Dunaharaszti város közoktatási esélyegyenlőségi programja (helyzetelemzés és intézkedési terv)
Az eredeti dokumentumot 2008-ban készítette: Corex Consulting Kft. Aktualizálta: Tubákos Zsuzsanna közoktatási referens 2010. március
Adatváltozások átvezetve és a Képviselőtestület által jóváhagyva 2010. április 26. Dr. Szalay László polgármester
1
Tartalomjegyzék
Bevezető ............................................................................................... 3 1. Jogszabályi háttér ............................................................................. 5 2. Dunaharaszti város közoktatási helyzetelemzése .............................. 7 2.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata ...................... 7 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.
Demográfiai adatok ......................................................................................... 7 Szociális helyzet a településen ........................................................................... 8 A közszolgáltatások elérhetősége ....................................................................... 9 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere ............................................... 11 Intézményi és szervezeti együttműködések ........................................................ 13
2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4.
Óvodák......................................................................................................... 14 Általános iskolák ............................................................................................ 16 Középiskola ................................................................................................... 17 Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Zeneiskola) .............................................. 18
2.2. A településen élő gyermekek,tanulók közoktatási ellátási feltételeinek vizsgálata 14
2.3. A gyermek- és tanulói összetételre vonatkozó adatok vizsgálata ...................... 19 2.3.1. Az esélyegyenlőség szempontjából különösen érintett gyermek- és tanulócsoportok létszámadatainak elemzése ...................................................................................... 20 2.3.2. A sajátos nevelési igény és a hátrányos helyzet kezelése....................................... 23
2.4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata ............................. 27 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4.
A település szakember-ellátottsága.................................................................... 27 A lemorzsolódás aránya az intézményekben ........................................................ 27 Továbbtanulási mutatók az intézményekben ....................................................... 29 A kompetenciamérések eredményei ................................................................... 31
2.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben ............ 33 2.5.1. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben .................................................. 33 2.5.2. Szakmai-módszertani képzettség az intézményekben ........................................... 35
2.6. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata ....................... 37 2.6.1. Az integrációs, ill. képességkibontakoztató támogatás igénylése a tanulók után ........ 37 2.6.2. Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben ................. 39
3. Az intézkedési terv célja .................................................................. 40 4. Kötelezettségek és felelősség .......................................................... 41 5. Akcióterv-monitoring 2008-2010 ..................................................... 43 6. Akcióterv 2010-től........................................................................... 45 7. Megvalósítás ................................................................................... 51 8. Monitoring és nyilvánosság ............................................................. 52 9. Konzultáció és visszacsatolás .......................................................... 53 11. Dátum ........................................................................................... 53 Záradék ................................................................................................... 54
2
Bevezető A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése – a régi tagállamokhoz hasonlóan – Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként
élhessen,
megkülönböztetést
hogy
hatékony
elszenvedők
számára,
jogvédelmet valamint
biztosítson
a
kinyilvánította,
hátrányos hogy
az
esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak a lehetőségét, hogy hazánk esélyegyenlőségi programjában meghatározott célokkal összhangban, helyi közoktatási esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az
esélyegyenlőség
érvényesítése
nem
pusztán
követelmény,
hanem
az
önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-a értelmében a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Tervben horizontális szempontként megjelenő, kiemelt helyen szereplő
esélyegyenlőség-elvű
beruházásra,
fejlesztésre
támogatáspolitika
pályázó
közoktatási
érvényesítéséhez
minden
intézményfenntartónak
oktatási
közoktatási
esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet szükséges megalkotnia és végrehajtania.
3
A Közoktatási esélyegyenlőségi program (helyzetelemzés és intézkedési terv) célja:
A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a város
közoktatási intézményeiben.
Az
esetleges
szegregációs
és
szelekciós
mechanizmusok
lehetőségének kiszűrése.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
A (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési
igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatásinevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, a lemorzsolódást, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztást).
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és
társadalmi integráció támogatása.
A települési Közoktatási esélyegyenlőségi program a településen működő közoktatási intézmények
közreműködésével
kerül
megtervezésre.
A
tervezet
széleskörű
megvitatásával az önkormányzat valamennyi érdekelt részére (a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek) lehetőséget kíván biztosítani a konzultációra és a véleményformálásra.
Jelen települési Közoktatási esélyegyenlőségi program aktuális verziója az Oktatási és Kulturális
Minisztérium
honlapján
2010
januárjában
megjelent
Közoktatási
Esélyegyenlőségi Útmutató ajánlásai, valamint a közoktatási intézmények 2009 októberi statisztikai adatszolgáltatása alapján készült.
4
1. Jogszabályi háttér
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról, különös tekintettel a 35.§-ra. Az Országgyűlés elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítsa azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, a 70/A. §-ára, és a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira.
1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, különös tekintettel az alábbi
paragrafusokra: o
65. §.(2)
o
66. § (2)
o
82. §
o
85. §
o
89. §
o
105. §
o
121. § (1) 7. 14. 37.
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározza a művelődéshez való jog esélyegyenlőség meggyőződés
alapján
való
szabadságának
gyakorlásának és
a
biztosítását,
vallásszabadságnak,
a a
lelkiismereti
hazaszeretetre
nevelésnek a közoktatásban való érvényesülését, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítását, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítését, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározását, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítását és működtetését. A törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésreoktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. A Közoktatási törvény 121. § (1) a következőképpen definiálja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet, valamint a sajátos nevelési igény fogalmát: Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális
helyzete
miatt
rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményre
való
jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó
5
szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. MEGJEGYZÉS:
A
(halmozottan)
meghatározott
fogalmai
nem
hátrányos
fedik
le
helyzet
közoktatási
a valóban
törvényben
(halmozottan) hátrányos
helyzetben lévő családok és gyermekek gyermekvédelmi szempontrendszer alapján meghatározható számát (ilyen szempontok pl.: a szülők iskolázatlansága; egzisztenciális
bizonytalanság
–
munkanélküliség,
alacsony
egy
főre
jutó
jövedelem, nem megfelelő lakáskörülmények -; egyedülálló szülő; a szülők devianciája, szocializációs ártalmak; tartós betegség, fogyatékosság a családban; kisebbségi-etnikai
helyzet).
A
jelen
dokumentum
helyzetelemzéséhez
felhasználható oktatási statisztikákban viszont csak az oktatási törvény szerint kategorizált HH és HHH-számok jelenhetnek meg. Így az esélyegyenlőségi terv adatai nem teljesen tükrözik a társadalmi valóságot, annak megállapításai és intézkedései a valóságban a rászoruló gyermekek és tanulók jóval szélesebb körére érvényesek. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;
11/1994 MKM rendelet A nevelési oktatási intézmények működéséről;
7.sz. melléklet: jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről
14/1994
MKM rendelet
a képzési
kötelezettségről
és
szakszolgálatokról
4/2010 (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
6
a pedagógiai
2. Dunaharaszti város közoktatási helyzetelemzése 2.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata 2.1.1. Demográfiai adatok (2009. 10. 31-i állapot, zárójelben a változások) Lakónépesség száma
20240
Állandó népesség száma
20233
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
600 (-176)
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
367 (-126)
Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2009 (-/+)
1707 (-133) 902 (+56) +4486
Dunaharaszti Pest megyében fekszik. Területe 29,17 km 2, lakossága 20240 fő. A település a budapesti agglomeráció részeként - ahogy a kistérség egésze is - Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Ezért a terület társadalmi, gazdasági helyzetére a főváros komoly hatással bír. A lakosság száma az utóbbi években átlagosan évi 5-600 fővel emelkedik, mivel a betelepülők száma jóval nagyobb az elvándorlókénál. (A válság hatását mutatja, hogy a betelepülők 2006-2008 közti évi átlag 900-1000 fő körüli száma 2009-ben 700-ra csökkent.) Az állandó népességszám változása tehát a Magyarországon jellemző csökkenő tendenciával ellentétben pozitív: 1990 óta mostanáig 22,2 %-kal emelkedett. A betelepülők nagy számban (kb. évi 3-400 fő) érkeznek Budapestről, illetve a távolabbi településekről, városokból. Nagy részük kisgyermekes család. A háztartások száma folyamatosan növekvő, több mint 5000. Dunaharaszti népsűrűsége a megyei átlagot jelentősen meghaladja. A szuburbanizációs folyamat - bár a gazdasági válság negatív hatása miatt érezhetően lelassulva - ma is zajlik, és egyre távolabbra, a délebbi települések irányába tolódik. A népességszám mellett mennyiségi növekedés figyelhető meg az iparban és a szolgáltató szektorban, dinamikusan növekszik a zöld- és barnamezős beruházások száma. A növekedés pozitívuma, hogy munkahelyeket és bevételt teremt. Dunaharaszti az ország közlekedési infrastruktúra-hálózata szempontjából kedvező helyen van, ami a gazdasági kapcsolatok intenzitásában, szélesebb körű fejlesztési lehetőségek terén jelenik meg. A demográfiai adatok alapján látható, hogy a gyermek korú állandó lakosok életkor szerinti eloszlása hullámzó, és 0-14 éves korig az utóbbi 2 évben összesen 435 fővel csökkent. Ez egyrészt a helyben születések, másrészt a beköltözések számának csökkenését jelzi, ami részben a gazdasági válság következménye. A 0-2 éves korosztály 600-as, viszonylag magas létszám jelzi, hogy 1-2 éven belül a bölcsődei, majd óvodai ellátás iránti igény változatlanul nagy lesz. A 3-5 évesek csökkenő száma az óvodák, a 614 éveseké az általános iskolák zsúfoltságát mérsékelheti. Egyedül a 15-18 éves,
7
középiskolás korosztály száma mutat némi emelkedést az elmúlt évek adataihoz képest. 2.1.2. Szociális helyzet a településen (adatváltozások 2008 → 2009)
Összesen Munkanélküliek száma a településen
277 → 448
Ebből tartósan munkanélküli
175 → 286
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
33 → 18
Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma (2009.01.01es tv. szabályozás óta) Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? E Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak b halmozottan hátrányos helyzetükről b ő Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
33 315 → 386 8 → 10 n.a.1
l
A gazdasági válság hatása egyértelműen megmutatkozik a településen élők szociális helyzetének romlásában: a regisztrált munkanélküliek száma két év alatt 62%-kal emelkedett, ebből a tartós munkanélkülieké 61%-kal. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma azért csökkent csaknem felére, mert a Szociális törvény (1993./III.) 2009.
január
rendelkezésre összesített
elsejétől állási
száma
kettéválasztotta
támogatásban viszont
a
rendszeres
részesülők
szintén
körét.
65%-nyi
A
szociális két
emelkedést
segélyben
és
a
kategóriába tartozók mutat.
Rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményt 22%-kal több gyermek után igényeltek, és bár nagyon csekély - és a valóságtól messze elmaradó - számban, de emelkedett a halmozottan hátrányos helyzetükről nyilatkozó szülők száma is. A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy nagyobb arányú a nők munkanélkülisége, ami betudható annak, hogy szülés után nehezebben tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Kormegoszlás szerint a 30-50 éves korosztály tekintetében a legmagasabb a munkanélküliség aránya, leginkább a fizikai foglalkozásúak körében. Végzettség tekintetében az általános iskolát végzettek és az érettségivel
(szakmunkás,
technikumi,
gimnáziumi)
rendelkezők
között
magas
a
munkanélküliség. Ugyanakkor sok hasonló településhez képest kedvező helyzetben van Dunaharaszti, mert lakosságszámához viszonyítva a munkanélküliek aránya 2,2% (0,7% volt itt az emelkedés, miközben ez idő alatt az országos átlag 7,5%-ról 9,7%-ra, 2,2%-kal nőtt). Ez a budapesti munkalehetőségek közelségével, valamint a helyi ipari park munkaerőkapacitásával magyarázható.
1
Jelenleg nem áll rendelkezésre információ, célunk az intézkedési terv keretein belül ezen adatok felmérése
8
A
város
önkormányzata
biztosítja
a
jogszabályban
meghatározott,
rendszeres
megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj, időskorúak járadéka), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, mozgáskorlátozottak támogatása), az eseti segélyeket (átmeneti segély, temetési segély), valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokat (közgyógyellátás, szemétdíj-támogatás, köztemetés). A településen 10 háziorvosi, 3 gyermek háziorvosi és 8 védőnői körzet működik. A városban biztosított a bölcsődei ellátás. A növekvő gyermeklétszám miatt 2008-ban szükségessé vált a bölcsőde bővítése, melynek eredményeként a férőhelyek száma 60-ról 90-re nőtt. Az intézményben jelenleg is 100-105 kisgyermek ellátását végzik. A várólista adatai azonban azt mutatják, hogy még így is sok kisgyermek szorul ki a bölcsődei ellátásból, ezáltal kevesebb anya tud visszatérni a munkaerőpiacra.
2.1.3. Közszolgáltatások elérhetősége és infrastrukturális feltételei
A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási intézményi feladatokat 3 általános iskola, 1 összevont óvoda (4 feladatellátási helyen), egy középiskola és egy alapfokú művészetoktatási intézmény látja el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzati fenntartású Nevelési Tanácsadó áll rendelkezésre. A gyermekjóléti alapellátások csaknem mindegyike megtalálható a településen, az utóbbi években megjelentek a családi napközik is, melyek némelyike házi gyermekfelügyeletet is ellát. A családok átmeneti otthona ellátási formára rászoruló családokat budapesti otthonokba irányítják.
9
Közszolgáltatások
Más településen
Helyben
Helyben, más településről kijáró szakember(ek)
A szolgáltatás ellátatlan
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás 1-4.
x
Általános iskolai oktatás 5-8.
x
Alapfokú művészetoktatás
x
Iskolai napközi
x
Gyógytestnevelés
x KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK
Gyógypedagógiai tanácsadás
x
Korai fejlesztés és gondozás
x
Fejlesztőpedagógiai ellátás
x
Nevelési tanácsadás
x
Logopédiai ellátás
x
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
x
Mozgásfejlesztés
x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti szolgáltatás
x
Bölcsőde
x
Családi napközi
x
Házi gyermekfelügyelet
x
Helyettes szülői ellátás
x
Családok átmeneti otthona
nincs
Budapest
Dunaharaszti Város Önkormányzata biztosítja a településen élő családok számára a megfelelő
nevelő-oktató
férőhelyszámmal,
tevékenységet.
optimális
szakmai
Egyre
kondíciók
bővülő mellett,
bölcsődei nagyrészt
és
óvodai
kielégítő
és
akadálymentesített épületekben, javuló infrastrukturális feltételek között (intézményi fűtés-világítás, korszerűsítés, eszközellátás) fejlődhetnek gyermekeik a bölcsődében, az óvodákban és az iskolákban. A működőképesség megtartása mellett biztosítja az intézmények
épületeinek
karbantartását,
és
részben
a
pályázati
lehetőségeket
kihasználva megvalósítja azok felújítását, bővítését. A gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi óvodai, iskolai élethez. A város oktatás- és nevelésügyének fejlődését az elmúlt 5 évben részben az eredményes pályázatok segítségével megvalósult beruházások segítik elő:
a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tornacsarnokának építése, 2004;
a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola könyvtárépületének felújítása, 2005;
a Hunyadi János Általános Iskola alsó tagozatának bővítése, 2006;
a Hunyadi János Általános Iskola felső tagozatának bővítése és megfelelő eszközellátásának biztosítása, 2008-2009;
10
a Mese Óvoda székhely-intézményének bővítése és megfelelő eszközellátásának biztosítása, 2009.
A beruházások másik része saját forrásokból valósult meg:
a Nevelési Tanácsadó önálló intézménnyé válása újonnan átalakított saját épületben, 2005;
a Hétszínvirág Óvoda Knézich utcai új épülete, 2005;
majd ugyanitt 2 csoportnyi bővítés 2009-ben;
a Bölcsőde bővítése 2008-2009;
a Nevelési Tanácsadó új, Dózsa György úti épületrészének átadása (2010)
2.1.4. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások feladatait az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben látja el, ami az alábbi néhány kivétellel igaz a közoktatási feladatokra és a gyermekvédelmi ellátásokra is:
a
Gyermekjóléti
és
Családsegítő
Szolgálat
a
Szigethalom
és
Környéke
Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tagintézményeként társulási formában működik;
5 családi napközi és gyermekfoglalkoztató működik a városban, vállalkozások keretében;
a településen egy magánóvoda is működik, ahol egy vegyes csoportban 25 kisgyermeket nevelnek,
egy vállalkozás keretében működő fejlesztőház tájékoztató jellegű pszichológiai, pedagógiai és logopédiai szűrővizsgálatokat végez, és ezekhez kapcsolódva fejlesztő felkészítő foglalkozásokat tart, tanácsadással foglalkozik;
játékos mozgás- és készségfejlesztő ún. reflextorna-foglalkozás is elérhető egy magánvállalkozás keretében;
egy alapítványi fenntartásban működő művészeti iskola színjátszás, festészet és kézműves tanszakon folytatott képzéseket 2 helyi általános iskolában is. A képzések 2009 szeptemberétől az állami támogatás összegének csökkenése miatt szünetelnek, mivel a térítési díjak irreálisan megemelkedtek volna.
Feladat: A nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében tisztázni azok szakmai ellenőrizhetőségét (a 4/2010 OKM rendelet 8. § (2) alapján ezen ellenőrzési
jogot
a
főjegyző
gyakorolja),
a
működési
engedélyükben
meghatározott feladatokra való korlátozódást. Így elkerülhető, hogy a hozzájuk forduló sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók esetleg szakmailag ne megfelelő ellátásban részesüljenek.
11
12
A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat saját
Kiszervezett formában
fenntartású intézménye
non profit, civil, egyházi
vagy gazdasági
szervezet, vagy
társasága
gazdasági társaság
Óvodai nevelés
x
x
Általános iskolai oktatás
x
Alapfokú művészetoktatás
x
Gyógypedagógiai tanácsadás
x
Közszolgáltatások
x
Nevelési tanácsadás
x
Logopédiai ellátás
x x
x
x
x x
Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás
x x x x
Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Iskolai napközi Családok átmeneti otthona
társulás
x
Fejlesztőpedagógiai ellátás
Helyettes szülői ellátás Bölcsőde
fenntartó
x
Korai fejlesztés és gondozás
Mozgásfejlesztés Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés
Intézmény-
x x nincs
13
Többcélú
Megyei
társulás
önkormányzat
Egyéb
2.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, intézmények Bolgár Kisebbségi Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat Védőnők Művelődési Ház Könyvtár Nevelési Tanácsadó Más civil szervezetek Egyházak
Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók x
Nincs kapcsolat
x x x x x x x x x x
Általánosságban elmondható, hogy a városban a közoktatási intézmények napi kapcsolatban állnak az őket ellátó védőnőkkel, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Az aktuális rendezvények és más feladatok függvényében rendszeres a kapcsolatuk a német kisebbségi önkormányzattal, illetve az egyházakkal és a civil szervezetek egy részével. Az egyházak és egyes civil szervezetek (a legtöbb esetben önkormányzati támogatásrésszel) bekapcsolódnak a település gyermekeinek ellátásába is, mint pl.:
Szent Erzsébet Karitász Csoport: 5 napos nyári kézműves napközis tábor,
Dunaharaszti Ifjúsági Egyesület: gyermektáborok,
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Dunaharaszti Szervezete: Kakaó-klub rendezvények, „Teletáska”-akció a hátrányos helyzetű első osztályosoknak, Mikulásajándékok kiosztása, egyhetes nyári táboroztatás a Balatonnál
Dunaharaszti Katolikus Ifjúsági Közösség: nyári gyermektábor,
Baptista Egyház: nyári napközis tábor 44 általános iskolás részvételével,
Nagycsaládosok
Országos
Egyesülete
Dunaharaszti
Csoportja:
önsegélyező
rendezvények. A településen élő gyermekek - óvodai-iskolai szervezésben is - évente többször ellátogatnak a Városi Könyvtárba, illetve a Művelődési Házba, ahol számos (részben ingyenes) gyermekelőadást tartanak, rendezvényeket szerveznek, illetve a Művelődési Ház különböző szakkörök színhelye is.
14
Az adatok tükrében megállapítható, hogy a településen biztosítottak és elérhetők az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A közszolgáltatásokat az Önkormányzat folyamatosan biztosítani kívánja, fenntartva a jelenlegi állapotot, a jövőben pedig minőségi és a mennyiségi fejlődést egyaránt szeretne elérni. Az Önkormányzat a hivatalán, valamint a közoktatási intézményeken keresztül biztosítja a hátrányos helyzetűek jogainak érvényesülését, illetve lehetőségeihez mérten támogatja az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.
2.2.
A
településen
élő
gyerekek,
tanulók
közoktatási
ellátási
feltételeinek
vizsgálata
2.2.1. Óvodák (adatösszevetés: 2008 → 2009)
Óvodai intézmények száma
1 4
Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
516 → 676
Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
683 → 833
Óvodai gyermekcsoportok száma
25 → 30
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma
212 → 67
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
Az óvodába be nem íratott (fel nem vett) 3. életévüket betöltött gyermekek száma
kb. 40
* Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
* n.a.
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)
Feladatellátási hely Mese Óvoda (székhely-óvoda) Napsugár Óvoda (tagintézmény) Hétszínvirág Óvoda (tagintézmény) Százszorszép Óvoda (tagintézmény)
Funkció Óvodai nevelés Óvodai nevelés Óvodai nevelés Óvodai nevelés
Főállású pedagógusok létszáma 25
0
360
HH / HHH gyermekek száma 25/0
SNI/BTM gyermekek száma 1+1
6
155
14/0
0
16
8
216
18/0
0+1
8
4
102
10/0
0
Csoportok száma
Gyermekek száma
12
12
15
A 2009-es évre a bővítéseknek köszönhetősen az óvodai férőhelyek száma 5 csoportnyival, 115 fővel emelkedett. Az óvodai felvételek alkalmával kb. 40, 3. életévét betöltött kisgyermeket kellett elutasítani helyhiány miatt. Ez mindig olyan esetben történik, amikor valamelyik szülő nem dolgozik, az anya háztartásbeli, vagy egy kisebb testvérrel van otthon gyeden-gyesen, és a család nem (halmozottan) hátrányos helyzetű, a gyermek nem veszélyeztetett. Az ellátott óvodás gyermekek száma (833) viszont még így is jóval több, mint a férőhelyek száma (676). A törvényi maximumot meghaladó létszámú csoportokra a fenntartó saját jogkörében ad engedélyt, vagy engedélyt kért az Oktatási Hivataltól. A város törekvése ugyanis az, hogy a szülői igényeknek a lehető legmaximálisabban próbál eleget tenni. A beíratásnál előnyt élveznek a hátrányos helyzetű családokból érkező és a veszélyeztetett gyermekek. * Feladat: Felmérni az óvodába be nem íratott, 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát (népesség-nyilvántartó, szociális osztály és a védőnők közös feladataként), és elérni az ő minél teljesebb beóvodáztatásukat, hogy a hátrányos helyzet kompenzálása jóval az iskolaköteles kor előtt megkezdődhessen. Ennek érdekében fontos lenne a gyermekek szüleivel való együttműködés, mivel sokszor maguk a leghátrányosabb helyzetű családok (roma, munkanélküli és rokkantnyugdíjas szülők gyermekei) sem motiváltak abban, hogy a gyerekük 3 éves korától óvodába járjon. A szülők motiválására és az óvónőkkel való bizalmi viszony kialakítására megfelelő terepet nyújthatnak a nyitott óvodai programok, ennek a bizalmi viszonynak erősítését szolgálhatná roma segítők, szakemberek alkalmazása, a szorosabb együttműködés a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.
16
2.2.2. Általános iskolák Általános iskolai intézmények száma
3
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógyped.-i oktatással együtt)
4
Általános iskolai osztálytermek-csoportszobák + szaktantermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma
4
Beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros tanulók száma
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
20 272 1
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógyped, oktatással együtt)
196 195 492/48
A napközis/tanulószobás tanulók száma az általános iskolákban Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
Főállású pedagógusok létszáma 41
14 123
Gyógypedagógiai oktatásban külön tagozaton részesülő általános iskolai tanulók száma Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
Funkció
61 1420
Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
Feladatellátási hely
43 + 27
4
567
HH + HHH gyermekek száma 75 + 0
SNI+BTM gyermekek száma 9 + 53
Gyermekek száma
Hunyadi János Általános Iskola
Általános iskolai oktatás
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Általános iskolai oktatás
39
417
125 + 0
1 + 34
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola SNI tagozat Kőrösi Csoma Sándor Ált. Isk.
Általános iskolai oktatás
2
20
20 + 0
20 + 0
Általános iskolai oktatás
33
412
52 + 1
4 + 36
A településen biztosított az általános iskolás korú gyermekek elhelyezése. A népesség növekedésének, a kisgyermekes családok Dunaharasztiba való településének folyamata várhatóan még 4-5 évig tart, és a későbbiekben az összlakosság tekintetében kb. 22.000 főnél várhatóan megáll. Az iskolai férőhelyek kialakításánál, esetleges átmeneti bővítésénél ezt a tényt célszerű számításba venni. A gyermekek – elsősorban az alsó tagozatosok – igen nagy számban részesülnek napközi otthonos ellátásban. Erre a legnagyobb igény a Rákóczi iskolában jelentkezik, ahol a rászorulók száma a legmagasabb. A felső tagozaton a tanulószobai ellátás, az önálló
17
tanulásra tanítás és a hasznos délutáni foglalkozások szervezése a jellemző. A tanórán kívüli és az iskolán kívüli egyéb segítő programokon az intézmények széles lehetőségeket
biztosítanak
a
gyerekeknek
(korrepetálások,
diákkörök,
szakkörök,
sportkörök, tanfolyamok, művészeti csoportok). A pedagógiai programok részletesen meghatározzák azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén a felzárkóztatást is segíthetik. Az önkormányzat a nyári szünet 6 hetére nyári napközi ellátást is biztosít az általános iskolás tanulóknak. A szervezésben és lebonyolításban a 3 általános iskola 2-2 hetes váltásban vesz részt. A tanulófelügyeleten és az étkeztetésen kívül szabadidős tevékenységeket és szervezett programokat is biztosítanak a diákok számára. Az ellátást igénybe vevők száma általában napi 30-60 fő között változik.
2.2.3. Középiskola A középiskola nappali tagozaton nyolc évfolyamon – 7.-től kezdve a 14.-ig - tanítja a diákokat. A 7.-től a 13.-ig 4, 4+1 (nyelvi előkészítős) és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. Az utolsó két évben - már csak kifutó jelleggel - szakképzést biztosít a tanulók számára. Az intézmény esti munkarendben - szintén kifutó jelleggel - technikusképző felnőttoktatást szervez. A dolgozók esti gimnáziumi képzése évek óta magániskolai formában zajlik. Az intézményben nappali tagozaton tanulók között a helybeliek aránya átlagosan kb. 50%, ami kb. 20%-os emelkedést jelent az elmúlt 4 év vonatkozásában. (A többi helybeli középiskolás zömmel Budapestre és Szigetszentmiklósra jár.) Más településről a gimnáziumi képzésben 202 tanuló jár be (48%), a szakközépiskolai képzésben 34 (37%). Kollégiumi elhelyezést az intézmény nem tud biztosítani. A tanórán kívüli programokon a diákok szívesen vesznek részt: ingyenes internetezési lehetőség, gazdag könyvtári állomány, színjátszó kör, sportkörök, énekkar, tematikus rendezvények várják a diákokat. Nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápolnak az UNESCO szervezetén keresztül. Az iskola külföldi kapcsolatainak köszönhetően a tanulók közül többen is elutazhattak az elmúlt években pl. Finnországba, Szlovéniába, Ausztriába. Feladatellátási hely (nappali rendszerű
Főállású Funkció
oktatás)
pedagógusok létszáma
Baktay Ervin Gimnázium
Gimnáziumi
és Vízügyi
oktatás
Tanulók száma
HH / HHH
SNI
tanulók
tanulók
száma
száma
33
422
11/0
1
6
60 fő nappalin
8/0
2
Szakközépiskola Baktay Ervin Gimnázium
Szakközépiskolai
18
és Vízügyi
oktatás
+ 32 fő estin
Szakközépiskola
2.2.4. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Zeneiskola) Feladatellátási hely
Pedagógusok létszáma
Funkció
Alapfokú
Művészet-
Művészetoktatási
oktatás
Intézmény
(zene-
(Zeneiskola)
művészet)
HH / HHH gyermekek száma 5/0
Növendékek száma
9 fő teljes munkaidős
233
SNI gyermekek száma
+ 6 fő részmunkaidős
A helyi alapfokú művészetoktatási intézmény zeneiskolaként funkcionál. Az intézmény a II. Rákóczi Ferenc Általános iskola egyik épületében kap helyet, ami egyik félnek sem optimális megoldás. A főtárgyi órák kihelyezése technikailag szinte minden esetben lehetetlen (hangszerek hiánya, pedagógusok „ingázása”), de a Hunyadi és a Kőrösi általános iskolákban is vannak kihelyezett csoportos szolfézs-órák. Céljuk,
hogy
minél
szélesebb
körben
terjesszék
a
zeneművészetet,
és
sikeresen
kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. Örvendetes tény, hogy az elmúlt években az emelkedő tandíjak ellenére a tanulólétszám nem csökkent. Feladat: A 2012-es újraminősítéssel összhangban egy-két hangszeres tanszakon, ahol ez technikailag megoldható (pl. furulya, gitár), és amennyiben van elegendő számú diák, kihelyezett tagozatokat működtetni a másik két általános iskolában. Ez bizonyos esetekben javítaná a tanulók hozzáférési esélyeit a zeneoktatáshoz, a Rákóczi iskolában pedig helyet szabadítana fel a délutáni foglalkozások bővítéséhez. Az esti iskolai oktatás idején a városközpontban lévő Baktay iskola földszinti termeiben is lehetőség
nyílna
bizonyos
hangszeres
19
órák
megtartására.
2.3. A gyermek- és tanulói összetételre vonatkozó adatok vizsgálata
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint gyermek-, tanulólétszám OM azonosító
Intézmény neve
az intézményben
Emelt szintű oktatás és/vagy Normál (általános) tanterv
két tanítási nyelvű iskolai
tagozat
oktatás Összesen
HH /
SNI /
HHH
BTM
Összesen
HH /
SNI /
HHH
BTM
Összesen
HH /
SNI /
HHH
BTM
Gyógypedagógiai
Összesen HH / HHH
Mese Óvoda és 32976
tagintézményei (Napsugár, Hétszínvirág,
833
67 / 0 1 / 2
567
75 / 0 9 / 53
Százszorszép Óvoda) 032466 032467 032468 032568
Hunyadi János Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépisk.
437 145 / 0
16 / 0
6 / 32
491
59 / 0
88
30 / 0
0 / 10
339
95 / 0
0 / 24
30
6/0
46
4/
/1
26
327
16 / 0
3/0
155
3/0
-
-
-
-
-
21 / 34 4/
412
52 / 1
482
19 / 0 3 / 0
3/
76
36
0 / 10
382
0
0
20
20 / 0
0
0
0/0
0
0
-
-
-
21
Alapfokú Művészet040023
oktatási Intézmény
233
5/0
-
(Zeneiskola)
20
2.3.1 Az esélyegyenlőség szempontjából különösen érintett gyermek- és tanulócsoportok - SNI/BTM/(H)HH - létszámadatainak elemzése Óvodák: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 4 tagintézmény tekintetében kiegyensúlyozott, 7 és 10% között ingadozik. 7 % a székhely-intézményben (talán mivel ennek körzetében van a legtöbb új lakópark), 10 % a Százszorszép tagóvodában. Jellemzően a diagnosztizált SNI- és BTM-gyermekek száma ebben a korosztályban még alacsony, 0,3 %.
Általános iskolák: A 3 általános iskola közül a Rákóczi iskola kötelező beiskolázási körzetében él a legtöbb hátrányos
helyzetű
család.
Ez
az
osztályok
összetételében
is
megmutatkozik
(intézményi átlagban 22,2% a HH-tanuló, de egyes osztályokban arányuk a 40%-ot is eléri). A települési szinten számított (H)HH-aránytól (15,8%) való különbség (6,4%) nem több, mint a törvényben meghatározott 15 %, vagyis a megengedhető szegregációs határt a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai (H)HH létszámadatok alapján számítva nem érik el: a Kt. 66. § 2. pont alapján „a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes intézményekben kiszámított aránya - ez a Hunyadi iskola esetében 13,2%, a Rákócziban 22,2%, a Kőrösiben 12,9% - legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya”, ami Dunaharasztin 15,8%. Tehát a Rákóczi iskolánál jelentkező legnagyobb különbség is 6,4%-os, messze a 15%-os határ alatti. Az egyes iskolák közötti maximális eltérés 10,7 %-nyi. Feladat: Mivel a hátrányos helyzetű családok területi eloszlása a városban jól behatárolható (a Rákóczi iskola beiskolázási körzetében van a legtöbb), a kötelező beiskolázási körzethatárok esetleges újragondolása sem jelentene lényegi megoldást. Ezért más módon kell elérni a (H)HH-tanulók iskolák közötti egyenletesebb eloszlását.
Egy
ilyen
célú,
az
iskolaválasztást
segítő
mentori
program
kidolgozása,
költségvetési feltételeinek biztosítása, intézményi szintű egyeztetése, majd elindítása a valós (H)HH arányszámok majdani ismeretében a következő évek fontos fenntartói feladata lehet.
A fenntartó kiemelt törekvése, hogy mindhárom általános iskolában induljon általános tantervű osztály (vagy csoport). Ez minden körzetben biztosíthatja a tanulási lehetőséget azon tanulóknak, akik pl. etnikai hovatartozásuk, tanulási nehézségeik vagy más ok miatt nem akarnak vagy nem tudnak bekapcsolódni a német nemzetiségi nyelvoktatásba.
21
A jövőben fontos lesz figyelmet fordítani arra is, hogy a most kialakuló új veszélyeztetett körzetek – MÁV-alsó, Kertváros (Soroksári út) – körzethatárba sorolása egyenletesebb (H)HH-eloszlást tegyen lehetővé a 3 intézmény között.
A
hátrányos
helyzetű
és
halmozottan
hátrányos
helyzetű
tanulók
számának
megállapítása folyamatos feladat. Gondot jelent, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű státuszról az érintett szülők csak igen ritka esetben hajlandók írásban nyilatkozni a szociális támogatások igénylésekor, még az ezzel járó előnyök részletes ismertetése mellett is. Így a „hivatalosan” is halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma sokkal kevesebb, mint akik a családjuk helyzeténél fogva jogosultak lennének azon előnyökre, amit ez a státusz jelentene számukra. Feladat: A Szociális Iroda munkatársai a támogatások igénylésekor hangsúlyozottan hívják fel erre a lehetőségre az érintett szülők figyelmét, empatikusan kihangsúlyozva, milyen előnyökkel jár a HHH-státusz mind a tanuló, mind az őt eltartó család számára. A kiadott HHH-státuszokról az intézményvezetők mindig kapja meg a jegyzői határozatot. A Hunyadi iskolában 9,3%, a Rákócziban az SNI-tagozat nélkül 5,7%, a Kőrösiben 7,3% az SNI/BTM gyermekek aránya az összlétszámhoz képest. Városi szinten ez az átlag 7,4%, vagyis 0,4%-kal magasabb a jelenlegi 7%-os országos átlagnál. Ez a minimális eltérés beavatkozást nem igényel, hisz két dolgoz jelez: - Agglomerációs településként a munkahelyükre ingázó szülők száma magas, így a családdal töltött kevesebb idő több nevelési hiányosságot von maga után. - Az intézmények könnyebben és nagyobb bizalommal fordulnak a helyi Nevelési Tanácsadóhoz a problémás esetekben, mivel kiemelten jó a szakmai kapcsolat az intézmények és a Nevelési Tanácsadó között. Emiatt a helyben diagnosztizált esetek száma is magasabb. A legtöbb indokolt esetet a Hunyadi iskola pedagógusai jelzik a szakembereknek. A Rákócziban a tanuló-összetétel és az SNI-tagozat miatt több az olyan, módszertanilag is képzett pedagógus, aki a problémásabb gyerekek ellátását saját kompetenciájával is meg tudja oldani, így nem mindig kell a Nevelési Tanácsadó segítségét kérniük.
Több éves adatösszevetésben az SNI-létszámok csökkenése és a BTM-létszámok növekedése azzal függ össze, hogy a 2005-ös törvénymódosítással ketté vált a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küldő (BTM) tanuló fogalma. Így azon gyermekek többsége, akit azelőtt a szakértői bizottság SNI-nek véleményezett, átkerült a nevelési tanácsadók által BTM-nek diagnosztizált esetek közé. Az összesített SNI/BTM létszámok viszont egyértelmű növekedést mutatnak (városi szinten a 2005-ös 110 főről 2009-ben 137-re, kb. 25%-kal emelkedett ez a szám), tehát
22
a helyzet kezelésére egyre nagyobb figyelmet kell fordítani! A Hunyadi iskola esetében a legnagyobb az eltérés a HH és SNI/BTM gyerekek arányában az általános tanterv szerint haladók és az emelt szintű oktatásban részt vevők arányában: míg az általános tanterv szerint haladók 21%-a HH, 8%-a SNI és 42%-a BTM gyermek, addig az emelt szintű oktatásban részt vevőknél ugyanezek a mutatók: 12%, 0,6% és 4,3%. Ennek oka nem a szegregáció, hanem az a tény, hogy náluk német nemzetiségi nyelvoktatás és nevelés folyik emelt óraszámban. Ezért roma származásúak csak elvétve választják ezt az oktatási formát, a tanulási zavarral küzdők számára viszont az emelt szintű nyelvtanulás a legtöbb esetben szakmailag nem megfelelő, sokat közülük a Nevelési Tanácsadó szakvéleményben ment fel a korai nyelvtanulás alól. A Rákóczi iskola esetében ezek az arányszámok az általános és az emelt szintű képzések tekintetében már sokkal kiegyenlítettebbek, hisz a matematika és az angol nyelv magasabb óraszámban való tanulása (utóbbié csak 4. évfolyamtól lép az intenzív, magasabb heti óraszámú szakaszba) már nem osztja meg ennyire a gyermekeket. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Rákócziból az évek során egyetlen nyelvi felmentési kezdeményezés sem történt. Az, hogy a Kőrösiben a 36-ból 26 BTM-gyermek (38%) emelt szintű képzést kap, nagyrészt annak köszönhető, hogy közülük 19-en heti 5 testnevelés órán vesznek részt, ami az állapotuknak szakmailag maximálisan megfelelő. Feladat: Mérlegelni kell a lehetőségét egy német, majd egy angol „disz-es” nyelvtanár (speciális végzettséggel rendelkező fejlesztő pedagógus) kiképzésének, a „disz-es” gyermekek idegennyelv-tantárgyi felmentésének visszaszorítása és az idegennyelvoktatásba való visszahelyezése érdekében. Használható nyelvtudás nélkül ugyanis a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségei jelentősen lecsökkennek. Az iskolákban az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy az iskolai emelt szintű és nívócsoportos oktatásban a kiscsoportos bontások ne járuljanak hozzá a szegregálás és a diszkrimináció erősödéséhez. Megállapítható, hogy az iskolákban a direkt szegregáció jeleit nem lehet tapasztalni. Az intézmények befogadóak, szükség esetén integrált nevelést-oktatást valósítanak meg, és támogatják
a
(halmozottan)
hátrányos
helyzetű
tanulók
oktatási
és
társadalmi
integrációját. Céljuk a ma működő legjobb gyakorlatok, tapasztalatok felhasználásával egy, a mainál is befogadóbb, integrálóbb, szegregáció- és diszkrimináció-mentes, esélyteremtő napközbeni gyermekellátás megvalósítása minden gyerek számára.
23
2.3.2. A sajátos nevelési igény és a hátrányos helyzet kezelése a helyi nevelésbenoktatásban Az integrált nevelés-oktatás jegyében a sajátos nevelési igényű (SNI), valamint beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő (BTM) gyermekek-tanulók ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó és az intézmények folyamatosan javítják. Ennek érdekében Dunaharaszti városa önként vállalt feladatként Nevelési Tanácsadót tart fenn. Ott alaptevékenységként nevelési tanácsadással, beszédjavító tevékenységgel és fejlesztéssel
foglalkoznak
pszichológiai,
logopédiai,
valamint
gyógy-
és
fejlesztőpedagógiai ellátás (diagnosztika, terápia és tanácsadás) keretében. 2007-től pályaválasztási tanácsadást is végeznek. A városban élő gyermekek, tanulók speciális ismereteket igénylő ellátását a Nevelési Tanácsadó szakemberei (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) végzik. Ezzel párhuzamosan igény szerint segítik is a helyi közoktatási intézmények pedagógusait integrációs feladataik ellátásában. Óvodák: Jellemző vezetői, óvodapedagógusi hozzáállás, hogy a kisgyerekeket nem különböztetik meg semmilyen módon, amit nevelési programjukban is rögzítettek. Az óvodákban a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése integrált formában történik. A Mese Óvoda mint székhelyintézmény a kijelölt óvoda a mozgásszervi, érzékszervi és beszédfogyatékos kisgyermekek ellátására. Ott az épület teljesen akadálymentesített, és 2 megfelelően képzett óvodapedagógus is foglalkozik az SNI-gyermekekkel. A Nevelési Tanácsadó szakemberei végzik az óvodákban az iskolaköteles korúak logopédiai, mozgásos és grafomotoros szűrését. Heti egy alkalommal kijáró logopédus és fejlesztő pedagógus szakemberek látják el a rászoruló beszéd- és részképesség-zavaros gyermekek fejlesztését, ily módon is segítve az iskolakezdéshez szükséges készségek kialakulását, a családi környezetből hozott esetleges hátrányok kompenzálását. A gyermeki napirend, a szokásrend és a tevékenységek kialakításakor is az elsődleges nevelési célok közt szerepel a hátránykompenzálás.
Iskolák: A törvényi szabályozás alapján a BTM-tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú, illetve fejlesztő (egyéni) foglalkoztatásra jogosult, amit mindhárom általános iskola biztosít számukra. Az integráltan nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (akik után kiemelt normatíva vehető igénybe) ellátására 2004 előtt „hivatalosan” nem volt lehetősége a helyi iskoláknak. 2004-től már a törvényi előírásoknak - Kt. 86. § (2) - megfelelően
24
(miszerint a fenntartó köteles helyben biztosítani az ilyen gyermekek ellátását is) minden általános iskola alapító okiratába belekerült ez az ellátási forma. Bár ennek törvényes feltételeiben (külön tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek, speciális eszközök és szakemberek, óratöbblet, stb.) azóta jelentős a fejlődés (pl. egyre több pedagógus vesz részt ilyen irányú továbbképzésben, az eszközök beszerzése is folyamatban van, a Hunyadi iskola épülete már teljesen akadálymentes), azok egyelőre sehol sem adottak maradéktalanul. Az iskolákban integráltan ellátott SNI-gyermekek számára mindenütt biztosítottak a törvényben megszabott egyéni és kiscsoportos fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások. 1-1 fejlesztő pedagógus státusza mindhárom általános iskolának van, de egyre több, más szakos pedagógus is elvégez ilyen irányú továbbképzést. Az évről évre növekvő számú SNI- és BTM-tanuló megfelelő ellátása, az ebből adódó napi konfliktusok kezelése ugyanis komoly szakmai kihívást jelent
az ilyen jellegű képzésben még nem részesült
pedagógusok számára. Az általános iskolákban is helyes szakmai állásponttal találkoztunk a pedagógiai programban a beilleszkedési nehézségek és a tanulási zavarok kezelésére. A kudarc okainak feltárása, a tanulási képességek felmérése a Nevelési Tanácsadó szakértőinek bevonásával, logopédus, pszichológus véleményének kikérésével folyamatosan nyomon követhető.
Az integráltan nem nevelhető-oktatható, enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített sajátos nevelési igényű tanulók ellátása – mely a fenntartónak önként vállalt feladata jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola külön telephelyén, 2 összevont osztály keretében történik. A tanulók létszáma a 2009/2010-es tanévben 20 fő (+2 fő magántanulói státuszban), ebből mindössze 3 fő a más településről bejáró. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulóknak a többi tanulóhoz viszonyított számaránya városi szinten 1,3 %, az országos átlag 5%-ot tehát messze nem éri el. Az ellátás infrastrukturális és tárgyi feltételei a telephelyen egyelőre nem megfelelőek: az épület nem elégíti ki a kor követelményeit, és benne az ellátandó feladathoz szükséges alapvető feltételek is hiányoznak, ezért sürgős változtatásra van szükség, melyet a fenntartó már tervbe vett. Így a jövőben a térbeli szegregáció oldását jelentené az is, hogy az SNI-tagozatra járó gyerekek nem elkülönített épületben tanulnának.
25
A
(halmozottan)
hátrányos
helyzetű
gyerekek
és
diákok
esélyegyenlősége
előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ilyenek például:
Választható tanórai felzárkóztató/fejlesztő/tehetséggondozó foglalkozások biztosítása:
Hunyadi J. Á. I.
felzárkóztató csoportok száma / létszáma 2 / 27
fejlesztő csoportok száma / létszáma 12 / 82
tehetséggondozó csoportok száma / létszáma 4 / 72
II. Rákóczi F. Á. I.
4 / 15
12 / 24
2 / 28
Kőrösi Cs. S. Á. I.
6 / 36
2 / 29
1 / 15
Baktay E. G. V. Sz.
2/4
-
7 / 115
A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola alsó tagozatán a 11/1994 MKM-rendelet 39/D
pontja
alapján
2003-ban
indult
a
kifejezetten
HHH-tanulók
képességkibontakoztató felkészítését biztosító csoport. Mivel az adminisztrációs hiányosságok miatt a HHH-státuszú tanulók "elfogytak", ezért ez átalakult fejlesztő csoporttá.
A város többi általános iskolai osztályában a HH-tanulók ún. integrációs felkészítése zajlik, vagyok a többi tanulóval egy osztályban-csoportban oktatvanevelve,
differenciált
foglalkoztatással
biztosítják
számukra
a
hátrányok
kompenzálását.
A Rákóczi iskola a Zeneiskolával együttműködve a hátrányos helyzetű és roma tanulók részére zenei előképzőt indított, melyben kb. 5 tanuló vesz részt.
A Mese és a Hétszínvirág Óvoda, a Hunyadi János és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola részt vesz a TÁMOP - 3.1.4/08/1. "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben" című szakmai fejlesztésben, melynek mottója: "Minden kisgyermeknek, aki többek között abban azonos, hogy más." A pályázat célja, hogy gyermekeink olyan óvodákban nevelkedjenek és iskolákban tanulhassanak, ahol egyéni képességeiket messzemenőkig figyelembe véve nevelnek és oktatnak, és mégis azonos esélyekkel indul minden kisgyermek és diák.
Az óvodákban a gyermekek készségfejlesztésére kerül a hangsúly, és
sokoldalú tevékenységekbe ágyazva valósul meg a nevelő munka. Minden gyermeket önmagához képest fejlesztenek, figyelembe véve az egyéni és az életkori sajátosságokat. Az általános a kulcskompetencia területek fejlesztésére, oktatási
programok
és
taneszközök
26
bevezetésére,
adaptációjára,
a
szegregációmentes
együttnevelési
környezet
kialakítására,
illetve
önálló
intézményi innováció megvalósítására pályáztak az intézmények.
Az Oktatási Bizottság évente kiírja a hátrányos szociális helyzetben lévő, kiemelkedő eredményeket elérő, Dunaharasztin lakó és tanuló általános és középiskolás diákok számára a „Dunaharaszti Diákösztöndíj-pályázatot”, mely 10 hónapon át havi 5.000 Ft támogatást nyújt a nyerteseknek.
A Bursa Hungarica Önkormányzati Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz is évről évre csatlakozik az Önkormányzat, a támogatás éves 1.150.000 forintos keretét 2010-től 2.000.000 forintra emelve, hogy minél több, hátrányos szociális helyzetben lévő, Dunaharasztin lakó egyetemi és főiskolai hallgatót tudjon ilyen módon támogatásban részesíteni.
Feladat: Minél több általános iskolás tanuló pályázzon a minisztériumi kezdeményezésű „Útravaló” ("Út a középiskolába"), ösztöndíjprogramban, illetve minél több középiskolás vegyen részt a "Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja" kezdeményezésben, ebben az iskoláik támogassák őket. Megállapítható, hogy az intézmények befogadóak, integrált oktatást valósítanak meg. Az alapfokú intézmények között érvényesül a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Céljuk a ma működő legjobb gyakorlatok, tapasztalatok felhasználásával egy, a mainál is befogadóbb, integrálóbb, esélyteremtő napközbeni gyermekellátás megvalósítása minden gyerek számára, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű, így elsősorban szegény, speciális szükségletű és roma kisebbséghez tartozó gyerekek integrálását.
27
2.4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata 2.4.1. A település szakember-ellátottsága
Az előírt képesítés feltételeket az Feladatok
alkalmazottak hiánytalanul teljesítik
Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás
x
Pedagógiai szakszolgálat
x
Egészségügyi alapellátás
x
Szociális alapellátás
x
Szociális intézményi ellátás
x
Gyermekjóléti alapellátás
x
Nevelési Tanácsadó
x
nem teljesítik
A táblázatban felsorolt feladatellátási helyeken mindenki rendelkezik az előírt képesítési feltételekkel. Az óvodai nevelést összesen 61 pedagógus látja el, az általános iskolai oktatást 115 pedagógus végzi. A szakos ellátottság a város iskoláiban 100 %-os. Gyógytestnevelő és fejlesztő pedagógus mindhárom általános iskolában van. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős feladatait is ellátják mind a négy iskolában. Feladat:
A
mindenkori
költségvetési
lehetőségek
függvényében
újabb
fejlesztő
pedagógus státuszok biztosítása az integrációs felkészítésben és az integrált oktatásban részt vevő intézményekben. A Nevelési Tanácsadó szakembereinek leterheltségét mérsékelné, és az iskolákban a rászoruló (sok esetben HH, SNI és veszélyeztetett) tanulók időben való segítséghez jutásának
esélyeit
javítaná
az
iskolapszichológusi
hálózat
kiépítése,
szintén
a
költségvetés majdani keretein belül. 2.4.2. A lemorzsolódás aránya az intézményekben A Hunyadi János Általános Iskolában a 2008/2009-as tanévben 0,9%, 5 tanuló ismételt évfolyamot, ebből 2 szülői kérésre, 1 pedig a 250 órát meghaladó hiányzás miatt. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában 2008/2009-ben 1,4%, 6 tanuló volt az
28
évfolyamismétlő, ebből 4 szülői kérésre. A II. Rákóczi Ferenc Általános iskolában a 2008/2009-es tanévben a tanulók 1,8 %-a ismételt évfolyamot: a 8 tanulóból 4 szülői kérésre, egy pedig a 250 órát meghaladó hiányzás miatt. Éves átlagban a nem szülői kérésre évfolyamot ismétlők száma a legmagasabb a Rákóczi iskolában (1% körüli, kb. duplája a másik két intézményének). Ez a hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányának, és az ezzel gyakran együtt járó, az iskolával nem partner szülői hozzáállásnak tudható be. Feladat: A Rákóczi iskola lemorzsolódási arányának csökkentése a tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok támogatásával; ha szükséges, komplex szakszolgálati vizsgálatok utáni egyéni fejlesztési programok kidolgozásával; a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel (és szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal) való aktívabb kapcsolattartással, a magántanulói státusz megadásának szigorításával. Az intézményvezetők és a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei az érintett esetekben konzultáljanak
a gyermek
háziorvosokkal
az
indokolatlan
hiányázások
számának
csökkentése érdekében. A városi összlétszámon belül az évfolyamismétlők aránya az előző tanévben 1,4 % volt, az országos átlag alatti. Ettől is kisebb értéket mutat a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (0,14%, 2 fő). A
helyi
középiskolában
a
2008/2009-es
tanévben
2,7%
(12
tanuló)
volt
a
lemorzsolódottak aránya, ami a városi általános iskolai átlag kb. kétszerese. A szakközépiskolai képzési formából 3-an az eredménytelen javítóvizsgák után távoztak, 4en más okból; a gimnáziumi képzésben ugyanez a szám 2, illetve 3 lemorzsolódott tanulót jelentett. Ebben az intézményben nem volt 250 órát meghaladó hiányzás.
Általánosságban elmondható, hogy a közoktatásban részt vevő intézmények az országos átlagnál alacsonyabb évfolyam-ismétlési mutatókkal rendelkeznek a pedagógusok és intézményvezetők minőségi munkájának köszönhetően. A lemorzsolódottak között nagyobb arányban fordulnak elő magántanulók és hátrányos helyzetű tanulók. Feladat: Évenként vezetni a hátrányos helyzetű és SNI-tanulók pontos számát a lemorzsolódottak között. Az iskolai előrehaladásban veszélyeztetett tanulók esetében kulcsfontosságú törekvésnek kell lennie annak, hogy számukra eredményes és hatékony eszközöket, megoldásokat dolgozzanak ki. Az iskolán belüli esélyt nyújtó programokat lehetőség szerint preventív jelleggel kell megteremteni.
29
2.4.3. Továbbtanulási mutatók az intézményekben Városi szintű összehasonlító adatok az elmúlt 3 évből: 8 osztályos
6 osztályos
gimnázium
gimnázium
Összesen
*Ebből
*Ebből
fő és %
HH/HHH Összesen
HH/HHH
8 fő, 5 %
20062007
4 osztályos gimnázium Összesen *Ebből
Szakközépiskola (érettségit adó
Speciális
képzés
szakiskola
képzés) Összesen *Ebből
HH/HHH
Összesen *Ebből
HH/HHH
41 fő,
102 fő,
39 fő,
8,9%
22,5%
56%
21,5 % 28 fő,
5 fő,
13 fő,
51 fő,
87 fő,
2008
2,9%
7,6%
31%
52%
2008-
11 fő
20 fő
50 fő,
72 fő,
6,5%
10,7%
32%
46%
4 HH
17% 22%
HH/HHH
RFÁI: 2 HH
5 fő
5 fő
RFÁI: 2 HH
35 fő, 3 HH
Összesen Ebből
HH/HHH
14 fő,
2007-
2009
Szakiskolai
5 fő
5 fő
RFÁI:
4 fő
1 HH
4 fő
orszá-
36,6%
gos
43,1%
19,0%
1,3%
átlag
A három általános iskola végzőseire jellemző, hogy legnagyobb számban (kb. 50-60%) bár évről évre csökkenő arányban - szakközépiskolában tanulnak tovább, ami az országos átlag fölött van. A csökkenésben annak is része van, hogy a helyi középiskolában 3. éve már csak kifutó rendszerben van szakképzés. A gimnáziumi képzésre való jelentkezés 20-30% közötti, évente emelkedő tendenciát mutat, de még mindig az országos átlag alatt van. Az emelkedést az is eredményezi, hogy a helyi gimnázium profilja folyamatosan bővült az elmúlt években: 4, 5 és 6 évfolyamos képzést is kínálnak már. A szakiskolai képzésekre jelentkezők aránya stabil, 20%, az országos átlag körüli. A Rákóczi Ferenc Általános Iskolából az SNI-tagozaton tanulók speciális szakiskolai képzésre jelentkeznek. Általános iskolák (2008/2009-es tanév): 4 osztályos szakközép szakiskola Továb-tanulási arány gimnázium -iskola a 8. évfolyam után Hunyadi J. Á. I.
19 fő (28%)
33 fő (49%)
15 fő (22%)
100% (67 fő végzett)
II. Rákóczi F. Á. I.
12 fő (28%)
17 fő (39,5%)
14 fő (32,5%)
100% (43 fő végzett)
RFÁI SNI-tagozat
-
-
4 fő
100% (4 fő végzett)
Kőrösi Csoma S. Á. I.
19 fő
22 fő
6 fő
100%
30
(40%)
(48%)
(12%)
(47 fő végzett)
Az előző tanév adatai összevetve az látható, hogy 4 osztályos gimnáziumba a Kőrösi iskolából jelentkeznek a legtöbben, míg a másik két iskolából azonos arányban: az intézmények közötti maximális eltérés itt 12%. A szakközépiskolába jelentkezők iskolánkénti
arányának
maximális
különbsége
kisebb,
kb.
10%.
Szakiskolába
a
Rákócziból jelentkeznek legtöbben, a Kőrösiből a legkevesebben: itt az intézmények közötti maximális eltérés kb. 20%. A továbbtanulási adatok eltérései egyértelműen összefüggenek az adott iskolába járó HH/HHH tanulók arányával: a Kőrösiben, ahol ez az arányszám a legkisebb, érettségit adó képzésre a tanulók csaknem 90%-a jelentkezik, a Hunyadiban ez az arány kevesebb mint 80%, a Rákócziban pedig 70%-nál is kevesebb. A 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumba felvettek számában megmutatkozó nagy eltérés is ezt az összefüggést támasztja alá. Jellemző módon a HH/HHH tanulók mindenütt leginkább szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésre jelentkeznek.
*
Feladat:
Évenként
felmérni
a hátrányos
helyzetű tanulók
pontos
számát
a
továbbtanulási mutatókon belül. A felkészítő és tehetséggondozó foglalkozások keretében hangsúlyozottan segíteni az ő továbbtanulási sikerességüket. Középiskola: Mivel továbbtanulási mutató hivatalosan nem készül, ezért itt csak a tanulók visszajelzésére lehet hagyatkozni.
Visszajelzett végzősök száma
Egyetem
Főiskola
OKJ-s képzés
2006-2007
72 a 85-ből
9 (12,5%)
36 (50%)
27 (37,5%)
2007-2008
51 az 52-ből
12 (23,5%)
18 (35,3%)
21 (41,2%)
2008-2009
70 a 80-ból
12 (17%)
39 (56%)
19 (27%)
A tanulók iskolai karrierjét, az arról való elképzeléseiket iskolai eredményességük mellett erősen befolyásolja az a tény, hogy milyen családba születtek, milyen a lakókörnyezetük. A továbbtanulási elképzelésekre hat egyfajta kulturális beállítottság, amelynek révén erősen differenciálódnak a különböző iskolatípusokban tanuló diákok. Az iskolázatlanabb családok gyermekei gyakran egybeesnek a hátrányos helyzetű családok gyermekeivel. Ők nagyságrenddel kisebb arányban szereznek jó osztályzatokat az iskolázottabb szülők gyermekeihez képest. A tanulók teljesítménye alapján képzett kiscsoportok, homogén csoportok kialakítása segíti ugyan a pedagógiai munkát,
31
csökkenti viszont a hátrányos helyzetűek felzárkózásának esélyét. Ennek elkerülése érdekében figyelembe kell venni a tanulók ilyen jellegű sajátosságait is.
32
2.4.4. A kompetenciamérések eredményei (zárójelben az országos átlagok és az eltérések) Hunyadi J.Á.I. Matematika
Szövegértés
Rákóczi F.Á.I.
Kőrösi Cs. S. Á. I.
2006
2007
2008
2006
2007
2008
2006
2007
2008
6.
474
-
531
-
-
490
-
492
527
osztály
(493
(499;
(499;
(500;
(499;
-19)
+34)
-9)
-8)
+28)
8.
464
452
525
468
475
448
486
478
534
osztály
(494
(491;
(497;
(494;
(491;
(494;
(494;
(491;
(497;+
-30)
-39)
+28)
-26)
-16)
-46)
-8)
-13)
37)
6.
497
-
531
-
-
521
-
528
562
osztály
(512
(519;
(519;
(516;
(519;+
-15)
+12)
+2)
+12)
43)
8.
462
471
530
486
489
470
513
504
538
osztály
(497
(497;
(506;
(497;
(497;
(506;
(497;
(497;
(506;+
-35)
-26)
+24)
-9)
-8)
-36)
+16)
+7)
32)
Az elmúlt években az országos átlag alatt teljesített intézmények kidolgozták a javítás stratégiáját, amit tanterveik és kapcsolódó tanmeneteik is tartalmaztak. A fejlesztő pedagógusok szükség szerint egyeztettek a tanárokkal és a szülőkkel, az egyéni fejlesztések lehetőségeit is kidolgozva. A nívócsoportok kialakításánál is figyelembe vették
a
fejlesztendő
továbbképzéseknél
területeket
kiemeltebb
és
szerepet
gyermekcsoportokat.
kaptak
a
A
pedagógus-
kompetencia-alapú
oktatással
foglalkozó kurzusok, ugyanezt erősítik majd a jövőben a TÁMOP 3.1.4-es pályázathoz kapcsolódó képzések is. Mindezek eredményeképp a Hunyadi és a Kőrösi iskolákban a 2008-as méréseknél már az országos átlag felett tudtak teljesíteni a diákok. A Rákóczi iskola eredményei a 6. évfolyamon már látható javulást jeleznek, hisz azok a tanulók a kezdetektől kompetencia-központúbb módszerekkel tanulnak. Nyolcadikosaik eredményei mindkét területen kb. 8-10%-kal gyengébbek az országos átlagnál. A két másik általános iskolához viszonyítva matematikából 25-25%-kal, szövegértésből 2324%-kal
gyengébben
teljesítettek
a
Rákócziban
tanulók.
Az
iskola
eredményei
alapvetően megfelelnek az ottani eltérő szociokulturális háttér miatt elvárható szintnek. Pár éven belül náluk is mindkét területen javulás várható a TÁMOP keretében megvalósuló módszertani megújulás eredményeképp. Az
évente
változó
tanuló-összetétel
miatt
viszont
az
adatokból
messzemenő
következtetések egyik intézmény esetében sem vonhatóak le. Minden esetben a (H)HH/SNI-arány és az eredmények együttes kezelésére van szükség.
33
Nincs viszont arra vonatkozó adat egyik intézményben sem, hogy a hátrányos helyzetű tanulók hogyan szerepeltek a kompetencia-mérésen. Középiskola: Az iskola átlagos, közepes teljesítményt nyújt az országosan mért értékekhez képest. A nyolcadikosok az összes intézményhez képest a középmezőnyben helyezkednek el, a hat évfolyamos gimnáziumok tekintetében azonban az adott mezőny alsó negyedében vannak. Ennek több oka van. Tanulóik gyakran azért jönnek el eredeti általános iskolájukból, mert így tiszta lappal indulhatnak egy új helyen. A legjobb képességű dunaharaszti gyermekek egy része viszont a 4. évfolyam után Szigetszentmiklósra, illetve fővárosi intézményekbe megy. A Baktay iskola hozzáadott értéke így igazán a 10. évfolyamos eredményeikben jelenik meg. A hat évfolyamosok országos átlaga matematikából 569, a BEG hat évfolyamosai pedig 500-as átlagukat meglehetősen nagy szélső értékek mellett érik el. A nyelvi készségek 524-es átlaga az országos viszonylatban már jobb, de még mindig javítandó. Itt több diák (kb. 10%) is a kiváló tartományban teljesített. Tizedikeseik
eredményei
már
valamivel
jobbak.
A
szakközépiskolák
mezőnyében
kifejezetten jónak minősül átlaguk. A négy évfolyamos gimnázium kissé az átlag feletti, a hat évfolyamos pedig saját kategóriáján belül jelentős javulást mutat a nyolcadikos eredményekhez képest, iskolatípusának középmezőnyéhez közelít. Ez mutatja az iskola hatékonyságát. Tehát 10. évfolyamon az iskola átlaga a 4 évfolyamos klasszikus gimnáziumok országos átlagához közelít, eredményeik az összes középiskolás tanuló átlagát meghaladják. Ez elfogadható, és szerencsére folyamatos javulást mutat: eddigre diákjaik jelentős része (kb. fele) a jó vagy kiváló zónába tartozik.
Az azonos típusú iskolákat összevetve megállapítható, hogy akár a lemorzsolódási arányokat, akár a továbbtanulási mutatókat, vagy a kompetencia-mérések eredményeit nézzük, az oktatás hatékonyságának ezen mutatói egyértelmű összefüggést mutatnak az adott intézmény tanuló-összetételével. Ezért a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola mutatói szükségszerűen rosszabbak, ami nem az ott folyó pedagógiai munkát minősíti, hanem a HH/HHH tanulók aránytalanul nagyobb számának következménye.
A hátrányos helyzetű tanulók iskolai előrehaladását, a tanulás iránti motiváltságukat szociális hátrányaik sikeres kompenzálásával, esélyegyenlőségük előmozdításával lehet megoldani. A hátrányos helyzetű tanulók tanulással kapcsolatos kudarcait újabb és újabb módszertani
megoldásokkal
lehet
orvosolni
34
a
társadalmi
szerepvállalás
mellett.
2.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben
2.5.1. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben
Feladatellátási hely (megnevezése)
Hétszínvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Mese Óvoda Napsugár Óvoda II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Rákóczi. u. 28.) II. Rákóczi Ferenc Á. I. (Rákóczi u. 1.) II. Rákóczi F. Á. I. (Kandó u. 12.) Hunyadi János Általános Iskola (alsó tagozat) Hunyadi J. Á. I. (felső tagozat) Kőrösi Csoma Sándor Á. I. Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szki. Baktay Ervin Gimn. és Vízügyi Szakközépiskola
építés vagy legutóbbi felújítás éve
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
nyelvi labor
számítástechnikai szaktanterem
Szükségtanterem/ csoportszoba
számítógép (min. P4 szintű + más)
2005 1
-
2
-
1
1971 1 2009 2 1941 1
-
3 6
-
1 1 1
1959 1
1
1
1
1960 -
-
3
1915 1
-
2008 2
Tornaterem/ tornaszoba
interaktív tábla
vízöblítéses WC
étkező vagy ebédlő
+ 26 db note book -
1
18
-
1 -
8 27 18
-
25
4
1
25
1
15
-
-
15
1
3
-
-
3
-
3
-
-
-
-
9+0
1
1
16
-
2008 1
1
-
2
86 + 0
6
20
1
1979 1
1
1
1
20+16
2
1 1 +1 csarnok
37
1
1969 -
1
-
2
1
1
19
1
1977 -
-
-
1
-
-
13
1
35
11 + 62 intézményi szinten
1
2
Megjegyzések a táblázathoz: 1
Nincs minden szinten wc.
2
Befogadóképesség 60 fő, de 110-re lenne szükség.
Az óvodák és iskolák folyamatosan eleget tesznek a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltaknak. A rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről szóló jegyzéket, amelynek az intézmények tudatában vannak, és anyagi helyzetükhöz mérten, valamint a mindenkori városi költségvetés függvényében folyamatosan szerzik be az eszközöket. A Mese Óvoda (székhely-intézmény) és a Hunyadi János Általános Iskola a KMOP keretében EU-s pályázati támogatást nyert az intézmények bővítésére, állapotának felújítására, valamint felszereltségük javítására, így ott - és az új építésű Hétszínvirág Óvodában - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak csaknem hiánytalanul teljesülnek. A törvényi előírásokat követve 2004-2008 között, az egyes intézmények igényeire vetített ütemterv alapján a fenntartó összesen 92.156.000 forintot fordított az éves költségvetéseiben a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésére. A fenntartó szakmai célja az, hogy a dunaharaszti oktatási intézmények kötelezőeszközfelszereltsége a továbbiakban ne csupán szinten tartott, de időszerű is legyen, hisz a következő generációk munkaerő-piacra való bekerülésének esélyeit csak így lehet megtartani, illetve növelni. Ezért a mindenkori költségvetésben ez a törekvés valamilyen formában mindig megjelenik majd. Az egyenlő esélyek biztosítását szolgálja az is, hogy az EU-s fejlesztésekben részt vevő intézményekkel szemben e téren élvezzenek előnyt a hasonló léptékű infrastrukturális és tárgyi fejlesztésben nem részesülő intézmények. A fenntartó arra is figyel, hogy az intézmények mindenkori költségvetésében a dologi kiadások között jelenjen meg a halaszthatatlan beszerzésekre, cserékre vonatkozó sor. Ezt az intézményvezetők minden évben személyesen egyeztetik a fenntartóval. Kiemelkedően jó a Rákóczi iskola IKT-eszközellátottsága, ami a pályázati források évek óta tartó maximális kihasználásának eredménye. Az iskolavezetés és a pedagógusok szakmai hozzáállása is példaértékű: a mindennapi oktatási gyakorlat részévé tették az új technológiákat
(pl.
tanórai
demonstráció,
projektmunkák,
számítógéppel
segített
alapkészség-fejlesztés, speciális fejlesztő programok az SNI-tagozatosok számára), és a megfelelő módszertani képzettség birtokában a készségfejlesztés és az esélyegyenlőség biztosításának eszközeként építik be azokat a munkájukba. Hasonlóan jó az IKT-eszköz felszereltség a Hunyadi iskolában is, a pedagógusok beépítik az órákba azok használatát, interaktív tananyagokat is készítenek, és az intézmény 2009 óta X-Class referenciaiskola Pest megyében.
36
A meglévő eszközöket az intézményekben minden kisgyermek és tanuló igénybe veszi, szociális helyzetre (hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű), vagy sajátos nevelési igényre való tekintet nélkül. A Nevelési Tanácsadó szakemberei a felvállalt, évről évre növekvő és szakmailag egyre magasabb szintű feladatmennyiséget nem tudják megfelelő körülmények között ellátni: a helyiségek mindhárom telephelyen szűkösek, felszereltségük a folyamatos fejlesztések mellet is hiányos, közülük kettő (a Temető utcai és a Dózsa György úti) az ÁNTSZ előírásainak sem felel meg.
2.5.2. Szakmai-módszertani képzettség az intézményekben: részvétel az esélyegyenlőség javítását célzó képzésekben (2006-2010) Szakmai-módszertani terület Kooperatív tanulás Drámapedagógia Képesség- és készségfejlesztés, kompetencia alapú oktatás Disz-prevenció Integráció az oktatásban/SNI-BTM korrekció/Sindelar Gyermekvédelem Fejlesztő pedagógia Gyógypedagógia Gyógytestnevelő Pszichológia
Résztvevő főállású pedagógusok Hunyadi Rákóczi Kőrösi Baktay 10 10 1 2 6
2 3
4 1 1
4 2 1
1 1
12
1 1 1
A táblázat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolák az elmúlt évek során a kooperatív tanulást, a kompetencia alapú oktatást, valamint az integrációs neveléshezoktatáshoz kapcsolódó területeket tartották a leginkább fejlesztendőnek, szorosan kapcsolódva az oktatás-nevelés legproblémásabb területeihez. A középiskolai továbbképzésekben már nem a módszertani megalapozottság, hanem a szakmaiság fokának emelése a fő cél. A
TÁMOP
3.1.4
pályázat
keretében
a
következő
években
megvalósuló,
esélyegyenlőség előmozdítását is szolgáló képzések: Hunyadi iskola: összesen 15 fő
A kompetencia alapú programok alkalmazását támogató képzések (15 fő)
Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (15 fő)
Kooperatív tanulás (15 fő)
37
az
IPR-alkalmazás - "Hatékony együttnevelés az iskolában" (tantestület)
Drámapedagógia (1 fő)
SNI-képzés (2 fő)
Rákóczi iskola:
Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (8 fő)
Kooperatív tanulás (2 fő)
IPR-alkalmazás - "Hatékony együttnevelés az iskolában" (tantestület)
Drámapedagógia (1 fő)
SNI-képzés (2 fő)
Tevékenységközpontú pedagógiák (3 fő)
Hatékony tanulói megismerési technikák (3 fő)
Differenciálás heterogén tanulói csoportban (2 fő)
Mese és Hétszínvirág Óvodák:
Kooperatív tanulás (3 fő)
Differenciálás heterogén csoportban (2 fő)
Kompetenciafejlesztő módszertan (4 fő)
IPR-képzés és módszertan - "Hatékony együttnevelés az óvodában" (24 fő)
Megállapítható, hogy az intézményekben ugyanolyan mértékben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei, a hiányzó nevelést-oktatást segítő eszközök beszerzése folyamatos, az intézmények anyagi helyzetétől függően. Az
egyes
feltételeiben
intézmények/tagintézmények, nincs
jelentős
különbség,
feladatellátási
helyek
a
különbségek
intézkedések tehetők.
38
felmerülő
között
az
oktatás
csökkentésére
2.6. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata
2.6.1. Az integrációs, ill. képességkibontakoztató támogatás igénylése a tanulók után tanulók létszáma
OM azono-
2006/2007
intézmény neve összlét-
sító
szám
032466 32467 032468
Hunyadi János Általános Isk. II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. Kőrösi Csoma Sándor Ált. Isk.
2007/2008 képesség-
integrációs
kibonta-
összlétszám
koztató
2008/2009 képesség-
integrációs
kibonta-
összlét -szám
koztató
2009/2010 képesség
integrációs
-kibontakoztató
összlét -szám
képességintegrációs
kibontakoztató
576
20
-
577
19
-
576
10
-
567
7
-
462
-
20
459
1
20
459
1
-
448
2
-
403
18
-
400
6
-
400
6
-
412
4
-
39
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a 2007/2008-as tanévig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában képességkibontakozató támogatást is igénybe tudott venni a tanulók után, míg a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a Hunyadi János Általános Iskola után csak az integrációs felkészítés támogatását igényelhette a fenntartó. A vonatkozó normatív hozzájárulások igénylése a 2009. költségvetési évben:
Támogatási jogcím
Mennyiségi egység 2008/2009
Mennyiségi egység 2009/2010
Összeg (Ft)
Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Tanulmányaikat magántanulóként folytató Középiskola, SNI tanulók a rehabilitációs bizottság szakiskola: szakvéleménye alapján, valamint nem SNI 5 tanulók orvosi igazolás alapján
Testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók
800.000
Középiskola, szakiskola: 4
Általános iskola: 7
1.792.000
Általános iskola: 5 Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermekek, tanulók
Óvoda: 1 Általános iskola: 24
673.333 3.200.000
Általános iskola: 24
Megismerő funkciók vagy a viselkedés Óvoda: 1 fejlődésének organikus okokra vissza nem Általános vezethető tartós és súlyos rendellenessége iskola: 9 miatt SNI gyermekek, tanulók
318.667
1.529.000 960.000
Általános iskola: 9
430.200 Összesen: 9.667.800
A képességkibontakoztató és integrációs felkészítés támogatását az előző tanévtől már a 23/2009 (V.22.), illetve az 5/2010 (I.29.) OKM-rendeletek szabályozzák. A támogatás összege a 2009/2010-es tanévben legfeljebb 22.300 Ft/fő, a 2010/2011-es tanévben legfeljebb 14 900 Ft/fő lehetett volna. Mivel azonban a rendeletekben foglalt feltételek szakmai teljesítése szinte lehetetlen, valamint a többletforrás leigénylésének fenntartói és intézményi adminisztrációja nagyon bonyolult, a hivatalosan is HHH-státuszú gyerekek után városi szinten megkapható összeg messze nem lenne arányban a befektetett munkával.
40
2.6.2. Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben Az
önkormányzati
hozzájárulás
a
település
fenntartása
alá
tartozó
intézményekben
folyamatosan növekszik, de nem egyenlő mértékben. Ez nagyon sok összetevő és intézményi specialitás függvénye. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola esetében a külön tagozaton ellátott sajátos nevelési igényű tanulók miatt nagyobb az önkormányzat hozzájárulásának mértéke, a többi intézményben a létszám függvényében egyenletes a hozzájárulás elosztása. Az önkormányzat anyagilag – lehetőségeihez képest – kiemelten támogatja az intézményeket, hisz a fenntartáshoz biztosított, évről évre csökkenő állami normatívákból és támogatásokból csak működésüknek mintegy fele finanszírozható, a többit saját költségvetéséből fedezi a város. Megállapítható, hogy az egyes intézmények egyenlő arányban részesültek támogatásban, illetve hogy a differenciált forráselosztás az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálja a településen. Az integrációs, illetve képesség-kibontakoztató támogatással támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése az általános iskolákban megtörtént az igénybe vett kiegészítő állami forrásból.
41
3. Az intézkedési terv célja
Az
intézkedési
terv
a
helyzetelemzés
által
feltárt
problémákra,
hiányosságokra
(esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. Azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. A közoktatás-fejlesztésben érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az infrastrukturális és szakmai fejlesztések támogatása esetén az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, a fejlesztésekben. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Dunaharaszti város közoktatása:
a halmozottan hátrányos helyzet felvállaltatása az érintett családokkal, a
meglévő (H)HH-státuszokról az oktatási intézmények vezetőinek értesítése a jegyző által;
teljes körű
óvodáztatás, kiemelten
a (halmozottan) hátrányos helyzetű
gyermekekre;
az általános iskolákban a már bevezetett integrációs és képességkibontakoztató
felkészítés (HH/HHH-tanulók), valamint integrált oktatás (SNI-tanulók) fenntartása, azok szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek javítása a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében;
a közoktatási törvény 66. §-ában megfogalmazott elvek fokozott figyelembe
vétele a hátrányos helyzetű tanulók
egyenletesebb elosztásának
biztosítása
érdekében az általános iskolák között;
a szegregáltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók ellátási feltételeinek
javítása a térbeli szegregálás csökkentésével együtt;
42
a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók számának tanévenkénti követése a
nívócsoportos és emelt szintű oktatásban való részvétel szempontjából;
a (halmozottan) hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók számának
tanévenkénti követése a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók alakulásában;
a társadalmi
érdekében
és
szakmai
fórumok
környezet
szervezése.
A
jobb
helyi
megismerése, együttműködése
Cigány
Kisebbségi
Önkormányzat
fokozottabb bevonása az esélyegyenlőséggel összefüggő oktatási ügyekbe. Ennek érdekében együttműködési megállapodások kötése az egyes intézmények és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat között, ahol a két fél határozza meg az együttműködés területeit. A közoktatásban megvalósítandó egyes további esélyegyenlőségi feladatok meghatározása és végrehajtása az érintett intézmények feladata. A speciális feladatok és célok meghatározását, valamint
végrehajtásuk
módját
az
intézményi
esélyegyenlőségi
intézkedési
tervekben
határozhatják meg.
4. Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:
esélyegyenlőségi
célok
elérése
érdekében
a
kötelezettségek
meghatározása;
a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő
feladatai: o
a program megvalósításának koordinálása,
o
a program végrehajtásának nyomon követése,
o
az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása; o
az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;
o
az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők és
szakemberek tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;
az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzési módszereinek
kidolgozása;
befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az
intézményekben;
akcióterv
készítése
a
helyzetelemzés
43
által
feltárt
problémákra,
hiányosságokra;
esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése,
értékelése, folyamatos korrekciója;
fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget
lehetővé tevő indikátorok meghatározása;
az
esélyegyenlőség
javításához
kapcsolódó
prioritási
sorrend
meghatározása.
Az
egyenlő
bánásmódra
és
esélyegyenlőségre
vonatkozó
kötelezettségeket és a program célkitűzéseit a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba kell beépíteni, és a működés során érvényesíteni;
A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. Folyamatos
korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban.
A végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az
értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.
Az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell
a személyes adatok védelmét.
A teljes "Dunaharaszti város közoktatási esélyegyenlőségi programja
(helyzetelemzés és intézkedési terv)" dokumentumot következő alkalommal 2013-ban,
majd
kétévente,
az
aktualizált
"Közoktatási
feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv" elfogadását követően, annak adataival és az ott megfogalmazottakkal összhangban kell aktualizálni.
A független települési esélyegyenlőségi megbízott személyét a jegyző jelöli ki. Ő ezt a feladatát a közoktatással kapcsolatos ügyekben folyamatos szakmai együttműködés keretében látja el a Mese Óvoda, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola intézményvezetőivel. A munka koordinációját és adminisztratív segítését az önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatal oktatási referense végzi.
44
5. Akcióterv-monitoring 2008-2010 (márciusig) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Elért eredmény / Feladatmódosítás
Gyermekjóléti alapellátások (házi
A házi gyermekfelügyelet rendszerének
A településen működő családi napközik egy része a működési engedélyében foglaltak szerint házi
gyermekfelügyelet) részben
kialakítása
gyermekfelügyeletet is vállalhat.
A családok átmeneti otthonának kialakítása
A nem kötelező feladat helybeni ellátását az igények száma nem indokolja. Szükség esetén a
megoldottak Gyermekjóléti alapellátások (gyermekek és családok átmeneti otthona)
megfelelő ellátást biztosító intézmények Budapesten elérhetőek. Helyettes szülői hálózat van, ez
hiányosságainak felszámolása
helyben ki tudja váltani a hiányzó ellátási formát.
Közoktatási szakszolgálati és szakmai
A gyógytestnevelési foglalkozások biztosítása
A gyógytestnevelési foglalkozások és az azokat megfelelő szakképesítéssel vezető szakemberek
szolgáltatási feladatok
minden közoktatási intézményben
mindhárom általános iskolában biztosítottak. A Baktay iskola rászoruló diákjait is az általános
(gyógytestnevelés) hiányosságainak
iskolákban látják el.
felszámolása Bölcsődei férőhelyek száma alacsony
Bölcsődei férőhelyek számának bővítése
A 2008-as bővítés eredményeképp a férőhelyek száma 30-cal nőtt.
Óvodai férőhelyek száma alacsony
Óvodai férőhelyek számának bővítése
A 2009-es bővítések eredményeképp a férőhelyek száma 5 új csoporttal, 160-nal nőtt.
Az Alapfokú Művészetoktatási
Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Más művészeti ágak indítására lehetőség nincs. Ezen igényeket az iskolákban működő amatőr
Intézmény jelenleg csak zeneművészeti
funkcióbővítése (táncművészet,
tánccsoportok, képzőművészeti szakkörök (valamint azok újraindulása esetén az alapítványi művészeti
funkciót lát el
képzőművészet)
iskola foglalkozásai) kielégítik.
A kompetenciamérési adatok
A kompetenciamérési adatok figyelembe vétele
Az elmúlt évek kompetenciamérési adatai rendelkezésre állnak, azok összevethetők, és nyilvánosan is
nyilvántartása nem megfelelő, ami
és pontosabb vezetése, ami lehetőséget ad a
elérhetők az intézményi honlapokon keresztül. Az eredmények nyomán az intézményi szintű belső
elősegítené a belső értékelést
belső értékelésre.
értékelésekre sor került, azok nyomán szükség esetén intézkedési tervek is készültek. A javul eredmények kézzelfoghatók.
A közoktatási intézmények és
A közoktatási intézmények teljes körű
A közoktatási intézmények és sportlétesítményeik akadálymentesítése megvalósult. A Mese és
sportlétesítmények nincsenek teljes
infrastrukturális akadálymentesítése
Hétszínvirág Óvodák, a Hunyadi János Általános Iskola, valamint a Kőrösi iskola tornacsarnoka és a
körűen akadálymentesítve
Rákóczi iskola könyvtárépülete esetében az akadálymentesítés teljes körű, a többi intézményben alapvető szinten van.
A közoktatási intézmények tárgyi
Közoktatási intézmények tárgyi feltételeinek
A közoktatási intézmények tárgyi feltételei a sikeres pályázati részvételeknek, az ide vonatkozó
feltételei nem felelnek meg a jelen kor
folyamatos javítása
támogatási források igénybevételének, valamint a kötelező eszközfejlesztés 2004-2008 közti
követelményeinek
ütemtervének fenntartói megvalósítása eredményeképp folyamatosan javulnak. Az újonnan építettbővített és az EU-s forrásból fejlesztett intézmények, valamint a Rákóczi iskola IKT-ellátottsága országos szinten is kiemelkedő.
45
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Elért eredmény / Feladatmódosítás
A középiskolában nincs HH gyereket
A képességkibontakoztató felkészítés
A HH tanulók száma ezt ott nem indokolja. Van lehetőség viszont minden diák által igénybe vehető
támogató képességkibontakoztató
gyakorlatban történő megvalósítása.
felzárkóztató foglalkozásokra.
Javítandó az integrációs felkészítés és az
Az integrált oktatás megvalósítása felmenő
Az integrált oktatás szempontjából problémásabb Hunyadi és Rákóczi iskolák esetében a fenntartó
integrált oktatás hatékonyságának
rendszerben.
lehetőség szerint és igény alapján biztosítani igyekszik a 3-3 párhuzamos, kisebb létszámú első
felkészítés
növelése, kisebb átlagos létszámú
osztály indítását.
osztályok indításával A közoktatási intézmények, az egyházi
A közoktatási intézmények, az egyházi
A rendszeres és hatékony együttműködés eredményei a helyzetelemzésben részletezett (2.1.5)
közösségek és a családsegítő közötti
közösségek és a családsegítő kapcsolatának
megvalósult programok.
kapcsolat fejlesztésre szorul.
erősítése, kölcsönös együttműködések kialakítása.
Az önként vállalt feladatként
Nevelési Tanácsadó megerősítése, szakmai
Az intézmény feladatai a helyi igényeket követve, a kapacitás függvényében - sőt azon felül is -
működtetett Nevelési Tanácsadó
feladatainak kibővítése, kistérségi
folyamatosan bővültek. A kistérségi feladatellátásba való bekapcsolódást a maximális helyi
kapacitásai szűkösek a dinamikusan
feladatellátásba bevonása, kettő telephely
kihasználtság nem indokolja és engedi.
növekvő városi létszámhoz képest.
létesítése, rendszeres foglalkozások kialakítása
Az immár 3 alaphelyszínen a feladatok a következőképp oszlanak meg:
46
Rákóczi u. - pszichológiai ellátás Dózsa Gy. u. - gyógypedagógiai fejlesztő ellátás Temető u. – mozgásterápia
6. Akcióterv 2010-től
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Bölcsődei
Bölcsődei
A meglévő bölcsőde
Bölcsőde
férőhelyek száma
férőhelyek
épületének
intézményvezetője,
alacsony
számának további
bővítése/átalakítása az
esélyegyenlőségi
bővítése
igényeknek megfelelő
megbízott
Az intézkedés megvalósításának határideje 2012. augusztus
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor
mérő indikátor
mérő indikátor
rövid távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
Igényfelmérések
A létrejött új
Ellátott gyerekek
adatai
csoportszobák száma,
száma;
ellátott gyerekek száma
Több a munkaerőpiacra visszatérő anya
létszámig Teljes körű
Óvodai férőhelyek
A városi főzőkonyha
Óvoda
beóvodáztatás
számának további
beindulásával további
intézményvezetője,
megvalósítás még
bővítése
csoportszobák
esélyegyenlőségi
nem valósul meg 3
felszabadítása a
megbízott
éves kortól
Hétszínvirág Óvodában
2012. augusztus
Igényfelmérések
A létrejött új
Ellátott gyerekek
adatai
csoportszobák száma,
száma;
ellátott gyerekek száma
Minden, 3. életévét betöltött gyermek igény szerint felvételt nyer az óvodába
A HHH-s óvodás
A HHH-s óvodás
A hátrányos helyzetű
Esélyegyenlőségi
gyermekek,
gyermekek, tanulók
családokkal nyilat-
tanulók pontos,
pontos, naprakész
naprakész
2010. december
A szülői nyilatkozatok
A HHH nyilvántartások.
A tankötelezettség
megbízott,
száma.
Önkormányzati
teljesítése a tanköteles
kozatok kitöltetése a
Szociális Iroda
A családokkal
határozatok az
korban kezdődik.
nyilvántartásának
gyermekvédelmi
munkatársai,
kapcsolatos
óvodáztatás/iskoláztatás
nyilvántartása
vezetése. A
támogatások igény-
Gyermekjóléti
dokumentált
feltételeinek javításáról.
hiányzik
nyilvántartás
lésekor. A HHH-
Szolgálat vezetője,
kapcsolatok
számadatainak
státuszról az érintett
védőnők, orvosok
mérőszáma.
ismeretében intéz-
intézményvezetők
A nyilvántartott HHH-
kedések meghoza-
értesítése. A
s gyermekek és
tala a hátrány-
gyermekjóléti Szolgálat,
tanulók számának
kompenzáció
a védőnők, orvosok
növekedése
érdekében
jelentései alapján.
47
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításán ak határideje 2010. december
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor rövid
mérő indikátor
mérő indikátor
távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
Az óvodába nem
Az óvodába nem
A hátrányos helyzetű
Intézményvezetők,
A szülői nyilatkozatok
A HHH nyilvántartások.
A hátránykompenzáció
járó HH/HHH
járó HH/HHH
családokkal nyilat-
Gyermekjóléti
száma.
Az óvodába nem járó
elindulhat már az
gyerekek számára
gyerekek számának
kozatok kitöltetése a
Szolgálat vezetője,
A családokkal való
HH/HHH gyerekek száma
iskolába kerülés előtt.
vonatkozó
felmérése és
gyermekvédelmi
Szociális Iroda
dokumentált
csökken.
Egyre több HH/HHH
információk
számuk
támogatások igény-
munkatársai,
kapcsolatok
gyermek iskolázható be
jelenleg nem
csökkentése
lésekor.
Esélyegyenlőségi
mérőszáma.
a tanköteles kor
állnak
A Gyermekjóléti
megbízott,
A nyilvántartott HHH-s
kezdetére.
rendelkezésre
Szolgálat, a védőnők,
helyi Cigány
gyermekek számának
orvosok jelentései
Kisebbségi
növekedése
alapján. A helyi Cigány
Önkormányzat
Kisebbségi
elnöke és képviselői
Önkormányzat bevonásával a családokkal való kapcsolatfelvételbe. A nem
Rálátás a nem
A nem önkormányzati
A működési
önkormányzati
önkormányzati
fenntartású intézmények
engedélyeket kiadó
fenntartású
fenntartású
esetében tisztázni azok
intézmények
intézmények
szakmai ellenőrizhetetlensége.
2010. december
Ellenőrzött
A nem önkormányzati
Szakmai
intézmények száma
fenntartású intézmények
együttműködés
jegyző, a szakmai
csak a működési
alakulhat ki az azonos
szakmai felügyeletét
felügyeletet ellátó
engedélyükben
ellátási területen
szakmai
(főjegyző), a működési
főjegyző,
meghatározott
dolgozó önkormányzati
tevékenységére.
engedélyükben
az önkormányzat
feladatokat végzik,
és nem önkormányzati
meghatározott
oktatási referense
azokat szakmailag
fenntartású
feladatokra való
ellenőrzik. Az SNI-
intézmények között.
korlátozódást.
gyerekek és tanulók ott is csak szakszerű ellátásban részesülhetnek.
48
Helyzetelemzés
Cél konkrét
megállapítására (problémára) hivatkozás
szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításán ak határideje 2013. szeptember
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor rövid
mérő indikátor
mérő indikátor
távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
A Zeneiskola
A Zeneiskola és a
Lehetőség szerint
Intézményvezetők,
A zenei nevelésben
A zenei nevelésben részt
Javulnak a tanulók
feladatellátási
Rákóczi iskola
kihelyezett tagozatokat
az önkormányzat
részt vevő diákok
vevő diákok száma
hozzáférési esélyei a
feltételei nem
helyzete is javuljon
működtetni a többi
oktatási referense
száma emelkedik. A
emelkedik. A Rákóczi
zeneoktatáshoz és a
optimálisak.
a helyi zenei
iskolában.
Rákóczi iskolában hely
iskolában hely szabadul
Rákóczi iskola délutáni
nevelés
szabadul fel a délutáni
fel a délutáni
foglalkozásaihoz.
feladatainak
foglalkozások
foglalkozások
ellátásában.
bővítéséhez.
bővítéséhez.
Az általános iskolákban
A Rákóczi iskolába
A HH/HHH diákok
Minden általános
Esélyegyenlőségi
2011. szeptember
Az általános iskolákban a
Kiegyenlítődnek a 3
jár a legtöbb HH
száma
iskolában induljon
megbízott,
a HH/HHH gyermekek
HH/HHH gyermekek
általános iskola
gyermek
egyenletesebben
általános tantervű
intézményvezetők,
számaránya kezd
számaránya max. 5%-
lemorzsolódási,
oszoljon el a 3
osztály.
az önkormányzat
kiegyenlítődni.
nyi eltérést mutat.
továbbtanulási és
általános iskolában
A HH/HHH gyermekek
oktatási referense
kompetenciamérési
iskolaválasztásának
mutatói.
mentorálása. Az újonnan kialakuló veszélyeztetett körzetek megfelelő besorolása. Az
Az
A lemorzsolódás
Esélyegyenlőségi
évfolyamismétlők
évfolyamismétlők
csökkentése az
megbízott,
legalább fele
számának
intézmények magas
hátrányos helyzetű
csökkentése, ezen
szintű szakmai
belül a HH gyerekek
munkájával, preventív
számának
célú fejlesztő és
csökkentése
felzárkóztató programok
2011. december
Az évfolyamismétlők
Az évfolyamismétlők és
Az évfolyamismétlők és
száma és összetétele
ezen belül a HH
ezen belül a HH
intézményvezetők,
gyerekek számának
gyerekek számának
pedagógusok
csökkenése
csökkenése
megvalósításával. Kevesebb magántanulói státusz kiadása.
49
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításán ak határideje 2011. szeptember
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor rövid
mérő indikátor
mérő indikátor
távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
Az indokolatlan
Az indokolatlan
A szakemberek az
Intézményvezetők,
Csökken az
A lemorzsolódások
A lemorzsolódások
hiányázások
hiányázások
érintett esetekben
a Gyermekjóléti
indokolatlan
számának csökkenése,
számának csökkenése,
száma magas
számának
konzultáljanak a
Szolgálat
hiányzások száma.
az iskolai sikeresség
az iskolai sikeresség
csökkentése.
gyermek háziorvosokkal,
szakemberei,
növekedése.
növekedése.
és bírják
gyermek
együttműködésre a
háziorvosok, jegyző
szülőket. Magas az
Egyre több SNI-
Egy németes, majd egy
Esélyegyenlőségi
Kevesebb az
Kevesebb az
Minden diák valamilyen
idegennyelv-
tanuló vegyen részt
angolos „disz”-es
megbízott,
idegennyelv-oktatás
idegennyelv-oktatás alól
szintű használható
oktatás alól
az idegennyelv-
speciális képzésű
intézményvezetők,
alól felmentett diák
felmentett diák
idegennyelv-tudással
felmentett SNI-
oktatásban
nyelvtanár alkalmazása
az önkormányzat
városi szinten
oktatási
tanulók száma
2013. szeptember
végzi el az iskolát.
megbízottja, Nevelési Tanácsadó SNI-tagozat
Az SNI-tagozat
A Rákóczi iskola
Önkormányzat
infrastrukturális és
megfelelő
fejlesztési terveinek
ingatlanfejlesztéssel
tárgyi feltételei
épületben való
keretében az SNI-
nem megfelelőek
elhelyezése
2015. szeptember
Az SNI-tagozat
Az SNI-tagozat
Az SNI-tagozat
feltételrendszere javul
feltételrendszere is
feltételrendszere is
foglalkozó
megfelel a törvényi
megfelel a törvényi
tagozat új épületrészt
munkatársai,
ajánlásoknak
ajánlásoknak
kap
intézményvezető
Csak kevés tanuló
Minél több érintett
Az intézmények
Esélyegyenlőségi
2010-től
Nő a programokban
Nő a programokban részt
Több HH/HHH-s tanuló
vesz részt az
HH/HHH-s tanuló
segítsék, mentorálják a
megbízott,
folyamatosan
pályázók száma
vevők száma
kap a tehetségének
„Útravaló” és az
továbbtanulását
pályázásban és a
intézményvezetők,
„Arany János
segítsék ezek a
részvételben a jogosult
továbbtanulási
Tehetséggondozó”
programok
és arra érdemes
lehetőséget
programokban
megfelelő szintű
tanulókat
50
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításán ak határideje
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor rövid
mérő indikátor
mérő indikátor
távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
Nem ismert a
Az intézmények
A HH/HHH tanulók
Esélyegyenlőségi
2010.
A számadatok ismertté
Preventív célú
Lehetőség szerint
HH/HHH tanulók
évenként rögzítsék
számának nyomon
megbízott,
szeptembertől
válnak
foglalkozások
minden HH/HHH tanuló
aránya a
a HH/HHH tanulók
követése a
intézményvezetők,
biztosításával csökken a
sikeresen továbblép,
lemorzsolódottak
számát a
lemorzsolódottak és a
az önkormányzat
HH/HHH tanulók aránya
elvégzi az iskolát, és
és a továbbtanulók
lemorzsolódottak és
továbbtanulók között, az
oktatási
a lemorzsolódottak és
továbbtanul.
között
a továbbtanulók
éves statisztika
megbízottja,
növekszik a
között
részeként. Preventív
továbbtanulók között
célú foglalkozások biztosítása a számok csökkentésére. Az intézmények
Közoktatási
A 11/1994 MKM rendelet
Esélyegyenlőségi
2003. augusztus
Eszköz- és
Eszköz- és
Eszköz és
infrastrukturális és
intézmények tárgyi
szerinti kötelező
megbízott,
31. óta a
helyiségszükséglet
helyiségszükséglet
helyiségszükséglet
eszközellátottsága
feltételeinek
eszközbeszerzések és
intézményvezetők,
pénzügyi források
felmérése az egyes
felmérése az egyes
felmérése az egyes
nem azonos szintű
kiegyenlítése,
helyiség-kialakítások
az önkormányzat
függvényében a
intézményekben.
intézményekben.
intézményekben.
folyamatos javítása,
végrehajtása, pályázati
oktatási megbízottja
fenntartó
A beszerzett eszközök
A beszerzett eszközök és
A beszerzett eszközök
az EU-s
források folyamatos
folyamatosan
és kialakított
kialakított helyiségek
és kialakított
fejlesztésekben
kihasználása
törekszik az
helyiségek száma és
száma és típusa
helyiségek száma és
nem részesült
intézkedés
típusa
intézmények
végrehajtására
típusa
előtérbe helyezésével Javítandó az
Az integrációs
Az intézményi tartalmi,
Esélyegyenlőségi
Folyamatában
Az integrációs
Az integrációs
A HH/HHH és SNI-
integrációs
felkészítés és az
módszertani,
megbízott, Nevelési
megvalósuló
felkészítésben és az
felkészítésben és az
tanulók iskolai
felkészítés és az
integrált oktatás
infrastrukturális és
Tanácsadó,
tevékenység a
integrált oktatásban
integrált nevelésben
sikerességének
integrált oktatás
megvalósítása
humánerőforrás-
intézményvezetők.
költségvetési
részt vevő
részt vevő
növekedése.
hatékonysága
felmenő
feltételek felmérése
lehetőségek
gyerekek/tanulók és a
gyerekek/tanulók/peda-
függvényében
speciálisan képzett
gógusok számának
pedagógusok száma
változása
rendszerben
51
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges
Intézkedés leírása
megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításán ak határideje
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
eredményességét
eredményességét
eredményességét
mérő indikátor rövid
mérő indikátor
mérő indikátor
távon (1 év)
középtávon (3 év)
hosszútávon (6 év)
A Nevelési
A Nevelési
A telephelyek
Esélyegyenlőségi
Folyamatában
Az ellátottak száma
Az ellátottak száma
Minden ellátásra
Tanácsadó
Tanácsadó
felszereltségének
megbízott,
megvalósuló
emelkedik
emelkedik, a munka
szoruló gyermek
feladatai nem
feladatellátási
javítása, a szakemberek
intézményvezető, az
tevékenység a
hatékonysága növekszik
megfelelő ellátást kap
arányosak az
feltételeinek
tehermentesítése az
önkormányzat
költségvetési
intézmény
javítása
iskolapszichológusi
oktatási megbízottja
lehetőségek
kapacitásával
hálózat kiépítésével.
függvényében
A közoktatási
A közoktatási
Kölcsönös
Intézményvezetők,
Kölcsönös
Kölcsönös
Az iskolát sikeresen
intézmények és a
intézmények és a
együttműködések
helyi Cigány
2012. december
együttműködéssel
együttműködéssel
elvégző, továbbtanuló
helyi Cigány
helyi Cigány
kialakítása a roma
Kisebbségi
megoldott esetek
megoldott esetek száma.
roma HH/HHH
Kisebbségi
Kisebbségi
HH/HHH gyerekek
Önkormányzat
száma
A roma HH/HHH
gyerekek száma
Önkormányzat
Önkormányzat
minőségi nevelésének-
elnöke és képviselői
közötti kapcsolat
közötti kapcsolat
oktatásának érdekében
fejlesztésre szorul
erősítése, kölcsönös
gyermekek emelkedő iskolai sikeressége.
együttműködések kialakítása.
52
7. Megvalósítás A települési Közoktatási esélyegyenlőségi programban leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük a független esélyegyenlőségi megbízott vezetésével és az önkormányzat oktatási referensének koordinálásával.
az
intézményvezetők
feladata,
hogy
a
közoktatási
intézmények
működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek, és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései;
évente
értékelésre
kerül
a
programban
leírtak
megvalósítása,
önkormányzati
döntéshozók,
(intézményvezetői önértékelés, beszámolók);
a
végrehajtás
érdekében
az
tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítésének biztosítása. Cél
Feladat
Módszer/eszköz
Felelős
Gyakoriság
Minden esélyegyenlőséget
A közoktatási
Dokumentum-
Intézmény-
A program
érintő dokumentumban
intézmények működését
elemzés
vezetők,
elfogadása-
érvényesüljenek az egyenlő
és pedagógiai
települési
kor és a
bánásmódra és
munkáját, a
esélyegyenlő-
dokumentu-
esélyegyenlőségre vonatkozó
közszolgáltatásokat
ségi megbízott
mok
kötelezettségek és a program
meghatározó stratégiai
(külső szakértő
módosítása-
célkitűzései
dokumentumok
bevonásával)
kor Évente
vizsgálata A folyamatos vissza-
Az értékelés,
Munkaterv
Intézmény-
csatolással és értékeléssel az
visszacsatolás
készítése és
vezetők,
egyenlő bánásmód és
megtervezése
ütemezett
települési
esélyegyenlőség elveinek
feladatok
esélyegyenlő-
folyamatos érvényesítése
végrehajtása
ségi megbízott
Felkészült szakemberek,
Továbbképzések,
Szakemberek
Esélyegyenlő-
döntéshozók, tisztségviselők,
konzultációk, fórumok
meghívása,
ségi megbízott,
intézményvezetők az érintett
szervezése, önképzés
szakmai anyagok
közoktatási
felkutatása és
referens
területen
továbbítása
53
Évente
8. Monitoring és nyilvánosság A települési Közoktatási esélyegyenlőségi programban fontos szerepet tölt be a Program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:
Az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik.
Az éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tételére és
ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani.
Az évente történő ellenőrzés időpontját a Képviselő-testület az éves
munkatervben határozza meg.
Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap,
tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön
intézkedési
tervet
kell
készíteni,
amelyben
meghatározásra
kerülnek
a
célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. Cél
Feladat
Módszer/
Felelős
Gyakoriság
eszköz Az
Az
Az adatok
Intézményvezetők,
Évente az éves
eredményesség
intézkedéshez
feldolgozása
települési
beszámolók
megállapítása
kapcsolt
esélyegyenlőségi
részeként adott
indikátorok
megbízott,
szempontsor
teljesülése
közoktatási referens
alapján
Intézkedési terv
Az éves
Intézményi
Intézményvezetők,
Évente egyszer,
és az abban
eredmények
fórumok, az
települési
de jelentős
kitűzött célok
közzététele
önkormányzat
esélyegyenlőségi
események
megismertetése
honlapja és a többi
megbízott,
esetén többször is
az érintettekkel
helyi médium
közoktatási referens
lehet
54
9. Konzultáció és visszacsatolás A Közoktatási esélyegyenlőségi program a település jelentős részének életét érinti. Éppen ezért Dunaharaszti Város Önkormányzata vállalja, hogy a Programot a képviselő-testületi véleményezés és elfogadás előtt konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében. Ennek megfelelően:
fórumot szervez a közoktatási intézmények vezetői számára, melyre
meghívja a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjét is;
kikéri a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat véleményét;
szakmai és társadalmi partnerei számára a dokumentum-tervezetet
hozzáférhetővé teszi a város honlapján, így megismerteti őket a programmal és annak várható eredményeivel;
a
partnerek
véleményeit
jegyzőkönyvvel
dokumentálja,
és
az
észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja.
10. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az éves monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat
elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő
bevonásával,
megállapítja a felelősségeket,
intézkedési tervet készít.
A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.
11. Dátum A Programot az Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010. április 26-tól 2013. április 26ig tartó időszakra fogadja el. A következő időszakra szóló Közoktatási esélyegyenlőségi program elfogadási határideje: 2013. április 30.
55
Záradék
Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2010 (IV.26.) számú
határozatával
"Dunaharaszti
város
közoktatási
esélyegyenlőségi
programját (helyzetelemzését és intézkedési tervét)" elfogadja.
Dunaharaszti, 2010. április 26.
………………………. Dr. Szalay László Polgármester
56
