PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI TERV

Fejér Megyei Önkormányzat József Attila Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája 2060 BICSKE Hősök tere 5/b

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-8. osztály

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI TERV

1

Fejér Megyei Önkormányzat József Attila Általános Iskolája és Speciális, Szakiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, NEVELÉSI TERVE I. Bevezető Pedagógiai programunkat olvasva Önök betekintést nyerhetnek Fejér Megyei Önkormányzat Bicskén lévő intézményébe, ahol tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekeket nevelünk a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig. Intézményünk a közoktatási feladatok ellátása mellett főiskolai hallgatók, gyermekfelügyelők és gyógypedagógiai asszisztensek képzéséhez kapcsolódó gyakorlat vezetését is ellátja. A pedagógiai programunk fejezetein keresztül mutatjuk meg az iskolánk szerkezetéről, életéről, szellemiségéről vallott nézeteinket. Pedagógiai programunk tükrözi nevelésfilozófiánkat, hitünket a munkánkban, a gyermekekben és elkötelezettségünket a szakma iránt. Bízunk benne, hogy szakmai célkitűzéseink egyaránt szolgálják a szülők, a tanulóink és kollégáink igényeinek kielégítését, valamint teret ad az önmegvalósításuknak. I./1 „ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Az iskola hivatalos neve: Fejér Megyei Önkormányzat József Attila Általános Iskolája és Speciális , Szakiskolája Az iskola alapító okiratát 264/2008. (VIII. 29-) K.h. sz határozataival módosították. Alapító Okirat és és a Fejér Megyei Közgyűlés 264/2008. (VIII: 29.) K.h. sz határozata mely alapján a Pedagógiai Program is módosítása megtörtént. 1./3 Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképe Az iskola tanulóinak 45 %-a bicskei lakos, a többség a környező településekről jár . A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság „farkastörvényeihez” nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan a létminimum határán élő kisnyugdíjas, rokkant nyugdíjas vagy vegetáló, munkanélküli. Alkalmi munkákból, családi pótlékból, segélyekből tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők között (számuk kb. 10 %) a szorgalmas, jól felkészült szakmunkás és értelmiségi egyaránt megtalálható. A változó, labilis egzisztenciális viszonyok között egyre több a szorongó, deviáns, a2

bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, biztonságra, védettségre vágyó gyerek. A munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők számára fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér az iskola, ahol az iskola vezetőivel, pedagógusaival megoszthatják nyomasztó gondjaikat. Folyamatosan nyomon követjük a családok szociális helyzetét. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél – elsősorban a magatartás- és viselkedészavarokkal kapcsolatban – a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél. II. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi elsősorban tanulásban akadályozott tanulókat nevelünk. Törekszünk a kerettanterv követelményeihez igazodni, a minimális teljesítmények eléréséhez eljutni a jobb képességet, a dinamikusabb fejlődést mutató tanulóknál. Lehetőséget biztosítunk a normál tanterv szerinti továbbhaladásra azon tanulók részére, akik más fogyatékosságuk miatt az illetékes szakemberek szakvéleménye alapján kerülnek iskolánkba. Valljuk, hogy a minimális műveltség mindenkinek jár. A fogyatékos embernek is joga van a tiszta kultúrához, tiszta moralitásokhoz és a tiszta értékekhez.. Ennek érdekében célunk a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Szakképzésükkel a társadalmi, egzisztenciális esélyüket, életben való boldogulásukat segítjük. II/1. . pedagógiai alapelveink Képzésünkben feladatainkat és a fejlesztési tartalmakat négy alapelvre építetten határoztuk meg. A négy alapelv maradéktalan, felelősségteljes érvényesítésével iskolánk eléri célját, mely a tanulók önálló életre nevelését határozza meg. Közösségbe, társadalomba való beilleszkedés Alapkészségek, képességek elsajátítása Gyakorlati életre nevelés, Munkára felkészítés Fizikai állapotuk optimalizálása, Egészséges életmódra nevelés általuk is védett környezetünkben. Törekszünk olyan iskola kialakítására, mely megfelelő közeget, helyszínt teremt célkitűzéseink megvalósítására. Olyan demokratikus légkört teremtünk, ahol a diák és a tanár egyaránt jól érzi magát, a társas kapcsolatok a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát. Több szakmában gondoskodunk tanulóink szakmai képzéséről. Széleskörű szolgáltatást nyújtunk, napközit, tanulószobát, szakkört, sportkört, különböző (lovas)terápiát szervezünk, ellátást biztosítunk. Igény esetén a szülőkkel történő egyeztetés alapján elősegítjük az iskolában folyó hitoktatást. 3

Külön program szerint foglalkozunk az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók megsegítésével, nevelési-oktatási területen speciális ismeretek nyújtásával, habilitációjukkal, rehabilitációjukkal, csoport-identitástudatuk kialakításával. A tanulók különleges gondozási igényeit kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Szakképzett munkatársaink egyéni foglalkozás keretében végzik egyéb, más fogyatékos tanulóink fejlesztését. Iskolánk biztosítja azon tanulók oktatását, vizsgáztatását, akiknek egészségi állapota, vagy a szakértők javaslata alapján a magántanulói státusza indokolt. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével, segélyezés szervezésével is segítjük a családokat. Tanulóink szabadidejének tartalmas eltöltésére gazdag, színvonalas programkínálattal is gondot fordítunk. Hétvégi túra, nyári tábor, színház- és mozilátogatások, kirándulások színesítik a szabadidős tevékenységeket. Tanulóink számára a tanulmányaik befejezése után segítséget nyújtunk az álláskeresésben, munkába állásban, életvezetésben, nyomon követjük életpályájukat. Alapelvek kiegészítése: 4 § (8)-(15) Az iskolában minden tanulót megillet az egyenlő bánásmód. A törvény alapelvei és az iskola feladatainak figyelembe vételével kell a döntéseket meghozni úgy, hogy azok leginkább megfeleljenek a tanuló érdekének. A pedagógus feladata, hogy figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlettségének ütemét, továbbá, hogy segítséget nyújtson a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatásához, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatásához. Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, etnikai vagy társadalmi Származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. / A nevelési- oktatási intézmény fenntartója alapján./ KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Az iskolai nevelés-oktatás terén hátrányos megkülönböztetésnek számít: különösen valamely személynek vagy csoportnak kizárása: a törvényben meghatározott jogok gyakorlásából az iskola bármely szolgáltatásában való részvétel lehetőségéből a tanuló olyan nevelésre, oktatásra nem korlátozható, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak és ezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Hátrányos megkülönböztetésnek számít valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése. Az iskolában nem tanúsítható olyan magatartás, késztetés amelynek célja a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Nem 4

engedhető meg valamely személynek vagy csoportnak jogtalan előnyökhöz juttatása, kedvezése.

KÖZVETETT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS: A nevelő-oktató munka során nem lehetséges olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. (Végrehajtási rendelet/ A közoktatási törvény rendelkezései segítséget nyújtanak a különböző fogyatékosságok miatt hátrányos helyzetben lévő gyermekeke neveléséhez és oktatásához. E rendelkezések akkor nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekbe, ha nem lépik túl azt a szükséges és elégséges különbségtételt, hogy minden gyermek, tanuló hozzájusson a személyisége teljes kibontakoztatásához szükséges ellátáshoz. Az iskolai nevelés – oktatás folyamatába a döntéseket és az intézkedéseket úgy kell meghozni, illetve irányítani, hogy sem közvetlen, sem közvetett módon nem hozható a tanuló hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe. (Ilyen eset előfordulásánál jogorvoslati lehetőséget a törvény 4 § (13) és (14) bekezdése biztosít.) A pedagógiai program lényeges alapelve: A GYERMEKEK ÉRVÉNYESÜLÉSE.

MINDENEK

FELETT

ÁLLÓ

ÉRDEKÉNEK

Valamennyi döntésnél ennek az elvnek érvényesülni kell. A közoktatásban a gyermekek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy: a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák számára oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez ügyeiben méltányosan, humánusan valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. ARÁNYTALAN TERHET jelent, ha a tanuló az iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát. 5

Aránytalan teherrel egyetlen tanuló sem sújtható.

II./2 . Az iskola célrendszere Kiemelt célok: A tanulásban akadályozott és más fogyatékos gyermekek fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaihoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt lehetővé teszi, növelje önbizalmukat és kudarctűrő képességüket, a gyermekek sérülésétől függően felkészítse őket az önállóság általuk elérhető legmagasabb szintjére, az önálló életvitelre. a.) AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI: Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.

A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Az ön- és környezetellátó és - védő technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai másságának elfogadása. Törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki sérülés megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. Megyei hagyományok kiemelt ismertetése. Külső személyek bevonása / orvos, védőnő, könyvtáros, rendőr stb. / a tanítási folyamatba. Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában a differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, Tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon A terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavarokat mutató tanulók fejlesztésében A hátrányos helyzetű tanulók különös megsegítése, fokozott jelentőséget tulajdonítva a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának, 6

Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre, Szakmai ismeretek nyújtása, munkaerő piaci értékük növelése, Az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, A személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, Az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. Az általános célkitűzések teljesülésének jegyei: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben-felnőtt jelenléte nélkül is. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás- az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan-, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések talaján. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotónia tűrése. Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. Felelősség és kötelességtudat megnyilvánulása minden színtéren, tettekben. ii./1. A CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az végzi

ellenőrzést

Munkaközösségvezetők, iskolavezetés

Az ellenőrzés módja Beszélgetések, megfigyelés, feljegyzések

Az ellenőrzés Mit ellenőriz? időszakai Kijelölt területek, pl. szokások, szabályok ciklusonként munkában való részvétel

7

Felmérőlapok, viselkedés-elemzés, Felkért tanárok, iskolai iskolavezetés teljesítményértékelés ek elemzése

évenként

Iskolaszék, iskolavezetés, felkért tanárok, szaktanácsadók

3-5 évenként

Speciális tesztcsomagok, nyomonkövetés, felismerések

Magatartás, a viselkedés változásai, képesség fejlődése, szociális képességalakulása Értékelfogadás, azonosulás, ön- és környezetismeret, másság-tolerancia, önállótanulás, társadalmi beilleszkedés

II./3. .Az iskola feladatai Az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségi és minőségi műveltségi tartalmak elsajátíttatása. Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése. Értelmi képességek, egyéb kognitív funkciók, beszéd, hallás, mozgás. A tanulási avarok: olvasás, írás, számolási gyengeség esetén speciális módszerek alkalmazása. Ha bármelyik sérülés olyan súlyos fokú, hogy a csoportos foglalkozás nem kellően eredményes, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Felkészítés a munkavégzésre, képességektől függően az önálló életvitelre, illetve a keresőképes foglalkozásokra. Személyiségük fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, szocializációra való alkalmasság irányába.

Az iskola speciális feladatai a tanulói összetétel következtében A tanulásban akadályozottak és más fogyatékosok korrekciója, fejlesztése a sérülés típusához igazodó csoportos és egyéni oktatással-neveléssel. A tanulók értelmi fejlesztése a sérülés súlyosságához rugalmasan alkalmazkodva. A jobb képességű tanulók egyéni fejlesztésének biztosítása a tehetséggondozás keretében. A gyengébb képességűek részére felzárkóztató foglalkozások, külön megsegítő stratégiák alkalmazása, illetve a követelmények rugalmas kezelése. A sérült beszéd korrekciója, fejlesztése a sérülés típusától és súlyosságától függően. Hallásgondozás és beszédnevelés a hallássérültek számára Mozgásfejlesztés korrekciója a sérülés súlyosságához igazodva Speciális módszerek, eljárások alkalmazása o Kiscsoportos és egyéni foglalkozási forma. o A tanulók épen maradt és sérült funkcióinak korrekciós jellegű fejlesztése. o A tanulók adottságaihoz és korlátaihoz rugalmasan alkalmazkodó követelményrendszer. 8

o Tehetséggondozás: a jobb képességű gyerekek felkészítése a továbbtanulásra, alapvizsga letételére, városi-, megyei-, országos-, nemzetközi versenyekre. o Mivel tanulóink nagy része diszlexia- veszélyeztetettnek tekinthető, az olvasás előkészítésében és tanításában is a diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs program alkalmazása (Meixner - féle). A diszgráfiás tünetek kialakulásának megelőzése érdekében az írás tanítása is e program szerint. A diszkalkuliás tünetek megjelenésére számítva prevenciós eljárások bevezetése Sindelar terápia a tanulási nehézségek enyhítésére. Konduktív terápia a mozgásfejlesztésre. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Folyamatos tevékenység az egészségnevelés, áthatja iskolánk minden nevelési területét. Az osztályfőnöki órák, napközis foglakozások, egyéb tantárgyak keretein belül tervszerűen történik. Rendszeressé kívánjuk tenni az egészségnevelési hónap rendezvényeit. Évente 2 alkalommal rendszeres orvosi, fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt a tanulók. A Signal- fogászati programot az iskola minden tanulójára kiterjesztjük. A program keretében kialakítjuk a helyes fogápoláshoz szükséges szokásokat. Az iskolai védőnő segítségével egészségügyi előadásokat szervezünk minden évfolyam számára. Ennek tematikája a következő: 1-2. osztály: 3. osztály: 4-5. osztály: 6.osztály: 7. osztály: 8.-9. osztály:

Tisztálkodás, napirend, helyes táplálkozás Fogápolás, helyes öltözködés Betegségek, tisztálkodás., Az elsősegélynyújtás módjai Fiúk-lányok kapcsolata, Menstruáció Dohányzás, alkohol, drog prevenció a serdülés problémái Párkapcsolatok, családtervezés, AIDS, bűnmegelőzés

Az előadások sorozatát vetélkedővel, rajzversennyel zárjuk. Az egészséges életmódhoz feltétlenül szükséges a mindennapi mozgás, testedzés iránti igény felkeltése, színterének biztosítása. Ennek érdekében szorgalmazzuk, hogy a tanulók a tanórák közötti szüneteket a szabad levegőn töltsék. A heti 3 testnevelés órát minden évfolyamon biztosítjuk. Délutánonként részt vehetnek a tömegsport foglalkozásokon, szabadidőben napközis sportdélutánokat szervezünk lehetőségeinkhez mérten. (Játszóudvarral és sportpályával nem rendelkezünk.) Hagyományainkhoz híven továbbra is pályázati útján szeretnénk biztosítani az úszásoktatást tanulóink számára. Nyári táborokat szeretnénk minden évben megszervezni, ami igen népszerű a tanulók között és kiváló színtere az egészségnevelésnek. Túraszakkör keretében rendszeres program a havi egy gyalogtúra. A jövőben lehetőség szerint gyakoribbá kell tenni a napközis foglalkozás keretén belül a gyalogtúrákat, kerékpározást ill. a téli sportok űzését. 9

Az egészségnevelési programot ki kell bővíteni a szülők felé. (Fertőző betegségek, helyes életvezetés, káros szenvedélyek, fejtetvesség kezelése, közös táborozás prevenció, …)

Az egészségfejlesztő higiéniai szokások kialakítása és a prevenciós módszerek alkalmazása .A testnevelés óra keretében: A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív ernocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák vezetése. A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán. Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása minden testnevelés órán. A tanulók optimális testsúly- testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. A reggeli torna gyakorlatainak megtanítása és rendszeres alkalmazásának szorgalmazása a napközis foglalkozásokon. Motoros próbák, felismerések elvégzése ősszel és tavasszal. A próbák beépítése a testnevelési órák anyagába. A testnevelési órák higiéniájának biztosítása. (A tornaszobába utcai cipővel belépni tilos!) Tiszta, olcsó egységes tornafelszerelés előírása és lehetőség szerinti megvalósítása. Nevelő hatású öltözőrend kialakítása. Testnevelési órák utáni tisztálkodás feltételeinek biztosítása lehetőség szerint. Az egyéni higiéné, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégzése, higiénés szokások kialakítása. Egészségügyileg és/vagy etnikailag hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése (könnyített testnevelés, egyéni foglalkozás, stb.) 1.2.A tanórához kapcsolódó nevelés keretében: Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. (Mit, mennyit és mikor eszik, iszik?) Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásának a megértése és szigorú szokássá alakítása. Törekvés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. Fogmosási szokások felmérése. Tájékoztatás a megfelelő módszerek és eszközök használatáról. Ezek beszerzésének az elősegítése. A tanulók alvási, pihenési lehetőségeinek a felmérése, optimalizálása (lefekvési időpont, alvási időtartam). A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna és a reggelizés időkeretének kialakítása. A tanuló otthoni tanulási körülményeinek a megismerése (íróasztal, lámpa, természetes világítás, szobahőmérséklet) és lehetőség szerinti optimalizálása. A dohányzás és alkoholos italok fogyasztási szokásainak regisztrálása. Csökkentésükre irányuló nevelői példamutatás és meggyőző nevelői módszerek, hatások alkalmazása. Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaszoba, öltöző, WC) higiénés állapotának ellenőrzése, javítása, korszerűsítése. Friss meszelés! 10

1.3.A tanórán kívüli szabadidő keretében: Tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése. (Házi versenyek stb.) A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése. Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog-és kerékpártúrák szervezése. A mindennapos egészségfejlesztő foglakozás anyagának, módszereinek kidolgozása és ajánlása WHO ajánlás) Az életmódsportok népszerűsítése. Konzultáció a tantestülettel és a szülőkkel a tanulók egészségi állapotáról, edzettségi szintjéről és teljesítményének változásáról (adatok, objektív értékek, egyéni pozitív példák). Családlátogatások. A családon belüli gyermekeket érő erőszakos hatások regisztrálása és ellenintézkedések kezdeményezése (pl. testi bántalmazás, verés). Az iskolafenntartó önkormányzatok tájékoztatása az egészségfejlesztés érdekében kifejtett tevékenységről, eredményről. „Kihívás napja” megrendezése, amelyen minden tanuló mozog, az egész tantestület is részt vesz, hagyományainkhoz híven. „Sportol a család” Egészségfejlesztő hétvége szülők, rokonok és barátok bevonásával. „Óvd a természetet” Környezetvédő és ismeretterjesztő gyalogtúrák. Rumpold környezetvédelmi vetélkedő. „Szép a tábori élet” Természetjáró táborok szervezése. KÖRNYEZETI NEVELÉS „Emberbarát Iskola” Célja: Környezettudatos magatartásformák, elsajátíttatása. Környezetét ismerő, tisztelő embereket neveljünk.

attitűdök megismertetése, és vele összhangban élő

Tartalma: Környezetbiztonság A zsúfolt, iskolának nem alkalmas épületek a szűk, szabdalt udvar sok veszélyforrást jelent. Cél: A lehetséges veszélyforrások feltárása, megismertetése. Feladat: A gépek, eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatának megtanítása. A veszély észrevételekor tudja a tanuló, hogy ki az illetékes felnőtt, aki segíteni tud. Eszközei: gyakorlati bemutatás, szóbeli ismertetés, példamutatás.

Hulladékgazdálkodás Az otthonossá kialakított termek, tisztántartott udvar a rendezett környezet annak megóvására sarkall. A hulladéktárolók mennyisége és elhelyezése, ürítése optimális. Cél: Minél kevesebb szemét termelése, a gyűjtőedényekbe való elhelyezése. Szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének megértése. 11

Feladat: Papírtakarékosságra és újrahasznosításra szoktatás- szelektív hulladékgyűjtés megtanítása. A hulladéktárolóban való elhelyezésének megkövetelése. Eszköze a példamutatás és szóbeli tudatosítás Energia fogyasztás – és gazdálkodás, takarékosság A jelenlegi felhasználás pazarló. Cél: Takarékossági szemlélet kialakítása. Feladat: Az energia fogyasztói árával való megismertetés. Családi költségvetések készítése. Az energiatermelés formáival, lehetőségeivel való megismertetés. Eszközei: A tantárgyak (technika, földrajz, matematika) keretében végzett tevékenységek. Osztályfőnöki órák keretében folytatott beszélgetések. Természetvédelem Az iskola közösségében való viselkedés eltér a magánemberitől. Cél: Belsővé váljon a pedagógusok által deklarált és elvárt természetet védő viselkedés. Feladat: Sok természetvédelmi program szervezése. tevékenységek céljának, hatásának tudatosítása. -

Ezek

során

a

Eszköz: Szemétszedő, papírgyűjtő akciók; o Madarak téli etetése; o Nyári táborok; o Kirándulások, túrák o Rajzpályázat;

Környezet-egészségügy Az iskolai szép, tiszta környezet kontrasztja az otthoni állapotoknak. A fejtetvesség akut probléma. Cél: A tiszta, esztétikus környezet igénnyé emelése. A tanuló otthon is követelje meg a tisztaságot környezetében, ruházatában, saját testén. Feladat: Az életvitel órák keretében megtanítjuk a takarítás technikáját, eszközeit. Gyakoroltatással rávezetjük a tennivalók észrevételére, saját test és ruházat higiéniájának megtanítása. Eszközei: szerepjátékok, gyakoroltatás. Levegő-, víz-, talaj-, zaj-védelem Nincs igazán figyelem ezekre a tényezőkre. Sokkal több figyelemfelhívásra van szükség. Cél: A felsorolt közegek védelme jövőnk érdekében. Zajvédelem saját idegrendszerünk kiemelése érdekében. Feladat: A levegő, víz és talaj tisztasága megóvásának tudatosítása minden tantárgy keretében. Táborokban vizsgálatuk eredményéből következtetések levonása. Osztályfőnöki órákon a téma feldolgozása. Eszközei: „Rémtörténetek” olvasása, megnézése a természet károsításáról. Az iskolai környezeti nevelés legfőbb színterei: 12

- Szaktárgyi órák (környezetismeret, életvitel, természetismeret, földrajz) - Osztályfőnöki óra, tanmenetbe beépítve a természet és környezetvédelmi témák - Napközis és szabadidős tevékenység - Táborok, kirándulás Tartalma: - Természetvédelem-védett állatok - Környezetvédelem környezetszennyezés - Hulladék, veszélyes anyagok (újrahasznosítás, szelekció) - Víz, levegő, talaj-védelme – jövőkép Tevékenységek, módszerek o Tanórákon – beszélgetés o feladatlap, videofilm, o rajz, plakátkészítés, o komposztálás o Vetélkedők o Szabadidőben - kirándulás, papírgyűjtési akció, szemétszedés o rajzpályázatokon való részvétel o nyári táborok o szárazelem gyűjtése (veszélyes anyagok) o szelektív hulladékgyűjtés a gyakorlatban o madarak téli etetése – az etető elkészítése o tablókészítés – védett állatokról és növényekről o madarak, fák napja o környezetvédelmi vetélkedő o Takarítási Világnap o hulladékgyűjtési verseny Közlekedés A tanulók vidékről autóbusszal, helyben gyalog és helyi járatos busszal közelítik meg az iskolát. Néhány tanuló kerékpárral közlekedik. A kisebbeket szülő kíséri. Minden bejáró és helyi tanulót gyógypedagógiai asszisztens kísér ki az autóbuszokhoz. Cél: A biztonságos közlekedés érdekében a szabályok elsajátítása. Idősebb korban a kerékpáros közlekedési szabályok megtanulása. Önálló közlekedés életkornak megfelelő fokát elsajátítani. Feladatok: A közlekedési szabályokat megtanítani A szabályok gyakoroltatása az önállóság fokának eléréséig A kultúrált közlekedés szabályainak begyakoroltatása Eszközök: Feladatlapok, játékok, filmek a tanórán Kerékpáron történő gyakorlás. Versenyek (városi, megyei) 13

III. Az iskolai képzés rendje III./1. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten Kisiskoláskor ( Bevezető szakasz Előkészítő - 1-2 osztály, kezdő szakasz 3-4 osztály ) o Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. o Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. o Önkiszolgálás, önállóság kialakítása, megerősítése. o A feladat- és szabálytudat erősítése. o Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. o A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. o A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. o Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. o A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. o Gazdag élményanyag biztosítása az élményszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. o A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. o A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. o Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is. A serdülőkor (Alapozó szakasz 5-6 osztály, fejlesztő szakasz 7-8 osztály ) Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Felkészülés az alapműveltségi vizsgára. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Egészségmegőrzés, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. 14

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.

Az ifjúkor (Szakmai előkészítő és szakmai alapozó 9-12 osztály ) A felelősségtudat, kötelességtudat erősítése. Megbízhatóság a munkavégzés és a magánélet, emberi kapcsolatok terén. Kreativitás a szakmatanulásban. Nyitottság és segítőkészség az alacsonyabb évfolyamon tanuló társak iránt. Az iskolai környezet alakítása, esztétikai igényesség kialakítása környezetével és önmagával szemben. Folyamatos önképzés és önművelés igényének kialakulása. Az elfogadott együttélési szabályok és társadalmi normák betartásának igénye. A nagykorúságból adódó jogok és kötelességek megismerése és vállalása. A célok teljesülésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában III./2. A képzés szakaszai Az első pedagógiai szakasz: Kisiskoláskor 1-2. osztály: bevezető szakasz 3-4 osztály kezdő szakasz A második pedagógiai szakasz: Serdülőkor 5-8. osztály: alapozó szakasz 7-8 fejlesztő szakasz A harmadik pedagógiai szakasz: Ifjúkor 9-10. osztály: szakképesítés előkészítése, alapozása A negyedik pedagógiai szakasz: 1./11., 2./ 11. osztály: szakképesítés megszerzése, szakképzés III./3. nem szaktárgyi követelmények az egyes pedagógiai szakaszok végén Első pedagógiai szakasz: A tanuló rendelkezzen a szakasz végére: A tanuláshoz szükséges alapvető képességekkel, beleértve a gondolkodási képességet, emlékezetet, a motoros funkciók megfelelő fejlettségével, a fejlesztések segítségével, tér- és időbeli tájékozódás minimális készségével A fejlesztett részképességek megfelelő felhasználásával 15

A kommunikációs készség olyan fejlettségi szintjével, amely nem akadályozza tanulását, az ismeretek elsajátítását Azzal az alapvető viselkedési formákkal, amellyel az iskolai közösségbe akadálytalanul beilleszkedhet.

Második pedagógiai szakasz: A szakasz végére elérendő követelmények: Szerezzen olyan új ismereteket, amelyek céltudatos felhasználása a gyakorlati életben az alkalmazkodást segíti elő Képes legyen arra, hogy a tanulási technikákat irányítás mellett önállóan alkalmazni tudja Érje el, hogy az új ismereteket önállóan szerezze meg, ezzel bizonyítva az önművelődési igényét Sajátítsa el a társadalmi beilleszkedés szabályait, és azt a mindennapi életben képes legyen betartani Rendelkezzen olyan önfegyelemmel, amely az iskolába való beilleszkedését nem akadályozza. A már meglévő ismereteit életkori sajátosságainak megfelelő szinten képes legyen önállóan is bővíteni Érdeklődési köre már különféle tudományterületek felé irányuljon Tanulmányaira támaszkodva alkalmas legyen az önálló életvezetés alapjaira Kommunikációs képessége legyen olyan szintű, hogy a társadalomba való beilleszkedés ne okozzon gondot Harmadik pedagógiai szakasz: az eddig szerzett ismereteit tudatosan, lényegre törően, az önálló életvezetésében alkalmazza tudja tudását rendszerezni, pályaorientációs képessége alakuljon ki társas kapcsolatai felelősségteljesek legyenek, közelítsék meg a felnőtt viselkedési formákat. legyen alkalmas a kitartó munkavégzésre legyen tisztában az egészség – és környezetvédelem fontosságával Negyedik pedagógiai szakasz: rendelkezzen felelősség –és kötelességtudattal legyen megbízható a munkavégzés, a magánélet és az emberi kapcsolatok terén tudjon problémákat megoldani, legyen kreatív az élet különböző területein legyen nyitott és segítőkész embertársai iránt alakuljon ki benne esztétikai igényesség környezetével és önmagával szemben legyen igénye a folyamatos önképzésre és önművelődésre legyen képes az önálló életvitelre tartsa be az együttélési szabályokat, társadalmi normákat legyen tisztában jogaival és kötelességeivel, annak megfelelően éljen rendelkezzen a szakmájához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel

16

III./4. Képzési, Szakképzési irányok 9. - 10. osztályt követően SZAKKÉPZÉS Belépés feltétele

Alapfokú végzettség, 16. életév betöltése Tanulásban akadályozott tanulók számára

16. életév betöltése Tanulásban akadályozott tanulók számára

Szakképzési területek

Képzés időtartama

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Szakács Rész-szakképesítésegyorséttermi és ételeladó Kereskedelmi-marketing Üzletei adminisztráció 2 év szakmacsoport Bolti eladó Mezőgazdasági szakmacsoport Parképítő és fenntartó technikus Rész-szakképesítése parkgondozó Építészet szakmacsoport Építő és anyagmozgató gép kezelője, 2 év elágazás,: könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő

IV. Az iskola személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége Az iskola a lelki egészségvédelem nagyhatású mentálhigiénés intézménye. A tanulók idejük jelentős részét töltik az iskola falai között, a tanulmányi idő hossza nő, az elsajátítandó ismeretek bővülnek, és a felnőtt szerepek egyre bonyolultabbá, összetettebbé és ellentmondásossá válnak. A mentálhigiéné lényege: a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra törekvő, kedvező irányú befolyásolása. Az iskola a fenti jellemzők miatt tehát kulcsfontosságú az egészségvédelem számára. Iskolánk speciális jellegéből adódóan kiemelt fontosságú tanulóink személyiségfejlesztése. Mentálhigiénés tevékenységünk három szintje: 1. Elsődleges megelőzés: azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszünk, amelyek egészségvesztést, (betegséget vagy viselkedési zavart) okoznak, illetve hozzájárulnak ezek kifejlődéséhez. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy az általános egészséget segítjük elő, növelve a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást; 17

hangsúlyt helyezünk a specifikus betegségek megelőzésére. 2. Másodlagos megelőzés: a betegségeket és zavarokat szűrővizsgálatokkal, korai felismerésével, kezelésével igyekszünk csökkenteni. 3. Harmadlagos megelőzés: a betegségek okozta károsodások, maradványtünetek megszüntetése, és a további egészségkárosodás lehetőségének csökkentése a feladatunk. Ennek főbb módszerei: a rehabilitáció és a gondozás. A mentálhigiénés tevékenységünkhöz szakemberekkel rendelkezünk. Azonban a pedagógiai munkában szemléletváltásra, változtatásra is szükség van. Az oktató-nevelő munka egész folyamatát a személyiségfejlesztéshez szükséges „terápiás” légkör hassa át. Az iskolai mentálhigiénés programunk két, egymást jórészt átfedő célja: Egyrészt a környezetből származó megterhelések, az ártalmak csökkentésére irányuló programok (ökológiai program). Itt célpont a gyermek személyiségét körülvevő rendszerek. Másrészt a gyermek megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia). Itt célpont a gyermek. A primer prevenciós programunk egy része nem közvetlenül a gyermekre, hanem a családra irányul. A családdal való szoros kapcsolattartás a szülői értekezletek és fogadóórák színterén kívül a gyakori családlátogatásokon keresztül valósul meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős problémás esetekben a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhat, illetve a Családsegítő Központ segítségére számíthat. Azonban ezek csak áttételesen szolgálják az iskola és a család jó viszonyát. A közvetlen kapcsolat, segítségnyújtás, harmónia a két fél között szülői tréningeken, csoport- illetve esetmegbeszéléseken keresztül valósulhat meg. Nagymértékben nehezíti prevenciós munkánkat az időnként tapasztalható elutasítás, közöny. Ha nem sikerül a súlyosan veszélyeztető család megváltoztatása, akkor megpróbáljuk az iskolai kapcsolatokat (pedagógus, kortárs-csoport) olyanná tenni, hogy legalább részben pótolják a család támogatását. A tanulói közösségek elfogadó, empátiás érzékenységét erősítve segítjük elő ezt a tevékenységet. A tanulásban akadályozottságból és a szocio - kulturális hátrányból eredő súlyos személyiségzavarok és alulszocializáltság kompenzálása elsőrendű feladatunk. E tevékenységünk igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, szociológiai státuszához, egyéni fejlettségi szintjükhöz. Személyiségfejlesztő tevékenységünk részben tanórán, részben tanórán kívül, illetve egyéni és csoportos módszerekkel zajlik. Tanórák keretén belül a tanítási folyamatban az állandó visszajelzés, értékelés mellett a tananyagból adódó lehetőségekkel kiemelten élünk. Az anyanyelv és irodalom, valamint a történelem órákon lehetőség teremtődik példaképállításra, személyiségideál körvonalazására, emberi értékek felmutatására. 18

Ember és társadalom keretén belül elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. Megteremtjük a kisebbségekhez és az etnikumhoz való toleráns viszonyt. Bemutatjuk, hogy a demokratikus együttélés megteremtése vitákkal, összeütközésekkel, konfliktusokkal terhes folyamat. Ezen belül az egyéni vélemények megfogalmazásának és a mások véleménye elfogadásának képességét kívánjuk elsajátíttatni.

TANULÓINK FELADATAINK:

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL

KAPCSOLATOS

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása . A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény kialakítása. . A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. 19

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a képzési szakaszoknak megfelelően: Szakaszok

Fejlesztendő területek Kompenzálandó vonások

Módszerek, eszközök, eljárások

Önkiszolgálásra szoktatás. Folyamatos következetesség, gyakorlás, jutalmazás-büntetés, Szociális éretlenség értékelés, ellenőrzés, Kommunikációs hiányok kiscsoportos személyiségfejlesztő Önkiszolgálás szintje foglalkozás, szerepeltetés, Hiperaktivitás Viselkedési szakkörök, játék, napközis Első (1-4. o.) problémák, Kudarctűrő képesség foglalkozások, irányított Feladattartás., Iskolakerülés szabadidős tevékenységek, klub. Ízlésesség hiánya, Értékek Szoros együttműködés a rongálása. szülőkkel. (súlyosabb esetekben a megfelelő intézmények bevonása) Példamutatás. Kommunikációs hiányok A fentieken kívül egyéni és Viselkedési problémák kiscsoportos foglalkozások, Kudarctűrő képesség egyéni beszélgetések, Feladattartás zavara Második (5-8. esetmegbeszélések, A korai nemi érés, és a serdülés o.) mentálhigiénia, DADA program, problémái, Intolerancia szociális segítés, kapcsolattartás Káros szenvedélyek, Énképzavar, a szakszolgálatokkal. Esztétikai önismeret hiánya, Iskolakerülés nevelés. Felvilágosító előadások. Egészségtelen életmód Kitartó munka Negatív hatások fokozott érvényesülése (különös tekintettel Harmadik (9- a kortárscsoportokra) A fentieken kívül pályaválasztási 12.o.) A felelőtlen szexuális kapcsolatok tanácsadás. következménye., Pályaorientáltság hiánya Iskolakerülés, Munkafegyelem és a kitartó Célállítás, életpálya-elemzés. munka hiánya. Devianciák. Lehetőségek és a valóság, a Negyedik Negatív értékrend. Perspektíva vágyak és a realitások (11-12.o.) hiánya. összehangolása. Folyamatos önművelés. Felkészítés a pályamódosítás lehetőségére. V. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 20

V./1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermek életében, személyiségfejlődésében fontos szerepet tölt be a közösséghez való tartozás minősége. Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű. Mikroközösségük létében, alakításában is problémák adódnak. Értékeik igen változóak, szülő-gyerek kapcsolatukban is rengeteg konfliktus fordul elő. A gyerekek az iskolai konfliktus helyzetben inkább a felnőttel szolidárisak, serdülőkorra sem igen alakul ki, hogy a gyerekközösség tagjaival vállaljanak közösséget. „Falkaszellem” nem alakul ki közöttük. Nevelésünk céljai között fontos szerepet kap az, hogy a tanulókban kialakuljon a megfelelő értékrenddel, normákkal rendelkező közösséghez való tartozás és vele való szolidaritás érzése A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló fejlesztő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A közösség kialakításához, formálásához elengedhetetlen a pedagógus személyes példamutatása, irányítása, aminek a fejlődés során egyre csökkennie kell. A közösség összetartó erejét a tanórán kívüli tevékenységek pozitív élménye nagymértékben erősíti. Iskolánk közösségei: o osztályok: o csoportbontásos órák, o szakmacsoportok szerinti bontások, o napközis csoportok, tanulószoba, o szakkörök, o diákönkormányzat (ok).

Feladatok az egyes pedagógiai szakaszokban: 1./Alsó tagozat - alapozó szakasz: közösségek kialakítása a cél. A. /Normákhoz, szabályokhoz való viszony kialakítása. B. /Társas kapcsolatok: gyerek viszonya felnőtthöz, gyerekek egymáshoz való viszonya, az egyén közösségben elfoglalt helye, a gyerek viszonya a mikrocsoporthoz C. /Területei: tanórák, 21

-

tanórákon kívüli foglalkozások keretében, tevékenységhez kötődő együttműködési formák,(pl. csoportmunka, manuális foglalkozások, játék, osztályok közötti versenyek) iskolai rendezvényeken - szakaszonként mások a megoldások, iskolán kívüli programok látogatása mozi, színház, múzeum.

2./Felső tagozat: Cél: a kialakult és a kialakulóban levő közösségek erősítése. Feladat: a már kialakult célok, tevékenységek gyakorlása. más intézményekből érkező tanulók beilleszkedése az osztályközösségbe. Területei: az osztályfőnöki órák témái és az abból adódó módszerek, eszközök. pl. beszélgetések, irodalmi és művészeti alkotások dramatizálása. tanulmányi kirándulások, tea délutánok, osztályok közötti versenyek: pl. tanulmányi, tisztasági, díszítések (éves, karácsonyelőtti), magatartás, viselkedés- sorakozásnál, diákjogok és kötelezettségek megismerése, gyakorlása. 3./Pályaorientációs és szakképző szakasz Pályaválasztásnál új osztályok alakulnak, ahová több intézményből érkeznek tanulók, ezért itt újra hangsúlyt kap a közösség alakítás. Cél: az önálló felnőtt közösségbe való beilleszkedési készség kialakítása, segítése. pozitív értékek mentén való szolidaritás erősítése. Feladatok: - szokások, szabályok, normák megismertetése, elmélyítése a tanulókkal, tanulóknál, - társas kapcsolatok kialakítása a közösségen belül, - beilleszkedési problémákkal küzdő tanulóknak segítségadás iskolán - belül és ha szükséges külső kapcsolatokkal, - szakmai gyakorlatokon való együttműködés kialakítása, fejlesztése. Területei: u. a. mint felső tagozatban.

V./2. diákönkormányzat Egyik legjelentősebb - közösségi életet alakító és szervező – intézmény iskolánkban a diákönkormányzat. Az iskolai diákélet a közös cselekvés fóruma. Mivel tanulóink hátrányos helyzetűek, kiemelt szerepet szánunk a demokrácia –szabályok elsajátíttatására. Többségük számára befejeződik a szervezett tanulás, ha 22

elvégzik iskolánkat. A diákélet az a cselekvési mód, amely elősegíti, hogy tanulóink a majdani felnőtt életükben jobban felismerjék a demokrácia adta lehetőségeket, szabályokat, és alkalmazkodni tudjanak hozzá, élni tudjanak vele. A diák önkormányzaton keresztül tanulóink bekapcsolódhatnak a városi Diákszövetség munkájába, ezzel is elősegítjük integrációjukat. A tanulók jogainak képviseletét a diákönkormányzat látja el. Ennek koordinálását a diákönkormányzatot segítőtanár látja el. Diákönkormányzatunk saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a tanulók közössége fogadott el. . Az iskolavezetés és a diáktanács közösen döntenek az évi diákparlament összehívásáról, annak programjáról. Az iskola diáktanácsa az osztálytitkárokból szerveződik – az önkormányzatot segítő pedagógus és az igazgató irányításával működő diákszervezet. Az osztálytitkárokat az osztály választja, delegálja a diáktanácsba, ahol érdekeiket képviselik. A diákokat érintő kérdésekben, mint a házirend, az éves programok, az értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés, rendezvények, hagyományápolás, iskoladíszítés és karbantartás, javaslattételi jogokkal rendelkeznek. V./3. Hagyományok, rendezvények Nagymértékben elősegítik az együvé tartozás érzésének kialakulását az iskolai rendezvények, ünnepségek, a hagyományőrzés. Ezek a következők: Tanévnyitó ünnepély Az első osztályos és újonnan érkező tanulók köszöntése Közösség építő, egymás megismerését elősegítő év eleji kirándulások A szakképzésbe újonnan bekerült tanulók avató rendezvénye Őszi szemétszüret. o Mikulás ünnepség osztálykeretben. o Karácsonyi előkészületként adventi gyertyagyújtások. o Karácsonyi kirakodó vásár szervezése. o Karácsonyi fenyőállítás, ünnepi műsor. o A gyerekek és a napközis csoportok megajándékozása a karitatív szervezetek és egyéb támogatók jóvoltából. o Bicskei -napok: tantárgyi- és sportversenyek, kulturális bemutatók, téltemető rendezvények, farsangi bál. o Szalagavató bál. o Nőnapi köszöntések, o A húsvéti ünnepek hangulati előkészítése. o Anyák napi megemlékezések 1-3. évfolyamon osztálykeretben, a felsőbb évfolyamokon a tanulók felkészítése édesanyjuk köszöntésére. o Végzős tanulóink számára emlékfotók készítése. o Ballagás a szakképzős évfolyamok végzős diákjai számára. o Tanulmányi- és osztálykirándulások. o Az alapfokú képzésben végzett tanulók ballagása, búcsú bankettje. o Évzáró ünnepély. o Nyári táborok szervezése. o A fentieken kívül osztálykeretben, illetve iskolagyűlésen emlékezünk meg tablókkal, faliújságokkal a nemzeti és állami ünnepi műsorral, ünnepekről. 23

A TELEPÜLÉSHEZ KÖTŐDŐ HAGYOMÁNYOK Iskolánk helyileg Bicskén működik, a legtöbb bicskei rendezvénybe, programba be tudunk kapcsolódni. Tanulmányi sétákon, kirándulásokon keresztül ismerik meg tanulóink Bicskét és környékét. Látogatjuk a helyi közintézményeket, művelődési helyeket. Jó kapcsolatunk van a városi könyvtárral, tanórai foglalkozásaink vannak náluk. A Művelődési Házzal együttműködési szerződésünk van, ott tartjuk iskolai rendezvényeinket, programjaikba bekapcsolódunk, kiállításaikat látogatjuk. A Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon kulturális rendezvényeibe is be tudunk kapcsolódni. Alkalmanként az óvodai, normál tantervű általános iskolai programokon is részt veszünk.( kiállítás, rajz verseny, sportrendezvény stb.). Az egészségügyi intézményekkel rendszeres kapcsolatban vagyunk, a szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások folyamatosan működnek. Bekapcsolódtunk a DADA programba is a rendőrségen keresztül. A karácsonykor, városi hagyománnyá váló műsoros kirakodóvásáron is bemutatkozhatunk az ünnephez méltó ajándéktárgyainkkal, esetleg dalainkkal is.

VI. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Azon tanulók számára, akik az alapfogyatékosságukon túl beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. Speciális felkészültségű pedagógusaink a felmerülő problémák megoldására alkalmasak. A program tervezése igazodik a tanuló egyéni szükségleteihez, illetve a problémás szituációk megjelenéséhez, az akut esetek gyors kezeléséhez. A magatartászavaros és a nehezen nevelhető tanulók az érzelmi akarati fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják, akiknél az érzelmi akarati fejlődés zavart szenved. Okai: organikus károsodás , pszicho-szociális ártalmak. Tünetei: szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, tic kognitív, motoros funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelés, emlékezet, figyelem gondolkodási műveletek hibája, hypermotilitás, kóros lassúság, szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedés problémái) csökkent frusztrációs tolerancia, agresszió, autóagresszió Iskolánk tanulói fokozottan hátrányos helyzetűek, közülük többen veszélyeztetettek és halmozottan sérültek. Az okokból fakadóan három kategóriába sorolhatnánk be ezeket a gyerekeket:

24

1.) Fogyatékosságból fakadóan magatartászavarral nehézséggel küzd (organikus károsodás)

,

beilleszkedési

2.) Fogyatékosság foka enyhe, nagyon enyhe, a szociális háttér okozza a devianciát (szociális ártalmak: pl. munkanélküliség, csonka család, állami gondozottság, otthoni deviáns minta) 3.) Az előbbi kettő kategória kombinációja. Ezeket az okokat megszüntetni nem tudjuk, de segítséget nyújthatunk megfelelő életvezetési tanácsokkal, és a szociális intézményekkel történő kapcsolattartással. A fent leírt három kategória más-más segítségnyújtási módot igényel. Az iskola segítségnyújtási színterei: A. / tanóra, korrekciós órák B. / tanórán kívüli foglalkozások I. A.-fejlesztő óra, kiscsoportos foglalkozás, 10 órás oktatás, korrekciós órák I. B, látás-hallás fejlesztés, logopédia, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia II.A. Egyénre szabott differenciált feladatok egyénileg vagy gyógypedagógiai asszisztensek segítségének bevonásával, kiemelés az osztályból (2-3 fős csoportos foglalkozásra) II.B. esetmegbeszélő kiscsoportok, szükség esetén s szülők bevonásával, szükség esetén alkalomszerűen iskolapszichológus alkalmazása, okok feltárása (terápiás kezelés a pszicho-pedagógus kollegák vezetésével) házirend, iskolai szabályok következetes betartása, betartatása, (köszönés, sorakozó, ügyeleti rendszer). iskolagyűlés, fegyelmezési eszközeink gyakorlatias alkalmazása ( kedvezmények megvonása, pl. rendezvények) felelősség- és kötelességtudat kialakítása ifjúságvédelmi felelőssel eseti konzultációk (naprakész információkkal szolgáljon a család szociális helyzetét illetően) kapcsolattartás a szociális intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítővel, lehetőséget biztosítani a szülőknek a szakemberekkel való konzultációra (ideggyógyász, pszichológus, szociális munkás, akik életvezetési tanácsokkal szolgálhatnak) stressz-oldás (relaxáció, autogén tréning,) törekvés a családokkal való kapcsolattartásra(ifjúság-védelmis, osztályfőnök, igazgató). III. Az előzőekben leírtak kombinatív alkalmazása. Tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása Tárgyi feltételek: megfelelő tárgyi eszközök a sérült részképességek korrigálására logopédiához, 10 órás fejlesztéshez, egyéni fejlesztéshez megfelelő termek, eszközök, társalgó kialakítása ( szülőkkel való találkozások alkalmára). Személyi feltételek: iskolapszichológus 25

gyermekorvos, ideggyógyász védőnő logopédus mentálhigiénével foglalkozó szakember ifjúságvédelmi felelős pszicho-pedagógus tiflo- és szurdo-pedagógus fejlesztőpedagógus oligofrén-pedagógus szabadidő szervező etnikai oktatást végző pedagógus VII. az iskola tehetséggondozó, képességek kibontakozását segítő programja Az iskolai tehetséggondozás kiemelt feladataink között szerepel. Ez különböző keretekben és színtereken valósul meg. Színterek: Tanóra Tanórán kívüli foglalkozások VII./1. Tehetséggondozás tanórai keretekben Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása és az évközben végbemenő önreflexiós folyamat különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek, és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, illetve egyéni bánásmóddal történik. VII./2. Tehetséggondozás tanórán kívül Napközi, tanulószoba: - egyéni képességekhez igazodó differenciált segítségnyújtás. A felsőbb évfolyamok tanulóinak kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató, tehetséggondozó, továbbtanuláshoz kiegészítő ismeretet nyújtó foglalkozási formák a napközis foglalkozásokhoz kötötten szerveződnek. Tehetséggondozó, képességek kibontakoztatását segítő programok Ebbe a körbe tartozik a kiegészítő ismeretek nyújtása és a szakköri tevékenység. (etnikai program, , biológia, életvitel, informatika,) A kiegészítő ismereteknek a továbbtanulás, továbbhaladás esélyeit szolgálni kell. Az idegen nyelv tanítása csak az elemi társas érintkezés nyelvi formáinak megtanítását vállalhatja. A szókincs a mindennapi élet egyszerű helyzeteire, elemi problémáira, egyszerű tájékozódásra vonatkozik. 26

A kiegészítő ismereteket tartalmazó éves tematikus tervek a munkaterv szerint készülnek a szükségletek felmérését követően. Szakkörök: o rajz- képzőművészet o ügyes kezek o háztartási ismeretek, csecsemőgondozás o színjátszó és báb o énekkar o népi tánc o szalontánc o sport VII./2.1. A szakkörök szervezésének elvei A szakkörben a gyermekek olyan nevelő – fejlesztő folyamat aktív részévé válhatnak, amely közösségben végzett munkával, egyéni képességeik felismerését, kibontakoztatását segíti, és alkalmat nyújt a kipróbálásra, a gyakorlásra. A szakkörök szervezésének célja: - a tanulók ösztönzése a szabadidő tervszerű, céltudatos, szervezett és hasznos eltöltésére - érdeklődési körük befolyásolása, a lehetőségek tágítása - saját önképzésük és önnevelésük iránti igény kialakítása, s ennek fejlesztése - azon lehetőségek bemutatása, amelyek pályaválasztásukban segíthetnek - ép képességek továbbfejlesztése, sérült képességek kompenzálása - pályaorientáció - egyéni differenciált fejlesztés A szakkörök funkciója, feladata a különbözően tehetséges gyerekek tényleges egyéni képességeinek felismerése, fejlesztése az egyéniség szabad kibontakoztatásához teremt lehetőséget olyan lehetőségek biztosítása a tanulók számára, amelyek tanórai keretben nem teremthetők meg egyéniségük kiteljesítése az alkotó munka során személyiségfejlesztés - a közösségi nevelés hatásrendszerének erősítése - magasabb teljesítmény, igényszint elérésére való ösztönzés az életkori sajátosságok figyelembe vételével - önművelődési igény fejlesztése - a gyermekek szórakozásának, játékának, egyéni kedvtelésből végzett kreatív csoportos tevékenységének indirekt befolyásolása - az önismeret megszerzésének igényét és annak elérését segíti - a sikerélmény nyújtása - gyermeki ötletek érvényesítése - a szakköri tevékenység hatására a kapcsolódó tantárgyak megkedveltetése - a szakképző évfolyamokkal szorosabb együttműködés. A szakkörbe való jelentkezést befolyásoló tényezők: - a választás lehetőségének megteremtése 27

-

a gyermek saját meggyőződése a szakkörvezető személyes ösztönzése kellő kitartás a tanulóban a tevékenység iránt megfelelő rátermettség barátok, társak ösztönző hatása a pedagógus és a szülők irányító szerepének érvényesülése az egyéniség, személyiség szabad kibontakozási lehetőségének felismerése.

A szakköri tevékenység és a tanórai ismeretszerző munka között szoros kapcsolat van, egymást megerősítő hatás érvényesül. A szakkörök kiválasztásánál a tanuló döntését több motívum is befolyásolja. A fenti programok szerkezete függ a tanulók igényeitől, a rendelkezésre álló órakerettől. A tehetséggondozó program keretében kell a gyermekek egyéni felkészítését is megoldani a versenyekre. Az ép funkciókra épített fejlesztés esetenként lehetővé teszi, hogy akár ép társaik versenyén is eredményesen szerepeljenek. Tanulóink igen eltérő képességeik ellenére megtalálhatják azt a területet, ahol legnagyobb mértékben képesek tehetségüket továbbfejleszteni. A tanulók személyiségére jó hatással van a szereplés, a siker. A szakköri és tehetséggondozó tevékenység a sérült funkciók javulását is eredményezi. A tanulók egyszerre több szakkör munkájába is bekapcsolódhatnak. VII tantárgyi versenyek Minden tanulónak segítséget és alkalmat kell kapnia arra, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljusson. Ehhez nyújtanak lehetőséget a tantárgyi versenyek. A tantárgyi versenyek célja: o Ismeretek önálló felhasználása o Képességek kibontakozása o Tartalmi gazdagság megőrzése o Az elsajátított ismeretek magasabb szintre hozása, elmélyítése o Tevékenységet igénylő feladatok önálló megoldásának keresése o A sokféle tartalmi, szervezeti, módszerbeli megoldás lehetőségének felismerése feladatonként o Tehetséggondozás o Pályaorientáció Tantárgyi versenyek pedagógiai szakaszokra lebontva: Első pedagógiai szakasz /l-4.osztály/ Rajzverseny Mesemondó- és szavalóverseny A 4. évfolyam végén központi felmérőlapok kitöltése, megoldása Második pedagógiai szakasz /5-8.osztály/ Rajzverseny Magyar nyelv és irodalom /helyesírási –és mesemondó- és szavalóverseny / Központi felmérők megírattatása Matematika verseny Rajzverseny 28

Komplex tanulmányi verseny Harmadik pedagógiai szakasz /9-12 osztály/ : Matematika Magyar nyelv, irodalom /helyesírási és szavalóverseny / Sport Kulturális versenyek Negyedik pedagógiai szakasz / szakképző évfolyamok / Kulturális versenyek Szakmai versenyek Sportversenyek

Hagyományos tantárgyi rendezvények: tantárgyi versenyek (olvasás, helyesírás, matematika, rajz, ének, vers- és prózamondás) megyei, illetve országos komplex vetélkedőn való részvétel megyei, regionális, illetve országos művészeti versenyeken való részvétel országos szakmai versenyeken való részvétel

városi, megyei, regionális, országos, illetve nemzetközi sportversenyeken való részvétel egyéb, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó versenyek (pl. csecsemőápolás, környezetvédelem) tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások különösen a pályaorientációs és szakképzős szakaszokban

Etnikai pedagógiai program Iskolánkban a tanulók több mint 40 %-a a cigány etnikai kisebbséghez tartozik. Sajátos problémákkal, sajátos nevelési szükségletekkel kerülnek intézményünkbe. Fontosnak tartjuk különös megsegítésüket, Az eddigi gyakorlat az asszimiláció felé tolódott el. Pedagógiai programunkkal cigány tanulóink többségi társadalomba való integrációját segítjük elő. Hagyományaikat, ősi kultúrájukat megismertetve, ápolva, őrizve etnikai identitásukat fejlesztjük. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy az általános emberi normákat, szabályokat elfogadják betartsák és kialakuljon igényük és készségük a jobb életminőségre. A fejlesztés tanórán kívüli színterei rehabilitáció alcíménél az órafelosztást 12 évfolyamra terveztük. Lebontás tanórai keretekre műveltségi területek tanóra anyanyelv irodalom

és

a fejlesztés speciális tartalma

Beszédtempó, szókincsfejlesztés, Beszédkészség, kommunikáció, magyar nyelv és helyesejtés, grammatikai struktúrák. irodalom Érzelmi életre nevelés, erkölcsi nevelés Hazafiasságra nevelés. magyar nyelv Grammatikai struktúrák, 29

helyesejtés, szókincsfejlesztés. Hagyományápolás, cigánykultúra, Cigány népmesék, szólások, közmondások. Magyar és cigány népköltészet eltérései. irodalom A magyar irodalom cigányábrázolásai. A cigány irodalom története. Cigányfolyóiratok, a cigánysággal kapcsolatos riportok, könyvtárismeret. A kreativitás fejlesztése. gondolkodási matematika A kezdeti hiányosságok kompenzálása. módszerek A logikai gondolkodás fejlesztése. Cigány altatók, kiszámolók, gyermekdalok. Helyi zenés játékok, népszokások. Jellegzetes cigány hangszerek. A speciális cigány ritmus, spontán ének-zene zenélés. Nagy cigányzenészek élete, munkássága. Cigány művészek a dzsesszben. Cigány motívumok a zeneirodalomban művészetek Kreativitás, ízlésformálás, személyiségfejlesztés Naiv művészi alkotások, népszokások, környezetkultúra, hagyományőrzés. vizuális kultúra A cigányvándorlás hatása kultúrájukra. Népművészet, médiaismeret, filmesztétika Népszokások ápolása, hagyományőrzés, tánc, dráma Cigány ünnepek jellegzetessége. Cigány drámaiság. A zene, mint kifejezőeszköz. Testi és környezeti higiénia. Az életkörülményekből adódó tipikus egészségügyi problémák felismerése, biológia gyógyítása, védekezés. Szexuális életre nevelés. Az egészséges táplálkozás. Családi és szexuális életre nevelés, ember és társadalom erkölcs, erkölcsiség, másság, tolerancia, emberismeret önismeret, társismeret Az ember, mint érték. A cigány családi közösség jellemzői. környezetvédelem A környezet tárgyi értékeinek megóvása. . A környezeti veszélyek megismertetése. társadalmi Helyismeret, országismeret. A cigányság ember és társadalom környezeti elhelyezkedése. Hagyományőrzés. Mondák, történetek a cigányság eredetéről. Származás, rokonnépek, családfa. 30

állampolgári ismeretek

társadalom

földünk környezetünk informatika

testnevelés

életviteli ismeretek

és

Magyarország

Életmódbeli jellegzetességek. A lakóhely intézményeinek szerepe a cigányság életében. Társadalmi normák, szokások (tekintettel a többségi társadalom és a cigányság közti azonosságokra és különbségekre). A vándorlások története, a letelepedés. A cigányság magyarországi története. A cigányság részvétele a magyarországi szabadságküzdelmekben. Cigány holocaust. Őshaza hipotézisek. A cigányságot sújtó speciális problémák. Értékrend kialakítása. Családi gazdálkodás. Vállalkozás a cigányság körében. A cigányság területi megoszlása.

Európa A cigányság területi megoszlása. számítástechnika Tehetséggondozás könyvtárhasználat Önművelés, olvasóvá nevelés Finommotorika fejlesztése. Gyógytestnevelés. A harmonikus mozgásnevelés mozgás fejlesztése. sport Tehetséggondozás. A kiemelkedés lehetőségek biztosítása az eredmények révén. gyakorlati Ismerkedés a cigány népi készségek mesterségekkel. Önkiszolgálás. Háztartási gazdaságtan. Az otthon tisztántartása. Balesetéletvitel megelőzés. Konyhatechnikai, barkácsolási ismeretek. gyakorlati Kreativitás. Pályaorientáció. ismeretek

A fejlesztés tanórán kívüli színterei 1. Napközi – A napköziben a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt gondot: illemtan, viselkedéskultúra, önkiszolgálás, testi és környezeti higiénia, ízlésnevelés, egészséges életmódra nevelés, családi ünnepek méltó megünneplése, tolerancia, a másság elfogadása, önművelés, szabadidő kihasználása. A családi munkamegosztás modellezése. Könyvtárlátogatás. Önálló munkavégzésre szoktatás. Tanulási technikák megismertetése. Személyiségfejlesztés. Kreativitás. 2. Szakkör – A szakköri foglalkozásokon elsősorban a tehetséges gyermekek versenyekre való felkészítését és ezen keresztül a perspektíva megmutatását tartjuk kiemelkedő feladatunknak. A tervezett szakkörök ezen felül a táblázatban jelzett területek fejlesztésére is lehetőséget adnak. Egy részüket interkulturális keretekben, illetve integráltan tartjuk. 3. Iskolán kívül – Tájházak látogatása. 31

Helytörténeti felfedező túrák Cigány fesztiválok, rendezvények látogatása. Táncház, zenei rendezvények látogatása. 4. Rehabilitáció – A rehabilitációs, habilitációs órák bontása évfolyamszintre fejlesztési területenként a táblázat szerint. 1. évfolyam : Indulási hátrányok miatti szintre hozás, felzárkóztatás. Kommunikáció fejlesztése. 2. évfolyam: Indulási hátrányok miatti szintre hozás, felzárkóztatás. Kommunikáció, tanulási készségek fejlesztése. A hiányzások miatti felzárkóztatás. Tehetséggondozás. 3. évfolyam: Önálló tanulási készségek kialakításának megkezdése. Személyiségfejlesztés és személyiségkorrekció. 4. évfolyam: Önálló tanulás. Pótlás. Tehetséggondozás. Az érzelmi élet gazdagítása. Énidentitás fejlesztése. 5. évfolyam: A tanulásban akadályozott gyermekek tanterve és a NAT követelményei közötti különbségből adódó „lemaradás” kompenzálása. A szükséges korrekciós és kompenzációs fejlesztés. 6. évfolyam Eseti korrekció. Pályaorientáció. 9. évfolyam: Intenzív Szakmaválasztási előkészületek. Egyéni és csoportos pszichológiai gondozás az iskolában tartás érdekében. 10. évfolyam: Intenzív felkészítés Szakmaválasztási előkészületek. Egyéni és csoportos pszichológiai gondozás az iskolában tartás érdekében. A pályaválasztás segítése. 11.-12. évfolyam: Önálló életvitelre való felkészítés. A munkavégzéssel kapcsolatos, beilleszkedést segítő módszerek megtanítása. Szakmai vizsgára való felkészítés.

Klub: A kizárólagosan cigány gyermekek részére indított klub foglalkozásait hetente két órában tartjuk közösen kialakított program szerint. Fejlesztési terület

Tanórán, tanórán kívül és szabadidős tevékenységnél

Egészséges életmódra nevelés Erkölcsi nevelés Értékrend fejlesztés Bűnmegelőzés Érzelmi élet gazdagítása Személyiségkorrekció Másság elfogad tolerancia Önismeret, társismeret Közösségi életre nevelés Együttélés szabályai Helytörténet, hagyomány Személyiségfejlesztés, „én” identitás

32

Társ. és állampolgári ismeretek Indulási hátrányok csökkentése Cigánykultúra és történelem

VIII. tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésben, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a tanórákon képesség szerinti kis csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a gyógypedagógiai asszisztensek.. Az egyéniesítő nevelés mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül – leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszan tartó betegségben, de elsősorban a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben keresendő. Iskolai keretek között, kudarc kezelésére a csoportbontást alkalmazzuk, a párhuzamos tanítási modellt szervezzük. Ebben a tevékenységben az adott csoport napközi-vezető pedagógusa, a logopédus és a gyógypedagógiai asszisztens is közreműködik

A társuló részképesség zavarok esetén egyéni fejlesztési céllal fejlesztő foglalkozások indulnak szükség szerint, kötelező tanóra (rehabilitációs, habilitációs órák ) keretében a következő területeken: - részképesség-fejlesztés Sindelar programmal - beszédfejlesztés-logopédiai foglalkozások /beszéddiagnosztika- és terápia / - hiperaktivitással társuló figyelem és magatartászavarok fejlesztése - olvasás, írás, nyelvi zavarok fejlesztése - számolási zavarok fejlesztése - mozgásfejlesztés A tanév elején a részképesség-zavarokat diagnosztizálása történik meg. Az elvégzett vizsgálatok alapján állítjuk össze a gyerekekre vonatkozó éves fejlesztési tervünket. A tanév végén a fejlesztés eredményének megállapítása miatt kontrollvizsgálatot végzünk. 33

A tanulási zavarok korrekciója, terápiája részben egyéni, részben kiscsoportos foglalkozások keretében történik, tanórán és tanórán kívül. Kommunikáció A kommunikációs foglalkozások, logopédiai kezelések elsősorban a kisiskolás korosztály részére biztosítják a beszédhibák kezelését, a helyes hangképzés elsajátítását, a megfelelő beszédtempó és ritmus kialakulását, a szövegértő képesség fejlődését, a nyelvi kifejezési formák és a jelentésük összefüggésének felismertetését, a kulturált nyelvi magatartást az önkifejezést elősegítő kommunikációt.

Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztés fő funkciója, hogy a tanuló adottságához, mozgásállapotához, életkori sajátosságaihoz igazítsa a mozgástevékenységet, pótolja az esetleges elmaradásokat, a különböző mozgászavarok, sérült funkciók korrekcióját segítse elő. Színterei: (egyéni fejlesztés keretén belül) Egyéni sajátosságokhoz igazodó testnevelés Gyógy-lovaglás Matematikai felzárkóztatás A matematikai ismeretek elsajátításában az azonos életkorú, osztályfokú tanulók között is igen nagy különbségek mutatkoznak. A különböző sérülések, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós képességek alacsony szintű működése mind hozzájárul a tanulási, ismeretelsajátítási nehézségekhez. A diszkalkuliás tanulók esetében egyéni foglalkozás keretében diszkalkulia terápiát alkalmazunk. A felzárkóztatásban az alábbi tartalmak szerepelnek nagyobb hangsúllyal: a gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom – használat, biztos műveletfogalom kialakítás az alapműveletek körében, a műveletek alkalmazása köznapi szituációkban, a zsebszámológép alkalmazása, a matematikai fogalmak, műveletek használata a szöveges feladatok megoldásánál,

szövegértő képesség fejlesztése, gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések, a szabvány mértékegységek és átváltások ismerete, egyszerű geometriai alakzatok felismerése, számítások végzése, a helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsoltan, mint pontosság, a feladatmegoldás helyességének ellenőrzése, az eszközök célszerű használata, a tapasztalatgyűjtés és felhasználás , a tankönyv, a füzet célszerű használata. A matematikai felzárkóztatás a hiányok pótlására, a megerősítésére, a gyakorlásra koncentrál, követve a matematika tantárgy tantervét. Az éves tematikus terv a képességek szerint szerveződő csoportokhoz készül, alapos 34

diagnosztizálás után. Az eredmények felmérése félévkor és a tanév végén eredménymérő lapokkal, a munkaközösség által minősített formában történik. Magyar nyelvi felzárkóztatás A tanulási akadályozottságot / enyhe fokú értelmi fogyatékosságot mutató tanulók nyelvi készségeiben, képességeiben az iskolázásuk kezdetétől eltérések mutatkoznak. A különféle sérülések, funkciózavarok a nevelhetőség akadályait képezik és gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli, az írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek alkalmazásának. A nyelvi készségek fejlődése, fejlesztése nélkül zavar keletkezik a társas, a társadalmi együttműködésben, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban. A felzárkóztatás elsődleges célja a nyelvhasználati tevékenységek megerősítése, majd ezt követően a grammatikai ismeretek, szövegalkotási tevékenységek fejlesztése fokozatosan bővülő, a képességekhez igazított tartalommal. A felzárkóztatás nemcsak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását. A képességek szerint működő csoportok fejlesztési, felzárkóztatási terve Magyar nyelv és irodalom, a Magyar nyelv tantárgyak tantervi követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez. VIII/1 Gyógypedagógiai fejlesztési területek és feladatok az egyes pedagógiai szakaszokban Első pedagógiai szakasz Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képesség fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása stb.; differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés, pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése. 35

Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvések elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás-kivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér – és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elöl – hátul középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

A második pedagógiai szakasz 36

A második pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságai, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, a tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladata: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő – jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat – és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs készségek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok-feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizálás hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb. A harmadik pedagógiai szakasz A korrektív célú fejlesztés a harmadik és a negyedik pedagógiai szakaszban (910. évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, kommunikációs képességek fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó 37

képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a korcsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre.

IX. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége Iskolánk veszélyeztetett tanulóinak száma évek óta meghaladja a tanulólétszámunk 50 %- át. Az iskola többi tanulója fogyatékosságánál fogva, valamint szociális körülményeik miatt hátrányos helyzetben vannak. Az iskolai gyermekvédelem az első jelzőrendszer a gyermek problémáinak észlelésére /éhség, kék foltok, kialvatlanság, szorongás, agresszivitás, ellátatlanság /. A halmozódó gyermekvédelmi problémák, valamint a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek számának évről - évre történő növekedése miatt szükséges a korai felismerés és azoknak minél hatékonyabb kezelése. 1997. április 22-én az Országgyűlés elfogadta a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. Ennek hatékony alkalmazása csak professzionális prevencióval érthető el. Figyelembe véve tanulóink otthonának elképesztő sivárságát, a szülők életmódja / komfort nélküli lakások, árnyékszék, munkanélküliség, ruházatuk piszkos volta, alkoholizmus /, mindez nagyfokú, mindennapi odafigyelést igényel. Gyakori probléma az iskolában a tankötelezettség megszegése. Itt szükségessé válik a rendszeres családlátogatás, hivatalos pártfogó segítsége, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatnak és Gyámügynek is feladatai vannak e téren. Az elmúlt időszakban gyakori problémát jelentett azon gyermekek és családok ügye, ahol a szülő egyedül neveli gyermekét, gyermekeit, amellett pedig több műszakban jár dolgozni. Ennek következménye a gyermekek gyakori csavargása. A veszélyeztetett tanulók családjában általában mindkét szülő alkoholfüggőségben szenved. A munkanélküliség általános jelenség, ami maga után vonja a rossz anyagi körülményeket. Bár nincsenek meg hozzá a feltételek, mégis jellemző a gyermekek magas száma / sok család számára az iskoláztatási támogatás, illetve a gyermekek után kapott támogatás az egyetlen bevétel /. Gyakori az élettársi kapcsolatok váltakozása, és a válások. A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt az iskola iránti érdektelenség, a tudás értékének lebecsülése jellemző rájuk. Komoly nevelési problémát okoz, hogy az általános iskola alsóbb évfolyamain a fenti családokhoz tartozó - gyerekek dohányozni kezdenek, Tanulóink olyan társadalmi veszélynek vannak kitéve, amelyek közül sokakat a velük leggyakrabban kapcsolatban álló felnőtt szakemberek, tanárok is alig ismernek. Elsősorban a drogfogyasztásról van szó. A tanárok feladata nem csupán az információ átadása, /DADA- program /a gyermekek és fiatalok ismereteinek gyarapítása, hanem az egészséges életvitel kialakítása is. A társadalmi körülmények csupán hajlamosítanak, de semmiképpen sem meghatároznak, determinálnak. A problémák feltárása után a gyermekvédelmi tevékenység feladatai: Probléma felismerés, okok keresése, prevenció (t. iv. of.) Családlátogatás, a családokkal szoros kapcsolat kialakítása, tanácsadás a szülőknek ( iv. of.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megkeresése (of, iv.) 38

Jelzés a családgondozó, hivatásos pártfogó, felé (of. iv. ) Szülők problémás magatartásának bejelentése az illetékes gyermekvédelmi hatóságnak (iv. ) Javaslat az átmeneti védelembe vételre, elhelyezésre (iv.) Egyéni bánásmód, szorongások oldása (of, t, gyf) Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése (of. ig.) Orvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése (of. ig. iv.) Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolat, (of. ig.)

gyám- és

Gyermekvédelmi „kerek- asztalok” a hatékony együttműködés elősegítés érdekében (iv.) Pályázatok, ösztöndíjak benyújtása (of. t. iv.) A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások pénzbeli és természetbeli - felkutatása, a hozzájutás elősegítése. (iv. of.)A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást, ennek hiányában eljárást kezdeményez. Szoros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és az iskola vezetésével. Esetmegbeszélő kiscsoportok kezdeményezése.(iv. t, ig, of, gyf, ) Segíti az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket a szabályok, normák elfogadásában. Partner a cigány kisebbséggel foglalkozó kollégával. (iv. nn. szi.) Folyamatosan figyelemmel kíséri a diákok otthoni életformáját, ellátását, pihenését, szabadidő eltöltését. (nn. szi. gyf.) Segítséget nyújt a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátáshoz. (ig.) Védő - óvó intézkedéseket kezdeményez (iv.) A tanév elején statisztikai lap segítségével végzi a helyzetelemzést, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, vidéki és cigány tanulók felmérését, és alakítja ki éves munkatervét. ( iv.) A rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferensével kapcsolatot tart. (iv.) Utógondozás, pályaválasztás (iv. ig. of.) (Jelmagyarázat: ig. = igazgató, of. = osztályfőnök, t. = tanár, iv. = ifjúságvédelmi felelős, nn. = napközis nevelő, gyf. = gyermekfelügyelő, szi. = szabadidő szervező) Veszély fajták a szakemberek szerint: - alkohol - drog - dohányzás - öngyilkosság - korai és nem biztonságos szexualitás - szerencsejáték - munkaalkoholizmus - hatalom, kisebbek terrorizálása - homoszexualitás és aberráltság kamaszkorban - tinédzser-prostitúció - gyermekbűnözés Ami ezekben közös: veszélyes mértékben hozzá lehet szokni bármelyikhez, vagy egyszerre többhöz is. 39

A nevelő- oktató munkában hangsúlyos szerepet kap a veszélyeztetett gyermekek körében végzett kompenzáló- korrigáló tevékenység, a szocializációs munka. Mindezek nélkül a gyermekek társadalomba való beilleszkedése szinte lehetetlen. Iskolánk két új feladatkörével megbízott pedagógus közül az egyik a cigány tanulók fejlesztésével foglalkozik, másik kollégánk az iskola szabadidős programjait szervezi és koordinálja. Mindketten kiemelten kezelik a veszélyeztetett tanulók tartalmas szabadidejének eltöltését. A foglalkozásokba bevonják ezeket a tanulókat. Erősítik identitásukat, megismerik kultúrájukat, nyelvüket. Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is ösztöndíjat pályázunk meg különböző alapítványoknál / Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, Cigány Oktatási Alapítvány /. Az elmúlt időszakban sok tanuló részesült ösztöndíjban

. Ez az eredmény egyre több tanulót ösztönöz az iskolában jobb tanulásra és aktívabb munkára. A gyermekvédelmi munka kiemelten fontos feladat. Ma még lehet, hogy sok esetben csak a kialakult veszélyhelyzetet tudjuk megállapítani, az elkövetkezőkben azonban egyre inkább a prevencióra, a megelőzésre kerülhet majd hangsúly. X. szociális hátrányokat enyhítő tevékenység A munkahelyi közösségekből kirekedt, szociális nehézségekkel küzdő családok számára gyermekük nevelésében egyik legfontosabb szintér az iskola, a tanórán kívüli napközis, tanulószobai és szabadidős foglalkozások biztosításával. Az otthoni körülmények hatására egyre több a szorongó, deviáns, a bizonytalanság érzésével küzdő, biztonságra, szeretetre vágyó gyermek. Sajnálatos tény, hogy egyre több szülő nem tudja befizetni az étkezési hozzájárulást sem. A családok szociális helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérjük. A kapott információkat felhasználjuk a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, a napközis és tanulószobai, valamint a szabadidős programok szervezésénél. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái: Napközis csoportok Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi tanulója, igény és rászorultság alapján. Az intenzív fejlesztés érdekében elutasítást csak indokolt esetben alkalmazunk. A napközi-otthonos ellátás iskolánk alapfeladatai közé tartozik, és a következőket biztosítja: Tanulóink egészséges és biztonságos tanórán kívüli elhelyezését, A kultúrált szabadidő eltöltéséhez szükséges időt, helyet, tárgyi és technikai feltételt, Az étkezés megszervezését. A nevelő feladatai Felkészülés és tervezés ( éves, havi, és heti terv ),Az önálló tanulás elemeinek elsajátíttatása, megtanítani a gyereket tanulni,Segítség a házi feladatok elkészítésében , a munka megszervezésében, ellenőrzésében,A gyerekek játékkultúrájának fejlesztése, 40

Szabadidő szervezése, Az egyéni fejlődésük figyelemmel kísérése, Társas kapcsolatuk ismerete, Együttműködés a családdal, az iskola nevelőivel, a gyermekvédelmi felelőssel, Adminisztráció. Minden tanulócsoportnak 40-60 perc áll rendelkezésére, melyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel. A napköziben a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt figyelmet: Egészséges életmódra nevelés, - Testi higiénia, - Önkiszolgálás, - Ízlésformáló művészetek megismertetése, - Tanulásra, munkára nevelés, - Tehetséggondozás, - Tanulási készség fejlesztése, - Beszédfejlesztés, - Viselkedéskultúra, kommunikáció, - Érzelmi élet gazdagítása, - Másság elfogadása, tolerancia, - Kreativitás fejlesztése, - Közösségi életre nevelés, együttélés szabályai, - Helytörténeti és állampolgári ismeretek, - Indulási hátrányok csökkentése, Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése Minden tanulónk megtalálhatja a képességeinek megfelelő területet. Az ép funkciókra épített fejlesztés esetenként lehetővé teszi , hogy akár ép társaik versenyén is eredményesen szerepeljenek. A tanulók személyiségére jó hatással van a szereplés és a siker. A tevékenység a sérült funkciók javulását is eredményezi. Programok: - Mindennapos testedzés, sportkör, - Matematika felzárkóztatás, - Magyar nyelvi felzárkóztatás, - Szakkörök.Drog és bűnmegelőzési programokIskolánkban a tanulók összetétele miatt különös gondot kell fordítania bűnmegelőzésre. Színterei:osztályfőnöki óra,napközis foglalkozás,kihelyezett előadások szervezése, kapcsolattartás a rendőrséggel, gyermekvédelmi szakemberrel, családlátogatás, folyamatos kapcsolattartás. Pályaorientációs tevékenységek Az intézmény jellegéből adódóan lehetőség van arra, hogy a 8. osztály elvégzése után szakmát is tanuljanak diákjaink. Képességeik ismeretében más szakmák elvégzésére is orientáljuk őket. Adottságaik szerint a választható pályákról, foglalkozási ágakról és hozzá vezető utakról rendszeres tájékoztatót adunk. Segítünk a reális elképzelések kialakításában. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon 41

Tanulóink nehéz szociális helyzetére való tekintettel naprakészen nyomon követi a gyermek és ifjúságfelelős a szociális juttatások rendszerét. A támogatásokról, juttatásokról, kedvezményekről felvilágosítást ad. Az iskola külső kapcsolata révén rendszeresen kapnak különféle juttatást: tanszer, ruhanemű, élelmiszer-csomag, játék, ösztöndíj, utazási kedvezmény, étkezési hozzájárulás, gyermekvédelmi támogatás. Kapcsolatfelvétel a Pedagógiai Szakszolgálattal és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottsággal Szoros szakmai kapcsolatban állunk a fenti intézményekkel, melyek rendszeresen figyelemmel kísérik tanulóink fejlődését.

Táborozási hozzájárulás iskolánk alapítványa segít gyermekeink táboroztatásában diákönkormányzat támogatási formái, szponzorok. Ösztöndíjak

Tanulmányi ösztöndíj: a cigány tanulók számára elnyerhető támogatás Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon A tanulóink szociális helyzetéből adódóan olyan pályázatokat részesítünk előnyben, amelyek javítják az oktatási feltételeket és a tanulók hátrányos helyzetét enyhíti: - taneszköz-tár bővítés, - képességfejlesztő játékok - mozgásfejlesztő játékok, könyvtár, - a szakképzés feltételeit javító berendezések, gépek. XI. A szülő, a tanuló, az iskolai és a gyermekotthoni, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 42

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, vagy a családlátogatás során A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra.Feladata: szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű 43

programokról. szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A kollégiumi, gyermekotthoni nevelővel való együttműködés formái: az objektív és szubjektív családi körülmények, problémák miatt ésszerű a tanulót kiemelni környezetéből egyéni boldogulása, továbbtanulásának biztosítása érdekében, hogy nyugodt környezetben szakmát szerezhessen. (Ezen okból helyi lakos is lehet gyermekotthonban..) A kollégiumban elhelyezett tanuló érdekében a szaktanárok és osztályfőnökök, illetve a kollégiumi nevelők közötti kapcsolattartás formái: Rendszeres kölcsönös tájékozódás (telefonon, személyesen, ellenőrzőn keresztül. A kollégiumi nevelő részvétele a szülői értekezleteken, rendezvényeken. Az osztályfőnök „családlátogatása” a kollégiumban. XII. az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. XII./1. Ellenőrzés, mérés 1) Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

2) Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3) A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: 44

pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők , tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4).A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: o A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. o A szülőkkel való kapcsolattartásra. o A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. o A tanítási óra felépítése és szervezése. o A tanítási órán alkalmazott módszerek. o A tanulók ellenőrzése, értékelése. o A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. o Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. o A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. o Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. o A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. o A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. o A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. o Az etnikai program megvalósításában való részvétel. o A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. o A helyi tantervben és szakmai programban előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, a gyakorlati munkavégzésre. o Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. o A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, szakmai programja, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) A pedagógusok körében 45

Az iskolai klíma vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató. SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Kétévente) Felelős: igazgató. A pedagógusok értékorientációs vizsgálata.(Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató. b) A szülők körében A szülői elégedettség mérése: Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. Kérdőíves módszerrel a 6. és a 8., valamint a 10. évfolyamon és az első szakképző év végén.(Háromévente). Felelős: igazgató. c.) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos és középiskolai osztályokban. (Évente) Felelős: osztályfőnökök. A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején, 9. és 12. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: Olvasás, szövegértés: a 2., és a 4. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. Olvasás, szövegértés, nyelvi ismeret: az 5. a 7. és a 9. évfolyamon évente Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. Matematika: a 6. és a 8. 10. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők. Testi fejlettség (testnevelés): a 4. a 7. és a 9. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. Értékelés 46

1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, programés tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5.a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzik. b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: - Az óra célja és tartalma - Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? 47

Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól - ? Az óra tartalma - (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a tanulók életkori sajátosságának? -

Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? - Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? - Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? - Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? - Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? - Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? - A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? - Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? - Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? - Milyen a tanulók kapcsolata egymással? 48

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? - Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? - Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? - Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? - Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? - Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? - Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Az óra eredményessége - El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? - Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? - Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? - Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) - Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? A pedagógusok munkájának értékelése - A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. - Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? - A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? - Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? - Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? - A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? - Milyen a tanulók kapcsolata egymással? - A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? 49

-

Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?

Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? - Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége - El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? - Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? - Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? - Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) - Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? -

A vezetői feladatok ellátása. o A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. o A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? o Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. o Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. o A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. o Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. o A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. o A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. o A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. o Szakmai felkészültség. o Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) o Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. o Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. o Tudományos fokozat. o Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. o A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. 50

o A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. o Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. o Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. o A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. o A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. o A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. o 6.a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. 6.b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 7.a) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik. 7.b) Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik. A tanuló figyelme: koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres, képtelen a figyelemkoncentrációra. 51

megértése, felfogásmódja: gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors, de felszínes. emlékezése: könnyen, értelmesen jegyez meg, könnyen, mechanikusan jegyez meg, rosszul, nehezen jegyez meg. megfigyelőképessége: átfogó, lényegre irányuló, egy területen alapos, erősebb irányításra szorul. munkatempója: gyors, normál, lassú. fegyelmezettsége: önmaga fegyelmezésére képes, passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen, fegyelmezetlen, rendbontó. gondolkodása: fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, irányításra szorul, kissé lassú, összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes. érdeklődése: sokoldalú, tartós, egyoldalú, tartós, kialakulatlan, változó. tanulásmódja: könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, nehezen, kevés eredménnyel tanul. kifejezőkészsége: szóban fejlett, pontos, írásban fejlett, pontos, nehézkes, pontatlan. A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában törekvő, készséges, megbízható, gondos, hangulata szerint változó, felületes, megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő. társaival szemben: a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó. önértékelése: megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság, az önbizalom hiánya, belső gyengeség. érzelmi élete: vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, 52

szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő. akarati vonások: kitartó, szava álló, állhatatos, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésekre nem képes. reagálása jutalmazásra és büntetésre: tartósan, mélyen érinti, eredményes, kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, menti magát. 7.c) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza. XII./2. Minőségbiztosítás 1.) A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás, mely szerint az oktatásszolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében - egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változtatások alapvető célja partnereink elégedettségeinek növelése. 2.) Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. XIII. Oktatási eszközök, felszerelés ( lásd melléklet ) A tantermekben lévő padok, székek a tanulók életkorának megfelelő méretűek, de állaguk miatt már egy részüknél indokolt a csere, annak ellenére, hogy tanulóink vigyáznak rájuk. Az évek óta „szűkös” dologi költségvetési keret csak minimális fejlesztést, „tűzoltó” jellegű beszerzéseket tett lehetővé. A tanári asztalok, székek cseréje is időszerű.

A könyvtár nem rendelkezik elegendő tároló szekrénnyel, polcokkal., szakmai folyóiratok előfizetése nagyon korlátozott. Az audiovizuális eszközeink egy része elavult, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű- és minőségű oktatástechnikai felszerelés. Az ünnepségek műsorának hangosítására nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű hangosító berendezés. 53

A tantárgyakhoz szükséges eszközök, felszerelések elavultak, fejlesztésre szorulnak. A földrajzi térképek cseréjét folyamatosan végezzük, tekintettel az elmúlt évek változásaira. Ez nagy anyagi ráfordítást igényelt. A taneszközök egy részénél a tanulók anyagi helyzete miatt olyan eszközöket is iskolánknak kell beszerezni, amelyek más iskolában természetesen a tanulókra hárulnak /olló, ragasztó, rajz- és technika órákhoz szükséges felszerelés stb. /. Iskolánk jellegéből adódóan különös körültekintéssel kell a szemléltetőeszközöket és a segédanyagokat kiválasztani, hiszen tanulóink kognitív funkciói sérültek, s a tanulásban a szemléltetésnek, érzékeltetésnek, tapasztalásnak sokkal nagyobb szerep jut, mint ép társaik oktatásában. Ezért elengedhetetlen e segédeszközök beszerzése. A pedagógiai program megvalósításához, a kerettanterv követelmények teljesítéséhez szükséges eszközök jegyzékét lásd a mellékletben. XIV. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósítását. A negyedik, hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik. A nevelőtestület átfogóan elemezze legalább háromévente (2001-ben, 2004ben, 2007-ben) a pedagógiai programban leírtak megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék az iskola fenntartója tehet javaslatot

54

A szülők és a tanulók pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve a diákönkormányzat képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a szakértői véleményezés után a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az igazgató-helyettesnél a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,

Pedagógiai program része . Kötelező taneszköz-jegyzék Helyi tanterv

XV. Az iskola pedagógiai programjához csatolandó mellékletek Az iskola Alapító Okirata, határozat SZMSZ Jegyzőkönyv

55

XVI. A pedagógiai, szakmai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskola összevont diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bicske 2008 08. 30.. ………………………………….

……………………………….

A pedagógiai, szakmai programot a szülői munkaközösség véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt Bicske 2008. ,__08. 30..

…..………………………. a szülői munkaközösség

A pedagógiai, szakmai programot a nevelőtestület _2008. _08. 30.-án elfogadta. …

…

………………………………….. KT elnöke

……

……..………………………… igazgató

MELLÉKLET 56

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE /MEGYÉNEK LEADOTT LISTA/ NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK TANESZKÖZÖK Ssz. Megnevezés

Egység Van

Szükséges

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

db db db db db db db db kszl. db db db db db db kszl. ksz. db db db db kszl. db db db kszl. db db db db db

2 5 6 14 1 1 70 100 25 100 1 2 2 2 1 1 0 1 0 0 0 10 13 3 40 0 8 20 10 0 0

10 8 10 0 12 12 100 240 75 100 2 2 2 2 2 2 20 3 2 2 20 20 10 3 20 1 30 80 10 2 10

db kszl. db kszl. db

20 0 0 1 0

100 20 1 1 1

32 33 34 35 36

Diavetítő Írásvetítő Vetítőernyő CD rádiósmagnó televízió – teletexes Videomagnó műsoros videokazetta kötelező irodalom regények oktaró diapozitívek Bábok Paraván Betűsín fali betűtartó kirakható betűsorok képes betűkártya szótagkártya tanári építőjáték kéttányéros mérleg súlysorozattal összerakható köbméter összerakható köbdeciméter sík és térmértani modellező barátom a tört Számítógép Nyomtató szoftverek, tantárgyi oktató programok Comenius-LOGO sorozat történelmi földrajzi és biológiai falitérképek Olló asztali hegyező képsíkrendszer szemléltető eszköz sík és térmértani modellező készlet képzőművészeti és irodalmi képek, reprodukciók érzékelő társasjáték Terepasztal ásvány- és kőzetgyűjtemény meteorológiai mérőműszer

57

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

bőr – modell torzó – modell csontváz – modell Metronom Dallamkártyák Hangjegykártyák Ritmuskártyák zeneszerzők képei sorozat Hangvilla Építődoboz fémépítő készlet elektromos szerelőkészlet Szövőkeret Kerékpár elektromos kézifúró Sarokcsiszoló Szögbelövő Kompresszor fizika alapjai kísérleti készlet Elektroszkóp Faraday-kalitka elekrtovaria készlet optikai pad optikai építőszekrény Inga csatolt inga Torricelli-cső és tartozékai kémia tanulókísérleti eszközcsomag vízbontó készülék periodudos rendszer – táblai gázfejlesztő molekula modell készlet táblázat atomok jelöléséről,proton,neutron,elekrton számáról Ugrózsámoly Ugrószekrény Gyűrű tornapad Ugrószőnyeg rugós dobbantó magasugróléc – állvány Focilabda Mászókötél súlygolyó (különböző méretű) súlyzó sorozat – kétkezes

db db db db kszl. kszl. kszl. kszl. db kszl. kszl. kszl. db db db db db db kszl. db db kszl. db db db kszl. kszl. kszl. db db kszl. kszl.

1 1 1 0 1 1 0 1 0 0 0 5 7 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 2 20 20 20 20 1 1 1 1 1 5 1 1 10 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1

kszl. db db db db db db kszl. db db db kszl.

0 4 1 0 1 2 0 0 1 0 0 0

1 2 2 1 2 2 1 1 10 5 6 1 58

81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101

Méterrúd Szintetizátor Gereblye Ásó Kapa Lapát Seprű táblai egyenes vonalzó táblai háromszög vonalzó(45 és 60 fokos) táblai körző táblai szögmérő űrmérték sorozat tanári lyukas tábla és tartozékai dekorációs olló Telefax Szkener Internet csatlakozás Transzformátor mikrohullámu sütő Hűtőszekrény Szaklelárak eszközeinek folyamatos pótlása

db db db db db db db db db db db kszl. kszl. db db db db db db db

6 0 2 2 2 2 5 6 4--4 3 4 0 0 4 1 1 0 0 1 1 1

10 1 5 5 5 10 10 4 4--4 4 4 1 1 5 1 1 1 1 1 1 1

(audióvizuális, term.ismeret, matematika,napközis, földrajz történelem, magyar, alsós, ének, testnevelés, technika, informatika, irodai eszközök, foglalkoztatósok eszköz pótlása)

59

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 2 I./1. Az intézmény neve, mottója 2 I./2. Az alapítói okirat tartalma 2 1./3. Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképe 2 II. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eszközei, eljárásai 3 II./1. pedagógiai alapelveink 3 II/2. Az iskola célrendszere 6 II./2.1. A CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 7 II./3. Az iskola feladatai 8 II./4. Speciális módszerek, eljárások alkalmazása 8 III. Az iskolai képzés rendje 14 III./1. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten 14 III./2. A képzés szakaszai 15 III./3. nem szaktárgyi követelmények az egyes pedagógiai szakaszok végén 15 III./4. Képzési, szakképzési irányok 17 IV. Az iskola személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége 17 V. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 20 V./1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 21 V./2. diákönkormányzat 22 V./3. Hagyományok, rendezvények 23 VI. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 24 VII. az iskola tehetséggondozó, képességek kibontakozását segítő programja 26 VII./1. Tehetséggondozás tanórai keretekben 26

60

VII./2. tehetséggondozás Tanórán kívül 26 VII./2.1. A szakkörök szervezésének elvei 27 Vii./2.2. tantárgyi versenyek 28 VII./3. Etnikai pedagógiai program 29 VIII. tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 33 viii./1. gyógypedagógiai fejlesztési területek és feladatok az egyes pedagógiai szakaszokban 35 ix. az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 38 x. szociális hátrányokat enyhítő tevékenység 40 XI. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 42 xii. az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 44 XII./1. Ellenőrzés, mérés 44 XII./2. Minőségbiztosítás 53 xiii. Oktatási eszközök, felszerelés 53 XIv. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 54 Xv. Az iskola pedagógiai programjához csatolandó mellékletek 55 xvi. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 56 TARTALOMJEGYZÉK 56

61