VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI TERV

2014.

VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI TERV

Kraft Béla László Rumi Rajki István Általános Iskola 2014.04.14.

Vezetői program és fejlesztési terv 2014R.

Rumi Rajki István Általános Iskola 2. oldal/31

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 2 1. Bevezető gondolatok .................................................................................................................................. 4 2. Célmeghatározás ......................................................................................................................................... 5 3. Helyzetelemzés, erőforrások .................................................................................................................... 6 3.1. Helyzetkép az intézményről ................................................................................................................ 6 3.2. Jelenlegi folyamatok ............................................................................................................................ 8 3.2.1. Tanulólétszám, tanulók megoszlása .................................................................................................. 8 3.2.2. Alkalmazotti közösség .................................................................................................................... 11 4. Stratégiai megfontolások ......................................................................................................................... 14 5. Megoldásra váró helyi szükségletek ..................................................................................................... 17 6. A célmeghatározásból eredő további feladatok, fejlesztési elképzelések ..................................... 18 6.1. Értékmegőrzés - fejlesztés ................................................................................................................ 18 6.2. Vezetői munka .................................................................................................................................... 19 6.3. Eredményességet elősegítő további feladatok ................................................................................ 20 6.4. A tevékenységi területek fejlesztési feladatai ...................................................................................... 22 6.4.1. Oktató munka................................................................................................................................. 22 6.4.2. Nevelőmunka .................................................................................................................................. 23 6.4.3. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek ................................................... 23 6.4.4. Napközi otthon, tanulószoba ........................................................................................................... 24 6.4.5. Sport, egészséges életmód ............................................................................................................... 24 6.4.6. Szociális szerep ............................................................................................................................... 25 6.4.7. Környezetvédelem........................................................................................................................... 25 6.4.8. Hagyományőrzés, hagyományteremtés ........................................................................................... 26 6.5. Kapcsolataink ...................................................................................................................................... 26 6.5.1. Belső együttműködés .................................................................................................................... 26 6.5.2. Kapcsolat és együttműködés a társintézményekkel ................................................................... 27 6.5.3. A szülőkkel, a szülők közösségeivel ............................................................................................... 27 6.5.4. A fenntartóval.................................................................................................................................. 27 6.6. Nyilvánosság, az intézmény menedzselése ......................................................................................... 28 6.7. Gazdálkodás, fenntartás ....................................................................................................................... 28 7. Zárszó ........................................................................................................................................................... 30



VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI TERV A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGASABB VEZETŐI BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA BEADOTT PÁLYÁZATHOZ



1. Bevezető gondolatok 34 évet töltöttem abban az intézményben, melynek igazgatói megbízására pályázom, s amelyben az elmúlt 15 évben intézményvezetői teendőket láttam el. A 34 évből az első kettő és az utolsó másfél évemet még, illetve már az általános iskolában töltöttem, a köztes években pedig az általános művelődési központ alkalmazottjaként, majd vezetőjeként munkálkodtam. Az intézmény ugyan többször átalakult, de én mindvégig maradtam első, s mindezidáig egyetlen munkahelyemen. Úgy gondolom, ezzel a múlttal különös felelősség terhel. Programalkotásom során számba kell vennem mindazt a tapasztalatot, ami a múltban akár eredményként, akár kudarcként jelentkezett. Értékelve az előző időszak tevékenységét kerülnöm illik a mindenáron való változtatást, s az eddigi eredményekre alapozva lehet csak a makro- és mikrokörnyezet által keltett pedagógiai sodorvonalban tartani az intézményt. A „hely szelleme” által bátorítva próbálkozom az örökséggel való jó gazdálkodással, építkezni kívánok a meglévő szilárd alapokra, s tovább akarok vinni egy eredményes intézményszervezési folyamatot. Igyekszem tovább építeni az oktatás, nevelés rendszerét, dinamikus egyensúlyt teremtve a központilag támogatott és a helyileg szükséges között, s új, fejlesztő elemeket is bekapcsolni az intézmény életébe. Szakképzettségem, az intézményben eltöltött idő sokéves pedagógiai tapasztalata, helyismeretem, a közoktatási vezetői szakon szerzett ismereteim, valamint az elmúlt három ciklus során megszerzett vezetői gyakorlat alapján a folyamatosságot megtartó, az eddigi munkára építő fokozatos megújulás elkötelezett híveként adom be pályázatomat. Az iskola nevelőtestülete által 2013-ban elfogadott pedagógiai program és helyi tanterv irányt mutat az előttünk álló időszakra, s vezetői programomban is nyilvánvalóan szem előtt kell tartani a nevelési-oktatási feladatokat érintő, jogszabályi előírásból, s egyéb megfontolásból fakadó programot. Javaslattétel szintjén illik foglalkoznom fontosnak tartott fejlesztési feladatokkal, s megfontolandó korrekcióként terjesztem elő egyébirányú innovációs javaslataimat. Vezetői programom tehát tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseimet is.



2. Célmeghatározás Célom, olyan intézmény vezetése, mely a nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékeket, az egészséges magyarságtudatot, az erkölcsi-morális tisztaságot állítja. Fontos szerepet tulajdonít a viselkedéskultúrának, a műveltségnek, a művészetnek, az életnek, az egészségnek és a test harmóniájának a tudatos, értékként való megjelenítésére. Az iskolai munkát továbbra is a vonatkozó törvényekben kötelezően előírt elvek figyelembevételével szükséges végeznünk. Kerülnünk kell mindennemű hátrányos megkülönböztetést. A nagyobb állami szerepvállalás az egységesen magas minőség érdekében, s a köznevelés közszolgálati szerepének hangsúlyozása alapelvének tiszteletben tartása mellett az iskola nevelő szerepének erősítését, a nevelés és az oktatás feladatok kiegyensúlyozását kiemelt célként kezelem. Továbbra is olyan demokratikus intézményt szeretnék, amely egyaránt maradéktalanul biztosítja a szülők, a pedagógusok, a gyerekek, valamennyi intézményhasználó jogait, törekszik az esélyegyenlőtlenségek mérséklésére, az esélyegyenlőség fenntartására. Általános iskolánknak az alkalmazottak és a szülők, gyerekek felelősségére, igényeire kell építkeznie. Az alkalmazottak felelőssége az, hogy minden intézményhasználó a számára szükséges közszolgáltatásban részesüljön, a gyereké, hogy legjobb tudása szerint tanuljon, a szülő gondoskodjon arról, hogy a gyerek használja ki a felkínált lehetőségeket, ne csak éljenek az általunk felkínált lehetőségekkel, de gerjesszék is azt. Törekedni szeretnék az intézményi önállóság és szakmai autonómia megőrzésére. Ugyanezt az önállóságot és szakmai autonómiát az egyes pedagógusok számára is biztosítani kívánom. Olyan pedagógiai programot szeretnék a nevelőtestület támogatásával közösen megvalósítani, mely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás, melyet a nevelésoktatás eszközeivel valósítunk meg. Pedagógiai kultúránkat az egyéni bánásmódra való törekvés, a bizalom, az empátia, a tanuló elfogadása, a szeretet, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés kell hogy jellemezze.



A jó minőségű oktatást a hatékonyság, eredményesség és a méltányosság együttes jelenlétével kívánjuk elérni. A világ globális problémái iránti érzékenységre neveljük tanulóinkat (pl. fenntartható fejlődés, szolidaritás). Cél a környezettudatosság, a környezettel való együttműködési készség fokozása. A tolerancia, az empátia, a sportszerűség, az ésszerűség, az igazság tisztelete, az együttműködési készség, a másság elfogadása olyan emberi értékek, amelyeknek birtokosai az érdekek sokféle ütközései során is csak humánus szabályokat, megoldásokat alkalmaznak, ezért törekednünk kell ezek birtoklásának elősegítésére. Szükséges az iskola mentálhigiénés funkciójának kiszélesítése. A tanulókat olyan tudásanyaggal és gyakorlattal kell ellátni, amely alkalmassá teszi őket, hogy világos döntéseket hozzanak (testi-lelki-szociális) egészségükkel kapcsolatban.

3. Helyzetelemzés, erőforrások 3.1.

Helyzetkép az intézményről

A korábbi folyamatos és dinamikus változások leírása mellett inkább azt az alaphelyzetet kívánom rögzíteni, amely a további munka kiindulópontja. Az intézmény feltételrendszerének általános mindenre kiterjedő bemutatása helyett pedig a speciális jellemzők feltárását választom, ráirányítva a figyelmet a problémás területekre. Az iskola tárgyi adottságai alapvetően jó szinten biztosítják a nevelőoktatómunka feltételeit. Ugyanakkor az is tény, hogy tapasztalhatók ellentmondások, szélsőségek az infrastruktúra terén. Egyrészt jelen van egy XXI. századi fejlett oktatástechnika, új, vagy felújított, korszerűsített épületrészekben. Másrészt megtalálhatóak a régi épületek felújításból, korszerűsítésből kimaradt, évtizedek óta érintetlen építészeti elemei, melyek felújítása, korszerűsítése elodázhatatlan. Intézményünk fontos sajátossága, hogy az ÁMK-ból kiválva továbbra is funkcionálisan kötődik annak jelenlegi intézményegységeihez. Az óvoda, az iskola, a könyvtár és a művelődési ház integrációja az idők folyamán nem csak életképesnek, de ideális intézményszervezeti formának is bizonyult, működése az elmúlt 30 évben szorosan összefonódott. Az iskola kiválása nem jelent teljes elszakadást, a kiépült létesítménystruktúra továbbra is összeköt bennünket. A téli időszakban, illetve rossz idő esetén - a testnevelés órákon kívül - diák sportegyesületünk a Rumi DSE foglalkozásai is ezeken a helyszíneken zajlottak. Az iskola, és a diákönkormányzat nagyszabású



művészeti, kulturális rendezvényeinek, megemlékezéseinek, egyéb, tömegeket érintő, vonzó programjai többségének is a Művelődési Ház nagyterme volt a helyszíne, s az intézményegység felszereltségét, az ott dolgozó munkatársak segítségét is gyakran igénybe vette az iskola. Ezeket az erőforrásokat, szolgáltatásokat – iskolai lehetőségek hiányában – továbbra sem tudjuk nélkülözni. Sajátos helyzetet teremt az is, hogy iskolakönyvtárunk a kiválás után szintén a nélkülünk tovább működő Rumi Rajki István ÁMK telephelyén, a Kultúra Háza könyvtárhelyiségében működik a Községi és Iskolai Könyvtár intézményegysége keretei között, ráadásul a községi könyvtáros látja el munkaideje 50%-ában az iskolai könyvtárosi teendőket is. Ez a megoldás ugyan kétségkívül takarékos, s jól egyesíti a két különálló, s különböző fenntartású intézmény meglévő személyi és tárgyi kapacitását, lehetővé téve a jobb kihasználtságot, ugyanakkor azonban lényegesen nehezíti célszerű igénybevételét az iskolától való mintegy 500 méteres távolsága. Az ideális megoldás természetesen az iskolában kialakított önálló iskolakönyvtár lenne, mely azzal az előnnyel is járna, hogy oldaná a helyiséghiányból fakadó egyre növekvő feszültségeket. A klientúra által leginkább kifogásolt létesítményi probléma az iskolai tornaterem hiánya, s a Rumi Rajki István ÁMK Kultúra Háza telephelye tornateremként használt nagyterme iskolától való szintén 500 m-es távolsága. Ezt némiképp enyhíti, hogy az 1-2. osztály testnevelés óráit egyelőre a Rumi Rajki István ÁMK Játékvár Óvodája iskolánkkal szomszédos telephelye tornaszobájában tarthatjuk. Persze óvodásokra méretezett alapterületű és felszereltségű a helyiség, a használhatóság ideje is kötött (csak 1. és 2. órában), s az öltözés, vetkőzés, vonulás itt is időigényes, de legalább közelebb van. A tanulók rendszeres vándorlása jelentős időt vesz el az érdemi tanórai munkából. Nagy reményeket fűzünk egy küszöbön álló tornaterem építési országos projekthez, melynek reményeink szerint mi is kedvezményezettjei lehetünk. A 2010. augusztus 28-án az óvoda és iskolaépületek átadásával befejeződött, NYDOP-5.3.1 pályázat keretében megvalósult beruházás az infrastruktúra, a tárgyi feltételek jelentős javulását eredményezte, de a két intézményegység között megosztott, s szűkre szabott költségvetés miatt az iskolaépületek vonatkozásában számos megoldatlan probléma maradt, mely működési zavarokat okoz. A beépített gyenge minőségű anyagok, tervekből kimaradt fejlesztések sajnos rövid időn belül felújítási munkákat, pótmunkákat tesznek szükségessé. A két épület-felújítási pályázat beruházásából kimaradt olyan égető problémák megoldása, mint a fűtéskorszerűsítés, villamos hálózat és világításkorszerűsítés, palatetős épület tető-héjalás cseréje, kétszintes épületen belül falburkolatcserék, beépített öltözőszekrények felújítása, illetve burkolat kiegészítés, épületszigetelés. Égető probléma lett a helyszűke. Megoldást jelentene az új épületrész folyosói öltözőszekrényei feletti üresen tátongó terek kitöltése tároló szekrényekkel az eredeti tervek szerint. A felső tagozatos tanulók falba süllyesztett fogas szekrénye zsúfolt, a legkisebb mértékig sem praktikus, az alsó tagozatéhoz hasonló egyéni öltözőszekrények



beszerzése, elhelyezése lehetne az egyetlen megoldás. Az udvarban továbbra is kevés a kerékpártároló, a duplájára kellene növelni a tárolókapacitást. Az udvaron is hallható iskolacsengő nem nélkülözhető. Az esőcsatornák rendbetétele, a nyílászárók külső könyöklőinek pótlása, a nagyépület körül járdaszegély kiépítése az épületek állagmegóvása miatt lenne szükséges. Az épületek energetikai korszerűsítése lehetővé tenné az épületek olcsóbb működtetését. A HEFOP, TÁMOP, TIOP pályázatok eszközbeszerzése az iskola és a könyvtár oktatási eszközrendszerét is jelentősen gazdagította. Egyre nagyobb gondot jelent azonban egyes korszerű IKT eszközök elhasználódása, pótlása (pl.: elektronikus tollak, projektorizzók cseréje!), s az elégtelen Internet szolgáltatás. A tanulói laptop program feltételei mind a 8 évfolyamon adottak kiváló lehetőséget teremtve az egyéni differenciáláshoz, a tanulók motiválásához. Működtetése azonban nem zökkenőmentes, az eredményesebb alkalmazást folyamatos műszaki problémák nehezíthetik (pl. akkumulátorok elhasználódása), melyek pótlása komoly költségekkel jár, elektromos csatlakozó hálózat pedig nincs kiépítve az osztályokban. Az elkövetkező 5 évben fel kell készülni az eszközállomány cseréjére, s ehhez meg kell találni a megfelelő pályázati forrásokat. Ellenkező esetben a program fenntarthatósága forog veszélyben. Az iskola udvara viszonylag tágas, de fejlesztést, szépítést igényel. TAO pályázat terhére udvari öntöző rendszert alakítottunk ki, s a 3 új, hálóval ellátott labdafogó állvány megszűntette a balesetveszélyt. Jelenleg 2 db 40x20m-es sportpálya áll rendelkezésre aszfaltos, illetve vörös salakos burkolattal, valamint az azokat körülölelő futópálya. Az aszfaltburkolatú pálya felújítást, pályavonalazást, vagy korszerűbb burkolat kialakítását, a salakos pálya és a futópálya új vörös salak réteget igényel. Nem megoldott az esővíz elvezetése, esős időszakban sártenger, s használhatatlan az udvarunk. Iskolaudvarunk közösségi zöld színtérként és sportudvarként való működését a jelenlegi feltételek nem támogatják megfelelő színvonalon. 3.2.

Jelenlegi folyamatok

3.2.1. Tanulólétszám, tanulók megoszlása Beiskolázási körzetünkben az iskoláskorúak száma stagnál. A jelenlegi tanulói létszám a beiskolázási körzeten kívüli községekben élő tanulók beiratkozásával a jövőben is tartható. Törekednünk kell az iskola egyre vonzóbbá tételére, a nagyobb tanulólétszám szállítását lehetővé tevő iskolabusz járatok megtartására. Jelenleg már 16 társuláson kívüli, összesen 19 településről érkeznek iskolánkba tanulók a szülők választása alapján, s a vidéki gyermekek száma, aránya folyamatosan nő. Elengedhetetlen, hogy ezt a folyamatot fenntartsuk, erősítsük. A családok életstílusa és kulturális szintje szociális helyzete nagy szóródást mutat. Az iskolához való szülői viszony általában támogató. A gyerekük nevelésére



figyelmet fordító szülők érdeklődést mutatnak az iskola szolgáltatásai és rendezvényei iránt. A progresszív, támogató, érdeklődő szülői kör véleményét meghatározó mértékben kell a jövőben tevékenységünk alakításában igényelni.

1. Tanulók lakóhely szerint

Iskolánknak jelenleg 172 (statisztikai többlettel számolva:195) tanulója van. Az osztályok átlagos létszáma: 21,5 (statisztikai többlettel:24,4.). Az 1-4 osztályban az idei tanévtől már 2 napközis csoport működik, s az alsós tanulók többsége napközis. A felsős tanulószobai csoportba is sokan jelentkeznek, e miatt 2 tanulószobai csoport működtetése szükséges. Napközis csoportjaink jelenleg átlagosan 22 fővel, tanulószobai csoportjaink átlagosan 27 fővel működnek. 2009

2010

2011

2012

2013

174

162

168

166

172

Napközis tanuló

20

24

24

25

48

Tanulószobás tanuló

37

34

43

46

55

Tanulólétszám



2. Napközis és tanulószobás tanulók létszámának alakulása

A hátrányos helyzetű tanulók száma az idei tanévben csökkent jelentős mértékben. Ennek oka leginkább a jogszabályi változásokban keresendő, melynek nyomán változott a HH tanulók besorolása. A HHH tanulók létszámában jóval kisebb mértékű a csökkenés. Iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kezdetektől alkalmazzuk a HH tanulók integrációs- és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. A programot mindaddig folytatnunk kell, amíg szükség van rá. Törekvésünk továbbra is az, hogy a nevelés, és az oktatás egyénre szabott legyen, igazodjon a gyermekek szociális helyzetéhez.

3. Hátrányos helyzetű tanulók száma

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók aránya évek óta 10% körül alakul. Az SNI tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik, s a



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Tanév

BTM

SNI

2009/2010

0

0%

12

7%

2010/2011

0

0%

14

9%

2011/2012

0

0%

15

9%

2012/2013

9

5%

16

10%

2013/2014

9

5%

16

9%

4.

SNI és BTM tanulók számának változása

3.2.2. Alkalmazotti közösség A nevelőtestület összetétele az elmúlt évtizedben stabilizálódott, létszáma – a csoportszámok és az ellátandó óraszámok változását követve – 14 főről 15,5 főre emelkedett. Egy fő heti 10 órában másik iskolába áttanít. A határozatlan időre kinevezett



pedagógusokon kívül 3 gyógypedagógust alkalmazunk megbízási szerződéssel összesen 18 órában, 2 fő szaktanárként másik iskolából áttanít. Egy fő tartós távollétét követően tér vissza, a megnövekedett ellátandó órák miatt kértük a helyére határozott időre kinevezett helyettesítő pedagógus határozatlan időre történő kinevezését. Huzamosabb idejű helyettesítésre a közeljövőben tartós távollétek miatt egyre kevésbé kell számítani. A nevelőtestület átlagéletkora 46,4 év. A legfiatalabb pedagógus 35, a legidősebb 58 éves. A nevelőtestület gerincét a többségében több mint 15 éve együtt dolgozó, tapasztalt kollégák alkotják. Összeszokott, sokat megélt, kipróbált közösség, jellemzően helybéliek, illetve a beiskolázási körzet települése az állandó lakóhelyük, 35%-a bejáró.

5. A pedagógusok megoszlása életkor és intézményben töltött munkaidő szerint

6. A pedagógusok lakóhely szerinti megoszlása

Az intézményen belül a belső viszonyok többnyire nyugodtak, általában jellemző az egymás iránti tolerancia, a többség aktívan, a feladatra orientáltan végzi a munkáját. Folyamatosan fejlődik a munkakultúra, alkotó légkör a jellemző, a hangulat kiegyensúlyozott. A testület jelenlegi összetétele, a többség szakmai munkájának jó színvonala biztosítéka az eredményes oktató-nevelő munkának. A tantestület jól képzett,



s rendkívül innovatív. 14-en rendelkeznek 2, vagy több képesítéssel, 6-an szakvizsgát, 4en egyetemi végzettséget szereztek. Számos szakmai program adaptációjában, kutatási programban, innovációban vett részt a nevelőtestület az elmúlt években (IKT az oktató nevelő munkában, kompetencia alapú oktatás, tanulói laptop program, ökoiskolai program, referenciaintézményi projekt, partneriskolai program, "Diagnosztikus mérések fejlesztése" című projekt, digitális napló bevezetése, stb.). A pedagógusok szívesen vesznek részt a továbbképzéseken. A szakmai pályázataink a feltételek biztosításával ösztönözték a tanulást. A tantestület tagjai az elmúlt öt évben 96 akkreditált továbbképzésen vettek részt, összesen több mint 3000 órában. Emellett egy kolléga szakvizsgázott, 4 fő pedig egyetemi mesterképzésen szerzett oklevelet. Szakmai felkészültségünk a kompetencia alapú oktatásban, az infokommunikációs technika valamint a tanulói laptop program alkalmazásában magas színvonalú, más intézmények számára is példaértékű. A továbbképzéseken való részvétel a következő lehetőségeket nyújtotta: módszertani kultúra fejlesztése, korszerű nevelési eljárások, horizontális tanulás elsajátítása. tanító, tanár tanár tanár könyv- gyógyspeciális 1. 2. 3. táros pedagógus, tanító képesítéssel szak szak szak tanár, logopédus szakvizsga egyetem 1 1. 1 1 2. 1 3. 1 1 1 4. 1 1 1 5. 1 1 6. 1 1 7. 1 1 1 8. 1 1 9. 1 1 1 1 10. 1 1 1 11. 1 1 1 1 12. 1 1 13. 1 14. 1 1 1 1 15. 1 1 1 16. 1 1 17. 8 3 12 7 1 6 4 Összesen 7. Pedagógusok képesítése, végzettsége

A nevelőtestület összetétele, szakmai felkészültsége, gyermekszeretete alapján alkalmas feladatának ellátására.



A munkaközösségek hatékonyan segítik a pedagógusok munkakultúráját, a nevelők jó közérzetének, emberi kapcsolatainak kedvező irányú formálásával, kicsit nagyobb önállósággal, kezdeményezőkészséggel, erősödő megújulásra törekvéssel tovább javulhat a pedagógiai eredményesség. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők közül nélkülözhetetlen feladatot lát el az iskolatitkár és a rendszergazda. Nagyon hiányzik egy pedagógiai asszisztens, illetve jól tudnánk hasznosítani egy gyógypedagógiai asszisztens munkáját is. Az iskolakönyvtári munka területén dolgozó könyvtárpedagógus törekvései nyomán szélesedő kulturális programkínálat van kialakulóban, és stabil, megbízható, új irányzatokat is követő könyvtári szolgáltatás jellemzi az intézményt. Rendelkezésre áll a pedagógiai tevékenység hátterét megfelelő szinten biztosító technikai személyzet. A Fűtő-karbantartó munkáját 2014. január 1-től ideiglenesen közfoglalkoztatottak látják el, de ha megszűnik ez a lehetőség a meglévő 4 órás státusz helyett legalább napi 6 órás karbantartó foglalkoztatása lenne szükséges. A nem pedagógus dolgozók körében is kialakult egy viszonylagos állandóság, ami stabilizálja az intézmény működését, de a takarítói álláshelyek is alultervezettek. Egy napi 4 órás, s egy napi 6 órás takarítóval nehéz biztosítani az épületek tisztaságát, délelőtt pedig teljes mértékben nélkülöznünk kell jelenlétüket.

4. Stratégiai megfontolások

Az oktatás eredményességének javítása, kompetenciák fejlesztése, esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében helyi szinten is szükséges: Az oktató-nevelő munka minőségének rendszeres és folyamatos értékelése, s egyúttal hatékonyságának és hatásosságának fokozása; A tárgyi, infrastrukturális feltételek további javítása, az Informatikai és kommunikációs technika eszközei oktatási célú hozzáférhetőségének magasabb szintű rendelkezésre bocsátása; A racionális erőforrás-felhasználás költséghatékony megvalósítása. Az iskolában valamennyi évfolyamon, különösen az alsó tagozatban még nagyobb figyelmet kell szentelni a tanulók differenciált képességfejlesztésére, az egyéni ütemben történő haladásra. Lépéseket kell tenni az eredményvizsgálatokra épülő differenciált tanulásszervezés tudatosabb alkalmazása érdekében. A legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a gyerekek adottságaiban-képességeiben és fejlődési ütemében meglévő különbségeket, egyéni sajátosságokat. Erre építve kell megpróbálni létre hozni,



vagy jó gyakorlatként átgondoltan adaptálni egy rugalmasabb működési szervezetet és eszközrendszert, meghatározni az elsajátítandó/elsajátítható korszerű tartalmakat, tantárgyszerkezetet és hatékonyabb értékelési rendszert. Garantálni kell, hogy az általános iskola kezdő szakasza biztosan, magas színvonalon végezhesse el azt az alapozó munkát, amelyet a későbbi eredményes továbbtanulás feltétele. Ehhez a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani a különböző adottságú, képességű, eltérő ütemben haladó, illetve a tehetséges, kreatív tanulók egyéni fejlődéséhez. Rugalmas működési szervezetben az első 3-4 év fő funkciója kifejezetten az alapozás, a későbbi ismeretszerzéshez (tanuláshoz, művelődéshez) szükséges eszközrendszer elsajátítása. Minden gyerek annyi időt kapjon az alapok elsajátítására, amennyire szüksége van (ne siettessünk, és ne korlátozzunk, ne fogjunk vissza senkit). Az egyénileg, mennyiségében és szintjében közelítően optimális készség-, képesség- tehetség-, és kreativitásfejlődés érdekében szükséges lenne egy ösztönző hatású, intenzív, fejlett önellenőrzési, önértékelési képességen alapuló, indirekt differenciálással megvalósuló önálló tanulást biztosító feladatrendszer és munkaszervezés kialakítása, jó gyakorlat adaptálása. A képességfejlesztés és tehetséggondozás hatékonyságának fokozása érdekében célszerű nagyobb mértékben alapozni az önálló tanulásra, s a leginkább célravezető tanulási technikáknak a megtanítására. A meglévő, átlagon felüli info-kommunikációs felszereltségünk mind teljesebb kihasználására törekedve kell felkészíteni tanulóinkat az önálló ismeretszerzés képességének elsajátítására. Szükséges az IKT oktatási célú alkalmazásának továbbfejlesztése, a digitális írástudás mindennapi gyakorlattá válásának elősegítése, a legkorszerűbb, jó minőségű általános iskolai oktatáshoz való hozzáférés biztosítása tanulóink számára a jobb életminőség elérése érdekében. A HEFOP-3.1.3/B/09/03, valamint TIOP1.1.1 pályázati projektek eredményeinek maradéktalan fenntartása, továbbfejlesztése. Alapvető cél a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás megerősítése, ami hozzájárul a foglalkoztatási esélyek javításához. Ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek folyamatos bővítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának további korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével kell, hogy megvalósuljon. Az egész életen át tartó tanulás megalapozását továbbra is a kompetencia alapú nevelés-oktatás és a digitális kultúra együttes oktatási célú alkalmazásával szükséges megvalósítani. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való rendszeres használata szükséges a digitális készségek folyamatos fejlesztése érdekében is.



Megfontolandó intézményünk Tehetségpontként való regisztrációja a tanulóink körében végzett tudatosabb tehetségazonosító, tehetséggondozó és tanácsadó, tehetségsegítő tevékenység megvalósítása érdekében. Elengedhetetlen újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan intenzívebb alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia, stb.). A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0055 számú, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című pályázati projekt eredményeinek fenntartása, továbbvitele, fejlesztése. A minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében folytatni kell a NYDOP-5.3.1/2F-2f-2009-0025 számú pályázati projekttel megkezdett, az iskola akadálymentes felújítását, bővítését, modernizációját, többfunkcióssá és energiatakarékossá tételét eredményező infrastruktúra fejlesztést. Célja a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális, méltányos oktatási környezet kialakítása, a sportudvar akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, a játszóudvar átépítése, felújítása, közösségi zöld színtérré történő fejlesztése, kerékpártároló kapacitás jelentős bővítése, valamint a nevelés-oktatáshoz szükséges meglévő eszközök, bútorok, berendezések állagának szinten tartása, a hiányzó eszközök pótlása, beszerzése. A hangszeres zene, ének, tánc, képzőművészetek iránt érdeklődő, tehetséges gyerekek rendszeres művészeti képzését – lehetőség szerint - továbbra is helyben foglalkoztatással kell biztosítani. Ennek jól bevált módszere az évek óta intézményünkkel kapcsolatban álló alapfokú művészetoktatási intézménnyel való szerződéskötés, illetve szerződés tartalmának bővítése, valamint zeneiskolai kapcsolat kiépítése. Ezen a téren is élni kell az intézményfenntartó központhoz tartozó humán erőforrás nyújtotta lehetőségekkel. A hatékonyabb, költségkímélőbb gazdálkodásra intézményi szinten továbbra is törekedni kell, s a működés szinten tartásához nélkülözhetetlen a „saját bevételek” minden lehetséges módon történő növelése. Fokozottabban kell építeni civil szervezeteink (Rumi Rajki István Alapítvány, Rumi Diák Sportegyesület, Szemünk Fénye Szülői Egyesület) révén lehetőségként rendelkezésre álló pályázati potenciálra.



5. Megoldásra váró helyi szükségletek Az elmúlt évek fejlesztései ellenére számos hiányosság nehezíti nevelő-oktató munkánkat. Az iskolai testnevelés és diáksport az iskola udvarában lévő, az iskolaépülethez közvetlenül kapcsolódó, jól felszerelt tornatermet szükségeltet, a labdajátékok űzésére is alkalmas méretű, öltözőkkel, vizesblokkal ellátott fedett sportlétesítményt. A minden érintett által kifogásolt, tarthatatlan jelenlegi gyakorlat szerint az iskolától 500 m-re lévő Művelődési Ház nagyterme ad otthont testnevelés óráinknak, sportfoglalkozásainknak. A Kultúra Háza szívesen szabadulna a nagyterem rohamos amortizációját eredményező, művelődési színtér irányú fejlesztéseket megbéklyózó sportszíntér funkciótól. Egyik legfontosabb szükséglet, legmarkánsabban jelentkező elvárás, több évtizedes álom az iskola épületével egybeépített tornaterem megépítése. Egy olyan intézmény, mely évek óta az oktatásirányítás által mintaként közzétett mindennapos testedzési programmal rendelkezik, nem mondhat le egy igazi önálló iskolai tornateremről. Iskolánk tanulólétszámának növekvő hányada a környező településekről jár iskolánkba. Hosszú távú, tartós, kielégítő megoldást kell találnunk a növekvő létszámú vidéki tanulók utaztatására, iskolabusszal történő szállítására, az ezzel kapcsolatos szülői igények kielégítésére.

8. A bejáró tanulók arányának változása

Iskolánk az elmúlt időszakban úttörő szerepet játszott az IKT eszközök tanórai, tanórán kívüli alkalmazásában. Az idő haladtával – igen rövid időn belül - a meglévő oktatástechnikai eszközkészletünk nem csak a számvitel szabályai szerint íródik nullára, de a gyakorlatban is elveszíti cél szerinti használhatóságát. Ez a folyamat pedagógiai programunkban megfogalmazott törekvéseinket, pedagógiai innovációink megvalósítását, jó gyakorlatunkat, eredményes pedagógiai munkánkat veszélyezteti. Valós veszély e téren a visszafejlődés. Az iskolai oktató nevelőmunka informatikai és



kommunikációs eszközrendszere folyamatos karbantartását, felújítását, szinten tartását, fejlesztését minden körülmények között biztosítani kell. Meg kell találnunk a forrásokat az elöregedett, használhatatlan IKT eszközök szükség szerinti pótlására. Készek vagyunk az erre megoldást jelentő pályázati lehetőségek megragadására. A kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézményként, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézményként előminősített referenciahely lettünk. A szervezeti és módszertani kultúra folyamatos fejlesztésével el kell nyernünk a referenciaintézmény minősítést. Megújításra, fejlesztésre vár a környezetvédelmi tevékenységünk rendszere. A tanév végén lejár 3 éve kiérdemelt Ökoiskolai címünk. A Cím a hároméves periódus végén újabb pályázat útján tartható meg. A cím megújítása érdekében meg kell felelnünk a kidolgozott kritériumrendszernek. Törekednünk kell az iskolás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz tevékenységorientált környezeti fenntarthatóságra nevelésére.

6. A célmeghatározásból eredő további feladatok, fejlesztési elképzelések 6.1.

Értékmegőrzés - fejlesztés

Az intézmény jelenlegi arculata, a felhalmozódott értékek, hagyományaink a fentebb említett erőforrások továbbra is meghatározó része kell, hogy legyen tevékenységünknek. Ugyanakkor a felértékelődött mikro-szférában az oktatási, nevelési intézményünk csak úgy töltheti be funkcióit, ha maga lesz a változások motorja, sajátos eszközeivel maga ad választ a társadalom kihívásaira, s környezete megelégedésére működik. Mindezekre figyelemmel a megőrizve megújulás lehet a fejlődés útja. Ezt szem előtt tartva továbbra is fontos feladat: gazdag, sokszínű tevékenységrendszerrel adni lehetőséget a gyerekeknek az egyéni képességeik mind teljesebb körű kibontakoztatására, értelmes rendet, fegyelmet és komfortérzést megteremteni az iskolában, környezetünkkel dinamikus kapcsolatot kialakítani. a nevelőtestület munkahelyi közérzetének javítása, alkotó légkörének, a demokratizmus gyakorlatának megőrzése, továbbfejlesztése;



a pedagógusok szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztése, a pedagógiai problémák sokoldalú áttekintését biztosító szemlélet érvényre juttatása; a tanulók tanulási, önművelődési kultúrájának megalapozása; az iskola szociális funkciójának erősítése; az intézmény integratív szerepének erősítése az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolása.

6.2.

Vezetői munka

A kialakult vezetési szerkezet a szükségletekhez igazodó, jól szolgálja a tevékenységet. A középvezetői szinten elhelyezkedő munkaközösség-vezetők a pedagógiai műhelymunka fontos irányítói, a szakmai önállóság bölcsőjének ringatói. Fokozottan számítok az Intézményi Tanács és a Közalkalmazotti Tanács segítő együttműködésére. Intézményünkben az egyéni sajátosságok (ÁMK örökség), a kialakult körülmények és az iskola tevékenységi rendszeréhez igazodó szervezeti felépítés alapján, a demokratikus vezetési modell alkalmazható. A legfőbb cél a nyugodt, kiegyensúlyozott, mindenkivel szemben nyitott, pozitív munkatársi kapcsolatokra törekvő testületi légkör megteremtése. A testület tagjainak magas fokú autonómia igénye azt kívánja, hogy a vezetői döntés megegyezésen alapuljon, és konszenzushoz vezető vitában szülessen meg. A zavartalan munka fontos előfeltételének tartom a munkahelyi nyugalmat, kiszámíthatóságot és biztonságot. A bajban mindenki számíthasson a védelemre, s gondjai megoldásában az önzetlen segítségre. Mint vezető a jól végzett munka örömét, a felszabadult légkört az alábbiakkal akarom elősegíteni:  teljesíthető feladatok megjelölésével,  egységes, és mindenki számára azonos követelmények állításával,  a jól végzett munka elismerésével,  a hatékonyabb működéshez szükséges továbbképzések támogatásával. Vezetői tevékenységemmel elősegítem, hogy



 a nevelőtestületben az elfogadó-megértő, tisztelve és igényesen követelő pedagógiai stílus és attitűd legyen domináns,  a gyermek- és emberszeretet legyen az alapvető mérce,  a siker, az öröm pedagógiai hatásaira épülő módszerekkel, eljárásokkal törekedjünk a gyermekek szociális és kulturális hátrányait csökkenteni,

 a gyermeki személyiség teljesebb ismeretében a belső késztetésű cselekvésre, a sikerélmény ösztönző erejére alapozzuk pedagógiai tevékenységünket. A hatékonyabb vezetői munka érdekében:  Törekszem egyértelműen megfogalmazni az iskolavezetés elvárásait és az egyenletes terhelés megvalósítását is szem előtt tartva meghatározni a nevelőtestület feladatait.

 Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenységét tervszerűvé, folyamatossá teszem, s a vezetőtársakkal rendszeres visszajelzést adunk a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban. A visszajelzést és az értékelést korrekten, s tényekre alapozva tesszük.  Az intézményen belül törekszem a kétirányú információáramlás zökkenőmentes megvalósítására, hogy a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat.  Igénylem a véleményeket, támogatom a jó ötleteket.  Különös hangsúlyt fektetek a nevelőtestületen belül az etikus pedagógusmagatartás betartatására.  Fontosnak tartom, elősegítem és igénybe veszem a pedagógusok szakmai együttműködését.  A szakmai munkaközösségek tervszerű és hatékony működéséhez igyekszem több szakmai segítséget nyújtani.

6.3.

Eredményességet elősegítő további feladatok

Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka eredményessége, s az elégedettségmérésekben alacsonyabb minősítést kapott tevékenységek jobbítása érdekében



 az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állását minden lehetséges forrás bevonásával biztosítani kell;

 az intézményben hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a közösségi nevelésnek, hogy a diákcsoportokat a jobb együttműködés és az előítélet-mentesség jellemezze. Ennek érdekében növelni kell az együttműködést igénylő és fejlesztő tevékenységek számát, a közösségben és közösségért végzett, egyéni és közösségi célokkal jól motivált munkát. Törekedni kell arra, hogy a közösség minden tagja érdeklődésének megfelelő és egyéni fejlődését optimálisan szolgáló tevékenységet folytasson;  Támogatom, elősegítem, elvárom a pedagógusok azon törekvését, hogy a tanulók érdeklődését kiváltó tanítási módszereket egyre növekvő mértékben alkalmazzák. Kapjon nagyobb szerepet a tanórai munkában a problémaalapú tanulás, a drámamódszer, a kooperatív vita, kooperatív tanulás, a pedagógiai projekt.  Az iskola a tehetség felismerését követően, annak kibontakoztatására tanórán és tanórán kívül is változatos lehetőségeket igyekszik teremteni. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, kiemelten kezelve az individuális tanulást, mely valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe veszi a tanuló sajátosságait, s a megfelelő eszközrendszerrel (pl. tanulói laptop) egyénre szabott elsajátítási, készség– és képességfejlesztési utakat biztosít.  Az intézményben a diákoknak egyre bővülő lehetőséget kínálunk arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek.  Eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történjen, amelyet minden pedagógus betart.  A felzárkóztatás továbbra is kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kell, hogy kapjanak hatékony segítséget. Tanulási képesség hiánya esetén csoportbontás, korrepetálás, differenciált foglalkozások, csoportmunka, könyvtári óra, felzárkóztató tantárgyi program lehet célravezető eszköz, rosszul motivált tanulóknál elsődlegesen fontos, hogy egyénre szabott feladatok adásával juttassuk sikerélményhez a tanulókat, tanulási kedv felkeltésére, aktivitás fokozására kell törekednünk.



 Az intézményben a tanulókkal meg kell ismertetni az erkölcsi normákat, segíteni kell, hogy képessé váljanak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket.

6.4. A tevékenységi területek fejlesztési feladatai 6.4.1. Oktató munka További erőfeszítéseket kell tennünk a képességek differenciált fejlesztésére, a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. A tehetséggondozást az egyéni ismeretszerzés irányításával az önálló tanulói munkára alapozzuk. El kell érni, hogy minden tantárgy számára rendelkezésre álljanak a legalapvetőbb, legkorszerűbb, működőképes, üzembiztos oktatási eszközök, s azok hiánya, működésképtelen állapota ne hátráltassa az oktatómunka színvonalát. Folyamatosan áldozni kell a korszerű oktatást segítő anyagok, szoftverek, e-tankönyvek beszerzésére. Az egyes osztályok esélyegyenlőségét biztosítva, a fennmaradó 4 osztályban is biztosítani kell a digitális táblát, s annak napi alkalmazását. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulói laptop, vagy számítógép valamennyi tanórán minden tanuló számára hozzáférhető legyen, biztosítva ezzel az egyéni ütemű haladást. Tanórákon kívül is lehetővé kell tenni a számítógép használatának lehetőségét, a gyakorlást főként azon tanulók számára, akik odahaza nem rendelkeznek ilyen eszközzel. A technika szaktanterem és eszközállomány korlátai miatt szükséges a 16 fő fölötti osztályok csoportbontása. Az idegen nyelvi tantárgyak tanítása terén továbbra is minden osztályban tervezzük angol és német nyelvi csoportok szervezését. A 7. évfolyamtól a 2. idegen nyelv tanulását választható módon a szülők (tanulók) igénye szerint biztosítjuk, nem kötelező foglalkozásként. Testületi energiánkat arra összpontosítjuk, hogy minden gyerek a képességének, tehetségének megfelelő legmagasabb szintre jusson, s képessé váljon arra, hogy a számára leginkább megfelelő iskolában eredményesen továbbtanuljon. Oktatómunkánk során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a kompetencia alapú oktatás, az integráció, az egyéni képességek figyelembevétele, az öndifferenciálás, a pozitív szemléletű szöveges értékelés, a projektmódszer és a kooperativitás alkalmazása. Élni kell a hagyományostól eltérő újszerű tanulásszervezési eljárások nyújtotta lehetőségekkel.



6.4.2. Nevelőmunka Nevelésünkben kapjon az eddigieknél is nagyobb szerepet a helyes életmód, életszemlélet megismertetése és elfogadtatása, az egészség- és környezetvédelem mindennapi gyakorlása. A XXI. században olyan egészséges felnőtt személyiség eszményképét kell felállítanunk tanítványaink elé, akire jellemző a kiegyensúlyozottság, a harmónia, a testi és lelki egészség, s az egymás iránti tolerancia. (Fogadja el az emberi másságot, akár faji, nemzetiségi, egészségi vonatkozású is!) Legyen nyitott az emberi értékekre! Legyen autonóm személyiség, s tisztelje embertársait! Ismerje önmagát! Olyan magatartás és viselkedés jellemezze, mint az együttműködési készség, felelősségtudat, hisz e személyiségjegyek kifejlődése nélkül nem képzelhető el modern társadalom az ezredforduló első évtizedeiben. Nemcsak a tantárgyak ismeretanyagát kell az iskolában feldolgozni, hanem a viselkedésre, az erkölcsi normák elfogadására és alkalmazására is tanítani kell tanítványainkat. Így képességfejlesztés és személyiségformálás egyidejűleg és egymás mellett valósul meg a nevelés folyamatában. E téren eredményt csak a nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai légkör kialakításával, az állandó pedagógusi jelenléttel, a személyes törődés általánossá válásával érhetünk el. A legapróbb részletekig ismernünk kell tanítványaink gondjait, napi problémáit, segítenünk kell őket annak feldolgozásában, megoldásában. Rendszeres kapcsolattartásra, folyamatos kétirányú kommunikációra kell törekedni a szülői házzal.

6.4.3. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az 55. § (1) bekezdése rendelkezik a 16 óráig tartó iskolai foglalkozások megszervezéséről, amelyek a 2013/2014-es tanévtől kezdődően kerültek bevezetésre. A törvény szerint a „általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak”. Törekednünk kell arra, hogy azon tanulók számára, akik szülei nem kérik a tanulók korábbi eltávozását az iskolából, tartalmas időtöltést biztosítsunk. Elsősorban a napközis vagy a tanulószobai elhelyezés igénybevételének lehetőségét tartom szükségesnek, annak érdekében, hogy a házi feladatok elkészítése, a másnapi tanórákra való felkészülés biztosított legyen. A komoly megterhelést igénylő tanórák, egyéb foglalkozások után a kikapcsolódás, testi, lelki, szellemi felfrissülés biztosítása délután is nélkülözhetetlen. Erre naponta kötelezően biztosítani kell az elegendő időt. A Napközi, tanulószoba idősávjában szerveződhetnek az egyéb, nem kötelező, s szabadidős foglalkozások, melyek változatos kínálatát szükséges fenntartanunk, választhatóságát pedig az órarendi elhelyezéssel – lehetőség szerint - garantálni kell. Az éves munkatervben, rendezvény tervekben megfogalmazott feladatokat javaslom úgy elosztani, hogy a nemzeti és intézményi szintű ünnepségek, megemlékezések nevelőtestületi hatáskörben, intézményi szinten, a tanulmányi



munkával összefüggő események, versenyek munkaközösségi, míg a gyerekek szabadidős tevékenységével összefüggő rendezvények az osztályfőnökök, osztályközösségek, s a diákönkormányzat hatáskörében maradjanak. Az iskolában folytatni kell a gyermekújság kiadását igény, lehetőség függvényében gyakoribb megjelentetéssel. Szerkesztéséhez egyre nagyobb önállóságot kell biztosítani a tanulóknak. A fejlettebb közösségi kommunikáció, naprakész tájékoztatás, a tanulók kommunikációs készségeinek fejlesztése érdekében keresni kell a lehetőséget az iskolarádió indítása technikai feltételrendszerének megteremtésére. Megfontolandó a külföldi testvériskolai kapcsolatok kialakítása és ápolása, hiszen ezen kapcsolatok révén bekerülhet iskolánk az oktatási intézmények vérkeringésébe. Szakmai munkacsoportok alakítása szükséges annak érdekében, hogy megalakuljanak, s tartalommal telítődjenek ezek az együttműködési kapcsolatok. Közösen kell megtalálnunk azokat a tevékenységi formákat, amelyek kielégítik az ezzel kapcsolatos igényeket, s gazdagítják az iskolai életet. A sikeres idegen nyelv tanulás elősegítéseként keresni kell annak lehetőségét is, hogy az idegen nyelv gyakorlását külföldi táborozás keretében végezzék tanulóink.

6.4.4. Napközi otthon, tanulószoba A tizenhat óráig kötelezően biztosítandó egyéb iskolai foglalkozások továbbra is lehetőséget adnak a napközis, tanulószobai foglalkozások megtartására. Hagyományos értékeink megőrzése mellett (mint tanulásirányítás, önállóság, önkiszolgálás, a tanulók komfortérzésének növelése) fontos, hogy a napközi a tanulói közösség demokratikus magatartását a gyermekek kezdeményezésére épülő tevékenységgel segítse. A tanulási idő védelme, az osztálytanítók, tanárok és a napközis nevelők szoros együttműködése alapvető fontosságú. Mint szolgáltatás, a szülők igényeihez igazodjon. A napközis szabadidős tevékenységben, a lehetséges mértékű választhatóság valósuljon meg. A délelőtti tanítással teljesen egyenrangú tevékenység, az esélyteremtés fontos eszköze. Szociális és gyermekvédelmi szempontból fontos intézmény, meg kell lennie ott mindennek, ami egy óvodákban természetes. Lehetőség szerint el kellene szakadni az osztálytermektől, de erre alkalmas saját helyiségünk nem lévén legfeljebb a kultúrház, s a könyvtár helyiségei használatával élhetünk időnként.

6.4.5. Sport, egészséges életmód A modern civilizációnak az emberi környezetre gyakorolt ellentmondásos hatása következtében fokozottan előtérbe kerül az egészséges életmódra nevelés. Ezzel együtt nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek, tanulók fizikumának fejlesztésére is.



Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a mozgást, sportot kedvelő és rendszeresen űző fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a gyermekek, tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a gyermekek, tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitele is minta értékű lehet. A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét, hogyan segíti elő mozgásfejlődését, motorikus készségei fejlesztését. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók mindennapos testnevelését a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell garantálnunk. A mindennapos testedzés terén mind nagyobb szerepet kell kapnia a Rumi DSE növekvő sportági kínálatának. Maximálisan élnünk kell a fenntartó által biztosított úszásoktatás lehetőségével. 6.4.6. Szociális szerep A valóban nehéz körülmények között élő és elemi ellátási nehézségekkel küzdő gyerekek gondjainak a feloldása fokozott figyelmet igényel. Kiemelt szerep vár a gyermek és ifjúságvédelemre, mely nem csak a megbízott felelős, de minden pedagógus kiemelt feladata. 6.4.7. Környezetvédelem A környezeti nevelésben módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat hatékonyabban leszünk képesek megvalósítani. Az ökológiai szemlélet erősítése, az esztétikus környezet iránti igény felkeltése, a civilizált világ természetkultúrájának a népszerűsítése, a fenntartható fejlődés tudatosítása érdekében természetvédelmi akciók szervezése, az ökoiskolai cím újbóli elnyeréséhez, megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása szükséges. A foglalkozások során alkalmazott kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, projektmódszer mellett a terepgyakorlat, modellezés, játékok, riportmódszer, kreatív tevékenység teheti még hitelesebbé a környezeti nevelést.



6.4.8. Hagyományőrzés, hagyományteremtés Közös szervezésben a Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ intézményegységeivel továbbra is megrendezzük névadónk tiszteletére a Rumi Rajki kulturális napok rendezvénysorozatot. Törekednünk kell komplex tanulmányi versenyünk, valamint „Vizuális találékonyság” címet viselő rajz és kézműves versenyünk megújítására, népszerűsége fenntartása mellett. Fenntartjuk egyéb immár hagyományos rendezvényeinket. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos számos feladat - az iskola új, önálló intézményként történő átalakulása miatt – alapdokumentumainkban még nem került kialakításra, meghatározásra. Az elkövetkező időszak feladata lesz az iskola zászlója, címere, az iskola jelvénye, az iskolai egyen póló megtervezése, s a velük kapcsolatos rendelkezések megfogalmazása. Az iskolai kitüntetések, elismerések alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje meghatározása is előttünk álló feladat, illetve lehetőség. Mindezeket átgondoltan, az anyagi lehetőségekre figyelemmel, a fenntartóval való egyeztetéssel kell terveznünk.

6.5. Kapcsolataink A külső és a belső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás mindennapi tevékenységünk szerves része.

6.5.1. Belső együttműködés Nevelőtestületünk számos projekt, innováció, önként vállalt tevékenység megvalósításában vesz részt szinte folyamatosan, színesítve iskolánk munkáját. Ez csak szoros együttműködésben, komoly áldozatvállalás mellett valósulhat meg. Mindezen kívül az elmúlt másfél évtized munkáját jelentős oktatáspolitikai és jogszabályi, tantervi változások kísérték, melyek nyomon követése, alapdokumentumainkba történő átvezetése, új dokumentumok szerkesztése, az új adminisztrációs követelményeknek való megfelelés - a mindennapi, munkatervi feladatok mellett - rengeteg energiát emésztett fel. A napi, önálló, felelős döntést igénylő munkában fontos szerep jutott az igazgatóhelyettesnek, s a továbbiakban is legfőbb támasza kell, hogy legyen az igazgatónak. Jól képzett munkaközösség vezetők irányítják az iskola szakmai munkájának meghatározó műhelyeit, a munkaközösségeket. Az oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése, a tananyagés eszközfejlesztés terén az eddigieknél is felelősségteljesebb munka vár rájuk. Továbbra is számítok szakmai véleményükre, szervező munkájukra, a közös feladatok arányos teherviselés elvére épülő felosztása terén. A munkaközösségeken átnyúló munkacsoportok, időszakosan működő Team-ek jól látják el feladataikat, s a jövőben is fontos szerep hárul rájuk. Az osztálytanítók, osztályfőnökök, tanárok, tanítók, napközis nevelők, könyvtáros tanár a nevelő-oktatómunka sikerét, eredményességét alapvetően meghatározó személyiségei. Nem elszigetelten tevékenykedő magányos harcosok, de sokkal inkább környezetük (diákok, szülők, nevelőtársak, vezetők, …) minden rezdülésére reagáló, arra pedagógiai választ adó, együttműködő munkatársak.



A pályaválasztás időszakát meghatározza középiskolákkal való együttműködésünk. A hitoktatókkal való kapcsolattartás a Hit és erkölcstan tanrendbe iktatásával új fordulatot vett, s tovább erősödött. A tanulók egészségének őrei az iskolaorvos, s a védőnő egyúttal egészségnevelési programunk legfőbb segítői.

6.5.2. Kapcsolat és együttműködés a társintézményekkel Úgy vélem, igazi értékeket csak a közvetlen kontaktuson alapuló személyközi kapcsolatok jelentenek. A jogelőd ÁMK óvoda intézményegysége és iskolánk közötti jó kapcsolat garanciája kell, hogy legyen a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetnek. A művelődési háztól folyamatosan változatos szabadidős programok kínálatát várjuk, cserébe tanulóink, tanulócsoportjaink közreműködnek a művelődési ház által szervezett legkülönbözőbb rendezvényeken. A Községi és Iskolai Könyvtárnak hatékonyan kell hozzájárulnia a tanulók iskolán kívüli ismeretszerzéséhez, szabadidős programjaihoz.

6.5.3. A szülőkkel, a szülők közösségeivel A szülőkkel való nevelőtestületi és tanári kapcsolatokat a közös érdekmotívumokra, a személyes együttműködésre, a kölcsönös bizalomra építjük. Törekszünk az iskolát támogató közvélemény megteremtésére, és ösztönözzük a szülőket az iskola tanórán kívüli foglalkozásaiba való bekapcsolódásra, valamint a rendezvényeken való részvételre. Szorgalmazzuk, hogy a Szülői Munkaközösség, a Szemünk Fénye Szülői Egyesület és az Intézményi Tanács az iskola külső kontrollját erőteljesebben biztosítsa. Szeretnénk, ha a szülői és a fenntartói képviselet közös konszenzusa alapján fogalmazódnának meg az intézménnyel szembeni helyi elvárások, a finanszírozási feltételek egyidejű tisztázásával. Tudatában vagyunk annak, hogy társadalmi kapcsolataink minősége a jövőben meghatározóvá válik a működési feltételek biztosítottságában, és a pedagógusok presztízsének alakulásában. Az intézményben a szülőknek továbbra is rendszeres lehetőséget biztosítunk arra, hogy bekapcsolódjanak a gyermekeiket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek.

6.5.4. A fenntartóval A fenntartóval és a működésünket továbbra is támogató önkormányzatokkal korrekt elvi kapcsolatra törekszünk, a nézetkülönbségek feloldásának indulatmentes, konszenzusra törekvő megoldását szorgalmazzuk, és a kölcsönös bizalom jegyében szeretnénk együtt munkálkodni. Nagyra értékeljük minden nemű segítő szándékú megnyilvánulásukat.



6.6. Nyilvánosság, az intézmény menedzselése A köztudatban az intézményről kialakult vélemények, jelzők sok esetben szubjektív értékítélet alapján születnek. A közvélemény a megfelelő információ hiányában keveri a mennyiségi felszínt a minőségi mélységgel. Különösen érzékenyen érinti az iskolát a közvetlen környezetében kialakult értékítélet. Pozitív intézményképet kell kialakítani, „el kell adni” az iskolát. Ezért fontosnak tartom, hogy az iskola a munkáját a nyilvánosság előtt végezze, s törekedjen a tudatos, folyamatos népszerűsítő tevékenységre. Ennek érdekében:  A nevelő-oktató munkában az iskola partnereit - kitüntetett helyen a szülőket – folyamatosan tájékoztatni kell az iskolában folyó munkáról, minden tanulókat, szülőket érintő változás előtt be kell vonni őket a döntés-előkészítő folyamatba.  Az intézményt bemutató kiadványokat a látogatóknak, érdeklődőknek el kell juttatni.  A rendezvényeink időpontjának helyes megválasztásával, tájékoztatással el kell érni azok magasabb látogatottságát.

megfelelő

 Folyamatos frissítésekkel, naprakész tájékoztató felületté kell tenni iskolánk weboldalát.

6.7. Gazdálkodás, fenntartás Az az intézmény, amelyik a folyamatos fejlesztés útjára lépett, saját fejlődésének útját zárja el, ha nem keresi a lehetőséget a költségvetési források hatékony felhasználására, nem kutat fel új bevételi lehetőségeket. Nem várhatjuk el, hogy szakmai programjaink teljes finanszírozását a fenntartó teljes mértékben biztosítani tudja. Mégsem szabad lemondani a pedagógiai kezdeményezések támogatásáról, a nevelőoktató munka személyi tárgyi feltételeinek javításáról. A megtakarítások, új bevételek érdekében: Erősítendő a „tulajdonosi szemlélet” a tanulókban is, hatékonyabban kell vigyázni meglévő értékeinkre; -

Takarékosabb energiafelhasználás szükséges;

-

Keresni kell az olcsóbb beszerzési forrásokat;


-


Kiadásainknál törekedni kell a költségkímélő megoldásokra;

Tovább kell ösztönözni, fokozni a pályázati tevékenységet, civil szervezeteinken keresztül is; Potenciális támogatók felkutatásával, megnyerésével növelni kell alapítványunk, közhasznú egyesületünk, diák sportegyesületünk intézményünk javára fordítható bevételeit; Tárgyi feltételeink javítása érdekében kezdeményezni kell - a pályázatban vállalt kötelezettségünknek eleget téve – a tervezett energetikai beruházások és fejlesztési programelemek mielőbbi megvalósítását. Az alapvető eszközök biztosítására törekedve a pedagógusok továbbképzését, szakmai tudásszintjük emelését kiemelten támogatni kell.



7. Zárszó „Amire az emberek sokáig, nagy akarattal, kitartással, előrelátással és körültekintéssel készülődnek, végül is bekövetkezik.” Márai Sándor

Olyan intézményt szeretnék, amelyben a humanizált viszonyok tág teret, s szellemi autonómiát biztosítanak minden tevékenységünkben érintett számára. A pedagógus, a diák előtt egyaránt adott a siker megragadásának lehetősége. A sikerhez vezető út fontos eleme a küzdelem, az akadályok leküzdése. Tudatában vagyok annak, hogy nehézségekkel kell szembenézni, de tudom azt is, minden nehézség a fejlesztőmunka belső energiaforrása is lehet. Működési gondjaink felismerése és beismerése, a megoldásra való törekvés és nem a tökéletesség látszatának fenntartása munkánk értéke. Hiszem azt, hogy céljaink javarészét el tudjuk majd érni, s bízom benne, hogy kollégáim szakmai-, pedagógiai- és emberi tulajdonságait is ez a hit szervezi egységbe az intézmény tevékenységében. Az eddigiek tanulmányozása után az olvasónak hiányérzete támadhat. Úgy gondolom, hogy egy vezetői pályázatban az iskola életének minden területére kitérni szinte lehetetlen, de tán nem is szükséges. Bízom abban, hogy a leírtakból így is kitűnik: Célom továbbra sem a mindenáron való változtatás, hanem az eddigi értékek megőrzése és az újakkal egybefoglalása. Vezetői munkámat az önzetlen áldozat- és felelősségvállalásra, a közösségi érdekeket szem előtt tartó együttműködésre építem. A program megvalósításának fő eszköze a nevelőtestület, az alkalmazottak és vezetők szellemi, lelki potenciálja. E programomat a helyi lehetőségekhez, a dolgozók teherbíró képességéhez és a mindenkori feltételekhez kell igazítani, s további szakmai vitákban formálni. A program elfogadása és végrehajtása esetén fejlődést várok: -

a környezettel való kapcsolatunk elmélyülésében,

-

nevelő- oktató munkánk tudatosságában


-


munkánk színvonalának általános emelkedésében.

A felvázolt program pedagógiai felfogásomat az intézmény körülményeinek főbb jellemzőire adaptált vezetői elképzeléseimet tartalmazza. Stratégiai irányt tükröz, fejlesztési lehetőségeket jelöl, amelyek az anyagi és jogszabályi lehetőségek függvényében valósíthatók meg. Vezetői programomat pedagógiai elhivatottsággal készítettem, bízva abban, hogy elképzeléseim találkoznak a munkatársak, a szülők és a fenntartó egyetértésével.

Rum, 2014. április 14.

Kraft Béla László Pályázó

VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI TERV

Recommend Documents