Nevelési Terv és Pedagógiai Program (módosított)

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium EGYMI Gyömrő, Üllői út 26 (Teleki kastély)

Tel: 06-29/332-983 E-mail: [email protected]

Nevelési Terv és Pedagógiai Program (módosított)

Készült: 2015. szeptember 01. Fenntartó által jóváhagyva:

Tartalomjegyzék Hitvallás .................................................................................................................................................................. 3 1. Bevezető .......................................................................................................................................................... 3 Jogszabályi alapok .............................................................................................................................................. 4 2. Az intézmény bemutatása ............................................................................................................................... 5 3. Helyzetelemzés ............................................................................................................................................... 9 3.1. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi, dologi feltételei: ..................................................................... 9 3.2. Az intézményben alkalmazott különleges taneszközök ............................................................................. 10 3.3. A kollégium felszereltsége, állapota .......................................................................................................... 11 3.4. Feladatok vállalása az intézmény életében ............................................................................................ 12 3.5. Az intézmény szervezeti és irányítási sémája ............................................................................................ 13 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................... 14 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 15 1. 1. Pedagógiai alapelveink:............................................................................................................................. 15 1. 2. Célok, értékek, feladatok ........................................................................................................................... 15 1. 3. Gyermekközpontú iskola megvalósítása ................................................................................................... 17 1. 4. Szocializáció ............................................................................................................................................. 18 1. 5. A kommunikációs készség ........................................................................................................................ 18 1. 6. Munkára nevelés ....................................................................................................................................... 18 1. 7. Hazaszeretet .............................................................................................................................................. 19 1. 8. Egészséges életmód ................................................................................................................................... 19 1. 9. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői ....................................................................................................... 20 1. 10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere ..................................................... 26 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 28 3. Közösségfejlesztés ........................................................................................................................................ 29 3. 1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 29 3. 2. Alapelveink: .............................................................................................................................................. 29 3. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: ...................................................................................... 30 3.4. Programok .................................................................................................................................................. 30 3.5. Kirándulás tervezetek ................................................................................................................................. 31 3.6. Hagyományos iskolai rendezvényeink ....................................................................................................... 33 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................ 34 4.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: ................................................................................................ 34 4.2. Pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................................... 35 4.3. A pedagógusok munkaidejének beosztása ............................................................................................ 35 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................. 37 5.1. A tehetség-képesség kibontakoztatása ....................................................................................................... 37 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 38 6.1. GYIV felelős feladata: ............................................................................................................................... 38 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök kiemelt feladatai: ........................ 39 6.3. Az intézményi gyermekvédelmi rendszer felépítése ............................................................................. 40 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .......................................................... 41 8. Rehabilitációs program ..................................................................................................................................... 45 8.1. A rehabilitáció jelentése tágabb értelemben ............................................................................................... 45 8.2. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás, mint rehabilitációs folyamat ............................................................ 45 8.3. A rehabilitációs tanórák az alsó tagozaton ................................................................................................. 46 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................................................ 52 10. A szülő, tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................ 53 10. 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez kapcsolódó közreműködési formák: ......................... 53 10.2. A tanév során a kapcsolattartás formái .............................................................................................. 54 10.3. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: ................................... 55 10.4. Az iskolaszék, intézményi tanács ...................................................................................................... 55 10.5. Az intézmény kapcsolatai......................................................................................................................... 56 11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................................................ 57 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 58 13. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................................................... 59 13.1 Általános iskolai szervezeti egység ........................................................................................................... 59 14. A tanulók felvételének és átvételének rendje ............................................................................................ 61

FEJLESZTŐ ISKOLA .......................................................................................................................................... 64 1. Törvényi háttér .............................................................................................................................................. 65 2. Meghatározás ................................................................................................................................................ 65 3. Fejlesztő iskolai nevelés - oktatás ................................................................................................................. 65 3.1. Alapelvek .............................................................................................................................................. 66 3.2 Célok ........................................................................................................................................................... 66 3.3 Fejlesztés területei ....................................................................................................................................... 67 3.4. Feladatok ............................................................................................................................................... 68 4. Tanulói jogviszony létesítésének módja........................................................................................................ 68 5. A fejlesztő iskola (oktatás - nevelés) megvalósulásának szinterei ................................................................ 69 6. Csoportlétszám .............................................................................................................................................. 69 7. Oktatás feltételei ........................................................................................................................................... 69 7.1. Személyi feltételek ................................................................................................................................ 69 7.2. Tárgyi feltételek .................................................................................................................................... 69 8. Alapdokumentumok .......................................................................................................................................... 70 KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................... 71 1. Bevezető ........................................................................................................................................................ 72 2. Helyzetelemzés ............................................................................................................................................. 73 2.1. Személyi feltételek ................................................................................................................................ 74 2.2. Humán erőforrás alakulása .................................................................................................................... 75 2.3. A kollégium intézményegységének felépítése ...................................................................................... 77 2.4. Kollégiumban nevelő - oktató munkát végzők végzettségük alapján.................................................... 78 2.5. Feladatok vállalása a kollégium életében .............................................................................................. 78 3. Alapelvek, értékek és célok ............................................................................................................................... 79 3.1. Gyermekközpontú intézmény megvalósítása. ............................................................................................ 80 4. A kollégiumi nevelés feladatai és keretterve ................................................................................................. 81 4.1. A tanulás tanítása .................................................................................................................................. 81 4.2. Az erkölcsi nevelés ............................................................................................................................... 83 4.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ........................................................................................................ 84 4.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés .............................................................................................. 85 4.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .......................................................................................... 85 4.6. A családi életre nevelés ......................................................................................................................... 87 4.7. A testi és lelki egészségre nevelés ......................................................................................................... 87 4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................................................. 89 4.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................... 89 4.10. Pályaorientáció .................................................................................................................................. 90 4.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 91 4.12. Médiatudatosságra nevelés ................................................................................................................ 93 5. A tanulók napirend, tanulás, szabadidő szervezésének pedagógiai elvei .......................................................... 94 5.1. Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban ........................................................................ 94 5.2. Gyermekközpontúság megvalósítása ......................................................................................................... 96 5.3. Egészséges életmódra nevelés .................................................................................................................... 97 5.4. Szocializáció .............................................................................................................................................. 98 5.5. Munkára nevelés ........................................................................................................................................ 99 5.6. Kommunikáció ......................................................................................................................................... 100 5.7. Hazafiság .................................................................................................................................................. 101 5.8. A tanulók diákotthoni napirendje ............................................................................................................. 102 6. A kollégium hagyományrendszere .............................................................................................................. 103 7. Az iskolával, a szülővel történő kapcsolattartás és együttműködés formái ..................................................... 104 7.1. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje ...................................................................................................... 104 7.2. Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái ............................................................................. 104 8. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................................................................................. 106 8.1. Felzárkóztatást segítő program ................................................................................................................. 107 8.2. Felzárkóztató foglalkozási program a kollégiumban: .............................................................................. 108 8.3. Az önképző körök egyéni programjai a tehetséggondozáshoz ................................................................. 109 9. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődés és sportolási tevékenység szervezésének elvei. ............................................................................................................................................ 110 9.1. Kollégiumi közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok ............................................... 110 9.2. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában: ..................................................... 111 3

9.3. A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni: ..................................................................................................................................................... 111 9.4. Az éves program havi bontásban: ............................................................................................................ 112 10. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési rendszere ............................................. 114 10.1. A pedagógiai ellenőrzés színterei az intézményben ............................................................................... 114 10.2. A kollégiumban élő tanulókra irányuló ellenőrzési, értékelési rendszer ................................................ 116 EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................................................. 117 1. Utazó gyógypedagógusi hálózat.................................................................................................................. 118 1.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata ................................................................ 118 1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ................................................... 118 1.3. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége ............................................................................... 118 Az ellátás helyszíne ......................................................................................................................................... 119 2. Ellátottak köre ............................................................................................................................................. 119 2.1. Hallássérült tanulók ellátása ................................................................................................................ 119 2.2. Látássérült tanulók ellátása ................................................................................................................. 119 2.3. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása ........................................................................................... 120 2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása ...................................................................................................... 120 2.5. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők ellátása ................................................................................................................................................ 121

2.5.1. 2.5.2.

Tanulási részképesség-zavarok...................................................................................... 121 Figyelem- és magatartásszabályozás ............................................................................ 121

2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdők ellátása ...................................................................................... 122 2.7. Mozgásszervi fogyatékos tanulók ellátása .......................................................................................... 122 3. Az ellátás feltételei ...................................................................................................................................... 123 3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei ................................................................................................ 123 3.2. Tárgyi feltételek ....................................................................................................................................... 123 3.3. Az ellátás formája .................................................................................................................................... 123 3.4. Az ellátás időkerete .................................................................................................................................. 124 3.5. Az ellátás tervezése .................................................................................................................................. 124 4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok ......................... 124 4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok ................ 124 4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ........................ 125 4.3. Szakmai felkészültség, kapcsolattartás ..................................................................................................... 125 4.4. A szülőkkel való kapcsolattartás .............................................................................................................. 125 4.5. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok ........................ 126 4.6. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek ..... 126 5. Esélyegyenlőség .............................................................................................................................................. 127

4

Hitvallás „Mert ránk is szükség van, pont miránk”

1. Bevezető A 2011. évi a Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény előírja a nevelési-oktatási intézmények számára pedagógiai programjuk felülvizsgálatát, elfogadtatását, nyilvánosságra hozatalát. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az iskolaszék véleményezi, és amennyiben többletfeladatot nem ró a fenntartóra, az intézmény vezetője hagyja jóvá. A pedagógiai program részei: - a nevelési program, - helyi tanterv, - választott kerettanterv. A pedagógiai program 2013. szeptember 01-től, felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A helyi tanterv bevezetési ütemterve Régi szabályozás – új szabályozás Tanév/ évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013/2014. 2014/2015 2015/2016 2016/2017

A pedagógiai program nyilvános, az intézmény könyvtárában a szülők és a tanulók számára hozzáférhető. A pedagógiai program a nevelő-oktató munka alapdokumentuma. Megfogalmazódik benne a nevelési-oktatási intézményekkel szembeni elvárás mellett annak fejlesztése is. A fenntartó a programban rögzített követelményeknek való megfelelés szempontjából értékeli, minősíti az intézményt. Az „iskolahasználók” (gyerekek, szülők) tájékozódhatnak arról, milyen szolgáltatásokat nyújt az intézmény, milyen végzettséggel bocsátja ki falai közül tanítványait.

3

A program alapján figyelemmel kísérhetik, teljesíti-e az intézmény a programban kitűzött célokat, feladatokat. Az intézményben dolgozó pedagógus szem előtt tarthatja, az állást kereső pedig megismerheti az iskola célkitűzéseit, a tanulókkal és pedagógusokkal szembeni elvárásait, részletes tantervét, a tudás és magatartás-szorgalom értékelésének követelményeit és formáit, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok enyhítését, a magatartási és tanulási nehézségek korrigálását, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységeket. Jogszabályi alapok 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (új NAT) 3. 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (régi NAT) 4. 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (új ktr.) 5. 176/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (régi ktr.) 6. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról 8. 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 9. 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

4

2. Az intézmény bemutatása A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmény. Intézményünk közös igazgatású, többcélú intézmény, mely 23 holdon, Gyömrő város határában,

a

fővárostól

25

km

távolságra

fekszik.

Tanítványaink

nagyon

szép

természetvédelmi és műemlékvédelmi környezetben, a Teleki kastély parkjában élhetik mindennapjaikat, ahol a védett állat- és növényvilágot természetes közegükben ismerhetik meg. A sport és szabadidős tevékenységekhez az intézmény területén egy salakos és egy füves sportpálya biztosítja a feltételeket, egy játszótérrel kibővítve. A többcélú intézményben a következő szervezeti egységek működnek: Általános iskola – napközis, tanulószobai ellátással - 1-8. osztály a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára Speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola – napközis ellátással Speciális szakiskola felépítése (2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben): - 9.E osztály – előkészítő képzés. - 9-10. osztály - 2 éves szakmai képzés. Az Országos Képzési Jegyzék alapján az alábbi rész-szakmákban: - 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés. - 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés. Készségfejlesztő speciális szakiskola: A készségfejlesztő speciális szakiskolában jelenleg 2 szakmai modult oktatunk: -

Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program; oktatási miniszter 2846/18/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését engedélyezte.

-

Udvaros szakmai modul; jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.)

Kollégium (a Teleki kastély épületében) - A kollégium munkarendje az iskola munkarendjéhez alkalmazkodik. Iskolánkba jelenleg felvehető létszám 236 fő, (általános iskola: 134 fő; szakiskola: 102 fő). A kollégiumban 80 tanuló ellátására van lehetőség.

5

Az általános iskolai szervezeti egységben a tanulásukban akadályozott enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek oktató-nevelő munkáját végezzük. A részképességek fejlesztése a tanítási órákhoz kapcsolódóan a rehabilitációs órák keretében valósulnak meg, az alsó és a felső tagozaton egyaránt. A rászoruló gyermekekkel főállású iskolapszichológus foglalkozik. A tanév során az egyénre szabott fejlesztés mellett a felzárkóztatás is helyet kap. Az általános iskolai szervezeti egységben az életvitel és gyakorlati foglalkozáson belül háztartási ismereteket tanítunk a gyerekeknek az iskola jól felszerelt tankonyhájában. Ezzel párhuzamosan a tanműhelyben faipari munkákkal, fémipari munkákkal, szerelési és karbantartási feladatokkal ismertetjük meg a tanulókat. A két terület mellett meghatározó a parkgondozói tevékenység is, mely során a szakiskolai tanulók mellett az általános iskolai tanulók is képességeiknek, erőnléti állapotuknak megfelelően részt vesznek a környezet rendezésében, tisztántartásában. Kiemelt helyet foglal el az iskola életében a munkára nevelés mellett az egészséges életmódra nevelés, a sport. Hiányossága e területnek, hogy nem rendelkezünk tornateremmel, mindössze egy tornaszoba áll a tanulók rendelkezésére a téli időszakban az órai és a mindennapos testedzés biztosítására az iskola épületében. Az intézmény természeti környezete viszont kiválóan alkalmas arra, hogy labdarúgásban, atlétikában nemcsak tanórai szinten, hanem versenyeztetés szintjén is kiemelkedő eredményeket érjenek el a tanulóink. Mindamellett lehetőség van arra is, hogy a gyerekek intézményen kívül ússzanak, mely utóbbi minden évben finanszírozás-függő. Az alapozó nevelés-oktatás szakaszának lezárulása után más középfokú intézményben (speciális szakiskolában) továbbtanuló fiataljaink tanulmányi eredményei arról tanúskodnak, hogy intézményünkben, az általános iskolában széleskörű, megalapozó hatékony nevelőoktató munkát végzünk, melyet az elkövetkezendő időben a lehetőségek folyamatos kihasználásával a tárgyi eszközök továbbfejlesztésével még tovább kívánunk fejleszteni. A középfokú nevelési szakasz keretén belül a speciális szakiskola tanulói felkészülnek a közismereti tárgyak mellett a szakképzési rendszerbe történő becsatlakozásra, az önismereten alapuló pályaválasztásra. E képzési forma keretén belül a számítástechnikai ismeretek mellett a tanulók angol nyelvet tanulnak. A speciális szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési 6

technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja: -

A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása.

-

A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése.

-

A szakmai vizsgára való felkészítés.

-

Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

A középfokú nevelési szakasz külön jelentősége, hogy a tanulásban akadályozottak mellett az értelmileg akadályozott fiatalok számára működtetjük a készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő 9-10. osztályát, valamint udvaros szakmai modul és takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program szakterületen a szakirányú képzést 11-12. évfolyamon. A készségfejlesztő speciális szakiskola az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzést folytat. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni. Mind a két szakterületen a szakmai gyakorlat megszervezésére saját, jól felszerelt tangazdaságunkban kerül sor az intézmény területén. A tangazdaságban a kézi és gépi 7

eszközökön túl egy növényház és egy fűthető fólia biztosítja a feltételeket a palántaneveléshez, valamint egy új telepítésű gyümölcsös és szőlőskert szántóterülettel, illetve a park területe a további szakmai ismeretek elsajátításának és gyakorlásának a színtere. Pest megye területéről érkező tanulók számára a kollégium ad elhelyezést, mely a XIX. században épült Teleki kastély épületében került kialakításra. Az alagsorban a kiszolgáló és technikai helységek találhatók, a földszinten a gazdasági-ügyviteli részleg, valamint öt hálóterem a fiúk elhelyezésére. Az emeleti részben a lányok három hálóterme mellett egy informatika terem került kialakításra, mely a kollégiumon d belül is biztosítja a tanulók számára a szabadidő kulturált és értelmes eltöltését. A kollégium az intézményen belül működő önálló szakmai egység. Szakmai feladatát pedagógiai programja alapján végzi. Kiemelkedő feladata az elhelyezett tanulók életkörülményeinek megfelelő szintű biztosítása, a nevelés feladatainak megvalósítása, a személyiségzavarok és magatartászavarok korrekciója, az iskolai tanulmányi munka segítése, szükség szerint kapcsolattartás a szülőkkel, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyámhivatalok munkatársaival és a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottakkal. Legfontosabb célunk az egészséges életmódra, az önálló munkavégzésre való nevelés, valamint törekvés egy önálló, teljes értékű családi életre való felkészülésre. Lakóit az intézmény tanulói közül a diákotthonba felvett 6-24 éves korú növendékek alkotják. A tanulói gyermekközösség elsősorban tanulásban akadályozottnak minősített gyerekek közössége, de ez nem zárja ki, hogy értelmileg akadályozott tanuló is felvételt nyerjen e intézményegységbe. Növendékeink 8-10 fős hálótermekben laknak, nemük szerint homogén szervezeti egységben. Az osztályfokot illetően a csoportok heterogének, mely keretek között jól megvalósíthatók olyan nevelési feladatok, mint például egymás segítése a tanulmányi munkában, az önkiszolgáló tevékenységben. A tanulók ellátását és étkeztetését az intézmény külső céggel kötött szerződés alapján napi ötszöri étkezéssel biztosítja a gyermekek részére. A pedagógiai programunk lényegében az intézmény stratégiája, mely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. Szakmai alapdokumentum, mely átfogja és meghatározza az intézményi élet egészét. "Az ember nem fejlődhetik eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé, csak ha a bölcsesség és jámborság oltóágaival előzőleg beoltottuk".

(Comenius)

8

3. Helyzetelemzés 3.1. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi, dologi feltételei: Az intézmény a város szélén a gyermekek neveléséhez optimális környezetben elhelyezkedő egy emeletes iskolaépületből és a mellette elhelyezkedő Teleki kastélyban kialakított kollégiumból áll. Az ideális környezet, a fákkal borított park területén jó lehetőséget ad a sportpályák, játszóterek kialakításához. Az intézmény területe ad lehetőséget a speciális szakiskola tangazdaságának kialakításához, a szabadföldi szántóterület, a gyümölcsös, a szőlészet, növényház és a fóliasátor kialakítására. Az iskola komfortfokozata összkomfortos, a délelőtti tanításon túl a napközi foglalkozások a szakköri foglalkozások és a tanórai foglalkozások helyszíne is. A tantermek nagysága átlagosan 36 négyzetméter, mely alapterületre körülbelül 16 tanuló jut. Az intézmény jelenlegi terembeosztása: - 16 tanterem, - 1 fejlesztő-szoba, - 1 fejlesztő-, rehabilitációs foglalkozásra szolgáló szoba, - 1-1 fiú-lány vizesblokk emeletenként, - 1 tornaszoba, - 1 informatikaterem, - 1 gyakorló konyha, - 1 technika terem, - 1 portásfülke, - 1 tanterem a speciális szakiskola szakképző évfolyama részére a tangazdaság területén felállított faházban. Az iskola szertárral nem rendelkezik, az eszközök elhelyezésére a tantermekben, valamint a tornaszoba előterében történik. A tornaszobához vizesblokk nem tartozik. 9

Az iskola épületében felújítási munkák az elmúlt időszakban nem voltak. Szükséges az elkövetkezendő időszakban az ajtók, az elektromos hálózat, a fűtésrendszer felújítása, valamint a tetőszerkezet megjavítása, mert ezek karbantartása az iskola átadása óta elmaradt. Az intézmény tárgyi ellátottságának komoly hiányossága, hogy nem rendelkezik tornateremmel, így a törvényileg előírt mindennapos testedzés (napi testnevelés) feltételei hiányoznak. A XXI. században idejétmúlt az iskola folyosóin tartott tornaóra, mely szervezeti forma alkalmatlan a tanuló foglalkoztatására, ezzel egy időben folyamatosan zavarja a tantermekben folyó nevelési-oktatási munkát és balesetveszélyes. 3.2. Az intézményben alkalmazott különleges taneszközök - személyiség és képességvizsgáló tesztek (pszichológiai tesztek), - 64 db számítógép (iskola, kollégium ügyvitel), - traktor, fűnyíró, kéziszerszám, öntöző berendezés a speciális szakiskola szakmai gyakorlatához, - a kötelező eszközjegyzékben foglaltak alapján a tantermek felszereltsége 100%-os, a futópálya nem készült el, - 1 db Rába 15 traktor tartozékokkal (eke, borona, kultivátor, kombinátor, tárcsa, fűkasza, tolólap, pótkocsi), valamint 1 db Feng-Shou traktor, - motoros kapa, - motoros fűnyíró, - fűnyíró traktor, - elektromos sövénynyíró, - motoros permetezőgép, - motoros fűrész, - komposztáló gép, - kéziszerszámok, 10

- projektor, - interaktív táblák. 3.3. A kollégium felszereltsége, állapota A kollégium jelenleg az 1847-ben épült Teleki kastélyban működik, mely vizesblokkjának felújítása az elmúlt évek alatt több alkalommal megtörtént. Az egész épület komoly felújításra szorul, mely költségein akár egy mai kor igényeinek megfelelő kollégiumi épülhetne. A hálótermek egy része a délutáni tanulószobai foglalkozásoknak is helyszínei. Jelenleg a kollégiumban nyolc hálóterem működik, egy informatika terem, könyvtár, és két zsibongó biztosítja a gyerekek számára a szabadidős tevékenységhez a teret. Emeletenként egy-egy plazma-televízió, szintenként egy-egy kazettás CD lejátszós magnó áll a tanulók rendelkezésére. A hálótermekben valamennyi tanuló részére biztosított egy-egy fali polc és egy-egy éjjeliszekrény, mely személyes felszerelések elhelyezésére alkalmas. Szintenként egy-egy vizesblokk biztosítja a tanulók számára a tisztálkodási lehetőségeket. Az alagsorban található a kazánház, mely 1998-ban a kastélyban a gázfűtésre való átállás révén teljes felújításra került. A tálalókonyha mellett működik az ebédlő, melyet az ebédeltetésen kívül intézményi, közösségi feladatok ellátására is használunk. A

kollégium

legjobban

amortizálódott

helyisége

a

mosoda,

ahol

természetszerűen a vizesedés következtében kialakult vakolathiányok jelentik a problémát. Jelenleg mosógép hiányában csak szárításra használjuk, a mosás a kollégium emeleti szintjén található (egyetlen) mosógéppel történik. Az emeleti részen kialakított iskola-egészségügyi egység jól leválasztható a kollégium egyéb működési területétől mind az orvosi szoba, mind a betegszoba

11

ÁNTSZ

által

elfogadott,

előírásainak

mind

felszereltségében,

mind

rendezettségében megfelel. A kollégium komfortfokozata összkomfortos. 3.4.

Feladatok vállalása az intézmény életében fő

Feladat Igazgató

Intézmény szinten

1

Általános iskolai intézményegység vezető Szakiskolai intézményegység vezető

általános iskolai intézményegység

1

szakiskolai intézményegység

1

általános iskolai intézményegység

2

szakiskolai intézményegység

2

kollégiumi intézményegység

1

Munkaközösség vezető

Osztályfőnökök

általános iskolai intézményegység Szakiskolai intézményegység

osztályok számától függően osztályok számától függően

kollégiumi intézményegység vezető


1

Csoport vezető nevelőtanár


5

Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

Intézmény

1

Szakszervezeti tisztségviselő

Intézmény szinten

2

Munkavédelmi megbízott

Szervezeti egységenként egy fő (kivéve EGYMI)

3

Esélyegyenlőségi képviselő

Intézményi szinten

1

Belső Önértékelési Csoport


7

Közalkalmazotti Tanács


3

12

3.5. Az intézmény szervezeti és irányítási sémája Igazgató Általános iskola intézményegység v általános iskola intézményegység vezető

Szakiskola intézményegység szakiskola intézményegység vezető

munkaközösség vezetők

munkaközösség vezetők

osztályfőnökök

gyógypedagógusok

Kollégiumi intézményegység kollégiumi intézményegység vezető általános igazgató helyettes munkaközösség vezető

Gazdasági adminisztratív dolgozók iskolatitkár gondnok, humánpolitikai előadó

nevelőtanárok gyógypedagógusok

pedagógusok

gépkocsivezető gyermekfelügyelők

pedagógusok

gyógypedagógiai asszisztensek

ápolónő

szakoktatók

fűtő –karbantartó

kertészek

takarítónők

DÖK vezető tanár gyógypedagógiai asszisztensek napközis nevelők

GYIV-felelős

iskolapszichológus takarítónők éjjeliőrök

13

NEVELÉSI PROGRAM

14

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink: - Az intézmény egészére jellemző az optimalizált körülmények biztosítása mind tanulók, mind a felnőttek számára, ami feltétele az nevelő - oktató munkának. - A tanulók állapotából, fogyatékosságukból következve fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód elvét. - Szem előtt tartjuk, hogy minden tanuló az egyéni képességeihez mérten kapja meg a fejlődéséhez szükséges nevelési - oktatási ellátást. - A tanulás folyamatában biztosítani kell a tanulóknak a saját maguk által szerzett tapasztalatokat. - Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az intézményünkből kikerülve a tanulók hasznos ismeretekkel rendelkezzenek. - Nevelő-oktató munkánk során az egyéni képességekhez mért intellektuális, és testi és esztétikai nevelést egyaránt fontosnak tartjuk. - Szem előtt tartjuk a következetességet és a dicséretet, a pozitív megerősítést, ugyanakkor szükség esetén az elmarasztalás lehetőségével is élünk. - A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését. Fontosnak tartjuk, hogy fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. - A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit. - Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását. Ezt a célt szolgálja az iskola környezeti–és egészségnevelési programja. - A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai, diákotthoni és gyermekotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést. 1. 2. Célok, értékek, feladatok Kiemelt célok: A tanulásban akadályozott és más fogyatékos gyermekek fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt tegye lehetővé, ezáltal növelje önbizalmukat és kudarctűrő képességüket. Ezzel segítse elő a lehető legönállóbb életvitel elérését tanulóink számára. 15

Általános célkitűzések - Az általános műveltség megalapozása, az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével. - A tanulók szociális képességének, kulturált viselkedésének, magatartásának formálása konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. - Kommunikációs készségük fejlesztése. - Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében. - Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. - A tanulók sérülés-specifikus habilitációja és rehabilitációja. - Az önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. - Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. - Az önművelési igény kialakítása. - A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása – a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. - Értékeink,

kultúránk,

hagyományaink,

a

szülőföldünk

és

népünk,

gyökereink

megismertetése, kötődések és azonosulások kiépítése. - Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. - A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Céljaink között szerepel a megismerés, a megértés folyamatának elősegítése, illetve és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság felkeltése. Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adni a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíteni természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetíteni, alapvető képességeket és készségeket fejleszteni. 16

Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulási szokásokat. Fejleszteni a feladattudatot, a kitartás képességét és előmozdítani érzelemvilágának gazdagodását. Egyéni képességek kibontakoztatása. A szociális, kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányok csökkentése. Tudatosítani a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus, kultúrált magatartásformákat, szokásokat. 1. 3. Gyermekközpontú iskola megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, és a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a cél feladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: - ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők, - a szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos. Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, kollégiumi beilleszkedés előkészítése, - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, - óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg,

17

- a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése, - az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére, - első osztálytól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés, - a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába, - önellátás kialakítása. 1. 4. Szocializáció - szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetük tudatos alakítására nevelés, - közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása, - vásárlás, pénzkezelés gyakorlása, - környezet védelmére és tudatos alakítására való nevelés, - koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása. 1. 5. A kommunikációs készség Beszédértés, - beszédhasználat gyakoroltatása: - versek, mesék előadása, - drámapedagógia alkalmazása, - értő olvasás gyakoroltatása. 1. 6. Munkára nevelés - kitartó munkára és monotónia tűrésére való nevelés, - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás, - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése, - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, - már az 1. osztálytól folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztése, - erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás, - tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé, - feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez juttatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés.

18

1. 7. Hazaszeretet - A lakóhely és környéke, valamint az intézmény szűk környezete kialakulásának megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás tudatosítása. - Magyarország

jelképeinek,

földrajzi

sajátosságainak,

élővilágának,

természeti

jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül a magyarságtudat erősítése. - A magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján a nemzeti büszkeség erősítése. - A népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismertetése. - Ismerje Magyarország helyét Európában és a nagyvilágban. - Tanulmányi séták, kirándulások során a tanulók ismerjék meg Gyömrő város történelmi emlékhelyeit (Mánya-rét, a Rákóczi beszéd helyszíne). Tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében. - Híres magyar emberek életének bemutatása. - Művészeti értékek megismertetése. - Népi játékok, szokások gyakoroltatása, néptánc elemeinek megismertetése. 1. 8. Egészséges életmód - Az intézményben dolgozó felnőttek a dohányzás mellőzésével mutassanak példát a diákoknak. - Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, az emberi személyiségre, ezek elkerülése. - Az egészséges táplálkozás megismertetése, szakkörön, életvitel és gyakorlati ismeretek órán, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a lehetőségek szerint. - Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása. - Különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése. - Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban. - Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával. - Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete. - Veszélyes anyagok helyes tárolásának módja. - Tájékozódjék a szenvedélybetegségekről és azok személyiségre gyakorolt hatásáról (számítógép, játékautomata, Internet, mobiltelefon). - Természetes gyógymódok (gyógynövények) megismertetése, hatása az emberi szervezetre.

19

1. 9. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban Érték: Gyermekközpontú iskola megvalósítása Osztály

Tanórai tevékenységek

Egyénre szabott fejlesztés, a biztonságérzet kialakítása. Indulási hátrányok kompenzálása. 1-3. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő környezet biztosítása. Őszinte, szeretetteljes légkör az intézmény valamennyi területén. Képességeknek megfelelő terhelés, életoptimizmus kialakítása, 4-6. Fokozatosan önálló életre szoktatás, érdeklődési körök feltárása. Reális önismeret kialakítása, pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív 7-8. tulajdonságok visszaszorítása. Diákjogok megismertetése, gyakorlásának biztosítása. Középső képzési szakasz - Speciális szakiskola 9-10.

Képességek szerinti pályaválasztás a lehetőségek reális megismerésével.

11-12.

Szakmai vizsgára való felkészülés

Tanórán kívüli tevékenység

Integrációs lehetőségek

Szabadidő tudatos megtervezése

Kirándulás, színházlátogatás

A szabadidő céltudatos érdeklődésnek megfelelő eltöltése, Városi ünnepélyeken való részvétel, családi hagyományos ünnepek kirándulás, színházlátogatás meghitt megrendezése. Képviselet a diákönkormányzat és a gyermekszervezetek munkájában.

Üzemlátogatás, pedagógiai szakszolgálat (nevelési tanácsadó) meglátogatása

A kollégium szabadidő keretében végzett foglalkozások.

Üzemlátogatás, szakképző iskolák meglátogatása.

20

Érték: Egészséges életmódra nevelés Osztály

Tanórai tevékenység

A jó szokásrendszerek kialakítása, stabilizálása a napirend alapján A káros szenvedélyek megismerése és azok hatása az emberi szervezetre. A testi higiénia megjelenítése az öltözködésben, egészséges 4-6. táplálkozási szokások kialakítása, a serdülőkor változásainak ismertetése, a rendszeres mozgás szükségszerűsége. 7-8. Emberi szervrendszerek működése, alapvető szexuális ismeretek nyújtása, csecsemőgondozás, alapvető elsősegély ismeretek nyújtása, fertőző betegségek és azok terjedésének módja. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Alapvető gyógyszerek ismerete és azok használata. Az abortusz hatása és 9-10. következményei. A terhességgondozás szükségessége. A szűrővizsgálatok szükségessége. Gyógynövények Alapvető munkavédelmi előírások megismerése, 11-12. jogosultságok 1-3.



Sport, játék

Úszás, kerékpár. Sport, játék, táncház

Városi sportkör, egyesületi sportkör, uszoda.

DADA-program megismerése, filmvetítés, egészségügyi kiadványok megismertetése, értelmezése

Tájékozódás az egészségügyi intézményrendszerben.

Gyógynövény-gyűjtés

Szűrővizsgálaton való önálló részvétel

21

Érték: Szocializáció Osztály


Alapvető magatartási szokások kialakítása emberi, közösségi formákkal való 1-3. megismerkedés, a közösségi élet szabályai, alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása. Megszólítás formái, illemszabályok, társas 4-6. kapcsolatokban, kulturált beszéd. Tagok szerepei a közösségben. Egymás segítése, segítség fogadása. Empátia készség 7-8. fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. Önismeret, kötelességtudat erősítése. Hivatalos iratok szerkesztése. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola



Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör

Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében.

A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén.

Intézményen kívül; vásárlás közben, kiránduláson.

Sport, a telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, levél feladása.

Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata.

9-10.

Társadalmi együttélés szabályai

Jogorvoslatok módjai, lehetőségei

11-12.

Társadalmi együttélés szabályai

Önálló ügyintézés elsajátítása

Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján. Látogatás önkormányzati és egészségügyi intézményekben

22

Érték: Munkára nevelés Osztály


Önkiszolgálás, felelősök rendszerének kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság 1-3. igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a munka sikerélményének biztosítása. Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre 4-6. szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A 7-8. közösségen belül a munkafolyamatok megosztása. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Képességek szerinti pályaorientáció, 9-10. önismereten alapuló pályaválasztás 11-12.

Szakmai gyakorlat során munkavégzés



A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Parkgondozás

Családi közösségben egyénileg

parkgondozás

Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

Saját ruházat, tanszer gondozása, Parkgondozás, elültetett virágok hálóterem, lakószoba, osztályterem ápolása. tisztántartása

Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése. Karbantartás, kertészeti munka

Parkgondozás. Virágládák beültetése, gondozása. A város parkjainak gondozásában való részvétel. Együttdolgozás felnőtt munkavállalókkal.

23

Érték: Kommunikáció Osztály




1-3.

A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására.

Irodalmi színpad, tánc, rajz szakkör

Színházlátogatás

4-6.

7-8.

Tánc, rajz szakkör, irodalmi A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. színpad, mesemondó verseny, Az igényesség megjelenítése a beszédben. A szavalóverseny. közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése a Piktogramok megismerése, értelmezése. gyakorlati életben. Metakommunikációs eszközök megismerése, Internet használata szabadidős használata. A modern kommunikációs eszközök tevékenységek során használata.

Középső képzési szakasz Speciális szakiskola A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő 9-10. idegen nyelv alapfokú használata. 11-12.

Szakmai vizsgatételek szóbeli visszaadása

Üzemlátogatások Szakmai vizsgatételek gyakorlása

Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata. Tanulmányi kirándulás

Külföldi csoportok fogadása a kollégiumban Támogató szervezetekkel való kapcsolattartás.

24

Érték: Hazafiság Osztály


Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat 1-3. felismerése. Néphagyományok megismerése. Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet megismerése Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának 4-6. megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a 7-8. világban. Magyarország helye Európában, a világban. Alapvető állampolgári ismeretek Középső képzési szakasz Speciális szakiskola



Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása.

Részvétel városi ünnepségeken.

Népviselet megismerése, népi ételek megismerése, népművészet (szövés, kosárfonás)

Kiállítás szervezése

Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel, Diákönkormányzat

Színházlátogatás: János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László

9-10.

Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal szemben

Népi mesterségek

11-12.

Gazdasági ismeretek

Ünnepségeken való részvétel

Gyűjtőmunka az uniós tagállamok életével kapcsolatban. Helyünk az unióban. Uniós ismeretek bővítése, vállalkozási lehetőségek

25

1. 10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere Eszközök: 1. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban kellene, majd későbbiekben az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Az otthoni hátrányok leküzdése miatt az intézmény dolgozóinak fokozott feladata tanulóinknak megfelelő példa mutatása. 2. Nyelvi (verbális) eszközök: - beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz, - projektmódszer, kooperatív technikák. 3. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok). Módszerek: Meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - Tanulóink számára a személyes példamutatás, példakövetés lehetőségének biztosítása. - Beszélgetések, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. - Továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, kooperatív technikák. A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás, - kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, - gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés.

26

Sérülésspecifikus módszerek: Mivel

tanulóink

nagy

része

diszlexia-

veszélyeztetettnek

tekinthető,

az

olvasás

előkészítésében és tanításában is a diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs program alkalmazása folyik (Meixner- módszer). A diszgráfiás tünetek kialakulásának megelőzése érdekében az írás tanítása is e program szerint. A diszkalkuliás tünetek megjelenésére számítva prevenciós eljárások bevezetése. Jellemző ezen kívül a kiscsoportos és egyéni foglalkozási forma, a tanulók épen maradt és sérült funkcióinak korrekciós jellegű fejlesztése. A tehetséggondozás: a jobb képességű gyerekek felkészítése a továbbtanulásra városi-, megyei-, országos versenyekre.

27

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy az iskolából kikerülő tanuló - Képes legyen testileg, szellemileg (önálló életvezetésre felkészítés a sajátosságaiknak megfelelően), érzelmileg, és erkölcsileg egészséges életvitelre. - Rendelkezzék a társas kapcsolatokhoz, közösségi léthez nélkülözhetetlen szokások, viselkedésformák ismeretével. - Fegyelmezettsége, akaratereje által váljon képessé a kudarcok leküzdésére. - Rendelkezzen az alkalmazkodás képességével. - Tudjon felelősséget vállalni önmagáért, másokért. - Legyen önmagáról, a világról életkorának megfelelő reális képe értelmi szintjének megfelelően. - Ismerje szűkebb, tágabb környezetét. - Váljék közösségi és hazaszerető felnőtté. - Tudjon rövidebb távra tervezni, reálisan mérlegelni. -

Rendelkezzék az általános műveltség alapjaival.

- Képes legyen bekapcsolódni a társadalmi munkamegosztásba, alkalmassá váljon szakma tanulására, önálló munkavégzésre. A gyermek személyiségét sokféle tényező alakítja. Elsődlegesen a család hatása érvényesül. Az iskola tudatos, pedagógiailag átgondolt személyiségfejlesztő tevékenységével erősíti a család pozitív törekvéseit. Erősíti, kialakítja a társadalmilag elfogadott személyiségjegyeket. Gyengíti a szűkebb-tágabb környezetükben megjelenő a pozitív értékekkel szembenálló tényezők erejét. A sokoldalú személyiség alakítás a nevelő - oktató munka minden területén jelen van. A személyiségfejlesztés szinterei az iskolában: tanítási órák, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, pszichológiai foglalkozások. A pedagógusok, pedagógiai munkát segítők és valamennyi, az intézményben dolgozó felnőtt viselkedése modellértékű. Tanulóinknál a személyes példaadás fokozottabb jelentőséggel bír, mint a normál tantervű iskolák tanulóinál. A felnőttektől ellesett minták nagymértékben hatással vannak személyiségjegyeik alakulására. Törekszünk a pozitív megnyilvánulások elismerésére, példaként kezelésére. - motiváció megteremtésére, a tanulási kedv fokozása érdekében, sikerélmény biztosítása, - pozitív hatásokat keltő alkalmak teremtésére: ünnepségek, versenyek. A szélsőséges megnyilvánulások elutasítása, a rendelkezésre álló adminisztratív eszközökkel történő szankcionálása. 28

3. Közösségfejlesztés 3. 1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, ahol a legnagyobb közösségeket az alábbi intézményegységek alkotják: -

általános iskolai intézményegység,

-

speciális szakiskolai intézményegység,

-

kollégiumi intézményegység.

Az intézményegységek élén pályázat útján megválasztott szakmai irányító intézményegység vezető áll. Az ő munkájukat az intézményegységeken belül szakmai munkaközösség vezetők segítik és koordinálják a dolgozó és a vezető között. A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulhatók igazából az együttműködési kooperációs technikák a szolidaritás és az egymásrautaltság, mely nélkül sem a munkahelyi, sem a családi, sem a társadalmi élet nem működik. Az intézmény intézményegységein belül a következő tanulói közösségek kialakítására kerül sor. Besorolás alapján adott közösségek: 1. osztályközösségek. 2. napközis csoportok. 3. kollégiumi csoportok. Választott közösség: - diákönkormányzat csoportja. A csoportok felépítése: Valamennyi közösség élén a csoportot vezető nevelő áll, aki osztályfőnökként, nevelőtanárként, hálótermi gyermekfelügyelőként, vagy a diákönkormányzat segítő tanáraként irányítja és szervezi a tanulók bevonásával a csoport életét. 3. 2. Alapelveink: - A közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert a nevelő - oktató folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is. - A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet.

29

- Továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is. 3. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: - a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, - beilleszkedési nehézségek leküzdése a tolerancia kialakítása a tanulókban, - minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat, - a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése, - a tanulók jó közérzetének megteremtése, - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, - csoportok és tagjaik közötti kooperáció megteremtése. A közösségfejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítása az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan összekapcsolódik a intézményegységek között, mintegy erősítik, kiegészítik egymást. 3.4. Programok Az intézményi program havi bontásban a következőket tartalmazza: Szeptember: a természet megismerése – az ősz témaköre, mely lezárásaként terménykiállítás a kollégium szervezésében. Október: tanulmányi versenyekre való felkészülés a megadott feltételek alapján. November: az intézményi hagyománya megőrzéseként a Teleki nap szervezése, lebonyolítása, az intézményegységek közötti feladatmegosztás alapján. December: a család és az ünnepek jelentősége életünkben. Január: a természet megismerése – a tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában. Február: a farsang és ahhoz fűződő népszokások megismerése. Március: a természet megismerése – a tavasz. A nyiladozó természet megfigyelése, védelme. Április: sport- és egészséges életmód, mezei futóverseny. Május: gyermeknap, záró majális intézményszintű megrendezése. 30

Június: kirándulás, táborozás az intézményegységek koordinálása alapján. A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat kialakítása, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben. Az állami ünnepélyek megrendezése során a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten fontosnak tartjuk a nemzeti tudat megerősítését. 3.5. Kirándulás tervezetek Évfolyam

Tervezett helyszín

Időpont

Alsó tagozat

Budapest Fővárosi Állat és Növénykert, Városliget, Hősök tere

október

Alsó tagozat

Gyömrő nevezetességei, főként a Teleki család életéhez tartozó helyek

november Teleki nap

Felső tagozat

Teleki túra

november Teleki nap

Célfeladat Magyar, rajz, környezetismeret tantárgyak anyagához: - Fák, bokrok, virágok házi és vadállatok természeti környezetben való tanulmányozása. - Környezetvédelem. - Budapest nevezetességei, történelmi múltunk. Kulturált viselkedés. Magyar, rajz, környezetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - hagyományápolás, - mesterségek és természetes környezetünk megfigyelése, állóképesség fejlesztés. Természetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - felszíni formák megfigyelése, - téri tájékozódás fejlesztés, - természeti értékek, - állóképesség fejlesztés.

31

Évfolyam Intézményi szinten a magatartási verseny győzteseinek



Osztályonként

Osztályonként

Tervezett helyszín

Időpont

megbeszélés alapján

május

Színházlátogatás

az év folyamán lehetőség szerint

Múzeumlátogatás


Könyvtárlátogatás


Üzemlátogatások

az év folyamán lehetőség szerint r

Célfeladat Magyar, rajz, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - Magyarország értékei, - kulturált viselkedés, - téri tájékozódás fejlesztése, - közlekedési ismeretek, - időérzék fejlesztése. Magyar, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - kulturált viselkedés, - színház felépítése, - közlekedési ismeretek. Magyar, környezet, földrajz, természetismeret, matematika tantárgyak anyagához: - a kiállított anyag beépítése a tantárgyi ismeretbe, megerősítés, - közlekedési ismeretek, - óraismeret. Magyar tantárgy anyagához: - írók, költők élete, munkája, - kulturált viselkedés, - egyéni érdeklődés felkeltése. Magyar, természetismeret, földrajz, életpálya építés tantárgyak anyagához: - általános ismeretek bővítése, - kulturált viselkedés, - közlekedési ismeretek, - pályaorientáció.

32

3.6. Hagyományos iskolai rendezvényeink Az intézményi ünnepélyeken kívül több olyan esemény van iskolánkban, melyeket minden évben megrendezünk. Terménykiállítás: Október végén (őszi terményekből, növényekből készített figurák, játékok, díszek, stb.). Teleki-nap: őszi gyalogos kirándulás a környékbeli erdőkbe, illetve osztályok közötti vetélkedő, melyeken ügyességi és általános ismereteket hasznosító feladatok megoldása a cél. Az intézmény alapításának évfordulóján – november első felében – tartjuk. Az elnevezés a kollégiumnak helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. Téli szavalóverseny – melyre minden osztályfokban készülnek. Télapó ünnepén a városi Mikulás keresi fel gyermekeinket. Szalagavató Szakiskola végzős tanulóinak ünnepsége. Karácsony- Az intézményegységekben a tanulók hagyományőrző programja. Farsang

Februárban a farsangi jelmezbál a legnagyobb esemény, melyet a kollégium szervez.

Télbúcsúztató: Kiszebáb égetése. Regionális szavalóverseny: tavasszal. Húsvéti népszokások felelevenítése. Megyei Komplex Tanulmányi Verseny Megyei mezei futóverseny: A sport területén tanulóink kimagasló eredményeket érnek el. Gyermeknap: - A diákönkormányzat által szervezett, egész napos program tanulóink részére. Gyermeknapi állófogadás: a versenyeken kimagasló teljesítményt elért tanulóink és felkészítő tanáraik vesznek részt. Anyák napján a gyermekek köszöntik szüleiket, nevelőiket, kisebb ajándékokat készítenek és műsorral kedveskednek számukra osztály szinten. A „LEG”-ek kirándulása: az éves magatartási verseny győzteseit kiránduláson vesznek, amelyet a koordináló tanár szervez és bonyolít le. Pedagógus nap Ballagások Tanévnyitó, tanévzáró

33

4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy a nevelés - oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Kiemelt területek: énkép és önismeret, hon- és népismeret,

gazdasági nevelés,

környezettudatosságra nevelés, testi-lelki egészség védelme, felkészülés a felnőtt életre. 4.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - munkája során tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, - együttműködik a DÖK munkáját segítő pedagógussal, - segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, - együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, pszichológussal, kollégiumi és gyermekotthoni nevelőtanárokkal, gyermekfelügyelőkkel, 34

- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, törzslapok, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának ellenőrzése, - kiemelt figyelmet fordít az ifjúságvédelmi feladatokra, - javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, a szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 4.2. Pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata: - legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, - a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, - szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, - iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. 4.3. A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak az intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 1. A kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött részében: - tantervek végrehajtása, - hospitálás.

35

2. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - pedagógiai jellemzés készítése, aktualizálása, - magántanulók számára tananyag összeállítása, - az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség-vezetés, - az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, - pedagógus-továbbképzésben való részvétel. 3. A neveléssel – oktatással lekötött munkaidő feletti szabad rendelkezés alá eső rész: - kirándulások megszervezése.

36

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1. A tehetség-képesség kibontakoztatása Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók, elsősorban a tanulási képességek minőségében. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek, és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, illetve egyéni bánásmóddal történik. Fő feladat a fejlesztendő és tehetséges területek azonosítása, a gyenge és erős oldalak komplex, személyre szabott fejlesztése. Önismeretük és önbizalmuk támogatásával a gyógypedagógusok segítik a gyermekeket abban, hogy érdeklődésüknek, felismert és tudatosított erős oldalaiknak megfelelő további speciális programokhoz csatlakozhassanak, versenyekre eljussanak. Mindannyiunk feladata és felelőssége a tanulók alapos megismerésén keresztül

a

kiemelkedő

képességek

felismerése

és

továbbfejlesztése,

a

tehetség

kibontakoztatása. A komplex, személyre szabott, gyermekközpontú fejlesztés auditív, vizuális, kognitív, motorikus területeket érint; önállóságra, rendszer kialakításának képességére neveli a gyermekeket játékos, motiváló módszerekkel. A tehetség, a képesség kibontakoztatását – a tanórai differenciált foglalkoztatás mellett – jól szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett tevékenységek. Ennek érdekében: - a tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást, - a közösségi nevelés mellett fontos szerepet kap az egyéni bánásmód is, - a tanuló képességeihez igazodva egyéni, differenciált feladatlapok készítése, - tanórán kívüli foglalkozások keretén belül, a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően olyan szabadidős foglalkozásokat szervezünk, melyek a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítását célozzák meg. A szabadidős foglalkozások szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk. 37

- folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, illetve pályázatot írunk ki tanulóink számára különböző területeken, - az év folyamán több tanulmányi-, szavaló-, sportversenyt rendezünk.

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink áttekintéséhez ismernünk kell a gyerekeket érő legfontosabb makro- és mikrokörnyezeti hatásokat, azokat az élményeket, ingereket, amelyek közül sajnos nem egy hátrányos, sőt olykor ártalmas számukra. A tanulókat érő makro környezeti hatások közül kiemelendő a tömegkommunikáció, az életmódot rohamosan átformáló reklámok hatása, a fogyasztói és anyagias szemlélet szélsőséges megnyilvánulásai, az erőszak jelenléte a szórakoztatóiparban és a tömegtájékoztatásban, a kulturális hagyományok jellegtelenné válása és uniformizálódása, valamint a gyerekek személyiségére határozottan károsan ható jelenségek. Tágabb értelemben az ifjúságvédelem kérdésköréhez tartozik a környezeti nevelés, az egyén és az emberi társadalom létkérdései iránti érzékenység és felelősségérzet kialakulása, ezeknek a személyiségre gyakorolt hatásai. 6.1. GYIV felelős feladata: - Az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

38

- Az iskola pedagógiai programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében

egészségnevelési

program

kidolgozásának

segítése,

végrehajtásának

figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök kiemelt feladatai: - Évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése. - Kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel, folyamatos kapcsolat családsegítővel. - Információk nyújtása a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémák megoldásához. - Az iskolai lemorzsolódás megelőzése. - Közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekotthoni és kollégiumi nevelőkkel.

39

6.3. Az intézményi gyermekvédelmi rendszer felépítése

A problémák megjelenési szintjei:

Osztályfőnökök

Tanulók

Szülők

Megoldási lehetőségek: Igazgató

Pedagógusok, pedagógiai munkát segítők

Gyermekvédelmi

Intézményi egység vezetők

felelős

Egészségügyi szolgáltatók

Kormányhivatal Szakszolgálat

(gyámhivatal), Önkormányzat

Rendőrség

Családsegítő és

Társadalmi

Gyermekjóléti

szervezetek,

Szolgálat

Vöröskereszt

40

7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: -

Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja.

-

Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti.

A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Módszerei lehetnek: - szülő, kolléga írásbeli értesítése a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban, - tanórai differenciálás, - a személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása, - jó tanár diák viszony kialakítása, ami elősegíti a jobb tantárgyi előmenetelt, - nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás - és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának feltétele az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása: - a személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és a kollegákkal való folyamatos együttműködés, - a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése, - kapcsolatfelvétel a pedagógiai szakszolgálattal ill. a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza,

41

- a tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján), - amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás a fejlesztésre. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat

szervez

felzárkóztatás,

fejlesztés

céljából,

mely

időkeretét

tanulócsoportonként összefoglaló táblázat tartalmazza. -

Intézményünk

sajátos

arculatánál

fogva

a

tanulók

akadályozottságukból,

fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket

a

gyógypedagógia,

mint

szakterület

jól

kezeli,

de

a

társult

fogyatékosságokkal együtt az iskolában, a kollégiumban és a gyermekotthonban kezelése nehézségeket okozhat. Tanulási kudarcnak van kitéve intézményünkben az a tanuló, aki - a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni, - diagnosztizált akadályozottsága van a fogyatékossága mellett: Dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, halmozott beszédfogyatékosság, - figyelemkoncentráció súlyos zavarával bír, - nincs tanulási motivációja, - hiperaktív gyerek. Kezelésének módja: az alapfokú nevelési-oktatási szakaszban és a középfokú nevelésioktatási szakaszban az iskolai foglalkoztatás keretén belül felzárkóztató óra keretében történik a tanulók megsegítése. A folyamat nem fejeződik be a délelőtti oktatási szakaszban, hanem kiegészül, és jól folytatódik a kollégiumban és a lakásotthonban történő egyéni tanulási forma megvalósításával. Ez utóbbi tevékenység az iskolában működő gyógypedagógusok, pszichológus szakmai irányításával, segítségével történik. A diagnosztizálás alapján feltérképezett okok korrekciója kezdődik meg intézményünkben közös erővel. Ez alapján az iskolában dolgozó gyógypedagógus készíti el az egyéni fejlesztési tervet, melyben megjelöli azokat az együttműködési lehetőségeket, melyben a nevelőtanároknak is jelentős feladat jut. A legfontosabb a folyamatos megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során, a délután folyamán is.

42

Felzárkóztatási lehetőségek - Iskolai keretek között: a tanítási órán belül, speciális fejlesztő eszközök, módszerek alkalmazása. A tanulóink iskolakezdését az alapkultúrtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők: mozgáskoordinációs problémák -

a szegényes szókincs,

-

a finommotorika fejletlensége,

-

a figyelem fejletlensége,

-

iskolaéretlenség,

-

a tanulási motiváció hiánya,

-

térbeli és időbeni orientáció részleges zavara a memória gyengesége.

Az iskolában délelőtt folyamán megvalósított fejlesztő tevékenységet a délután folyamán kötetlenebb formában, de célirányosan követi a további fejlesztés a következő területeken: A sport területén: Szociális

Kognitív

Mozgásos

készség

képesség

tevékenység

Labdajátékok

akaraterő kudarctűrés

Versenyjátékok

akaraterő

figyelem fejlesztése térben való tájékozódás kooperáció figyelem szabálytudat figyelem

Tevékenység

Szabályjátékok

Verbalitás

szem- kéz, mozgás koordináció.

szókincs

mozgáskoordináció

beszédkészség beszédkészség szókincs

43

Játszóház, játék keretén belül Tevékenység Körjáték

Szerepjátékok

Szociális készség alkalmazkodó képesség alkalmazkodóképesség szocializációs készség

Kognitív

Mozgásos

képesség

tevékenység

memória figyelem figyelem

ritmusérzék

kézművesség

kitartás figyelem

Táncház

megfigyelőképesség emlékezet

szókincs kommunikációs készség szókincs általános tájékozottság fejlesztése kommunikációs készség szókincs általános tájékozottság fejlesztése

logikus gondolkodás absztrahálás memória.

Memória

Verbalitás

szem-kéz koordináció finommotorika ritmusérzék mozgás koordináció ritmusérzék

beszédkészség

44

8. Rehabilitációs program 8.1. A rehabilitáció jelentése tágabb értelemben A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike, amely az adott társadalomból különböző okok miatt kikerült emberek társadalomba való vissza/behelyezésére irányul. A gyógypedagógiai

tevékenység

területére

tartozókra

irányuló

rehabilitáció

komplex

tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosok rehabilitációja több tevékenységforma együttes hatásának eredményeként valósulhat meg. Az adott fogyatékos egyén társadalmi boldogulásához

gyógypedagógiai

segítséget,

orvosi

ellátást,

szociális

támogatást,

munkalehetőséget, munkafeltételeket igényel. A felsorolt tevékenységformák a fogyatékos egyént élete egész folyamán kísérik, egy-egy életszakaszban közülük több is jelen lehet. A rehabilitáció lehet teljes vagy részleges. Teljes a rehabilitáció akkor valósul meg, ha az illető egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. Szűkebb és tágabb környezetébe beilleszkedik, az abban kialakult normák szerint él, dolgozik, önálló keresete van, családalapításra képes. Részleges rehabilitációról akkor beszélünk, ha az egyén felnőtté válásakor továbbra is szervezett, intézményes segítségnyújtást igényel. 8.2. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás, mint rehabilitációs folyamat A gyógypedagógiai tevékenység a rehabilitáció egyik formája, mely irányul a területéhez tartozók személyiségfejlesztésére, nevelésére-oktatására speciális pedagógiai módszerekkel. Az általános iskola rehabilitációs foglalkozásait az egész nevelési rendszerben az oktatáson, a tantárgyak tanítása mellett az egész osztályra megszervezett rehabilitációs tanórák megszervezésével juttatjuk érvényre. A rehabilitáció megtervezésében és vezetésében a pedagógus a gyermek sajátos nehézségeit, a mögöttük meghúzódó fejlődési zavarok természetét, okait elemzi és tárja fel. A megfigyelések, szűrőeljárások eredményei alapján, kell átgondolni hol tart a gyermek, mi az, ami bontakozik benne, ami elindult a fejlődésben. A tudatos tervezés és a spontán érzelmileg motivált helyzet megtalálása biztosítja a cél elérését, melynek érdekében a gyermeket is motiválttá kell tenni, meg kell nyernünk a változás akarására. A fejlesztés a gyermek életkori sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtás az aktuálisan fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Mit jelent az, hogy a fejlesztés a gyermek életkorához illeszkedik?

45

Többek között azt, hogy: - a foglalkozás arra épít, amit a gyermek szívesen végez, - felhasználja azt, amit a gyermek spontán játszik, amilyen játékok érdeklik, - jó, ha a gyermek a foglalkozást nem a tanítási órák folytatásaként értelmezi, 8.3. A rehabilitációs tanórák az alsó tagozaton Tanulóink

életben

való

beválásához,

rehabilitációjához

alapvetően

szükséges

a

kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) készségszinten történő elsajátítása. Ezért az első osztályba beiskolázott tanulóknál egy féléven keresztül az alap kultúrtechnikák sikeres elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése történik, beillesztve azt a kerettantervben előírt cél és követelményrendszerbe. Figyelemfejlesztés Az ismeretszerzési folyamat első mozzanata a dolgok, jelenségek, folyamatok felé fordulás, a figyelem. A figyelem mentális képesség, a megismerő tevékenység (az érzékelési és az értelmi folyamatoknak) energetikai bázisa. A figyelem minimális koncentráltsága minden eredményes pszichomotoros és gondolkodási képesség feltétele. Amelyik kisgyerek nem képes

figyelni,

elkalandozik,

iskolai

teljesítményét

nagymértékben befolyásolja

a

figyelemzavar. A figyelem mindenekelőtt odafordulás: - önmaga felé, - a tárgyak felé, - a másik felé. A figyelem fejlesztése A figyelemfejlesztés kezdetekor végig kell gondolni a figyelem négy pedagógiailag fontos aspektusát: - tartósság: a megfelelő éberségi szint fenntartása, - szelektivitás: a feladat megoldásához hasznos ingerek kiválasztása a környezet ingerei közül, - intenzitás: adott információra fordított figyelem mértéke, - megoszlás: egyszerre két vagy több dologra figyelés (gyors figyelem átvitel). A gyermek figyelemkoncentrációját befolyásolja - életkora, - idegrendszeri érettsége, 46

- intellektuális teljesítő képessége, - a feladat nehézsége, komplexitása, - a gyermek aktuális fizikai és lelkiállapota, - az ingerek tulajdonságai (az észlelési tér közepén vagy szélén jelentkezi-e; távol vagy közel stb.) Figyelemfejlesztés 1. Az ingerek redukálása: csak a szükséges tárgyak! 2. A környezeti ingerek redukálása: a teremben a képek, díszítések optimális csökkentése. 3. Az óra strukturálása, az anyag egyénre szabottá, arányossá tétele, a kudarclehetőségek kizárása. 4. A kiadott tanulmányi anyagok figyelemfelkeltő jellegét fokozni kell! Minél súlyosabb a figyelemzavar, annál inkább érdemes a feladatokat részekre osztani. Egy lapon egy feladat legyen! Azonnali jutalomra van szükség! 5. Időt kell hagyni a gyakorlásra, a konkrét cselekvéstől haladva az absztrakt felé. 6. Biztonságos keretek kellenek, formális rend, kialakult rituálék, szünetek. 7. Hinni kell a gyermekben, hogy megcsinálja azt, amire képes. A segítségadás, a terápia folyamatának koncepciója Amikor elfogadjuk, azt hogy a figyelem odafordulást jelent, akkor érdemes odafigyelni arra a három szakaszra, melynek sorrendje változó lehet minden egyes gyermeknél a segítségnyújtás folyamatában. Kialakulásában már a magzati kortól kezdve a (1) másikra, az anyára való odafigyelés a meghatározó, majd a (2) tárgyakra való odafigyelés szakasza után az (3) önmagára való odafigyelés, a testkép, énkép kialakulása következik. Figyelem önmagamra A testséma, a testkép kialakítása. (A pontos megfigyelés után pontos felidézés csukott szemmel.) „Nézd meg jól, milyen ruha van rajtad, hogy utána el tudd mondani!” A gyermek a tükörben megnézi, megfigyeli önmagát, majd háttal áll a tükörnek, vagy csukott szemmel elmondja, mit visel (milyen színű, szép, milyen a szabása). A megfigyelés lehet egy mozgásmegfigyelés is. Egyszerűbb mozgás elvégzése nyitott, majd csukott szemmel.

47

Figyelem a tárgyakra, élettelen dolgokra A tárgyakra, ha kellő felhívó jellel rendelkeznek, ha a látómező közepén helyezkednek el, akkor a gyermek nagy valószínűséggel önként is odafigyel. Az önkéntelen figyelem szakasza után fokozatosan kialakítható a tartós figyelem képessége (előbb egy kedves tárggyal, majd más tárgyakkal is). Figyelem a másikra Ez a képesség már a születés előtt kezdődik, és a születés után a szemtől-szemben helyzetben, az anya-gyermek kapcsolatban fejlődik, gazdagodik. Nyilvánvaló, hogy ebben a szakaszban tud a leginkább sérülni is. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes gyermekek nem tudnak a szemünkbe nézni, felénk fordulni, ránk figyelni, mert sérült a kapcsolat felvételi készségük. A terápiában, amikor kialakítjuk a másikra figyelés képességét, először mi figyelünk a gyermekre, aztán a tárgyakra figyelünk, majd a körülöttünk lévőkre: állatra, növényre, másik gyermekre. Az egymásra nézés folyamatának kialakításában a felnőtt először a gyermek mögött helyezkedik el, a tükörben nézik egymást. Ezt követően egymás mellé állva nézheti a gyermek, a felnőtt hogyan mozog, leutánozva őt, majd egymás mozgását utánozva. Legvégül egymással szemben megpróbálnak szemkontaktust teremteni. Életkori sajátosságok figyelembe vétele - Érzelmi biztonság megteremtése – nyugodt játékhelyzet. - Érzelmi motiváció megteremtése – érdeklődés felkeltése. - A gyermek teherbíró képessége. Az optimális feltételek megteremtése! - Személyes kapcsolat: tekintet, mosoly, megerősítés. - A környezeti ingerek redukálása + kisebb csoportlétszám. - A szituációból kiemelés mozgásos feladatok. - A pihenés megengedése. A gyermek tevékenységének vezérlése, a kezdés és befejezés kapjon külön hangsúlyt! Tagolt, rövid, könnyen érthető instrukciók szükségesek. Fontos a teljesítmény értékelése. Eszközök: tükör, puzzle játék, memóriajáték. Nyelvi fejlesztés: Az iskolai érettség egyik jellemzője az aktív szókincs. A nyelvi fejlesztés fontos feladatunk, hiszen nyelv és a megismerő tevékenység között szoros összefüggés van. 48

Tanulóinkra

beiskolázáskor

a

beszédértés

gyengesége,

a

gondolatszegény,

sivár,

differenciálatlan, felsorolás jellegű beszéd a jellemző, gyakran nem értik, és ezért nem is tudják kifejezni az összefüggéseket. Összefüggő beszédük a későbbiek folyamán is sokszor csak

egyszerű

tőmondatokból

áll.

Gyakoriak

a

szórendbeli

hibák,

jellemző

az

agrammatizmus. Ennek okait egyrészt a tanulók fogyatékosságában, másrészt abban találhatjuk, hogy nagy részük ingerszegény környezetből érkezik, kidolgozatlan nyelvi kóddal rendelkeznek. Kiemelt feladatunk a nyelvi fejlesztésben: - A nyelvi tartalom megfogalmazásainak fejlesztése, a nyelvtanilag helyes beszédre nevelés. - A szókincs helyesbítése, aktivizálása, gyarapítása. A beszéd tartalmi gazdagítása, szókincsbővítésre szolgáló gyakorlatokkal: - Tárgy, tulajdonság, cselekvés, történés, viszony fogalmak tárgykörös gyűjtése. - A nyelvi felkészültség fokozása a mondatalkotási gyakorlatokkal: - párbeszéd gyakorlása, - dramatizálás, - valós társalgási helyzetek megteremtése, - szövegértés fejlesztése. Az alsós tanulók iskolai teljesítményét nehezíti a rossz grafomotoros készség. A gyermekek nagy része úgy kerül az iskolába, hogy nem rajzolt, színezett, nem használta az ollót, emiatt gondot jelent számukra egy egyszerű színezési feladat is. Az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon történő téri tájékozódásra is, hiszen nem elég a betűt szépen, jól írni, pontosan kell a gyermeknek elhelyezni a füzet vonalrendszerében. A finommozgás tervezésénél fontosak a kézlazító és a síkban való tájékozódást szolgáló feladatok. Kézizom gyakorlatok: - tárgyak tapogatása, - képek illesztése, - gyurmázás, - gyöngyfűzés, - színezés, - dróthajtás.

49

Téri tájékozódás feladatlapon: - sorkövetés, vonalkövetés, - átírások, pontok összekötése, - formák másolása, - négyzetrácsban elhelyezett alakzatok másolása, - labirintus feladatok. „A hirtelen varázslatos világát csak a mese ismeri. Az életben minden szépért és jóért meg kell küzdeni.” (Ruffi Péter) Felső tagozat A tanulási nehézség definíciója sokféle lehet, leggyakrabban azt mondjuk, a gyermeknek akkor van tanulási nehézsége, ha ez iskolai kudarchoz vezet. A tapasztalat az, hogy az első osztályban tanuló gyermekeknél a problémát éretlenségnek és/vagy figyelemzavarnak tekintik, második osztálytól olvasási nehézségről, később dyslexiáról beszélnek, ötödik osztálytól pedig tanulási zavart emlegetnek, holott a háttérben már a kezdetektől a beszédészlelés és a beszédmegértés akadályozott működése áll fenn, melynek következménye a különböző formákban jelentkező probléma. A háttérben a beszédfeldolgozás valamilyen működési zavarát kell keresnünk. Leggyakoribb (különösen kiskamasz kortól) a beszédmegértés és/vagy értelmezés korlátozottsága, amely a feladat megértésétől annak teljesítéséig különféle módokon jelentkezik. Megjelenési formái: - Sajátos kompenzálási stratégiák épülnek ki. - A feladathelyzetben tanúsított reakciók előjelzik az értési nehézséget (a feladatot visszakérdezik, vagy megismétlik, illetve valamiképpen ellenőrzik, hogy jól gondoljáke). - A válaszokban gyakoriak a ciklikus feleletek (egyetlen válasz variálódik). A rehabilitációs tanórák célját a következőkben lehet összefoglalni: - Diagnózis: tanulási nehézség feltárása. - Felszín: nehézkes tanulás, gyenge iskolai teljesítmény, feladatértési nehézség, összefüggések fel nem ismerése, lényegkiemelés képtelensége (a rehabilitációs tanórák a tanév folyamán e probléma megoldására irányulnak). - Háttér: olvasásértési zavar (esetleg olvasás technikai zavar is). 50

- Ok: beszédmegértési zavar (esetleg beszédészlelési zavar is). A fenti diagnózissal rendelkező gyerekek közül az idősebb korosztály (felső tagozat) mondatértése tragikusan gyenge. A rehabilitációs foglalkozások, az értő olvasás gyakoroltatása során a következő fokozatokat kell figyelembe venni: - A lexikai hiányok és az időbeli egymásutániságot kifejező mondatok olvasása, értelmezése. - A tagadó szerkezeteket tartalmazó, egyszerű és összetett mondatok helyes felismerése. - A birtokos szerkezetek megismerése. - Az okhatározói mondatok, illetve a mellékmondatban tagadó szerkezetet tartalmazó mondatok megértése. - A birtokos és a részhatározói szerkezet elkülönítése. - Az ok-okozati összefüggéseket tartalmazó mondatok megértése. A megértési, mondatértési nehézségek, illetve bizonytalanságok az anyanyelv grammatikai és szintaktikai struktúrájának, jelentésbeli egységének nem megfelelő elsajátítására utalnak. A szövegértés zavara szignifikánsan gyakoribb az iskolai kudarcot mutató gyermekeknél, mint a mondatértési probléma. Noha a beszédértés, és ezen belül a szövegértés elméletileg fejlődik a tanulás, az olvasás, a fogalmazási feladatok hatására, a tapasztalatok mégis azt erősítik meg, hogy ez a fejlődés minimális. Azok a gyerekek, akiknek a szövegértése zavart mutat, még évek elteltével sem képesek a zavarból adódó hátrányukat leküzdeni, önerőből a zavart jelentősen mérsékelni, esetleg megszüntetni. Ennek érdekében a rehabilitációs tanórák keretén belül az érintett tanulókkal az őket körülvevő környezetből választjuk azokat a rövid szövegeket, amelyeket a foglalkozások során olvasástechnikailag megoldunk és értelmezünk. Ezek a területek a következők olvasása, hallgatása, értelmezése: - használati utasítások, - újsághirdetések, - ismertetők, újságcikkek olvasása, értelmezése, - rádió és televízió műsor, - reklámszövegek, - kézikönyvek olvasása, értelmezése, - tájékoztatók olvasása, értelmezése.

51

Eredményesnek akkor ítélhetjük meg a végzett munkát, ha a tanulók a tanév végére képesek saját gondolataikkal az elolvasott rövid szövegrész visszamondásra, értelmezésére.

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen az egyszülős családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. A folyamathoz át kell tekintenünk azokat a tényezőket, amelyek károsak és hozzájárulhatnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: - a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.), - a családi házon kívüli környezet (pl. szegregátum, utca, lakókörzet, társas kapcsolatok), - az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.), - a hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A

szociális

hátrányok

enyhítését

szolgáló

pedagógiai

tevékenység

összefügg

a

gyermekvédelmi munkával. Fő cél: -

a hátrányok enyhítése,

-

a veszélyeztetett helyzet megelőzése, enyhítése,

Ezt a következőkkel próbáljuk elérni: -

az egyéni képességekhez igazodó tanítási órák szervezése,

-

rehabilitációs/tehetséggondozó foglalkozások szervezése,

-

napközis csoportok működtetésével nyugodt környezet biztosítása a tanuláshoz, a tantárgyi tudásban meglévő hátrányok enyhítése,

-

szülők motiválása, meggyőzése a napközibe való beíratás előnyeiről,

-

kollégiumi férőhely biztosításával nyugodt körülmények megteremtése a tanuláshoz és a pihenéshez egyaránt. 52

-

kollégiumi férőhely biztosítása igény illetve indok esetén helyi lakcímmel rendelkező tanulóink számára is megoldható,

-

olvasóvá nevelés, már alsó tagozaton iskolai könyvtár használata,

-

beiratkozás a városi könyvtárba,

-

diákétkeztetés,

-

a pedagógusok személyes kapcsolattartása a szülőkkel,

-

a GYIV felelős tájékoztatja a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, valamint az igénybevétel módjáról,

-

alapítványi, szponzori támogatással a hátrányos helyzetű tanuló részvételének biztosítása kirándulásokon, táborozáson,

-

alapítványok, magánszemélyek által biztosított ruhák szétosztása a rászoruló tanulóknak,

-

a tanulók motiválása a szabadidő hasznos eltöltésére, a továbbtanulás irányítása, segítése,

-

szoros kapcsolat a tanulók lakóhelye szerinti polgármesteri hivatallal és gyermekjóléti szolgálattal.

10. A szülő, tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a szülők, az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. 10. 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez kapcsolódó közreműködési formák: - aktív részvételt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - érdeklődő-segítő hozzáállást, Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. - tanévnyitó ünnepség, 53

- iskolai szavaló-, tanulmányi-, sportversenyek, - karácsonyi műsor, - farsangi rendezvények, - anyák napi műsorok, - ballagási ünnepség, - tanévzáró ünnepség. A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. 10.2. A tanév során a kapcsolattartás formái A hagyományos rendszernek megfelelően a kapcsolattartás szóban és írásban történik. Szóban: - az iskolai szervezeti egységben (általános iskola és szakiskola) szülői értekezleten, - fogadóórán, - telefonon, - GYIV-felelősön keresztül, - ha a szülők igénylik, részvétel nyílt tanítási órákon, - pályaválasztás előkészítésében szülői értekezleteken, előkészített párbeszéd a tanulók érdekében. Írásban: - ellenőrzőn keresztül, - levél formájában, - iskolai rendezvényekre szóló meghívókon keresztül. A kollégiumi szervezeti egységben: - vasárnap, délutáni beérkezéskor személyesen, - pénteken, délután a tanulók hazautazásakor személyesen. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: - az osztályfőnöknél, - a intézményegység vezetőinél, - a csoportvezető nevelőtanároknál, - a gyermekfelügyelőknél, 54

- a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnél, - a térítési díjakkal kapcsolatban a gazdasági irodán, - indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban. Ez utóbbinál az ügyintézés 20 munkanap. 10.3. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: - kötelező tanítási órák, - szabadidős foglalkozások, - közös kirándulások, - sportversenyek, vetélkedők, - személyes megbeszélések. 10.4. Az iskolaszék, intézményi tanács Szülői munkaközösség nem működik iskolánkban, az iskolaszéken és az intézményi tanácson keresztül történik a szülői érdekérvényesítés. Az éves munkatervben rögzített időpontokon kívül kezdeményezhetik az intézmény vezetősége felé szóban és írásban rendkívüli ülés összehívását, a felmerült problémákkal kapcsolatos észrevételeiket jelezhetik, melyre az igazgatónak minden esetben 20 napon belül írásban reagálnia kell. Hatásköre: javaslattevő és véleményező jog. Mandátuma: egy tanítási év. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az eseten az intézmény vezetőségének a beadott írásbeli előterjesztésre érdemben a beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban értesíteni kell. A szülő joga, hogy az intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét megismerje, az abban foglaltakról tájékoztatást kapjon. A szülők a Pedagógiai Programról, az intézmény Házirendjéről, Szervezeti és Működési Szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak.

55

10.5. Az intézmény kapcsolatai Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn intézményünk a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / fenntartói feladatok. - Városi Önkormányzat . Szakmai kapcsolatok - Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központ. Megyében működő hasonló típusú általános iskolák, egyéb szervezetek: - Losontzi István Általános Iskola, Cegléd, - Montágh Imre Általános Iskola, Gödöllő, - Logopédiai Intézet és Szakértői Bizottság, Szentendre, - Szakmai szervezetek (ÉFOÉSZ), - Pest megyei Szakszolgálat, Cegléd - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola - szakmai útmutatás, képzés, - Nemzeti Erőforrás Minisztériuma - szakmai fórumok szervezése, pedagógusok továbbképzése, tájékoztatás. Közoktatási intézmények: - Abony város oktatási intézményei (kiemelten az integrációban résztvevő iskolák). - Lakásotthonok – nevelésbe vett tanulók előmenetelének biztosítása, beiskolázása. - Losontzi István Szakiskola és Diákotthon Cegléd- továbbtanulók beiskolázása. Nem közoktatási intézmények: - Humán Szolgáltató Központ. - Egészségügyi intézmények - a gyermekek egészségügyi ellátásának biztosítása, szakvélemény megkérése szükség szerint, tanulók beiskolázás előtti vizsgálata. - Rendőrség- iskolarendőri szolgálat. Kapcsolatrendszer működtetése Rendszeres megbeszélések az igazgató és/vagy helyettesei, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, osztályfőnökök és az intézmények képviselői között. - Iskolánk első számú partnere fenntartónk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. - Gyermekjóléti szolgálat, akikkel együttműködünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében. 56

- Gyámhatóság: olyan problémás esetekben fordulunk hozzájuk, amikor a szülők és az iskola közötti többszöri megbeszélés sem vezet eredményre és a kiskorú tanuló veszélyeztetett.

11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat Jelentős közösségi életet alakító és szervező csoport intézményünkben a diákönkormányzat. Az iskolai diákélet a közös cselekvés fóruma. Mivel tanulóink hátrányos helyzetűek, kiemelt szerepet szánunk a demokrácia –szabályok elsajátíttatására. Többségük számára befejeződik a szervezett tanulás, ha elvégzik iskolánkat. A diákélet az a cselekvési mód, amely elősegíti, hogy tanulóink a majdani felnőtt életükben jobban felismerjék a demokrácia adta lehetőségeket, szabályokat, és alkalmazkodni tudjanak hozzá, élni tudjanak vele. A diákönkormányzaton keresztül tanulóink bekapcsolódhatnak az intézmény életének szervezésébe, döntés-előkészítő folyamataiba, ezzel is elősegítve majdani saját társadalmi integrációjukat, fejlesztve érdekérvényesítő képességüket. A tanulók jogainak képviseletét a diákönkormányzat látja el. Ennek koordinálását a diákönkormányzat munkáját segítő tanár végzi. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust az intézmény vezetője bízza meg, megbízatása öt évre szól, és az iskolaszékben is képviseli a tanulói jogok érvényesülését. Diákönkormányzatunk saját Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amelyet a tanulók közössége fogadott el. Az iskola diákönkormányzata 4. évfolyamtól felfelé, az osztályok tanulói által választott képviselőkből szerveződik, és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az igazgató irányításával működik. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik saját működésének kérdéseiről és gyakorlásáról, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, és egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekben: a házirend, az éves programok, az értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés, rendezvények, hagyományápolás, iskoladíszítés ügyeiben javaslattételi, véleményező jogokkal rendelkezik. Intézményi szinten működik, a kollégiumnak nincs külön önkormányzata.

57

A diákönkormányzat munkáját segítő tanár minden olyan szakmai előkészítő munkában, határozathozatalban képviselteti magát nevelőtestületi szinten, ahol a gyermekek életével kapcsolatos döntések kerülnek megvitatásra.

12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő és az ápolónő segítségével valósítjuk meg. Célja, hogy a tanulók megismerjék: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az alapvető életműködések lényegét, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az elsősegélynyújtás általános szabályait, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját, - balesetesek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezését. Az elsősegélynyújtás célja a segítségadás addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegélynyújtás célja: - az élet megmentése, - a további egészségkárosodás megakadályozása, - a gyógyulás elősegítése. Minden embernek feladata és kötelessége a bajba jutott emberek segítése, ezen belül az elsősegélynyújtás. Tapasztalataink alapján tanulóink fogékonyak az ilyen irányú ismeretek elsajátítására. Az elemi elsősegély-nyújtási ismereteket délutáni, illetve szabadidős foglalkozások keretében sajátíthatják el diákjaink. A program gyakorlatorientált, ennek ellenére elengedhetetlen az elméleti tudás.

58

13. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 13.1 Általános iskolai szervezeti egység Vizsgaszabályzatunk a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült, és a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. - magántanulói jogviszonyban áll az iskolával Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz osztályozó vizsgákra, tanulmányi időt rövidítő vizsgákra és javító vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény azon tanulójára, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára, javítóvizsgára utasít, illetve akinek igazgatói engedéllyel lehetősége van tanulmányi időt rövidítő vizsgát tenni, illetve magántanuló. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgákat független vizsgabizottság előtt kell letennie a tanulónak. Osztályozó vizsga A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, és emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. 59

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár. Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet. Kérdező tanár(ok): gyógypedagógus végzettségű és lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár: gyógypedagógus végzettségű, és felel a vizsga szabályszerűségéért. A vizsga általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc 60

- a vizsgán használható segédeszközöket (atlasz, vonalzó, szögmérő, körző) az iskola biztosítja. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló szakértői vélemény alapján kapott. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

14. A tanulók felvételének és átvételének rendje Tanulói jogviszony Intézményünkbe Pest megye egész területéről azok a gyermekek, fiatal felnőttek nyernek beiskolázást, akik a Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban akadályozottnak, értelmileg akadályozottnak illetve sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Tanulói jogviszony létesítésének módja - beiratkozás a szakértői bizottság javaslata alapján, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermek elhelyezése a városi lakásotthonokba. Az első osztályos tanulók felvételéről a szakértői bizottság határozata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése és szakértői bizottság határozata alapján - az igazgató dönt. Magántanulók Az iskola igazgatója a szülő kérésére, a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének

kikérése

után

dönt

arról,

hogy

a

tanuló

a

tankötelezettségének

magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. 61

A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A

magántanulók

felkészítéséről,

továbbhaladásuk

elősegítésének

formáiról

az

intézményvezető dönt. Napközis foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint napközis csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük, következő tanévre az igényeket írásban jelzik a szülők minden év június 15-ig. A felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, ezért lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni. Elutasítás esetén figyelembe kell venni: -

mindkét szülő dolgozik,

-

a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított,

-

a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt,

-

nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját,

-

a gyermekvédelmi felelős javaslatát.

Tanulói jogviszony megszűnése Kilépés a rendszerből: -

általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 8. osztály befejeztével,

-

speciális szakiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 10. osztály befejeztével,

-

készségfejlesztő speciális szakiskolai végzettséget igazoló tanúsítvány megszerzésével, a 12. osztály befejeztével,

-

iskolaváltás a szülő kezdeményezésére, vagy,

-

tankötelezettsége az életkora alapján tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, a szülő kérésére, vagy,

-

a nevelőtestület határozatának figyelembevételével.

Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése:

62

-

más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és nevelőtestülete, ha a tanuló sorozatos szökése veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik,

-

az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, amely nem teszi lehetővé a tanuló további intézményen belüli foglalkoztatását, a törvényi tankötelezettség figyelembevételével,

-

az életkora alapján tankötelezettsége megszűnik,

-

a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek másik gondozási helyre kerül.

A tanulói jogviszony az iskola és a gyermek jogszabályok által meghatározott formában létrehozott kapcsolata. A jogviszony fennállásának időtartamára jogszabály vagy intézményi belső szabály által meghatározott jogok illetik meg – illetve kötelezettségek terhelik – a tanulót és az iskolát. A jogviszony megszűnésének módját és formáját is jogszabály határozza meg. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között Továbbhaladás az iskolában évfolyamonként az iskola helyi tantervében meghatározott minimális követelmények teljesítésével történhet. A tantestület dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján magasabb évfolyamba léphet. -

A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

-

250 óra hiányzás esetén az évfolyamot ismételni köteles abban az esetben, ha eredményes osztályozó vizsga letételére nem képes.

-

Ha e rendkívül magas hiányzási óraszám igazolatlan mulasztásából adódik, a nevelőtestület megakadályozhatja, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tegyen.

-

Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásai egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Igazolatlan mulasztás esetén ebben az esetben is a nevelőtestület jogköre, hogy megakadályozza az osztályozó vizsga letételét.

63

FEJLESZTŐ ISKOLA

64

1. Törvényi háttér -

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

LXXIX. törvény módosításáról 121 §. a sajátos nevelési igényű tanulókról

-

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

-

20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

2. Meghatározás -

A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.

-

A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természetbeni világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak: személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük.

3. Fejlesztő iskolai nevelés - oktatás A fejlesztő iskolai nevelést, fejlesztést egyrészt a köznevelési törvényben, másrészt a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatása irányelvében (22/2006. (V.22.) 65

OM rendelet) megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően kell megszervezni. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. A fejlesztő nevelés-oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe kell venni: -

a

súlyosan

és

halmozottan

fogyatékos

tanulók

pedagógiájának

alapelveit,

a

gyógypedagógia tudományelméletét, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, -

a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának Irányelvét,

-

a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit.

A súlyosan halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek intenzív komplex fejlesztése során elősegítjük személyiségük kibontakoztatását, a mozgásos aktivitáson keresztül közvetlen és a tágabb környezet megismerését. A fejlesztő munka tartalma, metodikája a gyermekek egyéni állapotához igazított. Olyan tárgyi és személyi környezetet alakítottunk ki, amely számukra biztonságot, szeretetteljes légkört nyújt. 3.1. Alapelvek A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók számára kialakított iskolai szolgáltatások vonatkozásában azokat a szükségleteket kell figyelembe venni, amelyek egyfelől a gyermekek, másfelől az érintett családok irányából érkeznek. Ennek érdekében a következő oktatási alapelveket kell figyelembe venni. - Normalizáció és participáció elve. - Komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve. - Kommunikáció és interakció elve. Az alapszükségletek kielégítése és a szükségletek jelzésének kialakítása. - Kooperáció és tudatosság elve. - Differenciálás és individualizálás elve. Az egyéni feltételeknek megfelelő alakítása és rugalmas szervezése. - A teljesítményorientáltság feladása.

3.2 Célok A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek, amely törekszik 66

képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére; saját életük mindennapi élményeinek megélésére; és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre. Egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására. E célok eléréséhez mindenkor fontos az egyéni adottságok figyelembe vétele, a lehetőség szerinti differenciális és egyéni bánásmód. Hatékony fejlesztésük az egész személyiségre irányul, kizárólag az egymást kiegészítő fejlesztő, gondozó módszerek alkalmazásával valósulhat meg. A fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, tanulási sajátosságait, - a tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat kialakítását, - következetes együttműködést, - kommunikációs lehetőségeik feltárását, - mindennapi cselekvésekbe ágyazottságát, - a tanulás része az alapszükségleteik kielégítése is. 3.3 Fejlesztés területei - Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció) - Mozgásnevelés - - A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése (érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele). - Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés - Érzelmi, szociális nevelés - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése). A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható.

67

3.4. Feladatok - A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése, beleépítve az oktatás folyamatába, fejlesztésbe. - Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. - A kommunikációváltozó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. - A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. - A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. - A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. - Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülőgyerek kapcsolat segítése érdekében.

4. Tanulói jogviszony létesítésének módja A mindenkori jogszabályok figyelembevételével történik tanulói jogviszony létesítése, különös tekintettel 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 140. §.-ra. A bekerülés feltételei: A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban: - az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti, - a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő iskola kötelező 18 éves korig, de a tanuló tanulói jogviszonya meghosszabbítható a köznevelési törvényben meghatározott életkorig. 68

A tanulói jogviszony megszűnése: A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg.

5. A fejlesztő iskola (oktatás - nevelés) megvalósulásának szinterei A Szakértői Bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelésoktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető: -

otthoni ellátás keretében,

-

abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

Intézményünkben jelenleg a fejlesztés az otthoni ellátási formában valósul meg.

6. Csoportlétszám A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 22/2006. (V.22) OM rendelet alapján legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető.

7. Oktatás feltételei A

legfontosabb

feladat

olyan

személyközpontú,

szükséglet-orientált,

komplex

szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt. 7.1. Személyi feltételek A tanulói szükségleteknek megfelelően, sérülésspecifikus szakemberek alkalmazása: gyógypedagógus,

oktató

nevelő

munkát

segítő

asszisztensek,

szomatopedagógus,

logopédus… 7.2. Tárgyi feltételek A fejlesztéshez szükséges terem kialakítása. Továbbá specifikus, sérülésorientált tárgyi eszközök.

69

8. Alapdokumentumok - A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. - A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai

munka

szakaszolása

a

tevékenység

tartalmi

kínálatának

életkori

sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. - A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. - A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

70

KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS NEVELÉSI TERVE (módosított) Gyömrő Teleki kastély

Készült: 2015. szeptember 01.

Fenntartó elfogadta:

Készítette: Varga Imréné intézményegység vezető

71

1. Bevezető Az intézmény vezetősége, nevelőtestülete és tanulóifjúsága nevében köszöntöm az érdeklődő olvasót. Örülök, hogy lehetőségem van kollégiumunk rövid szakmai bemutatására, és ezáltal az Ön tájékoztatására. Intézményünkben a kollégium - a 23 hold parkosított területen elhelyezkedő - a múlt században épült Teleki kastélyban került kialakításra, ahol hétfőtől péntekig a családi háttérrel rendelkező 6 – 24 éves tanulók elhelyezése biztosított. Felvételi terület Pest megye egész területe. A kollégium az intézményen belül működő önálló szakmai egység, az intézmény szerves része. Szakmai feladata a kollégiumba felvett tanulók életkörülményeinek megteremtése, a nevelés feladatainak megvalósítása, a személyiségzavarok korrekciója, az iskolai tanulmányi munka segítése, szükség szerint kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek – és ifjúságvédelmi központtal, a családsegítővel és azok gyámügyi munkatársaival. Legfontosabb célunk a többi szervezeti egységgel harmonizálva az egészséges életmódra, az önálló munkavégzésre való nevelés, valamint törekvés egy teljes értékű felnőtt életmódra, társadalmi integrációra. A tanulói gyermekközösség az értelmileg akadályozottnak és tanulásban akadályozottnak minősített sajátos nevelési igényű gyermekek közössége. Jelenleg növendékeink 8 -10 fős hálókban laknak a kastély mindkét szintjén kialakított kollégiumban, életkorilag heterogén csoportban. A csoport kialakításában lehetőség nyílik az egyéni megsegítésre, a tanulók körében is.

72

2. Helyzetelemzés A kollégium a munkát 2003. szeptember 1-én a Teleki kastély két szintjén kezdte. Jelentős változás következett be a Gyermekotthon kiköltözésével. Kisebb létszámú csoportok kialakítása valósulhatott így meg, a hálótermek szellősebbek lettek. A kollégium befogadó létszáma 80 fő, melyet 9 hálótermi csoportban helyezünk el. A 9 hálóterem közül három hálóterem a lányok elhelyezését szolgálja. A lányok hálói az emeleten találhatók, míg a fiúk hálótermei a földszinten vannak. Az épületen belül mindkét szinten található egy – egy zsibongó, mely helyt ad különböző rendezvényeknek, televíziózásnak. Nagy jelentőségű, hogy 2001-ben megtörtént a vizesblokk teljes felújítása és a kollégiumhoz tartozó ebédlő mennyezetének felújítása. Az épület alagsorában a kiszolgáló és technikai helyiségek találhatók, melyek a kollégium működését segítik. Ezek közül 1998-ban a konyha és a kazánház felújítása történt meg, mellyel egy időben a fűtésrendszer az olajüzemeltetésről gázüzemeltetésre való áttérése is megvalósult. 2008. november 5.-e óta külső cég szolgáltatja az étkezést intézményünk tanulóinak.. A mosoda jelenlegi állapotában munkavédelmi szempontból is felújításra szorul. 2013-ban – támogatóink jóvoltából – került sor az emeleti szinten a leány hálók, folyosó és a zsibongó teljes kifestésére, belső felújítására. A kollégium nyílászáróinak cseréje részben megtörtént. A további felújítás is szükségszerű lenne mivel a nyílászárókon keresztül a helyiségekbe beáramló hideg levegő miatt a kollégium fűtése alacsonyabb hatékonyságú. A mindennapos testedzés biztosítására a diákotthonban, kollégiumban élő gyermekeknek a kastély parkjában sportpálya és a játszótér áll rendelkezésre. A játszótér felszereltsége javult, pályázat útján elnyert új fajátszótér felállításával. A szabadidő kellemes eltöltéséhez hozzájárul a tanulók érdeklődésének, képességének megfelelő szabadidős tevékenységek megszervezése. A délutáni foglalkozások rendszerébe beépülnek a különböző klubfoglalkozások, melyeken népi játékokat, népi szokásokat ismernek meg a gyerekek, megtanulnak sakkozni, modellezni, ismerkednek a számítógéppel, táncolnak és zenét hallgatnak.

73

A kollégium működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók hazautaznak szüleikhez. Ezáltal biztosítottuk, hogy a tanuló hétvégi szabadidejét a családban, a családdal tölthesse. Ezzel a törekvésünkkel a szülőkben partnerekre találtunk. Ez a rendszer a működési költségeinket illetően megtakarítást jelent. 2.1.

Személyi feltételek

Az önálló szakmai intézményegység irányítását egy kollégiumi intézményegység vezető munkakörben foglalkoztatott szakember látja el. Jelenleg a két szinten a csoportokban 4 nevelőtanár, 9 gyermekfelügyelő végzi a nevelő – oktató munkát és a gondozási feladatokat – akik közül 4 éjszakai szolgálatot lát el. A gyermekek folyamatos egészségügyi felügyeletét az orvos mellett 1 ápolónő végzi. Bár beteg gyereket csak nagyon indokolt esetben ápolunk hosszabb ideig, az orvosi szoba mellett kialakításra került a betegszoba is. Az ápolónő kíséri a gyerekeket szakorvosi vizsgálatra, valamint ő gyűjti be és kezeli a kötelező egészségügyi igazolásokat, dokumentumokat. A tanulók napi ötszöri étkeztetését külső cég konyhája látja el. Bár a kollégium önálló intézményegység szakmailag, gazdálkodásának az előkészítését az intézmény gazdasági irodáján dolgozók végzik. A helyiségek tisztaságáról a takarítónők gondoskodnak.

74

2.2. Humán erőforrás alakulása 2011

2012

2013

2014

2015

Intézményegység vezető

1

1

1

1

1

Nevelőtanár

4

5

5

5

5

Gyermekfelügyelő

10

11

11

10

9

Szabadidő szervező

-

-

-

-

-

Gyógypedagógiai asszisztens

-

-

-

-

-

Ápolónő

1

1

1

1

1

75

2.3.A kollégium intézményegységének felépítése

Intézményegység vezető igazgatóhelyettes

Ápolónő

Csoportvezető nevelő tanárok

Munkaközösség-vezető

Technikai dolgozók: - takarítónők - fűtő

Gyermek és ifjúsági felügyelők

77

2.4. Kollégiumban nevelő - oktató munkát végzők végzettségük alapján

Szakterület

Gyógypedagógus

Pedagógiai főiskola

Intézményegység vezető Nevelőtanárok

Szocálpedagógus

Egyéb Egyetem Főiskola Szakirányú tanfolyam

Képesítés nélküli

1 4

1

Gyermekfelügyelők

8

Ápolónő

1 2

Takarítók Fűtő, karbantartó Összesen:

1

1 4

2

12

3

A kollégiumban a pedagógiai szakos ellátottság 100%-os! 2.5.Feladatok vállalása a kollégium életében Feladat, megbízatás

Fő

Megjegyzés

Csoportvezető nevelőtanár

4

Kötelező órájába beszámítható heti 1 óra

Munkaközösség vezető

1

Kötelező órájába beszámítható heti 1 óra

Szakszervezeti tisztségviselő

1

MT. 25 §-a alapján

Munkavédelmi felelős

1

1993. évi XCIII. tv. alapján

78

3. Alapelvek, értékek és célok Célok és feladatok a kollégiumban: -

Erkölcsi érzelmi és szociális védelmet nyújt a tanulóknak.

-

Egyéni képességek kibontakozásának támogatása.

-

Családból hozott értékek megőrzése, fejlesztése, korrigálása.

-

Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást.

-

Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását.

-

Önismeret, a közösségi kapcsolatok kialakítása, a szociális képességek fejlesztése.

-

Egyéni tanulás, módszerek elsajátítása, életviteli szokások kialakítása és az egészséges életmódra nevelés.

-

Környezetvédelemre nevelés.

-

Az együttélésben a kollégista tapasztalja meg a másik ember elfogadásának, segítségének és megbecsülésének fontosságát.

-

A kollégista személyiségének etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitásának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése.

-

A szabadidő hasznos és örömteli eltöltésének megszervezése.

Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) a sajátos nevelési igényű tanulók egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. Az enyhe értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy

oksági

összefüggésben

állnak

az

értelmi

fogyatékossággal,

vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg a

79

tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Különleges nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. A tanulásukban akadályozott, enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók és szüleik az iskolarendszerbe kerülve érezhetnek egyfajta megkülönböztetést a környezet részéről. Bizonytalanságok, kételyek veszik körül a szülőt, egészen odáig, míg azt nem tapasztalja, hogy az iskola gyermeke számára törődést, odafigyelést, segítséget, érzelmi biztonságot, egyéni bánásmódot jelent. A nehézségeket gyerek-szülő és a gyógypedagógus (szakember) együtt, egymást támogatva küzdi le napról-napra az évek során, hogy az iskola falait elhagyva a mottónk jegyében „Mert ránk is szükség van, pont miránk…” a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy többkevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül az iskola értékrendjét a következőkben összesítjük. 3.1. Gyermekközpontú intézmény megvalósítása. Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: -

Ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők.

-

A szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos.

Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni

80

boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: -

A tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, kollégiumi beilleszkedés előkészítése.

-

Az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére.

-

Óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg.

-

A

tanulásában

akadályozott

gyermek

személyének

elfogadása

a

közvetlen

környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése. -

Az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére.

-

Kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés.

- A család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába.

4. A kollégiumi nevelés feladatai és keretterve A kollégium - a kollégiumi jogviszony fennállása alatt - biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: 4.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra 81

belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

4

3

2

2

2

Témák - Különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása. - A megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése.

- A könyvtárhasználat rendje és módszerei.

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

82

4.2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Évfolyam

1-8

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

1

Témák - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

83

4.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Évfolyam

1-8

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- közösséghez tartozás, hazaszeretet - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományait. hagyományai - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki - a hazánkban élő nemzetiségek pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a kulturális szokásai, emlékei, jelene nemzethez. - nemzetünk kapcsolódása Európához - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

84

4.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

1

2

2

2

1

Témák - a demokratikus jogállam felépítése - a felelős állampolgári magatartás jelentősége - a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása - cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

4.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; 85

hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák


- az önismeret és társas kapcsolati kultúra

- Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.

- az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció

- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

86

4.6. A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

1

1

2

2

3

Témák - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban - szexuális kultúra - családtervezés - konfliktusok a családban

Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. - - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

4.7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a 87

kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák


- egészséges életmód és életvitel - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az - a sport hatása a lelki egyensúly egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a megteremtésében és korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel megőrzésében összefüggéseit. - prevenció, életvezetés, - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a egészségfejlesztés teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

88

4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

1

Témák


- társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

- Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

- önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés

4.9.Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak

be

közvetlen

és

tágabb

környezetük

értékeinek,

sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába.

89

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák - a természet és az emberi környezet egymásra hatása - - természeti erőforrásaink védelme - - ipari termelés és a környezet védelme - „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

4.10. Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést.

90

Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák - tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek

Tartalmak, tevékenységek - - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

4.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

91

Évfolyam

1-8

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

3

Témák


- a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás

-

- pénzkezelés technikái

-

- vállalkozás és kockázat

-

A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

92

4.12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Évfolyam

1-8.

9.

10.

11.

12.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák


- a média társadalmi szerepe

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - a reklám és a fogyasztás - Az elektronikus médiák (internetes összefüggése ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - a médiatartalmak és a valóság - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása összefüggése különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - az internet használatának szabályai, a - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a helyes etikai magatartás és felelősség hagyományos média és az internet használat esetében. - a számítógép, az internetfüggőség - Gyakoroltassuk különféle ismeretek veszélyei hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

93

5. A tanulók napirend, tanulás, szabadidő szervezésének pedagógiai elvei 5.1. Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban A tanulók napirendjét és a szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a délelőtt folyamán a nevelő – oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének, gyakorlásának kell alárendelni. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza

meg,

hogy

azok

hozzájáruljanak

a

tanulók

erkölcsi

gyarapodásához,

személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Foglalkozás/heti óraszám Lecke

1.o.

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

9.o

10.o

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

Mozgásos tevékenység Felzárkóztató

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Játék

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

Munka foglalkozás

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Tematikus foglalkozás* heti óraszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

14

14

14

14

14

14

14

14

14

14

foglalkozás

Kötelező foglalkozás: *Tematikus foglalkozás a KNOAP-ban előírt nevelési feladat.

94

Szabadon választható foglalkozás Foglalkozás/ heti óraszám Önkiszolgálás

1.o.

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

9.o

10.o

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

heti óraszám

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

mindösszesen

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

Szabadon választható Séta, kirándulás

95

5.2. Gyermekközpontúság megvalósítása Osztály

1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenységek Egyénre szabott fejlesztés, a biztonságérzet kialakítása. Indulási hátrányok kompenzálása. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő környezet biztosítása. Őszinte, szeretetteljes légkör az intézmény valamennyi területén. Képességeknek megfelelő terhelés, életoptimizmus kialakítása, fokozatos önálló életre szoktatás, érdeklődési körök feltárása. Reális önismeret kialakítása, pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok visszaszorítása. Diákjogok megismertetése, gyakorlásának biztosítása.



Szabadidő tudatos megtervezése.

Kirándulás, színházlátogatás.

A szabadidő céltudatos érdeklődésnek megfelelő eltöltése, születésnapok, névnapok, családi hagyományos ünnepek meghitt megrendezése.

Községi ünnepélyeken való részvétel, kirándulás, színházlátogatás.

Képviselet a diákönkormányzat és a gyermekszervezetek munkájában.

Pályaválasztási tanácsadó meglátogatása, üzemlátogatás.

Középső képzési szakasz Speciális szakiskola

9-10.

Képességek szerinti pályaválasztás a lehetőségek reális megismerésével.

A kollégium és a technika tantárgy keretében végzett munkafoglalkozások.

Üzemlátogatás, szakképző iskolák meglátogatása.

96

5.3. Egészséges életmódra nevelés Osztály 1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenység A jó szokásrendszerek kialakítása, stabilizálása a napirend alapján. A káros szenvedélyek megismerése és azok hatása az emberi szervezetre. A testi higiénia megjelenítése az öltözködésben, egészséges táplálkozási szokások kialakítása, a serdülőkor változásainak ismertetése, a rendszeres mozgás szükségszerűsége. Emberi szervrendszerek működése, alapvető szexuális ismeretek nyújtása, csecsemőgondozás, alapvető elsősegély ismeretek nyújtása, fertőző betegségek és azok terjedésének módja.



Sport, játék.

Íjászat, úszás, korcsolyázás, kerékpár. Sport, játék, táncház.

Városi sportkör, egyesületi sportkör, uszoda.

DADA-program megismerése, filmvetítés, egészségügyi kiadványok megismertetése, értelmezése.

Tájékozódás az egészségügyi intézményrendszerben.


9-10.

Alapvető gyógyszerek ismerete és azok használata. Az abortusz hatása és következményei. A terhességgondozás szükségessége. A szűrővizsgálatok szükségessége. Gyógynövények.

11-12.

Alapvető munkavédelmi előírások megismerése, jogosultságok.

Gyógynövénygyűjtés.

Szűrővizsgálaton való önálló részvétel.

97

5.4. Szocializáció Osztály




1-3.

Alapvető magatartási szokások kialakítása emberi, közösségi formákkal való megismerkedés, a közösségi élet szabályai, alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása.

Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör.

Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében.

4-6.

Megszólítás formái, illemszabályok, társas kapcsolatokban, kulturált beszéd.

A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén.

Intézményen kívül vásárlás közben, kiránduláson.

7-8.

Tagok szerepei a közösségben. Egymás segítése, segítség elfogadása. Empátia készség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. Önismeret, kötelességtudat erősítése. Hivatalos iratok szerkesztése.

Sport, a telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, levél feladása.

Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata.


9-10.

Társadalmi együttélés szabályai.

Jogorvoslatok módjai, lehetőségei.

Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján.

98

5.5. Munkára nevelés Osztály

1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenység Önkiszolgálás, felelősök rendszerének kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a munka sikerélményének biztosítása. Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás. A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A közösségen belül a munkafolyamatok megosztása.



A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Parkgondozás.

Főző szakkör, barkács szakkör, parkgondozás.

Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

Karbantartás az intézményen belül, saját ruházat, tanszer gondozása, hálóterem, osztályterem tisztántartása.

Parkgondozás, elültetett virágok ápolása.


9-10.

Képességek szerinti pályaorientáció, önismereten alapuló pályaválasztás.

Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése.

Parkgondozás. Virágládák beültetése, gondozása.

99

5.6. Kommunikáció Osztály


1-3.

A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására.



Irodalmi színpad, tánc, rajz szakkör.

Színházlátogatás.

4-6.

A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. Az igényesség megjelenítése a beszédben. A közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése, értelmezése.

Tánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. Piktogramok megismerése a gyakorlati életben.

Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata.

7-8.

Metakommunikáció eszközeinek megismerése, használata. A modern kommunikációs eszközök használata.

Internet használata a diákotthonban.

Tanulmányi kirándulás.


9-10.

A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő idegen nyelv alapfokú használata.

Üzemlátogatások.

Külföldi csoportok fogadása a diákotthonban.

100

5.7. Hazafiság Osztály

1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenység Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat felismerése. Néphagyományok megismerése. Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet megismerése. Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a világban. Magyarország helye Európában, a világban. Alapvető állampolgári ismeretek.



Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az Részvétel városi ünnepélyeken való ünnepségeken. magatartási szokások gyakorlása.

Népviselet megismerése, népi ételek megismerése, népművészet. (szövés, kosárfonás)

Kiállítás szervezése.

Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel, Diákönkormányzat.

Színházlátogatás: János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László.


9-10.

Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal Népi mesterségek. szemben.

Gyűjtőmunka az uniós tagállamok életével kapcsolatban. Helyünk az unióban.

101

5.8. A tanulók diákotthoni napirendje 6,30. - ébresztő, reggeli tisztálkodás és a szobarend kialakítása. 7,00 - reggeli. 7,30 indulás az iskolába. A reggeli szervezési feladatok elvégzéséért az adott napon éjszakai szolgálatot ellátó gyermekfelügyelő a felelős. 12,00 - 14,00 óráig történik a csoportok ebédeltetése, beosztás alapján, az iskolai órarendnek megfelelően. 14,00 - 15,00 óráig szabadidős tevékenység, mely idő alatt a gyerekek részt vesznek a különböző iskolai és diákotthoni foglalkozásokon. 15,00 - 16,30 óráig tanulási képesség fejlesztése. 16,30 uzsonna. 16,30 - 18,00 óráig szabadidős foglalkozások. 18,00 vacsora. 18,30 - 19,00 óráig egyéni szabadfoglalkozás. 19,00 - 20,00 óráig fürdés, TV nézés, meseolvasás stb. 20,00 - 22,00 óráig folyamatos lefekvés. A

délutáni

szervezési

feladatok

elvégzéséért

a

gondozási

munka

területén

a

gyermekfelügyelők, a nevelő – oktató munka feladatainak megvalósításában a csoportvezető nevelőtanárok a felelősek. 20,00 órától 08,00 óráig gyermekfelügyelő teljesít éjszakai szolgálatot.

102

6. A kollégium hagyományrendszere A kollégiumi élet kiemelkedő feladatai közé tartozik a tanulók szabadidejének megszervezése, a délután folyamán a tanulmányi munka során a másnapi iskolai tanórára való felkészítés biztosítása, integrációs lehetőségek kihasználása, a családi élet kompenzálásának megszervezése. A szervezeti egység éves munkatervében kerül meghatározásra mindaz a tevékenység és rendezvénysorozat, mely évről évre fenti feladatok eredményes elvégzésére irányul. Ez adja a kollégium hagyományépülését a napi működésre alapozva. Őszi rendezvények közül a terménykiállítást és a Teleki napot kell kiemelni, mely napjainkban már túl nőtte az intézmény falait és megnyílik Gyömrő város érdeklődő általános iskolás tanulói és pedagógusai előtt is. A téli időszak rendezvényeire való felkészülést hagyományosan egy belső szakmai továbbképzéssel kezdjük nevelőtanárok és gyermekfelügyelők részére egyaránt: ötletbörze a téli ünnepkör megrendezéséhez, ajándékozáshoz. Az előkészületek beteljesedésének fóruma a Mikulás napi ünnepség és karácsonyi ünnepség megrendezése, mely nemcsak intézményi hagyomány, hanem az ünnep hagyományainak feldolgozását is jelenti. A kollégium szervezésében a legnagyobb rendezvény a farsangi jelmezes karnevál megrendezése és az ehhez kapcsolódó disco. A jelmezkészítés csoportonként történik, a technikai foglalkozások keretén belül, felidézve közben mindazon hagyományokat, melyek a farsangi ünnepkörhöz tartoznak. A kollégium munkájával, programjával elősegíti az általános iskola, speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységeinek hagyományőrző tevékenységeit is úgy, hogy délután segíti a tanulók felkészítését az őszi szavalóversenyre, a tavaszi kulturális seregszemlére és a komplex tanulmányi versenyre. Az eredményes felkészülés minden esetben nagyon jól koordinált munkával kell, hogy megvalósuljon. A szülőkkel történő kapcsolattartás érdekében ugyancsak a hagyományépítés részét képezi, hogy a szülők valamennyi rendezvényre meghívást kapnak. Havi rendszerességgel hagyományként működik: 

A kollégiumi otthongyűlés / értékelés, jutalmazás, büntetés színtere /.



Rendszeres nevelőtestületi értekezlet, - ahol az elmúlt időszak szakmai munkájának értékelése, illetve a következő időszak feladatrendszerének ismertetése történik.

103

7. Az iskolával, a szülővel történő kapcsolattartás és együttműködés formái 7.1. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje Szóban:  Vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen.  Pénteken délután a tanulók hazautazásakor személyesen.  Telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságnak megfelelően a hét bármely napján.  Fogadóórákon Írásban:  Levél formájában. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik:  A csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban.  A csoportvezető nevelőtanároknál szóban.  A kollégium vezetőjénél szóban és írásban.  A térítési díjjakkal kapcsolatban a gazdasági vezetőnél szóban.  Indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban. Ez utóbbinál az ügyintézés 15 munkanap. Az intézményben iskolaszék működik, amelyben a kollégium képviseletét 1 fő látja el. A tanév folyamán a szülői értekezletek időpontja megegyezik az iskola által szervezett szülői értekezletek időpontjával. 7.2. Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái Megvalósulásának formája:  Vezetői szinten.  Nevelőtestületi szinten.  Iskola egészségügyi szinten.  Gyermekvédelem területén.  Diákönkormányzat.  Gazdasági területen. Intervalluma:  Folyamatos. 104

 Időszakos. Vezetői szinten: Az iskola és a kollégium intézményegységének vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken:  A tanulók nyilvántartása, személyi anyagának kezelése.  Szakmai munka koordinálásának területén.  Közös programok megszervezésében /táboroztatás, kirándulás/.  A csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével. Nevelőtestületi szinten:  Nevelőtestületi értekezleteken havonta.  Közös nevelési értekezletek formájában.  Bemutató tanításokon való részvétel kapcsán.  Kölcsönös hospitálások.  Munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során.  Egyéni konzultáció a gondozottak érdekében.  Közös megyei rendezvények szervezése, lebonyolítása területén.  Egymás rendezvényein való részvétel. Szükség esetén az iskola és a kollégium intézményegységei között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: Az iskola és a kollégium között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolavédőnő és az ápolónő között napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolítása, valamint a kollégiumban történt megbetegedések szakszerű ellátása miatt. Gyermekvédelem: A kollégiumi intézményegység vezető a megbízott gyermekvédelmi felelős, intézményi szinten

látja

el

feladatát.

A

kollégium

csoportvezető

nevelőtanárainak

és

gyermekfelügyelőinek jelzési kötelezettsége van a GYIV felelős felé, minden olyan esetben, amikor a gyermeknél a testi és lelki veszélyeztetettség felmerül. A gyermekvédelmi tevékenység kiemelt területeinek tekinthető:  Prevenció. 105

 Kapcsolattartás a szülővel.  Kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival.  Kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal.  Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal. A GYIV felelős ebben a szervezeti egységben is feladatát munkaköri leírás alapján végzi. A területen dolgozóknak figyelem felhívó, tájékoztató kötelezettségük van minden olyan esetben, amikor a gyermekkel kapcsolatban bármilyen rendkívüli dolgot tapasztalnak. Diákönkormányzat: Az intézményi szinten a diákönkormányzat megbízott pedagógus irányításával végzi tevékenységét. Éves programját a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület fogadja el és itt születik döntés a diákönkormányzat részére biztosított egy tanítás nélküli nap felhasználásáról is. A kollégiumnak nincs önálló diákönkormányzata, az iskolai diákönkormányzatba választ tagokat.

8. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumban élő tanulók 90%-a szociálisan rossz körülmények között él. A csonka, alkoholizáló és elszegényedő családi háttér nevelésének kompenzálására a kollégium nevelési programjában kiemelkedő helyen kell kezelni a szocializációs tevékenységet. A személyi jogok tiszteletben tartása mellett az intézmény GYIV felelőse felméri, nyilvántartja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a család és benne a gyermek életét. A jobbítás szándékával az igazgató, és a kollégiumi intézményegység vezető, aki a GYIV felelős is, szoros együttműködésben dolgozik. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül: Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

106

A szociálisan hátrányos helyzet kompenzálására tett intézkedések kollégiumi szinten a következők:  Kapcsolat kialakítása a települési önkormányzatokkal, étkezési térítési díjak, táborozási támogatások igénylése.  Kapcsolatok kialakítása a területi családsegítőkkel, nevelési tanácsadóval.  Kapcsolat a hátrányok leküzdése érdekében a szülőkkel.  Ruhasegélyek biztosítása.  Egyéni törődés, egyéni megsegítés csoportvezető nevelőtanár és gyermekfelügyelő irányításával. 8.1. Felzárkóztatást segítő program Tanulóink akadályoztatottságukból, fogyatékosságukból eredően tanulásuk során több kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógia, mint szakterület jól kezeli. Tanulási kudarcnak van kitéve az iskolában az a tanuló, aki:  A napi, egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni.  Diagnosztizált akadályozottsága van a fogyatékosság mellett: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, halmozott beszédfogyatékosság.  A figyelem koncentráció súlyos zavara.  Nincs tanulási motivációja.  Nem megfelelő a beiskolázása.  Hiperaktív gyerek. Kezelésének módja: A kollégiumban az egyéni felzárkóztatás, az iskolában dolgozó gyógypedagógusok, logopédus, pszichológus szakmai segítségével, irányításával történik. A diagnosztizálás alapján a feltérképezett okok közös erővel történő korrekciója kezdődik meg. Ez alapján az iskolában a gyógypedagógus elkészíti az egyéni fejlesztési programot, melyben megjelöli az együttműködési lehetőségeket, megvalósításában a nevelőknek feladat jut. Legfontosabb a folyamatos pozitív megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során. Kedvezőbb a lehetőség a csoporton belül a délután folyamán az egyéni felzárkóztatásra, ezt elősegítheti, ha a csoport többsége ebben az időben valamilyen szakköri foglalkozáson vesz részt.

107

8.2. Felzárkóztató foglalkozási program a kollégiumban: Tanulóink iskolakezdését az alap kulturtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők:  Mozgáskoordinációs problémák.  Szegényes szókincs.  Finommotorika fejletlensége.  Figyelem fejletlensége.  Iskolaértetlenség, tanulási motiváció hiánya.  Térben és időben való bizonytalan tájékozódás.  Memória gyengesége. A részképességek fejlesztése a nevelők segítségével a következő formákban valósulhat meg: A sport területén: 1. Labdajátékok: 

Térben való tájékozódás fejlesztése.



Figyelem fejlesztése.



Szem – kéz koordináció fejlesztése.



Kudarctűrés.



Beszéd, szókincs fejlesztés a játékszabályok megismerésével és megfogalmazásával.



Mozgáskoordináció fejlesztése.

2. Versenyjátékok: 

Kudarctűrés.






Mozgáskoordináció fejlesztése.



Beszéd, szókincs fejlesztése.



Egymásra való figyelés szükségességének felismerése.



Alkalmazkodás képesség fejlesztése.



Az akaraterő fejlesztése.

3. Szabályjátékok: 




Alkalmazkodás képesség fejlesztése.



Beszédkészség fejlesztése. 108



A szabálytudat kialakítása.



Memória fejlesztése.

Megvalósulási formája: A kollégiumban szervezett mindennapos testedzés keretén belül a játékfoglalkozásokon és a sportkörön belül. Megvalósulás módszerei: 

Megfigyeltetés.



Gyakoroltatás.



Ellenőrzés.



Értékelés.



Motiváció.

Értékelés módja:  Pozitív megerősítésként a siker.  A kudarc feldolgozása pozitív módon /vereségünk okának elemzése /. 8.3. Az önképző körök egyéni programjai a tehetséggondozáshoz A kollégiumnak sajátos eszközeivel egy komplex szocializációt, prevenciót kell végeznie a napi nevelő munkája során. Intézményünk szakmai jellegénél fogva a szó valós értelmében nem beszélhetünk tehetségekről, de vannak olyan tanulók, akik egyéni megsegítéssel valamilyen területen az átlagosnál magasabb szinten teljesítenek, önmagukhoz képest nagyobb iramú fejlődést mutatnak. Ezek a leggyakrabban előforduló területek a sport, a kézművesség, a rajz, a tánc, a kulturális tevékenység. A fentiek alapján a kollégiumban tehetségesnek ítéljük meg azt a tanulót, aki:  a saját meglévő képességeit folyamatos munkával, egyéni megsegítéssel tudja jelentősen fejleszteni,  adott szakterületen az iskola és a kollégium populációjához képest az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt nyújt. A tehetség megjelenési formái a tanulók körében a következő:  a szaktárgyak területén,  a sport területén,  művészetek területén.

109

Az iskola kollégiumi nevelési programot tartalommal megtölteni és a nevelési oldalt erősíteni nehéz feladat, de a tantárgyközi területek remek lehetőséget kínálnak olyan programok megvalósítására, amelyek a tanítási órákon időhiány miatt nem dolgozhatok fel.

9. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődés és sportolási tevékenység szervezésének elvei. 9.1. Kollégiumi közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok A kollégiumi közösségek megjelenési formái a következők:  A kollégiumban élők alkotta közösség. 

Hálótermi közösség.



Diákönkormányzatban dolgozók közössége.

A kollégiumban élők közösség: Az intézmény négy szervezeti egysége közül az egyik önálló szakmai egységét képezi, melynek élén nyílt

pályázat útján megválasztott szakmai irányító, a szervezeti

intézményegység vezető igazgatóhelyettes áll. Munkáját előre elfogadott éves munkaterv alapján végzi, önálló programszervezési és lebonyolítási joggal rendelkezik. Alkalmazottai munkaközösséget

alkotnak.

A

kollégiumnak

önálló

értékelési,

ellenőrzési

és

minőségbiztosítási rendszere van. A kollégiumban élő tanulók összetétele heterogén, életkor és nemek szerinti megoszlásban. Hálótermi közösség: A hálótermi csoportok nem osztály követőek, hanem heterogén életkorú gyerekek közössége. Közülük a csoportvezetőt választanak, aki az összekötő szerepét tölti be a csoportvezető nevelő és a gyermekfelügyelő között. Kezdeményez feléjük a csoport kérésének megfelelően. Részt vesz a csoport önértékelési rendszerében. Az értékek megvalósulási lehetőségi a nevelő – oktató munkában az egyéni kapcsolatok során:  A gyerekeknek ismerni meg a vele foglalkozó felnőtteket és legyen tisztában vele, hogy mik az elvárások.  Egységes és következetes nevelői ráhatások, az értékek megvalósítása érdekében kitűzött célok elérésében.  A pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése testületen belüli állandósága.  Egyéni példamutatás. 110

 A felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete.  Személyiségfejlesztő tréningen való részvétel.  Elfogadott szakmai program. A közösségen belül a következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében a következő feladatokat kell megoldani:  Egységes szabályozási rendszer kidolgozása.  Házirend, etikai kódex működtetése.  Egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése az intézmény valamennyi szervezeti egységében.  Egységes szakmai program kidolgozása és elfogadtatása. 9.2. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában: - Folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól. - Az információk értelmezése, elemzése, felnőtt segítségével. - Lelki gondozás, az iskolai pszichológus szakmai segítségével. - Egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az intézmény valamennyi szervezeti egységében, így a kollégiumban is. - Az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartása és működtetése. - Mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos rongálással szemben, kártérítési kötelezettség működtetése. - Közösségi normák megismertetése, elfogadtatása. - Tanulópárok kialakítása, működtetése. - Fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése. 9.3. A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni: - A családdal való kapcsolat kialakítása, a szülővel való egyéni beszélgetés. - A gyerekek iratanyagának megismerése. - A gyerek tevékenységének elemzése, értékelése, iskolán kívül és belül. - A gyerek megnyilvánulásainak elemzése, értékelése a tanórán és tanórán kívül. - A gyerek személyiségének megismerése egyéni beszélgetéssel. - Intézményen kívüli programok közös látogatása.

111

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges dolog az önértékelés fejlesztése, mely megvalósulásának érdekében a következő feladatokat határozzuk meg: - A nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának. - Az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni. - Törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a társadalmi elvárásokat. - Erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési törekvéseket. - A tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével. Az akadályozottság és a fogyatékosság figyelembe vételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség a kollégiumban: - Már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása, melyben életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő feladatot kapnak. - Az általános iskola befejezéséig törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. Döntéseiért a gyerekeknek meg kell tanulniuk felelősséget vállalni. - Életkorának megfelelően kell, hogy fejlődjön kötelességtudata és feladattudata az elvárások alapján. A közösségfejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítása, az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan kapcsolódik az általános iskolai és speciális szakiskolai szervezeti egység tevékenységéhez, mintegy erősíti, kiegészíti azt. 9.4. Az éves program havi bontásban: - Szeptember: a természet megismerése – ősz. Terménykiállítás a kollégium szervezésében. - Október: intézményi hagyományépítés – részvétel a Teleki nap szervezésében, lebonyolításában feladatmegosztás alapján. - November: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt előzetes egyeztetés alapján. - December: a család jelentősége életünkben, az ünnepek jelentősége életünkben. - Január:– tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában, téli sportok. - Február: farsang és ahhoz fűződő népszokások. - Március: a természet megismerése – tavasz, a nyiladozó természet megfigyelése, védelme. 112

- Április: sport, egészséges életmód. - Május: anyák napja, gyermeknap - záró majális a szülők bevonásával. - Június: kirándulás, táborozás az iskolával közös szervezésben. A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az ünnepélyek megrendezése kapcsán, a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten erősíteni kell a nemzeti tudatot. A délutáni szabadidő sport szervezésének alapelvei: a szabadidő hasznos eltöltése és kihasználása. - Az egészséges életmódra nevelés. - Az egészség megvédése és test edzése. - A sport és a játékkultúra fejlesztése, kialakítása. - A negatív tendenciák kizárása (szorongás, stressz oldása), a drog, alkoholellenes küzdelem egyik leghasznosabb területe. - Az állóképesség növelése. - A személyiségfejlesztése, valamint

a társas

kapcsolatok

(szocializáció) pozitív

irányultsága. - Pozitív életérzések megerősítése / siker, mint motivációs bázis. - A kudarcélmény pozitív átélése / saját hibák belátása.

113

10. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési rendszere 10.1. A pedagógiai ellenőrzés színterei az intézményben Tanórához és Iskolán kívüli szabadidős tevékenységek és tevékenységhez kapcsolatrendszerek kapcsolódó

Minőségfejlesztés

Óralátogatás különböző céllal (pályakezdő új kolléga, tantárgygondozás, aktivitás mérés)

Erdei iskola

Dokumentumok ellenőrzése

Tábor

Taneszközök, tankönyv kihasználása, gazdaságossága

Kirándulás

Rendezvények, ünnepségek

DÖK

Partneri elégedettség mérése

Könyvtár, napközi, felzárkóztatás, rehabilitáció, szakkör, verseny

Iskolaszék

Belső szabályzók betartásának ellenőrzése

Közművelődési intézmények

Tanulói szokásrendszer

Értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás) Mérések, vizsgálatok Tantárgyi, neveltségi szint felmérés, attitűdvizsgálat

Pedagógiai attitűdök Módszerek, eljárások

Egyéb

Szociális érzékenység

Gyermekvédelem

Empátia

Továbbtanulás

Bánásmód

Beiskolázás

Pozitív értékelés

Ügyeleti rendszer

Házirend Tanítás nélküli munkanapok felhasználása

114

Fogadóórák, szülői értekezletek

Továbbképzésen való részvétel ellenőrzése A munkaközösségek együttműködésének szintje

115

10.2. A kollégiumban élő tanulókra irányuló ellenőrzési, értékelési rendszer Az ellenőrzést Az ellenőrzés Az ellenőrzés végző személy tárgya eszköze

Intézményegység vezető

Csoportvezető nevelőtanárok

Gyermek és ifjúsági felügyelők

A tanulók életkörülményei a hálótermekben A hálótermek tisztasága A tanulók gondozottsága A tanulók szocializáltsága A tanulók szabadidős tevékenysége Az ünnepek szervezettsége A gyermekélelmezés A tanulók tantárgyankénti felkészültsége Taneszközök, felszerelések Ellenőrző vezetése A házirend betartása A szakkörökön való részvétel Versenyekre való felkészülés és annak eredményessége A tanulók ruházatának rendezettsége A hálóterem rendje A tanulók étkezése, szocializáltsága

Diákönkormányzat vezető

A gyermeki jogok érvényesülése a tanulók körében

Az ellenőrzés intervalluma

Ellenőrzés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Időszakosan

Ellenőrzés

Negyedévenként

Ellenőrzés, értékelés

Folyamatosan

Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés Jutalmazás, büntetés Ellenőrzés, értékelés

Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Havonta

Jutalmazás

Időszakosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Jutalmazás, büntetés

Folyamatosan

Ellenőrzés

Folyamatosan

Megfigyelés, ellenőrzés

Folyamatosan

116

EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

117

1. Utazó gyógypedagógusi hálózat A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi 190. trv. 47. § (1) ) 1.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata  A testi, érzékszervi, értelmi-, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,  az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  a fogyatékosság típusa, súlyossága,  a fogyatékosság kialakulásának ideje,  a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,  a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. 1.3. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége  Segítségnyújtás a befogadó intézmények integrációs programjainak kidolgozásában, módszertani megújulásukban, szemléletformálásukban, szervezeti fejlesztésükben;  közreműködés

az

integrált

nevelést,

oktatást

segítő

környezeti

feltételek

megteremtésében;  a befogadó intézmények pedagógusainak megsegítése: speciális tanácsadás a tankönyvek,

taneszközök

megválasztásához,

a

differenciált

tanóravezetéshez,

tanulásszervezéshez konzultációk team-munka formájában, tanfolyamok szervezése  tájékoztatás, tanácsadásnyújtás a szülőknek;

118

 integrált

nevelést

segítő

kiadványok

kidolgozása:

tanmenetek,

módszertani

kiadványok, feladatlapok. Az ellátás helyszíne Az integrációban részt vevő köznevelési intézmények a Monori, Vecsési, Gyáli Tankerületben.

2. Ellátottak köre Az EGYMI intézményegység utazó gyógypedagógusi hálózata a Monori Tankerület, Vecsési Tankerület és Gyáli Tankerület köznevelési intézményiben nevelt, oktatott, érvényes szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátását biztosítja. 2.1. Hallássérült tanulók ellátása A hallássérült gyermek esetében a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és ennek következtében a személyiség fejlődése is. Ezért nagy gondot kell fordítani az érzelmi-akarati élet nevelése során azokra a kompenzatív, korrektív eljárásokra, amelyek a magatartási formák kialakítását, érlelését vagy megváltoztatását eredményezik. A gyógypedagógus által alkalmazott eljárásoknak igazodniuk kell a hallássérülés mértékéhez és speciális kihatásaihoz (verbális nehézségek,

merevebb

beállítódás,

gyakorta

előforduló

önállótlanság,

szemléletes

összefüggésre alapozó gondolkodás). 

a többségi pedagógiai és társadalmi környezetbe való integrálódás elősegítése



kommunikációra képes nyelvi szint elsajátítása



hallásmaradványok aktivizálása



hallási figyelem és differenciálási készség fejlesztése



akusztikus differenciáló készség fejlesztése



beszédhallás fejlesztése



hangos beszéd elemeinek megértése és az érthető kiejtés kialakítása

2.2. Látássérült tanulók ellátása A tanulók közvetlen megsegítésének legáltalánosabb módja, hogy az utazótanár vagy a befogadó iskolában vagy az otthonában segít a gyermeknek a kultúrtechnikák, a speciális eszközök használatának elsajátításában, a tananyag feldolgozásában a problémás pontokon. A szakmai segítségadás rendszerét meghatározza még a gyermek kora, képességei, az intézmény adottságai,

szakember-ellátottsága,

a

pedagógus

hozzáállása,

amelyek

változatos

feltételrendszert teremtenek. Ehhez mérten kell megvalósítani az utazótanári feladatokat 119

annak érdekében, hogy a gyermek képességeihez mérten kapja meg a fejlődéséhez szükséges támogatást. A fejlesztés területei: 

segítségnyújtás a tájékozódásban, közlekedésben, mindennapos tevékenységekben



a tananyag elsajátítása speciális eszközök igénybevételével



pályaválasztás, továbbtanulás támogatása



középiskolások esetében utógondozás (tantárgyi segítség, eszközellátás)



érettségi/vizsga specialitásainak átbeszélése

2.3. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása A tanulásban akadályozott tanulók fejlődése igen eltérő, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességet mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. A különböző részképességek fejlődési eltérései változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képességek különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A fejlesztés területei: 

A különböző képességeket (kommunikációs, kognitív, orientációs, szociális, kreatív, motorikus) a különböző pedagógiai eljárások összehangolásával fejlesztjük.



A fogalomépítkezés és a fogalmak fokozatos bővítése lassú, fokozatos, sokrétű tapasztalatszerzésre épül. A fogalmak összekapcsolásához illeszkedő foglalkozások kiválasztása ezzel összhangban történik.



A megfelelő tanulási környezet biztosítása, az adekvát eszközök alkalmazásának elsajátíttatása.

2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása A fejlesztés első feladata a képesség-, és személyiségfejlesztés. Elvünk, hogy elsődlegesen nem a tüneteket, hanem az okokat (beszédszervi ügyetlenség, hallásfigyelem gyengeség, beszédészlelési-beszédmegértési zavar, formaérzékelési zavar, téri tájékozódási zavar, grafomotoros ügyetlenség) tárjuk fel és törekszünk ezen okok lehetőség szerinti korrekciójára, megszüntetésére. Nem célunk a korrepetálás. Ellátandó területek: 

beszédindítás,



hang-, beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, 120



beszédhibák és a nyelvi kommunikációs zavarok javítása,



diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kialakulásának prevenciója.

2.5. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők ellátása 2.5.1. Tanulási részképesség-zavarok  meghatározott olvasási zavar (diszlexia),  az írásbeli kifejezés zavara (diszgráfia),  az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia),  iskolai készségek kevert zavara,  nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek,  kevert specifikus fejlődési zavarok. A diszlexia az olvasás megtanulásához szükséges képességek elégtelen, hiányos vagy zavart működése. Gyakran együtt jár az írászavarral - diszgráfiával. A diszgráfia önállóan is előforduló részképességzavar, amely lehet alaki vagy tartalmi, attól függően, hogy az írás mely összetevőjét érinti erősebben. A diszkalkulia a tanulási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti. Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében elmarad a többi részképesség fejlődéséhez képest. Fejlesztendő területek: 

Olvasástechnika, szövegértés, önálló szövegfeldolgozás kialakítása, fejlesztése.



Nyelvi- helyesírási szabályok bevésése, alkalmazása.



Grafomotoros fejlesztés.



Alapműveletek bevésése, alkalmazása fejben és írásban.



Téri és idői tájékozódás fejlesztése, általános tájékozottság fejlesztése.



Kognitív képességek fejlesztése.

2.5.2. Figyelem- és magatartásszabályozás  érzelmi-, akarati élet, szocializáció fejlesztése,  önismeret fejlesztése,  közösségi szabályok elfogadása, betartatása, beépítése a személyiségükbe,  szociális képességek fejlesztése.

121

2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdők ellátása Az autizmus spektrumzavar a szociális, kognitív, és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét átható, pervazív zavar. Három fő területen mutatható ki minőségi károsodás: kommunikáció, szociális fejlődés, rugalmas viselkedésszervezés. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél: 

a sztereotip, bizarr viselkedési formák kialakulásának megelőzése, a meglévők korrekciója,



a szociális és emocionális viselkedés javítása,



zárkózottságuk feloldása,



én-tudatuk, önazonosságuk kialakítása,



verbális és nonverbális kommunikációjuk fejlesztése,



a kapcsolatfelvétel megteremtése,



kényszereik feloldása,



intellektuális fejlesztésük,



érzékelés fejlesztése.

A fejlesztés területei: 

mentális-intellektuális fejlesztés,



kommunikáció- és beszédfejlesztés,



nagy- és finommozgások,



szociális viselkedés fejlesztése,



szenzoros fejlesztés,



önellátási, önkiszolgálási készségek, képességek fejlesztése,



zene, vagy más terápiás eljárásokban elemi közreműködés.

2.7. Mozgásszervi fogyatékos tanulók ellátása A szomatopedagógiai folyamat alapja a komplex szomatopedagógiai felmérés vagy folyamat diagnosztika,

amely több

lépésből

álló

diagnosztikus

tevékenység.

A

mozgásos

akadályozottság feltárása szempontjából kiindulópontja a mozgásszervi orvosi diagnózis és terápiás javaslat. A szomatopedagógiai állapotfelmérés – vizsgáló, elemző és értelmező megállapításokat tesz – összevetve a szakorvosi és pszichológiai megállapításokkal, az egyéb

122

kiegészítő diagnosztikai eljárásokkal, a tágabb és szűkebb környezeti adottságokkal és elvárásokkal. A komplex állapotfelmérés többek között feltárja a mozgásszervek működését, a tartási és mozgási funkciókat és funkcionális képességeket, azok eltéréseit, a mindennapos és az életkornak megfelelő tevékenykedés szintjét és minden, a mozgással összefüggésben lévő képességet. Vizsgálja a környezetet, a tanulást, a kommunikációt és a személyi függetlenséget segítő technikai megsegítés szükségességét, valamint az attól való függetlenedés lehetőségeit. Mindezek alapján meghatározza a mozgásterápia, motoros képességfejlesztés menetét, technikáit, módszereit és eszközeit, eredménytelenség esetében pedig azok módosítását. A szomatopedagógia gyakorlatában ezt a résztevékenységet mozgásnevelésnek hívjuk. A mozgásnevelés, mint komplex pedagógiai és gyógyító tevékenység főbb résztevékenységei: 

mozgásszervek működésének javítása, korrekciója és kompenzációja a fizioterápia eszközeivel. A gyógyító eljárások közül a gyógytornát, a masszázst alkalmazza, valamint A szükséges gyógyászati és rehabilitációs eszközöket. (A szakorvosi ellátás és a javasolt un. fizikoterápiás eljárások az egészségügyi ellátás igénybevételével történik.)



A motoros képességfejlesztés és sportági felkészítés, a testnevelés és sport mozgásanyagának, tevékenységformáinak adaptációjával;



Az életkornak megfelelő mindennapos tevékenységek megtanítása az önellátás feltételeinek a kialakításával, a mozgásos alkalmazkodó képesség optimális szintre emelése érdekében;



A kommunikációs képesség motoros feltételeinek javítása.

3. Az ellátás feltételei 3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus. 3.2. Tárgyi feltételek  fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak  fejlesztő eszközök, melyek egy részét a többségi intézmények biztosítanak a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelően 3.3. Az ellátás formája  egyéni foglalkozás  kiscsoportos foglalkozás

123

3.4. Az ellátás időkerete Heti rendszerességgel a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően meghatározott óraszám. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek  életkorát,  napirendjét,  órarendjét,  sérüléséből adódóan a terhelhetőségét. Továbbá  a törvény által adható óraszámot,  a szakértői bizottság javaslatát,  a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását,  a többségi intézmények helyi adottságait. Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájékoztatják az integráló intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket. 3.5. Az ellátás tervezése Az utazó gyógypedagógusi hálózat szakmai protokollja alapján.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok 4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok  Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése érdekében.  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítése.  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése.  A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében.  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, megfigyelés).

124

4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok  Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013).  Egyéni fejlődési lap és egyéni fejlesztési napló (TI-002/2013) illetve Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal (TI-003/2013) vezetése, átadása.  Tanulók iratanyagának kezelése: 

szakértői vélemények,



diagnosztikus mérések (készség, képesség, tantárgyi tudás),



egyéni fejlesztési terv – tanmenet, tematikus terv,



szülői konzultációs űrlapok,



pedagógiai vélemények,



félévi beszámoló és statisztika készítése,



év végi beszámoló és statisztika készítése,



hivatalos iratok, feljegyzések.

4.3. Szakmai felkészültség, kapcsolattartás  folyamatos önképzés,  gyógypedagógusok szakmai összejövetelein való részvétel,  tanfolyamokon való részvétel,  szakmai konferenciákon való részvétel,  partnerlista összeállítása, ismerete,  folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel,  kapcsolattartás a szakértői bizottságokkal. 4.4. A szülőkkel való kapcsolattartás  tanácsadás fogadóóra keretében,  segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében,  tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről,  rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan,  javaslattétel az együttműködési módokra,  javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására,  amennyiben

szükséges,

megbeszélés

az

otthon

végzendő

gyakorlatokkal

kapcsolatosan,  segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában, 125

 tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről,  szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel, a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. 4.5. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok  A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése az integrációban részt vevő pedagógusokkal,  aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló alaposabb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében,  eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel széles kínálati lehetőség megteremtése,  szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni illetve kiscsoportos fejlesztése, fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján,  habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása. 4.6. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek  Az integráló intézmény pedagógusainak szemlélet- és attitűdalakításának segítése (beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.),  javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására,  segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.),  javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására,  konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében,  a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülés specifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása.

126

5. Esélyegyenlőség A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat a gyermekek, tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően, sérülésspecifikus ellátásuk biztosítása érdekében egyéni vagy homogén kiscsoportos foglalkozások formájában valósulnak meg. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról bevezette a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az integráló intézményekben a rehabilitációs foglalkozások során a feladatok kiemelt jellemzője a problémaközpontúság, a kíváncsiság felkeltése, a megértés élményének elérése. A fejlesztő feladatok tanulói tevékenységre épülnek, a feladatokhoz cselekvéssor, tanulói magatartás-, illetve tevékenységrendszer társul. A gyógypedagógusnak a rehabilitációs tevékenységek vezetése során figyelembe kell vennie az alábbi esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket: 

differenciált óratervezés/vezetés,



megfelelő módszerek és stratégiák kialakítása és alkalmazása,



egyéni bánásmód alkalmazása,



a folyamatos motiváció biztosítása,



tehetség felismerése, kibontakoztatásának elősegítése,



szükség esetén a pedagógusok és csoporttársak szociális érzékenyítése.

127

Nevelési Terv és Pedagógiai Program (módosított)

Recommend Documents