Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE. A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Pannon Egyetem Gazdálkodás-és szervezéstudományok Doktori Iskola

Péter Erzsébet

A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

c. Ph.D értekezéshez TÉZISFÜZET

Témavezető: Dr. Kovács Ernő Keszthely 2008

Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Tartalomjegyzék

1.A kutatás előzményei...............................................................................................................3 2. A kutatás céljai és kérdései.....................................................................................................4 3. Hipotézisek..............................................................................................................................6 4. A kutatás módszertana............................................................................................................6 5. A kutatás eredményei..............................................................................................................8 6. Önálló újszerű eredmények...................................................................................................11 7. Következtetések, javaslatok..................................................................................................13 8. Publikációk............................................................................................................................15 9. Hivatkozások.........................................................................................................................18

2


1. A kutatás előzményei Nagyszámú hidrológiai, szedimentológiai, földtani és agrometeorológiai kutatás született, amelyek célja volt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet feltérképezése. A társadalomkutatók, antropológusok, közgazdászok és szociológusok azonban csak az 1800-as évek végén kezdték el munkájukat a térségben. A legtöbb kutatás közvetlenül a Balaton partmenti övezetben élő és tevékenykedő emberekről szólt. A XX. század második felében kezdtek el komolyabban foglalkozni azzal, hogy földrajzilag mekkora az a terület, ahol még érződik a távolabbi települések gazdaságán és lakosainak életfelfogásán a Balaton közelsége. Közép-Kelet Európa legnagyobb tava a Balaton, amelyet Magyarország legjelentősebb vidéki üdülőparadicsoma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határol le, ahol a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat jelenleg. Ahhoz, hogy a turizmusból származó előnyök fenntarthatók legyenek, tudatos tervezésre van szükség. Az anyagi szempontok mellett lényeges hosszú távon az önmegvalósítás, az állandóan bővülő művelődési lehetőségek az idelátogatók számára, emellett kultúránk megismertetése és más népek szellemi örökségének tiszteletben tartása. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét, vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolják a helyi lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jelenkori társadalmát a turizmus irányzatai közül az alkalmazkodó irányzat jellemzi leginkább, amely békés egymás mellett élést tesz lehetővé a látogatók és az őslakosok között. A helyi lakosok érdeke, hogy környezetük szebbé tételével és a vendéglátás helyes elsajátításával marasztalják az idelátogatókat, hiszen nemcsak jelenlegi megélhetésük múlik ezen, hanem jövőbeli kilátásaik is. A „lábon járó reklám” mindennél többet ér, és ami még fontosabb, ha elégedett a szolgáltatással, visszatér. A megismerésen alapuló irányzat is a '80-as években látott napvilágot, amelynek célja egyrészt az, hogy a turizmus kutatását tudományos alapokra helyezze, másrészt pedig, hogy kapcsolatot tartson fenn a többi irányzattal annak érdekében, hogy sikerüljön megteremteni az egyensúlyt a különféle megközelítések között. Követői közé tartoznak többek között: Pigram (1980); Pearce (1981); Mathieson & Wall (1982); Pearce (1982; 1994); Graburn (1983); Cohen (1984); Mill & Morrison (1985); Jafari (1987); Lengyel (1987; 1992); Sessa (1987), Aser & Jafari (1988); Butler & Wall (1988); Dann, Nash & Pearce (1988); Inskeep (1991); Cooper et al. (1993); Przeclawski (1993). A Balaton régió különféle, gazdasági és turisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelző mutatók annál magasabbak, minél közelebb vagyunk a parthoz. A Balaton beruházási jellemzőit feltáró tanulmány (Vanicsek, 2000) a jövedelmek korszerű újraelosztására tett javaslatot a térségben. Az önálló Balaton régió kialakításával szemben a jelenlegi kormányzat legfőbb ellenérve az, hogy túl kicsi, önmagában nem életképes, nem elég nagy az állandó lakosságszám, tehát, hogy egy NUTS 2 szintű régiónak nagyobb gazdasági és társadalmi egységnek kell lennie. A Balaton régiónak a mai törvények szerint nincs saját területe, és így értelemszerűen nem lehet saját alanyi jogú forrása sem. A Balaton térségének nem elsősorban a klasszikus 3


területfejlesztés autonóm gazdasági és szociális keretprogramjára, még kevésbé olyan területrendezési (fizikai tervezési) típusú tervutasításos outputra van szüksége, mint a megyéknek általában, hanem az általa összekapcsolódó régiók és megyék integrált információs rendszerére. Szüksége van a dunántúli régiókat kiszolgáló humán erőforrás gazdálkodási rehabilitációs, oktató-átképző és továbbképző bázisokra, amely vállalkozásiönkormányzati-kormányzati elemekre épül, és a dunántúli térséget a régiók igényei szerint szolgálja ki. A disszertáció azt vizsgálja többek között, hogy a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak nyújtott szolgáltatások hogyan befolyásolják a térségben működő, kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások hosszú távú sikerességét, döntéshozatalát. Nincs tudomásom olyan kutatásról, amely ilyen szűk keresztmetszetben csupán a két említett ágazat vállalkozásait vizsgálta volna, kutatva, hogy az itt dolgozó vállalkozók és alkalmazottaik életminőségének javításában mekkora szerepet játszik tevékenységük. Vajon a nyári szezon idején túl is képesek-e kiszolgálni az igényeket és fenntartani üzletüket? Az útjukba kerülő akadályokat el tudják-e úgy hárítani, hogy emellett megőrizzék balatoni identitásukat. Az identitás az egyik legbonyolultabb történeti, társadalmi, gazdasági, vallási illetve nyelvi elemeket integráló, kollektív kötődéseket kifejező kategória. Vizsgálataimban a vállalkozók helyi szerepének fontosságán keresztül kutattam, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül.

2. A kutatás céljai és kérdései A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek a sajátosságait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással van a külföldi érdekeltségű kereskedelmi üzletláncok megjelenése a helyi vállalkozásokra. A vizsgálat kiterjed az átalakult kereskedelem feltérképezésére, valamint arra keresi a választ, hogy a szezonális időszak tendenciája és az idelátogatók összetételbeli változása milyen hatással volt a vendéglátásra. Ezen túlmenően a vállalkozások alapításának motivációja valamint a cégalapítás éve közt von párhuzamot. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, - ami az önálló kutatás színtereként szolgál megfigyelhető, hogy a szolgáltató szektor súlya növekszik, ami a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosít. Ez elsősorban a primer szektorból kiszoruló munkavállalókat érinti közvetlenül, akiknek szinte ez az egyetlen lehetőségük az elhelyezkedésre. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg. Fő vizsgálati kérdésem, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ez a speciális vidéki térség fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében. A 1990-es években a magyarországi kiskereskedelem területén alapvető változásoknak lehettünk tanúi a privatizáció következtében. Új vállalkozások jelentek meg a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendeződése miatt. A külföldről hazánkba beáramló működő tőke egy évtized alatt jelentős változást hozott gazdaságunkban. Az idegen 4


működő tőke, jelentős multiplikátor hatásainak köszönhetően, új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelentett a gazdaság szereplői számára. A kiskereskedelem a kutatás helyszínének azon területéhez tartozik, amelyben legerősebben érzékelhető a fejlődés. A nagy alapterületen működő kereskedelmiláncok és bevásárlóközpontok a külső tőkebefektetések révén korszerű felszereltséggel és megfelelő termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelelő disztribúciós rendszereket tudtak kiépíteni. Ezzel egy időben beszűkült a hazai kiskereskedelem, teret vesztettek a néhány főt foglalkoztató mikro-vállalkozások a térségben. Az élelmiszer-kereskedelem válasza a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások piacra történő belépésére az volt, hogy egyre erőteljesebbé vált az üzleti láncokba való tömörülés Magyarországon is. Ez az átalakulás lehetőséget teremtett a kisvállalkozásoknak, hogy felvegyék a versenyt a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben a kereskedelem területén. Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is átrendeződött, ami egyfelől abban mutatkozott meg, hogy a Balatonhoz látogató turisták összetétele átalakult, a nyaralási szokások megváltoztak. Az újabb célközönség modernebb szálláshelyet, jobb kiszolgálást igényelt. A tömegeket kiszolgáló kempingeket lassan elkezdték felváltani a többcsillagos, jobb szolgáltatást nyújtó szállás- és vendéglátóhelyek. A turizmus gyökeres átalakulása az utóbbi két évtizedben a vendéglátó egységek minőségi javulását eredményezte. A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Munkám során a befektetésekhez és az üzleti forgalomhoz kapcsolódó kérdéseken keresztül szerettem volna megtudni, hogy milyen a kisvállalkozók jövedelemtermelő képessége. Mik az üzlettulajdonosok elsődleges céljai, sikeresnek érzik-e vállalkozásukat és sikerességüket milyen összetevők határozzák meg. Az előttük lévő akadályokat önállóan, vagy segítséggel hárítják-e el. A vállalkozások sajátosságainak vizsgálata látszólag nem kapcsolódik közvetlenül a disszertáció hipotéziseihez, de a kutatás alátámasztotta, hogy azokkal szorosan összefügg. A demográfiai ismérvektől kezdve a munkatársak végzettségén és nyelvismeretén keresztül, a marketing tevékenységen át minden apró tényező hatással lehet arra, hogy a megkérdezettek mennyire érzik kielégítőnek tevékenységüket. Az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra? Egy térség megtartó ereje többek közt abban rejlik, hogy munkát biztosít az ott élők számára, akik önfenntartó vállalkozóként, vagy megbecsült munkaerőként egész éves jövedelemhez juthatnak. Ezért fontos tudni, hogy a vállalkozók mennyire becsülik meg alkalmazottaikat, milyen az üzlet nyitva tartása, szezonális jellegű vagy egész évben a fogyasztók rendelkezésére áll. A Balatonnál kizárólag kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások ilyen irányú elemzésével a kutatások eddig még nem foglalkoztak.

5


3. Hipotézisek A disszertáción belüli vizsgálatoknak, több kiinduló hipotézise volt, amelyekre egyfelől kvalitatív, másfelől kvantitatív empirikus vizsgálatokkal kerestem a választ. A kutatási módszertan fejezetben leírtak szerint alapstatisztikai és lineáris regresszió segítségével próbáltam magyarázatot találni az összefüggésekre. 1. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban. 2. A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között összefüggés mutatható ki. 3. A kutatás alanyai közül, akiknek cége beszállítóként tevékenykedik más cégeknél, kevésbé sikeresek, mint az önálló vállalkozások. 4. A vállalkozások előző évi befektetési hatással vannak az üzleti forgalmuk alakulására.

4. A kutatás módszertana Az empirikus kutatás helyszíne – bár nem önálló NUTS 2 szintű régiója hazánknak – funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, amely három megyéből ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye társulásai adják ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét. A 164 településből álló üdülőkörzet közel 26. 000 vállalkozás számára ad otthont. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben statisztikai kistérségekre bontva került besorolásra az a mintegy 164 település, amely 2000. évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat alapján a kutatás helyszínéül szolgált. Az alapsokaság meghatározásához nem álltak rendelkezésre a balatoni turisztikai desztináció kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások adatai. Felkerestem a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját, ahol csupán megyékre lebontva találtam adatokat. A megyei kiadványok a kutatás kezdetekor 2005-ben a 2003. december 31-i adatokat tükrözték, hozzájutni nem lehetett frissebb kiadványhoz a Központi Statisztikai Hivataltól. A megyei kiadványok (Somogy, Veszprém, Zala) településsoros adatai közül városokra és községekre lebontva a 164 település adataival egy új adatbázist hoztam létre a kiskereskedelemben és a vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozásokra. Hét módszertani kistérséget hoztam létre, amire azért volt szükség, mert a Balaton körüli statisztikai kistérségek nem teljesen fedik le a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet. Reprezentatív felmérés készült, mintegy 300 kérdőív lekérdezésével. A lekérdezési arány a teljes sokasághoz képest kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások esetében 2,64%-os, vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásoknál 3,07%-os volt. A kérdőív lekérdezése 2005

6


májusától 2006 márciusáig tartott. A minta kiválasztása során szem előtt tartottam a vállalkozások számát, valamint a módszertani kistérségek szerinti megoszlását. Továbbá reprezentatív mintavételezés történt a part közeli és a további településeket illetően, elkülönítve a városban, illetve községekben működő vállalkozásokat méretkategóriák ágazatok és alágazatok szerint is. A mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál a mintába kerülés során a Véletlen Kiválasztás Módszerét választottam (Babbie, 2001). A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió hatályos osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '03). Az új ágazati osztályozást érvényesítési időpontja 2003. január 1., ez a besorolás szolgáltatott alapot az alapsokaság összeállításához, és ezen belül is az 52 kódszámú kiskereskedelem, valamint az 55.3 illetve 55.4 vendéglátás. 375 vállalkozás megkeresése történt, azonban 300 db volt ezekből értékelhető, előfordultak hiányosan kitöltött kérdőívek, illetve nehezítette a lekérdezést a válaszadók félelme esetleges utólagos ellenőrzések miatt. A lekérdezés során 79% mikro; 15% kis és 6% közepes méretű vállalkozás megkeresése történt a 300-as mintanagyságon belül. 7 interjú készült a kvalitatív vizsgálat során, amely a balatoni turizmusra ható gazdasági és társadalmi változások mellett a térségben betöltött meghatározó jelenlétre és a vállalkozói jövőképre kérdezett rá. A felállított hipotézisek vizsgálata során Excel és SPSS programcsomagokkal dolgoztam fel az adatokat. Regresszió számítással vizsgáltam a változók közötti ok-okozati összefüggést. A változó kapcsolatokat valószínűsít, azaz sztochasztikus függvénykapcsolatként értelmezi és írja le. A valószínű jelleg azt jelenti, hogy a két (vagy több) adatsort a kiválasztott függvény a regresszió-számításban csak bizonyos „hibával” illeszti össze. Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke 0. Ha van kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól. Az ehhez tartozó standard hiba figyelembevételével teszteltem a modellt a Student féle t-próba segítségével, ami megmutatja, hogy a ß értékünk szignifikánsan különbözik-e 0-tól. A szignifikancia szintek azt szemléltetik tehát, hogy melyik magyarázó változó mennyire magyarázza az eredményváltozót. Az általam használt 300-as mintanagyságnál 5%-os eltérést engedélyeztem. (Székelyi-Barna, 2007). További hipotézis vizsgálathoz kereszttábla elemzést használtam. A nominális mérési szintű (minőségi, területi) ismérvek közötti kapcsolatot asszociációnak nevezzük. Mérésénél a kontingencia táblázatból indultam ki. Amennyiben az így kiszámított függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobb az eltérés, annál szorosabb az összefüggés. A Cramer-féle V olyan ismérvek között keres kapcsolatot, amelynél a változatok számában eltérés tapasztalható. Megmutatja, hogy a két ismérv független-e egymástól. A próba alapja az a nullhipotézis, hogy a két változó között a teljes alapsokaságban nincs összefüggés. A két változó megfigyelt külön- eloszlása alapján kiszámítható, hogy milyen együttes eloszlás volna várható, ha a két változó között nem volna kapcsolat. Ha az így kiszámított a függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobbak az eltérések annál szorosabb az összefüggés (Kardos Z-néDugonics, 2000).

7


5. A kutatás eredményei Az értekezés három részre tagolható. Az első rész a turizmus és a vállalkozásfejlesztés eddig megjelent szakirodalomi áttekintéséről és következtetések levonásáról szól a vizsgált térségre, illetve annak vállalkozóira nézve. A második egységben a szekunder adatok tanulmányozása során felmerült kérdések feldolgozásával és a primer vizsgálatok eredményeinek bemutatásával foglalkoztam. Az utolsó részben a felállított hipotézisekre vonatkozó eredmények ismertetése és értelmezése volt a cél. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg. Fő vizsgálati kérdésem volt, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ennek a speciális vidéki térségnek a fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében. A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Kérdés, hogy az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra. Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat jelenleg is. A gazdaság szerkezeti átalakulása, a megváltozott utazási szokások, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk fejlesztéseket kívánt. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolja a helyi vállalkozók és az itt élő lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. A vizsgálat alá vont vállalkozások többsége egyéni vállalkozásként működött a kutatás idején a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. A legtöbb közülük, ön- illetve családfenntartó szerepet töltött be a mikro vállalkozások közül. A Siófok-Tab, valamint Keszthely-Zalaszentgróti Módszertani Kistérségben figyelhető meg a leginkább a vállalkozói aktivitás, ami a színes szezonális programok mellett a főként zalai térségben jelen lévő gyógy-és wellness szállodák jelenlétének tudható be a Balaton közelségén túl. A térség tipikus vállalkozóira jellemző, hogy a legtöbb megkérdezett üzletnek egy tulajdonosa volt, ami a mikro-vállalkozások jelentős súlyával magyarázható. Ezen vállalkozók többsége 36-50 év közötti férfi, akik középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik és főként a német nyelvet beszélik. Megindult azonban a vállalkozói kör fiatalodása a diplomával rendelkező, közszférán kívül eső emberek körében. A nők vállalkozói tevékenysége is jelentős, de leginkább az utóbbi néhány évre tehető. Ez azzal is magyarázható, hogy a gazdaság szerkezeti átalakulása következtében a gyermekvállalás után többen már vagy nem akartak, vagy nem tudtak visszatérni előző munkahelyükre, és önfoglalkoztatásba kezdtek a térségben, vagy családi vállalkozást vittek tovább. A legnagyobb problémát a vállalkozók az értékesítésben és a piacbővítésben látták. A többség ugyan rendelkezett az üzlet beindításakor saját tőkével, de sokan kértek segítséget rokonoktól és vettek fel banki hiteleket. Ez azonban a későbbi években likviditási gondokat eredményezhetett a fejlesztéseknél. Sokan közülük az EU-előírásnak történő megfelelésre, minőségjavításra és felújításra költenek a legtöbbet. Fontos megjegyezni, hogy azok a vállalkozások tudnak fejlődni, amelyek bevételeiket nem csak a megélhetésre vagy folyó kiadásaikra fordítják. Nem mindegy az sem hány bejelentett alkalmazottal dolgoznak. Az 8


eredmények szerint többségükben egy alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve maguk is részt vesznek az ügyintézésben, 32%-uk 2-5 főt foglalkoztató mikro vállalkozás. Az összes alkalmazott 94,4%-a bejelentett munkaerőként dolgozik. A válaszok nem minden esetben tükrözik a realitásokat véleményem szerint, mivel a megkérdezettek közül voltak, akik utólagos ellenőrzésektől tartva jelölték be az alternatívákat kérdéseimre. Nem biztos, hogy egy vállalkozás, amely hivatalos adatok szerint és szubjektív vállalkozói vélemény alapján is problémákkal küzd, nem sikeres, vagyis a kérdőívek és az interjúk a valóságról némileg sötétebb képet mutatnak. Az alkalmazottak iskolai végzettségük szerint jó szakmunkások és középfokú végzettségű németül alapfokon beszélő munkavállalók. Az eredmények azt tükrözik, hogy jó kereskedőre, pincérre vagy szobaasszonyra fizetőképes kereslet van a Balatonnál, de cseppet sem elhanyagolható szempont, hogy mennyi időre tudják foglalkoztatni. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban. A nyári szezon ideje a Balatonnál a vállalkozások 53%-át érintette az üzleti forgalmat és a foglalkoztatotti létszámot tekintve. Ezen belül 24%-uknál nagymértékben hatott a forgalomra pozitív irányban. Érdekes eredményre jutottam a szezonalitás és a foglalkoztatottak száma közötti korreláció számítás során. Egy negatív előjelű közepes szorosságot kaptam, aminek az a magyarázata, hogy minél nagyobb méretű egy vállalkozás foglalkoztatotti létszám-kategóriát tekintve, annál kisebb mértékben érinti a szezonalitás, annál több alkalmazottnak biztosít státuszt egész évre, hiszen ezen vállalkozások nem csupán az idegenforgalomra építenek, hanem a helyi lakosokra is. Az idény főként a mikro vállalkozásokat érinti, akiknek több, mint 1/3-a a téli hónapokban zárva tart. A hipotézisvizsgálat során a változók között kimutatott összefüggés jelenlétét elfogadtam, de előzetes szakirodalmi kutatások is igazoltak hasonlót a teljes vállalkozói sokaságra, így eredményeim újszerűsége a vizsgált ágazatokban és az ott végbemenő szerkezeti átalakulások következményében rejlik. Ugyanis a domináns, nagy alapterületen működő vállalkozások megjelenése a térségben jelentősen befolyásolta a KKV-k sikerességét, ezen belül is inkább a kiskereskedelmi ágazaton belül működő vállalkozásokét, sajnos nem mindig pozitív irányban. Meg kell említenem, hogy ezen nagyvállalatok letelepedésének van egy másik oldala is. Gyakran minimálbérért dolgoztatnak, de így is bejelentett munkahelyeket teremtenek. Az adókedvezmények, amelyeket ezért cserébe kapnak, nem szolgálják a mikro, kis- és középvállalkozások előrejutását. Azon vállalkozók, akik becsülettel minden járulékot és adót befizetnek, rontják versenybeli pozícióját a nagyokkal szemben. Úgy vehetik fel a versenyt velük a mikro vállalkozások, ha szövetségbe tömörülnek, vagy olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyre a konkurencia nem képes. A létjogosultságuk a kis létszámot foglalkoztató kereskedelmi és vendéglátó egységeknek a parttól távolabb eső településeken nagyobb, hiszen a globalizáció hozta koncentráció sem jut el mindenhová.

9


6. Önálló újszerű eredmények A rendelkezésre álló szakirodalom megismerése után kérdések merültek fel bennem a térség vállalkozóinak sikerességével kapcsolatban. Az elégedettség természetesen nem mérhető számokkal, több összetevő határozza meg annak mértékét. A disszertáció elején felállított 2, 3 és 4 hipotéziseknél kereszttábla segítségével és lineáris regresszióval vizsgált változók között együttmozgás áll fenn az eredmények szerint. Mindezek vizsgálatára azért volt szükség, hogy a főbb gazdaságszociológiai folyamatokra jobban rávilágítsak az elemzett térségben, amelyek megértése segíthet a fejlesztéspolitikák irányításában is. Az elvégzett vizsgálatok alapján az alábbi eredményekre jutottam: 1. tézispont: A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között kapcsolat mutatható ki mikro-vállalkozások esetén. A kiindulópont az volt, hogy mikor, és legfőképpen miért lettek vállalkozóvá a vizsgálat alanyai a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Az első helyen a válaszadók 55,4%-a a kényszervállalkozást jelölte meg, mint motivációs ismérvet. Közvetlenül utána a megélhetési gondok leküzdésétől vezérelt vállalkozás áll 24,7%-kal. A megkérdezett vállalkozók közül sokan a privatizáció következtében megszűnő állami vállalatok alkalmazásában álltak korábban, így a megélhetési gondok leküzdése miatt kényszervállalkozók lettek. Ezek családi kisegítővel vagy legfeljebb néhány alkalmazottal dolgoznak, amelyek egy család megélhetését hivatottak biztosítani. Tehát fizetik maguk után a törvény által előírt járulékokat, így a nyári hónapok alatt kell jövedelmük nagy részét előteremteni, mivel a szezon idején többszöröse is lehet a forgalmuk, mint a téli hónapokban. A tó környéke már évtizedek óta vonzó a vállalkozók számára. Akik a helyi lakosok közül kerülnek ki, amellett, hogy közepes, illetve jó üzletnek tartották a balatoni turizmust, gyakran kényszerű megoldásként vágtak bele tevékenységükbe, de a tapasztalat és a jó üzletpolitika megteremtette hosszú távon számukra a saját, illetve családjuk megélhetési forrásait. A tőkeerős cégek motivációi már mások. A kihívást (3%) és az üzleti okokat (6%) elsősorban közepes méretű cégek jelölték meg a motivációk között fő szempontként és alapításuk a ’90es évek közepére, illetve végére tehető. Az állami cégek felszámolása a rendszerváltás velejárója volt, 2000-ben pedig a már többször említett „Balaton törvény” előírásai nehezítette életkörülmények miatt, a mikro méretű vállalkozások száma nőtt meg a Balatonnál. A kapott értékek szerint a motiváció és az alapítás éve között kapcsolat mutatható ki, amely nem tekinthető véletlennek. A Khi-négyzet alapú statisztika a Cramer-féle V kiszámítása révén a szignifikanciaszint alapján elfogadható a második hipotézis, amit a disszertáció elején felállítottam, miszerint van kapcsolat a vállalkozás létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között, a khi-négyzet próba értéke alapján. Minél nagyobb ez az érték annál erősebb az összefüggés a vizsgált változók között. Bár a szignifikancia szint minden esetben a megengedett határértéken belül van és a kapcsolat kimutatható, mégis értéke gyenge a Cramer-féle asszociációs együttható eredménye szerint. Az alapítás éve, mint függő változó a vállalkozások létrehozásának motivációjában szerepet játszik, de emellett még más változók is közreműködhetnek a döntésben. Jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a 10


két privatizációs csúcs-időszak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vállalkozásaira is hatással volt és a privatizáció „veszteseiből” olykor nyerteseket csinált a turizmushoz kapcsolódó ágazatokon belül. Voltak vállalkozások, amelyek kényszerből megélhetési problémák áthidalása következtében indultak, de a lekérdezés idején 10 évvel később is a Balatonhoz látogató turistákból és a helyi lakosság igényeiből éltek. A kilencvenes évek második felében azonban sok főként kis- és közepes vállalkozás látott fantáziát és kezdett el vállalkozni a turisztikai desztinációban, üzleti kihívást, magasabb életszínvonal elérésének lehetőségét látva a térségben. 2. tézispont: Azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, akiknek cége beszállítóként tevékenykedett már más cégeknél, nem érzik sikeresebbnek magukat az önálló vállalkozásoknál A második újszerű megfigyelés arra nyert igazolást, hogy a vizsgálatba bevont vállalkozás amely alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik - beszállítói tevékenységet folytat egy másik vállalkozáshoz, nem minden esetben érzi sikeresnek egy nagyobb céggel történő vertikális kapcsolatrendszer kiépítését. Az eredmények szerint azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, amelyek beszállítóként is tevékenykednek más cégeknél nem feltétlenül érzik magukat sikeresebbnek azoknál, akik teljesen függetleníteni tudják magukat a Balaton térségében. Ez azzal magyarázható többek közt, hogy főként a turizmusból profitáló térségben a nyári szezon idején túl nem minden vállalkozás képes arra, hogy egész évben nyitva tartson. Megoldás lehet számukra részben, ha beszállítói más cégeknek, amely a szakirodalom szerint is igazolt függő kapcsolatot jelent, azonban sokszor egyetlen kulcsa az egész éves nyitva tartásnak. A vizsgált vendéglátó egységekre ez kevésbé vonatkozik. A háttértelepüléseken lévő vendéglátó egységek létjogosultsága sok esetben megmaradt, mint a közösség találkozásának színtere. A part mentén sokan közülük a nyári szezon ideje alatt tartanak nyitva, és természetesen akadnak olyanok, amelyek a kulturális programok, gyógyüdülőben pihenni vágyók, vagy a helyi lakosok igényeit kielégítve önállóan is kiválóan megállják a helyüket. 3. tézispont: A vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak a mikro vállalkozások üzleti forgalmára. A harmadik tézisemnél az előző évi befektetések és az üzleti forgalom közötti együttmozgást vizsgáltam, ami a 9 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro méretű vállalkozásokra nyert igazolást. Ezek többnyire egyéni vállalkozásként, illetve Kft-ként működtek. A mikrovállalkozások rendelkeztek a legkisebb induló tőkével. A fejlesztésre irányuló befektetések nagyobb súllyal számítottak ezen vállalkozások esetén, mint egy közepes vállalkozásnál, ahol a fejlesztésre szánt összeg az üzleti forgalom kisebb hányada. Vagyis az, hogy a hipotézis a mikro vállalkozásoknál nyert igazolást, a beruházások nagyságával és az ehhez szükséges megtérülési idővel magyarázható. Az elmúlt években a vállalkozásokba befektetett tőke 24%-ban (75 vállalkozás) az EU szabványoknak való megfelelés betartását célozta meg. Az élelmiszer boltok és az éttermek

11


esetében volt jelentősebb megterhelés a HACCP rendszer bevezetése. A beruházások 25%-át (83 vállalkozás) tette ki a minőség javítást célzó fejlesztés, ezen kívül jelentős részarányt képviseltek azok, akik ingatlan-felújításba kezdtek a fogyasztók magasabb fokon történő kiszolgálását előirányozva. A marketing tevékenységre keveset szántak a vállalkozások átlagosan, pedig a reklám nemcsak saját fejlődésüket szolgálná, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet is sikeresebbé tehetné.

7. Következtetések, javaslatok A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásainak helyzetén a gazdaságszociológiai folyamatok megismerésén keresztül lehet javítani. Új fejlesztési irányvonalakkal, a térség helyzetét meghatározó szereplők együttgondolkodással tudják segíteni. A témához kapcsolódó szakirodalom feltárásból és az empirikus vizsgálatokból az alábbi válaszokat kaptam problémafelvetéseimre. Közvetetten gátolja a befektetéseket egy célirányos intézményi háttér, a határozott koordináció, és a gazdaságfejlesztés területén tevékenykedő szervezetek együttműködésének hiánya. Fontosnak tartom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi lehatároltságának véglegesítését és egyetlen szervezet gazdasági igazgatása alá vonását. A Balatonnak jelenleg nincs „gazdája”, ami nagy probléma a fejlesztéseknél, pályázatok benyújtásánál, hiszen egyik jelenleg hatályban lévő regionális besorolásához sem tartozik. Ugyanakkor mindhárom területét érintő régió igénybe veszi a saját forrásait a Balaton fejlesztésére, amely pénzből gyakran másra is kénytelenek költeni saját régiójuk fejlesztése érdekében. A térség mikro, kis- és közepes vállalkozásainak támogatását javaslom központi és helyi szinten megvalósítani (adókedvezményekkel). Állami rendeletekkel már (ideiglenes munkavállalói kiskönyv stb.) próbálták fehéríteni a gazdaságot, de ez semmiképpen nem jelent biztos megélhetést a munkavállalóknak. A multinacionális cégeknek nyújtott kedvezmények miatt a nagyvállalkozások - mivel nincsenek akkora terheik - olcsóbban tudják adni termékeiket és szolgáltatásaikat akár napi 24 órában, amivel a KKV-k nem tudják felvenni a versenyt. A térség megtartó ereje növekedne a munkahelyteremtéssel a kisvállalkozások támogatásával azáltal is, ha ezek a cégek nem csak megélhetésükre és alkalmazottaik bérezésére fordíthatnák üzleti forgalmukat, hanem támogatások és adókedvezmények révén továbbfejlődhetnének. Az intézkedés valószínűleg jobb színvonalú szolgáltatást, esztétikusabb környezetet és munkahelyeket teremtene. A közterhek várható csökkenése a vállalkozások helyzetének javítását eredményezi, amely közvetetten növelheti a térség megtartó erejét és az üdülőkörzet vonzerejét. Kiemelt prioritást kell, hogy kapjanak a kis- és közepes vállalkozások, amelyek többek közt az üzlethálózatokba való tömörülésével versenyképesebbé válnának a multinacionális cégekkel szemben, és mérsékelni tudják a negatív szezonális hatásokat. A vidék és az üdülőkörzet megtartó erejét nem csupán az idegenforgalomra kell alapozni, hanem nyitni kell más húzó ágazatok felé, ami a térségben tartja a fiatalokat is. Kiutat jelenthet a szezonális foglalkoztatásból a kereskedelmen túl az oktatás és kutatás-fejlesztés és az egyre erősödő termálturizmus. Fontos továbbá, hogy a termelők, mind a mezőgazdasági és 12


élelmiszeripari vállalatok magyar vevőik körében is egyre koncentráltabb, mind inkább erőfölényben lévő partnerekkel találkozzanak, akik versenyre késztetik őket a piacon, és ezáltal elindítják őket a fejlődés útján. Kiemelt terület a térségmarketing fejlesztése a potenciális, vagy tényleges látogatók felé. A balatoni imázs fejlesztése jelenleg hagyományos marketing eszközökkel (reklámok; hirdetések) történik. Amit fontosabbnak tartanék az a szemléletváltás a helyi vállalkozók és turisztikai desztináció lakosai részéről is, ez pedig a „érzelem és az értelem” együttmozgása. Véleményem szerint azt kell megérteni és tenni érte - ha a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban szeretnének jövedelmezően vállalkozni -, hogy a vendég akkor tér vissza, ha a desztináció turisztikai vonzereje mellett becsülettel bánnak vele és szíves fogadást követően jó szívvel várják vissza. Ami például azt jelentheti, hogy ne a szezon ideje alatt felvert árakkal akarja a vállalkozó az egész éves jövedelmét megkeresni úgy, hogy más-más áron értékesít helyinek és külföldinek. A pénzéért kapja meg a vásárló azt a színvonalú terméket, amit kifizetett. A megváltozott igények és az állami szerepvállalás (üdülési csekk) révén megnőtt az igény azon panziók és szállodák iránt, amelyek kényelmi turizmus igényeit kielégítve mindent egy helyen kínálnak. Azzal lehetne meghosszabbítani a szezon idejét - az üdülőkörzet azon településein is, ahol nincs meleg vizes forrás, ezért a téli hónapokban kevesebben látogatják -, hogy a már meglévő szálláshely-szolgáltatók fejlesztenek, a jelenleg épülők meleg vizes blokkal, szaunával és egyéb szolgáltatásokkal is kiegészítik kínálatukat, megfelelve az átalakult üdülési szokásoknak. Összefogással, például közeli étteremmel együttműködve félpanziós, vagy teljes ellátást kínálhatnak vendégeiknek ezzel kiegészítve és segítve egymás munkáját. Az ilyen irányú fejlesztéseknek van létjogosultsága a háttértelepüléseken is, aminek hatására nemcsak a látogatottság nő, de munkahelyeket is teremt és növeli az ingatlanárakat. Tudni kell azonban, hogy a kereskedelmi és a vendéglátó vállalkozások saját fejlesztési célként csupán a turisztikai szuprastruktúra egy részének (szálláshely; étkezés; ellátás) fejleszthetőségét valósíthatják meg, ez azonban önmagában nem elegendő a turisták vonzására. A fentiek hiánya elriasztó tényező, ezek ma már alapelvárások. A turisták számának és tartózkodásának növeléséhez „komplex élménycsomagot” kell kínálni, amely feltételez más típusú vállalkozásokkal való együttműködést. További kutatási terveim között szerepel a jövőben ugyanezen körzet vállalkozóinak lekérdezése a későbbiekben más ágazatokra kiterjesztve. Az építőiparban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások feltérképezése (belföldi és külföldi tulajdonú ingatlanok építtetése) a változások hatása a vállalkozók szemszögéből a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Egy másik vonalon elindulva szeretném vizsgálni a későbbiekben, hogy a megváltozott üdülési szokásokra mennyire vannak felkészülve a Balaton térségében. A látogatók ma már a „mindent egy helyen szolgáltatást” preferálják. Szeretném feltérképezni, hogy a szálláshely szolgáltatók milyen fejlesztéseket eszközölnek (panzióban meleg vizes medence, szauna, esetleg éttermi szolgáltatás) a felzárkózás érdekében, mennyire van a térségben erre kereslet és a megvalósíthatósághoz igényelhető-e megfelelő mértékű támogatás.

13


8. Publikációk Hazai folyóiratban megjelent cikk Péter E.(2007): Élelmiszer-kereskedelem a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, GAZDÁLKODÁS- Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 51. évfolyam 2007. 1 szám, 66-70p. Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek Péter E.- Weisz M.- Kovács E. (2006): Analysis of Hungarian Agricultural and Retail Trade (2001-2005), Acta Agriculturae Serbica Vol. XI, 21 (2006) 63-72 p. Péter E.-Weisz M. (2007): Recent trend sin the food trade sector of Hungary, the example of Lake Balaton Resort Area, Journal of Central European Agriculture, Volume 8 (2007) Number 3. 381-396 p.

Magyar nyelvű konferencia előadások, közlemények Péter E (2004): A kis- és középvállalkozások támogatási konstrukciói és a rájuk vonatkozó előírások (ITF) Péter E (2004): A magyarországi kis- és középvállalkozói szektor vizsgálata és azok támogatási rendszere (V. Tudományos Konferencia, RODOSZ- Kolozsvár) Szeles P. – Péter E. (2004): A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helye Magyarország bortermelésében. XLVI. Georgikon Napok, Keszthely Péter E. – Szeles P. (2004): Fogyasztóvédelem és az EU által támasztott nehézségek a szolgáltató szektorban. XLVI. Georgikon Napok, Keszthely Szeles P. – Péter E. – Lugosi P.(2004): Mezőgazdaság a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, különös tekintettel az egyéni gazdaságokra. XXX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár Péter E. – Lugosi P.: (2004) Az Európai Unió vállalkozáspolitikája - Különös tekintettel Magyarországra és azon belül a Balatoni Üdülőkörzetre- XXX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár Péter E.- Szeles P. (2004): A multinacionális vállalatok a globalizáció és az EU csatlakozás tükrében- A BME Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi doktori Iskola I. országos konferenciája, Budapest

14


Péter E.- Szeles P. (2005): A kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások helyzete a Balatonnál, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Péter E. (2005): A nemzetközi nagyvállalatok térhódításának hatásai a hazai vállalkozói szférára, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Szeles P. - Péter E. (2005): A borászat helye a Balaton Kiemelt üdülőkörzet mezőgazdaságában, , Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Péter E. (2005): A vendéglátás alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (VI. Tudományos Konferencia, RODOSZ- Kolozsvár Péter E.- Weisz M. (2005): A turizmushoz leginkább kapcsolódó kis- és közepes vállalkozások helyzete a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, „Verseny élesben” Európa-napi Konferencia, Mosonmagyaróvár Weisz Miklós- Péter E.(2005): Gabonapiac és intervenció Magyarországon, 2004-2005, „Verseny élesben” Európa-napi Konferencia, Mosonmagyaróvár Péter E.: (2005) Hipermarketek és diszkontok térnyerésének hatásai az élelmiszerkiskereskedelemben tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA éves találkozó, Keszthely Péter E. (2005): Kis- és közepes vállalkozások multinacionális vállalatokhoz fűződő kapcsolata Magyarországon, XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA éves találkozó, Keszthely Péter E. (2006): „Sok kicsi, sokra megy?” - a kiskereskedelemben tevékenykedő kis-és közepes vállalkozások helyzetének alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, BME- PhD hallgatók konferenciája a magyar gazdaság versenyképessége témakörön belül, 2006. február 9. Péter E. (2006): ’Merjünk nagyok lenni vagy bezárjuk a boltot?’-azaz a kiskereskedelmi vállalkozások helyzetének alakulása a Balatonnál, X. Nemzetközi Agrárökonómiai tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, 2006. március 30-31. Péter E. (2006): Vendég látó-e a vendéglátó vállalkozás a Balatonnál? Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 2006. április 20. Péter E. - Németh K. (2006): Kiéleződő piaci verseny hatása a kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozásokra, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 2006. április 20. Weisz M- Péter E.: (2006) Egy speciális kereskedő és vendéglátó térség, XLVIII. Georgikon Napok, 2006. szeptember 21-22, Keszthely Weisz M- Péter E.(2006): A vidék szerepe Magyarországon, régiós összehasonlítások, XLVIII. Georgikon Napok, 2006. szeptember 21-22, Keszthely

15


Péter E. (2007) : Középfokú intézményben tanuló diákok szabadidő eltöltése illetve nyári munkavállalása a Balaton-i vállalkozásoknál, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 2007. március 22. Péter E. (2007): Somogy, Zala és Vas megyében tanuló szakközépiskolás hallgatók pályaorientációja 2006-os felmérés alapján, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 2007. március 22. Péter E. (2007): A „Nyolcadik Régió”, avagy Magyarország régióinak összehasonlítása egy speciális turisztikai desztinációval a Balaton Kiemelt Üdülőkörzettel, XLIX. Georgikon Napok, 2007. szeptember 20-21, Keszthely Péter E. (2008): A mikro, kis-és közepes vállalkozások létrehozásának motivációja és beszállítói tevékenységének vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, II. Terület- és vidékfejlesztési konferencia, Kaposvár, 2008. április 25, 62-66 p. Péter E. (2008): A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások jellemzői a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 50. Georgikon Napok, Jubileumi Nemzetközi Tudományos Konferencia, Keszthely Péter E. (2008): A balatoni vállalkozók sikerességének vizsgálata, 50. Georgikon Napok, Jubileumi Nemzetközi Tudományos Konferencia, Keszthely Idegen nyelvű konferencia előadások, közlemények Péter E.-Kovács E.-Kocsondi T.-Weisz M., (2004): Social and economic characteristics of the small and medium-sized enterprise sector with special regard to regional differences (2004. XXXIX. Croatian Symposium on Agriculture with International Participation) Péter E.- Weisz M. (2005): The growth of enterprises in the commercial, repairing sector in Hungary, with special regard to the Lake Balaton Resort Area; XXXI Congress European Sociely for Rural Sociology Péter E. – Szeles P. (2005): The growht of food distributing enterprises in Hungary with special regard to Lake Balaton Resort District, Section 3. Agrifood products management, International conference; Cluj-Napoca, Románia Weisz M- Péter E.. (2005): Grain market dilemmas in Hungary, one year after EU accession, Section 2. top-down and bottom-up approaches of rural problems, International conference; Cluj-Napoca, Románia Péter E.- Németh K. (2006): Die Motivation, die Probleme und die Möglichkeiten der Kleinund Mittelunternehmer entlang des Plattensees, X. Nemzetközi Agrárökonómiai tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, 2006. március 30-31.

16


Péter E. (2007): Situation, significance of small and medium enterprises of the Lake Balaton Resort Area, , XLIX. Georgikon Napok, 2007. szeptember 20-21, Keszthely Szabó I. L.-Lukács G.-Weisz M.-Péter E. (2008): Examination Of Quality Control System In Agricultural Small-Scale Enterproises In Western Transdanubian Region Competitiveness And Economic Growth: European And National Perspectives Nitra, 2008. május 28-30, Abstract: 80. p. ISBN 978-80-552-0060-6, CD: ISBN 978-80-552-0061-3 Péter E.-Weisz M.-Lukács G.-Szabó I. L. (2008): Features Of Hungarian Agricultural And Retail Trade Ont he Example Of Lake Balaton Resort Area, Competitiveness And Economic Growth: European And National Perspectives, Nitra, 2008. május 28-30. Abstract: 157. p. ISBN 978-80-552-0060-6, CD: ISBN 978-80-552-0061-3 Helyezések: PÉTER E.(2002): Külföldiek Ingatlan vásárlásainak hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdaságára és társadalmára VE-GMK Kari Tudományos Diákköri Konferencia, Keszthely. /I. helyezés/ PÉTER E.(2003): Külföldiek Ingatlan vásárlásainak hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdaságára és társadalmára OTDK Kaposvár /II. helyezés/

9. Hivatkozások ASER D. - JAFARI J. (1988): Tourism as a Subject of Doctoral Dissertation; Annals of Tourism Research, Volume 15., No. 3. 407-429. p. BABBIE E. (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassa Kiadó, Budapest, 212. p. BUTLER R.W. - WALL G. (1988): Formation of the International Academy for the Study of Tourism; Annals of Tourism Research, Volume 15., No. 4., 572-574. p. COHEN E. (1984): The Sociology of Tourism: Approaches, Issues and Findings; Annual Review of Sociology, Volume 10., 373-392. p. COOPER, C - J. FLETCHER - D. GILBERT - S. WANHILL (1993): Tourism: Principles & Practice; Pitman Publishing, London, ISBN: 0582312736, 447-463. p. DANN G - D. NASH - P. PEARCE (1988): Methodology in Tourism Research; Annals of Tourism Research, Volume 15., No. 1., 1-28. p. GRABURN N. H. H. (1983): The Anthropology of Tourism; Annals of Tourism Research, Volume 10., No. 1., 9-3. p JAFARI J. (1987): Tourism Models: The Sociocultural Aspects; Tourism Management, Volume 8., No. 2., 151-159. p. 17


KARDOS Z-NÉ-DUGONICS R. (2000): Alkalmazott statisztika, Keszthelyi Akadémiai Alapítvány-Talentum Kft, 223-224. p. LENGYEL M. (1987): New Education for Tourism: Needs and Prospects; In A. Sessa ed.: Megatrends in International Tourism; Editrice Agnesotti, Roma, Italy, 221-232. p. LENGYEL M. (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA, Budapest, 212. p MATHIESON A – WALL G. (1982): Tourism: Economic, Physical and Social Impacts; John Wiley & Sons, Inc., New York, USA MILL R. C. – MORRISON A. M. (1985): The Tourism System; Prentice Hall, New Jersey, USA PEARCE D.G. (1981): Tourist Development; Longman Group UK Ltd, Harlow, UK PEARCE P.L.(1982): The Social Psychology of Tourist Behaviour, Pergamon Press, Oxford, UK PEARCE P.L. (1994): Tourist-Resident Impacts: Examples, Explanations and Emerging Solutions; In: W.F. Theobald ed.: Global Tourism: The Next Decade; ButterworthHeinemann Ltd, Oxford, UK, 103-123. p. PIGRAM J. J. (1980): Environmental Implications of Tourism Development; Annals of Tourism Research, Volume 7., No. 4., 554-583. p. PRZECLAWSKI K. (1993):Tourism as the Subject of Interdisciplinary Research; In: D.G. Pearce - R.W. Butler eds.: Tourism Research. Critiques and Challenges; Routledge, London, UK, 9. p. SESSA A. (1987): Megatrends in International Tourism: Criteria of Interpretation and New Meanings; Editrice Agnesotti, Roma, Italy, 109-112. p. SZÉKELYI M. - BARNA I. (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez, Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára, Typotex Kiadó, Budapest , 204-296. p. VANICSEK M. (2000): A “Balaton régió” jövedelemtermelését, jövedelem elvonását, befektetési, beruházási jellemzőit feltáró jövedelemmérleg elkészítése, a jövedelmek korszerűsített újraelosztására vonatkozó javaslat és program. Budapest Törvények 2000. évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontja

18

Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE. A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Recommend Documents