FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban elnevezésű kiemelt projekthez

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP–1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” elnevezésű kiemelt projekthez

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) szakmai, minőségi sztenderdjeinek kidolgozása

5. mérföldkő/végleges változat

Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely, 2015. április 27.

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. A FELADAT BEMUTATÁSA .................................................................................................................. 3 2. A SZTENDERDEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA .............................................................................. 4 2.1. BEVEZETÉS, A SZTENDERDEK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA ...........................................................................................4 2.2. A SZTENDERDEK CÉLJA ..............................................................................................................................................7 2.3. A MINIMUM SZTENDERDEK BEMUTATÁSA.....................................................................................................................8 2.4. A SZTENDERDEK KRITÉRIUMRENDSZERE A CAF ALAPÚ MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ ..................................................................17 2.4.1. Vezetés .........................................................................................................................................17 2.4.2. Stratégia és tervezés ..............................................................................................................18 2.4.3. Humán erőforrás menedzsment .........................................................................................20 2.4.4. Partnerség és erőforrások .....................................................................................................21 2.4.5. Folyamatok .................................................................................................................................22 2.4.6. Célcsoportokkal kapcsolatos eredmények ......................................................................23 2.4.7. Munkatársakkal kapcsolatos eredmények ......................................................................24 2.4.8. A társadalmi megítélés eredményei ..................................................................................25 2.4.9. A paktum szolgáltatások kulcsfontosságú eredményei .............................................26 2.5 A PAKTUMOK SZTENDERDJEIHEZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGI JEGYEK ÉS INFORMÁCIÓ FORRÁSAIK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ...............27 2.6. A SZTENDERDEK BEVEZETÉSÉNEK ÉS A PAKTUMOK CAF ALAPÚ FEJLESZTÉSÉNEK FOLYAMATA .................................................36 2.6.1. Módszerek .........................................................................................................................................36 2.6.2. A folyamatok bemutatása ...........................................................................................................38 2.6.3. Intézményrendszer ........................................................................................................................41 2.6.4. A sztenderdeknek való megfelelés és az önértékelés dokumentumai .......................42 3. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................. 46 4. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 48 4.1. MELLÉKLET: A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK ELEMZÉSE ................................................................................................................................................................... 49 4.1.1. „A RÉGIÓBAN MŰKÖDŐ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ” CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÜLT MINŐSÉGI KÉZIKÖNYV.................................................................................................................................................................. 49 4.1.2. AZ OFA-ROP HÁLÓZAT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT „A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK MINŐSÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI ÉS SEGÉDLET AZ ÖNMINŐSÍTÉSEK ELVÉGZÉSÉHEZ” C. MÓDSZERTANI KIADVÁNY ........................................................................................... 52 4.1.3. A „ROP-3.2.1. HELYI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA” C. INTÉZKEDÉS KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ PAKTUM PROJEKTEK ZÁRÁS ELŐTTI ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................................... 55 4.1.4. AZ OFA-ROP HÁLÓZAT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT „MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK SZÁMÁRA”.................................................................................................................................................................. 57 4.1.5. A TÁMOP 2.6.1. ÉS 2.6.2. KONSTRUKCIÓK KERETÉBEN KIDOLGOZOTT MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSI SZTENDERDEK (HELYI, TÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI TANÁCSADÁS) ......................................................................................................................... 59 4.1.6.KÜLFÖLDI KEZDEMÉNYEZÉSEK (OECD LEED FORUM ON PARTNERSHIPS AND LOCAL DEVELOPMENT TAPASZTALATAI ALAPJÁN) 61 Best Practices in Local Development ...................................................................................................61 OECD LEED HANDBOOK no.2 (2009. március) ..............................................................................63 Osztrák paktumok minőségi rendszere ...............................................................................................68 4.2. MELLÉKLET: TEP-CAF KÉRDŐÍV ...............................................................................................................................74

2

1. A FELADAT

BEMUTATÁSA

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) szakmai, minőségi sztenderdjeinek kidolgozása a következő tervezett területeken: o partnerségek összetétele, mélysége, bővítési lehetőségei, helyi együttműködés szervezése, o a működés hatóköre, feltételei, fenntarthatósága, o jellemző tevékenységek, o a paktum szervezet és ezen belül a menedzsment felépítése és működése, o nyilvánosság, kommunikáció, o stratégia és akcióterv, o munkaterv. A sztenderdeket összegző dokumentum – melyet a hazai és külföldi tapasztalatok, valamint az uniós iránymutatások alapján kell létrehozni – egyrészt bemutatja, hogy egy partnerség mitől minősül minimálisan és optimálisan szakmailag elfogadott és uniós forrásokból is támogatható foglalkoztatási paktumnak, másrészt a jövőre nézve segítséget, iránymutatást adjon a foglalkoztatási paktumok hosszú távú fenntartható működéséhez, a megalapozott szakmai együttműködés tartalmának és követelményrendszerének kialakításához, mindez egyúttal alapja lehet egyfajta akkreditációnak és minőségbiztosításnak. A sztenderdeket a helyzetfeltáró kutatás során beazonosított paktum típusok (pl: régiós, megyei, kistérségi, település szintű) közül a Szakmai Irányító Testület által kiválasztott típusokra kell kidolgozni.

3

2. A SZTENDERDEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 2.1. Bevezetés, a sztenderdek szükségességének indoklása Az OFA munkaügyi tárgyú kutatási programja keretében korában lefolytatott hatásvizsgálatok eredményeként létrejött Paktum regiszter, Magyarországon ma már alig több mint 50 (korábban a számuk több mint 65 volt) hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek tartalmaz (régiós, megyei, kistérségi, település szintű), de ezeknek sem mindegyike működik. A legújabb kutatás alapján 79 paktum jött létre, ebből kb. 20 működik. Elemzésüknél pedig különös figyelemmel voltak a kutatók a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására, a bevált és működő gyakorlati megoldások feltérképezésére. A paktumok korábbi mennyiségi növekedése az esetek jelentős részében nem jelentett egyúttal érdemi, minőségi tartalmat és fenntartható működést. Több esetben megállapítást nyert, hogy a partnerségek egy része nem, vagy csak részben felel meg a foglalkoztatási paktumok nemzetközileg elfogadott szakmai kritériumainak. Emiatt szükséges, hogy a jövőben fejlődjön a paktum menedzsment szervezetek és paktum partnerségek szervezeti kultúrája, átlátható módon biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és a célközönség, valamint a partnerek részvételét a partnerségi folyamatokban. A korábbi paktum kutatás eredményeinek felhasználásával indult el a szakmai sztenderdek és szakpolitikai javaslatok kidolgozásának folyamata. A sztenderdek alapegységeit és a szakpolitikai ajánlásokat a szakmai megvalósítók és közreműködők azonosítják és dolgozzák ki. A foglalkoztatási együttműködéseket elemző korábbi kutatások alátámasztják azt az igényt, miszerint szükséges a foglalkoztatási paktumok szakmai követelményeinek kidolgozása. A sztenderdek minőségi szempontú összegzését adnák a következő elemeknek: partnerségek összetétele, mélysége, bővítési lehetőségei, helyi együttműködés szervezése, a működés hatóköre, feltételei, fenntarthatósága, a menedzsment felépítése és működése, nyilvánosság.

4

A sztenderdeket összegző dokumentum meghatározza azt a minimumot, hogy egy partnerség mitől minősül szakmailag elfogadott foglalkoztatási megállapodásnak, illetve a jövőre nézve adna segítséget, iránymutatást a foglalkoztatási megállapodások hosszú távú, a támogatások megszűnését követő, önfenntartó működéséhez, és működésük minőségfejlesztéséhez. A korábban tanulmányozott Európai Uniós jó megoldások elemzése alapján elmondható, hogy egy foglalkoztatási partnerség működésébe beépített időközi (ön vagy szakértői, vagy az Irányító csoport általi) értékelés jelentősen elősegíti az elszámoltathatóságot, demonstrálja közpénzek hasznos elköltését, és segíti, hogy azokat a kezdeményezéseket támogassák, amelyek leginkább megérdemlik azt. Emellett nem szabad megfeledkezni arról a veszélyről sem, hogy az értékelés általában túlságosan előtérbe helyezi a rövidtávú (gazdasági) eredményeket, pedig fontos, hogy a helyi fejlesztések esetében a társadalmi fejlesztések, a környezeti és a hosszú távú kapacitásfejlesztések is kiváltsák a hatásukat. Az elmúlt években a paktumok finanszírozási hátterének keresésekor többször is felmerült az a dilemma, hogy a döntéshozók rövid időn belül teljesülő indikátorokat akarnak látni, de egy foglalkoztatási paktum stratégiai működése pedig közép- vagy hosszú távon tud igazán hatásos lenni, bár néhány sikeres partnerség esetében azonnali eredmények is bemutathatók. Felmerült tehát a kérdés, hogy legyen-e a foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásához hasonló sztenderd gyűjtemény, vagy igazodjuk a foglalkoztatási partnerségek jellegéhez, céljaihoz és egy ennek megfelelő kritérium rendszer kerüljön kialakításra. A harmadik verzió az előző kettő mixelése lehet, hogy egyfajta „kötelező” minimum követelmények meghatározásra kerülnek az adott partnerségre és az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan (partnerségek összetétele, menedzsment felépítése és működése, nyilvánosság, együttműködés szervezése, támogatás nélkül fenntartható szolgáltatások nyújtása), emellett pedig minősítésre kerülhet a stratégiai működés, illetve ahhoz kapcsolódóan a partnerség és a menedzsment működése.

5

Az eddigi támogatási időszakok (NFT, UMFT/ÚSZT) konstrukciói szerint a paktumoknak meg kellett felelni a korábban lefektetett követelménynek, miszerint a foglalkoztatási paktumok feladata lesz a gazdasági fejlődés élénkítése és a gazdaság újrastrukturálása: munkahelyteremtés, jövedelmek növekedése, strukturális változások elősegítése és diverzifikálás, amely a helyi gazdaságot fenntarthatóbbá és versenyképesebbé teszi. Ez a paktumok akkori fejlettségi szintjén túlzó elvárások voltak, a jövőben is csak akkor lesz ez megvalósítható, ha tényleges feladatot és hatáskört biztosítunk a számunkra ezen a területen, ez pedig részbe közfeladat átvállalást is jelenthet, amihez stabil és folyamatos finanszírozás is társulhat. Emellett további cél az adott térségben (megye, járás) élők életminőségének javítása, közösségi infrastruktúra javulása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése, a környezet állapotának megőrzése és lehetőség szerint javítása. Ezek is közösségi célok, emiatt is fontos lenne egy a minimum feltételeket is tartalmazó minőségi értékelési (és szervezeti működésfejlesztési) rendszer kialakítása, hiszen az nem csak a munkaadó/munkavállalói célcsoport elégedettségét, hanem az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot és a hosszú távú fenntarthatóságot is megalapozná. A sztenderdek kialakításánál figyelembe vettük a korábbi hazai módszertani anyagokat, valamint a nemzetközi példákat (különösen az ausztriai rendszert). Az EFQM alapú CAF nemzetközi rendszerhez való későbbi illeszkedés érdekében az abban meghatározott 6 (illetve 9) fő kritériumon belül határoztunk meg Magyarországon releváns alkritériumokat, és hozzájuk rendeltünk minimum indikátorokat, amelyeket teljesítenie kell a paktumoknak. Ezeken kívül megjelöltük az információk forrásait is. A 4.1.6. pontban bemutatott 3 lehetséges menedzsment rendszer (OECD) közül az akkreditációs megközelítést javasoljuk alkalmazni. Ebben a megközelítésben az NGM meghatároz egy nemzeti kritériumrendszert, amelyet minden paktum számára kötelezőnek ír elő (amennyiben támogatást szeretnének), ám ez a kritériumrendszer eléggé rugalmas ahhoz, hogy az egyes paktumok figyelembe vehessék a helyi sajátosságokat, ilyen módon lehetőséget teremtve a működések optimalizálására.

6

Azok számára, akik nem felelnek meg az akkreditációs (minimum sztenderdeknek) követelményeknek, szakmai támogatást szükséges biztosítani, hogy fejlesszék magukat, és elérjék az akkreditációhoz szükséges szintet. Szintén támogatást szükséges biztosítani azoknak, akik megfelelnek a minimum sztenderdeknek, de tevékenységüket tovább szeretnék fejleszteni (lásd 3.4. fejezetben részletezett CAF alapú minőségfejlesztés). 2.2. A sztenderdek célja  Erősítsék meg a helyi foglalkoztatáspolitikát az együttműködések tudatosításával, elmélyítésével, aktív résztvevői kör szélesítésével  Fejlődjön a paktum menedzsment szervezetek és paktum partnerségek szervezeti kultúrája, átlátható módon biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és az ügyfelek, partnerek útját a partnerségi folyamatokban.  Alkalmazásuk egy stabil, hatékony, összehasonlítható és kiszámítható minőséget nyújtó szolgáltatási rendszert teremtsen meg (a működési támogatások és a program alapú EU-s finanszírozások bemeneti és projekt kimeneti feltételeként is alkalmazhatóan).

7

2.3. A minimum sztenderdek bemutatása A javaslatunk alapján a paktum minimum kritériumrendszer az alábbi területekre terjedhet ki: 1. Partnerségi követelmények:  Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága  Jövőkép és stratégia készítése, illetve megléte 2. Szolgáltatatási követelmények:  Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások  A menedzsment szervezet, menedzsment kapacitások megléte 3. Működési követelmények:  Technikai feltételek megléte, biztosítása  A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése  A belső és külső kommunikációs tevékenységek  A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése  A paktum működés monitoringja  Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében A foglalkoztatási paktumok az Európai Unióban különböző kezdeményezések sokrétű képét mutatják. Ez azt jelenti, hogy minden megállapodás speciális, a helyi sajátosságok szerint alakul ki, hiszen a követendő stratégiát a helyi szükségletek, a helyi szereplők és szakértők bevonásával készített elemzések alapozzák meg.

8

Ezért a paktum partnerségi minimum követelményeknél figyelembe kell venni, hogy az Unióban paktum téren előttünk járó országoknál sincs kizárólagos üdvözítő recept, ezért csak a leggyakoribb résztvevők határozhatók meg. Ezek pedig a területileg illetékes önkormányzatok, a megyei munkaügyi szervezetek, a munkaadók képviselői (kamarák, szövetségek), a munkavállalók képviselői (szakszervezetek), a képző intézmények, a civil szervezetek, a foglalkoztató cégek, vállalkozások, a nonprofit és közigazgatási foglalkoztatók részvétele. A helyi foglalkoztatási partnerség formailag mindig az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. Ez egy olyan keret-megállapodás, amely tartalmazza azokat a legfontosabb célkitűzéseket és szervezeti formákat, amelyek mentén a partnerek együttműködnek. Az együttműködési megállapodás előkészítése egy hosszabb időszakot (kb. 3-6 hónapot) igényel. Mindenképpen szükség van néhány találkozóra (workshopokra), ahol a partnerség formai kereteit elő lehet készíteni. 1. Paktum minimum a partnerség szempontjából: 

Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága

A foglalkoztatási partnerségek célja egy széles körű térségi vagy helyi partnerség megszervezése azzal a céllal, hogy azonosítsák a térség foglalkoztatási szempontból eredő problémáit és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást egy integrált közös intézkedési stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében. Ezt annak az érdekében teszik, hogy fejlesszék a munkahely-teremtést célzó intézkedések koordinációját és egységesítését, valamint valósítsanak meg példaértékű akciókat és intézkedéseket a foglalkoztatás ösztönzése érdekében.

9

A fentieknek megfelelően a foglalkoztatási paktumoknak, a következő kulcsszereplőknek kell részt venniük a minimum követelményeknek való megfeleléshez: A helyi paktumok esetében: minimum 15 tagszervezettel - minimum a székhely település önkormányzata, illetve további önkormányzatok - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Képzőintézmények - Vállalkozások, egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. - Azon társulások, fejlesztési és egyéb szolgáltató szervezetek, melyek az adott térség fejlesztésének céljának elérésért dolgoznak (pl. vidékfejlesztési HACS, önkormányzati társulások, munkaerő-piaci szolgáltatók, HVK, helyi ipartestületek) - Civil szervezetek - Egyházak - Kisebbségi önkormányzatok - Szociális szövetkezetek A megyei paktumok esetében: Min. 25 - max. 30 tagszervezettel - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Megyei önkormányzatok - Megyei kereskedelmi és iparkamarák - Az adott megyében lévő megyei jogú város(ok) önkormányzatai - A megyei munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek - A megyei civil és non-profit szféra, szociális szövetkezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselői - Megyei agrárkamarák - Jelentősebb szakképző intézmények, felnőtt- és egyéb képzők, felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek - Területfejlesztési és innovációs ügynökségek, gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. HVK) - Munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek - Megyén belül működő foglalkoztatási paktumok képviselői - Megyei HACS-ok képviselője

10



Jövőkép és Foglalkoztatási Stratégia készítése, illetve megléte

- A közös stratégia kialakítása kapcsán fontos, hogy a foglalkoztatási partnerségnek világosan meghatározott céljai legyenek, a partnerség valamennyi lényeges szereplő részvétele dokumentált legyen a paktum stratégiájának kialakításában, a közösen kialakított stratégia következik-e a problémaelemzésből és egy hosszú távú foglalkoztatáspolitikai stratégiát követ-e? Ennek megerősítése a partnerek részéről aláírásukkal megtörtént-e? - A stratégia megvalósítása során tervezett intézkedések mennyire konzisztensek egymással? - A közös paktum stratégia kialakításának megvolt-a szükséges módszertani megalapozása? (szakmai műhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása, a partnerségi megállapodás aláírását követően foglalkoztatási partnerségi Fórumok szervezése a széles körű nyilvánosság biztosítása céljából) A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei helyi paktumoknál: - térségi foglalkoztatási helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - térségi Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - a partnerek által aláírt paktum-megállapodás - a Stratégiához kapcsolódó Akciótervben foglalt 3 éves terv. - a foglalkoztatási Stratégiához illeszkedő operatív projekttervek (minimum 3 db) További kötelező dokumentumok: - a paktum Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum működési szabályzata, - az Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve

11

A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei megyei paktumoknál: - Megyei helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - Jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - Megyei Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - A partnerek által aláírt paktum keret megállapodás, küldetésnyilatkozat - A megyei foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kidolgozott operatív projekttervek (minimum 5 db) További kötelező dokumentumok: - a megyei foglalkoztatási paktum Irányító Csoport működési szabályzata, - a megyei paktum Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve 2. Szolgáltatási követelmények: 

Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások

A foglalkoztatási paktum szolgáltatások lényege, hogy a térség munkaadói és munkavállalói szükségleteinek kielégítése megtörténjen, az abban való közreműködéssel kapcsolatban az értékátadási (tudás, probléma-megoldás, erőforrás, lehetőség biztosítása stb.) folyamat megvalósuljon, melyben az igénybevevő is részt vesz. A szolgáltatások igénybevevői felé egyfajta jogviszony jön létre, amelyre megfelelő jogi, szakmai és egyéb szabályok vonatkoznak. A paktum menedzsment tevékenysége, mint szolgáltatás a (térségi) gazdaság működésének része, a szolgáltató és az igénybevevő között jogviszony jön létre, ezért szabályozni kell a szolgáltatásnyújtás különböző követelményeit, feltételeit. A paktum menedzsment szolgáltatásainak megszervezés egy ciklikus folyamat, ami a szükséglet feltárásával és elemzésével indul és a szolgáltatási folyamat megtervezése, szolgáltatás értelmezése, meghatározása követi.

12

Közben vizsgálni kell a megvalósíthatóságot és meg kell határozni a szolgáltatás nyújtás technikai és pénzügyi feltételeit, jogi keretei. A későbbiekben aztán a szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek, követelményeinek meghatározása, valamint a paktum szolgáltatástovábbfejlesztésének tervezése is meg kell, hogy történjen. A Paktum minimum szolgáltatások a helyi paktumok esetében: - információgyűjtés és szolgáltatás a gazdasági és foglalkoztatási helyzetről - információgyűjtés és szolgáltatás a pályaválasztásról, pályaorientációról - a munkahelyteremtést, - és megtartást, valamint a munkavállalást segítő tájékoztatás nyújtása, - térségi partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) - foglalkoztatás-bővítéssel járó projektötletek kidolgozása, generálása; - a foglalkoztatást segítő képzések, tréningek szervezése - szakértői tanácsadás a partnerek és a célcsoport számára; - a foglalkoztatási partnerség működésének szervezése. A Paktum minimum szolgáltatások a megyei paktumok esetében: - a megyei önkormányzat szakmai háttérszervezeti feladatainak ellátása a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást - helyi paktumok koordinációja, szakmai támogatása - megyei befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése -a szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termékés szolgáltatásfejlesztés segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése - Megyei Paktum Akadémia működtetése: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek szervezése - a megyén belüli, regionális, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése

13

- információáramlás biztosítása a helyi paktumok és az országos paktum koordinációs szervezet között (kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése helyben, és visszajelzések, javaslatok adása a kormányzat számára a helyi szereplőktől), paktum platform portál, hírlevelek működtetése - a megyei foglalkoztatási stratégia és Akcióterv elkészítése, ehhez kapcsolódó projektgenerálás és a megvalósítás koordinálása - a 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése - megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordináció. - megyei partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) 3. Működési követelmények:      

Technikai feltételek megléte, biztosítása A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése A belső és külső kommunikációs tevékenységek A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése A paktum működés monitoringja Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében

Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a foglalkoztatási paktumok esetében is érvényes, hogy a partnerszervezetek által aláírt együttműködési megállapodásban foglalt közös küldetés megvalósul-e, az a működési feltételek megteremtésén múlik. A különböző érdekekkel rendelkező partnerek erőforrásokat kell, hogy biztosítsanak a közös célok elérése érdekében, ezért kölcsönös megállapodást kötnek arról, hogy az egyes partnerek hogyan fogják rendelkezésre bocsátani erőforrásukat a közös célokért, és hogyan értesítik egymást a meghozott döntésekről. Így ez a tevékenységek közös tervezését és a végrehajtásról való értesítést jelenti.

14

Nehezen mérhető az, hogy az egyes partnerek mennyi hozzáadott értéket visznek az együttműködésbe, mivel a paktum résztvevői nem csak pénzügyi, hanem szakmai és egyéb inputokat is (pl. elhelyezés, irodatechnika, kommunikációs felületek) biztosítanak a projektekhez. Az viszont kimutatható, hogy az együttműködési megállapodást aláírók közül hányan aktív résztvevői a paktumnak. Ebből a szempontból a társadalmi tőke dinamizálása is fontos, mert ezzel arányosan nő a partnerek hozzáadott értéke is. A partnerség által megalkotott működési szabályok tartalmazzák a menedzsment szervezettel kapcsolatos létrehozási és működtetési előírásokat, amelyek kitérnek a személyzettel és a technika háttérrel kapcsolatos előírásokra, az ellátandó feladatokra, nyújtandó szolgáltatásokra, a kialakítandó információ áramlásra, valamint a minőségi rendszerre. A Paktum minimum a helyi paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - a menedzsment szervezet nem önálló jogi személy, ezért a működési rendjének szabályozását és az irányítói jogok gyakorlását delegálni kell valamely szervezetre az alapító dokumentumokban - minimum egy fő, felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség önálló funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógép jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló paktum honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.

15

A Paktum minimum a megyei paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - minimum két fő felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott (legalább 1 főállású és 1 részmunkaidős) - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség önálló funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló megyei paktum koordinációs honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - a nyilvánossághoz és belső/külső kommunikációs tevékenységekhez deklarálni kell a partnerek által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat - a megyei gazdaságfejlesztési programhoz és az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.

16

2.4. A sztenderdek minőségfejlesztéshez 2.4.1.

kritériumrendszere

a

CAF

alapú

Vezetés

Mindenekelőtt vizsgálandó, hogy a partnerek kötöttek-e együttműködési keretmegállapodást, ezt hitelesítették-e aláírásukkal, megtörtént-e az egyértelmű szándéknyilatkozat és a felelősségvállalás kinyilvánítása. Világosan és mindenki számára érthetően sikerült-e megfogalmazni a partnerség céljait, biztosítható-e az a támogató társadalmi környezet, amely legitimálja a szükséges munkaerő-piaci beavatkozásokat. Fontos minőségi követelmény, hogy működőképes szervezeti keret jöjjön létre, épüljön ki a paktum szervezeti struktúrája - foglalkoztatási fórum, irányító csoport, menedzsment szervezet. Rendelkeznie kell egy hatékony döntéshozatali mechanizmussal, rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat. Értékelni kell, hogy a paktum működtetése érdekében kidolgozásra került-e az ügyrend, rendszeresen ülésezik-e az irányító csoport, készül-e jegyzőkönyv, vagy emlékeztető, a döntések megfelelően dokumentáltak-e. Vizsgálandó szempont, hogy a paktum rendelkezik-e saját költségvetéssel, milyen pénzügyi források és tartalékok állnak rendelkezésre, kik járulnak hozzá a működés költségeinek biztosításához. Jelenleg Magyarországon a paktumok ilyen költségvetéssel nem rendelkeznek, ez idő szerint a paktumok esetében egyes projektek finanszírozásáról lehet beszélni. Megítélendő, hogy a paktum menedzsment működése milyen szakmai színvonalon történik, biztosított-e működésük folyamatos finanszírozása, a paktum működtetésével kapcsolatos feladatokat végző személyzet rendelkezik-e a megfelelő tapasztalattal és kulcskompetenciákkal.

17

2.4.2.

Stratégia és tervezés

Alapvető szempontként értékelendő, hogy a célok meghatározását megelőztee egy indikátorokkal alátámasztott közös problémaelemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről. A helyzetfeltárás, problémaelemzés lényege, hogy konszenzusosan elfogadott módszerrel történjen meg és az elemzési eredmények minden résztvevő számára hozzáférhetővé váljanak. Vizsgálható szempont az is, hogy a közösen elfogadott problémaelemzést alátámasztják-e tanulmányok, szakértői anyagok. Fontos követelmény, hogy a paktum által elkészített stratégia logikusan következzen a helyzetfeltárás, problémaelemzés folyamatából. Érdemes annak vizsgálata, hogy a térség foglalkoztatási stratégiája milyen szorosan kapcsolódik az adott térségi gazdaságfejlesztési célokhoz és annak integráns része-e. Nagyon fontos kritérium, hogy a stratégia célrendszerében elsőrendű prioritás-e a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. A stratégiaalkotással összefüggő kritérium az is, hogy a stratégia célrendszerében, a paktum munkaprogramjában, akciótervében és a végrehajtandó projektekben figyelembe veszik az Európai Unió fontos horizontális alapelveit: a nyilvánosságot, a „gender mainstream-ing"-et, a környezeti fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot. Az is feltétlenül értékelendő, hogy a foglalkoztatási stratégia célrendszere illeszkedik-e a különböző szintű regionális, nemzeti és uniós stratégiai dokumentumokhoz.

18

Vizsgálandó az is, hogy a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjai és a térségi stratégia céljai mennyiben képesek egymást erősíteni, a stratégia megvalósításához elkészült akcióterv tartalma mire terjed ki, mely feladatokat priorizálja, sorolja időben előre. A közösen kidolgozott és elfogadott munkaprogram legyen konzisztens a paktum stratégiájával, annak célrendszerével. Juttassa érvényre az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjait. Szükséges egy időbeni mérföldköveket meghatározó cselekvési és ütemterv kidolgozása, hogy a különböző típusú és eredetű erőforrások hatékony koordinációja és célokra orientált hasznosítása megtörténhessen. Külön értékelendő szempont, hogy a munkaprogram végrehajtását szolgáló egyes projektek támaszkodnak-e helyi erőforrásokra, és milyen mértékben elégítik ki a megfogalmazott szükségleteket. A munkaprogram a célok szempontjából a végrehajtást szolgáló projektek koherens rendszerének minősíthető-e? Szükséges minősíteni, hogy a munkaprogram biztosítja-e az elvárható forráskoordinációt. Lényeges értékelési szempont a források bevonásának mértéke, a helyben rendelkezésre álló források feltérképezése és a külső források térségben való vonzása. Értékelendő minőségi jellemező, hogy a paktum szereplőiből alakuló egyes pályázati konzorciumok lefedik-e a térségi igényeket a szükséges projektekkel, ezek mennyire rugalmas és cél orientált együttműködések.

19

A munkaprogramnak tartalmaznia kell a stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projektterveket, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározását, a végrehajtásban együttműködő partnereket, felelősségi viszonyokat, határidőket, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés Megítélendő, hogy a paktum mennyire képes adaptálni és hasznosítani más foglalkoztatási célú együttműködések tapasztalatait, illetve hogyan képes átadni más paktumok számára a helyben kifejlesztett jó gyakorlatokat. 2.4.3.

Humán erőforrás menedzsment

Fontos vizsgálati szempont a partnerek folyamatos aktivitása, személyi állandósága, amely a folyamatosságot képes biztosítani, valamint annak feltérképezése, hogy rendelkeznek-e elégséges humán kapacitással a közös tennivalók elvégzéséhez, a közösen kidolgozott stratégia megtervezéséhez, megvalósításához és javításához. A paktum személyzet kiválasztásában és a megbízások esetében a korrektség és az esélyegyenlőség biztosítása szükséges. A munkatársak részvétele fontos a koncepciók és a stratégiák, folyamatok és javító intézkedések kidolgozásában. A paktumok minőségi működése érdekében fontos a hatékony menedzsmenthez szükséges humán erőforrásra igény folyamatos elemzése, az emberi erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése, a menedzsment szervezet munkatársainak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása.

20

Ugyancsak értékelendő szempont a párbeszéd a munkatársak és a szervezet között, valamint a munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése és felelős gondoskodás a munkatársakról. Emellett a paktumkoordináción belül a kultúrára jellemző kell, hogy legyen a nyitottság, hálózatszerűen működik a kommunikáció, a csapatmunka és az egyeztetés a paktumon belül és a paktumon túlmutatóan. 2.4.4.

Partnerség és erőforrások

Fontos, hogy mennyire elfogadott a partnerség gondolata a helyi társadalom és a döntéshozók számára, milyen erős a partnerség legitimációja a paktumot körülvevő társadalmi közegben. Lényeges, hogy a partnerség összetétele tükrözze az adott térség munkaerőpiacának releváns szereplőit. Ilyenek: önkormányzatok, térségfejlesztési társulások, szociális partnerek, vállalkozások, kamarák, munkaügyi szervezet, képző intézmények, non-profit szervezetek, fejlesztési ügynökségek. Fontos, hogy a k+f szektor szereplőit megnyerjék a közös munkához, hogy az ebből adódó előnyöket ki lehessen aknázni. Kvótákat nem javasolunk meghatározni, de a releváns szereplők bevonása elengedhetetlen, és a bevonandó szervezeteket a paktum földrajzi határán belül és tevékenységi köréhez kapcsolódóan kell vizsgálni. Világosan és mindenki számára érhetően, konszenzust elérve szükséges megfogalmazni a partnerség céljait, célrendszerét. Ki kell tűnnie a partnerek közötti egyértelműen lehatárolt felelősségi viszonyoknak, valamint a partnerség döntéshozatali mechanizmusa demokratikus módon és hatékonyan kell, hogy szolgálja az együttműködés céljait. A paktumban mindenki tevékeny, nem a munkaszervezet szolgáltatásai kizárólag a hozzá adott értéke.

21

Vizsgálandó a partnerség tagjai közti belső információáramlás és kommunikáció minősége, gyorsasága, módja és hatékonysága. Ezen kívül természetesen kiemelkedő feladat kell, hogy legyen a külső partnerek, környezet tájékoztatása, valamint az onnan érkező visszajelzések feldolgozása, elemzése és esetlegesen integrálása a megvalósítási folyamatba. Fontos vizsgálati szempont a partnerek folyamatos aktivitása, személyi állandósága, amely a folyamatosságot képes biztosítani, valamint annak feltérképezése, hogy rendelkeznek-e elégséges humán kapacitással a közös tennivalók elvégzéséhez. Egy másik fontos minősítési szempont, hogy „csak" támogató partnerek-e, vagy konkrét szakmai, pénzügyi teljesítésekre, eszközök rendelkezésre bocsátására is képesek-e. Minősíthető szempont, hogy a foglalkoztatási paktum a külső szakmai kapcsolatrendszerét - hazai és külföldi - milyen mértékben képes fejleszteni, valamint hozzá tud-e járulni a hasonló foglalkoztatási paktumok hálózati együttműködéséhez. 2.4.5.

Folyamatok

Értékelni kell a paktumot a működési folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése szempontjából is. A másik szempont a folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése, az innováció alkalmazásával, a vevők és más érintettek elégedettségének növelése érdekében. Időszakonként a partnerekkel közösen át kell tekinteni a stratégia megvalósítását és el kell végezni a szükséges korrekciókat az Akciótervhez, a munkaprogramhoz és a költségvetéshez kapcsolódóan.

22

Értékelni kell, hogy mit tesz a paktum a fő folyamatok beazonosítása, alakítása, megvalósítása és javítása érdekében, van-e ezekért a folyamatokért felelős személy meghatározva, azokhoz elegendő erőforrás került-e hozzárendelésre az indikátorok teljesítéséhez. Meg kell vizsgálni, hogy ezek által az eredmények, hatások, a hatékonyság és a minőség mérhetővé válnak-e? A fő folyamatok értékeléskor a kockázatokat és a legfontosabb eredményfaktorokat is elemezni kell, szükség esetén meg kell határozni a korrekciós folyamatokat. Az is értékelni kell, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a célcsoportok a szolgáltatások fejlesztésébe bevonásra kerüljenek, milyen interaktivitás zajlik a célcsoport és a paktum között, használják-e a megtervezett hagyományos és elektronikus információs csatornákat, valamint azt is, mennyire rendszere és aktív a folyamatokat támogató kommunikáció?. Értékelni kell, hogy mit tesz a paktum a folyamat-innováció érdekében a célcsoportok bevonásával, figyelmet fordít-e a többi működő paktum jó példáinak, bevált gyakorlatainak átvételére és adaptálására, végez-e összehasonlító elemzéseket a főbb folyamatok kapcsán? 2.4.6.

Célcsoportokkal kapcsolatos eredmények

Ennél a pontnál a célcsoportokkal kapcsolatos eredményeket kell megvizsgálni a paktumok működése kapcsán, értékelni kell, hogy a paktum mely eredményeket ért el a célcsoportok igényeinek és elvárásainak teljesítésében, ehhez pedig a megelégedettség mérési módszereket kell kialakítani és a lekérdezések eredményeit felhasználni.

23

A paktum működésével kapcsolatosan mérni kell a célcsoportok elégedettségét a paktum által nyújtott szolgáltatások kapcsán, elégedettségüket a bevonásuk (részvételük) tekintetében, valamint elégedettségüket a minőség, a megbízhatóság, és a tanácsadás stb. kapcsán. Az is értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a célcsoportok szükségletei és elvárásai teljesítésében, a megelégedettséget mérni pedig a paktumról alkotott összbenyomásuk kapcsán. A paktumok kapcsán mérni kell, hogy hány célcsoport tag került bevonásra a paktum tevékenységeibe, közülük konkrétan hányan éltek javaslattal, ehhez pedig alkalmazzák-e a korszerű kommunikációs-és interakciós eszközöket a paktummal történő együttműködés során. A paktumok esetében azt is mérni kell, hogy kialakított minőségi sztenderdekhez kapcsolódó módszertan betartásra kerül-e a működés során. 2.4.7.

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények

A paktum menedzsment szervezetek esetében értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak szükségleteinek és elvárásainak teljesítésében: a megelégedettség és motiváció mérése eredményeinek felhasználásával. Ennek méréséhez a kialakított módszertanban foglalt lekérdezéseket és interjúkat kell alkalmazni a dolgozói megelégedettségnél a rendelkezésére álló személyi erőforrások kapcsán valamint a munkakörülményekkel kapcsolatban.

24

A hatékony együttműködés érdekében fel kell tárni a munkahelyi légkört, a lehetséges érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenséget és mérni kell munkatársak megelégedettségét a paktum továbbfejlesztésébe történő bevonásukat érintően, meghallgatják-e a felmerült javaslataikat. Értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak elvárásainak beváltása tekintetében A módszertan alkalmazásával azt is mérni kell, hogy az információs és kommunikációs technológiák használata a munkatársak körében mennyire elterjedt.

2.4.8.

A társadalmi megítélés eredményei

A foglalkoztatási paktumoknak akár már rövidtávon is közvetlenül mérhető, illetve közvetett, hosszabb távon eredményei lehetnek.

érzékelhető, érvényesülő

A kimutatható, mérhető eredmények a paktum hasznaként foghatóak fel, ezért nagy szerepük van a társadalmi elismertetésben, a politikai támogatottság így könnyebben biztosítható. Fontos szempont, hogy a lokális munkaerő-piaci problémák megoldására születnek-e innovatív, kreatív, újszerű megoldások, történik-e inspiráció projektek formájában új munkaerő-piaci eszközök kifejlesztésére, és a munkaprogram támogatja-e a helyi kezdeményezéseket? Nagyon fontos kritérium, hogy a stratégia célrendszerében elsőrendű prioritás-e a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. Értékelni kell a paktum társadalomra gyakorolt hatásait a társadalmi vonatkozású teljesítményekről hatásindikátorok segítségével.

25

Mivel a partneri kör a társadalom különböző szektoraiban érkező szereplőket tömörít a partnerség elégedettségének és a partnerek aktivitásának a mérése is fontos. A paktum tevékenységének az értékelésénél figyelembe kell venni a nyilvánosság és a fenntarthatóság követelményeit és a hátrányos helyzetű célcsoportok a civil társadalom részére nyújtott támogatásainak mértékét. 2.4.9.

A paktum szolgáltatások kulcsfontosságú eredményei

Az együttműködés fontos kritériuma, hogy rendszeres időközönként megtörténik-e a munka értékelése, a szükséges konzekvenciák levonása és a beavatkozások elvégzése. Az eredmények megfogalmazásánál mindig abból a célrendszerből szükséges kiindulni, amit a partnerek az együttműködési megállapodásban megfogalmaztak és a munkaprogram során projektek formájában végrehajtottak. E teljesítési folyamat egyes szakaszainak, fázisainak méréshez indikátorokat lehet rendelni. A minősítési rendszernek választ kell adnia a működéssel összefüggő kérdésekre azért is, hogy a partnerségben együttműködő szervezetek, személyek meg tudják ítélni közös tevékenységüket. Értékelni kell a paktum célok elérését a külső eredmények és hatások alapján, a tevékenységek és szolgáltatások minőségének javulását, a költség-haszon arányát és vizsgálni kell a különböző értékelések hatásait. Az egyes paktumok céljainak elérését a belső eredmények alapján is értékelni kell, a menedzsment és az innováció területén elért eredményeket, a partnerség eredményeit pedig a módszertanban kialakított belső indikátorokkal kell mérni. Ugyancsak a paktum belső indikátorait kell vizsgálni, a korszerű információs-és kommunikációs technológiák használatánál, alkalmazni a költségvetés betartását és a pénzügyi célok elérését, a pénzügyi eszközök előteremtését és azok hatékony és szabályszerű felhasználását. 26

2.5 A paktumok sztenderdjeihez kapcsolódó minőségi jegyek és információ forrásaik részletes bemutatása Kritériumok 1. Vezetés

Alkritériumok 1.1. Mérlegelje a paktum Irányító Csoportja tevékenységét, aszerint, hogy megfelelő iránymutatásokat ad-e a partnerség számára a jövőkép és az értékrend kapcsán

1.2 Értékelje a paktum menedzsment szervezetének tevékenységét, aszerint, hogy milyen színvonalon irányítja a partnerséget és hogyan fejleszti irányítási, vezetési tevékenységét a paktum közös célkitűzéseinek elérése érdekében 1.3 Mérlegelje az Irányító Csoport tevékenységét, aszerint, hogy hogyan motiválja és támogatja a partnerségben közreműködő szervezeteket a munkájuk során.

Minőségi jegyek

Információ forrása

Helyzetfeltárásra és probléma elemzésre épülő stratégia megléte, jövőképpel és küldetésnyilatkozattal, valamint értékrend deklarációval. A stratégia megvalósításához kapcsolódóan Akcióterv és Éves munkaterv és költségvetés készült. A partnerek tájékoztatása, rendszeres találkozók és munkacsoport ülések szervezése, elektronikus tájékoztatási eszközök rendszeres használata deklarált az Ügyrend/SZMSz-ben.

A paktum Helyzetfeltárásra és a swot elemzésre épülő stratégai dokumentum információi, a középtávú paktum Akcióterv, az éves munkaterv és költségvetés, a paktum partnerségi kommunikációs terv.

Folyamatosan alkalmazzák a partnerközpontú működés alapelveit. A

partnerség tagjai közti

belső információáramlás és kommunikáció gyors és hatékony.

Ügyrend/SZMSZ, meghívók, program, emlékeztetők, hírlevelek, partnerszervezetekre lebontott tevékenységi és kommunikációs terv.a partneri elégedettség mérések elemzésének szöveges része. Honlap, hírlevél, kör emailek, Partner szervezetekre lebontott tevékenységi terv, paktum kommunikációs terv. A közösségi média eszköztárának partneri körben történő használata.

27

Kritériumok

2. Stratégia és tervezés

Alkritériumok

Minőségi jegyek

Információ forrása

1.4 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum Irányító Csoportja azért, hogy a paktumpartnerek és döntéshozók közötti kapcsolatot megfelelően működjön 2.1. Mérlegelje a paktum tevékenységére vonatkozó tényeket, aszerint, hogy megfelelően tájékozódike az érdekcsoportok jelenlegi és jövőbeni igényeiről

A mindennapos munkában stratégia kommunikációja, disszemináció, szemléletformálás és érdekképviselet. Az Irányító Csoport a PDCA ciklusnak megfelelően gördülő tervezéssel beépíti az érdekcsoportok igényeit, információval látja el a menedzsmentet. Helyzetfeltárásra és probléma elemzésre épülő stratégia megléte, jövőképpel és küldetésnyilatkozattal, valamint értékrend deklarációval A stratégia megvalósításához kapcsolód Akcióterv és Éves munkaterv elkészítése.

Ügyrend/SZMSZ, sajtóközlemények, honlap és hírlevél cikkek, képviselet más szervezetek rendezvényein. A paktum stratégián alapuló éves beszámolók, Akcióterv és éves munkaprogram, időszakos igényfelmérések, továbbfejlesztési javaslatok.

2.2 Értékelje, hogy mit tesz a Paktum Irányító Csoportja azért, hogy a stratégiákat és a terveket kidolgozza, felülvizsgálja és tovább fejlessze.

A paktum stratégián alapuló éves beszámolók, Akcióterv és éves munkaprogram, továbbfejlesztési javaslatok a menedzsment szervezet munkatársai részére, kapcsolódó disszeminációs anyagok.

28

Kritériumok

Alkritériumok 2.3 Értékelje, hogy mit tesz a paktum Irányító Csoportja annak érdekében, hogy megvalósítja-e stratégiai és operatív terveit

2.4 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum vezetése a tekintetben, hogy hogyan tervezi meg és vizsgálja felül a partnerség terveit, hogyan hajtja végre szervezeti korszerűsítést, a modernizációt és az innovációt 3. HEF menedzsment

3.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum vezetése annak érdekében, hogy elegendő humán erőforrással rendelkezzen a stratégia megtervezéséhez, megvalósításához és továbbfejlesztéséhez3.2 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a munkatársak számára meghatározza, fejleszti és felhasználja az egyéni és csoportos képességeket és ismereteket, valamint, hogy az egyeztetésekbe bevonja őket.

Minőségi jegyek Erőforrásokat és kapacitásokat rendel az Akciótervben és az éves munkaprogramban meghatározott feladatok elvégzésére a menedzsment szervezethez. Elégedettségi felmérések (vevői, munkatársi, vezetői, partneri), kimutatások, a társadalmi hatások mérésére kidolgozott eszközök és módszerek. Az éves munkaprogramhoz kapcsolódó humánerőforrás igények meghatározása, éves költségvetés biztosítása. Megfelelő munkakörnyezet biztosítása, csoportmunka technikák alkalmazása, továbbképzési lehetőségek biztosítása.

Információ forrása A menedzsment szervezet munkaterve, belső kommunikációs csatornák, Irányító Csoport ülések, partnerségi egyeztetések dokumentumai. Szervezetfejlesztési terv, értékelési terv és a kapcsolódó összesítő dokumentumok, az elemzések alapján elkészülő fejlesztési javaslatok. Humánerőforrás terv, esélyegyenlőségi stratégia, személyzeti politika, a paktum költségvetése, partnerszervezetekre lebontott feladatterv. Paktum képzési terv, partnerszervezetekre lebontott feladatterv, egyéni képzési terv, munkatársai és vezetői kompetenciafejlesztő tréningek.

29

Kritériumok

4. Partnerség és erőforrások

Alkritériumok

Minőségi jegyek

Információ forrása

3.3 Értékelje a paktum tevékenységére vonatkozóan azt, hogy a menedzsment bevonja-e a szervezet munkatársait a belső egyeztetésekbe és feladatmeghatározásokba 4.1. Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum vezetése annak érdekében, hogy hogyan fejlessze és működtesse a legfontosabb partnerkapcsolatait

A munkatársak bevonását segítő vezetési technikák alkalmazása, ösztönző rendszerek kidolgozása.

Brainstorming emlékeztetők, ösztönzési stratégia, dolgozói elégedettségi felmérések eredményei. Paktum partnerségi együttműködési megállapodás szövege, a belépési nyilatkozatok, további megkötött együttműködési megállapodások, éves foglalkoztatási fórumok és ICS ülések jegyzőkönyvei. A paktumszervezet Ügyrend/SZMSZ-e, az éves foglalkoztatási fórumok, meghívói és jegyzőkönyvei, a kommunikációs és a disszeminációs terv, foglalkoztatási szakmai területekre lebontott Felelősségi, kapcsolattartói lista, beazonosított fejlesztési projektek listája.

4.2 Értékelje, hogy biztosított-e a paktum részéről, hogy a kínálatot megfelelő szintűek legyenek a kapcsolatai a tevékenysége által érdekelt (lehetséges) felekkel.

A paktum alapító partnersége megfelel a szakmai elvárásoknak, a partnerségi megállapodásban szabályozásra kerül partnerkapcsolatok fejlesztésének és működtetésének módja. A paktum Ügyrend/SZMSZ tartalmazza az éves foglalkoztatási fórum összehívását, az alkalmazandó hagyományos és elektronikus kommunikációs csatornákat, az egyes szakterületekért felelős partnereket és/vagy munkatársak kijelölése.

30

Kritériumok

Alkritériumok

Minőségi jegyek

Információ forrása

4.3 Értékelje, hogy vajon biztosított-e, hogy megfelelően kezelje a paktum a menedzsment szervezet munkatársainak tudását, hogy elegendő erőforrásokkal rendelkezzenek és azokat hatékonyan alkalmazzák. 4.4 Értékelje, vajon biztosított-e, hogy megfelelően és hatékony gazdálkodike.

Belső információáramlási és elosztási rend kialakítása, elektronikus tudástár kialakítása, mentorálási rendszer kialakítása.

Elektronikus adatkezelési és tárolási szabályzat, képzések, tréningek jelenléti ívei, mentorálások, tanácsadások emlékeztetői.

A paktum éves költségvetési tervet készít, az Irányító Csoport teljesítmény mutatókat rendel hozzá és ellenőrzi annak időarányos végrehajtását.

4.5. Értékelje, hogy mit tesz a paktum menedzsment szervezete azért, hogy a korszerű technológiák és az innovatív szervezési megoldások rendelkezésre álljanak

A hatékony munkavégzéshez szükséges ICT eszközök és alkalmazások biztosítása, az elektronikus kapcsolattartás előtérbe helyezése a partnerekkel. Figyelemmel kíséri a szervezési innovációkat.

Az éves munkatervhez kapcsolódó éves költségvetés. Az ellenőrzések és az időszakos kontrolling információi. Pénzügyi szabályzatok. Indikátorok teljesülésének mutatóiAz ICT rendszer kialakításának terve, az eszköz és alkalmazás beszerzések dokumentumai és számlái. Az elektronikus kapcsolattartás dokumentumai, kommunikációs és disszeminációs terv elemei.

31

Kritériumok

5. Folyamatok

Alkritériumok

Minőségi jegyek

Információ forrása

4.6 Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy megfelelő irodai munkakörülményeket biztosítson a menedzsment szervezet munkatársai számára. 5.1. Értékelje, hogy a paktum hogyan azonosítja, tervezi, irányítja és fejleszti folyamatait a sikeres megvalósítás érdekében

Az ergonomikus munkavégzéshez szükséges környezet kialakítása a partneri kör szereplőinek bevonásával. A paktum a szervezeti dokumentumaiban írja le a folyamatait és azok szabályázását, az Irányító csoport hatáskörrel rendelkezik a változások indokolta fejlesztési korrekciókra. Az egyes tématerületek kapcsolattartóit bevonja a kommunikációba, az éves Foglalkoztatási fórumon kívül az aktuális fejlesztési elképzeléseket véleményezteti, szolgáltatási kézikönyvet készít.

Dolgozói elégedettség mérések eredményei, ügyfél elégedettségmérések eredményei.

5.2 Értékelje, hogy mit tesz a foglalkoztatási paktum azért, hogy a célcsoportok/vevők/polgárok a szolgáltatások és/kezdeményezések fejlesztésébe bevonásra kerüljenek

Ügyrend/SZMSZ, Irányító Csoport ülések jegyzőkönyvei, éves munkaterv, témakör és folyamat felelősök kijelölései munkaköri leírásban vagy feladatmeghatározásban. Az alapítói együttműködési megállapodás szövege, Ügyrend/SZMSZ, kommunikációs terv, Foglalkoztatási fórum és tematikus rendezvények emlékeztetői. A menedzsment szervezet szolgáltatási kézikönyve.

32

Kritériumok

Alkritériumok 5.3 Értékelje, hogy a paktum hogyan tervezi és irányítja folyamatainak az innovációját, az állampolgárok, ügyfelek és a további célcsoport tagok bevonásával.

6. Célcsoportokkal kapcsolatos eredmények

6.1. Értékelje, hogy a paktum ügyfelei mennyire elégedettek a partnerség tevékenységével kapcsolatban és mely eredményeket ért el a célcsoportok igényeinek és elvárásainak érdekében

6.2 Értékelje, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a célcsoportok/vevők/polgárok szükségletei és elvárásai teljesítésében az ügyfél és polgárorientált működés mutatószámai kapcsán

Minőségi jegyek

Információ forrása

A nyilvános konzultációk mellett az elégedettség mérések eredményeit is beépíti a folyamataiba. Előtérbe helyezi az innovatív ICT alapú kapcsolattartást. tapasztalatcsere programokat szervez. A paktum menedzsment szervezet méri a paktum partneri kör és az ügyfelek elégedettségét a szolgáltatásokkal, információ-ellátással és a bevonásukkal kapcsolatban.

A nyilvános fórumok meghívói, az elégedettség mérések elemzése, az újszerű ICT alapú kapcsolattartás és a web 2.0 alapú közösségi oldalak használatának mutatói, a tanulmányutak emlékeztetői. A partneri és ügyfél elégedettségmérés eredményei, a Foglalkoztatási fórumok és egyéb nyilvánossági rendezvények emlékeztetőit, a honlap, hírlevél és a közösségi oldalak információi. Az Irányító Csoport ülések jegyzőkönyvei, Ügyrend/SZMSZ éves munkaterv módosításai. Az elektronikus kommunikációs csatornákon beérkezett célcsoport információk.

Az Irányító Csoport a működéssel kapcsolatban kapott észrevételeket, javaslatokat beépíti a szervezeti dokumentumokba. Az ICS értékeli a bevont célcsoport tagok mutatóit, jellemzőit.

33

Kritériumok 7. Munkatársakkal kapcsolatos eredmények

Alkritériumok

Minőségi jegyek

Információ forrása

7.1. Értékelje, hogy a paktum menedzsment milyen eredményeket ért a saját munkatársak/résztvevők szükségleteinek és elvárásainak teljesítésében, az elégedettsége, illetve motiváltsága tekintetében.

Az Irányító Csoport a menedzsment szervezet munkatársait bevonja a jövőkép és a küldetésnyilatkozat kidolgozásába, munkahelyi légkört javító akciókat szervez. Az Irányító Csoport a menedzsment szervezet munkatársait bevonta a jövőkép és a küldetésnyilatkozat kidolgozásába, érdekeltté tette őket azok közös megvalósításában. A helyi/térségi munkaerőpiaci helyzet változásának mutatószámai, a paktum partneri kör visszajelzései, a célcsoport elégedettségének mérése.

A szervezeti jövőkép alkotó workshopok emlékeztetői, jelenléti ívei. A közös csapatépítő tréningek dokumentumai, képzések, tréningek dokumentumai.

Értékelje, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak/résztvevők szükségleteinek és elvárásainak beváltása tekintetében: a munkatársak-/résztvevőkre vonatkozó eredmények indikátorai. 8. A társadalmi megítélés eredményei

8.1. Értékelje, hogy a paktum releváns célcsoportjai hogyan érzékelik a paktum tevékenységeit a társadalmi hatások tekintetében az érdekeltek által észlelt társadalomra gyakorolt hatások eredményei alapján).

A munkatársi elégedettség mérés dokumentumai, a közös csapatépítő tréningek dokumentumai, képzések, tréningek dokumentumai.

Térségi, megyei foglalkoztatási statisztikák, Paktum Közgyűlések jegyzőkönyvei, partneri egyeztetések emlékeztetői, ügyfél elégedettségmérések elemzése.

34

Kritériumok

Alkritériumok 8.2 Értékelje a paktum tevékenységének társadalmi hatásait teljesítménymutatók alapján

9. A paktum szolgáltatások kulcsfontosságú eredményei

9.1. Értékelje a paktum szakmai tevékenysége céljainak elérése, külső mutatók célok elérése a külső eredmények és hatások alapján

9.2 Értékelje a paktum céljainak elérését a belső eredmények mutatóit a tervezett indikátorai és a célok megvalósítása alapján

Minőségi jegyek Az Irányító Csoport az éves Foglalkoztatási fórumok és a tematikus találkozók mellett az elektronikus csatornákon is tud visszajelzéseket gyűjteni a társadalmi, gazdasági hatással kapcsolatban. Az irányító csoport éves szint méri és értékeli a paktum munkáját, a kitűzött célok elérését, az eredményeket és a hatásokat. Az Irányító csoport értékeli a paktum éves munkatervében és a költségvetésben foglalt célok elérését, a mutatószámok és keretszámok alapján.

Információ forrása Foglalkoztatási fórum és tematikus rendezvények emlékeztetői. Az elektronikus kapcsolattartás és a közösségi oldalak dokumentumai.

Az Irányító csoport ülések jegyzőkönyvei, a stratégia, az Akcióterv és az éves munkatervben foglalt indikátorok induló és aktuális értékei. Az Irányító csoport ülések jegyzőkönyvei, a munkaszervezet éves munkatervben foglalt indikátorok induló és aktuális értéke, a paktum költségvetésének számai.

35

2.6. A sztenderdek bevezetésének és a paktumok CAF alapú fejlesztésének folyamata 2.6.1. Módszerek A hazánkban működő foglalkoztatási paktumok minősítési rendszerét az ausztriai országos paktum koordinációs szervezet által kidolgozott TQM alapú minőségi rendszerhez hasonlóan a hazai paktumok tevékenységének javítása, a partnerség és szolgáltatások előtérbe helyezése érdekében dolgozta ki az OFA megbízásából a BFH Európa Kft. Ennek célja a partnerségek működésének erősítése, jobb együttműködés és emelt minőségű szolgáltatási elérése. Mindez növelni fogja a paktumok tevékenységének átláthatóságát és a minősítési folyamat támogatja foglalkoztatási partnerségek stratégiai szemléletű működését valamint a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó dokumentációs szint javítását. Az osztrák példa a közös értékelési keretrendszer (angol rövidítése: CAF Common Assessment Framework) mint egy teljes körű minőségirányítási eszközt (angol rövidítése: TQM - Total Quality Management) vezetett be az országos paktum koordináció keretében. Ezt a módszert a közszféra képviselői dolgoztak ki a közszféra számára az Európai Minőségirányítási Alapítvány (angol rövidítése: EFQM - European Foundation for Quality Management) Kiválóság Modelljét alapul véve. A CAF azon alapelvre épül, hogy a szervezet teljesítményének kiválósága a működés hat területének megfelelő irányításától függ. Ez a hat terület a vezetés, a stratégiaalkotás és tervezés, a HR menedzsment, a partnerkapcsolatok és erőforrások, folyamatok, eredmények. A kiválóságot a szervezet eredményei kapcsán is több szemszögből kell értékelni: a szervezet teljesítménye (kitűzött céljai) alapján, az állampolgárok/ügyfelek szemszögéből, a munkatársak nézőpontjából, valamint a társadalmi hatások alapján.

36

A CAF-önértékelés a szervezeti teljesítmény elemzésének holisztikus (teljességre törekvő) megközelítésén alapul, mivel a szervezetet egyazon időben különböző szemszögből és szempontok szerint kell megvizsgálni mind a működés, mind a szervezet eredményei tekintetében. A modell alkalmazásával nagymértékben javul(hat) az adott szervezet, esetünkben a foglalkoztatási paktumok teljesítménye. Az önértékelés segít: 

azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait



kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztendő területeket



meghatározni a továbbfejlődés irányait teljesítményeivel való összehasonlítás alapján

más

szervezetek

A CAF a foglalkoztatási partnerségek szervezeten belüli teljes fejlesztési folyamatát támogatni tudná, így öt fő célkitűzést jelölhetünk meg a foglalkoztatási partnerségek számára: a kiválóság kultúrájának és a TQM alapelveinek bevezetése és elterjesztése a foglalkoztatási paktumoknál, a paktum szervezetek fokozatos végigvezetése a teljes PDCA fejlesztési cikluson (Plan/tervezés-Do/megvalósítás-Check/ellenőrzésAct/beavatkozás), a paktum szervezetek önértékelésének elősegítése, hogy azonosítani tudják a hibákat, és meghatározzák a szükséges fejlesztési intézkedéseket, a minőségirányításban használt különféle modellek közötti híd megteremtése, a stratégiai szemlélet elterjesztése, a paktum szervezetek közötti egymástól tanulás (benchlearning) lehetővé tétele és támogatása • •

• • •

37

2.6.2. A folyamatok bemutatása Minimum sztenderdeknek (paktum minimumoknak) való megfelelés A minimum sztenderdeknek való megfelelés vizsgálatánál az előző fejezetekben foglalt minimum követelményeknek való megfelelést kell bemutatni a 3 értékelési területen: 1. A partnerségi követelményeknek való megfelelés 2. A szolgáltatatási követelmények való megfelelés 3. A működési követelmények minimumának vizsgálata Az adott szintű paktum minimumoknak való megfelelés vizsgálatát a foglalkoztatási paktum szakmai és szervezeti dokumentumainak összegyűjtésével kell kezdeni. A munka megkezdése előtt az értékelésben résztvevők részletesen tanulmányozzák az azokban leírt információkat. Az egységes értelmezés érdekében fel kell készíteni minden résztvevő munkatársat, akik a vizsgálatban közreműködnek az OFA által felkért paktum szakértő irányításával. Fontos, hogy az érintettek világosan lássák az értékelés célját, folyamatát, és benne a saját szerepüket, feladatukat, felelősségüket. Első lépésként el kell készíteni az értékelési munkatervet, ami tartalmazza a részletes feladattervet, az értékeléshez szükséges módszereket, a feladat végrehajtásáért felelősöket, szereplőket, valamint a határidőket, valamint a minimum értékelés során elkészítendő anyagokat is. Az egyes kritériumok történő megfelelés dokumentálásához használjuk a 3.6.4.-es pontban „A sztenderdeknek való megfelelés és az önértékelés dokumentumai” fejezetben található táblázatot. Az egyes szempontokhoz megállapítások során kapott eredmények összevetése történik meg. Az értékelési tábla mutatja meg, hogy az egyes területeken alkalmazott kritériumok vizsgálata során, mely területeken lesz a minimumokhoz mérten alkalmas a paktum szervezet.

38

Az értékelés elkészülése után kell a dokumentációt összeállítani: az alátámasztó dokumentumok csatolásával és az önértékelést végző jegyzőkönyv aláírásával együtt és elektronikus formában, valamint papír alapon tértivevényes levélben megküldeni az OFA címére. Ezt követően az OFA szakértői elvégzik a beérkezett akkreditációs pályázat értékelését, majd az egyes szempontoknak való megfelelést a dokumentum alapú elemzésen túl helyszíni látogatásokkal/interjúkkal is validálni kell. Az akkreditációs eljárás eredményeként a min. követelményeknek megfelelő paktumok számára az OFA kiállítja az „Akkreditált helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködés (paktum)”, és „Akkreditált megyei gazdaságés foglalkoztatásfejlesztési együttműködés (paktum)”, tanúsítványokat. Az összegző értékelésnek minden esetben javaslatokat is tartalmaznia kell a továbbfejlesztés érdekében. Minőségfejlesztés Azok a szervezetek kezdik el alkalmazni a CAF modellt, amelyek célja a kiváló teljesítmény felé törekvés, és amelyek meg kívánják honosítani a kiválóság kultúráját. A CAF eredményes alkalmazása idővel ennek a fajta kultúrának és gondolkodásmódnak a továbbfejlődéséhez vezethet a szervezeten belül. A CAF modell kilenc elemből álló felépítése azokat a főbb szempontokat tartalmazza, amelyeket bármilyen szervezeti elemzés során figyelembe kell venni. A modell 9 kritériumrendszerét követve minden részletre kiterjedően vizsgálja meg az alábbi területeket: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Vezetés Politika és stratégia Emberi erőforrások Partnerkapcsolatok Folyamatok Vevőkkel kapcsolatos eredmények Munkatársakkal kapcsolatos eredmények A társadalmi megítélés eredményei Kulcsfontosságú eredmények (pénzügyi mutatók)

39

Az önértékelés során ezen a 9 fő kritérium-területen végezünk részletes elemzést. Ezek a fentiek szerint két nagy csoportra oszthatók: az adottságokra, illetve az eredményekre. Az adottságok területén a vizsgált kérdéscsoportok a következők:  A vezetés tevékenysége és viselkedése hogyan ösztönzi, támogatja és mozdítja elő a minőségkultúrát?  A szervezet hogyan fogalmazza meg stratégiáját, hogyan bontja le a szervezet egyes szintjeire, felülvizsgálja-e azt, valamint hogyan alakítja az abban foglaltakat tervekké, intézkedésekké?  A szervezet hogyan hasznosítja a dolgozók képességeit?  A szervezet hatékonyan és hatásosan menedzseli-e az erőforrásait?  A szervezet a minőségügyi rendszer és a folyamatok irányítása révén hogyan teremt értéket vevői számára? Az eredmények körében:  Milyen eredményt ért el a szervezet a külső vevők elégedettsége révén?  Mit ért el a szervezet a dolgozói elégedettség terén?  Mit ért el a szervezet a helyi szükségleteinek és elvárásainak terén?  Milyen eredményt ért el a szervezet a tervezett üzleti célok teljesítésében, pénzügy terén és egyéb módon az érdekeltek szükségleteinek és elvárásainak kielégítésében? A vezetés a vevői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást megalapozott politikával és stratégiával a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el, ami kiváló kulcsfontosságú eredményekhez vezet. Az önértékelési folyamat során elsőként elkészül egy nullpontos indító értékelés, ezt követően meghatározásra kerülnek a fejlesztés keretei és részletes kidolgozásra kerül az önértékelési folyamat ütemezése. A teljes folyamat a paktum Kiválósági Programként fog működni, amely első lépéseként elkészül az indító értékelés összefoglalója és egy visszajelzés a szervezet számára Ezt követően került megszervezésre egy bevezető tréning és elkészül a Kiválósági Program első munkaverziója. A rendszert folyamatosan fejleszteni kell, szakértői támogatást kell nyújtani a paktumok részére, hogy a program megvalósításával a lefolytatandó következő értékelésre már magasabb szintre fejlődjön a szervezet.

40

2.6.3. Intézményrendszer 1. Minimum sztenderdeknek (paktum minimumok) való megfelelés Tisztázni kell a sztenderdizálásért felelős menedzsment szervezetet. A TÁMOP 2.6.2-ben betöltött szerep alapján is az OFA megbízását célszerű megtenni a megyei és helyi paktumok esetében is. Az NGM irányítja a sztenderdek kialakításának folyamatát, mint szakminisztérium. A TÁMOP 1.4.7 kiemelt projekt értékelő kutatás keretében vizsgálja a foglalkoztatási paktumok sztenderdeknek való megfelelését a kutatásban működő kategóriába került paktumok bevonásával. A sztenderdizálás egyben fejlesztési folyamat is, a motivált paktumok kiküszöbölik a feltárt hiányosságokat. A minimum sztenderdeknek való megfelelést a működési támogatások és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás bemeneti feltételeként célszerű meghatározni, és ezt a feltételt beépíteni az adott forrásgazda szervezet (Kormányhivatal, NGM stb.) által a pályázati dokumentációba. 2. CAF alapú minőségfejlesztés A sztenderdizálási folyamat eredményeként meghatározzák a fejlesztendő területeket, és erre fejlesztési terv készül. A megyei paktumok esetén a sztenderdizálási folyamatot menedzselő és az országos paktum koordinációt is ellátó OFA, míg a térségi paktumok esetén a megyei paktumoknak javasolt a minőségi folyamatot menedzselni központi vagy EU-s finanszírozással.

41

2.6.4. A sztenderdeknek való megfelelés és az önértékelés dokumentumai Sztenderdizációs és önértékelési dokumentumok, adatlapok 1. Sztenderdeknek való megfelelés dokumentumai

A sztenderdeknek (minimumnak) való megfelelés 3.6.2-es pontban foglalt vizsgálati folyamata során egységes dokumentumokat célszerű alkalmazni az összehasonlíthatóság érdekében. Ezekhez az alábbi felépítésű táblázatok használhatók: Értékelési munkaterv sablon Munkatervi feladat

Résztvevők

Határidő

Módszer

Dokumentálása

A megyei és helyi foglalkoztatási paktumok esetében a minimum sztenderdeknek való megfelelés vizsgálatát az egyes kritériumoknak való megfelelés bemutatásához egységes adatlapot kell használni. A kritériumok vizsgálata eltér a megyei és a megyei jogú városi/helyi paktumok esetében. A sztenderdeknek való megfelelést vizsgáló adatlap Kritérium címe: Az adott témakör jellemzői: A kapcsolódó értelmező megjegyzés (a megfelelőség megállapítása vagy hiányának bemutatása): Információhordozó és alátámasztó dokumentumok. (felsorolás jelleggel) 

……

(Az adatlap mátrixának a tartalmát annyi esetben kell kitölteni, ahány kritérium vizsgálatra került) 42

A vizsgálandó kritériumok listája és az adott témakörök jellemzői Valamennyi paktum esetében: • Alapító okirat: a minimum feltételekben meghatározott partneri körben aláírt, a paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó paktumot alapító együttműködési megállapodást. A partnerségi bevonással végrehajtott projekt előkészítési folyamatot részletes dokumentációja megyei és helyi szinten is: partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők. Figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; • Paktum szervezet: az adott területi szinten jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns állami, gazdasági, társadalmi/civil szereplők, képző intézmények, foglalkoztató szervezetek megkeresése és bevonása a foglalkoztatási megállapodásba). Gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési megállapodás/paktum megvalósítása és fenntartása során, foglalkoztatási fórum, irányító csoport, menedzsment szervezet és paktumiroda felállítása működtetése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, reális költségvetés kidolgozása, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák, humán-erőforrás biztosítása. A foglalkoztatási partnerség (paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve megosztása. • Helyi paktum esetében koordinációs iroda működtetése, maximum 1 fő főállású partnerségi koordinátorral, megyei, illetve megyei jogú város paktum esetében koordinációs iroda működtetése, maximum 2 fő partnerségi koordinátorral. • Foglalkoztatási helyzetelemzés: a paktum, megállapodás területi szintjére vonatkozó, részletes – valamennyi releváns gazdasági ágazatra kitérő - foglalkoztatási helyzetelemzés készítése, melynek része indikátorokkal, kutatásokkal, elemzésekkel, és/vagy szakértői véleményekkel alátámasztott - közös helyzetfeltárás, problémaelemzés a térség munkaerő¬piacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről. A helyzetelemzés megalapozásához szükség van továbbá munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzésére.

43

• Foglalkoztatási stratégia és Akcióterv: a paktum, megállapodás területi szintjére vonatkozó, a résztvevők által konszenzusos módszerrel elfogadott, a helyzetfeltárásból logikusan következő, térségi gazdaságfejlesztési célokhoz szorosan kötődő, foglalkoztatást és munkanélküliség elleni küzdelmet fókuszba állító, a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjaival szinergiában álló, részletes foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása, beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer felépítését, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítését stb. • Paktum munkaprogram: a foglalkoztatási paktum stratégiájának/akciótervének megvalósítására reális ütemtervű munkaprogram kidolgozása, összhangban az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. Stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projekttervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározása, a végrehajtásban együttműködő partnerek, felelősségi viszonyok, határidők, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés szabályozásával. Megyei paktumok esetében további vizsgálandó szempontok: • A Kormányhivatalok megyei munkaügyi szervezetével együttműködve a megyei paktum a megyei önkormányzatok szakmai háttérszervezete a helyi gazdaság – és foglalkoztatás fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást. • Ernyőszervezeti feladatok ellátása, a megye területén működő paktumok közötti koordináció, kapcsolattartás, valamint paktum-feladatok ellátása a megye azon területein, ahol helyi paktumok nem jönnek létre. • Szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termék-és szolgáltatásfejlesztés segítése, piacra jutás segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése. • Megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia készítése, projektgenerálás, a megvalósítás koordinálása. • A megyében működő gazdasági és foglalkoztatási paktumok szakmai támogatása, működésük összehangolása, helyi paktumok vonatkozásában monitoring tevékenység és koordináció ellátása.

44

• A mindenkori foglalkoztatási célú kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése, hatékonyabb programmegvalósulások támogatása, a támogatások munkaerő-piaci hatásának erősítése. • Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködési Program kidolgozása széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei jogú városok és a helyi szereplők kötelező bevonásával. 2. Önértékelési dokumentumok Az önértékelési rendszer összetett dokumentumok sorozata. E dokumentumok, amelyek egyben az intézményünk minőségfejlesztési programját is tartalmazzák az alábbiak: 1) Önértékelési kézikönyv, amely az önértékelés tervdokumentuma. Célja, hogy bemutassa az önértékelési rendszer felépítését, a résztvevő szereplőket és az eljárásokat valamint kapcsolatát a minősítési rendszerrel. 2) Önértékelés jelentés, mely az önértékelés fő eredmény dokumentuma. A jelentés célja, hogy összegezze és kommunikálja a különböző szervezeti szinteken kialakuló értékeléseket, részletezve: • értékelje az erősségeket és a gyengeségeket, • mutassa meg a kapcsolatot az önértékelés és a minősítési rendszer között, • tárja fel a lehetőségeket és a veszélyeket, valamint • az értékelési periódus változásainak ismeretében elemezze az értékelési eredményeket és • mutasson rá a jövőbeni változási lehetőségek eredményeire.

45

3. IRODALOMJEGYZÉK LEED Programme (Local Economic and Employment Development) Best Practices in Local Development OECD, 2001. 108-109. o. OECD LEED Forum on Partnerships and Local Governance HANDBOOK no.2, 2009. március Der „TEP CAF –Selbstbewertungsprozess“ Qualitätsprozesses, ZSI, 2011

ein

Produkt

des

TEP

–

„A foglalkoztatási partnerségek jövőjét megalapozó kutatás” 8341/38 jelű OFA pályázat ZÁRÓ TANULMÁNY PTE, Pécs, 2009. szeptember A magyarországi foglalkoztatási paktumok összehasonlító elemzése és átfogó értékelése. A foglalkoztatási partnerségek jelenét feltáró és jövőjét megalapozó kutatás záró tanulmánya, Munkaügyi tárgyú kutatások támogatása OFA/K-5659/8341/50/2009, PTE, Pécs, 2010. Farsang Z. – Gombás J. – Hollósi Sz.: A foglalkoztatási paktumok minőségi követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez. Pátria Nyomda ZRt. 2006. Farsang Z. – Hollósi Sz. – Kovács P.: Helyi foglalkoztatási partnerségek létrehozása és működtetése. Pátria Nyomda Rt., Budapest, 2006. Gombás J. – Hollósi Sz. – Huszti L. – Varga R.: Párbeszédek könyve, avagy a PHOENIX Paktum története. Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 2006. Kovács Péter könyve a foglalkoztatási paktumokról: A térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasítása, BKL kiadó Szombathely, 2003.

46

Monitoring és értékelési kézikönyv a foglalkoztatási paktumok számára Készítette: Dr. Széles Katalin, Farsang Zoltán, Gombás József, Hollósi Szabolcs, 2007. október Minőségi Kézikönyv, A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című projekt, Készítette: BFH Európa Kft. 2006. Önértékelési Útmutató a civil szervezetek munkaerő-piaci szolgáltatásainak minősítéséhez, Készült a TÁMOP 2.6.2. nyertes projektgazdái részére, Pangea Petényi Kft. 2013.

47

4. MELLÉKLETEK

48

4.1. melléklet: A foglalkoztatási paktumok minőségfejlesztésére, minőségbiztosítására irányuló kezdeményezések elemzése 4.1.1. „A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című projekt keretében készült minőségi kézikönyv „A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című Szlovén-Magyar PHARE CBC projekt keretében elkészült egy minőségi kézikönyv, amely a helyi foglalkoztatási partnerségek jellemzőinek bemutatása mellett segített az alapvető foglalkoztatási paktum fogalmakat tisztázni, és az ausztriai TEP-ek mintáján közösségi kritériumokat megfogalmazni a partnerségek felé, a tartalom, célok, szereplők tekintetében. A minőségi kézikönyv kitér a minőségi kritériumok meghatározására a határon átnyúló partnerség szervezetének tekintetében, a helyi foglalkoztatási partnerség monitoringjára és értékelésére valamint a foglalkoztatási partnerségek finanszírozására. A kézikönyv egy külön fejezetet szentel a módszertanok és a minőségi kritériumrendszer ismertetésére, a mellékletben pedig rendelkezésre bocsát egy mintát a foglalkoztatási stratégia minőségi kritériumainak vizsgálatát segítő táblázat formájában. Milyen tapasztalatok voltak a kézikönyv használatában? A minőségi kézikönyv példaként bemutatja a korábban működő osztrák rendszert amely egyfajta iránymutatásként segítette az ausztriai paktumok tevékenységét. Abban az időben azért is szükségesnek látszott a kritériumrendszer felállítása, mivel még a „foglalkoztatási paktum” mint fogalom alatt sem feltétlenül érti/értette mindenki ugyanazt. Az alapvető elveket, a legfontosabb lényegi elemeket tehát mindenképp rögzíteni, hangsúlyozni kellett, mivel ez hazánkban még egy újszerű kezdeményezés volt. A foglalkoztatási paktumok megvalósításában szerzett addigi tapasztalatok, a továbbfolyó értékelés és a minőségi kritériumok meghatározása segítette, hogy a paktumok működése kapcsán felmerült problémákra megoldást találjanak, a minőségi kézikönyv segítségével szakszerűen feltárják a kockázatokat, problémákat és javaslatokat fogalmazzanak meg azok optimális kezelésére.

49

Milyen módon segítette a bevont paktumok fejlődését? A kézikönyv rávilágított, hogy a minőségi követelmények hiányában nemcsak a foglalkoztatási paktumok külső értékelése nem történhet meg objektív és korrekt szakmai szempontok szerint, hanem a belső önértékelési folyamatok is esetlegessé válhatnak, hiányozhatnak azok viszonyítási szempontok, amelyek nélkül a szakmai életképesség és a megállapodások megtarthatósága is kérdésessé válhat. Egy tapasztalatokon nyugvó és folyamatosan fejlesztendő országos szintű minősítési szempontrendszer – amely természetesen tartalmazz az Európai Uniós eljárásokból adaptálható elemeket is, illetve megfelel azok követelményeinek is – megfelelő garanciát jelent arra nézve, hogy a bevont helyi foglalkoztatási együttműködések – paktumok – ne pusztán egy megvalósítandó projektet jelentsenek tetszőleges számú partner számára, hanem hosszú távon fenntarthatón, a munkaerő-piac fejlesztése szempontjából valódi foglalkoztatási együttműködést valósítsanak meg. Beépült-e a javasolt módszertan a napi működésbe a paktumok szintjén, vagy országos szakmai irányítási szinten? A kézikönyvben bemutatott osztrák javaslat egy olyan közvetítő szervezet létrehozását sem zárta ki, mely segítheti például a paktumok tevékenységét, részt vehet az adminisztratív és pénzügyi ügyintézésben. Említette továbbá a technikai segítségnyújtás elengedhetetlen feltételét, mely már a korábban elindított pilot projektek esetében is fontos szerepet játszott a partnerségek szervezésének és az akciótervek kidolgozásának folyamatában. Az iránymutatás javasolta, hogy az adott költségvetési ciklusban a programozási dokumentumokban, illetve az operatív programokban biztosított technikai segítségnyújtás címszava alatt jelenjék meg egy, kifejezetten a helyi kezdeményezések és térségi foglalkoztatási paktumok működtetése (bérköltségek, irodák, technikai eszközök, tanulmányok, szakértők finanszírozása) számára elkülönített keret. A kézikönyv (bár a későbbi ROP konstrukciók kapcsán országosan is ismertté vált) első sorban a Nyugatdunántúli foglalkoztatási paktumok körében került alkalmazásra.

50

A kritériumok közül melyek azok a kulcskritériumok, amelyek egy 2014-ben kidolgozandó rendszerben is relevánsak? A kritériumok meghatározásának fontos szempontja volt elfogadhatóságuk biztosítása a paktumban érintett szereplők számára. A kritériumrendszer jelenleg is releváns elemei voltak: 1. A partnerséggel kapcsolatos minőségi jegyek 2. A paktum célkitűzéseivel és stratégiájával összefüggő kritériumok 3. A munkaprogram megvalósításához szükséges minőségi követelmények 4. Az együttműködés szervezésével, a paktum szervezeti struktúrájával összefüggő követelmények Milyen folyamatokat szabályozott a dokumentum? A minőségi kézkönyv négy minősítési eljárás tartalmazott, az első a menedzsment által önkitöltő kérdőív segítségével történő minősítés, majd a menedzsment által végzett, a partnerségi kör reprezentánsai bevonásával (pl. irányító csoport) végzett minősítés, ezt követte a külső szakértők által kérdőívek, interjúk és dokumentumelemzés alapján végzett minősítés bemutatása, végül pedig a külső szakértők által végzett, partnerségi workshop keretében lefolytatott, közös dokumentumelemzést is tartalmazó minősítés leírása. Milyen dokumentációs kötelezettség volt előírva? A Minőségi Kézikönyv mellékletben megtalálható volt a minta minősítő kérdőív, amelynek a használatához gyakorlati tanácsok is kapcsolódtak az anyagban, emellett pedig ugyancsak a mellékletben kerültek a Kézikönyv által bemutatásra az alkalmazható értékelési szempontokat is, de ezek dokumentálása nem volt kötelező, viszont a próbaminősítések dokumentáláshoz ezeket használták a paktumok és a szakértők.

51

4.1.2. Az OFA-ROP Hálózat keretében kidolgozott „A foglalkoztatási paktumok minősítési követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez” c. módszertani kiadvány A foglalkoztatási paktumok minősítési követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez című kézikönyv az OFA megbízásából készült 2006-ban. Elkészítésének az oka az volt, hogy a nagyméretű, sok résztvevős együttműködések - mint amilyenek a foglalkoztatási paktumok is - és az azok megvalósítását segítő projektek esetén egyre komplexebb feladattá válik a céloknak megfelelő szakmai tartalom és minőség, a rendelkezésre álló erőforrások és a vállalt határidők összhangba hozása. A komplexitással egyenes arányban nőnek a projektekkel kapcsolatos kockázatok is. A kockázatok csökkentésének célszerű eszköze a tervszerű, ütemezett, független szemléletű minőségbiztosítás. Milyen tapasztalatok voltak a segédlet használatában? A segédlet alkalmazása megpróbálta bemutatni azt a hatást, hogy foglalkoztatási paktumoknak akár már rövidtávon is érzékelhető, közvetlenül mérhető, illetve közvetett, hosszabb távon érvényesülő eredményei lehetnek. A minősítési követelmények megismerése és az önminősítési kérdések megválaszolása révén kimutatható, mérhető eredmények a paktum hasznaként foghatóak fel, ezért nagy szerepük van a társadalmi elismertetésben, a politikai támogatottság így könnyebben biztosítható. Az eredmények megfogalmazásánál mindig abból a célrendszerből indultak ki, amit a partnerek az együttműködési megállapodásban megfogalmaztak és a munkaprogram során projektek formájában végrehajtottak. A munkaprogramok megvalósítási folyamata egyes szakaszainak, fázisainak méréshez indikátorokat lehetett rendelni.

52

Milyen módon segítette a bevont paktumok fejlődését? A minősítési követelmények figyelembe vételével átalakított szolgáltatások és az akkori támogatási konstrukcióhoz kapcsolódó minősítési rendszer választ próbált adni a paktumok működéssel összefüggő kérdéseire azért is, hogy a partnerségben együttműködő szervezetek, személyek meg tudják ítélni közös tevékenységüket és előtérbe helyezzék a stratégiai gondolkodást, amely a tapasztalatok alapján javította az értékelési időszakot követő működési periódusuk minőségét. Beépült-e a javasolt módszertan a napi működésbe a paktumok szintjén, vagy országos szakmai irányítási szinten? A segédlet el kívánta érni, hogy egy tapasztalatokon nyugvó és folyamatosan fejlesztendő országos szintű minősítési szempontrendszer megfelelő garanciát jelentsen arra nézve, hogy a helyi foglalkoztatási együttműködések, paktumok, ne pusztán egy megvalósítandó projektet jelentsenek az akkori ROP keretében a partnerségek számára, hanem a munkaerő-piac fejlesztése szempontjából valódi foglalkoztatási együttműködést hosszú távon is fenntartható módon. Az országos szakmai irányításba nem épült be, de a támogatási konstrukció lezárása előtt a támogatott paktum projektek esetében lefolytatásra kerültek az értékelések. A kritériumok közül melyek azok a kulcskritériumok, amelyek egy 2014-ben kidolgozandó rendszerben is relevánsak? - A partnerséggel kapcsolatos minőségi jegyek vizsgálata, amely kiterjed a legitimációjukra, összetételükre, döntéshozatali mechanizmusukra, a közös célok érdekében végzett tevékenységeikre, a belső információ-áramlásra és a helyei/térségi kapcsolatrendszerükre. - A paktum célkitűzéseivel és stratégiájával, valamint az akciótervvel összefüggő kritériumok vizsgálata, amely a térségi munkaerő-piaci problémák megoldására megalapozott és koherens stratégiaalkotást, az illeszkedéseket, a megfelelő priorizálást és a horizontális szempontok érvényesülését is vizsgálta.

53

- A munkaprogram megvalósításához szükséges minőségi követelmények vizsgálata, az abban foglalt mérföldkövekre, a megvalósításának ütemére, újszerű megoldásaira, a szükséges erőforrások rendelkezésre állására valamint a külső és belső kommunikációra is kiterjedően. - Az együttműködés szervezésével, a paktum szervezeti struktúrájával összefüggő követelmények vizsgálata, amely tartalmazza az előkészítéssel a kezdeti és későbbi működéssel, a szervezeti munkamegosztással és az egyes partnerek hozzáadott értékével kapcsolatos minőségi elvárásokat. Milyen folyamatokat szabályozott a dokumentum? A foglalkoztatási paktumok minősítési követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez elnevezésű dokumentum első sorban nem folyamat szabályozási szempontból készült, hanem egy szempontrendszert adott a fenti 4 témakörben a működés minőségének megállapításához és rendelkezésre bocsátott egy mintát az önértékelések lefolytatásához. Milyen dokumentációs kötelezettség volt előírva? A következő fejezetben bemutatásra kerülő ROP-3.2.1-es pályázati konstrukció keretében elő volt írva a foglalkoztatási partnerségi megállapodások megkötése, a helyzetelemzésre alapuló foglalkoztatási stratégia kidolgozása, az arra épülő akcióterv és munkaprogram, valamint a megvalósítás forrásait tartalmazó paktum költségvetés elkészítése.

54

4.1.3. A „ROP-3.2.1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása” c. intézkedés keretében megvalósuló paktum projektek zárás előtti értékelése Az előző fejezetekben bemutatott minőségi kézikönyvek az önminősítés módszerének a bemutatása mellett egy egységes tagolással mutatták a be a minősítési folyamatot, az adott témakör általános ismertetése, magyarázat a minősítéshez, a kritériumok rendszere és ezekhez kapcsolódóan egy-egy ellenőrző lista valamint gyakorlati kérdések az alábbi területeken:     

A A A A A

partnerség minősége stratégia és az akcióterv minősége munkaprogram minősége paktum szervezeti minősége helyi foglalkoztatási partnerség monitoringja és értékelése

A kézikönyv tartalmaz egy mellékletet, amely a próbaminősítésekhez ad egy sablont. A „ROP-3.2.1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása” elnevezésű pályázati konstrukció keretében a megvalósuló paktum projektek zárás előtti értékelésénél ezeket a minősítéseket kellett elvégezni, egy kérdőív alkalmazásával. Milyen mértékben feleltek meg a paktumok a szakmai kritériumoknak? A ROP-os paktum projektek értékelése során a partnerség minősége, a stratégia és az akcióterv minősége, a munkaprogram minősége és a paktum szervezeti minősége is egyaránt vizsgálatra került. A z értékelés megállapította, hogy a paktum létrehozása partnerségre ösztönöz, a partnerség kultúráját terjeszti, mivel egy asztalhoz ültette, összefogásra serkentette a helyi munkaerőpiac fejlesztésében meghatározó szereplőket (civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások) és innovatív gondolkodást várt el a résztvevőktől. Emellett helyi szinten integrálta a foglakoztatásra fordított erőforrásokat, elősegítette a foglalkoztatási projektek létrehozását.

55

A paktum létrehozását megelőzte a helyi szereplők bevonásával készülő foglakoztatási stratégia, amely épít a helyi erőforrásokra, így az elkötelezettségre is. A kistérségi paktumok esetében létrejött egy párbeszéd a központi településen működő vállalkozások között, és elindult az együttgondolkodás, elsősorban a munkaügyi központ és a vállalkozók között a tartós munkanélküliség csökkentése érdekében. A pályázati és a paktum szakmai kritériumok mennyire voltak összhangban? A pályázati felhívás megpróbált szakmai és adminisztratív feltételeket is támasztani a támogatásra kerülő partnerségek irányában. Ez a szándék a minőségi működés felé terelte a projektek megvalósítóit, azt elehet mondani, hogy ennél a pályázati feltételrendszernél jelent meg legjobban a szakmaiság. Volt viszont olyan régió, ahol emiatt az előírások miatt a felhívás nem keltett érdeklődést és viszonylag kevés pályázat érkezett. Máshol meg nem értették a pályázók a lényegét, emiatt a pályázatok minősége gyenge volt, a pályázók azt gondolták, hogy elég egy dokumentum elkészítése. Több helyen a VÁTI regionális irodája részéről igen pozitív hozzáállást tapasztaltak a résztvevők, a pályázat és a pályázók irányába. Szakmai támogatást nyújtott még a munkaügyi központ helyi kirendeltségének aktív és elkötelezett részvétele a paktum működtetésében. Mi volt az OFA szerepel a folyamatokban? A támogatási konstrukció keretében az OFA-ROP Hálózat volt az Irányító Hatóság által megbízott szervezet a foglalkoztatási paktumok értékelésre, amelyhez egy minősítő ív került kidolgozásra. Az értékelés kritériumai között szerepelt a közreműködő partneri kör, a célok és célcsoportok vizsgálata, a helyzetelemzés, az intézkedési területek, az elkészített stratégia jellemzői, a finanszírozási háttér, az addig elért eredmények, a paktum munkaprogramja és a megvalósítós szervezeti háttér értékelése. Az OFA nagyon jó kulcsszakértői hálózatot és szolgáltatást biztosított, emellett pedig jól közvetítette, terjesztette a jó gyakorlatokat, igyekezett a paktumokat összefogni, rendszeres találkozási fórumokat biztosítani a tapasztalatcseréhez.

56

Hatással volt-e a segédlet a következő időszak támogatási konstrukcióinak tartalmára? A lefolytatott értékelések tapasztalatai a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről beépítésre kerültek az épp akkor tervezés előtt álló következő programozási időszak Operatív programjába, illetve az annak a megvalósítását elősegítő akciótervekbe, de maga az értékelési rendszer kialakítása nem intézményesült mostanáig. 4.1.4. Az OFA-ROP Hálózat keretében kidolgozott „Monitoring és értékelési kézikönyv foglalkoztatási paktumok számára” A monitoring és értékelési kézikönyv a foglalkoztatási paktumok számára 2007-ben készült az OFA-ROP hálózat megbízásából. Az akkoriban Magyarországon működő, különböző (ROP, Phare, Interreg stb.) forrásokból létrehozott kb. 50 foglalkoztatási paktum eltérő színvonalú és tartalmú tevékenységet folytatott. A paktumoktól elvárt és általuk kidolgozott foglalkoztatási stratégiák, paktumok tevékenységének és szervezeti működése monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon még kidolgozatlan volt. Milyen indikátorokat tartalmazott a kézikönyv? A kézikönyvben a kidolgozók áttekintették a foglalkoztatási partnerségek jellemzőit, a paktumok státuszának vizsgálati módszereit. Részletesen tárgyalták a paktumok monitoring és értékelési rendszerét, bemutattak európai példákat, és gyakorlati tanácsokkal segítették a foglalkoztatási paktumokat menedzselő szervezeteket. Kitértek a témához kapcsolódó kommunikációs feladatokra és a paktumok közötti együttműködési lehetőségekre is. A kézikönyv felhívta a figyelmet a monitoring és az értékelés különbözőségére és indikátorokat is külön fogalmazott meg hozzájuk. Az értékelési indikátorok kiterjedtek a partnerség, a költségvetés és projektek mutatói és a szervezeti működés jellemzőire.

57

Melyek voltak az értékelési kritériumok? A foglalkoztatási paktumok monitoring és értékelési tevékenysége kiterjedhet a partnerségre, a szervezeti működésre, a paktumok keretében megvalósuló projektekre, foglalkoztatási akciótervekre és stratégiákra. Az értékelési kritériumok kialakításának a célja a tevékenységek hatásának vizsgálata volt a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatták össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel, ezáltal mérve az elért sikereket és hatásokat. Milyen volt az adatok gyűjtésének és feldolgozásának rendszere? Milyen volt a javasolt munkamegosztás a paktum menedzsment, paktum tagok, egyéb szervezetek között a monitoring és értékelés során? A kézikönyv által javasolt négy értékelési eljárás az alábbi volt, az adatgyűjtési formák is ezekhez illeszkedtek, a munkamegosztás is eszerint alakult: 1. A menedzsment által önkitöltő kérdőív segítségével történő értékelés. 2. A menedzsment által végzett, a partnerségi kör reprezentánsai bevonásával (pl. irányító csoport) végzett értékelés. 3. Külső szakértők által kérdőívek, interjúk és dokumentumelemzés alapján végzett értékelés. 4. Külső szakértők által végzett, partnerségi workshop keretében lefolytatott, közös dokumentumelemzést is tartalmazó értékelés. Hogy voltak meghatározva a kommunikációs tevékenységek? A kézikönyv a kommunikációs tevékenység kapcsán bemutatta, hogy az a folyamatos monitoringra és értékelésre épül, illetve a tudatos és jól szervezett, hatékony kommunikáció egyben a monitoring és az értékelés alapját is képezi. A Regionális Operatív Program 3.2.1. pályázati kiírásában feladat, illetve előírás volt a kommunikáció, a megvalósítási tervben ki kellett térni a partnerség részéről a szélesebb nyilvánosság felé irányuló tájékoztatás és kommunikáció meghatározására, illetve az együttműködési hálózaton belüli kommunikációra. 58

Milyen visszajelzések szempontjából?

érkeztek

a

paktumoktól

a

használhatóság

A későbbi paktum kutatások során pozitív visszajelzések érkeztek a Kézikönyv használhatóságáról. ROP támogatásával létrejött paktumok az OFA-ROP Hálózat segítségével megismerték egymás értékelési módszereit, gyakorlatát, mert mindenki tanulhatott a másiktól, vagy adhatott tanácsot jó módszerek és eszközök alkalmazására. Emellett létrejöttek olyan új paktumpartnerségi megállapodások is, amelyeknek megvalósulását más források támogattak. Ezek a paktumok szintén eltérő, de nagyon eredményes munkát végeznek, más módszereket, eszközöket alkalmaznak a helyi foglalkoztatási megállapodás létrehozására és működtetésére. Sok közülük különösen érdekes azért is, mert túlléptek saját régiójuk, térségük határain és más országok határmenti térségeivel alakítottak ki partnerségi együttműködést a Kézikönyvben foglaltak hasznosításával. Hogy hasznosult az anyag a későbbi paktum életciklusokban? A kézikönyvet az OFA-ROP hálózat ajánlotta mindazoknak, akik a foglalkoztatási paktumok létrehozásának, működtetésének nagy kihívást jelentő feladatát vállalták, és hajlandók voltak részt venni annak a formálódó szakmai közösségnek a munkájában, akik célul tűzték ki a paktum módszer magyarországi elterjesztését, módszertani megerősítését és sikeres alkalmazását a foglalkoztatás bővítése, a partnerségi együttműködések erősítése érdekében. A hasznosulása a kutatás eredményeként lesz bemutatható. 4.1.5. A TÁMOP 2.6.1. és 2.6.2. konstrukciók keretében kidolgozott munkaerő-piaci szolgáltatási sztenderdek (Helyi, térségi foglalkoztatási tanácsadás) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat működésének fejlesztése során évek óta húzódó feladatként jelent meg a foglalkoztatási szolgáltatások civilek által megfelelően biztosítható szolgáltatásainak  kiválasztása;  specifikumaik körvonalazása;  a szolgáltatási elemek pontos meghatározása;  sztenderdek kialakítása. 59

Ebben a folyamatban igen jelentős volt a TÁMOP 2.6.1 és TÁMOP 2.6.2 konstrukciók, amelyek során első körben, érintett civil szervezetek és szakértők bevonásával kidolgozásra kerültek a szolgáltatási elemek sztenderdjei. A következő projekt lehetőséget teremtett arra, hogy foglalkoztatási szolgáltatás terén aktív és elkötelezett, tapasztalatokkal bíró civil/nonprofit (mivel nonprofit Kft-k is pályázhattak) szervezetek a sztenderdeknek megfelelő módon saját szolgáltatási gyakorlatukat is fejlesszék. A kidolgozásra került 54 sztenderdet az érintett szervezetek egy önértékelési kérdőív segítségével, saját, választott módszertanuk alkalmazásával vizsgáltak meg, vetették össze a sztenderdben megfogalmazott elvárásokat saját szervezeti, szolgáltatási gyakorlatukkal. Ennek eredményeként láthatóvá vált hiányosságok mentén kerültek kijelölésre a szervezetek működésmódját, szolgáltatási gyakorlatát, szolgáltatásaik tartalmait érintő fejlesztési szükségleteik. A projekt lehetővé tette ennek megvalósítását is. A foglalkoztatási paktumok szempontjából kiemelten fontos sztenderd a 20. Helyi (és térségi) foglalkoztatási tanácsadás. Helyi, térségi foglalkoztatási tanácsadás sztenderdje a munkaerőpiaci szolgáltatórendszer nézőpontjából került kidolgozásra. A sztenderdek egységesítése olyan módon határolta be ennek a nagyon meghatározó szolgáltatástípusnak a leírását, amely a valós helyi viszonyokat kevésbé veszi figyelembe.

60

4.1.6.Külföldi kezdeményezések (OECD LEED Forum Partnerships and Local Development tapasztalatai alapján)

on

Best Practices in Local Development A 2001-ben kiadott, helyi fejlesztések jó gyakorlatairól szóló könyv három nemzetközi példán keresztül (Ballyhoura - Írország, Serra do Caldierao Portugália, Jerez -Spanyolország) mutatja be azokat a kihívásokat és innovációkat amelyek mentén kidolgozásra kerültek a minőségbiztosítás és az értékelés mutatói is. A három projekt alapján elmondható, hogy hangsúlyos a folyamatos értékelés szerepe, mind a módszerek, mind az eszközök esetében: ugyanis az értékelés elősegíti az elszámoltathatóságot, demonstrálja az adófizetők pénzének hasznos elköltését, és segíti, hogy a projekt további szakaszaiban azokat a kezdeményezéseket támogassák, amelyek leginkább megérdemlik azt. Ezen kívül az értékelés azt is elősegíti, hogy amikor egy terület átvesz egy már máshol sikeresen működő stratégiát, azt is nyilvánvalóvá váljon, mitől működött az a stratégia. Így a példa követői informált döntést hozhatnak az adott minta követéséről. Emellett nem szabad megfeledkezni arról a veszélyről sem, hogy az értékelés általában túlságosan előtérbe helyezi a rövidtávú (gazdasági) eredményeket. Fontos, hogy a helyi fejlesztések esetében a társadalmi fejlesztések, a környezeti és a hosszú távú kapacitás-fejlesztések is nagyon fontos tényezők. 4 szempont az értékeléshez: - a gazdasági fejlődés élénkítése és a gazdaság újrastrukturálása: munkahelyteremtés, jövedelmek növekedése, strukturális változások elősegítése és diverzifikálás, amely a helyi gazdaságot fenntarthatóbbá és versenyképesebbé teszi - az életminőség javítása, közösségi infrastruktúra javulása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése - a környezet állapotának megőrzése és lehetőség szerint javítása

61

- a(z ön) kormányzat fejlesztése : intézmények megerősítése és a közösségi részvétel mobilizálása Az értékelés kritériumait úgy kell kidolgozni, hogy mind a projekt előtt, közben és utána is értelmezhető legyen a szempontrendszer. Nehézségek az értékelésben: - Sokféle output és cél mérendő és nehéz a hatásokat számszerűen leírni illetve egyes tevékenységekhez kötni. - nehéz elkülöníteni, hogy mely eredmények következnek egyértelműen a helyi fejlesztésekből és melyek tartozhatnak a mainstream fejlesztésekhez. - Ráadásul az értékelésnek figyelembe kell vennie a partnerségek által létrejött járulékos eredményeket, a különböző programok és finanszírozások integrációját is az egyéni tevékenységeken kívül. - Az értékelés nem tud mindent precíz, mérhető módon leírni, hanem mintegy keretéül szolgál annak, hogy leírja a helyi fejlesztés eredményeit a kitűzött célok viszonylatában. Fókuszpontok: - az indokoltság kérdése: egyértelmű okok, amelyek mentén adott programok megfelelően válaszolnak a helyi sajátosságokra, szükségletekre és ezek folytatólagos relevanciája - a célok kérdése : specifikus célok, amelyek mérhetőek: illeszkednek-e a helyi szükségletekhez, hatékonyság és hatásosság mérése (a komplex helyi fejlesztés és az egyes programok tekintetében is vizsgálandók) - a ráfordítás, a tevékenységek és az eredmények mérése. Adatgyűjtés az egész program során a forrásokról és az elvárt illetve elért eredményekről (a komplex helyi fejlesztés és az egyes programok tekintetében is vizsgálandók) - az eljárások kérdése: előre meghatározott eljárások a hatások mértékének és idejének értékeléséről és ennek adminisztrációja (önértékelés vagy külsős szakértő bevonása?) - hatásbecslés: az elvárt hatások megbecslése és a megvalósult hatások mérése kalkulálva a projektben előforduló holtteherrel (ami amúgy is megtörtént volna), áthelyezésekkel (vállalkozások vagy munkavállalók), és tovagyűrűző hatásokkal. - a folyamatok értékelésénél mely célok teljesültek, milyen pozitív hatások lettek és milyen költségek állíthatók ezekkel szembe

62

- alternatívák: milyen más módokon lehet elérni a projekt céljait, illetve milyen hatékonyabb módok létezhetnek - feedback: annak biztosítására, hogy az értékelés tanulságait hasznosították és beépítik a következő tervezési szakaszba. OECD LEED HANDBOOK no.2 (2009. március) A kézikönyv alapvetően Egyesült Királyságbeli példákon keresztül mutatja be a teljesítmény-menedzsment és értékelés folyamatát, az egyes módszerek lehetséges előnyeit és hátrányait is megvilágítva. A paktumok esetében különösen fontos a világos értékelési rendszer felállítása és az információáramlás biztosítása annak érdekében, hogy a felmerülő problémák kezelésében a paktum tagjai közösen vehessenek részt valamint, hogy a kitűzött célok felé haladás minden szereplő számára látható legyen. A keretrendszer kidolgozása A keretrendszert kidolgozása gyakran csak akkor következik, amikor már mind a paktum céljában, mind a stratégiában megállapodtak. Ezzel szemben gyakran az a hasznosabb, ha az értékelési keretek már a kezdetekkor felállításra kerülnek, hiszen ilyen módon például a kiindulási állapot is értékelhető, és a későbbiekben az eredmények ennek fényében vizsgálhatók. Emellett az előzetes értékelés fontos szempontokat nyújthat a stratégia kidolgozásában is, mivel csökkenti annak kockázatát, hogy egyes stratégiai elemeket a szereplők szubjektív preferenciák mentén válasszanak. Egy ilyen komoly előzetes értékelésnek a következő elemeket tanácsos tartalmaznia: - a stratégiai célok definiálása - az intervenciós lehetőségek azonosítása - a várt hatások meghatározása - az eredmények felhasználása - az intervenciók kereteinek meghatározása - az információ áramlás rendszerének felállítása

63

Jelen szakirodalom példaként idézi a devoni stratégiai partnerség által létrehozott stratégia legfontosabb elemeit: Vízió: annak leírása, hol fog tartani a partnerség 5, 10 vagy 20 év múlva. Stratégiai kulcstémák: olyan széles területeket tartalmaz, mint pl. egyenlőség, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, környezetvédelem. A kiválasztott témáknak keresztül kell vonulniuk a paktum tevékenységeinek összességén Prioritások: ide tartoznak a speciális szolgáltatási területek és a célcsoportok is (pl. egészség, munka, lakhatás, fiatalok, idősek, stb.) Akciótervek: részletes leírás a jelenlegi helyzetről, a célokról, a felelős személyekről a tevékenységek vonatkozásában valamint a tevékenységek értékelése és dokumentálása Teljesítménymenedzsment Amennyiben a kormányzat számára fontos hogy elősegítse a sikeres paktumok létrejöttét és működését, ösztönöznie kell a keretek kialakítását minden egyes paktum esetében. A lehetséges módszerek: 1. Irányított megközelítés Ebben a megközelítésben a kormányzat meghatároz egy egységes struktúrát és egy folyamatrendszert a támogatásban részesülő paktumok számára. Előny: adminisztratív módon könnyen követhető és ellenőrizhető. Hátrány: kevés lehetőset biztosít a paktumok számára hogy a helyi szükségleteket és körülményeket figyelembe vegyék, emiatt a paktumok hatékonysága sérül.

64

2. Akkreditációs megközelítés Ebben a megközelítésben a kormányzat meghatároz egy nemzeti kritériumrendszert, amelyet minden paktum számára kötelezőnek ír elő (amennyiben támogatást szeretnének), ám ez a kritériumrendszer eléggé nagyvonalú ahhoz, hogy az egyes paktumok figyelembe vehessék a helyi sajátosságokat, ilyen módon lehetőséget teremtve a működések optimalizálására. Azok számára, akik nem felelnek meg az akkreditációs követelményeknek, támogatást biztosítanak, hogy fejlesszék magukat, és elérjék az akkreditációhoz szükséges szintet. 2002-ben az Egyesült Királyságban egy ilyen típusú rendszerben az alábbi kritériumokat dolgozták ki a helyi partnerségek támogatására: -

stratégiai: a paktum legyen hatékony, képviselje tagjait és legyen képes fontos stratégiai szerep betöltésére

-

befogadó: aktívan működjön együtt minden kulcsszereplővel, a köz- és magánszférából, a közösséggel és az önkéntesen bekapcsolódó szereplőkkel.

-

tevékenységfókuszú: legyenek valódi közös prioritások és célok, minden szereplő által elfogadott tevékenységek és mérföldkövek, amelyek egyértelműen jelzik a fejlődést a kiindulási helyzethez képest

-

összehangolt teljesítménymenedzsment: a szereplők teljesítmény menedzsment rendszere igazodik egymáshoz, akárcsak a hosszú és rövidtávú célok

-

hatékony: a paktum csökkenti, és nem növeli a bürokratikus terhelést

-

tanulás és fejlődés: a paktum épít a jó gyakorlatokra, mind a helyi és régiós tapasztalatok szintjén, mind országos szinten.

Előny: jóval rugalmasabb, mint az előző megközelítés. Hátrány: ugyanakkor még mindig a kormányzat határozza meg, hogy milyen is egy jól működő paktum (és ez minden helyi kezdeményezésnél uniform). Emellett még szükséges a kritériumok minél egyértelműbb megfogalmazása, mert fennáll a szubjektív megítélés veszélye. 65

3. Eredményen alapuló megközelítés Olyan alternatív megközelítés, mely csak az eredményekre és a célokra fókuszál, vagyis a paktumok számára nagy szabadságot biztosít saját belső működésüket illetően, azaz a középpontban a "Mit csinálunk" áll a "Hogyan csináljuk" helyett. Ebben a megközelítésben minden paktum kidolgoz egy cselekvési tervet, melynek kimenetelét és indikátorait nevezi meg, és a kormányzat ezeket tekinti át évente. Előny: nagyfokú rugalmasságot biztosít a paktumok számára. Hátrány: mivel a kormányzat számára egyes eredmények nagyon fontosak lehetnek, nyomást gyakorolhat a paktumra annak érdekében, hogy az adott indikátorok kerüljenek a fókuszba. Az eredmények értékelése Az eredmények értékelésében a legnehezebb probléma a jó minőségű adatokhoz való hozzáférés. Ezek hiányában nehézkes nemcsak a jelenlegi helyzet meghatározása, de a jövőbeli trendek bejóslása is. Amennyiben nem elérhető az adott térségre vonatkozó friss statisztika, használhatunk helyi felmérést is, megkérdezve a helyi közösség képviselőit és az érintetteket, hogy számukra hozott-e érzékelhető változást a paktum működése. Ahhoz, hogy nagyobb számú érintettet tudjunk megkérdezni költséghatékony módon érdemes (amennyiben a válaszadók számára biztosított az Internethozzáférés) online eszközöket használni (pl. SurveyMonkey).

66

Ki értékeljen? Alapvetően három lehetőség adott az értékelő személyét illetően. 1. Külső értékelő Külső értékelőnek számít egy olyan személy, aki a kormányzatot képviseli. Amennyiben ez a fajta értékelés eléggé rugalmas és érzékeny, elősegítheti a paktumok működését és megerősítheti őket, főként akkor, ha a kormányzat képviselője támogatást is ajánl a paktumoknak azokon a területeken ahol fejlődésre szorulnak. Határozott veszélye azonban, hogy a külső értékelő veszélyforrássá vagy "ellenséggé" válik a paktumok számára, akik nemhogy nem kérnek segítséget bizonyos problémák megoldásában, hanem nagyon is elrejtik a nehézségeket az értékelő elől. 2. Önértékelés A paktum kijelölt tagjai végzik az értékelési munkát. Ennek a megközelítésnek hátránya, hogy nincs külső szem, ilyen módon nem tud objektív lenni az értékelés. Előnye viszont, hogy az eredményeket magukénak érzik a szereplők, vitákat generál, és ösztönzi az együttgondolkodást. 3. Társszakértői értékelés Az értékelést olyan szakértő végzi, aki nem tagja a paktumnak, de máshol hasonló munkát végez, vagyis van rálátása egy ilyen szervezet működésére. Fontos, hogy egyenrangú pozícióban legyen mind az értékelő és az értékelt. Eddig ez az értékelési forma bizonyult a legproduktívabbnak abból a szempontból, hogy a behívott társszakértő minden esetben tanulságos tanulási folyamatnak érzékelte az értékelési munkát az értékeltek számára pedig meglepően pontos volt az értékelés eredménye.

67

Osztrák paktumok minőségi rendszere A Területi Foglalkoztatási Paktumok és a minőségirányítás A paktumok átfogó programokat koordinálnak, és innovatív intézkedéseket hajtanak végre, mint pl. a munkaerőpiacról kiszorult személyek integrációja a munkaerőpiacra. Tekintettel a számos paktumtevékenységre, a partnerségek minőségének és szolgáltatásainak biztosítása és javítása, valamint a teljesítményeik egyre inkább hagnsúlyos szerephez jutnak. A Területi Foglalkoztatási Paktumok (TEP-ek) keretében elvégzett munka minősége, valamint annak szemléltetése, a Paktum Koordinációs Hivatal (Kooo) és a TEP-ek közös tevékenységeinek középpontjában áll. Így történt ez a STEPS-folyamatok megvalósításának esetében is (2006-ban), amikor is a TEP-ek erősségeire építve, a paktum ötletének központi fogalmát (központi funkcióit) definiálta, tisztázva a paktumok szerepét és funkcióit, valamint közösen kidolgozta a központi paktumfeladatok megvalósításhoz szükséges eszközrendszert. A továbbiakban kidolgozásra kerültek a „TEP-ek minőségi kritériumai”, amelyek az SP 3b keretében a TEP-eknek támogatást jelentettek a pályázáshoz. Jelenleg a TEP minőségi folyamat valósul meg, amely arra irányul, hogy a TEPekkel közösen egy minőségirányítási rendszer kerüljön kidolgozásra, amely a TEP-ek különleges igényeire összpontosít, hogy a felhasználás közben a résztvevő rendszerpartnereknek részére gyakorlatias legyen, és különösen a stratégiai szint javítására szolgáljon. A folyamat célkitűzései:  TEP minőségi sztenderdek kidolgozása;  Minőségirányítás (QM) bevezetése a TEP irányításba;  A paktumfolyamatok belső átláthatóságának megerősítése;  A minőséget biztosító eszközök intenzívebb felhasználása;  A folyamatok eredményeinek összegzése és publikációja.

68

A Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) és a Területi Foglalkoztatási Paktumok (TEP-ek) A QM modell kidolgozása és bevezetése a TEP-ek részére a Közös Értékelési Rendszeren (CAF) alapul. Egy közös európai minőségértékelési rendszerről van szó a közszférában működő szervezetek részére. A CAF az összehasonlítható QM-rendszerekre irányul, belső impulzust adva a szervezetek továbbfejlesztéséhez, illetve a TQM fontosabb alapelveinek megismeréséhez. A CAF az önértékelés elvén működik, valamint a stratégiák, a teljesítmények, a folyamatok, a struktúrák és az eredmények átfogó, rendszeres és tervszerű ellenőrzésére épül. Ezen kívül a CAF lehetővé teszi, hogy megállapíthatóak legyenek az erősségek és a javításra szoruló területek, biztosítja a tevékenységekhez kapcsolódó javítási intézkedések megtervezését, amelyben az előrelépés ellenőrizhető. Egy rendszeres kommunikációs folyamatot hoz létre, és összefoglalja a releváns résztvevőket és témaköröket. A CAF előnyei az alábbi pontokban foglalhatóak össze:      

A minőségirányítási rendszer átfogó eszköze Rugalmasan és viszonylag egyszerűen kezelhető Támogatja az átláthatóságot, a kommunikációt és az információáramlást Konszenzusos elven alapszik – közös értékelés, közös eredmények Áttekinthető időráfordítás és összehasonlíthatóan alacsony költségek Nincs külső tanúsítvány, hanem önálló telephely meghatározás, önértékelés, és továbbfejlesztés

69

A CAF kidolgozása a TEP-ek részére – a TEP minőségi folyamat A CAF egy minőségirányítási önértékelő rendszer, amely főleg a közigazgatás igényeihez igazodik. Ez egy világosan definiált (törvényileg) meghatárrozott kompetencia- és feladatkört tartalmaz, és hierarchikusan struktúrált. A minőség javulása alapvetően az intézmény jobb működésének köszönhető. A TEP-ek összehasonlításánál a következő fontos szempontok figyelhetők meg: 



 

A Területi Foglalkoztatási Paktumok egyenlő (szerződés szerinti) alapelven működnek a paktum partnerek között, melyek a tartományi hivatalokból, a munkaügyi hivatalból, a szociális partnerekből, nemzeti szociális hivatalokból, önkormányzati szövetségekből és részben regionális iskolai hatóságokból tevődnek össze. Mivel a résztvevők az egyenlőség elvén működnek, emiatt egészen speciális kérdések merülnek fel a QM rendszerben, mint például a „vezetés” és „döntéshozatal” témakörök. A közigazgatási intézmények jogi küldetésével ellentétben a TEP-ek szabadon definiálnak minden olyan témakört, amely a foglalkoztatás/munkaerőpiacpolitika tevékenységi körébe tartozik, és amelyekkel regionális illetve helyi szinten kívánnak foglalkozni. A foglalkoztatási paktumok általában nemzeti szinten működnek, de esetenként előfordul a regionalizáció is. Az egyes TEP-ek víziója és misssziója a legkülönbözőbb módon szabályozott, melyek a legalapvetőbb keretmegállapodásoktól a legrészletesebb stratégiákat és munkaprogramokat tartalmazzák.

A felsorolt különbségek eredményeként jött létre a TEP minőségi folyamat, amely a CAF-t a TEP-ek specifikus követelményeihez igazítja, és a megadott CAF-témaköröket integrálja.

70

Ez a lépés a TEP minőségi folyamat elején található. Egy munkacsoport keretében - amely a TEP koordináció illetve a Közigazgatási Kutatási Centrum (KDZ) képviselőiből állt – a CAF workshopokat és visszajelzéseket a TEP-ek igényeihez igazították, és egy prototípust dolgoztak ki. A „TEP-CAF“ egy átfogó QM-rendszer, amely összesen kilenc témakörből, 25 alkritériumból és 124 példából áll1. Témakör Példák Vezetés

- A szervezési struktúrák és folyamatok összhangban vannak a stratégiával és a tervezéssel - Az érdekelt csoportok és más releváns szervezetek és szakmai szövetségek tevékenységeiben való részvétel

Stratégia és tervezés

- A paktum erősségei és gyengeségei rendszerszerűen elemzésre kerülnek - A paktum teljesítményei ellenőrzésre, mérésre és értékelésre kerülnek - A paktumstratégia világos, átlátható és a különböző tevékenységeken keresztül kommunikálható - A paktum nyitott az innovációra, a modernizációra és a továbbfejlesztésre

Humán erőforrás menedzsment

- Elegendő humán erőforrás áll rendelkezésre - Az érintettek és a munkatársak részt vesznek a koncepciók, a stratégiák, a folyamatok és a jobbító intézkedések kidolgozásában - A felelősségek leosztása világosan szabályozott - Partnerség kezdeményezése, felépítése és kiterjesztése a közös projektek kidolgozásához és megvalósításához adott - A paktum proaktív információs politikát folytat - A folyamatok a paktumon belül egymással egyeztetésre kerülnek, hogy kihasználhatóak legyenek a szinergiák és elkerülhetőek a párhuzamosságok A paktum más paktum kezdeményezések, vagy összehasonlításra alkalmas szervezetek/hálózatok/platformok tapasztalatait hasznosítja - Specializáció a célcsoportok, résztvevők, valamint társadalomorientált eredmények szerint - A paktumok teljesítménye

Partnerség és erőforrások Folyamatok

Eredmények

1

A „TEP-CAF“ teljes verziója a dokumentum 4.2. sz. mellékletében található

71

Pilot projekt: a CAF önértékelés a TEP stratégiafejlesztés alapja A TEP irányításhoz a kidolgozott CAF-rács alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, amelyet egy további megvalósítási lépésben, egy-két paktumban célszerű megtenni, így a KDZ támogatásával teljes körű önértékelési folyamat valósul meg. A TEP-ek az alábbi megvalósítási lépésekben nyernek támogatást:  Értékelési csoport kialakítása: Az értékelési csoport 8 – 12 főből áll a releváns érintett csoportok bevonásával.  Minden értékelő képzésben részesül: A képzés egy alapvető QM- és CAF bevezetőt tartalmaz gyakorlatokkal kiegészülve.  Az önértékelés lefolytatása: Ez két fázisban valósul meg. Először minden értékelő egyénileg értékel. A következőkben a KDZ által moderált és utólag elkészített CAF önértékelő workshop kerül megtartásra. Ennek keretében az egyes önálló értékelések konszenzusos módszerrel összesítésre kerülnek. Ebből kirajzolódik egy terv, amely a paktumstratégia és a minőség továbbfejlesztésében hasznosul. Az értékelési folyamatot követően az egyes „pilot paktumok” alkalmassá válnak az önértékelésre (általában két évenként valósul meg), amelyet teljesen önálló szervezésben bonyolítanak. Ha egy paktum a folyamat levezetése mellett dönt, a CAF-értékelés értékelőnként az alábbi időintervallumot veszi igénybe:  ½ nap a képzés ideje  2-3 nap az egyéni értékelés  1 nap a workshop megtartása Az önértékelés eredményének hozzáadott értéke:    

A TEP és partnereik áttekintést kapnak a partnerségük erősségeiről és fejlesztési potenciáljairól Az innovációs potenciál áttekinthető A javító tevékenységek felsorolásra és priorizálásra kerülnek Az intézkedési terv feltételei, a javítási intézkedések realizálása és a CAF fenntarthatóságának biztosítása

72

Költségek: A KDZ szolgáltatásaival kapcsolatban felmerülő költségeket a Kooo viseli. Így a TEP részére tanácsadáshoz kapcsolódó költség nem merül fel. Az eredmények értékelése és további lépések (2011) A pilot folyamat eredményei a TEP/CAF dokumentumba beépítésre és megfelelően adaptálásra kerülnek. Pozitív visszacsatolás esetén a hangsúly a TEP/CAG modell folyamatosan optimalizálásra kerül azért, hogy további TEPeket lehessen megnyerni a kapcsolódó folyamatok lebonyolításához.

73

4.2. melléklet: TEP-CAF kérdőív Figyelem: Az 1-5. témakörök „értékelési skálája az alkalmassági kritériumok szerint” kerül megítélésre. Központi kérdés: a szervezeten belül a lekérdezett tevékenységek tervezése, végrehajtása, értékelése és kiigazítása megtörténik-e? A PDCA-ciklusra alapoz az értékelés: 0 (nem volt semmilyen tevékenység) és 100 között (megvalósításra került a tervezett tevékenység, lezajlott az értékelés, és megtörtént a kiigazítás). Az alkalmasság azt jelenti, hogy mit végez el a szervezet, mely tevékenységeket tervezi, valósítja meg, értékeli és igazítja ki. 1. témakör: Vezetés 1.1. Értékelje, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a paktum irányát meghatározzák: vízió, misszió és értékek kidolgozása és közvetítése. Példák A misszió és a vízió világosan és érthetően kerül megfogalmazásra. A misszió és a vízió stratégiai (hosszú távú és középtávú) valamint operítív (konkrét, rövidtávú) céljai és tevékenységei megvalósulnak. Olyan értékek, mint az átláthatóság, a célcsoportok orientációja és az igényeik stb. egy alapvető dokumentumban (üzleti szabályzatban, paktumszerződésben, stb.) rögzítésre kerülnek. Az egymás megbecsülése, az együttműködés és a kölcsönös bizalom jellemzi a beszédkultúrát. A központi dokumentumok (misszió, vízió, stratégiák, célkitűzések) a paktumon belül együttműködésben kerülnek kidolgozásra és hatékony a kommunikációjuk. A paktumpartnerek közötti potenciális érdekkonfliktusok tudatosulnak, és elkezdődik a megoldáskeresés.

74

1.2. Értékelje, hogy a menedzsment rendszert a célkitűzések folyamatos meghatározásához, ill. a célok elérésének méréséhez mennyire alkalmazzák. Példák A célok kidolgozásra és egyeztetésre kerültek, a célok megvalósulását ellenőrzik és mérik. A szervezeti struktúrák és folyamatok összhangban vannak a stratégiával és a tervezéssel. (a közös munkastruktúra; egyeztetési folyamatok lefolytatása, döntéshozatal stb.). A feladatok, kompetenciák, felelősségek meghatározásra kerültek (pl. döntési jogosultságok, aláírási jogosultságok, erőforrásokkal-/költségvetéssel kapcsolatos felelősségek). A célok meghatározásában különbség van a tevékenységek, eredmények és hosszú távú hatások között (a magyarázatokat a szójegyzék tartalmazza). Információs, ill. monitoring rendszerek (pl. controlling) kerülnek alkalmazásra. Egy minőségmenedzsment rendszer (mint az EFQM vagy a CAF) kerül alkalmazásra. Az érintettek tudomással bírnak a tervezett (tovább) fejlesztésekről és javítási igényekről. 1.3. Értékelje, hogy menyiben motiváltak, és kapnak támogatást a résztvevők. Példák A TEP vezető grémiuma befogadókész, és lehetőség ad a konstruktív kritikára és javító javaslatokra. A résztvevők információt kapnak a legfontosabb célkitűzésekről, témákról, és a paktum terveiről. A résztvevők támogatást kapnak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a tervek és célok megvalósításához. A résztvevők támogatást kapnak, hogy javaslataikat a TEP megújításához és (tovább) fejlesztéséhez előterjesszék. A partnerségi célokhoz történő hozzájárulás elismerést nyer.

75

1.4. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a paktumpartnerek és politikusok közötti kapcsolatot megfelelően működjön. Példák A paktummal releváns politikai keretfeltételek (stratégiák, alapelvek) áttekinthetőek és világosak. A releváns politikusok bevonásra kerülnek, ill. a velük való kapcsolattartás aktív. A fontosabb érdekcsoportokkal a partnerségi- és a hálózati kapcsolatok működnek (pl. a nem kormányzati szervezetekkel, szövetségekkel, gazdasági vállalkozásokkal, más közigazgatási szervekkel stb.). A politikusok és a releváns személyek a paktumcélok megfogalmazásában részt vesznek. Az érdekcsoportok és más releváns szervezetek, ill. szakmai szervezetek tevékenységeiben a részvétel biztosított. Olyan intézkedéseket hoznak, hogy a nyilvánossággal megismertessék a paktumot, és pozitív imázs alakuljon ki. 2. témakör: Stratégia és tervezés 2.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy az érdekcsoportok aktuális és jövőbeni igényeiről informáljon. Példák A paktum szempontjából releváns érdekcsoportok ismertek és az ezzel kapcsolatos információk rendelkezésre állnak. A specifikus információk rendszeresen kiértékelésre kerülnek (pl. a társadalmi-, ökológiai-, gazdasági-, jogi- és demográfiai folyamatok alakulása). A paktum erősségei és gyengeségei, valamint tevékenységei szisztematikusan elemzésre kerülnek. (pl. a TQM diagnózis vagy a SWOT analízis alkalmazásával). 2.2. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a stratégiákat és a terveket kidolgozza, felülvizsgálja és aktualizálja. Példák A stratégiák kidolgozásába az érdekcsoportok bevonásra kerülnek. A paktum teljesítményei, erősségei, gyengeségei, lehetőségei és kockázatai felülvizsgálatra, mérésre és kiértékelésre kerülnek. A feladatok eredményei és a hosszú távú hatásai kiértékelésre kerülnek.

76

A paktumstratégia világos, áttekinthető, és a legkülönbözőbb módon kommunikált. 2.3. Értékelje, hogy mit tesz a paktum a stratégia és a tervek megvalósítása érdekében. Példák A stratégia megvalósul, a prioritások kijelölésre, az időkeretek meghatározásra és a megfelelő struktúrák és folyamatok megvalósításra kerülnek. A stratégiai- és opertív célok, tervek felelősségek formájában az egyes résztvevőknek átruházásra kerülnek. 2.4. Értékelje, hogy mit tesz a paktum a tekintetben, hogy (tovább) fejlesztéseket, modernizációt, és innovációt tervez, megvalósít és ellenőriz. Példák A paktumon belül és a résztvevők körében készség van az innovációra a benchlearning módszer alkalmazásával (TEP-ek közötti tapasztalatcsere stb.), Benchmarking (összehasonlítások), workshopok megtartása stb. A paktumban a befolyásoló faktorok, külső tendenciák és keretfeltételek a továbbfejlesztéshez ellenőrzés alatt állnak (pl. a 2014+ -t érintően) Az eszközöket és a rendszereket használják a hatékonyság, az eredményesség és a hatások méréséhez. A tervezett változtatásokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak. 3. témakör: Humán erőforrás menedzsment 3.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy elegendő humán erőforrással rendelkezzen a stratégia megtervezéséhez, megvalósításához és javításához. Példák A humán erőforrásra igénye folyamatosan elemzésre kerül. A paktumban biztosított, hogy elegendő humán erőforrás álljon rendelkezésre. A személyzet kiválasztásában és a megbízások esetében a korrektség és az esélyegyenlőség, valamint a sokszínűség megjelenik (pl. gender mainstreaming, diversity management)

77

3.2. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a munkatársakat az egyeztetésekbe bevonja. Példák A paktumkoordináción belül a kultúrára jellemző a nyitottság, hálózatszerűen működik a kommunikáció, a csapatmunka és az egyeztetés a paktumon belül és a paktumon túlmutatóan (regionális és nemzetközi szinten). A munkatársak a koncepciók és a stratégiák, folyamatok és javító intézkedések kidolgozásában részt vesznek (jól működő ötletmenedzsment, javaslattétel, brainstorming stb.). 4. témakör: Partnerségek és erőforrások 4.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum annak érdekében, hogy további releváns partnerségeket építsen ki és a meglévőket tovább fejlessze. Példák A paktum stratégiai partnerei ismertek (pl. további érdekszervezetek, civil szervezetek, hivatalok) és téma specifikusan bevonásra kerülnek. Megfelelő, áttekinthető és célravezető megállapodások születnek. A partnerségekhez kapcsolódó felelősségek szabályozása világos. Partnerségek kezdeményezése és kiépítése közös projektek fejlesztéséhez és megvalósításához. 4.2. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a kínálatot a vevőkörrel és a célcsoporttal kidolgozza és megvalósítsa. Példák A célcsoportok/vevők/polgárok bevonása ösztönözött és támogatott. A paktum nyitott a célcsoportok/vevők/polgárok ötleteire, javaslataira és panaszaira (pl. értékelések és kérdőívek alkalmazásával). A paktum információs politikája aktív, célcsoportnak megfelelő és előremutató (pl. kezdeményezések, célok- és intézkedések meghatározásával). A paktum átláthatóan működik, pl. éves beszámolókat jelentet meg, sajtótájékoztatókat szervez, és tájékoztatja a nyilvánosságot az interneten keresztül. A vevők/polgárok/célcsoportok önsegítő potenciáljának aktív megerősítése (Empowerment).

78

4.3. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy elegendő pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzen, és azokat hatékonyan alkalmazza. Példák Elegendő pénzügyi erőforrás áll rendelkezésre a stratégia és célok megvalósításához. A pénzügyi menedzsment a stratégiai célokhoz igazodik. A pénzügyi eszközök felhasználása gazdasági szempontból hatékony és célszerű (eredményes). Korszerű költségvetési ellenőrzési eszköztár áll rendelkezésre ahhoz, hogy az intézkedésekhez és a kezdeményezésekhez kapcsolódó eszközfelhasználás és költségek folyamatosan ellenőrzés és megfigyelés alatt legyenek. Rendszeres, pénzügyi ellenőrzéseket végeznek a költség-haszon vizsgálat alapján. Olyan teljesítményi adatokat, melyekhez nem kapcsolódik költségvetés (pl. adatok a célok eléréséről, a célcsoport megelégedettsége, projekteredmények) a költségvetési dokumentum tartalmazza. Költségvetési összehasonlítások a különböző résztvevőkkel és pl. más paktumokkal tartalmi kontextusban (pl. Benchmarking) felhasználhatók.

4.4. Értékelje, hogy mit tesz tudásmenedzsmentje legyen.

a

paktum

azért,

hogy

hatékony

Példák Releváns külső tudást szerez, azt hatékonyan dolgozza fel és hasznosítja. Biztosítja, hogy az együttműködő partnerek a releváns tudáshoz hozzáférjenek, ezeket egymás között megosszák, valamint az információkat és adatokat felhasználóbarát módon elérhetővé teszik. A paktumon belül biztosított, hogy a résztvevők és/vagy munkatársak információi és tudása, miután a paktumban már nem dolgoznak/közreműködnek nem vésznek el.

79

4.5. Értékelje, hogy mit tesz a paktumkoordináció azért, hogy a korszerű technológiák rendelkezésre álljanak. Példák A megfelelő technológia a paktumon belüli munkához rendelkezésre áll (internetes megjelenés, internetes platform, e-mailes hálózatok, adatbankok stb.). A megfelelő technológiák a feladatok elvégzéséhez, a tudásmenedzsmenthez, a változások kidolgozásához és megvalósításához, az érdekcsoportokkal és partnerekkel történő interakciókhoz, belső és külső hálózatok keretében felhasználásra kerülnek. 4.6. Értékelje, hogy mit tesz munkakörülményeket biztosítson.

a

paktum

azért,

hogy

megfelelő

Példa A paktum ügyel a megfelelő munkavégzéshez szükséges terekre/helyiségekre, technikai felszerelésekre, valamint az információs és kommunikációs médiákra. 5. témakör: Folyamatok 5.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum a fő folyamatok beazonosítása, alakítása, megvalósítása és javítása érdekében. Példák A fő folyamatok rendszeresen beazonosításra, dokumentálásra és elemzésre kerülnek. A fő folyamatok esetében a folyamatokért felelős személy meghatározásra kerül. A fő folyamatokhoz prioritásonként elegendő erőforrás kerül hozzárendelésre. A fő folyamatokhoz indikátorok és teljesítménycélok kerülnek hozzárendelésre. Ezáltal az eredmények, hatások, a hatékonyság és a minőség mérhetővé válik (gyorsaság, minőség, stb.). A fő folyamatok a paktumon belül egymással egyeztetésre kerülnek azért, hogy a szinergiák kihasználhatóak legyenek, és elkerüljék a párhuzamosságokat. Az elemzések és a javító intézkedések a releváns együttműködő partnerekkel közösen valósulnak meg. A fő folyamatok, kockázatok, és a legfontosabb eredményfaktorok elemzése és értékelése a változó környezet figyelembe vételével a paktum céljainak megfelelően rendszeresen megtörténik.

80

„Egymástól és közösen tanulni” fontos a fő folyamatokban ahhoz, hogy a szükséges javításokat meg lehessen tenni. 5.2. Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a célcsoportok/vevők/polgárok a szolgáltatások és/kezdeményezések fejlesztésébe bevonásra kerüljenek. Példák A célcsoportok/vevők/polgárok a szolgáltatások és a kezdeményezések kialakításába és javításába bevonásra kerülnek. (pl. felmérések, visszajelzések, fókuszcsoportok). Az eredmények, a dokumentáció, az információs anyagok stb. a célcsoport részére világosak és könnyen érthetőek. A célcsoportok/vevők/polgárok a paktum információs csatornái és információs tevékenységei kialakításában részt vesznek. A paktum támogatja az elektronikus kommunikációt és a célcsoportokkal/vevőkkel/polgárokkal zajló interakciót. 5.3. Értékelje, hogy mit tesz a paktum a folyamat innováció érdekében a célcsoportok/vevők/polgárok bevonásával. Példák A paktum tanul más paktumok innovációiból vagy összehasonlítható, releváns szervezetektől/hálózatoktól/platformoktól stb. Az együttműködő partnerek, valamint a célcsoportok/vevők/polgárok rendszeresen bevonásra kerülnek a folyamat innovációba, pl. pilot tanulmányokon keresztül, melyek témája új szükségletek/igények vagy társadalmi szükségszerűségek. Figyelem: a 6-9. témakörök az „értékelési skála eredmény kritériumai” alapján kerülnek értékelésre. Ennek központi kérdése, hogy mely területen léteznek már mérések, illetve hogy ezek a mérések milyen eredményhez vezettek (időben mérhetőség szerint). Ennél az értékelési módszernél a 0 érték azt jelenti, hogy nem volt mérés, illetve a 100-as érték esetén kitűnő és fenntartható eredmények és releváns célok valósultak meg. Ezen túl léteznek összehasonlítások is más, arra alkalmas intézményekkel.

81

6. témakör: eredmények

A

célcsoportokkal/vevőkkel/polgárokkal

kapcsolatos

6.1. Értékelje, hogy a paktum mely eredményeket ért el a célcsoportok/vevők/polgárok igényeinek és elvárásainak teljesítésében: a megelégedettség mérési eredményeinek felhasználásával Példák A paktum méri a célcsoportok/vevők/polgárok elégedettségét a szolgáltatások kapcsán. A paktum méri a célcsoportok/vevők/polgárok elégedettségét a bevonásuk (részvételük) tekintetében. A paktum méri a célcsoportok/vevők/polgárok elégedettségét a minőség, a megbízhatóság, és a tanácsadás stb. kapcsán. 6.2. Értékelje, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a célcsoportok/vevők/polgárok szükségletei és elvárásai teljesítésében: a polgárok megelégedettsége a mérés indikátora A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, célcsoportok/vevők/polgárok megelégedettségét mérik összbenyomása kapcsán. Ennek példái:

melyek a a paktum

A paktum méri a javaslatok és megjegyzések számát és feldolgozási idejét. A paktum méri a nyilvánosság bizalmi szintjét a kezdeményezésekre, intézkedésekre és a paktum teljesítményére vonatkozóan. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek mérik a célcsoportok/vevők/polgárok megelégedettségét a paktum napirendjébe történő beleszólást érintően. Ennek példái: A paktum méri, hogy hány célcsoport/vevő/polgár került bevonásra a paktum tevékenységeibe. (pl. a célcsoportok megkérdezése egy új információs kiadvány elkészítéséhez). A paktum méri, hogy a célcsoportok/vevők/polgárok konkrétan hány javaslattal éltek.

82

A paktum méri, hogy milyen hatékonyan és eredményesen használják a célcsoportok/vevők/polgárok az internetet, e-maileket és más modern kommunikációs-és interakciós eszközöket a paktummal történő együttműködés során. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek mérik a meghatározott sztenderdek betartását. Ennek példája: A paktum méri, hogy az általa definiált és kiszabott (minőségi) sztenderdek betartásra kerülnek-e. 7. témakör: Munkatársakkal-/résztvevőkkel kapcsolatos eredmények 7.1. Értékelje, hogy a paktum milyen eredményeket ért a munkatársak/résztvevők szükségleteinek és elvárásainak teljesítésében: a megelégedettség és motiváció mérése eredményeinek felhasználásával A megelégedettséggel kapcsolatos eredmények: Példák A paktum méri a munkatársak/résztvevők megelégedettségét a paktum rendelkezésére álló személyi erőforrások kapcsán. A paktum méri a munkatársak/résztvevők tudatosságát az érdekkonfliktusok (összeférhetetlenség) kapcsán. A paktum méri a munkatársak/résztvevők megelégedettségét a paktum (tovább) fejlesztésébe történő bevonásukat érintően. Idevonatkozóan pozitív trend látszik kialakulni. A paktum méri a megbízások kiosztása és a személyzet kiválasztása során a lebonyolítás korrektségét, az esélyegyenlőség és a változatosság alapelveinek betartását.

83

A paktum méri a munkatársak/résztvevők megelégedettségét a munkakörülményekkel. Idevonatkozóan pozitív trend kezd kialakulni. Például: A paktum méri a munkatársak/résztvevők megelégedettségét a munkahelyi légkört és a közös munkavégzést érintően. 7.2. Értékelje, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak/résztvevők szükségleteinek és elvárásainak beváltása tekintetében: a munkatársak-/résztvevőkre vonatkozó eredmények indikátorai. Példák A paktum méri, hogy az információs és kommunikációs technológiák használata (email, internet, Facebook stb.) a munkatársak/résztvevők körében mennyire elterjedt. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a munkatársak/résztvevők motivációját és a paktumba történő bevonását/részvételét mérik. Például: visszajelzési kvóták megkérdezéseknél. Részvételük javító kezdeményezésekben (pl. javaslattétel), belső vitákban. A paktum méri az érdekkonfliktusok potenciális eseteit, pl. összeférhetetlenségek. 8. témakör: Társadalomra vonatkozó eredmények 8.1. Értékelje, hogy a releváns célcsoportok hogyan érzékelik a paktum tevékenységeit a társadalmi hatások tekintetében. Példák A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan értékelik a paktum befolyását az életminőségére vonatkozóan általánosságban a társadalmat és a releváns célcsoportokat érintően. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan vélekednek a paktummal kapcsolatos összbenyomásról. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan értékelik a paktum nemzetgazdasági hatásait a társadalomra. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan vélekednek a paktum környezeti kérdésekhez történő hozzáállásáról (pl. zöld munkahelyek).

84

A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan vélekednek a paktum tevékenységeinek helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi társadalomra vonatkozó hatásairól. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan látják a paktum befolyását a fenntarthatóságra. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan gondolkodnak a paktum nyitottságáról és átláthatóságáról. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan vélekednek a paktum erkölcsi magatartásáról. A paktum méri, hogy a releváns célcsoportok hogyan ítélik meg a paktum médiában történő megjelenését. 8.2. Értékelje a paktum társadalomra gyakorolt hatásait a társadalmi vonatkozású teljesítményekről hatásindikátorok segítségével. Példák A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek mérik a kapcsolattartást a releváns hatóságokkal, érdekcsoportokkal és érdekképviseletekkel. Például: találkozó a polgármesterekkel, civil szervezetekkel stb. A paktum méri a tevékenységi beszámolók terjedelmét a médiában. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek mérik a támogatások mértékét a szociálisan hátrányos helyzetűek részére. A paktum belső indikátorokkal méri a résztvevők/munkatársak és a célcsoportok a civil társadalom részére nyújtott támogatásainak mértékét. 9. témakör: A paktum szolgáltatásainak legfontosabb eredményei 9.1. Értékelje a paktum célok elérését a külső eredmények és hatások alapján. Példák A paktum méri a célok elérését. A paktum méri a tevékenységek és termékek minőségének javulását. A paktum méri a tevékenységek és a termékek költség-haszon arányát. A paktum keretében megvalósulnak a külső ellenőrzések és a revíziók. A paktum részt vesz versenyeken és tanúsítványokat szerez (díjak a kimagasló teljesítményért/ eredményekért, „Excellence Awards“, Benchmarks).

85

9.2. Értékelje a paktum céljainak elérését a belső eredmények alapján. A menedzsment és az innováció területén elért eredmények A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek minden együttműködő partner részvételét mérik a paktumban. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a partnerség eredményeit mérik. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek az összes együttműködő partner igényeit egymással összehasonlítva mérlegelik annak érdekében, hogy a kompetenciákat a legjobban ötvözik-e a közös célok eléréséhez. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a stratégiai célkitűzések eredményeit (pl. munkaprogram), struktúrák és fő folyamatok sikerét, valamint javulását mérik. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a korszerű információs-és kommunikációs technológiák használatát mérik. A paktum rendelkezik belső ellenőrzéssel, revízióval és kontrolling eredményekkel. (pl. pénztár ellenőrzése, számlák ellenőrzése). A pénzügy területén elért eredmények Példák A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a költségvetés betartását és a pénzügyi célok elérését mérik. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a pénzügyi eszközök előteremtését mérik. A paktum belső indikátorok segítségével képes nyomon követhető prioritásokat meghatározni a pénzügyi eszközök felhasználása tekintetében. A paktum rendelkezik belső indikátorokkal, melyek a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását mérik. A paktumon belül vannak pénzügyi ellenőrzések és revíziók.

86