PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési terv)

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv)

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola És József Attila Tagiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési terv)

Miskolc, 2008.január 01.



“ Fák, csillagok, állatok és kövek, Szeressétek a gyermekeimet. ” ( ... ) “ Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. ”

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért



1. Tartalom Az intézmény mottója 1.

Tartalom ................................................................................................................................................ 5

2.

Az iskola arculata ................................................................................................................................ 7

3.

Nevelési program .............................................................................................................................. 12 3.1

Pedagógiai alapelveink, céljaink, célértékeink ................................................................ 12

3.2

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei eljárásai .... 17

3.3

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 20

3.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................. 22

3.5 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ............................................................. 23 3.5.1

A tanítási órák.......................................................................................................................... 23

3.5.2

A tanítási órán kívüli tevékenységek ....................................................................................... 24 Az önálló tanulásra nevelés ........................................................................................... 28 Helyzetfelmérés .............................................................................................................. 28 Az egészséges életmódra nevelés ................................................................................... 29 Helyzetfelmérés .............................................................................................................. 29 Helyzetfelmérés .............................................................................................................. 29

3.6

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése.................................................... 33

3.7

A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése ................................................. 35

3.8

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 37

3.9

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................... 39

3.10

A szociális hátrányok enyhítése .......................................................................................... 43

3.11

Esélyegyenlőségi program ................................................................................................... 47

3.12

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ......................... 49

3.13

Egészségnevelési program ........................................................................................................... 52

3.13.1

A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása az iskolában ............................................. 55

3.13.2

A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése ................................................... 59

3.13.3

Iskolai drogstratégia ................................................................................................................ 61 Környezeti nevelési program ............................................................................................... 67

3.14 3.14.1

Környezetismeret ..................................................................................................................... 73

3.14.1.1

1. osztály ........................................................................................................................ 73

3.14.1.2

2. osztály ........................................................................................................................ 73

3.14.1.3

3. osztály ........................................................................................................................ 74

3.14.1.4

4. osztály ........................................................................................................................ 74

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 3.14.2

Rajz és vizuális kultúra ............................................................................................................ 75

3.14.2.1

1. osztály ......................................................................................................................... 75

3.14.2.2

2. osztály ......................................................................................................................... 75

3.14.2.3

3. osztály ......................................................................................................................... 75

3.14.2.4

4. osztály ......................................................................................................................... 75

3.14.3

Technika és életvitel ................................................................................................................. 75

3.14.3.1

1. osztály ......................................................................................................................... 75

3.14.3.2

2. osztály ......................................................................................................................... 76

3.14.3.3

3. osztály ......................................................................................................................... 76

3.14.3.4

4. osztály ......................................................................................................................... 76

3.14.4

Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................ 76

3.14.4.1 3.14.5

1–4. osztály ..................................................................................................................... 76

Testnevelés ............................................................................................................................... 77

3.14.5.1

1–2. évfolyam ................................................................................................................. 77

3.14.5.2

3. évfolyam ..................................................................................................................... 77

3.14.5.3

4. évfolyam ..................................................................................................................... 77

3.14.6

Ének-zene ................................................................................................................................. 77

3.14.6.1

1-4. évfolyam ................................................................................................................. 77

3.14.6.2

2. évfolyam ..................................................................................................................... 77

3.14.6.3

3. évfolyam ..................................................................................................................... 77

3.14.7

A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán ........................................... 78

3.14.8

Közlekedésre nevelés és oktatás............................................................................................... 90

3.15

Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok .................................................................. 90


2. Az iskola arculata Iskolánk évfordulóját.

2009.

szeptember

1-jén

ünnepli

fennállásának

45.

Számba vesszük eredményeinket, de azt is megvizsgáljuk, mit tudunk a jövőben jobban csinálni, mit kell fejleszteni, mit kell elkezdeni, és mit kell változatlanul folytatni. Iskolánk 8 évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, a középfokú oktatásra felkészítő oktató-nevelő munkát folytat. Elsők között volt a városban, ahol angol illetve testnevelés tagozat kezdte meg működését. Harmadik osztálytól kezdve heti 3, majd heti 4 órában, bontott csoportokban tanulják gyermekeink az angol nyelvet. Az 1. és a 2. évfolyamon lehetőség van szakkör formájában, játékos módszerekkel ismerkedni a nyelvvel. Nyolcadik osztály végén több tanulónk sikeres alapfokú nyelvvizsgát tesz. Ezek a diákok a középiskolában is intenzíven folytatják a nyelvtanulást. Ötödik osztálytól igény szerint az angolon kívül német nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Az 1999-2000. tanévtől kezdődően 1. évfolyamtól felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztály angol-magyar két tanítási nyelvű osztályként működik. A tanulók megismerkednek a célnyelvű ország civilizációjával. Ebben a témakörben magával az idegen nyelvvel, az ország kultúrájával. Nyelvtanulás közben fejlődik személyiségük, megértik a nyelvtanulás fontosságát. A két tanítási nyelvű képzés tanulási folyamatszervezési kritériumai: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a célnyelven történő tanítás és tanulás egyidejűleg kezdődik. Az első évfolyamon kezdődik az oktatás, és a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. A célnyelvet legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanuló kötelező tanórájának 35%-ánál ne legyen kevesebb és 50%-ánál ne legyen több


Iskolánkban a két tanítási nyelvű tanulási folyamat szervezését az alábbi táblázat mutatja: 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

Ének Rajz Ország- és népismeret Történelem Testnevelés Angol

Az angol nyelv, illetve a célnyelven tanított tantárgyak oktatása csoportbontásban történik. Igény szerint évfolyamonként 1-1 testnevelés orientált osztály működik. Heti 5 órában sajátítják el a tantervi követelményeket, és mód van a tanulók állóképességének javítására, a tehetségek kiválasztására és fejlesztésére. Tagozatos tanulóink mindegyike az általa választott sportágban rendszeresen tevékenykedik. Kiemelkedő eredményt ért el tornászcsapatunk. 1992-től az országos versenyek dobogós helyezettje. A testnevelés tagozatos iskolák közötti pontversenyben megyei szinten mindig az első három hely valamelyikén végeztünk. Rendszeres úszásoktatás keretében minden tanulónk megtanul úszni. A nyári szünetben úszó napközit szervezünk. Az ISK és tömegsport foglalkozásai biztosítják tanulóinknak a mindennapos testnevelést. Az 1992-93. tanévtől a matematika oktatása 5. osztálytól nívócsoportban működik. Egyéni képességek figyelembevételével, differenciált tanmenettel, a fejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználásával folyik az oktató-nevelő munka. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően rész vehetnek az énekkar, a kamarakórus munkájában és zenei oktatásban is. A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. Tehetséggondozó szakkörök működnek nyelvből, idegen nyelvből és számítástechnikából.

matematikából,

magyar

Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt.

8. évf.


Iskolánk kulturális munkájának fóruma az ötévente megrendezett gála műsor, melyen tehetséges színjátszó, éneklő és hangszeres tanulóink mutatják be kiváló képességeiket. A drámajátszó szakkör tagjai biztosítják az ünnepélyek és megemlékezések műsorait. Tanulóink, tanulva a demokráciát, részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. Alaptevékenységünket meghatározzák kialakult hagyományaink, a közoktatási törvény irányelvei, a NAT követelményei és a szülők reális és jogos elvárásai. Az alsó tagozat kiemelt feladata a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése, az alapozó funkció kiemelésével. A tanulás megszerettetése és módszertanának megtanítása szintén nagyon fontos. Felső tagozatban a megkezdett munkát folytatjuk, a tehetségeket kiemeljük, a lemaradókat felkaroljuk. Nevelő-oktató munkánk során diákjaink élhetnek a közoktatási törvényben meghatározott jogaikkal, gyakorolhatják kötelességeiket. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy a megszerzett ismereteket és magatartási formákat képesek legyenek alkalmazni, és nyitottak legyenek az új dolgok felé. Az iskolából alapos tudással kikerülve, könnyű legyen a társadalmi beilleszkedés. A városi intézményi átszervezések eredményeként iskolánkat tanügyigazgatásilag integrálták a József Attila iskolával A több mint 50 éves iskola megnyitása óta, a város peremkerületén élők gyermekeinek nevelését, oktatását végzi, 8 osztályos felmenő rendszerben. Kezdetben a telepen munkásszülők laktak, de az utóbbi időben, az iskola vonzáskörzetében élők jelentős része, a társadalom elesett szegény rétegéhez tartozik. Többségük a cigány etnikumhoz tartozik, akik munkanélküliek, vagy szakképzettségüket hasznosítani nem tudó emberek. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van, helyzetük önerőből történő megoldására. Környezeti ártalmak miatt, több tanulónk is hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett tanulók száma meghaladja az 50 %-ot. A gyermekek többsége a beiskolázásukkor az életkoruknak nem megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, idegrendszerük gyenge. Az utóbbi években a tagiskolánk tanulóinak létszáma stagnál. Jelenleg diákjainak száma 120 fő.


Ilyen környezetben az intézmény, az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön. Nagyobb erőfeszítéssel érhető el, a tantervi minimumok teljesítése – valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása. A szülői házból hozott szokások, a közösség normatívái, erősen hatnak tanulóink személyiségének alakulására, mégis többségük az iskolai nevelőmunka hatására fogékony a szépre, a jóra, az igényesebb életre. Az iskola felszereltsége, ellátottsága kívánni valót hagy maga után. Hiányzik a testnevelés oktatásához szükséges tornaterem. Diákjaink többsége szereti iskoláját, a rendezvényeken, ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepelnek. Az utóbbi években a gyerekeknek nyári táborokat is szerveztünk. Hátrányaik leküzdésére napközis ellátást biztosítunk. A különféle szakkörökön (rajz, tánc, sport, énekkar) lehetőség van a tehetséges tanulók továbbfejlesztésére. A cigányság hagyományainak megőrzésére etnikai program szolgál, melynek vezetését évenként más személy végzi. Tanulóink szép sikerrel szerepeltek a városi és megyei etnikai kisebbségi rendezvényeken. Jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, az egyházzal, a térség önkormányzati képviselőjével. Az Intézményünkben dolgozó pedagógusok valamennyien rendelkeznek szakképesítéssel A pedagógusok önképzése és a továbbképzéseken való részvételük folyamatos. Az intézmény valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában. Szeretetteljes légkört teremtsünk számukra, ahol személyiségük kiegyensúlyozottan fejlődik, képességeiket maximálisan kiaknázva az alapkészségek birtokába jussanak, a tehetségek kibontakozzanak, a megfelelő tudás részeseivé váljanak.


Iskolánk büszke olyan tanítványaira, akik teljesítményükkel, munkájukkal ismertek az országban. Néhányat név szerint említünk: Kropkó Péter

triatlonista világbajnok

Kropkó Zsuzsa

triatlonista

Deák Zsolt

súlyemelő ifjúsági bajnok

Erdős Ágnes

kajakozó

Mörk Eleonóra

a Nők Lapja újságírója

Darab Gyula

tévés személyiség

Büszkék vagyunk azokra a tanulóinkra, akik a városi és megyei tanulmányi versenyeken jó eredményt értek el, s arra is, hogy a megyében a mi iskolánk diákja nyerte el először az Apáczai díjat.


3. Nevelési program 3.1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, célértékeink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.


Az ebből adódó feladatok: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az élethosszig tartó tanulást, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,


4. Olyan tanulói személyiség kialakítására törekszünk, melynek jellemzői: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények tanulásban),

elérésére

törekszik (játékban, munkában,

van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,


ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink szellemileg fogékony, kíváncsi emberekké váljanak, munkájukban a tudni és tenni akarás jellemezze őket, feladatmegoldásuk pontos, lényegre törő legyen. Pedagógiai alapelveink között fontosnak tartjuk az alábbiakat: − nyilvánosság − esélyegyenlőség − partnerközpontúság − integráció − differenciált fejlesztés − minden tanuló sajátítsa el az egyes tantárgyak minimumszintjét.


A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy tanulóink egy része sajátos nevelési igényű. Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest arra kell törekednünk, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs, és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő továbbtanulásukat, és a többségi társadalomba való beilleszkedésüket. Erősítjük azt a képességüket, hogy érezzenek felelősséget önmagukért és másokért is, a közösség céljainak megvalósításában legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. A konfliktushelyzeteket tudják tisztességgel kezelni. A kudarcok és lemaradások megszüntetéséért mindent tegyenek meg. Célérték Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

•

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

•

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

•

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.


3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.


8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10.Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A tradicionális roma kultúra elemeinek és értékeinek ismerete, a nemzettudat, hagyományápolás, az európaiság érzésének erősítése, az európaiság gazdagítása a magyar és az etnikai kultúra értékeivel, Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg, iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.


3.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.


7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Iskolánk tanulóinak összetételére jellemzõ a cigány etnikum. Ez a tény meghatározza az iskola személyiségfejlesztõ tevékenységet. Ezért fontos, hogy megismerjük az ide járó gyerekek és családjuk hátterét, szokásrendszerét. Ha ezt megtesszük és tiszteletben tartjuk azt a más kultúrát, amely ehhez hozzátartozik, ezen keresztül a gyermekek személyiségét és eredményesebben tudjuk fejleszteni. Az iskolában dolgozó pedagógusoknak törekedni kell, hogy a más-más értékrenddel, szokásrenddel élõ családokat megismerjék, és itt alkalmazzák a tolerancia képességét.


3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének tanulóközösségek fejlesztésében.

figyelembevétele

a

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi


együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3.5 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 3.5.1 A tanítási órák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.


3.5.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskolában diákönkormányzat működik., amely részt vesz szabadidős programok, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, az iskola ügyeleti munkájának ellátásában, ellenőrzésében, a fegyelmi ügyek tárgyalásában. A nyugdíjas kollégákkal szoros kapcsolatot tartunk, pedagógusnapi rendezvényeink rendszeres vendégei. Helyt adunk osztálytalálkozóknak és az egyházak által szervezett hitoktatásnak időt, helyet és oktatástechnikai eszközöket biztosítunk. Valamennyi tantárgyból szervezünk házi tanulmányi versenyeket. A magyar munkaközösség bonyolítja a megyei helyesíró és a nyelviillemtani-kommunikációs versenyt. Rendszeresen helyt adunk a megyei biológia és angol versenyeknek is. Részt veszünk a város és más iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken. Csapataink rendszeresen indulnak a városi, megyei és országos sportversenyeken. Havonta egy alkalommal iskolagyűlést tartunk. Itt értékeljük az iskola magatartását, ismertetjük a versenyek eredményeit és az aktuális tudnivalókat. Ballagáskor adjuk át az emlékplaketteket azoknak a diákoknak, akik nyolc éven át kitűnő eredményt értek el. A kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulókat könyvutalvánnyal jutalmazza az ISK.


Rendezvényeink

− évnyitó, évzáró

− Madarak és Fák napja

− szaktárgyi versenyek

− nyílt nap

− nyugdíjas találkozó

− Mikulás

− kulturális gála

− fenyőünnep

− ifjúvá avatás

− a Föld Napja

− sportgála

− tanulmányi kirándulás

− idegen nyelvi karácsony

− Zenei Világnap

− Valentin nap

− Takarékossági Világnap

− úszó napközi

− a Magyar Nyelv hete

− nyári táborok − farsangi bál − ballagás − alapítványi bál − hangverseny − Pedagógus nap − Állatok Világnapja − Selyemréti Napok

Állami ünnepek: − október 6. − október 23. − március 15.


b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba is működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A humanisztikus pedagógiai értékek kialakításának segítése: − − − −

Felelősségvállalás – önálló döntés képességének kialakítása. Tisztelet, megbecsülés – értékek felismerése, keresése a másikban. Bizalom, az öröm kifejező képességének fejlesztése. Önmagunk vállalása kapcsolatainkban, önelfogadás képességének erősítése.

A helyes önismeret fejlesztése: − Testi önismeret fejlesztése. − Önkifejezés, önjellemzés, önmegfigyelés fejlesztése. Kreativitás fejlesztése: − A verbalizáció készségének fejlesztése. − Esztétikai érzékenység- és élményfejlesztés. − Nonverbális készségek fejlesztése. Társismereti és kapcsolatfejlesztő képesség alakítása: − Kapcsolatteremtő és kapcsolatfejlesztő képességek fejlesztése. − Egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárások kifejező képességének formálása.


Kommunikáció, illem: − − − − − − − − − − − −

Köszönés Beszélgetés Telefonálás Jó megjelenés A közlekedés illemtana Illem az iskolában A szabadidő eltöltésének illemtana (könyvtár-, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, tévénézés, játék, sport, kirándulás) A vendéglátás illemtana Kulturált étkezés A vásárlás illemszabályai Az ajándékozás illemtana Az otthoni együttélés szabályai

Egészséges életmód alapjainak elsajátítása: − − − − − − −

A biztonság megőrzése Az egészséges táplálkozás Mozgás és személyi higiéné Veszélyes anyagok Növekedés, változás Családi élet és kapcsolatok Egészséges környezet


Az önálló tanulásra nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapítási szempontjai: Helyzetfelmérés − Milyen a csoport és az egyének munkafegyelmének, tanulási szokásainak szintje? − Milyen a tanuláshoz, művelődéshez való viszonyuk? Hol van a csoport és az egyének értékrendjében a tanulás helye? − Kik szorulnak rá leginkább a tanulási kedv felkeltésére, ébrentartására? − Milyen a tanulás önállóságának szintje, kik az önálló tanulásra képes gyerekek? − Kik nem érik el a képességeiknek megfelelő eredményt? Oka? Tanulási módszerek ismerete a gyerekek körében milyen mértékű? A fejlesztés iránya? − Kik szorulnak egyéni korrekcióra? − Az írás-, olvasáskészség, a szövegértés, a beszédkészség fejletlensége. − Az emlékezet, a gondolkodó- és figyelemösszpontosító képesség fejlet-lensége. − A figyelem terjedelmének és tartósságának szűk volta. − Megelőző ismeretek hiánya miatt. − Kik szorulnak egyéni segítségre, mely tantárgyakból? − Melyek a tanulók önművelődés iránti igényei, készségei, szokásai? Kiknél szükséges ezek fejlesztése?

Feladatok A jó szokások továbbfejlesztése. A nevelő-gyerek kapcsolat, az értékrendben a tanulás helyének kedvező alakítása. Egyénre szóló konkrét tervek a tanulás motiváltságának fejlesztésére. A tanulás önállóságának fejlesztése. A tanulási technika fejlesztése, akik nem érik el a képességeiknek megfelelő eredményt, vagy kellő módszerrel jobb eredményre képesek. Fejlesztő gyakorlatok kiválasztása, rendszeres foglalkozás előzetes terv alapján.

Az egyes tantárgyakból elmaradók felzárkóztatása. Az önművelődés igényének, szokásának készségének kifejlesztése, továbbfejlesztése a tantervi témákhoz kapcsolható vagy azokat az életkornak megfelelő megelőző, tevékenységeken keresztül.


Az egészséges életmódra nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai: Helyzetfelmérés

Feladatok

Megfelelő napi- és hetirend kialakítása, az egyenletes terhelés, a szükséges pihenés, regenerálódás időkeretének biztosítása. A szervezetet harmonikusan fejlesztő Milyenek a testi fejlettség, edzettség, fizikai állóképesség, gyorsaság, ügyesség testedzés, mozgásos játékok terve a csoportra és egyénekre vonatkozóan. egyéni jellemzői? Az idegrendszeri-pszichés állapot egyéni jellemzőire vonatkozó észrevételek. Milyen mértékű(ek) a fáradás jele(i) Szükség esetén mozgásos tevékenység növelése, gyakori egyéneknél és csoportoknál? Milyen a időtartamának figyelem terjedelme, tartalma? Milyen az változtatása. aktivitásszint? Kiknél jelentkezik fokozot-tabb mozgásigény? (Oka?) Egyéni konfliktusok, problémák feltárása beszélgetéssel. (konzultáció Kiknél alacsonyabb a toleranciaszint? egyéni orvossal, Nevelési (feladathelyzettel és társakkal szemben) osztályfőnökkel, Tanácsadóval) Az életkornak megfelelően alakultak-e ki Konkrét tervek a jobb eredmény elérése a testápolási, higiéniai, étkezési, érdekében. egészségügyi és balesetvédelmi szokások?

− Milyen a napi, heti tanórai terhelés?

−

− −

−

A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai: Helyzetfelmérés

Feladatok

− Milyen a csoport társas szerkezete? Hogyan szerveződnek az elsődleges közösségek? Milyen a szerepük, helyzetük, tevékenységi körük, önállóságuk? − Milyen az egyes gyerekek társas helyzete? Kik a centrális helyzetűek, a magányosak? Mi a magányossá válás oka?

A kiscsoportok összetételének szükség szerinti változtatása. Az életkornak megfelelő közös tevékenykedtetés az önállóság, az összetartozás fejlesztése érdekében. Konkrét tervek, feladatok és terv a magányos gyerekek és az elszigetelődő párok beillesztésére, az elkülönülés okainak feltárására, az okok lehetőség szerinti megszüntetésére.


Helyzetfelmérés

Feladatok

− Milyenek a társas magatartás jellemzői: − Az együttműködési készség a kiscsoporton belül és azok között. − A közös ügyek iránti érdeklődés, a segítségnyújtás. − Udvariasság, egymáshoz való alkalmazkodás, mások szempontjainak figyelembe vétele. − Beszédstílus. − Agresszív megnyilvánulások oka és gyakorisága. − Milyen a csoport általános hangulata, légköre, tevékenységi kedve? − Megfelel-e a működtetett felelősi rendszer az adott gyerekcsoport fejlettségének? − Alkalmazkodik-e az életkorhoz, a csoport fejlettségéhez a felelősök száma, tevékenységi területe, a megbízatás időtartama, jellege, a választás módja?

Konkrét tervek, feladatok és tevékenységek a társas magatartás javítására, a viselkedéskultúra fejlesztésére.

−

−

−

−

−

−

−

Konkrét feladatok a tevékenységi kedv fokozására, a jó légkör megteremtésére. Tervek a közéletiségre való felkészítésre

− A csoportönállóság fejlődéséhez rugalmasan alkalmazkodó felelősi rendszer működ-tetésére. − A tisztségviselők önállóságának, irányító képességének fejlesztése. Milyen a felelősök önállósági foka, − Valamennyi gyerek számára a vezetői tekintélye, vezetői magatartása? funkciók gyakorlására, a közügyek iránti érdeklődés, aktivitás fejlesztésére. Milyen a csoporttagok részvétele a programok tervezésében, szervezésében, vezetésében, az események értékelésében, a döntésekben? Milyen a gyerek önállóságának, öntevékenységének mértéke a csoportéletben (önkiszolgálás, tanulás, szabadidő, stb) Mennyire élőek a csoport alkotta A szabályok módosítása a fejlődés együttélési szabályok? A gyerekek figyelembevételével. magukénak érzik-e azokat? Szükség van újra? Milyen a gyerekek részvétele a szabályok megtartásának az ellenőrzésében? Rendszert alkot-e az értékelés, Feladatok a szükséges módosításra. megfelelnek-e az értékelési módok a csoport fejlettségi szintjének? Figyelembe veszik-e az önmagukhoz mért Tervek a csoport és az egyének értékrendjének pozitív irányú befolyásolására, fejlődést a gyerekeknél? az önértékelő képesség fejlesztésére. Vannak-e kialakult hagyományok? Az együvé tartozást erősítő hagyományok Melyeket érdemes ápolni, ápolása, újak megteremtése, részvétel az iskola a szűkebb és tágabb környezet életében továbbfejleszteni?


d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.


i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket pályázatok útján szerzett pénzösszegből, illetve a szülőknek kell fedezniük. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, melynek használata ingyenes. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.


3.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése − szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; − az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; − a felzárkóztató órák; − a napközi otthon; − a tanulószoba; − a felzárkóztató foglalkozások; − a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; − a családlátogatások; − a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Az iskolába kerülő tanulók egy részének a fejlődése az általános törvényszerűségektől és az életkori normáktól való enyhébb eltérést, elmaradást mutat. Ez az elmaradás kiterjedhet a nevelés minden területére. Az iskolai nevelés egyik célja az, hogy a fejlődési problémákat mutató iskoláskorú gyermekeknél maximálisan elősegítse a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges ismereteket, képességeket, az erkölcsi normáknak megfelelő magatartást egységbe foglaló alapműveltség elsajátítását és, hogy ennek folyamatában a lehető legnagyobb mértékben korrigálja, illetve előzze meg a fejlődési elmaradásokat, segítse elő a tanuló minden oldalú fejlődését. A szorongás kedvezőtlen hatással van a tanulók iskolai teljesítményére. Minél nagyobb fokban szoronganak a tanulók, annál kevésbé eredményesen dolgoznak. Ezért különösen fontos a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés. Ezek a gyerekek jelentősen eltérnek egymástól a tantárgyi, és a szociális tanulásuk konkrét nehézségeit, egyéni sajátosságait tekintve. Ezek az egyéni különbségek teszik szükségessé a nevelés differenciált, egyénekre lebontott tervezését és megvalósítását. A tanulókat a megfelelő nehézségű feladatok megoldása során örömhöz és sikerélményhez kell juttatni, mert ez motiváló erőt jelent a tudásvágy fejlesztésére, és az újabb és újabb felfedezések elérésére. Munkájuk pozitív részleteinek kiemelésével lehet megkezdeni a hiányosságok felszámolását is. Kezdetben önálló hibakeresésre kell ösztönözni a tanulókat, és csak ennek sikertelensége esetén lehet szükség szerint egyre fokozódó segítséget nyújtani. Az önállóság elmaradásai a leghatékonyabban a saját tevékenység tervezésének, szervezésének, a feladatmegoldások önellenőrzésének, önértékelésének és önkorrekciójának a fejlesztésével küzdhetők le.


A tanulókat a megfelelő nehézségű feladatok megoldása örömhöz és sikerélményhez kell juttatni, mert ez motiváló erőt jelent a tudásvágy fejlesztésére, és az újabb és újabb felfedezések elérésére. Munkájuk pozitív részleteinek kiemelésével lehet megkezdeni a hiányosságok felszámolását is. Kezdetben önálló hibakeresésre kell ösztönözni a tanulókat, és csak ennek sikertelensége esetén lehet szükség szerint egyre fokozódó segítséget nyújtani. Az önállóság elmaradásai a leghatékonyabban a saját tevékenység tervezésének, szervezésének, a feladatmegoldások önellenőrzésének, önértékelésének és önkorrekciójának a fejlesztésével küzdhetők le. Az ingerszegény környezet tárgyi és személyi feltételei nem biztosítják a szükséges szociális hatások érvényesülését a gyermekekre, ami főleg a szociális hátrány és a művelődési hátrány következtében lép föl. Emiatt gátolt a közösségi beilleszkedéshez, és a sikeres tanuláshoz szükséges pozitív érzelmi tulajdonságok kialakulása, hiányos a társas érzelmek viselkedésmintáinak (pl. együttérzés, bizalom, jóindulat, szívélyesség, gyengédség, udvariasság, becsületesség, tisztelet, őszinteség, fegyelmezettség, az elsajátítása. Az iskolában a gyermeknek alkalmazkodnia kell a társaihoz, meg kell ismerkednie az emberi viselkedés alapvető személyiség- és szociálpszichológiai törvényszerűségeit, különbséget kell tennie a negatív és pozitív magatartásformák között. A pozitív magatartásformákat ki kell alakítani, és gyakoroltatni kell. A negatív magatartásformákat, mint pl. fegyelmezetlenség, passzivitás, durvaság, meg kell próbálni visszaszorítani. Meg kell érteni a gyermekekkel, hogy viselkedésük alapján nem csak magukat értékelik, hanem azt a közösséget is, amelyhez tartalmaznak. Jelentsen a tanuló számára örömöt a közösségért végzett munka, hiszen a közösség alakításában minden gyermek részt vesz. A tanulók fejlett szociális és kommunikatív képességeinek kialakítása alapvető fontosságú. Ösztönözni, segíteni kell a gyermekközösség viselkedési modellnyújtó szerepet (együttműködés, a társakkal való összehasonlítás). A folyamat során a pozitív magra támaszkodunk. Õk azok a gyerekek, akik nemcsak konfliktusok nélkül játszanak, nyugodtan reagálnak az észrevételezésekre, elismerik hibájukat, önmaguktól kérnek segítséget nevelőjüktől, hanem viszonylat szélesebb érintkezési körrel rendelkeznek. Õk azok, akik aktiválják a többi tanulót, az ingerlékenyeket pedig visszaszorítják a hibás magatartástól. A csoportfunkció elősegítése a közösen végezendő feladatok és megbízatások nyújtása, a közös játék, és dramatizálás tervszerű alkalmazása, a közösségi életben a felelősi hálózat megfelelő funkcionáltatása útján valósul meg.


A csoportfunkciók főleg verbális kommunikációs formában jelentkeznek. A magatartászavaros tanulók konfliktusmegoldó képessége például akkor növekszik, ha az együttműködésben megtanulják és gyakorolják a konfliktus-feldolgozás nyelvi viselkedésmintáit is pl.: megtanulnak elnézést kérni, kritikát mondani és fogadni, probléma esetén segítséget, tanácsot kérni. 3.7 A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; − a továbbtanulás segítése.

− − − − − − − −

A fejlődésnek két tényezője van, az öröklött- és a szerzett tulajdonságok. A veleszületett tulajdonságokat adottságoknak nevezzük. Ezek lehetővé teszik, hogy rájuk épülve kifejlődjön a személyiség és alkotórészei az egyes tevékenységek és képességek. Önmagukban azonban nem biztosítják a fejlődés potenciális lehetőségeit. Az adottságok lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek. Azok a sajátosságokat, amelyek előfeltételi valamilyen tevékenység sikeres végrehajtásának, képességnek nevezzük. A képesség a megfelelő tevékenység megszerzésének képessége általánosan öröklött. A tanulók adottságainak, képességeinek tehetség felismerése és azonosítása fontos feladatunk, az intellektuális képességek magasabb szintre jutásához, melyek segítségével az alapképességeket fejleszthetjük (ki). Ezek a kommunikációs képességek (beszéd, olvasás, írás) a kognitív (megismerő) képességek: az információk felfogadása (érkezés, észlelés), az információk megtartása (emlékezet, tanulás), az információk feldolgozása (gondolkodás, képességek),


mozgásképességek. A tehetség korai felismerése után gondoskodni kell arról, hogy a tehetség valóban azzá fejlődjön. Tehetségesnek az olyan gyerekeket nevezzük, akinek egy vagy több kognitív képessége messze felülmúlja társaiét. Négy fő területet különböztetünk meg: − Tudományos tehetség (azok a tanulók, akik természet- illetve társadalomtudományi tantárgyból rendelkeznek kiemelkedő képességgel). − Vezetői tehetség (ide a társaik feladatorientált irányításában kiemelkedő képességet mutató tanulók tartoznak). − Pszicho-motoros tehetség (ide a sport, illetve a mozgásművészet – tánc terén kiemelkedő képességgel rendelkező tanulók tartoznak). − Művészeti tehetség (elsősorban a képző- és a zeneművészetek terén kiemelkedő képességgel rendelkező tanulók kategóriája). A tehetséges tanulók időben történő azonosítása és a kiemelkedő képességek gondozása fontos feladat. A kiemelkedő képességek gondozása fontos feladat. A kiemelkedő képességű tanulók felismerése a pedagógus feladata, de segítik a felismerést különböző tesztek, személyiség vizsgálatok. Iskolánkban elsősorban pszicho-motoros illetve művészeti tehetséggel rendelkező tanulókkal találkozhatunk. Mindkettő a rajz, testnevelés és énekórákon felismerhető és fejlesztő. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakításához a pedagógus részéről szükséges a hitelesség, az értékelés, elfogadás, bizalom és az empatikus megértés. A pedagógus által alkalmazott stratégiáknak elő kell segíteniük a tudás, az érzelem és a célok sajátos szerveződésének kibontakozását. Fel kell ébreszteniük a tanulók kíváncsiságát, és lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy kíváncsiságukat a saját erőfeszítésük segítségével elégítsék ki. Olyan stratégiákra van szükség, melyek a problémák elemzése és megoldása mellett folyamatosan igénylik a tanulóktól az általánosítást, a szintetizálást, az értékelést, az értékek vizsgálatát, motiválják őket arra, hogy érzékenyen, kritikusan és egyben tárgyilagosan gondolkozzanak. Ha a tanulók a tanulási helyzetek során saját képességeiknek, pillanatnyi lehetőségüknek megfelelő tevékenységet végeznek, azokat sikeresen megoldják, tanulási kedvük állandósul. A tanulás így nem feladatként, hanem örömforrásként jelenik meg.


Iskolánk tanulóinak egy része hátrányos helyzetű, amely nagyban befolyásolja a személyiségük és képességeik fejlődését. Mindkettő kialakulásában fontos szerepet játszik az otthoni (szociális) környezetük milyensége. Mivel számos hátrányos helyzetű gyerek jár iskolánkba, ezért törekednünk kell ezek ellensúlyozására. A felső tagozat tanulóinak manuális készségét fejleszti a rajz szakkör, sportkör és a plusz technika órák. Ezeken önállóan, kreatívan, a saját munkájuk eredményét látva fejlődnek. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbtanulását segítik elő a képességfejlesztő órák, melynek célja, hogy minél sikeresebb legyen a felvételijük.

3.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.


A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

társadalmi

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Iskolánkban a gyermekvédelem legfőbb feladata a veszélyeztetettség megelőzése, a prevenció lehet.


3.9 A tanulási segítése

kudarcnak

kitett

tanulók

felzárkóztatásának

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; − a továbbtanulás irányítása, segítése.

− − − − − −

A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem személyiségi problémák. Az iskolás gyermekek jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény – és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, és magatartási zavarral, annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és intelligenciája a normál zónába esik. Általában tanulási alkalmatlanságról van szó, ami teljesítménygyengeséget eredményez. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. Egyetlen közös jellemzője ezeknek a gyerekeknek, hogy a normál osztály-termi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban. Mivel nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek az eredetileg „csak” teljesítmény problémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. A tanulási zavarok pontos felismerése igen nehéz. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran a tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Természetesen a tanulási zavar együtt járhat az alacsony színvonalú család szociokulturális hátterével. A tanulási zavarok kiküszöbölésére, a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyermekek szakszerű oktatására van megoldás. A legfontosabb azonban az időben történő felismerése, és a gyermekeknek leginkább megfelelő segítő intézménybe való bejuttatás.


Fontos szempontok, amiket alkalmaznunk kell: - a tolerancia gyakorlása - megfelelő légkörteremtés - megkeresni, hangsúlyozni kell a tanuló pozitív tulajdonságait, sőt esetenként dicséretekkel fejleszteni is lehet. - fontos, hogy ne kerüljön a csúfolódás középpontjába. Ha időben felismerjük a kudarcok okait, tanulságait hasznosítjuk az önnevelésben, akkor kialakult a tanulók egészséges önbizalma, ambíciója, céltudatossága stb. A tanulási zavarok kiküszöbölése: A minél fiatalabb életkorban alkalmazott szűrés tűnik kívánatosnak. Ezt a célt szolgálják az óvodai és kisiskoláskori szűrővizsgálatok. Az esetek jelentős részében az iskola, ill. pedagógus végzi. Melyek nem szolgálják a tanulási problémák megoldását? − a gyakorlás mennyiségi növelése − az ismeretnyújtás többszöri megismétlése ugyanolyan feltételek között − az időfaktor hangsúlyozása a feladatmegoldás során a gyorsabb tempó érdekében − a szülő felkérése, hogy foglalkozzon többet gyermekével − a magatartásprobléma előterébe állítása, figyelmeztető ill. büntető intézkedésekkel való manipulálás a figyelemkoncentráció fokozódásának reményében. Tanulási szokások kialakítása: Könnyebb egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. A gyerekek hajlamosak célszerűtlen és időpocsékoló munkamódok felvételére. A jó tanulási módszer a tanulást könnyebbé, élvezetesebbé és hatékonyabbá teszi. A rossz tanulási módszer hatástalan, a feladatot kellemetlenné és nehezen elviselhetővé teszi. Az összefüggések keresése könnyebben marad az emlékezetben, mint a részletek, és ez a részletek felidézését is megkönnyíti. A gondos és részletes jegyzetelés ugyancsak segít elkészülni a rossz tanulási szokásokkal járó erőfeszítést. A jegyzetelésre fordított energia szintén többszörösen megtérül. A tanulásokat már az első osztálytól kezdve arra kell rászoktatnunk, hogy rendszeres önálló munkát végezzenek. A tanuló az ismereteit tartósan


megőrizze, s alkalmazni tudja azokat, akkor nagyon fontos az ismétlés és a gyakorlás mindkettő a jártasságok és készségek megerősítésének fő eszköze. Az önálló munkában fontos szerepet kap az önellenőrzés. Az önellenőrzés a saját erejük megmutatása, a siker öröme újabb motívummá válhat a gyakorlás folytatására. Általában a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakban a legnagyobb a lemaradás. Ezekből a pedagógus felzárkóztató programot szervez és készít. − magyar nyelv és irodalom tantárgyban − matematika tantárgyban A hátrányok csökkentésére az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása szükséges. Az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások megszervezése szükséges. A tanítási –tanulási folyamat hatékonysága szempontjából lényeges feladat a tanulók életének, munkájának megszervezése. Általában minden tevékenységnél szükséges a munkafolyamat megszervezése. Mivel a tanítás és tanulás is munka, ezért e folyamat helyes irányítása szempontjából a pedagógus egyik fő feladata a saját maga és a tanulók tevékenységének megszervezése is, ezt a tervszerűség elve megköveteli.


A folyamat leírása Tevékenység

Módszer - képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán ; pl. induktív gondolkodás mérése

1. A tanulási kudarcnak kitett megfigyelés tanulók Dokumentum elemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos felismerése áttekintése)

Beszélgetés (gyerekkel, szülõvel) A tanulók tanulási szokásainak felmérése ( kérdőívvel, otthon – iskola napló vezetésével stb.) Egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) Differenciált tanóra vezetés Korrepetálás 2. A tanulási Napközi, tanulószoba kudarcnak kitett Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az tanulók elsõ osztály megismétlése)

fejlesztése (az iskolán belül)

Mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól Kis létszámú osztályok Tanulásmódszertan, tanulás- tanítása Tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció

3. A tanulási kudarcnak kitett A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása ( Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.) tanulók fejlesztése (az iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

Tesztek újrafelvétele Dokumentumelemzés ( a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) Felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata Megfigyelés Tanulmányi eredmények elemzése (dokumentum elemzés) Beszélgetés (gyerekkel, szülővel).


3.10 A szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: − − − − − − − − − − − − − − −

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

Az elmúlt néhány évtizedben hazánkban olyan társadalmi, gazdasági és értékrendbeli változások következtek be, amelyekhez nekünk, felnőtteknek is nehéz alkalmazkodni. Az anyagi javak előtérbe kerülésével háttérbe szorultak a családon belüli kapcsolatok. Nőtt a csonka- és diszfunkcionális családokban felnövő gyermekek aránya. Hátrányos társadalmi helyzetben azok a felnőttek és gyermekek vannak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítése lehetőségei, életkörülményei, valamint életmódja a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. Előidézői: anyagi, kulturális, egészségügyi, szociális körülmények, melyeknek következménye gyakran a tanulóknál jelentkező esélyegyenlőtlenség jelenléte.


A hátrányos helyzet összevetői: − rossz életkörülmények, munkanélküliség (alacsony szintű szubkultúra, rossz anyagi körülmények, szegénység; bizonytalan munkavállalói státusz; a szülők alacsony iskolai végzettsége; igénytelenség; kisebbségi etnikai helyzet) − helytelen életmód, nevelési hiányosságok, hibás családszerkezet (deviáns környezet, antiszociális jellegű viselkedés, válási konfliktusok, valamelyik szülő átmeneti vagy tartós hiánya, szülők közötti rivalizáció, stressz helyzetek, agresszió, veszekedések) − egészségügyi problémák, fogyatékosságok (beteg vagy cselekvésben korlátozott szülő; szokások hiánya, bizonytalanság; rosszul táplálás, kevés alvási lehetőség, egészségtelen körülmények; nem megfelelő élet- és napirend; káros szenvedélyek: alkoholizmus, drogfogyasztás, játékszenvedély, bűnözés, prostitúció) − a családot összetartó érzelem hiánya (túl fiatal lányanya; az apa kirekesztése a nevelésből; türelmetlen anya; érzelmi elhanyagoltság; a gondoskodás hiánya; feldolgozatlan élmények, megválaszolatlan kérdések; a gyerek képességeitől eltérő igényszínt). Célok: − A szociális háttér megismerése A szociális hátrányokkal küzdő tanulók felkutatása, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beillesztésének elősegítése. − A segítő munka megszervezése Tantestületen belüli segítők: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családpedagógus, osztályfőnök, napközis nevelő Kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő) − A szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása − Az iskola és a szülők rendszeres, kiegyensúlyozott kapcsolattartása. Ennek lehetőségei és formái


− A hátrányok csökkentése érdekében az információk eljuttatása a szülőkhöz, tanulókhoz (pályázatok, ösztöndíjak, alapítványok stb.) Feladatok Az osztályfőnökök feladata a hátrányok felmérése, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával. A segítségnyújtás kezdete: megismerni a gyermeket, tapintattal kezelni hátterét és motivációit. Fontos szempont a szociális tanulás szempontjából az a környezet, ahonnan a hátrányos helyzetű tanuló tanulási szokásait, motivációit hozza, hogy beállítódását, attitűdjét milyen mértékben befolyásolja az a környezet, ahonnan érkezett, valamint, hogy milyen biztatást kap az ismeretterjesztő tanuláshoz és a szociális tanuláshoz. Fontos megismerni azt az érték- és normarendszert, amelyben a tanuló él. A szegénység nem egyformán érinti a szegénységhez szokott, az éppen lecsúszó, vagy a még felszínen maradásért küzdő családokat. A családok értékrendje, értékorientációja behatárolja, hogy az anyagi lehetőségek adta mozgástérben hogyan tudnak élni. E tekintetben, iskolánkban is elég sokszínű a helyzet. Fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányok csökkentése érdekében Az iskolának érdeke, hogy a szociális hátrány minél kisebb sérüléseket okozzon a tanulók személyiségében. Ezt prevencióval tudja elérni. A prevenció kiterjedhet az iskola valamennyi tanulójára (olyan értékeket közvetítünk, melyekből a gyerekek tudására tesznek szert), de szükség van egyénre szóló, speciális prevencióra is. (ilyenek: kommunikációs, viselkedéskultúra tréningek). Jelentősége, hogy növeli a gyermek befogadóképességét, fejleszti a motivációját, növeli esélyeit, segíti érdekérvényesítését, képessé teszi a tanulót a problémák megoldására, önbizalmat ad. A személyiség fejlesztésében arra építsünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. Az ilyen foglalkozásokra rendszeres időközönként kerüljön sor. Óráról órára tervezni kell; az élmény- és problémaanyagot a tanulókhoz kell alkalmazni. A tanulókat, életkoruknak megfelelően, előzetesen fel kell készíteni a részvételre. A foglalkozás vezetője készítsen rövid emlékeztetőt az eseményekről, érzelmi, indulati feszültségekről, a gyermekek viszonyulásairól. A foglalkozások elfogadó, megközelítés és minősítés nélküliek legyenek.


A hatékony segítség elmaradásának következménye az egyéni kudarc. Ez negatív életnívót vonz, beszűkül a fiatal boldogság lehetősége, mely társadalom- ellenségben, devianciában jut kifejezésre.

A családból hozott negatív nevelési szokások ellensúlyozása A társadalmi környezet építi és alakítja a személyiséget. Ez a folyamat a szocializáció, mely a gyermek és a szülő közötti kapcsolatban kezdődik. A szocializáció közben a gyermekek átveszik mindazokat a viselkedésmintákat, szerepeket, motivációkat a szülőktől, közvetlen környezetüktől, amelyek biztosítják számukra, hogy a szűkebb értelemben vett szubkultúrájukban eligazodhassanak. A deviancia átvételét úgy kell tekintenünk, hogy a szocializációban valamilyen hiba, valamilyen zavar keletkezett, és a gyermek a hibát, a zavart is elsajátítja a szociális tanulás során. Különösen igaz ez a cigány családok esetében. A cigányok a gyerekeiket szenvedélyesen nevelik, szeretettel csak más normák szerint. Az abszolút következetlenség, a követelmények szeszélyes válogatás a nevelési módszerük. Így a gyerek az életben figyelmetlen, bizonytalan, s ez az iskolában még növekszik, mert az otthoni követelményrendszer semmiben sem egyezik meg az iskolai követelményekkel. Ellensúlyozása: - Személyes példaadással - Pozitív értékek közvetítésével A kortársnyomás, a deviáns veszélyhelyzetek megelőzése Az iskolanevelési hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy milyen tevékenységi formákat biztosít a gyermekek számára. A tevékenységek minél szélesebb skáláját kínáljuk, a gyermek annál több lehetőséget kap a feladatok megoldására, önmaga kipróbálására. A feladatvégzés során a gyerekek között kibontakozó kölcsönhatások sokféle formai variációban jelennek meg (pl. kölcsönös követelés, értékelés, segítségadás, ellenőrzés, rivalizálás, stb), melyek hozzásegítésének a pozitív tulajdonságok kialakulásához. Ha a gyerekek számára nem biztosítunk változatos konstruktív tevékenységi lehetőséget, destruktív feladatokra szerveződnek. Unalmukban olyan tevékenységi formákat próbálnak ki, amelyek károsak az egészségükre.


Ilyenkor a közösségformálás nem kívánt irányba mozdul el, a gyerekek „elrontják” egymást. Így indul el szabályszegő életmód, a deviáns karrier. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák között nélkülözhetetlen az egészségre káros szenvedélyek témaköreinek – a gyógyszerfogyasztás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-élvezet egészségvédelmi kérdései. Az egészségvédő magatartás kialakítására, a nélkülözhetetlen viselkedési elemek gyakorlása kora gyermekkortól van lehetőség. Szerepjátékok során az életből vett helyzeteket játszunk el, ahol a cigaretta, vagy az alkohol szerepel. A tanulók átélik a különböző helyzeteket és megbeszélhetik érzéseiket és reakcióikat az osztálytársakkal. A kortárscsoportnak nagy befolyása van. 3.11 Esélyegyenlőségi program Esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban Távlati célkitűzések: − A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése. − A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélyegyenlőségének biztosítása, ezáltal a társadalmi beilleszkedésük elősegítése. − A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban; a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése. − A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása. − Nyitott, kirekesztésektől mentes közoktatási megteremtése, befogadó intézményi környezet kialakítása, melynek célja, minden tanuló képességének maximális kibontakoztatása a személyiségközpontú oktatás-nevelés által. − Olyan folyamatok beindítása, amelyek hatására a tanulócsoportok, társadalmi összetétele közötti különbségek jelentősen csökkennek. − A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban. − Az összetartó szolidáris társadalom erősítése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdításában az egyenlő hozzáférés biztosításán túl fő szempont olyan támogató szolgáltatások szervezése, megvalósítása, melyek csökkentik


meglévő hátrányaikat, javítják iskolai előmenetelüket, sikerességüket, életútjukat. Minden esetben fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetés ellen. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy osztályban, csoportban, tagozatán, ha ezt az adottságaikban mutatkozó különbség nem teszi indokolttá.

Alapfokú oktatás: − − − − −

− − − − − − − −

A képesség kibontakoztató és integrált oktatás elterjesztése. Körzethatárok fokozott figyelemmel kísérése. Inkluzív oktatás erősítése. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem. Hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között a hátránykompenzáció terén és a prevenciós munkában. Kiemelt feladat a kommunikációs képességek fejlesztése, tehetséggondozás. Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások. Tankötelezettség teljesítése. osztályos bizonyítvány időbeni megszerzése Továbbtanuláshoz szükséges alapismeretek, készségek megfelelő szintű alkalmazása. Speciális, alternatív programok alkalmazása (Lépésről-lépésre, MAG). Tanodák szerepének erősítése. Hiányzások csökkentése.

Mindannyiunk kötelessége az iskolai szegregáció elleni fellépés. Tovább kell fejleszteni az antidiszkriminációs jelzőrendszert. Az oktatási diszkrimináció felszámolása érdekében számítunk a civil társadalom részvételére. Növelni kívánjuk a képesség-kibontakoztató és integrációs programokban részt vevők számát. Biztosítjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók gyermekek, amennyiben állapotuk engedi, kortársaikkal közösen tanulhassanak. Szorgalmazzuk a pedagógusok pedagógiai kultúrájának tartalmi megújulását. A továbbképzéseken a pedagógus szerepkör változásaihoz igazodó differenciált metodikák, egyéni fejlesztési technikák fontosságát, valamint az átmeneteket segítő ismeretek megszerzését hangsúlyozzuk.


Támogatjuk a befogadó iskolai modell kialakítására való törekvéseket. Körültekintéssel kezeljük a magántanulóvá nyilvánítást. Nem engedhető meg, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók ellenőrizhetetlenül kiessenek az oktatásból. Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók napköziben, iskolaotthonban, tanulószobában való részvételét a tanulás segítése, a felzárkóztató tehetséggondozás illetve a megfelelő szokások kialakítása céljából. Erősíteni kell a hátrányos helyzetű szülők tájékoztatását lehetőségeikről, a különböző igénybe vehető szolgáltatásokról, ismertetni kell velük az esetleges választásaik lehetséges kimenetelét, melyek befolyásolhatják gyermekei további sorsát. Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető szociális kedvezmények lehetőségeiről, az igénylés módjáról. − − − − −

Ingyenes tankönyvellátás Gyermekétkeztetés normatív kedvezményei Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Iskolakezdési támogatás Hátrányos helyzetű alsó tagozatos tanulók ingyenes utaztatása a helyi közlekedési eszközökön

3.12 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: − az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, − a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, − az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.


3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: − az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, − az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 4. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, − a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, − az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, − a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

− − − − −

c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák


lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 5. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 7. Jogorvoslat: − a tanulóknak lehetőségük van az őszinte véleménynyilvánításra − biztosítjuk a sérelem kivizsgálását és orvoslását. A tanuló panaszaival fordulhat: − − − −

osztályfőnökhöz diák-önkormányzati vezetőhöz igazgatóhelyetteshez igazgatóhoz A tanulók részvétele a fegyelmi ügyekben: − a fegyelmi vétséget elkövetett tanuló fegyelmi tárgyalását, a diákönkormányzat képviselőiből alakult bizottság végzi. − Súlyosabb vétség esetén, tanárokból és diákokból álló fegyelmi bizottság vizsgálja az ügyet. − Véleménynyilvánítás: − A diákszervezet vezetője az intézményről alkotott véleményeket eljuttatja az iskola vezetéséhez. − A magatartás és szorgalom jegyeknél véleményezheti társait. − A diákönkormányzat javaslatot tehet elismerésre, anyagi támogatásra.


3.13 Egészségnevelési program Egészségnevelési programunk jogi szabályairól − − − −

„Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001 – 2010.” „Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja” „Nemzeti stratégia a kábítószer - probléma visszaszorítására” Közoktatási Törvény

A WHO megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem kizárólag a betegség hiánya.” Egészségnevelésen mindig a testi, a személyiség és a társas környezethez való viszonyulás komplex egységét értjük. Az iskolának a családdal közös feladata és felelőssége tanítványaink egészséges életmódra nevelése. Azok a magatartási módok és szokások, amelyeket gyermekkorukban sajátítanak el, döntő módon befolyásolják felnőttkori egészség magatartásukat.

Feladatunk a képzés során − Növelnünk kell minden gyermekben az önértékelést és a felelősséget saját családja és közössége kifejlesztésében, − Növelni annak felismerését, hogy az egészség az élet legjelentősebb erőssége, tulajdonítson nagy fontosságot az élet optimális minőségének, − Mélyíteni az egészség iránti elkötelezettséget Célunk A tanulók megszerezzék az életkoruknak megfelelő egészségi alapismereteket, az egészséges életmódhoz szükséges tudnivalókat. Tanulmányaik befejezésének végére motiváltak legyenek az egészséges életvitelre, váljanak képessé a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, tudjanak számukra kedvezően dönteni, ellent tudjanak állni a drog - csábításoknak, érvényesüljön önmegvalósítási igényük.


Az egészségnevelés területei 1. A testi lét értelmének védelme: magába foglalja az életvédelmet, balesetvédelmet, munkavédelmet, napirend megszervezést. 2. A mentális lét értékeinek védelme: önismeret kifejlesztése. Túlterhelés megelőzése, egészségre káros szokások megelőzése. 3. A szociális lét értékeinek védelme: empátia, társkapcsolatok harmóniája, önmegvalósítás és mások értékeinek elfogadása. Egészséges életmódra nevelés feladatai évfolyamonként 1. osztály − Testrészeink. A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak Egészséges - fogyatékos emberek − A test tisztasága, személyi higiéné. A tisztálkodás eszközei − Fogápolás − Környezetünk tisztasága és védelme − Balesetveszélyes helyzetek 2. osztály − Táplálkozási szokások ismeretek − Baleset megelőzés − Testünk edzése 3. osztály − Egészség és betegség fogalma A betegségek fajtái: akut, krónikus, fertőző − Helyes életmód, egészséges napirend − Sport, mozgás, egészég − Természetvédelem − Elsősegélynyújtás 4. osztály − Barátság, érzelmek, társas kapcsolatok − Egészség - megelőzés - védőoltás − Élvezeti szerek és károsító hatásuk


− Baleset-megelőzés 5. osztály − − − − −

Ápoltság, divat egészség Testünk higiéniája Serdülőkor kozmetikája Egészséges otthon és iskola Sport - mozgás - kirándulás

6. osztály − Táplálkozás - az élelmiszerek összetevői Energiaszükséglet, helyes táplálkozás Konyhatechnikai eljárások − Tudatos egészségmegőrzés - torna − Lelki változások a serdülőkor küszöbén Konfliktusok és megoldások − Szenvedélybetegségek 7. osztály − Egészség - betegség, orvoshoz fordulás Beteg ember ápolása Gyógyítási szokások Házi gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés − A család Működése, feladatai, nemi szerepek Szeretteink elvesztése − Drog fogalma, fajtái, a függőség következményei 8. osztály − Önismeret. Ki vagyok? Szüleim, testvéreim, barátaim − Szeretet, őszinteség, barátság − Szerelem − Családalapítás Felkészülés a gyermekvárásra Terhesség megszakítás, fogamzás, szabályozás A témakörök spirálisan épülnek egymásra, bővülnek a tanulók életkorának megfelelően.


Egészséges életmódra nevelés lehetőségei a szabadidős programokban A szabadidős tevékenységek pozitív élményt nyújtanak tanítványainknak, szabadon választhatnak a kínálatból. − Sportfoglalkozások, tömegsport lehetőségek (kézilabda, torna, atlétika, úszás, röplabda, korcsolyázás, síelés) − Sportbajnokságok egyes évfolyamok között − Erdei iskola, túrák, kirándulások − Mozgásterápiás lehetőségek (gyógy-testnevelés és gyógy-úszás) − „Egészséghét” programsorozat − Játszóházak − Drámajáték, önismereti tréningek − Szellemi vetélkedők (”Ifjúvá avató” vetélkedő) − Kapcsolatépítés és tartás, különböző szervezetekkel, intézményekkel (védőnők, háziorvos, Drogambulancia) − Természettudományos szakkörök

3.13.1 A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása az iskolában

A mindennapi testedzés és a tanórán kívüli foglalkozások megszervezése az iskolákban, testedzés, testmozgás feladatai nevelés és oktatás szempontjából két jól elkülöníthető foglalkozás keretében oldható meg: − a testnevelés órák − a tanórán kívüli foglalkozások során. A kétféle foglalkozás a tanulói részvétel szempontjából nem kezelhető azonosan. A tanulónak az iskola által szervezett testnevelési órákon részt kell vennie, a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mindig a tanulói szándéktól függ. A testnevelési órák megtartására a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján kerül sor. A testnevelési óra ennek megfelelően igazodik az iskolai követelményekhez, elvárásokhoz, része a tanuló továbbhaladásához szükséges felkészítésnek.


A tanórán kívüli foglalkozások ezzel szemben nem befolyásolják a tanulmányi eredményeket, az ott végzett munkának igazodnia kell a tanulói igényekhez. A mindennapos testedzéshez szükséges feltételek megteremtéséhez az iránymutatást a közoktatásról szóló törvény 52.§ 9) határozza meg: − az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, − az iskolának biztosítani kell az iskolai sportkör működését, − a szükséges időkeretet a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésére álló időkeret terhére kell megteremteni, − az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait, − a mindennapi testedzés megszervezésébe foglalkozásait be kell számítani,

az

iskolai

sportkör

− az iskolai sportkör feladatait elláthatja a diáksport egyesület is. A mindennapi testedzés feltételeinek vizsgálatakor be kell számítani a kötelező tanórai foglalkozások keretében megtartott testnevelési órákat, a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében szervezett testnevelési órákat, az iskolai sportköri foglalkozásokat is. A mindennapi testedzés körébe tartoznak azok a tanórán kívüli foglalkozások is, amelyeknek a célja és feladata a tanulók testi fejlődésének az elősegítése ( pl. turisztika, természetjáró szakkör ).

A testnevelési órák megszervezése A kötelező testnevelési órák megszervezése az iskolai helyi tantervben foglaltak megtartásával történhet. A tanuló kötelező tanórai foglalkozása egy nap, ill. egy hét átlagában nem lehet több. OM rendelet szabályozza, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások keretei között hány tanítási óra tartható egy tanuló részére. A nem kötelező tanítási órák jellemzője az, hogy azokon a tanulónak csak akkor kell részt vennie, ha úgy döntött „felveszi”. Ha a tanulót felvették, akkor a tanítási év végéig köteles azon részt venni. Az iskolának erről a tanulót írásban tájékoztatnia kell, így a nem


kötelező tanórai foglalkozás kötelezővé válik, az ott elért eredményeket az évi értékelésnél ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a kötelező tanítási órákon nyújtott teljesítményeket. A miniszteri rendelet a tanulói munkateher korlátozása érdekében előírja az 1. és 2. évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanítási órák száma egyetlen tanítási napon sem haladhatja meg az 5 tanítási órát. További korlátozások, hogy a tanuló heti kötelező tanítási óráinak együttes száma az 1. és 6. évfolyamon legfeljebb 2 órával, 7. és 8. évfolyamon legfeljebb 3 órával haladhatja meg a meghatározott tanórai foglalkozások időkeretét. A testnevelési órák tekintetében nem érvényesülnek azok a korlátozások, amelyek a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeret túllépésére vonatkoznak. A kerettantervben előírt óraszámot meghaladó testnevelési órákat figyelmen kívül kell hagyni, alkalmazni kell azonban az 1. és 2. évfolyamon tanulók számára egy tanítási napon tartható kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időtartamát meghatározó szabályokat. A nem kötelező tanórai foglalkozások nem kötődnek az iskola helyi tantervében meghatározott kötelező tanulmányi követelményekhez, nem befolyásolják a tanulmányi eredményeket. Megszervezésük kötetlen, a részvétel önkéntes. Ezeken felül megszervezhetik a testnevelés szakkört, házibajnokságokat, az iskolák közötti versenyeket, ill. működtethetik az iskolai sportkört. A testnevelési órák speciális szabályait határozza meg a közoktatásról szóló törvény 53.§ 10), amely előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához, a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül, az 1.-től a 4. évfolyamig heti 3 órát kell beépíteni az iskola helyi tantervébe. Felhasználható a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret. Korlátot jelent, hogy a kerettantervben meghatározott időkereten túl, a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére, további 1 tanítási óra vehető csak figyelembe. Az éves óraszámból szabadon tervezhető óraként 37 órát állapít meg minden egyes évfolyamon. A 3 testnevelési órához leköthető ez a heti 1, szabadon tervezhető óra, továbbá heti 1 óra a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeretből, további 0,5 órát a fenntartónak kell biztosítania az iskola részére. Nehézséget okoz az 1. és 2. évfolyamon, a tanuló részére napi 5 órát meghaladóan nem tartható kötelező és nem kötelező tanítási óra.


A mindennapi testedzés feltételeinek a megteremtése A közoktatásról szóló törvény valamennyi iskola részére kötelező feladatként jelöli meg a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételek biztosítását. Meghatározza, hogy milyen időkeret terhére kell megoldani ezt a feladatot a következők szerint: a mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megtenni. E feladat teljesítésébe be kell számítani azokat a kötelező testnevelési órákat is, amelyeket az iskola a helyi tanterve alapján, szervez meg. További foglalkozások megszervezéséhez a nem kötelező tanórai foglalkozások megszerezéséhez is igénybe vehető időkeretet lehet felhasználni. A közoktatásról szóló törvény 52.§ 7) az adott évfolyamon kötelező tanórai foglalkozások időkeretére vetítve, %-os arányban határozza meg a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét, az iskola egészére számított időkeretet hoz létre, amelyet az iskola egész munkájának szervezésekor lehet elosztani. Az iskola egészére kiszámított időkeret az osztályok és évfolyamok között, a tanítási év során megszervezésére kerülő tanítási hetek között szabadon átszervezhető, átcsoportosítható. A mindennapi testedzést oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére legalább 45 perc időtartamban minden tanítási napon biztosítva legyen a testmozgás, ill. a sportolás lehetősége. Miután a testmozgás és a sportolás lehetősége megvalósul a kötelező és a nem kötelező testnevelési órák keretében, azokra a napokra kell a tanulóknak további lehetőségeket biztosítani, amelyeken nincs testnevelési óra. A mindennapi testedzést a tanulói igényeknek megfelelően kell biztosítani. A 45 perc időtartamot a tanulói létszámhoz kell biztosítani, ahányan igénylik.(pl. kerékpártúra, gyalogtúra, úszásfoglalkozás, ahol a felügyeletet kell biztosítani. A maximális osztálylétszám a résztvevők évfolyamainak arányos figyelembevételével határozható meg. (1. és 4. évfolyamon 26 fő, 5. és 8. évfolyamon 30 fő). Vegyes összetételű foglalkozási csoport esetén indokolt, hogy nagyobb biztonságra törekedjen az iskola.


Az iskolai sportkör működése A mindennapi testedzés megszervezésének egyik formája az iskolai sportkör működtetése, mely nem különül el az iskolától, hanem annak részeként, annak szervezeti egységeként folytatja a tevékenységét. Felépítése és az általa nyújtott szolgáltatások iskolánként eltérően alakulnak attól függően, hogy milyen tanulói igény jelentkezik az adott iskolában. Tevékenysége a szabályozott tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésére álló időkeret terhére biztosítja az időkeretet. A foglalkozások megszervezése beleszámít a mindennapi testedzéshez szükséges feltételek megteremtésébe. E mellett más, nem kötelező tanórai foglalkozások pl. sportszakkör, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek szervezhetők. (nem célszerű, mert fogy az időkeret). 3.13.2 A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése

Cél: Az intézményekben a felnövekvő nemzedék egészséges, drogmentes, törvénytisztelő állampolgárrá való neve-lése. Együttműködő partnereink − − − −

B-A-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet: Városi Pedagógiai Intézet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata: . B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság:

Az önismereti nevelés - a pozitív énkép kialakításán keresztül - a káros szenvedélyektől mentes, egészséges életmód megteremtésének egyik fontos eleme. A diákoknál olyan norma-, és értékrendszert kell kialakítani, amely segítségével különbséget tudnak tenni a jó és rossz között, hogy ez által reálisan tudjanak számolni tetteik várható következményeivel. A diákok áldozattá válásának megelőzése a figyelemfelhívással, iskolai tájékoztatással, az áldozattá válás felismeréséről, elkerülési lehetőségeiről szóló tájékoztatással érhető el.


Fel kell hívni a tanulók figyelmét a családban és azon kívül elkövetett bűncselekmények felismerésére, valamint az egyes fiatalkori viselkedési normák veszélyeire (csavargás, rossz társaságba való kerülés). A gyermekek nem tudják, hogy hol a határ a diákcsíny és a bűncselekmények között. Normasértő magatartásukat sok esetben jó "heccnek" tartják, miközben nem számolnak a büntetőjogi következményekkel. Az e korosztálynál jelentkező, fokozott deviáns viselkedési formák megjelenése miatt a diákok tájékoztatása nem nélkülözheti a szituációs játékok, a drámapedagógiai elemek beépítését és alkalmazását. A program várható eredménye Az alsó tagozatos gyermekek nevelésének várt hatása − − − − − − − −

a gyerekek tisztában lesznek a biztonság fogalmával és kérdéskörével, idejében felismerik a veszélyforrásokat, nem bíznak meg az idegen emberekben, megismerkednek a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek károsító hatásaival, törekedni fognak értéktárgyaik megóvására, fel tudják mérni, hogy milyen szülői elvárásoknak kell megfelelniük (tanulás, szorgalom, megismerkednek a különböző szabályokkal, magatartási formákkal, szembesülnek a média pozitív és negatív személyiségformáló hatásaival.

A felső tagozatos diákok oktatásának várt hatása − a tanulók pozitív énképe, önértékelése fejlődik, − az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlását megismerik, − az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos trükköket és tanácsokat megismerik, személyiségükbe beépítik, − a "diákcsíny" és a bűncselekmény között lévő határt felismerik, és elsajátítják a büntetőjogi alapismereteket, − a káros szenvedélyek visszautasítására történő "nemet mondás" képessége kialakul, − szituációs játékokon keresztül a feszültségek csökkennek, kialakul a problémás helyzetek és élethelyzet megoldásának képessége és kialakulnak a helyes viselkedési attitűdök.


Pedagógusok továbbképzése, felkészítése A pedagógiai jellegű továbbképzések témái: − Az iskolai gyermekvédelmi megbízottak szerepe a bűnmegelőzésben − A hátrányos helyzetből adódó problémák és a bűnmegelőzés − A bűnmegelőzésre nevelés lehetősége az oktató-nevelő munkában tematika és módszertani ajánlás − A média személyiség formáló szerepe és a bűnmegelőzés − Aktuális témák A Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai által tartott/tartandó előadások témái: − Fiatalkori bűnözés − Drog prevenció − A média hatásai A képzéseken iskolánként 1-3 fő vesz részt, akik a kapott tájékoztatást mentorként továbbviszik iskolájukba. Nevelési értekezleteken, munkaközösségi foglakozásokon ismertetik azokat.

3.13.3 Iskolai drogstratégia Az iskola küldetése: Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs- és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. Ezen elvekből kiindulva szükséges megtanítani a fiataloknak, hogy hogyan tölthetik el kulturált módon, tartalmasan szabadidejüket, választási lehetőségeket, mintákat bemutatva nekik. Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett


precíz ismereteket tud közvetíteni. Ugyanakkor ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket. Célok és célkitűzések megállapítása Általános célok: − − − − −

Az egészségügyi tudatosság kiépítése Ismeretek közlése, pontosítása Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése A beállítódások és a magatartás megváltoztatása Környezeti változtatások (fizikális és szociális)

Konkrét célok: − − − − − − − − − − − − −

Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül Együttműködés kialakítása az iskola vezetésével és a tantestülettel Pályázati lehetőségek felkutatása Szülők tájékoztatása Segítő kapcsolatok kiépítése Egyéni segítségnyújtás Diáksegítők felkutatása A prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába Az iskolaújság felhasználása a tájékoztatásban, a figyelem felkeltésében Pedagógus továbbképzés

Megvalósítási stratégia − A kitűzött cél elérése érdekében team-munka szükséges, melyben az iskola ez irányba elkötelezett pedagógusai összehangoltan együttműködnek. − Ki kell építeni azokat a külső kapcsolatokat, melyek lehetővé teszik, hogy az iskolai szakemberek kompetenciáját meghaladó feladatok megfelelő szakemberek bevonásával valósuljanak meg. − Támaszkodni kell más iskolák, segítő intézmények által elért eredményekre


A megvalósulás lépései 1. Drog-koordinátor megbízása a program menedzselésével. 2. Team szervezése: − A drogokkal, szenvedélybetegségekkel már foglalkozó tanárok o bevonása, − A témára fogékony, elkötelezett tanárok megnyerése, − Aktív diákok felkutatása, − Szülői támogatók keresése. 3. Külső segítők szervezése: − − − − − − −

ÁNTSZ BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya BAZ Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Családsegítő Központ Nevelési Tanácsadó Védőnő Szakorvos

4. Cselekvési terv készítése: − − − − − − − −

Az egyes lépések meghatározása. A teendők sorrendjének meghatározása. Az elvégzésükhöz szükséges források számbavétele. A team és a segítők feladatának elosztása. Az egyes feladategységekért felelős személyek kiválasztása, hatáskörük rögzítése. A végrehajtási módozatok kidolgozása. A határidők és a számonkérés módjának rögzítése.

Hatékonyságmérés, értékelés A program megvalósulásának fázisait követő rendszer kidolgozása − − − − − − −

Tudatosságvállalás szintjének mérése: Kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés, Érdeklődés felmérése. Ismeret- vagy attitűdváltozás: Kérdőív, felmérés (összehasonlítás a tevékenység előtti felmérések eredményeivel vagy referenciacsoporttal), Beszélgetések érintettekkel,


− Valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata megfigyeléssel. Magatartásváltozás: − Cselekedetek megfigyelése, − Időszakos „leltár” magatartásformáról és attitűdváltozásról. Értékelés: − Egyéni: feladatonként önértékelés. − Team szintű: félévenként szóban és írásban. − Intézményi szintű: évenként szóban és írásban.


Az "Egészségnevelési Program" szakmai véleményezése

Dr Simkó Róbert iskolaorvos Először is örömömet szeretném kifejezni, hogy az iskola egészségnevelése deklaráltan, az eddigieknél hangsúlyosabban része a nevelési programoknak. A korábbi gyakorlat újrastrukturálása, racionalizálása, kibővítése és aktualizálása megkerülhetetlen volt. Hazánkban a népegészségügyi gondolatnak illetve cselekvési programoknak sok évtizedes múltja van. A különböző preventív és terápiás beavatkozások illetve az egészségügyi ismeretterjesztés hosszú ideig szervezetten, társadalmasítva, nem egyszer a törvény szigorával szankcionálva folytak. A politikai változások („rendszerváltás”) azonban az egyéni szabadságjogok jelentős bővülését eredményezték, és évekbe telt, mire a megváltozott körülmények között az egészségpolitika érdemben válaszolni tudott arra a kihívásra, amelyet az egyre romló paraméterek (különböző morbiditási és mortalitási statisztikák, csökkenő születésszám, növekvő droghasználat stb.) jelentettek („Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010", illetve „Az Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja" és „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására"). Ennek az egészségpolitikának a részei az iskolai egészségnevelési programok is. A leírt program általában kellően részletezve írja le az iskolai egészségnevelés feladatait, céljait és területeit. A részletes részben évfolyamokra bontva tárgyalja az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek átadását az iskolai nevelés és a szabadidős programok során. A bevezetésben helyesen szögezi le, hogy az egészséges életmódra nevelés az iskola és a család közös feladata. Célszerűnek tartom ennek alapján, hogy a gyermek ilyen tárgyú ismereteiről és viselkedéséről az iskola és a szülő időnként konzultáljanak. Az egészségnevelés területei között örömmel olvastam olyan ritkán említett célokat, mint a napirend megszervezése vagy az önismeret fejlesztése. Az ilyen részletekre való odafigyelés a szakmai igényesség záloga.


Az egészségnevelés évfolyamonkénti tematizálása átgondolt. Az egymásra épülő ismeretek életkori sajátságoknak megfelelő átadása lehetőséget teremt arra, hogy a különböző egészségkultúrájú családokból származó gyerekek életmódja, higiénéje fölfelé nivellálva közelítsen egymáshoz. Fontos, hogy a lelki egészség szempon1jai is komoly hangsúlyt kaptak a programban. A serdülőkori lelki változások vagy a szeretteink elvesztése téma a megfelelő életkorban éppolyan fontos, mint első osztályban a tisztálkodás. A leírtakhoz alig tudok bármit is hozzátenni; talán az alvás fontosságáról és a televíziózás veszélyeiről kellene még szót ejteni. Összességében az "Egészségnevelési Program" komoly munka. Jól sikerült az elméleti megalapozás és a strukturálás, a részletes gyakorlati kidolgozás pedig az osztályfőnökök feladata. A végrehajtás feladataiból természetesen az iskola-egészségügyi szolgálat is kiveszi a maga részét. Miskolc, 2004. 04. 15. Tisztelettel:

Dr Simkó Róbert iskolaorvos


3.14 Környezeti nevelési program Bevezetés Nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. A közoktatásról szóló - többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében készítettük el környezeti nevelési programunkat. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: − megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel − kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére − felkelti az igényt, és képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. E cél elérését szolgálhatja iskolánk környezeti nevelési programja is.


A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezetegészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

és

18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény ) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

Helyzetelemzés Az iskola 45 éves múltra tekinthet vissza. Így az épületben mindig van teendő, hogy korszerűbb, kényelmesebb legyen a mindennapi iskolai élet. Épületünk egy régi típusú lakótelep szélén található. Ez bizonyos parkosított környezetet biztosít számunkra, ugyanakkor a karbantartás időnkénti hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Rámutat a környezetére igényes ember felelősségére, állampolgári kötelességére. Tágabb környezetünk pedig, a Bükki Nemzeti Park – amely Herman Ottó öröksége - lehetőséget nyújt a természetet csodáló és védő magatartás kialakítására. A helyi gondok ismerete is ösztönzően hathat, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A városban működő biomonitoring rendszer adatai alapján Miskolc ma is az egyik legszennyezettebb levegőjű város, több üzem megszűnése, csökkent működése ellenére is. Térségünk hulladéklerakóinak környezetvédelmi előírásoknak.

nagy

része

nem

felel

meg

a


A városon áthaladó főutak zaj- és porártalma folyamatosan veszélyezteti az itt élők egészségét. Régiónk problémái, iskolánk helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát.

Erőforrásaink Iskolán belüli együttműködés − A környezeti nevelési program eredményessége érdekében minden tanárnak és az iskolában nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak is a program aktív részeseivé kell válniuk. − Környezettudatos magatartásunk példaértékű kell, hogy legyen a tanulók számára. − A diákoknak kiemelt feladata legyen, hogy óvják környezetük rendjét. Az iskola diákönkormányzata, az osztályközösség tagjai figyelmeztessék erre társaikat. − Iskolapszichológus bevonása a munkába - felmérések készítése, azok elemzése. − Az iskola épületében lévő Városi Pedagógiai Intézet szakembereinek ilyen irányú segítségnyújtása a kialakított környezeti kabinetben. − Szülői partnerség az iskola által közvetített környezettudatos magatartásformák elfogadásában és alkalmazásában. Iskolán kívüli együttműködés − Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az intézmények profilját, költségvetését, így a támogatásával biztosítja a környezeti nevelési program működését. − Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: fontos, hogy a nevelési programot érdekesebbé tegyük a Miskolci Vadaspark, a Bükki Nemzeti Park, az Ökológiai Intézet, a Meteorológiai Intézet és múzeumok meglátogatásával is. Civil szervezetek Figyelemmel kísérjük az alábbi szervezetek által szervezett programokat: − − − −

ÖKO - Kör MIVÍZ Rt Ökológiai Intézet RWE Umvelt Kft.


Hivatalos szervek Feladatuk figyelemmel kísérni, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelően működik-e az iskola: − ÁNTSZ − iskolaorvos − védőnői hálózat. Anyagi erőforrások: − Saját erőforrás: iskolai alapítvány támogatja a rászoruló diákok táborozását, erdei iskolában való részvételét. − DÖK – hulladékgyűjtés, különböző rendezvények bevételéből segíti a versenyek díjazását, kirándulásokon rászorultsági alapon támogathatja a tanulók részvételét. Külső erőforrás: − A szülők az egyes környezeti nevelési programokat (múzeum, kirándulás stb.) maguk is szívesen biztosítják. − Pályázat: az elnyert összegeket a kiírásban szereplő területre fordítjuk. Jövőkép A környezeti nevelés a szűkebb természetvédelemre vagy környezetvédelemre való neveléstől abban különbözik, hogy a környezettudatos magatartás egyfajta „életfilozófiává” váljon. Céljaink: − Személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel − Felelős elkötelezettség a természetes és mesterséges értékek megőrzésére − A globális és lokális gondok összefüggésének megértése − Szerepvállalás a környezeti tudatosság kialakításában − Lakóhely természeti értékeinek megismerése, védelme − Saját településünk gondjainak megismerése − Szoktatás az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra


− Technikák, módszerek vonatkozóan Konkrét célok:

elsajátíttatása

az

egészség

megőrzésére

− A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához − Tervszerű együttműködés a partnerekkel, szülők, fenntartó, intézmények. − Ismeret és tapasztalatszerzés a környezeti nevelés módszereinek bemutatására – továbbképzés − A szakórákon és minden más tantárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

A célok eléréséhez szükséges készségek, képességek kialakítása − − − − − − − − −

Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása Problémaérzékenység Tolerancia Konfliktuskezelés és megoldás Felelősen gondolkodó és cselekvő ember nevelése Vitakészség, véleményalkotás fejlesztése Ökológiai szemlélet kialakítása Motiváció, kíváncsiság felkeltése Kreativitás fejlesztése

Alapelvek: − − − − − −

Oktatás és nevelés egysége Legyen egységes a nevelőtestület a célok elérésében Kölcsönös felelősség elve a gyakorlatban Alapvető emberi szükségletek kielégítéséhez való jogok Demokrácia Összefogás partnereinkkel


A környezeti nevelés színterei iskolánkban A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán Tanórai foglalkozások Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van. A tanító dolga, hogy a tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze. Az elsősök mintaként fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A természetes környezet, a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést. A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályában. Ennek köszönhető, hogy az osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban, hogy a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is létre kell hozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a felelősségérzés itt más szempontból közelíthető meg. A versek, történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyermekekre. Az érzelmi kapcsolat


létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Itt is lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika és életvitel órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. 3.14.1 Környezetismeret 3.14.1.1

1. osztály

Témakörök, tartalmak

Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról.

3.14.1.2

Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. Növények gondozása az osztályban. Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő parkban. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba.

2. osztály

Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.

Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.

Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik.

A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.

Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése.

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.

Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek).

Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők).

A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek . Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése.

A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 3.14.1.3

3. osztály

Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Helyes viselkedésünk a természetben.

Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Jó és rossz a környezetünkben.

3.14.1.4

4. osztály

Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Különválogató hulladékgyűjtés.

Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgálóeszközökkel (nagyító, szűrőpapír).

Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink védelmének fontossága, védett helyi természeti befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember értékek. tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természetközeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Bükki Nemzeti Park Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, között. kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 3.14.2 Rajz és vizuális kultúra 3.14.2.1

1. osztály


Kifejezés, képzőművészet

Tárgy- és környezetkultúra

3.14.2.2

2. osztály


Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra Technikák

3.14.2.3

Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.

3. osztály

Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

3.14.2.4

Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése.

Tevékenységek A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…).

4. osztály

Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete).

Tárgy és környezetkultúra

Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával.

3.14.3 Technika és életvitel 3.14.3.1

1. osztály

Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

Tevékenységek

A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos játrművek.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 3.14.3.2

2. osztály


Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása.

Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás.

Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával

3.14.3.3

3. osztály

Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.

3.14.3.4

Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

4. osztály

Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.

Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.

3.14.4 Magyar nyelv és irodalom 3.14.4.1

1–4. osztály

Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

Tevékenységek 1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.-3.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 3.14.5 Testnevelés 3.14.5.1

1–2. évfolyam

Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

3.14.5.2

3. évfolyam


Szabadidős sporttevékenységek

3.14.5.3

Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

4. évfolyam


Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

3.14.6 Ének-zene 3.14.6.1 1-4. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai

Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.

Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.

3.14.6.2 2. évfolyam Témakörök Népi gyermekjátékdalok, népszokások.

3.14.6.3

3. évfolyam

Témakörök Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások).

Tartalmak Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.


3.14.7 A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Magyar nyelv és irodalom

Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti.

5. évfolyam

Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlő könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok).

6. évfolyam

Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban, jegyzetben.

7. évfolyam

A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában.

8. évfolyam

Idegen nyelv

Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és állatok. Ház, lakás. Mindennapi életünk. Vásárlás, étkezés. Időjárás, egészség, betegség.

Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása drámapedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Modern informatika és adatbáziskezelés a környezeti nevelésben. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Globális nevelés, biodiverzitási probléma, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) Matematika

Cél: a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok gyűjtése környezetünkből; matematika a természettudományokban. A környezeti nevelést leginkább a szöveges feladatoknál végezhetünk. Az összefüggések, grafikonok, függvények leolvasása eligazíthatja a tanulókat a környezetterhelésről szóló újságcikkek, tévériportok helyesebb megértésében.

Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

Informatika

Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Könyvtári búvárkodás e témákban.

Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elősegítése

5. évfolyam (szakkör formában)

Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtésére (tonerek, patronok) való figyelemfelhívás.

6. évfolyam

Animáció készítése: Évszakok, Egy virág „élete”. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése; Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat; Könyvtári búvárkodás e témákban.

Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is.

7. évfolyam

A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet- és egészségkímélő hatására.

8. évfolyam

Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés.

Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) Történelem és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret

Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.

5. évfolyam

Vadászat, halászat, gyűjtögetés, természeti népek napjainkban

Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására.

Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádás

Öntözéses földművelés

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás.

Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, rajzok. Néprajzi Múzeum. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal. Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás: Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések.

Természet és gazdaság görög és a római világban Finnugor nomád pásztorkodás Város és falu Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természet-átalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. világkereskedelem A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek Egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország / és szennyezéséről; az épített környezet és az a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /fények és árnyékok/. /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. Az ökológiai problémák

A fogyasztói társadalom problémái

Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól – otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) A népességrobbanás a világ szegényebb felén

A globalizáció problémája

Fizika

Az Európai Unióba való belépésünk problémái Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet.

7. évfolyam

Közlekedőedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége.

8. évfolyam

Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.

Biológia

Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás.

7. évfolyam

8. évfolyam

találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.

Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok vízáteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról. Fogyasztásmérők leolvasása. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában.

Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás a Vadasparkba . Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) Kémia

7. évfolyam

Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. Klór, oxigén, ózon, CFC gázok, uv sugárzás, energiahordozók kéntartalma. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog.

8. évfolyam

A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása.

Természetismeret

Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket.

A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz ). Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése. Oldatok kémhatása, mérések , pH. A vízkeménység okai, következményei,

A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 5. évfolyam

6. évfolyam

Földünk és környezetünk

7. évfolyam

8. évfolyam

Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről (interneten is). Madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról. A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves Megfigyelések, vizsgálódások természeti területek és védelmük. A lakóhely környékének környezetben. védett, és nem védett természeti értékei. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. Feljegyzés a környezet állapotáról. Napló, poszter készítése helyi értékekről. Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Afrika: elsivatagosodás. Szemelvények gyűjtése a természeti Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a környezetet veszélyeztető folyamatokról. technológiai park és az agglomerációs zóna mint Beszélgetés a megújuló energiaforrások tipikus táj. hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. környezettel. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés földrajzi Természeti adottságaink és erőforrásaink, szempontból. Kiselőadások, beszélgetés, medencejelleg. A belvíz, az árvíz és a hóesés összefüggések keresése. okozta veszélyek. Népesedési folyamatok. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló készítése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről.

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) Technika és életvitel, háztartástan

Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására.

5. évfolyam

Az ember környezetátalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Közlekedés: légi vízi tisztasága szárazföldi Energiahordozók: megújuló és nem megújuló. Papírgyártás→ víztisztasága.

Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat?

6. évfolyam

Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Építkezés→ takarékosság. Műanyagok→ kaucsuk (esőerdők védelme). Környezetvédelem. Talaj-, víz-, légszennyezés. Hulladék kezelése, tárolása, szelektív gyűjtése.

Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése.

7. évfolyam

A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energiaforrások: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban.

Videofilm a savas esők okozta környezetkárosító hatásokról. A környék épületeinek, szobrainak megfigyelése terepsétán, a mészkő pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával?

Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési Terv) 8. évfolyam

A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés során. Környezetkímélő közlekedési eszközök.

A fogyasztói társadalom és a reklám. Utazás: szárazföldi, vízi, légi. Lakás fűtésében, vízellátásában takarékosság. Energia megtakarítási lehetőségek. Szemét-hulladékgyűjtés, tárolás, ártalmatlanítás

Beszélgetés, képek, szemelvények bemutatása alternatív energiaforrásokról. A jövő környezetkímélő közlekedésének megtervezése. Vízszennyezésről, víztisztításról videó. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?

Ének-zene

Gyermekdalok, népdalok, népszokások a magyar Zenei élmények értelmezése, szóbeli és más népek kultúrájában. Zenehallgatás a megfogalmazásuk. A természet természettel kapcsolatban (Vivaldi: Négy évszak megjelenítése. Közös éneklések stb.).

Rajz

Cél: Élmények képi megfogalmazása. Egyszerű a természetben előforduló anyagok (termések, növények) felhasználása az alkotásokban. Környezeti problémák önálló megjelenítése. Természeti értékek megfigyelése majd megjelenítése. Rajzpályázatokon való részvétel.

Testnevelés

Cél: Rendszeres testmozgás örömére való rávezetés. Egészséges életmód bemutatása. Érezzen felelősséget saját egészségéért. Igényelje a szabadban végzett testmozgást a becsületes versengést. Értékelje társai teljesítményét.

Egészségtan 6-8. évfolyam

Az emberiség természetátalakításának következményei. Mit tehetünk környezetünk védelmében? Az ember teste és egészsége. Ép testben ép lélek


Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben létrejövő, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és- feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag – és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodása fokozza. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít.


5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. 6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti környezetvédelmi rendszerek.

értékek.

Természetvédelmi,

A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit. 7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. Mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon. Hogyan vagyunk manipulálva a reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét? Valóban eltűnt vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást. Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.


8. évfolyam Energia Miből lesz? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik vagy átalakul? Mit ad nekünk és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Vizsgáljuk meg közüzemi számláinkat! A saját tapasztalat mindig a leghatásosabb példa.

Tanórán kívüli foglalkozások - Környezetvédelmi szakkör - Tanulmányi kirándulás - Jeles napok: Állatok világnapja Föld napja Víz világnapja Madarak és Fák napja Környezetvédelmi Világnap - Látogatás: Múzeum Vadaspark Nemzeti park - Versenyek - Hulladékgyűjtés DÖK irányításával - Erdei iskola - Kézműves foglalkozások, természetes anyagok használata - Akciók: kiállítás iskolarádió műsora osztályszépítés - Könyvtár:

szakmai könyvek használata, videokazetták kölcsönzése szakmai, szakköri és osztályfőnöki órákra


Módszerek: -

Közösségépítés Modellezés Játékok Művészi kifejező eszközök Projektkészítés

Taneszközök: Az iskola azokkal az alapvető eszközökkel rendelkezik, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Biztosítani kell a további fejlődést, hogy a megfelelő audiovizuális eszközök rendelkezésre álljanak. A speciális eszközigény szerepeljen a nevelő – oktató munkát segítő eszköz és felszerelés jegyzékben. Kommunikáció: Az iskolán belül jól működő kapcsolat biztosítja, hogy az iskola minden dolgozója tisztában legyen céljainkkal, és hajlandó legyen aktívan közreműködni. Fontos, hogy a tanulóink el tudjanak igazodni a szakirodalomban, tudják kezelni és szelektálni a rájuk zúduló pozitív és negatív híreket. Megjelenésük, előadásmódjuk kultúrájára, módszertanára súlyt kell fektetnünk. Formái: − − − − −

Kiselőadás tartása Iskolarádiós szereplés Aktuális faliújság Dolgozatok, pályázatok készítése Plakátok, poszterek készítése

Minőségfejlesztés: A szakmai tartalmak az egyes tantárgyak helyi tantervében szerepelnek, és ennek keretében kerülnek mérésre is. Továbbképzés: A ma tanító pedagógusok többsége tanulmányai során nem kapott a környezeti nevelésre megfelelő felkészítő képzést. Ezért továbbképzési lehetőségként erre irányuló témanap tartása indokolt lenne. Igényünk lenne olyan akkreditált továbbképzésekre, melynek témája a környezettudatos nevelés.


3.14.8 Közlekedésre nevelés és oktatás

Célok, feladatok: − A közlekedésismeret tanórai oktatásához szükséges makro-tanterv, taneszközök megismertetése, felhasználása. − A közlekedési ismeretek pedagógiai programokba, helyi tantervekbe történő beépítése − Az 1-8. évfolyam mikro-tanterveinek beépítése az oktatásba. − Az ismeretanyag életkori szakaszolásához, a tananyagnak a gyermekek testi, lelki, értelmi, fejlettségéhez, életkorukra jellemző tevékenységi- és magatartásformáikhoz való igazítása.. − A közlekedésbiztonság szempontjából alapvető fontosságú képességek fejlesztése. − A közlekedésre nevelés eredményeinek mérése. − Az osztályfőnökök közlekedésre neveléssel kapcsolatos feladatainak támogatása.. 3.15 Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. NAT 2003 értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: − A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. − Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.


A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: − − − − − −

Állampolgári kompetenciák Társadalmi kompetenciák Cselekvési kompetenciák Környezettudatos fogyasztás Kritikus fogyasztói magatartás Preventív fogyasztóvédelem

Módszertani elemek: Tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. − − − − − −

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)


Az oktatás programja Tartalmi elemek: 1. Társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása (jogok,

A megvalósítás színtere:

és érvényesítésük)

DÖK és egyéb iskolai

2. Cselekvési kompetenciák fejlesztése (versenyképesség, munkaképesség fejlesztése, vállalkozási ismeretek) 3. A tájékozódás képességének erősítése (a piac, a marketing, a reklám szerepe) 4. Az eligazodás képességének az erősítése 5. A döntésre való felkészítés

Módszertani elemek:

Tanítási órák:

Ismeretközlés

állampolgári ismeretek, osztályfőnöki óra,

közéletiség gyakorlása, rádió, TV, figyelemmel kísérése.

rendezvények Előadások meghallgatása Ismeretközlés, vetélkedők meghívott előadók

szervezése, azokon való

igénybevétele, EU-s ismeretek közlése. Információk közlése, előadások meghallgatása, TV, rádióadások elemzése

Médiafigyelés, ismeretközlés

Lásd a 3. pont

Lásd a 3. pont

Tanítási órákon

Gyakorló területek:

részvétel

Kereskedelmi központok 6. Környezettudatos fogyasztás

Egészségnevelés, biológia, földrajz, osztályfőnöki órák ismeretei

Ismeretközlés


7. Kritikus fogyasztási magatartás 8. Jogos fogyasztóvédelmi panaszok rendezése 9. Egészséges, elviselhető környezet 10. Tiltakozás a veszélyes termékek ellen 11. Fogyasztóvédelem az iskolában 12. Preventív fogyasztóvédelem

13. Az eladói és vásárlói érdekek összehangolása

A fogyasztói jogok ismertetése előadások, meghívott előadókkal Állampolgári ismeretek, osztályfőnöki órák, előadások Környezetvédelmi ismeretek oktatása, egészségvédelem az osztályfőnöki órákon Állampolgári jogok, ismerete, ismertetése Összegzés készítése osztályfőnöki órákon, probléma felvetés és megoldás Érvelés technikai gyakorlatok a kommunikáció tanítása közben: magyar, osztályfőnöki Kereskedelmi központokban

Ismeretközlés

Ismeretközlés Megfigyelés, ismeretközlés, rendezvények szervezése, kiállítások Ismeretközlés, beadványok szerkesztése Beszélgetés, interjúkészítés Adatgyűjtés, viták, szituációs játékok Beszélgetés interjúkészítés

PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési terv)

Recommend Documents