Pedagógiai Program Nevelési Terv

Szervátiusz Jenő Általános Iskola 1101 Budapest, Kőbányai út 38. Tel./fax: 06-1-260-84-57 E-mail: [email protected]

Pedagógiai Program Nevelési Terv

2011. augusztus

Szervátiusz Jenő Általános Iskola

-2-

1.

Az intézmény neve Budapest Főváros X.ker. Kőbányai Önkormányzat Szervátiusz Jenő Általános Iskola 1101 Budapest, Kőbányai út 38.

1. 1. Iskolánk Közel Kőbánya központjához, parkosított környezetben épített lakótelep szomszédságában helyezkedik el. Az igényes lakókörzet segítette az intézmény munkáját a színvonalas eredményekre törekvés, a minőségi oktató-nevelő munka kialakítása terén. A belépő tanulók neveltségi szintje kellő alapot nyújt, hogy a gyerekek képességeinek megfelelően teljesítsenek. Eredményeik alapján sikerrel pályáznak a kvalifikált középfokú intézményekbe, melyet kedvező továbbtanulási statisztikánk is igazol. Iskolánkat ismerik a kerületben, szívesen látják tanulóinkat Budapest középiskoláiban. Az iskolában folyó minőségi oktató-nevelő munka, az intézményi szintű rekreációs programunk eredményei (tanulmányi, sport stb.) országos szinten is érdeklődésre tarthatnak számot.

2.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A tantestületünk által közvetített alapvető értékek: - TUDÁS – TANULÁS: - a tudás, mint érték, - önfejlesztés, belső igény az önművelésre, - kreativitás, problémamegoldó képesség. - HUMANIZMUS – TOLERANCIA - empátia, más személyiség elfogadása, - az emberi méltóság tisztelete, - egymás iránti szeretet, - egymásra figyelés, - önkontrol, akarat és jellemformálás, - tisztesség, bizalom, felelősség. - REND, FEGYELEM A Házirendben leírt, és mindannyiunk által elfogadott magatartásformák betartása az iskolai élet minden területén. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

-3- MAGYARSÁGTUDAT - anyanyelvünk értékeinek megőrzése, ápolása, - a magyar nép történelmének ismerete - népi kultúránk, értékeink megőrzése és továbbadása, - nemzeti jelképek ismerete,

2. 1. A pedagógiai alapelvek Olyan emberközpontú iskola kialakítása a célunk, melyben elfogadjuk a különböző értékek alapján szerveződő nevelési gyakorlat sokféleségét, de ezek a humanisztikus értékek mentén koncentrálódnak. Munkánk célja tanulóink optimális intellektuális és emberi fejlődésének biztosítása, képességeinek megfelelő fejlesztése, tudásvágyának felébresztése. Olyan teherbíró, küzdőképes személyiség nevelése, aki képes társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. Olyan iskolát biztosítunk tanulóink számára, ahol nemcsak a kötelességüket kell elvégezni, hanem megőrizhetik gyermeki tisztaságukat, játékosságukat, vidámságukat, és megtanulhatják azokat az emberi normákat, értékeket, rendet, fegyelmet is, amely testületünk számára elfogadott és közvetítendő érték.

2. 2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 2. 2. 1. Alsó tagozat

- Fokozatosan kell átvezetnünk gyermekeinket tevékenységből a tanulásközpontú tevékenységbe. -

a

játékközpontú

A legfontosabb az alapkészségek, és alapképességek biztonságos elsajátíttatása, fejlesztése (olvasás, írás, számolás) Az olvasás – írás tanítása szótagoló – hangoztató – elemző módszerrel, valamint Meixner –féle dyslexia megelőző programmal történik. A matematika oktatás különböző tevékenységekre alapozva vezetheti be az új fogalmakat, teheti könnyebbé a matematikai gondolkodásmód kialakítását.

- Különös figyelmet szentelünk a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra, nívócsoportok kialakításával. - Ebben a szakaszban kíváncsiságra és érdeklődésre kell építenünk, fejlesztve a felelősségtudatot, kitartást, mintát adva az ismeretszerzéshez, problémamegoldáshoz, kialakítva a tanulási szokásokat.


-4- Gyermekeink egészsége és testi fejlődése érdekében lehetőséget kell adni a játék és sportolási vágyainak megvalósítására, fejlesztésére. A pedagógiai munkánkban soha nem feledkezünk meg arról, hogy tanulóink egészséges terhelésével, fejlődésük folyamatos követésével, és személyre szóló fejlesztő értékelésükkel „ megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.” 2. 2. 2. Felső tagozat -

-

-

-

-

-

Szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamokon a kulcskompetenciák további fejlesztése mellett, a nem szakrendszerű oktatást kimenő rendszerben megszüntetjük. - A 2011-2012. tanévben már csak a 6. évfolyamon alkalmazzuk ezt a tanítási formát, az 5. évfolyamon szakrendszerű oktatás folyik. - Így a 2012-2013-as tanévre az 5-6. évfolyamon újra visszatérünk a szakrendszerű oktatási formához. A 7. évfolyamtól kezdve előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Fel kell készítenünk tanulóinkat érdeklődésük, képességük és tehetségük szerint a továbbtanulásra. Elő kell készítenünk őket a társadalomban való majdani beilleszkedésre. Tovább fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, és akaratát. Ebben a szakaszban tudatosítanunk kell a közösség demokratikus működésének értékeit, jellemzőit, tisztáznunk kell az egyén és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát. Meg kell alapoznunk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, a környezetünk iránti felelősségre. Az alapműveltség továbbépítése differenciálódó tantárgyi rendszerben történik, önálló tanulás és önművelés gyakoroltatásával. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció (írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés). Meg kell jelennie a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtésnek, az idegen nyelvek tanulási igényfejlesztésnek. A szocializációs folyamatokat tovább fejlesztjük az értelem, az érzelem és cselekvés összefüggéseinek tudatosításával. Továbbra is építeni szeretnénk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. A test és a lélek harmonikus fejlesztését a gyermek mozgásigényének kielégítésével, a mozgáskultúrájának, mozgáskoordinációjának, ritmusérzékének és hallásának fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció Szervátiusz Jenő Általános Iskola

-5-

-

-

-

képességeinek alapozásával, az egészséges életmód bemutatásával, az érzelmi intelligenciájának mélyítésével, az önismeretének alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban és a közösségben érhetjük el. Arra törekszünk, hogy a tudásszint és képességek szerinti csoportbontás lehetőségét az idegen nyelv és informatika tantárgyak oktatásában biztosítsuk. Második idegen nyelvet fakultációs keretben tanítunk. (tanf. igény szerint) Iskolánkban folyó munka egyik különlegességét adja rekreációs programunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a közös kulturális élmények megteremtésére, színház, múzeum, hangverseny, operalátogatás szervezésére. Olyan embereket neveljünk, akik nyitottak a világ új dolgaira, fogékonyak a művészetekre, emberi kapcsolataikban őszinték és igazak szeretnének lenni. Nevelésünk úgy lesz teljes, hogy kialakítjuk az igényességet a szűkebb és tágabb értelemben vett környezeti kultúrára, fejlesztjük az esztétikai érzéküket, felelősségüket Földünkért (ökológia szemlélet), saját és mások testi-lelki egészségéért.

2. 2. 3. Napközi - Minden tanuló számára biztosítjuk a délutáni napközis foglalkozások keretében a felkészülést a tanítási órákra, a szabadidő színvonalas eltöltését, pihenést és szórakozást. - A tanulási technikák elsajátíttatásával tovább fejlesztjük a gyerekek önállóságát a tanulmányi munkában. - A komplex napközis programok során tovább fejlesztjük tanulóink viselkedési és étkezési kultúráját.

3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3. 1. Erkölcsi nevelés -

A becsület, tisztesség, megbízhatóság, kötelesség, igazságosság, kitartás, felelősségvállalás stb. fogalmak ismerete, ezek beépítése a személyiségbe. - legyen tisztában a fenti fogalmak jelentésével, - ismerjen követendő példákat irodalomból, történelemből, szűkebb és tágabb környezetéből. Egymás iránti türelem, alkalmazkodóképesség fejlesztése: - véleményét tudja udvariasan elmondani, Szervátiusz Jenő Általános Iskola

-6hallgassa meg a másik álláspontját is türelmesen, - a közösség döntésével tudjon azonosulni, - alkalmazkodjon a többség választásához, - segítse gyengébb teljesítményű társait. A gyermek ismerje meg a közösségi értékeket, közvetlen és távolabbi környezetét, hazáját. Legyen tisztában a magyarság jelentésével: ismerje a közösség hagyományait, értékeit, legyen rá büszke és őrizze. -

3. 2. Érzelmi, akarati nevelés Értékelje önmagát reálisan, fejlődjön önismerete - hibáit, vétkeit önként vállalja, ne hárítsa el a felelősséget, ne árulkodjon társaira, - véleménye, állásfoglalása kinyilvánításában az őszinteség meghatározó legyen, - alakítsa ki magában a konfliktustűrő- és kezelő képességet. Ismerje és becsülje meg mások munkáját - sportban, játékban tartsa be a szabályokat, legyen igazságos, sportszerű, - legyen képes társai viselkedésének reális megítélésére, tanulmányi és egyéb munkáinak elbírálására, - fogadja el a másságot, legyen toleráns az iskola falain belül és tágabb környezetében is, - legyen tisztában a barátság fogalmával. Sajátítsa el a közösségi értékeket - alakítsa ki magában a közösségi attitűdöt, - a közösségi feladatait lelkiismeretesen lássa el. -

A gyermek érezze, hogy életében legfontosabb szerepe a családnak van. Alakuljon ki benne az összetartozás érzése, családi kapcsolatait a megértés, elfogadás és szeretet hassa át.

3. 3. Értelmi nevelés


-7Kiemelt feladatunk, hogy keltsük fel és mélyítsük el gyermekeinkben a tudás tiszteletét, a folyamatos motiváció kialakításával igényeljék az ismeretek, a tudás megszerzését. 3. 3. 1. Alsó tagozat

Alapvető célunk a magas szintű anyanyelvi oktatás: az olvasás, írás, tiszta beszéd megfelelő szintű elsajátíttatása. - legyen képes értelmesen, választékosan kifejezni mondanivalóját, - fejlődjön szókincse, - tanuljon meg helyesen írni, írása legyen tiszta, tetszetős, rendezett, olvasható, - ismerje és használja a megtanult helyesírási szabályokat. Fontos az alapvető matematikai ismeretek biztonságos, készségszintű használata. - tanuljon meg biztonságosan számolni az alapműveletekkel, - problémamegoldó-megfigyelőképessége fejlődjön. 3. 3. 2. Felső tagozaton A már kialakított és újonnan szerzett képességek fejlesztése a legfontosabb feladatunk. -

ismerje fel az összefüggéseket, és tudjon következtetéseket levonni, ismerje és használja az alapvető szakkifejezéseket, kifejezésmódja legyen világos, logikus, lényegre törő, tudjon szövegekből lényeget kiemelni, vázlatot készíteni, fejlődjön absztrakciós készsége.

3. 3. 3. Célunk, hogy kialakítsuk az önművelődés igényét.

- legyen képes az önálló munkára, - sajátítsa el a különböző tanulási technikákat, - legyen tájékozott a könyvtár használatában, - tanulja meg alapfokon a számítógép használatát.

3. 4. Esztétikai nevelés Ismerje fel és értékelje az esztétikumot a természetben, a művészetekben, az emberi alkotásokban. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

-8-

tudjon rácsodálkozni a természetben rejlő szépségekre, hallgasson szívesen zenét, szeressen énekelni, szeressen olvasni, tisztelje a könyveket, értékelje a képzőművészeti alkotásokat, tudjon szelektálni kulturális érték és értéktelen között.

Szépítse saját környezetét, vigyázzon a tisztaságra, rendre, felszerelésére. - alkotó legyen az iskolai közeg hangulatossá, széppé varázsolásában, - örüljön az általa készített dolgoknak. Törekedjen belső világában is a harmóniára. - „öltöztesse lelkét és környezetét is díszbe” az ünnepekre.

3. 5. Az egészséges életmódra nevelés 3. 5. 1. Ismerje meg testének működését és a testápolás alapvető

szabályait - igényelje a személyi tisztaságot, ápoltságot, legyen igényes öltözködésére, - ismerje a serdülőkor egészségügyi problémáit, az egészséges egyéni életvitel érdekében való teendőket. 3. 5. 2. Óvja egészségét

A gyermek - ismerje az egészséges és egészségtelen táplálkozási szokásokat, - ismerje az alkohol, a dohányzás és a drogok egészségkárosító hatásait. - Váljon a mozgás a rekreáció elemi szükségletévé, - Tudjon pihenni, kikapcsolódni, megújulni, hogy munkájában is örömét lelje.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk, olyan iskolai légkör és hangulat kialakítása, melyben tanulóink képességeikhez mérten a maximumot tudják nyújtani minden helyzetben. Ennek megteremtéséhez intézményünk minden tagja – pedagógus, tanító, technikai dolgozó és ügyintéző – nyitottan és konstruktív együttműködéssel látja el a feladatait.


-9Mindennél fontosabb az emberi kapcsolat és a megfelelő környezet kialakítása. Szükséges, hogy a nevelő is és a gyermek is lelkileg egészséges legyen (terhelés egyensúlya, önművelés, továbbképzés, sport rekreációs programok). A gyerekek lelki egészségéért sokat tehet a pedagógus: önismeret és emberismeret fejlesztése (beszélgető kör, kiscsoportos és osztályszintű beszélgetések, személyiségfejlesztő játékok, gyermektréningek), - olyan életmód, napirend, pihenés biztosítása, amely megfelel a gyermek szükségleteinek, - a túlterhelés megelőzése a teljesítménykövetelmények, elvárások területén (egységes mérési és értékelési rendszer), - stresszhatások csökkentése, a stressz elviselésének fejlesztése (rekreáció, prevenció, egészséges életmód kialakítása), - kritikus élethelyzetek, a konfliktusok megoldására való képesség fejlesztése (Nevelési Tanácsadó, logopédia, családsegítő, pszichológus-kapcsolattartás, együttműködés) - az egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése (drogmegelőző program, szülői klub, életmód táborok) -

Minden körülmények között szem előtt tartjuk a gyerekek életkori sajátosságait, és ezeknek megfelelő döntéseket hozunk.

4.1. Az iskolai csoportok szervezése Arra törekszünk, hogy homogén tanulócsoportokat alakítsunk ki mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozások idejére. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az esetleges képességbeli különbségek ne okozzanak problémát a közösségben tanuló gyerekek számára. Az osztályfőnökök, napközis nevelők elsődleges feladata a differenciált képességfejlesztés mellett a tolerancia fejlesztése is.

4. 2. A diákönkormányzat a közösségek egyedi arculata Az iskolai diákközösségek életének, szabadidős tevékenységének megszervezésében fontos szerepet kap a diákönkormányzat. A jól működő DÖK nyitott, kultúrált, véleményt nyilvánítani tudó gyerekeket nevel, akik értelmesen el tudják tölteni, meg tudják szervezni a szabadidejüket. Feladatunk tehát megteremteni ennek a feltételeit. Biztosítjuk az önszerveződés lehetőségeit, segítjük olyan tanulók kiválasztódását, képzését, akik működtetni tudják az iskolai diákönkormányzatot. A DÖK-ön belül kialakuló Diákbizottság Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 10 feladatait maga ütemezi, munkarendjét, programjait önállóan szervezi. Az iskolai szintű szabadidős rendezvények tervezésének lebonyolításához tág teret biztosít az iskolavezetés. A Diákbizottság megszervezi a tanulói ügyeletet, érdekvédelmi feladatokat lát el, megszervezi az osztályszintű választásokat, és javaslatot tesz diákfelelősökre, akiket osztályszintű szavazások fogadhatnak el. Az osztályközösségek a DB képviselők segítségével szervezik programjaikat. Fontos feladatunk az osztályterem családiassá tétele, melyben megjelenik az osztályra jellemző egyedi arculat.

5.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Minden osztályfőnöknek, napközis nevelőnek, csoportvezetőnek fontos feladata a beilleszkedés segítése, a magatartási problémák megoldása. A legfontosabb szerepe az induló közösségek vezetőinek, illetve az újonnan belépő tantárgyat tanítóknak van (pl.: 1. o. of., 5. o. of. és tanárai, szakkörök stb.).

5. 1. Szűrés, diagnosztizálás Az első osztályban a beszoktatási időszakban, legkésőbb novemberig vizsgáljuk a gyerekek beilleszkedését, magatartását, a társas kapcsolatokat az osztályban. Erre többféle módszert alkalmazunk. (megfigyelés, egyéni beszélgetés, beszélgető kör, szimpátia választások). Ezt később folyamatosan felülvizsgáljuk és diagnosztizáljuk, hogy szükség esetén szakemberhez irányíthassuk a szülőt.

5. 2. Együttműködés A szülőkkel való partneri viszony kialakítása nagyon fontos tényező. Ha ez a kapcsolat fennáll, nem okozhat gondot, hogy problémamegoldó kortárscsoportot alakítsunk, vagy már működő csoportba irányítsuk a szülőt. Ha szükséges szakemberhez kell fordulni.

5. 3. Speciális programok, bánásmód, pedagógiai módszerek Az olvasás, írástanulási problémákkal küzdő tanulók közül soknak van beilleszkedési vagy magatartási gondjai is. Ezért alsó tagozatos programunkba beépítettük Meixner Ildikó diszlexia prevenciós módszerének főbb elemeit, illetve szükség szerint egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk képzett diszlexia-terapeuta és fejlesztő pedagógus irányításával. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 11 A magatartás zavaros, hyperaktív tanulóinkat szakemberhez irányítjuk, akivel folyamatos kapcsolatban áll az osztályfőnök. Az osztályfőnöki órákon kiemelt szerepet kapnak az egymás segítésére vonatkozó feladatok, a másság elfogadása, a tolerancia fejlesztése. A tanulók testi egészsége mellett a lelki harmóniára is nagy figyelmet fordítunk. A tanórákon differenciált képességfejlesztéssel, egyéni feladatokkal segítjük tanulóink fejlődését.

5. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációs nevelése és oktatása Az iskola nagy gondot fordít a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek szűrésére, és személyre szabott fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozásra jogosult attól kezdődően, hogy igényjogosultságát a Nevelési Tanácsadó, vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megállapította. A sajátos nevelést igénylő gyerekeket a tanórákon differenciáltan foglalkoztatják pedagógusaink. Fejlesztési tervhez kapcsolódó egyéni haladási tempót biztosítunk. A különleges gondozás megvalósulhat tanórán, és tanórán kívül. A tanórán: - differenciálás, egyéni bánásmód - olvasás, írás, számolás tanítása, készségének folyamatos gondozása, - méltányos értékelés, minősítés - segítő környezet - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során A tanórán kívül: - fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, szakellátás biztosítása fejlesztőpedagógusokkal, logopédussal - a foglalkozások heti óraszámát a részképesség-zavar súlyossága határozza meg A fejlesztő foglalkozásokon Meixner Ildikó diszlexia prevenciós, reedukációs módszerét valamint Dékány Judit által kidolgozott diszkalkulia prevenciót és reedukációt alkalmazzuk. Magatartás zavaros gyermekek fejlesztése is folyik az iskolában. Viselkedésükre jellemző a disszociális, dacos magatartás. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól. Jellemzi a nagyfokú harcosság, a társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés módszerei, feladatai: Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 12 A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklődés, terhelhetőség ismeretében. Cél: -

A sajátos nevelést igénylő gyermekek felzárkóztatása Képességfejlesztés Önálló tanulás megtanítása Sikerélményhez juttatás Személyiség formálása Reális önértékelés kialakítása Társadalomba való beilleszkedésre nevelés Továbbtanulásra felkészítés

A célból adódó feladatok: a) A tanulók részképesség zavaraiból adódó hiányosságok kompenzálása. Felzárkóztató programok alkalmazása b) A szociális feladatok pontos lebontása c) A gyermekek személyiségének elfogadása, megsegítése.

5. 4.1. Autista, enyhe értelmi fogyatékos, down szindrómával élő és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása Az egyénre szóló speciális tantervek kialakítása a 2/2005.(III.1.) OM rendelet 2.sz. melléklet 5.,8.,9., pontjainak megfelelően történik. Az integrált nevelés célja: hogy a többség elfogadja a fogyatékkal élőket, a társadalmi beilleszkedésüket segítse. A sajátos gondokkal küzdő gyerekek problémáinak megoldásában, enyhítésében az egyénre szabott program alapján szervezett habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai foglalkozások szervezése.

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tanórai keretek között a tehetség fejlesztésének eszköze a differenciálás, mely során a tanulók kreativitására, önálló alkotó tevékenységére építünk. Speciális tanulási módszerek ismertetésével, önálló ismeretszerzésre, kutatómunkára ösztönzik őket. Képességeknek megfelelő csoportbontással, egyénre szabott terheléssel (angol) biztosítjuk a mind színvonalasabb eredményeket.


- 13 A képesség kibontakoztatását segítik a korszerű oktatási eszközök, videó, számítógép (Internet), igényes könyvtári állomány, mely rendelkezésre áll az érdeklődőknek. Tanórán kívüli programok (múzeum, színház, stb.), szakköri foglalkozások, sportkörök (versenyzési lehetőség), egyéni felkészítések tanulmányi versenyekre segítik a fejlődésüket. További lehetőség az „irányítás” a szakirányú képzés, a középiskolai előkészítők, klubok (sport, művészi stb.) felé.

7. A gyermek és ifjúsági védelemmel kapcsolatos feladatok A feladatok ellátását az iskolai gyermekvédelmi felelős koordinálja. A feladatok ellátásában fontos szerepe van az osztályfőnököknek, akik pontos képet adnak a gyerekekről. A gyermekvédelem egyik sarokpontja a prevenció, melynek lényege, hogy megelőzze a veszélyeztetettség kialakulását. Az iskolai preventív munka legfőbb színtere az osztályfőnöki óra, ahol a tanulók megismerkednek a legfőbb veszélyforrásokkal. A DADA program segíti az osztályfőnökök munkáját. Meghívott előadók tartanak foglalkozásokat drogról, alkoholról, a dohányzás veszélyeiről, illetve a szexuális problémákról. Ezek a foglalkozások tulajdonképpen kötetlen beszélgetések, melyeknek célja, hogy a gyerekek tisztában legyenek a dolgokkal, melyek leginkább veszélyeztetik őket. Fontos, hogy megtanuljanak mérlegelni, nemet mondani, ellenállni a csábításoknak. A program személyiségfejlesztő és önismereti részeket is tartalmaz. Ezek szerepe, hogy megakadályozza a teljesíthetetlen vagy alábecsülő célok kitűzését.

7. 1. Szűrés, eljárások Az iskolába belépő tanulóról és közvetlen környezetéről az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős pontos, naprakész információkkal kell, hogy rendelkezzen. Ezeket a szülő és a gyermek önként szolgáltatja anélkül, hogy személyiségi jogai sérülnének. Erre mindig tekintettel kell lennie az adatokat gyűjtőknek, folyamatosan szem előtt kell tartani a gyermeki, szülői jogokat, de a veszélyeztetettség megszüntetését- mértékének csökkentését kell célul kitűzni. A veszélyeztetett tanulók szüleivel való egyéni beszélgetés, a helyzetük javítását segítő intézkedések – önkormányzati segély, nevelési támogatás, természetbeni juttatások – során partneri kapcsolatot kell kialakítani a szülővel, konstruktív együttműködésben lehet eredményeket elérni. Amennyiben ez a légkör megváltozik a gyermekvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szakszolgálat segítségét kérheti, akik hivatalból családgondozót rendelnek ki. A családgondozó folyamatosan tájékoztatja a területi koordinátoron keresztül, illetve személyesen az iskolát a gyermekkel kapcsolatos helyzetről. A Gyermekjóléti Szakszolgálat területi koordinátora adott lakóterület Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 14 vonzáskörzetében található iskolák gyermekvédelmi felelőseinek munkáját segíti tanácsokkal, ötletekkel. Havonta egy alkalommal az iskolában „fogadóórát” tart, melyen szülők, gyerekek, pedagógusok kérhetik segítségét, tanácsait. Egyéb időpontokban a gyermekvédelmi felelős oldja meg a felmerülő problémákat.

8.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: „ A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. „ (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglakozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. - Technika- áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; - Matematika- banki, biztosítási vagy üzemanyag- fogyasztási számítások; - Fizika- mérés, mértékegységek, mérőeszközök ( villany, gáz, víz mérőórák); - Földrajz- eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; - Magyar- reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; - Biológia- génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; - Kémiaiélelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (Eszámok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; - Informatika- elektronikus kereskedelem ( e- kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; - Történelem- EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; - Rajz- a reklám képi nyelve és hatásai; - Tantárgyközi projektek ( pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek ( piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések ( más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 15 Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösség fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetne a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül: - Interjúk, felmérések készítse az emberek vásárlási szokásairól - Riportkészítés az eladókkal - Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - Egyéni és csoportos döntéshozatal - Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány - Viták, szituációs játékok ( eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

9.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcokkal küzdő tanulókat a helyes tanulási technikák elsajátíttatásával, differenciálással, egyéni feladatkijelöléssel, korrepetálással segítjük eredményeik javításában. A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünetegyüttesben nyilvánul meg, amelyek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek zavara áll. A fejlesztéssel nem a tanórán el nem sajátított ismereteket pótoljuk, hanem a gyermek tanulási és viselkedési problémáira keressük a megfelelő, leginkább eredményre vezető tartalmakat és tevékenységeket. Célunk tehát a korrigálás, a kompenzálás, a sérült pszichikus funkciók fejlesztése, a működési zavar kezelése. Az életkori sajátosságokhoz, az egyéni szükségletekhez igazodva, megfelelően szervezett és kellő időráfordítás után várjuk el az eredményeket. Korrep. diff. fogl. + szülővel egyeztetett egyéb terápia, gondozás + mozgásfejlesztés. Az osztályfőnöknek, szaktanárnak egyeztetnie kell az intézményen belül a logopédussal vagy szakosodott terapeutával, köteles tájékoztatni az összes pedagógust, akik a tanulót tanítják. A tanuló számára biztosítani kell mindazokat a jogokat, amelyek a legoptimálisabb fejlődést garantálják. Ehhez maximális mértékben be kell vonni a szülőt, mind tájékoztatási szinten, mind haladási, mind együttműködő szerepkörben.


- 16 -

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Napjaink legégetőbb problémája a munkanélküliség, az alacsony jövedelmi viszonyok, a szülők alacsony iskolázottsága, az ezek miatt lecsökkent életszínvonal hatással van tanulóink teljesítményére. Célunk, hogy tanulóink egész napos foglalkoztatásával csökkentsük a szociális körülmények okozta különbségeket. A szülőkkel való partneri kapcsolat ezen a téren is kihangsúlyozott szerepet követel az osztályfőnököktől. A helyzetfeltárás legfontosabb szintje a felismerést követő kapcsolatfelvétel, ugyanis a szülők nagy része kényelmetlenül érzi magát ebben a szituációban. Az empatikus magatartás, a segítőszándék, a kölcsönös bizalom feloldhatja a helyzetet.

10. 1.A segítő tevékenységek formái, működési rendje - Napközi - szabadidős tevékenység - tanulás - felzárkóztatás - Tehetséggondozó szakkörök - Korrepetálás, felzárkóztatás - egyénre szabott, kislétszámú foglalkoztatás - DSE foglalkozások - Egyéb szabadidős rendezvények A legkönnyebben akkor lehet eredményt elérnünk a szociális hátrányok enyhítésében, ha a gyermek részt vesz a napközis foglalkozáson, és onnan jár el a különböző egyéni képességfejlesztő foglalkozásokra. Ezeknek a foglalkozásoknak a működési rendje a tanulók folyamatos foglalkoztatását szolgálja. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de szükséges esetben az osztályfőnök vagy szaktanár javasolhatja a szülőknek, hogy gyermekük feltétlenül maradjon itt a napköziben, korrepetáláson; fejlődése, teljesítményének javulása érdekében.

10. 2.A hátrányok enyhítését szolgáló feladatok Az osztályfőnök, mivel napi kapcsolatban áll a szülőkkel, gyerekekkel, naprakész információkkal rendelkezik a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókról. Fogadóórákon, egyéni megbeszéléseken folyamatosan tájékoztatja a szülőket – a gyermekvédelmi felelős információi alapján – azokról a lehetőségekről, melyek enyhíthetik a család anyagi vagy egyéb problémáit. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 17 Az iskola a nyárra is biztosít programokat, melyeken a hátrányos helyzetű tanulók részvételét támogatja jogosultság alapján. A döntést az intézmény vezetője hozza a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök javaslata alapján.

11. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Iskolánkban a tanulók magasabb évfolyamba való lépésének feltételeit mindenkor a nevelőtestületünk közösen alakítja ki és időszakonként egyezteti. Az egységes elveket fő irányokat, legfontosabb elvárásokat és az alkalmazandó eszközöket több évre szólóan, szakaszolva határozzuk meg. A rendszeres ellenőrzéssel lényeges és megbízható információkat kívánunk szerezni az iskolánk nevelési-oktatási folyamatának fő tényezőiről, és ezek birtokában az értékelés során végezzük el a tájékozódásunk tapasztalatainak viszonyítását a programunkban meghatározott célokhoz, követelményekhez. Eredményességi és hatékonysági vizsgálatainknak mutatóit ismételten összevetjük a programunkban meghatározott kiemelt személyiségfejlesztő nevelési és oktatási célkitűzéseinkkel. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés kívánatos aranyát, a diagnosztikus (helyzetfeltáró-viszonyító), a formatív (segítő-formáló) és a szummatív (összegző-minősítő) értékelés célszerű alkalmazását, a külső és belső vizsgálatok mérési adatainak elemzését és értelmezését az új taneszközök és módszerek hatékonyságát a munkaközösségek megbeszélésein rendszeresen egyeztetjük.

11. 1. Az iskolába lépés feltétele - az óvoda véleménye, - adott esetben szakvélemény,

11. 2. A tanulói teljesítmények értékelése Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés biztosítja tanulóink előrehaladását, felhívja figyelmüket hiányosságaikra, tájékoztatást ad a szülőknek. Egyben visszajelzést is ad az oktatási folyamat hatékonyságáról, a módszerek megválasztásának helyességéről. A folyamatosság biztosítása érdekében a pedagógusok kötelesek négyhetente értékelést adni a tanulók teljesítményéről. A füzetek ellenőrzése az alsó tagozat 1-2. osztályaiban naprakészen, a 3-4. osztályokban hetente, 5-6. osztályokban kéthetente, 7-8. évfolyamokban havonta történik. Az értékeléshez ajánlott módszerek a következők (a tantárgyi specifikumokat figyelembe véve): - szóbeli és írásbeli feleletek, Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 18 - felmérések, témazárók, (a felmérések értékelése %-osan történik, a témazárók piros jegye a végső osztályzatoknál döntő szerepet játszik) - a tantárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenységek, - órai aktivitás, - versenyeken való részvétel, - tantárgyhoz való viszonyulás, attitűd (kiselőadás, házi dolgozat, szakköri munka…)

11. 2. 2. Tantárgyi értékelés

A tantárgyakban elért teljesítményeket szöveges értékeléssel és osztályzatokkal minősítjük. A 2010-2011-es tanévtől a 2. évfolyam második félévétől a szöveges minősítésről áttérünk az érdemjeggyel történő értékelésre. - Az 1-4. évfolyamon, a teljesítmény minősítése osztályozás nélkül, szöveges értékeléssel történik a 2. évfolyam félévéig.

-

-

Szöveges értékelésünk műfaja: előre meghatározott, nyomtatott szempontsor szerinti értékelés, amely a helyi tantervünk követelmény rendszerére épül (magatartás, szorgalom, tantárgyi). Értékelési időszak: 1. évf.- negyedévkor, félévkor. 2. évf. félévkor Az előre nyomtatott forma kitöltése mindenki számára kötelező! (1. sz. melléklet) Ezen túlmenően, a gyermekek, és a pedagógusok személyiségének szabadságát valamint egyediségét szem előtt tartva mindenki alkalmazhat a fentieken kívül szabad, az előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelést is, a kötelező időpontok közötti intervallumban. A kötött szempontsor szerinti értékelési lapok is kiegészíthetők. Nem csökken a szóbeli értékelés szerepe sem! A 2. évf. második félévétől: kitűnő (5d), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzattal értékelünk. (dicséret a jegyzet rovatba). A 5 – 8. évfolyam: kitűnő (5d), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzattal értékelünk. (dicséret a jegyzet rovatba) Félévkor és év végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Modulok értékelése: szöveges értékeléssel történik (megfelelt) Az 5. évfolyamon és a belépő tantárgyaknál negyed évig nincs osztályozás, a negyed évet szöveges értékeléssel zárjuk. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 19 11.2.3. Írásbeli beszámoltatás szabályai - Napi lecke: bejelentés nélkül iratható dolgozat. - Témazáró vagy több leckét számonkérő dolgozat előzetes bejelentés alapján iratható. Egy napon legfeljebb kettő tantárgyból. 11.2.4. Iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása A házi feladat célja az iskolában tanultak gyakorlása, rögzítése a képességfejlesztés folyamatosságának biztosítása. Éppen ezért az egyik óráról a másikra, a hétvégére is adható házi feladat, lecke. Az otthoni tanulásra (írásbeli+szóbeli) javasolt időtartam: - 1-2. évf. : 30 perc - 3-4. évf. 30-60 perc - 5-8. évf. 60-90 perc A házi feladatok ellenőrzése rendszeres, értékelésnél a pozitívumok játszanak kiemelt szerepet, tantárgyi elégtelennel nem minősíthető. Tanítási szünetre házi feladatot nem ad a pedagógus , de szorgalmi, gyakorló feladatot, - esetleg szülővel is egyeztetve, vagy szülői igényre - javasolhat. 11. 2. 5. Magatartás érdemjegy Magatartás Aktivitás Példamutatás A közösségi munkában való részvétel Hatása a közösségre Törődés társaival Házirend betartása Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség

Példás (5) igen jó, nagyfokú kiemelkedő

Jó (4) átlagos

Változó (3) gyenge

aktívan részt vesz

közömbös

Rossz (2) negatív, vagy romboló érdektelen

pozitív

befolyást nem gyakorol segítőkész

nem árt

negatív

ingadozó

közömbös, gátló sokat vét ellene

gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan nagyfokú

betartja

részben tartja be kívánnivalót udvariatlan, hagy maga után nyegle megfelelő gyenge

durva, goromba elégtelen

11. 2. 6. Szorgalom érdemjegy Szorgalom Tanulmányi

Példás (5) igényes

Jó (4) figyelmes

Változó (3) ingadozó


Hanyag (2) hanyag

- 20 munkája Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható mindent elvégez

rendszeres

rendszertelen

megbízhatatlan

Tantárgyi és ösztönzésre önállótlan feladatait nem önálló dolgozik végzi el munkavégzése Feladatvállalása szívesen keveset ritkán nem Munkaigen jó Jó közepes gyenge vagy beosztása: nincs önellenőrzése, önálló munkavégzése Tanórán kívüli igen sokszor előfordul ritkán egyáltalán nem információk rendszeresen felhasználása A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló életkörülményeit, képességinek szintjét és életkori sajátosságait.

11. 3. Neveltségi szint vizsgálata - Az egyes korosztályoknál a neveltségi, fejlettségi állapot vizsgálatának alapja a Pedagógiai Programunkban kitűzött célokhoz való viszonyítás. - Az osztályfőnök megfigyeléssel, beszélgetéssel, pedagógiai helyzetteremtéssel, tanulói produktumok, iskolai dokumentációk tanulmányozásával és „követéses” vizsgálattal (alsó/felső tagozat váltásakor) végzik a mérést, amelynek szempontjai: A tanuló: - öltözködése, - ápoltsága, - beszédstílusa, modora, - kulturáltsága viselkedésben, kommunikációjában, - kapcsolata társaival, - magatartása a felnőttekkel szemben, - iskolán kívüli tevékenységei. 11. 3. 1. Megfigyelési módszerek:

-

A gyerekekkel kapcsolatos információszerzés. A feltételezett oki háttér feltárása. A tanuló aktuális viselkedésének pontos megfogalmazása. Az elérendő cél érdekében alkalmazásra kerülő nevelési módszerek, eszközök, eljárások megterfezése (mi fontos, mi hanyagolható el átmenetileg, kikkel lehet a gyerek érdekében együttműködni).


- 21 - Milyen szempontok alapján történhet a megtervezett nevelési helyzetek, alkalmazott eljárások hatékonyságának értékelése. 11. 3. 2. Mérési területek

Az első osztályban a tanulási teljesítmény (alapkészségek) fejlődéséhez szükséges pszichikus működések (iskolaérettség) vizsgálatát a következő szempontok szerint végezzük el. A mérés időpontja: szeptember. -

vizuális észlelés, téri tájékozódás, auditív észlelés, emlékezet, mozgáskoordináció, testséma, vizuális/észlelés, figyelemkoncentráció (kb. 10 perc), időbeli tájékozódás, nyelvi kifejezőképesség, gondolkodás.

Tanulási technikák fejlettsége Emberábrázolás, családrajz Szociális fejlettség Szociometria Attitűd- vizsgálatok a. önértékelés b. család c. közösségi értékek

alsó és felső tagozat kezdésekor, napközi 1. és 3. osztály 3. és 5. osztály felső tagozat, napközi 7. és 8. osztály

11. 4. Tudásszint felmérése A NAT és az életbelépő kerettanterv ismeretanyagának, követelményeinek tagolását figyelembe véve a következő felméréseket végezzük el: 6.évf. A tanév végén szintfelmérés - matematika tantárgyból írásban, - magyar nyelv és irodalom tantárgyakból írásban és szóban.

-

-

4-6-8. évf. Magyar, matematika: szintfelmérés egységesen kidolgozott szempontok szerint (írásban) 5-8. évf. szaktárgyak: szintfelmérés a szaktanár által kidolgozott szempontok szerint


- 22 -

6-8. évf. Angol a csoportoknak megfelelő szintfelmérés szóban, írásban

-

8. évf. Angol: Javaslat az év elején Pitman nyelvvizsgára.

11. 5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei - Az iskola felsőbb évfolyamába léphetnek azok, akik az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. - Ez alól az igazgató engedélye alapján az alábbi esetekben lehet elérni: - Ha a tanuló külföldön járt iskolába egyedi elbírálással különbözeti osztályozóvizsgát tehet. - Felmentés a mindennapi iskolába járás, a tanórákon való részvétel alól a KT 69.§ szerint adható. - Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól (pl. dyslexia, dysgrafia, dyscalculia…) szakvélemény és szülői kérelem alapján adható.

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. A Fenntartó a törvény által előírt eszközöket, felszereléseket biztosítja, melyek a pedagógiai program megvalósítását garantálják.

12. 1. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A Tankönyvellátási szabályzat szabályozza.

13. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az iskola pedagógiai programjának megvalósítása csak a szülői együttműködés, a család támogatásával eredményes. Az elmúlt években sikerült elnyerni a szülők többségének egyetértő támogatását, szimpátiáját és közösen kialakítani intézményünk egyéni arculatát. Iskolánk iránt évek óta nő az érdeklődés, a beiratkozáskor mindig nagy a túljelentkezés. Ezt a szülői elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokkal, nyelv, számítógépes, tehetséggondozás, felzárkóztatás, célirányos, szabadidős programok biztosításával, a kiváló sport és tanulmányi eredményekkel értük el. A minőségi, szakmai munka igénye a szülői részről is egyeztetésre talált. Munkánk eredménye a sikeres középfokú beiskolázásnál is tükröződik. A szülői elvárások ezeknek az eredményeknek a megtartására, javítására serkentik a pedagógusokat. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 23 A szülők-iskola kapcsolattartásban nagy segítséget nyújt az iskolai SZMK. Az osztályonkénti 2 fő szülői képviseletet összefogó vezetés színvonalas munkát végez. A rendszeres SZMK értekezleteken az iskola életéről és az elkövetkezendő feladatokról az iskolavezetés rendszeres tájékoztatást ad. Az információ adás-vétel kölcsönös, mindkét fél közös együttműködéssel igyekszik a problémákat orvosolni. Az SZMK megbeszéléseket követő szülői értekezleteken mód nyílik a hallottak továbbítására. Szülői kérésre vezettük be a már hagyományos „Szülők Klubja” előadás sorozatot, melynek keretében meghívott előadók tartanak előadást a szülőknek és az érdeklődő pedagógusoknak, az ajánlott és az SZMK által javasolt témák közül. A szülői közösség érdeklődését az iskolai kapcsolatot fejleszti az iskolai rendezvényeken, programokon (kirándulás, ünnepély) való aktív szülői részvétel, a szülő-pedagógus rendezvények (alapítványi bál), és a nívós sportrendezvények, ahol rendszeresen találkozik szülő, gyerek, pedagógus.

14. Záró rendelkezések

14. 1. A pedagógiai program érvényessége Az iskola jelen pedagógiai program alapján a 2010/2011. tanév 1. munkanapjától szervezi nevelő-oktató munkáját. Jelen pedagógiai program visszavonásig érvényes.

14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén értékelik a követelmények teljesítését. A pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését a 2013/2014. tanévben végzi el a nevelőtestület.

14. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • Az iskola igazgatója • A nevelőtestület bármely tagja, szakmai munkaközössége • A szülői szervezet (a vezető útján) • Az intézmény fenntartója A szülők és tanulók a pedagógiai program módosítását – képviselőik útján – a szülői szervezeten és a Diákönkormányzaton keresztül javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév 1. munkanapjától kell bevezetni.


- 24 -

14. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program az intézmény hivatalos óráiban az alábbi helyeken, személyeknél tekinthető meg nyomtatott vagy elektronikus formában: • Az iskola fenntartójánál • Az iskola irattárában • Az iskola könyvtárában • Az iskola igazgatójánál • Az iskola internetes honlapján

Mellékletek 1. számú melléklet: Szöveges értékelés táblázatai 2. Az iskola rekreációs programja

Budapest, 2011. augusztus 24.

Demeter Antal igazgató


- 25 -

Tartalomjegyzék 1.Az intézmény neve...................................................................................................................2 1. 1. Iskolánk .................................................................................................................................... 2

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. .2 2. 1. A pedagógiai alapelvek............................................................................................................. 3 2. 2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai.................................................................................. 3 2. 2. 1. Alsó tagozat...........................................................................................................................................3 2. 2. 2. Felső tagozat..........................................................................................................................................4 2. 2. 3. Napközi................................................................................................................................................. 5

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...............................................5 3. 1. Erkölcsi nevelés......................................................................................................................... 5 3. 2. Érzelmi, akarati nevelés............................................................................................................ 6 3. 3. Értelmi nevelés.......................................................................................................................... 6 3. 3. 1. Alsó tagozat...........................................................................................................................................7 3. 3. 2. Felső tagozaton .....................................................................................................................................7 3. 3. 3. Célunk, hogy kialakítsuk az önművelődés igényét...............................................................................7

3. 4. Esztétikai nevelés....................................................................................................................... 7 3. 5. Az egészséges életmódra nevelés.............................................................................................. 8 3. 5. 1. Ismerje meg testének működését és a testápolás alapvető szabályait..................................................8 3. 5. 2. Óvja egészségét.....................................................................................................................................8

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................................... 8 4.1. Az iskolai csoportok szervezése................................................................................................. 9 4. 2. A diákönkormányzat a közösségek egyedi arculata............................................................... 9

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...........10 5. 1. Szűrés, diagnosztizálás............................................................................................................ 10 5. 2. Együttműködés........................................................................................................................ 10 5. 3. Speciális programok, bánásmód, pedagógiai módszerek .................................................... 10 5. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációs nevelése és oktatása..................................... 11


- 26 5. 4.1. Autista, enyhe értelmi fogyatékos, down szindrómával élő és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása .......12

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység................................................12 7. A gyermek és ifjúsági védelemmel kapcsolatos feladatok..................................................13 7. 1. Szűrés, eljárások...................................................................................................................... 13

9. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................. 15 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység........................................................ 16 10. 1. A segítő tevékenységek formái, működési rendje............................................................... 16 10. 2. A hátrányok enyhítését szolgáló feladatok.......................................................................... 16

11. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere..........................................................................................17 11. 1. Az iskolába lépés feltétele.................................................................................................... 17 11. 2. A tanulói teljesítmények értékelése..................................................................................... 17 11. 2. 2. Tantárgyi értékelés............................................................................................................................18 11.2.3. Írásbeli beszámoltatás szabályai..........................................................................................................19 11.2.4. Iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása.......................................................................19 11. 2. 5. Magatartás érdemjegy.....................................................................................................................19

11. 3. Neveltségi szint vizsgálata.................................................................................................... 20 11. 3. 1. Megfigyelési módszerek:..................................................................................................................20 11. 3. 2. Mérési területek.................................................................................................................................21

11. 4. Tudásszint felmérése............................................................................................................ 21 11. 5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei............................................................... 22

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.................................................................................................22 12. 1. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei.....................................22

13. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...................................................................................................................... 22 14. Záró rendelkezések............................................................................................................ 23 14. 1. A pedagógiai program érvényessége.................................................................................... 23 14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata............................................................... 23 14. 3. A pedagógiai program módosítása....................................................................................... 23 14. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala................................................................. 24

Mellékletek...............................................................................................................................24


- 27 -

Mellékletek 1. sz. mell. Szöveges értékelés táblázatai

1. évfolyam negyedévi értékelés: Magatartás: Nevelőivel: tisztelettudó – változó – tiszteletlen; őszinte – zárkózott – bizalmatlan Társaival: segítőkész – közömbös – goromba; nagyhangú – szerény – gátlásos Órai munkája: aktív – változó – passzív; segítő – zavaró Figyelmeztetésre szorul: soha – igen ritkán – többször – nagyon sokszor Szorgalom: Felszerelése:

megfelelő – néha hiányos – sokszor hiányos

Munkavégzése:

pontos – pontatlan – hanyag; gyors – közepes – lassú Öntevékeny – irányítást igénylő – közömbös

Feladatvégzése: Füzetvezetése: Külalak:

gondos – változó – gyakran hiányos – nem teljesíti tetszetős – változó – rendetlen tiszta – közepes – piszkos

Olvasás: Betűismerete: biztos – megfelelő – bizonytalan Szavakat, rövid mondatokat: hibátlanul – kis segítséggel – segítséggel olvas A szöveghez kapcsolódó feladatokat:

önállóan – segítséggel, hibátlanul – kevés hibával oldja meg

Írás: Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 28 A tanult betűelemeket: biztonsággal – megfelelően alakítja Betűformája, betűkötése: szabályos – megfelelő – nem szabályos Az írás külalakja: tiszta, gondozott – változó – nem szép Matematika: Számfogalma az 5-ös számkörben: biztos – megfelelő – bizonytalan Összefüggéseket: jól – megfelelően – nem lát meg Munkatempója: jó – megfelelő – lassú Füzetvezetése: tetszetős – megfelelő Órákon: aktív – nem aktív Beszéd: Beszéde: érthető – nem érthető A beszéd tartalma: gazdag – megfelelő Élményt, mesét:

összefüggően – mondatokban – szavakban, önállóan – kérdések segítségével mond el

Beszédtempója: jó – megfelelő – gyors – lassú Hangereje: jó – megfelelő – halk Gyakran – ritkán kezdeményez beszélgetést A hangokat: tisztán – hibásan ejti

2. sz. mell. Rekreációs programok

Iskolánk rekreációs programja "A" osztály 1. - 2. évf. Első és második osztályban a heti 3 testnevelés óra mellett 3-4 órában úszás foglalkozáson vesznek részt az iskola szervezésében a gyerekek. Szülőket terhelő várható költség: kb. 2.000,- Ft/hó úszó szakosztályi tagdíj 3. évf. Heti 1 x 2 óra úszás és 1-2 órában (testnevelés óra keretében) a gyerekek bontott csoportban az alpesi sízés technikáját és a tenisz, görkorcsolya alapjait sajátítják el. Szülőket terhelő költség nincs! 4. évf. Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 29 Heti 1 x 2 óra úszás és tömbösített testnevelés óra keretében a lovaglással, a lóápolással ismerkednek meg a gyerekek a keresztúri lovasiskolában. A kísérést az iskola biztosítja. Év végén lovastáborban bővíthetik a gyerekek a már megszerzett ismereteiket. A lovasiskola várható költsége: 2 x 6.000,- Ft 5-8. évf. -

Természetjárás, túrázás szépségei, lehetőségei, szabályai. Alkalmanként hétvégi túrák.

-

Kerékpározás, kerékpártúrázás szabályai, nyári túraszervezés. Várható tábori költség: 25-35.000,- Ft/hét

-

A túrakajakozás, túrakenuzás alapjai, a vizitúrázás szabályai, hazánk túrázható folyóival is megismerkedhetnek a tanulók Várható tábori költség: 35-40.000,- Ft/hét

Budapest, 2011. augusztus

Iskolánk rekreációs programja "B" osztály 1. évf. Első osztályban az iskolakezdés nehézségei után a gyerekek mindennapos testnevelés óra keretében heti 1 x 2 tanóra úszásoktatáson vesznek részt a KÖSZI tanuszodájában és teniszt előkészítő foglalkozásokon a testnevelés órán. 2. évf. Második osztályban folytatódik az úszásoktatás. Az első és második félévben hetente 1-2 órában (testnevelés óra keretében) a gyerekek bontott csoportban az alpesi sízés technikáját és a tenisz, görkorcsolya alapjait sajátítják el. 3. évf. A mindennapos testnevelés keretében heti 1 x 2 tanórában folytatódik az úszásoktatás (KÖSZI Tanuszoda). Szervátiusz Jenő Általános Iskola

- 30 4. évf. A mindennapos testnevelés keretében heti 1 x 2 tanóra úszás oktatás (KÖSZI) és tömbösített testnevelés óra keretében a lovaglással, a lóápolással ismerkednek meg a gyerekek a keresztúri lovasiskolában. A kísérést az iskola biztosítja. Év végén lovastáborban bővíthetik a gyerekek a már megszerzett ismereteiket. A lovasiskola várható költsége: 2 x 6.000,- Ft 5-8. évf. -

Természetjárás, túrázás szépségei, lehetőségei, szabályai. Alkalmanként hétvégi túrák.

-

Kerékpározás, kerékpártúrázás szabályai, nyári túraszervezés. Várható tábori költség: 25-35.000,- Ft/hét

-

A túrakajakozás, túrakenuzás alapjai, a vizitúrázás szabályai, hazánk túrázható folyóival is megismerkedhetnek a tanulók Várható tábori költség: 35-40.000,- Ft/hét

Budapest, 2011. augusztus


Pedagógiai Program Nevelési Terv

Recommend Documents