SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
2001. november
2
Tartalomjegyzék
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának összefoglalója
4.
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásösszetétele
5.
1.
A Balaton Régió társadalmi, gazdasági helyzete
6.
2.
A Balaton Régió előtt álló kihívások
19.
3.
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai
21.
4.
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai
22.
4.1.
Az elérhetőség javítása alprogram
24.
4.1.1.
Regionális repülőterek fejlesztése, a nemzetközi elérhetőség javítása
24.
4.1.2.
Autópálya-fejlesztés – az országon belüli elérhetőség javítása
25.
4.1.3.
A közúthálózat és a balatoni vasút fejlesztése – a régión belüli elérhetőség
28.
javítása 4.1.4.
Az elérhetőség javítása alprogram forrásszerkezete
29.
4.2.
A Minőségi turizmus fejlesztésének alprogramja
30.
4.2.1.
Az egészségturizmus fejlesztése – a „gyógyító Balaton”
34.
4.2.2.
A konferenciaturizmus fejlesztése – a „tudásközvetítő Balaton”
35.
4.2.3.
Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek
36.
kialakítása 4.2.4.
A vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztése
37.
4.2.5.
A balatoni golfturizmus fejlesztése.
40.
4.2.6.
A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein
41.
4.2.7.
A minőségi turizmus fejlesztési alprogram forrásszerkezete
43.
3
4.3.
A tudásalapú gazdaság fejlesztésének alprogramja
44.
4.3.1.
Intézményfejlesztés
45.
A tudásbázis intézményi hátteréhez (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés)
45.
szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése
4.3.2.
4.3.3.
Innovációs központok és tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése
46.
Ágazati fejlesztés
46.
A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban"
46.
A biotechnológiai és környezetvédelmi ipar fejlesztése
47.
A média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése
47.
A tudásalapú gazdasági ágazatokra való társadalmi fogadókészség
47.
kialakítása – Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt A modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés
48.
javítása a lakosság és a vállalkozások körében Az informatikai képzés, továbbképzés javitása
49.
4.3.4.
A tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram forrásszerkezete
50.
4.4.
Az életminőség javítása alprogram – lakható térség, élhető Balaton
51.
4.4.1.
Az épített környezet védelme
51.
4.4.2.
Bérlakás-építés
52.
4.4.3.
A nyugdíjasházak építésének támogatása
52.
4.4.4
Az életminőség javítása alprogram forrásszerkezete
52.
4
SZÉCHENYI TERV A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió számos kihívással néz szembe a most induló új évtizedben. A régió gazdasági, társadalmi viszonyaiban éles törésvonal húzódik a parti és a háttértelepülések között. A térség elérhetősége nehézkes, gazdasága egy lábon áll, a vállalkozások fejlődését tőkehiány nehezíti, munkaerőpiacát a szezonalítás jellemzi. A régió kiemelkedő súlyú ágazatának, a turizmusnak az átalakulási folyamata még nem fejeződött be, a szektor nyereségtermelő képessége még nem kielégítő, a kínálat területileg koncentrált, a szolgáltatási színvonal alacsony. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Ezért a Balaton Régió adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében az Széchenyi Terv újabb tízéves fejlesztési programjába illesztve - nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget. A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek - egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A Balaton Régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A tízéves gazdaságfejlesztési program stratégiai céljai A program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.
5
A tízéves gazdaságfejlesztési program további célja a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja négy alprogramot foglal magába: az elérhetőség javítása alprogram, a minőségi turizmus fejlesztési alprogram, a tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram, és az életminőség javítása alporgram. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez – mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, – nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át, és nem helyettesíti a Balaton Fejlesztési Tanács által kidolgozott fejlesztési stratégia feladatait. Elsősorban azokra a programelemekre koncentrál, amelyeknek a megvalósítása már meghaladja a régió, az önkormányzatok és a vállalkozó szektor lehetőségeit, erőforrásait. Az állami szerepvállalásnak és a tízéves gazdaságfejlesztési program kidolgozásának további szempontja, hogy annak elemei a régió egészére húzóhatást fejtsenek ki.
6
Széchenyi Terv A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásszerkezete Mrd Ft Programok
Hazai források
Hazai Európai Össze források Unió sen összesen Költségvet Önkormányzati Vállalkozói ési és egyéb magán
1.
Az elérhetőség javítása
66,1
0,5
134,1
200,7
2,2
202,9
2.
A minőségi turizmus fejlesztése
61,5
7,4
133,3
202,2
19,3
221,5
3.
A tudásalapú gazdaság fejlesztése
22,6
4,3
100,4
127,3
11,4
138,7
4.
Az életminőség javítása – lakható térség, élhető Balaton
13,6
3,3
19,0
35,9
9,8
45,7
163,8
15,5
386,8
566,1
42,7
608,8
Összesen
Az autópályára és közútfejlesztésre fordítandó, összesen 184 Mrd Ft finanszírozásával kapcsolatban azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a forrásszerkezet nem tér el jelentősen a Széchenyi Terv autópálya-építési programjának költségstruktúrájától. Az autópálya, valamint a közút és vasútfejlesztési alprogramokat figyelmen kívül hagyva a balatoni gazdaságfejlesztési program tíz év alatt 100 Mrd Ft költségvetési forrással számol, amelynek döntő része, 64%-a jut a turisztikai programokra, 22%-a a régió tudásgazdaságának erősítését, 14%-a pedig az életminőség javítását célzó programokat szolgálja. A tízéves gazdaságfejlesztési program minden központi költségvetésből származó egy forintja további 3,2 forint vállalkozói, önkormányzati és európai uniós forrás bevonására ad alkalmat. A program által megmozgatott vállalkozói tőke fele a turisztikai célok elérését, több mint egyharmada a régió gazdasági tevékenységének diverzifikálását, a tudásalapú fejlődést szolgálja. A 2004-től várható Európai Uniós források 45%-a a turisztikai fejlesztéseket, 26%-a tudásalapú gazdaságot, 24%-a az életminőség javítását támogatja.
7
1.
A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete
A Balaton Régió gazdasági, társadalmi törésvonala a parti sáv és a háttértelepülések között húzódik A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetően befolyásolja a földrajzi fekvés, a Balaton-parttól való távolság. A régió településein a fejlettséget jelző valamennyi mérőszám a part felé haladva kedvezőbb értéket mutat (ld. 1. térkép). A parti sáv településein nagyobb a vállalkozói aktivitás, magasabb a jövedelem, kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, alacsonyabb a munkanélküliség. A Balaton Régió belső törésvonala a 41 településre kiterjedő parti sáv valamint a 123 háttértelepülés között húzódik. 1. térkép: A Balaton Régió településeinek fejlettsége komplex mutató alapján (egyéni vállalkozó/1000 lakos, szja köteles jövedelemalap/lakos, kiskereskedelmi boltok száma/1000 lakos, munkanélküliségi ráta)
fejlettségi sorrend 1 - 34 34 - 67 67 - 100 100 - 133 133 - 164 © GM Regionális Információs Főosztály, 2001.
(33) (33) (33) (33) (32)
8
Folyamatosan csökkenő népesség, a kis lélekszámú települések túlsúlya A Balaton Régió lakóinak száma 251 ezer, a lakónépesség 1990 és 1998 között – követve az országos tendenciákat - mintegy 2%-kal csökkent. A népesség csökkenését a térség egyre
kisebb
vándorlási
nyeresége
ma
már
nem
képes
pótolni.
A
régió
településszerkezetét – noha 14 város található a térségben, – alapvetően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi (ld. 2. térkép). 2. térkép: Az állandó népesség száma a Balaton Régióban 2000-ben, településenként
Állandó népesség száma (fő) 10000 felett (5) 5000 - 10000 (5) 2000 - 5000 (13) 500 - 2000 (78) 61 - 500 (63) Forrás: TEIR KSH adatbázisa, 2001. © GM Regionális Információs Főosztály, 2001.
A középfokú végzettségűek aránya meghaladja az országos átlagot - hiányos a felsőfokú oktatási intézményellátottság A Balaton Régióban a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint a középfokú oktatási intézményekkel való ellátottság meghaladja az országos átlagot. A piaci igényekhez igazodva mindenek előtt a Balaton-parti városokban – Fonyód, Hévíz,
9 Keszthely, Siófok és Tapolca – jelentős a kereskedelemhez, a szálloda- és vendéglátáshoz kötődő középfokú szakképzés. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országos szinttől, és a térség a felsőfokú oktatási intézmények hiányával küszködik. Felsőfokú képzés mindössze három városban található: Keszthelyen agrártudományi, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi és környezetvédelmi szakképzés folyik. (Veszprém nem tartozik a
Balaton
Régióhoz,
de
egyetemének
hatása,
–
idegenforgalmi,
vegyipari,
környezetvédelmi és tanári felsőfokú képzéssel, – meghatározó jelentőségű a térségben.) A foglalkoztatás szezonális jellege A Balaton Régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 107 ezer, a munkavállalási korú népesség foglalkoztatottsági szintje az országos átlagot követi, 62%-os. A régió munkaerőpiacának sajátos jellemzője a szezonális foglalkoztatás magas aránya, mindenek
előtt
mezőgazdaságban
az és
idegenforgalomban, az
építőiparban.
a
kapcsolódó
szolgáltatásokban,
A
foglalkoztatási
gondok,
a
a
szűk
munkalehetőségek főként a háttérterületek településeit jellemzik. Zsúfolt, gyenge minőségű utak, nehézkes elérhetőség A Balaton déli partjának elsőrendű közlekedési tengelye a 7. sz. főútvonal, melynek jelentősége az autópálya-építéssel tovább erősödik. Fontos úthálózati elemek a 65-ös, 67es és 68-as másodrendű főútvonalak, szerepük a partközeli területek parthoz való kapcsolása. A Balaton északi partjának meghatározó közlekedési folyosója a 71-es főközlekedési út, melyhez a 72-es, 73-as, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak. A Balaton Régió úthálózatának – különösen az idegenforgalmi főszezonban – rendkívüli terheléssel kell megbirkóznia. Például Balatonfűzfőnél a forgalom nagysága a nyári hónapokban 17 ezer jármű naponta, Balatonfüred térségében 28 ezer jármű/nap, Gyenesdiásnál 12 ezer jármű/nap. Az erős forgalmi terhelés miatt a nyári hónapokban az átlagos menetsebesség jelentősen lecsökken, és különösen a lakott területeken felerősödnek a közlekedési forgalom által okozott káros környezeti hatások (magas zajszint, levegőszennyezés). A közlekedést nehezíti, hogy a fő- és mellékutak burkolatának állapota és teherbírása a Balaton Régió úthálózatának jelentős szakaszain elmarad a forgalmi követelményektől. A vasúti közlekedésben a Balaton Régió fő áramlási tengelyei a Budapest – Murakeresztúr és a Budapest – Tapolca vonalak. A déli parton villamosított nemzetközi
10 vasúti fővonal halad át, korszerű biztosító berendezésekkel, amelyen a vonatok átlagosan 100-120 km/h sebességgel közlekedhetnek, míg az északi part 80 km/h sebességű, dízelvontatású vasúti közlekedéssel rendelkezik. Százezer lakás A Balaton Régióban több mint 100 ezer lakás, az országos lakásállomány 2,5%-a található. A 90-es évtizedben több mint 5000 lakás – kétharmaduk a parti sávban, egyharmaduk a háttértelepüléseken, – épült fel. Erős vállalkozási aktivitás a szolgáltató ágazatokban A Balaton Régióban az egyéni vállalkozások száma az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére, a társas vállalkozások száma pedig ezt is jóval meghaladó mértékben, ötszörösére emelkedett. A térségben a vállalkozások sűrűsége kiugróan magas: miközben országos szinten 77, addig a Balaton Régióban 107 vállalkozás jut ezer lakosra. A vállalkozások területileg a Balaton Régió városaiba és a part menti sávba koncentrálódnak (ld. 3. térkép). 3. térkép: Az egyéni és társas vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000-ben (településenként)
működő társas vállalkozások száma 1 000 - 1 120 100 - 1 000 30 - 100 10 - 30 0 - 10 nincs
(2) (12) (28) (49) (68) (5)
működő egyéni vállalkozások száma 2 000 Forrás: TEIR KSH adatbázisa, 2001. © GM Regionális Információs Főosztály, 2001.
1 000 200
11
A Balaton Régióban a vállalkozások döntő többsége – 72%-a – a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a mezőgazdaságban található a vállalkozások 6%-a, az iparban és az építőiparban 22%-a. A balatoni turizmus miatt jelentős a vendéglátás és a szálláshelyi szolgáltatás szerepe, a régióban minden harmadik vállalkozás ezen a területen tevékenykedik (ld. 1. ábra). 1. ábra:
A vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000 (ágazat szerint, parti sáv és háttértelepülések szerinti csoportosításban)
8000 7000
vállalkozások száma (db)
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Ipar, Építőipar
Kereskedelem,
Part menti települések
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Szállítás, posta és távközlés
Háttértelepülések
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Területileg erősen koncentrálódó ipar A Balaton Régióban az ipar közel 12 ezer fő számára nyújt munkalehetőséget. Az ipari telephelyek rendkívül koncentráltan helyezkednek el a régióban: a térséget alkotó 164 település közül mindössze 17 településen haladja meg az ipari munkahelyek száma az ötvenet, 300-nál több ipari munkahellyel csupán 8 település rendelkezik, ezernél több ipari
munkahely
pedig
csak
Balatonfűzfőn,
Keszthelyen,
Marcaliban
és
Veszprémfajszon található. A koncentrációra jellemző, hogy az utóbbi négy település tömöríti a térségben az ipari munkahelyek majdnem kétharmadát.
12
A kutatási-fejlesztési intézményhálózat A Balaton Régióban kutatási-fejlesztési tevékenység folyik az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetében, a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Agrártudományi Karán, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, valamint a térséget érintő két akadémiai bizottsághoz tartozó kutatóhelyeken. A régió kutatóintézeteiben döntően alapkutatások folynak, a kutatás-fejlesztés eredményei azonban – az alkalmazott kutatások valamint a megfelelő közvetítő intézményrendszer hiánya miatt – ma még nem épülnek be szervesen a térségi vállalkozások termelési, szolgáltatási tevékenységébe. A kutatási-fejlesztési intézményhálózat hiányossága egyrészt a régió egyoldalú gazdasági szerkezetének következménye, másrészt viszont az egyoldalú gazdasági szerkezet oldásának egyik legnagyobb akadálya. A Balaton Régióban még nem fejeződött be a turizmus szerkezetváltása A régió kulcságazatának, a turizmusnak a fejlődése az elmúlt évtizedben javarészt követte a magyar turizmus egészét jellemző átalakulási folyamatokat, mindenekelőtt a politikai és gazdasági rendszerváltást követő gyors külpiaci szerkezetváltást. A magyar turizmus az elmúlt évtized elején ugyanazzal a problémával szembesült, mint az ország egésze: a tervgazdaságról a piacgazdaságra, és a keleti piacokról a nyugati piacokra való átállás kihívásával. Az 90-es évtized elején az egykori KGST-országokból érkező látogatókra épülő, igénytelen tömegturizmus hirtelen elvesztette küldő piacait, a belföldi turizmus pedig a gazdasági-társadalmi változások jelentős lakossági terhei és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt esett vissza. A folyamatot jól jelzi a kereskedelmi szálláshelyekre látogató vendégek, valamint az eltöltött vendégéjszakák számának az évtized elején bekövetkezett drasztikus csökkenése (ld. 2. ábra, 3. ábra). A külpiaci szerkezetváltás a Balaton Régió turizmusában csak a 90-es évtized második felében indult el, amikor ismét növekedni kezdett a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma, a belföldi vendégforgalom többszörösére emelkedett, a külföldi vendégek körében pedig egyértelműen a nyugat-európai országokból érkezők kerültek előtérbe. Noha a Balaton Régióban a külpiaci szerkezetváltás mára többé-kevésbé sikeresen befejeződött, a turizmus lényegi szerkezetváltása, a tömegturizmus mellett megjelenő versenyképes minőségi turizmus megerősödése még várat magára. Az átlagos tartózkodási idő csökkenése, a fajlagos költés – emelkedése ellenére a régió adottságaihoz képest – még mindig alacsony szintje, a magas bevételt hozó minőségi
13 szálláshelyek hiánya egyaránt jelzi, hogy a Balaton Régióban a minőségi turizmus megerősödése és fejlesztésének feladata a most induló évtizedre maradt. Egymillió regisztrált vendég a kereskedelmi szálláshelyeken – a belföldi vendégforgalom növekedése A Balaton Régió jelenlegi turisztikai súlyát jelzi, hogy 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalmának 17%-át a régióban regisztrálták. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek száma az elmúlt évtizedben, az 1990ben regisztrált 800 ezerről – a turizmus külpiaci irányváltását kísérő 1992-es mélypont ellenére – 2000-re egymillió fölé emelkedett (ld. 2. ábra). 2. ábra:
A kereskedelemi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a Balaton Régióban, 1990-2000 (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban)
1 200 000
1 000 000
800 000 531 569
616 592
600 000
400 000 500 087
200 000 191 385
0 1990
1991
1992
1993
1994
Belföldi vendégek
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
1995
1996
1997
1998
Külföldi vendégek
1999
2000
14 A változással párhuzamosan azonban jelentősen módosult a külföldi és a belföldi vendégforgalom aránya. Amíg 1990-ben a vendégek 76%-a külföldi, 24%-a pedig belföldi volt, addig 2000-re - a vendégek számának általános növekedése mellett – a külföldiek aránya 51%-ra csökkent, a belföldieké viszont 49%-ra emelkedett. A folyamat mögött az áll, hogy a belföldi vendégforgalom az elmúlt tíz év alatt két és félszeresére növekedett, miközben a külföldi vendégforgalom enyhén csökkent. A vendégek számának növekedése tehát a Balaton Régióban - a külföldi és a belföldi vendégforgalom arányait tekintve - a korábbinál jóval egészségesebb, kiegyensúlyozottabb forgalomszerkezet kialakulásához vezetett. Ötmillió vendégéjszaka A Balaton Régióban - a látogatók számának emelkedése ellenére - az elmúlt tíz esztendőben mintegy hatodával csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (ld. 3. ábra). A csökkenés javarészt a turizmus külpiaci szerkezetváltására,
a
volt
KGST-országokból
érkezett,
többnyire
az
igénytelen
tömegturizmushoz kapcsolódó látogatók számának csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés ellenére azonban a térség ma is meghatározó jelentőségű az ország turizmusában, hiszen 2000-ben az összes vendégéjszaka 27%-át, majdnem ötmillió vendégéjszakát a Balaton Régióban töltötték el.
15
3. ábra:
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a Balaton Régióban, 1990-2000 (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban)
7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 708 625
4 000 000 3 320 587
3 000 000 2 000 000
1 636 986
1 000 000 1 226 522
0 1990
1991
1992
1993
Belföldi vendégek
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Külföldi vendégek
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A vendégéjszakák számának csökkenését ebben az esetben is a forgalom szerkezetének átalakulása kísérte: amíg a külföldi vendégéjszakák száma 1990 és 2000 között kétharmadára csökkent, addig a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma egyharmadával emelkedett. A belföldi-külföldi vendégforgalom szerinti szerkezet így ma már kiegyensúlyozottabb, de a balatoni kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában – 67%-os részesedéssel – továbbra is a külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák aránya a meghatározó. A Balaton Régió kereskedelmi szálláshelyein 2000-ben eltöltött közel ötmillió vendégéjszaka 59%-át a szállodák regisztrálták. Ezt követték a kempingek 23%-os, a turistaszállók és ifjúsági szálláshelyek 8%-os, a nyaralóházak 6%-os, és a panziók 4%-os részesedéssel. Az országos átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idő A vendéjszakák számához hasonlóan a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a látogatók átlagos tartózkodási ideje is. Amíg a térségben 1990-ben a látogatók átlagosan 7,3 napot töltöttek el, addig 2000-re az átlagos tartózkodási idő 4,8 napra
16 csökkent (ld. 4. ábra). A csökkenés ellenére azonban a látogatók átlagos tartózkodási ideje még ma is jóval meghaladja a 3,4 napos országos átlagot. 4. ábra:
Az átlagos tartózkodási idő a Balaton Régióban, 1990-2000 (nap, belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban)
9 8 7,6
7 6
7,3 6,4
6,2
5 4,8
4 3
3,3
2 1 0
1990
1991
1992
1993
Belföldi vendégek
1994
1995
1996
Külföldi vendégek
1997
1998
1999
2000
Összesen
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A jelentős visszaesés mindenek előtt a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejében történt, ami 1990 és 2000 között majdnem a felére, 6,4 napról 3,3 napra csökkent. A külföldi látogatóknál a visszaesés enyhébb volt, az átlagos tartózkodási idő 7,6 napról 6,2 napra csökkent. Noha az átlagos tartózkodási idő csökkenése világszerte megfigyelhető folyamat, – ami a főnyaralás időtartamának csökkenésére, illetve a rövidebb időtartamú másod- és harmad nyaralások elterjedésére vezethető vissza, – a tendencia egyértelműen a balatoni turizmus vendégmegtartó képességének gyengülését jelzi. A külföldi vendégforgalom egyoldalú orientációjú A balatoni turizmus szerkezetváltásának hiányára utal, hogy a külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele az elmúlt öt esztendőben nem változott számottevően, a régió a hagyományos küldő országok mellett nem tudott új piacokat meghódítani. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az európai vendégek töltötték el 2000-ben
17 a vendégéjszakák kétharmadát. A küldő országok szerint továbbra is Németország vezeti a rangsort – amíg országos átlagban a német vendégek töltik el az összes vendégéjszakák 23%-át, addig a Balaton Régióban a német vendégek aránya 45%. Ehhez képest a további küldő országok részesedése a Balaton Régióban eltöltött összes vendégéjszakából már meglehetősen szerény: Ausztriáé 5%, Hollandiáé 4%, Dániáé 3%. Alacsony fajlagos költés A Balaton Régióban a vendégek fajlagos költése lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag. Az okok között kínálati és keresleti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Egyfelől a turisztikai kínálatból hiányoznak a minőségi szálláshelyek, továbbá a sokszínű termékek, amelyek vonzerőt jelenthetnének a magasabb igényű és jövedelmű nyugateurópai társadalmi rétegek számára. Másfelől kedvezőtlen a keresleti oldal, a vendégek összetételében még mindig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező turisták alkotják a meghatározó keresleti csoportot. A balatoni szállásdíjak átlagos színvonalának a fővárosétól való elmaradása is kifejezi a budapestinél kedvezőtlenebb keresleti és kínálati struktúrát. A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége Noha a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben a szálláshelyek száma emelkedett, a szálláshelytípusok szerinti szerkezet nem változott érdemben. Az igazi gyors növekedés csupán a magánszálláshelyek számában figyelhető meg, ám ezek minősége sokszor nem felel meg a turisták elvárásainak. Jelentősen növekedett az alacsonyabb kategóriájú, kétés háromcsillagos szállodák száma, ugyanakkor a négycsillagos egységek száma elenyésző, ötcsillagos szálloda pedig továbbra is hiányzik a régió szálláshelyi kínálatából (ld. 5. ábra). A nyaralóházak, panziók és kempingek száma 1990 és 2000 között szinte alig változott.
18 5. ábra:
A szállodák száma a Balaton Régióban, 1990-2000 (szállodai minőségi kategóriák szerint)
180 160 szállodák száma (db)
140 120 100 80 60 40 20 0 1990
1991
Egycsillagos
1992
1993
1994
Kétcsillagos
1995
1996
1997
1998
Háromcsillagos
1999
2000
Négycsillagos
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A szállásférőhelyek száma tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett A Balaton Régióban a szállásférőhelyek száma 1990 és 2000 között több mint kétszeresére, 104 ezerről 221 ezerre emelkedett. A gyors növekedés mögött döntően a magánszállás férőhelyek megháromszorozódása, számuk 48 ezerről 141 ezerre való emelkedése áll. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyi kapacitása azonban ennél már jóval szerényebb mértékben, mindössze 40%-kal, 56 ezerről 80 ezerre emelkedett. Közülük a leggyorsabban a szállodák férőhely-kapacitása bővült: amíg 1990-ben kevesebb, mint tízezer, addig 2000-ben már 25 ezer szállodai férőhely állt a vendégek rendelkezésére. A szállodai kapacitás-növekedése azonban javarészt az alacsonyabb minőségi
besorolású
szállodák
körében
játszódott
le.
Az
egyéb
kereskedelmi
létesítmények (panziók, turistaszállás, ifjúsági szállás, nyaralóház, kemping) közül a kempingekben jelentősen csökkent a szállásférőhelyek száma, ugyanakkor a panziók szállásférőhelyi kapacitása 1990 és 2000 között nyolcszorosára, 600-ról 4700-ra emelkedett.
19
A szálláshelyi kapacitás és a vendégforgalom erős koncentrációja a part menti sávban A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége mellett további gondot jelent a turisztikai kapacitások rendkívül egyenlőtlen területi eloszlása, a szálláshelyek több mint 85%-ának a part menti sávra való koncentrálódása. 4. térkép: A szállásférőhelyek és vendégek számának a Balaton Régióban, 2001-ben (településenként, belföldi és külföldi vendég csoprotosításban)
vendégek száma (db) 220 000 110 000 22 000 külföldi szállóvendégek belföldi szállóvendégek
Szállásférőhelyek száma
Forrás: TEIR KSH adatbázisa, 2001. © GM Regionális Információs Főosztály, 2001.
14 500 - 14 600 (1) 3 600 - 14 500 (7) 900 - 3 600 (23) 100 900 (16) 1100 (16) nincs (101)
20
2.
A Balaton Régió előtt álló kihívások
A Balaton Régió gazdasági, társadalmi fejlődése és jelenlegi helyzete alapján a most induló évtizedben számos kihívással néz szembe:
⇒ A part menti sáv és a háttértelepülések közötti gazdasági-társadalmi törésvonal akadályozza a Balaton Régió fejlődését. ⇒ A régió nehézkes elérhetősége, forgalmi túlterheltsége ma már egyre inkább versenyhátránnyá válik. ⇒ A régió gazdasági szerkezete egyoldalú, a több lábon állás feltételei – mindenek előtt a felsőoktatási intézményellátottság és a kutató-fejlesztő intézményhálózat szűkössége miatt - nem teremtődtek meg. ⇒ A balatoni turizmusban nem fejeződött még be az a szerkezetváltási folyamat, amely a tömegturizmus mellett a minőségi turizmushoz megerősödéséhez vezet. Ezért a turizmus a régió adottságaihoz képest nem eléggé hatékony, erősen szezonális jellegű, területileg túlságosan koncentrált, jövedelemtermelő képessége – minőségi szálláshelyi kapacitás és komplex programkínálat hiányában – gyenge. ⇒ A vállalkozások fejlődését a tőkehiány, a munkaerőpiac stabilitását a szezonális foglalkoztatás gátolják
21
A Balaton Régió jelenleg sajátos helyet foglal el az ország regionális szerkezetében: olyan programrégió, amely jelenleg nem része a – jövőben az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatandó – tervezési-statisztikai régiók (NUTS II) rendszerének. További sajátosság, hogy a Balaton Régió három tervezési-statisztikai régió határán fekszik, így azok fejlesztési programjaiban többnyire súlyához és lehetőségeihez mérten kisebb szerepet kap, továbbá az összehangolt fejlesztés is nagy nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a Balaton Régió - a Széchenyi Tervben kiemelten támogatott és kiváló növekedési perspektíva előtt álló - hazai turizmus meghatározó jelentőségű eleme. Elegendő itt csupán arra utalni, hogy a turisták a Balaton Régióban töltik el a vendégéjszakák több mint egynegyedét. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget.
22
3.
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai
A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek – egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon.
A
Balaton
Régió
az évtized
végére
a
megnövekedett
szabadidő,
az
élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A program stratégiai céljai A gazdaságfejlesztési program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala. A program közvetlen céljai A stratégiai célok elérése érdekében a program további célja: a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez – mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, – nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át és nem
23 helyettesíti a Balaton Fejlesztési Tanács által kidolgozott fejlesztési stratégia feladatait. Elsősorban azokra a programelemekre koncentrál, amelyeknek a megvalósítása már meghaladja a régió, az önkormányzatok és a vállalkozó szektor lehetőségeit, erőforrásait. Az állami szerepvállalásnak és a tízéves gazdaságfejlesztési program kidolgozásának további szempontja, hogy annak elemei a régió egészére húzóhatást fejtsenek ki.
4.
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai
A tízéves gazdaságfejlesztési program a súlyponti területek programja A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja szervesen ráépül a Balaton Fejlesztési Tanács által kidolgozott – és a térségi szereplők által elfogadott – hosszú távú fejlesztési stratégiára. Elsősorban azokhoz a fejlesztési célokhoz kapcsolódik, amelyek meghaladják a régió, az önkormányzatok és a vállalkozói szektor lehetőségeit. A tízéves gazdaságfejlesztési program alprogramjai olyan programelemeket emelnek ki, amelyek központi figyelmet és – a vállalkozói, az önkormányzati, a régiós és az uniós források bevonása mellett, – központi támogatást igényelnek. A tízéves gazdaságfejlesztési program a régió egészének fejlődését elősegítő súlyponti elemek megerősítésére, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárítására koncentrál, illetve ezekhez biztosít központi forrásokat. Ebből fakadóan a Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja négy alprogramot foglal magába: az elérhetőség javítása alprogramot , a minőségi turizmusfejlesztési alprogramot, a tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogramot, valamint az életminőség javítása alprogramot.
24
A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja 1.1. Regionális repülőterek fejlesztése - a nemzetközi 1. Az elérhetőség javítása alprogram
2. A minőségi turizmusfejlesztési alprogram
elérhetőség javítása 1.2 Autópálya-fejlesztés – az országon belüli elérhetőség javítása 1.3 A közúthálózat és a balatoni vasút fejlesztése – a régión belüli elérhetőség javítása
2.1. Az egészségturizmus fejlesztése 2.2. A konferenciaturizmus fejlesztése 2.3. A minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú téliesített szálláshelyek kialakítása • • • •
Szállodák téliesítése Meglévő szállodák színvonalának emelése Új, magas kategóriájú szállodák építése Üdülőfalu program
2.4. A vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztése 2.5. A balatoni golftorizmus fejlesztése 2.6. A lovas turizmus fejlesztése a háttértelepülésein
régió
3.1. Intézményfejlesztés • •
3. A tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram
A tudásbázis intézményi hátteréhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Az innovációs központok és a tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése
3.2. Ágazati fejlesztés • • •
A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban" A biotechnológiai, környezetvédelmi ipar fejlesztése Média, filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése
3.3. Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) • •
A modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása a lakosság és a vállalkozások körében Az informatikai képzés, továbbképzés javítása
4.1. Az épített környezet védelme
4. Az életminőség javítása alprogram
4.2. Bérlakás-építés 4.3. Nyugdíjasházak építésének támogatása
25
4.1 Az elérhetőség javítása alprogram Az alprogram céljai A Balaton Régió elérhetősége, jó közlekedési megközelíthetősége a fejlesztés és a fejlődés egyik kulcskérdése. Egyaránt szükséges a nemzetközi elérhetőség, az országon belüli elérhetőség, valamint a régión belüli települések egymás közötti elérhetőségének javítása. Ennek érdekében az alprogram három területre koncentrálódik: regionális repülőterek fejlesztésére, ami elsősorban a nemzetközi megközelíthetőséget szolgálja (4.1.1), az autópálya-építésekre, amelyek a Balaton Régió országon belüli elérhetőséget javítják (4.1.2), valamint a közúthálózat és a vasúthálózat fejlesztésére, ami a települések régión belüli jobb elérhetőségét segítik elő (4.1.3).
4.1.1
Regionális repülőterek fejlesztése - a nemzetközi elérhetőség javítása
A tízéves program keretében a Balaton Régióban négy regionális repülőtér fejlesztésére kerül sor, amelyek egyúttal földrajzilag „lefedik a térség négy sarkát”: Két repülőtér – Sármellék és Siófok-Kiliti – már jelenleg is működik, de továbbfejlesztésük szükséges. Két repülőtér – Szentkirályszabadja és Tapolca – jelenleg még nem szolgál polgári repülési célokat, ezeken a repülőtereken további jelentős fejlesztésre van szükség. Balaton Airport Sármellék A Balaton Airport Sármellék és Zalavár között fekszik, közúton a 75-ös és 76-os másodrendű főutakon közelíthető meg. A legközelebbi 7-es elsőrendű főút 15-18 km-re halad el a repülőtér mellett. Egy beton és egy füves kifutópályával, gurulópályákkal, az alapfunkcióhoz tartozó létesítményekkel (forgalmi épület, irányítótorony), és iparvágánnyal rendelkezik. A Balaton Airport nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér, majdnem 900 gépet fogad és indít, mintegy ötezer fős utasforgalommal. A repülőtér térségében zajló egészségturisztikai fejlesztések következtében a forgalom további gyors növekedése várható, ami a reptér folyamatos fejlesztését igényli.
26
Siófok-Balatonkiliti repülőtér A Siófok-Balatonkiliti repülőtér elsősorban a magánrepülőgépek fogadását látja el, komplett határátlépési és vámügyi szolgáltatásokkal, ezen túl a sportrepülés céljait is szolgálja, továbbá légi rendészeti és mentési feladatokat is ellát. A repülőtér 1990 óta üzemel polgári repülőtérként, jelentős kisgépes forgalommal. 2001-ben elkészült a repülőtér pályavilágítása, telepítésre kerültek az ILS, DME, NDB navigációs leszállító berendezések is, ezáltal a repülőtér kisgépes, műszeres repülő kiképzésre és gyakorlásra is alkalmassá vált. A repülőtér fejlesztésének egyetlen még hiányzó eleme a kifutópálya gurulóút szilárd burkolattal való ellátása. Szentkirályszabadja A fejlesztés célja a szentkirályszabadjai, jelenleg katonai repülőtér polgári célú hasznosításai.
A
repülőtér
szomszédságában
levő
gazdasági
társaság
már
megfinanszírozta a fejlesztés megvalósítását előkészítő tanulmányokat. Eszerint a szentkirályszabadjai repülőtér - Európa bármely részéből - biztosíthatja a Balaton északi oldalának gyors és könnyű elérhetőségét. A legfontosabb feladatok a repülőtér korszerűsítése, a civil és a katonai légi forgalom feltételeinek biztosítása érdekében. Tapolca A fejlesztés célja a Tapolcán levő repülőtér nyilvános, nem kereskedelmi repülőtérként való
megtartása
és
fejlesztése.
Ehhez
szükséges
a
hobby-
és
sportrepülés
alapinfrastruktúrájának kiépítése.
4.1.2
Autópálya-fejlesztés – az országon belüli elérhetőség javítása
A magyar gazdaság fejlődésében kiemelt szerepet játszanak az autópálya és a gyorsforgalmi út beruházások. A közlekedéspolitikai ágazati terv a hazai autópályarendszer teljes kiépítését 2030-ra irányozza elő. A tervben meghatározott összes fejlesztés megvalósulása esetén 3650 km gyorsforgalmi út épül, amelyből 1970 km autópálya és 1680 km autóút. Az autópálya-építési program a közvetlen célokon túl a piacok megnyitásának általános célját is szolgálja. A piacgazdaságnak ugyanis lételeme, hogy folytonosan újabb és újabb erőforrásokat tár fel, vele párhuzamosan pedig újabb és újabb piacokat nyit meg. Ezért a kormány a Széchenyi Terv autópálya-építési programja,
27 valamint a Széchenyi plusz keretében a fejlesztések gyorsítása mellett döntött. Ezek a fejlesztések több ponton is érintik a Balaton Régiót (ld. 5. térkép). Az M7autópálya felújítása és továbbépítése keretében megépül a Budapest és Székesfehérvár között a bal pálya harmadik sávja, továbbá Zamárdi és az országhatár között a teljes 2×2 sávos autópálya egy ütemben valósul meg. A térségben 70 km út épül, teljes a költség 138 Mrd Ft. Az M7 építésének szakaszai: A Budapest-Zamárdi közötti út 95 km hosszú szakaszának felújítása és a jobb pálya, valamint az aluljárók megépítése folyamatban van, a teljesítés az autópályára vonatkozóan 2002. április 30-ára, az aluljárókkal kapcsolatban november 30-ára várható. 2001 és 2004 között valósul meg az M7 autópálya Balatonszárszó-Ordacsehi közti 21,4 km-es, valamint a Becsehely-Letenye közötti 10,1 km hosszú szakaszának építése, amelynek költsége 43,0 Mrd Ft, illetve 16 Mrd Ft. A tervek szerint 2004 és 2006 között kell megindulnia az M8 autópályává fejleszthető autóúttal összefüggésben a dunaújvárosi Duna-híd, illetve a csatlakozó utak (9 km) építésének 24 Mrd Ft összköltséggel (2004 - ben 6 Mrd Ft, 2005-ben 8 Mrd Ft, 2006 –ban 10 Mrd Ft összköltséggel).
28 5. térkép: A Balaton Régió úthálózatának fejlesztése 2000-2015 között
MAGYARORSZÁG KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2015-IG KIEMELVE A BALATONI TURISZTIKAI RÉGIÓBAN FEJLESZTENDŐ ÚTHÁLÓZATOT A TORNYOSNÉMETI
I
U
K
S
Z
V
O
L
Á
K
R
A
J
N
A
KAZINCBARCIKA
ÓZD
TOKAJ SALGÓTARJÁN
A
BALASSAGYARMAT MISKOLC RAJKA
I
NYÍREGYHÁZA EGER POLGÁR
R
M3 M2
T
ESZTERGOM
DOROG
M3
KOMÁROM
GYŐR SOPRON CSORNA
Z
M1
JELMAGYARÁZAT:
M35 TATABÁNYA
S
DEBRECEN JÁSZBERÉNY
BUDAPEST
U
A
M0
PÁPA
A
I
PÜSPÖKLADÁNY ZIRC
BERETTYÓÚJFALU
SÁRVÁR
N
SZOMBATHELY
M7 CEGLÉD
SZOLNOK
M5
Á
SZÉKESFEHÉRVÁR VESZPRÉM
AJKA
KÖRMEND
FÜZESGYARMAT
M
VASVÁR DUNAÚJVÁROS
O
M8
SZENTGOTTHÁRD
KECSKEMÉT SZARVAS
R
ZALAEGERSZEG
autópáya autópályává fejleszthető autóút országos közúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése meglévő út folyamatban levő
SZL
2002-ben induló
HÉVÍZ
O V
M6
GYULA
2003-ban induló
BÉKÉSCSABA
É N
2004-2008 között induló
MARCALI
M7
OROSHÁZA
I A
M65 M70 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
M9
NAGYKANIZSA
2009-2012 közt induló
KISKUNHALAS
folyamatban lévő
SZEKSZÁRD
KAPOSVÁR
SZEGED
H
BAJA
M43
MAKÓ
2002-ben induló
O
2015-ig megvalósuló
R
PÉCS
V
SZIGETVÁR
Á
T
O
BARCS
R
M56
S
Z
Á
DRÁVASZABOLCS
J
U
G
O
I A L Á V S Z
G
Készítette : Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, © GM Regionális Információs Főosztály, 2001.
A régió szempontjából igen fontos, hogy az – M8 autópályává fejleszthető – autóút Veszprém-Dunaújváros közötti 92 km hosszú szakaszának építése 2005-ben indul, összes költsége 83 Mrd Ft (2005-ben 10 Mrd Ft, 2006-ban és 2007-ben 15-15 Mrd Ft, 2008-ban 20 Mrd Ft, 2009-ben 23 Mrd Ft). A térséget érintően Balatonakarattya, Balatonkenese és Balatonfűzfő tehermentesítése sürgető feladat. Az első ütemben olyan elkerülő főút építése szükséges, amely a távolabbi jövőben a tervezett gyorsforgalmi úthálózat, az M8 részévé válhat. Ez a gyorsforgalmi út megoldja az Észak- és Dél-Dunántúl közötti kapcsolatot is, miközben az M7 autópálya északi partra irányuló forgalmának levezetésére is alternatívát jelent (az M7 autópályából válik ki és a 8. sz. főút veszprémi elkerüléséhez csatlakozik). Az első szakaszban az M7 autópályától indulva megépülhet a Balatonakarattyát, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő út, Fűzfőn visszakötve a 71-72. sz. főutak jelenlegi csomópontjába. A második szakasz a Balatonfűzfő-Szentkirályszabadja-Veszprém közötti útvonal, a 73. sz. Csopak-Veszprémi főút bővítésével visszakötve a 71. sz. a főútba. Vonalvezetése megfelel az autópályára vonatkozó előírásoknak. Az M8 térséget érintő teljes hossza 33,0 km, a beruházás költsége 31,5 Mrd Ft.
29
A térség tehermentesítése természetesen akkor válik véglegessé, ha megépül az autóút Veszprém-Rábafűzes közötti 138,0 km hosszú szakasza is (várhatóan 115 Mrd Ft összköltséggel). 1. táblázat:
Autópályák és autóutak építése és felújítása a Balaton Régióban (2002-2012)
Autópálya/autóút Építés/felújítás Beruházás 2002 2003 2004 (km) (Mrd Ft) BalatonszárszóOrdacsehi (M7) ZamárdiBalatonszárszó Becsehely-Letenye (M7) DunaújvárosVeszprém (M8)
21,4
43,0
13,2
42,0
10,1
16,0
92
83,0
2005
2006 2007
2008 2009
Forrás: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium
4.1.3
A közúthálózat és a balatoni vasút fejlesztése – a régión belüli elérhetőség javítása
A Balaton Régió települései közötti elérhetőség javításának célja, hogy az úthálózat a térségen belül szövetszerű rendszerré váljon, és egyúttal tehermentesítse a főútvonalakat is. Ennek érdekében szükséges a Balaton Régióban: az országos közúthálózat, valamint a vasúti hálózat fejlesztése. Az országos közúthálózat fejlesztése A régió területén megújításra szorul a belső közúthálózat, és szükséges a hálózat hiányzó elemeinek kiépítése. A 2002 kora tavaszán indulhat a Badacsonyt elkerülő első, a Tapolca déli részét tehermentesítő út második üteme, valamint a 65. sz. főút négysávosítása (a 81,9-83,3 km között). A program tízéves időtartama alatt további elkerülő utak megépítése
30 valósulhat meg, közöttük Keszthely északi és északnyugati, Badacsony (második ütem), Balatonszentgyörgy
észak-keleti,
Felsőpáhok,
valamint
Hévíz
elkerülése,
tehermentesítése. A beruházások költségvonzata mintegy 14,5 Mrd Ft –ra becsülhető. A vasúti hálózat fejlesztése Szabadbattyán-Siófok-Balatonszentgyörgy között - fonyódi központtal - távvezérlő berendezés
üzemel.
Szükséges
ennek
korszerűsítése
és
kiterjesztése
a
Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa-Murakeresztúr-Gyékényes vonalra. Indokolt továbbá az északi part villamosításának megoldása a gyors közlekedés biztosításával párhuzamosan, valamint az állomások és a szerelvények minőségi fejlesztése. A fejlesztés forrásai hosszú távon teremthetők meg.
4.1.4
Az elérhetőség javítása alprogram forrásszerkezete Mrd. Ft.
Tíz év alatt összesen
Elérhetőség javítása program
Hazai források
Hazai források összesen
Európai Unió
Összesen
Költségv Önkormá Vállalkozói és etési nyzati egyéb magán Regionális repülőterek fejlesztése Autópálya fejlesztés A közúthálózat és balatoni vasút fejlesztése Összesen
2,4
0,5
12,8
15,7
2,2
17,9
49,2
0,0
120,3
169,5
0,0
169,5
14,5
0,0
1,0
15,5
0,0
15,5
66,1
0,5
134,1
200,7
2,2
202,9
*A Széchenyi Terv autópálya-építési programjával összhangban a központi költségvetési források mellett MFB Rt hitelfelvétele került elszámolásra a vállalkozói és egyéb források között
31
4.2 A minőségi turizmus fejlesztésének alprogramja Az alprogram stratégiai célja a sokszínű adottságok kihasználása A magyar gazdaság világpiaci versenyképessége döntően az egyedi, komparatív versenyelőnyt jelentő területek fejlesztésével növelhető. Erre az egyik legkiválóbb lehetőség a Balaton, – mint Közép-Európa legnagyobb, meleg, édes vizű tava, a térségben található gyógy-, termál-, és ásványvizek, természeti és klimatikus adottságok valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park – nyújtotta adottságok turisztikai kiaknázása. Az alprogram céljai A minőségi turizmus fejlesztési alprogram célja a Balaton Régióban: sokszínű turisztikai kínálat kialakítása, minőségi, - magas fajlagos költéssel és hosszabb átlagos tartózkodási idővel jellemezhető - turisztikai termékek fejlesztése, valamint a turisztikai szezon elnyújtását segítő fejlesztések támogatása. A hosszabb szezonra nyúló termékeket a turisták magasabb fajlagos költése, de egyben a termékek magasabb beruházási, fejlesztési költsége jellemzi A Balaton Régió turizmusában a különböző turisztikai termékek jól elkülönülnek egymástól abban a tekintetben, hogy milyen hosszú szezonra terjednek ki. Így: 1-3 hónapos szezonra – júniustól augusztusig – korlátozódik a strandokhoz és a kempingekhez kötődő turizmus, 6-8 hónapos - márciustól októberig terjedő – szezon jellemzi a bor-, a kulturális, az öko-, a horgász, a kerékpáros, a lovas, a vitorlás és a golfturizmust, végül egész évesre nyújtható a szezon az egészségturizmusban és a konferenciaturizmusban, illetve ehhez kapcsolódva a magasabb kategóriájú szállodákban. Ezek a turisztikai termékek azonban nemcsak a szezon hossza, hanem egyúttal a turisták fajlagos költése tekintetében is eltérnek egymástól. Amíg a főszezonra koncentrálódó tömegturizmusnál (parti üdülés, strand, kemping) a turisták fajlagos költése átlagosan 120 euro alatti, addig a hosszabb, a 6-8 hónapos szezonra is alkalmas minőségi turisztikai termékeknél a fajlagos költés már jóval magasabb, – például a lovas turizmus esetében 160 euro, a vitorlás turizmusnál 250 euro.
32 A turisztikai szezon elnyújtására alkalmas termékek fejlesztése tehát egyúttal a turisták átlagos fajlagos költésének növelésével jár. Végül a különböző hosszúságú szezonra nyúló turisztikai termékek jól elkülönülnek egymástól a fejlesztés költségét tekintve is. Ahogyan növekszik a szezon hossza az egyes termékeknél, ezzel arányosan növekszik a termék fejlesztésének, a hozzá kapcsolódó beruházásnak a költsége is: legalacsonyabb a fejlesztési, beruházási költség az 1-3 hónapos szezonra korlátozódó turisztikai termékeknél, ennél jóval nagyobb fejlesztési beruházást igényelnek a 6-8 hónapos szezon turisztikai termékei, az egész éves szezont biztosító turisztikai termékek fejlesztési, beruházási költsége pedig kiemelkedően magas. A szezon hossza valamint a fejlesztés, beruházás költségei közötti kapcsolatot figyelembe véve a Balaton Régió tízéves turizmusfejlesztési programjában a vállalkozói források mellett: az állam aktív szerepvállalása indokolt az egész éves szezonhoz kapcsolódó termékek fejlesztésénél, a 6-8 hónapos szezonnal jellemezhető termékek javarészt összehangolt térségi fejlesztést, és így a régió valamint az önkormányzatok forrásainak a bevonását igénylik. Ebben az esetben az állam szerepe csupán a költségesebb, nagyobb beruházási költséggel járó termékek - lovas-, vitorlás- és golfturizmus esetén - indokolt, végül a főszezonra koncentrálódó turisztikai termékek fejlesztése alapvetően a vállalkozók és az önkormányzatok szerepvállalásán nyugszik. A tömegturizmus és a minőségi turizmus időbeli, térbeli szétválasztása A Balaton Régió turizmusát ma alapvetően a rövid szezon és a tömegturizmus jellemzi. A főszezon mindössze 6 hétig tart, az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, az átlagos költés az európai uniós átlag alatti, miközben a tó terhelhetősége a főszezonban maximálisan kihasznált. Ezért a Balaton Régióban szükséges a tömegturizmus és a minőségi turizmus időbeli, térbeli szétválasztása. A tömegturizmus időben a főszezonra, területileg elsősorban a déli partra, a minőségi turizmus időben az elő- és utószezonra, területileg pedig az északi partra, és a déli part egyes pontjaira koncentrálódhat.
33
Az alprogram eszközei A fentiek figyelembevételével a Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának minőségi turizmusfejlesztési alprogramja az alábbi programelemekre épül: Az egész éves szezont biztosító termékek körében: az egészségturizmus fejlesztésére, a konferenciaturizmus fejlesztésére, valamint a minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítására. A 6-8 hónapos szezonra alkalmas termékek közül az erősen beruházás igényes termékek fejlesztésére: a vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztésére, a lovas turizmus, továbbá a golfturizmus fejlesztésére. Az állam a tízéves program keretében alapvetően központi vonzerők megteremtésénél, valamint
a
szezon
elnyújtására
alkalmas
termékek
fejlesztésénél
lép
be
társfinanszírozóként a Balaton Régió turizmusának fejlesztésébe. Olyan beruházásokat támogat, amelyek köré a vállalkozások és az önkormányzatok további turisztikai fejlesztéseket építhetnek fel.
6. ábra:
A Balaton Régió turisztikai termékei a fejlesztési források szerkezete és a szezon hossza szerint
Források Döntően helyi önkormányzatok
Turisztikai termék és infrastruktúra tóparti üdülés (strand, szórakoztató központok)
és vállalkozások forrásaival
tóparti üdülés komplex szolgáltatásokkal
megvalósuló programok
tóparti szálláshelyek (kempingek) tóparti szálláshelyek (kempingek komplex szolgáltatásokkal)
Döntően regionális,
bortúrák
helyi önkormányzati
kulturális programok, rendezvények
és vállalkozói forrásokkal
falusi turizmus és ökoturizmus
megvalósuló programok
horgászturizmus kerékpárosturizmus lovasturizmus
Jelentős állami szerepvállalással, vitorlás turizmus regionális, helyi önkormányzati
golfturizmus
és vállalkozói forrásokkal
egészségturizmus
megvalósuló programok
konferenciaturizmus minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú téliesített szálláshelyek
jan
febr márc
ápr
máj
jún
júl
aug szept
okt
nov
dec
4.2.1
Az egészségturizmus fejlesztése – a „gyógyító Balaton”
Előnyök: magas fajlagos költés, a szezon elnyújtása, a hosszú tartózkodási idő A Balaton Régióban a turisztikai szezon elnyújtásának, a turisták fajlagos költése növelésének, valamint az adottságok kedvezőbb kihasználásának egyik legjobb eszköze az egészségturizmus fejlesztése. Ezen a területen ugyanis: gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalitás negatív hatása, az átlagos tartózkodási idő – a turizmus hagyományos ágainál tapasztalható 3-5 nappal szemben – jelentősen hosszabb, a fajlagos költés átlagosan egyharmaddal magasabb, mint a turizmus más ágaiban. A Balaton Régió egyaránt alkalmas a hagyományos gyógyászati, valamint az egyre népszerűbb egészségmegőrző (fitness, wellness) ágazat fejlesztésére A Széchenyi Terv tízéves egészségturisztikai fejlesztési programja a termálvízkincsre épülő, hagyományos, gyógyászati célú turizmus, valamint a napjainkban egyre inkább felértékelődő, az egészségmegőrzést és -karbantartást élményszerűen előtérbe helyező – fitness és wellness – turisztikai ágazat fejlesztését tűzi ki célul. Adottságai alapján, – noha a térség termálvízkészlete is jelentős – a Balaton Régió elsősorban az egészségmegőrzést és -karbantartást szolgáló fitness és wellness központok fejlesztésére kínál kedvező lehetőséget. Az egészségturizmus fejlesztésének területi koncentrációja a Balaton Régióban Az egészségturizmus két ágazatának fejlesztési lehetőségei a Balaton Régióban területileg viszonylag jól elhatárolódnak egymástól. A déli parton – a gyógy- és termálvízkészletre alapozva – a gyógy- és termálturizmus fejlesztése célszerű. Ez egyaránt magába foglalja: a hagyományos gyógyhelyek - Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány fejlesztését, valamint új, feltárt, de még nem, vagy csak szerény mértékben kiaknázott termálvízforrások
–
Balatonszemes,
Táska,
Csiszta-puszta,
Somogyszentpál, Nagyberény, – turisztikai hasznosítását.
Fonyód,
36 Az
északi
parton
az
ásványvizekre
alapozva
fejleszthető
az
egészségturizmus (Tapolca, Kékkút, Zánka, Balatonfüred, Csopak). Természeti adottságai miatt mind az északi, mind a déli part egyaránt alkalmas az egészségmegőrzést és -karbantartást élményszerű programként nyújtó fitness és wellness turizmus fejlesztésére.
4.2.2
A konferenciaturizmus fejlesztése – a „tudásközvetítő Balaton”
Előnyök: a magas fajlagos költés, a szezon elnyújtása A konferenciákhoz kapcsolódó turizmus napjaikban a turizmus egyik leggyorsabban növekvő ágazata. Ma világszerte mintegy ötvenezer nemzetközi szervezet működik, amelyek több-kevesebb rendszerességgel tartanak rendezvényeket. Ugyancsak jelentős keresletet támasztanak a vállalatok, amelyek rendezvényei éves szinten több tízezerre tehetők. A Balaton Régió fejlesztése szempontjából rendkívül előnyös, hogy: a rendezvények időben többnyire a turisztikai főszezonon kívül esnek, és ezáltal biztosítják a szálláshelyek folyamatos töltését, a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát, továbbá a rendezvényeken résztvevők átlagos költése a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok és számítások szerint az átlagos turista költésének legalább háromszorosa. Az alapvető előnyökön túl a konferenciaturizmus fejlesztése egyben sajátos módon visszahat a Balaton Régió egészének turisztikai fejlesztésére is. Egyfelől a konferencia helyszíne a Balaton ismertsége miatt jobban eladható, mint más térségben. Másfelől viszont a konferenciák tovább növelhetik a Balaton ismertségét és látogatottságát, hiszen a konferenciavendégek többsége a tapasztalatok szerint idővel, többnyire családos turistaként ismét felkeresi a konferencia helyszíneket. Beruházásigényes ágazat A konferenciaturizmus nemcsak magas fajlagos bevételt adó, hanem egyúttal tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. A nemzetközi konferenciák kétötöde speciálisan erre a célra kiépített kongresszusi központok szolgáltatásait keresi. Noha
37 a rendezvények kétharmadát az ötszáz résztvevőnél kisebb rendezvények adják, folyamatosan növekszik a több ezres létszámú rendezvények száma is. A fejlesztés céljai, irányai Jelenleg a Balaton Régió - a szállodák kapacitása miatt - csak kisebb létszámú konferenciák,
szemináriumok
fogadására
alkalmas.
A
konferencia-
és
szekciótermekkel rendelkező szálláshelyek is sok esetben technikai fejlesztésre szorulnak. Ezért az alprogram célja: a létező konferencia rendezvényhelyszínek technikai korszerűsítése (pl. tolmács berendezések, vetítők, Internet-kapcsolat stb.), a
meglévő
parti
szállodák
hivatásturizmushoz
és
konferenciákhoz
kapcsolódó bővítése, megfelelő mennyiségű és nagyságú különtermek kialakítása, valamint néhány nagyobb multifunkcionális (kongresszusi, kulturális, kiállítási) központ létrehozása.
4.2.3.
Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítása
Minőségi szálláshelyek hiánya A Balaton Régióban jelenleg a minőségi turizmus, így az egészségturizmus és a konferenciaturizmus fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a magas színvonalú szálláshelyek hiánya. Noha az elmúlt fél évtizedben a magasabb kategóriájú szállodák iránti igény mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták körében erősen növekedett, a térség kínálatában továbbra is a tömegturizmushoz igazodó, olcsó szálláshelyek a meghatározók. A fejlesztés céljai A Balaton Régió tízéves turizmusfejlesztési alprogramja célul tűzi ki: a meglévő szállodák téliesítését, a meglévő szállodák színvonalának emelését, 4 csillagos kategória szintjére való fejlesztését (felújítás és új szolgáltatások – pl. uszoda, konferencia, fitness
38 terem,
tenisz,
gyermekjátszótér,
fedett-,
illetve
őrzött
parkolók
stb.
-
megteremtése), új, magas kategóriájú szállodák - 4 és 5 csillagos szállodák - építését, valamint üdülőfalvak fejlesztését (a parti sávban hét, a háttértelepüléseken három). A fejlesztés kiemelt célja, hogy a Balaton Régióban az évtized végére egy kiterjedt, minőségi, 4 csillagos szállodahálózat jöjjön létre. Ugyancsak kiemelt cél olyan üdülőfalvak kialakítása, amelyek – a szálláshelyen kívül – komplex minőségi programkínálatot nyújtanak a turisták, különösen a gyermekes családok részére.
4.2.4
A vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztése
Helyzetkép A minőségi turisztikai termékek fejlesztésénél alapvető szempont, hogy azok úgy segítsék elő a szezon elnyújtását és a magasabb fizetőképességű kereslet lekötését, hogy közben megőrzik a Balaton ökológiai egyensúlyát. Ezeknek az elvárásoknak a vitorlázás messzemenően megfelel. A vitorlás turizmus szempontjából az Európai Unióban a tavak átlagos terheltsége 4 hajó hektáronként, miközben a Balaton jelenlegi terheltsége 0,4-0,5 hajó/hektár, azaz a balatoni vitorlázás - természettel harmonizáló - fejlesztésére még jelentős tér nyílik. Versenytársak A vitorlás turizmus Európa-szerte a turisták egyik kedvelt időtöltése, ezért az európai tavak többségénél a vitorlás turizmus fejlesztése ma már sok esetben ökológiai korlátokba ütközik. A közép-európai versenytársaknál javarészt már elérték a terhelhetőség felső határát, ezért a balatoni vitorlás turizmus fejlesztése egy nemzetközileg versenyképes piaci rés kihasználását is jelenti. A Fertő-tó ausztriai szakaszán igen élénk vitorlásélet folyik, a vitorlások száma mintegy 15 ezer, annak ellenére, hogy a Fertő-tó területe mindössze a Balaton fele, és a tó rendkívül sekély vizű. A Wörthi-tavon közel ezer vitorlás van, és ez egyúttal - a tó mérete miatt - a maximális terhelhetőség felső határa is.
39 Igen jelentős vitorlásélet zajlik a Garda-tavon, amely a tavi vitorlázásban a Balaton komoly versenytársa. A Garda-tó területe mintegy kétharmada a Balaton területének, a vitorlások és motorcsónakok együttes száma viszont megközelíti a tízezret. A fejlesztés célja A Balatoni vitorlás turizmus – környezet-, és vízminőség-védelmi szempontokat figyelembe vevő - fejlesztésének célja: a vitorláskikötők kapacitásának – a jelenlegi 3 ezerről – 10 ezer férőhelyre való bővítése, ezzel párhuzamosan pedig a kapcsolódó kikötői és tóparti szolgáltatások fejlesztése. 6. térkép: Kikötők a Balaton Régióban (2001)
40
A fejlesztés eszközei A fejlesztés legfontosabb eszközei: a meglévő vitorláskikötők kapacitásának bővítése, a jelenlegi mintegy 60 vitorláskikötő modernizálása (a MAHART Balatoni Hajózási Rt. a közelmúltban felújította
vitorláskikötőit
Fonyódon,
Balatonföldváron,
Szigligeten
és
Balatonlellén, további kikötő korszerűsítést irányzott elő a közeljövőben Keszthelyen és Balatonfüreden), új vitorláskikötők építése, elsősorban a Balaton nyugati medencéjében, valamint modern marinahálózat kiépítése, a kikötők és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások
nemzetközi
színvonalú,
komplex
szolgáltatás-rendszerbe
ágyazása, egységes vitorláskikötő-hálózat kialakítása. A hálózathoz csatlakozó kikötők azonos minőségű szolgáltatásokat (víz-, villany-, vízi-üzemanyagtöltő állomás, daruzás, téli tárolás, őrzött parkoló, szállás, vendéglátás, egyéb szolgáltatások, klub-épület, WC, mosdó, zuhany stb.) biztosítanak a vitorlás turistáknak.
4.2.5
A balatoni golfturizmus fejlesztése
Világszerte dinamikusan bővülő piaci kereslet A golfpályák és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások világszerte mintegy 50 millió játékos által támasztott piaci keresletre számíthatnak. Ez a kereslet az elmúlt évtizedben közel egyharmadával növekedett, de Európában ennél is gyorsabban, évente mintegy 10-15%-kal, azaz közel félmilliónyi új játékossal bővült a golfozók tábora. Kiugróan gyorsan, a tíz esztendő alatt ötszörösével emelkedett a golfozók száma Hollandiában, Norvégiában és a szomszédos Ausztriában. Annak ellenére tehát, hogy a golf Magyarországon még csak nagyon szűk kör kedvelt sportja, a számunkra legfontosabb turistaküldő országokban, és mindenekelőtt Nyugat - Európában, napjainkra már tömeges kereslet támasztására képes szabadidős tevékenységgé vált.
41 Golfpálya-építési láz Európában A dinamikusan növekvő keresletet viszonylag gyorsan követte a kínálat növekedése, bővülése. Az Egyesült Államokban jelenleg 17 ezer golfpálya áll mintegy 27 millió golfozó részére, mégis évente közel 400 új golfpályát nyitnak meg. Európában - a hirtelen megugrott helyi kereslethez igazodva - Skandináviában, Ausztriában és Hollandiában, újabban pedig - a hagyományos, mediterrán turisztikai kínálatot kiegészítve - Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban növekedett rendkívül gyorsan a golfpályák száma. Magyarországon az alacsony belföldi kereslet miatt ma még csekély a golfpályák száma, és ezek döntő hányada - mint ahogyan a büki pályát javarészt az osztrák turisták tartják fenn – közvetlenül kötődik a külföldi kereslethez. A balatoni golfturizmus fejlesztésének céljai A nemzetközi keresleti tendenciákat figyelembe véve a balatoni golfturizmus fejlesztésének célja, hogy: magas fajlagos költéssel járó kiegészítő programot nyújtson más minőségi turisztikai termékek - például az egészségturizmus – számára, önálló termékként időben kiszélesítse az üdülési szezont, területileg a háttértelepülésekre koncentrálva enyhítse a part menti sáv terheltségét, segítse elő egy új vendégkör megjelenését, valamint az angolszász területekről eddig viszonylag kisebb számban érkező turisták számának növekedését, továbbá biztosítson kikapcsolódási és sportolási lehetőséget az egyre bõvülõ hazai golfozó tábor számára. A fejlesztés iránya a Balaton Régió háttértelepülései A Balaton Régióban jelenleg nincs golfpálya, noha mind az északi, mind a déli part háttértelepülései sok alkalmas helyszínt kínálnak a golfsport számára. Ezért a balatoni
golfturizmus
fejlesztésének
legfontosabb
eszközei
a
program
tíz
esztendejében: négy golfpálya felépítése a háttértelepüléseken, a
golfpályák
megközelítéséhez
fejlesztése, valamint
szükséges
közlekedési
infrastruktúra
42 a golfpályákhoz kapcsolódó szolgáltatási háttér megteremtése.
4.2.6
A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein
Kedvező adottságok Magyarországon a lovas turizmus számos formája – lovas üdülés, túrázás, oktatás, edzőtáborozás, vadászat, fogathajtás – vonzza a turistákat. Közülük a legnagyobb önálló vonzerővel a lovas túrázás rendelkezik, amely tehát önmagában is alkalmas arra, hogy a turisták számára hosszabb idejű szabadidős kikapcsolódást és élményt biztosítson. Sajátos előny és táji adottság, hogy a Balaton környéke, mindenek előtt a háttértelepülések övezete különösen alkalmas az önálló vonzerőt jelentő, változatos lovas túraútvonalak kialakítására. Viszonylag alacsony színvonalú kínálat A Balaton Régióban jelenleg több mint hetven lovas-turisztikai létesítmény található. A lovas központok nagysága és színvonala azonban nagyon eltérő. A vállalkozók döntően futószárazással, rövidebb távú lovagoltatással, csillagtúrákkal foglalkoznak. A lovas központok egy része ma még nem tud szállást vagy vendéglátást nyújtani a vendégeknek. A legnépszerűbb és legjobban jövedelmező lovas turisztikai forma, a túralovaglás pedig csak szórványos jelenség a Balaton Régióban, a több mint hetven lovas centrumból alig tíz foglalkozik több napos túrák szervezésével.
Jelentős kereslet a legfontosabb turistaküldő országokban - komoly nemzetközi és hazai versenytársak A lovas turisztika iránti kereslet főként a balatoni turizmus számára legfontosabb turistaküldő országokban - így például Németországban, ahol közel 2,5 millióan lovagolnak, többségük pedig saját lóval is rendelkezik, – jelentős. A legnagyobb turistaküldő országok azonban egyben a legnagyobb konkurenciát is jelentik. Németország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Írország és Lengyelország ma már komoly versenytársak a lovas turisztikai piacon. Ugyancsak komoly konkurenciát jelenteken a hazai versenytársak - Hortobágy, Bugac, Bábolna - is, ahol
43 a lovas turizmus önálló termék. Ezzel szemben a lovas turizmus a Balaton Régióban, mindenek előtt a part menti sávban jelenleg csupán a rövid szezonra korlátozódó üdülési kínálat egyoldalúságát oldó kiegészítő elem. A fejlesztés eszközei A balatoni turizmus sajátosságait figyelembe véve a fejlesztés főbb irányai: a lovas túracentrumok és lovardák fejlesztése, szolgáltatásaik bővítése, mindenekelőtt a háttértelepüléseken, a lovas túracentrumok együttműködésének elősegítése és a túraútvonalak kialakítása, valamint önálló vonzerőként balatoni lóversenypálya, nemzetközi szintű ügető- és galopp pálya építése, lovas rendezvények - Balaton Derby - szervezése.
44
4.2.7
A minőségi turizmus fejlesztési alprogram forrásszerkezete Mrd Ft Tíz év alatt összesen
Minőségi turizmus fejlesztési alprogram
Az egészségturizmus fejlesztése A konferencia turizmus fejlesztése A minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítása • Szállodák téliesitése • Meglévő szállodák színvonalának emelése • Új magas kategóriájú szállodák építése • Üdülőfalu program A vitorlás turizmus fejlesztése A golfturizmus fejlesztése A lovas turizmus fejlesztése Összesen
Hazai források
Hazai források Költségv Önkormá Vállalkoz összesen
Európai Összesen Unió
etési
nyzati
ói és egyéb magán
10,0
2,0
20,5
32,5
2,8
35,3
5,6
1,5
7,7
14,83
2,1
16,9
32,4
0,5
82,2
115,1
8,1
123,2
5,5 12,8
0,0 0,0
13,0 30,5
18,5 43,3
1,0 2,5
19,5 45,8
11,5
0,0
32,5
44,0
1,5
45,5
0,5
9,3
8,6
2,6 2,6
6,2 16,2
27,4
3,1 5,2
12,4 32,6
1,2 3,7
0,1 0,7
1,3 5,4
2,6 9,9
0,0 1,1
2,6 10,9
61,5
7,4
133,3
202,2
19,3
221,5
45
4.3 A tudásalapú gazdaság fejlesztésének alprogramja Tudásalapú gazdaság Az utóbbi másfél évtizedben világszerte új gazdasági ágazatok kerületek előtérbe: az informatika, a biotechnológia, a környezetvédelmi ipar, a design és a média. Közös jellemzőjük, hogy az előállított termékben vagy szolgáltatásban, a hagyományos ágazatokhoz képest jóval nagyobb a tudás, a kutatás-fejlesztés szerepe. Ezeknél az új ágazatoknál már nem a nyersanyag vagy a tőke, hanem a termék, szolgáltatás előállításához szükséges tudás és kreatív szellemi munka a meghatározó. További jellemzője az ilyen tudásalapú ágazatoknak, hogy gyakran olyan telephelyet keresnek
maguknak,
Hasonlóképpen
amelyek
előnyt
élveznek
nem azok
rendelkeznek a
térségek,
ipari
hagyományokkal.
amelyek
színvonalas,
természetközeli szabadidős kínálatot tudnak biztosítani a tudásalapú gazdaságban dolgozó, magasan kvalifikált és magas jövedelmű rétegeknek. Végül a tudásalapú gazdaság
szereplői
előszeretettel
keresik
telephelyül
a
felsőfokú
oktatási
intézményekkel és kutató-fejlesztő intézetekkel jól ellátott térségeket. A Balaton Régió adottságai alapján ma részben megfelel ezeknek az elvárásoknak, ugyanakkor a tudásalapú gazdaság letelepedéséhez és kifejlődéséhez az előttünk álló évtizedben sok területen céltudatos és összehangolt fejlesztésre van szükség. Az alprogram céljai Az alprogram legfontosabb célja, hogy a Balaton Régióban új, tudásigényes és a környezetet nem terhelő gazdasági ágazatok letelepítésével járuljon hozzá a régió gazdaságának több lábra állásához, diverzifikálásához, támogassa a tudásalapú gazdaság letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, és segítse elő a tudásalapú gazdaság megerősödését.
46
Az alprogram eszközei A Balaton Régióban a tudásalapú gazdaság letelepítéséhez és megerősödéséhez egyszerre szükséges az intézményi háttér kiépítése, a speciális ágazatok célzott fejlesztése,
valamint
az
új
gazdasági
ágazatokkal
kapcsolatos
társadalmi
fogadókészség kialakítása és erősítése. Ebből eredően az alprogram legfontosabb eszközei: Az intézményfejlesztés: a
tudásbázis
intézményi
hátteréhez
(felsőoktatás,
kutatás-fejlesztés)
szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, valamint az innovációs központok és a tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése. Az ágazati fejlesztés: a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban", a biotechnológiai és környezetvédelmi ipar fejlesztése, valamint a média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése. A tudásalapú gazdasági ágazatokkal kapcsolatos társadalmi fogadókészség kialakítása,
a
Balaton
Régió
Információs
Társadalom
(BRIT)
projekt
megvalósítása, közelebbről: a modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása a lakosság és a vállalkozások körében, továbbá az informatikai képzés, továbbképzés javítása.
4.3.1
Intézményfejlesztés
A tudásbázis intézményi hátteréhez (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés) szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Az oktatási és kutatási intézmények elsősorban az alapkutatással és az ebből származó ismeret-átadással, tudástranszferrel, valamint a szakemberképzéssel segíthetik
a
régió
tudásbázisának
javítását,
közvetve
pedig
gazdasági
teljesítményének emelkedését. Ezért az alprogram legfontosabb célja, hogy fejlesztési támogatást biztosítson a felsőoktatási, kutatás-fejlesztési intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására, bővítésére,
47 elősegítse a felsőoktatási intézmények, intézményi karok telepítését a régióban, mindenek előtt a biotechnológiai és az informatikai ipar, a környezetvédelmi ipar területén, támogassa a kutatóintézetek és egyetemek K+F infrastruktúrájának kiépítését. Innovációs központok és a tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése Az innovációs központok egy, közös telephelyre koncentrálják az innovatív, modern, high-tech ágazatokban működő vállalkozásokat, valamint a kutatás-fejlesztési intézményeket. Hasonlóképpen az egyetemi ipari parkok is ezt a célt szolgálják, azzal a különbséggel, hogy a parkszerűen kiépített telephely vállalkozások egész sorának a letelepítését is lehetővé teszik. A Balaton Régióban új, innovatív, high-tech ágazatokat meghonosító ipari parkok kialakítására kedvező feltételt teremt az a tény, hogy az elmúlt évtizedben a térség ipara már elmozdult a híradástechnikai ágazatok felé. Ebből eredően az alprogram feladata, hogy a Balaton Régióban elősegítse az innovációs központok és az egyetemi ipari parkok létrehozásához szükséges infrastruktúra fejlesztését.
4.3.2
Ágazati fejlesztés
A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban" Európa jelentős turisztikai régióiban a turizmushoz, valamint a turizmus alapjául szolgáló tevékenységhez – többnyire valamilyen sportághoz – szükséges eszközök gyártása és innovációja egymást kiegészítve és egymást felerősítve haladt. Például az Alpok síturizmusának fejlődése – mint kereslet – nagyban befolyásolta a sífelszerelések gyártását és innovációját, és fordítva, a sífelszerelések fejlődése, egyre könnyebben használható sílécek előállításával - ezúttal a turizmusnak támasztva keresletet - viszont erősen befolyásolta az alpesi síturizmus növekedését. Hasonlóképpen
a
Balatonhoz
szorosan
kapcsolódó
sportok,
szabadidős
elfoglaltságok (vitorlázás, horgászat, túrázás, kerékpározás stb.) is képesek e tevékenységekhez kapcsolódó alkatrészek, kiegészítők, eszközök gyártására és szervizére keresletet támasztani a térség mikró- és kisvállalkozásai körében. Ráadásul a régió szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy ezek a termékek kis
48 anyagráfordítással, környezetbe illeszkedő technológiával, minimális szállítási igénnyel
előállíthatók.
Ezért
az alprogram
legfontosabb
célja
a
turisztikai
háttériparban működő kisvállalkozások technikai korszerűsítésének támogatása, valamint a „turisztikai háttériparba” való bekapcsolódásuk elősegítése. A biotechnológiai és a környezetvédelmi ipar fejlesztése A biotechnológiai és a környezetvédelmi ipar napjaink leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tartozik, növekedésük alig marad el az informatikától és a médiától. A két iparág közös jellemzője még, hogy – szemben jó néhány hagyományos iparággal – nem terhelik meg a természeti környezetet, ellenkezőleg, az iparágak fejlesztései éppen a környezet, az agrárgazdaság, és az egészség megőrzését szolgálják. Ezért az alprogram célja ezen a területen a biotechnológiai és a környezetvédelmi iparban működő vállalkozások régióba való betelepítésének az elősegítése, a betelepítéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése A Balaton Régió vonzereje, természeti-táji adottságai lehetőséget kínálnak stúdiók, filmműhelyek
letelepítésére,
idővel
pedig
egy
"Balaton
Filmipari
Park"
létrehozására. A döntően üzleti alapú fejlesztést nagyban elősegítheti a szükséges infrastruktúra előkészítése, megteremtése.
4.3.3
A tudásalapú gazdasági ágazatokkal kapcsolatos társadalmi fogadókészség kialakítása – Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt
A BRIT céljai A tudásalapú gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, illetve fejlődésének megerősítése csakis akkor járhat sikerrel a Balaton Régióban, ha a lakosság és a vállalkozások körében megfelelő fogadókészséggel találkozik. Ehhez szükséges: a lakosság és a vállalkozások körében a modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása,
49 a térség vezető gazdasági ágazataihoz, mindenek előtt a turizmushoz kötődő informatikai szolgáltatások és rendszerek kiépítése, valamint a térségben az informatikai képzés erősítése. A BRIT a közvetlen célokon kívül nagyban hozzájárulhat a Balaton Régióban: új munkalehetőségek teremtéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, és a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez. A modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása a lakosság és a vállalkozások körében A Balaton Régió településszerkezetét döntően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi. Ilyen nagyságú településeken a lakosság modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférését legjobban a már bevált teleházak segíthetik. A teleházak olyan közösségi telekommunikációs
szolgáltatóházak,
amelyek
informatikai,
irodatechnikai,
számítógép- és Internet-hozzáférés biztosításával, valamint további kapcsolódó szolgáltatásokkal állnak a település lakói rendelkezésére. Hasonlóképpen a lakossági hozzáférést növelheti a távmunka terjedésének elősegítése. Az otthoni számítógépen végzett munka terjesztése érdekében célszerű támogatni a régióban a távmunkával foglalkozó vállalatok letelepítését, illetve a letelepítéshez szükséges infrastruktúra megteremtését. A távmunka a Balaton Régióban vonzó foglalkoztatási megoldás lehet a nagyvárosokból vagy a Balaton parti övezetéből kitelepülők számára. Ugyancsak fontos szerepet játszhat a Balaton Régió nehezen megközelíthető, elsősorban somogyi területein. A vállalkozások körében sürgető feladat az új informatikai kisvállalkozások támogatása és letelepítése a régióban, valamint a kisvállalkozások modern információs és kommunikációs eszközökkel való ellátottságénak javítása. Szintén a vállalkozások, közelebbről a turizmus területén működő vállalkozások ellátottságát szolgálja az on-line turisztikai információs rendszerekhez való kapcsolódás elősegítése. Fontos feladat az a hardware és software támogatás, amely lehetővé teszi, hogy a térség turisztikai kisvállalkozásai kapcsolódni tudjanak a Nemzeti
50 és a Balatoni On-line Turisztikai Adatbankhoz. Ezáltal a vállalkozók számára lehetővé válik, hogy üzleti vállalkozásuk információit, reklám- és tájékoztatóanyagait a világhálón helyezhessék el, illetve azon keresztül bonyolítsanak le fontos üzleti akciókat, a turisták pedig szállást foglalhassanak elektronikus úton a szállásadó kisvállalkozásoknál. Ez a kapcsolódás tehát jelentősen növeli a kisvállalkozások marketing lehetőségeit és piacra jutási esélyeit. Az informatikai képzés, továbbképzés javítása A lakosság és a vállalkozások modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésének elősegítéséhez szükséges a Balaton Régióban az informatikai képzés, valamint a továbbképzés infrastrukturális feltételeinek javítása.
51
4.3.4
A tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram forrásszerkezete Mrd Ft
Programok
Hazai források
Állami
Hazai Európa Össz források i Unió esen összesen
Önkormá Vállalnyzati kozói és egyéb magán
Intézményfejlesztés Ágazati fejlesztés Balaton Régió információs társadalom fejlesztése
13,6 7,5 1,5
2,7 0,9 0,7
47,2 45,4 7,8
63,5 53,8 10,0
6,3 4,6 0,5
69,8 58,3 10,6
Összesen
22,6
4,3
100,4
127,3
11,4
138,7
A Balaton Kockázati Tőkealap A tudásalapú ipar fejlesztésének egyik eszköze a Balaton Régióban egy – állami alapítású, de magánforrásokat is hasznosító – kockázati tőkealap létrehozása. Ennek előnye, hogy csökkenti az innovatív, tudásalapú gazdaság területén tevékenykedő kisvállalkozások és a finanszírozó pénzintézetek számára a fejlesztéseknél felmerülő bizonytalanságokat, kockázatokat. Az alap a környezetbarát technológiával rendelkező, vagy a biotechnológia és az informatika területén működő kisvállalkozások térségbe településéhez, vagy az itt megtelepült vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez, beruházásaikhoz nyújt támogatást.
52
4.4
Az életminőség javítása alprogram – lakható térség, élhető Balaton
A Balaton Régió a demográfiai változásokat tekintve - tompított mértékben, de – leképezi az országos folyamatokat, azaz a népesség elöregedése és lassú fogyása jellemző. A vándorlási különbözet kedvezőtlen tendenciái arra utalnak, hogy a térség vonzereje csökkent, és a fiatalok egy része is más térségekben látja a megélhetési, karrierépítési lehetőségeket. Ezért a Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja – valamint a program közvetlenül gazdasági jellegű alprogramjai, mint a minőségi turizmus fejlesztése vagy a tudásalapú gazdaság kiépítése, – csakis akkor járhat sikerrel, ha a térségben lakók életkörülményei, mindenek előtt a lakókörnyezet és a lakásviszonyok jelentősen javulnak. Ezért az életminőség javítása alprogram legfontosabb eszköze: az épített környezet védelme, megújítása, a bérlakás–építés, és a nyugdíjasházak építése. 4. 4. 1. Az épített környezet védelme A program célja a Balaton Régió településein az épített környezet védelme, a helyi hagyományok és a térség táji jellegzetességeinek megőrzése. A régióban ma még vannak olyan építészeti értékek, amelyek megóvása mind a régió, mind a nemzet szempontjából fontos és lehetséges. A program a jellegzetes lakóházak, népi építészeti emlékek mellett a térség ma már megszűnt gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó építményeinek felújítását, újrahasznosítását is célul tűzi ki. A falvak megújításának eredményeként a Balaton Régió ma még kevésbé látogatott településein is növelhető a látogatók száma, mivel ennek révén új szálláskínálat, új turisztikai látnivalók alakíthatók ki. Hasonlóképpen fontos feladat a közterületek – parti sétányok, közparkok – és a műemléképületek védelme, felújítása. A Balaton Régió sajátos helyzetéből fakad, hogy a strandok, parti fürdőhelyek is szervesen hozzátartoznak a településképhez,
53 az épített környezethez. Ezért az alprogram kiemelten támogatandó területnek tartja ezek fejlesztését. 4. 4. 2 Bérlakás-építés Az
elvándorlás
megakadályozásának,
a
negatív
demográfiai
folyamatok
visszafordításának egyik fontos eszköze – az alapvetően fiatal családosok helyzetén segítő – bérlakásprogram, illetve a Balaton Régió szoros kapcsolódása a Széchenyi Terv bérlakásépitési programjához. 4. 4. 3. A nyugdíjasházak építésének támogatása A régió hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területe. A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. Jelentős természeti, történelmi, kulturális vonzerővel rendelkezik. Ezekre az adottságokra ráépíthető olyan üzleti alapon létesített és működtetett nyugdíjasház építési program, amely állami támogatással hoz létre kapacitásokat. A táj szépsége, a kedvező szórakozási, kulturális lehetőségek élhetővé, élményekben gazdaggá teszik a nyugdíjas éveket. A nyugdíjasház-építési programot a háttértelepülések felé célszerű terelni, ami javítja a foglakoztatási helyzetet, megélhetést nyújt az ott lakók számára, és növeli a vásárlóerőt a térség gazdaságának termékei iránt.
Az életminőség javítása alprogram forrásszerkezete Mrd Ft Életminőség javítása – lakható térség, élhető Balaton
Hazai források
Hazai Európa Össz források i Unió esen összesen
Költségvet Önkormá Vállalési nyzati kozói és egyéb magán Az épített környezet védelme Bérlakás-építés Nyugdíjas házak
9,6
1,9
13,1
24,6
9,6
34,2
3,0 1,0
0,9 0,5
4,6 1,3
8,5 2,8
0,0 0,2
8,5 3,0
Életminőség javítása – lakható térség, élhető Balaton
13,6
3,3
19,0
35,9
9,8
45,7
