak megnevezése

OKJ száma

Képzési Forma


3

Sportszervező, -menedzser

52 813 02 0000 00 00

1 (1/13.)

3

Sportedző Elágazás: Sportedző (kosárlabda)

52 813 01 0010 52 02


1 (1/13.)

14


A feladatellátást szolgáló vagyon:


Ingatlanok Cím

Alapter Tulajdonos ület Szeged, Tisza Lajos krt. 12. 220 m2 School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Szeged, József Attila sgt. 300 m2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 118-120 Szeged, Tisza Lajos krt. 6-8 300 m2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged, Felső Tisza-part 25. 100 m2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged, Szent György tér 7. 500 m2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged, Lidicei tér 1. 300 m2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kiskunfélegyháza, Kossuth 210 m2 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat u. 9. Cegléd. Rákóczi F. u. 46. 200 m2 Cegléd Város Önkormányzat Komló, Gorkij u. 2.. 220 m2 Komló Város Önkormányzat Miskolc, Kiss tábornok u. 200 m2 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 42. Miskolc, Kárpáti u. 1. 155 m2 School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

Nagyértékű ingóságok

A 100 ezer forint értéket meghaladó ingóságok a székhelyhez és telephelyekhez mellékelt eszköz- és felszerelésjegyzékben kiemelve szerepelnek. az iskola feladatainak ellátásához, jogszerű működéséhez szükséges termeket, helyiségeket, felszerelési tárgyakat a fenntartó egyrészt a Kht. tulajdonában lévő, illetve a gazdálkodás eredményeként tulajdonába kerülő dolgok használati jogának átadásával, másrészt a bérleti jogviszony keretében használatába kerülő ingatlanok, helyiségek, dolgok használati és – az egyes bérleti szerződésekben meghatározott mértékű – hasznosítási jogának átengedésével biztosítja; az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a pénzeszközök is, amelyeket a fenntartó az iskola jóváhagyott éves költségvetése alapján az intézmény önálló bankszámlájára a működés és a feladatellátás finanszírozására átutal; az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a bevételek, amelyek a használati, hasznosítási jog gyakorlásából erednek, továbbá az alapfeladathoz kapcsolódó tandíj, regisztrációs díj, és egyéb díjbevételek, valamint a jelen alapító okiratban megjelölt kiegészítő tevékenységből származó bevételek, a szakképzési támogatás címén – szerződés alapján biztosított – pénzeszközök, illetve az ezek felhasználásával vásárolt – de a Kht. tulajdonát képező - technikai, oktatási és egyéb eszközök használati és hasznosítási joga, az ebből származó bevételek; az iskola számára nyújtott fenntartói, illetve más külső szervek, szervezetek, magánszemélyek által nyújtott, valamint a pályázati úton elnyert támogatások. Az alábbiak szerint oszlik meg a fenntartó, valamint az iskola között: A vagyon feletti rendelkezés joga:

Az iskola igazgatója, a tagintézményre vonatkozóan a tagintézmény vezetője jogosult az iskola működéséhez szükséges,- a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanok, helyiségek, ingóságok, eszközök és felszerelések biztosítása érdekében,- bérleti szerződések megkötésére, megszüntetésére, módosítására (a fenntartó jóváhagyásával).

A fenntartó jogosult az iskola feladatellátását biztosító ingatlanok tulajdonjogának megszerzését eredményező szerződések megkötésére. 15


A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

Az intézmény egyéb jellemzői: az intézmény adószáma az intézmény pénzforgalmi számlaszáma az intézmény képviseletére jogosult neve az oktatás munkarendje egyéb Az alapító okirat kelte, hatálya: Fenntartói határozat száma:


A fenntartó jogosult engedélyezni, hogy a feleslegessé váló vagyontárgyakat az iskolaigazgató selejtezze, vagy értékesítés útján hasznosítsa. Az intézmény működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket a fenntartó az iskola éves költségvetésének jóváhagyásával állapítja meg. Az igazgató az iskola éves költségvetésre javaslatot tesz a fenntartónak, a jóváhagyott költségvetéssel a jogszabályokban, a jelen alapító okiratban és a belső szabályzatokban meghatározottak érvényesítésével, annak keretei között gazdálkodik. Az igazgató határozza meg az iskola vagyonával való gazdálkodás keretében az oktatás tárgyi, technikai fejlesztésének fő irányait. Biztosítja az iskola vagyonába tartozó eszközök – intézményegységenkénti – nyilvántartását, javaslatot tesz a fenntartónak a feleslegessé vált tárgyi eszközök hasznosítására. Az iskola a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének erre a célra jóváhagyott előirányzatán belül, valamint az abban nem szereplő egyéb bevételei terhére önállóan dönt – a fenntartó által meghatározott fő irányok figyelembe vételével – az oktatás tárgyi, technikai fejlesztését szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséről, azzal, hogy ezek az eszközök a fenntartó tulajdonát képezik, de azok használati és hasznosítási joga az iskola vagyonát képezi, a rendelkezési jog pedig az iskola igazgatójáé. 18279661-1-06 10918001-00000164-00270008 Dr. Révész Mihály, Papp Róbert Nappali, esti, TK Az iskola működés kezdete: 1996. szeptember 01.

2012. december 20. 2013. január 01-től 111/2012 számú

16



II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték Munka és minőség

Kommunikációs készség

Állampolgári aktivitás kialakítása

Cél Következetes nevelő és személyiségfejlesztő munkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában majd azt követően is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját. Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében.

Feladat Feladatunk minden tanórai és órán kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, főleg a gyakorlati képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra

Eszköz/eljárás Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedő teljesítményt. A tanári munka minőségében is folyamatosan példát kell mutatni.

Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelv igényes használatát.

Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy

A diákönkormányzat és más diákszervezetek munkájának

Biztosítjuk a könyvtárhasználatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük a tanítási órákon és azon kívül is. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is. Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes 17


erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.


segítségével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon.

példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték

Cél

Feladat

Eszköz/eljárás

Erkölcsi alapok

Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítőképes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása.

A tanárok minősítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére

Pályaérettség

A képzés során tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével

Karrier-tanácsadással felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra. Célunk megismertetni a munka világában preferált értékeket, így

Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben osztályfőnöki 18


kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség fejlesztését és stabilázását. Testi-lelki egészség Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.


a kommunikativitást, kreativitást, kooperativitást, kitartást, megbízhatóságot, motiváltságot, stb.

munkával, részben pedig, a járulékos órakeret terhére biztosított számítógéppel támogatott tanácsadással segítjük. A tanulói igények és az aktuális munkaerőpiaci helyzetnek megfelelően külső szakemberek által tartott előadásokat szervezünk.

A mindennapos testmozgásra való ösztönzés része a személyiségfejlesztésr e irányuló általános tanári tevékenységnek.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat.

19

Alkotóképesség

Az eredmény érdekében való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tétele is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát.

Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskola egészségfejlesztésének fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden pedagógus, elsősorban az osztályfőnök számára: tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését kell biztosítani, amelyben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában valamennyi műveltségterületre kiterjedő, összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. Az „egészségnek”, mint életvezetési értéknek a tanórai és azon kívüli szabadidős programok középpontjában kell állnia. Az iskola szerepe: -

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra.

20


-


Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: -

tanórák osztályfőnöki órák, biológia órák egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók, közösségépítő programok)

Módszerek és eszközök: -

elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák egészségügyi szűrések (iskolaorvos, védőnő)

Elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák: -

kerekasztal-vita, szerepjátékok magyarázó jellegű előadás megfigyelés ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze, relaxációs módszerek, testi nevelés, testedzés állapotfelmérés előzetes és utólagos tesztekkel, egészségnevelő plakátok faliújságok

Az egészség megőrzése érdekében egészségnevelési programunk a következő témakörökre épül: -

személyi higiéné egészséges életvitel egészséges táplálkozás emberi kapcsolatok szexuális nevelés környezet és egészség betegségmegelőzés káros szenvedélyek biztonságra nevelés (balesetek megelőzése, kockázatok, veszélyhelyzetek felismerése, helyes döntések) korszerű fogyasztási szokások kialakítása (reklámok, média hatása)

Sikerkritériumok A tanulók az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét. Tisztában vannak azzal, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. 21



A mindennapi mozgás belső igénnyé válik számukra. Rendelkeznek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, konfliktusaik kezelésében. 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a 'Ne árts!' elvvel, a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé: • telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása • stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák • kisebb sebek ellátása, kötözése • közlekedésbiztonság • veszélyes gyógyszerek és mérgező növények Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A képzés gerincét a szituációs gyakorlatok adták. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet.

22



2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek, képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy az „Egységes Európa” eszméje megvalósulhasson. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a képzés eredményességét és munkahelyi környezetbe való beilleszkedést szolgálják. A közösségfejlesztés nem külön feladat, hanem része a szakmai képzésnek, annak során valósul meg. Elsősorban azáltal, hogy a karrier tervezési képesség kialakításának szolgálatában kiemelt jelentőséget kap a tanulók foglalkoztatása során a munkáltatók által elvárt összetett követelményrendszer, a kommunikativitás, a kooperativitás, és a kreativitás kialakításának szakmai feladatok megoldásával való támogatása • Tudatosítani kell a tanulókban, mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért, mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia. • Fontos, hogy az iskolából kikerülő tanulók tudjanak kommunikálni a sajátjukon kívül egy másik nyelven is. • Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének valamennyi megnyilvánulási formája ellen. A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb lehetőségei bármilyen közös szabadidőprogramok. 2.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. 2.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelőoktató munkájának részét képezik. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: • ünnepélyes tanévnyitó • diákigazgató választási korteshét, diáknapok • az októberi forradalom megünneplése – ünnepi műsor • a végzős évfolyam szalagavatói ünnepsége • megemlékezés a költészet napjáról • osztálykirándulások hagyományos rendje • a végzősök búcsúja az utolsó napon • iskolai ballagás • az iskolai közösségalkotást szolgálják iskolánk szimbólumai, amely összetartozásunkat szimbolizálja.

23



2.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik. A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata: • olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, • a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, • a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, • olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, • a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, • a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, • olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladata: • jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, • olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, • a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, • a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, • a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, • olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

24



2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • • • • •

•

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

25


• • • • •


Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Iskolánk szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését. A tehetséges fiatalok gondozása ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, előbbre jutásának eszköze. A jó képességű tanulók túlhajszolása később csúfos letörésekhez vezethet (idegzeti kimerülés, elfáradás, álmatlanság stb.). A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. -

Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik A második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges.

26



Motiváció, versenyek •

•

•

•

A pedagógiai értékelés első visszajelentési körében a tanulókról, illetőleg a tanulás eredményeiről a tanuló felé áramlanak az információk. Az információk általában egy személy révén - a pedagógus révén - válnak minősítő információvá. Ezzel a pedagógus célja, hogy a tanulót, ha szükséges, korrekcióra szorítsa, illetve további tanulásra serkentse, így az értékelésnek fontos motiváló szerepe is van. A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jut. A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek érintik. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése. A legrangosabb versenyek a szaktárgyi országos középiskolai tanulmányi versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem az iskola presztízsét is növelik. A versenyekre való felkészüléshez az iskola az SzMSz-ben rögzített módon kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése elismerésben, jutalomban részesíti.

2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Felzárkóztatás Az iskola feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket teszünk annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket mentünk meg, és hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánk hívő értelmiségi rétege társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak. Felzárkóztató programok Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén is. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Tanórán kívüli személyes korrepetálás délutánonként eddig is folyt az iskolában osztályonként legalább három-négy, de esetenként több tanulóval is külön foglalkoztak tanáraink egy-egy hosszabb hiányzás, vagy más természetű lemaradás miatt. Az órai differenciált tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi: 27



• korrepetálás, illetve a kezdő osztályoknál a szintre hozás. • önismereti és kommunikációs tréning szervezése • tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozásokon belül 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a tanárok összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de iskolánkban ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Következésképpen a megoldás útja is innen indul: a rendezett emberi kapcsolatok kialakítása és tartós fenntartása. Éppen ezért fontos a pedagógusok és a diákok jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése. Ezekből épül ki a tanulók pozitív viszonya az iskolához. Sok tényező eredője ez: az iskola épületének, udvarának tisztasága, rendje, felszereltsége, szellemi légköre, a tantárgyak kedveltsége, s főként a pedagógusok magatartása a meghatározó. -

ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a törvény szerint a vele való állandó konzultáció az igazgató és az osztályfőnökök részéről az osztályfőnöki egyéni beszélgetések családdal való kapcsolattartás az osztályfőnök és szükség szerint az igazgató részéről szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása ifjúságvédelmi szervekkel, szociális szervekkel való kapcsolattartás osztályfőnökök és tantestületi érdeklődő tagok állandó továbbképzése ebben a témában DÖK bevonása a munkába. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése.

2.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi felelős és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az ifjúságvédelmi felelős gondoskodik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismertetéséről, mind a pedagógusok, mind a tanulók körében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • tanulók tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez a problémáik megoldása érdekében fordulhatnak • részt vesz a veszélyeztető okok feltárásában • veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot Az intézmény ifjúságvédelmi feladatait közvetlenül az ifjúságvédelmi felelős látja el az osztályfőnökök segítségével.

28



Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A diákok fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai az ifjúságvédelem területén: • • • •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a diákok problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a megfelelő fórumon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes: • • • • •

okok

megszüntetésének

érdekében

iskolánk

gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal orvossal ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • •

felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások indulási hátrányok csökkentése differenciált oktatás és képességfejlesztés pályaválasztás segítése személyes, egyéni tanácsadás kollégiumi férőhelyek biztosítása egészségügyi szűrővizsgálatok tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások) tájékoztatás a segítő szolgálatokról, szolgáltatásokról tájékoztatás a jogszabályokról (diákok – nevelőtestület) felvilágosító munka (osztályfőnöki órák) a káros szenvedélyekkel kapcsolatban

2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A felzárkóztatásban részt vevő tanulók köre gyakran azonos a szociális hátrányokat szenvedő gyermekek csoportjával, vagy legalábbis az előbbiek nagy része beletartozik az utóbbi csoportba is. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a tanuló számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval.

29



Lehetőségek: • Tankönyv támogatás biztosítása • Ösztöndíj adásának lehetősége • Könyvtári könyv kölcsönzésével való támogatás • Étkezési hozzájárulás KT illetve Költségvetési tv. szerinti módja 2.7. Egészségnevelési program Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a diákok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánkban minden diák előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a tanítás után tartandó különböző sportfoglalkozásokon, sportkörökön részt vegyen hétfőtől csütörtökig. 2.8. Környezeti nevelési program Az iskola a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II; 2003-2008) célkitűzéseivel összhangban fogalmazta meg környezeti nevelésének alapelveit: • a környezetvédelem hagyományos alapelveinek képviselete (megelőzés, helyreállítás, felelősség, együttműködés, tájékoztatás és nyilvánosság) • a környezetvédelem intézményes működésének, nemzetközi kapcsolatrendszerének és hatékonyságának támogatása • a fenntartható fejlődés (Herman Daly: a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk) elvének következetes képviselete. Az oktató-nevelő munkában kiemelt szerepet kap az ökológiai egyensúly fenntarthatóságának tudatosítására, a helyi természeti és kulturális értékek megőrzésére vonatkozó felkészítés. A környezeti nevelés működő folyamatai: • 2-3 napos kirándulás évente, melynek része a környezeti értékek bemutatása • környezeti orientációs témák az osztályfőnöki órák keretében • kapcsolt környezeti nevelés a szaktárgyak tananyagához kötötten, aktualitásuk szerint • az iskola belső tereinek emberközpontú, környezetbaráttá alakítása A környezeti nevelés célkitűzései és kiemelt feladatai • a tanulókban és munkatársakban a környezettudatos magatartás kialakítása; a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

30



• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a szűkebb és tágabb környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival, az iskolai környezetvédelmi feladatokkal, a családi környezet formálásával kapcsolatosan. A környezeti nevelés rendszere A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. A tantestület a szaktárgyakhoz kapcsolható témákat a helyi tantervébe beépíti. A foglalkozásokon alkalmazott módszerek: • projektmódszer – a környezetvédelmi feladatok gyakorlati elsajátítására • kooperatív tanulás – az együttműködési készség kialakítására, javítására • információforrások kezelése – az ismeretek bővítésére, rendszerezésére • terepgyakorlat – az elméleti ismeretek alkalmazására és egyéb általánosan alkalmazott oktatási-nevelési eljárások. A foglalkozásokon alkalmazott módszereknek biztosítaniuk kell a tanulók számára • az azonosulást a célokkal és alapelvekkel • az átadott ismeretek megértését és elsajátítását • az önálló ismeretszerzés gyakorlatát az adott témakörben • a megszerzett ismeretek alkalmazásának képességét Témák, módszerek összehangolásának módja, eszközei: • nevelőtestületi értekezletek • munkaközösségi megbeszélések • diákönkormányzat • faliújság • belső számítógépes hálózat • iskolarádió, iskolaújság Anyagi és személyi erőforrások Anyagi erőforrások: Elsődleges eszközök: • •

az iskola közelében fellelhető természetes élőhelyek valamint a városi környezet pozitív és negatív jelenségei.

Másodlagos eszközök: • • •

tankönyvek, taneszközök, szakfolyóiratok és kiadványok informatikai eszközök és lehetőségek, multimédiás eszközök szaktantermek, demonstrációs eszközök ismeretterjesztő és oktatófilmek 31



Személyi erőforrások: • • •

az intézmény alkalmazottai, pedagógusai, vezetői az iskola diákközössége, tanulói valamint külső felkért előadók és támogatók

A környezeti nevelési program kapcsolata más iskolai folyamatokkal Az iskola a környezeti nevelés feladatait alapfeladataival szoros összhangban, szerkezeti egységben látja el. Ennek érdekében céljait, módszereit és tematikáját egyezteti • • • • •

az iskola általános oktatási-nevelési célkitűzéseivel személyiségfejlesztési koncepciójával a szaktárgyak tanterveivel az egészségnevelési programmal és a minőségfejlesztési tevékenységgel.

A környezeti nevelés alapvető követelménye tehát, hogy a többi folyamattal szerves egységet képezzen. A környezeti nevelés színterei: Tanórák: - természettudományos órákon (biológia, földrajz, kémia, fizika), alapdokumentum: helyi tanterv - osztályfőnöki órákon a helyi tanterv alapján a globális problémák tárgyalásának keretében Módszerek: - előadás - vita - esettanulmány - csoportmunka Az iskola épülete, környezete: - tiszta környezet megteremtése: az iskola épülete, a tantermek és az iskolaudvar tisztaságáért való felelősség kialakítása, - a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, önkormányzati-társadalmi támogatással. Sikerkritériumok A következetes környezeti nevelés hatására a tanulókban kialakul az igény - a természeti és épített értékek megismerésére, - a természeti és épített környezeti értékek védelmére, - az iskola tisztaságának megőrzésére.

32



2.9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.9.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelése Magatartás példás jó 1. Fegyelmezettsége nagyfokú, megfelelő állandó, másokra pozitívan ható

változó másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni Udvariatlan, nyegle

2.Viselkedés kultúrája, hangneme

Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

Kevés kivetnivalót hagy maga után

3.Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

Pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményező

4. Házirend betartása

Betartja, arra ösztönös nagyfokú

Részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú Néha hibázik

5. Felelősségérzete 6. Hiányzásai

rossz erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó Nem árt, Negatív, ingadozó, vagy goromba, ártó, közömbös, lélektelen, vonakodó megfélemlítő

Részben tartja be ingadozó

Sokat vét ellene Időnként Felelőtlen feledékeny megbízhatatlan Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: Max. 3 Max: 8 Max: 15 16 vagy annál több

2.9.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanuló szorgalmának értékelése Szorgalom példás Jó 1.Tanulmányi Céltudatos, Figyelmes, munkája törekvő, törekvő odaadó, igényes a tudás megszerzésére 2. Munkavégzése Kitartó, Rendszeres, pontos, többnyire megbízható, önálló önálló, 33

változó ingadozó

Hanyag hanyag, lassító

Rendszertelen, Megbízhatatlan hullámzó, , gondatlan öntudatlan


3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

lankadatlan Kifogástalan, precíz Rendszeres, érdeklődő


Megfelelő, Felszerelése néha gyakran ösztökélni kell hiányos Ösztönzésre dolgozik

ritka

Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs Egyáltalán nem

2.9.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, - területi, országos és nemzetközi versenyen helyezést ér el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Egyéni jutalmazás: az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári-, osztályfőnöki-, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, pénzbeli díjakkal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok javaslatának meghallgatása után- a nevelőtestület dönt. Csoportos jutalmazások formái: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, vagy kiállítás látogatáshoz), külföldi csere utakon való részvétel. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi ill. fegyelmi vétséget követ el, büntetésben részesül. Fegyelmi büntetések Írásbeli figyelmeztetés és intő a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató részéről. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; 34



f) kizárás az iskolából. A házirendbe ütköző kötelességszegések, ill. fegyelmi vétségek: Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő gondatlan, szándékos károkozás. Személyi tulajdon elleni vétségek. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. A tanári munka akadályozása. Dohányzás meg nem engedett helyen az iskola épületében vagy iskolai rendezvényen, programokon. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása. Fegyelmi eljárás megindítására bármely pedagógus tehet indítványt. A fegyelmi büntetések formáit 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a fegyelmi eljárás lebonyolításának módját 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról tartalmazza. Kártérítési felelősség - a tanuló felel a rábízott taneszközökért, - a nagy értékű tárgyak, használati eszközök tanórán kívüli kezeléséhez, használatához az igazgató írásbeli engedélye szükséges, - a tanulók az iskola tárgyaiban, eszközeiben okozott kárért fegyelmi felelősséggel tartoznak, és kártérítésre kötelezhetők, minden tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon használt eszközöket tanára utasításai szerint kezelje, és a foglalkozás végén azokat rendbe tegye. 2.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a diákönkormányzat kezdeményezésére össze kell hívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre.

35



2.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.11.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az intézményi nevelő és oktató munka segítése, az iskolai életben résztvevők tevékenységének összehangolása feladata az iskolaszéknek. Az iskolaszék a diákönkormányzat, a nevelőtestület által választott és a fenntartó által delegált képviselőkből áll. Az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolaszékbe, szavazati joggal felruházott állandó meghívottként. Az iskolaszék szervezeti felépítését, jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény szabályozza. Működési rendjét saját szervezeti szabályzatában rögzíti. 2.11.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás lazább, mint egy átlagos iskolában. Évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: • Szülői értekezlet • Fogadó óra • Nyílt tanítási nap • Írásbeli tájékoztató • Szakkörök indítása • Előadások szervezése • Pályaválasztási tanácsadás A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. • Osztály-család közös hétvége.

36


III.


HELYI TANTERV

3.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve A választott kerettanterv megnevezése: kifutó rendszerű képzésekre 2012/2013 tanév (9., 10., 11., 12. évfolyam), 2013/2014 tanév (10., 11., 12. évfolyam) 2014/2015 tanév (11., 12. évfolyam), 2015/2016 tanév (12. évfolyam)

Évfolyamok 9.

A belépés feltétele •

Az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvány.

•

1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első évfolyamot igazoló bizonyítvány. 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második évfolyamot igazoló bizonyítvány vagy szakmunkás-bizonyítvány vagy 9. évfolyam elvégzéséről kiállított gimnáziumi, vagy szakközépiskolai bizonyítvány (félévkor a 10. évfolyam anyagából osztályozóvizsgával). 1998 után szerzett 11. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második és harmadik évfolyamot igazoló bizonyítvány.

10. • • •

• 11.

•

•

• 12.

•

37

A képzés módja A 28/2000. (XI. 21.) OM rendelet alapján Kerettanterv szerint

A 28/2000. (XI. 21.) OM rendelet alapján Kerettanterv szerint





A szakközépiskola 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai VENDÉGLÁTÁS–IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Hely és művelődéstörténet Szakmai gyakorlat Kommunikáció, vis. kult. Szakmacsoportos alapozó oktatás Turizmus ismeretek Szálloda ismeretek Marketing Idegenforgalmi gyakorlat Kötelező óraszám a törvény alapján Második idegen nyelv Kötelező óraszám intézményünkben

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 148 148 74 74 37 111 111 111 111 111 111 37 37 37 37 37 37 92,5 92,5 92,5 74 74 74 74 74 37 74 37 74 74 185 185 – 74 74 -37 – 74 37 – 74 – – – 296 – – 74 – – 74 – – 74 74 1017,5 1017,5 1110 9. 148 74

1017,5

38

2 1091,5

2 1184

12. 128 96 96 96 32 32 80 32 – -– – – 256 64 64 64 64 960 2 1034



INFORMATIKA SZAKMACSOPORT

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Informatikai gyakorlat I. Anyagismeret Műszaki pályák világa Műszaki ábrázolás Programozás I. Szakmacsoportos alapozó oktatás Programozás II. Informatikai gyakorlat II. Multimédia ismeretek Információtechnológia alapism. Programozás III. Hálózati ismeretek Hardverismeret Adatbáziskezelés Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74 111 111 37 37 92,5 74 74 74 74 185 74 74 37 – – – – – – – – – – – 1017,5

39

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 148 148 74 74 37 111 111 111 111 37 37 37 37 92,5 92,5 74 37 74 37 37 74 74 185 – 74 -– – 37 – 74 – – 296 – 74 – 74 – 74 – 74 – – – – 1017,5

– – – – 1110

12. 128 96 96 96 32 32 80 32 64 – -– – – – 256 – – – – 64 64 64 64 960



A kulcskompetenciák fejlesztése − Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. − Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. − Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. − Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi 40



életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. − Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. − A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. − Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség 41



tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. − Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. − Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeretet az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére fordítjuk. Belépő, záró állapotfelmérés A felzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egy- vagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve, hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok

42



elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. Óratervek, képzési feltételek (az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel megjelentetett OKJ szerinti szakképesítésekre) A szakképesítések óraterveit, képzési feltételeket a helyi tantervek tartalmazzák (2. számú melléklet). A választott kerettanterv megnevezése 2013/2014 tanév A pedagógia program ezen része a 2013/2014 tanévtől, felmenő rendszerben lép életbe, összhangban a vonatkozó jogszabályok hatályba lépési időpontjaival. Évfolyamok

9.

A belépés feltétele

•

Az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvány.

•

1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első évfolyamot igazoló bizonyítvány. 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második évfolyamot igazoló bizonyítvány vagy szakmunkás-bizonyítvány vagy 9. évfolyam elvégzéséről kiállított gimnáziumi, vagy szakközépiskolai bizonyítvány (félévkor a 10. évfolyam anyagából osztályozóvizsgával). 1998 után szerzett 11. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy

10. • • •

• 11.

•

•

12.

•

43

A képzés módja A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei (Kerettanterv) szerint A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei (Kerettanterv) szerint

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei (Kerettanterv) szerint

A kerettantervek kiadásának és jogállásának


•


1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második és harmadik évfolyamot igazoló bizonyítvány.

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei (Kerettanterv) szerint

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 4 4

4 4 3

5 4 4

5 4 4

2

2

4

4

1 2 1

1

5 1

5 1

2 2 2 1 2 5 1

2 2 1 2 1 2 5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

44



A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Változat

3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei a) A tankönyvek kiválasztásának elvei: • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. • A taneszköz szakmailag hiteles tananyagot közvetítsen. • Biztosítsa a tananyag egymásra épülését, ezért a tankönyvcsaládokat részesítjük előnyben. • Építsen az életkori sajátosságokra a tantervi célok és követelmények maximális figyelembevételével. • Legyen szakmailag és didaktikailag kimunkált; tanítható és tanulható. • Figyelembe vesszük a diákok anyagi helyzetét is. b) Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve támogatásokból egyre több tartós nyomtatott könyvet szerezzen be az iskolai könyvtár számára. c) Egyéb tanulmányi segédletek: • segítse a tanulót a tananyag elsajátításában, • legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre, • segítse elő az önálló tanulást. d) Az évfolyamokon a különféle modulok feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

45



A tankönyvrendelés

Minden év február 15-ig kell elkészítenie a következő tanévre szóló tankönyvrendelést. Az iskolába belépő elsőévesek várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – beleértve a tankönyvtámogatást, a tankönyvkölcsönzést – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A felsőfokú szakképzések esetében az együttműködő, minőségbiztosítást végző főiskolák írják elő a tananyaghoz kapcsolódó tankönyveket, tansegédleteket. 3.3. A Nemzeti megvalósítása • • • • •

•

•

• •

•

alaptantervben

meghatározott

pedagógiai

feladatok

helyi

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

3.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. • tantervi testnevelési órák: a tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését.

46



• délutáni sportórák: célja a tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. • sport rekreáció: célja az egészség megszilárdítása, megújítása, a jó közérzet megteremtése, harmonikus életvitel kialakítása, pozitív hatások átélése, a rekreációs élmény. A sporttevékenységek iránti jó hozzáállás kifejlesztése, az egész életen keresztüli részvétel ösztönzése. Formái: kerékpározás, gyalogtúra, táborozás. 3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által az egyes szakokon meghirdetett tantárgyakat minden tanulónak fel kell vennie. A meghirdetett fakultációkra és nyelvi órákra mindenki igény szerint jelentkezhet. A fakultációkra való jelentkezések a határidőkig módosíthatók. 3.6. Projektoktatás A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legfőbb összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain. Életszerű problémákból indít és a résztvevők széleskörű tapasztalataira épül. 3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az integrációs felkészítés kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az IPR működtetésének jellemzői - a be- és elfogadó szemlélet, - a gyermek- és tanulóbarát környezet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - a széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket.

47



Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); - az info -kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); - a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés); - a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása - a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: A differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. Az érintettek bekapcsolódnak az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programokba (pl.: Útravaló Ösztöndíjprogram, Tanoda Program, Arany János Tehetséggondozó Program,). Fokozott figyelem irányítása az érintett tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. Az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az

48



őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - patrónusi, mentori vagy tutori rendszer - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal - művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő fejlettségű, motiváltságú tanulók minél sikeresebb fejlesztésére. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben – a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. A tanári együttműködés formái • értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok • hospitálásra épülő együttműködés A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés • egyéni fejlődési napló Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az egyes tantárgyakból alkalmazott iskolai írásbeli beszámoltatások formái: Rövid írásbeli felelet. Időtartama 5-15 perc, előre nem bejelentve, az előz tanóra anyagából. Egész órás témazáró javító(pótló) dolgozat. Ezt kell megírnia az előző dolgozatról hiányzóknak, továbbá igény esetén megírhatják az előző dolgozatnál elégtelent teljesítők avagy akiknek a szaktanár ezt engedélyezi, legfeljebb 1 alkalommal. „Próbaszakvizsga” dolgozat. Ezt a többórás, a szakvizsga szabályainak és tartalmának megfelelően szervezett dolgozatot az utolsó félévben, előre bejelentett

49



időpontban írják meg a tanulók a szakvizsga tantárgyakból. Célja a szakvizsga szimulálása. E dolgozatra legfeljebb egy, a többi témazáróval azonos súlyú érdemjegy adható. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: • Egy tanórán egy tanulóval legfeljebb egy írásbeli dolgozat iratható. • Egy héten egy tantárgyból legfeljebb egy témazáró dolgozat iratható. • Egy napon legfeljebb két tantárgyból iratható témazáró dolgozat. Ha a tanuló az írásbeli számonkérést megelőzően –témazáró dolgozat esetén- hosszabb ideig (minimum két tanóra idején összefüggően) hiányzott, a hiányzásait még nem tudta bepótolni avagy írásbeli felelet setén az előző órán nem volt jelen, a számonkérés alól abban az időpontban felmentést kap, feltéve, hogy ilyen irányú szándékát a tanóra elején, a feladatkijelölés előtt bejelenti. A pótlás időpontját a szaktanár határozza meg a tanulóval egyeztetve. Formái: • Diagnosztikus, helyzetfeltáró mérések, amely a munka megtervezése előtt információk szerzése céljából történnek. Feltárják, hogy milyen képességekkel és ismeretekkel lépnek be a tanulók az oktatás-nevelés adott szakaszába. Pl. Tanév elején tudásmérő tesztek íratása, amelyet a szaktanár %-os eredménnyel értékel, az elért szintet a tájékoztató füzetben a szülők tudomására hozza. • Formatív mérések, amelyek célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása, korrekció a tanulók teljesítményének hatékonysága érdekében. Pl. Tudáspróba nagyobb tananyagegységek lezárása előtt, amelyet a szaktanár %-os szintelérési mutatóval értékel. A tudáspróba lehetőséget ad a pedagógusnak a felzárkóztató munka megszervezésére, a tanulóknak a hiánypótlásra. • OH mérések: központi feladatlapok, felmérőlapok alkalmazásával. A mérési eredmények ismeretében a tantárgyat tanító pedagógus, fejlesztési tervet készít. Az országos mérések időpontjáról az iskola írásban értesíti a szülőket. • Szummatív mérések, az oktatási-nevelési folyamat lezárása, eredmények megállapítása céljából, amely során a követelményrendszerre épülő készségek, jártasságok és ismeretek mérése történik. Pl. - Nagyobb tananyagegységek végén témazáró dolgozat íratása, amelyet érdemjeggyel értékel a szaktanár. A témazáró dolgozat íratását a szaktanár előre köteles a tanulókkal közölni, azt a haladási naplóban legalább ceruzával előre bejegyezni. Egy tanítási napon belül egy tantárgyból íratható témazáró dolgozat. Az éves munkatervben megjelölt tantárgyakból tanév végén tantárgyi mérések. Az év végi felméréseket a pedagógus érdemjeggyel értékeli. A felmérések időpontját a tanulókkal előre közli. Szummatív értékelést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felmérésekben a tantervi követelmények átfogó számonkérésére kerül sor (Nem minimum szint!). 9. és 11. osztály végén az érettségi tantárgyakból egész éves tananyagot felölelő évfolyam dolgozat megírása kötelező. Az kapott osztályzat háromszoros súlyozással kerül beszámításra. Az írásbeli beszámoltatás értékelésére pontrendszert kell alkalmazni. Az iskolában alkalmazott pontrendszer átváltását érdemjegyre a helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák

50



Egységes eljárások alkalmazása A szóbeli és írásbeli számonkérés érdemjegyeit a naplóba be kell írni. A tanulók írásbeli munkáit a pedagógusnak 10 munkanapon belül ki kell javítania, kivételt képez a pedagógus objektív akadályoztatása. A tanulónak tantárgyanként megfelelő számú érdemjegyet kell adni. A félévi és a tanév végi osztályzatoknak a naplóba írt érdemjegyek átlagát kell tükrözni. 3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: • Általában minden órán kapnak házi feladatot a tanulók. Céljuk az órán tanult ismeretek elmélyítése, a továbbhaladás megalapozása. Elkészítésük a szaktanár iránymutatásai alapján történik. • Formája lehet szóbeli (egy tananyagrész megtanulása avagy önkéntes alapon vállalt kiselőadásra való felkészülés) vagy írásbeli (az órai tananyaghoz kapcsolódó gyakorló feladatok megoldása, esetleg önálló kutatást is igénylő házi fogalmazás) illetve kötelező vagy önkéntes. • A házi feladatot általában a következő órára kell elkészíteni, de ha egyes esetekben több idő áll rendelkezésre, akkor az elkészítés időpontját a szaktanár külön meghatározza. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok korlátai: • Nem adható az átlagosnál több kötelező házi feladat az iskolai szünetek időtartamára ill. hétvégén. • A házi feladatok terjedelmére, a feladatok számára vonatkozóan általános megkötések nincsenek, azt a szaktanárok a kialakult és bevált gyakorlatnak megfelelően határozzák meg. • Amennyiben a tanuló a házi feladatát (szóbeli vagy írásbeli) nem tudja elkészíteni, azt az óra elején önként jeleznie kell a szaktanárnak. • Ha a tanuló a feladatot hanyagsága miatt nem készítette el, a házi feladatok elkészítése során végzett munkáját a szaktanár belátása szerint elégtelen osztályzattal értékelheti. • A házi feladatok ellenőrzése rendszeresen vagy szúrópróba szerűen történik az egyes tanulóknál. • A leellenőrzött házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti. 3.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola évenként 3 tantárgyból teszi lehetővé javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítők legkésőbb az augusztusi javító-pótló vizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Pótló vizsgán elégtelen osztályzatot szerzők az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javítóvizsgát. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat.

51



Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be, és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejéről a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi előírások a mérvadóak. Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. 3.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti rendeletben foglalt szabályozás szerint: 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. 52



Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A JAVÍTÓ, A PÓTLÓ, A KÜLÖNBÖZETI ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK SZABÁLYZATA A tanuló javítóvizsgát tesz, ha • ha továbbhaladásának szükséges feltételeként a nevelőtestület ezt a döntést hozta. A tanuló pótló vizsgát tesz, ha • ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A tanuló különbözeti vizsgát tesz, ha • tanulócsoportot kíván változtatni, és a tagintézmény-vezető a változtatás feltételeként a különbözeti vizsga letételét szabja, • intézményünkbe való átvételét kérelmezi, és a tagintézmény-vezető az átvétel feltételeként a különbözeti vizsga letételét szabja. A tanuló osztályozó vizsgát tesz, ha: • magántanulói jogviszonyban áll az intézménnyel, • 250 óránál többet hiányzott igazoltan, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét, • hiányzásának mennyisége egy tantárgyból meghaladta az évi óraszám 20%-át, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen • előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, • felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, • tanulmányi idejének megrövidítésére, illetve egy vagy több tárgy tantervi követelményeinek rövidebb idő alatt való teljesítésére engedélyt kapott, Az osztályozóvizsgákon a vizsgabizottság elnöke a regionális igazgatóhelyettes vagy a telephelyi szervező. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, az osztályozóvizsga jegyzőkönyvekhez csatolja a kijavított írásbeli feladatlapokat (a feladatlapokat az iskola pecsétjével kell ellátni) d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. e) bevonhatja az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait. A vizsgát 8:00 és 18:00 óra között kell megszervezni.

53



Az írásbeli vizsga rendje A felügyelő tanár feladatai: - ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), - a jegyzőkönyv vezetése, - megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, - ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. - Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola (javító szaktanár) gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. a) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. b) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. c) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár a vizsgázó osztályfőnökének adja át. A dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére. a) b) c) d) e) f) g) h)

A szóbeli vizsga rendje Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető vizsga. Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló.

A szóbeli vizsga eredményét a kérdező szaktanár rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére.

54



Az osztályozóvizsgák adminisztrációját a vizsgázó osztályfőnöke végzi el. Az osztályfőnök feladatai: a) osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása b) osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása) c) a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása d) a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba.

55

10. osztály végén alapvizsga (kis érettségi): Alapvizsga (kis érettségi) Céljai: - a tanulók felkészítése arra, hogy vizsgabizottság előtt, szóban tudjanak számot adni tudásukról, - a vizsgaszituáció megismerése - a vizsgára tanulás technikájának elsajátítása, a koncentráció, a szisztematikus tudás megerősítése - a tanulási folyamat rendszerességének fejlesztése - a későbbi tanulmányok előkészítése Mindenki számára kötelező Tárgyak:

A vizsga módja

Ideje

A vizsga időtartama írásbeli

Értékelése

Szóbeli felelet Időtartama:

Magyar Nyelv

írásbeli

10. év vége

120 perc

Irodalom

szóbeli

10. év vége

Matematika

írásbeli

10. év vége

120 perc

Történelem

Írásbeli- szóbeli

10. év vége

120 perc

15 perc

Idegen nyelv

Írásbeli- szóbeli

10. év vége

120 perc

15 perc

15 perc

A kapott osztályzat háromszorosa A kapott osztályzat háromszorosa A kapott osztályzat háromszorosa A kapott osztályzat háromszorosa A kapott osztályzat háromszorosa

56



Mindenki számára szabadon választható kis érettségi tantárgyak: A tanuló a két természettudományos blokkból 1- 1 tantárgyat választhat. Tantárgyak

A vizsga módja

Ideje -

Informatika

gyakorlati - szóbeli

10. évf. vége

Idegenforgalom

gyakorlati - szóbeli

10. évf. vége

Ez érvényes 2010/2011. tanévtől.

57

A vizsga időtartama felelési idő a kísérlettel együtt: gyakorlat: 120 perc szóbeli: 15 perc gyakorlat: 120 perc szóbeli: 15 perc

Értékelése A kapott osztályzat háromszorosa A kapott osztályzat háromszorosa

3.12. A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése Érdemjegy „A pedagógus –a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli…” [köznevelési törvény 54.§ (1) (2)] „Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).” Az érdemjegyek arányaikban tükrözzék a tananyag sajátosságait, a tanterv és a szakmai vizsga követelményei alapján. „Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.” [közoktatási törvény 54.§ (1)] Az érdemjegy beírása az osztályozó naplóba a pedagógus kötelessége. Osztályzat „A pedagógus a tanuló teljesítményét félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.” [közoktatási törvény 70.§ (1) (2)] „A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani”. [20/2012. (VI.8) EMMI nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64.§ (1)] Az értékelés gyakorlatának alapelvei Az értékelés legyen: • folyamatos – kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, • sokoldalú – ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődést osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.) • változatos – vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, • kiszámítható – segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását, • konkrét – az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, • objektív – törekedjen igazságosságra, méltányosságra,

58



• kollektív – a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása. Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kel figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót értesíteni kell az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk. Ennek megfelelően az osztályzat akkor Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre). Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

59



Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Modulok értékelés és minősítése Az új OKJ-nak megfelelően, az elágazások szerinti egyes szakmák azonos moduljai automatikus beszámításra kerülnek további szakképesítések tanulása esetén. Amennyiben a modulok egynél több tananyagegységből állnak, szaktanári kompetencia annak eldöntése, hogy a moduljegy kialakításakor melyik tananyagegység, milyen súllyal bír. A szaktanár döntését emeltszintű szakképesítés esetén a központi program ill. a szakmaiés vizsgakövetelmények alapján alakítja ki. Felsőfokú szakképesítések (kifutó rendszer) esetén a főiskola szakmai programja ill. a szakmai- és vizsgakövetelmény alapján alakítja ki a szaktanár a moduljegyet. Az évfolyam elvégzése akkor tekinthető sikeresnek, ha a tanuló valamennyi modulból legalább elégséges osztályzatot szerzett. Több tananyagegységből álló modulból történő bukás esetén, csak abból a tananyagegységből kell javítóvizsgát tennie a tanulónak, amelyből elégtelen minősítést kapott. 3.13. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreinek meghatározásához „A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról” rendeletben foglaltakat alkalmazzuk.

60



3.14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: • az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel • a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: • Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. • Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. • Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. • Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. • Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. • Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. • A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik.

61


IV.


SZAKMAI PROGRAM

2013/2014 tanév - szakmai program 2013/2014 tanévtől bevezetésre kerülő új szakképesítések, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről / 1. melléklet a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelethez alapján

62



V. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtása Jogi háttér Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: • • • • • • • •

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

63



A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

64



Iskolánkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetjük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • • •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: • • •

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük tanulóinkkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

65



Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban • Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Informatika – elektronikus kereskedelem (ekereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia XX. századi Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) • Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • • •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

66


VI.


Kulturált közlekedésre nevelés

A nagyvárosi életforma és a motorizáció minden területen való térhódítása megköveteli a közlekedési morál fejlesztését. Iskolánkban fontosnak tartjuk elérni, hogy tanulóink jelentős része, aki a gimnáziumi éveik alatt megszerzi a gépjárművezetői jogosítványt, képes legyen arra is, hogy a közlekedésben konfliktuskerülő és defenzív módon vegyen részt. Iskolánkban sok tanulónk jut lehetőséghez, hogy tanulmányai befejezését követően hosszabb-rövidebb időt külföldön tölthet. Felkészítésük során nem felejtjük el megemlíteni a célországra jellemző eltérő közlekedési szokásokat és a belőlük következő potenciális veszélyhelyzeteket. Arra biztatjuk tanulóinkat, hogy a közúti forgalomban, a tömegközlekedésben vagy akár a gyalogos közlekedésben résztvevőként minden esetben az udvarias és előrelátó viselkedésformát kövessék. A közlekedés szabályai jogokra és kötelességekre épülnek, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. Joga tehát csak annak lehet, akinek kötelessége is van! A közutakon a közlekedés rendjét – a jogok és kötelességek összhangja alapján – a KRESZ határozza meg. A KRESZ tartalmazza azokat a fogalmakat, jelzéseket, amelyeknek az ismerete, helyes és egységes értelmezése, valamint alkalmazása nélkül nem lehet biztonságos közlekedés. Tanórán kívüli közlekedés-oktatás formái • Biztonságos, gyalogos és kerékpáros közlekedés oktatása a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalomszervezési és Baleset megelőzési Alosztállyal együttműködve. Elméleti és gyakorlati oktatás, vizsgázási lehetőség. (Kerékpáros igazolvány) • Részvétel iskolai sportnapon (Kerékpáros pálya, tesztlapok) konfliktuskezelő technikákkal • Kerületi kerékpáros versenyen • Polgári védelmi versenyeken (KRESZ teszt, kerékpáros pálya) • Kerékpáros túrákon • Kirándulások szervezése A közlekedés-oktatásban minden pedagógus részt vesz, ifjúságvédelmi felelőssel és a DÖK vezetőjével együttműködve Cél a defenzív közlekedési magatartás kialakítása.

67



VII. Bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, erőszakmentes konfliktuskezelő-technikákkal összefüggő ismeretek Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások közül a devianciával ezen belül is a bűnözéssel kapcsolatos ágensek erősödtek fel oly mértékben, hogy az intézményi bűnmegelőzési munkát új alapokra kell helyezni, a tanulók védelme érdekében. A tanulóknak meg kell ismerniük a bűnmegelőzés jogi, bűnügyi, kriminalisztikai, viktimológiai, rendvédelmi alapfogalmait. Kriminalitás Prekriminális cselekmények, a fiatalkori kriminalitás jellemzői, különösen veszélyes fiatalkori szubkultúrák kriminális formái Jogi szabályzás • Alapfogalmak, fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőjogi és eljárásjogi szabályok • Családvédelmi, gyermekvédelmi és gyámügyi törvények, kapcsolódó jogszabályok • Az intézményvezető feladata, kapcsolattartás a rendvédelmi szervekkel • Btk. 282. és 283. szakasz Viktimológiai megközelítés Áldozattá válás összetevő: •

• •

magányosság, kirekesztettség, bűnbakképzés, elhanyagoltság, sikertelenség, befelé fordulás, depresszió, családon belüli erőszak, önsors rontó magatartások megjelenési formái tünetek felismerésének fontossága, „kezelése” állami áldozatvédelmi munka intézményei (áldozatvédelmi hivatalok)

A megelőzés lehetséges formái: • a létminimum alatt élők és a nagycsaládosok támogatása • a hátrányos helyzetű rétegek támogatása. Általános cél: bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzés. Eszközök: • osztályfőnöki órák, • alkalomszerű tájékoztató előadások, • szervezett iskolai programok tanórán és tanórán kívül, • könyvek, filmek,- rendezvények, kiállítások, • DADA program Megismertetjük a tanulókat a barátválasztás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a különböző csoportosulások veszélyeivel, a csoportos erőszakkal, valamint tudatosítjuk bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk. Segítünk felismerni, hogy döntéseik következményeiért a felelősséget nekik kell vállalni.

68



Külön témaként foglalkozunk a családon belüli erőszakkal és a szexuális bűnözéssel. Megismertetjük a tanulókat azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat, illetve segítjük őket azok felismerésében és elkerülésében. A kriminalitáson belül a szerfogyasztáshoz kapcsolódó magatartások adaptív feldolgozásának a mai magyar droghelyzet alakulása miatt kitüntetett. A drogprevenció minden tanulói közösségben a Nemzeti Drogstratégia valamint a Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégia előírása alapján is kiemelt feladat. Iskolai drogstratégia • Előkészítő szakasz – „marketingmunka” • Állapotfelmérés – attitűd, ismeretszint, fertőzöttség • Diagnózis – pszichoszociális eredmények szakmai értelmezése • Cél-megfogalmazás (SMART) • Végrehajtás módszertana – elutasítási technikák • Értékelés – evaluációs vizsgálat A klasszikus drogok (kábítószerek, alkohol, cigaretta, kávé) mellett egyre nagyobb gondot okoz a számítógép, a videó, a nyerő automaták okozta függés kialakulása. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Részletesen foglalkozunk a média hatásával, az erőszak megjelenésével. Fejleszteni kell a tanulók pozitív én-képét. A kulturált, a másik fél érveit meghallgatni és adott esetben elfogadni is tudó vitatkozás, a mindennapos konfliktusok kezelésének egyik legfontosabb módja. Osztályfőnöki órák keretében, a DÖK szervezésében biztosítunk alkalmat, hogy a tanulók megismerjék a vitakultúra általános elemeit és szervezett foglalkozások során gyakorolhassák is azokat.

69



VIII. A Pedagógiai Program mellékletei 1. számú melléklet: helyi tantervek nappali tagozat kifutó rendszer (2013/2014 tanév, 2. számú melléklet: helyi tantervek (az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel megjelentetett OKJ szerinti szakképesítések) 3. számú melléklet: helyi tantervek a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet / 1. melléklet alapján indított OKJ szerinti szakképesítésekről 4. számú melléklet: Szakdolgozat készítési szabályzat 5. számú melléklet: Felszerelésjegyzék

70


IX.


Záró rendelkezések

1. A pedagógiai program a következő felülvizsgálatig érvényes. Minden második tanévben értékelni kell a feladatok végrehajtását, szükséges esetben gondoskodni módosításáról. 2. Módosítani kell a pedagógiai programot, ha jogszabályok elrendelik, ill. indokolttá teszik. Módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület, a diákönkormányzat és az iskolaszék. 3. A pedagógiai program megtalálható • • • •

az igazgatónál, az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában, az iskola hivatalos honlapján.

A diákok (és a szülők) az igazgatóhelyettesi irodában tekinthetik meg hivatali időben. 4. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2013. március 27-n elfogadta.

Jóváhagyta: Papp Róbert igazgató

A School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola pedagógiai programját a School of Business Kft vezetősége 2013. március 28. napján jóváhagyta.

Bokor József fenntartó

71

School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola

Recommend Documents