1
Péter Erzsébet 1 – Németh Kornél 2-Weisz Miklós 3
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészségfejlesztési koncepciója The health development concept of Lake Balaton Resort Area
[email protected] Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 3AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, társelnök 1Pannon
Összefoglalás Az Európai Bizottság számára az egészségtudatosság – mely elősegíti az egészségügyi dogozók és a lakosság együttműködését – fontos új fogalommá vált. Ha az egészségtudatosság „szellemiségét” beépítik az uniós egészségügyi stratégiába – amely az állampolgár szerepének erősödését hangsúlyozza – javulhatnak az ellátórendszer hatékonyságának mutatói és csökkenhetnek az egyébként egyre növekvő terhek. Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók is. A vizsgálatban a balatoni vállalkozók helyi szerepének fontosságán keresztül kutattuk, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a vizsgált térség környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. A balatoni identitásban rejlő energiák jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a térségfejlesztésében. 1. Bevezetés Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók is. Kutatásunkban a vállalkozók helyi szerepének fontosságán keresztül kutattuk, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására.
1
Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
318
Egészségipar fejlesztése a Balaton Fejlesztési Tanács és Integrációs Kht tervei alapján 2014-től a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az életminőségének javítása a cél a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. -„Balatoni egészséges megújulás!” A térségben lakók és a turisták számára európai színvonalú, lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások biztosítása az egészségügyi járó beteg (alap és szak) ellátások fejlesztésével. Az időskori szolgáltatások és ellátások magas minőségű és változatos kínálatának kialakítása a Balaton térségében, aminek eredményként növekszik a szolgáltatásokat vásárló időskorú letelepedők száma, az itt élő idős lakosság életminősége és növekszik a szolgáltatások, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egész éves munkahelyek száma. A rehabilitációs szolgáltatások széles körben, komplex módon történő fejlesztése eredményeként az ország és Európa rehabilitációs központjává váljon a térség, és a rehabilitációból, valamint a kapcsolódó értékesített szolgáltatásokból jelentősen növekedjenek a térség bevételei.
2. Alkalmazott módszerek Az empirikus kutatás helyszíne – bár nem önálló NUTS 2 szintű régiója hazánknak – funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, amely három megyéből ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye települései adják ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét. A szekunder adatok feldolgozása során vizsgáltuk, hogy az egészségtudatosság mennyire mutatkozik meg mindennapi fogyasztói szokásainkban. Bemutatásra kerültek a szakirodalomban a vállalati kultúra szintjei és azok kapcsolata a vizsgált vállalkozásokkal. A 72 irányított mélyinterjú készült az „egészségipar” szereplőivel. 3. Eredmények A Balaton térség nagy részében - a jelenleg még csak a nyári szezonban meghatározó turizmus mellett- szükséges a foglalkoztatás feltételeit is javítani. A Balaton térségére - hasonlóan Magyarország más vidéki területeire - jellemző a fiatalok és különösen a felsőfokú végzettségűek elvándorlása. Ezen negatív folyamata fiatal generáció felkarolásával állítható meg, hiszen a fiatalok akkor maradnak egy térségben, településen. Ezen folyamatok kompenzálása érdekében javasolt ösztönözni a helyi gazdasági célú együttműködéseket, ahol a nonprofit, a vállalkozói és kapcsolódó tudományos, oktatási szféra közös részvételével sikerül a jövedelem és foglalkoztatás bővülését is szolgáló programokat megvalósítani. Az innovatív vállalkozások indításának ösztönzésénél törekedni kell az alacsony nyersanyagigényű, azonban összetett, kiemelt szaktudást igénylő tevékenységek folytatására. Ugyan nem lehetséges a Balaton térségébe környezetkárosító ipari bázisokat, tömegtermelést jelentő ipari, feldolgozó üzemeket telepíteni, azonban megteremthető az ipar és a környezet között az az egyensúly, ami elősegítheti a gazdasági fejlődést előmozdító termelő vállalatok térségbe települését. Ezt a szempontot is figyelembe véve a vállalkozás-fejlesztési program céljait meghatározott területekre koncentrálva lehet hatékonyan megvalósítani. A Balaton térségében ezek a területek lehetnek: informatika, gyógyszeripar, orvosi műszergyártás, az életminőség javításához kapcsolódó eszközök gyártása, illetve a megújuló energiaiparhoz kapcsolódó termelő tevékenységek (az infrastrukturális adottságok, közlekedési lehetőségek, terhelhetőség függvényében és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve). Annál is inkább, mert ezeknek az üzemeknek a környezetterhelése viszonylag alacsony. Balatoni egészségipari tevékenység az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések hatására az intézmények, szolgáltatók nemcsak a páciensek számára válhatnak vonzóvá 2015-től a stratégiai tervek szerint. A képzett, idegen nyelvet is beszélő szakember gárda és a kezelt páciensek növekvő száma erőteljes vonzást gyakorol az egészségipari kutató-fejlesztő cégekre is. Az egészségügyet kiszolgáló egészségipari cégek (gyógyszer, műszer, IT stb.) térségi aktivitását és a kapcsolódó bevételek növekedését felgyorsíthatják az
319
olyan fejlesztések, melyek klinikai vizsgálóhelyek létrehozását, kutatási programok elindítását, kutatási együttműködések kialakítását célozzák. Ehhez persze számos szakterület (a vizsgálattal célzott egészségügyi szakterület mellett intenzív szakellátás, minőségbiztosítás, egészségügyi jog és érdekképviselet, speciális klinikai menedzsment tudásainak) jelenléte és együttműködő hozzájárulása szükséges, ami által az egészségipari kutatásfejlesztés számára kedvező piaci környezet jön létre. Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja, 2014 szeptemberében jelent meg, amelyben a térség fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Hét nagy fejezet szerint osztották fel az anyagokat, közülük az első az Innovatív Balaton, ahol a balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a cél új termékek, szolgáltatások bevezetése és fejlesztése révén. A második az Aktív Balaton. Itt a turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a cél a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként. Balatoni terméket az asztalra! stratégiájukkal a helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésére, feldolgozására és fogyasztására ösztönzik az itt élőket és az idelátogatókat. A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása Megújuló balatoni közösségek révén. Az Elérhető Balaton a környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetésére hivatott Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése a cél, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése, amit a Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! stratégiai pont biztosíthat. Balatoni egészség és megújúlás címet kapta a régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. A lakosság megtartásához, az újonnan letelepedő és az idelátogató turisták számának növeléséhez egyaránt alapfeltétel, hogy európai színvonalú járó beteg egészségügyi szolgáltatások legyenek elérhetők a településeken, illetve azok közelségében. A szolgáltatások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az idényenként jelentősen változó igényekre, amely a páciensek számában, a kezelendő jellemző betegségekben is utolérhető. A nyári szezonban a BKÜ településein élők száma akár a többszörösére növekszik az állandó lakosok számához viszonyítva. Az egészségügyi szolgáltatóknak a nyaralással együtt járó jellegzetes egészségügyi problémákat és baleseteket kell nagy számban kezelni. A nyaralási szezonon kívül a falvak, különösen a háttértelepülések lakóinak száma, nyaralók híján pedig a szolgáltatók és a szolgáltatások száma is meredeken visszaesik. A járó beteg (elsődlegesen a gyermekeket és az időseket célzó) ellátások igénybevétele akár komoly nehézségeket okoz a települések állandó lakossága számára. A fejlesztésekkel javítani kell a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét, a turisztikai idényen kívüli időszakban és a balatoni háttértelepüléseken is. A tervezett fejlesztéseknek az igénybevevők elvárásaihoz való rugalmas alkalmazkodás mellett reagálnia kell a fenntarthatósági elvárásokra is. Az egészségügyi alapellátási és szakellátási szolgáltatások fejlesztése körében tervezett intézkedések: -
320
A hazai és nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan a térségben is növekszik a lakosság átlagos életkora, az időskorú lakosság száma és aránya. A térségben tapasztalt demográfiai változások kialakulásában emellett szerepet játszik a fiatal, munkaképes korú lakosság térségből való elvándorlása, valamint az idős embereknek a vonzó épített és természetes környezet miatti, növekvő mértékű betelepülése is.
-
A Balaton térségében újonnan letelepedők (magyarok és külföldiek) jelentős része rendelkezik valamilyen, régebb óta tulajdonolt vagy akár a letelepedéshez kapcsolódóan vásárolt lakáscélú ingatlannal.
-
A beavatkozás során új szolgáltatások kialakítása, a meglévő a szolgáltatások tartalmának és a kapcsolódó háttér infrastruktúrának a fejlesztése egyaránt szükséges.
-
A Balaton térségében országos és nemzetközi mértékkel nézve is nagy sűrűséggel vannak jelen rehabilitációs intézmények. Bár a rehabilitációs intézmények létrejötte a múltban gyakran a helyi természeti adottságok, a térségben főként a gyógyvizek kihasználásához kapcsolódott, mára a rehabilitációval, mint gyógyászati tevékenységgel kapcsolatban felhalmozott és a térségben rendelkezésre álló humán kapacitások jelentős vonzerőt gyakorolhatnak a gyógyulni vágyó páciensekre szerte a világon. A rehabilitációs szolgáltatások komplex módon történő fejlesztésével a Balaton térsége az ország és Európa egyik rehabilitációs központjává, speciális egészségturisztikai központjává válhat.
-
A térségben dolgozó egészségügyi szakemberek által a rehabilitációs eljárások során használt,tudományos bizonyítékokkal alátámasztott gyógymódok jelentik a garanciát a sikeres kezelésre, a gyógyulásra. Ezek mellett a természeti környezet és a gyógyvizek olyan hozzáadott értéket képviselnek, melyek egészségre gyakorolt pozitív hatását évszázadok óta tapasztalják, és dicsérik a gyógyulni vágyó, emiatt ide utazó páciensek (Péter, 2105).
A beavatkozás fő tengelyét legnagyobb eséllyel a Zalakaros - Hévíz – Tapolca – Balatonfüred vonal képezheti. A jelenleg főként mozgásszervi, szív-érrendszeri és légzőszervi betegek rehabilitációját célzó terápiák mellett jelentős érdeklődésre számíthat a térség új rehabilitációs szakterületek megtelepítése esetén, pl. sportsérülések gyógyítására, fogyatékossággal élők, szellemi és mozgássérültek fejlesztésére. Az intézkedések konkrét célja, hogy a térség városaiban, meglévő és új szolgáltatási helyszíneken vonzó szolgáltatási környezet alakuljon ki. A szolgáltatók széles körének bevonásával biztosítható, hogy a gyógyközpontokban a műtétektől a rekreációig változatos egészségügyi és kiegészítő egészségturisztikai szolgáltatások legyenek elérhetők. A Balaton térségébe érkező gyógyulni vágyók egyéni terápiás tervében így pl. a mozgásszervi rehabilitáció mellett szépészeti-kozmetológiai bőrgyógyászati kezelések, fogászati beavatkozások, szemészeti, belgyógyászati, orvosi wellness stb. szolgáltatások egyaránt megjelenhetnek, igénybe vehetők lesznek. Az összehangolt fejlesztések eredményeként a rehabilitációs tevékenységnek, az értékesített egészségügyi, rekreációs és wellness szolgáltatásoknak, valamint a fellendülő egészségipari K+F+I (kutatás+Fejlesztés+Innováció) tevékenységnek köszönhetően már 10 éven belül számottevően növekszik a térségben a munkahelyek száma és a gazdaság bevétele(Péter et al., 2014). i. Az elmúlt évtizedek során, párhuzamosan a várható élettartam növekedésével, a fejlett országokban mindenütt tapasztalható volt az egészség fokozatos felértékelődése. A jóléti társadalmakban ehhez az életmód és egészségturizmus előretörése kapcsolódott. A térség egészségiparában a szakmai együttműködéseknek túl kell lépnie a magyar egészségügy keretein annak érdekében, hogy a létrehozott új kapacitások és szolgáltatások elérjék a lehetséges szolgáltatás vásárlókat a világ számos pontján. Ki kell használni a kapcsolódási lehetőséget a térség hagyományosan erős turisztikai ágazatához. A termálvíz, a művészetterápia és a lovas terápia nem csak a beteg emberek rehabilitációjában, kezelésében alkalmazhatók sikerrel, de igen fontosak az egészség megőrzése és fejlesztése érdekében, és emellett rendkívül népszerű wellness aktivitások is. Ráadásul a Balaton térsége nem csak optimális hátteret tud szolgáltatni mindehhez, hanem megtaláljuk valamennyi hagyományát is a térségben. A testi-lelki harmónia és egészség elérésére való törekvések között egyre népszerűbbek a természetgyógyászati beavatkozások, kezelések, melyek egészségügyi ellátás részeként és wellness környezetben egyaránt keresettek
321
lehetnek, és tovább szélesíthetik az elérhető szolgáltatások körét (pl. testkontroll tanfolyamok, fogyókúrák szervezése önállóan vagy orvosi wellness részeként). A Semmelweis terv foglalja össze, hogy mi szolgálhat a megújuló egészségügy alapjául. A 2002-2010-ig terjedő időszakban az egészségügy helyzete kritikus szintre zuhant alá. Nyolc év alatt a magyar betegellátásból 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárd forintot vontak el. A hírek szerint a legtöbb egészségügyi intézmény eszközállománya felér egy időutazással a múltba. Az egészségügy kulcsfontosságú stratégiai ágazat, amellyel az állam hozzájárulhat a magyar lakosság egészségi állapotának javulásához. Ez hosszú távon előrelendíti a gazdasági versenyképességünket. A terv keretein belüli változtatások többek között: struktúra optimalizálás, népegészségügyi termékdíj bevezetése, egészség-turizmus fejlesztése stb. 2015 és 2018 közötti időszakra pedig egy úgynevezett „finomhangolás”-t terveznek. Értékelik a rendszert és szükség esetén továbbfejlesztik. Kvalitatív eredmények az interjúalanyok válaszain keresztül világítanak rá az állami, illetve a magán egészségügyi ellátó rendszer különbözőségeire. Az „Elit kutatás”-ban olyan személyek kerültek be, akiknek mindkét területen volt hosszabb-rövidebb ideig tapasztalatuk. Állami praxis esetén kiemelték a kielégítő, helyenként a jó felszereltséget. Többen úgy vélték, hogy a pályakezdők motiválása ösztöndíjrendszerrel jónak mondható, ugyanakkor a többi munkatárs esetén a belső motiváltság csökken, mivel számukra nincs nyitva hasonló lehetőség. Bár a legtöbb esetben az állam ad támogatást és a pályázati forráslehetőségek is elérhetőek, azonban égető problémát okoz szakmán belül a képzett humánerőforrás hiánya. A túlzott adminisztrációs terhek miatt, kevesebb idő jut a betegekre. A szakrendelések esetén hosszú a várakozási idő (az irányított beutalási rend nem mindig veszi figyelembe a beteg állapotát), ami költséges a beteg számára (TB) és költséges az állam számára is (elegendő finanszírozás rossz elosztással). Magántőke bevonására lenne szükség, ami a szakmai döntésekben rugalmas maradna, hogy mindinkább elkerülhetővé váljon a paraszolvencia.
4. Következtetések, javaslatok A munkavállalók egészsége kiemelt prioritást jelent az Európai Unió számára. Az EU egészségpolitikája azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban élő polgárok mindegyike hozzájuthasson színvonalas egészségügyi ellátáshoz. Az EU egészségpolitikájának legfontosabb célkitűzései betegségek megelőzése; az egészségesebb életmód népszerűsítése; a jóllét térnyerésének elősegítése; és többek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása. Az egészségügyi ellátás megszervezése és biztosítása az egyes tagállamok feladata, az Európai Unió azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy az uniós országok megvalósítsák közös célkitűzéseiket. Az EU tevékenysége ezáltal értéktöbbletet hoz létre. Az uniós egészségpolitika egyúttal méretgazdaságosságot is eredményez, mivel összevonja az erőforrásokat, és megkönnyíti a tagországok számára, hogy megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. Utóbbiak közé tartoznak egyebek mellett a világjárványok és más egészségügyi fenyegetések, a krónikus betegségekkel kapcsolatba hozott kockázati tényezők, valamint a várható élettartam emelkedése által az egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt határok. Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott elmagyarázni, mit tesz az EU azokon a területeken, ahol hatáskörrel rendelkezik, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár A magyarországi humán egészségügyi magán szolgáltatók nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a betegellátásban. Magánbefektetések nélkül nem lenne minden betegnek elérhető a korszerű diagnosztika. A gazdasági válság sújtotta jelenlegi gazdasági helyzetben az emberek jobban odafigyelnek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére. Az egészségügyi magánszolgáltatók iránti bizalom is megnőtt a válság kezdete óta. Az egészségügy privatizációjától azt remélik, hogy nő a teljesítmény, a társadalmi jólét, javul az ellátás minősége. Az állami szolgáltató szervezet magánszervezetté alakítása a várakozások szerint javítja a hatékonyságot. A vizsgált arra
322
irányul, hogy kiderítse, hogy a piaci versenyben a magánszervezet vagy az állami egészségügy lehet lépéselőnyben. A kutatás egy kínálati oldal elemzésen keresztül arra keresi a választ, hogy az állami, illetve magán egészségügyi ellátó rendszerben tevékenykedő szakemberek, hogy látják az átalakuló rendszert, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, és hogyan tudják ellátni feladataikat a változó igényekhez alkalmazkodva. Krízis idején számos változás következhet be az egészségügyi rendszerek erőforrásaiban (anyagi és humán erőforrások, gyógyszerköltségek, infrastruktúra stb.), az életkörülményekben, a társadalmi normákban. Az adóból finanszírozott rendszerekben a GDP csökkenése az egészségügy számára nyújtható állami hozzájárulások csökkenéséhez vezet. A bérekre vetített biztosítási hozzájárulásokból finanszírozott rendszerekben a munkanélküliség növekedése az egészségbiztosítás bevételeit csökkenti. A gyógyszerek ára ugyanakkor pl. a valutaleértékelődések miatt növekedhet. Ezek a bevételteremtésre és a vásárlóerőre gyakorolt hatások arra indíthatják a döntéshozókat, hogy költségvetési megszorításokat vezessenek be, felhasználói hozzájárulást állapítsanak meg, illetve növeljék ennek díjtételét, szűkítsék a szolgáltatási csomagot vagy hosszabb várakozási idővel számoljanak. A sikeres piaci fellépés megalapozása érdekében megelőzően szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti igény felmérése, egészségturisztikai szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a nemzetközi színtéren egységes, térségi marketing megvalósítása. Az egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztése során kiemelten fontos a piaci szereplők felkutatása, bevonása és együttműködésük koordinálása számos területen, az infrastruktúrafejlesztések (pl. egyedi, exkluzív élményfürdők) megvalósításától az szolgáltatások komplexitásának és elérhetőségének biztosításáig. Az összehangolt fejlesztések eredményeként az értékesített egészségügyi, rekreációs és wellness szolgáltatásoknak köszönhetően számottevően növekszik a térséget egészségturisztikai céllal felkeresők száma, a turisták kiszolgálását biztosító munkavállalók és munkahelyek száma, valamint a gazdaság bevételei. A hitelválság leginkább a privát beruházókat és egészségbiztosítást érinti. A háztartások előrelátható jövedelemcsökkenése leginkább a magánkiadások alakulására gyakorolt hatást. A valuták leértékelődése a gyógyszerek és az orvosi műszerek árának növekedéséhez vezet, de jelenleg még viszonylag kis változások érzékelhetőek a gyógyszerfogyasztásban és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. A növekvő munkanélküliség, az életkörülmények romlása és a válság okozta stressz kockázatos magatartásformákhoz (fokozott gyógyszerfogyasztás, alkoholizmus) vezethet. Az elmúlt években történt egészségpolitikai területen bekövetkezett változások nagyban hozzájárultak a magyar egészségügy átalakulásához. Emellett az eddigi tendencia azt mutatja, hogy a változtatásokat még nem fejezték be, a piac folyamatosan megújul. Az Új-Széchenyi terv segítségével a magyar egészségipart egy új „kitörési pont”-ként definiálta akkoriban a kormány. A terv szerint fejlesztésre szánták az egészségipart és a zöldgazdaságot, emellett az egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának a növelését tűzték ki célul. Számbeli arányokkal mérve a kormány 2011ben ígérete szerint egymillió új munkahelyet kíván teremteni tíz év intervalluma alatt. Nem megszorításokkal, hanem újracsoportosításokkal rendezték az egészségügy sorsát. (Péter, 2013d). Az Új-Széchenyi terv előreláthatólag 2011 és 2014 között 7.000 milliárd Ft-tal (1 Euro=310 Ft) és évente 5%-kal emeli majd meg a beruházási rátát. A vidék és az üdülőkörzet megtartó erejét nem csupán az idegenforgalomra kell alapozni, hanem nyitni kell más húzó ágazatok felé, ami a térségben tartja a fiatalokat is. Kiutat jelenthet a szezonális foglalkoztatásból a kereskedelmen túl az oktatás és kutatás-fejlesztés és az egyre erősödő termálturizmus. Fontos továbbá, hogy a termelők, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok magyar vevőik körében is egyre koncentráltabb, mind inkább erőfölényben lévő partnerekkel találkozzanak, akik versenyre késztetik őket a piacon, és elindítják őket a fejlődés útján.
323
Kiemelt terület a térségmarketing fejlesztése a potenciális, vagy tényleges látogatók felé. A balatoni imázs fejlesztése jelenleg hagyományos marketing eszközökkel (reklámok; hirdetések) történik. Amit fontosabbnak tartanék az a szemléletváltás a helyi vállalkozók és turisztikai desztináció lakosai részéről is, ez pedig a „érzelem és az értelem” együttmozgása. Véleményünk szerint azt kell megérteni és tenni érte - ha a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban szeretnének jövedelmezően vállalkozni -, hogy a vendég akkor tér vissza, ha a desztináció turisztikai vonzereje mellett becsülettel bánnak vele és szíves fogadást követően, jó szívvel várják vissza. Ami például azt jelentheti, hogy ne a szezon ideje alatt felvert árakkal akarja a vállalkozó az egész éves jövedelmét megkeresni úgy, hogy más-más áron értékesít helyinek és külföldinek. A pénzéért kapja meg a vásárló azt a színvonalú terméket, amit kifizetett. A megváltozott igények és az állami szerepvállalás (üdülési csekk később Szép Kártya) révén megnőtt az igény azon panziók és szállodák iránt, amelyek kényelmi turizmus igényeit kielégítve mindent egy helyen kínálnak. Azzal lehetne meghosszabbítani a szezon idejét - az üdülőkörzet azon településein is, ahol nincs meleg vizes forrás, ezért a téli hónapokban kevesebben látogatják -, hogy a már meglévő szálláshely-szolgáltatók fejlesztenek, a jelenleg épülők meleg vizes blokkal, szaunával és egyéb szolgáltatásokkal is kiegészítik kínálatukat, megfelelve az átalakult üdülési szokásoknak. Összefogással, például közeli étteremmel együttműködve félpanziós, vagy teljes ellátást kínálhatnak vendégeiknek ezzel kiegészítve és segítve egymás munkáját. Az ilyen irányú fejlesztéseknek van létjogosultsága a háttértelepüléseken is, aminek hatására nemcsak a látogatottság nő, de munkahelyeket is teremt és növeli az ingatlanárakat.
Irodalomjegyzék Péter E.- Kaszás N.- Németh K. (2014): The role of health-conscious decisions in food consumption, Deturope, The Central European Journal of Regional Development and Tourism Volume 6, Issue 1, 2014, ISSN: 1821-2506) pp.65-78 http://www.deturope.eu/img/upload/volumes_58678083.pdf Péter E. (2015): Healthy healthcare system at Lake Balaton Is healthy improvement or health improvement the solution for the Hungarian resort area?, LAP LAMBERT Academic Publishing, ISBN 978-3-659-75410-4
324
