A Balaton Régió Környezetvédelmi Programja a MUE-25 projekthez kapcsolódóan
Environmental Programme of Lake Balaton Region
Lake Balaton Development Coordination Agency 2006.
Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 4 BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 7 I. HELYZETÉRTÉKELÉS..................................................................................................... 9 1. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA..................................................................................................... 9 1.1
Természeti környezet (környezeti elemek állapota) ................................................... 9
1.1.1 Az éghalat jellemzése.............................................................................................. 9 1.1.2 Levegı, a levegı minısége ................................................................................... 10 1.1.3. Víz ........................................................................................................................ 11 1.1.4 Topográfia, domborzat, talaj ................................................................................. 15 1.1.5 Ökológiai állapot, természetvédelem .................................................................... 16 1.2
Települési környezet állapota .................................................................................. 18
1.2.1 Kommunális infrastruktúra ................................................................................... 18 1.2.2 Közlekedési infrastruktúra .................................................................................... 24 1.2.3 Épített környezet állapota...................................................................................... 27 2. EMBERI TÉNYEZİ/TÁRSADALMI HELYZETKÉP.................................................................... 29 3. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG REGIONÁLIS SZINTEN .............................................................. 35 4. GAZDASÁG / KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ........................................................................... 36 5. TÖRVÉNYI HÁTTÉR ............................................................................................................. 43 6. SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................ 51 7. AJÁNLÁSOK A KÖRNYEZETI IRÁNYÍTÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ ............................................ 58 II. KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA........................................................................ 59 III. FEJLESZTÉSI TERV..................................................................................................... 61 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS, FENNTARTHATÓ BALATONI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ......................................................................................................................... 61
1.1
A régió közlekedési elérhetıségének javítása.......................................................... 61
1.1.1. Repülıterek fejlesztése......................................................................................... 61 1.1.2.
A Régió nyugati, északi és a déli irányú közútjainak fejlesztése...................... 63
1.1.3. Vasúti közlekedés fejlesztése ............................................................................... 64 1.2. A régión belüli közlekedés fejlesztése ......................................................................... 66
2
1.2.1 A régió belsı közúthálózatának fejlesztése........................................................... 66 1.2.2. Kompösszeköttetés kiépítése a Balaton nyugati részén ....................................... 68 1.2.3. Egységes balatoni közösségi közlekedési rendszer kialakítása (busz, vízi, vasúti, kisvasút) infrastrukturális fejlesztése, szervezése speciális balatoni szempontok alapján ........................................................................................................................................ 69 1.2.4. Turisztikai célú (muzeális értékő) balatoni közlekedési eszközök fejlesztése (hajó, kisvasút, vasúti eszközök).................................................................................... 71 1.2.5 Kerékpáros közlekedés.......................................................................................... 72 2. TÁJI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE ................................................................... 74 2.1. Környezeti állapot javítása és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése ............... 74 2.1.1. Az ivóvíz minıségének javítása ........................................................................... 74 2.1.2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás ........................................................................... 75 2.1.3. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................... 77 2.1.4. Felszíni és felszín alatti vizek védelme, vízrendezés ........................................... 78 2.2. Vonzó és élhetı balatoni települések kialakítása – településfejlesztés....................... 80 2.2.1
Települési területek, településközpontok („településfejlesztési akcióterületek”)
rehabilitációja ................................................................................................................. 80 2.2.2
Part rehabilitáció ............................................................................................... 82
2.2.3
Magaspartok, omlásveszélyes partfalak rehabilitációja.................................... 83
2.2.4. Tıkealap felállítása és mőködtetése a beépített területek (pl. kisparcellás leromlott állapotú üdülıtelkek) rehabilitációjára ........................................................... 85 2.3.1. Vidéki értékek feltárása, megırzése..................................................................... 86 2.3.2. Táji értékek helyreállítása .................................................................................... 87 2.3.3. A Balaton körüli zöld zóna kialakítása, erdısítés ................................................ 88 2.3.4. Bánya-rekultiváció, tájsebek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása... 89 2.3.5. Kockázatvédelem, veszélyhelyzetek megelızése ................................................ 90 2.4. Balaton térségi környezetmenedzsment ...................................................................... 92 2.4.1. Balatoni fenntarthatósági/környezeti térségmenedzsment kialakítása ................. 92 2.4.2. Egységes környezetállapot megfigyelı és tájékoztatási hálózat kiépítése és mőködtetése.................................................................................................................... 93 2.4.3. Balaton térség vízminıségével, vízmennyiségével, környezeti állapotával kapcsolatos kutatások ösztönzése................................................................................... 94 2.5. Megújuló energiaforrások hasznosítása..................................................................... 95
3
Összefoglaló A környezet védelmét egyre erıteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tettenérhetıek bizonyos kedvezıtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövidtávú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelısségteljes szemlélet, amely megfelelı szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A környezetértékelés célja a környezeti elemek vizsgálata, a kedvezı, illetve hátrányos folyamatok számbavétele, illetve az ezekkel kapcsolatos társadalmi és gazdasági összefüggések feltárása. Természeti környezet A Balaton Régió levegıtisztaság szempontjából elınyt élvez az ország más tájegységeihez képest, ugyanis kevés szennyezı ipari üzemet lehet találni a tó vízgyőjtı területén, valamint 28,1 %-os erdısültsége meghaladja az országos átlagot, ami csak 19,1 %. Légszennyezési problémák – néhány ipari létesítményen kívül - fıként a közlekedési kibocsátásokból és a lakossági főtésbıl adódnak. Problémás területek jellemzıen túlterhelt vonalas létesítmények mentén fordulnak elı. A Balaton környezetének idegenforgalmi szempontból legvonzóbb tényezıje a víz. Ez a tó vízkészlete mellett magába foglalja a termálvizet is, amelyre az egészségturizmus jelentıs része épül. A sekély, kis vízgyőjtı területtel rendelkezı Balaton, illetve a fedetlen karsztterületek felszín alatti vizei rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra. Ez a turizmus, illetve az egészséges ivóvízellátás szempontjából egyaránt fontos. Az utóbbi évtizedet tekintve javult a tó vízminısége, ami részben az ezt szolgáló intézkedéseknek, részben az idıjárási viszonyoknak köszönhetı. Kisebb vízminıségi problémák általában minden évben jelentkeznek bizonyos helyeken, de a teljes víztömeget tekintve ez nem jelentıs. Változatos domborzat jellemzi a BKÜ-t, ami nagyban meghatározza a földhasználatot. A 164 település alkotta egység területén elıfordulnak jó minıségő szántóterületek, szılı- és gyümölcsültetvények egyaránt. Az állattenyésztés mértékének csökkenésével a legelık száma csökkent, az elgyomosodó gyepek terjedése kedvezıtlen folyamat. Az erdıterületek magas aránya talajvédelmi szempontból is kedvezı, fıleg a sekély termıtalajú dolomit alapkızető hegységekben. Ásványkincsek fıként a tó északi partján találhatók, bányászatuk emlékét több felhagyott anyagnyerıhely jelzi, amelyek rekultiválása elmaradt. Ökológiai szempontból a Balaton környezete rendkívül sokféle. Számos védett növény és állatfajnak nyújt élıhelyet. Változatos domborzatának és földtani felépítésének köszönhetıen növényvilága rendkívül változatos. Nagy kiterjedéső területek állnak a Balatoni Nemzeti Park védelme alatt, de találhatók itt a Natura 2000-hez tartozó, illetve Ramsari Egyezmény alá vont területek is.
4
Jellemzı, hogy a háttértelepülések eredetiségüket jobban megırizték, természetes környezetükkel jobban harmonizálnak. A partszakasszal rendelkezı községekre, városokra jellemzı, hogy a beépítések következtében elveszítettek a víztisztaság és élıhelyek nézıpontjából egyaránt fontos nádasokat. Tájesztétikai szempontból szintén értékes területeket lehet találni a régióban, kiemelkednek ebben a vulkáni eredető tanúhegyek, illetve a karsztos területek jellegzetes domborzati- és kızetformáikkal. Települési infrastruktúra A lakossági ivóvíz ellátás részben a Balaton vízébıl, részben pedig a karsztvíz bázisra alapozva történik. Az ellátó rendszer több helyen elöregedett, folyamatos rekonstrukcióra szorul. A szennyvíz elvezetés kérdése a vízbázisok érzékenysége miatt rendkívüli súllyal bír. Az országos átlagnál valamivel kedvezıbb a szennyvízellátásba bekapcsolt lakások száma, ám ez nagyrészt a vízparti települések jó csatornázottsági mutatóinak köszönhetı. A háttértelepülések átlagos értéke elmarad az országos átlagtól. A csapadékvíz elvezetés hiányosságai fıleg az északi parton okoznak problémákat a változatos domborzat miatt. A Balatonba mosódó eróziós hordalék vízminıségi problémák forrása. A vízgyőjtı terület érzékenysége gondos hulladékgazdálkodást kíván meg, illetve a térség idegenforgalma szempontjából is fontos a tiszta, esztétikus környezet biztosítása. A jelenlegi rendszerek több szempontból is kifogásolhatóak, ugyanis az újrahasznosítás, és a biztonságos ártalmatlanítás, illetve lerakás lehetısége csak nyomokban áll rendelkezésre. Jelenleg kiépítés alatt áll három nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, amely megvalósítása megfelel a korszerő hulladékgazdálkodás elveinek. Energia ellátottság szempontjából a régió helyzete átlagos, a főtés terén a földgáz terjedt el. Sajnálatos, hogy a megújuló energia hasznosítás jórészt tőzifa égetésébıl áll, jelenleg nagyon alacsony a napenergia, geotermikus energia használata. A közlekedést tekintve elmondható, hogy a déli part közúti jármőforgalmát illetıen elırelépésnek számít az M7 autópálya építése. Az északi parton azonban hiányzik egy, a területet tehermentesítı út, amely kellı távolságra fut a vízparti üdülısávtól. A befutó másodrendő fıútvonalak viszonylag jó megközelíthetıséget biztosítanak, de a háttértelepülések esetében jellemzıen hiányoznak az összekötı utak. A vízi közlekedés fıként a turizmus kiegészítése, kivétel ez alól a komp Szántód és Tihany közt. A vasúti közlekedés fejlesztése különösen az északi parton indokolt, ahol a pálya még nem villamosított. A régió légi úton történı elérhetısége, megközelíthetısége is biztosított, de ezek a lehetıségek még messze nincsenek kihasználva. Az épített környezetet vizsgálva megállapítható, hogy a városok, a partmenti, városias jellegő települések mellett jelen van az aprófalvas szerkezet is. Az apró falvakban hagyományosan fontos megélhetési forma a mezıgazdaság, így ezek a tópart rendezése elıtt a víztıl 3-4 km-re alakultak ki.
5
Társadalmi helyzetkép Ahogy az ország többi részén, úgy a Balaton Régióban is elmondható, hogy összességében öregszik a társadalom. Gyenge a terület lakosságmegtartó képessége, amely fıként a kevés és szezonális munkalehetıséggel magyarázható. A munkanélküliségi ráta alakulásán is megfigyelhetı a nyári és a téli idıszak közti jelentıs különbség. Bizonyos területeken pozitív a vándorlási különbözet, ám ez gyakran a régióba költözı hazai vagy külföldi, biztos egzisztenciával rendelkezı nyugdíjasoknak köszönhetı. Az öregedési index értéke így tovább növekszik. Intézményi háttér A BKÜ intézményi hátterére jellemzı, hogy kevés az egységes, Balaton specifikus intézmény. Ennek oka az, hogy a 164 település összesen 3 megye területén fekszik, amelyek külön intézményi rendszerrel rendelkeznek. Ez több szempontból is hátrányt jelent. Gazdaság Fı megélhetési forrást a régió településeinek a turizmus biztosít. Ez fıként a partközeli településekre igaz. Ezeken a helyeken az országos átlagnál jóval magasabb a vállalkozások száma, amelyek jellemzıen éttermek, szálláshelyek, illetve kiskereskedelmi egységek. A turizmus körén belül fellendülıben van a konferencia és gyógyturizmus, illetve az aktív turizmus különbözı formái. A háttértelepüléseken magasabb a mezıgazdaságból élık aránya, de a falusi turizmus népszerősödése itt is új lehetıségeket nyit. Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szılı- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran csak jövedelem kiegészítést szolgál. Kevés ipari létesítmény található a régióban, munkaerıvonzó képességük nagy. Törvényi háttér A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet környezetvédelmét az országos jogi szabályozáson túlmenıen a Balaton-törvény szabályozza. Meg kell említeni, hogy a települési önkormányzatok nagy része rendelkezik környezetvédelmi célú helyi rendeletekkel.
6
Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Különösen igaz ez a 164 települést magábafoglaló Balaton Kiemelt Üdülıkörzetre, ahol a terület fı profilja a turizmus, elsıdleges vonzereje pedig a tó. A Balaton Régió lakónépessége a KSH 2001. évi népszámlálásának adatai alapján 251 490 fı, mely az ország népességének 2,5%-a. A népesség 51%-a él városban, 49 % a községben. A legnépesebb település a 23 és fél ezres Siófok, a legkevesebben pedig az 56 fıs Veszprém megyei Óbudavárt lakják. A régió környezetállapotáról átfogó képet úgy kaphatunk, ha sorban áttekintünk minden környezeti elemet. Ezért fontos szerepet kell, hogy kapjon a Balaton vízgyőjtı területének környezetállapotát befolyásoló összes tényezı, beleértve a környezeti elemek mellett a társadalmi, gazdasági helyzetet is.
MUE-25 projekt A városias területek fontos szerepet játszanak az EU fenntartható fejlıdési stratégiája sikerében. Ezeken a területeken találkoznak leginkább a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdések. Sok környezetvédelmi probléma pont a városias térségben merül fel. Európa polgárainak négy ötöde városias területen él, életük minıségét közvetlenül befolyásolja a környezet állapota. A városias környezet igényessége az újraindított lisszaboni stratégia azon prioritásához is hozzájárul, hogy „a befektetések és a munkavállalás számára Európát vonzóbbá kell tennünk”. Mindezen célokat felismerve 2005. évben elindult egy a Balti Városok Szövetsége által koordinált, úgynevezett Managing Urban Europe-25 (MUE-25 – Európai Városfejlesztés –
7
25) projekt ez idáig a legnagyobb és legmagasabb költségvetéső Európai LIFE projekt (projekt teljes költségvetése 2,9 M euro). A fenntartható városi fejlıdést szolgáló, Európai szintő partneri együttmőködésre irányuló pályázat 2005. év márciusában pozitív elbírálásban részesült. A MUE-25 projekt témája: környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása helyi közigazgatási (városi önkormányzati) egységeknél (EMS - Environmental Management Systems). A környezetvédelmi irányítási rendszerek gyakorlati megvalósításához kapcsolódó munkában 14 önkormányzat (a svédországi Växjö és Stockholm, a norvégiai Oslo, a finnországi Lahti és Turku, a lettországi Riga, a litvániai Kaunas és Siauliai, az angliai Leeds és Lewes, az olaszországi Siena tartomány és Ancona, Magyarországról Balatonfüred és Siófok), és 9 partnerszervezet (Union of Baltic Cities, ICLEI, UNEP-GRID Arendal, University of West England, Bodensee Stiftung, ASSURE, ACCR, Energie-Cities és a Balatoni Integrációs Kht.) vesz részt. A projekt célja, kihívások, elınyök A projekt célja, hogy a régió önkormányzatainak tevékenységében és az önkormányzat tulajdonában lévı illetve az általuk mőködtetett közszolgáltatásokban a környezetközpontú irányítási rendszerek segítsék a preventív környezetvédelmi stratégia megvalósítását. A korszerő menedzsment eszközök támogatják továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos projekttervezést, illetve a projektek megvalósulásának nyomon követését. Az elızetes állapotértékelés során a tevékenységek környezetvédelmi szempontú átvilágítása feltárja a kritikus területeket, amelyek ismeretében célokat és programokat lehet kidolgozni, ezekhez erıforrást rendelni, amely biztosítja a környezetvédelem prioritását. A környezetközpontú irányítási rendszerek célja továbbá, hogy a környezetvédelem ne korlátozódjon egy kijelölt megbízott személyre vagy szervezetre, hanem integrálódjon az egész szervezeti egységbe. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi normatív elıírások illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Program az önkormányzatok számára is teljesítendı feladatokat és kötelezettségeket ír elı, ezért a környezeti menedzsment rendszerek által elvárt rendszeres jogi megfelelés értékelése segít a hiányosságok feltárásában, valamint a környezeti teljesítmény értékelésben. A hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer számos pozitív tulajdonsággal bír a rendszereket alkalmazó szervezetek és az ezen szervezetek környezeti teljesítményében érdekelt felek számára. Bár a környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMAS, MSZ EN ISO 14001) nem helyettesíthetik a szervezetek környezeti teljesítményét meghatározó kötelezı jellegő szabályozókat, mégis elısegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat kedvezı alakulását. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság - a külsı és belsı kommunikáció csatornáin keresztül - javítja a hitelesített szervezet és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevık, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. A környezetvédelmi vezetési rendszerek kapcsolatban említett leggyakoribb elınyöket a következıkben lehet összefoglalni: 1. A környezeti teljesítmény felmérésének, a tényezık és hatások feltárásának valamint a megvalósított környezetvédelmi terveknek és programoknak a hatására - jól mőködı
8
2.
3.
4. 5.
rendszer esetében - a szervezetek környezeti teljesítménye javulni fog, mőködésük hatékonyabbá válik. A környezetvédelmi vezetési rendszerek feltárják azon területeket, ahol lehetséges a hatékonyság javítása. Ezt nem csak a rendszerek bevezetésekor, hanem a mőködtetés késıbbi fázisaiban is megkövetelik. Elvárják, hogy növekedjen a szervezeti tagok (vezetés és alkalmazottak) környezeti tudatossága, az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettsége és ezáltal is javítják a környezeti teljesítményt. Segítik a szervezetet a környezetvédelmi elıírások betartásában, a megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésében. A védjegy által megkövetelt környezetvédelmi nyilatkozat segít a szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének az érdekelt felek felé történı kommunikálásában.
Tervezési folyamat − Ismeretbıvítı és felkészítı tréning − Elızetes állapotértékelés (környezeti hatások azonosítása és értékelése) − A környezetközpontú irányítás helyzetének felmérése (a szabványkövetelmények teljesülésének vizsgálata) − Környezeti politika, célok, elıirányzatok és programok kialakítása − A Környezeti Kézikönyv elkészítése − A környezetközpontú irányítási rendszer eljárásainak és utasításainak elkészítése − A munkatársak oktatása, bevezetés, a mőködés ellenırzése − Belsı auditor felkészítı tréning − Tanácsadói elıaudit, helyesbítı intézkedések, felkészítés tanúsításra − Tanúsítás
I. Helyzetértékelés 1. A környezet állapota 1.1
Természeti környezet (környezeti elemek állapota)
1.1.1 Az éghalat jellemzése A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 19502000 órán, nyáron 820-830 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 200 óra fölötti a napsütéses órák száma. A Balaton Régió sokéves átlaghımérséklete néhány tizeddel meghaladja a 10°C-ot, s éppen ennyivel magasabb az ország egészének átlagánál is. A korábban ismert, 1901 és 1950 között megfigyelt, 50 éves klíma normál adatai szerint a Balaton térségére sokévi átlagban jellemzı, éves csapadékösszeg 731 mm volt. A tó vízmérlegének számításához használt, 1921 utáni bı nyolc évtized adatai szerint ugyanez az érték már csak 620 mm évente! (A jelenhez közelebb esı évtizedekben még ennél is kevesebb.) A nyári félév az újabb adatok szerint is mintegy 100 mm-rel csapadékosabb, mint a téli félév. Az utóbbi mintában elıfordult legkevesebb és a legbıségesebb évek csapadékösszege közti különbség 472 mm volt, ami nagyon magas, a teljes évi összeg 76%-a.
9
Évi átlagban a vízgyőjtın mért évi átlagos szélsebesség 2-4 m/s közötti. Külön szükséges kiemelni, hogy Keszthely térségében az északias uralkodó szélirányokhoz tartozó átlagos szélerısség (1,8 m/s) kisebb a környezı területekre jellemzı értékeknél. 1.1.2 Levegı, a levegı minısége A Balaton üdülıkörzetben, különösen a parti sáv (a Balaton északi partjának megközelítését biztosító 71. sz. Lepsény-fenékpusztai II. rendő fıút menti, és a déli parton a 7. sz. fıút menti) településein, elsısorban a közlekedési eredető légszennyezés idéz elı súlyos helyzetet. A partközeli települések, illetve azok parti sávja és a természetvédelmi területek levegıtisztaságvédelmi szempontból kiemelten kezelendıek. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, hogy Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőzfı, Balatonfüred, Csopak és Tihany a 4. számú légszennyezettségi zónába tartozik. (A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7 §-a elıírja intézkedési programok készítését a levegıminıség javítására azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket.) A térségben a balatonfőzfıi ipartelepeken találhatók a legjelentısebb ipari légszennyezıanyag kibocsátók, valamint Tapolca város térségében. A különbözı légszennyezı források összesített kibocsátásai komponensenként Megnevezés Légszennyezıanyag kibocsátás (t/év) Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd Északi vízgyőjtı 1218,4 1217,4 1525,2 1970,4 Déli vízgyőjtı 1.108,7 1.055,2 1.055,2 816,7 Nyugati 19,4 3.019,5 3.019,5 13,6 vízgyőjtı Forrás: Nyugat-, Közép-, Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, 2000
A közvetlen Balaton parti települések közúti közlekedésébıl származó károsanyag kibocsátás Megnevezés Légszennyezıanyag kibocsátás (t/év) Szén-monoxid SzénNitrogén-oxidok Részecske hidrogének Északi vízgyőjtı 7409,3 862,5 360,8 Déli vízgyőjtı 4.257,2 564,6 900,2 126,6 Nyugati vízgyőjtı 2.990,1 305,8 384,1 58,9 Forrás: Nyugat-, Közép-, Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, 2000
A kén-dioxid, a korom és a szilárd (nem toxikus) por kibocsátás elsısorban a lakosság főtésébıl származik. Ezeknél a légszennyezı anyagoknál az emisszió lényegesen csökkent az 1990-es év elején levı állapothoz viszonyítva, mert a szén, a fa és a tüzelıolaj visszaszorult a földgáz használat növekedésével. Ennek „környezetvédelmi ára”, hogy a lakosság hıenergia igényének biztosítása során a nitrogén-oxidok kibocsátása kis mértékben nı. A szén-monoxid koncentrációt elsıdlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a főtési emissziónak. A földgáz tüzelés további elterjedése a szén-monoxid kibocsátás további csökkenését okozza. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntı többségét a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NOx emisszió nı. A térségben elsısorban az idegenforgalom fejlıdött és fejlıdik, ezért a háttérbe szorult, kis volumenő ipar miatt a szerves oldószer, a szervetlen savak és a nehézfémek emissziója 10
nagyon alacsony. Az ólom kibocsátás pedig az ólmozatlan benzin elterjedésével illetve az ólmozott benzin beszüntetésével megszőnt.
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 BKÜ
Budapest
Somogy Veszprém
NO2, µg/m3
SO2, µg/m3; ÜP, g/m2/30nap
A BKÜ levegıminıségének összehasonlítása a megyék és a fıváros adataival (területi és idıbeli átlagértékek)
Zala
Területi egység SO2
ÜP
NO2
1.1.3. Víz Felszíni vizek A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentısebb a keszthelyi medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás 50-60 %-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminıségő vízfolyás (több mint 60 vízfolyás, azonban az elmúlt aszályos években jelentıs hányada idıszakosan kiszáradt) található, amelyek egy része a régión kívül ered. A régió vízfolyásainak többsége a Balatonba vezeti vizét. Kivételt ez alól csak a Keszthelyihegység Tátika-csoportjának É-felé lefutó vizei jelentenek, amelyek a Marcalba torkollanak, mely maga is a Tátika-csoport É-i oldalában ered. A D-felé futó vizek már a Balatonba kerülnek. A Tapolcai-medence patakjai, a Nemesvitai övárok, a Lesence-patak, a Tapolcapatak, az Eger-víz egymással párhuzamosan futnak a Balatonba. A Káli-medence vizeit a Burnót-patak vízgyőjtıje öleli fel és a Burnót-patak vezeti a Balatonba. A további vízfolyások K-felé haladva a Horogi-séd, Csorsza-patak, Cserkuti-patak, Udvari-séd, Örvényesi-séd, Aszófıi-séd, Tavi séd, Szılısi-séd, Kéki-séd, Baricskadőlıi-árok, Arácsi séd, Csopaki-séd, Paloznaki-vízfolyás, Lovasi-séd, Alsóörsi-séd, Remete-árok, Vörösberényi-séd, Főzfıi-séd, Bugyogó patak, Kenesei vízfolyás. Bakóúti árok. A Balaton déli oldalának fıbb vízfolyásai: a Cinege patak, az Endrédi-patak, a Kıröshegyiséd, a Nagymetszés-patak, a Kismetszés patak, a Tetves-patak, a Jamai-patak, az Ordacsehi
11
árok, a Keleti Bozót vagy Pogányvölgyi vízfolyás, a Zichy csatorna, az Imre majori árok és a Nyugati övcsatorna keletrıl nyugati irányba haladva. Külön kell megemlíteni a Kis-Balatonba torkolló apró vízfolyásokat, mint a Bárándi-patak, a Zalaszabari-patak, a Radai-malomárok, a Garabonci-határárok, a Garabonci-malomárok, a Zala-Somogyi-határárok, a Cölömpös-árok, a Marót-völgyi-csatorna, valamint a Kis-Balaton II-es ütemébe É-ról betorkolló árkok,s csatornák , belvíz öblözetek vizét. A Régió állóvizei közül a fent megemlítetteken kívül (Kis-Balaton) jelentıs még a tihanyi Belsı- és Külsı-tó, a Káli-medence Kornyi-tava, az európai jelentıségő Hévízi-gyógytó, valamint a halastavak és a déli parti berekterületek. Szükséges megemlíteni, hogy a vízfolyások, felszíni vízelvezetık medre felújításra szorul, nagy intenzitású csapadék esetén elıfordul elsısorban a déli parti települések mélyebb területein a talajvízszint emelkedés és belvízveszély. Ezért az üdülıterület víztelenítése csak a tóba történı szivattyús átemeléssel biztosítható. Felszíni vizek minıségi viszonyai A Balaton vize jellemzıen (Ca,Mg)HCO3-os kemény víz, pH-ja enyhén lúgos. Kalciummagnézium hidrokarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tőnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Keménysége 15-16 nk° körül ingadozik. Így kémiai tulajdonsága is kellemes fürdıvízzé teszi. A Balaton vízminıségét befolyásoló tényezık közül különös szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzık, a klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzıi. A klorofill-a tartalom jelentısen függ az idıjárástól és annak hatására bekövetkezı biológiai, kémiai és egyéb folyamatok változásától. Ezek határozzák meg lényegében a víz minıségét, ez az alapja az MSZ 12749:1993 szabvány szerinti minısítésnek. Szükséges megemlíteni, hogy ez a minısítés szennyezéscentrikus, ezért messzemenı ökológiai következtetések levonására nem alkalmas. A Balaton trofitása medencénként 1974
2000
1982
2001
1994
2002
1995
2003
1998
2004
1999
2005. június
12
Medencék OECD szerinti minısítés
Keszthelyi ↔ Szigligeti ↔Szemesi ↔ Siófoki
<8 µg/l
8-25 µg/l
Keszthelyi ↔ Szigligeti ↔Szemesi ↔ Siófoki
25-75 µg/l
>75 µg/l
A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekbıl, a közvetlen vízgyőjtırıl, a városias területrıl, a bevezetett szennyvizekbıl és a levegıbıl bejutó P és N terhelésbıl származik. Az alga szaporodást a tápanyagok és a problémát okozó kék algák tekintetében a foszfor és ezen belül is az oldott ortofoszfát-foszfor (PO4-P) - mint hozzáférhetı tápanyagforrás szaporodásuk mértékét befolyásolhatja. A tápanyagmérleg mutatói az utóbbi években javultak részben az emberi szabályozási beavatkozások, részben az idıjárási körülmények változása miatt. A javulás mellett szóló tény, hogy a tó vízgyőjtıjén már 15 éve drasztikusan lecsökkent a mőtrágya használat. A Balatont érı tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül nagy intenzitású csapadékjelenségek alkalmával, és a közvetlen lefolyásból éri a tavat. A foszfor – a tó belsı terhelésébıl (iszap) adódó - szennyezı hatását mederkotrással igyekeztek csökkenteni. A Balatonba folyó állandó és idıszakos vízfolyásokon több helyen szőrı-nádastavakat alakítottak ki, amelyek a külsı terhelést mérsékelik. Az eutrofizálódás szempontjából legfontosabb tápanyag (a PO4-P) koncentrációja a legutóbbi években a környezetvédelmi felügyelıség mérései szerint a tó minden mérıállomásán jelentısen, 2-3-szorosára, emelkedett. A látszólagos javulásban elsısorban a hosszantartó magas nyári vízhımérsékletek elmaradása játszott szerepet, mert a tó trofitási állapotát jelenleg a fény és a hımérséklet határozza meg (miután a tápanyagok jelenléte nem limitálja az algaszaporodást). Hozzájárulhatott még a kedvezıbb állapotok kialakulásához a Kis-Balaton Védırendszer (korábbi) tápanyag visszatartása is. A tó hidrológiai szempontból négy különbözı vízkicserélıdési idejő medencére különül el, aminek az eddigi tapasztalatok szerint igen jelentıs vízminıségi vonzata van. Az egyes medencék trofitása a külsı és belsı tápanyagterhelés függvénye (legnagyobb a fajlagos terhelés a Keszthelyi medencében – Zala és vízfolyásai által szállított tápanyagterhelés miatt). A Balatont érı összes terhelés 1996-2004. t/év Évek Összes nitrogén Összes foszfor 3794 235 1996. 2769 168 1997. 3186 211 1998. 3518 239 1999. 2485 155 2000. 2086 122 2001. 2020 83 2002. 2028 86 2003. 2766 139 2004.
Összes ortofoszfát-P 117 82 97 123 69 38 22 24 48
BAP 140 99 119 146 86 54 35 36 66
Forrás: A Balaton teljes vízgyőjtı területének állapot értékelése Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, 2005
13
A Balatont érı összes terhelés, fenti négy paraméter vonatkozásában 1996-tól áll folyamatosan rendelkezésre. (A Balaton tápanyagterhelésének mérlege, mérése és modellezése, 2004. VITUKI KHT.) Az egész Balatonra összesített terhelésekbıl látható, hogy 1997-ben erıs csökkenés, majd ezt követıen 1998-ban és 1999-ben ismét határozott növekedés jelentkezett minden paraméter tekintetében. 2000-ben újabb csökkenés kezdıdött, mely a száraz évek alatt folytatódott. 2004-ben minden vizsgált tápanyagforma terhelése jelentısen megnövekedett az emelkedı lefolyás értékek eredményeként. A Balaton trofitásának alakulását az a-klorofill maximumok alapján szokták kategorizálni. 1992. és 1994-es, hipertróf tartományban levı csúcsok után a tó 2003-ig folyamatosan eutróf, 2004-ben pedig három medence is újra mezotróffá vált, csak a Keszthelyi medencében mért maximum mutatott eutróf értéket. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) A KBVR alapgondolata, hogy a kialakuló vizes élıhely (mocsaras-nádas terület) a Zalán érkezı tápanyagokat feldolgozza, az eutrofizációs folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszon kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezze át. Mivel a tápanyag nagy része a mezıgazdasági, városias területrıl való bemosódás, tehát diffúz módon került a Zalába, a tápanyag kivonására csak tározós megoldás jöhetett szóba. A beruházás elhúzódása alapvetıen két okra vezethetı vissza. Az egyik ok a számottevı forrásigény a másik ok a természetvédelmi és vízminıség-védelmi érdekek összehangolásának a nehézségei (nádasok és a berek madárvilágának fokozott védelme). A 2035/2001.(II.23.) Kormányhatározat szerint 2010-ben a Keszthelyi medence biológiailag hozzáférhetı foszfor terhelése nem haladhatja meg a 21 t/év értéket. Ez az érték úgy érhetı el, ha a vízgyőjtıterület szennyvíztisztítóinál az (összes foszfor) öP = 0,5 mg/l értékő lesz, a diffúz eredető biológiailag hozzáférhetı foszfor terhelése 50 %-kal csökken és a Kis-Balaton Védırendszer üzemel, mégpedig az I. ütem 50 %, a II. ütem pedig 30 % hatásfokkal. Az épülı II. ütem ennek az elvárásnak jelen állapotában nem tud eleget tenni, ezért a tározó építésének befejezésére megoldást kellett keresni. A vízminıségvédelmi és természetvédelmi célok összehangolt megvalósítására, annak ütemezésére több kormányhatározat is született. A 2317/2004.(XII. 11.) Korm. határozat elrendeli a munkák ütemezett folytatását, és a kivitelezés 2010. december 31-ig történı befejezését. A KBVR elkészült létesítményei mőködésének jelentıs szerepe van abban, hogy a Balaton vízminıség romlása megállt, sıt bizonyos években javulás is tapasztalható volt, ezt igazolja, hogy a Kis-Balaton 15 éves mőködése során (1985-2000) a Zalán érkezı tápanyagok jelentıs részét – összfoszforból több, mint 485 tonnát, össznitrogénbıl közel 3.025 tonnát, lebegıanyagból mintegy 130 ezer tonnát – visszatartotta a Balaton elıtt. A Balaton szempontjából azonban a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer árvízcsökkentı elıtározóként – természetvédelmi szempontok miatt – nem vehetı figyelembe. Felszín alatti vizek A 80-as évekre az intenzív karsztvíz kitermeléssel járó bányászat (víztelenítés) eredményeként jelentıs mértékő karsztvízszint süllyedés következett be a térség északnyugati részén, mely már veszélyeztette a Közép-Dunántúli régió karsztvíz-háztartását és ezáltal a Hévízi-tó vízpótlását is. Az 1990. év végéig megszőnt a Nyírád-térségben a bányászati célú vízkiemelés. Azóta javul a térség felszín alatti vízháztartásának helyzete, emelkedik a nyugalmi vízszint. A régióban a felszín alatti vizek a vízellátás szempontjából közepes jelentıséggel bírnak. A vízellátás jórészét a régión kívülrıl karsztvízbıl (nyirádi vízkivétel) és a tisztított Balaton vízbıl (pl. balatonaligai és balatonszéplaki) biztosítják. Helyi jelentıségő felszín alatti
14
vízbázisok, karsztforrások és kutak elsısorban az É-i területen találhatók. Egyéb rétegvíz kivételek is elıfordulnak a területen. A karsztos területek veszélyeztetettsége különbözı. A legérzékenyebb a fedetlen vagy nyílt karszt, amely semmiféle természetes borítással nem rendelkezik. A karsztvizek és a talajvizek minıségére jellemzı a magas, növekvı nitrát tartalom, melyre a jövıben nagyobb figyelmet kell fordítani. Felszín alatti vizek minıségi viszonyai A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet területén számos, közüzemi vízellátást biztosító, sérülékeny vízbázis található, azaz olyan, amely a felszíni eredető szennyezıdésekkel szemben nem rendelkezik kellı földtani védelemmel. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mőködési területén a balatoni felszíni és a nyirádi kasztos vízkivételen kívül a regionális rendszert is táplálja számos helyi, kisebb volumenő karsztvíz kivétel Balatonalmádi-Vörösberény, Felsıörs, Csopak, Balatonfüred, Aszófı, Balatonudvari területén, illetve a regionális rendszernek van néhány, szintén sérülékeny tartalék vízbázisa is. Ezeken túl a Balaton-felvidéki önálló, vagy kistérségi vízmővek vízbázisai szinte kivétel nélkül sérülékeny földtani környezetben vannak (pl. Litér, Hidegkút, Tótvázsony, Szentbékkálla-Mindszentkálla). A vízbázisvédelem fontosságát hangsúlyozza az is, hogy több településen fokozatosan romlik a szolgáltatott víz minısége, egyes vízbázisok vize már csak kevert vízként használható. A vízbázisvédelmi tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a kormány 2249/1995. (VIII.31.) számon határozatot hozott, amelyben célul tőzte ki az üzemelı sérülékeny környezetben levı és távlati vízbázisok biztonságba helyezését. 1996-ban elkezdıdött az ivóvízbázis védelmi program a sérülékeny vízbázisok biztonságbahelyezése céljából. Az elmúlt években elkészült számos sérülékeny vízbázis állapotfelmérése a vonatkozó biztonságba helyezési tervvel, azonban ezek végrehajtása a beszőkült állami források következtében teljesen leállt. (A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet (mód. 47/2005. (III.11.) Korm. rendelet) 2009-ig az ivóvízminıség-javítás során végrehajtandó legfontosabb feladatokat rögzíti.)
1.1.4 Topográfia, domborzat, talaj A Balatontól északra esı területek egyes részei a kis tengerszint feletti magasság ellenére - a változatos morfológiának köszönhetıen - hegyvidéknek tőnnek. E felszíni változatosság jellemzı a régió földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet. Külön említést érdemel a vulkanikus eredető Tihanyi félsziget belsı tavaival és gejzír-kúpjaival. A Badacsony és Tapolca környékének vulkáni tanúhegyei uralják a tájat, jellegzetes alakjukkal messzirıl is meghatározzák a tájképet. Híresek bizarr bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák. A Keszthelyi-hegység dolomittömege változatos mikroreliefjével tőnik ki, ahol kipreparált dolomit kıoszlopok és látványos természetes kızetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelık, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek szaggatják. Szintén különleges értéket képviselnek a keleti és déli part meredek löszfalai. Ásványkincsek fıként a tó északi partján találhatók, bányászatuk emlékét több felhagyott anyagnyerıhely jelzi, amelyek rekultiválása elmaradt. Jellemzı a tızeg, a dolomit, a bazalt valamint a homok és a vörös homokkı bányászata.
15
A talajtípusok közül nagy területen fordulnak elı csernozjom barna erdıtalajok, egyéb erdıtalajok helyenként agyag bemosódással. A jellemzıen mészköves területeken az erdıtalajok rétege vékony, humusztartalmuk magas. Szántóföldi mővelésre leginkább a mészlepedékes csernozjom talajok alkalmasak. A partközeli, kis lejtéső területeken lápos réti talajok és karbonátos réti talajok találhatók. 1.1.5 Ökológiai állapot, természetvédelem Az ökológiai állapotot meghatározó fontosabb tényezık: − A beépítések, engedély nélküli feltöltések, engedély nélküli csónak és vitorlás kijárók létrehozása és idegenforgalmi fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminıség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentıs része napjainkra kipusztult. (Az 1075/2003. (VII.30.) Korm. határozat, illetve az 1033/2004. (IV.19.) Korm. határozat elıírja, hogy az engedély nélkül létesített földmólókat, bejárókat el kell bontani, kivéve, melyeket a partrehabilitációs terv közösségi céllal, fennmaradásra irányoz elı.) − A parti sáv beépítése mellett felértékelıdnek az ún. „háttérterületek”, amelyek a partvonaltól távolabb fekszenek, viszonylagos eredetiségüket jobban megırizték (a Káli-medence népi építészeti értékei). − A talajerózió a Balaton Régió igen jelentıs területi és vízi-környezeti kihatású jelensége. A régió domborzati viszonyai kedveznek az eróziós folyamatoknak (az északi oldal ténylegesen ki van téve talajpusztulásnak). Országos felmérések szerint Veszprém megye második, Zala a harmadik, Somogy pedig a hatodik helyet foglalja el a megyék erodáltságának sorrendjében. − A balatoni magaspartokhoz (Balatonfőzfı, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódó felszínmozgások egy természetes felszínfejlıdési folyamat részei, amelyet az emberi tevékenység kedvezı és kedvezıtlen irányban egyaránt befolyásolt (magaspart, a talaj gyenge szerkezetének következtében jelentıs eróziónak van kitéve). − A Balaton-felvidéket kedvezıtlenül érintette a több évtizeden keresztül folytatott felszíni bányászati tevékenység, melynek sebhelyeit az erdıgazdaság által végzett fásítási tevékenység sem tudta teljesen eltüntetni. A MÁFI Területi Szolgálata által végzett felmérés alapján kb. 120 bánya (mőködı és felhagyott) szerepelt a Balatonfelvidéken, ezek nagy részén a rekultiváció elvégzése elmaradt. − A természetes környezet és az élıvilág megırzését szolgálja a térségben 1997-ben életre hívott Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelynek területe a tó északi partján 1-15 km szélességő sávban, Balatonalmáditól a Kis-Balatonig húzódik. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben 61.601 ha védetté nyilvánított terület található, melybıl 56.997 ha-on a Balatoni Nemzeti Park terül el. A nemzeti park területe öt nagyobb tájegységet foglal magába: Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység és a KisBalaton. A park összterületének 19,8%-a természeti övezet (I. zóna), 35,4%-a kezelt természeti övezet (II. zóna) és 44,8%-a bemutató övezet (III. zóna). A Balaton és a Kis-Balaton is a Ramsari Egyezmény, mint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területek. Fontos továbbá, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozáshoz létre kellett hoznia a Natura 2000 hálózatot. A Balaton Régióban nagy számban és nagy kiterjedésben találhatóak Natura 2000 területek, mind az északi, mind a déli parton, sıt maga a Balaton is az. Említést érdemel, hogy a Tihanyi-félsziget egy része Európa Diplomás terület, ami a Világörökség európai megfelelıje.
16
Élı és élettelen természeti értékek A Balatontól északra esı területek egyes részei a kis tengerszint feletti magasság ellenére - a változatos morfológiának köszönhetıen - hegyvidéknek tőnnek. E felszíni változatosság jellemzı a régió földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet. Külön említést érdemel a vulkanikus eredető Tihanyi félsziget belsı tavaival és gejzír-kúpjaival. A Badacsony és Tapolca környékének vulkáni tanúhegyei uralják a tájat, jellegzetes alakjukkal messzirıl is meghatározzák a tájképet. Híresek bizarr bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák. A Keszthelyi-hegység dolomittömege változatos mikroreliefjével tőnik ki, ahol kipreparált dolomit kıoszlopok és látványos természetes kızetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelık, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek szaggatják. Szintén különleges értéket képviselnek a keleti és déli part meredek löszfalai. A Balaton Régió flórája és faunája A Balaton Régió természeti értékei a növényvilág tekintetében a tölgyerdı zónába tartozik (mészkedvelı és karszttölgyesek). A déli oldal nedves völgyei, mocsaras berkei a lápi mocsári növényzet menhelyei. A Balaton északi része és hozzá kapcsolódóan a Kis-Balaton hazánk természeti értékekben különösen gazdag tájegysége. Ez a gazdagság jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdıssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdı vegetációja hazánkban egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással, s e találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élıhelyet nyújt erısen mozaikos elrendezıdésben. Ez a peremhegyvonulat azért is nevezetes, mert a jégkorszak alatt a délies lejtıkön számos növény- és állatfaj izolálódva itt önálló, endemikus fajjá fejlıdött, ezek a csak Magyarországon található fajok ma is jellemzik ezt a vidéket. Tovább szinesíti a Balaton-felvidék élıvilágát, hogy két nagy flóratartomány - a pannóniai és a nyugat-balkáni - találkozik itt és számos délies flóraelem a Földközi-tenger felıl terjedve a Balaton-felvidéki hegyeken éri el területének északi határát. Mindezek az okok egy szinte páratlanul gazdag flóra kialakulásához vezettek. A Régió területén 10 fokozottan védett növényfajt találtak meg a hazai 48-ból (cifra kankalin, lisztes kankalin, cselling, légybangó, poszméhbangó, pókbangó, mocsári kardvirág, adriai sallangvirág, tátorján, gyapjas győszővirág). Ezeken kívül kb. 200 védett növényfaj található meg a területen. A zonális vegetáció mellett igen jelentıs a szerepe a lokális víz- és talajviszonyoktól függı növényzetnek, élıhelyeknek is. A Balaton-felvidékkel szervesen összefüggı Kis-Balaton nádrengetege és Európa-hírő madárvilága, a Balaton szegélyének gazdag hínárnövényzete, nádasa még tovább gazdagítja a régió védendı értékeit. Az azonális növényzeti típusok közül külön kiemelendık a lápok, láprétek, melyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat ıriznek. A Balaton Régió szárazföldi és vízi állatvilágát az átalakultság és a sokféleség jellemzi. Az erdık-mezık vadállománya megfogyatkozott az évszázadok során. Bizonyos mértékig az úszó vízimadarak megritkulása is érthetı, bár a Kis-Balaton madárrezervátuma ezen igyekszik segíteni. A partok kiépítése, a láprétek leeresztése megapasztotta a tó halállományát.
17
1.2
Települési környezet állapota
1.2.1 Kommunális infrastruktúra Ivóvíz ellátás A Balaton Régió infrastruktúrájában központi helyet foglal el a víziközmővek helyzete, ellátottság szintje és biztonsága, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, a pihenés alapvetı feltételének megteremtése, továbbá ezen keresztül válnak megırizhetıvé a természeti-táji értékek. A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévı víziközmő rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmő Rt. üzemelteti. Ivóvízellátás szempontjából három alrégió van: ÉszakBalatoni, Nyugat-Balatoni és Dél-Balatoni Igazgatóság. Kommunális szennyvízkezelés A Balaton térség regionális szennyvízelvezetési, tisztítási és elhelyezési koncepciója alapján hét regionális csatornázási rendszert alakítottak ki. A fejlesztési program a tisztítókapacitást 1985-re 72 ezer m3/nap-ban határozta meg, 1995-re pedig 135 ezer m3/nap-ra való bıvítést irányzott elı. A teljes üdülıkörzethez tartozó tisztítókapacitás nagysága 2005-ben 118,0 ezer m3/nap, az 1995-re tervezett kapacitás 87 %-a. A regionális ivóvízellátó és szennyvíztisztító rendszerek jellemzı adatai Megnevezés Ivóvízellátás Ellátott települések Ivóvízbekötések Napi víztermelés 3 száma (db) száma (db) m /nap Észak-Balatoni 20 33.981 41.800 Dél-Balatoni 78 86.525 31.852 Nyugat-Balatoni 35 47.991 36.988 Szennyvízelvezetés Ellátott települések Szennyvízbekötések Napi száma (db) száma (db) szennyvíztisztítás m3/nap Észak-Balatoni 17 22.687 17.000 Dél-Balatoni 32 53.426 19.526 Nyugat-Balatoni 36 26.922 17.156 Forrás: DRV Rt. honlap, 2005
Ahol földrajzi lehetıségek biztosítottak (összhangban a Balaton törvény 9.§-val), a tisztított szennyvíz a Balatontól távolabb, idegen vízgyőjtı területen kerül elhelyezésre, 4 régióban (I-es, II-es, VI-os, VII-es). Ahol a földrajzi lehetıségek nem biztosították a tisztított szennyvíz kivezetését, ott a megtisztított szennyvizek közvetetten (kisebb vízfolyásokon, lápon, szőrıtározókon keresztül) vagy közvetlenül kerülnek vissza a Balatonba. Ezeken a szennyvíztisztító telepeken kiépítésre került a harmadik tisztítási fokozat, azaz a foszfortalanítás, ami az elmúlt években jelentısen csökkentette a tó tápanyagterhelését.
18
A Balaton Régióban üzemelı szennyvíztisztító telepek jelenlegi helyzete Szv. régió
Regionális telep
szennyvíztisztító Intézményi Meglevı kapacitás szennyvíztisztító telepek m3/d m3/d I. Siófok 32.500 II. Balatonlelle 14.400 III. Kéthely *(B.ujlak) 4.000 IV. Keszthely** 21.500 V. Nemesgulács 1.800 Révfülöp 3.200 VI. Balatonfüred 8.000 Balatonfőzfı 12.000 VII. Balatonakarattya 5.100 Balatonfıkajár 2.500 Régiók összesen: 105.000 Zánka 1.200 Aszófı 200 Balatonakali 200 Balatonudvari 70 Fövenyes 200 Mindösszesen: 106.870 Régión kívüli üdülıkörzethez tartozó szv. telepek Tapolca 5.000 Marcali 4.000 Kékkút 200 Sármellék 150 Zalakaros 1.000 Nagyvázsony 500 Somogy megyei kis 310 telepek Üdülıkörzetben a szennyvíztisztító telepek kapacitása összesen 118.030 Forrás: Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program korszerősítése, 2000 * próbaüzem 7000 m3/d kapacitása folyamatban ** nem közvetlen balatoni bevezetés, a tisztított szennyvíz a keszthelyi lápra kerül
A szükséges tisztító kapacitást nyári csúcs szennyvíz hozamra méretezték, ezért a telepek a év nagy részében alulterheltek. Túlterhelés nyári csúcsban is csak ritkán tapasztalható, melynek oka elsısorban csapadékvíz infiltráció (beszőrıdés). Nem megoldott a szippantott szennyvizek megfelelı elhelyezése (a térségben néhány szakszerően kiépített, már nem üzemelı folyékony hulladék leürítıhely található, melyek felülvizsgálata és rekultiválása elmaradt). Magyarországon a Balaton térségében indult el leghamarabb a szennyvíziszapok mezıgazdasági hasznosítása. Korábban a szennyvíztisztítási technológia során képzıdı szennyvíziszapok kezelésére, illetve mezıgazdasági hasznosítására nem volt lehetıség a megfelelı létesítmények kiépítettségének hiányában. Mára már elérhetı lett, hogy a térségében keletkezı szennyvíziszapok 100%-ban a mezıgazdaságban nyernek elhelyezést. Valamennyi telepen átlagos minıségő kommunális eredető szennyvíziszap képzıdik. A Balaton térségében nem jellemzı a nagy ipari tevékenység, így nehézfém-tartalommal jelenleg nem kell számolni. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége még hiányos, a 2001-ben elindult jelentıs beruházások ellenére. 2003-ban a partközeli települések 96%-a (40 település), a
19
háttértelepülések 30%-a (36 település) rendelkezett, 87 település pedig nem rendelkezett közcsatornával. A regionális tervek szerint 2005-ig befejezik a Balaton körüli szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékének építését. 2004-ben megkezdték az új szennyvíztisztító telep építését Balatonfüreden, és bıvítik a keszthelyi szennyvíztisztítót is. Összefoglaló táblázat a Balaton Régió közmő-ellátottságáról Megnevezés Partközeli Háttér Régió Országos Összes lakás (db) 66.371 42.829 109.200 4.173.000 Közüzemi vízhálózatba 63.227 41.810 105.037 3.896.989 bekapcsolt lakás (db) Közüzemi szennyvízcsatorna54.258 19.471 73.729 2.595.717 hálózatba bekapcsolt lakás (db) Közüzemi vízhálózatba 95,3 97,6 96,2 93,4 bekapcsolt lakás (%) Közüzemi szennyvízcsatorna81,7 45,5 67,5 62,2 hálózatba bekapcsolt lakás (%) Forrás: KSH évkönyv, 2004
Az 2004. év végén a balatoni üdülıkörzet minden települése rendelkezett vezetékes ivóvízzel, így a közmőolló jelenleg 70%-os (közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások és az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya). A szennyvízelvezetés- és tisztítás vonatkozásában megjelent a „Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási programról” szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet (mód. 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet), amely meghatározza a 2015. évig végrehajtandó feladatokat. A közüzemi víz- és szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya országos és BKÜ-s szinten (KSH 2004) 100 95
96,2 93,4
90 85 80 75 67,5
70 65 Bekapcsolt 60 lakások aránya 55 (%) 50
Közüzemi vízellátás
62,2 Közüzemi szennyvíz rákötések Magyarország
BKÜ
20
Csapadékvíz elvezetés A csapadék lemosásának hatására a levonuló árhullámokat az áradó ágán szennyezi elsısorban a levonuló víz. A nagyobb településeken sokszor megjelenik nehézfém vagy olajszennyezıdés. Kis településeken a háztáji állattartás következtében, a telekrıl lefolyó víz jelentıs mértékben szennyezett szerves anyaggal, tápanyagokkal. Jelenleg a Balatonba jutó szerves szennyezıdés közel 25 %-át (forrás: BVFP) a belterületi csapadékvizek megoldatlan elvezetése okozza. Ezenkívül meg kell említeni a külterületi csapadékvizek elvezetésének, kezelésének hiányosságát is. A Balaton diffúz szennyezésében az északi parton található mezıgazdasági területekrıl Balatonba folyó üledékes, hordalékos csapadékvíz is jelentıs szerepet játszik.
Energia felhasználás A régióban az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, a víz és csatornahálózattal való ellátottság mértéke. A lakások minıségét, a lakosság komfortérzetét jelentıs mértékben befolyásolja a vonalas infrastruktúra kiépítettsége. A vezetékes energiahordozók esetében a gázvezetékkel ellátott települések aránya a partmentiek esetében 100%, de a távolabbi települések esetében is magas arányú (90,2%). Az országos átlag 88%. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás az üdülıkörzet minden településén kiépített és biztosított. A térség elektromos energia ellátása az országos hálózatból történik, a Balaton Régió területén számottevı erımő nincs. Az egyetlen villamos erımő a korszerő litéri gázturbinás erımő (120MW), amely csak más erımővek kiesése esetén, vészhelyzetben üzemel, az eddigi gyakorlat alapján havi 1-2 órát. A régió városaiban néhány kisebb teljesítményő távfőtımő is található, azonban ezek együttes teljesítménye nem éri el az 5 MW értéket.
Földgáz és villamos energia fogyasztás a Balaton Régió területén Megnevezés Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Gázellátással rendelkezı települések Értékesített gáz, 1000 m3 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfelhasználás, m3 Háztartási villamosenergiafogyasztó Háztartásoknak szolgáltatott villamos energia, MWh Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-felhasználás, kWh
Régió/ ország % 2,7
Partközeli Háttér
Régió
Országos
60.425
22.055
82.480
3.037.255
52
101
153
2.776
83.646
30.472
114.118 4.571.116
2,5
1.384
1.382
1.383
-
149.052
56.828
205.880 4.910.272
250.685
120.465
371.150 10.921.573 3,4
1.682
2.119
1.803
1.505
2.224
5,5
4,2
-
Forrás: Területi Statisztikai Adatbázis, 2003
Minimális az alternatív/megújuló energia használata (fa, fahulladék). A régió igen jelentıs termálvíz vagyonnal rendelkezik (> 15 MW, a felmérések szerint 31 °C –75 °C
21
közötti hımérséklető hévíz található), amelyet azonban csak rekreációs, illetve gyógyászati célra hasznosítanak (Hévíz, Zalakaros). A régió vízfolyásai a kis esés vagy a csekély vízhozam miatt nem alkalmasak a vízi energia hasznosítására. A régióban keletkezı biomassza (mezıgazdasági, erdészeti hulladék, nád, stb.) mintegy 900 MW hasznosítható teljesítményt képvisel, a lakossági hulladék energia tartalma 9-10 MW teljesítménynek felel meg. A napenergia, a viszonylag magas napsütéses órák száma (mintegy 2000 óra/év) miatt igen jelentıs potenciális energiaforrás, a régióra jutó napsugárzás teljesítménye mintegy 530.000 MW. Ez azt jelenti, hogy a régió teljes teljesítmény szükséglete (mintegy 450 MW) a régió területének 0,08 %-án lenne elıállítható. A szélenergiával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az átlagos szélsebesség (2-4 m/s) nem jelent könnyen kiaknázható energiaforrást. A geotermikus gradiens világátlagban 30–33°C/km, hazánkban az átlagosnál kedvezıbb: 42-56°C/km. A felsıpannon rétegben (1000-1500 m mélységben) a terület 35%-ában 50– 75°C, a 1500 m-nél mélyebben, fekvı rétegekben pedig, a terület 12,5%-án 70°C-t meghaladó hımérséklető hévíz található. A BKÜ területén a hévíznyerés és hasznosítás eleinte fıleg a felsıpannon rétegekbıl történt. A felmérések szerint 31 °C –75 °C közötti hımérséklető hévíz található, amelyet azonban csak rekreációs, illetve gyógyászati célra hasznosítanak. Sajnálatos módon az elmúlt évtizedben szénhidrogén kutatási-termelési célzattal az üdülıterület déli részét különbözı külföldi cégek bérlik hosszú lejáratú koncessziós szerzıdések alapján, amely a hévíz-kitermelési jogot is jelenti számukra, miközben ezek balneológiai és energetikai hasznosítására egyetlen beruházást ezideig még nem foganatosítottak. Hulladékgazdálkodás, köztisztaság A Balaton Régióban a keletkezı szilárd kommunális hulladék mennyisége partközeli települések tekintetében 146 ezer tonna, a többi településen pedig 49 ezer tonna volt 2002. évben (KSH Somogy, Veszprém, Zala Megyei Igazgatóság: Balaton Üdülıkörzet 1996-2002, 2003). A térségben a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthetı. A KSH adatai szerint (KSH Somogy, Veszprém, Zala Megyei Igazgatóság: Balaton Üdülıkörzet 1996-2002, 2003) a BKÜ területén a hulladékelszállítás 10 településen nem megoldott, melybıl egy partközeli. A rendszeres szemétszállítás során igénybe vehetı úthálózat hossza 3.121 km, melynek 58 %a van szilárd burkolattal ellátva. Az üdülıkörzet területén több illegális hulladéklerakás található a települések határában (2002-2005. között 70 településen került felmérésre illegális lerakás a környezetvédelmi programok készítése során), amelyeknek megszüntetésérıl általában az önkormányzatok igyekeznek gondoskodni. A Balaton Régió területén 9 hulladéklerakó mőködik, amelyek évente 140.000 tonna hulladékot fogadnak. A hulladéklerakók az európai uniós követelményeknek nem felelnek meg. A hasznosítható hulladékok szelektív győjtése néhány településen megkezdıdött (elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása). Regionális szinten megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett győjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési törmelék újrahasznosítása és elhelyezése.
22
Balaton Régió területén mőködı hulladéklerakók Telephely Megjegyzés, (maradék kapacitás) Balatonfüred* Agyag szigeteléső, (néhány év) Balatonrendes** Agyag szigeteléső Tapolca Agyag/bentonit szigetelés, érzékeny területen (10 év) Balatonszabadi Különösen érzékeny terület, csurgalékvíz kezelés megoldatlan Zamárdi Szigetelés nélküli, a Balaton parttól 3.5 km-re (30 év) Ordacsehi Szigetelés nélküli, talajvíz monitoring van (30 év) Balatonkeresztúr Hamarosan bezárásra kerül Látrány Tömörített anyag szigetelés, csurgalékvíz győjtés van (10 év) Marcali Korszerő védelem, kis kapacitás (140.000 m3) Forrás: Balatoni Hulladék Konzorcium 2000 *a környezetvédelmi mőködési engedély alapján 2004. december 31-ig mőködhetett **felülvizsgálata folyamatban van
2002. május végén nemzetközi támogatás igénylésére 3 ISPA pályázat került benyújtásra Brüsszelbe (amelyek pozitív elbírálásban részesültek 2003. év végén) a Balaton Régió területét érintve a korszerő hulladékgazdálkodás megvalósítása érdekében, amelyek a következık: − Észak-Balatoni települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása (175 település) − Dél-Balaton és Sió-völgy települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása (211 település) − Nagytérségi hulladékkezelı és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala-folyó medencében (324 település). 2007-re három új hulladéklerakó helyet építenek a tó környékén (Királyszentistván, Som és Zalabér területén) az ISPA-pályázat segítségével: ez összesen 710 települést, több mint egymillió lakost érint. A hulladékkezelési programban új elemként jelentkezik, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettség alapján a hulladék jelentıs részét újra kell hasznosítani, illetve komposztálással vissza kell juttatni a természetbe. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitőzések alapja a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, ami az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz. A törvény 56 §-a rendelkezik arról, hogy a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kellett, illetve kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kellett érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: − legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, − ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Megemlítésre szorul, hogy a Balaton Régió még lemaradásban van a hulladékok ilyen téren történı hasznosítása vonatkozásában.
23
A termelési hulladékok közül elsısorban a termelési veszélyes hulladékokról áll rendelkezésre adat: a Balaton Régióban 16.115 t termelési veszélyes hulladék keletkezik. (Az olajos iszapok és szennyezett talaj ártalmatlanítási lehetısége a térségben biztosított.) A térségben egy veszélyes hulladékégetı mőködik a Főzfıi Hulladékégetı Szolgáltató Kft. üzemeltetésében, amely szilárd és folyékony veszélyes hulladék égetésére alkalmas. A Balaton Régió köztisztasági adatai Megnevezés Partközeli Háttér Úttisztításba bevont település 13 5 Rendszeresen tisztított 1.782 439 közterület, 1000 m2 Hulladékgyőjtésbe bevont 51 103 település* Forrás: A Balaton és környéke, KSH 1998 *Balaton Üdülıkörzet 1996-2002,KSH 2003
Régió
Országos
18 2.221
383 66.502
Régió/ ország % 4,7 3,3
154
1.890
8,1
A Balaton Régió településeinek rendszeresen tisztított közterülete 2.221 ezer m2 és ennek 93 %-a a városok területén található. A városok közterületének 63 %-a szilárd burkolatú, és a rendszeresen tisztított teljes terület egyharmadát géppel takarítják. A városokban található közhasználatú zöldterületek nagysága 11 ezer m2, és ennek 85 %-a a partközeli városokban található. A partközeli városok zöldterületeinek 55 %-a park, 1 %-a játszótér. 1.2.2 Közlekedési infrastruktúra A régió közlekedési infrastruktúrája folyamatosan növekvı mértékben, környezetkímélı módon bıvül. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörő, gazdasági szerepe azonban csak jelentıs fejlesztésekkel növelhetı. Az általános térségi jellemzık jobbak az országosnál. A gazdasági, társadalmi, településhálózati adatok általában az országos átlagnál magasabbak. Részben kiépültek azok az infrastrukturális rendszerek, amelyek a települések és az idegenforgalom mőködtetéséhez szükségesek, a szezonális igényekre kiépült kapacitások az egész évben rendelkezésre áll(hat)nak. Közúthálózat A fı közlekedési utak közül a 7. sz. a déli part elsırendő tengelye, mely az autópálya építéssel még erısebb szervezı elemmé válhat. Fontos úthálózati elem a 65-ös, 67-es, 68-as másodrendő fıútvonalak, szerepük elsısorban a partközeli területek parthoz kapcsolásában jelentıs. Az északi part legfontosabb áramlási közúti tengelye a 71-es fıközlekedési út, melybe a 72-es, 73-as, 82-es, 84-es, 75-ös és 76-os jelő másodrendő tengelyek csatlakoznak be. A part közeli települések közötti összekötı utak hiányoznak, különösen az északsomogyi térségben. A nyugati, déli és északi határról a Balatont megközelítı utakon alacsony az átlagos utazási sebesség.
24
Az üdülıkörzet úthálózatának jellemzıi II. Megye Autópálya I. (km) rendő rendő fıút fıút (km) (km) Somogy Veszpré m Zala Összesen
44 18
111 89
301 230
Egyéb Aszfalt út (km) és bitumen burkolat (%) 1.199 84,4 1.345 97
62
46 246
268 799
1.316 3.860
98,6 -
Makadám ÁNF(jármő/na burkolat p)* (%)
13,6 2,1
468.114 598.311
0,4 -
232.187 -
Forrás: Balaton Régió közlekedésszervezésének fejlesztése, 2004
*Állami Közúti Mőszaki és Informatikai Kht., 2005 A forgalmi szempontból legterheltebb a 71. számú II. rendő fıút (itt a mért forgalomnagyság Balatonfüred térségben 27.865 jármő/nap, Gyenesdiás térségében 11.412 jármő/nap), ezért az átlagos menetsebesség jelentısen lecsökken a keletkezı forgalmi dugók következtében és különösen lakott területeken nem kívánatos környezeti hatások jelentkeznek (zaj, levegıszennyezés). Örvendetes hír azonban, hogy 2005. szeptember 1-én megkezdıdtek a 71-es tehermentesítı út I. ütemének építési munkái (BalatonakarattyaBalatonfőzfı közötti szakaszra vonatkozóan). A burkolatok állapota a fıutakon is csak egyes szakaszokon megfelelı, míg jelentıs hosszban teherbírásuk és felületük épsége nem elégíti ki a forgalmi követelményeket. A mellékutak vonalvezetése, keresztmetszete és burkolatállapota nem felel meg különösen a nyári idegenforgalom idıszakában megnövekedett jármő-és kerékpáros forgalomnak. Az utak vízelvezetése nem megfelelı és további gondot okoz, hogy az útmenti területek vízrendezésének hiányában gyakori az utak iszappal és vízzel való elöntése. A Balaton körüli kerékpárút felmért nyomvonala 222 km, amelybıl 156 km önálló kerékpárút és 66 km kijelölt kerékpárbarát útvonal. A GKM tervei szerint folytatódik a végleges kiépítés kivitelezése, valamint az idıközben lehetségessé vált újabb önálló kerékpárút szakaszok megépítése, kiváltva ezzel a forgalmas vagy elınytelen nyomvonalú kijelölt szakaszokat. Vasúti közlekedés A Balaton Régió fı áramlási tengelyei a vasúti közlekedésben a Budapest – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa - Murakeresztúr és a Budapest-Tapolca vonalak (a tó közvetlen partján haladva személy-, gyors-, Inter-City vonatpárokkal szolgálnak). Jelentıs a nemzetközi átmenı és célforgalom szerepe is. A Balaton déli és északi partjának vasúti közlekedési viszonya jelentıs eltérést mutat. A déli parton villamosított nemzetközi vasúti fıvonal (100-120 km/h) található korszerő biztosító berendezésekkel, míg az északi part 80 km/h sebességő, lassújelekkel erısen tagolt vasúti pályával dízelvontatással ellátott terület. Az északi oldal pályaszakaszának villamosítási tervei folyamatban vannak, amelyet környezetvédelmi és energiagazdálkodási szempontok indokolnak. Vízi közlekedés A belvízi hajózás az idegenforgalmi szezonban turisztikai célokat is szolgál, míg a személyhajózás szempontjából a leggyorsabb közlekedési eszköz a Balaton északi és déli
25
partja között. Meg kell jegyezni azonban, hogy az EU követelményrendszer vízi-közlekedés irányítására és biztonságos lebonyolítására vonatkozó feltételeinek a vízi út kezelıje nem tud megfelelni (jelzı- és szabályozó berendezések mőszaki állaga, mederviszonyokat tükrözı alaptérképek négyévenkénti felmérése). A menetrendi hajójárat sőrősége a mindenkori igényekhez igazodva április közepétıl október közepéig biztosítja az átkelést az utasok számára, ami 6 hónapos közlekedési lehetıséget jelent. A Szántódrév-Tihanyrév közötti kompjárat gyakorlatilag 9 hónapon keresztül a Balaton közúti HÍDJA, amely nemcsak a két part közötti turista gépjármő átkelést biztosítja, hanem a két part közötti napi közlekedési feladatokat is megoldja ezen idıszak alatt (1.450 m-es távolság megtétele mindössze 7 perc alatt történik). A Balatoni Hajózási Rt. üzemelteti a Balaton egyetlen vitorlás-kikötı láncát, mely jelenleg 7 nagyobb kikötı közel 1400 helyével szolgálja a vitorlázás szerelmeseit. Az Rt. hajóparkja meghaladja a 30-at, ezeken és a kompokon évente több mint 2,5 millió utast szállítanak a menetrend szerinti-, valamint a séta- és a különjáratokon. Légi közlekedés A régió légi úton történı elérhetısége, megközelíthetısége is biztosított, de ezek a lehetıségek még messze nincsenek kihasználva. Jelenleg két repülıtér (Sármellék, SiófokKiliti) fogadja a térségbe érkezıket, illetve folyamatban van a szentkirályszabadjai, volt katonai repülıtér polgári, valamint a tapolcai repülıtér kereskedelmi célú hasznosítása is. A repterek kihasználatlanságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint pl. a sármelléki repülıtér éves forgalma 2003-ban alig haladta meg a 21 ezer fıt (21668fı). A repülıtértıl származó információk szerint a 2004-es forgalom még az elızı évivel csaknem megegyezı volt (21077fı), a 2005-ös év viszont már pozitív irányú elmozdulást mutat (szeptember 12-én már több, mint 18 ezer utast szállítottak). Továbbá meg kell említeni, hogy Székesfehérvártól 8 km-re levı Börgönd településen a volt katonai repülıtér nyilvános, kereskedelmi, nemzetközi légiforgalom számára nyitott repülıtérré alakítását tervezik, ami a Balaton megközelíthetısége szempontjából felértékelıdhet. Nemzetközi közlekedési összeköttetések Két közép- európai közlekedési folyosó (a IV. és az V/C.) érinti a térséget, míg az V/B. jó megközelítést nyújt. A Balaton Régió települései közül közvetlen nemzetközi összeköttetéssel 34 település rendelkezik, ebbıl vasúti kapcsolattal 12, nemzetközi autóbusz megállóhellyel 28 település, mindkét kapcsolati formával mindössze hat település. A Balaton déli partján található települések jelentıs része közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkezik Románia, Horvátország, Szlovénia, Olaszország és a nyári idıszakban Szlovákia felé. A 2006-ra az országhatárig elkészülı M7-es autópálya olyan nemzetközi, illetve országos jelentıségő kapcsolat, amely rövidesen a legfontosabb közlekedési pályák egyike lesz. Az európai közlekedési tengely (V. helsinki folyosó), amelynek a Velence-Koper/TriesztLjubjana-Budapest-Ungvár-Lvov kapcsolatot kell biztosítania, jelentıs területfejlesztı erıt jelent. Közlekedési zaj Fokozott mértékben van jelen ez az idegenforgalmi jelentıséggel bíró Balaton parton is, legterheltebb az M7 autópálya és Tihany közötti szakasz, Balatonederics és Keszthely közötti szakasz, valamint a déli oldalon Balatonföldvár és Balatonszárszó közötti szakasz. A parti településekre ható zajártalom nagy része az átmenı gépjármő forgalomból ered, csak kisebb és kevésbé jelentıs a célforgalom által okozott zaj mértéke. A közutak zsúfoltsága szezonális
26
jellegő, a nyári idegenforgalmi idényre jellemzı. A közúti zajszinteket jelentıs mértékben befolyásolja a nehézgépjármővek aránya. A személygépkocsik zaja 80-82 dB, míg a tehergépkocsiké és autóbuszoké 85-88 dB. A hétvégi teherforgalom szabályozása észlelhetı javulást eredményez. A Balaton Régióban a lakó és üdülıterületeken a fı zaj problémák: − közúti közlekedés zaja − vasúti közlekedés zaja (kürtöléssel együtt) − az alvás, pihenés csendes környezet-igénye és a zajos szórakozások iránti igény közötti ellentét megoldatlansága − az üdülı – és lakóterületen mőködı, szolgáltató, szórakoztató és üzemi létesítmények, tevékenységek zaja a hatósági, adminisztratív eszközök nem hatékonyak, az idény-jellegő létesítmények , tevékenységek elleni eljárás ideje legtöbbször hosszabb az idénynél. Közlekedési légszennyezés A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntı többségét a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NOx emisszió nı. A térségben elsısorban az idegenforgalom fejlıdött és fejlıdik, ezért a háttérbe szorult, kis volumenő ipar miatt a szerves oldószer, a szervetlen savak és a nehézfémek emissziója nagyon alacsony. Az ólom kibocsátás pedig az ólmozatlan benzin elterjedésével illetve az ólmozott benzin beszüntetésével megszőnt.
1.2.3 Épített környezet állapota Települési szerkezet A Balaton közvetlen parti sávjának 235 km-es hosszából 107,5 km beépült mővi környezet. A települések között általánosnak mondhatók a soros utcás falvak, de a változatos domborzat következtében halmozódás is kialakult a belterületen. A Balaton térsége az ország rurális vidékei közé sorolható. Területén 164 saját önkormányzatisággal bíró település található, amely közül 16 a város. A településhálózat jellegzetességei szempontjából nem egységes a régió. Az egyöntetőséget egyedül a rurális jellegő vidék jelenti, bár vannak olyan térségek is, ahol noha falvak vannak többségben, és a települések is községi jogállással bírnak, a település jellege inkább városi, kisvárosi környezetre hasonlít. A Balaton partján összesen 39 települést találunk, ebbıl a városok száma 9. A parti települések átlagos lakosságszáma közel kétszerese a régiós átlagnak, de ez nem csak a városok miatt alakult így. A parttól mért kilométer kategóriák alapján a 1-4 km-es sávban viszonylag kevés számú települést találunk, melynek oka az, hogy azok a települések, amelyek eredetileg ilyen távolságra voltak a Balatontól, az idık során arra törekedtek, hogy közigazgatási területük érintkezzen a tóval. Ezért ezek a települések mostanra partmentiként definiálhatók. A kistérségek közül a legnagyobb település sőrőséget Tapolca környékén tapasztaljuk, itt 31 település helyezkedik el, ezt követi Balatonfüred és környéke. Mindkét térségrıl elmondható, hogy aprófalvas szerkezető, és noha két 10 ezer lakos feletti város is található e mikrorégiókban, a községek átlagos lakosságszáma itt a legalacsonyabb.
27
Városi jogállású települések a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben Balatonfuzfô
Balatonalmádi
Balatonfüred
Siófok
Tapolca Balatonföldvár
Hévíz
Badacsonytomaj
Balatonlelle Balatonboglár
Keszthely
Fonyód Tab Lengyeltóti
Zalakaros
Marcali
Az üdülıkörzet legkisebb települései általában háttértelepülések, kivételt jelent Örvényes és Balatonrendes, amelyek közigazgatási határát részben a Balaton jelenti. A régió 201-600 lakos közötti településein összesen 24 380 fı él, ami a régió összlakosságának a 9,6%-át teszi ki. Az összesen 61 (ebben a kategóriában van a legtöbb település), még mindig kicsinek számító 201-600 lakos közötti települések többsége szintén az északi parton található (28 db), igaz ennél csak egyel kevesebb az ilyen somogyi falvak száma, Zalában pedig csak 6 ilyen település található. A 601-1000 fı lakos közötti településekbıl mindösszesen 22-t találunk a BKÜ-ben. Ezeken a településeken összesen 18 006 fı él, ami a BKÜ népességének a 7%-át teszi ki. Ezek a települések már nem az északi partra koncentrálódnak. Sokkal inkább összpontosulnak a nyugati medencére. 1001-5000 lakosságszám közötti településbıl összesen 52-t találunk a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben. Az összlakosság közel 40%-a (ez jelenti a legnagyobb részarányt) él ilyen nagyságú településeken, amely szám szerint 100 446 állandó lakost jelent. 5001-10000 lakos között mindössze 3 települést találunk, ahol közel 20 ezer ember él: Balatonalmádi, Fonyód és Balatonlelle, mindhárom település a parton van. 10 000 lakos feletti településbıl pedig összesen 5-öt találunk a BKÜ-ben, a 3 parti város: Siófok, Keszthely, Balatonfüred, valamint a parttól 11-20 km-es sávban található Marcali, és Tapolca A régió népsőrőségében is jelentıs különbségek tapasztalhatók, a partközeli településeken átlagosan közel háromszor élnek többen, mint az üdülıkörzet háttértelepülésein. A közvetlen Balaton parttal valójában rendelkezı települések száma 39, ezek állandó lakónépességének száma 2004. január 1-én 126.890 fı volt. A közvetlen Balaton parttal ténylegesen nem rendelkezı települések száma 125, ezek lakosságszáma 127.155 fı volt. Egy parti településre
28
átlagosan 3253 fı jut, egy nem partira 1017. A jelenség azonban ennél kicsit összetettebb. Ha a 39 parti település közül három, Siófok, Balatonfüred és Keszthely lakossága kivonásra kerül, az átlagos lakosságszám már nem különbözik annyira markáns módon. A korábbi 3.5es szorzó 1.8-asra csökken a nem parti települések átlagos lakosságszámához képest. A somogyi partszakasz településein a lakosság-koncentráció közel kétszerese a veszpréminek. Keszthely város jelentıs súlya miatt Zalában a legnagyobb az egy parti településre jutó népesség. Zöldfelületek A városokban található közhasználatú zöldterületek nagysága 11 ezer m2, és ennek 85 %-a a partközeli városokban található. A partközeli városok zöldterületeinek 55 %-a park, 1 %-a játszótér. Mőemlékek, bemutatóhelyek Több kulturális örökségi helyszín is található a Régióban, mint mondjuk a somogyvári apátság, Fenékpuszta, Zalavár. Idegenforgalmi és kulturális szempontból is kiemelt jelentıségőek a múzeumok, a muzeális győjtemények és kiállítóhelyek, valamint a mőemlékek és régészeti bemutatóhelyek (Balaton Múzeum, Festetics Kastély, Afrika Múzeum, Tőzoltó Múzeum, Posta Múzeum, József Attila Múzeum, Latinovits Múzeum, Kálmán Imre Emlékház, Blaha Lujza Emlékház, Jókai Emlékház, Ásványmúzeum stb.) 2. Emberi tényezı/Társadalmi helyzetkép Lakosság A Balaton Régió lakónépessége a KSH 2001. évi népszámlálásának adatai alapján 251 490 fı, mely az ország népességének 2,5%-a. A népesség 51%-a él városban, 49 % a községben. A legnépesebb település a 23 és fél ezres Siófok, a legkevesebben pedig az 56 fıs Veszprém megyei Óbudavárt lakják. A régió népességére a két utóbbi népszámlálás idıpontja között a kis mértékő, de folyamatos csökkenés és a nagy mértékő elöregedés volt a jellemzı, melynek a partközeli településeken a természetes szaporodás csökkenése, a térség egészében pedig a pozitív vándorlási egyenleg elıbbi jelenséget kiegyenlíteni nem tudó mértéke az oka. A népesség földrajzi megoszlása alapján a régiót alapvetıen a kislélekszámú (500-2000) települések túlsúlya jellemzi. A 2001-es népszámlálás alkalmával a KSH a régióban 105 ezer belterületi lakóingatlant regisztrált. A Balaton Régió népessége 1990. és 2001. között közel 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a partközeli települések lakossága fogyott, míg a háttértelepüléseké kis mértékben emelkedett. A KSH adatai szerint a régió lakónépessége 2005. január 1-én 253 052 fı. A 0,6 százalékpontos négy év alatti növekedés fıleg az idıskorú népesség partközeli településeket érintı megtelepedése által bekövetkezı vándorlási nyereségének a következménye. Koreloszlás Az utóbbi évtizedben állandósult az öregedési folyamat. A 19 éven aluli népesség aránya az 1990-es 27 %-ról 2001-re jelentısen, 5 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejőleg a 65 évesek és idısebbek aránya jelentıs mértékben nıtt. A legújabb demográfiai elemzések derítettek fényt arra, hogy jelentıs strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az 29
országos trendnek megfelelı természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta az országos átlaghoz viszonyítottan kedvezı vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentısebb mértékő elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhetı árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentıs mértékő az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatal korcsoporthoz tartozók régióból történı elvándorlása.
Forrás: Aktív Társadalom Alapítvány, 2002.
Balaton régió lakónépességének korfája (fı) 1900, 2001 Férfiak
Nık 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
3000
2500
2000
1500
1900
1000
500
0
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
2001
A régió népességének elöregedését az a tény is erısítheti a jövıben, hogy a régióban üdülıingatlannal rendelkezı magyar állampolgárok közül is az idısebbek részérıl tapasztalható a régióba költözés szándéka, akik már inaktívként és biztos egzisztencia tudatában tennék meg e lépésüket.
30
3.sz. térkép: Öregedési index-értékek a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben (15 éven aluli népesség/60 éven felüli népesség)
oregedesi index 2,50 - 1,04 1,03 - 0,84 0,83 - 0,79 0,78 - 0,72 0,71 - 0,66 0,65 - 0,62 0,61 - 0,55 0,54 - 0,46 0,45 to 0,22
Egészségi állapot A Balaton Régió településein mőködı egészségügyi intézmények alapvetıen az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülınépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más idıszakában A bölcsıdék száma az 1990-es években, egyrészt a születések számának, másrészt az üzemeltetésre jutó pénz csökkenésével, jelentısen visszaesett, ennek köszönhetıen a férıhelyek száma nem áll arányban a felmerülı igényekkel, így a bölcsıdék jóval 100 % fölötti kihasználtsággal mőködnek. Kiemelkedıen nagy a zsúfoltság a balatonalmádi és a lengyeltóti kistérségben, ahol átlagosan 170, illetve 160 bölcsıdés jut 100 férıhelyre. Az 1000 hatvan év feletti lakosra jutó idısotthoni (szociális) intézmények férıhelyeinek száma átlagosan 23, de az átlagtól nagymértékben eltér a lengyeltóti kistérség, ahol ez a szám 72, és a siófoki kistérség, ahol mindössze 9 férıhely áll 1000 idıs ember rendelkezésére. A létesítmények kihasználtsága teljes körő, gyakori a beutaltak esetenként egy évnél is hosszabb várakozása, mivel csak megüresedés esetén van mód új felvételre. Képzettség A Balaton Régió a humán erıforrások képzettsége tekintetében viszonylag kedvezı adottságokkal rendelkezik. A humánerıforrások általános színvonala és munkaerı-piaci adaptációs készsége magas, ugyanakkor szaktudása, nyelvismerete a Balaton speciális szolgáltatási szintjéhez nem elegendı. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Balaton Régió lakosságának -közte elsısorban a partközeli, ezen belül is a városokénak - iskolai végzettsége magasabb az országosnál. Ez
31
fıként a 8 általános iskolát, vagy azt sem végzetteknek az országosnál alacsonyabb szintjében, illetve a középfokú végzettségőek magasabb arányában mutatkozik meg. Néhány nagyobb, lélekszámában is jelentısebb települést leszámítva (Balatonfüred, Keszthely, illetve a Limnológiai Intézet miatt Tihany) a régió egészében a felsıfokú iskolai végzettségőek aránya az országos átlag körüli, körükben a legújabb kutatások eredményei szerint jelentıs mértékő elvándorlás tapasztalható. Az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságának számához viszonyítva az országos átlag feletti ellátottságról lehet beszélni. Ez fıként annak köszönhetı, hogy a Balaton menti városokban megerısödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötıdı magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés (Fonyód, Keszthely, Siófok, Tapolca, Balatonfüred, Zánka). A környezetkultúra szempontjából is jelentıs hagyományos tóparti gazdálkodáshoz kötıdı (szılı- és gyümölcstermesztés, borászat) kultúrák szakképzése Balatonfüreden és Balatonföldváron történik. Felsıfokú képzés a régió területén négy intézményében található, Keszthelyen agrártudományi, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi – gyógy- és környezetvédelmi - szakképzés folyik, 2001-évtıl Balatonfőzfın felsıfokú informatikai képzés indult el. (Veszprém nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülıkörzethez, de hatása meghatározó a térségre. Egyetemén idegenforgalmi, vegyipari, környezetvédelmi, tanári felsıfokú képzés folyik.) A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet népességének idegen nyelv tudása A BKÜ állandó népességének idegen nyelv tudása
beszél nyelvet nem beszél nyelvet
Forrás: Reprezentatív szociológiai vizsgálat eredménye BIFÜ Kht, 2002.
A régió lakossága a külföldi turistákkal való több évtizedes érintkezésnek köszönhetıen az országos átlagot jóval meghaladó mértékben bír valamilyen szinten idegen (elsı sorban a német) nyelvet. Mivel vizsgálatok eredményei szerint a térségbıl történı kényszerő elvándorlás elsı sorban a magas fokú képzettséggel rendelkezı fiatal korcsoportúakat jellemzi, a régió népesség megtartó erejének fokozása egyúttal az állandó népesség képzettségének a növekedését is magával hozhatja.
32
Foglalkoztatás A régióban a munkavállalási korú népesség száma 2005 júliusában 168.019 fıt1 tett ki, vagyis az elmúlt évtizedekben megfigyelhetı növekvı tendencia továbbra sem tört meg. A munkavállalási korú népesség számának növekvı tendenciája alapvetıen két tényezıre vezethetı vissza: - a munkavállalási korba jutott 1970-es években született jelentısebb számú populációra, - a nyugdíjkorhatár felsı határának emelésére. A régió egészében, a nyári, szezonális idıszakban a népesség aktivitási, ezen belül különösen foglalkoztatási rátája is kedvezıbb, mint az éves átlag, ezt azt jelenti, hogy globális mértékben a munkanélküliségi ráta2 alakulására az üdülıkörzet idegenforgalmi szezonalitás ingadozásai szignifikáns jelleggel kihatnak. Idegenforgalmi szezonon belül magasabb, idegenforgalmi szezonon kívül alacsonyabb a foglalkoztatottsági szint. A munkanélküliség szintjének szezonális ingadozásain kívül annak területi különbségei is markánsak. A munkanélküliségi ráta az üdülıkörzet somogyi területén a szezonális ingadozásoktól függetlenül az elmúlt öt évben magasabb, mint a régió egészében mért ráta. A zalai és a veszprémi alrégióban a tendencia ezzel éppen ellentétes, a szezonális ingadozásoktól függetlenül alatta marad a régió egészében mért értéknek. További lényeges különbség a munkanélküliség településtípusok szerinti eltérése. A községek munkanélküliségi rátája az idegenforgalom szezonális ingadozásaitól függetlenül rendre magasabb, mint a városoké. Munkanélküliségi ráta településtípusok szerint 2000 - 2005 között 9,00% 8,08%
8,00% 7,34% 7,00% 6,00%
6,89%
6,89%
5,86%
5,72%
5,60%
5,04%
5,00% 4,65% 4,00%
6,88%
3,91% 3,32%
6,64% 5,93% 5,19%
4,85%
4,87%
4,78% 4,46%
4,55%
4,13%
4,77%
4,02% 3,62%
3,56%
3,00%
5,45%
5,18%
4,39%
4,48%
3,73%
3,89%
3,33%
2,94%
2,00% 1,00% 0,00% 2000 július
2000 2001 július 2001 2002 július 2002 2003 július 2003 2004 július 2004 2005 július december december december december december
Község
Város
BKÜ összesen
1
www.afsz.hu A régió munkanélküliségi rátájának számításához a munkaképes korú (15-74 éves) lakosság számát vettük alapul. 2
33
A szezonális foglalkoztatás (tavasztól ıszig tartó idıszakra terjed ki) a régióban az idegenforgalom és kapcsolódó ágazatai, a mezıgazdaság és az építıipar területén a meghatározó. A munkanélküliségi ráta alakulása 2004. júliusi adatok alapján ráta 2004 július >4,23 4,23 - 8,46 8,46 - 12,69 12,69 - 16,92 16,92 - 21,15
A munkanélküliségi ráta alakulása 2004. decemberi adatok alapján ráta 2004 december > 4,2 4,3 - 8,46 8,46 - 12,69 12,7 - 16,92 16,92 - 21,15 21,6 <
34
A régió egészében az 1999 – 2004 év végi adatokat összesítve a munkanélküliek többsége, 53-52 %-a nı, függetlenül attól, hogy a térség munkanélkülieinek abszolút száma az adott évben éppen növekszik az elıbbi év adatához képest, vagy csökken. Az iskolai végzettség szerinti összetétel alapján vizsgálva a munkanélkülieket az 1999 év végi és a 2004 év végi állapot alapján megállapíthatjuk, hogy a szakmunkás és az alatti iskolai végzettséggel rendelkezık vannak többségben, de 2003 és 2004 – ben a felsıfokú iskolai végzettségő munkanélküliek száma szignifikánsan növekedett. 2003 során az egyetemet végzett munkanélküliek száma az elızı év decemberi állapothoz képest több mint háromszorosára3 emelkedett, ugyanekkor a fıiskolát végzett munkanélküliek száma a felére apadt. 2004 év végére a 2003 év végi állapot gyökeresen megváltozott, a fıiskolát végzett munkanélküliek száma a 2003 év végi szint másfélszeresére emelkedett, miközben az egyetemet végzett munkanélküliek száma megfelezıdött. Az utóbbi években a régió népességmegtartó erejének csökkenésével egész éves egzisztenciák híján sok magas szinten képzett fiatal válik munkanélkülivé és vándorol el a térségbıl. Régióban tartásukra megfelelı forma lehet a jövıben a távmunkaprogramok beindítása. A munkaadók jelentıs része kis méretük, adott (egyféle) tevékenységi profiljuk és az élımunkára érvényes szabályozás miatt nem is érdekeltek, és nem is képesek a szezonon túli foglalkoztatásra, ezért a szezonon kívüli idıszakra munkavállalóikat a munkaügyi szervezet ellátására bízzák. A gyógy- és termálfürdıvel rendelkezı településeken és szőkebb körzetükben a szezonális hatás jóval kisebb. A bérek többségében az országostól elmaradnak. Fizikai területeken a minimálbért kis mértékben meghaladó bérezés a jellemzı.
3. Intézményi ellátottság regionális szinten A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet települései három megye, Somogy, Veszprém és Zala megye, valamint három statisztikai EU régió területén helyezkednek el. Ezzel összefüggésben három megye intézményei illetékesek a Balaton Régió területén, ami nagyban nehezíti a tó földrajzilag meghatározott térségének egységes kezelését. Ez a szétszabdaltság akadályozza az információáramlást és átfogó fejlesztési koncepciók kialakítását. Vannak bizonyos szakterületek, amelyek gondozását, fejlesztését a Balaton körül csak egységesen koordinálva lehet hatékonyan megvalósítani. Ilyenek például a tó környezetének védelmében szerepet vállaló intézmények, hivatalok feladatai, amelyek esetében a megyék közti határvonalak csak mesterségesen kreált akadályai hatékony régiós koncepciók kialakításának. Így a jelenlegi intézményi struktúra mellett nehezen megvalósítható, illetve körülményes földrajzilag, vízrajzilag összefüggı területek egységes kezelése. Elırelépést jelent, hogy a természetvédelem ügye regionális szinten egy szervezet, a Balatoni nemzeti Park gondozásában áll, központja is a régióban található. A három megyei központ közül Veszprém van legkisebb távolságra a Balatontól, Zalaegerszeg, illetve Kaposvár távolabb helyezkednek el. 3
78 fırıl 254 fıre. 35
Oktatási intézmények közül alap és középfokúak nagy számmal találhatók a BKÜ-ben. Egyetem, illetve fıiskola Keszthelyen és Siófokon mőködik, így a felsıoktatásban résztvevı diákok nagy része a régión kívüli megyeközpontokba, illetve Székesfehérvárra és Budapestre jár. A régióban csak néhány jelentısebb városi könyvtár mőködik, speciális ismeretek megszerzése érdekében szintén a megyei központokban mőködı könyvtárak tudnak csak segítséggel szolgálni. Hiányzik egy egységes balatoni nagy könyvtár. Az egészségügyi ellátás területén egyik legfontosabb intézmény a kórház, amely a part mentén Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon összesen 1385 mőködı ággyal, a háttértelepülések közül pedig Hévízen és Marcaliban 1103 , illetve Tapolcán 197 mőködı ággyal biztosítja a fekvıbeteg-ellátást. Szakorvosi ellátás csak a városokban vehetı igénybe. A lakosság egészségügyi ellátásának bázisát jelentı háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat 30 partközeli és 44 háttértelepülésen funkcionál, sorrendben 75, illetve 40 %-os ellátottságot biztosítva. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma - a felnıtt és a gyermekorvosok együttes számára vetítve - a partközeli településeken 1332, míg a háttértelepüléseken 1631 fı, ez utóbbi kedvezıtlenebb az országos 1536 fıs átlagnál. A kórházak esetében is igaz, hogy a lakosság nagy része a megyeközpontokban vesz igénybe speciális kezeléseket, viszont Hévíz, és a balatonfüredi szívkórház országos szinten is jelentıs gyógyászati központ. 4. Gazdaság / Környezethasználatok A társadalmi-gazdasági rendszerváltás az 1990-es évek elsı felében együtt járt a korábbi szervezeti rendszer gyökeres átalakulásával. A szerkezetátalakítás és a termelékenység javítása következtében a munkahelyek számottevıen csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bıvült. Sor került a túlzottan centralizált nagyvállalkozások zömének privatizációjára, melynek lebonyolításához általában szükség volt az elızetes szétdarabolásukra, a profiltisztításra és a területi egységek önállósítására. A szerkezet átalakítás és a termelékenység javítása következtében a munkahelyek számottevıen csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bıvült. A vállalkozások száma a felsorolt jelenségek folytán az évtized eleje óta több mint kétszeresére (ezen belü1 a társas vállalkozásoké 4-5-szörösére, az egyénieké másfél-kétszeresére) növekedett. A fenti folyamatok eredményeként 1999. év végén 24.930 mőködı vállalkozást regisztráltak a régióban, számuk 2003. év végén a KSH adatai szerint 26.562 (106.5%), a régióban az összes Magyarországon mőködı vállalkozás 3,7 %-a található. A Balaton térségében 1999. év végén mőködı vállalkozások 71 %-a (17.700 db) volt egyéni vállalkozás, ami 13 százalékponttal volt magasabb, mint az országos átlag. Négy évvel késıbb arányuk már csak 65 %-os. Az építıipari vállalkozások aránya is viszonylag magas, fıként a háttértelepüléseken, ahol az építkezések élénkebb ütemben folynak, mint a korlátozás alá esı part mentén. Átlagos a mezıgazdasággal, erdıgazdálkodással, halászattal, valamint a szállítással foglalkozó, és az országosnál (néhány nagyobb vállalat, pl. a balatonfőzfıi Nitrokémia, vagya tabi Flextronics ellenére) kissé alacsonyabb az ipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások részaránya. Lényeges lemaradás tapasztalható a gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatások arányában. Feltételezhetı, hogy az ilyen jellegő szolgáltatásokat (pl. könyvelést) jelentıs részben a régión kívül (pl. a közeli megyeszékhelyeken) bejegyzett szervezetekkel végeztetik a vállalkozók.
36
A BKÜ-ben mőködı vállalkozások fıtevékenységének nemzetgazdasági fıágazatai 2004. január 1. N=26562 4,7
2,7
2,6
1,9 21,5
4,8 7
7 19,8 11,9 16,2 Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Egyéb közösségi személyi szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Oktatás
Ingatlanügyletek Építıipar Ipar Mezıgazdaság erdı, vad és halgazdálkodás Egészségügy, szociális ellátás
A Balaton régión belüli területi fejlettségi különbségek feltárásakor kiderült, hogy a Balaton régió összességében egy „átlagos” térsége bár az országnak (a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja), ám ezek az értékek jelentıs különbségeket fedhetnek el, mint azt az egy fıre jutó GDP értékrıl készített alábbi térkép is sejteti. A Balaton régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000)
12898 1 800 1 300 900 600 400 100
(1) - 5 000 (23) - 1 800 (19) - 1 300 (20) - 900 (31) - 600 (49) - 400 (21)
37
Környezethasználatok Ipari környezethasználatok A BKÜ területén az országos átlaghoz képest alacsony az ipari tevékenységet végzı vállalatok, vállalkozások száma. Ezek közül a nagyobb méretőek inkább koncentráltan helyezkednek el. Jelentısebb légszennyezéssel járó tevékenységek Balatonfőzfı és Tapolca térségében találhatók. Elıfordulnak még ezek mellett építıanyag ipari eredető használatok, illetve olyan, jellemzıen kis- és középvállalkozások, amelyek egyedi pontforrással rendelkeznek, illetve veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységet folytatnak. Mezıgazdasági környezethasználatok A régióban az országos átlagoz képest (66,5%) alacsony a mezıgazdasági területek részaránya (49,1%). Ez a termıhelyi adottságokkal, illetve a biztosabb megélhetést jelentı szolgáltatói tevékenységekkel függ össze. A Balaton vízgyőjtı területének érzékenysége azonban szigorú követelményeket támaszt a mezıgazdasági vállalkozókkal szemben a vízminıséget veszélyeztetı tevékenységek et illetıen. A régióban található néhány állattenyésztı telep, amely a hígtrágya keletkezés következtében (sertéstelepek) illetve a veszélyes hulladékok termelıdésének folyományaként (pl. keltetı üzemek) bejelentési kötelezettséggel bír. A gazdálkodóknak be kell tartaniuk a 49/2001-es kormányrendelet szigorú elıírásait a helyes mezıgazdasági gyakorlatról a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezésének megelızése érdekében. Szolgáltatói környezethasználatok A BKÜ-re fıként a szolgáltatói környezethasználatok jellemzıek. Jellegüket tekintvefıként az idegenforgalom területéhez kapcsolódó éttermek, szálláshelyek tartoznak ide, ahol jelentıs kibocsátású főtı berendezések üzemelnek, illetve speciálisan kezelendı hulladékok keletkeznek (ételmaradék, hasznát sütıolaj).
Ipar A balatoni térség gazdasági szerkezete sokat változott, ezen belül az ipar szerkezete is. A Balatont körülvevı 3 megye iparából kevés található a partközeli és a háttértelepüléseken. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma itt a három megye átlagának mindössze 60 %-a. Környezeti szempontból elınyös, hogy a tó környékének ipara nem mondható jelentısnek, a települések 61 %-án található ipari munkahely, amely kb. 12 ezer fınek biztosít munkalehetıséget. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú. A Balaton Régió ipara erısen koncentrált, Keszthelyen, Balatonfőzfın és Marcaliban dolgozik az ipari foglalkoztatottak közel fele (Balatonfőzfın több mint a negyede). Az ipari munkahelyek mintegy kétharmada a partközeli településeken található. A régió ipari vállalkozásai jellemzıen nem vesznek részt vállalkozások közötti együttmőködési rendszerekben (hálózatok, klaszterek, beszállítói rendszerek, stb.,). A fejlıdés és a környezetvédelem szempontjából ezen irány erısítése szükséges. A régió egyes ágazatai fejlıdésének gátat szab továbbá a régióra vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabályozás, mely következtében a vegyipar és egyéb környezetterhelı ágazatok fejlıdési lehetısége nem biztosított.
38
Az ipari szektor fejlesztése elsısorban a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban fontos, hogy kellı hátteret teremtsenek a turizmus fejlıdésének. Ezen ágazatok az építıipar, hajógyártás, mőanyag feldolgozás, fém és lakatos ipar, nem környezetterhelı szerelı ágazatok, csomagolóanyag ipar, faipar, üvegipar, stb. Mezıgazdaság A Balaton Régió mezıgazdasági mővelés szempontjából kevésbé kedvezı termıhelyi adottságokkal rendelkezik. A termıföldek – a keleti part közelében lévı mezıségi talajok kivételével – általában a gyengébb minıségőek közé sorolhatók és magas a szélsıségesen rossz, vizenyıs, lápos, sekély termırétegő talajok aránya. Kisebb az országos átlagnál a mezıgazdaságilag mővelt területek aránya is. Ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvezı termıterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szılı- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás). Környezeti szempontból rendkívül fontos a mezıgazdasági területek megfelelı megmővelése, a talajdegradáció és elgyomosodás, valamint a tájesztétika megırzése szempontjából. A növénytermesztés ágazatai közül a szılıtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzı vonását biztosítva. A gyümölcstermesztés lehetıségei eléggé kihasználatlanok, nem képvisel jelentıs súlyt a Siófok környéki ültetvények kivételével. Az állattenyésztés lehetısége - a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások betartása mellett – adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhetı meg. Az agrárium egyes részei – elsısorban a szılészet és borászat – lendületes minıségi változáson és az utóbbi 2-3 évben érezhetı növekedésen ment keresztül. Sajnos a pozitív változások mellett is megfigyelhetı a gondozatlan szılıterületek számának növekedése és a szılı kultúra csökkenése. Az egyéni gazdaságok száma arányaiban az országos átlag alatti (mindössze 2,7 %-a az országosnak). Ez is kifejezi, hogy a területek felhasználási irányában a prioritás már évtizedek óta a telkesítés, üdülıövezetek, parkok kialakítása, és a településbıvítés, amely környezeti szempontból megfelelı áttekintést igényel. Az ágazat fejlesztése mindenképpen indokolt, azonban fejlesztésénél a piaci igények mellett szem elıtt kell tartani a környezet érdekeit a környezetkímélı technológiák adaptálásával. Szolgáltatások A turizmus, és a széleskörő szolgáltatások kedvezıtlen környezeti hatásaival számolni kell. A kommunális infrastruktúrát terhelı szezonális igénybevételi ingadozás kezelésére jól kidolgozott rendszerek szükségesek, melyek képesek biztonságosan kiszolgálni a megnövekedett igénybevételeket, illetve szezonon kívüli, csökkentett mértékő üzemeltetésük sem ütközik fenntarthatósági akadályokba. A szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás területén a jelenleg mőködı rendszerek ezt figyelembe veszik. Azonban akad jónéhány olyan terület - beleértve a két elıbbit is -, ahol bizonyos településeken minıségi és mennyiségi fejlesztések szükségesek. A BKÜ területén a lakosságot és az évenként nagy számban idelátogató turistákat a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások látják el árukkal és szolgáltatásokkal. A térségben mintegy 5 ezer áruház, szaküzlet bolt vagy áruda mőködik, amelyeket kiegészítenek automata 39
és mozgóárus értékesítık. Ebbıl több mint 3 ezer a part menti övezetben található. A nyári fıszezon idején a kereskedelem is nagyüzemi jelleget ölt és a kapacitások csúcsra járatásával szervezik meg az áruforgalmat. Szerkezeti, tulajdonosi viszonyait illetıen sajátos kettısség jellemzi a kereskedelmet. Egyik oldalon a tıkeerıs multinacionális vállalatok, amelyek új szakmai fogásokat, módszereket és természetesen felérhetetlen versenyhelyzetet hoztak, másik oldalon a nagy számú hazai kis- és közepes cég az utolérhetetlen alkalmazkodó képességgel, szakmai leleményességgel. Ez a versenypálya a térség jó ellátásának az alapja. A franchise rendszerő üzletek standardjai kiváló minıséget, színvonalas kiszolgálást és körülményeket biztosítanak. Ezzel együtt csökken a helyi alapanyagokból készült ételek kínálata és a piacszereplık köre ezzel beszőkül. A vendéglátásra korábban jellemzı etikai problémák kisebb számban, de elıfordulnak. A piac tisztulásának folyamatához szükség lenne a szakmai szervezetek erıteljesebb összefogására. A vállalkozások erejét ma leginkább a korszerő konyhai technológia kialakítása veszi igénybe. 2001. év végén lejár a HACCP élelmezés biztonsági rendszer bevezetésének határideje. A kis vállalkozások döntı többsége ennek nem tud határidıre megfelelni. Milliárdos nagyságrendő beruházásokra lenne szükség a BKÜ térség megfelelı szintre hozásához.
Turizmus A turizmus esetében kiemelten fontos a fenntarthatóság szemléletének érvényesítése, ugyanis olyan összetett környezeti hatásokat eredményez, amelyek kellıen megalapozott döntéshozatal nélkül ronthatják a régió környezetállapotát, így idegenforgalmi potenciálját is. Kiemelten kell foglalkozni a közlekedési lég- és zajszennyezéssel, a keletkezı hulladék- és szennyvíztöbblettel, vízminıségi problémákkal. A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002–2004
2002
2003
ezer vendégéjszaka Balaton 4 994 4 716 Budapest-Közép-Dunavidék 5 604 5 796 ebbıl: Budapest 4 971 5 174 Dél-Alföld 969 1 049 Dél-Dunántúl 979 1 004 Észak-Alföld 1 612 1 554 Észak-Magyarország 1 411 1 419 Közép-Dunántúl 729 804 Nyugat-Dunántúl 1 868 1 951 Tisza-tó 284 319 Összesen 18 450 18 611 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2005
2004
4 369 6 695 6 039 1 028 930 1 502 1 357 756 1 981 281 18 899
2004 megoszlás (%) 23,1 35,4 32,0 5,4 4,9 7,9 7,2 4,0 10,5 1,5 100,0
2004/2003 (%) 92,7 115,5 116,7 98,0 92,6 96,6 95,6 94,1 101,5 88,3 101,5
40
A Balatonért sokszor és sokan emeltek szót, és fontos fejlesztésekre is sor került. Az eddigi szétszórt és gyakran kampányszerő fejlesztések elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy olyan új turisztikai kínálatot hozzunk a régióban létre, amely alkalmas lenne új kereslet lekötésére és a hagyományos gondok (nehézkes megközelíthetıség, szezonalitás, területi koncentráció, komplex turisztikai termékek hiánya, a marketing munka elégtelensége stb.) orvoslására. A mindezekre orvoslást ajánló tervek – így a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepció és a Balatoni Turizmus Fejlesztési Program – céljai is csak töredékesen teljesültek, legfeljebb egyegy kiragadott elemük valósult meg. A számos térségi szervezet között nincs egyetlen sem, ahol együtt lenne a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. Ez országos gond, hiszen valamennyi régió ettıl szenved, de országosan nem sikerült még megoldást találni rá. A Balaton Régió esetében megállapítható, hogy a régió egy rendkívül összetett vonzerıvel rendelkezı turisztikai fogadóterület, az egyes részvonzerık hatóköre azonban eltérı. Mind a mai napig a régióban a víz az elsı számú természetes vonzerı, amely egyrészt jelenti a Balatont, másrészt a régióban bıven rendelkezésre álló gyógyvíz készletet, különös tekintettel a hévízi tóra. Ezen vonzerık hatósugara a legszélesebb, egész Európából vonzzák a kikapcsolódásra, gyógyulásra vágyó turistákat. A fı vonzerıket egészíti ki: – a régió természeti környezete, földrajzi adottságai és a téli idıszakot kivéve kellemes éghajlata, – a régióban található római kori, magyar államalapítási, a középkori végvári élet emlékeit bemutató értékek ugyanúgy, mint a fıúri életforma épített mőemlékei, a kastélyok és udvarházak, – egyedülálló és a legszélesebb hatókörő vonzerınk az ezeréves magyar kultúra, melynek színes világát az egyes rendezvények által lehet igazán feltárni a vendégek számára. Önálló, legalább európai hatókörő vonzerıvel rendelkezı jelentıs rendezvény azonban nincs a régióban. A turizmus fıbb ágai: − Vízi turizmus − Aktív turizmus − Egészségturizmus − Borturizmus − Kulturális turizmus − Konferencia turizmus Megállapítható, hogy a Balaton Régió fogadóképessége fejlesztésének legfıbb korlátját a vízre alapuló, nem megfelelı szintő kínálat jelenti. Azaz a meglévı adottságok, vonzerık eladhatóvá tétele, turisztikai termékké fejlesztése még nem megoldott. Ebbıl következik szinte minden hátrány, amely erıs szezonalitásban és területi koncentráltságban, magasabb árakban, gyengébb kapacitáskihasználtságban, egyre gyengülı jövedelemtermelı képességben jelentkezik.
41
Szálláshelyek Az ország szálláshelyeinek többsége – becslések szerint mintegy 500 ezer férıhely – a Balaton Régióban található. A Balaton régió szálláshelyeinek kapacitása (ezer férıhely) 1999. 2000. 2001 Kere Mag Össz Kere Mag Össz Kere sán es sán es skedel kedel kedel mi mi mi Partköze li 87,0 26,3 113,3 86,7 28,3 115,0 88,5 település ek Háttértel 4,5 1,5 6,0 4,4 1,6 6,0 4,4 epülések Balaton régió 91,5 27,8 119,3 90,0 29,9 121,0 92,8 összesen
Mag án
2002 Össz Kere Mag es sán kedel mi
Össz es
28,8
117,3 93,8
29,4
123,2
1,7
6,1
1,8
6,4
30,5
123,4 98,4
31,2
129,6
4,6
FORRÁS: KSH
A társadalmi-, gazdasági- rendszerváltást követıen a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek kapacitása másfélszeresére bıvült, elsısorban a szállodákban, panziókban és turistaszállásokon. Ugyanakkor a korábban domináns kempingek kapacitása csökkent. A szállodai férıhelyek száma jelentısen (csaknem háromszorosára) nıtt, elsısorban a volt üdülık nyílt forgalma szálláshellyé történı átalakulása következtében. A Balaton parton ötcsillagos szálloda továbbra sem található, a négycsillagos szállodák kapacitása pedig lényegében változatlan. (Ettıl eltérıen a négycsillagos gyógyszállók kapacitása növekvı és a háttértelepüléseken, fıként Hévízen, meghaladja a 2600 férıhelyet.) Az átalakított és felújított szállodák zöme alacsonyabb kategóriájú, korlátozottan képes megcélozni az igényesebb, illetve nívósabb szolgáltatásokat elengedhetetlen követelményként számon tartó közönséget. A régióban 2002. évben a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben 203 (ebbıl 11 gyógyszálló) szálloda üzemelt és a férıhelyek több mint harmada ezekben várta a vendégeket. A szállodákéhoz hasonló, de családiasabb jellegő komfortot nyújtott a térségben lévı, közel 7000 férıhelyet kínáló 199 panzió is. Az egyéb szálláshelyek kategóriájában 28 turistaszállás, 78 kemping közel 42 000 férıhellyel, 147 üdülıház, valamint 13 ifjúsági szálló kínálja szolgáltatásait. A korábbi évtizedekben épült Balaton-parti családi üdülıknek, hétvégi házaknak köszönhetıen a vendégek fogadásában jelentıs szerepet játszik a magán szálláshelyek értékesítését magába foglaló fizetı vendéglátás.
42
Balaton Kiemelt Üdülıkörzet kereskedelmi szálláshelyei a vendégek száma Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein
vendégszám kereskedelmi szálláshelyeken
1200
1000
800
ebbıl belföldi 600
400
ebbıl külföldi
200
0 96
97
98
99
00
01
02
03
04
Az idegenforgalmi infrastruktúra jelentıs részben korszerőtlen, minıségi kínálata kifogásolható. A fentiek alapján a jelenlegi kínálati struktúrában elsısorban a korszerősítésre, szolgáltatási csomagok kialakítására (termék-kreativitásra) és a kedvelt üdülıfalvak létesítésére indokolt koncentrálni, illetve pályázati rendszer keretében a támogatásokat ilyen jellegő beruházásokra fordítani. Ha a turisztikai kínálat jelenleg feszítı gondjai, a torz struktúrák, a nem adózó illegális vendégszerzık tevékenysége mellett a balatoni fejlesztési tevékenység leáll, a támogatás megszőnik, az a Balaton turizmusának tartós visszaeséséhez vezethet. A viszonylag gyorsan növekvı árak a hazai közönség jelentıs része számára elérhetetlenül magasakká váltak, a magasabb jövedelmőek és a külföldiek számára pedig az ár/érték arány kedvezıtlen alakulása okoz visszatartó hatást, azaz a szolgáltatások színvonala, a környezet kulturáltsága, a szakképzettség és a vendégrıl való gondoskodás nem áll összhangban a szolgáltatások árával.
5. Törvényi háttér A Balaton-törvény hatályba lépését követıen hatályossá vált fontosabb jogszabályok jegyzéke Területi tervezés 1.
23/2001. (II.14.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének, elfogadásának rendjérıl szóló 184/1996. (XII.11.) Korm. rendelet módosításáról
43
2.
2001. évi LXXXVIII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról
3.
2002. évi XXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról.
4.
36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
5.
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl
6.
1/2003. (IX.9.) TNM rendelete a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet módosításáról
7.
2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról
8.
244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl
9.
2004. évi LIX. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról
10. 134/2005. (VII.14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 11. 1097/2001. (VIII. 17.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének érvényesítését célzó intézkedésekrıl 12. 2153/2002. (V. 15.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010) 13. 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak idıarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekrıl 14. 283/2002. (XII. 21.) Korm.rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeirıl 15. 17/2004. (IX. 11.) TNM rendelet, 18/2004. (IX. 11.) TNM rendelet, 19/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 20/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 21/2004. (XI. 9.) TNM rendelet, 22/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 23/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 24/2004. (XI. 12.) TNM rendelet, 25/2004. (XI. 20.) TNM rendelet, 26/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 27/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 28/2004. (XI. 24.) TNM rendelet, 29/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 30/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 31/2004. (XII. 10.) TNM rendelet, 32/2004. (XII. 17.) TNM rendelet, 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 36/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 38/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 39/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 40/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 41/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 42/2004. (XII. 30.) TNM rendelet, 1/2005. (I. 7.) TNM rendelet, 3/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 4/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 5/2005. (III. 10.) TNM rendelet, 7/2005. (III. 25.) TNM rendelet, 8/2005. (III. 25.) TNM rendelet, 10/2005. (IV. 14.) TNM rendelet, 11/2005. (IV. 14.) TNM rendelet, 13/2005. (IV. 19.) TNM rendelet, 14/2005. (IV. 21.) TNM rendelet, 16/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 17/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 18/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 19/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet, 27/2005. (VIII. 16.) TNM rendelet, 8/2005. (VIII. 16.) TNM
44
rendelet a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elfogadásáról 16. 11/2005. (IV. 5.) AB határozat a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény egyes pontjai alkotmányellenességének vizsgálatáról Infrastruktúra Közlekedés 17. 2044/2003. (III.14.) Korm. határozat az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú- és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseirıl 18. 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl 19. 2005. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról 20. 52/2004. (IV. 22.) GKM rendelete az országos közforgalmú vasúthálózat elemeirıl 21. Parlamenti elfogadás elıtt álló új vasúti törvény 22. 17/2002. (III.7.) KöViM rendelete a hajózásra alkalmas, illetıleg hajózásra alkalmassá tehetı természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról 23. 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet Távközlés 24. 2001. évi XL. törvény a hírközlésrıl Energia 25. 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII.23.) Korm. rendelettel 26. 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról Vízgazdálkodás 27. 2001. évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 28. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 29. 208/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet módosításáról 30. 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Programról 31. 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet a közmőves szennyvízelvezetı és -tisztító mővel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról
45
32. 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 33. 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról 34. 164/2004. (V.21.) Korm. rendelet a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról 35. 2035/2001. (II. 23.) Korm határozat a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési programról 36. 2317/2004. (XII. 11.) Korm. határozat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról Természetvédelem 37. 1/2002. (I. 15.) KöM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bıvítésérıl 38. 2003. évi LI. törvény a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról 39. 2004. évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról 40. 29/2004. (III.10.) FVM rendelete az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV.30.) FM rendelet módosításáról 41. 1110/2004. (X.27.) Korm. határozat a Nemzeti Erdıprogramról 2006-2015. 42. 79/2004. (V.4.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Törvény végrehajtásának szabályairól 43. 13/2001. (V.9.) KöM. rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl 44. 22/2005. (VIII.31.) KvVM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeirıl, valamint a barlangok kiépítésérıl szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról 45. 23/2005. (VIII.31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl szóló 13/2001. (V.9.) KöM rendelet módosításáról. 46. 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékérıl 47. 2/2002. (I.23.) KöM–FVM együttes rendelete az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
46
48. 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok mőködési területérıl 49. 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az természetvédelmi rendeltetéső területekrıl
európai
Közösségi
jelentıségő
50. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletek jegyzékérıl (NATURA 2000 területek) Magyar Közlöny 80. sz. (2005. június 16.) 51. 5/2005. (K.V. Ért. 5.) KvVM utasítás a nemzeti park tanácsok létrehozásáról Környezetvédelem 52. 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 53. 132/2003 (XII.11.) OGY. határozat a 2003-2008 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 54. 109/2003. (X.10.) FVM rendelet a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI.4.) FM rendelet módosításáról 55. 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történı besorolásáról 56. 6/2005. (II.22.) KvVM-BM együttes rendelete a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történı besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet módosításáról 57. 2052/2002. (II.27) Korm. határozat az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtásáról 58. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl 59. 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölésérıl 60. 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl 61. 47/2005. (III.11.) Korm. rendelet az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet módosításáról 62. 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minıségi védelmének egyes szabályairól 63. 16/2001. (K. Ért. 7.) KöM-KöViM-EüM együttes utasítás a Balaton és vízgyőjtıje vizeinek vizsgálati és minısítési rendjérıl 64. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, és az ezt módosító 120/2001. (VI.30.) és a 274/2002. (XII.21.) Korm. rendeletek 65. 14/2001. (V.9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelete a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl, és az ezt módosító 1/2003. (I.9.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet
47
66. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet tevékenységek végzésének feltételeirıl
a
veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
67. 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról 68. 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a hulladéklerakók lezárásáról 69. 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet tevékenységek végzésének feltételeirıl
a
települési
hulladékkal
kapcsolatos
70. 364/2004. (XII.26.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet módosításáról 71. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl 72. 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl. 73. 1/2005. (I.13.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet módosításáról 74. 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 75. 110/2002. (XII.12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervrıl 76. 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeirıl és ezek ellenırzésérıl 77. 24//2004. (XII.18.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeirıl és ezek ellenırzésérıl szóló 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet módosításáról 78. 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mőszaki szabályairól. 79. 47/2004. (III.18.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 80. 8/2002. (III.22.) KöM–EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 81. 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl. 82. 19/2003. (XII.10.) KvVM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet módosításáról 83. 2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról
48
84. 2004. évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról 85. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl és ennek módosítása a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelet 86. 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolásáról 87. 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet módosításáról 88. 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól és ennek módosítása a 368/2004. (XII.26.) Korm. rendelet 89. 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól 90. 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól 91. 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelete a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 92. 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelete a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 93. 340/2004. (XII.22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról 94. 341/2004. (XII.22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatáskörérıl 95. 138/2005. (VII.15.) Korm. rendelete az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatáskörérıl szóló 341/2004. (XII.22.) Korm. rendelet módosításáról 96. 2/2005. (I.11.) Korm. rendelete egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról Kulturális örökség 97. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl 98. 2005. évi LXXXIX. törvény a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról 99. 3/2002. (II.15.) NKÖM rendelete a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól
49
Ipar-bányászat 100. 2004. évi CXXXVIII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról 101. 282/2003. (XII.29.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet módosításáról 102. 239/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekrıl Mezıgazdaság–vidékfejlesztés 103. 53/2001. (VIII.17.) FVM rendelet „Magyarország SAPARD Terve 2000-2006” kihirdetésérıl 104. 48/2002. (VII.19.) OGY határozata földbirtok-politikai irányelvekrıl 105. 2003. évi CXII. törvény egyes földmővelésügyi ágazati törvények módosításáról 106. 2004. évi XVIII. törvény a szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról 107. 100/2004. (VI.3.) FVM rendelet a szılıtermelési potenciálra, a szılıültetvények szerkezet-átalakítására és átállítására vonatkozó nemzeti szabályozásról 108. 102/2004. (VI.3.) FVM rendelet a szılıültetvények országos térinformatikai nyilvántartásáról (VINGIS) Polgári védelem 109. 313/2001. (XII.28.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl szóló 114/1995. (XI.27.) Korm. rendelet módosításáról 110. 36/2003. (VII.29.) BM rendelet a körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területe megállapításáról szóló 49/1997. (IX.16.) BM rendelet módosításáról 111. 23/2003. (X.16.) KüM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 112. 29/2002. (X.29.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII.25.) BM rendelet módosításáról 113. 51/2004. (IX.8.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII.25.) BM rendelet módosításáról 114. 6/2005. (III.4.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII.25.) BM rendelet módosításáról
50
6. SWOT analízis Társadalmi helyzet Erısségek – – – – – – – – –
viszonylag magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott vállalkozói szakismeret megerısödött piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés az állami munkaerı-piaci intézményrendszer jó területi lefedettséget eredményez országos viszonylatban kiemelkedı mértékő vállalkozási és civil aktivitás pozitív vándorlási egyenleg az utóbbi másfél évtizedben területfejlesztést szolgáló tervszerő, régióra irányuló kutatások viszonylagosan nagy arányú idegennyelv ismeret a multikulturalitás jegyeit magán viselı helyi társadalom jelentıs mértékő regionális identitás
Gyengeségek – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – –
az országos átlagot is meghaladó mértékő a népesség öregedési folyamata a munkaerı helyi utánpótlását jelentı gyermek korosztály csökkenése, a képzett fiatalok elvándorlása a térségbıl szezonon kívüli magas munkanélküliség a nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztési források hiánya az átlagosnál magasabb “fekete” és “szürke” foglakoztatás a szezonban erısen leterhelt egészségügyi apparátus jelentıs gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések, illetve kistérségek között a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival nincs központi - KSH által győjtött –BKÜ-re rendszeresen kiadványozott adatsor a szervezetek között nincs meg az együttmőködési nyitottság az együttmőködést elısegítı szervezıdések nincsenek jelen a Balaton Régióban a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban a településszerkezeti sajátosságok miatt hiányoznak a közép- és nagyvárosokra jellemzı intézményi infrastrukturális javak, ilyen a középszintő közigazgatási intézményrendszer, vagy az igényes, kornak megfelelı színvonalú szabadidıs infrastrukturális lehetıségek hiánya a régió magasan képzett szaktudású lakossága egy jelentıs részének a munkája a régión kívül esı területeken hasznosul, több település szinte alvótelepülés, különösen a Balaton-felvidéken a régióban képzıdı jövedelmek egy része nehezen csatornázható be a közteherviselésbe az üdülıkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetıséget az EU források saját, alanyi jogú megszerzéséhez szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor a települési és a mikroregionális szintő infrastruktúra szezonálisan ingadozó igénybevételébıl eredı anomáliák (pl. vízdíj, tömegközlekedés, stb.) kevés az egészéves egzisztencia kialakítását lehetıvé tevı munkalehetıség
51
Lehetıségek – – – – – – – – – – – – – – –
országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió üdülıkörzeti színtő speciális szakmai érdekképviseleti önszervezıdések beindulása politikai és területi intézményi partikularitásokat nélkülözı egységes érdekartikulálás országos és uniós szinten a fejlesztési-statisztikai régiókon keresztül allokálható források növekedése megújított turizmusfejlesztési koncepció, stratégia és program elfogadása és megvalósítása interregionális kooperáció és partnerség a Dunántúl területpolitikai szereplıivel a tervezés, programozás, monitoring terén a decentralizáció által megnövekedı mozgástér kihasználása szubszidiaritás elvének alkalmazásával járó lehetıségek kihasználása nemzeti és EU források régióban történı aktivizálása, a térség nemzetközi turisztikai versenyképességének erısítése és megırzése érdekében a területpolitikai intézményrendszer professzionalizálása a régió kistérségeinek sajátosságait figyelembe vevı, területileg összehangolt turisztikai fejlesztése non-profit szektor aktivitásának térségfejlesztésébe való becsatornázása a gazdasági és önkormányzati szektor kistérségi szintő kooperációinak erısítése a spontán, szükségletek szerinti intézményesülés, alulról szervezıdı régióépítés, a lehetıségekhez képest legnagyobb fokú önállósággal rendelkezı regionális fejlesztési intézményrendszer a helyi társadalom multikulturalitásának tudatos kihasználása a turizmusban és általában a régió fejlesztése során
Veszélyek – – – – – – – – – – –
kérdéses EU-konformitás a koordinálatlan interregionális együttmőködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás a „fekete” és „szürke” gazdaság erısödése romló közbiztonság kellı mennyiségő forrás hiányában veszélyeztetett az üdülıkörzet innovációs potenciálja a vendégforgalom markáns szezonális ingadozása, volumenében csökkenı volta helyi társadalmi feszültségeket generálhat a többrétegő (helyi, szezonálisan jelen levı, külföldi) érdekeltségő vállalkozások körében élesedı konkurencia harc a szőkülı turisztikai piacon a turizmusra épülı kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe tartósan leértékelıdhet, ellehetetlenülhet nem teremtıdnek a régióban megszőnt munkahelyek pótlására újabbak tovább csökkenhet a régió népességmegtartó ereje, a megélhetési problémák miatt nıhet a régióból kényszerően véglegesen elköltözık száma értékvolumenében inflálódó balatoni ingatlanvagyon
52
Gazdasági helyzet Erısségek – – – – – – – – – – – –
a térség erıs kapcsolódása az életminıség felértékelıdése nyomán távlatokban széleskörő lehetıségeket nyújtó turizmushoz magas vállalkozói sőrőség és aktivitás a hagyományos idegenforgalmi jelenlét következtében viszonylag maga fokú a vállalkozók idegen nyelv ismerete, és európai helyismerete a régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását kiépült idegenforgalmi infrastruktúra és fogadókapacitás gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek jelentıs gyógy-és termálvízforrások vannak a régióban nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkezı szılészet és borászat, gasztronómia a Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörfforgalom a háttérterületek változatos vonzerıi: nemzeti park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek jelentıs gyógy- és termálvíz-források
Gyengeségek – jelentıs térségen belüli mikroregionális különbségek tapasztalhatók az infrastrukturális ellátás és a lakossági életminıség vonatkozásában – vállalkozói együttmőködési rendszerek hiánya – tıkeszegény vállalkozások – fejletlen szakmai információs rendszerek – gyenge európai piaci pozíció a turizmusban – a minıségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak – az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erısen szezonális jellegő, területileg túlzottan koncentrált – a komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szőkíti az idegenforgalmi szezont – az idegenforgalmi infrastruktúra jelentıs részben korszerőtlen, minıségi kínálata kifogásolható – kedvezıtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetıképességő turisták – gyenge szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai – elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya – önálló Balaton-termék hiánya – korszerőtlen mezıgazdasági infrastruktúra – termelıi és értékesítési együttmőködések hiánya – tájjellegő mezıgazdasági termékek termelési lehetıségeinek kihasználatlansága – elégtelen mértékő központi fejlesztési források
53
Lehetıségek – Magyarország csatlakozása az európai unióhoz, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése – az uniós tagság eredményezte európai piaci térnyerés – a mikroregionális különbségek mibenlétének ismeretére alapozott, területileg differenciált fejlesztések tervezése, megvalósítása – Budapest fejlıdésének erıteljes kisugárzása – innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelıdése – tercier szektor innovációjának térnyerése, dominanciája – a Balaton vonzerejét felértékelı turizmusformák (termékek) terjedése a világban – a balatoni turizmus új fejlıdési szakaszának beindítása, a turizmus bıvülı piacának kihasználása kiegészítı turisztikai termékek bekapcsolásával (konferencia-, borturizmus, aktív turizmus) – a turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik – a lakossági jövedelmek növekedésével erısödik a belföldi turizmus – a térségbe rekreációs céllal beutazó, illetve beköltözı, demográfiai okokból növekvı számú idıskorú népesség új keresleti oldalt teremthet a turisztikai piac keresleti oldalán (silver economy). Veszélyek – a szők programkínálat és a kedvezıtlen idıjárás destabilizálja a szezon forgalmát – az EU csatlakozás utáni kiélezıdı verseny a KKV szektorra gyakorolt hatása – tıkehozamok csökkenése – feketegazdaság erısödése – gyorsan fejlıdı belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelınyét – az idegenforgalmi érdeklıdés csökkenése a régió iránt – vízminıség romlása – a feszültségek folytatódása a kelet-közép-európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása – tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklıdhet – tovább romló közbiztonság negatívan érintheti a vállalkozások komfortérzetét, valamint az ez iránt érzékeny turizmus-ipart – tartósulhat a forráshiány – a régió egy lábon állásából eredı kiszolgáltatottság
54
Turizmus Erısségek a táj szépsége a tó vízének jelenleg jó állapota – kitőnı fürdızési és sportolási lehetıségek a régió változatos természeti és kulturális vonzerıi, a háttérterületek és a falvak eredeti szépsége egész évben mőködı gyógy- és termálfürdık, jelentıs gyógy- és termálvíz-források a természeti és kulturális értékek elkezdett védelme Nemzeti Park, az ökoturizmus kiváló lehetıségei még telítetlen vitorláshajó és szörf forgalom a lakosság vendégszeretete a szılı- és bortermelés feléledése Nemzetközi repülıtér mőködése Sármelléken és az M 7-es autópálya kiépítése a déli part közelében, a Balaton körüli (részlegesen kiépült) kerékpárút a regionális társadalomtudományi kutatások felélénkülése a regionális tervezés és szabályozás megindulása a visszaszoruló nehézipar és az átalakuló mezıgazdaság mérséklıdı környezeti terhelése a Balaton kártya megjelenése az alulról való építkezés megindulása Lehetıségek az infrastrukturális fejlesztések meggyorsulása az országban és a térségben a turizmus intézményrendszere korszerősödik, a TDM modell gyakorlati megvalósításában a Balaton régió kezdeményezı szerepet játszhat a BKÜ – mint exkluzív lakótér és desztináció – az ország számára kiemelten fontos fejlesztési területté válik, kialakul és elterjed a Balaton márkakép a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erısödése a már megszerzett vagy tervbe vett területek fenn-tartása a turizmus számára (az ingatlanspekuláció elkerülése) javul a turisztikai szakma érdekérvényesítı képessége és elismertsége az országban új turizmusformák kialakulása – és az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetısége nı a professzionalizmus és az igényesség fokozódása Gyengeségek spontán fejlıdés – a hatékony „gazda” szerepkör betöltetlensége s tó vizének sérülékenysége jellegtelen vízparti turizmus, csökkenı, a partra és az egyre rövidülı fıszezonra koncentrálódó forgalom, az alacsony fizetıképességő kereslet túlsúlya nehézkes megközelíthetıség, belsı közlekedési gondok az örökölt középszerő kínálat lassú korszerősítése – lemaradás a versenytársaktól komplex és sajátos turisztikai termékek hiánya a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet státuszának bizonytalansága (jelenleg nem NUTS 2-es régió) a szolgáltatások változékony színvonala tıkehiány a térségben desztinációs marketing hiányosságai, a regionális e-marketing gyengesége az együttmőködés hiánya a turizmus szereplıi között negatív kép terjesztése a sajtóban öregedı népesség, alacsony foglalkoztatottság lassan javuló közbiztonság helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya Veszélyek romló vízminıség és/vagy csökkenı vízmennyiség az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak (út, közmő) tartós recesszió a fıbb küldı piacokon, a belföldi fizetıképes kereslet nem vagy csak lassan nı a külsı források és a befektetık elmaradnak, a versenytársak megelızik a Balatont a közgazdasági szabályozórendszer nem javul, a "feketegazdaság" erısödik tovább romló közbiztonság a régióban nem valósul meg az összefogás és együttmőködés a BKÜ rendezetlen státusza tartósul Forrás: LT Consorg Kft, 2005
55
Infrastruktúra Erısségek – – – – – – – – –
jó a régió megközelíthetısége az általános térségi jellemzık (a közlekedésre vonatkozóan) jobbak az országosnál a vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentıs elkészült a Balaton körüli kerékpárút hétvégi házak, valamint üdülık nagy száma az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is a megújuló energiahasznosítás szempontjából jelentıs a termálvíz és geotermikus energia vagyon jelentıs a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sőrősége és hosszúsága jelentıs szennyvízelvezetési beruházások kezdıdtek
Gyengeségek – – – – – – – – – – – –
szétnyíló közmőolló: a vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága hiányzik a régió komplex információs rendszere rossz minıségő a régióba bevezetı utak állapota a nagymértékő közúti átmenı forgalom jelentıs zaj és légszennyezést okoz, valamint az élıvilág, ökológiai állapotra is jelentıs terhelést jelent a 71-es számú, 7-es számú fıút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetelenül zsúfolt a nyári szezonban (hiányos közlekedési rendszer) a belterületi utak számos településen rossz állapotúak az északi parti vasútvonal villamosításának hiánya egy 1,8 km-es pályaszakasz kiépítetlensége miatt nincs balatoni körvasút megfelelı kapacitású info-kommunikációs infrastruktúra hiánya sok helyen megoldatlan a fogyatékkal élık, mozgáskorlátozottak számára kiépített akadálymentesítés
Lehetıségek – – – – – –
a vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával, a természet- és tájvédelem összehangolásával az M7-es autópálya a fıváros felıl gyors megközelítést tesz lehetıvé (felújítás) városhálózat fejlesztés, településkép-védelem és népesség megtartás szempontjából a 71-es számú fıút tehermentesítését is szolgálja az M8 I. szakaszának megépítëse Balatonfőzfı és Balatonakarattya között a 8-as számú fıút gyorsforgalmi úttá fejlesztése a megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetıségei
Veszélyek – – –
az elkerülı utak fejlesztésének elmaradása és a vendégforgalom növekedése esetén a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága megbéníthatja a térséget az indokolt útfejlesztések elmaradása negatív hatással lesz a térség Közép-európai konkurens turisztikai célterületekhez mérhetı versenyképességére környezeti károkat okozhat az indokolt közmő fejlesztések elmaradása
56
Környezet állapota Erısség – – – – – – – –
nyáron általában kedvezı, napos idıjárás, tóparti légmozgás, mérsékelt UV sugárzás Európai jelentıségő vizes élıhely gazdag természeti értékek a Balaton Európa egyik legjobban kutatott tava képzett szakember gárda az értékek megırzése és bemutatására a parttól távolabbi települések érintetlensége domborzati sokszínőség (geológiai érdekességek) nehézipar minimális jelenléte
Gyengeség – – – – – – – – – – – –
erıs évközi ingadozás mellett, tendenciájában csökkenı csapadékhozam a természeti és táji elemek nem megfelelı prioritással történı kezelése (gyakran alárendelt szerepet játszanak a fejlesztési tevékenységgel szemben) javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminıség a parti sáv fokozott környezeti terhelése a Balaton vízpartja sőrőn beépített talaj és légszennyezés erózióveszélyes magaspart rekultivációt igénylı tájsebek sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer) vízfolyások, felszíni vízelvezetık mederrendezésének elmaradása miatt nem megoldott a nagyintenzitású csapadék elvezetése hatékony hatósági intézkedési rendszer hiánya az engedély nélküli feltöltések ellen alacsony hatékonyságú kapcsolatrendszer az állami és civil szféra között
Lehetıség – – – – –
vizes élıhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben történı hasznosítása a táj-rehabilitáció támogatottság a kormányzat részérıl jelentıs környezetvédelmi beruházások megvalósítása nemzetközi (ISPA) támogatás igénylésével (szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás témakörben) tehermentesítı utak megépülésével a levegı, és zajterhelés csökkenése várható a partközeli települések környezetében azáltal, hogy csökken az átmenı forgalom négy régiós együttmőködés a környezetvédelem érdekében
Veszély – – – – – –
a hidroklimatikus tendenciák folytatódása észrevehetıen csökkentheti a tó vízszintjét a KBVR megvalósításának elhúzódása kiszámíthatatlan, bizonytalan források a stratégia megvalósításához a térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminıségének romlása (eutrofizáció) és ennek alapján a térségi ellentétek erısödése (érdekek összehangolásának háttérbeszorítása) havária, ipari, mezıgazdasági szennyezés (esetleg természeti katasztrófa) kárrendezés, rehabilitáció elmaradása növeli a balesetveszélyes területek nagyságát
57
7. Ajánlások a környezeti irányítási terv készítéséhez A környezetvédelmi folyamatok szabályozása nem kizárólag a termelı vállalatok számára lehet hasznos, hanem az önkormányzatok számára is segítséget nyújthat környezetvédelmi céljai megvalósításában, különösképpen, hogy szerteágazó tevékenységeket, kommunális szolgáltatásokat illetve beruházásokat végeznek és végeztetnek. A környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítésének elsı, és egyik legfontosabb pontja az elızetes környezeti állapotfelmérés, amely mintegy tükröt tartva a szervezet felé reális képet mutat a környezeti teljesítményérıl. Az érintett önkormányzatok esetében az állapotfelmérés a környezetvédelmi referens bevonásával történik. Az elızetes környezetvédelmi vizsgálat során át kell tekinteni az alkalmazott technológiákat, tevékenységeket, anyag- és energiafelhasználásokat. Azonosítani kell a tevékenységek, termékek és szolgáltatások által okozott környezeti hatásokat (kibocsátás levegıbe, szennyvízbe, talajba, hulladékok, zaj, szag, stb. - normál és a normálistól eltérı, havária helyzetekben.) A környezeti hatások értékelése ezt követıen meghatározott metódus szerint történik, melynek célja, hogy meghatározásra kerüljenek a jelentıs környezeti hatások, ezáltal prioritást adjon a kockázatos és hatályos jogszabályoknak nem megfelelı folyamatoknak. Az állapotfelmérés a rendelkezésre álló információk, szükség szerint számítások, mőszaki becslések és/vagy mérések alapján történik. A környezeti politika a felsı vezetés, az önkormányzatok esetében a Polgármester nyilatkozata a szervezet környezettel kapcsolatos szándékairól és alapelveirıl. A környezeti politika a hajtóerı szerepét tölti be a környezetközpontú irányítási rendszer megvalósításában és fejlesztésében. A politika szolgáltatja az alapot a szervezet környezeti céljai és elıirányzatai számára. Az elıirányzatok megvalósítását biztosítják a programok (intézkedési tervek), amelyek tartalmazzák az elıirányzatok eléréséhez elvégzendı feladatok ütemtervét és forrásigényét. Az elfogadott környezeti politikát meg kell ismertetni az érintett munkatársakkal, partnerekkel illetve a környezı lakossággal. Ennek eszköze lehet egy lakossági fórum és a helyi honlapon illetve az írott és képi médiumokban történı megjelenítés. A környezetközpontú irányítási rendszerek alapdokumentuma a Környezeti Kézikönyv. A kézikönyv az EN ISO 14001:2004-s és EMAS szabvány elvárásait kielégítı követelményeket foglalja rendszerbe, figyelembe véve a már meglévı környezeti menedzsment elemeket és a korábbi határozatokat és szabályozásokat. A Környezeti Kézikönyv megléte nem szabványkövetelmény, de alkalmas eszköz a környezetközpontú irányítási rendszer összefoglalására. A Környezeti Eljárások a környezettel kapcsolatos követelmények teljesítését megvalósító mőködési folyamatokat leíró dokumentumok. A Környezeti Utasítások részletesen szabályozzák az eljárásokban meghatározott feladatok végrehajtásának módját. Ez eljárások és utasítások elkészítése a szervezetben érintett munkavállalók bevonásával történik, akik közremőködnek az alapváltozatok véleményezésében, a folyamatok azonításában, szabályozásában illetve a felelısségi körök meghatározásában. Ezen szabályozásokat minden esetben úgy kell kialakítani, hogy betartásuk megkönnyítse az operatív mőködést. A bevezetés az elkészült és jóváhagyott dokumentumokban leírt környezetközpontú irányítási rendszer mőködési feltételeinek megteremtését, annak mőködtetését biztosítja. A mőködés ellenırzése és javítása pedig már a szabványban elıírt folyamatos mőködtetést bizonyítja. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének lezárása és a helyes mőködtetés igazolása érdekében az önkormányzatok érintett képviselıi belsı elıaditot hajtanak végre. A felülvizsgálat eredményei alapján meghatározásra kerülnek a szükséges helyesbítı intézkedések.
58
A környezetközpontú irányítási rendszer kiépítésének és bevezetésének fázisaiban szükségszerőek az oktatások, hogy az érintett munkavállalók megismerhessék és megérthessék a szabályozásokat a késıbbi sikeres mőködtetés érdekében. A kialakított rendszert és annak mőködését független tanúsító szervezet tanúsítja és auditálja, és bizonyítványt ad az EMAS szabványnak történı megfelelésrıl.
II. Környezetvédelmi stratégia A stratégia alapelvei Fenntarthatóság és örökségvédelem: A Balaton térséget egységes területi rendszerként kell kezelni, melynek társadalmi-gazdasági alrendszerei különlegesen erısen függnek a környezeti alrendszerének állapotától, amit jól illusztrál, hogy maga a térség egyetlen vízgyőjtınek a része. A környezet, a táj - turisztikai kínálat minıségi és mennyiségi bıvítését is szolgáló értékmegırzésével és fejlesztésével, valamint az érintett intézmények, szereplık együttmőködésével fenntartható módon kell fejleszteni a régiót. Partnerség, együttmőködés: az adott cél eléréséhez szükséges fejlesztések megvalósításában érintett összes szereplı hatékony együttmőködésének biztosítása, a vállalkozóktól, civil szervezetektıl kezdve egészen az önkormányzati és kormányzati intézményekig bezárólag. Területileg differenciált fejlesztés elve: a Balaton térségi rendszerének területi különbségeire messzemenıen figyelemmel kell lenni a fejlesztések során. A térséget éles választóvonalak szelik át, például part menti és parttól távolabbi települések, tájegységek, városok vonzáskörzeteinek határai. A határvonalakon belül a térségek eltérı problémákkal adottságokkal rendelkeznek, ezért a fejlesztéseket is eltérıek lehetnek a különbözı térségekben. Szubszidiaritás: a fejlesztésekrıl szóló döntéseket azon a területi szinten kell meghozni, ahol a döntésekhez a legtöbb információ rendelkezésre áll. Ez a gyakorlatban a fejlesztési támogatások megítélésébe a régió bevonását, illetve önálló döntési jogosítványainak megadását jelenti. A regionális szintő döntések meghozatalába alapvetıen a régió kistérségeit, illetve a régióra vonatkozó hatáskörrel rendelkezı szervezeteket kell bevonni. Esélyegyenlıség: a megvalósult fejlesztéseknek biztosítani kell a férfiak és nık egyenlı hozzáférési esélyeit. A megvalósuló új fejlesztéseknek biztosítani kell a fogyatékosok hozzáférését. Átfogó cél A Balaton térsége természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület, gazdaságában - országos viszonylatban - jelentıs súlya van a turizmusnak. Ugyanakkor a turizmus versenyképessége romlott az elmúlt idıszakban, miközben az éves átlagot tekintve elsısorban a parttól távolabbi településeken magas a munkanélküliség, az inaktívak aránya. A foglalkoztatottság erısen szezonális, mely részben köszönhetı a nyári szezonokban az állandó lakosságot szinte megduplázó üdülıtulajdonosok által, elsısorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek. A régió lakosságát jellemzi az elöregedés, a magasan képzett fiatalok elvándorlása. Kedvezı folyamat, hogy az elmúlt idıszakban a csapadékos idıjárásnak és a jelentıs természet- és környezet védelmi beruházásoknak köszönhetıen javult a tó minısége, illetve stabilizálódik a vízszint, valamint a környezet állapota, mely területen további elırelépések szükségesek. A Balaton régióban a fejlesztéspolitikához kapcsolódó intézményrendszer mőködése alacsony hatékonyságú, gyenge a különbözı partnerek közti együttmőködés. Ez a helyzet lehetıséget nyújt arra, hogy a jövıben a korábbi fejlesztési stratégiától eltérıen a fejlesztések középpontjában a lakosság életminıségének javítása álljon.
59
Átfogó cél: A lakosság életminıségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítésével Specifikus célok Az átfogó cél eléréséhez járulnak hozzá a specifikus célok, melyek fejlesztési irányokon keresztül valósulnak meg. A stratégia specifikus céljai az alábbiak (különös tekintettel a közlekedés fejlesztés és a környezet állapot javítása témakörben): Közlekedés Célirányos és összehangolt fejlesztésekkel a Balaton Régió gyors, kényelmes nemzetközi és hazai elérhetıségének javítása és a régió egységes, fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása Közlekedés fejlesztése, hogy a régió az északi part közúti, vasúti elérhetıségének javításával, valamint a légi elérhetıség minıségi fejlesztésével vonzóbb legyen a vállalkozások, turisták számára, továbbá a közúti közlekedés zsúfoltságának oldásával, illetve a tömegközlekedés minıségi fejlesztésével, összehangolásával csökkenjen a környezet közlekedési eredető terhelése. Táji és települési környezet A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, összehangolt minıségi fejlesztése, valamint a vonzó életminıség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális értékek védelme, fenntartható hasznosítása Természeti, táji értékek, kulturális örökség megóvása, hogy a tó ökológiai állapotának javításával, a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésével, a természeti és a települési, épített értékek megóvásával és rehabilitációjával, továbbá a szellemi örökség ápolásával valamint a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzése révén megmaradjon a régió kiemelt környezeti minısége és a lakosság életminıségének javításán túl a gazdasági szereplık számára is vonzó gazdasági környezetet jelentsen.
60
III. Fejlesztési Terv 1. Közlekedésfejlesztés, fenntartható balatoni közlekedési rendszer kialakítása 1.1 A régió közlekedési elérhetıségének javítása Az intézkedés céljai − Nemzetközi elérhetıség javítása a sármelléki, és a keleti partnál más repülıterek (Szentkirályszabadja, Siófok-Kiliti) – magántıke bevonásával való – további fejlesztésével. − Nyugati és az északi irányú közúti elérhetıség javítása. − Északi part vasúti elérhetıségének javítása. 1.1.1. Repülıterek fejlesztése A komponens céljai
− Sármelléki repülıtéren a szolgáltatások minıségi fejlesztése, továbbá a repülıtér közúti és vasúti elérhetıségének fejlesztése, teherszállítási lehetıségek fejlesztése (CARGO). − Siófok-Kiliti repülıteret alkalmassá tenni a sport és kisrepülık fogadására és minıségi kiszolgálására. − Szentkirályszabadjai repülıteret alkalmassá tenni a nemzetközi-kereskedelem fogadására és minıségi kiszolgálására Leírás
A régió légi úton való megközelíthetısége biztosított, azonban ezen infrastruktúrák még nincsenek teljes körően kihasználva. Az egyre nagyobb utasforgalmat lebonyolító sármelléki repülıtér esetében szükséges a nagyobb charter gépek leszállását biztosító berendezések további, valamint a személyek és csomagok beléptetéséhez szükséges infrastruktúra minıségi fejlesztése. A repülıterek területi elhelyezkedése miatt indokolt a repülıterekhez kapcsolódó helyi, illetve kistérségi szintő közúti, valamint vasúti infrastruktúra és eszközfejlesztések, a reptéri transzfer lehetıségeinek kialakítása. Megvalósíthatósági tanulmány keretében meg kell vizsgálni, hogy a tó keleti részében, – összefüggésben a turisztikai szezon meghosszabbításának ösztönzésével – a két érintett repülıtér (Siófok-Kiliti sportrepülık fogadására, illetve Szentkirályszabadja) milyen jellegő forgalom lebonyolítására a legalkalmasabb. A repterek fejlesztésénél különös tekintettel kell lenni a domborzati hatásokat figyelembevevı zajvédelemre. Meg kell vizsgálni azokat az intézkedéseket melyekkel könnyíteni lehet a repülıterek üzemeltetési terhein. A repülıterek versenyképességének érdekében jogszabályalkotási programot kell megfogalmazni. Támogatandó tevékenységek
−
jövıbeni forgalmára, az érkezı gépek nagyságára a mőködtetés gazdaságosságára a fejlesztések megalapozása érdekben, − az idegenforgalmi és regionális vezetık bevonásával kidolgozni azt a rendszert, mely lehetıvé teszi a repülıtereknek, hogy minél nagyobb számban fogadhassanak „Low Cost“ légitársaságokat, − a repülıgépek leszállását biztosító berendezések, valamint a személyek és csomagok beléptetéshez szükséges infrastruktúra, valamint szolgáltatások minıségi fejlesztése,
61
− teherszállítási fejlesztések (Sármellék, Szentkirályszabadja), − a repülıterek területén keletkezett környezeti és lıszermentesítés és a kármentesítésnek a megvalósítása (elsısorban Sármellék és Szentkirályszabadja), − a kifutópályák szilárd burkolattal történı ellátása, illetve megerısítése, amely megfelel az adott repülıtérre érkezı gépek fogadására (Szentkirályszabadja és Siófok-Kiliti), − utasforgalmi állomások, biztonsági berendezések, az éjszakai leszállást segítı pálya fény- és navigációs rendszerek, kiegészítı szolgáltatások kiépítése, fejlesztése, − a repülıterekhez kapcsolódó lokális közúti, vasúti infrastruktúra és eszközfejlesztések, reptéri transzfer lehetıségek kialakítása (különösen Sármellék térségében), − repülıtérrel (Szentkirályszabadja) egybeépített tudományos, ipari és logisztikai központ kialakítása, − hidroplán leszállóhely(ek) kijelölésére megvalósíthatósági tanulmány készítése, − zajmonitoring rendszer kiépítése. Földrajzi preferenciák
Sármellék, Szentkirályszabadja, Siófok-Kiliti. Lehetséges kedvezményezettek A repülıtereket üzemeltetı gazdasági társaságok, tulajdonos önkormányzatok. A támogatás szempontjai − Látogatók várható száma – növekedési potenciál − Mőködtetés biztosítása − Gazdasági, társadalmi, környezeti hatások A megvalósítás felelıssége Az RFÜ-nek egyeztetést kell lefolytatni a repülıtereket üzemeltetı társaságokkal, tulajdonos önkormányzatokkal a beruházási igényekrıl, megvalósíthatósági feltételekrıl. A projektek meghatározását követıen fel kell kérni a projektek kidolgozására a repülıtereket üzemeltetı társaságokat. Amennyiben szükséges egyéb szervezeteket is be kell vonni az egyeztetésekbe, mint pl. MÁV, Közút Kht., Volán társaságok. A legfontosabb a Sármelléki repülıtér fogadó és a közlekedési hálózatra rácsatlakozó infrastrukturális fejlesztésének támogatása. Finanszírozási feltételek
− EU támogatási alap ERFA 4. cikk 6); 5. cikk 3) a); KA 2. cikk 3) − Operatív program Sármellék – Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program Szentkirályszabadja, Siófok-Kiliti – Regionális Fejlesztési Operatív Program és/vagy magánforrás
62
1.1.2. A Régió nyugati, északi és a déli irányú közútjainak fejlesztése A komponens céljai
A régió megközelíthetıségének javítása, ezen belül az utazási idı csökkentése és az utazáskényelem növelése − A balesetek számának és súlyosságának csökkentése a tervezési elıírásoknak megfelelı csomóponti szabályozás kialakításával és a megfelelı forgalomcsillapító intézkedések egyidejő bevezetésével Leírás A közlekedési hálózatokon belül hangsúlyos szerepet kap az elérhetıség feltételeinek jelentıs javítása. A régió gazdaságának elemi érdeke a regionális gazdasági, turisztikai vonzerıvel bíró területeinek gyors, valamint megfelelı minıségő és kapacitású közlekedési utakkal való feltárása, összekötése, továbbá megfelelı minıségő belsı közúthálózat létrehozása tekintettel arra, hogy a régióban tartózkodók (lakosság, üdülıvendégek) létszáma a turisztikai szezonban megtöbbszörözıdik. A régió déli partjának megközelítése az M7-es autópálya megépülésével adottá válik, így a közúthálózat fejlesztésének jelenlegi legfontosabb eleme a nyugati és az északi irányú közúti elérhetıség javítása. Ennek keretében indokolt a 76-os, 84-es fıutak (távlatban M76 Balatonszentgyörgy - Zalaegerszeg, M9 Zalaegerszeg - Kıszeg, S31 Unterloisdorf - Bécs), illetve (2013-ig) a 8-as út Székesfehérvár-Veszprém-Rábafüzes szakasz autóúttá fejlesztése (várpalotai elkerülı szakasz), valamint a 72. és 82. sz. fıút emelt szintő úttá fejlesztése elkerülı szakaszok kiépítésével. Szükséges továbbá a településeket elkerülı útszakaszok megépítése, valamint a meglévı úthálózat karbantartása és korszerősítése az alacsony átlagos utazási sebesség javítása érdekében. A régiónak a déli országrészbıl való elérhetıségét biztosító közlekedési kapcsolatok fejlesztése a 67-es sz. fıút fejlesztésével indokolt, a településeket elkerülı szakaszok megépítése, valamint a meglévı úthálózat karbantartása és korszerősítése révén. −
Támogatandó tevékenységek
− 68-as, 72-es, 82-es, 84-es fıutak fejlesztése (elkerülı utak megépítése, balesetmentes csomópontok kialakítása, burkolat- és alépítmény javítás, szélesítés), illetve a 76-os fıút gyorsforgalmi úttá történı fejlesztése (megj. ez nem szerepel a jelenlegi országos tervekben) A 84-es fıút fejlesztéseit össze kell hangolni az M9-es út Sopronból kiinduló fejlesztéseivel. − a 8-as fıút Székesfehérvár-Veszprém szakaszának fejlesztése (elkerülı utak megépítése, balesetmentes csomópontok kialakítása, hiányzó szakaszok négysávúsítása), − a régiónak a déli országrészbıl való elérhetıségét biztosító közlekedési kapcsolatainak vizsgálata megvalósíthatósági tanulmány keretében tekintettel a szükséges fejlesztésekre, − a 67. sz. fıút Kaposvár-Balatonlelle szakaszának és a Kaposvár-Szántód útszakasz fejlesztése (elkerülı utak megépítése, balesetmentes csomópontok kialakítása).
Földrajzi preferenciák − A régió és a régión kívüli területek. Lehetséges kedvezményezettek − Magyar Közút Kht., UKIG, Közlekedési Felügyelet
63
A támogatás szempontjai − átlagos forgalom nagyság mértéke − baleseti statisztika − utak burkolatának állapota − a Balaton térség elérési ideje − látogatók várható száma – növekedési potenciál − költséghatékony megoldás A megvalósítás felelıssége Az RFÜ-nek a Magyar Közút Kht-vel és az UKIG-gal egyeztetni kell a fejlesztendı utak megvalósításának ideje közti priorizálásról, tekintettel az átlagos forgalomnagyságra, a várható bekerülési költségre, a baleseti statisztikákra, továbbá szükséges a pontos tevékenységek meghatározása. Fel kell kérni a Magyar Közút Kht-t az egyeztetett projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 5. cikk 3) a) − Operatív program Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program
1.1.3. Vasúti közlekedés fejlesztése A komponens céljai A vasúti közlekedés környezeti terhelésének csökkentése. − A vasúti elérhetıség javítása, az utazási idı csökkentése. − Az északi part menti vasúti közlekedés villamosítása. − A vasúti utazás kényelmének növelése, eszközállomány-megújítás − A nehéz szerelvényeket közlekedtetı vasúti fıvonalat tehermentesítı nyomvonal lehetıségének vizsgálata. − A vasúti zaj mőszaki és szervezési eljárásokkal történı csillapítása. − A vasút fejlesztésének vizsgálata a tó körbeutazása érdekében −
Leírás A Balaton északi partján a vasúti közlekedés jelentıs környezeti terhelést, ezen belül jellemzıen zajterhelést okoz, melynek csökkentése érdekében szükség van a minıségi fejlesztésre, korszerősítésre, amely – egyéb energiagazdálkodást is figyelembe véve – a villamosítás infrastruktúrája kiépítésének megkezdését vagy további modern diesel mozdonyok beállítását, zajvédı falak kiépítését és a sínpálya felújítását jelenti, ezáltal elısegítve a gyorsabb, gördülékenyebb elérhetıséget. Mivel a vasúti pályatest Balatonakarattya - Balatonkenese – Balatonfőzfı térségében több helyütt is csúszásveszélyes területen, illetve a tómederben van, a MÁV távlati elképzeléseiben ezen pályaszakasz kiváltása, illetve új nyomvonal kijelölése szerepel. Ezzel összhangban a 2000. évi CXII. tv. 39§. i) pontja kimondta, hogy „a Balatonakarattya-Balatonfőzfı közötti vasútvonal feltételes nyomvonalának biztosításához, a Székesfehérvár-Celldömölk hazai törzshálózati fıvonalból kiágazó vasútvonal területigényét - szakági tervek alapján - a Szabadbattyán-Tapolca hazai törzshálózati fıvonal balatonkenesei szakaszán a csúszásveszély
64
megszüntetéséig biztosítani kell”. Vis major esetére tervezett beruházási munkák között szerepel a Balatonfőzfı-Hajmáskér közötti 10,5 km-es vonalszakasz építése. (E szakasz egyben lehetıséget teremt a 70-es években felszámolt Veszprém-Balatonalmádi vasútvonal pótlására, hogy Veszprém közvetlen északi parti kapcsolatát biztosítani lehessen.) A keletbalatoni szakaszon a Balaton körbeutazhatósága érdekében kb. 2 km új szakasz kiépítése lenne kívánatos, melyhez megvalósíthatósági tanulmány, valamint költség-haszon elemzés elkészítése indokolt. A Balaton déli partján (Balatonfenyves) a keskeny nyomköző kisvasút felújítása és nosztalgiavonatként hasznosítása lehetıvé tenné a természetvédelmi, vadászati, borgasztronómiai és gyógyfürdı turizmus egységes programmá szervezését. Támogatandó tevékenységek − az északi part mentén a villamosítás infrastruktúrájának kiépítése vagy további modern (viszonylag kis környezeti terhelést okozó) diesel mozdonyok beállítása, − zajvédı falak kiépítése, − eszközállomány-megújítás, vasúti kocsik felújítása, vagy újak beszerzése, amire lehetıség nyílhat EU forrásból a nyomvonal fejlesztésekkel párhuzamosan (A megújult eszköz állománynak helyi karaktere kell, hogy legyen illeszkedve a táji adottságokhoz, akadálymentesítést biztosítani kell, illetve a lehetı legkisebb környezeti terheléssel kell járnia), − a tranzit nehéz szerelvényeket közlekedtetı vasúti fıvonalat tehermentesítı nyomvonal lehetıségének vizsgálata megvalósíthatósági tanulmánykeretében (a nemzetközi áruszállítás Kaposvár-Dombóvár vonalra terelése), − Balatonakarattya - Balatonfőzfı közötti vasúti nyomvonal kiváltása (a csúszás és omlásveszélyes magaspartok védelme érdekében), vészmegoldás esetén HajmáskérBalatonfőzfı közvetlen összeköttetés megteremtése, − Csittény-hegy térségében (Balatonkenese) talajmechanikai vizsgálatok folytatása, − Balatonakarattyai alagút déli kapuzatának felújítása a löszfal mentén, − A kelet-balatoni szakasz pályakorrekciójával a körvasút megteremtésének vizsgálata megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés elkészítésével (alapvetıen forgalomszervezéssel megoldható), − Balaton déli partján (Balatonfenyves) a keskeny nyomköző kisvasút sínpályájának és a vasúti kocsik felújítása, korszerősítése nosztalgiavonatként történı hasznosítás érdekében, − tanulmányok (kivitelezés) ipari vágányok hasznosítására, nyomvonalfejlesztésre. Földrajzi preferenciák
− A Balaton északi, keleti és déli partja.
Lehetséges kedvezményezettek − MÁV, települési önkormányzatok, gazdasági társaságok A támogatás szempontjai − látogatók várható száma – növekedési potenciál − átlagos forgalom nagyság mértéke − költséghatékony megoldás A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetnie kell a MÁV-val a tevékenységek priorizálásáról a beruházási költségek és várható hasznok, illetve a beavatkozások probléma megoldó
65
sürgıssége alapján. Fel kell kérni a MÁV-ot az egyeztetett projektek kidolgozására, valamint a balatonfenyvesi kisvasút üzemeltetıjét a fejlesztései projekt kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 6); KA 2. cikk 3)– projekt mérettıl függıen − Operatív program Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztési Operatív Program 1.2. A régión belüli közlekedés fejlesztése Az intézkedés céljai
− A régió zsúfolt közlekedési útvonalain a szők keresztmeszetek oldása (elsısorban a 71-es, 72-es és 73-as fıutak fejlesztése). − A part menti települések és a parttól távolabbi települések közti közúti kapcsolat korszerősítése. − Gazdaságosan üzemeltethetı kompösszeköttetés kiépítése az M7-es autópálya és a 71es fıút összeköttetésének megteremtésével a tó nyugati részén. − A vasúti személyszállítás minıségi feltételeinek javítása (vasúti kocsik korszerősítése, állomásépületek felújítása, kisvasút fejlesztése, utastájékoztatás), a turizmus igényeihez igazodó fejlesztése. − A vasúti személyszállítás, a távolsági és a helyi buszközlekedés, valamint a vízi közlekedés összehangolása, minıségi fejlesztése, a közlekedési szervezetek közti együttmőködés fejlesztése, közlekedési szövetségek alakítása. − Kerékpáros közlekedés fejlesztése, kerékpárutak, kerékpáros infrastruktúra kialakítása.
1.2.1 A régió belsı közúthálózatának fejlesztése A komponens céljai
− A part menti települések átmenı forgalmának csökkentése. − A régión belüli kistérségi központok elérhetıségnek javítása, különösen a parttól távolabbi településekkel lévı közúti kapcsolatuk javítása. − A régió települései megközelíthetıségének, közlekedésének javítása, a külterületi útszakaszok és települési átkelési szakaszok közlekedésminıségének javítása. − Zsáktelepülések, belsı perifériák elérhetıségének, megközelíthetıségének javítása. − Közúton az utazási idı csökkentése és az utazáskényelem növelése. − A balesetek számának és súlyosságának csökkentése a tervezési elıírásoknak megfelelı csomóponti szabályozás kialakításával és a megfelelı forgalomcsillapító, településvédelmi intézkedések egyidejő bevezetésével a külterületeken. − Turisztikailag frekventált településeknél kerülıutak építése. − Új turisztikai, vagy ipari létesítmények elérhetıségének javítása.
Leírás A régión belüli közlekedési rendszerek, hálózatok fejlesztése egyben a régió belsı kohéziójának erısítését, a környezeti terhelés csökkentését, valamint a turisták gyors és kényelmes helyváltoztatását is jelenti. A régió belsı közúthálózatának jelentıs része fejlesztésre szorul, fontos a mellékutak hálózatfejlesztése, a kapcsolódási pontok kialakítása, valamint a balesetveszélyes útszakaszok problémájának megszüntetése. A Balaton északi
66
partján a parti településeket felfőzı fıút kapacitása nem megfelelı, ezért a már megkezdett 71-es és a 73-as fıutak fejlesztése elsıdleges feladat. A 71-es út elkerülı szakasza egyúttal az észak-nyugati part menti átmenı forgalomtól tehermentesíti a parti sávot. Igen fontos a Veszprém-Tapolca összekötı, 77-es út fejlesztése és a 72-es utat elkerülı út kialakítása is leginkább az M7-M8 autópályák összekötésének megvalósításával. A tó északi-nyugati partjánál szintén meg kell vizsgálni a part menti út zsúfoltságának csökkentési lehetıségét. Erısíteni kell továbbá a sármelléki repülıtér és Keszthely kapcsolatát az M7-es autópályával. A part menti települések és a parttól távolabbi települések közötti utak áteresztı képessége nem megfelelı, az átlagos utazási sebesség is alacsony. A part közeli települések közötti összekötı utak hiányoznak, különösen igaz ez az észak-somogyi térségben, ahol a zsáktelepülések száma is jelentısebb. Ezért szükséges a parttól távolabbi területek és a térségközpontok, városok közti elérhetıség javítása, a települések zsákjellegének megszüntetése az utak korszerősítésével, összekötı utak kiépítésével. Ez utóbbi esetében szükséges annak vizsgálata, hogy az adott zsáktelepülés milyen funkciót kíván magának (pl. üdülıfaluként képzeli el fejlıdését), mivel ez kihatással van a zsákjelleg esetleges megszüntetésére. Támogatandó tevékenységek
− a parttól távolabbi területek és a térségközpontok, városok és új turisztikai vagy ipari létesítmények közti elérhetıség javítása az utak burkolatának és alépítményének felújításával, szélesítésével és megerısítésével, − 71-es és a 73-as fıutak, a 72-es, 71-es út észak-keleti elkerülı szakaszának fejlesztése (az utóbbi befejezése), illetve kiépítése, a Veszprém-Tapolca 77-es összekötı út fejlesztése, burkolatának és alépítményének felújítása, szélesítése, megerısítése, hiányzó települési elkerülı utak megépítése, − az északi-nyugati partnál a part menti út zsúfoltságának csökkentése, az utak burkolatának és alépítményének felújítása, szélesítése és megerısítése, − Zalakaros-, Balatonfüred-, Gyenesdiás elkerülı utak építése, − zsáktelepülések felszámolása szükség szerint, összekötı utak építésével, különösen a déli parttól távolabbi területeken (pl. Balatonendréd-Lulla, Karád-Kötcse), − balesetmentes közlekedést propagáló tájékoztató rendszerek kiépítése. A fejlesztések az út alatt és mellett található infrastrukturális elemek korszerősítését (csapadékvíz-elvezetés, stb.), a közlekedésbiztonság növelését (biztonsági berendezések, forgalomtechnikai eszközök és jelzések) és a környezet védelmét szolgáló beruházásokat is tartalmazzák (pl. erdısáv telepítése). Földrajzi preferenciák − A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek − Magyar Közút Kht., UKIG, Közlekedési Felügyelet, települési önkormányzatok A támogatás szempontja
− − − − − −
látogatók várható száma – növekedési potenciál fejlesztés által érintett helyi lakosság száma a településeken átmenı forgalom nagysága baleseti statisztika rendezési terv tartalmazza költséghatékony megoldás 67
A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a Magyar Közút Kht-vel, az UKIG-gal és az érintett települési önkormányzattal egyeztetni kell a fejlesztendı utak közti priorizálásról, tekintettel fejlesztés által érintett helyi lakosság számára, az átmenı forgalomra, az útburkolat állapotára, a baleseti statisztikákra, valamint a fejlesztési költségekre. Fel kell kérni a Magyar Közút Kht-t az egyeztetett projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 6) − Operatív program Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program Regionális Fejlesztési Operatív Program 1.2.2. Kompösszeköttetés kiépítése a Balaton nyugati részén A komponens céljai
− Az utazási idı csökkentése és az utazáskényelem növelése a Balaton északi és déli partja között. Leírás Jelenleg a tó északi és déli partja közötti gyors személygépkocsival történı közlekedést csak a Tihany és Szántód közötti kompközlekedés biztosítja. Amennyiben a közúton e komptól nyugatabbra lévı távolabbi településrıl kívánnak az utazók egyik partról a másik partra közlekedni már nem biztos, hogy jó alternatívát nyújt az idıt figyelembe véve az egyetlen kompösszeköttetés. Az idıbeli korlátot és a közúton való hosszabb közlekedés káros környezeti hatásait elkerülendı egy költséghatékonyan, önköltséges alapon üzemeltethetı kompösszeköttetés infrastruktúrájának kiépítése szükséges a tó nyugati részén (FonyódBadacsony vagy Balatonmária-Balatongyörök térségében) a tó déli és északi részének két meghatározó fı útvonalainak összekötése érdekében. Támogatandó tevékenységek − megvalósíthatósági tanulmány készítése egy költséghatékony, önköltséges alapon üzemeltethetı kompösszeköttetés kiépítése vonatkozásában a tó nyugati részében, − a kompösszeköttetés és a kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése (felhajtó utak, rámpák kialakítása), − komphajók beszerzése. Földrajzi preferenciák A Balaton nyugati része (Fonyód-Badacsony térségében). Lehetséges kedvezményezettek − BAHART, települési önkormányzatok A támogatás szempontjai − látogatók várható száma – növekedési potenciál − ingázók száma − költséghatékony megoldás 68
− társadalmi, gazdasági, környezeti hatás − mőködtetés biztosítása − rendezési terv tartalmazza A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kompösszeköttetéssel kapcsolatos meglévı tanulmányokat át kell tekintenie. Egyeztetni szükséges az érintett települési önkormányzatokkal és a BAHART-tal a kompösszeköttetés infrastruktúrájának kiépítésérıl és mőködtetésérıl. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA és/vagy hazai forrás − Operatív program Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztési Operatív Program 1.2.3. Egységes balatoni közösségi közlekedési rendszer kialakítása (busz, vízi, vasúti, kisvasút) infrastrukturális fejlesztése, szervezése speciális balatoni szempontok alapján A komponens céljai
− A különbözı közlekedési eszközök (busz, vasút, vízi jármő) menetrendjének összehangolása, a szervezetek közötti együttmőködés javítása. − A közlekedési eszközök komfortfokozatának javítása. − Az utazók megfelelı tájékoztatása. − Vonzóvá tenni a turisták és a helyi lakosok számára a tömegközlekedést az utasok megfelelı szintő kiszolgálásával. Leírás A turisták és a helyi lakosság személygépkocsival történı utazásai környezeti hatásainak, illetve a közutak megnövekedett forgalmának csökkentése érdekében szükség van közösségi közlekedés hatékonyabb, az igényekhez jobban igazodó szervezésére. Az utazók helyváltoztatása leginkább a turisztikai vonzerık, attrakciók, rendezvények vonatkozásában jelentıs, a sok kistelepüléssel rendelkezı térségben a lakosság ingázási szükségletei is magasak. Ezért mind a térség külsı, mind a térségen belüli idıbeni elérhetıség javítása érdekében szükséges a különbözı közlekedési eszközök (busz, vasút, hajó) menetrendjének összehangolása, a szervezetek közötti együttmőködés javítása, közös menetrendi, (esetleg tarifa-) rendszerek kialakítása, közös infrastruktúrafejlesztések (várótermek, állomások) lebonyolítása, az utasok megfelelı szintő kiszolgálása (automatizált, vizuális és idegen nyelvő utas tájékoztatás a turizmus igényeihez való igazodással), tájékoztatása, a szállítási eszközök komfortfokozatának növelése, illetve infrastrukturális korszerősítése. Továbbá a közlekedési eszközök komfortfokozatának javítása, akadálymentesítése, valamint az utazók tájékoztatásának információtechnológiai eszközökkel való kiszolgálása is fontos fejlesztési cél. Meg kell teremteni az olcsóbb (fapados) repülıgépek megjelenésével, illetve érkezésével az e jármővekkel érkezı utasok tömegközlekedéssel történı közlekedését is. Ösztönözni kell egy egységes Balaton régiós közlekedési szövetség megalapítását.
69
Támogatandó tevékenységek − közös menetrend, tarifa rendszerek kialakítása, − közös kiszolgáló létesítmények fejlesztése a kapcsolódó forgalomtechnikai berendezésekkel, szükséges kiegészítı beruházásokkal együtt (helyi és távolsági autóbusz-pályaudvarok, végállomások (decentrumok), vasúti állomásépületek fejlesztése, felújítása, bıvítése, kiépítése utasforgalmi szempontok szerint) figyelemmel az átszállás biztosítására, az akadálymentesítésre, a kerékpáros közlekedési kapcsolatra és a helyi balatoni karakterre, − közlekedési eszközállományok megújítása a busz, a hajózási és a vasúti közlekedésben (hazai forrásból, KA-ból, vagy vállalkozói támogatás részeként) figyelemmel az átszállás biztosítására, az akadálymentesítésre, a kerékpáros közlekedési kapcsolatra és a helyi balatoni karakterre, − helyi villamos üzemő és kötöttpályás tömegközlekedés közlekedési fejlesztése és kisvasútépítés (összhangban a településfejlesztésekkel, beruházások és/vagy vizsgálatok), − intermodális kapcsolatrendszer fejlesztése (P+R rendszerek, az átszállások optimalizálása érdekében csomópontok fejlesztése), − utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása, informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése tekintettel az intermodalitásra (pl. automatizált, vizuális és idegen nyelvő utastájékoztatás, forgalomirányító központok fejlesztése, kialakítása, elektronikus jegy és bérletrendszer kialakítása), − állomások, várótermek kiépítése, akadálymentesítése, megközelíthetıségük javítása (vasút, busz, hajó), − kerékpárszállítás tömegközlekedéshez kapcsolódó infrastrukturális (szállítási, tárolási) feltételeinek kiépítés, − személyhajózó útvonalak létesítésének vizsgálata és/vagy biztosítása, − egységes Balaton régiós közlekedési szövetség megalapítása intézményfejlesztéssel, − BAHART hajóállományának korszerősítése az alternatív energia felhasználás lehetıségének figyelembevételével. Földrajzi preferenciák A régió egész területe. Lehetséges kedvezményezettek Volán társaságok, MÁV, BAHART, települési önkormányzatok A támogatás szempontjai
− − − − − − − − − − −
látogatók várható száma – növekedési potenciál szezon meghosszabbítása a turisztikai keresleti igényeknek való megfelelés biztosítja a vonzerık elérhetıségét átszállási kapcsolatok biztosítása környezetvédelmi elıírások betartása alternatív energia felhasználás mőködtetés biztosítása költséghatékony megoldás sajátos balatoni fejlesztési szempontok: helyi karakter, akadálymentesítés, kerékpáros közlekedés kiszolgálása, környezetvédelem, turisztikai vonzerık elérhetısége és a helyi lakosság igényeinek
70
kiszolgálása érdekében, a régión belüli elérhetıség és a régió megközelíthetıségét is kiszolgálva A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak konzultálni kell a Volán társaságokkal, a MÁV-val, a BAHART-tal, érintett települési önkormányzatokkal, valamint a kistérségek képviselıivel. Az adott közlekedési eszköz utasforgalmának, eszközparkjának figyelembevételével kell a menetrendeket összehangolni, valamint a közös tarifarendszert kialakítani. A projektek azonosítását követıen a projektgazdákat fel kell kérni a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 5 cikk 2)c) − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Program 1.2.4. Turisztikai célú (muzeális értékő) balatoni közlekedési eszközök fejlesztése (hajó, kisvasút, vasúti eszközök) A komponens célja
− A turisztikai látványosságok körének bıvítése.
Leírás
Támogatni kell a turisztikai látványosságként, oktatási, közösségi térként is funkcionáló régi, örökségi értékkel bíró a Balaton régióban, de akár azon kívül készült vagy szolgált, balatoni közlekedési eszközök (régi vitorlások, gızhajók, mozdonyok, vasúti kocsik) felújítását, és használatba vételét. Támogatandó tevékenységek − régi balatoni közlekedési eszközök (vitorlások, gızhajók, mozdonyok, vasúti kocsik, stb.) felújítása, figyelemmel a környezetvédelmi elıírásra, − a régi balatoni közlekedési eszközök hasznosításához kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Földrajzi preferenciák A régió egész területe. Lehetséges kedvezményezettek BAHART, MÁV, gazdasági társaságok A támogatás szempontjai
− − − − − − −
a turisztikai keresleti igényeknek való megfelelés biztosítva van, illetve alátámasztott a közlekedési eszköz kihasználtsága része valamilyen termékcsomagnak, tematikus, kulturális útnak látogatók várható száma – növekedési potenciál szezon meghosszabbítása mőködtetés biztosítása költséghatékony megoldás
71
A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetni szükséges a BAHART-tal, a MÁV-val és egyéb érintett vállalkozással a potenciális projektek meghatározása és esetleges további lehetséges kedvezményezettek felmérése érdekében. A projektek azonosítását követıen fel kell kérni a projektgazdákat a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 5) − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Program 1.2.5 Kerékpáros közlekedés A komponens céljai − Turisztikai célból alapvetıen a háttértelepülések elérhetıségét biztosító és a tó körüli kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztése. − Hálózat fejlesztése a tó körüli nyomvonalból kiindulóan, mind bel- mind külterületen, a forgalmas szakaszok kiváltása. − A kerékpárok tárolásához, tömegközlekedési szállításához kapcsolódó beruházások. Leírás A turisták és a helyi lakosság igényeit is szolgálja a kerékpáros közlekedés fejlesztése, melynek hálózatát a tó körüli nyomvonalból kiindulóan, mind bel- mind külterületen fejleszteni kell, törekedve a forgalmas szakaszok kiváltására. Továbbá folytatni kell a kerékpárok tárolásához, tömegközlekedési szállításához kapcsolódó beruházásokat. Támogatandó tevékenységek
− regionális kerékpárút hálózat megépítésének terve, − kerékpárút építése kül- és belterületen, a hozzájuk tartozó csomópontok, megállóhelyek és pihenıhelyek, szervizelési lehetıségek kialakításával, − kisebb forgalmú kerékpározásra alkalmas utak kijelölése, − kerékpáros kiszolgáló, tömegközlekedési szállítási, tárolási infrastruktúra fejlesztése.
Földrajzi preferenciák A régió egész területe, ezen belül a napi kerékpározás szempontjából különös figyelmet érdemelnek a nagyobb Balaton parti települések, településcsoportok (pl. Keszthely, Siófok, Balatonboglár, Balatonfüred) Lehetséges kedvezményezettek Települési önkormányzatok, részben: BAHART, MÁV, Volán társaságok, A támogatás szempontjai
− − − − − −
rendezési terv tartalmazza megfelel a turisztikai keresleti igényeknek valamely vonzerı elérhetıségét biztosítja része valamilyen termékcsomagnak, tematikus, kulturális útnak fenntartása biztosított költséghatékony megoldás
72
A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak fel kell mérnie, hogy melyek azok a turisztikai célból kiemelt települések, amelyeknek a kerékpárúttal történı elérhetıségét biztosítani szükséges a meglévı vonzerık, illetve a munkahelyek elérése érdekében. A települések azonosítását követıen az önkormányzatokat fel kell kérni a projektek kidolgozására. A tömegközlekedéshez kapcsolódó beruházások esetében egyeztetni szükséges a BAHART-tal, a MÁV-val és a Volán társaságokkal. A projektek azonosítását követıen fel kell kérni e szervezeteket a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Program
73
2. Táji és települési környezet fejlesztése 2.1. Környezeti állapot javítása és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés céljai − Infrastrukturális feltételek összehangolt, rendszer szemlélető mennyiségi és minıségi jellegő átalakítása. − Ivóvízbázis védelme a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás feltételeinek megteremtésével, fenntartásával. − Folyamatban lévı szennyvízelvezetési- és tisztítási, ivóvíz minıségi javítása tárgyú projektek megvalósítása, a rendszerekbe bekötött háztartások arányának növelése. − Vízvédelmi tevékenység – vízfolyások belterületi, külterületi rendezése, folyamatos karbantartása, elhanyagolt vízfolyások, vízelvezetık környezetbe illeszkedı szabályozása, szőrımezık kialakítása a Balatonba torkolló vízfolyásokon, Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fejlesztése. 2.1.1. Az ivóvíz minıségének javítása A komponens céljai − A lakosság ellátása a határértékeknek megfelelı minıségő, egészséges ivóvízzel. − Sérülékeny vízbázisok védelme. Leírás A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet területén számos, közüzemi vízellátást biztosító, sérülékeny vízbázis található, azaz olyan, amely a felszíni eredető szennyezıdésekkel szemben nem rendelkezik kellı földtani védelemmel. A természeti környezetünk, a felszín alatti vízbázisok védelme, a lakosság életkörülményeinek javítása megkívánja az ivóvíz minıségének további javítását. Ez azt jelenti, hogy a megkezdett ivóvíz minıség javítását szolgáló projekteket folytatni kell. Támogatandó tevékenységek − sérülékeny vízbázis állapotfelmérést követıen a vonatkozó védelmi terv készítése, − megfelelı vízminıséget biztosító vízadó-rétegek védelme, bıvítése, az ezekre telepítendı új kutak létesítése, a szükséges távvezetékek építése, − az elıírásoknak megfelelı vízminıséget biztosító új vízkezelési technológiák bevezetése, és ha szükséges ivóvízminıség-javító célú hálózatrekonstrukciók megvalósítása, − a meglévı vízkezelési technológiák korszerősítése az elıírásoknak megfelelı vízminıség biztosítása érdekében, és ha szükséges ivóvízminıség-javító célú hálózatrekonstrukciók megvalósítása. Földrajzi preferenciák Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok mőködési területe, a Régió egész területe.
74
Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, vizitársulatok, központi költségvetési szervek A támogatás szempontjai
− sérülékeny vízbázisok védelmének biztosítása − költséghatékony beruházási és üzemeltetési megoldások
A megvalósítás felelıssége
A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetnie kell a régió területén illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, hogy a régió mely területén vannak sérülékeny vízbázisok és hol vannak még olyan háztartások, ahol nincs még bevezetve egészséges ivóvíz (potenciális projektek beazonosítása). A földrajzi területet, településeket és településrészeket, illetve a projekteket azonosítani kell és az érintett önkormányzatokat fel kell kérni a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 3) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.1.2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás A komponens céljai − Az összegyőjtött szennyvizek megfelelı tisztítása. − A partközeli települések esetén 95%-os csatornázottsági arány és a háttér településeknél 72%-os csatornázottsági arány (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól) eléréséhez szükséges fejlesztések elvégzése. − Az EU Szennyvíz Irányelv teljesítése a 10.000 LE nagyságrend feletti fejlesztések esetén, ezen belül is a Balatonra vonatkozó szabályok - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet - alapján: a Balaton vízgyőjtıjén levı szennyvíztisztító telepeknél el kell érni, hogy a kibocsátott összes foszfor töménysége ne haladja meg a 0,7 mg/l értéket, ha a telep kapacitása eléri a 300 m3/d-t (ez az érték csak arra vonatkozik, ahol a tisztított szennyvíz a Balatonba kerül). − A tisztított szennyvíz, esı- és csurgalékvíz hasznosítását a fogyatkozó édesvízkészletek védelme érdekében növelni kell. Leírás A természeti környezetünk, a felszín alatti vízbázisok védelme, a lakosság életkörülményeinek javítása megkívánja a szennyvizek megfelelı elvezetését és tisztítását. A csatornázatlan településrészeken szakszerő közmőpótlók építése, a közcsatornára kapcsolt ipari üzemeknek az elıírásnak megfelelı elıkezelık kiépítésének elısegítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a megkezdett szennyvíz elvezetési és tisztítási projekteket folytatni kell.
75
A szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása, a technológiai fegyelmezetlenségek, lazaságok miatt több esetben adott okot bőzpanaszra. Az elhelyezési lehetıségek az érintett érzékeny területeken korlátozottak (kizártak). Támogatandó tevékenységek − új szennyvízgyőjtı rendszerek építése, − a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglévı szennyvízgyőjtı rendszerek fejlesztése, bıvítése, − új szennyvíztisztító telepek építése, − meglévı szennyvíztisztító telepek kapacitás bıvítése, hatásfok növelése, rekonstrukciója, − iszapkezelı létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy önállóan, − szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználását célzó, korszerő technológiák alkalmazásával megvalósuló beruházások, − a kommunális szennyvíz kezelését biztosító létesítmények kihasználtságának felülvizsgálata, optimalizálása, − csapadékcsatornába történı illegális szennyvízbekötések feltárása, megszüntetése, az illegális szennyvízszikkasztás felszámolása, e területekre irányuló kutatások támogatása, − szennyvíz tározók vízzáróságának vizsgálata, az elszivárgás megszüntetése, − a rákötések számának növelése a szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezı településeken, − egyedi szennyvíztisztítók kialakítása minıségbiztosítással. Földrajzi preferenciák Projektfüggı, de a régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, állami szervezet nevében eljáró állami többségi tulajdonú viziközmő vállalatok, központi költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, és a partmenti településeken saját szennyvíztisztítóval rendelkezı jogi személyekkel (Zánka GYIC kht.) A támogatás szempontjai − a pályázónak elvi vízjogi és érvényes, jogerıs vízjogi létesítési engedéllyel kell rendelkeznie − EU Szennyvíz Irányelveknek való megfelelés − tisztított szennyvíz, esı- és csurgalékvíz hasznosíthatósága elsıbbséget élvez − költséghatékony beruházási és üzemeltetési megoldások A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetnie kell a régió területén illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, hogy a régió mely területén nincsen meg, illetve hiányos a szennyvízkezelés infrastruktúrája. Pontosítani kell a Balaton körüli projekteket, majd a konkrét tevékenységeket, illetve meghatározni a lakossági rákötés arányait, feladatait tekintettel a 2035/2001. Korm. határozat határértékeire. Át kell tekinteni a kistelepülések egyedi szennyvízkezelési projektjeinek megvalósíthatóságát. A földrajzi területet, településeket és településrészeket, illetve a projekteket azonosítani kell és az érintett
76
önkormányzatokat fel kell kérni a projektek kidolgozására. A projektek kiválasztásának módja kétlépcsıs kiválasztás. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 3) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.1.3. Hulladékgazdálkodás A komponens céljai
− − − − −
A hulladék keletkezésének megelızése, hulladék mennyiségének csökkentése. A szelektív hulladékgyőjtés és feldolgozás teljes körő bevezetése. A hulladék-feldolgozó és újrahasznosító kapacitások kiépítése. A hulladéklerakók megfelelı mőszaki színvonalra fejlesztése. Hulladék szervesanyag tartalmának biológiai és energetikai hasznosítása (komposzt, biogáz). − Hulladékok ártalmatlanítása. − A környezetvédelem szempontjainak megfelelı, minimalizált lerakás.
Leírás A régióban a turisztikai szezonban az itt élı állandó lakosság többszörösét kitevı üdülınépesség, belföldi és külföldi turisták tömegei nagyban terhelik a tavat és környezetét, továbbá igénylik a kultúrált tartózkodás fejlett infrastrukturális feltételeinek kiépítését. A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhetı el megfelelı mőszaki védettséggel rendelkezı, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövı településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyőjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentısen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében a megkezdett hulladékgazdálkodási projekteket folytatni kell. Támogatandó tevékenységek
− az európai uniós követelményeknek történı megfeleltetése a hulladéklerakóknak (kivéve a marcali), − folyamatban lévı hulladékkezelési projektek megvalósítása a rendszerekbe bekötött háztartások arányának növelése érdekében, − szelektív hulladékgyőjtés teljes körő bevezetése (tájékoztatás, hulladékgyőjtı szigetek elhelyezése, győjtıhelyek területigényének biztosítása, kezelés-szervezése), − hulladékszállítás mőszaki színvonalának javítása érdekében fokozatosan növelni kell a minimális porkibocsátású, környezetbarát motorral mőködı, alacsony zajszintő korszerő hulladékgyőjtı-szállító gépek beszerzését, − múltban használt kommunális hulladéklerakót a tájba illeszkedıen, a környezetvédelmi szempontoknak megfelelıen rekultiválni kell (tényfeltárás, rekultivációs terv készítése), − illegális lerakások felmérése, − állati tetemek feldolgozásának megvalósítása.
77
Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, közszolgáltatók, központi költségvetési szervek A támogatás szempontjai − hulladékok biztonságos lerakása − költséghatékony beruházási és üzemeltetési megoldások A megvalósítás felelıssége
A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetni kell a régió területén illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, hogy a régió mely területén nem biztosított a hulladékok elszállítása és magas színvonalú elhelyezése. Meg kell határozni a jövendı projekteket (hulladék kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása, szelektív győjtés bevezetése), fel kell kérni az illetékes önkormányzatokat a projektek kidolgozására és megszervezésére. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 3); 5. cikk 2) a) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program, illetve a nem térségi hulladéklerakó rendszerben megvalósuló szelektív hulladékgyőjtési projektek regionális operatív programokban. 2.1.4. Felszíni és felszín alatti vizek védelme, vízrendezés A komponens céljai
− − − − − − −
Vízminıség védelem. Természetes élıhelyek védelme. Lápi jellegő területek védelme, rekonstrukciója. Belvízveszéllyel sújtott területek csökkentése. Csapadékvíz csatorna hálózat kiépítése, korszerősítése. Vízmennyiség-védelem - Balaton vízkészlet-gazdálkodásának optimalizálása. Elhanyagolt vízfolyások, vízelvezetık környezetbe illeszkedı szabályozása, karbantartása. − Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fejlesztése. − Horgászat és halászat feltételeinek megteremtése. Leírás Meg kell akadályozni, hogy a Balatonba és a Régió területén lévı más tavakba bejuthassanak a különbözı diffúz és pontszerő szennyezıforrásokból származó emittált szennyezı anyagok, ezért a bel- és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani a régió teljes területén. A vízminıség védelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélı vízgazdálkodás, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célú hévizek védelme. A felszín alatti víz esetében biztosítani kell az egyensúlyt a felszín alatti víz kitermelése és utánpótlása között. A vízfolyások megfelelı szabályozása
78
jelentısen hozzájárul a belvízveszélyes területek helyzetének javításához is. A déli part berkeibıl érkezı vizeknek az ülepítése, szőrése szintén megoldásra vár. A Balaton megfelelı vízminıségének érdekében a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere megvalósításának folytatása, illetve befejezése szükséges. A Balaton optimális vízkészlet gazdálkodása hozzájárul a környezetvédelmi, idegenforgalmi és ökológiai szempontból is megfelelı vízszint biztosításához. A fenntartható fejlıdés szempontjából lényeges a tavat érı terheléseknek a lehetı legkisebb mértékőre csökkentése, a tó természeti rendszerének és önszabályozó képességének fenntartása. A Hévízi-tó védelme szempontjából kiemelten kell kezelni a felszíni és felszín alatti szennyezıdések elleni védelem, és a tó vízhozamát csökkentı hatások elleni védelem megvalósítását. A régióban még további tavak, víztározók, vizes élıhelyek vannak, melyek szintén fokozott védelemre szorulnak. Törekedni kell arra, hogy a szennyezıdések megszüntetésére kialakulásuk helyén kerüljön sor. Támogatandó tevékenységek − vízfolyások belterületi, külterületi szabályozása, rendezése, folyamatos karbantartása, − a tavakba érkezı vizek ülepítése, szőrése, − Balaton vízkészlet gazdálkodásának optimalizálása, − a vízfolyások ökológiai vízkészletének és mértékadó vízhasználatainak meghatározása, − a horgászok kiszolgálását jelentı szolgáltatások fejlesztése, − halastavak kibocsátásainak tápanyagcsökkentı beavatkozásainak megvalósítása, − lápi területek rekonstrukciója, − szőrımezık építése, helyreállítása, folyamatos karbantartása a Balatonba torkolló vízfolyásokon, − a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének kiépítése a vízminıségvédelmi és természetvédelmi célok összehangolt megvalósításával, − bel- és külterületi csapadékvíz-elvezetés, − nádasok, elhanyagolt vízfolyások rendbetétele, − egységes tóvédelmi program megvalósítása (Hévízi-tó), melyben − prioritást kell adni a tó vízmennyiségi – vízminıségi védelmének, és annak folyamatos ellenırzésének − vízvédelmi övezet kijelölése − részletesen kell rögzíteni, és nyomon követni a jövıbeni engedélyezhetı vízkivételek mennyiségét és azok távolhatását, a lokális szemléletet fel kell, hogy váltsa a regionális rálátás − évente ki kell értékelni a monitoring adatokat, hogy a felszíni- vagy felszín alatti hatások azonnal kiszőrhetıek legyenek, a szükséges megelızı, vagy korrigáló lépések idıben megtörténjenek Konkrét projektek: − Balaton parti települések belterületi vízrendezése, diffúz szennyezések elleni védelem, − Kis- Balaton Vízvédelmi rendszer II. ütem megvalósítása. Földrajzi preferenciák
A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek 79
A támogatás szempontjai
− a természetes élıhelyek védelme biztosított legyen − költséghatékony beruházási és üzemeltetési megoldások A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak egyeztetnie kell a régió területén illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel és egyéb érintett tudományágak képviselıivel (ökológusok, biológusok, természetvédelmi szakemberek, erdészek, stb.), hogy a régió mely területén szükséges a tavak, tározók, vizes élıhelyek védelme. Az érintett tavakhoz kapcsolódó feladatok áttekintése mellett a tevékenységek pontosítása szükséges. A földrajzi területet, illetve a projekteket azonosítani kell és az érintett önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat fel kell kérni a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap Európai Halászati Alap ERFA − Operatív program Halászati OP Környezetvédelmi és infrastruktúra Operatív Program 2.2. Vonzó és élhetı balatoni települések kialakítása – településfejlesztés Az intézkedés céljai − A városok települési központjainak megújítása, városi területeinek rehabilitációja, valamint turisztikai szempontból frekventált falusi településközpontok és kistérségi központok megújítása. − Kisvárosias településszerkezet, szolgáltató jellegő központok kialakítása (fıterek, egységes utcakép)ahol költség-hatékonyan megoldható és turisztikai célból hasznosítható a part menti sávok közcélú használatba vétele, zöldterületek védelme és kialakítása (2000. évi CXII. ún. Balaton törvény 20 §), vízpart rehabilitáció. − A településeken a közlekedési átmenı forgalom csökkentése, közösségi terek (parkok, sétálóutcák, stb.) kialakítása. − Hagyományos településszerkezet, illetve települési arculat, utcaképek megóvása, az épített örökségi értékek védelme. − Romló állapotú és használaton kívüli üdülıtelkek megújításához, funkcióváltásához, felszámolásához tıkelap felállítása.
2.2.1
Települési területek, rehabilitációja
településközpontok
(„településfejlesztési
akcióterületek”)
A komponens céljai − Turizmus versenyképességének és a helyi lakosság igényeinek javítása érdekében leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat, ezen belül egybefüggı városi területek térségi központokká való alakítása. − A beépített területek ne növekedjenek tovább, illetve a beépítések ne növeljék a környezet terhelését. 80
− Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévı funkciók megerısítése romló állapotú, többségében városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. − Barnamezıs területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása, valamint a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése érdekében. Leírás A vonzó településkép, a rendezett utcák és épületek egyben az életminıség javítását is biztosítják. A települések rendezési terveinek elkészítése után – amennyiben szükséges – a hagyományos, illetve történeti településszerkezetet, az építészeti örökség értékeit figyelembe vevı helyi, a településeken belüli kisebb területegységekre vonatkozó építési szabályzatot célszerő készíteni. (A fejlesztéseket egy egységes, a helyi sajátosságokat tükrözıi építészeti koncepció elfogadása a Balaton Régióra jelentısen segítheti). Az állami támogatással megvalósított fejlesztéseknek összefüggı városi területek („településfejlesztési akcióterületek”) rehabilitációját kell szolgálniuk. A fejlesztéseknek elsısorban a mőemléki épített értékek, mőemléki jelentıségő területek és környeztük felújítására kell koncentrálniuk. Továbbá a helyi életminıség javítása érdekében fontos a városok falusias településközpontjainak a megújítása, vonzóbbá tétele a vállalkozások és lakosság számára. A településfejlesztéseknél figyelemmel kell lenni az üdülıterületek megújítására is. Az új, magas-színvonalú lakókörnyezeti kultúrák nem új telekosztásokkal, és belterületbe vonásokkal, hanem jogszabály által is támogatott területeken (pl. a vízpart rehabilitációval érintett területeken nem) a meglévı beépítésre szánt területen lévı elhanyagolt, jelenlegi tulajdonosaik által nehezen fenntartható kis üdülıtelkek összevonásával és átstrukturálódásával valósítható meg. (pl. csereingatlan-mozgalom segítségével). A településfejlesztéseknél továbbá prioritást kell élvezniük azoknak a szociálisan hátrányos településrészek megújításának, ahol többségében hátrányos helyzető és jellemzıen roma lakosság él. Ez esetben a fejlesztéseket össze kell kötni vállalkozásfejlesztési, képzési és foglalkoztatási programokkal. A településfejlesztési akcióknál gondolni kell a közlekedésszervezés javítására (különösen a déli parton a 7-es út mentén), így a forgalomcsillapított, gyalogos, kerékpáros zónák kialakítására, a tranzit forgalom elterelését, ellehetetlenítését szolgáló közlekedéstechnikai berendezésekre (pl. lámpák az autópálya lehajtókban, sebességcsökkentett zónák, különleges burkolatok, útszőkítések). Továbbá a Balaton partján fontos szempont a közbiztonság folyamatos javítása, mely érdekében ahol szükséges infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani (pl. térfigyelı-rendszer), illetve a polgárırség munkakörülményeit kell javítani. Az élhetı és vonzó település státus érdekében, a rendezett utcák részeként fontos a településen belüli kerékpárutak kiépítése és egyúttal fenntartásuknak biztosítása is. Támogatandó tevékenységek − településközpontok megújítása, kiemelten a turisztikailag frekventált településeken (pl. élhetı, emberi léptékő kisvárosi, fürdıvárosi jelleg erısítése), − hagyományos és védelemre szoruló településszerkezet, illetve települési arculat, utcaképek megóvása, az épített örökségi értékek védelme, − a belterületi forgalmat, valamint káros hatásait csökkentı eszközök és infrastruktúrák telepítése (forgalomlassító akadályok, csendes övezetek kialakítása), − a közösségi terek növelése a gyalogos és kerékpáros forgalmi felületek növelése, − belterületi zöldterületek kialakítása (nagytérségi ökohálózatot is követve, erdısítés),
81
− Balaton specifikus beépítési és építészeti elvek kidolgozása és önkéntes alapon történı alkalmazása, − egységes reklám és tájékoztatási táblázás kialakítása, a jelenlegi állapot radikális szanálása, − a települések egységes Balaton Régiós táblával való ellátása. Földrajzi preferenciák Régió egész területe, elınyt élveznek a parti agglomerálódó forgalommal terhelt települések. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei, közhasznú társaságok, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok A támogatás szempontjai
− − − − −
a település rendezési terve tartalmazza komplex település rehabilitációs integrált projektek keretében történik a fejlesztés megfelel a turisztikai keresleti igényeknek engedélyezési és kivitelezési tervek rendelkezésre állnak elısegíti a munkahelyteremtést
A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak feladata a preferált támogatási területek pontos definiálása, majd az érintett önkormányzatokkal történı egyeztetését követıen, azok felkérése a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 5); 8. cikk − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2.2
Part rehabilitáció
A komponens célja − Zöldterületek védelme és kialakítása, vízpart rehabilitáció. Leírás A part menti településeken törekedni kell arra, hogy a belterületi területfelhasználási szerkezetben a zöldfelületek megmaradjanak. Éppen ezért ahol költség-hatékonyan megoldható vagy környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen, továbbá a Balaton törvény elıírásai szerint kötelezı és turisztikai célból közcélra hasznosíthatóak a part menti sávok, ott javasolt zöldfelületek, nyitott strandok, parti sétányok kialakítása, a még meglévı természetközeli parti sávok megóvása, újak kialakítása tekintettel a meglévı természetes, természetközeli partszakaszok megtartására, megóvására, valamint a nagytérségi ökohálózatokra. A települési zöldfelületek, elsısorban a parti városhalmaz településeiben célszerően illeszkednek a nagytérségi ökológiai hálózat elemeihez, parti-háttérterületi kapcsolatokat jelentenek (ld. táji értékek). A part menti területek rehabilitálása nem egyformán érinti a településeket, amit figyelembe kell venni a fejlesztéseknél. 82
Támogatandó tevékenységek − vízparti belterületi sétányok, illetve egységes arculattal történı zöldövezetek kialakítása, bıvítése (nagytérségi ökohálózatot is követve). Konkrét projekt A Balaton vízpart –rehabilitációs tanulmánytervek alapján tervezett zöldterületi parti sétányok megvalósítása (projektgazda: OTH, BFT) Földrajzi preferenciák A Balaton part teljes hossza. Lehetséges kedvezményezettek Vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel rendelkezı települési önkormányzatok (43 db). A támogatás szempontjai − nagytérségi ökológiai hálózatba való illeszkedés − közösségi hozzáférés növelése − település rehabilitációhoz való illeszkedés − fejlesztés turisztikai jelentısége − költséghatékony megoldás A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kistérségekkel egyeztetve meg kell határoznia a preferált településeket, majd az önkormányzatokkal egyeztetve a Balatoni Integrációs Kht-nak ki kell építeni a part rehabilitációs projektek menedzselését, projektek elıkészítését, megvalósítást, kisajátítást. Az egyes részfeladatokra a Kht közbeszerzés alapján vállalkozókat bízna meg. A projekt feltétele az önkormányzatokkal való partnerségi együttmőködés és a Kht felhatalmazása a projektek lebonyolítására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.2.3
Magaspartok, omlásveszélyes partfalak rehabilitációja
A komponens célja − Partfalmozgások károkozásának csökkentése. Leírás A települések belterületeinek növekedése, nem átgondolt településfejlesztés, vagy illegális építkezések következtében olyan területek alakultak ki, melyek teherbíró képessége a nem megfelelı használat folytán szerkezetében sérült. Ezek jellemzıen Balaton parti csúszásveszélyes löszös partfalak (a tó keleti és déli részén Balatonfőzfı, Balatonfıkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód, Tihany, valamint egyéb a felszínmozgásra érzékeny település körzetében). A probléma kezelését az épületek eltávolításával, vagy infrastruktúra áthelyezéssel, illetve a partfalak erózió elleni védelmével,
83
erdısítésével, illetve esetenként a partfalak megerısítésével lehet elérni. Az épületbontások és a mővelési ág váltások vonatkozásában meg kell vizsgálni ezek kompenzációját lehetıvé tevı tıkealap felállításának lehetıségét. Támogatandó tevékenységek − geotechnikai, statikai vizsgálatok elvégzése a partfalak állékonyságára vonatkozóan, − megvalósíthatósági tanulmány a veszélyes partfalak beazonosításához és a szükséges beavatkozások megtételéhez, − épületek bontása kompenzációval, − mővelési ág váltás kompenzációval, − infrastruktúra áthelyezés, − erózió elleni védelem, − erdısítés, − partfalak megerısítése, támfalak kialakítása, − jogi környezet létrehozása a veszélyes beépítések megakadályozására. Konkrét projekt: Omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása (projektgazda: GKM, BM) Földrajzi preferenciák Elsısorban a tó keleti és déli térsége, illetve Fonyód, Tihany. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok A támogatás szempontjai − életveszély megszüntetése − vagyonban történı károk megszüntetése − költséghatékony megoldások A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a régió területén illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel egyeztetve meg kell határoznia a fejlesztéshez kapcsolódó településeket, illetve a veszélyes partfalakat. A települések kiválasztását követıen az adott önkormányzatot fel kell kérni a projektek kidolgozására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 4) − Operatív program Regionális Fejlesztési Operatív Programok
84
2.2.4. Tıkealap felállítása és mőködtetése a beépített területek (pl. kisparcellás leromlott állapotú üdülıtelkek) rehabilitációjára A komponens céljai − A települések fejlesztése, a romló állapotú beépített területek (pl. kisparcellás leromlott állapotú üdülıtelkek) rehabilitációja. − Beépítettség csökkentése, természet közeli területek növelése. Leírás A települések fejlesztését, a romló állapotú beépített területek (pl. kisparcellás leromlott állapotú üdülıtelkek) kiváltását és rehabilitációját, csereingatlanok biztosítását külön e célra felállító hosszú távú kihelyezést nyújtó tıkealap felállításával és mőködtetésével szükséges ösztönözni. Támogatandó tevékenységek − a tıkealap felállítását és mőködtetését megalapozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, − alap finanszírozását biztosító pénzintézet felkutatása, − az alapot mőködtetı intézményi kiválasztás, illetve intézményfejlesztés az alap mőködtetésére. Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, önkormányzati társulások A támogatás szempontjai − a települések rendezési tervével összhangban − kihelyezések hosszú távú visszafizetésének biztosítása − a tıkealap felhasználása (kihelyezések) során a beépített területek arányának csökkennie kell, a közösségi hozzáféréső területek aránya nem csökkenhet, a zöldterületek és természet-közeli területek aránya nı (és ha lehetséges mindez a nagytérségi ökológiai hálózatokba illeszkedıen), a közkincsekhez való hozzáférés (akadálymentesen) lehetısége nı (ha releváns az adott területen ez). A megvalósítás módja, felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak kezdeményeznie kell egy olyan intézmény, szervezet kijelölését, amely a tıkealapot fel tudja állítani és mőködtetni tudja. Javasolt a tárgyalások megkezdése a Magyar Fejlesztési Bankkal, különös tekintettel a Regionális Fejlesztési Holdingnak a bankba tervezett beolvasztására. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap Hazai forrás
85
2.3. Táji értékek helyreállítása Az intézkedés céljai − A természet közeli parti és háttérterületek összekapcsolása, nagytérségi ökológiai hálózat kialakítása a beépített területek közötti rések természetességének fokozásával és a természetes partszakaszok megırzése. − Balaton körüli zöld zóna megteremtése, természetes erdısítésekkel. − A természet védelmét és a környezettudatosság erısítését, környezeti nevelést szolgáló intézkedések megvalósítása (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, valamint a természetvédelmi területek fejlesztése, Natura 2000 területek növelése). − Bányászati tevékenységhez kapcsolódó tájsebek, illegális hulladéklerakók rehabilitációja. 2.3.1. Vidéki értékek feltárása, megırzése A komponens céljai − A turizmus versenyképességének és a helyi lakosság igényeinek javítása érdekében a leromlott falusi településközpontok, utcaképek megújítása. − A vidéki értékek feltárása és védelme, a hagyományos földhasználati formák felélesztése. − A kulturális jellegzetességek támogatása és az épített környezet táji adottságoknak megfelelı át- és kialakítása. Leírás A Balaton és a környezı táj (például a Balaton-felvidék erdei, növény- és állatvilága) páratlan értékő és kiemelt figyelmet kell fordítani a megırzésére. Ezért szükséges táj menedzsmenti tervek alapján e különleges tájak védelme, az ember és a természet kapcsolatának a régióra jellemzı formáinak bemutatása. Bizonyos területeken ehhez szükség van a hagyományos földhasználati formák felélesztésére a kulturális jellegzetességek hangsúlyozásával és az épített környezet táji adottságoknak megfelelı át- és kialakítására. Fıként a parttól távolabbi falvakban jellemzı a településközpontok, a települési arculat elhanyagoltsága, ezért figyelmet kell fordítani e településközpontok rehabilitációjára, a hagyományos települési arculat, utcaképek megóvására és az épített örökségi értékek védelmére. A vidéki örökség védelme, a hagyományok ápolása szempontjából nem elhanyagolható a tárgyi emlékek, a hagyományos gazdálkodási formák megléte, melyek bemutatása kívánatos a turisztikai látványosságokkal összefüggésben. Támogatandó tevékenységek − falusi településközpontok („településfejlesztési akcióterületek”) rehabilitációja, hagyományos településszerkezet, illetve települési arculat, utcaképek megóvása, az épített örökségi értékek védelme (funkcionális és esztétikus településközpontok létesítése), − táj menedzsment, tájgazdálkodási tervek készítése, végrehajtásuk támogatása, − vidéki örökség: tárgyi emlékek, gazdálkodási formák bemutatásának támogatása, − hagyományok (nemzetiségi is) ápolásának támogatása. Földrajzi preferenciák A régió teljes területe.
86
Lehetséges kedvezményezettek Települési önkormányzatok, intézményeik és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei (pl. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), közhasznú társaságok, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok A támogatás szempontjai − rendezési tervhez illeszkedjen − megfeleljen a turisztikai keresleti igényeknek − nagytérségi ökológiai hálózathoz való kapcsolódás − költséghatékony megoldások A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kistérségek bevonásával azonosítani kell a program helyszíneit, területi lehatárolását. Ezt követıen a lehetséges kedvezményezettek bevonásával ki kell dolgozni a projekteket. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap EMVA − Operatív program NAVT 2.3.2. Táji értékek helyreállítása A komponens céljai − A helyi természeti értékek feltárása és védelme. − A természetvédelmi oltalom alatt álló területek bıvítése. − Ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakítása és fenntartása. Leírás A Balaton és a környezı táj (például a Balaton-felvidék erdei, növény- és állatvilága) páratlan értékő és kiemelt figyelmet kell fordítani a megırzésére. Bizonyos területeken ehhez szükség van a tájak rehabilitációjára a helyi természeti értékek feltárására és védelmére. Az ökológiai adottságoknak és a fenntartható fejlıdés elveinek megfelelı tájrendezés és tájrehabilitáció, területhasznosítás érdekében különbözı szintő, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek bıvítése kiemelt fontosságú a Balatoni Nemzeti Park tapasztalataira építve. A Balaton környékének sokszínő élıhelyei igen sérülékenyek, megırzésük érdekében szükséges a védett területek kiterjesztésével kapcsolatos tanulmányok, kataszterek elkészítése és felülvizsgálata, valamint szabályozások elıkészítése. Támogatandó tevékenységek − egyedi tájértékek helyreállítása, tájképi értékek védelme, − védett területek kiterjesztésével kapcsolatos tanulmányok, kataszterek készítése és felülvizsgálata, szabályozások elıkészítése (erdık, vizes, füves élıhelyek, tájképi értékek, egyedi tájértékek).
87
Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek Települési önkormányzatok, intézményeik és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei (pl. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), közhasznú társaságok, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok. A támogatás szempontjai − megfeleljen a turisztikai keresleti igényeknek − nagytérségi ökológiai hálózathoz való kapcsolódás A megvalósítás módja, felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kistérségek bevonásával azonosítani kell a program helyszíneit, területi lehatárolását. Ezt követıen a lehetséges kedvezményezettek bevonásával ki kell dolgozni a projekteket. A projekt kiválasztás módja kétlépcsıs kiválasztás. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap EMVA − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.3.3. A Balaton körüli zöld zóna kialakítása, erdısítés A komponens céljai − A természet közeli parti és háttérterületek összekapcsolása nagytérségi ökológiai hálózat kialakításával − Belterületi erdıterületek növelése. − Külterületi mezıgazdasági területek erdısítése. − A Bakony, Balaton, Somogy nagy erdıtömbjeinek összekapcsolása. Leírás Az erdık nagymértékben hozzájárulnak a Balaton térség ökológiai állapotának helyreállításához, ezért a Balaton erdısültségét növelni kell. A Balaton Régió egyes túlzottan beépített, zsúfolt, így degradálódott és rendkívül alacsony táji értékekkel rendelkezı területeinek különös módon természeti értéket adhat egy erıteljes erdısítési program. Cél, hogy egy zöld zóna ölelje körül a Balaton víztükrét. Ennek részét képezi a fásítás, fasorok képzése, a belterületi erdıterületek növelése is, a külterületi mezıgazdasági területek erdısítése mellett (ld. településfejlesztésnél). A területnövekedés mellett legalább ilyen fontos cél az összefüggı erdıtakaró biztosítása, a Bakony, Balaton, Somogy nagy erdıtömbjeinek összekapcsolásával. Elvégzendı feladat az erdészeti ágazati erdısítésekkel kapcsolatos, valamint a település és területrendezési tervek határozottabb összehangolása is. Az erdısítést hazai honos állományok (ıshonos fafajok, kevert erdık) kialakításával kell megvalósítani. Mindezen fejlesztéseknek a közösségi hozzáférést, a természetjárást is szolgálniuk kell, különös tekintettel az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakítására és fenntartására.
88
Támogatandó tevékenységek − fásítás, fasorok képzése (belterületen önkormányzati ás állami tulajdonban levı területeken és mezıgazdasági területen is megfelelı ösztönzıkkel), − erdei fafaj váltás támogatása a hazai honos (ıshonos, vegyes állományok) erdık kialakításának érdekében, − mezsgyék, bokrok telepítése, − a beépített területek közötti rések természetességének fokozása, − vizes élıhelyek kialakítása, − erdık közösségi hozzáférésének növelése, − erdı egészségügyi és erdıtőzzel kapcsolatos monitoring és kutatási tevékenységek, cselekvési tervek támogatása, a szükséges infrastruktúra kiépítése. Földrajzi preferenciák A régió egész területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, intézményeik és társulásaik, erdıgazdálkodók, központi költségvetési szervek és intézményeik, gazdasági társaságok A támogatás szempontjai − megfeleljen a turisztikai keresleti igényeknek − nagytérségi ökológiai hálózathoz való kapcsolódás − természetes fafajok telepítése − közösségi hozzáférés növelése A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kistérségek bevonásával azonosítani kell a program helyszíneit, területi lehatárolását. Ezt követıen a lehetséges kedvezményezettek bevonásával ki kell dolgozni a projekteket. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap EMVA 36. cikk b) i., iii. − Operatív program Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2.3.4. Bánya-rekultiváció, tájsebek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása A komponens céljai − Tájsebek felszámolása. − A környezetre káros hulladéklerakók megszüntetése. − A bányászati tevékenység következtében maradandóan megváltozott külszíni terület (felhagyott bányák) rekultivációja, újrahasznosítása.
89
Leírás A Balaton-felvidéken több felhagyott és mőködı bánya van, ezért a nagyobb kiterjedéső bányászati tevékenység által roncsolt, ipari tevékenység által igénybevett területeken komplex tájrehabilitációval egybekötött újrahasznosítás szükséges. A legfontosabb a balesetveszélyes, és a szembeötlı tájsebek eltüntetése, valamint a „városszéli” kisebb bányagödrök eltüntetése. A tájrehabilitációhoz kapcsolódóan fontos a mőszaki védelem nélküli hulladéklerakók rekultivációja, az illegális hulladéklerakók felszámolása is. Támogatandó tevékenységek
− bányászati tevékenység által roncsolt, a víz-, szélerózió által degradált, ipari tevékenység által igénybevett területeken komplex tájrehabilitációval egybekötött újrahasznosítás (tájrendezési tervek kidolgozása, mőszaki-, biológiai rekultiváció), − a mőszaki védelem nélküli hulladéklerakók rekultivációja, az illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolása, − tájsebek felmérése. Földrajzi preferenciák Elsısorban a Balaton-felvidéki területek. Lehetséges kedvezményezettek Terület tulajdonosok, települési önkormányzatok. A támogatás szempontjai − tájrendezési tervek megléte − elınyt élveznek a veszélyes hulladékok felszámolása − költséghatékony megoldások A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak a kistérségek bevonásával azonosítani kell a program helyszíneit, területi lehatárolását, a fejlesztési szükségleteket. Ezt követıen a lehetséges kedvezményezettek bevonásával ki kell dolgozni a projekteket. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 3) Hazai forrás − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.3.5. Kockázatvédelem, veszélyhelyzetek megelızése A komponens céljai − Éghajlatváltozással összefüggı károk megelızése (pl. tó vízszintingadozására való felkészülés, rovarkártevık elleni hatékony védelem). − Állampolgárok és a környezet biztonságát garantáló gazdálkodás és termelés megvalósítása.
90
Leírás A globális felmelegedés jövıben várható mértéke évtizedenként 0,1-0,3 °C. E változás regionális sajátosságai ma még csak bizonytalanul körvonalazhatók. Mégis több jel szerint a következı évtizedekben a Balatonnál megfigyelt tendenciák folytatódása, azaz a hımérséklet és a napfénytartam emelkedése, de a csapadék csökkenése továbbra is várható, fıként a nyári szezonban. E tendenciával párhuzamosan módosul egyes idıjárási szélsıségek gyakorisága is. Ha valóban így alakul a Balaton éghajlata, akkor számolni kell a tó vízszintjének gyakori ingadozásával, csökkenésével is. Fel kell készülni az éghajlatváltozással összefüggı károkra és megelızésükre. Támogatandó a rovarkártevık hatékony és környezetbarát ellenszereinek kifejlesztése, a károkozások monitorozása, dinamikájával, prognosztizálásával kapcsolatos kutatások, károkozók tervszerő irtása. Kiemelhetı a gyapjaslepke fokozódó, lakókörnyezetet is veszélyeztetı kártétele, valamint a parti területeken a szúnyogokkal kapcsolatos problémák. Ezenkívül tájékozódni kell és leltárt kell készíteni a települések közigazgatási területén mőködı veszélyes technológiákról és a tárolt, szállított veszélyes anyagokról, hogy csak olyan tevékenységek legyenek engedélyezhetık, amelyek megfelelı környezetbiztonsági garanciákkal rendelkeznek. Szükséges a helyi környezetbiztonsági informatikai rendszer kiépítése. Támogatandó tevékenységek − a rovarkártevık hatékony és környezetbarát ellenszereinek kifejlesztése, − károkozások monitorozása, dinamikájával, prognosztizálásával kapcsolatos kutatások, kárbecslések, vészforgatókönyvek, cselekvési tervek kidolgozása, − károkozók tervszerő irtása, − környezetbiztonsági információs rendszer kiépítése, központok kialakítása, − természetbarát védekezés, megelızés, védekezéssel kapcsolatos kísérleti projektek, kutatások, − környezetvédelmi balesetek (veszélyes hulladék, mérgezı anyag kiömlés, stb.) kármegelızése és elhárítása. Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek Települési önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, katasztrófavédelmi igazgatóságok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek, erdészeti szolgálatok. A támogatás szempontjai − környezetkímélı megoldások − projekt intézkedési tervek megléte − költséghatékony megoldások A megvalósítás módja, felelıssége A Balaton Integrációs Kht-nek a releváns kutatóintézetekkel, a katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, valamint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségekkel fel kell venni a kapcsolatot és meg kell határozni a lehetséges káreseményeket. Ezt követıen a szükséges projekteket azonosítani kell, majd fel kell kérni a lehetséges projektgazdákat a projektek kidolgozására. A projekt kiválasztásának módja központi program keretében történik. 91
Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 4) Hazai finanszírozás − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.4. Balaton térségi környezetmenedzsment Az intézkedés céljai − Éghajlatváltozás, egyéb külsı folyamatok révén a táji értékekben bekövetkezı károk kockázatának csökkentése. − Fenntarthatósági és táji tervezési menedzsmenti rendszerek kialakítása. − Egységes megfigyelı- és tájékoztatási, monitoring rendszer kialakítása. − Balaton természettudományi-, társadalmi-, gazdasági kutatásainak ösztönzése, összehangolása. 2.4.1. Balatoni fenntarthatósági/környezeti térségmenedzsment kialakítása A komponens céljai − Összehangolt, fenntartható fejlesztések a Balaton érzékeny környezeti rendszerében. − Fenntartható településfejlesztés. − A környezet-tudatosság javítása. Leírás A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, haladó külföldi példák alapján térségi fenntarthatósági keretstratégia elkészítése. Környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul az európai városok környezeti minıségének javításához, a fenntartható fejlıdés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévı rendszerek, mint az EMAS, ISO 14001 szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság – a külsı és belsı kommunikáció csatornáin keresztül – javítja a kiválasztott mintatérség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevık, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Támogatandó tevékenységek − térségi fenntarthatósági keretstratégia elkészítése, − a megvalósítást segítı szervezetfejlesztés. Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei
92
A támogatás szempontjai − fenntartható fejlıdés biztosítása − társadalmi, gazdasági, környezeti szempontrendszerek biztosítása A megvalósítás módja, felelıssége A Balatoni Integrációs Kht-nak kell ellátnia a regionális szintő fenntarthatósági/környezeti térségmenedzsment feladatait. A feladatba be kell vonni a térségben mőködı érintett civil szervezeteket, kistérségi társulásokat, dekoncentrált államigazgatási szervezeteket. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 8); 5. cikk 2) d) NAVT (esetleg INTERREG, LIFE) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.4.2. Egységes környezetállapot megfigyelı és tájékoztatási hálózat kiépítése és mőködtetése A komponens céljai − A helyi természeti értékek feltárása és védelme. − Környezeti, épített környezeti elemek állapotának (pl. víz, levegı, talaj, út…) folyamatos nyomon követése. − Ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakítása és fenntartása. Leírás A Balaton környéke biológiailag gazdag élıhelyeinek sokrétősége miatt igen sérülékeny, stabilitása viszonylag kicsi, ezért megırzésük érdekében speciális tevékenységekre van szükség, különös tekintettel az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakítására és fenntartására. Támogatandó tevékenységek − környezeti, épített környezeti elemek állapotát megfigyelı (monitoring) és tájékoztatási hálózat kialakítása és mőködtetése a meglévı (pl. KVVM, FVM, EÜM által közösen mőködtetett) rendszer továbbfejlesztésével Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek Balatoni Integrációs Kht. központi költségvetési szervek és intézményei (pl. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), nonprofit szervezetek A megvalósítás felelıssége Balatoni Integrációs Kht-nak kezdeményeznie kell az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, a kistérségekkel, valamint a természetvédelemben érintett egyéb szervezetekkel a hálózat kiépítése területi hatályának lehatárolását.
93
Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 8); 5. cikk 2) d) (esetleg INTERREG, LIFE) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 2.4.3. Balaton térség vízminıségével, vízmennyiségével, környezeti állapotával kapcsolatos kutatások ösztönzése A komponens céljai − Vízminıség védelem. − Környezeti elemek védelme. Leírás A vízminıség védelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélı vízgazdálkodás, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célú hévizek védelme. A Balaton megfelelı vízminıségének érdekében szükséges a térségben található tavak, vizes élıhelyek, folyóvizek minıségére ügyelni. A vízminıség határértékeknek történı megfeleltetéséhez szükséges olyan kutatások támogatása, amelyek a vízminıséget a környezeti állapotra tekintettel vizsgálja. Támogatandó tevékenységek − Balaton térség vízminıségével kapcsolatos kutatások támogatása, − Balaton térség környezeti állapotával kapcsolatos kutatások támogatása, − vízgazdálkodás optimalizálására irányuló kutatások támogatása. Földrajzi preferenciák A régió teljes területe. Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, intézményeik és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei (pl. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), közhasznú társaságok, non-profit szervezetek A megvalósítás felelıssége Az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségeknek, kutatóintézeteknek, valamint a természetvédelemben érintett egyéb szervezetekkel egyeztetni kell a Balaton térség vízminıségével és környezeti állapotával kapcsolatos kutatások szükségességét, módszertanát, tartalmát és gyakoriságát. A kutatási területek között versenyhelyzetet kell teremteni. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 8); 5. cikk 2) d) (esetleg INTERREG, LIFE) − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program
94
2.5. Megújuló energiaforrások hasznosítása Az intézkedés céljai − A megújuló energiaforrások (napenergia, geotermikus energia, biomassza) használatának, így az energiatermelés helyi erıforrásokkal való elállításának ösztönzése. − Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése technológiai, gazdaságossági szempontból megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése. − Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezıanyagkibocsátású, korszerő tüzelıberendezések alkalmazásának támogatása). − Biomassza, bioetanol, szennyezéssel nem járó geotermikus energia és napenergia elsıdlegesen közösségi célú használatának bıvítése. − A káros kibocsátás csökkenését eredményezı építıipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hıszigetelés). − Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. − A tudatos és ésszerő energiahasználat növelése és a légszennyezı-kibocsátások csökkentése. Leírás A régióban a természeti és épített környezeti értékek, valamint a lakosság életterének lehetséges megóvása érdekében elengedhetetlen a környezetkímélı technológiák alkalmazása a gazdaságban. Különösen hangsúlyosak a megújuló energia termelését szolgáló beruházási projektek (megújuló energia a hıtermelésben, áramtermelésben), valamint elsıbbséget kapnak azok a projektek, amelyek a jelentıs kapacitású megújuló energiaforrások használatát ösztönzik (biomassza, geotermikus energia, napenergia). A Balaton tájegységei különösen alkalmasak olyan mintaértékő kezdeményezések megvalósítására, melyek a térség megújuló energiaforrásainak hasznosítását célozzák. A megújuló energiaforrások hasznosításánál elsıdlegesen – magán célú beruházások mellett – a közösségi célú energiafelhasználásra tervezett megoldásokat kell ösztönözni, amely a középületek (polgármesteri hivatalok, oktatási intézmények, mővelıdési intézmények, stb.) alternatív energia használata feltételeinek kiépítését jelenti. A déli parttól távolabbi, kedvezıtlenebb adottságú mezıgazdasági területeken – kapcsolódva az erdısítési programhoz – különösen a biomassza (energia erdı, energia fő), a tó nyugati, déli és keleti részén a meglévı gazdag karszt termálvízre alapozva a vízvisszapótlással történı geotermikus energia, míg az egész régióban a viszonylag magas napsütéses órák számára alapozva a napenergia hasznosítása lehetséges. A megújuló energiák hasznosítására vonatkozó fejlesztéseket az intézmények, beruházásainál, valamint civil szervezetek programjainak támogatásnál horizontális kiválasztási szempont érvényesítésével is kell ösztönözni. Támogatandó tevékenységek − megújuló energiát termelı berendezések mőködtetéséhez szükséges tüzelıanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása (faapríték készítı rendszer, pellet készítı rendszer, bálázó berendezések, növényolajprések telepítése), − somogyi térségben és Balatonfőzfın max 2 db. bioetanol üzem létesítésére megvalósíthatósági tanulmány készítése és pozitív eredmény esetén a beruházás megvalósítása (pl. Balatonszabadi - Tab, Marcali térsége)
95
− megújuló energiaforrás hasznosításra alapuló beruházások létrejöttének elısegítése az érintett helyi lakosság és/vagy gazdasági szereplık bevonásával (biomassza, geotermikus- és napkollektoros erımővek), − közösségi szintő beruházások; kis települések körgyőrős távfőtırendszerek kialakítása biomassza, vagy geotermia hasznosítására; depónia-gáz hasznosítása (pl. 2 db pilot projekt távfőtéssel rendelkezı településeken), − vállalkozásokhoz, háztartásokhoz kötıdı egyéni használatok ösztönzése önállóan és más fejlesztésekhez kapcsolódóan is, − elı kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények, energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit (pl. strandok, hotelek, kempingek melegvíz elıállítása napenergia használatával), − az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának vizsgálata, szükség esetén javítása, a mőködési költségek csökkentése, − energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggı ismeretek népszerősítése, terjesztése, − energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. Konkrét projekttípusok: BIOMASSZA − Erdıgazdasági hulladékok tüzelıanyag hasznosítása − Nádgazdasági hulladékok tüzelıanyag hasznosítása − Mezıgazdasági – gyümölcs-szılıtermesztési szerves hulladékok hasznosítása − BIODIZEL hajtóanyag integrált mezıgazdasági hasznosítása − Mezıgazdasági-állattenyésztési integrált BIOGÁZ tüzelı és hajtóanyag hasznosítás GEOTERMIKUS ENERGIA − komplex üdülıterületi és energetikai hasznosítása a Balaton délnyugati partján, geovillamos erımővel − komplex üdülıterületi és energetikai hasznosítás a Balaton déli partján − fıleg mezıgazdasági-kertészeti hıhasznosításra NAPENERGIA − aktív hasznosító hálózat a partmenti településekre − aktív hasznosítása külterületi létesítmények, meteorológiai elırejelzı állomások energiaellátási programja − passzív napenergia hasznosítás önkormányzati lakásépítés, intézmények, turisztikai létesítmények, üdülıfalvak fejlesztése és rekonstrukciója SZÉLENERGIA TÖBBCÉLÚ (villamos energia átalakítás, oxigén dúsítás, víz utánpótlás) energiahasznosítása Lehetséges kedvezményezettek települési önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok
96
A támogatás szempontjai − elınyt élvez a közösségi célú használat − költséghatékony beruházási és üzemeltetési megoldások − fenntartás biztosítása A megvalósítás felelıssége A Balatoni Integrációs Kht felel a projektgenerálásért, majd a térségi-települési alapú közösségi rendszerek esetében fel kell kérni a projektek kidolgozásáért az önkormányzatokat. Elı kell segíteni a vállalkozások, háztartások pályázatkészítését. A projektek kiválasztásának módja kétlépcsıs kiválasztás. Finanszírozási feltételek − EU támogatási alap ERFA 4. cikk 7); 5. cikk 2) b) EMVA − Operatív program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program NAVT keretében (biomassza feldolgozás)
97
