KISBODAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

REGIOPLAN

KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT 9026 GYŐR, DAMJANICH U. 29. TEL/FAX.: 96/311-304, TEL: 529-751; 529-752; 529-753 e-mail:[email protected]

Munkaszám: Rp.I.198-1

KISBODAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Kisbodak község Képviselő-testülete által a 34/2003.(IX.03.) sz. ÖH. határozattal jóváhagyott terv

MŰSZAKI LEÍRÁS

Tartalomjegyzék: 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Előzmények A településfejlesztést, - rendezést megalapozó vizsgálatok, értékelések 2.1. Településtörténet 2.2. Településszerkezeti fejlődés 2.3. Regionális összefüggések 2.4. Demográfiai adatok vizsgálata, előrebecslés 2.5. Lakóterületek, lakóépületek értékelése 2.6. Értékvédelem 2.7. Régészeti hatástanulmány 2.8. A település gazdasága 2.9. A település intézményei ellátottsága Településfejlesztési koncepció és tervezési program Településszerkezet, területfelhasználás Tájrendezés és környezetalakítás Közlekedés Közműellátás Terviratok

REGIOPLAN KFT 2003

KISBODAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

Fotójegyzék: 1. 2. 3. 4.

Temetőkereszt, 1922 Kőkereszt, 1817? Kőkereszt Felszabadulás u. 1., ma lakóépület, az 1900-as évek elején épült épület régen különböző intézményeknek adott helyet 5. Felszabadulás u., utcakép 6. Felszabadulás u. kereszteződés, feszület a vadgesztenyefák alatt 7. Fahíd a csatorna felet 8. Kis utcai tavak I. 9. Kis utcai tavak II. 10. Szabadság u., utcakép 11. A települést körülölelő csatorna

Rajzmelléklet jegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Épületállag és szintszám vizsgálat Tulajdonvizsgálat Értékvédelem Régészeti érdekű területek A dokumentációban szereplő fotók helyszínrajza Vállalkozás vizsgálat Intézmény vizsgálat Fejlesztési területek Lakóterület-fejlesztések, ütemezési javaslat Zöldfelületek vizsgálata Művelési ágak Földérték vizsgálat Táj-és természetvédelem Hidrogeológiai vizsgálat Öntözött területek Vízügyi létesítmények Belső úthálózat vizsgálata Tömegközlekedés vizsgálata Útburkolat vizsgálata Viziközművek vizsgálata Energiaellátás és hírközlés vizsgálata

REGIOPLAN KFT 2003


3 1. ELŐZMÉNYEK __________________________________________________________________________ 1.1. Megbízási előzmények Kisbodak község településrendezési tervét a községi Polgármesteri Hivatal megbízásából a REGIOPLAN Környezet -és Településtervező Kft. készíti. A megfogalmazódott igények és az azoknak megfelelő településfejlesztési döntések, valamint az új jogszabályi előírások miatt a település képviselő-testülete a teljes igazgatási területre vonatkozó településrendezési terv és helyi építési szabályzat elkészíttetését határozta el. Első ütem a vizsgálati anyag és a településszerkezeti terv, a második ütem a kül -és belterületre vonatkozó szabályozási terv és helyi építési szabályzat elkészítése. Jelen tervdokumentáció az első tervezési ütem tárgyát tartalmazza: településszerkezeti terv tervtanácsi anyag, melynek műszaki leírása a főbb vizsgálati megállapításokat és vizsgálati összefoglalót is tartalmazza. 1.2. Tervi előzmények Kisbodak község Összevont Rendezési Terve (1988., Északdunántúli Tervező Vállalat) Az ÖRT-ben tervezett, meg nem valósult, fenntartandó fejlesztések: Az ÖRT-ben tartalék lakóterületként megjelölt területet a rendezési terv lakóterületfejlesztés céljából kívánja továbbra is fenntartani. 1999., A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv /Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék/ (KÉE-TTT, 1999.) A térségi szabályozás irányelvei: A Szigetközben csak ártalommentes ipari beruházás javasolható. Az élelmiszeripari kisüzemeken és a turizmust szolgáló létesítményeken kívül minden más tevékenység tájidegennek minősül: a Szigetközben csak extrém esetben lehessen ipari és nagy forgalmú szolgáltató egységet megvalósítani.

REGIOPLAN KFT 2003


4 1. ELŐZMÉNYEK __________________________________________________________________________ Kisbodakot érintő fejlesztési javaslatok: • Környezetvédelmi javaslatok - a mezőgazdasági telepek ártalommentes üzemeltetése ( - illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése (

)

)

A tervezett Duna Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv Környezetvédelem c. rajzmellékletének részlete.

REGIOPLAN KFT 2003


5 1. ELŐZMÉNYEK __________________________________________________________________________ • Táj- és természetvédelmi javaslat - fokozottan védett terület ( ) - helyi jelentőségű védett, valamint védelemre érdemes természeti értékek ( - scenik utak kialakítása (

) )

- Greeway rendszer kialakítása ( - egyedi tájértékek megóvása (

)

)

A tervezett Duna Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv Természetvédelem, Tájvédelem c. rajzmellékletének részlete

REGIOPLAN KFT 2003


6 1. ELŐZMÉNYEK __________________________________________________________________________ • Üdülés-idegenforgalom - fogadóhelyek kialakítása (

) )

- kerékpár úthálózat kialakítás (

)

- kajak/kenu túraútvonalak kialakítása ( - evezős, hajós útvonal kialakítása (

)

- lovastúra útvonal kialakítása (

)

- panoráma út kialakítása ( - sporthajókikötő kialakítása (

) )

A tervezett Duna Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv Üdülés-Idegenforgalom c. rajzmellékletének részlete

REGIOPLAN KFT 2003


7 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.1. Településtörténet Szájhagyományok szerint az „Ezer-szigetek” egyik akkori magaslatán épült „Bodak” vagy „Bodajk” halásztelep. A helytörténészek szerint „bodak” szó szláv eredetű és nádas-sásos vízinövényekkel telített területet jelöl, ez kétségkívül illik a falu környezetére. Valószínűleg Árpád-kori település bár, keletkezésének pontosabb ideje nem határozható meg, hiszen a falu ma már a harmadik települési helyén áll. Kezdetben szlovákiai Bodiky (Nagybodakkal) együtt alkotott egy községet Bodajk néven azon a helyen, ahol most a Duna főága van. Hatalmas vízáradások szakították szét e községet. Kisbodak is az eredeti helyétől sokkal távolabb épült fel olyan helyen, ahol a Duna ágai folydogáltak. Azonkívül a község határában és magában a községben is meglévő mélyedések valaha sebesvízű folyóágak voltak. A XIV. századi oklevelekben a falu neve még jelző nélkül fordul elő az egyetlen szigeten lakók még egy falut alkottak. A XV-XVI. sz-beli összeírások Bodakról úgy emlékeznek meg, mint a legjobb halászterületről. Később a lakosok közül sokan aranymosással is foglalkoztak. A község lakosai a múlt században a sebesfolyású Dunaágakon molnároskodtak. Ez a mesterség jól jövedelmezhetett, mert messze földön híresek voltak a kisbodaki dunai malmok, mert a mosoniak túlterheltsége idején még a sopronmegyei Rábaközból is hordtak ide őrletni valót, 1847-ben az itteni molnároknak külön céhük is volt. A XVI. században a dunai kereskedelem egyik fontos vámszedő helye működött itt. Az első nagy települést, az együttélést a Duna 1712-i és véglegesen az 1736-i áradás szakította szét, Kisbodaknak ez a második települése is a Dunaágak között volt, sőt a községen is keresztülfolyt egy Dunaág. Kitűnő hajósok is éltek Kisbodakon, akik az örökké változó Duna-medret mindig pontosan ismerték.1 Az 1712-iki, majd 1736-iki nagy árvíz a dunamenti községeket és Kisbodakot is elpusztította. Előzőleg a kuruc-labanc világ perzselte fel. A jelenlegi község a napoleoni háborúk után kezdett épülni.2 Jelenlegi harmadik települési helyén csak ezután kezdett – 1806-tól – ismét benépesülni.

1 2

Haller János: Moson vármegye történelmi földrajza (1941.) Kerekes Sámuel: Győr-Moson-Pozsony … (1929-1930.)

REGIOPLAN KFT 2003


8 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Kisbodak a múltban Pozsony vármegyéhez tartozott, majd 1884. VII. t.c. alapján Moson vármegyéhez csatolták.3 Az 1892-ben megkezdett dunai szabályozás alkalmával a község mellett nagyszabású árvédelmi töltést létesítettek, mely azután megakadályozta, hogy a Nagy-Duna áradási vize ellepje a község utcáit. Ám ez a töltés sem biztosította a község földjének termését, mert jól lehet a víz a község határának nagy részét ugyan nem borította el, de a hosszantartó dunai nagy vízállás sokszor, az utóbbi évtizedekben évről-évre, talajvizek alakjában okozott az amúgy is szegély lakosságnak mérhetetlen károkat. A község XIX. századi lakói kitűnő zöldség termelők. Rengeteg hagymát, paprikát és paradicsomot szállítottak azelőtt Bécsbe, a hosszú telkeken pedig szorgalmasan fonják a vesszőkosarakat.4 A kettészakadt településnek egy templom volt, ami a szétválás után Nagybodakhoz tartozott, ezért a Kisbodakik sokáig a nagybodaki templomot használták. A II. világháború után egészen 1993-ig templom nélkül voltak. Akkor szentelték fel a régi elemeket, a modern vonalakat ötvöző és nagyon szép belső térkiképzésű templomukat. A lakosság örökös harcban állt a Dunával az áradások, jégzajlások és a talajvíz miatt.

3 4

Kerekes Sámuel: Győr-Moson-Pozsony … (1929-1930.) Haller János: Moson vármegye történelmi földrajza (1941.)

REGIOPLAN KFT 2003


9 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.2. Településszerkezeti fejlődés Az I. katonai felmérésen már a két különálló települést láthatjuk, köztük a Duna ágaival. Kisbodak a Duna mellett, a terep magasabban fekvő vonulatainak beépítésével alakult ki. A község első épületei egy-egy dombra épültek.

Nagybodak

Kisbodak

I. Katonai felmérés (1784.)

A település magját a mai Szabadság utca képezte, amit a szabálytalan alakú, nagyméretű telkek jeleznek. Ebben az időben, de még a XIX. sz-ban is éles vonalú megkülönböztetés állt fenn a gazdautca, zsellérutca és lakóutca között. A gazdautcának 800-1600 öles portái voltak, ezek ma is felismerhetők. Lakóházai nagyobbak, szebbek voltak. Minden háznál jellemző volt a nagy gyümölcsöskert.

REGIOPLAN KFT 2003


10 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________

II. Katonai felmérés (1846-47.)

A régi településmagból ágaznak ki az újabb eredetű, egyenes vonalú utcák. A rájuk fűzött telkek nemcsak szabályos alakúak, hanem kisebbek is a régieknél. A mai Kis utcai tavak környékén voltak a zsellértelkek. Mélyfekvésű, tavakkal, pocsolyákkal, kanálisokkal tarkított, egészségtelen 200-400 öles telkek jellemezték a település ezen részét. A település legszegényebb lakói éltek itt, egyszoba-konyhás-kamrás épületekben.

III. Katonai felmérés (1872.)

REGIOPLAN KFT 2003


11 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ A harmadik katonai felmérésen már jól látszik, hogy a település az „Y” szerkezetű főtengely köré épült: jellegzetes telekosztása az utcára merőleges, fésűs beépítése még ma is jól felismerhető. Az orsós utcájú falvakra jellemző a főút kiszélesedése, ami jelzi a falu központját. Térfalai, vagy maga a kiszélesedés ad helyet a falu kevés számú közintézményének, így például templom vagy harangláb gyakran van az orsós részben. Kisbodak esetében a kiszélesedésben a harangláb állt, ma már pedig az új templom található, amely pontosan követte a hagyományos szigetközi templomelrendezést. A falu főutcájáról ágaztak le később az utak a szomszédos községek irányába. Ezek jelentették a település további lakóterület bővülését. Az 1954-es árvíz teljesen elpusztította a sövényfalazatú öreg házakat, elpusztultak a sövénykerítések és a sövénykapuk is. Ekkor majdnem eltűnt a község ún. „lakóutcája” és a „zsellérnegyede”. Az itteni lakosok többsége otthagyta telkeiket, és a helység távolabbi részén, biztonságosabb helyen, a volt iskola környékén építették fel a házaikat.

Régi harangláb

REGIOPLAN KFT 2003

1993-ban épült templom



Topográfiai felmérés

Az 1981-ben készült térkép alapján összességében a következőket mondhatjuk el Kisbodak településszerkezetéről: A település ősi részeire továbbra is jellemző az utak mentén a hosszanti fésűs beépítés. 1981-ig a legfontosabb morfológiai változások a következők: a Duna áradásai miatt a község nyugati irányba terjeszkedett tovább, új utcák jött létre (Kossuth Lajos u., Arany János u.). Bár az idők folyamán a telkek egyre szabályosabb formát öltenek, de ez időben nem hordozzák még a mérnöki tervezés nyomait.

REGIOPLAN KFT 2003



3 1 1 2 3

Mai állapot

Az XIX-XX. században csekély növekedést mutató település szinte változtatás nélkül őrizte meg eredeti településszerkezetét, csupán az épületek egy része cserélődött ki. A telekosztás ugyancsak változatlanul őrzi korábbi rendszerét. A település szerkezetét a természetföldrajzi adottságok és a Duna áradásai határozták meg. Kisbodak ősi településközpontja az észak-déli irányú Szabadság utca mentén (1) alakult ki fésűs beépítéssel, ezek voltak a gazdatelkek. A Kis utcai tavak mentén alakultak ki a kisebb zsellértelkek (2), amely a Duna áradásai és tűzvész nyomán pusztultak el. Az 1954-es árvíz után alakultak ki az újabb lakóterületek a község nyugati részén, oldalhatáron álló, családiházas beépítéssel (3).

REGIOPLAN KFT 2003


14 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.3. Regionális összefüggések Kisbodak település a Közép-Szigetközben, a Nagy-Duna mentén fekszik. A község területe 9,04 km2, a megye területének mindössze 0,22%-a. A megyei településekhez viszonyítva területe jóval a megyei átlag alatt van, ami 23,4 km2, míg a megyei falusi átlag 20,34 km2, vagyis annak csupán a fele. Kisbodak távolsága a térség fontosabb településeitől: Győr 36 km, Mosonmagyaróvár 11 km, Rajka 27 km, Hegyeshalom 25 km. Kisbodak távolsága a nagyobb városoktól, illetve határátkelőktől

25 km

27 km

11 km 36 km

Közigazgatásilag szomszédos települései: • Püski 0,5 km-re • Dunaremete 1,8 km-re • Dunasziget 5,0 km-re Szomszédos települései közül csak Dunaszigettel nem köti össze közvetlenül számozott mellékút. Ide csak településközi út vezet Püskin keresztül. Dunaremetével az 1405. sz. út, Püskivel a 14105. sz. út köti össze. Vasútvonal nem szeli át a település területét, elérhető közelségű vasútállomás Mosonmagyaróváron van. Ezek alapján a település elérhetősége, a szomszédos településekhez fűződő kapcsolatai alapján közepesnek mondható.

REGIOPLAN KFT 2003


15 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ A térség meghatározó városa Mosonmagyaróvár. Mosonmagyaróváron vehető igénybe az alapfokúnál magasabb szintű igazgatási ellátás és ide irányul a hivatásforgalom nagy része. A magasabb szintű egészségügyi, oktatási, művelődési ellátás is Mosonmagyaróváron vehető igénybe. 1992-ben alakult a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, aminek Kisbodak is a tagja. A társulás célja kezdetben a szűkebb környezetükben felmerülő problémák megoldása volt közösen kimunkált célok alapján, azonban mára ennél sokkal fontosabb szerepet tölt be a település életében is. Szövetségben a község azt képviseli, hogy: • az ipartelepítéseknél elsősorban a környezetre nem káros ipari tevékenységek kapjanak hangsúlyt (pl. fafeldolgozás, bútoripar, stb.), a település használja ki a két ipari gócpont Győr és Mosonmagyaróvár közelségét is, • a turisztika területén kapjon prioritást a falusi turizmus, kerékpárút továbbépítése, a horgászat-vadászat, valamint a vizisportok és lovas sportok kiaknázása. A regionalitást erősítik a közműhálózatok kapcsolódásai is: • a település ivóvízellátása a Közép–szigetközi regionális vízhálózathoz kapcsolódik, • a csatornahálózata a hédervári regionális szennyvíztisztítóhoz csatlakozik, ide csatlakoznak a szomszédos települések is, • a kommunális hulladékot a jánossomorjai regionális lerakóba szállítják. A község tagja még a Felső-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulásnak is.

REGIOPLAN KFT 2003


16 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.4. Demográfigai adatok vizsgálata, előrebecslés A település népességszámának alakulása Kisbodak, valamint Győr-Moson-Sopron megye városainak és falvainak népességszám változását vonaldiagram segítségével ábrázoltuk. A statisztikai gyakorlatnak megfelelően 1970-ig a jelenlévő, 1970-től pediglen az állandó népességet vettük alapul. A népesség számának alakulása 1870-1990 között 1000000

100000 Kisbodak népességszámának alkulása 1870-1990 között Győr-Moson-Sopron megye vároainak népességszám változása 1870-1990 között Győr-Moson-Sopron megye falvainak népességszám változása 1870-1990 között

10000

1000

496

507 566

537 502 500

532

568

1900

1930

1941

520 508 482

425

386

100 1870

1880

1890

1910

1920

1949

1960

1970

1980

1990

Forrás: Településsoros adatok 1990.

A vonaldiagramról leolvasható, hogy 1870-től egészen 1890-ig Kisbodak népessége folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Az első világháború évei alatt csökkent a lakónépesség. Érdekesség, hogy a második világháború alatt érte el a legnagyobb népességet a község. Az azt követő években nem tapasztalhatunk újabb népességszám növekedést a kedvező népesedéspolitikai szabályzások ellenére sem. 1941-től Kisbodak népességét folyamatos – 1970 és 1990 között erősebbnek mondható – fogyás jellemzi. Összehasonlítva a megyei városi és megyei falusi adatokkal a következőt figyelhetjük meg: a falvak népessége egészen a 60-as évek végéig felülmúlta a városokét, majd a 70es években a városi lakosság vette át a vezető szerepet. Kisbodak népességszámának az alakulása megyei falusi adatokhoz hasonlítható.

REGIOPLAN KFT 2003


17 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Lakosszám alakulása 1991-2001 között 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Lakosszám

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

388

374

369

372

381

384

392

382

389

389

396

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve (1991-2000.), illetve Önkormányzati adatszolgáltatás

A rendszerváltozást követően 1992-ben a falvakban általánosan lakosságszám növekedés tapasztalható, amely egészen 1995-ig tart. Ezzel szemben Kisbodakon ilyen növekedés nem következett be. A Győr-Moson-Sopron megyei településekre jellemző 1994-es erőteljes beköltözési hullám nem érte el teljes mértékben a települést, de egy kis növekedést eredményezett, ami 1997-ig tartott. Természetes szaporodás, illetve fogyás T e rm é s z e te s s z a p o ro d á s 1 9 9 1 -2 0 0 1 k ö z ö tt

2 0 -2 -4 -6 T e rm é s ze te s s za p o ro d á s

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 -6

-6

-3

-3

1

2

0

-3

1

-4

-4


A természetes szaporodást az 1991-től 2001-ig terjedő időszakban vizsgáltuk. Az elmúlt 10 évben 3 év kivételével mindig negatív volt a természetes szaporodás. Két szélsőértéket kiemelve: 1991-ben 1 születetés mellett 7 elhalálozás volt (-6), míg 1999ben 4 születés mellett 3 elhalálozás figyelhető meg (+1).

REGIOPLAN KFT 2003



1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Születés Halálozás

1 7

3 9

4 7

3 6

4 3

5 3

3 3

1 4

4 3

3 7

2 6

Természetes szaporodás, illetve fogyás

-6

-6

-3

-3

1

2

0

-3

1

-4

-4


1991-től 2001-ig átlagosan 3,0 fő volt a születések száma. Az 1997-es évet kiemelve (ebben az évben 3-an születtek, ez az érték közelít legjobban az átlaghoz) a születések száma ezer lakosra számítva 7,7 fő. Ez az érték kedvezőtlenebb, mint az adott évben a megyei átlag (9,2 fő) és a megyei falusi átlag (9,2 fő). Az elhalálozások száma 1991-től 2001-ig átlagosan 5,3 fő volt. Az 1994-es évet kiemelve (ebben az évben 6-an haltak meg, ez az érték közelít legjobban az átlaghoz) az elhalálozások száma ezer lakosra számítva 16,1 fő. Ez az érték kedvezőtlenebb, mint az adott évben a megyei átlag (13,0 fő) és a megyei falusi átlag (14,6 fő).

REGIOPLAN KFT 2003


19 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Vándorlási egyenleg V á n d o rlá s i k ü lö n b ö z e t 1 9 9 1 -2 0 0 1 k ö z ö tt

10 5 0 -5 -1 0 -1 5 V á n d o rlá s i k ü lö n b ö ze t

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

-1 4

-8

-2

6

8

1

8

-7

6

4

1


A vándorlási különbözet a vizsgált időszakban változó (hullámzó) értékeket mutatott. 1991-től 1993-ig átlagosan 8 fővel többen költöztek el Kisbodakról, mint ahányan beköltöztek. 1995-ben és 1997-ben volt a legnagyobb pozitív érték, ezekben az években +8 fő volt a vándorlási mérleg. Az 1998-as negatív mérleg után egy ugrás látható, majd 2001-ig vándorlási nyereségről beszélhetünk. A népesség számát egyrészt a természetes szaporodás, illetve fogyás, másrészt a vándorlási különbözet alakítja. Kisbodak lakónépességére főként a természetes fogyás a jellemező és csak az utóbbi pár évben beszélhetünk vándorlási nyereségről.

REGIOPLAN KFT 2003


20 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Korcsoportos vizsgálat Kisbod ak kor és nem szerinti összetétele (1990-es n épszám lállás adatai alap ján)

80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 -25

-20

0-4 nő férfi

5-9

-15 1014

1519

-10

-5

2024

2529

3034

3539

0 4044

4549

5 5054

5559

10 6064

6569

15 7074

7579

20 8084

85-x

10

7

17

11

12

10

12

15

11

8

8

15

14

16

3

7

8

1

-7

-13

-14

-11

-15

-8

-7

-13

-21

-13

-5

-10

-14

-14

-5

-7

-4

-2

férfi

nő


A népesség másik fontos jellemzője a kormegoszlás, amit a statisztika 5 éves időintervallumokba, korosztálycsoportokba sorolásával ad meg, de a 85 év feletti korosztályt már nem bontja tovább. A korfa a település elöregedésére, vagy bizonyos korcsoportok relatív hiányára, illetve többletére, a demográfiai hullámokra világíthat rá. A magyarországi korfa nagyon szabálytalan, több „hullámmal” rendelkezik. A negatív hullámok a társadalmi krízishelyzeteket jelentik, mint például a világháborúkat, kivándorlásokat és gazdaságilag huzamosan rosszabb éveket. A pozitív hullámokat a népességpolitikai intézkedések (Ratkó törvény, GYES, GYED) jelentik. Ezek a hullámok megfigyelhetők Kisbodak korfáján is. A korcsoportos vizsgálat alapján elmondható, hogy a településen megindult egy lassú elöregedési folyamat. Az elöregedési folyamat új, megfelelő intézkedésekkel még megfordítható. Pl.: a letelepedni kívánók és a helyi fiatalok számára megfelelő lakókörnyezet, illetve sokrétű telekkínálat biztosítása.

REGIOPLAN KFT 2003


21 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Iskolai végzettség, képzettség vizsgálata A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása (2001.) 8. általános alatt 13%

6%

23%

Általános iskola Szakmunkás Középiskola

17% 41%

Felsőfokú

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

A falu aktív népességének zöme általános iskolai (41%) végzettségű, és sokan vannak akik az általános iskolát se végezték el (25,4%). A végzettség tekintetében a közeljövőben nagyobb mértékű változásra számíthatunk, hiszen az általános iskolából kikerülő tanulók mindegyike továbbtanul 75%-uk szakmunkásképző intézetekben, 25%uk szakközépiskolában tanul tovább.

Általános iskolát végzett diákok továbbtanulási aránya (2001.)

Szakmunkásképző intézet

25%

Szakközép 75%


Demográfiai adatok összefoglalása, előrebecslés Kisbodak lélekszáma az elmúlt 10 évben (1991-2001 között) csupán 8 fővel növekedett. Ez a csekély növekedés a bevándorlásoknak köszönhető. 1987-ben készült ÖRT-ben leírt demográfiai becslés 15 éves tervezési távlatban (2002re) 230-250 fővel számolt. Ma már tudjuk, hogy ez az előrebecslés pesszimista volt, ezért a község távlati lakosszámát (2001-396 fő) 2016-ra 450 főre prognosztizáljuk. Ebben az előrejelzésben főként a beköltözésekből adódó lakosszámnövekedést vettük figyelembe.

REGIOPLAN KFT 2003


22 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.5. Lakóterületek, lakóépületek értékelése Lakóterületek, lakóépületek értékelése

Lakásépítések számának alakulása

50 40 30 20 10 0

1900-1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1

Épített lakások száma

7

50

22

28

17


A grafikonról leolvasható, hogy a második világháborúig kevés lakást építettek a településen. A második világháborút követő 15 éves időintervallumban ugrásszerűen megnőtt az épített lakások száma. Ebben a szakaszban (15 év alatt) épült lakások a meglévő lakások mintegy 36 %-át tették ki. 1954-ben súlyos árvíz öntötte el a települést, az áradás következtében több ház dőlt össze és rongálódott meg, az újjáépítések miatt (kb. 1955-1959 között) építettek ekkor ilyen sok lakást. Az ezt követő időszakban 1960-tól a 79-ig 48 lakást építettek, ez sem csekély, de már csökkenést mutat az előző időszakhoz képest. 1980-tól a rendszerváltozásig 17 lakást építettek.

Kisbodak lakásállományának alakulása 1991-2000 között 150 125 100 75 50 25 0 Lakások száma

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

131

132

132

132

134

134

136

137

139

139

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve (1991-2000.)

REGIOPLAN KFT 2003


23 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Az előző diagramon a lakásállomány alakulását követhetjük nyomon éves lebontásban 1991-től 2000-ig. A grafikon egyértelműen mutat egy lassú, de egyenletes növekedést. Átlagosan évente 1-2 lakást építettek. Talán ez a lassú folyamat felgyorsul, hiszen az előző két évben (1999, 2000) összesen 8 lakást építettek. Az épületállomány részletes vizsgálatához a települést 5 körzetre osztottuk fel, melyeket az Épületállag és szintszám vizsgálat c. rajzi melléklet tartalmaz.

Körzet 1. 2. 3. 4. 5. Összesen %-os megoszlás

Új, korszerű

Jó műszaki állagú

Megfelelő (felújítható) javasolt

3 11 1 10 8 33

7 14 6 20 11 58

21 13 12 8 10 64

Nem megfelelő műszaki állagú 3 1 1 5

20%

36%

40%

4%

Felújítás alatt

Összesen

Alap

1 1

31 42 19 39 30 162

1 1 2

~1%

100%

Az épületminősítés kategóriái a következők: Új, korszerű az az épület, amely az elmúlt 5 évben épült, vagy jelenleg építés alatt áll, felbecsülhető műszaki állapota szerint huzamosabb ideig nem szorul, felújításra, korszerűsítésre. Jó műszaki állagú minősítésű az az épület, mely az elmúlt 15-20 évben épült, még nem igényel korszerűsítést, műszaki állapota megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Megfelelő állagú az az épület, melynek műszaki állapota felújítást igényel. Korszerűsítéssel még gazdaságosan megfelelő állapotba hozható. Nem megfelelő állagú a nem kielégítő műszaki állagú épület, mely jelenlegi funkciójának ellátására nem alkalmas, más funkciójú felhasználása nem vagy csak indokolatlanul nagy költségráfordítással lehetséges. Az épület bontásra „érett”, vagy már lebontották.

REGIOPLAN KFT 2003


24 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Épületállag értékelés Kisbodak - Épületállomány műszaki állpota Új, korszerű

4% 40%

20%

36%

Jó műszaki állagú

Megfelelő (felújítható) műszaki állagú Nem megfelelő műszaki állagú

Az épületvizsgálathoz az épületek műszaki állagát (karbantartottságát, építés minősége, szigetelés, tetőszerkezet) építőanyaguknak tartósságát, időállóságot és építésüknek hozzávetőleges idejét, erkölcsi avultságukat vettük figyelembe. A vizsgálat nem terjed ki a telken belül található melléképületekre és a telephelyen belül lévő gazdasági épületekre. Kisbodakon a meglévő épületek mintegy 40%-a megfelelő állagú, de korszerűsítésre szorul. Ezek az épületek főleg a település magjában találhatók. Többségük 40-50 éve épülhetett az árvízi újjáépítések során. A település szempontjából lényeges azonban, hogy viszonylag magas a jó műszaki állagú épületek aránya (36%). Az új épületek (20%-ban vannak jelen) ezek egy része az utcák végén lévő üres telkeken épült, a másik része pedig a régi lebontott házak helyén. A meglévő épületek elenyésző hányada nem megfelelő műszaki állagú.

REGIOPLAN KFT 2003


25 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Épületek szintszám vizsgálata Körzet 1. 2. 3. 4. 5. Összesen %-os megoszlás Jelmagyarázat: F F+TT

F 27(+1) 28(+1) 18 33 24 130(+2) 80%

F+TT 3 13 1 6 6 29 20%

Összesen 31 42 19 39 30 162 100%

- Földszint - Földszint + Tetőtér beépítés

Az épület szintszámait tekintve a legnagyobb arányt (80%) a földszintes épületek adják. Ezek közül is a legtöbb az 50-es, 60-as években épült. Ezek általában földszintes sátortetős, vagy az utcára merőleges nyeregtetőjű házak. A tetőteres beépítéssel rendelkező épületek 20%-ban vannak jelen a településen, ezek főleg az új településrészeken találhatóak. Ezek az épületek általában egyidőben épülhettek, általában egy-egy utcarész jellemző egyforma épületei. Pincével ellátott épületeket ritkán találunk a községben, hiszen a talajvíz az elmúlt évtizedekben is sok károkat okozott a településnek.

É p ü le tá llo m á n y s z ín ts z á m a in a k m e g o s z lá s a

2 0 ,0 %

F F+TT 8 0 ,0 %

Kisbodak lakásállománya a kor és a komfortosság függvényében megfelelőnek mondható.

REGIOPLAN KFT 2003


26 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.6. Értékvédelem A település szinte változás nélkül őrizte meg ősi településszerkezetét, melynek fő jellegzetessége az organikus tér- és utcaszerkezet, mely a felszíni adottságokhoz igazodik (utcahálózat, központképződés, telekosztás, telkek beépítése). Fontos motívum még a községet körülvevő jellegzetes táj. Kisbodaknak ezeket a jellegzetességeit fenn kell tartani; a település fejlesztése a meglévő szerkezet óvatos kiegészítéssel és organikus továbbfejlesztéssel jöhet létre. Kerülni kell a merev és sablonos utca- és telekosztást. A telkek beépítésénél törekedni kell a hagyományos beépítésre, mely segítségével korszerű, a 20. század igényeinek is megfelelő építés biztosítható, anélkül, hogy Kisbodak település hagyományos képe elveszne, megszokott utcaképe felbomlana. Műemlékileg védett épülete nincs Kisbodaknak. Helyi védelemre javasolt: • Temetőkereszt, 1922

1. kép

REGIOPLAN KFT 2003


27 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ •

Kőkereszt, 1817?

2. kép

•

Kőkereszt

•

Temetői kovácsolvas kereszt (kép nincs)

3. kép

REGIOPLAN KFT 2003


28 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ További fényképek a településről: •

Felszabadulás u. 1., ma lakóépület, az 1900-as évek elején épült épület régen különböző intézményeknek adott helyet

4. kép

•

Felszabadulás u., utcakép

5. kép

REGIOPLAN KFT 2003



Felszabadulás u. kereszteződés, feszület a vadgesztenyefák alatt

6. kép

•

Fahíd a csatorna felett

7. kép

REGIOPLAN KFT 2003



Kis utcai tavak I.

8. kép

•

Kis utcai tavak II.

9. kép

REGIOPLAN KFT 2003



Szabadság u., utcakép

10. kép

•

A települést körülölelő csatorna

11. kép

REGIOPLAN KFT 2003


32 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.7. Régészeti hatástanulmány 2.7.1. Bevezetés Kisbodak örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányát a győri Regioplan Környezet- és Településtervező Kft. felkérése alapján készítettük el. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentáció alapján összegyűjtöttük és rendszereztük a régészeti és helytörténeti szakirodalmi adatokat, a múzeumi (adattári) információkat, a levéltári forrásokat, a térképi ismereteket. Az így kialakított képet pontosítottuk újabb terepbejárási megfigyeléseinkkel. Nem volt azonban lehetőségünk a hatástanulmány második felének elkészítésére, vagyis nem tudtuk vizsgálni, hogy a tervezett építkezések, beruházások, tereprendezések vagy egyéb földmunkával járó tevékenységek milyen szinten érintik az örökségi elemeket, és azok megvédésére milyen lépéseket kell tenni. Ennek oka, hogy a rendelkezésünkre bocsátott munkaközi tervek ezeket nem részletezik. Kármegelőző, kárcsökkentő intézkedéseket illetve a tervezett tevékenységek és változatainak lehetséges közvetlen, közvetett, másodlagos, halmazati, rövid-, közép-, és hosszú távú, állandó és időszakos pozitív és negatív hatásainak elemezését csak a tervezetek ismeretében konkrét esetekben javasolhatunk a beruházóval történő egyeztető tárgyaláson. Általánosságban azonban hangsúlyosan felhívjuk figyelmüket, hogy a tanulmányban bemutatott lelőhelyek mindegyike a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhely, amiről az alábbiak szerint rendelkezik a 2001. évi LXIV. törvény: 22.§ (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. (2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni A megelőző feltárását előzetes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott, a 2001. évi LXIV. tv. előírásai (1927. §) alapján a beruházóval kötött szerződést követően a területileg illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága – Hansági Múzeum végzi el. A feltárás költségeit az építési költségvetésbe bele kell számítani, hiszen a beruházás teljes bekerülési költségének legalább 9 ezrelékét költségelőirányzatként biztosítani kell a feltárási munkák fedezésére. Bizonyos beruházások, amelyeknek a talajbolygatása nem éri el a 30 cm mélységet, illetve nem sértik közvetlenül a régészeti jelenségeket, objektumokat, megvalósíthatóak megelőző feltárás nélkül is, amennyiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal biztosítottnak látja az örökségi elem(ek) fenntartható használatát (2001. évi LXVI. törvény, 7.§ 2.).

REGIOPLAN KFT 2003


33 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.7.2. Régészeti adatgyűjtés módszerei A régészeti terepi munkát minden esetben előzetes levéltári, könyvtári kutatás, térképi elemzés előzi meg. Ezek az adatok közvetett információkat adnak, amelyeket a terepen újabbak egészíthetünk ki, pontosíthatunk, vagy esetenként elvethetünk. Az előzetes munka nem helyettesíti a terepmunkát, a kettő együttese vezethet megnyugtató végeredményhez. Ez abból adódik, hogy a különböző történeti korszakok felhasználható forrásai különböző jellegűek, más-más forrásértékűek. A legegyértelműbb példa ennek alátámasztására, ha az írásnélküli korszakokat vetjük össze az írott forrásokkal gazdagon adatolt időkkel. Természetesen ezek is különbözőek, nem azonos forrásértékűek a saját történeti művek és a külső szemléletű leírások. Tisztában kell lennünk azzal is, az adott írásmű milyen célzattal és melyik korszakban született. Általában jellemző, hogy a kronológiai előrehaladás információnövekedést is jelent, de ugyanakkor tekintettel kell lennünk bizonyos történeti kényszerpályák adta, illetve egyes kutatási iskolák metodikája által megszabott eltérésekre. Például a római kori írott források egyes esetekben részletezőbbek, mint a középkori oklevelek; illetve a természettudományos kutatások szívesebben fordulnak az őskor felé, mint a fiatalabb korszakokhoz, tekintettel a lehetséges hibahatárok tágabbá tételének lehetőségére. Szintén nem azonosak a három nagy régészeti jelenségcsoport (telepek, temetők és temetkezések, magányos leletek, ún. „kincsek”) adatolásai. Az írott források leginkább a telepekkel kapcsolatosak (adóösszeírások, szolgáltatások, útleírások, stb.), a természettudományok kutatásoknak a telepek mellett a temetők is jó terepet nyújtanak (archeozoológia, archeobotanika, antropológia, stb.), míg a „kincsek” előkerülése minden esetben a véletlennek köszönhető. Itt jegyezzük meg, a „kincs” régészeti szakkifejezésként nem nagy forgalmi értékű tárgyakat jelez, hanem egy-egy korszakban szándékosan elrejtett, akkor értéket képviselt tárgyegyüttest takar, így esetenként egy vassarlót, máskor akár aranypénzeket. Mindezek alapján a következő felhasználható forráscsoportokkal dolgozhatunk, ha egyegy terület kulturális örökét meg kívánjuk ismerni: Előzetes források • Térkép. Topográfiai, geopolitikai viszonyok elemzése. Helynévanyag vizsgálata. • Levéltár. Írott források felgyűjtése, elemzése, a falutörténet megrajzolása. • Könyvtár. Az eddig publikált adatok elemzése, áttekintése, újraértékelése, kritikája. • Adattár. Az eddig összegyűjtött, de nagyrészt feldolgozatlan adatok rendszerezése, áttekintése, értékelése. Terepi adatgyűjtés • Terepjárás. Intenzív, extenzív, szisztematikus. Műszeres lelőhely-felderítés (légifotó, geofizikai módszerek, fémdetektor). • Szondázó ásatás. • A lelőhely teljes feltárása.

REGIOPLAN KFT 2003


34 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ A forráscsoportok adatai csak egymással összevetve adnak valódi információt, minél kevesebbet használunk fel belőlük, eredményeink annál bizonytalanabbak. Alább részletezve bemutatjuk forráscsoportjaink használhatóságát Kisbodak esetében. 2.7.3. Előzetes források Topográfigai adatok, geopolitikai helyzet, helynévi anyag A 41 Ha alapterületű Kisbodak a Győri-medence egyik kistájában, a Duna déli fattyúágával, a kanyargós Mosoni-Dunával szabdalt Szigetközben fekszik. Ezen a területen a megtelepedés a folyami lerakodásokon, törmelékkúpokon történt. A folyamatos árvizek meghatározták a falu életét, hiszen emiatt folytonos költözködésre kényszerült. Az élőfolyásokon kívül jól kivehetőek az egykori medrek mélyedései ma is. A korai oklevelekben (1330) a falu neve még jelző nélkül fordul elő (Bodak, Bodajk), valószínű tehát, hogy az egyetlen szigeten lakók egy falut alkottak. A Nagy-Duna azonban kettéválasztotta a szigetet, így a település is kettévált. A két falurész közötti korrelációs viszonyt az új nevek is szemléltetik: 1512: Nagy Bodak (előtte: 1463: Wamosbodak, ma: Bodiky, Szlovákia); 1591: Kÿs Bodak. Maga a Bodak helynév bizonytalan eredetű, megfeleltették már magyar személynévvel, összekapcsolták a szláv nádas szóval, illetve a török ág, hajtás kifejezéssel is. IRODALOM: Szabó G. Ferenc: A Vámos- jelző középkori helységneveinkben. In: Mnyj XXXV, (1998.) 133-144. Thullner István: Mosony vármegye. Győr-Mosonmagyaróvár, 1993.

Kisbodak története A kistelepülésről nagyon kevés forrásunk van. Az Árpád-kori falu a Duna mai főágában feküdt, a XIV. században szakadt szét a két településrész. A korábbi főág Püski és Kisbodak határában lehetett, mélyedése jól látható. A Kisbodak felőli magasabb részen, az egykori szárazulaton kerámialeletek mutatják, hogy a folyóparton közvetlenül számolhatunk a régi településsel, aminek szórvány nyomai a mai falu belső területein is megtalálhatóak. A középkori falu szeres település lehetett, fő megélhetési forrása a halászat volt. Fontos jövedelmet jelentett az Óvárról Nádasra vezető út szárazvámja (1467) illetve révje (1471). A falu birtokosai ekkor Héder illetve Wolfer lovagok leszármazottai voltak, akik még II. Gézától kapták adományul. 1616-ból való országgyűlési határozat a Duna védelmére rendelte a hédervári uradalomnak ezt a falvát is, ám nem robottal, hanem anyagi javakkal kellett szolgálniuk.

REGIOPLAN KFT 2003


35 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Az 1696-os összeíráskor a település Amadé tulajdona, ám a század végére már a Viczay grófok birtokához tartozik. A kuruc háborúk idején (1703-1711) itt táborozott a később árulóvá lett Ocskay László brigadéros és vívott kisebb ütközeteket Pálffy generálissal. A község történetét alapvetően meghatározta az 1712., majd még inkább az 1736. évi nagy árvíz, amely a falut elsodorta. Csak a XIX. század elején, 1806 után telepedett meg újra, új helyén. A terület eredetileg tölgyes lehetett, az irtás emlékét őrzik az építkezések során (főképp a XX. század húszas-harmincas éveiben) előkerült szenült tuskómaradványok. Az árvíz ellen az 1892-ben emelt nagy töltés („Korzó”) védi a falut. A napóleoni háborúk emlékével fonódott össze az 1817-ben emelt kőkereszt története, amely alatt és környékén a néphagyomány szerint a Szilvafoka dűlőben vívott csatában elesett francia katonák nyugszanak. Könyvészeti adatok Kisbodak történetéhez • • • • •

Érsek Imre: Szigetköz története, községeinek eredete. Magyaróvár, 1924. 1416. Frantz Erzsébet: Kisbodak monográfiája. Győr, 1996. Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 1929. 129-167. Haller János: Mosonvármegye történelmi földrajza (1941.) Mosonmagyaróvár, 1998. 219-221. Thullner István: Mosony vármegye. Győr-Mosonmagyaróvár, 1993. 15.

2.7.4. Régészeti érdekterületek Kisbodakon A földrajzi-történeti háttér világosan megmagyarázza, miért van olyan kevés régészeti emlék Kisbodakon. Terepbejárásunkon mindössze a Szilvafoka dűlőben találtunk felszíni leleteket, amelyek az Árpád-kori falu egy részét fedik le. Hrsz.: 09/8; 09/4; 09/9; 09/10; 09/11. Ezeken a területeken bármilyen beruházás előtt, amelynek talajbolygatása eléri, illetve meghaladja a –30 cm-t megelőző feltárásra van szükség. A feltárások hátterét a beruházónak az illetékes múzeummal (Hansági Múzeum) kötött szerződése biztosítja a 2001. évi LXIV. törvény alapján. A feltárások után a területet szabadon be lehet építeni, helyben megőrzendő és bemutatandó kulturális emlékek előkerülése nem várható. Felhívjuk figyelmüket, hogy a lelőhelyekkel közvetlen határos területeken – mivel a lehatárolás számos bizonytalansági tényezőt rejt magában – a lelőhelyrongálás elkerüléséért minden esetben régészeti megfigyelésre van szükség. Ezért kérjük, hogy valamennyi, a határos területeken tervezett – 30 cm-t meghaladó földmunka megkezdése előtt 8 nappal a Hansági Múzeumot a munkákról értesítsék, hogy azzal párhuzamosan régészeti megfigyeléseket tehessen, illetve szükség esetén az előkerülő leleteket, jelenségeket megmenthesse. Az így besorolt területek (09/2; 09/16; 09/14; 06/1), mint potenciális lelőhelyek szintén a régészeti érdekterület részét képezik.

REGIOPLAN KFT 2003


36 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Tovább jelezzük itt, hogy a falu központjában, illetve K-i felén (Felszabadulás u. környéke) szintén találtunk szórványos felszíni nyomokat, amelyek a területet potenciális régészeti lelőhellyé teszik. Ezeken a részeken építkezések esetén régészeti megfigyelésekre van szükség, amely előzetes egyeztetés után az építkezéssel párhuzamosan zajlik, és csak az előbukkanó régészeti objektumok teszik szükségessé a feltárásokat.

Ászt Ágnes régész-muzeológus

REGIOPLAN KFT 2003


37 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.8. A település gazdasága Kisbodak gazdasága A településen jelenleg 17 db kiskereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó egység van. Területi elhelyezkedésüket tekintve általában központi helyen, a Fő utca, illetve a Kossuth L. utca két oldalára felfűződve helyezkednek el. A település ellátottsága magas színvonalú. Megfelelő ellátást és szolgáltatást nyújt a település teljes lakossága számára. Kereskedelem: (Helyszínelés alapján) ABC ABC ABC (nem üzemel)

(Petőfi S. u.) 2 hrsz. (Szabadság. u.) 3 hrsz. (Szabadság. u.) 21 hrsz.

Vendéglátás: (Helyszínelés alapján) Fekete Gólya kisvendéglő Kocsma

(Petőfi S. u) 1 hrsz. (Szabadság u.) 53/2 hrsz.

Szolgáltatás: (Helyszínelés alapján) Kőfaragó Fűrésztelep Szobafestő, mázoló Fűrésztelep

(Felszabadulás u.) 124/1 hrsz. (Felszabadulás u.) 143 hrsz. (Felszabadulás u.) 149 hrsz. (TSz mellett) 09/16 hrsz.

Kiskereskedelmi üzlet Ebből élelmiszerüzlet 3 2

Vendéglátóhely 2

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve (2000.)

Ezeken felül magasabb szintű Mosonmagyaróváron van lehetőség.

REGIOPLAN KFT 2003

szolgáltatások

igénybevételére

a

közeli


38 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ A település szerepkörének talán legfontosabb demográfiai mutatója a népesség foglalkozási megoszlása. A foglalkozási megoszlás vagy csak az aktív keresőkre, vagy az egész népességre vonatkozik. Ez utóbbi esetben az eltartottak abba a kategóriába sorolhatók, amelyikben az eltartó (családfő) dolgozik. Miután egy családban több dolgozó is lehet, a foglalkozási megoszlást a statisztika az aktív kereső népességre szokta vetíteni. A foglalkozási megoszlás több szempont szerint is vizsgálható, az egyik ilyen a főbb gazdasági ágazatok szerinti statisztikai besorolás: • • •

primer ágazatban (mezőgazdaság, bányászat, általában a föld javainak kitermelésében) foglalkoztatottak, a szekunder ágazatban (a feldolgozó iparban) foglalkoztatottak, a tercier ágazatban (kiszolgáló, nem termelő, hanem szolgáltató jellegű munkahelyeken) foglalkoztatottak.

Év/lakosszám 1980/412 1990/386 2000/389

Munkaképes lakosok száma 212 150 179

Primer ágazatban foglalkoztatottak 71 34 15

Szekunder ágazatban foglalkoztatottak 67 57 136

Tercier ágazatban foglalkoztatottak na na 28

Forrás: Statisztikai Évkönyv, illetve Önkormányzati adatszolgáltatás

1980-ban a 412 főnyi lakosságnak mintegy 51,5%-a volt aktív kereső, ez 1990-ben 38,9%, míg 2000-ben 46% volt. A táblázatról leolvasható, hogy a mezőgazdaságban (primer ágazatban) foglalkoztatottak száma évről-évre csökken, ezt a csökkenést alátámasztja az 1991-től 2001-ig a TSz-ben foglalkoztatottak számának alakulása. TSz-ben foglalkoztatottak számának alakulás 1991. és 2001. között

25 20 15 10 5 0 Fő

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 21

21

21

20

20

16

14

11

9

8

6


REGIOPLAN KFT 2003


39 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Az iparban (szekunder ágazatban) foglalkoztatottak száma 1991. és 2001. között megduplázódott. Ez valószínűleg azért következett be, mert akik eddig főként a mezőgazdaságból éltek, azok az ipari szektorban találtak maguknak munkát. 1980-ban az aktív lakosság 72,6%-a ingázott más településekre. Ez az arány 1990-re 84,6%-ra növekedett. Ez az emelkedés annak tudható be, hogy a településen működő cipőipari szövetkezeti részleg megszűnt, ahol közel hatvan főt, többségében Kisbodakit alkalmaztak. Mára az ingázok száma jelentősen nem csökkent, túlnyomó többségük főként Mosonmagyaróvárra jár dolgozni. Vállalkozások alakulása 1995-2000

30 25

27 24

24 21

20

23

22

20

18

22 19

18

Működő vállalkozás összesen

15

15

Egyéni vállalkozó Kft.

10 5 0

Bt. 3

3 0

1995

4

4 0

0

1996

1997

4

1

0

0

1998

4

1999

2000

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve (1995-2000.)

A fenti táblázaton nyomonkövethetjük Kisbodakon az 1995. és 2000. között a vállalkozások alakulását. Az összes vállalkozást figyelembe véve, ingadozást figyelhetünk meg, ennek az ingadozásnak a két szélsőértéke van, az egyik 2000-ben volt, ugyanis ekkor 27, míg a másik 1996-ban volt, itt csak 18 vállalkozás működött Kisbodakon. Ha a működő vállalkozásokat lebontjuk Kft-ékre, Bt-ékre, szövetkezetekre és egyéni vállalkozásokra, akkor szembetűnik, hogy az ingadozást az egyéni vállalkozók alakulása okozta. Nagyobb gazdálkodó szervezetek nem találhatók a településen, de megemlíthető a Püski Budakalász TSz, bár a szövetkezet évről-évre kevesebb embert foglalkoztat, ennek ellenére a helyi lakosok foglalkoztatásában talán még fontos szerepet tölt be. A településen nem beszélhetünk munkanélküliségről, hiszen 2000-ben senki sem részesült munkanélküliek jövedelempótló támogatásban. Kisbodakon a kiskereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó egységek közepes színvonalon látják el a lakosságot. A turizmus fogadásához ehhez magasabb színvonalú több kiskereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó egységre lenne szükség. Kisbodakon 1990-ben az aktív keresők 84,6%-a ingázott a környező településekre, főleg Mosonmagyaróvárra. 2000-re ez az érték 80% körül stabilizálódott, de így is a szigetközi átlaghoz képest jelentősnek mondható.

REGIOPLAN KFT 2003


40 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ 2.9. A település intézményi ellátottsága Igazgatási intézményrendszer Igazgatási tevékenységet Körjegyzőség keretében végzik Püski községben, 7 fővel. Önkormányzat 1 hivatali helységgel rendelkezik. A polgármester tiszteletdíjas. Posta: a jelenlegi postahivatal mai helyén és méretében még el tudja látni a funkcióját, de felújításra szorul, a postahivatal 1 főt alkalmaz. Rendőrség: körzeti megbízott van, Halászi községben Tűzoltószertár: a település központjában található, szintén megfelelő helyen és méretben. Pénzintézet: Püski községben vehető igénybe. Egészségügyi ellátottság Egészségügy: a település egészségügyi ellátását egy fő háziorvos látja el, három másik községgel együtt. Az orvosi rendelő megfelelő méretű, funkcióinak ellátására alkalmas, bővítést nem igényel. A településen három fő részesül házi gondozásban. Speciális szakorvosi ellátás és kórház Mosonmagyaróváron vehető igénybe. Oktatási, művelődési ellátottság A település nem rendelkezik saját iskolával és óvodával. A körzeti iskola és óvoda Püski községben található. Püski óvodai ellátottsága (Kisbodakiakkal együtt) 2000-ben: Óvodák száma Termek száma Gyermeklétszám Óvodai férőhelyek száma Egy teremre jutó óvodások száma Óvoda kihasználtsági foka Óvodapedagógusok száma 1 pedagógusra jutó gyermekek száma

REGIOPLAN KFT 2003

1db 2 db 49 fő 50 fő 25 fő ~100% 4 fő ∼13 fő


41 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST-, RENDEZÉST MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉSEK ___________________________________________________________________________ Püski általános iskolai ellátottsága (Kisbodakiakkal együtt) 2000-ben: Általános iskolák száma Osztálytermek száma Tanulók létszáma Iskola max. befogadóképessége Egy osztályteremre jutó tanulók száma Iskola kihasználtsági foka Ált. iskolai pedagógusok száma 1 pedagógusra jutó tanulók száma

1 db 8 db 114 fő 200 fő 14-15 fő 57 % 12 fő ∼10 fő

A kisbodakiak döntő többsége a körzeti általános iskolába jár, kb. 10-en voltak akik mosonmagyaróvári általános iskolák valamelyikét választották. A község saját óvodát és iskolát nem tud fenntartani, erre a célra terület kijelölés nem szükséges. Művelődési ház: A művelődési ház a település ősi részén a Szabadság utcában található. Itt működik a községi könyvtár. Az épületben klubhelység is van, amely különböző rendezvényeknek ad színhelyet, mint például a nyugdíjas találkozóknak. Az épület korszerűtlen, felújításra szorul, vagy egy új művelődési házra lenne szükség. Egyházak, temetők A kisbodaki lakosságának 100%-a római katolikus vallású. A település központjában található az 1993-ban épült római katolikus templom. A községi temető szép és gondozott. A temető bővítése saját telken belül megoldható. A temető területe 5593 m2, kezelője az Önkormányzat. Kisbodak mivel kistelepülés, saját intézményhálózatot nem tud fenntartani. Az iskola, óvoda és a pénzintézet szolgáltatásai az elérhető közelségű Püskin vehető igénybe. A meglévő kevés intézmény egy része felújításra szorul.

REGIOPLAN KFT 2003


42 3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TERVEZÉSI PROGRAM

A településfejlesztés alapelvei 1. A lakónépesség megtartása, illetve növelése.

Tervezési program 1. Új lakótelkek kijelölése, nagyobb kínálat biztosítása.

2. A lágy turizmus – gyalogos, kerékpáros, vízi lovas, falusi – 2. A település alkalmassá tétele a turizmus fogadására. fogadásának biztosítása. A település táji, természeti adottságainak üdülési célú

A turizmus legkülönbözőbb formáinak megfelelő fogadóhelyek környezetkímélő kialakítása. Üdülőterületek kijelölése.

felhasználása. 3. Az ipari - gazdasági tevékenység fejlesztésénél elsődleges a jó

3. Ipar számára terület kijelölése.

lakókörnyezet, az üdülési adottságok megőrzése, a település gazdálkodási profiljába (mezőgazdasági termékek feldolgozása) illeszkedő nem zavaró hatású környezetkímélő ipar fejlesztése. 4. A települési értékek védelme.

4. Helyi védelmi javaslat kidolgozása.

5. A kedvező települési környezet kialakítása, megőrzése, fejlesztése. 5. Környezetvédelmi feladatok megfogalmazása.

REGIOPLAN KFT 2003.

KISBODAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VÉGLEGESÍTÉS ELŐTTI DOKUMENTÁCIÓ


RENDEZÉSI TERVI LEHETŐSÉGEK 1. Új lakótelkek kijelölése Lehetőség

Hátrányok, problémák

Megoldási javaslatok

Kossuth L. utca Ny-i oldalának Meglévő közút, közművek. beépítése. A telektulajdonosok viszonylag olcsó telekhez juthatnak a földterület árát nem kell megfizetni.

A tulajdonosok szándékától függ a telekalakítás végrehajtása, az Önkormányzat nem rendelkezhet a telekalakítást és értékesítést illetően. A terület jelenleg külterületi mezőgazdasági terület, a kivonásáért földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületbe kell vonni.

A lakóterület-fejlesztést a rendezési terv tartalmazza, a telek alakításban az Önkormányzat csak koordináló szereplőként vegyen részt. A területet a községben jellemző hagyományos falusi lakóterületként javasoljuk felhasználni. Ez a fejlesztés I. ütemben hajtódhat végre.

A Felszabadulás utca mögötti A telektulajdonosok viszonylag terület lakóterületként való olcsó telekhez juthatnak a felhasználása. földterület árát nem kell megfizetni. A terület egy része belterületben van.

A tulajdonosok szándékától függ a telekalakítás végrehajtása, az Önkormányzat nem rendelkezhet a telekalakítást illetően. Új utat kell építeni

A lakóterület-fejlesztést a rendezési terv tartalmazza, a telek alakításban az Önkormányzat csak koordináló szereplőként vegyen részt. A területet a községben jellemző hagyományos falusi lakóterületként javasoljuk felhasználni. A fejlesztés I. ütemben valósulhat meg.

REGIOPLAN KFT 2003

Előnyök



Lehetőség Az Arany János utca és a Felszabadulás utca összekötésével újabb területeket lehet feltárni lakóterület-fejlesztés céljából.

REGIOPLAN KFT 2003

Előnyök


A terület egy része belterületben Új utakat, van. építeni. Jól kapcsolódik a meglévő lakóterületekhez.

közműveket

Megoldási javaslatok kell A lakóterület-fejlesztést a rendezési terv tartalmazza, a telek alakításban az Önkormányzat csak koordináló szereplőként vegyen részt. A területet a községben jellemző hagyományos falusi lakóterületként javasoljuk felhasználni. A fejlesztés II. ütemben valósulhat meg.



2. Üdülés, idegenforgalom fejlesztése Lehetőség

Előnyök

Az egész település alkalmassá A település méretéhez igazodó, azt tétele a turizmus fogadására. túl nem terhelő mértékű idegenforgalom kiszolgálására lesz lehetőség a meglévő táji, települési, társadalmi adottságok és viszonyok szétrombolása elkerülésével. A Duna-ágak menti területek alkalmasságának biztosítása a turizmus, idegenforgalom számára.



A lakóterületeken megnő a terhelés, szomszédsági problémák adódhatnak. Korlátozni kell a lakóterületi állattartást, a lakótelken folytatható kisipari, kisüzemi tevékenységet.

Amennyiben az egész településen ez nem valósítható meg, le kell határolni azokat a tömböket, amelyek alkalmasak, vagy azzá tehetők az idegenforgalom ilyen formájú fogadására.

A legmarkánsabb tájalkotó elem, az üdülés legfontosabb táji, természeti alapja az idegenforgalom számára felhasználhatóvá válik.

A turizmus és idegenforgalmi fejlesztéseket a szomszédos települések bevonásával célszerű végrehajtani.

A település É-i részén a Béke Kedvező táji környezetben van. Közművekkel részben ellátatlan. utca két oldalán a csatorna közötti Jelenleg rendezetlen terület A tulajdonosok szándékától függ terület üdülési célú hasznosítása rendezetté válik. a telekalakítás végrehajtása, az Önkormányzat nem rendelkezhet a telekalakítást illetően.

REGIOPLAN KFT 2003



Lehetőség

Előnyök

Az idegenforgalom fogadási A településre bevezető út két feltételeinek a településen belüli oldalán erre a célra kijelölt terület kialakítása. jól megközelíthető. Közművekkel részben ellátott. A volt TSz üdülőterületként hasznosítása.


Meg kell szüntetni az itt folyó Településközponti vegyes mezőgazdasági tevékenységet. területként kell kezelni. A terület mellett található szennyvízátemelőt át kell helyezni.

telephely Jelenleg rendezetlen terület Teljesen meg kell szüntetni az itt Egységes való rendezetté válik, a környezeti folyó mezőgazdasági kezelni. elemek károsodásának veszélye tevékenységet. csökkenthető. Jól megközelíthető.

Sportpálya helyének biztosítása.

Lovastúra útvonal helyének biztosítása, a Duna-ágak és a csatornák menti zöldfolyosók felhasználásával.

REGIOPLAN KFT 2003


Nem csak a sportolás, hanem a A terület kijelölésében bizonyos közösségi rendezvények színtere is korlátok lehetnek, pl.: lehet. árvízvédelmi töltés 60,0 m-es fenntartósávja.

üdülőterületként

kell

A rendezési terv feladata, hogy vizsgálja meg melyik terület alkalmas erre a fejlesztésre. Az útvonalak kijelölése a szomszédos községekkel egyeztetve történjen.



3. Ipari területek kijelölés Lehetőség

Előnyök

A község ipari gazdasági A terület az Önkormányzat területek számára a tulajdonában van. 016/20 hrsz-ú területen biztosítana helyet.

REGIOPLAN KFT 2003



Az ökológiailag érzékeny területen az ipari gazdasági területfelhasználás mellett a környezeti elemek károsodhatnak, megnő a természeti környezet terhelése is. A tervezett Dunai Nemzeti Park eddig elkészült anyagaiban a Szigetköz térségére csak ártalommentes ipari beruházást tartanak elképzelhetőnek, ipari tevékenységet Győr és Mosonmagyaróvár környékén javasolnak előirányozni. A település ebbe az irányba védendő területtel csak bizonyos korlátokkal terjeszkedhet. Műszaki infrastruktúrával ellátatlan, ezek kiépítése nagyon költséges. A területet megközelíthetősége valószínűleg a településen keresztül oldható meg, emiatt a település nyugodt, csendes környezete kerülhet veszélybe.

Ipari gazdasági területek kijelölését a község közigazgatási területén nem javasoljuk!



4. Települési értékek védelme Lehetőség

Előnyök


Települési értékek védelme. A településen található építészeti emlékek és természeti értékek helyi védelem alá helyezése.

Megoldási javaslatok A helyi védelem részletes szabályairól szóló rendeletet – figyelembe véve a rendezési tervi ajánlást – az Önkormányzat dolgozza ki.

5. Környezetvédelmi feladatok megfogalmazása Lehetőség Minél több lakás közműhálózatra.

Előnyök rákötése

a Környezetvédelem

Hátrányok, problémák Pénzügyi számára.

terhek

a


lakosság Támogatás a lehetőségeihez mérten.

település

A település határában található Ezek a területek rendezetté Pénzügyi következmények. dögkert és törmeléklerakó-hely válnak, a környezeti elemek megszüntetése. károsodása csökkenthető.

REGIOPLAN KFT 2003


49 4. A TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS ___________________________________________________________________________ 4.1. Lakóterület-fejlesztés A település lakóterülete a falusias lakóterületi kategóriába sorolható, ahol elsősorban a lakófunkció jellemző. A település sokrétű adottságait követni kell a meglévő lakóterületek fejlesztésével és új lakóterületek kialakításával. Meglévő lakóterületek fejlesztése A települési vizsgálatokra, megállapításokra alapozott településfejlesztési koncepciónak és a megindult folyamatoknak megfelelően a település a lágy turizmus fogadásának feltételeit nem csak koncentráltan, hanem központi területein, illetve az arra alkalmas, vagy azzá tehető lakóterületeken is kívánja biztosítani. Ennek megfelelően a Felszabadulás út menti, illetve a Kis utcai tavak körülötti lakótömbök lakótelkeinek az ottlakás mellett/helyett elsődleges használata a turizmus fogadása lehet. A falusias lakóterület többi, zömében beépült tömbjében a kialakult állapotoknak megfelelő területhasználat, beépítés folytatódhat tovább is. Új lakóterületek kijelölése Lakóterület fejlesztésre több lehetőség adódik: •

Kossuth L. utca Ny-i oldalának beépítésével I. ütemben kb. 16 db telek alakítható ki, a közművek rendelkezésre állnak.

•

A Felszabadulás utca mögötti mezőgazdasági terület lakóterületként való felhasználásával szintén első ütemben kb. 20 db telket lehet kialakítani. A telekalakítás feltétele út és közmű építése.

•

Az Arany János utca és a Felszabadulás utca összekötésével újabb területeket lehet feltárni lakóterület-fejlesztés céljából. Ez a nagyobb volumenű fejlesztés második ütemben hajtódhat végre.

Ahhoz, hogy a község elérhesse célját - a letelepedni kívánók számára megfelelő lakókörnyezet kell biztosítani, ennek célja főként a lakónépesség megtartása - sokrétű telekkínálattal kell rendelkeznie. Ezért a lakóterület-fejlesztésre kijelölt területek jóval a várható igények felett vannak.

REGIOPLAN KFT 2003


50 4. A TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS ___________________________________________________________________________ 4.2. Közintézmények fejlesztése A vizsgálatokból kiderül, hogy a település alapfokú ellátása részben biztosított. Továbbá az is kiderül, hogy a művelődési ház és a posta épülete felújításra szorul, vagy új épület szükséges számukra. A többi helyi, illetve körzeti intézmény az előre becsült lakónépesség növekedésből adódó igényeket ki tudják elégíteni. A fentiekből megállapítható, hogy közintézmények számára új terület kijelölése szükséges, amit a településszerkezeti terv tartalmaz. 4.3. Üdülési, idegenforgalmi fejlesztés A településfejlesztési koncepció legfontosabb eleme, hogy a települési, táji, természeti adottságok kihasználására kell az idegenforgalmi hasznosítást alapozni. A Szigetközt és térségét érintő fejlesztési koncepciókban megfogalmazott „lágy” turizmus fogadására kell felkészülni. Ennek megfelelően: • A település határában meglévő, sátorozóhelyet, kajak-kenu kikötőt/kölcsönzőt fejleszteni kell, idegenforgalmi infrastruktúrával kell ellátni (kiszolgáló és szociális létesítmények). • Lovastúra útvonalakként lehet ajánlani Kisbodak és Püski között elhaladó utat, amelyen keresztül Dunaszigetre és Dunaremetére lehet eljutni. • Ugyanezen útvonalak állapotuk javítása után a kerékpáros turistáknak is ajánlhatók. A táji és természeti értékekre alapozva a község É-i részén a Béke utca jobb, illetve bal oldalán 15-20 db hétvégi házas üdülőtelek kialakítására van lehetőség. Mindezek mellett a település területén lehet egy komplex turisztikai egységet (Panzió, vendéglátó létesítmény, szabadidő-terület) létrehozni. Ezek az elhatározások, fejlesztések Önkormányzati és vállalkozói szándékokkal is megegyeznek. Ennek a helyét a rendezési terv tartalmazza.

REGIOPLAN KFT 2003


51 4. A TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS ___________________________________________________________________________ 4.4. Gazdasági területek fejlesztése A település és közigazgatási területe ökológiailag érzékeny területen fekszik. Estleges ipari-gazdasági terület-felhasználás mellett megnő annak a kockázata, hogy a környezeti elemek károsodhatnak, és megnőhet a környezeti elemek terhelése is. Mindezeket figyelembe véve a község úgy határozott, hogy ipari-gazdasági területfejlesztés céljára területet nem jelöl ki. 4.5. Külterületi területfelhasználás A mezőgazdasági területek elérhetősége, művelése megoldható a külterületek beépítése nélkül is. Külterületen sem gazdasági épület, sem lakóház építése nem javasolható.

REGIOPLAN KFT 2003


52 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ I. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS 5.1. Tájföldrajzi adottságok A település a Szigetköz területén helyezkedik el. Területhasznosítás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Belterület Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét, legelő, gyep Erdő Vízfelszín, nádas Ártér, elhagyott terület, bányaterület, kivett A fentiekből védett, fokozottan védett terület

Szigetköz % 6,0 65,0 0,3 0,1 3,25 16,25 5,7 3,3 0,6

Kisbodak % hektár 4,7 42,7 22,0 199,2 0,06 0,5 8,74 79,2 45,5 410,8 19,0

171,3

56,2

50,8

Domborzati adatok. A kistáj teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tszf-i magassága 120-115 m. A feltöltődő területen aktív völgyhálózat nem maradhatott fenn, csak az egykori medrek maradványai élnek egy ideig. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. Földtani adottságok. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A süllyedéket kitöltő negyedidőszaki homokos-kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m, alattuk a homokos-iszapos pannóniai üledékek 2000 m-nél is vastagabbak. Nagytömegű talaj- és rétegvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő (évi lerakódás kb. 0,5 Mm3) kavicskészlete kb. 80 Mm3. Éghajlat. Mérsékelten hűvös, száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga kevéssel 1900 óra alatt van. A nyári hónapokban 770 óra körüli napsütést élvez a vidék, télen kevéssel 180 óra feletti értékkel számoltunk. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C, a vegetációs időszak hőmérsékleti viszonyai 16,0 °C. Mintegy 179 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot; ez az időszak átlagosan ápr. 12-től okt. 14-15-ig tart. A fagymentes időszak általában ápr. 15. körül kezdődik és 185 napon át (okt. 18-ig) tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga 33,5 °C körüli, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké –15,5 és –16,0 °C közötti. Az évi csapadék 590 mm, a nyári félévé 330 mm körüli. A hótakarós napok száma 40-45 nap. A maximális hóvastagság sokévi átlaga 28 cm. A száraz éghajlatnak megfelelően az ariditási index 1,20 körüli értékű. A szél leggyakrabban ÉNy-i irányból fúj, átlagos sebessége 3 m/s körüli.

REGIOPLAN KFT 2003


53 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ Vízrajz. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területe. A Dunának általában egy tavaszi (hóolvadásból származó) és egy nyár eleji árvize van. Az árteret végig jól kiépített árvízgátak kísérik. Az árterület tetemes, túlnyomórészt ligeterdők, kisebb részt rétek és legelők borítják. A talajvíz közvetlen dunai táplálású partiszűrésű típus. Folyamatosan kitermelhető, ami a felhasználás számára korlátlan vízbázist jelent. Kémiai jellege a Dunának megfelelően kalcium-hidrogénkarbonátos. A táj az ország más területei számára is vízbázisként van nyilvántartva. Ezért a felszín alatti víz már megindult elszennyeződésének továbbterjedése ellen fokozottan védendő. Növényzet. A település területe a Magyar, vagy Pannóniai flóratartományon (Pannonicum) belül elkülönült Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Arrabonicum flórajárásába tartozik. A potenciális erdőtakaró zömében puhafa- (Salicion albae) és keményfaligetek (Ulmion). A szerteágazó Nagy-Duna zátonyain, szigetein a folyó feltöltő munkája miatt gyors a vegetációfejlődés, a bevezető stádiumok után hamarosan megjelenik a bokorfüzes, majd kialakul a fűz-nyár liget. A magasabb térszíneken, a medertől távolabb tölgy-kőrisszil ligeterdő alkotja a szukcesszió következő lépcsőjét, melynek dús cserjeszintje és a gyepszintje is. Nagy területet borítanak félkultúr társulások, így az erdőtlenített, de magasabb talajvízállású területeken dús kaszálórétek, üde legelők vannak. Talajok. A település talajaira az alluviális eredet, a könnyű mechanikai összetétel és a karbonátosság a jellemző. A Duna jelenlegi árterén a fiatal és nyers öntéstalajok jellemzőek. Nagyrészt ártéri erdővel borítottak. Termékenységük a mechanikai összetétel és az abból adódó vízgazdálkodási adottságok, valamint a kis szervesanyag-tartalom miatt gyenge. A túlnyomóan rétiesedő öntéstalajok fedik, amelyek mechanikai összetétele az öntésekénél nehezebb, vályog. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően kedvező és termékenységük jobb. Zömében szántóként hasznosított mezőgazdasági területek. Ahol a talajvíz mélyebbre süllyedt és nincs közvetlen hatása a talaj vízgazdálkodására, a csernozjom talajképződési folyamatok érvényesültek. Ezeken a területeken csernozjom jellegű talajképződési homoktalajok találhatók. Sajátos táji adottságok. Jellegzetes „szigetközi” galériaerdős, tájképi szépségekben bővelkedő terület. Jelentősen emelkedik a kirándulóturizmus nagysága. A területet természeti adottságai elsősorban kitűnő agrártájjá teszik. Nyersanyagokban való szegélysége miatt jellegzetes mezőgazdasági terület. A termelést meghatározó geofaktorok között a domborzat (felszín) és a hozzá szorosan kapcsolódó talajvíz a legfontosabbak. Kisbodak község területén a bősi vízlépcső megépítése utáni vízszintcsökkenés után a csapadék mennyisége is jelentős tényező. Annak ellenére, hogy a Szigetköz hazánk egyik legszelesebb vidéke, a szél szárító hatása a kedvező talajvízszint miatt általában nem káros. A terület kitűnő mezőgazdasági potenciállal rendelkező terület.

REGIOPLAN KFT 2003


54 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ 5.2. Táji adottságok A település táji környezetének alakulása Az ember a táj potenciális adottságainak kihasználása érdekében környezetét folyamatosan alakítja. A tájszerkezet, tájháztartás, a tájkép ezért állandóan változik. A településre legjellemzőbb művelési ágak ma a szántó, az erdő és a művelésből kivett területek. Kis arányban van jelen a gyep (rét) művelési ág. A mai állapot kialakulásában az utolsó száz év a meghatározó. Ezeket a változásokat jól nyomon lehet követni a tájhasználat változásaival, amit alapvetően a mindenkori érdekek és technikai eszközök határoznak meg. Az erdő arányának változása a legszembetűnőbb. A XIX. század végéig az erdők aránya alacsony volt, szinte csak az ártérre korlátozódott (az ezen kívüli területek a mezőgazdasági termelés növeléséhez kellettek). Kisbodakon 18,1%-ról 45,5%-ra nőtt az erdők aránya 100 év alatt. Ez jóval meghaladja a térség átlagos értékét (10%-ról 14%-ra növekedés). Érdekes, hogy az 1958-as adatok 16,6% erdőterületet tüntetnek fel (Kisbodak monográfiája). Ennek az alacsony aránynak az oka az lehetett, hogy a II. világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben az erdőket használták fel az építkezésekhez, fűtésre. Ezen adat birtokában még dicsérendőbb az a rohamos erdőtelepítés, melyet a spontán beerdősülés is segített. A település erdőterületeinek növekedését több tényező segítette. - a XIX-XX. századi szabályozási munkák során a védőgát építésével a falu védelme érdekében az árterületet elzárták (termőhelyi korlát/határ), - mezőgazdasági technológiák fejlődésével a termelés mennyiségét már nem a termőterület nagysága határozza meg, - a bősi vízlépcső megépítésével a vízszint csökkenésével a fás vegetációk előretörtek, a szukcesszió felgyorsult, - életforma változás történt, a lakosság mezőgazdaságban dolgozó aránya csökkent, - a természetvédelem a településen belül jelentős területeken biztosítja a természetes vagy természeteshez közeli ökológiai állapotot. A szántó művelési ágú területek aránya a Szigetköz térségében 70% körül volt a XIX. század végén. Kisbodakon ez az arány az 1958-as adatok alapján 51,9 % volt, jóval a térség átlaga alatt. Visszakövetkeztetve a XIX. század végi arány 60% körüli lehetett. Mára 22%-ra változott ez az érték. A terület csökkenés oka a mezőgazdasági technológiák fejlődésére és az életforma változásra vezethető vissza. A kivett területek aránya 8-10%-ról 23%-ra nőtt 100 év alatt. A rét és legelőterületek (gyep) 10-15%-ról 8,3%-ra csökkentek 1958-ra, és ez az érték 2002-ig már szinte változatlan maradt (8,7%). Összességében megállapítható, hogy az alapvetően mezőgazdasági táj jellegét megtartott az utóbbi 100 évben. A települési táji képe természetesen sok változáson is átment, a település növekedése mesterséges tájelemeket hozott létre, melyek markánsan megjelennek a környezetben (hidroglóbusz). A kivett területek növekedésével (művi jelleg) együtt a tájat alapvetően meghatározó erdőterületek a természeti táj jellegét fokozzák.

REGIOPLAN KFT 2003


55 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ Tájhasználat A település egy része kultúrtáj, a Duna töltésén belül azonban jelentős területen természeti tájjal találkozunk (Szigetközi Tájvédelmi Körzet). A területen mind magán, mind nagyüzemi gazdálkodási forma megtalálható. A szántóföldi táblákat fás-bokros, helyenként náddal benőtt partú csatornák határolják, és ez a mentett oldal alacsony erdősültsége ellenére változatossá, ligetes jellegűvé teszi a tájat. Az erdősávokkal betelepített, vagy spontán beerdősült tájkép megtartását fontosnak, ösztönzendőnek tartjuk. A tájhasználat több érdekes és lényeges változáson ment keresztül. Leírásokból (Kisbodak helytörténeti leírása) ismert, hogy a települést hatalmas, sűrű erdőségek vették körül a XIX század elején. A szájhagyomány szerint a faluból a legtávolabbi dűlőig (Lósziget) el lehetett mászni a fák ágain. Az erdősültség azonban csak a település egyes részeit jellemezte, hiszen adatokból arra lehet következtetni, hogy az nem volt magas arányú. Gabonatermesztésre soha nem volt jó a föld, takarmányban mindig hiány volt a faluban. Ezért az emberek aratni jártak a szomszéd falvakba, városokba, ebből a pénzből télire „erdőnyilast” vettek, ebből a fát kitermelték, ezt cserélték el takarmányra. Az ilyen ütemű fakitermelés, erdőirtás után a község határában a legelők és a kaszálók kerültek túlsúlyba. Szántó alig volt, a szükséges gabonára sem volt elég, ez azonban nem is volt szempont, mert főleg halász- és molnárnép élt itt. A XIX. század második felére egyre kevesebb az erdőterület (ld. A település táji környezetének alakulása). A növekvő legelő- és kaszálóterületek a lótenyésztést (ménes) tették lehetővé. Lósziget dűlő, Nagyrét – a dűlők neve a mai napig őrzi az egykori művelési módokat. A fő mezőgazdasági termények a kender és a káposzta voltak (Káposztás kertek), majd ezt felváltotta a zöldségtermesztés, amely számára az éghajlati adottságok kiválóak voltak (magas talajvízszint, párás levegő). Gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak (Szilvafoka dűlő), de a fő megélhetést a zöldségtermesztés jelentette. Erdősültség A 45.5%-os erdősültség a térséghez képest nagyon magas, azonban főleg az ártéri területet érinti, a mentett területen csak egy-egy erdőfolt van (a szorítógátak és a belterületi határ között). A mentett területen fás növényzet a vízfolyások mentén található.

REGIOPLAN KFT 2003


56 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ Vízfolyások, vízügyi létesítmények A település közigazgatási határán belül levő vízfolyások - a bodaki és dunaremetei mellékágrendszerhez tartozó ágak: Nyárási-Duna (Főág) Ilonai ág Televényi ág Papszigeti ág Televényi-Duna Tábori ág Pálfi ág Fanosi ág - a mentett terület vízfolyásai Pontyos-Örvényes csatorna (régen Kisbodaki csatorna) Lószigeti csatorna Dunaremetei csatorna (tervezett) Vízügyi létesítmények Ilonai bukó Kis-Ilona Bodaki ágvég Szent Kristóf híd A község kül- és belterületének Ny-i része a Dunaremete-Lipót távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületén található. A vízbázis vizsgálata befejeződött. A Szigetközi mentett oldali vízpótlás keretében a Pontyos-Örvényi csatorna élővízellátása biztosított lett. Az I. számú szivattyútelepnél a csatorna zsilipen keresztül kapcsolódik a hullámtéri vízpótló rendszerhez. Dunaremete irányában a szivattyúteleptől csatorna nyitására a Dunaremetei Önkormányzat engedélykérelmet nyújtott be. A térségben egyéb fejlesztésről nincs tudomása az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak. Kisbodak község területe érinti a Duna folyam 1830-1827 fkm közötti jobb parti hullámteret és magát a főmeder jobb oldalát. A hullámtéri területen találhatók a vízpótló főág 28-20 fkm közötti szakasza, a televényi, Papszigeti és Pálfi mellékágak. Vízszintszabályozó művek a Szent Kristóf híd és a Bodaki ágvéglezárás. A hullámterek, parti sávok, a vízjárta és fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatakor a Duna főmeder partján a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása érdekében 10,0 m-es sávot, a mellékágak partélétől 6,0-6,0 m-es sávot, az árvízvédelmi töltések lábvonalától számított 10,0-10,0 m-es sávot szabadon kell tartani. A hullámtéren csak a meder használatával, a folyó fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő vízilétesítményt, kikötői rév- és kompátkelőhelyi, vízrendészeti épületet szabad elhelyezni. A hullámtér rendeltetésére figyelemmel a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai a hullámtéren erdőgazdálkodást, művelést vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra folytathatnak. Ezen tevékenységükkel nem akadályozhatják az árvizek és jég kártétel nélküli levezetését.

REGIOPLAN KFT 2003


57 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ II. TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE Intézményi zöldfelületek Jelentős zöldfelületi intézmény a temető. Gondozott területe növényzettel megfelelően ellátott. A kerítésen belüli tujasor hiányos, több növény kipusztult. Fejlesztési javaslat: A temető Ny-i oldala telke növénytermesztésre használt részével határos. A funkciók optikai elhatárolása kívánatos. Ez cserjesorral, pl. orgonasövénnyel megoldható. A fiatal tujasor pótlása az egységes hatás, egyöntetű, ünnepélyes tér kialakítása miatt szükséges. Ugyanígy az élelmiszerbolt betonkerítése előtt is célszerű lenne növényzet telepítése. Belterületi zöldfelületek Települési szintű közpark a Kis utcai tavak és az azokat keretező zöldfelületek. A park zöldfelületi értékét növeli a terület - ökológiai szerepe (páratartalom növelése) - esztétikai szerepe (kellemes látvány, szép környezet) - településképben betöltött szerepe (könnyen megközelíthető, bár a belterület szélén, perifériás helyzetben helyezkedik el) - funkcionális szerepe (pihenés, kikapcsolódás, horgászás, rekreáció, üdülés) A mesterséges tavak élővíz utánpótlása megoldott, vízszintjük szabályozható. A telepített növényzet nagyrészt fiatal fákból áll, amelyek a vízparti jelleget erősítik (szomorúfűz). Néhány idősebb gyümölcsfát (körte) meghagytak a park kialakításakor, ezek termésükkel zavaróak (a lehulló termésre hangyák, darazsak járnak, ez a pihenést zavarja.) Fejlesztési javaslat: A nyílt vízfelület csökkenése nem kívánatos folyamat, az egyre terjedő nádassal borított részt vissza kell szorítani, ehhez medrek folyamatos karbantartására van szükség. Az elöregedő gyümölcsfákat tájjellegű fákkal kell pótolni. Petőfi Sándor utca bevezető út, legforgalmasabb utca a településen. É-i része szakaszosan fásított, a fák kora különböző. Bolt előtt 2 db védelemre javasolt hárs áll. Temető előtt fiatal gyümölcsfacsemetékből fasort telepítettek, a csemeték egyedi védelméről (sérülés, öntözés, stb.) gondoskodni kell, néhány példány már kiszáradt, ezeket ajánlott pótolni. A jövőben így fejlődhet utcaképet meghatározó nagy értékű fasorrá. Templom körüli díszkert sövénnyel körül vett, szépen gondozott parkosított zöldfelület. Magas esztétikai értéket képvisel, az utca többi részén (Szabadság u.) is érdemes lenne folytatni az utcaképet meghatározó kiültetéseket.

REGIOPLAN KFT 2003


58 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ Körforgalom növénytelepítése jelenleg egynyári az év felében magas díszítőértéket ad, évente változtatható a szín, mégis javasoljuk idővel értékesebb állományra felváltani, amely megfelelő ápolás mellett a településre jellemzővé válhatna. Mivel az alacsony növésű bokorrózsák nagy felületeken jelennek meg a településen, a körforgalom kiültetésében is megjelenve a rózsának, mint a település egyik jellegzetes növényének a használatát erősítenék. A rózsa, bár gondozása több odafigyelést és türelmet, ápolást igényel, mint a most kiültetett egynyári növények, mindenképpen nagyobb értéket képvisel, esztétikai értelemben és pénzbelileg is. A 063/2 jelű út két oldalán lévő védőerdők elhanyagoltak. Az ellennyomó medence gátja mentén illegális szemétlerakó hely található. A terület fejlesztése az üdülőterületi bővítéssel, a szabadidős- és sporttevékenységek és a turizmus fejlesztésével szervesen összefügg. Szabadság utcai díszkert települési szintű közpark, Ny-i része mély árokkal lehatárolt, megközelítése csak kis gyaloghidakon át lehet. Jelenleg néhány nyári orgona határolja a díszkertet ezek kis száma, szabálytalan alakja, intenzív virágdísze elvonja a figyelmet a parkról, de azt nem foglalja egységbe. A díszkert növényzete vegyes korban és fajösszetételben is. A parkban található játszótér felújításra szorul. A többi funkciótól szükséges lenne elválasztani. Fejlesztési javaslat: Alacsony, nyírt sövénnyel biztonságosabbá tehető, a bejáratokhoz jobban vezeti a szemet, a bejáratokat nagyobb cserjékkel meg lehet jelölni. A díszkertben szükséges lenne padok és asztalok elhelyezése, árnyékban és napon egyaránt. A díszkert térszerkezete helyenként nem világos, felújítását kertépítészeti terv alapján kell elvégezni. Kis utca – Szabadság utca kereszteződésében levő fásított tér jó minőségű, akácfákkal beültetett. Kis utca nem fásított a szűk keresztmetszet miatt. A kertekben levő növényzet díszíti az utcát. Kossuth L. utca D-i részén levő fásított tér Ny-i része vegyes gyümölcsfákkal (meggycseresznye, dió) beültetett. K-i része kipusztult, kiszáradt fiatal gyümölcsfák vannak. Felszabadulás utca középső és K-i része fásított, kezdetben egyoldali, majd kétoldali fásítással. A fák gyümölcs és akácfák. Fejlesztés: kétoldali fasornak elegendő hely van, javaslat: a meglevő fasor felújítása fapótlással.

REGIOPLAN KFT 2003


59 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ József A. utca egyoldali, majd középső részén kétoldali fasor diófából, amely egységes különlegessége miatt értékes. Fejlesztés, javaslat: a fasort diófákkal kiegészíteni. A szobrok, keresztek körüli parkosított része gondozottak, a lakosság gondoskodása szembetűnő (friss, vágott virágok, egynyári növények rendszeres ápolása, öntözése, gazolás). • A Felszabadulás utcai leágazásnál levő feszület körüli idős gesztenyefák méltó keretet adnak a helynek, megtartásuk a település érdeke, javasoljuk helyi védelemre • A Petőfi Sándor u. Püski felőli végén levő Mária szobor környezete szintén megnyugtatóan rendezett, tuják veszik körbe, egynyári kiültetések díszítik nyáron, nyírfa biztosítja az árnyékot. • A Szabadság utca É-i végén levő vasfeszület fölé szintén idős nyírfa borul, mögötte a termőföldek idézik az eredeti szándékot: a falu védelmét már a széleken el kell kezdeni, minden gonosz távoltartása a településtől. Duna mellékágaiból kialakított tórendszer a falu meghatározó eleme. Tavak mellé, fák alá padok helyezhetők ki. Kellemes sétaút, bicikliút alakítható ki a szép környezetben, mindig más táji látvány, települési kép tárul a szemlélő elé. Változatos, nyugodt, kis forgalmú terület, rekreációs és idegenforgalmi lehetőségei még nincsenek kiaknázva. Nem lenne szerencsés, ha a tavak partját tovább osztanák fel magántulajdonosok között, ekkor a tavak fenntartása és különösen a közhasználata akadályozva lenne. A belterülettől Ny-ra, a töltésen beül egyik ellennyomó medence területén létesítették a kempinget („Esthajnalcsillag sátorozóhely” Kisbodak), amelyet magánvállalkozás üzemeltet.

REGIOPLAN KFT 2003


60 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ III. KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM A jó települési környezet biztosítása alapvető fontosságú. Az üdülés-idegenforgalom szerepe a település életében jelen pillanatban nem meghatározó. Az Öreg-Duna ágrendszere mellett fekvő település a vízi turizmushoz rendelkezik megfelelő adottságokkal. A turizmust szolgáló létesítményeken és élelmiszeripari kisüzemeken kívül minden más tevékenység tájidegennek minősül. Levegőtisztaság-védelem A településen nincs légszennyező ipari és mezőgazdasági üzem, a szomszédos területekről sem érkezik szennyező hatás. Vízvédelem A település NY-i része a Dunaremete-Lipót távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el, ezért a talaj és a felszín alatti vizek minőségét óvni kell. Földvédelem A község területén nincs működő bánya, anyagnyerőhely, ilyen jellegű létesítmény nyitását nem is tervezik. Talajvédelem Felszíni szennyeződésérzékenységi szempontból a település területe a fokozottan érzékeny („A”) kategóriába tartozik, ezért a talajfelszínen és a talajban szennyezőanyag nem helyezhető el. Szél vagy víz általi talajelhordási probléma a község területén nincs. Hulladékgazdálkodás A településen a kommunális hulladék gyűjtése és lerakóhelyre, ártalmatlanító telepre történő szállítása megoldott. A hulladék gyűjtése heti rendszerességgel történik, azt Jánossomorjára szállítják, ezért nincs szükség kijelölt hulladéklerakóra. Illegális szemétlerakat a „Lúd ólak” külterületi részen található, ennek felszámolása és a terület rendezése szükséges. Szennyvízelbánás A településen a még hiányos szennyvízcsatorna hálózatot ki kell építeni, a szennyvíztermelő létesítményeket a használatba vétel időpontjára rá kell kötni. A szennyvízelvezető rendszer a hédervári szennyvíztisztító műre csatlakozik. A település csapadékvíz elvezetését meg kell oldani.

REGIOPLAN KFT 2003


61 5. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ___________________________________________________________________________ Zaj- és rezgésvédelem Közúti közlekedésből és ipari tevékenységből származó káros zaj nem terheli a település területét. A Püski-Kisbodak közötti útszakasz hófúvásnak kitett. Ár- és belvízveszélyes útszakasz nincs a településen.

REGIOPLAN KFT 2003


62 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ 6.1. Előzmények Bár Kisbodak település az országhatárnál, a „Nagy-Duna” mentén húzódó kistelepülés, mégis a település és térségének közlekedésével már több terv is foglalkozott. A helyszín, a topográfia és a helyi elhatározások diktálta fejlesztési elképzeléseken túl mérvadónak tekintjük a készülőben lévő Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési terv elhatározásait, melyek a közlekedésileg „zsák” helyzetű település számára egy újabb útkapcsolat kialakítását jelöli. A településközi utat ősi nyomon, a Felszabadulás utca folytatásában jelölték meg, mely út Püski és Dunaremete között csatlakozik a 1405 sz. útba. A megyei mellékúthálózat fejlesztési javaslat ezen az úton kívül további településközi utak kialakítását javasolja (50 éves távlatban), bár ezek az utak természetvédelmi konfliktussal terheltek, így megvalósíthatóságuk ma bizonytalan. Jelen településrendezési terv készítése során a külső és belső közúthálózat fejlesztések esetében értékeltük a korábban /1988-ban/ készített településrendezési tervet, annak elhatározásait, az abból végrehajtott elképzeléseket, illetve az ez alapján létrejött elkötelezettségeket. Ez a terv is tartalmazta az 1405 sz. útra kikötő második „kijáratot”. Mezőgazdasági /melorizációs/ útként jelölte a Nagysziget felől a Lóréten át vezetett utat, melyet az imént említett mellékúthálózat fejlesztési terv is tartalmaz. 6.2. Közlekedésföldrajzi leírás, történeti áttekintés Kisbodak Szigetköz középső részén a „Nagy-Duna” mentén fekvő jellegzetes Duna menti kistelepülés. Felszínét, utcahálózatát, beépítését, történetét és életét a víz és a „nagy folyó” határozta és határozza meg. Korábban közlekedését és közlekedési kapcsolatait is a víz szabta meg. Éppen a szeszélyes vízjárású Duna /legalábbis a szigetközi szakaszon/ miatt a területet elkerülték és elkerülik az országos, regionális fő közlekedési vonalak. A főutak, a vasúti fő vonalak a Szigetközön, illetve a Csallóközön kívül kerültek kiépítésre. Mivel a Duna mentén található települések között – beleértve a mai szlovákiai oldalt is – ladikokon bonyolódott a személy és teherszállítás, így a Duna mentén nem alakult ki egy karakteres, településeket felfűző útvonal. Később a Duna szabályozását követően a töltések töltötték be ezt a szerepet. Így ma hiányzik a Duna mentén szomszédos településekkel a közvetlen közúti kapcsolat: Dunasziget – Nagysziget, Cikolasziget, illetve Dunaremete felé. Ezek a települések bekötőutakkal „csápokkal” nyúlnak ki a Dunától biztonságos távolságban kialakított felfűző út felé /itt a 1405 sz. úthoz/. A térség meghatározó városa Mosonmagyaróvár. A szomszédos településsel Püskivel Kisbodaknak szoros a kapcsolata, már csak azért is, mert Kisbodakot feltáró bekötőút Püski településen ágazik ki. Mindezeken túl is ezzel a településsel szorosabb Kisbodak szomszédsági kapcsolata.

REGIOPLAN KFT 2003


63 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ 6.3. Külső közlekedési kapcsolatok A település külső közlekedési kapcsolatban szükség van mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésekre. Lévén, hogy a Szigetközt nem érinti vasútvonal, így a település vasúti kapcsolatát a 18,3 km-re lévő Mosonmagyaróvár adja. Ott viszont elérhető az 1. sz. BudapestHegyeshalom-(Rajka) vasúti törzshálózati fővonal. A nagytérségi közúti közlekedési kapcsolatokat adó főutak: az 1. sz. elsőrendű főút, az M1 jelű autópálya, a 86. sz. másodrendű főút, a 150 sz. elsőrendű főút, az M15 jelű autópálya is a vasúthoz hasonlóan Mosonmagyaróváron át érhető el. A Szigetköz közúti tengelyének számító 1401. sz. Győr-Mosonmagyaróvár összekötőút legrövidebb útvonalon is csak Püskin keresztül Halászinál érhető el. A település külső közlekedési kapcsolatait a 14105 sz. Püski-Bodak bekötőút biztosítja. Ez a csupán 2,2 km hosszú út Kisbodak központjától vezet a püski templomig /toronyiránt vezetett út/, ahol csatlakozik a Püskin átvezető Halászi – Lipót 1405 sz. összekötőúthoz. Az 1405 sz. út Mosonmagyaróvár felé úgy ad közúti kapcsolatot, hogy Halászin csatlakozik a 1401 sz. úthoz. A Győr irányú kapcsolatot is 1405 sz. út adja Lipót irányába, ahol is a 1411 sz. összekötőúton Hédervárnál elérhető az 1401 sz. út, melyből mind Győr, mind Lébény irányába tovább lehet menni. Az előzmények fejezetben már említett, a megyei területrendezési tervben is szereplő javasolt településközi út Dunaremete felé ad egy olyan rövidebb útkapcsolatot, mely mindezek mellett kikerüli Püski belterületi úthálózatát is, valamint egy második hivatalos közforgalmi kapcsolatát adhatja a településnek. A javasolt útvonal egy ősi vonalon kialakult, ma és jól járható kavicsolt mezőgazdasági út minőségi fejlesztését jelenti. Jellemzően a Lipót irányú forgalom egy része /megfelelő időjárási viszonyok között/ ma már ezt az utat használja. Az 50 éves időtávra tervezett mellékút fejlesztési javaslatban szereplő Nagysziget irányú út felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen vezetne át, ezért megvalósítása olyan táji konfliktusokat idézne elő, mely miatt megvalósítása ma nem reális.

REGIOPLAN KFT 2003


64 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ 6.4. Belső úthálózat A település belső közúthálózatára is rányomja bélyegét a folyóvizek közelsége és hatása. A település közlekedési gerincét a hajdani főutca a Szabadság utca képezi. A Szabadság utca D-i végéhez csatlakozik a 14105 sz. Püski-Kisbodak bekötőút átkelési szakasza, a Petőfi utca és innen ágazik ki a Dunaremete felé kapcsolatot adó másik ősi vonal, amit Felszabadulás utcának hívnak. A hajdani település hajdani főutcájának D-i végén, ahol az útirányok által megszabottan kialakult az „elágazások tere” mára a forgalom elosztására közforgalmi csomópontot alakítottak ki. A Szabadság utca – megőrizve ősi jellegét – orsósan kiszélesedik, a Kis utcai útcsatlakozástól kezdve két ágra szakad /vendégutas kialakításúvá válik/ és ezzel egy jelentősen kiszélesedő tér (park) alakul ki a közösségi élet számára. Így ez az utca nem csak a közintézmények nagy részét fűzi fel, hanem a közösségi élet „gyülekező helyeinek, fórumoknak” is ad helyet. Itt volt található a közkút, de ma is a szépen gondozott parkon kívül van itt játszótér, szabadtéri színpad stb. A hajdani főutca jellegzetessége a Kis utcai csatlakozás, melyet nem a keresztutcás elrendeződés kényszerített ki, hanem a „belső tó” menti hajdan sűrű beépítésű lakóterület közlekedési csatlakozási igénye. Az útcsatlakozás módja, az út keresztmetszeti elrendezése, kialakítása is azt sugallja, hogy ez a településnek korábban nem a „fontos” utcája volt. A település fejlődése során a püski és a remetei kapcsolatot adó utak mentén „nyúlványosan” növekedett a település és kialakultak a Petőfi, illetve a Felszabadulás utcák és ezzel a közlekedés hálózat jellege még nem változott. A közlekedéshálózat minőségi változását a Béke utca Felszabadulás utcára történő „visszahurkolása” jelentette, melyet követett Kossuth utcai, majd az Arany János utcai „hurkok” kialakítása, és ezek révén egy klasszikus rostos utcahálózati rendszer alakult ki. A település lakóterület-fejlesztési területeit kiszolgáló, kialakítandó utcák esetében is a rostos utcahálózatra jellemző vonalvezetésű utcákat terveztünk. Ilyenek a Felszabadulás utcát a Petőfi utcával összekötő útszakasz, az Arany János utcát a Petőfi Sándor utcával összekötő útszakasz, illetve a Béke utcának a Szabadság utcára történő visszahurkolása. A felsorolt lakóutcákkal történő utcahálózat fejlesztésen kívül további utcahálózati fejlesztést nem terveztünk.

REGIOPLAN KFT 2003


65 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ 6.5. Keresztmetszeti elrendezések, szabályozási szélességek Ezen egymással szorosan összefüggő dolgokat értelemszerűen egy fejezetben tárgyaltuk. Az egyes utcák szabályozási szélességénél az előírásokban jelölt méretet vettük alapul, de a meglévő utcáknál a kialakult állapotból indultunk ki. A település közlekedéshálózatának gerincét képező utak a meglévő vonalakon maradnak a már kialakult szabályozási szélességükkel. Egyes utcák közterületi szélessége nem éri el az ágazati előírásokban szereplő méretet, míg más utcáké jelentősen meghaladja azt. Az előírásosnál kisebb szabályozási szélességű a Petőfi Sándor utca, bár az utca csupán csak egyik oldalán szolgál ki lakóingatlanokat, a másik oldalán, nagy zöldfelületű intézmények találhatók /pl. temető/. Mivel az utca közterületi szélessége nem bővíthető, ezért „szorítottabb” keresztmetszeti elrendezést terveztünk. Ez kiemelt szegélyű burkolatok és zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést jelent, ami jelentősen megnöveli annak megvalósítási költségét. Mivel a településre érkező forgalom nagysága nem számottevő az /584 E/nap forgalmú/ 1405 sz. útból kiágazó kizárólag Kisbodakra irányuló forgalom, ami 150-180 E/nap, és ezt a tervezett Dunaremete irányú forgalommal még megosztani kívánjuk, az előírásokban szereplő keresztmetszeti elrendezések kialakítása reálisan csak nagytávon, vagy azon túli időszakba valósul meg. A Szabadság utca az előírásosnál lényegesen nagyobb közterületi szélességű, helyenként „vendégutas” elrendezésű. A település lakói nem, így a terv sem számol ennek megváltoztatásával. A lakóutcák egy része megfelelő közterületi szélességű, míg más utcák közterületi szélessége nem éri el a kívánatos méretet. Ilyenek: az Arany János utca, Kossuth Lajos utca, a Kis utca, melyekben nem lehetséges a közterület bővítése, így ezekben is „szorítottabb” keresztmetszeti elrendezés szükséges. A József Attila utca, a Béke utca esetében lehetséges az utca közterületi szélességének növelése. Az újonnan kialakítandó lakóutcáknál kétoldali beépítést terveztünk és itt 16,0 m-ben szabtuk meg az utcák közterületi szélességét, míg az egyoldali kiszolgálást biztosító, illetve ingatlanok kiszolgálásában részt nem vevő utak esetében 12,0 m szabályozási szélességet terveztünk. Szintén 12,0 m-es szabályozási szélességgel vettük figyelembe a Felszabadulás utca folytatásaként kialakítandó településközi utat is. A lakóutcák többségének keresztmetszeti elrendezése az alkalmazott burkolatok szélessége és minőség megfelelő. A lakóutcák nagytöbbsége már rendelkezik 3,5-5,5 m-es útburkolattal, legalább egyoldali csapadékvíz elvezető árokkal.

REGIOPLAN KFT 2003


66 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ A legtöbb lakóutcában van legalább egyoldali, többnyire az ingatlan határokhoz igazodó járda. A járdák anyaga zömében monolitbeton. Mindegyik lakóutcában megfelelő a közvilágítás. Az egyes utcákban eltérő korú és eltérő típusú, de utcánként egységes utcafásítás található. A településen kialakítandó új kiszolgáló utakkal szemben támasztott igény: • Kétoldali beépítésű lakóutca esetében legalább 16 m-es szabályozási szélesség, 6,0 m-es útburkolat, kétoldali 1,0-1,0 m széles padka, kétoldali csapadékvíz elvezető árok, kétoldali, ingatlanhatárhoz igazodó járda és legalább egyoldali fasor. • Egyoldali beépítésű, vagy összekötő szerepű lakóutca esetén legalább 12 m szabályozási szélesség, legalább 5,0 m-es útburkolat, legalább egyoldali csapadékvíz elvezető árok és legalább egyoldali járda szükséges. • Települési mellékutak (településközi utak) esetében legalább 12,0 m-es szabályozási szélességgel számoltunk, melyen belül az útburkolatot egy legalább 8,0 m-es útkoronán kell elhelyezni, szükséges a kétoldali csapadékvíz elvezető árok és a legalább egyoldali fasor kialakítása. (Ilyen települési mellékutak például a Felszabadulás u. folytatásában kialakítandó út. 6.6. Tömegközlekedés A település közigazgatási területét vasútvonal nem érinti – vasútvonal 18,3 km távolságban érhető el – így tömegközlekedés alatt autóbuszos közlekedést értünk. A település közigazgatási területén nem haladnak át főutak, így sem nemzetközi, sem távolsági járatok nem érintik Kisbodak község területét, vagyis a tömegközlekedési kapcsolatát helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A települést feltáró járatviszonylat Mosonmagyaróvárról indul és célállomása Hédervár. A mosonmagyaróvári autóbusz-pályaudvaron van lehetőség a távolsági, vagy nemzetközi autóbuszjáratok elérésére, vagy a vasúti tömegközlekedés igénybevételére. A települést a 7256 sz. Mosonmagyaróvár-Lipót-Hédervár járatviszonylat tárja fel és ez átlagban, hétköznapokon 13 járatpárt jelent. Mosonmagyaróvár /a vasútállomás/ 18,3 km távolságra van, amit a járatok 27 perc alatt tesznek meg, míg a másik végállomás Hédervár 11,4 km távolságra esik, elérési ideje 18 perc. A szomszédos település Püski 1,7 km-re van, elérési ideje 3 perc. A járatviszonylatoknak a település területén 1 megállóhelye van, melynek az elhelyezkedése, kiépítettsége, gyalogos megközelítési lehetősége jó. A meglévő buszmegálló a tervezett fejlesztések végrehajtását követően is képes lesz a mai színvonalon a település ellátására.

REGIOPLAN KFT 2003


67 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ 6.7. Járműtárolás, járműellátás A településen nincs üzemanyagtöltő állomás, a legközelebb található benzinkutak Mosonmagyaróváron és Héderváron találhatók, amik 12-12 km távolságban vannak. A még elfogadható 10 km-es „ellátási körzetet” figyelembe véve a település nem tekinthető ellátottnak. A járműtárolás lakóterületeken – mint általában a falusias beépítésű lakóterületeken – telken belül megoldható és megoldott. A meglévő intézmények, termelő egységek esetében a járműtárolás a létesítményekhez kialakított parkolókkal, vagy a burkolattal párhuzamos leállással megoldható. A település belső, kis forgalomintenzitású útjain ez a burkolattal párhuzamos parkolás nem okoz gondot, nem zavaró. Jól megoldott az egyes kereskedelmi, illetve vendéglátó létesítmények parkolása, ugyanakkor egyes intézmények esetében ez már ma is problémát okozhat: temető, művelődési ház stb. A járműtárolásban nem várható alapvető változás. A lakóingatlanok esetében a járműtárolást – a szokásoknak megfelelően – továbbra is telken belül kell megoldani. 6.8. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település térsége síkvidéki jellegű, ezért kerékpározásra alkalmas és a kerékpáros közlekedésnek komoly hagyományai vannak. A kerékpározást elősegítik - a szomszéd településsel kapcsolatot adó út pormentesített burkolatú és a forgalma kis intenzitású - a szomszédos települések még „kerékpáros” távolságban vannak A településen belüli kerékpárhasználat főbb okai: - hivatásforgalom (pld. iskolába járás Püskire) - bevásárló forgalom - teherszállítás - sport, turisztikai célú forgalom A jelentősebb kerékpáros forgalmat vonzó létesítmények, intézmények rendelkeznek kerékpártárolóval. A tágabb térség kerékpáros úthálózatának fejlesztési elképzelései között szerepel az 1401 sz. utat kísérő Győr-Mosonmagyaróvár kerékpárút hiányzó Darnózseli – Halászi szakaszának megépítése. A meglévő kerékpárút Lipóton keresztül mind Hédervárnál, mind Darnózselinél elérhető, illetve Mosonmagyaróvár felé Halászinál lehet rá csatlakozni.

REGIOPLAN KFT 2003


68 6. KÖZLEKEDÉS ___________________________________________________________________________ A településen belül a meglévő, zömében pormentesített burkolatú úthálózat alkalmas a kerékpározásra. A fejlesztési javaslatokban szereplő utak elkészítése esetén is legalább ilyen minőségű útkialakításokra van szükség, valamint az ésszerű útvonalválasztás lehetőségét biztosító utca összekötések- és átkötések kialakítására, melyek sokban javíthatnák a kerékpáros és gyalogos közlekedés lehetőségeit. A gyalogos közlekedési hálózat főbb elemei az utcákat kísérő járdák rendszere, és az azokat kiegészítő gyalogút (a tavak között a Kis utca és a József Attila út között). Ezek ma már a településen egységes rendszert alkotnak, illetve egyes szakaszokon még hiányoznak (József A. u. – Felszabadulás utca között). Továbbra is feladat marad a most nyitott és majd nyitandó új lakóutcák esetében a járdarendszer – első lépésben a legalább egyoldali gyalogjárda – kialakítása. A lakóutcákban megépítendő járdák esetében célszerű a településen már meglévő, megszokott elrendezést alkalmazni: kétoldali, ingatlan határokhoz igazodó, legalább 1,2 m-es járda és mellette árnyékadó növényzet telepítése.

REGIOPLAN KFT 2003


69 7. KÖZMŰELLÁTÁS ___________________________________________________________________________ 7.1. Vízellátás A település 1998-ban létesített ivóvíz hálózatának üzemeltetője a SZIG-VÍZ KHT. Regionális rendszeren keresztül kapja a község az ivóvizet. A rendszer vízbázisa a Darnózselin lévő vízműtelep 4 db kútja. Innen indul és Dunaremete, valamint Püski településeken keresztül haladva érkezik a községbe a 150 mm átmérőjű regionális vízvezeték a Püskire vezető közlekedési út DK-i oldalán, és beköt a település DNy-i szélén lévő 200 m3-es víztoronyba. A községi hálózatot lényegében 100 mm átmérőjű hurkolt vezetékek alkotják. Az oltóvíz biztosítása érdekében a vízvezetékekre talajszint feletti tűzcsapokat telepítettek. A lakások 100%-át bekötötték a vízellátásba. A község D-i részére tervezett fejlesztések számára 100-as körvezetéket kell kiépíteni. A felszabadulás út mögötti I. ütemű lakóterületi fejlesztés számára a Petőfi és Felszabadulás utak vízvezetékeit kell összekötni a tervezett gyalogút és feltáróút nyomvonalában. Az É-i részre tervezett üdülőterület ellátására a Béke és Kossuth utcák ivóvízvezetékeit kell összekötni. Az új vízvezetékekre 200 m-ként földfeletti tűzcsapokat kell telepíteni az oltóvíz biztosítására. 7.2. Szennyvízelvezetés A keletkezett szennyvizeket gravitációs csatornahálózattal gyűjtik össze egy kisebb és egy nagyobb kapacitású átemelő közbeiktatásával kerül a községi végátemelőre. Innen 100 mm átmérőjű nyomócsövön vezetik Püski és Darnózseli községeken keresztül a Héderváron üzemelő szennyvíztisztítóra. A lakások 86%-t bekötötték a szennyvízelvezető rendszerbe, a közműolló 13,8%. A D-i fejlesztési területek szennyvizeit gravitációs csatornákkal kell összegyűjteni, és a végátemelőre vezetni. A Felszabadulás út mögötti I. ütemű lakóterületi fejlesztés szennyvizeit az új gyalogúton keresztül a Petőfi utcai csatornára kell vezetni. Az É-i részre tervezett üdülő terület szennyvizét gravitációs csatornával részben a Béke utcai csatornára, részben a Szabadság utcai átemelőre kell vezetni, de az átemelőt át kell építeni. A volt TSZ major területén kialakítandó kereskedelem, szolgáltató létesítmények szennyvizeit az Arany János utcai gravitációs csatornára kell vezetni.

REGIOPLAN KFT 2003


70 7. KÖZMŰELLÁTÁS ___________________________________________________________________________ 7.3. Felszíni vízelvezetés A település közigazgatásának Ny-i része a Dunaremete – Lipót távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el, ezért a felszín alatti vizek fokozottan védendők. Kisbodak területe érinti a Duna jobb parti hullámterét és magát a főmeder jobb oldalát. A település belterületét a D-i rész kivételéve körülöleli a Pontyos-Örvényi csatorna (régi nevén Kisbodaki csatorna), mely az 1. sz. szivattyútelepnél zsilipen keresztül kapcsolódik a hullámtéri vízpótló rendszerhez. Tervezik a szivattyúteleptől induló Dunaremetei csatornát, mely a védőtöltés nyomvonalát követi a mentett oldalon. A Duna főmeder partján a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása érdekében 10 m-es sávot a csatornák partélétől 6-6 m-es sávot, az árvízvédelmi töltések lábvonalától számított 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni. A településen csak elvétve működik kiépített felszíni vízelvezető rendszer, lényegében a község területén a felszíni vízelvezetés megoldatlan. A belvízelvezető és vízpótló csatornák, valamint a belterületi tófüzér lehetnek a felszíni vizek befogadói, természetesen a torkolat előtt a talajvízzel kapcsolatban lévő élővizek védelmét olajfogóval és szűrőmezővel biztosítani kell. A tervlapon feltüntettük a belvíz elvezető, illetve vízpótló csatornákat, valamint a csapadékvíz elvezetés irányait helyszíni megfigyelések alapján. Szükséges lenne a település felszíni vízrendezését részletes geodéziai mérése alapján megtervezni, hogy egyértelműen meghatározható legyen az egyes vízelvezető elemek területi igénye. 7.4. Gázellátás Településen kiépítették a középnyomású gázelosztó hálózatot. A rendszert megtápláló vezeték Püski felől érkezik D 110-es mérettel. A gázellátás módját egyeztettük az ÉGÁZ Rt-nél. Ennek megfelelően az új beépítések gázellátása a meglévő rendszer továbbépítésével, a biztonságos ellátás érdekében lehetőleg közösítéssel oldható meg. Telkenként 2 m3/ó gázigényt, tovább 1,2 bar szolgáltatási nyomást vettünk figyelembe. A Püski út mellé tervezett fejlesztések miatt a belterületi határ kitolódik, ezért ide elzárószerelvényt kell beépíteni a meglévő D 110-es vezetékbe. A D-i lakóterületek ellátására a D 110-es vezetékről leágazva kell D 63-as vezetékeket építeni ráhurkolva a meglévő rendszerre.

REGIOPLAN KFT 2003


71 7. KÖZMŰELLÁTÁS ___________________________________________________________________________ Az É-i üdülőterület ellátása érdekében a Kossuth és József A. utcák D 63-as vezetékeit kell összekötni. A tervezett gázvezetékek anyag SDR11(S5)PE80G műanyagcső. 7.5. Villamos energia ellátás A település a Kimle-Szigetköz 20 kV-os gerincvezetékről leágazó szárnyvezetékről kapja az ellátást. Az egyetlen kommunális OTR 20/400-as transzformátor állomás a község D-i oldalán van, nem az ideálisnak tekinthető fogyasztási súlypontban. A település területén üzemel még 2 db VOTR 20/200-as típusú transzformátor állomás, de ezek a VIZIG tulajdonában vannak és a 2 szivattyútelep áramellátását biztosítják. A kommunális állomás aszimmetrikus elhelyezkedése miatt a kisfeszültségű hálózat végpontjai távol vannak az állomástól, így a kisfeszültségű hálózaton nagy a feszültségesés és a végpontokon nem éri el a szabványban előírt minimális értéket sem. Így a fejlesztések nélkül is szükséges lenne 2. transzformátor állomás telepítésére. Az új állomás helyét a település É-i részén a Béke utca kanyarulatának közelében jelöltük ki. Az új állomást megtápláló 20 kV-os vezetéket a 2. szivattyútelep transzformátorához menő vezetékről lehet leágaztatni. Az új állomás átvéve terhelést a meglévő állomástól a település É-i részét és a tervezett üdülő területet fogja ellátni. A ma üzemelő állomás így elegendő szabad kapacitással fog rendelkezni az új D-i területre tervezett fejlesztések ellátására. Az új feltáró utak nyomvonalában ki kell építeni a kisfeszültségű légvezetékes hálózatot, és a tartóoszlopokra kell felszerelni a kompakt fénycsöves lámpatesteket. Az új lakóutcák az M5 osztályba tartoznak, ez alapján a világítási követelmények a következők: Átlagos megvilágítási érték legalább 4 lux Átlagos fénysűrűség értéke legalább 0,3 cd/m2 Lámpatestek káprázási osztálya: K2

REGIOPLAN KFT 2003


72 7. KÖZMŰELLÁTÁS ___________________________________________________________________________ 7.5. Hírközlés 7.5.1. Távbeszélő ellátás A település egy része ITR rendszerű ellátásban részesül. A Püski telefonközponthoz mikrohullámon jut el a jel. A központból a Püski út mentén érkezik önálló oszlopsoron a távbeszélő légvezeték és a községben is légvezetékes a hálózat. A másik rész GSM technológia rendszerű ellátásban részesül. A településen jelenleg 98 távbeszélő állomás üzemel, így a főállomás sűrűség 26 főll./lakás a lakásállomás sűrűség 72 főállomás/lakás. Ezek közepes értéknek felelnek meg. Az új területek ellátását megbeszéltük a MATÁV Rt. Soproni Igazgatóságának fejlesztési részlegével. A mai fejlesztési elképzelések szerint a településen jelentkező új távbeszélő igényeket GSM technológiájú készülékekkel elégítik ki. A község területén a mobiltelefon szolgáltatás minősége jó, mivel a községben lévő hidrogluboszra telepítettek adót. 7.6.2. Műsorszórás Kábeltévé hálózat még nincs a településen. A földi adások vétele hagyományos antennával történik, a műholdas adásokat parabola antenna segítségével veszik. A települést keresztezi az Antenna Hungária Rt. országos tranzithálózatának GyőrPozsony közötti szakasza, melyet szerkezeti terven védősávjával együtt ábrázoltunk, és a szabályozási előírásokban szerepelnek az ide vonatkozó magassági korlátozások.

REGIOPLAN KFT 2003


73 8. TERVIRATOK ___________________________________________________________________________

Véleményezési dokumentáció levelezési melléklete: 1. sz. tervirat: Tervezői állásfoglalás 2. sz. tervirat: Emlékeztető a Nyugat-dunántúli Területi Tervtanács 2003. március 13-én Győrben tartott üléséről 3. sz. tervirat: Kivonat a Kisbodak Önkormányzat Képviselő-testülete 2002. december 16-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 4. sz. tervirat: Államigazgatási szervek írásos nyilatkozatai Véglegesítés előtti dokumentáció levelezési melléklete: 5. sz. tervirat: Tervezői állásfoglalás 6. sz. tervirat: Emlékeztető a Püski Körjegyzőség 2003. április 15-én tartott üléséről 7. sz. tervirat: Véleményezési eljárás során beérkezett vélemények

REGIOPLAN KFT 2003


KISBODAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Recommend Documents