Hulladékgazdálkodási terv

1. Általános adatok

Hulladékgazdálkodási terv

1. A tervkészítés általános adatai:

Tervezési szint: Nyugat –Dunántúli Régió Készítő neve és címe: Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 9021, Győr Árpád u. 28-32

Dátum: Győr, 2009.07.02.

2. A keletkező hulladékok 2.

A tervezési területen keletkező hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete

2.1 A keletkező hulladékok típusa és mennyisége A keletkező hulladékok éves mennyiségét az alapállapot felmérés során kapott adatok átrendezésével nyertük: 1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.10. táblázatának (3.3.2. fejezet) összesenje, kivéve a mezőgazdaság, élelmiszeripar és húsipar sorokat és a 2. és 17. oszlopokat. 2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.10. táblázata (3.3.2. fejezet) alapján a mezőgazdaság, élelmiszeripar és húsipar sorok értékei kivéve a 17. oszlopot 3. Települési szilárd hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.1. táblázata (3.2.1. fejezet) alapján határoztuk meg. 4. Települési folyékony hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.6. táblázata (3.2.5. fejezet) alapján határoztuk meg. 5. Kommunális szennyvíziszap: Az alapállapotfelmérés 5.22. táblázata (5.13.1. fejezet) alapján a szárazanyag mennyiségét határoztuk meg. 6. Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Az alapállapotfelmérés 5.12. 1. fejezete alapján határoztuk meg. 7. Egyéb veszélyes hulladékok: 2001. évi adatokból számoltunk. a. vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata (3.3.1. fejezet) alapján az olajfinomítók, vegyszerek és vegyipari termékek, műanyag és gumi, gyógyszeripar sorok értékeiből tevődik össze. b. gépipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata (3.3.1. fejezet) alapján az egyéb iparágak sorában megadott érték. c. alumíniumipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata (3.3.1. fejezet) alapján az alumíniumipar sorában megadott érték. d. egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási): Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata (3.3.1. fejezet) alapján a bányászat, villamosipar, gáz, gőzszállítás, vízellátás sorok és a V94 –es oszlop értékeiből tevődik össze. 8. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladék áramok: a. PCB és PCT tartalmú hulladékok: Az alapállapotfelmérés 5.4.2. fejezete alapján adtuk meg az adatokat b. hulladékolajok: Az alapállapotfelmérés 5.3.2. fejezete alapján adtuk meg az adatokat

2. A keletkező hulladékok c. akkumulátorok és elemek: Az alapállapotfelmérés 5.5.1.2. és az 5.5.2.2. fejezete alapján adtuk meg a HAWIS-ban szereplő adatokat külön akkumulátorra és elemekre. d. elektronikai termékek (5.8. fejezet): A régióra meglévő darabszámot a lakosság arányában szétosztottuk megyékre, majd az egyes fajták becsült súlya alapján határoztuk meg a keletkezett mennyiséget. A hulladékfajtánkénti becsült súlyok az alábbiak: fehér áru 40 kg/db barna áru 15 kg/db kis készülék 0,5 kg/db e. kiselejtezett gépjárművek: Az alapállapotfelmérés 5.7.1. fejezete alapján adtuk meg az adatokat. A kiselejtezett gépjármű súlyát 1,5 tonnának adtuk meg az OHT alapján. f. egészségügyi: Az alapállapotfelmérés 5.9.1. fejezete alapján a Hawis-ból származó adatokat használtuk fel. g. állati eredetű: Az alapállapotfelmérés 5.10.1.4. fejezete alapján a Hawis-ból származó adatokat használtuk fel. h. növényvédőszer és csomagoló eszközeik (5.11. fejezet): A régióban keletkező növényvédőszeres hulladék műszaki becsléssel megállapított mennyiségét megyékre a lakosságszám alapján határoztuk meg. 9. Csomagolási hulladékok: A régióra vonatkozó alapállapotfelmérés 5.1.2. táblázata (5.1. fejezet) alapján az alábbi százalékos arányban osztottuk meg a keletkezett csomagolási hulladékokat: a. papír és karton csomagolási hulladék b. műanyag csomagolási hulladék c. fa csomagolási hulladék d. fém csomagolási hulladék e. vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék f. üveg csomagolási hulladék g. textil csomagolási hulladék 10. Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok: a. gumihulladék: Az alapállapotfelmérés 5.11. táblázata (5.6.1. fejezet) alapján adtuk meg az adatokat. b. biológiailag lebomló hulladék: Az alapállapotfelmérés 3.10. táblázata (3.3.2. fejezet) alapján a 11. oszlop összesenje.

1 2 3 4 5 6 7 a b c d 8

9 a b c d e f g 11

hulladék típusa ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladékok kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok veszélyes hulladékok vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari Gépipari Alumíniumipari egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok akkumulátorok és elemek elektronikai termékek kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi állati eredetű növényvédőszer és csomagoló eszközeik csomagolási hulladékok papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék textil csomagolási hulladék speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi ketegóriákba nem tartozó hulladékok Gumihulladék biológiailag lebomló hulladék

felhalmozott keletkező hulladékok hulladékok mennyisége (tonna) mennyisége (tonna) 1664620 1793478 412632 941854 20566 725777 334675 3025 77461 94475 37704 0 10,97 4372 2080,986 1850,829 11342 741,767 48862 387,62 54572 16370,6 8422,32 3273,08 3819,68 8030,52 9822,96 1557,12 266152 6223 200000

8050000

területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok mennyisége (tonna) NEM MEGHATÁROZHATÓ

2. A keletkező hulladékok 2.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A felhalmozott hulladékok között nem vettük számba a települési hulladékokat, amelyek a még rekultiválatlan, de bezárandó lerakókban kerültek ártalmatlanításra. Ezen pont alatt csak a területen felhalmozott termelési hulladékokat vettük számba. Ez a területen csak a mosonmagyaróvári Motim Rt. tevékenysége során keletkezett vörösiszapot foglalja magába. Egyéb ilyen jellegű felhalmozottnak tekinthető hulladék a régióban nincs.

2.3 A területre beszállított és a területről kiszállított hulladék típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok mennyisége gyakorlatilag nem ismert, mivel a jelenlegi adatszolgáltatási rendszer erre nem alkalmas. A keletkező hulladékok csekély %-áról van olyan információnk, hogy a régiót elhagyják, illetve hogy a régióban kerülnek ártalmatlanításra.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

5

2. A keletkező hulladékok 2.4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira, mennyiségére, hasznosítási arányokra 2.4.1 Ipari és egyéb, nem gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 1,3 millió tonna. A jelentősebb hulladék termelő iparágak: Iparág

Fa-és bútoripar Építőipar Szolgáltatás Egyéb iparágak (kohászat, járműipar, stb.)

Hulladék mennyisé g (t/év) 80000 100000 350000 680000

Kezelés Hasznosítás (%) 80 10 50 15

Ártalmatlanítás Ártalmatlanítás égetéssel (%) lerakással (%) 10 10

10 90 40 85

A táblázatból látható, hogy a hulladékok kezelése megoldott, felhalmozódás nincs. A lerakással ártalmatlanított hulladékok aránya 67,5 %, míg a hasznosítási arány 29 %. 2.4.2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A régióban évente keletkező hulladékok mennyisége mintegy 5,2 millió tonna. A keletkező hulladékok legjelentősebb részét a biomassza, azaz a termőföldön hagyott mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, stb.), illetőleg a hígtrágya teszi ki, de komoly nagyságrendet képvisel az élelmiszeripari és húsipari melléktermékek és hulladékok mennyisége is. A jelentősebb hulladékfajták és kezelésük: Hulladék fajta

Biomassza (szalma, kukoricaszár, hígtrágya, egyéb, a mezőgazdasági körforgásba visszakerülő anyagok) Élelmiszeripari és húsipari hulladékok

Hulladék mennyisé g (t/év)

4900000

300000

Kezelés Hasznosítás közvetlen talajban (%) 95

Ártalmatlanítás Ártalmatlanítás biológiai lerakással lebontással (%) (dögkút, dögtér, %) 5

90

10

A táblázatból látható, hogy a hulladékok kezelése megoldott, felhalmozódás nincs. A lerakással ártalmatlanított hulladékok aránya csak 0,6 %, a hasznosítási arány eléri a 89,5 %ot, az egyéb módon ártalmatlanított hulladék 9,9 %.


6

2. A keletkező hulladékok 2.4.3 Települési szilárd hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 410000 tonna. Hulladék felhalmozódás nincs, gyakorlatilag a teljes mennyiség lerakással kerül ártalmatlanításra. 2.4.4 Települési folyékony hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége a KSH által gyűjtött adatok alapján 942000 tonna. Szintén a KSH-tól származó adatok alapján a régióban a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a következő: Győr-Moson-Sopron megye 65% Vas megye 55% Zala megye 54% Az egy lakosra vetített átlag 70 liter/fő/nap és - a kezelőktől származó adatok alapján - a keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 25,4 millió tonna évente. Ebből közcsatornán el nem vezetett mennyiség 0,33 millió tonna. Ez a mennyiség szippantás után a szennyvízkezelők műtárgyaiba kerül (0,082 millió tonna), a mezőgazdaságban hasznosul (0,113 millió tonna), vagy egyéb (szikkasztás, párologtatás, biológiai kezelés) módon kerül kezelésre. A fenti adatokból látható, hogy a hulladékok kezelése részben megoldott, felhalmozódás nincs. Az összes keletkező folyékony települési hulladéknak csupán 1,3 %-a nem kerül közcsatornára. 2.4.5 Kommunális szennyvíziszap A régióban keletkező mennyiség éves szinten 0,34 millió tonna, mely átlagosan 6 % szárazanyag tartalommal jelenik meg, így a szárazanyagban kifejezve 0,02 millió tonna. A keletkező mennyiségből a régión belül kezelésre – többnyire mezőgazdasági hasznosításra és komposztálásra – kerül 0,28 millió tonna, mely a teljes keletkezett mennyiség 80 %-a. A fennmaradó mennyiség egyrészt régión kívül kerül kezelésre, másrészt sorsáról nem rendelkezünk biztos adattal. 2.4.6 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A régióban a tervezés időszakában (2001) mintegy 0,7 millió tonna építési, bontási és egyéb inert hulladék keletkezett. Ez a mennyiség a nyilvántartási jogszabály és adatok hiányában természetesen csak becsült érték. A keletkező hulladék átlagos összetétele a következő: kitermelt föld 70 %, beton és tégla 20 %, aszfalt 8 %, egyéb alkotó elemek (műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.) 2 %. A keletkező hulladékok nagy részét – kitermelt föld – korábban valójában nem is tekintették hulladéknak, és nem is kezelték akként. Az építési és bontási hulladékból a régióban felhalmozódás nincs, valamennyi keletkező hulladék kezelése megoldott. A hasznosítási arány nagyon alacsony, csak mintegy 15-17 %, ami gyakorlatilag a bontott aszfalt visszadolgozását, illetve egyéb hasznosítását (útépítés szeméttelepen) jelenti. Itt kell megemlíteni az azbeszttartalmú hulladékokat is, amelyek a többnyire a 20-30 éves épületek bontása, porlódása miatt keletkezik. A korábbi felmérések szerint a régióban Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron találhatók ilyen lakóépületek - 97216 m2 azbesztes vakolattal.


7

2. A keletkező hulladékok Lakótelep Szekciók száma Győr, József Attila 124 ltp Győr, Marcalváros I. 88 ütem Győr, Adyváros I.-V. 191 ütem Győr 2 114 Sopron 132 Mosonmagyaróvár 77

Lakások száma

Azbeszt vakolat, m2

1915

21618,55

1718

14607,43

3964

21553,28

2683 2611 1532

18302,43 11337,24 9797,00

A szórt azbeszt eltávolításából származó laza hulladék várható mennyisége mintegy 1500 tonna. A tervek szerint az elszállítást követően a porlódó hulladékot cementbe ágyazzák, így a keletkező azbesztcement hulladék össztömege várhatóan eléri majd a 7000-7500 tonnát. A jelenleg már beépített tetőfedő anyagokból származó, továbbá a csövek bontása során keletkező mintegy 390 000 tonna darabos hulladék elhelyezésével is kell számolni 2030-ig. Pontos mérleget természetesen felállítani nem lehet a korrekt adatok teljes hiánya miatt. 2.4.7 Veszélyes hulladék Elsőként bemutatnánk a régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét ágazati bontásban, majd a legjelentősebb hulladéktermelőket és hulladékfajtákat veszélyességi osztály szerint.


8

11063

Mezőgazdaság

27,1

1,9

Erdészet

103,5

109,1

1,1

2,3

1

45

215

195,9

0,2

Húsipar

241

68976

Textil

78,4

2 226

1,3

17,9

1,8

1

56,9

6

2,00 2 1,4

0,9

1

51,2

8,4

1,3

8,1

220,2

33,4

11,6

1

6,1

407,6

1751,00 0,4

491,40

2

1833,9

71116,80

3,7

14,6

1003,60

134,4

322,12 2,1

152,60

11

Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás

26,1

8,6

11,00

14,2

2,9

51,80

195

Olajfinomítók Vegyszerek és vegyipari termékek Műanyag és gumi

0,3

2

0,8

63

195,00

0,1

38

0,3

95,6

266,2

54,6

847,7

25,8

10261,4

58811,7

1675,2

11958,1

1,6

3 78,6

106,40

11,2

29,2

481,90 0,00

Gyógyszeripar 93547

Alumíniumipar Egyéb iparágak Villamosipar, Gáz, Gőzszállítás, Vízellátás Építőipar Szolgáltatás

16

29

113,7

5

11

Hulladékipar

434,3

2781

6,5

3

Összesen:

82

1 174

Egészségügy Egyéb

11307,94 3,40

4

3

Össz.:

V97

V94

V91

V59

V58

V57

0,6

1703

318,12

Bőr Fa és bútor

1,44

2

Halászat Bányászat Élelmiszer ipar(Húsipar kivételével)

V55

V54

V53

V52

V51

V35

V31

V19

V18

V17

V14

V13

MEGNEVEZES

V12

A régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyisége:

1177,20 83173,60

1852,5

824,3

0,25

4,1

0,7

4,1

12

1729,8

2193

720,3

97652,65

3339,90

830,8

8,4 91 2

0,1

#

#

#

37,4

27

6769,1

64,3

9612,4

109,7

21,5

6,5

2,2

13,5

87

1

79,53

14101

202,8

83,6

3,7

919,80

10508,20

282,63

104635,90

2609,04

1 629,12

1

0,8

94475,10 110,8

24

25,9

2917,4

77461,00

5,3

0,1

3,2

5,2

0,1

0,1

3,4

0,4

22120 80

0,1

196,70

35,00

28166,10

739,00

334664,14

11978,85 6930,20

2,5

9,7 95

206,90

16

2

528,30

60,80

1170,4

13009,00 737,6

797,60 42818,73

2. A keletkező hulladékok Országosan legjelentősebb hulladéktermelő ágazatok: Hulladék típusa vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari gépipari alumíniumipari egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) húsipar

Mennyisége (tonna) 3025 77461 94475 37704 71116

Az országosan kiemelt négy iparágban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. A keletkező veszélyes hulladékok nagyrésze, kb. 75 % lerakóba kerül, 4 % veszélyes hulladékégetőben kerül ártalmatlanításra, 8 % együttégetőben kerül hasznosításra, míg anyagában történő hasznosítás mintegy 10 %-ban valósul meg. A fenti két táblázat összevetéséből megállapítható, hogy a régióban veszélyes hulladék termelés tekintetében a húzóágazatokat a húsipar, az alumíniumipar, a gépipar adják. Elmondható azonban, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére is a fenti arányok jellemzőek, tehát a lerakás irányába tolódik el az arány a hasznosítás rovására. A legjelentősebb veszélyes hulladék termelők a régióban a következők: Hulladéktermelő Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. Rába Futőmű Gyártó Kft. SáGa Food’s Rt. Audi Hungária Motor Kft. Zalahús Rt. Zalabaromfi Rt. Ringa Húsipari Rt. Pannon Baromfi Kft. Máv Rt. (Szombathely) Nestlé Hungária Kft.. Strabag Építő Kft. GE Hungary Kft. (Nagykanizsa) Rába Motor Kft. BPW-Rába Futóműgyár Kft. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. (Sárvár) Pannon Víz, Víz és Csat. Mű Kft.

1. hulladék- 2. hulladékfajta fajta

3. hulladékMennyiség t/év fajta

V31608

V94101

V52401

V54402 V13111 V52403 V94101 V13111 V13102 V13111 V5410215 V13111 V54922

V5440202 V94101 V54402 V13111 V13106 V13111 V13110 V5410615 V13110 V54704

V5410209 V13106 V54711 V13108 V94101 V13108 V13106 V54103 V59302 V54102

34537,7 16140,81 13718,77 9071,35 8333,19 10784,9 7839,36 6725,3 3962,5 3802

V94101

V3531904

V5590319

2826,8

V54402 V5440202

V5440202 V54102

V54710 V54704

2813,33 2419,8

V13111

V94101

V13110

2140

V94102

V54922

V54703


94099

1867,83

10

2. A keletkező hulladékok A veszélyes hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, kezelésre felhatalmazott vállalkozások Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégetők: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvári MOFÉM Rt.

Kezelt hulladék fajtája

Győri Hulladékégető Kft.

A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével) A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével)

7000


Kapacitás (tonna/év)

Veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok Ásványi eredetű kohászati és tüzelőberendezésből származó hulladékok

15 000

Szombathelyi Megoldás Kft.


Saját tevékenysége során 125 keletkező hulladékok

1200

Veszélyes hulladék lerakók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvár MOTIM Rt. vörösiszap lerakója GE Lightining Tungsram Rt. beleznai lerakója Kun Petrol Kft. zalatárnoki lerakója

78 000 65 000

Energiahasznosító együttégetők: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Csornai Hőszolgáltató Kft. Győri KÖSZOL Kft. Mosonmagyaróvári Motim Rt.



Fáradt olaj Fáradt olaj és hidraulika olaj Fáradt olaj

5256 1000 10 000

Veszélyes hulladék hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, Dr. Szakál Pál Zalaegerszeg, MOL Rt.



Fémvegyületek (oxidok, hidroxidok) Fáradt olaj

400


20 000

11

2. A keletkező hulladékok 2.4.8 Kiemelten kezelendő veszélyes hulladék áramok 2.4.8.1 PCB és PCT tartalmú hulladékok A régióban keletkező PCB tartalmú hulladékok mennyisége évente 11 tonna. Ezek kezelésére régión belül egy felhatalmazott vállalkozás található. Jelenleg ezen hulladékok ártalmatlanítása régión kívül az ONYX Magyarország Kft. dorogi hulladékégetőjében történik. Kezelésre felhatalmazott vállalkozás a régióban: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Győr, ALCUFER Kft. 55 2.4.8.2 Hulladék olajok Hulladék típusa Hulladék olajok

Mennyiség (tonna) 4372

Ártalmatlanítás veszélyes hulladék égetőben 332 tonna (7,5 %) Hasznosítás együttégetőben 1900 tonna (43 %) Hasznosítás regenerálással: 2000 tonna (45 %)

A régióban keletkező hulladék olajok 96 %-a a régión belül kerül kezelésre. A veszélyes hulladékégetőben történő ártalmatlanítás aránya 7,5 %, míg együttégetőben 43 % kerül fűtőanyagként hasznosításra, és a hulladékok 45 %-át regenerálják. A kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Ártalmatlanítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, Győri Hulladékégető Kft Celldömölk, MÁV Rt. Szombathely, Megoldás Kft.

Kapacitás (tonna/év) 7000 200 1200

Együttégetők (hulladékolaj hasznosítók): Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Csorna, Csornai Hőszolgáltató Kft. Győr, KÖSZOL Kft. Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt.


Regeneráló: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Zalaegerszeg, MOL Rt.

Kapacitás (tonna/év) 20000

Az ártalmatlanítók és együttégetők kapacitását tekintve a régióban a hulladékolajok kezelésére van szabad kapacitás, ezen hulladékok kezelése megoldott és a jövőben is megoldható.


12

2. A keletkező hulladékok 2.4.8.3 Akkumulátorok és elemek A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége a HAWIS program alapján 2065 tonna, ebben nem szerepel a lakosságnál keletkező hulladék akkumulátor és elem mennyisége. A régióban működő vállalkozások kb. 2200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza, amely tartalmazza a lakosságtól (kb. 39 %), illetve vállalkozásoktól (kb. 61 %) begyűjtött hulladékok mennyiségét is, ezért haladja meg a veszélyes hulladékos nyilvántartási rendszer alapján keletkező hulladékok mennyiségét. A feldolgozott bejelentések, nyilvántartások alapján a begyűjtésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Alcufer Kft. Mosonmagyaróvár, ER-VIT Bt. Csorna, Horváth Mátyás Győr, Észak-dunántúli MÉH Rt. telephelyei: Győr, Szombathely, Sárvár, Körmend Győr, ERECO Rt. Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Kőszeg, Vasi MÉH Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nagykanizsa, Saubermacher –Pannonia Kft. Zalaegerszeg, Dél-Magyarországi MÉH Rt. Nagykanizsa, Murafém Kft. Zalaegerszeg, Akksi Kft. A vállalkozások begyűjtési kapacitására az akkumulátor hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják. A régióban a HAWIS program alapján 17 tonna szárazelem hulladék keletkezik. Ebből kb. 9 tonna kerül visszagyűjtésre, ami a keletkező hulladékok mintegy felét jelenti, és tartalmazza a lakosságnál keletkező de a HAWIS programban nem jelentkező hulladékok mennyiségét is. Mivel a begyűjtési rendszer és a gyártói felelősség elve nem érvényesül maradéktalanul, ezért a hulladékok többi része feltehetően a kommunális hulladékkal együtt annak veszélyes összetevőjeként lerakásra kerül. A szárazelem begyűjtésére felhatalmazott vállalkozások: Győr, Alcufer Kft. Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nagykanizsa, Saubermacher –Pannonia Kft. A vállalkozások begyűjtési kapacitására a szárazelem hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják. 2.4.8.4 Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A régióban keletkező hulladék műszaki becslések alapján 1850 tonna. Ebből kezelésre kerül kb. 140 tonna. A régióban található HEEB kezelésére feljogosított vállalkozások:


13

2. A keletkező hulladékok Begyűjtők: Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Zalaszentgrót, Zalai HUKE Kft. Győr, ALCUFER Kft. Ártalmatlanítók: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Harasztifalu, Müllex-Körmend Kft. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségéről pontos információk nem állnak rendelkezésre. Hiányzik a hulladékok kezelését szabályozó jogszabály, és nem érvényesül a gyártói felelősség elve sem. Néhány esetben előfordul, hogy új termék vásárlásakor a régi beszámításra kerül, de ez a rendszer csak a keletkező hulladékok nagyon kis hányadát érinti. 2.4.8.5 Kiselejtezett gépjárművek A régióban kb. 7561 db járművet selejteznek ki évente, amely mennyisége az OHT által megadott 1,5 tonna/db sarokszám alapján 11342 tonna. A régióban számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, de ezek többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. E vállalkozások által (amelyek listája adatok hiányában nem teljes körű) a kezelt hulladékok mennyisége 1677 (15 %) tonna. Tudomásunk szerint a régióban a kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások, és azok megközelítő kapacitása a következő: Vállalkozás megnevezése Győr, ALCUFER Kft. (Reptéri u. 2) Győrzámoly, 2 T+M Gépjárműkereskedelmi és Javító Kft Nagycenk, BONTÓTÉKA Járműalkatrész Kereskedelmi Kft Cirák, Cseh Ferenc Csorna, Gulyás László Öttevény, KRÁZ és Társa Sopron, LAJTER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Gyarmat, Szöllősi Miklós Veszkény, Szabó Árpád Szombathely, Sprint Plusz Bt. Sárvár, Juhász József Hegy-hátsál, H-T Autó-bontó Szombathely, STOP Autó-bontó Kőszeg, Vasi MÉH Kft. Nagykanizsa, R-Team Kft. Nagykanizsa, TRIÓ Autó-bontó Bt. Zalaegerszeg, Lőrincz


Kapacitás (tonna/év) 500 (engedély szám: 14497/2003) 75 375 30 75 300 225 120 150 120 45 45 75 300 150 120 75

14

2. A keletkező hulladékok Autó-bontó Kft. Vállalkozás megnevezése Zalaegerszeg, Pintér Autó-bontó Zalaegerszeg, STIBOR Autó-center Kft. Keszthely, MÉH Másodnyersanyag hasznosító Vállalat

Kapacitás (tonna/év) 375 22,5 180

A fenti listában szereplő vállalkozások kapacitása megközelítőleg 2900 tonna, amely azonban nem elegendő a régióban keletkező kiselejtezett járművek kezelésére. Ezért célszerű ezen kapacitás bővítése, esetleg egy gépkocsi recycling létesítmény megvalósítása, ahol lehetőség nyílna a hasznosítható alkatrészek szétválasztására is. 2.4.8.6 Egészségügyi hulladék Az egészségügyi hulladékok becsült mennyisége összesen 2 kg/elfoglalt ágy/nap alapján 3931,4 tonna. Ebből nem fertőző egészségügyi hulladék 1320 tonna, fertőző egészségügyi hulladék 330 tonna. Ezen kívül még keletkezik kb. 330 tonna gyógyszerhulladék a lakosságnál. A HAWIS rendszer alapján a keletkező hulladékok mennyisége 742 tonna. Ezek a hulladékok veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 227,5 tonna (31%). A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Az egészségügyi hulladékok jelentős része a régión kívül az ONYX Magyarország Kft., dorogi hulladékégetőjében kerül ártalmatlanításra. 2.4.8.7 Állati eredetű hulladék A régióban a HAWIS rendszer alapján a vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége mintegy 49000 tonna. Ártalmatlanítás veszélyes hulladékégetőben: csak állati eredetű zsírhulladék 875 tonna (2 %) Hulladék típusa Állati eredetű hulladék


Ártalmatlanítás lerakással havária esetén 462 tonna (1%) Ártalmatlanítás komposztálással 1580 tonna (3%) Hasznosítás 41025 tonna (84 %)


15

2. A keletkező hulladékok A kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Ártalmatlanítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, Győri Hulladékégető Kft.

Hulladék típusa


Állati eredetű zsírhulladék

Pereszteg, ATEV Rt. lerakója

Elhullott állatok tetemei, testrészei Elhullott állatok gyomor és béltartalma, állati zsírok

7000 valamennyi hulladékra 10000

Sopron, Soproni Városüzemeltetési KFt.

10000

Hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, ATEV Rt. Győr, Atevszolg Rt. Bőny, Bábolna Melléktermékfeldolgozó Káld, Sárvári MG Rt. Zalaegerszeg, Zalahús Rt.

Kapacitás (tonna/év) 12000 10000 16000 5600 1200

A régióban 85 db üzemelő dögkút található a következő településeken: Acsalag, Darnózseli, Gyarmat, Halászi, Hegyeshalom, Kapuvár, Kóny, Koroncó, Lébény, Lövő, Mórichida, Nagycenk, Csákánydoroszló, Csehimindszent, Jánosháza, Kisrákos, Magyarszecsőd, Oszkó, Püspökmolnári, Vámoscsalád, Vasszécseny, Alsópáhok, Bak, Balatongyörök, Balatonmagyaród, Becsehely, Belezna, Bezeréd, Csapi, Dióskál, Dobronhegy, Egervár, Felsőpáhok, Felsőrajk, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Hagyárosbőrönd, Hahót, Hottó, Iborfia, Karmacs, Kerecseny, Kispáli, Lakhegy, Lickóvadamos, Lovászi, Miháld, Misefa Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagylengyel, Nagypáli, Nagyrada, Padár, Petőhenye, Petrikeresztúr, Pölöske, Pusztaszentlászló, Söjtör, Telekes, Teskánd, Tormafölde, Türje, Várvölgy, Vindornyalak, Vindornyszőlős, Zalaapáti, Zalaapáti, Zalacséb, ZalaegerszegBazita, Zalaegerszeg-Búslakpuszta, Zalakaros, Zalakomár, Zalalövő, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentbalázs, Zalaszentgrót, Zalaszentiván, Zalaszentmihály, Zalatárnok Az OHT szerint e tereken átlagosan 500 tonna kapacitással és 50 %-os telítettséggel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a régióban lerakott állati hulladék mennyisége mintegy 20000 tonna. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, döntően az ATEV és cégei végzik el a hulladékok ártalmatlanítását, amelyek kapacitástöbblettel rendelkeznek, így a hasznosítás aránya tovább növelhető, és a régióban nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, létrehozásra. 2.4.8.8 Növényvédőszer és csomagoló eszközeik Az növényvédőszer és csomagolási hulladékok mennyisége a HAWIS rendszer alapján 258 tonna. Ezek a hulladékok veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 206 tonna (80 %).


16

2. A keletkező hulladékok A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nem ismert a házi és hobbi kertekbe keletkező növényvédőszer-hulladékok és göngyölegeik mennyisége.


17

2. A keletkező hulladékok 2.4.9 Csomagolási hulladékok Hulladék típusa csomagolási hulladékok papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék textil csomagolási hulladék

Mennyiség (tonna) 54572 16370,6 8422,32 3273,08 3819,68 8030,52

Válogatás 6364 tonna Hasznosítás 475 tonna

9822,96 1557,12

A régión belül 6839 tonna hulladék kerül kezelésre az itt keletkező 54572 tonna hulladékból. A többi hulladék kezelése régión kívűl történik, illetve nagy része válogatás nélkül a települési szilárd hulladéklerakókra kerül. Valójában a csomagolási hulladékok mennyiségére pontos információk nem állnak rendelkezésre. Ezek mennyiségét a későbbiekben a nyilvántartási és adatszolgáltatási jogszabály megjelenését követő első évben lehet pontosabban megadni. A régióban a csomagolási hulladékok kezelésére felhatalmazott szervezetek a következők: Hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, Arany Kentaur Bt. Győr, Lamba Kft. Torony, „M” Kft. Balogunyom, Pandan Kft.



Üveg csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék

200000 9000 3 50

A fenti táblázat alapján elmondható, hogy üveg és műanyag csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. Az egyéb csomagolási hulladékok hasznosítására szervezeteket kell létrehozni. 2.4.10 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok 2.4.10.1 Gumiabroncs hulladék A régióban a statisztikai adatok szerint évi 7000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik, mely – feldolgozó kapacitás a régióban nem lévén – egyrészt a legális és illegális lerakókon került lerakásra (becslés szerint 50 %), másrészt a régiót elhagyva energetikailag hasznosult, vagy lerakásra, felhalmozásra került. 2.4.10.2 Biológiailag lebomló hulladék A régióban lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma 1995-ben az OHT meghatározása szerint 35 % volt, és ez az arány azóta sem sokat változott.


18

2. A keletkező hulladékok Ennek megfelelően a régióban jelenleg évente 143500 tonna biológiailag bontható hulladék keletkezik és kerül a települési szilárd hulladék alkotó részeként lerakásra.


19

3. Alapvető műszaki követelmények 3. Hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 3.1 A területen folyó, hulladékkezelésre előírt engedélyek megnevezése, felsorolása,száma


20

Név

Cím

Telephely

Vas és Zala megye

Tárgy

Engedély száma

Nem veszélyes hulladék

Csepregi Városgazda Kft.

Csepreg, Széchenyi tér 27.

Csepreg, Külterület Meggyespuszta, 077/1 hrsz

Egységes környezethasználati engedély

2286/2/2003

Szentgyörgyvári László

Szombathely, Vitéz u.9.

Szombathely, Vitéz u.9.

1896/4/2003

Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Győr, Mészáros L. u. 13.

Körmend, Rákóczi u. 146

begyűjtés, szállítás, hasznosítás begyűjtés, előkezelés: bontás, darabolás, bálázás

Balogunyom, Felszabadulás u. 22.

szállítás, begyűjtés, hasznosítás

1038/2/2003

Lohonyai Műanyagipari Gépgyártó és Feldolgozó Balogunyom, Felszabadulás u. 22 Kft

1891/2/2003

Wienerberger Téglaipari Rt.

Budapest, Bártfai u. 34.

Balatonszentgyörgy, 047 hrsz

hasznosítás

1123/2003

Wienerberger Téglaipari Rt.

Budapest, Bártfai u. 34.

Teskánd Petőfi u. 127

hasznosítás

848/2003

M Ipari, Kereskedelmi Szolgáltató Kft 7. Horváth Ép-Fém Építőipaari és Kereskedelmi Kft

Torony, Felsőőri út Ipartelep

Torony, Felsőőri út Ipartelep 7.

hasznosítás

1126/2003

Szombathely, Vadász u. 2.

Szombathely, Vadász u. 2.

begyűjtés, szállítás

1469/8/2003

Vasi-MÉH Kft

Kőszeg, Petőfi tér 19

Kőszeg, Petőfi tér 19.

begyűjtés, előkezelés: darabolás, bálázás

733/2/2003

Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Győr, Mészáros L. u. 13.

Szombathely, Mérleg u. 5

begyűjtés, előkezelés: bontás, darabolás bálázás

1439/2003

Megoldás Kft

Szombathely Körmendi u. 92

Szombathely Körmendi u. 92

260/4/2003

Müllex Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft

Körmend, Rákóczi u. 5

Harasztifalu, Nyárfa sor

előkezelés: bontás, darabolás, aprítás, bálázás, tömörítés, préselés, víztelenítés előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás

368/1/2003

Név

Cím

Telephely

Vas és Zala megye Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft

Tárgy

Engedély száma

Nem veszélyes hulladék Szombathely, Jászai Mari u. 2. Keszthely, Vásártér 10.

Szombathely, Körmendi u. 10427/4 komposztálás, hasznosítás és 10442/3 hrsz. Keszthely, hrsz.: 0249/7 komposztálás, hasznosítás

3084/6/2001 585/6/2002

Fém-Faragó 2002 Bt.

Szombathely, Károly Róbert u. 14

Perenye Kossuth L. út 8.

begyűjtés

2286/11/2002

Zala-Depó hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft

Zalaegerszeg, Gasparich u. 36

Zalaegerszeg Búslakpuszta

begyűjtés, szállítás, és lerakással történő végleges ártalmatlanítás

53/21/2002

Szombathelyi Városgazdálkodási Kft.

Szombathely, Jászai Mari u. 2.

Szombathely, Erdei-iskola út

begyűjtés, szállítás, előkezelés és lerakással történő végleges ártalmatlanítás

3014/6/2002

Pénzes József

Zalaszentiván, Kossuth út 30.

Zalaszentiván, Kossuth út 30.


1904/8/2002

Észak-dunántúli MÉH Rt.

Győr, Bartók Béla út. 4.

Szombathely, Lovas u. 23.

begyűjtés, szállítás, előkezelés

4285/6/2002



Körmend, Rákóczi u. 150.


938/10/2002



Sárvár, Ipartelep u. 1


4292/5/2002

Magyar Aszfalt Kft.

Budapest, Daróci út 30.

Szombathely, Sárdér út 1 Zalaszentiván, 031/2

begyűjtés, előkezelés, hasznosítás

4845/7/2002

Dél – magyarországi Méh Rt

Szeged, Bocskai u. 8/B

Zalaegerszeg, Bányai u. 2.

begyűjtés, előkezelés

5357/7/2002

Név

Cím

Telephely

Vas és Zala megye

Tárgy

Engedély száma


PARKOM Bt.

Bük, Jókai u. 24.

Bük, Jókai u. 24.


5890/4/2002

Sárvári HU-KE Kft

Celldömölk, Gábor Áron u. 22/1

Sárvár Ikervári u 23. (2862/5 hrsz.)

begyűjtés, előkezelés

6477/5/2002

Kőszegi Városgondnokság

Kőszeg, Kossuth Lajos u. 3.

Kőszeg, 0118/2, 0117/3 hrsz.

begyűjtés, szállítás, előkezelés és lerakással történő végleges ártalmatlanítás

6986/3/2002

Plastifólia Kft

Nagykölked, Fő u. 84.


begyűjtés, előkezelés, hasznosítás

4287/9/2002

Hoffmann Építőipari Rt.

Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A

Bak, 065/5 hrsz

újrahasznosítás

434/1/2001

Fritz József

Ivánc, Dózsa Gy. u. 10.

Ivánc, Dózsa Gy. u. 10.


4798/11/2002

Polainé Marek Valéria

Nagykanizsa, Magyar u. 162

Nagykanizsa, Magyar u. 162

begyűjtésé, szállítás

5464/7/2002

Szabó Norbert

Sárvár, Cukorgyár u. 8

Sárvár, Cukorgyár u. 8


7004/3/2002

Veszélyes hulladék GE Hungary Rt.

Budapest, Váci út. 77.

Nagykanizsa, Kinizsi u. 97.

hasznosítás

574/6/2002

Megoldás Kft

Szombathely, Körmendi u. 92


veszélyes és nem veszélyes hulladék égetés

4809/4/2002

Megoldás Kft



veszélyes és nem veszélyes hulladék égetés

4810/2/2002

MOL Magyar Olaj - és Gázipari Rt

Budapest, Október 23. út 18.

Zalaegerszeg, Zrínyi u. 6.

hasznosítás

1598/1/2003

Név

Cím

Telephely

Győ-Moson-Sopron megye

Tárgy

Engedély száma


Babos Tiborné

9400 Sopron, Tégla u. 10.

9400 Sopron, Tégla u. 10.

Beled Nagyközségi Önkormányzat

9343 Beled, Rákóczi F. u. 137.

9343 Beled, Vörösmarty u. 486hrsz

BÜCHL HUNGÁRIA KFT

Győr, Puskás Tivadar u. 12.

Győr Csörgőfa sor 8.

BÜCHL HUNGÁRIA KFT

Győr, Puskás Tivadar u. 12.

Győr, Reptéri u. (AUDI)

ER-VIT Bt.

Mosonmagyaróvár, Gárdonyi u. 12.

Mosonmagyaróvár, Horgász u.34.

Észak-dunántúli Nyersanyag hasznosító Rt.

9028 Győr, Bartók Béla út 4.

Győr, Szeszgyár u. 6.

FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat

9401 Sopron, Kossuth L. u. 45.

Sopron, Brand-major 0492/b.c.

Győri Kommunális Szolgáltató Kft. MÉH-VIT Alap- és Hulladékanyag Nagykereskedelmi Kft

9024 Győr, Kálvária u. 4-10.

Abda, 096 hrsz

9300 Csorna, Táncsics M. u. 37/c

Kapuvár, Baboti sor 21.

MÉH-VIT Alap- és Hulladékanyag Nagykereskedelmi Kft

9300 Csorna, Táncsics M. u. 37/c

Kapuvár, Baboti sor 21.

METALWEST Kft.

9082 Győrújbarát, Fő u. 74

Győr-Sashegy 01284/1 hrsz

Fémhulladék begyűjtési engedélye Beled Nagyközségi Önkormányzat települési hulladékok begyüjtése Települési szilárd hulladékok kezelésének engedélyezése

H-47710-4/2002 H-10483/2003 H-46933-3/2002 H-12545-5/2000

Települési és termelési hulladékok begyüjtése és szállítása Nem veszélyes hulladékok begyűjtésének és kezelésének engedélyezése Sopron, FLORASCA Kft kovaföld vizes oldatának begyüjtése, szállítása és előkezelése Abda, Győri Kommunális Szolgáltató Kft. kommunális szennyvizek tisztításából származó iszapok átvéte Települési és termelési hulladékok begyüjtése MÉH- VIT Kft települési és termelési hulladékok begyüjtése és kezelése Fémek olvasztásából származó porok és salakok előkezelése

H-47586-2/2002

H-48643-4/2002

H-12326-4/2003

H-20203-7/2001 H-47940-2/2002 H-10239/2003 H-41418-4/2002

Név

Cím

Telephely


Németh Ferenc

9024 Győr, Örkény u. 1.

Acsalag, Külterület hrsz: 031/6.

PANNON- VÍZ Rt.

Győr, Országút u. 4

Csorna, Barbacsi u. 0244/2 hrsz

Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft.

9200 Mosonmagyaróvár Barátság u. 8.










Fertőszentmiklós, Fürdő út 1.





Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft.

Tárgy Nem veszélyes hulladék Nem vaszélyes fémhulladékok begyüjtése Folyékony hulladék kezelésének engedélyezése H-44033-3/97,H54251/98 engedélyek meghosszabbítása Nem veszélyes hulladékok begyüjtése és szállítása Települési hulladékok begyüjtése és szállítása Nem veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítása Hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése és az átrakó állomáson hulladék kezelése Szennyvíziszap biológiai kezelés

Engedély száma

H-47087-5/2002 H-45754-5/2002

H-14168-7/2000

H-43979-7/2002

H-43982-8/2002

H-43983-6/2002

H-43978-8/2002 H-41774-7/2002

Név

Cím








Törös-Müvek Bt.

Sopron, Bánfalvi u. 6.

Wienerberger Téglaipari Rt

1119 Budapest, Bártfai u. 34.



Telephely

Tárgy

Nem veszélyes hulladék Nem veszélyes, települési és termelési hulladékok előkezelése, hasznosítása és Jánossomorja 0203/13 lerakása nem veszélyes hulladékok 9200 Mosonmagyaróvár Barátság begyüjtése és u. 8. szállítása Nem veszélyes hulladékok 9200 Mosonmagyaróvár Barátság begyűjtése és u. 8. szállítása Települési és termelési hulladékok begyüjtése és Sopron, Bánfalvi u. 6. Sz th. szállítása Soproni Téglagyár területén 9400 Sopron Téglagyár Sopron, Ravazd u. 63. 5249/18 fűrészpor hrsz hasznosítása Kisbéri Téglagyár Kisbéri Téglagyár területén fűrészpor 0263/1 hrsz hasznosítása

ALCUFER Kft

9023 Győr, Mészáros Lőrinc u. 13.

Győr, Reptéri út 2 hrsz.:5458/2

ARVIT S.E. Műjégpálya

9027 Győr, Nagy S. J. u.,5770 hrsz

9027 Győr, Nagy S. J. u.,5770 hrsz

Engedély száma

H-49002-2/2002

H-47738-3/2002

H-12401-2/2003

H-44292-7/2002 H-47051-2/2002 H-47050-2/2002

Veszélyes hulladék ALCUFER Kft veszélyes hulladékok begyűjtése és hasznosítása H-14497/2003 Győr, ARVIT SEfagyálló folyadék hasznosítása H-40479-5/2002

Név

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma


Csornai Hőszolgáltató Kft

9300 Csorna, Barbacsi út 1

Csorna, Barbacsi út 1

Euroline Reba-fill Kft.

Győr, Lajta u. 38.

Győr, Lajta u. 38

FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat

9401 Sopron, Kossuth L. u. 45.

Sopron, Brand-major 0492/b.c.

Győri Hőszolgáltató kft.

Győr, Rozgonyi u. 44


Győri Hőszolgáltató kft.



Győri Hulladékégető Kft.

Győr-Bácsa Hrsz.:0610/1

Győr-Bácsa Hrsz.:0610/2

Győri Kommunális Szolgáltató Kft.


Pápai úti szeméttelepén

Csorna, Csornai Hőszolgáltató Kft. -fáradt olaj átvétele és hasznosítása Győr, Euroline rebafill Kft., nyomdafesték maradék átvétele és hasznosítása Sopron, FLORASCA Kft veszélyes hulladékok előkezelése és ártalmatlanítása Győr, GyŐRHŐ Kft. Hulladék sósavoldat kezelése Győr, GYŐRHŐ Kft. fáradtolaj hasznosítása Veszélyes hulladékok átvételének kezelésének és ártalmatlanításának engedélye olajos veszélyes hulladékok és nem veszélyes hulladékok átvétele és kezelése

H-11901-5/2003

H-20350-8/2001

H-10191-6/2003 H-15047-5/2000 H-15251-4/2000.I.

H-1527/9/2000

H-10375-3/2003

Név

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma


Győri Kommunális Szolgáltató Kft.


Győr-Moson-Sopron Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság

9022 Győr, Batthyány tér 8.

Győr-Moson-Sopron Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság

9022 Győr, Batthyány tér 8.

KÖRTE-ORGANICA Környezettechnológiák Rt

1094 Budapest, Tűzoltó út 59.

KÖSZOL Kft.

Győr, Ikva u. 5.

Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund Rt.

Mosonmagyaróvár, Timföld u. 1.

Győr, Győri Kommunális Szolgáltató Kft. veszélyes hulladék átvétele és Győr, Pápai út 1 hasznosítása Bitumennel szennyezett Csorna, Bartók B. út 56 termőtalaj szállítása Győr, Győr-MosonSopron Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság bontott és mart Csorna, Bartók B. út 56 aszfalt hasznosítása Győr, KÖRTEORGANICA Rt olajos emulziók 9023 Győr, Martin u. 1.sz. ártalmatlanítása Győr, KÖSZOL Kft., fáradtolaj stb. átvétele és kezelése (előkezelése és Győr, Fazekas Vermek dülő égetéssel történő 20855 hrsz. ártalm.) Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt. Veszélyes hulladék átvétele és ártalmatlanítása Mosonmagyaróvár, Timföld u. 1. iránti kérelme

H-14453-6/2000 H-48105-2/2002

H-23874-4/2001

H-10249-5/2003

H-20164-4/2001

H-27135-7/2001

Név

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma














Soproni Városüzemeltetési Kft.

9400, Sopron, Magyar u. 19.

Sopron, Ipar krt 5776/19

Soproni Városüzemeltetési Kft.

9400, Sopron, Magyar u. 19.

Sopron, Harkai úti lerakótelep

STRABAG Építő Kft

Győr, külterület 0448hrsz

Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt. Nátrium aluminát oldat átvétele és hasznosítása Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt. Feljogosítása alumínium tartalmú iszap átvételére és kezelésére Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt. Veszélyes hulladék ártalmatlanítása iránti kérelme Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt. Veszélyes hulladékok átvételének és égetéssel történő hasznosításának engedélyezése Bontott aszfalt újrahasznosítása Szennyezett szennyvíziszap ártalmatlanítása Aszfalt hulladék átvétele hasznosításra Mikroelemtartalmú vegyületek átvétele és hasznosítása Győr, SZEKUNDER Kkt., hulladék transzformátor hasznosítása

Szakál Pál Dr

9023 Győr, Szigethy A. u. 78/A

Győrszentiván, Körtér 12

SZEKUNDER Kkt.

9024 Győr, Táncsics M. u. 36.

Győr, Somos u. 15.

VICTORIA 194 Kft

9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.



9400 Sopron, Harkai u. 0466/2 Szennyvíziszap szállítása Soproni Téglagyár területén 9400 Sopron, Ravazd u. 63. 5249/18 Fáradtolaj hasznosítása

H-27251-5/2001

H-26551-4/2001

H-17046-4/2000

H-21737-4/2001 H-20355-2/2001 H-48664-2/2002 H-11502-3/2000 H-45394-7/2002 H-41305-3/2002 H-10222/2003 H-10210/2003

4. Speciális intézkedések 4. Az egyes hulladék típusokra vonatkozó speciális intézkedések 4.1 Az általános kötelezettségektől eltérő, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása (pl. szelektív gyűjtési módok, visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások) A régióban két nagyvárosban, Győrben és Sopronban valamint több kisebb településen van szelektív hulladékgyűjtés, illetve kísérleti programok is elindultak. A szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében a legnagyobb feladat elsősorban a helyi önkormányzatokra és a közszolgáltatást végző vállalatokra hárul. Kísérleti jelleggel Győr-Szabadhegy városrészben 1997. júliusa óta már működik a biohulladék különgyűjtése kukaedények felhasználásával kétkannás rendszerben. Többek között ebből, a Pápai úti lerakó területén kialakított komposztáló prizmás rendszerben állítja elő a hulladéklerakó rekultivációjához hasznosított értékes komposztot. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2002. márciusától megkezdte a lakosságnál keletkező kerti hulladékok különgyűjtését. Kerti és kertészeti hulladék alatt értendő a fűnyírásból, lombhullásból, a fák metszéséből keletkező hulladékok. Nem tartozik a kerti hulladékok körébe a komposztálható, de konyhai eredetű hulladék. A lakosság részére papírzsákot biztosítanak, melybe a kerti és kertészeti hulladékokat a lakosság gyűjtheti és a megadott járatnapon a begyűjtő járat útvonalába kihelyezheti. A gyűjtőjármű a begyűjtött hulladékot komposztálás céljából a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. dísznövénytelepére szállítja. A kerti hulladék gyűjtésénél a papírzsák alkalmazását indokolja, hogy a begyűjtött hulladék további feldolgozásánál nem kell a hulladéktól különválasztani, azzal együtt komposztálható. Az eltelt 8 hónap alatt megközelítőleg 3.000 m3 kerti és kertészeti eredetű hulladékot gyűjtöttek össze. A Győr Város Önkormányzata, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. és az Öko-Pannon Kht. közösen indították be a lakossági eredetű csomagolóanyagok szelektív gyűjtését Győr városában. 2001. áprilisától Győr város teljes közigazgatási területére kiterjesztésre került a lakossági eredetű csomagoló anyagok szelektív gyűjtése, 130 a környezetbe illeszkedő gyűjtősziget felállításával, szigetenként 4 db 1,1 m3-es, speciális bedobó nyílással ellátott konténert helyeztek ki, melyek színes, valamint fehér üvegek, műanyag palackok és papír különgyűjtését teszik lehetővé. Az ÖKO-Pannon Kht. a gyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókról, adatokról a lakosságot folyamatosan tájékoztatja, sajtótájékoztatók, lakossági fórumok, hírlevelek formájában. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. egy zárt, biztonságos, sokszorosan ellenőrzött működési rendszert alkalmaz a gyűjtés és a szállítás során, amivel többek között a lakosságot is biztosítani kívánja arról, hogy a begyűjtött hulladék eljut rendeltetési helyére. A lakosság által szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok járatprogram szerinti gyűjtését és szállítását egy külön erre a célra üzembe helyezett jármű végzi. 2001. végétől kezdődően már 8 Győr környéki településen, 31 gyűjtőszigettel működtet a cég lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszert.


30

4. Speciális intézkedések 2002. október 01-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr városában 3 db hulladékgyűjtő ponton kezdte meg a lakosságnál keletkező települési szilárd és veszélyes hulladékok felügyelet melletti ingyenes szelektív átvételét. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a szelektív hulladékgyűjtési programjainak működtetésével reméli, hogy az újrahasznosításra alkalmas frakciók termelésbe történő visszaáramoltatása, ezáltal a feldolgozóipar nyersanyagszükségletének csökkentése hozzájárul az ártalmatlanítandó mennyiségek csökkentéséhez, így a hulladéklerakó élettartamának növeléséhez. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésével és hulladékgazdálkodási tevékenységük nyílt napokon történő bemutatásával céluk, a lakosság környezeti tudatának formálása és egy tisztább környezet megteremtése. Sopronban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére 1993-ban került sor. Az önkormányzat PHARE pályázat útján jutott a megvalósításhoz szükséges összeghez. A város több helyszínén került kialakításra komplett gyűjtőpont. Itt kihelyezésre kerültek újsággyűjtő (450 db), üveggyűjtő (28 db), szárazelem (35 db), akkumulátorgyűjtő (3 db) edényzetek. A színes és fehérüvegeket együtt gyűjtik, ezeket darálást követően útépítésnél hasznosítják, ezért nincs szükség az üvegek fajtánkénti szétválogatására. A papír megfelelő tisztaságát a hasznosítás előtt válogatással érik el. A Soproni Városüzemeltetési Kft a harkai úti hulladéklerakó területén létrehozott veszélyes hulladékok átvételére alkalmas átvevőhelyet, itt a lakosság a használt autó akkumulátorokat, fáradt olajat és használt autógumit helyezheti el. Győr-Moson-Sopron megyében Darnózselin, Mosonmagyaróváron és Beleden működik hulladékudvar. A hulladékgyűjtő udvarban a lakosság térítésmentesen elhelyezhet papírt, műanyag fóliát, műanyagpalackot, színes-és fehér üveget, zöldhulladékot, tv-t, számítógépet, fémhulladékot. Darnózselin lehetőség van csomagolási hulladékok, gumihulladék, bontási és inert hulladék gyűjtésére. A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a hulladékfrakciók a megfelelő konténerbe kerüljenek. A konténereket a közszolgáltató cég szállítja el. A területen az üzemanyagtöltő-állomásokon, a fáradtolaj, olajos göngyölegek átvétele történik. Az így náluk megjelenő hulladékokat a cégek mint saját hulladék szállítják el, és adják át kezelőnek. Az akkumulátorok esetében szintén működik az a rendszer, miszerint ha valaki egy új akkumulátort vásárol, otthagyhatja a régit. Számos akció keretén belül - gondolunk itt az elektronikai termékekre, gépjárművekre stb.lehetőség van arra, hogy a régi már nem működő készülékeket, járműveket egy új vásárlása során beveszik, esetleg valamilyen ellenértéket társítanak hozzá. A csomagolási hulladékok közül a papírhulladékot emelném ki. A papírhulladék (újságpapír) gyűjtését a MÉH Rt. az iskoláknak szokta meghirdetni. Szintén iskolák közvetítésével begyűjtésre kerül az elemek egy része is.


31

5. Hulladékok kezelése 5.

A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

és

5.1 A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése hulladék típusok szerint. 5.1.1 A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának a térségi jellemzői, hulladékgyűjtő-szállító körzetekbe bevont települések, az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezet bemutatása, műszaki technikai felkészültségének ismertetése, a gyűjtött hulladékot átvevő kezelő megnevezése.

Régióban 12 nagy közszolgálattó cég látja el a hulladékgyűjtési feladatokat. Ezen cégek 17 hulladék-gyűjtő szállító körzetet üzemeltetnek. Az egyes lerakók gyűjtési körzetét az 1. számú térkép mutatja. Az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása:

1. Győri Kommunális Szolgáltató Kft. A társaság jogelődjét Győri Városgazdálkodási Vállalat néven jegyezték be 1949. augusztus 24-én. A tanácsi vállalat tulajdonát a megyei Vagyonátadó Bizottság 1992-ben átadta Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának. A tulajdonos 1993. január 1-i dátummal jegyeztette be a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-t. A társaság alaptevékenysége a kommunális hulladékok összegyűjtése, szállítása és szakszerű kezelése. A regionális feladatokat ellátó vállalat mintegy 100 település kommunális jellegű hulladékát gyűjti. A társaság tevékenységi köre: • • • • • • • • • •

Hulladékgazdálkodás Lakossági-, közületi hulladékszállítás Hulladék befogadás, kezelés Szelektív hulladékgyűjtés Parképítés Parkgondozás Úttisztítás Szállítás Szennyvízszippantás Parkolók, garázsok üzemeltetése

Győrött az országban elsőként vezették be a város egész területén a szelektív hulladékgyűjtést. Az úgynevezett gyűjtőszigeteken külön edényzetet helyeztek el a fehér-, a színes üveg, a műanyag és a papírhulladékok számára. A konténerek tartalma válogatás után újrahasznosító feldolgozókhoz kerül. A környezetre leginkább veszélyes anyagokat, pl. az elemeket, festékes dobozokat, stb. szintén külön edényben gyűjtik, ezeket az anyagokat a szakosodott ártalmatlanító üzemekbe szállítják. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

32

5. Hulladékok kezelése A Győri KOMSZOL jelenleg mintegy 500 embert foglalkoztat. A KOMSZOL Kft. gyűjtő körzete 3 általa üzemeltetett hulladéklerakóhoz kapcsolódik. 

pannonhalmi települési szilárd hulladéklerakó,

A Pannonhalmi települési szilárd hulladékokra vonatkozó begyűjtési körzet Győr- MosonSopron megyében a következő: Település Écs Győrság Mindszentpuszta Pannonhalma Pér Táp Győrasszonyfa Mezőőrs Nyalka Pázmándfalu Ravazd Tarjánpuszta

Lakosságszám (fő) 1758 1385 300 3634 2165 694 5145 894 490 936 1123 406

A lerakó 12 település 18930 lakosát szolgálja ki Győr- Moson-Sopron megyéből. A Pannonhalmi lerakó települési szilárd hulladékok gyűjtésére szolgáló hulladékszállító eszközei: 7 db SCANIA típusú tömörítős kukásautó 2 db MERCEDES típusú tömörítős kukásautó 1 db RÁBA típusú tömörítős kukásautó 1 db SCANIA típusú tömörítős szelektív gyűjtőjármű 2 db SCANIA típusú tömörítős mosóautó 3 db NISSAN típusú konténeres autó 3 db SCANIA típusú konténeres autó 2 db RÁBA típusú konténeres autó 1 db IVECO típusú konténeres autó 1 db SCANIA típusú önürítős konténeres 

Pápai úti települési szilárd hulladéklerakó, és biológiailag bontható veszélyes és nem veszélyes hulladék komposztáló

A Pápai úti települési szilárd hulladékokra vonatkozó begyűjtési körzet Győr- Moson-Sopron megyében a következő: Település Abda Árpás NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosságszám (fő) 2810 272 33

5. Hulladékok kezelése Bőny Börcs Csíkvánd Dunaszeg Dunaszentpál Egyed Felpéc Gönyű Gyarmat Gyömöre Győr Győrladamér Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kajárpéc Kunsziget Kisbabót Kisbajcs Koroncó Lázi Mérges Móriczhida Mosonszentmiklós Nagybajcs Nyúl Öttevény Rábacsécsény Rábapatona Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rétalap Sobor Sokorópátka Szerecseny Tápszentmiklós Tényő Tét Töltéstava Vámosszabadi Vének

2096 962 523 1641 587 574 813 2834 1353 1308 127275 1164 2908 3972 1011 1491 1518 1403 1185 268 712 1783 627 76 903 2433 858 3543 2621 571 2518 550 508 154 487 353 1065 980 890 1403 4062 1688 930 147

A lerakó 46 település 187830 lakosát szolgálja ki Győr- Moson-Sopron megyéből.


34

5. Hulladékok kezelése A Pápai úti települési szilárd hulladéklerakó gyűjtési körzetét kiszolgáló hulladékszállító eszközei: 7 db SCANIA típusú tömörítős kukásautó 2 db MERCEDES típusú tömörítős kukásautó 1 db RÁBA típusú tömörítős kukásautó 1 db SCANIA típusú tömörítős szelektív gyűjtőjármű 2 db SCANIA típusú tömörítős mosóautó 3 db NISSAN típusú konténeres autó 3 db SCANIA típusú konténeres autó 2 db RÁBA típusú konténeres autó 1 db IVECO típusú konténeres autó 1 db SCANIA típusú önürítős konténeres A begyűjtött hulladék egy része a KOMSZOL által üzemeltetett hulladéklerakón kerül lerakásra. A szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítésre kerülnek. 

Sashegypusztai építési törmelék lerakó

A Sashegypuszta építési törmelék lerakóra vonatkozó begyűjtési körzet Győr- Moson-Sopron megyében a következő: Település Abda Árpás Bőny Börcs Csíkvánd Dunaszeg Dunaszentpál Egyed Felpéc Gönyű Gyarmat Gyömöre Győr Győrladamér Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kajárpéc Kunsziget Kisbabót Kisbajcs Koroncó Lázi Mérges Móriczhida NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosságszám (fő) 2810 272 2096 962 523 1641 587 574 813 2834 1353 1308 127275 1164 2908 3972 1011 1491 1518 1403 1185 268 712 1783 627 76 903 35

5. Hulladékok kezelése Mosonszentmiklós Nagybajcs Nyúl Öttevény Rábacsécsény Rábapatona Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rétalap Sobor Sokorópátka Szerecseny Tápszentmiklós Tényő Tét Töltéstava Vámosszabadi Vének

2433 858 3543 2621 571 2518 550 508 154 487 353 1065 980 890 1403 4062 1688 930 147

Écs Győrság Mindszentpuszta Pannonhalma Pér Táp Győrasszonyfa Mezőőrs Nyalka Pázmándfalu Ravazd Tarjánpuszta

1758 1385 300 3634 2165 694 5145 894 490 936 1123 406

A lerakó 59 település 206760 lakosát szolgálja ki Győr- Moson-Sopron megyében. A Sashegypusztai inert hulladéklerakó gyűjtési körzetét kiszolgáló hulladékszállító eszközei: 3 db NISSAN típusú konténeres autó 3 db SCANIA típusú konténeres autó 2 db RÁBA típusú konténeres autó 1 db IVECO típusú konténeres autó

2. Soproni Városüzemeltetési Kft. A cég lakossági, intézményi, ipari-és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kommunális jellegű hulladékának gyűjtését végzi.


36

5. Hulladékok kezelése A Soproni Városüzemeltetési Kft. üzemelteti az 1981-ben Sopronban kialakított Harkai úti kommunális hulladéklerakó telepet. A lerakótelep 183503 m2 területű, a teljes kapacitása 2500000 m3, szabad kapacitása 1000000 m3. A lerakótelep előre láthatóan 2015-ig tudja fogadni a keletkező hulladékot. A kommunális hulladék gyűjtése és szállítása zárt rendszerben és tömörítve történik. Sopron városában alkalmazzák a szelektív hulladékgyűjtést, amely az alábbi anyagokra terjed ki: papír, üveg, szárazelem, akkumulátor. A gyűjtőedényzetek az alábbiak: papírgyűjtő 400 db, üveggyűjtő 28 db, elemgyűjtő 35 db. A Kft. rendszeres hulladékszállítást az alábbi településeken végez: Település Sopron Fertőrákos Harka

Lakosságszám (fő) 55743 2184 1513

Egyedi megrendelés alapján hulladékot szállítanak az alábbi településekről Település Fertőboz Fertőd Fertőhomok Fertőszentmiklós Fertőszéplak Hegykő Hidegség Kópháza Lövő Nagycenk Pereszteg Sopronkövesd

Lakosságszám (fő) 260 3403 533 3885 1174 1249 307 1868 1444 1822 1402 1216

A lerakó 15 település 78003 lakosának hulladékát fogadja. A gyűjtési körzetet kiszolgáló hulladékszálító eszközök: 3 db MAN típusú forgódobos kukásautó 1 db Kamaz típusú extra felépítményű kukásautó 1 db Mercedes típusú hátfalas kukásautó 1 db DURZO típusú 110-240 l-es ürítőszerkezet 2 db. IFA típusú konténeres autó 2 db DAF típusú konténeres autó 1 db. Nissan típusú konténeres autó 1 db Gaz típusú konténeres autó A kommunális hulladék gyűjtésére 1110, 120, 240, 1100 l-es gyűjtőedényeket, 2,5-5 m3-es konténereket alkalmaznak. Az ipari hulladékok gyűjtése zárt illetve nyitott 5 m3-es konténerekben történik, de lehetőség van öntömörítő konténerek bérlésére is.


37

5. Hulladékok kezelése 3. Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. A Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. 1993. szeptember 1-én alakult. Székhelye : 9200 Mosonmagyaróvár, Barátság út 8.

Telephelyei: 9300 Csorna, Andrássy utca 33. 9444 Fertőszentmiklós, Fürdő utca 1. 9330 Kapuvár, Wesselényi utca 34/36. 2900 Komárom, Marek József utca 3.

A cég fő tevékenységi körei: • településtisztasági szolgáltatás, • települési szilárd hulladékok kezelése, • köztisztasági szolgáltatás, • egyéb hulladékok kezelésével kapcsolatos szolgáltatás. A cég tevékenységét Mosonmagyaróváron és környékén kezdte. Tevékenységi területét az évek során jelentősen kibővítette, így napjainkban telephellyel rendelkezik Csornán, Kapuváron, Fertőszentmiklóson és a régión kívűl Komáromban. A Rekultív Kft. az előzőekben említett településeken, valamint régió 111 községében végzi a szilárd települési hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését. A társaság üzemeltetési joggal rendelkezik a csornai, mosonmagyaróvári, szili és kapuvári hulladéklerakók felett. 2000. évben két új, regionális, EU normák szerint elkészült hulladéklerakó üzemeltetetését kezdték meg Jánossomorján és Fertőszentmiklóson. A jánossomorjai regionális hulladéklerakót berendezései alkalmassá teszik a hulladékok utóválogatására (papír, fém, műanyag, üveg, stb.), a biohulladékok komposztálására és a hulladéklerakóból kinyerhető depóniagáz újrahasznosítására is. Kísérleti szelektív hulladékgyűjtést elsősorban üzemekben és iskolákban végzik. A 2000. évben két hulladékudvart létesítettek (Mosonmagyaróvár, Darnózseli).


38

5. Hulladékok kezelése Hulladékgyűjtési terület

Szili hulladéklerakó begyűjtési körzete: Település Beled Bogyoszló Dénesfa Edve Kisfalud Magyarkeresztúr Páli Pásztori Potyond Rábacsanak Rábakecöl Rábasebes Sárvár-Vas megyéből Sopronnémeti Szany Szilsárkány Vadosfa Vág Vásárosfalu Zsebeháza

Begyűjtött hulladék mennyisége (tonna) 2841 532 213 56 76 334 317 273 84 419 369 198 21300 139 3754 161 77 372 69 69


Lakosság (fő) 2939 650 399 148 858 511 414 409 97 602 826 117 15836 280 2305 733 81 581 153 152

39

5. Hulladékok kezelése A szili hulladéklerakóra 20 település 28091 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A beszállított hulladékok mennyisége 31653 tonna. A települések közül 19 Győr-Moson-Sopron megyében található, 1 település Vas megyében. Ez utóbbi településről a Sárvári Huke Kft. szállítja be a hulladékot.

A mosonmagyaróvári átrakóállomás begyűjtési körzete: Település Ásványráró Bezenye- Paprét Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi- Arak Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő-Császárrét Várbalog

Begyűjtött hulladék mennyisége (tonna) 1074 582 781 3815 101 755 150 1611 1552 6054 7163 2023 148 1436 1096 595 1882 269 57806 6589 286 3438 329 345

Lakosság (fő) 1989 1613 1607 1726 247 1465 390 2856 1121 3565 5998 2839 382 3168 1715 693 1445 642 30424 1570 661 2607 829 492

A mosonmagyaróvári átrakóállomásra 24 település 70044 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A beszállított hulladékok mennyisége 99880 tonna. A fenti településekről begyűjtött hulladékok a Jánossomorjai hulladéklerakóba kerülnek. A fertőszentmiklósi hulladéklerakó begyűjtési körzete: Település Ágfalva Agyagosszergény Babót Csapod Ebergőc NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 1975 931 1179 569 125 40

5. Hulladékok kezelése Fertőboz Fertőd Fertőendréd Fertőhomok Fertőszentmiklós Fertőszéplak Fertőújlak Gyalóka Gyóró Hegykő Hidegség Himod Hövej Kapuvár Kisfalud Kópháza Mihályi Nagycenk Nagylózs Nyárliget Osli Pereszteg Petőháza Pinnye Répcevis Röjtökmuzsaj Sarród Sopron Sopronhorpács Sopronkövesd Szakony Szárföld Und Veszkény Vitnyéd Völcsej Zsira

260 3403 631 533 3885 1174 250 67 446 1249 307 723 313 10684 858 1868 1139 1822 917 300 925 1402 1006 356 407 500 1017 55743 877 1216 532 867 354 909 1395 410 772

A fertőszentmiklósi hulladéklerakóra 42 település 104 296 lakosának hulladéka kerül beszállításra. Az évente begyűjtésre kerülő hulladék mennyisége mintegy 52000 tonna. A Jánossomorjai hulladéklerakó begyűjtési körzete: Település Barbacs Bágyogszovát Bezi Bodonhely Bősárkány NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 762 1363 419 329 2213 41

5. Hulladékok kezelése Cirák Dör Egyed Enese Farád Fehértó Győrsövényház Jobaháza Kemenesszentpéter Kóny Markotabödöge Mórichida Rábapordány Rábatamási Rábcakapi Sobor Szil Tárnokréti

656 573 609 1776 1940 476 802 566 853 2615 507 860 1150 1003 186 339 1378 218

A jánossomorjai hulladéklerakóra 23 település 21593 lakosának hulladéka kerül beszállításra. Az ebből a körzetből begyűjtött hulladék mennyisége mintegy 10000 tonna. A korábbiakban a mosonmagyaróvári átrakóállomás begyűjtési körzetébe tartozó települések felsorolásánál már említésre került, hogy a begyűjtött hulladékok a jánossomorjai regionális települési szilárd hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. A jánossomorjai lerakóra évente mintegy 100000-110000 tonna hulladék kerül. A gyűjtési körzeteket kiszolgáló műszaki eszközök

Háztartási hulladék gyűjtésére alkalmas műanyag, helyben üríthető edények. Bevezetés alatt álló, szelektív gyűjtésre (ÜVEG-, PAPÍR- és BIO-hulladék) alkalmas edényzet. A KÉK színű kukaedény CSAK ÜVEG (kupak nélkül), a PIROS színű edény nálunk CSAK BIOhulladék tárolására szolgál.


42

5. Hulladékok kezelése

Ipari hulladék, építési törmelék gyűjtésére, szállítására használt, és lomtalanítások alkalmával közterületre kihelyezett nyitott fém konténerek. Papírhulladék gyűjtésére alkalmas zárt fém konténer.

Hulladékgyűjtő és szállító járművek, konténerszállító és multiliftes járművek, szeméttömörítő kompaktorok, önrakodók és dózerek a fő tevékenységhez tartozó eszközök. Nagyteljesítményű bontófejes rakodó-markoló, árokásó gépek, szállító járművek, 20 és 13 m-es szerelőkosaras gépkocsik az egyéb tevékenységeinkhez tartozó eszközök.

Járművek:

DAF, MAN, MERCEDES, STEYER alvázakra épült nagyteljesítményű tömörítőlapos és forgódobos, MUT ZöllerKipper felépítménnyel rendelkező hulladékgyűjtő járművek.

A MAN alvázra épült MUT RotoPress felépítményes jármű a legkorszerűbb hulladékgyűjtő és tömörítő célgép (kukásautó) járműparkunkban.


43


MERCEDES alvázra szerelt MUT UNITECH felépítménnyel rendelkező konténerszállító jármű. Használatban vannak még ugyanezen felépítménnyel STEYER, IFA, SKODA alvázas járművek.

CATERPILLAR hulladékterítő tömörítő KOMPAKTOR.

és

4. Zala Depo Kft. Zalaegerszegi Hulladéklerakó A lerakón elhelyezett hulladék mennyisége 40000 tonna, az engedélyezett kapacitása 600000 tonna, és a potenciális szabad kapacitása 560000 tonna. 2001. év közepétől üzemel a műszaki védelemmel kialakított, nagy befogadóképességű lerakó. Az új tároló mellett található a korábbi depónia. A telepre beérkező hulladék mennyiségét 40 tonna teherbírású, számítógéppel összekapcsolt hídmérleg rögzíti, a nyilvántartó program a hulladékot fajtánként, mennyiségenként és rendszámonként tartja nyilván. A hulladéklerakást prizmás rendszerrel végzik; a járművek tartalmát közvetlenül a hulladéktest felszínére ürítik a szigetelőréteg fokozott védelme miatt. A lerakó szigetelését 2 x 20 cm-es ásványi szigetelés és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencébe jut. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral való tömörítése. Az emelkedő rézsűt időszakosan földtakarással borítják; az egyes kazettákat a betöltést követően fedik építési törmelékkel, illetve földréteggel. A lerakó üzemeltetője végez hulladékbegyűjtést, az általa a hulladéklerakóra beszállított hulladék mennyisége 20 920 tonna. A hulladékok begyűjtését tömörítős tehergépkocsival végzik. A lerakóra kerül ezen kívül a nagyobb ipari üzemek (pl. Zalavíz Rt., Zalahús Rt., Goldsan Hűtőház stb.) által termelt, továbbá Pénzes József magánvállalkozó által begyűjtött hulladék is.


44

5. Hulladékok kezelése Hulladék-szállító gépjárművek: -

öntömörítős( kuka és konténer ürítéshez)

-

STEYR MUT 205 Rotopress STEYR MUT 211 Variopress STEYR MUT 200 Rotopress MAN 18284 Variopress konténer szállítók -

-

STEYR 18+23 Marrel STEYR 18S23 Marrel MAN 27.293 Marrel Mercedes 1824 Gergen IFA UNIKON H-5000

(2db) (1db) (1db) (1db)

(1db) (1db) (1db) (1db) (6db)

platós hulladékszállítók -

M-2510 Multicar IFA W50LA/K

(1db) (3db)

Hulladéklerakás gépei -

KOMATSU (kompaktor) FAI (rakodógép) LIEBHERR (lánctalpas dózer) BAUER RAINBOY (öntöző berendezés) FLYGT (szivattyúk 1db 10kW, 3db 5,2kW)

Gyűjtési körzet: Vas megyéből az alábbi települések: Település Andrásfa Győrvár Halastó Hegyhátszentpéter Körmend Pácsony Petőmihályfa Szarvaskend Vasvár

Lakosság (fő) 364 755 160 230 12157 369 287 304 694

Zala megyéből a következő települések: Település Alsónemesapáti NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 766 45

5. Hulladékok kezelése Baglad 90 Bak 1812 Baktüttös 386 Belezna 949 Bocfölde 1700 Bocska 395 Borsfa 863 Bödeháza 92 Cserszegtomaj 1504 Csöde 94 Döbröce 97 Eszteregnye 769 Gosztola 19 Gutorfölde 1384 Hahót 1337 Tiborfia 25 Kehidakustány 1102 Kerecseny 348 Kispáli 237 Kisrécse 172 Külsősárd 106 Lasztonya 125 Misefa 300 Molnári 861 Nagykutas 464 Nagypáli 290 Nagyrada 637 Nemesbük 554 Nemesnép 160 Nova 953 Ormándlak 117 Orosztony 561 Páka 1468 Pat 293 Petrimente 456 Sand 532 Sármellék 1757 Tilaj 248 Vaspör 484 Zalaboldogfa 366 Zalaegerszeg 62349 Zalaháshágy 489 Zalaszentiván 976 Zalaszombatfa 77 A zalaegerszegi hulladéklerakóra 53 település 104084 lakosának hulladéka kerül beszállításra. (Vas megyéből 9 település 15320, Zala megyéből 44 település 88764 lakos).


46

5. Hulladékok kezelése 5. LE-KO KFt. Lenti hulladéklerakó A lerakón elhelyezett hulladék mennyisége 110000 tonna, az engedélyezett kapacitása 120000 tonna, és a potenciális szabad kapacitása 10000 tonna. Sajátos helyzet alakult ki a Lentiben lévő lerakó körül. A korábbi koncepció alapján Zala megyében hosszabb távon 4 lerakóval számoltak, amelyek egyikének a Lentiben találhatót irányozták elő. Ennek szellemében elvégezték a környezetvédelmi felülvizsgálatát, aminek eredményeként működési engedélyt kapott. Az elképzelések újraértékelése folytán, tekintettel arra, hogy a potenciálisan kiszolgálható lakosszám nem érte el a kívánatos nagyságot, a korábbi terveket elvetették. Az új lerakó helyett átrakóállomás létesítését tervezik, amely segítségével a hulladék várhatóan a zalaegerszegi lerakóra kerül a jövőben. Kommunális feladatok:  hulladék gyűjtése szállítása,  ártalmatlanítása végleges lerakással;  szerves hulladék komposztálása A LE-KO Kft által begyűjtött hulladék mennyisége 9000 tonna. A Lenti hulladéklerakó gyűjtéskörzetét kiszolgáló hulladékszállító eszközök: 2 db IFA W50 LA kukáskocsi 1 db IVECO 16 m3-es kukáskocsi 1 db Skoda 16 m3-es kukáskocsi 1 db Dewo Aria 8 m3-es kukáskocsi 3 db IFA konténerszállító 1 db Nissan konténerszállító 1 db D 170 Dózer A LE-KO Kft 16 főt alkalmaz: 1 fő környezetvédelmi vezető 6 fő gépkocsivezető 6+1 fő kukarakodó 1 fő dózer vezető 2 fő szeméttelep őr A begyűjtési körzet: Vas megyéből: Település Magyarszombatfa Szatta Velemér

Lakosság (fő) 356 88 4073

Zala megyéből: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

47

5. Hulladékok kezelése Település Babosdöbréte Bagod Balatongyörök Bagyk Bezeréd Börzönce Csesztreg Csonkahegyhát Csörnyeföld Dióskál Dobronhegy Fityeház Galambok Gyenesdiás Héviz Kacorlak Kányavár Karmacs Kerkafalva Kerkakutas Kerkaszentkirály Kerkateskánd Keszthely Kistolmács Kustánszeg Lakhegy Lendvajakabfa Lenti Letenye Magyarföld Magyarszentmiklós Miháld Milejszeg Nagybakónak Nemespátró Óhíd Ozmánbük Pakod Pölöske Pötréte Pusztaederics Pusztamagyaród Rédics Resznek Rezi Szentgyörgyvár NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 495 1329 699 480 244 74 992 330 483 611 152 767 1284 2365 4387 260 194 889 168 197 322 203 22885 191 621 557 46 9123 4866 47 316 962 416 559 375 614 236 981 1025 389 239 765 1048 408 1087 339 48

5. Hulladékok kezelése Szentkozmadombja Szentliszló Szentpéterfölde Szentpéterúr Szilvágy Teskánd Tormafölde Torgyiszentmiklós Tótszentmárton Zalabér Zalatárnok Zalaújlak

127 374 217 1080 281 873 496 693 1017 810 790 157

A lenti hulladéklerakóra 60 település 76452 lakosának hulladéka kerül beszállításra. (Vas megyéből 3 település 4517, Zala megyéből 57 település 71935 lakos)

6. MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft Harasztifalui Hulladéklerakó A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft-t 1992-ben a Müllex Umwelt- und Säuberungs-GesmbH és Körmend Város Önkormányzata hozta létre. A KFT. tevékenysége települési szilárd hulladékkezelésből, ipari hulladékok gyűjtéséből, hulladék újrahasznosításából, nemzetközi áruszállításból tevődik össze. A hulladék ártalmatlanítása a Kft saját tulajdonát képező Harasztifalu Község közigazgatási területén található (hrsz.: 053/1; 053/2). lerakón történik. Az országban az elsők között létesült, osztrák magántőkéből finanszírozottan megépült, az EU követelmények szerint kialakított lerakó. Vas megye lerakói közül – a kiszolgált települések száma alapján - a legnagyobb gyűjtési körzettel rendelkezik. Az üzemeltető Műllex-Körmend Kft az ausztriai tapasztalatok figyelembevételével alakította ki a szolgáltatási rendszerét. A telep kellő távolságban található mind Körmendtől, mind pedig Harasztifalutól, így a működése nincs zavaró hatással a környezetére. A nevezett telephelyen a KFT. 1993. június 01-től üzemeltet EU-normáknak megfelelő szigetelt települési szilárd hulladéklerakót a szükséges hatósági engedélyek birtokában. (építési engedély, környezetvédelmi engedély, használatbavételi engedély, vízjogi üzemeltetési engedély). A lerakott hulladék mennyisége 175000 tonna. A lerakó engedélyezett kapacitása 335000 tonna, és a potenciálisan szabad kapacitása 160000 tonna. A telephelyen történik a járművek, gépek, berendezések és eszközök tárolása, tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása. A telephely szilárd térburkolattal, melegvizes mosóberendezéssel, gépjárműtárolóval, beton-burkolatú komposztáló területtel, hulladék bálázóval és épülettel, szociális kiszolgáló épülettel, és irodahelyiséggel rendelkezik.


49

5. Hulladékok kezelése A hulladéktároló medencék dombépítéses módszerrel kerülnek kialakításra. A tárolók szigetelését 3 x 20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerülnek a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A kialakítandó tárolóprizmák oldalai agyag- illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a hulladék szél általi elszóródását hulladékfogó háló gátolja. A telephelyre beérkező és kikerülő hulladékok hídmérlegen történő mérlegelés után számítógépes adatrögzítésre kerülnek. A lakossági adatnyilvántartás és számlázás számítógépes rendszerrel történik. A KFT. által foglalkoztatottak létszáma jelenleg 42 fő, 1 fő telepvezető, 3 fő számviteli irodai alkalmazott, 12 fő gépkocsivezető, 11 fő hulladékrakodó, 3 fő munkagépkezelő, 4 fő telephelyi segédmunkás, 7 fő külső telephelyi anyagmozgató, 1 fő környezetvédelmi megbízott, 1 fő munkavédelmi megbízott. Présfelépítményű hulladékszállító tehergépkocsik MAN 25.332 3 tengelyes Felépítménytérfogat: 20 m3

MAN 18.284 2 tengelyes Felépítménytérfogat: 18 m3

Forgódobos felépítményű hulladékszállító tehergépkocsi: MAN 18.264 2 tengelyes Felépítménytérfogat: 15 m3


50

5. Hulladékok kezelése Konténerszállító tehergépkocsik: MAN 19.403 2 tengelyes

MAN 33.403 3 tengelyes

Kis méretű teherszállító gépjárművek: MAN 8.163 Ponyvás felépítményű Felépítmény mérete: 6.2 x 2.4 x 2.5 = 37 m3

VW LT 35 Felépítmény mérete: 9 m3

A hulladékok beszállítását a lerakóra elsősorban a Müllex-Körmend a lerakó üzemeltetője végzi. Az általa begyűjtött hulladék mennyisége 24506 tonna. Ezen kívül Fritz József magánvállalkozó által gyűjtött 30 tonna hulladékot is a harasztifalui lerakó fogadja. Gyűjtési körzet: Vas megyéből: Település Alsóújlak Alsószölnök Apátistvánfalva Bajánsenye NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 451 697 438 1060 51

5. Hulladékok kezelése Bérbaltavár Boba Borgáta Bögöte Celldömölk Csákánydoroszló Csehi Csehimindszent Csipkerek Csönge Csörötnek Daraboshegy Döbörhegy Döröske Duka Egervölgy Egyházashetye Egyházashollós Egyházasrádóc Felsőjánosfa Felsőmarác Felsőszölnök Gasztony Gérce Gersekarát Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hosszúpereszteg Ispánk Ivánc Jákfa Jánosháza Káld Kám Karakó Katafa Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenesszentmárton Kemessömjén Kemestaródfa NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

796 184 306 388 11917 1711 347 492 544 530 950 136 211 143 334 465 488 623 1317 211 358 756 542 1198 823 376 177 226 209 362 85 984 91 759 597 2883 1230 473 244 367 135 130 1026 634 453 607 242 253 52

5. Hulladékok kezelése Kenyeri Kercaszomor Kerkáskápolna Kétvölgy Kissomlyó Kondorfa Köcsk Magyarlak Magyarnádalja Magyarszecsőd Mersevát Mesteri Mikosszéplak Molnaszecsőd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nagysimonyi Nagytilaj Nemeskeresztúr Nemeskocs Nemesmedves Nemesrempehollós Olaszfa Orfalu Ostffyasszonyfa Oszkó Őrimagyarósd Őriszentpéter Pápoc Pinkamindszent Püspökmolnári Rábagyarmat Rábahidvég Rádóckölked Rátót Répceszentgyörgy Rönök Sárfimizdó Sitke Szaknyér Szalafő Szemenye Szentgotthárd Szentpéterfa Szergény Szőce NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

1100 274 123 160 290 771 367 808 180 452 538 339 401 425 1272 132 174 349 1055 239 398 341 25 341 583 77 919 710 296 1208 564 197 939 932 1119 298 276 247 465 146 724 80 281 384 8664 1083 433 449 53

5. Hulladékok kezelése Telekes Tokorcs Vasalja Vásárosmiske Vashosszúfalu Vasszentmihály Viszák Vönöck Zsédeny

541 289 434 430 388 382 894 261 132

Zala megyéből: Település Alibánfa Bucsuta Kicsehi Nemesszentandrás Németfalu Petrikeresztúr Zalaszetntjakab Zalaszentmárton

Lakosság (fő) 468 300 266 275 250 455 383 101

A harasztifalui hulladéklerakóra 117 település 78836 lakosának hulladéka kerül beszállításra. (Vas megyéből 109 település 76338 lakos, Zala megyéből 8 település 2498 lakos)

7. Kőszegi Városgondnokság Kőszegi hulladéklerakó A Kőszegi Városgondnokságot Kőszeg Város Önkormányzata alapította 180/1992 számú rendeletével, a Kőszegi Városgazdálkodási Vállalat és az egészségügyi, valamint a művelődési GAMESZ összevonásával. 1993. április 1. óta működik, átvéve a három jogelőd, valamint a Polgármesteri hivatal egyes feladatait. Helyzete speciális, hiszen egyetlen intézményként látja el a városüzemeltetési feladatok teljes körét: Kőszeg városában és a környező településeken (Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Nemescsó, Pusztacsó, Velem) a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása és elhelyezése. Ezzel kapcsolatban a szükséges géppark fenntartása és a kezelőszemélyzet biztosítása, ügyfélszolgálat. Kommunális feladatok:  hulladék gyűjtése, kezelése;  úttisztítás, hó eltakarítás;  út, járda, híd karbantartás;  parkfenntartás;  csatornák, víznyelők, élővizek karbantartása. A Kőszegi Városgondnokság 17 főt alkalmaz: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

54

5. Hulladékok kezelése 1 fő osztályvezető 1 fő főelőadó 1 fő környezetvédelmi referens 5 fő gépkocsivezető 6 fő kukarakodó 1 fő gépkocsirakodó 2 fő szeméttelep őr 1 fő gépkezelő A hulladéklerakó aljzatszigetelésének rétegrendje: Geotextília védőréteg 1000 g/m2 HDPE szigetelő lemez 2 mm Ásványanyag szigetelés (k=1,7 x 10-9 m/s) Trp 90%-ra tömörítve 3x20=60 cm Megtámasztó réteg k=1,7 x 10-9 m/s Trp 90%-altalaj tömörítéssel A dréncsövek átvezetését és bekötését úgy tervezték, hogy a csurgalékvíz teljes mennyisége a tároló medencébe jut. A hulladéklerakót trapézszelvényű földmedrű, illetve betonalap burkolattal ellátott árokrendszerrel tervezték körülvenni, mely a telepet és a hulladéklerakót érő külvizeket a Gyöngyös patakba vezeti. Az övárok rendszer jelenleg csak részben épült meg. A beérkező hulladék mennyiségét hídmérleggel állapítják meg. A begyűjtött hulladékot az újabb kukáskocsik már tömörítve szállítják be. A lerakón ezen kívül kompaktort is üzemeltetnek, amellyel akár naponta többször is tömörítik a hulladékot. A depónia tetejét és részfelületeit földtakarással látják el, de a biogáz képződésére figyelemmel nyílt depóként kezelik. A kőszegi hulladéklerakó gyűjtéskörzetét kiszolgáló hulladékszállító eszközök: 2 db LIAZ BOBR 12,1 kukáskocsi 1 db UNIPORM F16 kukáskocsi 1 db UNIPORM F3/DURSO 4x4 kukáskocsi 1 db IFA W50 LA konténerszállító 1 db IVECO 120 E 15 H 6000 konténerszállító 1 db MULTICAR GFM 26 R kisteherautó 1 db DOSER-75 lánctalpas tömörítő 1 db KOMPAKTOR KTO-320 tömörítő Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján 2003 július 1-től a Kőszegi Városgondnokság bevezeti a lakossági szelektív hulladékgyűjtést Kőszegen. A lakosok a városban 9 helyen kialakított gyűjtőponton helyezhetik el a papírt, műanyagot a színes és fehér üveget. A város határában, a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó mellett kialakított lakossági hulladékudvar 2003 április 1-től befogadja a gyűjtőpontokon is gyűjthető hulladékfajtákat, valamint a lakossági veszélyes hulladékok egy részét, ezen kívül a fémet, a lomot, és a gumiabroncsot. A gyűjtőpontokon gyűjthető hulladékfajták személyesen is bevihetők a hulladékudvarba. Ezeken kívül a hulladékudvar kiemelt szerepe a lakossági veszélyes hulladék, valamint a NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

55

5. Hulladékok kezelése gyűjtőpontokon nem gyűjtött egyéb, újrahasznosítható anyagok átvétele, melyek a következők:  PAPÍR: csomagoló doboz, karton, újságpapír, iroda és géppapír, élelmiszeres dobozok, telefonkönyv.  MŰANYAG: PET palack, üdítős, ásványvizes flakon, fóliák, PP, PE, HDPE, LDPE jelzésű csomagolóanyagok, samponos, öblítős flakon  ÜVEG: Italos, lekváros, üdítős, bébiételes, befőttes, fehér öblös üvegek, síküveg: ablaküveg.  VESZÉLYES HULLADÉKOK: Akkumlátor, szárazelem, fáradtolaj, használt étolaj, festékes doboz, higító maradékok, festékes ecsetek, vegyszerek, növényvédő szerek  FÉM: Konzerves, sörös, üdítős dobozok, egyéb fém tárgyak.  LOM  GUMIABRONCS Fontos, hogy a szelektív hulladékgyűjtés sosem tudja helyettesíteni a kommunális közszolgáltatás során végzett települési szilárd hulladék begyűjtését, mivel ilyen hulladék minden háztartásban keletkezik. A szelektív hulladékgyűjtés mellett továbbra is minden kőszegi lakosnak kötelező igénybe vennie a szerződéses hulladékszállítást. A Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó működtetése A Kőszegi Városgondnokság 1996-ban előzetes környezeti hatástanulmányt készíttetett, mely alapján a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Kőszegi Városgondnokság számára 1827/12/1996. számú környezetvédelmi engedélyt adott ki hulladéklerakó létesítésére és üzemeltetésére. Kőszegi Városgondnokság hulladékkezelési engedélyt kapott 6986/3/2002. számon begyűjtésre, szállításra, lerakással történő végleges ártalmatlanításra. A beruházás a PHARE CBC program segítségével valósulhatott meg. Az elkészült Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó és kiszolgáló létesítménye fontosabb adatai a következők: A lerakó 128 x 225 méter nagyságú, szigetelt gödör. Az egyes ütemek tározókapacitása: I. ütem: 24.817 m3 II. ütem: 27.263 m3 III. ütem: 23.421 m3 A szigetelt lerakó 3 üteme közül az első feltöltése van folyamatban. A hulladéklerakó telep megfelel a modern követelményeknek. A környezet veszélyeztetése nélkül helyezhető el a hulladék a műszaki védelemmel ellátott depóniára. A telepen a feltételek adottak a körzetben keletkező nem veszélyes hulladékok szakszerű átvételére. A kerítéssel körbevett telepre idegenek nem juthatnak be, a bejárati kapu zárható, a telepet éjjel riasztó védi az illetéktelen behatolóktól. A lerakott hulladék mennyisége 15000 tonna, az engedélyezett kapacitása 75000 tonna, és a potenciális szabad kapacitása 60000 tonna. Hulladékok beszállítását az üzemeltető végzi. Az általa begyűjtött hulladék mennyisége 8000 tonna. Begyűjtési körzet: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

56

5. Hulladékok kezelése Település Bozsok Kőszeg Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Nemescsó Pusztacsó Velem

Lakosság (fő) 418 11200 284 223 451 334 158 135

A körzetbe tartozó településeken kívül a Bio Nemez Kft, a Kromberg Schubert Kft, és a Kőszegi Ruhaipari Rt Kőszegről , ezen kívül a büki Parkom Bt szállít be hulladékot.

8. Szombathelyi Városgazdálkodási KFT Szombathelyi hulladéklerakó A Szombathelyi Városgazdálkodási KFT., illetve jogelődje 50 éve áll a szombathelyi és Szombathely környéki polgárok, önkormányzatok és vállalkozók szolgálatában. A társaság - jelenlegi formájában - 1993. október 1-től működik.Tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kiemelt üzletágak:     

Hulladékgazdálkodás /gyűjtés-szállítás-ártalmatlanítás-hasznosítás) Közterületek tisztítása, hó- és jégmentesítése Utak, járdák fenntartása, javítása Szombathely fizető parkolórendszerének működtetése A város pihenőövezetének üzemeltetése

Tevékenységüket 200 fővel és közel 50 korszerű multifunkciós célgéppel látják el. A lerakón eddig ártalmatlanított hulladék mennyisége 320000 tonna, engedélyezett kapacitása 1500000 tonna, és a potenciális szabad kapacitása 1180000 tonna. A Városgazdálkodási KFT. évente cca. 50.000 tonna hulladékot, törmeléket gyűjt és szállít, 39.000 háztartásból és ezernél több üzemből, intézményből. 80.000 tonna hulladékot ártalmatlanít, és részben hasznosít. A begyűjtött települési hulladékok mennyisége 22500 tonna.


57

5. Hulladékok kezelése HULLADÉKGYŰJTÉS, SZÁLLÍTÁS A cég a hulladék gyűjtést, szállítást Magyarországon az egyik legkorszerűbb gépparkkal látja el. Legfontosabb célkitűzéseik a hulladék gazdaságos, környezetkímélő módon történő gyűjtése, a legkülönbözőbb megrendelői igények rugalmas, legrövidebb időn belül történő kielégítése, a magas minőségi színvonal elérése. Cég mind a lakosságnak, mind az intézményeknek, vállalkozásoknak a legnagyobb edényzetválasztékot, az ürítésszám megválaszthatóságát kínálja. A lakosság 12 fajta edényzetből választhat, a közületeknek pedig a hagyományos edényzeten kívül 3-tól 30 m3-esig bármely űrtartalmú nyitott és zárt konténereket is tudnak biztosítani, továbbá korszerű, tömörítős konténerekkel is rendelkeznek. Szolgáltatásukat 10 db öntömörítős, univerzális hátfalú hulladékgyűjtővel, melyből 1 db edényzetmosó berendezéssel van felszerelve, 5 db emelőkaros, konténeres és 3 db emelőhorgos, pótkocsis nagy konténeres gépkocsival végzik. A társaság vállalja építési törmelék elszállítását különböző méretű konténerek biztosításával. Kiemelt cél a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének továbbfejlesztése és a keletkező másodnyersanyagok újrahasznosításának megszervezése. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS, HASZNOSÍTÁS A társaság éves szinten 80.000 tonna hulladékot és törmeléket ártalmatlanít, részben hasznosít. A hulladéklerakó telepen a művelés kompaktorral a környezetvédelmi követelmények maradéktalan betartásával történik. A modern technika, a rendszeres vízminőség-vizsgálat a depóniagáz hasznosítása és a folyamatos rekultiváció következtében a környezetszennyezés kizárt. A társaság 2001 tavaszán a betelt hulladéklerakó mellett, egy 9 hektáros területen, 1 milló m3 kapacitású, több ütemben kivitelezésre kerülő, korszerűen szigetelt lerakó elkészült I. ütemének 2 ha-os területén kezdte meg a hulladék lerakását.


58

5. Hulladékok kezelése Hulladékudvar A hulladékgazdálkodásnak az erőforrásokkal történő takarékosságot kell szolgálnia, melynek lényege: a hulladékok szétválogatása, újrahasznosítása, a másodnyersanyagok kinyerése, s a véglegesen ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének minimalizálása. Amit általában szemétnek hívunk, az jórészt az újrahasznosítható anyagok nehezen szétválogatható keveréke, aminek nagy része hasznosulhatna, ha szelektíven kerülnének ki a háztartásokból, üzemekből. A jelenlegi jövedelmi viszonyok, a törvényi- és feldolgozóipari háttér hiánya MA MÉG nem teszi lehetővé a szelektív gyűjtés általános bevezetését. Ennek tudatában a polgárok költségeinek és a környezeti terhek csökkentése érdekében és a szemléletformálás szándékával az országban elsőként (1992.) hozták létre - a később mintaértékűvé vált - hulladékudvart a Körmendi úton. E hulladékhasznosító telepen végzik a lakosság, a közületek és a lomtalanítási akciók során ide szállított, még hasznosítható anyagok kezelését (válogatás, tömörítés, tárolás) és értékesítését a hulladékhasznosítók felé. Telepükön alkalmanként 1 m3 mennyiségű hasznosítható vagy veszélyes hulladék (akkumulátorok, gumi, szárazelem), ill. a rendszeres szállításból kizárt nagy terjedelmű hulladék, lim-lom térítésmentesen helyezhető el. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az illegális hulladéklerakók száma Szombathelyen. Amennyiben a szelektív gyűjtés beindítása gazdasági szükségszerűség, illetve törvény által előírt hulladékgyűjtési forma lesz, itt hulladékválogató mű kerül kialakításra. A cég tudatosan készül az uniós elvárásoknak is megfelelő szolgáltatások kiépítésére. A társaság a hulladékgazdálkodási törvény üzemeltetőkre vonatkozó feladatait kívánja megoldani a telephelyen 2001. év őszén elindult, három ütemben megvalósuló "Hulladékkezelő telep" megvalósításával. E beruházás I. ütemében komposztáló tér és technológiája, 60 tonnás hídmérleg, valamint a szüséges infrastruktúrális létesítmények kerültek 2001. évben kivitelezésre. A beruházás a hulladékgazdálkodási törvény által előírt szerves hulladékhányad csökkentését és kezelését hivatott megoldani. A lerakóban 58 település 131577 lakosának hulladéka kerül ártalmatlanításra Begyűjtési körzet: Település Acsád Balogunyom Bejcgyertyános Bozzai Bögöt Bucsu Csempeszkopács Csénye Dozmat Felsőcsatár NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 675 600 692 678 380 596 288 606 173 454 59

5. Hulladékok kezelése Gencsapáti Gyanógeregye Gyöngyösfalu Horvátlövő Ikervár Ják Kenéz Kisunyom Lukácsháza Meggyeskovácsi Megyehid Meszlen Nárai Narda Nemesbőd Nemeskolta Nick Nyőgér Ölbő Pecöl Perenye Pornóapáti Porpác Pósfa Rábapaty Rábatöttös Salköveskút Sé Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Sótony Söpte Szeleste Szombathely Tanakajd Táplánszentkereszt Torony Töttös Uraiújfalu Vasasszonyfa Vasegerszeg Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny Vasszilvágy Vát Vép NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

2363 174 929 221 1858 2182 307 424 958 726 342 272 1067 565 590 394 613 406 830 915 635 392 195 288 2142 279 453 722 734 288 778 738 762 743 85617 649 2191 1624 1016 448 392 533 810 1204 400 5643 280 343 60

5. Hulladékok kezelése 9. Csepregi Városgazda Kft. Csepregi hulladéklerakó A csepregi hulladéklerakót 2001. március 26-án helyezték üzembe. A beruházás PHARE segélyből, állami támogatásból, és a társult önkormányzatok saját tőkés finanszírozásából valósult meg. A csepregi hulladéklerakón ártalmatlanított hulladék mennyisége 8000 tonna. Az engedélyezett kapacitás 200000 tonna, és a potenciális szabad kapacitás 192000 tonna. A csepregi hulladéklerakóra kerül a Csepregi Városgazda Kft. áltat begyűjtött 2200 tonna, valamint a bükki székhellyel rendelkező Parkom Bt. által begyűjtött 3200 tonna hulladék. A lerakó elhelyezkedése Csepreg Külterület Meggyespuszta 077/1 hrsz Kiterjedése: 117 000 m2 Kapacitása: 118 679 m3 A hulladéklerakó aljzatszigetelésének rétegrendje: Geotextília mechanikai védelem HDPE szigetelő lemez Geoelektromos monitoring réteg Kiegyenlítő homokréteg Tömörített agyagréteg (k=10-9 m/s) Megtámasztott réteg (eredeti talaj)

400 g/m2 2 mm 10 cm 3x20=60 cm

A hulladéklerakás dombépítéses rendszerben történik, a későbbiekben további kompaktor üzembe állítását tervezik. A hulladéklerakó felszínét és rézsűjét időszakosan földdel, és komposzttal kevert földdel borítják. Korlátozott mennyiségben a depónia külső rézsűjét földdel kevert építési törmelékkel fedik. A depónia kis magassága miatt a biogáz kitermelésére a későbbiekben többszintű horizontális gázelvezető drénrendszer telepítését tervezik. Az elszívott depóniagáz gázmotorra kerülne és a hozzá kapcsolódó generátor segítségével villamos energia nyerhető, mely a hálózatra vezethető. A motor hűtése során keletkező hőt hőcserélőn keresztül a telep fűtésére és melegvíz ellátására tervezik hasznosítani. A szigetelt lerakó-területet övárkok veszik körül, melyek feladata az üzemi úthálózatról és a környező terepről lefolyó víz összegyűjtése, elvezetése. Az övárkok befogadója a Pós-patak. Kommunális feladatok:  

hulladék gyűjtése szállítása, előkezelése hulladék ártalmatlanítása végleges lerakással;

A Csepregi Városgazda Kft 7 főt alkalmaz: 2 fő telepvezető 1 fő segédmunkás 2 fő éjjeli őr 2 fő gépkezelő A csepregi hulladéklerakó gyűjtéskörzetét kiszolgáló hulladékszállító eszközök: 1 db LIAZ tehergépjármű (bérlemény) NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

61

5. Hulladékok kezelése 1 db Steyer tehergépjármű 1 db NOVOSTROJ homlokrakodó vagy kompaktor (bérlemény) A csepregi hulladéklerakó begyűjtési körzete: Település Bő Bükk Chernelházadamonya Csepreg Gór Hegyfalu Horváthzsidány Iklahnberény Kiszsidány Lócs Mesterháza Nagygerezsd Nemesládony Ólmod Sajtoskál Simaság Szakonyfalu Tompaládony Tormásliget Tömörd

Lakosság (fő) 653 2904 248 3935 253 682 853 35 118 158 193 361 191 81 417 679 386 418 363 289

A csepregi hulladéklerakóra 20 település 13217 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A Csepregi Városgazda Kft 2286/2/2003. számú környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A büki székhellyel rendelkező Parkom Bt. által begyűjtött hulladék is kerül a csepregi hulladéklerakóra. A Bt 5890/4/2002. számon kapott a települési hulladékokra begyűjtési, szállítási engedélyt. Az engedély alapján a társaság a kőszegi és a csepregi lerakóra is szállíthat hulladékot. A Parkom Bt. 18 főt alkalmaz: 1 fő ügyvezető igazgató 1 fő könyvelő 1 fő termelésirányító 1 fő környezetvédelmi megbízott 3 fő gépkocsivezető 2 fő rakodó 2 fő köztisztasági alkalmazott 7 fő parkfenntartási alkalmazott A Parkom Bt. hulladékszállító eszközei: 2 db SKODA LIAZ BOBR típusú forgódobos hulladékszállító jármű NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

62

5. Hulladékok kezelése 1 db MAN 18.192 típusú SCHÖÜRLING 4RL 22.6 típusú felépítményű jármű 1 db MERCEDES 1824 típusú SCHEIDER SL-KG 06 típusú felépítményű jármű A Parkom Bt a következő településekről szállít el hulladékot: Bük, Bő, Gór, Chernelházadamonya, Mesterháza, Tompaládony, Nemesládony, Nagygeresd, Hegyfalu, Lócs, Iklandberény, Sajtoskál, Tormásliget, Tömörd, Újkér, Egyházasfalu

10.Partner Trans Kft. Répcelak hulladéklerakó A hulladékszállítást szolgáló műszaki eszközök: 2 db IFA alvázra szerelt speciális hulladékgyűjtő tehergépkocsi 1 db DT. 75 tolólapos munkagép 1 db kompaktor 3 db tehergépkocsi 2 db rakodógép A lerakott hulladék mennyisége 13000 tonna. A lerakó engedélyezett kapacitása 53000 tonna, a potenciális szabad kapacitás 40000 tonna. A lerakóra a hulladékot az üzemeltető Partner Trans Kft szállítja be, amely által begyűjtött hulladék mennyisége 3000 tonna. Település Csánig Répcelak Vámoscsalád

Lakosság (fő) 434 2828 358

A répcelaki hulladéklerakóra 3 település 3620 lakosának hulladéka kerül beszállításra. (Vas megyéből 109 település 76338 lakos, Zala megyéből 8 település 2498 lakos) 11. Saubermacher Magyarország Kft.-NSR Kft. Nagykanizsa hulladéklerakó A lerakóhoz kapcsolódó gyűjtőterületen a hulladék begyűjtését a Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft végzi. A Kft 82 fő alkalmazottal rendelkezik. A Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft leányvállalataként létrehozott Nagykanizsa Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft 1994. novembere óta végzi hulladéklerakási tevékenységét. Jogelődjeként a Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat 1972-ben kezdte meg ilyen jellegű tevékenységét. A bagolai telephelyen települési szilárd hulladék lerakással történő ártalmatlanítása mellett biohulladék-komposztálás, hulladék-válogatás történik. Szelektív gyűjtés Nagykanizsa közigazgatási területén folyik, ahol 50 db gyűjtősziget áll rendelkezésre. A bagolai városrészen található, jelenleg még üzemelő depónia nem rendelkezik műszaki védelemmel. A bővítéseként megépülő, új tároló kivitelezési munkái csak 2003. év tavaszán indultak, noha több éve elfogadott tervekkel rendelkezik a projekt. A beruházás a NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

63

5. Hulladékok kezelése finanszírozás nehézségei miatt késett. A régi depóniára az üzemeltető NSR Kft várhatóan ez év őszéig kénytelen még a begyűjtött hulladékot lerakni, mivel akkorra várható az új létesítmény átadása. A lerakott hulladék mennyisége 1240000 tonna, a potenciális szabad kapacitása 20000 tonna. Gépjárműpark Tömörítős hulladékgyűjtő gépjármű: 13 Seprőgépkocsi: 3 Konténerszállító gépjármű: 8 Horgos konténerszállító gépjármű: 2 Szippantó gépkocsi Úttisztító gépjármű:1 Kompaktor: 1 Egyéb gépjármű: 9 A lerakó 66 település 95062 lakosának hulladékát fogadja. A cég által begyűjtött hulladék mennyisége 38620 tonna. A begyűjtési körzet a következő: Település Almásháza Alsószenterzsébet Barlahida Becsvölgye Belsősárd Bókaháza Böde Bucsuszentlászló Csapi Csatár Esztergályhorváti Felsőszenterzsébet Fűzvölgy Gáborjánháza Garabonc Gellénháza Gelsesziget Gétye Gomboszeg Hernyék Hosszúvölgy Hottó Kallósd Kálócfa Kemendollár Kerkabarabás Kisbucsa Kissziget NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Lakosság (fő) 70 104 182 946 123 430 330 887 160 507 583 20 162 118 796 1778 269 164 34 138 196 347 161 229 596 349 468 240 64

5. Hulladékok kezelése Lovászi Magyarszerdahely Maróc Mihályfa Murakeresztúr Nagygörbő Nagykanizsa Nagykapornok Nagyrécse Nemesapáti Nemesrádó Orbányosfa Ortaháza Pethőhenye Pokaszepetk Pördefölde Pusztaapáti Ramocsa Salomvár Sárhida Sénye Söjtőr Súrd Sümegcsehi Szentmargitfalva Szepetnek Szíjártóháza Tófej Tótszerdahely Valkonya Vállus Várvölgy Zalacséb Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalavár

1397 588 150 495 2120 263 52361 979 1029 530 373 147 178 378 1004 74 58 39 600 769 39 1668 723 652 121 1722 66 765 1370 87 161 1147 585 681 1050 8307 953 1076

12.ÉKKÖV Vállalat Letenye települési szilárd hulladéklerakó Az ÉKKÖV Építőipari Kereskedelmi Közszolgáltató Önkormányzati Vállalat 1992-ben kezdte meg hulladékkezelési, parkfenntartási és úttisztítási tevékenységét. A rendelkezésre álló géppark: 3 db tömörítős hulladékgyűjtő gépjármű és 1 db seprőgépkocsi. A lerakón használt kompaktor és egyéb gépjárművek nem a vállalat tulajdonában vannak. A vállalat 55 fő alkalmazottal rendelkezik. A lerakó 13 település 13727 lakosának a hulladékát fogadja NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

65

5. Hulladékok kezelése A lerakott hulladék térfogata 48000 m3. A letenyei hulladéklerakó begyűjtési körzetei: Település Becsehely Kisgörbő Kisvásárhely Letenye Lickóvadamos Liszó Márokföld Murarátka Muraszemenye Pusztaszentlászló Türje Zalaapáti

Lakosság (fő) 2368 241 95 4613 275 479 83 301 707 730 2000 1835

Egyedi lerakók Vas megyében: Kisrákos, lakosainak száma 279, hulladékát a helyi lerakóra szállítja. Pankasz, lakosainak száma 562, hulladékát a helyi lerakóra szállítja Rum, lakosainak száma 1182, hulladékát a helyi lerakóra szállítja Zsennye, lakosainak száma 132, hulladékát a Rum településen hulladéklerakóra szállítja Zala megyében: Gelse, lakosainak száma 1296, hulladékát Gellénházára szállítja. Iklódbördöce, lakosainak száma 413, hulladékát Gellénházára szállítja. Ligetfalva, lakosainak száma 94, hulladékát Gellénházára szállítja. Lendvadedes, lakosainak száma 50, hulladékát Lasztonyára szállítja. Nagylengyel, lakosainak száma 437, hulladékát Nagykutasra szállítja. Pacsa, lakosainak száma 1940, hulladékát Zalaháshágyra szállítja. Vindornyafok, lakosainak száma 144, hulladékát Zalaháshágyra szállítja. Zalaigrice, lakosainak száma 166, hulladékát Zalaháshágyra szállítja. Zalacsány, lakosainak száma 884, hulladékát Zalaboldogfára szállítja.


66

5. Hulladékok kezelése A települési szilárd hulladék gyűjtési rendszerek összegzése Győr-Moson-Sopron megyében 3 regionális és több térségi hulladéklerakó üzemel. A győri pápai úti lerakó környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik, és várhatóan 20062009-ig üzemel. Győr megyei jogú város ISPA program keretein belül tervezi egy új regionális hulladékkezelő komplexum létesítését Sashegyen, amelynek engedélyezése folyamatban van. A Rekultív Kft. üzemeletetésében lévő fertőszentmikósi, és jánossomorjai lerakó szintén rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, mindkét lerakó 2009. után regionális jelleggel üzemelni fog. A cég üzemeltetésében álló szili hulladéklerakót a cég 2009-ig szeretné még üzemeltetni. A soproni harkai úti lerakó a közeljövőben (2005. körül) betelik, de már tervezés alatt van egy regionális hulladéklerakó kialakítása Nagycenken. E lerakóra is rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. A megyére elmondható, hogy valamennyi településen működik hulladékkezelési közszolgáltatás, de ennek ellenére még néhány településen található üzemelő települési hulladéklerakó (mintegy 30 db). A települési hulladék hasznosítható összetevőinek gyűjtésére Győrben, Sopronban és néhány kisebb településen is működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer, hulladékszigetek elhelyezésén keresztül. Győrben összesen 130 gyűjtősziget került kialakításra. Itt papír, üveg, műanyag és fém elsősorban csomagolási hulladékok gyűjtése történik. A megyében 3 településen Beled, Mosonmagyaróvár, Darnózseli található üzemelő hulladékudvar. A hulladékudvarokat a Rekultív Kft üzemelteti, és a hulladékok további hasznosításra történő előkészítését is elvégzi a jánossomorjai regionális hulladéklerakó területén. Zala megyében a megyeszékhely jelenleg üzemelő lerakója szintén a mai követelményeknek megfelelő kialakítású. Nagykanizsán várhatóan ez év őszére elkészül a most még használatban lévő, alsó szigetelés nélküli depónia mellett az új, műszaki védelemmel megépülő lerakó. A további két lerakó közül a Lentiben lévő érvényes környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik, sőt, a bővítéséhez megszerezték a környezetvédelmi engedélyt is, de a tervek szerint a fejlesztésére nem fog sor kerülni. Letenye lerakója a számottevő gyűjtőkörzete miatt került említésre. Vas megyéből a Győr-Moson-Sopron megyei Szil település lerakójába is kerül hulladék, továbbá Zala megye számos településének hulladékát a Somogy megyei Marcali lerakója fogadja. Vas megyéből 4 település, míg Zalából 9 település nem csatlakozott egyik korábban említett lerakó gyűjtési körzetéhez sem. Várhatóan rövid időn belül a vonatkozó előírások szerint, pályázat útján e települések is kiválasztják a megfelelő szolgáltatót. A hasznosítás céljából elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtés is folyik a megyékben. Vas megyéből a Müllex-Körmend Kft harasztifalui telepén, a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft Szombathely, Körmendi úti telepén (hulladékudvar) és a Sárvári Huke Kft Sárváron található telepén gyűjt be továbbhasznosítható hulladékokat (papír, fém, üveg, műanyag). A Műllex-Körmend Kft az általa ellátott településeken található számos kereskedelmi egységtől és egyéb gazdálkodótól visz el rendszeresen településinek minősülő,


67

5. Hulladékok kezelése elsősorban papír hulladékot. Emellett Szentgotthárdon a családi házaknál folyó részleges szelektív gyűjtésből származó biohulladék begyűjtését is végzi. Vas megyében jelenleg egyedül Szombathelyen van hulladékudvar, ahova a lakosság maga viheti be a hulladékait. A Sárvári Huke Kft elsősorban a városból gyűjt be továbbhasznosítható települési hulladékot. Zala megyében a Subermacher Pannónia Kft Nagykanizsán létesített 50 gyűjtőszigeten elhelyezett hulladékokat gyűjti össze. Hasonlóan jár el a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft a balatonparti városban. Ott 40 db 1 részes gyűjtőkonténer került kihelyezésre. A Zalai Huke Kft Zalaszentgróton üzemeltet hulladékudvart. Az előbbiekben tárgyalt szolgáltatókon felül számos hulladékkereskedő telep található a régióban. A MÉH rendszerű telepek közül a győri székhelyű Észak-dunántúli MÉH Rt-nek Vas megyében 3 és Győr-Moson-Sopron megyében 5 saját és bérbe adott telepei működnek, ahol az egyéb mellett a lakosságtól származó fém és papírhulladékot is vesznek át. A szintén győri székhelyű Alcufer Kft szombathelyi, körmendi, győri, mosonmagyaróvári telepe is fogad lakossági fémhulladékot. Győr-Moson-Sopron megyében, Győrben az Alcuferhez hasonló telephelyet üzemeltet az Ereco Rt. Zala megyében Zalaegerszegen a Dél-magyarországi MÉH Rt, a Topker Kft és a Zala Euro Recycling Park Kft fogad lakossági hasznosítható hulladékot. Nagykanizsán a Murafém Kft fémhulladék begyűjtésével foglalkozik. Arról, hogy a hulladékkereskedők éves szinten mennyi településinek számító hulladékot gyűjtenek be, a célirányos nyilvántartások hiánya miatt korrekt információ nem áll rendelkezésre. Várhatóan a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével a lerakandó, keverten gyűjtött hulladék mennyisége egyre csökkenni fog a jövőben, így a lerakók élettartama meghosszabbodik.


68

5. Hulladékok kezelése 5.1.2.

A felhalmozott hulladék tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása.

Felhalmozott hulladék a régióban Mosonmagyaróváron a MOTIM RT tevékenységéből származó vörösiszap. A MOTIM RT 1934-ben kezdte meg az ún. BAYER eljárással a timföldgyártási tevékenységét, s azt 2002. májusig folytatta. A timföldgyártás melléktermékeként keletkező évente mintegy 100000 tonna nagyságú vörösiszapot a gyár a telephelyén végleges lerakással ártalmatlanította. Jelenleg a kádkőgyártásból származó öntőmagok hulladéklerakása folyik mintegy 15000 tonna/év mennyiségben 2002. óta. Az Rt telephelyén a vörösiszap terek jellemző adatait az alábbiak szerint foglaljuk össze: megnevezés

terület (Ha)

I. II. III. IV/a. V/1

12 10,5 25 13,5 4,7

Lerakott hulladék mennyisége (tonna) 828000 1315000 4360000 1368000 180000

üzemévek 1934-1960 1960-1972 1972-2001 1986-1998 2001-2002.05.30

A vörösiszapot a hazai jogi szabályozás az 56/1981 (XI.18.) MT. számú rendelet hatályba lépésével tekinti veszélyes hulladéknak. A MOTIM Rt tevékenysége során keletkező vörösiszapot az első időszakban a gyártelep területén kialakított 1. számú tározóban, később a gyárteleptől ÉNy-i irányban elhelyezkedő vörösiszaptárolókon helyezték el. A tározóterek körül kialakított figyelőkutak közül 19-et évente egy, további 12 kutat évente 4 alkalommal vizsgálnak. Rendszeres monitoringtevékenységet 1986. óta folytatnak A vörösiszap szennyező hatását az általános vízkémiai komponensek magas értékei jelzik, ezek a szennyezettségi gócok a legkorábban létesített tározók körüli figyelőkutakban mutathatók ki A szennyezettség értékei az 1993-94-es időszakban bizonyultak a legmagasabbnak az azóta eltelt időszakban végzett kárelhárítási tevékenységnek köszönhetően (felhagyott vörösiszapterek felső vízzáró lefedése, csurgalékvíz-elvezető rendszer és övárok-rendszer megfelelő kialakítása ill. felújítása) a szennyezettség mértéke csökkenő tendenciát mutat, elsősorban az 1997-es évtől kezdődően. Az Rt az alumíniumiparra vonatkozó 2263/1995 (XI.18.) kormányhatározat szerint a környezetvédelmi kárelhárítási feladatok részletes, 2010-ig érvényes költség és ütemtervét 1996-ban nyújtotta be a felügyelőségre. A terv jóváhagyásra került, annak ellenőrzését minden évben elvégeztük ill. elvégezzük. Az Rt jelenleg a mintegy 150 000 tonna/év mennyiségű vörösiszap hulladékát a veszélyes hulladékokról szóló mód. 102/1996 (VII.12.) Kormányrendelet előírásai szerint, az ún. 5/1-es aljzatszigetelésű lerakón ártalmatlanítja a H-17046-4/2000 –I számú határozat alapján. A többi vörösiszapteret – a III-as számú kivételével – a kárelhárítási tervnek megfelelően rekultiválta és monitorozza. A III-as tározó lefedésének határideje 2004. december 31.


69

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.

A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése (válogató, előkészítő és kezelő technológiák üzemeltetőjének, telephelyének megnevezése, technikai berendezéseinek kapacitásának és kihasználtságának bemutatása)

A 2.4. pontban ismertetett hulladékmérlegben bemutattuk, hogy a területen felhalmozott hulladék – a vörösiszap kivételével – nincs. A 2. pontban felsorolt hulladék típusok valamennyiére létezik – ha nem is a régión belül – kezelési lehetőség. 5.1.3.1. Ipari és egyéb, gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékokra vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel ezekre a hulladékokra vonatkozóan a tervezés idáig nem volt kötelező nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség. Így a keletkező hulladékok mennyisége és összetétele nehezen nyomon követhető. Pontosabb információt csak a nagyobb hulladéktermelők megkeresésével, illetve műszaki becsléssel kaphattunk. Mindezek alapján ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 2001. évben a régióban keletkező mennyisége mintegy 1,3 millió tonna volt. A képződő nem veszélyes ipari hulladék teljes mennyiségének 90 %-át az erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és víz- illetve szennyvízkezelési iszap adja. Mivel a Nyugat-dunántúli régió nem rendelkezik szenes erőművel, jelentős bányászattal, így a A jelentősebb hulladék termelő iparágak az alábbiak voltak. Iparág

Hulladék mennyiség (t/év)

Fa-és bútoripar Építőipar Szolgáltatás Egyéb iparágak (kohászat, járműipar, stb.)

80000 100000 350000 680000

A hasznosítható fém, műanyag, üveg, papír, fa, hulladékok szelektív gyűjtéséről a nagyobb termelők telephelyen belül gondoskodtak. Területünkön a MÉH rendszerű cégeknek van nagyobb szerepe a hasznosítható termelési hulladékok begyűjtésében, de az utóbbi időben egyre több egyéb begyűjtő szervezet kezdte meg tevékenységét. A begyűjtők több esetben előkezelési tevékenységként a hulladékot bontják, darabolják, aprítják, bálázzák, tömörítik saját telephelyükön. Hasznosítás A Nyugat-dunántúli régió területén a tervezési időszakban csak a bontott aszfalt, és műanyag hulladékok, valamint a faforgács hasznosítására volt lehetőség, ezért a hulladékkereskedőknek és a begyűjtő szervezeteknek az ország többi területein található hasznosítókhoz kellett elszállítani a hulladékot. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékoknak csak kb. 30%-a kerül hasznosításra, ebből is régión kívülre esik döntő többsége, a teljes hasznosítás 90 %-a. Területünkön műanyag hulladékok hasznosításával az M Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Toronyban, a Pandan Kft és a Lohonyai Műanyagipari Kft Balogunyomban foglalkozik. M Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft műanyag granulátumot állít elő a hulladékból, melynek egy részét értékesíti, a többiből különböző műanyag termékeket állít elő fröccsöntéssel és extrudálással (műanyag vödör, virágcserép, kerítésoszlopok stb). A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

70

5. Hulladékok kezelése Lohonyai Műanyagipari Kft a hulladék műanyagot granulálja, aprítja, értékesíti. A Pandan Kft a granulátumból műanyag alkatrészeket, gyűjtőedényzeteket stb, gyárt. A Wienerberger Téglaipari Rt a teskándi, a balatonszentgyörgyi, a soproni és a pannonhalmi téglagyárban nagy mennyiségű faforgácsot hasznosít. A faforgács az agyagba kerül bekeverésre, ezáltal a kiégetett tégla porózusabbá válik. Ez a technológia egyben engergetikai hasznosítás is, mivel a fűrészpor égése során felszabaduló hőenergia hatására csökken a tüzelőanyag felhasználás. a szombathelyi Falco Forgácslapgyártó Rt nagy mennyiségben vesz át forgács hulladékot és a bútorgyártáshoz alkalmazott faforgácslap előállításához felhasználja. A hasznosítási folyamatot megelőzte egy begyűjtési és válogatási rendszer, melynek során – függetlenül a hasznosítás és ártalmatlanítás tényleges helyszínétől – hasznosításra alkalmassá tették a begyűjtött hulladékokat. A hasznosítás térben és időben elkülöníthető volt a begyűjtéstől, elsősorban a kohászati alapanyagok vonatkozásában, mely a hasznosításra kerülő termelési nem veszélyes hulladékok legjelentősebb mennyiségét képviselik. A régióban működő begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában. Begyűjtő neve

Székhely (település)

ÉD. MÉH Rt

Győr

Tőrös Művek Kft

Sopron

MÉH-VIT Kft

Kapuvár

V & V Bt

Csorna

ER-VIT Bt

Mosonmagyar óvár

ERECO Rt

Győr

ALCUFE R Kft

Mosonmagyar óvár

ALCUFE R Kft

Győr Reptéri út

ALCUFE R Kft

Győr, Mészáros út

Hulladékfajta (*) EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 12000

Begyűjtő kapacitása (t/év) 20000

Rendeltetési hely (település neve)

Begyűjtésre használt szállító-eszköz

Dunaújváros Export

Vasút Tgk

150

500

Dunaújváros Székesfehérvár Export

Tgk Vasút

100

500


Vasút

1000

7000


Vasút Tgk

4900

7000


Vasút Tgk

18800

20000


Vasút Tgk

8500

12000

Vasút Tgk

EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17

60000

80000

EWC 12 EWC 15

386

10000

Dunaújváros Miskolc Ajka Székesfehérvár Csepel Dunaújváros Miskolc Ajka Székesfehérvár Csepel Dunaújváros Miskolc


Vasút Tgk

Vasút Tgk

71

5. Hulladékok kezelése EWC 16 EWC 17 MÜLLEX -Körmend Kft.

Alcufer Kft.

Körmend

EWC 15

3663

5500

konténer

Szombathely


30 1000 1487 11769

250 1250 1500 13500

konténer konténer konténer konténer

Szombathely

EWC 17 EWC 12 EWC 17 EWC 15 EWC 12

26 23414 36 456 159

30 24500 40 460 245

konténer konténer konténer konténer konténer

1356 4477 294

Körmend

EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 2666 12

2000 6500 400 3000


Sárvár


270 5051 695 2531

300 6000 800 3000


Kőszeg


468 6612 475 135

700 10000 500 150


Nárai


277 109 803 14

300 125 900 20


Torony Szombathely

EWC 15 EWC 16

1451 27

1500 32

konténer konténer

Nagykanizsa

EWC 17 EWC 19 EWC 19

6787 436 8

8000 500 15

konténer konténer konténer

Zalaszentgrót

EWC 17

255

300

konténer

Lenti

EWC 16

489

500

konténer

EWC 17

8

10

konténer

EWC 12

4881

6500

konténer

EWC 16 EWC 17

3680 130

5000 150

konténer konténer

Körmend

É-DU MÉH Rt.

É-DU MÉH Rt.

É-DU MÉH Rt.

É-DU MÉH Rt.

Koviker Kft. „M” Kft. Szombath elyi Városgazd . Kft.

Horváth János Zalai HUKE Kft. MÉH telep MURAFÉ M Kft.

Ajka Székesfehérvár Csepel Export

Nagykanizsa


72


Zala Euro Recycling Park Kft.

Patai Jenő

Zalaegerszeg

Letenye

EWC 19

1000

1000

konténer

EWC 15

2217

2600

konténer

EWC 07

47

55

konténer

EWC 12

71

90

konténer

EWC 12

7

15

konténer

A régióban működő válogató szervezetek a tervezés időpontjában

Telepek

Székhely (település)

ÉD. MÉH Rt

Győr

ALCUFE R Kft

Mosonmagyaró vár

ALCUFE R Kft

Győr, Mészáros út

ERECO Rt

Győr

ER-VIT Bt

Mosonmagyaró vár

ALCUFE R Kft

Győr, Reptéri út

Hulladékfajta (*) EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17

Válogatott hulladékmennyiség (t/év) 8000

Telep kapacitása (t/év)

Rendeltetési hely (település neve)

Válogatóteleptől használt szállító-eszköz Vasút Tgk

20000

Dunaújváros Lábatlan Export

8000

12000


300

10000

EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17 EWC 12 EWC 15 EWC 16 EWC 17

15000

20000

Dunaújváros Miskolc Csepel Lábatlan Export Dunaújváros Miskolc Csepel Lábatlan Export Dunaújváros Export

Vasút Tgk

3000

7000


Vasút Tgk

40000

80000

Dunaújváros Miskolc Csepel Lábatlan Export

Vasút Tgk

Vasút Tgk

Vasút Tgk

A régióban működő hasznosító szervezetek a tervezés időpontjában. Hasznosított hulladék fajta

Mennyiség Kapacitás Kezelés/ t/év t/év engedélyszám

Hasznosító Létesítmény neve

Telephely

Lohonyai Műanyagipari Gépgyártó és Feldolgozó Kft

Balogunyom, Felszabadulás u. 22.

Műanyagok

50

hasznosítás 1038/2/2003

Wienerberger Téglaipari Rt. Budapest, Bártfai u. 34.

Balatonszentgyörgy, 047 hrsz

Faforgács

5 880

hasznosítás 1123/2003


73

5. Hulladékok kezelése Wienerberger Téglaipari Rt. Budapest, Bártfai u. 34.

Teskánd Petőfi u. 127

Faforgács

2 320



Pannonhalma, Arany J. u. 30.

Faforgács

1800

hasznosítás 47049-2/2002


Sopron, Ravazd u. 63.

Faforgács

2772

hasznosítás 47051-2/2002

M Ipari, Kereskedelmi Szolgáltató Kft


Műanyagok

1451

6 000


PANDAN Kft.

Balogunyom 0239 hrsz

Műanyag

47

hasznosítás

Falco Forgácslapgyártó Rt

Szombathely, Zanati út 26.

Faforgács

190000

hasznosítás engedélyezés folyamatban

Ártalmatlanítás A keletkező termelési nem veszélyes hulladékok nagyobb hányadát, kb. 65-70 %-át az ország többi területéhez hasonlóan a települési hulladékokkal együtt kezelik, és ártalmatlanításuk lerakással történik. A hulladékok egy része – adatok hiányában megbecsülhetetlen – ártalmatlanítás céljából régión kívülre kerül. Erre pontos adatokkal csak a nyilvántartásról szóló jogszabály hatályba lépését követően fogunk rendelkezni. A hulladékok 3-4 %-át égetéssel vagy egyéb módon ártalmatlanítják. Égetéssel ártalmatlanít a Megoldás Kft Szombathelyen, és a Győri Hulladékégető Kft Győrött, valamint az ONYX Magyarország Kft Dorogon (régión kívül). Területünkön kifejezetten termelési nem veszélyes hulladéklerakó nem található. A jelentősebb ártalmatlanító telephelyek. Ártalmatlanító neve

Telephely

Győri Hulladékégető Kft

Győr, Mákos-dűlő

Győri Kommunális Szolgáltató Kft

Győr, Pápai út

Ártalmatlanítot Mennyiség Kapacitás t Kezelés/engedélyszám t hulladék fajta t termelési nem 500 veszélyes hulladékok termelési nem 70000 veszélyes becsült adat hulladékok

Soproni Sopron, Harkai domb termelési nem 40000 Városüzemeltetési Kft veszélyes becsült adat hulladékok

REKULTIV Mosonmagyaróvár Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft

termelési nem 25000 veszélyes becsült adat hulladékok

REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft

termelési nem 15000 veszélyes becsült adat hulladékok

Fertőszentmiklós


7000

A tervezés időszakában a tevékenységhez nem volt szükséges engedély A tervezés időszakában a tevékenységhez nem volt szükséges engedély A tervezés időszakában a tevékenységhez nem volt szükséges engedély A tervezés időszakában a tevékenységhez nem volt szükséges

74

5. Hulladékok kezelése engedély REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft

Jánossomorja

Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92 Müllex Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft

Szombathely, Körmendi u. 92.

Csorna

termelési nem Nem veszélyes üzemelt hulladékok termelési nem 15000 veszélyes becsült adat hulladékok

termelési nem veszélyes hulladékok Körmend, Rákóczi u. termelési nem 5 veszélyes

600

3700

5 800

Szombathelyi Szombathely, Erdei Városgazdálkodási Kft. iskola út Szombathely, Jászai Szombathely, Mari u. 2. Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. ) Kőszegi Kőszeg, Kossuth Városgondnokság Lajos u. 3.

termelési nem veszélyes hulladékok

463

580


50

63

Zala-Depó Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.


7000

7 810

Zalaegerszeg Búslakpuszta

A tervezés időszakában a tevékenységhez nem volt szükséges engedély égetés 4809/4/2002 4810/2/2002 lerakással történő végleges ártalmatlanítás 14/00165-4/2003 lerakással történő végleges ártalmatlanítás 3014/6/2002 lerakással történő végleges ártalmatlanítás 6986/3/2002 lerakással történő végleges ártalmatlanítás 52/21/2002

Termelési nem veszélyes hulladékot raknak le a települési hulladéklerakókon Lentiben, Letenyén, Nagykanizsán, Répcelakon, de szinte valamennyi legális és illegális hulladéklerakón. 5.1.3.2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar nem tartozik a leginkább környezetszennyező tevékenységek közé. Hulladékgazdálkodási szempontból viszonylag kellemes a megítélésük, hiszen a keletkező hulladékok legnagyobb része biológiai kezeléssel hasznosítható, vagy közvetlenül visszaforgatható a mezőgazdasági termelésbe. A régióban évente keletkező hulladékok mennyiségéről pontos adatok a nyilvántartás hiányában nem állnak rendelkezésre. A régió mezőgazdasági termelési mutatóinak figyelembe vételével elvégzett műszaki becslés alapján ez a mennyiség mintegy 5,2 millió tonnára tehető. A keletkező hulladékok legjelentősebb részét a biomassza, a termőföldön hagyott mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, stb.), hígtrágya teszi ki, de komoly jelentőséggel bír az élelmiszeripari és húsipari melléktermékek és hulladékok mennyisége is. A jelentősebb hulladékfajták és kezelésük: Hulladék fajta Biomassza (szalma, kukoricaszár, hígtrágya, egyéb, a mezőgazdasági körforgásba visszakerülő anyagok) Élelmiszeripari és húsipari hulladékok NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Hulladék mennyiség (t/év) 4900000 300000 75

5. Hulladékok kezelése A mezőgazdaságban a tervezés időszakában a régióban keletkezett nagy mennyiségű biomassza kezelésére külön kezelő szervezetek nem alakultak, a hulladékok legnagyobb része a termőföldön maradt, és a következő vegetáció előkészítő munkálatai során a talajba visszaforgatásra kerültek. Gyakorlatilag egy éven visszaforgatásra került almostrágyaként a termőföldről beszállított alomszalma is. Az élelmiszeripari és húsipari nem veszélyes hulladékok – elsősorban ipari (konzervipar, tejipar, cukoripar, söripar, stb.) szennyvíziszapok – ártalmatlanítását főképpen biológiai lebontással oldják meg a régióban. Egyes esetekben közvetlenül visszajuttatva a termőföldre (pl. cukorgyári földiszapok), talajjavítási célokra felhasználva (pl. cukorgyári mésziszap), vagy komposztáló telepeken felhasználva nagy szerves anyag tartalmukat. Jelentős mennyiségű élelmiszeripari nem veszélyes hulladék került dögterekre és dögtemetőkben elhelyezésre is. 5.1.3.3. Települési szilárd hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 410000 tonna. Hulladék felhalmozódás nincs, gyakorlatilag a teljes mennyiség lerakással kerül ártalmatlanításra. A tervezési időszakban a települési szilárd hulladékok hasznosítása nem, vagy csak nagyon minimális mértékben valósult meg, elsősorban az egyes alkotók szelektív gyűjtésének bevezetésével (általában kísérleti megoldások), vagy hulladékudvarok felállításával, ahova a lakosság saját maga vihette be a hulladékot, általában szelektíven válogatva. Ez érintette a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag alkotóknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. E tevékenység a régióban jelenleg még csak korlátozott mértékben folyik. A régióban több helyen került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés hulladékgyűjtő szigetek kialakításával. A szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténereket helyeztek el. A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, előkészítését a nagyobb, regionális köztisztasági feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek végzik. Az így előkészített hulladékok hulladékhasznosítóknak kerülnek átadásra, amelyek többnyire a régión kívül találhatóak. A régióban néhány hulladékgyűjtő udvar is működik. Itt a lakosság maga szállíthatja be a hulladékokat. A hulladékgyűjtő udvarokban elsősorban papír, műanyag, fa, üveg, textil hulladék gyűjtése történik, de lehetőség van néhány helyen pl. gumihulladék, és inertépítésből, bontásból származó hulladék gyűjtésére is. Mivel a másodnyersanyagként számba jöhető hulladékok szelektív gyűjtése üzemszerűen érdemben nem kezdődött el, ezért egyelőre válogató létesítmény sem épült. A régióban működő nagyobb lerakókban az üzemeltetők végeznek némi kiválogatást a depóniákon, általában saját tevékenységük rentabilitását növelendő. Az így elkülönített hulladékokat vagy közvetlenül hasznosító szervezetekhez juttatják, vagy begyűjtőkön keresztül kerül a feldolgozókhoz. A válogatási arányokra vonatkozóan még a legnagyobbak sem rendelkeznek olyan dokumentációs rendszerekkel, amelyek alapján az adott telephelyre bekerült papír, fém, műanyag hulladékból a településinek minősülő hányad korrekt módon megállapítható lenne. Ezen a helyzeten csak a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszert szabályozó Kormányrendelet hatálybalépése után várható kedvező irányú változás. Az előbbiekben rögzítettek alapján konkrét összesített mennyiségek a régióban visszanyert másodnyersanyagokra jelenleg nem adhatók meg. A rendelkezésre álló információk figyelembevételével a régióra vonatkozóan a települési szilárd hulladékban lévő papír esetében 5-8 %-ra, a fém esetében 15-20 %-ra, az üveg esetében 0,5-1 %-ra és a műanyag hulladék esetében 2-3 %-ra tehető a visszagyűjtés aránya. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

76

5. Hulladékok kezelése A régióban az Észak-dunántúli MÉH Rt évente visszatérően újságpapír gyűjtési versenyt hirdet az iskolák között, ezzel is segítve a lerakókba kerülő papír mennyiségének csökkenését. A régióban a települési szilárd hulladék begyűjtését végző szolgáltatók évente legalább egy alkalommal végeznek lomtalanítást, amelynek során a lakosság hasznosítható hulladéktól (fém, papír, műanyag, üveg) is megválik, amelyek közelebbről nem ismert arányban a hasznosításukat biztosító szervezetekhez kerülnek. A régió területén a visszanyerésre kerülő hulladékok további feldolgozására jelenleg minimális lehetőség kínálkozik. A települési szilárd hulladék hasznosításával foglalkozó vállalkozások adatait a következő táblázatok foglalják össze. Üzemeltető neve Győri Kommunális Szolgáltató Kft

REKULTIV Kft

Kezelt hulladék fajta 20 02 01

Kezelt hulladék mennyisége (t/év) 5000

Létesítmény kapacitása (t/év) 40000

20 02 01

Nem üzemelt

5000

20 02 01

Nem üzemelt

3500

20 02 01

8000

10000

20 02 01

5.000

6.000

Biohulladék komposztálás Zöldhulladék komposztálás

20 02 01

600

3.000

20 02 01

400

600

Keszthely

Zöldhulladék komposztálás

20 02 01

3.500

4.000

Lenti

Zöldhulladék komposztálás

20 02 01

400

450

Létesítmény helyszíne Győr

Jánossomorja

REKULTIV Kft

Fertőszentmikl ós

REKULTIV Kft

Mosonmagyaró vár

Szombathelyi Városgazdálkodási Kft Műllex-Körmend Kft NSR Hulladéklerakót Üzemeltető Kft Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft Le-Ko Kft

Szombathely Harasztifalu Nagykanizsa

Tevékenység típus Zöldhulladék együtt komposztálás olajos hulladékokkal Zöldhulladék együtt komposztálása szennyvíziszappal Zöldhulladék együtt komposztálása szennyvíziszappal Zöldhulladék együtt komposztálása szennyvíziszappal Zöldhulladék komposztálás

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft jogosult évi 40000 tonna alacsony olajtartalmú veszélyes hulladék biológiai lebontással (komposztálás) történő hasznosításra, melyhez egyéb, biológiailag bontható települési szilárd hulladékot használ fel, elsősorban parkhulladékot és temetői hulladékot. A REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft több telephelyén rendelkezik, a tervezési (2001. év) időszakban Mosonmagyaróváron rendelkezett jogosultsággal veszélyes összetevőkkel rendelkező kommunális szennyvíziszap komposztálására, melyhez egyéb, biológiailag bontható települési szilárd hulladékot használ fel, elsősorban parkhulladékot és temetői hulladékot. A toronyi “M” Kft egyéb műanyag mellett településinek minősülőt is dolgoz fel regranulálással, különböző termékek (pl. kerítés oszlopok, edények) gyártásához. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

77

5. Hulladékok kezelése hasznosított hulladék egyelőre nem a régióból származik. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft Szombathely, Körmendi úti telepén a megyeszékhely településüzemeltetéséből származó zöldhulladékot un. Gore-Tex technológiával komposztálja. A Műllex-Körmend Kft harasztifalui telephelyén a Szentgotthárdról beszállított háztartási biohulladékot szennyvíziszaphoz keverve komposztálja. A nagykanizsai NSR Hulladéklerakót üzemeltető Kft Nagykanizsán, a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft Keszthelyen, a LE-KO Kft lentiben szintén zöldhulladék komposztálást végez. A becsült kigyűjtött mennyiség a hulladék átlagos összetételét figyelembe véve mintegy 7100 tonna, ez a keletkezett összes települési szilárd hulladék mennyiségének durván 1,7 %-a, a fennmaradó mennyiség legális, illetőleg illegális lerakókba (vadlerakókba) kerül. A települési szilárd hulladék ártalmatlanító telepek adatait a következő táblázatok tartalmazzák. Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók

Helyszín Mecsér Enese Lébény Tárnokréti

Lerakott hulladékfajta Inert Települési szilárd Települési szilárd Inert

Mosonmag Települési yaróvár szilárd, inert Települési Szil szilárd

Lerakott hulladékmennyiség

Hulladék forrása

4000

99120 Lébény 5400 Tárnokréti Mosonmagya róvár és 1500000 környéke

37000 3000 120000

27000 Szil

Volt Mosonmagy. 0 Járás

Fertőszent miklós

Települési szilárd

Fertőszentmi klós és 55000 környéke

800000 Sopron 12000 Bősárkány 36000 Győr és vonzáskörzet e


Potenciális szabad kapacitás (m3) 4000

16000 Enese


Települési szilárd Inert Inert

Engedélyezett szabad kapacitás (m3)

8000 Mecsér

Jánossomo rja

Sopron Bősárkány Győr, Sashegy

Engedély típusa

35000 Kv. Eng.:H439236/1997/I (érvényes:hat ározatlan ideig Kv. Eng.:H451095/1997 (érvényes:hat ározatlan ideig) Használatbav étel eng.:19313/2000 Működési engedély: H434548/1997 (hatályos 2002.10.20) Kv. Eng.: (H-401294/97/Iérvényes:hatá

2400000

2400000

400000

386000

2200000

1400000 7000 120000

136000

78


Győr, Pápai út


Pannonhal ma


Csorna Beled Harasztifal u

Kommunális Inert települési szilárd

Szombathe települési ly szilárd Kőszeg

települési szilárd

Csepreg


Répcelak


Zalaegersz eg


Nagykaniz sa


Lenti


rozatlan időre) Működési engedély:H63860/1999 (érvényes határozatlan ideig)

Győr és 4800000 környéke Pannonhalma és vonzáskörzet 114000 e Csorna és 250000 környéke 74000 Beled 175000 109 település 1790/13/199 Vas és 8 Zala 7 megyéből kv. eng. 237/1998 ép. eng. 320000 58 település 548/16/1998 Vas kv. eng. megyéből 890-11/1999 ép. eng. 15000 9 település 1827/12/199 Vas 6 megyéből kv. eng. 514363/1997 ép. Eng 8000 19 település 65/5/1996 Vas kv. eng. megyéből 425/1996 ép. eng. 13000 3 település 179-2/1993 Vas 304-4/1996 megyéből ép. eng 40000 44 település 2382/9/1998 Zala és 9 Vas kv. eng. megyéből 482/12/1999 /4 ép. eng. 1240000 65 település Zala megyéből 110000 60 település 307/6/1999 Zala és 3 Vas kv. eng. megyéből 1340/4/2001 műk. eng.

4200000

3330000

88000 35000 335.000

148000 160000

1.500.000

1180000

75.000

60000

200.000

192000

53.000

40000

600.000

560000

20000 120000

10000

A megyékben a hulladékok ártalmatlanításának egyedül alkalmazott módja a lerakás. Vas megyében az országban az elsők között létesült a Harasztifalu határában, osztrák magántőkéből finanszírozottan megépült, az EU követelmények szerint kialakított lerakó. A gyűjtési körzeteket ábrázoló térképen körmendi lerakóként lett feltüntetve, de valójában Harasztifalu közigazgatási területén fekszik. A megye lerakói közül – a kiszolgált települések száma alapján - a legnagyobb gyűjtési körzettel rendelkezik. Az üzemeltető Műllex-Körmend Kft az ausztriai tapasztalatok figyelembevételével alakította ki a szolgáltatási rendszerét. A


79

5. Hulladékok kezelése telep kellő távolságban található mind Körmendtől, mind pedig Harasztifalutól, így a működése nincs zavaró hatással a környezetére. A megye másik regionális jellegű lerakója a megyeszékhelyen épült meg. A korábbi, műszaki védelemmel nem rendelkező depónia mellett kialakított, korszerű telep hulladéktároló tere 4 szakaszban valósult, illetve valósul meg. Jelenleg a 2. ütem építése van folyamatban. A lerakó megvalósítását döntően a város finanszírozta. A megyében további 3, az előbbieknél kisebb kapacitású, de hozzájuk hasonlóan műszaki védelemmel kialakított lerakó működik. Mindhárom telep hosszabb távon képes lesz fogadni a gyűjtési körzetükben képződő hulladékot, mivel a kiszolgált népesség nagysága illeszkedik a kapacitásukhoz. Várhatóan a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével a lerakandó, keverten gyűjtött hulladék mennyisége egyre csökkenni fog a jövőben, így a lerakók élettartama meghosszabbodik. A lerakók megépítését a Phare is részben finanszírozta. Zala megyében a megyeszékhelyen 2001. év közepétől üzemel a műszaki védelemmel kialakított, nagy befogadóképességű lerakó. Az új tároló mellett található a korábbi depónia, amely az alsó szigetelés hiányában elszennyezte a talajvizet. A kármentesítés mellett gondoskodni kell a felső lezárásáról, amelynek a műszaki dokumentációja már elfogadásra került. A megye másik megyei jogú városában a bagolai városrészen található, jelenleg még üzemelő depónia nem rendelkezik műszaki védelemmel. A bővítéseként megépülő, új tároló kivitelezési munkái csak 2003. év tavaszán indultak, noha több éve elfogadott tervekkel rendelkezik a projekt. A beruházás a finanszírozás nehézségei miatt késett. A régi depóniára az üzemeltető NSR Kft várhatóan ez év őszéig kénytelen még a begyűjtött hulladékot lerakni, mivel akkorra várható az új létesítmény átadása. Némileg sajátos helyzet alakult ki a Lentiben lévő lerakó körül. A korábbi koncepció alapján a megyében hosszabb távon 4 lerakóval számoltak, amelyek egyikének a Lentiben találhatót irányozták elő. Ennek szellemében elvégezték a környezetvédelmi felülvizsgálatát, aminek eredményeként működési engedélyt kapott. Az elképzelések újraértékelése folytán, tekintettel arra, hogy a potenciálisan kiszolgálható lakosszám nem érte el a kívánatos nagyságot, a korábbi terveket elvetették. Az új lerakó helyett átrakóállomás létesítését tervezik, amely segítségével a hulladék várhatóan a zalaegerszegi lerakóra kerül a jövőben. Győr-Moson-Sopron megyét 3 szolgáltató társaság tevékenysége fedi le. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft alaptevékenysége a kommunális hulladékok összegyűjtése, szállítása és szakszerű kezelése. A regionális feladatokat ellátó vállalat mintegy 100 település kommunális jellegű hulladékát gyűjti. Győrött az országban elsőként vezették be a város egész területén a szelektív hulladékgyűjtést. Az úgynevezett gyűjtőszigeteken külön edényzetet helyeztek el a fehér-, a színes üveg, a műanyag és a papírhulladékok számára. A konténerek tartalma válogatás után újrahasznosító feldolgozókhoz kerül, ezeket az anyagokat a szakosodott hasznosító üzemekbe szállítják. A szolgáltató gyűjtőkörzete 3 általa üzemeltetett hulladéklerakóhoz kapcsolódik. Pannonhalmi települési szilárd hulladéklerakó A lerakó Győr- Moson-Sopron megye 12 településének lakosságát (18930 fő) szolgálja ki. Pápai úti települési szilárd hulladéklerakó A lerakó Győr- Moson-Sopron megye 47 településének lakosságát (195070 fő) szolgálja ki. Sashegypusztai építési törmelék lerakó A lerakó Győr- Moson-Sopron megye 59 településének lakosságát (214000 fő) szolgálja ki.


80

5. Hulladékok kezelése A Soproni Városüzemeltetési Kft lakossági, intézményi, ipari-és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kommunális jellegű hulladékának gyűjtését végzi. A Soproni Városüzemeltetési Kft. üzemelteti az 1981-ben Sopronban kialakított Harkai úti kommunális hulladéklerakó telepet. A lerakó telep előre láthatóan 2015-ig tudja fogadni a hulladékot. A kommunális hulladék gyűjtése és szállítása zárt rendszerben és tömörítve történik. Sopron városában alkalmazzák a szelektív hulladékgyűjtést. A lerakó 15 település 78003 lakosának hulladékát fogadja. A mosonmagyaróvári REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft 1993. szeptember 1-én alakult. Székhelye : 9200 Mosonmagyaróvár, Barátság út 8. Telephelyei: 9300 Csorna, Andrássy utca 33, 9444 Fertőszentmiklós, Fürdő utca 1. 9330 Kapuvár, Wesselényi utca 34/36. 2900 Komárom, Marek József utca 3. A cég fő tevékenységi körei: településtisztasági szolgáltatás, települési szilárd hulladékok kezelése, köztisztasági szolgáltatás, egyéb hulladékok kezelésével kapcsolatos szolgáltatás. A cég tevékenységét Mosonmagyaróváron és környékén kezdte. Tevékenységi területét az évek során jelentősen kibővítette, így napjainkban telephellyel rendelkezik Csornán, Kapuváron, Fertőszentmiklóson és Komáromban. A Rekultív Kft az előzőekben említett településeken, valamint a régió 111 községében végzi a szilárd települési hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését. A társaság üzemeltetési joggal rendelkezik a csornai, mosonmagyaróvári, szili és kapuvári hulladéklerakók felett. 2000. évben két új, regionális, EU normák szerint elkészült hulladéklerakó üzemeltetetését kezdték meg Jánossomorján és Fertőszentmiklóson. A jánossomorjai regionális hulladéklerakót berendezései alkalmassá teszik a hulladékok utóválogatására (papír, fém, műanyag, üveg, stb.), a biohulladékok komposztálására és a hulladéklerakóból kinyerhető depóniagáz újrahasznosítására is. Kísérleti szelektív hulladékgyűjtést elsősorban üzemekben és iskolákban végeztek. A 2000. évben két hulladékudvart létesítettek. Szili hulladéklerakó begyűjtési körzete: A szili hulladéklerakóra 20 település 28091 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A beszállított hulladékok mennyisége 31653 tonna. A települések közül 19 Győr-Moson-Sopron megyében található, 1 település Vas megyében. A mosonmagyaróvári átrakóállomás begyűjtési körzete: A mosonmagyaróvári átrakóállomásra 24 település 70044 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A beszállított hulladékok mennyisége 99880 tonna. A fenti településekről begyűjtött hulladékok a Jánossomorjai hulladéklerakóba kerülnek. A fertőszentmiklósi hulladéklerakó begyűjtési körzete: A fertőszentmiklósi hulladéklerakóra 42 település 104296 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A Jánossomorjai hulladéklerakó begyűjtési körzete: A jánossomorjai hulladéklerakóra 23 település 21593 lakosának hulladéka kerül beszállításra. A fenti településekről begyűjtött hulladékok mennyisége tekintetében nem áll rendelkezésünkre adat. A korábbiakban a mosonmagyaróvári átrakóállomás begyűjtési körzetébe tartozó települések felsorolásánál már említésre került, hogy a begyűjtött hulladékok a jánossomorjai regionális települési szilárd hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

81

5. Hulladékok kezelése Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívül, vagy nem rendszeres használattal Helyszín

Lerakott hulladék-fajta

Lerakott hulladék-mennyiség (m3)

települési

1000

inert

1000

települési

810

inert

450

inert

4550

települési

80

települési

630

inert

150

települési

14760

inert

7830

települési

7300

inert

1700

települési

2000

inert

2800

települési

2400

inert

7000

települési

15120

inert

32400

települési

100

inert

3280

települési

330

Inert

3900

inert

4860

települési

2633

Acsalag Agyagosszergény Beled Bogyoszló Börcs Bősárkány Cirák Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dunasziget Ebergőc Enese

inert

1881

Farád

inert

1000

Fertőd

inert

1500

települési

16800

inert

9000

települési

8600

inert

43000

települési

9300

inert

16300

települési

20

inert

24

inert

3000

települési

8500

inert

22500

települési

250

inert

250

Fertőendréd Fertőrákos Gyarmat Gyömöre Győrújbarát Halászi Himód


82

5. Hulladékok kezelése települési

6510

inert

19900

Kisbabót

inert

75

Kisbodak

települési

700

inert

3000

települési

400

inert

1700

települési

2910

inert

8316

települési

2500

Kajárpéc

Kisfalud

Kóny Kunsziget Lázi Lébény Lövő Mecsér Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyúl Osli Páli Pásztori Pusztacsalád Rábakecöl


inert

8600

települési

7600

inert

16000

települési

26000

inert

18000

települési

46200

inert

98000

települési

950

inert

6000

települési

8700

inert

12500

inert

5500

települési

2800

inert

9400

települési

2870

inert

5100

települési

300

inert

2200

települési

500

inert

3700

települési

4000

inert

8000

települési

1800

inert

96000

települési

900

inert

1800

települési

5600

inert

12000

települési

7500

inert

10700

települési

5000

inert

12000

települési

2330

inert

7900

83

5. Hulladékok kezelése Rábaszentandrás Rábaszentmiklós Rábcakapi Rajka Répceszemere Sarród Sokorópátka Sopron Sopronkövesd Sopronpuszta Szany Szerecseny Táp Tárnokréti

települési

850

inert

1830

települési

1600

inert

7000

települési

3400

inert

16800

települési

9180

inert

21400

települési

756

inert

1470

települési

1700

inert

3500

települési

441

inert

315

települési

170

inert

1090

települési

10980

inert

35155

települési

528

inert

10560

települési

710

inert

2380

inert

2500

települési

13060

inert

33900

települési

510

inert

850

inert

5000

települési

60480

inert

194400

települési

90

inert

450

települési

900

inert

1125

Alsószölnök

települési

50

Alsóújlak

települési

200

Apátistvánfalva

települési

60

Bajánsenye

települési

250

Balogunyom

települési

80

Bejcgyertyános

települési

80

Bérbaltavár

települési

400

Boba

települési

600

Borgáta

települési

120

Bozsok

települési

50

Tényő Tét Újkér

Vitnyéd


84

5. Hulladékok kezelése Bő

települési

60

Bögöt

települési

45

Bögöte

települési

80

Bucsu

települési

60

Bük

települési

400

Cák

települési

10

Celldömölk

települési

300000

Csákánydoroszló

települési

150

Csehi

települési

900

Csehimindszent

települési

1000

Csmpeszkopács

települési

800

Csénye

települési

80

Csipkerek

települési

250

Csörötnek

települési

600

Daraboshegy

települési

80

Dozmat

települési

300

Döbörhegy

települési

400

Duka

települési

1000

Egervölgy

települési

3000

Egyházashetye

települési

1000

Egyházashollós

települési

3750

Egyházasrádóc

települési

600

Felsőcsatár

települési

300

Felsőjánosfa

települési

450

Felsőmarác

települési

600

Felsőszölnök

települési

200

Gasztony

települési

300

Gencsapáti

települési

4000

Gérce

települési

300

Gersekarát

települési

300

Gór

települési

500

Gyanógeregye

települési

200

Gyöngyösfalu

települési

400

Halastó

települési

300

Halogy

települési

5600

Hegyháthodász

települési

60

Hegyhátsál

települési

70

Hegyhátszentjakab

települési

95

Hegyhátszentmárton

települési

45

Horvátlövő

települési

300

Horvátzsidány

települési

1000

Hosszúpereszteg

települési

1600

Ikervár

települési

5000

Iklanberény

települési

300


85

5. Hulladékok kezelése Ivánc

települési

2000

Ják

települési

4800

Jánosháza

települési

54000

Kőszegdoroszló

települési

20

Kőszegszerdahely

települési

40

Káld

települési

2000

Kám

települési

1500

Karakó

települési

100

Katafa

települési

5000

Keléd

települési

20

Kemeneskápolna

települési

60

Kemenesmagasi

települési

1500

Kemenesmihályfa

települési

180

Kemenespálfa

települési

150

Kemenessömjén

települési

65

Kemenesszentmárton

települési

85

Kenéz

települési

3500

Kerkáskápolna

települési

100

Kétvölgy

települési

400

Kisrákos

települési

400

Kissomlyó

települési

50

Kisunyom

települési

60

Kiszsidány

települési

120

Köcsk

települési

180

Lócs

települési

180

Magyarlak

települési

200

Magyarszecsőd

települési

250

Meggyeskovácsi

települési

300

Megyehid

települési

2000

Mersevát

települési

500

Mesterháza

települési

200

Mesteri

települési

300

Mikosszéplak

települési

600

Molnaszecsőd

települési

1000

Nádasd

települési

n. a.

Nagykölked

települési

600

Nagymizdó

települési

500

Nagysimonyi

települési

400

Nárai

települési

350

Nemeskeresztúr

települési

120

Nemeskocs

települési

200

Nemeskolta

települési

300

Nemesládony

települési

400

Nemesrempehollós

települési

150


86

5. Hulladékok kezelése Nyőgér

települési

4000

Olaszfa

települési

2500

Ólmod

települési

600

Orfalu

települési

200

Oszkó

települési

2300

Őrimagyarósd

települési

500

Pácsony

települési

600

Pankasz

települési

n. a.

Pecöl

települési

4000

Perenye

települési

600

Peresznye

települési

200

Petőmihályfa

települési

300

Pornóapáti

települési

400

Porpác

települési

600

Rábagyarmat

települési

300

Rádóckölked

települési

600

Rátót

települési

13000

Rum

települési

10000

Sajtoskál

települési

1000

Sé

települési

300

Simaság

települési

400

Sitke

települési

700

Sorkifalud

települési

200

Sorkikápolna

települési

90

Sorokpolány

települési

150

Sótony

települési

250

Szarvaskend

települési

10

Szőce

települési

600

Szaknyér

települési

400

Szakonyfalu

települési

200

Szemenye

települési

1700

Szentpéterfa

települési

250

Szergény

települési

150

Tokorcs

települési

100

Tompaládony

települési

140

Tormásliget

települési

200

Torony

települési

250

Tömörd

települési

60

Vámoscsalád

települési

6000

Vásárosmiske

települési

120

Vashosszúfalu

települési

1200

Vaskeresztes

települési

450

Vasvár

települési

43000

Velem

települési

15


87

5. Hulladékok kezelése Velemér

települési

65

Viszák

települési

400

Vönöck

települési

8000

Zsennye

települési

650

Almásháza

települési

n. a.

Almásháza

települési

65

Alsópáhok

települési

5000

Alsórajk

települési

90

Alsószenterzsébet

települési

150

Babosdöbréte

települési

700

Baglad

települési

80

Bagod

települési

450

Bak

települési

3000

Baktüttös

települési

3000

Balatongyörök

települési

1500

Bánokszentgyörgy

települési

1500

Barlahida

települési

600

Batyk

települési

90

Bázakerettye

települési

450

Becsehely

települési

2000

Becsvölgye

települési

10000

Belezna

települési

800

Bocfölde

települési

450

Bocska

települési

250

Bókaháza

települési

120

Boncodfölde

települési

n. a.

Borsfa

települési

n. a.

Böde

települési

100

Börzönce

települési

250

Bucsuszentlászló

települési

2000

Bucsuta

települési

300

Csatár

települési

350

Cserszegtomaj

települési

300

Csertalakos

települési

150

Csesztreg

települési

250

Csonkahegyhát

települési

3000

Csömödér

települési

10000

Csörnyeföld

települési

600

Dióskál

települési

1500

Dobri

települési

350

Dötk

települési

250

Egeraracsa

települési

1000

Egervár

települési

4000

Eszteregnye

települési

3750


88

5. Hulladékok kezelése Esztergályhorváti

települési

n. a.

Felsőpáhok

települési

500

Felsőrajk

települési

1000

Galambok

települési

780

Gellénháza

települési

8000

Gelse

települési

700

Gelsesziget

települési

200

Gétye

települési

450

Gombosszeg

települési

250

Gutorfölde

települési

600

Gyűrűs

települési

300

Gyenesdiás

települési

800

Hahót

települési

n. a.

Hernyék

települési

600

Hévíz

települési

15000

Hottó

települési

n. a.

Iborfia

települési

300

Iklódbördöce

települési

350

Kacorlak

települési

450

Kányavár

települési

600

Kálócfa

települési

250

Kemendollár

települési

800

Kemendollár

települési

700

Kerkabarabás

települési

60

Kerkaszentkirály

települési

180

Kerkateskánd

települési

200

Keszthely

települési

100000

Kilimán

települési

70

Kisbucsa

települési

180

Kiscsehi

települési

90

Kisrécse

települési

95

Kissziget

települési

40

Kisvásárhely

települési

60

Kozmadombja

települési

80

Kustánszeg

települési

120

Lakhegy

települési, ipari

3400

Lasztonya

települési

600

Lendvajakabfa

települési

20

Letenye

települési

44000

Lickóvadamos

települési

8000

Ligetfalva

települési

300

Lispeszentadorján

települési

250

Liszó

települési

450

Lovászi

települési

600


89

5. Hulladékok kezelése Magyarszerdahely

települési

n. a.

Maróc

települési

300

Miháld

települési

1000

Mihályfa

települési

450

Mikekarácsonyfa

települési

600

Milejszeg

települési

500

Misefa

települési

150

Molnári

települési

200

Muraszemenye

települési

150

Nagykapornak

települési

1000

Nagykutas

települési

800

Nagylengyel

települési

1000

Nemesbük

települési

150

Nemeshetés

települési

21100

Nemesnép

települési

170

Nemespátró

települési

500

Nemessándorháza

települési

300

Nemesszentandrás

települési

90

Nova

települési

600

Óhid

települési

200

Oltárc

települési

100

Ormándlak

települési

250

Ortaháza

települési

140

Ozmánbük

települési

60

Pacsa

települési

6000

Páka

települési

5700

Pakod

települési

300

Pálfiszeg

települési

600

Pat

települési

800

Petőhenye

települési

500

Petrikeresztúr

települési

700

Petrivente

települési

300

Pókaszepetk

települési

500

Pórszombat

települési

100

Pölöske

települési

3000

Pördefölde

települési

600

Pötréte

települési

2500

Pusztaapáti

települési

350

Pusztaederics

települési

4000

Pusztamagyaród

települési

500

Pusztaszentlászló

települési

500

Rédics

települési

1000

Resznek

települési

600

Rigyác

települési

500


90

5. Hulladékok kezelése Salomvár

települési

300

Sand

települési

150

Sárhida

települési

200

Sármellék

települési

600

Semjénháza

települési

80

Sormás

települési

150

Söjtör

települési

600

Surd

települési

5000

Szalapa

települési

600

Szécsisziget

települési

150

Szentgyörgyvár

települési

1400

Szentkozmadombja

települési

70

Szentliszló

települési

600

Szentpéterfölde

települési

200

Szentpéterúr

települési

90

Szepetnek

települési

400

Szijártóháza

települési

10

Szilvágy

települési

60

Teskánd

települési

600

Tilaj

települési

300

Tófej

települési

500

Tormafölde

települési

500

Tornyiszentmiklós

települési

800

Tótszentmárton

települési

500

Tótszerdahely

települési

70

Türje

települési

300

Valkonya

települési

60

Várfölde

települési

150

Vaspör

települési

90

Vonyarcvashegy

települési

450

Vöckönd

települési

200

Zalaapáti

települési

340

Zalabaksa

települési

500

Zalabér

települési

15000

Zalacsány

települési

650

Zalacséb

települési

450

Zalaháshágy

települési

200

Zalaigrice

települési

300

Zalaistvánd

települési

250

Zalaköveskút

települési

70

Zalamerenye

települési

40000

Zalasárszeg

települési

60

Zalaszentbalázs

települési

80

Zalaszentgyörgy

települési

50


91

5. Hulladékok kezelése Zalaszentiván

települési

50

Zalaszentjakab

települési

80

Zalaszentlőrinc

települési

30

Zalaszentmárton

települési

45

Zalaszentmihály

települési

10000

Zalaszombatfa

települési

20

Zalatárnok

települési

500

Zalavég

települési

800

Zebecke

települési

150

A felsorolt hulladéklerakók valamennyien engedély nélkül kezdték meg működésüket, a minimális környezetvédelmi előírásoknak sem felelnek meg, és legtöbbjük már nincs is használatban, csak a lakosság „megszokásból” viszi ki a szemetet, holott ezek mellett a lerakók mellett szinte mindenhol létezik szervezett közszolgáltatás is. 5.1.3.4. Települési folyékony hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége a KSH által gyűjtött adatok alapján 942000 tonna. Szintén a KSH-tól származó adatok alapján a régióban a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a következő: Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

65 % 55 % 54 %

Az egy fő lakosra vetített 70 liter/fő/nap átlag és a kezelőktől származó adatok alapján a keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 25,4 millió tonna évente. Ebből közcsatornán el nem vezetett mennyiség 0,33 millió tonna. Ez a mennyiség szippantás után szennyvízkezelők műtárgyaiba kerül (0,082 millió tonna), mezőgazdaságban hasznosul (0,113 millió tonna), vagy egyéb (szikkasztás, párologtatás, biológiai kezelés) módon kerül kezelésre. A fenti adatokból látható, hogy a hulladékok kezelése részben megoldott, felhalmozódás nincs. A teljes keletkező folyékony települési hulladéknak csupán 1,3 %-a nem kerül közcsatornára. A régióban a települési folyékony hulladékokra vonatkozó elhelyezési gyakorlatot az álábbi táblázatban mutatjuk be. KSH-tól rendelkezésre álló információk alapján lehet ismertetni.


92


Település Sopron Fertőendréd Fertőrákos Balf Nagycenk Sopronkőhida Mosonmagyaró vár Hegyeshalom Bezenye Csorrna Écs Győr Jánossomorja Kapuvár Kunsziget Páli Szany Tét Hédervár Bágyogszovát Bősárkány Cirák Enese Győrsövényház Kóny Lébény Pereszteg Rábapatona Ravazd Szilsárkány Táp Tényő Acsád Bérbaltavár Boba Celldömölk Hegyhátszentja kab Jánosháza Káld Körmend Olaszfa Őriszentpéter Pankasz Rum Simaság Sitke

Közmű -vekben

Elhelyezett települési folyékony hulladék mennyisége, m3 /év Egyéb KözcsatorMezőgazdasá Szennyvíztiszt (szikkasztás, na-hálózat gi és ítók párologtatás, ÖSSZESEN kijelölt erdőgazdasági műtárgyaiban biológiai pontjainál üzemekben kezelés)

530217 0 481805 103313 82553 346470 115486 595516 0 154784 205226 861364 460350 120617 23 301141 130722 9 445834 112619 150410 187159 391160


20000 1244

5322170 483049 103313 82553 346470 115486

10491

50000

923 1031

3145

6015651 154784 205226 865432 461381 12061723

20

2500

303661 1307229

6700 500

1516 2500 3000 2400 1350 2000 560 2000 1000 500 9672 400 3000 1515 520 200 374

445834 112619 150410 187159 391160 1516 2500 3000 2400 1350 2000 560 2000 1000 500 9672 400 3000 1515 520 200 7034

5000

5500

11000 1750 3974 510 1600

3765 550 1000 180 3834

11000 1750 3974 510 5365 550 1000 180 3834

93

5. Hulladékok kezelése Szemenye Szombathely Vasboldogasszo ny Vasvár Alsópáhok Balatonmagyaró d Csonkahegyhát Esztergályhorvá ti Karmacs Kispáli Letenye Miháld Nagykanizsa Nagykapornak Nemesvid Pölöske Sand Várvölgy Vindornyafok Zalaapáti Zalacsány Zalaháshágy Zalakaros Zalakomár Zalaszabar Zalaszentgrót

1000 12500 3085 7800

3085

1771

700

8500 1771

1903

1903 817

1843

2887 6000 625 65675

2887 6000 8250 625 66995

1500

1500 95

11205 735 444 369 3200

3406 558 3800

6300 480 9000

817

1843

8250 1320

1000 12500

1322 8513

95 11250 735 444 339 6606 558 3800 6300 480 1322 17513

A települési folyékony hulladékok kezelését illetően – azon túlmenően, hogy a szennyvizek jelentős része közcsatornán kerül elvezetésre – Zala megyében a mezőgazdasági területeken történő hasznosítás, Vas megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a szikkasztó földmedencékben történő ártalmatlanítás a jellemző. A mezőgazdasági területen történő hasznosítás tekintetében az elhelyező területek üzemeltetői Vas illetve Zala Megyében eltérő gyakorlatot követtek, amikor megjelent a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (VI. 3.) számú Kormányrendelet. Zalában a rendelet hatályba lépését megelőzően valamennyi érintett a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezéséről szóló MI-08-1735-1990 számú szabvány előírásai szerint megújította engedélyét. A Vas megyei hasznosító területek az 50/2001 rendelet előírásai szerint kerültek engedélyezésre. A két talajvédelmi hatóság is eltérő gyakorlatot követett, ugyanis a Vas megyei a régi engedélyeket lejártnak tekintette, szemben a Zala megyeivel, mely a régi engedélyeket öt évig érvényesnek fogadta el. Az MI-08-1735-1990 számú szabvány szerinti engedélyek 2006. július 1-én érvényüket veszítik. A szikkasztó földmedencében történő elhelyezés gyakorlata nem felel meg a környezetvédelmi kívánalmaknak, mert az elhelyezett szennyvizek nem esnek át semmiféle biológiai vagy mechanikai tisztuláson. Az elhelyező telepek (szikkasztók, párologtatók) nagyon kis számban rendelkeznek valamilyen tisztítási rendszerrel, pl. gyökérzónás tisztítás, nyárfás szűrőmező, stb.


94

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.5. Kommunális szennyvíziszapok A régióban keletkező mennyiség éves szinten 0,34 millió tonna, mely átlagosan 6 % szárazanyag tartalommal jelenik meg, így az szárazanyagban kifejezve 0,02 millió tonna. A keletkező mennyiségből a régión belül kezelésre – többnyire komposztálásra – kerül 0,28 millió tonna, mely a teljes keletkezett mennyiség 80 %-a. A fennmaradó mennyiség egyrészt régión kívül kerül kezelésre, másrészt sorsáról nem rendelkezünk biztos adattal. A keletkező szennyvíziszapok keletkezési helye A folyékony települési hulladék eredete (szennyvíz-tisztítómű) Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopron Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőendréd Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőrákos Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Balf Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Nagycenk Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopronkőhida Aqua Szolgáltató Kft., Mosonmagyaróvár Aqua Szolgáltató Kft., Hegyeshalom Pannon-Víz Rt., Bezenye Pannon-Víz Rt., Csorna Pannon-Víz Rt., Écs Pannon-Víz Rt., Győr Pannon-Víz Rt., Jánossomorja Pannon-Víz Rt., Kapuvár Pannon-Víz Rt.,Kunsziget Pannon-Víz Rt., Pái Pannon-Víz Rt., Szany

Szennyvíztisz-títómű típusa

Összes termelés Tonna/év

Összes termelés tonna/szárazanyag/év

Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű)

14139

3181

Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű)

1703

358

Mechanikai és biológiai (Biogent)

617

86

241

34

185

39

454

18

2653

545

300

90

160

24

1228

246

905

181

17752

5681

640

109

4348

609

48

9

281

45

390

62

Mechanikai és biológiai (Biogent) Mechanikai és biológiai (UTB) Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (Purátor) Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (UTB) Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (UTB) Mechanikai és biológiai (egyedi tervezésű) Mechanikai és biológiai (OMS) Mechanikai és biológiai (HKN/SBE) Mechanikai és biológiai (Ferramoy, Finn)


95

5. Hulladékok kezelése Pannon-Víz Rt., Tét

Mechanikai és biológiai (OMS) Szigetközi Vízszolgáltató Mechanikai és biológiai Kht., Hédervár (egyedi tervezésű) Körmend Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Szombathely Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Vasvár Közmű Mechanikai, tisztítás Sárvár Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Csepreg Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Bük Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Celldömölk Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Egyházasrádóc Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Szentpéterfa Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Peresznye Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Hegyhátszentjakab Közmű Mechanikai, biológiai részleges OWEG kétlépcsős biológiai tisztítás nitrifikációval tisztító Ivánc-Csákánydoroszló Mechanikai, biológiai részleges Közmű OWEG kétlépcsős tisztítás nitrifikációval biológiai tisztító Felsőcsatár Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Gersekarát Közmű Mechanikai, biológiai részleges OWEG kétlépcsős biológiai tisztítás nitrifikációval Tisztító Bögöte Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Chernelházadamonya Mechanikai, biológiai tisztítás Közmű nitrifikációval Ják Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Jánosháza Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Nádasd Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Zalalövő Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Zalacséb Közmű BIOMechanikai, biológiai részleges CLEAR típusú telep tisztítás nitrifikációval Zalaegerszeg Közmű Mechanikai, biológiai részleges NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

569

68

3586

538

5670

170,1

82 044

2 461,3

894

26,8

12 574

377,2

934

28,0

5216

156,5

3 351

100,5

361

10,8

591

17,7

219

6,6

110

3,3

832

25,0

288

8,7

226

6,8

80

2,4

285

8,5

412

12,4

456

13,7

580

17,4

1142

34,3

193

5,8

46 669

1400,1 96

5. Hulladékok kezelése tisztítás nitrifikációval Zalaszentgrót Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Zalacsány Közmű Mechanikai, biológiai részleges A2/0 technológia tisztítás nitrifikációval Zalaapáti Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Zalakomár Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Zalakaros Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Sármellék Közmű Mechanikai, biológiai részleges UNIR tecnológia tisztítás nitrifikációval Keszthely Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Nagykanizsa Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Murakeresztúr Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Letenye Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Lovászi Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Gellénháza Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Lenti Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Bázakerettye - Kerettye Mechanikai, biológiai tisztítás Közmű nitrifikációval Pacsa Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Páka Közmű Mechanikai, biológiai részleges BIOMODUL technológia tisztítás nitrifikációval Hahót Közmű BIO-CLEAR Mechanikai, biológiai részleges típusú telep tisztítás nitrifikációval Türje Közmű Mechanikai, biológiai részleges A2/0 technológia tisztítás nitrifikációval Várvölgy Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Tótszerdahely Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Rédics Közmű BIOMechanikai, biológiai tisztítás CLEAR típusú telep nitrifikációval Szociális Otthon Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Kehidakustány Közmű Mechanikai, biológiai részleges A2/0 technológia tisztítás nitrifikációval Vállus Közmű Mechanikai, biológiai részleges A2/0 technológia tisztítás nitrifikációval NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

1361

40,8

212

6,4

818

24,5

394

11,8

1223

36,7

402

12,0

40 993

1 229,8

62 806

1 884,2

759

22,8

1643

49,3

745

22,3

285

8,5

5402

162,1

420

12,6

591

17,7

657

19,7

175

5,3

245

7,3

416

12,5

2 263

67,9

288

8,7

99

3,0

566

17,0

29

0,9 97

5. Hulladékok kezelése Gelse Közmű SBR és LEMNA tavas rendszer Gelsesziget Közmű

Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Kacorlak Közmű Mechanikai, biológiai részleges tisztítás nitrifikációval Molnári Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Nova Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Petrivente Közmű BIOMechanikai, biológiai részleges CLEAR típusú telep tisztítás nitrifikációval Sormás Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Bázakerettye - Báza Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Újudvari Közmű Mechanikai, biológiai tisztítás nitrifikációval Tófeji Közmű tavas Mechanikai, biológiai részleges rendszerű tisztítás tisztítás nitrifikációval Zala megye összesen: RÉGIÓ ÖSSZES

245

7,3

26

0,8

40

1,2

161

4,8

292

8,8

69

2,1

277

8,3

420

12,6

197

5,9

460

13,8

172 981 338 305

5 189,4 20 566,2

A rendelkezésre álló adatok alapján a régióban keletkező kommunális szennyvíziszapokat a táblázatban megadott módon kezelték. Helyszín

Tevékenységtípus

Kezelt hulladékfajta (EWC)

Kezelt mennyiség (t/év)

R3

190805

15182

15182

R10

190805

6051

6051

R3

190805

7710

7710

R10

190805

905

905

R10

190805

569

569

R3 R10 R10 R10 R10 R10 R10

19 08 05 19 08 05 19 08 05 19 08 05 19 08 05 19 08 05 19 08 05

1 487 82 044 894 12 574 934 5216 3 351

3 000 90 000 1 000 15 000 1 200 6 000 4 000

Soproni kommunális hulladéklerakó Fertőd 375 ha mezőgazdasági terület Rekultív Kft. tulajdonú kommunális hulladéklerakó (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Szil) Tényő 19 ha területen mezőgazdasági elhelyezés Gyarmat 34 ha területen mezőgazdasági elhelyezés Müllex Körmend Szombathely Vasvár Sárvár Csepreg Bük Celldömölk NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Létesítmény kapacitása (t/év)

98

5. Hulladékok kezelése Peresznye R10 19 08 05 219 500 Felsőcsatár R10 19 08 05 288 450 Bögöte R10 19 08 05 80 200 Chernelházadamonya R10 19 08 05 285 450 Ják R10 19 08 05 412 600 Jánosháza R10 19 08 05 456 650 Nagykanizsa R10 19 08 05 70 000 100 000 Zalaegerszeg R3, R10 19 08 05 48 600 60 000 Zalaszentgrót R10 19 08 05 3 200 5 500 Türje R10 19 08 05 6 000 Zalakomár R10 19 08 05 394 500 Zalakaros R10 19 08 05 1 223 1 500 Sármellék R10 19 08 05 402 600 Keszthely R10 19 08 05 40 993 50 000 Lenti R3 19 08 05 6 150 7 000 Páka R10 19 08 05 950 1 100 Várvölgy R10 19 08 05 450 600 Rédics R10 19 08 05 288 400 Szociális Otthon R10 19 08 05 99 200 Kacorlak R10 19 08 05 40 100 Tófeji R10 tavas 19 08 05 460 650 R3 komposztálás, biológiai lebontás R10 elhelyezés mezőgazdasági talajon A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználására vonatkozó engedélyek gyakorlata nem egységes, ezért a telepek kapacitása, a hasznosítható mennyiség egyes esetekben t/ha-ra, máshol t/ha szárazanyagra vonatkozik. A hasznosítás négy különböző technológiáját alkalmazzák a gyakorlatban: a mezőgazdasági területen történő elhelyezést trágyaszóróval, barázdateknős módszerrel vagy injektálással, illetve a komposztálást. A tervezési időszakban nem jelentős mennyiségű szennyvíziszapot települési szilárd hulladéklerakón végleges lerakással is ártalmatlanítottak. 5.1.3.6. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok Az építési és bontási hulladékok a jelenlegi gyakorlat szerint a lerakóhelyeken tetemes lerakási kapacitásokat foglalnak el. Az építési és bontási hulladék döntő hányada nem veszélyes, inert hulladék. Hulladékok keletkeznek az építés előkészítő munkálatokból (fák cserjék, növényi maradványok, nyesedék, szennyezett föld stb.), építésből (maradék anyagok, kavics homok, szennyezett föld, beton, vasbeton, habarcs téglatörmelék, salak, burkoló és hőszigetelő anyagok stb.), az épületek létesítmények bontásából (alapozásból kikerülő anyagok, takaróanyagok, födémek, tetőszerkezet, tetőfedő anyagok, hőszigetelő anyagok, elektromos vezetékek, szerelvények, védőcsövek, nyílászárók, fűtési berendezések, víz és szennyvízvezetékek maradványai). Az egyéb termelési nem veszélyes hulladékokhoz hasonlóan az építési bontási törmelék legnagyobb részét az elmúlt időszakban a kommunális hulladéklerakókra szállították. A hulladéklerakókon csak a takaróréteg kialakítására alkalmas hulladékok lettek engedélyezve. A keletkező és a lerakott inert hulladékok mennyiségéről, tényleges összetételéről, feltalálási helyéről nem rendelkezünk pontos információval, mivel mindeddig nem volt ezen hulladékokra vonatkozó kötelező nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség. Pontosabb NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

99

5. Hulladékok kezelése mennyiséget a nagyobb hulladéktermelők megkeresésével, illetve műszaki becsléssel kaphatunk. Összetétele kb. 40 % beton és tégla, 12 % aszfalt, 48 % egyéb, fa, műanyag, fém, gipsz, üveg stb. Területünkön a keletkezett építési és bontási hulladékok szállítására és begyűjtésére a MÉH rendszerű társaságok mellett már egyéb begyűjtő szervezetek is rendelkeznek engedéllyel. Az engedéllyel rendelkező begyűjtők környezet veszélyeztetését, szennyeződését, a hulladék szóródását meggátolandó zárt, illetve ponyvával ellátott konténeres szállítójárművekkel rendelkeznek. A keletkezés mértékéről nincs rendszeres, szabályozott adatgyűjtés A régióban a tervezés időszakában (2001.) mintegy 0,7 millió tonna építési, bontási és egyéb inert hulladék keletkezett. Ez a mennyiség a nyilvántartási jogszabály és adatok hiányában természetesen csak becsült érték. A keletkező hulladék átlagos összetétele: kitermelt föld 70 %, beton és tégla 20 %, aszfalt 8 %, egyéb alkotó elemek (műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.) 2 %. A keletkező hulladékok nagy részét – kitermelt föld – valójában nem is tekintették hulladéknak, és nem is kezelték akként. Az építési és bontási hulladékból a régióban felhalmozódás nincs, valamennyi keletkező hulladék kezelése megoldott. A hasznosítási arány nagyon alacsony, csak mintegy 15-17 %. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése (válogató, előkészítő és kezelő technológiák üzemeltetőjének, telephelyének megnevezése, technikai berendezéseinek, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása). A Nyugat-dunántúli régió területén jelenleg csak a bontásból származó műanyagok és a bontott aszfalt újrahasznosításra van lehetőség. Bontott aszfalthulladékot hasznosít az Aszfalt Kft Zalaszentivánon és Szombathelyen, a Hoffmann Építőipari Rt Zalaegerszegen Strabag Építő Kft Szombathelyen, műanyag hulladékot az M Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft toronyi telephelyén hasznosít.


100

5. Hulladékok kezelése Hasznosító létesítmény neve

Telephely

Hasznosított Mennyiség Kapacitás Kezelés/engedélyszám hulladék fajta t/év t/év

Magyar Aszfalt Kft. Szombathely, Sárdér út 1 Aszfalt hulladék Budapest, Daróci út Zalaszentiván, 031/2 17 03 02 30. M Ipari, Torony, bontásból Kereskedelmi Felsőőri út Ipartelep 7. származó Szolgáltató Kft műanyagok:

6000

6000

hasznosítás 4845/7/2002

6 000


5000

újrahasznosítás 434/1/2001

5 000

újrahasznosítás 600/3/2001

17 02 03

Hoffmann építőipari Rt, Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A Strabag Építő Kft Szombathely Vépi u.27/a

Bak, 065/5 hrsz

Bontott aszfalt

Szombathely, Sárdi ér 1

aszfalt hulladék 17 03 02

5000

Ártalmatlanítás Kifejezetten inert hulladéklerakó működik Szombathelyen és Keszthelyen, és Sárváron. Szombathelyen a volt kommunális hulladéklerakó telepen van mód elhelyezésre, míg Keszthelyen két murvabánya gödrét töltik fel építési törmelékkel. Mindkét városban az ottani közszolgáltató üzemelteti a telepeket. Nagyobb mennyiségben kerül inert hulladék a kőszegi, csepregi, zalaegerszegi, körmendi, sárvári, répcelaki, nagykanizsai kommunális hulladéklerakókra is. Nagyobb mennyiségű inert hulladék található még Vaskeresztesen, Sitkén, Bucsuban, Zalacsányban, Várvölgyön, Mecséren, Enesén, Tárnokrétiben, Beleden és Bősárkányban az önkormányzati hulladéklerakókon. Gyakori jelenség, hogy a falvak használaton kívüli, védelem nélküli hulladéklerakói, a bezárást követően inert hulladéklerakóként működnek tovább. A hulladék kezelésére vonatkozóan csak a keletkezett hulladék mintegy 10 %-ára vonatkozóan rendelkezünk adatokkal, ennek megfelelően az alábbi táblázatban összefoglalt kezelési lehetőségek ismertek. Helyszín

Tevékeny -ségtípus

Győr-Moson-Sopron megyei Közútkezelő Kht Győr, Kommunális Szolgáltató Kft. Szombathely, Magyar Aszfaltgyártó Kft Sámuel Kereskedelmi és Szolgáltató Bt Szombathely, Strabag építőipari Kft. Vas Megyei Állami Közútkezeő Kht

R5, hasznosítá s R5, hasznosítás R5, hasznosítás R5, hasznosítás R5, hasznosítás R5, hasznosítás


Kezelt hulladékfajta

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Aszfalthulladék

2000

Aszfalthulladék

13500

Aszfalthulladék

6000

Aszfalthulladék

700

Aszfalthulladék

5000

Aszfalthulladék

5000

Létesítmény kapacitása (t/év)

101

5. Hulladékok kezelése Zalaegerszeg, Hoffmann Építőipari Kft Zalaszentiván, Magyar Aszfaltgyártó Kft. Zalaegerszeg hulladéklerakó Mecsér Tárnokréti

R5, hasznosítás R5, hasznosítás

Aszfalthulladék

5000

Aszfalthulladék

6000

D1, lerakás

Építési törmelék

3700

34630

D1, lerakás D1, lerakás

Építési törmelék Építési törmelék

300 300

2000 1500

Bősárkány Győr Sashegy Beled Tét

D1, lerakás


278

3500

D1, lerakás D1, lerakás

Építési törmelék Építési törmelék

4005 10000

60000 74000

D1, lerakás


5000

Sopronkövesd

D1, lerakás


5000

Müllex Kft, Körmend

D1, lerakás


1 000

15500

D1, lerakás


10 946

12500

D1, lerakás


1 000

1000

D1, lerakás


2 000

900

D1, lerakás


3 500

16 000

D1, lerakás


480

2 400

R5 újrafeldolgo zás


6 000

6 000

Szombathely hulladéklerakó Kőszeg hulladéklerakó Csepreg hulladéklerakó Sárvár hulladéklerakó Répcelak hulladéklerakó Magyar Aszfaltgyártó Kft Szombathely

5000

5.1.3.7. Veszélyes hulladékok A régióban a HAWIS-ból származó 2001. évi adatok szerint mintegy 333000 tonna veszélyes hulladék keletkezett. Ennek a mennyiségnek a 73 %-át három fontosabb (húsipar, alumíniumipar, gépipar) ágazat adta. Hulladék típusa, keletkezés helye Húsipar Gépipari Alumíniumipari

Mennyisége (tonna) 71117 77461 94475

A kiemelt ipari ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. A fentiekből látható, hogy a keletkező veszélyes hulladékok nagy része kb. 90 % lerakóba kerül, míg csak nagyon kis hányaduk kerül hasznosításra. Az adatok tartalmazzák a 2001-ben még III. veszélyességi kategóriába tartozó aszfalthulladékokat is, mivel ezek kivétele az alapállapot felmérés során kapott adatok újbóli leválogatását igényelnék. A veszélyes hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, kezelésre felhatalmazott vállalkozások. Megjegyezzük, hogy az aszfalt hasznosítására jogosult szervezeteket, mint hasznosítókat, az építési és bontási hulladékok áramában is szerepeltetjük, lévén a jelen állás szerint nem veszélyes hulladékok.


102

5. Hulladékok kezelése Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégetők: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvári MOFÉM Rt. Győri Hulladékégető Kft. Szombathelyi Megoldás Kft.

Kezelt hulladék fajtája Saját tevékenysége során keletkező hulladékok A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével) A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével)


Veszélyes hulladék lerakók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvár MOTIM Rt. Vörösiszap lerakója GE Lightining Tungsram Rt. beleznai lerakója Kun Petrol Kft. zalatárnoki lerakója

Kezelt hulladék fajtája Veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok Ásványi eredetű kohászati és tüzelőberendezésből származó hulladékok

Kapacitás (tonna/év) 15 000 78 000 65 000

Energiahasznosító együttégetők: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Csornai hőszolgáltató Kft. Győri KÖSZOL Kft. Mosonmagyaróvári Motim Rt.

Kezelt hulladék fajtája Fáradt olaj Fáradt olaj és hidraulika olaj Fáradt olaj

Kapacitás (tonna/év) 5256 1000 10 000

Veszélyes hulladék hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, Dr. Szakál Pál Győr, ARVIT SE. Győr, Euroline Rebafill Győr-Moson-Sopron megyei Közútkezelő Kht Győr, Kommunális Szolgáltató Kft. Szombathely, Magyar Aszfaltgyártó Kft Sámuel Kereskedelmi és Szolgáltató Bt

Kezelt hulladék fajtája Fémvegyületek (oxidok, hidroxidok) Fagyálló folyadék Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomtató patronok


Aszfalthulladék

2000

Aszfalthulladék

13500

Aszfalthulladék

6000

Aszfalthulladék

700


103

5. Hulladékok kezelése Szombathely, Strabag építőipari Kft. Vas Megyei Állami Közútkezeő Kht Zalaegerszeg, Hoffmann Építőipari Kft Zalaszentiván, Magyar Aszfaltgyártó Kft. Zalaegerszeg, MOL Rt. Szombathely, FARBAX Kft Sárvár, H-Duck Bőrdíszműipari és kereskedelmi Kft.

Aszfalthulladék

5000

Aszfalthulladék

5000

Aszfalthulladék

5000

Aszfalthulladék

6000

Fáradt olaj Irodatechnikai berendezések szalagjai Krómcserzett bőr

20 000 9 1

5.1.3.7.1. Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok

A régióban képződött éves mennyiség 3000 tonna. Ártalmatlanításuk jellemzően égetéssel történt. Kezelésük a régióban megoldott. 5.1.3.7.2. Gépipari hulladékok

A régióban képződött éves mennyiség 77500 tonna. Ártalmatlanításuk jellemzően lerakással (pl. szilárd hulladékok) illetve kémiai-biológiai kezeléssel (pl. emulziók) történt. Kezelésük a régióban megoldott. 5.1.3.7.3. Alumíniumipari hulladékok

A régióban képződött éves mennyiség 95000 tonna. Ártalmatlanításuk jellemzően (gyakorlatilag 100 %-ban) lerakással történt. Kezelésük a régióban megoldott. 5.1.3.7.4. Egyéb ágazati veszélyes hulladékok

A régióban képződött éves mennyiség 37500 tonna. Kezelésük jellemzően hasznosítással (pl. ipari szennyezéssel bíró szennyvíziszapok komposztálása) a régióban megoldott. 5.1.3.8. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok 5.1.3.8.1. PCB és PCT tartalmú hulladékok

A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallások szerint a régióban keletkező hulladékok mennyisége a tervezés alapévében (2001.) 11 tonna. Ezekre a veszélyes hulladékokra a régióban egy hasznosító szervezet van (Győr, ALCUFER Kft.), ártalmatlanító kapacitás nincs, így azt az ONYX Magyarország Kft dorogi hulladékégetőjében ártalmatlanították. 5.1.3.8.2. Hulladékolajok

A régióban 4372 tonna hulladékolaj keletkezett 2001. évben. Ebből a mennyiségből ártalmatlanításra került veszélyes hulladék égetőben 332 tonna (7,5 %), hasznosításra került együttégetőben 1900 tonna (43%), hasznosításra került regenerálással 2000 tonna (45 %), a régióból kikerült 140 tonna (4,5 %).


104

5. Hulladékok kezelése Kezelésre felhatalmazott vállalkozások Ártalmatlanítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás


Győr, Győri Hulladékégető Kft

7000

Celldömölk, MÁV Rt.

200

Szombathely, Megoldás Kft.

1200

Együttégetők (hulladékolaj hasznosítók): Kezelésre felhatalmazott vállalkozás


Csorna, Csornai Hőszolgáltató Kft.

5256

Győr, KÖSZOL Kft.

1000

Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt.

10000

Regeneráló: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Zalaegerszeg, MOL Rt.

Kapacitás (tonna/év) 15000

Az ártalmatlanítók és együttégetők kapacitását tekintve a régióban a hulladékolajok kezelésére van szabad kapacitás, ezeknek a hulladékoknak a kezelése megoldott és a közeljövőben is megoldható. 5.1.3.8.3. Akkumulátorok és elemek

A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége a HAWIS program alapján 2065 tonna, ebben nem szerepel a lakosságnál keletkező hulladék akkumulátor és elem mennyisége. A régióban működő vállalkozások kb. 2200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza, amely tartalmazza a lakosságtól (kb. 39 %), illetve vállalkozásoktól (kb. 61 %) rendszer alapján keletkező hulladékok mennyiségét. A feldolgozott bejelentések, nyilvántartások alapján a begyűjtésre felhatalmazott vállalkozások: • Győr, Alcufer Kft. • Mosonmagyaróvár, ER-VIT Bt. • Csorna, Horváth Mátyás • Győr, Észak-dunántúli MÉH Rt. telephelyei: Győr, Szombathely, Sárvár, Körmend • Győr, ERECO Rt. • Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. • Kőszeg, Vasi MÉH Kft. • Szombathely, Megoldás Kft. • Nagykanizsa, Saubermacher –Pannonia Kft. • Zalaegerszeg, Dél. Magyarországi MÉH Rt. • Nagykanizsa, Murafém Kft. • Zalaegerszeg, Akksi Kft.


105

5. Hulladékok kezelése A vállalkozások begyűjtési kapacitására az akkumulátor hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják. A régióban a HAWIS program alapján 17 tonna szárazelem hulladék keletkezik. Ebből kb. 9 tonna kerül visszagyűjtésre, ami a keletkező hulladékok mintegy felét jelenti, és tartalmazza a lakosságnál keletkező de a HAWIS programban nem jelentkező hulladékok mennyiségét is. Mivel a begyűjtési rendszer és a gyártói felelősség elve nem érvényesül maradéktalanul, ezért a hulladékok többi része feltehetően a kommunális hulladékkal együtt annak veszélyes összetevőjeként lerakásra kerül. A feldolgozott bejelentések, nyilvántartások alapján a begyűjtésre felhatalmazott vállalkozások: • Győr, Alcufer Kft. • Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. • Szombathely, Megoldás Kft. • Nagykanizsa, Saubermacher –Pannonia Kft. A vállalkozások begyűjtési kapacitására a szárazelem hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják. 5.1.3.8.4. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések

A régióban keletkező hulladék műszaki becslések alapján 1850 tonna. Ebből kezelésre kerül kb. 140 tonna. A régióban található HEEB kezelésére feljogosított vállalkozások: Begyűjtők • Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. • Szombathely, Megoldás Kft. • Zalaszentgrót, Zalai HUKE Kft. Ártalmatlanítók • Győr, Győri Hulladékégető Kft. • Harasztifalu, Müllex-Körmend Kft. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségéről pontos információk nem állnak rendelkezésre. Hiányzik a hulladékok kezelését szabályozó jogszabály, és nem érvényesül a gyártói felelősség elve sem. Néhány esetben előfordul, hogy új termék vásárlásakor a régi beszámításra kerül, de ez a rendszer csak a keletkező hulladékok nagyon kis hányadát érinti, és nem is a törvény tiszteletéből, inkább reklámból adódik. 5.1.3.8.5. Kiselejtezett gépjárművek

A régióban kb. 7561 db járművet selejteznek ki évente, amely mennyisége az OHT által megadott 1,5 tonna/db sarokszám alapján 11342 tonna. A régióban számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, de ezek többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. E vállalkozások által (amelyek listája adatok hiányában nem teljes körű) a kezelt hulladékok mennyisége 1677 (15 %) tonna. Tudomásunk szerint a régióban a kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások, és azok megközelítő kapacitása a következő: Vállalkozás megnevezése Győr, ALCUFER Kft. (Reptéri u. 2) Győrzámoly, 2 T+M Gépjárműkereskedelmi és Javító Kft NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Kapacitás (tonna/év) 500 (engedély szám: 14497/2003) 75 106

5. Hulladékok kezelése Nagycenk, BONTÓTÉKA Járműalkatrész Kereskedelmi Kft Cirák, Cseh Ferenc Csorna, Gulyás László Öttevény, KRÁZ és Társa Sopron, LAJTER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Gyarmat, Szöllősi Miklós Veszkény, Szabó Árpád Szombathely, Sprint Plusz Bt. Sárvár, Juhász József Hegy-hátsál, H-T Autó-bontó Szombathely, STOP Autó-bontó Kőszeg, Vasi MÉH Kft. Nagykanizsa, R-Team Kft. Nagykanizsa, TRIÓ Autó-bontó Bt. Zalaegerszeg, Lőrincz Autó-bontó Kft. Zalaegerszeg, Pintér Autó-bontó Zalaegerszeg, STIBOR Autó-center Kft. Keszthely, MÉH Másodnyersanyag hasznosító Vállalat

375 30 75 300 225 120 150 120 45 45 75 300 150 120 75 375 22 180

A fenti listában szereplő vállalkozások kapacitása megközelítőleg 3400 tonna, amely azonban nem elegendő a régióban keletkező kiselejtezett járművek kezelésére. Ezért célszerű ezen kapacitás bővítése, esetleg egy gépkocsi recycling létesítmény megvalósítása, ahol lehetőség nyílna a hasznosítható alkatrészek szétválasztására is. 5.1.3.8.6. Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékok becsült mennyisége összesen 2 kg/elfoglalt ágy/nap alapján 3950 tonna. Ebből nem fertőző egészségügyi hulladék 1320 tonna, fertőző egészségügyi hulladék 330 tonna. Ezen kívül még keletkezik kb. 330 tonna gyógyszerhulladék a lakosságnál. A HAWIS rendszer alapján a keletkező hulladékok mennyisége 742 tonna. Ezek a hulladékok veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 230 tonna (31%). A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: • Győr, Győri Hulladékégető Kft. • Szombathely, Megoldás Kft. Az egészségügyi hulladékok jelentős része a régión kívül az ONYX Magyarország Kft., dorogi hulladékégetőjében kerül ártalmatlanításra. 5.1.3.8.7. Állati eredetű hulladékok

A régióban a HAWIS rendszer alapján a vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége mintegy 49000 tonna.


107


Ártalmatlanítás veszélyes hulladékégetőben: csak állati eredetű zsírhulladék 875 tonna (2 %) Hulladék típusa Állati eredetű hulladék


Ártalmatlanítás lerakással havária esetén 462 tonna (1%) Ártalmatlanítás komposztálással 1580 tonna (3%) Hasznosítás 41025 tonna (84 %)

A kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Ártalmatlanítók Kezelésre felhatalmazott vállalkozás

Hulladék típusa

Győr, Győri Hulladékégető Kft.

Állati eredetű zsírhulladék

Pereszteg, ATEV Rt. lerakója Sopron, Soproni Városüzemeltetési Kft.

Elhullott állatok tetemei, testrészei Elhullott állatok gyomor és béltartalma, állati zsírok

Kapacitás (tonna/év) 7000 valamennyi hulladékra 10000 10000

Hasznosítók Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Győr, ATEV Rt. Győr, Atevszolg Rt. Bőny, Bábolna Melléktermékfeldolgozó Sárvár, ATEV Rt. Káld, Sárvári MG Rt. Zalaegerszeg, Zalahús Rt.

Kapacitás (tonna/év) 12000 10000 16000 17000 5600 1200

A régióban 85 db üzemelő dögkút található a következő településeken: Acsalag, Darnózseli, Gyarmat, Halászi, Hegyeshalom, Kapuvár, Kóny, Koroncó, Lébény, Lövő, Mórichida, Nagycenk, Csákánydoroszló, Csehimindszent, Jánosháza, Kisrákos, Magyarszecsőd, Oszkó, Püspökmolnári, Vámoscsalád, Vasszécseny, Alsópáhok, Bak, Balatongyörök, Balatonmagyaród, Becsehely, Belezna, Bezeréd, Csapi, Dióskál, Dobronhegy, Egervár, Felsőpáhok, Felsőrajk, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Hagyárosbőrönd, Hahót, Hottó, Iborfia, Karmacs, Kerecseny, Kispáli, Lakhegy, Lickóvadamos, Lovászi, Miháld, Misefa Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagylengyel, Nagypáli, Nagyrada, Padár, Petőhenye, Petrikeresztúr, Pölöske, Pusztaszentlászló, Söjtör, Telekes, Teskánd, Tormafölde, Türje, Várvölgy, Vindornyalak, Vindornyszőlős, Zalaapáti, Zalaapáti, Zalacséb, ZalaegerszegBazita, Zalaegerszeg-Búslakpuszta, Zalakaros, Zalakomár, Zalalövő, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentbalázs, Zalaszentgrót, Zalaszentiván, Zalaszentmihály, Zalatárnok Az OHT szerint e tereken átlagosan 500 tonna kapacitással és 50%-os telítetséggel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a régióban felhalmozott állati hulladék mennyisége mintegy 20000 tonna. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

108

5. Hulladékok kezelése Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, döntően az ATEV és cégei végzik el a hulladékok ártalmatlanítását, amelyek kapacitástöbblettel rendelkeznek, így a hasznosítás aránya tovább növelhető, és a régióban nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, létrehozásra. 5.1.3.8.8. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik

Az növényvédőszer és csomagolás hulladékok mennyisége a HAWIS rendszer alapján a 258 tonna. Ez a mennyiség természetesen nem tartalmazza a házikertek és a hobbikertek növényvédőszer maradékait és csomagolóanyagaikat, bár a kiskertekhez kis kiszerelésű növényvédőszereket használnak, aminek előnye, hogy nem képződik gyakorlatilag maradék, viszont jóval több göngyöleg képződik, ami jó esetben is a települési szilárd hulladékok közt jelenik meg. A lejárt szavatosságú növényvédőszerek valamint csomagolóeszközeik veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 206 tonna (80%). A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: • Győr, Győri Hulladékégető Kft. • Szombathely, Megoldás Kft. 5.1.3.9. Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok mennyiségére nézve pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Műszaki becsléssel az éves csomagolási hulladék mennyisége mintegy 55000 tonna. A régióban begyűjtést végző szervezetek: Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Győr, Mészáros L. u. 13. Észak-Dunántúli MÉH Rt Győr, Bartók Béla u. 4. Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr, Kálvária u. 4-10 Sopron, Soproni városüzemeltetési Kft. Sopron, Magyar u. 19. Győr, BÜCHL Hungária Kft. Győr, Csörgőfasor 8. Vas megye ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Győr, Mészáros L. u. 13. Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Müllex–Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft Körmend, Rákóczi u. 5. Észak-Dunántúli MÉH Rt Győr, Bartók Béla u. 4. Észak-Dunántúli MÉH Rt Győr, Bartók Béla u. 4. Észak-Dunántúli MÉH Rt Győr, Bartók Béla u. 4.


Telephely címe Győr, Mészáros L. u. 13. Győr, Reptéri u. 2 Győr, Szeszgyár u.6 Győr, Pápai u. 1. Sopron, Harkai út Győr, Csörgőfasor 8. Szombathely, Mérleg u. 5. Körmend, Rákóczi u. 146. Csepreg-Külterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1 Harasztifalu, Nyárfasor Sárvár, Ipartelep 1. Szombathely, Lovas u. 23. Szombathely, Lovas u. 23.

Sárvár, Ipartelep 1.

109

5. Hulladékok kezelése Észak-Dunántúli MÉH Rt Győr, Bartók Béla u. 4. Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. Celldömölk, Gábor Á. u. 22/1. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. VASI-MÉH Kft. Kőszeg, Petőfi tér 19. Zala megye Dél-Magyarországi MÉH RT. Szeged, Bocskai u. 8/B. Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. Keszthely, Vásártér 10. Zalai Hulladékkezelési Kft. Zalaszentgrót, Szőlő u. 17. Zala-Depo Hulladékgazdálko-dási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36. Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. Nagykanizsa, Téglagyári u. 20.

Körmend, Rákóczi u. 150. Sárvár, Ikervári u. 23. Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. ) Szombathely, Körmendi u. 92 Kőszeg, Petőfi tér 19. Zalaegerszeg, Bánya u. 2. Keszthely, Zsidi u. Zalaszentgrót, 0113. hrsz. Zalaegerszeg-Búslakpuszta Nagykanizsa, Csengery u. 88.

5.1.3.9.1. Papír és karton csomagolási hulladék

A keletkező csomagoló anyag hulladék legjelentősebb frakciója a papír és a karton. Ez a teljes mennyiség 30 %á-t teszi ki (16500 tonna). A csomagoló anyag hulladékának jelentős része válogatás nélkül a lerakókra kerül, illetve válogatás után elhagyja a régiót és régión kívüli hasznosítóhoz kerül. Hasznosítás Papír és karton csomagolási hulladék tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. Ártalmatlanítás Engedélyes neve, címe Győr-MosonSopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6.

Engedély száma

EngedéKapa- Ártalmatlyezett citás lanítás mennyiség t/év módja t/év


H-439836/2002.I.

60000

Jánossomorja, 0203/13 hrsz.

H-490022/2002.I.

13600 Előkezelés, 0 lerakás

Telephely címe


Előkezelés, lerakás

110

5. Hulladékok kezelése Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Csepreg-Külterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1

2286/2/200 3

lerakás

Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. )

100 3014/6/200 2


4810/2/200 2

600

égetés


4809/4/200 2

600

égetés

lerakás

30 ZalaegerszegBúslakpuszta

53/21/2002

lerakás

5.1.3.9.2. Műanyag csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladék masik jelentős frakciója a műanyag (PET, PVC, HDPE). Ez a teljes mennyiség 11 %á-t teszi ki (6050 tonna). A csomagoló anyag hulladékának jelentős része válogatás nélkül a lerakókra kerül, illetve válogatás után a régióban hasznosul, vagy elhagyja a régiót és régión kívüli hasznosítóhoz kerül. Hasznosítás A régióban található műanyag hulladék hasznosító szervezetek Az engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye Lamba Kft, Győr Vas megye PLASTIFÓLIA Kft. Nagykölked, Fő u. 84. M Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Torony, Felsőőri út Ipartelep 7.

Telephely címe

Engedély száma

Engedélye zett Kapacitás t/év mennyiség t/év

Győr, Reptéri út 2.

9000


4287/9/200 2


1126/3/200 3


21,6 6000

111

5. Hulladékok kezelése A PLASTIFÓLIA Kft. az átvett műanyag csomagolási hulladékok hasznosítását a hulladék regranulálásával és a regranulátumoknak szemeteszsákok gyártásához való felhasználásával biztosítja. Az M Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. különböző műanyag hulladékok ( többek között műanyag csomagolási hulladékok ) hasznosításával foglalkozik. Az átvett hulladékokat darálással, aglomerálással, thermoextrudálással és regranulálással alapanyaggá alakítja. Az így nyert alapanyagok egy részét érékesíti továbbhasznosítás céljából, más részükből pedig saját telephelyén fröccsöntéssel, extrudálással késztermékeket ( műanyag vödör, virágcserép, kerítésoszlopok stb. ) gyárt. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Telephely címe

Engedélyezett KapaEngedély mennyi- citás száma ség t/év t/év

Ártalmatlanítás módja


H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.

13600 Előkezelé 0 s, lerakás

CsepregKülterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1 Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. )

2286/2/200 3

3014/6/200 2

Előkezelé s, lerakás

lerakás

60

lerakás


4810/2/200 2

600

égetés


4809/4/200 2

600

égetés

ZalaegerszegBúslakpuszta

53/21/2002


600

lerakás

112

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.9.3. Fa csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladékban a fa 6 %-kal (3300 tonna) képviselteti magát. Hasznosítás Fa csomagolási hulladékok tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. A FALCO Rt. (Szombathely, Zanati u.26.) engedélykérelme jelenleg folyamatban van, ami szerint az elkövetkezendőkben forgácslaphulladék újrahasznosítását fogják végezni.. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Telephely címe




H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.


CsepregKülterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1 Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. )

2286/2/200 3

3014/6/200 2


Lerakás

10

Lerakás


4810/2/200 2

600

Égetés


4809/4/200 2

600

égetés


53/21/2002


30

Lerakás

113

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.9.4. Fém csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladék 7 %-a fém (3850 tonna). Hasznosítás Fém csomagolási hulladékok tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Vas megye Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Engedélyezett mennyiség t/év

Kapacitás t/év



Telephely címe

Engedély száma

Fertőszentmiklós , Fürdő út 1.

H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.


Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út ( hrsz.: 10442/3. )

3014/6/200 2


4810/2/200 2

600

égetés


4809/4/200 2

600

égetés


53/21/2002


10

30

lerakás

lerakás

114

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.9.5. Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladékok

Vegyes összetételű csomagolási hulladék a keletkező csomagoló anyag hulladék közel 15 %-a (8100 tonna). Hasznosítás Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Telephely címe


Fertőszentmiklós , Fürdő út 1.

H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.


CsepregKülterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1

2286/2/200 3


4810/2/200 2

600

égetés


4809/4/200 2

600

égetés


53/21/2002




lerakás

30

lerakás

115

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.9.6. Üveg csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok a papír mellett legjelentősebb összetevője az üveg, a maga 18 %-os részarányával (10000 tonna). Hasznosítás Üveg csomagolási hulladékok tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Arany Kentaur Bt, Győr

Telephely címe



Fertőszentmikl ós, Fürdő út 1.

H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.


Győr, Sashegy

20000


Előkezelés, export

Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

CsepregKülterület, Meggyespuszta hrsz: 077/1 Szombathely, Erdei iskola Szombathely, Körmendi út (hrsz.:10442/3) Szombathely, Körmendi u. 92. Szombathely, Körmendi u. 92.



2286/2/200 3

3014/6/200 2

lerakás

100

lerakás

4810/2/200 2

600

Égetés

4809/4/200 2

600

Égetés

53/21/2002

30

lerakás

116

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.9.7. Textil csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok viszonylag kisebb jelentőségű (3 %, 1600 tonna) részvevője a textilia Hasznosítás Textil csomagolási hulladékok tekintetében a régióban hasznosítást végző cég nincs. Ártalmatlanítás

Engedélyes neve, címe Győr-Moson-Sopron megye REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. REKULTIV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, Mosonmagyaróvár, Barátság út 6. Vas megye Csepregi Városgazda Kft. Csepreg, Széchenyi tér 27. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Megoldás Kft Szombathely, Körmendi u. 92. Zala megye Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Zalaegerszeg, Gasparich u. 36.

Telephely címe



Fertőszentmikl ós, Fürdő út 1.

H-439836/2002.I.

60000


H-490022/2002.I.


CsepregKülterület, 2286/2/200 Meggyespuszta 3 hrsz: 077/1 Szombathely, 4810/2/200 Körmendi u. 2 92. Szombathely, 4809/4/200 Körmendi u. 2 92.



53/21/2002


lerakás

30

600

égetés

600

égetés

lerakás

117

5. Hulladékok kezelése 5.1.3.10. Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok 5.1.3.10.1. Gumihulladék, elhasznált gumiabroncsok

A régióban a statisztikai adatok szerint évi 7000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik, mely – feldolgozó kapacitás a régióban nem lévén – egyrészt a legális és illegális lerakókon került lerakásra (becslés szerint 50 %), másrészt a régiót elhagyva energetikailag hasznosult, vagy lerakásra, felhalmozásra került. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében 2006. évtől kezdődően a lerakókon gumiabroncsot lerakni még aprított formában sem lehet. Ezeket figyelembe véve a régióban a gumiabroncs hasznosítása és ártalmatlanítása megoldatlan. Mivel a hulladéklerakók üzemeltetői gazdasági vagy jól – rosszul értelmezett „jogkövetési” okoból már most megtagadják a gumiabroncsok átvételét, a felhalmozott gumiabroncs csak komoly szállítási költség mellett kezelhető. 5.1.3.10.2. Biológiailag lebomló hulladékok

A régióban lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma 1995-ben az OHT meghatározása szerint 35 % volt, és ez az arány azóta sem sokat változott. Ennek megfelelően a régióban jelenleg évente 143500 tonna biológiailag bontható hulladék keletkezik és kerül a települési szilárd hulladék alkotó részeként lerakásra, ehhez párosul még a hulladékban jelenlévő papír mennyisége. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld, ill. konyhai hulladék mennyisége jelenti. A régióban az előbbi hulladékok keletkezése a következőképpen alakul:

Települési szilárd hulladék mennyisége ebből: - papír - zöld és konyhai hulladék Összes biológiailag lebontható

Győr-MosonSopron megye t/év

Vas megye t/év

Zala megye t/év

224599

89784

98249

49412 62887 112299

17058 27833 44891

18667 30457 49124

A régióban mintegy 200000 tonnára tehető a biológiailag lebomló szerves települési hulladékok. Mivel a régióban eddig nem végeztek olyan hulladékanalízist, amelynek az eredményeit a térségre vonatkozóan figyelembe lehetne venni, ezért a terület nagyobbik részét érintő, már elfogadott ISPA projekt, felülvizsgálati dokumentációkban található és közszolgáltatókkal történt megbeszélések alapján kapott értékekkel számoltunk. A régióban a települési szilárd hulladékból elkülönítetten gyűjtött és hasznosított papír mennyisége jelenleg kellő pontossággal nem adható meg, ebből következően csak a komposztáló telepeken hasznosított zöld és konyhai hulladékot tudjuk figyelembe venni a lerakásra kerülő biológiailag lebontható hulladékok mennyiségének és arányának a számításánál. A régióban 22000 tonna zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, így csak a maradék, közel 180000 tonna biológiailag bontható hulladék kerül lerakásra.


118

5. Hulladékok kezelése 5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek illetve lerakó helyek meghatározása A fejezet a tárgyalt hulladékcsoportonként ismerteti azokat a meglévő kezelő telepeket, melyeket a tervezési időszakban fejleszteni kell, hogy el tudja látni a szükséges feladatot, fel kell számolni, mert nem képes megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak, rekultiválni kell, vagy tájbaillesztéssel meg kell szüntetni. 5.1.4.1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Begyűjtés A hasznosítható fém, műanyag, üveg, papír, fa, hulladékok szelektív gyűjtéséről a nagyobb termelők telephelyen belül gondoskodtak. Területünkön a MÉH rendszerű cégeknek van nagyobb szerepe a hasznosítható termelési hulladékok begyűjtésében, de az utóbbi időben egyre több egyéb begyűjtő szervezet kezdte meg tevékenységét. A begyűjtők több esetben előkezelési tevékenységként a hulladékot bontják, darabolják, aprítják, bálázzák, tömörítik saját telephelyükön. A begyűjtők földrajzi eloszlása megfelelő, a hálózat további fejlesztése nem szükséges, ezt a piac szabályozni fogja. Válogatás A válogatás tovább fejlesztésében komoly tartalékok vannak. A feldolgozó ipar igényli a tisztább minőségű másodnyersanyagot, és azt az árban hajlandó is elismerni. A jelenleg csak begyűjtést végző szervezeteket fejleszteni kell, hogy fokozottabb válogatási tevékenységet folytassanak. Hasznosítás Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékoknak csak kb 30%-a kerül hasznosításra, ebből is régión kívülre esik döntő többsége, a teljes hasznosítás 90 %-a. A meglévő hasznosítók esetleges fejlesztése a jelentkező igények szerint kívánatos. A szombathelyi Falco Rt-nél a már említett faforgács hulladék visszadolgozás mértékének növelése az üzem piaci helyzetétől függően lehetséges. Az Rt a technológiájából származó csiszolatport elégeti, hasznosítva a hulladék energiatartalékát. Ezen technológiai vonal a közeljövőben korszerűsítésre kerül. A hulladékokat égetéssel ártalmatlanító Megoldás Kft telephelyére a kibocsátások folyamatos megfigyelését is az adatok rögzítését lehetővé tevő rendszert kell telepíteni. Ártalmatlanítás A keletkező termelési nem veszélyes hulladékok nagyobb hányadát, kb. 65-70 %-át az ország többi területéhez hasonlóan a települési hulladékokkal együtt kezelik, és ártalmatlanításuk lerakással történik. A hulladékok egy része – adatok hiányában megbecsülhetetlen – ártalmatlanítás céljából régión kívülre kerül. Erre pontos adatokkal csak a nyilvántartásról szóló jogszabály hatályba lépését követően fogunk rendelkezni. A hulladékok 3-4 %-át égetéssel vagy egyéb módon ártalmatlanítják. Égetéssel ártalmatlanít a Megoldás Kft Szombathelyen, és a Győri Hulladékégető Kft Győrött, valamint az ONYX Magyarország Kft Dorogon (régión kívül). Területünkön kifejezetten termelési nem veszélyes hulladéklerakó nem található. A termelési hulladékok jelentős hányada az elmúlt időben a települési hulladékokkal együtt kezelve lerakókra került. A tovább nem működtethető települési szilárd hulladék lerakók NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

119

5. Hulladékok kezelése felszámolásával illetve működésük korlátozásával teret kell elvenni az ipari nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása elől. 5.1.4.2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A mezőgazdaságban a tervezés időszakában a régióban keletkezett nagy mennyiségű biomassza kezelésére külön kezelő szervezetek nem alakultak, a hulladékok legnagyobb része a termőföldön maradt, és a következő vegetáció előkészítő munkálatai során a talajba visszaforgatásra kerültek. Gyakorlatilag egy éven visszaforgatásra került almostrágyaként a termőföldről beszállított alomszalma is. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kell, kiaknázható hasznosítási tartalékok nincsenek. Az élelmiszeripari és húsipari nem veszélyes hulladékok – elsősorban ipari (konzervipar, tejipar, cukoripar, söripar, stb.) szennyvíziszapok – ártalmatlanítását főképpen biológiai lebontással oldják meg a régióban. Egyes esetekben közvetlenül visszajuttatva a termőföldre (pl. cukorgyári földiszapok), talajjavítási célokra felhasználva (pl. cukorgyári mésziszap), vagy komposztáló telepeken felhasználva nagy szerves anyag tartalmukat. Ez a gyakorlat kívánatos. Jelentős mennyiségű élelmiszeripari nem veszélyes hulladék került dögterekre és dögtemetőkben elhelyezésre is. Az OHT megfogalmazása szerint a dögkutakat és dögtereket 2005. után fel kell számolni, használni azokat nem lehet. 5.1.4.3. Települési szilárd hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 410000 tonna. Hulladék felhalmozódás nincs, gyakorlatilag a teljes mennyiség lerakással kerül ártalmatlanításra. A tervezési időszakban a települési szilárd hulladékok hasznosítása nem, vagy csak nagyon minimális mértékben valósult meg, elsősorban az egyes alkotók szelektív gyűjtésének bevezetésével (általában kísérleti megoldások), vagy hulladékudvarok felállításával, ahova a lakosság saját maga vihette be a hulladékot, általában szelektíven válogatva. Ez érintette a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag alkotóknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. E tevékenység a régióban jelenleg még csak korlátozott mértékben folyik. A régióban több helyen került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés hulladékgyűjtő szigetek kialakításával. A szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténereket helyeztek el. A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, előkészítését a nagyobb, regionális köztisztasági feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek végzik. Az így előkészített hulladékok hulladékhasznosítóknak kerülnek átadásra, amelyek többnyire a régión kívül találhatóak. A régióban néhány hulladékgyűjtő udvar is működik. Itt a lakosság maga szállíthatja be a hulladékokat. A hulladékgyűjtő udvarokban elsősorban papír, műanyag, fa, üveg, textil hulladék gyűjtése történik, de lehetőség van néhány helyen pl. gumihulladék, és inertépítésből, bontásból származó hulladék gyűjtésére is. Mivel a másodnyersanyagként számba jöhető hulladékok szelektív gyűjtése üzemszerűen érdemben nem kezdődött el, ezért egyelőre válogató létesítmény sem épült. A régióban működő nagyobb lerakókban az üzemeltetők végeznek némi kiválogatást a depóniákon, általában saját tevékenységük rentabilitását növelendő. Az így elkülönített hulladékokat vagy közvetlenül hasznosító szervezetekhez juttatják, vagy begyűjtőkön keresztül kerül a feldolgozókhoz.


120

5. Hulladékok kezelése Begyűjtés A régió teljes területén megvalósult a kötelező közszolgáltatás. A közszolgáltatók a települési szilárd hulladékot begyűjtik, és mintegy 95 %-ában lerakással ártalmatlanítják. A begyűjtés fejlesztése mennyiségileg nem indokolt, hiszen a terület le van fedve, de a begyűjtési rendszer korszerűsítésre szorul, előtérbe kell helyezni a szelektív hulladék begyűjtést. Hasznosítás A települési szilárd hulladék hasznosításával foglalkozó vállalkozások döntő többsége a szelektíven gyűjtött szerves hulladék komposztálását végzi. Ezt a tevékenységet a biológiailag bontható anyaghányad ismeretében a tervidőszak végére feltétlenül fejleszteni kell. Ártalmatlanítás A régióban üzemelő hulladéklerakók közül az elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat és a meglévő szabad kapacitás figyelembe vételével várhatóan 2005-ig fog üzemelni Mecsér, Enese, Tárnokréti és Bősárkány inert lerakója, melyek nem fejleszthetők. 2009-ig üzemelhet várhatóan Lébény, Mosonmagyaróvár, Szil, Sopron, Győr (Pápai út), Pannonhalma, Csorna települési szilárd hulladéklerakója és Beled inert lerakója, melyek szintén nem fejleszthetők, de szabad kapacitásuk ezt az időpontot indokolná. Várhatóan 2015. után is használható lesz Csepreg, Fertőszentmiklós, Répcelak és Lenti regionális célokat is ellátó települési szilárd hulladéklerakója, míg Jánossomorja, Győr (Sashegy, tervezés alatt), Sopron (Kópháza, tervezés alatt) Harasztifalu (Körmend), Szombathely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg regionális lerakójával hosszú távon is lehet számolni. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli, vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Helyszín Acsalag Agyagosszergény Beled Bogyoszló Börcs Bősárkány Cirák Csikvánd Darnózseli

Lerakott hulladék-fajta települési

Lerakott hulladék-mennyiség (m3) 1000

Inert

1000

Települési

810

Inert

450

Inert

4550

Települési

80

Települési

630

Inert

150

Települési

14760

Inert

7830

Települési

7300

Inert

1700

Települési

2000

Inert

2800

települési

2400

Inert

7000

települési

15120

Inert

32400


121

5. Hulladékok kezelése települési

100

Inert

3280

települési

330

Inert

3900

Inert

4860

települési

2633

Inert

1881

Farád

Inert

1000

Fertőd

Inert

1500

települési

16800

Inert

9000

települési

8600

Inert

43000

települési

9300

Inert

16300

Dénesfa Dunasziget Ebergőc Enese

Fertőendréd Fertőrákos Gyarmat Gyömöre Győrújbarát Halászi

települési

20

Inert

24

Inert

3000

települési

8500

Inert

22500

települési

250

Inert

250

települési

6510

Inert

19900

Kisbabót

Inert

75

Kisbodak

települési

700

Inert

3000

települési

400

Inert

1700

települési

2910

Inert

8316

települési

2500

Inert

8600

települési

7600

Inert

16000

települési

26000

Inert

18000

települési

46200

Inert

98000

Himód Kajárpéc

Kisfalud

Kóny Kunsziget Lázi Lébény Lövő Mecsér

települési

950

Inert

6000


122

5. Hulladékok kezelése Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyúl Osli Páli Pásztori Pusztacsalád Rábakecöl Rábaszentandrás Rábaszentmiklós Rábcakapi Rajka Répceszemere Sarród Sokorópátka Sopron

települési

8700

Inert

12500

Inert

5500

települési

2800

Inert

9400

települési

2870

Inert

5100

települési

300

Inert

2200

települési

500

Inert

3700

települési

4000

Inert

8000

települési

1800

Inert

96000

települési

900

Inert

1800

települési

5600

Inert

12000

települési

7500

Inert

10700

települési

5000

Inert

12000

települési

2330

Inert

7900

települési

850

Inert

1830

települési

1600

Inert

7000

települési

3400

Inert

16800

települési

9180

Inert

21400

települési

756

Inert

1470

települési

1700

Inert

3500

települési

441

Inert

315

települési

170

Inert

1090


123

5. Hulladékok kezelése Sopronkövesd Sopronpuszta Szany Szerecseny Táp Tárnokréti Tényő Tét Újkér

Vitnyéd

települési

10980

Inert

35155

települési Inert

528 10560

települési

710

Inert

2380

Inert

2500

települési

13060

Inert

33900

települési

510

Inert

850

Inert

5000

települési

60480

Inert

194400

települési

90

Inert

450

települési

900

Inert

1125

Alsószölnök

települési

50

Alsóújlak

települési

200

Apátistvánfalva

települési

60

Bajánsenye

települési

250

Balogunyom

települési

80

Bejcgyertyános

települési

80

Bérbaltavár

települési

400

Boba

települési

600

Borgáta

települési

120

Bozsok

települési

50

Bő

települési

60

Bögöt

települési

45

Bögöte

települési

80

Bucsu

települési

60

Bük

települési

400

Cák

települési

10

Celldömölk

települési

300000

Csákánydoroszló

települési

150

Csehi

települési

900

Csehimindszent

települési

1000

Csmpeszkopács

települési

800

Csénye

települési

80

Csipkerek

települési

250

Csörötnek

települési

600

Daraboshegy

települési

80

Dozmat

települési

300


124

5. Hulladékok kezelése Döbörhegy

települési

400

Duka

települési

1000

Egervölgy

települési

3000

Egyházashetye

települési

1000

Egyházashollós

települési

3750

Egyházasrádóc

települési

600

Felsőcsatár

települési

300

Felsőjánosfa

települési

450

Felsőmarác

települési

600

Felsőszölnök

települési

200

Gasztony

települési

300

Gencsapáti

települési

4000

Gérce

települési

300

Gersekarát

települési

300

Gór

települési

500

Gyanógeregye

települési

200

Gyöngyösfalu

települési

400

Halastó

települési

300

Halogy

települési

5600

Hegyháthodász

települési

60

Hegyhátsál

települési

70

Hegyhátszentjakab

települési

95

Hegyhátszentmárton

települési

45

Horvátlövő

települési

300

Horvátzsidány

települési

1000

Hosszúpereszteg

települési

1600

Ikervár

települési

5000

Iklanberény

települési

300

Ivánc

települési

2000

Ják

települési

4800

Jánosháza

települési

54000

Kőszegdoroszló

települési

20

Kőszegszerdahely

települési

40

Káld

települési

2000

Kám

települési

1500

Karakó

települési

100

Katafa

települési

5000

Keléd

települési

20

Kemeneskápolna

települési

60

Kemenesmagasi

települési

1500

Kemenesmihályfa

települési

180

Kemenespálfa

települési

150

Kemenessömjén

települési

65

Kemenesszentmárton

települési

85


125

5. Hulladékok kezelése Kenéz

települési

3500

Kerkáskápolna

települési

100

Kétvölgy

települési

400

Kisrákos

települési

400

Kissomlyó

települési

50

Kisunyom

települési

60

Kiszsidány

települési

120

Köcsk

települési

180

Lócs

települési

180

Magyarlak

települési

200

Magyarszecsőd

települési

250

Meggyeskovácsi

települési

300

Megyehid

települési

2000

Mersevát

települési

500

Mesterháza

települési

200

Mesteri

települési

300

Mikosszéplak

települési

600

Molnaszecsőd

települési

1000

Nádasd

települési

n. a.

Nagykölked

települési

600

Nagymizdó

települési

500

Nagysimonyi

települési

400

Nárai

települési

350

Nemeskeresztúr

települési

120

Nemeskocs

települési

200

Nemeskolta

települési

300

Nemesládony

települési

400

Nemesrempehollós

települési

150

Nyőgér

települési

4000

Olaszfa

települési

2500

Ólmod

települési

600

Orfalu

települési

200

Oszkó

települési

2300

Őrimagyarósd

települési

500

Pácsony

települési

600

Pankasz

települési

n. a.

Pecöl

települési

4000

Perenye

települési

600

Peresznye

települési

200

Petőmihályfa

települési

300

Pornóapáti

települési

400

Porpác

települési

600

Rábagyarmat

települési

300

Rádóckölked

települési

600


126

5. Hulladékok kezelése Rátót

települési

13000

Rum

települési

10000

Sajtoskál

települési

1000

Sé

települési

300

Simaság

települési

400

Sitke

települési

700

Sorkifalud

települési

200

Sorkikápolna

települési

90

Sorokpolány

települési

150

Sótony

települési

250

Szarvaskend

települési

10

Szőce

települési

600

Szaknyér

települési

400

Szakonyfalu

települési

200

Szemenye

települési

1700

Szentpéterfa

települési

250

Szergény

települési

150

Tokorcs

települési

100

Tompaládony

települési

140

Tormásliget

települési

200

Torony

települési

250

Tömörd

települési

60

Vámoscsalád

települési

6000

Vásárosmiske

települési

120

Vashosszúfalu

települési

1200

Vaskeresztes

települési

450

Vasvár

települési

43000

Velem

települési

15

Velemér

települési

65

Viszák

települési

400

Vönöck

települési

8000

Zsennye

települési

650

Almásháza

települési

n. a.

Almásháza

települési

65

Alsópáhok

települési

5000

Alsórajk

települési

90

Alsószenterzsébet

települési

150

Babosdöbréte

települési

700

Baglad

települési

80

Bagod

települési

450

Bak

települési

3000

Baktüttös

települési

3000

Balatongyörök

települési

1500

Bánokszentgyörgy

települési

1500


127

5. Hulladékok kezelése Barlahida

települési

600

Batyk

települési

90

Bázakerettye

települési

450

Becsehely

települési

2000

Becsvölgye

települési

10000

Belezna

települési

800

Bocfölde

települési

450

Bocska

települési

250

Bókaháza

települési

120

Boncodfölde

települési

n. a.

Borsfa

települési

n. a.

Böde

települési

100

Börzönce

települési

250

Bucsuszentlászló

települési

2000

Bucsuta

települési

300

Csatár

települési

350

Cserszegtomaj

települési

300

Csertalakos

települési

150

Csesztreg

települési

250

Csonkahegyhát

települési

3000

Csömödér

települési

10000

Csörnyeföld

települési

600

Dióskál

települési

1500

Dobri

települési

350

Dötk

települési

250

Egeraracsa

települési

1000

Egervár

települési

4000

Eszteregnye

települési

3750

Esztergályhorváti

települési

n. a.

Felsőpáhok

települési

500

Felsőrajk

települési

1000

Galambok

települési

780

Gellénháza

települési

8000

Gelse

települési

700

Gelsesziget

települési

200

Gétye

települési

450

Gombosszeg

települési

250

Gutorfölde

települési

600

Gyűrűs

települési

300

Gyenesdiás

települési

800

Hahót

települési

n. a.

Hernyék

települési

600

Hévíz

települési

15000

Hottó

települési

n. a.


128

5. Hulladékok kezelése Iborfia

települési

300

Iklódbördöce

települési

350

Kacorlak

települési

450

Kányavár

települési

600

Kálócfa

települési

250

Kemendollár

települési

800

Kemendollár

települési

700

Kerkabarabás

települési

60

Kerkaszentkirály

települési

180

Kerkateskánd

települési

200

Keszthely

települési

100000

Kilimán

települési

70

Kisbucsa

települési

180

Kiscsehi

települési

90

Kisrécse

települési

95

Kissziget

települési

40

Kisvásárhely

települési

60

Kozmadombja

települési

80

Kustánszeg

települési

120

Lakhegy

települési, ipari

3400

Lasztonya

települési

600

Lendvajakabfa

települési

20

Letenye

települési

44000

Lickóvadamos

települési

8000

Ligetfalva

települési

300

Lispeszentadorján

települési

250

Liszó

települési

450

Lovászi

települési

600

Magyarszerdahely

települési

n. a.

Maróc

települési

300

Miháld

települési

1000

Mihályfa

települési

450

Mikekarácsonyfa

települési

600

Milejszeg

települési

500

Misefa

települési

150

Molnári

települési

200

Muraszemenye

települési

150

Nagykapornak

települési

1000

Nagykutas

települési

800

Nagylengyel

települési

1000

Nemesbük

települési

150

Nemeshetés

települési

21100

Nemesnép

települési

170

Nemespátró

települési

500


129

5. Hulladékok kezelése Nemessándorháza

települési

300

Nemesszentandrás

települési

90

Nova

települési

600

Óhid

települési

200

Oltárc

települési

100

Ormándlak

települési

250

Ortaháza

települési

140

Ozmánbük

települési

60

Pacsa

települési

6000

Páka

települési

5700

Pakod

települési

300

Pálfiszeg

települési

600

Pat

települési

800

Petőhenye

települési

500

Petrikeresztúr

települési

700

Petrivente

települési

300

Pókaszepetk

települési

500

Pórszombat

települési

100

Pölöske

települési

3000

Pördefölde

települési

600

Pötréte

települési

2500

Pusztaapáti

települési

350

Pusztaederics

települési

4000

Pusztamagyaród

települési

500

Pusztaszentlászló

települési

500

Rédics

települési

1000

Resznek

települési

600

Rigyác

települési

500

Salomvár

települési

300

Sand

települési

150

Sárhida

települési

200

Sármellék

települési

600

Semjénháza

települési

80

Sormás

települési

150

Söjtör

települési

600

Surd

települési

5000

Szalapa

települési

600

Szécsisziget

települési

150

Szentgyörgyvár

települési

1400

Szentkozmadombja

települési

70

Szentliszló

települési

600

Szentpéterfölde

települési

200

Szentpéterúr

települési

90

Szepetnek

települési

400


130

5. Hulladékok kezelése Szijártóháza

települési

10

Szilvágy

települési

60

Teskánd

települési

600

Tilaj

települési

300

Tófej

települési

500

Tormafölde

települési

500

Tornyiszentmiklós

települési

800

Tótszentmárton

települési

500

Tótszerdahely

települési

70

Türje

települési

300

Valkonya

települési

60

Várfölde

települési

150

Vaspör

települési

90

Vonyarcvashegy

települési

450

Vöckönd

települési

200

Zalaapáti

települési

340

Zalabaksa

települési

500

Zalabér

települési

15000

Zalacsány

települési

650

Zalacséb

települési

450

Zalaháshágy

települési

200

Zalaigrice

települési

300

Zalaistvánd

települési

250

Zalaköveskút

települési

70

Zalamerenye

települési

40000

Zalasárszeg

települési

60

Zalaszentbalázs

települési

80

Zalaszentgyörgy

települési

50

Zalaszentiván

települési

50

Zalaszentjakab

települési

80

Zalaszentlőrinc

települési

30

Zalaszentmárton

települési

45

Zalaszentmihály

települési

10000

Zalaszombatfa

települési

20

Zalatárnok

települési

500

Zalavég

települési

800

Zebecke

települési

150

A felsorolt hulladéklerakók valamennyien engedély nélkül kezdték meg működésüket, a minimális környezetvédelmi előírásoknak sem felelnek meg, és legtöbbjük már nincs is használatban, csak a lakosság „megszokásból” viszi ki a szemetet, holott ezek mellett a lerakók mellett szinte mindenhol létezik szervezett közszolgáltatás is.


131

5. Hulladékok kezelése 5.1.4.4. Települési folyékony hulladékok Az egy fő lakosra vetített 70 liter/fő/nap átlag és a kezelőktől származó adatok alapján a keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 25,4 millió tonna évente. Ebből közcsatornán el nem vezetett mennyiség 0,33 millió tonna. Ez a mennyiség szippantás után szennyvízkezelők műtárgyaiba kerül (0,082 millió tonna), mezőgazdaságban hasznosul (0,113 millió tonna), vagy egyéb (szikkasztás, párologtatás, biológiai kezelés) módon kerül kezelésre. A fenti adatokból látható, hogy a hulladékok kezelése részben megoldott, felhalmozódás nincs. A teljes keletkező folyékony települési hulladéknak csupán 1,3 %-a nem kerül közcsatornára. A régióban a települési folyékony hulladékokra vonatkozó elhelyezési gyakorlatot megyénként eltérő. A települési folyékony hulladékok kezelését illetően – azon túlmenően, hogy a szennyvizek jelentős része közcsatornán kerül elvezetésre – Zala megyében a mezőgazdasági területeken történő hasznosítás, Vas megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a szikkasztó földmedencékben történő ártalmatlanítás a jellemző. A mezőgazdasági területen történő hasznosítás tekintetében az elhelyező területek üzemeltetői Vas illetve Zala Megyében eltérő gyakorlatot követtek, amikor megjelent a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (VI. 3.) számú Kormányrendelet. Zalában a rendelet hatályba lépését megelőzően valamennyi érintett a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezéséről szóló MI-08-1735-1990 számú szabvány előírásai szerint megújította engedélyét. A Vas megyei hasznosító területek az 50/2001 rendelet előírásai szerint kerültek engedélyezésre. A két talajvédelmi hatóság is eltérő gyakorlatot követett, ugyanis a Vas megyei a régi engedélyeket lejártnak tekintette, szemben a Zala megyeivel, mely a régi engedélyeket öt évig érvényesnek fogadta el. Az MI-08-1735-1990 számú szabvány szerinti engedélyek 2006. július 1-én érvényüket veszítik. A szikkasztó földmedencében történő elhelyezés gyakorlata nem felel meg a környezetvédelmi kívánalmaknak, mert az elhelyezett szennyvizek nem esnek át semmiféle biológiai vagy mechanikai tisztuláson. Az elhelyező telepek (szikkasztók, párologtatók) nagyon kis számban rendelkeznek valamilyen tisztítási rendszerrel, pl. gyökérzónás tisztítás, nyárfás szűrőmező, stb. Főként Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben jellemző a szippantott folyékony hulladékok földmedencében történő elszikkasztása. Az e célt szolgáló létesítmények a nyolcvanas évek elején létesültek, akkori közegészségügyi és tanácsi engedélyekkel. A jelenlegi környezetvédelmi követelményeknek az ártalmatlanító telepek nem felelnek meg, a tervezési ciklusban várhatóan valamennyi felülvizsgálatot követően bezárásra, rekultivációra kerül. Az ártalmatlanító telepek bezárásának következtében a szennyvíztisztító telepek fejlesztési igényeként jelentkezik a települési folyékony hulladék fogadókapacitásának növelése. Azon szennyvíztisztító telepek esetében, amelyeknél a lehetőség jelenleg erre nem biztosított, meg kell vizsgálni a fogadóképesség megteremtése érdekében teendő intézkedéseket. 5.1.4.5. Kommunális szennyvíziszapok A régióban keletkező mennyiség éves szinten 0,34 millió tonna, mely átlagosan 6 % szárazanyag tartalommal jelenik meg, így az szárazanyagban kifejezve 0,02 millió tonna. A keletkező mennyiségből a régión belül kezelésre – többnyire komposztálásra – kerül 0,28 millió tonna, mely a teljes keletkezett mennyiség 80 %-a. a fennmaradó mennyiség egyrészt régión kívül kerül kezelésre, másrészt sorsáról nem rendelkezünk biztos adattal. Az iszapkezelési gyakorlat elfogadható, további fejlesztések az ideális feldolgozási arányt célozhatják meg. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

132

5. Hulladékok kezelése A hasznosítás négy különböző technológiáját alkalmazzák a gyakorlatban: a mezőgazdasági területen történő elhelyezést trágyaszóróval, barázdateknős módszerrel vagy injektálással, illetve a komposztálást. A környezet állapotára elsősorban az iszap bűzkibocsátása gyakorol káros hatást. Ebből a szempontból az iszap trágyaszórással történő kijuttatása és a barázdateknős elhelyezés környezetterhelése nagyobb a komposztálással és injektálással szemben. A kívánatos technológiaváltás folyamatban van, például a barázdateknős elhelyezés helyett komposztálásos technológia bevezetését tervezi a VASIVÍZ Rt, ami 19000 t/év iszap kezelését érinti. A tervezési időszakban nem jelentős mennyiségű szennyvíziszapot települési szilárd hulladéklerakón végleges lerakással is ártalmatlanítottak 5.1.4.6. Építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Az építési és bontási hulladékok a jelenlegi gyakorlat szerint a lerakóhelyeken tetemes lerakási kapacitásokat foglalnak el. Az építési és bontási hulladék döntő hányada nem veszélyes, inert hulladék. A keletkezés mértékéről nincs rendszeres, szabályozott adatgyűjtés A régióban a tervezés időszakában (2001.) mintegy 0,7 millió tonna építési, bontási és egyéb inert hulladék keletkezett. Ez a mennyiség a nyilvántartási jogszabály és adatok hiányában természetesen csak becsült érték. A keletkező hulladék átlagos összetétele kitermelt föld 70 %, beton és tégla 20 %, aszfalt 8 %, egyéb alkotó elemek (műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.) 2 %. A keletkező hulladékok nagy részét – kitermelt föld – valójában nem is tekintették hulladéknak, és nem is kezelték akként. Az építési és bontási hulladékból a régióban felhalmozódás nincs, valamennyi keletkező hulladék kezelése megoldott. A hasznosítási arány nagyon alacsony, csak mintegy 15-17 %. Hasznosítás A Nyugat-dunántúli régió területén jelenleg csak a bontásból származó műanyagok és a bontott aszfalt újrahasznosításra van lehetőség. Bontott aszfalthulladékot hasznosít az Aszfalt Kft Zalaszentivánon és Szombathelyen, a Hoffmann Építőipari Rt Zalaegerszegen Strabag Építő Kft Szombathelyen, műanyag hulladékot az M Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft toronyi telephelyén hasznosít. A hasznosítási arányt növelni fogja, hogy a bontott aszfalt kikerült a veszélyes hulladékok közül. Törekedni kell az egyéb bontási hulladékok hasznosításra is, mert ezzel jelentős lerakási kapacitás szabadulhat fel. Ártalmatlanítás Kifejezetten inert hulladéklerakó működik Szombathelyen és Keszthelyen, és Sárváron. Szombathelyen a volt kommunális hulladéklerakó telepen van mód elhelyezésre, míg Keszthelyen két murvabánya gödrét töltik fel építési törmelékkel. Mindkét városban az ottani közszolgáltató üzemelteti a telepeket. Nagyobb mennyiségben kerül inert hulladék a kőszegi, csepregi, zalaegerszegi, körmendi, sárvári, répcelaki, nagykanizsai kommunális hulladéklerakókra is. Nagyobb mennyiségű inert hulladék található még Vaskeresztesen, Sitkén, Bucsuban, Zalacsányban, Várvölgyön, Mecséren, Enesén, Tárnokrétiben, Beleden és Bősárkányban az önkormányzati hulladéklerakókon. Gyakori jelenség, hogy a falvak használaton kívüli, védelem nélküli hulladéklerakói, a bezárást követően inert hulladéklerakóként működnek tovább. Bizonyos hulladéklerakók bezárásával eltolódhat a lerakási arány a hasznosítás felé. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

133

5. Hulladékok kezelése A fejezet tartalmazza a bontott aszfalt hasznosítását és ártalmatlanítását is, mely a tervezés időpontjában (2001.) még veszélyes hulladékként szerepelt, és így ott is tárgyaltuk. 5.1.4.7. Veszélyes hulladékok A régióban a HAWIS-ból származó 2001. évi adatok szerint 335000 tonna veszélyes hulladék keletkezett. Ennek a mennyiségnek a 65 %-át (213000 tonna) négy fontosabb (vegyipar, gyógyszer-és műanyagipar, gépipar, alumíniumipar, illetve egyéb, kiemelten fontos /energiaipar, bányászat, kohászat és ipari szennyvíztisztítás/ iparág) ágazat adta. A kiemelt ipari ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. A fentiekből látható, hogy a keletkező veszélyes hulladékok nagy része kb. 90% lerakóba kerül, míg csak nagyon kis hányaduk kerül hasznosításra. Fejleszteni csak a hasznosító telepeket indokolt. 5.1.4.8. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladék áramok 5.1.4.8.1. PCB és PCT tartalmú hulladékok

Ezekre a veszélyes hulladékokra a régióban sem hasznosító, sem ártalmatlanító kapacitás nincs. 5.1.4.8.2. Hulladékolajok

A régióban 4372 tonna hulladékolaj keletkezett 2001. évben. Ebből a mennyiségből ártalmatlanításra került veszélyes hulladék égetőben 332 tonna (7,5 %), hasznosításra került együttégetőben 1900 tonna (43%), hasznosításra került regenerálással 2000 tonna (45 %), a régióból kikerült 140 tonna (4,5 %). Tovább kell növelni az energiahasznosítással történő ártalmatlanítás (együttégetés). Az ártalmatlanítók és együttégetők kapacitását tekintve a régióban a hulladékolajok kezelésére van szabad kapacitás, ezen hulladékok kezelése megoldott és a jövőben is megoldható. 5.1.4.8.3. Akkumulátorok és elemek

A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége a HAWIS program alapján 2065 tonna, ebben nem szerepel a lakosságnál keletkező hulladék akkumulátor és elem mennyisége. A régióban működő vállalkozások kb. 2200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza, amely tartalmazza a lakosságtól (kb. 39%), illetve vállalkozásoktól (kb. 61%) begyűjtött hulladékok mennyiségét is, ezért haladja meg a veszélyes hulladékos nyilvántartási rendszer alapján keletkező hulladékok mennyigét. Fejleszteni kell a begyűjtő hálózatot, meg kell célozni a települési szilárd hulladékokban szereplő elemeket és akkumulátorokat. Érvényesíteni kell a gyártói felelősséget. 5.1.4.8.4. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések

A régióban keletkező hulladék műszaki becslések alapján 1850 tonna. Ebből kezelésre kerül kb. 140 tonna. A begyűjtő hálózatot szélesíteni, fejleszteni kell, érvényesíteni kell a gyártói felelősséget. 5.1.4.8.5. Kiselejtezett gépjárművek

A kapacitásokat bővíteni kell, a bontási technikákat kell fejleszteni, alkatrész értékesítéseket növelni kell. 5.1.4.8.6. Egészségügyi hulladékok

A meglévő kapacitás elegendő, a kihasználtságot kell növelni.


134

5. Hulladékok kezelése 5.1.4.8.7. Állati eredetű hulladékok

A régióban a HAWIS rendszer alapján a vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége mintegy 49000 tonna. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, döntően az ATEV és cégei végzik el a hulladékok ártalmatlanítását, amelyek kapacitástöbblettel rendelkeznek, így a hasznosítás aránya tovább növelhető, és a régióban nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, létrehozásra. A dögkutakat és dögtereket 2005-ig fel kell számolni. 5.1.4.8.8. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik

A régióban a szükséges ártalmatlanítási kapacitás rendelkezésre áll. 5.1.4.9. Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok mennyiségére nézve pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Műszaki becsléssel az éves csomagolási hulladék mennyisége mintegy 55000 tonna. Valamennyi csomagolási hulladék tekintetében szükséges a begyűjtési kapacitás bővítése, elsősorban Győr-Moson-Sopron megyében. 5.1.4.9.1. Papír és karton csomagolási hulladék

A keletkező csomagoló anyag hulladék legjelentősebb frakciója a papír és a karton. Ez a teljes mennyiség 30 %á-t teszi ki (16500 tonna). A csomagoló anyag hulladékának jelentős része válogatás nélkül a lerakókra kerül, illetve válogatás után elhagyja a régiót és régión kívüli hasznosítóhoz kerül. Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.9.2. Műanyag csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladék masik jelentős frakciója a műanyag (PET, PVC, HDPE). Ez a teljes mennyiség 11 %á-t teszi ki (6050 tonna). A csomagoló anyag hulladékának jelentős része válogatás nélkül a lerakókra kerül, illetve válogatás után a régióban hasznosul, vagy elhagyja a régiót és régión kívüli hasznosítóhoz kerül. Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.9.3. Fa csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladékban a fa 6 %-kal (3300 tonna) képviselteti magát. Fejleszteni kell a hasznosítás, elsősorban az energetikai hassznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.9.4. Fém csomagolási hulladékok

A keletkező csomagoló anyag hulladék 7 %-a fém (3850 tonna). Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.9.5. Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladékok

Vegyes összetételű csomagolási hulladék a keletkező csomagoló anyag hulladék közel 15 %-a (8100 tonna). Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el.


135

5. Hulladékok kezelése 5.1.4.9.6. Üveg csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok a papír mellett legjelentősebb összetevője az üveg, a maga 18 %-os részarányával (10000 tonna). Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.9.7. Textil csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok viszonylag kisebb jelentőségű (3 %, 1600 tonna) részvevője a textilia. Fejleszteni kell a hasznosítás arányát a lerakás rovásárára, ez pedig a hatékonyabb válogatási rendszerrel és a szelektív gyűjtés fejlesztésével érhető el. 5.1.4.10. Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem

tartozó hulladékok 5.1.4.10.1. Gumihulladék, elhasznált gumiabroncsok

A régióban a statisztikai adatok szerint évi 7000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik, mely – feldolgozó kapacitás a régióban nem lévén – egyrészt a legális és illegális lerakókon került lerakásra (becslés szerint 50 %), másrészt a régiót elhagyva energetikailag hasznosult, vagy lerakásra, felhalmozásra került. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében 2006. évtől kezdődően a lerakókon gumiabroncsot lerakni még aprított formában sem lehet. Ezeket figyelembe véve a régióban a gumiabroncs hasznosítása és ártalmatlanítása megoldatlan. Mivel a hulladéklerakók üzemeltetői gazdasági vagy jól – rosszul értelmezett „jogkövetési” okoból már most megtagadják a gumiabroncsok átvételét, a felhalmozott gumiabroncs csak komoly szállítási költség mellett kezelhető. Fejleszteni kell a begyűjtő rendszert, amely ma szinte egyáltalán nem működik. A lerakást fokozatosan meg kell szüntetni. 5.1.4.10.2. Biológiailag lebomló hulladékok

A régióban lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma 1995-ben az OHT meghatározása szerint 35 % volt, és ez az arány azóta sem sokat változott. Ennek megfelelően a régióban jelenleg évente 143500 tonna biológiailag bontható hulladék keletkezik és kerül a települési szilárd hulladék alkotó részeként lerakásra, ehhez párosul még a hulladékban jelenlévő papír mennyisége. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld, ill. konyhai hulladék mennyisége jelenti. A régióban mintegy 200000 tonnára tehető a biológiailag lebomló szerves települési hulladékok. A régióban 22000 tonna zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, így csak a maradék, közel 180000 tonna biológiailag bontható hulladék kerül lerakásra. Ennek csökkentésére tovább kell fejleszteni a komposztált hányadot.

5.2 A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésnél az 5.1. pontban előírtakon túl ismertetendő még 5.2.1 A települési hulladék, valamint zöld-és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése Települési biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége 110000-120000 tonna/év a régióban. Pontos mennyiség nem áll rendelkezésre, ez a későbbiekben a nyilvántartási és adatszolgáltatási jogszabály megjelenését követően lesz pontosítható. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

136

5. Hulladékok kezelése A hulladék komposztálók az alábbiak: Létesítmény helyszíne Győr, Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Sopron, Soproni Városüzemeltetési Kft Fertőszentmiklós, Rekultív Kft Városgazdálkodási Kft Szombathely 10427/4. hrsz 10442/3. hrsz. Müllex Kft Körmend Városgazda Kft Keszthely 0249/7. hrsz. LE-KO Kft Lenti, hulladéklerakó 054/2. hrsz. NSR Kft

Kezelt hulladékfajta (**)

Kezelt hulladék mennyisége

Temetői hulladék, parkhulladék, egyéb zöld 15000 hulladék Települési szennyvíztisztításából 15000 származó iszapok Ipari, települési - ( az engedélyt szennyvíziszapok, települési 2002 év végén biológiailag lebomló kapta) hulladékok Települési biológiailag lebomló hulladék Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok, biohulladék Települési biológiailag lebomló hulladék Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Zöldhulladék Települési biológiailag lebomló hulladék

Létesítmény kapacitása t/év 40000 15000

3000

5000

6000

600

3000

3500

4000 1700

400

450

400

600

A Kommunális Szolgáltató Kft ásványolaj-tartalmú veszélyes hulladékokat és biológiailag bontható települési hulladékok együttes komposztálását végzi. A komposztláshoz kialakításra kerültek komposztáló medencék: oldal és támfalak, 10- 15 cm vastagságú agyagréteg, kétrétegű fólia elhelyezése, rögzítése, drénezés, csurgalékvízgyűjtő zsomp, levegőztető kúpok megépítésével. A technológia fő lépései: bekeverés, a kevert kompozíció elhelyezése a prizmában, baktériumos beoltás, komposztálás, ( 8-10 hónap) mintavétel, laborvizsgálat, kitermelés letakarással ( 20-30 cm földréteg ), vagy anaerob szakasszal a biogáz rendszerbe történő beillesztés. A keletkező komposzt, ami már nem veszélyes hulladék takaróföldként kerül felhasználásra. A Soproni Városüzemeltetési Kft a Soproni Víz és csatornamű Rt. tevékenysége során keletkező , 12.000 tonna/év mennyiségű, 19 08 05 EWC kódszámú települési szennyvíz tisztításából származó iszapot komposztálja. Az átvett szennyvíziszap elterítése a települési szilárd hulladéklerakó fogadásra előkészített prizmájára történik. Az átvétel után megtörténik a szennyvíziszap és települési szilárd hulladékok 1:5 arányú keverése, és 10 cm vastagságú földdel történő takarása. Az összekevert hulladék nedvességtartalmát minimálisra kb. 30 %-ra, a C/N arány kb. 25 %-os értékre állítják be. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

137

5. Hulladékok kezelése A Rekultív Kft. fertőszentmiklósi telephelyén szennyvíziszapokat és települési biológiailag lebomló hulladékokat komposztál. Ezeket, mint segédanyagokat alkalmazza a komposztálási technológiában. A hulladékok komposztálását egy erre a célra kialakított 5000 m2-es szilárd burkolatú komposztáló téren végzik, ahol a szennyvíziszapot és segédanyagot rétegesen, 1-1,2 m vastagságban helyezik el. A komposztáláshoz szükséges levegőt 7-10 naponként átkeveréssel biztosítják. A vízutánpótlást az összegyűjtött csurgalékvíz visszalocsolásával biztosítják.A komposztálási reakció 2-4 hónap alatt játszódik le. Az elkészült komposztot kommunális hulladéklerakó takarására használják fel. Vas megyében a megyeszékhelyen működő komposztáló üzemeltetője a Városgazdálkodási Kft. A településen a városüzemeltetésből és fenntartásból származó zöldhulladékot (fű, nyesedék, fenyőfa, falevél) a Kft a Körmendi úti telepére szállítja, ahol Gore-Tex technológiával komposztálja. Az alkalmazott technológiából származó csurgalékvíz egy megfelelően méretezett csurgalékvíz gyűjtő medencében összegyűjtésre és a prizmák nedvesítéséhez felhasználásra kerül. A technológia érlelési fázisában 25 l/t csurgalékvíz és 50-100 l/t kondenzvíz keletkezik. A kezelőtelep kialakítása olyan, hogy a csurgalékvíz egy aknán keresztül jut a csurgalékvíz tároló medencébe, amely 2 mm vastag HDPE fóliával szigetelt. A technológia előnye, hogy a kezeléshez szükséges feltételek (aerob feltételek, szabályozott hőmérséklet, stb.) folyamatosan biztosítottak, ezért anaerob körülmények nem alakulhatnak ki. A 2.000 m2-es komposztáló betonozott, az utóérlelő nem rendelkezik műszaki védelemmel. A kész komposztot parképítéshez használják fel. Vas megyében Körmenden a Műllex-Körmend Kft telephelyén (hulladéklerakón) üzemel egy szennyvíziszap komposztáló. A szennyvíziszaphoz bio hulladékot (zöld és konyhai) és ha szükséges szalmát adagolnak (szennyvíziszap kicsi szárazanyag tartalma esetén). Az alkalmazott technológiából származó csurgalékvíz egy megfelelően méretezett csurgalékvíz medencébe összegyűjtésre és a prizmák nedvesítéséhez felhasználásra kerül. A csurgalékvíz egy aknán keresztül jut a csurgalékvíz gyűjtő medencébe, mely 2 mm vastag HDPE fóliával szigetelt, hasznos térfogata 111 m3. A komposztálótér teljes egészében betonozott az utóérlelő térrel együtt, mely a prizmák mellett került kialakításra (beton fallal ellátott fakkok). Az egész kezelőtér nagysága 1285 m2,amelyből az utóérlelő 167 m2. A kész komposzt a hulladéklerakón takaróföldként kerül hasznosításra. Zala megyében Lentiben a LE-KO Önkormányzati Közszolgáltató és Építőipari Kft által üzemeltetett hulladéklerakón üzemel egy szennyvíziszap komposztáló. A beszállított iszaphoz évszaktól és igénytől függően kevernek karácsonyfát, egyéb fa nyesedéket, szalmát, réti szénát, lombot. A technológiából származó csurgalékvíz aknán keresztül egy 10 m3-es föld alatti tartályban kerül összegyűjtésre, ahonnan szükség esetén szivattyúval vissza tudják forgatni a vizet a prizmákra. A prizmák keverését, forgatását trágyaszóróval végzik. A komposztáló tér egy 800 m2-es betonozott, fedett szín, az utóérlelő nem rendelkezik műszaki védelemmel. A komposztálás alatt lévő anyag minőségét félévente ellenőrzik. A kész komposzt a hulladéklerakón takaróföldként kerül hasznosításra. A Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft által üzemeltetett komposztáló telepen a lakossági konyhai és kerti hulladék (konyhai nyers növényi hulladék, fűfélék, falomb, nyesedék), valamint a közterület-gondozási zöldhulladék és fanyesedék komposztálását végzik. A beszállított hulladékot 2680 m2-es betonozott nyílt téren forgatással, öntözéssel, takarással komposztálják. Az utóérlelő műszaki védelemmel nem rendelkezik. Az alkalmazott NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

138

5. Hulladékok kezelése technológiából származó csurgalékvízet egy megfelelően méretezett gyűjtő medencében összegyűjtik, amiből a prizmák nedvesítéséhez szükséges mennyiséget visszaforgatják, míg a többit a szennyvíztisztító telepre juttatják. A nagykanizsai hulladéklerakóhoz kapcsolódó komposztáló területen háztartásokban keletkező szelektíven gyűjtött zöldhulladékok (fű, nyesedék, falevél) komposztálását végzik. A telephelyen a komposztálási tevékenység 600 m2-es aszfaltozott területen történik. A komposztálandó hulladékot 3 m széles 2 m magas prizmában érlelik. A manipulációs területhez csurgalékvíz tároló medence nem kapcsolódik, utóérlelő nincs kialakítva. A fél évig ily módon érlelt komposztot az üzemelő lerakó földtakarása során hasznosítják.


139

5. Hulladékok kezelése 5.2.2 A másodnyersanyag visszanyerés és újrahasznosítás aránya tervezési területen A települési szilárd hulladékból másodnyersanyag visszanyeréshez biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag alkotóknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. E tevékenység a régióban jelenleg még csak korlátozott mértékben folyik. Győr-Moson-Sopron megyében először Győrben majd Sopronban került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés hulladékgyűjtő szigetek kialakításával. A szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténereket helyeztek el. A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, előkészítését a Győri Kommunális Kft. végzi. Az így előkészített hulladékok hulladékhasznosítóknak kerülnek átadásra, amelyek többnyire a régión kívül találhatóak. Győr-Moson-Sopron megyében hulladékgyűjtő udvarok is működnek a következő településeken: Beled, Darnózseli, Mosonmagyaróvár. Itt a lakosság maga szállíthatja be a hulladékokat. A hulladékgyűjtő udvarokban elsősorban papír, műanyag, fém, üveg, textil hulladék gyűjtése történik, de lehetőség van néhány helyen pl. gumihulladék, és inert-építésből, bontásból származó hulladék gyűjtésére. A megyében több MÉH telep működik, és sok kisebb fémkereskedéssel, papírhulladék gyűjtéssel foglalkozó vállalkozás is van. Sajnos ezek nem mindegyikéről rendelkezünk adatokkal. Vas megyében a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft üzemeltet egy hulladékudvart, ahova a lakosság maga beviheti a hulladékokat. Gyűjtőszigeteket a településeken még nem alakítottak ki. Mivel a másodnyersanyagként számba jöhető hulladékok szelektív gyűjtése érdemben nem kezdődött el, ezért egyelőre válogató létesítmény sem épült. A megyében működő lerakókban az üzemeltetők végeznek némi kiválogatást a depóniákon. Az így elkülönített hulladékokat vagy közvetlenül hasznosító szervezetekhez juttatják, vagy begyűjtőkön keresztül kerül a feldolgozókhoz. A megyékben a MÉH rendszerű telepek mellett jelentős számban működnek kisebb, elsősorban fémhulladékkal kereskedő vállalkozások. Még a legnagyobbak sem rendelkeznek olyan dokumentációs rendszerekkel, amelyek alapján az adott telephelyre bekerült papír, fém, műanyag hulladékból a településinek minősülő hányad korrektül megállapítható lenne. Ezen a helyzeten csak a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszert szabályozó Kormányrendelet hatálybalépése után várható kedvező irányú változás. Zala megyében sem más a helyzet, mint Vasban. Ott is működnek MÉH rendszerű telepek és számos, elsősorban különböző fémekkel foglalkozó hulladékkereskedők. Működő hulladékudvar egyedül Zalaszentgróton található, de hamarosan elkészül a Keszthelyen, Pacsán, Zalamerenyén és Zalalövőn építés alatt álló, hasonló létesítmény. A közelmúltban Nagykanizsán 50 db 4 hulladékfrakció gyűjtésére alkalmas gyűjtőszigetet létesítettek, továbbá Keszthely pályázat útján jutott hozzá 40 db 1 rekeszes gyűjtőedényzethez, amelyek a papír elkülönített gyűjtését szolgálják a Balaton parti városban. A rendszerek eredményességéről még nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok. A régióban az Észak-dunántúli MÉH Rt évente visszatérően újságpapír gyűjtési versenyt hirdet az iskolák között.


140

5. Hulladékok kezelése A régióban a települési szilárd hulladék begyűjtését végző szolgáltatók évente legalább egy alkalommal végeznek lomtalanítást, amelynek során a lakosság hasznosítható hulladéktól (fém, papír, műanyag, üveg) is megválik, amelyek közelebbről nem ismert arányban a hasznosításukat biztosító szervezetekhez kerülnek. Az előbbiekben rögzítettek alapján konkrét összesített mennyiségek a régióban visszanyert másodnyersanyagokra jelenleg nem adhatók meg. A rendelkezésre álló információk figyelembevételével a régióra vonatkozóan a papír esetében 5-8 %-ra, a fémnél 15-20 %-ra, az üvegnél 0,5-1 %-ra és a műanyag hulladéknál 2-3 %-ra tehető a visszagyűjtés aránya. A megyék területén a visszanyerésre kerülő hulladékok feldolgozására jelenleg nincs lehetőség, illetve nem végeznek hasznosítási tevékenységet. A települési szilárd hulladékokból származó másodnyersanyagok hasznosítására szolgáló létesítmény kis számban ugyan de megtalálható a régióban. Az üveg hulladékok feldolgozását az Arany Kentaur Bt. végzi (Győr), aki az átvett üveg aprítását követően a hulladékot hasznosítás céljából külföldre exportálja. Műanyag hulladék hasznosításával foglalkozik a Lamba Kft. (Győr), és „M” Kft. (Torony). A Lamba Kft. a begyűjtött műanyag hulladékokból PET palackot állít elő.


141

5. Hulladékok kezelése 5.2.3. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebből lerakásra kerülő mennyiség (arány) A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld, ill. konyhai hulladék mennyisége jelenti. A két megyében az előbbi hulladékok keletkezése a következőképpen alakul: Győr-MosonSopron megye t/év 224599

Települési szilárd hulladék mennyisége ebből: - papír (22 %) - zöld és konyhai hulladék (28 %) Összes biológiailag lebontható

Települési szilárd hulladék mennyisége ebből: - papír (19 %) - zöld és konyhai hulladék (31 %) Összes biológiailag lebontható

49412 62887 112299 Vas megye t/év 89784

Zala megye t/év 98249

17058 27833 44891

18667 30457 49124

A régióban mintegy 200000 tonnára tehető a biológiailag lebomló szerves települési hulladékok. Mivel a régióban eddig nem végeztek olyan hulladékanalízist, amelynek az eredményeit a térségre vonatkozóan figyelembe lehetne venni, ezért a terület nagyobbik részét érintő, már elfogadott ISPA projekt, felülvizsgálati dokumentációkban található és közszolgáltatókkal történt megbeszélések alapján kapott értékekkel számoltunk. A régióban a települési szilárd hulladékból elkülönítetten gyűjtött és hasznosított papír mennyisége az 5.2.2. pontban leírtak miatt jelenleg kellő pontossággal nem adható meg, ebből következően csak a komposztáló telepeken hasznosított zöld és konyhai hulladékot tudjuk figyelembe venni a lerakásra kerülő biológiailag lebontható hulladékok mennyiségének és arányának a számításánál. Az 5.1.3. pontban a hasznosítókat tartalmazó táblázat adatai alapján Vas megyében 5.600 t komposztálása biztosított, így lerakásra kerül 39.291 t, ami az összesen keletkezőnek 87,5 %a. Zala megyében 4.300 t komposztálása megoldott, a lerakásra kerülő 44.824 t az összesen keletkezőnek 91,2 %-a. Győr-Moson-Sopron megyében 18 000 tonna kezelése megoldott, lerakásra kerül 94300 tonna, ami a keletkezőnek 84%-a. Amennyiben a visszanyert papír mennyiségét is tekintetbe vesszük, a lerakásra kerülő biológiailag lebontható hulladék aránya 2-3 %-al kedvezőbben alakul.


142

5. Hulladékok kezelése 5.3

A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzésénél az 5.1. előírtakon túl ismertetendő még

5.3.1 A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége településenként, lerakóhelyi gyűjtési-körzetenként Az évente keletkezett települési folyékony hulladékok mennyiségét a KSH 2001. évi adatai alapján számítással határoztuk meg. A számítás alapja a települések vízfogyasztása és a csatornázottság, valamint a szennyvízcsatornára való rákötés aránya volt. Megyei jogú városokban összesen: 138 866 m3 Egyéb városokban összesen: 140 661 m3 Községekben összesen: 662 327 m3 Vas és Zala megyébe a keletkezett folyékony hulladéknak több mint a fele illegális módon, ellenőrizetlenül kerül elszállításra, kezelésre. Győr- Moson-Sopron megye közcsatornán összegyűjtött szennyvizei szinte teljes mértékben települési szennyvíztisztító telepekre kerülnek elvezetésre. A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyiségét táblázatban közöljük. Szennyvíztisztító mű

Összes termelés t/év

Összes termelés t szárazanyag/év

Vas Megye Körmend Közmű Szombathely Közmű Vasvár Közmű Sárvár Közmű Csepreg Közmű Bük Közmű Celldömölk Közmű Egyházasrádóc Közmű Szentpéterfa Közmű Peresznye Közmű Hegyhátszentjakab Közmű Ivánc-Csákánydoroszló Közmű Felsőcsatár Közmű Gersekarát Közmű Bögöte Közmű Chernelházadamonya Közmű Ják Közmű Jánosháza Közmű Nádasd Közmű


5670 82 044 894 12 574 934 5216 3 351 361 591 219 110 832 288 226 80 285 412 456 580

170,1 2 461,30 26,8 377,2 28 156,5 100,5 10,8 17,7 6,6 3,3 25 8,7 6,8 2,4 8,5 12,4 13,7 17,4

143


Zala Megye Zalalövő Közmű Zalacséb Közmű Zalaegerszeg Közmű Zalaszentgrót Közmű Zalacsány Közmű Zalaapáti Közmű Zalakomár Közmű Zalakaros Közmű Sármellék Közmű Keszthely Közmű Nagykanizsa Közmű Murakeresztúr Közmű Letenye Közmű Lovászi Közmű Gellénháza Közmű Lenti Közmű Bázakerettye - Kerettye Közmű Pacsa Közmű Páka Közmű Hahót Közmű Türje Közmű Várvölgy Közmű Tótszerdahely Közmű Rédics Közmű Kehidakustány Közmű Vállus Közmű Gelse Közmű Gelsesziget Közmű Kacorlak Közmű Molnári Közmű Nova Közmű Petrivente Közmű Sormás Közmű Bázakerettye - Báza Közmű Újudvari Közmű Tófeji Közmű


1142 193 46 669 1361 212 818 394 1223 402 40 993 62 806 759 1643 745 285 5402 420 591 657 175 245 416 2 263 288 566 29 245 26 40 161 292 69 277 420 197 460

34,3 5,8 1400,1 40,8 6,4 24,5 11,8 36,7 12 1 229,80 1 884,20 22,8 49,3 22,3 8,5 162,1 12,6 17,7 19,7 5,3 7,3 12,5 67,9 8,7 17 0,9 7,3 0,8 1,2 4,8 8,8 2,1 8,3 12,6 5,9 13,8

144

5. Hulladékok kezelése Győr-Moson-Sopron Megye Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopron Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőendréd Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőrákos Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Balf Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Nagycenk Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopronkőhida Aqua Szolgáltató Kft., Mosonmagyaróvár Aqua Szolgáltató Kft., Hegyeshalom Pannon-Víz Rt., Bezenye Pannon-Víz Rt., Csorna Pannon-Víz Rt., Écs Pannon-Víz Rt., Győr Pannon-Víz Rt., Jánossomorja Pannon-Víz Rt., Kapuvár Pannon-Víz Rt.,Kunsziget Pannon-Víz Rt., Pái Pannon-Víz Rt., Szany Pannon-Víz Rt., Tét Szigetközi Vízszolgáltató Kht., Hédervár

14139

3181

1703

358

617

86

241

34

185

39

454

18

2653 300 160 1228 905 17752 640 4348 48 281 390 569 3586

545 90 24 246 181 5681 109 609 9 45 62 68 538

A régióban keletkező összes szennyvíziszap mennyisége 338305 tonna, szárazanyag tartalma 20566 tonna.


145

5. Hulladékok kezelése A települési folyékony hulladék lerakóhelyi gyűjtési-körzetek Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve

Székhelye

Begyűjtött mennyiség t/év

Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év

Rendeltetési hely

Vas Megye Szabó Norbert

Florasca Kft.

Horváth Tibor Hegedűs Ferenc Extenso Kft. Gudui Pál

Sárvár, Cukorgyár u. 8.

Sopron, Csányi u. 14.

Sárvár, Csallóköz u. 4. Celldömölk, Pórdömölk u. 3. Csesztreg, Dózsa u. 15. Kemenesmagasi, Ady E. u. 6.

Kenyeri Kenyeri Önkorm. Olaszfa Önkorm. Olaszfa Ostffyasszonyfa Ostffyasszonyfa Önkorm. Horváth Kkt.

Vasvár


10000

10000

Szombathely

8238

476000

Acsád Celldömölk, Mersevát Káld Körmend Pankasz Rum Sitke Szentgotthárd Szemenye

1600

1600

Sitke

200

200

Boba

620

12000

Bajánsenye

1070

96000

Kemenes-magasi

3000

24000

Kenyeri

510

18000

Olaszfa

1817

28000

Ostffyasszonyfa

1495

10000

Rábahídvég

146

5. Hulladékok kezelése Zala Megye Alsórajk Önkorm. Bak Önkorm.

Alsórajk Bak

800 200

12600 15500

Alsórajk Bak

1500

15300

Becsehely

Becsvölgye

1600

13800

Becsvölgye

B.szentlászló

11205

20000

B.szentlászló

Söjtör

500

16000

Tófej

Egervár

3085

9900

Vasboldogasszony

Felsőrajk, Kossuth u. 67.

1650

1400

Felsőrajk

1000

Pötréte

Pókaszepetk

1350

11000

Pókaszepetk

Gelse

1700

16000

Gelse

Horváth Sándor

Zalaszabar

1843

12900

Hunnavix Kft. INNO WEST Kft. Karmacs Önkorm. Letenye Önkorm. Miháld - Pat Körjegyzősége

Zalaszentgrót Szombathely Karmacs Letenye

75 1700 2887 2800

78 15200 46000 36900

Esztergályhorváti Zalaszentgrót Sármellék Karmacs Letenye

Miháld

2100

16500

Pat

2600

Zalaszentgrót

11200

Türje

Becsehely Önkorm. Becsehely Becsvölgye Önkorm. Bucsuszentlászló Önkorm. Deák Ferenc Szövetkezet Egervár Körjegyzősége Szőke János Pókaszepetk Önkorm. Gelsesziget Újudvar

Zalai HU-KE Kft. Nagybakónak Önkorm. Nagykapornak Önkorm. Polainé Marek Valéria Extenso Kft.

Zalaszentgrót

8513

Nagybakónak

525

9200

Nagybakónak

Nagykapornak

1500

9500

Nagykapornak

65675

230800

1200

8500

Nova

Nagykanizsa Magyar u. 162. Csesztreg, Dózsa u. 15.

Szepetnek, Sormás

Óhid - Kisgörbő

Óhid

1400

38500

Óhid

Pusztamagyaród Önkorm. Rédics Körjegyzősége

Pusztamagyaród

1000

1200

Pusztamagyaród

Rédics

900

8600

Rédics

Sand Önkorm.

Sand

625

12000

Sand


147

5. Hulladékok kezelése Szentgyörgyvölgy Márokföld Szentpéterúr Körjegyzősége Szepetnek Körjegyzősége Talajerőgazdálkodási Kft. Tornyiszentmiklós Dobri Zalaháshágy Önkorm.

Szentgyörgyvölgy

1200

24000

Szentgyörgyvölgy

Szentpéterúr

2500

15200

Nemesrádó

Szepetnek

4750

15000

Szepetnek

Pápa

1771

21900

Alsópáhok

Tornyiszentmiklós

1425

35100

Tornyiszentmiklós

Zalaháshágy

3800

2400

Zalaháshágy

Zalakaros Önkorm.

Zalakaros

6300

55100

Zalakomár Balatonmagyaród Zalalövő Önkorm.

Balatonmagyaród Zalalövő

480

18460

4000

10000

Garabonc, Zalamerenye Balatonmagyaród Zalalövő

1322

18460

Zalaszabar

Zalaszentbalázs

1650

12150

Zalaszentbalázs

Zalaegerszeg

6000

11450

Kispáli

Zalaszabar Önkorm. Zalaszabar Zalaszentbalázs Önkorm. Zalaegerszeg Önkorm.


148

5. Hulladékok kezelése Vas megye Település

Ártalmatlanítás

elhelyezett mennyiség (m3/év)

Szombathely

szennyvíztisztító

12500

Acsád

szikkasztó, párologtató

1515

Celldömölk, Mersevát

szennyvíztisztító,

6700

szikkasztó, párologtató szikkasztó, Káld párologtató szikkasztó, Körmend párologtató szikkasztó, Pankasz párologtató szikkasztó, Rum párologtató szikkasztó, Sitke párologtató szikkasztó, Szentgotthárd párologtató szikkasztó, Szemenye párologtató szikkasztó, Sitke párologtató szikkasztó, Boba párologtató mezőgazdasági Bajánsenye terület Kemenesmezőgazdasági magasi terület mezőgazdasági Kenyeri terület mezőgazdasági Olaszfa terület mezőgazdasági Ostffyasszonyfa terület mezőgazdasági Rábahídvég terület


üzemeltető Szabó Norbert

374 1750 3974 Florasca Kft. 550 1000 3834 3050 1000 3834

Horváth Tibor

200

Hegedűs Ferenc

620

Extenso Kft.

1072

Gudui Pál

3000

Kenyeri Önkorm.

510

Olaszfa Önkorm.

1817

Ostffyasszonyfa Önkorm.

1495

Horváth Kkt.

149

5. Hulladékok kezelése Zala megye Település Alsórajk Bak Becsehely Becsvölgye B.szentlászló Tófej Vasboldogasszony Felsőrajk Pötréte Pókaszepetk Gelse Esztergályhorváti Zalaszentgrót Sármellék Karmacs Letenye Pat Zalaszentgrót Türje Nagybakónak Nagykapornak

Ártalmatlanítás mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület


elhelyezett mennyiség (m3/év)

üzemeltető

800

Alsórajk Önkorm.

200

Bak Önkorm.

1500

Becsehely Önkorm.

1600

Becsvölgye Önkorm.

11205

Bucsuszentlászló Önkorm.

500

Deák Ferenc Szövetkezet

3085

Egervár Körjegyzősége

1350 Szőke János 1350

Pókaszepetk Önkorm.

1700

Gelsesziget - Újudvar

1850

Horváth Sándor

75

Hunnavix Kft.

1700

INNO WEST Kft.

2887

Karmacs Önkorm.

2800

Letenye Önkorm.

2100

Miháld - Pat Körjegyzősége

513 Zalai HU-KE Kft. 8000 525

Nagybakónak Önkorm.

1500

Nagykapornak Önkorm.

150

5. Hulladékok kezelése Szepetnek, Sormás Nova Óhid Pusztamagyaród Rédics Sand Szentgyörgyvölgy

mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület

65675

Polainé Marek Valéria Extenso Kft.

1400

Óhid - Kisgörbő

1000

Pusztamagyaród Önkorm.

900

Rédics Körjegyzősége

625

Sand Önkorm.

1200

Szentgyörgyvölgy Márokföld

Nemesrádó

mezőgazdasági terület

2500

Szentpéterúr Körjegyzősége

Szepetnek


4750

Szepetnek Körjegyzősége

Alsópáhok


1771

Talajerőgazdál-kodási Kft.

1425

Tornyiszentmiklós - Dobri

3800

Zalaháshágy Önkorm.

6300

Zalakaros Önkorm.

480

Zalakomár Balatonmagyaród

4000

Zalalövő Önkorm.

1322

Zalaszabar Önkorm.

1650

Zalaszentbalázs Önkorm.

6000

Zalaegerszeg Önkorm.

Tornyiszentmiklós Zalaháshágy Garabonc, Zalamerenye

mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület mezőgazdasági terület

Balatonmagyaród

mezőgazdasági terület mezőgazdasági Zalalövő terület mezőgazdasági Zalaszabar terület mezőgazdasági Zalaszentbalázs terület mezőgazdasági Kispáli terület szikkasztó, Csonkahegyhát párologtató

817

Letenye


8250

Nagykanizsa


1320

Nemesvid

Szikkasztó, párologtató


95

151

5. Hulladékok kezelése Várvölgy

Szennyvíztisztító

444

Zalaapáti


3200


3406

Zalakaros


6300

Zalakomár


480

Zalaszentgrót


9000

Település

Győr-Moson-Sopron megye elhelyezett Üzemeltető Ártalmatlanítás mennyisé g (m3/év)

Bágyogszovát

Florasca Környezet- Szikkasztó, gazdálkodási Kft párologtató

1516

Bősárkány

Magánvállalkozó (nem ismert)


2500

Cirák


3000

Csorna Enese

Florasca Környezetgazdálkodási Kft Florasca Környezetgazdálkodási Kft

Szikkasztó, párologtató Szikkasztó, párologtató

Bágyogszovát, Bodonhely, Rábapordány Bősárkány, Barbacs, Magflóca, Tárnokréti, Rábcakapi Beled, Cirák, Vica, Gyóró, Dénesfa, Edve, Vásárosfalu, Répcelak

3145

Csorna, Farád

2400

Enese

Fertőszentmiklós


4500

Győrsövényház


1350

Halászi

Folyékonyhulladék szállító Vállalat Győr


3000

Hédervár

Major Gyula vállalkozó


17000

Jánossomorja

1995 óta nem üzemel


2500


Szennyvíz származási helye

Csapod, Fertőd, Sarrod, Petőháza, Fertőszentmiklós, Fertőendréd Fertőszéplak, Fertőújlak Győrsövényháza, Bezi Halászi, Dunakiliti, Püski, Máriakálnok, Dunasziget, Kisbodak Hédervár, Mecsér, Lipót, Ásványráró, Darnózseli Újrónafő, Jánossomorja Mosonszolnok Újudvar, Várbalog 152

5. Hulladékok kezelése Kóny


2000

Kóny,

Lébény

Lébényi Önkormányzat

560

Lébény, Mosonszentmiklós


Lövő, Nemeskér, Röjtök- muzsaj, Sopron- horpács, Újkér Móvár, Kimle, Levél, Hegyeshalom, Rajka, Bezenye Pázmánd- falu, Nyalka, Töltéstava, Győrság

Lövő


3000

Mosonmagyaróvár

1998 óta nem üzemel


50000

Pázmándfalu

Nem üzemel


3700

Pereszteg


2000

Pereszteg, Hegykő, Balf, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Kópháza

Rábapatona


1000

Rábapatona

Sopron


20000

Szilsárkány


9672

Táp

Táp Önkormányzat

Tényő

Tényő Önkormányzat

Mosonmagyaróvár Aqua Kft. Csorna

Pannon Víz Rt.

Écs

Pannon-Víz Rt.

Jánossomorja

Pannon-Víz Rt.


Szikkasztó, párologtató Szikkasztó, párologtató Szennyvíztisztító műtárgyaiba Szennyvíztisztító műtárgyaiba Szennyvíztisztító műtárgyaiba Szennyvíztisztító műtárgyaiba

3000

Sopron. Ágfalva, Harka, Fertőrákos, Kőhida, Brennbergbánya Szilsárkány, Pásztori, Szil, Szany, Páli, Vág, Rábasebes Tényő, Sokorópátka

10491 923 1031 20

153

5. Hulladékok kezelése 5.3.2 A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, a lerakóhelyek (leürítő helyek) ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag tartalma Települési folyékony hulladék A régióban a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a következő: Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

65% 55% 54%

A csatornázatlan települések bekapcsolása szennyvízcsatorna-hálózatba sürgető feladat, a felszín alatti vizek sérülékenysége, az ivóvízbázisok védelme és nem utolsósorban az EU elvárásoknak való megfelelőség miatt. A régióban Győr-Moson-Sopron megyében a települési folyékony hulladék mezőgazdasági felhasználása nem történik. A keletkező folyékony hulladék szennyvíztisztítókban vagy települési folyékony hulladék leürítő helyeken kerülnek elhelyezésre. A leürítő helyek nagy részére jellemző, hogy felhagyott agyag, kavics-és homokbányákból kerültek kialakításra, ezek egy része leürítő gödörként, más része ülepítő gödörként üzemel. A települési folyékony hulladék a leürítő gödörbe érkezik, majd szűrés után kerül az ülepítő gödörbe. Innen kavicságyas szűrőárkon keresztül újabb szűrés után az erősen megtisztított települési folyékony hulladék a párologtató tóba jut. Az ürítő gödrökben visszamaradt iszap a hulladék leeresztése után tovább szikkad, és 80%-os nedvességtartalomnál kerül kiemelésre a gödörből. Ez kiemelés után tovább szikkad 60-65%os nedvességtartalomig. Az így keletkezett iszap tőzeggel keverve keverttrágya készítésére felhasználható. Vas és Zala megyében jellemző a keletkező települési folyékony hulladék mezőgazdaságban történő felhasználása. A mezőgazdasági területen történő hasznosításnak két különböző technológiáját alkalmazzák a gyakorlatban: a barázdateknős elhelyezést és az injektálást. Barázdateknős elhelyezés esetén a területet váltakozva használják hulladék elhelyezésre és mezőgazdasági termelésre. Az elhelyezés évében a területen kialakított mélybarázdákba ürítik a szállítójármű tartályából a hulladékot, amely a talajba szivárog. A leürítő barázdák területét a következő évben szántóföldként használják, a vegetáció az oldott tápanyagokat, sókat felveszi. A termeszthető növények vonatkozásában az élelmezésegészségügyi korlátozásokat be kell tartani. Injektálásos technológia alkalmazása során a folyékony hulladékot az elhelyező területen kialakított átmeneti tárolómedencébe ürítik, a kijuttatás előtt homogenizálják, majd mélylazító kés mögé szerelt injektáló szórófejjel a talajba juttatják. A területen ezt követően hagyományos módon mezőgazdasági művelés folyik, a vegetáció az oldott tápanyagokat, sókat felveszi. A termeszthető növények vonatkozásában az élelmezésegészségügyi korlátozásokat be kell tartani. Mivel a szántóföldre történő kihelyezés időszakos, a hulladék keletkezése pedig folyamatos, műszaki védelemmel ellátott átmeneti tárolómedencék létesítése szükséges. A környezetvédelem szempontjából ez a legjobb technológia, hátránya a földmedence szigetelése és a speciális gépigény miatti magas fajlagos költség.


154

5. Hulladékok kezelése Ártalmatlanítás történik szikkasztómedencékbe történő leürítéssel és szennyvíztisztító telepeken. A szikkasztómedencékkel működő telepek egy része egyszerű földmedence, ezeket általában az agyagos talajú területeken alakították ki. Ezek közül néhány telep tőzegtálcás leürítő, de az előírt technológiát nem tartják be, a tőzeg rendszeres pótlásáról az üzemeltetők általában nem gondoskodnak. A leürítő telepek másik változata a kaszkád rendszerű több medencés leürítő telep, ahol a fogadó medencéből kavics szivárgón keresztül jut a szennyvíz a szikkasztó, párologtató medencébe. Az alkalmazott technológiától függetlenül a műszaki védelem hiánya miatt valamennyi ártalmatlanító telep tevékenységét meg kell szüntetni, felülvizsgálatot követő rekultiválásuk válik szükségessé. A szennyvíztisztító telepeken történő elhelyezés a jelenlegi jogszabályi előírásoknak megfelel, a szennyvíztisztító telepek az erre a célra kijelölt műtárgyaikban fogadják a folyékony hulladékot. A fogadókapacitás a telep technológiájától és a csatornán érkező szennyvíz mennyiségétől függ. A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő hasznosítási vagy ártalmatlanítási módon üzemelő telepek megszüntetésével a szennyvíztisztító telepek ilyen irányú kapacitáskihasználását célszerűen növelni kell. A települési folyékony hulladék elhelyezési módját az előző pontban 5.3.1 ismertettük. Szennyvíziszap Vas – és Zala megyékben a keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége hasznosításra kerül, zömében mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken, kisebb részben komposztálás útján. Komposztálással hulladéklerakók foglalkoznak, a kész komposztot a hulladéklerakók takaróföldjeként használják fel. A mezőgazdasági hasznosítás három technológiai változat szerint zajlik. Mindhárom esetben feltétel, hogy a termeszthető növények vonatkozásában az élelmezésegészségügyi korlátozásokat be kell tartani. A 25% szárazanyag tartalmat meghaladó szennyvíziszapok esetében átmeneti deponálást követően trágyaszóró gépekkel szántóföldön terítik el az iszapot, majd 24 órán belül aláforgatják. Hogy az iszap konzisztenciája megfelelő legyen, szükség szerint szalmával való bekeverést alkalmaznak. Környezeti problémaként jelentkezik az átmeneti tárolás, manipulálás bűzhatása. Barázdateknős elhelyezés esetén a területet váltakozva használják iszap elhelyezésre és mezőgazdasági termelésre. A területen kialakított mélybarázdákba ürítik a szállítójármű tartályából a hulladékot, amely a talajba szivárog. A leürítő barázdák területét a következő évben szántóföldként használják, a vegetáció az oldott tápanyagokat, sókat felveszi. Injektálásos technológia alkalmazása során az iszapot az elhelyező területen kialakított átmeneti tárolómedencébe ürítik, a kijuttatás előtt homogenizálják, majd mélylazító kés mögé szerelt injektáló szórófejjel a talajba juttatják. A területen ezt követően hagyományos módon mezőgazdasági művelés folyik, a vegetáció az oldott tápanyagokat, sókat felveszi. Mivel a szántóföldre történő kihelyezés időszakos, szennyvíziszap keletkezése pedig folyamatos, műszaki védelemmel ellátott átmeneti tárolómedencék létesítése szükséges. A környezetvédelem szempontjából ez a legjobb technológia, hátránya a földmedence szigetelése és a speciális gépigény miatti magas fajlagos költség.


155

5. Hulladékok kezelése Szennyvíziszap hasznosítás Üzemeltető neve

Elhelyező terület

Terület ha

Technológia

Engedélyezett mennyiség [t]

Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Városüzemeltetési Kft. Rekultív Kft.

komposztálás Sopron Fertőszentmiklós Tényő Gyarmat Fertőd

Bük Önkorm. Csepreg Önkorm. Horváth Tibor

INNOWEST Kft.

Ják Önkorm. Jánosháza Önkorm. Müllex Kft. Sárvári Mg. Rt.

Vasivíz Rt.

Bük Csepreg Sitke Mersevát Répcelak Vámoscsalád Sárvár Vasvár Ják Jánosháza Harasztifalu Ostffyasszonyfa Sárvár Rönök Szentgotthárd Szombathely Vép


komposztálás Stabilizálás, 19 víztelenítés, tárolás Stabilizálás, 34 víztelenítés, tárolás Stabilizálás, 75 víztelenítés, tárolás Vas Megye 314 injektálás 37 barázdateknős 20 barázdateknős 107 injektálás 45 injektálás 26 injektálás 368 injektálás 105 injektálás 35 barázdateknős

12000 1000 862 542 1525 4070 2840 1600 2460 1035 600 8460 2420 780

20

barázdateknős

600

40 47 120 96 36 534

komposztálás barázdateknős barázdateknős trágyaszóró trágyaszóró trágyaszóró trágyaszóró

3000 1000 1200 2460 2000 750 10950

156


Alibánfa Zalaegerszegi Tejipari Váll. Zalaszentiván Alsópáhok Önkorm. Alsópáhok Dalma Rt. Gutorfölde Nagykanizsa Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt. Nagyrécse DRV Rt. Keszthely Alsópáhok INNOTRADE Kft. Alsópáhok Karmacs Zalavár INNOWEST Kft. Sármellék Zalaszántó EXTENSO Kft. Páka Kispáli Nagypáli Dél-Zalai Vízmű Rt. Zalaszentiván Zalaegerszeg Zalaszentlőrinc Zalaegerszeg Zalalövő Kehidakustány Önkorm. Kehidakustány Csömödér Lenti Önkorm. Iklódbördöce LEKO Kft. Lenti

Zala Megye 131 barázdateknős 104,54 barázdateknős 41 barázdateknős 18,5 barázdateknős 346,73 trágyaszóró 90 trágyaszóró 443 barázdateknős 5,44 injektálás 516 injektálás 355 injektálás 40,4 injektálás 390,65 injektálás 3 trágyaszóró 39,32 trágyaszóró 50,41 trágyaszóró 288,95 trágyaszóró 180,08 trágyaszóró 393,62 trágyaszóró 9,37 trágyaszóró

5732,5 6325 1230 212,5 8855 2092,5 9080 297,5 10577,5 7277,5 1040 80082,5 105 707,5 907,5 5200 3242,5 7085 235

3,5

barázdateknős

7000

76

barázdateknős

1785

komposztálás

1700

A Vas, és Zala megyében keletkező települési szennyvíziszap szinte teljes mennyiségben mezőgazdasági elhelyezésre kerül, azért e két megyében a lerakón elhelyezett iszappal számolni nem kell. Győr-Moson-Sopron megyében a keletkező szennyvíziszap hulladéklerakón való elhelyezésérő, és annak biológiailag lebomló szervesanyag tartalmáról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: Szennyvíztisztító Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopron Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőendréd Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Fertőrákos Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Balf

Keletkező szennyvíziszap mennyisége (tonna)

Szárazanyag tartalom (tonna)

Szervesanyag tartalma (tonna)

14139

3535

2651

1703

425

298

617

154

108

241

60

42


157

5. Hulladékok kezelése Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Nagycenk Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt., Sopronkőhida Aqua Szolgáltató Kft., Mosonmagyaróvár Aqua Szolgáltató Kft., Hegyeshalom Pannon-Víz Rt., Bezenye Pannon-Víz Rt., Csorna Pannon-Víz Rt., Écs Pannon-Víz Rt., Győr Pannon-Víz Rt., Jánossomorja Pannon-Víz Rt., Kapuvár Pannon-Víz Rt.,Kunsziget Pannon-Víz Rt., Páli Pannon-Víz Rt., Szany Pannon-Víz Rt., Tét Szigetközi Vízszolgáltató Kht., Hédervár

185

46

32

454

113

79

2653

530

398

300

90

68

160 1228 905 17752

25 196 163 6035

18 134 98 3800

640

141

96

4348

704

528

48

8

6

281 390 569

43 61 68

34 37 42

3586

1200

845

Győr-Moson-Sopron megyében soproni hulladéklerakóra kerül A Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt telephelyein (Sopron, Fertőendréd, Fertőrákos, Balf, Nagycenk, Sopronkőhida) keletkezett szennyvíziszap, mintegy 15000-20000 tonna mennyiségben. Az Aqua mosonmagyaróvári telephelyén keletkezett szennyvíziszap a mosonmagyaróvári lerakóra került 2001 évben. A hegyeshalmi telephelyen keletkező szennyvíziszapot a telephelyről nem szállították ki, ez idáig helyben tárolták és mezőgazdasági felhasználását tervezik. A jánossomorjai lerakóra kerül a Pannon Víz Rt. bezenyei, jánossomorjai telephelyén keletkező 800 tonna mennyiségű szennyvíziszap. Az Écsen és Kunszigeten keletkező szennyvíziszap a győri hulladéklerakóra került, itt komposztálták. A Csornán és Győrben keletkező szennyvíziszap a megyéből kikerül, ezt Polgárdiba szállítják el, ennek mennyisége mintegy 19000 tonna. A Pannon Víz Rt. többi telephelyén- Páli, Szany, Tét – keletkező szennyvíziszap mezőgazdaságban kerül felhasználásra, ezek együttes mennyisége kb. 1200-1300 tonna. A Szigetközi Vízszolgáltató Kht., hédervári telephelyén keletkezett 3586 tonna A fenti adatokból megállapítható, hogy hulladéklerakóra az összes keletkezett szennyvíziszap mintegy 30-40%-a kerül. A települési szilárd hulladéklerakókon elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag tartalma Győr-Moson-Sopron megyében 12000-15000 tonna. Vas és Zala megyében, mint ahogy már korábban említettük hulladéklerakón biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú szennyvíziszapot nem helyeznek el, ez mezőgazdasági felhasználásra kerül.


158

6. Elérendő célok 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása. A területi hulladékgazdálkodási terv átfogó célja - összhangban a hulladékgazdálkodási törvény célrendszerével és az OHT - ban megfogalmazott általános célkitűzésekkel mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag-, energia- és víztakarékos ,hulladékszegény , valamint a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználáson alapuló technológiák alkalmazásának szorgalmazása. Másodsorban a keletkező hulladék anyag - és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, és végül a nem hasznosítható hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálása. A területi hulladékgazdálkodási terv az OHT általános célkitűzései alapján, a konkrét területi adottságok figyelembe vételével határozza meg a 2008-ig elérendő célokat és azok teljesítéséhez szükséges feladatokat, fejlesztési programokat.

6.1 A hulladékkeletkezés csökkentésének célkitűzései. Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasznosítható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A régióban a termelő és szolgáltató szférában keletkező mintegy 6.900 ezer t/év nem veszélyes és a mintegy 332 ezer t/év veszélyes termelési hulladék mennyisége a következő 6 éves időszak során - tekintettel a térség várható gazdasági fejlődésére - a termelő folyamatokba történő beavatkozás nélkül valószínűsíthetően legalább 10-12%-kal nő. A keletkező hulladékmennyiség bázisévi szinten tartása, illetve további redukálása érdekében mindenképpen szükséges, hogy a domináns hulladék kibocsátóknál anyag- és vízfelhasználás racionalizálásával járó hulladékminimalizálási programok kerüljenek megvalósításra 2008-ig. A fejlesztések során preferálandók a hatékonyabb, hulladékszegény technológiák és termelésszervezési megoldások. A veszélyes hulladékkibocsátás csökkentése különösen indokolt a MOTIM Rt., a MÁV Rt., az AUDI Hungária Motor Kft., a RÁBA Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft., a RÁBAMOTOR Kft., a BWP-RÁBA Futóműgyár Kft., a GE Hungary Rt., valamint a SaGa Food's Rt., a Zalahús Rt., a Zalabaromfi Rt., a Ringa Húsipari Rt., a Pannon Baromfi Kft., a Nestlé Hungária Kft., és a Strabag Építő Kft., illetve az ATEV Rt. vállalkozásoknál. Megjegyzendő, hogy a MOTIM timföldgyártásának megszűnésével a keletkező veszélyes hulladékmennyiség redukciója kb.27%-os a bázisévhez viszonyítva (vörösiszap). A nem veszélyes termelési hulladékkibocsátás csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programokat szintén a mértékadó kibocsátó vállalkozásoknál javasolt szorgalmazni. Ezek tételes meghatározására a rendelkezésre álló információk alapján nincs lehetőség, azonban ez helyszíni ellenőrzésekkel korrigálható. A rendelkezésre álló ágazati adatok alapján a domináns hulladék kibocsátók a jelentősebb feldolgozóipari és élelmiszeripari üzemek, számuk legfeljebb 10-15-re becsülhető. A hulladékminimalizálási programokat az EWC 02, 10, 12, 15 és 16 kódszámú hulladékcsoportokra koncentrálva kell kidolgozni. Külön vizsgálandó a szolgáltatói szféra EWC 19 kódszámú hulladékainak csökkentési lehetősége. A 2008-ig terjedő tervezési időszakban reálisan kitűzhető hulladékcsökkentési célok a fentiek alapján, figyelembe véve a várható termelésnövekedés hulladékképződésre gyakorolt hatását is: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

159

6. Elérendő célok -

a nem veszélyes termelési hulladékoknál a tervidőszak végi várható hulladékmennyiséghez viszonyítva (kb. 7.700 ezer t/év ) 10-12%, azaz mintegy 800900 ezer t/év, - a veszélyes termelési hulladékoknál szintén a tervidőszak végi várható hulladékmennyiséghez ( kb.250 ezer t/év, vörösiszap keletkezés nincs ) viszonyítva 67%, azaz mintegy 15-17 ezer t/év. A kezelendő veszélyes hulladék mennyisége 2008-ban ezek alapján mintegy 230-235 ezer t/év -re csökken (megjegyzendő, hogy a jelzett domináns kibocsátóknál a hulladékcsökkentési programokkal átlagosan 10-15%-os redukciót kell elérni), míg a nem veszélyes termelési hulladék kezelendő mennyisége a beavatkozások után is közel a bázisévben jelzett mennyiségekhez hasonló marad, feltételezve a várható termelésnövekedés lineáris hatását a hulladékmennyiség növekedésére. A régióban keletkező mintegy 412 ezer t/év mennyiségű települési szilárd hulladék lassú, de egyenletes - évi 1-1,5%-os - növekedésével kell számolni ( térfogatában ez kb.2-3%-os mennyiségi növekedést jelent ). Csökkentését alapvetően csak a jelenleginél lényegesen szélesebb körre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával lehet elérni. A fogyasztási szokásokat befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munka hatása ugyan nem elhanyagolható, de érzékelhető változásra középtávon ennek révén nem lehet számítani. A régió szelektív gyűjtési rendszereit úgy kell kialakítani, hogy azok a lakosság legalább 60%-ának kiszolgálását biztosítsák. Jól kiépített és működtetett szelektív gyűjtési rendszerrel, figyelembe véve a települési hulladék összetételének változását is, a kezelendő hulladék mennyisége 25-30%-kal redukálható. A 60%-os lakossági kiszolgálással kiépítendő szelektív gyűjtési rendszerekkel a régió kezelendő települési szilárd hulladék mennyisége 15-18%-kal csökken. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerek alkalmazásával elérhető, hogy a régióban további kezelésre kerülő települési szilárd hulladék mennyisége a tervidőszak végére - tekintetbe véve a tervezhető növekedési rátát is - ne haladja meg a 360-370 ezer t/év mennyiséget. A hulladék összetételében a régió átlagában az alábbi tendencia várható: - növekszik a papír (várhatóan 23-25%-ra) és a műanyag (várhatóan 10-12%-ra) részaránya, - enyhébben nő az üveg és a fém részaránya, - csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20% alá) és a biológiailag bontható szerves alkotók ( várhatóan 30-32%-ra ) részaránya, - a hulladék fűtőértéke a jelenlegi 6000-6500 kJ/kg-ról 7000-7500 kJ/kg-ra nő (ennek különös jelentősége van hosszútávon a termikus hasznosítási módszerek alkalmazásánál). Ezzel együtt jár a hulladék további fellazulása, azaz térfogattömegének csökkenése. Egyértelműen jelezhető, hogy ha lassan is, de folyamatosan növekszik a hulladékban a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. Ez egyértelműen a szelektív gyűjtési rendszerek bővítésének indokoltságát, hosszabbtávon pedig a termikus hasznosítási eljárás regionális alkalmazásának lehetőségét támasztja alá. A települési folyékony hulladékok csökkentése kizárólag az érintett településeken a közcsatorna hálózat kiépítésével, illetve bővítésével érhető el. Az ezirányú fejlesztések ütemének megfelelően redukálható a kezelendő folyékony hulladék mennyisége.


160

6. Elérendő célok 6.2 A hulladékhasznosítás célkitűzései a régióban. Az EU-előírásoknak és a Hgt. értelmében a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. Az anyagában történő hasznosításnál összességében min. 25%-ot kell teljesíteni és minden anyagfajtánál egy min.15%-os mennyiséget biztosítani kell. A lerakott települési hulladék biológiailag bontható szervesanyag tartalmát 2004-ig az 1995ben képződött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%- ára kell csökkenteni. A gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani. Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. A veszélyes hulladékok esetében növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%os hasznosítási arányt. A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladékok lerakását gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. Ezekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan fel kell számolni, illetve be kell zárni az állati hulladéklerakókat és a dögkutakat. A fertőzésveszélyes hulladékot égetőberendezésekben kell ártalmatlanítani. Növelni kell a szennyvíziszapok hasznosítási arányát. A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezek általános szabályok mellett betartandó anyagspecifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtéséről, kezeléséről -ezen belül hasznosításáról-, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtéséről. A fenti általános célkitűzések alapul vételével, a tervezési régióban a következő célkitűzések fogalmazhatók meg. 6.2.1 Az ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai. A mintegy 6900 ezer t/év mennyiségű hulladék kb.72%-a (kb.4955 ezer t/év) mezőgazdasági eredetű. Becslésünk szerint ennek legalább 85 %-a a mezőgazdaságban hasznosításra kerül. További jelentős részarányt képviselnek az élelmiszeripar és húsipar hulladékai (kb.3,5%, kb.232 ezer t/év), az egyéb iparágak -elsősorban gépipari feldolgozás- hulladékai (kb.10%, kb.683 ezer t/év), a szolgáltató ipar (kb. 5,8%, kb.396 ezer t/év), valamint az építőipar zömében építési hulladékai (kb.5,2%, kb.356 ezer t/év). A rendelkezésünkre álló adatok és információk elégtelenek abban a tekintetben, hogy a régió nem veszélyes hulladékainak jelenlegi hasznosítási és ártalmatlanítási arányai, valamint ilyen összefüggésben az egyes domináns hulladék kibocsátók tényleges teljesítményei meghatározhatók legyenek. Erre csak akkor lesz lehetőség, amikor a vonatkozó kötelező adatszolgáltatás legalább egy éves adatai rendelkezésünkre állnak. Ezek alapján lesz arra lehetőség, hogy a helyszíni ellenőrzések tapasztalataira is támaszkodva meghatározzuk a jelentősebb 10-15 hulladék kibocsátóra vonatkozó hasznosítási teendőket és intézkedéseket. Jelenlegi ismereteink szerint ez legkorábban 2005 végéig elvégezhető. Alapvető célkitűzés, hogy a keletkező hulladék mintegy fele hasznosításra , lerakásra pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. Ennek érdekében az ipari termelési hulladékok terén a meglévő hasznosítási kapacitások ismeretében és lehetséges bővítésük vizsgálatával célozható meg a régióban az egyes hulladékféleségek hasznosítási arányának bővítése, illetve új hasznosítási létesítmények megvalósításának tervezése. Kiemelt szempont a szolgáltatásban, kereskedelemben és a fogyasztás során keletkező hulladékok NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

161

6. Elérendő célok feldolgozásának (ezek zöme a települési hulladékban jelenik meg) ipari hulladékokat hasznosító létesítményekben való együttes kezelésének a megoldása. Ennek alapfeltétele viszont, hogy az ilyen hulladékok (papír, műanyag, üveg, fa, gumi, fém, stb.) szelektíven legyenek gyűjtve és az ipari feldolgozásra alkalmasan legyenek előkészítve (pl. bálázás, aprítás, válogatás). A különböző szakvállalkozások által begyűjtött és hasznosításra kerülő nem veszélyes termelési hulladék mennyisége mintegy 193 ezer t/év, melynek zöme fém, papír, műanyag és üveg csomagolóanyag, kisebb hányada komposztálandó iszap. A működő begyűjtőhálózat mintegy további 70-75 ezer t/év kapacitástartalékkal rendelkezik. A szakcégek ipari hasznosításra történő anyagelőkészítési (válogatási) teljesítménye mintegy 75 ezer t/év, ugyanakkor kb. 140-150 ezer t/év anyagelőkészítési kapacitással rendelkeznek. Célkitűzésként meghatározható, hogy legalább a begyűjtő hálózat kapacitástartalékának kihasználásával növeljük a régióban keletkező nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításra kerülő mennyiségének növelését. A tervezési időszak végére el kell érni, hogy a képződő élelmiszeripari szerves hulladékok megközelítőleg teljes mennyisége visszakerüljön a természetes biológiai körforgásba (bedolgozás a talajba, komposztálás, másodlagos feldolgozás ). A szerves trágyák környezetkímélő hasznosítására a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók. A régióban mintegy 107 ezer t/év mennyiségű, döntően ipari és kommunális eredetű szennyvíziszap, kisebb mértékben települési biohulladék komposztálással történő feldolgozása megoldott. A kiépített komposztálási kapacitás mintegy 193 ezer t/év, ami a jövőt tekintve jelentős kapacitástartalékot biztosít. A kiemelt anyag-és hulladékáramok területén a témakörben a gumiabroncsok, a gépjárműroncsok és az elektronikai hulladékok kezelése egyedi célkitűzéseket igényel. A régióban keletkező mintegy 12 ezer t/év mennyiségű gumiabroncs hulladék hasznosítási aránya elenyésző (120t/év). Régión belüli hasznosítás megoldatlan. A rövidesen életbe lépő lerakási tiltást is figyelembe véve, a minél teljesebb körű begyűjtés mellett a hulladék hasznosítására az országban rendelkezésre álló hasznosítási lehetőségek kihasználását kell preferálni (elsősorban a termikus hasznosítás, pl. cementgyári égetés ). A tervidőszak végéig megfelelő begyűjtőhálózat kialakításával, illetve fejlesztésével célul lehet kitűzni a keletkező mennyiség 40-50%-os hatékonyságú gyűjtőrendszerének megvalósítását. A kiselejtezett gépjárművek és az elektronikai hulladékok régión belüli gyűjtésére és kezelésére egyedi gyűjtő és feldolgozó, illetve feldolgozást megelőző előkészítést végző létesítményeket magukban foglaló rendszerek kiépítésére, illetve az ilyen rendszerek megvalósításának előkészítésére van szükség a régióban. A kiselejtezett járművek begyűjtését, bontását és hasznosítását részben vagy egészben a gyártóknak és forgalmazóknak kell biztosítani. Hasonló követelmény szerint kell megvalósítani az elektronikai hulladékok begyűjtését, szétszerelését és hasznosítását. Jelenleg ezekkel a feladatokkal néhány kisvállalkozás foglalkozik az autóroncsok, és ugyancsak pár darab vállalkozás az elektronikai hulladékok kezelése területén, gyakorlatilag relatíve csekély kapacitással. 6.2.2 A települési szilárd hulladék hasznosítási céljai. Alapvető célkitűzés, hogy a rendszeres, szervezett közszolgáltatásba a régió minden települése, a lakosság 100%-a bekapcsolásra kerüljön, legkésőbb 2004 végéig (a jelenlegi ellátottsági szint átlagosan mintegy 92%-os). A szakvállalatok rendelkezésre álló kapacitása ezt biztosítani tudja. A hulladék gyakorlatilag teljes mennyisége lerakásra kerül, a szelektív gyűjtés és egyben a hasznosítás aránya 1% körüli.


162

6. Elérendő célok A kezelendő hulladék mennyiségének előzőekben jelzett csökkentése, valamint a keletkező hulladék hasznosítási arányának jelentős növelése egyaránt szükségessé teszi a lakosság legalább 60%-ának a szelektív gyűjtési rendszerekbe történő bekapcsolását, komplex szelektív gyűjtési-kezelési rendszerek létrehozását. Tekintettel arra, hogy a települési szilárd hulladék potenciálisan hasznosítható nyersanyagtartalma (papír, műanyag, fém, üveg, textil) a régióban átlagosan 35-40% és ennek mintegy 50-60%-a csomagolási eredetű, a csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése szempontjából is kiemelt jelentősége van a szelektív gyűjtési rendszer gyakorlati alkalmazásának, 2008-ig történő bevezetésének. A szelektív gyűjtés hatásfoka a kezdeti években legfeljebb 30-40 %-ra várható (az érintett lakosság együttműködése függvényében), ami a rendszer későbbi időszakában a tapasztalatok szerint 70-80% -ra növelhető. Ezt 2008-ig feltétlenül célul kell kitűzni. A régió lakosságának legalább 60%-os bevonásával a kezelendő hulladék mennyisége a tervidőszak végére 360-370 ezer t/év -re csökken, miközben mintegy 70-80 ezer t/év mennyiségű hasznosítható anyag keletkezésével számolunk (ebből a csomagolási eredetű anyagmennyiség kb.35-40 ezer t/év-re becsülhető ). Ennek a visszanyert anyagmennyiségnek az ipari hasznosításához történő előkészítésére kiépítendő a régióban 4-5, egyenként 15-17 ezer t/év kapacitású utóválogató és anyagelőkészítő létesítmény. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakítása során a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni. A kiemelt programokkal nem lefedett hasznosítható összetevők elkülönített gyűjtését és ipari hasznosításra való előkészítését ,beleértve a hulladék veszélyes alkotóit is, ezekben a rendszerekben kell megoldani. A szelektív gyűjtési rendszerek alkalmazása teremti meg egyúttal a lehetőséget a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szervesanyag tartalmának fokozatos csökkentésére is. A kötelezendően redukálandó mennyiség 2005-ig mintegy 30-35 ezer t/év, 2008-ig pedig mintegy 60-65 ezer t/év. A visszanyert szervesanyag mennyiség további hasznosítását részben a meglévő komposztálási kapacitás felhasználásával, részben új körzeti komposztáló létesítmények telepítésével kell megoldani. Az új komposztáló telepek elhelyezésénél előnyben részesítendők a korszerű regionális hulladék lerakók, egyrészt a közös infrastruktura használatának előnyei miatt, másrészt a kapcsolódó gyűjtési rendszer logisztikájának, gazdaságosságának figyelembe vétele szempontjából. Emellett preferálandók a telephelyek kiválaszatá- sánál a régi,felhagyott hulladék lerakók területei. A szelektív hulladékgyűjtési és a kapcsolódó szervesanyag hasznosítási rendszerekkel az időszak végére elérhető, hogy a lerakásra kerülő hulladék mennyisége mintegy 300-310 ezer t/év-re redukálódik, ami a jelenleg keletkező és szinte teljes mértékben lerakásra kerülő hulladék mennyiségét az OHT-ben célul kitűzöttnek megfelelően kb. 75%-ra mérsékli. A hulladék hasznosítási arányának hosszabbtávon történő növelése érdekében meg kell vizsgálni a szelektív gyűjtés mértékének bővítési lehetőségeit (a lakosság közel teljes körének bevonása a régióban), másrészt a termikus hasznosítás (pl.hulladékégetés) alkalmazásának feltételeit és gazdasági körülményeit elsősorban a Győr város és vonzáskörzete térségében. Ezekre a lehetőségekre 2008-ig megvalósíthatósági tanulmányokat kell kidolgozni. 6.2.3 Az építési és bontási hulladékok hasznosítási célkitűzései. A régióban keletkező építési-bontási hulladék mennyisége - a kitermelt földet is beleértvemintegy 726 ezer t/év szakértői becslés alapján, míg a GM adatszolgáltatás szerint mintegy 402 ezer t/év, amely nem tartalmazza az építkezések során keletkező kitermelt föld mennyiségét (ez az érték nagyságrendileg elfogadható). A jövőben a 402 ezer t/év növekedésére lehet számítani a régióban, de ennek mértékét jelenleg nem tudjuk egzaktan becsülni (várhatóan a tervidőszak végére legalább 10-15%-os növekedés prognosztizálható). A másodnyersanyagkénti hasznosítás jelenleg mintegy 16 ezer t/év. Lerakásra kerül mintegy NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

163

6. Elérendő célok 42 ezer t/év mennyiség, szabályozott körülmények között. A rendelkezésre álló lerakási kapacitás ezzel szemben mintegy 230-240 ezer t/év. A tervidőszak végére célkitűzés az építési hulladék legalább 50%-os hasznosítási arányának elérése. Ez azt jelenti, hogy a hasznosítási kapacitást - figyelembe véve a várható növekedést is - legalább 200-220 ezer t/év-vel kell növelni. Az építési és bontási hulladékok hasznosításának anyagelőkészítési- feldolgozási feladatait alkalmasan telepített stacioner és nagytérségi kiszolgálást biztosító mobil berendezésekkel lehet racionálisan megoldani. A régióban egy telepített (stacioner ) létesítmény ( ajánlott kapacitása 100-150 ezer t/év) és két, vagy három mobil feldolgozó gépcsoport (ajánlott egység teljesítmény 40-50 ezer t/év) megvalósításával lehet elérni a kitűzött hasznosítási célt. A rendszer eredményes működésének feltétele, hogy a hulladék begyűjtésének szervezett logisztikája kiépítésre kerüljön. Az építési munkák során kitermelt talaj rekultivációs és egyéb célú hasznosításának vizsgálatát kiemelt feladatként kell kezelni, különös tekintettel az ipari bontásoknál előforduló szennyezett talajok további kezelésére. A bontási hulladékokban esetenként megjelenő azbeszttartalmú hulladékok kezelése különös figyelmet érdemel, ezért az épületek azbesztmentesítésére külön programot kell kidolgozni. Az azbeszttartalmú bontási hulladékok elkülönítetten gyűjtendők és veszélyes hulladékként kezelendők. Az építési és bontási munkák engedélyezése és ellenőrzése során, megkönnyítendő a hulladékok további hasznosítását, elő kell írni a keletkező hulladékok elkülönített gyűjtésének követelményét. 6.2.4 A szennyvíziszapok hasznosításának célkitűzései. A 338 ezer t/év keletkező települési szennyvíziszap ( kb.21 ezer t/év szárazanyag tartalommal) hasznosításának aránya közel 80%.A hasznosítás döntő hányada közvetlen mezőgazdasági hasznosítás (kb.282 ezer t/év ), kisebb hányada komposztálás (kb.16 ezer t/év). Lerakásra kb. 40 ezer t/év mennyiség kerül. A komposztáláshoz szükséges kapacitás gyakorlatilag rendelkezésre áll, azonban ezt a problémát a települési szilárd hulladék zöld -és biohulladék komposztálásos hasznosításával együtt kell megoldani. További alapfeltétel, hogy a komposztálandó szennyvíziszapok víztartalmát előkezeléssel a szennyvízkezelő telepeken megfelelő mértékben redukálják. A tervidőszakban a települési szennyvíztisztítási program eredményeképpen a keletkező szennyvíziszap nem elhanyagolható mennyiségi növekedésével kell számolni. Ennek hatása valószínűleg nem kompenzálható a tervezett hasznosítási arány növelésével, így megítélésünk szerint a tervidőszak végére a jelenlegi hasznosítási arány lényegesen nem javítható. A szennyvíziszapok hasznosítása érdekében a települési csatornahálózatra kerülő ipari üzemek szennyezőanyag kibocsátását felül kell vizsgálni és szükség esetén korlátozni, annak érdekében, hogy a keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása minél nagyobb arányban biztosítható legyen. Az iszapkezelés során az iszapstabilizálás fokának növelését el kell érni. Az iszapkezelés és- hasznosítás létesítményeit a térségi és helyi szennyvíz elhelyezési tervekben kell meghatározni. 6.2.5 A csomagolási hulladékok begyűjtési és hasznosítási arányai. A csomagolási eredetű, települési szilárd hulladékban megjelenő csomagolási hulladék mennyisége a települési hulladéknak mintegy 18-20%-a( jelenleg kb.75 ezer t/év, a tervidőszak végén kb.90 ezer t/év ). Az ipari és szolgáltató ágazatban keletkező csomagolási hulladék mennyisége ezen belül becsülhetően a régió átlagában legalább 50-60% részarányt ad. A régióban ténylegesen keletkező csomagolási hulladék mennyiségére ennél pontosabb NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

164

6. Elérendő célok adat nem áll rendelkezésre. 2005-ig a kötelezően teljesítendő hasznosítási arány összességében 50%, azaz mintegy 35-40 ezer t/év. A tervezett szelektív hulladékgyűjtés kiépítésének kezdeti szakaszában tervezhető kb.18-20 ezer t/év hasznosítható csomagolóanyag visszanyerése. A jelenlegi hasznosítást szolgáló vállalkozói begyűjtő hálózat teljesítménye megközelíti a 26 ezer t/év mennyiséget, a rendelkezésre álló kapacitástartalék 15-20%. Ennek felhasználásával és némi bővítésével a hasznosítandó csomagolóanyag hányad tervezett mértéke 2005-ig elérhető. A begyűjtött csomagolóanyagok zöme a kereskedelemben kerül értékesítésre, a régióban hasznosítási célú feldolgozókapacitás gyakorlatilag minimális (jelentősebb hasznosítási kapacitással rendelkezik PET palack feldolgozására a Lamba Kft., valamint műanyag csomagolási hulladék feldolgozására az "M" Torony Kft., összesen mintegy 5500-6000t/év kihasználtság mellett kb. 14.000t/év kapacitással , továbbá üveg csomagolási hulladék előkészítésére alkalmas technológiával a győri Arany Kentaur Bt. több tízezer t/év kapacitással). Csomagolóanyag válogatására alkalmas válogatóművel rendelkezik a Büchl Hungária Kft, (9000t/év kapacitással, kihasználtsága kb.50%) és a Rekultív Kft. (jelenleg kb. 900-1000 t/év teljesítménnyel). A visszagyűjtött csomagolóanyag hulladékok másodnyersanyagkénti hasznosításának bővítése érdekében feltétlenül támogatandók az ilyen célú vállalkozói fejlesztések. Reális lehetőség a régió számára egy vagy két, kifejezetten hulladékhasznosítási tevékenységet végző ipari innovációs park létrehozása. Ezek a csomagolási hulladék hasznosítása mellett egyéb (pl. elektronikai hulladék, gépkocsi roncs, stb.) feldolgozásával, illetve előkészítésével is foglalkozzanak. Különös előnyt jelenthet a hasznosítási célú import igénybevétele a gazdaságos kapacitásméretek megvalósítása szempontjából. A csomagolási hulladék begyűjtési rendszereit alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva kell kialakítani. A települési hulladék szelektív gyűjtése során kialakított komplex rendszerekben biztosítani kell a csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetenként háztól házig begyűjtés). Ki kell dolgozni a régióban a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző rendszert legkésőbb a 2004. év során. 6.2.6 A veszélyes hulladékok hasznosítási arányainak javítására vonatkozó célkitűzések. A tervezési területen keletkező mintegy 332 ezer t/év mennyiségű veszélyes termelési hulladék hasznosítási aránya jelenleg 17 %. Azokban az ágazatokban, ahol lehetséges, és koncentrálva a domináns veszélyes hulladék kibocsátókra, fokozni kell a hasznosítás mértékét. Ehhez a már működő begyűjtési rendszereket (pl. fáradtolaj, akkumulátor, hűtőberendezések) tovább kell fejleszteni. Újabb rendszereket kell kiépíteni egyes hulladékok -elektronikai hulladékok, autóroncsok- külön begyűjtésére és kezelésére. Ezek megvalósítását ugyancsak a gyártói, forgalmazói felelősségre épülőkoordináló vállalkozói szervezetek működésére kell építeni. Preferálni kell a cementgyártási együttégetést, amely a hulladék szempontjából mind nyers-és adalékanyagként történő, mind energetikai hasznosítást egyaránt jelenthet. A hasznosítás arányának növelése mellett szorgalmazni kell az olyan kezelési eljárások alkalmazását, amelyek együttes eredményeként a végső lerakásra kerülő veszélyes hulladék mennyisége az időszak végére a jelenlegihez képest 20%-kal csökkenjen. A régióban keletkező hulladék olajok teljes mennyisége (kb.4300t/év) hasznosításra kerül, kisebb arányban néhány energetikai létesítményben, nagyobb arányban viszont regenerálással az ország egyetlen ilyen hasznosító létesítményében (Zalai Finomító). Az energetikai hasznosítást végző két veszélyes hulladékégető és három hőszolgáltató létesítmény régión kívülről beszállított jelentős mennyiségű hulladékolajat is hasznosít. Kapacitástartalékuk relatíve alacsony. A MOL Rt. Zalai Finomító regeneráló üzemének kapacitástartaléka a jelentős régión kívüli beszállítás ellenére (a külső beszállítás aránya 80% ) mintegy 33% NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

165

6. Elérendő célok .Feldolgozási oldalról nincs különösebb akadálya a begyűjtő hálózat bővítésének, különösen ami a regenerálással történő hasznosítást illeti. Feladat tehát a hulladék olajok begyűjtési rendszerének bővítése, korszerűsítése a benzinkutaknál és a gépjárműszervízeknél az átvételi kötelezettség bevezetésével, másrészt a hulladék udvarokon történő leadási lehetőségek megteremtésével. A keletkező mintegy 11t/év mennyiségű PCB/PCT tartalmú hulladék régión belüli begyűjtése és kezelése megoldatlan, a feladat korrekt megoldása a tervidőszak további célkitűzése. A régióban keletkező kb.2080 t/év mennyiségű akkumulátor és szárazelem hulladék begyűjtésének hatásfoka mintegy 45%-os. A begyűjtőhálózat fejlesztésével el kell érni a tervidőszakvégére a legalább 90%-os begyűjtési arányt. Hasznosítására továbbra is csak az exportálás lehetősége áll fenn. A veszélyesnek minősülő egészségügyi hulladékok (kb.742t/év) elkülönített gyűjtése a kórházakban gyakorlatilag megvalósult, ártalmatlanításuk kisebb részben a régión belül működő két hulladékégetőben, nagyobb részük a dorogi regionális veszélyes hulladék égetőműben valósul meg. Lényegében megoldatlan a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során keletkező egészségügyi hulladék, valamint a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladék begyűjtése és kezelése. Célkitűzés, hogy ezen hulladékok teljeskörű begyűjtése és kezelése a tervidőszak végéig megnyugtatóan megoldásra kerüljön. Műszaki és gazdasági elemzésekkel alátámasztott vizsgálatot javasolt elvégezni egy regionális egészségügyi hulladékot termikusan hasznosító égetőberendezés telepítésére. Az állati eredetű hulladékok mennyiségének (kb. 49-53 ezer t/év) jelenleg mintegy 50%-a kerül hasznosításra. A hasznosításra jogosult vállalkozások - döntően az ATEV cégei - feldolgozási kapacitása mintegy 45 ezer t/év, ami a külső területekről történő beszállításokat (kb.9,2 ezer t/év ) is figyelembe véve, mintegy 40-45%-os kapacitástartalékot jelent. Ez biztosítékot jelent a keletkező állati hulladékmennyiség teljeskörű begyűjtése esetén is annak feldolgozására. A régió számára célkitűzés a keletkező hulladék közel teljes mennyiségének begyűjtése, az ehhez szükséges gyűjtőhálózat fejlesztésével. Kapcsolódó célkitűzés a meglévő dögkutakba történő elhelyezés megszüntetése 2005 végéig, a korszerű műszaki védelemmel ellátott lerakóhelyekre történő beszállítás minimalizálása mellett.Gyakorlatilag a régióban rendelkezésre álló feldolgozási kapacitás a keletkező állati hulladék teljes mennyiségének kezelésére elegendő. A 258t/év mennyiségű növényvédőszer és csomagolási hulladék kb.85%-a égetéssel kerül ártalmatlanításra döntő mértékben a régión belül. A teljeskörű begyűjtés megcélozása esetén a keletkező összes hulladék kezelésére a szükséges kapacitás rendelkezésre áll.

6.3 A hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetve az ilyen hulladékégetést le kell állítani. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési vagy egyéb hulladék hasznosító létesítmény, stb.). Fentiek értelmében a régióban a települési szilárd hulladék lerakására alkalmas hulladéklerakók az alábbiak: -Jánossomorja, Fertőszentmiklós, Harasztifalu, Csepreg, Kőszeg, Répcelak, Szombathely, Zalaegerszeg és Lenti hulladéklerakói, - továbbá a tervezett Nagykanizsa-i, Zalabér-i és a soproni lerakót kiváltó Nagycenk-i, valamint győri új regionális hulladéklerakók. Szil, Enese, Lébény, Lövő, Pannonhalma, Sárvár, Csorna hulladéklerakói tűrt állapotként 2005-ig, de legfeljebb a tervidőszak végéig üzemelhetnek. Sűrgős megoldásra van szükség a soproni lerakó betelése NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

166

6. Elérendő célok miatt a környék települési hulladékainak elhelyezésére (tervezett körzeti lerakó épülne Nagycenken), valamint a győri Pápai úti lerakó kiváltására hasonló okok miatt (új körzeti lerakó Győr térségében tervezett ). A meglévő és telepítendő korszerű hulladéklerakók kapacitása a lerakásra kerülő települési hulladék teljes mennyiségének elhelyezésére elegendő. További lerakók létesítésére a régióban nincs szükség. Az inert hulladékok lerakására szolgáló lerakók (Mecsér, Tárnokréti, Bősárkány, Beled és Győr-Sashegy, Sopronkövesd, Tét) az utóbbi kivételével minimális tartalékkapacitással rendelkeznek, a tervidőszak elején telítődésük várható. A régióban felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakók száma mintegy 400 db. Ezek zöme néhány száz, illetve néhány ezer m3 lerakott települési hulladékot tartalmaz, kisebb hányaduk(19 db. ) esetében éri el a lerakott hulladék mennyisége a néhány tízezer, illet-két esetben a százezer m3 (Keszthely ) és a háromszázezer m3 (Celldömölk ) nagyságot. A helyi geológiai és hidrogeológiai adottságok függvényében, figyelembe véve a környezetvédelmi felülvizsgálatok eredményeit, a konkrét terület érzékenységét, kell dönteni a lerakók felszámolásáról (erre a néhány száz- néhány ezer m3 hulladékot tartalmazó helyszíneknél van reális lehetőség), illetve a lerakóhely rekuliválásáról, vagy ha ez indokolt a terület kármentesítéséről. A tervidőszak végéig ezeket a feladatokat maradéktalanul végre kell hajtani. A veszélyes hulladékok lerakására megfelelő létesítménnyel rendelkezik a GE Lighting Tungsram Rt. (Belezna) és a Kun Petrol Kft. (Zalatárnok) és a MOTIM Rt. (Mosonmagyaróvár). Az előbbi GE Lighting Rt. szabad kapacitása kb.10 ezer tonna, a Kun Petrol lerakója 60 ezer tonna kapacitással bővítésre kerül, míg a MOTIM Rt. jelenleg mintegy 500 000 tonna szabad kapacitással rendelkezik. Az égetési kapacitás a régióban gyakorlatilag teljesen kihasznált, bővítése indokoltan vizsgálandó. A tervidőszak alatt prioritást kell kapjanak az alábbi teendők: 1. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek kiépítése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében. 2. A termelési hulladékok csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programok szorgalmazása az érintett, elsősorban a domináns hulladékkibocsátó vállalkozásoknál. 3. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása. 4. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor és elem hulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra. 5. A szennyvíziszapok és a települési zöld-és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása. 6. A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatok végrehajtása. 7. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését. 8. Megvizsgálandó egy Győr térségi termikus hulladékfeldolgozó létesítmény (települési szilárd hulladék hasznosítására) tervidőszak utáni megvalósíthatóságának célszerűsége és realitása.


167

7. Cselekvési program 7 A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program I.

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, és mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

7.1

A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján:

7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréshez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A termelési nem veszélyes hulladékok tekintetében, a hulladék keletkezés csökkenése leginkább a terméket előállító cégeknél az anyag és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásának elősegítésével, és a termékek és melléktermékek élettartamának a növelésével érhető el. A termékek előállítási folyamatában képződő melléktermékek hulladékká válása a saját technológiába való visszavezetéssel akadályozható meg. Az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett termelők a tervezés során felmérik jelenlegi helyzetüket, és a hulladék keletkezésének csökkentésére irányuló változtatásokat, a környezetvédelmi felügyelőségekkel való egyeztetés és jóváhagyás után tudják végrehajtani. A 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez kötött tevékenységet végzőknek (a következő ágazatok egyes területei , adott kapacitáshatár felett: energiaipar, fém termelése feldolgozása, építőipar, állati anyagok feldolgozása, nagy létszámú állattartás, gépipari feldolgozás, bányászat) az adott ágazatban a műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható legjobb technikát kell alkalmazni. Ennek keretében a legkevesebb hulladékot eredményező technológiát kell választani. A nagy kockázatot jelentő veszélyes anyagokat ki kell váltani, és ki kell szélesíteni a folyamatban keletkező anyagok és hulladékok újrafelhasználási és regenerálási lehetőségeit. A környezet minőségének fenntartása, azaz a természeti körfolyamatok fenntartása érdekében szükséges a hulladék-kibocsátás korlátozása, azért, hogy a keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezésbefogadó képességével. Ennek érdekében lényeges az áttérés az anyagok újrafeldolgozására és újrafelhasználására, mely a növekedés anyagigény-csökkentésének szerves és elengedhetetlen része. Az újrafeldolgozás és felhasználás másik nagy előnye, hogy csökkenti mind a környezetszennyezés, mind a hulladéktermelés mértékét, miközben megtakarítást ér el a fajlagos termelési összköltségben, és ez hatékonyabb mód mint a költséges végtermék-technológiák. 7.1.2

A hulladékhasznosítás meghatározása

célkitűzésének

elérését

szolgáló

intézkedések

A hasznosítási célkitűzések elérését nagyban elősegíti a szélesebb körű szelektív hulladékgyűjtés anyagi és jogszabályi feltételeinek megteremtése. A szelektív gyűjtést a termelő cégek saját telephelyükön is megvalósíthatják, illetve válogatási tevékenységre engedéllyel rendelkező szakcégnek adják át. A területünkön a nagy településekhez kötötten, 4-5 db mintegy 5000-10000 tonna kapacitású válogató létesítmény telepítése szükséges. A termelési nem veszélyes hulladékok válogatása megoldható a szelektíven gyűjtött települési hulladékok utóválogatásával közösen, egyazon létesítményben is.


168

7. Cselekvési program A régió területén jelenleg csak a bontott aszfalt, és műanyag hulladékok, valamint a faforgács hasznosítására van lehetőség, ezért a hulladékkereskedőknek és a begyűjtő szervezeteknek az ország többi területein található hasznosítókhoz van lehetőségük elszállítani a hulladékot. A termelési hulladékoknak csak kb. 30%-a kerül hasznosításra. Ennek növelése érdekében területünkön az egyes ágazatokban meg kell vizsgálni, hogy a lehetőségekhez mérten a technológiákba hol vonhatók be hulladék anyagok, illetve hol lehet a technológiát ennek megfelelően átalakítani, és mindezek megvalósulását anyagi eszközökkel támogatni. A meglévő hasznosítók esetleges fejlesztése a jelentkező igények szerint kívánatos. A szombathelyi Falco Rt-nél a már említett faforgács hulladék visszadolgozás mértékének növelése az üzem piaci helyzetétől függően lehetséges. Az Rt a technológiájából származó csiszolatport elégeti, hasznosítva a hulladék energiatartalmát. Ezen technológiai vonal a közeljövőben korszerűsítésre kerül. 7.1.3

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása.

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetve az ilyen hulladékégetést le kell állítani. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési vagy egyéb hulladékhasznosító létesítmény, stb.). Fentiek értelmében, a régióban termelési nem veszélyes hulladék lerakására alkalmas hulladéklerakók az alábbiak: Harasztifalu, Csepreg, Kőszeg, Répcelak, Szombathely, Zalaegerszeg, Lenti, Fertőszentmiklós, Jánossomorja, Győr, Sopron, Szil hulladéklerakói, továbbá a tervezett nagykanizsai, zalabéri, győr-sashegyi, nagycenki regionális hulladéklerakók. A termelési hulladékok hulladéklerakóra kerülésének korlátozását adminisztratív úton, az engedélyben előírt mennyiség minimalizálásával lehet elérni. Az ezen intézkedések révén kialakuló helyzetet figyelemmel kell kísérni, az üzemi lerakóhelyek létrejöttének elkerülése végett. Cél továbbá a más módon nem hasznosítható termelési hulladékok energiatartalmának égetéssel való kinyerése. Égetéssel ártalmatlanít területünkön a Megoldás Kft Szombathelyen, és a Győri Hulladékégető Kft.. Az égetők kapacitásnövelése nem várható, azonban az égetés során nyert hőenergia esetleges hasznosítási lehetőségét a Megoldás Kft-nél meg kell vizsgálni. Területünkön kifejezetten termelési nem veszélyes hulladéklerakó jelenleg nem található. 7.1.4 A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az elmúlt időszakban kommunális hulladéklerakókra lett szállítva a keletkező termelési nem veszélyes hulladékok nagy része. Ezen hulladéklerakókból a települési szilárd hulladékok fejezetének 5.1.4 pontjában szereplő hulladéklerakók felszámolása és rekultiválása szükséges. Az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése és fejlesztése (szelektív gyűjtés, előkezelés,


169

7. Cselekvési program hasznosítás), valamint a régi lerakók rekultiválása a teljes tervezési időszakot átöleli, illetve azon jóval túlnyúlik.

7.2 A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1 A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2 A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Mivel a termelési nem veszélyes hulladékok képződéséről, kezeléséről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, ezért az intézkedések végrehajtásának sorrendjéről és határidejéről, a szükséges eszközökről és eljárásokról csak a kötelező adatszolgáltatás minimum 1 éves adatainak ismeretében lesz mód határozni. Tervidőszak alatt prioritást kell kapjanak a következő intézkedések: -

Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (szelektív gyűjtés, előkezelés, hasznosítás), Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése (komposztálási program), A termelési nem veszélyes hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítése, A lerakásra kerülő termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségének korlátozása, Régi lerakók rekultiválása,

7.3 A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel.


170

7. Cselekvési program II.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréshez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A termelési nem veszélyes hulladékok tekintetében, a hulladék keletkezés csökkenése leginkább a terméket előállító cégeknél az anyag és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásának elősegítésével, és a termékek és melléktermékek élettartamának a növelésével érhető el. A termékek előállítási folyamatában képződő melléktermékek hulladékká válása a saját technológiába való visszavezetéssel akadályozható meg. Az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett termelők a tervezés során felmérik jelenlegi helyzetüket, és a hulladék keletkezésének csökkentésére irányuló változtatásokat, a környezetvédelmi felügyelőségekkel való egyeztetés és jóváhagyás után tudják végrehajtani. A 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez kötött tevékenységet végzőknek (a következő ágazatok egyes területei , adott kapacitáshatár felett: energiaipar, fém termelése feldolgozása, építőipar, állati anyagok feldolgozása, nagy létszámú állattartás, gépipari feldolgozás, bányászat) az adott ágazatban a műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható legjobb technikát kell alkalmazni. Ennek keretében a legkevesebb hulladékot eredményező technológiát kell választani. A nagy kockázatot jelentő veszélyes anyagokat ki kell váltani, és ki kell szélesíteni a folyamatban keletkező anyagok és hulladékok újrafelhasználási és regenerálási lehetőségeit. A környezet minőségének fenntartása, azaz a természeti körfolyamatok fenntartása érdekében szükséges a hulladék-kibocsátás korlátozása, azért, hogy a keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezésbefogadó képességével. Ennek érdekében lényeges az áttérés az anyagok újrafeldolgozására és újrafelhasználására, mely a növekedés anyagigény-csökkentésének szerves és elengedhetetlen része. Az újrafeldolgozás és felhasználás másik nagy előnye, hogy csökkenti mind a környezetszennyezés, mind a hulladéktermelés mértékét, miközben megtakarítást ér el a fajlagos termelési összköltségben, és ez hatékonyabb mód mint a költséges végtermék-technológiák. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A mezőgazdaságban keletkező szerves hulladékok 85 %-a jelenleg is hasznosításra, visszaforgatásra kerül. Ennél rosszabb a helyzet a területünkön is nagy számban jelen levő élelmiszeripari és húsipari létesítmények, a szolgáltatóipar és az egyéb iparágak hulladékai területén. Itt a hasznosítás aránya 5-10 %. Alapvető célkitűzés, hogy a keletkező hulladék mintegy fele hasznosításra, lerakásra csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. Kiemelt szempont a szolgáltatásban, a kereskedelemben és a fogyasztás során keletkező hasznosítható hulladékok az ipari hulladékokat hasznosító létesítményekben való kezelésének biztosítása. Jelen állapotban, ezen hulladékok nagy része a települési hulladékban jelenik meg. Mivel a hasznosítás feltétele, hogy az ilyen hulladékok (papír, fém, műanyag, fa, üveg…) feldolgozásra elő legyenek készítve, ezért biztosítani kell ezen ágazatokban is - akár jogszabályi előírásokkal- a gyűjtés szelektivitását. A tervezési időszak végére (2008) el kell érni, hogy az élelmiszeripari és NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

171

7. Cselekvési program mezőgazdasági hulladékok nagy része hasznosításra kerüljön, pl. komposztálással, másodlagos feldolgozással, mezőgazdasági talajjavítási felhasználással. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra. A mezőgazdasági hulladékok hulladéklerakóra kerülésének korlátozását adminisztratív úton, az engedélyben előírt mennyiség minimalizálásával lehet elérni. Az ezen intézkedések révén kialakuló helyzetet figyelemmel kell kísérni, az üzemi lerakóhelyek létrejöttének elkerülése végett. Cél továbbá a más módon nem hasznosítható termelési hulladékok energiatartalmának égetéssel való kinyerése, például biokazánok telepítése, nem hasznosítható hígtrágyából biogáz nyerés és energiatartalmának gázmotorokban való hasznosítása. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A felülvizsgálatok alapján környezetvédelmileg nem megfelelő műszaki állapotú hígtrágya tárolókat meg kell szűntetni, helyettük új műszakilag megfelelő tárolókat kell építeni.

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje A tervezési időszak első harmadában a felülvizsgálatok eredménye után a régi hígtrágya tárolókról döntés születik, és ez határozza meg a felszámolások sorrendjét és határidejét. 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Mivel a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok képződéséről, kezeléséről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, ezért az intézkedések végrehajtásának sorrendjéről és határidejéről, a szükséges eszközökről és eljárásokról csak a kötelező adatszolgáltatás minimum 1 éves adatainak ismeretében lesz mód határozni.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. A régióban meglévő komposztálási kapacitás, valamint mezőgazdaságban történő hasznosítási kapacitás rendelkezésre áll, ezek hatékony kihasználására kell törekedni. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel.


172

7. Cselekvési program III.

Települési szilárd hulladékok 7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A régióban keletkező mintegy 412 ezer t/év mennyiségű települési szilárd hulladék lassú, de egyenletes – évi 1-1,5%-os – növekedésével kell számolni (térfogatában ez kb. 2-3%-os mennyiségi növekedést jelent). A Hgt.-ben és OHT-ben (csomagolási, ill. biológiailag lebomló hulladékok hasznosítási aránya) megfogalmazott elvek megvalósítását alapvetően csak a jelenleginél lényegesen szélesebb körre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakításával lehet elérni. A fogyasztói szokásokat befolyásoló tájékoztató felvilágosító munka hatása ugyan nem elhanyagolható, de érzékelhető változásra középtávon ennek révén nem lehet számítani. A régió szelektív gyűjtési rendszereit úgy kell kialakítani, hogy azok a lakosság legalább 60%-ának kiszolgálását biztosítsák. A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különböző közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövidtávú, a környezet ellenében ható folyamatait, a környezet hosszútávú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. A közgazdasági eszközök az alábbiak: környezetvédelmi díjak, piaci engedélyek rendszere, végrehajtási ösztönzők, támogatások. A környezetvédelmi díjak típusai: kibocsátási díjak, termékdíjak, betétdíjak, szolgáltatási, felhasználói díjak, adódifferenciálás. Ezek közül kiemelnénk a betétdíjak szerepét, amelyet a potenciálisan szennyező termékekre számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre, vagy recycling pontra. A rendszer előnye, hogy növeli a hatékonyságot az újrafelhasznált hulladékok folyamatában, mivel ösztönzi a termékek újrafeldolgozását és biztonságos lerakását. A cél elérhető még a zöld termékek népszerűsítésével a zöld fogyasztók megjelenésével. Zöld fogyasztó az, aki igazán érdekelt a környezetbarát termékek használatában, nem vásárol olyan terméket, amely károsítja a fogyasztó egészségét, negatív hatása van a környezetre előállítása, felhasználása illetőleg használat utáni elhelyezése során, nagy energia-felhasználást igényel gyártása, használata, illetőleg használat utáni elhelyezése során, szükségtelen hulladék keletkezéshez vezet, akár a túlzott csomagolás, akár a túlságosan rövid hasznos élettartama miatt. Feladatok között kiemelkedő még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám, az értékesítés ösztönzés, a személyes eladás és PR tevékenységek alkalmazásával. A környezetkomform hirdetés célja a hiteles tájékoztatás a környezet védelme érdekében történt lényeges lépésekről, a termék előnyös környezeti jellemzőiről, a termék pozitív környezeti egyensúlyáról, valamint a termékekkel és alkotórészeikkel kapcsolatos előítéletek módosítása, a szóbeszédek korrekciója, téves információk megelőzése és pontosítása. A környezetbarát reklámozás alapvető szabálya, hogy el kell kerülni minden olyan információt amely a fogyasztót félrevezeti a termék valós előnyeit, környezeti jellemzőit illetően. A környezeti PR alkalmazásának jelentősége a fogyasztók környezetvédelmi aktivitásának elősegítése, tájékoztatás és ösztönzés révén, részvétel a környezeti nevelésben: könyvek publikációjának NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

173

7. Cselekvési program támogatása, oktatóanyagok kiadása, nyílt napok szervezése, környezetbarát termékek használata a mindennapi vállalati gyakorlatban. A hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárulhat az újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója is. Az eladásösztönzés lehet árral kapcsolatos: kuponok, engedmények révén, lehet információnyújtás céljára használatos: kirakatok berendezése, árubemutatók szervezése, katalógusok készítése, direct mail, és tartozhat az ösztönző eszközök klasszikus családjába úgymint ingyenes termékminta. Kiemelkedő jelentősége van az oktatási programoknak. Ezeket érvényesíteni lehet az iskolákban egy a hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozásával. A levélszemét (ingyenes hirdetések a postaládákban) csökkentése anti-reklém matricák felragasztásával érhető el. Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségből és gyümölcsből származó kerti hulladékot termel, ezért a házi komposztálást ahol lehet meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével komposztálásra szolgáló felszerelések támogatásával. A települési szilárd hulladék lomhulladékból származó mennyisége jelentősen csökkenthető volna újra-használati központok létrehozásával. Ezekben a központokban a régi más számára értéktelen bútorokat lehetne gyűjteni ezeket felújítani, majd olcsó árakon eladni, ezáltal csökkenthető a végső ártalmatlanításra váró nagyméretű hulladék mennyisége. A régióban működő zöld szervezetek a következő programok megvalósítását tervezik: Ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás érdekében regionális lakossági (hulladék) Tanácsadó Irodák működtetése, lakossági komposztálás népszerűsítése, hulladékok szabadtéri és tüzelőberendezések történő égetésével kapcsolatos ismeretterjesztés, hulladékátvevők, másodnyersanyag hasznosítók címjegyzékének vezetése, hulladékos hatáskörrel kapcsolatos ismeretterjesztés, lakossági szolgáltatók-javító kisiparosok címjegyzékének közzététele. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása Jelenleg a keletkező hulladék gyakorlatilag teljes mennyisége lerakásra kerül, a szelektív gyűjtés és egyben a hasznosítás aránya 1% körüli. A kezelendő hulladék mennyiségének előzőekben jelzett csökkentése, valamint a keletkező hulladék hasznosítási arányának jelentős növelése egyaránt szükségessé teszi a lakosság legalább 60%-ának a szelektív gyűjtési rendszerekbe történő bekapcsolását, komplex szelektív gyűjtési-kezelési rendszerek létrehozását. (Hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget, válogatómű) Tekintettel arra, hogy a települési szilárd hulladék potenciálisan hasznosítható nyersanyagtartalma (papír, műanyag, fém, üveg, textil) a régióban átlagosan 35-40% és ennek mintegy 50-60%-a csomagolási eredetű, a csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése szempontjából is kiemelt jelentősége van a szelektív gyűjtési rendszer gyakorlati alkalmazásának, 2008-ig történő bevezetésének. A szelektív gyűjtés hatásfoka a kezdeti években legfeljebb 30-40 %-ra várható (az érintett lakosság együttműködése függvényében), ami a rendszer későbbi időszakában a tapasztalatok szerint 70-80%-ra növelhető. Ezt 2008-ig feltétlenül célul kell kitűzni. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakítása során a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni. A kiemelt programokkal nem lefedett hasznosítható összetevők elkülönített gyűjtését és ipari hasznosításra való előkészítését, beleértve a hulladék veszélyes alkotóit is, ezekben a rendszerekben kell megoldani.


174

7. Cselekvési program A szelektív gyűjtési rendszerek alkalmazása teremti meg egyúttal a lehetőséget a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szerves anyag tartalmának fokozatos csökkentésére is. A visszanyert szerves anyag mennyiség további hasznosítását részben a meglévő komposztálási kapacitás felhasználásával, részben új körzeti komposztáló létesítmények telepítésével kell megoldani. Az új komposztáló telepek elhelyezésénél előnyben részesítendők a korszerű regionális hulladék lerakók, egyrészt a közös infrastruktúra használatának előnyei miatt, másrészt a kapcsolódó gyűjtési rendszer logisztikájának, gazdaságosságának figyelembe vétele szempontjából. Emellett preferálandók a telephelyek kiválasztásánál a régi, felhagyott hulladék lerakók területei. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A területünkön található, műszaki védelemmel rendelkező, engedélyezett lerakók kapacitása – kiegészülve a Nyugat-balatoni és Zala-völgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítására jóváhagyott ISPA-projekt (2. számú térkép) keretében kialakítandó zalabéri lerakóval, valamint a Győrben a későbbiekben tervek szerint 2006-ig ISPA projekt (3. számú térkép) keretein belül megvalósuló lerakó- a 2008-ig tartó időszakban biztosítja a keletkezett hulladék lerakással történő ártalmatlanítását. Törekedni kell a 2000. évi XLIII Hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megavlósulására. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2005-2009-ig bezárásra, felszámolásra, ill. rekultiválásra kerüljenek. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani. Az ugyanazon területen, de magasabb színvonalon végzett hulladékkezelés a környezet védelme szempontjából kedvezőbb, a lakosság által könnyebben elfogadtatható és a rekultiváció szempontjából is költségtakarékos megoldás. A hulladékártalmatlanítás körében az OHT értelmében egy hulladékégető kialakítása a régióban tervezés alatt áll. A régióban tervezés, illetve megvalósítás alatt áll 4 új települési szilárd hulladéklerakó Nagykanizsán, Zalabéren, Győrben és Nagycenken. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A régióban a jelenlegi felmérések alapján mintegy 400-450 illegális települési szilárd hulladéklerakó felszámolását kell elvégezni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2005-2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve – amennyiben szükséges - rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, stb.). A területünkön műszaki védelem nélkül létesült lerakók adatai az 5.1.4. fejezetben találhatók, a szükséges intézkedések meghatározása során figyelembe kell venni a lerakott hulladék mennyiséget, fajtáját, a terület érzékenységi besorolását, stb. A Nyugat balatoni és Zala völgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítására jóváhagyott ISPA-projekt fentiek alapján rangsorolta a kapcsolódó 305 településen található lerakókat.


175

7. Cselekvési program Az ISPA-projekt által lefedett területen 109 létező, lezárt és illegális lerakó található. Ezek összes területe hozzávetőlegesen 66 hektár. Ezen kívül további öt lerakó rekultiválása szükséges, amelyek a projekt során kialakítandó létesítményekhez kapcsolódnak. E lerakók potenciális veszélyt jelentenek a környezetre, különösen a felszín alatti vizekre. A lerakók mérete és kapacitása nagyon változó, néhány m2-től 40 ezer m2-ig, néhány tonnától 100 ezer tonnáig. Valamennyi lerakó rekultivációja túlságosan nagy költséggel terhelné a projektet, ezért a környezetvédelmi előnyök maximalizálása és a költségek minimalizálásának megfelelő arányát biztosítandó, rangsorolták az érintett területeket. Az első csoportba – a további munkálatok miatt kiemelten kezelendő – öt lerakó került: Zalaegerszeg és Nagykanizsa: Lenti és Celldömölk: Zalabér:

ahol az új lerakó határos a meglévő, műszaki védelem nélkülivel; ahol a felhagyott terület ad helyet a hulladékkezelő létesítménynek és az átrakó állomásnak; ahol a rekultiváció során az elhelyezett hulladékot az új műszaki védelemmel rendelkező lerakóba való átrakással ártalmatlanítják.

A második csoportba a nagy kiterjedésű, a 33/2000. Korm rendelet alapján fokozottan érzékeny és érzékeny területen található lerakók kerültek, pl.: Keszthely (4 hektár), Zalaszentgrót (3,3 hektár), Letenye (2,2 hektár), Zalaistvánd (0,6 hektár). A harmadik csoportba a szintén fokozottan érzékeny és érzékeny területen elhelyezkedő lerakók sorolhatók, melyeknek azonban kis mérete a környezeti kockázatot jelentősen enyhíti, pl.: Resznek (100 m3), Alsónemesapáti (20 m3), Misefa (150 m3). A negyedik csoportba a kevésbé érzékeny kategóriába tartozó területeken lévő lerakók kerültek, amelyek elhelyezkedésük alapján nem jelentenek közvetlen környezeti kockázatot. Az első két csoportba sorolt húsz lerakó - amelyek összkiterjedése 28,1 hektár - a 22/2001. Korm. rendelet előírásai szerint kerülnek rekultiválásra. A harmadik csoport 39 lerakójában a minimális hulladék mennyiség nem teszi gazdaságossá az ilyen jellegű rekultivációt, ehelyett a kis mennyiségű hulladék kiemelését, majd egy kezelési folyamatot követően – az arra alkalmas rész – visszatermelését tervezik megvalósítani. A negyedik csoportba tartozó lerakók rekultiválása nem tartozik a projekt keretébe, ezek rekultiválása a tulajdonost (többnyire az önkormányzat) terheli. Ez, ismerve az önkormányzatok anyagi helyzetét, csak megfelelő állami szerepvállalással valósítható meg. Az ISPA-projekten kívüli településeken található az előírásoknak nem megfelelő lerakókat az előbbihez hasonló megközelítésű rangsorolást alkalmazva, 2005-2009-ig szintén fel kell számolni. Egy másik nagy volumenű tervezett ISPA project a régióban a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése címet viseli. A kiépítendő hulladékgazdálkodási rendszer megközelítőleg a régióból 65 település hulladékgazdálkodási problémáját kívánja megoldani (a teljes project 130 településre vonatkozik érintve a szomszédos Közép-dunántúli régiót is), korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő, EU konform technológiák alkalmazásával: lerakó telep, regionális válogatómű, hulladékátrakó állomások, hulladékudvarok, és szelektív hulladékgyűjtő szigetek. A program kezelni kívánja a lakosságnál képződött szilárd halmazállapotú kommunális hulladékok minden frakcióját, és megoldást kíván nyújtani az önkormányzatokra háruló e témakörbe tartozó kötelezettségekre. A cél a ma alkalmazott vegyes hulladékgyűjtés helyébe szelektív gyűjtőrendszer felállítása, a hulladékgyűjtő eszközök felszerelése a szolgáltatás igénybevételét dokumentáló és ezzel NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

176

7. Cselekvési program számlázási alapot biztosító berendezésekkel. További cél a szállítás hatékonyságának növelése átrakó állomások létesítése a szelektíven gyűjtött csomagolóanyagok, lomok és komposztálható hulladékok tömörítve szállíthatóvá tétele érdekében. A tervezett hulladéklerakó létesítmény az EU előírásoknak megfelelően nem elsősorban a keletkező hulladékok ártalmatlanításával, hanem azok válogatásával és szelektíven gyűjtött anyagok hasznosítására történő előkészítésével foglalkozik. Ennek megfelelően csak a már nem hasznosítható, maradék hulladékok kerülnek lerakásra. A tervezett létesítmény megvalósítására kijelölt terület Győr város külterületén, egy volt agyagbánya, a Győr-Sashegy I. agyagbánya területén található. A rendszer fő elemei a következők: Regionális hulladéklerakó telep és regionális válogatómű Győr városában Hulladékátrakó állomások:1-2 (project 3 db) Hulladékudvarok: 40-50 (project 80 db) Szelektív hulladék gyűjtőszigetek 130-150 (project 310 db)

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje Az OHT által meghatározott feladatokat párhuzamosan, a rendelkezésre álló anyagi és szakmai lehetőségek maximális kihasználásával kell végezni. A települési szilárd hulladékokra vonatkozóan intézkedési tervet az alábbi feladatcsoportokra kell kidolgozni: Tervezett lerakók (nevesítve):

-

-

Nagykanizsa építés alatt, befejezése 2003 őszére várható Zalabér megvalósítása 2005 végéig Nagycenk megvalósítása 2005 végéig Győr-Sashegy megvalósítása 2006 végéig

Települési szilárdhulladék-kezelési program; Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása: Vas, Zala megyében a korábban említett ISPA project, Győr térségében Győr-Sashegy , előkészítés alatt Szentgotthard-Sopron tengelyben található települések Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (szelektív gyűjtés, előkezelés, hasznosítás); Régi lerakók rekultiválása; Elsődleges a következő lerakók bezárása, rekultiválása. Ezek egy részét a meglévő szennyezés miatt kell megszűntetni, más részük már a rekultiválásra engedéllyel rendelkezik. Mosonmagyaróvár Zalaegerszeg Pacsa Zalaszentgrót Kőszeg Jánosháza Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése (komposztálási program): Prioritási sorrendben: Sopron Mosonmagyaróvár, Zalabér Csorna


177

7. Cselekvési program Celldömölk Zalaegerszeg Nagykanizsa Lenti (fejlesztés) 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A tervezési időszak intézkedési feladatainak határideje 2008. év vége, amelyet azonban nagymértékben befolyásol az erre a célra fordítható pénzügyi források rendelkezésre állása. Az önkormányzati finanszírozású fejlesztések csak jelentős arányú állami költségvetési, illetve nemzetközi támogatási alapok (jelenleg ISPA, Phare, az EU-hoz való csatlakozásunkat követően a Kohéziós Alap) segítségével valósíthatóak meg. A kötelező közszolgáltatás keretében történő hulladék begyűjtés létrehozásának Hgt. által meghatározott időpontja 2003. december 31. volt. Ezen kötelezettségének a területünkön működő önkormányzatok – néhány kivételtől eltekintve – eleget tettek. A felmérés óta eltelt időszakban a kivételek aránya tovább csökkent. A komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása, az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése és fejlesztése (szelektív gyűjtés, előkezelés, hasznosítás), valamint a régi lerakók rekultiválása a teljes tervezési időszakot átöleli, illetve bizonyos részleteiben azon jóval túlnyúlik. A területünkön egy 100 000-150 000 tonna kapacitású települési szilárd hulladékégetőt a 2008 év végéig elő kell készíteni.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Az ISPA-projekt által lefedett terület kialakítása során tervezett átrakóállomások használata lehetővé teszi a szállítási távolságok optimalizálását. A teljes begyűjtő terület négy működési egységre tagolódik: Zalaegerszeg, Lenti, Nagykanizsa és Zalabér központtal. A zalabéri rész három fő települése Zalabér, Keszthely és Celldömölk. A projekt begyűjtési területén keletkező hulladék a Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Zalabéren található, illetve megépülő lerakókban kerül ártalmatlanításra. Nagykanizsa a begyűjtő területének viszonylagos középpontjában helyezkedik el, ezért átrakóállomás kialakítása nem indokolt. A zalaegerszegi begyűjtő területhez kapcsolódó Lenti központú 48 települést magában foglaló térségbe eredetileg tervezett lerakó megépítése a keletkező kismennyiségű hulladék miatt nem indokolt. A zalaegerszegi lerakó igénybevétele azonban olyan szállítási feladatot jelent, amelynek racionalizálása érdekében átrakóállomás alkalmazása szükséges. A zalabéri egység É-D-i kiterjedése 75 km. Az úthálózat fejletlensége, a szállítási idők optimalizálása érdekében két átrakóállomás kialakítása szükséges a legnagyobb népsűrűségű térségekben: Keszthely (ahova Hévízről és a kapcsolódó 57 településről történik, majd a beszállítás), valamint Celldömölk (ahova 22 vasi település hulladékát fogják bevinni).


178

7. Cselekvési program Átrakóállomások: Kapacitás (t/év)

Távolság az Begyűjtő körzethez ártalmatlanítóhelytől tartozó települések (km) száma (db)

Zalabérhez kapcsolódó Keszthely 21.000 43 18 Celldömölk 10.000 39,5 22 Lenti 10.000 48 48 Szentgotthárd 10.000 36 23 A fenti táblázatban említetteken kívül még Szentgotthárd-Sopron tengelyben 2, és Győr térségében 1 átrakóállomás megvalósítása szükséges. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel -

válogatóművek kiépítése a lerakók közelében: Jánossomorja, Győr, Sopron, Nagycenk, Zalabér, Keszthely, Zalaegerszeg, Lenti, Nagykanizsa, Szombathely, Körmend alapja szelektív gyűjtés (gyűjtőszigetek, hulladékudvar, “kétkukás”-módszer), valamint a válogatók kiépítése műanyag: kisebb kapacitású telephelyek – válogatókhoz kapcsoltan fém, papír: jelenleg rendelkezésre álló üzemek – a régión kívül – országos lefedettséget biztosítanak. biológiailag lebomló: komposztálók lerakókhoz kapcsolódóan – jelentős kapacitásbővítés szükséges: 2004. július 1.: mért érték 75%-a 2007. július 1.: mért érték 50%-a

7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel Területünkön csak lerakással történő ártalmatlanítás történik. Az “egyéb” vasi területen üzemelő lerakók kapacitása alapján a tervidőszak végéig új lerakó kialakítása nem szükséges. A Zalabéri ISPA-projekt keretében 1.000.000 m3 kapacitású lerakó létesül Zalabéren, valamint a betelt nagykanizsai lerakó melletti területen, műszaki védelemmel rendelkező, 335.000 m3 kapacitású új lerakó biztosítja az ártalmatlanítási lehetőséget várhatóan ez év végétől. A zalabéri lerakó üzembe helyezése 2005. januárjára tervezett. A Nyugat-Balatoni és Zala-Völgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében tervezett hulladékudvarok, gyűjtőszigetek Hulladékudvar Település

szám

Gyűjtősziget Település

szám

Zalabér gyűjtőkörzete Celldömölk Keszthely Vasvár Zalaszentgrót


1 2 1 1

Alsópáhok Celldömölk Cserszegtomaj Gérce Gyenesdiás Hévíz

1 1 1 1 1 2

179

7. Cselekvési program

Összesen:

5

Jánosháza Káld Kehidakustány Keszthely Rezi Sármellék Türje Várvölgy Vasvár Vonyarcvashegy Zalaapáti Zalaszentgrót Összesen:

1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 2 23

Zalaegerszeg gyűjtőkörzete Zalaegerszeg Zalalövő

2 1

Összesen:

3

Bak Gellénháza Pacsa Zalalövő Söjtör Zalaegerszeg Összesen:

1 1 2 1 1 2 8

Zalakros Letenye Zalakomár Murakeresztúr Becsehely Szepetnek Összesen:

1 1 1 1 1 1 6

Lenti Lovászi Rédics Gutorfölde Összesen: Mindösszesen:

2 1 1 1 5 42

Nagykanizsa gyűjtőterülete Nagykanizsa Letenye

2 1

Összesen:

3

Lenti gyűjtőkörzete Lenti

2

Összesen: Mindösszesen:

2 13

Az 5/2002. (X. 29.) KvVM-rendelet alapján (lakosságszám szerint) szükséges hulladékudvarok száma Hulladékudvar Település Zalabér gyűjtőkörzete Celldömölk Keszthely Vasvár Zalaszentgrót Összesen: Zalaegerszeg gyűjtőkörzete Zalaegerszeg Zalalövő Összesen:

szám 2-4 7-9 1-2 2-3 12-18 9-12 1-2 10-14


180

7. Cselekvési program Nagykanizsa gyűjtőterülete Nagykanizsa Letenye Összesen: Lenti gyűjtőkörzete Lenti Összesen: Mindösszesen:

9-12 1-2 10-14 1-2 1-2 33-48

A Zalabéri Rendszeren kívüli településeken ajánlott hulladékudvarok Hulladékudvar Település Szombathely Bük Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Összesen:

szám 9-12 1-2 1-2 2-4 2-4 1-2 2-4 2-3 20-33

Javasolt gyűjtőszigetek száma Hulladékgyűjtő-sziget Település szám Zalabér gyűjtőkörzete Celldömölk 15 Keszthely 22 Vasvár 5 Zalaszentgrót 8 Összesen: 50 Zalaegerszeg gyűjtőkörzete Zalaegerszeg 62 Zalalövő 3 Összesen: 65 Nagykanizsa gyűjtőterülete Nagykanizsa 54 Letenye 5 Összesen: 59 Lenti gyűjtőkörzete Lenti 9 Összesen: 9 Mindösszesen: 183 Hulladékgyűjtő-sziget Település szám NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

181

7. Cselekvési program Szombathely 82 Bük 3 Csepreg 4 Körmend 12 Kőszeg 11 Répcelak 3 Sárvár 15 Szentgotthárd 9 Összesen: 154 Ezen felül a régióban található 1.000 fő feletti lélekszámú falvakban szükséges még településenként legalább egy-egy gyűjtősziget kialakítása (Balognyom, Csákánydoroszló, Gencsapáti, Ikervár, Ják, Jánosháza, Nádasd, Őriszentpéter, Táplánszentkereszt, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Türje, Gellénháza, Pacsa, Becsehely, Zalakomár, stb.) Továbbá a szelektív hulladékgyűjtés minél teljesebb körűvé tétele végett minden településen meg kell adni a lehetőséget hulladékudvar, illetve gyűjtőszigetek kialakítására. Ilyen irányú igény már jelenleg is mutatkozik több kisebb településen. A régióban további ártalmatlanító telep a környezetvédelmi engedéllyel már rendelkező, megvalósítás alatt álló Nagycenki lerakó, amelynek kapacitása 100.000m3 lesz. Ennek üzembe helyezése 2005 végére várható. A Győr-Sashegyen 2006 évben tervezik az új lerakó üzemeltetésének megkezdését. A lerakót 30 évig kívánják üzemeltetni. Ennek kapacitása 1 000 000m3/év laza szilárd kommunális hulladék, ezen belül 20 % komposztálható hulladék, 5% építési törmelék. A későbbiekben megvalósuló Győr térségi ISPA project előrevetítése és az üzemeltető közszolgálató számításai alapján, megbecsülhető a régió ezen területén szükséges hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma. A hulladékudvarok esetén a 5000 fő/udvar, a gyűjtőszigeteknél 800 fő/sziget adatokat tekintetbe véve, az alábbi táblázatot készítettük el. Hulladékátrakó állomások:1-2 (project 3 db) Hulladékudvarok: 40-50 (project 80 db) Szelektív hulladék gyűjtőszigetek 200-250(project 310 db) Település Abda Árpás Bakonypéterd Bágyogszovát Bodenhely Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Écs Egyed Felpéc Gönyű Gyarmat Gyömöre

Lakosságszám (fő) 2810 272 282 1401 375 2096 962 1641 587 1758 574 813 2834 1353 1308


Hulladékgyűjtő Hulladékudvarok szigetek száma Átrakóállomás száma (kerekítéssel) 4 1 1 2 1 3 1 2 1 2 1 1 4 2 2

1

1

182

7. Cselekvési program Győr Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kajárpéc Kunsziget Kisbabót Kisbajcs Koroncó Lázi Mérges Mezőörs Mindszentpuszta Móriczhida Mosonszentmiklós Nagybajcs Nagyszentjános Nyalka Nyúl Öttevény Pannonhalma Pázmándfalu Pér Rábacsécsény Rábapatona Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Ravazd Rétalap Sobor Sokorópátka Szerecseny Táp Tarjánpuszta Tápszentmiklós Tényő Tét Töltéstava Vámosszabadi Vének Összesen

127275 514 1164 1385 2908 3972 1011 1491 1518 1403 1185 268 712 1783 627 76 894 300 903 2433 858 1828 409 3543 2621 3634 914 2165 571 2518 508 154 1123 487 353 1065 980 694 406 890 1403 4062 1688 930 147 204839

159 1 1 2 4 5 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 3 1 2 1 4 3 5 1 3 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 5 2 1 1

250-265

25

1 1

1 1 1

1

1

1

1

40

A győri ISPA projecten kívüli településeken javasolt gyűjtőszigetek, hulladékudvarok száma NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

183

7. Cselekvési program Település Csorna Fertőszentmiklós Hegyeshalom Jánossomorja Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron

Lakosságszám (fő) 12862 3828 3853 6104 11638 31114 54560

Hulladékgyűjtő szigetek száma (kerekítéssel) 16 5 5 8 15 39 68

Hulladékudvarok száma 3 1 1 1 2 6 11

A fentieken kívül a szelektív hulladékgyűjtés legkisebb településekre való kiterjesztéséhez még szükséges mintegy 150 hulladékgyűjtő sziget, 22 hulladékudvar és még 1-2 átrakóállomás létesítése lenne szükséges. A régióban szükséges a komposztálási kapacitás bővítése a hulladékgazdálkodási törvény célkitüzéseinek megvalósítása érdekében, miszerint a települési hulladéklerakókban lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004 július 1-ig 75%-ra, 2007 július 1-ig 50%-ra, 2014 július 1-ig 35 %-ra kell csökkenteni. Ezt pedig csak komposztáló létesítményekkel lehet megvalósítani. A régióban kívánatos mintegy 200 000 tonna komposztálási kapacitás kialakítása. A települési szilárd hulladék hasznosítható alkotóinak kinyerésére előkezelő műveletet válogatást kell közbeiktatni. A régióban szükséges néhány válogatómű telepítése is. Szelektív hulladékkezelő és hasznosító létesítmények kapacitása (t/év) Körzet 1. Zalabér 1a. Zalabér 1b. Keszthely 1c. Celldömölk 2. Zalaegerszeg 3. Lenti 4. Nagykanizsa 2-4. Összesen: Mindösszesen:

Komposztáló 12.500 4.000 6.000 2.500 10.000 3.000 9.500 22.500 35.000

Válogató 16.000 8.000 8.000 13.000 4.000 12.500 29.500 45.500

A tervidőszak végére a régió zalai térségében várható komposztálandó hulladékmennyiség hasznosítására a zalabéri projekt keretében kialakítandó komposztáló létesítmények kapacitása megfelelő. A régión belül a vasi területen, Győr és Sopron térségében jelenleg rendelkezésre álló kapacitások jelentős bővítése szükséges. A várhatóan szükséges komposztáló kapacitások a régióban Körzet Csepreg Kőszeg Körmend-Harasztifalu Répcelak Szombathely NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Szükséges komposztáló-kapacitás (t/év) 1.500 2.000 8.000 1.000 16.000 184

7. Cselekvési program Győr

20 000

A Zala-völgyi ISPA projecttel megvalósul mintegy 35 000 tonna, a tervezett győri ISPA projecttel megvalósulhat további mintegy 120 000 tonna kapacitású létesítmény. A fenti táblázatban Győr mellett szereplő 20 000 tonna mennyiség abból adódik, hogy a Győr városi szennyvíztisztító elfogadott ISPA projectje szerint, korszerűsítés utána szennyvíztisztítóban keletkező iszap és biológiailag lebontható hulladékok együttes komposztálására létesül 100 000m3/év kapacitású komposztáló telep Győr-Likócs térségében A fentieken kívül más hulladékudvar mellett, illetve kisebb településéken is lehetőséget kell adni a kisebb kapacitású komposztáló telepek kialakítására, ezáltal biztosítva a helyben történő hasznosítást. Ilyen beruházásokat terveznek pl. Balatongyörök és Gyenesdiás községekben 160 t/év, illetve 300 t/év kapacitással, továbbá Zalaszentgróton a hulladékudvar mellé terveztek egy 1500 t/ évkapacitású komposztálót, ami építési engedéllyel rendelkezik, azonban megvalósítására ezidáig nem került sor, ezenkívül Zalamerenyén a hulladékudvar szomszédságában került kialakításra szintén 1500t/év kapacitással komposztáló, ami használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendeletet figyelembe véve a Zala-völgyi ISPA projekt területén a válogatók száma megfelelő. A tervezett győri ISPA projecttel megvalósul 1 nagy mintegy 600 000m3/év kapacitású válogató. A régióban a fentieken kívül (ISPA)– a lakosságszám alapján – négy válogató mű kialakítása lenne ideális, valamint a lerakókhoz kapcsolódó hulladékudvarok tölthetnek be hasonló funkciót. A területen – tekintettel a lerakók gyűjtési körzetének a méretére – a szombathelyi, körmendi, nagycenki lerakó mellett javasolható válogatómű kialakítása (egyenként 40005000 t/év kapacitással), továbbá a kis kapacitású hulladéklerakóhoz is célszerű válogatót tervezni.


185

7. Cselekvési program IV.

Települési folyékony hulladék 7.1


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése három módon valósítható meg. Az ez idáig csatornahálózattal el nem látott települések csatornázása, a meglévő csatornahálózatok bővítése, valamint a kiépített csatornahálózatra történő rákötési arány növelése segíti elő a kívánt cél elérését. Vas és Zala megyében jelenleg 144.786 LE-kel (58.365 lakás, 140.295 lakos) jellemezhető azon települések folyékony hulladék kibocsátása, amelyek nem rendelkeznek szennyvízcsatorna hálózattal. A hálózatbővítés műszaki korlátjaként figyelembe kell venni, hogy mindkét megyében túl magas az ellátottak számára vetített fajlagos csatornahossz (m/fő), melynek oka a településszerkezetben és a domborzati adottságokban keresendő. Hosszú nyomóvezetéket kell kiépíteni a szabdalt, tagolt felszín miatt a sok kis település között, valamint a településeken belül, ami sok átemelő beépítését teszi szükségessé. A jelenlegi tervekben 20.114 LE folyékony hulladék szennyvízcsatornán történő elvezetése szerepel. A településszerkezet említett hátrányai miatt jelentős lehet a természetközeli szennyvíztisztítási technológiák megvalósítása. A tervezet szerint a két megyében 2010-re négy természetes eljárással üzemelő szennyvíztisztítót létesítenek. Ez utóbbiak közül egy már jelenleg is működik. Az önkormányzatok szűkös forrásait SAPARD, KAC támogatással kell a fejlesztések érdekében kiegészíteni. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összhangban ezen fejlesztések a hulladékgazdálkodási tervezési időszakon túl, 2015. december 31.-ig valósulhatnak meg. Anyagi ráfordítás nélkül érhető el a meglévő csatornahálózatra való rákötések arányának növelése. A rákötési arány átlagosan 81,5 %. A szennyvíztisztító telepek kapacitása a várhatóan megnövekedő terhelést elbírja, a rákötések jogi úton (helyi rendeletben történő előírással) kikényszeríthetők. 7.1.2. A hulladékhasznosítás meghatározása

célkitűzésének

elérését

szolgáló

intézkedések

A települési folyékony hulladék esetében a hasznosítás kevésbé környezetbarát megoldás, mint a szennyvíztisztító telepeken történő ártalmatlanítás. Hasznosításnak ugyanis a mezőgazdasági területeken történő elhelyezést tekintjük, mely a talajra és a felszín alatti vízre fertőzésveszéllyel (biológiai kockázat), illetve nitrátosodás veszélyével (kémiai kockázat) jár. A mezőgazdasági elhelyezés engedélyezése a jövőben szigorításra kerül. A jelenleg érvényes engedélyek 2006. nyarán lejárnak, az új engedélyek esetében az 50/2001. Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Az engedélyező hatóság - a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat -álláspontja szerint a kihelyezést megelőzően a szennyvíz előkezelését, minimum 6 hónapos tárolását feltétlenül biztosítani kell. A barázdateknős szennyvízelhelyezés estében még egy probléma merül fel, ugyanis a technológia ellentmond azon jogszabályi követelménynek, hogy a kihelyezett hulladékot haladéktalanul a talajba kell forgatni. A tervezési időszak első NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

186

7. Cselekvési program éveiben a hatóságok között egyeztetni kell a jogszabályi értelmezést abban a tekintetben, hogy a kívánatos hat hónapos tárolási idő megvalósulhat-e magában a barázdateknőben. A jelenlegi szabályozás követelményeinek való megfelelés érdekében öt éven belül hat havi hulladék mennyiség (a jelenleg hasznosításra kerülő mennyiség fele, azaz 80.000 m3) tárolására szolgáló szigetelt tárolómedencék létesítésével kell számolni. A folyékony hulladék hasznosítását magánvállalkozások végzik. A tőkeszegény vállalkozók várhatóan ezt a beruházást nem fogják vállalni, tevékenységüket megszüntetik. A szennyvíztisztító telepektől távol fekvő települések önkormányzatai a magas fajlagos szállítási költségek miatt közszolgáltatási kötelezettségüket nem fogják teljesíteni, kiskapu nyílik az illegális megoldások irányába. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása A hulladék ártalmatlanítás érdekében a szennyvíztisztítók folyékony hulladék fogadási kapacitásának bővítését kell megvalósítani. 1997-ben kidolgozásra kerültek Vas megye és Zala megye szennyvízelhelyezési koncepciója. Ezen tervek szerint a ma meglévő 141.105 m3/d szennyvíztisztítási kapacitást 2010.-ig 152.995 m3/d-ra, 2010.után távlati célként 160.000 m3/d-ra fogják növelni. A tervekben a folyékony hulladék fogadására vonatkozó technológia nincs kidolgozva. Győr-Moson-Sopron megyében egy már elfogadott ISPA project keretén belül megvalósításra kerül a soproni szennyvíztisztító fejlesztése, amelynek során a fogadható települési folyékony hulladék mennyisége 30m3/nap lesz. A létesítmény 3-5 év múlva kezdi meg működését. Ezzel a létesítménnyel, valamint a több település által elvi vízjogi engedélyezési szintig tervezett természetközeli szennyvíztisztítókkal ezen a területen található a régi és felülvizsgálat alatt álló, bezárásra kerülő FLORASCA Környezetgazdálkodái Kft. által üzemeltetett földgödrös leürítő telepek kiválthatóak lesznek. A régióban tervezett természetközeli szennyvíztisztítók a következők: Répceszemere-Csáfordjánosfa-Csér, Csapod, Röjtökmuzsaj, Ebergőc, Móriczhida, Árpás, Rábaszentmiklós, Kisbabót, Rábaszentmihály, Nyalka-Táp, Bársonyos-Pervátpuszta, Pusztacsalád, Nemeskér. Ezek együttes kapacitása 775m3/nap. A szennyvíztisztító telepek folyékony hulladék fogadási kapacitása a jelenleg hasznosításra és ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségére összességében elegendő, a probléma a fogadóképes kapacitással rendelkező szennyvíztisztító telepek elhelyezkedésében van, mivel a kis tisztítók a tisztítási hatásfok romlása nélkül nem fogadhatnak szippantott szennyvizet, azon települések viszont ahol a folyékony hulladék jellemzően keletkezik, a nagy befogadóképességű telepektől távol helyezkednek el. A tervezési időszak első éveiben meg kell vizsgálni, hogy a csatornával nem rendelkező falvak közelében mely szennyvíztisztítók technológiai fejlesztése lehetséges viszonylag kis ráfordítással. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A települési folyékony hulladék ártalmatlanítására szolgáló földgödrös leürítő telepek nem rendelkeznek műszaki védelemmel, a környezetvédelmi igényeket nem elégítik ki. Az 5. fejezetben ismertetett valamennyi ilyen létesítmény teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra szorul. A telepeket a tervidőszak végéig fel kell számolni, rekultiválásukat el kell végezni.


187

7. Cselekvési program 7.2 A tervezett intézkedések végrahajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A fejlesztések prioritási sorrendje: - Meglévő csatornahálózatra való rákötések kikényszerítése. - Csatornahálózat fejlesztése, ahol a szennyvíztisztító telep szabad kapacitással rendelkezik. - Szennyvíztisztító telepek létesítése, a meglévők technológiai korszerűsítése, bővítése, majd ezt követően csatornahálózat bővítése. - Agglomerációk felülvizsgálata, pontosítás a helyi hulladékgazdálkodási tervekben. - Természetközeli szennyvíztisztítási technológia bevezetése ott, ahol a hagyományos tisztító beruházása nem gazdaságos. - Szennyvíztisztító telepek olyan irányú technológiai fejlesztése, amely lehetővé teszi települési folyékony hulladék fogadását, kezelését. - Mezőgazdasági elhelyező, hasznosító telepekhez kapcsolódó előkezelő, átmeneti tároló létesítmények kialakítása, az injektálás fejlesztési lehetőségeinek megteremtése. 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A tervekben foglalt fejlesztéseket össze kell hangolni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal, így a fejlesztések a hulladékgazdálkodási tervezési időszakon túl, 2015. december 31.-ig valósulhatnak meg.

7.3 A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1 Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Jelenleg kevés az engedéllyel rendelkező folyékony hulladék gyűjtést, szállítást végző vállalkozás. A kötelező közszolgáltatás ellátása érdekében a települési önkormányzatok sok esetben engedéllyel nem rendelkező begyűjtőkkel, szállítókkal kötöttek szerződést. Nehézségekbe ütközik a hasznosítást szolgáló elhelyezés a jelenlegi engedélyeztetési követelményeknek való megfelelés miatt, a szennyvíztisztító telepeken történő ártalmatlanítás pedig a nagy szállítási távolságok miatt. 7.3.2 Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel A hasznosítás fejlesztéséhez a folyékony hulladék injektálásos elhelyezésének arányát kell növelni. Ennek fejlesztési igényét meghatározza a speciális géppark beszerzése, a szigetelt átmeneti tárolómedencék kialakítása. Figyelembe kell venni, hogy két-két medencét kell létesíteni minden hasznosító területhez, így biztosítható a legalább hat havi tárolás. Ahol ártalmatlanításra igénybe vehető szennyvíztisztító nincs, új elhelyező területek engedélyeztetése is szükségessé válhat.


188

7. Cselekvési program 7.3.3 Ártalmatlanító telepek (technológia-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel Az ártalmatlanítási megoldások közül csak a szennyvíztisztító telepeken történő elhelyezés fogadható el. Vas megye és Zala megye szennyvízelhelyezési koncepciói szerint a ma meglévő 141.105 m3/d szennyvíztisztítási kapacitást 2010.-ig 152.995 m3/d-ra, 2010.után távlati célként 160.000 m3/d-ra fogják növelni. A terv szerint a tisztítók közül 14 lesz képes folyékony települési hulladék kezelésére, jelenleg 10 ilyen tisztító működik. Győr-Moson-Sopron megyében egy már elfogadott ISPA project keretén belül megvalósításra kerül a soproni szennyvíztisztító fejlesztése, amelynek során a fogadható települési folyékony hulladék mennyisége 30m3/nap lesz. A létesítmény 3-5 év múlva kezdi meg működését. Ezzel a létesítménnyel, valamint a több település által elvi vízjogi engedélyezési szintig tervezett természetközeli szennyvíztisztítókkal ezen a területen található a régi és felülvizsgálat alatt álló, bezárásra kerülő FLORASCA Környezetgazdálkodái Kft. által üzemeltetett földgödrös leürítő telepek kiválthatóak lesznek. A régióban tervezett természetközeli szennyvíztisztítók a következők: Répceszemere-Csáfordjánosfa-Csér, Csapod, Röjtökmuzsaj, Ebergőc, Móriczhida, Árpás, Rábaszentmiklós, Kisbabót, Rábaszentmihály, Nyalka-Táp, Bársonyos-Pervátpuszta, Pusztacsalád, Nemeskér. Ezek együttes kapacitása 775m3/nap. A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítése során úgy a megyei koncepciókat, mint a Nemzeti Szennyvíztisztítási Programot figyelembe kell venni, ez alapján kell dönteni arról, mely szennyvíztisztító telepeket kell alkalmassá tenni folyékony hulladék fogadására.


189

7. Cselekvési program V.

Szennyvíziszap 7.1


7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A szennyvíziszap mennyiségének csökkentése elsősorban a szennyvíztisztító telepek iszapkezelési technológiai fejlesztése során valósulhat meg. Ennek érdekében korszerűbb iszapvíztelenítési eljárásokat kell alkalmazni. Nem jelenthet a hulladékgazdálkodás érdekében feltétlenül előnyt azonban a szennyvíziszap mennyiségének csökkentése, mert a cél a szennyvíz minél nagyobb hányadának csatornahálózaton keresztüli szennyvíztisztítóra juttatása, ami a szennyvíziszap mennyiségét a jövőben növelni fogja. A szennyvíziszap ebből adódó nagyobb tömegének kezelésére, hasznosítására kell tehát felkészülnünk. 7.1.2

A hulladékhasznosítás meghatározása

célkitűzésének

elérését

szolgáló

intézkedések

A terv 5. fejezetében ismertettük, hogy a keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége hasznosításra kerül. A cél, hogy a szennyvíztisztítási kapacitás növekedésével ez az arány ne csökkenjen. A tisztítók fejlesztési terveiben a technológiához kapcsolódóan komplex módon kell szerepeltetni az iszapkezelést is. A jelenlegi iszapkezelési gyakorlat technológiáját javítani kell néhány ponton:  Össze kell hangolni a települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag hasznosítási technológiáját az iszapkezelés komposztálásával. Önmagában, adalékanyagok bekeverése nélkül az iszap komposztálódási folyamata nem zajlik le optimálisan, az eddigi gyakorlatban használt szalma tömegét ki kell váltani a települési hulladékok biológiailag lebomló szerves anyagával.  Mezőgazdasági területen történő kihelyezés esetén figyelembe kell venni a vegetációs időszakot. Az átmeneti deponálás körülményeit fejleszteni kell, műszaki védelem kialakításával meg kell akadályozni csurgalékok környezetbe kerülését.  Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával minimálisra kell csökkenteni a szaganyagok környezetbe jutását. Mivel a jelenleg érvényes engedélyek 2006. júliusáig le fognak járni, újra engedélyeztetni kell a növényegészségügyi hatóság által az iszapok mezőgazdasági elhelyezését. 7.1.3 A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása Az iszapok ártalmatlanítását a későbbiekben sem tervezzük illetékességi területünkön. 7.1.4 A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Illegális, vagy a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő, felszámolást, rekultiválást igénylő, iszap elhelyezést szolgáló lerakótelep területünkön nincs.


190

7. Cselekvési program 7.2 A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1 A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A települési szennyvíziszap kezelésének fejlesztése során az alábbi prioritási sorrendet tartjuk követendőnek: - A komposztálás fejlesztése a mezőgazdasági elhelyezéssel szemben. - Az iszap mennyiségének csökkentése céljából az iszap víztelenítési technológiák korszerűsítése. - A települési szennyvíziszap és a települési zöldhulladék együttes komposztálásának megszervezése a szilárd hulladék kezelők és a szennyvíztisztítók közös érdekeltségének megteremtése. - Trágyaszórós kijuttatás esetén a teljes technológiai sor környezetvédelmi követelményeknek megfelelő megvalósítása. 7.2.2 A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A fejlesztések a szennyvíztisztító telepeken valósulnak meg, ezért az iszapkezelés korszerűsítése a szennyvíztisztító telepek beruházási ütemében történik. Győrben a biológiai lépcső korszerűsítésével a szennyvíziszap mennyisége nőni fog, de a komposztálás hozzárendelésével (Győr-Likócs-100 000m3/év) az iszap régión belül marad.

7.3 A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1 Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A hulladék szállítását minden esetben a keletkezés helye szerinti szennyvíztisztító telep végzi. Begyűjtésről akkor kell beszélnünk, ha a települési szilárd hulladékból szelektív módon begyűjtött zöldhulladékkal való együttkomposztálás történik. Ebben az esetben a szállítást részben a települési szilárd hulladék begyűjtő fogja végezni. A gyűjtési körzet a szilárd hulladék gyűjtőkörzetéhez fog igazodni. 7.3.2 Ártalmatlanító telepek (technológia-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel A szennyvíziszap kezelésének jelenlegi helyzete megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A régió szennyvízelhelyezési koncepciója és a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program értelmében új tisztítókat kell létesíteni, a meglévők kapacitását bizonyos telepek esetében növelni. Ezen fejlesztések tervezésébe, megvalósításába integrálni kell az iszapkezelés technológiáját is. A konkrét terveket a helyi hulladékgazdálkodási tervekben kell nevesíteni. 7.3.3 Települési szennyvíziszap ártalmatlanító telep területünkön terveink szerint nem lesz.


191

7. Cselekvési program VI.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréshez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai Az építési, bontási hulladékok és az inert hulladékok tekintetében a keletkező hulladékok csökkenése nem várható, mivel a gazdaság fellendülésével egyre több építési és felújítási beruházás várható. Ezen hulladékok nagy mértékű csökkenése csak a gazdaság stagnálása, illetve gyengülése esetén elképzelhető, mely helyzet kialakulása nem kívánatos. Első sorban a képződő hulladékok újrahasznosítására illetve másodlagos nyersanyagként való felhasználására kell a hangsúlyt fektetni, melyet a hulladékok megfelelő szelektálásával kell elősegíteni. Másodsorban a keletkező hulladékok erre alkalmas alkotói energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása a cél. Hosszú távon a hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás, illetve a lerakott hulladék hasznosítható anyag tartartalmának minimalizálását kell elérni. Az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett termelők a tervezés során felmérik jelenlegi helyzetüket, és a hulladék keletkezésének csökkentésére irányuló változtatásokat, a környezetvédelmi felügyelőségekkel való egyeztetés és jóváhagyás után tudják végrehajtani. A kötelezett termelőkről, (adatszolgáltatási kötelezettség hiányában) nem rendelkezünk információval. A 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez kötött tevékenységet végzőknek (a következő ágazatok egyes területei , adott kapacitáshatár felett: energiaipar, fém termelése feldolgozása, építőipar, állati anyagok feldolgozása, nagy létszámú állattartás, gépipari feldolgozás, bányászat) az adott ágazatban a műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható legjobb technikát kell alkalmazni. Ennek keretében a legkevesebb hulladékot eredményező technológiát kell választani. A nagy kockázatot jelentő veszélyes anyagokat ki kell váltani, és ki kell szélesíteni a folyamatban keletkező anyagok és hulladékok újrafelhasználási és regenerálási lehetőségeit. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A tervidőszak végére az építési hulladék legalább 50%-os hasznosítási arányának elérése a cél. A meglévő hasznosítók esetleges fejlesztése a jelentkező igények szerint kívánatos. Az építési és bontási hulladékok hasznosításának anyag-előkészítési, feldolgozási feladatait alkalmasan telepített stacioner és nagytérségi kiszolgálást biztosító mobil berendezésekkel lehet racionálisan megoldani. A területünkön a nagy településekhez kötötten, ahol a legnagyobb a építési, bontási hulladékok és az inert hulladékok képződött mennyisége 4-5 db válogató aprító létesítmény telepítése szükséges. Egyik ilyen létesítmény a tervezett ISPA project keretén belül Győr-Sashegyen fog megvalósulni. Itt lehetőség lesz 65000m3/év építési törmelék, és bontott aszfalt hulladék válogatására és másodnyersanyagként hasznosításra történő előkészítésére. A rendszer eredményes működésének feltétele, hogy a hulladék begyűjtésének szervezett logisztikája kiépítésre kerüljön. Az arra alkalmas építési törmelékeket és inert hulladékokat


192

7. Cselekvési program célszerű a képződés közelében tereprendezési célokra felhasználni, így a szállítási költségekkel sem kell számolni. Az építési munkák során kitermelt talaj rekultivációs és egyéb célú hasznosításának vizsgálatát kiemelt feladatként kell kezelni, különös tekintettel az ipari bontásoknál előforduló szennyezett talajok további kezelésére. A bontási hulladékokban esetenként megjelenő azbeszttartalmú hulladékok kezelésére különös figyelmet kell fordítani, ezért az épületek azbesztmentesítésére külön programot kell kidolgozni. Győr környékén az azbesztmentesítési program keretében kb. 1500 tonna szórt azbeszt és 390000 tonna darabos azbeszt hulladék fog keletkezni 2030-ig. Ennek a tervidőszak végéig keletkező arányos mennyiségével számolni kell, és ennek veszélyes hulladék lerakóban történő ártalmatlanítása megoldandó feladat. Az azbeszttartalmú bontási hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni és veszélyes hulladékként kezelni. Az építési és bontási munkák engedélyezése során a hulladékok további hasznosítását kell elősegíteni, ezért elő kell írni a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését. Az állami és önkormányzati tenderekben preferálni kell a hasznosítható építési hulladék felhasználását, elő kell írni a hasznosítható építési hulladék meghatározott arányú alkalmazását egyes építési technológiáknál. E szabályokat az építési-bontási engedélyekben érvényesíteni kell. A megfelelő hasznosítási arány eléréséhez az útépítésre vonatkozó szabványok, műszaki irányelvek felülvizsgálata szükséges, amely lehetővé tudná tenni a hulladékok újrafelhasználását (tereprendezés, útalapba beépítés). 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A két megyében működő, hosszabb távon is üzemeltethető települési szilárd hulladéklerakók csak korlátozottan fogadhatnak építési és bontási hulladékot, ezért a meglévő, törmeléklerakók fejlesztése kívánatos, amely tevékenység során tekintettel kell lenni a 22/2001. (X.10.) számú KöM rendelet előírásaira, valamint a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő – ide vonatkozó – együttes miniszteri rendeletre. A keletkező hulladékok az inerttől elkezdve a veszélyes alkotóig sokféle anyagot tartalmaznak. Az inertnek minősülő részt a takaróföldként számba jöhetőn felül indokolatlan települési szilárd hulladéklerakón elhelyezni, azokat az előbbi lerakó típusánál kevésbé szigorú műszaki követelmények szerint kialakított hulladéklerakóra kell elhelyezni, ha egyébként a hasznosításra nincs mód. Az építési, bontási hulladékok és az inert hulladékok hulladéklerakóra kerülésének adminisztratív úton való korlátozását, az engedélyben előírt mennyiség minimalizálásával lehet elérni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki. Amíg a hasznosításhoz szükséges műszaki és jogi háttér tisztázásra nem kerül, a keletkező hulladékok ártalmatlanítását csak lerakók révén lehet megvalósítani. A területen így szükséges a települési szilárd hulladél lerakókhoz hasonlóan regionális rendszer kiépítése inert hulladéklerakók és átrakóállomások kiépítésével, ahol a hasznosításra alkalmatlan hulladékok kerülhetnek elhelyezésre. 2009-ig az építési bontási hulladékok egy része felhasználható régi hulladéklerakók rekultivációjára is.


193

7. Cselekvési program Az azbeszthulladék ártalmatlanítását veszélyes hulladék lerakó létesítményben kell megoldani. Megfontolandó a régióban található szabad kapacitással rendelkező veszélyes hulladéklerakó kihasználása. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az elmúlt időszakban a kommunális hulladéklerakókra lett szállítva az építési, bontási és az inert hulladékok nagy része. Ezen hulladéklerakókból a települési szilárd hulladékok fejezetének 5.1.4 pontjában szereplő hulladéklerakók felszámolása és rekultiválása szükséges. Az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése és fejlesztése (szelektív gyűjtés, előkezelés, hasznosítás), valamint a régi lerakók rekultiválása a teljes tervezési időszakot átöleli, illetve azon jóval túlnyúlik. A rekultivált területeket igény szerint célszerű lenne továbbra is hulladékkezelés céljára használni. A lerakók felhagyása során ismertté válnak az adott terület földtani, vízföldtani adottságai, amelyek alapján pl. inert hulladéklerakó létesítésére alkalmas hely könnyebben kiválasztható. A régióban található inert hulladéklerakókat: Győr-Sashegy, Bősárkány, Mecsér, Sopronkövesd, Tárnokréti, Tét, Beled, amennyiben betelnek be kell őket zárni.

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A régióban a győri hulladékkezelési komplexumban tervezve van egy inert hulladéklerakó, amelynek megvalósulása 2008-ra várható. Mivel az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok képződéséről, kezeléséről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, ezért az intézkedések végrehajtásának sorrendjéről és határidejéről, a szükséges eszközökről és eljárásokról csak a kötelező adatszolgáltatás minimum 1 éves adatainak ismeretében lesz mód határozni. Tervidőszak alatt prioritást kell kapjanak a következő intézkedések: -

Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (szelektív gyűjtés, előkezelés, hasznosítás), Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítése, A lerakásra kerülő építési, bontási hulladékok és az inert hulladékok mennyiségének korlátozása, azt is lehetőleg rekultivációs célokra, Régi lerakók rekultiválása,

Az azbeszthulladékok elhelyezését is meg kell oldani a régióban amely a régi panelépületek felújítása, elbontása során keletkezik.


194

7. Cselekvési program 7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása Az azbeszttartalmú hulladékok elhelyezése veszélyes hulladéklerakóban oldható meg. A régióban van erre alkalmas lerakó megfelelő mintegy 500 000 tonna szabad kapacitással, megfontolandó ennek kihasználása. 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Megfelelő, gazdaságos és racionális szállító rendszerek megvalósítása a hulladékudvarok és inert hulladéklerakókhoz kapcsolódóan. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. Szükséges 4-5 válogatómű kialakítása a régióban, az inert hulladéklerakókhoz kapcsolódóan. Egyik ilyen létesítmény a tervezett ISPA project keretén belül Győr-Sashegyen fog megvalósulni. Itt lehetőség lesz 65000m3/év építési törmelék, és bontott aszfalt hulladék válogatására és másodnyersanyagként hasznosításra történő előkészítésére. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Ártalmatlanító telepek létesítésére nincs szükség, ebben a tervezési időszakban a jelenlegi lerakók, és a rekultivált lerakókon létrehozandó kapacitások megfelelőek. Az azbeszttartalmú hulladékok elhelyezése veszélyes hulladék lerakóban oldható meg. A régióban van erre alkalmas lerakó megfelelő mintegy 500 000 tonna szabad kapacitással, megfontolandó ennek kihasználása.


195

7. Cselekvési program VII.

Veszélyes hulladékok 7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A veszélyes hulladék kibocsátás csökkentése elsősorban hulladékszegény technológiák alkalmazásával, illetve tartós és újrahasznosítható anyagokból álló termékek gyártásával érhető el. A hulladék mennyiségének csökkentésére elsősorban a terméket előállítóknak van lehetősége. A „nagy hulladéktermelőknél” az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése során van mód a hulladékkeletkezés csökkentésének megvalósítására. Ezt a célkitűzést a környezetvédelmi felügyelőségek a tervek jóváhagyása során tudják érvényre juttatni. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végzők esetén az engedélyezési eljárás során az elérhető legjobb technika alkalmazásának vizsgálatával – mely során figyelembe kell venni a következő szempontokat is: a kevés hulladékot termelő technológia, a kevésbé veszélyes anyagok használata, a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése – érhető el a hulladék mennyiségének csökkentése. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A GE Hungary Rt nagykanizsai üzemében keletkező szennyvíztisztításból származó kálciumfluorid tartalmú iszap (2001-ben keletkezett mennyiség: 2.297 t) jelenleg Beleznán kerül lerakásra. Ezen hulladék esetében meg kell vizsgálni milyen hasznosítási lehetőségek jöhetnek szóba, ezáltal várhatóan a tervezési időszak végére (6 év) a lerakó felhagyására sor kerülhet. Ilyen hasznosítási lehetőség lehet a kohóművekben olvadáspont-csökkentő anyag előállítása. Ez a hasznosítási mód a tervidőszak végéig realizálódhat. Erre vonatkozóan kísérletek folyamatban vannak. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A Zalatárnokon korábban már működő, a Rotary Fúrási Rt. fúrási iszapjának lerakására szolgáló műszaki védelem nélküli veszélyes hulladéklerakó (rekultiválása folyamatban) bezárását követően az iszap elhelyezésének megoldására új, műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó megvalósításának igénye merült fel, ami megvalósult. Az iszap összetétele miatt a lerakáson kívül más ártalmatlanítási lehetőség nem jöhet szóba. Várhatóan 1 éven belül Zalatárnokon ismét működni fog a csak fúrási iszap lerakását szolgáló lerakó, kapacitása 60000 m3, továbbá mintegy 500 000 tonna szabad kapacitás van Mosonmagyaróváron a MOTIM Rt. telephelyén a timföldgyártás befejezése miatt. Környezetvédelmi engedélyezés szintjén van Győrben a BÜCHL Hungári Kft. által folytatni kívánt folyékony hulladék ártalmatlanító létesítmény. A cég emulzió bontást fog végezni mintegy 35000-40000 tonna/év kapacitással. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

196

7. Cselekvési program 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Veszélyes hulladékok esetén nincs tudomásunk a régióban illegális hulladéklerakókról (ez vonatkozik a kiemelt hulladékáramokra is).

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Megfontolandó a MOTIM Rt. lerakó szabad kapacitásának kihasználása más veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására is.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A lakosságnál és a „kis hulladéktermelőknél” (500 kg/év) keletkező veszélyes hulladékok begyűjtését nagymértékben elősegíti a települési hulladékok vonatkozásában betervezett hulladékudvarok működtetése. Ezáltal lehetővé válik, hogy a lakossági körben keletkező veszélyes hulladékok ne a kommunális hulladékkal keverve a hulladéklerakókra kerüljenek, hanem azok ártalmatlanításáról, hasznosításáról megfelelő módon lehessen gondoskodni. A nagyobb hulladéktermelők egy része rendelkezik veszélyes hulladékszállítási engedéllyel, így közvetlenül a hulladékkelőhöz maguk juttatják el a hulladékot, illetve szerződéses viszonyban állnak a hulladék kezelőjével, aki egyben szállítási engedéllyel is rendelkezik, vagy meghatározott szállítókkal áll közvetlen kapcsolatban. A fentiek alapján hulladékudvarok kialakításán kívül a gyűjtési, szállítási rendszerben további fejlesztések nem szükségesek. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. Ásványolajtartalmú veszélyes hulladékok (mintegy 80000 tonna mennyiségben) biogázrendszerű hasznosítását tervezik Győr-Sashegyen a tervezett ISPA projectben. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Veszélyes hulladékok esetén újabb ártalmatlanító telepeket nem tervezünk, a meglévő szabad kapacitást kell kihasználni.


197

7. Cselekvési program VIII.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok 1. PCB és PCT tartalmú hulladékok

7.1. A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján: 7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A PCB és PCT tartalmú hulladékok felhasználását az 5/2001. (II. 23.) KÖM rendelet szabályozza, mely szerint 2010. június 30. után PCB-t tartalmazó berendezések nem üzemeltethetők, továbbá már jelenleg is tilos új transzformátort PCB-vel, ill. PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni. Ez a jogi háttér egyértelműen a PCB tartalmú hulladékok 2010-ig való megszüntetését fogja eredményezni. A határidő közeledtével valószínűsíthetően ezen hulladékfajta mennyisége növekedni fog, majd a hulladék keletkezése ezt követően meg fog szűnni. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A belátható időn belül megszűnő PCB tartalmú hulladékok kezelését nem régió, hanem országos szinten célszerű megoldani.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A régióban PCB hulladék begyűjtésével egy-egy vállalkozás foglalkozik, a begyűjtési rendszer további fejlesztése nem szükséges.


198

7. Cselekvési program 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Ártalmatlanító és hasznosító telepeket a régióban nem tervezünk.


199

7. Cselekvési program 2. Hulladékolajok

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A hulladékolajok kibocsátásának csökkentése elsősorban az alkalmazott technológia korszerűsítésével érhető el. A hulladék mennyiségének csökkentésére elsősorban a termék felhasználójának van lehetősége. A „nagy hulladéktermelőknél” az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése során van mód a hulladékkeletkezés csökkentésének megvalósítására. Ezt a célkitűzést a környezetvédelmi felügyelőségek a tervek jóváhagyása során tudják érvényre juttatni. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végzők esetén az engedélyezési eljárás során az elérhető legjobb technika alkalmazásának vizsgálatával – mely során figyelembe kell venni a következő szempontokat is: a kevés hulladékot termelő technológia, a kevésbé veszélyes anyagok használata, a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése – érhető el a hulladék mennyiségének csökkentése. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A meglévő együttégetők 2004-ig rendelkeznek engedéllyel, azt követően bizonytalan, hogy mely létesítmény tudja a jogszabályok által előírt követelményeket teljesíteni. Ezt a tervidőszak közepén kell majd felülvizsgálni. A zalai Mol Rt. finomítójában azonban van mintegy 33-35%-os szabad kapacitás, amely alkalmas lehet a későbbiekben, a hulladékolaj anyagában történő újrahasznosítására, regenerálásra. Ez utóbbi hasznosítási lehetőséget kell előnyben részesíteni az együttégetéssel szemben. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Sem a hasznosítás, sem az ártalmatlanítás hulladékgazdálkodási intézkedést nem igényel, mivel a rendelkezésre álló kapacitások révén a régión kívül keletkezett hulladékok fogadására is van mód.


200

7. Cselekvési program 7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Elsősorban a forgalmazóknál, benzinkutaknál, mint speciális gyűjtőhelyeknél – utóbbiaknál a megfelelő gyűjtés megoldott - kell biztosítani ezek visszagyűjtési lehetőségét. Területünkön a MOL Rt. benzinkútjain ez a begyűjtés már jó évtizede működik. Teljeskörű bevezetésére a felügyelőségeknek nincs ráhatása, ezt csak a szükséges jogi háttér meglétével lehet kikényszeríteni. A hulladékolajok begyűjtését segíti elő a hulladékudvarok kialakítása is, melyek elsősorban a lakossági, másodsorban a kis hulladéktermelők (500 t/év) veszélyes hulladékainak átvételére létesülnek. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. A meglévő együttégetők 2004-ig rendelkeznek engedéllyel, azt követően bizonytalan, hogy mely létesítmény tudja a jogszabályok által előírt követelményeket teljesíteni. Ezt a tervidőszak közepén kell majd felülvizsgálni. A zalai Mol Rt. finomítójában azonban van mintegy 33-35%-os szabad kapacitás, amely alkalmas lehet a későbbiekben, a hulladékolaj anyagában történő újrahasznosítására, regenerálásra. Ez utóbbi hasznosítási lehetőséget kell előnyben részesíteni az együttégetéssel szemben. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. További ártalmatlanító és hasznosító telepeket a régióban nem tervezünk.


201

7. Cselekvési program 3. Akkumulátorok, elemek

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A keletkező hulladék mennyisége elsősorban a gyártótól függ, hiszen az előállított termék minősége határozza meg, hogy milyen hosszú ideig (pl. tartós elemek) lehet őket használni, illetve a bennük lévő anyagok újbóli felhasználására van-e lehetőség. Területünkön egyedül a zalaegerszegi székhelyű AKKSI Kft. foglalkozik akkumulátorgyártással, így a régióban keletkező akkumulátor és elem hulladékok keletkezésének befolyásolására kicsi a lehetőség. Az előbbiek alapján csak az AKKSI Kft. termékfejlesztésén keresztül tudunk a hulladék csökkenésére ráhatással lenni, ez azonban a felhasználás helyétől függően nem biztos, hogy régión belül keletkezik. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Hasznosítási, ártalmatlanítási fejlesztéseket nem tervezünk, hasznosítás külföldön történik.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A forgalmazóknál kell elsősorban kialakítani a visszavételi kötelezettség biztosítása érdekében az ún. speciális gyűjtőhelyeket. A jelenlegi szabályozás ugyan a visszavételi kötelezettséget előírja, azonban ez a gyakorlatban néhány esettől eltekintve nem működik. Emiatt a jogi szabályozásban a kikényszerítés lehetőségét biztosítani kellene. A begyűjtés tekintetében korábban már működő MÉH telepek a jelenlegi szabályozás miatt nem tudják teljes mértékben betölteni funkciójukat, mivel a veszélyes hulladék begyűjtője maximum 4 hétig gyűjtheti a telephelyén az átvett hulladékot. Ezen idő alatt viszont nem gyűlik össze akkora mennyiség, amelynek elszállítása gazdaságos lenne, így a korábban már jól bevált rendszer nem tud hatékonyan működni. További lehetőséget nyújt az elsősorban lakosságnál keletkező hulladékok átvételére szolgáló hulladékudvarok kialakítása. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

202

7. Cselekvési program 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Ártalmatlanító és hasznosító telepeket a régióban nem tervezünk.


203

7. Cselekvési program 4. Elektronikai termékek

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai Az elektronikai termékek gyártásánál napjainkban az igények növekedése, a technikai fejlődés következtében az elektronikai hulladékok mennyiségére a növekvő tendencia a jellemző. Ezen termékek esetében a cél olyan anyagok beépítése, melyek a termék hulladékká válása után anyagukban újból hasznosíthatók, és a termékek megfelelően szétszerelhetők legyenek. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Az elektronikai hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására országos szinten kell intézkedni, megfelelő műszaki és jogszabályi háttér biztosításával.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A hulladékudvarok kialakításával az elektronikai hulladék nagyobb részének begyűjtését meg lehet oldani, hiszen a lakosságnál jelentős mennyiségű ilyen jellegű hulladék keletkezik. Az intézményeknél, üzemeknél keletkező elektronikai hulladékok begyűjtésére megyénként egy-egy begyűjtőhelyet célszerű kialakítani. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. A nem lakossági elektronikai hulladékok begyűjtésére megyénként kialakítandó gyűjtőhelyek szolgálnának egyben a hulladékok válogatására, előkezelésére is. A válogató kapacitást a NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

204

7. Cselekvési program keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével kell kialakítani. Az anyagában egymástól elkülönített alkatrészek további hasznosítását, ártalmatlanítását a régión belül nem tervezzük. Ezen hulladékok esetében a begyűjtést, válogatást részben, vagy egészben a gyártóknak, forgalmazóknak kell biztosítani.


205

7. Cselekvési program 5. Kiselejtezett gépjárművek

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai Mennyiségének alakulására nincs ráhatásunk, elsősorban az emberek életszínvonala határozza meg milyen gyakorisággal képesek gépjárműveiket lecserélni. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A hasznosítást, ártalmatlanítást országos szinten kell megoldani. Érdemben csak az új szabályozás megjelenése után lehet rendezni a kérdést. Mindenképpen a gyártói, forgalmazói felelősségre építve kell kialakítani a rendszert. Célszerű volna megyénként egy komplex gépkocsi recycling létesítmény megvalósítása.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Minden megyében legalább egy korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő autóbontó létesítményt ki kell alakítani, mely egyben begyűjtőhelyként is funkcionálna.


206

7. Cselekvési program 6. Egészségügyi hulladékok

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása Egészségügyi hulladék esetén a mennyiséget nem lehet tervezni, hasznosításukra sincs lehetőség fertőzés veszélye miatt. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A régión belül csak Zala megyében a szállítás távolságának csökkentése érdekében célszerű 200-300 t/év kapacitású kórházi hulladékégetőt kialakítani, mely egyben az égetés során keletkező hőt hasznosítja. Vas megyében a Megoldás Kft, Győr-Moson-Sopron megyében pedig a kórházi veszélyes hulladékok ártalmatlanítását megoldja.

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A tervezési időszak első harmadában valósuljon meg a Zala megyei hulladékégető.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Vas megyében az egészségügyi hulladékok begyűjtése megoldott, ezt zömében a Megoldás Kft. végzi. Zala megyében a begyűjtést célszerű az égető üzemeltetőjének végezni, s ezáltal a begyűjtést teljeskörűen megvalósítani. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Az égetőt Zala megye déli, illetve középső részében célszerű kialakítani.


207

7. Cselekvési program 7. Állati eredetű hulladékok

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A mezőgazdaság helyzete miatt az állattartás csökkenő tendenciát mutat, ami az elhullott állatok tetemei mennyiségének csökkenését eredményezi. Szintén csökkenés érhető el a tartástechnológia korszerűsítésével. A nagyobb állattartó telepek az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végzők körébe tartoznak, ezért az engedélyezési eljárás során az elérhető legjobb technika, tartástechnológia alkalmazásának vizsgálatával – mely során figyelembe kell venni a következő szempontokat is: a kevés hulladékot termelő technológia, a kevésbé veszélyes anyagok használata, a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése – érhető el a hulladék mennyiségének csökkentése. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A hasznosításra jogosult vállalkozások mintegy 30-35%-os kapacitástartalékkal rendelkeznek -a régión kívülről történő beszállítást is figyelembevéve- emiatt állati eredetű hulladékok esetén további hasznosító, ártalmatlanító telephelyeket nem kell létrehozni. Egyedüli fejlesztés a Sárvári Mezőgazdasági Rt. Sitkén található komposztáló telepén szükséges, ami jelen esetben korszerűsítést jelent. Győr közelében az ATEV Gönnyűi telephelyén lévő 10000 tonna/ébv kapacitású állati hulladék komposztáló telep fejlesztését (technológiai korszerűsítés, bűzhatás csökkentése biofilterrendszer beépítésével) 2002-2003-ban elvégezték, így további fejlesztést nem igényel. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A területünkön található dögkutak és dögterek a várható jogi szabályozás alapján 2005-től felhagyásra kerülnek. A felhagyás során általában külön intézkedés nem szükséges.


208

7. Cselekvési program 7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve Mivel a dögkutakat 2005 december 31-ig meg kell szüntetni, ezek kiváltására a lakosság körében célszerű volna speciális begyűjtő rendszer kiépítése, hulladékudvarok kialakításával, begyűjtőjáratok megszervezésével, Az ATEV Rt és az Állategészségügyi hatósággal együttműködésével. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. A régióban korábban működő ATEV Rt. sárvári hasznosító telephelye megszűnt, gazdaságossági szempontból igényként merült fel ezen a helyen egy átrakó kialakítása Jelenleg történik annak felmérése, hogy ennek kialakítására van-e reális lehetőség. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Az ATEV Rt. Peresztegi havária lerakójára évről évre változó mennyiségű hulladék kerül Elsősorban toll-liszt, darálói hulladék, üzemi takarításból származó hulladék, állati zsírok, valamint a területileg illetékes állategészségügyi hatóság elrendelése alapján fertőzött gyanús eredetű állati tetemek, testrészek kerültek a lerakóra. A lerakó hulladékbefogadó kapacitása 21000 tonna, és a létesítési tervek szerint 128 db kazetta létesíthető itt, amelyből 115 kazetta kimélyítése és feltöltése történt meg eddig, tehát lehetőség van még 13 új kazetta kialakítására. A szabad elhelyezési kapacitás várhatóan 10-15 évre elegendő térfogatot jelent.


209

7. Cselekvési program 8. Növényvédőszer és csomagoló eszközeik

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A hulladék mennyiségének csökkentése hatékonyabb növényvédőszerek előállításával érhető el, ezáltal a felhasznált mennyiség csökken, így kevesebb hulladék fog képződni. A növényvédőszer hulladék szavatosságának lejárata után laboratóriumi bevizsgálást követően lehetőség lehet más területen, vagy más dózisban való alkalmazására. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása A növényvédőszer akkor válik hulladékká, ha szavatossága lejárt, azaz anyagában már nem használható fel. Emiatt hasznosítására nincs lehetőség, hanem csak az ártalmatlanítás jöhet szóba. Régión belül ez nagyobb mértékben égetést jelent, amihez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll, így további fejlesztésre nincs szükség.


210

7. Cselekvési program 9. Csomagolási hulladékok

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentése főként gyártói, másodsorban forgalmazói felelősségi körbe tartozik. A csökkentés elsősorban a többször felhasználható csomagolóanyagok előállításával, betétdíj, illetve letéti díj alkalmazásával érhető el. A csomagolással szemben támasztott másik fő követelmény - az újrahasználat mellett- a hulladékká válást követően a hasznosítás lehetővé tétele vagy anyagában, vagy energiavisszanyerés, vagy komposztálás formájában, illetve biológiai úton történő lebontással. Fontos, hogy a csomagolást úgy állítsák elő, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét a csomagoló anyag alkotóelemei között. Ezek a célkitűzések jogi szabályozással, az ezekhez kapcsolódó kikényszerítő eszközök alkalmazásával érhetők el. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A csomagolási anyag összetételén kívül a hasznosítás főként a visszagyűjtésen, illetve a lakosság esetén a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazásán múlik. Ez határozza meg a szükséges hasznosítási kapacitás nagyságát is. Így elsősorban a meglévő hasznosítók fejlesztésére, illetve igény szerint új hasznosító telepek létrehozására van szükség. Ezek kialakításának ütemét elsősorban a vissza-, illetve begyűjtési rendszer hatékonysága határozza meg. Papír és karton csomagolási hulladék esetén a régióban nem tervezünk hasznosító létesítményeket, a hasznosítási kapacitást a meglévő papírgyáraknál kell elsősorban biztosítani, amelyek a területünkön kívül találhatók. Műanyag csomagolási hulladékok esetén a már meglévő hasznosítók kapacitásának növelésével, illetve új hasznosító telepek kialakításával kell a hulladékgazdálkodási törvényben előírt hasznosítási arányt elérni. Győrben a LAMBA Kft. 3000tonna/év kapacitásbővítést tervez műanyaghulladékok hasznosítására az eddig meglévő 9000 tonna/év kapacitáson felül. A fa csomagolási hulladékok esetén Szombathelyen a FALCO RT. a közeljövőben – engedélyezési eljárás folyamatban- mintegy 4000 t/év hulladék újrahasznosítását fogja végezni. Ez a kapacitás a rendelkezésünkre álló hulladék keletkezési adatok alapján jelenleg elegendő. Fém csomagolások esetén a hasznosítás zöme külföldön történik, a régión belül hasznosító üzem létrehozása nem szükséges. Vegyes összetételű kompozit és a textil csomagolóanyagok hasznosítását nem tervezzük. Kezelését országos szinten kell megoldani. Üveg hasznosítást szintén nem tervezünk, anyagában történő hasznosítás zöme külföldön történik. Ez jelentené az elsődleges hasznosítási módot ezt követi az üveggyárakban történő hasznosítás. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

211

7. Cselekvési program 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása Ártalmatlanító üzemeket csomagolási hulladékok esetén nem tervezünk. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Külön csomagolási hulladéklerakók nem működnek a területünkön, ezeket a hulladékokat a települési szilárd hulladékkal keverve nagy mennyiségben helyezik el illegális, illetve környezetvédelmi szempontból megfelelő lerakókon. A nem megfelelő lerakók (a települési szilárd hulladékok fejezetének 5.1.4 pontjában szereplő hulladéklerakók) felszámolása, rekultiválása a teljes tervezési időszakot átöleli, illetve azon jóval túlmutat.

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A tervezési időszak első harmadában a begyűjtési rendszer kialakítását kell megvalósítani. Ezt követően, illetve vele párhuzamosan kell az előkezelő, válogató telepeket létrehozni.

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A csomagoló anyagok begyűjtési rendszerét főként a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre alapozva kell kialakítani. Ezekhez a rendszerekhez kell kapcsolódniuk a hulladékudvaroknak, gyűjtőszigeteknek, válogatóműveknek, s ehhez kell csatlakoztatni a jelenleg működő általában „MÉH” rendszerű hulladékkereskedői hálózatot is.. A begyűjtést lehetőség szerint szelektíven kell megvalósítani. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. A begyűjtési rendszerekhez szervesen kapcsolódva kell a válogató, előkezelő telepeket kialakítani. Ilyen telepet célszerű Vas és Zala megyében is létrehozni, illetve már meglévő hulladék előkezelést végző vállalkozások továbbfejlesztésével biztosítani a begyűjtési rendszerhez való igazodást. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Csomagolási hulladékok esetén ártalmatlanító telep létrehozása nem szükséges.


212

7. Cselekvési program IX.

Speciális a tevezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok 10. Gumihulladék

7.1.


7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A gumi élettartamának a növelésével érhető el a gumihulladék keletkezésének csökkentését. Az évszaknak megfelelő téli és nyári gumik használatával az élettartam növelhető. 7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 2006 után hulladéklerakón gumihulladék nem helyezhető el. A hulladékhasznosítást csak megfelelő begyűjtő rendszerek, hulladékudvarok létesítésével lehet elérni. Szükséges 1 nagyobb vagy 2 kisebb kapacitású gumuhulladék hasznosító üzem telepítése. 7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása Hulladéklerakón tilos elhelyezni használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után, tehát az ártalmatlanítási lehetőség megszűnik. Előnyben kell részesíteni a gumihulladék energetikai hasznosítását, valamint gumidarálék felhasználását útalapba, stb…. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje Mintegy 10000-12000 tonna kapacitással egy gumihulladék hasznosító létesítmény megvalósulása várható a régióban 2003 év végéig. 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje


213

7. Cselekvési program 7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása A régióban várhatóan 2003 év végéig létesülni fog egy gumiabroncs hulladék hasznosító. Az ENVI-BRASS Szolgáltató Kft., Nagyszentjánoson kíván létrehozni egy 12000 tonna /év kapacitású üzemet. A technológia során a használt gumiabroncs köpenyeket mechanikai darabosításával visszanyerik az ipar számára hasznosítható alkotók közül a gumit (granulátum formájában), az acélt, valamint a kordszövetet. 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve A gyártói felelősség érvényre juttatásán keresztül a gumi forgalmazóknál visszavételi rendszert kell működtetni. Ezek mellett hulladékudvarokon kell biztosítani megfelelő kapacitást ezen hulladékok gyűjtésére. 7.3.2. Hasznosító rendszerek (válogató-, előkezelő-, komposztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítései) terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel. Mintegy 10000-12000 tonna kapacitással egy gumihulladék hasznosító létesítmény megvalósulása várható a régióban 2003 év végéig. Országos szinten foglalkozni kell a gumihulladék komplex hasznosítására a megfelelő hasznosító rendszerek kiépítésére, műszaki háttér biztosítására. 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel. Ártalmatlanító létesítményre nincs szükség.


214

Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok

Cél

Cselekvési program

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Becsült költség(MFt) Országos szinten meghatározandó

Forrás

Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése

Országos szinten az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály hatályba léptetése

Minisztérium

Adatszolgáltatók Hatóságok

2003 dec. 31.



Hulladékszegény technológiák alkalmazása, kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása

Hulladék termelő

Termelők Hatóságok

2008-ig folyamatos

Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése

 

termékek élettartamának növelése, melléktermékek saját technológiába való visszavezetése, meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata

Hulladék termelő Országos hatáskörű szervek

Termelők Hatóságok Országos hatáskörű szervek

2008-ig folyamatos

A mezőgazdaságban és iparban keletkező hulladékok anyagában illetve egyéb hasznosításra való előkészítése A mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű, de a termelésbe vissza nem forgatott biológiailag bontható hulladékokra kezelő kapacitást kell kiépíteni. A mezőgazdaságban keletkező környezetszennyező technológiák megszüntetése (hígtrágyatárolók)



Szemléletváltás, tudatformálás begyűjtő rendszerek kialakítása válogatók létesítése

Hatóságok

Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok

2005. dec.31.

2500-3000

Vállalkozói saját, Pályázati források bevonása

Komposztáló, biogáz előállító és bioenergia Hatóságok hasznosító telepek létesítése

Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok

2005. dec.31.

1000-2000

Vállalkozói saját, Pályázati források bevonása

 

Termelők, Vállalkozók Hatóság

2008-ig folyamatos

500-1000

Termelő saját erő, Vállalkozói saját forrás, Pályázat





 



A meglévő tárolók felülvizsgálata Műszakilag megfelelő, korszerű tárolók létrehozása Bioenergia hasznosító telepek kialakítása

Hulladék termelője Hatóságok

-

Állami Vállalkozói saját

Vállalkozói saját,

Települési szilárd hulladékok

Cselekvési program

Cél Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése

Felelős

Határidő

Becsült költség(MFt)

Forrás


Minisztérium


2003 dec. 31.

-

Állami

 

Hatóság Minisztérium Országos hatáskörű szervek Civil szervezetek

Lakosság Önkormányzatok Vállalkozók

2008-ig folyamatos

-

Pályázati forrás, Vállalkozói saját forrás

Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek

Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Hatóság Vállalkozók Lakosság Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek

2005 dec. 31. (lakosság 40%-nak bevonásával) 2008. dec.31. (lakosság 60 %-nak bevonásával)

2000-3000

BM forrás, KAC, Saját erő

2008-ig folyamatos

1000-2000

Kohéziós és strukturális alapok, Saját erő

2005-2008

20000-25000 + égető tervezése: 500

Kohéziós és strukturális alapok, Saját erő

 

Tudatformálás, ismeretterjesztés Hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata Termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazása Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Begyűjtő hálózat kiépítése Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével

Hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása



Hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása

Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projectek)


Korszerű regionális hulladék ártalmatlanító kialakítása

 

Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Hatóság



  A települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat csökkenteni kell

Érintettek köre



 

Felülvizsgálatok elvégzése Régi környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása Regionális igényeket kielégítő lerakók kialakítása komplex rendszereken belül 1 db települési hulladékégető kialakításának előkészítése zöld hulladékok és egyéb szervesanyagtartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, komposztáló kapacitások kiépítése szárazstabilizálási eljárás előkomposztálás

Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Hatóság

biológiailag lebomló 2500-3000 szervesanyagtartalmat  2004. július 1. napjáig 75%-ra  2007. július 1.

Önkormány zati saját erő, Vállalkozói forrás, Pályázati





laboratóriumok felkészítése, fejlesztése Minisztérium a hulladékanalízisre valamint a Laboratóriumok hulladékösszetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítése hulladékkezelési díjak mint gazdasági szabályozók is működjenek

Hatóság Vállalkozók

napjáig 50%-ra, kell csökkenteni (1995-ös állapothoz képest)

forrás, Strukturális alapok

Cselekvési program

Települési folyékony hulladékok

Cél Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása Keletkező folyékony hulladék mennyiségének csökkentése A folyékony hulladék kezelő kapacitás bővítése

Határidő


Forrás

Minisztérium


2003 dec. 31.

-

Állami



Önkormányzatok

Lakosság Önkormányzat Hatóság

2008-ig folyamatosan

180-200

SAPARD, KAC

Önkormányzatok

Vállalkozók Hatóság


50-60

SAPARD, KAC

Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság


2005. június 30.

30-40

Saját erő, Vállalkozói forrás, Pályázati forrás

  

 

Csatornahálózat kialakítása, A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése A rákötési arány növelése Szennyvíztisztítók kapacitás bővítése, szennyvíztisztítók építése Természetközeli szennyvíztisztítási technológiák megvalósítása Felülvizsgálatok elvégzése Környezetvédelmi szempontból nem megfelelő ártalmatlanító telepek bezárása, korszerűsítése

Cselekvési program

Cél

Szennyvíziszapok

Érintettek köre


 Környezet veszélyeztetésének csökkentése

Felelős

Felelős

Érintettek köre

Határidő


Forrás

Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása Szennyvíziszap hulladék csökkentése


Minisztérium


2003 dec. 31.

-

Állami

Iszapkezelési technológiák fejlesztése (víztelenítés)

Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői

2008-ig folyamatos

150

Saját erő, Pályázat

Szennyvíziszap jelenlegi hasznosítás arányának szintentartása



Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői Vállalkozók

Hatóság Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői Hatóság Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői Vállalkozók Önkormányzat Hulladékkezelő szervezetek Hatóság

2008-ig folyamatos

150-200

Saját erő, Pályázat

2008-ig folyamatos

10

Saját erő



A hasznosítást befolyásoló műszaki paraméterek szinten tartása Komposztálók létesítése

Szennyvíziszap lerakással Szennyvíziszap jelenlegi hasznosítás történő arányának szintentartása ártalmatlanításának minimalizálása

Hulladékkezelő szervezetek

Cselekvési program

Cél

Építési és bontási hulladékok

Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása

Újrahasznosítás, másodnyersanyagként való felhasználás arányának növelése (2008-ig 50%-os hasznosítás)

Környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanító létesítmények létrehozása Épületek azbesztmentesítése



Felelős

Érintettek köre

Határidő


Forrás

Országos szinten az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály hatályba léptetése  Építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály hatályba léptetése  A szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata  Hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok létesítése  Mobil aprítóberendezések alkalmazásának elterjesztése  Felhasználásuk felhagyott lerakók rekultiválására Inert hulladéklerakók kialakítása

Környezetvédelmi és Gazdasági Minisztérium


2003 dec. 31.

-

Állami

Országos hatáskörű szervek Önkormányzatok Vállalkozók

Országos hatáskörű szervek Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság


500-800

Kohéziós és strukturális alapok, Vállalkozói saját erő

Önkormányzatok Közszolgálató szervezetek Hatóság

2005. dec. 31.

700-800

Azbesztmentesítési program elvégzése

Önkormányzatok Lakosság

Lakosság Vállalkozók Önkormányzatok Közszolgálató szervezetek Hatóság Önkormányzatok Lakosság Hatóság Vállalkozók

2008-ig folyamatos

1000-1200

Kohéziós és strukturális alapok, önkormány zati saját erő Pályázati forrás Saját erő

Cselekvési program

Veszélyes hulladékok

Cél A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése Hasznosítás (anyagában történő, energetikai hasznosítás, újrahasználat) növelése 2008-ig 30%-ra Környezetvédelmileg megfelelő ártalmatlanítás



Hulladékszegény technológiák alkalmazása,  kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása Meglévő hasznosító létesítmények kapacitásbővítése

Érintettek köre

Határidő


Forrás

Hulladék termelő

Termelők Hatóságok

2008-ig folyamatos

Hulladék termelő Hulladék-kezelő

Kezelők Hatóságok

2008-ig folyamatos

400-600

Vállalkozói saját, Pályázati

Az ártalmatlanító létesítmények műszaki Hulladék termelő állapotának megőrzése, esetleg fejlesztése Hulladék kezelő Meglévő kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása

Kezelők Hatóságok

2008-ig folyamatos

50-100

Vállalkozói saját, Pályázati

Cselekvési program

Cél Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Felelős

Felelős

Érintettek köre

Vállalkozói saját

Határidő


Megbízható adatszolgáltatás, és adatbázis kialakítása PCB és PCT tartamú hulladékok alkalmazásának megszüntetése


Minisztérium


2003 dec. 31.

PCB/PCT tartalmú berendezések cseréje és azok ellenőrzése.

Saját erő



PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői, Hatóság Termelők Hatóság

2008-ig folyamatos.

Hulladék olajok mennyiségének csökkentése

PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői, Hatóság Hulladék termelők

2008-ig folyamatos

Saját erő

Hulladékolajok hasznosítási (energetikai és anyagában) arányának növelése



Vállalkozók Hatóság

Lakosság Vállalkozók Hatóság

2008-ig folyamatos





Alkalmazott technológiák korszerűsítése Korszerűbb, hosszabb élettartamú olajok felhasználása Begyűjtő rendszerek kiépítése (hulladékudvarok) A meglévő kapacitások kihasználásának növelése

-

Forrás

160-180

Állami

Saját erő, pályázati forrás

Akkumulátorok, elemek teljes mennyiségének visszagyűjtése

  

Gumiabroncs hulladék hasznosítási arányának növelése





Kiselejtezett gépjárművek  EU előírásainak  megfelelő kezelése  Hulladék elektromos és elektronikai termékek kezelése

 



Egészségügyi hulladékok környezetvédelmileg megfelelő kezelése

   

Állati eredetű hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése



 

Begyűjtési rendszer korszerűsítése A forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Begyűjtő rendszer kialakítása (hulladékudvarok kialakítása) Hasznosító kapacitás kiépítése Begyűjtő rendszer kialakítása Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Korszerű autóbontó kialakítása, a 85 tömeg %-os hasznosítási arány elérése érdekében Begyűjtési rendszer korszerűsítése Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Hasznosítási kapacitás kiépítése a hulladékok 60-80%-nak hasznosítása érdekében A magánorvosi szektorban és a lakosságnál található hulladékok begyűjtésének megszervezése A meglévő égetők műszaki vizsgálata Új égető kapacitása kialakítása Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Korszerű regionális begyűjtő rendszerek kiépítése, hulladékudvarok kialakításával, begyűjtő járatok megszervezésével Dögkutak bezárása Komposztálási kapacitás kihasználása, fejlesztése

Vállalkozók (Gyártók Forgalmazók) Hatóság

Lakosság Vállalkozók Hatóság

2008-ig folyamatos

60-70

Saját erő, KAC

Lakosság Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság Vállalkozások Lakosság (autógyártók és Vállalkozások forgalmazók, (autógyártók és autóbontók) forgalmazók, Hatóság autóbontók Hatóság Önkormányzatok Lakosság Vállalkozások Önkormányzatok (gyártók, forgalmazók, Vállalkozások szervizek, (gyártók, hulladékkezelők) forgalmazók, Hatóság szervizek, hulladékkezelők) Hatóság Lakosság Lakosság Egészségügyi ellátást Egészségügyi biztosító szektor ellátást biztosító Hatóságok szektor Hatóságok

2003. júl. 1.

300-500

Saját erő, KAC

2006. jan. 1.

600-650

Saját erő, Pályázati forrás

Önkormányzat ATEV Hatóságok Termelők


Lakosság Önkormányzat ATEV Hatóságok Termelők

2005. dec. 31

Saját erő, KAC

2005. júl. 30 (égetők 900-1000 alkalmassá tétele az új égetési jogszabálynak) 2008-ig folyamatosan

Saját erő, pályázati forrás

2005 dec. 31 (dögkutak bezárása) 2008-ig folyamatos

Saját erő, Pályázati forrás

400-500

Növényvédő szer hulladék és csomagolás környezetvédelmi szempontból való megfelelő kezelésének teljes körűvé tétele Csomagolási hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása 2005-ig el kell érni a 50%-os (anyagában 25%, minden anyagnál 15%), 2008-ig 60%-os arány elérése érdekében

   



Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Lakosság megfelelő tájékoztatása Begyűjtő rendszerek kialakítása

Civil szervezetek Vállalkozók Termelők Hatóságok

Lakosság Vállalkozók Termelők Hatóságok

2008-ig folyamatos

Begyűjtő hálózat kiépítése Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével


Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek

2005 dec. 31. (lakosság 40%-nak bevonásával) 2008. dec.31. (lakosság 60 %-nak bevonásával)

Beépítve a települési BM forrás, szilárd KAC, hulladékkezelési Saját erő programba

A fentiek alapján a becsült költségek: Hulladék IPARI ÉS EGYÉB TERMELÉSI HULLADÉK TELEPÜLÉSI HULLADÉK Települési szilárd hulladék kezelés Települési folyékony hulladék kezelés SZENNYVÍZISZAPOK INERT HULLADÉKOK Építési, bontási hulladék kezelés Azbeszt program VESZÉLYES HULLADÉKOK KIEMELT ANYAG ÉS HULLADÉKÁRAMOK

Becsült fejlesztési költség Millió Ft 4000-6000 26260-33300 26000-33000 260-300 310-360 2200-2800 1200-1600 1000-1200 450-700 2420-2900

Gazdaságfejlesztés és intézményfejlesztés összesen

Intézkedési programok mindösszesen1

Becsült fejlesztési költség Millió Ft 35640-46060

Tartalomjegyzék


Hulladékgazdálkodási terv

Recommend Documents