Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja

Balaton Fejlesztési Tanács

Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja

Helyzetértékelés I. Kötet Készítették: Dombi Gábor szociológus Dorner Lajos közlekedésmérnök Egerszegi Zita környezetmérnök Fekete Károly geográfus Fekete-Páris Judit közgazdász Jamrik Péter közbiztonsági szakértő Kabai Gergely etnográfus Kuborczik Barbara környezetmérnök Kulics Beatrix kutatási asszisztens Kun Eszter geográfus

Dr. Molnár Gábor mérnök Dr. Németh Nándor geográfus Oláh Miklós szociológus Sebestyén István közlekedésmérnök Somogyi Márk geográfus eh. gyakornok Horváth Áron közgazdász Madurovitz-Tancsics Tünde közgazdász McLean Alíz közgazgász Sápi Zoltán geográfus, közgazdász

Szerkesztette: Oláh Miklós Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Balatonfüred-Siófok, 2013-2014

Készült az ÁROP-1.2.11/A, 2013. „Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2014-2020 tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében”című pályázat keretében

8600 Siófok, Batthyány u. 1. – Tel: 84/ 313-346, Tel./Fax: 84/ 317-002 – E-mail: [email protected]; Website: http://www.balatonregion.hu

Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................. 9 BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 54 1.

A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE ............................................................................... 54

2. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................... 57 2.1.KÜLSŐ ADOTTSÁGOK .................................................................................................................................. 57 2.1.1.Státusz és pozícionáltság .................................................................................................................... 57 2.1.2.A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megjelenése az országos és megyei fejlesztési koncepciókban ........ 58 2.1.2.1.Somogy megye fejlesztési koncepciója ............................................................................................. 58 2.1.2.2.Veszprém megye fejlesztési koncepciója .......................................................................................... 59 2.1.2.3.Zala megye fejlesztési koncepciója .................................................................................................. 60 2.1.2.4. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról ............................................................................................................... 60 2.1.2.5 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak Integrált Városfejlesztési Stratégiái ..................................................................................................................................................... 61 2.1.2.6 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési szereplői fejlesztési elképzeléseinek áttekintése . 62 2.2.BELSŐ ADOTTSÁGOK ................................................................................................................................... 64 2.2.1 A régió általános leírása .................................................................................................................... 64 2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma .............................................................................. 68 2.2.2.1. Népesség szerkezet .......................................................................................................................... 70 2.2.2.2. Üdülőtulajdonosok.......................................................................................................................... 82 2.2.3 Képzettség, oktatás, képzőhelyek ........................................................................................................ 85 2.2.4. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép ................................................................................... 91 2.2.5 Jövedelmi viszonyok ......................................................................................................................... 107 2.2.6 Településszerkezet ............................................................................................................................ 112 2.2.7 Területlehatárolás ............................................................................................................................ 116 2.2.8 Szervezet- és intézményrendszer ....................................................................................................... 122 2.2.9 Civil szervezetek, lakossági aktivitás, választói magatartás ............................................................. 128 2.2.10 Egészségügyi, szociális ellátottság ................................................................................................. 130 2.2.11. Kultúra........................................................................................................................................... 132 2.2.12 Szabadidő, sport, versenysport ....................................................................................................... 148 2.2.13. A balatoni népesség életminőségének alakulása ........................................................................... 149 2.2.14. A közbiztonság, mint az életminőség, valamint a turisztikai vonzerő speciális jellemzője ............ 158 2.3 A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET (BKÜ) GAZDASÁGA ...................................................................... 179 2.3.1 A szektor átalakulása ........................................................................................................................ 179 2.3.2 Vállalkozási aktivitás ........................................................................................................................ 180 2.3.3 Tőkeerő ............................................................................................................................................. 183 2.3.4 A vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az üdülőkörzetben .............................................. 184 2.3.4.1. Turizmus ....................................................................................................................................... 186 2.3.4.2 Kereskedelem, vendéglátás ............................................................................................................ 222 2.3.4.3 Ipar ................................................................................................................................................ 223 2.3.4.4 Mezőgazdaság ............................................................................................................................... 224 2.3.4.5 Halászat, horgászat ....................................................................................................................... 233 2.3.4.6 Erdő-, és vadgazdálkodás .............................................................................................................. 234 2.3.5 A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége .................................................................... 234 2.3.5.1. A BKÜ gazdasági pozíciói ............................................................................................................ 234 2.3.5.2. A BKÜ-ben található ingatlanvagyon értékének alakulása .......................................................... 237 Számítási módszertan ................................................................................................................................ 238 A BKÜ LAKÁS- ÉS ÜDÜLŐÁLLOMÁNYÁNAK ÉRTÉKE ...................................................................................... 238 Az üdülők állományának értéke ................................................................................................................. 240 Együttes eredmény az állomány értékére................................................................................................... 240 Hazai regionális szintű tanulságok............................................................................................................ 243


Településeken belüli elemzések tanulsága ................................................................................................. 246 2.3.5.3.A BKÜ forrásfelvevő képessége ..................................................................................................... 248 3. INFRASTRUKTÚRA ................................................................................................................................... 260 3.1 KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA .............................................................................................................. 260 3.1.1 Lakásellátottság ................................................................................................................................ 260 3.1.2 Vezetékes gázellátás, energiahordozók............................................................................................. 262 3.1.3 Ivóvízellátás, csatornázottság ........................................................................................................... 281 3.1.4 Informatika, hírközlés, kommunikáció, információs társadalom ...................................................... 285 3.1.5 Hulladékgazdálkodás........................................................................................................................ 286 3.2 A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ........................................................................................................... 289 4. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA .................................................................................................................... 324 4.1. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ..................................................................................................... 325 4.2 ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ................................................................................................. 331 4.2.1 A tájkép, földtan................................................................................................................................ 331 4.2.2 A Balaton Régió flórája és faunája................................................................................................... 336 4.2.3 Épített környezet ............................................................................................................................... 339 4.3 ÉGHAJLAT ................................................................................................................................................. 341 4.3.1 Klímaváltozás ................................................................................................................................... 342 4.4 HIDROLÓGIA, HIDROGEOLÓGIA ................................................................................................................. 351 4.4.1 Felszíni vizek .................................................................................................................................... 352 4.4.2 Felszín alatti vizek ............................................................................................................................ 364 4.4.3 Vízgazdálkodás, vízháztartás ............................................................................................................ 366 4.5 LEVEGŐ MINŐSÉG ..................................................................................................................................... 375 4.6 ZAJTERHELÉS ............................................................................................................................................ 381 4.7 FÉNYSZENNYEZÉS ..................................................................................................................................... 382 4.8 KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS................................................................................................................. 383 Látogató- és fogadóközpontok a BKÜ területén ........................................................................................ 384 Egyéb bemutatóhelyek a BKÜ területén: ................................................................................................... 384 HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT) .................................................................................................................. 386 FELHASZNÁLT IRODALOM........................................................................................................................ 395

Ábrajegyzék 1. ábra Állandó lakosság számának változása a Magyarországon és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (19902011) ..................................................................................................................................................................... 71 2. ábra Állandó népesség és a lakónépesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2000-2011) .............................................................................................................................................................................. 72 3. ábra Élve születések és halálozások számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ......................... 75 4. ábra A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének korfa szerkezete (2011) ...................................... 76 5. ábra Eltartottsági (függőségi) ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ............................................. 78 6. ábra Népességöregedési tendencia a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben............................................................ 79 7. ábra Ezer lakosra jutó állandó és ideiglenes vándorlási különbözet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ......... 81 8. ábra Gyógypedagógiai oktatással és neveléssel együtt óvodai és általános iskolai feladat ellátási helyek számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben....................................................................................... 86 9. ábra Munkaképes korú (15-74 éves) népesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ......... 93 10. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliség alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ........................ 94 11. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben szubrégiók szerint .................................................................................................................................................................... 95 12. ábra Negyedéves munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein........................................................................................................................................ 97 13. ábra Idegenforgalmi csúcsidőszak (július-augusztus) ideje alatti munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ....................................................................................................................................... 98

3


14. ábra Negyedéves relatív munkanélküliségi ráta alakulása településtípusok szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ..................................................................................................................................................... 99 15. ábra Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti arányának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein .......................................................................................... 100 16. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (Népszámlálási adatok alapján 2001;2011).............................................................................................................................................. 104 17. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ................................................................................................................................................................... 105 18. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ................................................................................................................................................................... 106 19. ábra A megyék egy főre jutó adóköteles jövedelme (országos átlag = 100 %), 2000-2011.......................... 110 20. ábra A rendezvénynaptárban szereplő programok éves gyakorisága ............................................................ 137 21. ábra Az adatbázisban szereplő parti rendezvények aránya (2004-2011)....................................................... 138 22. ábra A rendezvénynaptárban szereplő településgyakoriságok jellemzői ...................................................... 138 23. ábra Balaton térségi integrált rendezvénynaptárban szereplő programok gyakorisága hónapok szerint....... 140 24. ábra Rendezvénynaptárban szereplő programszervezők ............................................................................... 141 25. ábra Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 2000 és 2011 között ........................................................... 143 26. ábra Nyomozás elrendelése ........................................................................................................................... 164 27. ábra Betörés, lopás ........................................................................................................................................ 165 28. ábra Gépkocsi lopások .................................................................................................................................. 165 29. ábra Gépkocsi feltörések ............................................................................................................................... 166 30. ábra Rablás .................................................................................................................................................... 167 31. ábra Súlyos testi sértés .................................................................................................................................. 167 32. ábra Garázdaság ............................................................................................................................................ 168 33. ábra Külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények ............................................................................... 168 34. ábra Külföldi sérelmére elkövetett szabálysértés .......................................................................................... 169 35. ábra Külföldi gyanúsítottak száma ................................................................................................................ 169 36. ábra................................................................................................................................................................ 170 37. ábra................................................................................................................................................................ 176 38. ábra................................................................................................................................................................ 177 39. ábra Egy társas vállalkozásra eső saját tőke összege 2000-2011 között (Ft)................................................. 183 40. ábra Működő vállalkozások száma az alábbi nemzetgazdasági főágazatokban 1999-2004 .......................... 184 41. ábra Vállalkozások főbb ágazati megoszlása a BKÜ-ben ............................................................................. 185 42. ábra Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása 2000-2010 között ................................................................................................................ 186 43. ábra Szállásférőhelyek a BKÜ-ben ............................................................................................................... 189 44. ábra Vendégszám és vendégéjszaka – átlagos tartózkodási idő kereskedelmi szálláshelyeken a BKÜ-ben . 191 45. ábra A külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási ideje a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein ...................................................................................................................................................... 192 46. ábra Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak megoszlása küldő országok szerint 1998-2006 ............................................................................................................................................................................ 193 47. ábra Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben ................................................... 194 48. ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben ........................... 195 49. ábra A turisztikai főszezonon (július-augusztus) kívüli hónapok részesedése a BKÜ idegenforgalmából kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2012 ............................................................................ 198 50. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2011............................................................... 200 51. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2011................................................................ 201 52. ábra Balatoni vitorlás kikötők ....................................................................................................................... 209 53. ábra Személyhajó utasforgalom .................................................................................................................... 209 54. ábra Áralakulás a parttól való távolság szerint (fajlagos medián árak), lakóingatlanok (Forrás: ELTINGAszámítás FHB és KSH adatok alapján) ............................................................................................................... 245 55. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR) ........................... 247 56. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós fajlagos ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR).............. 248 57. ábra Turisztikai fejlesztésekre fordított állami költségvetési összegek ......................................................... 249 58. ábra A BFT hatáskörébe utalt fejlesztési források ........................................................................................ 249 59. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési forrás (országos átlag: 70 737 Ft) ................................................. 250 60. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési összeg megyék szerint a BKÜ-ben ................................................ 251 61. ábra Egy főre jutó NFT I. támogatások a kiemelt pólusvárosokban ............................................................. 252

4


62. ábra Az ÚMFT és az ÚSzT kifizetésben részesült projektjeinek száma és a kifizetett összegek nagysága .. 256 63. ábra Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján ................................................................................................................................. 260 64. ábra Az épített üdülőegységek száma a BKÜ településeiben 2005 és 2011 között....................................... 262 66. ábra A jellemző talajtípusok aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben...................................................... 334 67. ábra A különböző ÜHG kibocsátási forgatókönyveket megalapozó társadalmi-gazdasági fejlődési pályák jellemzői és viszonyai (KAP = Közös Agrár Politika az EU-ban) ...................................................................... 343 68. ábra Hőmérséklet változás a különféle ÜHG kibocsátási forgatókönyveknek megfelelően ......................... 344 69. ábra Átlagos szezonális hőmérséklet változás a Balaton régióban ................................................................ 345 70. ábra 30 éves átlagos napi középhőmérséklet a Balaton régióban különböző időszakokban ......................... 346 71. ábra A hőhullámok maximális hossza 30 éves időszakokban a Balatonnál .................................................. 346 72. ábra A fagyos napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál ................................................ 347 73. ábra A hőségnapok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál .................................................. 347 74. ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható alakulása a Balaton vízgyűjtő területén ................ 348 75. ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható változása a Balaton vízgyűjtő területén ................ 349 76. ábra A nagy csapadékú napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál ................................. 349 77. ábra A napi leesett hómennyiség 30 éves átlaga különböző időszakokban a Balatonnál .............................. 350 78. ábra A Balaton trofitása medencénként az OECD szerinti minősítés alapján ............................................... 354 79. ábra A Balaton trofitásának alakulása az a-klorofill maximumok alapján .................................................... 355 80. ábra A Hévízi tó és forrásbarlangjának kapcsolata ....................................................................................... 360 81. ábra A területre jellemző földtani keresztszelvény ....................................................................................... 361 82. ábra Karsztvízgazdálkodási zónák lehatárolása ............................................................................................ 363 83. ábra A Hévíz-6 kút és a Hévízi-tó idősora .................................................................................................... 365 84. ábra A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása 1863-2012.................................................... 367 85. ábra A Balaton felületére hulló évi csapadék területi átlagai a 1921-2012 között ........................................ 368 86. ábra A Balaton évi hozzáfolyása 1921-2012 ................................................................................................ 369 87. ábra A Balatonból történt leeresztés évi összegei ......................................................................................... 370 88. ábra A Balaton évi párolgása ........................................................................................................................ 371 89. ábra A Balaton évi természetes vízkészlet-változása 1921-2012 .................................................................. 372 90. ábra A 2000-2011. időszak havi természetes vízkészlet-változásainak eltérése a sokévi átlagtól ................ 373 91. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................ 377 92. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................................... 378 93. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................ 378 94. ábra BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kg CO2/1000m3) ....................................................................................................................................................... 380 95. ábra A BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kgCO2/kWh) ...................................................................................................................................................... 381 96. ábra A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyeinek látogatottsága .................................................. 385

Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat A BKÜ törvénymódosítás eredményeképpen történt gyarapodásának mértéke, 2008 ................... 56 2. sz. táblázat Fontosabb képzőhelyek a BKÜ ...................................................................................................... 88 3. sz. táblázat A TISZK-eken kívüli fontosabb képzőhelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben........................ 89 4. sz. táblázat Érettségi vizsgát tett és felsőoktatásban oklevelet szerzettek számának alakulása 2008 és 2011 között..................................................................................................................................................................... 91 5. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása szellemi és fizikai foglalkozások szerint Balaton part – háttértelepülések metszete alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.................................................... 101 6. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása iskolai végzettség és Balaton part – háttértelepülések metszete szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben............................................................... 102 7. sz. táblázat Érettségizett és felsőfokú képzettségű munkanélküliek a BKÜ-ben járásonként (2013.03.) ....... 103 8. sz. táblázat 1000 lakosra jutó személygépkocsi az ország megyéiben és a BKÜ-ben .................................... 108 9. sz. táblázat 1000 lakosra jutó épített lakás az ország megyéiben és a BKÜ-ben............................................. 109 10. sz. táblázat Az egy főre jutó adóköteles jövedelem megyei rangsorai, 2000, 2005, 2008, 2011. ................. 111 11. sz. táblázat A BKÜ településeinek adatai lakosságszám-kategóriák alapján 2011. ...................................... 116

5


12. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistérségek településeinek megoszlása ........... 118 13. sz. táblázat A Balaton Fejlesztési Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak összetétele (1999- től) 124 14. sz. táblázat 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma 2000-2011................................................................ 128 15. sz. táblázat Működő kórházi ágyak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 2013 ............................................. 131 16. sz. táblázat A BKÜ-ben található működő vállalkozások részesedése az alábbi nemzetgazdasági ágazatokban ............................................................................................................................................................................ 180 17. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szállásférőhely részesedése az országos adatokból 2011. ...... 188 18. sz. táblázat Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken 2011. ............................................................... 190 19. sz. táblázat Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken 2011. ..................................................... 191 20. sz. táblázat A regisztrált magánszálláshelyek forgalmi adatai ...................................................................... 196 21. sz. táblázat A Balaton vendégforgalmának a szezonalitása a kereskedelmi szálláshelyforgalom alapján 19942012 .................................................................................................................................................................... 199 22. sz. táblázat A gyógy- és wellness szállodák forgalma és jelentősége a BKÜ-ben ........................................ 212 23. sz. táblázat A BKÜ piacok alapítási éve és internetes elérhetőségi lehetőségei – a Liliomkert piaccal együtt ............................................................................................................................................................................ 226 24. sz. táblázat Négy jelentős termelői piaci potenciállal bíró somogyi város távolságmátrixa ......................... 229 25. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) 239 26. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke parti és nem parti településekre (Forrás: ELTINGAszámítás KSH adatok alapján) ............................................................................................................................ 239 27. sz. táblázat A BKÜ üdülőállományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján)............ 240 28. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) .................................................................................................................................................... 240 29. sz. táblázat Lakások medián négyzetméterárai a kiemelt üdülőkörzetekben (2012) ..................................... 244 30. sz. táblázat Regressziós eredmények a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás FHB és KSH adatok alapján) ....................................................................................................................................... 246 31. sz. táblázat Alapvető statisztikák a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás Google Maps adatok alapján) .......................................................................................................................................... 246 32. sz. táblázat A közvetlen parti utcaként azonosított ingatlanok helye ............................................................ 247 33. sz. táblázat A megítélt és kifizetett források a különböző területi szinteken ................................................ 253 34. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a régió lakásellátottságáról 2011. ............................................................ 261 35. sz. táblázat Földgáz és villamos energia fogyasztás a Balaton Régió területén 2011-ben ........................... 263 36. sz. táblázat 2007-2013 között KEOP 4 forrásból megvalósult, megújuló energia-alapú és energiahatékonyságot célzó fejlesztések a BKÜ-ben .......................................................................................... 266 37. sz. táblázat A biomassza hasznosítás számára szóba jöhető területek a földhasználat módja szerinti megoszlásban az Üdülőkörzet területén 2010-ben .............................................................................................. 275 38. sz. táblázat Átlagos kalkulációs összehasonlítás a geotermikus energiarendszer létesítése során ................ 279 39. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a BKÜ közműellátottságáról 2011. ......................................................... 284 40. sz. táblázat A BKÜ területén működő ivóvíz- és szennyvízkezeléssel foglalkozó szolgáltatók ................... 284 41. sz. táblázat PC-ellátottság, internet felhasználás és a mobiltelefon előfizetések száma a BKÜ kistérségi területegységeiben 2010-ben ............................................................................................................................... 286 42. sz. táblázat A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet hulladékgazdálkodásának főbb számai 2008-ban és 2011-ben ............................................................................................................................................................................ 287 43. sz. táblázat Az üdülőkörzet úthálózatának jellemzői .................................................................................... 290 44. sz. táblázat Átlagos menetidő ........................................................................................................................ 298 45. sz. táblázat ..................................................................................................................................................... 324 46. sz. táblázat Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található országos védelem alatt álló területek...................... 326 47. sz. táblázat Natura 2000 területek, amelyek egészben vagy részben (*)a BKÜ területén találhatók ............ 329 48. sz. táblázat Területhasználat Magyarország, a Balaton vízgyűjtő és a Balaton közvetlen térségében .......... 334 49. sz. táblázat A Balaton vízminőségi jellemzői medencénként 2012. évben ................................................... 357 50. sz. táblázat Foszfor formák átlagos és 90%-os meg nem haladási valószínűségű koncentrációi a Balatonban az 1990-2009 időszakban (mértékegység mg/m3) ............................................................................................... 358 51. sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása 1921-2012. években (tó mm) ...................... 368 52. sz. táblázat Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai a BKÜ településein nitrogén-dioxid vonatkozásában (NO2 éves átlag, µg/m3) .................................................................................. 376 53. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................ 376 54. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................................... 377

6


55. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében ............................................................................................................................................ 377 56. sz. táblázat BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása ............. 380 57. sz. táblázat BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása ......................... 380

Térképjegyzék 1. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistájak .................................................................. 66 2. sz. térkép Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2000-2008 ......................................................................................... 67 3. sz. térkép A BKÜ területe és a benne található kistérségek a Balaton törvény 2008 szeptemberi módosítása után........................................................................................................................................................................ 68 4. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011)................................................ 73 5. sz. térkép Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredfordulón ........................................................................................................... 84 6. sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredforduló éveiben .................................................................................................................... 85 7. sz. térkép Városi jogállású települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ................................................... 113 8. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népessége, 2011 ...................................... 115 9. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése .......................................................................... 117 10. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek.................................................. 119 11. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások .......................................................................... 120 12. sz. térkép LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területei a BKÜ-ben................................................. 121 13. sz. térkép A Balatoni Szövetség tagtelepülései a BKÜ-ben, 2013. ............................................................... 125 14. sz. térkép Ezer lakosra jutó non-profit szervezetek száma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2011. (BKÜ átlag 13,2) ........................................................................................................................................................... 129 15. sz. térkép Templomok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben .......................................................................... 134 16. sz. térkép Világörökség várományosi területek a BKÜ-ben ......................................................................... 147 17. sz. térkép A HDI 2007. évi kistérségi egyenlőtlenségei ................................................................................ 150 18. sz. térkép A HDI 2008. évi kistérségi egyenlőtlenségei ................................................................................ 151 19. sz. térkép A HDI 2011. évi kistérségi egyenlőtlenségei ................................................................................ 152 20. sz. térkép A HDI 2011. évi kistérségi eloszlása ............................................................................................ 152 21. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2009. ........................... 154 22. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2010. ........................... 155 23. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2011. ........................... 155 24. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2012. ........................... 156 25. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, 2009................................. 156 26. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, ......................................... 157 27. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, 2011. ................................ 157 28. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, 2012................................. 158 29. sz. térkép 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként 2010. ........................................ 181 30. sz. térkép Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások 2011. ......................................................................... 182 31. sz. térkép TDM szerveztek a BKÜ-ben......................................................................................................... 206 32. sz. térkép Főszezonban szombatonként működő termelői piacok a BKÜ területén ...................................... 227 33. sz. térkép Vasárnapi piachelyszínek a BKÜ területén................................................................................... 228 34. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2008. ............................................................... 235 35. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2009. ............................................................... 236 36. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2010. ............................................................... 236 37. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2011. ............................................................... 237 38. sz. térkép Tranzakciószámokkal súlyozott átlagos medián négyzetméterár (2010-2013) (Forrás: ELTINGAszámítás és ábrázolás FHB és KSH adatok alapján) ........................................................................................... 245 39. sz. térkép Az egy főre jutó megítélt támogatások mértéke a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ................... 255 40. sz. térkép Az egy főre jutó kifizetett források eloszlása a BKÜ településein 2007-2013.május 29. ............. 257 41. sz. térkép A megítélt forrásban nem részesült települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ................... 258 42. sz. térkép A Balaton-törvény által kijelölt, szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható övezetek (pink színnel jelölve)..................................................................................................................................................... 269 43. sz. térkép Hőmérséklet-eloszlás a felső-pannon réteg feküjében .................................................................. 277 44. sz. térkép A hazai hévíz-előfordulások ......................................................................................................... 278 45. sz. térkép A BKÜ szennyvíz-elvezetési régióbeosztása ................................................................................ 282

7


46. sz. térkép Az Üdülőkörzet szennyvízkezelésében részt vevő vállalatok illetékességi köre és a regionális szennyvíztisztító központok elhelyezkedése ....................................................................................................... 282 47. sz. térkép Miniszteri rendelettel kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területek ...................... 327 48. sz. térkép Helyi jelentőségű védett természeti területek................................................................................ 328 49. sz. térkép A Balaton vízgyűjtő területe ......................................................................................................... 351

8


Vezetői összefoglaló A koncepció elkészítésének háttere ___________________________________________________________________________ Fontos, hogy a későbbi tervezési, programozási munkák megalapozásaként, a Balaton térség számára meghatározó fejlesztések kijelölése és megvalósítása érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzete is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, a 2007-és 2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióval. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a 2007-2013-as EU-s fejlesztési és programozási ciklusra való felkészülés jegyében a szaktárca utasítására és finanszírozásában létre hozta fejlesztéspolitikai dokumentumait. Ezek sorában 2007-ben elkészült a „Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója 2007-2020” Helyzetelemzés c. munkarésze, majd a „Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig” c. dokumentum, melyet 2009. 05.08-i keszthelyi ülésén fogadott el a Balaton Fejlesztési Tanács. A programmal és részletes fejlesztési tervvel elkészített Koncepciót sem az Országos Területfejlesztési Tanács sem a Kormány, sem a Parlament nem tárgyalta, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig önálló Balaton program híján látott hozzá a hazai területpolitikai célok megvalósításához. A regionális programok eredményeképpen azonban számos nagyszerű projekt valósult meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, de versenyképességi és fenntarthatósági szempontból komoly problémát jelentett, hogy a források nem a balatoni fejlesztési prioritások sorrendjében, továbbá késve és elégtelennek bizonyuló mértékben, koordinálatlanul érkeztek meg a térségbe. A mára elodázhatatlan önálló Balaton program tervezési fázisának megalapozását teszi lehetővé a „Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-20 tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében” (ÁROP-1.2.11/A-2013) címen a BFT által beadott pályázat keretében felhasználható forrás. A vállalt feladat első munkarésze a 2014-2020-as időszak későbbi munkarészeit (célok, jövőkép, stratégiai program, fejlesztési terv) megalapozó helyzetelemzés és helyzetértékelés. A pályázat 2013. 09.23-i határidővel került benyújtásra. A munkát a BFT döntése (20/2013. (09. 26.) BFT. határozat) alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságától 2013.11.04-én kézhez kapott Támogató Okirat (K-2013-ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0013-1118699/129) birtokában végeztük.

9


Helyzetelemzés A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi tagoltsága miatt a koncepció, ehhez kötődően a helyzetelemezés, helyzetértékelés elkészítésénél is különös figyelmet kell szentelnünk a területrészek fejlesztési igényeinek, lényegében ezek szintézisét kell megalkotnunk, ezzel egyidejűleg alkalmazkodva az országos érdekekhez. Vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a Koncepció jelen Helyzetelemzésében foglaltak összhangban vannak, és közös érdekeket képviselnek mind a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő három megye – Somogy, Veszprém, Zala megyék – koncepcióival, a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval, és az Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak – Keszthely, Siófok – fejlesztési koncepcióival, továbbá a térség meghatározó státuszcsoportjainak fejlesztési igényeivel, elképzeléseivel. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési szereplőinek fejlesztési elképzelései összefoglalva korábbi vizsgálatok1 alapján: o vállalkozásbővítés, munkahelyteremtés; ehhez támogatási rendszer (Balatonprogram) kialakítása o turisztikai piaci kereslethez igazodó képzések, átképzések; ehhez támogatási rendszer kialakítása o a térség népességmegtartó erejének fokozása o fiatalok és idősek munkavállalásának elősegítése o turisztikai vonzerők fejlesztése o strandszolgáltatások fejlesztése, parkolóhely bővítés o vízfelület árnyékolás, zagymentesítés o kulturális turizmus fejlesztése, rendezvényszervezés időbeni racionalizálása o hajó, vitorlás-, és csónakkikötők fejlesztése o megfelelő vízminőség és vízszint o a közművesítettség növelése, csatornázás, a felszíni vízelvezetés, közvilágítás, kommunális szolgáltatások minőségjavítása, szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése o a lakosság életminőség javítása, jó környezeti feltételek biztosítása, személyi és a közbiztonság javulása o helyi vállalkozások versenyképességének növelése

1

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A kis- és középvállalkozói szektor és a regionális vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Balaton környékén (2002) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői. (2003) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004), illetve GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (2004).

10


A régió általános leírása ___________________________________________________________________________ A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottságai és a változatos szépségű táj, továbbá jelentős kultúrtörténeti értékek hosszú sora adja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (területe a Balatonnal együtt 4480 km2) 3 megye – Somogy, Veszprém, Zala – részét képezi, a 2008-as területi bővítést követően immár 179 települése 17 statisztikai kistérséghez, 11 járáshoz tartozik.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek

Adatok forrása: TeIR

11


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások


A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, első sorban megyeszékhelytől és a Balatontól mért távolságuk. A régióban a többször módosított 2000.évi CXII. (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló) törvény besorolása szerint 44 parti, 7 partközeli és 128 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény 2008-as módosításának egyik eredménye Siófok kistérségből Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Keszthely-Hévíz kistérségből Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton, Nagykanizsa kistérségből Csapi, Zalakomár, Zalaújlak, Zalaszentgrót kistérségből pedig Zalacsány települések régióhoz csatolása.

12


A BKÜ területi bővülése a 2008. LVII. törvény értelmében

Adatok forrása: 2008. évi LVII. törvény

Ez eredményezi, hogy míg korábban 164, 2008-tól már 179 település (2014. évi önkormányzati választások napjától 1802) tartozik az Üdülőkörzethez (ebből 18 rendelkezik városi ranggal), népessége pedig 2011-ben 274296 fő, átlagos népsűrűsége 71fő/km2.

2

Az üdülőkörzet 180-ik települése a 2012-ben érvényes és eredményes népszavazással Balatonkenesétől különváló Balatonakarattya lesz. A helyi lakosság döntése értelmében Balatonakarattya a 2014- évi önkormányzati választás napjától lép az önálló települések sorába.

13


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet városai


A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között, de e mikroregionális különbségek kimutathatóak a megyékhez tartozás viszonylatában, aztán az északi-déli part, valamint a városok-községek között is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint első sorban környezeti és turisztikai érdekek miatt egységesen fejlesztendő terület, azaz funkcionális régió számára különösen fontos a térség egységes igazgatását lehetővé tevő intézményrendszer. A meglévő szervezetrendszer gyengesége egyrészt fragmentáltságában, széttagoltságában ragadható meg (a tó vízgyűjtő területe jellemző módon három regionális vízügyi igazgatóság kezelésében van), másrészt abban, hogy főként az együttműködést elősegítő szerveződések nincsenek jelen kellő számban és felhatalmazással a Balaton régióban. A térség területén (azok hagyományos, BKÜ-ből kirekesztett megyeszékhelyekre telepítettsége miatt) nincsenek meg, illetve hiányosan vannak jelen a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, pénzügyi stb. elemei, intézményei. Balatonfüred és Balatonalmádi kistérség kivételével ezen szolgáltatások megközelíthetősége az ismert hazai lakossági térhasználati (utazási) szokások miatt a régió területének többi részén a somogyi és a zalai megyeszékhelytől való távolságból fakadóan problematikus. A funkcionális régió szervezetrendszerének az aktuális fejlesztési térségek szervezeti rendszeréhez oly módon kell illeszkednie, hogy az egymással való versengés, a párhuzamos kapacitások és kompetenciák kialakítása helyett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátos, egyedi funkcióit érvényesítő, az abban rejlő közös érdekeket felismert formában a fejlesztési feladatok leghatékonyabb ellátását szolgálja.

14


Jelenleg azonban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye – Somogy, Veszprém, Zala – területén fekszik, 17 kistérség – melyből csak 6 tartozik teljes területével az Üdülőkörzethez – és 11 járás érinti, és területén jelenleg 9 LEADER Helyi Akciócsoport folytat fejlesztési tevékenységet.

A BKÜ-ben működő LEADER HACS-ok illetékességi területei

Adatok forrása: http://umvp.kormany.hu/umvp-hacs-illetekessegiteruletei

A térségben élő lakosság, az önkormányzati vezetők, a civil szervezetek vezetői, de a Balatonhoz kötődő hazai elit csoportok részéről egyaránt erős (mintegy 80-82 %-os támogatottságú) az igény az önálló területtel rendelkező teljes önkormányzati-közigazgatási jogosultságú régióra.3 A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A koordinálatlanság jeleit a legnagyobb mértékben talán az egymástól többnyire elkülönülten, szétaprózott, ágazati szemlélettel és érdekeltségekkel működtetett állami intézmények és vagyontárgyak viselik magukon. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ezen önmaguk sorait megszervezni képes szektorok koordinátoraként tudná a leghatékonyabban ellátni speciális területpolitikai integrációs feladatait. 3

Az érintettek többségén nem múlik – Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2002). A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata (2002) (Helyi és regionális identitás, környezettudatosság). A magyarországi elit balatoni kötődései (2006), A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tanulmányai. A balatoni non-profit szektor helye és szerepe a civil társadalom fejlesztésében NCA kutatás, Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás.

15


A BKÜ partnerségi alapú fejlesztése szempontjából a BFT jelenlegi összetétele hiányosnak tekinthető. Szerencsés volna, ha a tanács tagsága a térség gazdasági (kamarák, borrégió, regionális TDM szövetség) és civil résztvevőin (BFSZ, BCSZSZ) túl ágazati kormányzati résztvevőkkel is kiegészülne. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott tanácsával, a megyék, és 2012.01.01ig4 a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Ennek a státusznak az erősítése és megfelelő tartalommal való megtöltése alapvető feladat. El kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három megyén keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen a hazai és az Európai Uniós forrásoknál, ami lényegében a térség versenyképessé válását, ennek érdekében pedig összehangolt, fenntartható fejlesztését segítheti elő.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma ___________________________________________________________________________ A térség helyi társadalmát az állandó lakosok és az ingatlantulajdonnal és helyi kötődéssel szintén rendelkező üdülőtulajdonosok alkotják. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népessége hosszú időtávban viszonylag stabilnak mondható, 2008-tól azonban mind az állandó népesség mind a lakónépesség számában csökkenés mutatható ki, annak ellenére, hogy a 2008. évi törvényi változás következtében az Üdülőkörzethez csatolt 15 új település közel 14 000 fővel növelte meg a térségben élők számát, ami így 2011-ben 274296 fő volt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben azonban az állandó népesség mellett számolnunk kell az üdülőtulajdonosokkal is. A hazai üdülőingatlanok és üdülésre használt lakások mintegy 30 %-a található a térségben. Ez azt jelenti, hogyha minden üdülőtulajdonos egyszerre tartózkodna saját üdülőingatlanában, közel 440 ezer főre növekedne a térség népessége. A legnépesebb település 25 045 fős lakónépességével Siófok, a legkevesebben pedig Óbudaváron laknak, itt 49 fő él. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valódi nagyváros hiányával küzdő, zömmel aprófalvas térség. Ezt jól mutatja az a tény, hogy 2011-ben 82 olyan község volt a térségben, amely 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezett, ezekből 9 település lélekszáma nem érte el a 100 főt sem. Az Üdülőkörzet népsűrűsége átlagosan 70, 58 fő/km2, de különbségek mutatkoznak többek között megyei viszonylatban (a Zala megyéhez tartozó rész a legsűrűbben lakott), és a partiháttértelepülések között is. Ez utóbbi különbség esetében elmondható, hogy a parttól távolabbi települések népsűrűsége csaknem fele a parti települések népsűrűségének. A legsűrűbben lakott települések természetesen a parti és partközeli, illetve a parttól távolabbi városok 4

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása értelmében 2012. január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg.

16


(Hévíz (594,83 fő/km2), Balatonfűzfő (464,76 fő/km2), Balatonfüred (296,62 fő/km2), Keszthely (266,24 fő/km2) és Tapolca (263,90 fő/km2)). A legritkábban lakott települések háttértelepülések (állandó népesség alapján Vállus 6,56 fő/km2, Balatonhenye 11,9 fő/km2, Barnag 12 fő/km2).

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011)

Adatok forrása: KSH T-STAR

A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között eltelt idő alatt 18 000 lakóingatlannal gazdagodott a régió, ezzel párhuzamosan a laksűrűség 2,36 fő/lakásról 2,21 fő/lakásra csökkent. 2011-ben a térségben a két legnagyobb arányban jelen lévő kisebbség a romani és beás cigány, illetve a német nemzetiség, de élnek itt román, horvát, szlovák nemzetiségűek, és az orosz népcsoport néhány tagja is. A külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok zöme az Európai Unió tagállamainak állampolgára, ezen belül mintegy háromnegyedük német nemzetiségű. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének stagnálása több okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a halálozások száma jóval meghaladja a születések számát (2011-ben az Üdülőkörzet 150 településének természetes népességváltozási egyenlege volt negatív, csak 15 településen pozitív), amely egyúttal, ahogyan ez az ország nagy részére jellemző, a térség társadalmának elöregedését is okozza. Másrészt viszont köszönhető a fiatal korosztály elvándorlásának is. Egy részük már a középiskolát, egyetemet sem a régióban végzi el, többségük nem is tér vissza, egy további csoportjuk pedig munkalehetőséget keresve hagyja el a térséget. Utóbbiak fő célterülete Budapest és a nagyvárosok mellett, az országhatáron túli városok. Ugyanakkor az Üdülőkörzet vándorlási egyenlege pozitív. A térségbe beáramlók kö17


zött azonban az idősebb korosztály képviselteti magát nagy arányban, ami tovább fokozza a népesség elöregedését.

Képzettség, oktatás A Balaton térség helyi társadalmának intézményes keretek között szerzett oktatási, képzettségszintje összességében kedvezőnek tekinthető. A legutóbbi népszámlálás még nem végleges adatai megerősítik azt a korábbi népszámlálások végleges adatai alapján megfogalmazott megfigyelést, miszerint az üdülőkörzet lakosságának, ezek között elsősorban a partközeli, és ezen belül is a városokban élő népesség iskolai végzettsége átlagban magasabb az országosnál. A humánerőforrások általános színvonala és munkaerő-piaci adaptációs készsége viszonylagosan magas, ugyanakkor szaktudása, idegen nyelvismerete a Balatonnál, mint országosan kiemelt turisztikai desztinációnál elvárhatóan szükséges speciális szolgáltatási szinthez nem elegendő. Az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságának számához viszonyítva az országos átlag feletti képzettségi arányról lehet beszélni. Az utóbbi években megerősödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötődő magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés. Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzések vonatkozásában az utóbbi évek során több változás következett be. Siófokról Székesfehérvárra költözött a Kodolányi Főiskola korábban 16 évig Siófokon működő turisztikai szakképzése. A legújabb hírek szerint a Kodolányi Főiskolát a Kaposvári Egyetem válthatja fel, amely egyetemi szintű alap- és mesterképzést indítana gazdaságtudományi és pedagógiai karon a városban, várhatóan 2014 őszétől. Veszprém ugyan nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de hatása meghatározó a térségre. Egyetemén (Pannon Egyetem) gazdaságtudományi, mezőgazdaság-tudományi, mérnöki, társadalomtudományi, informatikai felsőfokú képzés folyik. Emellett fontos kiemelni, hogy jogelődjeit figyelembe véve Keszthelyen működik Európa legrégebbi rendszeres, mezőgazdasági profilú felsőoktatási intézménye, a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, amely 2000-től szintén a Pannon Egyetemhez tartozik. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép, jövedelmi viszonyok 2000 és 2009 között a Balaton térségében élő munkaképes korú (15-74 év közötti) népesség száma még folyamatosan emelkedett, ezután azonban a trend az ellenkezőjére változott. A munkaképes korúak száma 2010-től 2013-ig terjedően már évről évre egyre kisebb. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a foglalkoztatottságot elsősorban a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, a háttérterületeken pedig a mezőgazdaság határozza meg. Ennek következtében erős ciklikusság figyelhető meg a térség munkanélküliségi viszonyainak alakulásában. 2000 és 2013 között a munkanélküliség csúcsa mindig az első negyedév, a legalacsonyabb pedig a harmadik negyedév. 2002-től a munkanélküliség minden negyedévben emelkedett, amelyet a 2008-2009-es válság tovább erősített, csúcspontját 2010 első negyedévében érte el – ekkor a térségben a munkanélküliek száma csaknem 18 ezer fő, csaknem 10,8% –, azóta lassú mérséklődés figyelhető meg. Ez a kép azonban nem egységes az üdülőkörzetben sem, komoly területi különbségeket tapasztalhatunk a megyerészek, illetve a parti és a háttértelepülések, a községek és a városok (a 2010-es csúcs idején a községekben 13%, a városokban 8,88% a munkanélküliségi ráta) között is. Hosszú időtávban változatlanul a legmagasabb munkanélküliségi ráta a térség 18


somogyi településein tapasztalható – a Dél-Balaton munkanélküliségi rátája 2010 első negyedévében 12%, de 2013 első negyedévében is 11,55%. A legkedvezőbb értékeket a veszprémi megyeterület településein látjuk (2010 első negyedév:9,5%, 2013-ban 7,63). A zalai szubrégió az előbbiek trendjét követve minden negyedévben a két szélsőérték között helyezkedik el. A Balaton partvonalától távolodva a munkanélküliség ciklikus ingadozása számos település esetében jóval kisebb, mint a partvonalhoz közelebbiek esetében. Ez a jelenség a Balaton északi és déli parti területeire egyaránt igaz, amiben különösen az erdőgazdálkodásnak tulajdoníthatunk megkülönböztetett szerepet. Ez a turizmusgazdaság hatásának parttól távolodó csökkenését, a munkanélküliség alakulásában okozott pozitív hatását jelzi. Fel kell emellett hívni a figyelmet arra is, hogy miközben a BKÜ munkanélküliségi csúcsa 2010-ben 10,8%, addig ugyanez az érték a háttértelepülések esetében 13,22% volt. Az elmúlt több mint egy évtizedben a turizmusgazdaság főszezonja (július-augusztus) alatt a munkanélküliségi ráta 4%-ról 6,3%-ra (2011. év) nőtt, csúcsát (8,4%) 2009-ben érte el. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy a látványos szezonális ingadozásokat mutató foglalkoztatási területeken az átlagosnál magasabb a hivatalos statisztikákban nem megjelenő "fekete", illetve "szürke" foglalkoztatás. A 2011-es évi egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem a régióban 651 ezer forint, 118 ezer forinttal kevesebb, mint országosan. Megfigyelhető, hogy az északi parton a jövedelmek meghaladják a déli parton élők jövedelmét, ami a somogyi háttértelepüléseken élők nagyarányú munkanélküliségének és az ott elérhető alacsonyabb kereseteknek tulajdonítható. Az egy főre eső adózott jövedelem az országos vidéki átlaghoz képest 2000-ben csupán 88%-, 2011-ben pedig 92%-os volt. A turizmusnak illetve a magánszálláshely értékesítésnek tulajdonítható, hogy ebben a régióban viszont jelentős mennyiségű „szürke” gazdaságban megtermelt jövedelmekről lehet beszélni, amelynek számszerűsítése nehezen megoldható. Civil szervezetek, lakossági aktivitás 2011-es adatok alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a civil szerveződés mértéke (13,2 szervezet/1000 lakos) jóval meghaladta az országos átlagot (12 szervezet/1000 lakos), valamint kimutatható a térségen belüli differenciáltság is:a part mentén (15,6) másfélszer annyi nonprofit szervezet jut ezer lakosra, mint a háttér településeken (10,1). A magas civil aktivitás már az ezredfordulón is tapasztalható volt, a civil szervezetek száma azóta is évről évre folyamatosan nőtt, számos nonprofit ernyőszervezet (Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége, Nők a Balatonért Egyesület) működik a térségben. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén az állandó lakosok mellett jellemzően az üdülőtulajdonosok civil aktivitása is nagy hangsúllyal bír. Megszakítással több, mint száz éves hagyományokkal rendelkezik a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége (1904), amely meghatározó szerepet játszott a térség turisztikai jellegének kialakításában. A civil szervezetek aktivitásának erősödését mutatja, hogy a 2004-2006-os illetve a 2007-2013-as fejlesztési ciklus évei során fokozatosan nőtt az általuk benyújtott pályázatok száma. Ezek magas arányú támogatottsága arra enged következtetni, hogy a forráselosztók felismerték az e szervezetekben rejlő erőt.

19


Egészségügyi, szociális ellátottság ___________________________________________________________________________ A 2007-es egészségügyi reformtól kezdődően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben drasztikusan lecsökkent az aktív és a krónikus kórházi ágyak száma (2007-től számítva összesen 45%-kal). Szakorvosi ellátás csak a városokban vehető igénybe. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat a parti, partközeli településeken 70,5, a háttér településeken 37,5% -os ellátottságot biztosít. E főbb mutatókat tekintve az Üdülőkörzet egészségügyi ellátóhálózata hiányos, túlterheltségét a nyári szezonban a megnövekedett turistaforgalom csak tovább fokozza. Az 1990-es években nagy mértékben lecsökkentett bölcsődei férőhelyek miatt jelenleg az üdülőkörzet legtöbb bölcsődéje 100% feletti kihasználtsággal működik. Nem megoldott emellett az idősebb korosztály idősotthoni elhelyezésének lehetősége sem, átlagosan 12,5 férőhely jut 1000 hatvan év felettire, de vannak olyan kistérségek, ahol ez a szolgáltatás egyáltalán nem érhető el.

Kultúra, sport ___________________________________________________________________________ A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sokszínűsége, ahogyan minden másban, a kultúrájában, a kulturális szolgáltatások területein is megfigyelhető. Az egyházak életét vizsgálva elmondható, hogy a három nagy hazai felekezet – római katolikus, református, evangélikus – templomai nagy számban jelen vannak, a hívők számára elérhetők. Ezek mellett intézményesült formában is fellelhető a zsidó, izraelita, adventista, buddhista vallások, illetve a Hit Gyülekezetének imahelyei. A térség 26 településén működik múzeum, összesen 54 intézmény, ezek elhelyezkedése erősen koncentrált, 70%-uk 15 parti- és partközeli településen található. Ezek többsége országosan ismert, kulturális- és idegenforgalmi szempontból is lényeges elemét képezi a balatoni társadalmi életnek. A kínálatot emellett számos műemlék – például a tihanyi Bencés Apátság –, és az épített örökség egyéb értékes elemei gazdagítják. Kulturális szórakozási lehetőséget a mozik és színházak kevésbé tudnak biztosítani a térségben. Állandó jelleggel mozi csak négy, színház pedig csak két településen működik. Ezek egészülnek ki a nyári szezonban idényjelleggel működő több mozival, illetve színházzal. A színi társulatoknak, előadásoknak, kiállításoknak, egyéb rendezvényeknek a közművelődési intézmények, művelődési házak adnak otthont. Ez az intézmény típus a települések 74%-án megtalálható. A koncentráltság kettőssége azonban mindegyik esetben kimutatható, kulturális intézmények a nagyobb településeken találhatók, a rendezvények, programok pedig elsősorban az idegenforgalmi szezonhoz alkalmazkodnak, és többségük a parti településekhez kötődik. Korábbi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a rendezvények nem annyira alakítják, mind inkább leképezik a turizmus szezonalitását, kihasználatlanul hagyva azt a lehetőséget, hogy éppen azok tudatos alkalmazása eredményezhessen pozitív változást a szezonalitás problémájának oldásában, a turista forgalom területi diverzifikációjában. A korábbi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a balatoni rendezvények jelentős része regisztrálatlan, a regisztrált rendezvények ismert tulajdonságai alapján pedig az, hogy koordinálatlan, a Balaton ál-

20


tal megcélzott vendégkörhöz képest előnytelen szerkezetű, esetenként pedig megkérdőjelezhető színvonalú. A kulturális élet szolgálatában állnak a könyvtárak is, melyek Nikla község kivételével minden településen megtalálhatók. Programok szervezésével és gyakran civil szervezeteknek, kisebb szerveződéseknek, csoportoknak a támogatásával, helybiztosítással járulnak hozzá a helyi kulturális közösségi élet alakulásához. Hasonló célokat szolgálnak az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT), jelenleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 22 településén folytatnak közösségépítő, oktatási, szórakozási lehetőséget szervező és kínáló tevékenységet. A Balaton térségében – a magyarországi helyzethez hasonlóan – a vitorlás sport kivételével nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája és a sportturizmus idegenforgalmi vonzerő-potenciálja nagyrészt kihasználatlan. Az intézményesült fejlesztés helyett a lokális, „alulról” építkező, főleg turisztikai-rekreációs célzattal a térségbe érkező különböző társadalmi csoportokra alapozott sport és szabadidős tevékenységek a motorjai a fejlődésnek. Az Üdülőkörzet sokszínű és minden szezonra kiterjedő sportolási lehetőséget kínálhatna mind a helyi táradalom tagjainak, mind pedig a turistáknak, hiszen adottságai ezt lehetővé tennék. A kerékpáros-, gyalogos túráknak, vízi sportoknak, lovas turizmus kihasználásának lehetőségei adottak, de jelenleg nem rendelkeznek megfelelő kiépítettséggel sem az infrastruktúra, sem szervezettség szempontjából. További fontos, és megoldatlan probléma, hogy a jelenlegi sportolási lehetőségek a szezonalitást inkább erősítik, mint oldják. Nagyrészt kihasználatlanok a Balaton nyújtotta téli sportolási lehetőségek. Az utóbbi években kezd egyre ismertebbé és népszerűbbé válni a Balaton Átcsúszás, amely kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Kialakulóban vannak azok a települési szokások is, amelyek a téli Balatonhoz kötődnek, ilyenek a strandokon megrendezett jégkarneválok. A jégsportokhoz, havazáshoz köthető versenyek egyre népszerűbbek a helyi társadalmak körében. Elsősorban ezek azok a programok, amelyek a téli Balatont is élettel tölthetik meg, és amelyekből kialakulhat egy vendégcsalogató téli balatoni kínálat is.

A balatoni népesség életminőségének alakulása ___________________________________________________________________________ Az életminőség vizsgálatában a területi összehasonlításokat az Emberi Fejlődési Index (HDI) elemzések teszik lehetővé. A HDI az életminőséget három fejlődési dimenzió – gazdasági teljesítmény, élettartam, oktatási teljesítmény – négy mutatószámának mértani átlaga (2010 előtt súlyozott átlag). A mutató használatakor fontos kiemelni, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az értelmezési korlátokat. A HDI nem méri az életminőség szubjektív tényezőit, és az ENSZ kutatói elsősorban országok közötti fejlődési különbségek mérésére fejlesztették ki, országon belüli összehasonlításra csak korlátozottan alkalmas. Az időbeni változás vizsgálata alapján elmondható, hogy az ország kistérségeiben általában nem mutatkozott markáns elmozdulás 2007 és 2011 között, a térszerkezet stabilnak tekinthető. A HDI is a főváros környékét, az Észak- és Nyugat- Dunántúl iparosodottabb zónáit, valamit a Balaton környékét mutatja leginkább fejlettnek, míg Északkelet-Magyarországot, a Dél-Dunántúl perifériáit, és általában több belső perifériális kistérséget pedig a legkevésbé fejlettnek. Ami a 2011. évi becslés nominális eloszlását illeti, a balatoni kistérségek a koráb21


biaktól eltérően már nem tartoznak a legmagasabb kategóriákba, mindegyikük értéke 0,8 alatt marad, miközben Budapesttől nyugatra 0,9-es, míg több nagyvárosi kistérségben (pl. Veszprém, Székesfehérvár, Győr) 0,8-0,9 közötti értékeket figyelhetünk meg. Vagyis amíg a Balaton környéke még mindig az ország 30 legjobb emberi fejlettségi indexével rendelkező kistérsége között jelenik meg, ezen a kategórián belül megnövekedtek a belső különbségek, és mindez nem a Balaton javára történt. A Balaton térsége általában a jobb helyzetű térségek közé tartozik a születéskor várható élettartam vizsgálatakor: a férfiak várható élettartama különösen a Balatonfüredi, de a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben is a legmagasabbak közé tartozik országosan. Hasonló értékek a főváros környékén és az ország fejlettebb, zömmel urbanizáltabb kistérségeiben fordulnak még elő. A nők esetében pedig fokozottan igaz, hogy a teljes balatoni térség a legjobb életkilátásokat produkálja az országban, hozzátéve, hogy a nők esetében a kistérségek zöme között alig 1-2 év a különbség a várható élettartamokat tekintve. Ez a jelenség már a 2010-es évre vonatkozólag is kimutatható, azóta 2012-ig folyamatosan javuló tendenciát mutat. Közbiztonság, mint az életminőség és a turisztikai vonzerő speciális jellemzője A BKÜ közbiztonságot érintő feladatai a térség speciális adottságaiból, jellemzőiből fakadóan kiemelt feladatellátást igényelnek. A 2010.évi parlamenti, majd önkormányzati választásokat követő szakmai tárgyú egyeztetéseken a BFT illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület, régiós- és szakpolitikusokkal, a helyi közélet szereplőivel és a közbiztonság területén érdekelt szervezetek vezetőivel történt egyeztetései során megfogalmazottak szerint, az eddigi – alapvetően szakirányú feladatelemzésen alapuló fejlesztés-centrikus – programok mellett egy új felfogású, integrált elemzési-, tervezési, fejlesztési együttműködés megteremtésének szükségessége került elfogadásra. A Balaton Fejlesztési Tanács 2011. február 18.-i határozatában elfogadta a Fejlesztési Program előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó javaslatot. Az előkészítő munka keretében a régiós idegenforgalmi, valamint településszociológiai és településüzemeltetési jellemzők és igények alapján – a BKÜ polgármestereinek véleményeivel harmonizáló módon – kell megalapozni a további munkát. A Közbiztonsági Fejlesztési Program több szakterületet érint, melyek: • Közbiztonság, a közterületek biztonsága és bűnmegelőzés, áldozatvédelem • Település és város rendészet • Mentés- elsősegély ellátás • Lakossági tájékoztató-, viharjelző-meteorológiai előrejelzés, közérdekű infokommunikációs rendszerek • Katasztrófavédelem (Tűzvédelem, Iparbiztonság, Polgári védelem) • Környezet- és vízvédelem, • Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága, zavartalansága Az elmúlt 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a Balaton régió komplex közbiztonsága, amely a hagyományos rendészeti jellegű megközelítésen túl a vízbiztonság tágan értelmezett területét, valamint az interdiszciplináris megoldásokat (területeket) is tartalmazza. A 22


közbiztonság javítása érdekében véghezvitt tevékenység jelentős múlttal rendelkezik a régióban. Megvalósult, illetve működő nagyobb projektek között említhetjük a Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Programot, a Komplex Vízbiztonsági Projektet, a REKTOR Programot, a BVR fejlesztési programot, valamint a LIFE-monitoring programot is. A programoknak köszönhetően a közbiztonság a BKÜ területén jelentős mértékben javult, a szubjektív biztonságérzet a pozitív trend mellett is kiemelten jó. Ugyanakkor számos terülten jelentős javulást lehet elérni a módszerek fejlesztésével, az új technikai megoldások gyors alkalmazásával, a rendészet számára rendelkezésre álló eszközök cseréjével, illetve számuk növelésével. A célok elérésében nagy jelentősége van az önszerveződő civil kezdeményezéseknek. Ezek között is kiemelkedő a polgárőrségek működése, a bűnmegelőzési táborok és oktatások sora, valamint a Fehér Kereszt Egyesület és Alapítvány, illetve az áldozatvédelmi egyesület tevékenysége. Mentés és elsősegély-nyújtás A vízi- és a szárazföldi mentés esetében is elmondható, hogy a térség speciális jellegéből fakadóan – például a nyári turistaszezon, jelentős vízfelületek – külön figyelmet igényel. Az elmúlt évtizedben javulás figyelhető meg e szolgáltatás tekintetében is, azonban ez még nem bizonyul elegendőnek. Fontos azt látni, hogy a kiépült segélynyújtó szervezeteknek az Üdülőkörzetben nyáron akár az átlagoshoz képest háromszorosára duzzadó népességet is tudnia kell ellátni. Ehhez azonban még hiányzik a megfelelő infrastruktúra. A strandokon kötelező elsősegély-nyújtó helyek hálózata megfelelő, azonban az elmúlt években több pályázat is segítette, hogy korszerű újraélesztő eszközök kerüljenek oda. Ezen kívül is számos pályázati forrás járult hozzá a feltételek javulásához, de a technikai fejlődés, valamint a mentés- és mentésszervezés területén megjelent új eszközök és technológiák állandó fejlesztést igényelnek. A szolgáltatások körének bővítése szükséges – például a különösen indokolt további mentőhajók beszerzése, ami csak további pályázati források bevonásával lehetséges. Ugyanez igaz a téli szezonban a jeges vízfelületről való mentési eszközök beszerzésére is, hiszen jelenleg az Üdülőkörzet szervezeteinek egyikénél sem adott ez a mentési lehetőség. Környezet- és vízvédelem, horgászati-halászati szabályozások A hagyományos környezetvédelmi feladatok többszintű rendszerben, a közigazgatásba integrált módon, a költségvetésből, valamint EU pályázati forrásokból finanszírozva valósultak meg, ezek végrehajtása nagyban eredményes volt. Ezt nemcsak a Balaton vízminőségén, hanem a környezet általános állapotán is lemérhetjük. A tó környezetében lévő ipari üzemek száma csökken, ugyanakkor védelmi intézkedéseik hatásfoka nőtt. Az egyértelmű előrelépés mellett azonban még mindig erőteljesen jelen van a part illegális feltöltése, illegális vízparti telekrészek kialakítása, a nádas, a vízinövények jogszerűtlen pusztítása, az emberi tevékenységek könnyebb folytatása vagy gazdasági haszonszerzés miatt, vagy kisebb kikötők, bejárók létesítése. A mederbiztonság érdekében szükséges annak pontos feltérképezése, veszélytelenítése, valamint a fürdő- és hajózó felületek állapotfenntartó ellenőrzése. A Balaton meder felmérése kiemelten fontos terv már évek óta, ez a közérdekű adatbázis alapozhatja meg a további szükséges intézkedések körét.

23


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasága ___________________________________________________________________________ A Balaton – Budapestet követően – az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években vesztett valamelyest, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke. Az idegenforgalom és a kereskedelem eredményes működtetése már a ’60-as évektől egyre inkább megkövetelte a közvetlen személyes érdekeltség érvényesítését. 1999 végén már több mint 24 000 vállalkozást regisztráltak az Üdülőkörzetben. Ezt követően azonban folyamatosan csökkent a vállalkozói aktivitás, 2010-ben már csak 19 616 működő vállalkozást tartottak számon, amely 2,8%-át jelentette az ország vállalkozásainak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vállalkozások nagy része csak a nyári szezonban működik, amikor a régióban regisztrált szervezetek mellett sok egyéb ideiglenes telephely-, és működési engedéllyel rendelkező szolgáltató is települ a régió legforgalmasabb pontjaira. Nem meglepő, hogy a helyi vállalkozások nagy része (2010-ben az országos érték 6,4%-a) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ághoz köthető, viszont megjegyzendő, hogy 2000-ben ebben az ágban még az országos érték 10,59%-át adták a balatoni vállalkozások, számuk tíz évvel később az Üdülőkörzetben a 2000-es érték kevesebb, mint felére csökkent.

Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása 2000-2010 között 6000 5000 4000 3000

4769

4368 3666 3479

3172 2166 2081

2058 1998 2064

2000 1000

0

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Forrás: KSH T-STAR

Országos részesedés tekintetében az építőipari, és a mezőgazdasági vállalkozások képviselnek még nagyobb arányt 2010-ben, de ez szintén számbéli csökkenést takar a 2000-es évhez képest. Az ipari vállalkozások a rangsor alján szerepelnek, főként a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezeti értékeinek védelme érdekében létrehozott szigorú szabályozások miatt. Az országos trendet követve a térségben is az ingatlanügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ághoz kötődik a legtöbb vállalkozás. A 2010-ben működő vállalkozásokra vetítve a Balaton környékén 71,42/1000 lakos sűrűséget mérhetünk, amely a korábbi értékekhez képest csökkenést jelent. Ez az érték azonban még mindig meghaladja az átlagos országos vállalkozás sűrűséget, amely 2010-ben 68,85/1000 lakos volt. 24


1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként, 2010.

Adatok forrása: KSH-TSTAR

A regisztrált vállalkozások vonatkozásában 2011-ben 193,4 db/1000 lakos értéket mérhetünk a BKÜ-ben, ugyanakkor országosan ez a szám 163,64 vállalkozás/1000 lakos volt. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások, 2011.


25


2010-ben a BKÜ-ben a vállalkozások, alig több mint 58%-a (11.426 db) tartozott az egyéni vállalkozások közé, ez az érték 1999-ben még 71% volt. Számuk drasztikus csökkenésében a gazdasági válság piacra gyakorolt hatását is érzékelhetjük. Arányuk az országoshoz (45%) képest még így is jóval magasabb. Az egyéni vállalkozások túlnyomó többsége (65%) a parti, partközeli területekre koncentrálódik. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy a lakosságnak önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családtag foglalkoztató jellegű, esetleg néhány külső alkalmazottal működik. A balatoni társas vállalkozások saját tőke összege jellemzően jóval gyengébb az országos átlagnál, 2010-ben már csak annak 35%-át érte el a saját tőkeerő egy egységre vetített értéke. A fennálló pénz- és tőkehiány nagymértékben akadályozta a hagyományos balatoni vállalkozások megerősödését. A tőke hiánya nem egy fejlesztés elmaradásának gátja: pályázatok esetében a megkívánt önrészt nem feltétlenül tudja egy-egy helyi vállalkozás kitermelni. Turizmus A nem végleges adatok szerint 2012-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén több mint 4,4 millió hivatalos vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, amely a korábbi évhez képest 2,5%-os bővülést jelentett. A vendégéjszakák nagy részét belföldi vendégek töltötték el: mintegy 2,7 milliót. A külföldi látogatók 1,7 millió regisztrált vendégéjszakát tartózkodtak a Balatonnál. A BKÜ-re esett az összes hazai vendégéjszaka 20,5%-a, amely így Budapest - Közép-Magyarország- után továbbra is az ország második legfontosabb turisztikai célterülete maradt.5 A balatoni vendégforgalom teljes nagyságrendjének nyomon követésére azonban nincs lehetőség, erre vonatkozó felmérések az utóbbi években nem készültek. A turisztikai kereslet legfőbb jellemzői a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: o A kereskedelmi szálláshelyeken is túlsúlyba kerültek a belföldi vendégek, a magánszálláshelyeken azonban a turisták háromnegyede külföldi, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy a belföldi vendégek közül többen a nem regisztrált magán szálláshelyeket veszik igénybe. o A külföldi turisták elsősorban az igényesebb szálláshelyeket preferálják itt tartózkodásuk ideje alatt – azonban közvetlen Balaton parton ötcsillagos szálloda továbbra sem található, a négycsillagos szállodák kapacitása és minősége pedig egyelőre csak lassan fejlődik. o A vendégek zöme (85%-a) a Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel (a szálláshelyek nagy része ide is korlátozódik), különösen igaz ez a magánszálláshelyek esetében. A Balaton part 10 településére koncentrálódik a BKÜ regisztrált vendégfor-

5

Magyarország turizmusa 2012. Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda kiadványa.

26


o

o

o o

o

o

o o

galmának csaknem kétharmada, a turizmus ágazatot lényegében négy település (Balatonfüred, Hévíz, Siófok és Zalakaros) uralja. A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: 1991-ben még 85% volt, 2012-ben már csak 38%. Ez részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben jelentősebb csökkenés jellemző a külföldi, mint a belföldi forgalomra. A korábbi küldő országok (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) sorában mára markánsan jelen van Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Oroszország is. 20112012 között csak az orosz állampolgárok által eltöltött vendégéjszaka 60 ezerrel bővült. A tényleges főidény (az un. teltházas forgalom) az időjárás függvényében júliusaugusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik. Az átlagos tartózkodási idő 3-4 napra csökkent, és az üdülés során elköltött átlagos pénzmennyiség az EU átlag alatti. A balatoni vendégek fizetőképessége csökkent, melynek oka visszavezethető a kínálat és a marketing munka gyengeségeire is, továbbá a 2008-ban elmélyülő gazdasági világválság is erősen hatott a folyamatra. Amellett, hogy a belföldi vendégek aránya jelentősen nőtt, a forgalom döntő részét a nem szervezett egyéni turisták adják. Megnőtt a külföldi állampolgárságú nyaralótulajdonosok száma, amely csökkenti a szálláshely szolgáltatást igénybevevők számát. Egyrészt azért, mert a tulajdonosok saját tulajdonukban szállnak meg, másrészt kutatási eredményeink szerint 62%-uk a saját rekreációs célú használaton túlmenő, statisztikákban meg nem jelenő vendégforgalmazásról is beszámol. Az elmúlt évtizedben a vendégforgalomra jellemző visszaesés 2011-ben sem állt meg, a Balaton képtelen volt javítani pozícióján. Az országos vendégforgalomban továbbra is 16%-os arányt képvisel a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (a konvergencia régiókban is csak 26,6%-ot), a magán szálláshelyek forgalma az országos forgalom 33%-a. Az elmúlt évtizedben azonban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma lassú ütemben, (időszakos visszaeséssel - 2009-ben) folyamatosan növekedett, 2011-re csaknem elérte az 1,3 milliós értéket. Ez a növekedés azonban nem vonta magával a vendégéjszakák számának növekedését, 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 21%-a, a magánszálláshelyek 39%-a esett a BKÜ területére. A különböző utalványrendszerek szerepe jelentősen megnőtt. A szolgáltatások színvonala, a környezet kulturáltsága, a szakképzettség és a vendégről való gondoskodás nem áll összhangban a szolgáltatások árával.

A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas német forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. 2011-es adatok alapján a BKÜ-ben található az ország regisztrált szálláshelyeinek 37%-a; a kereskedelmi szektor nem egész 27%-a, míg a magán szálláshelyek 53%-a. Emellett nem regisztráltan feltehetőleg még több százezer szállásférőhely lehet az üdülőkörzetben. A számok mögött megfigyelhető a kínálati átrétegződés is, amely a fent említett keresletbeli változásokra egyfajta reakcióként következett be. Míg a regisztrált magán szállásférőhelyek száma 5 év alatt 20 ezerrel csökkent, addig a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 15 ezerrel nőtt. 27


A Balaton térségének nagy múltra visszatekintő, széleskörű turisztikai kínálata lehetőségek sokaságában bővelkedik, a probléma viszont ezek kihasználatlanságában, kiépítetlenségében, és fejlesztéseinek elmaradásában rejlik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai termékei között található: o Vízi turizmus o Passzív vízparti üdülés o Vitorlás turizmus o Horgászturizmus o Jégsportok o Aktív turizmus o Gyalogos természetjárás o Kerékpáros turizmus o Lovas turizmus o Egészségturizmus o Borturizmus o Kulturális turizmus o Konferencia turizmus o Vallásturizmus A kínálati oldal felzárkózása jelenleg még nagyon lassú, a Balaton még nem képes viszszaszerezni régi piaci pozícióját, éppen ezért a térség egyik legfontosabb feladata a versenyképesség feltételeinek kiemelt vonzerőfejlesztésekkel történő javítása egy újra sikeres balatoni desztináció kialakítása érdekében. Már a 2000-es évek elejétől (2003) megkezdődött a térségben a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek megalakulása, amelyek az önkormányzatok és a vállalkozói szféra alulról építkező kezdeményezéseként települési és térségi szinten is összefogó kapocsként működnek a térség turisztikai szereplői közt. A szervezetek partnerségi projektek keretében történő regionális léptékű elterjesztését európai uniós források is támogatták. Jelenleg a BKÜben 19 TDM szervezet található, amelyek célja a szolgáltatások összefogásával egy olyan komplex kínálati csomag kialakítása, amely megfelelő marketingtevékenységgel párosulva vonzó és sikeres célterületté formálja a térséget. 2011 novemberében a 19 TDM szervezet együttműködésével megalakult a Balatoni Regionális TDM Szövetség, melynek egyik legfontosabb célja egy egységes Balaton márka kialakítása és népszerűsítése. Turizmusfejlesztés – forrásallokáció A Balaton fejlődési nehézségeinek gyökerét már a Balaton 2005-ös turizmusfejlesztési koncepciója és programja is deklarálta: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. E sommás megállapítás talán úgy pontosítható, hogy a számos térségi szervezet között nincs egyetlen sem, ahol együtt lenne az érdeken túl a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. A 2014-ben záródó uniós fejlesztési időszak Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv) során megvalósuló beruházások a szükségeshez képest kevés eredményt hoztak a BKÜ-ben, és a sikerek messze elmaradtak a várakozásoktól. A 2007-2012. augusztusa közötti időszakban a BKÜ esetében 381 turisztikai pályázat adatait (országos 14%-a) vizsgálta egy értékelés, amelyekhez kapcsolódóan mintegy 18 milliárd 28


Ft megítélt turisztikai támogatást lehetett összesíteni. Ez az összeg a teljes hazai megítélt turisztikai fejlesztési források alig több mint 8%-a volt. A Balaton térség hazai turizmusban betöltött szerepének ismeretében ez a forrásszerzési eredmény rendkívül csekély, amely már előre vetíti az ágazat fejlesztésének problémáit. Szintén ezt támasztja alá, hogy az összes nyertes turisztikai pályázat csak mintegy 16%-a esett a BKÜ területére. A vendégforgalom és komplexen a turizmusgazdaság koncentráltságát tovább erősíti, hogy az elmúlt fejlesztési ciklusban a turisztikai fejlesztések is a part menti területekre fókuszáltak, ezek közül is kiemelkedő Balatonfüred, Siófok, Tihany, Keszthely pályázati aktivitása és eredményessége. A háttértelepülések közül Hévíz és Zalakaros eredményessége dominál. A területi koncentráltság (BKÜ települések háromnegyedére egyáltalán nem jutott turizmusfejlesztési forrás ezekben az években) mellett a fejlesztések esetében a legnagyobb gondot az okozza, hogy elmaradtak a szezonhosszabbító, tömegeket vonzó nagyberuházások, és látványos nagyprojektek, a források elaprózódtak. Amennyiben a jövőben sem sikerül a BKÜ-ben turisztikai súlyának megfelelő nagyságrendű forrást allokálni, úgy a térség versenyképessége hosszú távon kritikussá válik. A 2014-től kezdődő uniós fejlesztési időszak több új eszközt vezet be a területfejlesztés eszközrendszerében. Ezek közül az egyik az ún. integrált területi befektetések (ITI).6 Az ITI rendszere lehetővé teszi, hogy az egymással szoros összefüggésben lévő célok (vízminőség, vízmennyiség, turizmus, közösségi közlekedés, természetvédelem, mederkotrás, vízpart rehabilitáció, stb.) kezelésének integrált módon történő kezelése eredményesen megoldható legyen. Ennek indokoltságát mutatja, hogy integráció nélkül közel sem garantált, hogy a 2014-től kiemelt fejlesztési feladatokat felvállaló középszint önmagában alkalmas kerete lehet a megyék felől nézve továbbra is perifériálisan elhelyezkedő BKÜ megoldandó céljainak elérésére. Az ITI összekapcsolható a területfejlesztés másik új eszközével, a CLLD rendszerével (közösség által irányított helyi fejlesztések). A LEADER modellben már működő szervezetek szakmai tapasztalatuk és helyi beágyazottságuk révén a CLLD rendszerén keresztül megfelelő integráció mellett alkalmasak lehetnek a BKÜ turizmusának alulról történő fejlesztésére. Egy önálló Balaton fejlesztési program a BKÜ területén megtervezett és megvalósított ITI-k és CLLD-k eszközeivel kiegészülve magában hordozná a BKÜ versenyképességének helyreállításának lehetőségét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Ipar A tó környékének ipara nem mondható jelentősnek. A három érintkező megye viszonylatában az Üdülőkörzetben az ipari foglalkoztatottak aránya elenyésző. 2011-ben a BKÜ lakossága közül már csak 9858 fő dolgozott ipari jellegű munkakörben. A legnagyobb számban az üdülőkörzet városi lakossága kötődött ipari munkahelyekhez, de ennek mértéke egy városban sem haladta meg a 700 főt. 2010-ben 1384 ipari vállalkozás működött, amely az összes mű6

ITI-ről bővebben lásd: Integrált területi befektetés http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/iti_hu.pdf

29


ködő vállalkozás mindössze 7 %-át jelentette, 2/3-uk parti településeken koncentrálódik. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú. Többségük a víztermelés, - kezelés, - elosztás és az - energiaellátás területén működik. A BKÜ ipari vállalkozásai jellemzően nem vesznek részt vállalkozások közötti együttműködési rendszerekben. A térségben az idegenforgalom fejlődéséhez, mint kiszolgáló szektor (építőipar, hajógyártás, műanyag feldolgozás, fém- és lakatos ipar, nem környezetterhelő szerelő ágazatok, csomagolóanyag ipar, faipar, üvegipar, stb.) járulhat hozzá az ipar. Fejlesztése a BKÜ-t érintő szigorú szabályok betartása mellett mindenképpen szükséges. Mezőgazdaság A BKÜ mezőgazdasági művelés szempontjából nem rendelkezik kiemelkedő termőhelyi adottságokkal, és az országos átlagnál kisebb a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is, de az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek. A növénytermesztés esetében nagy jelentőséggel a szőlő-, és gyümölcstermesztés bír, amely a Balaton táji és turisztikai vonzerejének is meghatározó tényezője. Az állattenyésztés lehetősége - az Üdülőkörzetre vonatkozó előírások betartása mellett – adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhető meg. A mezőgazdaság fejlesztése a turizmusban kisebb szerepet kapó háttértelepülések esetében kiemelten fontos, hiszen itt a mezőgazdasági termelés jelenti a családok jelentős részének megélhetését. A fejlesztéseknél a környezet érdekeit szem előtt tartva a környezetkímélő technológiákat adaptáló, piaci viszonyokhoz alkalmazkodó tevékenységeket kell előnyben részesíteni. Napjainkban a térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz, de fel kell vennie a versenyt a még szállítási költséggel is gyakran olcsóbb, az ország más területiről ideszállított termékekkel. Egy, az Agrárgazdasági Kutatóintézet által készült vizsgálat alapján a BKÜ-ben 37 piac (vásárcsarnokok, viszonteladói piacok, állat- és kirakodóvásárok, termelői- és biopiacok) működik. A helyi termelők termékeiket termelői- illetve biopiacokon árusítják, a BKÜ piacainak 40%-a, azaz összesen 15 piac tartozik ebbe a csoportba, melyeknek több mint fele nemcsak szezonálisan, hanem egész éves nyitvatartással üzemel. A hétvégenként működő piacok esetében erőteljes koncentráltság figyelhető meg az északi part javára (14 alkalomból 12 oda köthető). Néhány piac (Káptalantóti, Tihany, Gyenesdiás) az egyszerű árucsere funkció melletti hozzáadott értékeket felmutatva jelentős turisztikai vonzerőt testesít meg. A déli part piacainak mennyiségi és minőségi fejlesztése amellett, hogy oldaná az északi part túlsúlyát, olyan települések fenntartását, a balatoni gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódását tenné lehetővé, amelyek jelenleg az Üdülőkörzet perifériáját jelentik, és területi elhelyezkedésükből előnyt kovácsolni eddig nem voltak képesek (Fonyódi, Lengyeltóti, Marcali, Tabi kistérség). A BKÜ mezőgazdaságában és gazdaságfejlesztésében a jövőben komoly szerepet kell tehát kapnia a helyi termékek előállításának és értékesítésének. Megfelelő marketinggel, eredetvédettségi kritériumrendszerrel, termékfejlesztéssel, balatoni márka kialakításával új arculatot, komplexebb szerepet adhatna a Balatonnak, és hozzájárulna a versenyképesség megteremtéséhez. Emellett a helyi igények kielégítésére, és a kisebb települések gyakori társa-

30


dalmi problémáira az egyes kistérségekben a szociális jellegű feladatellátás bevezetése is megoldás lehet. Halászat, horgászat – erdő- és vadgazdálkodás A korábbi Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként a balatoni halászat kezelője a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., amely a halállomány megőrzésén, szelektív halászatán túl infrastrukturális fejlesztéseket lát el, a turisztikai lehetőségek kiaknázásán és a hagyománymegőrzésen át széleskörű feladatellátást végez. Feladatuk többek között a balatoni halászat és horgászat helyzetének javítása. Az ágazat maga jelenleg számos környezeti- társadalmi- és gazdasági jellegű problémát magában hordoz, ezek többek között: az idegenhonos fajok túlszaporodása, a „jobb” vízminőséggel együtt járó csökkent haleltartó képesség, halászati és horgászati terheltség, turizmust veszélyeztető havaria helyzetek esetleges kialakulása, horgászturizmus infrastruktúrájának alacsony szintje, a legálisan kifogható halak mennyiségének csökkenése. A Balaton környékének sajátos klimatikus adottságai, a kiterjedt erdőterületek és a vadgazdálkodás mind hozzájárulnak a vadállomány fenntartásához és a turisztikai vonzerő gazdagításához. A turisztika sajátos területeként – bár jelenleg a térségben még nem igazán felismert – szintén szerepet kaphat a szezon hosszabbításában.

A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége ___________________________________________________________________________ A Települési Gazdasági Erő (becsült GDP) kistérségi vizsgálatai alapján az Üdülőkörzet, különösen a part menti területek, az ország legjobban teljesítő térségei közé sorolható. Legkiemelkedőbb a Hévízi kistérség, ahol az elmúlt évek alatt az egy főre jutó gazdasági teljesítmény végig meghaladta a vidéki átlag másfélszeresét. A part menti kistérségek közül egyedül a Tapolcai kistérség az, amelyik a vidéki átlag körüli értékeket mutatja, ingadozó teljesítménnyel (hol meghaladja, hol el sem éri a vidéki átlagot /2009 és 2011/). A BKÜ teljes területére vonatkozó gazdasági erő vizsgálatával kimutatható, hogy az Üdülőkörzetet az 1990-es évektől folyamatos pozícióvesztés jellemzi az ország más területeinek növekedéséhez képest, 2010-2011-ben viszont kevésbé esett vissza a vidéki átlaghoz képest, mint korábban. A térség viszonylagos gazdasági súlyvesztése egyrészt a turizmus, másrészt az üdülőkörzet területpolitikai pozícionálatlanságának a függvénye. Az időről időre megújított forrástérképek szerint a Balaton változó esélyei az egymást váltó kormányok fejlesztéspolitikájának, területpolitikájának függvényében alakulnak. 2004 és 2006 között az I. NFT időszaka alatt a BKÜ minden régiónál és megyénél kevesebb fejlesztési forrásban részesült (egy főre vetítve az országos átlag 60,9%-ában). Az ÚMFT időszakát a BKÜ-be jutó fejlesztési források vonatkozásában az országos (egy főre jutó) átlaghoz mért elmaradás jellemzi.

31


Ez az elmaradás nemcsak a kifizetett, hanem a megítélt források tekintetében is megmutatkozik. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában térségi elemzési célokra évente kértünk friss adatokat, így ezek keresztmetszeteiben jól követhetők a változások. Ha valamennyi operatív programot együtt vizsgáljuk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó megítélt források rendre meghaladják az országos egy lakosra jutó indexértékeket. A 2009 márciusi adatmetszet alapján az országos egy lakosra jutó érték több mint 130 %-a volt az üdülőkörzeti érték. Abban az esetben azonban, ha Közlekedés Operatív program forrásait kivonjuk az összes program nagyságrendjéből, az egy lakosra jutó indexértékek az országos index alá kerülnek. A KÖZOP nélküli összehasonlítást indokolja közlekedésfejlesztési (többek között az M7-es autópálya, illetve ennek társult beruházásai) források a többi operatív programhoz képest aránytalanul hatalmas, óriási volumene. A 2009 és 2013 közötti adatmetszetek tanúsága szerint az ÚMFT és az ÚSzT időszakában is megmaradtak a különbségek, de ezek egymáshoz viszonyított nagyságrendje előbb mérséklődött, majd 2013-ra lényegében kiegyenlítődött. A 2013 decemberi adatleválogatás tanúsága szerint valamennyi operatív program vonatkozásában már csak alig több a BKÜ egy lakosra jutó részesedése, ezzel párhuzamban a KÖZOP nélküli volumen már alig kevesebb, az országosnál. Az egymáshoz viszonyított értékek kiegyenlítődése összességében az ÚSzT időszakában következett be. Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján 1000000

140,00 940710

946755

130,78 900000

865914

118,70

120,00

823859

118,61

105,72

105,10

100,64

700000 639490

Megítélt források alakulása

66115596,89 640643

97,28

100,00

604866

600000

573866

575451 559802

81,46

483817

500000 64,86 400000

387416

455564 427414

60,00

383772 333617

330735

300000

80,00

78,05

76,33

296219 269448

40,00

BKÜ index az országos érték %-a szerint

800000

237253 181106

181713

200000

20,00

117866

100000

0

0,00 Teljes

KÖZOP nélkül

2009.03.30

Teljes

KÖZOP nélkül

Teljes

2010.03.31

KÖZOP nélkül

Teljes

2011.04.01

KÖZOP nélkül

2012.05.01

Teljes

KÖZOP nélkül

2013.05.29

Teljes

KÖZOP nélkül

2013.12.02

Tengelycím Magyarország

BKÜ


Forrásadatok NFÜ/MEH – EMIR adatbázisok alapján készített összesítés. Balatoni Integrációs NKFT. Az egy lakosra jutó számításokhoz felhasznált népességadatok forrása KSH T-STAR népszámlálásból továbbvezetett adott évi állandó népesség.

32


Az ÚMFT és ÚSZT 2007-2013. dec.2-ig beadott 124.196 pályázat 3,6 %-a, összesen 4512 projekt sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez. Ebből 1731 projekt az ÚMFT keretében, 2781 projekt pedig az ÚSzT időszakában került benyújtásra. Az egy lakosra jutó megítélt támogatás mértéke Magyarország régióiban és a BKÜ-ben 2007-2013.12.02.

Az egy lakosra jutó megítélt támogatás mértéke Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben 2007-2013.12.02

33


Forrás: MEH – EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht.

A BKÜ településeiről 179 településéből 160 nyújtott be pályázatot a 2007-2013.dec.2-i időszakban. A BKÜ-ben regisztrált 4512 regisztrált pályázat összesen 398.537.656.722 forint forrásigényt generált. A pályázatok 51%-a, összesen 2321 benyújtott projektterv esetében volt pozitív az elbírálás. Ennek köszönhetően 259 378 504 114 forint támogatást ítéltek meg az Üdülőkörzet sikeres pályázóinak. Az egy főre jutó megítélt támogatás mértéke a BKÜ településein 2007-2013. XII.2.

Adatok forrása: EMIR-adatbázis 2012.12.02. állapot

Egy főre vetítve ez a térségben 945 615 forint megítélt támogatást jelent. Ezzel a régiós rangsorban a BKÜ az élen végez, messze meghaladja az országos átlagot, amely 593 316 forint megítélt támogatás lakosonként. A megyei rangsorban is előkelő helyen szerepel a BKÜ, ez köszönhető többek között a magas pályázati aktivitásnak is.

34


A 2007-2013.12.02. közötti időszakban pályázatot be nem nyújtó települések a BKÜ-ben


A fenti időszakban azonban 19 olyan település volt a BKÜ-ben, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, illetve a BKÜ településeinek csaknem harmadának, azaz 50 településnek nem sikerült ebben az időszakban Európai Uniós forrást megszerezniük. Az egy lakosra jutó kifizetett támogatás mértéke Magyarország régióiban és a BKÜ-ben 2007-2013.12.02.

35


Az egy lakosra jutó kifizetett támogatás mértéke Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben 2007-2013.12.02.

Forrás: MEH – EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht.

Az időszak eredményességét azonban jobban tükrözi, ha a már kifizetési fázisba került projekteket vizsgáljuk. Ez azért is célszerű, mert a térségben is több olyan projekttel találkozhatunk, amely esetében a pályázó, vagy a közreműködő szervezet, vagy akár a bizottság kezdeményezi a szerződés megszűntetését. A 2321 támogatásra érdemesnek tartott pályázat esetében, ahogyan az már említésre került, 259 338 888 553 forint támogatást ítéltek meg. Ennek 2013. december 2-ig csak 33%-a került kifizetésre, azaz 88 916 522 302 forint, amely egy főre vetítve 324 180 forint.

36


Az egy főre jutó kifizetett támogatás mértéke a BKÜ településein 2007-2013


Országos viszonylatban átlagosan 315 300 forint kifizetett támogatás jut egy lakosra. Ezt az átlagot a BKÜ éppen csak átlépi. A régiós rangsorban csaknem utolsó helyet foglal el, megyei viszonylatban pedig a középmezőnyben található.

Az üdülőkörzet lakóingatlan értékének alakulása ___________________________________________________________________________

Egy térség területi státuszértékének alakulását a legpontosabban talán ingatlan vagyona értékének alakulása mutatja. A BKÜ-ben a lakás céljára használt ingatlanokon túl nyilvánvalóan számottevő állami és önkormányzati, továbbá vállalkozói vagyon testesül meg, a rendelkezésre álló adatok azonban egyelőre a BKÜ lakóingatlan-állománya vagyonértékének időbeli és területi összehasonlító elemzését teszik lehetővé. Összességében elmondható, hogy elemzések eredményei szerint a BKÜ lakásállománya mintegy 1200, üdülőingatlan állománya pedig mintegy 520 milliárd forint, vagyis a lakóingatlanok becsült értéke a régióban együttesen mintegy 1720 milliárd forintra tehető 2013-ban. Megegyező módszertannal készített becslés szerint ez az érték 2000-ben 2050 milliárd, 2008-ban pedig 2200 milliárd forint volt.

37


A következő 20-50-évben meghatározóan a demográfia és a jövedelem alakulása vezérli majd a piacot. A hitelezés élénkülése, a támogatási környezet változása, a szabályozási lépések alakíthatják rövidebb időtávon és szűkebb környezetben a lakóingatlanok piacát, de országos szinten és évtizedes időtávokon hatásuk nem játszik olyan fontos szerepet, mint a fent kiemelt két tényező. A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl két továbbit kell kiemelnünk, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanjainak értékét. Először, európai és országos szinten is meghatározó változás, hogy előtérbe került az ingatlanok energiahatékonysága. Másodszor, a balatoni körzet értékét döntően befolyásolja a tó népszerűsége és kihasználtsága. Végül nyilvánvaló hatás mutatható ki a lokalitások szintjén a fejlesztések és az ingatlanárak alakulása között. Az összehasonlító elemzések eredményei alátámasztja, hogy a Balaton kiemelt szerepet játszik a hazai ingatlanpiacon is. A fővároshoz képest mintegy 25%-kal alacsonyabb bár a lakóingatlanok ára a Balatonon, de a többi hazai üdülőkörzet árait jelentős, 60-70%-kal meghaladja. Eredményeink azt mutatták, hogy a lakóingatlanok esetében, azaz a nem kizárólag a „szezonban”, vagy átmenetileg lakott, hanem állandó otthonként funkcionáló ingatlanok esetében is igen nagy értéke lehet a part menti elhelyezkedésnek. A parttól való távolság és az ingatlanok jellemző árai közötti összefüggés nyilvánvaló. 1 perccel nagyobb parttól való távolság (a települést tekintve) kb. 3,48 %-kal kisebb ingatlanértékkel jár együtt; ezt az eredményt kb. 2,17%-ra csökkenti a többi változó, és konkrétan pedig az egy főre jutó jövedelem bevonása. (A jövedelem és a parttól való távolság viszonylag erős mértékben „felveszik” egymás hatását, amikor valamelyik nincs jelen az egyenletben. A jövedelem kérdése tehát igen fontos a parttól való távolság hatásának megállapításában.) 10 perces távolság körülbelül 21,7, illetve 34,8%-kal alacsonyabb ingatlanértéket implikál, 20 perces távolság pedig körülbelül 43,4, illetve 69,6%-osat, azaz eddigre már szinte eltűnik a tó vonzereje. Átlagolva a kijövő eredményeket az egész körzetre tehát, azt mondhatjuk, hogy a Balaton mintegy 30-40%-ot ad hozzá a körzet ingatlanállományának értékéhez. A szálláshelyek piaca is hasznos és alkalmas indikátora ennek a prémiumnak. A szálláshelyek vonzerejének csökkenésével az ingatlanok is veszítenek értékükből, rövid távú indikátorként mutatva így az állomány értékének alakulását. Siófok, Balatonfüred és Keszthely esetében is azt láttuk, hogy a parthoz közeli területek legalább 20%-kal magasabb piaci árú ingatlanokat mutattak fel, mint a parttól távolabbi területek. A fajlagos árakat tekintve is hasonlóan érzékelhető a Balaton-part kiemelkedő értéke: a felső decilisben 900 ezer forintot közelíthetik az árak, akár üdülőkről, akár házakról van szól. Érdemes megfigyelni, hogy a szokásos városi reláció itt megfordul: az önálló parti ingatlan jelenti a csúcsot, és a társasházi lakások négyzetméterára ezért alacsonyabb. A középértékmutatókat tekintve is magas értékeket láthatunk: három-négyszázezer forintos kategória még a fővárosban is csak az elit részeken figyelhető meg. A nemzetközi, a BKÜ-s és a mikrokörnyezetet vizsgáló tanulságok alapján a Balaton léte nagyjából 30-60%-ot adhat hozzá a lakóingatlanok árához, és a kihasználtság, népszerűség növekedésével ez a prémium meg is duplázódhat.

38


Azt a felmerülő hipotézist, miszerint a lakóingatlanok üdülő funkciója és a szálláshelyek egymás helyettesítői, egyértelműen felülírja a mindkettő iránti keresletet meghatározó természeti, szolgáltatási vonzerő. Ott drágák és fejlődnek a szálláshelyek, ahol a lakóingatlanok piaca is élénkül. Így elmondható, hogy a turizmus tulajdonképpen az ingatlanpiac rövid távú és jól látható indikátora. A turizmus felfutása jelentkezni fog az ingatlanérték növekedésében is, de a másik irány is igaz: a turisztikai vonzerő elvesztése az ingatlanok értékének csökkenését okozza. Infrastruktúra ___________________________________________________________________________ Kommunális infrastruktúra A BKÜ vagyonának minőségi eleme a kiépített kommunális infrastruktúra viszonylagos gazdagsága, mely az országos átlaghoz képest mintegy 10 %-kal magasabb fokú ellátottságot jelent. A lakásállomány, lakásellátottság az Üdülőkörzetben a korábbi évekhez képest, ahogyan országos viszonylatban is jellemző volt, csak mérsékelten növekedett. 2011-ig folyamatosan csökkent a lakásépítési kedv, de lakásellátottság szempontjából a térség jobb helyzetben van, mint az országos átlag. A térségben az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, víz és csatornahálózattal, (valamint a telefonnal) való ellátottság mértéke is. A gázvezetékhálózat Öcs és Zalamerenye települések kivételével minden településen elérhető. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás kiépítettsége az Üdülőkörzetben 100%-os. A térség villamos energia ellátása az országos hálózatból történik, egyetlen villamos erőműve Litéren csak vészhelyzetben üzemel. A földgáz és villamos energia fogyasztók száma 2008 és 2011 között növekedett, de a fogyasztás előbbi esetében 19%-kal, utóbbiban pedig 17%-kal csökkent. A térségben minimális az alternatív/megújuló energia használata, mely szektor a megfelelő támogatási környezet biztosításával dinamikus bővülést hordozhat magában (pl.: biomassza, napenergia). Ezek kiépítésére, alkalmazására és fejlesztésére a jövő infrastrukturális fejlesztéseinél minden esetben törekedni kell a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természeti, táji és társadalmi-kulturális értékeinek megőrzése érdekében. Az Üdülőkörzet a Kelet-balatoni térség kivételével jelentős termálvíz vagyonnal rendelkezik, de jelenleg többnyire csak rekreációs céllal hasznosítják. A helyben keletkező biomassza (mezőgazdasági, erdészeti melléktermékek, nád, stb.) és a lakossági hulladék hasznosítása nagy potenciált rejt magában, azonban az energetikai hasznosításuk még nem megoldott.

39


A viszonylag magas napsütéses órák száma (mintegy 2000 óra/év) és a térségbe jutó 530.000 MW teljesítményű napsugárzás elméletben lehetővé tenné az Üdülőkörzet energiaszükséglete jó részének napenergia hasznosítással történő előállítását. A szélenergia hasznosítására a térség sem megfelelő adottságokkal sem azt megengedő szabályozással, ill. társadalmi elfogadottsággal nem rendelkezik. A 2007-2013-as időszakban a megújuló energia alapú és energiahatékonyságot célzó fejlesztésekre összesen 645 millió forint európai uniós forrás érkezett az Üdülőkörzetbe. A 42 projektből 37 főleg a napenergia hasznosításának kiépítésére irányult. A Balaton térségének infrastruktúrájában központi helyet foglal el a vízi közművek helyzete, az ellátottság szintje és biztonsága, a vízminőség-védelem, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, a pihenés alapvető feltételének megteremtése. A Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatósági Szerve szerint a DRV Zrt. által szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az elvárásoknak. A Balaton térség regionális szennyvízelvezetési, tisztítási és elhelyezési koncepciója alapján hét regionális csatornázási rendszert alakítottak ki a lehető legnagyobb védelem érdekében. A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítettsége azonban még várat magára, 2011-re a 128 háttértelepülésből 48 nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, azonban az 51 parti/part közeli település mindegyikén kiépült a hálózat. 2011. év végén az Üdülőkörzet minden települése rendelkezett vezetékes ivóvízzel, így az elsődleges közműolló jelenleg 70%-os. A mobil telefonhálózatok lefedettsége közel teljes körű a térségben, a lefedetlen területeken a kiépítés sajátos domborzati viszonyok miatt jelenleg nem oldható meg. Az internet hálózat kiépülésének bővülését jól mutatja, hogy az előfizetők száma 2008 és 2010 között közel másfélszeresére nőtt. Annak ellenére, hogy a BKÜ-ben keletkező szilárd kommunális hulladék mennyisége az elmúlt években csökkent, a szelektív hulladékgyűjtés mértéke nőtt, a nyári szezonban a parti településeken keletkező szilárd hulladék megfelelő kezelése nagy terheket ró a térség településeire. Az idegenforgalmi főszezonban keletkező egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége 42,3%-kal magasabb az országos átlagnál. A térségben a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthető, de több illegális hulladéklerakó található az Üdülőkörzet területén. Regionális szinten továbbra is megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, kemikáliák stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési törmelék és az ún. inert hulladékok újrahasznosítása és elhelyezése. Közlekedési infrastruktúra Az Üdülőkörzet közlekedési infrastruktúrája változóan növekvő mértékben ugyan, de bővül és javul. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörű, gazdasági szerepe azonban csak jelentős fejlesztésekkel növelhető. Az általános térségi jellemzők jobbak az országosnál, de a BKÜ-n belül jelentős területi különbségeket mutat.

40


A déli part legnagyobb forgalmat lebonyolító főútvonala a 7-es számú főút, amely az európai uniós támogatással megvalósuló autópálya építéssel egyre nagyobb szerepet kaphat. A 65-ös, 67-es, 68-as másodrendű utak a partközeli településeket kötik össze a parttal. Az északi parton a fő közlekedési tengely a 71-es számú út, amelyhez a 72-es, 73-as, 82-es, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak. A legnagyobb problémát a térségben a háttértelepüléseket összekötő utak hiánya okozza. A meglévő főutak és mellékutak minősége sem megfelelő, ami csak lassabb haladást tesz lehetővé, így a nyári főszezonban megnövekedett forgalomban kialakult forgalmi dugók nagymértékű környezeti terhelést jelentenek a térségre nézve. A Balaton körüli kerékpárút igen eltérő jellemzőkkel bír az egyes szakaszokon. Van olyan terület, ahol még nem került kiépítésre kerékpárút, több helyen csak útvonalat jelöltek ki, az eddig kiépült kerékpárutak keskenyek, minőségük romlott, ellenben vannak olyan helyi jelentőségű szakaszok is, ahol uniós támogatással kifogástalan minőségű új utak épültek (pl. Tihany). A Balaton déli és északi partjának vasúti közlekedési viszonyai jelentős eltérést mutatnak. A déli part villamosított nemzetközi vasúti fővonal, míg az északi part jellemzően 80 km/h sebességű, lassújelekkel erősen tagolt vasúti pályával és dízelvontatással ellátott terület. A térség közösségi közlekedésében azonban a vasútnak nélkülözhetetlen szerepe van, fejlesztése elengedhetetlen és elodázhatatlan. Ezt támasztja alá az a tény is, miszerint a 2000-es években egyre többen (többek között a válság hatására) választottak belföldi úti célt, de a Balatonra érkezők számára az autópályákon a forgalmi dugók a vasutat választók számára pedig a korszerűtlen géppark meghibásodásai miatt a többórás késések okoztak kellemetlenségeket a többnyire egyvágányú közlekedési útvonalon. A probléma felismerését, és a fejlődés első lépéseit jelenti, a 2013-ban Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. által vezettet konzorcium létrejötte, amely a Dél-Dunántúli Regionális OP pályázatának elnyerésével vasúti utas tájékoztatási és autóbusz-megállóhelyi fejlesztésekre kapott jelentős EU forrást. Ezen túlmenően, a tó déli partján futó vasútvonal korszerűsítésére készített terv alapján – a BFT szakértőinek és a tanács tagjainak együttes és eredményes lobbytevékenységének köszönhetően – a teljes vasúti vonalszakasz munkálatainak megterveztetésére sikerült a NIF Zrt.-vel együttműködve forrást találni. Emellett a vasútkorszerűsítés kiemelt kormányprogrammá minősíttetésével és a 2013-as évben a kivitelezés megkezdésére vonatkozó kormányzati döntés kiharcolásával a korábbi években soha nem látott mértékű közlekedés infrastruktúra-fejlesztési forrást sikerült a BKÜ számára megszerezni. A jelentős helyi közlekedéspolitikai siker a stratégia tervezési munkálatoknak egyik első kézzelfogható eredménye lett. A belvízi hajózás ma főleg turisztikai célokat szolgál a főszezonban, de a személyhajózás elvileg az egyik leggyorsabb közlekedési eszköz lehetne a Balaton északi és déli partja között. Sajnos azonban a vízi közlekedés irányítás több elemében sem felel meg az EU szabályozásainak, a hajóállomány állapota sem teszi lehetővé a gyorsabb összeköttetést a két part között. Elkészült ugyan a Badacsony- Fonyód között kialakítandó második közúti komp megvalósíthatósági tanulmánya, de az eltérő álláspontok miatt a kivitelezés megkezdéséről nincs döntés.

41


Jelenleg két repülőtér (Sármellék – utasszállító nagygépes reptér, Siófok-Kiliti – kisgépes reptér) fogadja a térségbe érkezőket, illetve lehetőségként adott a szentkirályszabadjai, katonai repülőtér polgári, valamint a tapolcai repülőtér kereskedelmi célú hasznosítása is. A légi közlekedés lehetőségei még messze nem kihasználtak. A Hévíz városához került Sármelléki repülőtér többszöri hanyatlás után gyógyászati és turisztikai kereslettel rendelkező orosz és távol-keleti piacok potenciális lehetőségeit kihasználva az utóbbi években fejlődésnek indult. A közösségi közlekedés másik fontos része az autóbuszos közlekedés, amely sok esetben a saját járművel nem rendelkezők egyetlen esélye, hogy egyik településről a másikba jussanak. Sajnos azonban a közösségi közlekedés ezen formáját igénybe vevőket is számos kellemetlenség éri, csakúgy mint a korábban már említett vasúti közlekedés esetében. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az igényekhez nem alkalmazkodik, szervezését gyakran egy-egy település erős lobbyereje befolyásolja, a járatsűrűség pedig szélsőséges területi egyenlőtlenségeket mutat. A közösségi közlekedés egyik alapvető feladata lenne, hogy kényelmi és elérési okokból a vasúti és az autóbuszos közlekedést összehangolja, ez azonban még nem történt meg. A közösségi közlekedés nem csak a helyi lakosok érdekeit, de a turisztikában érintetteket (vendégek és szolgáltatók) is kell szolgálnia. Ehhez a legfontosabb, megvalósításra váró feladatok: az átlagos eljutási idő csökkenése, csatlakozások összehangolása és számuk növekedése, menetrendi kínálat bővülése, az akadálymentes közlekedés biztosítása, korszerű, magas komfortú járművek és infrastrukturális létesítmények. A térség közösségi közlekedési problémáinak átfogó megoldását a Balatoni Közlekedési Szövetség integrált szemléletű koncepciójának megvalósítása eredményezhetné.

A környezet állapota ___________________________________________________________________________ A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben nagy kihívást jelent a tó és környéke természeti értékeinek, jó állapotban történő megőrzése amellett, hogy ez a vonzó környezet amellett, hogy egy önálló ökoszisztéma, nagyrészt az ide érkező turisták sokaságát szolgálja ki, ami viszont veszélyeztető tényezőként hat vissza rá. Alapvető környezetvédelmi feladat a vízi üdülési igényeknek megfelelő környezeti állapot, a javulás folyamatának biztosítása, a vízminőség területén az 1960-as évek elejének megfelelő állapot elérése. A Balaton körüli kutatás egyik legfontosabb intézménye az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, mely a tó környezeti problémáival, flórájával, faunájával, kiemelten a tó eutrofizációjával foglalkozik. Problémát okoz a múltból visszamaradt talajvíz szennyezés és a nyári forgalom okozta levegőszennyezés és zajterhelés. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hazánk legváltozatosabb, legmozaikosabb és természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Sajnos azonban megfigyelhetők a társadalmi érdektelenségből fakadó természeti problémák is, amelyek közül kiemelendő, hogy a parti sáv nagymértékű beépítettsége, az engedély nélküli feltöltések-, csónak- és vitorlás kijárók kialakítása hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminőség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része mára kipusztult.

42


Napjainkban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 61.601 ha védetté nyilvánított terület található, melyből 56.997 ha-on a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) terül el, de számos nemzetközi jelentőségű védett érték, terület is található: Natura 2000 területek, Ramsari területek, Európa Diplomás terület, Geopark, világörökségi jelölti listás területek, továbbá a 2013. januári állapot szerint az Üdülőkörzetben 112 helyi jelentőségű védett természeti terület található. Az Üdülőkörzet jelenlegi gazdálkodása, és minden további fejlesztés megvalósítása során néhány alapvető természeti tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni (globális BKÜ jellemzők a teljesség igénye nélkül): o A vízgyűjtő egésze nitrát érzékeny, továbbá a teljes északi és a Zala-vízgyűjtő is erózió érzékeny, illetve a déli vízgyűjtő, és részben a Zala-vízgyűjtő is belvizes terület. o A Balatont és vízgyűjtőjét az utóbbi 15 évben a vízminőségi problémák visszaszorulása (még a vízhiányos években is gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó) mellett a vízmennyiség esetenkénti csökkenése jellemezte, a legfőbb környezeti probléma pedig az eutrofizáció. o A Balatont érő tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül, a szennyvízbevezetésekből, intenzív hasznosítású halastavakból közvetlen lefolyásból éri a tavat. o A halászattal-horgászattal hasznosított halállomány pótlása érdemben csak a természetes szaporodás feltételeinek javításával, ívó helyek kialakításával lehetséges. o Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet honos biológiai sokféleségre. o A talajvíz mélysége hatással van többek között a mezőgazdasági munkálatokra, a növénytermesztésre, az építkezésekre. A mezőgazdasági munkálatok és az infrastruktúra kiépítése által a talajban okozott változások hatással vannak a talajvízszintre, a talajvíz mozgására. E két tényező egy időben történő figyelembe vétele rendkívül fontos. Az éghajlatváltozás, mint világszintű probléma, az Üdülőkörzetet is nagymértékben érinti. A Balatoni Integrációs Kft. részvételével valósult meg az EU-LAKES7 elnevezésű, Európai Unió által támogatott projekt, amely jelentős európai tavak éghajlatváltozással kapcsolatos közös alkalmazkodási és mérséklési stratégiájának kidolgozását célozta meg. E projekt keretében készültek mikro-regionális szintű modell-előrejelzések az éghajlati tényezők elkövetkező 90 évben várható változásaira, 10 éves lépésekben.

HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT) ___________________________________________________________________________

Környezet állapota ___________________________________________________________________________ Erősség 7

European Lakes under Environmental Stressors (Supporting lake governance to mitigate the impact of climate change)

43


– – – – – – – – – – – – – –

Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gazdag természeti értékek a térség erős kapcsolódása a turizmushoz a Balaton Európa egyik legjobban kutatott tava képzett szakember gárda az értékek megőrzése és bemutatására a parttól távolabbi települések érintetlensége területrendezési törvény megalkotása domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek) nehézipar minimális jelenléte területileg egységessé vált Balatoni-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védett területek, Natura 2000 területek nagysága zöldterületek nagy kiterjedése (erdősültség országos átlag feletti szőlő- és gyümölcstermesztéshez kedvező adottságok nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia Gyengeség – sérülékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben – javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminőség – a KBVR megvalósításának elhúzódása – a parti sáv fokozott környezeti terhelése – a Balaton vízpartja sűrűn beépített – talaj és légszennyezés – erózióveszélyes magas part – rekultivációt igénylő tájsebek – sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer) – vízfolyások mederrendezésének elmaradása – hatékony hatósági intézkedési rendszer hiánya az engedély nélküli feltöltések ellen – alacsony hatékonyságú kapcsolatrendszer az állami és civil szféra között – környezetvédelmi és a vízügyi intézményrendszer megosztott (nem egységes) Lehetőség – vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben történő hasznosítása – a táj-rehabilitáció támogatottság a kormányzat részéről – környezetvédelmi beruházások megvalósítása nemzetközi (Kohéziós Alap) támogatás igénylésével (szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás témakörben) – tehermentesítő utak megépülésével a levegő, és zajterhelés csökken – nagy térségi (megyék) együttműködés a környezetvédelem érdekében – éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás – világörökségi cím elnyerése – Balaton üdülőtó jellegű hasznosításához kapcsolódó vízszint fenntartása, vízpótlás Veszély – a térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminőségének romlása (eutrofizáció) és ennek alapján a térségi ellentétek erősödése – havária, ipari, mezőgazdasági szennyezés okozta károk gyakoribbá válása – kárrendezés, rehabilitáció elmaradása – folyamatos infrastrukturális kiadások és egyre gyakoribb tömegközlekedési fennakadások a sérülékeny magas part hosszú távra szóló kezelésének hiányában

44


– a parti sáv környezeti túlterhelése, a vízterület visszaszorulása, a magánkárok megszaporodása az ellenőrizetlen és illegális partfeltöltések miatt – halmozódó vízhiány a Balatonban (alacsony vízszint) – szélsőséges éghajlati értékek (vízháztartási, vízjárási) következményei nem fenntartható állapotot idéznek elő a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításában – invazív fajok elterjedése, őshonos fajok eltűnése – biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése – mezőgazdaság kiszolgáltatottsága az éghajlatváltozás hatásainak (földhasználat)

Társadalmi helyzet ___________________________________________________________________________ Erősségek – viszonylag magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott vállalkozói szakismeret – megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú és felsőfokú szakképzés – az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettségű – országos viszonylatban kiemelkedő mértékű vállalkozási és civil aktivitás – pozitív vándorlási egyenleg az utóbbi másfél évtizedben – területfejlesztést szolgáló tervszerű, régióra irányuló kutatások léte – viszonylagosan nagy arányú idegen nyelv ismeret – a multikulturalitás jegyeit magán viselő sokrétű helyi társadalom – jelentős mértékű regionális identitás – növekvő belföldi turizmus – a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez – viszonylag jó és egyre javuló közbiztonság Gyengeségek – – – – – – – – – – – – – –

45

az országos átlagot is meghaladó mértékű a népesség öregedési folyamata a munkaerő helyi utánpótlását jelentő fiatal korosztály csökkenése romló népesség megtartó erő, a képzett fiatalok elvándorlása a térségből átmeneti javulást követően továbbra is erősen meghatározó szezonalitás szezonon kívüli magas munkanélküliség a nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztési források hiánya az átlagosnál magasabb “fekete” és “szürke” foglakoztatás a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések, illetve kistérségek között hatósági, igazgatási szempontból erős fragmentáltság jellemzi a térséget a jogszabályok szintjén nem egységes az üdülőkörzet és a turisztikai régió területlehatárolása a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek, az újonnan kialakított járások, sem a vidékfejlesztésben nagy szerepet játszó LEADER szervezetek határaival a szervezetek között nincs meg a kellő mértékű kooperáció az együttműködést elősegítő szerveződések nem a kellő számban és minőségben vannak jelen a Balaton régióban


– a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, koordinálatlanok, integrálatlanok a programok – a településszerkezeti sajátosságok miatt hiányoznak a közép- és nagyvárosokra jellemző intézményi infrastrukturális javak vagy pl. az igényes, kornak megfelelő színvonalú szabadidős infrastrukturális lehetőségek – hatékony területi lobbi erő hiánya – a régió viszonylagosan magasan képzett szaktudású lakossága egy jelentős részének a munkája a régión kívül eső területeken hasznosul, több település szinte alvótelepülés, különösen a Balaton-felvidéken – a régióban képződő jövedelmek egy része nehezen csatornázható be a közteherviselésbe – gyenge a térség forrásfelvevő képessége – az üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai – a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az EU források saját, alanyi jogú megszerzéséhez – Önálló operatív program hiánya – regionális nyilvánosság intézményeinek hiánya, ill. részlegessége – a települési és a mikroregionális szintű infrastruktúra szezonálisan ingadozó igénybevételéből eredő anomáliák (pl. vízdíj, hulladékkezelés, tömegközlekedés, stb.) – előzőekből is eredően feszültségek az üdülőtulajdonosok és az állandó helyi lakosság között – kevés az egészéves egzisztencia kialakítását lehetővé tevő munkalehetőség – monopolhelyzetben levő turisztikai és közüzemi szolgáltatók vannak jelen a régióban Lehetőségek – a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez – üdülőkörzeti szintű speciális szakmai és érdekképviseleti önszerveződések beindulása – politikai és területi intézményi partikularitásokat nélkülöző egységes érdekartikulálása országos és uniós szinten – a megyéken keresztül allokálható források növekedése – megújított turizmusfejlesztési koncepció, stratégia program és terv elfogadása és megvalósítása – interregionális kooperáció és partnerség a Dunántúl területpolitikai szereplőivel a tervezés, programozás, monitoring terén – a decentralizáció által megnövekedő mozgástér kihasználása – szubszidiaritás elvének alkalmazásával járó lehetőségek kihasználása – nemzeti és EU források régióban történő aktivizálása, a térség nemzetközi turisztikai versenyképességének erősítése és megőrzése érdekében – a területpolitikai intézményrendszer professzionalizálása – a régió kistérségeinek sajátosságait figyelembe vevő, területileg összehangolt turisztikai vonzerő fejlesztése – non-profit szektor aktivitásának térségfejlesztésébe való becsatornázása – a gazdasági és önkormányzati szektor kistérségi és regionális szintű kooperációinak erősítése – a spontán, szükségletek szerinti intézményesülés, alulról szerveződő régióépítés, a lehetőségekhez képest legnagyobb fokú önállósággal rendelkező regionális fejlesztési intézményrendszer

46


– a helyi társadalom multikulturalitásának tudatos kihasználása a turizmusban és általában a régió fejlesztése során – a közbiztonság további javítása Veszélyek – kérdéses EU-konformitás – a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében gyenge hatékonyságú forrás felhasználás – többszintű és többrétegű területi felosztás miatt az ésszerű forrásfelhasználás ellehetetlenedése – kellő mennyiségű forrás hiányában veszélyeztetett az üdülőkörzet innovációs potenciálja, versenyképessége – a vendégforgalom markáns szezonális ingadozása, volumenében csökkenő volta – helyi társadalmi feszültségeket generálhat a többrétegű (helyi, szezonálisan jelen levő, külföldi) érdekeltségű vállalkozások körében élesedő konkurencia harc a szűkülő turisztikai piacon – konfliktusok generálódhatnak a keleti országokból érkező új ingatlantulajdonosok és a korábban tulajdont, érdekeltségeket szerző nyugati tulajdonosok között – a turizmusra épülő kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe tartósan leértékelődhet, ellehetetlenülhet – nem teremtődnek a régióban megszűnt munkahelyek pótlására újabbak – tovább csökkenhet a régió népességmegtartó ereje, a megélhetési problémák miatt nőhet a régióból kényszerűen véglegesen elköltözők száma – értékvolumenében inflálódó balatoni ingatlanvagyon – önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában való akadozás, költségvetési hiányok növekedése a szezonálisan nagyobb ellátásigény (főként üdülőtulajdonosok) illetve az egyre kevesebb (elöregedés, elvándorlás) helyi adófizető miatt

Gazdasági helyzet ___________________________________________________________________________ Erősségek – a térség erős kapcsolódása az életminőség felértékelődése nyomán távlatokban széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz – magas vállalkozói sűrűség és aktivitás – a hagyományos idegenforgalmi jelenlét következtében viszonylag magas fokú a vállalkozók idegen nyelv ismerete, és európai helyismerete – a régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását – kiépült idegenforgalmi infrastruktúra és fogadókapacitás – gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek – jelentős gyógy-és termálvízforrások vannak a régióban – nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia – a Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize – vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörf forgalom

47


– a háttér területek változatos vonzerői: nemzeti park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek Gyengeségek – jelentős térségen belüli mikroregionális különbségek tapasztalhatók az infrastrukturális ellátás és a lakossági életminőség vonatkozásában – vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya, ill. nehézségei (TDM) – helyi vállalkozók munkájának nem helyben történő hasznosulása – tőkeszegény vállalkozások, ezek támogatásának, versenyképessé válásuk elősegítésének hiánya – fejletlen szakmai információs rendszerek – gyenge európai piaci pozíció a turizmusban – a minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak – szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor – az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált – a komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont – az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható – kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták – esetenként gyenge színvonalú szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai – elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya – önálló Balaton-termékek hiánya – korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra – termelői és értékesítési együttműködések hiánya – tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága – elégtelen mértékű központi fejlesztési források – turizmus törvény hiánya Lehetőségek – Magyarország EU- hoz való csatlakozásából származó előnyök kiaknázása, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése, önálló Balaton ITI – európai piaci térnyerés – a keleti nyitásban rejlő lehetőségek kihasználása, az innen induló turistaforgalom térségbe történő becsatornázása – a mikroregionális különbségek mibenlétének ismeretére alapozott, területileg differenciált fejlesztések tervezése, megvalósítása – innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése – tercier szektor innovációjának térnyerése, dominanciája – a digitalizált kulturális termékek innovatív hasznosítása a térség turizmusgazdaságában – a Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák (termékek) terjedése a világban – a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának beindítása, a turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával (konferencia-, borturizmus, aktív turizmus, téli vonzerők) – a turizmusipar területpolitikában történő felértékelődése – a lakossági jövedelmek és a szabadidő növekedésével erősödik a belföldi turizmus

48


– a térségbe rekreációs céllal beutazó, illetve beköltöző, demográfiai okokból növekvő számú időskorú népesség új igényeket teremthet a turisztikai piac keresleti oldalán (silver economy). – Turizmust kiszolgáló mezőgazdasági és kisipari termelés meghonosítása a régióban – egyéni és kisvállalkozások támogatásával, szolgáltatásaik helyben történő igénybevételével (lokalitás preferálása) növekvő helyi vásárlóerő, növekvő piaci és önkormányzati bevételek – turizmus törvény megalkotása Veszélyek – a resort típusú és a TDM rendszerű modellek között kiéleződő verseny MKKV szektorra gyakorolt negatív hatása – tőkehozamok csökkenése – gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyképességét – az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt – vízminőség romlása – tartós vízszint problémák – a feszültségek eszkalálódása a kelet-közép-európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása – a „fekete” és „szürke” gazdaság erősödése – tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet – tartós forráshiány – a régió egy lábon állásából eredő kiszolgáltatottság – területileg koordinálatlan helyben összeegyeztethetetlen fejlesztések egymást ellehetetlenítő hatásai

Turizmus ___________________________________________________________________________ Erősségek − a táj szépsége − jó vízminőség, kitűnő fürdőzési és sportolási lehetőségek − a régió változatos természeti és kulturális vonzerői, a háttérterületek és a falvak eredeti szépsége − egész évben működő gyógy- és termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvíz-források − a természeti és kulturális értékek védelme − Nemzeti Park, az ökoturizmus kiváló lehetőségei − még telítetlen vitorlás hajó és szörf forgalom − a lakosság vendégszeretete − megújult szőlészeti és borászati vállalkozások, minőségi kínálatot felvonultató családi vállalkozások − nemzetközi repülőtér működése sármelléken és az M 7-es autópálya kiépítése a déli part közelében, a Balaton körüli (részlegesen kiépült) kerékpárút − a regionális társadalomtudományi kutatások felélénkülése − a regionális fejlesztési intézményrendszer léte

49


− − − − − −

a visszaszoruló nehézipar és az átalakuló mezőgazdaság mérséklődő környezeti terhelése a Balaton kártya megjelenése az alulról való építkezés megindulás a magántőke egyre erősödő jelenléte a balatoni üdülés, életkép tradicionalitása a magyarok körében Regionális szinten is szervezett TDM hálózat működik a régióban

Gyengeségek − a hatékony „gazda” szerepkör betöltetlensége, hiányzó feladat-és hatáskörök, működési források − a tó vizének sérülékenysége − jellegtelen vízparti turizmus, csökkenő, a partra és az egyre rövidülő főszezonra koncentrálódó forgalom, az alacsony fizetőképességű kereslet túlsúlya − nehézkes, lassú megközelíthetőség, belső közlekedési gondok, integrálatlan közösségi közlekedési infrastruktúra − az örökölt középszerű kínálat lassú korszerűsítése – lemaradás a versenytársaktól − komplex és sajátos turisztikai termékek hiánya − a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának bizonytalansága − a szolgáltatások változékony színvonala − tőkehiány a térségben − a desztinációs marketing hiányosságai, a regionális e-marketing gyengesége − az együttműködés hiánya a turizmus szereplői között − negatív kép terjesztése a sajtóban − öregedő népesség, alacsony foglalkoztatottság − lassan javuló közbiztonság −

helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya

Lehetőségek − az infrastrukturális fejlesztések meggyorsulása az országban és a térségben − a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, a TDM modell gyakorlati elterjesztésében és fejlesztésében a Balaton régió kezdeményező szerepet játszhat − a BKÜ – mint exkluzív lakótér és desztináció – az ország számára kiemelten fontos fejlesztési területté válik, kialakul és elterjed a Balaton márkakép − a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erősödése − a már megszerzett vagy tervbe vett területek fenntartása a turizmus számára (az ingatlanspekuláció elkerülése) − javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége az országban − új turizmusformák kialakulása – és az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetősége nő − a professzionalizmus és az igényesség fokozódása − a tradicionális „balatoni üdülés” megújítása erős, erre irányuló marketingtevékenység révén − Egységes települési digitális kulturális és idegenforgalmi értékkataszterek létrehozása. A feldol−

50

gozott adatok felhasználása a Balaton Régióra (BKÜ) kiterjesztett turisztikai információs rendszerekben. a digitalizált kulturális adatok helyi és regionális közösségi web portálokon, kreatív újmédia adatbázisokban történő hasznosítása, digitális kiállítások, rendezvények, fesztiválok megrendezése


− a közbiztonság további javítása. Veszélyek − romló vízminőség és/vagy csökkenő vízmennyiség − az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak (út, közmű) − tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak lassan nő − a külső források és a befektetők elmaradnak, a versenytársak megelőzik a Balatont − a közgazdasági szabályozórendszer nem javul, a "feketegazdaság" erősödik − tovább romló közbiztonság − a régióban nem valósul meg az összefogás és együttműködés − a BKÜ rendezetlen területi státusza tartós marad − a sokrétegű helyi társadalom különböző státuszcsoportjainak kezeletlen helyzetekből eredő konfliktusai − az átstrukturálódó balatoni turizmusból egyre kevésbé részesül a helyi lakosság> magánszálláshelyek csökkenése

Infrastruktúra ___________________________________________________________________________ Erősségek – az általános térségi jellemzők (a közlekedésre vonatkozóan) jobbak az országosnál – a vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős – Balaton körüli kerékpárút elkészült – hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma – az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is – jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága – jelentős szennyvízelvezetési beruházások kezdődtek – jó mobil telefonhálózati lefedettség – szélessávú internet hálózat Gyengeségek – szétnyíló közműolló: a vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái – csapadékvíz elvezetés megoldatlansága – hiányzik a régió komplex információs rendszere – rossz minőségű a régióba bevezető utak állapota – nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz – 71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetetlenül zsúfolt a nyári szezonban (hiányos közlekedési rendszer) – belterületi utak számos településen rossz állapotúak – északi parti vasútvonal villamosításának hiánya – egy 1,8 km-es pályaszakasz kiépítetlensége miatt nincs balatoni körvasút – sok helyen megoldatlan a mozgáskorlátozottak számára kiépített akadálymentesítés Lehetőségek – a vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával – városhálózat fejlesztés

51


71-es számú főút tehermentesítését is szolgálná az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között – a 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése – A Balatoni Közlekedési Stratégia következetes végrehajtása – megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei – K-DK-i irányú megközelítés javítása Veszélyek – az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása és a vendégforgalom növekedése esetén a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága megbéníthatja a térséget – az indokolt közlekedési fejlesztések elmaradása negatív hatással lesz a térség Középeurópai konkurens turisztikai célterületekhez mérhető versenyképességére – környezeti károkat okozhat az indokolt közmű fejlesztések elmaradása –

Közlekedés ___________________________________________________________________________ Erősségek – jó vasúti feltárás a tó körüli települések többségén – erős autóbuszos kiszolgálás a tóparttól Veszprém és Hévíz felé – vasútállomások országos viszonylatban jó állapota – M7-es autópálya teljes kiépülése – jól működő tavi hajózási szolgáltatás az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is Gyengeségek – a sármelléki repülőtér és a Művészetek Völgye hiányzó közlekedési kapcsolatai – főszezonban túlzsúfolt 71-es főút, súlyos közúti lég- és zajszennyezés – korszerűtlen vasúti járművek (kényelmetlen, zajos, rossz menetdinamika) – megbízhatatlan és igen lassú vasúti közlekedés – rossz átszállási kapcsolatok – nem akadálymentes vasútállomások – gyenge utas tájékoztatás – egységes tarifarendszer hiánya – hiányzó kompátkelési lehetőség a tó nyugati medencéjében Lehetőségek – turisztikai attrakciónak számító közlekedési eszközök fejlesztése (Keszthely-Hévíz villamos, Alsóörs-Veszprém kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút) – integrált ütemes kínálat az üdülőkörzet teljes közlekedési hálózatán – egységes tarifarendszer – egységes forgalomirányítási és utas tájékoztatási rendszer – környező turisztikai vonzerők jobb bekapcsolása a tópart közlekedési rendszerébe – hatékonyabb közlekedési szolgáltatási rendszer kialakítása az üzemeltetők pályáztatásával – iránytaxi hálózat kialakítása – a kerékpárút hálózat korszerűsítése és vonzerők irányában történő bővítése Veszélyek – jó kapcsolatok hiányában tovább növekvő gépkocsiforgalom (zaj, torlódások, légszennyezés, területfoglalás) 52


– – –

53

környező turisztikai látványosságok és a háttértelepülések elsorvadása a megfelelő közlekedési kapcsolat hiányában degradálódó vasúti területek (rozsdazóna az üdülőövezetben) nem hatékony piaci szerkezetben a kisforgalmú vonalak megszűnése


Bevezető 1. A koncepció elkészítésének háttere A balatoni területfejlesztés mai intézményrendszere a területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény „kiemelt térség”8 jogintézményére épül, ami lehetővé teszi, hogy egy vagy több megyére, ill. azok meghatározott területeire kiterjedő gazdasági, társadalmi, vagy környezeti szempontból határon átnyúló problémák tartós kezelésére az érintett megyei, illetve a regionális tanácsok „térségi fejlesztési tanácsot”9 hozzanak létre és működtessenek. A térségi fejlesztési tanács létrehozása a Balaton térségében azonban nem fakultatív: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (2) bekezdése alapján: „A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.” A Balaton Fejlesztési Tanács 1999. évben elkészíttette, a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján - 2153/2002. (V.15.) számú kormányhatározat - elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. Az elfogadott koncepció a 2002-2010-ig tartó időszakra szólt. A koncepció célja a térség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, a fejlesztések során megoldandó feladatok kijelölése, s a megvalósításukat szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakítása volt. Fontos, hogy a későbbi tervezési, programozási munkák megalapozásaként, a Balaton térség számára meghatározó fejlesztések kijelölése és megvalósítása érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzete is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, a 2007-és 2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióval. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a 2007-2013-as EU-s fejlesztési és programozási ciklusra való felkészülés jegyében a szaktárca utasítására és finanszírozásában létre hozta fejlesztéspolitikai dokumentumait. Ezek sorában 2007-ben elkészült a „Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója 2007-2020” Helyzetelemzés c. munkarésze, majd a „Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig” c. dokumentum, melyet 2009. 05.08-i keszthelyi ülésén fogadott el a Balaton Fejlesztési Tanács. A Koncepciót sem az Országos Területfejlesztési Tanács, sem a Kormány, sem a Parlament nem tárgyalta. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a korábbi ígéretek ellenére végül nem tartalmazott önálló Balaton-programot. A 2004-2006-ra érvényes I- Nemzeti Fejlesztési Terv, és az Új Magyarország Fejlesztési (2011 januárjától Új Széchenyi) Terv időszakát (2007-

8

1996.évi XXI. t. 5.§ f.

9

ld.uo.15.§

54


2013) elemző forrástérképek és az ügynökség által készített összehasonlító fejlesztési monitorig értékelések eredményei azt mutatják, hogy ilyen programra szükség lett volna. A két program eredményeképpen számos nagyszerű projekt valósult meg a Balaton térségében is, de a források a BKÜ-be késve érkeztek10, elégtelenek voltak a kitűzött célok megvalósításához11, továbbá foltszerű és koordinálatlan fejlesztéseket eredményeztek a régióban. A Koncepció BFT által történt elfogadása alkalmával meghatározott indikátor rendszer felhasználásával elrendelt, később pedig jogszabályban (37/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel a területi monitoring rendszerről) is előírt elemzések eredményei szerint az országos átlagot el nem érő gazdasági, és jövedelmi-, valamint az azt meghaladó mértékű pl. munkanélküliségre vonatkozó adatok ékes bizonyítékai egy, a térség versenyképességét célul kitűző önálló fejlesztési program 2014-2020 között történő megvalósítása szükségességének. A tervezés területén történő aktivitás szükségességére ügynökségünk 2012. tavaszán hívta fel a figyelmet (NGM, NTH). Koncepciókészítéssel kapcsolatos aktivitás bő egy éve folyik a megyei önkormányzatoknál. A három Balatonnal érintkező megyei önkormányzat tervezési folyamataiban ügynökségünk aktívan részt vesz. Közreműködésünk esetenkénti felkérésre a Fejér megyei önkormányzatnál folyó tervezési munkákban való részvételre is kiterjedt. Az önálló Balaton program tervezési fázisának megalapozását teszi lehetővé a „Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-20 tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében” (ÁROP-1.2.11/A-2013) címen a BFT által beadott pályázat keretében felhasználható forrás. A vállalt feladat első munkarésze a 20142020-as időszak későbbi munkarészeit (célok, jövőkép, stratégiai program, fejlesztési terv) megalapozó helyzetelemzés és helyzetértékelés. A pályázat 2013. 09.23-i határidővel került benyújtásra. A munkát a BFT döntése (20/2013. (09. 26.) BFT. határozat) alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságától 2013.11.04-én kézhez kapott Támogató Okirat (K-2013-ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0013-1118699/129) birtokában végeztük. A pályázatban vállalt 2013.11.15-i határidőre elvégzendő feladatok: - a korábbi helyzetelemzés és helyzetértékelés aktualizálása - hiányzó tématerületek felmérésének elvégzése és a helyzetértékelésbe történő beillesztése

10

Az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. Az NFT-I forrásokon (7,7 Mrd.) túl a régió 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve 11.170 Ft-ot tett ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt (10,5Mrd.) is csupán 34.470 Ft, vagyis alig több, mint a fele (60,9%-a) az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. (Forrás: EMIR, BFT) 11 Az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. E forrásokon túl a régió 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve 11.170 Ft-ot tesz ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt is csupán 34.470 Ft, vagyis alig több, mint a fele az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. (EMIR, 2007.)

55


Módszertani megjegyzés A korábbi gyakorlatnak megfelelő, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) 2014-2020-as fejlesztési ciklusra szóló fejlesztési koncepciójának elkészítésére vonatkozó módszertani útmutató létezéséről nincs tudomásunk. Ismerjük a megyei önkormányzatok tervezési munkáihoz készített központi Útmutató 12 és Iránymutatás13 ajánlásait, ez azonban a Balaton térsége esetében nem minden tekintetben követhető. A BKÜ esetében nehezíti pl. a feladat elvégzését az a körülmény, hogy mind a területi-, mind pedig az időbeli összehasonlítást megnehezíti a BKÜ területének 2008-as, 164 településről 179 településre történő növelése.14 1. sz. táblázat A BKÜ törvénymódosítás eredményeképpen történt gyarapodásának mértéke, 2008

Megnevezés Terület km2 Népesség Működő nonprofit szervezetek száma Regisztrált vállalkozások száma Vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Összes kereskedelmi szállásférőhely száma Magánszállásadás férőhelyeinek száma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Üdülők száma 2001 lakáscélú ingatlanok száma 2001

BKÜ 164 3624,51 261272

Új települések (15) 261,59 12796

Összesen BKÜ 179 3886,10 274068

változás (BKÜ 164=100%) 107,22% 104,90%

2501

71

2572

102,84%

43033

697

43730

101,62%

14908

98

15006

100,66%

79356

303

79659

100,38%

137006

172

137178

100,13%

1276881

7132

1284013

100,56%

374866

259

375125

100,07%

84837

1653

86490

101,95%

77,6

13,6

71,2

- 5,4

72003 104882

97 4877

72100 109759

100,13% 104,65%

A régió területe ennek megfelelően 362 451 km²-ről (261,59km2-rel) 388 610 km²-re, akkori állandó népessége 261 272 főről (12 796 fővel) 274 068 főre nőtt.15 A legfontosabb adatokat 12

Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez – 2012 Nemzetgazdasági Minisztérium-Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 13 Az NGM és a NTH által készített útmutató az „ÁROP-1.2.11-2013-Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása” című kiemelt projekt keretében készült el. 14 A 2000.évi CXII. (Balaton) törvény 2008. szeptember 22-én elfogadott módosítása értelmében. 15 A BKÜ területének bővülését szemlélteti a 9. számú térkép: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése.

56


tartalmazó összesítésből látható, hogy a BKÜ gazdasági, társadalmi, környezeti paramétereiben bekövetkezett változások jellemzően nem eredményeztek olyan, kritikus mértékű elmozdulásokat, amelyek számot tevő mértékben módosítanák a Koncepció korábban elkészült Helyzetértékelésének eredményeit, a régió jövőképét, vagy éppen a megfogalmazott hosszú távú célkitűzések megvalósításához szükséges eszközöket, intézkedéseket. Mivel a 2008-ban elkészített Helyzetelemzés és Helyzetértékelés legfrissebb adatai is 2006-, legjobb esetben is 2007-esek voltak, így a területi módosulás akkor nem okozott problémát. A Koncepció jövőképpel, célokkal, eszközökkel, intézkedésekkel kiegészített teljes változata esetében módszertani összegzéssel hidaltuk át a jelzett problémát. A jelen helyzetelemzésektől okkal elvárható 10 évre visszatekintő időbeli összehasonlító elemzés időszakát a 2008-as területi módosulás időpontja éppen felezi. Mivel meglátásunk szerint nem járható az az út, mely szerint a 179 település adatait a 2003-2008 közötti időszakra is alapul vegyük (ekkor ugyanis a 15 új település nem volt a BKÜ része), azt a megoldást alkalmazzuk, hogy fejezetenként általában külön elemzés készül a bővítés előtti és az azt követő időszakra vonatkozóan. E megoldás növeli a jelen dokumentum ajánlás szerinti terjedelmét, viszont így járunk el módszertanilag korrekt módon, és így felelünk meg a pályázatban vállalt kötelezettségnek, mely a korábban készült Koncepció helyzetelemző-helyzetértékelő fejezetének aktualizásását irányozta elő. A hivatkozott ajánlások mellett a dokumentum készítésénél a 218/2009-es kormányrendeletben16 foglaltak szerint jártunk el.

2. Helyzetelemzés 2.1.Külső adottságok 2.1.1.Státusz és pozícionáltság A hatályos fejlesztéspolitikai dokumentumok (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, ágazati Operatív Programok, Regionális Operatív Programok) és a 2004-2010 közötti évek során ezek végrehajtása, megvalósítása céljából megnyíló EU–források okkal bátorították fel a szakpolitikát, de az ország közvéleményét is arra vonatkozóan, hogy Magyarország megőrizve, esetleg valamelyest javítva nemzetközi pozícióit a térség olyan tartósan versenyképes államává válik, ahol jelentősen javulhatnak a lakosság életesélyei. E tervezési és programozási folyamatban a Balaton is kivette a részét, és elkészítette saját fejlesztéspolitikai dokumentumait. Mivel az OTK-ban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet sikerült úgy pozícionálni, hogy a dokumentum elismeri a térség különleges helyzetét, vagyis a turisztikai leterheltségéből adódó különleges igénybevétellel járó feladatok létét, a régió polgárai, vállalkozói, önkormányzatai, civil szervezetei és intézményei reménykedve néztek az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára. A várakozásokhoz képest azonban a régió területpolitikai szervei (BFT, Ügynökség) nem, illetve nem a szükséges mértékben kapták meg a különleges balatoni fejlesztési fel16

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

57


adatok elvégzéséhez szükséges forrásokat, illetve a feladat-, és hatásköröket. A hivatalban levő kormányok a balatoni feladatok döntő hányadát önálló BKÜ-OP nélkül, a rendszeresített OP-kon, valamint a Balatonnal érintkező fejlesztési statisztikai régió ROP-jaiba foglaltan tervezték megvalósítani. Rontott a helyzeten az idegenforgalmi adóhoz történő állami hozzájárulás mértékének csökkentése éppúgy, mint az ÁFA mértékének növelése.17 Ennek a döntésnek a következtében a vitathatatlan eseti sikerek mögött dokumentálhatóan jelentős mértékben alulfinanszírozott, egyenetlen, foltszerű, tematikailag hiányos és sok esetben szakszerűtlen irányú, csökkenő gazdasági teljesítményt eredményező, esetenként pedig jelentős helyi társadalmi feszültségekkel terhelt az a fejlesztési tevékenység, ami az utóbbi időszakban a BKÜ területén megvalósult, ill. részben még kivitelezés alatt áll. Ma már nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtized balatoni területpolitikája - ha volt ilyen egyáltalán megbukott. A Balaton az összehasonlítható adatok tükrében valóban hanyatló turisztikai desztináció18, pedig természeti és kultúrtörténeti adottságai, vonzerőleltára alapján lehetne akár sikeres térsége is az európai idegenforgalmi kínálatnak. A korábbi területpolitikai peremfeltételeken változtathat a 2014-2020-as fejlesztési programozási gyakorlat. Az iparfejlesztést, munkahelyek teremtését innovációs eszközökkel elérni kívánó ciklusprogramban megkülönböztetett szerepet kaphatnak a kiemelt növekedési zónák és térségek, köztük a Balaton célzott gazdaságfejlesztési programjai.19 2.1.2.A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megjelenése az országos és megyei fejlesztési koncepciókban 2.1.2.1.Somogy megye fejlesztési koncepciója Somogy megye 2014-2020-as fejlesztési ciklusra készült koncepciójában a specifikus területi célok közt ötöt nevesített, ezek közül az egyik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. Ennek keretében megfogalmazódott meghatározó stratégiai célként a Balaton térségének versenyképességének erősítése, foglalkoztatás bővítés és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása. A versenyképesség erősítését a turisztikai kínálat kibővítésével, annak térbeli és időbeli kiterjesztésével, ehhez kapcsolódóan a turizmus menedzsment rendszer megújításával, és a K+F tevékenységek ösztönzésével kívánja elérni. Foglalkoztatás bővítés tekintetében elsősorban a parttól távolabbi települések kerültek kiemelésre. A programcsomag kiemelt eleme a belső- és külső közlekedési kapcsolatok erősítése, infrastruktúra fejlesztés és együttműködések elősegítése révén. Kihívásnak tekintik továbbra is a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben érzékelhető szezonalitás enyhítését. Ennek oldására az att17

2011-ben a szállodai szoba átlagos ÁFA - szintje a 27 tagországban 10,2 százalék. A magyarországi 18 százalékos a 24. legmagasabb, azaz csupán 3 olyan ország van, ahol a szobakiadást terhelő ÁFA azonos, vagy magasabb a magyarországinál. Az ételforgalmat terhelő 25 százalékos ÁFA - kulccsal Magyarország az utolsó helyen van a sorrendben Svédországgal együtt. 18 Lengyel Márton megállapítása,ld.: LT Consorg Kft: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) 19 vö.:Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnökének tájékoztatója a BFT 2013.02.15-i siófoki ülésén.

58


rakcióra épülő komplex kínálat kialakítását, a turizmus szereplőinek együttműködését, ezzel együtt a TDM szervezetek erősítését nevesíti a dokumentum. Legsürgetőbb feladatként emellett a vízszintingadozás problémája került említésre. A térség gazdaságának diverzifikálása érdekében a már korábban említett kitűzött célok mellett – a különösen a háttértelepüléseket érintő – a mezőgazdasági termelés bővítését és sokszínűségének növelését kívánják elérni. 2.1.2.2.Veszprém megye fejlesztési koncepciója Veszprém megye megegyező időszakra szóló koncepciójának fő feladati közé tartozik többek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése. Ehhez kapcsolódóan Veszprém megye megfogalmazott jövőképében is szerepet kap a Balaton térsége, amely szerint a turizmus fejlődése következik be, javulnak a vendéglátás feltételei, és kiaknázásra kerülnek a Balaton-felvidék adottságaiban rejlő potenciálok, és megvalósul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése. Ez az együttműködés az elképzelések szerint lehetővé tenné a specifikus programkínálatok bővítését, és a megye belső perifériájának fejlődését. Emellett realizálódni remélik Veszprém megyei jogú város a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe történő integrálódását várják a 2014-2020-as időszak fejlesztéseitől. A 2020-ig szóló konkretizált stratégiai célok közt jelenik meg „A térség és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal”. A fent idézett stratégiai cél részletezésénél a megye koncepciója kiemeli: „Mivel a Balaton Régióra 2007-ben kidolgozott és a Térségi Fejlesztési Tanács által elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepció jól szolgálja az üdülőkörzet területéhez tartozó Veszprém megyei térségek fejlesztését, ezért Veszprém megye új területfejlesztési koncepciója a Balaton vonatkozásban integrálja a koncepció célrendszerét.”. Veszprém megye és a Balaton térségének fejlesztési céljai közt teljes összhang figyelhető meg. A Balaton térségének fejlesztése, a fejlesztési célok, specifikus célok – a vállalkozások versenyképességének javítása, környezet minőségének javítása, területi és társadalmi kohézió, életminőség javítása – mind szervesen integrálódnak a megye fejlesztésébe, és fejlesztési célkitűzéseibe. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési koncepciójában megfogalmazottak mellett elérendő célként fogalmazza meg a megyei koncepció a Balaton- felvidék és a Bakony térségének összehangolt fejlesztését, és Veszprém város üdülőkörzetbe való integrálódását. E célok megvalósulásának érdekében szeretnék kivívni a megyeszékhely, Veszprém Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéhez való csatolását. Továbbá elő kívánják segíteni a Balaton és a Bakony térségének összehangolt tervezését és fejlesztését, a szezonalitás oldásának és a vendégkör bővülésének érdekében közös turisztikai kínálat létrehozását, a kultúra szerepének erősítését, helyi termékek támogatását, a turizmus minőségi fejlesztését, a Balaton és Bakony közti közlekedési kapcsolatok javítását, turisztikai csomagok kialakítását (kerékpáros-, lovas-, egyházi-, vadász-, csillagászati turizmus, borutak integrálása a tematikus útvonal rendszerbe).

59


2.1.2.3.Zala megye fejlesztési koncepciója Zala megye hosszú távú, átfogó céljai közt szerepel a dinamikus, versenyképes gazdaság elősegítése. Ehhez hozzá tartozik a turizmus fejlesztése is, melynek keretében a koncepció kitér a nyugat-balatoni vonzerők kiaknázására is, főként a gyógy- és egészségturizmusra koncentrálva. Stratégiai területi célt a 2014-2020-as időszakra hármat fogalmaz meg a megyei koncepció, ezek közül az egyik a „Zala balatoni térsége (Keszthely és Hévíz térsége) kreatív tudásra és természeti értékekre épülő fejlesztése”. Ez területi specifikus prioritásként a „Zala balatoni térsége (Keszthely és Hévíz térsége) kreatív tudásra és természeti értékekre épülő gazdaság- és vidékfejlesztése” címmel jelenik meg a dokumentumban. Ennek keretében több programot, akciót tervez megvalósítani. Több program a gyógy- és egészségturizmus fejlesztéséhez kapcsolódik (pl.: gyógy- és egészségturisztikai klaszter és TDM létrehozása), melynek kiemelt területei Hévíz és Keszthely térsége, Kehidakustány, Zalakaros, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Lenti. További feladat a gyermek- és családbarát üdülés elősegítése Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Kehidakustány, Alsópáhok, Balatongyörök, Cserszegtomaj, Zalakaros területi fókusszal. Ezek mellett integrált térségi gazdaságfejlesztési programot kívánnak megvalósítani K+F+I fejlesztésekkel. Kiemelendő ezen kívül a helyi termékek támogatása, és ezek értékesítésének elősegítése, ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaság széleskörű fejlesztése. Zala megye fejlesztési koncepciójában szintén megjelenik a közlekedési kapcsolatok javítása, különös tekintettel a HévízBalaton Repülőtér fejlesztésére és a 71. számú főút tehermentesítésére. A Balaton vizéhez kapcsolódóan pedig ebben a megyében is megtalálható a vízminőség és vízmennyiség problémája, mint megoldásra váró feladat.

2.1.2.4. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Az OFTK a turizmust érintően Budapest mellett a Balaton országosan kiemelkedő helyzetét hangsúlyozza, értékeink között „nemzetközi jelentőségű rekreációs térség”-ként nevesíti. Specifikus célkitűzés többek között a gazdasági növekedés decentralizációja, melyben a Balaton térsége is nagy szerepet kaphat. A területfejlesztés hierarchikus rendszerében középszinten újításként a megyék kaptak kiemelt szerepet, ez a szint a megyék mellett a Balaton régiójával egészül ki. A dokumentum külön fejezetben tesz említést a táji értékekre alapozó növekedés térségeiről, melyek közül elsőként a Balaton-térséget említi. „A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszik, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. …Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-

60


statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban”20. Ennek keretében a versenyképes Balaton térség fejlődése a fő cél, amelyhez biztos intézményrendszerre, s annak együttműködésen alapuló munkája által az ökológiai és környezeti értékek megőrzésére, az adottságok jobb kihasználására és a turizmus sokszínűsége által a kínálat változatosságának elősegítésére van a legnagyobb szükség. A dokumentum a térségre váró fejlesztéseket 13 pont köré csoportosította. Ezek között, ahogy már az előző, 2005-ös OTK-ban is, megjelenik a: • fenntartható és versenyképes turizmus elősegítése; • a szezonhosszabbítás; • a kínálat területi differenciálása, és szétterítése. Most azonban már felhívja a figyelmet arra is, hogy ezek a célok komplex turisztikai csomagok létrehozásával érendők el. Továbbra is megjelenik az ökológiai állapot megóvása; a beépítettség növekedésének korlátozása; tájhoz igazodó gazdálkodás elősegítése; a kulturális értékek védelme és bemutatása. Az utolsó öt pont azonban a korábbiakhoz képest új elemként jelenik meg. Ilyen fejlesztési cél többek között: olyan közösségi közlekedési rendszer megteremtése a Balaton körül, mely a turizmus fejlődéséhez is hozzájárulna; • a fenntartható városfejlesztés; • a tó medrének illegális feltöltésének meggátolása; • a Balaton törvény figyelembe vételének biztosítása; • végül, de nem utolsó sorban a háttértelepülések fejlesztése. •

A megyékre bontott fejlesztési irányok esetében pedig elmondható, hogy a korábbi OTK-kal ellentétben mindhárom megyében megjelenik a Balaton turisztikai vonzerejének növelése, Veszprém megyében pedig a Balaton térségének ökológiai védelme is. 2.1.2.5 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak Integrált Városfejlesztési Stratégiái Siófok Siófok városának IVS-e alapján 2009- 2015-re megfogalmazott fejlesztési céljainak jó része nem csak a város fejlődését szolgálják, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészének érdekeit is, nemcsak közvetetten, de közvetlenül is. Ilyen a közlekedési hálózatba való jobb integrálás érdekében a Balaton körüli kerékpárút siófoki szakaszának kiépítése, a Siófok-Kiliti Repülőtér infrastrukturális fejlesztése, a Balatoni Hajózási Zrt. siófoki kikötőjének és vitorláskikötőjének fejlesztése. A térség turisztikai keresletének növelése érdekében kulturális fejlesztések a „Kenyérgyár projekt” keretében, nagyberényi termálkutakra épülő wellness hasznosítás, „Aranypart” és szálloda fejlesztés. A turisztikai kínálatot pedig a szakképzéssel és az Üdülőkörzet képzett fiataljai számára munkahelyteremtéssel összekötve pedig egy tanszállo20

Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 149. oldal

61


da kiépítését tervezi. A térség egészségügyi ellátásának minőségét növelve pedig kórházfejlesztések megvalósítását is ösztönzi. Az Üdülőkörzet környezetvédelmi elképzeléseit figyelembe véve a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséit, állati hulladékgyűjtő- és megsemmisítő telep létrehozását, mechanikai és biológiai hulladékkezelés biztosítását, biomassza rendszerek kiépítését tűzték ki célul. Keszthely Keszthely városának IVS-e alapján 2007-2015-re három hosszú távú fejlesztési prioritást határoz meg, amelyek közt szerepel a Balaton-part kiépítése is, amelynek megvalósulása nemcsak Keszthely városára, de a Balaton nyugati felének egészére biztos fejlődést, turisztikai kereslet növekedését hozná magával. A fejlesztési irányok között szerepel a turisztikai kínálat növelése, szolgáltatás és attrakció-fejlesztés, szálláshely kapacitás növelése, és a kínálathoz megfelelő marketing párosítása. A Nyugat-Balaton pozícionálásának érdekében wellness fejlesztéseket, és hagyományokra épülő, de minden tekintetben korszerű agrárium kialakítását tervezi a dokumentum. Ehhez elengedhetetlen feltétel a Balaton partjának infrastrukturális fejlesztése, a vízelvezetés kérdésének megoldása, természetvédelmi és vízgazdálkodási feltételek javítása, Balaton Színház és Kongresszusi Központ fejlesztése, a KisBalaton öko- és horgászturisztikai hasznosítása és a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése.

2.1.2.6 A Balaton Kiemelt elképzeléseinek áttekintése

Üdülőkörzet

területfejlesztési

szereplői

fejlesztési

Korábbi vizsgálataink21 alapján az üzleti szektor különböző szereplőinek térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek egyik legfontosabb elvi súlypontja a térségben működő vállalkozások tevékenységprofiljai szerinti munkahelyek létrehozása, ezek létrehozásához adekvát ösztönző, támogatási, finanszírozási rendszerek feltételeinek megteremtése. Másfelől a potenciális munkavállaló réteg változó üzleti érdekeket is figyelembe vevő képzése, adott esetben átképzése, és az átképzésekhez nyújtandó támogatási, finanszírozási feltételek megteremtése, fenntartása, időben tartós működtetése, fiatalok és időskorúak munkavállalásának elősegítése. Összességében versenyképesség biztosítása és növelése a fejlesztési opciók sarokköve. A fejlesztési igények és elképzelések gyakorlati igényekre lefordítva a tartós és stabil működés alapfundamentumait képezhetik, amely szükséglet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén különös hangsúlyt nyert azzal, hogy a térségi vállalkozói szektor a vizsgálatok időmetszetei szerint összetételében jelentős átformálódáson esett át, igen sok korábbi vállalkozás beszüntette működését, illetve részben vállalkozási profilváltást követően próbált újra szerencsét. Konkrétumokban mérhető fejlesztési elképzelések vonatkoznak különösen az üdülőkörzet háttértelepülései esetében a falusi turizmus, illetve a térség Somogy megyei területein a vadászturizmus, Hévíz, Zalakaros, 21

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A kis- és középvállalkozói szektor és a regionális vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Balaton környékén (2002) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői. (2003) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004), illetve GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (2004).

62


illetve Buzsák-Csisztapuszta vonatkozásában a fürdő-, és wellness turizmus, mint turisztikai vonzerők fejlesztésére. Ezek javarészben férőhely kapacitás, és szolgáltatási minőségfejlesztésre vonatkoznak. A Balaton parti települések esetében konkrét javaslatok irányultak többek között a strandszolgáltatások fejlesztésére, parkolási problémák megoldására, parti területek és a strandok vízfelületi árnyékolására, a fürdőhelyek mederszakaszainak zagymentesítésre, a kerékpártároló kapacitás növelésére, strandeszköz kölcsönzés fejlesztésre. A fejlesztendő területek között szerepel a horgász és a vitorlásturizmus is. A javaslatok sokfélesége egymással szemben ható fejlesztési prioritásokat is irányoz, ami az elképzelések települési, járási és regionális (BKÜ) szintű koordinációjának szükségességét veti fel. Az önkormányzati szektor szereplőinek térséget érintő fejlesztési elképzelései22 javaslattételi szinten az üdülőkörzet külső és belső területi anomáliáinak megszüntetésére irányultak. A vizsgálatok időpontjaiban a döntéshozók átgondolásra érdemesnek találták a BKÜ-n belül létező mikroregionális léptékű terek felülvizsgálatát, azok határait a meglévő fejlesztési, igazgatási, üzemeltetési társulások területével adekvátan megfeleltetni. Az önkormányzatok fejlesztési elképzelései döntő részben településfejlesztési eszközrendszer elve mentén haladnak, amelynek céljai az országosan kiemelt üdülőkörzet szempontjait és lehetőségeit is figyelembe véve összességében vonzerőnövelést céloznak. A településfejlesztés, mint a települési vonzerő növelésének leképződése természetesen a térség 179 települése szerint más és más súlyozású, a fejlesztéseket differenciálják a települések természeti adottságai, épített öröksége, kulturális programjai ugyanúgy, mint a település mérete, elhelyezkedése, lakosságszáma, összességében a lehetőségei. A kulturális vonzerőfejlesztés, mint alapelgondolás, a fesztiválok, programok, gasztronómiai, sport, családi rendezvények gyakorlatilag egyetlen önkormányzat fejlesztési elképzeléseiből sem hiányoznak, amelyek mellett különösen az utóbbi évek fejlesztési elképzelései mentén haladva a programok egymás rendezvényeivel való időbeni összehangolási igénye is kifejeződik. A Balaton parti települések fejlesztéseinek egyik súlypontja a vízparti területekre koncentrálódik, ezeken belül hangsúlyos az önkormányzati üzemeltetésű strandok szolgáltatásainak minőségfejlesztése, a strandok korszerűsítése, az akadálymentesítés akár a vizes blokkok használata, akár fürdőzés élményét tekintve. Fontos, az elmúlt évtized során számos esetben már megvalósult, de folyamatos fejlesztést követelő igény és elképzelés a hajó, vitorlás-, és csónakkikötők fejlesztése is. A fejlesztési tervek és igények további hangsúlyos eleme a közművesítettség növelése, csatornázás, a felszíni vízelvezetés, közvilágítás, kommunális szolgáltatások minőségjavítása, szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése, vagy éppen a tájképi értékeket rontó légkábelek föld alá tétele, általában pedig a környezeti tudatosság mélyítése. Mindezek mellett a XXI századi igényekhez kapcsolódóan fontos volt az elektronikus önkormányzatiság feltételeinek, lehetőségeinek javítása is. Az önkormányzatok településfejlesztési céljai végeredményben a helyi társadalom, beleértve a külföldi és a belföldi üdülőingatlan tulajdonosokat, aztán a külföldi és a belföldi turisták, összességében a hosszabb-rövidebb ideig a térségben élő emberek életminőségének javítására,

22

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: Az érintettek többségén nem múlik – Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2001) Eönkormányzati igazgatás (2006). Turisztikai jelentőséggel bíró kulturális és művészeti programkoordináció és támogatási rendszer kiépítésének szükségessége és lehetősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2012)

63


jó környezeti feltételek biztosítására, személyi és a közbiztonság javulására törekednek.23 Természetesen a megvalósítási célok eszköze a helyi vállalkozások versenyképességének növelése is, azok működési profiljai szerint. A régió önkormányzati szereplői szerint mindezen célok megvalósítását fejlesztési ciklusonként jelentős forrásokat mozgósítani képes önálló Balaton program megtervezése és végrehajtása szükséges. Olyan programé, amely a Balaton térségének európai versenyképességét eredményezi, és amelyről az ágazati, a megyei és a regionális partnerek felelős döntései a Balaton Fejlesztési Tanácsban születnek meg. A térség társadalmi szervezeteinek térséget érintő fejlesztési elképzelései működési profil szerint differenciálódnak. Hangsúlyos fejlesztési irány a vendégforgalom, a turizmus, a művészeti, kulturális programok és rendezvények, a gasztro-kulturális hagyományőrzés, az egyéni és a tömegsport, családi rendezvények, lovas programok, mindezeken belül alapvetően az eszközök, illetve a szolgáltatások minőségfejlesztése. A konkrétumokban mérhető fejlesztési elképzelések jelentős része eszközfejlesztés, sok esetben a korszerű számítógép és szoftverfelszereltség biztosítására irányul, de a megnevezett fejlesztési elképzelések között szerepel a térségben működő civil szervezetek szövetségeinek munkáját koordináló nonprofit szervezetek megerősítése, szerepvállalásának fokozása, a szektor tevékenységének, működésének megfelelő pályázatok kiírásával történő támogatási formák kidolgozása, finanszírozása és működtetése. A javaslatok között kiemelhető a térség társadalmi szervezetei bevételi forrásainak erősítése érdekében a mecenatúra által nyújtott támogatási formák még kedvezőbbé tétele, például: iparűzési adókedvezmény formájában, illetve a civil szektor részvevői által szervezett programok kommunikációs, PR stratégiájának segítése, kiadványainak támogatása. Fontos fejlesztési irány a térségben, illetve adott településeken működő turisztikai desztináció menedzsment is, amely integratív módon összefoghatja a turisztikai fejlesztési célokat és elképzeléseket a helyi, a kistérségi és regionális szinten.24

2.2.Belső adottságok 2.2.1 A régió általános leírása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj, továbbá jelentős kultúrtörténeti értékek hosszú sora adja. A Balaton Régió turisztikai értékét nemcsak a névadó tó vizének minősége és mennyisége határozza 23

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport:

A külföldi állampolgárok

ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, transznacionális áramlások és együttélési modellek a Balaton régióban

(2002). (2002). Külföldi vendégforgalom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2002) Belföldi ingatlantulajdonlás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2003). 24 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A Balaton régió nonprofit szektora. Szervezetek, tevékenységi kör, finanszírozás, infrastruktúra, foglalkoztatás, programok, kommunikáció, kiadványok, kapcsolati háló – szövetségek (2002) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004). A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja. Balatoni TDM modell (2005) A Balaton térségét érintő korábbi és jelenlegi szakpolitikák, fejlesztési programok és egyéb közösségi beavatkozások értékelése LIFE projekt (2005) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági, társadalmi, közlekedési, környezeti és kommunális infrastruktúra alapjellemzői, rendszeresen frissített tartalmú indikátorok adatai alapján (2012) Belföldi vendégforgalom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

64


meg, hanem a táj és az épített környezet egyedi szépsége, a déli-part kellemes homokfövenye, a Balaton-felvidék lankás szőlői, s a térségenként egymástól sok tekintetben elkülönülő, hagyományokra épülő rekreációs kínálat is. A Balaton felülete 596 km2, partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m3. A vízgyűjtő terület nagysága közel 5200 km2, a tó fő tápláló vízfolyása a Zala folyó, mely a tavat tápláló víz 50-60 %-át szállítja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2008-as bővítésig 4225 km2 (a tó területével együtt), 15 új településsel történt növekedéssel 4480 km2 . Földrajzi középpontja 2008-ig Balatonboglár és Révfülöp-, a területnövekedést követően Balatonboglár és Ábrahámhegy között található a tó közepén (É46,803˚, K17,598˚). Tófelület nélküli területtel (3886 km2) és a 2011-es állandó népességgel (274296 fő) számolva az üdülőkörzet átlagos népsűrűsége 71 fő/km2. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, geológiai értelemben fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 77 km, szélessége kb. 12 km (kivéve Tihany: kb. 1,5 km), átlagos mélysége 3,2 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Vize télen gyakran befagy, hőmérséklete nyáron többnyire 22-27oCos. Medre észak-déli irányban aszimmetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó, és az északi és déli parton található több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyások adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. A Kis-Balaton, valamint a Nagyberek nádasai, mocsarai, és a parttól ma már távol eső, nevükben a tó nevét viselő települések (Balatonendréd, Balatonmagyaród, Enying-Balatonbozsok) a tó egykori nagyobb kiterjedésének a nyomait őrzik a mai napig. Balaton-mellék”, „Balaton-környék”, „Balaton-part”, „Balatonvidék”– bizonytalan körvonalú, jótékonyan körülhatárolatlan megnevezések jelzik a néprajztudomány dilemmáit abban a kérdésben, vajon meddig húzódik a Balaton partja, meddig alkotnak lakói valamiféle kulturális egységet. Ellentétben egyes karakteresen elkülöníthető néprajzi csoportjainkkal, a Balaton „melléke” egyaránt jelentheti a part menti vízjoggal rendelkező birtokos falvak gyűrűjét, de „az elemek kisugárzására” hivatkozva kiterjedhet a Dunántúl egész középső részére: azaz a Tapolcától Ságvárig terjedő területre.25 Hasonlóan tisztázatlan a mai napig a „Balatonfelvidék” – egyébként irodalmi eredetű – fogalmának néprajzi tartalma is, amely a Balatontól északra eső területen nagyjából minden olyan községre kiterjeszthető, amely nem számít kifejezetten „bakonyinak”.26

25

vö. Jankó 1902, Malonyay 1911, Domanovszky 1943, Vajkai 1964 Részletesebben lásd : Schleicher Vera: Balatoni emlékeink. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének balatoni műtárgyai. In: Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények. Veszprém, 2003. 215– 241.

26

65


Az tó vízgyűjtőjében az ország alábbi tájegységei találhatók meg: 1. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistájak27

A Balaton Régió főváros középpontjához (közlekedési 0 km) legközelebbi pontja 80-, a legtávolabbi pedig 183 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 17 statisztikai kistérséghez és (2013.01.01-től) 11 járáshoz tartoznak. Az üdülőkörzet területe nem a KSH kistérségekből került kialakításra és az újonnan létrehozott alsó középszintű államigazgatási egységek, a járások területlehatárolása sem volt tekintettel a régió határaira. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban a többször módosított 2000.évi CXII. (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Terü-

27

Dövényi Z. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. Bp., MTA FKI, 2010. 876 p.

66


letrendezési Szabályzat megállapításáról szóló) törvény besorolása szerint 44 parti, 7 partközeli és 128 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. Bár hivatalosan nem képezik az üdülőkörzet részét, a tó keleti medencéjében Veszprém város térsége és az enyingi kistérség, valamint számos további zalai település minden tekintetben szervesen kötődik a régióhoz. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény 2008-as módosításának egyik eredménye Siófok kistérségből Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Keszthely-Hévíz kistérségből Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton, Nagykanizsa kistérségből Csapi, Zalakomár, Zalaújlak, Zalaszentgrót kistérségből pedig Zalacsány települések régióhoz csatolása. A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között, ezen dimenzión túl azonban egyéb tényezőkre visszavezethető jelentős, az előbbihez képest merőleges tengelyű belső mikro-regionális különbségek is megfigyelhetők az üdülőkörzetben. 2. sz. térkép Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2000-2008

A térségben élő lakosság, az önkormányzati vezetők, a civil szervezetek vezetői, de a Balatonhoz kötődő hazai elit csoportok részéről egyaránt erős (mintegy 80-82 %-os támogatottságú) az igény az önálló területtel rendelkező teljes önkormányzati-közigazgatási jogosultságú régióra.28A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigaz28

Az érintettek többségén nem múlik – Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2002.) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata

67


gatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján.29 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott tanácsával, a megyék, és 2012.01.01ig30 a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Ennek a státusznak az erősítése és megfelelő tartalommal való megtöltése alapvető feladat. El kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három megyén keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen a hazai és az Európai Uniós forrásoknál, ami lényegében a térség összehangolt, fenntartható fejlesztését segítheti elő. 3. sz. térkép A BKÜ területe és a benne található kistérségek a Balaton törvény 2008 szeptemberi módosítása után

2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma „A néprajztudomány elmúlt száz évben publikált eredményeit kultúrtörténeti összefüggések, élettörténet-interjúk, szépirodalmi források, sajtóanyagok és helytörténeti kutatások adataival (2002) (Helyi és regionális identitás, környezettudatosság) A magyarországi elit balatoni kötődései (2006), a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tanulmányai. A balatoni non-profit szektor helye és szerepe a civil társadalom fejlesztésében NCA-kutatás, Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás 29 A települések sorában különleges helyet foglal el a történelmi okokra visszavezethetően jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Balatonfűzfő. 30 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása értelmében 2012. január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg.

68


együtt értelmezve31 elégtelennek és felelőtlenségnek bizonyulna a Balaton egyetlen arcáról, az „ősi”, „érintetlen” balatoni népi kultúrájáról értekezni. A hagyományos életformák átalakulása, a néprajztudomány tárgyának, a magyar parasztságnak eltűnése természetesen a Kárpátmedence egészében viszonylagossá teszik az egyes térségek népi kultúrájáról kialakult képet és új szempontok felvetését igényli. A Balaton-parti települések esetében azonban nem egyszerűen erről van szó. Nem csupán a polgárosulás hatásáról, amelyet az általános vélekedés szerint a térségbe irányuló korai és tartósnak bizonyuló idegenforgalom erősít fel, és tesz – a népi kultúra elkötelezetteinek szemszögéből – végzetessé. Az „idegenek forgalma”, a „vendég éjszakák” számlálása, az „egynapos” vagy „egyhetes” turista révén kitáguló világ csak a változások egyik oldalát jelenti”- tudható meg Schleicher Vera néprajzkutatótól a balatoni helyi társadalom gyökereiről.32 A balatoni helyi társadalom területileg hagyományosan megosztott volt”…a Balaton északi és déli partja között, Tihany vidékét a vele szemben fekvő Zamárdi vidékével együtt kivéve, a népesség áramlása, kicserélése csaknem semmi, a Balaton víztükre a népeket nem kötötte öszsze, hanem inkább szétválasztott; a Balatonnak tehát a mellette élő népek kialakulásában egészen más szerep jutott, mint más hasonló vízfelületeknek, amelyek a parti lakosság teljes öszszekeveredésének útjául szolgáltak, s ennek oka kétségtelenül a népesség kizárólagosan szárazföldi természetében rejlik.”- írta 1902-ben Jankó János 33 „A Balaton elválasztó szerepének kérdése újra és újra fölvetődik. A partok közötti élénk kereskedelmi kapcsolatokra hivatkozva többen vitatják a Balaton elválasztó szerepét34, míg más kutatók eredményei újabb és újabb adalékokat szolgáltatnak a házassági kapcsolatok teljes hiányára, amely a part menti települések társadalmi-kulturális identitását a „szárazföld” felé vagyis Veszprém, Somogy és Zala megyék egyéb kistérségei irányába terjedőnek tételezi.”35 A Magyar Néprajzi Atlasz adatainak számítógépes klaszteranalízise alapján megállapítható, hogy a Balaton 1900 körül kulturális határt képezett, amely − a déli part és a kissé tagoltabb északi part között húzódik. Az elemzés további kulturális határnak tekinti Zala és Veszprém megyék mai határát, amely a Nyugat-Dunántúlt választja el a az ún. nyugati régió többi részétől. A finomabb fokozatok azonban egy további kis régiót is kijelölnek a térségben, ez pedig nem más, mint a Balaton-felvidék Veszprém-környéki településeiből és három észak - keletsomogyi faluból álló egység: az ún. kelet-balatoni régió.36

31

Az adatgyűjtés a VEAB Néprajzi Munkabizottsága kutatócsoportjában végzett kutatás (Balaton az ezredfordulón − Jankó János nyomában) keretében folyik, az OTKA T048831 pályázat támogatásával. Ahol az adatok forrása külön nem kerül megjelölésre, úgy azok saját gyűjtésből származnak. 32 A fejezet néprajzi közelítésű bevezetője Schleicher Vera: Terek, képek, eszmék. A hagyományos kultúra és a hagyományhoz való viszony változatai a Balaton térségében c. 2005-ben a Balatoni Integrációs Kht. felkérésére megírt kézirat felhasználásával készült. 33 Jankó János: A Balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 34 Csoma 1983, Knézy 1978. stb. Domanovszky György nyíltan szembehelyezkedik Jankó állításával, a „népi műveltség egységét” hangoztatva. Domanovszky 1943. 16. 35 Schleicher Vera: Terek, képek, eszmék. A hagyományos kultúra és a hagyományhoz való viszony változatai a Balaton térségében, 2005. Kézirat 36 Borsos Balázs: A magyar nyelvterület kulturális régióinak számítógépes meghatározása a Magyar Néprajzi Atlasz térképei alapján. (Előzetes eredmények) In: Népi kultúra-népi társadalom XXI. Budapest, 2003. 31– 61.

69


A kimutatható mikro-regionális különbségek okait a földrajzi adottságok által meghatározott gazdálkodási viszonyok, termékszerkezet és életmódbeli különbségek adják, ami lehetővé, ugyanakkor szükségessé is tette a más és más térségében élők közti cserét -úgy az áruforgalom, mint a kulturális javak tekintetében. „E több pilléren nyugvó, változatos kapcsolatrendszer ismeretében értelmezve a Balaton „tereit”, földrajzi és kulturális szerepét, némileg árnyalni kell az eddig kialakított képet. A tó „elválaszt” ugyan, ahogyan azt már Jankó állította, ugyanakkor viszont össze is köt, a megfelelő csatornákon és az éppen szükséges mértékben. Lehetőséget ad az elválasztottságnak, de mindenekelőtt a földrajzi-ökológiai különbségeknek megfelelően más-más irányba fejlődő kistérségek eltérő adottságainak kiegyenlítésére, miközben a jelentős és tartós népességmozgásoknak a hagyományos paraszti kultúra fennállásának időszakában mindvégig gátat szab. Valódi kulturális határ tehát a Balaton - a határszerep minden ismérvével, hátrányával és előnyével együtt.”- vonható le a hagyományos balatoni helyi társadalom kulturális konzisztenciájáról alkotott vélemények mérlege.37 A közlekedési viszonyok fejlődése, és a turizmusgazdaság megjelenése azonban annak ellenére is homogenizálta a régiót, hogy annak helyi társadalma más térségekével összehasonlítva jóval bonyolultabb szerkezetűvé vált. Az állandó népesség mellett a XIX. század végétől fokozatosan megjelentek a hazai nyaralótulajdonosok, a XX. század végére pedig mintegy 50 ország polgárai váltak a régióban ingatlantulajdonossá.

2.2.2.1. Népesség szerkezet A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népességszáma hosszú időtávban viszonylagos stabilitást mutat.

37

70

Schleichert Vera : im.


1. ábra Állandó lakosság számának változása a Magyarországon és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (1990-2011) 2014. október. A BKÜ 180. települése : BALATONAKARATTYA 10500000

10400000

280000

Balaton tv. elfogadása 2000. BKÜ : 164 település

Balaton tv. előtti időszak. A Balaton tv-ben először definiált 164 településre vetített adat

274953 10374823 10373153 10373647

274643 275000

10365035 10350010

274786

10336700

274296

10321229 10301247

10300000

10279724

Balaton tv. változtatása 2008. BKÜ : 179 település

10253416 10221644 10200298

10200000

270000

10174853

265000

10142362 10116742

10100000

10076581

259296

10045401

259390 260131

259843

10066158

260260

259959

259604

259171 10000000

261272

10097549

258769

258486 258672

257999

258606

258776 258507

10030975

260505

260000 10012478

259197

9983221

255000 9900000

250000 9800000

9700000

245000 1990.

1991.

1992.

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

Magyarország állandó népessége (fő)

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

BKÜ állandó népessége (fő)


A 2000. évi Balaton törvényben eredetileg definiált 164 településre kiterjedő térséglehatárolás 1990-ig visszavezetett lakosságszáma átlagosan 259 196 fő, jellemzően 258 000 és 260 000 fő között szóródik. A 2008-ben bekövetkezett területi változásig az állandó népesség száma lassú ütemben növekedett. A 2008. évi törvényi változás további 15 települést sorolt az térséghez, amelyek együttesen közel 14 000 fővel növelték a régióban élők számát. A 179 településre bővült Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének változása 2008 és 2011 között a korábbi növekedési tendenciát megtörve mérséklődő jellegűre változott, miközben a népességcsökkenés volumene lassú, és kismértékű. 2008 és 2011 között 657 fővel csökkent az állandóan itt élő lakosság száma. Az állandó lakosság csökkenése az üdülőkörzet 164 települése esetében ugyanúgy megfigyelhető, mint a 2008-ban csatlakozott 15 új településen, vagyis a területi változásoktól független hatás eredménye.38 Az üdülőkörzet állandó és lakónépességének különbsége az állandó lakosság többletét jelzi, a tapasztalt különbségen nem változtatott a térség területiségében bekövetkezett 2008 évi változás sem. 2008-tól mind az állandó, mind a lakónépesség vonatkozásában csökkenés mutatható ki. A csökkenés a lakónépesség számában körülírtabb, négy év alatt közel 2200 fő.

38

Az üdülőkörzet 180-ik települése a 2012-ben érvényes és eredményes népszavazással Balatonkenesétől különváló Balatonakarattya lesz. A helyi lakosság döntése értelmében Balatonakarattya a 2014- évi önkormányzati választás napjától lép az önálló települések sorába.

71


2. ábra Állandó népesség és a lakónépesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2000-2011) 16000

280000 274953

274786

274643

275000

274296 13747

12546

270000

12802

258769

260000 258606

255027

254967

254339

255000

259197

258776

258507

260260

254104

260505

261272 9958

262407

261984

260896

260232

8000

7603 7412 252848 252902

253052

251314

6145

10000

6000

250000 4672 245000

3579

3802

4168

Népességszám éves különbsége

12000

265000 Népességszám

14000 14064

4000

2000

240000

0

235000 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Tengelycím Állandó népesség (fő)

Lakónépesség (fő)

Állandó népesség és a lakónépesség különbsége (fő)


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népessége 2011-ben a Központi Statisztikai Hivatal által népszámlálásból továbbvezetett adatai szerint 274 296 fő, a lakónépesség száma 260 232 fő, az ország lakónépességének 2,6 %-a. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népsűrűsége az állandó lakosságra vetítve 2011-ben 70,58 fő/km2, lakónépesség alapján 66,96 fő négyzetkilométerenként. Az üdülőkörzet népsűrűsége a Balaton Zala megyei területe esetében a legmagasabb, az állandó lakosságra vetítve 81,61 fő/km2, a lakónépesség metszetében 79,24 fő négyzetkilométerenként. A térség somogyi területének népsűrűsége a legkisebb, az állandó lakosság esetében 65,21 fő/km2, lakónépességre számítva 61,79 fő/km2. A Balaton-felvidéken négyzetkilométerenkénti benépesültsége 71,91 fő/km2 az állandó népesség alapján, lakónépességre 67,31 fő/km2. Az állandó lakosság területi sűrűsége a Balaton törvény alapján parti és partközeli településeken 109,64 fő/km2, de lakónépességre vetítve is 104,18 fő négyzetkilométerenként. Az üdülőkörzet partvonaltól távolabbi településeinek népsűrűsége a parti és partközeli települések népsűrűségének kevesebb, mint fele, az állandó lakosságra vetítve 51,88 fő/km2, a lakónépességet alapul véve pedig 49,14 fő négyzetkilométerenként. A különbség természetesen nem csak az eltérő lakosságszámok és területi aránykülönbség függvénye, a benépesültség fokát és lehetőségét befolyásolja a térség számottevő természet-, és tájvédelem alatt álló területe. A Balaton felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence a Keszthelyi-hegység, illetve délről a Kis-Balaton medencéje együttesen a mintegy 570 km2 kitevő Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton térségének legsűrűbben lakott települései az állandó lakosság száma alapján Hévíz

72


(594,83 fő/km2), Balatonfűzfő (464,76 fő/km2), Balatonfüred (296,62 fő/km2), Keszthely (266,24 fő/km2) és Tapolca (263,90 fő/km2). Az első öt település sorrendje lakónépességre vetítve is megegyezik: Hévíz (526,47 fő/km2), Balatonfűzfő (464,76 fő/km2), Balatonfüred (291,32 fő/km2), Keszthely (275,01 fő/km2) és Tapolca (245,76 fő/km2). Az üdülőkörzet legritkábban lakott települése a Zala megyei Vállus. A település népsűrűsége lakónépességre vetítve 6 fő, az állandó lakosság alapján 6,56 fő/km2. Ritkán lakott településnek számít Balatonhenye (9 fő/km2 lakónépességre, és 11,9 fő/km2 az állandó lakosságra), illetve Barnag is, ahol a lakónépesség alapján számolt népsűrűség még mindig 10 fő/km2 alatt marad, és az állandó népesség alapján megállapítható népsűrűség is csak alig egy tucat ember négyzetkilométerenként. A régió népességének területi súlypontja érdekes módon csaknem teljesen megegyezik a földrajzi súlyponttal, vagyis Ábrahámhegy és Balatonboglár között található a tó közepén (É 46,8136˚ K17,6666˚). 4. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011)


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a KSH 2011 évi adatai szerint a lakások és az állandóan lakott üdülők ingatlanállománya együttesen 123 820, ez csaknem 18 ezer épületingatlannal jelent többet a térségben, mint amennyit a 2001 évi népszámlálás során felmértek. Ezzel párhuzamban az egy lakóingatlanra jutó állandó lakosság száma (laksűrűség) átlagosan 2,21 fő/lakás, szemben a 2001-es népszámlálás során mért 2,36 fő/lakás átlagos laksűrűséggel. A 2011 évi népszámlálás időpontjában az üdülőkörzet lakónépességének 93,1 %-a vallotta magát nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv legalább egyike sze-

73


rint magyar nemzetiségűnek, vagy magyar nemzetiségűnek is.39 Az üdülőkörzetben élő két legjelentősebb törvényben elismert kisebbség a romani és beás cigány, illetve a nemzetiségi német. Ezek együttes aránya az elismert kisebbségeken belül 89,5 %. Az önmagukat nemzetiségi, etnikai kisebbségbe sorolók csoportjában a cigányság aránya 36,2 %, a német nemzetiségi kisebbségbe tartozók aránya 43,4 %. A nemzetiségi törvényben elismert népcsoportok sorában40 jelentősebb számban élnek a térségben román (366 fő), horvát, (191 fő) és szlovák (92 fő) nemzetiségűek. A törvényben nem nevesített nemzetiségek között az orosz népcsoport (186 fő) a legkörvonalazottabb. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint az üdülőkörzet állandó népességének 52,5 %a, összességében mintegy 144 000 ember él városban, 47,5 %, kevéssel több, mint 130 000 lakos községekben. A térség legnépesebb települése 24 900 fős állandó népességgel Siófok, de 20 000 állandó lakos feletti település Keszthely is. Tízezer állandó lakos felett további három város, sorrendben Tapolca, Balatonfüred és Marcali helyezkedik el. 2011-es adatok alapján nyolc térségbeli település állandó lakosságszáma nem haladja meg a 100 főt. A legkisebb lakosságszám felé haladva sorrendben Kékkút, Vindornyalak, Vöröstó, Tagyon, Főnyed, Salföld, Zalaszentmárton, és végül a 60 állandó lakosú Veszprém megyei Óbudavár zárja a sort. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben élő népesség születési és halálozási egyenlege - párhuzamban Magyarország egész területén megfigyelhető természetes népességfogyatkozás jelenségével - hosszú időtávban negatív, többen halnak meg a Balaton térségében élők közül, mint ahányan itt kezdik el életüket. Az ezer lakosra jutó természetes népességváltozás egyenlege az ezredfordulót követő néhány évben 4 és 5 ‰ között hullámzott, 2004 és 2008 között mindvégig negatív mezőben maradva, kis mértékben, de folyamatosan javult, majd a 2008 évi világgazdasági válság kirobbanását követő években folyamatos és fokozatos romlás következett be. Az üdülőkörzet legutóbbi területi módosítását követően, 2009 során a térséget alkotó 179 település 77 %-a, öszszesen 138 település esetében tapasztalható az élveszületések és halálozások egyenlegéből fakadó természetes népességfogyatkozás, 22 település esetében a születések és a halálozások egyenlege nulla, és csak 19 település esetében volt pozitív egyenleg. 2011-ben már 150 település természetes népességváltozása mutatott negatív egyenleget, ez a 179 BKÜ település 83,7 %-a. Ebben az évben 14 település népességváltozás egyenlege volt nulla, és már csak 15 település zárt pozitív mérleggel. Az ezer lakosra vetített értékek vonatkozásában a legnegatívabb értékeket, vagyis a születések és a halálozások mérlege alapján a legfogyatkozóbb települések rendre az alacsony lélekszámú községek, mint például Salföld, 39

A népszámlálás adatfelvételének módszertana megengedte, hogy a megkérdezettek egynél több nemzetiségbe is besorolhassák magukat. A válaszadás a nemzetiségi kérdésre 2011-ben 94 %-os volt, szemben a 2001 évi 85 %-os válaszadási aránnyal. 40 A nemzetiségekről szóló törvény 13 hazai nemzetiséget ismer el. Elismert nemzetiségek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Saját döntésük alapján nem tartozik a törvényben elismert nemzetiségek közé a zsidóság. Ezzel párhuzamban további, jelentős számban megjelenő nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, amelyek azonban nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás törvényi feltételeit. Ilyen nemzetiség például az itt élő orosz kisebbség, de ilyen az arab, a kínai, a kurd, a vietnámi, valamint számos afrikai nemzetiségi közösség. Bővebben: nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV

74


Zalaszentmárton, Tagyon, vagy Vindornyalak. Ezzel párhuzamban a természetes népességváltozás következtében leginkább növekvő lélekszámú települések is községek, ilyen például Tikos, Szegerdő, vagy Felsőpáhok. Az üdülőkörzet 18 városa a természetes népességváltozás metszetében kivétel nélkül negatív egyenleggel zárt, ezzel együtt az elmúlt évek adatai (2009-2011) alapján a legkevésbé fogyatkozó népességű városok Zalakaros, Balatonfüred, Lengyeltóti és Siófok, a legkevésbé kedvező helyzetben Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód és Balatonkenese volt. 3. ábra Élve születések és halálozások számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 3000

0

2100

2076

2066

1986

2165

2044

2131

2201

2140

2088

1965

2000

1935

Halálozások és élveszületések száma

1000 -2

0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011. -3

-1000

-3,97

-4

-2000

-4,3 -4,52

-4,55

-3094 -3268

-3263

-4,93

-5,06

-5,09

-3000

-3156 -3333

-4,43 -4,67 -5

-5,08 -3279

-3430

-3315

-5,4

-3263 -3597

-4000

Természetes népességváltozás 1000 állandó laksora

-1

-3448

-5,69 -3495 -6

Élveszületés

Halálozás

Természetes népességváltozás (‰)


Az élve születések és a halálozások mérlege jól nyomon követhető a térségben élő népesség korfa szerkezetének változásain.

75


4. ábra A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének korfa szerkezete (2011)


A magyar lakosság korfa szerkezete 50 évvel ezelőtt, az 1960-as évek elején még piramis alakú volt, a háborús emberveszteségek és az ország lakosságát több hullámban sújtó emigráció ellenére a fiatal korcsoportokba tartozók száma számottevően meghaladta a középkorúakét, és nagymértékben az idősekét. A ’60-as évektől érvényesülő népességpolitika, majd a későbbiekben bekövetkező gazdasági és társadalmi változások hatására a népesség életkorszerkezete gyökeres mértékben átalakult. Fiatalodó, vagyis piramis alakúról urna alakúvá változott, ez azt jelenti, hogy az időskorú népesség száma egyre magasabb, a középkorúaké vékonyodik, míg a fiataloké fokozatosan mérséklődik. Az előbbiekben jelzett, országos mértékben, hosszú időtávban tapasztalható korszerkezet-változás Balaton térség lakossága esetében is tetten érhető. Az üdülőkörzet népességének korfa rajzolatán is jól felismerhető az 1950-es évek elejének népességpolitikájából keletkező, a mai 55-60 év közöttiek esetében mutatkozó demográfiai explózió, illetve ennek 20-25 évvel későbbi, a mai 35-40 év közöttiek esetében jelentkező népességnövekmény. Ezzel párhuzamban jól látható, hogy a két említett időszak kivételével a megszületett népesség számában nagyfokú hiány tapasztalható. Az elmúlt évtizedekben a születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan növekedett. Tíz évvel az 1990-ben megkezdődött társadalmi és gazdasági változások után a Magyarországon

76


élő népesség születéskor várható átlagos élettartama 71,9 év volt, ez az érték 2011-re 75,1 évre növekedett.41 Ezzel együtt az EU 28 államának átlagához (80,3 év) képest közel 5 évvel kevesebb. Az átlagos élettartam, mind a férfiak, mind a nők esetében növekedik, 1990-ben a férfiak esetében 65,1 év volt, 2012-ben 71,4 év. A nők születéskor várható élettartama még kedvezőbb, 1990-ben 73,7 év volt, 2012-ben 78,4 év.42 A Balaton térségében élő állandó népesség születéskor várható életkorterjedelme az országosan megfigyelt jelenség adekvát leképződése. Az életét elkezdő fiatal népesség fogyatkozása, a nemek szerint a nők felé dilatálódó, egyre tovább tartó élet hatása a Balaton térségének népességében is jól kimutatható. A nők korcsoportok szerinti többlete már a 40-es éveket járók esetében is kimutatható, és az életkor növekedésével egyre látványosabb méreteket ölt. A férfiak többlete a Balaton térségében a 35-40 éves korcsoportban mutatható ki utoljára. A népesség születésből és halálozásból eredő természetes változásával szoros összefüggésben mutatkozó demográfiai kísérőjelenség az korfa szerkezeti változásokat tükröző aktív és inaktív népesség egymáshoz viszonyított arányának alakulása, az eltartottsági (függőségi) ráta. 2000-ben az eltartottsági ráta 57,1 % volt,43 ez 1,6 %-ot emelkedett a térség 2008 évi bővítésének időpontjáig. A területi bővítés évétől 2011-ig az életkor szerint aktív népesség fokozatos csökkenése, míg a legkevésbé aktív népesség fokozatos növekedése tapasztalható, ez utóbbi csoporton belül a növekedés a 60 év feletti, időskorú népesség esetében igazolható tény (miközben a legfiatalabbak száma tovább csökken). A leírt demográfiai jelenségek együtthatására az utóbbi években az eltartottsági ráta tovább növekedett az üdülőkörzetben 2011-ben meghaladta az aktív életkorúak 62 %-os arányát.

41

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int008.html Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html 43 A munkaképes, produktív életkor meghatározása az elmúlt években Magyarország uniós csatlakozása, ezzel párhuzamban a jogszabályi környezet változása miatt többször is módosult. Produktív életkor alsó határát két tényező határozza meg: a tankötelezettség felső határa és a munkaügyi jogszabályok szerinti rendszeres munkavégzési kor. Munkaképes kor felső határát az öregségi nyugdíjba vonulás lehetősége alakítja, a ráta kiszámítása azonban az életkorok szerinti statisztikai adatközlésen is múlik. Amikor tehát azt határozzuk meg milyen a népesség eltartási terhelése, 100 aktív korúra jutó eltartottak számát számítjuk ki, ehhez az idősorban szereplő adatok összehasonlíthatósága érdekében a P (0 –14) + P (60 – X) / P (15 – 59) * 100 irányadó számítási képletet vettük alapul. 42

77


5. ábra Eltartottsági (függőségi) ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 63,00

200000

62,29 173186 165352

164998

165258

165081

165201

165958

165904

171795

170496

169011

165699

160000

61,08

62,00

61,00

140000 60,00

59,95 120000 102991

101767

100000

93608

93417

93996

93518

93426

94601

94302

104147

105285

59,00

58,76

95573

58,00

57,86

Függőségi ráta

Életkor szerint leginkább aktív és leginkább inaktív népesség száma

180000

80000

57,14

57,14 60000

56,96 56,93

57,05

57,25 57,00

56,87 56,00

40000

55,00

20000

54,00

0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

Életkor szerint legkevésbé aktív (0-14 + 60-x éves) népesség

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Életkor szerint leginkább aktív (15-59 éves) népesség

Függőségi ráta (0-14+60-x/15-59*100)


Az eltartottsági ráta emelkedése, párhuzamban a legfiatalabbak korcsoportjának csökkenésével és az időskorúak számának növekedésével, amely jelenséget a születéskor várható átlagos élettartam egyre magasabb értéke kíséri, együtthatásában az üdülőkörzet lakosságának nagyfokú öregedését okozza.

78


6. ábra Népességöregedési tendencia a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 80000

2,50

71000 69279

70000

67533 65893

2,07

53420

54200

55186

55997

57294

58494

59716

1,90 1,84 1,79

1,71 1,63

50000

1,56 1,49 1,44 1,38 40188

1,33

40000

39217

38240

37521

36702

1,19 35808

34885

1,34

1,31

1,25

35874 34287

35458

1,481,50

1,44

1,39

34868

34285 1,00

30000

Népességöregedés (60-x és 65-x éves népességre)

Fiatal (0-14 éves) és időskorú (60-x) éves népesség számának alakulása

60000

2,00

1,99

61286

20000 0,50

10000

0

0,00 2000.

2001.

2002.

2003.

0-14 éves népesség

2004.

2005.

60-x éves népesség

2006.

2007.

Öregedés (60-x/0-14)

2008.

2009.

2010.

2011.

Öregedés (65-x/0-14)


A népesség elöregedése a világ és az Európai Unió számos országa mellett Magyarországot is nagymértékben érinti. Az öregedés honi mértéke 1900-tól 50 éven át 10 évenkénti átlagban 0,06 ezrelékkel, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben emelkedett,44 ezt az emelkedő tendenciát az 1950-es években folytatott népesedéspolitika, majd annak visszatérő hatása kis időre megzavarta, de meg nem szüntette. A magyar népesség öregedése az országos léptékű népességfogyatkozás időmetszetétől, vagyis az 1980-as évek első felétől mutat emelkedő mértéket. A magyar népesség elöregedési folyamatát az 1990-es évek elején-közepén lezajlott nemzetközi bevándorlás lelassította, de az ezredfordulót követően ismét fokozatosan emelkedő, és egyre gyorsuló ütemű öregedési tendencia tapasztalható. 2007-ben a 60 éves és annál idősebb lakosság aránya már meghaladta a 20 év alattiak arányát, amely jelenség bekövetkezése negatív értelemben demográfiai fordulópontként értékelhető.45 Ma már Magyarországon nincs olyan régió, akár megye, amely ne viselné magán a népességöregedés jegyeit. A legnagyobb mértékű öregedés Budapesten, az ország egyes északi és nyugati területein, illetve a Balaton térségében különösen látványos alakzatokat ölt. 2000-ben 100 14 éves és annál fiatalabb életkorú személyre 133 60 éves és annál idősebb személy jutott. Nyolc évvel később, a térség területi bővítésekor minden 100 15 év alattira 184 59 év feletti helyi lakos jutott, újabb három évvel később, 2011-ben az 60 éves és annál idősebb Balaton térségi népesség száma több mint a duplája a 0-14 év közötti népes44 45

79

Forrás: http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf Forrás: http://www.infokapuvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2154


ségnek. De abban az esetben sem sokkal kedvezőbb az öregedés összképe, ha az öregedés mértékének meghatározásához az EUROSTAT ajánlásai szerinti 65 éves és annál idősebb népesség gyakoriságát használjuk fel. Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes év végén, 2005-ben száz 0-14 év közötti lakosra 119 65 éves és annál idősebb helyi lakos jutott. Az üdülőkörzet területi bővítésénél ez az öregedési index 139 időskorút jelzett 100 15 év alattira, végül 2011-ben már megközelítette a különbség a másfeles szorzót. Ebben az évben már 148 65 éves, és annál idősebb ember jutott minden 100 15 év alattira. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi városának népessége kisebb-nagyobb mértékben, de az öregedés jeleit mutatja, és a községek elsöprő többsége esetében sincs kivétel ez alól. Az országos, régiós és kistérségi szinten is tapasztalható, azonos irányú folyamatokkal tartós módon élesen szemben haladó településszintű demográfiai jelenség az üdülőkörzetben nincsen. További, alapvető demográfiai mozzanat, hogy a természetes népességfogyatkozásból elméletileg várható mértékében az üdülőkörzet népessége mégsem csökken. Ennek okait a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlásra vezethetjük vissza. Magyarországon 1955 óta állnak rendelkezésre adatok az állandó és az ideiglenes vándorlások számáról. A belföldi vándorlások nagyságrendje az 1950-es években, illetve a Kádárkorszakbeli mezőgazdasági kollektivizálás időszakában volt a legmagasabb. A vándorlások vektora a falvakból és községekből a városok, ipari centrumtelepülések, nagyvárosok irányába mutatott, általánosságban a kisebb lélekszámú települések felől a nagyobb lélekszámú települések felé irányult. A belföldi vándorlás nagyságrendje az 1960-as évek első felétől a rendszerváltozásig lényegében folyamatos mérséklődést mutat. A vándorlás mérséklődésében az életkörülmények pozitív irányú változásai, valamint a területi különbségek lassú kiegyenlítődése játszott főszerepet. A belföldi vándorlás nagyságrendjének vonatkozásában a 1990 utáni időszak sem hozott számottevő változást, lényegében a korábbi mérséklődő tendencia folytatódásáról beszélhetünk. A nettó migrációs kapcsolatok alapján kirajzolódó belföldi térbeli mozgások Budapest és agglomerációs övezetének extrém mértékű centralitására mutatnak rá. A vándorlási centrumrégió és az urbanizált térségek mellett a Balaton térségének pozitív vándorlási egyenlege is jól kimutatható. A belföldi vándorlás mozgása még jobban modellezhető, ha az állandó és az ideiglenes elvándorlás és bevándorlás 1000 főre jutó különbözetét különválasztjuk.46 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében a rendelkezésre álló, egy évtizedet átfogó adatok alapján az állandó, vagyis a térségben letelepedéssel végződő belföldi vándorlás indexe mindvégig pozitív. Az ideiglenes vándorlás csak két év metszetében mutat kismértékű pozitív mérleget, tíz év teljes egyenlegében negatív.

46

2002-től állnak rendelkezésre ehhez szükséges adatok. A számításokat 2007-ig 164 településre, 2008tól 179 településre végeztük el.

80


7. ábra Ezer lakosra jutó állandó és ideiglenes vándorlási különbözet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 5

4,56

4 3,37 2,97

2,94

3 2,33 2,03

1,84

1,65

2

1,31 0,87 1 0,15

0,05

0 2002. -1

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

-0,6

-2 -2,25

-2,46

-3 -3,19 -3,59

-3,54

-4

-4,66

-5

-4,89 1000 lakosra jutó állandó vándorlás (‰)

1000 lakosra jutó Ideiglenes vándorlás (‰)


Az állandó vándorlás az ezredfordulót követően növekedett, miközben az ideiglenes vándorlás negatív indexet mutat. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenesen itt élők közül többen költöztek el innen, mint ahányan a térségbe érkeztek. 2004-ben és 2005-ben az állandó vándorlás egyenlege mérséklődött, 2005-ben az ideiglenes vándorlás indexe pozitív értéket vett fel. Az állandó vándorlás 2006 és 2008 között számottevően emelkedett, ugyanezen időben az ideiglenes indexértéke egyre negatívabb. A világgazdasági válság kitörését követő évben az állandó vándorlás indexe ismét csökkent, ezzel párhuzamban az ideiglenes vándorlás indexe kissé magasabb. 2010-ben újra jelentős, letelepedéssel végződő belföldi vándorlás célpontja volt a Balaton térsége, mindeközben az ideiglenes vándorlás lényegében nem változott. 2011-ben az állandó vándorlás kicsit csökkent, de továbbra is pozitív, miközben az ideiglenes vándorlás a vizsgált évtized során másodszor pozitív értékmezőben végzett. A belföldi vándorlás mellett a nemzetközi vándorlás is számottevően befolyásolja a népesség összetételében megmutatkozó szerkezeti változásokat. Magyarországra 1945-től a legújabb kori társadalmi és gazdasági átalakulás kezdetéig az emigráció, ezt követően a 2008-as gazdasági világválságig alapvetően az immigráció volt a jellemző. A legújabb migrációs kutatások igazolják, hogy a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság óta számottevően növekedett a Magyarországról külföldre, ezen belül legjellemzőbb módon uniós társországokba irányuló, többnyire munkavégzési célú ideiglenes vándorlás.47 Az elmúlt év-

47

A jelenkori, Magyarországról külföldre irányuló nemzetközi migráció valós mértékéről nem annyira szakmai, mint inkább politikai természetű vita van, amely vita táptalajául a nemzetközi migrációt nyomon követő statisztikai regisztrációs rendszer hiányosságai (többek között a település szintű adatok hiánya) szolgálnak.

81


tizedekben Magyarországra irányuló nemzetközi bevándorlás primer eredője a szomszédos államok magyar nemzetiségű népessége, elsősorban Románia, a délszláv háború idejében Jugoszlávia, később Szerbia, illetve Ukrajna és Szlovákia. Az elmúlt több mint két évtizedben a regisztrált nemzetközi bevándorlók, mintegy kétharmada az említett országokból származik. Az ezredforduló óta eltelt időben azonban egyre jobban körvonalazható az Ázsiából érkező bevándorló népességtömeg is, ezen belül elsősorban Kínából és Vietnámból. Az amerikai, ausztrál, illetve afrikai kontinensről származó regisztrált magyarországi bevándorlók aránya csekély, ha ilyen mégis van, azok jellemzően magyar nemzetiségű vissza, vagy betelepülők. A regisztrált adatok alapján Magyarországon belül Budapest és agglomerációja számít a nemzetközi ki és bevándorlás legfontosabb centrumtérségének, a főváros és környezetén kívül kiemelt centrumtérség a nyugati országhatár urbanizált területe, illetve a nemzetközi bevándorlás metszetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet.48 A külső és belső vándorlás során keletkező térségi népességnyereség azonban életkori összetétel szerint inkább az idősebbek felé mutat, vagyis öregedést fokozó hatást fejt ki, ami a fiatalabbak állandó foglalkoztatási igényével kiegészülve, amely igényt a foglalkoztatás-munkanélküliség térségen belüli ciklikus ingadozásai hangsúlyoznak - azok elvándorlási hajlandóságával társul. Az elmúlt másfél évtized demográfiai tendenciáit figyelembe véve összességében prognosztizálható, hogy a régió népessége 2041-re akár 215 ezerre is csökkenhet (vándorlás nélküli változat), miközben a 65 évesek és az ennél idősebbek aránya elérheti akár az üdülőkörzet teljes népességének harmadát (Keszthely városé pld. akár a 40 %-ot is).49 Az üdülőkörzet demográfiai tendenciáinak endogén elemei mellett a prognosztizált folyamatokat növelheti a belföldi és külföldi állampolgárságú időskorúak üdülőkörzetben történő megtelepedése, mely – különösen a gyógy-idegenforgalmi központok közelében és a Balaton-felvidék egyes településein - új turisztikai ágazattá (silver economy) fejlődhet. E folyamatok turisztikai szempontok szerinti szem előtt tartása azért lényeges, mert a térségben jelenlévő népességből elsősorban az aktív korukban állandó jelleggel itt élők azok, akik létrehozzák, működtetik és újratermelik azt a tárgyi (közüzemi szolgáltatások stb.) és intézményi (oktatás, egészségügy, közigazgatás, szolgáltatások) infrastruktúrát, amelyen – az állandó népesség egész éves gazdasági és társadalmi életének mederben tartásán túl – a szezonálisan megjelenő turizmus is bonyolódik.

2.2.2.2. Üdülőtulajdonosok A helyzetelemzés szerkesztésének időpontjában az üdülőingatlanok számára vonatkozó 2011 évi népszámlálás végleges, településszintű adatai még nem állnak rendelkezésre, ezek hiányában a 2002-2011 között újonnan épített és használatba vett üdülőingatlanok számával tudjuk korrigálni a 2001-es népszámlálás időpontjában a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Bővebben: Magyarok külföldi munkavállalása, Kopint - Tárki Zrt. 2011. http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=ak_euegt_eloadasok_magyarok_kulfoldon. EUROSTAT adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/publication?p_product_code=KEET-10-001 48 Bővebben: Dombi Gábor: Demográfiai folyamatok hatásai a Balaton térségében. Comitatus, 2009. XIX évf. 182. lapszám. http://www.comitatus.hu/2009/2009julaug.pdf 49 Bővebben: Dr. Hablicsek László: A Balaton Régió demográfiai jellemzői és népességének előrebecslése. Kézirat. BIFÜ Nonprofit Kft irattár, 2003.

82


területén mért több mint 72 ezer belterületi üdülőingatlan, illetve üdülésre használt lakások megfigyelt gyakoriságát. A szakhatóságok 2002 és 2011 között 1778 új üdülő besorolású ingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt. Az új üdülőingatlanok 98,2 %-a az üdülőkörzet 2008-as területmódosítása előtti településein jött létre, az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott 15 község kevéssé járul hozzá a térség üdülőingatlan vagyonához. Az újonnan épített és használatba vett üdülők fele az üdülőkörzet somogyi megyerészén helyezkedik el. A leginkább érintett települések jellemzően városok: Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Zamárdi, Balatonföldvár, de számos község is megnevezhető, mint például Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonfenyves, Balatonőszöd, vagy Szántód. Az újonnan épített és használatba vett üdülők 29 %-a sorolható a térség Veszprém megyei területéhez. A jelentősebben érintett települések közül Balatonkenese, Balatonalmádi, Balatonudvari, Csopak emelhető ki. Az újonnan létrejött üdülők 21,5 %-a helyezkedik el a térség zalai területén, ezzel párhuzamban a zalai területrészen épített új üdülők 79,6 %-a Zalakaroson létesült. Zalakaros mellett Balatongyörök és Vonyarcvashegy említhető relatíve magasabb gyakoriságokkal. Összességében a hazai üdülőingatlanok és üdülésre használt lakások mintegy 30 %-a található a térségben. Ha a korábbi (2001) üdülőingatlanok épített üdülőingatlanokkal korrigált számát megszorozzuk az egy lakott ingatlanra jutó térségbeli átlagos népességszámmal (2,21 fő), akkor megközelítőleg megkapjuk a nyaralótulajdonosok és közvetlen családtagjaik számát (164 287 fő). Velük együtt az üdülőkörzetben turisták nélkül is 438 ezer fő lenne jelen, ha mindenki egy időben a saját ingatlanában tartózkodna.

83


5. sz. térkép Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredfordulón

nincs üdülőnek használt ingatlan Üdülőingatlan arány >1,89 % (24) 1,9 % - 7,00 % (24) 7,01 % - 15,00 % (24) 15,01 % - 25,00 % (23) 25,01 % - 48,00% (23) 48,01 % - 68,00 % (23) 68,01 % < (23)

Adatok forrása: KSH Népszámlálási adattár

Az üdülőkörzet helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl az üdülőtulajdonosok számát is figyelembe véve tehát csaknem fél millió polgár alkotja. Az e körre kiterjedő utolsó reprezentatív kutatások eredményei szerint az üdülőtulajdonosok átlagos itt tartózkodási ideje három és fél hónap, 107 nap évente, nagyjából a nyári idegenforgalmi főszezon időszaka.50 E balatoni társadalmi státuszcsoportban jelentős mértékben reprezentálódik a hazai politikai, gazdasági és kulturális elit.51 2.2.2.3. Külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok Tovább árnyalja az üdülőkörzet helyi társadalmát az a körülmény, hogy az 1990-es évek első felétől jelentős mértékű külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhető meg a régióban. E témakörre irányuló vizsgálatok eredményei szerint a külföldi vásárlók zöme az európai unió állampolgára. A tagállamok nemzethatárain belül mintegy háromnegyedük német, hetedük osztrák állampolgár. A fennmaradó egytizednyi külföldiek által birtokol ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Átlagos tartózkodási idejük évente 4,6 hónap, hosszabb, mint a belföldi üdülőingatlan tulajdonosoké, vagyis e térség50

Belföldi ingatlantulajdonlás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Retz T. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, 2003. 51 A magyarországi elit balatoni kötődései. Csite András, Dombi Gábor, Eiselt Klára, Kovács Ernő, Retz Tamás, Oláh Miklós, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, 2005.

84


beli státuszcsoport méltán számolható a régió helyi társadalmához.52 Az üdülőkörzet sokrétű, szociológiailag is figyelemre méltó érdektagoltsága miatt is érzékeny multikulturális helyi társadalmában érdekes terjedési folyamatok figyelhetők meg. E jelenségek folyamatos nyomon követése a társadalmi stabilitás turisztikai funkciók miatti megkülönböztetett fontossága miatt is szükséges, különösen a legutóbbi vizsgálatok óta eltelt idő függvényében. 6. sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredforduló éveiben

külföldi lakás, üdülo és nyaralótulajdonosok 0 to 2,8% 2,9% to 5,7% 5,8% to 8,5% 8,6% to 11,4% 11,5% to 14,2% 14,3% to 17,1% 17,2% to 19,9% 20% to 22,8%

Adatok forrása: BIFÜ NKft adatgyűjtése (Megyei Közigazgatási Hivatalok irattára, 2001)

2.2.3 Képzettség, oktatás, képzőhelyek A Balaton térség helyi társadalmának intézményes keretek között szerzett oktatási képzettségszintje összességében kedvezőnek tekinthető. A humánerőforrások általános színvonala és munkaerő-piaci adaptációs készsége viszonylagosan magas, ugyanakkor szaktudása, idegen nyelvismerete a Balaton, mint országosan kiemelt turisztikai desztinációhoz szükséges speciális szolgáltatási szinthez nem elegendő. A legutóbbi népszámlálás még nem végleges adatai megerősítik azt a korábbi népszámlálások végleges adatai alapján megfogalmazott megfigyelést, miszerint az üdülőkörzet lakosságának, ezek között elsősorban a partközeli, és ezen belül is a városokban élő népesség iskolai végzettsége átlagban magasabb az országosnál. Ez főként a 8 általános iskolát, vagy azt sem vég52

A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Transznacionális áramlások és együttélési modellek a Balaton régióban. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, 2002.

85


zetteknek az országos népességnél alacsonyabb arányában, illetve a középfokú végzettségűek viszonylagosan magasabb arányában mutatkozik meg. Néhány nagyobb, lélekszámában is jelentősebb települést leszámítva, mint Balatonfüred, Keszthely, illetve a Limnológiai Kutatóintézet miatt Tihany, az üdülőkörzet egészében a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya az országos átlag körüli, ezzel párhuzamban a magasabb végzettségű fiatalok körében az utóbbi évek során számottevő mértékű elvándorlás tapasztalható. A legutolsó rendelkezésre álló adat szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településén 2011-ben 124 óvoda, illetve 103 általános iskola működött, a gyógypedagógiai oktatás és nevelési feladatokat ellátó intézményekkel együtt. 8. ábra Gyógypedagógiai oktatással és neveléssel együtt óvodai és általános iskolai feladat ellátási helyek számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 160 148

145

145

143

142

142

140

140 124

123

123

121

120

120

139

135

132 124

117 110

108

107

105

103

2009.

2010.

2011.

100

80

60

40

20

0 2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

Óvoda

Általános iskola

2008.


A gimnáziumi oktatási feladatokat végző önálló intézmények száma 15, a szakközépiskolai és szakiskolai, illetve speciális szakiskolai oktatási feladat ellátási helyek száma 22. Több intézmény kombinálja a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatokat, ilyen például a balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Szakképző iskola és Kollégium, vagy Marcaliban a Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, aztán Balatonfűzfőn az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Összességében az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságá-

86


nak számához viszonyítva az országos átlag feletti ellátottságról lehet beszélni. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy a térség országosan is kiemelkedő turizmusgazdaságához igazodva az üdülőkörzet városaiban, ezen belül nagyobb mértékben a part menti városokban megerősödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötődő magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés (Fonyód, Keszthely, Siófok, Tapolca, Balatonfüred, Zánka).

87


2. BKÜ

sz.

táblázat

Fontosabb

képzőhelyek

Intézmény

Képzések Somogyi TISZK Középiskola, Szakiskola és Kollégium Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Hegesztő, ipari gépész, elektronikai műszerész, mezőgazdasági gépész, automatikai Gyula Tagintézményének Rudnay Gyula technikus, mechatronikai technikus, ügyviteli titkár, mezőgazdasági gépésztechnikus. Középiskolája és Szakiskolája Középiskola: ügyvitel, rendészet, honvédelem, elektronika, gépészet. Szakképzés: eladó, festő-mázoló-tapétázó, víz-csatorna- és közmű- rendszerszerelő, villanyszerelő, ács, hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, kőműves- és hidegburkoló, Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola szerkezetlakatos, vízvezeték- és vízkészülék szerelő, hűtő- és klímaberendezés szerelő, Bacsák György Szakképző iskolája villanyszerelő, elektronikai műszerész, ács-állványozó, élelmiszer- és vegyiáru eladó, kereskedelmi ügyintéző. Szakközépiskola: kereskedelem-marketing, közbiztonság. Kereskedelem (kereskedő, logisztikai ügyintéző, eladó), közgazdaságtan (pénzügyi és Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy számviteli ügyintéző, pénzügyi termékértékesítő, mérlegképes könyvelő), Vendéglátás Gyula Szakközépiskolája és Szakiskolája (vendéglátás szervező-vendéglős, idegenvezető, turisztikai szervező-értékesítő, cukrász, pincér, szakács) Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Középiskolája és Szakiskolája Szakiskola: szőlész-borász, számítógép szerelő. Szakközépiskola: informatika, ügyvitel. Szakközépiskola:Épületgépészet, gyakorló fodrász, informatika, környezetvédelem, Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Baross közlekedés (autószerelő). Szakképzés: azstalos, borász, épületasztalos, festő-mázoló és Gábor Tagintézménye tapétázó, fodrász, gépi forgácsoló (CNC), hegesztő, karosszérialakatos, kőműves, központifűtés- és gázhálózat- rendszerszerelő, női szabó, szárazépítő, szerszámkészítő Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Gimnázium: diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóknak. Szakközépsikola: informatika szakmacsoportos alapozás, nyelvi előkészítő évfolyammal, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozás, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás. OKJ: elektronikai technikus, informatikai rendszergazda-informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, CAD-CAM informatikus, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos előkészítés, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóknak, villanyszerelő, vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

Balaton-felvidék - Somló Szakképzés-szervezési Társulás Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI

Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium

Széchenyi István Szakképző Iskola

88

Pék, kerti munkás, számítógépes adatrögzítő Gépészet, informatika, Közlekedés, Elektrotechnika, Közgazdaságtan, Kereskedelemmarketing- üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, építészet, mezőgazdaság, vegyipar, elektrotechnika-elektronika, faipar, könnyűipar, egészségügy, mezőgazdaság, élelmiszeripar

Informatika, kereskedelem- és marketing, közgazdaságtan, vendéglátás-idegenforgalom, gépészet, kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar, szociális szolgáltató

a


Intézmény

Képzések Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás

Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Emelt szintű német nyelvi oktatás, emelt szintű angol nyelvi oktatás, emelt szintű természettudományos tárgyak, emelt szintű humán oktatás,

Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskolája*

Erdészeti technikus, mezőgazdasági technikus- gépész, parképítő, dísznövénykertész, virágkötő-és kereskedő, gazda, halász-haltenyésztő, falusi vendéglátó, asztalos Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Dél-Balatoni Idegenforgalmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Telephelye** kereskedelem-marketing, közgazdaság, közlekedés, vendéglátás- turisztika, oktatás, ügyvitel Nagykanizsa és Térsége TISZK Szak-szerv. Kiem. Közhaszn. Nonprofit Kft. Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Szociális szolgáltatások, ügyvitel, építészet, festő-mázoló-tapétázó, nyelvi képzések USUS OPTIMUS Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Vendéglátóipar, turizmus, környezetvédelem, vízgazdálkodás Keszthelyi Akadémia Alapítvány Gazdasági Szakközépiskola Ügyvitel, vendéglátás, masszőr, pályázatíró, pénzügy Alapítványi Iskolák Dél-Dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT. Educationis OKtatási Alapítvány Szakképző Agrár és gazdasági szolgáltató, kertész, gazda, irodai asszisztens, informatikai statisztikus, Iskolája gazdasági tervező Észak-zalai TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Szépészeti ágazat, elektrotechnika- elektronika, informatika, közszolgálat, rendészet, Asbóth Sándor Térségi Középiskola egészségügy, szociális szolgáltatások, asztalos, villanyszerelő, fest-mázoló- tapétázó, Szakiskola és Kollégium kőműves és hidegburkoló, épület-és szerkezetasztalos, motorkerékpár szerelő Keszthely Város Vendéglátó Idegenforgalmi Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma Vendéglátóipar, turizmus,cukrász, pincér, szakács Közgazdasági Szakközépiskola kereskedelem-marketing, közgazdaság Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskola és Kollégium Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátás, szociális gondozó és ápoló

* Az iskola Marcali Város fenntartásában Somogyzsitfa- Szőcsénypuszta településeken működik. ** Épület felújítás miatt jelenleg Székesfehérváron működik. Adatok forrása: https://tiszk.nive.hu/?point=regs:1

3. sz. táblázat A TISZK-eken kívüli fontosabb képzőhelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Intézmény

Marcali Szakképző Iskola

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Szent Benedek Gimnázium, Szakképző iskola és Kollégium

89

Képzések Fontosabb TISZK-eken kívüi képzőhelyek informatika, számítógéprendszer-karbantartó, webmester, informatikus,műszaki informatikus, térinformatikus, logisztikai ügyintéző, anyagbeszerző, áruterítő, műanyagfeldolgozás-gyártás,könnyűipar,élelmiszeripar, számítógép-szerelő-karbantartó, villanyszerelő, gépi forgácsoló, esztergályos, fogazó, fűrészipari szerszámélező, köszörűs, marós, mezőgazdaság, CNC forgácsoló, gépészet, épületgépészeti, karbantartó csőszerelő, műanyagcsó-szerelő, takarító emelt szintű angol nyelvi képzés, emelt szintű német nyelvi képzés, emelt szintű angolinformatika - angol nyelvi előkészítővel, magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzés, magyar-angol két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzés kertészet- és parképítés, rendészet, borász, hegesztő, cukrász, pincér, mezőgazdasági


Az alap-, és a középfokú oktatási intézmények elsősorban az üdülőkörzet városaiban koncentrálódnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe vont települések összes oktatási célú működési kiadásainak több mint a fele hat városban - Keszthely, Siófok, Marcali, Tapolca, Hévíz, Balatonfüred - jelentkezik.53 A környezetkultúra szempontjából is jelentős a hagyományos tóparti gazdálkodáshoz kötődő (szőlő- és gyümölcstermesztés, borászat) kultúrák szakképzése, például Balatonfüreden. 2006-ban Balatoni Borvidéki Régióvá szerveződött54 öt Balaton térségi történelmi borvidék és Somló. Az üdülőkörzet szőlészetében, borászatában kiemelkedő szerepet tölt be a Pannon Egyetem AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyban55. Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzések vonatkozásában az utóbbi évek során több változás következett be. Siófokról Székesfehérvárra költözött a Kodolányi Főiskola, korábban 16 évig Siófokon működő turisztikai szakképzése. A legújabb hírek szerint a Kodolányi Főiskolát a Kaposvári Egyetem válthatja fel, amely egyetemi szintű alap- és mesterképzést indítana gazdaságtudományi és pedagógiai karon a városban, várhatóan 2014 őszétől.56 Siófok mellett megszűnt a felsőfokú szakképzés Tapolcán és Balatonfűzfőn is. Veszprém ugyan nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de hatása meghatározó a térségre. Egyetemén (Pannon Egyetem) gazdaságtudományi, mezőgazdaság-tudományi, mérnöki, társadalomtudományi, informatikai felsőfokú képzés folyik.) Emellett fontos kiemelni, hogy jogelődjeit figyelembe véve Keszthelyen működik Európa legrégebbi rendszeres, mezőgazdasági profilú felsőoktatási intézménye, a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, amely 2000-től szintén a Pannon Egyetemhez tartozik. Az érettségizettek, illetve diplomát szerzettek száma az üdülőkörzeten belül az elmúlt években ingadozó mozgást mutat. Tendenciát nem lehet felfedezni a végzett hallgatók létszámának alakulásában, ezeket valószínű, helyi, részben területi és térségi viszonyok alakítják. Az üdülőkörzet területének oktatási intézményeiben érettségizettek az éves országos gyakoriság átlagban 2 %-át, a diplomát szerzettek átlagban az országos gyakoriság 0,4 %-át alkották 2008 és 2011 között.

53

Forrás:KIR-STAT adatbázis, 2007. Forrás: http://www.borportal.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=38 Jogszabály: 62/2006 (IX.7) FVM rendelet. A borrégiót hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. Ezek a területek a XIX. században is egységes borvidéket képeztek. Bővebben: 54

http://www.borportal.hu/modules.php?name=Wineportal&map=1 55

2014. január 1-től az Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részeként működik tovább. Bővebben: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/egyetemi-kepzes-jovo-osszel-indulhat-siofokon491843 A hírek szerint az sem kizárt, hogy állattudományi, és művészeti kar is indít majd képzéseket Siófokon. 56

90


4. sz. táblázat Érettségi vizsgát tett és felsőoktatásban oklevelet szerzettek számának alakulása 2008 és 2011 között

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Magyarország BKÜ partközeli települések BKÜ háttértelepülések BKÜ összesen BKÜ országos érték %-a

A felsőoktatásban oklevelet Érettségi vizsgát szerzettek tett személyek száma (képzési száma a nappali hely szerint) 2008 oktatásban 2008 3851 1079 2654 3205 2519 731 4871 2089 14474 20182 3533 3977 2837 1202 3093 2790 4503 2898 2366 2313 3013 855 1914 299 1125 0 3990 1848 2012 822 3961 1806 1472 252 1887 795 2284 1183 2094 585 68453 48911 1129 231 294 0 1423 231 2,07 0,47

Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban 2009 4064 2768 3083 5865 16448 3957 2981 3618 4914 2596 3105 2287 1193 5017 2313 4638 2123 2116 2641 2310 78037 1235 267 1502 1,92

A A felsőoktatásban felsőoktatásban oklevelet oklevelet szerzettek Érettségi vizsgát szerzettek száma (képzési tett személyek száma (képzési hely szerint) száma a nappali hely szerint) 2009 oktatásban 2010 2010 548 4080 830 3714 2953 3748 580 3018 632 1930 5752 2157 21401 16651 22869 4601 3754 4630 1061 3230 806 3099 3763 2759 4522 4703 4440 1591 2648 1886 731 3384 697 482 2216 262 74 1315 59 2317 4934 2578 602 2194 630 1867 4396 1663 219 1847 153 838 2070 651 1463 2646 1360 481 2403 420 52121 77957 53230 224 1169 178 0 302 0 224 1471 178 0,42 1,88 0,33

Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban 2011 4158 2819 2866 5429 16738 3450 3117 3757 4745 2600 3236 2193 1198 4967 2106 4333 1741 2156 2638 2194 76441 1139 254 1393 1,82

A felsőoktatásban oklevelet szerzettek száma (képzési hely szerint) 2011 556 3416 410 1783 22823 4616 605 2218 4449 1644 633 222 61 2291 544 1136 73 554 1119 298 49451 161 0 161 0,32


Az üdülőkörzet lakossága a külföldi turistákkal való több évtizedes érintkezésnek köszönhetően az országos átlagot meghaladó (a tényleges szükségletektől viszont elmaradó) mértékben bír valamilyen szinten idegen (a desztináció hagyományosan német nyelvterületen való bevezetettsége miatt első sorban a német) nyelvet. A turisztikai kínálat felületén ma a küldő országok polgárainak nyelvismeretét figyelembe véve első sorban az angol, a francia, az olasz, illetve a szláv nyelvek ismeretének hiánya jelent problémát. 2.2.4. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép A munkanélküliség jelen korunk általános világjelensége. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO - International Labour Organization) Globális Foglalkoztatási Trendek 2013 (Global Employment Trends 2013) c. jelentésében foglaltak szerint a globális pénzügyigazdasági világválság 2008 őszi kirobbanása óta mintegy 28 millió munkavállaló vált hoszszabb-rövidebb időre világszerte legalább egy alkalommal munkanélkülivé, amivel párhuzamban a munkanélküliség további emelkedését prognosztizálják. Az előrejelzések szerint a regisztrált álláskeresők száma 2018-ra meghaladhatja 210 millió főt a Föld országaiban. Az ILO adatai szerint 2013 első negyedévében az EU tagországok munkanélküliségi rátája 11 % alatt maradt, az euró-övezet tagállamainak rátája 12 %. Európában a legsúlyosabb munkanélküliségi helyzet Görögországban és Spanyolországban alakult ki. Magyarország 10 % körüli munkanélküliségi rátájával a középmezőnyben helyezkedik el. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Németországban (5,3 %) és Ausztriában (4,9 %) mérték, azonban ez utóbbi országokban is erősödő negatív tendenciákat jeleznek a következő évekre az elemzők.57 57

Forrás: http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/--publ/documents/publication/wcms_202326.pdf

91


Magyarország munkanélküliségi helyzetképe hosszú évek folyamatos romló tendenciáit követően az utóbbi években kedvezően alakult. A munkanélküliség növekvő trendje helyett először stagnálás, majd lassú, mérsékelt csökkenés tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest mintegy 23 000 fővel alacsonyabb a munkanélküliség. A ráta értéke 0,6 százalékponttal, 10,3 %-ra mérséklődött, vagyis kis mértékben, de folytatódik a csökkenés üteme. 2013 második negyedévében a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 238 000 fő volt, 29 000 fővel kevesebb, mint a tavalyi év második negyedévben, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,4 százalékponttal, 10,0%-ra csökkent. A munkanélküli nők száma 211 000-re nőtt, munkanélküliségi rátájuk 10,5% volt, ami 0,2 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkanélküliek 18 %-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,0 %-os munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (9,3 %), de az 55–64 éveseké is csökkenést mutatott (7,9%). A munkanélküliek közel fele, 49,1%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap, vagyis csaknem másfél év. A hét statisztikai régióból négyben (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön emelkedett a munkanélküliség, míg a másik négy régiót csökkenő munkanélküliség jellemezte.58 A rendelkezésre álló utolsó, 2013 nyári adatok szerint a munkanélküliek 440 ezer fős létszáma újabb 16 000 fővel csökkent 2012 azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 9,9%-ra mérséklődött. Utoljára 2009 nyarán volt 10% alatt az országos munkanélküliségi ráta. 2013. augusztus végén 492 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 6,6%-os mérséklődést jelent 2012 augusztusához képest.59 Az álláskeresési (munkanélküli) járadék megállapításának és folyósításának 2010-es kormányváltást követő módosítása többek között azt a célt szolgálta, hogy minél több állástalan jelentkezzen be az állami ellátórendszerbe. A járandóságra azok az álláskeresők jogosultak, akik munkahelyük elvesztését megelőző 3 évben legalább 360 nap jogosultsági időt szereztek, munkába akarnak állni, de önállóan folytatott álláskeresésük nem vezetett eredményre. Jogosultsági időtartamnak számít az az idő is, amikor az igénylő közfoglalkoztatottként tevékenykedett, illetve ha egyéni vagy társas vállalkozást folytatott. Az álláskeresési járadék időtartama maximálisan 90 nap. A folyósítás kezdő napja, amikor az igénylő regisztrálja magát a munkaügyi kirendeltségen. A járulék összegét a munkanélkülivé válást közvetlenül megelőző 4 naptári negyedév biztosított időszaka alatt elért munkaerő-piaci járulék alap havi átlaga alapján kell kiszámolni és megállapítani. Ennél rövidebb biztosított időszak esetén a rövidebb idő alatt elért munkaerő-piaci járulék alap havi átlagát veszik figyelembe. Abban az esetben, ha az elmúlt 4 naptári negyedév alatt semennyi járulékalap nem volt, akkor a munkakeresési járadék összege az akkor éppen érvényben lévő legkisebb 58

Az összefüggés polinomiális függvénnyel jellemezhető. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21306.pdf 59 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21308.pdf

92


kötelező bér 130 %-a. Az ellátás összege a munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: bruttó 98.000,- Ft/hó, 3.267,Ft/nap.60

A Balaton térségében élő a munkaképes korú (15-74 év közötti) népesség száma 2000 és 2009 között trendszerűen emelkedett és a növekedés ütemét nem törte meg az üdülőkörzet 2008 évben bekövetkezett területi bővülése sem.61 9. ábra Munkaképes korú (15-74 éves) népesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 185000 180000

y = -102,75x2 + 3268,4x + 154435 R² = 0,8864

175000 170000 165000 160000 155000 150000 145000 140000 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Adatok forrása: KSH TSTAR

Ezzel párhuzamban a munkaképes korúak száma 2010-től 2013-ig terjedően évről évre kisebb. Ha nem számoljuk a térséghez újonnan csatlakozott települések munkaképes korú lakosságát, a 15-74 évesek száma 2013-ban már kevesebb, mint a 2006 évi korcsoportos népességszám. A munkaképes korúak népességének csökkenése a munkaképes korba lépő fiatalkorú népesség számának egyre komolyabb mértékű mérséklődésével magyarázható, miközben az időskorúak száma a születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével összhangban egyre nagyobb. 60

Mivel a munkanélküli ellátás időtartama biztosítási időszak, természetesen adózni kell utána. A minimálbér mindenkori összege befolyásolja az álláskeresési járadék megállapítását. Ismert, hogy az első hónapban a korábbi kereset 60 %-át lehet megkapni, vagyis minimálbér esetén valamivel kevesebb, mint 59 000 forintot, bruttó 3000 forinttal többet, mint 2012-ben. A nettó munkanélküli ellátás összege a 2013-tól érvényes minimálbér után 64 190 Ft, ennek a 60 %-a 38 514 Ft. Mivel a támogatás maximuma a mindenkori minimálbér, a bruttó 98 ezer forintos járadékot bruttó 163 000 forintos fizetésnél lehet elérni. 61 Adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: www.afsz.hu

93


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet munkanélküliségi-foglalkoztatottsági helyzetképét alapvetően a térségben generálódó idegenforgalom, a turizmusgazdaság mozgatja, ennek megfelelően a munkanélküliség és a foglalkoztatottság térségi aránya hosszú időtávban stabil, ciklikus ingadozásokat mutat attól függetlenül, hogy a munkanélküliek aránya hogyan viszonyul a foglalkoztatottakéhoz. Az 2000 és 2013 közötti időszak adatait vizsgálva a munkanélküliség térségi csúcsa mindig az első negyedév, amit a harmadik negyedévig terjeszkedő mérséklődési ütem követ, amikor is a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya, ezt követően a negyedik negyedéven keresztül a következő év első negyedévéig újabb növekedési tendencia zárja a folyamatot ciklikus körbe. 10. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliség alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 12

180000

10,8

10,55 9,9610

160000

9,59

9,48 9,03

140000 120000

6,79 5,96

5,42

60000

5,19

5,06

5,52 5,15

4,64 3,85

3,74

6,48 6,28

6,42

6,35

6,32

100000 80000

7,81

7,7

7,39

7,11

4,15 3,62

5,95 5,44

4,94 4,56 4,09

4,29

4,52

8,63

8,32

8,2

7,57

6,83

6,6

7,76

4,66

7,29

7,64

8 7,12

6,72

5,76 5,35

7,63 7,74 6,25

5,98

6

5,38 4,96

40000

4

Relatív munkanélküliségi ráta

15-74 éves népesség + regisztrált munkanélküli

200000

2

20000 0 2000 1 2000 2 2000 3 2000 4 2001 1 2001 2 2001 3 2001 4 2002 1 2002 2 2002 3 2002 4 2003 1 2003 2 2003 3 2003 4 2004 1 2004 2 2004 3 2004 4 2005 1 2005 2 2005 3 2005 4 2006 1 2006 2 2006 3 2006 4 2007 1 2007 2 2007 3 2007 4 2008 1 2008 2 2008 3 2008 4 2009 1 2009 2 2009 3 2009 4 2010 1 2010 2 2010 3 2010 4 2011 1 2011 2 2011 3 2011 4 2012 1 2012 2 2012 3 2012 4 2013 1 2013 2

0

Munkaképes korú lakosság száma Regisztrált munkanélküli Relatív munkanélküliségi ráta (regisztrált munkanélküli/15-74 éves népesség*100)

Adatok forrása: KSH TSTAR

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben keletkező munkanélküliség mértéke a ’90-es évek elejétől az üdülőkörzet létrehozásáig fokozatosan mérséklődött. A korábbi mérséklődési trend 2002 első negyedévétől 2008 negyedik negyedévéig lassú, lényegében lineáris növekedési ütembe váltott át, amelyet a kibontakozó gazdasági világválság a következő másfél évben nagymértékben megemelt. A térségben mért legmagasabb munkanélküliségi ráta 2010 első negyedévében keletkezett.

94


2010 második negyedévétől a változatlanul negatív környezeti hatások ellenére az üdülőkörzet munkanélküliségi, ezzel adekvát összefüggésben foglalkoztatottsági képe a javulás jeleit kezdte mutatni. A 2009-évi 17 700 fős munkanélküliségi csúcshoz képest 2011-ben az üdülőkörzetben keletkezett munkanélküliség visszacsökkent a világgazdasági válság előtt utolsó teljes év, a 2008 évi szintre (14 500 fő), amit követően 2012-ben és 2013-ban is folytatódó, további javulás képe bontakozik ki. Az üdülőkörzet munkanélküliségi jelenségeinek megértéséhez további támpontot szolgáltatnak a területi, településtípusok szerinti különbségek. A munkanélküliség negyedéves változásainak ciklikussága az üdülőkörzet mindhárom szubrégiójában tetten érhető. Hosszú időtávban változatlanul a legmagasabb munkanélküliségi ráta a térség somogyi településein tapasztalható, a legkedvezőbb értékeket a veszprémi megyeterület településein látjuk. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó Zala megyei terület munkanélküliségi rátája jellemzően a somogyi és a veszprémi ráta között húzódik. 2002 és 2005 között szorosabban együtt járt a Veszprém megyei területrész adataival, 2005 és 2007 között elszakadt ettől, majd 2008 és 2009 első felében ismét a Veszprém megyei területek adatait közelítette. 2010 után a zalai megyerész rátája inkább a somogyi Balaton térség adataihoz konvergál. Az üdülőkörzet munkanélküliségi rátája a szubrégiók metszetében is a 2008-as világgazdasági válság hatásaitól teljesen független módon lassú, de biztos emelkedést mutat 2002 és 2008 között. 2010 után a javulás értékei mutatkoznak. 11. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben szubrégiók szerint 14

12

11,96 11,68

11,55 11,06

10,56 10,49

10,54

10,39

10,14

10

9,79 9,6

9,55

9,52

9,5 9,29

9,22 8,87

9,09

8,99

8,84

8,89

7,88 7,71

7,7

7,65

7,76

7,73

6,55

7,81

6

6,21 6,17

6,1

6,47

6,6

6,52 6,5 6,59

6,25 6,07

5,42 5,35

5,37 4,92

4,97 4,88

4,76 4,63

6,1

3,64

3,58

3,44 3,37

3,36 3,29

5,23

4,6

4,56

4,37

4,29 4,03

4,17 3,97

3,64

5,43

5,31 4,93

4,34

4,33

6,35

5,92

5,19

4,72

3,93

3,22 3,22 3,12 2,91

7,04

4,91 4,69

4,35 4,38 4,17

7,35

5,46

5,17

7,637,54

6,34 6,38

6,27

6,17

6,01 5,38 5,43

5,35 5,18

5,05

4

5,55

7,85

7,73

7,22

5,81 5,56

7,6

7,58

6,62

5,79 5,42 5,33

7,7 7,07 7,16

6,87 6,94 6,51

6,17 6,24

6,19

8,73 8,23

7,85 7,62

7,22 6,88

8,8

8,21

7,51

6,68

8,86

8,57

8,49 8,52 8,08

8,05

8

8,98

3,94 3,51

2

Dél-Dunántúl/Somogy


95

Közép-Dunántúl/Veszprém

Nyugat-Dunántúl/Zala

2013 2

2013 1

2012 4

2012 3

2012 2

2012 1

2011 4

2011 3

2011 2

2011 1

2010 4

2010 3

2010 2

2010 1

2009 4

2009 3

2009 2

2009 1

2008 4

2008 3

2008 2

2008 1

2007 4

2007 3

2007 2

2007 1

2006 4

2006 3

2006 2

2006 1

2005 4

2005 3

2005 2

2005 1

2004 4

2004 3

2004 2

2004 1

2003 4

2003 3

2003 2

2003 1

2002 4

2002 3

2002 2

2002 1

0


A BKÜ somogyi része esetében 2002 első negyedévében 7,65 % volt a munkaképes korúak számához képest megállapított munkanélküliségi ráta, ez 2007 első negyedévére 9,6 %-ra növekedett, 2008 első negyedévében 9,2 %-ot ért el. Egy évvel később 10,14 %, majd 2010 első negyedévében csaknem 12 %-os értéket vett fel, ami a térségben az elmúlt 20 év során tapasztalt legmagasabb munkanélküliségi rátaérték volt. Ezt követően lassú mérséklődés következett be, 2011 első negyedévében 11,68 %, 2012-ben 11,06 % volt a ráta értéke. Ehhez képest 2013 első negyedévében ismét magasabb, 11,55 %-os munkanélküliségi ráta keletkezett. A harmadik negyedév somogyi munkanélküliségi rátája 2002-ben kevéssel 4 % felett állt, 2008 harmadik negyedévében 6 %-ot ért el. Egy évvel később már 8,52 %. 2010 harmadik negyedévében ehhez képest már érvényesült a csökkenés, a ráta értéke ekkor 7,7 %. Két évvel később 7 %-os érték alakult ki. A térség Veszprém megyei területrészének munkanélküliségi rátája 2002 első negyedévében 5,42 %, 2008 első negyedévében 6,59 %. A gazdasági világválság hatása a 2009-es év eleji adatokon itt is jól lemérhető, a ráta értéke ekkor 7,62 %, 2010 első negyedévében pedig már elérte a 9,5 %-ot. Ezt követően az első negyedéves munkanélküliségi ráta csökkenő ütemre váltott. 2011-ben 9,09 %, 2012-ben 7,73, 2013-ban 7,63 % volt. A harmadik negyedéves munkanélküliségi ráták metszetében a térség Veszprém megyei területén detektálódott az elmúlt 20 év legalacsonyabb, 2,91 %-os munkaképes korúakhoz mért munkanélküliségi értéke. Ezzel együtt 2008 harmadik negyedévében, közvetlenül a világgazdasági válság manifesztációja előtt az üdülőkörzet Veszprém megyei területének rátája 4 % feletti. A ráta értéke 2009 harmadik negyedévében 6,17 %, a harmadik negyedéves adatok legkedvezőtlenebb értéke. 2010-ben 5,23, 2011-ben 4,93, 2012-ben 4,37 % volt a munkaképes korúakhoz képest megállapított munkanélküliek aránya. 2013-ra lényegében a válságot közvetlenül megelőző állapotokhoz sikerült visszatalálni. Az üdülőkörzet zalai területrészén 2002 első negyedévében 5 % körüli rátával találkozunk, ez 2008 első negyedévére 6,87 %-ra emelkedett. Két évvel később, 2010 első negyedévében a ráta értéke már 10,5 % közelébe ért, és egy évvel későbbi állapotok szerint sem javult. 2012 első negyedévében 9,52 %-ra módosult a ráta, ami után 2013 első negyedévében ismét kedvezőtlenebb, 10,39 %-os érték alakult ki. A harmadik negyedéves adatok szerint 2002-ben 3,22 % volt a munkanélküliség a szubrégióban, ez 2008 harmadik negyedévére 4,29 %-ra emelkedett. 2009 harmadik negyedévében a ráta 7,85 %, a mért időszakban a legmagasabb. 2010 harmadik negyedévében a ráta 7 %-ra mérséklődött, majd 2011-ben tovább olvadt 6,34 %-ra. Ehhez képest 2012 során a harmadik negyedéves ráta lényegében változatlan maradt, 6,35 %. A munkanélküliség szubrégiók szerinti különbségei kistérségek és a járások metszeteiben is adekvátan jelennek meg. Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, Hévíz, Tapolca, Fonyód, Siófok térségének munkanélküliségi rátája rendre alacsonyabb, mint az üdülőkörzet egészében mért érték, de például Lengyeltóti, Tab, Marcali esetében a munkanélküliség sokkal markánsabb. Összességében a munkanélküliség szezonális ingadozása a Balaton minden kistérsége esetében kimutatható. A szezonalitásban mutatkozó intenzitásbeli különbségeket az adott kistérséghez, vagy járáshoz tartozó települések Balaton parttól számított távolságának dimen-

96


zióiban is értelmezhetjük. A munkanélküliség, ezzel együtt a foglalkoztatottság ciklikus ingadozásai mind a Balaton parti és partközeli, mind a Balaton térségének háttértelepülésein jól kimutathatók, és a térségben megjelenő turizmusgazdaság közvetlen és közvetett hatásainak változásaira vezethetők vissza. A Balaton partvonalától távolodva a munkanélküliség ciklikus ingadozás hatásai számos település esetében jóval kisebbek, mint a partvonalhoz közelebbiek esetében. Ez a jelenség a Balaton északi és déli parti területeire egyaránt igaz, viszont a térség Zala megyei területrészén Hévíz, Zalakaros és Alsópáhok turizmusgazdaságban elfoglalt kitüntetett pozíciója miatt csillapított. Területi értelemben az üdülőkörzet Somogy megyei része, ezen belül a Balaton térségének somogyi háttértelepülésein élő munkaképes korúak munkanélküliség fenyegetettsége a legmarkánsabb. Az üdülőkörzet nem parti és partközeli településeinek munkanélküliségi rátája hosszú időtávban minden negyedév metszetében kedvezőtlenebb, mint a parti, partközeli településeké, ezzel párhuzamban 2002 és 2010 között folyamatosan romló értékeket, 2010 és 2013 között lassú ütemű javulást jelez. A Balaton térségének háttértelepülésein a munkanélküliség az ezredfordulót követő években csökkent, 2002 első negyedévében 7,83 %-os munkanélküliségi ráta keletkezett. Ehhez képest a munkanélküliség 2007 első negyedévére már 10 %-os szint közelébe, 9,77 %-ra emelkedett. 2008 első negyedévében átmeneti csökkenés következett be, 8,91 %-ra mérséklődött a munkanélküliség, ami a kibontakozó válság hatásra 2009 első negyedévében már 11,33 %, 2010 elején pedig 13,22 %-ra növekedett. 2012 első negyedévére a háttértelepülések munkanélkülisége a 2009-es szint közelébe csökkent, de 2013 első negyedévében a 2011-es szinthez konvergált. 12. ábra Negyedéves munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein 14

13,22 12,61 12,39 12 11,61

11,55

11,33 10,89

10,8

10,4610,55

10,39 10

9,96

9,88

9,77

9,03

8,91

9,59

9,56

9,48 9,19 9

9,31 9,07

8,92

9,2 8,97

8,93

8,9

8,63 8,28 8

6,65 6,26 6,27

6,2

6,41

6,32

6

6,35

6,26

6,42

5,88 5,64 5,2

5,64 5,31 5,11 5,15

5,28 5,19

4,31

4,17

3,85

3,74

6,24

4,15

3,74

2,67

5,77

4,29

4,35

4,52

4,49

6,37

5,76

6,13

7,12 6,42

6,25 5,98

5,98

5,75

5,38

5,72 5,36

4,85

4,66

7,64

6,52

6,3

8,05

7,94

7,74 7,29

6,72 6,11

5,73 5,2

7,63 7,2

6,6

6,28

5,75

5,35 5,07

5,03

4,71

4,09

6,48

7,76

6,93 6,9

6,83 6,09

5,95 5,44

4,94 4,56

5,96

5,52

4,96

4,89 4,6

4,45

4,07

3,95

3,84 3,63

3,51 3,22

3,07

2,99

4,35

3,62

5,77

6,16

7,57 7,22

7,21

7,07 6,62 6,53

6,31

4,86

4,64 4

6,79

8,35 7,82

7,66

7,48

7,18

6,96

6,03

5,63

5,42 5,03 5,06

7,39

7,81

7,78

7,7 7,26

8,32

8,06

7,97

7,83 7,26

7,11

8,36

8,2

8,21

3,35

2,98 2,54

2

2000 1 2000 2 2000 3 2000 4 2001 1 2001 2 2001 3 2001 4 2002 1 2002 2 2002 3 2002 4 2003 1 2003 2 2003 3 2003 4 2004 1 2004 2 2004 3 2004 4 2005 1 2005 2 2005 3 2005 4 2006 1 2006 2 2006 3 2006 4 2007 1 2007 2 2007 3 2007 4 2008 1 2008 2 2008 3 2008 4 2009 1 2009 2 2009 3 2009 4 2010 1 2010 2 2010 3 2010 4 2011 1 2011 2 2011 3 2011 4 2012 1 2012 2 2012 3 2012 4 2013 1 2013 2

0

Munkanélküliségi ráta BKÜ parti és partközeli településein Munkanélküliségi ráta BKÜ háttértelepülésein Relatív negyedéves munkanélküliségi ráta a BKÜ-ben


97


A háttértelepülések harmadik negyedéves mutatói hosszú időtávban az évről évre jelentkező romlás tényét támasztják alá. Az eredfordulót követő évek harmadik negyedéves munkanélkülisége az 5 % körüli értékről a válság kezdetére már 7 %-os szint közelébe emelkedett. A válság hatására a háttértelepülések munkanélkülisége a legkedvezőbb, harmadik negyedéves mutató szerint 2009-ben 10 % feletti. Ehhez képest a következő évek mérséklődési ütem kibontakozását jelzik. A háttértelepülések harmadik negyedéves rátája 2010-ben 9 %, 2011-ben 8,3 %, 2012-ben 7,94 %. A parti és partközeli települések munkanélkülisége a századfordulót követő egy-két évben mérséklődött, majd 2002-től lassú, de biztos ütemben növekedni kezdett. Az első negyedéves mutató 2002-ben 5,28 %, 2008-ban 7 % körüli. Két évvel később újabb közel 2 %-os emelkedést regisztrálhatunk. A parti és partközeli települések első negyedéves munkanélküliségi rátája 2011 első negyedévében nem mérséklődött, 2012 első negyedévére viszont már 8 % közelébe csökkent, amely érték 2013 első negyedévében gyakorlatilag változatlan maradt. A part és partközeli települések harmadik negyedéves munkanélküliségi értékei 2000 és 2002 között javultak, 2,99 %-ról 2,54 %-ra mérséklődtek, ez országosan is nagyon alacsony, a fővárosival vetekedő munkanélküliségi indexnek felelt meg. A Balaton térségében jelentkező turizmusgazdaság hatásai miatt a munkanélküliség vonatkozásában külön figyelmet érdemel az idegenforgalmi főszezon ideje alatt, július és augusztus hónapokban keletkező regisztrált munkanélküliségi ráta. 13. ábra Idegenforgalmi csúcsidőszak (július-augusztus) ideje alatti munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 9,00 8,40 8,00

7,60

y = -0,0118x3 + 0,237x2 - 0,9869x + 5,0137 R² = 0,8364 7,00

6,29 6,01 6,00 5,01

5,84

5,19

4,71

5,00 4,42 4,03

4,02

3,94

2000.

2001.

2002.

4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.


Ahogyan a teljes éves térségi szerkezetben úgy a 8 hetes kiemelt nyári csúcsidőszak ideje alatti munkanélküliség aránya a XXI. század első éveiben mérséklődött, majd 2002-től lassan, de biztosan növekedésnek indult. 2007-ben már elérte a 6 %-os szintet. 2008-ban kis mérték-

98


ben csökkent az előző évihez képest, majd újabb egy évvel később már gazdasági válság által keltett hatások következményeit láthatjuk 8,4 %-os július-augusztus havi munkanélküliségben. 2010 és 2011 azonos időszakában fokozatos mérséklődés olvasható ki az adatokból. A munkanélküliség szezonális ingadozásait településtípusok szerint is jól követhetjük.62 Az üdülőkörzet jelenleg is érvényes község/város szerkezete 2009 júliusával alakult ki, így ennek a dátumnak megfelelő, négy évet átfogó negyedéves időtávlatban mutatjuk be az eredményeket.

14. ábra Negyedéves relatív munkanélküliségi ráta alakulása településtípusok szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben


Alapvető megfigyelés, hogy a munkanélküliség minden negyedévben az idegenforgalom szezonális ingadozásainak hatásától függetlenül lényegesen magasabb az üdülőkörzet községeiben, mint a városokban. A munkanélküliség mind a községekben, mind a városokban az év első negyedévében a legmarkánsabb, az év során a harmadik negyedévig csökken, majd a negyedik negyedévtől a következő év első negyedévéig tartó módon emelkedik. A községekben és a városokban tapasztalt munkanélküliség mértéke 2010 első negyedévében volt a legmagasabb, a községek esetében 13 %, a városok esetében 8,88 %. A

62

Magyarországon 2009 júliusában emelkedett utoljára városi rangra település, ez Balatonkenese vonatkozásában érintette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet.

99


2013 közepéig eltelt idő függvényében mind a községekben, mind a városokban tapasztalható munkanélküliség csökkent. A községek első negyedéves munkanélküliségi mutatója 13 %-ról 12 %-ra, 2010 második negyedéves indexe 9,19 %-ról 8,34 %-ra csökkent. A harmadik negyedéves mutató a 2009 évi 9,11 %-ról 2012 harmadik negyedévére 7,22 %-ra mérséklődött, míg a negyedik negyedéves érték a 2009-es 11,2 %-ról 8,86 %-ra változott. A városok esetében mért rátaérték csökkenés hasonlóan lassú. 2010 első negyedévének rátája 0,8 %-pontos mérséklődést mutat 2013 azonos időszakában. A 2009 harmadik negyedévében tapasztalt 6,23 %-os munkanélküliség 2012 azonos időszakában 4,87 %. A második és a negyedik negyedév adata hasonlóan lassú ütemű javulást mutat. 2010 második negyedévében a térség városainak relatív munkanélküliségi rátája 6,5 % volt, ez 2013 második negyedévében 6,01 %. 2009 negyedik negyedévének városi munkanélküliségi rátája alig marad el a 8 %-tól, 2012 azonos időszakában 6,55 %-os értéken állt meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén hosszú időtáv megfigyelései alapján a munkanélküliek abszolút többsége, átlagosan mintegy 52-53 %-a nő.

15. ábra Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti arányának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein 60 55,42 55,1 50

48,14

49,7

52,72 53,29

53,75 51,94 47,19

45,38

44,58 44,9

54,02

52,81 52,81

50,3 49,7

50,3

55,9

54,62

55,72

51,86

47,19 46,25

51,9 51,88 52,9 51,1 50,97 50,31 48,1250,36 47,49 49,64 48,9 47,1 46,74 48,1 49,69 49,03 46,71 44,1

47,28 48,06

45,98

53,26

52,51

44,28

40

30

20

10

2000

2001

2002

2003

2004

2005 Férfi

2006

2007

2008

2009

2010

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

BKÜ/háttér

BKÜ/part

0

2011

Nő


A nők munkanélküliségi többlete évtizedes távlatban éves szinten jelentkező módon a Balaton parti és partközeli településeken magasabb, ezzel párhuzamban az üdülőkörzet háttértelepülésein keletkező éves munkanélküliség döntően a férfiakat érinti. Mindössze két év kivétel csak ez alól. 2002-ben és 2004-ben adódott olyan helyzet, amikor a munkanélküliek körében a parti településeken több volt a munkanélküli férfi, mint a nő. A jelenség ma100


gyarázatához tartozik, hogy a térségben kibontakozó turizmusgazdaság jellemzően nyári időszakban vesz fel munkaerőt, amelyben a kereskedelem és vendéglátás, szálláshely szolgáltatás prioritást élvez, és ezeken a nemzetgazdasági ágazatokon belüli szakmacsoportok esetében igen jelentős a nők reprezentációja. Ezzel együtt mivel az idegenforgalom jelentősen a partközeli településekre koncentrált, éves szinten már kevesebb munkaerő-kapacitásra van szükség, ami pedig a nők férfiakhoz képest számított magasabb munkanélküliségi arányában ölt testet. A térségben regisztrált munkanélküliek nagy többsége fizikai munkakörben keres állást, ezek aránya az utolsó rendelkezésre álló, 2011-es éves adat szerint 82,9 %. A munkanélküliek kevéssel több, mint hatodát alkották ebben az évben a szellemi foglalkozású álláskeresők. Mind a Balaton parti és partközeli, mind a háttértelepülések esetében igen nagy többségben voltak a fizikai foglalkozású, vagy fizikai munkakörben állást keresők, ezzel párhuzamban a szellemi foglalkozású munkanélküliek a Balaton parti és partközeli településeken alkottak többséget (65,2 %), míg a fizikai munkakörben elhelyezkedni igyekvők gyakorisága a háttértelepülésekre súlyozódik (57,7 %).

5. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása szellemi és fizikai foglalkozások szerint Balaton part – háttértelepülések metszete alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Balaton parti és partközeli települések

Balaton háttértelepülések

Foglalkozás összesen Adatok forrása: KSH TSTAR

Szellemi 1616 24,1 65,2 863 11,1 34,8 2479 17,1 100,0

Fizikai 5104 75,9 42,3 6953 88,9 57,7 12057 82,9 100,0

Területiség öszszesen 6720 100,0 46,2 7816 100,0 53,8 14536 100,0 100,0

A regisztrált munkanélküliek 2011-es évi iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján a munkanélküliek relatív többsége, 31,36 %-a alapfokú, 8 általános iskolai végzettséggel, 31,17 % szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. A két csoport együtt a munkanélküliek 62,53 %át alkotta.

101


6. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása iskolai végzettség és Balaton part – háttértelepülések metszete szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Iskolai végzettség szerkezet

Be nem fejezett 8 osztály

Befejezett 8 általános

Szakiskola

Szakmunkás Szakközépiskola, technikum, gimnázium Főiskola (BSc)

Egyetem (MSc)

BKÜ összesen

Balaton parti és partközeli települések 120 16,5 1,79 1509 33,1 22,46 170 54,0 2,53 2111 46,6 31,41 2254 62,4 33,54 397 69,5 5,91 159 71,6 2,37 6720 46,2 100,0

Balaton háttértelepülések 608 83,5 7,78 3050 66,9 39,02 145 46,0 1,86 2420 53,4 30,96 1356 37,6 17,35 174 30,5 2,23 63 28,4 0,81 7816 53,8 100,0

Iskolai végzettség összesen 728 100,0 5,01 4559 100,0 31,36 315 100,0 2,17 4531 100,0 31,17 3610 100,0 24,83 571 100,0 3,93 222 100,0 1,53 14536 100,0 100,0


2011 során a térségben regisztrált összes munkanélküli negyede, 24,83 %-a rendelkezett középfokú, szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, illetve technikummal. Az alapfokú iskolai végzettséget meg nem szerzett munkanélküliek aránya az összes munkanélküli csoportjában 5 % körül alakult, ez nagyjából minden huszadik munkanélkülit jelenti. A gyakoriság rangsort a főiskolai (BSc) végzettségűek folytatják, arányuk a munkanélkülieken belül 3,93 %. A szakiskolai végzettségű munkakeresők aránya 2011-ben 2,17 %. A térségben legkevesebben egyetemi végzettséggel kerestek állást, arányuk az összes munkanélküli 1,53 %-a, ez minden 65-ik munkakeresőnek felel meg a Balaton térségében. Iskolai végzettség típusok szerint az alapfokú, illetve az alapfokú végzettséggel sem rendelkező munkanélküliek masszív többsége az üdülőkörzet háttértelepülésein élt, de az üdülőkörzet háttértelepülésein azonosítottuk az állást kereső szakmunkások abszolút többségét is. A Balaton parti és partközeli településeken szakiskolai végzettséggel rendelkezők, a középfokú, szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikum végzettséggel bírók, illetve a felsőfokú végzettségűek alkották a többséget. A parti és a partközeli települések munkanélküli népességének egy-egy harmada szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikummal, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett, több mint ötödének általános iskolai végzettsége volt. A háttér településeken élő munkanélküliek relatív többsége, közel kétötöde 8 általános iskolai végzettségű, több mint 30 %-a szakmunkás, és legalább minden hatodik szakkö-

102


zépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikummal keresett állást. A Balaton háttértelepülésein a legkevesebben egyetemi végzettséggel kerestek állást, ami nem jelenti azt, hogy ebben a térségben olyan bő lenne a kínálat egyetemi végzettséget kínáló munkahelyek tárgyában, mint inkább azt, hogy megfelelő munkahelyek hiányában eleve alacsony mértékben reprezentálódik a magasan képzett társadalmi réteg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Járási Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségeitől kért és kapott adatok szerint 2013 márciusában 3.718 érettségizett és 707 felsőfokú, diplomás munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi szervezetek. 7. sz. táblázat Érettségizett és felsőfokú képzettségű munkanélküliek a BKÜ-ben járásonként (2013.03.) JÁRÁS

REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLI ÉRETTSÉGIZETT DIPLOMÁS

FŐ % FŐ % Balatonfüred 333 9 70 10 Tapolca 412 12 86 12 Fonyód 638 17 77 11 Tab 143 4 16 2 Marcali 322 9 59 8 Siófok 875 23 136 19 Keszthely 568 15 175 25 Balatonalmádi 427 11 88 13 Összesen 3718 100 707 100 Forrás:Járási hivatalok Munkaügyi Kirendeltségeinek adatai alapján BIFÜ N.Kft.

Településtípusok különbségei alapján elmondható, hogy az érettségivel nem rendelkező álláskeresők zömét az üdülőkörzet községeiben, míg az érettségivel és diplomával rendelkezők többségét a térség városaiban lehet megtalálni. A pályakezdő fiatalok munkanélküliségi rátája évtizedes viszonylat alapján 2002 és 2006 között növekvő, 2007-2008-ban csökkenő mértékű volt, az azonos életkorúakhoz képest 10 % alatt maradt. 2008-ban a 25 éves és annál fiatalabb munkanélküliek száma 2206 fő, ez a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben regisztrált összes munkanélküli 15,4 %-át jelenti. 2009-ben 2774 főre növekedett a pályakezdő munkanélküliek száma, ezzel együtt a munkanélküliek tömegében elfoglalt arányuk 12,9 %-ra csökkent. Ebben az évben legnagyobb mértékben a 31-35 és az 51-55 év közöttiek munkanélkülisége növekedett. 2010 (2489 fő) és 2011-ben (2287 fő) folyamatosan csökkent a legfiatalabb munkanélküliek száma, viszont a munkanélküliek között elfoglalt arányuk növekedett, 2010-ben 14,9 %, 2011-ben 15,7 %-ra. Ennek az az oka, hogy a korábban sokkal nagyobb mértékben érintett fiatal életkorú munkanélküliek száma, részben nyilván a közmunkaprogramok, esetleg elköltözések hatására, jelentősen csökkent. A tartós munkanélküliség (180 napon, illetve 365 napon túli munka nélkül töltött időszak) metszetében kimutatható, hogy az üdülőkörzet háttértelepüléseinek aktív korú lakossága kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a parttal rendelkező települések azonos korú népessége. 2011-ben az üdülőkörzet 127 nem parti és partközeli településén összesen 7816-an voltak

103


hosszabb-rövidebb ideig állás nélkül. Ebből 3 393 fő (43,4 %) volt legalább 180 napon át, 1 680 fő (21,5 %) egész éven át munkanélküli. A Balaton parti és partközeli településeken a legalább 180 napon át munkanélküliek aránya az összes partközeli településen élő munkanélküli 36,1 %-a. Az egész éven át munka nélkül maradtak aránya a parti településeken élő összes munkanélküli 18,1 % volt 2011-ben. A megfigyelt eredmények magyarázata többek között az üdülőkörzet idegenforgalmi szezonalitásainak munkanélküliségben és foglalkoztatásban megmutatkozó volumenváltozásaira vezethető vissza. A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeken és szűkebb körzetükben az idegenforgalmi szezonalitás hatása kisebb. A szezonális foglalkoztatók főleg a fiatalabb korosztályokat, a rugalmas, a változó körülményekhez és munkarendekhez jobban igazodni tudó munkavállalókat keresik. A német, angol nyelvtudás, a helyben vagy közelben lakás előny. Szezonban is kevésbé keresettek a gyakorlatlanok, az idősebbek, a távolabbi településről ingázók, a szociálisan nehezen beilleszkedők, a cigány/roma etnikumhoz tartozók. A munkanélküliségi adatoktól eltérően átfogó és teljes foglalkoztatottság szerkezeti kép a népszámlálások során mérhető. 1990-ben az aktív keresők, foglalkoztatottak aránya 45,5 %-a volt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településének lakónépességéhez képest, ez a nagyságrend a 2001-es népszámlálás időpontjára azonos területi metszet szerint 36,5 %-ra csökkent. 16. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (Népszámlálási adatok alapján 2001;2011) 45 39,48

40 36,5 35

33,17

32,19

30 26,53 25

22,83

20

15

10 5,48 3,81

5

0 Foglalkoztatottak aránya a Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest lakónépességhez képest Népszámlálás 2001 BKÜ

Adatok forrása: KSH Népszámlálás

104

Inaktív keresők aránya a lakónépességhez képest Népszámlálás 2011 BKÜ

Eltartottak aránya a lakónépességhez képest


A 2011 évi népszámlálás időpontjában az üdülőkörzet 179 településén keresőtevékenységet folytató népesség aránya a lakónépességhez képest 39,48 % volt. A foglalkoztatottak arányának 2001 évi adatokhoz képest tapasztalt növekedése az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenésével társul. A 2011-es népszámlálás időpontjában az inaktív keresők aránya közel 1 százalékponttal, az eltartottak aránya 3,7százalékponttal kisebb, mint a 2001-ben. Az eltartottak arányának csökkenése többek között a fiatal, 0-14 év közötti népesség folyamatos és jelentős mérséklődésére vezethető vissza, miközben a térségben fokozott elöregedési hatások érvényesülnek. A népszámlálás alkalmával magukat munkanélkülinek vallók aránya a lakónépességhez képest 5,48 % volt az adatfelvétel időpontjában, ez 1,67 százalékponttal magasabb érték, mint 2001-ben. Szubrégiós összehasonlításban vizsgálva az eredményeket a foglalkoztatottak aránya az üdülőkörzet Veszprém és Zala megyei területén magasabb, mint a régiós átlag, Somogyban alacsonyabb. Ezzel párhuzamban a magukat munkanélkülinek vallók aránya Somogyban haladja meg az üdülőkörzet átlagát, a térség Veszprém és Zala megyei területrészén elmarad attól. 17. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) 45 40,83 40

38,27

39,86 39,48

35

33,15 31,36 31,55

32,19

30 25

22,54 22,68

23,63

22,83

20 15 10 6,03

5,14 4,92 5,48

5 0 Foglalkoztatottak aránya a lakónépességhez képest

Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest Somogy


105

Veszprém

Inaktív keresők aránya a lakónépességhez Zala

BKÜ összesen



Szubrégiós összehasonlításban vizsgálva az eredményeket a foglalkoztatottak aránya az üdülőkörzet Veszprém és Zala megyei területén magasabb, mint a régiós átlag, Somogyban alacsonyabb. Ezzel párhuzamban a magukat munkanélkülinek vallók aránya Somogyban haladja meg az üdülőkörzet átlagát, a térség Veszprém és Zala megyei területrészén elmarad attól.

18. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) 45 40,83 40

38,27

39,86 39,48

35

33,15 31,36 31,55

32,19

30 25

22,54 22,68

23,63

22,83

20 15 10 6,03

5,14 4,92 5,48

5 0 Foglalkoztatottak aránya a lakónépességhez képest

Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest Somogy

Veszprém

Inaktív keresők aránya a lakónépességhez Zala


BKÜ összesen


Az eltartottak aránya a BKÜ Zala megyeit területrészen magasabb az üdülőkörzet egészében mérteknél. Ez várható eredmény annak fényében, hogy az egész térségen belül a zalai területrész lakosságának népességöregedése a legmarkánsabb. Az inaktív keresők aránya a Balaton déli területrészén, Somogyban magasabb az üdülőkörzet átlagánál, a térség zalai és Veszprém megyei területének átlaga a régiós érték alatt marad. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy a látványos szezonális ingadozásokat mutató foglalkoztatási-munkanélküliségi területeken az átlagosnál magasabb a hivatalos statisztikákban nem megjelenő "fekete", illetve "szürke" foglalkoztatás. A „fekete”, illetve „szürke” munkavállalók egy része külföldi (többnyire romániai, vagy ukrán állampolgárságú magyar), nem üdülőkörzeti lakos. Az ily módon foglalkoztatók köre nehezen körvonalazható, de jellemzőbb módon a kisebb vállalkozások, kistermelők, kiskereskedők, vendéglátók, magánszemélyek közül kerül ki. Az 106


üdülőkörzetben szezonálisan, ideiglenes működési és telephely engedéllyel rendelkező mikro, és kisvállalkozások alig alkalmaznak helyi munkaerőt, a jellemzőbb megoldás inkább az, hogy működési székhelyük szerinti településről származó munkaerővel oldják meg munkakapacitás szükségleteiket. 63 A külföldi ingatlantulajdonosok körét vizsgáló korábbi kutatások eredményei szerint64 a térségben időszakosan, adott esetben huzamosabb időn át állandóan itt élő külföldi állampolgárok mintegy tizenkétezer helyi lakost alkalmaztak a tulajdonukban lévő ingatlan körüli munkák elvégzésére, ezen belül alapvetően gondnoki, kertészeti, kisebb mezőgazdasági munkákat, gyomnövény mentesítést érthetünk. Az e forrásokból származó éves adózatlan jövedelem mértéke a vizsgálat adatfelvételének évében (2002) megközelítőleg 5-6 Milliárd Ft-ot tett ki a Balaton térségében.

2.2.5 Jövedelmi viszonyok A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövedelmi viszonyait vizsgálva a régióra jellemző egyedi tulajdonságokkal lehet találkozni, amelyek az alábbiak szerint határozhatók meg: – a tó közelsége, amely több vállalkozási és munkahely lehetőséget jelent, valamint a magánszálláshely értékesítés, és ezzel az eltitkolható jövedelmek potenciális lehetősége is nagyobb, – a település mérete, a nagyobb településeken, a jobb infrastrukturális feltételek, valamint a jelentősebb turista forgalom miatt nagyobb a lehetőség a vállalkozásokra, és az elérhető jövedelmekre. A 2011-es évi egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem a régióban 651 ezer forint, 118 ezer forinttal kevesebb, mint országosan, és 293 ezer forinttal több, mint 2001-ben. A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmek (legális jövedelem), az állandó lakosok viszonylatában, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településeken élők esetében magasabb, mint az üdülőkörzetet alkotó Somogy megyében, viszont alacsonyabb, mint Veszprém és Zala megyékben. Megfigyelhető, hogy az északi parton a jövedelmek meghaladják a déli parton élők jövedelmét, ami a somogyi háttértelepüléseken élők nagy arányú munkanélküliségének és az ott elérhető alacsonyabb kereseteknek tulajdonítható. Az egy főre eső adózott jövedelem az országos vidéki átlaghoz képest 2000-ben csupán 88%-, 2011-ben pedig 92%-os volt.65 A turizmusnak illetve a magánszálláshely értékesítésnek tulajdonítható, hogy ebben a régióban viszont jelentős mennyiségű „szürke” gazdaságban megtermelt jövedelmekről lehet beszélni, amelynek számszerűsítése nehezen megoldható, de mindenképpen következtetni le63

Dombi Gábor: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, 2003. 64 Csite A.- Kovács E.- Oláh M.: A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, transznacionális áramlások, és együttélési modellek a Balaton régióban, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. 2002. 65 Forrás: TeIR, T-STAR.

107


het rá egyéb mutatókból. Ilyen mutatók például az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, ami a Balatonnál a megyék sorában 2000-ben (271) és 2011-ben (344) is az országos átlagot (232, illetve 299) jóval meghaladó, 2011-ben Pest megyével együtt az első helyen áll.

8. sz. táblázat 1000 lakosra jutó személygépkocsi az ország megyéiben és a BKÜ-ben Terület Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Országos átlag Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2000 2005 2008 2011 242 299 320 225 275 294 187 242 267 161 217 241 217 260 274 229 288 310 249 303 324 180 245 264 208 267 289 168 224 249 225 285 309 191 245 273 250 331 352 223 275 299 182 241 255 223 278 305 239 294 318 233 288 309 245 295 314 232 287 305 271 326 345

317 295 261 236 278 306 329 255 282 244 311 262 344 296 245 304 330 315 318 299 344

Forrás: KSH T-SRAR

Az átlagosnál magasabb jövedelmi viszonyokat tükrözi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben épített lakások száma is, ami egyúttal a térség területi státuszértékének kiemeltsége mellett is érvel azzal együtt, hogy 2008-as bővüléssel már 179 település alkotja. A térség a legmagasabb induló értékkel rendelkezik, amely 2011-ben felére esik vissza, de az országos átlagnak még így is csaknem kétszerese.

108


9. sz. táblázat 1000 lakosra jutó épített lakás az ország megyéiben és a BKÜ-ben Terület

1000 lakosra jutó épített lakások száma 2000 2005 2008 2011

Bács-Kiskun megye

1,89

2,56

1,79

0,97

Baranya megye

1,78

3,21

2,37

0,98

Békés megye

1,41

1,81

1,75

0,53

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

1,25

1,80

1,49

0,39

Csongrád megye

1,37

3,08

2,98

1,19

Fejér megye

1,61

2,51

2,67

1,03

Győr-Moson-Sopron megye

2,93

4,60

3,87

1,80

Hajdú-Bihar megye

2,42

4,45

3,89

1,09

Heves megye

1,51

3,31

1,86

0,61

Jász-Nagykun-Szolnok megye

1,57

2,30

2,76

0,54

Komárom-Esztergom megye

1,36

2,15

2,23

0,76

Nógrád megye

1,30

1,42

1,27

0,51

Pest megye

4,28

5,98

6,92

2,70

Somogy megye

1,91

3,24

2,20

0,97

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2,75

4,03

2,76

0,60

Tolna megye

1,90

1,93

1,69

0,52

Vas megye

2,25

3,95

3,40

0,91

Veszprém megye

1,96

3,09

2,54

1,66

Zala megye

2,51

4,54

4,37

0,72

Országos átlag

2,12

4,08

3,60

1,27

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

4,11

5,56

4,89

2,21

Forrás:KSH T-SRAR

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egy főre eső jövedelmének alakulása sajátos pályát írt le a rendszerváltás után. Az országos viszonylatban meghatározó ágazatokban a többi térséghez képest a válságidőszak itt rövidebb ideig tartott és a visszaesés kisebb mértékű volt a nehézipari ágazatok csekély arányának és a magasabb vállalkozási aktivitásnak köszönhetően, viszont végig jelentős mértékben éreztette hatását az a körülmény, hogy az átalakuló turisztikai piac elvárásaira a hagyományos balatoni kínálat már nem megfelelő. Egyes ágazatok (pl. építőipar a külföldi állampolgárok rendszerváltozást követő régióbeli ingatlanvásárlásai, az ezzel járó építési, átépítési és felújítási munkák által megtestesített piac révén) átmenetileg kedvező helyzetbe kerültek bár, ezek viszont nem voltak képesek kompenzálni más ágazatok viszonylagos sikertelenségét.

109


19. ábra A megyék egy főre jutó adóköteles jövedelme (országos átlag = 100 %), 2000-2011

Forrás: TeIR, NAV,2013

Az 1990-es évtized első harmadára egyre nagyobb lett a különbség a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő megyék között. Magasan kiemelkedik a többi közül Pest megye. 2000-től megfigyelhető, hogy a legdinamikusabban Fejér megye fejlődik, őt szorosan követi GyőrMoson-Sopron és Vas megye is. E három megye 2005-ig meg is előzi Pest megyét a rangsorban, és az országos átlagot meghaladó fejlettséget mutatnak. A 2005-ös mélypont után azonban ismét központi megyénk fejlődik a leggyorsabban, 2011-ben itt az egy főre eső adóköteles jövedelem az országos átlag 114%-a. Az országos átlagot meghaladó értékkel rendelkezik Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megye. A 2000-es évektől dinamikus fejlődést mutató Veszprém megye értékeinél a válság éveiben visszaesést tapasztalhatunk, és 2011-ig még nem indult újra növekedésnek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődési pályája viszont a szegényebb, lemaradó régiók pályájával rokonítható inkább, de ezekhez képest a legjobb pozícióban van a ’90-es évek eleje óta. A 2000-es évektől megfigyelhető egy növekedési tendencia az egy főre jutó adóköteles jövedelmek tekintetében, ám ez a 20082009-es válság hatására visszaesett, 2011-ig az országos átlag 85%-át érte el. A Balaton régió a megyék jövedelmi rangsorában is veszített versenyképességéből. 2011ben az egy főre jutó személyi jövedelemadó alá eső összeg Magyarországon 769.356 Ft volt.66 A megegyező tartalmú adat a BKÜ esetében ennél jóval kevesebb, 651.486 Ft (85 %). 66

110

APEH Személyi jövedelemadó adatok, TeIR

.


10. sz. táblázat Az egy főre jutó adóköteles jövedelem megyei rangsorai, 2000, 2005, 2008, 2011.

2000 Terület

2005

2008

2011

országos átlag=100%

rangszám


rangszám


rangszám


rangszám

Bács-Kiskun

74

20

78

18

79

18

79

18

Baranya

85

13

87

12

88

11

84

13

Békés BorsodAbaújZemplén

74

19

76

20

78

20

77

19

77

17

79

17

80

17

80

16

Budapest

153

1

148

1

142

1

139

1

Csongrád

88

11

88

10

88

12

88

11

Fejér GyőrMosonSopron

116

2

111

2

113

3

112

3

114

4

109

3

108

5

109

5

Hajdú-Bihar

78

16

81

16

82

15

84

14

Heves JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom

90

9

91

9

92

9

92

9

80

14

82

15

83

14

83

15

105

5

108

5

113

2

111

4

Nógrád

79

15

82

14

81

16

79

17

Pest

103

7

109

4

110

4

114

2

Somogy SzabolcsSzatmárBereg

77

18

78

19

78

19

77

20

62

21

67

21

69

21

71

21

Tolna

88

10

87

11

89

10

90

10

Vas

114

3

106

6

105

6

104

6

Veszprém

103

6

99

7

98

7

99

7

Zala Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

95

8

96

8

94

8

94

8

85

12

86

13

86

13

85

12

Forrás: TeIR NAV alapján, 2013.

111


Míg az Üdülőkörzet 2005-ben még 164 településsel, 2008-ban pedig már 179 településsel a megyei rangsor 13. helyén állt, addig 2011-ben visszakerült a 12. helyre. Emellett azonban ki kell emelnünk, hogy az Üdülőkörzetet alkotó Somogy megye a rangsorban utolsó előtti, azonban Veszprém és Zala megyék a 7-8. helyen állnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a megyék rangsorában tehát megőrizte pozícióját a középmezőnyben, viszont ezen belül annak éléről mára a sor végére került. Az utóbbi 15 évben megfigyelhető negatív elmozdulás tendenciaszerű, amelynek okait a térség turizmusgazdaság hanyatlására visszavezethető GDP-termelő képesség-romlásában adható meg.

2.2.6 Településszerkezet A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2008.évi LVII. törvény alapján 179 saját önkormányzatisággal bíró település található. A törvény értelmében 2008 előtt 164 települést számláló BKÜ 15 új – Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton és Zalaújlak – településsel bővül. Közülük négy Somogy megyében található, illetve 11 település Zala megyéhez tartozik, jogállásuk szerint községek. A 179 településből67 18 rendelkezik városi ranggal, utolsóként Balatonkenese kapta meg a címet 2009-ben. A településhálózat jellegzetességei szempontjából nem egységes a térség. Az egyöntetűséget egyedül a túlnyomórészt rurális jelleg adja, bár vannak olyan térségek is, ahol noha falvak vannak többségben, és a települések is községi jogállással bírnak, a térség jellege inkább városi, kisvárosi környezetre hasonlít. A BKÜ ezen részei elsősorban az üdülő-rekreációs jelleggel jobban felruházott part menti települési övezetek. Ebben a települési környezetben a déli parton (Balatonföldvártól, Fonyódig, Lengyeltótit is érintve) található városhalmaz a régióban máshol nem figyelhető meg ilyen koncentrációban. Balaton parttal összesen 44 település rendelkezik. Az üdülőkörzet településein az összlakosság száma a 2011-es népszámlálás alapján 259 759 fő. A népesség 53%-a városokban, kb. 3%-a nagyközségben és közel 44%-a községben él. A népsűrűség 69 fő/km2, és ha a városi sűrűsödési gócoktól eltekintünk, akkor a falusias területek népsűrűsége már csak 47 fő/km2. A part mentén elhelyezkedő községek átlagos lakosságszáma magasabb (1296 fő), mint a háttértelepülések községeinek (658 fő). Ebből következően megállapítható, hogy a part mentén magasabb a népességkoncentráció, mint a háttér területeken. A települések népesség száma azonban szezonálisan változik, többszörösére duzzadhat a nyári hónapok alatt a belföldi és külföldi turisták itt töltött nyaralása során. Ha az üdülőingatlanokat – megközelítőleg 70-75 ezer – is figyelembe vesszük a népesség számának meghatározásakor, akkor az Üdülőkörzet népessége akár 280 ezer fővel is növekedhet, így meghaladva a fél milliós népességszámot. Az üdülőkörzet települései közül a legtöbb, 72 a BKÜ veszprémi alrégiójában található, 69 település Somogyban, 38 Zalában található. A kistérségek közül a legnagyobb település sűrűséget Tapolca környékén lehet tapasztalni, itt 31 település helyezkedik el, ezt követi Balaton67

2012-ben érvényes népszavazással a helyi lakosság döntése alapján a 2014. évi önkormányzati választás napjától, Balatonakarattya Balatonkenesétől különválva önálló település lesz, így a BKÜ települések száma 180-ra bővül.

112


füred és környéke. Mindkét térségről elmondható, hogy aprófalvas szerkezetű, és noha két 10 ezer lakos feletti város is található e kistérségekben, a községek átlagos lakosságszáma itt a legalacsonyabb. Az előbb említett két északi parti kistérséghez hasonló településszerkezettel bír a Marcali, Lengyeltóti és Tab környéke: itt is viszonylag több a község, és ezek átlagos lélekszáma is alacsony. 7. sz. térkép Városi jogállású települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

A 18 városból 13 a part mentén – Keszthely (1954), Siófok (1968), Balatonfüred (1971), Boglárlelle (1986, különválásuk 1991), Balatonalmádi (1989), Fonyód (1989), Balatonföldvár (1992), Hévíz (1992), Balatonfűzfő (2000), Badacsonytomaj (2004), Zamárdi (2008), Balatonkenese (2009) – található, csak Lengyeltóti (1992), Marcali (1977), Tab (1989), Tapolca (1966) és Zalakaros (1997) fekszik a parttól távolabb. A legnépesebb település 25 045 fős lakónépességével Siófok, a legkevesebben pedig Óbudaváron laknak, itt 49 fő él. 2011-ben 82 olyan község volt a térségben, amely 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik, ezekből 9 település lélekszáma nem éri el a 100 főt sem. 500 és 999 fő közötti adatokat láthatunk 34 esetben, 1000 és 1999 fő közöttit pedig 38 község esetében. A 2000 és 4999 közötti népességgel rendelkező 17 település közül 9, az 5000 főnél népesebbek – 5000 és 9999 fő közötti lélekszámmal 3 (Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonalmádi), 10000 és 14999 fő közöttivel 2 (Marcali, Balatonfüred) rendelkezik, 15000 fő feletti népességű pedig 3 település (Tapolca, Keszthely, Siófok) – közül pedig mindegyik városi ranggal bír.

113


A régió 179 települése közül 30-ban 200 főnél kevesebben laknak. Ezeken a településeken összesen 3824 fő élt a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Az egész üdülőkörzet legkisebb települése a már említett, Balaton-felvidéken található Óbudavár 49 lakossal, és hozzá hasonló Zalaszentmárton 58 lakossal. Az aprófalvas jelleg leginkább a Balaton-felvidékre jellemző, ezt nem csak az bizonyítja, hogy a legkisebb települések itt találhatóak, hanem az is, hogy az iménti 200 lakos alatti településből 16 található a veszprémi alrégióban (Balatonhenye, Balatonrendes, Barnag, Hegyesd, Kékkút, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Pula, Salföld, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Tagyon, Monoszló, Vigántpetend és Vöröstó) míg Zalában 7 (Gétye, Vindornyafok, Vindornyalak, Vállus, Zalamerenye, Zalaszentmárton, Zalaújlak), Somogyban pedig szintén 7 (Főnyed, Kisberény, Lulla, Sérsekszőlős, Teleki, Tikos, Visz). Az üdülőkörzet legkisebb települései általában háttértelepülések. Kivételt jelent Örvényes és Balatonrendes, amelyek közigazgatási határa érintkezik a Balatonnal. Az amúgy is kevés településsel rendelkező parttól számított 1-2 km-es sávban nem található aprófalu, 3-4 km-re is csak egy (Salföld). E jelenség a vízszint szabályozás előtti időszak szélsőséges értékek közt ingadozó vízszintjén túl azzal magyarázható, hogy a BKÜ népessége többségének munkamegosztásban hagyományosan (turizmusgazdaság megjelenése előtt) elfoglalt helye inkább kötötte a mezőgazdasághoz, erdőműveléshez, mint a tóhoz. A helyi agrárnépesség hétköznapi feladata ebből a sávból volt racionálisan a legkönnyebben elérhető, e települések súlypontjai csak az első sorban a tóhoz kapcsolódó idegenforgalommal tolódtak át valamelyest a part irányába. A parttól távolodva egyre több aprófalut lehet felfedezni, az 5-20 km-es sávban már 22 aprófalu található. A régió 201-500 lakos közötti településein összesen 18 334 fő él, ami a térség összlakosságának az 5,5%-át teszi ki. Az összesen 52, még mindig kicsinek számító 201-500 lakos közötti települések többsége (23) szintén az északi parton található, Somogyban 20, Zalában pedig 9 ilyen település található. E települések közül a két legkisebb Balatoncsicsó és Szegerdő 207-210 fővel, a legnagyobb pedig Sávoly 495 állandó lakossal. A járások közül a tapolcai és a Balatonfüred környéki térségben (11, illetve 9) van a legtöbb ilyen település, illetve délen Marcali környékén (7). A 201-500 fő közötti lakosságszámmal rendelkező településekre inkább a háttértelepülés jelleg a jellemző, de közülük 6 (Ábrahámhegy, Aszófő, Balatonőszöd, Balatonszepezd, Balatonudvari, Paloznak) viszont közvetlenül a part mentén található. Az 501-1000 fő lakos közötti településekből 34 található a BKÜ-ben. Ezeken a településeken összesen 25 140 fő él, ami a BKÜ népességének a 9,7%-át teszi ki. Ezek a települések már nem az északi partra, hanem a nyugati medencében, valamint délen koncentrálódnak. Járási viszonylatban közülük 7 Tapolca, Keszthely és Marcali környékén 6-4, Siófok környékén további 5 található. E települések ötöde már parti település (Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonmáriafürdő, Kővágóörs, Szántód, Szigliget, Zánka). 1001-5000 lakosságszám közötti településből összesen 55 található a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Az összlakosság több mint 41%-a (ez jelenti a legnagyobb részarányt) él ilyen nagyságú településeken, amely szám szerint 106 619 állandó lakost jelent. Ebben a kategóriában a legkisebb település Balatonederics 1020 lakossal, a legnagyobb pedig Fonyód (4793).

114


Eddig csak községekről volt szó, de a régió 18 városa közül 1068 ebbe a lakosságszám kategóriába sorolható. E települések közül 25 található Somogyban, 17 a veszprémi alrégióban és 13 a zalaiban. A Keszthely-Hévízi mikrotérségben van 10 ilyen település, majd a Fonyódi járásban 9 található. A települések Balatonhoz mért elhelyezkedése ismét a háttértelepülések fölényét mutatja ebben a nagyság kategóriában is, de 23 település (ebből 6 város) a parton van. 5001-10000 lakos között mindössze 2 település van, ahol 14 258 ember él: Balatonalmádi, Balatonboglár: mindegyik város a parton található. 10 000 lakos feletti településből pedig összesen 5 található a BKÜ-ben. A három parti város közül Siófok a legnagyobb, ezt Keszthely (20 619), és Balatonfüred követi a sorban (12 979), valamint a parttól 11-20 km-es sávban található Marcali (11 736), és Tapolca (15 998). 8. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népessége, 2011

Forrás: KSH, Népszámlálás 2011

A térségben valódi nagyváros tehát nem található. E körülménynek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Az előbbiek között lehet említeni azt, hogy a nagyobb települések is emberi léptékűek, az utóbbiak között pedig a térség alacsony fokú lobbi-erejét lehet kiemelni. 68

Badacsonytomaj, Balatonföldvár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Fonyód, Hévíz, Lengyeltóti, Tab, Zalakaros, Zamárdi.

115


11. sz. táblázat A BKÜ településeinek adatai lakosságszám-kategóriák alapján 2011.

>200 201-500 501-1 000 1001-5 000 5 001-10 000 10 000< Összes település

Átlag lakosságszá Települések m száma 127,5 30 352,6 52 739,4 34 1938,5 55 6491,7 3 17273,4 5 1451,2

179

Minimum lakosságszám 49 207 503 1020 5217 11736

Maximum lakosságszám 198 495 981 4793 8522 25045

Lakosok száma öszszesen 3824 18334 25140 106619 19475 86367

% az öszszesből 1,5 7,1 9,6 41,1 7,5 33,2

49

25045

259759

100

Forrás: KSH Népszámlálás 2011, TeIR

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településszerkezetének analízise tehát azt mutatja, hogy három töréspont mentén lehet vizsgálni a térséget alkotó településeket. Az egyik töréspont a tótól, azaz az üdülőkörzet legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentő Balaton-parttól való távolság, míg a másik az itt található települések mérete. Az utóbbi évek átfogó tematikájú vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy ezen két eddig ismert törésvonalon túl a térséget csaknem minden releváns mutató mentén mérhető jelentős foltszerű mikro-regionális különbségek is jellemzik. Ezekből az összehasonlításokból általában a marcali-, fonyódi járás kerül ki kedvezőtlenül, és Siófok, valamint Keszthely és Hévíz, illetve Balatonfüred környéke kedvezően.

2.2.7 Területlehatárolás Egy térség hatékony fejlesztéséhez és „működtetéséhez” a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, vagy azok hatékony felhasználását meghatározó fejlesztési tervdokumentumok megléte korántsem kielégítő feltétel. Minden feladat megvalósításához aktív, megfelelő kompetenciákkal rendelkező, és szervezetten működő szereplők kellenek, amelyek a felmerülő érdekeket és értékeket képviselik, a döntésekhez, működéshez szükséges tudást, képességeket hordozzák. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint bizonyos célok érdekében egységesen fejlesztendő terület, azaz funkcionális régió számára a szervezetrendszer megfelelő kialakítása különösen fontos. A funkcionális régió szervezetrendszerének az aktuális fejlesztési térségek szervezeti rendszeréhez oly módon kell illeszkednie, hogy az egymással való versengés, a párhuzamok kialakítása helyett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátos, egyedi funkcióit érvényesítő, az abban rejlő közös érdekeket felismert formában a fejlesztési feladatok leghatékonyabb ellátását szolgálja. A térség feladatait ellátó intézményrendszer minőségének kiemelkedő felelőssége van abban is, hogy az európai uniós és hazai fejlesztési források eredményesen – az aktuális fejlesztési térségekkel stratégiai együttműködésben lehívhatóak legyenek, és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Ezeknek a szempontoknak a térség területi anomáliái miatt is nehéz megfelelni. 116


9. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése

Adatforrás: 2008. évi LVII. törvény

A BKÜ területi lehatárolásáról a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításairól szóló 2000. évi CXII. törvény, majd ezt követően 2008. évi LVII. törvény intézkedik a jogszabály mellékletében felsorolt kezdetben 164 település, 2008-tól pedig 179 kapcsán. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól és működéséről szóló 28/1998. IKIM – rendelet 2013. október 22-én hatályos állapota viszont csupán 156 olyan települést sorol fel, amely a 2010-ig működő Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) működési területeként definiált turisztikai régió része. 23 olyan település van (Somogyból: Ádánd, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Nagyberény, Nyim, Sérsekszőlős, Som, Somogymeggyes, Tab, Torvaj, Zala, valamint Zala megyéből: Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Vindornyaszőlős, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak), amely a BKÜ-ben található, ellenben hiányzik a turisztikai régióból, viszont Nemesvámos az utóbbi része, míg az a BKÜ-ben nem található. A ma 179 településből álló Balaton Kiemelt Üdülőkörzet lehatárolása sok szempontból esetleges. Sem természeti, sem pedig mesterséges határokhoz nem igazodik, és a szigorúan vett turisztikai szempontok sem követhetők figyelemmel maradéktalanul. A BKÜ te-

117


rülete nem követi sem a Balaton vízgyűjtőjének területét, sem a korábbi 18 önkéntes önkormányzati szövetség területét, sem a tóval érintkező, kistérségek (jelenleg NUTS-4), illetve a 2013. január elsejétől létrejövő járások határait, de a vidékfejlesztési feladatokat ellátó LEADER szervezetek területi határait sem. Ma a BKÜ része a tótól 33 km-re levő Galambok, a 22 km-re fekvő Vindornyaszőlős, a 27 km-re fekvő ipari település, Tab, de nem része a víztől csupán 4 km-re található Királyszentistván, az 5 km-re levő Papkeszi, vagy éppen a jelentős turisztikai vonzerővel (római villagazdaság és romkert) rendelkező Nemesvámos (12 km), illetve akár a szintén ide sorolható egész enyingi kistérség (Fejér megye). Az üdülőkörzet fenntartható fejlesztése érdekében megkövetelhető területi tervezéshez, programozáshoz és monitoringhoz alapvetően szükségesek lennének a NUTS kategóriákhoz illeszkedő területhatárok.

12. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistérségek településeinek megoszlása Megye

Kistérség

Balatonföldvári Fonyódi Lengyeltóti Somogy Marcali Siófoki Tabi Ajkai Balatonalmádi Veszprém Balatonfüredi Tapolcai Veszprémi Hévízi Keszthelyi Nagykanizsai Zala Pacsai Zalakarosi Zalaszentgróti Összesen Adatforrás: KSH, TeIR

118

Összes település 13 11 10 38 11 24 12 11 21 33 20 8 17 27 20 19 24 318

BKÜ település

Nem BKÜ település

13 11 8 18 11 9 1 11 21 31 8 7 17 1 2 9 2 179

0 0 2 20 0 15 11 0 0 2 12 1 0 26 18 10 22 139


10. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek

Adatforrás: www. terport.hu

A BKÜ területét érintő 17 kistérségből csak hat – Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Keszthelyi – tartozik teljes területével az üdülőkörzetbe. A kistérségi, települési-társulási, de a települési szintű fejlesztési tervezés is akadályokba ütközik a többi 11 kistérség esetében, ahol a települések egy részére még az Országos Területrendezési Terv vonatkozik, másik részükre azonban már a Balaton törvény is. Nem nehéz tehát belátnunk, hogy ezeknél a fejlesztések már a tervezés szintjén is sokkal körültekintőbb odafigyelést igényelnek, hiszen merülhet fel olyan ötlet, mely a társulás területének egy részén még megengedett más részén viszont már nem. A Lengyeltóti (10 település) és a Tapolcai (33 település) kistérségből csak 2-2 olyan település van, amely nem tartozik az üdülőkörzetbe, így ezekben leginkább a Balaton törvény szabályozása érvényesül. Négy kistérségben teljesen vegyes a kép a területi hovatartozást érintően, ezek a Marcali, Tabi, Veszprémi és Zalakarosi kistérségek. A Pacsai (20 település) és a Zalakarosi (19 település) kistérségekből viszont csak 2-2 település helyezkedik el a BKÜ-ben. A legnagyobb kérdést azonban a fennmaradó további három kistérség településeinek területi megoszlása adja. Az Ajkai kistérség 12 településéből csak egyetlen – Öcs –, a Nagykanizsai kistérségből szintén egy település, –Csapi – található a Balaton térségében, így tervezését illetően Öcs és Csapi kistérségüknek többi területétől teljesen elkülönülnek. Ugyanígy fennáll az elhatároltság veszélye a Hévízi kistérség esetében is, ahol a nyolc településből csak egy – Zalaköveskút – nem tartozik a Balaton törvény területi hatálya alá.

119


E kérdés kapcsán megállapítható, hogy a BKÜ esetében a jelzett területi anomáliák KSH adatszolgáltatással kapcsolatos része továbbra is fennáll, amelynek következtében a BKÜ területpolitikai tényezői és menedzsmentjei jelentős mennyiségű feldolgozott információktól esnek el azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a KSH kiadványozási gyakorlatában szereplő adatsorokból, vagy lehetetlen, vagy pedig csupán jelentős élőmunka hozzáadásával lehetséges a régió fejlesztésének szempontjából releváns környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatok ezen információforrásból történő nyomon követése. 2013. január 1-től a 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról értelmében a BKÜ területén 11 járás található, ezek az Ajkai-, Balatonalmádi-, Balatonfüredi-, Fonyódi-, Keszthelyi-, Marcali-, Nagykanizsai-, Siófoki-, Tabi-, Tapolcai- és Veszprémi járások. 11. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások

Adatforrás: www.jarasinfo.hu

A legtöbb esetben a járások határai is keresztezik az üdülőkörzet határát. A 11 járásból 2 – Balatonfüredi járás és Siófoki járás – található teljes területével a BKÜ-ben. A kistérségeknél már említett tervezési és fejlesztési nehézségeket okozó problémák a járások esetében is előkerülhetnek. Ezek 5 járás esetében a legszembetűnőbbek. Az Ajkai járás 11 településéből csak 1 – Öcs – település tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez. A Balatonalmádi járás 11 településéből 2 (Királyszentistván, Papkeszi), a Fonyódi járás 21 településéből 2 (Pamuk, Somogyvámos), a Keszthelyi járás 30 településéből is 2 (Ligetfalva, Zalaköves-

120


kút), valamint a Tapolcai járás 33 településéből szintén 2 (Sáska, Zalahaláp) település az, amelyek nem tartoznak az üdülőkörzet területéhez. 12. sz. térkép LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területei a BKÜ-ben

Adatforrás: http://umvp.kormany.hu/umvp-hacs-illetekessegiteruletei

A vidékfejlesztési források elosztására, a fejlesztések csoportosítására szolgáló 4 tengely közül a IV. a LEADER szervezetek Helyi Akciócsoportjain (HACS) keresztül valósulnak meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén jelenleg 9 HACS folytat fejlesztési tevékenységet. Ezek a következők: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület, Balatongyöngye Vidékfejlesztési Egyesület, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Vidékünk a Jövőnk Szövetség, Zala Termálvölgye Egyesület és a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület. Ezek az akciócsoportok a BKÜ 179 településéből 176 települést érintenek, csak Balatonfüred, Keszthely és Siófok –tízezer főt meghaladó népességszámukból adódóan – nem jogosultak a LEADER Program keretében pályázatot benyújtani, illetve a III. és IV. tengely forrásait felhasználni. A BKÜ területi határai tehát képlékenyek, okkal feltételezhető, hogy a jövőben is módosulni fognak. A Fejér Megyei Önkormányzat feltételezhetően ilyen szándékkal vonta be területi tervezési feladatainak véleményezésébe a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökséget,

121


Veszprém város képviselő testülete pedig határozatba foglalta azon szándékát, hogy a város alkalomadtán a BKÜ-höz kíván csatlakozni.69 2.2.8 Szervezet- és intézményrendszer Az intézményrendszert jellemző megosztottság első sorban a régió közigazgatásáról mondható el, de mindez a részterületek (ágazati igazgatás, szolgáltatások) vonatkozásában is állítható. A meglévő szervezetrendszer gyengesége egyrészt fragmentáltságában, széttagoltságában ragadható meg (a tó vízgyűjtő területe jellemző módon három regionális vízügyi igazgatóság kezelésében van), másrészt abban, hogy főként az együttműködést elősegítő szerveződések nincsenek jelen kellő számban és felhatalmazással a Balaton Régióban. Jelentős hiányosságokkal írható csak le a térség intézményi struktúrája. Mindez első sorban a jobban szem előtt lévő területfejlesztési intézményrendszer működésének anomáliái szintjén tudatosul, viszont általánosan is igaz. A térség területén (azok hagyományos, BKÜ-ből kirekesztett megyeszékhelyekre telepítettsége miatt) nincsenek meg, illetve hiányosan vannak jelen a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, pénzügyi stb. elemei, intézményei. Balatonfüred és Balatonalmádi kistérség kivételével ezen szolgáltatások megközelíthetősége az ismert hazai lakossági térhasználati (utazási) szokások miatt a régió területének többi részén a somogyi és a zalai megyeszékhelytől való távolságból fakadóan problematikus. A területfejlesztési tanácsok az 1996. évi XXI. törvénynek megfelelően programjaikon és pénzügyi forrásaikon keresztül befolyásoló szereplői a régió munkaerőpiacának. A régió az utóbbi években speciális helyzetéből adódóan 3 tervezési-statisztikai, 3 megye, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács program területe. Az 1999. január 1. és a 2003. december 31. közötti, BKÜ területére eső központi és regionális forráskihelyezések jelentős része esik kívül az adott időszakra érvényes fejlesztési stratégia által ajánlott fő prioritások körén. A meg nem felelés mértéke 6- és 36% közé esik és növekvő sorrendben a megyei-, aztán a regionális területfejlesztési tanácsokat, minisztériumokat, végül a megyei közalapítványokat jellemzi.70 A hatékony működéshez két további elem nélkülözhetetlen: – a szervezetek megfelelő szervezeti készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek, – a szervezetek kapcsolataik révén a feladatok ellátása mentén együttműködjenek, ezáltal működő rendszerré szerveződjenek.

69

„... a Tisztelt Tanács útján és az Országos Területfejlesztési Koncepció útján is indítványozzuk az üdülőkörzet határainak megfelelő korrekcióját és Veszprém város irányába történő kibővítését.” Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesterének OFTK-t véleményező levele dr. Bóka Istvánhoz, a BFT elnökéhez, 2013. január 14. 70 Oláh-Dombi-Retz:A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 1999. január 1. és 2002. december 31 között benyújtott és elbírált regionális pályázatok jellemzői (forrástérkép) BIFÜ KHT, 2003.

122


Az együttműködésre való nyitottság és a stratégiai gondolkodás, tervezés hiánya erősen kihat a Balaton Régió szervezetrendszerének hatékonyságára, hiszen a szervezetek azon képessége hiányzik, amely egy rendszerré szervezné a régió szervezeteit. Az együttműködések megvalósulása két kritikus ponton a legkezdetlegesebb. – Komoly hiányosságok tapasztalhatók a települési együttműködésekben. A többcélú kistérségi szerveződések71 megalakultak, munkájukat megkezdték, de a valós együttműködés, közös gondolkodás, fejlesztés, az érdekek összehangolása néhány kivételtől eltekintve nagyon kezdetleges szinten állt. – Hiányos volt az együttműködés és kommunikáció az ágazatok, az érintett tervezésistatisztikai régiók, a megyék és a Balaton Régió között. Mind Kormány, mind pedig a három tervezési-statisztikai régió elfogadta a Balaton egészére vonatkozó fejlesztések fontosságát, összehangolt megvalósítását72, fontosnak tartotta, hogy legyen gazdája a Balatonnak, hiszen fontos nemzeti kincs és jelentős turisztikai potenciál, sajátos problémákkal és lehetőségekkel. Ugyanakkor mind a három tervezési-statisztikai régiónak jelentős olyan területei vannak, amelyek eltérő mértékben ugyan, de hátrányos helyzetűek, ezért kevesebb figyelmet és forrást képesek fordítani a gazdaságilag fejlettebb balatoni térségre. A kooperációnak a szükséges mértékű fejlesztési források hiánya is akadályát képezi. A koordinálatlanság jeleit a legnagyobb mértékben talán az egymástól többnyire elkülönülten, szétaprózott, ágazati szemlélettel és érdekeltségekkel működtetett állami intézmények és vagyontárgyak viselik magukon. Integrációjukra már csak a tulajdonos állam valós érdekei szerint is mielőbb sort szükséges keríteni, amely fejlemény sürgető regionális érdek is egyben: A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ezen önmaguk sorait megszervezni képes szektorok koordinátoraként tudná a leghatékonyabban ellátni speciális területpolitikai feladatait. A BFT 1999. november 5-i megalakulása óta tízféle összetételben működött. Bár nem állítható, hogy a tanács különböző területi-, intézményi-, hatalmi kötődésű tagjainak többséget élvező csoportjai pozíciójukkal bármikor is visszaéltek volna, érdemes azért ilyen szemmel is pillantást vetni a tagság összetételének átalakulására. 2002. szeptemberéig, vagyis háromféle összetételű tagság esetén a helyi, kistérségi, megyei szereplők élveztek többséget a tanácsban. Ha a vízválasztót a megyei és a regionális kötődésű tagok között húzzuk meg, akkor 20022003-ig kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok, 2003. februárjától viszont a regionális és a kormányzati szereplők élveztek többséget a BFT-ben. Ez a trend csak 2011-ben változott meg, amikor a hét tagú tanácsból a kormány által kinevezett elnök mellett a három Balaton parttal rendelkező megye önkormányzatának elnöke és egy-egy általuk felkért, delegált tag képezte a tagságot.

71 72

123

2004.évi CVII törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól Vö.:97/2005 (XII.25) OGY Országos Fejlesztési Koncepció


13. sz. táblázat A Balaton Fejlesztési Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak összetétele (1999- től) Időszak 1999.11.05-2000.03.17. 2000.03.17.-2000.09.29. 2000.09.29.-2002.09.27. 2002.09.27.-2003.02.20. 2003.02.20.-2003.12.11. 2003.12.11.-2005.02.28. 2005.02.28.-2007.01.10. 2007.01.10-2011.02.18. 2011.02.18-2012.02.24 2012.02.24-től

Kistérségi, megyei taRegionális Kormányzati képviselők gok száma fejl. tan.eln. száma 15 10 18 11 15 3 11 15 3 12 15 3 13 15 3 13 6 3 5+1 (BRMI) 6 3 6 + 2 (NFÜ, BRMI) 6+2 (civilek és kamarák) 3 7+ 1 (NFÜ) 6 1

A BFT tagjai összesen 25 29 29 30 31 31 15 17 19 7

A BKÜ partnerségi alapú fejlesztése szempontjából a BFT jelenlegi összetétele hiányosnak tekinthető. Szerencsés volna, ha a tanács tagsága a térség gazdasági (kamarák, borrégió, regionális TDM szövetség) és civil résztvevőin BFSZ, BCSZSZ) túl ágazati kormányzati résztvevőkkel is kiegészülne. A feladatok megtervezése az Új Magyarország Fejleszti Terv (ÚMFT) időszakára való felkészülés jegyében a Balaton esetében is megtörtént. A 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozóan 2005. decemberében elkészült a Balaton Régió Területfejlesztési Stratégiája, Fejlesztési Programja, 2006-ban pedig a Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve. A tervek végül önálló Balaton program hiányában nem, illetve csupán részlegesen, a elkülönült, a térségre nézve többnyire integrálatlan ágazati és regionális operatív programok részeként készült el. Az ÚMFT időszakában megvalósítandó fejlesztések tervezésére a Kormány meghirdette a Balaton Zászlóshajó Programot (Egész évben Balaton), ennek a forrásai nem kerültek elkülönítésre. A három megyére, három fejlesztési-statisztikai régióra szabdalt idegenforgalmi régió jogi státuszát tekintve hivatalosan úgynevezett térségi tanács, funkcionális turisztikai területi egység, mely körülmény kontrasztjában jól kivehető jelei vannak viszont a spontán régióképződés informális megnyilvánulásainak. A Balaton Fejlesztési Tanács integráló-kohéziós szerepe mellett nyilvánvalóan nem véletlen a települési önkormányzatok szövetségbe rendeződése (Balatoni Szövetség:1904., 1991.), mint ahogy a non-profit szektor is hazai viszonylatban korán (2001. március 24.) hozta létre regionális szervezetét, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét, a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége pedig 109 éves múltra tekint vissza - megszakításokkal (1948-1992). E folyamat szintén érdekes eleme a BKÜ területén megtalálható öt történelmi borvidék hegyközségeinek 2003. februárjában történt Balatoni Borrégióvá alakulása, mely elhatározást a 62/2006 (IX.7.) FVM rendelet is szentesített.

124


13. sz. térkép A Balatoni Szövetség tagtelepülései a BKÜ-ben, 2013.

Forrás: Balatoni Szövetség, 2013. Más térségeket messze megelőzve 1990-ben mintegy 100 Balaton környéki vállalkozó az 1998. II. (egyesülési) törvény alapján hozta létre a Balatoni Gazdasági Kamarát. Alapszabályában a Kamara jogállásaként társadalmi szervezetként jelölte meg önmagát, amelyet a Balaton – parti kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom lebonyolításában részt vevő gazdálkodó szervezetek, intézetek, intézmények, egyéni cégek önkéntesen hoztak létre.73 Az 1994. XVI. (un. kamarai) törvény megszületését követően a Balatoni Gazdasági Kamara kényszerűen „Balatoni Gazdasági Kör”-re változtatta nevét. A kötelező tagságú megyei kamarák térnyerésével a Balatoni Gazdasági Kör folyamatosan vesztett jelentőségéből. A tagvállalkozások sorában a ’90-es évek elején végbemenő privatizáció sem kedvezett neki. E folyamat tudomásul vételeképpen 1998. május 25-én kelt levelükben kérték a Veszprém Megyei Bíróságtól a megszüntetésüket. 74 73

Alapszabály, I. fejezet 1. A Kamara céljai, feladatai között jelölte meg a tagjait érintő érdekképviseleti, érdekegyeztetési, érdekközvetítő teendők mellett az etikai normák kialakítását és betartatását, a térségi gazdaságpolitikai koncepciójának kidolgozásában, a decentralizált pénzalapok elbírálásában való részvételt, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, a külföldi tőke beáramlásának elősegítését, ezzel is a balatoni kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom színvonalának elősegítését, a közvélemény tájékoztatását, az önkormányzatokkal, környezetvédelmi, egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartást. A nyújtandó szolgáltatások sorában a tanács-

74

125


E hagyományok alapján közelmúltban indított partnerségi program keretében zajlott a térség gazdasági szereplőinek közreműködésével a Balatoni Gazdasági Fórum megalakítása. A 2007. április 27-i, Siófokon megtartott nyitó rendezvényre 67-en fogadták el a meghívást. Érdekes kísérlet a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete által 2006-ban elkészíttetett Balatoni Közlekedési Szövetség programja is.75 A régió közúti, vasúti, szárazföldi és légi tömegközlekedésének korszerűsítését és összehangolását célba vevő elképzelést a térség szereplőinek szimpátiája kíséri.76Az EU által is támogatott megoldással előzetes információk szerint a MÁV vezetői sem zárkóztak el.77 A tervet a BFT 2007. május 24-i siófoki ülésén fogadta el.78 A többnyire a megyékhez idomuló dekoncentrált államigazgatási szervek közül az egyik (FVM –Területi Főépítész) elemének illetékességi területét - helyesen-a BKÜ 164, majd 2008-tól 179 településéhez igazították. A korábbi osztott területi igazgatást meghaladóan 2004-től egységes hatósági intézményesültségű volt a régióban a természetvédelem (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), 2009-ben ismét Balaton-felvidéki Nemzeti parkra változtatta a nevét. A Magyar Távirati Iroda megyékre szervezett irodái, országos viszonylatban teljes lefedettségű tudósítói hálózata egyetlen ponton mutatott „következetlenséget”: az MTI-nek 2001-2004. között külön balatoni tudósítója is volt, melyet takarékossági okok miatt megszüntettek. Ezek a maga nemében példaértékű döntések egyúttal arra is bizonyítékok, hogy a spontán regionalizmus adottságaira épülve igazgatás-technikailag kivitelezhető a BKÜ teljesebb értékű, valódi regionalizálása. A közelmúltban végzett kutatások79 eredményei azt bizonyítják, hogy a térség egészében (és nem csak a parton, bár ahhoz közeledve egyre erősebben) jelentős mértékű a polgárok Balatonhoz kötődése. A kapott identitás-mutatók szerint az itt élők „balatonisága” a BKÜ területén alig kimutatható szintűre redukálja a máshol általános megyei identitást. Az üdülőkörzet felnőtt korú polgárainak 65%-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14% a DélDunántúlhoz, 12% a Közép-Dunántúlhoz, 9% pedig Nyugat-Dunántúlhoz. A Balaton-környék önálló területi önkormányzatiságának ötletét 82% osztja, a Balaton régió önálló közigazgatási kategóriává tételével pedig a BKÜ állandó népességének 81%-a ért egyet és csupán 19% ellenzi azt. A régió önállóságának létjogosultságáról a térséghez kötődő hazai gazdasági, politikai és kulturális elit is ugyanilyen mértékben nyilvánít megegyező tartalmú véleményt. Az önállóság mellett szóló értékek a parttól legtávolabb eső településeken is mindenhol többségi véleményt mutatnak. Az önálló területiség mellett kardoskodók soraiban a magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalabb korcsoportokhoz tartozók jelentős mértékben felülreprezentáltak.

adást, gazdasági információkkal való tájékoztatást, a bel-, és külföldi kapcsolatépítés elősegítését, helyi vásárok, árubemutatók kezdeményezését és a külföldi vásárokon történő részvétel segítését említették. 75 Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), 2006. 76 BFT-határozat (42/2007 V. 24.) a Balaton Nagytérségi Közlekedési Stratégia és cselekvési program elfogadásáról. 77 Dr. Suchman Tamás 2007. V. 24-i BFT ülésen adott tájékoztatója alapján. 78 42/2007.(V.24.) BFT határozat 79 Oláh Miklós: A megtalált régió Comitatus, 2007.3.

126


Mindezen körülmények részben arról is tanúskodnak, hogy – szemben az ország mesterségesen, a megyék csoportosításával nyert fejlesztési régióival – a Balaton térsége szerves szociológiai képződményt rejt magában, amelynek polgárai tisztában vannak a térség országos viszonylatban is jelentős gazdasági súlyával, de azzal is, hogy a környezetükben, közvetlenül vagy közvetve a közreműködésükkel létrejövő turisztikai produktum előnyeiből alulreprezentáltan veszik ki a részüket. A balatoni identitást, mint rendhagyó jelenséget a valóban magával ragadó földrajzi- természeti-kultúrtörténeti együtteshez való kötődés mellett e „periféria” esetenként szeparatizmusba hajló centrum-ellenes attitűdjével magyarázható még. A közelmúltban megismert lakossági attitűdön túl a régió státuszának dolgában a BFT hivatalos állásfoglalást alkotott a kérdésről, s a miniszterelnök részéről delegált új elnököket egy ideje csak azzal a feltétellel választja meg, ha az előbb hitet tesz az önálló Balaton régióra törekvés mellett. A Balaton-környék önkormányzatainak jelentős részét tömörítő Balatoni Szövetség (1904-1949, 1991-) állásfoglalása a kezdetektől máig egységesen autonómia-párti, amelyet a térség önkormányzati vezetőinek körében végzett hivatkozott felmérés azon eredményei is illusztrálhatnak, mi szerint a polgármesterek 82%-a az egységes és önálló, a területfejlesztési funkciókon túlmenő igazgatási, önkormányzati régiót ambicionál. A régió meglehetősen nagy mértékű civil társadalmi (nonprofit) lefedettsége közismert. A szektor 2001. március 24-én hozta létre regionális szövetségét. A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége alapszabályában kezdetektől ott szerepel az önálló régió eszméjének képviselete. E cél elérése érdekében a Szövetség a 2004 őszén un. Kék-Zöld Szalag-mozgalmat indított. Az iméntiekhez képest új, és nagy jelentőségű a 19 tagegyesületben mintegy 6 ezer tagot számláló, üdülőtulajdonosok érdekeit képviselő Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének 2003. október 18-i, Balatonlellén hozott állásfoglalása alapján tett nyilatkozat a Balaton régió mielőbbi létrehozása érdekében. A Szövetség a demokratikusan létrehozott régió felállításának elveiről, szerveiről is szól. E szerint a régió legfőbb irányító szerve a Balatoni Állandó Konferencia, mely a három, egymástól markánsan elkülönülő oldalból (állami, önkormányzati, és üdülőtulajdonosok) áll.80 A bár laikus tervezet fontos, rég számon tartott érdekellentéteket mutató feszültségeket rajzol ki. Ezek legfontosabbikában az életvitelszerűen máshol élő üdülőtulajdonosok szavazati jogot követelnek maguknak a helyhatósági választásokon és a helyi népszavazásokon, illetve részönkormányzati jogosultságokra való igényt artikulálnak.81 A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. egy 2003-ban végzett felmérése szerint az üdülőtulajdonosok 41%-a tartja magát balatoni embernek, sokan élnének itt állandóan, soraikban jelentős arányban vannak olyanok, akik inaktív időszakukra tervezik végleges idetelepülésüket.

80

Basa István, a Szövetség korábbi főigazgatója, 2006. május 20-i tisztújító közgyűlésük óta elnöke május 22-én, a Balatoni Szövetség egy workshopján már Balatoni Parlamentet említett. 81 A Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének Nyilatkozata, ld.: pl.: Szemesi Újság, 2003.12. 13.sz.10.o.

127


Egy, a BFT felkérésére a hazai gazdasági, politikai és kulturális elit balatoni kötődéseit vizsgáló tanulmány82 egyik legérdekesebb eredménye az, hogy az ezen elitcsoportokhoz sorolhatók négyötöde ért egyet a Balaton autonómiájával. A Balaton önálló területi önkormányzatiságának, igazgatási önállóságának megvalósulása belátható időn belül nem sorolható a politikai realitások közé, a balatoni identitásban rejlő energiák, társadalmi aktivitás azonban jelentős szerepet játszhat a térség fejlesztésében.

2.2.9 Civil szervezetek, lakossági aktivitás, választói magatartás A jó hatásfokkal működtetett területi, politikai és területfejlesztési partnerkapcsolatokban a gazdasági élet szereplői, az állami és az önkormányzati oldal mellett ma már újra lehet és kell is számolni a régióban működő civil szervezetek jelenlétével és feladatellátásával. A Balaton környékén és különösen a partközeli zónában jelentős hagyományai vannak a civil társadalom önszerveződésének helyi, illetve regionális közéleti eseményekben játszott szerepének. A térség speciális összetételű, bonyolult szövésű társadalma az 1989. évi II. törvény által újból lehetővé és szabaddá tett gyülekezés és egyesülés hatására gyorsan újra szervezte magát. Az országos átlagmutatóhoz (12 szervezet/1000 lakos) képest 2011-ben az üdülőkörzet egészének összehasonlítható mutatója 13,2, a partközeli 52 településen pedig átlagosan 15,6, a háttér településeken pedig 10,1 civil szervezet jut 1000 főre (Budapest mutatója 20,9-es). Ezek alapján jól látható, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a civil aktivitás és szerveződés jóval meghaladja az országos átlagot, valamint kimutatható a térségen belüli differenciáltság is, miszerint a part mentén másfélszer annyi nonprofit szervezet jut ezer lakosra, mint a háttér településeken. A vizsgált időszakban, ahogy országos viszonylatban, úgy a Balaton környékén is nőtt a regisztrált civil szervezetek száma, s a növekedés mértéke is hasonló. Míg 2000-ben 2118 nonprofit szervezet volt a térségben, addig 2011-re már 3621. 14. sz. táblázat 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma 2000-2011. 2000

2005

2008

2011

Országos

6,4

7,4

7,8

12,0

Budapest

9,2

10,9

11,2

20,9


8,2

9,2

9,4

13,2

Parti és partközeli települések Háttér települések Forrás: TeIR, KSH

9,0 7,0

10,1 8,0

10,5 8,1

15,6 10,1

82

128

Csite-Dombi-Oláh-Retz: A magyar gazdasági, politikai és kulturális elit balatoni kötődései Kézirat


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén az állandó lakosok mellett jellemzően az üdülőtulajdonosok civil aktivitása is nagy hangsúllyal bír. Megszakítással száz éves hagyományokkal rendelkezik a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége, amely meghatározó szerepet játszott a térség turisztikai jellegének kialakításában. Az üdülőkörzet civil szervezettségének mértéke a Balaton-felvidéken átlagot meghaladó (15,1), a déli parton ennél kevesebb (11,6), a nyugati parton pedig a kettő közti érték (13,6). Országos viszonylatban is kiemelkedő, az elismert szakmai szervezetek véleménye alapján a 2000. év magyar civil szervezetének választott, ma már 20 parti tagcsoporttal és mintegy 720 taggal rendelkező, Balatonfüreden bejegyzett Nők a Balatonért Egyesületet. 14. sz. térkép Ezer lakosra jutó non-profit szervezetek száma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2011. (BKÜ átlag 13,2)

Adatforrás: TeIR, KSH

A 2000-es években végzett vizsgálatok alapján a térség civil szerveződéseit környezetéhez képest a szabadidős-rekreációs szervezetek kiugróan magas aránya különbözteti meg. Magas még a közbiztonság érdekében, a kutatásokat támogató, a környezet- és érdekvédő, illetve a nemzetközi kapcsolatokat támogató szervezetek aránya. A környező megyék civil szervezettségéhez képest a hasonló célkitűzések megvalósításáért létrejött szervezetek kooperációja jellemzi még a Balaton környékét. Szövetségük van a helyi fürdőegyesületeknek (Balaton-parti Fürdőegyesületeknek Szövetsége 1904, 1992-), a hor-

129


gászegyesületeknek, a szobakiadóknak, 2001. márciusában pedig széleskörű és alapos szervezőmunka eredményeképpen létrejött a térség civil szektora egészét képviselni hivatott Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége. A Szövetség az üdülőkörzetben kifejtett tevékenysége mellett több nemzetközi pályázat résztvevője. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. társult tagságával együtt képviselik a Balatont 2004. év óta a Living Lakes Hálózatban. A civil szervezetek aktivitásának erősödését mutatja, hogy a 2004-2006-os illetve a 20072013-as fejlesztési ciklus évei során fokozatosan nőtt az általuk benyújtott pályázatok száma. A 2007-2013-as fejlesztési időszakban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a mikro- és kisvállalkozások mellett a nonprofit szervezetek nyújtották be a legtöbb pályázatot. Ezek magas arányú támogatottsága arra enged következtetni, hogy a forráselosztók felismerték az e szervezetekben rejlő erőt. A civil szervezetek hazai átlagot jóval meghaladó ereje és e szféra várhatóan gyors fejlődése egyben garancia lehet a balatoni identitás erősödésére, a Balaton térség egészének fejlődésére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet választási mintázata 91 év távlatában inkább a konzervatív, szélsőségeknek teret nem engedő nemzeti-jobboldali struktúrát rajzol ki. A nemzeti-jobboldali erők fölénye minden értelmezési dimenzióban meghatározó. A Balaton térségében a nem szabad választások időszakában is akad példa a totális hatalommal szembeni sikeres polgári ellenállásra. A szabad választások ideje alatt egyetlen alkalommal, 1994-ben született a Balaton térségben baloldali siker.

2.2.10 Egészségügyi, szociális ellátottság A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein működő egészségügyi intézmények alapvetően az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülőnépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más időszakában. Az egészségügyi ellátás területén egyik legfontosabb intézmény a kórház. Az aktuális kormány egészségügyi reformjának eredményeképpen a kórházi ellátás kapacitásai 2007. április 1-vel megváltoztak. A korábbi állapothoz képest 11 %-kal csökkentek az ágyak. Ezen belül az aktív ellátás felületén 26,5 százalékos a csökkenés, a krónikus ellátás esetében viszont 36 százalékkal nőtt az ágyszám. 2007. áprilisáig a Balaton térség egészében regisztrált összes ágyszám 269983 volt, az átszervezés eredményeképpen azonban egynegyedük megszűnt, a reform után már csak 2032 kórházi ággyal működnek az üdülőkörzet kórházai84. Számuk a fokozottabb szezonális igénybevételnek kitett part mentén (Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon) összesen 1385-ről csökkent 1103-ra (- 20%), a partközeli Hévízen illetve Marcaliban 1103-ról 726-ra (-34%), valamint Tapolcán 197-ről 191-re (-3%) csökkent 2007 májusáig.

83

Kórházaktól kapott adat, 2005. július.

84

www.eum.hu

130


2007 májusa óta azonban a krónikus ágyak száma tovább csökkent a térségben. Mára Hévízen (2007-ben 415 krónikus ágy) és Keszthelyen (2007-ben 142 krónikus ágy) az ellátás e formája teljesen megszűnt. 2011-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben összesen 1461 működő kórházi ágyat tartottak nyilván. Ez a 2007. áprilisi adatokhoz képest összesen 45%-os, a 2007-es reform utáni adatokhoz képest 28%-os csökkenést jelent. Az állami ellátáson túl Lullán a Diótörés Alapítvány 23 ágyon kezel rehabilitációs céllal drogbetegeket. A térség kórházaiban jelenleg 731 aktív és 730 krónikus ágyon folyik a gyógyító munka. 15. sz. táblázat Működő kórházi ágyak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 2013 Működő kórházi ágyak száma Aktív

Krónikus

Összes kórházi ágy

Balatonfüred

34

473

507

Hévíz

39

-

39

Keszthely

104

-

104

Marcali

137

133

270

Siófok

327

23

350

Tapolca

0

101

191

BKÜ összesen

641

730

1371

Forrás: TeIR, KSH

Szakorvosi ellátás csak a városokban vehető igénybe. A lakosság egészségügyi ellátásának bázisát jelentő házi gyermekorvosi szolgálat 14 parti- partközeli és 4 háttértelepülésen funkcionál; háziorvosi szolgálat pedig 36 parti- partközeli illetve 48 háttér településen működik. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat a parti- partközeli településeken 70,5, a háttér településeken 37,5% -os ellátottságot biztosít. A 2007-es adatokhoz képest ez 5-5%-os csökkenést jelent 2011-re. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma - a felnőtt és a gyermekorvosok együttes számára vetítve - a parti- partközeli településeken 1485, míg a háttértelepüléseken 1663 fő, ez utóbbi jóval kedvezőtlenebb az országos 1566 fős átlagnál. A bölcsődék száma az 1990-es években, egyrészt a születések számának, másrészt az üzemeltetésre jutó pénz csökkenésével, jelentősen visszaesett. Ennek köszönhetően a férőhelyek száma nem áll arányban a felmerülő igényekkel, így több bölcsőde jóval 100 % fölötti kihasználtsággal működik. 2011-ben a térség 23 bölcsődéjéből 13-ban jóval több a beiratkozott bölcsődés, mint amennyi a bölcsődék által biztosított férőhely.

131


Kiemelkedően nagy a zsúfoltság a tabi és a veszprémi járásban, ahol átlagosan 140, illetve 127 bölcsődés jut 100 férőhelyre.85 Az 1000 hatvan év feletti lakosra jutó idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyeinek száma átlagosan 12,5, de az átlagtól nagymértékben eltér a marcali járás, ahol ez a szám 27, és a tapolcai járás, ahol mindössze 3 férőhely áll 1000 idős ember rendelkezésére. Az 1000 hatvan év feletti lakosra jutó idősotthoni (szociális) intézmények férőhelyeinek száma átlagosan 13, azonban a Fonyódi-, Tabi és a Veszprémi járás BKÜ-re eső területén egyáltalán nincs idősotthoni férőhely. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 94 településen érhető el, ezeket átlagosan 16 fő veszi igénybe településenként. A fogyatékkal élők ellátására 15 településen tartanak fent intézményeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pszichiátriai betegek számára nem megoldott az ellátás, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén egyáltalán nincs az ő ellátásukra működő infrastruktúra sem ehhez kapcsolódó személyi háttér. A létesítmények kihasználtsága teljes körű, gyakori a beutaltak esetenként egy évnél is hoszszabb várakozása, mivel csak megüresedés esetén van mód új felvételre. 2011. október 27-én adták át Balatonalmádiban az új Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központot. A kezdetben 500 milliósra tervezett beruházás (80%-os uniós támogatással) költségei megemelkedtek, így végül 650 millió forintból épült fel, az újonnan felmerült költségekhez Balatonalmádi önkormányzata biztosította a forrást. Az egészségügyi központ a korszerű és teljeskörűen akadálymentesített, benne mind a háziorvosi mind a szakrendelések igénybe vehetők.

2.2.11. Kultúra A térség arculatának alakulásában az épített örökség mellett fontos és vonzó, még sok kiaknázatlan lehetőséget hordoz a jelenlévő szellemi örökség. Elsősorban a néphagyományokat – életmód, szokások, ünnepek – felelevenítő, autentikus épített környezetben megjeleníthető, a helyi közösségekre, művészeti csoportokra építő programok biztosíthatnak vonzó, egyedi, a ma már egyre népszerűbb lokális kultúra számára megjelenési formákat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Kulturális Turizmus Főosztálya kezdeményezésére 2003-ban kulturális és turisztikai értékleltár összeállítását célzó adatgyűjtés kezdődött a Balaton térségében. Az adatok 2006. végére kerültek feldolgozásra a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-nál.86 Az alábbiakban ennek az adatbázisnak a felhasználásával jellemezzük a Balaton térségének kulturális szempontból jelentős, intézményrendszerét, ahol lehet, releváns 2011-es TeIR adatokkal kiegészítve.

85

TEIR, 2011

86

Az adatgyűjtés 2004-ben is folytatódott, de be nem fejeződhetett teljesen. Az NKÖM főosztálya által elindított adatgyűjtést a Balatoni Integrációs

Kht Társadalomtudományi Kutatócsoportja 2005-ben felkarolta, majd 2006-ban szisztematikus adatgyűjtéssel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi

.

településére kiegészítette, tartalmi összetételét aktualizálta és elemezhető adatbázissá transzformálta.

132


Templomok Az épített örökség részét képező templomok egyben a térségi vonzerő részei. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településéből 173 településen található legalább egy használatban lévő, vagy használaton kívüli templom. Hat településen nincs templom, ezeken a településeken az istentisztelet közösségi helyiségekben, alkalmanként kisebb kápolnákban zajlik, amennyiben erre igény mutatkozik. A települések 60 %-a esetében csak római katolikus, egy település (Monoszló) esetében csak református templom található. Egykori zsinagóga több helyen (pl.: Keszthely, Hévíz, Siófok, Tapolca, Balatonboglár, stb.) is található, két településen (Keszthely, Siófok) azonban ma is működik állandó, illetve ideiglenes jelleggel zsidó imahely. Négy településen – Balatonfüred, Balatonlelle, Hévíz, Siófok – adventista templom illetve imaház is működik. Zalaszántón buddhista Béke Stupa is található, illetve egy Meditációs ház kerül felavatásra 2014-ben. A települések 24 %-a esetében római katolikus és református, 3,3 %-a esetében római katolikus és evangélikus, 7,3 %-a esetében római katolikus, református és evangélikus templom is megtalálható. Ezek mellett Balatonfüreden az adventista, Keszthelyen az izraelita, Siófokon pedig mindkét a térségben hívei alapján kisebbségben lévő vallás is intézményesült formában képviselteti magát. A történelmi egyházak87 közül Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben még a Hit Gyülekezetének vannak imahelyei. Az 5 település – Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Tapolca – mindegyikén heti rendszerességgel tartanak összejöveteleket. Összességében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 173 településén 291 templom került azonosításra, ezek közül 205 római katolikus, 59 református és 22 evangélikus felekezetű. A templomok 78 %-a az üdülőkörzet 154 községében, 22 %-a a 18 városban található. A templomok 43 %-a az üdülőkörzet Veszprém, 40 %-a Somogy, 17 %-a Zala területén helyezkedik el. Az egy településre jutó templomok gyakorisága Veszprém és Somogy esetében haladja meg a régió átlagát. A városokban átlagosan kétszer több templom van, mint a községekben. A templomok 62,5 %-a az üdülőkörzet háttértelepülésein van, ez 182 templomot jelent, 37,5 %-a közvetlen Balaton partvonallal rendelkező településen, ez szám szerint 182.88

87

2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

88

133

A Balaton parti települések közül csak Balatonmáriafürdőn és Vonyarcvashegyen nincs templom.


15. sz. térkép Templomok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Forrás: NKÖM és BIFÜ Nonprofit Kft. adatgyűjtése alapján

Múzeumok Az üdülőkörzet 179 településének alig hetedén, pontosan 26 településen található valamilyen múzeum, összesen 54, de a települések nagy többségében nem működik ilyen intézmény. A múzeumok gyakorisága az üdülőkörzet somogyi részén, vagyis a déli part múzeumokat tömörítő településein felülreprezentált. Itt található az üdülőkörzet múzeumainak csaknem fele, 13 településen 23 múzeum. Az üdülőkörzet Veszprém megyei részén 11 településen 22-, a zalai területen 2 településen 9 múzeum van, többsége Keszthelyen. A múzeumok több mint fele (28 intézmény) városokban, 26 pedig községekben található. Egy múzeumot működtető városra átlagosan közel három múzeum jut, miközben a múzeummal rendelkező községekben ez az érték az egyhez áll közelebb. A helyi múzeumok jellemzően helytörténeti és kultúrtörténeti gyűjtemények. A múzeumok 70 %-a 15 Balaton parti –és partközeli településen található, 30 %-a 16 háttér településen helyezkedik el. A Balaton parti települések átlagos múzeumgyakorisága Keszthely miatt Zala esetében a legmagasabb, Veszprém és Somogy üdülőkörzethez tartozó része esetében elmarad a régiós átlagtól. A nem parti települések átlagos múzeumgyakorisága Veszprém mellett Zala esetében is kimutatható.

134


Idegenforgalmi és kulturális szempontból is kiemelt a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Festetics Kastélymúzeum, a Georgikon Majormúzeum élménygazdasággal, Szendrey Júlia emlékszoba, balatonedericsi Afrika Múzeum, Vörsön a Tűzoltó Múzeum, a balatonszemesi Latinovits Múzeum és a Posta Múzeum (utóbbi Nagyvázsonyban is), a balatonszárszói József Attila Múzeum, Balatonfüreden a Blaha Lujza Emlékház, a Jókai Emlékmúzeum, Siófokon a Kálmán Imre Emlékház, és az Ásványmúzeum, a szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ, az Első Magyar Látványtár Tapolca-Diszelen, Bajcsy Zsilinszky Endre emlékháza Pálkövén (Kővágóörs), Zichy Mihály emlékház Zalán, Kunffy Lajos emlékház Somogytúron, Darnay-Dornyai Béla féle boronapince (műemlék) Gyenesdiáson, Marcaliban a Helytörténeti Gyűjtemény és a Bernáth Aurél Galéria, Egry József Múzeum Badacsonyban, somogyvári apátság, zalavári vársziget, a kortárs művészetnek otthont adó Kogart Galéria Tihanyban, stb., valamint a balatonboglári, tapolcai, a vindornyalaki és a cserszegtomaji Bormúzeum, vagy a füredi Balatoni Borok Háza. Bár területileg nem tartozik az üdülőkörzethez, jelentős turisztikai potenciált testesít meg még a Balácai Római Villagazdaság Nemesvámoson, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, vagy a sümegi Kisfaludy Múzeum és a Lószerszám Múzeum, illetve Sümeg Vár népszerű kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival. A régiós arculat kialakításában fontos – karakterisztikus – szerepet töltenek be még a tihanyi templom és apátság, amely nemcsak műemlékként fontos, hanem az első magyar nyelvemlékek egyikét is adó, szakrális és laikus szempontból egyaránt jelentős szellemiséggel rendelkező hely. Új fejlesztésként és jelentős turisztikai vonzerőként ugyancsak Tihanyban jött létre a Levendula – ház Látogatóközpont – a Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja. A látogatóközpontot 2011-ben nyitották meg, és évről évre egyre több látogatót vonz mind a központ környezete, az interaktív kiállítások és a szervezett programok sokasága is. A Levendula – Ház Látogatóközpont 2011-ben elnyerte Az Év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet is, attrakciójuk és a település vonzóbbá tételének érdekében pedig több szálon futó együttműködést alakítottak ki a Tihanyi Bencés Apátsággal. Az épített örökség – népművészet, természeti értékei, egyházi emlékei, kortárs rendezvényei tökéletes kulturális kínálatot nyújtanak. Elsősorban épített környezeti, egyházi és természeti értékei, szellemisége révén a Balaton környéke jelentős interregionális és nemzetközi vonzással bír. Mozik A Moziüzemi Vállalat megszűnésével és a szabadidő eltöltési szokások megváltozásával sok mozi zárta be kapuit Magyarországon, így a Balaton környékén is. 2011. év végén az üdülőkörzetben négy állandó üzemelésű mozi található, Balatonfüreden, Hévízen, Siófokon és Tapolca. 8 településen található időszakos jelleggel kertmozi, illetve autós mozi, Balatonlellén, Balatonkenesén, Hévízen, Vonyarcvashegyen, Zamárdiban, Balatonfűzfőn, Zalakaroson időszakos jelleggel kertmozi, Csopakon kertmozi mellett autósmozi is működik. Színházak Az üdülőkörzet területén két településen működik befogadó színház, Siófokon és Keszthelyen. Lényeges, hogy a nyári idegenforgalmi főidőszak alatt több településen, például Keszt-

135


helyen a Kastélyban és Tihanyban is időszakos színház működik. Balatonfüred város Kisfaludy Színház néven alapított színházat. Cserélődő előadó társulattal, többek között Tapolcán és az Üdülőkörzet több településén a helyi Musical Színpad tart nagyobb rendszerességgel előadásokat. Szabadtéri színpaddal szintén több település rendelkezik, viszont a színpadi infrastruktúra hiányos, vagy teljesen hiányzik, illetve nem mobilizálható. Művelődési házak 2011-ben az üdülőkörzet 179 településéből 133-ban, azaz a települések 74%-ában működik költségvetési szerv által fenntartott közművelődési intézmény, vagyis művelődési ház, közösségi ház, faluház, integrált közösségi színtér, vagy teleház. A költségvetési szerv által fenntartott intézmények Veszprém és Zala esetében felülreprezentáltak, Somogyban azok a települések alkotnak nem véletlennek tulajdonítható többséget, ahol nincs ilyen. A 179 közművelődési intézmény 78 %-a községekben, 22 %-a városokban található. A Balaton parti települések 86 %-ában van művelődési ház, ugyanez a Balaton háttér települések esetében csak 69 %. A közművelődési ellátást elsősorban a művelődési házak, könyvtárak, a mozik, a színházak, a múzeumok hálózata nyújtja. Ebben a kategóriában még inkább jellemző, hogy a kulturális intézmények a nagyobb településeken összpontosulnak, s a kulturális rendezvények számát vizsgálva megállapítható, hogy azok elsősorban az idegenforgalmi szezonhoz, illetve állami és egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. A közösségi rendezvények egyik fő helyszínei a művelődési vagy faluházak. A még 1989. előtt épült épületek nagy részében fellelhető a színpad is, viszont a technikai felszereltség (világítás, hangosítás, vetítő vászon), az alapközművek és a fűtés sok helyen hiányoznak, vagy rossz állapotban vannak. Meg kell említeni az Üdülőkörzetben hagyományosan rendezett, de már a térség határain túl is híressé vált kistérségi kulturális eseményt, a 23 éves múlttal rendelkező Művészetek Völgye (Kapolcs / Káli –medence) rendezvényeit, amelyen komplex turisztikai „termékegyüttes” jelenik meg: ilyen például a népi építészet és a népi tárgykultúra, a hagyományőrző tevékenység, a hivatásos és amatőr alkotó előadó művészet. 2007-ben a Kapolcson kívül Monostorapátit, Öcsöt, Pulát, Vigántpetendet magába foglaló program 2007-ben kiegészült Nagyvázsonnyal, majd Taliándörögddel89. Emellett kiemelhető az először 1817-ben Gróf Festetics György által megszervezett Helikoni Ünnepségek is, amely 1992 óta 2 évente kerül megrendezésre. A legtöbb kulturális rendezvényt a BKÜ Veszprém megyéhez tartozó településein tartották 2011-ben összesen 2238-at, így a legtöbb látogatóval (396 420 fő) is ez az alrégió büszkélkedhet. Sorrendben a somogyi rész követi, majd a zalai. Az átlagos látogatói létszámot tekintve azonban már változik a sorrend. A somogyi alrégióban egy rendezvényt átlagosan 236 fő látogat meg, a zalai térségben 241 fő, míg a BKÜ veszprémi területén ugyanez mutató csak 177 főt eredményez. Ez alapján elmondható, hogy Somogy és Zala kevesebb rendezvényt tart, de 89

136

www.kapolcs .hu


ezek látogatottsága jóval meghaladja a legtöbb rendezvénnyel büszkélkedhető veszprémi térséget. Más területi felbontásban elmondható, hogy a parti-és partközeli települések több mint másfélszer annyi kulturális rendezvénynek adnak otthont, és csaknem 3,5-szer több látogatót vonzanak. A parti-partközeli településeken 2011-ben 3168 kulturális rendezvényt tartottak, melyen összesen 814 358 látogató vett részt. Ezeken a területeken tehát egy rendezvényen közel 260-an vesznek részt, míg a háttér települések kulturális eseményein csak 130-an. Ezek a számok azonban komoly szélsőségeket takarnak. A BKÜ területén, egy rendezvényen átlagosan 209 fő vesz részt, de található olyan település ahol ennél jóval kevesebb a látogató, ilyenek például Somogybabod (5 fő), Kisapáti (20 fő). Vannak azonban az átlagosnál sokkal nagyobb közönséget vonzó kulturális események is például Buzsák (962 fő), Balatonkeresztúr (779 fő), Hévíz (698 fő) településeken. Magyar Turizmus Zrt Balatoni Marketing Igazgatóság munkatársai által gyűjtött balatoni rendezvény naptár 2004-2011 közötti időszakra összesített adatai szerinti 5103 rendezvény csaknem ötöde, 18,8 %-a 2006-ban zajlott, ez a gyakoriságok maximumértéke. A rendezvények mintegy hatodára (16,8 %) 2008-ban, 15,4 %-ára 2005-ben került sor. Ezek az évek metszetében vizsgált átlag feletti gyakoriságok. A rendezvények egy-egy nyolcadát sorolhatjuk 2004 és 2009 évekbe. A rendezvények 1/11-ed része 2011-ben, 1/12-ed része 2010-ben, illetve az adatbázisban szereplő minden tizenötödik program 2007-ben valósult meg, ez 6,3 %-os gyakoriságminimumot jelent.

20. ábra A rendezvénynaptárban szereplő programok éves gyakorisága 651 2004 1000 460 2011

900

786

800 2005

700 600 500 400 300 200

446

100

961

2010

0

2006

324

616 2009

2007

2008 859

137


21. ábra Az adatbázisban szereplő parti rendezvények aránya (2004-2011) 100 90 82,1

82,5

83,6

2009.

2010.

86,7

80 71,7 70 62,1 60

65

59,1

50 40 30 20 10 0 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2011.

Csak a közvetlen Balaton parti településeken zajló program az összes program éves %-ában

22. ábra A rendezvénynaptárban szereplő településgyakoriságok jellemzői

A rendezvénynaptárban szereplő programok alapján sorba rendezett települések listájának első 10 helyét 8 város, sorrendben Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely, Zalaka-

138


ros, Siófok, Zamárdi,90 Hévíz és Balatonföldvár, illetve két község, sorrendben Tihany és Alsóörs foglalja el. 100 feletti rendezvénygyakoriság az említettek kívül még két további város, Fonyód és Balatonlelle, illetve még négy község, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Gyenesdiás és Révfülöp esetében mutatkozik, összesen tehát 16 Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településen mutathattunk ki a vizsgált időszak alatt legalább 100 rendezvényt.91 A rendezvénynaptárban szereplő összes program 1 %-a, azaz legalább 50 rendezvény feletti gyakoriság még további 12 település esetében jelentkezik. Ezek között szerepel öt újabb város, sorrendben Balatonkenese, Tapolca, Balatonboglár, Balatonfűzfő és Badacsonytomaj, illetve ezekhez még hét község, sorrendben Balatonszepezd, Szigliget, Zánka, Balatonszárszó, Balatonvilágos, Csopak és Badacsonytördemic sorakozik fel. Legalább 10 regisztrált program az eddig említetteken kívül még további 37 település esetében jelenik meg a rendezvénynaptárban. Az 50 és 10 rendezvény közötti gyakoriságsáv az összes rendezvény 1,00 - 0,200 % közötti gyakoriságsávot fogja át. Ide sorolhatóak az üdülőkörzet eddig nem említett városai, úgymint Marcali, Lengyeltóti és Tab, illetve számos reprezentatív rendezvénynek is helyet is adó község, mint például Monostorapáti, Paloznak, Felsőörs, Nagyvázsony, Balatonederics, Ábrahámhegy, Hegymagas, Somogyvár, Buzsák,92 Nikla, Kapolcs, vagy Rezi. Eredményeink szerint a főszezonbeli rendezvények hektikus időbeli alakulása azt mutatja, hogy a rendezvények finanszírozóiban nincs meg a készség és/vagy a képesség a turisztikai forgalom ezen eszközzel történő befolyásolására, a programok nem annyira alakítják, mint inkább leképezik a turizmus szezonalitását. A rendezvénynaptárban szereplő programok hónapokra vetített időrendje a Balaton idegenforgalmi főszezonjára mutató súlyozottságot tár fel. A rendezvénynaptárban regisztrált programok minimumgyakorisága az év első hónapjában, januárban mutatkozik, a maximumérték pedig júliusban. A minimum és a maximum érték között két-két egymást követő hónap volumenében lépcsőzetes, ezzel együtt folyamatos emelkedő tendencia jelentkezik. A februári gyakoriság kevéssel magasabb, mint a januári, a két év eleji téli hónap regisztrált programgyakorisága március és április havi gyakoriságokhoz képest az összes program arányában mintegy 2-2,5 %-al elmarad. Márciusban és áprilisban, a vizsgált időintervallumon belül az összes rendezvénynaptárban szereplő program 4,33-4,51 %-a valósulhatott meg.

90

Zamárdi a vizsgálati időszak négy és fél éve alatt, 2004.01.01 és 2008.07.01 között község volt. Az üdülőkörzet 2008-ig hatályos területi rendelkezése alapján 164 településre vetítve ez a települések tizedét jelenti, az üdülőkörzet területi módosítása után létrejött 179 települést alapul véve 8,9 %-os arányt jelent. 92 Buzsák-Csisztapuszta Dél-Dunántúl termálfürdői szempontjából számottevő jelentőségű gyógyüdülőhely, ezzel szoros összefüggésben számos turisztikai értékkel bíró programrendezvényre is sor kerül ezen a településen. Bővebben: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határmenti térségei versenyképességének javításában; IPA-HR-HU, 2011. http://www.hu-hr-ipa.com/hu/ 91

139


23. ábra Balaton térségi integrált rendezvénynaptárban szereplő programok gyakorisága hónapok szerint 18,77 18,01

A programok 15 %-a

11,31

11,78 A programok 10 %-a 8,99

1,92

2,53

A programok 5 %-a

4,57

4,37

3,94 2,19 0,33

0,20 0,14 0,53 0,47 0,47 0,08 0,24 0,02 0,31

Jú ni us Jú Au lius gu sz tu Sz s ep te m be r O kt ób er No ve Ta m va be D sz r ec ( m em Ny ár á b ci r( er Ő us sz jú -m ni (s us áj ze -a us pt ) em ugu s b zt Té er u -n l( s) ov de em ce m be be r) r-f eb r Ta uá r) va sz -N yá r Ny ár -ő Ta sz va sz -ő sz Té l-t av as z Ő sz -té l Ny ár -T E él gé sz év es

4,33 4,51

Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us Áp ril is M áj us

20,00 19,00 18,00 17,00 16,00 15,00 14,00 13,00 12,00 11,00 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

A március-áprilisi gyakoriságarányokhoz képest a gyakoriságnövekmények május-júniusi lépcsője, az idegenforgalom várható megélénkülésével párhuzamosan már lényegesen magasabb. Az összes program 11,31-11,78 %-a valósult meg május, illetve június hónapokban, ehhez képest a július-augusztusi rendezvénycsúcs jelenti a gyakoriságok emelkedésének befejező lépcsőjét. Az, hogy júliushoz képest augusztusban már kevesebb a rendezvénynaptárban regisztrált program, az idegenforgalmi főszezon végét jelző bójaként is felfogható. Augusztustól indulóan a regisztrált programgyakoriságok novemberig hónapról hónapra lineárisan csökkennek. A rendezvények számának és arányának csökkenése olyan rohamos, hogy a november hónapban regisztrált programgyakoriság már kisebb, mint a februári érték. Az év utolsó hónapját, decembert tendenciatörő hónapnak tekinthetjük, hiszen a decemberi programgyakoriságok lényegesen meghaladják mind a novemberi, mind a januári értéket. Ennek oka nyilvánvalóan a december hónap hagyományos programjaihoz köthető, amelyet bizonyos mértékben idegenforgalmi szempontból is értékesíteni lehet. Az MT Zrt Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága munkatársai által összegyűjtött rendezvénynaptárban szereplő programok önkormányzatok, költségvetési szervezetek intézményei, nonprofit szervezetek, illetve a vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek, vállalkozások, hegyközségek, egyházak, magánszemélyek. Egyes rendezvények, például gasztronómiai, vagy össz-művészeti programok, fesztiválok, hosszú időn át nyitva tartó kiállítások esetében életszerű módon többszörös programszervezői együttműködésről van szó, ugyanis az önkormányzat például helyet biztosít egy rendezvénynek, amelyet egy vállalkozás finanszíroz, de az ötlet egy magánszemélytől származik, aki a helyi művelődési ház vezetőjével van szakmai kapcsolatban, és végül az ötletből sikeresen megvalósult rendezvény lesz.

140


24. ábra Rendezvénynaptárban szereplő programszervezők

15,3 Önkormányzat 70 60 1,8

64,5

50

Egyház

Költségvetési szervezet 40 30 20 10 0

0,4

13,8

Hegyközség

Nonprofit szervezet,nonprofit kft

4,1 Vállalkozás

0,1 Magánszemély

A rendezvénynaptár adatai alapján a programok főszervezőinek 64,5 %-a költségvetési szervezet valamilyen intézménye, alapvetően művelődési ház, faluház, közösségi ház, könyvtár, klubkönyvtár, rendezvényszervezéssel is foglalkozó Tourinform Iroda, vagy oktatási-nevelési intézmény munkatársa. Csaknem minden hatodik program szervezését a programtípus szerint egy-vagy több önkormányzat munkatársai végezhették el. A programok csaknem hetedét szervezte nonprofit, vagy vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet.93 A rendezvénynaptárban szereplő összes program 4,1 %-a sorolható szervezők szerint tisztán vállalkozásokhoz, ez több száz programot jelent a vizsgált nyolc éves időintervallumban. A további programszervezők vonatkozásában igen alacsony gyakoriságokat mutathattunk ki. Az összes program 1,8 %-a sorolható felelős rendezvényszervezők szerint valamely egyház, egyház által fenntartott intézményhez. A Balaton borrégió egy, vagy több hegyközségekhez az összes program mintegy fél százaléka köthető programszervezői szinten. Főszervezői szinten magánszemélyekhez kapcsolható programok aránya igen alacsony, a vizsgált időszak alatt mindössze csak néhány esetre tehető. 93

Ehhez kapcsoltan lényeges kiemelni, hogy az uniós jogharmonizáció jegyében 2008 során a korábban létező, tisztán nonprofit besorolású közhasznú társaságoknak (kht), annak érdekében, hogy tovább működhessenek nonprofit korlátolt felelősségű társaságokká kellett alakulniuk. Ezzel együtt megtarthatták, vagy megszerezhették továbbra is a közhasznú, vagy kiemelt közhasznú státuszt. Mindez nem jelentette azt, hogy az adott szervezet megszűnt, vagy akár csak működési területet váltott volna, ebből következően módszertani értelemben nem volt értelme két külön besorolási kategóriát létrehozni, hiszen az adott szervezetek rendezvénynaptárban megjelenő szervezői tevékenysége teljesen érintetlen maradt. Megjegyezzük, egyes nonprofit szervezetek 2008 előtt is végezhettek vállalkozó tevékenységet, csak a 2008-óta lehetségesnél korlátozottabb mértékben.

141


Az eredmények alapján megállapítható, hogy a balatoni rendezvények jelentős része regisztrálatlan, a regisztrált rendezvények ismert tulajdonságai alapján pedig az, hogy koordinálatlan, a Balaton által megcélzott vendégkörhöz képest előnytelen szerkezetű94, esetenként pedig megkérdőjelezhető színvonalú. Valójában ma senki nem foglalkozik azzal, hogy legalább a közpénzekből finanszírozott rendezvények figyelemmel legyenek a régió olyan stratégiai céljaira, mint amilyen a szezonhosszabbítás, a területi diverzifikáció, vagy a kívánatosnak tartott összetételű vendégkör. A rendezvények időbeli és területi mobilizálhatósága miatt ugyanakkor komoly eszköze lehet a turista forgalom irányításának, a tudatos és tervszerű fejlesztéspolitikának. Ebből a célból 2012-2013-ban a későbbi partnerségi együttműködést megalapozó program került lebonyolításra a régió programszervezői körében, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szervezésében.95

Képzőművészeti hagyományok és adottságok A Balaton a magyar képzőművészet régóta kedvelt témája. A legelső vizuális Balatonábrázolás - a Seuso kincs együttes tálján lévő Pelso, majd a Lázár deák féle térkép után a XIX. század közepén indult meg egy fokozódó érdeklődés a Balaton tájai iránt. Sok költőnek, írónak és művésznek is nagy szerepe van abban, hogy milyen kép él bennünk a Balatonról, milyennek látjuk a "Magyar Tengert". A Balaton a maga kiegyensúlyozottságában és hallatlan változatosságában mindenkinek azt tudja adni, amit a kereső vár tőle: tengert, ősvegetációt, a panteista létet hordozó természetet, vagy ennek a gazdag történelemmel bíró vidéknek a kultúráját: pannon derűt vagy a magyar századok örökségét. Hatalmas lélegzetű panorámát, vagy hosszú idő óta a vonattal, busszal, gyalog vagy autón kirándulóknak kedvelt, divatos helyeit, a fürdőélet és vízi sportok színtereit. Az első tájrajzolók nyomdokain Barabás és Ligeti, Molnár József és Telepy, Mészöly Géza, majd a huszadik századi, immár klasszikussá lett művészek: Csók, Vaszary, Rippl-Rónai, Bernáth, Vass, Bartha - és sorolhatnánk, milyen gazdag a balatoni képeknek kollekciója művészetünk történetében. A Balaton környékét ma is sokan választják alkotásaik témájául, s a régió által garantált életminőség miatt sokan választották a Balatont lakóhelyül is a művészek. A Balaton felvidéken a közelmúltban is számos művész telepedett meg, és alkot(ott). Hogy csak néhányat említsünk: Somogyi Győző és Raffay Béla Salföldön, Udvardi Erzsébet (2013-ban hunyt el), Bárdy Margit Badacsonyban, Bokros Lászlóék Szigligeten, Vágfalvy Ottó Balatonfűzfőn, Péterfy Gizella és Györgydeák György (2008-ban hunyt el) Balatonkenesén, Veszeli Lajos Balatonalmádiban, 94

A rendezvények csupán 2 %-a sorolható a gyermekek rendezvények közé. Turisztikai jelentőséggel bíró kulturális és művészeti programkoordináció és támogatási rendszer kiépítésének szükségessége és lehetősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben NKA, 2012, 2013.

95

142


de említhetjük Gábor Áron és Heller Zsuzsa (Badacsonytomaj), Gáyor Tibor és Maurer Dóra (Badacsonyörs) Hencze Tamás (Sáska), Jovánovics György (Hegymagas), Klimó Károly (Monostorapáti), Nádler István (Káptalantóti), Šwierkiewicz Róbert (Csobánc), Trombitás Tamás (Szentbékálla), Veszely Ferenc (Dörgicse), Baksa -Soós Krisztina és Medve András (Nemesvita), Borsos Miklós (Tihany) nevét is. (A felsorolás korántsem teljes). A Balaton környékén a művészettel foglalkozó intézmények (és egyének) egymástól viszont teljesen függetlenül, mintegy szigetként, széttagoltságban működnek. Közöttük, – egy - két személyes kapcsolatot leszámítva, –nincs összehangolt tervezés, nincs "összjáték". Szükség van bizonyos hatáskörökkel (és anyagi lehetőségekkel) felruházott kisszámú csoport (kuratorium, tanács, grémium…) létrehozására, ha együttesen megjelenő, értéket képviselő, művészi kvalitást biztosító programokat, rendezvényeket kíván a Balaton-régió felmutatni. Könyvtárak Nikla települését leszámítva minden településen, köztük a legkisebb községekben is megtalálhatóak a települési könyvtárak. Közkönyvtári funkciójukat forráshiány miatt egyre nehezebben töltik be, közösségi, és közművelődési szerepük azonban egyre nő, egyéb helyi közösségi intézményi és alternatív lehetőségek híján pótolhatatlanok. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre több a teleház, közművelődési, könyvtári funkciókat együttesen ellátó intézmény. Működtetésükben a legtöbb helyen szerepet vállalnak az ifjúsági és az egyéb civil szervezetek is.

25. ábra Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 2000 és 2011 között

Forrás: TeIR, Közművelődési adatbázis

143


Az üdülőkörzet könyvtáraiba beiratkozott olvasók száma 2007-ig folyamatosan csökkent. A 2008-as növekedés még leginkább az újonnan csatlakozott 15 település beiratkozott olvasóinak köszönhető. Ezt követően azonban általános, de lassú növekedés mutatható ki a BKÜ-ben, a legtöbb beiratkozott olvasó 2009-ben volt, 2010-re azonban egy kisebb csökkenés, majd stagnálás mutatható ki az olvasók számának változásában. A Somogy illetve Veszprém megyéhez tartozó részek a BKÜ egészében tapasztalt változásaihoz hasonlatosak, Zala megyében azonban 2010-ig folyamatosan nőtt a beiratkozott olvasói létszám a települési könyvtárakban, és a 2010es csökkenést is gyors, de viszonylag mérsékelt növekedés követte.

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér A vidéki Magyarországon a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési ciklusban új elemként jelentek meg a vidéki élet javítását célzó, 5000 fő alatti vagy 100 fő/km2 alatti népsűrűséggel rendelkező településeken létrehozható Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (röviden: IKSZT). Az IKSZT program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének: „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása”, ezen belül az „5.3.3.2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások” intézkedésének része. Az IKSZT címbirtokos szervezetek kötelező feladatai közé tartozik az 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. § alapján: • helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájékoztatási pont működtetéséhez; • ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása, ifjúsági információs pult működtetése; • közművelődési programok szervezése; • a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése; • a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) pontjában meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy mozgókönyvtári ellátás biztosítása vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen a nyilvános könyvtári vagy mozgókönyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése; • közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan, teleházban vagy könyvtárban működő e-Magyarország ponton (közösségi információs hozzáférési pont). Kötelező feladatai mellett az IKSZT címbirtokos szervezeteknek szabadon választható feladataik is vannak, melyek az IKSZT program céljait szolgálják, amely legfőképpen a vidéki lakosság megtartása. Jelenleg Magyarországon 365 IKSZT működik. A BKÜ területén – habár településméretük (5000 fő alatti illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti) alapján 131 község pályázhatna, – 22 mű-

144


ködő IKSZT címbirtokos szervezet tevékenykedik, ennek fele a somogyi részen, 6 a veszprémi részen, 5 pedig a zalai térségben96. Egyéb kulturális színhelyek A településeken galériákban, egyéb kiállító termekben több közösségi rendezvényt, kiállítást, bemutatót is szerveznek, de a nyári idényjelleg ebben az esetben is meghatározó. Egyedi, és turisztikai vonzerővel is rendelkező vonzerőt hordoznak azok a kulturális vállalkozások (pl.: Első Magyar Látványtár- Tapolca-Diszel), magángalériák (a Káli medence több települése, pl: Óbudavár, Kővágóörs, Salföld, Tihany) művésztelepek (Balatonboglár, Vöröstó, Alsóőrs, Felsőörs), amelyek általában a régióhoz kötődő művészek és gyűjtők fenntartásában és szervezésében működnek, s egyben jelentős megbecsüléssel bírnak a nemzetközi művészeti életben is. Az üdülőkörzetben szélesebb körű meghatározó kulturális központként Balatonfüred, Keszthely, Fonyód, Tapolca, Balatonboglár, Balatonföldvár Siófok és Balatonalmádi említhető. Utóbbiban 2003-ra jelentős költségekkel újították fel a térségi feladatokat is ellátó könyvtárat és művelődési központot, 2005-ben pedig Balatonfüreden adták át a Balaton Szabadidő és Konferenciaközpontot, 2010-ben pedig ugyanitt a Vaszary villát. Ezek az intézmények működtetik, segítik azokat a helyi közösségeket, amelyek meghatározó jelentőségűek mind a balatoni identitás, mind az idegenforgalmi rendezvények művészeti bázisának biztosításában (pl. néptánccsoport, népdalkörök, népművészeti alkotókörök, népművészek). A Balaton idegenforgalmi rendezvényeire nem egyedüli üdvözítő megoldás a megarendezvény(ek) ösztönzése, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hagyományaiban, lehetőségeiben erre sokkal többre képes (pl.: néphagyományok, nyitott porták, művészeti alkotótelepek, várak stb.). A balatoni rendezvénynaptár ma már színes, vonzó, igyekszik minden igényt kielégíteni. A koordinációt, az együttműködési képességet ösztönözni kell és segíteni. Történhet ez tudatosabb, stratégia mentén történő pályáztatással, de érdemes elgondolkodni önálló, a BFT és együttműködő partnerek által lebonyolított fesztiválban is. Emellett támogatásra méltóak a helyi lakosság kötődését, identitását - különösen a fiatalabb generációk esetében - erősítő események is. (pl. az egykori Veszprém Megyei Közművelődési Intézet által, minden évben más-más balatoni településen megrendezett Balatoni dalok és dalosok fesztiválja, sikeres és fontos a Nők a Balatonért Egyesület balatoni mesemondó rendezvénye, vagy az almádi Balaton tárlat, stb.). A tömegkultúrával szemben felértékelődik, s egyre inkább fizetőképes kereslettel bír a szelíd turizmushoz kötődő, elsősorban a háttértelepüléseken már meg-megjelenő kulturális turizmus (Káli-medence, Tapolcai-medence, Paloznak stb.). E programok tervezhető támogatása, a régió kulturális stratégiába való bevonása nemcsak földrajzilag és időben nyújtja ki a szezont, hanem elősegíti a rendezvények profilváltását is, ezáltal az árnyaltabb vendégkör megjelenését.

96

145

Forrás: www.ikszt.hu


A régió egységes kulturális kínálatában egyelőre többnyire nincsenek jelen az olyan tematika mentén kialakított turisztikai kínálatok, mint pl. a kálváriák, múzeumok, emlékházak, műtermek, stb. A közművelődési-kulturális infrastruktúra szétaprózottsága, az információs rendszerek és a szakfelügyelet megyék szerinti megosztottsága miatt elsősorban a turisztikai szezonban jelentős mértékű probléma ma még a programok regionális és kistérségi szintű összehangolatlansága, koordinálatlansága. Egyebek mellett ezen is sokat javíthatna egy – vagy több – regionális léptékben gondolkodó, rendszeresen kiadott médium megjelentetése. Jelentős lehetőségektől és forrásoktól esik el amiatt az üdülőkörzet, hogy – szemben a hét fejlesztési-statisztikai régióval – nem képezi az utóbbi időszakban megnyilvánuló ágazati decentralizáció tárgyát. Kulturális vidékfejlesztés A Kormány közelmúltban elfogadott un. Hungarikum törvénye97 célul tűzi ki a nemzeti értékek gyűjtését, bemutatását, védelmét és hasznosítását. A Balaton térségében komoly turisztikai jelentősége lehet annak, ha a törvény kezdeményezéséhez illeszkedően sor kerül a tájspecifikus termékek (szőlő, bor, balatoni halak, gyümölcsök, levendula, stb.), természeti értékek (Balaton, Nagy-Berek, tanuhegyek, kőtenger, stb.) továbbá az épített (várak, kastélyok, templomok, pincék, présházak, lakóházak) és a szellemi kulturális örökség (népművészet mesterei, tudástár, hagyományok, termelési módok) számtalan elemének turisztikai célú hasznosítására, a térségi vonzerőleltár velük történő gazdagítására. Ennek alapja lehet a települési és a megyei értéktárakat figyelembe vevő balatoni értéktár létrehozása és menedzselése.

Világörökség A Balaton Régióban a világörökségi címmel kapcsolatos tervek első megfogalmazása 1986ban jelent meg a Káli-medence kapcsán, majd 1993-ban Tihany nyilvánította ki ilyen szándékát. 2001-ben a Tapolcai-medence tanúhegyei címen és a vele párhuzamosan, a Hévízi-tó megjelöléssel született felterjesztés világörökség várományosi helyszín kijelölés érdekében. Az illetékes hatóság 2003-ban elfogadta a felterjesztéseket, majd a Balaton törvény 2008-ban történt módosítása során hivatalosan is létrejött a Balaton-felvidéki világörökség várományosi övezet. A világörökség várományosi helyszínek 2013. évi felülvizsgálatát során új helyszínekkel bővült a Balaton-felvidéki várományosi helyszín, ami jelenleg a Tihanyi-félsziget, a Tapolcaimedence, a Káli-medence és a Hévízi-tó természeti, illetve kulturális örökségi védettség alatt álló területeit, valamint Balatonfüred reformkori városrészének műemléki védelem alatt álló területét foglalja magába.

97

146


16. sz. térkép Világörökség várományosi területek a BKÜ-ben

A Balaton a magyar közgondolkodás szerint „nemzeti kincs”, azonban a térség – a kedvező adottságok ellenére – ma nem képes megfelelő módon és mértékben kiaknázni az idegenforgalomban is rejlő gazdasági-, illetve fejlesztési lehetőségeket. A sikeres pályázat esetén elnyert világörökségi cím tudatos tervezés és turisztikai termékfejlesztés segítségével hozzájárulhat a térség fenntartható fejlesztéséhez, ami multiplikátor hatásával az egész régió társadalmi-gazdasági fellendülését megalapozhatja. A Világörökségi törvény biztosította eszközrendszer, illetve az általa megnyíló állami támogatások, pályázati lehetőségek jól szolgálnák a táj értékeinek kiemelését, fenntartható módon való fejlesztését, munkahelyek teremtését, a magyar kulturális örökség nemzetközi megismertetését, ebből adódóan a kedvezőbb nemzeti jövedelem termelés biztosítását a Régióban. Végeredményben a teljes Balaton arculat újjászületését, a történelmi táj megújulását segíthetné elő ez a világszerte nagy presztízsnek örvendő cím, amely egyben zászlóshajója lehet a Balaton megújuló marketingstratégiának is. Digitalizáció A régióban felhalmozott kulturális értékek megőrzése és hasznosítása érdekében új eszközök igénybevétele is szükséges. Ezek egyike lehet e javak digitalizálása és modern technikai eszközök igénybevételével történő hasznosítása az oktatás, a művelődés és a turizmus területén egyaránt. A Balaton térségében található kulturális értékek és szolgáltatások versenyképességének erősítése érdekében elengedhetetlen a kreatív ipar korszerű eszköztárának fejlesztése 147


(Követendő példaként említhető, hogy többek között a Balatoni Múzeum már megkezdte gyűjteményének digitalizálását.).

2.2.12 Szabadidő, sport, versenysport A Balaton térségében – a magyarországi helyzethez hasonlóan – a vitorlás sport kivételével nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája és a sportturizmus idegenforgalmi vonzerő-potenciálja nagyrészt kihasználatlan. Az elmúlt időszakban megfogalmazott –végrehajtásra sohasem került – tervek nem segítették elő, hogy a szabadidősport az életmód szerves részévé váljon, ami pedig elengedhetetlen feltétel a régióban élők testkultúrájának fejlődéséhez. Alapvető probléma, hogy a magyar sport jelenleg nem rendelkezik regionális, térségi szinten közép és hosszú távú koncepcióval, amely keretet biztosíthat a szerkezeti és társadalmi kérdések együttes kezelésére, az intézményrendszer átgondolt fejlesztésére. További probléma, hogy az aktív üdülés, a szabadidősport létesítményi feltétele csaknem teljes egészében hiányzik a Balaton parton (uszodák, golfpályák, minőségi szabadtéri rekreációs parkok, műanyag atlétikai pálya – lehetőség szerint mindezek villanyvilágítással -, minőségi sportcsarnokok, stb.). 2011-ben a BKÜ 179 településéből 52-ben volt sportcsarnok, illetve sportpálya, ebből 18 parti-partközeli, 34 pedig háttértelepülés98. Az intézményesült fejlesztés helyett a lokális, „alulról” építkező, főleg turisztikai-rekreációs célzattal a térségbe érkező különböző társadalmi csoportokra alapozott sport és szabadidős tevékenységek a motorjai a fejlődésnek. A kerékpározás infrastrukturális háttere -bár megújításra és bővítésre szorul-jól kiépítettnek mondható: körben kiépült kerékpárút, biciklis „frissítőpontok” kerékpárbérlési és szervízszolgáltatásokkal kiegészülve, biciklibarát szállás- és vendéglátóhelyek. A vízi sportok kedvelői a vitorlázást, csónakázást, kajak-kenut, szörföt, wakeboardot és vízisít (Balatonfüred, Vonyarcvashegy, Siófok) űzhetik a tavon, a horgászat kedvelői a Balatonban és több kisebb tavon is hódolhatnak szenvedélyüknek. A 2004 óta megrendezésre kerülő Mozdulj Balaton! programsorozat keretében jelenleg 33 parti település 36 strandján kialakított sportpályák, sporthelyek és a hozzájuk kapcsolódó szervezett programkínálat biztosít aktív kikapcsolódást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyalogos túraútvonalai többféle vezetett és teljesítménytúrát kínálnak a természet szerelmeseinek. A falusi turizmushoz köthető a lovas turizmus népszerűsítése. A kalandparkok, élményparkok száma is gyarapodik (pl.: Balatoni Élménypark, Zamárdi, Gyenesdiás, Balatonfűzfő, Tihany, Zánka, Alsópáhok, Zalaszabar). A térség versenysport-kínálata is kibővült az elmúlt évek során. Kerékpáros (pl.: Tour de Pelso, Balaton Bike Fest, Balaton-felvidéki országúti körverseny), futó és triatlon (Ultrabalaton körverseny, Balatonman triatlon fesztivál, Balaton Maraton és Félmaraton, 98

148

TeIR adatok alapján, 2011.


Keszthelyi Kilométerek maraton/félmaraton, Balaton Regatta) versenyek várják az egyéni és csapatban induló versenyzőket, mind a szárazföldön, mind a vízen. Sajnálatos módon a versenyek a nyári szezonra koncentrálódnak, sok esetben tovább növelve a part menti települések terheltségét, az elő- és utószezon sportválasztéka sokkal szegényesebb. Rangos sportesemények, meghívásos rendezvények, tömegsport népszerűsítő fesztiválok kísérőrendezvényeikkel egyetemben az egészséges életmód és az aktív kikapcsolódás célterületévé tehetik a Balatont, a nyári szezonon kívül is. Nemzetközi mércével is igen jelentős nagyrendezvény, a már közel tízezer résztvevővel zajló Balaton-átúszás (Révfülöp-Balatonboglár), az Öböl-átúszás (Balatonfüred-Tihany), a rangos hazai és nemzetközi vitorlásversenyek (Kék Szalag, kupa- emlék- és válogatóversenyek, Európa- és világbajnokságok), műrepülő-, sárkányrepülő, újabban pedig jégvitorlás versenyek. Külön szükséges megvizsgálni a balatonfűzfői Balaton Uszoda fenntartási problémáit, valamint a Zánkai Új Nemzedék Központ (korábban Gyermek és Ifjúsági Centrum) rejlő lehetőségeket, amely a már meglévő szálláshelyeivel, sportlétesítményeivel kiváló helyszíne lehet a jelenlegi kínálatból hiányzó többnapos sportrendezvényeknek csakúgy, mint élsportolóink és utánpótlás korú sportolóink edzőtáborainak. További probléma, hogy jelenleg még kihasználatlanok a Balaton nyújtotta téli sportolási lehetőségek, amelyek azonban akár a turizmushoz kötődve a szezonalitás problémáját is oldhatnák. Az utóbbi években egyre ismertebbé és népszerűbbé válik a Balaton Átcsúszás, amely nemcsak a korcsolyázóknak, jégszörfösöknek, kite-ozóknak, fakutyázóknak vagy a jégvitorlással versenyzőknek nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget, de fent említett szezonális problémákra is egy megoldás lehet. Kialakulóban vannak azok a települési szokások is, amelyek a téli Balatonhoz kötődnek, ilyenek a strandokon megrendezett jégkarneválok. A jégsportokhoz, havazáshoz köthető versenyek egyre népszerűbbek a helyi társadalmak körében. Elsősorban ezek azok a programok, amelyek a téli Balatont is élettel tölthetik meg, és amelyekből kialakulhat egy vendégcsalogató téli balatoni kínálat is.

2.2.13. A balatoni népesség életminőségének alakulása Emberi fejlettségi mutató Az egyszerű társadalomstatisztikai adatsorok tanulmányozásán túl a legújabb HDIelemzések99 eredményei lehetőséget adnak a népesség életminőségének időbeni és területi összehasonlító vizsgálatára. 99

Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) három fejlődési dimenzió (a gazdasági teljesítmény, az élettartam és az oktatási teljesítmény) négy mutatószámmal mért súlyozott átlaga. A gazdasági teljesítmény indikátora az egy főre eső reál BHÉ vásárlóerő-paritáson vett értékének diszkontált változata. Helyzetelemzésünkben Csite András és Németh Nándor: Az emberi fejlődés indexének (HDI) alakulása a magyarországi kistérségekben (1994-2005) című dolgozatának (kézirat) eredményeit és megállapításait használtuk fel. A témáról ld. még: Fóti K. (szerk.) (2000): Az emberi erőforrások jellemzői Magyarországon 1999. (A Human Development Report, Hungary, 1999 magyar nyelvű változata). MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Budapest) ill. Fóti, K. ed.(2003): Towards Alleviating Human Poverty 2000–2002. Human Development Report Hungary, 2000–2002. Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences - United Nations Development Programme: Budapest. http://hdr.undp.org/docs/reports/national/HUN_Hungary/Hungary_2002_en.pdf, Rechnitzer János - Smahó Melinda (2005): A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA

149


A HDI-értékek alapján Magyarország 2004-ben a „világranglista” 35. helyét foglalta el. A magyar HDI ekkor 0,869 volt, ami valamivel meghaladta Argentína értékét, de elmaradt Csehországétól. A magyarországi megyék közt – 2005-ös HDI értékük alapján – jelentős fejlettségbeli különbségek mutatkoztak. A legfejlettebb Budapest a németországi átlaggal megegyező HDI értékkel rendelkezik, míg a legfejletlenebb Békés megye Costa Rica nemzeti átlagával megegyező HDI értékkel bír. Human Development Index 17. sz. térkép A HDI 2007. évi kistérségi egyenlőtlenségei

A HDI alapvetően az életminőségre utaló indikátor, bár épp az életminőségben rejlő országon belüli területi különbségek megragadására csak korlátozottan alkalmas, hisz elsősorban az országok közti összehasonlításra, a fejlődő országok felzárkózásának mérésére fejlesztették ki az ENSZ kutatói, másrészt pedig a HDI közvetlenül nem méri az életminőség szubjektív komponensét, vagyis az objektív társadalmi-gazdasági helyzettel való társadalmi elégedettséget. Országon belüli egyenlőtlenségek mérésére továbbá azért is csak korlátozottan használható, mivel komponenseit regionális szinten vagy egyáltalán nem mérik a statisztikai hivatalok, Közgazdaságtudományi Intézet: Budapest, ill. Husz Ildikó (2002): Regionális különbségek Magyarországon, kísérlet a területi különbségek bemutatására az emberi fejlődés indexe alapján. In: Lengyel Gy. szerk.: Indikátorok és elemzések. BKÁE: Budapest.

150


vagy csak népszámlálások idején közelítik, így mindössze tíz évente állnak elő új adatsorok, így a területi elemzők sok esetben csak különféle becslési eljárások segítségével tudják előállítani a HDI kiszámításához szükséges alapadatokat. Különösen igaz ez a kistérségi szintre, ahol is az adatfelvétel természetéből adódóan települési adatokból kell aggregálni a kistérségi adatokat, ami különösen megnehezíti a számítási folyamatot. A HDI három fejlődési dimenzió (a gazdasági teljesítmény, az élettartam és az oktatási teljesítmény) négy mutatószámmal mért súlyozott átlaga. A HDI nagy előnye, hogy lineáris skálán mozog és értéktartománya mind alulról, mind felülről korlátos: értéke 0 és 1 közé esik, bár elméletileg lehetséges olyan magas szintű fejlettségi eset is, ahol az index-érték 1 fölé kerül.

18. sz. térkép A HDI 2008. évi kistérségi egyenlőtlenségei

HDI 2008

Pannon.Elemző Iroda

151

legfelső hatod 5. hatod 4. hatod 3. hatod 2. hatod legalsó hatod

(29) (32) (28) (28) (29) (28)


19. sz. térkép A HDI 2011. évi kistérségi egyenlőtlenségei

HDI 2011.


legfelső hatod 5. hatod 4. hatod 3. hatod 2. hatod legalsó hatod

(29) (29) (29) (29) (29) (29)

20. sz. térkép A HDI 2011. évi kistérségi eloszlása

HDI 2011.


152

0,9 felett 0,8 - 0,9 0,7 - 0,8 0,6 - 0,7 0,5 - 0,6 0,5 alatt

(4) (11) (20) (37) (58) (44)


Az ENSZ 2010-ben megváltoztatta a HDI számításának módszertanát az alábbiak szerint: - egyrészt a számtani átlag helyett mértani átlagot számolnak (elkerülve ezzel azt, hogy az egyik komponensben való "előny" ki tudja egyenlíteni egy másikban mutatkozó "hátrányt"); - másrészt a normalizálás során használt minimum és maximum értékek is megváltoztak, hiszen azokat több esetben az elmúlt 23 év folyamán megfigyelt értékekhez kötik. Ez alapján mi a 2011. évi kistérségi HDI-t már úgy számoltuk ki, hogy a születéskor várható élettartam esetében a minimum értéket meghagytuk 20 évnek, a maximumot pedig az elmúlt 20 évben megfigyelt maximum értékhez kötöttük (Balatonfüred 2010. - 77,86 év). A diplomások aránya esetében a minimumot 0%-on hagytuk, a maximum pedig a budaörsi kistérség 2011-es értéke lett (34,52%). Az egy lakosra jutó jövedelemnél pedig a minimum és a maximum értékek is megfigyelt értékekhez kötődnek, 2011-es reálárra számolva. A minimum ez esetben a bodrogközi kistérség 1996. évi fajlagos jövedelme volt, a maximum pedig a budaörsi kistérség 2011-es jövedelme. Ezt követően a szokásos normalizálással megkaptuk a részindexeket, majd ezek mértani átlagát véve alakult ki a kistérségi HDI 2011. évi értéke100. A HDI kistérségi eloszlása több tanulságot is közvetít. Egyrészt stabil térszerkezetet tükröz ez az index is, 2007. és 2011. között lényegében az országnak ugyanazon térségeit mutatja leginkább és legkevésbé fejlettnek, nincsenek nagy ugrások, ami szinkronban van az egyéb fejlettségi mutatók által is bizonyított képpel. Ha térségeket nézünk, a HDI is a főváros környékét, az Észak- és Nyugat- Dunántúl iparosodottabb zónáit, valamit a Balaton környékét mutatja leginkább fejlettnek, míg Északkelet-Magyarországot, a Dél-Dunántúl perifériáit, és általában több belső perifériális kistérséget pedig legkevésbé fejlettnek. Az egyéb fejlettségi mutatókhoz képest azt mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a HDI érzékeny a nagyvárosi környezetek megjelenésére: az összes nagyobb városunk kistérségét a legfejlettebbek között indexálja (17-19. térképek) átszámozni Ami a 2011. évi becslés nominális eloszlását illeti, a 20. sz. térkép látható, hogy a balatoni kistérségek már nem tartoznak a legmagasabb kategóriákba, mindegyikük értéke 0,8 alatt marad, miközben Budapesttől nyugatra 0,9-es, míg több nagyvárosi kistérségben (pl. Veszprém, Székesfehérvár, Győr) 0,8-0,9 közötti értékeket számítottunk. Vagyis amíg a Balaton környéke még mindig az ország 30 legjobb emberi fejlettségi indexével rendelkező kistérsége között jelenik meg, ezen a kategórián belül megnövekedtek a belső különbségek, és nem a Balaton javára.

100

153

A HDI 2011. évi értékének előállítása Farkas Máté, az ELTE PhD-hallgatójának munkája.


Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam kistérségi adatait külön megrendelésre az aktuális halálozási statisztikákból számítja ki a KSH. A számítás módszertani sajátossága az, hogy minél kisebb az adott kistérség lakosságszáma, annál nagyobb bizonytalansággal lehet csak megbecsülni a várható élettartamokat. Ily módon két egymást követő év között is több évnyi különbséget mutathat a számítás eredménye, amit egyébként ma már kizárólag csak nemenként végez el a KSH, összesített várható élettartamokat nem közölnek. A születéskor várható élettartam hazai sajátossága, hogy a férfiak esetében jóval nagyobbak a területi különbségek, mint a nők esetében úgy, hogy a nők születéskor várható élettartama szignifikánsan magasabb, mint a férfiaké. A Balaton térsége általában a jobb helyzetű térségek közé tartozik e tekintetben: a férfiak várható élettartama különösen a Balatonfüredi, de a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben is a legmagasabbak közé tartozik országosan. Hasonló értékek a főváros környékén és az ország fejlettebb, zömmel urbanizáltabb kistérségeiben fordulnak még elő. A nők esetében pedig fokozottan igaz, hogy a teljes balatoni térség a legjobb életkilátásokat produkálja az országban, hozzátéve, hogy a nők esetében a kistérségek zöme között alig 1-2 év a különbség a várható élettartamokat tekintve. 21. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2009.

Születéskor várható élettartam férfiak, 2009. 74 < 72 - 74 70 - 72 68 - 70 66 - 68 > 66

154

(2) (9) (53) (64) (35) (11)


22. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, 2010.


(1 ) (24 ) (43 ) (67 ) (28 ) (11 )



155

(3) (23) (64) (57) (24) (3)



S zületésk or v árható élettartam férfiak, 201 2. 74 < 72 - 74 70 - 72 68 - 70 66 - 68 > 66

(9 ) (2 9 ) (6 3 ) (5 0 ) (2 1 ) (2 )

25. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, 2009.

Születéskor várható élettartam nők, 2009.


156

80 < (7) 78 - 80 (55) 76 - 78 (72) 74 - 76 (33) 72 - 74 (5) > 72 (2)


26. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében,



80 < (6) 78 - 80 (70) 76 - 78 (70) 74 - 76 (23) 72 - 74 (5) > 72 (0)




157

80 < (6) 78 - 80 (77) 76 - 78 (63) 74 - 76 (24) 72 - 74 (4) > 72 (0)





80 < 78 - 80 76 - 78 74 - 76 72 - 74 > 72

(16) (83) (52) (19) (4) (0)

2.2.14. A közbiztonság, mint az életminőség, valamint a turisztikai vonzerő speciális jellemzője A Balaton régió múltját, jelenét értékelendő és ennek alapján a jövőt megalapozó tervezés speciális vizsgálati területe a közbiztonság fogalomkörének tágan értelmezett halmaza. Ennek elemzése és ennek alapján a megfelelő tervezéssel előkészített fejlesztés azért igényel önálló interdiszciplináris megközelítést, mert a régióban élők, ott dolgozók, valamint a kiemelt nyári idegenforgalmi szezonban turistaként, vendégként megjelenő hazai- és külföldi személyek, családok, továbbá az őket kiszolgáló idényjellegű vállalkozások, szolgáltatások is speciális jellemzőkkel bírnak. A leglényegesebb specialitások a következők: - A Balaton a nemzetgazdaság egyik leghatékonyabb jövedelemtermelő ágazatában, az idegenforgalomban kiemelkedő hatékonysággal működik; - A bevételek jelentős hányada a nyári szezonban realizálódik; - A nyári szezonban a jelenlévő népesség száma előre nem prognosztizálható módon, de jelentősen megnő; - A szezonon kívül jelentős mértékű magánvagyon marad kihasználatlanul és őrizetlenül – elsőssorban ingatlanok, vállalkozási eszközök, valamint hajópark; - Meghatározó a nyelvet nem beszélő, más kultúrájú, pihenni és szórakozni érkező külföldiek aránya - A Balaton fizikailag kétfelé osztja a tervezési területet, amely a közbiztonság szempontjából is sajátos helyzetet teremt. - A biztonság megteremtésében kötelezettséggel bíró szervek, szervezetek területi tervezési és költségvetési struktúrája nem követi a Balaton által igényelt, fent jelzett specialitásokat.

158


-

Jelentős mértékű civil szervezet tevékenykedik a közbiztonság megteremtésében, különösen igaz ez a vízbiztonság területére.

Előzmények A Balaton régió közbiztonság-fejlesztési tevékenységének integrált, a költségvetési szervek közvetlen költségvetési forrásain kívüli fejlesztési lehetőségeinek tervezett és harmonizált megoldásainak szükségszerűsége már 1995-ben is felmerült a Miniszterelnöki Hivatal balatoni kormánybiztosa és a rendőrség ez irányú tárgyalásain. A program kidolgozására, az igények és feladatok elemzésére a kormánybiztos a szakpolitikai koordinációra meghatalmazottat nevezett ki, aki elvégezte a számára kitűzött feladatot, azonban a megvalósításra jelentős mértékű forrást a kormányzat abban a ciklusban fordítani nem tudott. A fejlesztési programmal kapcsolatos egyeztetések során már felmerült, hogy a rendőrségen kívül a többi – közbiztonságban érintett – szervezettel való integrált fejlesztés lehet a jövő útja. Az 1998-as választásokat követően a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökének ösztönzésére és a BFT elnökének hatékony támogatásával az új közigazgatási struktúrában a megyei közgyűlési elnökök által létrehozott testületi formációban – a Közbiztonsági Tanácsadó Testület (KTT) keretében – készült el, majd került megvalósításra a régió „Középtávú Közbiztonsági Fejlesztési Programja”. A 2002.-ben, majd 2006.-ban a választások után fenntartották a Testületet és változó koordináció és súlyozás mellett továbbra is a BFT-vel együtt fogalmazták meg, illetve fogadták el a fejlesztések programjait, kiemelt feladatait. Ebben az időszakban alkotta meg a KTT a „REKTOR” Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszert, illetve a „Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava” szlogennel hirdetett Komplex Vízbiztonsági Programot. A három program keretében együttesen mintegy 850 millió forint forrást biztosítottak a régió közbiztonsági fejlesztésének.

Társadalmi, politikai háttér A Balaton régió helye, szerepe a nemzetgazdaság értéktermelő folyamataiban, a hazai és nemzetközi idegenforgalom palettáján jelentős mértékben változott az elmúlt években. Ennek voltak pozitív és negatív jelenségei, hatásai. A Nemzeti Együttműködés Programja alapvetően újraértelmezte több olyan társadalmi igény realizálásának jövőképét, amely kihatással van, vagy lehet a tágan értelmezett közbiztonságra, vagy amelyet direkt módon befolyásol a közbiztonság helyzetének, színvonalának változása. A Nemzeti Együttműködés Rendszere újra érdekeltté teszi a nemzet minden tagját az együttműködésben, a közösségek építésében és a közjó megteremtésében. Más irányból közelítve az Európa Tanács Helyi és Regionális Kormányzatok Kongresszusa több szekciójában tárgyalta az államhatalmi szervek, önkormányzatok, civil kezdeményezések szinergiáinak lehetséges területeit, ajánlásokat fogalmazva meg az EU tagállamai számára. Az ET/HRKK 216/2007. ajánlásának 6. pontja szinte minden elemében vonatkoztatható a Balaton régióra. Az a.) pont szerinti szervezeti együttműködést tartalmazó ajánlás már jelenleg is működik. Az e) pont szinte a korábban működő tervező-, tanácsadó-, szervező testület tevékenységét írja le bővebb jogkörrel. A d/f/g/h) pontok szerint a BM és az önkormányzatok közös hatáskörében működhetne egy fejlesztés-centrikus bizottság regionális és térségi for-

159


mációk létrehozásával. Jelenleg ezt a feladatot a BFT, illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület látja el. Az alapelvek A 2010. évi parlamenti, majd önkormányzati választásokat követő szakmai tárgyú egyeztetésein, régiós- és szakpolitikusokkal, a helyi közélet szereplőivel és a közbiztonság területén érdekelt szervezetek vezetőivel történt egyeztetések során megfogalmazódott az eddigi – alapvetően szakirányú feladatelemzésen alapuló fejlesztés-centrikus – programok mellett egy új felfogású integrált elemzési-, tervezési, fejlesztési együttműködés megteremtésének szükségessége. Ennek főbb elvei, illetve gondolatai a következők: A hatalomgyakorlás közjogi deklarációjától és tartalmától elkülönülő, de attól nem független, azt kiegészítő, velük szimbiózisban működő szegmensei, illetve részben a közbiztonság nemállami feladatai a következők: - az állampolgári veszélyhelyzeti felkészítés és bűnmegelőzés, - a számon kérhető személyi és szervezeti felelősségvállalás deklarációi, - az eszközök és erőforrások hatékony alkalmazása, - a civil együttműködés és feladatvállalás ösztönzése, - az állami-, önkormányzati- és civil (önkéntes) szervezetek közötti koordináció, - az áldozatvédelem, jogsegély szolgáltatás működtetése. Mindezek a tágan értelmezett közbiztonság olyan speciális megnyilvánulási területei, illetve összetevői, amelyek megfelelő rendező elvek mellett jelentős fejlesztési források nélkül, illetve költség-hatékony működtetéssel - nagy társadalmi támogatottság mellett - képesek a térségi közbiztonsági paramétereket javítani, a lakosság és az ide látogatók biztonságérzetét fokozni. A Balaton Fejlesztési Tanács a 2011. február 18.-i határozatában elfogadta a Fejlesztési Program előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó javaslatot. Az előkészítő munka keretében a régiós idegenforgalmi, valamint településszociológiai és településüzemeltetési jellemzők és igények alapján - a BKÜ polgármestereinek véleményeivel harmonizáló módon – kell megalapozni a további munkát. Ennek fejlesztési tervét az önkormányzatok, a készenléti szervezetek és az érintett civil szervezetek véleményeinek összegzésével, szintetizálásával kell kialakítani, majd széleskörű konszenzus megteremtésével elfogadtatni. A szakmai és területi alapon biztosított együttműködési készségek támpontot adnak a későbbiekben a megcélzott fejlesztési források és additív pénzügyi, támogatási lehetőségek célszerű, arányos és hatékony felhasználására, allokálásra is. A cselekvési tervben foglaltak figyelembe vételével az együttműködésen, partnerségen alapuló fejlődés érdekében a területi és szervezeti szinergiák kihasználásával kell a későbbiekben a szakirányú fejlesztéseket előkészíteni, koordinálni az egyéb régiós fejlesztési elképzelések, tervek, pályázatok közbiztonsági hatásmechanizmusait, következményeit számba venni. A Közbiztonsági Fejlesztési Program a következő szakterületeket érinti:

160


-

Közbiztonság, a közterületek biztonsága és bűnmegelőzés, áldozatvédelem Település és város rendészet Mentés- elsősegély ellátás Lakossági tájékoztató-, viharjelző-meteorológiai előrejelzés, közérdekű infokommunikációs rendszerek Katasztrófavédelem (Tűzvédelem, Iparbiztonság, Polgári védelem) Környezet- és vízvédelem, Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága, zavartalansága

A fentiek közül számos terület a költségvetés forrásain túl jelentős régiós fejlesztési forrásokat igényel a fentiekben részletezett specialitások miatt. Ugyanakkor a hatásmechanizmusok szakágakat átfogó hatásai miatt sem várhatjuk, hogy egy-egy szakterület erején felül vállaljon terheket. Erre példa a viharjelző rendszer fejlesztése és fenntartása, amely a teljes régió idegenforgalma szempontjából meghatározó technológia, azonban érinti a katasztrófavédelem, meteorológiai, vízi mentés és rendészet tevékenységeit is. Tekintettel arra, hogy a tervezés jelen fázisában a helyzetértékelés, helyzetelemzés áll a középpontban, a fenti megalapozás mellett érthető a közbiztonság érdekében eddig történt fejlesztések indokoltsága, valamint az, hogy a fejlesztések interdiszciplináris elemeit a Balaton erre predesztinált szervezeteivel közösen lehet csak végrehajtani. Hivatkozva e helyzetelemző dokumentumban szereplő általános célokra, a Balaton turisztikai vonzerejének növelésére, valamint a társadalmi-, gazdasági- és környezeti feltételek javítására alapvető hatással lévő közbiztonsági, valamint vízbiztonsági tevékenységek fejlesztését elengedhetetlennek tartjuk, mivel ez a teljes régiós turisztika megítélése, a megcélzott vendégkör meggyőzése szempontjából kiemelt szempont. Ez a korábbi tervezési időszakban is hasonlóan indokolt volt, azonban csak kis mértékben lehetett integrált fejlesztéseket végrehajtani. Ezeket jelen fejezet későbbi részében ismertetjük. Az elmúlt 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a Balaton régió komplex közbiztonsága, amely a hagyományos rendészeti jellegű megközelítésen túl a vízbiztonság szélesen értelmezett területét, valamint az interdiszciplináris megoldásokat (területeket) is tartalmazza. E fejezet ugyan komplexitásában kezeli a kérdést, azonban rávetíthető a helyzetértékelés alábbi vizsgálati szegmenseire: -

161

A régió általános leírása, hiszen a turisztikai jellegű sajátosságok között szerepelnek olyan célcsoportok, illetve trendek, amelyek itt definiáltak; A BKÜ helyi társadalma időhorizont szerinti összetétele, mivel más megközelítést igényel a téli- és a nyári szezon veszélyeztetettsége; A képzettség, oktatás területén a speciális ismeretek iránti igény megvan, de nincs definiálva a szakterületi besorolásuk. A lehetőségek pedig jelenleg szinte teljesen hiányoznak a speciális ismeretek megszerzésére. Példaként említhető az általános iskolák számára több évvel ezelőtt indított „Vízek veszélyei” sorozat, a vízimentő képzés máig rendezetlen környezete, vagy a strand- és kikötő üzemeltetők, vízi vállalkozások számára indított „meder veszélyei” program;


-

-

-

-

-

A civil szervezetek tekintetében nemcsak a régió szempontjából meghatározó és ma már szinte nélkülözhetetlen a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, vagy a legtöbb infokommunikációs fejlesztésben közreműködő Rádiós Segélyhívó- és Infokommunikációs Országos Egyesület; Az egészségügyi ellátottság fejezete mellett itt foglalkozunk a mentés, elsősegélynyújtás, sürgősségi ellátás, EMESE program eredményeivel, hatásaival, problémáival; Az életminőség javulásában igencsak szerepe van a biztonságérzetnek, amelynek szubjektív és objektív mérési módszerei vannak és amely igencsak változik a különböző időszakokon belül; A turizmus fejezetében egyébként részletezett minőségi paraméterek egyike – a médiában leginkább megjelenő eleme – a közbiztonság helyzete, annak változása; A BKÜ forrásfelvevő képessége szempontjából lényeges az eddigi közbiztonsági pályázatok struktúrája, azok értékelése, illetve a forrásfelvevő képesség e területen a következő időszakban szinte korlátlan lehetőséggel bír. A közlekedési infrastruktúráról szóló fejezetet is érinti az itt tárgyalt vízbiztonság néhány kérdését. A vízi útként kezelendő vízfelület közlekedési szabályozása, dokumentálása, a ma inkább csak bújtatott motorcsónakázásként értékelhető „vállalkozói szolgáltatás”, a mederbiztonság megteremtése, a nautikai infokommunikációs megoldások eddig is alapvetően a közbiztonság szempontjából volt értékelve. A vízi út legalább követő jellegű fejlesztése sokkal nagyobb potenciált követel, mint amit eddig erre fordítani lehetett. A klímaváltozás fejezet ugyan érint néhány fejlesztésre szoruló területet, azonban a vízbiztonság és a lakosság biztonsága okán itt kiegészítjük, tovább részletezzük a máshol említetteket. Példaként a szélerő és irány változás, a szélsebesség növekedési intenzitásából fakadó veszélyek, a kistérségi meteorológiai jelenségek számának növekedése, az extrém hőmérséklet kialakulásának és fennmaradásának veszélye említhető. Mindezek generálták eddig is és generálják a lakossági monitoring és tájékoztató rendszer, az előrejelző rendszer és a magatartás befolyásolási megoldások fejlesztését. Ezekre is van már számos pozitív példa.

Az összes megjelölt cél, illetve tevékenység jelentős múlttal rendelkezik a régióban. Megvalósult, illetve működő nagyobb projektek: - Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Program, - Komplex Vízbiztonsági Projekt, - REKTOR Program, - BVR fejlesztési program, - LIFE-monitoring program). Megalkotásuk eredményes és hatékony volt. Fejlesztésük kiemelten fontos nemcsak a helyi lakosságot érintő társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásai szempontjából, hanem a munkahelyek megtartását, növelését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó idegenforgalmi iparág működési feltételeinek javítása, fejlesztése szempontjából is. Nem utolsósorban az évek óta forráshiánnyal küzdő területek már korábban tervezett fejlesztései is megvalósulhatnak.

162


Közbiztonság, bűnmegelőzés és áldozatvédelem A 2007-2013 közötti közbiztonsági helyzetértékelés számszerűsíthető adatainak megítélését alapvetően befolyásolják a statisztikai módszerek, a statisztikai elemek tartalmának változásai, a jogszabályi változások okán történő besorolási változások, valamint az idegenforgalmi szokások változásai is. A tendenciákat figyelme és összevetve a különböző interjú-alapú közvélemény kutatásokkal, média elemzésekkel egyértelműen kijelenthetjük, hogy a közbiztonság a BKÜ területén jelentős mértékben javult, a szubjektív biztonságérzet a pozitív trend mellett is kiemelten jó. Ugyanakkor számos terülten jelentős javulást lehet elérni a módszerek fejlesztésével, az új technikai megoldások gyors alkalmazásával, a rendészet számára rendelkezésre álló eszközök cseréjével, illetve számuk növelésével. Ezek együttesét képezik a régiós közbiztonsági fejlesztési programok is. Nagy jelentősége van az önszerveződő civil kezdeményezéseknek. Ezek között is kiemelkedő a polgárőrségek működése, a bűnmegelőzési táborok és oktatások sora, valamint a Fehér Kereszt Egyesület és Alapítvány, illetve az áldozatvédelmi egyesület tevékenysége. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a korábbi bűnmegelőzési feladatok jelentős részét átvéve, azokat jobb koordinációval és jelentős forrás felhasználásával végzi. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia sok feladatot célzott meg, ebben a régiónak is számos rész feladata van. A rendezvények biztonsága érdekében elkészült és széles körben ismertté vált a biztonsági tervek elkészítését segítő dokumentum, a jogszabályok gyűjteménye, amely segíti a jogkövetés hatékonyságát és a prevenciós célt. A közbiztonság javítása az eddigi fejlesztési programokban kiemelt támogatás élvezett, számos műszaki jellegű újdonság került a rendszerbe. (Lásd: programok, pályázatok eredményei.) A Balaton régió közbiztonságának helyzetértékelése a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában A térség bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását, rendőri szerveinek tevékenységét alapvetően meghatározza az idegenforgalom bűnözést generáló hatása, amely nagyrészt a Balaton-partra és a kiemelt üdülő övezetek területére koncentrálódik. A pihenni vágyó bel- és külföldi vendégek, valamint az itt élő állampolgárok részéről jogos elvárás, hogy biztonságban érezzék magukat és javaikat. Az elmúlt évtizedekben az érintett rendőr-főkapitányságok – Somogy-, Zala és Veszprém - azon munkálkodtak, hogy a turistaforgalom által érintett területeken szélsőségektől mentes bűnügyi és közbiztonsági viszonyokat tudjanak biztosítani, és azt az elvárásoknak megfelelő színvonalon fenn is tudják tartani. Ezt a célt szolgálta/szolgálja továbbá a több mint húsz éve regnáló Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság tevékenysége is, amely az említett rendőr-főkapitányságok, valamint a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Velencei-tó általi érintettsége kapcsán, évenkénti váltásban, minden év június 1-jétől augusztus 31-ig koordinálta/koordinálja a régióban működő, Balaton-parti rendőrkapitányságok idegenforgalommal összefüggő feladatait. A Régió közbiztonsági helyzetének elemzésénél a Balaton-parttal rendelkező megyei rendőrfőkapitányságokon, 2007-2013 között, az idegenforgalmi idényben keletkezett bűnügyi és 163


közbiztonsági adatokat vettük figyelembe az időközben bekövetkezett adatszolgáltatási változásokat követve. Jelzett RFK-k működési területről kellene ide egy térkép rövid kommenttel, miben egyezik, különbözik ez a BKÜ területétől. Ha az megegyezik a 3 megyével, akkor szúrjuk ezt be a fenti bekezdésben általam betoldottak szerint. A vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy 2007. év óta – a 2009. és 2012. évet kivéve – a nyomozás elrendelések dinamikájában csökkenő tendencia érvényesült. A legnagyobb arányú visszaesés 2007-2008. viszonylatában tapasztalható.

26. ábra Nyomozás elrendelése

Valamennyi szezont (június 1.-augusztus 31.) a vagyon elleni bűncselekmények jellemezték, kiemelten a betöréses lopások, gépkocsi lopások és feltörések. A strandlopások vonatkozásában csak az utóbbi két év adatai állnak rendelkezésre, de azok dinamikájából is jól érzékelhető a balatoni strandok bűnügyi szempontú veszélyeztetettsége. A 2012. évben elkövetett strandlopások száma 2013. évben közel megháromszorozódott. A betöréses lopások száma minden évben markánsan meghatározta a bűnügyi helyzet alakulását. Amint az a diagramból is jól látható az ismertté vált cselekmények száma a vizsgált időszakban 490 és 670 között mozgott. A legtöbb ilyen jellegű bűncselekményt 2011. évben követték el, a legkevesebbet pedig 2013-ban.

164


27. ábra Betörés, lopás

A gépjárművekhez kapcsolódó deliktumok számszerű alakulását szintén meghatározó elemeiként tartjuk számon az idegenforgalmi szezon bűnügyi helyzetének értékelésénél. Az elmúlt hét évben az érintett RFK-k területéről 43 és 60 közötti számban tulajdonítottak el gépkocsit, a legtöbbet – azonos számban – 2009-ben és 2011-ben, a legkevesebbet pedig 2013-ban. 28. ábra Gépkocsi lopások

A gépkocsi feltörések dinamikájában 2008. évtől csökkenő tendencia figyelhető meg, a viszszaesés mértéke 2013. évben a 2007. évi adatokhoz viszonyítva közel 40%-os.

165


29. ábra Gépkocsi feltörések

Az idegenforgalmi szezonban nem jellemző az állampolgárok biztonságérzetét, a köznyugalmat jelentősen befolyásoló erőszakos-garázda jellegű jogsértések körében az emberölés elkövetése. A vizsgált időszakban sajnálatos módon történt három ilyen esemény, az egyik 2007-ben Somogy megyét, 2010-ben és 2012-ben pedig Veszprém megyét érintően. Mindhárom esetről elmondható, hogy azok elkövetése nem köthető az idegenforgalmi idényhez, a háttérben szerelemféltés, illetve egyéb más bűncselekmény elkövetésének elleplezése állt. A rablás, a súlyos testi sértés és a garázdaság azonban minden évben negatív kísérőjelensége a turisztikai szezonnak. Ezen cselekmények elkövetése a „buli-turizmussal” összefüggésben nagyrészt a déli parthoz, ezen belül is Siófokhoz köthető, de az utóbbi években Balatonfüreden is tapasztalható volt. Az elmúlt hét évre visszatekintve a térségben elkövetett rablások száma 15 és 25 között mozgott. A legkevesebb rablás 2008-ban történt, a legtöbb 2011-ben, azok több mint 80%-a a déli parton.

166


30. ábra Rablás

A súlyos testi sértések száma 2009-től viszonylag állandónak mondható, csupán csak 2007ben és 2008-ban maradt az esetszám hetven alatt. 31. ábra Súlyos testi sértés

A garázdaságok száma – mint az a diagramon is jól látható - 2012. évig erőteljesen emelkedett. 2012-2013. évek viszonylatában bekövetkezett egy 21%-os csökkenés, azonban a 2013ban regisztrált cselekmények száma így is háromszorosa a 2007. évinek.

167


32. ábra Garázdaság

Az ország és a régió megítélése szempontjából rendkívül fontos mutató, hogy a térségbe érkező külföldiek hány esetben válnak bűncselekmény áldozatává. A diagram jól szemlélteti, hogy a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma – eltekintve 2012. évtől - csökkenő tendenciát mutat, a 2007. évi adatokhoz képest 2013ban a visszaesés mértéke jelentős. 33. ábra Külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények

A külföldiek sérelmére elkövetett szabálysértések tekintetében 2008. évet követően erőteljes csökkenés következett be, majd 2010-2012. között a mutató növekedési pályára állt. 2012. és 2013. év viszonylatában ismét visszaesés történt, melynek aránya igen jelentős.

168


34. ábra Külföldi sérelmére elkövetett szabálysértés

A külföldi gyanúsítottak száma 2008-ban közel a duplájára emelkedett, majd az ezt következő években csökkenő tendencia érvényesült. 2013. évben az előző év azonos időszakához képest sokkal több külföldi személy gyanúsítotti kihallgatására került sor, főként Somogy megyét érintően. 35. ábra Külföldi gyanúsítottak száma

Az idegenforgalmi idényben regisztrált szabálysértések köréből három olyan szabálysértést emeltünk ki, amelyek ezekben az időszakokban gyakoribbak, illetve a turisztikai szezon bűnügyi jellemzői közé tartoznak. Az egyik ilyen szabálysértés a kisebb értékre elkövetett tulajdon elleni szabálysértés. A diagramból jól látható, hogy ezen deliktum dinamikája 2012. évig emelkedett – ebben az évben kiugró adatot produkálva -, majd 2013-ban ugyan csökkent, de ez az érték is közel négyszerese a 2007. évinek.

169


A rendzavarások tekintetében megállapítható, hogy számuk az elmúlt hét évben 36 és 125 között mozgott. A legmagasabb értéket 2010. évben regisztráltuk, majd ezt követően egy csökkenő tendencia indult meg. 2013-ban azonban az előző évhez viszonyítva több mint másfélszeresére emelkedett ezen cselekmények száma. A tiltott prostitúció – korábbi tényállás szerint tiltott kéjelgés - a korábbi években/évtizedekben szinte külön „iparágként” virágzott a Balaton-parton. Az elmúlt hét év adatait értékelve ma már elmondható, hogy a gyakori fokozott rendőri ellenőrzéseknek, jogszabályi változásoknak köszönhetően ezen nemkívánatos tevékenység háttérbe szorult, kiugró számadatot csak 2009-ben regisztráltunk. Természetesen e vonatkozásban a látenciát is figyelembe kell venni. 36. ábra

A közbiztonság fokozása érdekében a korábban megkezdett fejlesztéseket e téren is folytatni kell, illetve a változó helyzethez alkalmazkodva további szervezet fejlesztési-, szervezet együttműködési megoldásokat kell bevezetni, illetve alkalmazni kell a technikai újdonságokat is. Ez utóbbiak vonatkozásában a személyi-, terület és objektumvédelmi megoldások, az infokommunikációs technológiák, a közlekedésbiztonsági eszközök kiterjedt körének, továbbá a lakosság és a vendégkör tájékoztatását segítő széleskörű alkalmazását célozzuk.

Település-, és város rendészet A hazai közbiztonsági struktúra speciális eleme a településen belüli rendészeti rendszer. 2013. január 01-től a közterület felügyelők már mint rendészeti feladatot ellátó hivatalos személyek teljesítenek szolgálatot. Tekintettel arra, hogy a „városi rendőrség” modellje nem alakult ki, a közbiztonsági feladatoktól részben eltérő de fontos részfeladatok ellátására, olyan hiánypótló városi belső rendészeti formákat mutató szervezetek jöttek létre, mint a közterület felügyelet, vagy a város őrség, Ezen szervezetek a közterület tisztaságával, hasznosításával, a városépítészet betartatásával a közösségi életterek védelmével, és a parkolási rend betartásával foglalatoskodnak. Működtetésük feltételeit az önkormányzatok biztosították, azonban a technikai

170


háttér megteremtésében régiós feladatok is vannak. Ebbe értendő a közterületi kamera rendszer, az utcai segélyhívó megoldások is. Az elmúlt időszakban csak minimális mértékű központi, illetve regionális fejlesztési forrást kaptak, azonban néhány interdiszciplináris fejlesztési eredmény közvetett élvezői-, felhasználói lehettek. Ilyen a táv-vezérelhető, többcélú kamera rendszer, a sebességmérő és kijelző megoldások, vagy a „Balatrönk”101 közösségi rádió rendszer. Mentés- elsősegély ellátás Külön aspektusból kell megítélni a hagyományos, szárazföldi mentés, valamint a vízimentés tevékenységét. A szárazföldi mentés alapvetően állami feladat, amelyet az Országos Mentőszolgálat törvényi felhatalmazás alapján, költségvetési forrásból professzionális szakmai háttérrel végez. Munkájukat a légi mentés eszközrendszere segíti. A Balaton-part specialitása miatt a kapacitások időbeli- és térbeli szükségessége okán a régiós fejlesztéseknek volt és marad is szerepe. Mivel a kiemelt szezonban a BKÜ területén tartózkodók száma a többszöröse az állandó lakosok számának, szükséges a mentési kapacitás számottevő megerősítése. Ez nem oldható meg más területről történő átcsoportosítással, így erre helyben kell forrást találni. A BKÜ területén kialakított ideiglenes mentőállomások segítik a gyors helyszínre érkezést. A járműpark felújítása, cseréje, a speciális mentőegységek (gyermek mentőorvosi kocsi, mentőmotor) üzemeltetése, a korszerű eszközök beszerzése és a mentésirányítás korszerűsítése is megkezdődött, azonban e folyamatok folytatása is forrásigényes. Fontos kiemelni a Magyar Gyermekmentő Alapítvány (együttműködésben az Országos Mentőszolgálattal) által szolgálatba állított speciális felszerelésű, sérült gyermekek méretéhez igazított mentési eszközökkel ellátott mentőorvosi autók jelenlétét a Balatonnál. Az első ilyen autót 2005-ben állították szolgálatba, azóta az országban megtalálható Győrben és Pécsen és idényjelleggel a Balatonnál (2008-tól). A speciális mentőautókban a gyermekek intenzív ellátására szakosodott szakorvosok és szakápolók nyújtanak segítséget. A szakembergárdának és a korszerű gyermekmentési eszközöknek (defibrillátor és monitor rendszer, lélegeztető gép, speciális rögzítő eszközök, lélegeztető ballonok több méretben, gyógyszeradagoló pumpák, inhalátorok, infúzió hűtő-fűtő stb.) köszönhetően jobb ellátást tudnak biztosítani a bajba jutott gyermekeken, mint egy átlagos mentőautó vagy rohamkocsi. A nyári időszakban a Balatonnál a jelentős turistaforgalom és ennek következtében a gyakoribb balesetek miatt a térségben kiépült mentőhálózat nem tudja megfelelően biztosítani az ellátást, így a Balatonnál a Magyar Gyermekmentő Alapítvány speciális mentőautója indokolt esetben felnőtt sérülteket is ellát. A strandokon kötelező elsősegély-nyújtó helyek hálózata megfelelő, azonban az elmúlt években több pályázat is segítette, hogy korszerű újraélesztő eszközök kerüljenek a strandokra. A Magyar Vöröskereszt több éve folytatja az ifjúsági programja keretében a parti segítők számának növelését. Mindkét tevékenység fejlesztése szükséges. További eszközöket és forrásokat kell biztosítani a laikus segítők munkájához, a szükséges oktatások, tréningek szervezéséhez.

101

171


A vízi mentés terén lépett előre a legnagyobbat a régió. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (továbbiakban BVRK) végzi a legkomolyabb mentési tevékenységet a Balatonon, a hat vízirendészeti rendőrőrs 20 darab kisgéphajójával közel 300 embert mentenek ki minden évben a tóból. A hivatásos szervezetek mellett megjelent a korábbi kisebb, szervezetlen, illetve koordinálatlan csoportok mellett vagy azok részbeni integrálásával a Vízimentők Magyarországi (korábban: Balatoni) Szakszolgálata. A komplex vízimentési tevékenységük kiterjed a strandi mentőőri szolgálattól a nyíltvízi mentésen át az eltűnt személyek felkutatását is végző búvárszolgálatig. Az EMESE program keretében megkapott Rupert sürgősségi mentőhajó üzemeltetésével új fejezet nyílt, hiszen „esetkocsi” felszereltségű a hajó, amelyen főidényben mentőorvos, vagy mentőtiszt és mentőápoló is szolgálatot ad. A hajó a legnehezebb időjárási körülmények között is kifutásra képes. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság VÉSZ központja (Vízi Életmentés-irányítási Szolgálat) irányítja és felügyeli a Balatonon a vízimentést és engedélyezi valamint koordinálja a kifutásokat. A vízimentés irányítása során tartja a kapcsolatot a VMSZ által működtetett diszpécseri központtal. a VMSZ diszpécser központja a parti mentőrök koordinálásán túl irányítja az egyesület mentőhajóit, a sürgősségi beavatkozásokat, valamit többféle kommunikációs csatornán fogad segélyhívásokat. A pár éve bevezetett nautikai információkat is ők gyűjtik és közvetítik a hajósok felé. Mindezek mellett a vízimentő képzésben is kiemelkedő szerepük van. E komplex tevékenységet hosszú ideje jelentős támogatásokkal, pályázati forrásokkal segítik a régiós fejlesztési programok. Ugyanakkor a technikai fejlődés, valamint a mentés- és mentésszervezés területén megjelent új eszközök és technológiák az állandó fejlesztés iránti igényt alapozzák meg. A szolgáltatások körének bővítése – például a különösen indokolt további egy sürgősségi mentőhajó beszerzése, valamint nyolc zárt kormányállású, komoly nautikai jellemzőkkel bíró vízirendészeti mentőhajó beszerzése – csak régiós források bevonásával lehet eredményes. A vízimentés mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a tóra a jegesedést követően is, hiszen jelenleg nincs olyan technológia, vagy járműtechnika egyetlen szervezet birtokában sem ami nyílt, a parttól távol lévő jégfelületről mentést képes végrehajtani. Olyan felszerelések és speciális járművek beszerzése szükséges mint a légpárnás vagy nádjáró járművek. Viharjelző meteorológiai előrejelzés, lakossági tájékoztató-, közérdekű infokommunikációs rendszerek A Balatoni Viharjelzés meteorológiai módszertana ez elmúlt években jelentős átalakuláson ment át. A méréstechnika és a földfelszíni állomáshálózat fejlődése lehetővé tette, hogy a korábbi órás sűrűségű mintavételezés 10 perces gyakoriságra nőhetett, illetve több mint 100 folyamatosan működő hazai állomásról jöjjenek információk az Obszervatóriumba. Az időjárási radar hálózat mintavételezési gyakorisága 15 percről 5 percre növekedett. Végül a dinamikus alapú numerikus modellezés az OMSZ szuperszámítógépén működő és folyamatosan fejlesztés alatt lévő WRF modell segítségével jóval nagyobb felbontású előrejelzést képes készíteni a Balatonra. Mindez lehetővé tette a Balaton viharjelzési szempontból történő három medencére való bontását. Ugyancsak lehetővé vált egy objektív alapú hullám előrejelzés. Mindezen információk az OMSZ honlapján valós időben frissülve is felkerülnek. A LIFE cölöpökön

172


mért és az OMSZ által beszerzett és hitelesített szenzorok adatai az RSOE hálózatán keresztül ugyancsak bejutnak az Obszervatóriumba, hasznos információt szolgáltatva közvetlenül a víz feletti meteorológiai állapotokról. A kiadott viharjelzéseknek az érintettek részére való eljuttatása a viharjelzés balatoni bevezetése óta már három technológiai váltáson esett keresztül. Az első időszak „kosaras”, rakétás megoldását a távvezérelt forgólámpás megoldások váltották. Ezt követte a villanócsöves megoldások bevezetése és az állomások számának bővítése. Jelenleg már a harmadik generációs vezérlés kialakítása és a LED technológiájú lámpák felszerelése folyik. Az időjárási riasztások és előrejelzések egyértelmű továbbítása érdekében a BAHART kikötőkben bevezetésre került a meteorológiai információk webes technikán alapuló közzététele. Ezt a technikát hasznos lenne az önkormányzatok által üzemeltetett strandok és magán kikötők irányába is kiterjeszteni. A jövő a személyi előrejelzés, riasztás megteremtése irányába mutat, amely komoly infokommunikációs fejlesztéseket igényel. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek miatt szükségessé válhat a várható rendkívüli időjárási eseményekre való hangsúlyozott és részletes figyelmeztetések kiadása, úgy a hatóságok, mint a lakosság és az üdülők részére. Továbbra is nagy szükség van a korábban kialakított többfunkciós közösségi célú rádiórendszerre. A „Balatrönk” lassan 15 éves és az üzemeltetés műszaki nehézségei mellett a korszerűbb digitális technológia bevezetését ösztönzi a spektrumhatékonysági szempont és a lényegesen nagyobb szolgáltatási kör is. Fejleszteni lehet és kell az erre épülő applikációkat, alkalmazásokat. (Lásd: viharjelzés) A közel tíz esztendős LIFE monitoring rendszer a régió egyedülálló technológiai komplexuma. A széleskörű telemetriai megoldások mellett az adatgyűjtés struktúrája és tartalma, valamint a kimenetek, információs csatornák számossága sok szakmai eredményt alapozott meg. (Közlekedés, meteorológiai, vízminőség, desztináció, vízmozgás, környezetvédelem) A felhasználók igényei, valamint a hosszú távú adatgyűjtés szükségszerűsége predesztinál bennünket a rendszer korszerűsítésére. Katasztrófavédelem A Balaton és környezete különösen érzékeny élővilággal rendelkezik, amely egy nagyobb természeti-, de különösen környezeti-, ipari katasztrófa esetén visszafordíthatatlan károkat okozhat. Gyakoriak a nádas-tüzek is. A Balaton közelségében húzódó autópálya jelentős mértékű veszélyes-anyag szállítás útvonala. Az átalakult katasztrófavédelem tevékenysége a korábbi évekénél lényegesen komplexebb. A környezeti jelenségek, szélsőséges időjárási helyzetek, de még az élő környezete változása is olyan összetett jelenségeket generál, amelyeknek lakosságvédelmi következménye, felkészítési és védelmi, valamint kárelhárítási feladata van. Elkészültek azok a havária tervek, amelyek a Balaton környezetében ezeket komplexen közelítik meg, segítik a felkészítést, valamint a védelmi tervezést is. A vizsgált időszak elemző felmérése rendkívül tanulságos és egyben mértékadó a tervezési időszak előkészítése, a fejlesztések megalapozása szempontjából. Ezért ezt jelen dokumentáció függelékeként mellékeljük.(ld.:3.sz. melléklet) Az elmúlt években e veszélyek csökkentésére, a speciális régiós igények kielégítésére minimális forrást tudtunk biztosítani. Szükséges a megfelelő minőségű és mennyiségű kárelhárító,

173


semlegesítő anyagok és eszközök beszerzése, a beavatkozó technológiák fejlesztése. A helyi önkéntes erők technikai fejlesztése is elmarad a kívánatos mértéktől. Környezet- és vízvédelem, horgászati-halászati szabályozások A hagyományos környezetvédelmi feladatok többszintű rendszerben, a közigazgatásba integrált módon, a költségvetésből, valamint EU pályázati forrásokból finanszírozva valósultak meg, ezek végrehajtása nagyban eredményes volt. Ezt nemcsak a Balaton vízminőségén, hanem a környezet általános állapotán is lemérhetjük. A tó környezetében lévő ipari üzemek száma csökken, ugyanakkor védelmi intézkedéseik hatásfoka nőtt. Az egyértelmű előrelépés mellett azonban még mindig erőteljesen jelen van a partfalak illegális feltöltése, illegális vízparti telekrészek kialakítása, a vízinövények jogszerűtlen pusztítása, a nádas pusztítása az emberi tevékenységek könnyebb folytatása vagy gazdasági haszonszerzés miatt, vagy kisebb kikötők, bejárók létesítése. A korábbi állapot rendezetlensége sokszor lehetetlenné teszi a pontos helyzet tisztázását, így a felelősségre vonás lehetőségei is csökkennek. A helyzetet csak pontos regiszter, partfalszabályozás és következetes felszámolás és szankcionálás oldaná meg, az ezzel foglalkozó szervezetek költségvetési forrásokhoz jutása mellett. A vízvédelem része a meder jogi partvonalának megőrzése, annak karbantartása, állapotának megőrzése is. Ebben a korábbi években kiseb-nagyobb lépések már történtek, de az időszakonként előforduló extrém alacsony vízszintek újra- és újra ráirányítják a figyelmet a meder nem oldódó idegen testeinek, szennyezőinek problémájára. A mederbiztonság érdekében szükséges annak pontos feltérképezése, veszélytelenítése, valamint a fürdő- és hajózó felületek állapotfenntartó ellenőrzése. Ez szintén egy többszereplős, komplex tevékenység, amelynek haszna az idegenforgalom növekedésében is megjelenik. A Balaton meder felmérése kiemelten fontos terv már évek óta, ez a közérdekű adatbázis alapozhatja meg a további szükséges intézkedések körét. A természetvédelem és vízvédelem fontos kérdése az azt megteremtők és használók összetétele, így kiemelten a horgászok tevékenysége, száma, összetétele. A Balatont évente közel 100 ezer horgász látogatja, használja, így környezeti terhelés kapcsán kiemelt a felelősségük. A helyi horgász közösségek bevonása a természetvédelem, környezetvédelem feladataiba, a helyi bűnmegelőzésbe, a horgászattal összefüggésben nagyon fontos. A horgászegyesületek által üzemeltetett kikötők és parti területek környezete, az onnan folytatott tevékenység, a kikötői biztonság, a vízi jármű használat szakszerűsége, a jogszabályok betartása mind fontos kérdés ilyen viszonylag elszeparált, zárt kisközösségek életében. Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága A légi közlekedés biztonsága érdekében a régió speciális intézkedéseket nem prognosztizál. A légügyi hatóságok által előírtak teljesítését a BKÜ területén eddig is a szakszerűség jellemezte. A nagyobb repülőterek (Szentkirály-szabadja, Siófok-Kiliti, Sármellék) szerepét a hazai légiközlekedésben a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás jellemezte. Jelenleg a sármelléki repülőtér forgalma a leghangsúlyosabb a Balaton idegenforgal-

174


mában. Ez a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság állományát terheli, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság számára szükséges a megfelelő kapacitás és technika biztosítása. A vízi közlekedés biztonságának fokozására több program készült az előző tervezési időszakban. Az ezekben rögzített feladatok jelentős része teljesült. A Komplex Vízbiztonsági Program aktualizálása most folyik. A Balaton veszély- és akadálymentesítése szintén interdiszciplináris megközelítést igényel és kisebb lépések már az elmúlt időszakban történtek. A korszerű és hatékony megoldás a meder felmérések elvégzése, naprakészen tartása, tematikus adatbázisok tematikus térképek létrehozása esetében egy olyan elektronikus tájékoztató felület létrehozása, amely egyszerre szolgáltat morfológiai, kitűzési adatokat, meteorológiai adatokat és előrejelzéseket, tájékoztat a viharjelzőrendszer állapotáról, és a vonatkozó riasztásokról és az ezekhez kapcsolódó közleményekről egyaránt. A vízbiztonság javítása érdekében első lépés a megbízható, korszerű, szakmailag tematizált térképek előállítása. Ehhez 2014-ben és 2015-ben el kell végezni a Balaton mederfelmérését és a nyilvántartási térképek aktualizálását. A Tó rendkívül sekély medre miatt, a felmérésnek 0,5dm pontosságúnak kell lennie. Rendkívül fontos az akadályok és a változó üledékviszonyok felmérése. 2015-ben el kell készíteni a tó teljes kitűzési tervét. A hajózási tematikus térképeket hozzáférhetővé kell tenni papír és elektronikus térképi formákban is. Fenn kell tartani, valamint javítani kell a Meteorológiai prognózisok elérhetőségét a vízhasználati helyeken és az interneten egyaránt. Gondoskodni kell tájékoztatókkal és ismertetőkkel, valamint az internetes bemutatókkal arról, hogy a viharjelző rendszer jelzési minden vízhasználó számára értelmezhetőek legyenek. A LIFE projekt keretében létrehozott nyíltvízi mérőállomásokon hullámzásmérő berendezéseket kell elhelyezni, és megbízható hullámadatokat kell közzétenni. Folyamatosan korszerűsíteni kell, a vonalismereti és vízi jártassági szakértői anyagokat. A fenti feladatok elvégzése érdekében, jelenleg módosítás alatt áll az állami kezelő szervezet a KÖDUVIZIG, mind működési területét, mind jogkörét érintően. A fenti feladatok, azonban csak megfelelő pénzügyi forrás birtokában végezhetőek el, és erre jelenleg központi forrás nem áll rendelkezésre. A vízirendészet felkészítése a megváltozott körülményekre és a fokozott elvárásokra folyamatban van, eszközfejlesztésükre évek óta kiemelt figyelmet fordítanak. A szakszolgálati tevékenységek irányításában bekövetkezett és folyamatban lévő korszerűsítései okán (ESR-112, OMSZ-MIR, OKF bevetés területi integráció, Rendőrségi TIK létrehozása) jelentős fejlesztéseket kell a régión belüli együttműködés biztosítására fordítani. A korábban elfogadott elvek mellett át kell gondolni a Készenléti Szervek Koordinációs Központja projekt megvalósíthatóságát.

175


A víziközlekedés biztonsága érdekében fejleszteni szükséges:

a BVRK járőr és mentőhajó parkját két nagy befogadóképességű vízirendészeti mentő nagyhajó rendszerbe állítása, a légi járművek vízre kényszerleszállása vagy vízbe esése, illetve a személyszállító hajók balesete esetére a navigációs rendszereket (Radar, GPS, stb.) az AIS rendszer pályázati, azt követően kötelező bevezetése minden hajózási és üzemeltetési engedélyes vízijárműnél speciálisan képzett vízirendészeti állomány képességeit (szakmai, idegen nyelvi, kommunikációs, problémamegoldó és konfliktuskezelő stb.) a vízi mentő rendszereket harmonizálni és szintetizálni kell egy professzionális rendszer megszületése érdekében, és ennek alkalmazása a vízen mentési tevékenységet ellátóknál jégről mentő technológiák, ás speciális járművek beszerzése szükséges

A közúti közlekedés biztonságának helyzetének elemzését rendszeres felmérések és statisztikák segítik. A vizsgálat tárgyát képező időszakban a legtöbb közúti közlekedési balesetet 2007. évben regisztráltuk, majd az ezt követő években számuk 811 és 959 között változott. A személysérüléses balesetek vonatkozásában elmondható, hogy a régió útjain a legtöbb baleset – 300-at meghaladó számban – 2011. évben következett be, de magas ezen események aránya 2009-ben és 2010-ben is. 37. ábra

A halálos eredménnyel járó események aránya az összes sérüléses baleseten belül 1,7% és 6% közötti arányt képviselt, számuk 2008-2010. években meghaladta a tízet, a többi évben 4 és 7 között változott.

176


A súlyos sérüléses balesetek tekintetében 2011-ig viszonylagos állandóságról beszélhetünk, jelentősebb csökkenés 2012. és 2013. években következett be. A könnyű sérüléssel végződött ütközések száma minden évben magas részarányt képviselt a sérüléses baleseteken belül. Számuk 2009-ig emelkedett, majd a 2010. évi csökkenést követően 2011-ben a vizsgált időszak legmagasabb értékét regisztráltuk. 2011-2012. év viszonylatában egy 17%-os csökkenés következett be, amelyet 2013-ban egy minimális mértékű emelkedés követetett.

38. ábra

A közúti közlekedés területén a biztonság növelésére a Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Program és a REKTOR program is számos célt tűzött ki és teljesített. Az ennek kapcsán megvalósult közterületi fejlesztések, a sebesség ellenőrző és kijelző készülékek, ezek adatgyűjtővel való ellátása, a LIFE programban létrehozott mérő és ellenőrző megoldások, tájékoztató állomások, kijelzők, illetve a rendőrség technikai eszközökkel való ellátása eredményei megmutatkoztak a baleseti mutatók alakulásában. Ezt a folyamatosan emelkedő gépjármű szám mellett lehet igazán értékelni. Ugyanakkor néhány éve jelentős eredmények születtek a közlekedésbefolyásolás technológiáiban, amelyek gyakorlatba történő átültetése a Balaton környezetében jelentős javulást eredményezne. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető hogy egy-egy komolyabb közlekedési baleset, de még sok esetben egy sérülés nélküli egyszerű anyagi káros baleset is megbéníthatja az M7-es autópálya, vagy a 7-es, 71-es főutak forgalmát, így azok szakszerű és gyors rendőri kezelése kiemelt fontosságú a régió látogatottsága érdekében. A baleseti, vagy egyes egyéb különleges események (különleges szállítás, védett vezető kísérés stb.) kezelése során a terelések alkalmazása szinte elengedhetetlen, ezrét az ilyen eseményekre való felkészülés kiemelt fontosságú. A fentiek miatt szükséges állandóan szinten tartani és fejleszteni:

177


a közúthálózatot, a kiterelési felvevő helyekkel a terelési terveket a speciálisan képzett közlekedésrendészeti állomány képességeit (szakmai, idegen nyelvi, kommunikációs, problémamegoldó és konfliktuskezelő stb.) a közúti közlekedést megfigyelő rendszereket (forgalomszámláló kamerák, légi megfigyelés stb.) az elzárt helyszínekre könnyebben eljutó rendőrmotoros szolgálatot speciális mérő, jelző és terelő berendezések beszerzését

Összegzésül A közbiztonság biztosítása érdekében folyó tevékenység alapvetően a régió három megyei rendőr-főkapitánysága, illetve az általuk irányított helyi rendőrkapitányságok – speciális vízi rendészeti feladatok esetén a vízi rendészeti rendőrkapitányság – felelősségi körén belül jelenik meg. A minőségi paraméterek - a statisztikai adatszolgáltatások és a szakmai elemzések alapján – több területen javultak, azonban főleg az idegenforgalmi szezon jellemzői szerint vannak időleges visszaesések. Az egyre nagyobb létszámú és esetszámukban is emelkedő tömegrendezvények idején néhány bűnelkövetési forma halmozottan jelent meg. Kiemelt fontosságú a közterületek, nyitott közösségi terek biztonsága, a közterületi erőszakos, garázda jellegű cselekmények visszaszorítása, hiszen ezen eseteknek a legnagyobb a félelemkeltő ereje, így nagyon negatívan befolyásolják a szubjektív biztonságérzetet. Külön kell foglalkozni a rablások és kifosztások helyzetével, valamint a gépjármű és strandi lopásokkal amelyek nagyon negatívan befolyásolják az ide érkező üdülővendégek megítélését a Balaton régióról, sokszor komoly negatív nemzetközi reklámot generálva.

A jelzett tematikus csoportokban is szereppel rendelkező tényezők azonban e fejezeten belül kapnak komplex értelmet. Ezért nyomatékosan javasoljuk a tervezési munkák részeként kidolgozni, illetve kidolgoztatni az alábbiakat: 1. A Balaton, mint multifunkcionálisan használt élővíz állapotának fenntartása, minőségének javítása részeként a meder állapotának fejlesztése. (E munkafejezetet a továbbiakban mederbiztonsági fejlesztési célnak nevezzük.) 2. A Balaton vízfelületén, illetve parti részein tartózkodók (állandó lakosok, üdülőtulajdonosok, turisták, vendégek, munkát végzők, szolgálatokat teljesítők, sportolók stb.) számára a mentés-, elsősegélynyújtás-, sürgősségi ellátás-, felkutatás-, valamint a kapcsolódó prevenciós tevékenység tevékenységirányítási-, képzési-, valamint eszközpark fejlesztése. (E munkafejezetet röviden mentési célnak nevezzük.) 3. Az időjárási jelenségek, a vízminőség változásából fakadó veszélyek, a prognosztizálható veszélyhelyzetek, valamint a haváriák következményeinek érzékelését (monitorozását), feldolgozását, valamint a térségek, települések és személyek tájékoztatását, riasztását végző, továbbá a segélykérést támogató rendszerek fejlesztése. (E munkafejezetet röviden monitoring infrastruktúrának nevezzük.)

178


4. A régió közlekedéshálózati topológiájából, geológiai jellemzőiből és idegenforgalmi adottságaiból fakadó katasztrófavédelmi veszélyek indukálta kötelezettségek (közúti balesetek, vízszennyezés, természeti katasztrófák stb.) és a Balaton, mint a megközelítés szempontjából speciális határvonalat alkotó természetes elválasztó közeg okozta megközelítési akadály együttese által szükséges lokális műszaki mentési-, tűzoltási-, valamint ellátási technológiai fejlesztések. A veszélyek megismertetésére és az ezekkel való tudatos együttélésre való felkészülés, felkészítés speciális (üdülők, lakosság, szolgáltatók) feladatai. (Röviden: katasztrófavédelmi fejlesztések.) 5. A közterületek rendjét, biztonságát növelő, a bűncselekmények megelőzését, a közlekedés rendjét, zavartalanságát biztosító térségi eszközrendszerének korszerűsítését célzó fejlesztések. (E munkafejezetet a továbbiakban közbiztonsági célnak nevezzük.) Összességében megállapítható, hogy a korábbi fejlesztés-tervezési munka hatékonysága a jelenlegi fragmentált közigazgatási struktúrában, az állami-, önkormányzati- és civil feladat megosztási elképzelések mentén nem biztosítható. Ugyanakkor a felhalmozódott tapasztalatok, az elkezdett fejlesztési programok beruházásainak további – korábbiaknál hatékonyabb és célorientáltabb – hasznosítása, illetve tovább fejlesztése az idegenforgalmi minőség-paraméterek szempontjából szükségszerű. A feladathalmaz továbbra is fennáll, a közbiztonsági szempontú érdekeltségek talán a korábbiaknál is erősebbek – de sok tekintetben látensek, illetve megoszlanak több terület között. Hatékonyabb feladat ellátást egy, a szakmai, az önkormányzati és a civil szereplők kapacitásait hatékonyan integráló, az üdülőkörzetre intézményesített egységes feladatellátó szerv létrehozása eredményezhetne.

2.3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) gazdasága A rekreációs célú területhasználat első jeleivel a XIX. század végén találkozhatunk a térségen. A Balaton térsége - kiemelkedő kultúrtörténeti és természeti értékeinek köszönhetően - a hatvanas évek közepétől kezdődően a turizmusgazdaság kiépülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indult. A Balaton – Budapestet követően – az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években vesztett valamelyest, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke. 2.3.1 A szektor átalakulása A rendszerváltás az 1990-es évek első felében együtt járt a korábbi szervezeti rendszer gyökeres átalakulásával. A szerkezetátalakítás és a termelékenység javítása következtében a munkahelyek számottevően csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bővült. Sor került a túlzottan centralizált nagyvállalkozások zömének privatizációjára, amelynek lebonyolításához általában szükség volt előzetes szétdarabolásukra, a profiltisztításra és a területi egységek önállósítására. A változás azóta sem állt meg, a vállalkozások száma a 2000-es években mért adatokhoz képest napjainkra csökkent, de ebben a gazdasági világválság nemzetgazdaságra gyakorolt hatása jelentős volt. Az idegenforgalom és a kereskedelem eredményes működtetése már a ’60-as évektől egyre inkább megkövetelte a közvetlen személyes érdekeltség érvényesítését. A fenti folyamatok 179


eredményeként 1999. év végén 24.930 működő vállalkozást regisztráltak az üdülőkörzetben, számuk a 2004. év végén a KSH adatai szerint 24659 volt. 2010-ben mindössze 19616 működő vállalkozás volt a BKÜ területén. A térségben az összes Magyarországon működő vállalkozás 2,8%-a található. Figyelembe véve, hogy a turizmushoz kötődő vállalkozások egy része a szezonon kívül szünetelteti tevékenységét elmondható, hogy a működő vállalkozások jelenléte a nyári időszakban meghaladja a fenti értéket. (2000-es évek elején végzett vizsgálatok102 rámutattak a BKÜ területén szezonális jelleggel, ideiglenes működési- és telephelyengedélyek alapján ugyanis újabb mintegy 2000 olyan mikro-, és kisvállalkozás végez szolgáltatást az üdülőkörzet legforgalmasabb pontjain, amelyek székhelye az üdülőkörzeten kívül regisztrált.) 16. sz. táblázat A BKÜ-ben található működő vállalkozások részesedése az alábbi nemzetgazdasági ágazatokban Nemzetgazdasági ágak közül Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Mezőgazdaság Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, és egyéb gazd. szolg. Forrás: KSH T-STAR

2000

2010

84910 72098

Ebből BKÜ db % 1854 2,18 2707 3,75

54458 66033

Ebből BKÜ db % 1384 2,5 2483 3,7

210185

5837

2,77

139546

3931

2,8

39159

1269

3,24

23331

801

3,4

41822

4429

10,59

32352

2064

6,4

45973

1278

2,78

30263

802

2,6

236430

4437

1,88

350697

8151

2,3

Magyarország

Magyarország

Az legjellemzőbb változás abban ragadható meg, hogy az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent a turisztikai érdekeltségű balatoni vállalkozások aránya. Míg 2000-ben több mint minden 10. ilyen működő vállalkozás az üdülőkörzetben regisztrált, arányuk 2010ben már alig haladta meg a 6 %-ot. Az vállalkozások száma országos szinten is csökkent az elmúlt években, de a többi meghatározó ágazatba tartozó balatoni vállalkozások aránya alig változott. 2.3.2 Vállalkozási aktivitás A 2000-es években a vállalkozások 1000 lakosra vetített száma országos viszonylatban alig változott. Az átlag szintjén tapasztalható lassú növekedés azonban belső területi elmozdulásokat takar. Ebből az összehasonlításból 2000-hez képest 2004-re nyilvánvalóan kedvezőtlenül került ki a BKÜ egésze. A csökkenés a parti településeken 2002-től, a háttér településeken 2003-tól tapasztalható, miközben a vidéki Magyarország vállalkozásainak 1000 főre vetített száma 2004-et leszámítva végig nőtt.

102

Dombi G.:A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői (BIFÜ KHT, 2003.)

180


A lakosságszámhoz viszonyított vállalkozás-sűrűség az említettek következtében 2004-ben a Balaton környékén számottevően magasabb (95/1000 lakos) az országos Budapest nélküli vidéki átlagnál (74). A térségen belül elsősorban a partközeli települések (115/1000 fő) vonzzák a vállalkozásokat (öt évvel korábban még 124/1000 fő), a háttértelepülések (67/1000 fő) már csupán az országos átlagtól (86/1000 lakos) messze elmaradó mértékben (2000:71/1000 fő). A 2010-ben működő vállalkozásokra vetítve a Balaton környékén 71,42/1000 lakos sűrűséget mérhetünk, amely a korábbi értékekhez képest csökkenést jelent. Ez az érték azonban még mindig meghaladja az átlagos országos vállalkozás sűrűséget, amely 2010-ben 68,85/1000 lakos volt. 2011-es regisztrált vállalkozások számára vetítve 193,4 db/1000 lakos értéket mérhetünk a BKÜ-ben, ugyanakkor országos szinte ez a szám 163,64 vállalkozás/1000 lakos volt. 29. sz. térkép 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként 2010.

Forrás: KSH-TSTAR

181


30. sz. térkép Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások 2011.

Forrás:KSH-TSTAR

A Balaton térségében 1999. év végén működő vállalkozások 71 %-a (17.700 db) volt egyéni vállalkozás, ami 13 százalékponttal volt magasabb, mint az országos átlag. Öt évvel később arányuk már csak 64 %-os.Az egyéni vállalkozások eloszlása a part mentén kissé alacsonyabb (62%), mint a háttértelepüléseken (72%). A ténylegesen partszakassszal rendelkező településeken az egyéni vállalkozások aránya 2004. év végén 61 % volt. Ez azonban mindössze arra utal, hogy a szezonhoz rugalmasan alkalmazkodó egyéni vállalkozások nagyobb hányada szünetelteti tevékenységét a téli időszakban. 2010-ben a BKÜ-ben már csak vállalkozások, alig több mint 58%-a (11.426 db) tartozott az egyéni vállalkozások közé. Számuk drasztikus csökkenésében a gazdasági válság piacra gyakorolt hatását is érzékelhetjük. Arányuk az országoshoz (45%) képest még így is jóval magasabb. Az egyéni vállalkozások túlnyomó többsége (65%) a parti, partközeli területekre koncentrálódik. A Balaton térségében a vállalkozások gazdálkodási formája kevésbé függ a település méretétől, mint földrajzi helyzetétől. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni.

182


Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családfoglalkoztató jellegű, esetleg néhány alkalmazottal működik. A nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások - önálló jogi személyiséggel rendelkező társaságok - létszám-kategória szerinti megoszlása is igazolja, hogy a Balaton környékének vállalkozásait az országosnál kisebb méret jellemzi. 2.3.3 Tőkeerő Az 1990-es években lezajlott szerkezeti átalakulás, a vállalkozások számának növekedése nem eredményezte a helyi tőkeerő növekedését. A Balaton térségben működött társas vállalkozások saját tőkéje az 1995-99. közötti időszakban éves átlagban mintegy 9 %-kal növekedett, amely ugyan növekvő tendenciát mutat, azonban ez az érték nem érte el az inflációs ráta értékét, ezért relatív csökkenést jelentett. A vállalkozások - akárcsak az összes hazai vállalkozás a 90-es években - tehát meglehetősen alultőkésítettek voltak, saját tőkéjük értékének növekedése jelentősen elmaradt az inflációtól. A 2000-es években a balatoni társas vállalkozások saját tőke ereje messze elmaradt az országos értékektől. 2000-ben az országos átlag 38%-át, 2006-ban 44%-át, 2010-ben pedig csak alig 35%-át érte el a helyi társas vállalkozások egy egységre kivetített saját tőke ereje. Míg az évtized közepén az országban a vállalkozói tőke kisebb megszakításokkal növekedni kezdett, eközben a BKÜ-ben ez az érték stagnáló szinten maradt. 39. ábra Egy társas vállalkozásra eső saját tőke összege 2000-2011 között (Ft)

Forrás: KSH-TSTAR, NAV103 103

2007-es, illetve 2011-es értékek adatok alapját az előző évi működő társas vállalkozások száma adta, mivel ezekből az évekből nem létezik ilyen típusú adatgyűjtés.

183


A fennálló pénz és tőkehiány nagymértékben akadályozta a hagyományos balatoni vállalkozások megerősödését. A tőke hiánya nem egy fejlesztés elmaradásának gátja: pályázatok esetében a megkívánt önrészt nem feltétlenül tudja egy-egy helyi vállalkozás kitermelni. A saját források hiányában a vállalkozások külső finanszírozási piacra kényszerülnek. A pénzügyi piacot bizonytalanná tevő gazdasági válság mellett e finanszírozási lehetőségeket a tőkeszegény vállalkozások nem feltétlenül vállalták. 2.3.4 A vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az üdülőkörzetben A Balaton környékén működő vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az ágazat hanyatlása ellenére az idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltató ágazatok kiemelt szerepét mutatja. Az elmúlt években jelentősen átalakult a balatoni gazdaság szerkezete. A 2000-es évek elején az építőipari vállalkozások aránya is viszonylag magas volt, főként a háttértelepüléseken, ahol az építkezések élénkebb ütemben folytak, mint a korlátozás alá eső part mentén. Átlagos a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal, valamint a szállítással foglalkozó, és az országosnál kissé alacsonyabb volt az ipari, vállalkozások részaránya. Korábban lényeges lemaradás volt tapasztalható a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások arányában, 2004. év végén a vállalkozások 22 %-a tartozott már ebbe a körbe. A térség működő vállalkozásainak gazdasági ágazatok szerinti időben átalakuló belső arányeltéréseit az alábbi ábra szemlélteti. 40. ábra Működő vállalkozások száma az alábbi nemzetgazdasági főágazatokban 1999-2004

Forrás: KSH T-STAR

184


Öt év alatt csökkent az ipari, a kereskedelmi, és a szállítással, raktározással foglalkozó, viszont nőtt a szolgáltató, az építőipari és a mezőgazdasági vállalkozások száma. A 2000-es évek második felében tovább módosult a helyi gazdaság szerkezete, bár a korábbi évekhez képest csak kisebb mértékben. Szinte minden ágazatban csökkent a vállalkozások száma, bár nem jelentős mértékben. A legmarkánsabb csökkenés a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve az ingatlanügyek ágazatban következett be. Ebben a nagyarányú változásban jelentős szerepe lehetett a gazdasági világválság helyi lecsapódásának, a kereslet csökkenésének. Feltűnően nőtt azonban azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek egyéb szolgáltatási ágakban tevékenykednek. Ezek közé sorolhatók az oktatás, egészségügyi, tanácsadás, pénzügy tevékenységi körök. 41. ábra Vállalkozások főbb ágazati megoszlása a BKÜ-ben

A vállalkozások számában, összetételében utóbbi években bekövetkezett leglátványosabb változás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban figyelhető meg: 2000-ben 4769 idegenforgalmi vállalkozó működött a üdülőkörzetben, addig 2006. szeptemberében már csak 1948 volt a számuk (- 59,2%). 2010-ben ez az érték 2064 volt, amely a korábbiakhoz képest alig jelent változást.104 A lemorzsolódás nyilvánvalóan magában hordja az utóbbi évek ágazaton belüli fejlesztéseinek, beruházásainak révén megvalósuló szerkezetváltás pozitív következményeit, viszont magával hozhatja a térség aktív korú népességmegtartó erejének további csökkenését. Úgy tűnik, hogy a 2000-es évek második felére letisztult a balatoni idegenforgalmi szolgáltató piac és állandósult az a vállalkozási szám, amelyet a jelenlegi keresleti igények eltarthatnak. 104

A kismértékű növekedés a BKÜ 2008-as bővítésének a következménye is lehet, ekkor 452 működő vállalkozás került a BKÜ-be.

185


42. ábra Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása 2000-2010 között

Vállalkozások száma, db. 6000 5000 4000 3000

4769

4368 3666 3479 3172 2166 2081

2058 1998 2064

2000 1000

0

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH T-STAR

2.3.4.1. Turizmus A nem végleges adatok szerint 2012-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén több mint 4,4 millió hivatalos vendégéjszakát regisztráltak, amely a korábbi évhez képest 2,5%-os bővülést jelentett. A vendégéjszakák nagy részét belföldi vendégek töltötték el: mintegy 2,7 milliót. A külföldi látogatók 1,7 millió regisztrált vendégéjszakát tartózkodtak a Balatonnál. A BKÜ-re esett az összes hazai vendégéjszaka 20,5%-a, amely így Budapest - Közép-Magyarország után továbbra is az ország második legfontosabb turisztikai célterülete maradt.105 A balatoni vendégforgalom teljes nagyságrendjének nyomon követésére nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az elmúlt években regionális utasszámlálásra nem került sor, a hivatalos (rendszeresen közölt) statisztika pedig csak a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmát figyeli meg. A különböző reprezentatív adatfelvételek alapján korábban számítások készültek a Balaton térségének teljes vendégforgalmára vonatkozóan. Mindezek alapján a nem regisztrált szálláshelyekkel együtt (intézményi, vállalati üdülők, adózás alól kivont fizető-vendéglátó helyek, bérelt és saját, rokoni, baráti alapon átengedett nyaralók, hétvégi házak, külföldi ingatlanok) a BKÜ éves teljes vendégforgalma kb. 9,5-10 millióra (2 millió külföldi és mintegy 8 millió belföldi turistára), illetve kb. 55 millió vendégéjszakára volt becsülhető a 2000-es években.106 Elemezések szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az összforgalomnak hozzávetőlegesen egytizede, ugyanakkor ebből a vendégkörből származik a Balaton térség teljes turisztikai bevételének meghatározó része.

105 106

186

Magyarország turizmusa 2012. Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda kiadványa. BIFÜ N.KFT becslése


A regisztrált kereskedelmi és magán szálláshelyek adatai alapján a vendégforgalom legfontosabb jellemzői a következők: − A kereskedelmi szálláshelyeken is túlsúlyba kerültek a belföldi vendégek, míg korábban a külföldi és a belföldi vendégek nagyjából hasonló mértékben keresték fel. A magánszálláshelyeken viszont a turisták háromnegyede külföldi, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy a belföldi vendégek közül többen a nem regisztrált magán szálláshelyeket használják. − A külföldi turisták elsősorban az igényesebb szállodákat (négy-, és háromcsillagos szállodák), az üdülőházakat és a kempingeket veszik igénybe. − A külföldi és a belföldi vendégek zöme (85%-a) a Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel. A Balaton part túlsúlya a kereskedelmi szálláshelyeknél is erőteljesebb a magán szálláshelyek forgalmában. A Balaton part 10 településére koncentrálódik a BKÜ regisztrált vendégforgalmának csaknem kétharmada. − A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: 1991-ben még 85% volt, ami 1999-2000-re kétharmadra mérséklődött. 2012-re ez az arány 38%-ra esett. Ez részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtized jelentős részében a külföldi forgalom nagyobb mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a belföldi forgalom. − Míg korábban a Balaton iránti kereslet lényegében négy országra (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) korlátozódott. Napjainkban a korábbi küldő országok mellett markánsan megjelent Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Oroszország is. 2011-2012 között csak az orosz állampolgárok által eltöltött vendégéjszaka 60 ezerrel bővült. A balatoni turisztikai kereslet további jellemzői, hogy: a tényleges főidény (az un. teltházas forgalom) az időjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik, − az átlagos tartózkodási idő 3-4 napra csökkent, − az átlagos költés az EU átlag alatti, − a forgalom döntő részét a nem szervezett egyéni turisták adják, − megnőtt a külföldi nyaralótulajdonosok száma, amely csökkenti a szálláshely szolgáltatást igénybevevők számát, − a balatoni vendégek fizetőképessége csökkent, melynek oka visszavezethető a kínálat és a marketing munka gyengeségeire. − a 2008-ban elmélyülő gazdasági világválság jelentősen átalakította a keresleti piacot. A belföldi vendégek aránya jelentősen nőtt, fizetőképessége viszont tovább csökkent. − A különböző utalványrendszerek szerepe jelentősen megnőtt. −

A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas német forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. Változtatni szükséges a piaci munkán is, mivel a kereslet az egyéni utazások irányában tolódik el. A BKÜ marketing tevékenységét illetően jelentős intézményi átalakulások történtek a 2000-es években. 2000. január1-én létrejött a Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága (BRMI). Az Igazgatóság elsődleges feladata: − az üdülőkörzet image-ének, és ehhez kapcsolódóan arculati elemeinek (kiadványok, marketing eszközök) kidolgozása, valamint

187


− hatékony marketingkommunikációs programterv összeállítása a célcsoport – szegmens – termék szempontok alapján. (2000. szeptemberében a Marketing Igazgatóság beolvadt a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodába (BRTPI). Ennek eredményeként az Iroda feladatköre a marketing tevékenység mellett projekt-fejlesztési feladatokkal is bővült. Napjainkban a BRMI újra csak az eredeti feladataival foglalkozik.)

Kereskedelmi szállásférőhelyek kapacitása a BKÜ-ben Napjainkban a BKÜ-ben található az ország regisztrált szálláshelyeinek 37%-a; a kereskedelmi szektor nem egész 27%-a, míg a magán szálláshelyek 53%-a. Konvergencia régiók viszonylatában ez az arány 33-, és 56%. Emellett nem regisztráltan feltehetőleg még több százezer szállásférőhely lehet az üdülőkörzetben. 17. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szállásférőhely részesedése az országos adatokból 2011. Szállástípus

Szálloda Szállodából gyógyszálló Szállodából wellness Panzió Közösségi szállás Üdülőház Kemping Kereskedelmi szállásférőhely összesen Magánszállás férőhely Szálláshely összesen Forrás:KSH T-STAR

Ország

Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül)

BKÜ

BKÜ részesedés az országosból %

135970 13 848

89 019 12 281

32 820 4 533

24 32,7

BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül % 36,8 36,9

23 219

19 926

7 222

31,1

36,2

34 515 45 725

30 338 41 684

5 732 8 278

16,6 18,1

18,89 19,85

28 008 96 184 340 402

26 623 88 775 276 439

9 575 35 019 91 424

34,18 36,4 26,85

35,96 39,44 33

221 546

211 165

118 211

53,36

55,98

561 948

487 604

209 635

37,3

42,99

A társadalmi-, gazdasági- rendszerváltást követően a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek kapacitása másfélszeresére bővült, elsősorban a szállodákban, panziókban és turistaszállásokon. Ugyanakkor a korábban domináns kempingek kapacitása csökkent. A szállodai férőhelyek száma jelentősen (csaknem háromszorosára) nőtt, elsősorban a volt üdülők nyílt forgalmú szálláshellyé történő átalakulása következtében.

188


A 2000-es évek második felében a szálláshely-kapacitás is jelentősen átalakult. 2010-ig csökkent a férőhelyek száma, majd lassú növekedés indult el. Ugyanakkor egy nagyarányú belső átrendeződés zajlott le. A magán szállásférőhelyek a kereslet igényei alapján öt év alatt mintegy 20 ezerrel csökkentek, ezzel párhuzamosan a kereskedelmi főőrhelyek aránya 15 ezerrel növekedett. (A magán férőhelyek csökkenésében az is közrejátszhat, hogy a szektor képviselői esetleg a szürkegazdaság irányába mozdultak el.) 43. ábra Szállásférőhelyek a BKÜ-ben

A férőhelyek eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen. A háttértelepüléseken a férőhelyek csak alig 8%-a található és ezek igen nagy aránya is egy településhez (Zalakaros) kötődik. A parti, vagy partközeli területek szállásférőhelyeinek eloszlása továbbra is aránytalan: a nagyobb vonzerővel bíró települések adják a szállásférőhelyek túlnyomó többségét (Balatonfüred, Siófok, Hévíz). 2011. évben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben összesen 576 kereskedelmi szálláshelyszolgáltató várta az ideérkezőket. 191 szálloda üzemelt (közülük 29 wellness, 17 gyógyszálló besorolású volt. 158 panzió 5700 szálláshelyet kínált. Ezeken kívül 128 üdülőház, 52 kemping és 47 közösségi szálláshely (turistaház, diákszálló) szolgálta az idegenforgalmat. A közvetlen Balaton parton ötcsillagos szálloda továbbra sem található, a négycsillagos szállodák kapacitása pedig egyelőre csak lassan nő. (Ettől eltérően a négycsillagos gyógyszállók kapacitása növekvő és a háttértelepüléseken, főként Hévízen, meghaladja a 2600 férőhelyet, ahol 5 csillagos szálloda107 is üzemel.) Továbbra is probléma, hogy az átalakított és felújított szállodák zöme alacsonyabb kategóriájú, korlátozottan képes megcélozni az igénye107

189

Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz


sebb, illetve nívósabb szolgáltatásokat elengedhetetlen követelményként számon tartó közönséget. A korábbi évtizedekben épült Balaton-parti családi üdülőknek, hétvégi házaknak köszönhetően a vendégek fogadásában jelentős szerepet játszik a magán szálláshelyek értékesítését magába foglaló fizető vendéglátás. Problémát jelent azonban, hogy a magánszálláshelyek jelentős része bejelentés nélkül végzi tevékenységét és így kívül esik a KSH regisztrációján.

A vendégek számának alakulása az üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyein 2006-ban a hazai turisztikai vendégforgalomból az üdülőkörzet a kereskedelmi szálláshelyeken 16,3 -, a regisztrált magánszálláshelyeken pedig 40 %-os mértékben vette ki a részét. Ez a részesedés a hat vidéki fejlesztési statisztikai régión belül 26-, ill. 42 %-os volt. 2011-re (bár a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma némiképp növekedett) a Balaton nem tudta javítani pozícióit. Az országos vendégforgalomban továbbra is 16%-os arányt képvisel, míg a konvergencia régiókba is csak 26,6%-ot. A magán szálláshelyek forgalmában viszont jelentősen romlott a BKÜ pozíciója. Az országos regisztrált forgalom mindössze 33%-a esik e területre.

18. sz. táblázat Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken 2011. Szállástípus

Ország

BKÜ


8 021 069

Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül) 4 817 670

1 284 099

16

BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül % 26,6

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken Vendégek száma a regisztrált magán szállásadásban Forrás:KSH T-STAR

877 475

797 755

286 094

32,6

35,8

A 2000-es évek elejére tíz év alatt a kereskedelmi szállásférőhelyek vendégforgalma 839 ezerről 1138 ezerre nőtt. 1996-ban az itt megforduló vendégek 60 %-a volt külföldi, csökkenő számú jelenlétüket 2002-re érte el, illetve haladta meg a belföldi vendégforgalom. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégarány 40 %-ra csökkent. Az elmúlt évtizedben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma lassú ütemben, (időszakos visszaeséssel - 2009-ben) folyamatosan növekedett, 2011-re csaknem elérte az 1,3 milliós értéket.

190


44. ábra Vendégszám és vendégéjszaka – átlagos tartózkodási idő kereskedelmi szálláshelyeken a BKÜ-ben

A növekvő vendégforgalom nem járt együtt az itt tartózkodási idő növekedésével. A kereskedelmi szálláshelyek az eltöltött vendégéjszaka számok folyamatos csökkenését regisztrálják. Az elmúlt évtizedben 700 ezer vendégéjszaka veszteség mellett az átlagos tartózkodási idő 4,81-ről 3,36 éjszakára csökkent. A 2000-es évek közepén a hazai viszonylatban megfigyelt vendégéjszakákból a BKÜ-re a kereskedelmi szálláshelyeken 22,5-, a regisztrált magánszálláshelyeken pedig 40,4 %-os részesedés esett. Ez az arány a hat vidéki fejlesztési-statisztikai régión belül 34-, illetve 45 %-os volt. 2011-re a Balaton vendégéjszaka teljesítményének országon belüli aránya csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 21%-a, a magánszálláshelyek 39%-a esett a BKÜ területére. 19. sz. táblázat Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken 2011. Szállástípus

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a regisztrált magán szállásadásban Forrás:KSH T-STAR

191

Ország

Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül)

BKÜ


BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül %

20 615 517

13 280 733

4 318 134

20,9

32,5

3 264 140

2 993 825

1 275 894

39,08

42,6


Az elmúlt évtized mutatószámainak változása mögött jelentős belső átrendeződés zajlott le. A vendégforgalom zöme a külföldiekről a belföldi keresletre tevődött át. Míg 1996-ban a vendégéjszakák 73 %-át külföldiek valósították meg, addig 2006-ban azok többségét (53 %át) már a hazai vendégforgalom produkálta. A balatoni vendégforgalom alakulásában hosszú idő óta ez volt az első olyan év, amikor a kereskedelmi szálláshelyeken több belföldi vendég tartózkodott, mint külföldi. 2011-re a vendégéjszakák már csak alig több mint 38%-át töltötték el külföldiek. Ezzel párhuzamosan a vendégek számában arányuk mindössze 20%-ra csökkent (330 ezer vendég). 45. ábra A külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási ideje a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein

192


A korábbi gazdasági helyzetértékelés megállapítása szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának csökkenésében a német vendégkör visszaesésének volt a legnagyobb szerepe. Hiányukat nem tudta pótolni az arányaiban valamelyest növekvő osztrák, dán, cseh, orosz stb. turistaforgalom.

46. ábra Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak megoszlása küldő országok szerint 1998-2006108

Forrás: Turizmus bulletin Balatoni különszám 2006.

Napjainkban már egyértelműnek tűnik, hogy a külföldi vendégek számának elmaradása mögött sokrétű okok húzódhatnak. Ide sorolható az egyéb kelet-közép-európai vagy más égtájakon lévő vonzerők megerősödése, amelyekkel a Balaton jelen állapotában nem tud versenyezni. Mindemellett az elmúlt években a külföldi vendégek piaca is jelentősen átalakult és ma már nagy tömegekben érkeznek a Balatonhoz kelet-közép, vagy kelet-európai országok állampolgárai is.

108

A táblázatban „Egyéb” megjelöléssel a következő országok szerepelnek: Nagy- Britannia, Svédország, Szlovákia, USA, Spanyolország

193


Napjainkban továbbra is a Németországból érkező vendégek a legmeghatározóbbak a kereskedelmi szálláshelyek piacán. Tőlük messze elmaradva érkeznek osztrák vendégek és a lista vendégek számában a következő öt helyet kelet- és kelet-közép-európai polgárok foglalják el. A legtöbben Oroszországból és Csehországból érkeznek.

47. ábra Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben

Forrás: TeIR

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve az elmúlt években jelentősen átalakult piac. A legtöbb időt továbbra is a német vendégek töltik a BKÜ-ben, de a hagyományos osztrák vendégeket megelőzve a második legtöbb időt itt tartózkodó vendégek orosz állampolgárok. Minden más nemzet állampolgárai jóval kevesebb vendégéjszakát töltenek a Balatonnál.

194


48. ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben

Vendégéjszakák száma 800000

691819

700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000

221355 205657 95769 86879 70222 56137 52438 43719 34000 27757 26056 21176 18508 14551 12390 11989 11181 10459

Né m e Or tors os zá zo g rs z Au ág s Ho z tri lla a Cs nd eh ia or sz ág Le D ng án ye ia lo r Sz szág lo vá k Uk ia ra jn a Sv ájc Fr Be an lg cia ium Ol orsz as ág zo rs z Na Ro ág m gy -B á ni rit a an Sz nia lo vé ni a I Sv zra éd el or sz ág Eg yé b

0

Forrás:TeIR

A legújabb 2012-es adatok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák lassú növekedését mutatják. A vendégéjszakák száma 2011-hez képest 2,5%-kal növekedett, a külföldiek által eltöltötteké 4,5%-kal.

A regisztrált magán szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ-ben Mint már a fenti adatok is rámutattak, az ország, s benne az üdülőkörzet turisztikai kapacitásából és forgalmából a regisztrált magán szálláshelyek egyre kisebb mértékben részesednek. 2000-ben még a BKÜ-ben tartották számon az összes (218 605) ilyen hazai szállásférőhely 72 %-át, 2006-ban azonban már csupán 63 %-uk (145 713) volt itt megtalálható. 2010-re ez az érték már 53%-ra csökkent (118 ezer). A kapacitások arányváltozásával e kategóriában együtt jár a vendégforgalmi mutatók alakulása is. Regisztrált magánszálláshelyeken 2000-ben még egyedül a Balaton körül többen szálltak meg, mint máshol együttvéve, ez az arány 2006-ra kétharmad alá csökkent, a vendégéjszakák tekintetében pedig még nagyobb mértékű a visszaesés. 2011-re a vendégek számában (országos 33%-a) és vendégéjszakák számában (országos 39%-a) is tovább folytatódott a Balaton térségének pozícióvesztése.

195


20. sz. táblázat A regisztrált magánszálláshelyek forgalmi adatai

VENDÉGEK SZÁMA A MAGÁNSZÁLLÁSADÁSBAN ÉV 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

BKÜ ORSZÁG 316 298 623 721 327456 654 601 324128 634 341 317372 647 892 318029 679 975 290596 666 966 287506 719 637 410507 913 089 419169 970 718 372966 961 787 334652 908 698 282452 877 475 VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A MAGÁNSZÁLLÁSADÁSBAN

ÉV 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

BKÜ 2168168 2154984 1872181 1733681 1510865 1382965 1251332 1735646 1757795 1661871 1468880 1268241

ORSZÁG 3 858 438 3 799 825 3 481 489 3 385 608 3 090 942 2 948 672 3 094 296 3 730 937 3 892 490 3 762 255 3 431 081 3 264 140

RÉSZESEDÉS % 50,71% 50,02% 51,10% 48,99% 46,77% 43,57% 39,95% 44,95% 43,18% 38,77% 36,82% 32,19%

RÉSZESEDÉS % 56,19% 56,71% 53,78% 51,21% 48,88% 46,90% 40,43% 46,52% 45,16% 44,17% 42,81% 38,85%

Forrás: KSH T-STAR adatbázis 2000-2011

További (regisztrálatlan) szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ-ben A kereskedelmi férőhelyeken és a regisztrált magán-szállásadás felületén végbemenő szállásférőhely forgalmazás a BKÜ-ben köztudottan mással is kiegészül. 2002-es vizsgálatok109 adatai mutatják, hogy a Balaton térség állandó lakosainak mintegy 5-6 %-a is foglalkozik ilyesmivel.

109

Állandó lakosok a BKÜ-ben 2002, Belföldi üdülőingatlan tulajdonosok a BKÜ-ben, 2003. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport, Balatonfüred

196


2003-as kutatási eredmények szerint a belföldi állampolgárságú magánszemélyek által tulajdonolt üdülőingatlanok egy részében átlagosan 35 napon át külföldi, 25 napon át belföldi turista tartózkodik. Az ingatlanok többségében egyszerre, egy időben 4-8 fő találhat magának szállást. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 10 ezer ilyen ingatlanban 350 ezer külföldiek által, 250 ezer belföldiek által eltöltött vendégéjszaka realizálódik. Az évtizedekig stabil kapacitásstruktúra azonban az utóbbi évtizedben jelentős változáson esett át. A korábbi adottságok és helyzet megváltozását jól szemlélteti az a körülmény, hogy a 10 ezres nagyságrendű külföldiek által tulajdonolt ingatlankör felületén csupán átlagosan 5 szálláshelyet, 8 hetes szezonokkal két hetes turnusokat számolva potenciálisan mintegy 200 ezer, okkal feltételezhetően külföldi vendég mintegy 3 millió vendégéjszakája bonyolítható. Mivel az ingatlanok jelentős része (több mint egyharmada) az egész évben igénybe vehető gyógyfürdőhelyek közelében van, e volumen valószínűleg megduplázható. 6 millió külföldi vendégéjszakával számolva ez újabb 120 millió Eurós (mintegy 36 milliárd Ft-os) értékesítési tétel lehet. Az így kapott mintegy 90-100 milliárdos tétel még mindig csak szállásférőhely bérbeadásból származtatható bevétel, nem számolva még a szállást igénybe nem vevők beutazásaival, az egyéb szolgáltatások igénybevételéből származó bevételekkel, stb. A külföldi ingatlantulajdonosok körében lefolytatott vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy 62%-uk számol be a saját rekreációs célú használaton túlmenő vendégforgalmazásról („barát, ismerős nyaral nála”). Arányuk a somogyi és a zalai metszetben átlagot meghaladó, a Balaton-felvidéken attól elmaradó. Az összes ingatlanon belül 35% esetében ez évi kettő, újabb 19% esetében 4 hetet jelent, de a tulajdonosok 7%-a jelzett 8 heti, 3%-a 3-, 1%-a pedig 6 havi nyaraltatást. Ezen önbevalláson alapuló adatsor alapján annyi már bizonyíthatóan megállapítható, hogy a külföldi tulajdonlású ingatlanfelületen 165 ezer tartózkodási napon átlagosan 4,1 fővel számolva (2002-es külföldi turisták körében végzett vizsgálat alapján számított adat110) mintegy 680 ezer, feltételezhetőleg külföldi vendégéjszaka statisztikából történő eltűnésének okaira fény deríthető. A fentiek alapján a jelenlegi kínálati struktúrában elsősorban a korszerűsítésre, szolgáltatási csomagok kialakítására (termék-kreativitásra) és a kedvelt üdülőfalvak létesítésére indokolt koncentrálni, illetve pályázati rendszer keretében a támogatásokat ilyen jellegű beruházásokra fordítani. Ha a turisztikai kínálat jelenleg feszítő gondjai, a torz struktúrák, a nem adózó illegális vendégszerzők tevékenysége mellett a balatoni fejlesztési tevékenység leáll, a támogatás megszűnik, vagy kisebb mértékben valósul meg, mint a konkurens desztinációkban, az a Balaton turizmusának tartós visszaeséséhez, a versenyképesség hosszú időre történő elvesztéséhez vezethet. A viszonylag gyorsan növekvő árak a hazai közönség jelentős része számára elérhetetlenül magasakká váltak, a magasabb jövedelműek és a külföldiek számára pedig az ár/érték arány 110

Vö.:Belföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Külföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002. , Külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok a BKÜ-ben, 2003. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport,Balatonfüred

197


kedvezőtlen alakulása okoz visszatartó hatást, azaz a szolgáltatások színvonala, a környezet kulturáltsága, a szakképzettség és a vendégről való gondoskodás nem áll összhangban a szolgáltatások árával. A balatoni turizmus szezonalitásának alakulása A balatoni turizmus számon tartott problémái közül a szezonalitás az egyik meghatározó. A BKÜ fenntartható fejlesztésének mind gazdasági-társadalmi, mind pedig környezeti szempontok szerinti egyik legfontosabb feladata az időben kiegyensúlyozott vendégforgalom kialakulásának elősegítése. 49. ábra A turisztikai főszezonon (július-augusztus) kívüli hónapok részesedése a BKÜ idegenforgalmából kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2012 70 61,0360,08 60,32 58,5458,5659,5760,358,83 57,51 57,3 57,0157,1757,65 56,6 56,37 56,27 60 55,47 54,96 53,65 51,97 51,3 51,14 50,5950,78 50,5350,4551,02 48,3348,4650,03 46,0944,4645,88 50 43,4843,84 41,1 40 30 20 10 00 0

Vendégek

Vendégéjszakák

Forrás:KSH-TSTAR

Az elmúlt közel 20 év viszonylatában pozitív folyamatok indultak el a turisztikai szezon időben szétterítésének érdekében. Az 1990-es években a főszezon részesedése a vendégszám tekintetében magasan 40% felett volt, míg a vendégéjszakák esetében 50% feletti. A 2000-es években szinte folyamatos csökkenés zajlott, az évtized végére ez a folyamat megállt, illetve megfordult. 2012-ben a főszezonban érkező vendégek aránya mindössze csak 3%-kal volt alacsonyabb mint 1994, és 4%-kal volt magasabb mint 2005-ben. A vendégéjszakák főszezonon belüli aránya a 2000-es évekre a korábbi állapothoz képest mintegy 10%-kal csökkent és tartósan 50%-alatt maradt, de az értékek lényegében nem változtak. A szezon időbeli szétterítése a BKÜ-ben az elmúlt időszakban megállt, nem sikerült előmozdítani a 1990-es évtizedben megkezdett folyamatokat. Továbbra is a turisztikai fő198


szezon két hónapja a legmeghatározóbb a balatoni idegenforgalomban. Ez az állapot a bevételek, kereslet, szezonális foglalkoztatás gyakorlatát is meghatározza. A turizmus időbeni megoszlásában, a folyamatok alakulásában szerepet játszhatott, hogy legfőbb turisztikai kínálat jelenleg is maga a tó, amelyre a legtöbb szálláshely-szolgáltató építi kínálatát. A nyári szezonon kívül a termálturisztikai szolgáltatások jelentenek vonzerőt, az elmúlt 20 évben látható felfutásuk ugyanakkor csak a jelenlegi szintig volt képes a vendégforgalmat időben szétteríteni. 21. sz. táblázat A Balaton vendégforgalmának a szezonalitása a kereskedelmi szálláshelyforgalom alapján 1994-2012 Vendégszám kereskedelmi szálláshelyeken Július, auTeljes év gusztus 1994 816936 378689 1995 778855 346811 1996 839868 367303 1997 900012 382431 1998 917642 400331 1999 966943 435492 2000 1031656 427776 2001 1044640 432861 2002 1081717 437388 2003 1056600 419461 2004 1024495 421835 2005 1124970 438432 2006 1174156 468773 2007 na. na. 2008 1285520 510031 2009 1220232 524531 2010 1232467 527832 2011 1284099 543847 2012 1301180 555692 Forrás: KSH T-STAR

Főszezon részesedése % 46,35% 44,53% 43,73% 42,49% 43,63% 45,04% 41,46% 41,44% 40,43% 39,70% 41,17% 38,97% 39,92% na. 39,68% 42,99% 42,83% 42,35% 42,70%

Vendégéjszakák kereskedelmi szálláshelyeken Július, auTeljes év gusztus 4784037 2817764 4355710 2461989 4646550 2609461 4843149 2610834 4637962 2575823 4929661 2667893 4957573 2561420 5026224 2590646 4993877 2495585 4715624 2317486 4369311 2164914 4456117 2182752 4426966 2163161 na. na. 4535187 2208974 4265993 2107830 4231666 2082841 4318134 2047089 4429286 2127725

Főszezon részesedése % 58,90% 56,52% 56,16% 53,91% 55,54% 54,12% 51,67% 51,54% 49,97% 49,14% 49,55% 48,98% 48,86% na. 48,70% 49,41% 49,22% 47,40% 48,03%

A balatoni turizmus területi dimenziói A Balaton térség szezonalitáson kívüli másik jelentős problémája a turizmus területi koncentráltsága. Az üdülőkörzeten belül a vízparti, partközeli területek jelentősen nagyobb turisztikai potenciállal bírnak, mint a víztől messzebb lévő ún. háttértelepülések. Ebből eredően a BKÜ fejlesztésének egyik kiemelt célja a vendégforgalom területi szétterítése is. Az időbeni szétterítéshez hasonlóan ebben a szempontból is történtek előrelépések az 1990-es évek állapotához képest, ennek mértéke azonban még messze elmarad az ideálistól. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 95-96% 1994-ben partközeli területen töltötte idejét Ez az érték hosszú ideig tartotta magát és 2005-re csökkent 90%-alá (88,73%). A 2000-es évek második fele a háttértelepülésekre érkező vendégek arányának növekedését hozták. 2007-ben a partközeli területekre már „csak” 87,8%-a érkezett, 2010-re pedig tovább csökkent ez az érték (2010 - 85,58%; 2011 – 86,27%). Közel 20 év viszonylatában a háttér199


települések szerepe (változó méretű BKÜ mellett) a vendégforgalomban kb. 10%-kal növekedett.

50. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2011 1400000 1200000 1000000 800000

Parti, partközeli

600000

Háttértelepülés Összesen

400000 200000

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0

Forrás: KSH T-STAR

A kereskedelmi szálláshelyeken mért vendégéjszakák tekintetében is lassú elmozdulás zajlott le a háttértelepülések javára. Míg 1994-ben alig több mint 4,2% vendégéjszaka jutott a háttértelepülésekre, 10 évvel később ez az arány csaknem a duplájára 7,9%-ra emelkedett. A 2000-es évek végén pedig további aránynövekedés volt mérhető (2009 – 11,96%; 2011 – 13,22%). Közel 20 éves intervallumban (változó területű BKÜ mellett) a háttértelepüléseken mért kereskedelmi vendégéjszakák aránya megháromszorozódott. A pozitív képet pontosítja, hogy a háttértelepülések növekvő jelentősége túlnyomó többsége Zalakaros fürdőhelynek volt köszönhető. A település folyamatosan növelni és erősíteni tudta turisztikai pozícióit és napjainkban a háttértelepülések vendégéjszakáinak mintegy 75%-a e településre koncentrálódik.

200


51. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 1994-2011

Forrás: KSH T-STAR

A balatoni turizmus területi megoszlásának fontos adaléka, hogy az ágazatot lényegében négy település uralja. Balatonfüred, Hévíz, Siófok és Zalakaros a teljes balatoni kereskedelmi vendégéjszaka forgalmának csaknem felét termeli. E települések jelentősége az üdülőkörzeten belül folyamatosan növekszik, míg 1999-ben az összes balatoni vendégéjszaka alig 38%-át töltötték el ezeken a helyeken, 2010-ra ez érték már megközelítette az 50%-ot. E települések erősödése jelenleg is zajló folyamat. Ezzel párhuzamosan az össze többi település veszít pozícióiból. Ez eredményezi azt, hogy a balatoni turizmus (ebben a perspektívában) nem a szétterülés irányában mozdul el, hanem a térségen belüli központok köré igen jelentősen koncentrálódik.

A balatoni turizmus perspektívái Korábbi értékelések és stratégiák számos esetben rámutattak arra, hogy a Balaton egy hanyatló turisztikai célterület, desztináció. E hanyatlásnak számos mérhető és több nehezen leírható aspektusa létezik. A legszembetűnőbb változás, hogy a Balaton hazai turizmusban betöltött szerepe évről-évre csökken. Napjainkban az országban eltöltött vendégéjszakák csak alig 20%-a jut a BKÜ területére. A Balatonért sokszor és sokan emeltek szót, és fontos fejlesztésekre is sor került. Az eddigi szétszórt és gyakran kampányszerű fejlesztések elégtelennek bizonyultak olyan új turisztikai kínálat létrehozásához, amely alkalmas lenne új kereslet lekötésére és a hagyományos gondok 201


(nehézkes megközelíthetőség, szezonalitás, területi koncentráció, komplex turisztikai termékek hiánya, a marketing munka elégtelensége stb.) orvoslására. A mindezekre orvoslást ajánló tervek – így a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepció és a Balatoni Turizmus Fejlesztési Program111 – céljai is csak töredékesen teljesültek, legfeljebb egy-egy kiragadott elemük valósult meg. A nehézségek gyökerét már a Balaton turizmusfejlesztési koncepciója egyszerűen jelezte: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. Talán úgy pontosítható, hogy a számos térségi szervezet között nincs egyetlen sem, ahol együtt lenne az érdeken túl a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. A 2014-ben záródó uniós fejlesztési időszak Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv) során megvalósuló beruházások kevés eredményt hoztak a BKÜ-ben, és messze elmaradtak a sikerek a várakozásoktól. Ahogy arra A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értékelése című dokumentum (Pannon Elemző Iroda 2013.) is rámutatott, a BKÜ területe három NUTS2 fejlesztési régió és így három ROP között oszlott meg (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl), amely egy sajátos helyzetet eredményezett a hazai fejlesztéspolitika gyakorlatában. A 2007-2012. augusztusa közötti időszakban a BKÜ esetében 381 turisztikai pályázat adatait (országos 14%-a) vizsgálta az értékelés, amelyekhez kapcsolódóan mintegy 18 milliárd Ft megítélt turisztikai támogatást lehetett megállapítani. Ez az összeg a teljes hazai megítélt turisztikai fejlesztési források alig több mint 8%-a volt. A Balaton térség hazai turizmusban betöltött szerepének ismeretében ez a forrásszerzési eredmény rendkívül csekély, amely már előre vetíti az ágazat fejlesztésének problémáit. Szintén ezt támasztja alá, hogy az összes nyertes turisztikai pályázat csak mintegy 16%-a esett a BKÜ területére. A számos fejlesztési cél között megfogalmazott balatoni nagyprojektek, szezonhosszabbító beruházások elmaradását kiválóan példázza, hogy az 500 millió Ft felett pályázatok az országosnál jelentősen kisebb arányban vannak jelen, arányuk csak mindössze 4%-volt. A kisebb beruházások túlsúlyát mutatja, hogy az országosnál nagyobb arányban szerepelnek 50100 millió Ft közötti projektek, és 100-500 millió Ft közöttiek is elmaradnak hazai viszonylatban. Az értékelés rámutatott, hogy a BKÜ-ben regisztrált turisztikai pályázatok közül 280 (73%) attrakció-fejlesztésre, 75 (20%) szálláshely-fejlesztésre, 26 (7%) pedig TDM-ek fejlesztésére került beadásra. A megítélt támogatások, a leszerződött és a kifizetett összeg alapján a domináns turisztikai fejlesztés egyértelműen az attrakció-fejlesztés volt. Az elemzés megállapításai szerint a nyertesek aránya ellenben ezen a fejlesztési területen volt a legkisebb, míg a desztináció-menedzsment fejlesztések területén a legnagyobb. Főbb turisztikai kategóriák szerint vizsgálva a pályázatokat: többségüket a kulturális turizmus, illetve a fürdőturizmus csoportjába lehetett besorolni, nagy számban megjelentek vízi turizmushoz köthetők is.

111

202

LT Consorg Kft: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005)


A balatoni turizmus-ágazat általános jellemzése során már szóltunk arról, hogy területileg rendkívül koncentrált és egy-egy város köré csoportosul főként a szálláshelyekvendégéjszakák tekintetében. Ez a kiegyenlítetlen rendszer a pályázatok száma és a források megszerzése során is érvényesült. A legtöbb projekt a part menti településekre koncentrálódott, közülük is kiemelkedett Balatonfüred, Siófok, Tihany, Keszthely. A partközeli, illetve háttértelepülések közül csak Hévíz, illetve Zalakaros említhető. A pályázati rendszernek a turizmus dekoncentrációját nem sikerült elősegítenie, sőt ellentétes hatásokat váltott ki. A leszerződött támogatási összegek tekintetében is hasonló koncentrációt találunk: Balatonfüred 2,5 milliárd Ft összeggel a lista élén áll, míg Siófok, Zalakaros és Tihany 1-2 milliárd Ft közötti támogatást nyert el, 18 település pályázói 100 millió és 1 milliárd Ft közötti összeggel rendelkeznek elviekben, míg további 19 településen 100 millió Ft alatti összeget nyertek el. A BKÜ 138 települése (77%) semmilyen leszerződött turisztikai támogatással nem rendelkezett a vizsgált időszakban. A fejlesztések sikerességének fontos mutatója lenne, hogy a rendelkezésre álló források közül mennyit tudott megszerezni e terület. A BKÜ abszorpciós képességeinek vizsgálata során azonban jelenleg komoly adathiányba ütközünk. A különböző fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott, erőteljesen az idegenforgalomra építő Balaton fejlesztési irány tekintetében, az ÚMFT első 2/3-ának időszaka nagyrészt sikertelen volt. A fejlesztéspolitika rendszerében a balatoni idegenforgalom fejlesztésének kiemelt célját a BKÜ-nek nem sikerült érvényesítenie. Elmaradtak a szezonhosszabbító, tömegeket vonzó nagyberuházások, és látványos nagyprojektek. A források elaprózódtak. Az összes turizmusfejlesztési forrás csekély arányát sikerült a Balatonhoz irányítani, amely kiemelt státusza, de a hazai turizmusban romló helyzete miatt viszont szükségét látná. A turizmus területi megoszlását sem sikerült előmozdítani, hiszen a BKÜ településeinek ¾-ét semmilyen idegenforgalom fejlesztési forrás nem érintette. Emellett a fejlesztési célok közül, mint az elemzés rámutatott, komplex fejlesztési csomagok sem tudtak megvalósulni. Az értékelés számos más megállapítása mellett két fontos következtetésre jutott. Egyrészt „a BKÜ térsége fejlettségi es jövedelmi viszonyait tekintve az országos átlag alá került, így, kiemelt turisztikai szerepre való tekintettel, fejlesztéshez támogatások szükségesek. Ugyanakkor a 2007-2013-as ciklusban a BKÜ-re meg turisztikai súlyához képest is kevesebb fejlesztési pénzt allokáltak. Ennek jövőbeli változatlansága esetében a térség turisztikai versenyképessége kritikussá válik.” Másik fontos megállapítás a fejlesztéspolitika Balaton esetében tapasztalható területi ellenmondásaira világított rá. Azáltal, hogy a BKÜ területe három ROP között oszlott meg, így bizonyos értelemben perifériális pozícióba került; számos nélkülözhetetlen fejlesztés elmaradt. „Ez rámutat a térség egységes fejlesztéspolitikai kezelésének szükségességére (intézmény, forrás). Ráadásul az OTK elismerte, hogy a térség közszolgáltatási kapacitásai, fejlesztési igényei nem csupán állandó lakosainak igényeit kell, hogy kielégítse, hanem a mintegy 240 ezer főnyi üdülőtulajdonosi körét is, továbbá az itt megjelenő turisztikai forgalmat is ki kell szolgálni. Ez a fejlesztéspolitikában nem érvényesül. Az országos, és főleg a vidéki átlagot sokszorosan meghaladó társadalmi igénybevétel okozta amortizációs és környezetvédelmi következmények kezelése a területpolitika kiemelt figyelmét

203


követeli meg, ami átlagot meghaladó fejlesztési források régióba áramoltatását és helyben integrált módon történő felhasználását igényli.” Az elmúlt időszak a Balaton számára nem csak a sikertelenségekről szólt, hanem bizonyos területeken igen komoly előrelépések történtek. Turisztikai desztináció menedzsment A korábbi, Balatonra vonatkozó fejlesztési dokumentumok mindegyike szorgalmazta a turizmusirányítás korszerű rendszerének, a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek létrehozásának elősegítését. Ezek az alulról építkező, az önkormányzati és vállalkozói szféra összefogásával, felkészült szakemberekkel dolgozó helyi szervezetek alkalmasak arra, hogy egy-egy turisztikai célterület vonzerejét, kínálati és szolgáltatási piacát, fejlesztési irányát és marketingjét meghatározzák. A Balaton környékén a Gyenesdiásról kiindulva a 2000-es években sorra alakultak a TDM szervezetek, amelyek kialakítását és fejlesztésüket a ÚMFT/ÚSZT támogatási konstrukciói is kiemelten segítettek. Napjainkban a BKÜ-ben összesen 21 regisztrált TDM szerveztek működik, amelyek lényegében körül ölelik a Balatont; található köztük települési és térségi együttműködésen alapuló TDM szervezete egyaránt. A TDM szervezetek összekötő kapocsként szolgálnak mind a térségben, mind a térségek között. Jó példa erre a Bakonyt és a Balatont összekötő Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. A Sümegtől Várpalotáig húzódó, északon a Somlószőlős-Zirc, délen pedig a Tapolca-Balatonkenese vonalak által határolt Bakony-Balaton együttműködés keretében a turisztikai marketing és menedzsment tevékenységet a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. látja el, mint térségi TDM szervezet. A 2011. áprilisában 12 alapító tag (települési önkormányzat, intézmény és vállalkozás) által létrehozott és 43 Veszprém megyei települést összefogó társaság a Közép-dunántúli Operatív Program keretében meghirdetett „Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése” elnevezésű pályázat keretében nyert 62,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást (a projekt összköltsége 77,1 millió Ft volt). A Kft. legfontosabb célkitűzése a két földrajzi térség egységes márkává formázása (az eltérő adottságokból eredő szinergiákra építve). A desztináció-fejlesztési stratégia célja, hogy a közös értékek bázisán fogalmazza meg küldetését, melynek eredményeként egységes arculat kerül kialakításra a szolgáltatások és látnivalók terén egy integrált értékesítési rendszer érdekében. Középtávú cél, hogy a térség 2019-re a magyar lakosság által ismert és kedvelt turisztikai célterületévé váljon, a külföldi piacok számára is jól azonosítható vonzerőt jelentsen, egyedi és összehangolt kínálattal rendelkezzen, így önálló desztinációt képezzen. Elsősorban a „lassú turizmus” élménykínálatára alapoznak, ennek jegyében 5 fő termékkategória került kialakításra: - aktív- és sportturizmus - kulturális programok - vidéki élmények - vízparti üdülés - bor és gasztronómia

204


A szervezetet megalakulása óta aktívan figyelemmel kísérő Dr. Navracsics Tibor megfogalmazása szerint az együttműködés célja, hogy egy közös turisztikai vállalkozásban láncra fűzzék azon településeket, amelyek vagy kettős identitásúak (Balaton térsége és Bakony) vagy a két nagy turisztikai térség közé esnek (forrás: www.tdmszovetseg.eu). A munkaszervezet legfontosabb részfeladatai közé tartozik a termékfejlesztés, vonzerőleltár készítése, vendégelégedettség mérése, célcsoport-specifikus kutatások, szakmai rendezvények, workshopok szervezése és a turisztikai marketing tevékenység. A szervezet eddig elért eredményei közé tartozik többek között egy arculati kézikönyv, illetve különféle tematikus kiadványok szerkesztése, térképi összeállítás a térségbeli programlehetőségekről, rendezvénynaptár, egy négy évszakos fotóleltár elkészítése, melyet Nánási Pál fotós neve fémjelez, továbbá egy PR-film megalkotása. A TDM szervezet saját honlapján az információk és hírek mellett egy szálláshely-katalógus is található, illetve online szállásfoglalásra is van lehetőség. Bevezetésre került egy térségi turisztikai kedvezménykártya és elkészült egy 11 állomású, 300 kerékpárból és a hozzá tartozó kiegészítőkből álló kerékpárkölcsönző hálózat. 2 db panorámakamerát és 8 db üdvözlőtáblát is telepítettek.

2011-ben a BKÜ-ben található 19 szervezet együttműködésével létrejött a Balatoni Regionális TDM Szövetség (BTSZ), amely igen jelentős esemény a balatoni turizmus életében. Ez az együttműködés lefedi azokat településeket, amelyeken a BKÜ vendégéjszakáinak 80-90%-a megvalósul. Az egyesületi keretek között működő szervezet, ha a megfelelő jogosítványokat és fejlesztési forrásokat megszerzi képes lesz arra, hogy a balatoni turizmus tényleges gazdája legyen. Ennek megfelelően fogalmazta meg céljait is: „a Balatoni régió átfogó turisztikai fejlesztési koncepciójának és stratégiájának kidolgozása, régiószintű marketingterv és költségterv összeállítása, a Balaton „márka” kialakítása, újrapozícionálása, regionális kommunikáció megvalósítása (belső PR), szakmai tanácsadás, támogatás nyújtása, oktatási és továbbképzési tevékenységek ellátása, szemléletváltás támogatása, szakmai szekciók működtetése. Szintén fontos cél a balatoni programkínálat egységesítése és koordinálása, illetve a balatoni turisztikai vállalkozásokat érintő törvények előkészítésében való szerepvállalás. A Balaton térségében a resort modellben működtetett vállalkozások mellett tehát ma már a TDM típusú modell is megtalálható. A két meghatározó, koncepcionálisan elkülönülő turizmusszervezési gyakorlat közül a balatoni tradíciók és adottságok ismeretében az utóbbi elterjesztését tartjuk célravezetőnek, ami természetesen nem jelent kizárólagosságot.

205


31. sz. térkép

TDM szerveztek a BKÜ-ben

Adatok forrása: http://www.tdmszovetseg.eu/

Bár országos viszonylatban a BKÜ turizmusa arányaiban évről-évre veszít pozícióiból, de ha e térséget önmagában tekintjük, komoly előrelépések is történtek. Az elmúlt fejlesztési időszakban az üdülőkörzet meghatározó városai teljesen megújultak. Balatonfüred, Keszthely, Siófok is modern arculattal, régi-új városképpel várja az ideérkezőket. Sokat fejlődött a gyógy-turizmus: az ágazat szerepét mutatja, hogy Hévíz önmagában már évente 1 millió vendégéjszaka teljesítésére képes. Az elmúlt években sokat javult az üdülőkörzet megközelíthetősége. Teljesen elkészült az M7-es autópálya, újra megnyílt a sármellék-zalavári reptér (Hévíz – Balaton Airport). A Budapest-Nagykanizsa vasútvonal szakaszainak felújításával a kötöttpályás közlekedés is fejlődött. Mint fentebb bemutattuk a két nagyon fontos problémát, a turizmus időbeni és térbeli hatékonyabb eloszlását nem sikerült megoldani, továbbra is hiányoznak az igazán nagy vonzerő fejlesztések, szezonhosszabbító és infrastrukturális beruházások. A sikerek és kudarcok mellett jelenleg minden lehetőség adott, hogy a következő fejlesztési időszak során a BKÜ végre megvalósíthassa elmaradt turisztikai fejlesztéseit és a negatív tendenciák megálljanak.

206


A 2014-túl kezdődő uniós fejlesztési időszak több új eszközt vezet be a területfejlesztés eszközrendszerében. Ezek közül az egyik az ún. ITI, integrált területi befektetések.112 Az ITI rendszere lehetővé teszi különböző operatív programok prioritásainak, ágazati céloknak a közös, összehangolt, egységben megvalósuló fejlesztését. Számos ágazatot és szereplőt érintő kérdés a Balaton fejlesztésének problémája. Az egymással szoros összefüggésben lévő célok (vízminőség, turizmus, közösségi közlekedés, természetvédelem, mederkotrás, vízpart rehabilitáció, stb.) intézményi áthidalására az ITI rendszere alkalmas lehet. Ennek indokoltságát mutatja, hogy közel sem garantált, hogy a 2014-től kiemelt fejlesztési feladatokat felvállaló középszint (megyék) alkalmas lesz az így továbbra is perifériálisan elhelyezkedő BKÜ megoldandó céljainak elérésére. Az ITI összekapcsolható a területfejlesztés másik új eszközével, a CLLD rendszerével (közösség által irányított helyi fejlesztések). A balatoni turizmus rendszerében nagy hagyománya van a közösségi irányításon alapuló turisztikai desztináció-menedzsment szervezeteknek (fürdőegyesületek, TDM). A már működő szervezetek szakmai tapasztalatuk és helyi beágyazottságuk révén a CLLD rendszerén keresztül alkalmasak lehetnek a BKÜ turizmusának alulról történő fejlesztésére. Egy önálló Balaton fejlesztési program az ITI és a CLLD eszközeivel kiegészülve a BKÜ fejlesztése a jövőben új irányokat vehet. A Balaton térsége kapcsán megállapítható, hogy egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület, az egyes részvonzerők hatóköre azonban eltérő. Mind a mai napig a víz és ráépülő szolgáltatások az első számú természetes attrakció, amely egyrészt jelenti a Balatont, másrészt a tágabb térségben bőven rendelkezésre álló gyógyvíz készletet, különös tekintettel a hévízi tóra. Ezen vonzerők hatósugara a legszélesebb, egész Európából vonzzák a kikapcsolódásra, gyógyulásra vágyó turistákat. A vizek nyújtotta kínálatot egészíti ki: – a Balaton vidék természeti környezete, földrajzi adottságai, – épített öröksége, rendkívül gazdag művelt tájai, – széles értelemben vett kulturális hagyománya a borkultúrától a magas művészetekig. Az üdülőkörzet 2005-ben elkészített Balaton Turizmus Fejlesztési Koncepciója alapján megállapítható, hogy a BKÜ fogadóképessége fejlesztésének legfőbb korlátját a vízre alapuló, nem megfelelő szintű kínálat jelenti. Azaz a meglévő adottságok, vonzerők eladhatóvá tétele, turisztikai termékké fejlesztése még nem megoldott. Ebből következik szinte minden hátrány, amely erős szezonalitásban és területi koncentráltságban, magasabb árakban, gyengébb kapacitáskihasználtságban, egyre gyengülő jövedelemtermelő képességben jelentkezik. Ugyanis egy turisztikai fogadóterület, - amely rendelkezik jelentős, nagy hatósugarú vonzerővel - turizmusának sikeres működése nagymértékben függ attól, hogy a rendelkezésre álló, vagy kialakított vonzerőkre alapozva milyen turisztikai termékeket kínál a megcélzott küldő területek számára. A turisztikai termékek összetett ajánlatok, amelyek a vonzerő kihasználását célzó szolgáltatás mellett kiegészül szállás, étkezés és egyéb programelemek szolgáltatásaival.

112

ITI-ről bővebben lásd: Integrált területi befektetés http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/iti_hu.pdf

207


Turisztikai termékek a BKÜ-ben A) Vízi turizmus Vonzerő: A Balaton, természeti és kulturális környezetével A Balaton térség jelenleg meghatározó terméktípusa, amely a tó adottságait kihasználandó több termékre bontható. Passzív vízparti üdülés A tó 235 km partvonalából mintegy 38 km a strandok hossza, amelyek kb. 200 ha területen fogadják a vendégeket. A strandok befogadóképessége meglévő infrastruktúrájuk alapján 250-300 ezer fő. Főszezon idején a vízparton található vendégek száma eléri a 800-1.000 ezer főt. A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója készítésekor végzett elemzés szerint a tó, terhelhetősége szempontjából egyidejűleg maximum 600 ezer fő befogadására alkalmas. Tehát a tó adottságai és a meglévő igények is szükségessé teszik a strandok kommunális, higiénés és építészeti fejlesztését a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. Ez a folyamat az elmúlt években folytatódott. A fejlesztés, illetve annak ösztönzése azonban mindaddig nem állhat meg, amíg az utolsó strand is modernizálásra nem kerül.

Aktív vízparti üdülés 1. Vitorlás turizmus A terméktípus a tó aktivitásokra alkalmas adottságait használja ki. A Balatonon jelenleg a vitorlázás és a szörfözés az engedélyezett aktivitási lehetőség. A robbanómotorral hajtott vízi eszközök használatának tilalma a tó vízminőségének védelme érdekében nem teszi lehetővé a jetski és a vízisízés szolgáltatások kialakítását. A vitorlás turizmus szempontjából a tó terhelhetőségének EU-s határértéke 4 hajó/ha. Ez a Balatonon jelenleg 0,4 - 0,5. A természettel harmonizáló fejlesztés tere tehát adott. A rendelkezésre álló mintegy 60 vitorláskikötő (3 ezer hajó kapacitás) modernizálása, valamint új kikötők építése elindult. A Balatonon a Balatoni Hajózási Zrt. működteti a személyhajó forgalmat. A Balatonon közlekedő hajók a társaság kezelésében lévő 22 kikötőben bonyolítják le a rendszeres utasforgalmat. Ezek a kikötők 20 Balaton parti településen találhatóak113. A 22 közforgalmi kikötőből 10 kikötőben lehet vitorlásokkal kikötni. A 10 Bahart vitorláskikötőben 2200 férőhely van, további közel 3000 férőhely nem a hajózási Rt kezelésében lévő yacht kikötőkben található.114 A BHRT-n kívül sportegyesületek, oktatási és egészségügyi intézmények, vállalkozások kezelésében is vannak kikötők, ezekkel együtt több mint 80 kikötő működik a Balatonon.115

113

Balatonalmádi, Balatonfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonudvari-Fövenyes, Balatonakali, Révfülöp, Badacsony, Szigliget, Balatongyörök, Keszthely, Balatonmá-

riafürdő, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonföldvár, Szántód, Siófok

, Tihany. Például: Balatonvilágos, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonfüred, Ábrahámhegy, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Balatonberény, Balatonőszöd. 115 Frank László - Frank Melinda: Balaton hajózási és idegenforgalmi kézikönyv . 114

208


A 2000-es években számos balatoni kikötő megújult és modern környezetben várja az utasokat; pl. Balatonszemes és Balatonudvari-Fövenyes, Alsóörs, Balatonalmádi, Csopak, Tihany, Balatonboglár, Siófok. 52. ábra Balatoni vitorlás kikötők

Forrás: http://www.balatonihajozas.hu/hu/vitorlaskikotok.htm

A balatoni hajózás mint aktív kikapcsolódás szerepe az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ez feltehetőleg összefüggésben van a balatoni turizmus mutatóinak általános csökkenésével. A kevesebb időt itt tartózkodó, nem feltétlenül jómódú vendégek kevesebb esetben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az ágazat rendkívül nagy múltja és gazdag hagyományai, a Balaton életében betöltött szerepe az hajózás fejlesztését indokolttá teszik. 53. ábra Személyhajó utasforgalom

Forrás:BAHART ZRT

209


Horgászturizmus Hozzávetőlegesen 65-70 ezer horgász jelenik meg időről időre a parton. A tó horgászokra ható vonzerejét veszélyezteti a tó halállományának vízminőség javulásával párhuzamosan bekövetkező csökkenése, valamint a Balatoni Halászati ZRt. amúgy veszteséges tevékenysége. A halállomány összetétele - fogas-süllő, ponty, harcsa, stb. - vonzó, azonban a fogási gyakoriság, ami a horgász sikerélményét jelenti rendkívül alacsony. Erre komoly volumenű vendégforgalmat nem igazán lehet építeni. A horgászturizmus mértékének növelése csak az orvhorgászat, orvhalászat eredményes visszaszorításának függvényében valósítható meg. Lényeges a halőrzés megfelelő megszervezése, az orvhorgászat, orvhalászat büntetési tételeinek szigorítása. A Balaton a horgászat szempontjából közepesen terhelhető tó, nem fokozható mértéktelenül a horgászat volumene. A vízminőség javulása láncreakciót okozott, amely főleg a táplálékhálózatok menti anyagforgalmat csökkentette. A Balaton, mint horgásztó-horgászparadicsom állapot kialakítása jelentős mértékben növelheti a régió versenyképességét, mely folyamatban a Balatoni Halászati ZRt. a tó halgazdálkodását, a nem kívánatos halak elszaporodásának megakadályozását, lehalászását és a horgász turisták horgásztatását végzi. A horgászturizmus a fogadóképesség szempontjából fejlesztésre szorul. A horgászok vízre jutásának körülményei nem megoldottak. A horgászstégek kihelyezése szabályozott, engedélyhez kötött, a csónakkikötők kialakítása és körülményei azonban rendkívül rossz állapotokat mutat. A helyi horgászok csónakjaikat nádasokban elrejtve tárolják, amelynek megközelítésére provizórikusnak mondható „árkon-bokron át” vezető kijárókat építettek. A vendéghorgász lehetőségei nagyon korlátozottak, kevés a partról közvetlenül meghorgászható vízterület. Csónakot bérelni alig lehet, hiányoznak a korszerű horgász-csónakkikötők. Ilyen körülmények között Európa fizetőképes horgász turistáira nem lehet számítani. A terméktípus fejlesztéséhez elengedhetetlen a korszerű csónakkikötők létesítése parkolóval, kommunális helységekkel, illetve a már meglévő horgásztanyák (Tihany, Balatonkenese) mellé újabbakat, konszenzuson alapuló területválasztás mellett 10-12 újabb horgásztanyát lehetne telepíteni. A szezonhosszabbításra is tekintettel a jövőben fokozható a balatoni versenyhorgászat, amelynek ma még nem alakult ki a megfelelő szervezeti rendje és regionális léptékű összehangoltsága. B) Aktív turizmus Vonzerő: A Balaton természeti környezete Gyalogos természetjárás A térség adottságai kiemelkedően jónak mondhatók, festői környezetet biztosítva a tónak. A fogadóképesség szempontjából azonban fejlesztésre szorul. Jellemző a terméktípus gazdátlansága, hiszen a jelzett túra útvonalak zöme a településeken kívül fut. A legnagyobb problémát az utak karbantartása, tisztítása és a felfestés megújítása jelenti.

210


A túra útvonalak karbantartására - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - a megyei természetbarát szövetségek, illetve az 1997. óta működő Balaton-felvidéki, 2005-2007-ig Balatoni, ma szintén Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, és néhány civil szervezet116 a legalkalmasabbak. Ezen szervezetek azonban forráshiánnyal küzdenek, így a szinten tartás és a fejlesztés egyaránt támogatásra szorul. Hiányoznak a javasolt túra utakat bemutató kiadványok, térképek is. Az elmúlt években nagyon jelentős fejlesztések zajlottak a Keszthelyi-hegységben: Gyenesdiás -Vonyarcvashegy - Balatongyörök térségében esztétikusan kialakított túraútvonalak, gazdag információs táblák, GPS koordináta alapú túralehetőségek valósultak meg. Ezek mellett kiemelkedő az évek során egyre több turistát vonzó Bakony-Balaton Geopark túraútvonalai és látogatóhelyei. Kerékpáros turizmus A BKÜ-ben a 2000-es években a kerékpáros turizmus óriási fejlődésnek indult. Ma már nem csak a tavat körülölelő kerékpárút áll rendelkezésre, hanem számos, látnivalók felé mutató leágazása is várja a aktív turizmus híveit. Jelenleg problémát jelent, hogy a balatoni körút már sok helyen felújításra szorulna, valamint a nyomvonala sem mindenütt egyértelmű; emellett a leágazások kiépítését tovább kell fokozni. Ma már kiterjedt szolgáltató hálózat épült rá a kerékpáros turizmusra. Szerviz műhelyek, kölcsönzők, vendéglátóhelyek állnak az ideérkezők rendelkezésére. A szolgáltatói rendszer és az utak vonzerők irányában történő további fejlesztésével a jövőben a kerékpáros turizmus a BKÜ nagyon meghatározó ágazata lehet. Lovas turizmus A magyar lovas tradíciók és a térség természeti környezete igazi vonzerőt jelenthet Európa lovas társadalma számára. Az elmúlt 5-10 év fejlesztéseinek köszönhetően a fogadóképesség sokat javult. A BKÜ-ben jelenleg több mint 70 lovas turisztikai létesítmény található. A lovas központok nagysága és színvonala azonban nagyon eltérő. A vállalkozások döntően futószárazással, rövidebb távú túra lovagoltatással, csillagtúrázással foglalkoznak. A lovas központok egy része ma még nem tud szállást vagy vendéglátást biztosítani a vendégeknek. A legnépszerűbb és legjobban jövedelmező (több napos) túralovaglás pedig csak elszórt jelenség a Balaton vidékén. Az ágazat változására nem tudunk összehasonlítani adatokat bemutatni: 2012-ben a BKÜ területén 16 új lovas szolgáltató került nyilvántartásba. 117 Problémát jelent a több napos lovas túraútvonalak kialakítása, hiszen a területek jelentős része magán kézbe került. A régi, kipróbált útvonalakat tehát újra kell szervezni. 116

Pl. Nők a Balatonért Egyesület, Forrásvíz Természetbarát Egyesület.

117

TEIR, 2013

211


A kultúrával, a borral és a gasztronómiával szemben a szezonhosszabbító jelleggel bíró lovasturizmus még nem jelenik meg önálló elemként a térség idegenforgalmi kínálatában, annak ellenére, hogy e téren kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, ám egyelőre a keresleti oldal mértéke sem megfelelő. Vannak ugyan lovascentrumok, lovardák, azonban ezek inkább csak szigetszerű elemnek tekinthetők az idegenforgalmi kínálaton belül, önálló elemként még nem jelenik meg Egészségturizmus Vonzerő: A BKÜ-ben található gyógy-, termál-, és ásványvíz készlet, természeti adottságok A térség kedvező természeti adottságai mellé az egyes területeken (Hévíz, Tapolca, Zalakaros, Nagyberény) viszonylag jól kiépített gyógy-idegenforgalmi alapinfrastruktúra társul. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez megfelelő alapot jelent a továbblépésre, azonban meg kell jegyezni, hogy jelen állapotban a gyógy idegenforgalmi infrastruktúra területileg koncentráltan, a Balaton nyugati medencéjében helyezkedik el. 2011-es adatok szerint a BKÜ területén összesen 17 gyógyszálló118 üzemelt: Balatonfüreden 1, Hévízen 11, Tapolcán 1 és Zalakaroson 4. Összesen négy település rendelkezik gyógy idegenforgalmi infrastruktúrával és kiszolgáló létesítményekkel. Ez a korábbi értékekhez képest visszalépés, mivel 2005ben még 22 gyógyszálló üzemelt a térségben, összesen 5 településen. Idegenforgalmi és gyógyászati célokra hasznosítható gyógyforrás összesen 10 található a tágabb térségben: Buzsák-Csisztapuszta, Hévíz, Zalakaros, Balatonfüred, Nagyberény, Marcali, Kehidakustány, Tapolca, Fonyód és Kékkút. Korábbi állapothoz képest ma már gyógyszállók egyértelműen a vízforrások köré csoportosulnak, ezek hiányában ilyen profilú szállodák nem tudnak tartósan működni. 22. sz. táblázat A gyógy- és wellness szállodák forgalma és jelentősége a BKÜ-ben 2002 697160

Vendégéjszakák száma Aránya BKÜ 13,96 kereskedelmi % szálláshelyein (%) Forrás: KSH T-STAR

2003 702641

2004 855903

2005 1007747

2006 983109

2007 1103628

2008 1061162

2009 1014443

2010 1714492

2011 1630140

14,90 %

19,59 %

22,62%

22,21 %

24,05%

23,40%

23,81%

40,52% (wellness nélkül: 22,22%)

37,75% (wellness nélkül: (19,14%)

Az egészség társadalmi felértékelődésével előtérbe kerülnek az egészségmegőrző (prezentív), egészségtudatos utak. A piac bővülése nagymértékű specializálódással jár, a gyógyászati tu118 A Központi Statisztikai Hivatal 2001. óta veszi külön nyilvántartásba a szállodák közül a gyógyszállók adatait. A szálloda és gyógyszálló közötti megkülönböztetés alapja a 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet, mely szerint: „gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM-rendeletben foglalt feltételeknek”. Idézet: Idegenforgalmi évkönyv 2005, módszertani fejezet

212


rizmus elkülönül az egészségmegőrző funkciótól, ahol a még egészséges szervezet regenerálásán, a napi stressz, környezeti és civilizációs káros hatások kiiktatásán van a hangsúly. A gyógy turizmus mellett az elmúlt években dinamikus fejlődés zajlott le a wellness turizmus területén, amely egy keresett kínálati elemmé vált. A BKÜ-ben napjainkban összesen 29 wellness profilú szálloda működik 17 településen. A legtöbb Siófokon (7), Balatonfüreden (4), Hévízen (3) és Zalakaroson (2). Az üdülőkörzet az elmúlt években kihasználta azokat az adottságait, amelyek alkalmassá tették mind az egészségmegőrzést és karbantartást élményszerű programként nyújtó fitness és wellness turizmus fejlesztésére, mind pedig a gyógy turizmus fejlesztésére. Adottságok: víz, klimatikus adottságok, szép környezet, testi, lelki, szellemi kikapcsolódás lehetősége. A BKÜ-ben egyre több helyen található gyógy-termálvizek önálló, nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termék kialakítását teszik lehetővé. A 2000-es években a térségen belül a legtöbb gyógyfürdőhely megújult, korszerűsödött; illetve több helyen kiépültek a hiányzó infrastruktúrák. A gyógy turisztikai ágazat iránti kereslet töretlen és ebből a fürdőhelyek profitálni és fejlődni képesek. Mivel a tapasztalatok szerint e vidék gyógy-termál vagyonának turisztikai hasznosítása a térség fejlesztésének sarokköve, az alábbiakban elemzésre kerülnek a meghatározó gyógyfürdők legfőbb jellemzői. Buzsák-Csisztapuszta119 A létesítmény a Balatontól mintegy 10 km-re délre elhelyezkedő Buzsák településhez tartozik. A település fürdője mellett Dunántúlon egyedülálló népművészetével, valamint 150 éves pincesorával is híressé vált. A 2006-ban gyógyító hatásúvá nyilvánított, de már 1956ban, olajkutatás közben felfedezett forrás vízhozama 300 L/perc és mintegy 600 m mélyről tör a felszínre. A víz egyetlen literje 5200 mg ásványi anyagot tartalmaz, zömében alkáli anyagokat, kloridokat és ként. A fürdő vizét bőrbetegségek, emésztőrendszeri, mozgásszervi megbetegedések kezelésére javasolják. A fürdőhely pályázati forrásokból szinte teljesen megújult, ma már korszerű igényeknek megfelelő körülményekkel várja vendégeket. A fürdők a Balaton gyógy-idegenforgalmának ma már szerves része, de egyelőre kevéssé jelentékeny.

Tapolca Tapolca a Balatontól északi irányban 8 km-re található 18 ezer lakosú város. Gyógyidegenforgalmának az alapját az 1903-ban kútásás közben felfedezett tavasbarlang adja. Ez a természeti képződmény annyiban különleges, hogy a kialakulásában 119

rültek.

213

Forrás: MTRT Balatoni regionális Turisztikai Projektiroda, 2007. január

, továbbá www.itthon.hu Az információk frissítésre ke-


döntő szerepet játszó karsztosodás folyamatát utóvulkáni működés következtében felmelegedő, 40 Celsius fokos forrás, valamint valódi karsztvíz keveréke végezte el. A karsztvíz által ki-alakított háromszintű barlangrendszert, és csónakkal bejárható alsó termeit a felső járatok egy részét a két forrás keveredése nyomán 19 Celsius-fokos víz borítja120. A változó mélységű, tiszta vízben jól láthatók az alsó termekbe vezető lejáratok is. A barlang különleges klímájának gyógyhatása régóta ismert. Gyógyvízének hasznosítása nem csak ivókúra, vagy fürdőzés révén lehetséges, hanem inhaláció révén is kiválóan alkalmazhatóak légzőszervi megbetegedések enyhítésére. Erre ad kivételes lehetőséget a tapolcai barlangterápia. A barlang két fő részből áll: az egyik idegenforgalmi hasznosítású, a másik, amely a kórház alatt helyezkedik el, gyógyító célokat szolgál. Klimatikus adottságai miatt stabil hőmérséklet, magas relatív páratartalom, illetve széndioxid és radon tartama révén - alkalmas idült asztmás betegek gyógyítására. A településen a tavas barlang mellett található egy 1600 főt befogadni képes termálfürdő is. Tapolcán gyógyszálló is üzemel, a Hotel Peliont 2003 júliusában adták át. Kehidakustány A zalai dombok között található Kehidakustány ugyan viszonylag távol, mintegy 25 km-re esik a Balatontól, és nem is része hivatalosan az üdülőkörzetnek, azonban nyújtott szolgáltatásai révén valójában az idegenforgalmi körzet részének tekinthető. A kehidakustányi, radont nem tartalmazó, 49 °C fokos gyógyvíz, kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz. Szulfidion tartalma 2,4 mg/l, ezáltal a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Javasolt ízületek kopásos (degeneratív) betegségei, a gerinc degeneratív (kopásos) megbetegedései, ízületi gyulladás, sérülések utókezelése, csontritkulás, ízületi és csontműtétek utáni utókezelés, lágyrészek reumatizmus kezelésére. A baleseti rehabilitációban is fontos szerepet játszhat, mivel a sérülések, törések gyógyulási folyamatát lényegesen felgyorsítja. A településen egy négycsillagos gyógy hotel, valamint egy gyógy kemping is található. A hotel a fürdővel egy épületben van, és az alábbi gyógy szolgáltatásokat kínálja a vendégei részére: Hidroterápia (súlyfürdő, víz alatti gyógytorna) mechanoterápia (gyógymasszázs, gyógytorna, reflexzóna masszázs svédmasszázs), elektroterápia (ultrahang, galvánkezelés, elektromos kádfürdő). Zalakaros A zalai település a Balatontól mintegy 20 km-re délnyugatra található. Elhelyezkedése rendkívül előnyös, mivel a 7. számú főút mellett az M7-es autópálya is a település közelében fut, sőt mindössze 15-km-re található a sármelléki Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is, amelynek elsődleges funkciója az, hogy a nyugat balatoni medence gyógyfürdőinek és gyógyszállóinak főként külföldi vendégkörét szállítsa helybe.

120

80-as évek közepére a Tapolcai tavasbarlang léte a bakonyi bauxitbányászat következtében túlzott mértékű karsztvíz-kitermelés miatt veszélybe került. A

barlangból eltűnt a víz, mára azonban a bányászat megszűntével a természetes állapotok helyreálltak. Hasonló problémákat okozott a karsztvíz-kitermelés a Hévízi tó esetében is, a karsztvízkitermelés megszűntével azonban a Hévízi tó is regen rálódik.

e

214


A közel 800 éves települést az olajkutatás nyomán 1962-ben fellelt termálvízkincse tette határainkon túl is híressé. A 2000 m mélyről feltörő 96 fokos zalakarosi gyógyvíz Európában is egyedülálló nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, amely a jodid- és bromid-ion tartalma következtében a jódos-brómos; szulfid-ion tartalma miatt pedig a kénes gyógyvizek csoportjába sorolható. A felsoroltakon túl a gyógyvíz további fő összetevői a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav, szabad szénsav. A víz emellett enyhén radioaktív hatású. A gyógyvíz krónikus nőgyógyászati, a mozgásszervi és izületi betegségek gyógyításában, az idegrendszeri-, szív- és keringési-, valamint anyagcserezavarok kezelésében játszik jelentős szerepet. A gyógyvízforrás mellett egy másik forrás is található Zalakaroson. Ezt az 53 fokos vizet gyógyításra nem, csak a rekreációs célokra használják. A termálvízre épült fürdő az utóbbi években, szintén a Széchenyi-terv keretében újult meg. Jelenleg közel 5000 m2-nyi (ebből 1500 m2 fedett) vízfelület áll a vendégek rendelkezésére. Az egész évben nyitva tartó fedett fürdőben különböző vízhőmérsékletű gyógyvizes ülőmedencék, egy felülről nyitott termálmedence, és szauna-blokk található. Az orvosi felügyelettel működő gyógyászat a kezelések széles választékával szolgálja a gyógyulást. A hidroterápiás kezelések között megtalálható a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, a 4 rekeszes galvánfürdő és a tangentor, valamint az elektroterápia széles körű szolgáltatásai - ingeráram, ultrahang és mágnes-gyűrű – szolgálják a gyógyulást. Fontos megjegyezni, hogy a fürdő megújulásával nagyobb szerepet kapott a rekreációs (jakuzzi, élmény és pezsgőfürdő) célú hasznosítás is. Mivel a településen immár fél évszázada az elsődleges látványosság a gyógyfürdő, ezért számos gyógyszálló üzemel. Hévíz Hévíz a magyar gyógyfürdők között különleges, kiemelt helyet foglal el. Nem csak azért, mert ez a legrégebben ismert és használt gyógyvíz az országban, hanem mert olyan természeti képződménnyel párosul, ami egész Európában ritkaságnak számít. A Balatontól alig 10 km-re fekvő településhez tartozik a Hévízi-tó, amely 44 ezer m2 vízfelületével, 60 ezer m3 víztérfogatával a világ legnagyobb meleg vizű, tőzegfenekű gyógytava. A gyógyvíz a mintegy 38 méter mélyen lévő forráskráterből tör fel, átlagos nyári hőmérséklete 33-35 °C, de télen sem süllyed 23 °C alá, vízhozama 400 l/sec feletti. A több tízezer évvel ezelőtt feltört víz jótékony hatását már a római korban felismerték, de gyógyfürdővé csak 1795-ben gróf Festetics Györgynek, a terület birtokosának kezdeményezésére alakították. A víz összetétele hidrogén karbonátos, enyhén radioaktív és kalcium sókat tartalmaz. Mivel a tó fenekén az évezredek során jelentős mennyiségű szerves anyag halmozódott fel, így ezt az 1-3 m vastag fenékiszapot is gyógyászati célra hasznosítják. A hévízi gyógyfürdőkúra az alábbi betegségek esetében javasolt: krónikus degeneratív ízületi és gerincbetegségek, csontritkulás és egyéb anyagcsere csontbetegségek, anyagcsere ízületi megbetegedések krónikus stádiumai (pl. köszvény, álköszvény) lágyrész rheumatizmus, idült gyulladásos reumatológiai kórképek, baleseti utókezelések, valamint ortopédiai műtétek utókezeléseként neurológiai kórképek és nőgyógyászati megbetegedések esetén.

215


A hévízi tófürdő létesítményei az elmúlt évtized során sorra megújultak. Ma már teljesen felújítva, minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal várják a gyógyulni vágyókat. Balatonfüred A 13 500 lakosú kisváros a Balaton északi partjának a központja, nagy hagyományokkal bíró fürdő és üdülőváros. Már a reformkorban felismerték a településen és annak környékén fakadó források gyógyhatását. A XVIII. században már Bél Mátyás tollából is olvasni lehetett egy rövid leírást a forrásokról. Bár a jelenleg ismert 8 forrás egyike sem ad meleg vizet, gyógyító erejük mégis közismert. A 14-15 °C fokos víz szénsavas, vasas ízű és jellegű, enyhe radioaktivitást is mutat. Jelentős mértékben tartalmaz még kalciumot, lítiumot, vashidrokarbonátot és glaubersót. Elsősorban szív és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, infarktus utáni rehabilitáció) kezelésére javasolt a balatonfüredi fürdőkúra. Első ízben 1772-ben, Mária Terézia királynő parancsára analizálták a források vizét, 1786-ban nevezték ki az első fürdőorvost. Ebben az időben már épülete is volt a fürdőnek, amely a XX. század elején nyerte el a mai, szecessziós stílusban látható formáját. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Szívkórház néven működött. A múlt század közepén korszerűsítették a kórház addigra elavult berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bővült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett. A kórház környéke védett gyógy-övezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították. Napjainkban a balatonfüredi Állami Szívkórház az ország egyik legnagyobb kardiológiai szakkórháza, amely szív-és érrendszeri betegségek diagnosztikájával, gyógyításával és a szívbetegek rehabilitációjával foglalkozik.121 Jelenleg 429 ágyon és 12 ambulancián folyik a gyógyító munka, és évente több mint 10000 beteg vizsgálatára, kezelésére és rehabilitációjára kerül sor. A kórház gyógyfürdő és fizioterápiás részleggel is rendelkezik, kereskedelmi szálláshelyként azonban nem funkcionál, erre a jövőben sem lesz lehetőség. A kórház gyógy-szolgáltatásait beutaló nélkül is igénybe lehet venni, azok, akik így tesznek, Balatonfüred egyéb szálláshelyein tudnak megszállni. A település vonzerejét növeli, hogy elkészült Balatonfüred történelmi, reformkori városközpontjának teljes körű rehabilitációja Európai Uniós forrásból. A projekt a szívkórház és a szanatórium közvetlen környezetét érintette. Közvetlenül az intézmény szomszédságában két, egykori polgári épületet (volt Bányász-üdülő) alakítottak át újra szállodává. Ezek az új szállodák immár térben is közelebb hozták a gyógyító helyet a szálláshelyhez.

121

Az egészségügyi reform során az intézmény nem került be az úgynevezett súlyponti kórházak közé, ezért a balatonfüredi önkormányzat tervei szerint átvenné

az intézmény kezelését és működtetését.

216


Marcali Viszonylag új szereplő a balatoni egészségturisztikai kínálatban a marcali termálfürdő. Marcali városában az 1970-es évek elején egy szénhidrogén-kutató fúrás kapcsán találtak rá az 1050 méter mélyről feltörő 48 °C-os hőmérsékletű gyógyvízre. Erre az adottságra alapozva készült el a Marcali Városi Gyógyfürdő. A korszerű, minden igényt kielégítő fürdőkomplexum 2003. augusztus 7-én nyitotta meg kapuit. Az intézmény 2008. évben egy – meleg vizes részt is magában foglaló tanuszodával, egy kültéri árnyékoló tetővel ellátott 200 m2-es gyógymedencével, egy családi csúszdával és egy új strandröplabda pályával bővült. Éves látogatottsága 65 ezer fő körüli. Fonyód Fonyódot szintén e felsorolásban kell megemlíteni, miután jelentős méretű ásványvízkitermelés folyik a városban. Az 1960-ban megnyitott kutakból nyert (1000 mg/liter alatti összsótartalommal bíró) „Fonyódi Forrásvizet és a (literenként 1000 mg-ot meghaladó ásványi anyag összetételű) „Fonyódi Ásványvizet" palackozzák itt. A kutak nitrit- és nitrátmentes, közepes kalcium és magnézium tartalmú vizet adnak, ezeknek az alacsony vastartalma nem indokolja a vastalanítást, természetes formában kerülnek a védett vízadó rétegből a fogyasztóhoz. Kiemelhető a „Fonyódi Forrásvíz” üdítő hatása és a „Fonyódi Ásványvíz” jelentős metakovasav tartalma miatt, amely sejtöregedést gátló hatású. Nagyberény A kistelepülés a Balatontól mintegy 15-km-re található délre, közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik Siófokkal. A településen három nyitott medencével rendelkező fürdő üzemelt, amelynek a vize hatásosan alkalmazható mozgásszervi problémák, nőgyógyászati és urológiai betegségek, bőrgyógyászati elváltozások gyógyítására, valamint baleseti sérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére. Ez a fürdő még nincs kellően bekapcsolva a Balaton gyógyturisztikai kínálatába, inkább csak helyi viszonylatban ismert. A létesítmény jelenleg zárva található. Tulajdonosváltást követően a közelmúltban készültek el a fürdő rekonstrukciós tervei. Pályázatuk pozitív elbírálásban részesült, a munkák viszont a milliárdos nagyságrendű fejlesztési források hiányában egyelőre még nem kezdődtek meg. A gyógy-turizmus pozitív hatásait az alábbiakban lehet összefoglalni: − − − − − −

217

relatíve hosszabb tartózkodási idő magasabb fajlagos költés jelentős forrásszükséglet időjárástól független, kisebb szezonalitás humáninfrastruktúra igénye a kvalifikáltabb munkaerő irányába mutat a visszatérő vendégek magasabb aránya.


Elemzői tapasztalatok122 azt mutatják, hogy a gyógy-termál fürdőhelyek rentabilitása, fenntarthatósága jelentős mértékben függ a szállásférőhelyek meglététől, minőségétől, a vendégfogadás kultúrájától, a helyben, illetve a székhely település közvetlen környezetében található egyéb vonzerők számától, jelentőségétől.

Borturizmus A vonzerő: hat történelmi borvidék, 2000 éves tradíciók A magyarországi borturizmus fiatal turisztikai terméktípus, a térségben különleges helyzetben van. Az ide érkező nyári vendégkör számára mindig is egy kellemes program lehetőség volt a borkóstoló, a vendéglátással egybekötött pincelátogatás. A programokat többnyire a vendéglátás képviselői nyújtották, így a bortermelő gazdák kiszorultak a szolgáltatásokból. Az idegen, olcsó borok régióba hozatala és a borhamisítás okozta árzuhanás miatt a termelők a jövedelemtermelő képesség növelésének lehetőségét a klasszikus borturizmus kialakításában látják. BKÜ térsége csak részben esik egybe a megalakult Balatoni Borrégió területével. A borrégiót 6 borvidék alkotja: - Balatonfüred-Csopaki - Badacsonyi - Balaton-felvidéki - Balatonboglári - Nagy-Somlói - Zalai. (A Nagy-Somlói Borvidéken kívül mindegyik területe részben vagy egészben érinti a BKÜ területét is.) A borrégió területe 32 ezer hektár, ebből összesen 10 ezer 700 hektár a szőlőterület, amelyen a legelterjedtebb fajta az olaszrizling. A Balatoni Borrégió feladatai: a) a borrégió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása; b) a borrégiót alkotó borvidékek, körzetek bortermelési hagyományaira építve védett eredetű borok piacra juttatása; c) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (előállítása feletti szakmai felügyelet ellátása; d) a marketingtevékenység egységesítése; e) a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása; f) a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása;

122

Oláh-Dombi-Retz: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határ menti térségei versenyképességének javításában, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség N.KFT, 2012, HorvátországMagyarország IPA Határ menti Együttműködési Program (HUHR/0901/2.1.3.)

218


g) a belföldi piacokon, az Európai Unió belső piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése; h) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése.123

A korábbi kisebb területű BKÜ településeinek többsége (54 %) sorolható törvényben (1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) is felsorolt borvidékekhez, mivel a 164 településből összesen 88 tartozott egy-egy borvidékhez. Ez az arány a későbbi 2008-as bővülés hatására sem változott érdemben. A Kárpótlási Hivatal adatai alapján tudható, hogy az érintett öt borvidéken 4332, szőlőültetvényeket érintő kárpótlás történt, ami önmagában is jelentős mértékben strukturálta át a borrégió tulajdon - és birtokszerkezetét. A régió borvidékein kataszterbe sorolt 32.075 hektárnyi terület által megtestesített agrárgazdasági potenciálnak már ma is jelentős szerepe van és a jövőben még nagyobb lehet a balatoni turizmusban, az ültetvények egyszersmind fontos tájesztétikai szerepet is játszanak a térségben. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején sorra alakultak a BKÜ területén belül a borturizmust elősegíteni kívánó borút egyesületek. Mellettük sokkal meghatározóbbak azok a ma már híressé és elismertté vált borászok, borászatok, pincészetek, amelyek önmagukban is jelentős vonzerővel bírnak. Minden érintett borvidéken több olyan elismert borászat működik, akik a borvidékük értékeit is híven képviselik. A régiót ma már olyan közismert borászok neve fémjelzi, mint a 2000-ben az év bortermelőjévé választott id. Figula Mihály (Füred-Csopak), a 2006-ban ugyanezen címet megszerző Garamvári Vencel (Balatonboglár), Konyári János, Balatonboglár (2008), vagy Légli Ottó, Balatonboglár (2010). Ifj. Figula Mihályt 2011-ben az év Fiatal Borászává választották. A 2013-as év jelöltjei között is található balatoni borász, Borbély Tamás személyében (Badacsony). Badacsonyörsön található az ország legnagyobb palackozója, a Varga Pincészet, amely jelentős országos ismertséggel és kereskedelmi forgalommal jellemezhető, és a borturizmusban is fontos szerepet játszik. Kiemelkedő szereppel bír továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részeként működő Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató állomása. A BKÜ turisztikai kínálatának markáns és komoly vonzerőt jelentő elemei a nyári szezonban tartott jó hírű borfesztiválok is, amelyek minden borvidéken megtalálhatók. A borkultúrával kapcsolatban számos szezonhosszabbító rendezvény is megrendezésre került. Az ágazat turizmuson belül képviselt jelentőségét illusztrálja az a 2002-es vizsgálati eredmény is, amely eredménye szerint a külföldi turisták 32-, a belföldiek 15 %-a a balatoni bort választja az otthon maradottak megajándékozása céljából.124 123

62/2006. FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról Vö.:Belföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Külföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport,Balatonfüred 2003 124

219


A balatoni bor hírének öregbítésében komoly szerepe lehet, hogy 2013 őszén a legnagyobb nevű borászok Balatoni Kör néven új alapokra helyezték együttműködésüket. Mikroregionális léptékű jó gyakorlatnak125 tartható még a csopaki borászok jobb minőség irányába mutató, un. közösségi kormányzási modellben126 értelmezhető kezdeményezése, a Csopaki Borkódex. Ezek mellett meg kell említeni, a neves borászokat, pincészeteket magukba tömörítő VSOP-t (Villa Tolnay, Sabar, Orbán és Pálffy Pincészet) és a Badacsonyi Kört is, mint alulról építkező, közösségi szerveződéseket. Kulturális turizmus A vonzerő: kulturális, könnyűzenei események. A BKÜ-ben szintén jók a lehetőségei a kulturális turizmusnak is, ezek azonban nincsenek kellően kihasználva. Noha vannak az országos köztudatba megfelelően bevezetett kulturális programok, fesztiválok, tapasztalatok szerint a külföldi vendégek körében ezek csak elszigetelt, alkalmi jelleggel megvalósuló programoknak tekinthetőek. Ezt támasztotta alá az a vizsgálati eredmény is, hogy a Balaton térségébe (talán csak a Művészetek Völgyét, ill. Balatonfüredet kivéve) kifejezetten kulturális programok kedvéért meglehetősen kevesen érkeznek. Ma már számos olyan belföldi és nemzetközi hírnévnek is örvendő esemény zajlik a balatoni térségben, amely igen komoly vonzerővel bír. A teljesség igénye nélkül ide sorolható a zamárdi Balaton Sound, az alsóőrsi motoros-találkozó, nyári színházi játékok, fesztiválok. Az előrelépések ellenére továbbra is javasolt a meglévő rendezvények nagyobb mértékű hazai és külföldi népszerűsítése, valamint a kínálat szélesítése és minőségi irányban történő fejlesztése is. Utóbbit a potenciális kulturális vonzerők figyelembe vételével (szorosan kapcsolódva a bor-és gasztronómiai turizmushoz), és a BKÜ-n kívüli helyszínek (Veszprém, Sümeg, Baláca, Tác-Gorsium) bevonásával célszerű megtenni. Kiemelten támogatandó továbbá egy egész üdülőkörzetre kiterjedő Balatoni Kulturális Fesztivál alapjainak a kidolgozása, amely megfelelő piaci bevezetéssel, színvonallal, valamint megfelelően kiválasztott időpontokkal (elő-vagy utószezon) alkalmas lehet a kínálatban tapasztalható hiányosságok pótlására, miközben a térségi identitás alakulására is jótékony hatással bír. A magyar kultúra ezeréves hagyományaira építő kulturális turizmus területén a kínálat ma már sokszínű, a rendezvények azonban regionális és kistérségi szinten koordinálatlanok, illetve nem minden esetben rendelkeznek megfelelő marketinggel sem.

125 126

New

220

Ld. erről bővebben: Bördős Katalin, Luksander Alexandra, Megyesi Boldizsár, Mike Károly Balás Gábor, Csite András:Helyi termékek és termelői önszerveződés HÉTFA Kutatóintézet, 2012 OSTROM, E. (2005): Understanding Institutional Diversity. Princeton University Press, Princeton,

Jersey, 2005


Konferencia turizmus A balatoni turizmus erős szezonalitása, a szezon folyamatos rövidülése miatt, a szállodai kapacitások jobb kihasználása érdekében a szállodák a konferencia turizmus területén próbálják meg pótolni kieséseiket. Fogadóképességük a kisebb létszámú konferenciák, szemináriumok fogadására alkalmas. A konferencia turizmus elsősorban komoly adottságokkal rendelkező szállodák tekintetében napjainkban már helyi gazdaság egyik fontos eleme. Fejlesztése az igények tekintetében indokolt lehet. A közelmúltban több kísérlet történt127 a BKÜ turizmus gazdaságon belüli funkcionális térségekre való felosztására. A térség egészében valóban találhatók jellegzetes arculattal bíró mikrorégiók (pl.: Nyugat-Balaton: gyógy termál, Balaton-felvidék:kulturális turizmus, Káli medence: ökoturisztika, stb.), meglátásunk szerint azonban a régió egésze nem fedhető le olyan tiszta profilú kistérségekkel, mint amilyenekre a hivatkozott ajánlások kísérletet tettek. Eldöntendő kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e ilyenekre egy olyan sokrétű adottságú és szerteágazó vonzerővel rendelkező régióban, mint amilyen a Balaton térsége. Abban az esetben, ha e kérdésre igenlő válasz adható és azt a területpolitika is a magáévá teszi, ennek megfelelő, mikroregionális vertikumban differenciált fejlesztéspolitika kell, hogy egy ilyen koncepció szerint alakítsa a térséget. Nemleges válasz esetén az tűnik helyes megoldásnak, ha a helyi, és mikroregionális metszetben is sokféle vonzerő, és ezekre épülő szolgáltatás szinergiájára törekedve teszünk kísérletet a sokféleség fenntartása és fejlesztése mellett arra, hogy e kínálati elemek érdeksérelem mentesen férjenek meg egymás mellett. Meglátásunk szerint a Balaton esetében a feladat vitathatatlan nehézsége mellett is az utóbbi megoldás az életszerűbb. Megfelelő feladat-, és hatáskörök, eszközök rendelkezésre állása esetén a térség versenyképességében érdekelt partnerek alkalmassá tehetők e peremfeltételek garantálására. Vallásturizmus A vallásokhoz köthető turizmus, ahogyan az ország egészében, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben is nagy lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázására egyre több fejlesztési elképzelés született a 2007-2013-as ciklusban. A helyzetelemzés korábbi alfejezeteiben is említésre került templomok, kápolnák egyre több turistát vonzanak a térségbe. Újabban egyre nagyobb az érdeklődés a Mária út, a Pálos kolostorok, Bencés kolostorok, a Zsákos-Pálos zarándoklat iránt, ezek mellett az Üdülőkörzet búcsújáró helyekben is bővelkedik. A vallási sokszínűség – a legelterjedtebb hazai vallási értékek mellett például a zalaszántói buddhista szentély (sztúpa), vagy a somogyvámosi Krisna-völgy – egyben a vallásturizmusban rejlő, az érdeklődők széles körét vonzó szerteágazó turisztikai szolgáltatások kínálatát teszi lehetővé a térségben.

127

Ld.pl.:GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton – térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata. (2004), Vital Pro Kft:Balaton régió fejlesztési stratégiája, (2005)

221


2.3.4.2 Kereskedelem, vendéglátás A BKÜ területén a lakosságot és az évenként nagy számban idelátogató turistákat a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások látják el árukkal és szolgáltatásokkal. A térségben mintegy 5 ezer áruház, szaküzlet bolt vagy áruda működik, amelyeket kiegészítenek automata és mozgóárus értékesítők. Ebből több mint 3 ezer a part menti övezetben található. 2011ben több mint 5300 kiskereskedelmi üzlet működött a BKÜ-ben. A nyári főszezon idején a kereskedelem is nagyüzemi jelleget ölt és a kapacitások csúcsra járatásával szervezik meg az áruforgalmat. A vendéglátás is igen kiterjedt ágazatot alkot: összesen 3800 különféle vendéglátóhely, közte 2315 étterem, büfé, 1131 italbolt, zenés szórakozóhely várja a kikapcsolódásra vágyókat. A szaklapok által ajánlott éttermek, büfék között a top-10-ben minden évben megtalálhatók a balatoni vendéglátó egységek, közöttük visszatérő szereplő a balatonszemesi Kis Tücsök étterem. A korábbi állapotokhoz képest a kereskedelem színvonala az 1990-es években jelentősen javult. Kibővült azon üzletek köre, ahol a korszerű marketing elveihez igazodva alakították ki az elárusítóhelyeket, szervezték meg az áru utánpótlást, készletezést és értékesítést. Napjainkban a frekventált helyeken komoly üzletközpontok, bevásárlóközpontok, plázák, üzletsorok modern, igényes környezetben várják a vásárlókat. Szerkezeti, tulajdonosi viszonyait illetően sajátos kettősség jellemzi a kereskedelmet. Egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok, amelyek új szakmai fogásokat, módszereket és természetesen felérhetetlen versenyhelyzetet hoztak, másik oldalon a nagy számú hazai kis- és közepes cég az utolérhetetlen alkalmazkodó képességgel, szakmai leleményességgel. Ez a versenypálya a térség jó ellátásának az alapja. A szakterület élőmunka igényessége jelentős, döntő fontosságú a foglalkoztatásban. A terület szakember ellátottsága statisztikailag jó, de a munkaerő összetétele közel sem ilyen kedvező. A cégek jelentős hányada a főszezonban alkalmi és főleg olcsó munkaerőt verbuvál a diákokból, amely helyenként a szakmai igényesség, pontosság, korrekt és igényes munkavégzés hiányát tükrözi. A forgalom állandó növelésére ma már nincs lehetőség. A versenyhelyzetben az árrések nyomottak, a jövedelemtermelő képesség mérsékelt, így a rotáció nagy, évente több száz kisvállalkozás, illetve üzlet zár be gazdasági okokból. Ma már újra igény jelentkezik a vendéglátásban a helyi alapanyagok, ízek, ételek fogyasztására. A tradicionális értékeket kínáló vendéglátóhelyek szerepe egyre fontosabb lesz. Mellettük ugyanakkor még nagy számban található a klasszikus világkonyhát menüjükre tűző helyek is. A magas igényeket kielégítő vendéglátáshoz a helyi termékekre alapozott jó minőségű nyersanyagok előállítása és piacra juttatása nélkülözhetetlen. A közelmúlt örvendetes fejleményei-

222


ként a régióban megjelentek a helyi termelői piacok (elsőként 2007-ben a Liliomkert Káptalantótiban, majd Tihanyban, Gyenesdiáson) és sorra alakulnak az újak. A vendéglátásra korábban jellemző etikai problémák kisebb számban, de előfordulnak. A piac tisztulásának folyamatához szükség lenne a szakmai szervezetek erőteljesebb összefogására. 2.3.4.3 Ipar A balatoni térség gazdasági szerkezete sokat változott, ezen belül az ipar szerkezete is. A Balatont körülvevő 3 megye iparából kevés található a partközeli és a háttértelepüléseken. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma itt a három megye átlagának mindössze 60 %-a. A tó környékének ipara nem mondható jelentősnek. A települések 61 %-án volt található ipari munkahely, amely 2001-ben közel 18 ezer embernek biztosított munkalehetőséget. 2011-ben a BKÜ lakossága közül már csak 9858 dolgozott ipari jellegű munkakörben. A legnagyobb számba az üdülőkörzet városi lakossága kötődött ipari munkahelyekhez: a keszthelyi lakosok közül 593 fő, Tapolcáról 683 fő, Marcaliban 653 lakos, siófoki polgárok közül 693 fő és Balatonfüreden 389 fő. (TEIR) (A 2011-es népszámlálás végleges adatainak birtokában kerülhet sor annak megállapítására, hogy az iparban hány foglalkoztatott található.) Pontosabb képet ad az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) tevékenykedő vállalkozások számának alakulása. Az üdülőkörzet területén 2010-ben 1384 ipari vállalkozás működött, amely az összes működő vállalkozás 7 %-át jelentette. Az ipari tevékenységű vállalkozások közel 2/3-a parti településeken koncentrálódik. Az ipari tevékenységű vállalkozások aránya a siófoki és a balatonfüredi kistérségben a legkevesebb, azonban ebben közrejátszik a más tevékenységű vállalkozások magas száma. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú. Többségük a víztermelés, - kezelés, elosztás és az - energiaellátás területén működik. Hasonló arányú – 20 % körüli - a vegyiparban dolgozók aránya is. A közelmúltban fejlődésnek indult a híradástechnikai ipar, amely a BKÜ ipari létszámának kb. egytizedét foglalkoztatja. Jelentős súlyt képvisel még a textilruházati ipar, a papírgyártás, a villamos ipari gépgyártás és az élelmiszeripar. Ez utóbbi meghatározó és kiemelkedő részterületei az italgyártás (borászat, pezsgő, üdítő, és ásványvíz) a húsfeldolgozás és a malomipar. A BKÜ ipari vállalkozásai jellemzően nem vesznek részt vállalkozások közötti együttműködési rendszerekben (hálózatok, klaszterek, beszállítói rendszerek, stb.). A fejlődés szempontjából ezen irány erősítése szükséges. A térség egyes ágazatai fejlődésének gátat szab továbbá a BKÜ-re vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabályozás, amely következtében a vegyipar és egyéb környezetterhelő ágazatok fejlődési lehetősége nem biztosított. A bányászat, ha nem is a korábbi volumenben, de továbbra is meghatározza a térség arculatát: 2012-ben összesen 56 engedélyezett működő bánya volt az Üdülőkörzet területén.

223


Az ipari szektor fejlesztése elsősorban a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban fontos, hogy kellő hátteret teremtsenek az idegenforgalom fejlődésének. Ezen ágazatok az építőipar, hajógyártás, műanyag feldolgozás, fém- és lakatos ipar, nem környezetterhelő szerelő ágazatok, csomagolóanyag ipar, faipar, üvegipar, stb. 2.3.4.4 Mezőgazdaság A BKÜ mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik. A termőföldek – a keleti part közelében lévő mezőségi talajok kivételével – általában a gyengébb minőségűek közé sorolhatók és magas a szélsőségesen rossz, vizenyős, lápos, sekély termőrétegű talajok aránya. Kisebb az országos átlagnál a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is. Ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás). A növénytermesztés ágazatai közül a szőlőtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemző vonását biztosítva (bőveben ld.: borturizmus fejezetnél). A gyümölcstermesztés lehetőségei jelenleg még nem kellő mértékben kihasználtak. Jelentős, nagyterületű gyümölcsösöket Siófok, valamint Veszprémfajsz-Felsőörs térségében lehet találni. A rendelkezésre álló adatok alapján 2000-ben a Balaton térségében 1846 ha gyümölcsös volt, ez az érték 2006-ra 2048 ha-ra növekedett. (TEIR-CORRINE adatok) A legnagyobb ültetvények továbbra is Felsőőrs, Siófok, Lengyeltóti, Hács, Visz, Zalaszántó területén voltak. Az állattenyésztés lehetősége - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett – adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben az agrárágazatban is alapvetően átalakult a szervezeti rendszer a nagyüzemi szervezetek zömének szétesésével. Ez az átalakulás - nem arányosan - valamennyi területen végbement. Az agrárium egyes részei – elsősorban a szőlészet és borászat – lendületes minőségi változáson és az utóbbi 2-3 évben érezhető növekedésen ment keresztül. Sajnos a pozitív változások mellett is megfigyelhető a gondozatlan szőlőterületek számának növekedése és a szőlő kultúra csökkenése. A magánosítás kiérlelte a családi gazdaságokra alapozott kisgazdaságokat és a célzott támogatási rendszer még inkább gyorsította, a hatékony, életképes gazdaságok megerősítését. A korábbinál nagyobb mértékű a piaci alkalmazkodás és a nagyüzemi termelés mennyiségi stratégiája helyébe a minőségi termékek felé fordult az ágazat. A termékpiaci marketing módszereinek terjedésével a szelekció is gyorsult. Egyes termelők már a kezdeti lépések után kiszorultak az ágazatból és a művelésre alkalmas területek bérleti rendszerbe, vagy eladásra kerültek. Az egyéni gazdaságok száma arányaiban az országos átlag alatti (mindössze 2,7 %-a az országosnak). Ez is kifejezi, hogy a területek felhasz-

224


nálási irányában a prioritás már évtizedek óta a telkesítés, üdülőövezetek, parkok kialakítása, és a településbővítés. Napjainkban a térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz. Ez azonban a versenyképesség hiányában gyakran okoz traumákat. Más térségekből – főleg az alföldi termelőktől – ide szállított zöldség, gyümölcs még a szállítási költséggel és kereskedelmi haszonnal is versenyképes a helyi termékekkel szemben. Balaton térségében az agrárgazdálkodás fejlesztése a parttól távolabbi települések szempontjából kiemelten kezelendő terület, hiszen ezen települések lakossága megélhetés szempontjából a mezőgazdasághoz áll legközelebb. Ezért az ágazat fejlesztése mindenképpen indokolt, azonban fejlesztésénél szem előtt kell tartani a környezet érdekeit a környezetkímélő technológiák adaptálásával, illetve az ágazat szereplőinek alkalmazkodnia kell a folyton változó piaci viszonyokhoz. A Balaton vidék agrárgazdaságának meghatározó elemével, a szőlőtermelés és borkészítés jövőjével kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy annak turisztikai jelentősége miatt: - törekedni kell az ültetvények átlagéletkorának csökkentésére, - a művelt területek nagyságának megtartására, - az integrált szőlőtermesztési szemlélet elterjesztésére, - az egységes szaktanácsadási rendszer kialakítására, - kooperáció ösztönzésére az értékesítés terén, - az ágazat turisztikai célú hasznosításának növelésére, az ilyen hasznosítási lehetőségeket lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztésekre (csatorna, gáz, út, villany, vízelvezetés, szállásférőhelyek, parkolóhelyek, hulladékelszállítás, stb), ezek kistérségi és regionális összehangolására, - öntözéses technológia kialakítására, - a tájidegen, esztétikailag kifogásolható épületek átalakítására, a régi, tájba illő pincék és présházak állagmegóvására, - a regionálisan összehangolt, egységes balatoni borászati marketing megvalósítására. Az egyéni kisebb termelők szemszögéből kiemelt fontosságú, hogy az elmúlt években óriási igény lett a helyi termékek fogyasztására és vásárlására. Erre építve sorra nyíltak a különböző bio- és helyi termékpiacok (pl. Káptalantóti, Tihany, Gyenesdiás), ahol a termelőktől, a Balaton térségében termett magas minőségű termékeket lehet vásárolni a sajtoktól, lekvárokig, gyümölcsökig, stb.) Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett, Magyarország piacaira, kiemelten a termelői piacokra vonatkozó kutatás szerint hazánkban összesen 614 piac működik128. A tanulmányhoz mellékelt adatsorból könnyedén kiszámítható, hogy ebből a BKÜ térségébe tartozik mintegy 128

JUHÁSZ ANIKÓ – SZABÓ DOROTTYA: A piacok, vásárcsarnokok és vásárok elhelyezkedése és jellemzése a

termelői piacok kiemelésével, Agrárgazdasági Kutatóintézet 2012, kézirat.

225


37 piac (IH – piacok listája). Meg kell jegyezni, hogy ebbe a számba beletartoznak a vásárcsarnokok, a viszonteladói piacok, az állat- és kirakodóvásárok, illetve a termelői- és biopiacok is. Esetünkben nyilvánvalóan a termelői piacokra kell a hangsúlyt fektetni, de nem hagyhatók figyelmen kívül a biopiacok sem, hiszen a biopiacokon igen nagy számban értékesítik termékeiket ős- és kistermelők. Sőt, a termelői piac fogalma gyakran összemosódik a biopiac fogalmával, pedig a megkülönböztetés és ennek tudatosítása fontos volna, hiszen egy termelői piacon nem csak bioélelmiszereknek lehet helye, míg a biopiacokon a kínálat csak bioélelmiszerekből állhat. Mindebből következően szükséges mind a biopiacok, mind pedig a termelői piacok körét vizsgálni ahhoz, hogy reális képet kaphassunk a Balaton térség őstermelői piacairól. A 37 BKÜ-ben elhelyezkedő piac mintegy 40%-a, 15 számít termelői- vagy biopiacnak. 129 23. sz. táblázat A BKÜ piacok alapítási éve és internetes elérhetőségi lehetőségei – a Liliomkert piaccal együtt Piac neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Liliomkert Termelői Piac Őstermelői Biopiac Káli Piac BioBalaton Öko- és Kézműves Piac Tihanyi Piac Placc Balatoni Autentikus Bio- és Látványpiac Szent Mihály Piac Hévízi Termelői Piac Csopaki Ökopiac Siófoki Termelői Piac Termelői Piac és Kézműves Vásár Vindornyalaki Vásár Kapolcsi Közös Piac Balaton-felvidéki Kincsesház Balatonfüredi Termelői és Bolhapiac Vászolyi Piac Siófoki Bioudvar Őstermelői Piac Petendi Piac

Település

Helyi pia- TelepüAlapítás Facecok gyűjtő lési honéve book oldalai lap

Saját honlap

Káptalantóti Sármellék Köveskál

2007 2010 2012

igen igen igen

igen igen igen

igen igen igen

igen igen igen

Balatonfüred Tihany

2013 2008

igen igen

igen igen

igen igen

igen nem

Gyenesdiás Balatongyörök Hévíz Csopak Siófok-Kiliti

2011 2011 2011 2012 2012

igen igen igen igen igen


igen igen igen igen nem

nem nem nem nem nem

Szántódpuszta Vindornyalak Kapolcs

2011 2011 2011

igen igen igen

igen igen igen

nem nem nem

nem nem nem

Révfülöp

2011

igen

nem

igen

nem

Balatonfüred Vászoly Siófok Balatonmáriafürdő Vigántpetend

2012 2012 2005 n.a. n.a.


igen igen nem nem nem

nem nem nem nem nem

nem nem nem nem nem

Forrás: Fekete Károly gyűjtése

129

Fekete Károly: Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac, Diplomamunka, Geográfus mesterszak, Terület- és településfejlesztő szakirány, 2013.

226


Az a körülmény, hogy a termelői piacok több mint fele egész éves, állandó nyitva tartással üzemel, segítheti a BKÜ gazdasága erőteljes turizmusfüggőségének oldását, erősítheti a helyi gazdaságok, termelőállandó szerepét a térség élelmiszerellátásában, illetve segítheti a télen is folytatható – és jövedelmet adó – gazdálkodási melléktevékenységek kialakítását. Azonban ehhez erős, a potenciális térségi keresletet szezonon kívül is megmozgatni képes piacokra van szükség. Annak következtében, hogy a Balaton térség népességszáma a nyári hónapokban időszakosan jelentősen megnövekszik, lehet létjogosultsága azoknak a termelői piacoknak is, melyek kifejezetten csak az idegenforgalmi szezon idején működnek. Ha a piacok éves működési rendjében – az országos térségi tendenciáknak megfelelően – a keresletközpontú szemlélet érvényesül, akkor ez a piacrend indokolt lehet. Azonban ha a termelők, kézművesek, árusok oldaláról vizsgáljuk a kérdést, más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Bár a termelők jelentős része inkább szezonális tevékenységet folytat (zöldség- és gyümölcstermesztés illetve feldolgozás), s magában a háztáji termelésben nagy szerepe van az évszakosságnak, mégis a piacok szezonális nyitvatartása és a kereslet főszezonon kívüli erőteljes visszaesése jelentős hátrányba sorolja azokat, akik tartós élelmiszereket (méz, füstöltáruk), állati eredetű termékeket (tojás, sajt), vagy kézműves termékeket (használati- és ajándéktárgyak) árusítanának a termelői piacokon. Jól szervezett, térsége társadalmába szervesen beágyazódott egész évben működő termelői piacok létrejötte nagymértékben enyhíthetné az egész évben termelők piacra jutásának korlátozott lehetőségeit. 32. sz. térkép Főszezonban szombatonként működő termelői piacok a BKÜ területén

Forrás: Fekete Károly

A hétvégeken működő vásárok esetében igen erőteljes az északi oldal túlsúlya. A 14 piaci alkalomból 12 az északi oldalra tevődik, csupán egy piac működik hétvégenként a déli parton (Siófok), s egy a Balaton nyugati sarkában, Sármelléken. Már ez a tény is önmagában egy

227


igen erőteljes térbeli koncentrációra utal, de ha tovább vizsgáljuk napokra lebontva a hétvégéken működő piacokat, árnyaltabbá és még érzékletesebbé válhat ez a térbeli jelenség. 33. sz. térkép Vasárnapi piachelyszínek a BKÜ területén

Forrás: Fekete Károly

Javaslatok jövőbeni piachelyszínekre – piachiányos déli part Az elemzés korábbi szakaszában megállapításra került, hogy a termelői piacok északi parti jelenléte jóval erőteljesebb. Az északi parti településeken működő piacok azon túl, hogy számukat tekintve messze meghaladják a déli partot, minőségükben, reklám és marketingtevékenységükben is jelentősen előrébb tartanak. A déli part regisztrált piacai között nem jelent meg olyan piac, mely a turizmus által generált helyzeti előnyöket jelentősebb mértékben kihasználta volna. De az olyan piac is hiányzik a déli partról – ennek következtében – mely a jelentős őstermelői bázis hagyományos értékesítési csatornájának szerepét, vagy a helyi társadalom helyi szintű árucsere-igényét nagyobb volumenben kielégítené. Az északi part piacainak nagy részénél érzékelhető valamilyen formában a komoly szervezőmunka, a piac fejlődésére, sikerességére, megismertetésére és társadalmi beágyazódására irányuló szándék. Mindez aktív, informatív és igényes internetes formájában nyilvánosan, mindenki számára elérhetően testet ölt. A Liliomkert piacon kívül kiemelendő a hévízi, a tihanyi, a balatonfüredi (BioBalaton) vagy a köveskáli piac aktív reklám- és kommunikációs tevékenysége, melyekben azon kívül hogy a piacot hirdetik, egyfajta missziót is felvállalnak hitet 228


téve a helyi élelmiszerek fogyasztása, a kisléptékű, minőségi élelmiszertermelés, az egyedi, egyéni termékek, az egészséges életmód és összességében a helyi gazdaságfejlesztés, a magyar vidék talpra állításának fontossága mellett. Ennélfogva elsőként a déli part termelői piacainak mennyiségi és minőségi fejlődésére volna szükség. Ez elősegíthetné – az északi oldalon tapasztalható folyamatokkal párhuzamosan – a vidéki népesség egyre dinamikusabb aktivizálódását, s olyan a BKÜ perifériáján tengődő településeket kapcsolhatna be a helyi gazdasági vérkeringésbe, melyek a térség javaiból, jövedelmeiből csak elenyésző mértékben részesülnek, vagy attól lényegében elzártan léteznek. Termelői piaci lehetőségek Somogyban A Somogy nyugati felén elhelyezkedő háttérbeli kistelepülések magas, 10% feletti (Visz 14,45, Gyugy 12,6, Ordacsehi 11,8, Táska 10,45, Somogysámson 10,07) és a körüli (Lengyeltóti 9,4, Látrány 9,1) állandó népességhez viszonyított őstermelői arányszáma jelentős potenciális piaci résztvevőre, nagyszámú termelői bázisra utal. Tovább erősíti ezt az a tény, hogy a BKÜ dél-nyugati részének lokális vagy kistérségi központi funkciókkal rendelkező kisvárosaiban (Marcali, Balatonboglár, Lengyeltóti, Balatonlelle) az őstermelők száma az egész BKÜ viszonylatában meglehetősen magasnak számít. Mind a négy város beletartozik a tíz legmagasabb őstermelői számmal rendelkező település közé, arányaiban pedig a régió őstermelőinek egyhatodát adják. 24. sz. táblázat Négy jelentős termelői piaci potenciállal bíró somogyi város távolságmátrixa Település Balatonlelle Balatonboglár Marcali Lengyeltóti 3 31 14 Balatonlelle 3 28 11 Balatonboglár 31 28 20 Marcali 14 11 20 Lengyeltóti A négy város légvonalban mért távolságának mátrixa azt mutatja, hogy összesen egy esetben – Marcali és Balatonlelle között – haladja meg két város légvonalban mért távolsága a 30 kmt (9. táblázat). Ennek értelmében egy alig több mint 30 km-es átmérővel rendelkező körön belül négy olyan város helyezkedik el, melyekben kiemelkedően magas az őstermelők jelenléte a BKÜ viszonylatában. Hogyha ehhez hozzávesszük azt, hogy az imént felsorolt kistelepülések ezen városok valamelyikének közvetlen szomszédjában, vagy ahhoz 10 km-es távolságon belül vannak, további indokul szolgálhat arra, hogy e térségben legalábbis kellő méretű kínálati körrel rendelkezhetne egy, sőt akár több helyi piac is. A potenciális keresleti oldal feltárása ez esetben nyilván nehezebb, azonban talán feltételezhetjük azt, hogy egy mindegyik környéki városból (ne feledjük Fonyód földrajzi közelségét) közúton jól, viszonylag rövid idő alatt elérhető, e települések által földrajzilag élesen körülhatárolt terület egy központi pontján elhelyezkedő, egyedi arculattal és hangulattal rendelkező piac egész éves vonzóerővel bírhatna a térség lakói számára.

229


Bár a helyi közösségek aktivitását és kezdeményezőkészségét a témában nehéz mérni és feltárni, az a tény, hogy Lengyeltótiban bejegyzett és működő civil szervezet az Ökogazdálkodási és Bioélelmiszeripari Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapítvány további alapot adhat egy itteni helyi piacnak. Az alapítvány célkitűzése, hogy megismertesse és elfogadtassa az ökológiai (fenntartható) mezőgazdasági termelést és árutermelést a gazdálkodókkal, illetve a tudományos élet szereplőivel. További célja, hogy a szakterülethez kapcsolódóan oktatási, kutatási fejlesztési, innovációs és kommunikációs tevékenységet fejtsen ki. Amennyiben ez az alapítvány mindezen célokat valóban elkötelezetten igyekszik megvalósítani, akkor egy megfelelő helyi közösségi bázis kialakítására is alkalmas lehet. Bár nem a BKÜ része, de érdemes lehet még itt megjegyezni, hogy a Lengyeltótitól mintegy 15 km-re, délre fekvő Somogyvámoson működik az öko- és biogazdálkodással aktívan foglalkozó Krisna-völgy. E közösség egyrészt ökogazdálkodási tapasztalatával, szakértelmével, másrészt kialakult és aktívan működő közösségi szemléletével egy helyi termelői piac alapjául szolgálhat. Egy zalai helyszín – Zalaújlak és környéke Zalaújlak kapcsán felmerült, hogy egyrészt 2011-ben itt volt a legmagasabb az őstermelők állandó népességhez viszonyított aránya, másrészt ugyanezen évben e településen volt a legkedvezőbb a vándorlási egyenleg a teljes BKÜ területén. Sőt e kistelepülésen tizenhétszeresére nőtt az egyéni gazdaságok használatában lévő konyhakert területe 2000-2010 közt. Zalaújlak Zalakaros közvetlen szomszédja, ahol a termálfürdőnek köszönhetően egész évben jelentős a vendégforgalom. E tényezők szinergiája azt eredményezheti, hogy megfontolandó lehet egy helyi piac létrehozása. Főképpen úgy, hogy a környék más településein is igen magas az őstermelők aránya, olyannyira, hogy például a Kis-Balaton partján fekvő Balatonmagyaródon az egész térségben a második legmagasabb. Zalakaros és a Kis-Balaton szezontól, évszakoktól kevésbé függő idegenforgalmi potenciálja, a beköltözők figyelemreméltó száma és a helybeli termelők kiemelkedő aránya és a háztáji konyhakertek területének meglehetősen magas volta szolgálhat alapjául egy itt kialakítandó piacnak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a sármelléki piac viszonylagos közelsége óvatosságra adhat okot, ügyelni kell arra, hogy a két piac egymást ne gyengítse, hanem inkább kölcsönösen segítsék egymást fejlődését. Kelet felé gyengülő potenciálok – megoldási lehetőségek A somogyi partszakasz keletebbre eső területein már nem adnak ilyen egyértelmű képet a statisztikai adatok. Már korábban rögzítésre került az az alapvető jellemző, hogy a BKÜ-ben nyugatról kelet felé haladva fokozatosan csökken az őstermelők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Következésképpen e tényező szerepe lecsökken, lehetséges piachelyszínek után kutatva más szempontokat kell figyelembe venni. Annak értelmében, hogy a 2011-es adatok lakosságarányosan kevesebb őstermelőt mutatnak ki, mint a nyugatabbi területeken, célszerű lehet – kezdetben – nagyobb területű termelői vonzáskörzettel rendelkező piacok létrehozása. Telephelyelméletekkel foglalkozó tudományos munkákból tudhatjuk, hogy az elérhetőség jelentős befolyással bír mind a keresleti, mind a kínálati oldalra nézve. Kiváló elérhetőségi adottságokkal egy piachelyszín ellensúlyozhatja azt a hátrányt, hogy a termelők kisebb mértékben koncentrálódnak térségében. Vonzáskörzetének területe megnövekedhet a minél jobb 230


időbeni – tehát minél rövidebb – elérhetőségi adatoknak köszönhetően. Ennek nyomán a ma is piachelyszínként működő Szántódpuszta egy meglehetősen erős adottságokkal rendelkező területnek számít. Köszönhető ez annak, hogy a Balaton déli partja közlekedési főütőerének számító 7. számú főút – ha az autópályát nem számoljuk – közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Mivel itt korábban egy skanzen-jellegű turistaközpont működött, a helyszín infrastrukturális ellátottsága is meglehetősen jó, például méretes, jól kiépített parkolóterület áll rendelkezésre. Mint az a Liliomkert példáján keresztül látszódott, szükséges hogy egy helyi piacnak egyedi hangulata, sajátos arculata legyen. Szántódpusztán mindez, a kiváló állapotban és egészében fennmaradt, régi paraszti világot idéző majorsági épületekkel tulajdonképpen adott, de további, egyediséget hangsúlyozó színezetet adhat itt a helyszín szakrális vonatkozása – a majorság felett álló dombon található egy a XVIII. századból fennmaradt kápolna, mely alkalomszerűen a mai napig egyházi szertartások helyszínéül szolgál. S bár mint szó volt róla, a majorság területe ma is otthont ad kisebb termelői piacoknak és használtcikk-vásárnak, véleményem szerint adottságaihoz mérten nem ér el jelentős hatást. Ha egy közösség, vagy egy helyi hős az itteni piacot új alapokra helyezné, aktív marketingmunkával bevonzaná mind a vásárlókat, mind pedig az árusokat, Szántódpuszta egy aktívan működő, jelentős helyi gazdaságfejlesztési potenciállal bíró termelői piachelyszínné válhatna. Az elérhetőségen kívül fontos tényező lehet a táji adottság faktora. Arra alapozom ezt, hogy a Liliomkert sikerében is nagy szerepet játszott a táj maga, mind természeti, mind pedig társadalmi vonatkozásában. Mint azt láthattuk, a táji adottságok generálták elsősorban azt a „bebírási folyamatot” mely a Káli-medencében végbement. A Káli folyamatokhoz hasonló, bár annál kisebb volumenű változásoknak lehetünk tanúi Balatonszárszón és további három aprócska, egymással szomszédos déli parti háttértelepülésen, a Szárszótól délre fekvő Szóládon, Kötcsén és Nagycsepelyen. Főként a három aprótelepülés bővelkedik a népi-paraszti kultúra épített emlékeiben, s ezzel párhuzamosan magas tájképi értékkel bíró természeti környezet jellemzi őket. Az utóbbi évek során e három faluban számos jómódú, a közéleti elithez tartozó személyiség vásárolt ingatlant, sőt, Kötcse és Balatonszárszó a két ellentétes politikai póluson elhelyezkedő értelmiségi elit találkozóhelyévé lett. Emellett az is megemlítendő, hogy Balatonszárszón helyi szintű irodalmi és kulturális élet kezd kialakulni egy meghatározó személyiség – Csukás István – körül. Ezek a tények önmagukban nem determinálják azt, hogy hosszú távon a Káli-medencéhez hasonló folyamatok mehetnek végbe ezeken a településeken, már csak azért sem, hiszen a Káli-medence bebírói jellemzően a „második nyilvánossághoz” tartoztak, és kifejezetten egy, az országos politikai közélettől elfordulni kívánó, vagy azzal szembehelyezkedő közösséget hoztak létre. A tárgyalt települések esetében pedig pontosan ennek ellentettje látszik130. Mindennek ellenére azonban a falvakban időről-időre, szezonálisan vagy akár állandó jelleggel megjelenő többségében jómódú réteg jelentősebb vásárlói bázist képezhet. Ez a helyben – tegyük fel időszakosan – megjelenő keresleti többlet, kiegészülve a helyi árucsere lehetőségével megfelelő feltételeket biztosíthatnak egy termelői piac számára. A piac létjogosultságát alátámaszthatja továbbá az is, hogy a tárgyalt falvakban az őstermelők arányszáma – bár messze nem olyan magas, mint a tőlük nyugatabbra fekvő, már tárgyalt háttértelepüléseken – a BKÜ átlag felett van. Négy helyi civil szervezet foglalkozik települési-térségi hagyományőrzéssel, értékmentéssel, ezek akár közösségi alapját is képezhetik egy helyi termelői piacnak.

130

A téma társadalomtudományi vizsgálata a jövőben javasolt és indokolt lehet.

231


A déli part legkeletebbre eső területein Siófok jelentőségét kell kiemelni. A város piaci szempontból fontos szerepe abban mutatkozik meg, hogy az elmúlt években két termelői piacot is létrehoztak itt – azonban kétes sikerrel. Bizonyos, hogy a több mint 20 ezres lakosságszám a keresleti oldal szempontjából kecsegtetőnek tűnik, és kellő méretű vásárlói bázissal láthat el egy helyi piacot akár egész éves szinten. Az is bizonyos, hogy a nyári főszezonban Siófokra érkező nyaralótömeg egy jól szervezett piacon komoly forgalomnövekedést eredményezhet, ezzel párhuzamosan pedig jelentős jövedelemtöbblettel szolgálhat az árusoknak. Mindennek feltétele azonban, hogy a városban legyen olyan szervezet vagy személy, aki a piac szervezését kézben tudja tartani, a helyi termelői piac jelleget igyekszik megőrizni, s elszántan óvja a piac hitelességét a jelentős forgalomból származó haszonra ácsingózó viszonteladóktól, kereskedőktől. Ha a Siófok vonzáskörzetébe tartozó települések helyi gazdaságfejlesztésének, helyi árucseréjének a szemszögéből vizsgáljuk a kérdéskört, más megoldási lehetőséggel is számolnunk kell. Ez esetben hangsúlyos agrárgazdasági profillal rendelkező falvakról beszélünk, melyek az idegenforgalomból származó bevételektől gyakorlatilag elzártan élnek, számottevő belső potenciállal nem rendelkeznek, a BKÜ térség gazdasági perifériáját testesítik meg (pl. Bábonymegyer, Nyim, Lulla, Nagyberény, Sérsekszőlős). Ilyen tipikus, a magyar vidék általános problémáit hűen reprezentáló települések esetében különösen fontos volna a helyi gazdaság bizonyos fokú dinamizálása, a helyi társadalom közösségbe kovácsolása, egyfajta helyi szintű perspektíva kialakítása, a települések népességmegtartó-erejének növelése érdekében. Ennek egyik eszköze lehetne egy helyi termelői piac létrejötte e háttértelepülések esetében. A helyi termelők közösségi szerveződése (gazdakörök Lullán és Nagyberényben, Bábonymegyerben) mindenesetre alapot adhatnak egy ilyen kezdeményezésnek (IH35). A „keleti végek” lehetőségei Ahogy azt feljebb láttuk, a Balaton térség keleti peremén, a keleti parton egyáltalán nincs termelői piac. A statisztikai adatok elemzése során feltárásra került, hogy a keleti part településeinek helyi társadalmaiban kifejezetten alulreprezentált csoportként jelennek meg az őstermelők. Az egész BKÜ-ben mérhető legalacsonyabb ilyen értékek Balatonfűzfőn és Litéren regisztrálhatóak. Ez feltehetőleg annak egyik következménye, hogy a térség egyetlen jelentős, hagyományosan ipari (vagy iparibb) profillal rendelkező települése Balatonfűzfő. A keleti rész legmagasabb őstermelői arányszámmal rendelkező települése, Küngös sem éri el a 4%ot. Ennek következtében a potenciális őstermelői bázis viszonylag szűkösnek tűnik a térségben. A legfőbb pozitív faktort egy, e térségben létrehozandó termelői piac tekintetében maga a földrajzi elhelyezkedés jelentheti, vagyis az, hogy a keleti part település együttese tulajdonképpen a Balaton keleti kapuját testesíti meg – mint az a balatonkenesei TDM szervezet nevében is szerepel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BKÜ térségén kívül eső nagyvárosok, megyeszékhelyek (Veszprém, Székesfehérvár), vagy akár a főváros irányából a Balaton térség többi területéhez képest hamarabb elérhető, az átmenő forgalom által erőteljesebben érintett településekről beszélünk. Az előnyös földrajzi helyzet azonban nem minden. Ahhoz, hogy a keleti parton egy jól működő, a helyi és a mikrotérségi társadalomba szervesen integrálódó termelői piac vagy piacok jöhessenek létre, szükség volna egyrészt a viszonylag kevés helyi

232


termelő összefogására, aminek elengedhetetlen feltétele, egyben kulcsszereplője egy nagyon erős egyéniséggel rendelkező helyi hős lehet, vagy egy szervesen együttműködő civil szervezet. A balatonkenesei TDM – ha erre valós igény mutatkozik – képes lehet marketingtevékenységgel támogatni egy helyi piacot. Bár ebben a térségben is van olyan gazdakör (Balatonfőkajár), mely akár – elméletben – képes lehet egyfajta közösségi szervezője lenni egy piacnak, ehhez valós közösségi szemléletre, elhivatott munkára, kitartásra van szükség. Mindent egybevetve a keleti part esetében meglehetős bizonytalanság rajzolódik ki, nehezen megfogható az, hogy konkrétan hol és milyen szempontok mentén volna célszerű termelői piacot alapítani. Ennek nyomán egy ilyen piac létrehozásakor kiemelten fontos lehet – akár minden esetben – egy alapos mikrotérségi szintű előzetes helyzetelemzés, igényfelmérés, hogy az adott piac valóban racionális megfontolások által megalapozottan, ne csak esetleges, gyenge lábakon álló érvek és feltételek mentén alakuljon meg.131 A BKÜ mezőgazdaságában és gazdaságfejlesztésében a jövőben komoly szerepet kell kapnia a helyi termékekre épített kínálatnak. Mindezt komoly marketinggel, eredetvédettségi kritériumrendszerrel, termékfejlesztéssel, balatoni márka kialakításával lenne szükséges párosítani. A piaci típusú megoldások mellett ajánlhatók speciális kistérségekben a szociális jellegű feladatellátások, a helyi közösségi igények kielégítésére. (A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának megállapítása a 2011-es népszámlálás végleges adatainak ismeretében lesz majd tisztázható.) 2.3.4.5 Halászat, horgászat132 A korábbi Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként a balatoni halászat kezelője a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (A Zrt. állami tulajdonú, a vagyonkezelői jogokat a Balatonfelvidéki Nemzeti Park gyakorolja.) A szervezet kiemelt feladata a nem őshonos balatoni halak számának visszaszorítása. Emellett széleskörű tevékenységet folytat az alábbi területeken: 1. az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése 2. természetes szaporodó helyek fenntartása, fejlesztése (élőhely-rekonstrukcióval is) 3. közreműködés a vízi, vízparti környezet jó ökológiai állapotának fenntartásában 4. havaria helyzetek kezelése (pl. halpusztulás esetén) 5. idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása (a kivett hal további kezelésével, értékesítésével) 6. a halállomány monitorozása, állománybecslés, adatgyűjtés, változások nyomon Fekete Károly: Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac, Diplomamunka, Geográfus mesterszak, Terület- és településfejlesztő szakirány, 2013. 131

132

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Középtávú Szakmai Koncepciója nyomán http://balatonihal.hu/files/1811/2009_10_07%20BHNp%20Zrt%20Koncepci%C3%B3.pdf

233


7. követése, ökológiai állapotelemzés (az MTA BLKI bevonásával) 8. a kutatások, tapasztalatok révén szerzett információk értékelése alapján a telepítések szerkezetének átalakítása 9. minőségi és biztonságos haltelepítési anyag előállítása/beszerzése és telepítése fajta-fenntartás (pl. balatoni fogas, balatoni nyurgaponty, kis-balatoni nyurgaponty) 10. balatoni hal mint különleges helyi ételspecialitás biztosítása az idegenforgalom részére balatoni süllő, keszeg) 11. horgászati kínálat fejlesztése 12. turisztikai lehetőségek, szolgáltatási színvonalának fejlesztése 13. halászati hagyományok ápolása, bemutatása Napjainkban a balatoni halászat és horgászat helyzetét az alábbi problémák jellemzik: a) Az idegenhonos fajok (busa, angolna, ezüstkárász, törpeharcsa, amur) túlzott mennyisége az őshonos és egyben horgászatilag fontos fajok rovására. b) A 2.000-5.000 tonnára becsült busaállomány esetleges tömeges pusztulása súlyos ökológiai, gazdasági kockázatot jelent. c) Az ívó és ivadéknevelő élőhelyek jelentős részének elvesztése, a „jobb” vízminőséggel együtt járó csökkent haleltartó képesség. d) Jelentős halászati és horgászati terheltség. (A fogások mennyisége a telepítéshez és a természetes szaporulathoz viszonyítva túl nagy. A ponty esetében 90%-os a telepítés horgászszezonjában a visszafogás és ez a süllőnél is eléri az 50%-ot.) e) Turizmust veszélyeztető havaria helyzetek esetleges kialakulása, zavaró haltetemek eltávolításának kényszere. f) Horgászati turizmus infrastruktúrájának alacsony szintje. g) A szervezett hallopás mértéke jelentősen csökkenti a legálisan kifogható halak mennyiségét.

2.3.4.6 Erdő-, és vadgazdálkodás Az üdülőkörzet területén 76.235 ha az erdőterület, ami 25,9 %-os erdősültséget jelent. Ennek 30%-a védelmi-, 67 %-a gazdasági-, 3%-a turisztikai rendeltetésű. A parti települések erdősültsége alacsony (12 % körüli), a parttól távolabbi területek és a Balatonra néző domboldalak jelentős része erdővel borított. Lecsökkent a közjóléti-parkerdők területe. Az erdőterületek növelése a környezet védelme, a kedvezőtlen mezőgazdasági területek hasznosítása és a közjóléti funkciók figyelembe vételével is indokolt. Az agrárium speciális területe a vadgazdálkodás. A Balaton környékének sajátos mikroklímája és flórája, nem különben a kiterjedt erdőterületek és a hagyományosan gondos vadgazdálkodás ideális feltételeket biztosít a vadállomány fenntartásához. Mivel a turisztika egyik sajátos területe is, így különleges szerepe van a szezon hosszabbításában. A Balaton környékén főleg vaddisznót, őzet, szarvast, muflont vadásznak. 2.3.5 A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége 2.3.5.1. A BKÜ gazdasági pozíciói Települési Gazdasági Erő

234


Mivel a módszertan összetettsége következtében a területi GDP-adatok megyéknél alacsonyabb területi aggregációkra nem állíthatók elő, gyakran az ún. Települési Gazdasági Erő mutatóját alkalmazzuk a kistérségek és települések gazdasági teljesítményének számbavételére. A TGE tekintetében szélsőséges területi egyenlőtlenségek jellemzik az országot; jellemzően Budapest emelkedik ki a térszerkezetből, itt az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény a Budapest nélkül számolt „vidéki” átlag közel háromszorosát éri el. Ugyanakkor megtalálhatók a térszerkezetben olyan kistérségek is, amelyek egy lakosra jutó gazdasági teljesítménye ugyanennek a vidéki átlagnak az 50%-át sem éri el. A Balaton térsége e tekintetben az ország legjobban teljesítő térségei közé tartozik, legalábbis ami a közvetlenül part menti kistérségeket illeti. Közülük is kiemelkedik a Hévízi kistérség, ahol az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény folyamatosan meghaladja a vidéki átlag másfélszeresét. Egyedül a Tapolcai kistérség az, amelyik a vidéki átlag körüli értékeket produkál: egyik évben kicsivel felette, másik évben kicsivel alatta van a gazdasági teljesítménye a vidéki átlagnak. 34. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2008.

Települési Gazdasági Erő, 2008. a vidéki átlag %-ában


235

200 < (3) 150 - 200 (7) 100 - 150 (44) 50 - 100 (109) > 50 (11)


35. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, 2009.



200 < (3) 150 - 200 (5) 100 - 150 (47) 50 - 100 (111) > 50 (8)




236

200 < (2) 150 - 200 (7) 100 - 150 (47) 50 - 100 (113) > 50 (5)



Települési G azdasági Erő, 2011. a vidéki átlag % -ában

Pannon.Elem ző Iroda

200 < (3) 150 - 200 (5) 100 - 150 (50) 50 - 100 (110) > 50 (6)

A BKÜ teljes területének gazdasági teljesítménye a kilencvenes évek közepe óta jellemzően folyamatosan pozíciókat veszített az ország Budapest nélkül számított növekedéséhez képest. 1994-ben még 40%-kal volt a BKÜ-ben magasabb az egy lakosra jutó TGE, mint a vidéki átlag, míg 2009-ben már éppen csak 1%-ra csökkent ez az előny. Ugyanakkor 2010. és 2011. trendfordulót látszik hozni: 2000-2001. után most fordul elő újra, hogy a BKÜ gyorsabban tudott nőni (pontosabban kisebb mértékben esett vissza), mint a vidéki átlag.

2.3.5.2. A BKÜ-ben található ingatlanvagyon értékének alakulása Egy térség területi státuszértékének alakulását a legpontosabban talán ingatlan vagyona értékének alakulása mutatja. A BKÜ-ben a lakás céljára használt ingatlanokon túl nyilvánvalóan számottevő állami és önkormányzati, továbbá vállalkozói vagyon testesül meg, a rendelkezésre álló adatok133 azonban egyelőre a BKÜ lakóingatlan-állománya vagyonértékének időbeli és területi összehasonlító elemzését teszik lehetővé. 133

Adatbázisunk a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 179 településére (illetve nagyobb települések, pl. Balatonfüred esetén kisebb településrészekre) tartalmaz adatokat 2000-2013 közötti évekre. Adataink forrása 2006-ig az FHB, ezt követően a KSH adatbázisa volt. Fontos megjegyezni, hogy a 2013-as év KSH adatai még nem tartalmazzák az összes 2013-as tranzakciót, így vizsgálatunk során ezeket összevontuk a 2012-es év adataival. Az elemzéshez felhasznált adatbázisok rendelkezésre bocsátásában nyújtott segítségüket köszönettel tartozunk Dr. Németh Zsoltnak, a KSH elnökhelyettesének, Székely Gábornénak és Lehoczki-Krsjak Adriennek, a KSH munkatársainak, valamint Dr. Molnár Zsoltnak, az FHB vezérigazgató helyettesének.

237


Számítási módszertan A lakáspiac esetében vizsgálunk medián fajlagos árakat (négyzetméterárak), medián árszinteket, illetve különböző, tranzakciók számával súlyozott átlagárakat, emellett átlagos alapterületeket is. Az aktuális állapotok bemutatása során a 2010-2012/2013 évek átlagárait állítjuk elő, míg a lakáspiac válságra való reakciójakor a 2007-2009-es időszak átlagos négyzetméterárait hasonlítjuk össze a 2000-2002-ig tartó időszak átlagáraival. Hasonlóképpen két időszak öszszevetésével szemléltetjük a válságból való kilábalást, ekkor a 2010-2013 és a 2007-2009-es átlagárakat viszonyítjuk egymáshoz. Az átlagárakra azért volt elsősorban szükség, hogy csökkentsük a kevés tranzakcióval rendelkező települések adatainak hullámzását. Kevesebb, mint a települések 40 százalékán (70 db) történt lakáspiaci tranzakció a vizsgált időszak minden évében134, és 23 település esetén a vizsgált időszak felében nem volt példa adásvételre, ami megnehezíti ezen piacok elemzését. Az üdülő-tranzakciók forrása a lakásokhoz hasonlóan az FHB, illetve a KSH adatbázisa voltak. A lakáspiac-tranzakcióknál vizsgált mutatókhoz képest több eltérés is adódik: a bizonytalannak mutatkozó négyzetméter-adatokat nem vesszük figyelembe, így csak medián árszinteket, illetve tranzakciók számával súlyozott átlagárakat vizsgálunk. A tranzakciók alacsonyabb száma miatt tágabb időszakokra terjesztjük ki elemzésünket, így az aktuális állapotok vizsgálatánál 2009-2013 közötti átlagos árszinteket tekintünk. A válság hatásainak vizsgálatakor a 2009-2013-as időszak átlagárait hasonlítjuk össze a 2002-2004-essel. A tranzakciók hiánya jóval nagyobb problémát jelent az üdülők elemzése során, mivel mindössze 38 település esetén haladta meg számuk az időszak során az 50-et, ami körülbelül évente átlagosan 4 adásvételnek felel meg. Így térképes ábrázolásaink során csak ezeket a településeket vesszük figyelembe. Közös bennük, hogy Hévíz és Zalakaros kivételével mind rendelkeznek balatoni partszakasszal. A BKÜ lakás- és üdülőállományának értéke Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló adatok alapján megbecsüljük a BKÜ településein található lakóingatlanok, illetve az üdülők állományának jelenlegi értét. Többféle módszerrel is végrehajtjuk a becslést, az eredményeink megbízhatóságát pedig jól mutatja, hogy igen hasonló eredményre vezetnek a különböző megközelítések. Az állomány értékének kiszámításához a következő alapképletet alkalmazzuk: Állomány értéke = településszintű medián ár · településszintű lakásállomány Először a lakóingatlanok, majd az üdülők esetét tekintjük, végül összesítjük az eredményeket. A lakóingatlanok állományának értéke A fenti képletet alkalmazzuk a lehető legfrissebb adatokra, amelyek jellemzően 2012-13-ra, illetve 2011-re vonatkozóak. A becsléshez a településszintű lakásállomány a KSH adataiból rendelkezésre áll; a településszintű medián ár számszerűsítése tehát az, amiben többféle megközelítést is alkalmazhatunk. A medián ár származhat:

134

Összesen 13 év, mivel a 2012-es és 2013-as évet összevontuk

238


1. A KSH adatbázisából a 2012-13-ra vonatkozó medián árszámításból; 2. A KSH adatbázisából a 2012-13-ra vonatkozó medián fajlagos ár és a medián alapterület szorzatából; 3. Regressziók prediktált eredményéből. Mind a három lehetőség által adott eredményeket áttekintjük az alábbiakban. Ahogy korábban bemutattuk azonban, nem minden településben történt kellő számú tranzakció (a tranzakciók száma akár nulla is lehet egy-egy évben, vagy akár a teljes időszakban) ahhoz, hogy megbízható módon tudjunk településszintű medián árakat meghatározni. Éppen ezért csak azon települések esetében vesszük figyelembe a településszintű medián árakat, ahol azok legalább 10 tranzakció eredményeként jöttek létre. A többi esetben a csoportszintű medián árakat (illetve fajlagos árakat, és medián alapterületeket) alkalmazzuk. Ezáltal több település együttes tranzakcióiból tudunk megbízhatóbb számításokat végezni. Emlékeztetőül, a csoportok figyelembe veszik, hogy egy település milyen településtípushoz tartozik, mely parton található, milyen távolságra található a parttól, illetve van-e vendégforgalma. Ilyen módon kellően részletes bontást ad ahhoz, hogy robusztus számításokat tudjunk készíteni. A három számítás eredményét mutatja be a következő táblázat.

Módszer Eredmény (milliárd Ft) 1224,3 Medián árszámítás 1201,4 Medián fajlagos árak · medián alapterületek 1186,7 Regressziós becslés 25. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján)

A táblázatból jól látható, hogy a három eredmény egymáshoz igen közeli eredményeket ad; a legnagyobb és a legkisebb becslés közötti eltérés mindössze 3,1%. Összességében azt mondhatjuk, hogy a lakásállományra a legjobb becslésünk 1200 milliárd forint. Az eredményt megbonthatjuk aszerint is, hogy parti vagy nem parti településekről van szó. Módszer

Parti települések lakóingat- Nem parti települések lakóinlan-állományának értéke gatlan-állományának értéke (milliárd Ft) (milliárd Ft) 846,7 377,6 Medián árszámítás 830,3 371,1 Medián fajlagos árak * medián alapterületek 795,3 391,4 Regressziós becslés 26. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke parti és nem parti településekre (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján)

Látható, hogy a parti települések lakóingatlanjai összességében körülbelül kétszer akkora értéket képviselnek, mint a nem közvetlenül partmenti települések lakóingatlanjai.

239


Az üdülők állományának értéke Az üdülők esetében is hasonló megközelítéseket alkalmazhatunk, mint a lakóingatlanok esetében, itt azonban a kisebb üdülőállomány és üdülő-tranzakciószám miatt több kihívást jelent a becslés elvégzése. Ahogy korábban is, az üdülők esetében inkább árszintekkel, és nem fajlagos árakkal dolgozunk, így kétféle módszer eredményeit hasonlítjuk össze. A medián ár származhat: 1. A KSH adatbázisából a 2012-13-ra vonatkozó medián árszámításból; 2. Regressziók prediktált eredményéből. Amennyiben a medián árszámításhoz az adott településen nem volt elég tranzakció, úgy többdimenziós csoportosítás eredményeit alkalmazzuk a lakóingatlanok esetéhez hasonlóan. Amennyiben egy ilyen csoportban sem volt kellő számú tranzakció, akkor pedig a parttól való távolság szerinti 3 kategóriára számított medián árat helyettesítjük be. Módszer Eredmény (milliárd Ft) 505,6 Medián árszámítás 534,0 Regressziós becslés 27. sz. táblázat A BKÜ üdülőállományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján)

Látható, hogy a kétféle számítás eredményei közötti eltérés itt is igen alacsony, mindössze 5,6%-os. Összességében azt mondhatjuk, hogy az üdülőállományra a legjobb becslésünk kb. 520 milliárd Ft. Együttes eredmény az állomány értékére Hasznos lehet a lakóingatlanok és az üdülők állományának együttes értékét is megállapítani. Módszer

Lakóingatlanok állomá- Üdülők állományá- Összesen nyának értéke (milliárd nak értéke (milliárd (milliárd Ft) Ft) Ft) 1224,3 505,6 1729,9 Medián árszámítás 1201,4 Medián fajlagos árak * medián alapterületek 1186,7 534,0 1720,7 Regressziós becslés 28. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján)

Amint a táblázatból kiolvasható, a BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értékére a legjobb becslésünk kb. 1725 milliárd Ft. Megegyező módszertannal készített becslés szerint ez az érték 2000-ben 2050 milliárd, 2008-ban pedig 2200 milliárd forint volt.

240


Az ingatlanértéket hosszú távon alakító tényezők A következőkben azt a keretet vázoljuk fel, ami a következő évtizedek során az ingatlanállomány értékét fundamentálisan alakítja. A lakóingatlanok ára a háztartások által támasztott kereslet és az építési teljesítményből eredő kínálat interakciójából határozódik meg. A keresletet befolyásoló tényezők között az alábbiakat szokás kiemelni: demográfiai tényezők, a várható (permanens) reáljövedelem, a hitelkamatlábak, a jelzáloghitelezés elérhetősége és feltételei, és más befektetések hozamai. Az egyensúlyi igazodást befolyásoló kínálati tényezők többek között a szabályozási környezet, építési engedély elérhetősége, az építőanyagok költsége, a finanszírozás költsége és a meglévő lakásállomány nagysága. Bár valamennyi összetevő befolyásoló szerepet játszhat Magyarországon, és így a Balatonon is, a fenti tényezők közül várhatóan a következő 20-50-évben demográfia és a jövedelem alakulása vezérli majd a piacot. A hitelezés élénkülése, a támogatási környezet változása, a szabályozási lépések alakíthatják rövidebb időtávon és szűkebb környezetben a lakóingatlanok piacát, de országos szinten és évtizedes időtávokon hatásuk nem játszik olyan fontos szerepet, mint a fent kiemelt két tényező. A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl két továbbit kell kiemelnünk, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanjainak értékét. Először, európai és országos szinten is meghatározó változás, hogy előtérbe került az ingatlanok energiahatékonysága. Másodszor, a balatoni körzet értékét döntően befolyásolja a tó népszerűsége és kihasználtsága. Demográfia A demográfiai tényezők közül alapvetően kettőt érdemes különválasztani. Egyrészt fontos tényező a teljes népesség alakulása, melynek növekedése felfelé, csökkenése pedig lefelé nyomja a lakóingatlanok árát. Másrészt, a népesség korstruktúrája is mérvadó, ugyanis az embereknek életkor szerint eltérő a keresleti viselkedése. Ennek figyelembevételére a kutatók gyakran a fiatal felnőttek népességen belüli arányának hatását vizsgálják a lakóingatlanok árára. A társadalom elöregedése a vagyontárgyak, így az ingatlanok értékcsökkenéséhez vezet. Számos megalapozott nemzetközi vizsgálat található a témáról, itt pedig két magyar vonatkozású eredményt emelünk ki. Takáts Előd 2010-ben a BIS (Bank of International Settlements, Nemzetközi Elszámolások Bankja) keretében vizsgálta empirikusan a demográfiai változások lakóingatlan-piacra gyakorolt hatását135. A vizsgált mintában 22 fejlett gazdaság adatait használja fel 1970 és 2009 között. A tanulmányban a népesség változásának hatásán kívül az idős korosztály függőségi rátájának rugalmasságát is megbecsüli a szerző. Függőségi ráta alatt az idős népesség és a dol135

Takáts, Előd. 2010. „Aging and Asset Prices” BIS Working Papers, Monetary and Economic Department, No 318.

241


gozó népesség hányadosát értjük. A népesség 1%-os növekedése 1%-os emelkedést eredményez a lakóingatlanok árában. A függőségi ráta 1%-os növekedése 2/3 %-kal csökkenti a lakásárakat. Farkas Miklós 2011-ben készült díjnyertes szakdolgozatában foglalkozott a témával136. Az elemzésben a korstruktúrát jelző változóként Farkas a 20-29 évesek arányát használja a népességben, melynek 1 % pontos csökkenése 3-4%-os lakásár-csökkenéshez vezet. Jövedelem A jövedelem növekedése minden jószág, és így a lakhatás iránti keresletet is emeli. A lakóingatlanok iránti kereslet azonban csak nagyon tartós, permanens változásokra reagál, amikor a vásárlók úgy érzik, hogy stabil változások történtek, és megengedhetik maguknak a magasabb költési szintet. Ennek megfelelően a jövedelmi hatást becsülő tanulmányok eredményei bizonytalanok, de a hosszú távra koncentráló vizsgálatok megerősítik a klasszikus hipotéziseket. Takács Előd előbb is idézett tanulmánya az aggregált jövedelemrugalmasságot is megbecsüli, amely szerint 1% növekedés az egy főre jutó GDP-ben a lakóingatlan-árak 1%-os növekedéséhez vezet. Ezt a hüvelykujj-szabályt gyakran alkalmazzák a lakóingatlanok piacán. Tetten érhető ez a gondolat ott is, amikor különböző területek jövedelem / lakóingatlan-ár hányadosait hasonlítják össze. Azokban az országokban, ahol több évtizedes hosszúságú idősorok rendelkezésre állnak, a tapasztalatok szerint ez a hányados hullámzik a vonzási értéktől, de idővel mindig visszafordul feléje. A települési szintű becslések alacsonyabb értéket mutatnak, aminek magyarázata, hogy a magyarországi események az utóbbi évtizedben mind a hitelezési boom miatt, mind a válság nagysága miatt kivételesek voltak. Épületek energiahatékonysága A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl az utóbbi években előtérbe került az ingatlanok energiahatékonyságának kérdése. Mérések, kutatások szerint a lakóingatlanok értékét kivételes esetben akár 20-40%-os mértékben is alakíthatják energiahatékonysági jellemzőik137. Az Európai Unióban elfogadott irányelvek, és az ezzel összefüggésben elfogadott hazai jogszabályok, illetve kitűzött célok azt sugallják, hogy a következő évtizedekben a hazai ingatlanárakat ez az irány is alakítani fogja. Az állami támogatások, felújítási ösztönzők abba az irányba mutatnak, hogy az ingatlanok értékét hozzávetőlegesen 10-20%-kal is megnövelheti majd korszerűsítésük. Bár a nagyközönség számára még nem ismertek a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia részletei, vélelmezhető, hogy a korszerűsítési hullám erősen érinteni fogja a Balaton környékét is. A hatás nagysága döntően múlhat azon, hogy milyen kiemelt célcsoportokat céloz meg a kormányzati Stratégia. Kiemelve két példát: a panelfelújítási programok csak néhány nagyváros lakótelepét érintik, kisebb mértékben emelve így az állomány összértékét. Egy, a családi házak felújítását célzó program pedig nagy arányban célt érne a BKÜ-ben, és jelentős hatást gyakorolhatna így az állomány értékére.

136

Farkas, Miklós. 2011. „Housing Demand and Demographic Trends” MA thesis submitted to Central European University. 137 Horváth Áron, Kiss Hubert János és McLean Aliz (2013): Hat-e a lakóingatlanok árára az energiahatékonyság? Közgazdasági Szemle, 60(9), 1025-1042. o.

242


A Balaton-part értéke az ingatlanokban Nemzetközi tanulságok nagy üdülőhelyekről Elemzések tanulságai szerint a jövedelmekhez viszonyított ingatlanárak prémiuma megjelenik az üdülőterületeken. A külföldi területeken általában tapasztalt 2 feletti lakásár / jövedelem mutató a Balatonnál is 2,5 (négyzetméternyi lakásár / havi jövedelem). Kivételt képez Spanyolország ingatlanpiaca, ahol a tengerparton a hányados valamivel 1 feletti értéke jellemző, ezzel is megmutatva a spanyol ingatlanpiac visszaesését. Az általában mért nagyjából 50%-os prémiumok alátámasztják, hogy a szép természeti környezetért a vásárlók hajlandók prémiumot is fizetni. Ezeken a lokációkon hajlamosak ingatlanár-buborékok és árleolvadások megjelenni. Azaz, egy-egy rövid időszak alatt nagy mértékben emelkedhet az ingatlanok ára, ugyanakkor a tulajdonosok számára kedvezőtlen irányú változásokra is van példa. A divathullámok és ingatlanár-hullámzások mellett egy olyan nemzetközi változást mutatunk be, amely fundamentumokhoz köthető. A változások itt a környezetet meghatározó eseményekhez kapcsolódtak, tanulságosak lehetnek a balatoni körzet számára is: Montenegró természeti értékeinek köszönhetően pl. elkezdett teret nyerni. Montenegró népszerűsödése Ahogy a 2000-es évektől egyre nagyobb szerep jutott Montenegrónak, mint nyaralóhely, úgy került egyre inkább a külföldi befektetők célkeresztjébe az ország ingatlanpiaca. A politikai helyzet a függetlenség után sokkal biztonságosabbá vált, s az ország megindult az európai integráció útján. Jelentős fejlesztések indultak, mind magán mind pedig állami oldalról, s egyre több orosz, brit, ír és holland vevő érkezett nyaralóvásárlási szándékkal. Montenegró a jó természeti adottságainak, s az alacsony árainak köszönhetően a mediterrán partvidék korábban felkapott üdülőhelyeinek kihívója lett. Az érdeklődés erősödésével az árak is növekedésnek indultak. 2007-ben a kormányzati statisztikák szerint a 900 millió eurós külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) több mint a felét fordították ingatlan vásárlásra, 2008-ban ez a szám szintén jelentős, 319 millió euró volt138. Montenegró felismerte, hogy kulcsfontosságú a turizmus jövője szempontjából a szezon hosszúsága. A viszonylag rövid nyári hónapokon kívül is kell szórakozási és kikapcsolódási lehetőségről gondoskodni a turisták számára, különben azok könnyen elpártolhatnak, s vele együtt az ingatlanpiaci fejlődés is megállhat. A fejlesztők csak olyan piacot választanak, ahol el is tudják adni termékeiket. Az emelkedő, és a nyugatihoz egyre közelebb kerülő lakásárak mellett erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az adott térség megfelelő szolgáltatásokat nyújt az új lakóingatlan-tulajdonosok számára, s valóban felveszi a versenyt a már érettebb nyaralópiacokkal. Mivel a vevők elsősorban a tenger mellett szerették volna megvásárolni második otthonukat, ezért a tapasztalt áremelkedés is nagyobb volt ezekben a térségekben. Ezt jól mutatja a legjelentősebb nyaralóváros, Budva lakóingatlan-árprémiumának változása. Budvában az országos átlaghoz képesti lakásár prémium 2006-ban 26%-os volt, míg 2012-ben 91 százalékkal kellett többet fizetni az új lakóingatlanokért, mint az országos átlag139. A másik jelentős tengerparti város, a legjelentősebb kikötőnek számító Bar esetében az árprémium az új lakások esetében ennél azért szerényebb, de így is többnyire 30 százalék körül mozgott 2013-ban, miután a lakások ára 2006-ban nem érte el országos átlagot az új lakások esetében140. Azaz Montenegróban a természeti adottság kínálta lehetőségek növekvő kihasználása 40-50%-os lakóingatlan-árnövekedést eredményezett.

Hazai regionális szintű tanulságok Ebben a perspektívában magyarországi üdülőövezetek ingatlanpiacait hasonlítottuk össze a BKÜ-ről számított eredményekkel.

138

Forrás: Montenegrói Fejlesztési Minisztérium Forrás: Montenegro.com, Montenegrói Statisztikai Hivatal 140 Forrás: Montenegro.com, Montenegrói Statisztikai Hivatal 139

243


Budapest vonzza a legtöbb turistát, és a négyzetméterárak tekintetében is a legdrágábbnak számított az elmúlt évtizedben. Az üdülőkörzetek közül az utóbbi időben sok fejlesztési forrást felhasználó Tisza-tó környékén továbbra is a legalacsonyabbak voltak a vizsgált időszakban a medián négyzetméterárak. A Dunakanyar a főváros vonzáskörzetébe tartozik, kiemelt üdülőkörzetként pedig elmondható, hogy egy gyors felívelés után visszaesést szenvedett el, így 2012-ben már csak 20 ezer Ft-tal volt drágább az átlagár a BKÜ-nél. SopronKőszeghegyalja volt a másik körzet, amelyik a BKÜ mellett stabil árakkal rendelkezett, kezdetben előbbi volt a drágább, de 2009-től a balatoni ingatlanok keltek el átlagosan magasabb áron. A leszakadók közé tartozik a Mecsek és Villány, a Mátra-Bükk és a Velencei-tó – Vértes körzet, némelyikük egyes időszakokban közel került a BKÜ átlagáraihoz, de a buborék kipukkanása után mára átlagosan 50 ezer Ft/m2-re nőtt a fajlagos árak különbsége. Üdülőkörzet Budapest KÜ Dunakanyar KÜ BKÜ Sopron-Kőszeghegyalja KÜ Mecsek és Villány KÜ Mátra-Bükk KÜ Velencei-tó-Vértes KÜ Tisza-tó KÜ

Medián négyzetméterár (2012) 221 429 Ft 186 667 Ft 166 667 Ft 155 373 Ft 127 500 Ft 112 993 Ft 97 585 Ft 42 475 Ft

29. sz. táblázat Lakások medián négyzetméterárai a kiemelt üdülőkörzetekben (2012)

Az összehasonlítás alátámasztja, hogy a Balaton kiemelt szerepet játszik a hazai ingatlanpiacon is. A fővároshoz képest mintegy 25%-kal alacsonyabb a lakóingatlanok ára, de a többi hazai üdülőkörzet árait jelentős, 60-70%-kal meghaladja. A továbbiakban ezt a prémiumot igyekszünk még pontosabban mérni. A BKÜ-n belüli elemzés part távolságáról szóló tanulsága Analitikus eszközökkel, regressziós módszertannal bontottuk fel a települések ingatlanárait meghatározó tényezők hatásait. A számításokat a lakóingatlanok esetére végezzük el, hiszen eredményeink azt mutatták, hogy az üdülők esetében nem mutatható ki part-hatás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az üdülők értékében nincs jelentősége a partnak, sőt: elsődleges a jelentősége. Pontosan emiatt azonban az üdülők eleve a part mentén épülnek nagy számban és itt is cserélnek gazdát kellő gyakorisággal – így nincs megfelelő összehasonlítási alapunk nem parti üdülőkből. Továbbá ebben az esetben a megfelelő gondolatkísérlet is megbicsaklik: azt szeretnénk megtudni, hogy ha egy adott ingatlan a parttól valamivel távolabb helyezkedne el, mennyivel érne kevesebbet. Mivel a parttól távolabb az üdülők száma igen alacsony, így a kérdés nem különösebben érdekes. Lakóingatlanok esetében annál inkább. Eredményeink azt mutatták, hogy a lakóingatlanok esetében, azaz a nem kizárólag a „szezonban”, vagy átmenetileg lakott, hanem állandó otthonként funkcionáló ingatlanok esetében is igen nagy értéke lehet a part menti elhelyezkedésnek.

244


54. ábra Áralakulás a parttól való távolság szerint (fajlagos medián árak), lakóingatlanok (Forrás: ELTINGA-számítás FHB és KSH adatok alapján)

Térképszerűen is ábrázolhatjuk az árak megoszlását:

38. sz. térkép Tranzakciószámokkal súlyozott átlagos medián négyzetméterár (2010-2013) (Forrás: ELTINGA-számítás és ábrázolás FHB és KSH adatok alapján)

245


A parttól való távolság és az ingatlanok jellemző árai közötti összefüggés pontosabb számszerűsítésében a regressziós módszer volt segítségünkre. Az alábbi táblázat a parttávolságra kapott regressziós eredményeket foglalja újra össze. Regresszió Eredmény Csak lokációs kontrollokkal -0,0348*** (0,00103) Összes kontrollváltozóval -0,0217*** (0,0013) 30. sz. táblázat Regressziós eredmények a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGAszámítás FHB és KSH adatok alapján)

A fenti számok 100-zal szorozva a fajlagos árra való százalékos hatásként értelmezhetők. Ez azt jelenti, hogy csak lokációs változók figyelembe vételével 1 perccel nagyobb parttól való távolság (a települést tekintve) kb. 3,48 %-kal kisebb ingatlanértékkel jár együtt; ezt az eredményt kb. 2,17%-ra csökkenti a többi változó, és konkrétan pedig az egy főre jutó jövedelem bevonása. A jövedelem és a parttól való távolság viszonylag erős mértékben „felveszik” egymás hatását, amikor valamelyik nincs jelen az egyenletben. A jövedelem kérdése tehát igen fontos a parttól való távolság hatásának megállapításában. Az egy perces távolság helyett tekinthetünk más távolságokat is. A BKÜ települései jellemzően nincsenek nagyon távol a Balaton partjától. Az alábbi Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a parttól való távolsággal kapcsolatos alapvető statisztikákat mutatja be: Statisztika Átlagos távolság Medián távolság Legnagyobb távolság

Eredmény 12,7 perc 12 perc 35 perc, Taliándörögd

31. sz. táblázat Alapvető statisztikák a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás Google Maps adatok alapján)

A fenti adatok alapján a következőket mondhatjuk: 10 perces távolság például körülbelül 21,7, illetve 34,8%-kal alacsonyabb ingatlanértéket implikál, 20 perces távolság pedig körülbelül 43,4, illetve 69,6%-osat, azaz eddigre már szinte eltűnik a tó vonzereje. Megjegyezzük, hogy a percekkel való egyszerű felszorzás matematikailag valamennyire alulbecsli a valós hatást, ez azonban összhangban van azzal, hogy a parttól egyre inkább távolodva egy-egy addicionális perc hatása is vélhetőleg egyre kisebb, így a fentieket jó becsléseknek tekintjük. Átlagolva a kijövő eredményeket az egész körzetre tehát, azt mondhatjuk, hogy a Balaton mintegy 30-40%-ot ad hozzá a körzet ingatlanállományának értékéhez. A szálláshelyek piaca is hasznos és alkalmas indikátora ennek a prémiumnak. A szálláshelyek vonzerejének csökkenésével az ingatlanok is veszítenek értékükből, rövid távú indikátorként mutatva így az állomány értékének alakulását. Településeken belüli elemzések tanulsága A nagyobb perspektívák után végül a legközelebbről vizsgáljuk meg a Balaton-part értékét. Három nagyobb települést bontottunk részekre, ahol mindegyik esetben kiemelt figyelemmel követtük a part környékét. Siófok, Balatonfüred és Keszthely esetében is azt láttuk, hogy a parthoz közeli területek legalább 20%-kal magasabb piaci árú ingatlanokat mutattak fel, mint a parttól távolabbi területek. 246


Az elemzési szinten lehető legjobban megközelítve a partot, térkép alapján válogattunk le Balaton-parti utcákat, majd az adatbázisból az utcákban lezajlott tranzakciókat. település Ábrahámhegy Balatonboglár Balatonkenese Balatonmáriafürdő Balatonmáriafürdő Balatonszárszó Balatonszárszó Balatonvilágos Balatonvilágos Paloznak Siófok Szántód Zamárdi

utca neve Park utca Csejtei utca Kikötő utca Hullám utca Parti utca Berzsenyi Dániel utca Móricz Zsigmond utca Rákóczi út Zrínyi út Vörösparti sor Baross Gábor utca Parti villasor Lenkei János utca

32. sz. táblázat A közvetlen parti utcaként azonosított ingatlanok helye

Ezután kigyűjtöttük az adatbázisunkból a fenti utcákban lezajlott valamennyi tranzakciót. A korábbi eladási árakat is jelenértékesítettük úgy, hogy a településre jellemző, számított lakáspiaci árindexet használtuk. Végül 320 tranzakcióból álló adathalmazunk keletkezett, amelyek vagy közvetlen parti ingatlanokat jellemeznek, vagy egy parti utca másik oldalán elhelyezkedő ingatlant. Az alábbi ábra mutatja, hogy ezeknek az ingatlanoknak a jellemző ára 20 millió forint felett van, ami már önmagában magas érték. Azonban jó néhány prémium, kivételes ingatlan van a parton, így az átlagos ár a 30 millió forintot is eléri. A legdrágább ingatlanok pedig 70 millió forint feletti értéken keltek el az Illetékhivatali adatok tanúsága szerint.

55. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR)

247


A fajlagos árakat tekintve is hasonlóan érzékelhető a Balaton-part kiemelkedő értéke: a felső decilisben 900 ezer forintot közelíthetik az árak, akár üdülőkről, akár házakról van szól. Érdemes megfigyelni, hogy a szokásos városi reláció itt megfordul: az önálló parti ingatlan jelenti a csúcsot, és a társasházi lakások négyzetméterára ezért alacsonyabb. A középértékmutatókat tekintve is magas értékeket láthatunk: három-négyszázezer forintos kategória még a fővárosban is csak az elit részeken figyelhető meg.

56. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós fajlagos ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR)

A fejezetben különböző perspektívákból tekintettük át a parti üdülőövezetek lakóingatlanárainak prémiumát. A nemzetközi, a BKÜ-s és a mikrokörnyezetet vizsgáló tanulságok alapján a Balaton léte nagyjából 30-60%-ot adhat hozzá a lakóingatlanok árához, és a kihasználtság, népszerűség növekedésével ez a prémium meg is duplázódhat. Azt a felmerülő hipotézist, miszerint a lakóingatlanok üdülő funkciója és a szálláshelyek egymás helyettesítői, egyértelműen felülírja a mindkettő iránti keresletet meghatározó természeti, szolgáltatási vonzerő. Ott drágák és fejlődnek a szálláshelyek, ahol a lakóingatlanok piaca is élénkül. Így elmondható, hogy a turizmus tulajdonképpen az ingatlanpiac rövid távú és jól látható indikátora. A turizmus felfutása jelentkezni fog az ingatlanérték növekedésében is, de a másik irány is igaz: a turisztikai vonzerő elvesztése az ingatlanok értékének csökkenését okozza.

2.3.5.3.A BKÜ forrásfelvevő képessége A térség viszonylagos gazdasági súlyvesztése egyrészt a turizmus, másrészt az üdülőkörzet területpolitikai pozícionáltságának a függvénye. A rendszerváltást követő kormányzatok területpolitikájukban nem egyforma súllyal szerepeltették egyrészt a turisztikai szakpolitikát, másrészt a Balaton térségét.

248


57. ábra

Turisztikai fejlesztésekre fordított állami költségvetési összegek

Forrás: A Magyar Köztársaság Költségvetése 1990-2005.

Időben hullámzó volt az üdülőkörzetbe érkező központi fejlesztési források mennyisége, ennek decentralizált része, és a balatoni helyi társadalom aktivitásában rejlő lehetőségekkel is eltérő módon éltek a kormányzatok, másként viszonyultak az itt élők identitásában rejlő erőforrásokhoz, ezek fejlesztési célú kiaknázásához. 58. ábra

A BFT hatáskörébe utalt fejlesztési források

1600 1400 1200 1000 M Ft800 600

1108

1586

1300

400 200

190 0 1999 év

1240 756

2000 év

2001 év

2002 év

2003 év

Forrás: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.

249

893

216

2004 év

2005 év

2006 év


Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejlesztési forrásai 2004-2006 Az üdülőkörzetbe az NFT-I teljes időszaka fejlesztési forrásainak egy főre eső (országos) átlagához képest mindössze 45 %-a érkezett. A turisztikai régió törvényben deklarált kiemeltsége ellenére kevesebb fejlesztési forrásban részesült, mint bármely más fejlesztési régió, és megye. 59. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési forrás (országos átlag: 70 737 Ft)

31900

BKÜ

57587

Nyugat-Dunántúl

64272

Közép-Magyarország 51494

Közép-Dunántúl

85173

Észak-Magyarország

81359

Észak-Alföld 69980

Dél-Dunántúl

76058

Dél-Alföld 0

20000

40000

60000

80000

Forrás:MEH – EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht.2007

250

100000


60. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési összeg megyék szerint a BKÜ-ben

Forrás:MEH – EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht.2007

A fenti és lenti ábrákból látható, hogy az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a Balaton térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. Ahogy az látható, e forrásokon túl az üdülőkörzet 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve 11.170 Ft-ot tesz ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt is csupán 43.070 Ft, vagyis csupán 60,9 %-a az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. Bár az új Országos Területfejlesztési Koncepcióban csupán 2006. őszén141 került kodifikálásra a fejlesztési pólusok intézménye, vagyis az öt nagyváros és Székesfehérvár-Veszprém kiemelt területpolitikai státusza, az NFT-I időszakában142 ezek a városok deklarált kiemeltség nélkül is egy főre vetítve a BKÜ forrásainak több, mint háromszorosában részesültek.

141

97/2005. (XII.25) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról.

142

2006.február 27-i állapot szerint.

251


61. ábra Egy főre jutó NFT I. támogatások a kiemelt pólusvárosokban

Az ÚMFT és az ÚSzT fejlesztési forrásai 2007-2013143 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT: 2007-2010) és az Új Széchényi Terv (továbbiakban: ÚSzT 2010-) keretében 2013. május 29-ig mind összesen 119.786 pályázat került regisztrálásra, ezek közül 4531 benyújtott projekt esetében nem került feltüntetésre igényelt összeg az átvett adatbázisban. Összesen tehát a 115.255 projekt 13.941.257.004.994 Ft, vagyis csaknem 14 ezermilliárd Ft forrásigényt generált, ez Magyarország 2012 évi nominálisan (folyó áron) számolt GDP-jének közel fele. A benyújtott projektek abszolút többsége, összesen 63.697 projekt (53,2 %) az ÚSzT-hez, 56.089 projekt (46,8 %) az ÚMFT-hez sorolható. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településére 2007. és 2013. május 29-ig lakosonként 864 740 forint Európai Uniós támogatást ítéltek meg az ÚMFT és az ÚSZT konstrukcióban, 4390 benyújtott pályázat keretében, összesen 237 194 709 704 forint. Az üdülőkörzetben a megítélt támogatás mértéke a térség megkérdőjelezhetetlen sikereit mutatja. Az egy főre jutó megítélt támogatás értéke, összevetve az országos illetve a térséget érintő három megye hasonló adataival, jóval magasabb a térségben, pontosan az országos átlag 117%-a. Ez több más, a részletekben rejlő ok mellett magyarázható a magas pályázati aktivitással és a jó pályázati eredményességgel is. Azonban a Közlekedés Operatív Program pályázati eredményei nélkül az egy főre jutó megítélt támogatás már az országos átlag alatti értéket mutat, annak 96,39%-a. A forráskihelyezési folyamat során fellépő változások miatt – például, a felek elállnak a pályázattól, illetve a támogatástól –, az eredményességet jobban tükrözi a már kifizetési fázisba jutott projektek vizsgálata. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén 1391 projekt esetében kezdődött meg a kifizetés. A birtokunkban levő adatbázis elemzése alapján elmondható, hogy 143

Az elemzés EMIR adatbázis alapján készült, amely a 2013. május 29-i állapotokat tükrözi. A helyzetelemzés elkészítéséhez 2013. október 17-én igényeltük az NFÜ friss EMIR adatbázisát, az adatszolgáltatásra a jelen helyzetelemzés elkészítésének határidejéig (2013. november 15.) nem került sor.

252


2013. május 29-ig már kifizetett összegek elmaradnak a megyei és az országos eredményektől is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó kifizetésre került forrás az országos érték alig több mint 72 %-a, és a tervezési –statisztikai régiók között is az utolsó helyen áll. Ezek az adatok egyértelműen tükrözik a térség jelentős lemaradását.

33. sz. táblázat A megítélt és kifizetett források a különböző területi szinteken Megítélt és kifizetett források különböző területi szinteken 2007-2013. május 29-ig Egy főre Egy főre jutó megjutó kifizeMegítélt forrás ítélt forrás Kifizetett összeg tett összeg Ország egésze

8 294 762 834 852

739 027

3 836 248 829 829

368 362

6 301 994 856 482

627 200

2 742 503 437 002

272 945

BKÜ-t érintő három megye

631 541 395 332

644 700

269 241 219 937

274 851

ebből Somogy megye

264 993 108 859

809 834

97 842 042 338

299 011

ebből Veszprém megye

192 648 970 145

530 437

89 767 200 647

247 164

ebből Zala megye

173 899 316 328

601 352

81 631 976 952

282 288

237 194 709 704

864 740

73 351 031 135

267 416

Budapest nélkül


Adatforrás: EMIR, 2013.május 29. lekérdezés

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (továbbiakban BKÜ) területéhez az adatleválogatás napjáig összesen tehát 4390 projekt sorolható, ezek közül 2674 projekt (60,9 %) az ÚSzT, 1716 projekt (39,1 %) az ÚMFT-hez került benyújtásra. A BKÜ területi metszetében a projektek több mint kétötöde, 43,6 %-a GOP, mintegy ötöde TÁMOP, kilencede KEOP. A három ROP (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, NyugatDunántúl) aránya az összes BKÜ projekten belül (DDOP 368 + KDOP 423 + NYDOP 228 = 1019 /4390*100 = 23,2 %. Országos viszonylatban a pályázók működési formája, minősítési kódja alapján a mikrovállalkozások alkotják a relatív többséget. Legalább minden negyedik benyújtott pályázat mögött az államháztartáson belüli nonprofit szervezet áll, legalább minden hatodik kisvállalkozás, csaknem minden nyolcadik államháztartáson kívüli nonprofit szervezet. A közép-vállalkozások aránya 7,1 %, minden tizennegyedik pályázó. A támogatási szempontból nem kedvezményezett pályázó vállalkozások aránya 3,4 %. A fennmaradó nagyságrendet a pályázó szerint nem besorolt (1,5 %), illetve a belföldi természetes személyek (0,3%) teszik ki. Az üdülőkörzet területén belüli pályázók működés típusa az országos átlaggal megegyező. A legtöbb a mikro-vállalkozás, az államháztartáson belüli nonprofit szervezet, illetve a kisvállalkozás.

253


A ROP-ok keretében a BKÜ területére 465 pályázat metszetében 75,8 Mrd Ft részesült pozitív elbírálásban, ebből 417 rendelkezik leszerződött támogatással, közel 67,3 Mrd Ft értékben. Kifizetésben 334 pályázat részesült, mintegy 36 Mrd Ft összegben. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában (2013. május 29-ig) mindösszesen közel 14 ezer milliárd Ft forrásigény generálódott. A számítható, érvényes adatok alapján egy projektre átlagosan ≈121 millió Ft igényelt összeg jut. A leggyakrabban igényelt forrásösszeg 10 millió Ft, az igényelt források mediánja (nagyságrendileg növekvő sorozatba rendezett adatok középső értéke) 15,7 millió Ft. A projekt tervek összköltsége meghaladja a 18 ezermilliárd Ft-ot. Egy projektre ebben az esetben átlagosan közel 158 millió Ft jut. Az összes projekt abszolút többsége, 52,1 %-a támogatásban, vagyis megítélt összegben részesült. A megítélt források nagyságrendje mintegy 8.295 Mrd Ft. Egy támogatott projektre átlagosan 133 millió Ft jutott. A leggyakrabban előforduló megítélt összeg csakúgy, mint az igényelt forrásnál, 10 millió Ft, a medián 12,7 millió. A leszerződött támogatással rendelkező projektek aránya 48,1 %, vagyis ebben az esetben már abszolút többségben (51,9%) vannak azok a benyújtott pályázatok, amelyek nem jutottak el a szerződésig. Ebben az esetben egy projektre átlagosan 130 millió Ft jut. A leszerződött támogatások teljes összege megközelíti a 7.500 Mrd Ft-ot. A támogatott projektek szerződéses összköltsége (támogatás+önrész) csaknem 9.695 Mrd Ft, ebben a metszetben egy projektre átlagosan mintegy 168 millió Ft-ot vetíthetünk. A területi-települési szinten nem besorolt projektekkel együtt Magyarországon az 1 lakosra jutó megítélt támogatás csaknem 822 ezer Ft volt, a BKÜ-ben 1 lakosra jutó összesen = (megítélt forrás ÚMFT) 165230078.071 + (Megítélt forrás ÚSzT) 71964631633 = 237194709704 / 274296 (2011 évi állandó népesség) = 864740 Ft. Ugyanakkor az ÚMFT-n belül területi-települési értelemben nem besorolt projektekkel országosan 1 lakosra 613756 Ft jut, szemben az üdülőkörzet 602379 Ft-os indexértékével (165230078071 / 274296 = 602379 Ft). Az Új Széchenyi Terv metszetében (2010-) az üdülőkörzet minden egyes állandó lakosára 261361 Ft megítélt támogatás jutott. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten belül az egy főre jutó megítélt források jól kimutathatóan a part menti településeken koncentrálódnak, a háttértelepülések túlnyomó többségén nagyságrendekkel kevesebb forrást ítéltek oda.

254


39. sz. térkép Az egy főre jutó megítélt támogatások mértéke a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben


Az egy főre jutó megítélt támogatások rangsorolásakor az első húsz helyen ennél az éles elkülönülésnél árnyaltabb a kép. Közöttük 9 parti és 11 háttértelepülés található, ez utóbbiak azonban jellemzően kis lélekszámmal rendelkező települések (7 település lélekszáma nem éri el a 750 főt sem), így egy kisebb megítélt támogatás is nagyobb egy főre jutó értékeket eredményezhet. A húsz településből 9 Somogy megyéhez, 6 Zala megyéhez, 5 pedig Veszprém megyéhez tartozik. A járások esetében 4-4 településsel a Keszthelyi járás és a Balatonfüredi járás voltak a legsikeresebbek ebben a rangsorban. A legnagyobb egy főre jutó megítélt támogatás az M7-es építkezési forrásainak e településre kódolása révén Balatonkeresztúrra (1705 fő 2011-ben) esik, amely összeg 32 228 976. A rangsorban a térképen is feltűntetve 20 olyan település követi, ahol lakosonként több mint 1 millió forintot sikerült elnyerni. A BKÜ-n belül az ÚMFT-ÚSzT keretében 1391 projekt jutott kifizetési fázisba, ez az összes térséghez köthető benyújtott projekt közel harmada, ezzel együtt további 600 projekt esetében igazoltuk, hogy az adott projekt megítélt támogatásban részesült, elfogadott összköltségvetéssel rendelkezett, de (még) nem kezdődött meg a program kifizetése. Az eddigi forrásösszegekhez képest nagyságrendi értelemben lényegesen kisebb a kifizetett összeg, amely az adatleválogatás időpontjáig összesen mintegy 3.836 Mrd Ft. Egy projektre átlagosan 87,4 millió Ft jut. Az átlag körüli átlagos szóródás magas, közel 1,3

255


milliárd Ft. A leggyakoribb kifizetett összeg 4 millió Ft. A kifizetett összegek mediánja mintegy 11 millió Ft. A kifizetésben részesült projektek száma, és a kifizetett összeg értelemszerűen évről évre magasabb, egy adott projekt kifizetése több évig, adott esetben egészen a költségvetési ciklus végéig is eltarthat. 2013. május 29-ig országosan az előző, 2012 évi kifizetések 46,52 %-a már teljesült. 62. ábra Az ÚMFT és az ÚSzT kifizetésben részesült projektjeinek száma és a kifizetett összegek nagysága 25

700

20,982

607 600

20

490 457

500

15,976

15,135 15

433 400

10,558 9,769

10

300

263 200

5 100

58 0,931 0 0 0

0 KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG 2007 2008 (TELJES ÉV) 2009 (TELJES ÉV) 2010 (TELJES ÉV) 2011 (TELJES ÉV) 2012 (TELJES ÉV) 2013. MÁJUS 29-ig (BEVEZETÉSTŐL TELJES ÉV)

Kifizetett összeg (Mrd Ft)

Kifizetésben részesült projektek száma az adott évben


Az üdülőkörzet területén 2007-ben még nem került sorra projektkifizetés, de 2008-ban már 68 pályázó számára mintegy 931 millió Ft-ot kifizettek. A következő évek emelkedései után 2010-2011 évek között jelentős kifizetés növekmény nem volt, ezt 2012-ben ismét jelentős növekedés követte. 2013. május 29-ig az előző, 2012 évi kifizetések 50,32 %-a már teljesült. A kifizetésre került források megyei + főváros metszete szerint az üdülőkörzet 1 lakosra jutó indexértéke 8 megye értékét (Bács-Kiskun, Békés, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém) előzi meg. A KÖZOP programok nélküli 1 lakosra jutó BKÜ index szintén nyolc megye (Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Zala) értékeinél kedvezőbb.

256


40. sz. térkép Az egy főre jutó kifizetett források eloszlása a BKÜ településein 20072013.május 29.

Adatforrás: EMIR, 2013.05.29. lekérdezés

2007 és 2013. május 29. között a BKÜ településein a tényleges kifizetések alapján egy lakosra 267 416 forint támogatás jut. Ez az összeg az országos értéknek csupán 72,6%-a. Települési viszonylatban összességében a parti településekre koncentrálódik a kifizetések legnagyobb része. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek eredményességét azonban a megítélt forrásoknál jobban tükrözi a már kifizetési fázisba került projektek elemzése. A 126 megítélt forrásban részesített település közül 114 esetében már kifizetésekre is sor került, 12 településen azonban 2013. május 29-én még nem kezdődött meg a kifizetési folyamat. A legtöbb egy főre jutó kifizetett forrás Balatonendréd községbe jutott, itt egy főre 1 767 647 forint jutott. Egy millió forint feletti egy főre jutó kifizetett forrással 6 település rendelkezik; 48 település 1 millió és 100 ezer forint, 19 településen 100 ezer és 50 ezer forint, 23 település 50 ezer és 10 ezer forint közötti, 15 település pedig 10 ezer forint alatti egy főre jutó kifizetett támogatás birtokosa. Abban az esetben, ha az üdülőkörzet eredményei mellett az eredménytelenséget is mélyebben kívánjuk vizsgálni, akkor a kifizetési fázisba került projektek vizsgálata mellett – amely jelezheti valamelyik fél projekttől illetve támogatástól való elállását is, vagy a projekt esetleges megakadását az alapján, hogy miként maradnak el a kifizetett források a megítélt forrásoktól

257


– vizsgálnunk kell azokat a településeket is, amelyek nemcsak hogy kifizetett, de megítélt forrással sem rendelkeznek. 41. sz. térkép A megítélt forrásban nem részesült települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben


Az egy főre jutó megítélt források alapján a legkedvezőtlenebb helyzetben azok a települések vannak, amelyeken egyáltalán nem volt megítélt forrás a vizsgált időszakban. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 53 olyan település található, amelyek a 2007-2013. május 29. közötti időszakban nem részesültek olyan Európai Uniós forrásból, melyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv illetve az Új Széchenyi Terv keretében osztottak ki, illetve ebből a település közigazgatási határain belül bármilyen fejlesztés megvalósulhatott volna. Ez az 53 település az üdülőkörzet településeinek csaknem harmada. Ezen települések között már jobban szembetűnik a parti és háttértelepülések közötti különbség. Közöttük egy parti (Balatonrendes), két partközeli (Felsőpáhok, Lovas) település található, 50 pedig háttértelepülés. Mind az 53 település jogállása szerint község, nem volt tehát olyan város, amelynek nem ítéltek meg forrást. Megyei bontásban 20 Somogy megyei, 19 Veszprém megyei és 14 Zala megyei települést sorolhatunk ide. Járási szinten a Keszthelyi- (11), Marcali- (9), Tapolcai(9), Balatonfüredi- (6), Veszprémi- (4), Nagykanizsai- (3), Tabi- (3), Fonyódi (2) járások települései nélkülöznek ÚMFT-ÚSZT forrásokat. Az 53 településből hét 100 fő alatti, kilenc 100-200 fő közötti, tizenkilenc 200-500 fő közötti, tizenhét 500-1000 fő közötti lélekszámmal rendelkezik (1. és 2. melléklet), és csak egy településen haladja meg a népesség az 1000 főt. 258


Az 53 településből 33 nyújtott be pályázatot a vizsgált időszakban, de megítélt támogatásban egyik sem részesült. Ezen települések Lovas (partközeli) kivételével a Balaton partjától távolabb fekszenek. Pályázati eredménytelenségük okairól jelenleg nem rendelkezünk információval. 2013. december 2-i frissített adatbázis szerint már az összesen 124.196 beadott pályázat 3,6 %-a, összesen 4512 projekt sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez, amelyek összesen 398.537.656.722 forint forrásigényt generáltak. A pályázatok 51%-a, összesen 2321 benyújtott projektterv esetében volt pozitív az elbírálás. Ennek köszönhetően 259 378 504 114 forint támogatást ítéltek meg az Üdülőkörzet sikeres pályázóinak. Ez a 2013. december 2-i frissített adatok alapján egy főre vetítve 945 615 forint megítélt támogatást jelent. Ezzel a régiós rangsorban a BKÜ az élen végez, messze meghaladja az országos átlagot, amely 593 316 forint megítélt támogatás lakosonként. A 2321 támogatásra érdemesnek tartott pályázat esetében, ahogyan az már említésre került, 259 338 888 553 forint támogatást ítéltek meg. Ennek 2013. december 2-ig csak 33%-a került kifizetésre, azaz 88 916 522 302 forint, amely egy főre vetítve 324 180 forint. A fenti időszakban azonban 19 olyan település volt a BKÜ-ben, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, illetve a BKÜ településeinek csaknem harmadának, azaz 50 településnek nem sikerült ebben az időszakban Európai Uniós forrást megszerezniük, tehát 2013. május 29. és 2013. december 2. között további egy település, Nyim község nyújtott be pályázatot Európai Uniós források megszerzésére. Országos viszonylatban átlagosan 315 300 forint kifizetett támogatás jut egy lakosra. Ezt az átlagot a BKÜ éppen csak átlépi. A régiós rangsorban csaknem utolsó helyet foglal el, megyei viszonylatban pedig a középmezőnyben található. Az ÚMFT időszakát a BKÜ-be jutó fejlesztési források vonatkozásában az országos (egy főre jutó) átlaghoz mért elmaradás jellemzi. Ez az elmaradás nemcsak a kifizetett, hanem a megítélt források tekintetében is megmutatkozik. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában térségi elemzési célokra évente kértünk friss adatokat, így ezek keresztmetszeteiben jól követhetők a változások. Ha valamennyi operatív programot együtt vizsgáljuk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó megítélt források rendre meghaladják az országos egy lakosra jutó indexértékeket. A 2009 márciusi adatmetszet alapján az országos egy lakosra jutó érték több mint 130 %-a volt az üdülőkörzeti érték. Abban az esetben azonban, ha Közlekedés Operatív program forrásait kivonjuk az összes program nagyságrendjéből, az egy lakosra jutó indexértékek az országos index alá kerülnek. A KÖZOP nélküli összehasonlítást indokolja közlekedésfejlesztési (többek között az M7-es autópálya, illetve ennek társult beruházásai) források a többi operatív programhoz képest aránytalanul hatalmas, óriási volumene. A 2009 és 2013 közötti adatmetszetek tanúsága szerint az ÚMFT és az ÚSzT időszakában is megmaradtak a különbségek, de ezek egymáshoz viszonyított nagyságrendje előbb mérséklő-

259


dött, majd 2013-ra lényegében kiegyenlítődött. A 2013 decemberi adatleválogatás tanúsága szerint valamennyi operatív program vonatkozásában már csak alig több a BKÜ egy lakosra jutó részesedése, ezzel párhuzamban a KÖZOP nélküli volumen már alig kevesebb, az országosnál. Az egymáshoz viszonyított értékek kiegyenlítődése összességében az ÚSzT időszakában következett be. 63. ábra Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján 1000000

140,00 940710

946755

130,78 900000

865914

118,70

120,00

823859

118,61

105,72

105,10

100,64

700000

Megítélt források alakulása

66115596,89 640643

97,28

639490

100,00

604866

600000

573866

575451 559802

81,46

483817

500000

455564

64,86 400000

387416

427414

60,00

383772 333617

330735

300000

80,00

78,05

76,33

296219 269448

40,00


800000

237253 181106

181713

200000

20,00

117866

100000

0

0,00 Teljes

KÖZOP nélkül

2009.03.30

Teljes

KÖZOP nélkül

Teljes

2010.03.31

KÖZOP nélkül

Teljes

2011.04.01

KÖZOP nélkül

2012.05.01

Teljes

KÖZOP nélkül

2013.05.29

Teljes

KÖZOP nélkül

2013.12.02

Tengelycím Magyarország

BKÜ


Forrásadatok NFÜ/MEH – EMIR adatbázisok alapján készített összesítés. Balatoni Integrációs NKFT. Az egy lakosra jutó számításokhoz felhasznált népességadatok forrása KSH T-STAR népszámlálásból továbbvezetett adott évi állandó népesség.

3. Infrastruktúra 3.1 Kommunális infrastruktúra A régió vagyonának minőségi eleme a kiépített és épülő kommunális infrastruktúra, mely az országos átlaghoz képest mintegy10 %-kal magasabb fokú ellátottságot jelent. 3.1.1 Lakásellátottság A kommunális infrastruktúra egyik eleme a lakásállomány, lakásellátottság, amely a Balaton régióban - hasonlóan az országoshoz - a korábbi évekhez képest mérsékelten gyarapodott. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2008 és 2011 között 4,24%-kal növekedett a lakásállomány, amelynek mértéke az időszak vége felé csökkenő intenzitást mutat. Ez a tény az újonnan épített lakások számának csökkenéséből következtethető: míg 2005-ben 736 új lakás

260


épült, addig 2011-re a lakásépítési kedv jelentősen lecsökkent: 2006: 639; 2007: 674; 2008: 619; 2009: 565; 2010: 437; 2011: 357 új építésű lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt. A csökkenés mértéke a partközeli településeken érzékelhető jobban. A térségben található nagyságrendileg 124 ezer lakás az országos lakásszám 2,82%-t teszi ki. Az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbbek a lakásellátottság jellemzői: 34. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a régió lakásellátottságáról 2011.

Megnevezés Lakónépesség (fő) Lakásállomány (db) 100 lakásra jutó lakos Épített lakások száma (db) 1000 lakosra jutó épített lakás Az év folyamán megszűnt lakások száma (db) 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás (nettó lakásszaporulat) Épített üdülőegységek száma (db)

BKÜ Partközeli

BKÜ Háttér

BKÜ

Országos

BKÜ/ország %

87799 39601 221,71 248 2,82 15

174678 84423 206,91 331 1,89 35

262477 124024 211,63 579 2,21 50

9931925 4393631 226,05 12655 1,27 2752

2,64 2,82 93,62 4,58 173,12 1,82

6,05

10,57

8,64

21,75

39,71

106

13

119

583

20,41

Forrás: KSH-TSTAR

A laksűrűség -100 lakásra jutó népesség - a Balaton régió egészében folyamatosan alacsonyabb értékeket mutat az országos átlagnál. Ez a tény csak látszólag kedvező, ugyanis a térségben számos olyan üdülőnek használt ingatlan van, amely a kedvezőbb adózási besorolás miatt lakásnak minősítettek. Ezen ingatlanok tulajdonosai pedig valójában nem minden esetben sorolhatóak a térség állandó népességéhez. 2008-ban az épített lakások átlagos alapterülete az Üdülőkörzetben 111,6 m2 volt, ami 2011re 8,8%-kal nőtt. A lakásépítések számának csökkenéséből következtethető, hogy a mérséklődő lakásépítési kedvet az átlagos alapterület lassú növekedése ellentételezi. 2000-2006 között 1448 üdülőingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt a BKÜ területén, ami a vizsgált időszak alatt kiadott összes engedély közel 1/3-át jelentette. A vizsgált időszakban a BKÜ területén használatba vett üdülőegységek 77%-a a partközeli településeken található, A 2001-es népszámlálási adatokat (72 003 üdülőingatlan) alapul véve, a térség üdülőingatlan-vagyona 74 ezer közé becsülhető.

261


64. ábra Az épített üdülőegységek száma a BKÜ településeiben 2005 és 2011 között

* 2008-tól a BKÜ településeinek száma 164-ről 179-re gyarapodott Forrás: KSH-TSTAR

3.1.2 Vezetékes gázellátás, energiahordozók A régióban az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, a víz és csatornahálózattal, (valamint a telefonnal) való ellátottság mértéke. A lakások minőségét, a lakosság komfortérzetét jelentős mértékben befolyásolja a vonalas infrastruktúra kiépítettsége. A vezetékes energiahordozók esetében közel teljes körűnek tekinthető a gázvezeték-hálózat kiépítettsége, a BKÜ-ben Öcs és Zalamerenye kivételével minden települést elér a gázhálózat. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás kiépítettsége az üdülőkörzetben 100%-os. A térség elektromos energia ellátása az országos hálózatból történik, a Balaton Régió területén számottevő erőmű nincs. Az egyetlen villamos erőmű a korszerű litéri gázturbinás készenléti erőmű (120MW), amely csak más erőművek kiesése esetén gyorsindítási tartalékkapacitásként, vészhelyzetben üzemel (az eddigi gyakorlat alapján havi 1-2 órát). A régió városaiban néhány kisebb teljesítményű távfűtőmű is található, azonban ezek együttes teljesítménye nem éri el az 5 MW értéket. A villamos energia rendszer hévízi alállomása átviteli és elosztó hálózati (Litér, Toponár, Szombathely, Zerjavinec irányú 400 kV-os távvezeték) csatlakozási pontként, illetve az észak-déli irányú nemzetközi szállításban meghatározó, a litéri alállomás a Gönyű, Hévíz, Martonvásár, Paks irányú 400 kV-os távvezetékhálózat átviteli csomópontja, illetve a tartalék erőmű hálózatra csatlakozását biztosítja. A nagynyomású földgázszállítás rendszerirányítási központja Siófokon (FGSZ Földgázszállító Zrt.) található.

262


A vezetékes energiaellátásban azonos előjelű, azonban csak részben hasonló okokkal magyarázható tendenciák figyelhetők meg az elmúlt éveket nézve: mind a földgáz, mind a villamos energia fogyasztóinak száma kismértékben növekedett 2008-2011 között (gáz: 3,18%-os, áram: 0,5%-os növekedés), azonban a bázisévhez képest a gázfogyasztás 19%-kal, (az 1 fogyasztóra jutó évi gázfelhasználás 21,5%-kal), míg a villamos energia felhasználása 17%kal csökkent. A technológiai fejlődésből eredeztethető energiahatékonyság növekedése és a fogyasztási szokások megváltozása, nem utolsó sorban az energiaárak drágulása is befolyásoló tényező: a földgáz árának szignifikáns emelkedése a háztartási fogyasztók körében egyéb, főleg fatüzelésű és egyéb alternatív energiaforrások használatát ösztönzi a lakosság körében. Ezt jelzi az 1 főre jutó fogyasztás markáns csökkenése, míg az elektromos áram esetében az energiahatékonyabb fogyasztók a felhasznált villamos energia fajlagos csökkenését eredményezik. 35. sz. táblázat Földgáz és villamos energia fogyasztás a Balaton Régió területén 2011-ben Megnevezés Háztartási gázfogyasztók száma (db) Gázellátással rendelkező települések (2009); (db)* Háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége, 1000 m3 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi gázfelhasználás, m3 Háztartási villamosenergia-fogyasztók száma (db) Háztartásoknak szolgáltatott villamos energia, 1000 kWh Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-felhasználás, kWh

Partközeli

Háttér

Régió

Országos

Régió/ ország %

71016

28110

99126

3311637

2,99

51

126

177

2875

6,16

51061,3

23623,3

74684,6

3093847,8

2,41

719

840

753,43

934,23

-

157460

65900

223360

5064238

4,41

187728

119111

306839

10873658

2,82

1192,2

1807,4

1373,74

2147,14

-

Forrás: KSH T-STAR, 2011 *Adatok

A 2008-as áram- és gázpiaci liberalizációval a felhasználók szabadon eldönthetik, hogy egyetemes vagy szabad piaci áramszolgáltatással vásárolják az energiát. A gázpiac területén kettő, míg az árampiacon csupán egy (az E.ON Dél-, illetve Észak-dunántúli divíziója) energiaszolgáltató biztosítja az ellátást az Üdülőkörzet területén. 2011-ben az Üdülőkörzet területén négy városban üzemelt távfűtő rendszer: Tapolcán (1637 lakással), Keszthelyen (1192 lakás), Siófokon (1146 lakás) és Balatonfüreden (662 lakás). Az 1 lakásra jutó távfűtésből származó átlagos hőmennyiség Tapolcán a legmagasabb (28,7 GJ/lakás). Minimális az alternatív/megújuló energia használata, mely szektor a megfelelő támogatási környezet biztosításával dinamikus bővülést hordozhat magában (pl.: biomassza, napenergia). A régió igen jelentős termálvíz vagyonnal rendelkezik (> 15 MW, a felmérések szerint 31

263


°C –75 °C közötti hőmérsékletű hévíz található), amelyet azonban egyelőre csak rekreációs, illetve gyógyászati célra hasznosítanak (Hévíz, Zalakaros, Marcali, Tapolca). A régió vízfolyásai a kis esés vagy a csekély vízhozam miatt nem alkalmasak a vízi energia hasznosítására. A régióban keletkező biomassza (mezőgazdasági, erdészeti melléktermékek, nád, stb.) mintegy 900 MW hasznosítható teljesítményt képvisel, a lakossági hulladék energia tartalma 9-10 MW teljesítménynek felel meg, azonban az energetikai hasznosításuk nem megoldott. A napenergia, a viszonylag magas napsütéses órák száma (mintegy 2000 óra/év) miatt igen jelentős potenciális energiaforrás, a régióra jutó napsugárzás összteljesítménye mintegy 530.000 MW. Ez azt jelenti, hogy a régió teljes teljesítmény szükséglete (mintegy 450 MW) az elméleti potenciálszámítás szerint a régió területének 0,08 %-án lenne előállítható. A szélenergiával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az átlagos szélsebesség (2-4 m/s) és a jogi szabályozási környezet szigorúsága jelenleg nem jelent gazdaságosan és hatékonyan kiaknázható energiaforrást a térségben. A geotermikus gradiens világátlagban 30–33°C/km, hazánkban az átlagosnál kedvezőbb: 42-56°C/km. A felsőpannon rétegben (1000-1500 m mélységben) a terület 35%-ában 50– 75°C, a 1500 m-nél mélyebben, fekvő rétegekben pedig, a terület 12,5%-án 70°C-t meghaladó hőmérsékletű hévíz található. A BKÜ területén a hévíznyerés és hasznosítás eleinte főleg a felsőpannon rétegekből történt. A felmérések szerint 31 °C –75 °C közötti fakadási hőmérsékletű hévíz található a mélyben, amelyet jelenleg pusztán balneológiai célokra hasznosítanak, az energetikában hőcélú felhasználása nem számottevő. Sajnálatos módon az elmúlt évtizedben szénhidrogén kutatási-termelési célzattal az üdülőterület déli részét különböző külföldi cégek bérlik hosszú lejáratú koncessziós szerződések alapján. Ez egyben hévíz-kitermelési jogot is jelenti számukra, miközben ezek balneológiai és energetikai hasznosítására idáig egyetlen beruházást sem foganatosítottak.

A megújuló energiaforrások hasznosításáról - bővebben Kitekintés A megújuló energiaforrások területén az Európai Uniós irányelvekkel azonosulva Magyarország 2020-ig vállalt keretszámai a hazai szakpolitikai cselekvés időszerűségét és komolyságát jelzik. Az EU Megújuló Energia Útiterve144 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra növelését, 20%-os energiahatékonyság-növelést és az üvegházhatású gázemisszió 1990-es bázisévhez viszonyított 20%-os mérséklését irányozza elő. Magyarországot illetően az Európai Parlament és Tanács megújuló energia-hasznosítási irányelve145 (az ún. RED Irányelv) 2020-ra a megújulókból előállított energia bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányát 13%-ban határozta meg. Ennek megfelelően a 2010-ben ratifikált II. Nemzeti

144

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. 145 ld: uo.

264


Energiahatékonysági Cselekvési Terv a hazai megújuló energiaforrások végső energiafogyasztásban való részesedését 14,65%-ban jelölte meg 2020-ra. Az energetikai aspektusok tárgyalásánál fontos a termelés és a fogyasztás integrált rendszerben történő kezelése, kölcsönös egymásra utaltságuk szem előtt tartása. Az energiahatékonyság - a veszteségek minimalizálása révén- az energialánc minden fázisában kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, a vonatkozó dokumentum 2020-ra 10%-os teljes energia megtakarítást prognosztizál. A célkitűzések megvalósulását szolgáló Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) 2007-2013 pedig a megújuló energiafelhasználás növelésén túl külön prioritási tengelyként foglalkozik a hatékony energiafelhasználással. A helyzetelemzés készítésének idején a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe a 2007-2013-as fejlesztési ciklus során mintegy 645 millió Ft-nyi forrás jutott ilyen célok megvalósítására. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a 2011. január 1-jével hatályba lépő Új Széchenyi Terv Környezet- és Energia Operatív Programjának negyedik prioritási tengelye által támogatott fejlesztések az alábbiak szerint foglalhatók össze.

265


36. sz. táblázat 2007-2013 között KEOP 4 forrásból megvalósult, megújuló energia-alapú és energiahatékonyságot célzó fejlesztések a BKÜ-ben Településnév

Alsóörs Alsóörs Alsóörs Badacsonytomaj Balatonakali Balatonalmádi

Támogatott tevékenység levegő-víz típusú hőszivattyú rendszer + napkollektor napelemes rendszer fejlesztése HMV előállítás napkollektorral napelemes rendszer fejlesztése napkollektor a strandra HMV előállítás és fűtésrásegítés napkollektorral + napelem

Kifizetett támogatás összege (Ft)

Megvalósulás befejező időpontja

Érintett

8 559 000 Ft 17 866 803 Ft 28 530 046 Ft 1 563 000 Ft 1 887 833 Ft

2011.05. 2013.06. 2011.11. 2013.09. 2011.12.

panzió sportcsarnok kemping idegenforgalmi Kft. strand

7 986 250 Ft

2011.11.

hotel

Balatonboglár Balatonfenyves Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonlelle

napelem + napkollektor HMV előállítás napkollektorral napkollektoros rendszer napelemes rendszer fejlesztése fotovoltaikus villamos energia termelés napkollektoros rendszer napelem+napkollektor+hőszivattyú komplex energetikai korszerűsítés napkollektoros melegvízrendszer

15 072 500 Ft 8 999 307 Ft n.a. 1 081 403 Ft 29 864 441 Ft 4 712 300 Ft 9 035 019 Ft 74 946 186 Ft 1 082 450 Ft

2012.11. 2011.06. 2013.08. 2011.12. 2012.03. 2010.11. 2013.01. 2013.08. 2010.04.

étterem, vendégház ifjúsági üdülő általános iskola Bt. Yacht Club hotel Kft. óvoda, bölcsőde Kft.

Balatonszabadi

általános iskola energetikai felújítása: hőszigetelés, nyílászárók cseréje, világítás-korszerűsítés, termoszelepes radiátorok, napkollektor + napelemes rendszer kiépítése

89 741 198 Ft

2012.09.

általános iskola

napkollektor telepítése napkollektor telepítése napelemes rendszer kiépítése napelemes rendszer fejlesztése napelemes rendszer HMV előállítás napkollektorral napelemes rendszer napkollektor rendszer faelgázosító kazán + napkollektor napkollektor + faelgázosító kazán napelemes rendszer napkollektoros rendszer távhőrendszer korszerűsítése komplex biomassza tüzelés kialakításával

2 788 985 Ft 1 745 588 Ft 6 053 170 Ft 12 042 451 Ft 22 645 000 Ft 1 188 315 Ft 5 525 000 Ft 2 063 510 Ft 2 856 652 Ft 5 918 975 Ft 47 897 501 Ft 1 147 500 Ft

2011.05. 2011.10. 2013.06. 2012.05. 2012.10. 2010.09. 2012.04. 2012.06. 2012.03. 2013.06. 2012.11. 2011.11.

panzió panzió Kft. Kft. panzió Kft. villa Kft. Kht. Kft. Kft. Kft.

n.a.

2013.07.

Kft.

HMV igény kielégítése napkollektoros rendszerrel napkollektoros rendszer napelemes rendszer napkollektor + napelem rendszer kiépítése hőszivattyús rendszer kiépítése biomassza tüzelés, pelletüzem napelemes rendszer HMV előállításra napkollektor

12 967 562 Ft 10 612 800 Ft n.a. 19 419 800 Ft 13 494 000 Ft 45 429 085 Ft 59 219 300 Ft 4 148 680 Ft

2011.01. 2011.12. 2013.08. 2011.06. 2013.02. 2013.09. 2012.12. 2011.11.

HMV előállításra napkollektor

3 095 400 Ft

2012.02.

hotel szálloda egyéni vállalkozó hotel Kft. Kft. szociális otthon sportöltöző idősek otthona (alapítvány)

talajhő-víz típusú hőszivattyú + napkollektor hőszivattyú + napkollektor HMV előállítás napkollektorral levegő-víz típusú hőszivattyú rendszer + napkollektor

23 179 012 Ft 30 138 744 Ft 3 977 550 Ft

2011.12. 2012.07. 2011.10.

hotel hotel hotel

7 474 900 Ft

2011.10.

egyéni vállalkozó

Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Hegymagas Hévíz Hévíz Hévíz Keszthely Kéthely Monoszló Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Tab Taliándörögd Tapolca Vonyarcvashegy Zalakaros Zamárdi Zamárdi

266


Forrás: TÉRKÉPTÉR adatbázis (EMIR), Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2013.10. 17.

A több mint 645 millió forintos fejlesztési támogatás (általában 50-60%-os támogatási aránynyal) döntő többsége az aktív napenergia-hasznosítás alkalmazására irányul, de a technológia additív jellegéből adódóan hőszivattyús vagy biomassza tüzelésű rendszerekbe integrálva is megtalálható. A megvalósítások időpontjai arra utalnak, hogy számos kifizetés és kötelezettségvállalás még az ÚMFT pályázati rendszerében talált gazdára, azonban az új fejlesztési stratégia (ÚSZT) keretein belül került megvalósításra. A vendéglátó egységekben, a sport és szabadidős tevékenységek létesítményeiben elsősorban a használati melegvíz-igényt, illetve a kisebb teljesítményű berendezések villamos energia igényét biztosítják napenergiából a fejlesztések megvalósulását követően, a fűtési hőigények ellátásában a hőszivattyúk és biomaszsza-tüzelés szerepe elsődleges a megújuló energiaforrásokat tekintve. Hazánkban a főként földgáz alapú végső energiafelhasználás 1/3-át a lakossági szektor teszi ki, a háztartási fogyasztás 75-80%-a helyiségfűtési, főzési és használati meleg víz előállítási célokat szolgál146. Az alternatív energiaforrások elterjedésének „motorja” a földgáz alapú fűtési és melegvíz-ellátási rendszerek, továbbá a centralizáltan, alacsony hatásfokú és műszakilag elavult villamos energia-termelő kapacitások kiváltása, tehermentesítése. Vagyis az energiahordozó váltáson kívül a hatékonyság-növelés is elvárt cél. A tervezés során különbséget kell tenni a hálózatra kapcsolt, illetve a szigetszerűen üzemelő technológiák között. A Balaton térségének, mint értékes természeti-táji, turisztikai-, és rekreációs célú desztinációnak, ugyanakkor lakóhelynek jogos érdeke, hogy az országos léptékű, nagyerőművi beruházások támogatása helyett „energiapolitikai kiszolgáltatottságát” saját, szezonálisan nagyságrendileg ingadozó energiaigényeinek fedezésével ellensúlyozza, ehhez jelen esetben a megújuló források használata nyújtja a legjobb alternatívát. Az energetikai önellátás fogalma tehát az Üdülőkörzetben fokozott jelentőséggel bír, ezért egy alapvetően alulról építkező, szubszidiárius stratégia kialakítása indokolt. A táblázatból kiolvasható, hogy a megújuló energia alapú decentralizált termelés költségei az energiaszektor jelenlegi viszonyai mellett nem versenyképesek, így állami szubvenció nélkül, pusztán önerőből részarányuk további növekedése nehezen biztosítható. A meghirdetésre kerülő pályázatok jelentős része a nap- és a biomassza támogatására irányult, a geotermikus és szélenergia kisebb jelentőségű. A tervezésnél hármas szempontrendszernek kell megfelelni: a térség arculatának, értékeinek megőrzésével, a helyi megújuló erőforrások jogi-gazdasági-műszaki kiaknázhatóságát értékelve lokális igényekre alapozott, alulról építkező független és energetikailag hatékonyabb ellátás integrált kialakítására van szükség. Az alábbiakban, mint egyfajta „best practice”, az egyes szóba jövő megújuló energiafajták jellemzésével foglalkozunk, számba véve az ország és az Üdülőkörzet adottságait, lehetőségeit, akadályait. Szélenergia Magyarországon a „zöldáram” termelésére szolgáló szélturbinák társadalmi-gazdasági szempontú megítélése a leginkább vitatott helyzetű. A tájban markáns térelemként megjelenő, nagyméretű és modern vonalú gépekről a technológia terjedésével sokféle -sokszor teljesen megalapozatlan- félelem (és tévhit) látott napvilágot. Példaként említhetjük a rotor lapátok 146

FÜLÖP O. (2011): Negajoule 2020. A magyar lakóépületekben rejlő energia megtakarítási lehetőségek. Energia Klub, Budapest. p. 25.

267


napfényben villódzásának zavaró hatását, a forgásból származó zaj- és rezgéskibocsátást (infrahang), a telekommunikációs rendszerek zavarását (elektromágneses zavaró hatás /EMI/), a szélparkokból eredő rádiófrekvenciás sugárzástól való félelmet, vagy egyéb ökológiai és tájesztétikai kérdésköröket. Energetikai szempontból azonban a szél, mint megújuló energiaforrás a teljes életciklusára vetítve olcsón termel villamos energiát minimális környezeti terhelés (géptest ipari előállítása, szállítása, erőműépítés, életciklus végén a szétszerelési vagy cserefolyamatok „ökológiai lábnyoma”) mellett, miközben az energiatermelésben a fosszilis primer energiahordozók (döntően földgáz) kiváltásával párhuzamosan tetemes részt vállal a CO2kibocsátás csökkentésében (2012-ben hazánkban mintegy 220 ezer tonna147). Magyarországon 2009-ben a villamosenergia-termelés 8%-a származott megújuló energiaforrásokból, a szélenergia megújuló villamosenergia-termelésen belüli részaránya 13,4% volt.148 Országunk területén jelenleg 329,3 MW beépített nagyerőművi szélenergia kapacitás található.149 A 2011-es, Magyarország Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 című dokumentum 2020-ig összesen mintegy 750 MW összteljesítményt (a helyi kiserőművekkel együtt) tart reálisan kiépíthetőnek, noha egyes szakmai tanulmányok a társadalmigazdasági potenciál tekintetében akár 3800 MW-nyi szélerőmű-kapacitást150 is elérhetőnek tartanának az időszak végéig (2012-ben Ausztriában 1378 MW beépített kapacitás).151 A szélenergia elterjedésének, illetőleg energiarendszerbe integrálásának hazánkban egy hármas szabályozórendszer vet gátat, a felsorolt determinációk a BKÜ területére is kiemelten igazak: -

jogi szabályozó eszközök: természetvédelmi (pl. NATURA 2000), tájképvédelmi (pl.: területrendezési szabályozás, helyi építési szabályozás), energiajogi (VET előírása a kizárólag pályázati úton történő szélerőművek/parkok létesítéséről) előírások;

-

gazdasági szabályozó eszközök: Kötelező Átvételi Tarifarendszer (KÁT) merevsége, KÁT kassza aránytalanságai, bizonytalan támogatási környezet (a fosszilis energia hordozók eltúlzott támogatása miatt a megújulók jelenleg piacilag nem versenyképesek), externáliás költségek piaci árakban történő figyelmen kívül hagyása;

-

műszaki szabályozó eszközök: szigorú hatósági engedélyeztetési eljárás (mintegy 40 hatóság), rendszerirányítási problémák felvetődése, beépíthető kapacitás-korlát, napi és havi menetrendadási és pótdíjfizetési kötelezettség.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén jelenleg az Országos Területrendezési Terv (OTrT), illetve az ún. Balaton-törvény (2008. évi LVII. törvény) ide vonatkozó rendelkezései a mérvadóak a szélerőgépek telepítéséhez vizsgálat alá vonható területek lehatárolásában. A szigorú 147

Magyar Szélenergia Ipari Társaság honlapja (www.mszit.hu) BENCSIK J. – KOVÁCS P.: Nemzeti Energiastratégia 2030. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. Budapest. p. 133. 149 Európai Szélenergia Társaság honlapja (www.ewea.org) 150 DR. MUNKÁCSY B. (SZERK.) ET AL.: Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.0. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület 2011. Budapest. pp. 106110. 151 Európai Szélenergia Társaság honlapja (www.ewea.org.) 148

268


szabályozás azokat az építésjogi, területhasznosítási, táj- és településesztétikai, természetvédelmi és ökológiai kritériumokat deklarálja, amelyek következtében a szélerőmű telepítésre alkalmas területek nagysága lényegében minimálisra korlátozódik a BKÜ területén. Ráadásul a létesítés megtérülési idejének számításánál egyéb meteorológiai (szélviszonyok), földtani és gazdaságossági szempontokat (pl.: villamos alállomás közelsége és kiépítettsége, nagyfeszültségű távvezeték-rendszer megléte, helyi rendeletek vagy a telekárak színvonala) is figyelembe kell venni, ami tovább nehezíti a helyzetet. Noha 75 méteres magasságban már nagy gyakorisággal előfordul a gazdaságos üzemeléshez jelen technológiai színvonalon szükséges minimum 5 m/s évi átlagos szélsebesség, a gépek a szél kis energiasűrűsége (40-60 W/m2) miatt alacsony kapacitásfaktorral (~20%) üzemelnének a területen. 42. sz. térkép A Balaton-törvény által kijelölt, szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható övezetek (pink színnel jelölve)

Forrás: 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról

A szélerőmű-beruházások, illetve a velük megtermelt áram átvétele és értékesítése szakpolitikai támogatás és koordináció nélkül, a mai szabályozási környezetben önerőből nehezen megvalósítható. Mivel hazánkban jelenleg nem a helyi igényekre alapozott, hanem főleg hálózatra termelő, időjárásfüggő megújuló energiahordozókról beszélünk, a megtermelt energiamennyiség térben és időben változó. Ez rendszerirányítási problémákat vethet fel egy olyan térségben, ahol az energiaigény a turizmusból eredeztethetően amúgy is szezonálisan, illetőleg az aktuális időjárás függvényében erősen ingadozó. A Környezet- és Energia Opera-

269


tív Program 2007-2013 figyelembe véve a zöldáram átvételének és villamosenergiarendszerbe integrálásának nehézkességét, a „megújuló energiahordozó-felhasználás növelése” prioritási tengely keretében csupán a hálózatra nem termelő (ún. szigetüzemű), kis kapacitású (max. 50 kW) szélerőmű-beruházásokhoz nyújt támogatást. Mivel a Balaton térségében szigorú a jogi szabályozási környezet és ebből fakadóan kevés a beruházásra potenciálisan alkalmas területek száma, ezen helyzet nem biztosít jelenleg megfelelő „táptalajt” a nagyerőművi beruházásokhoz, ezért a közeli jövőben a BKÜ területén a szélenergiát érintő forrásallokációs kérdésekben továbbra is a kisfogyasztói igények kielégítésére alapozó, kis kapacitású szélerőművek támogatása lehet realitás. A költség-haszon számítások viszont minden más megújulónál hosszabb megtérülési idővel számolnak a házi szélgépek esetében, így elterjedésük nem széles körű.

A közeli jövőben a nagyerőművi szélenergia-beruházásoknál el kell gondolkodnunk a következőkön: szabályozási környezet újragondolása, bizonyos racionális enyhítések a követelményekben, ezzel párhuzamosan a társadalmi szerepvállalás ösztönzése; adott esetben társadalmi vita kezdeményezése, hogy a helyi lakosság is kifejezhesse véleményét saját lakókörnyezete alakításában, mindazonáltal a döntéshozókkal egyetemben megfelelő előismeretekre is szert tegyen (szakmai előadások, üzemlátogatások, fórumok, workshopok). -

a szélturbinák létesítése során a táj- és területhasználat alapkaraktere döntően nem változik meg (pl. a mezőgazdasági területek művelhetőek maradnak), a telektulajdonosoknak nyújtott (pl. helyi iparűzési adóból, CO2-kvótakereskedelemből vagy KÁT kasszából finanszírozott) támogatások ösztönzően hatnak a technológia meghonosítása iránti nyitottságra.

-

a Balaton part menti településkép értékeinek hosszú távú megőrzése elsődleges szempont, azonban az ipari-szolgáltatói szektor áldásaiból kevésbé részesülő háttértelepülések körében megtartó hatású fejlesztést indukálhatnak a szélenergia-projektek (pl. munkahelyteremtés, települési image alakítása, helyi gazdasági mikroklíma élénkülése).

-

legfőbb kérdés a gazdaságpolitikai paradigmaváltás: az energiaárak és az energiaimport-függőség tendenciózus növekedése, a külpolitikai helyzet fokozódó bizonytalanságai, a lobbyérdekek túlzott érvényesülése és a hazai energiatermelés egyoldalú, centralizált mivolta a felelős politikai vezetést arra figyelmezteti, hogy az alternatív energiaforrások hasznosítását stratégiai célként kezelje a hazai energiapolitikában.

Napenergia A decentralizált, helyi igények kielégítését szolgáló, elsősorban szigetüzemként működő energiatermelő rendszerek közül a szoláris energia jelentősége meghatározó. A Napból érkező sugárzás energiatartalmának alternatív alkalmazási módjait két csoportra bonthatjuk: passzív és aktív napenergia-hasznosítás.

270


Előbbi esetében elsősorban olyan tervezési és építészeti-műszaki módszerek alkalmazásáról beszélünk, melyek segítségével bonyolultabb kiegészítő gépészeti megoldások nélkül juthatunk szoláris energianyereséghez. Egy épület esetében direkt sugárzási nyereséget érhetünk el például a helyes tájolás megválasztásával (délies kitettség, maximális benapozottság télen, minimális nyáron), puffer zónás alaprajz, kompakt geometria vagy jó hőtároló tömegű falszerkezet kialakításával. Így a fűtés során realizálható energia megtakarítás mértéke nagyságrendileg 15-20%-os is lehet.152 Hátránya, hogy meglévő épületeknél a kialakítása már nem, vagy csak korlátozottan lehetséges. Indirekt nyereségekhez különféle szerkezetek (pl. napterek, zöldtetők/zöldhomlokzatok, energiagyűjtő falak, transzparens hőszigetelések) alkalmazásával juthatunk, a fűtési energiafelhasználás akár a 25-30%-ot is elérheti153. Fontos megjegyezni, hogy ezen technológiák kiépítésénél minden esetben gondolni kell a megfelelő árnyékolás és szellőztetés biztosításáról is, elkerülve az esetleges túlhevülést. Az Üdülőkörzet jövőbeli építőipari beruházásainál és a településkép kialakításánál a fentebb részletezett szempontokat -főképp a napsütéses órák magas éves száma miatt- már az épület tervezésénél figyelembe kell venni! Aktív napenergia-hasznosítás során hőenergia előállítására szolgálnak a napkollektorok, míg villamos energiát termelnek a napelemek. A két technológia kombinálásával az ún. hibridrendszerekről (kogenerációs villamos energiatermelés) beszélhetünk. Energiahordozó közeg szempontjából a napkollektorok lehetnek levegős (főként helyiségfűtésre vagy a mezőgazdaságban szárításra használjuk) vagy folyadékos rendszerűek, a bonyolultabb folyadékos fototermikus berendezéseket használati melegvíz előállítására, vagy kiegészítő fűtésre használjuk. A fotovoltaikus rendszerek üzemelhetnek szigetüzemként lokális, autonóm igények fedezésére/kiegészítésére, illetve termelhetnek kimondottan a villamos energia hálózatra (pl. naperőművek). Magyarországon az évi napsütéses órák száma kis szórásban 1900-2200,154 a beeső napsugárzás átlagos éves összege 1300 kWh/m2, vagyis kijelenthető, hogy energetikai szempontból az ország teljes területe alkalmas a napenergia-hasznosító rendszerek létesítésére.155 Az éves lakossági és intézményi meleg víz-igény akár 60-70%-a fedezhető napenergiából156. A BKÜ területén a tradicionális bortermelő vidékek talán a legékesebb bizonyítékai a jelentős és tartamos sugárzási bevételek, és a partközeli területeken a víztükör fényvisszaverő, illetőleg diffúziós képességének igazolására. 2007-2013 között KEOP forrásból 16 tisztán (88,9 millió Ft értékben), 11 más megújulóval párosított napkollektoros, 11 napelemes (173,9 millió Ft) és 5 napelemmel kiegészített rendszert telepítettek az Üdülőkörzet területén, ezzel a szoláris energia a megújuló energiaforrásokon belül a legnagyobb részarányt képviseli térségünkben. Az aktív hasznosítás szemszögéből az Üdülőkörzet területén elsősorban a fototermikus hasznosításnak jut kitüntetett szerep a nyári időszakban. A megnövekedett idegenforgalom magával hozza elsősorban a használati meleg víz fokozott igénybevételét több ágazatban. Gondoljunk a szállodák, magánszálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, kórházak, fürdők, kempingek 152 , Farkas I. A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. in Magyar Tudomány, 171. évf. 2010.08. pp. 937-947. 153 Farkas I. A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. in Magyar Tudomány, 171. évf. 2010.08. pp. 937-947. 154 Statisztikai Tükör (KSH): Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások. 2009.07.28. III.évf. 107. szám 155 www.megujulofutes.hu: A napkollektor tájolása és dőlésszöge című cikke alapján kijelenthető. 156 Farkas I. A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. in Magyar Tudomány, 171. évf. 2010.08. pp. 937-947.

271


szezonális kihasználtságára. Megfelelő hőtároló-hőcserélő berendezésekkel kiegészítve a fentebb felsorolt létesítmények téli időszaki temperáló/kiegészítő fűtése is megoldható egyazon technológiával. A mezőgazdasági termelésben a kertészetek, üvegházak, fóliasátrak, szárítókamrák fűtésében vehetik hasznát. 2008-ban mintegy 134 426 átlagos család melegvíz-igényével és egyenként 6 m2 összfelületű napkollektor-rendszerrel kalkulálva az Üdülőkörzet éves használati melegvíz-előállításra felhasznált földgáz mennyisége teljes egészében kiváltható lett volna, ez összesen kb. 0,8 km2nyi kollektor felületet igényelne, a hazai teljes termikus napenergia potenciál mindösszesen 2,48 %-ának hasznosításával.157 A nyári magas sugárzási bevételek biztosítják a napelem-hálózatok rentábilis működését, melyek a háztartási, ún. „zsinórüzemi” villamos energiafogyasztáson túl például a napkollektorok hordozóközegének keringetésében a villamos segédenergia-igényeket is fedezik, végeredményben egy önszabályozó, külön energiát nem igénylő rendszert kapunk. Közintézmények (pl.: hivatalok, iskolák) esetében a fotovillamos termelési fázis és a „csúcsterhelési” igények jól illeszthetőek, így a rendszer kapacitás-kihasználtsága is pontosabban tervezhető (eltérően a napkollektoroktól, ahol a nyári „leállás” révén a többlet melegvíz ésszerű felhasználása gondot okozna). Nyári időszakban a térség áramfelhasználását a vendégéjszakák számával egyenes arányban nagyságrendileg növeli a klímaberendezések gyakori, sokszor ésszerűtlen és eltúlzott használata. Az épületek kialakításánál energiatudatos tervezéssel (pl. alaprajz, tájolás, üvegfelületek aránya, határoló szerkezetek anyaga), a túlzott nyári benapozottság elkerülésével, ezzel párhuzamosan az árnyékolás biztosításával, a szellőztetési időszakok helyes megválasztásával és a klímaberendezések tudatosabb működtetésével elérhető, hogy a fennmaradó hűtési energiaigények napelemekkel jórészt teljesíthetők legyenek. Az Üdülőkörzetben 2011-ben az összes szolgáltatott vezetékes földgázmennyiség 100%-os kiváltásához mintegy 4,58 km2-nyi napkollektorra, az összes elektromos energia fedezésére kb. 1,83 km2-nyi napelem hálózatot kellene kiépíteni. Ha a tárgyévben háztartási fogyasztásra szolgáltatott villamos energia 10%-át napelemekkel termelnénk meg, a jelenlegi technológiai színvonalon évi 25160 t CO2-t takarítottunk volna meg nemzetgazdasági szinten.158 Az Üdülőkörzet háztartási villamos energia igénye a teljes hazai fotovillamos potenciál 0,06%-át teszi ki. A napelemek szigetüzemként működtetése a vízi- és szárazföldi közlekedés esetében sokféle, egyelőre gyerekcipőben járó kezdeményezéshez szolgáltathat alapot (pl. csónakmotorok, elektromos kerékpárok), megalapozva a balatoni térség környezettudatosságra építő turisztikai vonzerejét. A BKÜ területén a decentralizált energiatermelés egyik zászlóshajója lehet a napenergia-hasznosítás. Ebben a kontextusban a helyettesítéssel (alternatív) ellentétben a kiegészítő (additív) szerepköre döntő, azonban a térségben jelentkező, szezonálisan 157 FARKAS I. A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. in Magyar Tudomány, 171. évf. 2010.08. pp. 937-947. adatai alapján számítva. ELEK L.: A háztartások energiafogyasztása. Energia Központ Nonprofit Kft. Budapest, 2009. 11. p. 49. alapján 2008-ban a melegvíz-ellátásból a földgáz 38,6%-kal részesült, átlagos fűtőértéke 34 MJ/m3. 158 FARKAS I. A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. in Magyar Tudomány, 171. évf. 2010.08. pp. 937-947. adatai alapján számítva. Magyarországon a technológiák éves hőenergia-hozama 1500 MJ/m2, ami 417 kWh/m2-nek felel meg.

272


nagy eltérést mutató energiaszükségletek fedezéséhez a hasznosítás sajátosságai révén nagyban hozzájárulhat. A technológia a decentralizált rendszerbe könnyen illeszthető (adott esetben bővíthető is), a termelés/fogyasztás relációjában pedig jól közelíthető és tervezhető. Biomassza-hasznosítás Biomasszának nevezzük a valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összességét (növény-, és állatvilág, elhalt szervezetek, szerves hulladékok). A biomassza alapvetően öt nemzetgazdasági ágból (növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, erdőgazdaság, kommunális szféra) származhat, csoportosítása sokféleképpen történhet, jelen esetben Dr. Munkácsy Béla és szerzőtársai 2011-es tanulmányát159 alapul véve gondoltuk tovább: -

-

-

tartamos erdőgazdálkodás termékei és a mezőgazdálkodás melléktermékei (pl.: tüzifa, apríték, brikett, pellet); energetikai ültetvények (ültetvényes műveléssel): o a) fás szárú energianövények (pl.: fűz, nyár, akác) o b) lágy szárú energianövények (pl.: „Szarvasi-1 energiafű”, pántlikafű, kender); biogáz-előállítás (főleg mezőgazdasági, élelmiszeripari és kommunális eredetű szerves hulladékok feldolgozásával); o a) hulladékgazdálkodás: kommunális hulladéklerakó-helyeken keletkező depóniagáz o b) szennyvízkezelés: szennyvíziszap fermentálásából o c) mező- és élelmiszergazdaságból nyert alapanyagok fermentálásból; bioüzemanyagok alapanyagainak termesztése (döntően monokulturás, energetikai célzatú ültetvények): o a) bioetanol-előállítás (pl.: kukorica, burgonya, cukornád, cukorrépa, cirok) o b) biodízel-előállítás (repce, napraforgó, földimogyoró)

Magyarországon 2009-ben az összes megújuló energia 92%-a származott biomasszából (65 PJ), vagyis a szektoron belül meghatározó szerepű.160 A jelenlegi hazai energiahasznosításból 4,6%-kal részesedik, de egy, a témával foglalkozó tanulmány 20%-ot is megvalósíthatónak ítél, pusztán a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények hasznosítása által.161 A biomassza, mint megújuló energiaforrás alkalmazása során területhasználati, energiahatékonysági, ökológiai és vidékfejlesztési szempontokat integráltan kell alkalmazni. A Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terv szerint a biomassza-felhasználás kínálja a decentrali159 DR. MUNKÁCSY B. (SZERK.) ET AL.: Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.0. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület 2011. Budapest. pp. 77113. 160 Eurostat, 2011 161 PAPPNÉ VANCSÓ J.: A biomassza, mint energiaforrás hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel Magyarországra. (doktori értekezés) ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földrajztudományi Központ, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. Budapest, 2010. p. 137.

273


zált, kisléptékű, egyedi lokális igények fedezésére szolgáló energiarendszer számára a legjobb feltételeket. Erre követendő példát mutat az osztrák Margarethen am Moos település 14 gazdáját összefogó fejlesztés, mely során mezőgazdasági melléktermékekből és a földeken termesztett energianövényekből kapcsolt hő (helyi távfűtési célra)- és áramtermelés valósult meg, biometán-előállítással kiegészülve. A folyamat melléktermékeként keletkező bio trágyát pedig saját földjeiken hasznosítják, így egyfajta „zárt rendszerben” képesek minimális környezeti terhelés mellett energia hatékonyan ellátni saját szűkebb környezetük energiaigényét. Hasonló fejlesztés valósult meg hazánkban 2009-ben KEOP forrásból Pannonhalmán, ahol a bencés apátság épületének hő-, használati melegvíz, illetve áramigényének nagy részét fedezi a biomassza fűtőmű (nyesedékek, kertészeti hulladékok, levendulaszalma) és egy kapcsolt energiatermelésű gázmotor. A tartamos erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság melléktermékeinek hasznosítása főként közvetlen égetéssel történik. Hazánk nyugati része a Mezőföldig bezáróan -beleértve a BKÜ területét is- a zárt lomboserdők növényzeti övébe sorolható. A BKÜ területén az erdőterületek száma, illetőleg a szőlőtermesztésből, kertkultúrából és szántóföldi növénytermesztésből származó melléktermékek aránya magas, döntő többségük hasznosításra nem kerül, így az említett alapanyagok felhasználhatóságát célzó kis- és törpeerőművek létesítése reális megoldást jelenthet mind a hatékony zöldhulladék-kezelés, mind a megújulók terén. Azon települések élveznek előnyt, ahol a rendelkezésre álló alapanyag és az energiahasznosítás helye térben egymáshoz közel esik. Az itt létesített decentralizált fűtőművek kapcsolt hőés villamos energia termelésére optimalizálva rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez, helyi, diverzifikált „üzemanyag”típusokkal működhetnek, a kisméretű elosztóhálózat kisebb hálózati veszteségekkel dolgozva a hálózati zavarok számát is minimálisra csökkenti, ráadásul szolgáltatóktól független energiaárakat garantál. A körmendi faaprítékos fűtőmű például kb. 2000 lakás és számos közintézmény fűtését biztosítja a helyi erdők faipari termékeiből/melléktermékeiből.162 Természet és tájvédelmi szempontból a BKÜ területén fokozottan ügyelni kell a tartamos erdőgazdálkodás szabályainak betartására. A mintegy 22,5 ezer hektárnyi erdőterület 20 millió m3-nyi élőfa készlete fenntarthatóan kell, hogy biztosítsa a lakossági tűzifa-, illetőleg a faipar alapanyagigényét is a természetvédelmi érdekek sérülése nélkül. 2011-ben közel 10 ezer hektárnyi erdőterületet hasznosítottak rendeltetése szerint faanyagtermelésre.163 Az energetikai ültetvények esetében a közvetlen tüzelés, a biogáz-hasznosítás és a folyékony üzemanyagok előállítása jöhet szóba, melyek közül a magas lignocellulóz és rosttartalmú energianövények közvetlen tüzelőanyagként való felhasználása a leghatékonyabb. Egyes termesztett növények hasznosítása invazív, tájidegen tulajdonságai miatt a BKÜ területén csak a természet- és tájvédelmi előírások (pl.: NATURA 2000) és egyéb korlátozó jogszabályok (pl.: Balaton-törvény kiemelt térségi övezeteinek energetikai növénytermesztést tiltó pontjai) fokozott betartásával engedélyezhető. A térségben lévő birtoktestek nagysága és elaprózott tulajdonosi szerkezete, a földhasználat módjai, a kis kereslet és a kedvezőtlen támogatási rend162

PAPPNÉ VANCSÓ J.: A biomassza, mint energiaforrás hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel Magyarországra. (doktori értekezés) ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földrajztudományi Központ, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. Budapest, 2010. p. 137. 163 TeIR, 2011 adatai alapján

274


szer szintén korlátot jelent a gazdaságos termesztéshez. A 2007-2013-as Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terve az erdősültség növelését célozza, mely a szántóterületek rovására megy. A BKÜ periférikusnak számító mezőgazdasági profilú háttérterületein termelési támogatásokkal az intenzív energetikai ültetvényezésnek az energetikai célokon túl akár vidékfejlesztési előnyei is lehetnek. 37. sz. táblázat A biomassza hasznosítás számára szóba jöhető területek a földhasználat módja szerinti megoszlásban az Üdülőkörzet területén 2010-ben parti/partközeli

parti/partközeli %

háttér

háttér %

BKÜ összesen

szőlőtermő terület (ha) Gyümölcsös termő terület (ha)

3001,2

53,2

2635,6

46,8

5636,8

857,2

49,8

863,1

50,2

1720,3

szántó (ha)

34245,9

36,3

60140,6

63,7

94386,5

erdő (ha)

7818,1

34,8

14677

65,2

22495,1

gyep (ha)

6804,6

28,1

17442,7

71,9

24247,3

nádas (ha)

521,2

52,6

469,3

47,4

990,5

nem hasznosított mezőgazdasági terület (ha) 324,4 18,9 forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás. KSH, 2010.

1389,5

81,1

1713,9

Földhasználat módja

A táblázat adataiból következtethető, hogy a szántók részaránya kimagasló - különösen Somogy megye területén-, az Üdülőkörzet teljes területének mintegy 24%-át teszi ki (az országos értékhez viszonyítva 2,48%). A gyepek (6,2%) és az erdők (5,8%) arányával együtt a háttérterületek meghatározó művelési ága. A háttérterületeken az értékfenntartó gazdálkodás elveit szem előtt tartva a nagyméretű, extenzív szántóterületek piaci fenntarthatóságát növelve, a gyepterületek strukturális átrendezésével (adott esetben a földhasználat módjának változtatásával) és a művelés alól kivont területek egy részének újbóli intenzív, energetikai céllal történő művelés alá vonásával a lágy- és fás szárú biomassza-előállítás alapfeltételei adottak. Ha a művelt és a művelésből kivont termőterületek csupán 1/10-ét a fenti elvek alapján energianövény termesztésére állítanánk át, az alacsonyabb termőképességű területekkel együtt is nagyságrendileg 80 000 atrotonna164 hozamra számíthatnánk, ami 1,6 PJ/év165 potenciált jelent. A part közeli térségek tagoltabb, szőlő- és kertkultúrára alapozott birtoktestei a helyben történő felhasználáshoz szolgáltatnak alapanyagot, igaz jóval kisebb mértékben. A hobbikertek, nyaralók, közparkok települési szinten jelentős mennyiségű zöldhulladékot adnak, az önkormányzatok zöldhulladék-kezelési stratégiája viszont nem kidolgozott, így a termelődő nyesedékeket ma még túlnyomórészt közvetlen energetikai hasznosítás nélkül eltüzelik. Noha az Üdülőkörzet az ország területének 4,17% át teszi ki, itt található az ország szőlőtermő területeinek 10,16%-a, míg a gyümölcstermő helyek 2,31%-a. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás adataiból következtetve a BKÜ településeiben mintegy 7892 tonna szőlővenyige (0,11 PJ/év) és 8171 tonna gyümölcsös nyesedék (0,12 164 165

275

Abszolút száraz állapotra vetített hozam. Jelen esetben 6,2 at/ha/évvel számoltunk. 20 MJ/kg átlagos száraz fűtőértékkel kalkulálva.


PJ/év) képződik évente,166 vagyis a kertkultúrából származó melléktermékek 100%-os elméleti hasznosításából nagyságrendileg 5 db Tapolca méretű város távfűtését lehetne biztosítani. Siófokon jelentős előrelépés történt a zöldhulladék biomasszaként történő felhasználásában, célja a távhő-rendszer fűtési költségeinek (2011-ben Siófokon a lakossági távfűtés hőmennyisége 16531 GJ volt167) és a gázfüggőség csökkentésének előmozdítása. A térségben jelen lévő mintegy 50 000 tonna fa és apríték biomasszára alapozva pellet és brikettgyártó üzem létrehozását tervezik168 Siófokon, erdészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztő nagyvállalkozók bevonásával. Zamárdiban 2010-től 1 tonna/h kapacitású pelletáló üzem működik169. Az elmúlt években megfigyelhető a magasabb földgáz árak miatt a fatüzelésű rendszerekre való át/visszatérés a háztartásokban. Az apríték és pelletkazánok vagy a faelgázosító kazánok magas hatásfokú, diverzifikált fűtőanyagú (pl.: fa- vagy agripellet, biobrikett stb.) biomasszahasznosítást tesznek lehetővé akár középületek, akár magánháztartások fűtésében. A folyékony üzemanyagok (bioetanol, biodízel) alapanyag-termelése ma jelentős vetésterületek bevonásával, nagy energiafelhasználással, végeredményben alacsony hatékonysággal (biomassza-termelésen belüli részaránya 2,2 %) történik Magyarországon. A bioetanol gyártás főként a gabonafelesleg levezetését szolgálta, hazai viszonyok között a kukorica cukorrépával (melasz) való leváltása tűnik hatékonynak. Biodízel előállítása főként napraforgóból és repcéből történik. Hagyományos üzemanyagokba történő bekeverési arányukról a nemzeti energiapolitikák rendelkeznek (hazánkban legalább 4,4 térfogatszázalék), de motortechnikai okok170 és a termesztés tetemes területigénye gátat szabnak nagyarányú terjedésüknek. Geotermikus energia A Kárpát-medencében -kiváltképp Magyarország területén- a geotermikus energia forrását jelentő konvektív hőáramlás átlagértéke mintegy kétszerese a kontinensének (90-100 mW/m2). A geotermikus gradiens értéke hazánkban 0,042-0,086 oC/m, a hőáramsűrűség171 70-100 mW/m2. Az energia hordozóját termálvíznek (30oC-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz) hívjuk, amely kedvező litológiai feltételek (felső-pannon rétegösszletek) mellett jelentős mennyiségben áll rendelkezésünkre, vagyis Magyarország a technológia alkalmazása szempontjából kiemelkedő adottságokkal bír. Energetikai hasznosításra - közvetlen vagy hő-

166

A szőlő átlagos biomassza hozama 1,2-1,6 t/ha, a gyümölcsösöké 4,5-5 t/ha. Fűtőértékük 14,8 MJ/kg. Adatforrás: Eco-Cortex Tanácsadó Iroda: Megújuló Energiára alapozott komplex kistérségi energetikai modell tanulmány. Pécs, 2010. július 167 TeIR, 2011 168 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EU 2007-2013/KEOP 4.2.0/B/09 adatbázisa alapján, 2013. 169 www.pelletkazanbolt.hu 170 Emőd I.-Melegh G.: Mezőgazdasági termékekből és hulladékokból előállítható hajtóanyagok belsőégésű motorok tüzelőanyagaként történő alkalmazása I. rész – Környezetvédelmi műszaki fejlesztés tanulmány. Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek tanszéke, Budapest. 2003. 171 1 m2-en jelentkező hőteljesítmény. VÖLGYESI L.: Geofizika. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002, p. 346. in DR. MUNKÁCSY B. (SZERK.) ET AL.: Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.0. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület 2011. Budapest. pp. 101105.

276


szivattyúval segített hőhasznosítás- az 50oC-nál magasabb felszíni hőmérsékletű termálvizek alkalmasak.172 43. sz. térkép Hőmérséklet-eloszlás a felső-pannon réteg feküjében

Forrás: Szanyi János – Kovács Balázs: Magyarország geotermikus ásványkincse

A geotermia megújuló energiaforrásokon belüli részaránya 2007-ben 6,1% volt,173 a teljes bruttó hazai energiafelhasználásból csupán kb. 0,5%-kal részesedik, ami az országban mintegy 3,6 PJ hasznosított energiát jelentett 2010-ben.174 Országunkban jelenleg a hő célú felhasználás terjedt el, ami 2020-ra a Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terv 2010-2020 prognózisa alapján a kedvező potenciálra alapozva a háromszorosára emelkedik. Villamos energia termelésére csak a magasabb hőmérsékletű –ezáltal tetemesebb beruházási költségekkel is bíró- termálvizek alkalmazhatók. 2010-ben hazánkban a közvetlen termálhő hasznosítás 2714 GWh/év nagyságot ért el,175 ami átszámítva az adott évben az Üdülőkörzetnek szolgáltatott összes vezetékes gáz hőmennyiségének 1,3-szerese, egyúttal 316 db Tapolca méretű város távhő ellátásra felhasznált éves hőmennyiségét tudta volna biztosítani. A Cselekvési Tervben foglaltak teljesülése esetén 2020-ra 669,6 m3 import gázt, 1,285 millió tonna CO2 kibocsátást lehetne kiváltani, a szektor addigra mintegy 16500 embernek adna munkalehetőséget az országban.

172 173 174

ÁRPÁSI MIKLÓS: A geotermális energiahasznosítás Magyarországon. 2008.04. pp. 4-53. Statisztikai Tükör (KSH): Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások. 2009.07.28. III.évf. 107. szám Büki G.: Megújuló energiák hasznosítása. MTA, Köztestületi Stratégiai Programok. Budapest, 2010.

pp. 52. 175

KUJBUS ATTILA: A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője. RETS projekt konferenciája. Vecsés, 2012.09.25.

277


A Balaton térségében a felső-pannon réteg rezervoárjainak átlaghőmérséklete az ország (kiváltképp az Alföld) geotermikus adottságaihoz képest alacsonyabb, így a hasznosítás csak nagyobb kútmélységgel, magasabb beruházási költségekkel kivitelezhető. Az ábrán zöld színnel jelölték a hévízfeltárásra alkalmatlan területeket, ez alapján a BKÜ területén a 31-75 oC közötti termálvíz-előfordulások a geotermikus energia gazdaságos felhasználását a térség nyugati és déli peremterületeire koncentrálják, itt a hévíztároló közeg mélységi izotermája 500-1000 méter között található. 44. sz. térkép A hazai hévíz-előfordulások

A termálvíz hőfoka főképpen az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek esetében, helyiség vagy épületfűtési célokra decentralizáltan alkalmazható hőszivattyús földhő szondákkal (pl. fal vagy padlófűtés, kertészetek, üvegházak fűtése). Additív jellegéből fakadóan üzemcsarnokok, középületek temperálását, kisegítő fűtését biztosíthatják, hiszen a 180 napos fűtési szezon csak töredékét teszik ki azok a napok, amikor a fűtési rendszerek csúcsteljesítménnyel üzemelnek. A beruházás magasabb kezdő költségeit egy időjárástól független energiaforrás, az üzemidőszak olcsó energiatermelése, jó szabályozhatósága (mind alap, mint csúcsterhelésre), sokoldalú hasznosítási lehetőségei, végeredményben egy relatíve rövid megtérülési idő (a jelenlegi, földgáz alapú fűtési rendszerekével összevethető) ellentételezi. A térség termálvizű fürdőlétesítményeiben (Buzsák-Csisztapuszta, Tapolca, Kehidakustány, Zalakaros, Hévíz, Marcali, Nagyberény) a balneológiai célokon túlmenően a fürdővíz esetleges visszahűtéséből származó „hulladékhőt” fűtési, használati melegvíz-előállítási célokra lehetne hasznosítani. Zalakaroson két darab fúrt kútról üzemelő talajszondás hőszivattyú látja el az alacsony hőmérsékletű padló-, fal- és mennyezet-fűtési rendszert.176 A telepített egység hőtechnikai tulajdonságai miatt a nyári időszakban hűtési célokra is alkalmas, csökkentve a 176

278

TÉRKÉPTÉR (EMIR) adatbázis, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2013.10.


klimatizálás villamos energia igényét. A kísérőgáz (pl. metán) gázmotoros hasznosításával elektromos áram termelésére nyílik lehetőség. Zala megyében a szénhidrogén-meddő kutak átállításával a termálvízkincs-hasznosítás törpeerőművekben, villamos energia termelésére alkalmas lehetne, azonban a technológia alacsony hatásfoka és a magasabb vízhőfok-igénye (min. 120oC) miatt ez jelenleg a térségben nem gazdaságos. A szénhidrogén kincs keresése során sok lefolytott kút maradt hasznosítatlanul, ellenben a beruházás vizsgálatához már rendelkezésre állnak a kútfúrási jegyzőkönyvek. A fenntarthatóság és a termálvízbázis épsége érdekében hazánkban törvényileg előírtan gondoskodni kell a vízvisszasajtolásról, ami a hasznosítás során további plusz költségekkel jár. A villamos energiatermelés és a hűtés-fűtés szektorban a szakpolitikai szcenárió 16,43 PJ-t (a megújulókon belül 17%-os részesedést) prognosztizál 2020-ra, kis híján négyszeresen túlszárnyalva a 2010-es adatot (4,23 PJ; 9%-os részesedés).177 A jelenleg kiaknázatlan geotermikus energia hő célú felhasználása a gyógy-turizmus adta, meglévő potenciálok racionálisabb kiaknázásával, illetve a már feltárt kutak energetikai hasznosításával mind a megújuló energiaforrások, mind az energiahatékonyság területén előrelépést jelentene. 38. sz. táblázat Átlagos kalkulációs összehasonlítás a geotermikus energiarendszer létesítése során Tervezés és Jellemző mélység Engedélyezés költ- Kivitelezés méterára sége 0-45.000 Ft kerti öntözőkút 10-20 m 15.000 Ft/m 0-5000 Ft 400.000 Ft hidegvizes kútpár 10-1000 m 25.000 Ft/m 200.000-400.000 Ft földhő szonda 2x120.000 Ft 50-150 m 400.000 Ft/db fúrás 2x53.000 Ft 3 millió Ft átlagos termálkút 200-2000 m 50-70.000 Ft/m ~600.000 Ft fűtőművi célú ter1600-4500 m 4-20 millió Ft 100-150.000 Ft/m málkút Forrás: Lorberer Árpád Ferenc: Földhő-hasznosítás alapjai, geotermikus lehetőségek Magyarországon című prezentáció. Lorberterv Vízföldtani Tervező Kft., Debrecen. 2010.10.15.

A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságával kapcsolatban összegzésül elmondható, hogy Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természeti, táji és társadalmi-kulturális értékeinek megőrzése aktív felelősségvállalást kíván több szakpolitikai területtől. A térség fejlesztése szempontjából e kérdéskör elsődleges jelentőségű, a fenntartható fejlődés az üdülőkörzet helyi potenciáljaira alapozva, egyúttal azt védve biztosítja a természeti-társadalmi erőforrások hosszú távon mértékletes bevonását. Az energetika területén a fentebb megfogalmazott állítások tükrében az energetikai önellátás fokozása és a zéró károsanyag-kibocsátás irányába törekvés a reális célkitűzés. A decentralizált energiatermelés és a megújuló energiaforrások 177

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011.

279


additív jellege középtávon nem jelenti az energia struktúra felülírását, pusztán racionalizációt, az adottságok hatékonyabb kihasználását, végső soron az energia végfelhasználók társadalmigazdasági összhaszon-növekedését. A térségben az aktív napenergia hasznosítás mutatja a legkedvezőbb értékeket, de az adottságok hasznosítása még messze elmarad a kívánatostól. A fűtésin túl szezonálisan jelentkezik a hűtési energia és használati melegvíz-fogyasztás fokozódása, melyek kielégítéséhez a teljesítmény/igények relációjában technológiájuk révén a napelemek és a napkollektorok nyújtják a legkedvezőbb feltételeket, az Üdülőkörzet számottevő szoláris energianyereségének köszönhetően. A pályázati forrásallokáció is kitüntetett szerepet szán a napenergia szektornak, a technológia elérhetőségének és hatékonyságának fokozódásával a fosszilis energiahordozó-kiváltás és az emissziós értékek területén meghatározó szerepe lesz az elkövetkező években, így jövőbeli szakpolitikai támogatása megalapozott. A biomassza hasznosítása során azon tevékenységek támogatandóak, ahol az erőforrás kiaknázása nem jár az erdő- és mezőgazdálkodási struktúra átalakításával (pl. földhasználat módjának megváltoztatása, új területek művelésbe vonása). A helyben történő alapanyag előállításához és felhasználáshoz a térség öt borrégiója, a több mint 1700 ha-nyi gyümölcsös és a kertkultúra melléktermékei évről évre jelentős mennyiségű zöldhulladékot szolgáltatnak, amely közintézmények fűtési hőigényének (pl. iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális intézmények, önkormányzati hivatalok), illetve a fűtőanyag feldolgozottságának növekedésével a háztartási biomassza tüzelés megalapozását jelenti. A mezőgazdasági szektor pozícióinak megerősítésén túl a térségben egyes mintaprojektek reprezentatív célokat is szolgálhatnak, a borturizmushoz, ökoturisztikához kapcsolva. A tartamos erdőgazdálkodás keretein belül törekedni kell az erdészeti melléktermékek (gyérítés, szálaló vágás, felújító vágás, készletgondozás, veszélyes fák kitermelése, invazív fajok visszaszorításából származó biomassza produkció) szervezett mikroregionális hasznosítására, ami a közösségi célú biomassza fűtés és alapanyag-termelés kiindulási lépése. Mivel az Üdülőkörzet számottevő része tartozik a kiemelten fontos érzékeny természeti területek besorolása (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Érzékeny Természeti Területek részprogram178) alá, így a biomassza-hasznosítás értékelése során a jelentős termőterületek bevonásával, a földhasználat módjának átalakításával járó lágy és fás szárú energianövény-termesztés a BKÜ térségében a tájhasználathoz igazodó értékfenntartó gazdálkodás alapelveivel nehezen összeegyeztethető. Ellenben a háttérterületek alacsonyabb termőképességű, a természeti és épített környezethez jobb illeszkedést, illetve a művelési mód intenzitása szempontjából racionálisabb tájhasznosítást igénylő birtoktestein vidékfejlesztő hatása is jelentkezhet. A geotermikus potenciál kiaknázása során a hő célú felhasználás növelése a legfontosabb. A termálvízre alapozott fürdőlétesítményekben a balneológiai célokon túl a termálvíz hőenergia tartalmának – lehetőleg komplex módon történő- hasznosítása indokolt. Mivel fűtési, hűtési és HMV-előállítási feladatokra is alkalmas, a rendelkezésre állás gyakorlatilag állandó és az üzemeltetés fajlagos költségei (főleg szoláris rendszerekkel kiegészítve) alacsonyak, így szállodák, konferencia központok, mezőgazdasági-, feldolgozóipari- és sportlétesítmények ener178

Nemzeti Ökológiai Hálózat: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program érzékeny természeti területek célprogramja. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, 2003. p. 24.

280


getikai korszerűsítésében, illetőleg a létesítés során a hagyományos energiahordozókkal szemben versenyképes energiaforrást jelent. A szélenergia szektor területén az országos és térségi jogi, gazdasági és műszaki szabályozó eszközök merevsége gátolja a technológia elterjedését (az állam 2006 óta lényegében nem adott ki új létesítési engedélyt nagyerőművi szélenergia beruházásra), a kiserőművi alkalmazás pedig a többi megújuló energiaforráshoz viszonyítva nem versenyképes. Amennyiben a szabályozási környezet pozitívan változik a következő években erre a növekvő energiapiaci bizonytalanságok és az ország nagyfokú importfüggősége miatt megvan az esély-, a periférikusnak számító háttérterületeken szélmérési vizsgálatokkal fel kell tárni a potenciálisan alkalmas földrészleteket, majd gazdaságossági vizsgálatokkal bizonyítani a szélenergiaalkalmazás térségfejlesztő hatásait. 3.1.3 Ivóvízellátás, csatornázottság A Balaton Régió infrastruktúrájában központi helyet foglal el a vízi közművek helyzete, az ellátottság szintje és biztonsága, a vízminőség-védelem, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, a pihenés alapvető feltételének megteremtése, továbbá ezen keresztül válnak megőrizhetővé a természeti-táji értékek. A DRV Zrt. ellátási területén az ivóvízszolgáltatás 80%-a felszín alatti vizekből (46% karsztvíz, 16% rétegvíz, 14% parti szűrésű víz) és mintegy 20%-a felszíni vízbázisból származik (Balaton, Duna.) A Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatósági Szerve szerint a DRV Zrt. által szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az elvárásoknak. A DRV Zrt. az ivóvíz ellátási célú balatoni felszíni vízkivételek karsztvízből történő kiváltását tervezi nagy kapacitású új vízműkutak telepítésével, több térség vizsgálatával. Az erre vonatkozó tervezési munkák, engedélyezési eljárások folyamatban vannak. A tervezett nagymértékű új karsztvíz kivételek a térség felszín alatti vízkészleteire várhatóan jelentős hatást fognak gyakorolni. 2008-ban a csatornahálózatba bekötött lakások aránya a parti/part közeli térségben 88,1%, a háttértelepüléseken 55,3% volt. A BKÜ 74,5%-os átlaga mintegy 3%-kal haladta meg az adott évben az országos átlagot.179 A Balaton térség regionális szennyvízelvezetési, tisztítási és elhelyezési koncepciója alapján hét regionális csatornázási rendszert alakítottak ki. Ahol földrajzi lehetőségek biztosítottak (összhangban a Balaton törvény 9.§-ával), a tisztított szennyvíz a Balatontól távolabb, idegen vízgyűjtő területen kerül elhelyezésre, 4 régióban (I-es, II-es, VI-os, VII-es). Ahol a földrajzi lehetőségek nem biztosították a tisztított szennyvíz kivezetését, ott a megtisztított szennyvizek közvetetten (kisebb vízfolyásokon keresztül) vagy közvetlenül kerülnek vissza a Balatonba, miután a DRV. Zrt. és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet megvizsgálta a tisztított szennyvíz baktérium, szerves anyag, foszfor, nitrogén és sótartalmát. Mivel a hét régió közül három régió összesen négy szennyvíztisztító telepének befogadója a Balaton (Kéthely, Keszthely, Badacsonytördemic, Révfülöp), ezeknél a telepeknél tehát a víziközmű-szolgáltatások biztonsága és technológiai fejlesztése kiemelt célfeladat. 179

Cs. Pavisa Anna-Varga Zoltán-Kohán Zoltán-Nagy András (szerk.) et al.: A régiók helyzete. VÁTI Nonprofit Kft. 2010.

281


45. sz. térkép A BKÜ szennyvíz-elvezetési régióbeosztása

F orrás: DRV Zrt.

46. sz. térkép Az Üdülőkörzet szennyvízkezelésében részt vevő vállalatok illetékességi köre és a regionális szennyvíztisztító központok elhelyezkedése

Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet adatai (2013.10.) alapján, BIFÜNKFT

282


A szükséges tisztító kapacitást nyári csúcs szennyvíz hozamra méretezték, ezért a telepek az év nagy részében alulterheltek. Túlterhelés nyári csúcsban is csak ritkán tapasztalható, melynek oka elsősorban csapadékvíz infiltráció (beszűrődés). Nem megoldott a szippantott szennyvizek megfelelő elhelyezése. Magyarországon a Balaton térségében indult el leghamarabb a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása. Korábban a szennyvíztisztítási technológia során képződő szennyvíziszapok kezelésére, illetve mezőgazdasági hasznosítására nem volt lehetőség a megfelelő létesítmények kiépítettségének hiányában. Mára már elérhető lett, hogy a Balaton térségében keletkező szennyvíziszapok 100%-ban a mezőgazdaságban nyernek elhelyezést. Valamennyi telepen átlagos minőségű kommunális eredetű szennyvíziszap képződik. Jelenleg alkalmazott iszap elhelyezési eljárások a szalmás gyorskomposztálás és az iszap injektálása. A Balaton térségében nem jellemző a nagyipari tevékenység, így nehézfém-tartalommal jelenleg nem kell számolni. A regionális tervek szerint 2005-ig be kellett volna fejezni a Balaton körüli szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékének építését. 2004-ben megkezdték és 2006-ban befejezték az új szennyvíztisztító telep építését Balatonfüreden, és bővítik a keszthelyi szennyvíztisztítót (telep korszerűsítése, kapacitásbővítés, iszapkezelési létesítmény építése) is. 2010-re a partközeli területeken és a vízgyűjtő terület városaiban el kell érni a 95%-os csatornázottságot, a vízgyűjtő egyéb településein 1000 lakos felett pedig 60%-ra kell növelni.180 A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítettsége még várat magára, a 2001-ben elindult jelentős beruházások ellenére 2011-re a 128 háttértelepülésből 48 nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, míg az 51 parti/part közeli település mindegyikén kiépült a hálózat. A 2008-ban módosított Balaton-törvény kimondja, hogy azokon a településeken nem adható ki új építési engedély, ahol a szennyvízkezelés még nem megoldott. Az 1197/2009. (XI. 20.) Kormányhatározat értelmében 2010. márciusáig ki kellett dolgozni egy olyan települési szintű gazdasági, anyagi és környezetvédelmi szempontból is fenntartható megoldást, amely a kiépített szennyvízcsatorna-rendszerrel nem rendelkező (kis)települések esetében alkalmazandó. Ennek jegyében született meg a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja, ami a 2000 lakos egyenérték szennyezőanyag terhelés alatti háttértelepülések támogatási keretfeltételeit tartalmazza, megoldásként egyedi szennyvízkezelő berendezések létesítését szorgalmazza. A 2016 végéig megvalósítandó program révén 2011-ig mintaprojekt jelleggel Nyim és Gétye községekben, illetve pályázati forrásból Óbudaváron, Balatoncsicsón és Dióskálon telepítettek ilyen egységeket, jelenleg 14 település rendelkezik egyedi szennyvíztisztító berendezéssel.181

180

VÁTI Kht. – Öko Zrt.: A Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása – Környezeti vizsgálat. Budapest, 2006. december 181 Ld. bővebben: Dr. Horváthné Labát Márta,Oláh Miklós, Dombi Gábor, Retz Tamás:Az egyedi szennyvízkezelő berendezések településszintű tervezésének, telepítésének és üzemeltetésének tapasztalatai a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 2012

283


39. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a BKÜ közműellátottságáról 2011. Megnevezés

Partközeli

Háttér

Régió

Országos

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hoszsza (km) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m3) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1 km közüzemi ivóvízvezetékhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza /elsődleges közműolló/ (m) Forrás: KSH T-STAR, 2011

2455,7

1342,4

3798,1

66064,9

Régió/ ország % 5,7

67551

48078

115629

4124851

2,8

6368,5

3111,8

9480,3

453753,8

2,1

1750,2

913,2

2663,4

41786,2

6,4

61416

30886

92302

3169206

2,9

713

680

701

632

111 %

A 2011. év végén a balatoni üdülőkörzet minden települése rendelkezett vezetékes ivóvízzel, így az elsődleges közműolló jelenleg 70%-os. A szennyvízelvezetés- és tisztítás vonatkozásában megjelent a „Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási programról” szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet (mód. 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet), amely meghatározza a 2015. évig végrehajtandó feladatokat. 40. sz. táblázat A BKÜ területén működő ivóvíz- és szennyvízkezeléssel foglalkozó szolgáltatók

Szolgáltató neve DRV Regionális Vízmű Zrt. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornaművek SAL-X Kft. Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. ZALAVÍZ Zrt. Aquazala Kft. Vár-Vi-Za Zalaszántó-Várvölgy-Vindornyalak Csatorna Működtető Koncessziós Kft. Forrás: DRV Zrt.

ivóvízzel ellátott települések száma

szennyvízkezelési feladatokkal ellátott települések száma

128 30 1 1 10 3 9

130 22 0 0 10 5 1

0

3

2010-ig a BKÜ szennyvíztisztító telepein el kell érni a 150 e m3/nap tisztítókapacitást, illetve a tisztított szennyvízben a kibocsátott foszfor töménysége nem haladhatja meg a 0,5 mg/liter értéket, ha a telep kapacitása eléri a 300 m3/d-t. A Balatont érő foszfor- és nitrogénterhelés

284


legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül szennyvíz-bevezetésekből és a közvetlen lefolyásokból származik, így a vízminőség-védelem szempontjából ezeken a területeken kívánatos előrelépés.182 A csapadék lemosásának hatására a levonuló árhullámokat az áradó ágán szennyezi elsősorban a levonuló víz. A nagyobb településeken sokszor megjelenik nehézfém vagy olajszennyeződés. Kis településeken a háztáji állattartás következtében, a telekről lefolyó csurgalékvíz jelentős mértékben szennyeződhet szerves anyaggal, tápanyagokkal. Jelenleg a Balatonba jutó szerves szennyeződés közel 25 %-át (forrás: BVFP) a belterületi csapadékvizek megoldatlan elvezetése okozza. 3.1.4 Informatika, hírközlés, kommunikáció, információs társadalom A térség vezetékes telefon ellátottsága jónak mondható, mind a 179 településen lehet nemzetközi, illetve belföldi hívásokat kezdeményezni. A telekommunikációs trendek országos változása ebbe a térségben is érezteti a hatását. Míg 2008-ban 67340 lakásban felszerelt telefonkészülék működött, addig ez a szám 2011-re több mint 15,5%-kal csökkent (56891 db lakástelefon). Ezért a vezetékes telefon-ellátottság egyre kevésbé alkalmas a telekommunikációs adottságok feltárására, helyét és szerepét átveszik a mobilkommunikációs és az internetalapú telefon megoldások. Ezen tendencia igazolható az internet előfizetések számának ugrásszerű növekedésének vizsgálatával: 2010-re (78911 db) a 2008. évihez képest 49,7%-kal nőtt az előfizetők száma a BKÜ településein. A mobil hálózatok lefedettsége közel teljes körű a térségben, a hálózat által lefedetlen területek oka a sajátos domborzati viszonyokban adható meg. Az elmúlt években megfigyelhető a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódó internet-kávézók térnyerése, mely a 3G-szolgáltatásokkal és az ún. „okos telefonok” terjedésével új perspektívákat nyit az információ áramlás felgyorsulásához. Míg 2008-2011 között a kábeltelevízió előfizetők száma lassú csökkenést jelez, a postahivatalok száma pedig 108-ról 85-re csökkent, addig mobil postai szolgáltatásokkal az időszak végére már 79 település rendelkezett. A televíziózásban 2013. november 1-től az analóg földfelszíni sugárzás helyébe a digitális műsorszórás lép, ez minőségbeli javulást jelent az egész országra nézve. A régióban egyre bővül az információs infrastruktúra kiépítése egyrészt a szervezetek, másrészt a vállalkozások között. Bár a személyi számítógép-állományról, az internet felhasználók számáról, a mobiltelefonhasználat térhódításáról nem állnak rendelkezésre megfelelő településsoros adatok, a hozzáférhető kistérség soros adatokból lehet következtetni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben lejátszódó ebbéli folyamatokra. Az országban 1000 lakosra átlagosan 1059,6 mobil-előfizetés és 182

VÁTI Kht. – Öko Zrt.: A Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása – Környezeti vizsgálat. Budapest, 2006. december

285


470,4 személyi számítógép jutott 2010-ben. A BKÜ-t alkotó kistérségek közül egyedül a veszprémiben haladja meg a számítógépek száma az országos átlagot, a többiben pár százalékkal ugyan, de alatta marad. Több mint 10%-kal az országos átlag felett teljesít a balatonalmádi, balatonfüredi, nagykanizsai és a veszprémi kistérség a mobiltelefon előfizetéseket tekintve, míg az internet felhasználók száma a városközpontok rang-nagyság szabályszerűségével korrelálva változik, a veszprémi kistérség szintén kiugró értékkel büszkélkedhet.

41. sz. táblázat PC-ellátottság, internet felhasználás és a mobiltelefon előfizetések száma a BKÜ kistérségi területegységeiben 2010-ben Kistérség neve (a BKÜ településeinek száma a kistérségben) Ajkai (1) Balatonalmádi (11) Balatonföldvári (13) Balatonfüredi (21) Fonyódi (11) Hévízi (7) Keszthelyi (16) Lengyeltóti (8) Marcali (18) Nagykanizsai (1) Pacsai (3) Siófoki (10) Tabi (9) Tapolcai (31) Veszprémi (8) Zalakarosi (9) Zalaszentgróti (2) Forrás: TeIR, 2010.

Személyi számítógépellátottság 1000 főre vetítve 457 454

Országos átlag %ában (%) 97,1 96,5

Mobiltelefonelőfizetések száma 1000 főre vetítve 1137 1185

449

95,5

456 458 452 456 451 452 459 446 457 452 455 586 449 453

96,9 97,4 96,1 96,9 95,9 96,1 97,6 94,8 97,2 96,1 96,7 124,6 95,4 96,3

Országos átlag %ában

Internet felhasználók száma (db)

107,3 111,8

19959 10116

1005

94,8

3167

1190 966 1083 1146 909 977 1206 994 1158 961 1042 1322 880 979

112,3 91,2 102,2 108,2 85,8 92,2 113,8 93,8 109,3 90,7 98,3 124,8 83,1 92,4

8175 7237 4061 10924 2865 10113 24566 3203 12919 4394 11682 43081 3659 4942

3.1.5 Hulladékgazdálkodás A Balaton régióban végzett felmérés szerint az itt keletkező szilárd kommunális hulladék mennyisége az elmúlt évek során tendenciózus csökkenést mutat (1999-ben 132 település bevallása alapján még nagyságrendileg 143900 tonna), a 179-re bővült településcsoportban keletkező hulladékmennyiség 2008-2011 között több mint 10000 tonnával csökkent, míg 2008hoz képest a szelektív gyűjtés volumene 2011-re 45%-kal növekedett. A háttértelepülések körében nagyobb mértékű az előrelépés. A hulladékhasznosítás terén az újrafeldolgozás a meghatározó. A VÁTI 2008-as adatai szerint az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége területileg és szezonálisan igen eltérő képet mutatott: a parti településeken az országos átlagot (379,5 kg/fő) jócskán meghaladó 725,7 kg/fő, míg a partközeliekben 406,9 kg/fő átlag adódott. A háttértelepülések 338,1 kg/fős értékével együtt arra lehet következtetni, hogy a nyári szezonban megnövekedett vendégforgalom „hulladéktermelése” komoly feladato-

286


kat hárít a part menti térség hulladékgazdálkodási szerveire. A BKÜ egy főre eső szilárd kommunális hulladék mennyisége 42,3%-kal magasabb az országos átlagnál.183

42. sz. táblázat A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet hulladékgazdálkodásának főbb számai 2008-ban és 2011-ben

Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 2008 (t) Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége 2008 (t) Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 2011 (t) Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége 2011 (t) Összes hasznosított települési szilárd hulladék 2011 (t) ebből újrafeldolgozással hasznosított (t) -

-

ebből komposztálással hasznosított (t) ebből energiahasznosítással történő égetéssel hasznosított (t)

Parti, partközeli

Háttér

Régió

Országos

Régió/ország %

53921

29028,2

82949,2

2510446

3,3

12075

929,7

13004,7

267229

4,9

47678,8

24421,8

72100,6

2177663

3,3

17210,9

1667,4

18878,3

281204

6,7

17471,4

1662,2

19133,6

777327

2,5

15800,6

1323,9

17124,5

289411

5,9

1533,8

338,3

1872,1

104142

1,8

137

-

137

383774

0,03

Forrás: TeIR

A térségben a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthető, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magáncégek gépparkja az elmúlt évek során a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésével párhuzamosan növekedett. A rendszeres szemétszállítás során igénybe vehető úthálózat hossza 3.121 km, melynek 58 %a van szilárd burkolattal ellátva. Az üdülőkörzet területén több illegális hulladéklerakó található. Általánosan elmondható azonban, hogy a hulladék közszolgáltatás elérhetőségének köszönhetően csökkent az illegális lerakások gyakorisága. A problémás esetek többségében építési-bontási törmelék, vagy lomok lerakása okoz gondot. Az illegális lerakások felszámolásáról az önkormányzatok igyekeznek folyamatosan gondoskodni. A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a legtöbb településen már elkezdődött (elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása), egyes helyeken azonban a hulladék további szelektált kezelése még nem biztosított. Regionális szinten megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, kemikáliák stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési 183

Cs. Pavisa Anna-Varga Zoltán-Kohán Zoltán-Nagy András (szerk.) et al.: A régiók helyzete. VÁTI Nonprofit Kft. 2010.

287


törmelék és az ún. inert hulladékok újrahasznosítása és elhelyezése. Balatonújlakon kívül Zamárdiban 2012. májusában nyílt meg egy korszerű inert hulladék kezelő- és lerakó telep. Lomtalanítással elszállított települési szilárd hulladék mennyisége 3758 tonna volt 2011-ben a BKÜ területén. 2002. május végén nemzetközi támogatás igénylésére 3 ISPA pályázat került benyújtásra Brüsszelbe (amelyek pozitív elbírálásban részesültek 2003. év végén) a Balaton régió területét érintve a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása érdekében, amelyek a következők: − Észak-Balatoni Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer kialakítása (158 település); − Dél-Balaton és Sió-völgy Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer kialakítása (204 település); − Nyugat-Balaton és Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási projekt (281 település). 2005. november 10-én létrejött 158 település részvételével az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulása. A Tiszta Európa Program keretében elkészült az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt, melynek legjelentősebb fejlesztése a Királyszentistván külterületén felépített regionális hulladékkezelő központ, mely a Társulás 158 települését lefedve öt gyűjtőkörzetből (ajkai, balatonfüredi, pápai, tapolcai, veszprémi) érkező hulladékot kezeli, éves kapacitása 120 000 tonna/év. A BKÜ települései közül 31 a balatonfüredi, 9 db a veszprémi, 1 db az ajkai, 25 db a tapolcai körzethez tartozik. A KEOP keretében 2011-2012-ben a Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer kiegészült a szelektív gyűjtés és a zöld hulladék-kezelés (pl.: Balatonfüred: zöldhulladék komposztáló telep, 10 000 tonna/év) továbbfejlesztésével, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek és a szükséges eszközpark kialakításával. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt keretében rekultivált hulladéklerakók a BKÜ területén: Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonrendes, Felsőörs, Kapolcs, Lovas, Nemesgulács, Tapolca-Zalahaláp. A Dél-Balaton és Sió-völgy Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer keretében Somban 1,1 millió m3-es nagytérségi hulladékkezelő-ártalmatlanító központot hoztak létre, míg a meglévő 0,495 millió m3-es ordacsehi lerakó korszerűsítésre került. A szelektív gyűjtést öszszesen 805 db gyűjtősziget biztosítja, a négy gyűjtési körzet közül Balatonkeresztúron átrakó állomás létesült. A Rendszer fejlesztése során 17 hulladékudvar került kialakításra (Tab, Siófok, Balatonkeresztúr, Tamási, Ordacsehi, Som). Komposztáló üzemet a regionális lerakókhoz kapcsolódóan Somban és Ordacsehiben, átrakó állomáshoz kapcsolódóan pedig Balatonkeresztúron hoztak létre. A 40 db meglévő rekultivált lerakó közül 7 db tartozik a BKÜ területéhez (B.keresztúr, B.szabadi, Kapoly, Látrány, Ordacsehi, Tab, Zamárdi).184 A ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 281 településéből 36 tartozik a BKÜ-hez. A Társulás Zalabéren egy új, regionális települési szilárdhulladék lerakó telepítését, Nagykanizsán és Zalaegerszegen pedig az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási rendszer (szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtés-szállítás-válogatás és újrahasznosító-komposztáló üzem) kialakítását szorgalmazta. Keszthelyen átrakóállomás, válogató-komposztáló illetve 184

Absolvo Consulting Kft. - Energia Központ Nonprofit Kft: Dél-Balaton és Sió-völgye Regionális Szilárd Hulladékgazdálkodási Rendszer zárójelentése.. 2010. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

288


szelektív hulladékudvar létesült, de Lentiben és Celldömölkön is megtalálhatóak ezek a funkciók. A BKÜ területén 2009. július 15. után Ordacsehiben, Marcaliban és Somban működik regionális települési szilárd hulladéklerakó. A hulladékkezelési programban új elemként jelentkezik, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettség alapján a hulladék 80%-át újra kell hasznosítani, illetve komposztálással vissza kell juttatni a természetbe. Az újrahasznosítás elengedhetetlen feltétele a szelektív gyűjtés, e téren az Üdülőkörzet országon belüli pozíciója kismértékű javult (a mintegy 18900 tonna szelektíven gyűjtött hulladék az országos érték 6,7%-át tette ki 2011-ben). 2010-ben a BKÜ területén 2215 tonna veszélyes hulladék keletkezett, melynek 56,58%-a parti/part közeli településekről származott. Kiemelkedőek Balatonfűzfő (379 tonna) és Siófok (352 tonna) számadatai, míg a háttértelepülések közül Marcali (324 tonna) és Tapolca (272 tonna) jelentős gócpont, ez a négy város adja az összes keletkezett veszélyes hulladék 60%-át. A térségben egy veszélyes hulladékégető működik a Fűzfői Hulladékégető Kft. üzemeltetésében, amely ipari veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítására alkalmas.

3.2 A közlekedési infrastruktúra A régió közlekedési infrastruktúrája változóan növekvő mértékben ugyan, de bővül. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörű, gazdasági szerepe azonban csak jelentős fejlesztésekkel növelhető. Az általános térségi jellemzők jobbak az országosnál. A gazdasági, társadalmi, településhálózati adatok általában az országos átlagnál magasabbak. Részben kiépültek azok az infrastrukturális rendszerek, amelyek a települések és az idegenforgalom működtetéséhez szükségesek. Egyéni közúti közlekedés Az egyéni gépkocsi-közlekedés szempontjából a fő közlekedési utak közül a 7. sz. a déli part elsőrendű tengelye, amely az autópálya építéssel még erősebb szervező elemmé válhat. Fontos úthálózati elem a 65-ös, 67-es, 68-as másodrendű főútvonalak, szerepük elsősorban a partközeli területek parthoz kapcsolásában jelentős. Az északi part legfontosabb áramlási közúti tengelye a 71-es főközlekedési út, amelybe a 72-es, 73-as, 82-es, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak be. A parttól távolabbi települések közötti összekötő utak hiányoznak, különösen az észak-somogyi térségben. Jelentős még a tó északi partjával párhuzamosan futó, épp a parttól távolabbi településeket felfűző Veszprém-Tapolca közötti 77. sz. II. rendű főút, amely a korábbi 7301-es számú összekötő útból – csupán adminisztratív módon, egyszerű átnevezéssel – vált főúttá. Jelentőségét csak részben ismerte fel a közlekedésért felelős döntéshozó azzal, hogy főúttá nyilvánította, azonban ezt a lépést konkrét felújításnak is követnie kell, hiszen a tapolcai térség, sőt az idegenforgalom fejlesztése szempontjából jelentős, az útra felfűzött települések elérhetősége szempontjából valóban fontos a ma még csak névleg főút korszerűsítése. A nyugati, déli és északi határról a Balatont megközelítő utakon alacsony az átlagos utazási sebesség.

289


43. sz. táblázat Az üdülőkörzet úthálózatának jellemzői (Állami Közúti Műszaki és Informatikai Kht., 2005) Megye

Autópálya (km)

Somogy Veszprém Zala Összesen

44 18 62

I. rendű II. rendű Egyéb út Aszfalt és Makadám (km) bitumen burkolat főút (km) főút (km) burkolat (%) (%) 111 301 1.199 84,4 13,6 89 230 1.345 97 2,1 46 268 1.316 98,6 0,4 246 799 3.860 -

ÁNF(jármű/nap)

468.114 598.311 232.187 -

A forgalmi szempontból legterheltebb a 71. számú II. rendű főút, ezért az átlagos menetsebesség jelentősen lecsökkent a keletkező forgalmi dugók következtében és különösen lakott területeken nem kívánatos környezeti hatások jelentkeznek (zaj, levegőszennyezés). A burkolatok állapota a főutakon is csak egyes szakaszokon megfelelő, míg jelentős hosszban teherbírásuk és felületük épsége nem elégíti ki a forgalmi követelményeket. A mellékutak vonalvezetése, keresztmetszete és burkolatállapota nem felel meg különösen a nyári idegenforgalom időszakában megnövekedett jármű-és kerékpáros forgalomnak. Különösen igaz ez az ide tartozó, csak „névleg” főúttá vált 77. sz. út esetében. Az utak vízelvezetése nem megfelelő és további gondot okoz, hogy az út menti területek vízrendezésének hiányában gyakori az utak iszappal és vízzel való elöntése. A 2007 és 2013 közötti időszakot a térség gyorsforgalmi úthálózatának kismértékű bővülése, az egyes útszakaszok tengelyterhelésének növelésével együtt járó burkolat-felújítása és a bekötőutak kisebb volumenű korszerűsítése jellemezte. 2008-ban teljes hosszában elkészült az M7 autópálya az országhatárig, valamint a tervezett M8 autópálya egy rövid szakaszaként épült, a 71 sz. főút települési szakaszait elkerülő 710 sz. főút. Ez utóbbi azonban nem került Balatonakarattyánál közvetlenül bekötésre az M7 autópályába, az ide tervezett autópályacsomópont a hozzá tartozó kb. 3 km-nyi autóúttal anyagi okok miatt nem épült meg és a megépülése a közeljövőben sem várható. Emiatt Balatonakarattya térségében jelentős forgalomkoncentráció, nagyobb forgalmú időszakokban hosszabb dugó alakul ki, hiszen az új szakaszszal együtt a 72. sz. főutat a 8 sz. út felé Veszprém irányába egyre több autós használja. Az autópálya és Veszprém közötti gyors átkötő funkció betöltéséhez azonban a másik autópályacsomópont, az M8 és 8 sz. főút kapcsolata is hiányzik, s bár a 72 sz. főút végénél a balesetveszélyes szintbeli kereszteződés felüljárót kapott, ennek ellenére a tó keleti partján futó, félkész és félig gyorsforgalmi megoldás valóban a feladata negyedét fedi csak le. A keleti parti kiszolgálási színvonal, főleg a 71 sz. út által érintett települések tehermentesülése miatt ennek ellenére érezhetően javult. Nem változott viszont a Balaton-felvidék közúti elérhetősége – hiába hozták létre névleg a legújabb, 77. sz. utat – és a déli parti háttértelepülések, a somogyi dombság közúti hálózata sem. A 84 sz. főút, mely a térség észak-nyugati összeköttetését biztosítja, nem szerepel a közeljövő fejlesztendő gyorsforgalmi útszakaszai között, a tó nyugati partja mentén a tervezett útfejlesztésekből csupán a Hévízt elkerülő tehermentesítő szakasz készült csak el.

290


Kerékpáros közlekedés A Balaton körüli kerékpárút felmért nyomvonala 2005-ben 222 km, amelyből 156 km önálló kerékpárút és 66 km kijelölt kerékpárbarát útvonal. Az utóbbi években kisebb lépésekben folytatódott a végleges kiépítés kivitelezése, valamint az időközben lehetségessé vált újabb önálló kerékpárút szakaszok megépítése, kiváltva ezzel a forgalmas vagy előnytelen nyomvonalú kijelölt szakaszokat. Az eltelt évek egyik legjelentősebb változása azonban a kerékpáros forgalom és a kerékpáros turizmus jelentőségének megítélésben, a kerékpározás fejlődésének ütemében volt. A kerékpár nemcsak divatba jött, hanem – részben a technikai fejlődés eredményeként megjelenő, egyre kényelmesebben és sokoldalúbban használható kerékpárfajtáknak, elektromos segédhajtású kerékpároknak köszönhetően – egyre inkább elfogadott mindennapi közlekedési eszközzé is vált és nemcsak a helyben lakók és településen belül mozgók, hanem a tóhoz látogatók körében is. Ezt a dinamikus fejlődési tendenciát azonban a kerékpárút hálózat nem követte, sőt az eddig megépült útszakaszok állapota is romlott a korábbi évekhez viszonyítva. Ennek elsősorban adminisztratív és finanszírozási problémák voltak az okai, jóllehet, időközben, főként helyi jelentőségű szakaszokon új utak is épültek. A közösségi közlekedéshez kapcsolódó, egységes rendszerszemléletet tükröző kerékpáros infrastruktúra kiépítése azonban továbbra is várat magára. Vasúti közlekedés A Balaton Régió fő áramlási tengelyei a vasúti közlekedésben a Budapest – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa - Murakeresztúr (30-as számú) és a Budapest-Tapolca (29-es számú) vonalak (a tó közvetlen partján haladva személy-, sebes-, és gyorsvonatpárokkal szolgálnak). Bár korábban jelentős volt a nemzetközi átmenő és célforgalom szerepe, azonban az Adria irányába a vasúti kínálat fokozatosan visszaszorult, 2013-ban már csak napi egy vonatpár közlekedik Zágrábig, illetve a nyári időszakban az Adria nemzetközi gyors Splitbe. A Balaton déli és északi partjának vasúti közlekedési viszonya jelentős eltérést mutat. A déli part villamosított nemzetközi vasúti fővonal, míg az északi part jellemzően 80 km/h sebességű, lassújelekkel erősen tagolt vasúti pályával és dízelvontatással ellátott terület. Az ütemes menetrend bevezetése a déli parti kínálatot tette némileg utas barátabbá, azonban az északi part kiszolgálása a fővárosból jellemzően csak székesfehérvári átszállással lehetséges, napi néhány közvetlen gyorsvonat halad csak az északi parton. A járművek általában mozdony vontatta szerelvények, a déli parton azonban a nyári időszakban egyes vonattípusokban megjelentek a korszerű elővárosi Flirt villamos motorvonatok, illetve az északi parti közvetlen gyors nyáron Desiro motorvonatokkal is kiállításra került. Ennek ellenére a dízelvontatás és főleg az északi parti személyvonatok jellemző típusa a mára már vállalhatatlan színvonalú Bz jelű kéttengelyes motorkocsi. Ezen járművek miatt a szolgáltatási kínálat utaskomfortja rendkívül alacsony. A vasúti közlekedés mindezek ellenére a közösségi közlekedés gerinchálózati eleme, fejlesztésére kiemelten szükség van. Ezt igen jól mutatta meg a 2000-es évek második évtizede elején többször is kialakult helyzet, amelynek során a külföldi úti célok helyett a válság miatt szerényebb lehetőségekkel rendelkező, kikapcsolódni vágyó egy-két napos itt-tartózkodású autósok miatt az autópálya a fő időszakban és irányokban bedugult, a vonatot választók számára pedig a dízel járművek műszaki problémái miatt kialakult gyakran órás nagyságrendű késés tette igen problémássá a térség közlekedési kapcsolatát.

291


A legutóbbi két évben a vasúti közlekedés helyzetének változása meglehetősen ellentmondásos volt. Egyrészről a már évekkel ezelőtt is jogosan kritizált színvonalú személyszállítási szolgáltatás több szempontból még tovább süllyedt, másrészről viszont a közeljövő legnagyobb fejlődési lehetősége bontakozott ki a déli parton futó 30-as vonal felújítása és a Balaton vasúti körüljárhatóságát vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány megszületése kapcsán. A vasúti közlekedés korszerűsítésének reális perspektíváit a középpontba helyező tanulmány elkészülte után, ugyancsak 2013-ban kezdte meg a munkáját az a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. által vezettet konzorcium, amely a Dél-Dunántúli Regionális OP pályázatának elnyerésével vasúti utas tájékoztatási és autóbusz-megállóhelyi fejlesztésekre kapott jelentős EU forrást. Ezen túlmenően, a fentebb hivatkozott tanulmányban említett, a tó déli partján futó vasútvonal korszerűsítésére készített terv alapján – a BFT szakértőinek és a tanács tagjainak együttes és eredményes lobbytevékenységének köszönhetően – nemcsak a teljes vasúti vonalszakasz munkálatainak megterveztetésére sikerült a NIF Zrt.-vel együttműködve forrást találni, hanem a vasút-korszerűsítés kiemelt kormányprogrammá minősíttetésével és a 2013as évben a kivitelezés megkezdésére vonatkozó kormányzati döntés kiharcolásával a korábbi években soha nem látott mértékű közlekedés infrastruktúra-fejlesztési forrást sikerült a BKÜ számára megszerezni. A jelentős helyi közlekedéspolitikai siker a stratégia tervezési munkálatoknak egyik első kézzelfogható eredménye lett. Vízi közlekedés A belvízi hajózás főleg turisztikai célokat szolgál az idegenforgalmi szezonban, míg a személyhajózás elvileg a leggyorsabb közlekedési eszköz lehetne a Balaton északi és déli partja között. Meg kell jegyezni azonban, hogy az EU követelményrendszer vízi-közlekedés irányítására és biztonságos lebonyolítására vonatkozó feltételeinek a vízi út kezelője nem tud megfelelni (jelző- és szabályozó berendezések műszaki állaga, mederviszonyokat tükröző alaptérképek negyedévenkénti felmérése, stb.), ugyanakkaor a rendelkezésre álló hajóállomány sem alkalmas a nagyobb sebességű közlekedésre, így a közösségi közlekedési hálózatba illeszthető eljutási idők a két part között ma még nem állnak rendelkezésre. A menetrendi hajójárat sűrűsége a mindenkori igényekhez igazodva április közepétől október közepéig biztosítja az átkelést az utasok számára, ami 6 hónapos közlekedési lehetőséget jelent. A Szántód-rév - Tihany-rév közötti kompjárat gyakorlatilag 9 hónapon keresztül a Balaton közúti hídjaként funkcionál, amely nemcsak a két part közötti turista gépjármű átkelést biztosítja, hanem a napi közlekedési feladatok ellátásában is szerepet vállal ezen időszak alatt (1.450 m-es távolság megtétele mindössze 7 perc alatt történik). Ugyanakkor figyelemre méltó az is, hogy a kompátkelési lehetőség szinte teljesen kimarad a régió autóbusz-hálózatából. A Balatoni Hajózási ZRt. üzemelteti a hajók mellett a Balaton egyetlen vitorlás-kikötő láncát, amelyben több nagyobb kikötő közel másfél ezer helyével szolgálja a vitorlázás szerelmeseit. A ZRt. hajóparkja meghaladja a 30-at, ezeken és a kompokon évente több mint 2,5 millió utast szállítanak a menetrend szerinti-, valamint a séta- és a különjáratokon. A Balatoni Hajózási Zrt. hajóállománya 2012-ben a Szigliget motorossal, valamint 2013-ban két darab, pályázati forrásból beszerzésre került, kis befogadó képességű, különjárati célú gyorsjárású hajóval bővült, ugyanakkor a balatoni hajózás jelképének számító Beloiannisz nagyhajó felújítására azóta sem került sor. A 2007-ben még csak tervjavaslatként szereplő, Badacsonyt Fonyóddal összekötő második közúti komp megvalósíthatósági tanulmánya időközben elkészült, a közúti bekötésre, a kikötő kialakítására és a forgalmat lebonyolító komphajók műszaki módosítására a konkrét elképzelések kialakultak. A kivitelezés megindításáról azonban mind a mai napig

292


nincs döntés, a jelentős összegű és több területen is komoly hatásokat kiváltó beruházásról az álláspontok sem egységesek. A hajózás közösségi közlekedési hálózatba történő integrálásával a korábban is részletesen ismertetett piaci és technikai adottságok tükrében a 2020-ig terjedő időszakban reálisan nem számolhatunk, a balatoni vízi közlekedés elsősorban a turizmust, az élményt nyújtó kirándulóhajózást szolgálja a továbbiakban is. Légi közlekedés A régió légi úton történő elérhetősége, megközelíthetősége is biztosított, de ezek a lehetőségek még messze nincsenek kihasználva. Jelenleg két repülőtér (Sármellék – utasszállító nagygépes reptér, Siófok-Kiliti – kisgépes reptér) fogadja a térségbe érkezőket, illetve lehetőségként adott a szentkirályszabadjai, katonai repülőtér polgári, valamint a tapolcai repülőtér kereskedelmi célú hasznosítása is. A repterek elmúlt időszakban tapasztalható kihasználatlanságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint pl. a sármelléki repülőtér éves forgalma 2003-ban alig haladta meg a 21 ezer főt és a repülőtértől származó információk szerint a 2004-es forgalom még az előző évivel csaknem megegyező volt, a 2005-ös év viszont már pozitív irányú elmozdulást mutatott és 2006-ban ez az érték csaknem megduplázódott. Továbbá meg kell említeni, hogy Székesfehérvártól 8 km-re levő Börgönd településen a volt katonai repülőtér nyilvános, kereskedelmi, nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtérré alakítását tervezték, ami a Balaton megközelíthetősége szempontjából felértékelődhetett volna. Az utóbbi hat év és az időközben bekövetkezett válság azonban jelentősen megváltoztatta a térség légi kapcsolatainak fejlődéséről korábban szőtt elképzeléseket. A 2008 és 2011 közé tehető, az egész világot érintő gazdasági recesszió következményeként a Balaton iránt is jelentősen visszaesett a nemzetközi kereslet, a korábban is a lehetőségeinek csak csekély hányadát kihasználó sármelléki repülőtér többször is került igen nehéz helyzetbe, a teljes bezárás szélére. A többszöri tulajdonos-váltást követően a végül Hévíz városhoz került repülőtér jövőjét a gyógyturisztikai kereslettel rendelkező orosz és távol-keleti piacok potenciális utasai rajzolták újra. Ezzel párhuzamosan az országunk lehetőségei a források elapadása okán beszűkültek, a korábban szóba került, további repülőtér-fejlesztések lekerültek nemcsak a tervezés, hanem a hosszabb távú stratégia napirendjéről is. Az európai légi fuvarozási piac válság hatására történt átalakulása, a nemzeti légitársaságunk megszűnése, az alacsony költségű légitársaságok túlsúlyba jutása, a növekvő árversennyel együtt egy új piaci szemlélet szükségességét veti fel a légi utasok minél nagyobb tömegben történő megnyerésére a Balaton számára. A térség nagyobb jelentőségű személyforgalmi repterévé válni ma már csak a sármelléki objektumnak van esélye, a lehetőség kiaknázásához azonban a korábbiaknál szélesebb összefüggésekben kell a reptér fejlesztésének szükségességét értelmezni. Ez a megállapítás a repülőtér közvetlen környezetére és a közlekedési kapcsolataira még fokozottabban igaz. A gyógyüdülési célú charter-járatok, a fapados légitársaságok perifériális repterekre történő rárepülése meghozhatja a még mindig a kapacitása töredékén vegetáló reptér számára a stabil működést. A Balatoni Közlekedésfejlesztési Stratégia és annak felülvizsgálataként elkészült megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb megállapításai a BKÜ közlekedésének jelenéről és jövőjéről (Balatoni Közlekedésfejlesztési Stratégia (BFT-Balatoni Integrációs Kht.-F&B Consultig Bt., 2007, BFT által elfogadott munkaanyag), a Balaton kötöttpályás megközelítése és körüljárhatósága (KÖZOP-2.5.0-09-2010-0002, NIF Zrt – Unitef-Uvaterv konzorcium 2013, BFT által elfogadott munkaanyag) fejezeteiből)

293


A Balaton közlekedései rendszere alapvetően egy nagyon speciális nagytérségi rendszer, amelynek sok eleme azonosnak tekinthető a Magyarországon másutt nem jellemző, de külföldi példákból ismert többközpontú elővárosi közlekedési rendszerek jellegzetességeivel. Ezek a jellegzetességek jelenleg embrionális állapotban találhatók meg a térségben. A turizmus fejlődését jelentősen gátolja a közlekedési rendszerek gyenge kiépítettsége, működésük összehangolatlansága. Ez a rendszer ma a személygépkocsira épül, ami akadályozza a turizmus fejlődését, mert: − A személygépkocsival bármilyen okból nem rendelkező, vagy azt használni nem akaró turisták – ide értve a repülőgéppel érkezőket is – nehezen tudnak a tó mentén közlekedni, kevesebb turistacélpontot tudnak elérni, így kevesebbet is költenek − Az autók tömeges jelenléte jelentősen rontja a pihenőövezet vonzerejét − Főidényben a torlódások és a parkolóhelyek hiánya miatt nehézkes a mozgás a tó körül − A háttértelepülések turizmusba történő integrálása korlátozott − Az autós turista önmagában mobil, ha valamivel nem elégedett, pl. rossz az idő, könnyebben továbbáll, rontva a Balaton lényegét jelentő turisztikai ipar gazdaságosságát. A Balaton régió közlekedési problémáinak kezelésére a közösségi közlekedés összehangolt fejlesztési stratégiájára alapozott és következetesen végrehajtott projekt-sorozat felel meg. Ezek a projektek a helyzetfeltárástól kiindulva a vasúti közlekedés fejlesztését mint ún. „hard” elemet, valamint a Balatoni Regionális Közlekedési Szövetséget, mint „soft” elemet ötvözve olyan jövőképet mutatnak be és töltenek meg szakmai tartalommal, amely képes a Balaton gazdaságának és turizmusának a fenntartható fejlődését hosszabb távon is megalapozni és kiszolgálni. Ehhez mutatjuk be az alábbiakban a szükséges lépéseket, a fontosabb állomásokat a szó átvitt és – mint majd látni fogjuk – a legszorosabb értelmében is, felvázolva lehetséges alternatívákat és állást foglalva a reálisan vállalható megoldások mellett. A Balaton nagytérség közlekedésföldrajza A Balaton, mint Közép-Európa legnagyobb tava; vagy mint a „Magyar tenger” a köznapi gondolkodásban is sokféle olvasattal rendelkezik; hasonlóan, mint a közlekedés földrajzi szemszögből történő megközelítés. Mint a tavak többsége, a Balaton is természeti akadályt képez Magyarország közlekedési terében. A tavon keresztül nem vezet folytatólagos vasúti és közúti pálya, hanem csak a kompés a személyhajó közlekedés az a mód, aminek segítségével ezen kelet-nyugati irányú akadályon észak-dél irányban át lehet kelni. Ennél fogva mind a vasút-, és mind a közúthálózat körbeöleli a tavat annak partja mentén, s egyes kitüntetett csomópontokból ágaznak az északi parton északra, a déli parton délre a további hálózati elemek, amelyre a nem közvetlen part menti települések felfűződnek. A közúti és a vasúti hálózat sűrűsége, egymáshoz viszonyított helyzete igencsak különbözik egymástól az északi, a nyugati és a déli parton. Úgy véljük, hogy a közlekedési hálózat klasszikus ágazati jellegű (rövid) ismertetése mellett szükséges a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ, de a továbbiakban az Üdülőkörzet) közlekedési hálózatainak térségi szemléletű elemzése is, azaz a közlekedési hálózatokat megfelelő módon elhelyezzük a települési és az üdülőövezetei térben. A közlekedési hálózati elemzésben a főbb hangsúlyt a térségi szemléletű elemzésre fektetjük, mindamellett ezen elemzés megalapozásához elengedhetetlen egy ágazati infrastrukturális 294


bemutatás, amelyet röviden ismertetünk. Az Üdülőkörzet közlekedési hálózatának térségi elemzését jelen esetben nem kistérségi szinten végezzük el, hanem az Üdülőkörzetet három nagyobb egységre tagoljuk, ezáltal az egyes térségek közlekedési sajátosságai sokkal jobban kidomborodnak, mintha az előbbi felosztási mód szerint jártunk volna el. (Ráadásul a kistérségi szemléletű elemzéssel esetünkben azért is lenne probléma, mivel az Üdülőkörzet határai az esetek többségében nem esnek egybe a statisztikai kistérségek határaival, ennél fogva az elemzés torz eredményeket adna.) A közlekedési témájú térségi elemzések alkalmával a felosztás egyik sarkalatos pontja a lehatárolás módja. Esetünkben célszerű a térségeket a főközlekedési utak mentén tagolni, amelyre szerencsére a térség alkalmas, azaz egymástól jól elkülönülő egységeket kapunk. Tehát az Üdülőkörzetet három különböző egységre bontjuk: az északi terület Balatonfűzfőtől a 84-es számú főközlekedési útig terjed, a nyugati rész a 84-es főúttól a 68-as főútig, míg a déli terület a 68-as úttól Balatonfűzfőig tart. Északi térség (Veszprém megye) Az Üdülőkörzet északi térségét Veszprém megye jelenti, ahol 72 település található. A térségben lévő vasúti fővonal az Alsóörs-Balatonudvari közötti, valamint a szigligeti partszakaszt kivéve a Balaton mentén illetve a part menti településeken halad keresztül, szintúgy, mint a legfontosabb part menti főútvonal, a másodrendű 71-es számú főút. A 71-es számú főút a települések belterületén sok esetben kifejezetten közvetlenül a vasútvonal mellett vezet, a települések között jobbára a közút eltávolodik a vasúttól, de még látótávolságon belül van (A későbbiekben a visszatérünk ezen kapcsolat említésének okára). Az északi parton egyedül a Badacsonytördemic – Balatonederics közötti útszakasz az, amely nem fut párhuzamosan a vasútvonallal. A térség további fontos útjai között említhető a Veszprémet Csopakkal összekötő 73-as főút, valamint a Bakony aljában húzódó Veszprém – Nagyvázsony – Tapolca útvonal, amely komoly forgalmat bonyolít le. Jóllehet ma már a II. rendű főutak közé tartozik ez a korábbi nevén 7301-es bekötő út, azonban ezen a korábbi, alacsonyabb szintű műszaki jellegét megőrzött, jelentőségét tekintve azonban sokkal fontosabb útvonalon az átnevezésén és kitáblázásán túl semmilyen fejlesztés nem történt sem az utóbbi években, sem pedig a főútvonallá válása óta. Magának a térség közúthálózatának egyik hátránya az, hogy a Csopak-Veszprém közötti úton kívül nem találunk a Balatonra merőleges főutat, így az ezirányú forgalom a szűk keresztmetszetű másod- és harmadrendű, sok esetben kacskaringós utakon bonyolódik le. A Kálimedence védett természeti-kulturális értékei miatt a térség délkeleti részében ilyen út létesítése nem is szükségeltetik, annál inkább megfontolandó a Balatonakali – Mencshely – Nagyvázsony közötti szakasz felújítása, már csak a nyaranta megrendezésre kerülő Művészetek Völgye kulturális fesztivál végett, természetesen a Balaton Nemzeti Park iránymutatásainak figyelembevételével. Ugyanezen térséghez kapcsolható Tapolca megközelíthetőségének fejlesztése is. A térség aprófalvait összekötő úthálózat sűrűsége kielégítő, a hosszú bekötőúttal rendelkező zsákfalvak (Balatonhenye, Monoszló) száma elenyésző. (Persze kérdéses, hogy ezek milyen minőségűek illetve tömegközlekedési eszközzel mennyire vehetők igénybe.)

295


A part menti települések közösségi közlekedésében az autóbuszon kívül a vasút is részesül (a belső területekén a vasút nem), sőt jó néhány esetben – főleg idényszerűen, nyáron – sokkal fontosabb szereppel bír. A távolsági vasúti közlekedésben a gyorsvonatokat és a sebesvonatokat, a helyi közlekedésben főként a személyvonatokat használják. A menetrendi adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Balaton északi térségének Budapesttel való autóbuszos kapcsolata igen szerény, de a vasúti kapcsolat sem sokkal sűrűbb. Mindazonáltal a fővárosból érkezők döntően a vasutat használják, holott az sokkal hosszabb idő alatt éri el a térséget. A helyi igényeket kielégítő vonatok döntően Székesfehérvár (Csajág) és Tapolca között ingáznak. A közúti tömegközlekedési hálózatáról azonban nem minden esetben mondható el, hogy a meglévő közúthálózatot követi. Helyi sajátosságok miatt külön kell elemeznünk a part menti és a belső területek tömegközlekedési hálózatát, holott ezek között szerves kapcsolat kell, hogy legyen, azonban ez nem teljes körűen valósul meg. Az északi partot érintő autóbusz-vonalakat (a déli térséghez hasonlóan) négy csoportba sorolhatjuk: 1) Átmenő forgalmú távolsági vonalak 2) Köztes Balaton parti városba tartó távolsági vonalak, 3) Lokális (helyközi) vonalak, 4) Helyi vonalak. Az első és második kategóriába tartozó vonalakat még aszerint is megkülönböztethetjük, hogy Budapesti végponttal rendelkeznek vagy sem. Az átmenő forgalmú vonalak az északi parton alacsony számban vannak jelen. A teljes partszakaszt naponta 5 járatpár érinti, amely járatok nyugati végpontjai: Keszthely, Hévíz, Tapolca és Zalaegerszeg, a keletiek pedig Tatabánya, Várpalota és Budapest. További 8 olyan járatpár érinti az északi part nagyobb részét, amelyek Keszthelyről/Hévízről indulva Csopaknál Veszprém felé veszik irányukat (és Győrbe, Budapestre vagy Székesfehérvárra tartanak). Ezen autóbuszok a távolsági forgalom mellett helyközi (sőt egyes lassú járatok akár helyi) igényeket is kiszolgálhatnak, azonban távolsági jellegüknél fogva kérdéses hogy olyan időpontokban érkeznek-e a kisebb part menti városokba, amikor erre valós igény van. Az említett járatokon kívül néhány, kifejezetten pénteken és a hét első iskolai előadási napját megelőző napon közlekedő távolsági járat is érinti a Balaton partját, azonban ezek igen kései órákban, expressz-jelleggel közlekednek; emiatt a helyközi forgalomban jóformán nem vesznek részt. A köztes Balaton parti városok közül leginkább Balatonfüredre járnak autóbuszok. A part menti helyközi vonalakon naponta átlagosan 12-15 járatpár közlekedik, Zánka és Badacsonytomaj között kevesebb, mivel az egy ún. árnyék-szakasz, amely a nagyobb tömegközlekedési csomópontoktól távol esik. Az északi-üdülőkörzet belső hálózata javarészt Veszprém, kisebb részt Tapolca központú, azaz láthatjuk, hogy nincs egy olyan fontosabb település, amelyik a térség középpontjában helyezkedne el. (Ráadásul Veszprém nem is tartozik az Üdülőkörzethez.) Rajtuk kívül kisebb központként funkcionál egy sor egymáshoz közeli Balaton parti település, mint Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Balatonfüred, valamint jóval távolabb Zánka is. A terület tömegközlekedési eszközökkel legsűrűbben érintett része a Veszprém – Balatonfűzfő – Balatonfüred városok által közrefogott tér. Ezen belül is a Veszprém – Balatonalmádi viszonylat forgalma a legnagyobb, munkanapokon 80 autóbusz-járatpár közlekedik a vonalon,

296


óránként akár 8 indulást is megfigyelhetünk. A Veszprém-Balatonalmádi és VeszprémBalatonfüred közötti vonalak forgalma is figyelemre méltó, melyek egyenként munkanapi 65 járatpárral bírnak. (Hétvégeken a kapacitás 2/3-da a hétköznapinak). A Balaton keleti partját – ami ugyancsak Veszprém megye területe – érinti a legtöbb távolsági viszonylat. Ezen járatok döntő többsége Veszprém vagy Várpalota célirányú, de megtalálhatjuk közöttük a Győr-Kaposvár vagy a Pápa-Szeged vonalat is. (A keleti part menti térségben a Balatonfűzfő – Balatonkenese közötti rövid szakaszon napi 44 pár autóbusz közlekedik, aminek több mint a fele távolsági járat (pl: Veszprém – Baja, Bükfürdő – Szeged stb.), azaz a Balaton parti térségek közül itt halad át a legtöbb távolsági vonal. A part menti nagyobb településeknek a parti forgalomban való részvételén kívül más funkciójuk is van; Balatonfüred a Balaton-felvidéki járatok elosztó végpontja, Zánkáról és Révfülöpről pedig a Káli-medence falvait felfűző autóbuszok indulnak. A parti tömegközlekedéssel párhuzamosan, a Tapolca – Veszprém közötti másodrendű közúton is komoly közforgalmú közlekedés zajlik. Ezen bakonyaljai összekötő út közepén helyezkedik el Nagyvázsony, amely magában hordozza a potenciális központi szerep lehetőségét. Nagyvázsonytól északra, még az Üdülőkörzethez tartozó települések (pl. Öcs) már Ajka vonzáskörzetéhez tartoznak. Helyi közlekedési üzem Balatonfüreden működik, ahol is a csatolt településrészekre óránként, azokon kívül rendszertelenül járnak az autóbuszok. A járatok egyáltalán nem igazodnak a személyvonatok indulásához, több olyan példa is előfordul, hogy a vonat érkezése, illetve indulása között nem érkezik, illetve nem indul autóbusz a vasútállomástól. A rövid üzemidő nem teszi lehetővé a késő esti vonatokkal érkezők hazaszállítását. A járatok menetrendje nem igazodik a térség szezonális terheléséhez, télen és nyáron változatlan. Célszerű lenne a helyi és a helyközi üzemmódokat összehangolni és a vonatok érkezéséhez igazítani. Az Üdülőkörzet északi térségének tömegközlekedési helyzete korántsem problémamentes. Egyrészt a vasúti és a közúti közösségi közlekedés járműveinek indulásai nincsenek összehangolva, másrészt – ami véleményünk szerint sokkal kardinálisabb probléma – nem megfelelőek a belső területek (Balaton-felvidék, Káli-medence) településeinek vasúttal való tömegközlekedési kapcsolatai, vagy egyáltalán nem is léteznek. Ezen esetekben nem kell ahhoz feltétlenül horribilis összegeket kiadni, hogy a problémát megoldjuk, hanem egyszerű forgalomszervezési eljárásokkal a kívánt helyzet elérhető. A kutatás során elsőként megvizsgáltuk az északi parton a jelenlegi vasút-autóbusz kapcsolatokat, nevezetesen a vasútvonalon (vagy a névadó településhez közelében) elhelyezkedő megállók és vasútállomások közül kiválogattuk azokat, ahonnan kifejezetten a belső térségek irányába indulnak autóbuszvonalak. Ezek Balatonfüred, Zánka-Köveskál, Révfülöp és Badacsonytördemic-Szigliget. Azt vizsgáltuk, hogy jelenleg az autóbusz-vonat csatlakozások mennyire megoldottak. A part menti térség tömegközlekedési hálózatát egy másik szempont szerint is értékeltük, nevezetesen összehasonlítottuk a vasúttal és az autóbusszal történő eljutási időket a táblázatban szereplő relációkban . Megállapítható, hogy a főváros irányából a vonatok sűrűbben közle-

297


kednek a Balaton északi részére, mint a buszok; azonban a vonatok menetideje jóval hoszszabb, mint a buszoké. Ez az anomália főleg amiatt áll elő, hogy ugyan az autóbuszoknak sokkal nagyobb az esélyük, hogy a fővárosból kivezető utak egyikén dugóba kerüljenek, mégis az autópályán való – a vonathoz képest – gyors haladásuk végett gyorsabban érnek el a térségbe. Kifejezetten part menti viszonylatban, azonban szinte nincs különbség a vonat és a busz menetideje között, azaz a közlekedési infrastruktúra minősége hasonló. Egy minta reláció alapján (Badacsonytomaj-Balatonfüred) megvizsgáltuk, hogy a buszok és a vonatok indulásai milyen mértékben vannak összehangolva. Látható, hogy a reggeli és a délutáni időszakban nagyjából hasonló időpontokban indulnak a közlekedési eszközök. A buszok indulásai a nap folyamán egyenletesebben oszlanak el, de a vonat jóval tovább biztosít eljutást Badacsonytomajra. A közlekedési szövetség létrehozásával a különböző közlekedési eszközök indulásainak összehangolása kiemelten fontos feladat lesz. 44. sz. táblázat Átlagos menetidő

Nyugati térség (Zala megye) Felosztásunkban a nyugati térség egyben az Üdülőkörzet Zala megyei részét is jelenti, ahova 28 település tartozik. A domináns település Keszthely, amelynek vonzáskörzete átlépi az Üdülőkörzet határát. További fontos, tömegközlekedési igényt generáló város Hévíz is. A térségben a vasútvonal – az északi parthoz hasonlóan – a part mentén halad, viszont az 71es számú főútvonal a települések központjain keresztül vezet. A térség vasútvonala a 26-os számot viseli, amely Ukk – Tapolca – Keszthely érintésével Balatonszentgyörgyig tart. Jelen esetben a Tapolca – Balatonszentgyörgy szakasszal foglalkozunk, azonban két részre szétbontva (Tapolca – Keszthely és Keszthely – Balatonszentgyörgy), mivel különböző típusú (osztályú) és sűrűségű az adott vonalszakaszokon a vonatközlekedés.

298


A helyközi autóbusz-közlekedésben Hévíz és Keszthely a kitüntetett csomópontok, melyek között egy kifejezetten sűrű közforgalmú közlekedési kapcsolat létezik. Munkanapokon 125 járatpár köti össze a két várost (hétvégén sem sokkal kevesebb, 87 járatpár közlekedik). Hévízre (országos hírű gyógyfürdői miatt) Dunántúl szinte minden nagyobb városából van közvetlen autóbuszjárat, valamint Dél-Magyarország fontosabb városaiból is (Baja, Szeged). Zalakarosra viszont csak 10-10 járatpár indul Keszthelyről és Hévízről. (A Keszthelyt Hévízzel összekötő tervezett kötött pályás (villamos) vonalról az előkészítő egyeztetések folyamatban vannak.) A térségen átnyúló, de a térkapcsolatok szempontjából további igen fontos jelentőségű viszonylat a Tapolca-Keszthely közötti, amin átlagosan 25 járatpár közlekedik. Helyi közlekedéssel Keszthelyen és Tapolcán találkozhatunk. Keszthelyen vasútállomás melletti autóbusz-állomásról indul mindegyik viszonylat. A vonalak száma az elmúlt évben nőtt meg, hisz eleddig csak 4 vonal volt napi 30 járattal, most pedig 7 vonalon majdnem kétszer annyi járat indul. A helyi hálózatba bevették a helyközi vonalak azon részét is, amelyek hoszszabb utat tesznek meg a városon belül, s számos megállóval rendelkeznek. Ezek külön járatszámot kaptak (1 ill. 70), úgymint a Gyenesdiásra és Hévíz-újtelepre járó buszok. Tapolcán a helyi közlekedést 2007 januárjától nem a Somló Volán, hanem az MB Balaton Kft. látja el, két viszonylaton. A nyugati térség és egyben a Dunántúl egyik legfontosabb légi közlekedési bástyája a Sármelléki nemzetközi légikikötő. Földrajzi helyzetéből adódóan a repülőtér több feladatot lát el. Egyrészt a nyári idényben fogadja a charterjáratokat. Ezen járatok érkező utasai nyáron elsősorban a Balaton felé veszik útjukat, évszaktól függetlenül pedig Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány gyógyfürdőibe. Másodrészt a repülőtérnek a személyszállítás mellett feladata kell, hogy legyen a repülőtér tágan vett térségében működő ipari üzemek teherküldeményeinek a fogadása és elszállítása (cargo-kikötő létrehozása és fejlesztése). Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a Balaton vonzáskörzetében élő lakosság utazási igényeiről sem, amelyeknek ugyancsak eleget kell tenni. A sármelléki légikikötőnek egy optimális alternatívává kell válnia Bécs és Budapest mellett. A nyugati térségben is érzékelhető a vasút-autóbusz közötti párhuzamosság, igaz csak térségek közötti viszonylatban. Megvizsgáltuk, hogy a két szomszédos térség két, vonat- és autóbusz-közlekedéssel is összekötött városa, Tapolca és Keszthely között melyik ágazat a dominánsabb. (A Tapolca – Balatonederics szakaszon a vasút és a közút nem párhuzamosan fut egymással, viszont Balatonederics és Keszthely között már igen.). A vonat 13 perccel rövidebb menetidőt produkál a két város között. A két közlekedési eszköz menetrendjét nem hangolták össze, azonban csak néhány esetben indulnak egymáshoz közeli időpontokban a járataik. (Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a viszonylag sűrű közlekedés következtében nem túlzottan feltűnő, hogy a vonat ill. a busz indulásai között rövid idő telik el.) Déli térség (Somogy megye) A Balaton déli térsége, amely egyben az Üdülőkörzet Somogy megyei része is, sok esetben hasonló problémákkal küzd, mint az északi térség, aminek okán a megoldandó feladatok egy része is közös. Továbbá mivel már az első fejezetrészben bemutattuk az Üdülőkörzet jelenlegi közút- és vasúthálózatának a déli térségre eső részét, így egyrészt a tömegközlekedési viszo-

299


nyokra, másrészt pedig a megválaszolandó kérdésekre, és a megoldandó helyzetekre helyezzük a hangsúlyt. A déli térség kiágazó közutakkal való ellátottsága sokkal kiegyenlítettebb, mint az északi térségé, amiben leginkább a természetföldrajzi tényezők játszanak fontos szerepet. Azonban a főutakra merőleges, összekötő utak hiányoznak, emiatt az Üdülőkörzet déli térségében egyes viszonylatokban nem közlekedhetünk a tóval párhuzamosan. Az M7-es autópályán kívül csak Kaposvár vonalában találhatunk olyan „kvázi” félsugaras utat, amely Dél-Dunántúlon keresztülmegy; a Balaton és Kaposvár közötti köztes térség nyugatról keletre átjárhatatlan. Sok esetben nem is hosszú utak létesítéséről lenne szó, hanem egyes zsákfalvak és a hozzá közeli főutak illetve egyes kissé elszigetelt térségek közötti kapcsolatot kellene létrehozni. Ezen probléma megoldására javasoljuk, hogy jöjjön létre összeköttetés többek között Somogyszentpál és Táska, Lengyeltóti és Somogytúr valamint Karád és Somogymeggyes között. Remélhetőleg ezek a csatlakozások az egyes mikro térségek meglévő elszigeteltségét is fel tudják oldani. A vasúti személyközlekedésben az északi térséggel ellentétben sokkal nagyobb a forgalom szezonális különbsége. A fővonal és csatlakozó mellékvonalak utasforgalma és a vonatok gyakorisága igencsak különbözik, de maguk a mellékvonalak előbb említett paraméterei is eltérnek egymástól. Ezeken a vonalakon a nyári idény nem testesül meg újabb vonatokban, inkább csak egy-egy kocsit tesznek a már meglévő szerelvényekre. A déli térségben a vasúti személyközlekedés sokkal dominánsabb, mint az északi parton, ennélfogva a közúti közforgalmú közlekedésben is eltérések tapasztalhatók. A fővárosból a térségbe tartó autóbuszjáratok Zamárdiig az M7-es autópályát használják, így nincsen olyan Budapestről induló járat, amely a déli part teljes hosszában végigmenne. A part menti városok fővárosi kapcsolata igen változó. Esetünkben nem igaz az ismert tény, miszerint minél távolabb található a fővárostól egy adott település, annál rosszabb az elérhetősége. Siófokról ugyan napi 6 pár autóbusz teremt közvetlen kapcsolatot a fővárossal, a tőle távolabb elhelyezkedő Fonyódról már csak napi 1 busz közlekedik Budapestre; viszont Balatonfenyvesről már napi 3 pár. Ennek az az oka, hogy egyes járatok expressz-jelleget öltenek, így nem feltétlenül állnak meg a part menti fontosabb településeken, hanem csak mondjuk Fonyód után egyes helyeken. Általában ezen járatok végcélja Zala-megyei település (Zalaegerszeg, Letenye vagy Hévíz), s a parti közlekedésben csekély mértékben, de részt vesznek, főleg akkor ha fontos üdülővárosban is van megállójuk. (pl. Balatonföldváron). A távolsági átmenő forgalomban közlekedő, nem főváros irányú autóbuszvonalak üdülőkörzeti végpontja ugyancsak Hévíz, nem üdülőkörzeti végpontjuk pedig Kecskemét és Tatabánya. (A déli parton teljes hosszában nem üzemel olyan átszelő, nem fővárosból induló viszonylat, amelynek mindkét végpontja az Üdülőkörzet határain kívül található. Ugyan megemlíthetjük itt a Nagykanizsa-Budapest expresszjáratot, de az a déli part közlekedésében nem vesz részt, valamint a Székesfehérvár-Kaposvár vonalat, amely azonban csak Siófokig közlekedik a part mentén).

300


A helyi forgalomban Siófok az egyértelmű tömegközlekedési központ. Siófoktól keletre már Fejér megye található, ennek ellenére igen erős a kapcsolata a vele egybeépült Balatonvilágossal, Siófoktól nyugatra viszont folyamatosan csökken a part menti vonalakon az autóbuszjáratok sűrűsége, mind Siófok–adott település esetében, mind két part menti település közti relációban, ami a vasúti személyszállítás dominanciáját jelzi. A kapcsolódó keresztirányú utak autóbusz-forgalmát a párhuzamos vasútvonal mellett a települések mérete is befolyásolja. A déli belső terület gazdasági szempontból legfontosabb városát, Tabot a vonaton kívül autóbusszal is meg lehet közelíteni, méghozzá két irányból is. Amíg a vonat a Siófok Tab 67 perc alatt, addig a Siófokról induló busz átlagosan 48 perc alatt teszi meg az utat, Tabot Balatonföldvár felől is meg lehet közelíteni autóbusszal. A belső térségek egymás közti kapcsolata a hiányos úthálózat miatt korlátozott, ahol megfelelő út létezik (Marcali-Öreglak között) ott az átmenő autóbusz forgalom használja, de Somogymeggyes és Tab között a párhuzamos vasúti közlekedés miatt csekély. Helyi közlekedés Siófokon és Fonyódon működik. A siófoki helyi közlekedést 8 járat alkotja, mindegyik a vasútállomástól indul. A város területén közlekedő járatok üzemideje 6- 19 óra között van, azonban az üdülőterületet (Balatonszéplak, Szabadi-Sóstó) érintő járatok nyáron éjfélig is közlekednek. Célszerű lenne az üdülőjáratok kiterjesztése a partszakasz távolabbi területeire, akár a szomszédos településekre is (pl. Balatonszabadira). Fonyódon a helyi közlekedési üzemágban négy viszonylat szerepel. A járatok üzemideje rövid, s csak két viszonylat (Bélatelep és Fonyódliget felé) közlekedik egész nap folyamatosan; ezek nyáron sűrűbben közlekednek. Mindkét város helyi közlekedését a helyközi rendszerbe érdemes integrálni. Ez Fonyód esetében a legkönnyebb, mivel vagy már helyköziként funkcionáló helyi vonalként (2-es) közlekednek, vagy a helyközi vonalak kiegészítéseként járnak (1-es, 3-as). Siófokon jóval több az egyéni vonal (a város méretéből kifolyólag is), itt hosszabb vizsgálat szükséges annak meghatározásához, hogy egy egységes rendszerbe történő integrálás esetén a siófoki helyi járatok milyen mértékig őrizzék meg városi vonali jellegüket, és – mivel a helyközi vonalak a helyiek megállóinak döntő többségét érintik (valamilyen rövid, vagy hosszú viszonylaton) – hogyan lesznek kombinálhatók a kistérség helyközi forgalmával a gazdaságosabb és kényelmesebb járatkínálat érdekében. Ebben a kérdésben külön megvalósíthatósági tanulmányt is kért be a város önkormányzata 2012-ben. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a téli és a nyári járatsűrűség között alig van különbség, azaz az üdülőszezonban sem közlekednek sűrűbben az autóbuszok, mint szezonon kívül, néhány viszonylattól eltekintve (Fonyód-Balatonkeresztúr), ami ezeken a vonalakon is csak 23 járattöbbletet jelent. A déli parton is vizsgálatra került az autóbusz-vonat közötti párhuzamosság. Az északi parthoz hasonlóan a fővárosból induló vonatok ugyancsak hosszabb idő alatt jutnak el a kívánt part menti célhoz, azonban az északi parthoz képest sokkal sűrűbben közlekednek (A főváros irányú buszjáratok ugyanolyan sűrűséggel közlekednek, mint az északi parton). A parti viszonylatban azonban a vonat a gyorsabb, némely esetekben akár fele annyi idő alatt is eljut ez egyik part menti településről a másikba, mint a busz. (Ennek főleg az az oka, hogy az autóbuszjáratok – az összeépült part menti településhálózat következtében – településközi szaka-

301


szokat is kiszolgálnak, valamint számtalan helyen megállnak, s településközi, kvázi helyi forgalmat bonyolítanak le.) Az eltérő településszerkezet és a különböző gazdasági- társadalmi fejlődés ellenére hasonló közlekedési problémákkal kell szembenézniük a különböző térségeknek. Egyrészt az úthálózat hiánya és alacsony minősége, másrészt a tömegközlekedési eszközök távolról sem ütemes közlekedési menetrendje, valamint az autóbusz-vasút-hajó menetrendek közötti összehangoltság hiányait említhetjük, mint a térség kardinális közlekedési problémáit, aminek javításáról a következőkben olvashatunk. Megközelíthetőség turisztikai aspektusban Ez esetben két tudomány, a turizmus és a közlekedés határterületén újfajta, rendszerszemléletű megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a piaci versenyben a Balaton helyt tudjon állni. Erre kihívásra mindkét oldalról adható válasz, a TDM és a közlekedési szövetség megvalósításával. Kettőjük viszonya és együttműködésük hatása a térség jövője szempontjából döntő jelentőségű, hiszen a tanulmányban vizsgálatra kerülő tárgykör, a BKÜ közlekedési rendszerének hatékony megújítása csak az itt áttekintett tényezők szem előtt tartásával képzelhető el. A KSH adatok szerint a Magyarországra érkező turisták 88-90%-a közúton érkezik hazánkba. A diszkont légitársaságok megjelenésével és térhódításával, valamint a regionális repülőterek megnyitásával a légi úton érkezők száma várhatóan tovább emelkedik. Az országos adatokhoz hasonlóan a balatoni vendégek nagy része közúton, jellemzően személygépkocsival, lakóautóval érkezik. A Balaton déli partja közúton a 7-es számú elsőrendű országos főútvonalon, és az M7-es autópályán, míg az északi partja a 71-es számú másodrendű főútvonalon érhető el. A közúti közlekedés, ezen belül a megnövekedő személygépkocsi-forgalom egy bizonyos mértéket meghaladva az érintett települések, területek számára zavaróvá, kellemetlenné válik, illetve a megnövekedett úthasználat, légszennyezés, illetve zaj miatt költségekben is kifejezhető károkat okoz. A közösségi közlekedés alacsony színvonala azonban sokakat a személygépjármű igénybevételére ösztönöz, amely éppen az érintett nyári időszakban okoz nagyobb mértékű károkat. Az idelátogató turisták, a pihenni vágyó telektulajdonosok a helyi lakosokkal együtt a jó levegőt, pihenésükhöz a csendet keresik, de különösen kiemelt szempont a településeken belüli biztonságos közlekedési igényük. A Balaton-parton a parkolási lehetőségek, ezen belül a biztonságos, őrzött parkolók korlátozott száma miatt az autós közlekedés további terhelést ró a régióra. A kijelölt parkolóhelyek a főszezonban rendszerint zsúfoltak, a szabad parkolóhely utáni keresgéléssel tovább fokozódik a zaj és környezet-szennyezés, illetve gyakoriak a tiltott helyen történő parkolások is. Az állomások és megállóhelyek felszereltsége között igen jelentős különbségek mutatkoznak. Csak kevés peron érhető el biztonságosan, alul- vagy felüljárón keresztül. A meglévő aluljárók szűkek, elhanyagoltak, az akadálymentes közlekedésre alkalmatlanok. A meglévő állomásokon és megállóhelyeken nem csak mozgásukban korlátozottak akadálymentes közlekedése, de a babakocsival, kerékpárral együtt utazók kényelmes és biztonságos közlekedése sem megoldott.

302


A vasútállomások tekintetében nem szabad elfelejteni a higiénés állapotokat sem, és figyelemmel kell lenni a klímaváltozás hatásaira is. A globális felmelegedés már Magyarország is a nyarakat száraz, sivatagi meleggé változtatja, így a nyári nagy melegben való várakozás embert próbáló kihívás elé állítja a turistát. A mosdók állapota, ill. a zuhanyzási lehetőségek hiánya – legalább a nagyobb állomásokon – kedvezőtlen összhatást hagy a turista emlékezetében, de ugyan úgy a helyi, kisebb utazást tévő lakosokban is. Különösen szembetűnően jelentkezik ez a vonatkésések estében. A várakozás idejét kellemesebbé teheti a kulturált környezet is (pl. nyáron légkondicionált, télen fűtött várótermek; parkosítás; vendéglátó egységek az állomások területén stb.). Az állomások csomagmegőrzőkkel való ellátása, pedig nem köti a várakozó utasokat az állomáson való tartózkodáshoz. A Balaton körüli kerékpárút-hálózat kiépítése kapcsolódjon az országos kerékpárúthálózathoz, biztosítva továbbá a Kis-Balaton Regionális Kerékpárút-hálózattal is az összeköttetést. A part közelében haladó kerékpáros törzshálózatot mind az északi, mind a déli oldalon a településrendezési tervekben javasolt kiegészíteni a háttértelepüléseket felfűző kerékpárúthálózattal (lehetőség szerint mezőgazdasági utakon haladó nyomvonal kijelölése), biztosítva ezáltal a háttértelepülés bekapcsolását. Továbbá javasolt biztosítani a nemzetközi kerékpárúthálózatokkal való kapcsolatot. Ehhez kapcsolódóan a kerékpározás kiszolgáló létesítményeinek (pihenők, szerviz, WC, hulladék tárolók, stb.) kiépítése is indokolt. A fejlettebb közösségi közlekedési hálózathoz kapcsolódási pontokat kell kialakítani, a térségben kerékpáros átszállóhelyek létesítése indokolt. Itt védett tárolókkal és a vonatokon történő kerékpárszállítással kell lehetővé tenni a kerékpáros turisták számára a közösségi közlekedési eszközök kényelmes használatát. Helyzetelemzés (a 2007-es tanulmány alapján) Vasúti közlekedés Utasáramlatok A vizsgált vasútvonalakon az éves forgalom két, élesen elkülönülő formában jelentkezik. A szeptembertől májusig terjedő időszakban jellemző utazási áramlatok: a kistérségekből a központjaik felé és vissza történő utazások (hivatásforgalom), Budapestre és vissza történő utazások a hét minden napján, egyetemisták és főiskolások hétvégi hazautazása, az előzőekhez képest elhanyagolható mértékű a kirándulók utazása. Júniustól augusztusig jellemző utazási áramlatok:

Budapestről a parti településekre történő utazások, vidéki városokból a parti településekre történő utazások (elsősorban a közvetlen vonatokkal), Budapestre és vissza történő utazások a hét minden napján, hivatásforgalom.

A két időszak között rövid, néhány hetes átmeneti időszak is jelentkezik, mely azonban nem érinti azt a tényt, hogy két, lényegesen eltérő menetrendre van szükség az eltérő igények kezeléséhez, ahogy ez a MÁV-nál – kis megszakításokkal – már évtizedek óta gyakorlat. Nem csak különböző menetrendre van szükség, hanem az állomások, jegykiadó-helyek eltérő nyit-

303


va tartására, a két időszakban eltérő méretű járműpark üzemeltetésére és készenlétben tartására. Menetrendi kínálat Kulturált és megfelelő utazási körülményekre a magyar vasúton 1997 óta elsősorban az InterCity vonatokon van lehetőség. E szolgáltatás kifejlesztése azonban nem a meglévő menetrendi kínálat mellett, hanem annak rovására történt meg, ezért a Balaton parti vonalakon kínálatbővülésről az utóbbi évtizedben nem beszélhetünk. Különösen az északi parti vonallal kapcsolatban közismert, hogy a két pár InterCity vonata egy-egy, korábban is jól kihasznált távolsági gyorsvonatot váltott ki, az utasok joggal érezhetik azt, hogy a megszokott színvonalért kér a vasúttársaság egyik napról a másikra felárat (a menetidő nem csökkent, a viszonylagos tisztaság pótjegyhez kötése pedig nem javítja a MÁV megítélését, épp ellenkezőleg). Az InterCity vonatok közlekedésének további hátránya, hogy a Balaton partján az utasforgalom egyenletesen megoszlik a vonalak mentén, nem egy-két kiemelkedő utasforgalmú állomást és megállóhelyet találni, az IC megállóhelyek száma viszont korlátozott. Azaz megállapítható: a MÁV Zrt. jelenlegi koncepciója szerinti InterCity vonatok alkalmatlanok a Balaton part megfelelő kiszolgálására. Ennek megfelelően a 2013-as évre az IC eltűnt a balatoni vasúti termékkínálatból. Kisebb részben a vontatójárművek hiánya, nagyobb részben azonban a korszerű menetrend szerkesztési szemlélet hiánya magyarázza azt, hogy a távolsági és a helyi vonatok funkcionális és tényleges elkülönülése helyett a Balaton környékén különösen elterjedtek a hírhedt „sebesvonatok”. Ezek olyan távolsági forgalomban közlekedő gyorsvonatok, melyekkel regionális igényeket is ki szeretnének szolgálni, ezzel a két, helyettesíteni kívánt vonatnem (távolsági és regionális) minden hátrányát sikerül ötvözni. A távolsági forgalomban utazók a menetidő növekedését tapasztalják, a regionális forgalomban utazókat pedig a kiszámíthatatlan menetrend riasztja el. A fent jelzett probléma egyik forrása is az, hogy a MÁV nem törekedik az utasbarát, korszerűnek mondható menetrend-szerkesztési elvek alkalmazására. A regionális vonatoknak a távolságiakra ráhordó szerepe a vizsgált vonalakon szinte teljesen hiányzik, emellett a változó utazási igényekre a bázis-alapú menetrend-készítés (az előző évi menetrend javítgatása) nem tud reagálni: hiába vannak tehát évek, évtizedek óta bejáratott menetrendű vonatok, ha akadályozzák a menetrend újragondolását. E probléma részben megoldást nyert az ütemes menetrend Dunántúlon torténő bevezetésével. Sajnos, ezt nem követte a menetrendszerűség és a többi minőségi paraméter javulása, így a vasúti kínálat továbbra sem tekinthető utas barátnak. A helyi személyvonatok elsősorban a hivatásforgalom feladatait igyekeznek ellátni. Az imént említett ráhordó-elosztó rendszer hiánya, illetve távolsági forgalomban az átszállási kényszer miatt elsősorban nyáron e vonatok gyakran kihasználatlanok, míg a hasonló időfekvésben közlekedő, a megállások számát tekintve is hasonló „sebesvonatok” túlzsúfoltak. Nem elhanyagolható oka e jelenségnek, hogy a menetrend instabilitása (lásd később) miatt a helyi vonatok menetrendszerűsége még ugyanezen vonalak többi vonatától is elmarad: ezeknél a vonatoknál ugyanis az operatív forgalomszervezés során csaknem az összes többi fontosabbnak bizonyul. Azok a személyvonatok tehát, melyek egy korszerű szemléletmóddal szerkesztett menetrendben a legjobban terhelt vonatok részbeni tehermentesítését szolgálhatnák, jelenleg e feladatra nem alkalmasak.

304


A 30-as vonalon a kapacitás közel fele a gyorsvonati megállóhelyekre koncentrálódik, ezek: Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Keszthely. Az északi parton nem találunk ekkora különbséget, ennek oka, hogy ezen a vonalon sokkal több, kisebb forgalmú hely található, amelyeken a gyorsvonatokat nem lehet megállítani, összességében azonban nagyobb utasforgalmat adnak, ezáltal az északi parton a gyorsvonatok részaránya kisebb, ami a vasút versenyképességét tovább rontja. Járművek A 2006-ban vásárolt használt német kocsik (ún. halberstadti kocsik) egy részének Nagykanizsára állomásításával a Balaton déli partján közlekedő vonatok minősége ugrásszerűen javult 2006 őszén. Sajnos ennek ellenére a MÁV személyszállító járműparkjának strukturális hiányai még mindig hatványozottan jelentkeznek a balatoni forgalomban. Hosszabb távon egyébként a halberstadti kocsikkal sem lehet számolni, időközben színvonaluk lassan „hozzásimul” a vasút általánosan alacsony színvonalához. Két okból van ez így: egyrészt az év egy bizonyos időszakában a korábbiakhoz képest nagyszámú járműre van szükség, másrészt ezt az igényt alkalmas tartalék híján a vasúttársaság csak az országon belüli átcsoportosítással, a „maradék” járművek összegyűjtésével tudja teljesíteni. A vontatásra a fővonalakon nagyrészt a mozdonyos vontatás a jellemző, de az északi parton a helyi személyvonatokban Bz motorkocsis közlekedés is előfordul. A mellékvonalakon a legtöbb helyen ezek a motorkocsik közlekednek. A vontatást a déli parton villany-, az északi parton dízelmozdonyokkal oldják meg. A dízelmozdonyok utóbbi években tartó remotorizációs programjának köszönhetően az északi parton tapasztalható vasúti zaj- és légszennyezés csökkent. Ennek ellenére igaz, hogy a mozdonyos vontatású vonatok zajkibocsátása magas, az üdülők számára főként a kora reggeli órákban zavaró lehet. A mozdonyok további problémája elavult technológiájuk, amelynek következtében a járművek gyorsulási és fékezési képessége a gyakori megállásokhoz képest nem megfelelő (különösen az M41-es típust éri sok kritika), emiatt a menetidő jelentősen növekszik. A nyári főidényben az északi parton az esztergomi vonalról átcsoportosított Desiro típusú dízelmotorvonatok is közlekednek, melyek hamar népszerűvé váltak. Sajnos azonban ez a néhány új kocsi csak csepp a tengerben. A személykocsik átlagéletkora 30 év felett van, ez a szám azonban önmagában nem jelent semmit, hiszen a 35-37 éves járművek felújítás után és rendszeres karbantartás esetén megfelelő műszaki színvonallal és utazási komforttal rendelkezhetnek, azonban a Balaton-parton nem ez a helyzet. A járműállomány eredet szerint három részre osztható, és ez a műszaki és esztétikai állapotban is jelentkezik. Az egész évben a vizsgált vonalakon dolgozó elsősorban nagykanizsai, celldömölki, székesfehérvári és budapesti (Déli pu.) állomásítású kocsik életkora és állapota az országos átlagnak megfelelő, de a nyári szezon kezelésére mindez kevés, ezért van szükség a személykocsik két következő csoportjára. A Nagykanizsára közlekedő német kocsik utaskényelmi szempontból az átlag feletti színvonalúak, üzembe állításuk azonban a járműpark problémáit nem oldotta meg, csupán a személyszállítás teljes összeomlását odázta el néhány évvel. Az ország más részeiről – hagyományosan Szombathelyről, Pécsről,

305


Miskolcról, Debrecenből – érkező, szezonális távolsági vonatok (ún. fürdővonatok) változatos eredetű és állapotú kocsijainál a legnagyobb probléma az, hogy gyakran többnapos, az egész országot többször átszelő fordulókat tesznek meg minimális karbantartás és takarítás nélkül. Előfordul, hogy napokig még a szeméttartókat sem ürítik, a világítás, szellőzés, ajtózáró szerkezet pedig ilyen korú kocsiknál óhatatlanul gyakran meghibásodik, és napokig kijavítatlanul marad. A harmadik csoportba azok a kocsik tartoznak, melyek az év többi hónapjában az ország más részein dolgoznak, és a nyári menetrend idejére helyezik ki őket dunántúli állomásokra, tehát elsősorban Szolnokról, Szegedről, Békéscsabáról Nagykanizsára és Székesfehérvárra. A MÁV komoly szervezeti válságát jelzi, hogy ilyenkor – részben méltányolható okokból – az egyébként is szűkös kocsipark felett rendelkező állomások a legrosszabb állapotú kocsijaikat adják ki a Balaton-partra, ráadásul e kocsik karbantartásáról a kihelyezés időtartama alatt sem az eredeti telephely, sem az ideiglenes „gazda” nem szívesen gondoskodik. A MÁV üzletpolitikájában viszont a kerékpárszállítás, a kerékpárral történő együttutazás elősegítése, támogatása az utóbbi években javult.

Zsúfoltság A zsúfoltság okairól a fentiekben már esett szó, a továbbiakban csak az okok összefoglalására van szükség. Az üzemi kényszerítő körülmények, valamint a rossz értelemben vett rutin gátolja azt, hogy a ténylegesen jelentkező utasáramlatokra a menetrend reagálni tudjon. A MÁV jelenlegi gyakorlatában még az évről évre történő alkalmazkodás is megoldhatatlan feladatot okoz, a rugalmas, operatív problémamegoldás (mentesítő vonat, különvonat pár napos határidővel történő megszervezése) pedig elképzelhetetlen. A menetrend meghirdetése nem megfelelő színvonalú: nem kellő részletezettséggel tartalmazza az utazáshoz szükséges információkat (közbenső megállók, visszautazási lehetőségek, csatlakozások, ideiglenes módosulások pl. vágányzárak, ártájékoztató stb.), a vasút területén kívül csak a menetrend interneten elérhető formája hozzáférhető. Az utastájékoztatás nem terjed ki a legzsúfoltabb vonatok elkerülésére ösztönző ajánlatok kidolgozására, közlésére. A díjszabás jelenlegi rendszere szintén nem ösztönöz a csúcsidőszakokon kívüli vonatok igénybevételére. A zsúfoltság másik fő oka személykocsi-állomány szűkössége, összetétele és műszaki állapota. Nyáron sok olyan, egyébként budapesti elővárosi forgalomban használt kocsi erősíti a balatoni vonatokat, melyeken csomagok, babakocsi, vagy éppen kerékpár elhelyezésére alig van mód. Késések A kevés és alkalmatlan kocsival közlekedő, tehát zsúfolt vonat esetében az utascsere a szokásosnál tovább tart. Ez esetenként 1-3 perc többlettartózkodást eredményez, melyre az előre elkészített menetrend nem tartalmaz tartalékidőt. Tudott, hogy a vizsgált vonalszakaszok mindegyike egyvágányú, tehát egy vonat késése a vonattalálkozási (keresztezési) lehetőségek korlátozott száma miatt akár féltucat vonat közlekedésére hatással lehet. A 12-15 perc alatti késések – melyek az előbb említett, elhúzódó utascsere miatt mindennaposak – a keresztezési helyek operatív áthelyezésével még nem orvosolhatók, tehát az ennyit késő vonatot a szembejövő vonat egészen biztosan megvárja, innentől mindkettő vonat késik. Egy reggeli késett vo-

306


nat ilyen módon délig, egy délutáni késett vonat késő estig képes zavarokat okozni a menetrendszerű közlekedésben. A késések egy másik csoportja elsősorban a távolsági vonatoknál jelentkezik. Ilyenkor az ország másik részén bekövetkezett baleset (gázolás stb.), műszaki hiba van kedvezőtlen hatással a nyáron csúcson üzemelő és ezért rendkívül zavarérzékeny balatoni menetrendre. A késések harmadik, nagyon kellemetlen csoportját a déli parton közlekedő nemzetközi vonat okozza, melyek az útlevél- és vámvizsgálat elhúzódása, vagy különféle, külföldön bekövetkezett események miatt nagyon rossz menetrendszerűséggel rendelkeznek. Meg kell említeni, hogy nem csak a már előbb említett módon zavarják a többi vonat menetrendjét, hanem gyakori 30, sőt 60 percen túli késésük óriási egyenetlenségeket keletkeztet a vonatok követésében: más vonatokon zsúfoltság alakul ki. A vonali infrastruktúra állapota A Balaton körül a Magyar Államvasutak Zrt. kezelésében lévő következő vasútvonalak találhatók:

A 26 számú, Celldömölk-Balatonszentgyörgy vasútvonal Tapolca-Balatonszentgyörgy szakasza (26a, ill. 30b jelöléssel) A 27. számú Lepsény – Veszprém vasútvonal Lepsény- Csajág közötti szakasza, A 29. számú Börgönd – Tapolca vasútvonal Csajág – Tapolca közötti szakasza, A 30. számú Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa vasútvonal Lepsény és Balatonszentgyörgy közötti szakasza,

A balatoni vasúthálózathoz kapcsolódik a

35. számú Siófok-Kaposvár 36. számú Fonyód-Kaposvár 37. számú Balatonkeresztúr-Somogyszob vasútvonal,

valamint az egykori 24. számú vasútvonal maradékaként létező sármelléki iparvágány. A) Balatonszentgyörgy – Tapolca A vonalszakasz egyvágányú, Balatonszentgyörgy és Keszthely között villamosított. Az alépítmény állapota az átlagosnál rosszabb, sárosodás jellemző. A felépítmény állapota átlagos. A 35 km hosszú vonalon az engedélyezett sebesség 80 km/h, 5,3 km-en rendeltek el állandó, jellemzően 40-60 km/h-s sebeség-korlátozást. A vonal üzemirányított, állomástávolságú közlekedéssel. A vonalon – a két szélső állomáson kívül – 3 darab állomás és 6 darab megállóhely található. Keszthely és Balatonederics állomás biztosítóberendezése elavult, nagyobb vonatforgalom esetén korszerűsítésre szorul majd. B) Lepsény – Csajág A vonalszakasz egyvágányú, nem villamosított. Az alépítmény átlagos állapotú, elszórtan elsárosodott, vízzsákos, az elmúlt 15 évben szinten tartó karbantartáson felüli felújítás nem történt. A felépítmény átlagos állapotú. A pályán engedélyezett sebesség 50 km/h. A vonalszakaszon – a két szélső állomáson kívül – egy darab megállóhely található (Balatonfőkajár). A vonalszakaszon 2007. március 4-től a vasúti személyszállítás szünetel.

307


C) Csajág – Tapolca A vonalszakasz egyvágányú, nem villamosított. Az alépítmény állapota változó, a talajviszonyok miatt a vízparthoz közel megcsúszás-veszély, sárosodás, a vonalszakasz egészén vízzsák-képződés veszélye áll fenn, ennek oka a csapadék rossz elvezetése. A pálya emiatt intenzív fenntartást igényel. Külön probléma a Csajág és Balatonkenese állomások közötti szakaszon a vasúti pálya mentén húzódó löszfal állapota, mozgása, ami miatt a vasúttársaság több alkalommal foglalkozott a vonalszakasz felhagyásának tervével, és az északi parti vonal Balatonfűzfő és Hajmáskér közti átvezetésével. A löszfal megerősítése megkerülhetetlen kérdés, ennek megfelelően a vasút az utóbbi években jelentős pályafenntartási tevékenységet végzett ezen a szakaszon. A felépítmény az átlagosnál jobb állapotú. A pályán engedélyezett sebesség 80 km/h, a 87 km hosszú pálya 14 km-es szakaszán van állandó, vagy ideiglenes sebességkorlátozás elrendelve, jellemzően 40, 60 km/h, a fent ismertetett okok, valamint a sínek kopása miatt. A vonal üzemirányított, a nyílt pálya önműködő térközjelzőkkel tagolt. A vonalszakaszon – a két szélső állomáson kívül – 11 darab állomás és 17 darab megállóhely található. D) Lepsény – Balatonszentgyörgy A vonalszakasz egyvágányú, villamosított. Az alépítmény állapota átlagos, helyenként vízzsákos, ahol a csapadék elvezetése nincs megfelelően megoldva. Rossz állapotú az alépítmény Balatonboglár és Fonyód között (mocsaras terület), itt újabb sebességkorlátozás bevezetése van napirenden. Rossz az alépítmény állapota a Balatonaliga-Szabadisóstó szakaszon is. A felépítmény az átlagosnál jobb állapotú, rendszeres és intenzív karbantartási tevékenység folyik rajta. A pályán engedélyezett sebesség a vizsgált szakaszon 100 km/h. A 85 km hosszú szakaszon több, mint 30 km-en van állandó sebességkorlátozás, jellemzően 60, 80 km/h, kiemelendő a Balatonboglár és Balatonfenyves állomások közötti, 13,5 km hosszú 80 km/h-s korlátozás. A jelzetten felül (elsősorban az állomások területén) 40, 60 km/h-s ideiglenes korlátozások vannak az elsárosodott ágyazat miatt. A vonalon fonyódi központtal központi forgalomirányítás (KÖFI) üzemel, mely országos szinten korszerűnek mondható. Balatonszentgyörgy, Siófok, Fonyód és Lepsény állomások területén központi forgalom-ellenőrzési (KÖFE) rendszer üzemel. A nyílt pálya önműködő térközjelzőkkel tagolt. A vonalszakaszon – a két szélső állomáson kívül – 12 állomás és 13 megállóhely található. Az egyéb vasúti infrastruktúra Vizsgálatunk tárgyát a négy vonalon 31 állomás és 36 megállóhely képezi. Ezek állapota és felszereltsége között igen jelentős különbségek mutatkoznak. A Balaton parti vasútállomások jelentős részén található olyan terület, mely a vasúton történő áruszállítás csökkenésével funkcióját vesztette, ezért másként hasznosítható vagy értékesíthető. Használaton kívül álló, vagy éppen használhatatlan csonkavágányok, oldalrakodók, rakodásra és tárolásra használt területek tartoznak ide.

308


Azokon az állomásokon, ahol nagyobb számú vonat végállomásozik, a szerelvények tárolása megoldott, ezek: Balatonfüred, Tapolca, Siófok, Fonyód, és korlátozottan -Keszthely. A MÁV által jelenleg fenntartott rendszerben a járművek műszaki karbantartása, külső tisztítása nem a vonal állomásain történik, üzemanyag-töltésre is csak Tapolcán van lehetőség. A vizsgált vonalakon általánosan elterjedt a biztonságos, széles ún. szigetperon, ezzel szemben csak kevés peron érhető el biztonságosan, alul- vagy felüljárón keresztül. A meglévő aluljárók szűkek, lepusztultak, az akadálymentes közlekedésre alkalmatlanok. A meglévő állomásokon és megállóhelyeken nem csak mozgásukban korlátozottak akadálymentes közlekedése, de a babakocsival, kerékpárral együtt utazók kényelmes és biztonságos közlekedése sem megoldott. A pályavasúti infrastruktúra összességében elégséges kapacitású. Az év legforgalmasabb menetrendi napjain – ezek a nyári menetrendszerinti vasárnapok – amennyiben nincs rendkívüli esemény vagy késés, az egyvágányú nyílt vonalak és az állomások áteresztő képessége még éppen megfelelő. Ebben a 30-as vonalon nagy szerepe van a központi forgalomirányításnak is. A hálózat azonban nem alkalmas a jelenleginél több vonat kezelésére, illetve már a jelenlegi menetrend mellett sincs infrastruktúra-oldalról tartalék. Ezért nemcsak minden érdemi menetrendi kínálati bővítés, de a jelenlegi kínálat mellett a menetrendszerűség, a megbízhatóság növelése is megköveteli az infrastruktúra fejlesztését, az állomások közötti menetidők csak súlyos kompromisszumok árán teszik lehetővé a vonalon az ütemes jellegű közlekedést. A vasútállomások mindegyikén és a megállóhelyek egy részén van jegykiadás, helyenként csak a nyári főszezon idején. A jegykiadás technológiailag nem egységes, a kiadás sebességét és színvonalát tekintve csak a gépi jegykiadás elfogadható. Az állomásokon és megállóhelyeken a magyar nyelvű utastájékoztatás megoldott, helyenként gépi hangon, de az idegen nyelven történő hangos és vizuális utastájékoztatás rendszertelen, nem következetes és nem elterjedt. Túlmutat a Balaton térségén az a probléma, hogy a MÁV belföldi és nemzetközi utastájékoztató rendszerei – különösen díjszabási kérdésekben – nem naprakészek. Az állomások és megállóhelyek környékén a parkolók kapacitása elégtelen. A nyári parkolási problémák különösen Balatonalmádi, Balatonfüred, Siófok, Fonyód vasútállomások megközelíthetőségét rontják jelentősen. A Balaton parti kerékpárutak fejlődése ellenére a vasútállomások területén kerékpárok tárolására többnyire még ma sincsen kulturált lehetőség. Autóbusz-közlekedés A Balaton térségében az autóbusz-hálózatnak többszintű, és egyes települések környékén jelentős szerepe van. Ez jelenti sok esetben az egyetlen eljutási lehetőséget a közösségi lehetőségek közül. A térség autóbusz-hálózatára a következő jellemzők mondhatók el: igényekhez való alkalmazkodás hiánya: a változó igényekkel nem tartottak és nem tartanak lépést, alakulásuk, fejlődésük egy-egy település aktuális érdekérvényesítő képességén múlott, és sok esetben az alakította egyenetlen szolgáltatási színvonal: az egyesek települések ellátottsága nem egyenletes, bizonyos viszonylatokon még a 10-15 perces átlagos követés sem elképzelhetetlen, míg máshol alig napi néhány járat igénybevételére van lehetőség áthatolhatatlan tó: a Balaton mint földrajzi képződmény kétségtelenül akadályt jelent bizonyos utazási irányoknak, alapvetően az észak-déli mozgásoknak, azonban ezt a

309


hatást egy megfelelő hálózat kellőképpen tompíthatja, ahogy ez a közút esetében a kompátkelési lehetőséggel meg is valósul a vasúthoz való igazítás hiánya: a vonatokkal a menetrendi hangolás esetleges, illetve ahol elvileg létezik, ott sem megbízható, mert a buszok nem várják be a késve érkező vonatot és fordítva

Zömében szóló, 60-90 fő befogadására képes járművek teljesítenek szolgálatot, melyeken jellemzően 45-55 ülőhely található. Egyes kiemelt forgalmú viszonylatokon csuklós járművek is futnak, így például a Veszprém – Balatonfűzfő és a Veszprém – Balatonalmádi viszonylatokon. Az autóbuszok három fő funkciót látnak el: Helyközi: térségen belüli forgalom 2. Távolsági: városok, illetve megyék közötti forgalom, a térségen áthúzódó viszonylatokkal 3. Helyi: településeken belüli forgalom •

A térségen belüli autóbusz-közlekedést jelenleg négy Volán-társaság végzi: Kapos Volán Zrt. a déli parton Balaton Volán Zrt. a keleti parton és az északi part keleti felében Somló Volán Zrt. az északi part nyugati felében Zala Volán Zrt. Keszthely térségben A távolsági viszonylatok között néhányat egyéb társaságok is üzemeltetnek, így a Volánbusz Zrt., a Gemenc Volán Zrt., a Bakony Volán Zrt., Kisalföld Volán Zrt., valamint az Alba Volán Zrt., Kunság Volán Zrt, Tisza Volán Zrt, Vértes Volán Zrt, Bács Volán Zrt, Vasi Volán Zrt. is. A távolsági viszonylatokon közlekedő járatok sok esetben helyközi funkciót is betöltenek. A Balaton környékén korántsem kiegyenlített az autóbusz-hálózat kapacitása és terheltsége. Kiemelhetőek települések és útvonalak, melyeken a tóparti átlaghoz képest intenzívebb autóbusz-közlekedés zajlik. Csomóponti települések, melyek az adott térségen belül központi szerepet töltenek be: Siófok (napi 260 járat, mintegy 6000 utas) Balatonalmádi Balatonfűzfő Balatonfüred (napi 18 járat Balaton-felvidék felé, további 64 Veszprém felé) Zánka (napi 14 járat Balaton-felvidék felé) Révfülöp (napi 15 járat Balaton-felvidék felé) Tapolca Keszthely Lengyeltóti (napi 58 járat, 1300 utas) Fonyód (napi 52 járat, 1200 utas) Balatonboglár (napi 84 járat, közel 2000 utas) Balatonlelle (napi 57 járat, 1300 elszállított utas) Balatonföldvár (napi 68 járat, mintegy 1600 utas)

310


A térség legforgalmasabb, kiemelt viszonylatai azokon a területeken találhatók, ahol a tó partjától legfeljebb 30 km-re található valamilyen nagy vonzerejű település, akár hivatás- akár üdülőforgalmi szempontból. Ilyen település: Hévíz, Zalakaros, Veszprém, Tapolca. Zalakaros esetében legkisebb a kapacitás, Tapolcára az utasforgalom pedig megoszlik a közvetlen autóbusz-járatok és a vonatpárok között. Jelentős azonban a kapacitás Hévíz és Keszthely között akár óránként 10 indulással. Fontos célpont továbbá Veszprém városa. A megyeszékhely erős hivatásforgalmat vonz, de nem elhanyagolható a Balatonon nyaraló turisták forgalma sem. Három tóparti város felől kínálnak az autóbuszok jelentős mértékű kapacitást: Balatonfüred, Balatonalmádi és Balatonfűzfő irányából. Utóbbi két városból csuklós járművek is közlekednek. A Balaton körül két település között általában 15-20 járatpár közlekedik egy munkanapon, kivétel ez alól a Keszthely – Balatongyörök és a Balatonkenese – Balatonfűzfő viszonylat, ahol több járatpár közlekedik. Veszprém felől a Balaton irányában tehát településenként négyszer, összességében pedig 10-12-szer nagyobb kapacitás van jelen. A Balaton közvetlenül igen gyéren van összekapcsolva a Fővárossal. Jellemző, hogy Budapest és a Balaton között a fő közforgalmú közlekedési eszköz a vonat. Mindkét parton jellemző, hogy a közvetlen járatok száma úgy növekszik, minél közelebb van a település a Fővároshoz. Az északi parton például Révfülöpről napi egy, Balatonfüredről, Balatonalmádiból és Balatonfűzfőről napi négy járat indul Budapestre. Igaz ugyan, hogy Veszprém felé átszállással is el lehet jutni a Főváros irányába, ám ez a megoldás az utazás komfortját tekintve nem versenyképes az átszállásmentes eljutással. Helyközi és helyi közlekedési kínálat A térségen a következő távolsági járatok haladnak keresztül: Északi parton: 1. Hévíz – Veszprém Zalaegerszeg – Székesfehérvár Keszthely – Tatabánya Zalaegerszeg – Székesfehérvár Nagykanizsa – Veszprém Zalaegerszeg – Várpalota Tapolca – Győr Keleti parton: • Veszprém – Szigetvár Veszprém – Baja (napi 2) Győr-Kaposvár Pápa – Szeged Veszprém – Harkány Veszprém – Szolnok Várpalota – Szekszárd (napi 2) Veszprém – Szeged Bük-gyógyfürdő – Szeged Veszprém – Pécs Déli parton: • Hévíz – Dunaföldvár Hévíz – Tatabánya Hévíz – Kecskemét Kaposvár – Székesfehérvár Hévíz – Tatabánya

311


A Balaton-környéki települések nem mind a part mentén helyezkednek el, így nem érhetők közvetlenül a vasútvonalakon (29-es, 30-as vonalak), illetve a part menti közutakon (7-es, 71es főutak). A balatoni üdülőkörzet több okból is kiterjedtebb, nem egy esetben akár 30 km-rel a parttól is találunk olyan településeket, melyek szervesen kapcsolódnak a tóhoz, illetve annak életéhez, vérkeringéséhez. Ez a jelenség talán természetesnek is mondható a nagyobb városok vonzáskörzetében, agglomerációjában (Siófok, Fonyód, Keszthely, Balatonfüred környékén), azonban maga a Balaton is rendelkezik vonzerővel, agy bizonyos értelemben maga is egyfajta városnak fogható fel. A parttól átlagosan 10-15 km-rel beljebb fekvő apróbb falvak, melyek nem kötődnek – földrajzi adottságaik, elhelyezkedésük okán – nagyobb partmenti városhoz két részre bonthatók:

•

partra merőlegesen húzódó helyi jellegű út mentén fekvők (pl. Szólád) zsákfalvak (pl. Balatonendréd)

Ezek a típusok nemcsak földrajzi értelemben különbözőek, de lehetőségeiket tekintve is igen nagy különbségek fedezhetők fel közöttük. Az első csoportba tartozó falvak jellemzően két irányból megközelíthetők, úgy a Balaton, mind egy, a tótól távolabb fekvő város felől. Az országos főút miatt viszonylagosan nagyszámú átmenő forgalma miatt vonzereje, kereskedelmi, turisztikai lehetőségei jobbak. Közlekedési szempontból pedig kétfelé orientálódhat, a magasabb színvonalú ellátottság (útminőség és közösségi közlekedés) esélyeit tovább növeli. A közösségi közlekedés szempontjából éppen az átmenő forgalomban rejlik egyik nagy előnye ezen településeknek: bármilyen kicsi is a helyben generálódó forgalom, az átmenő forgalom nagyobb volumene megteremti az esélyét a színvonalas autóbusz-közlekedés kialakításának. Ennek két alapvető tényezője a logikus, egyenes vonalvezetés, mely esetében a járatok a megközelítőleg legrövidebb, így leggyorsabb útvonalon közlekednek, valamint a sűrű követések. A második csoportba tartozó települések esetében átmenő forgalomról nem beszélhetünk, mivel több település helyezkedik el szigetszerűen, egyetlen kapcsolódási ponttal a külvilág felé. Ezek mindegyike a Balaton mentén húzódó főutak, illetve települések. A településekre szervezett közösségi közlekedési hálózatot kizárólag az egy csoportot alkotó néhány település forgalma „tartja el”. Önálló autóbuszjárat szervezése ugyan elképzelhető, azonban nem gazdaságos, mivel az utasforgalom nagysága csupán napi 5-8 járatpár közlekedését indokolja. Ez pedig a szolgáltatást olyan színvonalon tartja, amellyel az egyéni közlekedés mellett versenyképességről nem lehet beszélni. A jelenlegi közlekedési rendszerben van arra példa, hogy a „szigeten” elhelyezkedő falvak közül a parthoz legközelebb fekvőt zsákfaluként kezelve betérnek buszjáratok. A harmadik csoportba azok a települések tartoznak, melyek csak egyetlen közúti irányban kapcsolódnak a külvilághoz, azonban – ellentétben az előző csoporttal – teljesen egyedül fekszenek a parttól néhány kilométerre. Közút csak egyfelől vezet ezekbe a falvakba. Esetükben önálló autóbuszjárat szervezése nem indokolt. A jelenlegi helyzetben kétfajta megoldással találkozhatunk. Az egyik, hogy olyan – funkciójukat tekintve – hibrid járatokat szerveznek, melyek a zsáktelepülésről indul, majd a part menti főutat elérve gerincvonali szerepet vesz föl, és a part mentén elhelyezkedő településeket köti össze. Ezen megoldás alapvető hátránya, hogy vasúttal párhuzamos közlekedés működik a part mentén, előnye azonban az átszállásmentes kapcsolat. A regionális közlekedési szövetség megvalósulása esetén a vasúttal párhu-

312


zamos autóbusz-közlekedésnek még kisebb létjogosultsága lenne, hiszen az ütemes menetrend, az átszállás csomópontokra szervezett hálózat lehetővé teszi, hogy a kisebb forgalmú településről érkező kiskapacitású járműről néhány perces átszállási idő után vasúti járművel folytassa útját az utas. Így az új modellben vagy ezen járattípus teljes elhagyása mellett kell dönteni, vagy olyan kiskapacitású járművekkel kell megoldani a közlekedést, mely legfeljebb egy órás követési időközzel indítva is még gazdaságosan üzemeltethető. Ez célszerűen az iránytaxi-rendszer lehet. A második megoldási forma a betérős rendszer, mely szerint part menti járatok 10-15 perces menetidő-többlettel elközlekednek a zsáktelepülésig, majd onnan visszatérve eredeti útvonalukra tovább folytatják útjukat. Hátránya a megoldásnak, hogy a part menti útvonalon közlekedő utasokat felesleges többletútra kényszeríti. Ez az utasok időveszteségén túl jelentős pazarlást is jelent a céltalanul megmozgatott férőhely-kapacitás miatt. Előnye azonban az, hogy önálló járat szervezése nélkül biztosítható valamilyen elfogadható járatsűrűség a zsáktelepülésen. A jelen tanulmányban bevezetésre javasolt rendszerben alapvetően csak a távolsági viszonylatok esetében érdemes a vasúttal párhuzamosan közlekedő autóbuszjáratok megtartásával számolni – annak gazdaságtalansága miatt. A közvetlen kapcsolatok kényelmét felváltja egy ütemes, jól megszervezett átszállásokra épülő rendszer, mely ugyan némi áldozatot kíván a ma közvetlen autóbuszjáratot használó utasok részéről, azonban megteremti a térség települései közti eljutási lehetőségek széles palettáját, a prioritásokra épülő rendszer igazságosabbá válik. Nem kerül különleges előnybe az a település, mely valamely nagyobb város közelében helyezkedik el, illetve a kisebb településekről nem egyetlen jól használható eljutási lehetőség biztosítható, hanem a part mentén bármelyik irányba tovább lehet utazni, és egy következő átszállási csomópontban lehetőség van egy másik, szintén a tóparttól távolabb fekvő település színvonalas megközelítésére. A körirányú, gerincvonalként funkcionáló vasúti közlekedés révén egyenlő mértékű és színvonalú szolgáltatás biztosítható. A Balaton partján 10 város található. Egy, ritkán két vasútállomás tartozik hozzájuk. A városon belüli közlekedés így alapvetően közúton történik. A kisebb városokban a községekhez hasonlóan nem jelentkezik a gyalogos és kerékpáros forgalom mellett – a személygépjárműveket leszámítva – külön igény a közforgalmú közlekedésre. A városokon belül a főutak néhány kivétellel kétszer két sávosra bővülnek, hogy az alacsonyabb megengedett sebesség, valamint a sűrűbb kanyarodások miatt meg-megtorpanó kocsisor gördülékenyebben haladhasson. Ez a korábbi fejélesztéseknek köszönhetően enyhíti a városokon áthaladó tranzitforgalom által okozott károkat. A városok egyik jellegzetessége, hogy nem csupán a part menti utazási irányok jelennek meg bennük, hanem – minden esetben a szárazföld felé kiágazó út lévén – a Balatontól távolabb eső területek felé irányuló forgalmat is kezelniük kell. Hat városban a helyközi járatok bonyolítják a felmerülő helyi utazásokat. Ezen települések – név szerint Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonföldvár, Balatonfűzfő – földrajzi helyzetüknél, vagy méretüknél fogva nem igényelnek külön helyi autóbusz-közlekedést. Szerkezetüket a Balaton alapvetően meghatározza: a part mentén húzódó főútra és a szárazföld belseje felé vezető egy-két útra fűződik föl a település szerkezete. A városokból más települések felé közlekedő autóbuszok képesek ellátni a helyi igényeket, mivel a főúttól csupán néhány utcára helyezkednek el a lakóházak, az igények mértéke pedig nem akkora, amely a helyközi kapacitáson túl újabb férőhelyek bevonását igényelné. További négy városban azonban működik helyi közforgalmú autóbusz-közlekedés, mindenütt szóló autóbuszokkal. A járatok a kis községeket kiszolgáló helyközi autóbusz-járatokhoz hasonlóan bonyolult, számtalan betéréssel és kitérővel tűzdelt útvonalakon közlekednek. Ritka követési

313


idejük alapvetően használhatatlanná teszi a turisták, üdülők részére ezeket a járatokat, mivel csak adott indulási időre lehet felkészülni, ráadásul ismerni a vonalvezetést, amely egy viszonyalton belül akár járatonként is változhat, illetve bizonyos járatok csak bonyolult időbeosztás szerint közlekednek (függően a naptól, időszámítástól, stb.). A helyi forgalmat ilyen módon hatékonyan nem képesek kiszolgálni ezek a járatok. A probléma kettős: bizonyos viszonylatokon a lappangó kereslet eléri azt a szintet, hogy ésszerűbb, megjegyezhetőbb, jobban kommunikálható menetrenddel és sűrűbb követéssel akár megduplázható, megtriplázható az utasszám. Vannak viszont olyan viszonylatok, melyeken nem akkora az egyéni és közösségi közlekedési módokkal utazók összesített száma, hogy egy napközben legalább félóránként közlekedő viszonylatot érdemes legyen közlekedtetni. A helyi viszonylatok kötött menetrend alapján közlekednek, a vasúti és távolsági autóbuszjáratokhoz teljesen érzéketlenül kapcsolódnak. Egyik fő funkciójuk, hogy a távolról érkező utasokat elszállítsák szerte a városon belül. Ennek megfelelően az autóbusz- illetve vasútállomás közelében van a legtöbbjük induló végállomása. A menetrend kötöttsége egy esetleges előre ismert késés folytán sem képes szavatolni a beérkező utasok komfortos célba jutását, a ritka követési időköz miatt pedig nem számíthatnak a következő járatra. A helyi és helyközi közlekedés határán lévő egyik különleges igény az Eger-patak völgyében évente megrendezésre kerülő Művészetek Völgye, mely évről évre egyre több látogatót vonz, egyre szélesebb társadalmi csoportokból. A rendezvény nyár közepén mintegy tíz napig tart, ám a látogatók egy része csak néhány napra kapcsolódik be a programokba. A rendezvényben résztvevő hat falu mindegyikében párhuzamosan zajlanak a programok, komoly igény van arra, hogy falvak között is sokan helyet változtassanak. Ez nem időszakos jellegű (a programok nem idősávosak), az igények folyamatosnak tekinthetőek. A falvak méretéből adódik, hogy a településen belüli mozgások gyalogszerrel könnyen leküzdhetőek. A rendezvényen belüli mozgásokat úgy modellezhetjük a legkorrektebb módon, ha azt feltételezzük: minden településről minden településre folyamatosan jelentkezik utazási igény. Az autóbusz hátrányai a mai gyakorlatban a ritkasága és a zsúfoltsága, melyek miatt a gyakorlatban nem számít rá egy átlagos „völgylakó”: Az általános magatartás az, hogy mivel nem lehet a programokat a busz menetrendjéhez igazítani, gyaloglás és autóstopp között döntenek a saját járművel nem rendelkezők, s ha éppen érkezik egy „csigabusz” a megállóba, felszállnak rá. A járatok menetrendje sem utasbarát. Két útvonalon közlekednek a járatok (nagykör és kiskör) meglehetősen rapszodikus menetrend szerint. Egy jól megszervezett, kiszámítható, ütemes menetrend alapján kialakított rendszerrel a látogatók kényelme még teljesebbé válhat, míg a személykocsik általi környezeti terhelés csökkenhet (parkolóhelyül szolgáló földterületek, zsúfoltság, levegőszennyezés). A jelenlegi viszonyok között a Völgy falvaiba csak Ajka felől, illetve a Tapolcát Veszprémmel összekötő országúton közlekedő távolsági (Budapesttel is van közvetlen kapcsolat) és helyközi autóbuszokkal lehet megközelíteni. A Balaton partjáról, Balatonfüredről és Zánkáról indulnak autóbuszok, azonban azokkal csak Nagyvázsonyig lehet eljutni, a további településekhez a Veszprém – Tapolca közötti járatokra kell átszállni. A közlekedési ágazatok közötti kapcsolatok A Balaton térségében a közlekedés egyes ágazatai jelenleg elkülönülten, az összehangoltság szinte teljes hiányában, elzárt világ módjára üzemelnek. Az ágazatok közötti kapcsolatok nagyon kevés esetben léteznek tervezett módon. Kijelenthető, hogy ha egyáltalán fennáll bármilyen kapcsolat, az is főként spontán jellegű, illetve rosszul működő.

314


A vasútállomások gyalogosan könnyen megközelíthetőek, többé-kevésbé a települések központjában helyezkednek el. Ez a körülmény is alátámasztja, hogy a vasúti infrastruktúrával érdemes és kell számolni, sok esetben önmagában kielégítheti a felmerülő utazási igényeket. A vasútvonal jellemzően a település és a vízpart között húzódik, ezzel megteremti annak a lehetőségét is, hogy a jelenleg meglévő állomás- és megállóhelyeken kívül újabb csatlakozási pont alakulhasson ki. Ennek a későbbiekben ott lehet jelentősége, ahol a könnyű, jó dinamikájú járművek használatának okán a rágyaloglási távolságot csökkenteni célszerű. Kivételes helyzetben van Csajág település, ahol a településen kívül helyezkedik el a vasútállomás. A vasútállomásokhoz minden településen tartozik személygépkocsik számára igénybe vehető parkoló, az egyéni és a vasúti közlekedés közötti váltás lehetősége alapvetően biztosított. Ezzel szemben az autóbuszjáratok menetrendi kapcsolódása a vasúthoz spontán jellegű, fizikai kapcsolódása a települések nagy részében megoldott: az autóbusz-állomások a vasútállomások közvetlen közelében helyezkednek el. Ám e két kapcsolódási forma együttes megléte képes csak a színvonalas átszállási lehetőséget biztosítani. Mindkét megállapítás azonban kellő fenntartással kezelendő a minőség oldaláról. Közös peronos átszállásról sehol sem beszélhetünk és a kulturált, netán őrzött parkolásra sincs még igazán példa. Az pedig végképp kizárt, hogy a parkolási díj és a közösségi menetjegy összekapcsolódhasson, pedig erre Európában számos példa akad. A kikötők adottságuknál fogva a víz partján helyezkednek el, míg a vasútvonalak ugyan a part mentén haladnak végig, de nem közvetlenül a parton. Így a vasútállomások a parttól távolabb kerültek. Néhány déli parton elhelyezkedő település esetében ennek ellenére közel fekszenek e két ágazat állomásai: Balatonföldváron, Balatonbogláron és Fonyódon. Az autóbuszok ezzel szemben sehol nem csatlakoznak fizikailag sem a vízi közlekedési eszközökhöz. További adottság, hogy a balatoni hajózás szezonon kívül egyáltalán nem, előszezonban pedig csökkentett kapacitással üzemel. Mindez alól kivétel a komp, mely Szántód révnél és Tihany révnél is szervesen kötődik a közúthálózathoz, az autóbuszos kapcsolat azonban csak Tihany révnél jön létre. Az egyéni közlekedéssel szembeni hátránya, hogy a kompra nem megy fel, azt nem használja, így csak átszállással oldható meg a két part közötti átkelés. A légi közlekedés egyelőre sehogyan sem kapcsolódik a szárazföldi közösségi közlekedéshez. A sármelléki légikikötő mellett néhány száz méterrel található egy autóbusz-megállóhely, azonban a buszjárat a repülőtérre nem tér be. Ma még kizárólag a kikötő saját kisbuszaival van lehetőség eljutni a környező települések valamelyikére. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, így a közlekedési szövetség autóbusz-hálózatába fel kell venni a reptér rendszeres kiszolgálását. A tervezett Keszthely-Hévíz kötött pályás kapcsolat sármelléki kiegészítő vonalszakaszával már egy európai színvonalú reptér-kapcsolat adódhat. Ehhez persze a vonal végállomásának kiépítésével egyidejűleg a légikikötő környezetét is rendezni kell, a mai állapotok még gyaloglás céljára sem nevezhetők esztétikusnak: az út a termináltól a közútig meglehetősen illúzióromboló. Fejlesztési stratégia A Balaton nagytérség fő hajtómotorját, kohéziós tényezőjét a turizmus jelenti. A turizmus szempontjából minden esetben kulcstényező a térség különböző kiindulási pontokból való elérhetőségének színvonala (gyorsaság, gyakoriság, komfort, ár), valamint a térségen belüli mozgás lehetősége. Emellett harmadik tényezőként közrejátszik a turizmust működtető jelen-

315


tős mennyiségű munkaerő (munkahelyre és haza) mozgásának megoldottsága. Végül, de korántsem utolsósorban a területhasználat terén számolni kell a turizmus és a közlekedés konfliktusával (zaj, légszennyezés, területfoglalás) is. A fejlesztés stratégiájának rögzítésekor alapvetően a fenti négy tényezővel kell számolni. A Balatoni üdülőkörzet közlekedése fejlesztése során az egyéni közúti és a közösségi közlekedést harmonikusan kell fejleszteni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közösségi közlekedésnek egyrészt a közúttal szembeni valós alternatívaként kell megjelennie, másrészt az üdülőkörzet kiemelt részeinek személygépkocsi forgalmát és a parkolási felületek méretét korlátozni kell. A közlekedési rendszer fejlesztésénél a tó északi partja esetében számolni kell azzal, hogy a közút fejlesztésére a védett tájkép és természeti értékek, valamint a tópart beépültsége miatt nincsen lehetőség. A déli part esetében az M7-es autópálya a távolsági egyéni közlekedés számára hosszú távon is megoldást jelent, azonban a belső mozgások szempontjából nem nyújt valós alternatívát a közösségi közlekedéssel szemben. A közlekedési szektor másik két ágazata – a hajózás és a légi közlekedés – ugyancsak fontos szerepet játszik a térség turizmusában. E két ágazat tekintetében egyrészt a kikötői és repülőtéri fogadó infrastruktúra, másrészt a közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése szükséges. A közösségi közlekedés ágazatai közül környezetbarát minősége és a jelentős turistaforgalom nagy kapacitásigénye miatt a vasúti közlekedést kell előnyben részesíteni a fejlesztés során. Ehhez a tó északi és déli partján végigfutó, a települések központjait jól feltáró vasútvonalak megfelelő bázist nyújtanak. A két fő vasútvonalon a fejlesztés során három fő feladatra kell koncentrálni. Egyrészt a kapacitás bővítésére, amely korszerűbb forgalomirányítási és biztosítóberendezési hátteret tesz szükségessé, valamint az egyvágányú szakaszokon új kitérési lehetőségek létesítését, illetve bizonyos szakaszok kétvágányúsítását teszi szükségessé. Másrészt figyelmet növelni kell a vasútvonalak menetsebességét, amelyhez a pályák felújítása, valamint – a jobb menetdinamika és a halkabb közlekedés igénye miatt – korszerűbb járművek forgalomba állítása szükséges. Harmadrészt fejleszteni kell a kínálatot, amely az állomások utasbaráttá tételével, ütemes menetrend alkalmazásával, valamint – ugyancsak – korszerűbb járművek forgalomba állításával oldható meg. A vasúti közlekedés hálózati kapcsolatait illetően feltétlenül szükséges a meglévő távolsági kapcsolatok megtartása, e téren hangsúlyosan kell kezelni a Budapest-Székesfehérvár komplex rehabilitációját, a Celldömölk-Tapolca és a Fonyód-Kaposvár vasútvonal korszerűsítését. Új infrastrukturális elemként meg kell teremteni (lepsényi deltavágány), illetve fenn kell tartani (leállított Lepsény-Csajág vonalszakasz) a tó körüljárásának lehetőségét. Új, helyi érdekű vasúti összeköttetéseket kell létesíteni a tó környéki legfontosabb turistafogadó területek felé, elsősorban Hévíz irányában. E lokális fejlesztések egyszersmind újabb turisztikai vonzerőként is számításba jöhetnek, emellett a Nagyberek környezetvédelmi rehabilitációjával együtt számolni kell a részben megszüntetett balatonfenyvesi kisvasút fejlesztésével is. A közúti közösségi közlekedés terén a hálózat teljes újjászervezése szükséges. E téren a vasúttal versengő, azzal párhuzamos távolsági járatok közszolgáltatási rendszerből történő kiemelése szükséges. A helyi és kistávolságú helyközi közlekedés integrálásával lehetővé kell

316


tenni a vasúton el nem érhető helyek megbízható elérését. E téren kiemelten kell kezelni a sármelléki repülőtér, a zalakarosi gyógyfürdő, Szigliget és környéke, Tihany, valamint a Művészetek Völgye településeinek elérhetőségét. Emellett figyelmet kell fordítani a Balatoni Üdülőkörzet valamennyi településének megfelelő szintű, ütemes menetrenddel történő ellátására. A közlekedési ágazatok közötti összhang megteremtése érdekében rövid távú célként kell megfogalmazni a Balatoni Közlekedési Szövetség megalapítását. A közlekedési szövetségben az országos ellátásért felelős állami szerveknek, valamint az önkormányzatoknak vagy azok társulásainak kell megjelenniük, továbbá integrálni kell hozzá a térségben jelenlévő valamennyi jelentős közúti, vasúti és vízi közlekedési szolgáltatót. A szövetség keretében mielőbbi egységes tarifarendszer bevezetése szükséges, amely azt jelenti, hogy az utas számára lehetővé kell tenni az egyetlen jeggyel történő végigutazást. A szolgáltatások összehangolása érdekében korszerű közös utas-tájékoztató és forgalomirányító rendszer telepítésére kell sort keríteni, természetesen annak informatikai megalapozásával együtt. Fejleszteni kell a közlekedési ágazatok közötti átszállási kapcsolatokat: össze kell hangolni a menetrendeket, új csatlakozási csomópontokat kell létesíteni, valamint az átszállásokat akadálymentessé és komfortosabbá kell átalakítani. A hatékonyabb közlekedési szolgáltatás érdekében, a magyar jogszabályi lehetőségek talaján és az Európai Unió irányelveivel összhangban meg kell kezdeni a közösségi közlekedési piac liberalizációját. Ennek keretében meg kell szüntetni a Volán társaságok monopóliumát, és a szolgáltatások lebonyolítására nyílt közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatni. A busszal és vasúton gazdaságosan el nem látható területeken, valamint a tóparti üdülőövezeten belül – utóbbi esetében főszezonban éjjel-nappali üzemben – midibuszos iránytaxi szolgáltatás szervezése kívánatos. A vasúti szektorban a rossz hatékonysággal működő jelenlegi szolgáltatás helyett új üzemeltetési modellt kell kialakítani. Következtetések, következmények A Balaton térségének közlekedési problémáira a megoldást nem az egyéni közlekedés irányából kell keresni. A korábbi szóhasználattal tömegközlekedésnek, ma már – érzékeltetve a minőségi különbséget – közösségi közlekedésnek nevezett helyváltoztatási megoldásoknak mind a magas minőségi színvonalú turisztikai termékek által támasztott elvárásokat, mind a környezetvédelem, mind a fenntartható fejlődés kritériumait ki kell tudni elégíteni. Ennek a feltételnek csak egy integrált, többszintű, szervezési és működtetési módszereiben is korszerű rendszerszemléletű közösségi közlekedéssel lehet eleget tenni, amelynek a gerinchálózati feladatait kötött pályás eszközök alkalmazásával lehet kielégíteni. Ehhez azonban újra kellett definiálni a térség kötött pályás közlekedési szolgáltatását. Ez a megközelítés maga után vonta azt, hogy a fejlesztés két jól kitapintható vezérfonal mentén rendeződik egységes helyváltoztatási infrastruktúrává. Az egyik a kötött pálya prioritását és a vele kapcsolatos létesítésiépítési feladatokat összefoglaló, ún. „hard” irány, a másik, az a „soft” irány, amely alapvetően szervezési és irányítási módszerek segítségével teszi hatékonnyá a térség közlekedésének „holt köveit és vasait”, ez pedig a közlekedési szövetség. A Balaton földrajzi helyzete, gazdasági és térségén belüli helyváltoztatási igény-viszonyai megkövetelik a térség egyetlen, jórészt egybeépült, városcentrum nélküli agglomerációhoz hasonlítható kezelését. Jóllehet, három olyan város is elhelyezkedik a part mentén (Siófok,

317


Balatonfüred és Keszthely), amely önmagában is meghatározza a közvetlen szomszédságukban található települések közlekedési jellemzőit, – kiindulva az üdülőkörzet gazdasági sajátosságaiból – mégsem lehet a tó mentén elkülönült, klasszikus értelemben vett helyközi közlekedésről beszélni. Nem járunk messze az igazságtól, ha az állítjuk, a Balaton nyáron az ország második legnépesebb városa, a 280 ezres állandó lakosság a nyári szezonban egymilliósra duzzad, így ennek a térben kiterjedt városnak úgy kell a működését közlekedési oldalról kiszolgálni, hogy minden közösségi funkció az elővárosokban, szétszórtan található meg. Ez a modellszemlélet már azt a szakmai kérdést is felveti, vajon helyesebb lenne-e inkább helyi közlekedésként definiálni a vizsgált térségben kialakuló forgalmi viszonyokat. A tó környéki közlekedés, mint a turizmus és ezzel együtt a térség egyik legfontosabb és egyben legproblémásabb infrastrukturális ágazata mára eljutott oda, hogy alacsony fejlettségi szintjével, sőt, a vasút területén jelentős színvonaleséssel gátjává vált a következő európai uniós tervezési időszakban végrehajtandó fejlesztések sikerességének. A Balaton mentén fellelhető turisztikai vonzerők értékét nagymértékben csökkenti a megközelíthetőségük hiánya, vagy a racionálisnál nagyobb idő-ráfordítási igény, így a tó versenyhátrányba kerül más európai édesvízi tavakkal, valamint a tengeri célpontokkal szemben. Mivel a földrajzi, a környezetvédelmi adottságok, a turizmushoz elengedhetetlenül szükséges fenntarthatósági és környezetterhelési szempontok, sőt a térség állandó lakosságának igényei egyaránt a közösségi közlekedést helyezik előtérbe, így az egyre nagyobb károkat okozó egyéni gépjárműforgalommal szemben a vasút, a hajózás és kiegészítésképpen a közösségi használatú közúti közlekedés preferenciájának szemszögéből határoztuk meg a kívánt célállapotot. A térség közlekedési igényeinek legalább részbeni közösségi útra terelése szempontjából elengedhetetlen a gyors, pontos, áttekinthető menetrendben és csatlakozási kapcsolatokkal közlekedő, kényelmes és korszerű vasút megléte. A megfelelő szinten működtetett kötöttpályás törzshálózatot egységes irányítás alatt működő közúti és vízi közlekedési rendszer egészíti ki. A közösségi közlekedési feladatok megoldására, a részhálózati rendszerek összefogására meg kell alapítani a közlekedési szövetséget. A létrehozandó szervezet mind a térségben élők és dolgozók, mind az ide érkező vendégek közlekedési igényeire választ ad korszerű, összehangolt menetrenddel és átszállási kapcsolatokkal, egységes tarifarendszerrel, fejlett utastájékoztatással és díjelszámolással. A közlekedési szövetség formálja a térségbe érkező turista számára egységes, háztól-házig eljutási kínálattá az együttműködő vasúti, közösségi vagy magántulajdonú autóbusz és iránytaxi szolgáltatók férőhely-kapacitásait. A javasolt integrált beavatkozás átfogó célja az alábbi részcélokon keresztül ragadhatók meg: − átlagos eljutási idő csökkenése − csatlakozások összehangolása és számuk növekedése − menetrendi kínálat bővülése − az akadálymentes közlekedés biztosítása − korszerű, magas komfortú járművek és infrastrukturális létesítmények

318


Ezzel eljutunk a térség gazdaságát mozgató turizmussal kapcsolatos alapvető célkitűzésünkig. A Balatonnál el kell érni a külföldi vendégszám további csökkenésének megállítását, erősíteni kell a belföldi látogatók számának növekedését, különösen a magasabb színvonalú kiszolgálást igénylő fogyasztói szegmens tekintetében, hiszen növelni kell az egy főre jutó költést és ezzel párhuzamosan növelni kell az átlagos tartózkodási időt. Ezeket a célparamétereket azonban csak a turisztikai kínálat fejlesztésével, és – szorosan hozzátartozva ehhez – a turisztikai kínálat elemeinek elérhetőségével lehet valósággá váltani. A 2007-ben elkészült, a közösségi közlekedés fejlesztésének elsődlegességét kimondó, a Balatoni Fejlesztési Tanács által, mint követendő stratégiai célként elfogadott közlekedésfejlesztési koncepciónak a 2020-ig terjedő időszakra szóló társadalmi víziót kell szolgálnia. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet egy, alapvetően a pihenést, rekreációt és aktív (wellness és sport) tevékenységet, mint turisztikai iparágon belüli speciális termékszegmenst kínáló gazdasági övezetként képzeljük el, amelyet a magas hozzáadott értékű, szellemi és/vagy kutatási tevékenységgel jelen lévő high-tech iparágak kiszolgálása mint sajátos, „csendes” ipari tevékenység egészíthet ki. A mezőgazdaságon belül erősödő hangsúlyt, egyben versenyelőnyt kell hogy kapjanak a helyben termelt és a helyi alapanyagokból kézműves technikákkal feldolgozott tájjellegű termékek. Ezek a célkitűzések megfelelő külső feltételek biztosítását is igénylik, ilyen infrastrukturális tényező az üdülőkörzeten belüli helyváltoztatás, amelynek a jövőben környezetkímélő és fenntartható módon, a fenti stratégia célokat nem zavarva, hanem azokat szolgálva kell megjelennie. A 2006-ban megkezdődött szakmai munka, amely a stratégia által megfogalmazott társadalmi kihívásokra a közösségi közlekedés drasztikus színvonalemelésével, prioritásának biztosításával, emellett a tó mentén a belső egyéni gépkocsiközlekedés jelentős visszaszorításával adott választ, egységes rendszerkoncepcióban, de több lépésben és több síkon határozta meg a balatoni közlekedési infrastruktúra fejlesztésének lehetséges irányát. Ebben a közösségi közlekedés prioritását, azon belül is a gerinchálózati feladatok tekintetében a vasút újrapozícionálásának és fejlesztésének szükségességét fogalmazták meg. A Balaton mentén fekvő, illetve az odavezető-elágazó vasútvonalakon történő fejlesztés, valamint egy szervezett ráhordó autóbusz-közlekedés jelenti azt az alapot, amelyre egy egységes közlekedés-irányítási struktúrát kell telepíteni, számos sikeres európai tó-menti turisztikai régió mintájára. Az egységes rendszer koncepciója, bár a Balatont sem az EU, sem a hazai jogszabályi környezet nem tekinti egységes régiónak, továbbra is követendő maradt. A nagy és egységes rendszer kisebb, önállóan is funkcióképes darabokra történő felszeletelését a pályázati lehetőségek ablakaiba való beilleszthetőség kényszerítette ki. A KÖZOP keretében a NIF Zrt. pályázott sikerrel a déli parton futó vasúti gerincvonal rendbetételének előkészítésére, és ugyancsak KÖZOP forrásból a NIF Zrt. rendelte meg a fél évtizeddel ezelőtt készült stratégiai tanulmányok felülvizsgálatát és jelölte meg feladatként a Balaton vasúti körüljárhatóságának, emellett a korábbi tanulmányok rendszerszintű modell-leírásaiban szereplő megállapításoknak az aktualizálását is. A két párhuzamosan futó, szakmailag azonban egymásra épülő tervezői anyag a KÖZOP finanszírozásában az „Engedélyezési és tenderterv a Balaton déli parti vasút rekonstrukció I. üteméhez (KÖZOP-2.5.0-09-2010-0002)” és a Balaton kötöttpályás megközelítése és körüljárhatósága (KÖZOP-2.5.0-09-2010-0002) címen fut, és ezt az egyes települések szintjén az alap infrastruktúra felújítására szolgáló DDOP pályázat, az A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében (DDOP 5.1.2. B-11-2012-0001) egészíti ki.

319


Ezek az anyagok tárgyalják a Balaton körüli összes közösségi közlekedési kérdést és szolgálnak a további fejlesztések (pl. az északi part vasútvonalának fejlesztési) alapjaként is. A munkát a NIF Zrt. koordinálja a BFT Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. szakértőinek részvételével. A tervezett rendszer vizsgálatával, azon belül is a prioritást kapott vasúti hálózati elemek kiemelt felmérésével foglalkozik a 2013-ban elkészült, aktualizált stratégiai tanulmány, amely a későbbi, akár a BFT, akár az önkormányzatok által benyújtandó egy-egy részelemre vonatkozó pályázatok alapjául, háttér-anyagául szolgál majd és ezáltal képes biztosítani a majdani egységes szervezetté történő utólagos összeállíthatóságot is. Ugyancsak ezekben az években zajlott a Lepsény – Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vasútvonal szakasz átépítéséhez szükséges engedélyezési és tender tervek és az EU Támogatási Kérelem elkészítése, majd az építési munkák előkészítése. Ezek a tervek a Balaton kötöttpályás megközelítése fejlesztése I. ütemének tekinthetők, hiszen a külön Támogatási Szerződés és tervezői szerződés keretében került sor a Megvalósíthatósági Tanulmány által kijelölt állomásközökben a második vágány, illetve az állomások és megállóhelyek átépítésének megtervezésére is. A javasolt beruházások célja a vasúti közlekedés részarányának növelése mind a tó körüli utazások tekintetében, mind a Balaton megközelítése szempontjából. A Balaton körüli kötöttpályás közlekedés fejlesztésének céljai az alábbi fő irányok mentén vázolhatók fel: -

A közlekedési szolgáltatások javítása A térségi versenyképesség növelése A társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése

A Balaton térségi kötöttpályás rendszer fejlesztésének célja a közösségi közlekedés minőségének és részarányának növelése, a hozzáférés kedvezőbbé tétele, ezzel a térségi alkalmasság, versenyképesség, környezetminőség és munkaerő mobilitás javítása. Ennek érdekében, a Balaton és környéke közlekedésében – építve a hálózati adottságaiban rendelkezésre álló kötöttpályás rendszerre – célul kell kitűzni a közösségi közlekedés ismételt térnyerését, annak kooperációs készsége és szolgáltatási színvonala radikális javításával. Cél tehát a modal-split arány romlási folyamatainak megállítása, illetve javítása, a Balaton határán a motorizált közlekedésben a 20/80 %-os arány elérése, szolgáltatás orientáltságú hálózatfejlesztés. A közlekedéspolitika (megrendelő) által meghatározott szolgáltatási paraméterek feltételeinek megteremtése, az utas megnyerése, a kereslet növelése érdekében: -

320

Az európai uniós elvárásokkal, közlekedéspolitikai célokkal összhangban a vasútvonalon az átjárhatóság műszaki feltételeinek biztosítása, interoperabilitás megvalósulása. A vasúti szolgáltatások színvonalának javítása, vonzó vasúti közlekedési kínálat biztosítása – a Balaton esetében – elsősorban a személyszállítás tekintetében. A vasúti közlekedés biztonságának növelése.


-

A globális és a regionális versenyképesség növelése. A társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése, a területi kohézió erősítése. Utazási komfort színvonalának emelése A társadalmi költségek csökkentése (egészségügyi, környezeti terhelés csökkentése, járműüzemeltetési költségek, energiafelhasználási költségek stb.) Menetidő csökkentése

A stratégiai szintű (célok) megvalósítása, az alábbi cél-hierarchia alapján lehetséges: A térség kapcsolati együttműködési minőségének, kohéziójának erősítése A térség környezeti minőségének javítása, a káros hatások csökkentése A közlekedési rendszer és a közlekedési szolgáltatások alkalmasságának javítása Környezetbarát, fenntartható közlekedés előtérbe helyezése A jó elérhetőség, a biztonságos hozzáférés és az esélyegyenlőség feltételének megteremtése

Szolgáltatás orientált fejlesztéssel a közösségi közlekedés iránti kereslet növelése A közösségi közlekedés egyéni közlekedéssel szembeni versenyhelyzetének javítása A magas színvonalú, megbízható és környezetbarát kötöttpályás fejlesztés preferálása a modal-split arányban a közösségi közlekedési részesedés erősítése az eszközök, pályák és kapacitások gazdaságos felhasználása a fejlesztésre, fenntartásra fordítható források optimális felhasználása

A felsorolt célkitűzések eléréséhez operatív célok kijelölésén és az ezeknek megfelelő fejlesztések végrehajtásán keresztül vezet az út. A kijelölt utat, azaz az operatív célok rendszerét és a tanulmány megállapításait az alább felsorolt öt kötetben csoportosítva lehet megtalálni: − kötet: 30. számú vasútvonal érintett szakasza és kapcsolódó fejlesztések -

321

Szabadbattyán – Balatonszentgyörgy vonalszakasz Balaton keleti oldali összekötés Kaposvár – Siófok vonal Kaposvár – Fonyód vonal Balatonmáriafürdő – Somogyszob vonal Balatonfenyves – Csisztapuszta vonal


− kötet: 29. számú vasútvonal érintett szakasza és kapcsolódó fejlesztések - Szabadbattyán – Tapolca vonalszakasz - Balatonakarattyai löszfal megerősítése - Hajmáskér – Balatonfűzfő vonal kiépítése - Veszprém – Balatonalmádi vonal kiépítése - 26. és 29. sz. vonal összekötése − kötet: 26. számú vasútvonal érintett szakasza és kapcsolódó fejlesztések - Balatonszentgyörgy – Tapolca vonalszakasz - Keszthely – Hévíz kötöttpályás kapcsolat kiépítése - Sármellék – 17. sz. vonal összekötése (Zalaszentmihályig) 4. kötet: Forgalmi vizsgálat 5. kötet: Menetrendi vizsgálat A műszaki-gazdasági vizsgálat eredményeként javasolt vasúti fejlesztési változat elemei és tervezett időrendje a következő: 30. sz. vasútvonal érintett szakasza (Szabadbattyán – Balatonszentgyörgy) és a kapcsolódó fejlesztések 2015: 1. Lepsény áll. (bez.) – Balatonszentgyörgy áll. (kiz) nyíltvonali szakaszok helybencserés átépítése Tervezési sebesség 100/120 km/h Tengelyterhelés 210/225 KN Kétvágányú szakaszok: 2. Siófok külterület – Siófok 4. sz. kitérő 3. Siófok külterület – Zamárdi felső 2. sz. kitérő 4. Balatonszemes – Balatonlelle felső 2. sz. kitérő) - új megállóhely: Máriaszőlőtelep 2020: 5. Szabadbattyán áll. (bez.) – Lepsény áll. (kiz.) vonalszakasz vasúti pálya átépítése kétvágányú szakaszok építése: 6. Balatonlelle felső áll. (bez.) – Fonyódliget mh. (kiz.) 7. Balatonfenyves áll. (bez.) – Balatonszentgyörgy áll. (bez.) Szabadbattyán áll. (bez.) – Balatonszentgyörgy áll. (bez.) vonalszakasz állomások átépítése, állomások és megállóhelyek felvételi épületeinek, utasforgalmi létesítményeinek korszerűsítése, állomások és megállóhelyek akadálymentesítése új megállóhelyek: Gamásza (egy vg.), Aranypart (mindkét vg. mellett) Csatlakozó vasútvonalak fejlesztése 8. 27. sz. vv. körüljárhatóság biztosítása (Csajág deltavágánnyal) 9. 35. sz. vv. fejlesztése (MT-ben javasolt, olcsó változat) 10. 36. sz. vv. fejlesztése (MT-ben javasolt, olcsó változat) 11. 37. sz. vv. fejlesztése teherforgalom céljából 12. 39. sz. vv. Csisztapusztai szárnyvonal forgalomba helyezése 322


Vonatkozó szakági fejlesztések elvégzése (felsővezeték, FET, biztosítóberendezés, távközlés, térvilágítás, műtárgyak, utak, útátjárók, P+R parkolók, épületek) 29. sz. vasútvonal érintett szakasza (Szabadbattyán – Tapolca) és a kapcsolódó fejlesztések 2015: Balatonakarattya löszfal pályaszakasz rekonstrukció 2020: -

Szabadbattyán (kiz.) – Tapolca (kiz.) vonalszakaszon felépítmény rehabilitáció Szabadbattyán (kiz.) – Tapolca (kiz.) szakaszon állomások és megállóhelyek korszerűsítése Szabadbattyán – Balatonfüred – Tapolca vonalszakasz villamosítása Sebességemelés Badacsonylábdihegy – Tapolca szakaszon

26. sz. vasútvonal érintett szakasza (Balatonszentgyörgy – Tapolca) és a kapcsolódó fejlesztések 2020: -

Keszthely és Tapolca állomás átépítése Felépítménycsere Balatonszentgyörgy – Tapolca között minősített használt anyagból Keszthely– Tapolca – Ukk vonalszakasz villamosítása

2027: -

-

emelt (0.55 cm magas) peronok építése Balatonszentgyörgy (kiz.) – Keszthely (kiz.) Tapolca (kiz.) között Keszthely-Hévíz tram-train állomási csatlakozással Balatonszentgyörgy – Sármellék felépítménycsere minősített használt anyagból Balatonszentgyörgy deltavágány kiépítése

A 30. sz. vonalon a felsorolásban 2015-re szereplő fejlesztések esetében már az építési munkák konkrét előkészítése folyik. A 29. sz. vonalon a MÁV Zrt. készíti elő a balatonakarattyai löszfalban vezető pályaszakasz rekonstrukciós munkáit, így mind a déli, mind az északi partot érintő vasútvonalon a szolgáltatás színvonalát, illetve biztonságát növelő beruházás valósul meg az egészen közeli jövőben. A javaslat szerint 2020-ig megvalósítandó fejlesztések a legnagyobb forgalmú déli parti vasútvonalon – kiegészítve az I. ütem beruházásait – egyidejűleg az egész Balaton megközelítését, és (figyelemmel a hajózást is érintő fejlesztésekre – pl. második kompjárat) a part menti közlekedés feltételeit is javítják. Ehhez is igazodik a javasolt északi és nyugati parti fejlesztés (29., 26. sz. vonalak), melyekkel az itt közlekedő vonatok gyorsaságát, megbízhatóságát és pontosságát lehet fokozni; ezzel a más vonalhoz, más közlekedési módhoz való kapcsolódások is megbízhatóbbakká válnak. Az állomások és megállóhelyek korszerűsítése növeli az utazók komfortérzését, javítja az átszállások, a közlekedési módváltások körülményeit. Az északi parti vasútvonalak villamosítása – bár nem az egyedüli és nem is minden érintett által támogatott megoldás – a jelenleg készítés alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégia javasolt projektjei között szerepel (a MÁV Zrt is támogatja), ezért is került a javasolt változatba.

323


Ezekkel a beruházásokkal – néhány Balaton parti (illetve közeli) város vonattal való elérésének ideje a főváros irányából – figyelembe véve a Budapest – Székesfehérvár vonalon lezajlott és még most folyó korszerűsítések hatását is – a következőképpen alakul: 45. sz. táblázat Város

Menetidő jelenleg (2012-ben) (óra:perc)

Menetidő a fejlesztések után (óra:perc)

Időnyereség (perc)

1:32 2:22 2:10 3:32 3:06

1:20 1:59 1:45 2:45 2:36

12 23 25 47 30

Siófok Fonyód Balatonfüred Tapolca Keszthely

A hivatkozott alátámasztó munkarészek között olyan projektek megvalósításának lehetőségeit is vizsgálták, amelyek – éppen a vizsgálat eredményeként – nem kerültek a javasolt változatba (pl. a Hajmáskér-Fűzfő vasútvonal kiépítése), vagy egyáltalán nem kerültek a változatok egyikébe sem (pl. Veszprém-Balatonalmádi vasútvonal kiépítése). Természetesen rövid leírás még az utóbbiakról is bekerült a tanulmányba, de a műszaki-gazdasági feltételek alapján megvalósításuk nem indokolt. A részletesen elvégzett vizsgálatok elsősorban műszaki és gazdaságossági szempontokat vettek alapul. A Balaton parti kötöttpályás közlekedés fejlesztésének érdekében azonban szervezeti, jogi és egyéb változtatások is megfontolás tárgyát kell, hogy képezzék; ezek részletes vizsgálata azonban nem volt a tanulmány feladata. A leendő közösségi közlekedési szolgáltatások, illetve a vasúti infrastruktúra működtetésének lehetséges módozatait (ezen belül egyik megoldásként a Balatoni Közlekedés Szövetség megalakításának lehetőségét, feladat- és hatásköreit) a 2013-ban készült tanulmány „Intézményi elemzés” c. fejezete vázlatosan tárgyalja.

4. A környezet állapota A földrajzi, az időjárási viszonyok, a népesség alakulása, életminőségének módosulása, a gazdasági infrastruktúra és az idegenforgalom folyamatos változása egyaránt visszahat a környezet állapotára. A különböző környezeti ártalmak közül a természeti hatásoknál sokkal jelentősebb az ember gazdasági tevékenysége és életvitele, így a környezet védelme jól felfogott érdek. A Balaton üdülőkörzetben alapvető környezetvédelmi feladat a vízi üdülési igényeknek megfelelő környezeti állapot biztosítása, a javulás folyamatának biztosítása, a vízminőség területén az 1960-as évek elejének megfelelő állapot elérése.

324


A jelenlegi környezeti problémák részben a múltban gyökereznek, részben pedig napról napra újrateremtődnek. Múltból eredő probléma az üledékben felhalmozott foszfor okozta belső terhelés, és a korábban erősen szennyező ipari területek talaj és talajvíz szennyezése. További probléma a zsúfolt főutakon a fokozott járműforgalom okozta levegőszennyezés. A Balaton jövője szempontjából kulcskérdés a környezeti érdek elsődlegességének elismerése, hiszen a tó elsősorban élővíz. A balatoni ökoszisztéma, a sérülékeny balatoni természeti egyensúly stabilizálása és megóvása prioritást élvez annak érdekében, hogy hosszú távon alkalmas legyen a tóval kapcsolatos gazdasági tevékenységek ellátására. Fontos feladat a természeti területek védelme, oly módon, hogy az a térség számára tényleges előnyökkel járjon, hiszen az értékek tartós megőrzésének a helyi lakosság érdekeltté tétele és nem a csak jogszabályokkal korlátozó rendszer a záloga. Így a természeti környezettel történő okos gazdálkodás komoly turisztikai vonzerőt is jelent, ugyanakkor csak annyi korlátozással jár, amely a gazdálkodás mellett eddig is a fennmaradt értékek megőrzését garantálja.

4.1. Környezet- és természetvédelem Mint Magyarország legtöbb területére, úgy a Balaton Régióra is jellemző, hogy a kialakulásban, kialakításában jelentős szerepet játszottak az antropogén hatások, hiszen a Balaton környéke folyamatosan emberlakta hely volt. A rómaiak idején vette kezdetét a Balaton-felvidék déli lejtőinek használata, a kisebb-nagyobb villagazdaságok szőlő- és gyümölcstermesztést is folytattak a térségben. A népvándorlás zűrzavaros időszakában megnőtt az elhagyott növényi kultúrák száma, az erdő részben visszahódította a területeket. Az Árpád-korban az állattenyésztés, az erdő- és földművelés mellett fejlődő szőlőkultúra, valamint kézművesmesterségek sokasága tartotta el a gyarapodó népességet. A forrásokban, bővizű patakokban gazdag területen számos vízimalom is működött. A szőlő- és gyümölcstermesztés egészen a török hódoltságig virágzott, azonban a XVI-XVII. században a terület a végvári csatározások helyszíne volt, így a lakosság nagy rész elmenekült az állandó zaklatás elől, majd a XVIII. században fellendült a mezőgazdaság és a kézműipar, a Balaton-felvidéki bortermelés jelentősen megerősödött. A kiirtott erdők helyén sorra létesültek az ültetvények, ekkor alakult ki a hegyközségi rendszer is. Az 1886-ban megjelenő filoxéravész után kétségessé vált a szőlőtermelés jövője, de az 1900-as évek elejére sok helyen újratelepítettek. A terület a legnagyobb változásokon a XX. században ment át: természet kincseit, értékeit az emberi tevékenység hosszú évtizedeken keresztül az erőteljes idegenforgalmi fejlesztéssel, a természeti táj fokozott beépítésével, a bányászattal, az ahhoz kapcsolódó karsztvíz-kiemeléssel, a korábbi intenzív mezőgazdálkodással túlzottan igénybe vette:

325

A Balaton közvetlen parti sávja nagymértékben beépült művi környezet (a tó 235 km hosszú partvonalából a jelenleg szabályozott parthossz összesen 107,5 km). A beépítések, engedély nélküli feltöltések, engedély nélküli csónak és vitorlás kijárók létrehozása és idegenforgalmi fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminőség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része napjainkra kipusztult. A parti sáv beépítése mellett felértékelődnek az ún. „háttérterületek”, amelyek a partvonaltól távolabb fekszenek, viszonylagos eredetiségüket jobban.


A Balaton Régió területe enyhén tagolt dombvidék, és mint ilyen ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. Országos felmérések szerint Veszprém megye második, Zala a harmadik, Somogy pedig a hatodik helyet foglalja el a megyék erodáltságának sorrendjében. A balatoni magaspartokhoz (Tihany, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódó felszínmozgások egy természetes felszínfejlődési folyamat részei, amelyet az emberi tevékenység kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolt (magaspart, a talaj gyenge szerkezetének következtében jelentős eróziónak van kitéve). Ezen okok és az éghajlatváltozás kapcsán a csapadék időbeli eloszlásának és intenzitásának megváltozása miatt egyre súlyosabb, visszatérő problémává válnak a magaspartokon kialakuló tömegmozgásos folyamatok gyakoriságának növekedése, valamint a magaspartok éghajlati változások miatti domborzati állékonyságának csökkenése. A Balaton-felvidéket kedvezőtlenül érintette a több évtizeden keresztül folytatott felszíni bányászati tevékenység, melynek sebhelyeit az erdőgazdaság által végzett fásítási tevékenység sem tudta teljesen eltüntetni.

Fentiek ellenére a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hazánk legváltozatosabb, legmozaikosabb és egyik természeti értékekben leggazdagabb vidéke! Napjainkban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 61.601 ha védetté nyilvánított terület található, melyből 56.997 ha-on a Balaton-felvidéki Nemzeti Park terül el (ami 1997-ben jött létre). A nemzeti park területe öt nagyobb tájegységet foglal magába: Balaton-felvidék, DéliBakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton. A park összterületének 19,8%-a természeti övezet (I. zóna), 35,4%-a kezelt természeti övezet (II. zóna) és 44,8%-a bemutató övezet (III. zóna). A hazai védettségen túl a Balaton Régióban számos nemzetközi jelentőségű védett érték, terület is található: Natura 2000 területek, ramsari területek, Európa Diplomás terület, geopark, világörökségi jelölti listás területek, stb. 46. sz. táblázat Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található országos védelem alatt álló területek Védett természeti terület neve

Védetté VeszZala Somogy Természetvédelnyilv. éve prém (ha) (ha) (ha) mi kezelési terv Balaton-felvidéki NP 1997. 30765 21608 4646 Tapolcai-tavasbarlang felszíni vé1942. 2 dőterülete TT Uzsai csarabos erdő TT 1951. 110 2007. Balatonkenesei-tátorjános TT 1971. 2 2007. Zalakomári madárrezervátum TT 1976. 263 Nagybereki Fehér-víz TT 1977. 1583 2013. Somogyvári Kupavár-hegy TT 1978. 28 2009. Keszthelyi-kastélypark TT 1985. 8 Balatonfüredi-erdő TT 1986. 869 Látrányi-puszta TT 1992. 207 Hévízi-tó TT 1993. 60 2006. (csak a bővítésnek) Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 2013

326


47. sz. térkép Miniszteri rendelettel kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területek

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 2013

Helyi jelentőségű védett természeti terület Az 1989. előtt létrehozott védetté nyilvánító rendelkezéseket a további hatályban tartás érdekében 2007. december 31.-ig meg kellett újítani (a korábbi jogszabályok ugyanis dereguláció miatt hatályukat vesztették). Ennek a határidőig az Önkormányzatok csak részben tettek eleget, ezért egyes helyi jelentőségű védett természeti területek védettségi állapota függőben maradt. A 2013. januári állapot szerint az Üdülőkörzet területén 112 db helyi jelentőségű védett természeti terület található.

327


48. sz. térkép Helyi jelentőségű védett természeti területek


Natura 2000 területek A Balaton része az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózatnak, a Natura 2000-nek. A Natura 2000 hálózat természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. További célkitűzés a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

328


47. sz. táblázat Natura 2000 területek, amelyek egészben vagy részben (*) a BKÜ területén találhatók Terület azonosító

Terület neve

Területe (ha)

Természetvédelmi kezelő

HUBF20003*

Kab-hegy

8093

BfNPI

HUBF20004*

Agár-tető

5135

BfNPI

HUBF20006

Tihanyi-félsziget

751

BfNPI

HUBF20007

Monostorapáti Fekete-hegy

1811

BfNPI

HUBF20012

Sásdi-rét

396

BfNPI

HUBF20014

Pécselyi medence

868

BfNPI

HUBF20016

Öreg-hegyi riviéra

1209

BfNPI

HUBF20018

Megye-hegy

240

BfNPI

HUBF20020

Szent György hegy

73

BfNPI

HUBF20022*

Mogyorós-hegy

202

BfNPI

HUBF20025

Badacsony

250

BfNPI

HUBF20026

Tótvázsonyi Bogaras

237

BfNPI

HUBF20028

Tapolcai-medence

2339

BfNPI

HUBF20029*

Uzsai-erdő

2717

BfNPI

HUBF20031*

Szentkirályszabadja

494

BfNPI

HUBF20032

Balatonkenesei tátorjános

7

BfNPI

HUBF20033

Dörögdi-medence

900

BfNPI

HUBF20034

Balatonfüredi-erdő

3485

BfNPI

HUBF20035*

Keszthelyi-hegység

15094

BfNPI

HUBF20037*

Alsó-Zala-völgy

6557

BfNPI

HUBF20050*

Csörnyeberek (Zalakomár)

2144

BfNPI

HUBF30002

Balaton

58889

BfNPI

HUBF30003

Kis-Balaton

12803

BfNPI

HUDD10008*

Belső-Somogy

33027

DDNPI

HUDD10012

Balatoni berkek

9013

BfNPI

HUDD20017*

Mocsoládi-erdő

2586

DDNPI

HUDD20031

Fehérvíz

1530

BfNPI

HUDD20034

Balatonendrédi dombok

293

BfNPI

HUDD20035

Pogány-völgyi rétek

1821

BfNPI

HUDD20036

Ordacsehi berek

781

BfNPI

HUDD20038

Ádándi Felső-hegy

6

BfNPI

HUDD20039*

Dékány-hegy

885

DDNPI

HUDD20041

Dél-balatoni berkek

427

BfNPI

329


Terület azonosító

Terület neve

Területe (ha)

Természetvédelmi kezelő

HUDD20042

Köröshegyi erdők

1436

BfNPI

HUDD20043

Kopasz-dombi erdő

976

BfNPI

HUDD20044*

Boronka-melléke

11491

DDNPI

HUDD20047

Vityai-erdő

1159

BfNPI

HUDD20049

Somogytúri erdők

1682

BfNPI

HUDD20057*

Somogymeggyesi erdő

679

BfNPI

HUDD20058

Látrányi-puszta

860

BfNPI

HUDD20059

Balatonkeresztúri rétek

557

BfNPI

HUDD20061

Holládi-erdő

1926

BfNPI

HUDD20064

Ságvári dombok

2271

BfNPI


Egyéb, nemzetközi szempontból is jelentős (védett) területek A Tihanyi-félsziget Vulkanikus Képződményei Európa Diplomás terület A Tihanyi-félsziget Vulkanikus Képződményei Európa Diplomás terület 2003-ban nyerte el a címet. A félsziget nyugati oldalán fekvő mintegy 650 ha kiterjedésű terület kiemelkedő értékét a vulkáni és utóvulkáni működések nyomán kialakult igen változatos makro- és mikrodomborzati formakincs, beltavak, természetes és mesterséges földtani feltárások, sziklaalakzatok, hévforráskúpok, valamint a változatos alapokon kialakult élőhelyek és az azokban élő fajok kiemelkedő diverzitása adja. Ramsari területek A Balaton Európa legnagyobb édesvízi tava, mely 1989. március 17. óta időszakos Ramsari terület. Ez azt jelenti, hogy minden év október 1–től a következő év április 30-ig biztosítani kell a tavon tartózkodó vízimadarak zavartalanságát. A Kis- Balaton 14 745 hektáros területe 1979 április havától Ramsari terület, a legelsőként Ramsari területté nyilvánított hazai vizes élőhelyeknek egyike. A „Dél-Balatoni halastavak és berkek” 9483 ha területe 2011-ben kapta meg a minősítést. Bakony–Balaton Geopark 2012. szeptember 20-án a BfNPI által létrehozott és irányított, 3244 km2 kiterjedésű Bakony– Balaton Geoparkot az Európai Geopark Hálózat (EGN, 58 geopark) és az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózat (GGN, 100 geopark) is tagjai közé fogadta. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területéből 1392 km2 (36%) esik bele a geoparkba. Az UNESCO a közeljövőben várhatóan saját programjaként fogja elismerni a Globális Geopark Hálózatot: ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a Bakony–Balaton Geoparkon keresztül a BKÜ területének több mint egyharmada a Világörökséggel azonos rangú elismerés birtokosa lesz!

330


Világörökség várományosi terület A térségi területrendezési törvényben (2000. évi CXII. törvény) megjelennek a világörökség várományos címre érdemes területek. Az üdülőkörzetet érintően a Magyar Világörökség Várományosi Listán jelenleg szereplő helyszínek: A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei, és a Hévízi tó A helyszínek kulturális kategóriában az UNESCO részéről a Várományos Listára 2003-ban kerültek nyilvántartásba vételre a magyar bejelentés alapján. A térség fejlődése és az üdülőkörzet területrendezési terve alapján indokolt a helyszínek kiegészítése a Káli-medence és Balatonfüred város reformkori területrészének, valamint a keszthelyi Festetics Kastély együttes felvételével.

4.2 Élő és élettelen természeti értékek 4.2.1 A tájkép, földtan A Balatontól északra eső területek egyes részei a kis tengerszint feletti magasság ellenére - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. E felszíni változatosság jellemző a régió földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet. Külön említést érdemel a vulkanikus eredetű Tihanyi félsziget belső tavaival és gejzír-kúpjaival. A Badacsony és Tapolca környékének vulkáni tanúhegyei uralják a tájat, jellegzetes alakjukkal meszsziről is meghatározzák a tájképet. Híresek bizarr bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák. A Keszthelyi-hegység dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek szaggatják. Szintén különleges értéket képviselnek a keleti és déli part meredek löszfalai. Földtan, talajtakaró A Balaton-felvidék összetöredezett, kemény rétegekből álló tönk. K-i és Ny-i felének felszíni képe különböző arculatot mutat. Csak közvetlenül a Balaton partján bukkan elő az óidei (szilur, devon) metamorf agyagpala és fillit, valamint a perm időszaki vörös homokkő. A homokkő nagy kifejlődésben megtalálható Balatonszepezd, Révfülöp és Ábrahámhegy vidékén. A vörös-homokkőre települnek a triász időszaki rétegek. Az a széles, homorú lejtő, ami a Veszprémi fennsík meredek lejtője előtt, mintegy 2-2,5 km szélességben nyúlik el Alsóörstől a Badacsonytomaj közelében lévő Örsi-hegyig, a Pannontenger hullámainak abráziójával (a hátak lepusztulása, elmosása, elsodrása) keletkezett. Ezt nevezik balatoni Riviérának. A kenesei magaspart Balatonkenesétől Balatonfűzfőig, mintegy 3 km hosszan, keskeny sávban húzódó természetes kőzetfeltárás, a 71-es úttól észak-északkeletre. A meredek, sokszor függőleges partfal magassága több helyen megközelíti az 50 métert. Kialakulását a Balaton -

331


szabályozás előtti - hullámverése segítette elő, melyet az időnkénti csuszamlások (Mámaicsuszamlás) módosítottak. Litér és Balatonalmádi dolomitvidéke Szentkirályszabadja D-i részétől Királyszentistvánig húzódik, mintegy 12 km2-es területen. Fedőüledék nélküli, vagy fedőüledékkel csak foltosan takart karsztos vonulat É-i és Ny-i előterét a Bendola-patak és a Vörösberényi-séd felső szakaszának völgye képezi, amelyek a litéri feltolódás csapását követik. A hegylábi területek (áthalmozott) lösszel fedettek. Alsóörs és Balatonalmádi homokkővidéke területén permi vörös homokkő és konglomerátum van a felszínen. É-felé triász időszaki karbonátos kőzetekkel érintkezik. Sok a felszíni szálkőzet kibúvás. A Vödör-völgy kialakulása korábbi jelentős vízfolyás eróziójának eredménye lehet. A Csopak és Balatonfüred fölötti hegyek zömmel triász időszaki dolomitból, kisebb részben mészkőből álló, nagy kiterjedésű karsztos területek, amelyeket D-re futó aszóvölgyek szabdalnak fel. Mély szurdokvölgyek, források, karsztos felszínek és barlangok teszik változatossá. Még feltűnőbb a Káli-medence, amelynek alja átlag 130-150 m magasan fekszik. Ezt a medencét eredetileg Pannon- tengeri rétegek töltötték ki, de ezeket kifújta a medencéből a szél. Csak ott maradtak meg a pannóniai rétegek, ahol valami takaró védelmezte őket. A medence É-i oldalán a bazalttakarók nagy darabokat megvédelmeztek, ezek közt található a festői kapolcsi völgy. A medence közepén, 137 m tengerszint feletti magasságban, triász időszaki dolomit teknőben gyűlt össze a 20 ha kiterjedésű Kornyi-tó vize. A balatoni Riviéra előtt mélyen a Balatonba nyúlik be a Tihanyi-félsziget. Morfológiailag elkülönülő és földtani felépítésében is nagyrészt eltér a Balaton-felvidék más területeitől. A magasabb vízállású Balatonban egykor sziget volt, s csak a vízszint leszállása után kapcsolta az É-i parthoz az aszófői nyak. A félsziget alapja felső miocén, szarmata sekély tengeri mészkő és márga, amelyre viszonylag vastag, Pannon- tengeri üledék (homok, agyag, homokkő) települ. A rétegek legnevezetesebb kövülete a Congeria nevű kagyló héja. A Balaton-felvidék Ny-i felén más jellegű a táj. Itt a dolomit uralmát felváltja a márga és a jól karsztosodó mészkő, ugyanakkor a feldarabolódás is erőteljes volt és több kisebb medence szakítja meg a fennsík egységes futását (Pécselyi-, Káli-medence stb.). A Pécselyi- márgamedence a márga könnyű lepusztíthatóságának a következménye. Az ÉK-DNy-i irányú szerkezeti vonalak mentén elhelyezkedő medencesor területét enyhe boltozatokba gyűrt mezozóos márga rétegek alkotják, melyeket eltérő vastagságú pannon homokos illetve agyagos, valamint pleisztocén löszös üledékek takarnak. A Tapolcai-medence egykor a Balaton sekély, elláposodott öble volt, ma vizenyős rétek uralják. É-i részét szarmata mészkő fedi, amelybe a víz, csónakozásra is alkalmas tavasbarlangot oldott. Ebből bő vízzel tör elő a tapolcai Malomtó forrása. A medencében megkapó látványt nyújtanak a bazaltsapkás kúp- és csonkakúp alakú tanúhegyek, mint a Badacsony (438 m), a Szent-György- hegy, a Csobánc, a Gulácsi- és Tóti-hegy. A Tapolcai-medencét eredetileg teljesen kitöltötték a Pannon- tengeri rétegek. Ezeknek tetejébe ömlött ki a bazaltláva egyes, kerekded foltokban. A bazalt ugyanis vastag „kőzsákokat” formálva oszloposan válik el, majd az oszlopok harántosan lapokra-lemezekre

332


hasadnak szét (bazaltorgonák). A Balaton-felvidék Ny-on az erdőborította Keszthelyihegységgel végződik. A déli vízgyűjtőn a neogén medence aljzatát a paleo-mezozoós lepusztult felszín alkotja. Erre többnyire fiatal (miocén) korú üledékek települnek, csak az alegység legdélibb részén feltételezhető a karádi fúrások adatai alapján középső-triász mészkő-kifejlődések jelenlétét az aljzatban. A harmadidőszaki képződmények rétegsorában finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga váltakozik, helyenként barnakőszén-csíkokat tartalmazó homok is előfordul, illetve peremi kifejlődésben megtalálható a Lajtai Formáció lithothamniumos mészköve, illetve a későbbi keletkezésű molluszkás durvamészkő. Az alsó-pannóniai képződmények zömében agyagos, aleuritos rétegek, peremi helyzetben esetleg a Zámori Kavics Formáció képződményeit tartalmazzák betelepülésként.

Talajtan A vízgyűjtőterület legnagyobb részét a jó vízbefogadó képességű és jó víztartó tulajdonságokkal rendelkező agyagbemosódásos, barna erdőtalaj borítja. A déli vízgyűjtőn a hasonló vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező Ramann-féle erdőtalaj is nagy területet borít. Nem elhanyagolható kiterjedésű a nagy vízbefogadó képességű, erősen víztartó ún. lecsapolt és telkesített síkláptalaj. A dombhátak homokos-löszös részeit a réteges erózió és jelentős vízmosások jellemzik. Az északi vízgyűjtőn a természetföldrajzi viszonyok nagyobb változatossága miatt különböző talajfajták alakultak ki. A barnaföld, a Ramann-féle barna erdőtalaj mellett jelentős a rendzina talajok területi kiterjedése. Ezek főleg a Keszthelyi-hegységet és a Déli-Bakonyt borítják. A Tapolcai-medencében a nagy kiterjedésű síkláptalajok mellett podzolos barna erdőtalajok is létrejöttek, míg egy-két helyen réti talaj, illetve erubáz talaj is megtalálható. A mezőföldi vízgyűjtőn a jó vízbefogadó képességű, jó víztartó réti csernozjom is előfordul. A felső 10 m-ben található fedőkőzet képződmények között uralkodnak a laza üledékes kőzetek, a „kemény” kőzetek részaránya eléri a 29%-ot. Legelterjedtebb üledék a felszín közelében a lösz (kőzetliszt) és a homok. A földtani képződmények felső pár métere meghatározza a fedőtalaj fizikai, kémiai tulajdonságait. Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása a talaj. A termőtalaj bio-geokémiai körfolyamatokat meghatározó környezeti elem, a biológiai produkció legmeghatározóbb alapja és egyben helye. A talaj - típusra jellemző puffer képessége alapján - közvetve hozzájárul a felszín alatti vízkészletek, földtani képződmények védelméhez, az azokat érő terhelés csökkentéséhez.

333


65. ábra A jellemző talajtípusok aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Forrás: Balaton közvetlen vízgyűjtőgazdálkodási terv, 2010

Területhasználat A területhasználatot tekintve a Balaton vízgyűjtő kiemelkedik 4,5%-os szőlő, gyümölcsös területeivel. A térség 26%-os erdősültsége az országos átlagnál jóval magasabb. A 25%-ot kitevő, kevésbé jó minőségű szántó területeken a mezőgazdaság visszaszorult. A terület 6%-át képező, túlnyomórészt nagyüzemi szőlőterületek történelmi borvidéken találhatók. Az ipari tevékenységet leginkább a szőlő- és gyümölcsfeldolgozás képezi. 48. sz. táblázat Területhasználat Magyarország, a Balaton vízgyűjtő és a Balaton közvetlen térségében

Területhasználat Belterület Szántó Szőlő, gyümölcsös Vegyes mezőgazdasági Rét, legelő Erdő Vízenyős terület Álló és folyóvíz Összesen

Magyarország

Balaton vízgyűjtő

km2 5589 49002 2118

% 6,0 52,7 2,3

km2 334 1779 265

% 5,8 30,8 4,6

km2 184 807 193

% 5,8 25,6 6,1

3309

3,6

257

4,5

93

2,9

11813 17960 1260 1962 93013

12,7 19,3 1,4 2,1 100

695 1640 170 635 5775

12,0 28,4 2,9 11,0 100

375 832 81 588 3153

11,9 26,4 2,6 18,6 100

Forrás: Balaton közvetlen vízgyűjtőgazdálkodási terv, 2010

334

Balaton közvetlen térsége


Az állattartás visszaszorulásával a gyepgazdálkodás, mint rét-legelő hasznosítása nem kielégítő a térség területén. A terület kis részén folyik intenzív legeltetés, így többé-kevésbé jó állapotú gyepeket egyre csökkenő mértékben lehet találni. A parlagon hagyott szántók spontán benövése bozóttal, cserjével, invazív fafajokkal későbbi hasznosításba vételüket (termő gyep, erdősítés) nehezítheti és emellett elősegíti a gyomnövények terjedését (parlagfű, vadkender…), ami összefüggésbe hozható az általuk okozott allergiás megbetegedések terjedésével A vízgyűjtő egésze nitrátérzékeny, továbbá a teljes északi és a Zala-vízgyűjtő is erózióérzékeny, amit a mezőgazdasági termelés során figyelembe kell venni és a művelési mód és ágváltás jogszabályi hátterét ki kell dolgozni, támogatási feltételeit meg kell teremteni. A déli vízgyűjtő, illetve részben a Zala-vízgyűjtő is belvizes terület, amit a mezőgazdasági termelés és feltételrendszer kialakítása során ugyancsak figyelembe kell venni. Az időjárás szeszélyességére rendkívül érzékeny a mezőgazdaság. A kiegyenlítetlen évszakváltozások miatt az élővilág biológiai egyensúlya időről-időre felborul, amely kihat a talajban élő mikroorganizmusoktól kezdve a kártevőkön át, szinte valamennyi az agráriumra hatással lévő élő szervezetre. A helyi és tájfajták termesztését célszerű előnyben részesíteni, valamint az éghajlatváltozáshoz nagymértékben alkalmazkodni képes fajtákat.

A megfelelő mezőgazdasági földhasználat váltás (szántó gyep konverzió, szántóterületek erdősítése) kellően stabil termelési szerkezetet hozhat létre, ennek hiányában azonban a mezőgazdasági ágazat a klímaváltozás által leginkább kiszolgáltatott szektor lehet. A mezőgazdaság szempontjából jelentős veszélyeztető tényező a jégeső. A kifejezetten a csapadékvíz okozta talajeróziós károk az ország termőterületének 40 százalékát érintik. Az eróziós jelenségek sújtják a mezőgazdasági területen kívül az ipari, illetve lakott térségeket és a kiépített infrastruktúrát is (pl. feltöltődés, sárelöntés, földcsuszamlás, stb.). A szél okozta károk potenciálisan valamennyi termőterületet érinthetik (pl. felső rétegek elsodrása, defláció). Az ilyen típusú területeken a nem megfelelően végzett emberi beavatkozások (csapadékvíz elvezetés hiánya, nagy méretű bevágások, teraszosítás, feltöltések) növelhetik, esetleg ki is válthatják a mozgásos folyamatokat. A csapadékvíz elvezetés megoldásával jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása. A klímaváltozás az intenzív állattartásra erőteljesebb hatással lesz, nő az állatok víz- és árnyékigénye. A felmelegedés a fák legyengülésére valamint betegségeinek erőteljességére és terjedésére ma még előre nem látható hatással lesz. Az erdészet számára az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás viszonyokhoz való alkalmazkodás sikeressége a természetszerű erdők telepítésén és megóvásán múlik. Ezen erdők egyrészt a hirtelen lezúduló csapadék okozta károkat csökkenthetik, másrészt az erdők jelentős szerepet játszanak a víz tárolásában, a mikroklíma szabályozásában, a biodiverzitás növelésében is. Az erdők telepítésénél, illetve az erdős területek gondozásánál kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a fajok kiválasztásának. A helyi, őshonos fajokat kell előnyben részesíteni, valamint az erdők gondozásánál fokozott figyelmet kell szentelni az invazív fajok eltávolítására.

335


Erdészeti Tudományos Intézet meghatározása alapján természetközelinek tekintjük az erdőművelést, ha annak során a természetes folyamatokat minél nagyobb mértékben próbáljuk közelíteni. A természetközeli erdőművelés napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek okai többek között az erdei biodiverzitás miatti aggodalom, a klímaváltozás, a nagy kiterjedésű biotikus és abiotikus károk. Magyarországon a természetközeli erdőművelést ma már jogi eszközökkel is segítik. Az erdőkép átalakítása, a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés azonban hosszú időt igényel. Hangsúlyozni kell, hogy a külföldi példák hazai erdeinkre csak igen korlátozott mértékben alkalmazhatók a lényegesen különböző termőhelyi adottságok miatt. Indokolt tehát egyrészt a célzott erdészeti kutatás, másrészt bizonyos mértékben a hazai erdészeti gyakorlatba az eddig nem használt módszerek bevezetése. Több figyelmet érdemel az erdőket egyre nagyobb mértékben fenyegető tűz elleni védelmi intézkedések kidolgozása és gyakorlati megvalósítása.

4.2.2 A Balaton Régió flórája és faunája A Balaton térség természeti és táji értékekben páratlanul gazdag. A nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény és állatvilággal rendelkezik. A Balaton északi része és hozzá kapcsolódóan a Kis-Balaton hazánk természeti értékekben különösen gazdag tájegysége. Ez a gazdagság jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással, s e találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt erősen mozaikos elrendeződésben. Ez a peremhegyvonulat azért is nevezetes, mert a jégkorszak alatt a délies lejtőkön számos növény- és állatfaj izolálódva itt önálló, endemikus fajjá fejlődött, ezek a csak Magyarországon található fajok ma is jellemzik ezt a vidéket. Tovább szinesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy két nagy flóratartomány - a pannóniai és a nyugat-balkáni - találkozik itt és számos délies flóraelem a Földközi-tenger felől terjedve a Balaton-felvidéki hegyeken éri el területének északi határát. Mindezek az okok egy szinte páratlanul gazdag flóra kialakulásához vezettek. A Régió területén 10 fokozottan védett növényfajt találtak meg a hazai 48-ból (cifra kankalin, lisztes kankalin, cselling, légybangó, poszméhbangó, pókbangó, mocsári kardvirág, adriai sallangvirág, tátorján, gyapjas gyűszűvirág). Ezeken kívül kb. 200 védett növényfaj található meg a területen. A zonális vegetáció mellett igen jelentős a szerepe a lokális víz- és talajviszonyoktól függő növényzetnek, élőhelyeknek is. A Balaton-felvidékkel szervesen összefüggő Kis-Balaton nádrengetege és Európa-hírű madárvilága, a Balaton szegélyének gazdag hínárnövényzete, nádasa még tovább gazdagítja a régió védendő értékeit. Az azonális növényzeti típusok közül külön kiemelendők a lápok, láprétek, melyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat őriznek. A Balaton Régió szárazföldi és vízi állatvilágát az átalakultság és a sokféleség jellemzi. Az erdők-mezők vadállománya megfogyatkozott az évszázadok során. Bizonyos mértékig az

336


úszó vízimadarak megritkulása is érthető, bár a Kis-Balaton madárrezervátuma ezen igyekszik segíteni. A partok kiépítése, a láprétek leeresztése megapasztotta a tó halállományát. A tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él. A tó és a nádasok az emlősök számára is fontos élőhelyet jelentenek. A klímaváltozás miatt bekövetkező természeti átrendeződési folyamat fajgazdagság szempontjából elszegényedett, sérülékenyebb társulásokat eredményez, és így további fajok inváziója előtt nyitja meg az utat, és általában a könnyen terjedő fajok előretörése várható. Számos élőhely kritikusan veszélyeztetett kategóriába kerülhet. A klímaváltozás során közvetlenül veszélyeztetettek a vizes és/vagy hűvös mikroklímát igénylő élőhelyek (pl. nádasok, lápok, mocsarak). A Balaton állapotában nagyon fontos szerepet játszik a parti sáv nádasöve. Átmenetet képez a víz és a szárazföld között, ezért pufferként is működik. Folytonosságának megszakadása csökkentheti a szegélyfunkciót és saját fennmaradási lehetőségét. A parti sáv növényállománya fékezi a vízmozgást (szabályozott vízszintingadozás, kilendülés, lengések, hullámzás), a parti nádas öv pedig véd az abrázió, a part erodálódása, elhabolása ellen. Iszapcsapdaként működik és hosszabb távon a természetes partnyerés eszköze. Azonban a természetes partok is igénylik a szakszerű emberi beavatkozást, időszakos kezelést. A nádas állomány kiterjedését elsősorban a víz mélysége, illetve a hullámzás (mechanikai stressz) mértéke befolyásolja. Alacsony vízállások esetén a nádasok kiterjedése növekszik, hisz ez kedvez az új növények csírázására, ugyanakkor kisebb mértékű mechanikai stressz hat a növényekre. Értelemszerűen magasabb vízállás éppen fordított hatású (Herodek és mtsi 2007). Ezzel együtt az alacsony vízállás nem feltétlenül kedvező hatású a nádasokra nézve, hisz alacsony vízállás mellett nagyobb eséllyel alakulnak ki tüzek, melyek megfékezése rendkívül körülményes. A nádasok óriási természetvédelmi jelentőséggel bírnak. Számos növény és állatfajnak biztosítanak élőhelyet, köztük sok védett, fokozottan védett. A természetvédelmi érdekeket figyelembe nem vevő nádgazdálkodás a nádasok feldarabolódásához, nem kívánt átalakulásához, így a nádi életközösségek megváltozásához vezethet. A Balaton mentén kiterjedt tőzeg-lápos területek találhatók, melyek alacsony vízállás és aszályos idő esetén könnyen lángra kapnak és elhúzódóan, akár több hétig is égnek. 2003 aszályos időszakában csaknem 250ha tőzeg égett ki a déli partvonal közelében. A tőzeg és nádas tüzek gyakorta összefüggnek és gondatlan tűzokozás, vagy villámcsapás miatt jönnek létre. A Balatonban mintegy 50 halfaj ismert. Jellemző halfajok a fogassüllő, a csuka és a dévérkeszeg. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek otthont jelent. A különböző élőhelyeket benépesítő halegyüttesekre alapvető hatással voltak a betelepítések, a fajok inváziója és eltűnése, a tömeges halpusztulások (1965, 1975, 1977, 1978, 1981, 1984, 1985, 1988, 1991, 1994), a táplálékért/lakóhelyért való fokozott versengés, továbbá a különböző populációk egyensúlyának megbomlása. A vízminőség javítása mellett a másik lehetséges befolyásolási lehetőség a telepítés és szaporodás körülményeinek alakítása.

337


A halászattal-horgászattal hasznosított halállomány pótlása érdemben csak a természetes szaporodás feltételeinek javításával, ívóhelyek kialakításával lehetséges. A parti sáv megfelelő kezelése azért is fontos, mert a Balatonban is kimutatható, hogy a fajdiverzitás és a mindkét helyen előforduló szervezetek, halak egyedszáma lényegesen nagyobb a parti övben, mint a nyíltvízben, és mert a tó partvonalának nagyarányú bebetonozása és kikövezése drasztikus ívó és ivadéknevelő-hely vesztéssel járt. Invazív fajok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet honos biológiai sokféleségre. Az idegenhonos özönfajok olyan fajok, amelyek azt követően, hogy emberi tevékenység révén természetes elterjedési területük ökológiai határain túlra kerültek, életben maradnak, szaporodnak és elterjednek, ami negatív hatásokat gyakorol új élőhelyük ökológiájára, valamint komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Becslések szerint Európában a környezetben található több mint 12 000 idegenhonos faj 10–15 %-ának a szaporodása és elterjedése okozott környezeti, gazdasági és társadalmi kárt. Az idegenhonos özönfajok jelentős hatással vannak a biológiai sokféleségre, amely csökkenésének és a fajok kihalásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik. A társadalmi és gazdasági hatásokat illetően az idegenhonos özönfajok betegségek közvetítői vagy egészségügyi problémák (például asztma, bőrgyulladás és allergiák) közvetlen okozói lehetnek. Kárt okozhatnak az infrastruktúrában és a szabadidős létesítményekben, megnehezíthetik az erdészeti tevékenységet, vagy mezőgazdasági, halászati károkat okozhatnak. A tagállamok számos intézkedést hoznak az idegenhonos özönfajok kezelésére, de ezek túlnyomórészt reaktív jellegűek, az okozott kár minimalizálására irányulnak anélkül, hogy elegendő figyelmet szentelnének a megelőzésnek vagy az újabb veszélyek észlelésének és az azokra történő válaszadásnak. Az erőfeszítések széttagoltak, a lefedett fajokat tekintve jelentős hiányosságokat mutatnak, és általában nincsenek megfelelően összehangolva. Hazánk természetes élővilágában a klímaváltozás hatására az alábbi változások várhatók (NÉS, 2008):

338

az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása; a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése; a természetes élővilág fajainak visszaszorulása, különösen az elszigetelt élőhelyeken; hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenése; inváziós fajok terjedése, új inváziós fajok (pl. kártevő rovarok és gyomok) megjelenése; az élőhelyek szárazabbá válása, (pl. vizes élőhelyek eltűnése, homokterületek sivatagosodása); ökoszisztéma-funkciók károsodása; a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése; a tűzesetek gyakoribbá válása.


A bővülő kereskedelem és turizmus, valamint a határokon átívelő áruszállítás mind felgyorsította e fajok terjedését. invazív állatfajok a BKÜ-ben:

bolharák fajok (Dikerogammarus fajok) teljesen kiszorították az őshonos tüskés bolharákot cifra rák (Orconectes limosus) vándorkagyló (Dreissena polymorpha), Kvagga kagyló (Dreissena bugensis) amuri kagyló (Anodonta woodiana) ehető ázsiai kagyló (Corbicula fluminea) spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) harlekinkatica (Harmonia axyridis) amurgéb (Perccottus glenii) ezüstkárász (Carassius auratus) bütykös hattyú ( Cygnus olor)

invazív növényfajok a BKÜ-ben: aranyvessző fajok (Solidago sp.) selyemkóró (Asclepias syriaca) törpe békalencse (Lemna minuta) nagy gázló (Hydrocolyle ranuncoloides) órás csavarhínár (Vallisneria gigantea) bálványfa (Ailanthus altissima) akác (Robinia pseudoacacia) kutyabenge (Frangula alnus) 4.2.3 Épített környezet A Balaton Régió páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is hazánk kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek a középkori várromok, földvárak és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak arculatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben a mai templomok alapjaként szolgálnak. A katolikus templomok a késő barokk, a klasszicista vagy az eklektikus irányzat főbb jegyeivel őrződtek meg. A református és evangélikus közösségek templomai legnagyobbrészt késő barokk és klasszicista stílusban épültek. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak. A szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi és Tátika omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát.

339


A települések között általánosnak mondhatók a soros utcás falvak, de a változatos domborzat következtében halmozódás is kialakult a belterületen. A régi lakóház az udvarra nyíló helyiségek sorából állt, amelyet idővel tornác kötött össze. Jellegzetes a füstös konyha léte, amelyből a füst nyitott kürtőn áramlott ki. A Balaton-felvidéken sok település még részben őrzi ezeket a régi időket idéző házakat. Az építőanyagok közt legjellemzőbb a terméskő falazat, a nád tetőanyag és a fa nyílászárók használata. A házakat a fehér fal, a barna ablakkeret és az érett nád színei jellemezték. A Kis-Balaton környékén kő hiányában a töméssel készült falazat volt a gyakoribb. A Balaton térség szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő népi, nemességi és polgárosodó gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A gazdaság és az ember szolgálatában épültek a vízimalmok, amelyek a múltban még bővizű patakok mellett igen nagy számban létesültek. A régió további jellegzetességei a keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel, út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában, amelyeket nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával készítettek. A beépített területek mennyisége, szerkezete és minősége jelentős tájképi és tájökológiai terhelést okoz, különösen a parti területeken a beépítések nagy aránya miatt. Az új és régi épületek kialakításánál, átalakításánál figyelembe kell venni a hőhullámok gyakoribb előfordulását és ezek hatásait az emberi egészségre. Az épített környezet alakításakor ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással, márpedig az épületeken belül tartózkodó emberek komfortérzetére a nyári kánikulák igencsak befolyással vannak. Az épületek tervezésénél a lakosság és az építőipari szakma is elsősorban a téli hőveszteségek csökkentésére koncentrál, de ugyanakkor a hőszigetelés a nyári hővédelmet is szolgálja. Kiemelkedő jelentőségű a meglévő rendszerek, épületek energiahatékony üzemeltetése, amely többféle úton is megvalósítható, mint gépészeti korszerűsítés, épülethűtés és építészeti korszerűsítés. Ezen szemlélet előtérbe helyezése még elég kezdetleges a régióban. Így az épített környezet állapotának megóvása és fejlesztése, valamint az alkalmazkodási lehetőségek (energetikai, építészeti, anyaghasználati, stb.) népszerűsítése és általános felhasználása még fontos feladatként áll a régió előtt. Általánosságban egy part „természetesnek” tekinthető mindaddig, amíg a tó vízszintjének és medrének találkozásánál a partvonal természetes körülmények között alakul, az emberi beavatkozásnak meghatározó szerepe nincs. A Balaton 235 km hosszú partvonalából 127 km természetes partvonalúnak tekinthető, míg mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km hosszban található – így ezen partszakasz az épített környezet részének tekinthető. A tó vízszintjének változása a siófoki zsilip megépítése (1863), újjáépítése és kibővítése óta szabályozottnak tekinthető. A jelenlegi kb. 40 cm-es (sávon belüli természetes áradás-apadás) ingadozás a természetes partvonalat alig változtatja. A partépítési munkákat kezdetben a partvonal természetes változásainak (elhabolás, feltöltődés) megakadályozása céljából végezték, majd egyre gyakrabban jelentkezett a partvonal módosításának igénye különféle társadalmi-gazdasági indokok és elvárások alapján.

340


A legelső partszabályozási munkák a Déli-vasút védelme és a hajózás érdekében történtek, utóbbiak elsősorban kikötő építésre korlátozódtak. Ezt követték a strandépítők és a magán építtetők kezdeményezései. Jelentősebb partvédelmi munkák az 1930-as évektől kezdődtek, ezek többségében a parti területek vízelvezetésével, a mélyen fekvő részek feltöltésével jártak. Az 1960-as évekig a partvonal megjelenése keveset változott, mindössze 10 km közterületi partvédelem épült. Az 1960-ban fellendülésnek indult turizmus felgyorsította a partvédőművek építését. Ugyanekkor alakult meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mely megkezdte és 20 éven át intenzíven folytatta a tervszerű nagyobb és összefüggő partszakaszokra kiterjedő partfalépítést és az ezzel együtt megvalósuló partvonal szabályozást. 1980 után a partépítés intenzitása csökkent, aránya napjainkig alig változott. A mesterséges partbiztosítások két fő csoportja: a kőszórások (ideiglenes biztosítás), illetve a különféle típusú partvédőművek (állandó biztosítás). A balatoni partvédőművekre (kőszórások, partvédőművek, lídós kialakítás, kombinált partvédelem) vonatkozó mértékadó tervezési előírásokat műszaki irányelvek rögzítik. A települések zöld területeinek jelentős hányadát a magánkertek, udvarok teszik ki. Ezen zöld területek struktúrája, állapota, növény- és állatvilága, mind jelentős hatással vannak a települési környezet egészére. Segítenek egyensúlyban tartani a hőmérsékletet, vagyis csökkentik a szélsőséges meleg és hideg időjárás hatásait. Segítenek megelőzni az áradásokat az esővíz elnyelésével, ami egyébként megtöltené az utcai lefolyórendszereket. Jótékony hatással vannak az egészségre. Ezen kívül élőhelyet biztosítanak bizonyos madarak, emlősök és rovarok számára. Tehát az élővilág fontos részét képezik a kiskertek, városi kertek egyaránt, melyek jelentőségét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban feltétlenül ki kell használni.

4.3 Éghajlat A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 2050 – 2100 órán, nyáron 800-820 órán át süti a nap. Télen kevéssel 200 óra fölötti a napsütéses órák száma. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen – amíg a vízfelszín be nem fagy – általában magasabb, mint a környező tájakon. A Balaton Régió sokéves átlaghőmérséklete 10°C körüli, amely egyezik hazánk klíma normáljával. A téli félév hőmérséklete alapján a vizsgált térség a Kárpát medence enyhébb területeihez sorolható, ahol a leghidegebb január havi középhőmérséklet -1 - -2°C közötti. Az év legmelegebb hónapjának, a júliusnak sokéves átlaghőmérséklete 20-21°C. A kontinentalitás a szélsőértékű hónapok adatai szerint – az üdülőkörzetben csupán mérsékelt. Az 50 éves klíma normál adatai szerint a Balaton térségére sokévi átlagban 731 mm csapadék hullik évente. A nyári félév mintegy 100 mm-rel csapadékosabb, mint a téli. A megfigyelés

341


alatt a legkevesebb és a legbőségesebb évek csapadékösszege közti különbség 533 mm volt, nagyon magas, a teljes évi összeg 73%-a. Az Atlanti óceán felől érkező légmozgások az Alpok vonulataiba ütközve a Dévényi kapun áthaladva hatolnak a Dunántúl Balaton térségeibe. A Dévénynél még főképpen ÉNY irányú szelek a Kisalföldön elfordulnak, s északi szelekként válnak uralkodóvá a területén. Évi átlagban a vízgyűjtőn mért évi átlagos szélsebesség 2-4 m/s közötti. Külön szükséges kiemelni Keszthely uralkodó szélirányainak (É, ÉÉNY) a környező területekre jellemző szélerősségénél jóval csendesebb voltát (átlagos szélsebesség 1,8 m/s). 4.3.1 Klímaváltozás Az éghajlatváltozás a környezet állapotát, a társadalmat, a gazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő tényező. A tudományos elemzések alapján várható, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti a természeti értékeket, a vizeket, az élővilágot, az erdőket, a mezőgazdasági terméshozamokat, az építményeket és a lakókörnyezetet, valamint a lakosság egészségét és életminőségét. Az ENSZ IPCC Éghajlatváltozási Kormányközi testület állapította meg, hogy „Az éghajlati rendszer melegedése vitán felül áll, mivel ez ma már nyilvánvaló a globálisan átlagolt levegő- és óceán-hőmérséklet emelkedésből, a hó és a jégtakaró kiterjedt olvadásából és a globális átlagos tengerszint emelkedés megfigyeléseiből”. „Az 1995-2006 közötti 12 évből 11 év a legmelegebb 12 év közé tartozik a globális felszíni hőmérséklet megfigyelései (1850 óta) alapján. Az utóbbi 50 évben a felmelegedés trendje 0,13 oC évtizedenként, amely közel kétszerese az utóbbi 100 évre számítottnak” - azaz a melegedés gyorsuló ütemű.

El kell fogadni tehát, hogy az éghajlatváltozás tény, évtizedek óta végbemenő, és még hosszú évtizedekig folytatódó jelenség, amely az emberi tevékenység, elsősorban az ősmaradványi energia készletek túlzott mértékű felhasználásának, és az ebből következő üvegház hatású gáz kibocsátásnak az eredménye. Elkerülhetetlen, hogy globális szinten jelentősen csökkenjen az üvegház hatású gázok kibocsátása. Attól függően, hogy milyen méretű csökkenést sikerül elérni, különböző mértékű további felmelegedésre és általános éghajlatváltozásra lehet számítani, amely magában foglalja a csapadék mennyiségének és szezonális eloszlásának megváltozását is. Az éghajlatváltozással kapcsolatosan annak mérséklésére vonatkozó, illetve az elkerülhetetlen változásokhoz történő alkalmazkodásra vonatkozó intézkedésekre van szükség. A Balaton tekintetében a legújabb számítások azt mutatják, hogy a következő 10 évben a nyári és téli átlaghőmérséklet 0,5 oC -kal, tavasszal és ősszel 0.3 oC-kal nő. 2050 utánra kitekintve, a várható növekedés mintegy 2 oC. A fagyos napok száma igen jelentősen, 10 év alatt 3, 2050 körülre 14 nappal csökken. Az éves csapadékösszeg alig változik, de 10 év alatt a nyári csapadék mennyiség mintegy 15 mm-rel, 2050 után 50 mm-rel csökken. Az őszi csapadék is kevesebb lesz, míg a téli és tavaszi csapadékmennyiség megnő, de erősen csökken a hó formájában hulló csapadék mennyisége. Ugyanakkor növekszik a szélsőségesen meleg napok száma és a hőhullámok hosszúsága.

342


Eltekintve a globális méretű természeti erők következtében esetlegesen bekövetkező, előre nem látható változásoktól (pl. rendkívüli méretű, ismétlődő vulkán kitörések, kisbolygó vagy üstökös becsapódás), a globális éghajlatváltozás jövőbeli alakulása attól függ, hogy milyen társadalmi-gazdasági fejlődési forgatókönyvek valósulnak meg a következő évtizedekben, azaz hogyan alakul az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának üteme. Az IPCC által készített „Speciális Jelentés a Kibocsátási Forgatókönyvekről” (SRES) többféle forgatókönyvet, fejlődési pályát mutat be, csakúgy, mint a UNEP által a Global Environmental Outlook (GEO) készítése során kidolgozott forgatókönyvek. Ezek a forgatókönyvek valójában az alábbi ábra szerint kategorizálhatók. 66. ábra

Első a Piac

A különböző ÜHG kibocsátási forgatókönyveket megalapozó társadalmi-gazdasági fejlődési pályák jellemzői és viszonyai (KAP = Közös Agrár Politika az EU-ban) globális Globális gazdaság Globális kooperáció

Globális szolidaritás Kormányzati beavatkozás KAP: Multifunkcionális mezőgazdaság

Kontinentális piacok

Regionális közösségek

Megosztott régiók Biztonság KAP: nincs változás

Első a Biztonság

Erős szabályozás

Gyenge szabályozás

A1 B1 A2 B2 Nyitott piacok Technikai fejlődés Nincs KAP

Első a Politika

Regionális identitás Viselkedésbeli változások Export támogatások eltörlése

regionális

Első a Fenntarthatóság

Forrás: Global Environmental Outlook – UNEP, 2012

Az egyes forgatókönyvek (és ezek változatai) más-más energiafelhasználást és üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátást eredményeznek. Ezeket figyelembe véve, rendkívül összetett matematikai modellek segítségével meg lehet határozni (bizonyos valószínűséggel) azt, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék viszonyok várhatók a jövőben. A 68. sz. ábrán néhány jövőkép alapján számított hőmérsékleti profil látható a XXI. századra. A színes sávok a várható érték ± szórás tartományát, azaz az előrejelzés megbízhatóságát mutatják. Az mondható, hogy a globalizált, gyenge szabályozású forgatókönyvek (A1 és változatai) eredményezik a legnagyobb hőmérséklet emelkedést és így a legkevésbé kezelhető állapotot. Ha 2000 évi szinten sikerült volna befagyasztani a kibocsátásokat, akkor néhány tized oC további emelkedéssel (azaz összességében 1,1 - 1,5 oC-kal) „megúszható” lett volna az éghajlatváltozás. Sajnos azonban, a reális forgatókönyvek alapján további 1,5 – 4 oC hőmérséklet emelkedés várható.

343


67. ábra Hőmérséklet változás a különféle ÜHG kibocsátási forgatókönyveknek megfelelően

(vízszintes tengely: év, függőleges tengely: globális átlaghőmérséklet, oC; Sárga vonal: a 2000 évi szinten befagyasztott ÜHG kibocsátással végzett számítás, fekete vonal: mért értékek a XX. század folyamán)

Forrás: Global Environmental Outlook – UNEP, 2012

Várható mennyiségi változások a Balaton régióban A Balatoni Integrációs Kft. részvételével valósult meg az EU-LAKES185 elnevezésű, Európai Unió által támogatott projekt, amely jelentős európai tavak éghajlatváltozással kapcsolatos közös alkalmazkodási és mérséklési stratégiájának kidolgozását célozta meg. E projekt részeredményeként az IPCC valószínűnek tekintett, az előrejelzési tartományok közepén elhelyezkedő A1b forgatókönyvét alapul véve készültek186 mikro-régiós szintű modellelőrejelzések az éghajlati tényezők elkövetkező 90 évben várható változásaira, 10 éves lépésekben. Az alábbiakban ennek eredményei kerülnek bemutatásra röviden, mivel bármely program megvalósítása érdekében alapvető fontosságú a döntéshozók alapos tájékoztatása, meggyőzése és a program melletti elkötelezettségük elnyerése.

185

European Lakes under Environmental Stressors (Supporting lake governance to mitigate the impact of climate change) 186 Austrian Institute of Technology, 2011

344


Az alábbi ábrákon az 1971-2000 évek időszakához viszonyított változások láthatók, 1961 és 2051 vagy 2061 közötti időszakra. (Természetesen a múltbeli időszakokra vonatkozó adatok mérésből származnak.) A 69. sz. ábrán az évszakos hőmérséklet változások láthatók. 2001 utáni időszakokra egyértelmű a melegedés, és 2031-től kezdve (amely nem nagyon távoli jövő) összességében 1,5 oCot is meghaladó melegedés várható, 2051 után pedig nyáron és ősszel a 3 oC-ot is elérheti a melegedés. Hangsúlyozni kell, hogy ez az 1971-2000 referencia időszak átlagához képest értendő, amely időszak már maga is csaknem 1oC-kal melegebb, mint a XIX. század eleji hőmérséklet. A melegedés minden időszakban nyáron és tavasszal a legnagyobb.

68. ábra Átlagos szezonális hőmérséklet változás a Balaton régióban

°C

Átlagos szezonális hőmérséklet változás a Balaton régióban

4,0 3,5 Tél Tavasz Nyár Ősz 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 1961_ 1971_ 1981_ 1991_ 2001_ 2011_ 2021_ 2031_ 2041_ 2051_

A 70. sz. ábrán az éven belüli napi középhőmérséklet várható alakulása követhető nyomon. Napjainkban a referencia időszakhoz képest elsősorban az őszi napok melegebbek, de 2031 után a téli, nyári és őszi napi átlagos hőmérsékletek 1-2 oC-kal magasabbak a referencia időszakhoz képest. Tájékoztatásul feltüntetésre kerülnek a 2071 utáni időszak várható hőmérsékletei is, amelyek már valóban katasztrofális mértékű melegedést mutatnak.

345


69. ábra 30 éves átlagos napi középhőmérséklet a Balaton régióban különböző időszakokban

30 éves átlagos napi középhőmérséklet a Balaton régióban különböző időszakokban

°C 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2

1971/00 2001/30 2031/60 2071/00

Ezzel együtt növekszik a hőhullámok maximális hossza is, a jelenlegi 28-29 napról 31-32 napra, ami viszonylag kisebb mértékűnek tekinthető (71. sz. ábra). A 72. sz. ábrán látható viszont, hogy a fagyos napok száma rendkívüli mértékben csökken, a jelenlegi 78-80 napról már 2021-2050 között eléri a 60 napot. 70. ábra A hőhullámok maximális hossza 30 éves időszakokban a Balatonnál

nap

7. sz. ábra. A hőhullámok maximális hossza 30 éves időszakokban a Balatonnál

35 30 25 20 15 10 5 0 1961/90

346

1971/00

1981/10

1991/20

2001/30

2011/40

2021/50


71. ábra A fagyos napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál

A fagyos napok (< 0°C) évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál

nap 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ugyanakkor jónéhány nappal megnövekszik a 30 oC feletti maximális hőmérsékletű hőségnapok száma, amely - többek között - egészségügyi kihívást is jelent (73. sz. ábra). 72. ábra A hőségnapok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál

347


A csapadék tekintetében az éves csapadékösszeg alig változik, viszont a szezonális eloszlás erősen átalakul. A nyári csapadék erősen csökken, míg a tavaszi erősen megnövekszik. 2051 után a nyári csapadék csökkenése meghaladhatja a 30 %-ot, amely a vízgazdálkodásra és a mezőgazdaságra vonatkozóan súlyos következményekkel jár (74. és 75. sz. ábra). 73. ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható alakulása a Balaton vízgyűjtő területén

A nagy csapadékesemények gyakorisága csekélyebb mértékben változik (76. sz. ábra), de a referencia időszakhoz képest minden időszakban növekedést mutat. A 77. sz. ábrán bemutatott lesett hó mennyisége már napjainkban is jóval kevesebb a referencia időszakhoz képest, de a 2031 utáni időszakban további radikális csökkenés várható.

348


74. ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható változása a Balaton vízgyűjtő területén

% 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35

Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható változása a Balaton vízgyűjtő területén

Tél

Tavasz

Nyár

Ősz

75. ábra A nagy csapadékú napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál

nap

A nagy csapadékú napok(> 20 mm/nap) évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál

4 3 2 1 0

Az a jelenség, hogy a téli csapadék nem hó formájában hullik azzal párosulva, hogy tavasszal növekszik a csapadék mennyisége, fokozott erózióveszélyt jelent. 349


76. ábra A napi leesett hómennyiség 30 éves átlaga különböző időszakokban a Balatonnál kg/m2/nap

A napi leesett hómennyiség 30 éves átlaga különböző időszakokban a Balatonnál

0,8 0,7 1971/00 0,6 0,5 0,4

2001/30 2031/60 2071/00

0,3 0,2 0,1 0,0

Az éghajlatváltozás súlyosabb következményei megakadályozásának érdekében számos nemzetközi egyezmény, Európai uniós és hazai jogszabály született az utóbbi 2 évtizedben, amelyek keretet adnak az egyes országok illetve kisebb területi egységek éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseinek. Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területét, a társadalom szinte valamennyi rétegét, minden állampolgárát és minden vállalkozását érintik, illetve érinteni fogják. A klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás mind a magyar társadalom tagjaira, mind az ország természetes élővilágára vonatkozik. Az éghajlatvédelmi stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom közös felelősségvállalása és a jövő iránti elkötelezettsége kialakul. Ezen cél érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén is történtek előrelépések, - mind civil kezdeményezések, mind tudományos kutatások formájában – de ezen lépések összehangolása, összefogása szükséges ahhoz, hogy valódi eredmények születhessenek. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás a kulcsa a Balaton mint ökológiai rendszer és mint gazdasági potenciál megóvásának is. Ezt szem előtt tartva kell a tó ökoszisztémáját óvni, hiszen a társadalom, az infrastruktúra és a gazdaság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Balatont nem mint jól körülhatárolható tavat, hanem mint komplex rendszert, a teljes vízgyűjtő területét kell vizsgálni.

350


49. sz. térkép A Balaton vízgyűjtő területe

Forrás: Balaton részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2010

A Balaton jövője szempontjából különösen fontos az éghajlatváltozásnak a tó vízháztartására gyakorolt várható hatásaihoz történő alkalmazkodás. A Balaton vízgyűjtőjének a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében elkészült a vízgyűjtő-gazdálkodási terve, valamint a két tervezési alegységre is, amelyekre a vízgyűjtőt felosztották. Ezek a tervek a vizek jó állapotának eléréséhez és a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazzák, a gazdaság és a társadalom vízgazdálkodási igényeinek a kielégítését biztosító intézkedéseket azonban nem. Ezeket az intézkedéseket külön tervek keretében kell megtervezni, ahogy ez jelenleg is történik. A terveket azonban a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel integráltan kell elkészíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodási és az ezzel integrálandó vízgazdálkodási tervezést integrálni kell az éghajlatváltozási politikával.

4.4 Hidrológia, hidrogeológia Vízföldtan A változatos, valamint az északi és a déli vízgyűjtő eltérő földtani felépítéséből adódóan a hidrogeológiai viszonyok is eltérőek, mások a paleo- és mezozoós kőzetekből, illetve a miocén és pannon medenceüledékekből történő vízbeszerzési lehetőségek. A paleozoós repedezett kőzetek gyakorlatilag vízzáróak. A mezozoós képződmények: triász karbonátos törmelékes összlet változó vízvezető képességű, a vízzáró márgás rétegektől a kiválóan karsztosodó rétegekig. 351


A hegyvidékek területén számos forrás bukkan a felszínre a márga-mészkő határon. A Balaton É-i partján a permotriász réteghatáron CO2-vel kísért források sora fakad. A nyílt karsztos területek szennyeződésre fokozottan érzékenyek. Középső triász rétegeket tártak fel a Táska községi termálkutak. Vizük jellemzően nátriumkloridos hévíz. A miocén rétegek közül vízvezetés szempontjából kitüntetett szerepe van a Lajta mészkőnek. A Balatontól D-re Fonyód és Buzsák hévízkútjai miocén rétegeket tártak fel. A medence közepe felé növekvő nátriumklorid tartalmú hévizek jellemzőek. A szegélyen a kalcium, magnézium hidrokarbonátos jelleg mutatkozik. A pannóniai összlet felszínhez közeli porózus rétegei a vízbeszerzés szempontjából leginkább alkalmasak. A medencében mélyebben elhelyezkedő rétegeket Marcalinál és Nagybajomnál termálvíz kutakkal tárták fel. A felszínen települt löszös rétegek talajvizet tárolnak. Helyi vízbeszerzésre nyújtanak lehetőséget.

4.4.1 Felszíni vizek A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a legjelentősebb állóvíz maga a tó. Nyíltvizének területe 75 cm vízállás mellett 588,5 km2, átlagmélysége 3,36 m. Vízgyűjtőterülete patakokkal, kisvízfolyásokkal erősen felszabdalt, kiterjedése 5775,0 km2. A tó átlagos szélessége 7,5 km, térfogata 1,978 km3. A töréses szerkezetű mészkő, illetve dolomitos vidéken jelentékeny vízfolyások alakultak ki. A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a keszthelyi medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás 50-60 %-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyás (több mint 50 vízfolyás, azonban az elmúlt aszályos években jelentős hányada időszakosan kiszáradt) található, amelyek egy része a régión kívül ered. A régió vízfolyásainak többsége a Balatonba vezeti vizét. Kivételt ez alól csak a Keszthelyihegység Tátika-csoportjának É-felé lefutó vizei jelentenek, amelyek a Marcalba torkollanak, mely maga is a Tátika-csoport É-i oldalában ered. Az északi vízgyűjtő vízrendszerét a domborzati és hidrogeológiai viszonyok alakították. A Keszthelyi-hegység vidékén csak kisebb forrásokból erednek állandó vízfolyások. A D-felé futó vizek már a Balatonba kerülnek. A Badacsony és Aszófő közötti szakasz vízrendszere több medencére tagolódik. Az Eger-víz vízrendszere és a Tapolcai-medence vízfolyásai az északi vízgyűjtő fő táplálói. A Tapolcai-medence patakjait csatornákká alakították, létrehozva ezzel egy egymásba fonódott vízhálózatot. A Tapolcai-medence patakjai, a Nemesvitai öv-

352


árok, a Lesence-patak, a Tapolca-patak, az Eger-víz egymással párhuzamosan futnak a Balatonba. A Káli-medence vizeit a Burnót-patak vízgyűjtője öleli fel és a Burnót-patak vezeti a Balatonba. Az északi vízgyűjtő többi vízfolyása aránylag nagy esésű, a vízfolyás felső részét sok forrás táplálja. A Balatonfűzfő és Aszófő közötti kis hozamú vízfolyások nagyrészt a Veszprémifennsíkon erednek. A domborzati viszonyoknak megfelelően általában nem jellemző a jelentős vízrendszerré alakulás, hanem az ÉK-DNY irányú rövid, aránylag egyforma önálló patakok kialakulása. A déli vízgyűjtő vízfolyásaira jellemző, hogy a Balaton előtti, esetenként több km-es alsó szakaszuk berekterületen húzódik, ami eredetéből adódóan belvizes terület. A berek igen kis esésű, míg felső szakaszuk nagy esésű, mélyülő jellegű és mikro vízgyűjtőkkel szabdalt, erózióra hajlamos dombvidéki vízgyűjtővel rendelkezik. A Balaton déli oldalának főbb vízfolyásai: a Cinege patak, az Endrédi-patak, a Kőröshegyiséd, a Nagymetszés-patak, a Kismetszés patak, a Tetves-patak, a Jamai-patak, az Ordacsehi árok, a Keleti Bozót vagy Pogányvölgyi vízfolyás, a Zichy csatorna, az Imre majori árok és a Nyugati övcsatorna keletről nyugati irányba haladva. A déli vízgyűjtő jellegzetessége a vízfolyásokra telepített nagyszámú halastavak megléte. Külön kell megemlíteni a Kis-Balatonba torkolló apró vízfolyásokat, mint a Bárándi-patak, a Zalaszabari-patak, a Radai-malomárok, a Garabonci-határárok, a Garabonci-malomárok, a Zala-Somogyi-határárok, a Cölömpös-árok, a Marót-völgyi-csatorna, valamint a Kis-Balaton II-es ütemébe É-ról betorkolló árkok, csatornák, belvíz öblözetek vizét. A Régió állóvizei közül a fent megemlítetteken kívül (Kis-Balaton) jelentős még a tihanyi Belső- és Külső-tó, a Káli-medence Kornyi-tava, az európai jelentőségű Hévízi-gyógytó, valamint a halastavak és a déli parti berekterületek. Szükséges megemlíteni, hogy a vízfolyások, felszíni vízelvezetők medre felújításra szorul, nagy intenzitású csapadék esetén előfordul elsősorban a déli parti települések mélyebb területein a talajvízszint emelkedés és belvízveszély. Ezért az üdülőterület víztelenítése csak a tóba történő szivattyús átemeléssel biztosítható. Felszíni vizek minőségi viszonyai Vízminőségvédelem A Balatont és vízgyűjtőjét az utóbbi 15 évben a vízminőségi problémák visszaszorulása mellett a vízmennyiség esetenkénti csökkenése jellemezte. A Balaton vízminősége – a tavat tápláló vízmennyiség változásaitól függetlenül – 1995. évtől jellemzően jónak és stabilnak mutatkozik. Még a vízhiányos években is gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó volt a Balaton vízminősége és különösen igaz ez a Siófoki medencére. A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HC03-os kemény víz, pH-ja enyhén lúgos. Kalciummagnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid elvonás 353


következtében a biogén mészkiválás folyamatos, azaz finomszerkezetű üledék képződik benne. Sekély tó, emiatt az üledéke a szél és a vízmozgás (hullámzás) hatására könnyen felkeveredik, ezért a víz többnyire zavaros, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét mutató klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és egyéb folyamatok változásától. A Balaton vízminősége a tó keleti területein jobb, mint a nagyobb fajlagos tápanyag terhelést kapó nyugati medencékben. 77. ábra A Balaton trofitása medencénként az OECD szerinti minősítés alapján

A Balaton vízminőségére kedvezőtlen hatással volt az emberi tevékenység okozta tápanyagterhelés növekedés. A tóba jutó növényi tápanyagok, elsősorban a foszfor mennyiségének emelkedésével párhuzamosan a vízben élő növények, például az algák mennyisége is elkezdett növekedni. Ez a folyamat a ’60-es évektől a ’90-es évek első feléig okozott súlyos problémákat, ami az ábrasoron is látható. A Balaton ökológiai szempontból jelentősen veszélyeztetett volt. Ezt követően csak 2002-ben, akkor is igen rövid időszakra (4-5 nap) vált hipertróffá a Szigligetimedence (fürdőzés szempontjából erősen szennyezett). A Balaton állapot romlásának, azaz a tó termőképességének (más szóval trofitásának) megemelkedése a tó eltérő vízminőségű részekre tagolódásával is járt. A tó vízminősége nyugatról keletre fokozatosan változik, a keleti medencében kedvezőbb minőséget mutatva. A vízminőség különbségét a medencénként eltérő - időnként előforduló - algásodás is jelzi.

354


Az eutrofizációs folyamatok mellett helyi jelenségek is előfordulhatnak, amelyek látványosak, a tó partján sétáló szemlélő számára vízminőségi problémának tűnhetnek, de a tó életéhez tartoznak, ilyen például a Balatonba befolyó sötétbarna berekvizek által okozott vízszínváltozás, a tavaszi természetes halpusztulás vagy az árvaszúnyogok inváziója. A tóban lévő algák mennyiségét a klorofill koncentráció éves maximuma alapján lehet figyelemmel követni.

78. ábra A Balaton trofitásának alakulása az a-klorofill maximumok alapján

A tó vízminőségét egyre csökkenő mértékben ugyan, de kedvezőtlenül befolyásolja, a Zala vízgyűjtőről érkező növényi tápanyag, amely a Kis-Balatonból távozva a tó összes terhelésének több, mint egyharmada. Tápanyagterhelés A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekből, a közvetlen vízgyűjtőről, a városias területről, a bevezetett szennyvizekből és a levegőből bejutó P (számítások szerint 12 t / év, forrás: KDTVIZIG) és N terhelésből származik. Az alga szaporodást a tápanyagok és a problémát okozó kék algák tekintetében a foszfor és ezen belül is az oldott ortofoszfát-foszfor (PO4-P) korlátozza - mint hozzáférhető tápanyagforrás szaporodásuk mértékét befolyásolhatja. A tó tápanyagmérlege az utóbbi években javult részben az emberi szabályozási beavatkozások, részben az időjárási körülmények változása miatt. A javulás mellett szóló tény, hogy a tó vízgyűj-

355


tőjén már 20 éve drasztikusan lecsökkent a műtrágya használat. A Balatont érő tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül, a szennyvízbevezetésekből és a közvetlen lefolyásból éri a tavat. A Balatonba folyó állandó és időszakos vízfolyásokon több helyen szűrő-nádastavakat alakítottak ki, amelyek a külső terhelés csökkentését célozzák. Az algásodás első jelei az 1960-as évben kezdődtek, eleinte a Balatonban őshonos fajok (kovamoszatok, zöld algák) egyedszámainak és biomasszájának növekedésével, majd a fonalas kékalgák kerültek túlsúlyba. Az 1980-as és 90-es években a trópusokról behurcolt Cylindrospermopsis raciborskii nevű kékalga okozott tömeges vízvirágzásokat, amelyek közül a legsúlyosabb 1994-ben volt, amikor az egész tavat hipertróf, Klorofil-a koncentrációértékek jellemezték. 1994 óta nem mértek hipertróf értékeket (de eutróf értékeket igen) és így a tó vízminősége a trofitás szempontjából bizonyos mértékű javulás jeleit mutatja. Mindez azonban nem ad okot különösebb optimizmusra, mert az eutrofizálódás szempontjából legfontosabb tápanyag (a PO4-P) koncentrációja a legutóbbi években a zöldhatóság mérései szerint a tó minden mérőállomásán jelentősen, 2-3-szorosára, emelkedett. A látszólagos javulásban elsősorban a hosszantartó magas nyári vízhőmérsékletek elmaradása játszott szerepet, mert a tó trofitási állapotát jelenleg a fény és a hőmérséklet határozza meg (miután a tápanyagok jelenléte nem limitálja az algaszaporodást). Hozzájárulhatott még a kedvezőbb állapotok kialakulásához a Kis-Balaton Védőrendszer (korábbi) tápanyag visszatartása is. Az utóbbi évek igen alacsony vízállásai következtében a mederfenék fény-ellátottsága megnövekedett, és a fenéklakó fonalas algák terjedése okozta a fő problémát. A partszakasz sekély vizeiben (0-30 cm vízmélység között) több mint 50%-os a fonalas algák elszaporodása, amelyek a fürdőzést – elsősorban esztétikai szempontból - nagy mértékben zavarták (2002-2003-ban, valamint 2011-ben történt eliszapolódás). Tehát a Balatonnal kapcsolatos legfőbb környezeti probléma az eutrofizálódás. Megoldás az algásodásra, eliszaposodásra csak a vízszint megemelkedése (természetes vagy mesterséges úton) lehet, mivel a strandok kotrása egyrészt csak átmeneti megoldást eredményez (gyors visszatöltődés), másrészt költségei, az iszap elhelyezés nehézségei, a különösen sekély vízi kotrás technikai problémái miatt nem tekinthető reális, fenntartható alternatívának.

356


49. sz. táblázat A Balaton vízminőségi jellemzői medencénként 2012. évben Megnevezés

Mérték Siófoki -egység medence

Oxigénháztartás jellemzői Oxigéntelítettség % Oldott oxigén mg/l Biokémiai oxigénigény mg/l (BOI5) KOI (d) mg/l Tápanyagháztartás jellemzői Ammónium N-ben mg/l Nitrit-N mg/l Nitrát-N mg/l Összes nitrogén µg/l Összes foszfor µg/l Foszfát-P µg/l a-klorofill µg/l Mikrobiológiai jellemzők Coliformszám* /ml Mikroszennyezők és toxicitás Higany (oldott) µg/l Kadmium (oldott) µg/l Ólom (oldott) µg/l Cink (oldott) µg/l Réz (oldott) µg/l Egyéb jellemzők Összes szerves szén mg/l Klorid mg/l pH Fajl. el. vezkép.(20 °C-ra) µS/cm

Szemesi medence

Szigligeti medence

Keszthelyi medence

103,00 9,82

104,25 9,72

108,40 10,12

104,69 9,79 2,48

2,10 20,80

2,44 21,00

2,44 23,30

0,00 0,03 810,00 68,80 8,80 5,50

0,03 0,00 0,03 840,00 53,30 9,60 7,29

0,03 0,00 0,03 880,00 73,70 12,50 13,28

0,00 0,03 900,00 78,70 13,40 11,47

0,01

0,09

0,02 0,20 1,00 23,60 4,20

0,03 0,20 1,00 21,90 4,10

0,02 0,20 1,00 25,20 4,10

0,02 0,20 1,00 21,60 3,90

9,30 47,30 8,44 772,00

10,10 44,20 8,55 745,00

10,08 43,00 8,53 732,00

9,62 42,90 8,49 729,00

0,03

23,10 0,03

Forrás: OKIR *Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2012

Az általánosan használt vízminőségi jellemzők (kémiai oxigénigény (KOI), biokémiai oxigénigény (BOI5), összes szerves szén (TOC), összes nitrogén (ÖN), összes foszfor (ÖP), klorofill-a (Chl-a) tekintetében továbbra is az a jellemző, hogy nyugatról (Keszthely) kelet felé (Siófok) haladva alacsonyabbak az értékek, azaz jobb a vízminőség. A tápanyagok közül az összes nitrogén 1 mg/l körüli az utóbbi 2 évtizedben, míg a foszfor formákat az alábbi táblázat mutatja.

357


50. sz. táblázat Foszfor formák átlagos és 90%-os meg nem haladási valószínűségű koncentrációi a Balatonban az 1990-2009 időszakban (mértékegység mg/m3) Medence Keszthely Szigliget Balatonszemes Siófok

Összes foszfor átlag 84 76 61 55

Összes foszfor P90 138 125 99 91

Ortofoszfát foszfor átlag 16 13 11 11

Ortofoszfát foszfor P90 29 23 17 18

Forrás: A Balaton vízminősége a múltban és a jelenben c. kiadvány, 2012

A mikroszennyezők koncentrációja alacsony, a nehézfémek általában 1 mikrog/l nagyságrendben vannak jelen. A Víz Keretirányelv mellékletében meghatározott egyéb mikroszennyezőkre (használatból kivont növényvédőszerek, ösztrogén hatású vegyületek, policiklikus szénhidrogének, stb.) vonatkozó mérések alig történtek, de a Balaton vízgyűjtőjén folytatott tevékenységek alapján ezek kis koncentrációban és valószínűséggel fordulnak elő, amely alacsony kockázatot jelent. Továbbá meg kell említeni a klorid koncentrációt, ami a vízeresztés nélküli évek következtében megnövekedett a romló vízmérleggel összefüggésben (1996-2005 időszakban a klorid koncentráció 23-31 mg/l között változott).

Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) A KBVR alapgondolata, hogy a kialakuló vizes élőhely (mocsaras-nádas terület) a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza, az eutrofizációs folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszon kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezze át. Mivel a tápanyag nagy része a mezőgazdasági, városias területről való bemosódás, tehát diffúz módon került a Zalába, a tápanyag kivonására csak tározós megoldás jöhetett szóba. A védőrendszer kialakítása két ütemben valósul meg. Az I. ütem, Hídvégi-tó építése 1981-ben kezdődött el, és üzembe helyezése 1985-ben megtörtént. Pénzügyi okok miatt az építés nem követte az előre meghatározott ütemet, ezért a Balaton vízminőségének érdekében szükségmegoldás született, elárasztásra került egy 16 km2-nyi terület (Ingói-berek), az akkori elgondolások alapján ideiglenes jelleggel. A kialakítási munkálatok végül a forráshiány miatt le is álltak, így a tervezett rendszer megvalósítása nem történt meg. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezési munkái 2007 elején kezdődtek el újra. Az azóta eltelt idő alatt a társadalmi és gazdasági helyzet is megváltozott, az üzemeltetési tapasztalatok és az új ismeretek következtében a kezdeti célok újakkal egészültek ki. A vízminőség-védelmi érdekek mellett az ökológiai és a természetvédelmi szempontok is felértékelődtek. Az új elvárások szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontoknak egyaránt érvényesülniük kell. A célok három fő csoportba sorolhatók: a Balaton vízminőség-védelme; természetvédelmi és ökológiai értékek védelme; árvízi kockázat csökkentése.

358


A különböző szakterületek érdekei nem minden kérdésben azonosak, de abban egyetértés van a szakértők között, hogy a jelenlegi félkész, befejezetlen állapot semmilyen szempontból sem kielégítő, indokolt tehát a rendszer továbbtervezése és továbbfejlesztése úgy vízminőségvédelmi, mint természetvédelmi és árvízvédelmi szempontból. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer világviszonylatban egyedülálló ökológiai rendszer, ami a célját, méreteit, történelmi és geográfiai múltját, operatív üzemirányításának elvárásait illeti. Nincs olyan már megvalósított rendszer, melynek tapasztalatai közvetlenül felhasználhatóak lennének a II. ütem befejezéséhez, és nagy biztonsággal, pontosan előre jelezhetőek lennének a várható változások. Ebből következően a környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó, a legnagyobb üzemeltetési szabadságot biztosító változat megvalósítását kell támogatni, amely mindhárom cél elérését szolgálja.

A II. ütem jelenlegi állapotában csak minimális lehetőség van a vízkormányzásra. A KisBalaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem tervezése során a legjobb megoldás, amikor időszakos vízborítottságú területeket hoznak létre. Ez esetben a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ, megnövelve ezzel a kedvező környezeti feltételeket a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára, lehetőséget adva a vízminőség-védelmi szabályozásra, ugyanakkor árvízveszély esetén is rugalmas beavatkozást tesz lehetővé. Hévízi-tó Hévíz Magyarország legismertebb gyógyközpontja: az Európában egyedülálló adottságú természetes melegvizű gyógytó elsősorban reumatikus és mozgásszervi bántalmakkal szenvedő betegeknek kínál gyógyírt. A gyógyvíz mintegy 38 méter mély forráskráterből tör fel, átlagos hőmérséklete 33-35oC, de télen sem süllyed 26-29 oC alá, így egész évben alkalmas a fürdésre. A tó vízfelülete 46 350 m2, térfogata 127 950 m3, a tó túlfolyó vízszintje 108,80 mBf (Balti tengerszint feletti magasság), a tó vizének napi utánpótlása jelenleg kb. 35 millió liter. A tavat tápláló források a pannóniai homokkőben kialakult forrásbarlangban fakadnak. Ismeretes, hogy a barlangot 1975-ben felfedező búvárok a keleti oldalon 17,2 °C-os hideg, a nyugati oldalon 39,6 °C-os meleg víz beáramlását észlelték, amelyek keveredése a barlang szájánál 38,8 °C-os vízhőmérsékletet eredményezett.

359


79. ábra A Hévízi tó és forrásbarlangjának kapcsolata

Forrás: A Dunántúli-középhegység DNy-i részének karszthidrogeológiája. in: A Balatonfelvidék földtani felépítése. – MÁFI. 2000

A Hévízi tó vizét ellátó hő- és vízáramrendszerek hidrodinamikai kapcsolatban vannak a Bakony és a Zala térség egyéb hévíz és ásványvíz kútjaival. A Déli-Bakony – Zala-medence régió hidrogeológiai, vízáramlási rendszere egy egységes egészet alkot. Egyik legfontosabb karsztvíztárolónk a Dunántúli-középhegység mezozóos karbonátos kőzettömege, ahol az ivóvízellátásban széleskörűen használt hideg karsztvízen kívül jelentős a termálvízkészlet is. A nagyszerkezeti egység DNy-i részén, a zalai medencében a karsztos tárolókban a termálvízkészleten kívül szénhidrogének is tárolódnak. A felszín alatti vizek szoros kapcsolatban állnak a felszíni vizekkel. A karsztos kőzetek esetében a csapadékból beszivárgó víz a karsztos kőzetek repedéseiben, járataiban, üregeiben áramlik a megcsapolódási hely felé, miközben elemeket old ki a kőzetekből, módosul a kémiai összetétele, s a lefelé növekvő hőmérséklet hatására felmelegszik, s termálvízzé alakul. A 18. sz. ábrán egy a területre jellemző földtani keresztszelvényen keresztül kerülnek bemutatásra a Hévízi-tó közvetlen környezetének földtani és áramlási viszonyai. Az ábrán feltüntetésre kerültek a karsztvízszintek is. Látható, hogy a beszivárgási terület a nyílt karszton a Keszthelyi-hegységben van, míg a Hévízi-tó feláramlási területre esik.

360


80. ábra A területre jellemző földtani keresztszelvény

Forrás: A Dunántúli-középhegység DNy-i részének karszthidogeológiája. in: A Balatonfelvidék földtani felépítése. – MÁFI. 2000

A Dél-Bakony-Zala térségében a karsztvizek két hivatalosan kijelölt felszín alatti víztesthez tartoznak. A k.4.1. számú „Nyugat-bakonyi (hévízi, tapolcai, tapolcafői vízgyűjtő)” víztesthez és az ehhez kapcsolódó kt.4.1. „Nyugat-dunántúli termálkarszthoz”. A két víztest egyúttal egy egységes áramlási rendszert alkot, kismértékű kapcsolattal a felettük-mellettük levő hegyvidéki, valamint medencebeli porózus és porózus termál víztestekkel. Bár ezek a karsztvíztestek részét képezik az egységes Dunántúli Középhegységi karszt-rendszernek, azonban vízföldtanilag jól leválaszthatók a keleti és északi részekről a – horizontális értelemben – viszonylag stabil felszín alatti vízválasztók mentén. A felületi beszivárgás mellett számolni kell helyenként a nem karsztos területekről származó felszíni vízfolyások nyelődéseivel. A beszivárgási felület 291 km2. Az ismert nyelődések közül a legjelentősebb, a Hévízi-tó környezetében található, Zalaszántói-tározó környéki rész, ahol a Várvölgyi medencéből származó felszíni és felszín alatti lefolyásból származó vizek döntő többsége elnyelődik. A zalaszántói tározó környékére becsülhető-számítható éves átlagos elnyelődő vízhozam a Hévízi-tó hozamának kb. 10 %-a, jelentősebb felszíni lefolyási időszakban rövid távon ennek többszörösével kell számolnunk. Az itt elnyelődő hozam nem közvetlenül irányul a tó felé, hatása mégis jól érzékelhető a tó környéki észlelő-kutak vízszintjeinek és a tó hozamának ingadozásában. A beszivárgási adatok, különösen az utolsó 30 évben fokozatosan csökkentek. A tó hozama a karsztvíz szintjétől és a tó üzemi vízszintjének különbségétől függ. 1996-ban a déli zsilipet átalakították, azóta a tó vízszintje 108,75-108,85 mBf szint között tartható. A tó két legfontosabb paramétere (a megfelelő vízminőség fenntartása mellett) a forrás hozama és a víz hőmérséklete.

361


A hévízi tó forrásvize szulfidban gazdag víz. A forrásbarlangban hőmérséklete kb. 38 °C-os, szilikáttartalma kovasavban kifejezve 17 mg/liter, bórsavtartalma 690 µg/liter a 2008-as adatok alapján számolva. Nagy értéke a redukált és az elemi kéntartalom, ami a mozgásszervrendszer, illetve az ízületek működésére van kedvező hatással. Az víz paraméterei dinamikus változásban vannak. A változás leginkább a víz érzékeny paramétereiben mint szulfidtartalom, kénben kifejezett redukált anyagtartalom, redox potenciál figyelhető meg. A Hévíz-tó forrásbarlangjában meleg vizű és hidegvizű források vannak. A tóba feláramló víz már a források kevert vize, itt már mind a hőmérséklet, mind a kémiai komponensek is a különböző források együttes összetételét mutatja. Mind a hideg vizű (langyos víz 24 oC körüli), mind a meleg vizű források hőmérséklete csökken 2006-ig, ebből kifolyólag a kevert víz hőmérséklete is ezt a tendenciát mutatja. A tó hozamában bekövetkezett hozamcsökkenés 1991-től megfordult. Lassú, fokozatos emelkedéssel 1995-re a tó hozama időszakosan már elérte a 400 l/s mennyiséget, tartósan azonban csak 1996-tól mérhetők 400 l/s feletti vízhozamok. A Hévízi-tó forráskráterében fakadó víz minősége a beszivárgási területeken bejutó víz minőségétől nagymértékben függ, ezért a beszivárgási területek minőségi védelme nagymértékben múlik a hidrogeológiai övezetek kijelölésén és az azokra előírt szabályozások, előírások (adott esetben az általánosnál szigorúbb egyedi határértékek, előírások) betartásán, betartatásán. A hazai felszín alatti víztestek esetében a Dunántúli-középhegység karsztvízrendszerei egyedi elbírálást igényelnek, tekintettel a korábbi nagyarányú bányászati víztermelések hatásainak megszűntéig. A Hévízi-tó mennyiségi védelme szükségessé teszi a vízgyűjtő területen jelentkező vízigények, valamint a karsztterületek csapadékfüggő utánpótlódásának számbavételét. A nagy vízgyűjtő terület, nagy tározókapacitás miatt a karsztrendszerben az éves hatások időben tompítva, késleltetve jelentkeznek, tehát egy-egy kis beszivárgású év hatása nem jelentkezik azonnal a tó hozamában. Ugyanakkor az utánpótlódást befolyásolják a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokban mutatkozó időjárási ciklusok, klimatikus változások. Karsztvízgazdálkodási zónák lehatárolása A kt.4.1. jelű Nyugat-dunántúli termálkarszt nevű víztest állapota kedvező minősítésű, a víztesten a szabad vízkészlet mértéke 5 354 m3/d. A k.4.1. jelű (Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője) hideg-karsztvíztest állapota kedvezőtlen, vízhiány mértéke -14 536 m3/d. Mindezek alapján a termálvíztesten vízkivételbővítés lehetséges. A k.4.1. hidegvíztest kb. 46 em3/d mértékben ad át vízkészletet a kt.4.1. termálvíztest felé, azaz a két víztest vízkészlete erősen összefügg.

362


81. ábra Karsztvízgazdálkodási zónák lehatárolása

Forrás: A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok; Térségi problémák: Hévíz Tóth György, MÁFI előadása 2009. Bp.

A termál karszt víztesten becsült 5 354 m3 /d vízkontingens területi eloszlását erősen befolyásolja a Hévízi-tó vízhozamának szinten tartása, illetve lehetséges növelése, mely okból a kt.4.1. és k.4.1 víztesteken belül további differenciálás szükséges. Lehetséges vízkivétel szempontjából a terület három zónára (belső, A, B) történő felosztása célszerű. A zóna-lehatárolások összhangban vannak az EU Víz Keretirányelve hazai jogszabályaival. Kiemelt figyelmet kell fordítani az elfolyó, használt termálvizek elhelyezésével kapcsolatosan a felszíni vizeket terhelő problémák (magas sótartalom, hőterhelés, hőszennyezés, stb.) megoldására is, amely végső soron a Balatonra – mint befogadóra – is hatással van. MTA Ökológiai Kutatóközpont A Balaton körüli kutatás egyik legfontosabb intézménye az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, mely a tó környezeti problémáival, flórájával, faunájával, kiemelten a tó eutrofizációjával foglalkozik. A jelenlegi kedvező vízminőségi helyzet elérésében nagy szerepet játszottak az Intézet kutatói, akik időben felismerték a Balaton vízminőségének romlását, feltárták annak okait és sikeres javaslatokat tettek a víz állapotának javítására, ez a foszfor és nitrogén vegyületek arányának csökkenését jelentette. Közreműködtek azoknak a kormányzati határozatoknak a kimunkálásában, amelyek az elmúlt 20 év alatt jelentősen csökkentették a tó foszforterhelését.

363


4.4.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti víz alapvető szerepet játszik a hidrológiai ciklusban, kritikus szerepe van a vizes élőhelyek és a vízfolyások fenntartásában és pufferként szolgál a száraz időszakokban. A talajvíz mélysége hatással van többek között a mezőgazdasági munkálatokra, a növénytermesztésre, az építkezésekre. A mezőgazdasági munkálatok és az infrastruktúra kiépítése által a talajban okozott változások hatással vannak a talajvízszintre, a talajvíz mozgására. E két tényező egyidőben történő figyelembe vétele rendkívül fontos. A talajvízszint változásaira elsődleges hatással a csapadék van, ezáltal kiemelkedő jelentőséggel bírnak a csapadék megtartására irányuló törekvések, a vizek gyors le/elvezetésével szemben. A karsztos területek veszélyeztetettsége különböző. A legérzékenyebb a fedetlen vagy nyílt karszt, amely semmiféle természetes borítással nem rendelkezik. A kibukkanó kopár felszínnek nincs természetes védelme, a kőzetben tárolt karsztvíz közvetlenül is szennyeződhet, hiszen a beszivárgó csapadékvíz szennyezőanyag-tartalma csaknem teljesen szűrődés nélkül juthat bele. A fedett karsztok kevésbé érzékenyek, mint a fedetlenek. A karsztvizek és a talajvizek minőségére jellemző a magas, növekvő nitrát tartalom, melyre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A karsztvízszint mérések alapján megállapítható, hogy a DNy-Bakony területét a múlt század első felében a természetes, vízkivételektől zavartalan karsztvízszintek jellemezték. A Hévízitó környéki termál és hideg-vízkivételek az 1970-es évek elején még csak 2700 m3/nap összértéket tettek ki, a nyolcvanas évek közepén meghaladták a 4000-5000 m3/nap-ot, majd a kilencvenes évek végére újból visszaestek a hetvenes évek induló 2700 m3/nap értékére. Ettől kezdve a termelések növekedtek napjainkig, meghaladva a 3600 m3/nap-ot (azaz a 41,6 l/s értéket). Az érték tartalmazza a Hévíz területére eső vízkivételek mellett a tó utánpótlódási területére eső néhány keszthelyi, cserszegtomaji, alsópáhoki és kehidakustányi termelést is. Az egyre nagyobb mértékű, elsősorban bányászati célú víztermelések az 1950-1990 közötti időszakban folyamatos karsztvízszint csökkenést eredményeztek, amely a középhegység egész területére, illetve az azon túlnyúló fedett karsztos területekre is kiterjedt. Kisebb mértékű, de említésre méltó vízkivételt jelentett a vízmű vállalatok, mezőgazdasági és ipari üzemek víztermelése. A legjelentősebb karsztvízszint csökkenés a nagyobb bányák térségében alakult ki. A legintenzívebb bányavízemelés Nyirádon volt (250-300 m3/perc). Az egyéb vízkivételeket is figyelembe véve a DNy-Bakony területén az összes kiemelt vízmennyiség közel kétszerese volt az utánpótlásnak. A bányászati víztelenítések hatására helyenként 100 m-t is meghaladó depresszió alakult ki. A koncentrált vízkiemelésektől távolabbi térségekben is több tíz méteres karsztvízszint csökkenést figyeltek meg. A főkarsztvíztárolóból fakadó források vize elapadt, jelentős hozamcsökkenés jelentkezett a Hévízi-tó forrásánál is. A 90-es évektől kezdve a bányászati tevékenységek fokozatosan megszűntek, a korábbi vízkivételeknek csak kis töredéke maradt meg ivóvízellátás céljára. Megkezdődött a terület regenerálódása, a karsztvízszint emelkedése. A karsztvízszint visszatöltődés az egész középhegységet tekintve különböző mértékű, de a nagyobb földtani, hidrogeológiai egységeken belül

364


hasonló változások figyelhetők meg. A Zalai-medencében a bányászati vízemelések hatására kisebb mértékű karsztvízszint csökkenés mutatkozott, ennek megfelelően lassú, és kisebb mértékű a karsztvízszint emelkedése is. Ez magyarázható részben a főkarsztvíz jelentős megcsapolását jelentő Hévízi-tó közelségével, valamint a Nyirád felé korlátozott hidraulikai kapcsolattal is. A 90-es években már a karsztvízszint emelkedése jellemző, amely mind mértékben, mind ütemében megegyezik a Zalai-medence észlelőkútjaiban tapasztaltakkal. A kezdeti gyors regenerálódás azonban a 2000-es évek elején mindenhol lelassult. Ennek okozója, illetve elősegítője lehetett a 2000-es évek első felének csapadékszegény időszakában jelentkező csökkent mértékű beszivárgás. A 2000-es évek második felében folytatódott a karsztvízszint emelkedése. A folyamathoz hozzájárult az időjárás csapadékosabbá válása miatti megnövekedett beszivárgás, amelyet nehéz elkülöníteni a karsztvízszint folyamatos visszatöltődésétől. 82. ábra A Hévíz-6 kút és a Hévízi-tó idősora

Forrás: Vízgazdálkodási koncepció 2011, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A régióban a felszín alatti vizek a vízellátás szempontjából közepes jelentőséggel bírnak. A vízellátás jórészét a régión kívülről karsztvízből (nyirádi vízkivétel) és a tisztított Balaton vízből (pl. balatonaligai és balatonszéplaki) biztosítják. Helyi jelentőségű felszín alatti vízbázisok, karsztforrások és kutak elsősorban az É-i területen találhatók. Egyéb rétegvíz kivételek is előfordulnak a területen.

365


Felszín alatti vizek minőségi viszonyai A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén számos, közüzemi vízellátást biztosító, sérülékeny vízbázis található, azaz olyan, amely a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben nem rendelkezik kellő földtani védelemmel. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén a balatoni felszíni és a nyirádi kasztos vízkivételen kívül a regionális rendszert is táplálja számos helyi, kisebb volumenű karsztvíz kivétel Balatonalmádi-Vörösberény, Felsőörs, Csopak, Balatonfüred, Aszófő, Balatonudvari területén, illetve a regionális rendszernek van néhány, szintén sérülékeny tartalék vízbázisa is. Ezeken túl a Balaton-felvidéki önálló, vagy kistérségi vízművek vízbázisai szinte kivétel nélkül sérülékeny földtani környezetben vannak (pl. Litér, Hidegkút, Tótvázsony, SzentbékkállaMindszentkálla…). A vízbázisvédelem fontosságát hangsúlyozza az is, hogy több településen fokozatosan romlik a szolgáltatott víz minősége, egyes vízbázisok vize már csak kevert vízként használható. A vízbázisvédelmi tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a kormány 2249/1995. (VIII.31.) számon határozatot hozott, amelyben célul tűzte ki az üzemelő sérülékeny környezetben levő és távlati vízbázisok biztonságba helyezését. 1996-ban elkezdődött az ivóvízbázis védelmi program a sérülékeny vízbázisok biztonságbahelyezése céljából. Az elmúlt években elkészült számos sérülékeny vízbázis állapotfelmérése a vonatkozó biztonságba helyezési tervvel, azonban ezek végrehajtása a beszűkült állami források következtében teljesen leállt. (A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet (mód. 47/2005. (III.11.) Korm. rendelet) 2009-ig az ivóvízminőség-javítás során végrehajtandó legfontosabb feladatokat rögzíti.) 4.4.3 Vízgazdálkodás, vízháztartás A Balatont – mint általában a sekélyvizű tavakat – mind mennyiségi, mind vízminőségi vonatkozásban a környezeti változásokra való nagyfokú érzékenység jellemzi. A tó vízmennyiségének időbeli változását a természeti tényezők együttesen határozzák meg. A vízháztartási folyamatok eredője a tó vízállásának változásában mutatkozik meg. A tó lefolyása a Sió-csatornán keresztül 1863 óta szabályozott. Az 1863 utáni, már rendszeresen mért vízállások a korábbinál kisebb, de még mindig jelentős vízszintingadozásokat mutatnak. A Sió-zsilip többszöri átépítése és a Sió-meder vízszállító-képességének bővítése lehetővé tette a vízszintszabályozás fokozatos módosítását, amely a szabályozási sáv szűkítését és emelését jelentette. A tóból történő vízlevezetés mértékét és időtartamát a mindenkori vízgazdálkodási igények és a vízszint-szabályozási rend határozzák meg.

366


A jelenlegi vízszintszabályozási előírás 2002 óta van érvényben. Eszerint a tó vízállásának megengedhető maximuma 110 cm, a minimum (amelynek tart-hatóságát alapvetően a meteorológiai és hidrológia tényezők alakulása határozza meg) 70 cm.

83. ábra A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása 1863-2012

Forrás: A jövő kihívásai a Balaton vízkészlet-gazdálkodása tekintetében, Varga György előadása OVF, 2013

A Balaton vízháztartási mérlegének bevételi oldalán a tó felületére hulló csapadék és a hozzáfolyás szerepel (mintegy harminc állandó és húsz időszakos vízfolyás, amelyek közül legnagyobb a tó hozzá-folyásának mintegy felét adó Zala folyó). A vízmérleg kiadási oldalát a párolgás, a leeresztés (a vízszintszabályozást biztosító vízeresztő zsilipen keresztül) és a tó vízkészletét közvetlenül érintő vízelhasználás (vízkivétel és bevezetés eredője) jelenti. A Balaton vízháztartásának elemzéséhez 1921 óta állnak rendelkezésre ellenőrzött, megbízhatónak tekinthető havi és évi bontású vízháztartási mérlegek. Ez azt jelenti, hogy vízháztartási tényezőnként jelenleg 92 éves (1921–2012) idősor áll rendelkezésre. A következő táblázatban találhatók a tó vízforgalmát meghatározó vízháztartási tényezők átlag- és szélsőértékeit. A Balaton átlagos meteorológiai és hidrológiai viszonyok mellett lefolyásos tó, az átlagos évi lefolyás megközelíti a tó felületére érkező átlagos évi csapadék-mennyiséget. A természeti tényezők által meghatározott vízháztartási tényezők közül a legkisebb változékonyságot a párolgás (P), a legnagyobbat a hozzáfolyás (H) mutatja. A tó felületére sokéves átlagban (1921–2012) 615 mm/év csapadék hullik, a legkevesebb évi csapadékot (309 mm) 2011-ben, a legtöbbet (929 mm) 2010-ben jegyezték fel.

367


51. sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása 1921-2012. években (tó mm) Megnevezés Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Természetes vízkészletvált. Leeresztés Vízfelhasználás (1971-2012)

minimum (tómm/év) 309 236 723 -281 0 15

átlag (tómm/év)

maximum (tómm/év)

615 857 900 572 559 29

929 1974 1073 2031 1791 51

Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2013

Az 1970-es évektől – a korábbi időszakokhoz képest – nagyobb számmal fordultak elő az átlagosnál szárazabb évek. Ugyanebben az időszakban külön figyelmet érdemel az átlagosnál szárazabb évek (3, 7, 4 egymást követő év) évcsoportokban történő jelentkezése. Ez a jelenség halmozódó vízhiányt eredményez, amely kedvezőtlenül érinti a tó vízforgalmát, jelentős és tartós vízkészlet- és vízszint-csökkenést okoz. 84. ábra A Balaton felületére hulló évi csapadék területi átlagai a 1921-2012 között


368


Ezt a jelenséget lehetett tapasztalni a 2000-es évek elején, amikor a tó vízgyűjtő területére hulló csapadék évi összege a 2000 és 2003 közötti négy év során minden évben elmaradt az átlagostól. Ebben az időszakban mintegy egyéves csapadék-hiány halmozódott fel. A hozzáfolyás a vízháztartási mérleg bevételi oldalának átlagosan legnagyobb, egyúttal legváltozékonyabb tagja. A Balatonhoz történő hozzáfolyás sokéves (1921-2012) átlagban 857 mm/év, a legkisebb évi hozzáfolyást (293 mm) két egymást követő évben (2002-ben és 2003ban), a legtöbbet (1974 mm) 1965-ben jegyezték fel. 85. ábra A Balaton évi hozzáfolyása 1921-2012


Az ábrán jól látszik, hogy az évi hozzáfolyás átlagtól való negatív előjelű eltéréseinek száma és időtartama, különösen az 1980-as évek első felétől napjainkig számottevően növekedett. Korábban nem tapasztalt hozzáfolyás-hiány alakult ki először nyolc egymást követő évben (1988-1995), majd rövid kihagyás után tíz egymást követő évben (2000-2009) a tó vízmérlegének bevételi oldalán. A rendkívül vízbő 2010. év hozzáfolyás szempontjából nem volt szélsőséges. Ennek valószínű oka az, hogy a lehulló csapadék egy része elsődlegesen a megelőző átlagosnál szárazabb évek következtében részlegesen kiürült vízgyűjtő terület felszín alatti vízkészleteinek pótlására fordítódott és csak a fennmaradó csapadékhányadból mint hatékony csapadékból keletkezett a tó vízkészletét gyarapító hozzáfolyás. Havi bontásban vizsgálva a jelenséget, a hozzáfolyásokban jelentkező hiány sokkal rosszabb képet mutat. A 12 év 144 hónapjának adataiból mindössze 19 hónapon át volt átlagos, vagy a 369


fölötti a hozzáfolyás értéke. Az időszak 87%-a vízhiányos, a hozzáfolyás az átlagtól elmarad. A vízelhasználás (társadalmi tényező) teljes időszakra vonatkozó átlagértéke 29 mm/év. A legkisebb érték (15 mm) 1975-ben, a legnagyobb (51 mm) 1989-ben fordult elő. Az utóbbi mintegy másfél évtized első felében a vízelhasználás évi értékei a sokévi átlag közelében voltak, ezt követően az értékek határozott csökkenést jeleznek. 86. ábra A Balatonból történt leeresztés évi összegei


A leeresztésre (társadalmi tényező) is jellemző a nagyfokú változékonyság. A szélsőségesen csapadékos év-csoportokban (1964˗1966) az évi leeresztés értéke megközelítette a sokévi átlag 2-3-szorosát. Ugyanakkor az átlagosnál jóval szárazabb években (2001-2004) egyáltalán nem volt leeresztés. A leeresztésre jutó többletvíz-készletek 1970-es évek közepétől mutatkozó csökkenése egyúttal a tó vízcsere-aktivitásának lassulására, csökkenésére is felhívja a figyelmet. A Balaton vízháztartási mérlegének kiadási oldalán a párolgás mint természeti tényező szerepel. A természeti tényezők közül a párolgás a legkevésbé változékony elem. Az idősorban trendjellegű, jelentősnek nevezhető változások nem fedezhetők fel.

370


87. ábra A Balaton évi párolgása


Egy tó vízháztartásában természetes vízkészlet-változásként a természeti tényezők által meghatározott vízháztartási tényezők (a Balaton esetében a tóra hulló csapadék, a tóhoz történő hozzáfolyás, valamint a vízfelületről történő párolgás) algebrai összegét értik. Ez a számított mutatószám integráltan jellemzi a tó vízháztartásának alakulását. Az ábrán szemléltetésre kerül a Balaton évi természetes vízkészlet-változásának idősora. Szembetűnő az 1970-es évek közepétől jellemző erőteljes csökkenő irányultság.

371


88. ábra A Balaton évi természetes vízkészlet-változása 1921-2012


Ez a jelenség feltűnő hasonlóságot mutat a hozzáfolyás ugyanezen időszakban bekövetkezett változásával. További kiemelésre méltó tény az, hogy az 1921 és 1999 közötti időszakban a természetes vízkészlet-változás évi összegének minden évben pozitív volt az előjele. Ez azt jelenti, hogy a tó természetes vízbevétele (csapadék+hozzáfolyás) több volt, mint a természetes vízleadás (párolgás) értéke. A 2000 és 2011 közötti 12 éves időszakban 6 olyan év fordult elő, amikor a természetes bevétel kisebb volt, mint a természetes kiadás!

372


89. ábra A 2000-2011. időszak havi természetes vízkészlet-változásainak eltérése a sokévi átlagtól

Forrás: A Balaton vízháztartásának szélsőségei a közelmúltban c. kiadvány, 2012

Teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy az utóbbi mintegy másfél évtizedben jelentkező szélsőségek már egy változóban lévő éghajlat részei, hangsúlyozva, hogy a globális melegedés regionális és lokális (vízgyűjtő szintű) következményei csak nagy bizonytalansággal jelezhetők előre. A szélsőséges éghajlati értékek – függetlenül attól, hogy azok a jelenlegi éghajlat változékonysága, vagy egy változásban levő éghajlat részeként jelennek meg – mindenképpen arra intenek, hogy megjelenésüknek olyan vízháztartási-vízjárási következményei vannak, amik a Balaton alapvetően üdülőtó jellegű hasznosításában a nem-fenntartható állapotot idézhetik elő. A vízszintszabályozás esetleges módosítása önmagában nem képes ellensúlyozni az egyes vízháztartási elemeknél mutatkozó anomáliákat és azok hosszú távú hatásait. A Balaton kutatások folytatása és az eredmények szintézise a politikai döntéshozás megalapozásának fontos folyamata. A Balatont, mint ökológia rendszert érintő bármilyen beavatkozás tervezése előtt az alapvető kutatásokat és értékelésüket el kell végezni. A Vízkeret Irányelv és a Balatonra vonatkozó vízminőség-védelmi előírások A tiszta és biztonságos víz gazdasági értéke már ma is felbecsülhetetlen, és mai tudásunk szerint egyre inkább azzá válik a jövőben. A természetes és mesterséges tavak, víztározók az 373


ivóvíz hálózatot és az öntöző rendszereket vízzel látják el, rekreációs célokat szolgálnak, valamint horgászati lehetőséget, természetes és kulturális értéket testesítenek meg és ezen adottságokra építve számtalan szolgáltatást biztosítanak. Természetes tavak környezetében a turizmus önmagában is fontos gazdasági ágazat. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv definiálja először, hogy a víz más erőforrásoktól eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni. Ennek jegyében számos nemzetközi intézmény intézkedései (Koppenhágai Értekezlet Felszíni vizek védelme, Veszélyes anyagok által történő szennyeződés elleni védelem 1990) meghozták azt az eredményt, amely a keretirányelvben részletesen meghatározta a víznek, mint környezeti elemnek, egyúttal korlátozott, de újratermelődő környezeti erőforrásvédelmével kapcsolatos átfogó vízpolitikát, és ennek hatékony és összehangolt jogi szabályozását. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A keretdirektíva szellemében a Balaton, mint a magyar nemzetgazdaság „természeti tőkéjének” hasznosítása és védelme jelenik meg (Keretdirektíva III. melléklete). E szerint az ökológiai „jó állapot” eléréséhez szükséges intézkedések nem mások, mint a természeti tőke használati értékének csökkenésében megmutatkozó negatív változások megszüntetése, kompenzálása, ezek költség-hatékony eszközeinek megtervezése és végrehajtása. Mindez úgy, hogy a vizek „jó állapotának” elérését biztosító feltételek úgy kerüljenek kidolgozásra és megvalósí-

374


tásra, hogy a vízhasználatok költség-visszatérülésének elve összhangban legyen az igénybevétel és a „szennyező fizet” elvével.

4.5 Levegő minőség A levegő minőségét a régióban található pontszerű és nem pontszerű (területi vagy mobil) szennyezőforrások kibocsátásai, illetve a szennyező anyagok higulása, és transzportja határozza meg. Az utóbbi két tényező igen erősen függ a meteorológiai viszonyoktól (szél sebesség és irány, léghőmérséklet illetve ezek magasság szerinti eloszlása), kisebb mértékben a domborzati viszonyoktól. Jelentős a növényzet, elsősorban az erdők szennyezést csökkentő szerepe is. Egyes, reakcióképes szennyező anyagok (pl. ammónia, sósav) gyorsan átalakulnak a légkörben, míg mások (pl. POP, CO2) évtizedekig vagy évszázadokig megmaradnak, és belekerülnek a globális légköri transzportba. A Balaton üdülőkörzetben, különösen a parti sáv (a Balaton északi partjának megközelítését biztosító 71. sz. Lepsény-fenékpusztai II. rendű főút menti, és a déli parton a 7. sz. főút menti) településein, elsősorban a közlekedési eredetű légszennyezés idéz elő súlyos helyzetet. A partközeli települések, illetve azok parti sávja és a természetvédelmi területek levegőtisztaságvédelmi szempontból kiemelt területek. 2008-ban átadásra került a Balatonakarattyát, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 17,3 kilométeres 71-es főút tehermentesítő szakasza (710). A tó keleti részén hétvégenként hatalmas dugók alakultak ki a Balatonhoz érkező, és onnan a főváros felé visszainduló gépjárművek miatt. Az új út átadása nem járult hozzá az északi parti települések gépjármű forgalmának csökkenéséhez, a nyári időszakban továbbra is torlódások alakulnak ki. A nagy gépjármű forgalom jelentős környezeti igénybevételt jelent a településen légszennyezési szempontból. A dízelüzemű gépjárműveknek jelentős a részecskekibocsátásuk, egy nagyságrenddel meghaladja a benzin-motorokét. A részecskék legnagyobb része korom. Jelentős felületük révén hordozóanyagként viselkednek, megkötik az el nem égett szénhidrogéneket. További jelentős szennyező az aeroszol formájú szulfát, amelyért a gázolaj kéntartalma a felelős. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a nagyipari tevékenység nem jellemző. A legnagyobb termelő ipari létesítmény Tabon (Flextronics elektronikai vállalat) található, amelynek légszennyező kibocsátása nem számottevő. Másrészt Tab a BKÜ délkeleti határán fekszik, és az uralkodó szélirányok (É, Ény, Ny) mellett a szennyezések nem a BKÜ irányába terjednek. Jelentős ipari létesítménynek mondható a Balatonfűzfő térségében, a Nitrokémia Ipartelep helyén létrejött számos vállalat. Egy további, a BKÜ területén működő vegyipari vállalat a Tapolcai Isolith szigetelőanyag gyár, jelentéktelen kibocsátással. A Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása és az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai alapján áll rendelkezésre levegőminőségi adat a Balaton Kiemelt üdülőkörzet településeire vonatkozóan. A levegőminőség értékelése a 6/2011. (I.14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint, a 4/2011. (I.14.) VM rendelet által meghatározott egészségügyi határérté-

375


kek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált egyetlen komponens (nitrogén-dioxid) szolgáltatta. Az elmúlt évek mérési eredményeit az 52. sz. táblázat szemlélteti. 52. sz. táblázat Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai a BKÜ településein nitrogén-dioxid vonatkozásában (NO2 éves átlag, µg/m3) Évek

2008 2009 2010 2011 2012

Balatonföldvár 6.43 13,06 4,71 15,50 15,91

Fonyód

Balatonalmádi

Balatonfűzfő

Balatonfüred

Litér

Keszthely Határérték

4,23 10,65 3,97 9,85 12,62

18,95 16,34 22,74 19,33 25,72

16,90 14,60 11,99 11,48 7,95

20,76 25,44 26,20 26,58 18,12

10,19 14,37 11,72 14,90 11,06

40,55 33,45 43,60 29,77 31,48

40 40 40 40 40

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/ 2013

A BKÜ településein található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyag koncentrációja határérték alatti volt a legtöbb esetben, Keszthelynél mértek határérték túllépést 2008.évben.

Bejelentett légszennyező források Bejelentés köteles pontforrások előfordulnak a BKÜ területén, amelyek jellemzően kisebb volumenű ipari tevékenységhez, illetve szolgáltatásokhoz köthetők. Az alábbi táblázatokon keresztül az üdülőkörzet településein található légszennyező pontforrások összesített adatai kerülnek bemutatásra megyénként, összehasonlítva a megyékben előforduló összes légyszennyező pontforrás adataival. 53. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében Megnevezés SOx NOx CO2 CO szilárd anyag

2008 Vp megye BKÜ 109978 56989 28492430 7 66765 35753

Vp megye 1279777 2151811 6313085 504 1878375 492 571

2009 Vp megye BKÜ 87371 44986 53241842 9 26479 18680

Vp megye 715069 1797059 1871275 636 1797192 516417

2010 Vp megye BKÜ 108537 98207 20633794 9 87332 24513

Vp megye 362996 1458207 9098831 70 1428574 547421

2011 Vp megye BKÜ 172212 68161 51637533 7 34641 55686

Vp megye 904240 1691247 1572034 099 1080148 643967

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013

376

2012 Vp megye BKÜ 173342 58554 42305117 8 34285 17485

Vp megye 1029213 2626728 19200741 51 1009345 540289


54. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében Megnevezés SOx NOx CO2 CO szilárd anyag

2008 Zala megye BKÜ 32,466 33147,039 34956979, 04 37079,302 1369,379

Zala megye 65432 271202 2295161 65 283393 56428

2009 Zala megye BKÜ 67,077 35543,166 24751904, 62 30771,329 1985,939

Zala megye 52196 283111 3177166 04 229026 69022

2010 Zala megye BKÜ 37,844 34351,887 29644171, 68 23283,439 4011,682

Zala megye 99116 255014 2960154 63 198035 40361

2011 Zala megye BKÜ 178,523 25786,820 23714836, 81 22295,974 2884,210

Zala megye 149772 226358 1095989 95 169276 63887

2012 Zala megye BKÜ* 27,5 6666 9774562 6384 331,5

Zala megye 38225 209328 28544799 0 106292 39031

Forrás: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013 * http://okir.kvvm.hu/lair/

55. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében Megnevezés

SOx NOx CO2 CO szilárd anyag

2008 Somogy megye BKÜ 11459,51 58038,67 30624384 422608,4 16792,95

Somogy megye 21570 174044 1618359 07 683043 79812

2009 Somogy megye BKÜ 642,62 23648,84 18809134 47996,95 16037,88

Somogy megye 9186 136041 1419863 53 258315 68789

2010 Somogy megye BKÜ 16237,44 55717,08 29820028 386154,9 15689,49

Somogy megye 30533 219407 1848052 30 678930 76769

2011 Somogy megye BKÜ 11374,78 40387,19 29363042 223809,9 13693,27

Somogy megye 25793 141343 1831455 27 520234 57013

2012 Somogy megye BKÜ 577,29 17390,18 22919157 19197,61 8098,96

Forrás: http://okir.kvvm.hu/lair/

90. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében

377

Somogy megye 7598 103643 14533904 7 243506 44954


91. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében

92. ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében

A BKÜ átlagos levegőminőségi adatai azt mutatják, hogy minden vizsgált jellemző tekintetében jobb a levegő minősége a megyék hasonló adataihoz képest. A kén-dioxid, a korom és a szilárd (nem toxikus) por kibocsátás elsősorban a lakosság fűtéséből származik. Ezeknél a légszennyező anyagoknál az emisszió lényegesen csökkent az 1990. év elején levő állapothoz viszonyítva, mert a szén, a fa és a tüzelőolaj visszaszorult a földgáz használat növekedésével. Ennek "környezetvédelmi ára", hogy a lakosság hőenergia igényének biztosítása során a nitrogén-oxidok kibocsátása kis mértékben nő. 378


A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. A földgáz tüzelés további elterjedése a szén-monoxid kibocsátás további csökkenését okozza. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NOx emisszió nő. A térségben elsősorban az idegenforgalom fejlődött és fejlődik, ezért a háttérbe szorult, kis volumenű ipar miatt a szerves oldószer, a szervetlen savak és a nehézfémek emissziója nagyon alacsony. Az ólom kibocsátás pedig az ólmozatlan benzin elterjedésével, illetve az ólmozott benzin beszüntetésével megszűnt.

Lakossági fűtés A fűtéshez használt tüzelőanyagok közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogén-oxid kibocsátás. Kedvező, hogy ezek a tüzelési módok nem jellemzők a régióban. A fatüzelés jelentősnek mondható. Jelentősége a nagy mértékben emelkedő lakossági gázárnak köszönhető. A tűzifa égése viszonylag alacsony hőmérsékleten történik, így nitrogén-oxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa igen kevés ként tartalmaz, a kén-dioxid kibocsátás elhanyagolható. Ezzel szemben jelentős a szilárd, nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. Égéskor elsősorban víz, H2O (elgőzölögve) és széndioxid, CO2 keletkezik. A fa égése során bizonyos körülmények között más anyagok is felszabadulnak, széndioxid, ecetsav, fenol, metán, formaldehid, további szénhidrogének, korom, kátrány. Ennek oka a fából kiszabaduló gázok nem megfelelő elégése, mely létrejöhet az alacsony égéshőmérséklet, nedves fa, a teljes égéshez szükséges levegő hiánya, nem megfelelő műszaki állapotú, vagy nem megfelelően működtetett tüzelőkészülék miatt. A háztartások, középületek körében leginkább a gázfűtés jellemző. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Megállapítható tehát, hogy a lakossági fűtés az alkalmazott tüzelési módoknak, és a régió település szerkezetének köszönhetően nem okoz jelentős légszennyezési problémát. A lakossági, intézményi fűtés (földgáz felhasználás), valamint villamos energia felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátásának (CO2 kibocsátás) meghatározása – fajlagos értékek felhasználásával (Villamos energia: 530 g CO2/kWh, Földgáz elégetés: 1,775 kg CO2 /m3) az alábbi táblázatban található.

379


56. sz. táblázat BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása Megnevezés

Somogy megye Veszprém megye Zala megye Összesen

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül, 1000 m3) 2008 2009 2010 2011 75227 88972,2 97875,6 49775,7 66539

63748,4

66310,3

121305,1

47950 189716

47001,4 199722

54652,7 218838,6

31173 202253,8

Összesen

CO2 kibocsátás kg/1000m3

311850,5

553534,6

317902,8 180777,1 810530,4

564277,5 320879,4 1438691,5

Forrás: Területi Információs Rendszer, 2013

93. ábra BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kg CO2/1000m3)

57. sz. táblázat BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása Megnevezés

Somogy megye Veszprém megye Zala megye Összesen

Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh) 2008 2009 2010 2011 346726 341072 324556 329202 294161

269627

250781

264418

166862 807749

165747 776446

159986 735323

169600 763220

Forrás: Területi Információs Rendszer, 2013

380

Összesen

CO2 kibocsátás kg/kWh

1341556

711024,68

1078987 662195 3082738

571863,11 350963,35 1633851,14


94. ábra A BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kgCO2/kWh)

4.6 Zajterhelés A környezeti zajártalom nagy része a közlekedési (közúti, vasúti, légi) zajból származik. Fokozott mértékben van jelen ez az idegenforgalmi jelentőséggel bíró Balaton parton is, legterheltebb az M7 autópálya és Tihany közötti szakasz, Balatonederics és Keszthely közötti szakasz, valamint a déli oldalon Balatonföldvár és Balatonszárszó közötti szakasz. Ezenkívül meg kell említeni, hogy átadásra került a 710 sz. Balatonakarattya – Balatonfűzfő másodrendű főút, amellyel az átmenő forgalmat a belterületi 71 sz. Lepsény – Fenékpuszta másodrendű főút szakaszról a 710 sz. útra helyezte át. A parti településekre ható zajártalom nagy része az átmenő gépjármű forgalomból ered, csak kisebb és kevésbé jelentős a célforgalom által okozott zaj mértéke. A közutak zsúfoltsága szezonális jellegű, a nyári idegenforgalmi idényre jellemző. A közúti zajszinteket jelentős mértékben befolyásolja a nehézgépjárművek aránya. A személygépkocsik zaja 80-82 dB, míg a tehergépkocsiké és autóbuszoké 85-88 dB. A hétvégi teherforgalom szabályozása észlelhető javulást eredményez. A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) együttes rendeletének értelmében a zajterhelés határértékei a következők üdülőterületen. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határérték nappal 6-22 óra között 45 dB éjjel 22-06 óra között 35 dB Közlekedéstől származó zajterhelési határérték (az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsfor-

381


galmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától származó zajra) nappal 6-22 óra között 60 dB éjjel 22-06 óra között 50 dB A Balaton Régióban a lakó és üdülőterületeken a fő zaj problémák: közúti közlekedés zaja vasúti közlekedés zaja (kürtöléssel együtt) az alvás, pihenés csendes környezet-igénye és a zajos szórakozások iránti igény közötti ellentét megoldatlansága az üdülő – és lakóterületen működő, szolgáltató, szórakoztató és üzemi létesítmények, tevékenységek zaja a hatósági, adminisztratív eszközök nem hatékonyak, az idény-jellegű létesítmények, tevékenységek elleni eljárás ideje legtöbbször hosszabb az idénynél. Környezethasználatok A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában az elmúlt 5 évben jogszabály által történő előírás, valamint lakossági bejelentés alapján került sor zajmérésre 24 telephely, helyszín esetében, az alábbi szektorokban: energetika (3 db) kereskedelem (5 db) termelés (3 db) szolgáltatás, kisiparos tevékenység (5 db) mezőgazdaság (3 db) bányászat, kőfejtés (3db) közlekedés (2 db). A mérési jegyzőkönyvek alapján megállapításra került, hogy a vizsgált tevékenységek 3 eset kivételével megfeleltek az adott tevékenységre vonatkozó, érvényben levő határértéknek. Azokban az esetekben, ahol nem megfelelés történt, utólagos zajvédő tevékenység került meghatározásra.

4.7 Fényszennyezés A környezetet nem csak kémiai, biológiai anyagokkal lehet károsítani. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet. A fényszennyezés nemcsak az érzékeny természeti környezetet, az élővilág jelentős részét az éjszakai tájképet károsítja, egyre több jel mutat arra, hogy egészségügyi kockázatot is jelent az embert éjszaka érő fény. Veszélybe került továbbá a csillagos ég látványa. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan emelkedik a légkörből visszaverődő felszíni fények miatt. A fölfelé irányuló fény jelentős része ráadásul kárba ment energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa maradna meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát lehetne megtakarítani.

382


A fényszennyezés: az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut, ezzel káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Zavaró fényt jelent az előírt/szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is (különösen az erős kék komponenst tartalmazó világítás, a melatonin termelés elnyomása miatt). Néhány éve lakossági bejelentések tárgyát képezik a régióban szezonálisan működtetett szórakoztató zenei rendezvények (disco) fényjelenségei. A messziről látszó erős fénynyalábok nem közvetlen a régióban élő, pihenő emberre hatnak zavarólag hanem a környezetükben élő vadak és háziállatok éjszakai pihenésének megzavarásán keresztül közvetve fejtik ki negatív hatásukat.

4.8 Környezettudatos nevelés A környezetvédelmi oktatás már az óvodában elkezdődik, amely a általános iskolában és felsőoktatási intézményekben folytatódik. A környezeti oktatás, nevelés, képzés területén minden korosztály vonatkozásában sok még a tennivaló, a környezettudatos magatartás eléréséig. Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. Az állampolgárok környezeti ismereteiről, készségeiről és hajlandóságáról készült felmérések azt mutatják, hogy értékrendjükben fontos szerepet tölt be a környezet, de az egyéni cselekvésekben még mindig csak ritkán jelenik meg a környezettudatos gondolkodásmód. Az Eurobarométer 2007 és 2011-ben végzett vizsgálatait összevetve megállapítható, hogy nőtt a magyar lakosság tájékozottsága a környezetvédelmi kérdésekben, azonban még mindig csak mérsékeltnek mondható. A környezeti szemléletformálás célja, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a szűkebb és tágabb környezetük állapotáról, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés lehetőségeit, továbbá akarjanak tenni a környezet megóvása érdekében. A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltást segíti a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, bemutatása, elismerése, illetve a környezeti szempontból helytelen viselkedés, közösségnek okozott kár számonkérése és társadalmi elítélése. A környezeti nevelés és oktatás a személyes példaadással párosuló ismeretátadáson keresztül, a képzés pedig a fenntarthatóságra neveléssel, az ehhez szükséges tudás átadásával ösztönzi a környezettudatos szemlélet alakulását annak érdekében, hogy az egyén képes legyen döntéseiben és életvitelében is alkalmazni, viselkedése szerves részévé tenni az elsajátított ismeretanyagot. A környezeti nevelés és szemléletformálás területén a köznevelési intézmények mellett a közgyűjteményeknek (könyvtárak, múzeumok), közművelődési intézményeknek, a civil szervezeteknek és a médiának egyaránt szerepe van. A nemzeti park igazgatóságok szintén fontos

383


szerepet töltenek be a környezeti nevelésben, oktatásban, szemléletformálásban (látogatócsoportok fogadása, erdei iskola hálózatban való részvétel stb.). A természeti értékek bemutatásában és a széles társadalmi rétegek, kiemelten a fiatalabb korosztályok szemléletformálásában nagy szerep jut a természetvédelmi ágazat és a társadalmi szervezetek által karbantartott, interneten elérhető honlapoknak, programoknak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiváló adottságokkal rendelkezik mind a természeti értékeit, mind a turisztikai adottságait tekintve. A Nemzeti Park az ország legjelentősebb turisztikai desztinációjában, illetve annak vonzáskörzetében fekszik. Ez óriási lehetőséget rejt magában. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a természet értékeinek megóvását, bemutatását igyekszik a kor elvárásai szerint, komplex módon végezni. A Tihanyi-félszigeten, Pécselyimedencében, Káli-medencében, Tapolcai-medencében, Keszthelyi-hegységben, KisBalatonon több útvonalat ajánlanak az érdeklődők részére. A szakvezetés időtartama általában 3-4 óra. Gyalogtúráknál az ideális létszám: 20-25 fő. Évente több mint 70 előre meghirdetett programon, túrán, jeles napi rendezvényen fogadják a látogatókat. A BKÜ területén 10 bemutatóhely nyújt programlehetőséget. A bemutatóhelyek térben és tematikában is különböznek egymástól. Látogató- és fogadóközpontok a BKÜ területén

Levendula Ház Látogatóközpont, 2011-ben az év Ökoturisztikai Létesítménye lett Bivalyrezervátum, Kápolnapuszta

Egyéb bemutatóhelyek a BKÜ területén:

384

Lóczy-barlang, Balatonfüred Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, Monoszló Salföldi Major Tapolcai-tavasbarlang Kotsy-vízimalom, Zalaszántó Csodabogyós-barlang, Balatonederics Fekete István Emlékszoba, Matula- kunyhó, Diás-sziget Tájház, Vörs


95. ábra A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyeinek látogatottsága A BfNPI bemutatóhelyeinek látogatottsága 330672 300499

309820

298 631

294293 270249

268 180

282542

Látogatók száma

251 676

152 045 125 540 118 750122 230 100 786 104 963

65 000

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Év2006

2005

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


Európai viszonylatban is élen járva, a hazai nemzeti parkok közül pedig elsőként a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság okostelefon-alkalmazása készült el, amely 2012. június óta ingyenesen letölthető Android, iPhone/iPad, valamint 2013 tavaszától már Windows Phone és Windows 8 készülékekre is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és látogatóhelyeinek összesen 7 Facebook oldala van, amely jelenleg összesen több mint 8000 aktív, rajongóval rendelkezik.

385


HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT) Környezet állapota Erősség – Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely – gazdag természeti értékek – a térség erős kapcsolódása a turizmushoz – a Balaton Európa egyik legjobban kutatott tava – képzett szakember gárda az értékek megőrzése és bemutatására – a parttól távolabbi települések érintetlensége – területrendezési törvény megalkotása – domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek) – nehézipar minimális jelenléte – területileg egységessé vált Balatoni-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – védett területek, Natura 2000 területek nagysága – zöldterületek nagy kiterjedése (erdősültség országos átlag feletti – szőlő- és gyümölcstermesztéshez kedvező adottságok – nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia Gyengeség – sérülékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben – javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminőség – a KBVR megvalósításának elhúzódása – a parti sáv fokozott környezeti terhelése – a Balaton vízpartja sűrűn beépített – talaj és légszennyezés – erózióveszélyes magas part – rekultivációt igénylő tájsebek – sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer) – vízfolyások mederrendezésének elmaradása – hatékony hatósági intézkedési rendszer hiánya az engedély nélküli feltöltések ellen – alacsony hatékonyságú kapcsolatrendszer az állami és civil szféra között – környezetvédelmi intézményrendszer megosztott (nem egységes) Lehetőség – vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben történő hasznosítása – a táj-rehabilitáció támogatottság a kormányzat részéről jelentős – környezetvédelmi beruházások megvalósítása nemzetközi (Kohéziós Alap) támogatás igénylésével (szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás témakörben) – tehermentesítő utak megépülésével a levegő, és zajterhelés csökken – nagy térségi (megyék) együttműködés a környezetvédelem érdekében – éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás – világörökségi cím elnyerése – vízpótlás, Balaton üdülőtó jellegű hasznosításához kapcsolódó vízszint fenntartása 386


Veszély – a térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminőségének romlása (eutrofizáció) és ennek alapján a térségi ellentétek erősödése – havária, ipari, mezőgazdasági szennyezés okozta károk gyakoribbá válása – kárrendezés, rehabilitáció elmaradása – folyamatos infrastrukturális kiadások és egyre gyakoribb tömegközlekedési fennakadások a sérülékeny magas part hosszú távra szóló kezelésének hiányában – a parti sáv környezeti túlterhelése, a vízterület visszaszorulása, a magánkárok megszaporodása az ellenőrizetlen és illegális partfeltöltések miatt – halmozódó vízhiány a Balatonban (alacsony vízszint) – szélsőséges éghajlati értékek (vízháztartási, vízjárási) következményei nem fenntartható állapotot idéznek elő a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításában – invazív fajok elterjedése, őshonos fajok eltűnése – biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése – mezőgazdasági kiszolgáltatottsága az éghajlatváltozás hatásainak (földhasználat)

Társadalmi helyzet Erősségek – viszonylag magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott vállalkozói szakismeret – megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés – az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettségű – országos viszonylatban kiemelkedő mértékű vállalkozási és civil aktivitás – pozitív vándorlási egyenleg az utóbbi másfél évtizedben – területfejlesztést szolgáló tervszerű, régióra irányuló kutatások léte – viszonylagosan nagy arányú idegen nyelv ismeret – a multikulturalitás jegyeit magán viselő helyi társadalom – jelentős mértékű regionális identitás – növekvő belföldi turizmus – a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez – viszonylag jó és egyre javuló közbiztonság. Gyengeségek – – – – – – – – –

az országos átlagot is meghaladó mértékű a népesség öregedési folyamata a munkaerő helyi utánpótlását jelentő gyermek korosztály csökkenése romló népesség megtartó erő, a képzett fiatalok elvándorlása a térségből átmeneti javulást követően továbbra is erősen meghatározó szezonalitás szezonon kívüli magas munkanélküliség a nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztési források hiánya az átlagosnál magasabb “fekete” és “szürke” foglakoztatás a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések, illetve kistérségek között – hatósági, igazgatási szempontból erős fragmentáció jellemzi a térséget

387


– a jogszabályok szintjén nem egységes az üdülőkörzet és a turisztikai régió területlehatárolása – a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival, sem az újonnan kialakított járások határaival, sem a vidékfejlesztésben nagy szerepet játszó LEADER szervezetek határaival – a szervezetek között nincs meg a kellő mértékű kooperáció – az együttműködést elősegítő szerveződések nincsenek jelen a Balaton Régióban – a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban – a településszerkezeti sajátosságok miatt hiányoznak a közép- és nagyvárosokra jellemző intézményi infrastrukturális javak vagy pl. az igényes, kornak megfelelő színvonalú szabadidős infrastrukturális lehetőségek – hatékony területi lobbierő hiánya – a régió magasan képzett szaktudású lakossága egy jelentős részének a munkája a régión kívül eső területeken hasznosul, több település szinte alvótelepülés, különösen a Balatonfelvidéken – a régióban képződő jövedelmek egy része nehezen csatornázható be a közteherviselésbe – gyenge a térség forrásfelvevő képessége – az üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai – a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az EU források saját, alanyi jogú megszerzéséhez – Önálló operatív program hiánya – regionális nyilvánosság intézményeinek hiánya, ill. részlegessége – a települési és a mikroregionális szintű infrastruktúra szezonálisan ingadozó igénybevételéből eredő anomáliák (pl. vízdíj, hulladékkezelés, tömegközlekedés, stb.) – előzőekből is eredően feszültségek az üdülőtulajdonosok és az állandó helyi lakosság között – kevés az egészéves egzisztencia kialakítását lehetővé tevő munkalehetőség – monopolhelyzetben levő turisztikai és közüzemi szolgáltatók vannak jelen a régióban Lehetőségek – a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez – üdülőkörzeti szintű speciális szakmai és érdekképviseleti önszerveződések beindulása – politikai és területi intézményi partikularitásokat nélkülöző egységes érdekartikulálás országos és uniós szinten – a megyéken keresztül allokálható források növekedése – megújított turizmusfejlesztési koncepció, stratégia program és terv elfogadása és megvalósítása – interregionális kooperáció és partnerség a Dunántúl területpolitikai szereplőivel a tervezés, programozás, monitoring terén – a decentralizáció által megnövekedő mozgástér kihasználása – szubszidiaritás elvének alkalmazásával járó lehetőségek kihasználása – nemzeti és EU források régióban történő aktivizálása, a térség nemzetközi turisztikai versenyképességének erősítése és megőrzése érdekében – a területpolitikai intézményrendszer professzionalizálása – a régió kistérségeinek sajátosságait figyelembe vevő, területileg összehangolt turisztikai fejlesztése

388


– non-profit szektor aktivitásának térségfejlesztésébe való becsatornázása – a gazdasági és önkormányzati szektor kistérségi és regionális szintű kooperációinak erősítése – a spontán, szükségletek szerinti intézményesülés, alulról szerveződő régióépítés, a lehetőségekhez képest legnagyobb fokú önállósággal rendelkező regionális fejlesztési intézményrendszer – a helyi társadalom multikulturalitásának tudatos kihasználása a turizmusban és általában a régió fejlesztése során – közbiztonság további javítása.

Veszélyek – kérdéses EU-konformitás – a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében gyenge hatékonyságú forrás felhasználás – többszintű és többrétegű területi felosztás miatt az ésszerű forrásfelhasználás ellehetetlenedése – romló közbiztonság – kellő mennyiségű forrás hiányában veszélyeztetett az üdülőkörzet innovációs potenciálja, versenyképessége – a vendégforgalom markáns szezonális ingadozása, volumenében csökkenő volta – helyi társadalmi feszültségeket generálhat a többrétegű (helyi, szezonálisan jelen levő, külföldi) érdekeltségű vállalkozások körében élesedő konkurencia harc a szűkülő turisztikai piacon – a turizmusra épülő kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe tartósan leértékelődhet, ellehetetlenülhet – nem teremtődnek a régióban megszűnt munkahelyek pótlására újabbak – tovább csökkenhet a régió népességmegtartó ereje, a megélhetési problémák miatt nőhet a régióból kényszerűen véglegesen elköltözők száma – értékvolumenében inflálódó balatoni ingatlanvagyon – önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában való akadozás, költségvetési hiányok növekedése a szezonálisan nagyobb ellátásigény (főként üdülőtulajdonosok) illetve az egyre kevesebb (elöregedés, elvándorlás) helyi adófizető miatt

Gazdasági helyzet Erősségek – a térség erős kapcsolódása az életminőség felértékelődése nyomán távlatokban széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz – magas vállalkozói sűrűség és aktivitás – a hagyományos idegenforgalmi jelenlét következtében viszonylag magas fokú a vállalkozók idegen nyelv ismerete, és európai helyismerete – a régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását – kiépült idegenforgalmi infrastruktúra és fogadókapacitás – gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek – jelentős gyógy-és termálvízforrások vannak a régióban

389


– nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia – a Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize – vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörfforgalom – a háttérterületek változatos vonzerői: nemzeti park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek – jelentős gyógy- és termálvíz-források Gyengeségek – jelentős térségen belüli mikroregionális különbségek tapasztalhatók az infrastrukturális ellátás és a lakossági életminőség vonatkozásában – vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya – helyi vállalkozók munkájának nem helyben történő hasznosulása – tőkeszegény vállalkozások, ezek támogatásának, versenyképessé válásuk elősegítésének hiánya – fejletlen szakmai információs rendszerek – gyenge európai piaci pozíció a turizmusban – a minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak – szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor – az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált – a komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont – az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható – kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták – gyenge szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai – elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya – önálló Balaton-termék hiánya – korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra – termelői és értékesítési együttműködések hiánya – tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága – elégtelen mértékű központi fejlesztési források Lehetőségek – Magyarország EU- hoz való csatlakozásából származó előnyök kiaknázása, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése – az uniós tagság eredményezte európai piaci térnyerés – a mikroregionális különbségek mibenlétének ismeretére alapozott, területileg differenciált fejlesztések tervezése, megvalósítása – innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése – tercier szektor innovációjának térnyerése, dominanciája – a Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák (termékek) terjedése a világban – a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának beindítása, a turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával (konferencia-, borturizmus, aktív turizmus) – a turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik

390


– a lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus – a térségbe rekreációs céllal beutazó, illetve beköltöző, demográfiai okokból növekvő számú időskorú népesség új keresleti oldalt teremthet a turisztikai piac keresleti oldalán (silver economy). – Turizmust kiszolgáló mezőgazdasági és kisipari termelés meghonosítása a régióban – egyéni és kisvállalkozások támogatásával, szolgáltatásaik helyben történő igénybevételével (lokalitás preferálása) növekvő helyi vásárlóerő, növekvő piaci és önkormányzati bevételek Veszélyek – a kiéleződő verseny MKKV szektorra gyakorolt hatása – tőkehozamok csökkenése – feketegazdaság erősödése – gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelőnyét – az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt – vízminőség romlása – a feszültségek folytatódása a kelet-közép-európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása – a „fekete” és „szürke” gazdaság erősödése – tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet – tovább romló közbiztonság negatívan érintheti a vállalkozások komfortérzetét, valamint az ez iránt érzékeny turizmus-ipart – tartós forráshiány – a régió egy lábon állásából eredő kiszolgáltatottság – területileg koordinálatlan helyben összeegyeztethetetlen fejlesztések egymást ellehetetlenítő hatásai

Turizmus Erősségek - a táj szépsége - jó vízminőség – kitűnő fürdőzési és sportolási lehetőségek - a régió változatos természeti és kulturális vonzerői, a háttérterületek és a falvak eredeti szépsége - egész évben működő gyógy- és termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvíz-források - a természeti és kulturális értékek védelme - Nemzeti Park, az ökoturizmus kiváló lehetőségei - még telítetlen vitorlás hajó és szörf forgalom - a lakosság vendégszeretete - a szőlő- és bortermelés feléledése - nemzetközi repülőtér működése sármelléken és az M 7-es autópálya kiépítése a déli part közelében, a Balaton körüli (részlegesen kiépült) kerékpárút - a regionális társadalomtudományi kutatások felélénkülése - a regionális tervezés és szabályozás megindulása - a visszaszoruló nehézipar és az átalakuló mezőgazdaság mérséklődő környezeti terhelése - a Balaton kártya megjelenése

391


- az alulról való építkezés megindulás - a magántőke egyre erősödő jelenléte - a balatoni üdülés, életkép tradicionalitása a magyarok körében Lehetőségek - az infrastrukturális fejlesztések meggyorsulása az országban és a térségben - a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, a TDM modell gyakorlati megvalósításában a Balaton régió kezdeményező szerepet játszhat - a BKÜ – mint exkluzív lakótér és desztináció – az ország számára kiemelten fontos fejlesztési területté válik, kialakul és elterjed a Balaton márkakép - a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erősödése - a már megszerzett vagy tervbe vett területek fenn-tartása a turizmus számára (az ingatlanspekuláció elkerülése) - javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége az országban - új turizmusformák kialakulása – és az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetősége nő - a professzionalizmus és az igényesség fokozódása - a tradicionális „balatoni üdülés” megújítása erős, erre irányuló marketingtevékenység révén - közbiztonság további javítása. Gyengeségek - spontán fejlődés – a hatékony „gazda” szerepkör betöltetlensége - a tó vizének sérülékenysége - jellegtelen vízparti turizmus, csökkenő, a partra és az egyre rövidülő főszezonra koncentrálódó forgalom, az alacsony fizetőképességű kereslet túlsúlya - nehézkes megközelíthetőség, belső közlekedési gondok - az örökölt középszerű kínálat lassú korszerűsítése – lemaradás a versenytársaktól - komplex és sajátos turisztikai termékek hiánya - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának bizonytalansága - a szolgáltatások változékony színvonala - tőkehiány a térségben - a desztinációs marketing hiányosságai, a regionális e-marketing gyengesége - az együttműködés hiánya a turizmus szereplői között - negatív kép terjesztése a sajtóban - öregedő népesség, alacsony foglalkoztatottság - lassan javuló közbiztonság - helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya. Veszélyek - romló vízminőség és/vagy csökkenő vízmennyiség - az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak (út, közmű) - tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak lassan nő - a külső források és a befektetők elmaradnak, a versenytársak megelőzik a Balatont - a közgazdasági szabályozórendszer nem javul, a "feketegazdaság" erősödik - tovább romló közbiztonság - a régióban nem valósul meg az összefogás és együttműködés - a BKÜ rendezetlen területi státusza tartós marad

392


-

a sokrétegű helyi társadalom különböző státuszcsoportjainak kezeletlen helyzetekből eredő konfliktusai az átstrukturálódó balatoni turizmusból egyre kevésbé részesül a helyi lakosság> magánszálláshelyek csökkenése

Infrastruktúra Erősségek – jó a régió megközelíthetősége – az általános térségi jellemzők (a közlekedésre vonatkozóan) jobbak az országosnál – a vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős – Balaton körüli kerékpárút elkészült – hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma – az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is – jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága – jelentős szennyvízelvezetési beruházások kezdődtek Gyengeségek szétnyíló közműolló: a vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái – csapadékvíz elvezetés megoldatlansága – hiányzik a régió komplex információs rendszere – rossz minőségű a régióba bevezető utak állapota – nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz – 71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetelenül zsúfolt a nyári szezonban (hiányos közlekedési rendszer) – belterületi utak számos településen rossz állapotúak – északi parti vasútvonal villamosításának hiánya – egy 1,8 km-es pályaszakasz kiépítetlensége miatt nincs balatoni körvasút – megfelelő kapacitású info-kommunikációs infrastruktúra hiánya – sok helyen megoldatlan a mozgáskorlátozottak számára kiépített akadálymentesítés –

Lehetőségek – a vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával – M7-es autópálya a főváros felől gyors megközelítést tesz lehetővé (felújítás) – városhálózat fejlesztés – 71-es számú főút tehermentesítését is szolgálja az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között – a 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése – A Balatoni Közlekedési Stratégia következetes végrehajtása – megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei – K-DK-i irányú megközelítés javítása Veszélyek – az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása és a vendégforgalom növekedése esetén a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága megbéníthatja a térséget

393


– –

az indokolt közlekedési fejlesztések elmaradása negatív hatással lesz a térség Középeurópai konkurens turisztikai célterületekhez mérhető versenyképességére környezeti károkat okozhat az indokolt közmű fejlesztések elmaradása

A Balaton közlekedésének SWOT analízise Erősségek Gyengeségek 2 Jó vasúti feltárás a tó körüli települések • A sármelléki repülőtér és a Művészetöbbségén tek Völgye hiányzó közlekedési kap3 Erős autóbuszos kiszolgálás a tóparttól csolatai Veszprém és Hévíz felé • Főszezonban túlzsúfolt 71-es főút, súlyos közúti lég- és zajszennyezés 4 Vasútállomások országos viszonylatban jó állapota • Korszerűtlen vasúti járművek (ké5 M7-es autópálya teljes kiépülése 2007nyelmetlen, zajos, rossz menetdinaben mika) 6 Jól működő tavi hajózási szolgáltatás • Megbízhatatlan és igen lassú vasúti közlekedés • Rossz átszállási kapcsolatok • Nem akadálymentes vasútállomások • Gyenge utastájékoztatás • Egységes tarifarendszer hiánya • Hiányzó kompátkelési lehetőség a tó nyugati medencéjében Lehetőségek Veszélyek 1 Turisztikai attrakciónak számító közle- – Jó kapcsolatok hiányában tovább növekkedési eszközök fejlesztése (Keszthelyvő gépkocsiforgalom (zaj, torlódások, Hévíz villamos, Alsóörs-Veszprém kislégszennyezés, területfoglalás) vasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút) – Környező turisztikai látványosságok és a 2 Integrált ütemes kínálat az üdülőkörzet háttértelepülések elsorvadása a megfelelő teljes közlekedési hálózatán közlekedési kapcsolat hiányában 3 Egységes tarifarendszer – Degradálódó vasúti területek (rozsdazóna 4 Egységes forgalomirányítási és az üdülőövezetben) utastájékoztatási rendszer – Nem hatékony piaci szerkezetben a kis5 Környező turisztikai vonzerők jobb beforgalmú vonalak megszűnése kapcsolása a tópart közlekedési rendszerébe 6 Hatékonyabb közlekedési szolgáltatási rendszer kialakítása az üzemeltetők pályáztatásával 7 Iránytaxi hálózat kialakítása

394


Felhasznált irodalom • • • • • • • • •

• • • • •

•

• • • • • • • • •

•

395

Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terv 2007-2013 Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2007 (VÁTI Kht.) Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft: Hévíz Város Megújított Környezetvédelmi Programja, 2013 Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft: Balatonalmádi Éghajlatváltozási Programja 2012-2013 Balatoni Zászlóshajó Program Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 2001 A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzőinek meghatározása 2007 (Balatoni Vízügyi Kirendeltség) Dr. Csalagovits István:Jelentés a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri értekezlete számára a „RIM” informatikai rendszerfejlesztő koncepció, a PHARE környezetvédelmi programja keretében „PHARE RIM FEASIBILITI STUDI Projekt No. 124”, az Európai Közösség támogatásával készült megvalósíthatósági vizsgálatok eredményeiről és a munkálatok egyéb hasznosítható tapasztalatairól, Bp. 1993. 04.01. www.kvvm.hu Csalagovits I.:A provinciális regionalizmus Comitatus 2004.3. 38-50. Csalagovits I.:Parttalan viták a Balaton térségéről és a „Balaton szindróma” rejtett dimenziói Comitatus 2007. 7-8- 46-70. III. Nemzetközi Környezetvédelmi Program 2009-2014 IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezet 2014-2019 Somogyi és Szentes Ügyvédi Iroda Kft., T&T Consulting Kft.: Operatív program a BFT működését javító intézményes együttműködésre, intézményi kapcsolatok javítására és szervezetfejlesztésre, 2000. Jelentés a Balaton vízgyűjtőjén 2005. évben végzett környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységről (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) Dr. Ángyán József: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés (2004) Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének Nyilatkozata. Szemesi Újság, 2003.12. 13.sz.10.o. BIFÜ Kht TK: Az érintettek többségén nem múlik – Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2002) BIFÜ Kht TK: Akik állandóan itt élnek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata 1. (2002) BIFÜ Kht TK: Helyi és regionális identitás, környezettudatosság. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata 2. (2002) BIFÜ Kht TK: A Balaton régió non-profit szektora (2002) BIFÜ Kht TK: Belföldi vendégforgalom a BKÜ-ben (2002) BIFÜ Kht TK: Külföldi vendégforgalom a BKÜ-ben (2002) BIFÜ Kht TK: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői (2003) BIFÜ Kht TK: Szőlészek-borászok a Balaton borvidéken (2003)


•

• • •

• • • • • • • •

• • • •

• • • • • • • • • • •

396

BIFÜ Kht TK: A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, transznacionális áramlások és együttélési modellek a Balaton régióban (2002) BIFÜ Kht TK: Belföldi ingatlantulajdonlás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2003) BIFÜ Kht TK: A magyarországi elit balatoni kötődései (2006) Borsos Balázs: A magyar nyelvterület kulturális régióinak számítógépes meghatározása a Magyar Néprajzi Atlasz térképei alapján. (Előzetes eredmények) In: Népi kultúra-népi társadalom XXI. Budapest, 2003. 31–61. Buday-Sántha A.:A Balaton-régió fejlesztése Saldo, Bp. 2007. Csite András - Németh Nándor: Az emberi fejlődés indexének (HDI) alakulása a magyarországi kistérségekben (1994-2005) Csite A., Bokor I., Kovács E., Oláh Miklós:Sziget a magyar tengeren:külföldi ingatlantulajdonosok a Balatonnál , Szociológia 2004.3. 79-107. Dr. Domanovszky György: A Balaton-környék népművészete (1943) EULAKES (Tavak megfelelő kezelésének elősegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében) projekt eredményei, 2013 Forrásvíz Természetbarát Egyesület: A balatoni non-profit szektor helye, és szerepe a civil társadalom fejlesztésében. NCA-kutatás 2006. Fóti K. (ed.): Az emberi erőforrások jellemzői Magyarországon 1999. Fóti, K. (ed.): Towards Alleviating Human Poverty 2000–2002. Human Development Report Hungary, 2000–2002. Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences - United Nations Development Programme: Budapest, 2003. Frank László - Frank Melinda: Balaton hajózási és idegenforgalmi kézikönyv. GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton – térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata. (2004) Dr. Hablicsek László: A Balaton Régió demográfiai jellemzői és népesség előre becslése, A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. megrendelésére 2002 Husz Ildikó: Regionális különbségek Magyarországon, kísérlet a területi különbségek bemutatására az emberi fejlődés indexe alapján. In: Lengyel Gy. szerk.: Indikátorok és elemzések. BKÁE: Budapest 2002. Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. Lőcsei H. – Nemes Nagy J.: A Balaton Régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. in: Nemes Nagy J. (ed.): Kistérségi Mozaik. (Regionális Tudományi Tanulmányok 8. (2003) Lőcsei H.-Németh N.: A Balaton Régió gazdasági ereje 1994-2004, Comitatus, 2006. 7-8. sz. LT Consorg Kft: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (A kalotaszegi magyar nép művészete), Bp., (1911) Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re, szakpolitikai vitaanyag Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013, (1100/2005. X.6. Korm. hat.) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (29/2008. (III. 20.) OGY határozat) Balatoni Adaptációs Projekt (GEF UNDP-BFT, 2008): Munkaanyagok Oláh Miklós: Egy rendhagyó régió, Comitatus 2003. 7-8.


•

• • • •

• •

• •

Oláh Miklós: A Balaton térségének gazdasági - társadalmi jellemzői és regionális intézményfejlesztési alternatívái Pécsi Egyetem (Politikai Tanulmányok II. szerk.:S. Szabó Péter ) 2005. Oláh Miklós: A megtalált régió Comitatus, 2007. 3. Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia (www.mth.gov.hu) Pannon Elemző Iroda: A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értékelése, 2013 Pályázati úton történő központi és regionális forrás kihelyezési gyakorlat 1999 és 2003 között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY, Balatoni Integrációs Kht. 2003. Rechnitzer János - Smahó Melinda: A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA Közgazdaságtudományi Intézet: Budapest 2005. Schleicher Vera: Balatoni emlékeink. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének balatoni műtárgyai. In: Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények. Veszprém, 2003. 215–241. Schleicher Vera: Terek, képek, eszmék. A hagyományos kultúra és a hagyományhoz való viszony változatai a Balaton térségében (2005) Vajkai Aurél: Balatonmellék. Budapest. (1964)

Törvények, rendelkezések, határozatok, programok • 2000. évi CXII. Tv. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról. • 1997. évi LXXXI. Tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról. • 2004. évi CVII. Tv. többcélú kistérségi társulásokról. • 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet szálloda és gyógyszálló közötti megkülönböztetése. • 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet, szálloda és gyógyszálló közötti megkülönböztetésének módosítása • 74/1999. (XII. 25.) gyógytényezőkről alkotott EüM-rendelet. • 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (29/2008. (III. 20.) OGY határozat) • Balatoni Adaptációs Projekt (GEF UNDP-BFT, 2008): Munkaanyagok • Nemzeti Környezetvédelmi Program • Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia • 62/2006 (IX.7.) FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról. • (42/2007 V. 24.) BFT-határozat a Balaton Nagytérségi Közlekedési Stratégia és cselekvési program elfogadásáról. • 2000/60/EC. Vízkeret Irányelv • 848/J/2007. Európai Táj Egyezmény • Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2004, • Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2003. • Nemzeti Szélessávú Stratégia, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. • A Szabadság kultúrája, Magyar Kulturális Stratégia 2006-2020, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2006. • Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság, 2007.,stb.),

397


• Göteborgi stratégia a fenntarthatóságról, Európai Területi Fejlődés Perspektívái /ESDP/. • Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP), a 2007-13 közötti fejlesztési program időszak fő kereteit kijelölő Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban (CSG).

398

Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja

Recommend Documents