Előterjesztő megnevezése:
Dr. Botka László polgármester
Iktatószám:
2383/2013.
Tárgy:
Közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási Terv
Melléklet:
határozati javaslat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási Terv
Készítette:
Városüzemeltetési Iroda
Véleményezésre megküldve:
Vagyongazdálkodási Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2013. március
Tisztelt Közgyűlés!
A közép- és hosszú távú Vagyongazdálkodási Terv megalkotását a helyi Önkormányzatok részére a 2012. január 1. napján hatályba lépett, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv (Nvt.) 9. § (1) bekezdése írja elő. A terv megalkotása kapcsán figyelembe vételre kerültek a központi jogszabályok, különös tekintettel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az Nvt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az Önkormányzat által alkotott helyi rendeletek. A Vagyongazdálkodási Terv célja, hogy számba vegye az önkormányzat vagyonának alakulását, annak összetételét, a vagyongazdálkodás érdekében tett intézkedéseket, valamint megfogalmazza a hatékony vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit és feladatait. A Tisztelt Közgyűlés a jelen Vagyongazdálkodási Tervet 2013. február 22. napján tartott nyílt ülésen megtárgyalta és a 23/2013. (II.22.) Kgy. számú határozatával nem fogadta el, azonban tekintettel arra, hogy közép- és hosszú távú Vagyongazdálkodási Terv megalkotása törvényi kötelezettség, így szükséges a Terv ismételt Közgyűlés elé terjesztése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
Szeged, 2013. március 27.
Dr. Botka László polgármester
KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés 2013..…………... án tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...……./2013. (……….) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 2383/2013. számú „Közép- és hosszú távú Vagyongazdálkodási terv” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés Szeged Megyei Jogú Vagyongazdálkodási Tervét elfogadja.
Város
Önkormányzatának
közép-
és
hosszútávú
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Közgazdasági Iroda, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda.
k.m.f. Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző A kivonat hiteléül:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási Terve
I. Bevezető Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közös szükségletek kielégítése, a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A helyi önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik, a vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat) más részére történő átengedés feltételeit és módját az Nvt. állapítja meg. Az Nvt. 7.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon – ezen belül az önkormányzati vagyon – alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A vagyongazdálkodási terv megalkotását a 2012. január 1. napján hatályba lépett Nvt. 9. § (1) bekezdése írja elő a helyi önkormányzatok részére. A terv megalkotása kapcsán figyelembe vételre kerültek a központi jogszabályok, különös tekintettel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az Nvt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az Önkormányzat által alkotott helyi rendeletek. Ezen koncepció célja, hogy számbavegye az önkormányzat vagyonának alakulását, annak összetételét, a vagyongazdálkodás érdekében tett intézkedéseket, valamint megfogalmazza a hatékony vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit és feladatait. A vagyongazdálkodás feladata a vagyonnak az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, és a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A Vagyongazdálkodási Terv alapvető célkitűzései: - a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése, - kiszámítható és átlátható gazdálkodás, - pénzügyi egyensúly biztosítása, - vagyon értékének megőrzése, növelése - vagyon piaci alapon történő bérbeadásának biztosítása - vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése - gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése
II. Az Önkormányzat vagyona Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör vagy hatáskör ellátását szolgálja, így korlátozott rendelkezési jog társul hozzá. A törzsvagyon körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket törvény kizárólag önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgynak minősít, és azok amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősít. E vagyontárgyak alkotják együttesen a forgalomképtelen törzsvagyont. A törzsvagyon részeként kell nyilvántartani azokat a vagyontárgyakat is, amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít. Az Önkormányzat törzsvagyonába nem sorolt vagyontárgyak üzleti vagyonnak minősülnek. E vagyonelemek felett az Önkormányzat a tulajdonosi jogait szabadon gyakorolhatja a törvényekben rögzített korlátozásokkal. Az önkormányzat legfontosabb vagyonelemei: tárgyi eszközök (ingatlanok), tartós befektetések, (társasági tulajdonok, befektetési célú értékpapírok), követelés és készpénzállomány. Az Önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a vagyonát az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása céljából kezelésbe, üzemeltetésbe adja. Ingatlan vagyon: Az Önkormányzat ingatlanvagyonának forgalomképesség szerinti megoszlását Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete szabályozza, melyet az Önkormányzat saját vagyonkataszterében tart nyilván és évente aktualizál.
A 2011. év végi állapotot tükröző ingatlanvagyon-statisztika szerint: Összesen: 10287 db ingatlant jelent, melyek összterülete: 2629 ha, és 7238 m2, értékbecslés alapján értékük: 329.657.161.000 Ft. Forgalomképtelen ingatlanvagyon: 5267 db ingatlan, melyek összterülete: 2027 ha, és 4308 m 2, értékbecslés alapján értékük: 151.559.305.000 Ft. Korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon: 4829 db ingatlan, melyek összterülete: 601 ha, és 145 m2, értékbecslés alapján értékük: 174.312.045.000 Ft. Forgalomképes ingatlanvagyon: 191 db ingatlan, melyek összterülete: 1 ha, és 2785 m 2, értékbecslés alapján értékük: 3.785.811.000 Ft.
A kezelésbe üzemeltetésbe adott vagyonok alakulása: Az egyes üzemeltetők, kezelők, vagyonkezelők záró állománya a következő (e Ft) (2011. évi adat alapján): Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.: 137.679.352 IKV Zrt.: 42.532.905 Szegedi Vízmű Zrt.: 25.557.710 SZTE Kórház, Szakorvosi: 6.944.222 SZKT Kft.: 2.323.084 Szegedi Sport és Fürdők Kft.: 2.510.827 Ifjúsági Ház: 1.119.726 Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.: 756.341 SZTE Gyermekkórház: 563.081 Kistérség 1.379.734 Városkép Kft. 48.806 Testamentum Kft.: 1.358.000 Szeged-Csanád Egyházmegye: 430.331 Napsugaras Tájház 133.600 Acél utcai Orvosi Rendelő 3.624 Önkormányzati fenntartású Intézmények: 620.473 Összesen: 223.961.816 Lakás és helyiségállomány összetétele, értéke: 2012. évre vonatkozó lakásadatok szobaszám szerinti bontásban 1 szobás lakás
1651 db
1,5 szobás lakás
765 db
2 szobás lakás
1297 db
2,5 szobás lakás
284 db
3 szobás lakás
225 db
3-nál több szobás lakás
76 db
Lakások száma összesen:
4298 db
Értéke:
24.494.646.000 Ft 2012. évre vonatkozó lakásadatok komfortfokozat szerinti bontásban
Összkomfortos komfortfokozatú
2472 db
Komfortos komfortfokozatú
1188 db
Félkomfortos komfortfokozatú
128 db
Komfort nélküli komfortfokozatú
482 db
Szükséglakás
28 db
2012. évi nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó adatok rendeltetésük szerinti bontásban Iroda
210 db
Üzlet
636 db
Műhely
86 db
Raktár
139 db
Állandó garázs
396 db
Műterem
2 db
Légó
4 db
Egyéb épület
141 db
Gépkocsi beállás
127 db
Kert, telek
47 db
Udvarhasználat
4 db
Ideiglenes garázs
126 db
Ideiglenes felépítmény
9 db
Pavilon, butik
2 db
Összesen
1929 db
Értéke:
14.598.928.000
A vállalkozói tulajdonrészek vagyonértéke:
Ft
Az Önkormányzat befektetett értékpapír állománya (2012. szeptember 30.) : 32.661.000 Ft. Az Önkormányzat készpénz és követelés állománya (2012. szeptember 30.) : készpénz: 2.775.059.000 Ft, követelés: 2.073.142.000 Ft.
III. Az Önkormányzat vagyongazdálkodással foglalkozó átfogó rendeletei
1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet. 2. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet. 3. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet. 4. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet. 5. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló mindenkor hatályos Kgy. rendelet. 6. A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet. 7. Szeged Építési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos Kgy. rendelet.
IV. Az Önkormányzat közép- és hosszútávú ingatlangazdálkodása Az ingatlanok hasznosítása döntően bérleteztetés vagy értékesítés útján valósul meg. A hasznosítás természetes személyek vagy átlátható szervezetek részére történhet. A vonatkozó elvek két nagyobb részre oszthatóak, az ingatlanok funkciójára és jellegére tekintettel. I.
Értékesítési elvek: 1. Lakások esetén az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) a lakások értékesítésének feltételeit részletesen és egyértelműen szabályozza. A Vagyongazdálkodási Bizottság által kialakított gyakorlatnak megfelelően az elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi kérelme – amennyiben a kérelem a jogszabályi feltételeknek megfelel – értékesítési javaslattal kerül a Bizottság elé. A bérlő elővásárlási joga – a műemléki épületek kivételével – megelőzi a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvt.) az Állam javára az 5 millió Ft forgalmi értéket elérő illetve meghaladó lakások esetén fennálló elővásárlási jogot. Üres önkormányzati lakásokra érkezett vételi kérelem esetén javasolt a rossz műszaki állapotban lévő, bérleteztetés útján nem, vagy aránytalanul magas összeg ráfordításával hasznosítható lakások értékesítése. A Rendelet kimondja, hogy üres önkormányzati lakásokat pályázati úton kell értékesíteni, kivéve azon komfort nélküli vagy szükséglakásokat, amelyeket valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – a Vagyongazdálkodási Bizottság pályáztatás nélkül elidegenítésre kijelöl. Amennyiben javasolt az értékesítés, de nincs lehetőség vagy nem indokolt az esetleges kérelmező társtulajdonos részére történő kijelölés, illetve a lakás forgalmi értéke az Nvt.ben hivatkozott értékhatárt (25 millió Ft) túllépi, akkor arra csak a pályáztatási eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. Továbbá az értékesítések nem veszélyeztethetik a szociális alapon bérbeadott lakásállományt. 2. A helyiség bérleteztetéséből származó bevétel egyrészt finanszírozza a szociális bérlakás fenntartását, másrészt költségvetési bevételt jelent, így a helyiségek hasznosításának elsődleges formája a bérleteztetés. A helyiség értékesítéséről szóló rendelet alapján javasolt az értékesítés, amennyiben az üres helyiség műszaki állapota miatt bérleteztetés útján nem hasznosítható, vagy a bérelt helyiségnél a Pénzügyi Bizottság által elfogadott gazdaságossági számítás lényegesen jobb költségmegtakarítást, illetve bevételnövekedést tesz lehetővé, mint a bérleteztetés fenntartása. Amennyiben a gazdaságossági számítás alapján az értékesítés javasolt, de a helyiség kedvező elhelyezkedésű, jó műszaki állapotú, hosszú távon biztos bevételt eredményez a bérbeadása, akkor javasolt az ingatlan megtartása. Üres helyiségeknél is kimondja a Rendelet a pályázati úton történő értékesítés kötelezettségét, kivéve a társtulajdonos részére történő értékesítés esetét. Az előzőekben említett 25 millió Ft-os értékhatár a kötelező versenyeztetés szempontjából, illetve az 5 millió Ft feletti forgalmi érték esetén az Állam elővásárlási joga itt is irányadó.
3. Azon egyéb ingatlan (beépítetlen terület, felépítményes ingatlan) esetén, melyek értékesítésre történő kijelölése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet szabályai alapján történik, az értékesítés javasolt, amennyiben bérbeadás útján nem hasznosítható, az állandó őrzése hosszabb távon nagyobb kiadással jár, rossz műszaki állapota miatt gazdaságosan nem felújítható. Ezen ingatlanoknál 20 millió Ft forgalmi érték felett kötelező a versenyeztetés, és 4 millió Ft felett már az Államot elővásárlási jog illeti meg. II.
Bérbeadással összefüggő elvek: 1. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleteztetés útján történő hasznosításának szabályait SZMJV Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.31.) Kgy. rendeletében (továbbiakban: Rendelet) határozza meg a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A Rendelet alapján az önkormányzati lakások bérbeadása szociális, költségelvű, illetve piaci kategóriába sorolható, amely alapján kerülnek megállapításra a különböző bérleti díjak a Rendeletben. Szociális alapon történő bérbeadásra 21, költségelven 15, míg piaci alapon 7 jogcím alapján van lehetőség. A bérbeadási jogcímek fenti arányából is kitűnik, hogy a Rendelet a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára kíván minél több lehetőséget biztosítani a lakáshatási problémák orvoslására. A szociális alapon bérbeadandó lakások egyrészt pályáztatás útján, másrészt kérelem alapján (meghatározott sorolási szempontok figyelembe vételével, illetve a benyújtás időrendi sorrendjében) kerülnek bérbeadásra. A szociális pályázaton való részvétel feltételeit a Rendelet határozza meg, mely olyan alapfeltételeket tartalmaz a pályázni kívánókkal szemben mint pl.: minimum és maximum jövedelem, öt éves szegedi lakóhely/munkaviszony igazolása, életvitelszerű szegedi tartózkodás. A pályázók közt a Rendelet 2. számú mellékletében szereplő sorolási szempontok alapján alakul ki a sorrend. A szociális pályázat útján történő bérbeadásra kiírt lakások közt állapotukat tekintve szerepelhetnek helyreállított, illetve helyreállításra szoruló lakások is. Az utóbbiak 1 éven belüli helyreállítási kötelezettség előírása mellett kerülnek bérbeadásra, melynek határidőben történő teljesítése esetén a főszabályként határozott időre bérbeadott lakásra vonatkozó bérleti szerződést határozatlan időtartamúvá kell módosítani. A helyreállított lakások esetén a pályázat nyertesével 5 éves bérleti jogviszony létesíthető. A Rendelet alapján bérbeadott lakások bérleti szerződése főszabályként határozott idejű. Ennek lejártát megelőzően benyújtott kérelemre lehetőség van annak meghosszabbítására. Egyes esetekben a maximális bérbeadási idő is szabályozásra kerül, pl.: átmeneti lakások, a
szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése, vagy az ifjúsági garzonok esetén, hiszen ezen lakások meghatározott élethelyzetben lévők számára kívánnak ideiglenes megoldást nyújtani. A helyi igények figyelembe vételével a kötött felhasználású önkormányzati tulajdonú lakások közt szerepelnek szolgálati lakások, ifjúsági garzonok, nyugdíjas garzonok, szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások is, melyek számát SZMJV Önkormányzata lehetőségeihez mérten próbálja az igénylők számára tekintettel bővíteni, racionalizálni. 2. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása szabályait az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000.(III.31.) Kgy. rendelet tartalmazza. A bérbeadás során fő elvként annak kell érvényesülnie, hogy a helyiségek pályázati eljárás keretében kerüljenek bérbeadásra. A pályáztatás történhet bérleti díjra vagy bérleti jog ellenértékre. A bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérleti jogviszony csak határozott időre hozható létre, amely nem hosszabbítható meg, mivel ezen esetben bérleti jog ellenérték megfizetésére nem kerül sor. A bérleti jog ellenértékre kiírt pályázat során viszont a bérleti jogviszony határozatlan időre is szólhat. A helyiségek bérbeadása alapvetően piaci bérleti díj megállapításával jár együtt, kivéve a preferált szervezetek részére biztosított helyiségeket. A piaci bérleti díj meghatározása során a városon belüli elhelyezkedés, egy-egy övezetben belül szintén az elhelyezkedés (a helyiség mennyire frekventált területen található) illetve a helyiség rendeltetése, és egy helyiségen belül pedig az alapterület funkció szerinti megosztása, a helyiség műszaki állapota, épületen belüli elhelyezkedése (földszint, pince, emelet) illetve megközelíthetősége, valamint az a körülmény kerül figyelembe vételre, hogy rendelkezik-e a helyiség megfelelő reklámfelülettel. A legmeghatározóbb tényező a helyiség városon és övezeten belüli elhelyezkedése. Tovább differenciálódik a bérleti díj az üzletek és irodák esetében a fő-, illetve kiszolgáló tevékenység céljára szolgáló alapterület megkülönböztetése révén: a kiszolgáló célú helyiségek (pl.: raktár, vizes blokk) vonatkozásában fizetendő bérleti díj mértéke 50%-a a főtevékenységre szolgáló helyiségek vonatkozásában fizetendő bérleti díjnak. A bérbeadó a nem lakás célú bérlemények esetén a bérlő általi, saját költségen végzett felújítási munkák időtartamára abban az esetben biztosít bérleti díj mentességet vagy csökkentést, ha a felújítási munkálatok megkezdése előtt benyújtott kiviteli tervek alapján megállapítható, hogy a felújítási munkák elvégzése indokolt. Bérleti díj mentességet illetve csökkentést csak az ellenőrzött, indokolt felújítási munkák időtartamára – jellemzően legfeljebb 3 hónapra – biztosít a bérbeadó. Amennyiben a bérlő a helyiséget a munkálatok végzése alatt bezárja, és azt egyáltalán nem üzemelteti, 100%os mértékű bérleti díj elengedést, amennyiben részben nyitva tart és a helyiséget használja, legfeljebb 50%-os mértékű bérleti díj csökkentést kaphat. 3. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén speciális helyzetben vannak a preferált szervezetek részére bérbe adott ingatlanok. A kérelmezők által benyújtott preferált szervezetté minősítés és helyiség preferált bérleti díj megállapítása melletti bérbe adása iránti kérelmek megvizsgálása során – annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kapjon az Önkormányzat a szervezet által igényelt helyiség paramétereiről, tulajdonságairól és a szervezet tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről – meghatározott dokumentumokat (adatlap, a szervezet nyilvántartásba vételének dokumentumai, alapító okirata, bejegyző határozat, adóhatósághoz benyújtott
adóelszámolás; amennyiben a szervezet besorolása közhasznú, annak bizonyítására szolgáló igazolás, számviteli beszámoló és lehetőség szerint könyvvizsgálói kiegészítés) kell becsatolnia az ügyfélnek. Ezáltal a döntést megalapozó és elősegítő alapvető fontosságú információk birtokába kerül az Önkormányzat. A szervezet bevételei és azok forrásai (ezen belül érdemes megnézni, hogy a szervezet részesül-e támogatásban, pályázati forrásból mekkora bevétele keletkezik) kiadásai, mérleg szerinti eredménye, hosszú,-illetve rövid lejáratú kötelezettségei, forgó eszközei adatok figyelembevételével meg kell megvizsgálni azt is, hogy a kérelmező előreláthatólag képes lesz-e a preferált bérleti díjat folyamatosan fizetni. A szervezet által a bérbeadandó helyiségben folytatni kívánt tevékenység jellege alapvető fontosságú. Egyrészt vizsgálandó, hogy az mennyiben tekinthető önkormányzati érdekűnek és támogatandónak, másrészt hogy van-e olyan, már preferált státusszal rendelkező szervezet, amely azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet végez. Ilyenkor fokozottabb mérlegelést igényel, hogy a tevékenység indokolttá teszi-e az újabb preferálttá nyilvánítást. Preferált szervezetek részére általában öt éves határozott időtartamra történik a helyiség bérbe adása, aminek meghosszabbítására lehetőség van. A bérleti jogviszony meghosszabbítása iránti kérelem benyújtása esetén vizsgálni kell, hogy a szervezet rendelkezik-e bérleti díj, vagy közüzemi díjhátralékkal az általa bérelt helyiség/helyiségek vonatkozásában. Díjhátralék esetében, amennyiben azt a bérlő nem egyenlíti ki, illetve nem köt a bérbeadóval, szolgáltatóval részletfizetési megállapodást, akkor nem javasolt a jogviszony meghosszabbítása. Vizsgálni kell a bérleti jogviszony hosszabbítását megelőzően azt is, hogy a preferált bérlő az általa bérelt helyiséget szerződésszerűen, rendeltetésének megfelelően használja-e. Amennyiben nem (például iroda rendeltetésű helyiséget üzletként használja, és ehhez a bérbeadó nem járult hozzá), általában szintén nem javasolt a jogviszony meghosszabbítása. A preferált szervezetek által fizetendő bérleti díj mértéke az 552/2003. (VI. 20.) Kgy. sz. határozat által kialakított szervezettípusok (civil szervezetek, karitatív szervezetek, gazdálkodó szervezetek, önkormányzati intézmények és egyéb kategóriájú szervezetek) szerint differenciálódik. A szervezet típusának általában abból a szempontból van jelentősége, hogy az azonos csoportba tartozó szervezeteknél hasonló mértékű bérleti díjat szokott megállapítani a Közgyűlés, ennek ellenére eltérések természetesen adódhatnak, ugyanis a bérleti díj mértékének meghatározásánál számos más tényező is szerepet játszik, mint például a bérbeadandó helyiség rendeltetése, elhelyezkedése, megközelíthetősége, műszaki állapota. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet. 12. § (1) bekezdése alapján a Közgyűlés dönt a preferált szervezet részére történő bérbadásról.
4. Egyéb ingatlan (beépítetlen terület, felépítményes ingatlan) esetén Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet alapján – mely az Nvt. alapján felülvizsgálatra került – történik a hasznosítás.
A bérbeadás során figyelembe kell venni az Nvt. és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit (különös tekintettel a pályáztatási kötelezettségre), valamint törekedni kell, hogy harmadik személy részére történő hasznosítás az Önkormányzat számára minél kedvezőbb kondíciókkal, alapvetően piaci ellenérték megállapítása mellett történjen.
Az önkormányzati ingatlanok hasznosítása során az alábbi közép és hosszútávú célkitűzésekre kell figyelemmel lenni: Középtávú: – – – – -
hasznosítás során a városfejlesztési elképzelések figyelembe vétele, pályázati lehetőségek nyomon követése és minél teljesebb kihasználása, adott esetben átmeneti (ideiglenes) hasznosítás alkalmazása, vagyonelemek döntően piaci alapú hasznosítása, vagyonelemek hasznosíthatósági lehetőségei javításának vizsgálata a SZÉSZ figyelembevételével.
Hosszútávú: – – – – –
elsődlegesen közfeladat ellátását szolgálja, biztosítsa a vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodást, biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét, elősegítse a feladatellátáshoz nem szükséges vagyontárgyak elidegenítését, biztosítsa a kötelezően ellátandó feladatok ellátását.
V. Közép és hosszú távú céggazdálkodási program Céggazdálkodás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzati feladatainak ellátására kizárólagos, többségi tulajdonú és kisebbségi tulajdonú önkormányzati tulajdonú társaságokat hozott létre. A gazdálkodási program keretében jelenleg létrehozott társaságok működtetésével kapcsolatos és a jövőben létrehozandó társaságokkal kapcsolatos koncepciók kerülnek meghatározásra. Jelenleg az alábbi tulajdoni aránnyal rendelkező társaságai vannak az Önkormányzatnak.
Összesen 5.064.970 E Ft üzletrésszel rendelkezik az önkormányzat a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú cégeiben, melyet apporttal és pénzbeli szolgáltatással biztosított.
Összesen 2.345.577 E Ft jegyzett tőkével rendelkező cégekben az önkormányzat 1.308.471 E Ft-nyi üzletrésszel többségi tulajdont szerzett.
Összesen 11.405.154 E Ft jegyzett tőkével rendelkező társaságokban 294.201 E Ft kisebbségi tulajdonnal rendelkezik az Önkormányzat. A 100%-os önkormányzati tulajdonú Társaságok többsége önkormányzati működési támogatásból látja el feladatát, melynek összesen összege lényegesen több mint a bármekkora önkormányzati részesedéssel működő, osztalékot fizető társaságok által teljesített önkormányzati bevételek. A Társasági részesedések közül többet a rendszerváltást követően meghatározott önkormányzati részesedésként szerzett az önkormányzat, melyek működési profiljukban változatos képet mutatnak, az önkormányzati feladatellátástól távol eső feladatokat végeznek, gyakran nem képesek osztalékot fizetni. I./ Általános elvek: 1./ Az önkormányzat csak olyan a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvt.) alapján átlátható vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét és kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
2./ A társaságok működtetése során a jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladatok, vagy közszolgáltatás ellátása az elsődleges. A társaság elsősorban a kötelező /közszolgáltatási feladatát látja el, szabad kapacitásának erejéig vállalkozási tevékenységet folytathat, azonban az semmilyen módon (sem feladatellátásban, sem finanszírozásban) nem veszélyeztetheti a kötelező feladatellátást. A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó társaságokra a fentiek azzal értendők, hogy a kötelező feladat alatt, a közgyűlés által meghatározott, létrehozásának célját kell érteni annak feladatellátása prioritást élvez. 3./ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyont kell, hogy képezzenek a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések. 4./ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a társaság létrehozásának, megszüntetésének, átalakításának, részére vagyoni hozzájárulás juttatásának jogköre. 5./ Csak átlátható szervezetnek minősülő Társaságban lehetséges az Önkormányzat részvétele. 6./ A tulajdonosi érdekek következetes érvényesítése érdekben hatékony beszámoló rendszer kidolgozása, alkalmazása, folyamatos ellenőrzés, kontrolling elemzés megvalósítása szükséges. A beszámoltatási rendszer során figyelemmel kell lenni a vonatkozó közgyűlési és bizottsági határozatokra. 7./ A Társaságok kötelesek a szakirodák, Bizottságok, Közgyűlés szerinti felkéréseket, adatszolgáltatásokat, határidőket teljesíteni a megfelelő tulajdonosi érdekek érvényesülése, a folyamatos ellenőrzés teljesítése érdekében. II./ Középtávú célok 1./ A Társaságok fenntartása, valamint új társaságok alapítása esetén elsődlegesen törekedni kell a kötelező önkormányzati/ közszolgáltatási feladatok ellátásának minél magasabb színvonalon történő ellátására. 2./ Kiemelt figyelmet kell fordítani a Társaságok által létrehozott EU-s, vagy egyéb pályázati forrásokból megvalósult beruházások fenntarthatóságára, azoknak a Város lakosságának megelégedésére történő üzembe tartatására. 3./ A társaságok létrehozásánál, társaságban üzletrész, részesedés szerzés, vagy eladás esetén alábbi sorrendet kell figyelembe venni a részesedés mértékére vonatkozóan: 1. tulajdoni szerkezeténél elsődleges a kizárólagos tulajdoni hányad, 2. másodlagos a többségi tulajdoni hányad, 3. harmadlagos a tulajdoni hányadtól eltérített többlet szavazati jog, vagy stratégiai döntésekben megillető vétó jog beiktatása 4. önkormányzat érdekét szolgáló kisebbségi tulajdoni hányad 5. kisebbségi tulajdoni hányad csak különösen indokolt esetben lehetséges (pl. osztalékbevétel illeti meg az Önkormányzatot, vagy várospolitikailag indokolt a részvétel) Fentiekkel összhangban középtávú koncepció, hogy a kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező cégekben az üzletrész/részesedés értékesítésre kerüljön.
4./ Üzletrész értékesítés szempontjai: Elsődlegesen azokat az üzletrészek kerüljenek értékesítésre, amelyek után az önkormányzatnak eseti, vagy rendszeres fizetési kötelezettsége van, vagy lehetséges. Másodlagosan azok az üzletrészek kerüljenek értékesítésre amelyekben az Önkormányzat tulajdonjoga sem anyagi, sem egyéb ok miatt nem indokolt. Fenti szempontok érvényesek a társaság megszüntetésének kezdeményezésére, vagy a megszüntetésre irányuló kezdeményezés esetén abban támogató részvétel. Az értékesítés esetén figyelemmel kell lenni a Pénzügyi Bizottság 4054-396/ 2003. (IX. 09.) számú határozatának 1.) pontjára, amely szerint az értékesítésre kerülő vállalkozás eladási ára nem lehet alacsonyabb annak nettó eszközértékénél (nettó eszközértéken az Eszközök mérleg szerinti főösszegének és a vállalkozás Összes Kötelezettségének különbségét értjük). 5./ Középtávú program a profil tisztítás, mely során a Társaságok fenntartására vonatkozóan az alábbi sorrend a figyelembe veendő: 1. tisztán kötelező önkormányzati feladat/ közszolgáltatás ellátás történik 2. előzőek mellett saját, szabad kapacitásainak terhére egyéb közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati vagy vállalkozási tevékenységet is folytat 3. tisztán közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatot lát el 4. vállalkozási tevékenységet lát el. 6./ Finanszírozás tekintetében középtávú cél a kötelező önkormányzati/ közszolgáltatási feladatok hatékony formában történő ellátása során az önkormányzat csökkenő finanszírozása mellett. Ennek figyelembe vételével a finanszírozás tekintetében az alábbi sorrend a kívánatos: 1. profittermelő 2. önfenntartó 3. színvonal és feladatellátás csökkenése nélkül évente csökkenő mértékű önkormányzati finanszírozás szükséges 4. önkormányzati fenntartással működő feladatellátás, melynek mértéke a bázisévet legfeljebb az infláció mértékével haladja meg 5. teljes mértékben önkormányzati finanszírozás ezen belül: 1.) tagi kölcsön 2.) tőkeemelés 3.) működési támogatás 4.) visszterhes szerződés vagy céltámogatás 7./ A Társaságban való részvétel motiváltsága alapján az alábbi sorrend a meghatározó: 1. önkormányzati/városi érdek 2. lakossági érdek 3. nemzetgazdasági 4. nemzetiségi érdek. 8./ Egy Társaságban való részvétel szempontjából a fentieket mindig összességében a legelőnyösebb alapján kell megítélni, mely során az alábbi súlyozási sorrend adható: 1. finanszírozás 2. profil 3. tulajdoni hányad 4. érdek
9./ Vállalkozási tevékenység önkormányzati finanszírozással működő társaságban csak úgy végezhető, ha annak költségei a vállalkozási tevékenység során az önköltség megtérülésén túl, legalább a piacon elfogadható tisztességes - legalább legkisebb - mértékű profitot is termel. Ezen Társaságok önköltségszámítási szabályzatot kötelesek alkotni. 10./ A működéshez szükséges mértékű vagyont az Önkormányzat köteles biztosítani az alábbi módokon: 1. feladatellátáshoz biztosított ingyenes vagyonátadás 2. apportálás 3. vagyonkezelői szerződés 4. bérleti szerződés A megfelelő konstrukció során figyelemmel kell lenni a jogszabályi környezetre, elsősorban a Nvt. szerinti pályáztatási kötelezettségre, illetve egyéb a Társaság és az önkormányzat érdekeit szolgáló sajátos körülményekre. A Társaság és az Önkormányzati érdekek ütközése esetén az Önkormányzati érdek élvez elsőbbséget. A feladatellátáshoz nem szükséges vagyon visszaadására, a vagyonelemek selejtezésére, leltározására, nyilvántartására vonatkozó szabályokat, külön Szabályzatok tartalmazzák. 11./ Célként kerül meghatározásra, hogy egyféle feladatot a jellege szerint legalkalmasabb Társaság lássa el, azonos jellegű feladat egy Társaságnál koncentrálódjon. 12./ Társaságok többletfeladatot csak alapítói jóváhagyással vállalhatnak, különösen ha a többletfeladat ellátása többletköltségeket eredményez. Előzetes alapítói jóváhagyás szükséges önkormányzati többletforrás elvárása esetén a többletfeladat ellátásához. III./ Hosszú távú koncepció 1./ A középtávú megvalósítás sorrendiségeinek figyelembe vételével olyan Társaságok alakuljanak ki, amelyek kötelező önkormányzati /közszolgáltatási feladatokat látnak el elsősorban oly módon, hogy szabad kapacitásuk terhére egyéb feladatokat is ellátnak, melynek profitja a kötelező feladatellátásokra fordítható. Hosszú távú cél a Társaságok esetében az önfenntartó képességre való motiválás. 2./ Összehasonlító elemzéseket kell végezni arra, hogyan hasznosul a törzsvagyon az egyes kötelező feladatok esetében, illetve azonos kötelező/önkormányzati feladatot ellátó társaságok összevetésében, a törzsvagyon nagyságrendje arányban áll-e a kötelező feladatok volumenével. 3./ Folyamatosan növekedjen az önkormányzat tulajdonosi érdekérvényesítő képessége. Javuljon a Társaságok valódi szakmai irányítása és kontrollja. 4./ Erős kontroll-rendszer kialakítása a Polgármesteri Hivatalon, belső ellenőrzésen és a felügyelő bizottságokon keresztül. 5./ Társaságok hitelállományának csökkentése a feladatellátás veszélyeztetése nélkül. IV./ Alkalmazási szabályok Fentiek az intézményekre is vonatkoztathatóak az államháztartásról szóló törvény sajátosságainak figyelembe vételével, illetve a Társulásokra a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.
VI. Az Önkormányzat vagyongazdálkodását érintő fejlesztési beruházások Kiemelt fejlesztési irányok 2014-ben új költségvetési ciklusba lép az Európai Unió. Az Európai Bizottság javaslatában a 20142020-as pénzügyi keretet 1025 milliárd euróban állapította meg. Az összeg legnagyobb részét az „intelligens és inkluzív növekedés” c. kiadás fogja kitenni, mely a teljes keretösszeg 48 %-át teszi ki. Ennek több mint háromnegyedét a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kívánják fordítani. A keretösszeg másik jelentős része a 2014-2020. közötti időszakban a „fenntartható növekedés: természeti erőforrások” címet viseli, mely a következő hétéves pénzügyi keretnek a 37 %-a lenne, a Bizottság javaslata alapján. Ezen a területen a Bizottság megpróbálja megőrizni az elosztás kétpilléres struktúráját. Az első pillér a környezet barátságosabbá tételére irányul és egyenlőbb elosztást javasol. A második pillér a versenyképességre, az innovációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt. Az EU2020 Stratégia alapján kijelölt 11 tematikus cél a következő: 1. kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése 2. információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés 3. kis-és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása 4. az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és -kezelés 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése 7. a fenntartható közlekedés terjesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása 8. a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. a társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc 10. befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás A Európai Unió 2014-20-as fejlesztési időszakában a partnerségen alapuló, komplex, eredmény fókuszú, integrált programozási és projektfejlesztési szemlélet kerül előtérbe, mely széles körű partnerségi kapcsolatokat feltételez és követel meg. Az Európai Parlament és a Tanács ehhez két eszközt nevesít: az integrált területi beavatkozásokat (Integrated Territorial Investment – ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) szemléletmódját. Előbbi komplex városfejlesztési és határon átnyúló programok megvalósulását teszi lehetővé top-down módszertannal előkészítve, ágazatokon átívelő, integrált és többféle forrásból finanszírozott módon. Utóbbi célja pedig bottomup tervezési módszertan alkalmazása, a helyi közösségek, szervezetek mozgósítása, a magánszektor bevonása, széles körű nyilvánosság biztosításával.
A területi tervezés alapját és elvi kereteit a megyei területfejlesztési tervek fogják képezni, így a város projekt-elképzeléseinek a megyei fejlesztési programokban is meg kell jelenniük. Ebben a folyamatban kiemelt koordinációs és irányító szerep hárul a megyei szintre. A területi stratégiai dokumentumokkal – Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési (Városfejlesztési) Stratégia – szemben pedig elvárás, hogy ne csak ágazati szemléletű legyen, térjen ki az ágazatok egymással összefüggő szinergikus hatásaira is, valamint ne csak a várost, hanem a funkcionális várostérséget is magában foglalja, széles körű partnerségi együttműködések megvalósításával. Az IVS-ben az új, ITI-szemléletű komplex projekteknek már meg kell jelenniük a 2014-20-as időszakra vonatkozóan. Az IVS felülvizsgálatot 2014-ig el kell végezni. Szeged város fejlesztési tervei a fenti célkitűzésekkel és módszertannal nagymértékben összhangban vannak. Szeged MJV Közgyűlése a 452/2012. (IX.28.) Kgy.számú határozatában az Európai Unió 20142020. közötti költségvetési időszakában megvalósításra tervezett nagy jelentőségű projekteket az alábbiak szerint határozta meg: 1) ÖTHALOM - ELI TUDÁSVÁROS fejlesztése 2) A TISZA BELVÁROSI SZAKASZA rekonstrukciója 3) BIOPOLISZ PARK építése 4) DÉLI TISZA-HÍD építése 5) TROLIBUSZKÖZLEKEDÉS fejlesztése 6) ÚJ INTERMODÁLIS AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR építése 7.) KÖZVILÁGÍTÁS korszerűsítése 8.)TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ RENDSZER FEJLESZTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL 9.) SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ 10) SZÉCHENYI TÉR rekonstrukciója 11.)GYÁLARÉTI HOLT-TISZA rehabilitációja 12.) SZEGEDI REPTÉR kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése 13.) NAGY SEBESSÉGŰ VASÚT fejlesztése Budapest-Szeged-Temesvár vonalában (további 1 hídra való pályázat benyújtása) 14.) SZEGED DOROZSMAI VASÚTI FELÜLJÁRÓ megépítése
1.) ÖTHALOM - ELI TUDÁSVÁROS
A jelenleg tervezett fejlesztések a volt laktanya területének csak egy kisebb (hozzávetőleg 10 Haos) részét érintik. Ahhoz, hogy a megvalósuló tudományos berendezés kifejthesse gazdaságfejlesztési hatását is, az ELI elkészültével egy időben ki kell alakítani a terület többi részére betelepülni szándékozó vállalkozások számára a megfelelő, ipari parki infrastruktúrát és a területet szervesen be kell kapcsolni a város működésébe – ezt célozza az „ELI tudásváros” projekt. Előzmények: Öthalom, volt szovjet laktanya területére 2010-ben készült helykijelölési tanulmányterv az Extreme Light Infrastructure – ELI – cseh-román-magyar közös uniós lézer kutató központ létrehozása céljából. A tanulmányterv és az építést szabályozó jóváhagyott önkormányzati rendelet az ELI működéséhez kapcsolódóan „tudásváros” kialakítását célozta meg. Az ELI létesítménye a megvalósítás fázisához közelít, a tervező kiválasztása megtörtént. Tervezett fejlesztések: A lézerközpont megvalósulása ugyan első, de nem egyetlen új eleme környezetének. A szabályozási terv érzékenyen igazodva a kialakult környezeti állapothoz további kutatási, fejlesztési területeket jelöl meg Öthalom területén. Az ELI és a tervezett „tudásváros„ két új gyűjtőút szakasszal kapcsolódik a városszerkezethez, mely útelemek fontos részét képezik az új, beépítésre szánt területnek. A kisebb fejlesztési területek ezekhez az utakhoz kapcsolódnak „faág” majd „hurokká „teljesedő közlekedési rendszerrel, hasonlóan más tipikus – a világban már működő – science parkokhoz. Ezek közül a gyűjtőút hálózat tervezetten városi, míg a belső úthálózat magánútként funkcionálna. A terület működéséhez a közműellátottság színvonalának emelése és kapacitásának bővítése elengedhetetlenül szükséges, mivel a létesítmények technológiát kiszolgáló energia szükséglete és a nagy távlatban a tervezési területre vízionált 10-12 ezer fős hivatásforgalom jelentős infrastruktúrális igényeket indukál. A térség biztonságos víz- és gázellátása érdekében új gerincvezetéket kell kiépíteni. A vízelvezetést elválasztott rendszerrel kell biztosítani, a szennyvizeket zárt csatorna rendszerrel kell összegyűjteni.
A közlekedési felületek kialakítása érdekében meg kell építeni az „északi” elkerülő utat. A hivatásforgalom fogadása érdekében parkoló felületek kiépítése szükséges. Biztosítani kell a tömegközlekedést és a terület kerékpárral, valamint gyalogosforgalommal történő megközelítési lehetőségét is. A közlekedési területeket zöldfelülettel, fasorokkal tagoltan kell kialakítani. Kiváló adottsága a környezetnek a természeti és régészeti örökség. A magasszintű technológia kialakításához és működtetéséhez, jól képzett szakember gárda jelenléte társul. Komfortérzetüket, munkateljesítményüket pozitívan befolyásolja a környezet igényes alakítása. A vadon nőtt, de mára jellemzően egységes zöldfelületi takarást adó „sarjadékos” kiváló lehetőséget ad futópályák, és kerékpárútvonalak kialakítására. A tervezetten látogatható lézerközpont vendégei nemcsak a jövő tudományával és technológiájával, de a múlt örökségével is találkozhatnak a helyszínen. A terv a tájrehabilitációt igénylő területen régészeti park kialakítását preferálja. A beruházás tervezett összköltsége: 4,5-5 Mrd Ft
2). A TISZA BELVÁROSI SZAKASZA A Tisza belvárosi szakaszának fejlesztése a szegediek életminősége és a turisztikai vonzerő növelése szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű és visszatérően megfogalmazott elvárás a mindenkori Önkormányzattal szemben. A projekt célja, hogy az elmúlt években felmerült fejlesztési elképzeléseket, a folyó partjára települt új funkciókat egységes keretbe foglalja és teret biztosítson ahhoz, hogy a szegediek és a turisták valóban, mint a város főutcájára látogassanak ki a folyó partjára. Előzmények: 2005-ben a Pólus Program keretében átfogó fejlesztési projekt készült a hullámterekre „Szeged főutcája – a Tisza” címmel. A projekt rövid- és hosszabb távú fejlesztési célokat határoz meg a Tisza és a Maros hullámtereinek, valamint a Gyálai Holt-Tisza ág jövőbeni hasznosítására, mely szükségessé teszi a szerkezeti és a szabályozási terv felülvizsgálatát. A Tisza és a Maros folyók szegedi szakaszának hullámterére és a Gyálai-holtág területére vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása folyamatban van. 2011-ben elkészült a megvalósíthatósági tanulmányterv és megszületett a vízjogi létesítési engedély a Belvárosi partfal rekonstrukciójára. Idén elkészülnek a kiviteli tervek és 2013-2014-ben megvalósul a partfalrekonstrukció. A Tisza hullámterének környezeti rekonstrukciója részeként az Árvízi emlékműtől a Roosevelt térig és a Tisza Lajos krt.-tól északra a FOKÁig terjedő szakaszra tanulmányterv készítése van folyamatban. Tervezett fejlesztések: A fenti tervi előzmények a Tisza hullámterének környezeti rekonstrukcióját alapozzák meg: szegedi oldalon az Árvízi emlékműtől a FOKÁ-ig terjedő szakaszon, az újszegedi oldalon pedig a két terület-egységet összekötő sétány kialakítását és a Partfürdő fejlesztését foglalja magában. Az önkormányzat – fejlesztési koncepciójában – a település életébe szervesen kapcsolódó szerepet szán a Tiszának. Fontos városrendezési cél a Tisza és a város közötti városszerkezeti kapcsolat
megteremtése. A folyó gazdasági, közlekedési szerepének visszaszorulása ellenére is a városi élet bizonyos szegmensei (fesztiválok, kultúra, rekreáció) továbbra is erősen kötődnek a vízhez. Azonban a Tiszával párhuzamosan futó parti útvonalak, melyeket mára teljesen elfoglalt a gépjármű közlekedés, elválasztó hatással bírnak (Alsó-rakparti út, töltés). Az Alsó-rakpart és a Partfürdő területe kiemelt városépítészeti jelentőséggel bír: a folyó ezen szakasza értékes adottsága a városnak, hiszen településképi és természeti értéket jelent egy síkvidéki város belvárosi szakaszán. Helyszínt biztosít a rekreációra, szabadidő eltöltésre, sportra, vendéglátásra, rendezvényszervezésre. A folyó belvárosi szakaszának rendezése nemcsak a szegedi polgárok számára teremthet kulturális és szabadidős tevékenységekre alkalmas minőségi környezetet, hanem Szeged idegenforgalmi vonzerejét is erősítheti, így gazdaságélénkítő hatással bír. Az Alsó-rakpart rekonstrukciójának további aktualitását az adja, hogy az új árvízvédelmi támfal elkészültével szükségszerűvé válik a partfal környezetének városépítészeti rendezése. Új komponensek kialakításával bővíthetők a funkciók a meglévő adottságokat figyelembe véve: az épített környezetben például hajóállomás, gyalogoshíd, úszóműveket kiszolgáló létesítmények, a természeti környezetben sétautak, strandot kiszolgáló létesítmények, „csónakda” létesítésével alakítható ki a tervezett kapcsolat. Külön említést érdemel a Partfürdő fejlesztésének szerepe: innen tárul fel legszebben Szeged történelmi belvárosának sziluettje, illetve a Partfürdő területének minősége határozza meg leginkább a rakpartról élvezhető látványt. Fejlesztésénél meg kell teremteni a terület gazdaságosan üzemeltethető funkcióját. Szükség van az elmúlt évtizedekben sokszor ad-hoc módon települt tevékenységek kaotikus viszonyainak tisztázására. A fejlesztés során esedékes a nem fenntartható elemek felszámolása, a megmaradónak ítélt elemek rekonstrukciója, illetve a tervezett városi szerepkörét kiszolgáló építmények telepítése. Egységes rendszerré kell alakítani a jelenleg széttagolt területegységeket. Az egységes rendszer kialakítását, a Tisza folyó Szeged életébe történő integrálását a jelenleginél erőteljesebben segítheti egy, a területek közötti gyalogos- és kerékpáros-forgalmat biztosító sétaút, melyre egyes szolgáltatások települhetnek. Ehhez fontos megteremteni a két híd közötti szabad átjárhatóságot parti sétaúttal a Partfürdőn, teret engedni a töltésen a biztonságos gyalogos és kerékpáros forgalomnak, a gépjárműforgalmat csillapítani az Alsó-Rakparton. A fentieken túl környezetvédelmi jelentőségű fejlesztést is szükséges tervezni: a megmaradásra szánt és tervezett tevékenységeket kiszolgáló közművek rendezett kiépítését kell megteremteni. Mindezen rekonstrukciós fejlesztéseket természetesen a vízgazdálkodási, és árvízmegelőzési koncepcióval összhangban kell megvalósítani. A beruházás tervezett összköltsége: 3,5-4 Mrd Ft 3.) BIOPOLISZ PARK A tavaly elkészült infrastrukturális fejlesztések és az épülő klinikai tömb az Egyetemhez kapcsolódó új súlypontot jelöl ki a városban, aminek hosszú távon biztosítania kell az Egyetem fejlesztéseihez szükséges teret és a kapcsolódó vállalkozások betelepülésére szolgáló megfelelő környezetet. A terület az oktatási és kutatási célú fejlesztéseken túl alkalmas lehet innovációs központok,
inkubátorházak, valamint más vállalkozási célú létesítmények befogadására is, az infrastruktúra további fejlesztését követően.
Előzmények: Az Európai Unió területfejlesztési irányelvei alapján az Országgyűlés 2005. őszén hozott határozatot az ország fejlesztési pólusairól, amely hat magyarországi nagyváros kiemelését jelenti, ezek egyike Szeged. 2006. elején indult el a „Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program” megvalósítása (összehangolva a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-vel), amely - a város és az Egyetem együttműködésével – az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. Szeged MJV jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) tartalmazza a Tisza jobb partján a majdani D-i hídhoz kapcsolódó 2. sorszámú fejlesztési területet. A projekt megnevezése: „Biopolisz Park kialakítása új klinikai központtal”, melynek megvalósítása megkezdődött. A második városrehabilitációs projektünk részeként feltáró utat és közműveket építettünk az Állomás utca felé, megkezdődött az új klinikai tömb építése. Tervezett fejlesztések: A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációs-technológiai ipari park (együttesen Science Park) létesítésére ad lehetőséget. A Kix- különleges intézményterület zónában a Déli Klinika tömb fejlesztési területe található, ahol nagy bruttó szintterületű egészségügyi, tudományos-kutatási, oktatási célú intézmények és ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el. Itt épül az új 265 ágyas klinikai épület. A szabályozási terv rögzíti az építési helyeket és az elsődleges rendeltetést. A Vtx– településközpont vegyes területeken elsődlegesen az innovációs-technológia park központi szolgáltató létesítményei, valamint szálláshely-szolgáltató épületek (kollégiumok-panziók) helyezhetők el. A Gkszx -kereskedelmi-szolgáltató zóna területen a nem jelentős zavaró hatású, magas technológiai
igényszintű üzemi épületek, alkalmazott kutatást és ebből következő gyártást szolgáló épületek és ezeket kiszolgáló létesítmények telepíthetők. Az innovációs-technológiai park inkubátorházai és a tudásiparra épülő üzemi létesítmények üzleti beruházásban valósulnak meg. A rendezési terv azonban számol az egyetem fejlesztési szempontjaival is (pl. fogorvosi kar, kollégiumok). A megvalósítás érdekében a tömbök kialakításához a célforgalmat lebonyolító további közúti kapcsolatok kiépítése, valamint a közműhálózatok kapacitásának növelése és nyomvonalaiknak fejlesztése szükséges. A fentieknek megfelelő területhasználat kialakításához szükséges a MÁV kiköltözése, a terület kármentesítése. A MÁV tulajdonú ingatlanok fejlesztéshez szükséges átalakítása (telekalakítás) és az ezzel kapcsolatos egyeztetések megkezdődtek. A beruházás tervezett összköltsége: 3-3,5 Mrd Ft
4.) DÉLI TISZA-HÍD A Déli Tisza-híd a város jövőjét meghatározó, a körutas városszerkezetet teljessé tevő, a helyi és a regionális közlekedést egyaránt szolgáló átkelési lehetőség lesz a Tiszán, amelynek megépítése az összes érintett (kormányzati szervek, MÁV, Város) együttműködésével lehetséges. A híd kiemelt jelentőségű a város jövője szempontjából, hiszen vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos szempontból egyaránt új kapcsolatot hozna létre a folyó két partja között, tehermentesítené a Belvárost, feltárhatóvá tenné Újszeged déli részét, bekapcsolva az ottani területeket a város vérkeringésébe, új fejlesztési területeket feltárva. Előzmények: Az Országos Területrendezési Terv utolsó módosítása során sikerült elérni, hogy belekerült a tervbe Szegednél új közös közúti-vasúti híd építése. A Csongrád Megye Területrendezési Tervében szerkezeti elemként megjelenik a déli közúti Tisza- híd. A város közúthálózatának egyik legfontosabb fejlesztési célja a hiányzó főhálózati elem pótlása: a déli Tisza híd megépítése és a Nagykörút bezárása. A szegedi oldali Bécsi körutat az Újszegedi oldalon a Temesvári körúttal kapcsolja össze, tehermentesítve ezzel a belső városmag jelenleg túlterhelt forgalmi helyzetét. Az IVS-ben maga a „Déli híd” is projektelem. A város településszerkezeti terve a Bécsi körút – Kertész utca vonalában jelöli ki a híd nyomvonalát, meghatározva a hídfő környezetében a városrész településszerkezetét, területhasználatát. A szerkezeti terv alapjául részletes közlekedési és területfelhasználási tanulmány (DÉLTERV Kft.1994.), és 2000-ben készített Déli Tisza-híd tanulmányterv (Pont-Terv Rt. Budapest) szolgált. A BME TKK 2004-ben készítette el Szeged vasútfejlesztési koncepcióját, amely a város összes vasúti létesítményét vizsgálja és a vasútfejlesztési lehetőségeket együttesen értékeli. Ebben a Nagyállomás fejlesztése kitüntetett szerepet kap, az egyik reális elgondolás szerint a fejállomás jelleg megszüntethető a tervezett Déli Tisza-híd közösen vezetett új vasúti híddal és a hídra vezető 300 m ívű pályaszerkezettel.
A vasúti hídpálya a Makó-Szeged-Hódmezővásárhely közvetlen vasúti kapcsolat kiépülésének része, távlatban az Arad-Szeged-Pécs-Rijeka emelt sebességű vasúti összeköttetés eleme. Mivel a vasút szerepe pontosan még nem tisztázott, így a hatályos szabályozási terv biztosítja a tervezett új vasútvonalat - elővárosi vasútvonalat, de még meghagyja Újszegeden az átmeneti időszakban működő vonalszakaszt is az átvágandó töltésig a tervezett konténer állomásig. Készül a Szeged elővárosi közösségi közlekedésének fejlesztésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány, amely megalapozó munka a híd tervezett kialakítása vonatkozásában. Tervezett fejlesztés: A 2014-2020. költségvetési időszak egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen a híd megvalósítása. A fejlesztésnek gazdasági-társadalmi hatása nem csak a város, de a térség számára is jelentős és a vasúti hídi összeköttetés a nemzetközi transzverzális kapcsolatokat szolgálja. A városi környezetterhelés csökkentése szempontjából szintén kiemelkedő a jelentősége. A Déli Tisza-híd kapcsán fontos megemlíteni a Makó irányában megvalósítandó Tram-Train-t , melynek megvalósíthatósági tanulmánya 2013-ban elkészül. Ugyanakkor ez térségi projektként várhatóan nem a szegedi önkormányzat beruházásában fog megvalósulni. A beruházás tervezett összköltsége: 15-20 Mrd Ft
5.) TROLIBUSZKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Előzmények: A környezettudatos, fenntartható városi közlekedés előnyben részesíti a helytakarékos, illetve környezetbarát közlekedési módokat a sokszor szűk közlekedési célra rendelkezésre álló felület optimális kihasználása érdekében. A városi szinten gyorsabb, tervezhetőbb, kiszámíthatóbb és környezettudatos közlekedés egyik fontos eleme – Szeged Közlekedésfejlesztési Koncepciójával összhangban – az elektromos közforgalmú közlekedés kiemelt fejlesztése. Jelenleg egy átlagos napon a szegediek 47%-a utazik tömegközlekedéssel (22% személygépjárművel közlekedik, 9%-a kerékpározik, 22%-a gyalogol), mely közforgalmú közlekedési arány megtartása lenne kívánatos. A városban futó személygépjárművek számának növekedése - az ezzel járó megnövekedett forgalom és dugók miatt - még maguknak az autósoknak sem érdeke. Az Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése c. nagyprojekt keretén belül Szegeden létrejön a 10-es trolibusz viszonylat, melynek a város egyik legforgalmasabb közútján, a 43. sz. főúton is van fonódó szakasza (a Szilléri sgt. és a Csongrádi sgt. között). A főúton közlekednek továbbá az 5-ös, a 9-es és a 19-es jelű trolibuszviszonylatok is (a Csongrádi sgt. és az Attila u. között). A 7-es trolibusz-viszonylat is igénybe veszi a körutat egy rövid szakaszon (Bakay N. u. – Mikszáth u. között). A trolibuszviszonylatok mellett a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés szempontjából is kiemelt jelentőségű a főút forgalmi kialakítása. A jelen előterjesztésben a következő pont alatt szereplő új intermodális autóbusz pályaudvar megépülése esetén, a helyközi/távolsági autóbuszjáratok „kiköltöztetését” követően is nagy jelentőségű decentrum marad a Mars tér a
Nagykörút érintett szakaszán, mely a közforgalmú közlekedés előnyben részesítését igényli ezen közlekedési mód versenyképességének megőrzése céljából. A Nagyprojekten belül folyamatban van 10+3 db trolibusz beszerzése, azonban a járműflotta korszerűségéhez további járművek beszerzése lenne szükséges. A szegedi közforgalmú közlekedésben jelenleg háromféle jegyérvényesítő rendszer van üzemben („tüskés lyukasztás”, HEFEJE típ. roncsolásos ill. „rábélyegzős”). A karbantarthatóság, a korszerűség és a visszaélések csökkentése érdekében a közforgalmú közlekedés járművein szükséges a fedélzeti jegyérvényesítő készülékek egységesítése. Tervezett fejlesztés: Az elektromos közforgalmú közlekedés meghatározó elemei és az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképesség feltételei a menetrendek tarthatósága, a közlekedési mód gyorsasága. Ezeket úgy lehet elősegíteni, hogy biztosítjuk a közforgalmú járművek előnyben részesítését a forgalomban, forgalomtechnikai beavatkozásokkal, így pl. buszsávok kialakításával és megfelelő jelzőlámpaprogramozással, mely beavatkozások szükségesek lennének a 4 trolibuszviszonylat által is érintett utakon. Szintén lényeges, hogy a viszonylatokon korszerű, alacsony energiafelhasználású járművek közlekedjenek, melyek közlekedésbiztonsági szempontból is megfelelőek és esztétikailag is elősegítik, hogy az utasok a közforgalmú közlekedést válasszák. Ezért Szeged trolibuszviszonylataira – a nagyprojektben beszerzésre kerülő járműveken felül – további trolibuszok beszerzése lenne szükséges (mintegy 30-40 db jármű). Az új járműveken szükséges lenne megfelelő fedélzeti jegyérvényesítő készülékek elhelyezése is. Ezzel összhangban szükséges a karbantarthatóság, a korszerűség és a visszaélések csökkentése érdekében Szeged város közforgalmú közlekedési járművein a fedélzeti jegyérvényesítő készülékek egységesítése. A beruházás tervezett összköltsége: 9-10 Mrd Ft 6.) ÚJ INTERMODÁLIS AUTÓBUSZPÁLYAUDVAR ÉPÍTÉSE
lépték nélküli szabályozási tervlapkivágat
Előzmények: Szeged helyközi autóbuszjáratainak túlnyomó részének, illetve a helyi járatok jelentős részének a Mars téri autóbusz-pályaudvar a végállomása. A jelenlegi autóbusz-forgalom a pályaudvar teljes kapacitását igénybe veszi és azon túl a Mikszáth Kálmán utcában és Szent Gellért utcában is vannak végállomási autóbusz-megállóhelyek. Tervezett fejlesztés: Annak érdekében, hogy megfelelő színvonalon történhessen mind a helyi, mind a helyközi forgalom lebonyolítása, szükséges további hely biztosítása az autóbusz-forgalom zavartalan lebonyolításának céljára. Ennek keretében a helyközi és a helyi autóbusz-forgalom elkülönítésre kerülne: a helyközi járatok új pályaudvarra kerülhetnének, biztosítva ezáltal a Mars téri decentrumhoz tartozó helyi járatok teljeskörű indítását és érkezését a pályaudvar területén belül, megszüntetve a környező utcákban a járművek által keltett zaj- és rezgésártalmakat, biztosítva a kényelmesebb átszállást. A Mars térről kikerülő helyközi pályaudvar új helye az Indóház tértől keletre eső területen lenne, a Mars tér – a helyközi/távolsági autóbuszjáratok kiköltözése után is – a helyi menetrend szerinti autóbusz közforgalmú közlekedés decentruma marad. A fenti beruházásra jelenleg megfelelő pályázati forrás még nem áll rendelkezésre. A beruházás tervezett összköltsége: 3-3,5 Mrd Ft
7.) KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE Önkormányzatunk elkötelezett szándéka a közvilágítás fejlesztése illetve a korszerűsítési lehetőségek keresése. Korszerű, energiatakarékos megoldásokkal nem csak az energia költségeken tudunk spórolni, hanem a kevesebb fogyasztással járó, alacsonyabb CO2 kibocsátással is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez. Körültekintően megválasztott fejlesztésekkel a lakosság számára is kézzelfoghatóan javíthatjuk a közvilágítás minőségét (hatékonyabb, egyenletesebb, a nappali fényviszonyokhoz közelebb álló színhőmérsékletű megvilágítás, kevesebb fényszennyezés). A város közvilágítási rendszerének komplexitása, a különböző korszerűsítési megoldások (LED technológiára áttérés, meglévő lámpák elektronikájának cseréje) szerteágazó előnyei és hátrányai, valamint az ilyen jellegű beruházások magas költsége miatt a jövőbeni fejlesztések irányának kiválasztása alapos és körültekintő előkészítő munkát igényel. Ezért szükségesnek tartjuk egy a teljes közvilágítási rendszer, valamint az érintett úthálózatok felmérésére irányuló komplett közvilágítási tanulmányterv elkészítését is. Ebben többek között felméretnénk a jelenlegi megvilágítási szinteket, az oszlopok és kandeláberek pontos helyét (GPS koordináták), az oszlopok, lámpakarok, lámpatestek és fényforrások pontos típusát is. Ennek elkészülte után pontosabb képet kaphatunk a rendelkezésre álló világítás korszerűsítési megoldások várható eredményeiről. A LED-es technológiára való áttéréssel egy időben szeretnénk az eddigi közvilágítási naptár szerinti elszámolás kiváltását a mérésen alapuló elszámolással.
A beruházás várható költsége nettó 1,5 – 2,7 milliárd Ft. Városunkban legutóbb 10 éve történt nagyobb volumenű közvilágítás fejlesztés - korszerűsítés. Azóta a technológia oly mértékben fejlődött, hogy ismét időszerű lenne a közvilágítás átfogó korszerűsítése, ami jelentős költségmegtakarítás mellett látványosan javítaná a közvilágítás minőségét is. A beruházás magas várható költsége, valamint számos kedvező hatása miatt indokoltnak tartjuk az ilyen jellegű korszerűsítések pályázati támogatását. 8.) TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ RENDSZER FEJLSZTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Hazánk területén és ezen belül a dél-alföldi régióban az európai átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas a geotermikus gradiens értéke, valamint jelentős mennyiségű termálvízkészletekkel is rendelkezünk, melyeknek eddig csak a töredékét hasznosítottuk. Távhőszolgáltatás esetében különösen fontos, hogy a felhasznált energiát minél olcsóbban és környezetbarát módon szerezzük be. Így terveink között szerepel a város távhőszolgáltató rendszerének fejlesztése megújuló energiaforrások, elsősorban geotermikus energia, valamint biomassza alapú hőtermelő berendezések felhasználásával. További termálkutak fúrásával kívánjuk fedezni a fűtés, valamint a használati melegvíz szükségletet miközben gondoskodunk arról, hogy a már felhasznált, visszamaradt termálvíz ne károsítsa a környezetet. Termálvíz készleteinkkel kapcsolatban természetesen nem feledkezhetünk meg ezek turisztikai célú, balneológiai hasznosíthatóságáról sem. Fűtési célú felhasználás esetén a termálvizes lehetőségeket meghaladó teljesítményeket továbbra is gázkazánok segítségével fedeznénk, azonban a gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat, valamint a kazánok tüzelőanyagának részbeni biztosításához Szeged körzetében energiaültetvényeket is telepítenénk. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó ~ 4,9 milliárd Ft. 9.) SZOCIÁLIS VÁROREHABILITÁCIÓ Szegedtől, mint régióközponttól elvárt, hogy a lakossága számára élhető lakókörnyezetet biztosítson, megállítsa a lakótelepei elszlömösödését. Ennek érdekében történt az elmúlt években Tarján városrész rekonstrukciója és ezt segítette elő a panelrekonstrukciós program is. Ezt a folyamatot az elkövetkezendő években is folytatni szükséges. Szeged első, legrégebbi lakótelepe Odessza. A városrész „tömeges lakásépítési akcióját” 1750 lakosra tervezték, de végül csaknem 2500 lakásos lett, tehát a később épült lakótelepekhez képest sűrűn beépített, zsúfolt a területe. A KSH adatok alapján igen magas a városrészben a gazdaságilag inaktív népesség aránya. A terület zsúfoltságából adódik a közterületek fokozott igénybevétele. Az elmúlt 30-40 év nagyobb felújítások, rekonstrukciók nélkül telt el. Mára ez a város legelhanyagoltabb lakótelepe, rehabilitációja rendkívül időszerű. A rehabilitáció keretében mindenekelőtt fel kell újítani a közműveket, a balesetveszélyessé vált
járdákat, támfalakat, burkolatokat. Ugyancsak felújításra szorulnak a játszóterek, a kerített sportpályák. Felújítandók a zöldfelületek is, ennek keretében locsolóhálózat kialakításával, is számolni kell. Bővíteni kell a parkolási lehetőségeket. Az utcabútorok nagyrészt cserére szorulnak. A rehabilitációnak tartalmaznia kell az akadálymentes közlekedés biztosítását. Gondolni kell az épületállomány felújítására is. Ez érinti a még fel nem újított közfunkciót ellátó épületeket és a lakóépületeket is. A lakóépületek közös szerkezetei és az energetikai rendszerek korszerűsítése vélhetően az unió által is támogatott lesz. (A távfűtés megreformálása, a primer rendszer megújuló, jellemzően termál energiára cserélése másik projekt része.) Kiemelten kell kezelni a lakótelepen jelenleg is működő termelői kispiacot. Felújítása, korszerűsítése, komfortosítása az itt élők ellátása szempontjából és a környékről bejáró, itt árusító kistermelők szempontjából is előremutató. Lényeges elemei kell, hogy legyenek a rehabilitációnak a „soft” elemek: a lakosság helyben tartását segítő közösségteremtő programok, a felzárkóztatást segítő, foglalkoztatást javító programok. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó 1,5-2 milliárd Ft. 10.) SZÉCHENYI TÉR REKONSTRUKCIÓJA Városépítési, városképi és idegenforgalmi szempontból pótolhatatlanok a városképbe illeszkedő belvárosi tradicionális kisüzletek, mert ezek – főként a sajátos kínálatot bemutató kiskereskedelmi üzletek – jelentik a vonzerőt. Ezt a célt szolgálná a bevásárlóközpontoknak versenyt támasztó sétálóutcák kialakítása, amelyeken teret kaphatnának az egyedi árukínálatra specializálódott üzletek és kisebb vendéglátó egységek is.
A meglévő terek, leromlott területek rehabilitációjával bővíthető a hasznosítható terek száma, melyek helyet adnak, adhatnak szabadtéri szórakozóhelyeknek. A fejlesztési koncepció is hangsúlyozza e helyek városképi és kulturális jelentőségét. A belvárosi tradicionális és jellemzően hazai tulajdonú kisüzletek megőrzését indokolja a foglalkoztatottságban betöltött szerepük is. A városi zöldfelületek jelentős szerepet vállalnak a környezetvédelem céljainak kiterjesztésében. A Széchenyi tér a város központjában, sűrű, intenzív beépítésben „oázisként” jelenik meg. A műemléki védettségű belváros legnagyobb zöldfelületi eleme, így jelentős biológiailag aktív felület a belváros közepén. Összefüggő zöldfelülete mezoklíma befolyásoló, mikroklíma kondícionáló, hőszigetcsillapító, tehát a városi környezet minőségét javító hatással bír. A Széchenyi tér revitalizációja hozzájárulhat a belváros zöldfelületi arculatának megőrzéséhez, egységességének megteremtéséhez, városökológiai szerepének (pl. árnyékhatás, klímajavítás, porszűrés, oxigén-kibocsátás) fenntartásához, megerősítéséhez. A tér kiterjedése, pozíciója, összetett területfelhasználási funkciói, városépítészeti léptékű, presztízsértékű, multifunkcionális közösségi térré.
úthálózatai
emelik
A város arculatát jelentősen befolyásolja a tér leromlott elemeinek (útburkolat, utcabútor, növényállomány) együttes hatása. A Széchenyi tér környezetépítészeti revitalizációja során valósulhat meg a tér növénybiológiai, városszerkezeti, várostörténeti és kultúrtörténeti jelentőségének együttes megerősítése. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó 2-2,5 milliárd Ft. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 452/2012. (IX. 28.) Kgy számú határozata 11.-14. pontjaiban megjelölt projektek részletes kidolgozására az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében való forrás biztosítottsága esetén kerül sor.
