IVANICH-TERV Dombóvár 7 éves fejlesztési programja

Dombóvár Város Önkormányzata

IVANICH-TERV 2014-2020 Dombóvár 7 éves fejlesztési programja

Készítette: Reflektor munkacsoport

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Tartalom I.

Bevezetés……………………………………………………………………….4

II.

Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere………………………..5 II.1. II.2. II.3. II.4.

2014-2020 2014-2020 2014-2020 2014-2020

tervezési tervezési tervezési tervezési

időszak időszak időszak időszak

az Európai Unióban………………..5 Magyarországon…………………….7 Tolna megyében…………………….9 Dombóváron…………………………9

III. Az Ivanich-terv célja……………………………………………………….10 IV. Helyzetelemzés………………………………………………………………11 IV.1. A város helyzetének bemutatása…………………………………...11 IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése………..13 IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok……………………..13 IV.2.2. Gazdasági környezet………………………………………14 IV.2.3. Társadalmi környezet……………………………………..17 IV.2.4. Kommunális infrastruktúra, lakás…………………….26 IV.2.5. Közlekedés, úthálózat…………………………………….27 IV.2.6. Intézményi ellátottság…………………………………….28 IV.2.7. Komplex mutató……………………………………………31 IV.3. SWOT-analízis………………………………………………………….32 V.

Dombóvár fejlesztési programjai a 2014-2020 tervezési időszakra………………………………………………………………………33 V.1. Dombóvári 424-es…………………………………………………….33 V.1.1. Kakasdombi program……………………………………………….33 V.1.2. Esterházy-park……………………………………………………….39 V.1.3. Főtér program…………………………………………………………47 V.1.4. Perekac………………………………………………………………….51 V.1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója ……………..54 V.1.6. Sziget-erdő fejlesztése……………………………………………….56 V.1.7. Konda-völgyi program……………………………………………….59 V.1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett kertek megőrzése és helyreállítása …………………………………………………....62 V.1.9. Pannon kertek…………………………………………………………65 V.1.10. Nyerges-erdő fejlesztése…………………………………………...67

2

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.2. Aktív Dombóvár………………………………………….…..……….69 V.2.1. Naperőműparkok……………………………………………………..69 V.2.2. Közvilágítás korszerűsítése…………………………………………72 V.2.3. Helyben termelt távhő……………………………………………….74 V.2.4. Panelprogram………………………………………………………….77 V.3. iDombóvár……………………………………………………………….78 V.3.1. Intézmények energetikai fejlesztése………………………………79 V.3.2. Könyvtár-Kincsestár………………………………………………….80 V.3.3. Gimnázium – tornaterem kialakítása…………………………….82 V.3.4. Hospice-ház…………………………………………………………….84 V.3.5. iDombóvár program…………………………………………….......86 V.4. Dombóváron át………………………………………………………...88 V.4.1. Intermodális csomópont kialakítása……………………………..88 V.4.2. Dombóvár-Gunaras elkerülő út megépítése……………………91 V.4.3. Kerékpárutak kialakítása (Tamási-Dvár-Sásd-Magyarhertelend-Orfű-Pécs; Dombóvár-Kaposvár; Kórház utcai kerékpárút, közvilágítás a Gunarasi kerékpárút mentén és burkolati rekonstrukció)……………………………………………92 V.4.4. Arany János téri csomópont……………………………………….94 V.4.5. Belterületi út- és járdafelújítások…………………………………95 V.4.6. Szent Gellért utca megnyitása……………………………………..96 V.4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése………………………...97 V.5. Fitt Dombóvár………………………………………………………….98 V.5.1. Szuhay-dombi sportközpont………………………………………99 V.5.2. Farkas Attila uszoda……………………………………………….101 V.5.3. Jam-csarnok fejlesztése…………………………………………..104 VI. Ütemterv……………………………………………………………………..105 VII. Költség terv………………………………………………………………...107 VIII. Foglalkoztatási terv………………………………………………………108

3

Ivanich-terv

I.

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Bevezetés

Nagy felelősség van a kezünkben. Ismét egy olyan fordulóponthoz érkeztünk, mely a lehetőségek tárházát, egy látványos és nagyléptékű fejlődés lehetőségét kínálja városunk számára. Ehhez azonban elszántságra, szakértelemre, sok munkára és nem utolsó sorban összefogásra van szükség. Arra, hogy merjünk kicsit másképp gondolkozni, mint eddig, hogy olyan dolgok születhessenek, melyek egy új korszakot nyithatnak Dombóvár történelmében. Volt már ilyen…Az 1900-as évek elején történt már forradalmi változás a gazdaságfejlesztésben, volt aktív közösségi élet… ez pedig egy olyan személynek volt köszönhető, aki nem félt a kihívásoktól, nem félt másképp gondolkodni. Ő Ivanich Antal volt. Ivanich Antal (1868-1942) Batéban született. Négy évig szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeténél, ahonnan mint gépmester szerelt le. Ódombóváron telepedett le és megalapította a járás első mezőgazdasági gépgyárát. Édesapjától megörökölvén, gőz-malom tulajdonos lett (Árpád utca), majd 1899-ben létrehozta a település első gőz- és kádfürdőjét. Legnagyobb vállalkozása a fürdő telephelyén (Jókai utca) működő villanytelep megépítése volt, melynek köszönhetően 1905. december 17-én felgyulladtak az első villanylámpák Dombóváron. Árammal látta el Dombóvár iskoláit, a községházát, a főszolgabíró épületet, a római katolikus nagy templomot, majd egyre több magánlakást is. A folyamatosan növekvő igényeket a Villamossági Részvénytársaság állandó fejlesztésekkel elégítette ki. 1927-ben rákapcsolódtak a távvezetékre, ezzel megindult az egységes, váltakozó áramú energiaszolgáltatás Dombóváron. 1929-ben részt vett a Főgimnázium energiarendszerének kivitelezésében.1 A gazdaság fejlesztése mellett igen aktív szereplője volt a helyi közéletnek is. Az Ipartestület elnöksége alatt létrehozta a mozit és az Iparos vendéglőt, a piacot pedig a nagyobb forgalom érdekében a Hunyadi térre költöztette. Vezetője volt a Dombóvári Önsegélyező Egyesületnek és igazgatósági tagja a Takarékpénztárnak. 1925-ben kormánytanácsos címmel tüntették ki.2 Reméljük, kívánják, tudjuk, hogy az Ő nevével fémjelzett városfejlesztési tervünk hasonló léptékű változásokat hoz majd Dombóvár számára a 2014-2020-as új uniós fejlesztési időszakban.

1

Dr. Pap Norbert szerk., Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. (Budapest Pannónia-Print Kft., 2010): 372. 2 dr. Kriston Vízi József, Ivanich-Udvar/Ház és Tabló avató (2012), http:// www.muemlekem.hu/blog/civertanlegifoto/176-ivanich-haz-avatojara. html

4

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

II. Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere II.1. 2014-2020 tervezési időszak az Európai Unióban Európai Uniós és hazai szinten is már több éve zajlik a 2007-2013-as időszakot felölelő tervezési szakaszt követő új, 2014-től 2020-ig terjedő tervezési ciklusra való felkészülés. Európai szinten több általános dokumentum készült el, melyek meghatározzák az új időszak fejlesztési irányvonalait, az elérni kívánt európai szintű eredményeket. Az egyes célok, eredmények, természetesen tagállamonként eltérőek, de összességében a dokumentumokban meghatározottak azok a prioritások, melyek előre viszik Európát, segítvén kilábalni a gazdasági válságból, egy versenyképesebb, magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdasági környezetet teremtve. A legfontosabb és az új fejlesztési időszakot legmeghatározóbb dokumentum az Európa 2020 Stratégia. „A stratégiát 2010 júniusában fogadták el az EU-tagországok állam- és kormányfői. A dokumentum konkrét célok formájában fogalmazza meg, mit kell még ebben az évtizedben megvalósítani a foglalkoztatás, az oktatás, az energiafelhasználás és az innováció tekintetében annak érdekében, hogy felszámoljuk a pénzügyi válság hatásait, és Európát visszavezessük a gazdasági növekedéshez vezető útra.”3 „Az Európa 2020 Stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: – Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Az intelligens növekedés azt jelenti, hogy erősítjük a jövőbeli növekedésünk alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez a következő elemek fejlesztése szükséges: innováció; képzés, oktatás és élethosszig tartó tanulás; digitális társadalom. – Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, Európa vezető szerepének kihasználása az új folyamatok és – többek között környezetbarát – technológiák fejlesztéséért folyó versenyben, az uniós hálózatok felhasználása, valamint vállalkozásaink versenyelőnyének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. A fenntartható növekedés megvalósításához az alábbi területeken szükséges beavatkozni: versenyképesség; éghajlatváltozás elleni küzdelem; tiszta és hatékony energia. – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Az inkluzív 3

Európai Bizottság, Európa 2020 – Fontos dokumentumok, Európa 2020 Stratégia (2013), http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm

5

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Ehhez kapcsolódóan az alábbi területek fejlesztése szükséges: foglalkoztatás, szakképzettség szegénység elleni küzdelem.”4 A könnyebb átláthatóság érdekében kiemelésre került az a 11 tematikus célkitűzés, melyek fejlesztése, támogatása elengedhetetlen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. Ezek a következőek: „(1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.”5

4

Európai Bizottság, Európa 2020 Stratégia (2010), http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF.: 11-20. 5 Európai Bizottság, Módosított javaslat Az Európai Tanács és Parlament rendelete…(2012), http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0496:FIN:HU:PDF.: 29.

6

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

II.2. 2014-2020 tervezési időszak Magyarországon Az Európai Unió illetékes szervei 2011-től biztosítják minden tagállam számára a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus tervezéséhez szükséges információkat. Az egyik legfontosabb irányelv, hogy a fejlesztések szoros kapcsolatban álljanak az Európa 2020 Stratégia céljaival. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kialakításra kerülő új finanszírozási rendszernek köszönhetően szűkülni látszik a tagállamok szabadsága a forrás-felhasználás terén. Az újdonságok:  Közös szabályok kerülnek kiírásra több Alap kapcsán is, mellyel cél a programozás egységesítése.  A tagállamoknak a tervezést az Európa 2020 Stratégia célrendszeréhez igazodva kell végezniük.  Lehetővé válik majd, hogy egy Operatív Program egyszerre több Alapból kerüljön finanszírozásra.6 A fentieknek megfelelően már hazánkban is évek óta zajlik a „háttérmunka”, azoknak az alapdokumentációknak a kidolgozása, melyek meghatározó szerepet játszanak majd a következő fejlesztési periódusban. Az első dokumentum a Partnerségi Megállapodás, mely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. „Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle – a fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett ún. 11 tematikus cél jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező magyar nemzeti célrendszerekből vezessük le, ezért a PM dokumentumban helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Így különösen fontos az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció is.”7 A Partnerségi Megállapodás végleges változatának elfogadás 2013 decemberében várható. Az elfogadásra váró tervezet, „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra” címmel az alábbi linken megtekinthető: http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_2013070 1.pdf. Hazánk másik alapdokumentuma az Országos Területfejlesztési Koncepció. Az OTFK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014–2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait és megalapozza a 2014-2020-as fejlesztési prioritásokat. Bár

6

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, A 2014-2020-as tervezési időszakra való szakmai felkészülés (2012),http://www.nth.gov.hu/felkeszules_eu-2014-20/index.html 7 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Partnerségi Megállapodás (2013), http://www.nth.gov.hu/pm/index.html

7

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

a Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, magában foglalja az Európa 2020 Stratégiához illeszkedő, hazai prioritásokat is.8 A fenti követelményeknek megfelelően az Országos Területfejlesztési Koncepcióban rögzített fejlesztési irányvonalakkal, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban kijelölésre került hazánk fő nemzeti prioritásai, operatív programjai, melyek a következők:  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Az OP célja a térségek gazdasági növekedésének és foglalkoztatás bővítésének segítése. Az OP rögzíti továbbá az önkormányzati kompetenciákba eső fejlesztési szükségletek kielégítésének kereteit, kiemelt törekvése a helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása. A program a térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztések támogatását célozza. A támogatható célkitűzések közé tartoznak például: Befektetők és a lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása; Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése; Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés.  Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) Az OP célja a Kkv-k támogatásán keresztül az ország foglalkoztatási rátájának javítása, új munkahelyek létrehozásával, illetve a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésével. Az OP célkitűzései között így szerepel: Kkv-k támogatása; K+F; képzés.  Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Az OP célja az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, többek között olyan célkitűzésekkel, mint: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések; Energiahatékonyság növelése megújuló energiaforrások alkalmazásával.  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az OP célja az integrált közlekedésfejlesztés, melynek egy fontos elemét képezi a Fenntartható városi közlekedés fejlesztés célkitűzés.  Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az OP a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket tartalmazza. Például: Foglalkoztathatóság fejlesztése; egészségtudatosság növelése.  Vidékfejlesztési Program (VP)  Magyar Halgazdálkodási Program (MAHOP) 8

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Területfejlesztési Koncepció munkaközi változat (2013)

8

Ivanich-terv



Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

II.3. 2014-2020 tervezési időszak Tolna megyében A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává, valamint a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A fenti változások a korábbi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igényelték, amelynek első lépése a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése volt. A megyei koncepció a helyi adottságokra, sajátosságokra, megoldásra váró feladatokra alapozva meghatározza a megye fő fejlesztési prioritásait a 2014-2020-as időszakra, természetesen biztosítva a magasabb szintű, az elkövetkező évek meghatározó jelentőségű dokumentumaihoz (OTFK, Európa 2020 Stratégia) való illeszkedést. A megye jövőképe: „Otthon lenni Tolna megyében”, ami azt jelenti, hogy a tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek, aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt. Dombóvár több aspektusban is megemlítésre kerül: örökségvédelem (Gólya-vár, Kossuth szoborcsoport), közlekedés (kerékpárút), logisztika, K+F, termál- és gyógyturizmus. A dokumentum a www.tolnamegye.hu oldalon megtekinthető. II.4. 2014-2020 tervezési időszak Dombóváron Dombóvár Város Önkormányzata a magasabb tervezési szintekhez hasonlóan már időben elkezdett felkészülni az új lehetőségekkel teli 2014-2020-as tervezési időszakra. Első lépésként 2013 októberében megalapította a Reflektor munkacsoportot, melynek feladata az elkövetkező tervezési időszakra történő fejlesztési lehetőségek, projekt kezdeményezések összegyűjtése, kidolgozása, véleményezése. A csoportban helyet kap minden olyan területfejlesztési szakember, pályázatíró, építész és egyéb szakértő (kultúra, szociális szféra, sport, környezet- és természetvédelem), aki munkájával és szaktudásával hozzá tud járulni egy magasabb színvonalú, teljesebb fejlesztési terv kidolgozásához. A csoport munkáját a helyi projekt elképzelések összegyűjtése mellett a megyei szintű fejlesztési dokumentum (koncepció) kidolgozásához szükséges információ-szolgáltatással, a koncepció véleményezésével kezdte. Ezt követően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében finanszírozható projektekhez készítettek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési-, kistérségi fejlesztési-,

9

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

valamint az ágazati OP-khoz kapcsolódó részprogramokat, majd a helyi erőforrásokra összpontosítva, a magasabb szintű dokumentumokhoz való illeszkedés figyelembevételével kidolgozta Dombóvár város 20142020 tervezési időszakra szóló fejlesztési tervét, az Ivanich-tervet. 2013 decemberére készült el az Ivanich-terv munkaváltozata, melyet ezt követően széleskörű társadalmi egyeztetésen kíván véleményeztetni a munkacsoport, hogy aztán 2014 januárjában letegye az asztalra a város intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztését biztosító tervgyűjtemény végleges változatát.

III. Az Ivanich-terv célja Az Ivanich-terv célja, Dombóvár gazdasági, társadalmi, környezeti adottságaira alapozva, a város adottságaiból és szükségleteiből kiindulva, egy olyan fejlesztési kataszter létrehozása, mely elemeinek megvalósításával lehetővé válik Dombóvár intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztése. Ennek hatása gazdaságélénkítés, foglalkoztatási helyzet javulása, élhetőbb környezet és kiegyensúlyozottabb, elégedettebb lakosság formájában mutatkozik majd meg.

10

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

IV. Helyzetelemzés IV.1. A város helyzetének bemutatása Dombóvár város közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, annak 2. legnagyobb városa, állandó lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 19.494 fő volt. A három megye találkozásánál fekvő település vonzáskörzete messze túlterjed a megye határain, amely köszönhető annak is, hogy a város a dél-dunántúli régió középpontjában helyezkedik el. A 311/2007 (X.17.) Kormányrendelet alapján „hátrányos helyzetűnek” minősített dombóvári kistérség központja. Dominanciáját tovább emeli, hogy 2013. január 1-jétől a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet értelmében járási központ is. A hozzátartozó kistérség további 15 települése: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. A kistérség lakónépessége 32.489 fő (KSH 2011.). Dombóvár jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A Budapest-Pécs és a Budapest-KaposvárGyékényes fő vasútvonalak kereszteződési pontja. A főváros IC-vonattal 2 órán belül elérhető, míg a gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. Kedvező közúti megközelíthetősége is, a városon halad át a 61. számú főút, mely összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba. A 611. számú út pedig a Dombóvárt köti össze Péccsel.

Forrás: IVS

11

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A demográfiai folyamatokra Dombóváron is – hasonlóan az országos átlaghoz – a népesség fogyása jellemző. Lakosságszáma a 2011.évi KSH adatok alapján 19.494 fő volt, mely az utolsó hat évre visszavetítve 3,8%os visszaesést jelent. Állandó népessége 10 év alatt közel 7%-os csökkenést mutatott, a 2011. évi adatok alapján: 19.621 fő. A város lakosságának átlagéletkora egyre magasabb értéket mutat, melyet a lakosság öregedési indexe igen jól tükröz. Lakónépesség (fő) 20400

20200

20000

19800

19600

19400

19200

19000

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH

A Dombóvári Járás Munkaügyi Kirendeltségének legfrissebb adatai alapján a városban 191 fő álláskeresőt tartottak számon. Az álláskeresés sikertelenségének legfőbb oka a megfelelő iskolai végzettség, a keresletnek megfelelő szakképzettség hiánya. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 9,24%-a (Forrás: Járás Munkaügyi Kirendeltség Dombóvár, 2013. október 20. ). A 2011-es adatok szerint még mindig az ipari vállalkozások száma a meghatározó, de jelentős a szolgáltatási szektor jelenléte is, míg a mezőgazdasági területen működő vállalkozások száma igen csekélynek mondható, bár meg kell jegyeznünk, hogy a regisztrált őstermelők száma ma már meghaladja a 400-at. Az egyéni és társas vállalkozások számát tekintve enyhe csökkenés figyelhető meg. A város vonatkozásában meg kell még említenünk a termál- és gyógyturizmust. Az elmúlt évek nagyléptékű beruházásai fellendítették a stagnáló idegenforgalmat a településen.

12

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok Dombóvár településszerkezetében kedvező vonás, hogy a városban jelentősek a zöldterületek (171,6 ha) és megfelelő nagyságú parkokat találunk. A központi normák alapján egy városon belül 21-31 m2/fő zöldterület szükséges közpark, lakókert, sportterület céljára. 2 Dombóváron ez az érték 30 m /fő. A legkiterjedtebb zöldfelület a Konda-patak és környéke (50.000 m2), mely Dombóvárt és Újdombóvárt köti össze. A belterületi mérleg szerint a zöldterületek nagysága 171,6 ha. Ebből közpark 23 ha, zöldterület intézmény (intézmények közelében lévő zöldterületek, sportpályák) 61,1 ha, belterületi erdő 89 ha. A külterületi mérlegben az erdőterületek nagysága 1536 ha, amelyből gazdasági erdő 227,5 ha, véderdő 1232 ha, közjóléti erdő 76,5 ha. Kiterjedt, mintegy 400 hektár eddig hasznosítatlan terület található Kapos folyó völgyében, melyek vizes, főként tőzeg- és lápterületek. Az önkormányzat igen nagy hangsúlyt fektet a rendelkezésére álló természeti környezet védelmére és fejlesztésére, helyi rendeletben szabályozza a természetvédelmi területeket és értékeket. A város felszín alatti természeti kincse a magas flourid tartalommal rendelkező alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz. Dombóvár területén több tó is található, melyek fontos közösségi funkciót töltenek be. A nagyobb kiterjedésű az 53 hektáros, 7 km hosszú Tüskeitó, melyet a Konda patak feltöltésével és egy völgyzáró gát segítségével alakítottak ki. A kisebb kiterjedésű a számos rekreációs funkciót ellátó Szállásréti-tó.

13

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A város természeti környezetének védelme mellet éppoly fontosnak tartja az épített környezet védelmét és megóvását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több építészeti értéket nyilvánított műemlékké az elmúlt években: Római Katolikus templom – Arany János tér ; Szent Háromság szobor – Arany János tér; Szent Flórián szobor – Erzsébet utca; Gólyavár; Földvár, lakótorony és téglaégető kemence – Sziget-erdő; Kossuth szoborcsoport; Korona szálló; Zsinagóga; MÁV lakóházak – Gyenis Antal utca 6-8-1012.; Illyés Gyula Gimnázium épülete; Jókai u. 13. Ezek megóvás a felelős és igen fontos feladat, ami külső erőforrások bevonását igényli. Számos helyi védelem alatt álló épület is található településszerte, melyek közül számos, a helyi védelem alatt álló épületek felújítására kiírt pályázatnak köszönhetően megújult és tovább gazdagítja a település épített örökségeinek sorát. IV.2.2. Gazdasági környezet Dombóváron a vállalkozási kedv az elmúlt években szinte változatlan maradt. Év 2008 2009 2010 2011

Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2072 2090 2163 2222

Regisztrált társas vállalkozások száma 689 695 697 643

Működő egyéni vállalkozások száma 996 939 934 -

Működő társas vállalkozások száma 488 490 482 Forrás: KSH

A legutolsó adatok alapján a regisztrált egyéni vállalkozások száma 3%kal nőtt, míg a regisztrált társas vállalkozások száma 8%-kal csökkent. Ez a mutató inkább a vállalkozási hajlandóságot tükrözi - arra vonatkozóan nincs adat, hogy ebből hány százalék az úgynevezett kényszervállalkozás. A KSH 2011-ben nem szolgáltatott adatot a működő vállalkozásokról, pedig ez az a mutató, mely jól reprezentálja a városban folyó tényleges gazdasági tevékenységet. A legutóbbi, 2010-es adatok alapján elmondható, hogy a regisztrált vállalkozásoknak több mint 57%-a 14

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

nem életképes, míg a társas vállalkozások esetében ez valamivel kedvezőbb 30,8%. A településen működő vállalkozások ágazati megoszlása az évek során nem változott. Még mindig az ipari, illetve a szolgáltató szektorokban működik a legtöbb vállalkozás. A mezőgazdasági vállalkozások száma minimális, az őstermelők száma viszont figyelemre méltó (412). Gazdasági szerkezet 500 412 400

346

Mezőgazdaság 267

300

Ipar Szolgáltatás

200 100

Őstermelő 30

0

Forrás: KSH

A város számára befolyt iparűzési adó mértéke és a fizető vállalkozások száma az utóbbi négy évben egyenletes kismértékű csökkenést mutat. Kivételt képez a 2010. év, amikor is az IPA bevétel mintegy 100 millió forintos visszaesést mutat. Ennek oka, hogy 2010. január 1-től az iparűzési adó beszedését megvonták az önkormányzatoktól és azt az APEH-nek adták át. Az év folyamán végül az eredeti állapot visszaállítása történt, de az önkormányzatok már nem kapták meg a nem hozzájuk befolyt IPA-t. Ez okozza a 100 millió forintos hiányt.

800

748

600

532

733

730

710

593 495

457

459

400 245,7 200 0 2002

2009

befizetett iparűzési adó (millió forint)

2010

2011

2012

iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport

A város gazdaságának fontos részét képezi a gyógy- és termálturizmus. Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia már 2007-ben is országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településként definiálja Dombóvár-Gunarast. Azóta számos nagyléptékű fejlesztés történt a területen. Napjainkra a fürdőtelep három meghatározó 15

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

„eleme”: a fürdő, a Gunaras Resort Spa Hotel*** és az Európa Hotel. Mind magántulajdonban vannak, de a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó a városhoz folyik be. Ennek mértéke a Gunaras Resort Spa Hotel**** megnyitását (2012.) követően jelentősen, közel 30%kal megemelkedett.

13610000

14000000 12000000

9761000

10000000 8000000

5646000

6000000 4000000

3920000

2000000 0 2009

2010

2011

2012

Idegenforgalmi adó Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport

Dombóvár K+F tekintetben nem rendelkezik jelentős potenciállal. Mind a K+F ráfordítás, mind pedig a K+F-hez kapcsolódó foglalkoztatás a Kaposszekcső közigazgatási területén található Kapos Innovációs Központban realizálódik. A vállalkozások versenyképességének meghatározó tényezője innovációs képességük. Dombóvár esetében sajnos elmondható, hogy még napjainkban is igen alacsony fokú az innovációra való hajlandóság. Az elkövetkező fejlesztési időszakban az eddiginél is kiemeltebb szerepet kap a gazdaságfejlesztés, hiszen a fejlesztési források 60%-a közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell, hogy szolgálja majd. A jövőben olyan fejlesztésekre nem lesz lehetőség, amelyhez nem párosul valamilyen gazdasági szerkezetátalakítás, nem járul hozzá a gazdaság fellendítéséhez és ezen keresztül a munkahelyteremtéshez. Bár az önkormányzatoknak nem feladatuk sem a gazdaságfejlesztés, sem pedig a munkahelyteremtés, felelősségük mégis vitathatatlan, hiszen „hatáskörükön belül, a rendelkezésükre álló eszközökkel” olyan kedvező környezetet tudnak teremteni, mely hozzájárul a település gazdasági életének fellendüléséhez. Kapcsolatban állnak és segítik, ösztönzik azokat a helyi szervezeteket, intézményeket, melyek a kívánt segítséget megadhatják a vállalkozások számára. Dombóvár esetében ezek a kkvkat segítő szolgáltatások a következők:

16

Ivanich-terv

 



Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Vállalkozói tanácsadás, pályázatírás, menedzselés. A tevékenységet a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás végzi. Vállalkozói fórum működtetése. A fórum keretében a kkv-kat az aktuális legfontosabb információkkal látják, úgymint: adóváltozás, pályázati lehetőségek. A vállalkozói fórumot a Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. Inkubációs tevékenység, vállalkozói tanácsadás, pályázatírás és menedzselés, innovációs kezdeményezések felkarolása. A tevékenységet a Kapos Innovációs Transzfer Központ NKft. végzi.

Fontos szem előtt tartani, hogy az elkövetkező időszakban is a gazdaságfejlesztés fő szereplői a helyi, kezdeményező és az új kihívásokra gyorsan reagálni képes, fejlesztési tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások lesznek.

IV.2.3. Társadalmi környezet Demográfiai adatok A lakónépesség a Dombóváron lakóhellyel, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, illetőleg Dombóváron tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát mutatja. A lakónépesség 2011-ben 19.494 fő volt. Az állandó népességbe a Dombóváron bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A 2001-es népszámláláskor Dombóvár állandó népessége 21.004 fő volt, a 2011. évi adatok alapján 19621 fő. Ez 10 év alatt közel 7 %-os csökkenést jelent. Ennek oka a város lakosságának természetes fogyása, mely annyit jelent, hogy a halálozások száma – Dombóvár esetében jelentősen - meghaladja az élve születések számát. Élve születések száma Halálozások száma

2008

2009

2010

2011

153

165

121

134

267

264

284

266 Forrás: KSH

17

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A település állandó lakosságának körében a 65 év feletti korosztály tekintetében kiegyensúlyozottnak mondható a nők-és férfiak aránya. Az állandó lakosság 53%-a nő, 47%-a férfi.

70% 60% 50% 40% Férfi Nő

30% 20% 10% 0% 0-14 év

15-17 év

18-59 év

60-64 év

65 év felett

Forrás: KSH

A város gazdasági fejlődése szempontjából is fontos tényező, annak „aktivitási potenciálja”, munkaképes korú lakosságának aránya. Ezt jól tükröző mutató az úgynevezett öregedési index. Mint azt a mutatószám is jelzi – 100 feletti érték - Dombóváron az idős lakosság van túlsúlyban.

Öregedési index (%) 180,0%

160,0%

140,0%

120,0%

100,0%

80,0%

60,0%

40,0%

20,0%

0,0%

2001

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH

18

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011

3330 3360 3433 3434 3488

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2104 2577 2552 2463 2394

2013.12.

Öregedési index (%) 158,3% 130,4% 134,5% 139,4% 145,7% Forrás: KSH

A város lakosságszámát nemcsak a születések és a halálozások befolyásolják, hanem a városba költöző, illetőleg a Dombóvárról elköltöző személyek száma is. A belföldi vándorlások rendelkezésre álló adataiból megállapítható, hogy városunk vonatkozásában az elvándorlás a jellemzőbb, 2008-ban 34 fővel többen hagyták el a várost, mint ahányan ideköltöztek, 2011-ben ez a szám már 42 (állandó jellegű idevándorlás: 345 fő, elvándorló 396 fő). 2009-ben 28 fővel, 2010-ben 22 fővel többen költöztek más településre, mint ahányan a városunkat választották lakóhelyüknek. Az elvándorlás oka legtöbb esetben a munkalehetőség, valamint a tanulmányaik miatt elkerült diákok nem térnek vissza városunkba. Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0

2008

2009

2010

2011

-5

-10

-15

-20

-25

-30

-35

-40

-45

Forrás: KSH

19

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A lakosságszám alakulásához szükséges megismerni és megvizsgálni a természetes szaporodás eredményeit is. Természetes szaporodás (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 -50

2008

2009

2010

2011

-100 -150 -200

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás

Forrás: KSH

2008-ban 114 fővel több halálozás (267 fő) volt, mint születés (153 fő), 2009-ben a természetes szaporodás -99 fő volt, 2010-ben pedig kiugróan magas -163 fő (284 halálozásra, 121 születés jutott). Foglalkoztatottság Mint azt az előzőekben láthattuk Dombóvár lakossága öregedő struktúrát mutat. Ennek megfelelőn évről-évre egyre kevesebb lesz a gazdaságilag aktív (15-64 év) népesség aránya is. 2011-ben a Dombóvár lakosságának 70%-a tartozott a gazdaságilag aktív népességhez. A település munkanélküliségi rátája az utóbbi pár évben nem mutatott változást, értéke még mindig az országos (11,15%) és a vidéki átlag (11,63%) alatt van, a KSH 2010. évi adatai alapján.

20

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

10 8

9,4

9,5

2013.12.

9,1

7,1

6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

Munkanélküliségi ráta

Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek száma a 2009 és 2010-es években mintegy 25%-os emelkedést mutatott, majd 2011-ben 6%-kal csökkent. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is ezt a tendenciát követi. Az adatok alapján elmondható, hogy a munkanélkülivé válók legalább fele tartósan benne is ragad ebben az élethelyzetben. 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekhez képest (%)

2008

2009

2010

2011

51,8

55,5

58,8

47,4

Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása éveken át azt a tendenciát mutatta, hogy főként a 21-25 év, a 31-35 év, valamint az 5155 év közöttiek soraiból kerül ki a legtöbb munkanélküli. 2012. évi KSH adatok alapján azonban elmondható, hogy a munkanélküliek közel egyharmada a fiatal felnőttek soraiból kerül ki.

21

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

12%

2013.12.

2% 3% 0% 17%

12% 14% 15% 13%

12%

-20 év

21-25 év

26-30 év

31-35 év

36-40 év

41-45 év

46-50 év

51-55 év

56-60 év

61- év

Forrás: KSH (2011)

Iskolai végzettség alapján az alacsony és középiskola szintű végzettséggel rendelkezők közül kerül ki a munkanélküliek többsége. A legnagyobb problémát a szakmunkás végzettséggel rendelkezők jelentik, akiknek egyharmada az iskola befejezését követően nem tud elhelyezkedni. A szakképzés nincs összhangban a helyi kereslettel.

2% 4%

0% 30%

33%

8 ált. kevesebb 8. ált. szakmunkás szakközép, gimi főiskola egyetem

31%

Forrás: KSH (2011)

Civil élet, közművelődés A Dombóváron működő civil szervezetek száma a város lakosságszámához mérten nagynak tekinthető. Az 1000 lakosra jutó szervezetek száma az országos átlagnál (5,8%) is magasabb 6,4 %-os értéket mutat. A 2012. évi cégnyilvántartási adatok alapján dombóvári székhelyű bejegyzett társadalmi szervezetek (alapítványok és egyesületek) száma 125. Ezek közül 80 egyesület és 45 alapítvány működik jelenleg a 22

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

városban. A szervezet-alapítási kedv az utóbbi években is jelentős, A szervezetek az alábbi tevékenységeket jelölték meg alakulásuk során:  Egészségügyi tevékenység: 12  Jogvédő: 2  Környezetvédelem: 3  Kulturális: 16  Oktatás: 10  Polgárvédelmi: 1  Sport: 35  Szabadidős/hobbi: 4  Szakmai, gazdasági, érdekképviseleti: 6  Szociális: 6  Településfejlesztési: 3  Egyéb: 24 Dombóváron számos olyan szervezet is működik, amely egy-egy országos vagy megyei szervezet helyi csoportja, klubja. A szervezetek körülbelül fele az, ami valamilyen kapcsolatot ápol az önkormányzattal és működéséről adatot szolgáltat. Az együttműködés színterei: Civil Tanács, közös rendezvényszervezés, Civil díj. A civil szervezetek bevételeik túlnyomó része valamilyen támogatásból (önkormányzati, pályázati) származik. Az önkormányzat költségvetésében évről-évre egy bizonyos összeget (Civil Keret) különít el a városban működő civil szervezetek támogatására. Dombóvár Város Önkormányzata 2012-ben készítette el Civil Koncepcióját. Támogatás (millió Ft) Szervezet (db)

2010

2011

2012

5,9

5,3

5

33

35

31

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal

Dombóvár Város Önkormányzata 20/2004.(IV.28.) sz. „A helyi közművelődési feladatok ellátásáról” szóló rendeletében határozta meg a közművelődési feladatellátás kiemelt céljait, amelynek intézményrendszere az alábbi: - Művelődési Ház NKht. - Városi Könyvtár - DOKK - Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Közösségi Házak: Szőlőhegyi Közösségi Ház, Szent Imre Közösségi Ház, Újdombóvári Közösségi Ház, Német Közösségi Ház, Roma Közösségi Ház, Civil Iroda, GYIÖK Iroda - Múzeumok: Fekete István Múzeum, Helytörténeti Múzeum, Természettudományi bemutatóterem, Vasúttörténeti Múzeum, DÖPTE bázis.

23

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az önkormányzat az aktív civil élet mellett kiemelten fontosnak tartja a városra egykor jellemző intenzívebb kulturális élet visszaállítását és az ahhoz szükséges feltetételek megteremtését. 2008-ban készült Kulturális Koncepciójának felülvizsgálata és aktualizálása időszerű feladat. Sport A sport általános megítélése Dombóváron pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú minden területe: az óvodaiiskolai testnevelés, a szabadidősport, a versenysport és az utánpótlásnevelés is. Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés – életkortól függetlenül – pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Az egészség megőrzése szempontjából - és éppen ezért - kiemelt szerepet tölt be a munkavállalás és a munkában való teljesítés terén is. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013 októberében fogadta el a 2013-2018 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciót, melynek kiemelt területei, fejlesztési irányai a következők:  A dombóvári sportegyesületek önkormányzati támogatásának fenntartása és biztosítása, működésük és tevékenységük segítése az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények és a DVMSE sportingatlan térítésmentes biztosításával.  Az egykori MÁV sportingatlan térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételével a létesítmény városi sportközponttá történő alakítása.  A Katona József utcai sporttelepen működő egyesületek áthelyezésének előmozdítása a DVMSE sporttelep területére. A szakmai követelményeknek való megfelelés érdekében a szükséges átalakítások megindítása.  Utánpótlás-nevelés tehetséggondozása, az elért eredményességi szint fenntartása, javítása, eredményes sportolóink megtartása.  Óvodai tornaszoba fejlesztése, tárgyi feltételek korszerűsítése, óvónők szakmai képzésének elősegítése.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által tervezett épületfelújításokhoz, építkezésekhez történő tulajdonosi hozzájárulás biztosítása, hozzájárulás a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtéséhez.  Nagy tömegeket megmozgató szabadidősport rendezvények támogatása, olyan programok ajánlása, melyek több generációs családok számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget.  Szabadtéri sporteszközök beszerzésére irányuló pályázatok keresése.  Edzői utánpótlás program kidolgozása.

24

Ivanich-terv



Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Újszerű sportágak népszerűsítése.

A sport kapcsán két fontos tényezőt kell megvizsgálni. A létesítmény ellátottságot és a finanszírozási rendszert. Dombóváron a város sportéletéhez viszonyítva a létesítményhelyzet képes lenne az igények kielégítésére, a létesítmények 80%-a önkormányzati tulajdonban van, azok működtetéséről, karbantartásáról, felújításáról az önkormányzat gondoskodik, amelynek összege lassan meghaladja a költségvetés adta lehetőségeket. Önkormányzati tulajdonában lévő sport létesítmények, helyszínek:  Óvodai- iskolai tornatermek  József Attila tanuszoda  JAM - sportcsarnok  Kerékpáros ügyességi pálya  Salakos focipálya  Strandröplabda pálya  U-alakú csarnok, ökölvívó és ju-jutsu terme  Katona József utcai sporttelep  Idősek játszótere  Kneipp ösvények További Dombóvár Város Önkormányzata által működtetett sportpályák, sportolásra is alkalmas egyéb kiemelt területek:  DVMSE (Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Kht.)  Kertváros: Gyöngyvirág krt. – Labdarúgó pálya, kosárlabda pálya, aszfaltos futókör  Kis-Konda patak völgye - Nordic Walking playa  Gunaras: Madársisak Ösvény; Camping étterem melletti teniszpályája; Kneipp-ösvény; Kerékpárút  Újdombóvár: III. utcai labdarúgó pálya; VI. utcai labdarúgó pálya; Városi kórházhoz épült teniszpályák; Láng sporttelep.  Szőlőhegy: Füves labdarúgópálya; BMX pálya; Salakos sportpálya, tekepálya; Nordic Walking pálya A város területén emellett még számos, egyesületi, illetve privát fenntartású sportlétesítmény működik: fitness termek, Spartacus tekecsarnok, stb. A város az elmúlt években elismerte és a lehetőségeihez mérten támogatta a sportegyesületek működését, a kiemelkedő sportesemények megrendezését, a szabadidő- és tömegsport rendezvényeket. Támogatta a diáksportot és utánpótlás-nevelést, üzemeltette a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, melyeknek térítésmentes, illetve kedvezményes

25

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

használatával további támogatást nyújtott a városi sportegyesületek, iskolai sportesemények számára is. Támogatás (millió Ft)

2010

2011

2012

40

45

60

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal

Nemzetiségek helyzete, külkapcsolatok Dombóváron az alábbi nemzetiségek találhatóak meg és rendelkeznek saját nemzetiségi önkormányzattal: német, horvát, örmény. A “legfiatalabb” szerveződés az örmény, mely identitásának bizonyítása még várat magára. Dombóvár testvérvárosai: Kernen im Remstal (Németország), Novi di Modena (Olaszország), Ogulin (Horvátország), Höganäs (Svédország), Vir (Horvátország). IV.2.4. Kommunális infrastruktúra, lakáshelyzet Dombóvár közmű-ellátottság tekintetében igen jó helyzetben van, köszönhetően a 2007-2013-as fejlesztési ciklus során megvalósult fejlesztésnek. Területén a vezetékes ivóvízellátás megoldott, a lakosság szinte teljes egésze rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A “Tiszta vizet mindenki poharába” ivóvíz-javító programnak köszönhetően a víz minősége jelentősen javult. A puszták ivóvíz-ellátása még megoldásra váró feladat. A település területén a vezetékes szennyvízhálózat kiépítésre került, az önkormányzat nem tervez további fejlesztéseket e téren. A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma a KSH 2011. évi adatok alapján 5369 lakás. A régi szennyvíztelep rekultivációját követően annak valamilyen formában történő hasznosítása célszerű lenne. A csapadékvíz-elvezetése részben nyílt árkokkal, részben pedig zárt csatornahálózaton keresztül történik. A város két “körzetében”, a Szuhay-dombon és a Szőlőhegyen állandó problémát okozó a belvíz elvezetési rendszerének megvalósítása szükséges. A városban 1997. évben épült ki a gázellátó rendszer, jelenleg a lakosságnak mintegy kétharmada már ezt, vagy a távhő-hálózatot használja.

26

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az elektromos áram és a telefonhálózat kiépítettsége teljes körű. A közvilágítás kérdése városszerte megoldott, de ledes energiatakarékos fényforrások alkalmazásával, az oszlopsűrűség növelésével megtakarítás és jobb eredmény, hatékonyabb működés érhető el. A Dombóváron található lakások többsége összkomfortos. A lakásállomány az elmúlt négy évben szinte változatlan maradt. 2011-ben a városban található lakások száma: 8438 volt. Az iparosított technológiával épült társasházak felújítása az önkormányzat, az állam és a lakosság hármas összefogásával, a panel-program keretein belül zajlott. Jelenlegi információink szerint a program a következő évben újraindul. Dombóvár hulladékgazdálkodását a Duna-Dráva hulladék-gazdálkodási program keretein belül oldja meg. A szemétszállítást az ÖKO-Dombó Kft. végzi. A volt szeméttelep rekultivációját követően, a városhatárban található nagy kiterjedésú terület hasznosítása célszerű lenne. IV.2.5. Közlekedés, úthálózat A város kedvező közúti és vasúti megközelíthetőségéről már esett szó. Befejezésre váró feladat a Dombóvár-Mágocs összekötő út hiányzó szakaszainak megépítése és bekötése a 6532 j. közútba. A város kezelésében lévő belterületi utak (74 km)9 és járdák (129 km) számos szakasza felújításra szorul. A legrosszabb állapotban lévő utak: Fő utca, Radnóti utca, VI. Utca, Ady Endre utca, Zrínyi utca, Széchenyi utca, Gyöngyvirág körút, Rózs F. utca, Sáfár László utca, Szent Gellért utca. A városi kerékpérút (7 km) viszonylag jó állapotban van, felújításra a Gunarasfürdőre vezető szakasz szorul. Dombóvár kerékpárúttal való összeköttetése Kaposszekcsővel megoldott. A forgalom és az útszakasz jellege miatt indokolt a Szőlőhegyet a 611-es úttal összekötő útszakasz mellett kerékpárút kialakítása. A város tömegközlekedése több területen is fejlesztésre szorul. Egyrészt a belterületi buszvárók vandálbiztos kialakítása szükséges, másrészt pedig a két nagyobb közlekedési pont (Vasútállomás, Hunyadi téri buszmegálló) olyan léptékű fejlesztése, hogy az megfeleljen a mai kor követelményeinek. A fedett várakozási lehetőség, a színvonalas tájékoztatás mellett célszerű a különböző közlekedési eszközök menetrendjének lehetőség szerinti összehangolása. 9

Utakkal kapcsolatos adatok forrása: MK NZrt. 2011

27

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A város területén található parkolók száma kielégítő, egyes napszakokban jelentkezik csak kisebb fennakadás (reggel és délután– óvodák, iskolák környékén). A városon belül a közlekedés biztonságosnak ítélhető, egyetlen veszélyesebb csomópont az Arany János tér, ahol öt becsatlakozó út találkozik. Ide közlekedési lámpa kihelyezése indokolt. IV.6. Intézményi ellátottság Dombóvár kistérségi központi szerepét jó intézményi ellátottságának is köszönheti. Intézményei nemcsak a város lakosságát, hanem annak vonzáskörzetébe tartozó települések lakosságának igényeit is kielégítik. Dombóvár egészségügyi, okatatás-nevelési, közigazgatási és kereskedelmi szempontból igen erős vonzást gyakorol környezetére. Egészségügy Dombóváron működik a szomszédos megyékbe is vonzáskörzettel rendelkező Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft., amely közel 70.000 fő járóbeteg- és fekvő ellátását biztosítja. Területi kötelezettsége Tolna megyében a dombóvári kistérség települései, Baranya megyéből pedig további 33 település tartozik ellátási területéhez. A 2011. évi KSH adatok alapján 380 kórházi ággyal rendelkezik. A kórház szülészeti osztályának fejlesztésére a város lakossága közel 5,5 millió forintot gyűjtött össze a Richter Egészségváros program keretében. A kórház épületével szemben helyezkedik el a járóbeteg szakellátó intézet, mely vonatkozásában a területi ellátási kötelezettség mintegy 90 ezer fő. A rendelőintézet két telephelyen működik, Dombóváron és Tamásiban. A város területén az alapellátást 8 háziorvosi körzet, 4 házi gyermekorvosi körzet, 5 fogorvosi körzet biztosítja vállalkozói formában. Ez az ellátás egészül ki 9 védőnői körzettel. Az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás valamennyi oktatási intézményben biztosított. A két fogászati rendelő központ munkáját számos magánpraxis egészíti ki. Rehabilitációs ellátás egyrészt a kórház épületében, másrészt pedig a kórház kihelyezett, és 2006-ban felújított gunarasi rehabilitációs osztályán (80 ágy) zajlik. Oktatás-nevelés Dombóvár oktatás-nevelési intézményekkel igen jól ellátott település. Közoktatási szerepének fenntartása kiemelt feladat, alapja egy versenyképes, intelligens, tudásalapú gazdaságnak. 28

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az oktatás-nevelés feladatellátás átalakult 2013-tól átalakult. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló, 2012. évi CLXXXVIII. törvényben, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak alapján az alapfokú oktatási intézmények és a középiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek 2013. január 1-től működtetésre és fenntartásra is. Az Apáczai Oktatási Központ megszűnt, az általános iskolák és középiskolák a KLIK-hez tartoznak. Önkormányzati feladatellátás az óvodai és a bölcsődei nevelés: Óvodák:  Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde o Erzsébet Óvodai Tagintézmény o Bezerédj Amália Óvodai Tagintézmény  Dombóvári Gyermekvilág Óvoda  Margaréta Református Óvoda Általános Iskolák:  Dombóvári József Attila Általános Iskola  Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola  Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Középiskolák:  Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium  Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium  Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium Az oktatás-nevelési intézmények közül az egykori Apáczai Oktatási Központhoz tartozó intézmények kerültek felújításra, de a többi intézményben szükséges felújításokat végezni, energetikai korszerűsítésük időszerű. Szociális ellátások Az Egyesített Szociális Intézmény mint Dombóvár város, Gyulaj és Szakcs községek Intézményfenntartó Társulásának intézménye gondoskodik a kistérségben az idősek és a hajléktalanok ellátásáról. Tartós bentlakásos elhelyezést Dombóváron, két telephelyen 100 fő, Gyulajon 18 fő, Szakcson 20 fő részére nyújtanak. Átmeneti elhelyezésre Dombóváron két telephelyen van lehetőség. Az engedélyezett férőhelyek száma összesen 20 férőhely. A bentlakásos intézmények ellátási területe a Többcélú Kistérségi Társulás településeire terjed ki. Nappali ellátás

29

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Gyulaj községben és Dombóváron két telephelyen működik. A bentlakásos intézményt fenntartó településeken megoldott az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Az „Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja működteti a 30 férőhelyes nappali ellátásként az Idősek Klubját, irányítja jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait, (kistérségi) a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást 8 gondozási körzetben. A „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ tevékenységi körébe tartozó feladatok: a házi segítségnyújtás, családsegítés, tanyagondnoki szolgálat, pszichiátriai betegek közösségi gondozása, gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona és a helyettes szülői hálózat működtetése. A „Reménység” Napközi Otthon feladata a kistérség érintett lakossága számára a felzárkózást, integrációt segítő a korai fejlesztési feladatok ellátása, a fogyatékos személyek nappali gondozása és a fejlesztő felkészítés elvégzése. STÉG Iroda. A szociális háló legújabb intézménye. A 2013 novemberében alakult szervezet feladata a leszakadt társadalmi rétegekkel kapcsolatban álló szervezetek munkájának koordinálása, segítése. A szociális háló Dombóváron jónak mondható intézményi háttérrel működik, központja a Kinizsi utcában került kialakításra. Vonzáskörzete a kistérség településeire terjed ki. Megoldandó feladata a hajléktalan ellátás központosítása, a nappali melegedő, a népkonyha és az éjjeli menedékhely egy területre történő költöztetésével. Közigazgatás 2013. január 1-jétől a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet értelmében járási központ (Dombóvári Járási Hivatal) is. A hozzátartozó kistérség további 15 települése: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. A 2012. évi XCIII. Törvény több, mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Így megvalósul az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint

30

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a településektől. Dombóvári Önkormányzatok Közös Hivatala az alábbi szervezeti egységekkel látja el feladatait: Önkormányzati és Szervezési Iroda, Pénzügyi Iroda, Városüzemeltetési Iroda, Hatósági Iroda, Polgármesteri Titkárság, Közvetlen jegyző irényítása alá tartozó feladatok. IV.2.7. Komplex mutató A Dél-Dunántúli régió településeinek 1999–2007 közötti komplex gazdasági fejlettségének elemzése alapján elmondható, hogy a kilenc vizsgált év tekintetében ugyan emelkedett a települések átlagos fejlettsége, de ugyanakkor ez a komplex gazdasági növekedés nagyon kismértékű volt és a fejlődés üteme sem folyamatos. Az elemzések során egyértelművé vált, hogy a komplex fejlettségi mutató szerint csökkenő sorrendbe állított 655 település felső és alsó tíz százalékába tartozó települések között ugyan volt változás a rangsorok tekintetében, de egyetlen település sem esett ki a legfejlettebb 65 vagy ugrott ki a legelmaradottabb 65 közül a vizsgált évek tekintetében.10 Dombóvár sem a legfejlettebb, sem a legelmaradottabb települések közé nem tartozik.

10

Ilk Balázs Ferenc, A dél-dunántúli régió településeinek komplex fejlettségi elemzése néhány kiemelt mutató tükrében, 12.

31

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

IV.3. SWOT analízis A város 2014-2020-as időszakra szóló SWOT elemzésének célja nem az, hogy minél több településre jellemző tényezőt összegyűjtsünk és a különböző “kategóriákba” besoroljuk. Célja inkább azoknak a súlypontoknak a megtalálása, melyek kapcsolatban állnak az adott időszakra szóló magasabb szintű fejlesztési dokumentumokkal (Megyei Területfejlesztési Koncepció, OTFK, Európa 2020 Stratégia), és amelyekre építve kialakításra kerülhet egy olyan fejlesztési kataszter, mely biztosítja a város számára a maximális forráslehívás lehetőségét, a kitűzött célok elérését a 2014-2020-as időszakban.

Erősségek    

Természeti kincsben és épített értékekben gazdag környezet Karakteres városrészek Aktív közösségi élet (sport, civil) Erős helyi identitás, tenniakarás, kezdeményező készség

Gyengeségek   



Lehetőségek  

Feltáratlan értékek (természet, épített környezet) Alternatív megoldások alkalmazása

Nagy kiterjedésű funkció nélküli területek Funkció nélküli, kihasználatlan önkormányzati ingatlanok Egy feladathoz kapcsolódó funkciók, intézmények területi dekoncentráltsága Egyes városrészek funkciónélkülisége

Veszélyek   

Városi támogatás hiánya Partnerség hiánya Nemzetközi és hazai gazdasági és politikai környezet változásai

32

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.Dombóvár fejlesztési programjai a 2014-2020 tervezési időszakra V.1. Dombóvári 424-es Az első programcsomag a legendás 424-es gőzmozdonyról kapta nevét. A város gazdasági és társadalmi életét jelentősen meghatározó vasút olyan fejlődési pályára állította Dombóvárt, melynek pozitív hatása évtizedeken keresztül éreztette hatását. Reményeink szerint a 424-es programcsomag, az egyes városrészek adottságára épülő, célorientált elemeivel hasonló fejlődési hullámot indít el. A programcsomag három részre bontható. Az első rész 4 fejlesztési projektet tartalmaz, melyek fókuszában a városrehabilitáció áll. A városrehabilitáció legtöbbször hosszú tevékenységsor, amely mindig egy körülhatárolt területre, tudatos tervezés eredményeként valósul meg, rendszerint az adott terület szerepvesztésének, kedvezőtlen társadalmi folyamatainak megakadályozása és megfordítása, az adott terület társadalmi és gazdasági szempontból is fenntarthatóbb helyzetbe hozása érdekében.11 A programcsomag második része 2 fejlesztési elemet ölel fel, melyek a Dombóváron található országos szintű örökségvédelmi értékek megóvására és továbbfejlesztésére törekednek. Funkcióval való ellátásuk az értékmegőrzésen túl pozitív társadalmi és gazdasági folyamatok elindítója. A programcsomag harmadik része 4 fejlesztési elemet tartalmaz, melyek a helyi kiemelt természetvédelmi értékekre épülve, azok továbbfejlesztését célozzák.

V.1.1. Kakasdombi program Múlt A város legrégebbi része a Kakasdomb. A mai Dombóvár területének egy része, a Szigeterdő a XIII. században már lakott volt. A városfejlődés következő jelentős állomása, a Kapos árterületéből kissé kiemelkedő „szigeten” épített vár volt, amit a török idők után leromboltak. A lakosság a vár melletti dombra települt, mely később a Kakasdomb elnevezést kapta.

11

http://hu.wikipedia.org/wiki/Városrehabilitáció

33

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Forrás: IVS

Még a XIX. században is az Arany János tér volt Dombóvár központja. A város a Kakasdombtól a mai 61. számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A Kakasdomb tehát a város fejlődése során központi szerepét elvesztette, peremkerületté vált. Jelen Dombóvár lakosságának elenyésző, mindössze 1-2%-a él a Kakasdombon. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál jóval magasabb az időskorúak (60 – x év) aránya. A városrészben jellemzően az alacsony iskolai végzettségű, képzetlen, munkaerőpiacon nehezen elhelyezkedni tudó társadalmi réteg helyezkedett el, magas munkanélküliség jellemzi a területet. A lakásállomány viszonylag alacsony, jellemzően alacsonyabb komfortfokozatú ingatlanokat találni. Mindezek hatására a terület értéke jelentősen visszaesett. A városrész funkcióellátottsága igen gyenge. A területen minimális a kereskedelmi és szolgáltatói szektor jelenléte. A Kakasdomb több védett épülettel (Korona Szálló, Kakasdomb) is büszkélkedhet, ezek állapota azonban - értékükhöz méltatlanul leromlott, több helyen életveszélyes. Korona Szálló 34

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Zsinagóga

35

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A terület központjában szocális funkció telepedett le, itt helyezkedik el az „Arany Sziget” Idősek Otthona (tartós bentlakásos otthon), valamint a szintén rossz állapotban lévő nappali melegedő és népkonyha. Nappali Melegedő és Népkonyha

Jövő Területben rejlő potenciálok:  Épített értékek, kulturális örökség  Funkciónélküli önkormányzati ingatlanok (Korona Szálló, Zsinagóga)  Közlekedési csomópont közelsége, mely segíthet a településrészt ismét a város vérkeringésébe kapcsolni. A Kakasdomb adottságait áttekintve rögtön körvonalazódnak azok a fejlesztési pontok, melyekre építve újjászülethet a városrész. Évtizedek óta kihaszálatlanul tengődik az országos védettség alatt álló Korona Szálló, melynek állagmegóvását, felújítását már az Örökségvédelmi Hivatal is egyre sürgeti. Az ingatlannal kapcsolatos tervezés fókuszában az állt, hogy önfenntartó és a városrésznek tartalmat adó funkcióval kerüljön feltöltésre. Ez egy olyan Önfenntartó Aktív Központtal lehetséges, melyben a megújuló energiaforrások alkalmazásával minimálisra csökkenthetőek az energia-kiadások, 36

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

valamint a benne elhelyezésre kerülő funkciók bevételt termelnek, jelentősen csökkentve ezzel az önkormányzatra háruló fenntartási kiadásokat. Az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően átalakításra, kerülő épület több funkciót is magában foglal. Az épület alsó szintjén helyezkednek el azok a kézművesek, akik egyrészt lehetőséget adnak tevékenységük elsajátítására, másrészt pedig helyben értékesítik saját termékeiket. A földszinten kap helyet egy kis kávézó is. Az emeleten kiállítások rendezésére alkalmas tér kerül kialakításra, melynek köszönhetően ismét megrendezésre kerülhetnek az egykor nagy érdeklődésre számot tartó képzőművészeti kiállítások. Az udvaron egy szabadtéri színpad és nézőtér kerül kialakításra. A főépület mellett egy új elem felépítésével pedig raktárak és tárolók kapnak helyet. Az épületet körülvevő zöldfelületen kerülnek elhelyezésre azok a napelemek, melyek az épület költséghatékony működését biztosítják majd. Az ingatlan megközelíthetősége mind gyalogosan, mind pedig autóval biztosított lesz.

37

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A városrész kulturális funkcióját erősíti a Zsinagóga Galériaként való hasznosítása. A hatalmas tér kiváló helyszínt biztosít a különböző témájú képzőművészeti kiállítások megrendezéséhez. Az ingatlan közvetlen környezetének felújítása, a megfelelő számú parkolóhely kialakítása lehetővé teszi, hogy a város egyik kulturális csomópontjává váljon a Deák Ferenc utcai ingatlan. A megközelíthetőség és a zavartalan közlekedés biztosítása céljából az Arany János tér és a Deák Ferenc utca összeköttetésének kialakítása szükséges. Ez a két területet összekötő zsákutca, Deák Ferenc utca irányába történő megnyitásával lehetséges. Elengedhetetlen továbbá a Deák Ferenc utcai feljáró támfalának megerősítése, a fejlesztések által generált megnövekedett forgalom biztonságos fogadása érdekében. A két fejlesztés hatására már egy olyan egyedi hangulatot árasztó, rendezett környezet kerül kialakításra, mely magával vonja a területen található önkormányzati ingatlanok átértékelését. Mivel a Korona Szálló közelében található “Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja a tervek szerint másik városrészbe költözik, ezért a felszabaduló épület és a területen található egyéb ingatlanok felújításával és összenyitásával lehetőség nyílik a hajléktalan-ellátás központosítására, a kulturált környezet megteremtésére. Itt kap helyet a nappali melegedő, a népkonyha és az éjjeli menedék is.

38

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Potenciális partnerek:  Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola  Dombó-Coop Zrt.  Helyi vállalkozók, kézművesek Becsült költség: 900.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus célkitűzés: Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyság előmozdítása  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása  Megyei Területfejlesztési Koncepció 2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 20 fő Korona: 15 fő Zsinagóga: 3 fő Hajléktalan-ellátás: 2 fő

V.1.2. Esterházy-park Múlt Esterházy Pál (1635-1713) a Királyi Magyarország nádora volt. Buda török alóli felszabadítása után kihasználta a páratlan birtokszerzési lehetőséget és létrehozta a hatalmas Esterházy-birtokot. Vásárolt a töröktől visszafoglalt földekből, így lett 1691-ben Dombóvár és környéke gazdátlanná vált területe 50 000 aranyforintért a család tulajdona. Letelepedésüknek köszönhetően az élet lassan újraindult, a népesség száma folyamatosan emelkedett. A betelepülő lakosság az erdőket és mocsarakat lassan visszaszorította és újra művelés alá vonta a területet. Az 1713-ben elhunyt Esterházy Pál nádor helyére fia Esterházy József herceg került, akinek fennhatósága alatt a dombóvári uradalom újból felvirágzott. A szaporodó lakosság és az egye csökkenő megművelhető terület azt eredményezte, hogy a település jelentősen megnövekedett. A

39

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

település következő erőteljes fejlődése a vasútnak köszönhető. Az Esterházyak szerepe Dombóvár életében 1944-ig volt meghatározó.12 Jelen A Szabadság utca nyugati oldala ma is a város forgalmas területei közé tartozik. Az utcaszakasz lakónépessége nem számottevő, alig pár lakás található az útszakaszon. Túlsúlyban vannak viszont az intézményi, szolgáltatói funkciók: idei év őszétől itt működik a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal, a Múzeum, a Családok Átmeneti Otthona, “Platán Otthon”, felnőtt- és gyermek háziorvosi rendelők, templom. A kereskedelmi és szolgáltatói szektor is jelen van: Napsugár áruház, gazdabolt, számítástechnikai üzlet. A területen található továbbá kettő, a város életében egykor fontos szerepet betöltő, de jelenleg kihasználatlanul álló épület is: a volt Zeneiskola és az egykori rendőrség épülete. Mind ezek, mind pedig a funkcióval rendelkező épületek homlokzati felújításra szorulnak, az utcakép jól tükrözi, hogy az utcában évtizedek óta nem történt felújítás.

Kivételt képeznek a templom, a Városháza, valamint a Múzeum épületei. A Múzeum előtt kis parkszerű tér helyezkedett el, melyet a Múzeum előtti 12

Dr. Pap Norbert szerk., Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. (Budapest Pannónia-Print Kft., 2010)

40

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

kerítés lebontásával megnöveltek, s így valamelyest betölti funkcióját. Itt nemrégiben pár elemes játszótér került kialakításra. Mivel a terület kiemelt forgalmat bonyolít le, mind gyalogosan (Városháza, Napsugár Áruház, busz pályaudvar), mind közúton (611-es út, átutazó forgalom) ezért a városfejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet szükséges rá fordítani. A fejlesztendő területről összességében elmondható, hogy jellegtelen utcakép jellemzi, bár a területén számos funkció található, mégsincs olyan terület, mely betöltené a közösségi tér szerepét. Domináns méretű, kihasználatlanul álló épületek, leromlott homlokzatok nem támasztják alá városközponti fekvését.

Jövő A városrész jövőképe egy olyan, központi fekvésének, jelenlegi és jövőbeli közigazgatási, kulturális, szociális, turisztikai, közösségi funkcióhoz illeszkedő, rendezett és modern városkép, mely a helyi gazdasági szereplők megjelenését, a helyi közösség aktivitását, az idegenforgalom növekedését és a foglalkoztatás javulását eredményezi, és jobb, élhetőbb környezetet teremt a város lakói számára.

41

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Már a program elnevezése is tükrözi, hogy egy, a jelenlegitől merőben eltérő városképet eredményező fejlesztési terv került kidolgozásra. A központi programelem a Városháza-Múzeum-volt Zeneiskola-611-es út által behatárolt terület átszervezése és fejlesztése. Az átszervezést számos tényező indokolta: közigazgatási funkciók központosítása (Városháza és Városüzemeltetési Iroda egy helyre költöztetés), kihasználatlanul álló önkormányzati ingatlanok (volt zeneiskola, hozzá tartozó kiszolgáló épületek), új funkciók betelepülése (idegenforgalom), város lakosságát szolgáló szociális, egészségügyi szolgáltatások dekoncentráltságának megszűntetése. A program első lépéseként a volt Zeneiskola épülete kerül felújításra és tartalommal való feltöltésre. Mivel a Múzeum épületében a Városüzemeltetési iroda kerül kialakításra, ezért a Múzem az egykori Zeneiskolában kap helyet, egy másik kiállítás mellett, melynek témája városunk egyik legjelentősebb természeti kincse, gyógy- és termálvizünk. Az épület átalakításával egy modern, átlátható, világos bemutatóterekkel rendelkező látogatóközpont kerül kialakításra.

42

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az épülethez kapcsolódó szárny elbontásra kerül. Helyén, a gyermekek és felőttek számára is érdekes és izgalmas hangjátékok kerülnek kihelyezésre. A Szepessi utcával párhuzamos földszintes épület egyik fele a látogatóközpontot (múzeumot) szolgálja ki, mint raktár, a másik felében pedig a “Vizek Háza” elnevezésű, 3 funkciót betöltő tér kerül kialakításra. A Vizek Házában kap helyet a Látogatóközpont termál- és gyógyvíz kiállításához kapcsolódó, helyi víz-kínálatot felsorakoztató kereskedelmi üzletrész, a Tourinform iroda és egy kis ajándékbolt.

43

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A Látogatóközpont – Városüzemeltetési Irodaház – Városháza által határolt terület zöldfelületi fejlesztése is megtörténik. A területet hátul egy különálló kis épület (hivatali garázs, raktár) és egy árkádos, filagória jellegű kiállító tér határolja le, ahol lehetőség nyílik majd pihenésre és kiállított művek megtekintésére is. A tervek szerint bevizsgálást, felújítást és újraminősítést követően a Szigeterdőből ide kerül a hajóhinta. A park területén más-más formában vizes elemek kerülnek elhelyezésre. A cél egy szellős, átjárható, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas park kialakítása a városközpontban.

44

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A Városháza mögötti területen a sportpálya lelátója kerül kialakításra. Az épületek és a 611-es út által határolt területen szintén megjelenik majd a víz, valamilyen földközeli megoldás formájában. A parkban található intézményeket kiszolgáló megfelelő számú parkoló a Szepessi utcai parkoló meghosszabbításával, a Petőfi utcai és Széchenyi utcák találkozásánál fekvő önkormányzati ingatlan átalakításával és az Áruház melletti parkolóval biztosított. Az Áruház mögötti parkolókhoz a hivatal mögött az átjárás biztosított lesz. Az Áruház előtti tér is átalakul, itt is megjelenik majd a víz, mint a tér egyik visszatérő látványeleme. A program részét képezi továbbá az önkormányzati ingatlanok (Szabadság u. 6-8.) homlokzati felújítása és az “Őszikék” Szociális Alapszolgáltató Központ Szabadság u. 8. szám alá való költöztetése. Az épületet a tervezett funkcióra alkalmassá kell tenni. A Központ működteti 30 férőhelyes nappali ellátásként az Idősek Klubját, irányítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait, szervezi a szociális étkezést, valamint a házi segítségnyújtást 8 gondozási körzetben. A program utolsó elemeként, az Arany János téri orvosi rendelők helyzete kerül rendezésre. A program ezen a ponton közvetlenül

45

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

kapcsolódik a “Főtér programhoz”, ugyanis a fejlesztés célja a felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők egy helyre történő költöztetése egy városközponti fekvésű, újonnan épített Egészségügyi Központba. A központ kialakítása a Főtér program keretein belül kerül megvalósításra. A megmaradt Arany János utcai ingatlanban, szerekezetátalakítást és felújítást követően, fogorvosi központ kerül kialakításra. Potenciális partnerek:  Dombó-Coop Zrt.  Tourinform Iroda  Dombóvári Helytörténeti Múzeum, Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület  Helyi vállalkozók (fogorvosok, ásványvízgyártók, kézművesek)  Gunaras Zrt.  “Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja Becsült költség: 1.000.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése  Európa 2020 Stratégia  6. tematikus célkitűzés: Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyság előmozdítása.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása.  Megyei Területfejlesztési Koncepció 2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 8 fő Múzeum és látogató központ: 5 fő Szociális Alapszolgáltatások Központja: 3 fő

46

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.1.3. FŐTÉR Program Múlt A város központja még a múlt század közepén is a jelenlegi Arany János (egykor Szent László) tér volt. Jelentősebb történelmi városainkban jellemző a sugárirányú városfejlődés, ám Dombóváron ezt a földrajzi viszonyok gátolták: délnyugat-délkelet irányban a Kapos folyó övezi a várost, melynek árterülete tartós letelepedésre alkalmatlan. Később ugyanezen a vonalon épült meg a vasút, a Kapos folyó pedig egyben a város közigazgatási határa lett. A város a Kakasdombtól a mai 61-es számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. Jelen A belváros elnyújtott formája még napjainkban is jellemző, klasszikus főtér eddig nem alakult ki. Az üzletek száma magas, az infrastruktúra kiépítettsége közel 100%-os. A társasházak maximum 4 emeletesek (Csillagház 5), a családi házas részeken a földszintes beépítés a jellemző. Igen kevés az alacsony komfortfokozatú ingatlan. A város meghatározó intézményei ezen a területen találhatók.

Forrás: IVS

47

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A közterület-fejlesztések ellenére is a belváros képe jellegtelen. Bár a zöldterületi arány viszonylag magas, a térszerkezet és az elmaradt infrastruktúra fejlesztések (elsősorban közlekedő felületek) miatt nem tölt be igazán közösségi funkciót, nem jelent vonzerőt.

Dombóvár lakosságának közel 15%-a13 az adott területen él, akik iskolai végzettsége jóval magasabb a dombóvári átlagnál, a foglalkoztatottak aránya kiugróan magas, és alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások

48

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

aránya is. Ez elsősorban arra utal, hogy a Belváros Dombóvár legfrekventáltabb településrésze. A 2007-2013-as fejlesztési időszakban számos nagyléptékű fejlesztés történt a területen: Apáczai Oktatási Központ Belvárosi Általános Iskolai tagintézményének felújítása (központi iskola épület, Ivanich-utcai tornaterem), Zeneiskola felújítása, Művelődési Ház épületének külső és belső felújítása. Jövő A koncepció célja, hogy a fejlesztés megvalósítását követően Dombóvár belvárosában egy olyan központi tér kerüljön kialakításra, mely növeli a város vonzerejét, gazdasági aktivitását, foglalkoztatottságát, valamint hozzájárul a helyi lakóközösség erősítéséhez. A területben rejlő potenciálok:  Városközponti fekvés  Kereskedelmi és szolgátlatói szektor jelenléte  Idegenforgalomi szálláshely megléte  Felújított Művelődési Ház, kulturális központ  Művelődési Ház előtt nagy kiterjedésű, funkció nélküli tér  Jelenleg is a város egyik legforgalmasabb része  Könnyű megközelíthetőség (gyalog, kerékpárral, autóval, busszal). Mint látható, az adott területnek minden adottsága rendelkezésre áll, hogy a betöltse a tervezett funkciót. A városkép javítása, a kereskedelmi és szolgáltató kínálat bővítése, a vállalkozások bevonása mind a terület potenciáljának növelését célozzák. A Hunyadi tér keleti oldalának felújítása már évek óta várat magára. A Hoteltól a Dombó Pál utácig szükséges az utcakép rendezése (járda, növényzet, utcabútor, stb.). A jelenlegi kereskedelmi egységek felújítása a vállalkozói szféra bevonásával oldható meg. Ez az elem mindenképpen szükséges az egységes arculat kialakításához. Szintén évek óta a fejlesztések között szerepel a város különböző pontjain, méltatlan körülmények között működő, felnőtt és gyermek házorvosi rendelők egy telephelyre történő költöztetésének szükségessége. Az új helyszín szempontjából fontos, hogy könnyen autóval, kerékpárral, gyalogosan vagy akár tömegközlekedéssel megközelíthető legyen. A Hunyadi tér keleti oldalán elhelyezkedő üzletsor mögötti terület a felsorolt kívánalmaknak megfelel, központi fekvése ideális egy Egészségügyi Központ kialakítására. A terület átjárhatósága miatt szükséges egy átkötő út kialakítása az egészségügyi központtól a Belvárosi Iskola felé.

49

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A Művelődési Ház felújítása megtörtént, de környezete évtizedek óta változatlan, jellegtelen és funkciónélküli. A fejlesztéssel nemcsak az épület előtti tér átépítése történik meg (burkolat, növényzet, utcabútorok), hanem az épület mögötti terület szerkezeti feloldása is megvalósul. A parkolók egy részének leválasztásával az épülettel párhuzamosan zöldfelületi rész kerül kialakításra, mely utcabútorokkal a fiatalok és diákok számára kínál főként közösségi teret. A Városi Könyvtár bejáratának hangsúlyosabbá tételével pedig felhívjuk a területen átahaladók figyelmét az épület funkciójára. A Művelődési Ház mögött kialakításra kerülő zöldfelület miatt kiesett parkolók, a Dombó Pál utca Bezerédj utca felé történő egyirányúsításának következtében, az útmentén kialakult parkolási lehetőségek biztosításával kerülnek pótlásra. A Főtér progam nemcsak városképi, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatást gyakorol a településrészre: emelkedik a kiskereskedelmi üzletek száma, nő a foglalkoztatás, és az olyan fontos alapellátás mint a háziorvosi ellátás a város perifériájáról egy mindenki számára könnyebben elérhető helyre kerül. Potenciális partnerek:  Dombó-Coop Zrt.  Háziorvosok  Városi Könyvtár Becsült költség: 200.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus célkitűzés: Környezetvédelem felhasználás hatékonyság előmozdítása

és

az

erőforrás-

50

Ivanich-terv

 

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Megyei Területfejlesztési Koncepció 2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 25 fő Új kereskedelmi egységek: 15 fő Új szolgáltatások: 10 fő

V.1.4. Perekac Múlt Az 1970-es, 1980-as években a Rákóczi utcától északra, a régi temető környékén egy gyorsan épülő, családiházas városrész kezdett megjelenni. A Kertváros területi terjeszkedésének első akadályát északi irányban a Perekaci-patak völgye jelentette. Itt került megrendezésre az állatvásár.

Jelen Perekac Dombóvár belvárost övező területének északi szélén helyezkedik el, közvetlenül a város legfrekventáltabb kertvárosi része mellett, viszonylag közel a Belvároshoz. A Belvárosból közvetlenül induló Teleki utca átszeli a 61-es főközlekedési utat, amelynek végén helyezkedik el a "Perekac"-ként nevezett településrész, gyakorlatilag a település szélén. A területen Dombóvár lakosságának 1%-a él. A gazdaságilag aktív korú (15-64 év) lakosság száma kiugróan magas 85%. A területen élőkkel a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat rendszeres kapcsolaban áll. A Perekaci városrész napjainkban a város egyik leromlott, funckió nélküli területe, ahol az alacsony komfortfokozatú épületek a jellemzőek. Az itt 51

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

élő lakosság túlnyomó része megélhetési és szociális problémákkal küzd. Szolgáltatói, kereskedelmi tevékenység a területen nem található, az egykori állatvásár sem kerül már megrendezésre. A terület megközelítése megoldott. A településrész nem része a helyi vagy térségi gazdasági- társadalmi vérkeringésnek, és a többszörös kirekesztettség és szegénység koncetrációjával sokszor együtt járnak a közbiztonság romlásából származó problémák is. Jövő Területben rejlő potenciálok:  Nagy kiterjedésű, önkormányzati tulajdonban lévő területek

A program egyértelmű célja a terület városi körforgásba való visszakapcsolása, egyrészt a helyi lakosság társadalomba történő integrációján (életkörülmények javítása) keresztül, másrészt pedig olyan szolgáltatások területre történő telepítésével, mely a más városrészekben élő lakosságot is odavonzza. A városrész ismét funkciót kap. A szociális problémákkal küzdő lakosság számára 3x8 lakásos szociális bérlakás kerül megépítésre, amelyekben 14 db kisebb, 8 db nagyobb összkomfortos lakás és egy 30 fő befogadására alkalmas közösségi helyiség is kap helyet. A közösségi helyiség célja a krízis helyzetben lévő gyermekek és fiatalok számára, nevelési intézmény keretein kívüli programok biztosítása, társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében. A bérlakások mögötti területen 22 parcella kerül kialakításra, mely az önellátásra ösztönzi a beköltöző családokat. A foglalkoztatási programok alapvető célja a foglalkoztatási mobilitás elősegítése. Ilyen lehet az akcióterületen élők és az onnak kikerülők bevonása a startmunka mintaprogram keretén belül működő zöldségtermesztésbe illetve a hozzá kapcsolódó képzési programokba. A fejlesztés másik meghatározó eleme a Szabadidőpark. Helyet kap benne egy sportpálya, mely a “szabad használat” mellett különböző 52

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

sportesemények helyszínéül is szolgál; egy, a fogyatékos gyermekek igényeit is kielégítő játszótér; egy szánkópálya. A lakosság környezettudatosabb gondolkodását segíti elő a szelektív hulladéksziget kialakítása. A terület nyugati oldalán teraszos megoldással, egy fólia sátras kertészet kialakítása tervezett. A helyszín kiváló, hiszen a terület kihasználatlan, a talajszint alatt megbúvó melegvizes források pedig kút fúrásával elérhetőek és a fóliasátrak fűtéséhez felhasználhatóak. Potenciális partnerek:  Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Becsült költség: 600.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése  Európa 2020 Stratégia 9. tematikus célkitűzés: Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása.  Megyei Területfejlesztési Koncepció 2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 20 fő (Kertészet)

53

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A 424-es program második szakasza kettő, a város életében meghatározó jelentőségű örökségvédelmi érték fejlesztését célozza. Ezek a „Gólya-vár feltárása és rekonstrukciója”, valamint a „Sziget-erdő fejlesztése” programelemek.

V.1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója Múlt A vár első említésének idején, 1313-ban a Héder nemzetiségbeli Kőszegieké volt. A király 1326-ban Csák nembeli Péternek és Istvánnak adta. Utódaik, a Dombai család, még a 16. század elején is birtokolták, és 1520 körül reneszánsz stílusban átépíttették. 1536-ban Werbőczy Istváné, illetve Török Bálinté. A törökök 1543-ban foglalták el, 1686. évi visszafoglalása után az Esterházyaké (leírása 1692-ből). A 18. század közepén falait magtárépítkezéshez hordták el. A Kapos déli partján fekvő várrom a mai város névadó építménye. A vár az ártérből szigetszerűen kiemelkedő, 70*105 méter nagyságú,. Nagyjából négyszögletes domb beépítésével jött létre. A várra vonatkozóan több elképzelés is van. A dombói vár építésének kora ásatások hiányában egyelőre vitatott, valószínűleg több periódusban zajlott.14 Jelen A Dombóvár és Sásd közötti, 611. számú közút mentén, a Kapos hídjától DNy-ra kb. 100 m-re, az ártérből kiemelkedő dombon álló, téglalap alaprajzú, vizesárokkal körülvett, Ny-i kaputornyos vár maradványai. Az épületből csak az É-i fal egyes szakaszai, közöttük egy több méter magas tömb és a DK-i sarok állnak magasabban. Ez utóbbin egy emeleti ablak kávája és a földszinti boltozat indítása látszik. A Gólyavár körül végzett eddigi régészeti terepbejárások eredményei szerint török kori, de korábbi, 14-15. századi leleteket is eredményeztek. A két magas falcsonk állagmegóvása 2006-ban történt.

14

Dombói Várrom (Gólyavár), http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8592

54

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Jövő A fejlesztési elképzelés célja a kiemelkedő jelentőségű várrom régészeti feltárása és teljes vagy részleges rekonstrukciója. Az újjáépítés számos területen hoz pozitív változást: helyi értékek megőrzése, lakosság identitás-tudatának növelése, a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, foglalkoztatottság növelése, kihasználatlanul álló önkormányzati területek hasznosítása, gazdasági tevékenység megélénkülése. A program magában hordozza továbbá a városi rendezvények kiszélesítésének lehetőségét, hagyományteremtő eseményekkel való bővítését.

Potenciális partnerek:  Nemzeti Múzeum  tulajdonosok (magánszemélyek) Becsült költség: 800.000.000 Ft

55

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Tervezett ütemezés: 2015-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2.4. Prioritási tengely: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében  Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció 5.3.3. intézkedés: Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 4 fő

V.1.6. Sziget-erdő fejlesztése Múlt Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítmény a 12. században már állt a Szigeterdőben. Erődítmények létesítésére a Kapos mocsaras árteréből kiemelkedő teraszok, bozótszigetek voltak a legalkalmasabbak. A XII. században épült vár a XVI. században pusztult el egy tűzvész során. Az 1990-es évek során végzett kutatások szerint már a X-XI. században is éltek a területen. A park a Kapos-völgy egyik terasz-szigetén helyezkedik el, amely egy korábban nagyobb kiterjedésű terasz felszabdalódásával keletkezett. A város területén, illetve a Kapos jelenlegi árterén több teraszsziget is található. Ezek közül a szigeterdei a legnagyobb méretű és legkevésbé erodálódott, így típusossága következtében helyi szintű felszínalaktani értéket jelent. A mai park helyén eredetileg 10 hektár mocsárerdő helyezkedett el. A park területe napjainkban 4,5 ha. A parkban található faállomány életkora 70-100 év, madártani szempontból is értékes élőhely. A természetközeli erdőrész mellett a későbbiekben egy angolkert került kialakításra, mely tovább gazdagította a park növényállományát. A parkban kapott helyet Horvay János az 1848-as első független magyar kormány ábrázoló szoborcsoportja, mely 1951-ig a Parlament előtti téren

56

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

állt. A politikai okokból eltávolított szobrokat 1972-ben állították fel Dombóváron. Mind a szoborcsoport, mind pedig a vár országosan védett műemlék. Jelen A Szigeterdő Dombóvár egyik legkiemelkedőbb jelentőségű természeti és kulturális értéke is egyaránt. Egy helyen találhatóak meg területén az országos szinten is kuriózumnak számító örökségvédelmi értékek, valamint a különlges szintén védett természeti környezet. A közelmúltban zajlott kisebb fejlesztések közel sem aknázták ki a területben rejlő lehetőségeket:  Szoborcsoport és lakótorony továbbfejlesztése  Természeti környezet továbbfejlesztése  Közösségi színterek kialakítása  Kulturális és idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása.

Forrás: www.turautak.com

Jövő A Szigeterdő fejlesztésére vonatkozó program igen összetett. Minden elemének egy projektbe való sűrítése nem lehetséges. A végső cél természetesen a terület komplex fejlesztése, megújítása. Jelen fejlesztési elképzelés célja az épített értékek, a különböző “kiszolgáló” infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. Ennek tükrében az egyes fejlesztési elemek a következők: Már régóta tervezett a Kossuth Szoborcsoport elhelyezésének újragondolása. Ezt kiszolgálva egy klasszicista reformkort idéző oszlopcsarnokkal ívesen körülhatárolt központi tér kerül kialakításra. A rekonstruált lakótorony közelében téglaégető bemutatóhely létesítése, a várárok alkalmassá tétele a vízzel való feltöltéshez, a várárok átívelésére híd készítése. A gyalogutak fejlesztéséhez kapcsoldóan, a főbb gyalogos utak metszéspontjában szökőkutak elhelyezésével egyedi hangulatot kap a terület. A közösségi igényeket kiszolgálva játszótér kialakítása a “volt Piroska ház” területén. 57

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A programhoz további fejlesztési elemek kapcsolódnak. Közvetlen a kapcsolódás a növényzet frissítését és a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését célzó, “Gyűjteményes növényi kertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása” című projekttel, míg közvetett módon a “DVMSE sporttelep fejlesztése és hasznosítása” projekt is hatással van jelen fejlesztési elképzelés eredményeként létrehozott értékek hatékony működésére. A természeti és kulturális erőforrások megőrzésével, az örökségi helyszínek hasznosításával komplex turisztikai termékek – azaz attrakciók és kapcsolódó szolgáltatások – létrehozatala, valamint az ott működő turisztikai attrakciók minőségének javítása és szolgáltatásainak bővítése is megvalósul. A tudatos hasznosítás az értékmegőrzés mellett növeli a terület vonzerejét, bekapcsolja a helyi gazdaság vérkeringésébe, aktivizálja a helyi szereplőket. Potenciális partnerek: Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület Becsült költség: 500.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2015 Fejlesztés illeszkedése  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében  Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása. 5.3.3. intézkedés: Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

58

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A 424-es fejlesztési program harmadik csoportját 4 természetvédelemi projekt alkotja: Konda-völgyi program; Gyűjteményes és védett növényi kertek megőrzése és helyreállítása; Pannon kertek program; Nyerges-erdő fejlesztése. A város életében a természeti környezet mindig is kiemelkedő fontosságú volt, annak védelme, továbbfejlesztése és „prezentálása” eddig is számos fejlesztési elképzelés megvalósulását eredményezte.

Forrás: www.kondavolgy.hu

V.1.7. Konda-völgyi program Múlt A tőzegbányászat által létrehozott mélyedésekben, a Kis-Konda-patak felduzzasztásával létrehozott Tüskei-horgásztó és Kiskondai-halastavak környékének természetközeli állapotú vizes élőhelyei és vízparti ligetei számos ritka, védett faj számára biztosítanak élőhelyet és táplálkozó területet. A patak menti természetközeli állapotú ligetek, gyepek különböző jellegű tájak közötti összeköttetést teremtve - regionális szintű ökológiai folyosót képeznek. Igen aktív gazdasági élet épült a Konda-patak völgyére. Az 1950-es években a tőzeggyártás egyik kiemelkedő központja volt a terület. A bányászatot 20 évvel később felfüggesztették. Az 1900-as évek elején több téglagyár is létesült a területen, mely a Konda és Kapos folyók 59

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

völgyébe települtek, ahol helyben volt az agyag a gyártáshoz. Kendertermesztést 1958-1980 között folytattak. Fénykorát 1970-ben élte, amikor a legnagyobb mezőgazdasági bevételi forrásnak számított. A Dombóvári Önkéntes Polgári Természetőr Egyesület (DÖPTE) 2006-ban alakult. Tevékenységének célja többek között: Dombóvár városképének javítása érdekében a város meglévő természeti területeinek és értékeinek védelme, azok őrzése, új természeti értékek feltárása, azok fejlesztése, látogatók tájékoztatása. Az egyesület 2006-ban létrehozta bázisát, melyet az évek során apránként továbbfejlesztett. Jelen A DÖPTE bázis jelenleg a város természetvédelmi központja, mely az önkormányzati tulajdonában található, egykori kisvasút állomás épületében működik. A bázis jelenleg két állandó kiállításnak ad helyet (Pancza Gyűjtemény, Természetvédelmi Bemutatóterem), konferenciatermét iskolák, turisták használják. Jövő A bázis potenciálja:  Bázis épületének kihasználatlansága (tetőtér)  Konda-völgyben folyó egykori gazdasági tevékenységek  Értékes gyűjtemények A fejlesztési projekt legfontosabb eleme a természetvédelmi bázis további hasznosítása. Az épület tetőtere alkalmas helyet biztosít egy bakancsos szálló kialakítására, mely rövid, 1-2 éjszakás tartózkodási lehetőséget biztosít, az bázisra amúgy is betérő kirándulók számára. Az infrastrukturális fejlesztés mellett fontos a kiállítások minőségi fejlesztése a számítógépes diaporáma bevezetése. A Panczagyűjtemény ideiglenes kiállításnak tekinthető, mivel nem önkormányzati tulajdonban van. Amennyiben a bázis átfogó fejlesztése megvalósul, célszerű a gyűjteményt önkormányzati tulajdonba venni és állandó kiállításként működtetni. A szálláshely és az épületben felhalmozott egyre jelentősebb értékek miatt elengedhetetlen térfigyelő-rendszer kiépítése. A bázis forgalmának növelése érdekében annak közvetlen környezetét is fejleszteni szükséges. Egyrészt olyan alapberuházásokkal, mint az udvar és bejárat térburkolása, valamint szilárd burkolatú parkolók kialakítása, másrészt pedig további látványelemek kihelyezésével. Az épület egykori funkcióját hangsúlyozná egy keskeny nyomtávú mozdony és a hozzátartozó kocsik. Egy terepasztal segítségével könnyen átláthatóvá válik a Konda-völgy vízgyűjtőterülete, néhány lépéssel körbejárható a későbbi túrázás során bejárható terület.

60

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A területen folyó egykori gazdasági tevékenységek helyszíneinek bemutatása igazi különleges élményt nyújthat az idelátogatóknak, sőt még a helyi lakosságnak is. Növeli identitás tudatukat, ismereteiket. Ennek keretében két fejlesztés kialakítása tervezett: tematikus bemutató út a volt téglagyár területén, valamint egy bemutató ösvény kialakítása az egykori kenderáztató helyek megismerésére. Mint látható, egy igen komplex program-csomag kerül kialakításra a Konda-völgy déli záró elemeként. Ennek kiszolgálása már egy magasabb színvonalú, korszerűbb látogatóközpont kialakítását teszi szükségessé. A Konda-völgy természetvédelmi bázistól távolabbi területei is rendelkeznek olyan adottságokkal, melyek továbbgondolásával, fejlesztésével tovább növelhető a terület értéke és látogatottsága. Ilyen projektelem a vizes élőhelyek helyreállítása a Szenes-hídtól a Fogadalmi ligetig. Alapvetően két területen történne beavatkozás. A Kispolgárok parkja mellett található tónál növények (fagyal, rózsalonc, jázmin) segítségével olyan meditációs helyek kialakítása, melyek lehetőséget nyújtanak a pihenni, meditálni vágyók számára a kikapcsolódásra. A másik fejlesztési terület a Kis-Konda patak Szenes-híd és Fogadalmi Liget közötti szakasza. A patak ezen szakaszán a víz feletti rész adna helyet különböző műalkotások bemutatásának, egyedi látványt nyújtva az érdeklődők számára. A Patak-galéria mellett szükséges az információs táblarendszer cseréje, illetve új elemek kihelyezése a patak mentén. Az értékek nem maradhatnak térfigyelő-kamerarendszer nélkül. A természetvédelmi fejlesztésekkel érintett területeken a közlekedés gyalogosan vagy kerékpárral történik. A számos fejlesztés hatására a terület forgalmának növekedése várható, ezért a kiszolgáló infrastruktúra, a gyalogos és kerékpáros utak fejlesztése, továbbgondolása is elengedhetetlen. Egy hiányzó űrt töltene be a Híd alatt egészen a Shell-kútig kiépítésre kerülő, természetbe illő burkolattal és szegélyzettel ellátott kerékpáros út kialakítása az egykori kisvasút nyomvonalán. A zúzottköves út mellett növénytelepítés, utcabútor csere, információs eszközök cseréje, valamint térfigyelőkamerarendszer kiépítése szükséges. Potenciális partnerek:  DÖPTE  Dombóvári Város-és Lakásgazdálkodási NKft. Becsült költség: 300.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2015

61

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2.4. Priorités tengely: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében  Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések  Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása. 5.3.3. intézkedés: Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

V.1.8. Gyűjteményes és védett növényi kertek megőrzése és helyreállítása A fejlesztési program szorosan kapcsolódik a 424-es koncepció örökségvédelmi ágának (Sziget-erdő továbbfejlesztése) komplex fejlesztéséhez. Múlt A Szigeterdő a környéken nagyobb részt kiirtott síkvidéki tölgyes-kőrises növénytársulás természetközeli állapotú maradványfoltja. Az idős (70100 éves) kocsányos tölgyekből (Quercus robur) és magas kőrisekből (Fraxinus excelsior) álló erdőrész számos növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet. Madárfaunája igen gazdag: a rendszeresen költő fajok száma 18, az alkalmi költőké 13, a megfigyelt téli vendégek száma 9. Köztük több ritka, védett madárfaj is előfordul, mint például az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco) és a füles kuvik (Otus scops). Ritka, védett emlősök is előfordulnak, mint például a mókus (Sciurus vulgaris) és a keleti sün (Erinaceus concolor). A 62

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

természetközeli erdőrész mellett a későbbiekben egy angolkertet alakítottak ki. A parkban díszcserjék (magyal - Ilex aquifolium, hóbogyó Symphoricarpus orbiculatus, hibiszkusz - Hybiscus syriacus, fagyal Ligustrum vulgare), örökzöld és lombhullató díszfák (pl. tiszafa - Taxus baccata, japánakác Sophora japonica, liliomfa - Magnolia kobus, tulipánfa - Liriodendron tulipifera) egyaránt előfordulnak.15 Jelen Az igen változatos és gazdag növényállomány gondozása és pótlása ellenére is számos fa beteg, menthetetlen. A cserje-állomány jelenlegi állapota nem elégíti ki funkcióját, hogy táplálkozó helyül szolgáljon a helyi állatvilágnak. A Szigeterdő több irányból is nyitott terület, park, melynek területi határait sem épített sem pedig természetes határvonal nem jelzi. A park egyre közkedveltebb a helyi lakosság körében, főként sport és szabadidős tevékenység kapcsán. Az évek óta spontán módon kialakult útvonalakon (futó útvonal, sétautak) történik a közlekedés, mind a sportolók, mind pedig a kirándulók számára. Régóta gondot okoz, hogy a látogatószám növelésére tett fejlesztések közül kimaradt a nyilvános kiszolgáló helyiség kialakítása, valamint a közvilágítás kialakítása is.

Jövő Rendkívül jó adottságokkal rendelkezik és számos lehetőséget rejt magában a Szigeterdő:  Egyedi növény- és állatvilág  Közösségi színtér – városi lakosság aktív szabadidő eltöltést kedvelő rétegének célpontja  Országos védelem alatt álló épített értékek  Idegenforgalmi, kulturális és aktív szabadidő eltöltési központ funkciók jelenléte. Mint azt már említettük jelen projekt szoros kapcsolatban áll a „Szigeterdő fejlesztése” című programelemmel, azzal egymásra épülő, 15

Forrás: Szigeterdő (Dombóvár), http://wikimapia.org/10437805/hu/Szigeterd%C5%91

63

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

komplex egységet képez. Míg a másik projekt az örökségvédelmi értékek fejlesztését helyezi a fejlesztés fókuszába, addig jelen projekt a természetvédelmi és természeti környezet fejlesztését és az azokat kiszolgáló, de a sikeres megvalósításhoz nélkülözhetetlen kiegészítő elemeket tartalmazza. A beteg faegyedek eltávolítása mellett a növényállomány pótlása elengedhetetlen ökológiai és esztétikai szempontból is. Így telepíteni szükséges őshonos fafajokat, cserjeállományt, lágyszárú védett növényeket, valamint élő határvonal kialakításaként a lakóházakkal határos területeken sövénykerítés építése. A spontán kialakult funkciókat kiszolgáló utak, úgymint futópálya, sétautak kijelölése és felújítása szükséges. Igen nagy gondot jelent a közvilágítás hiánya, illetve minimális jelenléte, mely a közbiztonság növelése mellett a park látogathatósági időpontját is jelentősen meghosszabbítja. Ennek fejlesztése alapvető fontosságú, amennyiben a Szigeterdő komplex felújításának célja turisztikai, illetve kulturális jellegű. A hosszabb tartózkodás feltétele a környezettel harmonizáló utcabútorok kialakítása, a jelenlegi, több évtizedes darabok cseréje. Egy többfunkciós terület nyilvános mellékhelyiség nélkül nem kerülhet kialakításra. A park egy több irányból nyitott, szabadon átjárható terület, közpark. A tervezett fejlesztések azonban indokolttá teszik, bizonyos elhatárolását és a területen történő mozgás korlátozását. Ennek érdekében kapuk készítése, valamint térfigyelő-rendszer kiépítése szükséges. A jelenlegi információs táblarendszer elavult és megkopott. A fejlesztések tükrében a rendszer újragondolása és kivitelezése szükséges. Természeti értékeink gondozásával, azok turisztikai céllal történő hasznosításával a tudatos érték megőrzésen túl növeljük a terület vonzerejét, közösségi színtérré tesszük és bekapcsoljuk a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális életbe. Potenciális partnerek:  DÖPTE Becsült költség: 20.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2015 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

64

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

2.4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül.   

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása. Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú hasznosításának elősegítése. 5.3.3. intézkedés: Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

V.1.9. Pannon kertek A Pannon kertek program valójában 12 belterületi zöldövezet természeti értéknövelő fejlesztését fogja össze és kiterjed a város teljes faállományának állapotfelmérésére is. Jelen Dombóvár a Pannónia flóratartomány dél-dunántúli flóravidékéhez tartozik, ezen belül is Külső-Somogyhoz. A város kiemelkedően magas zöldövezettel rendelkezik, ezek gondozása és karbantartása nagy feladat. A jelenlegi faállomány (idegenhonos faállomány) egyes részei, szakaszai már teljesen elöregedtek, így veszélyt jelentenek a lakosságra. Jövő A legsürgősebb beavatkozást igénylő területek fejlesztésével a város természeti értékeinek sora tovább bővül, megszűnik az elöregedő fák okozta veszélyállapot és egy rendezett, egységes városkép kerül kialakításra. A fejlesztés során a 12 érintett terület, úgynevezett pannon kertek rendbetétele történik meg: beteg, elöregedett, nem őshonos fák 65

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

kivágása; az eltávolított egyedek pótlása gyorsan növő őshonos fákkal (juhar, hárs), így kerül biztosításra a zöldövezetek természeti értékeinek növelése. A fejlesztéssel érintett területek: 1. 56-osok tere, 2. Arany János tér, 3. Kertváros, 4. Petőfi tér, 5. Szent István tér, 6. Ogulin udvar, 7. 424-es mozdony környezete, 8. Gárdonyi tér, 9. Kossuth tér, 10. Radnóti u. – játszótér, 11. Tulipán u. – játszótér, 12. Fecskeház – játszótér. A kertek növényállományáról információs táblarendszer nyújt majd tájékoztatást. A város teljes faállományának felméréséhez célszerű egy 2D/3D állapotfelmérés végzésére alkalmaz eszköz beszerzése, mely jelentősen meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a tevékenységet. A városi faállomány egészségügyi állapotának felmérését követően lehetséges a további feladatok meghatározása. Potenciális partnerek:  Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási NKft. Becsült költség: 20.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2.4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül. Specifikus cél 1: Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása  Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések  Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

66

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.1.10. Nyerges-erdő fejlesztése Jelen A Nyerges parkerdő a környező mezőgazdasági területek között szigetszerűen megjelenő viszonylag nagy kiterjedésű, idős, természetközeli állapotú dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes. Az erdő kiváló fészkelőterületet biztosít számos ritka, védett madárfaj számára. Különösen énekesmadár és denevérfaunája jelentős. Az erdő aljnövényzetében ritka, védett növényfajok is élnek.

Feltételezhetően részben a mai erdő alatt vannak a középkori Nyergesfalu település maradványai, amelynek területét régészeti lelőhelyként tartják nyilván. Az erdő mellett helyezkedik el a három tóból álló, mesterséges eredetű tóegyüttes, mely értékes vizes élőhely, ritka, védett állatfajok, például vízisikló (Natrix natrix) és mocsári teknős (Emis orbicularis) előfordulásával. Az erdő és a horgásztó környéke változatos, természetszerű benyomást keltő tájképi együttes, nyílt vízfelülettel, a tóparton gyepes, ligetes területekkel, a tó D-i partján természetszerű erdővel, É-i partján hétvégi házakkal tarkított szőlőkkel. Kedvelt kiránduló és horgász központ. A területen a szükséges infrastrukturális fejlesztéseken kívül (útfelújítás), jelentősebb beruházást nem került megvalósításra. Jövő A Nyerges parkerdő lehetőséget kínál a városi környezetből való kiszakadásra, anélkül, hogy ehhez hosszú utazásra lenne szükség. A terület akár kerékpárral is könnyen megközelíthető. A jelenleg is kiránduló- és rekreációs helyként funkcionáló terület jelenlegi infrastrukturájának kisléptékű fejlesztése szükséges, hogy a terület megőrizze természetességét és egyedi hangulatát. A fejlesztési elemek segítségével egy alapvető igényeket kielégítő kiránduló központ kerül kialakításra. A piknikező hely és a Mária forrás környezetének korszerűsítése, felújítása alapvető feladat. A területen található elöregedett, rossz állapotú bútorok cseréje, egységes kép kialakítása. A nyilvános vizes blokk létrehozása egy kulturált kiránduló központ fontos 67

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

eleme, éppúgy, mint az információs táblarendszer kialakítása és értékeink biztonságát szolgáló térfigyelő-rendszer kiépítése. A fejlesztések hozzájárulnak a horgászati lehetőségek miatt érkezők igényeinek kiszolgálásához is. Országos jelentőségű attrakció, a fák lombszintjén kialakításra kerülő Lombkorona-sétány, mely lehetővé teszi a helyi élővilág közelebbi megismerését.

Forrás: www.edenkert.hu

Forrás: www.erdekesvilag.hu

Potenciális partnerek:  DÖPTE  Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási NKft. Becsült költség: 45.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2.4. Priritás tengely: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül. Specifikus cél 1: Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása  Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció

68

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 3 fő

V.2. Aktív Dombóvár A fejlesztési terv jelen fejezete a város fenntartható, hosszú távú energiagazdálkodásának alapjait fekteti le. A téma aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy az alternatív energia-felhasználás kiemelt helyet kapott az Európa elkövetkező hét évét meghatározó fejlesztési célkitűzések között, megjelenik az országos és megyei fejlesztési dokumentumok, stratégiák kiemelt prioritásainak sorában. Miért is van szükségünk külső energiaforrásokra? Azért, hogy energia szükségleteinket (fűtés, világítás, közlekedés, stb.) kielégíthessük. Azt, hogy ezt az energia mennyiséget miből állítjuk elő, miből nyerjük ki, az csak döntés kérdése, csak rajtunk múlik. Jelenleg az emberiség elsősorban a nem megújuló energiaforrásokat használja erre a célra (szén, földgáz, olaj, stb.), mely készletek évmilliók során alakultak ki, mennyiségük véges. Elgondolkodtató, hogy érdemes-e új megoldásokat megismerni, új technológiákat elsajátítani, felelősen gondolkodni, hogy Dombóvár következő nemzedékei számára egy fenntartható, költséghatékony energiagazdálkodási rendszert hagyjunk hátra. Az „Aktív Dombóvár” programcsomag azon projektelemeket tartalmazza, melyek az első lépéseket jelenthetik ezen az új úton. A megújuló energiákra alapozó fejlesztések mellett szól továbbá, hogy egyszerre teremtenek munkahelyeket, szolgálják a környezetvédelmi érdekeket, és növelik energiaellátásunk biztonságát.

V.2.1. Naperőműparkok A Nap már 4,5 milliárd év óta ég és emberi számítás szerint még további 5 milliárd évig nem fog kialudni. Tehát ez az az energiaforrás, ami tartósan emberi - léptékkel mérve - folyamatosan, megújuló módon a rendelkezésünkre áll. Ezért a napenergia közvetlen felhasználást, valamint a napenergiából megújuló más energiaformákat (szél-, víz- és

69

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

biomassza energia) megújuló energiaforrásoknak nevezzük. A napból érkező energia a Föld energiaszükségletének a 20.000-szeresét biztosítja. Még Észak-Európában is, ahol kevés a napsütés, egy egyszintes ház tetejére tízszer annyi energia érkezik mint amennyi szükséges a ház fűtéséhez. Így a megújuló energia források közül a napenergia hasznosítása lehet a legversenyképesebb alternatíva a jelenlegi energiatermelési módokhoz képest.16

Forrás: www.tamasinaperomu.hu

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Solarpl ant-050406-04.jpg

A naperőművek célja, hogy a különböző környezetszennyező energiák helyet tiszta energiaforrások felhasználását tegye lehetővé. A naperőművek működése a nap energiájának összegyűjtésén és annak közvetett vagy közvetlen módon történő hővé alakításán alapul. Ez többféleképpen is megvalósulhat. Egyrészt úgy, hogy a nap energiát először hővé, majd azt követően elektromos energiává alakítjuk, másrészt pedig egyenes úton is, tehát a napenergia azonnal elektromos energiává alakul. A napenergiát hővé alakító erőművek jellemzően koncentrálják a nap energiáját. Ennek elvégzéséhez három technológia került kialakításra (parabolikus teknők, energiatornyok, parabolatükrök). A napenergiát közvetlen elektromos energiává alkotó erőművek esetében annyi történik, hogy napelem táblák nagy mennyiségét kötik sorba, ezzel érve el nagyobb teljesítményt. Bár legtöbbünk számára még mindig új keletűnek tűnik az alternatív energiaforrások hasznosítása, Európában már a 60-as évek vége óta hasznosítják a napenergiát. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár jelentős beruházási költséget jelent egy-egy naperőmű megépítése, a beruházás költségei az évek során szinte nem

16

Forrás: http://www.tamásinaperomu.hu

70

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

emelkedtek. A folyamatos ráfordítás költségei hagyományos energiaszolgáltatók áraihoz képest.

2013.12.

elenyészőek

a

Annak megítélése, hogy városunk esetében mekkora kiterjedésű és teljesítményű naperőművek kialakítása lenne célszerű, azok hány háztartás energiaszükségletét fedezik és mikorra várható a beruházás megtérülése, igen nehéz feladat. Természetesen mindez függ a terület adottságától, napsütéses órák számától, terület fekvésétől, stb. Ennek meghatározása és kidolgozása szakemberek feladata. Az azonban fontos, hogy a város fejlesztési tervei között jelezze elkötelezettségét a megújuló energiatermelők települési energiagazdálkodásába történő bevonására. A naperőművek számára két funkció nélküli terület kerülhet kijelölésre. Az egyik a rekultivált hulladéklerakó területe, a másik pedig a rekultiváció előtt álló szennyvíztelep. Mindkét helyszín ideális körülményeket biztosít a fejlesztés megvalósításához és egyben biztosítja az erősen korlátozott hasznosítási lehetőségekkel rendelkező területek maximális kihasználását. Potenciális partner:  Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Becsült költség: 800.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2017-2018 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló ernergiaforrások alkalmazása.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 12 fő Szennyvíztelepi naperőműpark: 6 fő Hulladéktelepi naperőműpark: 6 fő

71

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.2.2. Közvilágítás korszerűsítése17 Egy település életében meghatározó szerepe van a közvilágításnak és annak minőségének. Biztosítja az akadálytalan közlekedést, biztonságot és egyfajta hangulatot is ad a településnek. A közvilágítással kapcsolatos kérdések mérlegelésénél fontos tudni, hogy a döntés évtizedekre szól. Napjainkban egyre elterjedtebb a közvilágítás piacán az úgynevezett LEDes világítástechnika alkalmazása. A nagy fényerejű LED-ekkel egy teljesen új technológia jelent meg a világítástechnikában, mely töretlenül fejlődik. De mi is az a LED? A LED a Light Emitting Diode rövidítésből eredő betűszó, magyarul világító dióda, félvezető alapú fényforrás.

Forrás: http://www.vilagitas.org/images/stories/stuff/LED_kozvil_kis_a.pdf

A legjobb LED fényforrások fényhasznosítása meghaladja a kompakt fénycsövek fényhasznosítását és eléri a legjobb nagynyomású kisülő lámpákét. A LED-ekkel elérhető legjobb fényhasznosítás folyamatosan növekszik. Fontos megjegyezni, hogy a LED önállóan nem alkalmas a közvilágításban történő alkalmazásra, megfelelő lámpatest és jól megtervezett, üzemeltetett LED rendszer szükséges hozzá. A hagyományos világítótest fényhasznosítása, a LED névleges fényhasznosításának 70-80%-a. A LED-ek nem égnek ki, igaz, működésük során – a többi fényforráshoz hasonlóan – folyamatosan vesztenek fényükből. A LED-ek hasznos élettartamáról addig beszélünk, amíg fényáramuk a kezdeti érték 70-85%-ig csökken (például út világítása esetén). Ez az érték a LED-ek minőségétől függ, jelölése kötelező (pl. L80). Az élettartam csak a két mutató együtt értelmezésével állapítható meg (pl. 50.000 óra, L80 mellett). Ez alapján egy jól megtervezett útvilágítási világítótestbe szerelt LED élettartama L80 értéknél 50-60.000 óra, ami évi 4.000 óra működést feltételezve 12-15 17

MEE Világítástechnikai Társaság, LED a közvilágításban (2010), http://www.vilagitas.org/hirek/szakmai-hirek/74-led-a-koezvilagitasban

72

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

év. Sajnos a LED-ek esetében sem mellőzhetőek a karbantartási munkálatok, mely során a hűtőfelület tisztántartása a legfontosabb feladat. A LED és a nagynyomású nátriumlámpás világítás közötti különbség továbbá a színhőmérséklet. A LED-ek esetében ez kékesebb. Minél nagyobb a színhőmérséklet, annál jobb a fényhasznosítása. Bekapcsolás után a LED-ek azonnal a névleges fényáramot adják, nincs bemelegedési időszak, késés. Egyenletesebben világítanak, anélkül, hogy túl sok szórt fényt sugároznának. A LED lámpatestek ára lényegesen magasabb, mint a hasonló fényáramú nátriumlámpás lámpatesteké. Minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb a különbség. Ugyanakkor, ha LED-es lámpatest fényeloszlása illeszkedik a világítási feladathoz, akkor a lámpatestek osztástávolsága vagy teljesítménye csökkenthető, ezáltal energia takarítható meg. Ritkábban szükséges a fényforrás cseréje, de a karbantartási költségekkel itt is számolni kell. Ha csak a fényforrást cseréljük LED-re, de a lámpatestet változatlanul hagyjuk, akkor a fényeloszlás biztosan rosszabb lesz, mint az eredeti és meg sem közelíti a LED-ekkel elérhető maximumot. A hűtés rossz hatásfoka miatt a LED-ek túlmelegszenek, ezért élettartamuk csökken, sokszor az eredeti fényforrásnál is kisebb lesz. A fejlesztés a nagyobb forgalmú, minimum kétsávos utak mentén kerül megvalósításra. Potenciális partner:  A közvilágítás elemeinek üzemeltetője Becsült költség: 60-70.000.000 Ft/év = 490.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.

73

Ivanich-terv



Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló ernergiaforrások alkalmazása.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.2.3. Helyben termelt távhő A megújuló energiaforrások kihasználása világszinten növekvő irányt mutat. A megújuló energiaforrások egyik típusa az úgynevezett biomassza, mely a növényeket, növényi terményeket és melléktermékeket, valamint növényi és állati hulladékokat foglalja magában. A biomassza jelentősége abban rejlik, hogy használatukkal részben kiválthatóak a fosszilis energiahordozók - mint az olaj, a földgáz vagy a szén – amelyek bár szintén biológia eredetűek, de csak évmilliók alatt képesek megújulni. A biomassza azért tekinthető megújuló erőforrásnak, mert rövid időn, akár 1 éven belül újra rendelkezésre áll. Magyarországon a jelentős mezőgazdaság miatt folyamatosan termelődik energetikailag hasznos biomassza. Sőt, az utóbbi években kifejezetten energetikailag kiemelkedő tulajdonságú növények energetikai célú termesztése is megkezdődött. 18 Dombóvár adottságait figyelembe véve a Kapos-völgye az a terület, mely talajviszonyainak köszönhetően kihasználatlan. A magas talajvizű, gyakran elöntött területeken a tőzeges, lápos talaj a jellemző, mely hagyományos mezőgazdasági termelésre, de bármiféle infrastruktúra kiépítésére is alkalmatlan. Kiváló helyszínt biztosít azonban egyfajta biomassza alapanyag, az energiafűz termesztéséhez, mely kimondottan kedveli a vizes élőhelyet és rossz minőségű talajon is képes életben maradni és fejlődni. Az energiafűz (Salix viminalis „energo”) kétszikű, kétlaki fás növények, lombhullatók, hengeres hajtásúak, fák vagy cserjék formájában fordulnak elő. Mai ismeretek szerint ez a fafajta a leggyorsabban növő, mind hosszra, mind pedig tömegre, mivel már az első vegetációs év után is vágható állapotba kerül. Hozama az első év után kb. 8-10 t/hektár/év, míg a 3. év után már 40-60 t/ha/év. Magas talajvizű területen egy növény 15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni. A vadak nem kedvelik, betegségekkel szemben ellenálló.19 18

19

Biomassza, http://megujulo-energia.eu/biomassza Energiafűz, http://www.zoldcentrum.hu/energiafuz.html

74

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Forrás: http://www.markapiac.info/enfu/

Az energiafűz ültetése, gondozása és betakarítása a hagyományos mezőgazdasági terményekhez képest nagyon egyszerű. Az ültetést kora tavasszal célszerű végezni a fagyok megszűnésével. Gyomirtózni két alkalommal szükséges a területet, a betakarításhoz kaszát, robbanómotoros fűrész, míg nagyobb területeken adapterrel ellátott betakarítógépet érdemes használni. A november és február közötti időszakban betakarított vesszők, nem igényelnek fedett tárolást. Az energia fűz fajtát elsősorban energetikai célokra nemesitették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik kb.4900 kcal/ kg. Az energia fűzzel történő fűtésnél a fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka. E célra történő felhasználása azért is indokolt, mivel fűtési paraméterei a benne lévő szalicil alkohol miatt megegyeznek a feketeszénpor fűtőértékével és fele a fűtőolaj vagy a gáz fűtőértékével.20 Mint láthatjuk az energiafűz egy viszonylag igénytelen, kedvezőtlen körülmények között is életképes és jól fejlődő növény, melynek hasznosításával kíméljük környezetünket, termelés alá vonjuk az amúgy

20

Energiafűz, http://www.zoldcentrum.hu/energiafuz.html

75

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

problémás, talajvizes területeket és egy tiszta, megújuló energiát állítunk elő. Gazdasági szempontból is számos lehetőséget tartogat:  Ültetése, gondozása, betakarítása, fűtőanyaggá történő alakítása új munkahelyeket teremt.  Az energianyeréshez szükséges kazánok gyártása újabb beruházások, fejlesztések realizálódását jelenti a településen, mely szintén új munkahelyek létrejöttét vonja maga után.  A felhasználási célú termelés mellett lehetőség nyílik az értékesítési céllal történő termelésre is.  Hasznosítási területe korlátlan: közintézmények fűtése, kertészetek melegházának fűtése, stb.  További gazdasági folyamatok elindulását eredményezheti: klaszter, K+F. A biomassza előállítása, az alapanyagul szolgáló növények termesztése fontos alternatívát jelenthet városunk gazdasági fejlődésének, egy egész iparág építhető köré. A fejlesztés helyszínén, a Kapos-völgyében 400 hektár terület áll rendelkezésre az ültetvények kialakítására. A terület egészének hasznosításával a város függetlenítheti magát a nemzetközi gázáraktól és nem utolsósorban környezetbarátabb energiaforrás is. Potenciális partner:  Viessmann Fűtéstechnika Kft.  Agrár-Béta Kft.  Dalkia Zrt. Becsült költség:  Energianád telepítése: 650.000 Ft/ha; 260.000.000 Ft  Kazán és hőközpont kialakítása: 450.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 4. tematikus cél: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: térségi szintű integrált foglalkoztás-orientált gazdaság-fejlesztés.

76

Ivanich-terv



Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. Környezetvédelmi és Energiahatékonyság Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló ernergiaforrások alkalmazása.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 80 fő

V.2.4. Panelprogram Az ún. Panelprogram (iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása) a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépület-rehabilitációs programja. A panelprogram során olyan fejlesztések kerültek támogatásra, amelyek hatékonyabbá tették a panelházak energiagazdálkodását. Dombóvár is csatlakozott a programhoz és három éven keresztül, mintegy 11 lakóépület, 414 lakása került felújításra, 414.327.000 Ft értékben. A beruházás hármas összefogással valósult meg, a költségeket ugyanis a Magyar Állam, Dombóvár Város Önkormányzata és a lakók közösen fedezték. A beruházások során elsősorban nyílászáró cseréje és az épületek szigetelése történt meg. Mivel már a korábbi alkalmakkor is a kereslet jelentősen meghaladta az önkormányzat lehetőségeit, ezért előreláthatólag a következő évtől induló programban az önkormányzat ismét részt kíván venni, hogy lehetőséget biztosítson a településen található panelházak energetikai korszerűsítésére. A fejlesztés célja, hogy újra legalább 11 lakóépület felújítása, energetikai korszerűsítése valósuljon meg. Potenciális partner:  Iparosított technológiával épület lakóházak  Magyar Állam (a konstrukció még nem ismert) Becsült költség: 450.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2018 Fejlesztés illeszkedése: 77

Ivanich-terv





Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Európa 2020 Stratégia 4. tematikus cél: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elmozdítása. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.3. iDombóvár A városok vezetőinek világszerte számos azonos kihívással kell szembenézniük. Elöregedő infrastruktúra, csökkenő adóbevételek és növekvő népesség lehetnek a fő akadályok, amelyek az önkormányzatoknak a lakosságuk jólétét célzó fáradozásait korlátozzák. A megoldás, olyan technológia alkalmazása, melynek segítségével gazdasági beruházások esetén fenntarthatóságot, jobb eredményeket, jobb életminőséget lehet biztosítani. Ahhoz, hogy a városok élhetőbbé válhassanak, a rendelkezésre álló források mellett szükség van az információs és kommunikációs technológiák által nyújtott új lehetőségek kiaknázására. Az új technológiák lehetővé teszik a városok hatékonyabb működését, a városlakók életminőségének javítását. Az intelligens város, az okos technológiát úgy használja, hogy a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai sokkal jobban kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal hatékonyabbá válnak. A városok kitörési pontja lehet az Infokommunikációs Technológia (IKT) alkalmazása a város életének, működésének minden szegmensében, mely nemcsak a városok hatékonyabbá tételében segíthet, hanem a lakók életkörülményeinek javításában, a városhoz való kötődés, a városi identitás erősítésében is. 21

21

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, EU Smart City Program, http://intelligensvarosok.kormany.hu/eusmart-city-program

78

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.3.1. Intézmények energetikai fejlesztése A közintézmények fenntartása nem kis feladatot ró az önkormányzatokra, azok költéségének minimalizálása sürgető feladat. A megoldást az intézmények energetikai rendszerének vizsgálata és fejlesztése jelentheti. Ez elsősorban homlokzati hőszigetelést, nyílászárók cseréjét, világítási rendszerek felújítását és napkollektorok beépítését jelenti. A konkrét munkálatokat helyzetfelmérésnek, terveknek kell megelőzniük, melyek szintén a projekt keretein belül kerülnek elkészítésre. A fejlesztés által érintett ingatlanok:  Bölcsőde  Szivárvány Óvoda  Erzsébet Óvoda  Apáczai Csere János szakközépiskola – konyha  Herceg Esterházy Miklós SZKI – konyha  Belvárosi Iskola – melegítőkonyha  József Attila Iskola – melegítőkonyha  Illyés Gyula Gimnázium főépület  Platán Idősek Otthona  Arany-sziget Idősek Otthona  ESZI Támasz Otthon Dombóvár  „Őszikék” Idősek Klubja 

Művelődési Ház - aljzatszigetelése

Potenciális partner:  Klikk intézmények Becsült költség: 500.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2020 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 4. tematikus cél: Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 11. tematikus cél: az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.1. Prioritás tengely: Térségi foglalkoztatásfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. 79

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.3.2. Könyvtár - Kincsestár Az 1953-tól datálják a könyvtári szolgáltatás megjelenését Dombóváron. Az évtizedek alatt rendkívüli fejlődésen esett át a könyvtár infrastrukturális, állományi és szolgáltatás szempontjából is. Igazi fordulópontot a számítástechnika és az Internet megjelenése jelentette, mely lehetővé tette az információk gyors megszerzését és közvetítését. A könyvtár vonzáskörzetébe a dombóvári kistérség és a kistérségbe ugyan nem tartozó, de a város vonzáskörzetébe tartozó települések. A könyvtárnak fokozott szerep jut a város oktatási és kulturális életében, hiszen számos oktatás-nevelési intézmény található a településen. A kistérségben egyre fokozott mértékben jelentkezett az igény a könyvtárszolgáltatás iránt, így 2005-ben elindult a mozgókönyvtár. A következő nagy fordulópont a könyvtár életében 2010 volt, amikor egy uniós pályázat keretében a Művelődési Házzal egyetemben a teljes épület külső és belső felújítása megtörtént. A könyvtár új helyet, rendezett környezetet kapott és még ebben az évben egy másik uniós forrás segítségével az akadálymentesítés is megtörtént. Az infrastrukturális fejlesztések mellett azonban lépést kell tartani a könyvtár és az olvasók munkáját segítő „soft” elemek fejlődésével is. A könytár ugyanis elkötelezte magát, hogy az olvasói igényekre jobban koncentráló, és az információk szélesebbkörű, gyorsabb megszerzésére és közvetítésére törekvő intézményé válik. Ehhez segítik hozzá jelen fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása is. A projekt első eleme a könyvtári szoftver állományok fejlesztése, mely alapvetően 4 rendszer bevezetését, illetve frissítését takarja.  Közhasznú információs szolgáltatás A könyvtár korábban több ezer rekordból álló közhasznú adatbázist hozott létre, az alapjául szolgáló, a hazai könyvtárakban a 90-es években széles körben használt alapszoftver (MicroISIS) Windows platformra történő átállítása azonban nem valósult meg, így az adatbázis építése a 2000-es években leállt. A mentett adatállomány azonban megfelelő Windows alapú szoftverrel konvertálható, és frissíthető. Ehhez kiindulópontként alkalmas lenne pl. az ACCESS relációs adatbáziskezelő is, amely lehetővé teszi az információk honlapon, közösségi oldalakon, mobiltelefonon történő elérhetőségét is.

80

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

 Textlib integrált könyvtári rendszer fejlesztései A fejlesztési elem keretében verziófrissítés és a könyvtár által jelenleg is használt nyilvántartó rendszer újabb modulokkal történő bővítése valósul meg. 

RFID (Radio Frequency Identification) technológia a „jövő vonalkódja” néven megismert korszerű, egyedi azonosító módszer. Az RFID-vel támogatott intelligens könyvtári rendszer pontos, naprakész, automatikus nyilvántartást biztosít a könyvtári tagokról, a könyvtár használatáról és a könyvtári állományról. Az eszközök könnyű kezelhetősége és azon képessége, hogy a megjelölt dokumentumokat, CDket vagy könyveket nagy távolságból észlelik jelentősen csökkenti a személyzet manuális munkavégzését, valamint a polcon lévő állomány ellenőrzésére, az elkeveredett könyvek felkutatására és a leltározásra fordított időt. Mindezek mellett a rendszer alkalmazása növeli a könyvtár vagyonbiztonságát is. Az egymástól időben függetlenül telepíthető RFID könyvtári szolgáltatások a következők: könyvek dokumentumok azonosítása, keresés, leltározás, csoportos áthelyezés, letét; kölcsönzési folyamat optimalizálása, könyvtári tagok-, könyvek kiadás és visszavételkori automatikus azonosítása; önkiszolgáló kölcsönzés intelligens pult használatával 24/7 nyitva tartás, könyvek automatikus visszavétele kölcsönzési, nyitvatartási időn túl is. 4. Helyismereti dokumentumok digitalizálása A digitalizálás célja az állományvédelem, az állagmegőrzés, az értékmentés; az archiválás; a reprodukálás; az oktatás; valamint nyilvános szolgáltatás biztosítása és a jövedelemszerzés. Gyűjtőkör: helyi vonatkozású művek kéziratok pl. naplók, levelek, dolgozatok; a városra vonatkozó nyomdatermékek, valamint a helyi sajtó termékei, teljességre törekedve, az országos periodikákban megjelenő dombóvári vonatkozású cikkek, indexelt (tematikusan kereshető) cikkbibliográfiával. Video, hangzó- és képanyag; valamint a városról és környékéről készített képeslapok, térképek digitalizálása. A könyvtár a napjainkban egyre gyorsabb információáramlás feltételeinek biztosítása mellett, nagy hangsúlyt fektet jelenkori értékeink megőrzésére is, melyeket az ún. Kincsestárba helyez el. A Kincsestár 2012 júniusa óta működik és már számos, városunk kulturális, gazdasági és sport életével kapcsolatos értéket őriz. Továbbfejlesztéséhez az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges: újabb értékek, relikviák gyűjtése; értékek leltárba vétele (katalógus); arculat, feliratok megtervezése; bútorok, tároló eszközök beszerzése.

81

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Potenciális partner:  Dombóvári Városvédő és Városszépítő Egyesület Becsült költség: 12.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 10. tematikus cél: Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztés.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.3.3. Gimnázium – tornaterem kialakítása Sajnos évről-évre egyre csökkent a kollégiumi ellátást és étkezést igénylő diákok száma, így két éve a kollégium és étkezde bezárása mellett kellett dönteni, hiszen annak fenntartása már rendkívüli terheket jelentett, nem volt gazdaságos. Az azóta üresen álló épületek hasznosítására olyan funkciót kellett találni, mely hiányzik vagy nem megfelelően működik a gimnáziumban. Fontos volt továbbá az is, hogy a beruházás illeszkedjen az országos és megyei fejlesztési prioritásokhoz. Az új tornaterem 17x30,50 m-es játéktérrel és 7-7,5 méteres belmagassággal rendelkező sportcsarnok. A meglévő konyha és étterem födémje és belső tartószerkezetei elbontásra kerülnek. Új acélszerkezetű nagyfesztávú csarnoklefedés készül a játéktér felett. A szerkezet ilyen módon való megoldása olcsóbb, mint ha új építés lenne, annak cirka 70%-ába kerül. A kialakításra kerülő játéktér szűkösen alkalmas egy kosárlabdapálya kialakítására- Ehhez azonban a meglévő teret cca. 3,5 méterrel meg kell hoszabbítani, illetve a meglévő több szintes épület utolsó traktusát mindegyik szinten el kell bontani.

82

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A kialakításra kerülő sportcsarnok földszinti részből és 3 emeletből áll. Az egyes szinteken az alábbi helyiségek kerülnek kialakításra: Földszint: 2 tanári öltöző, 1 diák öltöző, mosdó, porta, szertár, lift, előtér, melyek alapterülete: 201,8 m2. Emellett található az 518,5 m2 területű sportpálya. 1. emelet: itt kap helyet 3 öltöző, 1 tornaszoba, a lelátó, a mosdók és az előtér, összesen 253,3 m2-en. 2. emeleten helyezkedik el a konditerm, 1 tornaszoba, 2 öltöző, mosdók és előtér. 212,359 m2. 3. emelet: konditerem, 1 tornaszoba, szertár, raktár, mosdó és előtér (218,601 m2). Potenciális partner:  Illyés Gyula Gimnázium  Klikk Becsült költség: 250.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 10. tematikus cél: Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 3 fő

83

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.3.4. Hospice-ház A hospice ellátás célja, hogy hozzájáruljon a daganatos betegek egyénre szabott ingyenes ápolásához, fájdalomcsillapításához, a méltóságuk utolsó pillanatig való megőrzéséhez és családjuk lelki támogatásához. A hospice ellátás egyik legfontosabb jellemzője, hogy a beteg életminőségének javítását tűzte ki célul. Ennek megfelelően a gondoskodás nem csupán a beteg testi, hanem a lelki, szociális és spirituális igényeire, valamint a hozzátartozók segítésére is kiterjed mind a betegség fennállása, mind a gyász ideje alatt. A hospice gondozás a beteg személy méltóságát mindvégig tiszteletben tartja. Ez a magatartás megkívánja a beteggel szembeni őszinteséget, hogy betegsége során egyenrangúan kezeljék, állapotáról mindenkor tapintatosan tájékoztassák a realitást képviselve, de a reményt soha fel nem adva. A beteg bevonása a hospice szemléletű ellátásba elengedhetetlen. Ismernie kell állapotát, tünetei eredetét, a kezelési módszereket, a várható hatást és a mellékhatásokat. A gyógyíthatatlan betegség mindvégig nagy lelki megterhelés a beteg és a családja számára, különösen így van ez az utolsó stádiumban, hiszen a beteg egyre fenyegetőbben éli át a halál közeledtét. Az ilyenkor fellépő pszichiátriai tünetek, a szorongás, a depresszió, az alvászavar feltétlenül kezelendő. A családtagok számára is nagyon fontos a várható veszteség – már előlegezett – kezelése, illetve segítségnyújtás a gyász feldolgozásában. Az érzelmi és lelki támogatás mind a beteg, mind a családtagjaik részére a hospice ellátás bázisát képezi. A betegek ellátását speciálisan felkészült szakemberekből álló csapat végzi, melyben hospice orvos, hospice nővér, fájdalomcsillapító szakorvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás, gyógytornász és sok önkéntes segítő vesz részt. Mivel alapvető cél, hogy a beteg ember élete utolsó részét az otthonában, családja körében élhesse, ezért a hospice ellátás során alapvető a családdal való szoros együttműködés, a család bevonása és folyamatos segítése a beteg körül. A hospice szolgálat mindenki számára térítésmentes, hiszen az emberhez méltó halál minden ember alapvető joga. Az új, 1997-es egészségügyi törvény megalkotásába - szakértőként - már a hospice mozgalom képviselői is részt vehettek, így az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről külön paragrafust szentel a haldoklók gondozásának. Több mint egy évtizedes munka után 2004-ben megszülettek a hospice tevékenységet szabályozó jogszabályok, állami fejlesztési koncepció készült, mely szerint megindult a hospice szervezetek modell jellegű, kísérleti finanszírozása. Ezzel megteremtődött

84

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

az esélye annak, hogy a hospice a közegészségügy integráns részévé váljon és a hospice ellátás igénybe vétele egyenlő eséllyel legyen elérhető mindenki számára. Az ellátásnak több formája létezik: otthoni ellátás, mobil ellátás, bentfekvő ellátást nyújtó. Az ellátási működtetésének fő forrását az OEP biztosítja, 75%-os a bentfekvő, 80%-os az otthoni hospice tevékenység finanszírozása. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a fennmaradó költségek fedezésére kiegészítő források keresése szükséges. Dombóváron a hospice ellátásnak a III. utcai ESZI „Támasz” Otthon Dombóvár adna helyet. A jelenleg 10 fő befogadására képes intézmény az alábbi ellátást biztosítja: Demens/Alzheimeres betegápolás, Parkinsonkóros betegápolás, Magas vérnyomásos betegápolás, Diabéteszes betegápolás, Mozgásszervi betegápolás, Intenzív ápolás, 24 órás ügyelet. Az ellátást végző személyzet: 2 fő orvos, 5 fő ápoló. A fejlesztés a Támasz Otthon mellett elhelyezkedő önkormányzati területen kerül megvalósításra, egy bentlakásos hospice intézmény felépítésével. A bentlakásos hospice szolgáltatás (fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatónál szervezett önálló palliatív osztály vagy részleg) működésének feltétele, hogy kiegészüljön otthoni hospice ápolási egységgel. A tervek szerint a bentlakásos funkció mellett az intézmény lehetőséget biztosít nappali (járóbeteg) ellátásra is. A bentlakásos hospice szolgáltatás szakmai minimumfeltételek a következők: Személyi feltételek  1,5 fő palliatív jártasságú szakorvos  1 diplomás ápoló  6 szakápoló,  3 ápolási asszisztens (vagy általános ápoló/általános asszisztens)  (pszichológus) mentálhigiénikus, (utóbbi minimum főiskolai végzettséggel)  gyógytornász,  beteghordó (elérhető) Elérhető konzultációs team tag:  dietetikus, lelkész, szociális munkás, foglalkoztató terapeuta Szakmai háttér:  szakorvosi konzílium Tárgyi feltételek  Eszközök: az e rendelet 1. számú mellékletében előírt, az általános osztály és az ápolási osztály szakmai minimumfeltételei +: infusiós pumpa inhaláló készülék, TENS készülék, elektromos párásító

85

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Potenciális partner:  ESZI „Támasz” Otthon Dombóvár  Magyar Hospice Alapítvány Becsült költség: 120.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 9. tematikus cél: A társadalmi befogadás elmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.4. Prioritás tengely: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztés.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 4 fő

V.3.5. iDombóvár program Az ingyen hozzáférhető wifi a jövő útja. Ma a világ legtermészetesebb dolgának tartjuk az „ingyen használható” közutat. A régebbi időkben az utak használatáért fizetni kellett (útvám, hídpénz), s mindaddig „életképes” is volt ez a modell, ameddig nem vált általánossá az áruk és szolgáltatások tömeges áramlása. Az utak az ezek előállításához szükséges erőforrások, alapanyagok és a kész termékek eljuttatásának „csatornái” lettek elsősorban, s nem „utazások” terepei. Ily módon a „közjószággá” tett, közösségi pénzből fenntartott úthálózat sokkal nagyobb közvetett hasznot jelentett, mint a közvetlen útdíj. Hasonló a helyzet ma. Lassan ott tartunk (vagy már el is érkeztünk arra a pontra), hogy a kommunikációs hálózatok éppen olyan szerepet töltenek be, mint korábban a közutak. A kommunikációból származó haszon döntő hányada már ma is „externálisan” jelentkezik: azoknál, akikhez az információk eljutnak, és akik azt felhasználják. Nem csupán logikus dolog tehát, hogy a kommunikációs „utak” díjmentesen elérhetők legyenek, hanem praktikus is. Az ingyen elérés persze nem ingyenességet jelent: a számlát más – a közösség, az önkormányzat – fizeti. Ez a közösségi „beruházás” viszont lehetővé teszi, hogy az internet „közjószággá” váljon, bárki szabadon igénybe vehesse.

86

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az össz-közösségi ráfordítás egyénekre lebontva ráadásul lényegesen alacsonyabb volna, mint egyéni díjfizetés esetén.22 Mi is valójában a wifi hálózat? A wifi hálózat egy kül- és beltéri vezeték nélkülim azaz rádiós technológián alapuló Internet hozzáférési hálózat, másnéven hotspot rendszer. A hálózat egy mikrohullámú rádiós rendszer, ezért a hálózat szolgáltatásai a hotspot cellák által lefedett területeken érhetőek el. A Wifi hálózat segítségével ingyenesen böngészhet az internetes, file-okat tölthet le, IP telefonon keresztül beszélgethet, csatlakozhat http alapú e-mail kiszolgálókhoz, hogy elektronikus leveleket küldjön és fogadjon, tehát igénybe vehet minden internet adta lehetőséget.

A wifi ma már a nagyobb városok nélkülözhetetlen eleme. A közösségi terek által nyújtott szolgáltatások legújabb formája. Lehetőséget teremt a lakosok számára a gyors információjutáshoz, ügyintézéshez, a turisták számára pedig a tájékozódáshoz. A hálózat kialakítása lendületet, gazdasági növekedést hoz, hozzájárul az idegenforgalom fellendüléséhez, a hosszú távú városfejlesztési célok megvalósulásához és egy intelligens város kialakulásához.

22

Ferge Sándor, Ingyenes Wifi a közterületen?, http://www.itbusiness.hu/Fooldal/hetilap/velemeny/Ingyenes_wifi_kozteruleten.html

87

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az ingyenes és korlátlan wifi használat Dombóvár esetében az oktatási és közigazgatási intézmények sűrűsége miatt a belvárosban (Művelődési Ház és környéke), a közlekedés szempontjából a Vasútállomásnál kialakításra kerülő intermodális csomópontnál, illetve az idegenforgalom miatt Gunarasfürdőn célszerű. Potenciális partner: Becsült költség: 15.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 2. tematikus cél: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés , a technológiák használatának és minőségének javítása.  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program 2.3. Prioritási tengely: Infokommunikációs fejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 1 fő

V.4. Dombóváron át A világ amelyben élünk igen nagy valószínűséggel nem ilyen lenne a közlekedésben elért innovációk nélkül. Nem lenne fejlett infrastruktúra, iparostítás, gazdasági fejlődés, tömegtermelés, szállítás, idegenforgalom, stb. A közlekedés segítségével a társadalom számára kinyílt a tér és a helyváltoztatás már nem egy idő- és energiaigényes tevékenység. A közlekedés gazdasági és társadalmi kapcsolatokat teremt a világ összes pontja között… akár Dombóváron át. V.4.1. Intermodális csomópont kialakítása23 Modern korszakot élünk. Felgyorsult az információáramlás, a technikaiinformatikai fejlesztések lassan nyomon követhetetlenek. Ezzel egyidejűleg megnőtt az igény a közlekedés egyre gyorsabb és 23

Főműterv, http://www.epito.bme.hu/uvt/hirek_esemenyek/fajlok/8/kt_szakmernok_varosi_2_intermodalis_2010.pdf

88

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

akadálymentesebb biztosítására, így kerül minden városfejlesztés fókuszába az intermodális csomópontok kialakításának szükségessége. Az intermodális csomópont elsődlegesen a közlekedési módváltás optimális helyszínét jelöli, másodlagosan csatlakozási felület a közlekedés és a városi élet között. Az intermodális csomópontok fejlesztésénél az egyik legalapvetőbb kritérium az utazási lánc egészének egymásra épülő, összehangolt fejlesztése. A lánc egy-egy elemének fejlesztése kidobott forrást jelent a kapcsolódó elemek hozzáigazítása nélkül. Az intermodális csomópont kialakítása során az alábbi szempontokra kell figyelemmel lennünk:  Kialakíthatóság, megközelíthetőség, kapcsolat a jelenlegi közúti/kötöttpályás hálózattal (helyszínrajzi változatok készítendők, javaslatot kell tenni az optimális kialakításra).  Meghatározandók az állomási/megállóhelyi kiszolgáló létesítmények (szociális helyiségek, esőbeállók, peronok), az esélyegyenlőségi elvárások biztosítása (akadálymentesítés közlekedés, utas-tájékoztatás stb.), valamint szolgáltató és kereskedelmi létesítmények létesítése, figyelemmel az önfinanszírozás lehetőségére.  Építészeti munkarészek esetében funkcionális elrendezés, épületek, építmények, szükség szerint tartószerkezetek, épületgépészet stb. szükségességének vizsgálata.  Kiemelt szempont a közösségi közlekedési eszközökkel történő magas szolgáltatási színvonalú kapcsolat biztosítása.  Meghatározandó a parkoló rendszer, javaslattétel az egyes parkolókban biztosítandó kiegészítő szolgáltatásokra.  Területhasználat, városszerkezeti vonatkozások, tulajdonviszonyok megvalósíthatóság szempontjából tulajdonviszonyok, megvalósíthatóság szempontjából releváns közmű helyzet, közvilágítás, tájékoztató rendszerek, térfigyelő rendszer, fizikai védelmi rendszerek (korlát, kerítés, stb.) kialakítása vizsgálandó.  Vizsgálandó a rendezési tervekkel történő összhang.  Vizsgálandók az üzemeltetési kérdések. Dombóvár intermodális csomópontja a különböző közlekedési hálózatok csatlakozási pontja, a dombóvári vasútállomás előtti terület. A vasút, a távolsági és helyijáratos buszok, a közúti közlekedés mind megtalálhatóak a területen, de ezek „találkozása” és kapcsolódása véletlenszerű. Cél, az optimális átszállás, kapcsolódás megteremtése és magas színvonalú szolgáltatásokkal történő kiegészítése.

89

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A fejlesztés igen széleskörű tervezést igényel, melynek legfontosabb elemei:  megközelíthetőség biztosítása  térrendezés  állomási/megállóhelyi kiszolgáló létesítmények kialakítása  akadálymentesítés  utas tájékoztatás kialakítása  parkoló rendszer felülvizsgálata  kiegészítő szolgáltatások (szociális helyiség, kereskedelmi egységek, pénzügyi egység)  védelmi rendszer  közlekedési hálózatok összehangolása. Potenciális partner:  MÁV  Volán  Kkv (kereskedelmi egységek)  Pénzügyi szereplők (bank) Becsült költség: 150.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

90

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.4.2. Dombóvár Gunarast elkerülő út megépítése A Dombóvárt és Mágocsot összekötő 65195 sz. összekötő út azon kezelésű utak közé tartozott, melynek egyik végpontjában sem csatlakozott az országos közúthálózati rendszerhez. A csatlakozási pont Dombóváron a IX. utcánál található, mely önkormányzati tulajdonú belterületi út. Az átmenő forgalom rendkívül legyengítette az útpálya szerkezetét, ezért a probléma megoldása nem várathatott magára. 2008-ban pályázati forrás bevonásával elkészült az összekötő út szinte teljes hossza. A fennmaradó, mintegy 2 km-es hiányzó szakasz megépítése a célja jelen fejlesztési elemnek. Ennek helyszíne Dombóvártól keleti irányban, a IX. utcától a Gunarasi útra irányuló nyomsávon található mezőgazdasági terület. Potenciális partner:  Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Z-rt.  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Becsült költség: 650.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

91

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.4.3. Kerékpárutak kialakítása (Tamási-Dombóvár-Pécs; DombóvárKaposvár; Kórház utca, Gunaras) Világszerte számos olyan város van, ahol az utazások 20%-a kerékpáron történik (Hollandia, Dánia, Németország, Olaszország stb.), mivel kisebb távolságokon a bicikli kiválóan helyettesíti az autót, a tömegközlekedést és a gyaloglást. Hosszabb utazás esetén pedig könnyen eljuthatunk vele a tömegközlekedési eszközök indulási helyére. Mindemellett a biciklizés olcsó, egészség- és környezetkímélő, valamint számos egyéb gazdaságilag értékelhető haszna van.24 Az első, legkézenfekvőbb előnye a kerékpározásnak, hogy környezetkímélő. Tisztább és csendesebb környezetet eredményez, jelentősen csökkenti az utak és az útmenti ingatlanokra jutó terhelést. Helykihasználás és időmegtakarítás szempontjából is első helyen áll, hiszen a „parkoláshoz” szükséges tér jelentősen kisebb, mint az autós vagy tömegközlekedés esetében. Városon belül a leggyorsabb közlekedési mód. A kerékpáros közlekedés – megfelelően kialakított kerékpárutak esetén – növelik a közlekedésbiztonságot, csökkentik a balesetek számát. Egészségmegőrzés szempontjából egyrészt az egyén, másrészt a foglalkoztatók szempontjából is előnnyel jár. A rendszeres testmozgás segítségével a lakosság egészségi állapota javul, csökken a munkahelyi hiányzás és csökkennek az egészségügyi ellátás költségei is. Hatására életminőség és életszínvonal javulása várható. A kerékpárosok számára nagyobb mobilitást és kisebb utazási költséget jelent, mint a tömeg- vagy az autós közlekedés. Nem utolsósorban a szükséges infrastruktúra (út, tároló, stb.) kialakításának költsége töredéke a közúti közlekedéséhez képest. Külföldi tanulmányok kimutatták, hogy a kerékpáros közlekedés hozzájárul a kiskereskedelmi egységek forgalmának növekedéséhez és munkahelyek kialakulását eredményezi. A kerékpáros közlekedés erősítése mind hazai mind nemzetközi szempontból fontos, mert gazdaság-élénkítő hatása egyre jelentősebb mértékben járul hozzá az idegenforgalom fellendüléséhez, a szolgáltatásokból származó bevételek növekedéséhez. Összességében tehát elmondható, hogy a település kerékpáros közlekedésébe való befektetés kedvező lehetőség a város számára. A nagyobb kerékpáros hagyományokkal rendelkező városok esetében már költség-hasznon elemzéseket végeznek a kerékpárutak építése kapcsán, s minden esetben bebizonyosodik, hogy egy adott szakasz megépítésének haszna (kevesebb útkarbantartási költség, kevesebb egészségügyi ráfordítás, kevesebb táppénz, stb.) többszöröse a megépítés költségének. A kerékpáros közlekedés hozzájárul a gazdasági erőforrások takarékos felhasználásához. 24

Jenei Zsolt, A kerékpározás gazdasági jelentősége, http://www.balaton-almadi.hu/letoltes/kergazd.pdf

92

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Dombóváron a 80-as évek közepe óta több ütemben zajlik a kerékpárutak építése. A Gunaras-Dombóvár kerékpárút folytatásaként a városközponton áthaladva, egészen a szőlőhegyi leágazóig épült meg a városi kerékpárút következő szakasza, majd harmadik ütemben a leágazótól egészen Kaposszekcső határáig, ez mintegy 10 km hosszú kerékpárút kiépítését jelenti a településen. A 2014-2020 között megvalósítani tervezett kerékpárutak egy része hivatali, míg más része kimondottan turisztikai céllal kerül kialakításra.  A LIDL-kórház-vasútállomás helyszíneket összekötő útvonal célja egyértelműen a helyi lakosság közlekedésének (elő)segítése. Az 2 km hosszú szakasz két ütemben kerül megépítésre. Az első ütem a LIDL-kórház szakasz, a második pedig a kórház-vasútállomás közötti távolság. Hatására mindhárom, igen nagy közúti,kerékpáros és gyalogos forgalmat lebonyolító helyszín megközelítése biztonságos lesz.  A Tamási-Dombóvár-Pécs kerékpárút kialakítása egyértelműen turisztikai célokat szolgál, érintve minden fontosabb idegenforgalmi helyszínt Tamási és Pécs között. A kerékpárút útvonala: TamásiDombóvár között a megszűnt vasútvonal nyomvonala; DombóvárSásd között a 611-es közút melletti terület; míg a SásdMagyarhertelend-Orfű-Pécs szakaszon szintén közút melletti területek. A térség kerékpáros turizmusának fejlesztése, a kerékpárosok biztonsága érdekében a közúttól független kerékpáros úthálózat létesítése indokolt.  A Dombóvár-Kaposvár kerékpárút kialakítását több tényező is indokolja. Egyrészt a két település közötti szakasz domborzati viszonyai alkalmasak a kerékpáros közlekedés számára, másrészt a sűrűn elhelyezkedő kistelepülések között néhány szakaszon már kiépítésre is került a kerékpárút. Az út elsősorban a lakosság gyorsabb és biztonságosabb közlekedését, munkába járását szolgálja, de nem elhanyagolható idegenforgalmi vonzata sem.  A Dombóvárt Gunarasfürdővel összekötő kerékpárút főként igen nagy forgalomnak van kitéve főként a késő tavaszi-nyári-kora őszi időszakban, amikor az időjárás kedvez a gunarasi fürdőszolgáltatások igénybevételének és a sportolásnak (kerékpározás, futás). Az évtizedek során a kerékpárút burkolata elgyengült, számos helyen felbomlott, így annak helyreállítása a biztonságos közlekedés szempontjából elengedhetetlen. Már számos alkalommal terítékre került a kerékpárút melletti közvilágítás kialakításának kérdése. A szálloda megépítése a város és a fürdőtelep közötti forgalom további növekedését eredményezte, mely már erősen alátámasztja a fejlesztés létjogosultságát.

93

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával a közlekedés káros hatásai nem kerülhetőek el teljesen, de jelentősen mérsékelhetőek. Ehhez környezettudatos településpolitika, jó szakemberek és a szükséges források megtalálása szükséges. Potenciális partner:  Kerékpárút által érintett települések önkormányzatai Becsült költség: 1.180.000.000 Ft  Tamási-Dombóvár-Pécs: 1.000.000.000 Ft  Dombóvár-Kaposvár: 120.000.000 Ft  LIDL-Vasútállomás: 40.000.000 Ft  Dombóvár-Gunaras: 20.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2018 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. 2.5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Priritás tengely: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 3 fő

V.4.4. Arany János téri csomópont Az Arany János téri csomópont a város egyik legforgalmasabb útkereszteződése, négy becsatlakozó út találkozásánál fekvő közterület. A Pécs felé vezető 611-es főút, az Erzsébet utca, a Dózsa György utca és az Arany János téri területek találkoznak egymással. Felújításának szükségessége nem újkeletű kezdeményezés, már évek óta a város fejlesztési tervei között szerepel. Kialakításának módjára több változat is született, mely közül a területen (Kakasdomb) tervezett további fejlesztések igényeinek figyelembevétele mellett egy, öt becsatlakozó utat érintő, jelzőlámpás forgalomirányítással ellátott, korszerű csomópont 94

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

kialakítása tűnik a legcélszerűbbnek, a szükséges nyomvonal korrekciókkal, a burkolatok felújításával, a szükséges táblázásokkal, burkolatjel festésekkel, valamint az érintett közművek szükség szerinti áthelyezésével. A fejlesztésnek köszönhetően, a korszerűsített csomópont biztonságosabb teszi a közlekedést és megnyitja a forgalom számára az Arany János tér déli (jelenleg zsákutca) szakaszát. Potenciális partner:  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Becsült költség: 100.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2015 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.4.5. Belterületi út- és járdafelújítások A belterületi közlekedési infrastruktúra fejlesztések projekt elem számos fejlesztést tartalmaz, melyek alapvetően két csoportra oszthatók. A projektek egyik része a belterületi közlekedési felületek (utak, járdák) fejlesztésére, míg a másik részük a közlekedést kiszolgáló infrastruktúra (buszmegálló) helyzetének javítására koncentrál. Az önkormányzat kötelezően vállalt feladati közé tartozik a kezelésében lévő belterületi utak karbantartása és a szükségszerű felújítások elvégzése. A közlekedés biztonságát veszélyeztető állagú utak és járdák burkolatának felújítása aszfaltos, illetve térköves kivitelben, a közmű aknák hozzáemelésével, a megfelelő szegélyek kiépítésével, a vízelvezetések korszerűsítésével. Az utak esetében a burkolat felújítással 95

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

együtt a padkanyeséseket és nemesített padkák kialakítását is tartalmazza a projekt az új burkolat állagának megóvása érdekében. A projektbe bevonni kívánt utcák: Fő utca, Radnóti utca, VI. utca, Ady Endre utca, Zrínyi utca, Széchenyi utca, Gyöngyvirág körút, Rózsa F. utca, Sáfár László utca, Szent Gellért utca. Dombóvár város belterületén a közutak melletti buszmegállóhelyek szinte hétről-hétre rongálásnak vannak kitéve. Ennek kiküszöbölésére és egy egységes és esztétikus, rongálásnak jól ellenálló buszváró pavilonok telepítése terezett, kiegészítő utcabútorokkal (padok, szemétgyűjtő edények, tájékozató táblák). Kiemelt figyelmet kell fordítani az utasok felés leszállását segítő fellépőszigetek kialakítására. Potenciális partner: Becsült költség:  Út- és járdafelújítások: 400.000.000 Ft  Buszmegállók: 100.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2018 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és települéfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.4.6. Szent Gellért utca megnyitása A Szent Gellért utca Dombóvár belvárosában található Ady utca felöl nyitott, de a Petőfi utca felől zárt utca. Az elmúlt években az átjárást biztosító, keskeny útszakaszon található gyalogosfelület felújításra került és megkezdődtek a Szent Gellért utca Petőfi utcára történő megnyitásának előkészítő lépései, a fejlesztéshez szükséges nem önkormányzati tulajdonú területek megvásárlása, kiváltása.

96

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az utca nyitás és a hozzá kapcsolódó közműáthelyezésekről terv is készült, melynek felülvizsgálata szükséges. A fejlesztés eredményeként egy átjárhatóbb, jobban működő belvárosi közlekedés-hálózat kerül kialakításra. Potenciális partner: Becsült költség: 30.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2017 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 7. tematikus cél: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.3. Prioritás tengely: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken.  Integrált Közelekdésfejlesztési Operatív Program 2.5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése Dombóvár egyes településrészein már évek óta visszatérő problémát jelent a vízelvezetőrendszer nem megfelelő kiépítése, a karbantartás hiánya. Mind a Szuhaj-dombon, mind a Szőlőhegyen a felszíni csapadékvíz-elvezető árkok jelentik a fő problémát. Az árkok nem megfelelő szintezése és az autóbejáróknál többnyire hiányzó átereszek megakadályozzák a csapadékvíz elvezetését, így a lakóingatlanokhoz folyó víz folyamatosan rontja azok állapotát. Potenciális partner: Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nkft Becsült költség: 300.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2016-2018 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia

97

Ivanich-terv

 

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2.2. Prioritás tengely: Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: - fő

V.5. Fitt Dombóvár Elkötelezetten hisszük és valljuk, hogy a sportnak kiemelten fontos szerepe van napjainkban: megelőz, gyógyít, nevel, közösséget alkot, életminőséget javít. Sajnos tény, hogy a magyar társadalom krónikus mozgáshiánya és az ehhez társuló felelőtlen életmód alapvetően nem is anyagi, mint inkább szemléletbeli hiányosságokra vezethető vissza. A mozgás szeretete elsősorban szemlélet és nevelés kérdése. Saját érdekünk, hogy a társadalom minden szintjén megfelelő figyelmet kapjon. Hiszen az a gyermek, felnőtt, aki rendszeresen sportol, jobb egészségügyi, fizika állapotban van, ennek megfelelően jobban teljesít az iskolában, munkahelyén, egy pozitív életközösség tagja, mely távol tartja a káros szenvedélyektől, az agresszivitástól, lelkileg és szellemileg kiegyensúlyozottabbá válik, egy jobb, magasabb életminőség lehetőségét teremti meg maga számára. Hogy hol van ebben a folyamatban az önkormányzatok szerepe? Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is az önkormányzatok tulajdonát képezi a sportlétesítmény állomány több mint 70%-a (Dombóvár esetén 80%-a25). Ez alapján elmondhatjuk, hogy igenis meghatározó jelentőségük van az önkormányzatoknak a helyi sportélet feltételeinek kialakításában és egy aktív, fitt társadalom megteremtésében. Mi arra törekszünk, hogy városunkban az óvodástól a nyugdíjasig minden korosztály megtalálja a korának és fizikai állapotának megfelelő mozgásformát. Sportolásra buzdítunk mindenkit, hiszen a sportot nem lehet sem túl korán, sem túl későn elkezdeni.

25

Dombóvár Város Önkormányzata, Dombóvár Város Önkormányzatának Sportkoncepciója 2011-2012 (2011)

98

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.5.1. Szuhay-dombi sportközpont A Szuhay-dombi sportközpontot, régebbi nevén DVMSE sporttelepet a MÁV építette. A hatalmas komplexum az 1960-70-es években élte fénykorát: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, boksz, atlétika, tenisz, mind megtalálhatóak voltak. A lelátók egy-egy mérkőzés alkalmával megteltek. Az 1990-es évektől kezdve azonban a fejlesztések, felújítások elmaradoztak és a sporttelep hanyatlásnak indult, egészen addig, míg napjainkig csak az atlétika és a kosárlabda sportágak maradtak aktívak. Dombóvár Város Önkormányzata látva az egyre kétségbeejtő állapotokat, 2011-ben döntő lépésre szánta el magát és bérbe vette a sporttelepet a MÁV Vagyonkezelő Zrt-től. Jelenleg a Dombóvári Városi- és Lakásgazdálkodási Nkht. üzemeltetésében van. A sportközpont adottságai:  Teljes területe 36.300 m2.  Rendelkezik füves és salakos focipályával, melyek mérete 10.060 m2  Az atlétika pálya mérete 2.500m2, amely áll egy ötsávos futópályából, illetve a magasugrás, súlylökés és gerelyhajítás számára kialakított helyekkel, a rekortán távolugró nekifutó hossza 80 m2  Kültéri területi kézilabda pálya: 1.152m2, éjszakai kivilágítás megoldott.  5.000 m2 zöld felület.  Kosárlabda csarnok (774 m2)  Kis tornacsarnok  Boksz terem (225 m2)  Teniszpálya (2 db pálya)  Parkolók  Központi épület (öltözők, irodahelyiségek) A sporttelep jó adottságokkal rendelkezik, számos funkció ellátására alkalmas. Ahhoz azonban, hogy ezek mind megférjenek és egymás akadályoztatása nélkül működjenek, egy komplex, átgondolt koncepció kidolgozása szükséges. Jelen fejlesztési elképzelés azokat a legsürgősebbnek ítélt feladatokat tartalmazza, melyek hozzájárulnak egy ahhoz, hogy a Szuhay-dombi sporttelep Dombóvár sportközpontjává váljon. A fejlesztések túlnyomó része az épület körülötti területre fejlesztésére fókuszál. Ennek célja, hogy a sportolók számára az előírásoknak megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésére. A régi-új sportágak visszatelepülésével pedig ismét felpezsdüljön az élet sporttelepen.

99

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Az egyik legnagyobb feladat a center füves futball pálya és lelátó olyan szintű felújítása, hogy lehetővé váljon NB III-as mérkőzések lebonyolítása. Az eredmények közvetítésére szabadtéri digitális eredményjelző felállítása szükséges. A sporttelep kosárlabda mellett legaktívabb sportága az atlétika, mely közel 100 gyermek mindennapos testedzését biztosítja. Az atlétika pálya rektorán borítással történő ellátása, mintegy 4.000 m2 felületen jelentősen segíti a kiváló eredményekkel rendelkező atléták felkészülését. A sportközpont másik oldalán található az két nyitott teniszpálya, melyekhez kiszolgáló helyiségek nem kapcsolódnak. A pálya iránt jelentkező nagy kereslet miatt célszerű a jelenlegi pályák lefedése, így a sportág időjárástól való függetlenítése. Dombóváron újdonság, de hazánk és Európa kisebb-nagyobb városaiban már megszokott jelenség a köztéri fitness park. A fitness park előnye, hogy térítésmentesen használható, szakember jelenléte nem szükséges (a gépek használatát tájékoztató tábla mutatja be), használata egyszerű és biztonságos, karbantartást nem igényel, szinte minden évszakban használható és nem utolsó sorban a lakosságra szemléletformáló és egészségre nevelő hatással bír. A sportközpont mellett található Szigeterdőben kap helyet a fitness park az alábbi elemekkel: TRX, street workout pálya, kültéri fitness gépek, nyugdíjasok számára kifejlesztett eszközök.

Az épület legnagyobb igénybevételnek kitett része a kosárlabda csarnok, ahol napi rendszerességgel több edzés, illetve hétvégenként mérkőzések is zajlanak. A jelentős forgalomnak köszönhetően a csarnok padlózata igen megkopott, annak felújítása indokolt. A csarnok természetes fényét biztosító üveghomlokzat elöregedett, annak cseréje egyre sürgetőbb feladat. Az épület egyéb helyiségeinek (kisterem, öltözők, irodák) felújítása és a teljes körű akadálymentesítés teszi komplexé a tervezett épület-felújítást.

100

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

A rendelkezésre álló parkolók mennyisége a sporttelep jelenlegi forgalmának megfelelő. A tervezett fejlesztések megvalósítását követően a sportközpontot felkeresők számának ugrásszerű növekedése várható, mely megnöveli az új parkolóhelyek kialakítása iránti igényt. A központ megközelíthetősége gyalogosan és kerékpárral viszonylag egyszerűen, a Szigeterdőn keresztül megoldott, míg autóval, busszal a Gyenis Antal utca viszonylag szűk szakaszán keresztül lehetséges. Ennek oldása érdekében a Berzsenyi és a Gyenis Antal utca összekötése szükséges. Potenciális partner:  Dombóvári Város- és Lakásgadálkodási Nkft. Becsült költség: 820.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2018 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 8. tematikus cél: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 5 fő

V.5.2. Farkas Attila uszoda A dombóvári Farkas Attila Tanuszoda, az önkormányzati tulajdonú Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft kezelésében működik. Az uszoda 25 méter hosszú, négypályás medencével rendelkezik, nevét, a dombóvári úszásoktatást több mint 30 éve megteremtő pedagógusról kapta. Itt kezdete pályafutását Rózsa Norbert olimpiai-, világ-, és Európabajnok mellúszó, de napjainkban is sok tehetség érkezik a mindennapos edzésekre az uszoda falai közé. Az uszoda kihasználtsága kielégítő. Nemcsak a város, hanem a városkörnyék lakosságát is kiszolgálja. Falai között kap helyet a gyógyúszás, az oktatás-nevelési intézmények testnevelés óráinak keretén belül történő úszásoktatás, az intézményen kívüli úszásoktatás 101

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

(úszótanfolyamok), a „szabadidős” úszás, és nem utolsósorban a versenyúszás, utánpótlás-nevelés. A 2005-ben történt felújítás keretében új víztisztító-vízforgató berendezés került átadásra, az épület páraelszívó-szellőztető berendezését korszerűsítették és a medencét az akkori legkorszerűbb anyagokkal csempézték ki. Bár a beruházás nagyot lendített az uszoda akkori állapotán, mégis számos feladatot hagyott hátra. Az uszoda épületének állapota nagyon rossz, a 30 évvel ezelőtti felosztás, az épületben elhelyezett funkciók mára már kinőtték az egykori elképzeléseket. Két választási lehetőség áll előttünk: vagy tovább toldozgatjuk az épületet vagy egy mai kor követelményeinek és a keresletnek megfelelő méretű és színvonalú uszodát építünk fel, mely aztán ismét évtizedekig szolgálja a város és kistérség lakosságát.

Hosszú távon gondolkodva és az új fejlesztési időszakra alapozva célszerű a második lehetőséget választani, ahol nem elaprózva, hanem egységes szerkezetben és megjelenésben kerül kivitelezésre az épület. A fejlesztés során az uszoda teljes épületének megváltoztatása szükséges. A megnövekedett alapterület hátterében több fejlesztési elem is húzódik. Az épület alapvetően két részre osztható. Az első része az úgynevezett kiszolgáló rész, ahol a recepció/pénztár, a vizesblokkok, az öltözőhelyiségek, az irodák, a szabadtéri edzés helyszíne a fitness terem,

102

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

valamint a szauna a hozzá kapcsolódó pihenőhelyiséggel és a büfé található. Szükséges továbbá egy olyan várakozó terület kialakítása, melye lehetővé teszi, hogy a szülők az uszoda területén, ne a szabadban várakozzanak. Az épület másik eleme a megnövelt uszodatér, melyben helyet kap egy 8 pályás 33 m-es versenymedence és egy tanulómedence is. Az uszoda eddigi felépítéséhez képest újdonságként jelenik meg a lelátó, mely lehetőséget biztosít a pihenésre és versenyek esetén a szurkolók uszodatérben való elhelyezésére. Az épület külső megjelenésében is jelentős változás történik, az eddigi viszonylag sötét uszodateret egy modern, egyik oldalán teljes mértékben üvegfelülettel ellátott helyiség váltja fel, mely teret enged a természetes megvilágításnak. Az uszoda jelenlegi gépészeti elemeinek felülvizsgálata szükséges. Az uszoda környezetének rendezése és egy egységes zöldfelület kialakítása célszerű, modern utcabútorok kihelyezésével. A beruházás hatására megnövekvő kereslet miatt a parkolási lehetőségek ellenőrzése, szükség esetén újragondolása szükséges. Potenciális partner:  Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft  Helyi vállalkozó (büfé üzemeltetése) Becsült költség: 300.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 8. tematikus cél: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

103

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

V.5.3. JAM-csarnok fejlesztése Az egykori Dőry lekvárgyár területén kapott helyet a város legnagyobb szabadtéri szabadidő sporttelepe, a JAM csarnok. A területhez tartozó épületek túlnyomórészt sportcélú hasznosításúak, de találhatunk kulturális és szociális tevékenységet is. Az évek során fokozatosan nőtte ki magát a terület és vált a helyi fiatalok kedvenc találkozóhelyévé. Az alábbi sportágak infrastrukturális háttere adott: JAM-csarnok – fedettnyitott kosárlabdapálya; salakos focipálya; kerékpáros-gördeszkásgörkorcsolyás ügyességi pálya; strandröplabda pálya; és a fedett „U” alakú csarnokban található ökölvívó és ju-jutsu edzőtermek. Az erős igénybevétel miatt időszerű a skate-park felújítása, egyrészt a biztonságot szolgáló állagmegóvási munkák elvégzésével (burkolat teljes cseréje, vasszerkezet felújítása), másrészt pedig új pályaelemek beszerzésével. Mivel mind a futball, mind pedig a röplabda pálya fedetlen, ezért igénybevételük időjáráshoz kötött. A röplabda pálya bővítésével egy időben a két pályatest is lefedésre kerül, a teniszpályák lefedésénél hasnnálatos paplan sátor megoldással. A Vincze Ju-Jutsu Egyesület a fedett „U” alakú épületben kap helyet. Az egyesülethez számára a megfelelő higiéniai feltételek biztosításához szükséges öltözők, vizesblokk nem állnak rendelkezésre, ezért ezek kiépítése szükséges. Potenciális partner:  Vincze Ju-Jutsu Sportegyesület  D-Ride Egyesület Becsült költség: 40.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2014-2015 Fejlesztés illeszkedése:  Európa 2020 Stratégia 8. tematikus cél: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2.5. Prioritás tengely: Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések.

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 2 fő

104

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

VI. Ütemterv Fejlesztési program

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Dombóvári 424-es 1.1. Kakasdombi program 1.2 Esterházypark 1.3. Főtér program 1.4. Perekac 1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója 1.6. Sziget-erdő fejlesztése 1.7. Konda-völgyi program 1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett kertek megőrzése és helyreállítása 1.9. Pannon kertek program 1.10. Nyergeserdő fejlesztése Aktív Dombóvár 2.1. Naperőműparkok 2.2. Közvilágítás korszerűsítése 2.3. Helyben termelt távhő 2.4. Panelprogram iDombóvár 3.1. Intézményi energetikai fejlesztések 3.2. KönyvtárKincsestár 3.3. Gimnázium - tornaterem kialakítása 3.4. Hospice-ház 3.5. iDombóvár program

105

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

Ütemterv Fejlesztési program

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Dombóváron át 4.1. Intermodális csomópont kialakítása 4.2. DombóvárGunaras elkerülő út megépítése 4.3. Kerékpárutak kialakítása 4.4. Arany János téri csomópont 4.5. Belterületi út- és járdafelújítások 4.6. Szent Gellért utca megnyitása 4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése Fitt Dombóvár 5.1. Szuhaydombi sportközpont 5.2. Farkas Attila uszoda 5.3. Jamcsarnok fejlesztése

106

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

VII. Költség terv Fejlesztési program Dombóvári 424-es 1.1. Kakasdombi program 1.2 Esterházy-park 1.3. Főtér program 1.4. Perekac 1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója 1.6. Sziget-erdő fejlesztése 1.7. Konda-völgyi program 1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett kertek megőrzése és helyreállítása 1.9. Pannon kertek program 1.10. Nyerges-erdő fejlesztése Összesen Aktív Dombóvár 2.1. Naperőműparkok 2.2. Közvilágítás korszerűsítése 2.3. Helyben termelt távhő 2.4. Panelprogram Összesen iDombóvár 3.1. Intézményi energetikai fejlesztések 3.2. Könyvtár-Kincsestár 3.3. Gimnázium - tornaterem kialakítása 3.4. Hospice-ház 3.5. iDombóvár program Összesen Dombóváron át 4.1. Intermodális csomópont kialakítása 4.2. Dombóvár-Gunaras elkerülő út megépítése 4.3. Kerékpárutak kialakítása 4.4. Arany János téri csomópont 4.5. Belterületi út- és járdafelújítások 4.6. Szent Gellért utca megnyitása 4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése Összesen Fitt Dombóvár 5.1. Szuhay-dombi sportközpont 5.2. Farkas Attila uszoda 5.3. Jam-csarnok fejlesztése Összesen Mindösszesen

Becsült költség (millió Ft) 900 1000 200 600 800 500 300 20 20 45 4385 800 490 710 450 2450 500 12 250 120 15 897 150 650 1180 100 500 30 300 2910 820 300 40 1160 11.802

107

Ivanich-terv

Dombóvár Város Önkormányzata

2013.12.

VIII. Foglalkoztatási terv Fejlesztés hatása a foglalkoztatásra (fő) Dombóvári 424-es 1.1. Kakasdombi program 20 1.2 Esterházy-park 8 1.3. Főtér program 25 1.4. Perekac 20 1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és 4 rekonstrukciója 1.6. Sziget-erdő fejlesztése 2 1.7. Konda-völgyi program 2 1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett 2 kertek megőrzése és helyreállítása 1.9. Pannon kertek program 2 1.10. Nyerges-erdő fejlesztése 3 Összesen 88 Aktív Dombóvár 2.1. Naperőműparkok 12 2.2. Közvilágítás korszerűsítése 2.3. Helyben termelt távhő 80 2.4. Panelprogram Összesen 92 iDombóvár 3.1. Intézményi energetikai fejlesztések 3.2. Könyvtár-Kincsestár 3.3. Gimnázium - tornaterem kialakítása 3 3.4. Hospice-ház 4 3.5. iDombóvár program 1 Összesen 8 Dombóváron át 4.1. Intermodális csomópont kialakítása 4.2. Dombóvár-Gunaras elkerülő út megépítése 4.3. Kerékpárutak kialakítása 3 4.4. Arany János téri csomópont 4.5. Belterületi út- és járdafelújítások 4.6. Szent Gellért utca megnyitása 4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése Összesen 3 Fitt Dombóvár 5.1. Szuhay-dombi sportközpont 5 5.2. Farkas Attila uszoda 2 5.3. Jam-csarnok fejlesztése 2 Összesen 9 Fejlesztési program

Mindösszesen

200

108