Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott döntések célterületeinek vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben
A 2007. OKTÓBER-DECEMBER FOLYAMÁN SIÓFOKON, BALATONALMÁDIBAN ÉS KESZTHELYEN RENDEZETT MUNKAÉRTEKEZLETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Livia Bizikova és Pintér László
2008. február 8.
Nemzetközi Fenntartható Fejlıdési Intézet (IISD) Winnipeg, Kanada
2
Tartalomjegyzék
Elıszó............................................................................................................................... 5 Bevezetés .......................................................................................................................... 7 Éghajlatváltozás a Balaton Régióban................................................................................ 8 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a Balaton Régióban ....................................... 10 Alkalmazkodási stratégiák a múltban és jelenben .................................................... 10 Alkalmazkodási lehetıségek a jövıre nézve ............................................................ 13 Következtetések és javaslatok......................................................................................... 15
3
4
Elıszó Ez a beszámoló a Balatoni Adaptációs Mintaprojket 1 keretében szervezett képességfejlesztı fórumsorozat eredményeit foglalja össze. A rendezvények célja a globális és helyi változások hatásainak figyelembevételével a helyi érdekelteknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott múlt és jelenbeli döntéseik megismerése, valamint a jövıre nézve alternatív alkalmazkodási megoldások kidolgozása volt. 2007. október 26. és december 11. között három fórum került megrendezésre Siófokon, Balatonalmádiban és Keszthelyen. A Balaton környéki településeken az idegenforgalom a fı bevételi forrás az önkormányzatok és helyi vállalkozások számára. A nyári szezon alatt (és azon túl is) az utóbbi években az idıjárás jellemzıiben bekövetkezett változások felhívták a helyi szereplık, többek között a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. figyelmét a helyi sebezhetıségek, adaptációs lehetıségek és képességek megvizsgálásának fontosságára az eredményes alkalmazkodás elısegítése érdekében. A három fórumon elhangzott tapasztalatokra alapozva számos javaslat került kidolgozásra, amelyek a fenntartható fejlıdéssel összhangban lévı projektek kezdeményezését segíthetik. A szükséges kezdeményezések jellemzıi, hogy a hagyományos helyi ismereteken alapulnak és támogatják a természetvédelmi célok elérését, sokszínőbbé teszik a turisztikai programkínálatot és szolgáltatásokat, illetve átalakítják az érvényben levı fejlesztési célkitőzéseket és szabályozási hátteret, jobb lehetıséget biztosítva ezáltal a projekt-kezdeményezések megvalósítására. Végül, a beszámoló készítıi köszönetüket szeretnék kifejezni a Balatoni Adaptációs Mintaprojekt csapatának a hasznos útmutatásokért és a lehetıségért, hogy hozzájárulhattunk ehhez a kezdeményezéshez. További információért e jelentés kapcsán kérem, forduljanak Livia Bizikova-hoz (tel: 00 1 604 822 1685, e-mail:
[email protected]), illetve Pintér Lászlóhoz (tel: 00 1 204 958 7715, e-mail:
[email protected]) illetve a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-hez.
Livia Bizikova Tanácsadó, IISD
1
Pintér László Igazgató Mérési és Elemzési Program IISD
http://www.balatonregion.hu/bap
5
6
Bevezetés Köszönhetıen az idıjárással és éghajlattal kapcsolatos katasztrófaesetek megnövekedésének, a kormányzati és magánszektor egyre nagyobb figyelmet fordít világszerte az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Amíg az éghajlatváltozási folyamatok lassítása, mérséklése és végül visszafordítása a fı kiváltó okok (pl. üvegházhatású gázok kibocsátása, erdıkivágások) megszüntetését kívánják egy sor mérséklı (mitigációs) intézkedés alkalmazásával, ugyanakkor ezeket ki kell egészíteni alkalmazkodási (adaptációs) intézkedésekkel, amelyek a légköri folyamatok nagy tehetetlensége miatt elkerülhetetlenül fellépı hatásokhoz történı alkalmazkodásra vonatkoznak. Ebben a jelentésben az alkalmazkodásnak a Nemzetözi Éhajlatváltozási Bizottság (IPCC) által használt definícióját használjuk, melynek értelmében az alkalmazkodás lényegében a természeti és élırendszerek megváltozása válaszként a jelenlegi és várt éghajlati ingerekre és hatásokra, melyek enyhítik a károkat és élnek az elınyös lehetıségekkel 2. Az IPCC megfogalmazását azonban kiegészítettük azzal, hogy mind a sérülékenység, mind pedig az alkalmazkodás általánosságban mindig összetett, egymást befolyásoló hatások széles összefüggésében valósul meg, melyek szinte minden esetben túlmutatnak az éghajlatváltozáson. Az írott történelem során és azt megelızıen is, a helyi és regionális idıjárási és éghajlati sémákban számos változás történt a Balaton környékén, azonban a globális éghajlatváltozásnak tulajdonított jelenkori változások egyediek nem csak abban az értelemben, hogy emberi eredetőek, hanem a változás gyorsasága és nagysága tekintetében is. Habár az idıjárási jelenségek és a korábban tapasztalt éghajlati változások eltérıek a jövıben várható változásoktól, a helyi egyének és közösségek múltbeli túlélési és adaptációs intézkedései mintegy alapvonalként szolgálhatnak a jövıbeli alkalmazkodási kapacitás megerısítésében. A korábbi alkalmazkodási tapasztalatokról való információszerzés érdekében, 2007. október és december hónapokban egy fórum-sorozat került megszervezésre a régióban (Siófok, Balatonalmádi, Keszthely helyszínekkel) a helyi érdekeltek részvételével. A fórumokon többféle módszerrel került sor az információgyőjtésre, a tapasztalatok elemzésére, valamint az alkalmazkodási lehetıségek megvalósíthatóságának vizsgálatára. Sor került egy elızetes felmérésre, amelyet a fórumon tematikus munkacsoportos és általános plenáris megbeszélések követték. A fórumokon átlagosan 18-19 helyi érdekelt vett részt. A rendezvényen különös figyelmet kapott az olyan alkalmazkodási lehetıségek feltárása, amelyek kedvezıen hatnak a biológiai sokféleségre is.
2 IPCC. 2007. Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson, Eds., Cambridge University Press, Cambridge, UK, 976pp.
7
A fórumok célkitőzései: 1. Az éghajlatváltozásból eredı problémák és lehetıségek kezelési módjainak megismerése a múltban és jelenben a részvevık tapasztalatai alapján, 2. A résztvevık képességeinek megvitatása a éghajlatváltozás erısödésébıl származó jövıbeni igények kielégítése érdekében, 3. A résztvevık szerint milyen ágazati és intézményes intézkedésekre lenne szükség annak érdekében, hogy az alkalmazkodási intézkedéseket beépítsék a helyi gyakorlatba, projektekbe.
1 sz. Táblázat: A Balaton Régió területén szervezett fórumok résztvevıinek összetétele Siófok
Balatonalmádi
Keszthely
Önkormányzatok Környezetvédelmi hatóságok Gazdálkodó szervezetek Civil szervezetek Oktatási intézmények
2 2
2 5
2 0
Kategóriánként összesen 6 7
7
0
4
11
6 1
6 3
6 5
18 9
Regionális ügynökségek Összesen
0
3
1
4
18
19
18
55
Éghajlatváltozás a Balaton Régióban A világ vezetı tudományos intézményei között egyetértés van arról, hogy az éghajlat változik, és ennek fı kiváltó tényezıje az emberi tevékenység. Az átlagos globális felszíni hımérséklet emelkedése mellett a szélsıséges idıjárási jelenségek (pl. aszályok, erıs esızések, szélviharok, árvizek, stb.) gyakorisága és intenzitása megerısödött és a belátható jövıben várhatóan tovább fokozódik majd, függetlenül attól, hogy mennyire szigorú üvegház-gáz kibocsátást csökkentı szabályozások kerül bevezetésre.3 Az éghajlati és idıjárási jelenségek észlelt megváltozásával kapcsolatos információk és az azokra adandó válaszok kapcsán szerzett tapasztalatok jó alapot nyújtanak jövıbeni alkalmazkodási intézkedések meghatározásához. Az elızetes felmérés és a fórumok során számos résztvevı megerısítette, hogy az idıjárási mintákban változások észlelhetık, amelyek válaszintézkedéseket igényelnek. A résztvevık többek közt hıhullámokat, a tenyészidıben bekövetkezı változásokat, a Balaton vízszintjének megváltozását említették, valamint a téli csapadékban és hımérsékletben tapasztaltak változásokat. 3
IPCC, 2007. “Summary for Policymakers.” In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA.
8
Összességében a résztvevık 75%-a észlelt olyan idıjárási jelenséget, amelyet az éghajlatváltozásnak tulajdonítanak. Az elıjelzések alapján az elkövetkezı évtizedekben ezek a jelenségek várhatóan fokozódni fognak (IPCC, 2007; VAHAVA, 2006).4 Mindhárom fórum résztvevıi észleltek valamilyen változást az idıjárásban és éghajlatban, ami a tapasztalataik alapján az elmúlt évtizedekben meghaladta a normális változás mértékét. A legjelentısebb változás a nyári hımérséklet megnövekedése volt, mely idınként elérte a +40˚C-ot és megnehezített többfajta munkavégzést, valamint számos szabadtéri tevékenységet. A megnövekedett hımérséklet komolyan akadályozta a mezıgazdasági tevékenységeket és csökkentette a térség idegenforgalmi vonzerejét is a látogatók számára. A másik fontos észlelt hatás a csapadékmennyiség megváltozása volt. A résztvevık az esıs napok számának csökkenését tapasztalták a nyári hónapok alatt, az esızések intenzitása ugyanakkor fokozódott. A koraibb hóolvadás mellett a lesett hó mennyisége is csökkent. A résztvevık által észlelt éghajlatváltozási hatásokat a 2. sz. táblázat foglalja össze. Az éghajlati tényezıkben észlelt változások az idıjárás szezonalitásának megváltozásához vezettek, rövidebb tavaszt és koraibb nyarat eredményezve. Ennek következtében többször idıszakos vízhiány alakult ki a mezıgazdasági termelésben, és ezzel egyidejőleg nagy volt a vízveszteség erıs esızések idején, amely túlterheli a helyi csatornarendszereket és megnöveli az eróziót. A nyári hımérséklet és csapadékmennyiség megváltozása következtében gyakran alakultak ki aszályos idıszakok a térségben. A megnövekedett hımérséklet hátrányosan befolyásolta az élı szervezeteket és a lakosságot, elsısorban az idıseket veszélyeztetve. Az élıvilágot illetı változások tekintetében a résztvevık ritkán tapasztaltak közvetlen hatásokat. Elsısorban bizonyos rovarfajok elszaporodását, és új élısködık megjelenését figyelték meg, ugyanakkor hozzátették, hogy ezt az éghajlat mellett szintén befolyásolja tájidegen kultúrfajok bevezetése. Az éghajlatváltozással összhangban szintén tapasztalták, hogy a tenyész korábban kezdıdik. A természetes ökológiai rendszer tekintetében a résztvevık az ökoszisztémák szerkezetének és funkcióinak átrendezıdésére számítanak, és azon fajok eltőnésére, amelyek nem képesek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A gyors változásokkal szemben nagyon sokszor pont a bennszülött, egyébként is megzavart és korlátozott élıhellyel rendelkezı fajok a legérzékenyebbek, míg a behurcolt, invazív fajok sokszor eleve jobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.
4
IPCC. 2007. Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson, Eds., Cambridge University Press, Cambridge, UK, 976pp. VAHAVA, 2005. Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggı hazai hatások és az erre adandó válaszok. Interim report, Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Fıosztálya, Budapest.
9
2 sz. Táblázat: A fórumokon elhangzott, éghajlattal és idıjárással kapcsolatban tapasztalt változások és hatások
Észlelt változások Hımérséklet emelkedése
Észlelt hatások a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet területén - Egészségre gyakorolt hatás a hıhullámokkal, viharokkal kapcsolatos halálesetek/megbetegedések, fertızı megbetegedések kapcsán - Idısek fokozott veszélyeztetettsége - Légzıszervi és allergiás megbetegedések fokozódása a pollen, ózon és más tényezık miatt, fokozva az idıjárás által - Turizmus hátrányos befolyásolása, mivel a turisztikai tevékenységek elsısorban a strandokra koncentrálódnak Változások a - A csapadék mennyiségében, intenzitásában és idıbeni csapadékban eloszlásában bekövetkezett változások, kevesebb havazás - A mezıgazdaság korlátozott alkalmazkodási képessége a jelenlegi éghajlati változásokhoz, változékonysághoz - A vízhiány és hıség miatt az újonnan telepített szılıültetvények megnövekedett igenybevétele - Szélsıséges viharok esetén a szennyvízcsatorna-rendszer túlfolyása, fennakadások a vízelvezetésben - A településeken aszfalttal, kıvel burkolt felszínen gyorsan lefutó csapadékvíz miatt idıszakosan kialakuló belvíz - Megnövekedett erózió - A szélsıséges csapadékeloszlásra érzékenyebbé vált vízszint (alacsony és magas vízszint egyaránt) Biológiai - Természeti rendellenességek, például erdıtüzek és rovarfajok sokszínőségben gyors elszaporodásának megnövekedése és valószínő bekövetkezett további fokozódása változások összetett - Növényzet növekedésében bekövetkezett változások hatásai - Az ökológiai rendszer szerkezetének, funkciójának lehetséges átrendezıdése (pl. változások a növényzet típusában) - Hıség és szárazságtőrı fajok növekvı elterjedése - Kékalga tömegének növekedése a Balatonban - Halfajok összetételében bekövetkezett és várható változások
Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a Balaton Régióban Alkalmazkodási stratégiák a múltban és jelenben Általánosságban elmondható, hogy a fórum résztvevıi támogatták az éghajlatváltozásra adott válaszintézkedések kidolgozását fıként, amelyek fejlesztési célokat is szolgálnak. Ez a pozitív hozzáállás valószínőleg részben annak is köszönhetı, hogy a résztvevık közt voltak olyanok, akik viszonylag tájékozottak voltak az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban, beleértve a kutatások jelenlegi helyzetét mind globális, mind helyi szinten. A fórumokon alkalmazott módszerek országspecifikus és helyi adatok alkalmazásával
10
kapcsolták össze a globális éghajlatváltozási hatásokat a helyi szinttel. Ez a módszer eredményesnek bizonyult a részvevık érdeklıdésének felkeltésében és motiválásában. A részvevık egy részének már vannak tapasztalatai az alkalmazkodási intézkedések terén, amelyek kapcsolódnak jelenlegi döntéseikhez. Bár az éghajlatváltozás hatással volt bizonyos döntésekre, általában nem az volt a meghatározó tényezı. A megfogalmazott fontosabb alkalmazkodási lehetıségeket a 3. számú táblázat tartalmazza. A mezıgazdaság vonatkozásában a szılıültetvények kiemelt jelentıséggel bírnak, melyek sérülékenysége és alkalmazkodása kiemelt fontosságú. A résztvevık számos szılészeti alkalmazkodási lehetıséget említettek, például az esıvíz összegyőjtését a vízhiány enyhítése céljából, több fajból álló szılıültetvények kialakítását szárazságtőrı fajok telepítésével, a telepítési idıszak megváltoztatását, illetve az erózió csökkentése és vízmegtartás érdekében teraszok kialakítását az új telepítéső szılı számára. Az emberi egészség megóvása végett változott a munkarend, korábbi munkakezdést és gyakoribb déli sziesztát eredményezve. A turizmus tekintetében eddig kevés alkalmazkodási intézkedésre került sor. A 20022003-as idıszakban, amikor a tó vízszintje aggasztóan alacsony volt, egyes önkormányzatok a tófenéken tömegesen növekedı Cladophora algát boronákkal távolították el a strandok sekély vizébıl. Az alacsonyabb vízszint hatással volt a turisták összetételére, hiszen a vendégek egy része, elsısorban a kisgyermekes családok jobban élvezték a sekélyebb vizet (amennyiben az nem járt vízminıségi problémákkal). A siófoki résztvevık arról számoltak be, hogy család-barát fejlesztési stratégia kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a családokat idecsalogassák a térségbe. Szintén felmerült, hogy a BKÜ területén milyen intézkedések révén lehetne a régiót ilyen típusú idegenforgalom számára vonzóvá tenni, az éghajlatváltozási tényezıket is figyelembe véve. A résztvevık nagy érdeklıdést mutattak a helyi hagyományos építıanyagok és megoldások használatának ösztönzése iránt. Elsısorban az épületek megfelelı szigetelését emelték ki a téli főtési költségek mérséklése és a nyári forróság enyhítése céljából. Szintén érdeklıdés van az alternatív (megújuló) energia és helyi megújuló erıforrások alkalmazása iránt lakásépítés és felújítás során. Megújuló erıforrások alatt elsısorban a nád és napkollektorok használatát említették, habár véleményük szerint számos lehetıség kiaknázatlan marad részben a fennálló törvényi szabályozás, illetve az épületek besorolásának következtében, melyek nem ösztönzik ilyen típusú erıforrások használatát. Az alternatív épületek és energiarendszerek kiépítési lehetıségeirıl való tájékoztatás és képzés érdekében a lakosságnak, a fejlesztési szakemebereknek és az építési vállalkozóknak pénzügyi ösztönzıkre és más támogatási lehetıségekre lenne szükségük. A résztvevık szerint az alkalmazkodási intézkedések fı motiválója a várt vagy tényleges gazdasági veszteség. A (részben) éghajlatváltozásból származó gazdasági hatások további feszültséget jelentenek a régióban, amely még mindig küzd, hogy felülkerekedjen az 1990-es években végbement társadalmi-gazdasági átmenetet kísérı hatalmas visszaesés következményein. A rövidtávú megtérülés lehetısége erısen befolyásolja az érdekeltek
11
döntéseit, habár néhány esetben nehéz különválasztani a döntéseik motivációs tényezıit. Általánosságban azonban elmondható, hogy az érdekeltek nem szívesen valósítanak meg olyan alkalmazkodási intézkedést, mely esetén befektetésük nem térül meg belátható idın belül. Az éghajlatváltozás és a gazdasági-társadalmi globalizáció hatásai a legtöbb országot együttesen érintik, s e hatások egymást erısíthetik, illetve gyengíthetik. E kölcsönhatások figyelmen kívül hagyása kockázatot jelent az alkalmazkodási stratégiák és intézkedések sikerére. A két problémakör párhuzamos elemzésére az úgynevezett „kettıs kitettség” koncepció használható. E kettıs kitettség világosan megfigyelhetı a Balaton Régióban is. A kettıs kitettség alapján az éghajlatváltozás hatásai keverednek a gazdasági globalizáció következményeibıl származó növekvı nyomással, melynek hatása már érezhetı a helyi intézményekben 5 . A modell következménye, hogy olyan alkalmazkodási intézkedések kidolgozására van szükség, amelyek tekintetbe veszik e két hatóerı kumulatív hatását és kapcsolódási pontjait.
3 sz. Táblázat: A résztvevık által megfogalmazott adaptációs lehetıségek összefoglalása, amelyek már megvalósításra kerültek a térségben (ezek egy része szintén felmerült korábbi alkalmazkodási tapasztalatok kapcsán)
Érintett terület Mezıgazdaság és szılıültetvények
Alkalmazott alkalmazkodási lehetıségek - Esıvíz összegyőjtése az aszály hatásainak enyhítése érdekében - A termesztett fajok illetve fajták körének bıvítése - Ültetési / vetési idıütemezés megváltoztatása - Szılıültetvényeken teraszok kialakítása a fokozott vízvisszatartás érdekében - Munkaidı megváltoztatása a legmelegebb órákban való kinntartózkodás elkerülése végett
Alternatív energiahasználat és építkezés
- Épületek hıszigetelésének korszerősítése - Épületek korszerő tervezése a természetes fény beengedése és energiamegtakarítás elısegítése végett - Természetes, tájbaillı anyagok használata, pl. nádtetık alkalmazása - Biomassza használata energiatermelés céljából
Vízhasználat és szennyvízkezelés
- Esıvíz tárolása és használata öntözés céljából a konyhakertekben - Kismérető, decentralizált szennyvízkezelés - Öntözési rendszerek hatékonyságának növelése
Turizmusfejlesztés - Napi többszöri belépésre feljogosító strandbelépıjegyek bevezetése (a legforróbb napszak kiküszöbölése érdekében)
5
Leichenko, R.M. and K. O’Brien. (2006) Double Exposure: Global Environmental Change in an Era of Globalization. New York: Oxford University Press.
12
Alkalmazkodási lehetıségek a jövıre nézve A fórumokon a résztvevık számos lehetséges intézkedést megemlítettek, melyeket alkalmazni lehetne a BKÜ területén az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ösztönzése, illetve ezzel egyidejőleg a fenntartható fejlıdés elısegítése érdekében. A megemlített lehetıségek többsége a korábbi évek alkalmazkodási tapasztalatain alapult. Általánosságban elmondható, hogy a résztvevık érdeklıdést mutattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lehetıségek iránt, és mint átfogó fejlesztési lehetıségre tekintenek ezekre. Ez a hozzáállás megfigyelhetı volt a fórumokat megelızı felmérésbıl is, azonban annak ellenére, hogy a résztvevık nem kiaknázandó lehetıségként tekintenek az éghajlatváltozásra, a megfogalmazott alkalmazkodási intézkedések többségét kedvezıen fogadták, mivel ezen válaszintézkedések a fenntartható fejlıdést segítik a térségben, amelyre egyébként is szükség van. A jövıben használható alkalmazkodási lehetıségeket a 4. számú táblázat mutatja be. A megfogalmazott jövıbeni alkalmazkodási lehetıségek többsége különbözı takarékosságal összefüggı megoldásokra fókuszált, beleértve az esıvíz tárolását, a nagyobb mértékő újrahasznosítást és energiamegtakarítást, valamint a megújuló energiahasználat ösztönzését. Az intézkedések egy része kis léptékő, helyi szinten nagyobb beruházás nélkül megvalósítható, ugyanakkor a módszeresebb és teljes régiót érintı elterjesztéséhez további információkra és néhány esetben az önkormányzati szolgáltatások bıvítésére van szükség, pl. újrahasznosítási lehetıségek javítása vagy a szennyvízhálózat átalakítása esetében. A megújuló energiaforrások tekintetében a résztvevık egyetértettek, hogy jelentıs állami támogatásra, körülberül a beruházás 7080%-os támogatására lenne szükség. A turizmus kapcsán a résztvevık szerint jelenleg nincs erıs kényszer közvetlen alkalmazkodási intézkedések megvalósítására, helyette a család-központú fejlesztések és minıségi turizmus felé való elmozdulást szorgalmazzák, amely a jelenlegi helyzettel ellentetétben nagyobb figyelmet fordít a helyi hagyományok megırzésésre és az élıvilág védelmére. Lehetséges alkalmazkodási intézkedésként a résztvevık közösségi házak létrehozását, borászok bevonását kulturális programok kidolgozásába, a Balaton környéki kerékpárút karbantartását, fejlesztését, kiterjesztését, valamint wellness és fürdızési fejlesztéseket emeltek ki annak érdekében, hogy a vendégeket egész éven át a térségbe lehessen vonzani. A résztvevık szerint számos lehetıség van környezetbarát építıanyagok szélesebb körben történı alkalmazására, beleértve mind az új technológiák, mind a hagyományos építkezési technikák és alapanyagok, pl. nád használatát. A nád felhasználása továbbá növelné a nádasok gazdasági értékét, ami szintén megnövelhetné azok állapotát és képességét, hogy ú.n. ökológiai szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezek közé tartoznak a nyersanyagszolgáltató (pl. építési nád), kulturális (pl. hagyományos gazdálkodást értékelı) illetve szabályozó (pl. állatvilágnak élıhelyt nyújtó, vízminıséget befolyásoló)
13
szolgáltatások6. A résztvevık egyértelmően megfogalmazták annak az igényét, hogy a tervezıket és építkezıket képezni kell ezekkel a lehetıségekkel kapcsolatosan, valamint az építési szabványokat át kellene vizsgálni, mivel azok a környezetbarát építıanyagok és technikák egy részét (új és hagyományos) nem tartalmazzák, komoly intézményi akadályt jelentve ezáltal. Szintén szükség van fenntartható alkalmazkodási intézkedések, mint pl. hıszivattyúk, napenergia és korszerő hıszigetelés használatának ösztönzésére és ezeket gazdaságilag elınyössé kell tenni, különben fennáll a téves alkalmazkodás veszélye, mint például a légkondícionáló berendezések széles körben történı elterjedése, amely már meg is kezdıdött. A jövıbeni alkalmazkodási lehetıségek szélesebb körő fejlesztések tekintetében kerültek megfogalmazásra. Azonban ezen lehetıségek többségéhez pénzügyi támogatásra, a szabványok és jogi szabályozások megváltoztatására, valamint a tervezık és építkezık tájékoztatására és képzésére van szükség. Az alkalmazkodási lehetıségek között felmerült az erdıterület növelése, akár újraerdısítés, vagy más, használatra kevésbé alkalmas területek igénybevételével. A résztvevık hangsúlyozták, hogy a korábbi erdıs területeknek kiemelt fontosságot kell tulajdonítani és a fajok kiválasztásánál a helyi fajokat kell alapul venni. A résztvevık megfogalmazták annak az igényét is, hogy a tó körül növelni kellene a fás területek és parkok nagyságát, melynek elengedhetetlen feltétele, hogy ezeket az intézkedéseket a helyi fejlesztési tervek is támogassák. Összességében megállapítható, hogy a különbözı alkalmazkodási intézkedések költsége a meghatározó tényezı az alkalmazásukban. A helyi, regionális és nemzeti szereplık együttmőködése és kommunikációja az eredményes alkalmazkodás másik fontos elıfeltétele. A résztvevık arra panaszkodtak, hogy sok esetben hiányzik a bizalom a fıbb szereplık között, valamint kevés tapasztalattal rendelkeznek az együttmőködés terén. Mivel az éghajlatváltozás egy olyan további kihívást jelent, amely kollektív összefogást igényel, elengedhetetlen a helyi intézményekbe és folyamatokba való beruházás. A gyenge együttmőködési hagyományok eredménye, hogy a résztvevık általában olyan alkalmazkodási lehetıségeket fogalmaztak meg, melyek egyéni ösztönzıkön alapulnak és állami, vagy uniós közvetlen támogatására épülnek. 4 sz. Táblázat: A fórumok során megfogalmazott éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lehetıségek a jövıben
Érintett terület Mezıgazdaság és szılıültetvények
Lehetséges alkalmazkodási intézkedések a jövıben - Esıvíztárolás kapacitásának növelése az aszályos idıszak átvészelésére - Az ültetett növényfajok es fajták választékának növelése, beleértve különösen a hı és szárazságtőrı fajokat - Hagyományos helyi növényfajok telepítésének hangsúlyozása - Mulcsolás használatának széles körben történı elterjesztése és állandó talajtakarás a talaj nedvességmegtartó képességének növelése érdekében - Növények takarása, hogy árnyékban legyenek a hıhullámok idején
6
Daily, G.C. 1997. Nature’s Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems. Washington, D.C.: Island Press. 392pp.
14
- Öntözés hatékonyságának növelése - Ültetési módok megváltoztatása - Teraszok bıvítése új szılıtelepítés során több esıvíz megtartása érdekében - Korai munkakezdés reggel és a legmelegebb déli órákban szünet beiktatása - Víz és energiamegtakarítási intézkedések ösztönzése az új épületekben Alternatív energiahasználat és építkezés
- Épületek jobb hıszigetelése - Épületek tervezése során a szobák megfelelı elrendezése a fény és hı maximalizálás érdekében - Passzív, illetve aktív napenergia hasznosítás - Hulladék biomassza használata energiatermelésre - Energiamegtakarítási programok - Bıvebb tájékoztatás környezetbarát építkezési anyagokról - Hagyományos alapanyagok és megoldások ösztönzése az építkezésben
Vízhasználat és szennyvízkezelés
- Esıvíztárolási infrastruktúra és esıvíz használata a kertekben öntözésre - Víztakarékos wc-k (kettıs öblítési lehetıség) - Kismérető szennyvíztisztítók elterjesztése - A vízáteresztı felszínek növelése szilárd beton alkalmazása helyett
Turizmusfejlesztés - Kerékpárút karbantartása és kiterjesztése - Túraútvonalak tisztítása és karbantartása - Tömegközlekedési szolgáltatások (busz/vonat) fejlesztése a tó körüli turisztikai látványosságokhoz - Közösségi központok létrehozása, fedett játszóterek a gyerekeknek - Napi többszöri belépésre feljogosító belépıjegyek bevezetése - Rossz idı esetén alternatív strandolási lehetıségek ösztönzése Információ és oktatás
- Más országból származó oktatófilemek használata, vagy hasonlók készítése a magyarországi adottságokra öszpontosítva - Alkalmazkodási mintaprojektek támogatása és a tapasztalatok megosztása - Tapasztalatok megosztása külföldi partnerekkel, akik hasonló alkalmazkodási intézkedéseket valósítottak meg - Információs csomagok készítése a lehetséges alkalmazkodási intézkedésekrıl különbözı célcsoportok számára (döntéshozók, tervezık, tanárok, nyilvánosság)
15
Következtetések és javaslatok Az éghajlatváltozás erısıdı hatásai a Balaton Régióban végbemenı más társadalmigazdasági változások mellett jelentıs nyomást gyakorolnak a helyi vállalkozásokra, önkormányzatokra és gazdálkodókra. Az érintettek többsége tevékenységét a korábban stabilnak vélt gazdasági-társadalmi és környezeti feltételeknek megfelelıen alakította ki, és korlátozott képességgel és rugalmassággal rendelkeznek, hogy a „normális” változás mértékét meghaladó változásokhoz alkalmazkodni tudjanak. A központilag irányított gazdasági modellbıl való átállás (ami még mindig nem teljesen valósult meg) következtében a gazdasági és társadalmi biztonsági hálók meggyengültek vagy eltőntek, miközben alternatív rendszerek nem kerültek kifejlesztésre. Mindennek eredményeként az egyének, közintézmények és vállalkozások sebezhetıek a változásokkal szemben. A fórumok résztvevıi számos alkalmazkodási lehetıséget ismertek, példáuk esıvíz összegyőjtése, jobb építészeti megoldások alkalmazása, illetve a vízhiány csökkentése érdekében teraszok kialakítása, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozásból származó hatások mérsékléséhez. A résztvevık megemlítették, hogy az egyénileg megvalósítható kisléptékő intézkedések mellett vannak olyan alkalmazkodási intézkedések is, amelyek mélyreható tervezési és pénzügyi támogatást igényelnek, mint pl. napenergia használatának támogatása, csatornarendszer korszerősítése, közösségi központok létrehozása és alternatív turisztikai programok biztosítása kedvezıtlen idıjárás esetén, valamint erdısítés elısegítése. A résztvevık nézete szerint vannak olyan alkalmazkodási intézkedések, melyek segítik a helyi élıvilág javítását is. Néhány ilyen intézkedés, mint pl. a nádasok jobb gondozása és felületük növelése, erdısítés vagy a mezıgazdasági fajtaválaszték szélesítése közvetlen pozitív hatással lehet az élıvilágra (mind természetes, mind pedig mezıgazdasági környezetben). Más intézkedésnek szintén pozitív, de közvetett hatása lehet, mint pl. környezetbarát turisztikai infrastruktura elterjesztése, oktatás, vagy helyi, hagyományos építkezési technikák alkalmazása. Az alkalmazkodási intézkedéseket magába foglaló regionális program, amely egyaránt szolgál éghajlatváltozási és a fenntartható fejlesztési célokat, hasznára válhat a helyi közösségeknek, ugyanakkor egész Magyarország, valamint a környezı országok számára is modellként szolgálhat. A három fórum során folytatott beszélgetések alapján a lehetséges helyi alkalmazkodási intézkedések az alábbiak alapján foglalhatóak össze: -
A hagyományos helyi ismeretek és megoldások alkalmazásának ösztönzése, pl. a mezıgazdaságban és építıiparban
-
Programok kidolgozása vízmegtartási és megırzési kezdeményezések támogatása, újrahasznosítás mértékének növelése, energiamegtakarítás és környezetbarát építıanyagok használata érdekben
-
A turisztikai programkínálat és szolgáltatások diverzifikálása különbözı célcsoportok számára, függetlenül az idıjárástól, a kínálat bıvítése a fı turisztikai szezonon túl is
16
-
A jelenlegi fejlesztési célterületek, törvénykezés, szakpolitikák és szabványok áttekintése és megváltoztatása az alkalmazkodási intézkedések megvalósításához szükséges feltételrendszer és kapacitás megteremtése érdekében, beleértve azokat, amelyek a hagyományos ismeretek és megoldások újbóli alkalmazását ösztönzik
-
Oktatás, képzés, tájékoztatás ösztönzése a helyi lakosság, civil szervezetek, döntéshozók és vállalkozások körében, hogy a stratégiai terveikbe és fejlesztési döntéseikbe hogyan vonják be az éghajlatváltozásra adandó válaszintézkedéseiket.
A megfogamazott javaslatok a résztvevık szerint jelentıs fejlesztési lehetıséget biztosíthatnak aa életminıség javítása, a turisztikai szolgáltatások javítása és a helyi környezet minıségének szempontjából. A javaslatok helyi fejlesztési hasznot képeznek és növelik az alkalmazkodási képességet, ezáltal sok közülük “nyertes-nyertes” válaszintézkedésnek bizonyul az éghajlatvátozásrhoz történı alkalmazkodás során.
17