BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

B ALATON P ARTI S ÁV T ÁJ K EZELÉSI E LŐ -T ERV (L ANDSCAPE M ANAGEMENT P LAN )

2012

B ALATONI I NTEGRÁCIÓS ÉS F EJLESZTÉSI Ü GYNÖKSÉG

Balaton Táj Kezelési Terv

Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan)

2012

Készítette:

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség 8600 Siófok, Batthyány utca 1. Tel.: 84/ 317-002 E-mail: [email protected]

………………………..........………… Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató -2-

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tó körül összekapcsolódó községeket és városokat szinte kivétel nélkül összeköti az, hogy parti sávjuk a település jelentős vonzerejét képezi. Ennek ellenére nagy különbség mutatkozik meg abban, hogy az eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező partszakaszok jelenleg milyen állapotban vannak, a hasznosítás során mennyire van jelen, és mennyire tud működni a felelős gazda szemlélet. Eltérések mutatkoznak a partszakaszok fizikai, ökológiai állapotában, a tulajdoni és kezelői viszonyokat illetően, illetve a fejlesztési irányokban és a vonatkozó jogszabályok betartásában is. Kedvező, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult az a jogi környezet, amely lefekteti a még természetes partszakaszok megőrzésének alapjait, illetve kinyilvánítja az átalakított parti zöldterületek ökológiai, tájesztétikai állapotjavításának, közcélú használatának igényét. Az EUROSCAPES projekt során kialakításra került ezeknek az eszközöknek a települési tervezés szintjén összefogható alkalmazási módja, amely tájkép menedzsment tervek kidolgozásán keresztül segíteni tudja a Balaton parti sávjával érintett 43 db települést a kedvezőbb kezelői- és területhasználati viszonyok kialakításában. A tájkép menedzsment tervek nem csak a környezeti állapot feltérképezését és javítását, valamint a vízparti ingatlanok adminisztratív és kezelői feltételeinek javítását teszik lehetővé a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából. Kedvezőbb körülményeket tudnak teremteni azoknak a települési fejlesztési elképzeléseknek is, amelyek megvalósulásukkal a különböző „zöldterületek” ökológiai és közcélú fejlesztésein keresztül a balatoni táj fenntartható fejlesztését szolgálják. I. SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR - Tervek és jogszabályok A balatoni tájat, illetve a tó szűkebb környezetét érintő változások a mindenkori magasabb szintű, kormányzati és szakmai törekvések, illetve a helyi fejlesztéspolitikák, vagy ezek hiányának közös eredményéből jöttek létre. A vélt, vagy valós gazdasági és társadalmi igények mögött gyakran háttérbe szorult a természeti értékkel való gazdálkodás felelőssége. A turizmus fejlődésével és a klímaváltozás hatásaival párhuzamosan növekvő környezeti érzékenység újabb és újabb kihívások elé állította a tóval kapcsolatos fejlesztéspolitikák alkotóit, megvalósítóit. Mára a településeken eltérő kezelési- és tulajdonviszonyok mellett a partszakaszok jellegének megfelelő területhasználati módok alakultak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a balatoni táj megjelenéséhez. Parkosított közterületek, strandok, kikötők, magánterületek váltakoznak a jelentős részben kiépített partszakaszokon, de megtalálhatók még a tó egészsége szempontjából fontos nádasövek is. A Balaton rendelkezik olyan, hosszú távú fejlesztési koncepcióval, amelyben a balatoni táj védendő értékként jelenik meg. A jelenlegi jogszabályi környezet pedig lehetőséget nyújt a táji értékek megőrzését lehetővé tevő, települési fejlesztéspolitikák kialakításához is. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 1999-ben elkészíttette, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. 2008-ban elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2020-ig szóló Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. A koncepcióban megfogalmazott területfejlesztési cél: „A Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében.”

Balaton Táj Kezelési Terv A koncepció összhangban van a fenntartható tájhasználat alapjait lefektető nemzetközi megállapodással, követi az Európai Táj Egyezményben megfogalmazott feladatokat és elvárásokat, ezáltal megteremti a témával kapcsolatos fejlesztések célrendszerének alapjait. A fenntartható tájhasználat gyakorlati megvalósítása szempontjából előnyt jelent, hogy a szabályozás törvényi lehetősége és keretei a Balaton Törvény (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény) formájában több mint egy évtizede adottak. Fontos azonban a rendszeres felülvizsgálat elvégzése, ésszerű módosítások megtétele és az alkalmazás helyi szintű eszközeinek megteremtése. Ez utóbbit segítik a 43 Balaton parti településre külön-külön elkészített vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, melyek tárca nélküli miniszteri rendeletekkel lettek kihirdetve 2004-2006 években (TNM rendeletek). Ezek a jogszabályok az Országos Területrendezési Terv eszközrendszerét alkalmazva településenként szabályozzák a zöldterületek és egyéb területek használati módjait, keretet szabva a településrendezési tervek adta helyi lehetőségeknek. A részletes vízpart-rehabilitációs tervek növényzetfelmérés és minősítés eszközével, valamint partvonal szabályozási munkarészek révén alapozzák meg a parti sáv ökológiai állapotának pontos értékelését, javítását és rehabilitációját. Sajátos szabályozási környezetet teremtenek a településeken a vízparttal érintkező rész hosszának 30%-án létrehozandó közösségi terek, ún. parti sétányok kialakítása érdekében. Az ösztönzési rendszerről elmondható, hogy gyenge összhangban van a kialakított szabályozási környezettel. A Balaton számára nem áll rendelkezésre önálló, hosszú távon felhasználható fejlesztési forrás. A fejlesztések pénzügyi alapjai évente, a kormány, illetve a minisztériumok és a régiók közötti alku eredményeként kerülnek meghatározásra, ami kiszolgáltatottá teszi a Balaton térség közösségi célú fejlesztését. Ezért alapcélként kell megfogalmazni a térség saját fejlesztési potenciáljának megteremtését. Az intézményrendszerben, elsősorban a meglévő térségfejlesztési koordináló szervezet a Balaton Fejlesztési Tanács megerősítésével szükséges kialakítani egy a térségi fejlesztéseket hatékonyan menedzselni képes struktúrát. Ennek a kialakult térségfejlesztési eszközök, úgymint a szabályozás és ösztönzés hatékonyabb működését kell elősegítenie. II. VÍZPARTI TÁJ – a vizsgálati terület II.1. A Balaton partvonala és az épített part A Balaton partvonalának karbantartása minden parti településen fontos feladat, függetlenül attól hogy érintik-e fejlesztések. A helyi adottságok, kezelői- és tulajdonviszonyok, kiépítettség és használati módok tekintetében nagy különbségek mutatkoznak meg a települési partszakaszok között. Az eltérések ellenére megállapítható, hogy a partvonal karbantartása minden településen megfelelő erőforrások tervszerű felhasználását igényli, a tulajdoni- és kezelői viszonyoknak megfelelően. Általánosságban egy part „természetesnek” tekinthető mindaddig, amíg a tó vízszintjének és medrének találkozásánál a partvonal természetes körülmények között alakul, az emberi beavatkozásnak meghatározó szerepe nincs. A Balaton 235 km hosszú partvonalából 127 km természetes partvonalúnak tekinthető, míg mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km hosszban található. A tó vízszintjének változása a siófoki zsilip megépítése (1863), újjáépítése és kibővítése óta szabályozottnak tekinthető. A jelenlegi kb. 40 cm-es (sávon belüli természetes áradás-apadás) ingadozás a természetes partvonalat alig változtatja. -4-

Balaton Táj Kezelési Terv A partépítési munkákat kezdetben a partvonal természetes változásainak (elhabolás, feltöltődés) megakadályozása céljából végezték, majd egyre gyakrabban jelentkezett a partvonal módosításának igénye különféle társadalmi-gazdasági indokok és elvárások alapján. A legelső partszabályozási munkák a Déli-vasút védelme és a hajózás érdekében történtek, utóbbiak elsősorban kikötő építésre korlátozódtak. Ezt követték a strandépítők és a magán építtetők kezdeményezései. Jelentősebb partvédelmi munkák az 1930-as évektől kezdődtek, ezek többségében a parti területek vízelvezetésével, a mélyen fekvő részek feltöltésével jártak. Az 1960-as évekig a partvonal megjelenése keveset változott, mindössze 10 km közterületi partvédelem épült. Az 1960-ban fellendülésnek indult turizmus felgyorsította a partvédőművek építését. Ugyanekkor alakult meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mely megkezdte és 20 éven át intenzíven folytatta a tervszerű nagyobb és összefüggő partszakaszokra kiterjedő partfalépítést és az ezzel együtt megvalósuló partvonal szabályozást. 1980 után a partépítés intenzitása csökkent, aránya napjainkig alig változott. II.2. A parti sáv és növényzete A Balaton állapotában nagyon fontos szerepet játszik a parti sáv nádasöve. Átmenetet képez a víz és a szárazföld között, ezért pufferként is működik. Folytonosságának megszakadása csökkentheti a szegélyfunkciót és saját fennmaradási lehetőségét. A parti sáv növényállománya fékezi a vízmozgást (szabályozott vízszintingadozás, kilendülés, lengések, hullámzás), a parti nádas öv pedig véd az abrázió, a part erodálódása, elhabolása ellen. Iszapcsapdaként működik és hosszabb távon a természetes partnyerés eszköze. Azonban a természetes partok is igénylik a szakszerű emberi beavatkozást, időszakos kezelést. A Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) kormányrendelet célja biztosítani a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás megvalósítását. A rendelet a balatoni nádasok és más parti növényzet 5-évenkénti felmérését és minősítését írja elő. A köznyelv a munkát röviden „nádasminősítésnek” hívja, de valójában a természetes és a természeteshez közelálló növényállományok együttes felméréséről van szó. A felmérések és minősítések 1998-al kezdődően a rendeletnek megfelelően folynak. 2010-2011-ben az EUROSCAPES projekt közreműködésével a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette az új növényzettérképet, ill. az új növényzetminősítést, immár harmadik alkalommal. A felmérés eredményének a települések, az állandó lakosok és az üdülők szempontjából kiemelkedő jelentősége van. A növényzetfelmérés és minősítés az általános digitális vegetációtérképezés módszerével készült Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő vezetésével. Az érintett területekre vonatkozó korlátozott hasznosítási lehetőség vagy beavatkozási tilalom a növényzet I–V-ig terjedő osztályba sorolása szerint került meghatározásra. Az elemzések során a gazdasági hasznosíthatóság szerinti értékelés is megtörtént. Megállapítást nyert, hogy a durván 1400 ha balatoni nádasból mekkora az a terület, amelyen ma még piacképes, ipari hasznosításra alkalmas nád állítható elő. II.3. Direkt emberi beavatkozások A növényzettérképezés terepi bejárásai, illetve a légifotók feldolgozása során megfigyelésre került, hogy a Balaton parti sávjában sok a külső, emberi beavatkozás. A növényzettérképezéssel párhuzamosan lehatárolásra kerültek a Balaton jogi partvonalán belül található stégek, nyiladékok, feltöltések, amelyek a növényzeten haladnak keresztül. -5-

Balaton Táj Kezelési Terv Az emberi tevékenység által okozott kártételek leggyakoribb példái a sokszor illegális stégek és feltöltések a tó medrében, amelyekkel összefüggésben építési törmelékkel történő szennyezések és gyomnövények jelennek meg. Gyakoriak a csónakbejárók és ezek használata miatt gyakran vágják a nádat a víz alatt, amelyek mentén a hullámzás ereje gyéríti tovább a nádas öveket. III. A FEJLESZTÉSEKRŐL – keretek és szempontok III.1. A parti terület gazdasági szempontú értékelése Az ingatlanárak szintje és alakulása megmutatja egy terület kedveltségét, azaz a terület iránti keresletet. Részletes összehasonlító vizsgálatok kerültek elvégzésre három, az elmúlt évtizedben, a fejlesztések időszakában egymástól eltérő fejlődési pályát leíró Balaton-parti településen. A három, kiemelten vizsgált településre jelentősen eltérő fejlesztési források érkeztek. Összehasonlító vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a leginkább fejlesztett településen, nemcsak hogy magasabbak az ingatlanárak, de gyorsabban is emelkedtek a vizsgált időszakban, mint a másik két településen. A válság során is kevesebbet vesztettek értékükből az ingatlanok, mint a másik két vizsgált településen. Megfigyelhető, hogy az a városrész, amely a parthoz való fizikai közelsége ellenére, nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel a Balaton partjához, leszakadni látszik az ingatlanárakat tekintve a város többi részétől. Míg az időszak elején a lakások és házak hasonló fajlagos árért keltek el, addig az elmúlt évtized során egyértelmű árprémiumra tettek szert a lakások. A válságot követően a házak és a lakások közötti eltérés csak tovább növekedett. III.2. Vízpart-rehabilitációs tervek fejlesztési területeinek értékelése Ismeretes, hogy a Balaton parti sávjában az önkormányzati ingatlanok mellett előfordulnak különböző jellegű magánterületek, illetve közterületként használt állami területek is. A települési vízpart rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatának megalapozása céljából felmérést végeztünk a tanulmánytervek által érintett állami ingatlanok használati viszonyainak feltérképezése és kedvezőbbé tétele érdekében. Adatgyűjtést és elemzést követően olyan szakértői munka indult el, amely a települések érdekeit figyelembe véve az adott jogszabályi környezetbe illeszkedő javaslatokat kínál a parti sáv zöldterületeire vonatkozó kezelői viszonyok kedvezőbbé tételére. Minden egyes ingatlant érintően egyedi vizsgálat keretében kerül megállapításra, hogy van-e lehetőség a településgazdálkodási szempontok szerinti hasznosítás megvalósítására, a tulajdoni vagy kezelői viszonyok módosításával. Vannak olyan területek, ahol ezek a módosítások különösen indokoltak, mivel a település közcélú fejlesztéseit segítik. Előfordulnak azonban olyan ingatlanok is, amelyek esetében természetvédelmi korlátozások, illetve vízügyi feladat ellátási szempontok zárják ki a módosítás lehetőségét. III.3. A parti sáv fejlesztése és szabályozása A Balaton törvény (2000. évi CXII. tv) előírásait tárca nélküli miniszteri rendeletekkel kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek helyezik települési szintre. A tervek térképmellékletei – többek között – ábrázolják a meglévő kikötők (hajó-, csónak- és vitorláskikötő) helyeit, illetve a kikötők létesítésére és a strandolásra alkalmas partszakaszokat is. Ezek általában azok a népszerű területhasznosítási módok, amelyek a települési fejlesztési tervekben fellelhetők a parti sávot illetően. -6-

Balaton Táj Kezelési Terv A 2010–11. évi növényzet felmérés és - minősítés eredményei értékelésre kerültek a vízpartrehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálata tükrében. Megállapítást nyert, hogy a tanulmánytervek sok esetben megvalósíthatatlan fejlesztési elképzeléseket is tartalmaznak. A tanulmánytervekben található strandfejlesztési helyek egynegyede olyan területen helyezkedik el, ahol a jövőbeni fejlesztés nem végezhető el a nádasöv veszélyeztetése miatt. Hasonló módon vizsgálatra kerültek a kikötők létesítésére alkalmas területek is. A 180 db új kikötő létesítésére kijelölt, vagy a már meglévő kikötők fejlesztése, bővítése szempontjából számba vett területek egyharmadán nem lehetséges ilyen célú fejlesztés. A vizsgálat során kirajzolódott, hogy a direkt emberi beavatkozással leginkább érintett települések esetében a problémás helyszínek aránya meghaladja az egyharmadot. Mindezek alátámasztják szükségességét.

a

vízpartrehabilitációs

tanulmánytervek

felülvizsgálatának

IV. INTÉZKEDÉSEK – operatív programozás IV.1. A parti sáv kezelésének, fejlesztésének célrendszere A parti sáv szakszerű kezelése összetett feladat. Vízvédelmi, élőhely védelmi, nádgazdálkodási, tájkép megőrzési célok és intézkedések mellett megjelennek a közösségi és turisztikai fejlesztések igényei is. A vízpart rendszeresen elvégzendő műszaki- és kertészeti jellegű karbantartási feladatokat igényel. A vízparti táj kezelésének alapfeladata, hogy miképp lehetne feloldani a természet/környezet jó ökológiai állapotban tartása és az emberek vízhasználati igénye között fennálló ellentéteket. A tervben ebből kiindulva két alapcélt tűztünk ki: 1) a jó természeti állapot megőrzése, 2) a közösségi használat biztosítása. Az alapcélok elérésének útja 1) a parti öv jó állapotba hozása, 2) a jó állapot fenntartása, mely mind a természeti, mind a társadalmi igények kiteljesedésének lehetőséget biztosít. Szerkezetében területi alapon 3 részre tagoltuk az intézkedéseket: I) parti öv, mely elsősorban a természetes vegetációt érinti, II.) partvonal, mely elsősorban az épített partot, a vízszárazföld közvetlen határvonalát jelöli, III.) közvetlen parti sávban kialakítandó közhasználatú parti sétányok területe. VI.2. Intézkedések rövid leírása Intézkedés

Cél

Feladatok

I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése I.1. Növényzetkezelés, A Balaton parti sáv természeti területein I.1.1. Növényzet-kezelési megújítás és a biológiai sokféleség megőrzése, a jó szabályzatok és tervek hasznosítás természeti állapot fenntartása a készítése; környezeti, gazdasági és társadalmi I.1.2. Nádkezelési hatások és lehetőségek egyidejű szabályzatok és tervek figyelembevételével. felülvizsgálata. I.2. A tómeder A tómederben és a hozzá kapcsolódó I.2.1. Direkt emberi megtisztítása a közvetlen parti sávban az engedély beavatkozások felszámolási természetkárosító nélkül létesített objektumok terve; objektumoktól természetvédelmi, környezetvédelmi és I.2.2. Víz alatti akadályok balesetvédelmi szempontok elhárítási terve. figyelembevételével történő felszámolása.

-7-

Balaton Táj Kezelési Terv Intézkedés II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitáció

Cél

Feladatok

II. Épített partvonal védelme, fenntartása A partvédőművek jó állapotba hozása és II.1.1. Felújítási és fenntartási ennek fenntartása, valamint a terv készítése; mikroklimatikus változásokhoz való II.1.2.Szezonális feladatok alkalmazkodás elősegítése elvégzése A partvonal szabályozási tervek alapján II.2.1. Ingatlanmegállapított partvonal kialakítása, a nyilvántartást érintő meglévő és a tervezett szakaszok feladatok. természetközi kialakításának előtérbe II.2.2. A partvonal helyezésével. természetbeni kialakítása, rehabilitációja.

III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása III.1. IngatlanA vízpart-rehabilitációs tervezéssel III.1.1. Állami tulajdonú hasznosítás érintett területeken, különösen a területek hasznosítási terve; kedvezőbbé tétele közösségi célú fejlesztések III.1.2. A vízpartmegvalósításához szükséges ingatlanok rehabilitációs TNM hasznosításához a megfelelő jogi és rendeletek felülvizsgálata szabályozási állapot kialakítása III.2. Parti sétányok A vízpart-rehabilitációs tervekben III.2.1. Magántulajdonú kiépítése és kijelölt közhasználatú parti sétányok területek igénybevételének fenntartása kialakításának megvalósítása szabályozása; III.2.2. A parti sétányok kialakítása

V. VÉGERHAJTÁS – megvalósítás és eszközei V.1. Elemenkénti végrehajtás Az elemenkénti végrehajtás esetén az egységes táj-kezelés megvalósítása érdekében erős koordináció szükséges. Az eredményes végrehajtást egy a közreműködő szervezetek által közösen kidolgozott és elfogadott cselekvési (intézkedési) terv biztosíthatja. Az intézkedési terv Kormányzat általi megtárgyalása és jóváhagyása (kormányhatározat formájában) kiszámíthatóvá és számon kérhetővé teszi a végrehajtást. Az előterjesztés elkészítéséről és annak felterjesztéséről a 2013. évi területfejlesztési (soron következő uniós ciklus programkészítése) tervezéshez kapcsolódóan javasolt döntést hozni. V.2. Programszerű végrehajtás A programszerű végrehajtás nem csak tartalmában, de végrehajtási eszközrendszerében is illeszkedik az európai unió kohéziós politikájában kitűzött célokhoz és javasolt eszközökhöz. A Környezet és Energia Operatív Program „KEOP-7.9.0/12 Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020 tervezési időszakra” című pályázati felhívás tervezete tartalmazza mindazon célokat és eszközrendszert, amely szükséges a Balaton parti zóna tájkezelési tervének végrehajtásának programszintű kidolgozásához és a megvalósítás előkészítéséhez. A tervezett pályázat „A” komponense keretében olyan projektek teljes körű előkészítésének támogatása tervezett, amelyek a Kohéziós Alap, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerése esetén a 2014–2020 közötti időszakban megvalósíthatóak, valamint az előkészítés és megvalósítás időigénye indokolja a projektfejlesztés 2014. előtti megkezdését. -8-

Balaton Táj Kezelési Terv A társadalmi egyeztetést követően véglegesített pályázati felhívás tervezett megjelenési időpontja 2013 első negyedéve. A pályázat megjelenését követően, a végleges pályázati feltételekhez igazodva a partner szervezetekkel előkészítő pályázat beadását tervezzük. Amennyiben az előkészítés pályázati úton nem lehetséges, a programszintű kidolgozást abban az esetben is el kell végezni, mivel a megvalósításra előirányzott 2014-2020-as környezetvédelmi célú programok forrást tudnak biztosítani a tervezett intézkedésekhez. Mind az elemenkénti végrehajtás, mind a programszintű megvalósítás tekintetében aterületfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15.§ (2) bek.-e alapján a Balaton Fejlesztési Tanács koordináló szerepét meg kell erősíteni: „A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.” V.3. Térinformatikai mintaalkalmazás A jogi szabályozó eszközök, fejlesztéspolitikai szempontok mellett célszerű összegyűjteni és közzétenni azokat a meglévő felmérési eredményeket is, amelyek a helyi tervezést reális helyzetértékeléssel segíthetik. Erre alkalmas eszköznek egy Google Maps alapú térinformatikai mintarendszer került kiépítésre, amely aktuális térképi állományokból, és a hozzájuk tartozó felmérési adatokból áll. Online verziója többféle jogosultsági szinttel rendelkezik, látogatói és szakmai szinteknek megfelelően. Bejelentkezés nélkül a nagyközönség tájékoztatását szolgáló adatok érhetők el. Ezek között megtalálhatók a földrajzi koordinátákkal ellátott növényzet-fotók, tájképek, és a növényzetfelmérés során rögzített alapvető adatok. A rendszerben megtekinthetők az ortofotó alapján lehatárolt feltöltések, bejárók, stégek is. Regisztrált felhasználók által a publikus felületen keresztül elérhetők a feltöltések, bejárók, stégek helyszíni szemlézésekor összegyűjtött részletes adati, az éves nádkezelési tervek alap adatai. A rendszer rendelkezik a térképes alkalmazások alapvető funkcióival, kezelése nem igényel speciális képzettséget, ezáltal könnyen bevonható a települési szintű tájkép menedzsment tervek elkészítési folyamatába. A rendszer innovatív elemei közé tartozik, hogy lehetőség van nem csak a nyilvánosság tájékoztatásra, de állampolgári bejelentések megtételére, a térkép egy adott pontjára vonatkozóan. A bejelentések egyaránt szolgálják a károsult területek mielőbbi számbavételét, de ugyancsak a természeti értékek széleskörű bemutatásának lehetőségét is.

-9-


TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETŐ ................................................................................... 14

1. 2. 3. 4. 5.

A Balaton régióról ................................................................................................................................ 14 Az EUROSCAPES projekt .................................................................................................................. 14 A Táj Kezelési Terv szükségessége ...................................................................................................... 14 A Táj Kezelési Terv kidolgozásának folyamata ................................................................................. 15 A dokumentum szerkezete ................................................................................................................... 15

II. 1. 2.

JOGSZABÁLYOK ÉS POLITIKÁK ............................................... 16 Az Európai Táj Egyezmény ................................................................................................................. 16 Balatonra vonatkozó szabályozási rend.............................................................................................. 16 2.1 Területfejlesztési politika a Balaton régióban .................................................................................... 16 2.11 A régió hosszú távú fejlesztésének fenntarthatósági irányelve ..................................................... 17 2.2 A területfejlesztési cél elérésének eszközei: ...................................................................................... 18

III. 1. 2.

STAKEHOLDERS ......................................................................... 19

A területfejlesztési koncepció intézményfejlesztési célkitűzése ........................................................ 19 Az érintettek bevonása a projektmegvalósításba ............................................................................... 19 2.1 Célcsoportok ...................................................................................................................................... 19 2.2 Módszertan......................................................................................................................................... 19

IV.

ADATGYŰJTÉS (LMP 1. LÉPÉS)/ DATA COLLECTION (PHASE 1)

1.

20

A célterület kijelölése ........................................................................................................................... 20 1.1 A vizsgálati terület lehatárolása ......................................................................................................... 20 1.11 A Balaton partvonala (1) ............................................................................................................... 20 1.12 A parti sáv növényzete (2) ............................................................................................................ 20 1.13 A parti sáv fejlesztési szabályozása (3) ......................................................................................... 21 2. A Balaton partvonala ........................................................................................................................... 21 2.1 Természetes (szabályozatlan) partvonalak ......................................................................................... 22 2.2 Mesterséges (szabályozott) partvonal ................................................................................................ 23 2.21 Kőszórások (1) .............................................................................................................................. 23 2.22 Partvédőművek (2) ........................................................................................................................ 24 2.23 Lídós kialakítás (3) ........................................................................................................................ 24 2.24 Kombinált partvédelem (4) ........................................................................................................... 25 3. A parti sáv növényzete ......................................................................................................................... 25 3.1 A növényzettérképezés és –minősítés módszertana ........................................................................... 26 3.2 A növényzettérképezés közvetlen eredményei................................................................................... 26 3.21 A 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet szerinti minősítés ................................................................... 27 3.22 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódolás .................................................. 27 3.23 A gazdasági hasznosíthatóság szerinti besorolás........................................................................... 28 3.3 A növénytérképezés közvetett eredményei ........................................................................................ 28 3.31 Direkt emberi beavatkozások ........................................................................................................ 28 4. A parti sáv fejlesztése és szabályozása ................................................................................................ 30 4.1 A meglévő partvonal kialakulása ....................................................................................................... 30 4.11 A partszabályozás kezdete ............................................................................................................ 30 4.12 Partépítés és -feltöltés tervgazdasága ............................................................................................ 31 4.2 Vízpart-rehabilitációs tervezés ........................................................................................................... 32 4.21 Célok és jogszabályok ................................................................................................................... 32 4.22 A feltöltött területek hasznosítása ................................................................................................. 32 4.23 Vízpart-rehabilitációs tervezés végrehajtása ................................................................................. 33

- 10 -

Balaton Táj Kezelési Terv V. ELEMZÉSEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK (LMP 2. LÉPÉS) / PHASE 2 – LANDSCAPE CHARACTERIZATION & ANALYSIS ............................... 34 1.

Az épített part ....................................................................................................................................... 34 1.1 A mikroklíma változásának hatása a partvédőművekre ..................................................................... 34 1.11 Alacsony vízszint. ......................................................................................................................... 34 1.12 Magas vízszint ............................................................................................................................... 35 1.2 Tájalkotó szerep változása ................................................................................................................. 35 1.21 Az épített partok természet közeli átalakításának lehetőségei ....................................................... 36 1.3 Víz alatti akadályok ........................................................................................................................... 38 1.31 A víz alatti akadály fogalma, főbb kategóriái ............................................................................... 38 1.32 Az akadályok hatásai ..................................................................................................................... 38 1.33 A közelmúlt változásainak a hatása............................................................................................... 39 2. A parti sáv növényzetértékelése .......................................................................................................... 40 2.1 Főbb növényzet-csoportok és változásai ............................................................................................ 40 2.11 Előfordulásuk és megoszlásuk ...................................................................................................... 40 2.12 Összevetés a megelőző növényzetfelméréssel és –minősítéssel.................................................... 41 2.2 Nádasok állapota és a vízszintváltozás hatása .................................................................................... 42 2.3 Gyomosodás, az emberi hatások egyik szembeötlő következménye ................................................. 43 2.4 Stégek, nyiladékok, feltöltések településenkénti számbavétele, elemzése ......................................... 45 2.5 A nád gazdasági hasznosíthatóság szerinti értékelése ........................................................................ 47 2.51 Gazdaságilag hasznosítható nád felmérése és kategorizálása ....................................................... 47 2.52 A nádgazdálkodás szerepe ............................................................................................................ 48 2.53 Nád megújítási/ hasznosíthatóvá tételi lehetőségek ...................................................................... 49 3. Gazdasági szempontú értékelések ....................................................................................................... 51 3.1 Balaton-parti települések ingatlanpiacának és fejlődésének kapcsolata............................................. 51 3.11 Balaton-parti ingatlanpiacot befolyásoló szempontok .................................................................. 51 3.12 A (parti) fejlesztések elvárt hatása ................................................................................................ 53 3.13 Házak, lakások és üdülők összevetése........................................................................................... 54 3.2 Vízparti ingatlanok használati viszonyainak kedvezőbbé tétele ........................................................ 54 3.21 A vizsgálat során figyelembe vett szempontok. ............................................................................ 54 3.22 Az alkalmazott munkamódszer és eredményei ............................................................................. 55 3.3 Vízpart-rehabilitációs tervek fejlesztési területeinek értékelése ........................................................ 56 3.31 Strandok vonatkozásában .............................................................................................................. 56 3.32 Kikötők vonatkozásában ............................................................................................................... 57

VI. OPERATÍV PROGRAM (LMP 3. LÉPÉS)/ PHASE 3 – DEFINITION OF AN OPERATIONAL PROGRAMME .............................................................. 58 1. 2.

Célrendszer ........................................................................................................................................... 58 Operatív feladatok meghatározása ..................................................................................................... 59 2.1 Az intézkedések közötti kapcsolat ..................................................................................................... 59 2.2 Intézkedések rövid leírása .................................................................................................................. 60 3. Intézkedések részletes kifejtése ........................................................................................................... 61 3.1 I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése ..................................................... 61 3.11 I.1. Növényzetkezelés, megújítás és hasznosítás ........................................................................... 61 3.12 I.2. A tómeder megtisztítása a természetkárosító objektumoktól .................................................. 62 3.2 II. Épített partvonal védelme, fenntartása .......................................................................................... 64 3.21 II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása ................................................................................ 64 3.22 II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitációja................................................ 66 3.3 III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása ............................... 68 3.31 III.1. Ingatlanhasznosítás kedvezőbbé tétele ................................................................................. 68 3.32 III.2. Parti sétányok kiépítése és fenntartása ................................................................................. 70

VII. VÉGREHAJTÁS ÉS MONITORING (LMP 4. LÉPÉS) / PHASE 4 – IMPLEMENTATION AND MONITORING ................................................ 73 1.

Végrehajtás ........................................................................................................................................... 73 1.1 Elemenkénti végrehajtás .................................................................................................................... 73 1.2 Programszerű végrehajtás .................................................................................................................. 73 1.3 Intézményfejlesztés ............................................................................................................................ 74

- 11 -

Balaton Táj Kezelési Terv 1.4 Kommunikációs tevékenység ............................................................................................................ 75 1.41 Kommunikációs cél és tartalom .................................................................................................... 75 1.42 Feladatok ....................................................................................................................................... 75 1.43 Kommunikáció célcsoportjai, és kommunikációs eszközök ......................................................... 77 2. Monitoring ............................................................................................................................................ 78 2.1 Felülvizsgálatok ................................................................................................................................. 78 2.2 Nyomonkövetés ................................................................................................................................. 78 2.21 Területrendezési eszközök monitoringja ....................................................................................... 78 2.22 Területfejlesztési folyamatok monitoringja ................................................................................... 79 2.23 Kezelési tervek monitoringja......................................................................................................... 79 3. GIS alkalmazások ................................................................................................................................. 79 3.1 Tervezést segítő alkalmazások ........................................................................................................... 79 3.2 Kezelést (végrehajtást) segítő eszközök ............................................................................................. 80 3.21 Az alkalmazás logikai felépítése és alapfunkciói .......................................................................... 80 3.22 A rendszerben tárolt térképi adatok (rétegek) ............................................................................... 82 3.23 A rendszer használata vendég felhasználók számára .................................................................... 83 3.24 A rendszer használata regisztrált felhasználók részére .................................................................. 84

VIII. 1. 2. 3.

TERVEK ÉS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ................................ 85 Területi tervezés.................................................................................................................................... 85 Vízgazdálkodás ..................................................................................................................................... 86 Természetvédelem ................................................................................................................................ 86

- 12 -


MEGHATÁROZÁSOK: Az Európai Táj Egyezmény meghatározásai: a) „Táj” az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. b) „Táj-politika” az illetékes hatóságok olyan általános elveit, stratégiáját és irányelveit jelenti, amelyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló intézkedések megtételét. c) „Táj minőségére vonatkozó célkitűzés” egy adott táj esetében arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit. d) „A táj védelme” a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. e) „A táj kezelése” a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza. f) „A táj tervezése” olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése.

- 13 -


I.

BEVEZETŐ

1.

A Balaton régióról A Balaton és térsége hazánk olyan európai jelentőségű természeti értéke, amely nem csak természeti, de nemzetgazdasági jelentőséggel is bír. A térség környezeti állapota, a gazdaság és a helyi társadalom olyan egységet alkot, amely egyedülálló módon érzékeny a természeti feltételek és az emberi hatások változásaira. A globális éghajlatváltozás, a regionális gazdasági szerkezet átalakulása, a demográfiai viszonyok megváltozása együttesen járul hozzá a Balaton térség ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszerének fokozott sérülékenységéhez. A térség számára mindezért elengedhetetlen, hogy részt vegyen minden olyan kezdeményezésben, amely lehetőséget biztosít a sérülékenység csökkentésére. Ennek egyik módja a nemzetközi együttműködések keretében megismerni és a Balaton térség fejlesztésébe integrálni mindazon jó példákat, módszereket, melyek hasonló adottságú térségekben már mérhető eredményeket hoztak.

2.

Az EUROSCAPES projekt A projekt teljes címe: EUROSCAPES: Green management plans for European urban and peri-urban Landscapes (Települési, illetve azokhoz kapcsolódó zöld területek menedzsment terveinek kidolgozása Európában) A projekt leírása: A projekt célja zöld területek, mint pl. parkok, terek, parti területek, erdős vidékek innovatív jellegű menedzsment terveinek a kidolgozása és megvalósítása a városi, természetes és kulturális tájképek tekintetében nagy hangsúlyt fektetve a helyi élővilágra, éghajlati sajátosságokra és gazdasági tényezőkre. A projekt átfogó célja, hogy a tapasztalatok megosztása révén segítséget nyújtsanak a helyi önkormányzatoknak a települési, illetve azokhoz kapcsolódó zöld területek kezeléséhez és fenntartható fejlesztéséhez. A projekt négy munkaszakaszból épül fel: 1) projektmenedzsment, 2) kommunikáció és az eredmények bemutatása, 3) tapasztalatok megosztása és végül 4) tájkép-menedzsment tervek kidolgozása. A projekt résztvevői, nemzetközi partnerség. A projekt megvalósításában: - 11 ország (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Szlovákia, Lettország, Románia és Magyarország) területéről vettek részt szakmai szervezetek, - Magyarországról a Balatoni Integráció és Fejlesztési Ügynökség. Projekt időtartama: 36 hónap (2010.01.01.-2012.12.31) Forrás: Az Európai Unió INTERREG IV/C területi együttműködések programja.

3.

A Táj Kezelési Terv szükségessége A Balatont és közvetve tó környezetét az elmúlt 150 évben számos olyan beavatkozás érte, amelyek eredményeként létrejött jelenlegi, erősen módosított környezete. - 14 -

Balaton Táj Kezelési Terv A balatoni tájat, illetve a tó szűkebb környezetét érintő változások a mindenkori magasabb szintű, kormányzati és szakmai törekvések, illetve a helyi fejlesztéspolitikák, vagy ezek hiányának közös eredményéből jöttek létre. A vélt, vagy valós gazdasági és társadalmi igények mögött gyakran háttérbe szorult a természeti értékkel való gazdálkodás felelőssége. A turizmus fejlődésével és a klímaváltozás hatásaival párhuzamosan növekvő környezeti érzékenység újabb és újabb kihívások elé állította a tóval kapcsolatos fejlesztéspolitikák alkotóit, megvalósítóit. A térség környezeti, gazdasági és társadalmi sérülékenységének jelei változatlanul jelen vannak, melyek az utóbbi években néhány területen kedvezőtlen folyamatok kialakulásához, intézkedések mielőbbi megtételének szükségességéhez vezettek. Általánosságban elmondható, hogy a Balaton térsége rendelkezik mindazon területrendezési és fejlesztési tervekkel, amelyek megvalósítása a környezet és a gazdaság harmonikus fejlődését hivatott biztosítani. Kedvező, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult az a jogi környezet, amely lefekteti a még természetes partszakaszok megőrzésének alapjait, illetve kinyilvánítja az átalakított parti zöldterületek ökológiai, tájesztétikai állapotjavításának, közcélú használatának igényét. A szabályozók megalkotása, a tervek elkészítése azonban nem tudja és nem is garantálta azok végrehajtását. Napjainkra bebizonyosodott, hogy tervek megvalósításához több kell, a végrehajtás megtervezése. Az Európai Tájegyezményben bemutatott táj kezelési terv új és hatékony eszközt jelenthet a Balaton térsége számára is a tervek hatékony megvalósítása érdekében, a kitűzött célok elérésében. 4.

A Táj Kezelési Terv kidolgozásának folyamata A projektben résztvevő partnerek tapasztalatára alapozva az EUROSCAPES projekt célul tűzte ki egy egységes módszertan kidolgozását a Táj Kezelési Tervek (LMP) kidolgozására. A módszertan egyaránt kellően általános és gyakorlati, ahhoz hogy eltérő adottságú területek esetében is használható iránymutatást adjon. A módszertan a projekt módszertani dokumentációjában kerül részletes ismertetésre, mely elérhető a projekt honlapján és a partner szervezeteknél is.

5.

A dokumentum szerkezete Jelen dokumentáció felépítése követi a Táj Kezelési Tervek (LMP) kidolgozására meghatározott módszertan főbb elemeit. Az általános bevezetőt és a háttér információkat bemutató részt követően kerül sor az LMP első fázisára az adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés keretében megtörténik a célterület kijelölése és a tervezés szempontjából meghatározó adatok és információk összegyűjtése. Ezt követően az LMP második fázisa következik az adatok elemzése és az elemzések során levonható következtetések megtétele. A következtetések egyben meghatározzák mindazon feladatok körét, melyek megoldása intézkedéseket igényel. Erre alapozottan kerül sor az LMP harmadik fázisára az intézkedések kidolgozására operatív program keretében. Meghatározásra kerülnek a célkitűzések, a célok eléréshez szükséges intézkedések és az intézkedések megvalósítását biztosító eszközök leírása is megtörténik. Az LMP negyedik záró fázisa a terv részeként hivatott biztosítani a terv megvalósítását. Ebben a fázisban kerül kidolgozásra és bemutatásra a végrehajtás és ellenőrzés folyamata, a terv megvalósítását segítő eszközrendszer. - 15 -


II.

JOGSZABÁLYOK ÉS POLITIKÁK

1.

Az Európai Táj Egyezmény Az Országgyűlés, egyetértve az Európa Tanács azon felismerésével, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik, nemzetközi kötelezettségvállalásával összhangban a 2007. évi CXI. Törvény kihirdetésével rendelkezett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény hatályának nemzeti szinten való elismeréséről. Az Egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Az Egyezmény 5. Cikk Általános intézkedések rész meghatározásában az aláíró felek vállalják, hogy a)

törvényben rögzítik, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik;

b) olyan táj-politikát alakítanak ki és váltanak valóra, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése; c)

kialakítják a részvételhez szükséges eljárásokat a társadalom tagjai, a helyi és a regionális hatóságok, valamint más érdekelt felek számára, amelyek érdekeltek a fenti bekezdésben említett táj-politika meghatározásában és végrehajtásában;

d) a tájat beépítik regionális és várostervezési, továbbá kulturális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális és gazdasági, valamint minden olyan egyéb politikájukba, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása lehet a tájakra. 2.

Balatonra vonatkozó szabályozási rend

2.1

Területfejlesztési politika a Balaton régióban A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 1999-ben elkészíttette, a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 2153/2002. (V.15.) számú kormányhatározat – elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. Az elfogadott koncepció a 2002-2010-ig tartó időszakra szól. A koncepció célja a térség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, a fejlesztések során megoldandó feladatok kijelölése, valamint a megvalósításukat szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakítása. A Tanács felismerve annak fontosságát, hogy a Balaton térsége is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, elkészíttette és 2008-ban elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2020-ig szóló Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. A koncepció a megegyező vagy hasonló időszakra szóló nemzeti és ágazati politikák és stratégiák, valamint nemzetközi (Göthenburgi stratégia a fenntarthatóságról, Európai Táj Egyezmény, stb.) dokumentumok elvei és ajánlásai alapján készült. - 16 -

Balaton Táj Kezelési Terv A koncepcióban megfogalmazott területfejlesztési cél: a Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében. 2.11 A régió hosszú távú fejlesztésének fenntarthatósági irányelve A megújuló területpolitika jövőképként az Országos Területfejlesztési Koncepció a területi harmónia vízióját fogalmazza meg: „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi, gazdasági, környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják” A területi harmóniának több szinten szükséges érvényesülnie, ezek között szerepel a térségi szint külön megjelenítve a „funkcionális térségeket”, melyek „maguk is harmonikusan szerveződnek, azaz a helyi táji, társadalmi-gazdasági, kulturális adottságokhoz megfelelően igazodnak”. Az adminisztratív, történelmi egységnek nem tekinthető Balaton térség létének is éppen ez jelenti a létjogosultságát. A harmonikus területi szerveződésű ország megteremtése során mindenekelőtt a térségeken belüli kapcsolatrendszereket, területi alapú kapcsolatokat – pl. intenzívebbé váló város és térsége viszony kialakulását, a helyi-térségi kötődést és identitást, környezeti és társadalmi felelősség megerősítését – ösztönzi a koncepció, és ennek érdekében nem csak eszköznek, de alapvető célnak tekinti a decentralizációt. A Balaton régió, mint szerves természeti-környezeti, gazdasági és társadalmi egység hosszú távú tervezése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában megfogalmazott fenntartható fejlesztés elvei szerint kell, hogy történjen. A korábban kizárólagosan fontosnak tartott gazdasági tőke megőrzésének és növelésének céljai előtt megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a természeti-környezeti értékek fenntartására, az erőforrásoknak csak olyan mértékű felhasználására, amely a jövő generációk számára is lehetővé teszi azok hasonló mértékű felhasználását. A fenntartható életet globális szinten veszélyeztető éghajlatváltozás mértékének csökkentése, a bekövetkező változásokhoz történő gyors és hatékony alkalmazkodás mára a fenntarthatóság alapkérdéseivé váltak. Ez azonban csak akkor garantálható, ha mindez egy szociológiailag jó minőségű, és az ilyen irányú fejlesztésekben érdekelt helyi társadalom tagjainak közreműködésével valósul meg. Ennek érdekében a régió területpolitikai céljainak megvalósítása a jövőben a gazdasági-társadalmi, valamint a természeti-környezeti szemléletű fenntarthatóság szempontjainak egyidejű figyelembevételével kell, hogy történjen. Mindezen törekvések összhangban vannak az Európai Táj Egyezmény 5. Cikk Általános intézkedések részben megfogalmazott feladatokkal és elvárásokkal.

- 17 -

Balaton Táj Kezelési Terv 2.2

A területfejlesztési cél elérésének eszközei: 1. Szabályozás – területrendezés, 2. Ösztönzés - fejlesztéspolitika A szabályozás törvényi lehetősége és keretei a Balaton Törvény (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény) alapján adottak. Fontos azonban, hogy a törvényi szabályozás szükség szerint felülvizsgálatra, és a térség fejlesztési programjaihoz illesztésre kerüljön. A törvényben foglalt célok elérését területi tervek teszik gyakorlati szempontból elérhetővé. A Balaton parti övét érintően a parti sáv ökológiai állapotának javítása és rehabilitációja, valamint a településeken a vízparttal érintkező rész 30%-án létrehozandó közösségi terek, ún. parti sétányok kialakítása érdekében sajátos szabályozási környezet került meghatározásra: vízpart-rehabilitációs tervek, melyek növényzetfelmérés és minősítés, valamint partvonal szabályozási munkarészekre épülnek. A forrásfelhasználás célterületeit és operatívprogram szintű megvalósítását a fejlesztési stratégia és részletes fejlesztési terv jelöli ki, azonban az ösztönzés lehetőségei jelenleg ad-hoc jellegűek, azaz a Balaton számára nem áll rendelkezésre önálló, hosszú távon felhasználható fejlesztési forrás. A fejlesztési források évente, a kormány, illetve a minisztériumok és a régiók közötti alku eredményeként kerülnek meghatározásra, ami kiszolgáltatottá teszi a Balaton térség közösségi célú fejlesztését. Ezért alapcélként kell megfogalmazni a térség saját fejlesztési potenciáljának megteremtését. TERÜLETFEJLESZTÉS Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig

SZABÁLYOZÁS, TERÜLETRENDEZÉS BKÜ Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény

KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS Növényzetfelmérés és minősítés Partvonal szabályozási terv Vízpart-rehabilitációs tervek

FEJLESZTÉSPOLITIKA A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve 2007-2013

TELEPÜLÉSI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS Helyi rendezési tervek Helyi Építési Szabályzatok

- 18 -

FEJLESZTÉSI CÉLOK Gazdaság megújítása Humánerő fejlesztés Közlekedés fejlesztés Táji és Települési környezet megújítása Regionális Intézmény rendszer fejlesztése


III. STAKEHOLDERS 1.

A területfejlesztési koncepció intézményfejlesztési célkitűzése Az intézményrendszerben, elsősorban a meglévő térségfejlesztési koordináló szervezet a Balaton Fejlesztési Tanács megerősítésével szükséges kialakítani egy a térségi fejlesztéseket hatékonyan menedzselni képes struktúrát. Ennek a kialakult térségfejlesztési eszközök, úgymint a szabályozás és ösztönzés hatékonyabb működését kell elősegítenie. A koncepció intézményfejlesztési célkitűzése a régió fejlesztésében érintett és érdekelt minden társadalmi státuszcsoport, szervezet és intézmény partnerségében megvalósuló együttműködési modellt irányozza elő, mely: • lényege a nyilvánosság, a régió fejlődésében érintett és érdekelt partnerek szerződéses, ellenőrizhető viszonyrendszerben történő együttműködése, ami feltétele a fejlődésnek; • garantálja a hatékony forrásfelhasználást, nagyrészt kizárja a felesleges párhuzamos, illetve a stratégiai célok megvalósulása ellenében ható fejlesztéseket, megegyező nagyságú forrásokat az eddigiekhez képest mintegy 25-30 %-kal jobb hatásfokkal képes felhasználni; • lényegesen jobb az e konstrukcióban együttműködő szereplők forrásabszorpciós képessége, ami lehetővé teszi az EU-forrásokhoz történő közvetlen, regionális szinten megszervezett tervszerű hozzáférést, • rugalmas, vagyis alkalmasabb a nem várt pozitív, illetve negatív változásokhoz való alkalmazkodásra, a lehetőségek kihasználására, • a régió társadalmát jellemző területi identitásban rejlő energiák nem másokkal szemben, hanem az üdülőkörzet fejlődésének irányában működtethetők. A siker a helyi vállalkozók, a civil szervezetek, az önkormányzatok, az érintkező megyék, régiók, tárcák, kutatóhelyek és ezek intézményeinek BFT keretein belül, helyben lefolytatott pozitív végösszegű játszmájaként is jellemezhető.

2.

Az érintettek bevonása a projektmegvalósításba

2.1

Célcsoportok Szabályozás tekintetében: • Központi szinten: területfejlesztésért, területrendezésért felelős minisztérium illetékes államtitkársága; • Regionális szinten: természetvédelem és vízügy illetékes területi szervei; • Települési önkormányzatok Tulajdonnal bíró, vagy a tulajdonos által megbízott szervezetek: • állami tulajdon vagyonkezelője; önkormányzatok; magántulajdonosok, A tervek, tevékenységek hatása által érintett személyek, szervezetek: • civil szervezetek képviselői; vállalkozások magánszemélyek

2.2

Módszertan 1) írásos, elektronikus megkeresések; 2) Együttműködési megállapodások, közös munka; 3) Nyilvános fórumok és konzultációk; 4) Hírlevél, média megjelenések, kiadványok. - 19 -


IV. ADATGYŰJTÉS (LMP 1. LÉPÉS)/ DATA COLLECTION (PHASE 1) 1.

A célterület kijelölése A Balaton életében nagyon fontos szerepet játszik a litorális zóna – a parti sáv. Sekélysége, és ahhoz viszonyított nagy vízfelülete, kitettsége miatt minden ökológiai feltétel adott ahhoz, hogy jól fejlett, összetett litorális zónája legyen, amelyben a növényzet a nyílt víztől a hinaras-, a nádasöv-, a magassásosok-, mocsárrétek zónáin keresztül tart a fás zárótársulásokig. A tó rekreációs célú hasznosításának jelentős része is azonban a parti sávban történik, melyhez kapcsolódó emberi tevékenységek már jelenlétükkel is megbontják a természetes egységet előidézve annak módosulását. Az emberi beavatkozások elsősorban a belterületi szakaszokhoz, üdülőövezeti területekhez köthetők, pontosan azokhoz a területekhez, ahol leginkább szükség lenne egy pufferzónára az emberi tevékenység és a nyílt vízfelület között, hogy megőrizzük azt a természetes szépséget, ami miatt a tó partjára jövünk. A nagymértékű emberi igénybevétel és fokozott természeti sérülékenysége miatt a projekt célterületének a Balaton parti övét választottuk. A közvetlen vízparti táj rendszeres kezelése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változások irányítása és összhangba hozatala a Balaton régió számára kiemelt jelentőségű feladat.

1.1

A vizsgálati terület lehatárolása A Balaton parti és partközeli településeinek felsorolását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2. számú melléklete tartalmazza. A vízparti táj kezelési tervének területi lehatárolását a jogszabályokban meghatározott rendelkezések figyelembevételével, a rendszeres kezelést, fenntartást igénylő funkciók sajátosságai alapján tettük. A terv készítése során egyaránt vizsgálatra került: 1) a Balaton partvonala (természetes és mesterséges); 2) a parti sáv természetes és természet közeli területei (növényzet); 3) a parti sáv közösségi célú fejlesztési területei (parti sétányok). 1.11 A Balaton partvonala (1) A Balaton szabályozási partvonala a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben került elfogadásra. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény és a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet együttesen rendelkezik a Balaton partvonalszabályozási tervének és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatának és elkészítésének összhangjáról. 1.12 A parti sáv növényzete (2) A parti sáv növényzetminősítésének területi hatályát a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 2.§-a határozza meg. - 20 -

Balaton Táj Kezelési Terv 1.13 A parti sáv fejlesztési szabályozása (3) A parti települések vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeinek lehatárolásáról, a tervezett fejlesztési területekről (strandok, kikötők, stb.), valamint a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§-a rendelkezik. A tómeder és a parti területek kezelési terv szempontjából történő lehatárolását a vizsgálatok során feltárt emberi beavatkozások mértéke, valamint a kezelési célok eredményes végrajtásához szükséges szempontok határozták meg. 2.

A Balaton partvonala A Balaton 235 km hosszú partvonalából 127 km természetes partvonalúnak tekinthető, míg mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km hosszban található. Általánosságban egy part „természetesnek” tekinthető mindaddig, amíg a tó vízszintjének és medrének találkozásánál a partvonal természetes körülmények között alakul, az emberi beavatkozásnak meghatározó szerepe nincs. A tó vízszintjének változása a siófoki zsilip megépítése (1863), újjáépítés (1947) és kibővítése (1977) óta szabályozottnak tekinthető. A jelenlegi kb. 40 cm-es (sávon belüli természetes áradás-apadás) ingadozás a természetes partvonalat alig változtatja. A tó medrének alakulásában a feltöltődés (átlagosan 2-3 mm/év becsült ütem) szintén nem meghatározó tényező, a jég partalakító szerepe (erózió), és a hullámzás hatására végbemenő változások az alapvető módosító tényezők. Az elhabolás üteme az északi parton cm/év, azonban a déli parton ez az érték a m/év nagyságrendet is elérheti. Ebből adódóan a partépítési munkákat kezdetben a partvonal természetes változásainak (elhabolás, feltöltődés) megakadályozása céljából végezték, majd később egyre gyakrabban jelentkezett a partvonal módosításának az igénye is különféle társadalmigazdasági indokok és elvárások alapján. Napjainkra a következő kategóriák szerinti partjelleget különböztetünk meg a Balaton mentén:

1) Természetes partszakasz

2) Mesterséges partszakasz 2.1 kőszórás (ideiglenesen védett) 2.2 mesterséges partvédőmű (állandó kiépített) 2.3 lídós kialakítású 2.4 kombinált partvédelem (állandó kiépítés növényzeti védelemmel)

- 21 -


Természetes (szabályozatlan) partvonalak A Balaton életében nagyon fontos szerepet játszik a parti sáv és annak legfontosabb növényöve, a nádasöv. A természetes partvonal parti vegetációjára nagy szükség van a tó egészséges fejlődése szempontjából. A partalakulat természetes életközösségei térben és időben folyamatosan alakulnak, és csak így képesek betölteni többek között partvédelmi feladatukat. Átmenetet képeznek a víz és a szárazföld között, ezért pufferként is működnek. Folytonosságuk megszakadása csökkentheti a szegélyfunkciót és fennmaradásuk lehetőségét. A parti tájék növényállománya fékezi a vízmozgást (szabályozott vízszintingadozás, kilendülés, lengések, hullámzás), a parti nádas sáv véd az abrázió, a part erodálódása, elhabolása ellen. Iszapcsapdaként működik és hosszabb távon a természetes partnyerés eszköze. Azonban a természetes partok is igénylik a szakszerű emberi beavatkozást, mint például a nádvágást.

A parti növényzet sávos elrendeződése (Felföldy, 1981 nyomán) A Balaton partvonalának 54%-án van természetes partvédelem, mely részben védett (Szigligeti-, Bázsai-öböl), részben csak a parti övre terjed ki, illetve van, ahol már csak az alámerült partra korlátozódik. Természetes partbiztosítás esetén a hullámzás és kilendülés mellett a part állékonysága megfelelő, azonban a jég okozta statikus és dinamikus igénybevétel roncsolja a nádat, így a part rongálódik. A part és a víz ökológiai kapcsolata, a természeti értékek védelme, a tó és a parti terület talajvizei közötti kapcsolat ideális. A nádas kezelése és karbantartása speciális gépeket igényel, a szemétzugok tisztítása kézi erővel oldható meg. A parthasználat erősen korlátozott, a vízhez jutás csak a nádasöv sérülését okozó beavatkozással oldható meg. Mivel annak elválaszthatatlan része, a továbbiakban a természetes partvonallal kapcsolatos vizsgálatokat a parti zóna növényzet vizsgálatával összevontan, a vonatkozó fejezetek részeként mutatjuk be. Amennyiben a „természetes partbiztosítás” mesterséges telepítés eredményeként valósul meg, akkor különböző mérnökbiológiai megoldásokról beszélünk. Erre vonatkozóan rendelkezésre állnak Műszaki Irányelvek (MI-10-162/4-85, OVHMI 164-74.

- 22 -


Mesterséges (szabályozott) partvonal A legelső partszabályozási munkák a Déli-vasút védelme és a hajózás érdekében történtek és elsősorban kikötő építésre korlátozódtak. Ezt követték a strandépítők és a magán építtetők. Jelentősebb partvédelmi munkák az 1930-as évektől kezdődtek, azonban az 1960-as évekig mindössze 10 km közterületi partvédelem (a part vonalának állandósítását vagy módosítását szolgáló védmű) épült. Az 1960-ban fellendülésnek indult turizmus felgyorsította a partvédőművek építését. Ugyanekkor alakult meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mely megkezdte és 20 éven át intenzíven folytatta a tervszerű nagyobb és összefüggő partszakaszokra kiterjedő partfalépítést és az ezzel együtt megvalósuló partvonal szabályozást. 1980 után a partépítés intenzitása csökkent, és a 36%-os partkiépítettség aránya napjainkig alig változott. A mesterségesen kialakított partszakaszok 108 km-éből 23 km ideiglenesen biztosított (kőszórás), 85 km-en pedig állandó jellegű partvédőmű található. A partvédőművek kezelői szerint megkülönböztetünk állami (vízügyi) kezelésű (18 km - 17%), önkormányzati kezelésű (23 km - 21%), vállalati-intézményi kezelésű (45 km - 42%) és magánkezelésű (22 km - 20%) szakaszokat. A mesterséges partbiztosítások két csoportra oszthatóak úgy, mint kőszórások (ideiglenes biztosítás) és a különféle típusú partvédőművek, melyek állandó megoldást biztosítanak. A balatoni partvédőművekre vonatkozó mértékadó tervezési előírásokat Műszaki Irányelvek rögzítik.

a) kőszórás

b) KND típusú partvédőmű

2.21 Kőszórások (1) Ideiglenes jellegű védelem, mely a háttér partvédőmű kiépítéséig véd a jég és a hullámzás okozta erózió ellen. A kőszórás kötőanyag nélkül, különböző frakciójú és szórás vastagságú terméskőből áll, a tó és a parti terület talajvize között megfelelő kapcsolatot biztosít. A frakciók kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a hullámzás ne mozdíthassa el, azonban az alapot biztosító rétegbe se süllyedhessen el. A kőszórások mind helyi anyag felhasználásával készültek, így az építési költségek kedvezően alakíthatóak, a vízfelület és a part tájképi összhangja megteremthető. Fenntartása során pótlása, tisztítása szükséges, tisztítása kézi erővel oldható meg. Parthasználati igényekre alkalmassá tehető, vízbejutás (egyéb vízhasználat) lehetőségei kiegészítő műszaki létesítményekkel megoldható.

- 23 -

Balaton Táj Kezelési Terv 2.22 Partvédőművek (2) A part hosszú távú védelmét szolgáló partbiztosításokat – állandó biztosítás partvédőműveknek nevezzük. Amennyiben a partvédőművek kialakítása közel függőleges, vagy függőleges, úgy partfalaknak hívjuk. A VITUKI 1979-ben a Műszaki Irányelvek megalapozó munkáiban lefektette a partvédőművekre vonatkozó műszaki követelményeket, melyek kiemelve az alábbiakban foglalhatók össze: -

állékony legyen a statikus és dinamikus vízszintváltozások, a jégnyomás és a felületi terhelésekkel szemben, - vízoldali profilja biztosítsa az összetöredezett jégtáblák felcsúszását, - a profil kialakítása akadályozza meg, illetve mérsékelje a felfutó, visszaáramló és a mögöttes területre kerülő hullámok okozta szívóhatás vagy kimosódás hatásait, - az építési technológiai lehetőleg egységes legyen a déli parton és az északi-parton, a szükséges alapozási eltérések kivételével, - a zagygát a partvédőmű része legyen, - gazdaságos fenntartást, javítást csak igény szerint kelljen végezni, lehetőleg gépesítve. Az Országos Építési Szabályzat a kiépítésre vonatkozó előírásokat 2007 decemberében újraszabályozta az alábbiak szerint:

2.23 Lídós kialakítás (3) A lídós kialakítások általában nádasok védelmében, beton szárnyfalakkal védett öbölben, kőszórásos strandok közé ékelődve, ritkán elbontott partvédőmű helyén, esetenként víz alatti hullámtörő kőgát építésével próbálták az önkormányzatok kialakítani. (5. melléklet) Rendszeres tisztítás, újrahomokozás és háttér partvédelem mellet csendes, zárt öblökben is mutatkoznak lassan hátráló erózió jelei. Általánosságban elmondható, hogy a lídós/fövenyes partszakaszok kialakítási feltételei között 1:10, illetve 1:20 méretarányú, lapos, elhúzott rézsűs kialakítás szerepel. A 10200 m hosszban kiépített strandokra homokos, apró kavicsos, zúzott kőterítés került.

- 24 -


a) Lídós partszakasz keresztszelvénye

b) lídós partvédelem (háttérben) 2.24 Kombinált partvédelem (4) A fent bemutatott állandó kiépítésű partvédőművek növényzet védelemmel kombinált eseteit nagyrészt a természetes folyamatok alakították mely kialakult állapot további fenntartása üzemeltetői döntés a természetvédelmi szempontok maradéktalan figyelembevételével. 3.

A parti sáv növényzete A Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet célja biztosítani a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás megvalósítását. A rendelet a balatoni nádasok és más parti növényzet 5-évenkénti felmérését és minősítését írja elő. A köznyelv a munkát röviden „nádasminősítésnek” hívja, mivel maga a kormányrendelet is így használja, ezáltal számos félreértés és vita alapját képezve. A rendelet és melléklete szerint valójában nem nádasfelmérésről és minősítésről van szó, hanem a természetes és a természeteshez közelálló növényállományok (botanikai megfogalmazással: növénytársulások) felméréséről. Azaz nemcsak a nád dominanciájú növényzetet kell értékelni, hanem a sásosokat, a mocsárréteket, bokorfüzeseket, egyéb fás állományokat is egy olyan kiértékelési határvonalon belül, amibe még a települések belterületének egy része is beletartozik (pl. a 71-es műúton belül). Emiatt helyesebb növényzetfelmérésről és minősítésről beszélni, amiben csak egy csoport a nádasok. A felmérések és minősítések 1998-al kezdődően a rendeletnek megfelelően folynak. 2010-2011-ben a projekt közreműködésével elkészült az új növényzettérkép, ill. az új növényzetminősítés, immár harmadik alkalommal.

- 25 -

Balaton Táj Kezelési Terv A felmérés módszertana és eredményei „A Balaton parti sáv növényzetváltozásai a nádasminősítés tükrében” című tanulmányban került részletesen bemutatásra. 3.1

A növényzettérképezés és –minősítés módszertana A növényzetfelmérés és minősítés az immár általános digitális vegetációtérképezés módszerével készült. A felmérés digitális feldolgozáshoz, kódoláshoz kapcsolódó részei a térinformatikai fejezetben kerül részletesebb ismertetésre. Az alkalmazott módszertan jelenleg a legalkalmasabb arra, hogy nagy területen, mint a Balaton, a növénytársulástanilag (cönotaxonómiailag) szükséges mélységig, a lehető legpontosabb növényzettérkép készüljön, ami szükség szerint alkalmas arra is, hogy hatósági eljárás alapja is legyen. A vegetációtérképezés két fő szakaszra volt felosztható: I. A terepi szakaszra, amikor is a szárazföld felől részek gépkocsival megközelítve gyalogosan, a víz felőli részek motorcsónakkal, a nagyobb összefüggő öblözeti nádasok pedig mocsárjáró nádaratógéppel bejárásra kerülnek; II. Az irodai szakaszra, amikor az adatfeldolgozás ArcView 3.2 és ArcGis 9.x térinformatikai és az általános MS irodai szoftverek segítségével a 2004-2005-ben is alkalmazott módszerek aktualizálásával történik: • Adatok (jegyzőkönyvek, fotók stb.) térképi kapcsolása • Térképrajzolás és kódolás • Területszámítások A vegetációtérképezést a KDT-VIZIG munkacsoportja végezte Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő – a korábbi felmérések témafelelőse – vezetésével. A vegetációtérképek az érintett településekre – parti települések – településenkénti egységekre bontva készültek el, így a teljes térképanyag összesen 43 egységből áll. A digitális verzió tartalmazza a Balaton egészét is egyben. A teljeskörű adatállomány a KDT-VIZIG vegetációtérképező digitális állományában áll rendelkezésre.

3.2

A növényzettérképezés közvetlen eredményei A térképezés során minden egyes poligon (vegetáció-térképezési egység) kapcsolódó adatai egy attributum-táblában kerültek feltöltésre. A táblában feltüntetésre került a lehatárolt növénytársulás jogi partvonalhoz viszonyított helyzete, a minősítő kód, a növénytársulást leíró ÁNÉR és CNÉR kódok, a megjegyzés rovatban esetleg további pontosító információk; a növényfolt területe és kerülete; az újonnan bevezetett Gkategória és a végén egy ellenőrző, jóváhagyó („ok”) oszlop. Attributumtábla-részlet a 2010-2011. évi vegetációtérképezésből (kivágat)

- 26 -

Balaton Táj Kezelési Terv 3.21 A 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet szerinti minősítés A minősítési kód azt mutatja meg, hogy a 22/1998. kormányrendelet szerint mennyi terület esik az adott településen egy adott minősítési kategóriába. Az osztályba-sorolás 5 minőségi osztályt különböztet meg (I-V, adattáblában 1-5) és mind az 5 osztályt „a” és „b” kategóriára bontja. Az „a" csoport a víz felőli, állandóan vízben álló, a „b" csoport pedig alapvetően a szárazföld felőli, és legfeljebb csak időszakosan vízben álló állományt minősíti. A 22/1998. (II.13.) kormányrendelet szerinti növényzetminősítési kódok

Az I.-II. és III. osztályba sorolt növényzetnél a kormányrendelet és a 2000. évi CXII. (Balaton) törvény változtatási, beavatkozási tilalmat ír elő. Ezt nem teszi a IV. és V. osztályra, így ez utóbbi kettőbe sorolt területeken lehet kialakítani szezonális jelleggel pl. horgász- és napozóstégeket, bejárókat a megfelelő hatósági eljárások után. Ezért ennek az összesítésnek a települések, az állandó lakosok és az üdülők szempontjából kiemelkedő jelentősége van. 3.22 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódolás Az Á-NÉR kódonkénti összesítés a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (kezdőbetűkből összeállított mozaikszó: Á-NÉR) alapján csoportosít. Ez tágabb és részben más értelmezésre ad lehetőséget, mint a kormányrendelet szerinti kódolás, mivel egy kódhoz több Á-NÉR szerinti növényzetcsoport is tartozhat. A botanikai értelemben vett részletesebb növényzet-féleséget a C-NÉR kód mutatja meg (növényCönológiai szempontú élőhelyosztályozási rendszer). Az alkalmazott növényzet-kategorizálás lehetőséget ad a Balaton mellett élő és üdülő, kiránduló, túrázó laikus ember számára is közérthető, topográfiai- és turista-térképeken is jól használható csoportosítások lehatárolására. Továbbá meg lehet határozni a humán szempontból is frekventált – nádasokon kívüli – természeti területeken alkalmazható növényzetkezelési-, gondozási eljárásokat, amivel ezeket a területeket természetökológiai és humánökológiai szempontból is „kultúrállapotban” lehet tartani. Részletesebb bemutatására az elemzések fejezetben kerül sor.

- 27 -

Balaton Táj Kezelési Terv 3.23 A gazdasági hasznosíthatóság szerinti besorolás A gazdasági hasznosíthatóságra utaló kódolás Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő által kidolgozott módszertan szerint történt a növényzetminősítés kiegészítéseként az alábbi kategóriák bevezetésével: G2: gazdasági szempontból értékes, ipari célra hasznosítható nádas; G1: több éve nem aratott, többidejű nádas, de felújítás után még ipari hasznosításra alkalmassá tehető; G0: ipari célra nem alkalmas, költséghatékony módon nem is tehető azzá. Definíciószerűen: G2: jó állapotban lévő homogén, egy vagy kétidejű nádas, ahol az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya <10%. Az aratási terület külön előkészítést nem igényel. Összefüggő területe >2500 m2 (1/4 ha). G1: közepes nádminőség (vagy terület), többidejű és/vagy az egyéb növényfajok

előfordulási gyakorisága és tömegaránya >10%. Reális költségráfordítással azonban a nádasállomány elérheti a G2 állapotot, azaz rehabilitálható, felújítható. A rehabilitáció főbb elemei: tisztító vágás (többidejűség és/vagy egészségügyi okok, gyomosodottság, stb. miatt) után néhány év (<6 év) felújító és megerősítő vágás. Területe eléri az 1000 m2-t. Ide sorolhatók a jó minőségű, de bejárókkal felszabdalt kvázi-összefüggő állományok is. G0: gyenge, ipari célra reális költségkereteken belül már alkalmassá nem tehető

nádas, azaz nem rehabilitálható. Vagy területe < 1000 m2. A G-kategóriák alkalmazása jó támpontot ad a nádgazdálkodás megtervezéséhez: a segítségével könnyebb megtervezni az aratási forgókat, a felújítandó és még reálisan felújítható állományokat; az esetleges tisztító és/vagy vízminőségvédelmi aratásra kijelölt nádas állományok helyét és az aratás ütemezését. A G-kategóriák képet adnak arról is, hogy a durván 1400 ha balatoni nádasból mekkora az a terület, amelyen ma még piacképes, ipari hasznosításra alkalmas nád állítható elő. 3.3

A növénytérképezés közvetett eredményei 3.31 Direkt emberi beavatkozások A növényzettérképezés terepi bejárásai, illetve a légifotók feldolgozása során megfigyelésre került, hogy a Balaton parti sávjában nagyon sok a külső, emberi beavatkozás, ezért a növényzettérképezéssel párhuzamosan lehatárolásra kerültek a Balaton jogi partvonalán belül található stégeket, nyiladékokat, feltöltések. A lehatárolás során azokat az objektumokat vették figyelembe, amelyek a jogi partvonalon belül a növényzeten haladnak keresztül. Az emberi tevékenység által okozott kártételek leggyakoribb példái a sokszor illegális stégek és feltöltések a tó medrében, melyek célja a tó közelebb hozása a nyaralóhoz, lakóingatlanhoz, a saját lejáró kialakítása. Ezek a létesítmények amellett, hogy a gyakran építési törmelékből készülnek, veszélyes anyagot is tartalmazhatnak (pl. azbesztpala – mint az előző évszázad 2. felének szokásos tetőanyaga). A kijárók létesítésével út nyílik az antropogén hatást jelző gyomnövények, özönnövények számára pl. parlagfű, süntök. Hasonló gyakoriságú jelenség, hogy a nádasfoltokat nyiladékok, csónakbejárók szabdalják. A nyiladékok környezetében sokszor tapasztalható, hogy a nádat még zölden aratják. Ilyen esetben idővel a nád helyét a keskenylevelű gyékény veszi át, ami jobban - 28 -

Balaton Táj Kezelési Terv bírja zölden vágást. Sokszor az is előfordul, hogy a csónakbejáróknál a nád vágása víz alatt történik, aminek következtében a nád a jövőben már nem vagy csak nagyon gyéren hajt ki. A víz alatti szárrészt idővel vastag élőbevonat fedi be, így ha lennének is rügyek, azok sem tudnak kihajtani. A víz felöli oldalon a stégek, a csónak- és vitorlásbeállók és illegális kikötők megbontják és átszelik a teljes vízben álló nádassávot, így a hullámzás akadálytalanul behatolhat az állomány belsejébe.

Stégek, bejárók, nyiladékok Balatonfenyves belterületi szakaszán (kivágat) Az egyes kategóriák az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Stég: A 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti víziállás (cölöpállás, horgászállás, horgászpad). A meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületek nem vízgazdálkodási célú (pl. horgászat, fürdőzés, napozás, vízisport, csónakkikötés, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. Bejáró, feltöltés: A Balaton szárazföldről történő megközelítését lehetővé tevő ösvény. Kialakítása történhet taposással, vagy idegen anyag (pl. építési törmelék) felhalmozásával. Nyiladék: A nádasban kivágott és tisztán tartott csónakos közlekedésre alkalmas vízi út, illetve csónakok, vitorlások számára a nádas szegélyében kialakított „búvóhely”.

- 29 -

Balaton Táj Kezelési Terv 4.

A parti sáv fejlesztése és szabályozása

4.1

A meglévő partvonal kialakulása 4.11 A partszabályozás kezdete A tó mai medrének, vízszintjének kialakulását és a tervszerű vízszint szabályozás kezdetét a déli vasútvonal építéséhez lehet kötni. A vasútvonal építésekor elkerülendő a Balatonra merőlegesen érkező somogyi dombok keresztezését az aligai magas partról lejőve a nyomvonalat az első Balaton parti turzás gerincére helyezték. Ez a költségkímélő, könnyebb megoldás ellenben azt eredményezte, hogy Siófoktól kezdődően a vasút a közvetlen vízpartra épült. Ennek következtében már az 1860-as évek elején (még az építés ideje alatt) a téli jégzajlás több helyütt megrongálta a már elkészült pályatestet, ezért a vasúttársaság kezdeményezte a tó vízszintjének csökkentését. Erre lehetőséget adott hogy ekkor készült el a Sió-zsilip, amit 1863-ban át is adtak. Így a tó vízszintjét közel 1,0 méterrel csökkentették. Ez a déli parti mederviszonyok mellett a vízpart több száz méterrel való visszahúzódását eredményezte. Ekkor került szárazra a vasúttól északra eső, napjainkra összefüggő üdülőterületet alkotó területsáv. Az így visszahúzódott és lassan állandósult partvonalra épültek rá 1905 és 1920 között a hajózást és vízi sportot szolgáló balatoni mólók. Ez egyben már partépítési munkát is jelentett. Ezzel közel egyidőben a véglegesült szárazulaton megindultak a parcellázások, majd megkezdődtek a villaépítések. A vízleeresztés következtében a régi mederben létrejött új vízszegély egy teljesen csupasz - nád és egyéb vízinövény nélküli - homokpartot mosott folyamatosan, ami jelentős elhabolódást eredményezett, azonban ekkor már értékes üdülőterületeket vitt el a víz. Az elhabolást fokozta, hogy az uralkodó szélirány miatt a hullámzás elsősorban a déli partot támadta. Ezért itt merült fel a partépítés igénye mind a magántulajdonosok, mind a parti ingatlannal rendelkező állami szervek, valamint az üdülőhelyeken gyorsan létrejövő fürdőegyesületek részéről. (Az északi parton egész más domborzati és geológiai adottságok következtében a méteres vízszint csökkenés minimális part előretolódást jelentett, amit a partot szegélyező nádas állomány továbbra is védett.) A partépítés ekkor még szinte kizárólag partvédelmet jelentett, feltöltéssel legfeljebb a már elhabolt területeket akarták visszaszerezni, illetve a fürdőegyesületek kezdeményeztek helyenként feltöltéses strandépítést. A vízre merőlegesen lefutó utcavégeken pedig spontán szabad strandok alakultak ki. Az elhabolás itt kisebb-nagyobb nádas övezte öblöket hozott létre, amit a nyaralók fürdőzésre használtak. A nádas a fürdőzés következtében itt nem tudott zárulni. Ezek voltak a kisebb lidós strandok. Nagyobb, jórészt természetes keletkezésű, de fenntartott lidó Siófokon és még néhány nagyobb üdülőhelyen volt a két világháború között. A partépítés vagy műszaki partvédelem iránti igény tehát elsősorban a déli oldalon, az üdülőtelkek elhabolás elleni védelme céljából merült fel, amit a gyakorlatban körültekintően és mértéktartóan oldottak meg. Pár évtizednek el kellett telnie, mire a nád újra megtelepült a nemrég kialakult és lassan állandósult partvonal mentén. A nádasok védelmében már nem jelentkezett az elhabolódás.

- 30 -

Balaton Táj Kezelési Terv 4.12 Partépítés és -feltöltés tervgazdasága Fokozatosan változott meg a partépítési gyakorlat az ún. szocialista Magyarországon. Kezdetben még a 30-as években kialakult, elsősorban partvédelmi célú partépítési gyakorlatot folytatták, azonban ehhez mind nagyobb partmódosítási (feltöltési) hányad társult. A feltöltéseket ekkor még strandépítés, parti kempingek kialakítása és egyéb közösségi területek létrehozása céljából létesítették. Mindezt indokolta, hogy a 60-as évektől a tó körül ugrásszerűen megnőtt a bel- és külföldi idegenforgalom, rohamosan növekedett az üdülőterületi beépítés. Ezt a megnövekedett igényt a régi fürdőegyesületi strandok és az utca végi öblözetekben kialakult spontán strandok kielégíteni nem tudták. Ezért szabad partterületekre volt szükség, amit már csak feltöltéssel egybekapcsolt partépítéssel lehetett biztosítani. A szükséges munkálatok elvégzését a kormány egymást követő határozatokkal, fejlesztési programokkal írta elő. Első volt a Balaton Vízgazdálkodási Keretterve. (1965) Ez még csak kisebb, lokális partmódosításokat, feltöltéseket irányzott elő, többnyire strandfejlesztési céllal, és tulajdonképpen a háború előtt megkezdett folyamat megnövekedett igényeknek megfelelő folytatása volt. Nagy jelentőségű volt a Balaton Szabályozási Vonalterve. (1969) A vonalterv megalkotta az ún. jogi partvonal vagy jogi mederhatár fogalmát azzal, hogy a siófoki vízmérce + 1,0 m-es vízállása által a partból kimetszett szintvonal képezte ettől fogva a meder és a szárazulat határát a vízállástól függetlenül. Ezen időszak partépítései tehát minden tekintetben indokoltak és szükségesek voltak. A következő a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program. (BVFP 1971) Itt érhetjük tetten azt a szemléletváltást, ahol az ésszerű és szükséges mértékű partépítés és partvonal módosítás a szükségtelen és szakmailag egyre kevésbé indokolható mértékbe csapott át. A feltöltések tervezésekor a tisztán műszaki szemlélet uralkodott. Mindez már nem strand vagy kemping építés, hanem ún. fejlesztési terület kialakítása címen futott. A 71-es BVFP 78 km partvédmű megépítését és ezzel együtt 800 ha (8,0 km2) vízfelület feltöltését irányozta elő, aminek kivitelezését nagy ütemben meg is kezdték. A Balaton Általános Szabályozási Terve (1979) a “látványos sikereken” felbuzdulva további 34 km partvédmű és hozzá tartozó 200 ha (2,0 km2) feltöltést irányzott elő. A nagy mértékű feltöltéssel együtt járó partépítéssel látszólag mindenki jól járt. Az állami szerveke sikeresen végrehajtották a kormányhatározatokat, az érintett tanácsok pedig a Balatonból nagy kiterjedésű fejlesztési területet nyertek. Csak a Balaton, mint vízi élőhely járt rosszul, de ez az akkori döntéshozói szinten nem volt tényező. Az 1983-as évi BVFP 115 km-ben rögzítette a partszabályozást, melyet a 95-ös felülvizsgálat 110 km-re csökkentett. Végülis az előirányzott 10.000 ha feltöltésből “csak” 530 ha valósult meg. A nagy partépítések időszaka tehát 1960 és 1980 között zajlott, amikor évente átlag 2-4 km partvédmű és 20-50 ha feltöltés létesült. Ebben az időszakban épült a siófoki Aranyés Ezüstpart, a zamárdi és lellei nagy feltöltés. A feltöltések szélessége 50 és 200 méter között változott. Az 1980-as évektől a partépítés, -feltöltés folyamata fokozatosan csökkent, és a rendszerváltást követően le is állt. - 31 -


Vízpart-rehabilitációs tervezés 4.21 Célok és jogszabályok A 2010–2011. évi nádasminősítés eredményei és a balatoni vízpart-rehabilitációs tervek A direkt emberi beavatkozások hatásának csökkentésének egyik lehetséges módja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek kialakítására, fejlesztésére irányuló törekvések. Ennek alapjait a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény adja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (Balaton törvény) célja a Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése illetve javítása. A törvény zárórendelkezése felhatalmazza a Kormányt, hogy szabályozza a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményeket, illetve a területfejlesztésért felelős minisztert, hogy a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket határolja le, a településrendezési tervek felülvizsgálatához szükséges tanulmányterveket készíttesse el, és miniszteri rendelettel hagyja jóvá. A parti települések vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeinek lehatárolásáról, a tervezett fejlesztési területekről, valamint a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§-a rendelkezik. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv – a Balaton törvény és a szabályozás követelményeit rögzítő 283/2002. (XII.21.) kormányrendelet előírásainak megfelelően – a természet és környezetvédelem, valamint a minőségi turizmus érdekeit szem előtt tartva készült el külön-külön a 43 Balaton parti településre. Az egyes településekre vonatkozó tanulmányterveket a 2004., 2005. és 2006. évi TNM rendeletekben hirdették ki. A tervek – többek között – ábrázolják a meglévő kikötők (hajó-, csónak- és vitorláskikötő) helyeit, illetve a kikötők létesítésére és a strandolásra alkalmas partszakaszokat is. 4.22 A feltöltött területek hasznosítása Külön téma a feltöltéssel nyert szárazulatok terület-felhasználásának alakulása. Ha már a 70-es évek feltöltései jelentős vízfelületet vettek el a tóból - többnyire közterület kialakításának szükségességére hivatkozva -, akkor ezen területeket elsősorban a közcél számára kell felhasználni. A még megmaradt területek beépítési célú eladása a jövő felélése. A feltöltéssel kialakított partok mára egyre jobban beépülnek. Szabad területként néhol már csak a 30 méteres parti közterületi sáv maradt meg. Ezt a folyamatot a siófoki Aranypart szemlélteti legjobban, ahol a Sió-csatornától Szabadiig tartó feltöltés napjainkra a táj léptékét meghaladó magasságú és tömegű épületekkel sűrűn beépült. A feltöltésnek már csak a Szabadi-Sóstó felé eső maradéka szolgálhat közösségi célokat. Zamárdiban is megkezdődött a feltöltés lakó-, üdülőparkkal, magántelkekkel, magánvállalkozásokkal való beépülése, de bölcsebb önkormányzati hozzáállással a terület túlnyomó többsége még megmenthető a közcél és ezzel a település számára. - 32 -

Balaton Táj Kezelési Terv 4.23 Vízpart-rehabilitációs tervezés végrehajtása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat Táj Kezelési tervet érintő feladatai, melyekre a terv soron következő fejezeteiben részletesebben kitérünk. 3.

Meg kell határozni a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, valamint értékesítésére vonatkozó követelményeket. Határidő: 2011. június 30.

4.

Végre kell hajtani a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben meghatározott, új szabályozási partvonal kijelölésével kapcsolatban az ingatlan-nyilvántartást érintő feladatokat: a) a medertelkek telekegyesítése és az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésükhöz szükséges okiratok előkészítése; Határidő: 2013. június 30. b) az egykori medertelekből feltöltésre került, a tanulmánytervek alapján megmaradó földrészletek ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges okiratok előkészítése. Határidő: 2013. június 30.

6.

A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült vízpartrehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálata során: a) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmány- tervekben a partvonal szabályozási tervek alapján megállapított partvonalat rendelettel ki kell hirdetni; Határidő: 2012. december 31. b) a partvonal szabályozási tervek és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek egyidejű felülvizsgálata alapján a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre az új, közös partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket együttes rendelettel el kell fogadni. Határidő: 2016. április 30.

7.

Javaslatot kell kidolgozni a közcélú zöldterületi parti sétányok megvalósításának módjára vonatkozó intézkedésekre. Határidő: 2010. június 30.

- 33 -


V.

ELEMZÉSEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK (LMP 2. LÉPÉS) / PHASE 2 – LANDSCAPE CHARACTERIZATION & ANALYSIS

1.

Az épített part

1.1

A mikroklíma változásának hatása a partvédőművekre A tó környezetének mikroklímája napjainkban változáson megy át. A vízrajzi és meteorológiai adatsorok elemzését végző szakértők egyet értenek abban, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségek, mind a csapadék mennyiségében, mind az éves, évek közötti eloszlás mintázatában egyaránt. E változások mellett, a hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága és mértéke is emelkedni látszik. A változások hatására a vízszint egyre gyakrabban kerül ki abból a sávból, amelyben a hagyományos épített partvédőművek megfelelően elégítik ki elvárásainkat. Más részről a szabályozási sáv felső szintjének a megemelése, valamint meteorológiai hatások által keltett mechanikai igénybevételek is növekednek. 1.11 Alacsony vízszint. Aszályos években előfordulhat, több egymást követő aszályos évben pedig törvényszerűen bekövetkezik, hogy a tó vízszintje olyan mértékben csökken, hogy a víz eltávolodik a műtárgytól és mélyebb részeibe húzódva spontán lídós partrészt alakít ki. Sajnálatosan ez a partszakasz mégsem használható megfelelően fürdőzésre, mert a lídó talaja általában nem homok, hanem magas szervesanyag tartalmú sekélytavi mederüledék. A kialakuló part iszapos, sáros, gyakran bomló szervesanyag szagú süppedékes felszíne nem kívánatos egy fürdőhelyen. Ráadásul a tó az uralkodó széljárásnak megfelelően ilyen helyeken rakja ki minden uszadékát. A part folyamatosan terhelődik a természetes hínár, alga, hal és kagyló tetemekkel, valamint a rendeltetés ellenes használat során, vagy gondatlansággal a víztestbe került idegen hulladékok tömegével. Az ilyen fürdőhely vonzereje jelentősen csökken, vagy megszűnik. A partok iszapos, üledékes jellege egy másik, általában a településfejlesztési tervekben figyelmen kívül hagyott hatás következtében erősödik. A tó víztestébe nyúló mólójú nagyszámú kikötő létesítése a part tagoltságának fokozásával jelentős tényezője a fürdésre igénybe vehető strandok állapotromlásának. A kialakult helyzet szerencsére műszaki eszközök igénybevételével orvosolható. A partvédőművön keresztül, a vízbejutást segítő lejárók és stégek alkalmasak a lídós részre való lejutásra, legfeljebb a kialakításuknál kell esztétikai szempontokat is figyelembe venni. A mederüledék már nagyobb probléma, hiszen a laza iszapos fenék nem takarítható, és nem tartható fenn egyszerű eszközökkel. A megoldás a strand talajcseréje homokterítéssel. Erre a beavatkozásra addig kell, hogy sor kerüljön, ameddig a strandon vízborítás van. El kell távolítani a felhalmozódott nagy szervesanyag tartalmú üledéket és a helyére megfelelő tisztaságú, a tómederből kikerülő homokot kell teríteni olyan vastagságban, hogy az a környező mederfenék szintje felett legyen kettő-négy deciméterrel. Néhány évente, amikor a szintkülönbség lecsökken, a homokterítést meg kell ismételni. Az egymást követő homokterítéseknek időben egyre ritkábban kell bekövetkezni és általában, egyre kevesebb homokra van szükség. Ennek a - 34 -

Balaton Táj Kezelési Terv beavatkozásnak a hatására már az első évben magas használati értékű és kézi eszközökkel is jól takarítható fürdőhely alakul ki. Az ilyen vagy hasonló módon kiépített fürdőhely kisvizes időszakokban is teljes értékű jól használható turisztikai célpont és egyben az egész település vonzerejét növeli. 1.12 Magas vízszint Ez a szélsőség a rendszertelenül megjelenő csapadék nagy hozamú időszakában alakul ki és azt jelenti, hogy a Balaton vízszintje meghaladja a szabályozási sáv felső értékét. A jelenség veszélye abból fakad, hogy a tó partvédőműveinek a tervezésénél a létesítés kori szabályozási sávot vették figyelembe. Ezeket a műtárgyakat már a jelenlegi magasabb, 0+110cm-es felső érték is jelentősen igénybe veszi, az ezt tartósan meghaladó értékek pedig jelentősen több károsodást okoznak. A károsító hatás úgy jön létre, hogy a vízszintemelkedéssel egy időben, megemelkedik a part talajvízszintje is. A magasabb vízszint miatt, magasabb hullámok érik el a partot és azok a műtárgy felett a védett parti területre jutnak. A parton károsítják a közeli épületeket és építményeket. A nagyobb hullámzás nagyobb talajvíz sebességet eredményez a földműben olyan módon, hogy a parton a hullámzás és a csapadék hatására vízzel telített talaj szemcséi fellazulnak a hullámzás által keltett nyomáskülönbségek miatt. A fellazult talaj kisebb ellenállást fejt ki a talajvízmozgással szemben és a partvédőmű kőművén és sérülésein a parti talaj kimosódik. A kimosódás hatására a védett terület talaja lesüllyed, vagy leszakad. A partvédőmű megsüllyedhet, eltörhet tovább gyorsítva a degradációt. Gyakori, hogy a nagy csapadékhozamok télre, tavaszra koncentrálódnak. A magas vízállás, amikor a tavon jégborítás van (vagy éppen megkezdődik a jégzajlás) a károsító hatás erősödésével jár. A szabályozási sáv felső értékét meghaladó vízszintnél, a tó beállt jege a lábazati kőszórás felett támadja a partvédőmű kőburkolatát. A jégnyomás fokozódásának hatására a jég felcsúszik a rézsűn, függőleges irányban kitérve a terhelés elől és a parton felhalmozódik. Ez a felhalmozódás olyan mértékű is lehet, hogy a súlyerőkből származó igénybevétel meghaladja a műtárgy szilárdságát és annak töréséhez, süllyedéséhez vezet. Szeles intenzív zivatar tevékenységgel induló jégzajlásnál, még a zajlás kezdő (nagytáblás) szakaszában, bekövetkezhet a vízfelszín kilendülése, ami az eleve magas vízszinthez hozzáadódva, lehetővé teszi a táblás jég gyengítetlen partra jutását. Ilyen helyzetben gyakori a hullámtörő gerenda sérülése, törése, abráziója, de bekövetkezhet a parti fák, műtárgyak, épületek és építmények közvetlen jégnyomás hatására kialakuló károsodása is. 1.2

Tájalkotó szerep változása A feltöltéssel érintett partszakaszokon teljesen megszűnt (és azóta sem tudott regenerálódni) a vízparti vegetáció, aminek következtében nem csak a parti zóna, hanem az egész Balaton élővilága szegényedett. A balatoni táji hangulat részét képező, nádasokkal tarkított természetes part helyett egyenes, sivár, tisztán műszaki jellegű parti tájkép alakult ki. (ún. “betonteknő” hatás) Az adottságokhoz igazodó ökológiai szemléletű partépítés elvei a 70-es években is ismertek voltak, így szakmai akadálya tulajdonképpen nem volt annak, hogy a nagyszabású partépítési és medermódosítási munkálatok jóval kisebb táji, természeti - 35 -

Balaton Táj Kezelési Terv károsodással valósuljon meg. Társadalmi igény azonban ekkor még nem mutatkozott a módosításra. Napjainkra azonban megváltoztak a társadalmi elvárások, melyek nagyobb mérvű környezettudatosságra ösztönzik mind a helyi közösségeket, mind a jogalkotókat. 1.21 Az épített partok természet közeli átalakításának lehetőségei A megváltozott társadalmi szempontok figyelembevételére, a projekt keretében Szentkuti Kiss Gábor okleveles táj- és kertépítőmérnök vázlattervi javaslatokat dolgozott ki az épített partok átalakítási lehetőségeire. A tervek a hatályos jogszabályok keretfeltételként meghatározott korlátozásaival készültek: − a meder rovására újabb feltöltéssel való átalakítás nem javasolt, − a jelenlegi jogi mederhatárt a javasolt beavatkozások, átalakítások nem érinthetik, − a feltöltéseket pusztán a meglévő partvédőmű elbontásával átalakítani nem lehet a gyors és biztos elhabolódás miatt, − a partvédőművek előtt utólagosan lídót kialakítani nem lehet. Belső lagúna kialakítása a feltöltésben: Az épített partfalban két helyen csatorna kerül kialakításra a szárazulat irányába. Ezek a csatornák a feltöltött területen létesített belső medencébe - lagúnába vezetik a vizet. A lagúna partja - különösen a szárazulat felé eső oldalon - laposan menedékes kialakítású. A víz mélység 70 cm-től fokozatosan csökken. A bevezető csatornák széles torokkal nyílnak a Balaton felé, befelé haladva 5-10 méterre szűkülnek. A csatornák beforduló oldalfalát BVK típusú part alkotja. A partvédőmű azonban csak a hullámzásnak kitett partszakaszig tart, beljebb a hullámzástól védett helyen kőszórássá, fűzfacölöpös, féltermészetes parttá esetleg homoklidóvá szelídül. A 30 méteres parti, közterületi sávban a sétány fémszerkezetű hidakon íveli át a csatornákat.

A partvonal íves öblösítése a feltöltésben: Ebben az esetben is jórészt megmarad a régi partvédőmű. Azt csak két egymástól 40-70 méterre lévő helyen kell megbontani egy-egy 20 méteres szakaszon. Az elbontott kőanyagot a megmaradó partvédőmű elé és mögé kell áthelyezni. Előzőleg íves kőszórásos partvédelem létesül az öböl menedékesre kiképzett hátoldalán. Az öblök bejáratánál az új partvédőművet ívesen be kell fordítani a szárazulat felé, melynek - 36 -

Balaton Táj Kezelési Terv dőlésszöge beljebb haladva fokozatosan csökken, fűzfacövekekkel kombinált kőszórássá szelídül.

majd

kőszórássá

illetve

A kitermelt mederanyagból az öböl mögött dombot kell építeni. A parti sétány pedig egy csökkentett szélességű közterületi sávban (10 m) megkerüli az öblöt. A sekély medrű öbölbe lecsillapodó víz feltöltődést hoz létre, amin előbb utóbb megtelepszik a nád. A folyamatot az előző esethez hasonlóan szárazulat felőli telepítéssel segíteni lehet. A kialakuló nádas a beverődő uszadékot megfogja. Az öbölben lassan elszaporodó nád a “bejáratokon” keresztül idővel kinő a mederbe is és ott lassan tovább terjed.

Kőszórásos ívek kialakítása a partfal előtt Ebben az esetben nem kerül megbontásra a meglévő part, csak egy íves kőszórás létesül a partfal előtt. A balesetek elkerülése végett a kőszórást úgy kell kialakítani, hogy a víz felszín fölé emelkedve látható legyen. Az íves kőszóráson átszűrődő, átcsapó víz lassan feltölti a kőszórás által körülzárt területet, ahol a nád idővel megtelepszik. A medencén belül a kőgát hullámtörő hatása miatt alig van hullámzás, így a nád megtelepedésére, megtelepíthetőségére jó esély van. A megtelepült nád miután benőtte a kőszórással elkerített medencét, idővel a kőszóráson túlra is kiterjed.

- 37 -

Balaton Táj Kezelési Terv A felsorolt lehetőségek mindegyikének célja a műszaki partvédőmű monotonitásának oldása, a nyílegyenes mérnöki létesítmény tájképi fellazítása. Mindegyik esetben számítani lehet a nádas megtelepülésére. A lagúnás variáció a többcélú hasznosítás lehetőségét is magába rejti, öble egyben csónakkikötőként is a “sziget” hátoldala pedig lídós kiképzésű gyerekstrandként is hasznosítható. A javasolt megoldások fenntartási leírásokkal egészültek ki, melyek kivonatát az operatív programban ismertetjük. 1.3

Víz alatti akadályok 1.31 A víz alatti akadály fogalma, főbb kategóriái Víz alatti akadálynak tekintünk minden olyan, természetes, vagy mesterséges tárgyat, amely a környező, ismert, vagy ismertnek vélt medertől jelentősen eltérő anyagú, alakú és a víztest használatban lévő részére benyúlva abban a használat szempontjából jelentős teret foglal. A víz alatti akadályok a tó mederben különböző valószínűséggel fordulnak elő, egyaránt lehetnek természetes képződmények (1) és mesterséges akadályok (2). A természetes képződmények közös tulajdonsága, hogy a Tó geológiai, áramlási, vagy meteorológiai viszonyainak a hatására keletkeznek közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Főbb kategóriáik: • Sziklás vagy egyéb szilárd zátonyok, • Homokpadok, pandallók, • Lesüllyedt nagyobb természetes uszadékok. A mesterséges akadályok keletkezését, jellegét a Tó használat módja, kultúrája, a vízterületen alkalmazott építési, szállítási technológiák határozzák meg. Előfordulási gyakoriságuk szerint felsorolva ezek lehetnek: •

Gyakran előfordulók: a) víziállás roncsok; b) horgászkarók; c) sporteszközök és kishajók alkatrészei, darabjai.

vízi

•

Ritkán előfordulók:

•

Nagyon ritkán előfordulók: a) repülők, fegyverek, lövedékek, bombák, vagy ezek kisebb nagyobb darabjai.

a) hajók alkatrészei, darabjai; b) vízépítési és szállítási hulladékok; c) halászati, orvhalászati eszközök, vagy darabjaik.

1.32 Az akadályok hatásai A vízhasználó számára a szokásos tevékenység közben észlelhető akadályok általában kisebb fenyegetést jelentenek, jó látási viszonyok között észlelhetőek, a horgászkarók, a stégroncsok kiálló darabjai és a legtöbb uszadék. Ezek a tárgyak éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, vagy viharban fenyegetőek. A jellegüknél fogva ezek az akadályok válnak majd víz alatti akadállyá, jegesedés, jégzajlás, vagy intenzív zivatarok hatására. A mederből, a víztestbe nyúló, a vízfelszín alatti csúcsmagasságú akadályok csapdaszerűek. A hajózó, fürdőző, vízhasználó, a nélkül van jelen az akadály környezetében, hogy a létéről nincs információja. Ez a helyzet fokozott baleseti kockázatokat rejt. A kockázat mértéke fokozódik, ha az akadály 50-100m-es környezetében strand található, de nő a part éltől való távolság növekedésével arányosan is. - 38 -

Balaton Táj Kezelési Terv A mesterséges akadályok kategóriába tartozóan a víziállás (horgászstég) roncsok és horgászkarók akadály típusok adják az összes lakossági és rendőrségi bejelentés kb. mintegy 70 százalékát. Ezek a tárgyak nem csak fokozott kockázatot jelentenek, hanem igen nagy számban vannak jelen a tómederben. A tárgyak a tó horgászati, fürdési hasznosítása során kerülnek a mederbe. Nagy számuk a hasznosítási kultúra hiányosságaira, tervezési elégtelenségre, valamint különböző szabálysértésekre vezethető vissza. Legjellemzőbb akadálykeletkezési mechanizmus, hogy a télre vízben hagyott víziállás télen befagy, majd a jégzajlás során a jégnyomás hatására a helyéről elsodródik, deformálódik, víz alá kerül. A horgászkarók, a horgászcsónak rögzítését szolgálják. A karókat csónakkal szállítják ki a horgászhelyre, ott leszúrják a mederbe, kikötik hozzá a csónakot és így horgásznak. A horgászat befejeztével a karókat ki kell húzni és a csónakkal, partra kell szállítani. A karókezelés munkáját igyekeznek megtakarítani azok a szabálysértő horgászok, akik a levert karót a mederben hagyják. Az így kialakított horgászhelyre azután visszajárnak. Egy horgász, haltípusok, meteorológiai viszonyok szerint, akár négy-öt pár karót is kihelyezhet. A mederben lévő karó, jég, csónak, vagy hajóütközés, vihar, vagy uszadék hatására megdől, vagy eltörik, csúcsa a víz alá kerül, ezzel csapdává válik. Ezek az akadályok különböző súlyosságú horzsolásos, vágásos sérüléseket okozhatnak az úszóknak, súlyosabb sérüléseket a csónakról, matracról, vízibicikliről, hajóról fürdőzőknek, továbbá anyagi károkat a közlekedő kishajóknak, nagyhajóknak.

a) A jobb horgászhelyek környezetében egész karóerdő található.

b) Felhagyott vízi állások a víz alatti akadályok szülő objektumai.

1.33 A közelmúlt változásainak a hatása. A Balatonon, víziállás (horgászállás, napozóstég, bejáróstég) kihelyezés iránt folyamatosan nagy számú igény merül fel. A felmerülő igények kielégítése és a tevékenység megfelelő mederben tartása, hatékony szabályozást igényel. A jogi eszközök, az államigazgatási tevékenység, valamint az állami kezelői tevékenység, időben folyamatosan változik. Ezek a változások különböző mértékben, időről időre megváltoztatják, befolyásolják a kihelyezés módját, valamint az ilyen vízhasználatok kultúráját, kihelyezés jogszerűségét egyaránt. A szabályozás célja, hogy a kihelyezésre kerülő stégek által okozott környezeti kár csökkenjen, a kihelyezési igények teljesüljenek, valamint az egyéb vízhasználatokat fenyegető hatások a lehető legkisebbre csökkenjenek. - 39 -

Balaton Táj Kezelési Terv Mivel, a fenti célok jelentősen eltérőek, a korlátozott terület miatt komoly kompromisszumokra van szükség. A különböző vízhasználók, akik a céljaikat nem valósíthatják meg, folyamatosan, vagy a jogi szabályozás módosítására, vagy annak kijátszására törekednek. A kezelő akadálymentesítési célra fordítható forrásai gyors ütemben évről évre csökkennek, ezért a szabálytalan víziállásokból képződő víz alatti akadálymennyiség egyre nő. 2.

A parti sáv növényzetértékelése

2.1

Főbb növényzet-csoportok és változásai 2.11 Előfordulásuk és megoszlásuk A nagyobb növényzet-csoportok területe a 2010-2011 évi felmérések adatai alapján, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódok felhasználásával, azok főbb növényzetkategóriákba történő összevonásával kerültek elemzésre. Az egyes főbb növényzetkategóriák szerinti, a Balaton egészére összesített adatokat az alábbi ábra szemlélteti, az egyes kategóriák %-os részesedésével együtt.

A főbb növénycsoportok területi részesedése a Balaton parti sáv 2010-2011. évi felmérése alapján Az adatok alapján megállapítható, hogy a fenti csoportosítás szerinti növényzetnek valamivel több mint a fele (1475 ha = 54%) a nádasokhoz tartozik. A nádasoknak kitüntetett szerepe van a természetes vizek életében, így a Balatonban is. A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindössze 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db. - 40 -

Balaton Táj Kezelési Terv A második legnagyobb vegetáció-egységet a fás növényzet adja, 480 ha-ral (18%). Ebbe a kategóriába főleg a zagyterek és más spontán befásodott, cserjésedett esetleg fásított területek tartoznak, ill. az egyéb spontán fásodott területek, továbbá azok a fásítások, melyekben az idevaló fás növények feljöttek vagy feljövőben vannak. Ebbe a kategóriába nem sorolandók bele a nem parti régió erdői (pl. Tihanyi-félsziget), valamint a kultúrterületek parkjai, fásításai sem. Harmadik legnagyobb területi részesedéssel a természeteshez közelálló füzes növényállományok, fűzlápok, fűzligetek, bokorfüzesek részesednek: 182 ha (7%). A savanyú- és édesfüves dominanciájú területek összesen 426 ha-ral – 16% – részesednek a Balaton parti régió természeti területeinek összes növényzetéből. Ezt a kategóriát alkotják a leromlott, gyomosodott mocsári és ártéri növényzet (101 ha – 4%), az egyéb gyepek, gyomosok (76 ha – 3%), mocsárrétek/vizes-, nedves rétek (109 ha – 4%), a sásosok (116 ha – 4%), valmint az „e” egyéb (lágyszárú) természeti terület 23 ha-nyi (0,8%) területe. Közvetlen antropogén hatás alatt állnak a mezőgazdasági területek, melyek a felmérési határok között 132 ha-ral – 5% – részesednek, illetve a 17 ha-nyi (0,6%) „U: egyéb élőhely” kódú területekből a telephelyek, roncsterületek, ill. árkok. 2.12 Összevetés a megelőző növényzetfelméréssel és –minősítéssel A 2010-2011. évi növényzetfelmérés és -minősítés határvonalai, a felmérés, kiértékelés határa, a jogi partvonal alkalmazása, az alkalmazott minősítő módszer, a kategóriák stb. mind megegyeztek a megelőző felmérés ugyanazon paramétereivel, így a 2010-2011. évi felmérés eredményei összevethetőek voltak a 2003-2005. évivel. A felmérések összesített adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban a 22/1998. (II. 13.) kormányrendelet szerinti 5 osztály (I-V.), valamint a további térképezési egységek összesített területadatait mutatjuk be, „jogi partvonalon belül"- és „jogi partvonalon kívül" bontásban. A 2003-2005. és a 2010-2011. évi növényzetfelmérés és -minősítés összesítő adatai

Az adatok alapján megállapítható, hogy a két felmérés során térképezett terület, ill. a jogi partvonalon belül és kívül meghatározott terület nagysága azonos, így a változások egyértelműen az e területhatárokon belüli térképezési egységek egymás közötti átalakulásának tulajdoníthatók. A két felmérési időszakban a kiértékelési határon belüli felmért terület között nincs eltérés. - 41 -


Nádasok állapota és a vízszintváltozás hatása A nádasok előretörése – visszahúzódása természetes folyamat; a nádasok az evolúció során a tág határok közötti vízállásváltozások mellett alakultak ki. A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindössze 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db. Az I-V. osztály szerint minősített növényzet (nádasok) területe a jogi partvonalon belül minimálisan változott, 1227 ha-ról 1230 ha-ra nőtt. Ezen belül azonban jelentős átrendeződések következtek be, csökkent az I. és II. osztályú állományok területe, nőtt a III. és V. osztályúaké, és gyakorlatilag nem változott a IV. osztályúaké. A jogi partvonalon kívül 10 ha-ral csökkent az I. osztályba sorolt növényzet területe, és jelentősen, mintegy 60 ha-ral a IV. osztályúaké, ugyanakkor nőtt a III. osztályba, és alig változott a II. és V. osztályba sorolt növényzet területi részesedése. Az egyik legfontosabb változás a jogi partvonalon belül az, hogy az 1a kategóriába sorolt nádasok területe mintegy 44 ha-ral csökkent. Ez a kategória általában a nyílt víz felőli legbelső karéj állományai voltak az előző felmérés idején, amik víz felőli szegélyét általában vitális, terjedőben lévő juvenilis zóna alkotta. Ez az ezredforduló környékén bekövetkezett aszályos időszak nádasterjedést elősegítő következménye volt, amikor nem ritkán 20-30 m-t húzódott előre a nádas a vízközép irányába a korábbi felméréshez képest. A 2004 után bekövetkezett vízszintemelkedés hatására ez a terjedés megállt, és a legtöbb helyen visszafordult. A pionír nádassáv visszaszorult vagy visszaszorulóban van, a legutolsó felmérésben alacsonyabb minőségi osztályt ér el. A v_5a kóddal szereplő 11 ha az a terület, ahol a korábbi nádasállomány teljes egészében visszaszorult, élő hajtást már találtak, de a fenéken még a rizómaszint azonosítható. Egy újabb, a 2000-2003-as időszakhoz hasonló mértékű vízszintcsökkenés hatására a nádasöv vízközép felé történő terjedése innen viszonylag gyorsan megindulhatna. A Balaton déli partján, a marásig, a medermorfológiai jellemzők megfelelnének a nád igényeinek, alacsonyabb vízállásnál addig elég gyorsan eljutna. A tószabályzás során ezzel a folyamattal számolni kell. Hasonló okokra vezethető vissza a 2a kategóriájú nádasok területcsökkenése is. A „B" kategóriákba a parti sáv minőségi osztályba sorolt növényzetének a szárazföld felőli állományai kerülnek. A kategorizálás kiemelt szempontja a degradáltság és az antropogén hatására utaló gyomosodottság. A felmérés alapján kb. ugyanannyi az 1-3b osztályba sorolt területek növekménye, mint amennyi az 1-2a osztályba soroltak csökkenése volt. A part felőli állományokra a vízszintemelkedés abban a tekintetben nagyon jó hatással volt, hogy az előző felmérés során kiemelt jelentőségű gyomosodás megállt, a növényzetet lefektető sövényszulák és süntök jelentősen visszaszorult. Ugyancsak jelentős mértékben visszaszorultak a nádasöv belsejébe behúzódott szárazföldi gyomok is, így e tekintetben is pozitív hatású volt a vízszintemelkedés. Kb. 6,5 ha-ral nőtt a gyékényesek, elsősorban a keskenylevelű gyékényesek területe. Ez a növény nagyon gyakran olyan helyen veszi át a nádas helyét, ahol a nádnövényt víz alatt vágják le, pl. illegális csónakbeálló, vitorlás-rejtekhely, stég létesítése céljából. A gyékény e tekintetben életképesebb a nádnál, így ilyen helyeken elfoglalja annak helyét.

- 42 -

Balaton Táj Kezelési Terv Közel 7 ha-ral nőtt a jogi partvonalon belül a kultúrterületek nagysága is. Ezek legtöbbször az illegális feltöltések, a Balaton parti sávnak pl. a magánkertekhez való csatolásának megjelenési formái (részletesen lásd direkt emberi beavatkozások fejezet). És hát, a fentebb már kifejtett jelenségnek tulajdoníthatóan, mintegy 20 ha-ral nőtt az 5a osztályú nádasok területe, ami azt jelenti, hogy a vízben álló állományok közül ennyivel nőtt a már „alig-nádasok" részesedése: a direkt emberi beavatkozás és/vagy a vízszintemelkedés hatására a korábban zártabb állomány erőteljesen felritkultak. Ilyen gyakran előfordul a csónakutak, stégek kialakításával megbontott nádasokban, ahova a megbontás után már a hullámok be tudnak hatolni és az állomány megsemmisítését be tudják fejezni. A jogi partvonalon kívüli állományváltozásokból a 4b osztályba sorolt növényzet mintegy 61 ha-nyi területcsökkenését kell kiemelni, ami gyakorlatig egy kategóriányi javulás eredménye: a gyomok visszaszorulásának hatására a 4b osztály nagyrészt 3b osztályúra javult. Jelentősebb változás ezeken túlmenően csak az 1b osztály területcsökkenése (közel 16 ha) és az „egyéb" kategória területnövekménye (35 ha) volt. Ebbe a kategóriába tartoznak pl. azok a természeti területek, amelyek a nem nádas fás, bokros társulásokhoz, természetvédelmi szempontból nem kiemelkedő jelentőségű egyéb lágyszárú társulásokhoz tartoznak. 2.3

Gyomosodás, az emberi hatások egyik szembeötlő következménye Minden olyan emberi beavatkozás, ami a talaj és a növényzet bolygatásával együtt jár, azaz mechanikai/ agrotechnikai, de akár vegyszeres beavatkozás történik, megváltoztatja az előtte jellemző növényzet szerkezetét és nagyon gyakran gyomosodás a következménye. A szárazföldnek a meder rovására való térhódítása, az emberi tevékenység állandósulása, a mezőgazdasági termelés, de az urbanizáció is együtt járt az antropogén hatást jelző gyomok tömeges megjelenésével és a mocsárréti, mocsári növényzónák, a nádasok belsejébe való behúzódásával is. Ezek a gyomok gyakran természetes elemei az ártéri társulásoknak, de ha más termőhelyen jelennek meg tömegesen, akkor az már más minőségi állapotot jelent. Ugyanakkor jellemző a behurcolt (adventív) gyomok – özönnövények – agresszív terjedése is, melyek egész egyszerűen általában teljesen elnyomják a természetes növényzetet (pl. süntök, aranyvessző). A parti részen jellemző a fű- és ágnyesedékek lerakása, ami a természeti terület szervesanyaggal való feltöltését, az élőhelyek területi szűkítését jelenti.

a) Ágnyesedék, melyet idővel benő a fátyolnövényzet - 43 -

b) aranyvessző (szolidágó)


A szárazabb körülményeket kedvelő szolidágó vagy a nedvesebb feltételeket kedvelő süntök valamint az adventív cserjék, fák (pl. mindkét formában akár a zöldjuhar) a kedvezőtlen ökológiai állapot irányába viszik el a nádast. Az elszolidágósodott parti növényzetet a vadászok hasznosíthatják: a vadászlesekről a tisztán tartott, kaszált, szétágazó növényzetben (középen gyakran sózó) jól látszik a vad. A szolidágó jó méhlegelő is. A szerves- és tápanyagtöbblet ruderalizációhoz vezet. A kiskertek végén, a gyalogösvényeken, a bolygatott területeken rendkívül rövid idő alatt megjelennek az antropogén gyomok, amik húzódnak befele a nádasövbe.

Nemcsak a gazdasági utak mentén, hanem nagyon gyakran a fő közlekedési utak mentén hasonló kép fogadja az arra járót. Nem beszélve a vasútvonalak, árkok melletti területsávokról, ahol a külterületi szakaszok nagyon sokszor, de nem ritkán még a belterületiek is gyomosodottak: lágyszárúakkal, cserjékkel és felfutó növényzettel. A korábban már említettnek megfelelően, a gyomosodott vagy roncsterületnek leválogatott területek összesen mintegy 200 ha-t tesznek ki a Balaton parti sávjában. Az összegző adatokból megállapítható, hogy a nádasok nélküli összes lágyszárú növényzet területe 575 ha-nak adódott, amiből az antropogén hatást jelző fajokkal gyomosodott területek nagysága 257 ha, 45%-volt. Ez azt jelenti, hogy az ember közelében, a vizuálisan jól érzékelhető (alacsony) növényzetben, a gyepfélékben a jelentős gyomosodás a természeti területek felét érinti. Ez igen jelentős arány. Említettük, hogy a közlekedési-, gazdasági utak, ösvények, árkok, vasútvonalak, mezsgyék stb. mentén – lágyszárú és fásszárú vegetációtípusban is – ahol az emberi tevékenység megbontja, megbolygatja a növényzetet, megjelennek és gyakran dominánssá válnak az antropogén hatást jelző gyomok. Így a gyomosodott területek nagysága minden bizonnyal jelentősen meghaladja a Balaton parti sáv természeti területeinek 2010-2011. évi növényzetfelmérése- és minősítése során – a vegetációtérképezés eszközeivel – térképezett területekét. A Balaton parti gyomosodásának visszaszorítását a növényzetkezelési tervek részévé kell tenni. A vízszintszabályzás és a kaszálás egymásra építő és egymást kiegészítő tudatos alkalmazása megfelelő kezelési módszer arra, hogy a természeti területeken a ruderális nádasok, a magassásos rétek, a mocsár-és láprétek, a szárazabb kaszálók és legelők jó ökológiai és kultúrállapotba kerüljenek és abban tartósan fennmaradjanak.

- 44 -


2.4

Stégek, nyiladékok, feltöltések településenkénti számbavétele, elemzése A megelővő növénytérképezés közvetett eredményei fejezetben (IV./3.31) bemutatásra került a direkt emberi beavatkozások felmérésének módszertana. A Balaton teljes egészét tekintve 36,3%-on, azaz a Balaton jogi partvonala mentén haladva, a vízparti területek több mint egy harmadához csatlakozik nádas. Az elemzés során összesítésre került a stégek, nyiladékok, feltöltések településenkénti száma és megvizsgálásra, hogy az adott településen belül hány db megszakítás található, illetve a jogi partvonalhoz viszonyítva hány méterenként található valamilyen megszakítás a nádasokban. A Balatonra vonatkozó összesítést az alábbi táblázat tartalmazza. település

jogi partvonal hossz (m)

nádas hossz (m)

arány (%)

megszakítások száma

megszakítások távolsága (m)

43

274244

99748

36,37

1697

59

Összesen Összesítés

a Balaton parti településeken található megszakítások számáról és azok távolágáról

Ennek alapján elmondható, hogy a nádassal érintett jogi partvonal-szakaszokon átlagosan 59 méterenként (!) találhatunk valamilyen megszakítást a nádasövben. Ha egyenként vizsgáljuk a 43 Balaton parti települést, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindössze 5 db olyan település van, ahol 0 vagy 1 a megszakítások száma. Három település (Balatonöszöd, Balatonlelle és Balatonfőkajár) esetében szinte nem is található nádas a jogi partvonal mentén, kettőnél viszont (Balatonszentgyörgy és Aszófő) több mint 66%-os a nádasok hossza a jogi partvonalon belül. Példa: A déli parti Balatonszárszó településen alig található nádas, mindössze 608 m hosszan, de ezt a meglehetősen rövid szakaszt is átlagosan 11 méterenként megszakítja valamilyen ember által létrehozott létesítmény.

Balatonszárszó nádasfoltokkal érintett partszakasza A direkt emberi beavatkozások nem csak megszakítják az egyes növényzetfoltokat, hanem azoktól területet is elvesznek, csökkentve az élőhelyek nagyságát. Egy-egy stég átlagosan 70-80 cm széles, hossza a nádas kiterjedésétől függ. A nyiladékok szélessége megegyezik egy csónak vagy vitorlás méretével, illetve ha vízi útként használják akkor a vízi jármű szélessége és a nádasfolt kiterjedése a mértékadó. A bejáró, feltöltések mérete jóval nehezebben határozható meg. Szélességük a stégekével megegyezőtől a tíz méteres nagyságrendet is elérheti, hosszuk is erősen változó. Megállapítást nyert, hogy a direkt emberi beavatkozásokkal leginkább érintett települések közel felénél (47%) a stégek, nyiladékok, feltöltések területi aránya 4 és 7% között van. Ez azt jelenti, hogy a direkt emberi beavatkozásokkal leginkább sújtott településeken az ember által létrehozott létesítmények már 4–7%-nyi területet vettek el a természetes vagy természet közeli növényzettől. - 45 -

Balaton Táj Kezelési Terv Összesítve az egyes objektumtípusokat láthatóvá vált, hogy a legnagyobb problémát a stégek és a nyiladékok jelentik. A két típus együtt a figyelembe vett 1696 db objektum 82%-át teszi ki. A stégek adják az összes mechanikai beavatkozásnak közel a felét (46%), míg a nyiladékok a beavatkozások több mint harmadát jelentik (36%). Szembetűnő a kikötők minimális, gyakorlatilag elhanyagolható aránya. Ez annak tudható be, hogy a 76 db balatoni csónakkikötő (2010. évi állapot) nagy része nem érinti a növényzettérképezés során lehatárolt poligonokat.

19

kikötő stég

783

nyiladék

604 290

bejáró, feltöltés 0

200

400

600

800

1000

Mechanikai beavatkozások típusainak előfordulási gyakorisága (db) a természetes partvonal mentén Az északi és déli part nádasainak eltérő karakterisztikája a mechanikai beavatkozások területén is megnyilvánul. A jogi partvonalat érintő közel 100 km hosszú nádasból 70 km tartozik az északi és 30 km a déli parthoz. A lehatárolt mechanikai beavatkozásokon is hasonló arányban osztoznak. Az északi parton található a beavatkozások 67%-a, a délin pedig a maradék 33%. A déli part partszegélyi nádasaiban egyértelműen a stégek jelentik a leggyakoribb emberi beavatkozást, több mint 57%-os aránnyal. A fennmaradó 43%-on kb. hasonló arányban osztoznak a nyiladékok és a bejárók, feltöltések. Ettől teljesen eltérő képet mutat az északi part. Míg a déli parton ott ahol nádas van szinte mindenütt található valamilyen mechanikai beavatkozás, az északi part öblözeti nádasai kis kivételtől eltekintve érintetlennek tekinthetők. Az északi part partszegélyi és eróziós típusú nádasai azonban már nem ennyire bolygatatlanok. Az északi parton a direkt emberi beavatkozások típusai is másképp jelennek mega déli parthoz képest. Az északi parti településeken lehatárolt 1134 db objektum közül a stégek és a nyiladékok jelennek meg a legnagyobb számban (a két kategória együtt 942 db). Arányuk kiegyenlített (41 és 42%). Hozzájuk képest a bejárók aránya jelentősen kisebb (15%). A beavatkozások között megjelennek a kikötők (2%) is. Maga a 2%-os arány nem tűnik soknak, de azt is figyelembe kell venni, hogy a lehatárolt 19 kikötőből 17 ezen a részen található. Két kiválasztott településen, Ábrahámhegyen és Balatonkenesén példaként bemutatjuk a stégek, nyiladékok, bejárók elhelyezkedését a települések földhivatali nyilvántartási térképeivel összevetve. Mind a két esetben jól látható, hogy a lehatárolt objektumok helyzete pontosan illeszkedik az egyes telekhatárokhoz.

- 46 -


a) Ábrahámhegy

b) Balatonkenese

Földhivatali nyilvántartási térkép és a lehatárolt emberi beavatkozások összevetése Ábrahámhegy belterületi szakaszán az is vizsgálatra került, hogy a stégek milyen minősítésű nádasfoltokat szelnek ketté. A víz felőli nádas-poligonok minősége a legrosszabb 4a-5a kategóriákba esnek. Ez az a rész, ahol már megbomlott a nádas zárt szerkezete, megindult a babásodás, mivel a nyiladék által létrehozott résen keresztül a víz jobban behatol a növényzetbe, a hullámok jobban ki tudják fejteni romboló hatásukat. A szárazföld felé haladva, ahol ez a romboló hatás már nem érvényesül javul a nádasok minősége 2b és 3b kategóriájú foltok találhatók. Elérve a jogi partvonal határát azonban azonnal megszűnik a nádas, helyét házak, kultúrterület veszi át (vízparti üdülőingatlanok gondozott kertjei, pázsitjai). A direkt emberi beavatkozások hatásának csökkentésének egyik lehetséges módja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek kialakítására, fejlesztésére irányuló törekvések. Ennek alapjait a Balaton törvény és a vízpart-rehabilitációs tervek adják, melyekre alapozottan kerülhet sor a megvalósításra. 2.5

A nád gazdasági hasznosíthatóság szerinti értékelése 2.51 Gazdaságilag hasznosítható nád felmérése és kategorizálása A nádasok esetében az egyik legrégebbi múltra visszanyúló emberi beavatkozás a nádaratás, ami direkt módon befolyásolja a nádasok mennyiségét és minőségét. Az ún. G kategóriák bevezetése a nádasminősítés alkalmazásában egyfajta gazdaságossági minősítést is jelent. A térképezés és minősítés során kapott területadatok alapján megállapítható, hogy jelenleg a Balaton 1444 ha nádasterületnek mindössze 12%-a, 176 ha tartozik a gazdasági szempontból kiváló minőségű állományokhoz (G2), míg 30%-a, 427 ha, ahhoz a kategóriához (G0, ill. G0/G1 határ) tartozik, aminek a rehabilitálása belátható időn belül és belátható költségkereteken belül nem valósítható meg. Ugyanakkor látható az is, hogy közel 60%-a még felújítható (G1+G1/G2), rehabilitálható, azaz gazdasági szempontból minősége javítható. A növényzet szempontjából nézve, az egyes nádaskezelési eljárások elvi lehetőségének megfogalmazása során annak nincs jelentősége, hogy az adott állomány jogi partvonalon belül, avagy azon kívül van-e?! A kezelő, a „gazda” szemszögéből nézve, ennek természetesen van jelentősége, mivel más a kezelő a külső területeken és a jogi - 47 -

Balaton Táj Kezelési Terv partvonalon belül. Nádgazdálkodási, illetve a gazdasági szempontból történő rehabilitáció, felújítás, feljavítás szempontjából az egyes kategóriák részletesebb elemzése alapvető fontosságú. A nádasállományok területi jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza: G-kategória G2 G2/G1 G1/G2 G1 G1?* G1/G0 G0/G1 G0 össz.G

Terület Terület egység [db] összesen [ha] 55 33 62 712 10 110 132 789 1903

176,3 90,3 104,2 640,8 1,0 103,2 126,6 201,8 1444

Terület egységek [ha] átlag 3,21 2,74 1,68 0,90 0,10 0,94 0,96 0,26

minimum maximum 0,101 0,177 0,022 0,007 0,032 0,023 0,013 0,003

25,2 15,1 35,1 65,7 0,2 11,9 38,3 5,1

CV% 177 122 325 309 76 159 417 178

* télisásos nádas

Balatoni nádas állományok G-kategóriák szerinti területi megoszlása A táblázatban a G-kategóriák a G2-től lefele csökkenő gazdasági hasznosíthatóságot jelentenek. A statisztikai kimutatásokat is figyelembe véve látható, hogy a minőségromlás átlagosan együtt jár az állománynagyságok csökkenésével, azaz az elaprózottsággal is, ill. az alsó mérethatár csökkenésével is. Ez azt eredményezi, hogy a kis területű, különálló nádas-foltok fenntartása, rehabilitálása a gazdasági hasznosíthatóság eszköztárának esetleges alkalmazásával sem látszik reálisnak, mivel a költségráfordítás nem áll arányban várható bevétellel, amit vissza lehetne forgatni további felújításra (költségvetési forrás bizonyosan nem áll rendelkezésre az esetleges rehabilitáláshoz). Másfelől viszont az is igaz, hogy több mint 1000 ha-nyi az olyan nádasok területe, amelyek területnagysága meghaladja az 1 ha-t, így kisgépes vagy akár nagygépes aratásra is alkalmas lehet vagy azzá lehet tenni. 2.52 A nádgazdálkodás szerepe A Balaton területén a nagyüzemi nádgazdálkodás kezdete az 1970-es évekre tehető. A rendszeres, szakszerű nádaratás kedvez a jó minőségű nád kialakulásának. A megelőző táblázatban bemutatott első 4 kategóriának az összes területe 1012 ha, az összes balatoni nádas (1444 ha) 70%-a. Csupán gazdasági hasznosíthatóság szempontjából nézve, ezen a területen állítható elő potenciálisan piacképes termék. Reálisan nézve azonban, figyelembe véve az egyéb körülményeket is – pl. a természetvédelmi szempontokat, bár az nem tárgya jelen tanulmánynak – a G1 kategóriának legfeljebb a felével, azaz kb. 320 ha-ral célszerű számolni. Így mintegy 700 ha (a balatoni nádasok 48%-án) jöhetne számításba gazdasági hasznosíthatóság szempontjából. Ez teljes mértékben összevethető a XX. sz. utolsó negyedének adataival és elérésének megvan a realitása. Egy fontos tényezőt leszámítva: az időközben elvesztett felvevő piacokat (mely piaci értékesítés lehetősége nem célja jelen tanulmánynak). - 48 -

Balaton Táj Kezelési Terv A balatoni nádasoknak ezt a majdnem 50%-át a piaci kereslettől függetlenül is el kellene távolítani, mivel a gazdasági hasznosíthatóság mellett fontos tényezője a nádasok megújításának, fenntartásának, a nádasok „jó karba” helyezésével, ill. „jó karban” tartásával. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy – különösen az összefüggő, nagy területű, nagy öblözeti nádasoknak szüksége van a rendszeres aratásra, a rizóma és gyökérzóna átszellőzése, légköri oxigénnel való ellátása érdekében, az anaerob tőzeges vagy szapropél iszapos környezetben is. Ennek mechanizmusa az, hogy a nádnövény szárában levegőztető szövet (aerenchima) van, amin keresztül, a Ventúri-hatás (kémény-elv) eredményeként a levegő (télen is) lejut a gyökérzethez, azaz nem fullad be nádas. Az elhasznált levegő a letöredezett vagy levágott nádszáron keresztül jut vissza a légkörbe, mivel az ép nád egyébként vissza-irányban jól zár. A nád aratásának ebből a szempontból is kiemelkedő jelentősége van. Sok esetben éppen a letöredezettség vagy aratás hiánya az oka annak, hogy zárt nádasok közepe befullad, kipállik, és a nádas pusztulása onnan indul meg. A vízoldali nádasok eltávolításának pedig abban is van jelentősége, hogy a hullámzás – a jelenleg erősen szabályozott vízjáték mellett is – minél nagyobb mértékben át tudja öblíteni a nádast, hogy az ott felgyűlő szervesanyagbomlás-termékek kiöblítődjenek, az állományok átöblítődjenek, amennyire csak lehetséges. Ha a vízszélen nincs learatva a nád, akkor ez az átöblítődés nem mehet végbe, így a bomlástermékek az állomány belsejében halmozódnak fel, anoxiát, anaeróbiát okozva, ami ugyancsak a nádas pusztulásához vezethet. Példaként említjük, hogy a Szigligeti-öbölben lévő nádasokat rendszeresen aratják. Ha megvizsgáljuk, hogy jelenleg milyen gazdasági kategóriát és minőségi osztályt mutatnak, jól látható, hogy a rendszeresen és megfelelő technológiával aratott nád helyén gazdasági szempontból kiváló és jó minőségű (G2, G1/G2, G1 kategóriájú) haszonnád, illetve első osztályú (1b) nád nő.

A Szigligeti-öböl rendszeresen aratott nádasállományainak minősítése a 22/1998 korm. rendelet és a G-kategória szerint (a pirossal lehatárolva a 2011-2012. telén aratott területek) 2.53 Nád megújítási/ hasznosíthatóvá tételi lehetőségek A következő táblázatban ismertetjük a G-kategóriák legfontosabb jellemzőit különkülön és feltüntetjük a gazdasági hasznosíthatóságra való alkalmassá tétel legfontosabb feladatait, költségösszetevőit is. - 49 -

Balaton Táj Kezelési Terv A balatoni nádasok jellemzése gazdasági hasznosíthatóság szempontjából és a minőségjavítás legfontosabb költségösszetevői és időtartama G-kategória

G2

Általános jellemzés

Kiemelt költségösszetevők

Jó állapotban lévő homogén, egy vagy kétidejű nádas, ahol nincs, nagygépes aratásra külön előkészítés az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és nélkül alkalmas tömegaránya <10%. Az aratási terület külön előkészítést nem igényel. Összefüggő területe általában >2500 m

G2/G1

G1/G2

G1

G1?*

G1/G0

G0/G1

G0

össz. terület, ha

176

2

Jó állapotban lévő, nagyjából homogén, 2-3-idejű nádas, ahol az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya <20%. Az aratási terület kevés előkészítést igényel, pl. egy tisztító vágást. Összefüggő területe általában

Egy tisztító vágás elegendő, nagygépes aratásra alkalmas. A levágott növényzetből hasznosítható nád kinyerhető, így a költségek csökkenthetők.

>2500 m 2 T öbbidejű és/vagy kísérőfajokkal (gyékény, sás) erősen berakott, és/vagy nem homogén állomány. 1 v. 2 tisztító vágással G2-vé tehető: nagyüzemi gépekkel aratható.

2 éves előkészítés szükséges, tisztító, felújító vágás. A 2. évben részlegesen már kinyerhető hasznosítható nád.

Közepes nádminőség (vagy terület), többidejű és/vagy az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya >10%. Reális költségráfordítással azonban a nádasállomány elérheti a G2 állapotot, azaz rehabilitálható, felújítható. A rehabilitáció főbb elemei: tisztító vágás (többidejűség és/vagy egészségügyi okok, gyomosodottság, stb. miatt) után néhány év (<6 év) felújító és megerősítő vágás. T erülete eléri az 1000 m 2 -t. Ide sorolhatók a jó minőségű, de bejárókkal felszabdalt kvázi-összefüggő állományok is. T élisásos nádas.Elvileg mint G1, de botanikai, természetvédelmi értékessége miatt nem cél a nád gazdasági hasznosítása. Megszűnő nád dominancia é/v erősen elaprózott foltok, é/v erősen degradálódó állomány. Gazdasági hasznosíthatósága reális időn belül és reális költségekkel már alig tervezhető, de elvileg még elképzelhető. Kisebbnagyobb foltok kizüzemi módszerekkel még arathatók. Még vannak benne olyan területrészletek, amik kizüzemi módszerekkel letermelhetők és hasznosíthatók. Rehabilitációja már nem reális. Gyenge, ipari célra reális költségkereteken belül már alkalmassá nem tehető nádas, azaz nem rehabilitálható.

A sokidejű területek nagygépes aratásra 3-5 év alatt tisztító, felújító, megerősítő vágással alkalmassá tehetők, kiegészítőleg cserjeirtás (szabályzás) is szükség lehet. Hasznosítható nád legfeljebb a 3. évtől nyerhető ki. A bejárókkal, stéggekel felszabdalt területeken előbb ezek eltávolítása szükséges a nagygépes aratáshoz. Egyébként kisgépes aratásra tehető alkalmassá.

90

104

641

Nem cél a gazdasági hasznosíthatóság.

Nem cél a gazdasági hasznosíthatóság. Legfeljebb kisüzemi módszerek és célok képzelhetők el.

Nem cél a gazdasági hasznosíthatóság. Legfeljebb kisüzemi módszerek és célok képzelhetők el. Nem cél a gazdasági hasznosíthatóság.

Vagy területe < 1000 m 2.

sum: 1012 ha; 70% A balatoni nádasoknak mindössze 12%-a az, amit rendszeresen aratnak – ezért 1- vagy 2-idejű – ezért minden további előkészítés nélkül alkalmas gazdasági hasznosításra. Ez a G2 kategória. A G2/G1 kategória további 90 ha-t (6,25%) jelent, ami csak a felmérés előtti 1-2 évben nem volt aratva, így egy tisztító vágással más alkalmas nagygépes aratásra. A learatott növényzetből még húzható ki felhasználásra alkalmas nád is, így az előkészítés költségei néhány %-kal csökkenthetők. A G2 és G2/G1 kategóriák gazdasági hasznosíthatósága a legkönnyebben elérhető, a lehető legjobb – export – balatoni minőségű nád állítható elő ezeken a területeken. Ezek összesen 267 ha-t tesznek ki a 2010-2011. évi felmérés eredményei alapján, az össz. nádasterület 18,5%-át. - 50 -

Balaton Táj Kezelési Terv A G1/G2 kategóriába tartozó nádasállomány előkészítése már hosszabb időt, 1-2 évet igényel, de a 2. évben már nyerhető ki hasznosítható nád, de az export minőséget csak több év után érné el. Területük 104 ha, 7,2%. A G1 – gazdasági szempontból még rehabilitálható – nádasok területi részesedése a legnagyobb, 641 ha, 44,4%. A G1-kategóriába sorolás okától függően a rehabilitációnak és utána a gazdasági hasznosíthatóság két fő csoportja van. A többidejű/sokidejű állományok 3-5 év alatt tisztító, felújító, megerősítő vágással nagygépes aratásra alkalmassá tehetők. Esetleg kiegészítős cserjeirtásra szükség lehet, ha a bokorfüzesek már felverték. A bejárókkal, stégekkel felszabdalt területeken azok megszüntetése a fő költségösszetevő, az egyidejűvé tétel mellett. Ha azokat nem lehetséges megszüntetni, akkor a táblamérettől függően lehetséges, hogy csak kisgépes aratásra lesz alkalmas.

3.

Gazdasági szempontú értékelések

3.1

Balaton-parti települések ingatlanpiacának és fejlődésének kapcsolata Az ingatlanárak szintje és alakulása jól mutatja egy terület kedveltségét, azaz a terület iránti keresletet. Ezért az ingatlanárak alkalmasak arra, hogy megfigyelésük alapján a település sikerességére, kedveltségére következtessünk. A Balaton-parti települések jó vizsgálati terepet jelentenek az elmúlt évtized ingatlanár-változásainak mérésére, mert sokrétű, szerteágazó település-fejlettségi változás játszódott le a területen. Az ingatlanár vizsgálat során azt tételezzük fel, hogy a változások jelentős része a településeken végzett fejlesztésekhez kapcsolódik, azon belül is, hogy a vízparti fejlesztéseknek mérhető hatása van a környező ingatlanárakra, és ezáltal a közvetve a helyi gazdaságra. Az összehasonlító vizsgálatokat az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont munkatársai végezték a projektben meghatározott szempontok alapján. 3.11 Balaton-parti ingatlanpiacot befolyásoló szempontok A Balaton-parti települések jó vizsgálati terepet jelentenek az elmúlt időszak ingatlanárváltozásainak mérésére, de az árváltozás végső okait nehéz feltárni. A Balaton-part mindig is kiemelt és speciális szerepet játszott Magyarország ingatlanpiacán. Kiemelt szerepet, mert az itteni ingatlanok a térség természeti adottságainak köszönhetően magasabb áron forogtak, mint az ország más, hasonló gazdasági adottságú részein. Speciális, mert a magas üdülő-arány máshol nem megfigyelhető sajátosság. Megfigyelhető, hogy a Balaton környékén számos olyan település található, ahol az üdülőnek besorolt épületek száma meghaladja a lakóépületek számát. Az utóbbi évtized azonban az ország számos ingatlanpiacán hozott meghatározó változásokat az általános gazdasági helyzet változékonysága miatt. Ezen túl, természetesen a helyi folyamatok is szünet nélkül alakítják az ingatlanpiacokat. A Balaton környékének egyedi adottságai mellett a térségen belül is fontos különbségek jelentkeznek. A természeti adottságokon felül az autópálya megléte jelentős különbséget jelent a déli és az északi part között. A kelet-nyugati tengely is érdekes elemzési lehetőségeket hordoz magában, mert bár a keleti rész van közelebb Budapesthez, egy korábbi időszakot (1996-2001) vizsgáló tanulmány szerint a külföldiek ingatlanvásárlása a nyugati részen jellemzőbb. A különböző települések egyedi jellemzői is változhatnak az idők során, ami az ingatlanárakra is hatást gyakorolhat. Ezek közül az egyik legfontosabb a népesség - 51 -

Balaton Táj Kezelési Terv alakulása, hiszen lakónépesség jelenti az alapvető keresletet egy település ingatlanjai iránt. A térségben 2000 és 2010 között – az országos tendenciától eltérően – nőtt a népesség. Ez az általános népességnövekedés azonban nem egyenletes, hiszen voltak olyan települések, amelyeket akár 10%-nál is kevesebben laktak 2010-ben, mint 2000ben. Az elmúlt évtized a szokásos változásokon túl is érdekes vizsgálati terepet nyújt, mert az Európai Uniós források különböző mértékben érkeztek az egyes településekre.

Kifizetett EU-s támogatás a lakosság arányában (Ft / fő, 2000 és 2011 között) A megszerzett fejlesztési források közvetlen és közvetett csatornákon keresztül hatnak a helyi ingatlanok értékére. - Közvetlen módon úgy, ha az ingatlanok jellemzőit javítják fel például szebb környezettel, elérhetőbb közlekedéssel. - Közvetett módon úgy, ha a helyi lakosok jövedelmét, vásárlóerejét emelik, ami az ingatlanok iránti keresletet emeli meg. A helyi ingatlanárak változásának megértéséhez ezeknek a hatásoknak a teljes körű feltárására lenne szükség. Az összes hatás számszerűsítése, mérése azonban még országos szintű vizsgálatok esetén is nehézségekbe ütközik, illetve az adatok száma nem teszi lehetővé statisztikailag szignifikáns eredmények elérését.

- 52 -

Balaton Táj Kezelési Terv 3.12 A (parti) fejlesztések elvárt hatása Részletes összehasonlító vizsgálatok kerültek elvégzésre három, az elmúlt évtizedben, a fejlesztések időszakában egymástól eltérő fejlődési pályát leíró Balaton-parti településen. A három, kiemelten vizsgált településre jelentősen eltérő fejlesztési források érkeztek. A három település közül az adott időszakban a legjelentősebb fejlesztési forrásokat vonzó település esetében azt az ingatlanpiacra vonatkozó hipotézist állítottuk fel, hogy az ingatlanok értéke itt növekedett a legnagyobb mértékben. A másik végletet adó településnél, amely nem részesedett a kétezres évek fejlődéséből, a vizsgált ingatlanáralakulás elemzés során a három település közül a legkevésbé pozitív képet vártuk. A fejlesztési források ingatlanpiacra gyakorolt hatásának vizsgálata településrészekre (parti, parttól távolabbi) elkülönítve kerültek számszerűsítésre. A balatoni ingatlanár alakulások összehasonlításra kerültek az országos trendekkel is. A fejlettebb települések esetében, mint az várható volt az országos átlagtól alig elmaradó, időnként azt meghaladó ingatlanárak érvényesültek. A magas árszínvonal egybecseng a fejlesztési tevékenység pozitív hatásával. Mindkét vizsgált településen lényeges fejlesztések zajlottak, amelyek magasan tartották az árszínvonalat. A három vizsgált települést egymással összevetve láthatóvá vált, hogy a kicsi, kevés infrastruktúrával ellátott, és fejlesztési forrásokban szűkölködő településen a vizsgált időszakban minden évben jelentősen alacsonyabb az átlagos fajlagos ingatlanár, mint a másik két településen. Ez a megállapítás megfelelt a várakozásainknak. A két nagyobb és jelentősebb fejlesztési szakaszt leíró település esetében a két település közötti eltérés 2005 után válik jelentősebbé, és az is megfigyelhető, hogy 2008-at követően tovább növekszik, ami arra utal, hogy a kissé lemaradó települést jobban sújtotta a világgazdasági válság. Az adatok alapján megállapítható volt, hogy ezen a településen jelentős építés ment végbe, a válságot megelőző években különösen. A lakások 18%-a épült 2000 és 2010 között. Ez az építési tevékenység hozzájárulhatott ahhoz, hogy a települést erősebben érintette a válság. A kissé nagyobb fejlesztést indukáló településen, az új lakás építések aránya szintén magas, azonban arányaiban csak kicsit több, mint a fele 10%-os volt. Összehasonlító vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a leginkább fejlesztett településen, nemcsak hogy magasabbak az ingatlanárak, de gyorsabban is emelkedtek a vizsgált időszakban, mint a másik két településen. Az is igaz, hogy a válság során is kevesebbet vesztettek értékükből az ingatlanok, mint a másik két vizsgált településen. A fejlesztések által legkevésbé érintett településen elmondható, hogy a három település közül a legalacsonyabbak az ingatlanárak, és a legkedvezőtlenebb pályát futották be az évtizedben. A legjelentősebb fejlesztéseket magáénak tudó település esetén, a település fejlesztéseihez igazított városrészek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a kiemelt parti fejlesztésekhez közel lévő rész, a part menti körzet felértékelődött a város többi részéhez képest. Bizonytalanabb összefüggést találtunk a másik fejlesztésekben gazdag településen a pozitív megerősítésre. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az a városrész, amely a parthoz való fizikai közelsége ellenére, nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel a Balaton partjához, leszakadni látszik az ingatlanárakat tekintve a város többi részétől. - 53 -

Balaton Táj Kezelési Terv A pénzügyi, majd gazdasági válság egy másik hatása is megfigyelhető az adatokon: csökkent a forgalom is a piacon, azaz jelentősen kevesebb tranzakció megy végbe. A csökkenés 2007 és 2011 között 50%-osra tehető. 3.13 Házak, lakások és üdülők összevetése A vizsgált településeken különböző típusú ingatlanok kerültek eladásra. Három fő kategóriát különböztetünk meg: a házakat, a lakásokat és az üdülőket. Ezen kategóriák korántsem tekinthetők homogénnek. Különösen üdülők esetében igen nagy eltérések figyelhetők meg, elhelyezkedés, illetve komfortfokozat tekintetében. Üdülőnek tekinthető egy fűthető, útmenti lakás, illetve egy fűtetlen faház is. A legkevésbé homogén „üdülő” kategória esetében tapasztalható a legnagyobb változékonyság. Ezzel szemben a házak és lakások árai kiegyenlítettebb tendenciát követtek. Míg az időszak elején a lakások és házak hasonló fajlagos árért keltek el, addig az elmúlt évtized során egyértelmű árprémiumra tettek szert a lakások. A válságot követően a házak és a lakások közötti eltérés csak tovább növekedett. 300 000

250 000

Lakás Üdülő

200 000

Ház

150 000

100 000

50 000

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Ház

Lakás

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Üdülő

Fajlagos árak hároméves mozgóátlaga 3.2

Vízparti ingatlanok használati viszonyainak kedvezőbbé tétele Az egyes balatoni települések vízpart rehabilitációs tanulmányterveinek felülvizsgálata, az érintett településrészek hatékonyabb és a közösség érdekeit jobban figyelembevevő fejlesztése érdekében előzetes felmérést végeztünk a tanulmánytervek által érintett állami ingatlanok használati viszonyainak feltérképezése és kedvezőbbé tétele érdekében. 3.21 A vizsgálat során figyelembe vett szempontok. Annak érdekében, hogy megalapozott javaslatot illetve ajánlást tegyünk az egyes önkormányzatok felé, mely mind az állami mind az önkormányzati fejlesztési érdekeket - 54 -

Balaton Táj Kezelési Terv figyelembe veszi és a fejlesztéseket megalapozó státuszváltoztatásokra is tesz ajánlást, komplex szempontrendszert alkalmaztunk, melynek főbb elemei voltak: -

Az állami vagyonra és az állami feladatok ellátására vonatkozó törvények és jogszabályok (vagyontörvény és végrehajtási rendelete, erdő tv, nemzeti földalapról szóló tv, természetvédelmi tv), melyen belül a változtatás lehetősége korlátjaként rögzíthető, hogy egyes tóparti ingatlanok az állami feladatok ellátásához feltétlenül szükségesek a továbbiakban is.

-

Költségvetési szempontok, melyen belül becslés illetve tapasztalati értékek figyelembe vétele alapján mérlegelni szükséges az adott ingatlan fenntartásának becsült költségeit, a státuszváltoztatás becsült saját költségeit a becsült értékesítési bevételnek ezekhez mért nagyságát.

-

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési szempontjai a vízpart rehabilitációval összefüggésben, a vízpart rehabilitációs tervek rövid közép, ill. hosszabb távú végrehajtásának kötelezettségei.

-

A helyi önkormányzatok fejlesztéseinek ingatlanigényei, a KDT-VIZIG vagyonkezelésén túl is megjelenített önkormányzati, az állami tulajdonú ingatlanok használatára vonatkozó elképzelések.

-

Egyéb civil igények amennyiben ezek ismertek.

3.22 Az alkalmazott munkamódszer és eredményei A tóparti 43 település részére megküldtük azokat a településenként a fejlesztések és a tulajdonba adások ütemezett rendszerében áttekintett ingatlanlistákat, melyet a mederkezelő KDT-VIZIG Balatoni Kirendeltsége egyeztetésre alkalmas javaslatként elfogadott. Az önkormányzatoktól visszaérkezett és az önkormányzati fejlesztési prioritásokat is tartalmazó táblákban az egyes ingatlanokat egyenként vizsgáltuk. Az ingatlanok 1-től 6-ig terjedő státusz megjelöléssel voltak ellátva: 1) Földhivatali nyilvántartási változást igénylő 2) Tulajdoni és kezelői jog változatlanul tartandó 3) Tulajdoni és kezelői jog változatlanul tartandó, de másnak használatba adható 4) Állami tulajdonban maradó, de kezelői jogváltoztatást igénylő 5) Önkormányzati tulajdonba történő átadásra javasolt 6) Értékesíthető A komplex szempontok alapján minden egyes ingatlant összesen kb. 2500 tételt előzetesen ellátunk ajánlási kódszámmal ugyanazon 1-6 kód-skála szerint, melyekkel a partner vízügy és az önkormányzatok is dolgoztak. Azon esetekben, ahol a tulajdonba adás lehetősége szempontjából a vízügy és az önkormányzati álláspont eltért mintegy 240 esetben további tételes vizsgálatokat végeztünk. Az egyeztetett adattáblákat megküldtük a tóparti önkormányzatoknak a használati viszonyok kedvezőbbé tételét lehetővé tevő megvalósítás céljából. Az együttműködés során kitértünk a kezelési viszonyok kedvezőbbé tétele szempontjából az ajánlási kódok realizációjának legfőbb tennivalóira és megadtuk azokat a cselekvési sorokat (feladat, ütemterv), melyek a jogszabályok szerint a kívánt cél elérése érdekében feltétlenül szükségesek. A megvalósítást települési együttműködések keretében végezzük. - 55 -


Vízpart-rehabilitációs tervek fejlesztési területeinek értékelése A Balaton törvény (2000. évi CXII. tv) 35§ e) bekezdése rendelkezik arról, hogy - az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti, valamint a 35§ h) bekezdése pedig arról, hogy - a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható. Az előírások beépítésre kerültek a 43 Balaton parti településre külön-külön elkészített vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekbe, melyek tárca nélküli miniszteri rendeletekkel lettek kihirdetve (TNM rendeletek). A tervek – többek között – ábrázolják a meglévő kikötők (hajó-, csónak- és vitorláskikötő) helyeit, illetve a kikötők létesítésére és a strandolásra alkalmas partszakaszokat is. A 2010–11. évi növényzet felmérés és -minősítés eredményei összevetésre kerültek a tanulmánytervekkel. Megvizsgálásra került, hogy az azokban kikötő létesítésre és strandolásra alkalmas területnek jelölt partszakaszok kielégítik-e a 2000. évi CXII. tv 35§ e) és h) bekezdéseiben foglaltakat, azaz, hogy jelenleg alkalmas-e vagy sem az adott partszakasz kikötő létesítésre, vagy strandterület fejlesztésre. Amennyiben a vizsgált szakasz 3. osztályú vagy annál jobb minőségű nádast érintett úgy a terület a nem alkalmas minősítést kapott, még akkor is, ha csupán kis hányadát érinti a jó minőségű nádas. Fontos megjegyezni, hogy konkrét fejlesztési elképzelések egyéni vizsgálat tárgyát kell, hogy képezzék. Ennek indoka, hogy a részletes tervek, kiviteli tervdokumentáció ismeretében lehet csak meghatározni, hogy a tervezett létesítmény valós lehatárolása érint-e 3. osztályú vagy annál jobb minőségű nádast. 3.31 Strandok vonatkozásában A települések 43 vízpart-rehabilitációs terve összesen 212 strandolásra alkalmas területet jelöl ki. Ezeknek a part menti szakaszoknak a jelentős része jelenleg is strandként üzemel, ugyanakkor a változó idegenforgalmi igények mellett a jövőbeni fejlesztések, területi terjeszkedések nem kizárhatók, így szükséges volt ezen területek vizsgálata is. A vizsgálat eredményeként a 43 település 212 db a TNM rendeletben strandolásra alkalmas partszakaszként jelölt területéből a 22/1998 Korm. rendelet tükrében: • Fejleszthető terület: 159 • Nem fejleszthető: 53 A TNM rendeletekben strandként jelölt szakaszok háromnegyede jelenleg is olyan területen található, ahol egyáltalán nincs nádas, vagy a minősítés során negyed/ötöd - 56 -

Balaton Táj Kezelési Terv osztályú kategóriába lett sorolva és egy negyede helyezkedik el ott, ahol jelenleg első vagy másod osztályú a nádas, vagyis olyan területen, ahol nem végezhető el fejlesztés. Megvizsgálásra került ugyanez az arány arra a 15 Balaton parti településre vonatkozóan, ahol a direkt emberi hatások (lsd. előző fejezet) a legnagyobb arányban előfordulnak. Megállapítást nyert, hogy ezen települések esetében is a fejleszthető területek hasonló arányt mutatnak, mint a Balaton teljes területére vonatkozó adatok. Mindenütt több a fejleszthető terület, mint amire korlátozás vonatkozik. 3.32 Kikötők vonatkozásában Hasonló módon vizsgálatra kerültek a kikötők létesítésére alkalmas területeket is. Ebben az esetben már jóval árnyaltabb képet kaptunk. A TNM rendeletek a 43 Balaton parti településeken összesen 180 db helyet jelölnek ki, ahol lehetséges új kikötő létesítése, vagy a már meglévő kikötők fejlesztése, bővítése. A vizsgálat eredményeként a TNM rendeletben kikötő létesítésére alkalmas partszakaszként jelölt területéből a 22/1998 Korm. rendelet tükrében: • Fejleszthető terület: 112 • Nem fejleszthető: 68 A kikötők esetében a fejlesztések egy része már megvalósult, ezek a létesítmények a kialakítható, fejleszthető kategóriába kerültek besorolásra, így ezekkel a létesítményekkel együtt van 112 db olyan terület, ahol a jövőben beavatkozás, fejlesztés lehetséges és 68 db, ahol nincs erre mód. Településenként megvizsgálva a direkt emberi beavatkozással leginkább érintett települések esetében jóval rosszabb a helyzet, mint az átlagos. A 15 település mentén összesen 81 esetben jelölnek a tanulmánytervek kikötőket, ebből 45 esetben lehetséges, 36 esetben nem lehetséges a fejlesztés, sőt teljes mértékben negatívba fordul ez az arány (26:31), ha nem vesszük figyelembe Balatonkenesét és Tihanyt, azon két települést, ahol a legtöbb kikötő található a 15 település közül. Különösen rossz az arány Balatongyörök esetében, ahol a nyolc jelölt helyből hat esetben nem lehet kikötőt kialakítani, fejleszteni. A kikötőhiány, elsősorban a csónakkikötő-hiány a Keszthelyi-medence területén az egyik legégetőbb probléma. Balatonberény keleti határától egészen Keszthely belterületi határáig szinte alig van csónakkikötő, pedig a horgászok egyik legkedveltebb balatoni szakasza. Hiányuk sok konfliktushoz vezet.

Légifotó kivágat Balatonberény és Keszthely belterület közötti kikötőszegény szakaszról - 57 -


VI. OPERATÍV PROGRAM (LMP 3. LÉPÉS)/ PHASE 3 – DEFINITION OF AN OPERATIONAL PROGRAMME

1.

Célrendszer

Az Európai Táj Egyezmény általános érvényű megállapításaival összhangban a Balaton parti zónája, a balatoni vízparti táj • fontos közérdekű szerepet tölt be kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren, • alapvető eleme a nemzeti természeti és kulturális örökségnek; • kulcsszerepet játszik az egyén és a társadalom jólétében • gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként működik • védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket teremthet. Az emberek közös óhaja, hogy kiemelkedő értékű tájakban gyönyörködhessenek, és aktív szerepet játszhassanak a táj formálásában. Ez magával vonja, hogy a táj védelme, kezelése és tervezése mindenki számára jogokat biztosít, és mindenkire kötelezettségeket ró. Az idegenforgalom és a szabadidő eltöltése terén lezajlott változások, és általában véve azok a változások, amelyek a gazdaságban végbemennek, sok esetben felgyorsítják a táj átalakulását. Ezeket az átalakulásokat tovább gyorsítják a globális és helyi környezeti változások, a Balaton esetében elsősorban a klimatikus viszonyokban bekövetkező tendenciózus folyamatok, valamint a tó tápanyagterhelése. Az állapotleírás és elemzés fejezetek következtetései alapján a vízparti táj kezelésének elsődleges célja a Balaton parti sáv közösségi funkciójának erősítése, mely nem csak lehetőségeket tartalmaz, de feladatokat is ró az érintettekre. A cél elérésével megvalósul a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek biztosítása, megőrzése és javítása, megnövekszik a közösségi célú fejlesztések tere. A cél összhangban van a már meglévő programokkal és tervekkel, a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a Balaton törvény és vízpart-rehabilitációs tervezés előírásaival. A programszerűen végrehajtandó feladatok körét, három jól elhatárolható egységre osztottuk, melyet az alábbi ábrán mutatunk be: A Balaton vízparti táj állapotának javítása és közérdekű szerepének megerősítése

I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése

II. Épített partvonal védelme, fenntartása

- 58 -

III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása


Operatív feladatok meghatározása

2.1

Az intézkedések közötti kapcsolat A vízparti táj kezelésének alapfeladata, hogy miképp lehetne feloldani a természet/környezet jó ökológiai állapotban tartása és az emberek vízhasználati igénye között fennálló ellentéteket. A tervben ebből kiindulva két alapcélt tűztünk ki: 1) a jó természeti állapot megőrzése, 2) a közösségi használat biztosítása. Az alapcélok elérésének útja 1) a parti öv jó állapotba hozása, 2) a jó állapot fenntartása, mely mind a természeti, mind a társadalmi igények kiteljesedésének lehetőséget biztosít. Szerkezetében területi alapon 3 részre tagoltuk az intézkedéseket: I) parti öv, mely elsősorban a természetes vegetációt érinti, II.) partvonal, mely elsősorban az épített partot, a víz-szárazföld közvetlen határvonalát jelöli, III.) közvetlen parti sávban kialakítandó közhasználatú parti sétányok területe. Minden területi intézkedést tovább bontottuk tematikus részintézkedésekre, melyek első eleme az állapot leírással (I.1., II.1, III.1), a hatások és összefüggések feltárásával foglalkozik, majd a második részként (I.2., II.2., III.2) ezekre épülve kerülnek kifejtésre az intézkedés csoport által elérendő végcélok. Az intézkedések horizontálisan is összefüggnek. A növényzetben, annak károsodásában fellelhető hatások felszámolására, jövőbeni megakadályozására meghatározásra kerülnek azok a szabályozás és jogi feladatok, melyek elvégzésével lehetőség nyílik egy kedvezőbb kialakítású környezet megvalósítása. Ez a jogilag és szabályozással egyaránt megerősített környezet ad lehetőséget a közösségi használatok megtervezésére és természetbeni kialakítására. Ezt a folyamatot az igény felismerésétől a megvalósítás egy módjára vezetjük végig a közhasználatú parti sétányok tekintetében. A Balaton vízparti táj állapotának javítása és közérdekű szerepének megerősítése

I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése

II. Épített partvonal védelme, fenntartása

III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása

I.1. Növényzetkezelés, megújítás és hasznosítás

II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása

III.1. Ingatlanhasznosítás kedvezőbbé tétele

I.2. A tómeder megtisztítása a természetkárosító objektumoktól

II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitáció

III.2. Parti sétányok kiépítése és fenntartása

- 59 -


2.2

Intézkedések rövid leírása Intézkedés

Cél

Feladatok

I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése I.1. Növényzetkezelés, A Balaton parti sáv természeti I.1.1. Növényzet-kezelési megújítás és területein a biológiai sokféleség szabályzatok és tervek hasznosítás megőrzése, a jó természeti állapot készítése; fenntartása a környezeti, gazdasági I.1.2. Nádkezelési és társadalmi hatások és lehetőségek szabályzatok és tervek egyidejű figyelembevételével. felülvizsgálata. I.2. A tómeder A tómederben és a hozzá kapcsolódó I.2.1. Direkt emberi megtisztítása a közvetlen parti sávban az engedély beavatkozások természetkárosító nélkül létesített objektumok felszámolási terve; objektumoktól természetvédelmi, környezetvédelmi I.2.2. Víz alatti akadályok és balesetvédelmi szempontok elhárítási terve. figyelembevételével történő felszámolása. II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása

II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitáció

II. Épített partvonal védelme, fenntartása A partvédőművek jó állapotba II.1.1. Felújítási és fenntartási terv készítése; hozása és ennek fenntartása, valamint a mikroklimatikus II.1.2.Szezonális feladatok változásokhoz való alkalmazkodás elvégzése elősegítése A partvonal szabályozási tervek alapján megállapított partvonal kialakítása, a meglévő és a tervezett szakaszok természetközi kialakításának előtérbe helyezésével.

II.2.1. Ingatlannyilvántartást érintő feladatok. II.2.2. A partvonal természetbeni kialakítása, rehabilitációja.

III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása III.1.1. Állami tulajdonú III.1. IngatlanA vízpart-rehabilitációs tervezéssel hasznosítás érintett területeken, különösen a területek hasznosítási kedvezőbbé tétele közösségi célú fejlesztések terve; megvalósításához szükséges III.1.2. A vízpartingatlanok hasznosításához a rehabilitációs TNM megfelelő jogi és szabályozási rendeletek felülvizsgálata állapot kialakítása III.2. Parti sétányok A vízpart-rehabilitációs tervekben III.2.1. Magántulajdonú kiépítése és kijelölt közhasználatú parti sétányok területek igénybevételének fenntartása kialakításának megvalósítása szabályozása; III.2.2. A parti sétányok kialakítása

- 60 -


3.

Intézkedések részletes kifejtése

3.1

I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése 3.11 I.1. Növényzetkezelés, megújítás és hasznosítás Cél: A Balaton parti sáv természeti területein a biológiai sokféleség megőrzése, a jó természeti állapot fenntartása a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások és lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Indokoltság:

A 2010-2011. évi növényzetfelmérés és minősítés jogszabályi hátterét adó 22/1998. (II.I3.) Korm. rendelet célja annak biztosítása, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónájában a biológiai sokféleség megőrződjék és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ennek érdekében a meglévő nádasok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és lehetőség szerint új nádasterületek kialakításáról kell gondoskodni. A felmérés lehetőséget adott a parti öv növényzetének részletes megismerésére, elemezve az elmúlt 10 év változásait, a természeti folyamatok jobb megismerésére. A megismert természeti folyamatok, direkt emberi beavatkozások, meglévő és várható gazdasági és társadalmi igények indokolttá teszik egy átfogó nádas/növényzetgazdálkodási, kezelési szabályozás és kertterv elkészítését parti sáv természeti területeire. A keretterv nem helyettesíti, hanem kiegészíti, mind területi, mind időléptékében a védett természeti területekre, NATURA 2000 kezelői terveket.

Érintett ingatlanok köre:

Feladatleírás:

A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérés és minősítéssel érintett természeti, természet közeli 2712 ha területe, melyből 1475 ha nádas, 1237 ha egyéb növényi főcsoport besorolású. A terület 43 vízparti települést érint.

I.1.1. Növényzetkezelési szabályzatok és tervek készítése. A jogszabályban előírt és alkalmazott növényzet, - elsősorban nádas - kategorizáláson túlmenően el kell készíteni a természeti területeken alkalmazható növényzetkezelési-, gondozási eljárásokat, amivel ezeket a területeket természetökológiai és humánökológiai szempontból is „kultúrállapotban” lehet tartani. A projekt során a 2010-2011. évi növényzetfelméréséből lehatárolása, kategorizálásra, és értékelésre kerültek a nádasokon túlmenően a főbb növényzetcsoportok, vegetációegységek. A természeti területek különböző vegetációegységeire növényzetkezelési javaslatok kerültek kidolgozásra, a humán szempontokra is tekintettel. Pl. idegenforgalmi szempontból frekventált helyek „kultúrállapotban” való tartása. A teljes parti sávra vonatkozó növényzetkezelési kerettervet javasolt készíteni, mely alapján igény szerint elkészülhetnek települési szintű tervek. I.1.2. Nádkezelési szabályzatok és tervek felülvizsgálata. A növényzetfelmérés nádasokra vonatkozó jogszabályi minősítésén túl jó alapot ad a náddal való gazdálkodás felülvizsgálatára, aktualizálására. Megvizsgálandó és ahol - 61 -

Balaton Táj Kezelési Terv indokolt a tó vízminőség javító intézkedéseihez kapcsolódó nádaratásokat ki kell egészíteni nádgazdálkodási, jövedelemtermelő szempontokkal is. A projekt során lehatározásra kerültek a gazdaságilag hasznosítható, illetve hasznosíthatóvá tehető nádasok, meghatározásra kerültek a gazdasági szempontból megújítandó nádasok javasolt beavatkozásai, a szükséges intézkedések. A gazdasági hasznosíthatóság, a nádgazdálkodás szempontjait egyaránt figyelembe véve kell aktualizálni, illetve elkészíteni a nádkezelési szabályzatokat. A teljes parti sávra vonatkozó kerettervet javasolt készíteni, mely alapján települési szintű tervek készíthetők. Érintett szervezetek:

mederkezelő KDT VIZIG Siófoki Vízügyi Kirendeltsége, Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalati-intézményi és magán)

Érintett szervezetek feladatai: a) mederkezelő, nemzeti park: szabályzat és keretterv elkészítése; b) tulajdonosok: végrehajtása

helyi

tervek

iránymutatások, elkészítése

és

Ütemezés: I.1.1. Növényzetkezelési szabályzat és keretterv elkészítése: NATURA 2000es tervezéssel összhangban 2014. június 30.; Helyi tervek elkészítése (igény szerint): 2014. december 31.; végrehajtása: folyamatos; felülvizsgálata: keretterv 25 év (középtáv), helyi tervek 5 évente a növényzetminősítéssel egyidejűleg I.1.2. Nádkezelési szabályzat és keretterv elkészítése: I.1.1-el összhangban Forrásigény:

A tervkészítés során meghatározandó

Eredmények / indikátorok: Jó színvonalú kezelés és fenntartás, mely által a közvetlen parti területnek a megfelelő, rendezett állapotban tartása megvalósulhat. Indikátorok: növényzettípusok szerint lehatárolt területek minőségi javulása, kategóriaváltása, az antropogén hatások (pl. gyomosodás) visszaszorulása (terület, kategóriába sorolás). A nádas állományok minőségi javulása (terület, kategóriába sorolás). 3.12 I.2. A tómeder megtisztítása a természetkárosító objektumoktól Cél: A tómederben és a hozzá kapcsolódó közvetlen parti sávban az engedély nélkül létesített objektumok természetvédelmi, környezetvédelmi és balesetvédelmi szempontok figyelembevételével történő felszámolása. Indokoltság:

A növényzettérképezés során egyértelművé vált, hogy a Balaton parti sávjában nagyon sok a külső, emberi beavatkozás. A direkt emberi beavatkozások nem csak megszakítják az egyes növényzetfoltokat, hanem azoktól területet is elvesznek, csökkentve az élőhelyek nagyságát. Leggyakoribb példái a sokszor illegális stégek és feltöltések a tó medrében, melyek célja a tó közelebb hozása a nyaralóhoz, a saját - 62 -

Balaton Táj Kezelési Terv lejáró kialakítása. A kijárók létesítésével út nyílik az antropogén hatást jelző gyomnövények, özönnövények számára. Továbbá, ezek a létesítmények amellett, hogy a gyakran építési törmelékből készülnek, veszélyes anyagot is tartalmazhatnak. A tómeder, de különösen a parti sáv közelében a fenti okokból kifolyólag, de gyakran más természeti vagy mesterséges okból eredően hasonló környezeti és biztonsági kockázatokat jelentenek a víz alatti akadályok. Az intézkedés célja mindezen mesterséges beavatkozások felszámolása és jövőbeni kialakulásának megakadályozása. Érintett ingatlanok köre:

Feladatleírás:

a Balaton tó meder, a direkt (illegális) beavatkozásokkal érintett vízparti ingatlanok. A növényzetfelmérés során lehatárolásra kerültek a nádasok összefüggő állományait megszakító stégek, nyiladékok, bejárók stb., összesen 1697 db objektum. A tómederben fellelhető mesterséges víz alatti akadályok száma, jellegéből adódóan előre nem meghatározható.

I.2.1. Direkt emberi beavatkozások felszámolási terve. Az intézkedés keretében cselekvési tervet kell kidolgozni a bontási munkák megtervezésére és operatív megvalósítására. A tómederben és az érintett parti öv növényzettel borított részein a már meglévő, de gazdátlan, vagy illegális létesítményeket el kell bontatni. A direkt emberi beavatkozások felszámolását programszerűen kell megvalósítani. Minden egyes objektum esetében egyedi vizsgálatot követően kell dönteni a természetvédelmi, környezetvédelmi és balesetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembevevő műszaki megoldásról. A növényzetfelmérés során lehatárolásra kerültek az objektumok. A projekt keretében típusonként összegzésre kerültek a főbb beavatkozási lehetőségek (teljes vagy részbeni elbontás, meghagyás, lehetséges bontási módozatok). A jogellenesen megépített bejárók felszámolásával kapcsolatban jogszabályi vizsgálatot végeztünk típusonként a tényleges jogi helyzet és jogszabályi környezet tekintetében. I.2.2. Víz alatti akadályok elhárítási terve. A víz alatti akadályok ütemezett fellelésére és elhárítására javaslatot kell kidolgozni. A víz alatti akadályok lehetnek természetes és mesterséges kialakulásúak. A természetes kialakulásúakkal jelen projekt keretében nem foglalkozunk (mederüledék, kotrás, stb.). Megállapítást nyert, hogy a víziállás (horgászállás, napozóstég, bejáróstég) roncsok, horgászkarók típusa adja az összes lakossági és rendőrségi bejelentés kb. mintegy 70 százalékát. A víziállás kihelyezése iránt folyamatosan nagy igény merül fel. Az igények kielégítése és a tevékenység megfelelő mederben tartása, hatékony szabályozást igényel. Az akadálymentesítési tervet mindezért két fő eszközre javasoljuk alapozni: 1) Igazgatási eszközök (jogi szabályozás átalakítása és finomítása, jogkövető magatartás erősítése); 2) kezelői eszközök (felmérés, megelőzés, eseti és ütemezett mentesítés) - 63 -

Balaton Táj Kezelési Terv Érintett szervezetek:

mederkezelő KDT VIZIG Siófoki Vízügyi Kirendeltsége, illetékes hatóságok (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, rendészeti), vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalati-intézményi és magán), lakosság és civil szervezetek

Érintett szervezetek feladatai: a) mederkezelő: Szükséges tervek elkészítése; b) hatóságok: A felszámoláshoz és a megelőzéshez (előfordulások számának csökkentése) folyamatos hatósági jelenlét biztosítása c) tulajdonosok, lakosság, civil szervezetek: együttműködés a megvalósításban, jogkövető magatartás a tevékenységükhöz kapcsolódóan, észlelés és bejelentés a károk, balesetek megelőzése érdekében Ütemezés: I.2.1. Direkt emberi beavatkozások felszámolási terv elkészítése: 2013. december 31.; végrehajtása: 2014-2020; felülvizsgálata: 5 évente a növényzetminősítéssel egyidejűleg I.2.2. Víz alatti akadályok elhárítási terv elkészítése: 2013. december 31.; végrehajtása: folyamatos Forrásigény:

A tervekben kerülhet részletes meghatározásra.

Eredmények / indikátorok: A tómeder és a parti öv növényzetének megtisztítása a környezetkárosító és veszélyes, emberi beavatkozások által keletkezett objektumoktól. A kialakított jó állapot fenntartása hosszútávon megvalósul, mely által a vízparti növényzet ökológiai állapota javul, a tómeder biztonságosan használható. Indikátorok: összefüggő növényzetfoltok (területek) nagyságának növekedése (ha) a cselekvési program végére; direkt emberi beavatkozások számának csökkenése (db/év) a fenntartás időszakában; víz alatti akadályok számának csökkenése (db/év). 3.2

II. Épített partvonal védelme, fenntartása 3.21 II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása Cél: A partvédőművek jó állapotba hozása és ennek fenntartása, valamint a mikroklimatikus változásokhoz való alkalmazkodás elősegítése Indokoltság:

Az építmény jellegű partvédőművek igénybevétele napjainkban változóban van. A növekvő igénybevételeknek csak a jó állapotú műtárgyak tudnak megfelelni. Jelentősebb károk a rossz állapotú partvédőművekben és az azokkal védett partokon következik be. A késedelmes javítás kockázata tehát az, hogy a parton és a partvédőművön keletkező károkat is el kell hárítani. Ez többszörös költséget jelent és ütemezhetetlen költségfelhasználást, forráshiány esetén pedig a partszakasz használati értékének az elveszítésével, vagy jelentős csorbulásával fenyeget. Egyetlen gazdaságos alternatívát a partfal fenntartásokra, illetve felújításokra a folyamatos, gondos - 64 -

Balaton Táj Kezelési Terv kezelés, az alapos felügyelet és a kellő időben elvégzett ütemezett javítások jelenthetnek. Érintett ingatlanok köre: Feladatleírás:

mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km-es hosszán található vízparti ingatlanok

II.1.1. Felújítási és fenntartási terv készítése és annak folyamatos naprakész állapotban tartása. A megfelelő kezelői döntéshozatalhoz konzisztens, összevethető, egyértelmű és megbízható adatokra van szükség. A terv frissítéséhez a rendszeres bejárásokon gyűjtött adatok szolgálnak alapul. A megfelelő adatgyűjtés azonos szemléletet, azonos leírókészletet igényel. A partvédőmű bejárás a kezelői műtárgy felügyelet alapeljárása. A felügyelő a bejáráson tapasztalt változásokról jegyzőkönyvet készít és az új adatok szerint módosítja a felújítási, fenntartási terv hibajegyzékét, továbbá javaslatot tesz a terv módosítására. A projekt keretében részletes kezelői felügyeleti jegyzőkönyv minta készült. II.1.2. Szezonális (rendszeres) feladatok elvégzése a közvetlen parti területnek a megfelelő, rendezett, biztonságosan használható állapotban tartását jelentik, mely egész éves kezelői tevékenységet kíván. Télen a jégviszonyok szerint elsősorban kárenyhítésre törekedhetünk, de ez az ideje a tavaszi felújítási munkák előkészítésének is. Tavasszal legfontosabb a téli károk helyreállítása, ekkorra esik a legtöbb fenntartási jellegű tevékenység, de már megjelenik a takarítási, uszadék– és haltetem gyűjtési, eltávolítási feladatok sora. Nyaranta a takarítási tevékenység a legintenzívebb, de nem szabad megfeledkezni a viharok, egyedi rendezvények, rendeltetésellenes használatok miatti felügyeleti, balesetveszély elhárítási beavatkozásokról sem. Az őszi fenntartási tevékenység pedig egyedülállóan fontos. A megfelelő őszi felkészítés minimalizálhatja a téli károsodásokat, nem beszélve arról, hogy az ilyenkor sorra kerülő felújítások megakadályozzák a meglévő károk továbbfejlődését, valamint a költségek rövid idő alatti katasztrófaszerűen gyors megemelkedését is.

Érintett szervezetek:

mederkezelő KDT VIZIG Siófoki Vízügyi Kirendeltsége, valamint az érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalati-intézményi és magán)

Érintett szervezetek feladatai: a) mederkezelő: Felújítási és fenntartási terv készítése, naprakész állapotba tartása, a terv végrehajtásának koordinálása (II.1.1.); b) tulajdonosok: 1) a Felújítási és fenntartási terv végrehajtásához szükséges források biztosítása (II.1.1.); 2) a szezonális feladatok elvégzése, elvégeztetése (II.1.2.) - 65 -

Balaton Táj Kezelési Terv Ütemezés: II.1.1. Felújítási és fenntartási terv elkészítése: 2013. december 31.; végrehajtása: folyamatos; felülvizsgálata: 5 évente a növényzetminősítéssel egyidejűleg II.1.2. Szezonális (rendszeres) feladatok: folyamatos Forrásigény:

A 2010-es jégkárokat követően a projekt keretében végzett felmérés eredményeként a felújítás költsége 520 mFt-ra becsült. A felújítás nem teljeskörűen valósult meg. Részletes költségbecslést a Felújítási és fenntartási terv készítése során lehet adni. A projekt keretében elkészítettük az egyes partvédőmű (és kőszórás) típusok felújításához irányadó árazatlan részletes költségvetési táblákat (pontszerű, foltszerű, sávszerű javítás esetei). A folyamatos fenntartási költségek előre csak durva becsléssel közelíthetőek, pontos nagyságrendjét az adott szezont jellemző környezeti hatások (magas, alacsony víz, jégkárok, tisztítási igének, stb.) által létrejött karbantartási igények határozzák meg.

Eredmények / indikátorok: Jó színvonalú kezelés és fenntartás, mely által a közvetlen parti területnek a megfelelő, rendezett, biztonságosan használható állapotban tartása megvalósulhat. Indikátor: jó állapotban lévő partszakaszok hossza az épített partvonal hosszához viszonyítva (%). 3.22 II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitációja Cél: A partvonal szabályozási tervek alapján megállapított partvonal kialakítása, a meglévő és a tervezett szakaszok természetközi kialakításának előtérbe helyezésével. Indokoltság:

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek részeként került elfogadásra a Balaton partvonal szabályozása, a szabályozási partvonal meghatározása. A szabályozási partvonal célja, hogy vízgazdálkodási (áramlástani, partvédelmi, stb.), környezetvédelmi, (természetvédelmi, tápanyagterhelés csökkentési, stb.), gazdasági és társadalmi igényeket (használati funkciókhoz kötött és általános) figyelembe véve meghatározza a tó, a víz-szárazföld határvonalát. A szabályozási partvonal kialakítása egyrészt fejlesztési lehetőséget biztosít a vízparti ingatlanok tulajdonosainak, másrészt feladatot és kötelezettséget a mederkezelő számára a szabályozási partvonalon belüli feltöltések jogellenes állapotának megszüntetésére. A partvonal alakítás tervezése és kivitelezése során törekedni kell a természetes, természet közeli partvonal minél nagyobb arányú kialakítására, programszerűen a már meglévő mesterségesen kialakított partszakaszok természet közeli állapotba hozására.


Feladatleírás:

A Balaton 235 km hosszú partvonala (127 km természetes partvonalú, 108 km mesterségesen kiépített és védett partszakasz) és az érintett vízparti ingatlanok

II.2.1. Ingatlan-nyilvántartást érintő feladatok. A Balaton partvonalát a vízpart-rehabilitációs TNM rendeletek hatálybalépésekor az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő határvonal képezte. - 66 -

Balaton Táj Kezelési Terv Ez a határvonal több helyen eltérhet a szabályozási partvonaltól. A tervezett állapot kialakítása a tulajdonjog alapján lehetséges, melyet az ingatlan-nyilvántartásban kell nyilvántartani. Az Ingatlan-nyilvántartást érintő feladatokról a 1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat 4. pontja rendelkezik, mely előírásában el kell végezni: a) a medertelkek telekegyesítése és az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésükhöz szükséges okiratok előkészítését; b) az egykori medertelekből feltöltésre került, a tanulmánytervek alapján megmaradó földrészletek ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges okiratok előkészítését. II.2.2. A partvonal természetbeni kialakítása, rehabilitációja. A feladat két alapesetet határoz meg: 1) a szabályozási tervezett és a meglévő állapot eltérő, 2) a kettő azonos. Az 1-es esetben az alábbi kapcsolódó intézkedések végrehajtására kerülhet sor: Érintett terület jogi státusza: engedély nélküli Cél Feladat Kapcsolódó intézkedés Partvonal megszüntetés 1/ Bontás végrehajtása helyreállítás 2/ Közterületi sétány kialakítás Partvonal megtartás módosítás 3/ Ökológiai védelem, állami tulajdonba vétel Mindkét esetben törekedni kell a partvonal természet közeli kialakítására, abban az esetben is, ha az már kiépített partszakaszt érint. A Balaton egyre gyakoribb, és a jövőben várhatóan még gyakoribbá váló alacsony vízszintű időszakaiban, a mederben több helyütt szigetszerű szárazulatok jönnek létre. A partmentén több helyen természetes feltöltődés zajlik. Ezekben a térségekben elkerülhetetlenné váló partrendezési munkák során célszerű a projekt során és a megelőző fejezetekben bemutatott elveket „az épített partok utólagos “humanizálása – ökologizálása” elveit alkalmazni Érintett szervezetek:

az érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalati-intézményi és magán), a tómeder tekintetében a mederkezelő KDT VIZIG

Érintett szervezetek feladatai: a) tulajdonosok: Ingatlan-nyilvántartást érintő feladatok elvégzése (II.2.1.); szabályozási partvonal természetbeni kialakítása (II.2.2.) Ütemezés: II.2.1. Ingatlan-nyilvántartást érintő feladatok elvégzése: 2013. június 30. (Korm. határozat szerinti határidő); II.2.2. Cselekvési terv elkészítése: 2014. június 30. Végrehajtás: 2014-2020 Forrásigény: II.2.1. A meglévő telekalakítási dokumentumok aktualizálása, a hiányzók elkészítése: 40 m Ft (becsült), ingatlan-nyilvántartási átvezetések hatósági díjai 25 m Ft (becsült) II.2.2. A tervekben kerülhet részletes meghatározásra. - 67 -

Balaton Táj Kezelési Terv Eredmények / indikátorok: a jogi és a szabályozási partvonal ingatlan-nyilvántartás adatai azonos állapotot tükröznek, a szabályozási partvonal természetbeni kialakításának nincsenek adminisztratív akadályai, a partvonal természetbeni kialakítása megtörténik egy a környezet és a gazdasági, társadalmi hasznosítás szempontjából összhangban lévő partvonal alakul ki Indikátorok: ingatlan-nyilvántartási átvezetések megtörténte (%), természetben kialakított partvonal aránya tervezetthez (%). 3.3

III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása 3.31 III.1. Ingatlanhasznosítás kedvezőbbé tétele Cél: A vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeken, különösen a közösségi célú fejlesztések megvalósításához szükséges ingatlanok hasznosításához a megfelelő jogi és szabályozási állapot kialakítása Indokoltság:

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elfogadásával kijelölésre és szabályozásra kerültek a vízparti területhasználatok. A tervek hosszú távra meghatározza a part menti területek használatát. Az érintett területekre meghatározott sajátos szabályozási követelmények a táj-, a természet- és a vízminőség-védelem elsődlegessége mellett az idegenforgalom minőségi, környezetbarát és természetkímélő fejlesztését is szolgálja. Megőrzi a természet közeli területeket, kijelöli a közhasznú zöldterületeket, a vízi-közlekedés, a sport és a turisztikai célú kikötőfejlesztés, a strandbővítés, a parti sétány és a kerékpárút létesítésére alkalmas területeket. Mindahhoz, hogy a kijelölt területek az elvárt funkciónak megfelelően működjenek a területek tulajdonlását a cél érdekében elérendő legmegfelelőbb formában kell tartani, ahol indokolt megváltoztatni. Ugyancsak, amennyiben a tervezett területi funkció nem megvalósítható vagy környezeti, gazdasági, társadalmi konfliktusok forrása, akkor biztosítani kell a tervezett funkció felülvizsgálatának és megváltoztatásának lehetőségét.


Feladatleírás:

A Balaton 43 településének a vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területe (partvonaltól mért legnagyobb távolság 300 m)

III.1.1. Állami tulajdonú területek hasznosítási terve. A 1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat 3. pontja rendelkezéseivel összhangban a projekt keretében felmérést és egyeztetéseket végeztünk a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlanok hasznosításának kedvezőbbé tételére. Az egyeztetett javaslat kidolgozásának lépései az elemzés fejezetben részletezettek szerint történt. További feladat az egyeztetett telek hasznosítási célok elérése érdekében szükséges adminisztratív lépések megvalósítása (tulajdonba adás, használatba adás, eladás). A hasznosítás kedvezőbbé tétele a fejlesztések, fenntartás szempontjából megfelelőnek tartott - 68 -

Balaton Táj Kezelési Terv tulajdonosi formát helyezte előtérbe A hasznosítási tervet a kormányhatározatban rögzített célok teljeskörű tartalmával kell elkészíteni. III.1.2. A vízpart-rehabilitációs TNM rendeletek felülvizsgálata. A projekt keretében összegyűjtöttük és összegeztük az érintett önkormányzatok által javasolt módosításokat. A 2010–2011. évi növényfelmérésé és minősítés eredményei egybevetésre kerültek a hatályos tanulmánytervekben kijelölt fejlesztési területekkel (kikötő létesítésre és strandolásra alkalmas területek), hogy azok változatlanul kielégít-e a Balaton törvény jó minőségű nádasokban végezhető beavatkozások korlátozásait (2000. évi CXII. tv 35§ e) és h) bekezdései). Megállapítást nyert, hogy több helyen a kijelölt fejlesztések már nem valósíthatóak meg a kialakult nádasöv miatt. A növényzetfelmérés eredményeinek elemzésével ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a legtöbb környezetkárosító és biztonsági kockázatot is jelentő beavatkozás az emberek tó használati szándékából ered. Fel kell oldani a természet/környezet és az ember között fennálló ellentéteket. Mindenképp szükséges a közösségi terek fejlesztése (kikötők, strandok), meg kell találni azokat a területeket, ahol a környezet károsítása nélkül lehetséges olyan beruházásokat elvégezni, amelyek az ott élők és az oda látogatók igényeit is kielégíti. Felül kell vizsgálni a partvonal-szabályozási- és vízpartrehabilitációs terveket, figyelembe véve a jelenlegi a legutóbbi 2010–2011. évi növényzetminősítés eredményeit. Külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a közösségi érdekek ne sérüljenek, hiszen az ott lakóknak és az üdülési céllal oda látogatóknak is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Balatonhoz lejuthassanak. Javaslat került megfogalmazásra, hogy azokon a településeken, ahol a partszegélyben összefüggő nádasfoltok találhatók a korlátozások oldásával: - a belterületi szakaszokon átlagosan 1 km-ként javasolt közösségi stégeket, mólókat kialakítani, valamint - ott, ahol jelenleg nincsenek vagy erősen korlátozott számban vannak csak szabad férőhelyek, kb 5 km-ként szükséges csónakkikötőket kialakítani. A kijelöléseket úgy kell megtenni, figyelembevételre kerülnek az adott település lehetőségei (természeti, településszerkezeti, infrastrukturális), az átfogó szempontok és szabályok helyi adaptációjával. Érintett szervezetek:

az érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalati-intézményi és magán); a tómeder tekintetében a mederkezelő KDT VIZIG; vízpart-rehabilitációs tervezést végző szakigazgatási szervek, a vízpart-rehabilitációs - 69 -

Balaton Táj Kezelési Terv szabályozással érintettek köre: önkormányzatok, üdülőtulajdonosok, helyi lakosok és az őket képviselő civil szervezetek; Érintett szervezetek feladatai: a) tulajdonosok: Állami tulajdonú területek hasznosítási tervének kidolgozása és végrehajtása (III.1.1.); A vízpart-rehabilitációs TNM rendeletek felülvizsgálatában való közreműködés (III.1.1.) b) vízpart-rehabilitációs tervezést végző szakigazgatási szervek: a felülvizsgálat lebonyolítása és a tervek elkészítése c) a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintettek köre: véleményalkotás, a felülvizsgálat és tervkészítés elősegítése Ütemezés: III.1.1. Állami tulajdonú területek hasznosítási terve: 2013. december 31. (Korm. hat. módosítása szükséges); végrehajtása: folyamatos III.1.2. A vízpart-rehabilitációs TNM rendeletek felülvizsgálata: 2016. április 30. (Korm. határozatban rögzített) Forrásigény: III.1.1. A hasznosítási terv elkészítése: 20 m Ft (becsült), végrehajtása tulajdonváltást érintő esetekben, az ingatlan értéke határozza meg III.1.2. A tervek elkészítéséhez szükséges adatok jogdíja: 300 mFt (becsült érték); tervezői díjak: 344 mFt (becsült: 8 mFt/ település) Eredmények / indikátorok: A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek feloldják a felülvizsgálatot megelőzően és a felülvizsgálat során észlelt természet/környezet és ember között fennálló ellentéteket. Megvalósul a közösségi terek fejlesztése (kikötők, strandok). Az állami tulajdonú területek kedvezőbb hasznosítása révén felgyorsulnak a tervezett közösségi célú fejlesztések Indikátorok: megújított vízpart-rehabilitációs tervek (db), a más célú hasznosításra javasolt állami területek tulajdonos, üzemeltető váltása (db). 3.32 III.2. Parti sétányok kiépítése és fenntartása Cél: A vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt közhasználatú parti sétányok kialakításának megvalósítása Indokoltság:

A tó szabad megközelítésének társadalmi igénye beépült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénybe (Balaton törvény) a természetes vegetáció megtartásával A Balaton törvény 20. § (1) bekezdése rendelkezik a vízparti településeken a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány kijelöléséről. A sétányok a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben kerültek megtervezésre és beépültek az érintett települések településrendezési terveibe és a helyi építési szabályzatokba. A parti sétányok kialakítása - 70 -

Balaton Táj Kezelési Terv orvosol több, az előző pontokban ismertetett környezet-ember konfliktust. Az eredeti célon túlmenően (szabad megközelítés, mint alanyi jog), ezért is fontos a parti sétányok mielőbbi kialakítása. A gyakorlati megvalósítást hátráltathatja az érintett ingatlanok tulajdonosi érdekellentéte, amit fel kell oldani. Amennyiben a tulajdonjogi akadályok is elhárultak a parti sétányok építészeti tervezése és a beruházások megvalósítása marad záró feladatként. Érintett ingatlanok köre:

Feladatleírás:

A Balaton 43 településének a vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területe, különösen a parti sétány kialakítására kijelölt területek

III.2.1. Magántulajdonú területek igénybevételének szabályozása A Belügyminisztérium Építésügyi államtitkársága által végzett vizsgálat alapján a parti sétányok kialakítása során 95 magántulajdonú telek kisajátításával, illetve kártalanításával kell számolni. A parti sétányok kialakításának magánérdekekkel való ütközése eredményeként az Alkotmánybírósághoz 2009-ben kérelem került benyújtásra a tulajdonhoz való jog védelmét biztosító garanciális szabályok hiányának megállapítására. Az indítványok alapján az Alkotmánybíróság 94/2011. (XI.17.) AB határozatban megállapította, hogy a törvényhozó nem teremtette meg a Balaton törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben, a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait, és felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének tegyen eleget. A kártalanítási igények rendezésére vonatkozó szabályok beépítése a vonatkozó jogszabályokba előkészítésre került, az érintettek a jogszabály elfogadását várják. III.2.2. A parti sétányok kialakítása. Az előző pontokban ismertetett feladatok elvégzését követően válik lehetővé a parti sétányok természetbeni kialakítása. A sétányok kialakítása a megszokott építés-beruházási szakaszokból áll: tervezés, engedélyezés és kivitelezés. A településeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy saját helyi sajátosságaik alapján tervezzék és valósítsák meg a sétányokat. A Balaton egységes tájépítészeti szempontjainak érvényesítése érdekében javasolt ajánlásokat megfogalmazni.

Érintett szervezetek:

a jogi szabályozás tekintetében a jogalkotó (kormányzat és az Országgyűlés); a megvalósítás tekintetében az érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai (állami, önkormányzati, vállalatiintézményi és magán),

Érintett szervezetek feladatai: a) jogalkotó: a kártalanítási szabályok beépítése a szabályozásba b) tulajdonosok: a parti sétány természetbeni kialításával kapcsolatos feladtok elvégzése

- 71 -

Balaton Táj Kezelési Terv Ütemezés: III.2.1. Magántulajdonú területek igénybevételének (kártalanítás és kisajátítás) szabályozás: 2013. első féléve (AB határozattól eltérő) II.2.2. A parti sétányok tervezése és engedélyeztetése: 2015. június 30. Építés kivitelezés: 2015-2020 Forrásigény: II.2.1. Kisajátítás: 1,621 mrd Ft, Kártalanítás: 2,105 mrd Ft. (a jogszabály módosítás előkészítése során számított értékek) II.2.2. Tervkészítés során kerül pontos meghatározásra. Eredmények / indikátorok: A parti sáv kialakításához rendezett tulajdonviszonyok alakulnak, melyet követően természetben is kialakításra kerülnek a parti sétányok Indikátor: kisajátított, kártalanított ingatlanok száma (db), megépített parti sétányok (db).

- 72 -


VII. VÉGREHAJTÁS ÉS MONITORING (LMP 4. LÉPÉS) / PHASE 4 – IMPLEMENTATION AND MONITORING 1.

Végrehajtás A megelőző fejezet (VI. Operatív program) Intézkedések részletes kifejtése című fejezetrészeiben meghatározásra és kidolgozásra kerültek az egyes intézkedések végrehajtási keretei, mind ütemezés, forrás, és érintett szervezetek tekintetében. A végrehajtás megkezdésének személyi és eszköz (elsősorban forrásoldali) feltételei vannak. A tervezett feladatok egy része üzemszerű vagy már korábban is tervezett. Ezek esetében a végrehajtás megkezdése optimális esetben szervezési kérdéssé egyszerűsödik. Eltérő esetben szükséges a koordináló szervezet meghatározása és a szükséges források rendelkezésre bocsátása. Mindkét esetben a meghatározott feladatok rendszerszintű, integrált végrehajtása vagy elemenkénti független megvalósítása lehetséges.

1.1

Elemenkénti végrehajtás Az elemenkénti végrehajtás nem tér el a korábban alkalmazott módszertantól. A különböző szakterületek felelősei végrehajtják a szervezeteik számára előírt feladatokat, a szükséges egyeztetések betartásával. Az egységes táj-kezelés megvalósítása érdekében erős koordináció szükséges. Ezt a koordinációt a területfejlesztési törvény felhatalmazása alapján célszerű a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve annak munkaszervezete a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség gesztorságában megvalósítani. A megvalósítást nehezíti a szervezetek forrásellátottságának bizonytalanságai, különösen a költségvetési szervek esetében az éves költségvetési tervezésben rejlő kockázatok. Az eredményes végrehajtást egy a közreműködő szervezetek által közösen kidolgozott és elfogadott cselekvési (intézkedési) terv biztosíthatja. Az intézkedési terv Kormányzat általi megtárgyalása és jóváhagyása (kormányhatározat formájában) kiszámíthatóvá és számon kérhetővé teszi a végrehajtást. Az előterjesztés elkészítéséről és annak felterjesztéséről a 2013. évi területfejlesztési (soron következő uniós ciklus programkészítése) tervezéshez kapcsolódóan javasolt döntést hozni.

1.2

Programszerű végrehajtás A tervezet feladatok megvalósítása első lépésben tervezés és döntéstámogató fejlesztéseket is tartalmaz. Célszerű egy közös tervezés és végrehajtás támogató rendszer kiépítése. A rendszer technikai eszközökkel támogatja a kezelési tervkészítés minden lépését és egyaránt alkalmazható a tervezett intézkedések széles körére. A programszerű végrehajtás nem csak tartalmában, de végrehajtási eszközrendszerében is illeszkedik az európai unió kohéziós politikájában kitűzött célokhoz és javasolt eszközökhöz. Ezt felismerve és ezzel összhangban nyílt lehetőség napjainkban az Új Széchenyi Terv keretében társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívás véleményezésére. A Környezet és Energia Operatív Program „KEOP-7.9.0/12 Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020 tervezési időszakra” című pályázati felhívás tervezete tartalmazza mindazon célokat és eszközrendszert, amely szükséges a Balaton parti zóna - 73 -

Balaton Táj Kezelési Terv tájkezelési tervének végrehajtásának programszintű kidolgozásához és a 2014-2020-as fejlesztési programciklusban történő megvalósítás előkészítésének. A pályázati felhívás „A” komponense - Projekt előkészítési projekt megvalósítására ad támogatást. A komponens keretében olyan projektek teljes körű előkészítésének támogatása tervezett, amelyek a Kohéziós Alap, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerése esetén a 2014–2020 közötti időszakban megvalósíthatóak, valamint az előkészítés és megvalósítás időigénye indokolja a projektfejlesztés 2014. előtti megkezdését. Projektek előkészítése a KEOP · 1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely · 2. Vizeink jó kezelése prioritási tengely · 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely · 4. A megújuló energiaforrás felhasználás növelése prioritási tengely · 5. Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely prioritásaihoz kapcsolódó célterületeken támogatható. A tervezett feladatok összhangban vannak a KEOP 1. egészséges, tiszta települések, 2. vizeink jó kezelése és 3. természeti értékeink jó kezelése prioritási tengelyeihez kapcsolódó célokkal. A tervezési és előkészítő feladatok elvégzése a Balaton parti sávjában (43 érintett önkormányzat) tervezett közösségi célú (vízpart-rehabilitáció, partvonal-szabályozás, közterületi parti sétányok megvalósítása) fejlesztések előfeltétele a 2014-2020-as tervidőszakban. A pályázati felhívás tervezet csak a kormányszervek és háttérintézményeiket nevesítették a pályázók köre között. Mivel ez nem tette lehetővé a Balaton Fejlesztési Tanács keretein belüli megvalósítását, ezért módosító javaslattal éltünk, miszerint kértük a pályázásra jogosultak körét kiegészíteni a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. Továbbá, a tájkezelési tervezés teljeskörű végrehajtásához és a terv megvalósításához, az LMP kidolgozása kapcsán beazonosított szükséges eszközök támogathatósága érdekében, kiegészítő javaslatot fogalmaztunk meg a tervezett pályázathoz a szellemi termékek beszerzési költségeinek elszámolhatóságának tárgyában. A szükséges szellemi termékek körét: alapszoftverek; rendszerszoftverek beszerzése; digitális adatbázisok, térképállományok beszerzése, fejlesztése; környezeti monitoring megvalósításához szükséges szoftverbeszerzések és fejlesztésekként definiáltuk. A társadalmi egyeztetést követően véglegesített pályázati felhívás tervezett megjelenési időpontja 2013 első negyedéve. A pályázat megjelenését követően, a végleges pályázati feltételekhez igazodva a partner szervezetekkel előkészítő pályázat beadását tervezzük. Amennyiben az előkészítés pályázati úton nem lehetséges, a programszintű kidolgozást abban az esetben is el kell végezni, mivel a megvalósításra előirányzott 2014-2020-as környezetvédelmi célú programok forrást tudnak biztosítani a tervezett intézkedésekhez. 1.3

Intézményfejlesztés Az előző fejezetben ismertetett végrehajtási módok jelentősebb intézményfejlesztési igényt nem támasztanak. A korábban említett szakmai szempontokon túl mind az elemenkénti végrehajtás, mind a programszintű megvalósítás koordinálása tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15.§ (2) bek.-e alapján indokolt a végrehajtás gesztor szervezetének meghatározása: - 74 -

Balaton Táj Kezelési Terv „A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.” A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezeti és operatív feladatait háttérszervezetként a Tanács 100%-os tulajdonában álló Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. Az Ügynökség rendelkezik mindazon szervezeti tapasztalattal, szakmai kapcsolatrendszerrel és felkészültséggel, ami az eredményes végrehajtás érdekében szükséges. 1.4

Kommunikációs tevékenység A kommunikációs tevékenység a lakosság és az érintett szervezetek felé a program elfogadására, megértésére, ismertetésére irányuló intézkedés. 1.41 Kommunikációs cél és tartalom Az operatív program fejezetben (VI: fejezet) ismertetett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan végzett kommunikációs tevékenység kettős célt szolgál: a) Célcsoportok bevonása a tervezési és végrehajtási munkába, illetve b) Az intézkedések végrehajtásához kapcsolódó kommunikáció. Ezzel összhangban kommunikáció tartalma a kommunikációs tevékenység elemei, a fenti célnak megfelelően szintén kettős szerepet töltenek be: a) a tervek készítéséhez és a végrehajtáshoz kapcsolódóan az érintett szereplő bevonását, folyamatos tájékoztatását, véleményezési, javaslattételi lehetőség megteremtését biztosító kommunikációs tevékenység, b) az intézkedések megvalósítására vonatkozó kommunikáció. A tervek és azokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása, akkor lesz sikeres és könnyen, az érintettekkel közösen megvalósítható, ha azzal az érintettek minél nagyobb hányada egyetért, elfogadja azt. A tervek és intézkedések elfogadásának leghatékonyabb módszere, ha az érintettek már a készítésében is részt vesznek, véleményeik, javaslataik megjelennek a dokumentumokban. Ezért nem csak a tervezés, de a végrehajtás előkészítése és megvalósítása is egy többszereplős, sok egyeztetéssel járó folyamat végeredményeként jön létre. A Balatonra vonatkozó tervezési munka esetében – a nagy kiterjedésnek köszönhetően - rendkívül sok érintettről beszélünk az önkormányzatok és szakmai szervezetek tekintetében is. 1.42 Feladatok Az alábbiakban a kommunikációs tevékenység modell leírását adjuk meg, amely egyaránt felhasználható az elemenkénti (1.1) és programszerű (1.2) végrehajtás esetén is. A végrehajtás módjára az előző fejezetben bemutatottak szerint az EUROSCAPES projekt befejezését követőn, várhatóan 2013-ban születhet csak döntés. Előkészítés Honlap létrehozása és fő elemei - tájékoztatási felület – a honlap tájékoztatást ad az intézkedés szükségességéről, az érintett területről, a témával kapcsolatos háttér információkról; - partneri adatbázis kialakítására alkalmas bejelentkezési felület. Sajtóközlemény a regionális sajtóban, célja kettős: - Tájékoztatást adni a tervezett intézkedés(ek)ről azok megindításáról, - Felhívni a figyelmet a honlapra, és felkérni az érintetteket, hogy a folyamatban vegyenek részt és a honlapon keresztül jelentkezzenek be a partneri adtabázisba. - 75 -

Balaton Táj Kezelési Terv Partneri adatbázis létrehozása Az intézkedés lebonyolítása során megvalósítandó kommunikációs, egyeztetési tevékenységhez szükséges az érintett önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, vagyonkezelők, hatóságok, lakosság elérését lehetővé tevő cím adatbázis létrehozása. A tevékenység több irányú: - Honlapon keresztül bejelentkezettek, - Az érintett ingatlanok tulajdoni lapja alapján a tulajdonosok rögzítése, - Szakmai szervezetek, önkormányzatok, gazdálkodók, stb. Tájékoztató, felkérő levél kiküldése a partnereknek Célja, tájékoztatást adni a megvalósítandó intézkedés szükségességéről, tervezett folyamatáról, valamint felkérni az érintetteket a tervezésbe, végrehajtásban való részvételre. Formája e-mail, vagy postai levél a partner internet használati szokásaitól függően. Cél, valamennyi érintetthez eljusson az információ az intézkedés megvalósításáról, folyamatának főbb lépéseiről, és az együttműködésre való felkérésről. Lebonyolítás: Nyitó fórum, melynek célja: - Személyes kapcsolat kialakítása az intézkedés végrehajtását végző szakemberek és az érintettek között. - Az intézkedés részletes bemutatása. - Általános problémák, vélemények, észrevételek összegyűjtése. - Végrehajtás céljainak, prioritásainak bemutatása. Terepbejárás A szükséges helyszíni bejárásokat a terület nagy kiterjedése miatt csak az esetleges helyszíni szemlét, egyeztetést igénylő területekre korlátozottan célszerű megvalósítani. Egyeztető fórumok Az intézkedés végrehajtásának egyes szakaszaiban a szakértők egyeztetik a programot az érintett önkormányzatokkal, gazdálkodókkal, szakmai és civil szervezetekkel. Ehhez kapcsolódóan a résztvevők javaslatokat, észrevételeket tehetnek, melyek szakmai vizsgálatot követően beépítésre kerülnek az intézkedések végrehajtási tervébe. Intézkedések véleményezése Az érintett szervezetek, lakosság, gazdálkodók képviselői részére a kidolgozott intézkedések (tervek, cselekvési programok) véleményezésre megküldésre kerülnek. A véleményezés interneten illetve postai úton, valamint az önkormányzat bevonásával kerül lebonyolításra. Az internetet kevésbé használó érintettek részére a terv az önkormányzaton keresztül kerül közzétételre lehetőséget biztosítva egyben a vélemények, javaslatok megtételére. A beérkező javaslatok szakmai vizsgálatáról, befogadásáról a javaslattevő írásos tájékoztatást kap. Kiadvány készítése Az intézkedés megvalósulásáról a projektgazda egy könnyen érthető kivonatot készít, mely a terület képi bemutatása mellett bemutatja a terület fenntartásához kapcsolódó célokat, feladatokat, javasolt gazdálkodási módokat, stb. Cél, hogy a terület lakossága, gazdái számára is egy érthető, tevékenységüket, gazdálkodásukat segítő kiadvány készüljön.

- 76 -

Balaton Táj Kezelési Terv Kommunikációs tevékenység hatáselemzése A beérkezett vélemények, javaslatok elemzése a célcsoportok reprezentativitása, számossága szempontjából. A vizsgálat képet ad arról, hogy az egyes célcsoportok milyen aktivitással kapcsolódtak be az intézkedés végrehajtásának folyamatába. 1.43 Kommunikáció célcsoportjai, és kommunikációs eszközök Az érintettek azonosítását követően a kommunikációs elemek megválasztása során tekintettel kell lenni a célcsoportok érintettségének mértékére, és az egyes kommunikációs eszközök használhatóságára, hatékonyságára. Az alábbi táblázat minta jelleggel felsorolja a kommunikációs tervben érintett szervezetek körét: Célcsoport

Szervezet a Balatonnál

Kommunikációs eszközök -

Gazdálkodók

-

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Vadgazdálkodók Nádgazdálkodásban érintett vállalkozások Turizmusban érintett vállalkozások, stb.

- Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő - Önkormányzatok - Magán és intézményi tulajdonosok Veszprém, Zala és Somogy megyei illetékességi területtel rendelkező alábbi szervek: - Megyei Kormányhivatal - Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala - Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Ig. - Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága - Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága - Megyei Kormányhivatal Földhivatala - Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Államigazgatási - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervek, hatóságok - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltség - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapitányság - Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Megyei Területi Iroda - Vízügyi Igazgatóság - Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Megyei Önkormányzat - Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája Alsóörs, Aszófő, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonederics, Balatonfenyves, Balatonfőkajár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatongyörök, Önkormányzatok Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, (43 db) Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Fonyód, Gyenesdiás, Keszthely, Kővágóörs, Örvényes, Paloznak, Révfülöp, Siófok, Szántód, Szigliget, Tihany, Vonyarcvashegy, Zamárdi, Zánka Tulajdonosok, illetve vagyonkezelők

Környezetvédelmi, társadalmi és civil szervezetek Lakosság

- Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, - Nők a Balatonért Egyesület, - Horgász és vitorlás egyesületek, stb. A 43 db parti település lakossága és üdülőtulajdonosai.

- 77 -

-

-

-

-

levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás terepbejárás fórum önkormányzati közzététel honlap sajtóközlemény fórum önkormányzati közzététel honlap sajtóesemény

levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás honlap

levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás fórum honlap

levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás fórum honlap honlap sajtóesemény falufórum


Monitoring

2.1

Felülvizsgálatok A Balaton parti öv szabályozásával, tervezésével kapcsolatos jogszabályok előírásai tartalmazzák az időszakos felülvizsgálatok határidejét, melyet az alábbi ábrán szemléltetünk. A táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme

Természetvédelme, ökológiai állapot védelme, rehabilitációja

Partvonal védelme, fenntartása

Növényzet felmérés és minősítés 5 évente

A vízpart lakossági elérhetőségének biztosítása

Partvonal-szabályozás felülvizsgálat 10 évente

Vízpart-rehabilitációs terv felülvizsgálat 10 évente

A soron következő felülvizsgálati időszak a 2004-2006 között kidolgozott és tárcanélküli-miniszteri rendeletekkel elfogadott vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálata, melyeknek az ütemezés függvényében legkésőbb 2016-ig meg kell történnie. A tervezés hierarchiájából adódóan a kapcsolódó és megelőző tervezésnek ezt kiegészítően meg kell történnie. A kezelési tervek készítése során a vonatkozó tervek aktualizálásait figyelembe kell venni, szükség szerint azokat át kell vezetni. 2.2

Nyomonkövetés 2.21 Területrendezési eszközök monitoringja A felülvizsgálati időszakok között szükséges figyelemmel követni a tervek megvalósulását, annak érdekében, hogy a tervekben foglalt célok és célkitűzések elérését nyomon lehessen követni. Szükség szerint, de legkésőbb a soron következő felülvizsgálat alkalmával, ezzel lehetőség adódik a szükséges módosítások meghatározására és elemzésekkel alátámasztott megtételére. A 1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat 2 pontja jogszabályi előírást tartalmaz a monitoring rendszer kiépítésére és működtetésére: A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének a készülő településrendezési eszközökben történő érvényesülése nyomon követése érdekében meg kell határozni a területhasználatváltozások folyamatának követésére és minősítésére alkalmas egységes monitoring rendszer létrehozásához, illetve üzemeltetéséhez szükséges követelményeket és feltételeket. A monitoring rendszer felállítását követően 5 évente értékelő jelentést kell összeállítani a területi folyamatokról és a területrendezési terv érvényesüléséről. Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

- 78 -

Balaton Táj Kezelési Terv Határidő: a monitoring rendszer kidolgozására és adatokkal történő feltöltésére: 2011. december 31. (a rendszer informatikai alapjai elkészültek); az első értékelő jelentésre: 2013. december 31. 2.22 Területfejlesztési folyamatok monitoringja A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 2009. május 8-i ülésén a Balaton 2007-2020 közötti időszakra szóló, Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciója elfogadásával párhuzamban döntött az üdülőkörzet legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti és infrastruktúra indikátorainak rendszeresen frissített tartalommal megjelenített fejlesztési monitoringjáról azzal a céllal, hogy az üdülőkörzetben zajló jelenségek időbeni és területi összehasonlító elemzések által valós információkat tárjanak a döntéshozók elé. E döntéstámogató munka elvégzését a tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. A döntés nyomán végzett szakmai munka során 90 térségleíró indikátor került meghatározásra. A monitoringra javasolt indikátorváltozók idősíkja a kiválasztott indikátorok rendelkezésre álló adatai metszeteiben eltérhet egymástól. Az adatok idősíkja, ahol az lehetséges, 1990-től terjed a legfrissebb előállítható adatig, az ennél kisebb időtáv az előállíthatóság metszetében változik, ezen belül a felismerhető trendek érdekében cél a minél nagyobb időtáv biztosítása. A legfrissebb, 2012 évi indikátorlista 56 gazdasági, társadalmi, környezeti, közlekedési és kommunális infrastruktúra indikátort tartalmaz, ebből 17 gazdasági, 14 társadalmi, 10 közlekedési 8 környezeti, és 7 kommunális infrastruktúra változó. Ezek között továbbra is vannak nehezen előállítható, illetve előállíthatatlan adattartalmú indikátorok, amelyek kiszűrése, vagy specifikálása a szakértők soron következő, jövőbeni feladata lesz. A Balaton térségi monitoring a területi monitoring rendszerről alkotott kormányrendeletben - 37/2010. (II. 26.) - foglaltakkal összhangban készül. A Tanács legutóbbi, 2012. december 20-i ülésén tárgyalta és 39/2012.(XII.20.) BFT határozatával elfogadta a Balaton 2020-ig tartó Hosszú távú Területfejlesztési Koncepciója megvalósulása, (monitoring) keretében az indikátorrendszerről, és az indikátoradatok alapján kirajzolódó Balaton térségi helyzetképről szóló tájékoztatót. 2.23 Kezelési tervek monitoringja Hasonlóan a jogszabályokban előírt monitoring tevékenységhez szükséges biztosítani a kezelési tervek nyomon követését is. A tervek készítésénél részletesen ki kell dolgozni az erre alkalmas eszközrendszert. A térségi folyamatokkal összefüggő intézkedések tekintetében a szakági tervezés előírásain túlmenően javasolt a Balaton Kiemelt Térség hosszútávú területfejlesztési koncepciójában meghatározott indikátor rendszert alapul venni, azzal meghatározott kapcsolatok alapján értékelni a folyamatokat. A tervek végrehajtásának folyamatát informatikai eszközként a következő fejezetben bemutatott, az EUROSCAPES projekt keretében mintaként kidolgozott GIS alkalmazás segíti. 3.

GIS alkalmazások

3.1

Tervezést segítő alkalmazások Napjainkra a tervezést támogató informatikai alkalmazások mindennapos eszközzé váltak a térkészítésekben. Területi, nagyobb földrajzi egységet érintő tervek készítésénél - 79 -

Balaton Táj Kezelési Terv nem csak digitális rajzoló (CAD), hanem a valós földrajzi helyzetet (földrajzi koordinátákat- georeferenciákat) tartalmazó, úgynevezett térinformatikai programok (GIS) használata elengedhetetlen. A GIS alapú feldolgozás a kezdeti adatgyűjtés, terepi felmérések rögzítésénél, az irodai elemzések elkészítésénél, a tervek megrajzolásánál és megjelenítésénél egyaránt hatékony eszközként használható. A különböző fázisokban generált adatok egymás között konvertálhatóak, amennyiben egy vagy együttműködő szervezeteknél keletkeznek, akkor azonos adatstruktúrában, igény szerint azonos adatbázisban is tárolhatók. Ennek megfelelően az EUROSCAPES projekt keretében törekedtünk a partnerszervezetekkel való együttműködésre. Ezzel nem csak a párhuzamos munkavégzés vált elkerülhetővé, hanem ennél sokkal fontosabb a párhuzamos adatbázisok létrehozása. A projekt során mindvégig követtük a jogszabályokban előírt tervezési és tervhierarchia rendszerét, együttműködést alakítottunk ki a jogszabályokban nevesített, az adott feladat elvégzésére hatáskörrel rendelkező szervezetekkel. A projekt (LMP) szinte minden lépése direkt vagy indirekt módon kapcsolódott a térinformatikai eszközök alkalmazásához. Ennek bemutatására a projekt közös módszertana alapján elkészítettük a „GIS Good Practice: Shore zone vegetation mapping at lake Balaton” című dokumentumot. A partneri dokumentumok alapján a projekt egy közös kiadványt készített, melyben példaértékű és egyedi alkalmazások kerültek bemutatásra. A projekt során keletkezett adatokat elérhetővé tettük partnerszervezeteink számára, illetve a következő részben ismertetett mintaalkalmazással meghatározott részeit a nyilvánosság számára is. 3.2

Kezelést (végrehajtást) segítő eszközök A jogi szabályozó eszközök, fejlesztéspolitikai szempontok mellett célszerű összegyűjteni és közzétenni azokat a meglévő felmérési eredményeket is, amelyek a helyi tervezést reális helyzetértékeléssel segíthetik. Erre alkalmas eszköznek egy Google Maps alapú térinformatikai mintarendszer került kiépítésre, amely aktuális térképi állományokból, és a hozzájuk tartozó felmérési adatokból áll. Online verziója többféle jogosultsági szinttel rendelkezik, látogatói és szakmai szinteknek megfelelően. A mintarendszer kiépítésével több célunk is volt: - innovatív módon a széles szakmai és érdeklődő közönség számára bemutatni az eredményeket; - könnyen elérhető felületet biztosítani a kezelési események rögzítésére, elemzésére és tervezésére, mindez által a folyamatok nyomonkövetésére; valamint - lehetőséget biztosítani a szakmai, kezelő szervezetek mellett a nyilvánosság számára is a folyamatban való aktív részvételre. 3.21 Az alkalmazás logikai felépítése és alapfunkciói Az LMP alapján a KDT VIZIG (mederkezelő) munkatársaival egyeztetetten az alábbi funkciók kerültek meghatározásra és leprogramozásra: - Nádas kezelési alaptérkép megjelenítése: A nádas kezelési térkép Google Map böngészőablakban történő megjelenítése a főbb adatokkal. - A nádasokban lévő feltöltések térképének Google Map böngészőablakban történő megjelenítése a főbb adatokkal. - 80 -

Balaton Táj Kezelési Terv -

-

A nádason végzett kezelői tevékenységek rögzítése és térképi ábrázolása: a beavatkozások térképi lehatárolásának és főbb jellemzőinek adatbázisban történő rögzítése. A beazonosított feltöltések felszámolására vonatkozó tevékenység nyomon követésének rögzítése és térképi ábrázolása. Tevékenységekre és időszakokra bontott lekérdezési lehetőségek kialakítása az adatbázisból. Fényképek megjelenítése a térképi felületeken.

A kifejlesztett on-line térinformatikai szolgáltatás alkalmas alapvető térképrajzolási és térinformatikai műveletek csoportmunkában történő végzésére. A szolgáltatás felhasználói felülete a desktop térinformatikai szoftverekéhez hasonló, azokhoz képest egyszerűbb, átláthatóbb (kevesebb funkcióval rendelkezik), viszont előnye, hogy bármilyen számítógépről használható, amely rendelkezik böngészőszoftverrel és szélessávú internetkapcsolattal. A felhasználónév és jelszó segítségével belépett felhasználók számára a rendszer további, a nyilvánosság számára nem elérhető adatokat jelenít meg, illetve lehetővé teszi ezek szerkesztését, az adatok módosítását, így alkalmas nádaskezelési terv készítésére, a megvalósult nádaskezelés dokumentálására, és a feltöltések, stégek, bejárók ellenőrzése során keletkező adatok rögzítésére. További funkciója a rendszernek, hogy térképi pontokhoz kapcsolódóan állampolgári bejelentések tehetők vele elektronikus úton. A bejelentő űrlap kitöltése és elküldése után a rendszer a bejelentő által megadott email címre megerősítő email-t küld, így kiszűri a más nevében tett hamis bejelentéseket, a visszaigazolt bejelentések adatait pedig automatikusan elküldi az adott bejelentéstípust kezelő intézmény előre beállított email címére (amely bejelentés típusonként eltérő lehet). A jogosultságok az alábbi szintekre bontva kerülnek kiadásra: 1. Vendég (guest) felhasználó A publikusan elérhető adatokat böngészheti, lekérdezheti és bejelentést tehet. 2. Szerkesztő Regisztrált felhasználó, aki a rendszerben tárolt valamennyi adatot böngészheti, lekérdezheti és a térképeket szerkesztheti. 3. Döntéshozó A szerkesztő jogok mindegyikével rendelkezik, valamint a térképi objektumokkal kapcsolatban döntéseket hozhat, a döntéseket tartalmazó adatmezőket szerkesztheti. Jelenleg egyetlen döntési jogkör van a rendszerbe építve (feltöltések, stégek elbontásra kijelölése vagy a fennmaradási engedély megadása), de ezek köre a későbbiekben bővíthető. 4. Superadmin Adatbiztonsági okokból a térképi objektumok törlése, és az alapvető strukturális adatok kezelése jelenleg a fejlesztők számára fenntartott superadmin jogokkal végezhető csak el. Az üzemeltetés rendszerének kidolgozását követően ezen jogok egy része átadható alacsonyabb jogosultságú felhasználók részére is, de az adatbiztonság kritériumait minden esetben figyelembe kell venni. A rendszer külön domain néven elérhető internetcímmel rendelkezik. Jelenleg ez a http://balaton.gis.digiscience.hu fejlesztői honlapon érhető el, azonban a kezelői szervekkel való megegyezést követően a mind a projektgazda Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség honlapján: www.balatonregion.hu, mind a partnerszervezetek honlapjáról elérhetővé válik. - 81 -

Balaton Táj Kezelési Terv 3.22 A rendszerben tárolt térképi adatok (rétegek) Bejelentkezés nélkül látható publikus adatok Bejelentkezés nélkül a nagyközönség tájékoztatását szolgáló adatok érhetők el. Bármelyik réteg láthatósága köthető bejelentkezéshez, az egyes rétegek publicitása megváltoztatható. Jelenleg az alábbi rétegek elérhetőek a publikus felületen: Balatoni képek: Földrajzi koordinátákkal attribútumozott növényzetfotók, tájképek rétege (jelenleg néhány minta adat található benne). A képek térképi jel méretűre kicsinyített szimbólumként jelennek meg a felületen. A kisképen kattintva a kép nagyobb méretben, egy infoboxban jelenik meg. Feltöltések, stégek, bejárók: A növényzettérképezés során beazonosított és lehatárolt feltöltések, bejárók, stégek rétege. Az adatok csak közelítő pontosságúak. A réteg egyes részein érzékelhető látszólagos pontatlanság a lehatárolásra szolgáló orthofotó és a Google Maps által használt műholdas felvételek eltéréseiből adódik. Az egyes objektumokhoz tartozó adatok a térképi objektumon történő kattintással megnyíló infoboxban érhetők el. Jelen adatállomány (layer) kizárólag tájékoztató jellegű, további ellenőrzési, felmérési munkálatok kijelöléséhez szolgál alapul. Gazdasági szempontú nádasminősítés alaptérkép A nádaskezelési tervek létrehozásához szükséges alap adatsor, ami a nádasok jelenlegi állapotát tükrözi a gazdasági hasznosíthatóság szempontjából. A réteg csak a jogi partvonalon belüli nádasokat tartalmazza. Vegyes állományok esetében a kódban elöl álló kategóriájú nádasból van nagyobb mennyiség jelen.

Regisztrált felhasználók számára látható adatok (rétegek) Bejelentések: A vendég (guest) felhasználók által a publikus felületen keresztül beküldött állampolgári bejelentések rétege. A bejelentések a térkép egy adott pontjához kapcsolódnak, kis térképjel jelöli a helyüket a térképen. A térképjelen kattintva a térképtől jobbra megjelennek a bejelentés adatai. Feltöltés ellenőrzés: Ez az adatsor tartalmazza a feltöltések, bejárók, stégek helyszíni szemlézésekor összegyűjtött adatokat a specifikáció szerinti tagolásban.

- 82 -

Balaton Táj Kezelési Terv Nádaskezelés: Az aktuális évi, ténylegesen megtörtént nádaskezelések rögzítésére és lekérdezésére szolgáló réteg. Nádaskezelési terv: A kezelő szervek által meghatározott, adott évre vonatkozó nádaskezelési terv, ami tartalmazza, hogy hol, milyen eszközök segítségével milyen típusú nádaskezelést kell végrehajtani. A nádaskezelési terv elkészítése a publikus gazdasági szempontú nádasminősítés réteg adatain alapul. 3.23 A rendszer használata vendég felhasználók számára Bejelentés A "Bejelentés" menüponton kattintva megnyíló oldalon a vendég felhasználók egy űrlap kitöltésével állampolgári bejelentéseket tehetnek természeti értékekről vagy azok rongálásáról. A bejelentésekhez kép csatolható. Bejelentés tételéhez először a térképen ki kell keresni azt a helyet, amihez a bejelentés kapcsolódik. Ez zoomolással és térképmozgatással tehető meg. Miután a felhasználó beállította a megfelelő térképi pozíciót, a térképablak felső középső részén található (alapértelmezésben aktív) "Jelző hozzáadása" ikonon kattintva aktiválja a pozíciókijelölés funkciót. Ezután a megfelelő térképi ponton kattintva kis jelző ikon jelenik meg a térképfelületen, mutatván, hogy a pozíció kijelölése megtörtént. Ezután a felhasználó kitölti a térkép bal oldalán található űrlapot, ahol kötelező megadnia az email címét, amit a rendszer a bejelentés érvényesítéséhez használ fel. Az űrlap kitöltése után a mentés gombon kattintva a bejelentés elküldésre kerül.

A „Bejelentés” érvényesítése Ahhoz, hogy a nem valós bejelentéseket kiszűrje a rendszer, minden bejelentést érvényesíteni kell. A "Mentés" gombon történő kattintás után a rendszer egy ellenőrző email-t küld az űrlapon megadott email címre egy aktiváló linkkel, amin a felhasználónak a levél megnyitása után kattintania kell ahhoz, hogy a bejelentés érvényes legyen és továbbküldésre kerüljön az adott bejelentéstípushoz megadott adminisztratív email címre. Az adminisztratív email címre küldött levél a bejelentés adatait tartalmazza, ami az illetékes intézménynél a további eljárás alapjául szolgálhat. - 83 -

Balaton Táj Kezelési Terv 3.24 A rendszer használata regisztrált felhasználók részére A szerkesztői jogosultsággal rendelkező regisztrált felhasználók az alábbi műveleteket végezhetik a térképi rétegeken: Térképrajzolás, adatbevitel Bejelentkezett felhasználó beállíthatja a kívánt munkaterületet és méretarányt a térképablakban a navigációs funkciók segítségével, illetve bekapcsolhatja a különböző rétegeket. A rendszer kiszámolja az egérrel rajzolt poligon területét, kerületét, és a többi kiegészítő adattal együtt elmenti az adatbázisba. Poligonszerkesztés (adatmódosítás) Aktív, bekapcsolt rétegen kiválasztott poligon átszerkesztését teszi lehetővé, szükség esetén adatmódosításokkal együtt.

Szűrés A szűrés funkcióval lehet megszűrni a megjelenített adatok körét, legördülő listából kiválasztva a szűrés tartalmát és logikáját.

Táblázatos adatok megjelenítése A térképen beállított (adott esetben szűrt) adatsorhoz tartozó attribútum táblázat a "Táblázat" nyomógombon történő kattintással érhető el. A táblázat ablakban tovább lehet szűkíteni az adatok körét, lehetőség van sorrendbe állításra, illetve expotálásra az adatfeldolgozáshoz.

- 84 -


VIII. TERVEK ÉS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 1.

Területi tervezés 1.

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

2.

244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről

3.

76/2009. (IV.8) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

4.

1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról

5.

2153/2002. (V. 15.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010)

6.

1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről

7.

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről

8.

Vízpart-rehabilitációs tervek: 17/2004. (IX. 11.) TNM rendelet, 18/2004. (IX. 11.) TNM rendelet, 19/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 20/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 21/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 22/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 23/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 24/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 25/2004. (XI. 20.) TNM rendelet, 26/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 27/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 28/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 29/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 30/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 31/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 32/2004. (XII. 17.) TNM rendelet, 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 36/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 38/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 39/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 40/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 41/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 42/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 1/2005. (I. 7.) TNM rendelet, 3/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 4/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 5/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 7/2005. (III. 25.) TNM rendelet, 8/2005. (III. 25.) TNM rendelet, 10/2005. (IV. 14.) TNM rendelet, 11/2005. (IV. 14.) TNM rendelet, 13/2005. (IV. 19.) TNM rendelet, 14/2005. (IV. 21.) TNM rendelet, 16/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 17/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 18/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 19/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet, 27/2005. (VIII. 16.) TNM rendelet, 8/2005. (VIII. 16.) TNM rendelet a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elfogadásáról

9.

11/2005. (IV. 5.) AB határozat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény egyes pontjai alkotmányellenességének vizsgálatáról

10. 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról - 85 -

Balaton Táj Kezelési Terv 11. 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról 12. 237/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról 2.

Vízgazdálkodás 13. 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról 14. 148/2011. (VIII. 4.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

3.

Természetvédelem 15. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

jelentőségű

16. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről (NATURA 2000 területek) Magyar Közlöny 80. sz. (2005. június 16.) 17. 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az természetvédelmi rendeltetésű területekről

európai

18. 11/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet egyes természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről

Közösségi

védett

természeti

jelentőségű területek

19. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 20. 2004. évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról

- 86 -

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

Recommend Documents