Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja (Nevelési Terv) Nevelési terv PEDAGÓGIAI PROGRAM

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja (Nevelési Terv)

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nevelési terv

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Miskolc, 2014.december 19.

1


Tartalomjegyzék

1.

2.

Bevezetés ........................................................................................................................................................ 4 1.1

Az iskola arculata ................................................................................................................................ 6

1.2

A nevelő-oktatómunka tartalma....................................................................................................... 10

1.3

Iskolánk küldetésnyilatkozata .......................................................................................................... 12

Az Iskola nevelési Programja ..................................................................................................................... 15 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................................................ 15 2.1.1

Pedagógiai alapelveink .................................................................................................................... 15

2.1.2

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................ 20

2.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................... 29

2.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 32

2.3.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................................................ 32

2.3.2

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása .................................................................................. 37

2.4

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ......... 45

2.4.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................................................ 46 2.4.2.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................................................ 50 2.4.3.

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ........................................................... 51

2.4.4.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .................................................................. 52

2.4.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................................... 53

2.4.6.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ...................................................... 60

2.5

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......... 74

2.5.1

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ................................................................ 74

2.5.2

A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdők segítése .......................................... 76

2.5.3 Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló mentesítéseinek lehetőségei: .............................................................................................................. 80 2.5.4

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő program ........................................................... 82

2.5.5

A szociális hátrányok kezelése ........................................................................................................ 99

2.5.6

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 102

2.6

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogainak gyakorlati rendje ........... 105

2.6.1

A Diák Presbitérium (diákönkormányzat) jogai ............................................................................ 105

2.6.2

Döntési jogköre kiterjed: ............................................................................................................... 105

2.7

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................. 106

2.8

Az egészséges életmódra nevelés ..................................................................................................... 109

2.9

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ......................................................................................... 122

2.10

. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................................... 127

2


3


1.

Bevezetés

„Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. ” Példabeszédek 23.12 Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján ez év végéig felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. „Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés] A Kormány 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása alapján 2014. március 31-ig átdolgozta a Pedagógiai Programot.

4


A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

A 20/2012.EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere 4/2013.(I.11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

A 32/ 2012. (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról A 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról. A Kormány 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról 45/2014.(X.27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

5


A 1995. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye a 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény és a Zs-184/2008. sz. zsinati határozat módosításaival a 31.§ alapján a református közoktatási intézményben

1.1 Az iskola arculata "Tudja

meg hát mindenki, hogy Isten kegyelme elvesztésének terhe mellett

köteles gyermekeit mindenekelőtt Isten félelmére és ismeretére nevelni, ha pedig alkalmas rá, iskoláztatni és tanítani, hogy ahol szükség van rájuk, használhatóak legyenek." Prőhle Károly: Luther Márton négy hitvallása: Nagy káté. Budapest, 1983. 159. p. Iskolánk 2014. szeptember 1-jén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Számba vesszük eredményeinket, de azt is megvizsgáljuk, mit tudunk a jövőben jobban csinálni, mit kell fejleszteni, mit kell elkezdeni, és mit kell változatlanul folytatni. Iskolánk 8 évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, a középfokú oktatásra felkészítő oktató-nevelő munkát folytat. Elsők között volt a városban, ahol angol illetve testnevelés tagozat kezdte meg működését. Harmadik osztálytól kezdve heti 3, majd heti 4 órában, bontott csoportokban tanulják gyermekeink az angol nyelvet. Nyolcadik osztály végén több tanulónk sikeres középfokún nyelvvizsgát tesz. Ezek a diákok a középiskolában is intenzíven folytatják a nyelvtanulást. Ötödik osztálytól igény szerint az angolon kívül német nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Az 1999-2000. tanévtől kezdődően 1. évfolyamtól felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztály angol-magyar két tanítási nyelvű osztályként működik. A tanulók megismerkednek a célnyelvű ország civilizációjával. Ebben a témakörben magával az idegen nyelvvel, az ország kultúrájával. Nyelvtanulás közben fejlődik személyiségük, megértik a nyelvtanulás fontosságát. A két tanítási nyelvű képzés tanulási folyamatszervezési kritériumai: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a célnyelven történő tanítás és tanulás egyidejűleg kezdődik. Az első évfolyamon kezdődik az oktatás, és a nyolcadik évfolyamon fejeződik be.

6


A célnyelvet legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanuló kötelező tanórájának 35%-ánál ne legyen kevesebb és 50%-ánál ne legyen több.

7


Iskolánkban a két tanítási nyelvű tanulási folyamat szervezését az alábbi táblázat mutatja: 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Ének Rajz Ország- és népismeret Történelem Testnevelés Angol Az angol nyelv, illetve a célnyelven tanított tantárgyak oktatása csoportbontásban történik. Igény szerint évfolyamonként 1-1 testnevelés orientált osztály működik. Heti 5 órában sajátítják el a tantervi követelményeket, és mód van a tanulók állóképességének javítására, a tehetségek kiválasztására és fejlesztésére. Tagozatos tanulóink mindegyike az általa választott sportágban rendszeresen tevékenykedik. Kiemelkedő eredményt ért el tornászcsapatunk. 1992-től az országos versenyek dobogós helyezettje. A testnevelés tagozatos iskolák közötti pontversenyben megyei szinten mindig az első három hely valamelyikén végeztünk. Rendszeres úszásoktatás keretében minden tanulónk megtanul úszni. A tömegsport foglalkozásai biztosítják tanulóinknak a mindennapos testnevelést. Az 1992-93. tanévtől a matematika oktatása 5. osztálytól nívócsoportban működik. Egyéni képességek figyelembevételével, differenciált tanmenettel, a fejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználásával folyik az oktató-nevelő munka. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően rész vehetnek az énekkar, a kamarakórus munkájában és zenei oktatásban is. A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. Tehetséggondozó szakkörök működnek matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből és számítástechnikából. 8


Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt. Iskolánk kulturális munkájának fóruma az ötévente megrendezett gála műsor, melyen tehetséges színjátszó, éneklő és hangszeres tanulóink mutatják be kiváló képességeiket. Tanulóink, tanulva a demokráciát, részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. Alaptevékenységünket meghatározzák kialakult hagyományaink, a közoktatási törvény irányelvei, a NAT követelményei és a szülők reális és jogos elvárásai. Az alsó tagozat kiemelt feladata a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése, az alapozó funkció kiemelésével. A tanulás megszerettetése és módszertanának megtanítása szintén nagyon fontos. Felső tagozatban a megkezdett munkát folytatjuk, a tehetségeket kiemeljük, a lemaradókat felkaroljuk. Nevelő-oktató munkánk során diákjaink élhetnek a közoktatási törvényben meghatározott jogaikkal, gyakorolhatják kötelességeiket. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy a megszerzett ismereteket és magatartási formákat képesek legyenek alkalmazni, és nyitottak legyenek az új dolgok felé. Az iskolából alapos tudással kikerülve, könnyű legyen a társadalmi beilleszkedés. Környezeti ártalmak miatt, több tanulónk is hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. A gyermekek többsége a beiskolázásukkor az életkoruknak nem megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, idegrendszerük gyenge. Nagyobb erőfeszítéssel érhető el, a tantervi minimumok teljesítése – valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása. A szülői házból hozott szokások, a közösség normatívái, erősen hatnak tanulóink személyiségének alakulására, mégis többségük az iskolai nevelőmunka hatására fogékony a szépre, a jóra, az igényesebb életre. Diákjaink többsége szereti iskoláját, a rendezvényeken, ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepelnek. A gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk. Hátrányaik leküzdésére napközis ellátást biztosítunk. A különféle szakkörökön (rajz, tánc, sport, énekkar) lehetőség van a tehetséges tanulók továbbfejlesztésére.

9


Jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, az Egyházakkal, az országgyűlési képviselővel, a térség önkormányzati képviselőjével. Az

Intézményünkben

dolgozó

pedagógusok

valamennyien

rendelkeznek

szakképesítéssel A pedagógusok önképzése és a továbbképzéseken való részvételük folyamatos. Az intézmény valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában. Szeretetteljes légkört teremtsünk számukra, ahol személyiségük kiegyensúlyozottan fejlődik, képességeiket maximálisan kiaknázva az alapkészségek birtokába jussanak, a tehetségek kibontakozzanak, a megfelelő tudás részeseivé váljanak. Büszkék vagyunk azokra a tanulóinkra, akik a városi és megyei tanulmányi versenyeken jó eredményt értek el, s arra is, hogy a megyében a mi iskolánk diákja nyerte el először az Apáczai díjat.

1.2 A nevelő-oktatómunka tartalma Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2014. szeptember 1-jétől: 

az első, a második, az ötödik, a hatodik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk nevelő-oktató munkánkat.

10


Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV

ÉVFOLYAM

20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

2014

2013

2014

2013

2014

2014

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2007/2011 2007/2011

2014

2013

2013

2007/2011

2014

2013

2013

2007/2011

2013

2013

2013

2014

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2014

2013

2013

2013

2007/2011 2007/2011

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007/2011 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – 2011-től módosított és érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2013-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2014 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

11


1.3 Iskolánk küldetésnyilatkozata A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola fő célja: A korszerű, az életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek); a tagozatok tantervi követelményeinek teljesítése; személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás a tehetség és érdeklődés szerint különböző gyerekekkel vagy gyerekcsoportokkal; o az alapkészségek és a kreativitás fejlesztése a tanulókban; o a teljesítő képes

tudás

elsajátításához

szükséges

tanulási

technikák

megismertetése a diákokkal; o felkészítés a magasabb iskolafokokon való helytállásra, a továbbtanulásra (felső tagozat, középiskola, felsőoktatás); o a reális önismeret kialakítása, a türelemre és megértésre nevelés, a vitakészség fejlesztése; o az erkölcsi értékek tiszteletének, a segítőkészségnek, a szociális-közösségi problémák iránti érzékenységnek a fejlesztése; o az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése a tanulókban a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével; o az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; o a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatása, szükség esetén a szakszerű kezelés megszervezése. Kiemelt feladatunk a pedagógusok módszertani továbbképzésének szervezése és lebonyolítása. o Aktív szerepet vállalunk a Fővárosi Pedagógiai Intézet pedagógustovábbképző,

valamint

a

mérés-értékelés

tevékenységében.

12

feladatkörével

összefüggő


o Bemutatóórákat és egyéb továbbképző foglalkozásokat tartunk a vidéki és külföldi pedagógusok számára is. Folyamatosan fenntartjuk a magas szintű oktatási tevékenység személyi feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a magas színvonalú munka, tárgyi feltételeit. Épületünket, annak berendezését a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményei szerint alakítjuk. Törekszünk

arra,

dokumentumaink

hogy

adminisztratív

rendezettségükkel,

a

tevékenységünk, hiánytalanságukkal

valamint és

tanügyi

pontosságukkal

szolgálják a tartalmi munkát. A nevelőtestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: o az önmagával szembeni szakmai igényesség terén; o a munkafegyelem terén; o az etikus magatartás terén; o az egymás közötti, valamint a tanulókhoz, a szülőkhöz és a más iskolák minket látogató pedagógusaihoz fűződő kapcsolatban (a türelemre, megértésre törekvés,

a

tisztelet,

a

segítőkészség,

a

kölcsönös

bizalom

és

a

felelősségvállalás alapján). Tiszteljük és ápoljuk az intézményünk hagyományait. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályakezdő és az aktív pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat. Korrekt,

feszültségmentes

kapcsolatra

törekszünk

a

fenntartóval,

a

szakminisztériummal és intézményeivel. Korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk a történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a kulturális-tudományos feladatokat ellátó intézményekkel, civil szervezetekkel. A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusai, dolgozói olyan iskolában kívánnak dolgozni, ahol: A hitvalló (elsősorban református) pedagógusok hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik, Tanítványaikat krisztusi emberekké kívánják nevelni,

13


A pedagógusok tanítványaikat öntudatos magyar vallásos emberekké nevelik, akik a magyar kultúrát megbecsülik, és ismerik hazájukat és az itt, valamint a határon kívül élő magyarokat. A célok elérése érdekében: Megismertetik tanítványaikkal a Biblia igazságait, Személyes példát állítanak tanítványaik elé, A reál és humán tárgyak megismertetése alapján kifejlesztik a tanulókban a kritikus és önálló gondolkodás képességét, Társadalmi igényekhez igazodva modern, korszerű ismereteket nyújtanak. Felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően, így a hatékony pályaorientációt tartjuk szem előtt. Ennek érdekében tanulóink kommunikációs, lényegkiemelő, döntési, szabálykövető, problémamegoldó valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeit, mint kulcskompetenciákat fejlesszük. A tantárgyi lehetőségek keretein belül a direkt tanári irányítás helyett/mellett előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú tanulásszervezést.

14


2.

Az Iskola nevelési Programja

2.1 Az

iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Pedagógiai alapelveink A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, 

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 15


Az ebből adódó feladatok: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az élethosszig tartó tanulást,



iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,



az iskola, oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,



fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,



szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,



törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,



törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,



szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: 

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,



igyekszünk

lehetőséget

teremteni

arra,

hogy

iskolánk

életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

16




ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

Olyan tanulói személyiség kialakítására törekszünk, melynek jellemzői:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes

az

értő olvasásra,

gondolatait

helyesen és

szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

17


o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink szellemileg fogékony, kíváncsi emberekké váljanak, munkájukban a tudni és tenni akarás jellemezze őket, feladatmegoldásuk pontos, lényegre törő legyen. 18


Pedagógiai alapelveink között fontosnak tartjuk az alábbiakat: − nyilvánosság − esélyegyenlőség − partnerközpontúság − integráció − differenciált fejlesztés − felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. SNI, és BTM tanulók egyéni fejlesztése a törvényben előírt módon − minden tanuló sajátítsa el az egyes tantárgyak minimumszintjét. A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy tanulóink egy része sajátos nevelési igényű. Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest arra kell törekednünk, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs, és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő továbbtanulásukat, és a többségi társadalomba való beilleszkedésüket. Erősítjük azt a képességüket, hogy érezzenek felelősséget önmagukért és másokért is, a közösség céljainak megvalósításában legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. A konfliktushelyzeteket tudják tisztességgel kezelni. A kudarcok és lemaradások megszüntetéséért mindent tegyenek meg. Célérték Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:



minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás keret-tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

19




rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek

képessé

teszik

őt

arra,

hogy

a

középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, 

ismeri és betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,



határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

2.1.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - Követelés. beidegző módszerek.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség

- Gyakoroltatás.

tevékenységének

- Segítségadás.

megszervezése. - Közös (közelebbi vagy

- Ellenőrzés.

távolabbi) célok kitűzése,

- Ösztönzés.

elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. Magatartási

modellek - Elbeszélés.

bemutatása, közvetítése.

- A nevelő részvétele a tanulói

- Tények és jelenségek bemutatása.

közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és

- Műalkotások bemutatása. 20

csoportos minták kiemelése a


- A nevelő személyes

közösségi életből.

példamutatása. Tudatosítás

(meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés.

kialakítása).

- A tanulók önálló elemző munkája.

Alapelvek Keresztyén nevelés

Partnerközpontú

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

A 1995. évi Református Közoktatási tv. értelmében: a magyarországi református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet, hűséges, áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni. Tanulóinkat egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóinkat vallásuk szabad gyakorlása biztosítása mellett, saját felekezetük és a református értékek megbecsülésére neveljük. Az iskola nevelőoktató munkájában

Keresztyén világnézet kialakítása. A keresztyén emberre jellemző erkölcsi tulajdonságok, a keresztyén közösségi magatartás kifejlesztése. Közvetítjük a vallási, erkölcsi, etikai értékeket. Alapvető tudományos ismereteket, normákat adunk át, mely tanítványaink életét befolyásolja és alapot ad az iskola befejezése utáni életszakaszukra is. Kialakítjuk a keresztyéni magatartási és viselkedési szokásokat, melynek célja, hogy hitüket a mindennapjaikban éljék meg. Fejlesztjük tanítványaink pozitív érzelmeit, mely bennük belső harmóniát, békességet teremt.

Hitoktatás felekezeti hovatartozás szerint. Egyházi ünnepek, csendes napok, hétkezdő istentiszteletek, napi áhítatok, szülői találkozók az Ige tükrében. Bibliai integráció valamennyi közismereti tantárgyban. Tanulók, pedagógusok és szülők körében szervezett bibliaórák, imaórák. Részvétel egyházi rendezvényeken. Református gyermek- és világirodalom felhasználása a nevelő-oktató munkában. Kapcsolat ápolása a diósgyőri református gyülekezettel és más gyülekezetekkel. Pedagógusok személyes példamutatása a nevelőoktatómunkában és a magánéletben.

Folyamatos kapcsolattartás

Partnertérképünk elkészítése és folyamatos frissítése.

21


együttműködik a gyermek, a szülő és a pedagógus, és minden olyan partner, aki elfogadja, segíteni akarja és tudja a pedagógiai program megvalósítását. (református intézmények, Református Pedagógiai Intézet, VPI, könyvtárak, gyülekezetek) Célunk, hogy Gyermekközpontúság munkánkat, mindennapi tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hassa át. Derűs iskolai légkörben és környezetben biztosítjuk gyermekeink testilelki fejlődését.

partnereinkkel. Terv szerint meghatározott időben igény-és elégedettségmérések lebonyolítása. Az eredmények, javaslatok, észrevételek beépítése az intézmény működésébe. A partnerek számára a rendszeres visszacsatolás megvalósítása. Rendszeresen megkérdezzük a gyermekeket, kikérjük véleményüket, várjuk javaslataikat iskolai életünk, programjaink alakításával kapcsolatban.

Partneri igény és elégedettségmérés eszközeinek (kérdőívek, interjútervek) készítése és folyamatos karbantartása Kapcsolattartási formák kialakítása és működtetése (nyílt napok, könyvtári órák, Vasárnapi Iskola, szülői találkozók)

Teokrácia demokrácia

Tudatosítjuk a gyermekekben a közösség demokratikus működésének szabályait. A közéletben való szerepeket, az egyén érdekérvényesítésének demokratikus formáit elsajátíttatjuk.

Személyes példamutatás. Szerepjátékok a tanítási órákon. Feladatvállalás az osztályközösségben. Az osztályban felmerülő problémák megoldásának módjai. Bibliai történetek.

Erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Tudatosítjuk gyermekeinkben a szűkebb és tágabb

Személyes példamutatás. A tanítási órákon a tananyag adta lehetőségek felhasználása. Integrált oktatási és nevelési formák alkalmazása. Egyházi és állami ünnepek, csendes napok.

működés

Humanizmus

Isten van a középpontban, Ő gyakorolja a hatalmat, utasításokat ad a kiválasztott és szuverén módon elhívott vezetők által. Személyes példamutatással neveljük tanulóinkat az emberi jogok tiszteletben tartására. Az ember, az emberi élet tisztelete és védelme. A másokkal szembeni tolerancia, a másság elfogadása. A hátrányos

22

Kérdőíves felmérések, klímatesztek, fókuszcsoportos beszélgetések szervezése. A diákpresbitérium adta lehetőségek kihasználása (diákfórum, iskolanapok).


Nemzeti értékeink, a magyar kultúra tisztelete

Az európai és egyetemes kultúra értékeinek megismerése

A személyiség teljes körű fejlesztése

megkülönböztetés minden formájának kerülése. A humanista emberkép kialakítása. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt.

Keltsük fel minden tanulóban az igényt az idegen nyelvek, az ének-zene, egyházi ének, a rajz és művészetek, a világirodalom, egyetemes történelem, és médiaismeret tanulására, más népek kultúrájának a megismerésére. Az iskola valamennyi tevékenysége közvetve, vagy közvetlenül a gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja. Segítjük tanulóinkat, hogy művelt, alkotásra képes boldog, elégedett

környezetükben megismerhető keresztyén erkölcsi értékeket.

Hagyományok ápolása.

Lakóhelyünk megismerése. Szűkebb és tágabb környezetünk, Magyarország megismerése, különös tekintettel református városaink megismerése: Debrecen, Sárospatak, Vizsoly, Kecskemét, Nagykőrös… Múltunk megismerése, jelképeink tisztelete. Lokálpatriotizmus kialakítása. Magyarságtudat erősítése. Anyanyelvén túl minden gyermek ismerje meg legalább egy idegen nyelv alapjait. Az Európai Unió országainak megismerése. Egyetemes kulturális értékek megismerése.

Projektmódszer. Séták, kirándulások, erdei iskolák, tananyag adta lehetőségek felhasználása, múzeumok, templomok. Ünnepeink méltó megtartása. Hagyományápolás. Minél több tanuló bevonása a cserkészéletbe.

Láttassuk meg, és fejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit: - az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata; az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában; az

Helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása. Bibliakörök, hétkezdő istentiszteletek, napi áhítatok, vasárnapi iskola. A tanulók személyre szóló, folyamatos értékelése. Ön- és társismereti csoportok működtetése. Tréningek szervezése.

23

Idegen nyelvek tanítása csoportbontásban. Angol nyelvterületek megismerését célzó versenyek, Christmas Party. Nemzetközi ünnepek, országok napjainak megtartása. Osztálykirándulások, külföldi tanfolyamok szervezése. Nemzetközi, testvériskolai kapcsolatok ápolása, részvétel keresztyén világtalálkozókon.


emberré válhassanak.

evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása. A tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyekkel tudását hasznosítani tudja. Az iskola készítsen A tantestület Korszerű folyamatos ismereteket fel az eredményes továbbtanulásra, a továbbképzésének, nyújtó gyakorlati életre. önképzésének szilárd Rendelkezzenek a ösztönzése. alapozás, a tanulók a A képességfejlesztés tanulók mindennapi életben széles skálájának képességeihasznosítható kialakítása. nek és Az alapkészségek kulcskompet tudással, ismeretekkel. fejlesztésének enciáinak Sikeresen középpontba állítása, fejlesztése alkalmazkodjanak a valamint a megszerzett munkaerő piaci ismeretek alkalmazása, elvárásokhoz. a legkülönfélébb A kompetencia alapú környezetekben. oktatás segítse a HH A kooperatív munka és HHH tanulók módszereinek tudatos esélyegyenlőségének alkalmazása, az ehhez biztosítását. szükséges Újszerű ismeretek és attitűdök tanulásszervezési kifejlesztése. eljárások Kompetenciaalapú bevezetésével oktatás kiterjesztése. erősödjön a tanulók Élet közeli tanulási motiváltsága. környezet kialakítása. Terjedjen el az A tanulási stratégiák oktatás valamennyi alkalmazásában a területén a digitális sokszínűségre írásbeliség. törekvés, a játékosság, Váljon belső igénnyé a szimuláció gazdag az intézményi eszköztárának innováció. biztosítása. Kiemelkedő fontosságú a tanítás minősége

A tanulmányi eredményekben, versenyeken, a továbbtanuláskor tükröződjön az

Hatékony, minőségi oktatás. A befolyásoló tényezők megállapítása. 24

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtervezése. Differenciált oktatás megvalósítása. Kooperatív módszerek elsajátítása és alkalmazása. A képességfejlesztés modern taneszközeinek (IKT eszközök) alkalmazása. Továbbképzések. A célok megvalósulását szolgáló módszerek, oktatásszervezési módok, tanú lás - szervezési eljárások: tantárgy tömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás. Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása.

Tanórai és órán kívüli differenciált formák. Versenyeztetés (házi és külső megmérettetések szervezése, országos református versenyek)


iskolában folyó minőségi munka.

Az önművelés és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása

Az iskola készítsen fel az önművelésre, az új ismeretek megszerzésének önálló technikáira.

Esélyegyenlőség biztosítása

Az iskolában minden tanulónak esélyt adunk szociokulturális hátrányainak leküzdésére A hátrányos megkülönböztetés minden formájának elítélése és kiküszöbölése.

Korszerű tanulási módszerek, technikák alkalmazása. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma megoldáshoz. Kialakítjuk a folyamatos önművelés igényét. Szakmai együttműködések kialakítása: színházakkal, múzeumokkal, könyvtárakkal, helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése, környezetvédelem, üzemlátogatás, erdei iskola, stb.

Mérések, diagnosztikus vizsgáztatás. Szakmai munkaközösségek műhelymunkája (bemutatók). Szakmai napok. „Jó gyakorlatok átvétele”: intézmények közötti szakmai együttműködések kialakítása. Minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének és céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. Egyéni pályázatokon, kutatótevékenységekben való részvételt szorgalmazunk. (Tudományos dolgozatok versenye) Megtanítjuk a gyermekeket a korszerű ismeretszerzési módok az IKT használatára. (számítógép, Internet, videó, interaktív tábla stb.).

A tanulási és beilleszkedési hátrányokkal küzdő tanulók azonosítása. Az egymás iránti felelősség, az elfogadás, segítőkészség kialakítása tanulóinkban. A hátránykompenzáció megfelelő formájának kiválasztása. Folyamatos segítő munka és értékelés. Az önkormányzati iskolákból érkezett tanulók bibliai ismeretének bővítése, felzárkóztatása hittanból.

Differenciált foglalkozások a tanítási órákon. Felzárkóztató foglalkozások és egyéni korrepetálások, fejlesztő foglalkozások. Lelki gondozás (lelkész és hitoktatók) Szükség esetén a szakszolgálatok segítségének igénybe vétele. (Nevelési Tanácsadó) Ifjúságvédelmi felelős szakszerű segítő munkája.

25


Az ember testi és lelki egészsége

Az egészség megőrzésének fontosságának felismertetése. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása. A testmozgás iránti igény megszerettetése.

Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

A roma A tradicionális roma A nemzettudat, kultúra kultúra elemeinek és hagyományápolás, az megismerése értékeinek ismerete. európaiság érzésének erősítése, az európaiság gazdagítása a magyar és az etnikai kultúra értékeivel. Nemzeti A szülőföld és A nemzeti kultúra öntudat, Magyarország ápolása: a nemzeti hazafias megismerése, múlt megismerése, gondolkodás szeretete, megóvása. megértése, emlékeinek, kialakítása hagyományainak,

Kirándulások, projektnapok szervezése ezekben a témakörökben. Külső kapcsolatok felvétele (ANTSZ, Vöröskereszt, VOKE, Kisebbségi Önkormányzat)

A Kisebbségi Önkormányzattal és szervezeteikkel való kapcsolatfelvétel.

Kirándulások, vetélkedők szervezése.

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Állampolgár Az alkotmányosság, ságra – a törvényesség, az demokráciár

Az egyetemes emberi Személyes példamutatás. jogok tiszteletben A tanítási órákon a tananyag adta lehetőségek felhasználása. 26


a nevelés

állampolgári jogok tisztelete

tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Fenntarható ság, környezettu datosság

A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

Gazdasági és A tanulók ismerjék pénzügyi fel saját nevelés felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról.

27

Integrált oktatási és nevelési formák alkalmazása. Egyházi és állami ünnepek, csendes napok. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket A tantárgyi keretek közepette, az interaktív anyagok használatával, tanulmányi utak szervezésével.

Az intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.


Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Oktatási forma: Iskolánk alsó tagozaton a 2014-15-ös évtől harmadik évfolyamtól iskolaotthonos formában működik. A tanulók iskolai nevelését és oktatását a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. A tanulók számára a délelőtti és délutáni foglalkozásokon való részvétel egyaránt kötelező. A tanítási idő a kilencedik óra végéig tart. 2013. szeptember1-től az iskolaotthon kifutó rendszerben működik, helyét felváltja az egész napos iskola. A felső tagozat az egész napos iskola rendszerében működik. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezzük meg, első osztálytól felmenő rendszerben. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk 

a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,



a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,



a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.

A tanulók számára a délelőtti és délutáni foglalkozásokon való részvétel egyaránt kötelező.

28


2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "Az

iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen

tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog."

(Szent-Györgyi Albert)

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Alapelvek Célok Teljes körű A tanulók testi - lelki személyiség szellemi-érzelmi -fejlesztés hitbéli fejlődésének megalapozása. „Szívünkbe áradt az Isten szeretete.” (Róma 5,5)

Feladatok A tanulói személyiség mind teljesebb körű tanári megismerése (osztályfőnöki és szaktanári feladat). Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet és gondolkodás funkcióinak tudatos fejlesztése. Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ez által, az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását. Akarati tulajdonságok Önismeret- A tanulók valóságos önismeretének fejlesztése: fejlesztés kialakítása, önfejlődés céltudatosság, elősegítése. állhatatosság kitartás, A helyes motivációs önfegyelem, bázis megteremtése. A elkötelezettség, Biblia a LÉLEK engedelmesség, gyümölcseiről beszél: a keresztyéni alázat. szeretet, öröm, A gyermeki jogok és békesség, béketűrés, kötelezettségek szívesség, jóság, hűség, megismerése. A jogok szelídség, érvényesítésének mértékletesség. (Gal. gyakoroltatása. 5,22-23; Jn 14,16-17) A kötelességtudat fejlesztése.

29

Eszközök, eljárások A gyermeket tanító pedagógusok folyamatos információcseréje az osztályfőnök vezetésével. Fejlesztő beszélgetések, egyéni felzárkóztatás és tehetséggondozás, speciális szakkörök. A tapasztalatok megosztása a szülőkkel. Szakszolgálat segítségül hívása. (Nevelési Tanácsadó) Tanórán kívüli foglalkozások. Zenei és művészeti képzések. Hétkezdő istentiszteletek, reggeli áhítatok.

Rendszeres Bibliaolvasás. Önjellemzés, szerepjátékok, önismereti kérdőívek. Ön- és társismereti tréningek. Irodalmi élmények, tanmesék megbeszélése. A tanulók énképének és környezete megítélésének szembesítése. Szituációs játékok. Egyházi versenyek, alkalmak.


Alapelvek Értelmi és érzelmi intelligenci a fejlesztése

Konfliktusmegoldási stratégiák kialakítása

Pályaorientáció kialakítása

Célok Istenbe vetett hit, bizalom elterjesztése a tanulók körében. A klasszikus és modern emberi értékek képviselete és közvetítése. Az élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása. „… a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, amelyeket cselekedett.” (Zsolt. 78,4) Konfliktuskezelő és stressz-csökkentő technikák megismertetése és gyakoroltatása. A gyermeki személyiségfejlődés, kapcsolatrendszer és kommunikáció zavarainak felismerése, az okok felkutatása és személyre szóló fejlesztőprogram kialakítása. „Az Úr félelme az élet forrása (Zsolt. 14,27); és a bölcsesség kezdete.” (Péld. 1,7) Az egyén személyes tulajdonságainak és a pályakövetelményekne k az összehangolása. Alakuljon ki a reális énkép és pályaismeret tanulóinkban. Életpálya építés kompetencia megismerésével és kialakításával váljon képessé a tanuló a számára

Feladatok Az önbizalom, alkotókedv megőrzése, fejlesztése, pozitív visszajelzésekkel történő megerősítése. A hívő emberi érzelmek kifejezésének képességét erősítenünk kell! Szövegértés fejlesztése.

Eszközök, eljárások Egyéni, testre szabott fejlesztés. Személyes példaadás. Biztatás, helyeslés, dicséret, jutalmazás formáinak alkalmazása. Önálló tanulás és ismeretszerzés képességének kialakítása, gyakoroltatása.

Kétirányú gyermekfelnőtt kommunikációs bázis kialakítása. Egymás iránti tisztelet, türelem kialakítása és gyakoroltatása. A kulturált beszéd és viselkedési formák elsajátíttatása. Sértő megoldások elutasítása.

A család szerepének és funkcióinak erősítése. A stressz nélküli nyugodt légkör biztosítása. Problémamegoldások modellezése. Szituációs játékok, esetmegbeszélések, bibliai történetek. Önismereti csoport működtetése. Egyházi műsorok (TV, videó, DVD)

Helyes pályaválasztás reális önismeret alapján. A tudás becsülete, kitartás, igényesség a munkában. Együttműködési képességek fejlesztése. A szociális és életpálya építés kompetencia fejlesztése, felkészítés a felnőtt élet szerepeire:

Nyílt napokon való részvétel, pályaválasztási kiállítás meglátogatása. Pályaválasztási tanácsadás igénybe vétele. Tantárgy előkészítők, szakkörök, művészeti tevékenységek során az egyes foglalkozások megismerése. Pályaorientációs foglalkozások. Projektmunka. Tájékoztató DVD-k szakmákról.

30


Alapelvek

Akarati nevelés

Munkára nevelés

Célok legmegfelelőbb szakma, hivatás kiválasztására.

Feladatok Eszközök, eljárások munkavállalás, együttműködési készség fejlesztése, felelősség, egymás elfogadására nevelés. Az Önismeret erősítése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A munka Munkahelyek látogatása, jó Az emberek által fontosságának gyakorlat bemutatása. végzett munka megismertetése fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

Egészséges életmódra nevelés

A testmozgás, táplálkozás, egészségvédelem tudatosítása

Projektnapok szervezése, Civil A tanulók testi szervezetekkel való kapcsolat ( képességeinek ANTSZ) fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

31


2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti Alaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosított Nat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.

2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. A legfontosabb feladatok: felvilágosító munka megelőzés (prevenció) egészségünk védelme, óvása 32


Helyzetkép Tanulóink az általános műveltséget megalapozó általános iskolai évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 6-16 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció

körébe

tartozik

az

iskolás

gyermekek

életkorhoz

kötött

kötelező

szűrővizsgálatainak rendszere. Erőforrások: Személyi Belső erőforrások: iskolaorvos, védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor, mentálhigiénikus, Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi

szervezetek

(ÁNTSZ,

Drogambulancia

Vöröskereszt,

szakorvosai) pedagógiai szakszolgálatok rendvédelmi szervezetek Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok Nevelési Tanácsadó a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.

33

VESZ


Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek:

családi

élettel,

konfliktusokkal,

szenvedélybetegségekkel,

táplálkozási

zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó előadások. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

34


Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása rendszerszemléletre nevelés önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok:  a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása  a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása  a tantestület egészséges életmóddal és drog prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása  készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában  a

tanulók

megterhelés-

és

konfliktustűrő

képességének,

problémamegoldó

kapacitásának növelése  a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.  fejlesszük a beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  felkészítsük tanulóinkat az önálló közlekedésre, balesetek elkerülésének módjaira: támogatjuk

a

prevenciós

programokat,

figyelmet

fordítunk

a

megelőző

tevékenységekre a káros szenvedélyek, függőségek, szokások és életmódok kialakulásában. (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás)

35


 megtanítsuk, hogyan kell sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megelőzése érdekében (böjt)  tanulóink megtanulják, hogy az Istentől kapott forrásokat hogyan tudják gyakorlati módon, kreatívan felhasználni, mint Isten teremtett világának hűséges gondviselői. Az iskola feladatai Fejlesztési terület Testmozgás

Táplálkozás

Testi egészség

Tevékenységi formák

Feladatok a sportolás iránti igény felkeltése egészséges testtartás kialakítása sikerélmény biztosítása a mozgásban megfelelő körülmények biztosítása a testnevelési órákon lehetőségek és rendszeres testmozgás biztosítása a tanórán kívüli sportban a fizikai testedzés a keresztyén életvitel részévé kell, hogy váljon az egészséges táplálkozás megtanítása étkezési, ebédelési körülmények javítása iskolai étkezés figyelemmel kísérése: étkezési kultúra, , mennyiség és minőség, étlap az iskolai étkezésben részt vevő gyermekek számának növelése Állapot felmérés, a diákok egészségügyi állapota, életmódja személyi higiénia, testápolás helyes szokásrendszerének kialakítása egészséges öltözködés betegségek megelőzése egészséges életmód kialakítása elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítása

36

mindennapos testmozgási lehetőségek tömegsport foglalkozások túrázás minden testnevelés órán tartásjavító gyakorlatok helyi szintű gyógy-testnevelés a testnevelés órák színvonalának emelése. fitnesz torna, aerobik. délutáni sportolási lehetőségek. udvari sportpálya korszerűsítése.

az étlapok szakszerű összeállítása dietetikus, belgyógyász szakemberek tanácsai szülőknek, gyerekeknek, tanároknak. egészséges iskolai büfé kialakítása: gyümölcs, joghurt, péksütemények „egészségnap” szervezése (táplálkozás, testápolás, ételbemutató és kóstoló, testsúlymérés) higiénés szokások kialakítása, folyamatos ellenőrzése, igények kialakítása praktikus ismeretek nyújtása. Vásárlási szokások, öltözködési tanácsok vetélkedő gyermeknapi programok gyógyszerek


Fejlesztési terület Lelki egészség

Környezetegészség

Tevékenységi formák

Feladatok egészség, az élet tisztelete országos és helyi statisztikák megismerése önismeret, egészséges személyiségfejlődés elősegítése káros anyagok, szenvedélyek elutasítása. (drog, dohányzás, alkohol) veszélyek felismerése stressz-mentes körülmények biztosítása az iskolában (elegendő szünetek, iskolai hangulat, tantermek) egymás tisztelete (gyerekgyerek, gyerek-felnőtt, felnőttfelnőtt) szűrővizsgálatok személyi higiénia (testápolás, öltözködés, pihenés, alvás) serdülőkori problémák kezelése: barátság, párkapcsolatok, szexualitás környezeti ártalmak megismerése környezetvédelmi akciók szervezése az egészséges környezet megóvása veszélyhelyzetek felismerése önálló közlekedés (ismeretek, gyakorlás) balesetvédelem (ismeretek)

ön-és társismereti tréning pszichológus, Nevelési Tanácsadó segítségül hívása mentálhigiénés szakemberek meghívása „Drogstratégia” oktatófilmek vetélkedők előadások szülőknek, gyerekeknek, (kétgenerációs egészségnevelés iskolaorvos, védőnők, fogorvos, nőgyógyász előadása, beszélgetések teljes nemdohányzó intézmény

szellőztetés, világítás, asztalok, székek, padok biztosítása (megfelelő méretek) ülésrend munkavédelmi szabályok megismerése és betartása balesetvédelmi ismeretek alkalmazása környezetvédelmi szakkör és KDPcsoport egészségnevelési akciók világnapok megtartása

2.3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Egészségnevelési programunk jogi szabályairól  „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001 – 2010.”  „Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja”  „Nemzeti stratégia a kábítószer - probléma visszaszorítására”  Köznevelési Törvény 37


A WHO megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem kizárólag a betegség hiánya.” Egészségnevelésen mindig a testi, a személyiség és a társas környezethez való viszonyulás komplex egységét értjük. Az iskolának a családdal közös feladata és felelőssége tanítványaink egészséges életmódra nevelése. Azok a magatartási módok és szokások, amelyeket gyermekkorukban sajátítanak el, döntő módon befolyásolják felnőttkori egészség - magatartásukat. Célok előkészületek A laikus hazánkban elképzelhetetlenül rossz helyzetben van. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges. A cél: 1. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, az elsősegélynyújtás gyermekkorban való oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja. 2. Ismerjék fel a vészhelyzeteket Minél több tanuló legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig lehetőségeihez mérten megfelelően elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat 3. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit 4. Sajátítsák el a legalapvetőbb segítségnyújtási módokat Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegélynyújtási műfogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. 5. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe 6. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával, kapcsolatos alapfogalmak 7. Készségszinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni 8. Alakuljon ki együttműködés az iskola és a mentőszolgálat között Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy

38


bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást. A következő kompetenciák fejlesztését tűztük ki: 1. probléma felismerése 2. gyors és szakszerű cselekvés 3. embertársaink iránti érzékenység 4. bajbajutottakkal szembeni együttérzés

39


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják

a

leggyakrabban

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

következményeit; -

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az


alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: 40


ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

TANTÁRGY

ALAPISMERETEK

biológia

kémia

fizika testnevelés

-

-

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra

megtartásában

az


alapismeretekkel

kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

41


-

évente

egy

egészségvédelemmel,

helyes

táplálkozással,

elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. Feladatunk a képzés során  Növelnünk kell minden gyermekben az önértékelést és a felelősséget saját családja és közössége kifejlesztésében,  Növelni annak felismerését, hogy az egészség az élet legjelentősebb erőssége, tulajdonítson nagy fontosságot az élet optimális minőségének,  Mélyíteni az egészség iránti elkötelezettséget Célunk A tanulók megszerezzék az életkoruknak megfelelő egészségi alapismereteket, az egészséges életmódhoz szükséges tudnivalókat. Tanulmányaik befejezésének végére motiváltak legyenek az egészséges életvitelre, váljanak képessé a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, tudjanak számukra kedvezően dönteni, ellent tudjanak állni a drog - csábításoknak, érvényesüljön önmegvalósítási igényük. Az egészségnevelés területei 1. A testi lét értelmének védelme: magába foglalja az életvédelmet, balesetvédelmet, munkavédelmet, napirend megszervezést. 2. A mentális lét értékeinek védelme: önismeret kifejlesztése. Túlterhelés megelőzése, egészségre káros szokások megelőzése. 3. A

szociális

létértékeinek

védelme:

empátia,

önmegvalósítás és mások értékeinek elfogadása.

42

társkapcsolatok

harmóniája,


Egészséges életmódra nevelés feladatai évfolyamonként 1. osztály  Testrészeink. A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak Egészséges - fogyatékos emberek  A test tisztasága, személyi higiéné. A tisztálkodás eszközei  Fogápolás  Környezetünk tisztasága és védelme  Balesetveszélyes helyzetek 2. osztály  Táplálkozási szokások ismeretek  Baleset megelőzés  Testünk edzése 3. osztály  Egészség és betegség fogalma A betegségek fajtái: akut, krónikus, fertőző  Helyes életmód, egészséges napirend  Sport, mozgás, egészég  Természetvédelem  Elsősegélynyújtás 4. osztály  Barátság, érzelmek, társas kapcsolatok  Egészség - megelőzés - védőoltás  Élvezeti szerek és károsító hatásuk  Baleset-megelőzés 5. osztály  Ápoltság, divat egészség  Testünk higiéniája 43


 Serdülőkor kozmetikája  Egészséges otthon és iskola  Sport - mozgás – kirándulás 6. osztály  Táplálkozás - az élelmiszerek összetevői Energiaszükséglet, helyes táplálkozás Konyhatechnikai eljárások  Tudatos egészségmegőrzés - torna  Lelki változások a serdülőkor küszöbén Konfliktusok és megoldások  Szenvedélybetegségek 7. osztály  Egészség - betegség, orvoshoz fordulás Beteg ember ápolása Gyógyítási szokások Házi gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés  A család Működése, feladatai, nemi szerepek Szeretteink elvesztése  Drog fogalma, fajtái, a függőség következményei 8. osztály  Önismeret. Ki vagyok? Szüleim, testvéreim, barátaim  Szeretet, őszinteség, barátság  Szerelem  Családalapítás Felkészülés a gyermekvárásra Terhesség megszakítás, fogamzás, szabályozás A témakörök spirálisan épülnek egymásra, bővülnek a tanulók életkorának megfelelően. 44


2.4 A

közösségfejlesztéssel, az iskola együttműködésével kapcsolatos feladatok

„Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá.”

szereplőinek (1Péter 2,5)

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösség: az együttműködés legmagasabb rendű formája, nagyfokú öntevékenységet és innovációt feltételez. A közösség általános ismérvei: közös bibliai értékrend közös érdek közös célok és döntések közös erőfeszítések Közösségfejlesztés: értékteremtő közösségek létrehozása és fejlesztésére irányuló tudatos tevékenység. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. Az SNI, HH és HHH tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben. A közösségi nevelés lényege: a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása, keresztyén értékek erősítése az egyéni fejlődés érdekében. A közösségi nevelés változatai:  csoportokban nevelés  társas kapcsolatok alakítása  közösségi érzés fejlesztése  közösségi tevékenységekben való részvétel  Iskolai közösségfejlesztési programunk kialakítása a fent elsorolt ismérvek figyelembevételével történt.  Gyülekezeti életbe való bekapcsolódás 45


„Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek.” (Péld. 1,7) Általános alapelvek:  Az iskola a szocializációs folyamat egyik legfontosabb színtere. Tanulóink beilleszkedési, normakövetési tapasztalatai meghatározóak lesznek későbbi életükben. Munkájuk, családi életük, baráti tapasztalataik során szembesülniük kell mások eltérő véleményével és döntéseivel. Alkalmanként el kell fogadniuk a rájuk nézve kedvezőtlen közösségi döntéseket is. Ezért a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatoknak az egész iskolai életet át kell hatniuk. Milyen közösségeket akarunk fejleszteni? Mindazon iskolai közösségeket (gyermek és felnőtt közösségeket egyaránt), amelyek tevékenységük, munkájuk során hatással vannak egymásra és a tanulók közösségére.  osztályközösségeket  a Kisdiákok Presbitériumát, mint a diákönkormányzat szervezeti formáját  indirekt módon a családok, mint közösségek fejlesztését (mint a szocializáció elsődleges szintjét)  szülői közösségeket az osztályokon belül 2.4.1.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Fejesztendő közösségek Osztályközössé

Módszerek, eszközök, eljárások 

szociometrikus felmérés

Célérték: mikor tekintjük fejlettnek a közösségeket? 

készítése a csoportstruktúra

gek 

visszahat a többiek gondjaira 

megismeréséhez.

ha a közösen elfogadott

a közösségi értékrend

normákat betartják és másokkal

kialakítása az iskolai

is, betartatják

értékrend figyelembe



vételével, ami a bibliai értékeket is magában

ha a benne lévő egyének érdeklődnek a többiek iránt



ha jó a kommunikáció az egyének között

foglalja 

ha a közösség érzékenyen

a meggyőzés módszerének

46



ha tagjainak biztosítja az


Fejesztendő közösségek

Módszerek, eszközök, eljárások

Célérték: mikor tekintjük fejlettnek a közösségeket?

alkalmazása a

esélyegyenlőséget 

normakövetés 

 

számonkérésekor

(fizikai, szellemi, szociális,

a kooperatív

vallási, etnikai, egészségügyi

tanulásszervezés

tekintetben)

módszerének alkalmazása



ha elutasítja az agressziót

az oktatás során



ha működik az építő

a drámapedagógia

egymásrautaltság, az egyéni

eszközeinek alkalmazása

felelősség, az egyenlő részvétel

csoportösszetartást,

a közös munka során

csoporttudatot segítő tevékenységek alkalmazása: projekt, témahét 

az önkormányzás, a felelősi rendszer kialakítása és működtetése



tanórán kívüli értékteremtő tevékenységek szerevezése (klubdélután, osztálykirándulás, kulturális programok, hulladékgyűjtés, hagyományápolás, műsorok)



egyéni elbeszélgetés a tanulókkal



megerősítés (dicséret, jutalmazás)



ha elfogadja a másságot

napkezdő áhítat

47



Módszerek, eszközök, eljárások 

Célérték: mikor tekintjük fejlettnek a közösségeket?

a pedagógus példamutató életmód gyakorlásával mintát jelent a gyermek számára

Kisdiákok

 a diákpresbiterek

Presbitériuma



ha a diákpresbiterek rendszeres

feladatuknak megfelelően

(havi legalább egy) programot

szervezik a tanulók tanítási

nyújtanak a szabadidő hasznos

órán kívüli közösségi életét,

eltöltéséhez 

programjait tanulói érdekképviselet

ha a diákpresbitériumon keresztül a gyerekek önmaguk is tevékenyen részt vesznek saját közösségeik alakításában



ha a diákpresbitérium törvény adta lehetőségei figyelembe vételével képviseli a tanulók érdekeit

Osztályok



szülői közösségei



hétvégi programok szervezése



erősödik a szülő-szülő, pedagógus-szülő kapcsolat

szülői megbeszélések



tudnak együtt dolgozni a gyermekek érdekében



kialakul a feladatmegosztás, egyének szerepvállalása erősödik (bevonás mértéke nő)



segítik az iskolai projekt és témahét megvalósulását

A családok közössége





a családi háttér

ha sikerül példaadással,

meghatározó a gyermek

szakmai és lelki segítséggel a

számára nemcsak a

családok életét is jótékonyan

tanulmányi munkában, de

befolyásolni

a közösségi szerepek

48



ha erősödik a szülő-gyermek,



Módszerek, eszközök, eljárások



közösségeket?

kialakításában is

szülő-pedagógus kapcsolat

a családi kapcsolatok

ha kimutathatóan több család

mintául szolgálnak:

vesz részt az iskolai

kommunikáció, egymás

rendezvényeken, gyülekezeti

segítése, együttműködés,

alkalmakon

elfogadás, tolerancia, őszinte véleménynyilvánítás, érdekérvényesítés módjai 

Célérték: mikor tekintjük fejlettnek a

fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt órák, közös programok, amelyekre meghívjuk a szülőket, családokat, pszichológiai és nevelési jellegű előadások, keresztyéni együttlétek, „Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.” (Péld. 1,8)

49


2.4.2.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

„Minden te útaidban megismered őt, akkor ő igazgatja a te útaidat.”(Péld. 3,6) Tanórán kívüli lehetőségek Rendszeres

Esetenkénti



napközis foglalkozások



háziversenyek



tanulószoba



sportbajnokságok



korrepetálás a napköziben és a



tanulmányi kirándulások

tanulószobán



erdei iskolák



szakkörök



séták a városban



sportkörök



túrázás



képességfejlesztő foglalkozások



kulturális intézmények

(tantárgyi és egyéb)

látogatása



tehetséggondozó program



rendezvények



önismereti kör



fakultatív tantárgyi



könyvtári foglalkozások



felzárkóztató foglalkozások



vetélkedők



egyéni korrepetálás



táncház



művészeti jellegű foglalkozások



iskolai szintű projekt

kirándulások

(képzőművészet, zene)

megvalósítása 

50

témahét


2.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

„Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett.”

(ApCsel. 20,28)

Az iskolai diák-önkormányzati munka színtere a Diák Presbitérium A diák-önkormányzati tevékenységet tanulóink a Diák Presbitériumba delegált diákpresbiterek

és

diákpresbiter-helyettesek

képviseletében

gyakorolhatják.

Tevékenységük kiterjed a tanulói érdekek képviseletére, tanulmányi, kulturális és szabadidős programok szervezésére. Minden tanuló tagja az iskolai diákönkormányzatnak. 2.4.3.1. A Diák Presbitérium (diákönkormányzat) működési feltételei

Az intézmény térítésmentesen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyek a költségvetési törvény alapján megilletik (felnőtt segítők pótléka). Diákpresbiterek csoportja: gyakorolja a tanulók érdekképviseletét, tájékoztat, panaszirodát működtet, vizsgálatot kezdeményez. Tanulmányi és kulturális csoport: értékeli a tanulók tanórai munkáját, tantárgyakhoz való viszonyulását, versenyeken való részvételét, eredményességét. (tanulmányi füzet, osztálytükör). Iskolai tanulmányi versenyeket szervez. Jutalmazza a legjobb eredményt, elérő tanulókat. (Gyermeknap, Iskolanapok keretében verseny-győztesek fogadása), az iskolai szabadidő-felelőssel kapcsolatot tart, szervezi az osztályok kulturális életét. Ügyeleti csoport: az iskolai gyermek ügyelet ellátását szervezi, értékeli. Környezetvédelmi, egészségnevelési és sport csoport:a környezetet védő tevékenységeket szervez, (hulladékgyűjtés, udvartakarítás, tantermek versenye) ellenőrzi és értékeli azokat. Segíti az iskolai környezeti nevelési program célkitűzéseinek megvalósítását. Segíti az egészségnevelési rendezvények lebonyolítását, felvilágosító munkát végez, versenyeket szervez és értékel. Részt vesz az iskolai egészségnevelési program célkitűzéseinek megvalósításában, sport-tevékenység szervezésében.

51


2.4.3.2. A diákönkormányzat tájékoztatásának formái:  faliújság  diákpresbiterek megbeszélései  diákfórum

2.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Iskolánkban az igazgatóhelyettes munkaköri leírásában szerepel a szabadidő szervezés koordinálása. Tevékenységének tartalma és legfőbb jellemzői: Az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése. Ünnepélyek, iskolai rendezvények szervezésében nyújt segítséget Programajánlás, ismertetés, szervezés: színházi, bábszínházi és filmszínházi előadások, kiállítások, játszóházi programok, fesztiválok. Tanulmányi kirándulások előkészítése, szervezése, az osztályfőnökök munkájának segítése. Fakultatív jellegű (kis létszámú, speciális érdeklődésnek és igényeknek megfelelő) tanulmányi utak szervezése. Az osztályfőnökök és szaktanárok tájékoztatása kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményekről, egyéb megszervezhető szabadidős tevékenységekről, igény szerint belépőjegyek biztosítása. Az

iskolai

hagyományok keretébe tartozó foglalkozások,

rendezvények

előkészítése, szervezése. Az egészséges életmóddal és a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek szervezése. Az iskola által szervezett pályaorientációs feladatokban való részvétel. Tájékoztatás a tanulók részére szervezett bibliai és egyéb szaktáborokról. Jelentkezések összegyűjtése, továbbítása. 52


A tanulók számára kiírt pályázatok ismertetése, igény szerint segítség pályamunkák elkészítésében, továbbításában. A partneriskolákkal való együttműködés segítése. Környezetvédelmi programok szervezésének segítése. A Szülői Szervezet munkájának segítése. Tantestületi kirándulások előkészítése, szervezése.

2.4.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek

fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban

53


aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és

környezetük

rendben

tartására

irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása. 8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

fontosnak

differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

54


b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

formákat,

amelyek

a

tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási

óráin

előnyben

részesítik

az

egyéni

képességekhez

igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskolában diákönkormányzat működik., amely részt vesz szabadidős programok, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, az iskola ügyeleti munkájának ellátásában, ellenőrzésében, a fegyelmi ügyek tárgyalásában. A nyugdíjas kollégákkal szoros kapcsolatot tartunk, pedagógusnapi rendezvényeink rendszeres vendégei. Helyt adunk osztálytalálkozóknak és az egyházak által szervezett hitoktatásnak időt, helyet és oktatástechnikai eszközöket biztosítunk. Valamennyi tantárgyból szervezünk házi tanulmányi versenyeket. A magyar munkaközösség bonyolítja a megyei helyesíró és a nyelvi-illemtani- kommunikációs versenyt. Rendszeresen helyt adunk a megyei biológia és angol versenyeknek is. Részt veszünk a város és más iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken. Csapataink rendszeresen indulnak a városi, megyei és országos sportversenyeken. Havonta egy alkalommal iskolagyűlést tartunk. Itt értékeljük az iskola magatartását, ismertetjük a versenyek eredményeit és az aktuális tudnivalókat. Ballagáskor adjuk át az emlékplaketteket azoknak a diákoknak, akik nyolc éven át kitűnő eredményt értek el. A kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulókat könyvutalvánnyal jutalmazzuk. 55


Rendezvényeink  évnyitó, évzáró  szaktárgyi versenyek  Pünkösd  ifjúvá avatás  idegen nyelvi karácsony  Valentin nap  úszó napközi  nyári táborok  farsangi bál  ballagás  alapítványi bál  hangverseny  Pedagógus nap  Állatok Világnapja  Selyemréti Napok  Madarak és Fák napja  Mikulás  Karácsony  a Föld Napja  tanulmányi kirándulás  Zenei Világnap  Takarékossági Világnap  a Magyar Nyelv hete  Halloween  Anyák napja  Színházlátogatás  Nyílt tanítási nap  Gyermeknap  a Magyar Kultúra napján  október 31. a Reformáció ünnepe  Húsvét 56


Állami ünnepek:  október 23.  március 15. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati

vezetőség irányítja. A diákönkormányzat

tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon, egész napos iskola. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 2 -8. évfolyamon, az 1. évfolyamon egész napos iskola, az 5-8. évfolyamon tanulószoba is működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A humanisztikus pedagógiai értékek kialakításának segítése:  Felelősségvállalás – önálló döntés képességének kialakítása.  Tisztelet, megbecsülés – értékek felismerése, keresése a másikban.  Bizalom, az öröm kifejező képességének fejlesztése.  Önmagunk vállalása kapcsolatainkban, önelfogadás képességének erősítése. A helyes önismeret fejlesztése:  Testi önismeret fejlesztése.  Önkifejezés, önjellemzés, önmegfigyelés fejlesztése. Kreativitás fejlesztése:  A verbalizáció készségének fejlesztése.  Esztétikai érzékenység- és élményfejlesztés.  Nonverbális készségek fejlesztése. Társismereti és kapcsolatfejlesztő képesség alakítása:  Kapcsolatteremtő és kapcsolatfejlesztő képességek fejlesztése.

57


 Egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárások kifejező képességének formálása. Kommunikáció, illem:  Köszönés  Beszélgetés  Telefonálás  Jó megjelenés  A közlekedés illemtana  Illem az iskolában  A szabadidő eltöltésének illemtana (könyvtár-, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, tévénézés, játék, sport, kirándulás)  A vendéglátás illemtana  Kulturált étkezés  A vásárlás illemszabályai  Az ajándékozás illemtana  Az otthoni együttélés szabályai Egészséges életmód alapjainak elsajátítása:  A biztonság megőrzése  Az egészséges táplálkozás  Mozgás és személyi higiéné  Veszélyes anyagok  Növekedés, változás  Családi élet és kapcsolatok  Egészséges környezet

58


Az önálló tanulásra nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapítási szempontjai:

Feladatok

Helyzetfelmérés

 Milyen a csoport és az egyének munka- A jó szokások továbbfejlesztése. fegyelmének,

tanulási

szokásainak

szintje?  Milyen a tanuláshoz, művelődéshez való A nevelő-gyerek kapcsolat, az értékrendben a viszonyuk? Hol van a csoport és az tanulás helyének kedvező alakítása. egyének értékrendjében a tanulás helye?  Kik szorulnak rá leginkább a tanulási kedv Egyénre szóló konkrét tervek a tanulás motiváltságának fejlesztésére.

felkeltésére, ébrentartására?

 Milyen a tanulás önállóságának szintje, A tanulás önállóságának fejlesztése. kik az önálló tanulásra képes gyerekek?  Kik nem érik el a képességeiknek A tanulási technika fejlesztése, akik nem érik megfelelő eredményt? Oka? Tanulási el a képességeiknek megfelelő eredményt, módszerek ismerete a gyerekek körében vagy kellő módszerrel jobb eredményre képesek.

milyen mértékű? A fejlesztés iránya?  Kik szorulnak egyéni korrekcióra?  Az

írás-,

szövegértés,

olvasáskészség, a

Fejlesztő gyakorlatok kiválasztása, rendszeres a foglalkozás előzetes terv alapján.

beszédkészség

fejletlensége.  Az emlékezet, a gondolkodó- és figyelemösszpontosító

képesség

fejlet-lensége.  A figyelem terjedelmének és tartósságának szűk volta.  Megelőző ismeretek hiánya miatt.  Kik szorulnak egyéni segítségre, mely Az egyes tantárgyakból elmaradók felzártantárgyakból?

kóztatása.

 Melyek a tanulók önművelődés iránti Az

59

önművelődés

igényének,

szokásának


igényei,

készségei,

szokásai?

szükséges ezek fejlesztése?

Kiknél készségének kifejlesztése, továbbfejlesztése a tantervi témákhoz kapcsolható vagy azokat megelőző,

az

életkornak

megfelelő

tevékenységeken keresztül.

2.4.6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 60


-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A

házirendet

megsértő

vagy

feladatait

elmulasztó

tanulót

először

szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. -

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

61


-

Elkészíti

az

osztályfőnöki

munka éves

tervezetét (osztályfőnöki

munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet). -

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel

kíséri

az

osztály

tantermének

gondozottságát

és

pedagógiai

szakszerűségét. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

62


Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány

-

Állami nevelt (gondozott)

-

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-

Sajátos nevelési igényű tanuló

-

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

-

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

-

Más településről bejáró tanuló

-

Nem magyar állampolgár

-

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) 63


-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

-

Neveltségi

szint

(magatartás,

társas

viselkedés,

beilleszkedési

és

magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók). -

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

64


Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. 65


-

Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag:Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag:Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény:

Testünk

iránti

felelősségünk.

Testi-lelki

egészség

legfontosabb

összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

66


Tananyag:

Közlekedés

Gyalogos

közlekedés

kisebb,

nagyobb

településen.

Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam

Tananyag:

Gondolkodás,

kommunikáció,

tanulás

Problémamegoldás,

tanulás,

emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag:Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

67


Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag:Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag:Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag:Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag:Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a 68


testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag:Közlekedés

A

KRESZ

szabályai.

Az

elsősegélynyújtás

szabályai.

Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag:Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam

Tananyag:Személyiségünk

Önmegfigyelés,

önismeret,

önnevelés:

tapasztalat

önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az 69


értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Képességek,

Tananyag:Pályaorientáció gondolkodás,

nyelvi

kifejezőképesség.

munkahely, Számolási

munkanélküliség.

képesség,

fizikai

Térbeli teherbírás,

kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag:Pályák

megismerése,

pályaválasztási

dokumentumokA

pályák

megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások.

Pályaszintek,

továbbtanulási

egymást

lehetőségek.

A

helyettesítő

pályaajánlatok.

pályaválasztás

dokumentumai,

Pályaalkalmasság, ismeretforrások.

Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban

dolgozni.

Érzelmi

viszonyulás

és

a

motiváció

szerepe

a

pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. 70


Tananyag:Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -

A tanulást is tanulni kell

-

Tanulást segítő tevékenységek

-

Egészséges életrend

-

A helyes napirend kialakítása

-

A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

-

Ünnep a családban

-

Az ünnepek szerepe az emberek életében

-

Ismerem-e önmagam?

-

A megismerés forrásai

-

Baráti kapcsolatok

-

Részvétel a házi munkában

-

A nyári szünidő tervezése

-

A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

-

Fiúk és lányok barátsága

-

A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

-

Igazmondás, hazugság

-

A serdülők biológiai és higiéniai problémái

-

Fejlesztő játékok tanulása

-

Tudni illik, hogy mi illik

-

Illemtan a gyakorlatban

-

Lakásunk kultúrája

-

Pályaválasztásra készülünk

-

Önállóság a tanulásban

-

Konfliktusok az osztályban

-

Igaz barátok az osztályban

-

A kulturált magatartás szabályai 71


-

Viselkedés ünnepi alkalmakkor

-

Bírálat, önbírálat

-

A család funkciói

-

Konfliktus a családban

-

Fizikai és szellemi munka

-

A pénz szerepe életünkben

-

Ápolt, divatos megjelenés

-

Hogyan rendezném be otthonomat?

-

A vendéglátás illemtana

-

A határainkon túl élő magyarság

-

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

-

Az étkezési kultúra

-

Az iskolaválasztás gondja

-

A család pályaválasztási elképzelései

-

Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

-

Törekvés a harmonikus életre

-

Jövőnkre készülünk

-

Harcban önmagunkkal

-

Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

-

Ügyintézés a mindennapokban

-

Barátság, szerelem, szexualitás

-

Házasság és család, a felbomló család

-

Hétköznapok és ünnepek a családban

-

Korunk jellemző betegségei

-

A fiatalkori bűnözés

-

A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

-

Különféle tanulási módszerek

-

A jó időbeosztás, a helyes napirend

-

Közösségfejlesztő játékok

-

A kulturált viselkedés alapjai, illem

-

Ismerős, haver, barát

-

Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

-

Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" 72


-

Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

-

Közlekedési szabályok, utazási illemtan

-

Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények

-

Megjelenés, öltözködés

-

A sport szerepe az egészséges fejlődésben

-

Helyem a családban, szüleink tisztelete

-

Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

-

Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

-

Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

-

A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

-

Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

-

Iskolai hagyományok megismerés

-

Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.

-

Szerelem és házasság

-

Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

-

Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

-

Családi hagyományok, ünnepek

-

A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

-

Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési

megbeszélése

eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen -

A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

-

Megélhetés, gazdálkodás, jólét

-

Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

-

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

-

Helyünk Európában

-

Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

-

Az információszerzés lehetőségei

-

Családi munkamegosztás, segítés otthon

-

A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

-

Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)

-

Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása 73


2.5 A

kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

2.5.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,  a tehetséggondozó foglalkozások;  az iskolai sportkör;  a szakkörök;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése. A fejlődésnek két tényezője van, az öröklött- és a szerzett tulajdonságok. A veleszületett tulajdonságokat adottságoknak nevezzük. Ezek lehetővé teszik, hogy rájuk épülve kifejlődjön a személyiség és alkotórészei az egyes tevékenységek és képességek. Önmagukban azonban nem biztosítják a fejlődés potenciális lehetőségeit. Az adottságok lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek. Azok a sajátosságokat, amelyek előfeltételi valamilyen tevékenység sikeres végrehajtásának,

képességnek

nevezzük.

A

képesség

a

megfelelő

tevékenység

megszerzésének képessége általánosan öröklött. A tanulók adottságainak, képességeinek tehetség felismerése és azonosítása fontos feladatunk, az intellektuális képességek magasabb szintre jutásához, melyek segítségével az alapképességeket fejleszthetjük (ki). Ezek a kommunikációs képességek (beszéd, olvasás, írás) a kognitív (megismerő) képességek: az információk felfogadása (érkezés, észlelés), az információk megtartása (emlékezet, tanulás), az információk feldolgozása (gondolkodás, képességek), mozgásképességek. A tehetség korai felismerése után gondoskodni kell arról, hogy a tehetség valóban azzá fejlődjön. Tehetségesnek az olyan gyerekeket nevezzük, akinek egy vagy több kognitív képessége messze felülmúlja társaiét.

Négy fő területet különböztetünk meg: 74


 Tudományos tehetség (azok a tanulók, akik természet- illetve társadalomtudományi tantárgyból rendelkeznek kiemelkedő képességgel).  Vezetői tehetség (ide a társaik feladatorientált irányításában kiemelkedő képességet mutató tanulók tartoznak).  Pszicho-motoros tehetség (ide a sport, illetve a mozgásművészet – tánc terén kiemelkedő képességgel rendelkező tanulók tartoznak).  Művészeti tehetség (elsősorban a képző- és a zeneművészetek terén kiemelkedő képességgel rendelkező tanulók kategóriája). A tehetséges tanulók időben történő azonosítása és a kiemelkedő képességek gondozása fontos feladat. A kiemelkedő képességek gondozása fontos feladat. A kiemelkedő képességű tanulók felismerése a pedagógus feladata, de segítik a felismerést különböző tesztek, személyiség vizsgálatok. Iskolánkban elsősorban pszicho-motoros illetve művészeti tehetséggel rendelkező tanulókkal találkozhatunk. Mindkettő a rajz, testnevelés és énekórákon felismerhető és fejlesztő. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakításához a pedagógus részéről szükséges a hitelesség, az értékelés, elfogadás, bizalom és az empatikus megértés. A pedagógus által alkalmazott stratégiáknak elő kell segíteniük a tudás, az érzelem és a célok sajátos szerveződésének kibontakozását. Fel kell ébreszteniük a tanulók kíváncsiságát, és lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy kíváncsiságukat a saját erőfeszítésük segítségével elégítsék ki. Olyan stratégiákra van szükség, melyek a problémák elemzése és megoldása mellett folyamatosan igénylik a tanulóktól az általánosítást, a szintetizálást, az értékelést, az értékek vizsgálatát, motiválják őket arra, hogy érzékenyen, kritikusan és egyben tárgyilagosan gondolkozzanak. Ha a tanulók a tanulási helyzetek során saját képességeiknek, pillanatnyi lehetőségüknek megfelelő tevékenységet végeznek, azokat sikeresen megoldják, tanulási kedvük állandósul. A tanulás így nem feladatként, hanem örömforrásként jelenik meg. Iskolánk tanulóinak egy része hátrányos helyzetű, amely nagyban befolyásolja a személyiségük és képességeik fejlődését. Mindkettő kialakulásában fontos szerepet játszik az otthoni (szociális) környezetük milyensége. 75


Mivel számos hátrányos helyzetű gyerek jár iskolánkba, ezért törekednünk kell ezek ellensúlyozására. A felső tagozat tanulóinak manuális készségét fejleszti a rajz szakkör, sportkör és a technika órák. Ezeken önállóan, kreatívan, a saját munkájuk eredményét látva fejlődnek. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbtanulását segítik elő a képességfejlesztő órák, melynek célja, hogy minél sikeresebb legyen a felvételijük. 2.5.2 A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdők segítése  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a napközi otthon;  iskolaotthon  a tanulószoba;  az egyéni foglalkozások;  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése. A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem személyiségi problémák. Az iskolás gyermekek jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény – és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és intelligenciája a normál zónába esik. Általában tanulási alkalmatlanságról van szó, ami teljesítménygyengeséget eredményez. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. Egyetlen közös jellemzője ezeknek a gyerekeknek, hogy a normál osztály-termi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban. Mivel nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek az eredetileg

„csak”

teljesítmény

problémáikhoz

rendszerint

viselkedési

zavarok

is

kapcsolódnak. A tanulási zavarok pontos felismerése igen nehéz. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran a tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Természetesen a tanulási zavar együtt járhat az alacsony színvonalú család szociokulturális hátterével. 76


A tanulási zavarok kiküszöbölésére, a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyermekek szakszerű oktatására van megoldás. A legfontosabb azonban az időben történő felismerése, és a gyermekeknek leginkább megfelelő segítő intézménybe való bejuttatás.

Fontos szempontok, amiket alkalmaznunk kell: -

a tolerancia gyakorlása

-

megfelelő légkörteremtés

-

megkeresni, hangsúlyozni kell a tanuló pozitív tulajdonságait, sőt esetenként dicséretekkel fejleszteni is lehet.

-

fontos, hogy ne kerüljön a csúfolódás középpontjába

-

empátia.

Ha időben felismerjük a kudarcok okait, tanulságait hasznosítjuk az önnevelésben,

akkor

kialakult

a

tanulók

egészséges

önbizalma,

ambíciója,

céltudatossága stb.

A tanulási zavarok kiküszöbölése: A minél fiatalabb életkorban alkalmazott szűrés tűnik kívánatosnak. Ezt a célt szolgálják az óvodai és kisiskoláskori szűrővizsgálatok. Az esetek jelentős részében az iskola, ill. pedagógus végzi.

Melyek nem szolgálják a tanulási problémák megoldását?  a gyakorlás mennyiségi növelése  az ismeretnyújtás többszöri megismétlése ugyanolyan feltételek között  az időfaktor hangsúlyozása a feladatmegoldás során a gyorsabb tempó érdekében  a szülő felkérése, hogy foglalkozzon többet gyermekével  a magatartásprobléma előterébe állítása, figyelmeztető ill. büntető intézkedésekkel való manipulálás a figyelemkoncentráció fokozódásának reményében.

77


Tanulási szokások kialakítása: Könnyebb egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. A gyerekek hajlamosak célszerűtlen és időpocsékoló munkamódok felvételére. A jó tanulási módszer a tanulást könnyebbé, élvezetesebbé és hatékonyabbá teszi. A rossz tanulási módszer hatástalan, a feladatot kellemetlenné és nehezen elviselhetővé teszi. Az összefüggések keresése könnyebben marad az emlékezetben, mint a részletek, és ez a részletek felidézését is megkönnyíti. A gondos és részletes jegyzetelés ugyancsak segít elkészülni a rossz tanulási szokásokkal járó erőfeszítést. A jegyzetelésre fordított energia szintén többszörösen megtérül. A tanulásokat már az első osztálytól kezdve arra kell rászoktatnunk, hogy rendszeres önálló munkát végezzenek. A tanuló az ismereteit tartósan megőrizze, s alkalmazni tudja azokat, akkor nagyon fontos az ismétlés és a gyakorlás mindkettő a jártasságok és készségek megerősítésének fő eszköze. Az önálló munkában fontos szerepet kap az önellenőrzés. Az önellenőrzés a saját erejük megmutatása, a siker öröme újabb motívummá válhat a gyakorlás folytatására. Általában a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakban a legnagyobb a lemaradás. Ezekből a pedagógus felzárkóztató programot szervez és készít.  magyar nyelv és irodalom tantárgyban  matematika tantárgyban A hátrányok csökkentésére az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása szükséges. Az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások megszervezése szükséges. A tanítási –tanulási folyamat hatékonysága szempontjából lényeges feladat a tanulók életének, munkájának megszervezése. Általában minden tevékenységnél szükséges a munkafolyamat megszervezése. Mivel a tanítás és tanulás is munka, ezért e folyamat helyes irányítása szempontjából a pedagógus egyik fő feladata a saját maga és a tanulók tevékenységének megszervezése is, ezt a tervszerűség elve megköveteli.

78


A folyamat leírása

Tevékenység

1. A tanulási

Módszer - képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése

megfigyelés tanulók felismerése Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos kudarcnak kitett

áttekintése) Beszélgetés (gyerekkel, szülővel) A tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon – iskola napló vezetésével stb.) Egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján)

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

Differenciált tanóra vezetés Korrepetálás Napközi, tanulószoba Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése)

(az iskolán belül) Mentesítés, bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól Kis létszámú osztályok Tanulásmódszertan, tanulás- tanítása Tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció 3. A tanulási kudarcnak kitett

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez

tanulók fejlesztése

történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.)

(az iskolán kívül)

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

Tesztek újrafelvétele Dokumentumelemzés ( a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) Felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata Megfigyelés Tanulmányi eredmények elemzése (dokumentum elemzés) Beszélgetés (gyerekkel, szülővel).

79


2.5.3 Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló mentesítéseinek lehetőségei: 1. Tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészektől, az értékelés és minősítés alól. Az igazgató a szakértők és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői

véleménye

alapján

mentesítheti

a

tanulót

egyes

tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az iskola a tanuló részére egyéni fejlesztési tervet készít, és egyéni foglalkozást szervez részére, így segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha a tanuló mentességet kap az osztályozás alól, munkáját szövegesen értékeli a pedagógus. 2. Tanuló felmentése az iskolai kötelező tanóra foglalkozásokon való részvétel alól. Az igazgató a tanuló kérelmére felmentheti őt részben vagy egészben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha egyéni adottságai, sajátos helyzete indokolttá teszi. 3. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, a tanévet a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Számára egyéni továbbhaladást engedélyez. 4. Magántanuló. Szakértői vélemény alapján, és a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a tanulót valamennyi kötelező tanórai részvétel alól fel kell menteni. Orvosi javaslat alapján is felmenthető a tanuló, illetve a szülő kérése alapján. A felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Eljárásrend: Szülő, vagy szakértői bizottság, orvosi javaslat és szülő írásos kérelme, véleménye alapján az igazgató dönt, és írásban elkészíti a felmentést, kijelöli azt a személyt, aki a tanulóról gondoskodik.

80


Tevékenységi formák, eljárások, módszerek, eszközök:  szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,  konzultációk, esetmegbeszélések az érintett szakemberek részvételével,  vizsgálat kérése a nevelési tanácsadótól, országos vagy megyei képességvizsgáló bizottságtól,  a tanuló számára az egyéni képességhez igazodó tanulásszervezés,  felzárkóztatás, egyéni terápia,  tanórán kívüli foglalkozás a probléma jellegétől függően (pl. zeneterápia, kézművesség, önismereti csoport),  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának fejlesztése,  családlátogatások,  igazgatói mentesítés  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Elvárt eredmények: 

a problémás helyzet mielőbbi felismerése



az önismeret, konfliktuskezelés és feszültségoldás technikáinak ismerete és a megfelelő eljárások gyakoroltatása



a jogszabályi háttér ismerete, alkalmazása



a tanuló egyéni adottságaihoz, képességeihez optimálisan igazodó megoldások alkalmazása

A végrehajtásért felelős személyek: 

igazgató



igazgató helyettes



osztályfőnök



gyermeket tanító pedagógusok



napközis nevelők



gyermekvédelmi felelős

81


Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Iskolánk alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását beszédfogyatékosság tekintetében. Az integrált oktatásban részt vevő tanulók részképesség fejlesztésének kiemelt területei: 

Kognitív képességek fejlesztése



Kommunikációs képesség fejlesztése



Gondolkodási képesség fejlesztése



Tanulási képességek fejlesztése

2.5.4 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő program Iskolánk a többségi tanulókkal együtt, integrálva-osztálykeretben egyénileg-kiscsoportos formában fejlesztőpedagógus által szervezett órákon végzi a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. Az iskolai feladatokon túl a szervezeti és szakmai önállósággal rendelkező egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység segíti a munkát. A tagozat és az integrált nevelés célkitűzései között első helyen szerepel az SNI tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és a képességeiknek megfelelően. A tanulók különleges gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik intézésével is segítjük a családokat. A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Az egyénesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon, a kiscsoportokban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében az átlagos nevelés nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az optimális bánásmód, a szükséges nevelési többletszolgáltatások, a sajátos elvek, célok és tartalmak, a szervezeti keretek a különleges gondozást igénylő tanulók eredményes fejlesztését, nevelhetőségét szolgálják. A speciális nevelési szükségletű tanulóink esetében tervező munkánk fontos része

82


a családok szociológiai szempontú vizsgálata. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésével, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél – elsősorban a magatartás-

és

viselkedészavarokkal

kapcsolatban

a

szociális

ellátó

tevékenység

érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél. Cél: -

minden sajátos nevelési igényű tanuló zökkenőmentesen illeszkedjen be az osztály közösségbe, az iskolai életbe;

-

a szakértői vélemény alapján szükséges ellátás megfelelő biztosítása;

-

az egyénhez igazodó tanórai keret alkalmazása;

-

az

eredményes

tanulási

módszerek

elsajátíttatása,

különböző

stratégiák

megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása; -

képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában;

-

differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességfejlesztés során;

-

a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon;

-

terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében;

-

az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése;

-

a tanulók felkészítése a továbbtanulásra;

-

az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása;

-

a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással;

-

az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel;

-

reális önismeret és énkép kialakítása.

Feladat: - a DIFER mérések folytatása, mely az egyéni képességfejlesztés alapja; - az osztályban dolgozó pedagógusok ennek alapján készítik az egyéni fejlesztési tervet, - a tanulói teljesítmények megfigyelése és célirányos áttekintése; - a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás; - olyan tanulóbarát környezet kialakítása, ahol mindenki jól érzi magát; 83


A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: o Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: - differenciált tanulásirányítás megvalósítása és differenciált házi feladatok kijelölése; - sérülés-specifikus fejlesztés, egyéni haladás; - személyre szabott tanítás-tanulásszervezés; - rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva; - gyakorlatban használható tananyag tanítása; - igény szerint kompenzáló eszközök használata; - egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. o Pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs célú foglalkozások: A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: - a törvény által biztosított heti óraszámban, - egyéni fejlesztési terv alapján, - egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, pszichológus, gyógy-testnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. o Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: - kiscsoportos, csoportos szervezeti formában – rendszeresen - működő foglalkozások tanítók és szaktanárok irányításával; - alkalomszerű, egyéni foglalkozások: az esetleges hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlására; - a hiányok pótlása, valamint „újratanítás” kiscsoportos formában is a követelményrendszer eredménytelen elsajátítása miatt; - az alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés); - önálló tanulás fejlesztése.

84


o Iskolaotthon, napközi, tanulószoba: - páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása; - a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása; - sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása; - képességfejlesztő játékok szervezése; - a házi feladatok differenciált megoldása (tartalom, idő stb.); - személyre szabott eszközhasználat. o Szabadidős tevékenységek - a művészeti iskola tanszakainak igénybe vétele; - napi képességfejlesztő tevékenységek rendszeresítése 1-4. osztályban: mesehallgatás, ritmikus tevékenységek, szituációs játékok alkalmazása a napi, heti aktualitásnak megfelelően, beszélgető-kör tartása; - az iskolai szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése; - személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése; - a szülő és a gyermek igénye szerinti szakkörökön, tehetséggondozó programokon való részvétel. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális  segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát,  tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek,  módszerkombinációk alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények  értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó  módszerváltásokra;  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval  foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; 85


 terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen  foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs,  rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik  a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;  segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében;  segíti

a

helyi

feltételek és

a

gyermek

egyéni

szükségleteinek

összehangolását. Iskolánkban ellátott sajátos nevelési igényű tanulók csoportjai A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik

figyelembevételével

fokozott

pedagógiai,

pszichológiai

megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy  a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

86


 az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre,  támasznyújtásra,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket,  érthető és követhető szabályokat, valamint  a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a  dicséretet.

A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus,

tanulásban

akadályozottak

pedagógiája

szakon/szakirányon

szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek

(pl.

szomatopedagógus,

gyermekpszichiáter)

bevonásával

történik

és

ütemezéséről

(mikro,

ill.

rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az

egyéni

fejlesztési

terv

tartalmáról,

célkitűzéseiről,

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen lehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségükgondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.

87


A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl.logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,  a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,  a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,  a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői  a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége  hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok  megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége  értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége 88


 gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása  rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál 

írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

 vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai  a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,  a rövid távú emlékezet,  az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,  a testséma biztonságának kialakítása,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvétfigyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel,  az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,  speciális olvasástanítási program alkalmazása,  az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői  csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,  szaggatott betűalakítás és betűkötések,  rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,  egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia,

89


 lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé,  továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).

A fejlesztés célja A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai  a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,  a testséma biztonságának kialakítása,  a vizuo-motoros koordináció fejlesztése,  az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),  a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői:  a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,  a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,  a

mennyiségfogalmakkal

végzett

gondolkodási

műveletek,

a

számsor-

és

szabályalkotás zavara,  a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,  helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,  szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, 90


 számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,  mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége,  számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,

A fejlesztés célja A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai  a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,  Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, 

a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,

 a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,  a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása  a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a  megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,  a diszkalkulia redukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,  az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

91


Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartósan figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői  szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,  komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,  az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók,  motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),  megkezdett tevékenység befejezetlensége,  ingersorozatok hibás kivitelezése.  tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban),  én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai  team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,  speciális figyelem-tréning,  a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,  fokozott egyéni bánásmód, motiválás, sikerélmény biztosítása.  az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,  feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció 92


eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós – kompenzáló - terápiás módszerek alkalmazásával. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamin tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak.

A

súlyos

beszédfogyatékos

tanulónál

a

kommunikációs

zavarok

következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést

szolgáló

foglalkozások

formájában,

93

az

egyéni

képességekhez

igazodó


tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség), b) orrhangzós beszéd, c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), d) diszfónia, e) logofóbia (mutizmus különböző típusai), f)centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia, diszartria), g)verbális tanulási zavar együtt járása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:  A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján

komplex

fejlesztést

szolgáló

foglalkozások

keretében,

az

egyéni

képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai,

logopédiai

ellátás,

valamint

az

egészségügyi

rehabilitáció

a

beszédfogyatékosság jellegétől függ.  A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.

A

beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.  A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől az egyénre szabott terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. 

A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, a szocioadaptív viselkedés

és

a szociokulturális

környezet

szükséges. 94

sajátosságainak

figyelembevétele




A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek.



Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható.



A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.



A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel.



A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.



A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt. Az együttnevelés 

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatása során inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel rendelkezünk

 Az inkluzív iskola pedagógusai ismerik a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítják, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik.

95


 A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy

oksági

összefüggésben

állnak

az

értelmi

fogyatékossággal,

vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a

fogyatékosság

típusának

és

súlyosságának

megfelelő

gyógypedagógiai

tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása,  speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet.

96


Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő

programok

megvalósításához

a

kimunkálásához, szakirányú

a

képesítéssel

tantárgyak

fejlesztési

rendelkező

feladatainak

gyógypedagógiai

tanár

együttműködik a pedagógussal. Iskolán kívüli keretek - Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberekhez történő

irányítása

(szakértői

bizottság,

nevelési

tanácsadó,

gyermekorvos,

pályaválasztási tanácsadó); - Egészségügyi rehabilitáció: gyermek-neurológiai-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti szakrendelés-érszervi gyógyítás, gyógy-testnevelés, gyógy-úszás; - Folyamatos kapcsolattartás a szakemberekkel (gyermekorvossal, védőnővel, az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményegységében dolgozókkal), a szülővel. Egyéb keretek - a többségi pedagógusok ismereteinek bővítése továbbképzésekkel; - civil szervezetekkel való együttműködés - a közvetlen környezet szemléletváltása, megnyerése (tanulótársak, családok, más szülők); - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása; - minden lehetséges eszközzel, játékkal, felszerelt, ízléses fejlesztő termek berendezése.

97


A fejlesztés hatékonysága, értékelése - kontrollvizsgálatok (szakértői és rehabilitációs bizottság, nevelési tanácsadó); - dokumentumelemzés, a tanuló teljesítményeinek célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.); - folyamatos megfigyelés, visszajelzés; - beszélgetés a gyerekekkel, szülőkkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, az eredmények felhasználása a további feladatok megjelölésére. Ellenőrzési formák: - folyamatos megfigyelés, - feljegyzések készítése, - beszélgetések, - cselekedet-, viselkedéselemzés, - tesztek, - felmérések, nyomon követések. Ellenőrzésben részt vevők: - a munkaközösség-vezetők irányításával a tantestület felkért tagjai, - pedagógiai szakszolgálat munkatársai -

az iskola vezetői.

Ellenőrzés ideje: - Ciklusonként - bizonyos területekre orientálva (szokások, szabályok, erőfeszítések, munkában való részvétel). - Évenként - a magatartás, a viselkedés változásai, a képességek fejlődése, a szociális képességek alakulása. - Három-, ötévenként – az értékelfogadás és azonosulás, az ön- és környezetismeret, a másság-tolerancia, az önálló tanulás, a hon- és népismeret, sikeres tanulás, a társadalmi beilleszkedés.

98


Sikerkritérium

A programunk akkor sikeres ha: - minden sajátos nevelési igényű gyermek rendszeresen jár iskolába; - a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben; - szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik; - a tanulók rendszeresen részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon; - a legkisebb eredménynek is örülnek, és kialakul igényük a további fejlődésre; - önmagukhoz képest érzékelhető a fejlődésük a tanulmányi eredményeikben; - továbbhaladáskor alkalmazni tudják iskolában szerzett tudásukat. - kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák megtanulása; - reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben; - önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése; - más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben

2.5.5 A szociális hátrányok kezelése A közoktatási törvény értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei,

szociális

helyzete

miatt

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményre

valójogosultságát a jegyző megállapította. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

99


Napjainkban folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek és tanulók aránya. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők gátolják eredményességében. Szociális hátrányokat előidőző tényezők Családi mikrokörnyezet _ családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok _ sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva _ a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség _ alacsony az egy főre jutó jövedelem _ munkanélküliség _ a társadalmi mobilitás hiánya _ kulturális helyzet (szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) _ a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) _ a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású _ a család erkölcsi magatartása _ tartós betegség a családban Családi házon kívüli környezet _ utca, lakókörzet negatív hatása _ helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör Iskolai környezet _ a tanulók értékelésének módszerei _ a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben Csonka családban felnövő gyermekek _ elvált szülők, árva, félárva gyermekek Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja. A hátránnyal küzdőgyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy az esetleges felszámolására.

100


A problémák feltárást folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések időpontja (április-május) és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást biztosíthassunk számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli önkormányzati támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani, a gyermekek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani a lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a továbbtanulásra. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben _ a gyerekek, diákok fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül _ integrált pedagógiai rendszer alkalmazása _tanulást

segítő

módszerek

alkalmazása:

kooperatív

technikák,

drámapedagógia,

projektmódszer, moduláris oktatási rendszer _ egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése _ kis létszámú fejlesztő csoportok működtetése _ felzárkóztató foglalkozások biztosítása _ gyógytestnevelés biztosítása _ az általános iskola alsó tagozatán az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése _ igény szerint 5. évfolyamtól napközis foglalkozások szervezése – a szülők és diákok válása annak érdekében, hogy felső tagozaton is részt vegyen a tanuló a napközis ellátásban a továbbtanulás, elhelyezkedés irányítása, segítése mentortanárok bevonásával _ pályaorientációs tevékenységek szervezése _ pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, táborozásban _ a kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvellátás _ a kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezés biztosítása _ a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, diákok fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, szervezeteket _ a veszélyeztetett csoportok számára drog- és bűnmegelőzési programok szervezése

a

Miskolci Rendőrkapitányság és más szervek bevonásával _ a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatal segítségének igénybevétele, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek 101


_ rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket _ a szülőket bevonjuk az intézményi programjainkba _ a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről _szükség

esetén

családlátogatások

keretében

segítjük

a

gyermekek,

tanulók

szociálishelyzetének feltárását _ az intézmény szoros kapcsolatot tart az iskolaszékkel, a szülői szervezetekkel _ intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelőst bízunk meg a hátrányos helyzetű gyermekek és diákok segítésére.

2.5.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az intézményben védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk, amit a törvényi változások miatt az osztályfőnökök és az iskola vezetése lát el. Nagy szükség lenne főállású ifjúságvédelmi felelősre. 2. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok, a fejlesztőpedagógus feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. 3. Az osztályfőnökök segítenek az iskola pedagógusainak a következő feladatok ellátásában: a) Tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét,

102


c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) az igazgató vagy gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása (szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása) érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szül_k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot

ellátó

fontosabb

intézmények

(pl.

gyermekjóléti

szolgálat,

nevelési

tanácsadó,drogambulancia, ifjúsági lelki segély stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. 4. A gyermek- ős ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen beilleszkedésük segítése, b) a szülők figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükségesetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal. A problémaészlelés és problémakezelés színterein különféle feladatokat tudunk meghatározni: Probléma észlelés 1. Osztályfőnök: A közösségben való magatartás, társas viszonyok, neveltségi szint, szülői gondoskodás mértéke vagy hiánya, szociális és anyagi helyzet, munkához való viszony és tanulmányi eredmények alapján jelez a megfelelő szintre.

103


Feladata: tájékozódás (kapcsolattartás, fogadóóra, lehetőség szerinti családlátogatás), jelzés, pedagógiai vélemény készítése. 2. Szaktanár: A munkához való viszony, neveltségi szint, adott tantárgyat megalapozó részképességek megléte vagy hiánya, eredmények alapján jelez (osztályfőnöknek, pedagógiai vezetőnek, szülőknek). Feladata: tájékozódás, jelzés, tájékoztatás. 3. Szülő: A gyerekek jogairól, védelméről szóló törvény által előírt kötelességek és jogok illetik. Bármely szinttől közvetlenül kérhet segítséget. 4. Gyermek: az intézmény tanulói közvetlenül is kérhetnek segítséget. 5. Külsőjelzés: az oktatási-nevelési intézmény által objektív okok miatt nem észlelhető probléma jelzése, pl.: ismerős, érintett személy vagy intézmény, más hozzátartozó, esetleg hatóság. Problémakezelés iskolai szinten 1. Osztályfőnök, szaktanár, tanító – segítő attitűd. 3. Logopédus: szűrés, kapcsolattartás, mentálhigiénés gondozás, foglalkoztatás, fejlesztés. 4. Fejlesztőpedagógus: szűrés, diagnosztizálás, egyéni fejlesztés 5. Iskolaorvos, védőnő: egészségügyi szűrés, ellátás (jelzés, kapcsolattartás, tanácsadás) 6.Intézményvezetés: az intézmény elfogadott házirendje alapján hivatalos lépéseket tesz, kapcsolatot tart a hatósági intézményekkel, az új törvényi szabályozásról a megfelelőszinteket tájékoztatja.

104


2.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi

jogainak gyakorlati rendje A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntését átruházhatja a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles meghatározott időközönként és módon - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A diák önkormányzati tevékenységet tanulóink a Dák Presbitériumba delegált diákpresbiterek és diákpresbiter-helyettesek képviseletében gyakorolhatják. Tevékenységük kiterjed a tanulói érdekek képviseletére, tanulmányi, kulturális és szabadidős programok szervezésére. Minden tanuló tagja az iskolai diákönkormányzatnak Véleményét ki kell kérni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§ (5) pontjában meghatározott esetekben. 2.6.1 A Diák Presbitérium (diákönkormányzat) jogai A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a fegyelmi büntetés megállapításánál. 2.6.2 Döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéshez rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli nap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására.

105


2.7 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének

formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a DP vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DP faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 106


 az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai maga-tartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az

iskolai

és

az

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről,

problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai

vagy osztály szintű

programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

107


Jogorvoslat:  a tanulóknak lehetőségük van az őszinte véleménynyilvánításra  biztosítjuk a sérelem kivizsgálását és orvoslását. A tanuló panaszaival fordulhat:  osztályfőnökhöz  diák-önkormányzati vezetőhöz  igazgatóhelyetteshez  igazgatóhoz A tanulók részvétele a fegyelmi ügyekben:  a fegyelmi vétséget elkövetett tanuló fegyelmi tárgyalását, a diákönkormányzat képviselőiből alakult bizottság végzi.  Súlyosabb vétség esetén, tanárokból és diákokból álló fegyelmi bizottság vizsgálja az ügyet.  Véleménynyilvánítás:  A diákszervezet vezetője az intézményről alkotott véleményeket eljuttatja az iskola vezetéséhez.  A magatartás és szorgalom jegyeknél véleményezheti társait. A DP javaslatot tehet elismerésre, anyagi támogatásra.

108


2.8 Az egészséges életmódra nevelés „Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.” (1Kor. 6,20) A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai:

Helyzetfelmérés

Feladatok

 Milyen a napi, heti tanórai terhelés?

Megfelelő napi- és heti rend kialakítása, az egyenletes terhelés, a szükséges pihenés, regenerálódás időkeretének biztosítása.

 Milyenek a testi fejlettség, edzettség, A

szervezetet

harmonikusan

fejlesztő

fizikai állóképesség, gyorsaság, ügyesség testedzés, mozgásos játékok terve a csoportra és egyénekre vonatkozóan.

egyéni jellemzői?  Az idegrendszeri-pszichés állapot egyéni jellemzőire vonatkozó észrevételek.

 Milyen mértékű(ek) a fáradás jele(i) Szükség

esetén

mozgásos

tevékenység

egyéneknél és csoportoknál? Milyen a időtartamának növelése, gyakori változtatása. figyelem terjedelme, tartalma? Milyen az aktivitásszint?

jelentkezik Egyéni konfliktusok, problémák feltárása

Kiknél

fokozottabb mozgásigény? (Oka?) Kiknél egyéni alacsonyabb

beszélgetéssel.

toleranciaszint? osztályfőnökkel,

a

(konzultáció

orvossal,

Nevelési

Tanácsadóval)

(feladathelyzettel és társakkal szemben)

 Az életkornak megfelelően alakultak-e ki Konkrét tervek a jobb eredmény elérése a

testápolási,

higiéniai,

étkezési, érdekében.

egészségügyi és balesetvédelmi szokások?

A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai: Helyzetfelmérés  Milyen Hogyan

a

Feladatok

csoport társas

szerveződnek

az

szerkezete? A

kiscsoportok

összetételének

szükség

elsődleges szerinti változtatása. Az életkornak megfelelő

109


közösségek?

Milyen

a

helyzetük,

tevékenységi

szerepük, közös tevékenykedtetés az önállóság, az körük, összetartozás fejlesztése érdekében.

önállóságuk?  Milyen az egyes gyerekek társas helyzete? Konkrét tervek, feladatok és terv a magányos Kik a centrális helyzetűek, a magányosak? gyerekek Mi a magányossá válás oka?

és

az

elszigetelődő

beillesztésére,

az

elkülönülés

feltárására,

az

okok

párok okainak

lehetőség

szerinti

megszüntetésére.

 Milyenek a társas magatartás jellemzői:  Az

együttműködési

készség

Konkrét tervek, feladatok és tevékenységek a a társas

magatartás

javítására,

a

viselkedéskultúra fejlesztésére.

kiscsoporton belül és azok között.  A közös ügyek iránti érdeklődés, a segítségnyújtás.  Udvariasság, egymáshoz való alkalmazkodás,

mások

szempontjainak

figyelembe vétele.  Beszédstílus.  Agresszív megnyilvánulások oka és gyakorisága.  Milyen a csoport általános hangulata, Konkrét

feladatok

a

tevékenységi

kedv

fokozására, a jó légkör megteremtésére.

légköre, tevékenységi kedve?

 Megfelel-e a működtetett felelősi rendszer Tervek a közéletiségre való felkészítésre az adott gyerekcsoport fejlettségének?  Alkalmazkodik-e az életkorhoz, a csoport  A fejlettségéhez tevékenységi

a

felelősök

területe,

a

száma,

rugalmasan

megbízatás

időtartama, jellege, a választás módja?

csoportönállóság

fejlődéséhez

alkalmazkodó

felelősi

rendszer működtetésére.  A tisztségviselők önállóságának, irányító képességének fejlesztése.

 Milyen

a

felelősök

önállósági

foka,  Valamennyi gyerek számára a vezetői

tekintélye, vezetői magatartása?

funkciók gyakorlására, a közügyek iránti érdeklődés, aktivitás fejlesztésére.

110


 Milyen

a

csoporttagok

részvétele

a

programok tervezésében, szervezésében, vezetésében, az események értékelésében, a döntésekben?  Milyen a gyerek önállóságának, öntevékenységének mértéke a csoportéletben (önkiszolgálás, tanulás, szabadidő, stb)  Mennyire együttélési

élőek

a

csoport

szabályok?

A

alkotta A

szabályok

módosítása

a

fejlődés

gyerekek figyelembevételével.

magukénak érzik-e azokat? Szükség van újra? Milyen a gyerekek részvétele a szabályok

megtartásának

az

ellenőrzésében?  Rendszert

alkot-e

az

értékelés, Feladatok a szükséges módosításra.

megfelelnek-e az értékelési módok a csoport fejlettségi szintjének?  Figyelembe veszik-e az önmagukhoz mért Tervek fejlődést a gyerekeknél?

a

csoport

és

az

egyének

értékrendjének pozitív irányú befolyásolására, az önértékelő képesség fejlesztésére.

 Vannak-e

kialakult

Melyeket továbbfejleszteni?

érdemes

hagyományok? Az együvé tartozást erősítő hagyományok ápolni, ápolása, újak megteremtése, részvétel az iskola a szűkebb és tágabb környezet életében

111


a) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. . Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órákat szervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.



További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.



A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

-

akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. d) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

112


indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. e) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve

a

tanulók

felkészítését

a

különféle

versenyekre

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. f) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. g) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket pályázatok útján szerzett pénzösszegből, illetve a szülőknek, - ha önként vállalják- kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. h.) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

113


i.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. j.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások,

klubdélutánok,

táncos

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, melynek használata ingyenes. l.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

m.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel, felmenő rendszerben a tanulók számára,az első évfolyamon 2014-15-ös tanévben kötelező a további évfolyamokon önkéntes. n.)

Környezeti nevelés. a. A nevelés feladatai: Az Isten által teremtett világ értékeinek felismerése, és felelősségteljes megóvása. A gyermekek felkészítése környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

114


Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolat megalapozása és megerősítése az élő és az élettelen környezettel. A környezeti megismerése szándékának és képességének kifejlesztése. Az igény felkeltése a tanulókban és képessé tételük: a környezet változásainak, jelzéseinek a felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által, a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. b. Alapelvek: Bibliai alapok - Isten teremtette a világot. Mózes első könyve: A teremtésről. A környezetvédelem szemlélet, gondolkodás- és életmód, nem tudomány, és nem pusztán egy önálló program. A környezetvédelem szemléletjellegéből adódóan kritikus, az új és jobbmegoldások keresésére irányul. A környezeti nevelésnek hitelesnek kell lennie, az iskolában látott és tanult dolgok nem állhatnak ellentétben egymással! A

környezetvédelem

összhangban

van

az

egészség-,

a

munka-

és

természetvédelemmel, továbbá az etikával és az anyanyelv védelmével. A bibliai integráció megvalósulása a tantárgyakban segíti a környezeti nevelést is. c. További alapelvek. értékek, szemlélet:

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. A környezetetika hatékony fejlesztése. Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. 115

a


Tolerancia és segítő életmód. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései. Helyzetfelismerés, ok- okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Globális összefüggések megértése. Fogyasztás helyébe életminőség. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

d. Célkitűzés Isten ránk bízta a Földet, óvjuk! A tanulók környezettudatosságának fejlesztése. A környezettudatos szemlélet, és az ehhez szükséges ismeretek átadása. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének összehangolása a környezeti nevelési programmal. ÖKO-iskola követelményeinek való megfelelés. e. Stratégia  Az iskolában környezettudatos légkört kell kialakítani, a lehetőségekhez mérten a gyakorlatban is meg kell jeleníteni a környezetvédelmet. A legnagyobb nevelő hatása a látott dolgoknak, példának van.  A környezettudatos légkörre lehet építeni célzott környezeti nevelési programjainkat: versenyek, pályázatok, erdei iskolák stb. f. A környezeti nevelés tervezésekor és megvalósításánál figyelembe vett szempontok

 Környezetvédelmi felelős választása, akinek feladata, hogy a környezetvédelem szempontjából megítélje (támogassa, vagy ellenezze) és javaslataival segítse az iskolai életet. 116


 Részt veszünk a különböző környezet-, természet-, és egészségvédelmi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.  Az osztálykirándulásokat felhasználjuk a környezeti nevelésre.  Az erdei iskolákat szakmai igényességgel szervezzük. Környezet- és természetvédelmi szakkört szervezünk.  Az iskolában kitett reklámok mind a környezeti nevelés, mind a reklámtörvény kívánalmainak feleljenek meg.  A papírgyűjtések mellett lehetőség szerint a szelektív hulladékgyűjtési akciókat is megszervezzük.  Az iskolai környezettudatosságot be kell mutatni, ki kell hangsúlyozni, modellként kell felhasználni a környezeti nevelésben.  Rendszeresen (évente 1-2 alkalommal) környezetvédelmi előadásokat kell szervezni a tanári kar, a szülők részére, aktuális témához kötődően.  Élet közeli tanulási környezet biztosítása  Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer biztosítása g. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben  Nem hagyományos tanórai keretben  Tanórán kívül Hagyományos tanórai

Nem hagyományos tanórai Tanórán kívül

oktatásszervezésben

keretben





tantárgyakban (biológia, 

a tanév során, lehetőség

földrajz,

szerint felkínáljuk az

városi, területi és megyei

természetismeret,

erdei iskolában eltöltött

versenyeken való részvétel)

kémia)

néhány nap lehetőségét

egyéb tantárgyakban

(szülői támogatással,

országosan meghirdetett

rejlő lehetőségek

alapítványi, pályázati

akciókba (hulladékgyűjtés,

kiaknázása (irodalom,

lehetőségek

takarítás stb.)

történelem, rajz, idegen

igénybevételével minden 

jeles napok, a környezeti

nyelv, fizika, technika

gyermeknek megadjuk a

neveléssel kapcsolatos

117





versenyek, vetélkedők (házi,

bekapcsolódás a város illetve




stb.)

lehetőséget). A nyári

világnapok megtartása, akciók

osztályfőnöki órákon

ökológiai és

szervezése

természetvédelmi



táborok kínálta

(papír, szelektív hulladék,

lehetőségeket felkutatjuk

szárazelem)

és tanulóinknak nyári



programként ajánljuk. 

gyűjtési akciók megszervezése

kiállítások szervezése (rajz, fotó, egyéb)

a normatíva által



pályázatokon való részvétel

biztosított alapból a



szakkörök szervezése

költségvetésben tervezett  mértékig támogatjuk a 

publikálás (tanár, diák)

környezeti nevelés

diákok, szülők körében)

előadások szervezése (tanárok,

iskolán kívüli programjait (túra, múzeumlátogatások intézménylátogatás nemzeti parkok stb.) 

projektmódszer alkalmazása (környezeti neveléssel kapcsolatos témák feldolgozása) pl.: A Bükk növényvilága; A Bükk Állatvilága; stb.

h. A környezeti nevelés módszerei



Játékok: szituációs játékok, memóriafejlesztő játékok, érzékelést fejlesztő játékok, kapcsolatteremtő játékok, drámapedagógiai eszközök



Riportkészítés: írott, képes, film, hanganyag



Projektmunka: kreatív feladatok, közösségépítés, művészi kifejezés

118




Terepgyakorlatok: iskolán belül, környezetünkben, a lakótelepen, városunkban, erdei iskolai terepen j. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni, pótolni kell a környezeti nevelés szakkönyvtárát és kialakítani a multimédiás eszköztárat. Az erdei iskolai programok, és a nyári táborok számára megfelelő számban kell biztosítani a biológiai és kémiai vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye. k. Erőforrások

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzuk és a Tanárok tantárgyakba beépítve tanítjuk az egyes környezeti tartalmakat. lebontva Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra foglalkozunk az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetősége van a környezeti Kisdiákok egészségnevelés Presbitériumát segítő nevelés, területeinek erősítésére tanár Támogatják a tanári munkát Adminisztratív dolgozók az egyes programok hátterének biztosításával. Iskolavezetőség

Technikai dolgozók

A

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos elfogadja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésre osztályközösségi szinten. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban, környezetbarát irodai eszközök beszerzésében. tárgyi Zöldesítési program, szelektív

programok 119


Humán erőforrások

Diákok

Szülők

Feladat, szerepkör

Erősségek

feltételeinek biztosítása, világítási hálózat karbantartása, A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések) Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

hulladékgyűjtés, komposztálás, lombgyűjtés az udvaron Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának, partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

l. Az iskola jövőképe a környezeti nevelés tükrében

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülő és gyerekek által közösen kialakított iskolaudvaron természetes körülmények között zajlik néhány összejövetel. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. A diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználásra, csökken a hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink

cselekvő

kezdeményező

szerepet

játszanak

az

iskolában

kialakult

környezettudatos szemlélet elterjedésében, a városrészben. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikus, esztétikus, stressz mentes körülmények között tanulhatnak. m. Rövid távú célok



A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!



Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartózó ismereteket.



A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!



Az iskola tisztaságának javítása, szemét mennyiségének csökkentése.



Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. 120




A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetünket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!



Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!



Fejlesszük

a

tanulók

problémamegoldó

gondolkodásmódját,

az

önálló

ismeretszerzés képességét- meglapozva az élethosszig tartó tanulás! 

„Jó gyakorlat” átvétele, fenntartása folyamatosan n. Konkrét célok

o Az iskola minden dolgozója érezze fontosnak a környezeti nevelést munkájában o Továbbképzés szervezése a témában o Iskolanap (gyermeknap) szervezése során is legyen kiemelt cél a környezettudatos magatartás o Nyári táborok szervezése o A szakórákon minden lehetőség megadása a környezeti neveléshez o Tanórán kívüli foglalkozások (kiállítás, múzeumlátogatás) o Természetvédelmi versenyekre felkészítés o Számítógépek felhasználása környezeti nevelési céllal o A szülők és helyi lakosok bevonása az iskola környezeti nevelési programjába

121


2.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga) • követelményeit, • részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és • az értékelés rendjét a nevelő testület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben

szokásos

lebonyolításakor

módon

nyilvánosságra

figyelemmel

kell

lenni

hozza. a

A

20/2012.

tanulmányok (VIII.31.)

alatti

vizsgák

EMMI

rendelet

64.§rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelő testület a félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelő testületi döntés után teszik a tanulók b) akik magántanulók, vendégtanulók c) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tenni a b), c) pontban felsorolt tanulóknak az osztályozó vizsgára a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint kell írásban az iskola titkárságán jelentkeznie. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Egy tantárgyból több év osztályozó vizsgája is letehető, de csak különböző napokon. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság határozata alapján hozott igazgatói határozat figyelembevételével történik a vizsgára bocsájtás és a vizsga szervezése.

2.9.1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 

osztályozó vizsga,



pótló vizsga,



javítóvizsga.



különbözeti vizsga



szaktárgyi vizsga

122


1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 4. Különbözeti vizsgát tehet aki, más iskolából érkezik az intézménybe, s a továbbhaladáshoz szükségesek az előző tanulmányok megléte. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.



A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap

123




Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.



Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó

vizsgára

való

jelentkezés

az

iskola

titkárságán

elérhető

formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. 

A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők



A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

6. Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

-

gyakorlati vizsga

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

124


8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

125

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI


Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

A 8. évfolyamos tanulók tanév végén szummatív vizsgát tesznek. A diagnosztikus vizsga célja: A kimeneti teljesítmény ellenőrzése. A tantervi követelmények megerősítése. Motiváció A továbbtanulásra felkészülés A vizsga tárgyai: Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv

126


A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje: A helyi diagnosztikus vizsga a 8. osztályos tanulóknak kötelező. A vizsgatételeket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki. A tételeket a tanulóknak legkésőbb a tanév első félévében szeptember végéig meg kell kapniuk. A vizsgatételek az igazgató jóváhagyásával adhatók ki. A vizsgára való felkészülési idő min.10 perc. A sikertelen írásbeli vizsgát szóbelin javíthatja a tanuló, de akkor érdemjegye hármasnál jobb nem lehet. Tétel visszaadása esetén az érdemjegy közepesnél nem lehet jobb. A vizsgabizottságot a szaktanár, osztályfőnök, a vizsgaelnök (igazgató vagy helyettesei) alkotják. A záróvizsga eredménye a tanuló év végi osztályzatába témazáró dolgozat értékével megegyezőnek számít. A vizsga minősítése: kiválóan megfelelt 4,8 - 5; jól megfelelt 3,8 – 4,7; megfelelt: 2 - 3,7; nem felelt meg: 2 egész alatt.

2.10 . Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolaváltás, felvétel és az átvétel helyi szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel történhet. Tanulói jogviszony létesítése átvétel útján Tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. A tanulói jogviszony létrehozásának menete:  Iskolába érkezéskor az iskolatitkár írja be a tanulót a kiállított, és az igazgató által aláírt befogadó nyilatkozat alapján. Később dokumentálásra kerül az előző iskola által megküldött távozási bizonyítvány alapján. 127


 Az iskola igazgatója felveszi a tanulót az adott évfolyam adott osztályába, melyről határozatot ír.  Az iskolatitkár / osztályfőnök átadja a házirendet, tájékoztatja az adott osztályra vonatkozó tankönyvcsalád címlistájáról, tájékoztatást ad az iskolaotthonos, napközis, tanulószobás és menzás felvétel módjáról, illetve a segélyezési lehetőségekről (rászoruló esetén) A csoportba sorolás szempontjai:  A tanulócsoportok kialakítása során figyelünk a minimum-maximum létszámhatárok betartására,  törekszünk a fiú-lány, ill. az egyéni fejlesztésre szoruló tanulók harmonikus arányának kialakítására, Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges:  A befogadó iskola által kiállított nyilatkozat alapján az iskolatitkár visszaigazolja a távozási szándékot, elvégzi a tanulói nyilvántartásban a kijelentést.  Az iskolatitkár/osztályfőnök ellenőrzi, hogy a tanulónak van-e tartozása, leadnivalója, elszámolnivalója az intézmény felé. Amennyiben van, felkéri a szülőt a rendezésére (étkezés befizetése, tartós tankönyv, könyvtári könyv leadása, stb.).  Az iskolatitkár a jogszabályban előírtak alapján a szükséges dokumentációt a szülőnek/gondviselőnek átadja. Szülői kérés alapján a tanuló tankötelezettségének magántanulóként is eleget tehet, igazgatói határozat alapján. Az igazgató kikéri a gyermekjóléti szolgálat véleményét, mielőtt a tanulót felmenti a rendszeres iskolába járás alól. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel a vizsgára. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében az illetékes szakértői bizottság és nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulóként folytathatja tanulmányait. A tanuló felkészítése és vizsgáztatása az iskola feladata.

128


Az iskola, köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyek és osztályzatok megállapításáról akkor is, ha szakmai vélemény alapján otthoni ellátás alapján részesül tartós gyógykezelésben, emiatt a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. A tanulók egyes tantárgyakra történő felmentése érdekében be kell szerezni a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét. Azoknak a tanulóknak, akiknek egyéni továbbhaladás engedélyezett, a pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a szakértői javaslat alapján. A fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak milyen követelményeket kell teljesítenie, melyik évfolyam végén kell utolérnie a többi tanulót.

129

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja (Nevelési Terv) Nevelési terv PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents