FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban elnevezésű kiemelt projekthez

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP–1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” elnevezésű kiemelt projekthez Szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása a foglalkoztatási megállapodások szabályozására és a fenntartható működést segítő belső és külső feltételrendszerre (jogi, szervezeti, pénzügyi, szakmai) vonatkozóan

5. mérföldkő/végleges változat

Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely, 2015. április 27.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. FELADAT BEMUTATÁSA, MOTTÓ..................................................................................................... 3 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 3 2.1. ELŐZMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK TERÜLETÉN ..........................................................................3 2.2. MEGERŐSÍTENDŐ GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER...........................................................5 2.3. MEGYEI ÉS HELYI SZINTŰ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK FELADATRENDSZERE.......................................................................8 2.4. JAVASOLT OPERATÍV LÉPÉSEK ...................................................................................................................................11 3. SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA ....................................................... 12 3.1. BELSŐ FELTÉTELRENDSZER JAVÍTÁSA: PAKTUMOK FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE ...............................................12 3.2. SZAKMAI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ...........................................................................................18 3.2.1. Javaslat a paktumok nemzeti intézményrendszerére ......................................................18 3.2.2. Javaslat a paktumok bevonásával megvalósuló támogatási rendszerre .................24 3.3. ALAPFINANSZÍROZÁS MEGTEREMTÉSE: MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS .....................................................................................27 4. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................. 30 5. MELLÉKLET ............................................................................................................................................... 31 5.1. A PAKTUMOK 2004-2014 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSI RENDSZERÉNEK ÉS BELSŐ MŰKÖDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE ..................31 5.1.1. A 2004-2007 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ......................................................................................31 ROP 3.2.1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (1/2004/ROP3.2.1) „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” ....................31 OFA-ROP hálózat .........................................................................................................................................34 5.1.2. A 2008-2010 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ......................................................................................36 5.1.3. A 2010-2011 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ......................................................................................37 TAMOP – 1.4.4-08/1 Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások .................38 Munkaügyi központok támogatásai ......................................................................................................40 5.1.4. A 2012-2014 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK ......................................................................................41 TÁMOP-1.4.5-12/1 Foglalkoztatási megállapodások támogatása .............................................41 TAMOP - 1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében működő szakmai támogató rendszer ..............................................................44 Munkaügyi központok támogatásai ......................................................................................................44 5.1.5. A PAKTUMOKAT CÉLZÓ TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE ..................................................................47 A pályázati konstrukciók összegző értékelése 2004-2014 ..........................................................47 A szakmai támogatási konstrukciók összegző értékelése............................................................51 5.1.6. A TÁMOP 1.4.7. PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ PAKTUM KUTATÁS ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS AJÁNLÁSAI ............54 5.1.7. A BERLINI PÉLDA HAZAI ÜZENETEI ..........................................................................................................................57 5.2. SZAKMAI KÖVETELMÉNYRENDSZER JAVASLAT A TOP 5.1. INTÉZKEDÉSHEZ (MEGYEI ÉS HELYI PAKTUMOKRA) ............................58 5.3. SZAKMAI KÖVETELMÉNYRENDSZER JAVASLAT A TOP 6.8. INTÉZKEDÉSHEZ (MEGYEI JOGÚ VÁROSOK) ......................................83 5.4. JAVASLAT A MEGYEI GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁRA.........................95 5.5. JAVASLAT AZ OFA KIEMELT PROJEKTJÉNEK TARTALMÁRA ...............................................................................................97 5.6. JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA A PAKTUMOK TERÜLETÉN.....................................................................................................102

2

1. FELADAT

BEMUTATÁSA, MOTTÓ

Szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása a foglalkoztatási megállapodások szabályozására és a fenntartható működést segítő belső és külső feltételrendszerre (jogi, szervezeti, pénzügyi, szakmai) vonatkozóan. A javaslatok kiemelten koncentráljanak a 2014-20-as EU-s tervezési időszakban induló helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési témájú konstrukciók tartalmára és a lebonyolítási módjára (pl. Global Grant típusú forráselosztás). Munkánk mottójaként Paulo Coelho „Az alkimista” c. könyvéből választottuk az alábbi részletet: „A juhok mégis megtanították őt valami sokkal fontosabbra: arra, hogy létezik a világon egy mindenki számára érthető nyelv, amelyet az alatt az idő alatt használt, míg fellendítette az üzletet. A lelkesedés nyelve volt ez, a szeretettel és kedvvel végzett olyan munkáé, melynek célja valami, amire vágyunk, vagy amiben hiszünk. Tanger immár nem idegen város volt neki, és érezte, hogy miképp ezt a helyet meghódította, ugyanúgy meg tudná hódítani a világot.”

2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1. Előzmények, lehetőségek a foglalkoztatási paktumok területén Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a foglalkoztatási paktumok Magyarországon is életképesek, ugyanakkor mindeddig a paktumok alapvetően pályázati források felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait. A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatáspolitikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annak- elsősorban mennyiségi - növekedését, elterjedését.

3

Ugyanakkor az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást és értékelést nélkülöző pályázati forráselosztás nagyon sok bizonytalanságot is hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését (lényegében önfenntartási elem megkövetelése nélkül). A projektek lejártával pedig, a közvetlen támogatás megszűntével, a hazai paktumok működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jól beváló foglalkoztatási együttműködéseket sikeresen felépítő, azokat eredményesen működtető és azok intézményét jól ismerő szakemberek nem tudnak folyamatosan a paktum szolgálatában állni. Ennek következtében, a pályázati finanszírozás nélküli időszakokban nehézkesebben halad, illetve gyakran egyáltalán nem is folyik szakmai munka, szünetel az információcsere és ennek következményeként a tagok érdeklődése, aktivitása csökken, a paktum egész intézménye szétesik. Jelenleg nincs egyértelmű, nemzeti szintű, szakpolitikai és intézményi szempontból végiggondolt célja és rendszerbe épített feladatköre a foglalkoztatási paktumoknak. Ennek megléte pedig a foglalkoztatás-, gazdaság- valamint területfejlesztés tekintetében kulcsfontosságú térségi szereplővé emelhetné őket, ténylegesen értékelhetővé és nyomon követhetővé téve tevékenységük eredményességét, a térségi és nemzeti szintű célokhoz való hozzájárulásukat. Tudatos fejlesztéssel a jövőben a kormányzati gazdaság- és foglalkoztatáspolitika végrehajtásának sikerességét nagyban segíthetnék a paktumok. Ehhez viszont a 10 éve hiányzó szervezeti struktúra megteremtésére, illetve a kormányzati célokkal és a helyi igényekkel összehangolt programokra van szükség.

4

Ezzel összefüggésben a paktumok területén szükséges meghatározni azokat a működési sztenderdeket megyei és helyi (térségi/járási) szinten, amelyek teljesítését a forrásokhoz való hozzájutás bemeneti minimumfeltételeként szükséges előírni. Ez adhatja a garanciát az országosan egységes működési minőségre, a forrás-kihelyezés biztonságára, a sikeres programmegvalósításra. 2.2. Megerősítendő intézményrendszer

gazdaság-

és

foglalkoztatásfejlesztési

A hazai igényeket figyelembe véve a paktumok hatókörét a gazdaságfejlesztés eszközrendszerének bevonására is javasolt kiterjeszteni, és a módszert gazdasági és foglalkoztatási paktumként továbbfejleszteni. A TOP 5.1. és 6.8. intézkedés gazdaságfejlesztési irányultsága és az 1-es vállalkozásfejlesztési prioritással való szerves kapcsolata is megköveteli ezt a váltást, és újraértelmezné a foglalkoztatási paktum, mint munkaerő-piaci fejlesztő eszköz céljait, tartalmát is, megteremtve a foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés alapvető szervezeti egységeit. A paktum logika és módszertan közvetlen alkalmazása már a jelenleg zajló 2014-20-as tervezési folyamatok keretében is hozhat eredményeket (kiemelten a megyei tervezésnél), hiszen ezáltal: 1. Az adott járás (megye) gazdaságfejlesztési programja egyértelműen a foglalkoztatást emeli ki legfontosabb területnek. 2. Az egyes projektcsomagok tervezése az önkormányzati- és vállalkozói szektor szereplőinek egyidejű bevonásával valósul meg, magában hordozva a komplexitás és a valós fenntarthatóság esélyét. 3. Az elfogadott tervdokumentumok mögött az érintett szereplők valós elkötelezettsége és konszenzusa húzódik meg, amely a megvalósítási időszakban versengő szituációk helyett sokkal inkább „win-win” folyamatokat eredményez. 4. Kormányzati szinten átlátható, a helyi szereplőkre épített, és a központi gazdaságpolitikával hatékonyan összehangolható folyamatok valósulnak meg az ország valamennyi megyéjében. 5

A paktumok kiemelten fontos eszközökké válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is, ugyanis olyan stratégiai keretet biztosítanak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket alakíthatnak ki átlátható közelségben lévő profitorientált, önkormányzati és non-profit szervezetek. Ezek a földrajzi közelségben jelen lévő partnerségek nagyon fontos stratégiai partnerekké válhatnak, amely alapot teremt a bizalomra építő, fenntarthatóan működő szociális gazdaságban zajló foglalkoztatási lehetőségek számára. Mindezek okán a paktumok nem egyszerűen foglalkoztatási potenciált bővítő eszközöknek, hanem kifejezetten a sérülékeny, kevesebb lehetőséggel bíró társadalmi csoportok számára foglalkoztatási lehetőségeket biztosító hatékony eszközöknek tekinthetőek. A COM(2011) 682 sz. Európai Bizottsági közleménnyel elindított Social Business Initiative (Kezdeményezés a szociális vállalkozásért) is ösztönzi a tagállamokat, helyi és regionális hatóságokat, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiát a kapacitásbővítés és a hálózatszervezés előmozdítására, a magánés közforrások mozgósítására, valamint a szociális vállalkozások bevonására a foglalkoztatási paktumokba és a társadalmi befogadást célzó kezdeményezésekbe. A partnerségi stratégiai keret fontosságát és a globális támogatások alkalmazásának szükségességét a GINOP 2014. november 7-i változata is felismerte: „2.2.5 Felzárkóztatás: A szegénység, a társadalmi kirekesztés és kirekesztődés problémaköre nem választható el a foglalkoztatás és foglalkoztathatóság problémakörétől. A rendelkezésre álló értékelő tanulmányok alapján a 2007-13-as időszakban a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását célzó aktív eszközök bizonyultak a legsikeresebbnek, melyek eredményeként jelentősen javult a résztvevők foglalkoztathatósága.

6

A kísérleti projektek 2010-es értékelése azt mutatja, hogy a szociális gazdasági projektek önmagukban nem mindig tudnak jelentős és fenntartható foglalkoztatási hatást kifejteni, viszont egy lokális rendszer részeként működtetve a hátrányos helyzetű térségekben fontos alternatívái lehetnek a közfoglalkoztatásnak és lehetőséget biztosíthatnak a hátrányos helyzetűek számára az elsődleges munkaerő-piaci kilépéshez. A nem állami szervezetek által megvalósított programok eredményességéhez szükséges az előkészítés és a megvalósítás folyamatos szakmai támogatása, a végrehajtás egyszerűsítése, a globális támogatás bevezetése. A lokális munkaerő-piaci problémák megoldását az önkormányzatok, a munkaügyi szervezet, a helyi vállalkozások és a foglalkoztatási küldetésű nonprofit szervezetek együttműködésében, megerősített intézményi keretek között célszerű végrehajtani.”

A paktumokat javasolt konkrétan nevesíteni a szükséges intézményi keretként, és az „Álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása” c. intézkedés leírásában is utalni erre. Érdemes ezt erősíteni, és lépéseket tenni a paktumos és a szociális gazdaságot támogató intézkedések együttműködése, összehangolt végrehajtása érdekében (erre a paktum rendszer megerősítése és az OFA globális támogatóként való bevonása is esélyt kínál). A hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatból érdemben hiányzott a globális támogatások (Global Grant) alkalmazása. Ezen módszertan előnyei megfelelő szervezeti háttér és következetes szakpolitikai irányítás mellett jelentősek lehetnek: a támogatás-közvetítő szervezet a támogatási forrásokon túl érdemi szakmai fejlesztést is biztosíthat, a támogatást igénylő szervezetek valós helyzetéhez, szervezeti adottságaihoz illeszkedő tanácsadási folyamatok nyújtása valósulhat meg, és kisebb léptékű támogatások esetén jelentős könnyítések alkalmazhatóak a forrásokhoz jutás során. Ez a forrás-felhasználási mód képes választ adni arra a problémára, ami az eddigi hazai uniós fejlesztéspolitikai gyakorlat egyik komoly gyengesége. Azaz: nem csupán kimeneti indikátorok szintjén érzékelhetőek a projektek eredményei, hanem valós szakmai fejlesztési folyamatok jöhetnek létre. 7

A paktumok vonatkozásában a koordinált szakmai végrehajtás lehetővé teszi egységes szemléletű paktumhálózat nemzeti foglalkoztatáspolitikai céloknak megfelelő működtetését, a paktumok és kapcsolódó foglalkoztatási projektek generálását, előkészítését, továbbá a szociális gazdaságban megvalósuló kezdeményezések stratégiai partnerségi támogatását. E tevékenységek illeszkednek az OFA eddigi tapasztalataihoz, valamint jelenlegi lehetséges funkcióihoz a paktumok és a szociális gazdaság fejlesztése kapcsán, illetve építenek azokra. Továbbá újabb lehetőségek nyílnának a partnerség keretében a közfoglalkoztatás, a szociális gazdaság és az elsődleges munkaerő-piac közötti átmenetek sikeres menedzselésére is. 2.3. Megyei és feladatrendszere

helyi

szintű

foglalkoztatási

paktumok

Megyei foglalkoztatási paktumok  A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályaival együttműködve a megyei önkormányzatok szakmai háttérszervezete a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást is  A kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése, hatékonyabb programmegvalósulások támogatása, a munkaerő-piaci hatások erősítése  Megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia készítése, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítése, elemzése  Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordináció (a résztvevő partner szervezetek összehangolják saját forrásainak felhasználását)  Fejlesztési programkoordináció: egyeztetik és nyomon követik a megyében indítandó pályázati programokat  Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási projektcsatorna rendszer felállítása, projektgenerálás, a megvalósítás megfelelő szintű koordinációja 8

 A 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése, szakmai javaslatok megfogalmazása  A megyében működő térségi gazdasági és foglalkoztatási paktumok szakmai támogatása, a működés összehangolása  Megyei befektetés ösztönzési megvalósításának segítése

program

létrehozásának

és

 A várható foglalkoztatási-, munkaerőigények előrejelzése  Szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termékés szolgáltatásfejlesztés segítése, piacra jutás segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése  A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztálya által nyújtott szolgáltatások és aktív munkaerő-piaci eszközök biztosítása Helyi (térségi) foglalkoztatási paktumok  A térség gazdaság és foglalkoztatás jövőképének és stratégiájának kidolgozása, a megvalósítás koordinálása  A térség munkaerő-piaci helyzetének feltárása, a felmerülő problémák okainak elemzése, információ szolgáltatás az érdekeltek számára  Munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése  A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, a partnerségek kialakulása, és fejlesztése  Munkahelyek megtartásának segítése, helyi és térségi munkahelyek teremtésének ösztönzése (KKV-k a fókuszban)  Közreműködés a térségi munkaerő-tartalék feltárásában és a munkaerő vállalkozói igényeknek megfelelő felkészítésében, fejlesztésében  Munkaerő-piaci szolgáltatások és vállalkozási tanácsadás rendszerének fejlesztése  Helyi gazdasági és foglalkoztatási partnerségek kapacitások erősítése, az információáramlás javítása

és

menedzsment

9

 A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának (közfoglalkoztatás és szociális gazdaság)

elősegítése

 A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztálya által nyújtott szolgáltatások és aktív munkaerő-piaci eszközök biztosítása Program-végrehajtási javaslat A megyei szintű paktumok esetén a partnerség kialakítása, a megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia megalkotása mellett a fő fókusz a megye területén megvalósuló stratégiai jelentőségű vállalkozási fejlesztések munkaerőigényének biztosítására helyeződik a TOP 5.1. intézkedés keretében ESZA típusú beavatkozásokkal (ez lehet egy kiemelt megyei ágazatban, több helyszínen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó program, vagy egy kiemelt jelentőségű fejlesztés támogatása is). A helyi paktumok esetén a fókusz a helyi jelentőségű vállalkozások fejlesztéseihez szükséges munkaerőigény támogatására, illetve a szociális gazdaság kezdeményezések ösztönzésére összpontosul. OP intézkedések TOP 5.1. Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások

TOP 5.1. és 6.8. Helyi (térségi/járási) foglalkoztatási megállapodások

Lebonyolítás Megvalósító szervezet módszere Megyei projektek (ITP Megyei Kormányhivatalok keretében) 2015-2017, Foglalkoztatási Főosztálya 2018-2020 /megyei önkormányzatok által vezetett megyei konzorciumok, valamint az OFA Nonprofit Kft. (kiemelt projekt keretében országos paktum koordinációs funkció ellátása a szakmai sztenderdek érvényesülése érdekében) Nyílt pályázat (ITP Helyi önkormányzatok, és keretében) 2015-2017, partnereik (képzők, 2018-2020 civilek, vállalkozások, munkaügyi szervezet)

10

2.4. Javasolt operatív lépések Annak érdekében, hogy a TOP 5.1. és 6.8. intézkedések keretében a megyei és helyi gazdasági és foglalkoztatási paktumok létrehozásához már megfelelő alapok álljanak rendelkezésre a megyékben, szükséges előkészítő lépéseket tenni (pl. induló partnerségi egyeztetések, vállalkozásfejlesztési projekttervek összegyűjtése, kapcsoló1dó emberi erőforrás igények feltérképezése). A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályainak koordinációjában, a megyei tervezést végző megyei önkormányzatok bevonásával, az OFA szakmai támogatása mellett célszerű ezeket megtenni. Annak érdekében, hogy a megyei tervezést végző munkatársak ehhez a munkához megfelelő szakmai segítséget kapjanak, az OFA által jelenleg végrehajtás alatt álló TÁMOP–1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” elnevezésű kiemelt projektben szakmai támogatást célzó rendezvény sorozatot indokolt lebonyolítani. A rendezvények lehetőséget adnak a fejlesztő munka eredményeinek bemutatására, valamint a paktum intézkedés megyei tervezésben való kidolgozásának szakmai támogatására. A rendezvényre célszerű meghívni a megyei paktum leendő kulcsszereplőit, és a térségi paktumok képviselőit. Ezen előkészítési folyamat a paktumos TOP intézkedés megalapozott megyei tervezését is segítené, amely a források felhasználásának sikerét alapozná meg.

11

3. SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA A javaslatok kiemelten koncentrálnak a 2014-20-as EU-s tervezési időszakban induló helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési témájú konstrukciók tartalmára és a lebonyolítási módjára (pl. Global Grant típusú forráselosztás). A nemzetközi trendeket és a hazai igényeket is figyelembe véve a paktumok hatókörét a gazdaságfejlesztésre is javasolt kiterjeszteni, és a módszert gazdasági és foglalkoztatási paktumként tovább fejleszteni. A TOP 5.1. és 6.8. intézkedés gazdaságfejlesztési irányultsága is megköveteli ezt a váltást. 3.1. Belső feltételrendszer működésének erősítése

javítása:

Paktumok

fenntartható

Szakmai fenntarthatóság A 2014-2020-as időszakban létrehozandó és támogatandó paktumok hátrányos helyzetű álláskeresőkre koncentráló kínálatoreintált megközelítése alapvetően megváltozik, hiszen a TOP szerint is a vállalkozói, foglalkoztatói igényekből, azaz a keresletből kell kiindulni. Ezáltal a jövő paktumai a foglalkoztatásfejlesztés mellett a gazdaság fejlesztését is szolgálják főként a megfelelő humánerőforrás biztosításával (természetesen a továbbiakban is kiemelt cél marad az elérhető állásokra az álláskeresőket felkészíteni). A helyi és megyei paktum menedzsmentek, és partnerségek folyamatos működtetése, fejlesztése hosszú távon megalapozza az eredményeket hozó sikeres együttműködéseket, a helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés új mechanizmusának kialakítását, amellyel újrateremthető a jelenleg hiányzó területfejlesztési középszint is. Ebben a munkában fontos a Leader csoportokkal való együttműködés, adott esetben a velük való integrált vidéki gazdaságfejlesztési hálózat és menedzsment működtetése.

12

A komplex munkaerő-piaci beavatkozásokat is célzó paktum projektek keretében össze kell kapcsolni a különböző készségfejlesztő, életvezetési, szociális, oktatási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatásokat. Az érintett szolgáltatók együttműködésében (felnőttképzők, munkaügyi szervezet, szociális, gyermekjóléti és civil szolgáltatók, FIP pontok stb.) egyéni fejlesztési terveket készíteni és végrehajtani, amelyek kiinduló pontja, hogy hova szeretne eljutni az egyén, illetve milyen reális célok tűzhetőek ki. A konkrét munkalehetőségekből kell kiindulni, és ezek kihasználása érdekében kell felvonultatni a rendelkezésre álló eszköztárat. A fejlesztési tervek kidolgozását ideális esetben a leendő munkáltató bevonásával és jóváhagyásával kell elkészíteni. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek, csoportok számára fontos státuszuk pontos meghatározása, állapotuk szakszerű rögzítése. Ezt követően kerülhet sor a velük egyetértésben az egyénre szabott kivezető út megtervezésére, speciális támogató, fejlesztő eszközök, programok igénybevételével. A humán szolgáltatások segítségével fel kell térképezni munkavállalásukat eddig akadályozó tényezőit (szociális helyzet, családi problémák stb.) és meg kell határolni számukra megfelelő, érdeklődésüket felkeltő kitörési pontokat, tennivalókat. Az ezekre alapozó fejlesztési programok komplexitása abban rejlik, hogy egyrészt átfogja az egyén személyiségének fejlesztését, valamint a támogató eszközök akár egyidejű alkalmazását is. A munkavégzés keretén belül történő kompetenciafejlesztés (pl.: pontosság, együttműködő készség, kulturált viselkedés, kommunikáció stb.) a nemzetközi kapcsolatok alapján sikeres útnak bizonyult. Ebben a folyamatban nagyon fontos a munkavállaló számára az elsajátítandó szakma megszerettetése. Ez a fejlesztő folyamat szolgáltat kellő alapot az egyén számára a képzés útján elsajátítható tudás megszerzésére. A cél a munkaerőpiaci szempontból releváns szakképzettség megszerzése, vagy elavult szakmai tudás felfrissítése. Az előzőekben ismertetett fejlesztési folyamat sikeres megtörténte után az egyén jó eséllyel közvetíthetővé válik az elsődleges munkaerőpiacra, elhelyezkedési esélyei jelentősen növelhetők. Tovább növelhetők az esélyek a sikeres elhelyezkedést szolgáló, különböző álláskeresési technikák elsajátításával is. A komplex fejlesztési program tartalmazhat olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik az egyén beilleszkedését az adott munkahelyen. 13

Javasolt tevékenységek:  Térségi munkahelyteremtő beruházások azonosítása a helyi partneri körének segítségével (piaci alapon megvalósuló beruházási projektek, GINOP, TOP, VP stb. által támogatott projektek), majd a kapcsolatfelvételt követően a munkaerőigények felmérése (tervezett létszám, szakmák szerinti bontás, munkakörök, kompetencia igények, egyéb munkaadói elvárások)  Térségi meglévő, kielégítetlen munkaerőigények feltérképezése (tervezett létszám, szakmák szerinti bontás, munkakörök, kompetencia igények, egyéb munkaadói elvárások)  Toborzás, kiválasztás  Elsődleges diagnózis, az egyén élethelyzetének tényszerű felmérése  Motivációs tréning (csoportos)  Teljes körű diagnózis készítése egyénenként (munkapálya tanácsadás keretében az illető kompetencia-készletet, szociális, mentális munkaerő-piaci szükségletet).  Szükség esetén kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (pl.: életvezetési, pszichológiai, rehabilitációs és szociális tanácsadás, családtagok részére nyújtott szolgáltatások)  Az egyénre szóló lehetséges fejlesztési alternatívák meghatározása a munkaerő-piaci realitások függvényében. Kapcsolódó szolgáltatások alkalmazása szükség esetén (pl.: pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, szociális szolgáltatások igénybevétele.)  Egyéni cselekvési terv elkészítése a leendő munkáltatók bevonásával, igényeik figyelembevételével  Felzárkóztató képzések (szükség esetén)  Szakképzés és gyakorlati foglalkoztatás biztosítása mentori kíséréssel lehetőleg a leendő munkáltatónál  Igény esetén álláskeresési tanácsadás (egyéni vagy csoportos)  Elhelyezkedés segítése (közvetítés, mentori kísérés, munkába járás megtervezése a munkaadók és önkormányzatok együttműködésével stb.)  Beilleszkedést és munkában maradást segítő mentori kísérés A fenti folyamat a Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztálya által nyújtott szolgáltatások és aktív munkaerő-piaci eszközök bevonásával valósítható meg.

14

Pénzügyi fenntarthatóság A TOP paktumos konstrukció elindításával egy évtizedes hiányt pótol a kormányzat, hiszen első alkalommal válik lehetővé, hogy egy programon belül megvalósulhat 1) a menedzsment, partnerség támogatása, 2) komplex munkaerő-piaci projekt részek megvalósítása, és 3) külső szakmai támogató rendszer működtetése. A TOP-ban elérhető közel 100 mrd-os nagyságrendű forrás elegendő alapot ad a fenntartható működéshez. A paktum forráskoordinációs tevékenysége révén további ágazati OP forrásokat, és befektetői forrásokat lehet az adott térségbe, megyébe vonzani a gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés céljaira. Ez a tevékenység egyben javítja az EU-s források hatékonyságát is a felhasználásban. Ezeket egészíthetik ki a helyi partnerek anyagi és természetbeni hozzájárulásai (pl. önkormányzati pénzügyi támogatás, épületek). Jogi, szervezeti fenntarthatóság A megyei paktum esetében a konzorciumi formát javasoljuk alkalmazni. Ez különbözik a pályázói konzorciumtól, ami szűkebb, hiszen csak a támogatott partnerekre terjed ki, a paktum konzorciumi megállapodást minden tag aláírná, de a sztenderdekkel összhangban 25-30 főben célszerű meghatározni a tagságot. A megyei paktumot menedzsment platformként értelmezzük, amelyhez a konzorciumi forma a legjobb megoldás (jogi személyiség nélküli), amelyben rögzíteni lehet hosszú távon a tagok felelősségeit, tevékenységi körét, és több kötelezettséggel jár, mint egy általános együttműködési megállapodás, amit az eddigi hazai paktumoknál alkalmaztak. A megyei paktumban csak olyan szervezetek vehetnek részt, akik a kitűzött célok teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatási profillal, hatáskörrel, megfelelő humán és szervezeti háttérrel rendelkeznek (potyautas partnereket el kell kerülni), és motiváltak a közös munkában. A vállalkozások a megyei paktumnak haszonélvezői lesznek, de közvetlen tagságot nem vállalhatnak csak érdekképviseleteken keresztül.

15

A konzorcium egy meghatározott cél érdekében együttműködő szervezeteket takar. Az együttműködő felek érdekeltek az adott cél megvalósulásában, el. A tagok megállapodnak bizonyos szabályok betartásában, melyeket írásban is rögzítenek. A konzorcium alapulásakor kijelölik annak vezetőjét, valamint eldöntik, hogy alakítanak-e önálló jogi személyt a konzorcium menedzsmentje számára. Másik alternatíva, hogy megbíznak egy tag szervezetet a menedzsment feladatra. Az együttműködés időhorizontja rugalmas, attól függ, hogy a kitűzött cél eléréséhez mennyi időre van szükség. A konzorcium megállapodásának tartalmaznia kell a következő elemeket:      

résztvevő partnerek a konzorcium céljai miben működnek együtt jogi személyt alakítanak, vagy külső partnert kérnek fel a működtetésre költségek megosztása felelősök kijelölése

Helyi paktumok esetében a paktum szervezeti és jogi keretek létrehozásakor a meglévő módszertant javasoljuk alkalmazni (de a keretek kialakításában a helyieknek szabad kezet kell adni, amennyiben biztosítják a min. sztenderdek szerinti működést). Azaz szélesebb körű (min. 15 fős) partnerséget szükséges létrehozni valamennyi releváns szervezet bevonásával, viszont kerülni kell a kezelhetetlenül nagy létszámú paktumok partnerségek létrehozását. A paktum az együttműködő partnerek aláírásával jön létre (együttműködési megállapodás). A paktum partnerség alkotja a Fórumot. A partnerség vezetésére Irányító Csoportot szükséges létrehozni, amely reprezentálja a partnerséget. A menedzsment megvizsgálni.

szervezet

kialakításánál

több

lehetőséget

érdemes

1) Ki lehet jelölni egy szakmailag, szervezetileg felkészült, lehetőleg önkormányzati többségi tulajdonú meglévő szervezetet (ezen kívül a helyi Leader szervezet is alkalmas lehet a funkció betöltésére). 2) A paktum partnerség tagjai, illetve vezetői dönthetnek úgy, hogy a menedzsment feladatok ellátása érdekében önálló céget hoznak létre. 16

Ennek egyik formája lehet a non profit kft., amelynél a paktum Irányító Csoportja a társaság felügyelő bizottságaként működhetne, így biztosított lenne a paktum tagok érdekeinek érvényesítése is. A teljes paktum tagsággal szemben jogi értelemben nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a társaság, de alapvetően a paktum tagsága, így az egyes tagok céljai érdekében tevékenykedik. Tevékenységéről beszámol a Foglalkoztatási Fórum üléseken. Fontos szem előtt tartani, hogy a társaság ne csak az alapító tagok számára nyújtson szolgáltatásokat (hiszen általuk jön létre, ők biztosítják a működését), hanem az alapítói körön kívüli tagság is részt vegyen a kezdeményezésekben. 3) További lehetőség egyesület alakítása, és az egyesületi működési forma jól megfeleltethető a paktum szervezeti rendszerének: Paktum szervezetrendszere

Egyesület

Irányító Csoport elnöke és társelnöke

Elnök és helyettese

Paktum menedzser és szakmai munkatársak

Titkár és egyéb alkalmazottak

Irányító Csoport

Elnökség

Foglalkoztatási Fórum

Közgyűlés

Egyértelmű előnye, hogy megfelelő alapszabály kidolgozásával jogi értelmet ad a szándéknyilatkozatnak tekinthető paktum együttműködési megállapodásnak. A tagok felelősséget vállalnak az egyesület működéséért, és éves tagdíjat is fizetnek. Az elnökség, illetve az elnök munkajogi értelemben is jogosult a paktum menedzsment munkájának irányítására és ellenőrzésére. Hátránya, hogy újabb működési kiadások merülnek fel, illetve a partnerség sokszínűsége és a partnerek magas számra miatt nehezen működtethető.

17

3.2. Szakmai és fejlesztési intézményrendszer fejlesztése 3.2.1. Javaslat a paktumok nemzeti intézményrendszerére Az OECD LEED Forum tagjainak több évtizedes tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a sikeres gazdasági és foglalkoztatási paktumokhoz a támogató struktúrák, szakmai és szervezeti keretek létrehozása és működtetése alapvető fontosságú. Magyarországon ezen funkciók nem jöttek létre a paktumok 10 éves fennállása alatt, ezért a továbblépéshez javasolt erre is koncentrálni. A kormányzat számára előnyöket jelentene a szakmapolitikai beavatkozások kommunikálásában, sikeres megvalósításában, a foglalkoztatási paktumok pedig egy átlátható rendszeren belül tudnának működni, és külső támogatást, iránymutatást kapnának a helyi folyamatok menedzseléséhez. Az alábbiakban bemutatjuk javaslatainkat a paktum intézményrendszeri funkciók ellátására:

18

Intézményrendszer szintje Nemzeti szakpolitikai

Felelőse Nemzetgazdasági Minisztérium

Funkciói 

Szakmapolitikai elvárások megfogalmazása a gazdasági és foglalkoztatási paktumok működésével kapcsolatosan



A gazdasági és foglalkoztatási paktumokra támaszkodó konkrét pályázati intézkedések kijelölése és megtervezése



Kormányzati intézkedések és programok kommunikálása az országos koordinációs szervezeten keresztül a megyei paktumokhoz, és a visszajelzések feldolgozása, beépítése a minisztériumi döntés-előkészítésekbe, program értékelésekbe



Működési finanszírozás megszervezése, közös sztenderdekre alapozva a támogatási feltételek meghatározása a megyei munkaügyi központokkal együttműködésben

Kapcsolódó EU-s programok Elsősorban TOP, GINOP

19

Intézményrendszer szintje Országos paktum koordináció (híd szerep a kormányzat és a megyei paktumok között)

Felelőse OFA Nonprofit Kft.

Funkciói 

Információáramlás biztosítása a megyei paktumok és az NGM között (kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése és visszajelzések továbbítása a kormányzat számára), országos paktum platform portál, hírlevelek működtetése



Megyei paktumok létrehozását célzó és a szociális gazdaság fejlesztését célzó Global Grantek gazdája



A paktumok értékelése, minőségfejlesztése, sztenderdizációs/önértékelési folyamatok irányítása (megyei és térségi paktumoknál egyaránt)



Országos paktum regiszter működtetése



Országos Paktum Akadémia: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek



Regionális, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése, PR és marketing tevékenység



Paktumok érdekképviselete híd szerep a helyi, megyei paktumok és az országos szint között



Célzott kutatások, hatásvizsgálatok kezdeményezése és lebonyolítása

Kapcsolódó EU-s programok TOP 5.1 és 6.8.

20

Intézményrendszer szintje Megyei szint Célszerű a TOP 5.1. keretből minden megyére kiterjedően megvalósítani. Ezáltal az egész országra kiterjedő megyei paktum hálózat jöhet létre, amellyel megteremtődik az az országosan egységes struktúra, amelynek hiánya miatt a paktum modellben rejlő lehetőségek kihasználatlanok maradtak az elmúlt évtizedben, hisz a korábbi paktumfejlesztések (ROP, TÁMOP) nem egységes szakmai koncepció mentén valósultak meg, a fenntarthatóság nem volt biztosított.

Felelőse Megyei gazdasági és foglalkoztatási paktum gesztor szervezete Javasolt paktum tagok: Megyei önkormányzat, megyei jogú városok, megyei kormányhivatal, KLIK, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, Leader HACS-ok képviselője, térségi paktumok képviselői, megyei ágazati munkacsoportok képviselői, főbb képzőintézmények, OFA

Funkciói 

A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályaival együttműködve a megyei önkormányzatok szakmai háttérszervezete a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást is



A kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése, hatékonyabb programmegvalósulások támogatása, a munkaerő-piaci hatások erősítése



Megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia készítése, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítése, elemzése



Gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordináció (a résztvevő partner szervezetek összehangolják saját forrásainak felhasználását)



Fejlesztési programkoordináció: egyeztetik és nyomon követik a megyében indítandó pályázati programokat



Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási projektcsatorna rendszer felállítása, projektgenerálás, a megvalósítás megfelelő szintű koordinációja



A 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése, szakmai javaslatok megfogalmazása



A megyében működő térségi gazdasági és foglalkoztatási paktumok szakmai támogatása, a működés összehangolása

Kapcsolódó EU-s programok Elsősorban TOP 1 és 5.1, 6.8., GINOP

21

Helyi (térségi vagy járási)

Helyi gazdasági és foglalkoztatási paktum gesztor szervezete



Szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termék- és szolgáltatásfejlesztés segítése, piacra jutás segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése



Megyei befektetés ösztönzési program létrehozásának és megvalósításának segítése



A várható előrejelzése



A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztálya által nyújtott szolgáltatások és aktív munkaerő-piaci eszközök biztosítása



A térség gazdaság és foglalkoztatás jövőképének és stratégiájának kidolgozása, a megvalósítás koordinálása



A térség munkaerő-piaci helyzetének feltárása, a felmerülő problémák okainak elemzése, információ szolgáltatás az érdekeltek számára



Munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése



A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, a partnerségek kialakulása, és fejlesztése



Munkahelyek megtartásának segítése, helyi és térségi munkahelyek teremtésének ösztönzése



Közreműködés a térségi munkaerő-tartalék feltárásában és a munkaerő vállalkozói igényeknek megfelelő felkészítésében, fejlesztésében



Munkaerő-piaci szolgáltatások és tanácsadás rendszerének fejlesztése

foglalkoztatási-,

munkaerőigények

Elsősorban TOP 1 5.1., 6.8., GINOP

vállalkozási

22

és



Helyi gazdasági és foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása



A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése



A Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztálya által nyújtott szolgáltatások és aktív munkaerő-piaci eszközök biztosítása

23

3.2.2. Javaslat a paktumok támogatási rendszerre

bevonásával

megvalósuló

Az OFA szerepe: Az OFA hazai programoknál korábban évtizedeken keresztül végzett együttesen szakmai támogató és közreműködő szervezeti feladatokat, amelyek sikeresek voltak. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a foglalkoztatási paktumok és a szociális gazdaság területén. A két terület együttes kezelése indokolt. A javaslat kiküszöböli a korábbi támogatási rendszerek hiányosságait, és támaszkodik a jól működő nyugati rendszerekre is (lásd osztrák paktum támogató rendszer, és a paktumok bevonása azokban az ESZA intézkedésekben, amelyekben a leghatékonyabb a partnerségi megvalósítás: szociális gazdaság fejlesztése). Az alábbi divíziók létrehozása javasolt az OFA Nonprofit Kft. keretein belül a meglévő 20 éves tapasztalatra, humán erőforrásra és regionális hálózatra alapozva: 1. Országos paktum koordinációs divízió létrehozása regionális hálózattal. Amennyiben lehetséges a technikai segítségnyújtási keretből szükséges támogatni az országos paktum koordinációs feladatokat (amely tevékenysége túlnyúlik a TOP által támogatott paktumokon). 2. A szociális gazdaság fejlesztését célzó GINOP intézkedések végrehajtására. A 2 divíziót pedig közös szakmai irányítás alá indokolt helyezni a szinergikus és összehangolt fejlesztések érdekében. A TOP és a GINOP NGM-es Irányító Hatósági feladatellátása könnyebbé teszi a fejlesztési intézkedések összehangolását. Az OFA és a megyei központok együttműködését a program megvalósítás során megkönnyíti az OFA valamennyi régióbeli jelenléte.

24

Az együttműködést javasolt kiterjeszteni a GINOP-os szociális gazdaságot támogató intézkedések és a térségi paktum/partnerségi programok (TOP 5.1.) összehangolására is (a szociális gazdaságot támogató fejlesztések lehetőleg a térségi gazdasági és foglalkoztatási paktumok/partnerségek keretében valósuljanak meg). TOP 5.1. és 6.8. intézkedés végrehajtására vonatkozó javaslat 1) A TOP 5.1. intézkedés keretében javasolt a megyei gazdasági és foglalkoztatási paktumok létrehozása országosan egységes módszertannal és sztenderdek érvényesítésével az OFA Nonprofit Kft. általi szakmai támogatással. A szakmai támogatás már a megyei paktumok előkészítési fázisában is megvalósul az OFA Hálózat és szakértők bevonásával, hogy biztosítani lehessen a szakmai sztenderdek érvényesülését, egységes szemléletű projektek elkészülését. Ezáltal egy egész országra kiterjedő megyei paktum hálózat jön létre, amellyel megteremtődik az a struktúra, amelynek hiánya miatt a paktum modellben rejlő lehetőségek kihasználatlanok maradtak az elmúlt évtizedben. Az OFA hazai programoknál korábban évtizedeken keresztül végzett együttesen szakmai támogató és közreműködő szervezeti feladatokat, amelyek sikeresek voltak. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a foglalkoztatási paktumok és a szociális gazdaság területén. A két terület együttes kezelése indokolt.

2) A TOP 5.1. és 6.8. intézkedés keretében javasolt a sztenderdeknek megfelelően működő helyi gazdasági és foglalkoztatási paktumok/partnerségi együttműködések tevékenységének támogatása önálló kezdeményezésként a megyei gazdasági és foglalkoztatási paktumok szakmai koordinációjával.

25

A megyei szintű paktumok esetén a partnerség kialakítása, a megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia megalkotása mellett a fő fókusz a megye területén megvalósuló stratégiai jelentőségű vállalkozási fejlesztések munkaerőigényének biztosítására helyeződik a TOP 5.1. intézkedés keretében ESZA típusú beavatkozásokkal (ez lehet egy kiemelt megyei ágazatban, több helyszínen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó program, vagy egy kiemelt jelentőségű fejlesztés támogatása is). A helyi paktumok esetén a fókusz a helyi jelentőségű vállalkozások fejlesztéseihez szükséges munkaerőigény támogatására, illetve a szociális gazdaság kezdeményezések ösztönzésére összpontosul. Összegző program-végrehajtási javaslat OP intézkedések TOP 5.1. Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások

TOP 5.1. Helyi (térségi/járási) foglalkoztatási megállapodások

Lebonyolítás Megvalósító szervezet módszere Megyei projektek (ITP Megyei Kormányhivatalok keretében) 2015-2017, Foglalkoztatási 2018-2020 Főosztálya/megyei önkormányzatok által vezetett megyei konzorciumok, valamint az OFA Nonprofit Kft. (kiemelt projekt keretében országos paktum koordinációs funkció ellátása a szakmai sztenderdek érvényesülése érdekében) Nyílt pályázat (ITP Helyi önkormányzatok, és keretében) 2015-2017, partnereik (képzők, 2018-2020 civilek, vállalkozások, munkaügyi szervezet)

26

3.3. Alapfinanszírozás megteremtése: Működési támogatás Annak érdekében, hogy a jellemzősen projekt alapú paktum működésnek a hátrányait kiküszöböljük (a pályázati végrehajtás elvonja az időt és energiát a kulcstevékenységektől: partnerség fejlesztése, életben tartása), szükséges átgondolni az alapszolgáltatások támogatását. A szakértői munka során kidolgozott sztenderdek alkalmazásával, eredményorientált szerződésekkel biztosíthatóvá válna a paktum alapszolgáltatások színvonalas működése (pl. munkaügyi szervezeteken keresztül). A sztenderdekben megjelenő alapszolgáltatások biztosításához lehetne támogatást nyújtani (pl. partnerség szervezés, fórumok, partnerségépítés, információnyújtás, projektgenerálás stb.). A sztenderdeknek megfelelően működő, minimum kritériumokat teljesítési foglalkoztatási paktumok jogosulttá válnának a támogatás igénylésére (helyi paktumoknál max. 5 m Ft/év, megyei és megyei jogú városi paktumoknál max. 10 m Ft/év). A szervezetrendszer működtetését folyamatosan monitorozni kell, és azok juthatnának a következő évben forráshoz, akik megfelelnek a minőségi kritériumoknak és teljesítik a vállalásokat. A vállalásokat teljesítő paktumoknak emeltebb összegű támogatás odaítélését is meg lehet vizsgálni. Egyébként a munkaügyi szervezet a jelenlegi jogszabályi feltételek között (30/2000-es GM rendelet alapján) is támogathatná a menedzsmenteket (Vas megyében és Dél-Dunántúlon van is működő példa), de ezt nevesíteni kellene aktív eszközként, meghatározni a bővített feladatkört, és felhatalmazást adni az NGM részéről a munkaügyi szervezetnek a paktumok/partnerségek támogatására. A TOP 5.1-es és 6.8-a konstrukció 1. komponense is lehetővé teszi a paktum menedzsmentek támogatását (megfelelő tervezéssel folyamatosan, 2x3 évre). Ezáltal az érintett munkatársaknak komoly karrier ajánlatot lehet tenni, és nagyobb eséllyel lehet biztosítani a sikeres működéshez szükséges személyi állandóságot (ennek hiányában sok tapasztalt paktum menedzser morzsolódott le, és a kialakított kapcsolatrendszer, tudás, és tapasztalat nem adható át új belépő munkatársnak, hiszen évekig tart ezek felépítése).

27

A paktumok és a kormányzat korrekt és sikeres együttműködése érdekében szükséges egy átlátható, és a menedzsment tevékenységek eredményét jól mérő indikátor rendszert kidolgozni a paktumok és az NGM együttműködésével. Teljesítményalapú ösztönző rendszert is ki lehetne alakítani, amely azt jelentené, hogy a célértékek teljesüléséhez kötné a támogatási összeg egy részének kifizetését. A következőkben felvázolunk egy lehetséges indikátor listát: Lehetséges indikátor megnevezése Partnerség-építés, működtetés A foglalkoztatási paktumba bevont új db tagok száma (ebből: vállalkozások) Megrendezett partnerségi találkozók db száma A találkozókon megjelentek száma fő A találkozókon meghatározott akciók db száma Elkészült hírlevelek száma db Paktum hírek száma db Személyes információnyújtásban db részesülők száma (ebből: munkavállaló, vállalkozó) Projektgenerálás és megvalósítás A paktum tagok által kidolgozott db partnerségi projektek száma A sikeres pályázatok/projektek által a Ft térségbe hozott támogatás nagysága A projektekben résztvevő paktum tagok db száma (projektgazdaként, partnerként, kedvezményezettként) Munkahelymegtartás, munkahelyteremtés A paktum partnerség db projektjei/szolgáltatásai révén megtartott munkahelyek száma A paktum partnerség db projektjei/szolgáltatásai révén teremtett munkahelyek száma

Mértékegység

28

Lehetséges indikátor megnevezése A paktum partnerség által elősegített db munkaadói-munkavállalói kapcsolatok száma (felvételi interjúk, megkötött munkaszerződések) Munkaadói igényekre szervezett db képzési, munkaerőfelkészítési programok száma A képzések, munkaerő- felkészítési fő programok révén elhelyezkedtek száma

Mértékegység

29

4. IRODALOMJEGYZÉK Záróbeszámoló az OFA 2007. évi támogatási keretéből megvalósított programjáról: A „ROP, az Interreg és Phare CBC támogatásával, továbbá nem pályázati támogatással létrejött foglalkoztatási paktumok 20082009. évi működésének, tevékenységének támogatása” program, Budapest, 2010. december 31. Záróbeszámoló az OFA 2007. évi támogatási keretéből megvalósított programjáról: „Minősített foglalkoztatási paktumok működésének támogatása” program, FP/2008-8249, Budapest, 2010. december 31. ROP 3.2.1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (1/2004/ROP3.2.1) „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” pályázati útmutató TAMOP – 1.4.4-08/1 „Helyi és megállapodások” pályázati útmutató

határon

átnyúló

foglalkoztatási

TÁMOP-1.4.5-12/1 „Foglalkoztatási megállapodások támogatása” pályázati útmutató Gazdaságfejlesztési- és Innovációs, valamint Terület- és településfejlesztési Operatív Program – Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2014. november 7.

30

5. MELLÉKLET 5.1. A paktumok 2004-2014 között működő rendszerének és belső működésének áttekintése

támogatási

A szakmapolitikai javaslatok megfogalmazásához szükséges áttekinteni az elmúlt 10 év paktumokat támogató konstrukcióit, elemezni azok jellemzőit, erősségeit, hiányosságait, és ezekből következtetéseket levonni a jövőben kívánatos támogatási rendszerre. Áttekintjük a paktumok létrehozását támogató pályázati konstrukciókat és intézményrendszerüket, a szakmai támogató szolgáltatásokat, illetve a működési típusú támogatásokat. Jelen munkával párhuzamosan zajló kutatás eredményeit 2015. március 31-ig építjük be. Az elemzéseket időszakonként, és nem támogatás típusonként végezzük el az egy időszakban működő rendszerek komplex áttekintése érdekében. A pályázati és támogatási konstrukciókat egységes kérdések mentén is áttekintettük az összehasonlíthatóság érdekében. 5.1.1. A 2004-2007 között működő támogatási rendszerek A ROP-ban szerepelt a paktumok létrehozását célzó intézkedés, kiterjedt szakmai és módszertani támogatási rendszert biztosítottak képzésekkel, kiadványokkal, felmérésekkel, minőségbiztosítással az OFA-ROP Hálózat révén, de szervezetileg elkülönülő végrehajtás volt (RFÜ a KSZ), akikkel viszont régiós szinten harmonikus volt az OFA és a pályázók együttműködése is. Kompetencia- és szabályozási problémák miatt az OFA-ROP hálózat minőségbiztosítási munkája nem épült be kellően a projektmegvalósításba. ROP 3.2.1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (1/2004/ROP3.2.1) „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” A ROP 3.2.1 kódszámú és a Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása elnevezésű intézkedés „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése" céljából 2004. áprilisában került kiírásra, a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága, a Magyar Területés Regionális Fejlesztési Hivatal által.

31

Az intézkedés célkitűzése A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása.

fejlesztések

Támogatható tevékenységek -

-

Helyi/kistérségi/megyei/regionális foglalkoztatási stratégiák kialakítása, foglalkoztatási megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/megyei/regionális gazdaságfejlesztési és a nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve A helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintű együttműködési hálózatok kialakítása, és működési feltételeinek megteremtése.

A fent vázolt tevékenységek keretében támogatható tevékenységek voltak: - figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, megfelelő információk és adatok hiánya esetén a megalapozott helyzetfelmérés elkészítését segítő kutatások indítása - szemináriumok, workshopok, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a stratégiaalkotási folyamat előmozdítására - a projekt megvalósítását segítő képzéseken való részvétel pl. partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút, stb. - a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között - honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére - a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé - országos és nemzetközi, hasonló projektekhez kapcsolódó tapasztalatcsere megszervezése, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás - helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzatának, valamint költségvetésének kidolgozása 32

-

a foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása a projekt eredményeinek terjesztését célzó kiadványok készítése, szakmai és közösségi fórumok, rendezvények szervezése a regionális és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumok számára ajánlások megfogalmazása a projekt tapasztalatainak figyelembevételével.

A projekt keretében elvárt eredmények -

-

Fenntartható, partnerségi hálózat, amelynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a helyi foglalkoztatási kezdeményezések előmozdítása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása és megvalósítása érdekében Az együttműködés eredményeképpen helyi foglalkoztatási stratégia kialakítása A helyi foglalkoztatási stratégiák megvalósítását célzó operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum kidolgozása és aláírása Az operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum részeként Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása Az operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum részeként részletes költségvetés kidolgozása A foglalkoztatási stratégiához, illetve az operatív tervhez/helyi foglalkoztatási akciótervhez/megállapodáshoz/foglalkoztatási paktumhoz illeszkedő, konkrét projekttervek kidolgozása Hozzájárulás, ajánlások a regionális illetve nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumokhoz.

A ROP 3.2.1 pályázati konstrukcióban 34 darab, különböző térségi szinten megvalósuló foglalkoztatási partnerség (paktum) jött létre mintegy 1 milliárd forint támogatással (7-50 m Ft között volt az elérhető 100%-os támogatással). Ezek közül 2 db regionális szintű foglalkoztatási partnerség (ÉM, ÉA), 5 db megyei paktum (Baranya, Békés, Nógrád, Somogy, Tolna), 2 db városi (Budapest 5 kerülete, Szombathely), 19 db kistérségi szintű partnerség és 6 db egyéb (pl. néhány települést érintő, vállalkozási övezet, speciális célcsoport stb.).

33

OFA-ROP hálózat Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a kedvezményezettje volt a ROP 3.2 intézkedés 3.2.3. - "A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése" című komponensnek, mint központi programnak, amely 20052007 között valósult meg. Az OFA-ROP Hálózat feladata volt speciális és teljes körű térítésmentes szakmai szolgáltatás nyújtása, a szociális gazdaság területén működő foglalkoztatási kezdeményezésekben és a foglalkoztatási partnerségekben érdekelt szervezetek és intézmények számára. A projekt keretében az OFA-ROP Hálózat Központi és Regionális Irodái (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém) képzéseket, workshopokat szerveztek, folyamatos tanácsadást, módszertani támogatást nyújtottak egyrészt a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezeteknek, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések területén érintetteknek másrészt biztosították a helyi foglalkoztatási partnerségek koordinációját. Az OFA-ROP Hálózat célja volt a szociális gazdaság megalapozása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése és megerősítése a régiókban a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése érdekében. A munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt helyi intézmények és szervezetek tevékenységének összehangolásának elősegítése, együttműködésük ösztönzése. Ezen belül: - A szociális gazdaság megerősödését és elterjedését szolgáló országos szakmai támogató hálózat kialakítása, - A szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetek - különös tekintettel a ROP 3.2.2. komponensben részt vevő pályázókra - megerősítése, annak érdekében, hogy piacképes és közösségi igényeket kielégítő, hosszú távon is fenntartható szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani vagy termékeket előállítani

34

- Olyan a szociális gazdaság területéhez kapcsolódó szolgáltatásrendszer kialakítása, működtetése, amely a projektgazdák speciális és változó szükségleteire gyors, hatékony és célzott válaszokat képes adni, - Európai Uniós és hazai szociális gazdasághoz kapcsolódó "best practice" projektek, modellek megismertetése, elterjesztése, - Foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák, paktumok működtetése. Célcsoport Elsősorban: - potenciális pályázók - már működő pályázatokban résztvevő felek - helyi foglalkoztatási projekt irányítását végző szakemberek - a szociális gazdaság erősítését segítő szakemberek, VÁTI, RFÜ munkatársak - már működő foglalkoztatási paktumok, a ROP 3.2.1. komponensben támogatottak és a potenciálisan működőképes paktumok Továbbá: - a 3.2.2 komponensben nem pályázott önkormányzatok - állami szervek és intézmények - egyházak - vállalkozások - a foglalkoztatási paktumokhoz kapcsolódó szervezetek és intézmények Paktumokra irányuló tevékenységek és eredmények: -

Folyamatos információszolgáltatás és szakmai szolgáltatások nyújtása 60 órás 5x2 napos bentlakásos képzés paktumok számára Paktum konferencia A „Helyi foglalkoztatási partnerségek létrehozása és működtetése” c. tankönyv A paktumok számára tapasztalatcserét ösztönző és jó gyakorlatokat terjesztő workshopok régiónként „A foglalkoztatási paktumok minősítési követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez” c. kiadvány Szakértők bevonásával a projektzárások előtt megtörtént a paktumok minősítése is. A Közreműködő Szervezet – VÁTI – figyelembe vette ezeket a minősítéseket. A projekteket csak akkor zárták le, ha rendelkeztek az OFA-ROP Hálózat által kiadott minősítéssel. 35

A projektalapú támogatási rendszerben az OFA ROP Hálózata egy önálló projektként jött létre, reaktív módon, és az eredetileg a szociális gazdaság támogatására létrejött hálózathoz integrálták a paktum szolgáltatásokat, de a fókusz a szociális gazdaságon volt. Ez az adottság alapvetően meghatározta a mozgásterét és életciklusát annak a fejlesztésnek, ami ezáltal megvalósult. A foglalkoztatási partnerségek, paktumok szükségképpen nem egy-egy projekt hosszához igazodóan működnek, amennyiben valódi együttműködések és helyi fejlesztési folyamatok állnak a hátterükben. Az egyedi és elszigetelt projektek megvalósítása, illetve ezek korlátai olyan feltételrendszert teremtenek, amelyek projektszerűek, projektalapúak, és nem tudják biztosítani azt a fajta rugalmasságot, amelyekre induló kezdeményezéseknek szükségük lehet. 5.1.2. A 2008-2010 között működő támogatási rendszerek Ebben az időszakban a paktumokat támogató hálózat nem működött még országosan, de az OFA hazai forrásból támogatta a paktumok fennmaradását. PERTU hálózat keretében az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a 2007. évi pályázati programja kapcsán támogatási pályázati felhívást tett közé a „Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása, FP/2007-7249 kódszámmal. A megvalósításhoz szakmai támogatást nyújtott az OFA Hálózat. A támogatás célja az volt, hogy a helyi foglalkoztatási paktumok a program befejezése után konkrét, számszerűsíthető eredményeket tudjanak felmutatni, és önfenntartóan tudjanak működni. Főbb konkrét célok: - munkaprogramok sikeres megvalósításának ösztönzése, támogatása - új munkahelyek létrehozásának elősegítése - a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási esélyei növelésének és fokozatos integrációjának elősegítése - a térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése - az atipikus foglalkoztatási formák szerepének növelése

36

A pályázati felhívásban két körben összesen 21 támogató döntést hozott az OFA kuratóriuma, azonban 2 szervezet visszalépett a megvalósítástól, így összesen 19 támogatási szerződést kötött az OFA a program keretein belül, mellyel 171.396.867 forintot kötött le a rendelkezésre álló támogatási keretösszegből. A 2007-es felhíváshoz hasonló célokkal és tartalommal az OFA újabb zártkörű pályázatot tett közzé - FP/2008-8249. kódszámmal. Az OFA Kuratórium két körben összesen 18 támogató döntést hozott, azonban 1 szervezet visszalépett a megvalósítástól, így összesen 17 támogatási szerződést kötött az OFA a program keretein belül, mellyel 129.597.605,- forintot kötött le a rendelkezésre álló támogatási keretösszegből. Ezt követően az OFA még egy körben hirdetett pályázatot minősített paktumok részére a PAKTUM/2009-8249 program keretében, amelyben 98 millió forint állt a pályázók rendelkezésre. Az OFA lehetőséget kívánt biztosítani a már működő foglalkoztatási paktumok részére a partnerségre épülő, innovatív helyi foglalkoztatási stratégiákban megfogalmazott célok minél teljesebb körű, eredményes megvalósítására, további munkahelyteremtési és forrásszerzési lehetőségek realizálására és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására. A program átfogó eleme a már létrehozott együttműködési keretek fejlesztése és tartalommal való megtöltése, a partnerségek "motorját" képező irányító csoportok és menedzsment szervezetek működési feltételeinek javítása, az együttes szerepvállalás erősítése, a minőségi követelményeknek való megfelelés biztosítása és az éves munkaprogramokban, közös intézkedési tervekben megjelenő innovatív kezdeményezések kiemelt támogatása. 5.1.3. A 2010-2011 között működő támogatási rendszerek 2010-2011-ben a TÁMOP 144 konstrukció indult új paktumok létrehozására, amely mellett nincs szakmai támogató háttér. A szakmai elvárások nem érvényesülnek a megvalósítás során, kizárólag a formai és pályázat technikai szempontok, amely nagyon eltérő színvonalú és tartalmú paktumokat eredményezett. KSZ feladatokat az ESZA Nonprofit Kft. látta el. Ebben az időszakban egyes munkaügyi központok működési típusú támogatásokat adnak jól működő paktumoknak.

37

TAMOP – 1.4.4-08/1 megállapodások

Helyi

és

határon

átnyúló

foglalkoztatási

A Társadalmi Megújulás Operatív Program Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások című és TAMOP - 1.4.4-08/1 kódszámú pályázati felhívása 2009-ben került kiírásra. A konstrukcióban összesen kb. 400 m Ft-ból 17 projekt került támogatásra. A kiírás célja volt a nemzetközi pozitív tapasztalatok alapján újabb hazai foglalkoztatási paktumok létrejöttének támogatása. Ez a konstrukció is a mennyiségi növekedésre helyezte a hangsúlyt, míg a korábbi időszakban létrejött paktumok kezét „elengedte” az EU-s támogatási rendszer, a paktumok nem kaptak a továbbélésüket is lehetővé tevő programvégrehajtási feladatokat (az OFA nyújtott támogatás hazai forrásból az alapműködésre). A konstrukció két komponens keretében valósult meg: a) komponens: kistérségi és regionális foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása, b) komponens: határmenti térségek szereplői között létrejövő, határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának támogatása. Részcélok A gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében a térségi, regionális szereplők közötti együttműködés kialakítása, térségi, regionális stratégiák megalkotása. 1) Fenntartható partnerségi hálózat létrehozása, amelynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a foglalkoztatási kezdeményezések előmozdítása érdekében. 2) Az együttműködés eredményeképpen a humánerőforrás fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás elősegítésére irányuló stratégia kialakítása. 3) A paktum szervezet (irányító csoport, paktum menedzsment) létrehozása és érdemi működésének megkezdése. 4) A foglalkoztatási stratégiához illeszkedő, éves akcióprogramok és konkrét projekttervek kidolgozása.

38

Kötelezően elkészítendő dokumentumok: -

Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés Foglalkoztatási Stratégia Partnerek által aláírt paktum-megállapodás Irányító Csoport ügyrendje, Irányító Csoport éves munkaterve Foglalkoztatási projekttervek kidolgozása 3 éves munka- és költségterv a paktum fenntarthatóságára vonatkozóan

A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: - kistérségi szint esetén: legalább 10 millió Ft, legfeljebb 25 millió Ft; - regionális szint esetén: legalább 15 millió Ft, legfeljebb 50 millió Ft; - határmenti együttműködések esetén: legalább 10 millió Ft, legfeljebb 40 millió Ft Teljesítendő indikátorok: Kimenet: - A foglalkoztatási paktumba bevontak száma (paktumot aláírók): min. 25 Eredmény: - Elkészült stratégia száma (min. 1 db) - Elkészült éves akcióterv száma (min. 1 db) - Projekttervek száma (min. 1 db) Hatás: - Partneri együttműködés hatására, a térségben megőrzött, és újonnan létrejövő munkahelyek száma (min. 30 db)

39

Munkaügyi központok támogatásai A foglalkoztatási szolgálat egyes részfeladatainak kiszerződésére a megyei munkaügyi központok szintén (is) sor került az elmúlt időszakban. Ennek keretében a munkaerő-piaci információnyújtás, adott földrajzi területen aktív foglalkoztatók számára a foglalkoztatási kapacitásaik bővítését elősegítő támogatásokról, lehetőségekről való tájékoztatás, illetve a különféle szektorok foglalkoztatási adottságaihoz illeszkedő fejlesztési, együttműködési lehetőségekről. A civil (non-profit) szervezetek számára kiszerződött munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatban sokféle elképzelés, elvárás él a köztudatban. Ezek teljesülése sok esetben nem reális, hiszen több megközelítés, amely előnyöket veszi számba, nem a hazai viszonyok között fogalmazódott meg, ezért relevanciája kérdéses. 2010-2011 között már néhány megyei munkaügyi központ kiszerződött paktum-jellegű feladatokat egyes megyékben (Vas, Baranya, Somogy). E kiszerződött feladatok kapcsán csak igen általános elvárások jelentek meg, alapvető információk nyújtása volt a fő feladat. Részlet a 2010-es Vas megyei pályázati felhívásból: A pályázati kiírás célja: Az elhelyezkedés, vállalkozás indítása, annak fenntartása, az üres álláshelyek feltárása és azok betöltésének elősegítése, az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, valamint a regionális munkaügyi központ egyes szervezeti kirendeltségénél igénybe vehető szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről nyújtott információval. Paktumonként 4-8 m Ft összegű támogatást lehetett elnyerni, amely biztosította az alapműködést.

40

5.1.4. A 2012-2014 között működő támogatási rendszerek Paktumok létrehozása nem támogatott, komplex foglalkoztatási projekt megvalósítására kapnak a paktumok lehetőséget, de ezzel együtt a paktum alapszolgáltatások háttérbe szorulnak (információnyújtás, partnerség-építés). Az OFA újra támogatja a paktumokat regionális hálózatának bevonásával, de a projektvégrehajtás támogatása van a fókuszban. A TÁMOP 1.4.5. intézkedés Közreműködő Szervezete az ESZA NP Kft. A Vas és Baranya Megyei Munkaügyi Központok folytatják a működési típusú támogatásokat. TÁMOP-1.4.5-12/1 Foglalkoztatási megállapodások támogatása A Társadalmi Megújulás Operatív Program a „Foglalkoztatási megállapodások támogatása” című, TÁMOP-1.4.5-12/1 kódszámú pályázati felhívásában támogatta a foglalkoztatási paktumokat. A néhány szempontból szigorú feltételek támasztó pályázati konstrukcióra (pl. előre nevesíteni kellett a foglalkoztatókat, mivel a munkaügyi központok bevonása nehézkessé vált a kormányhivatali kötöttségek miatt, és a foglalkoztatottak csak egy meghatározott hátrányos helyzetű körből kerülhettek ki) a vártnál kevesebb pályázat érkezett, be a pályázat keretében összesen 960 m Ft-ból 15 nyertes projektet támogattak. A projektgenerálás szakaszában fel kellett mérnie az OFA-s regionális kollégáknak, hogy a működő paktumok körében miért alacsony a pályázati hajlandóság. Ezt telefonon tették meg. Az Észak-Alföldi Régióban a leírtakon kívül probléma volt, hogy a többcélú kistérségi társulások bizonytalanok voltak a jövőjüket illetően. Nem tudták, hogy megszűntetik-e őket vagy sem. Az önkormányzatoknál többen humánerőforrás kapacitás hiányára hivatkoztak, illetve több helyen személyi változásokra. Új foglalkoztatási paktumok létrehozása nem volt támogatott, a paktumok komplex foglalkoztatási projekt megvalósítására kaptak lehetőséget, de többi paktum alapszolgáltatás emiatt háttérbe szorult. A paktumok életében áttörést hozott a konstrukció, mivel konkrét munkaadói igényekre kellett egy komplex munkaerő-piaci programot szervezni hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásával (első alkalommal történt EU-s konstrukció esetén, hogy nem paktumok létrehozására, hanem munkaerő-piaci program megvalósításra kaptak lehetőséget a paktumok).

41

A képzések mellett nagy hangsúlyt helyeztek a projektekben a mentális felkészítésre, önismeret, motiváció fejlesztésére, amely meggyőződésünk szerint a jövő sikeres munkaerő-piaci programjainak is a záloga. A projektek tartalma, a leendő munkatársak kiválasztása a foglalkoztató vállalkozásokkal együtt történt, és több esetben a képzések duális formában a vállalkozások, egyéb foglalkoztató partnerek telephelyein valósultak meg. Cél: A TÁMOP 1.4.5. Foglalkoztatási megállapodások támogatása című konstrukciónak a célja, hogy a működő partnerségek hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével a korábban kialakított stratégiájuk egyes elemeit meg tudják valósítani, melyek a partnerségek tagjai részéről jelentkező szolgáltatási, képzési és foglalkoztatási szükségletekre választ tudnak adni. Ezen konstrukcióval a Kormány támogatta a regionálisan és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködések azon tevékenységeit, melyek munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez, a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A pályázati felhívás részcéljai: - a projekt célterületén élő, elsősorban hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának és foglalkoztatásuk bővülésének elősegítése - a közvetett célcsoport humán erőforrás fejlesztése a munkaerő-piaci integrációjuk és tartós foglalkoztathatóságuk érdekében - a közvetett célcsoport foglalkoztatásának támogatása - a pályázó partnerségben részt vevő szervezetek kapacitás-, illetve kompetencia- és szolgáltatásfejlesztése a közvetett célcsoport munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében foglalkoztatási partnerség (paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve megosztása - a helyben működő állami munkaerő-piaci szervezetek bevonása a projekt megvalósításába - a helyi humánerőforrás fejlesztési irányainak, és bővítési potenciájának feltérképezése - a projektben részt vevő munkáltatók foglalkoztatásának bővítésére, hátrányos helyzetű munkavállalók fogadására való felkészítése

42

A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: A projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 100 %-a. A projekt ráfordításainak, a minimum 6 hónapos foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű munkanélküliek számára vetített fajlagos összege nem haladhatja meg a 2.800.000 Forintot. Teljesítendő indikátorok: -

a közvetett célcsoportból a projektbe bevont személyek száma (min. 50 fő) munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma (min. 40 fő) képzésbe vont munkanélküliek száma (min. 12 fő) képzést sikeresen elvégzett munkanélküliek száma (min. 10 fő) A támogatott és nem támogatott foglalkoztatásban, valamint az önfoglalkoztatóvá válás támogatásában vállalt indikátorok összege kapcsán az elvárt minimum célérték: 15.

A REKORD hálózat által koordinált 6 nyugat-dunántúli projektet egységes módszertannal, az érintett partnerek közös munkájával készítették elő és valósították meg. A résztvevő partnerek 6 térségben (Nyugat-Dunántúli Régió, Kőszeg-Felső-répcementi, Vasi Hegyháti, Zalaszentgróti, Keszthelyi és Hévízi, Nagykanizsai kistérségek) a paktum menedzsment szervezetekkel közösen 21 vállalkozás, 4 önkormányzat, 7 civil szervezet partneri bevonásával összesen 147 új munkahely létrehozását készítették elő. Sikeres TÁMOP 1.4.5. pályázatoknak köszönhetően humán szolgáltatásokat megvalósító felkészítő időszakot követően a 2013-as, 2014-es évben a munkahelyeket hátrányos helyzetű munkavállalók töltötték be, és segítették foglalkoztatóikat üzleti céljaik megvalósításában, vagy magasabb szintű közszolgáltatások nyújtásában (6 hónap támogatott időszak, és min. 3 hónap kötelező továbbfoglalkoztatás). A 6 projektben közel 300 m Ft támogatás felhasználása történt meg önerő igénybevétel nélkül. A REKORD hálózat kezdeményezése sikeres példa a programszerű előkészítésre és megvalósításra, amely gyakorlatban bevált megoldásként alkalmazható a TOP 5.1. intézkedésen belül a megyei szintű foglalkoztatásigazdaságfejlesztési projektek esetén is (megyei szinten meghatározott kiemelt ágazatokban zajló KKV fejlesztésekhez kapcsolódóan megyei ITP projektek létrehozásánál). 43

A projektgazdák és partnereik a megvalósítás során is kihasználták az együttműködés előnyeit, pl. 3 projekt közösen szervezett településüzemeltető képzést, folyamatos tapasztalatcserék zajlottak az OFA támogatásával, szakmai egyeztetések zajlottak toborzási, jogi ügyekben. TAMOP - 1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében működő támogató rendszer

Társ a szakmai

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA NKft.), mint projektgazda valósítja meg a TAMOP 1.4.712/1-2012-0001 azonosító számú, „FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban" című kiemelt projektet. Az OFA közalapítványként számos foglalkoztatási program tervezésében és megvalósításában vett részt. Az erősödő szakpolitikai jelenlét egyik pillére és eszköze a „FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt, amelynek a megvalósulása során az OFA NKft. száznál több projektmegvalósító és konzorciumi partnernek nyújt szakmai támogatást. A szervezet jelenleg is támogatja a munkaügyi kutatásokat, a módszertani fejlesztéseket, és a minőségre való törekvést. A kiemelt projekteken keresztül erősödik az OFA Nonprofit Kft. részvétele a gazdasági aktivitás és munkahelyteremtés ösztönzésében, a hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetének javításában, munkára kész állapot kialakításában. A szervezet 2005-től építette ki régiós hálózatát, melyen keresztül közvetlenül és személyesen nyújt térítésmentes segítséget a lehetséges pályázók, illetve a támogatást nyert szervezetek számára. Munkaügyi központok támogatásai 2012-ben tovább folytatódott a paktum jellegű nonprofit szolgáltatások kiszerződése. Az időközben készülő kiszerződhető feladatok sztenderdjei nem voltak még érdemi hatással ezekre a folyamatokra. Azonban megjelentek a kimeneteket is vizsgáló, eredményorientált szempontok is: Milyen mennyiségű feladatot kell elvégeznie a feladatra szerződött félnek, teljesített tanácsadási órák száma, elért célcsoport-tagok száma stb. Ez egyértelműen egy mennyiségi megközelítés, amely azonban a közpénzek hatékony felhasználásának alapját képezi. Részlet a 2011-es Vas megyei pályázati felhívásból:

44

A pályázati kiírás célja: Adott térségben szervezet- és téma specifikus információkhoz való szakszerű hozzáférés biztosítása. Az elhelyezkedés, vállalkozások indítása, annak fenntartása, az üres álláshelyek feltárása és azok betöltésének elősegítése, az aktuális munkaerő-piaci helyzetről nyújtott információval. A szolgáltatás tartalma: A szolgáltatással ellátott térség munkaerő-piaci szereplői számára információszolgáltatás az együttműködések lehetséges előnyeiről, szerepéről, azok lehetséges formáiról és szereplőiről. Továbbá a szolgáltatás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és –kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását foglalhatja magában. A szolgáltatást a megye elmaradott térségeiben és/vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, regisztrált álláskeresők, álláskeresőként nem regisztrált állástalanok), kiemelten a gazdasági válság után átalakuló gazdasági helyzetben a munkaerő-piaci szempontból nehéz helyzetbe került munkáltatók, mikro-, kis- és középvállalkozások számára kell nyújtani. Általánosan elvárt, kiemelt feladatok: -

A szolgáltatással ellátott térség munkaerő-piaci szereplői számára információszolgáltatás a munkaerő-piaci együttműködések lehetséges előnyeiről, szerepéről, azok lehetséges formáiról és szereplőiről, Pályaorientációban való aktív közreműködés.

A szolgáltatások időtartama: 2011. szeptember 01.–2012. augusztus 31. A fenti időtartamban legalább 1 fő szakember minimum 1650 órában munkaerő-piaci információs szolgáltatást nyújt.

45

A pályázat tartalmára vonatkozó előírások: A pályázatnak tartalmaznia kell (a pályázati és a költségvetési adatlap szerint): - a pályázó általános adatait, - a szervezet korábbi - a pályázat tárgyát képező - szolgáltatás nyújtásának bemutatását, - a szolgáltatás fő céljainak ismertetését, - a szolgáltatással érintett célcsoport meghatározását és jellemzését, - a szolgáltatás időtartamát, érintett létszámát, - a szolgáltatás részletes bemutatását, - a szolgáltatás helyszínének meghatározását, - a szolgáltatást nyújtó szakemberek nevét, végzettségét, szakmai gyakorlatának ismertetését, - a szolgáltatás prognosztizált eredményét, - a szolgáltatás részletes költségvetését.

46

5.1.5. A paktumokat célzó támogatási konstrukciók összegző értékelése A pályázati konstrukciók összegző értékelése 2004-2014 Kérdések/konstrukciók (időrendi sorrendben)

ROP 3.2.1.

OFA működési támogatások (FP/2007-7249., FP/20088249., PAKTUM/2009-8249)

TÁMOP 1.4.4.

Melyek voltak konstrukció indokai céljai?

Európai Foglalkoztatási stratégiára hivatkozás: 1. a teljes foglalkoztatás, 2. a munkahely minőségének és a munka hatékonyságának növelése, valamint 3. a társadalmi kohézió és beilleszkedés erősítése A helyi szintű akciók összehangoltságának megteremtése érdekében a pályázati kiírás támogatást nyújtott a helyi fejlesztésben és foglalkoztatásban érintett regionális és helyi szereplők közötti együttműködési hálózatok kialakításához, valamint helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási paktumok kidolgozásához. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt.

A 2007-ben (200 m Ft) és 2008ban (200 m Ft) indított program célja volt, hogy a helyi foglalkoztatási paktumok a program befejezése után konkrét, számszerűsíthető eredményeket tudjanak felmutatni, és önfenntartóan tudjanak működni. Főbb konkrét célok: munkaprogramok sikeres megvalósításának ösztönzése, támogatása - új munkahelyek létrehozásának elősegítése a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási esélyei növelésének és fokozatos integrációjának elősegítése a térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése - az atipikus foglalkoztatási formák szerepének növelése A 2009-ben indított támogatási program (98 m Ft) lehetőséget kívánt biztosítani a már működő foglalkoztatási paktumok részére a partnerségre épülő, innovatív helyi foglalkoztatási stratégiákban megfogalmazott célok minél teljesebb körű, eredményes megvalósítására, további munkahely-teremtési és forrásszerzési lehetőségek realizálására és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására. A program átfogó eleme a már létrehozott együttműködési keretek fejlesztése és tartalommal való megtöltése, a partnerségek "motorját" képező irányító csoportok és

2004-2009 között bebizonyosodott, hogy helyi szinten szükség van az együttműködésre a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában. Az Európai Unióban a foglalkoztatási paktum már bizonyított jó gyakorlat, és a hazai programok előzetes eredményei is bíztatóak voltak. A tapasztalatok szerint a térségi összefogás és kooperáció erősödött, fellendült a gazdasági szereplők, valamint az állami, az önkormányzati és a civil szféra párbeszéde, határozottan nőtt a pályázati aktivitás, az adott terület forrásszerző képessége, újabb csatlakozók léptek be a paktumokba, felmérések készültek a térség foglalkoztatási helyzetéről, a területfejlesztéssel összefüggő helyi és térségi fejlesztési szándékokról, továbbá a helyi partnerek közösen fogalmaztak meg összehangolt foglalkoztatási stratégiákat és akcióterveket, megkezdték ezek megvalósítását. A paktumokban rejlő lehetőségek azonban még nagyrészt kihasználatlannak tartotta a kiíró szervezet.

a és

Munkaügyi támogatások 2010-2011 (Vas megye alapján) A támogatások nyújtásának indoka a paktumok program- és működési finanszírozási hiánya volt, valamint, hogy a paktumok kiváló partnerei a munkaügyi központnak a munkanélküliek helyzetének javításában, és a foglalkoztatók igényeinek kielégítésében.

Munkaügyi támogatások 2012-2013 (Vas megye alapján) A támogatások nyújtásának indoka a paktumok program- és működési finanszírozási hiánya volt, valamint, hogy a paktumok kiváló partnerei a munkaügyi központnak a munkanélküliek helyzetének javításában, és a foglalkoztatók igényeinek kielégítésében.

Cél az elhelyezkedés, vállalkozás indítása, annak fenntartása, az üres álláshelyek feltárása és azok betöltésének elősegítése, az aktuális munkaerőpiaci helyzetről, valamint a regionális munkaügyi központ egyes szervezeti kirendeltségénél igénybe vehető szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről nyújtott információval.

Cél az adott térségben szervezet- és téma specifikus információkhoz való szakszerű hozzáférés biztosítása. Az elhelyezkedés, vállalkozások indítása, annak fenntartása, az üres álláshelyek feltárása és azok betöltésének elősegítése, az aktuális munkaerőpiaci helyzetről nyújtott információval.

TÁMOP 1.4.5

Magyarországon a paktumok létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, és ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal felmérése szerint 2012ben több mint 61 foglakoztatási paktum működött. Magyarországon a 2002-2012 között számos foglalkoztatással és a munkaerő-piacok helyzetével, működésével foglalkozó együttműködés létrejött különböző területi szinteken. A helyi partnerségeknek szereplőivé váltak a területen működő vállalkozások, civil és állami szervezetek egyaránt, hiszen világossá vált, hogy a munkaerőpiac és a foglalkoztatás csak erős és jól koordinált összefogással bővíthető. A partnerségek támogatása horizontális célja a Társadalmi Megújulás Operatív Programnak, így a Kormány támogatta az eredményesen működő foglalkoztatási együttműködéseket.

Ennek ellenére nem a minőségi fejlődést, hanem a paktumok számának növelését tűzte ki célul ez a konstrukció is. A

47

Milyen módon alapozott korábbi konstrukciókra?

Az intézkedés megfogalmazásának előzménye a Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok által kezdeményezett osztrák mintára átvett Phare CBC forrásból elindított Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum volt.

Melyek voltak a támogatható tevékenységek?

- Helyi/kistérségi/megyei/regionális foglalkoztatási stratégiák kialakítása, foglalkoztatási megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/megyei/regionális gazdaságfejlesztési és a nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve - A helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintű együttműködési hálózatok kialakítása, és működési feltételeinek megteremtése.

menedzsment szervezetek működési feltételeinek javítása, az együttes szerepvállalás erősítése, a minőségi követelményeknek való megfelelés biztosítása és az éves munkaprogramokban, közös intézkedési tervekben megjelenő innovatív kezdeményezések kiemelt támogatása. A korábbi ROP, és egyéb forrásból létrejött paktumok tapasztalatait vették figyelembe, és a konstrukciók lehetővé tették a paktumok továbbélését.

korábban létrejött paktumok nem pályázhattak.

2007-es program: - a paktum menedzsment (munkaszervezet) foglalkoztatása - a partnerség működtetése; - a nyilvánosság biztosítását szolgáló tevékenységek; - a projekt működtetése. 2009-es program: csoportos szolgáltatás: a foglalkoztatási stratégiában foglalt célok elérését biztosító, legalább 10 fő részvételével történő rendezvény egyéni szolgáltatás: a foglalkoztatási stratégiában foglalt célok elérését biztosító, egyéni részvétellel történő tanácsadás, információnyújtás és egyéb szolgáltatás. - nyilvánosság biztosítása: a Kommunikációs terv megvalósításával összefüggő tevékenységek. partnerség építése: a partnerség legalább 5 db vállalkozás bevonásával történő bővítését szolgáló tevékenységek megvalósítása. - projektgenerálás - menedzsment működtetése: a projekt megvalósításával,

a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, - rendezvények szervezése - a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken képzéseken való részvétel - partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút - folyamatos információcsere , honlap kialakítása - országos és nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódás; helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat, költségvetések kidolgozása - konkrét projektjavaslatok kidolgozása paktum menedzsment humánerőforrásának biztosítása; Regionális paktumok esetében a régióban működő kistérségi szintű paktumok együttműködésének koordinálása

EU-s és hazai tapasztalatokat is figyelembevettek, de a paktumok igényei és az OFA ajánlásai ellenére ismét paktumok létrehozását és nem a programjaik támogatását tűzte ki célul a konstrukció.

Figyelembe vették a korábbi projekt tapasztalatokat, és biztosítani próbálták hogy min. 1 fő koordinátor dolgozni tudjon a paktumoknál az alapműködés fenntartása érdekében. Információnyújtás a vállalkozások életképességének megtartása, versenyképességük növelése, foglalkoztatási képességük fejlesztése, vállalkozások létrehozása érdekében, a paktum szolgáltatásait igénybe vevő szervezetek, személyek számára Információt nyújtani mind egyéni, mint csoportos formában lehetséges volt.

Figyelembe vették a korábbi projekt tapasztalatokat, és biztosítani próbálták hogy min. 1 fő koordinátor dolgozni tudjon a paktumoknál az alapműködés fenntartása érdekében. Információszolgáltatás az együttműködések lehetséges előnyeiről, szerepéről, azok lehetséges formáiról és szereplőiről, elérhető munkaügyi támogatásokról, jogszabályokról. Információt nyújtani mind egyéni, mint csoportos formában lehetséges volt.

Figyelembe véve a korábbi konstrukciók tapasztalatát, a majdnem 10 éves hazai paktum referencia időszak tanulságait, a támogató hatóság munkaadók igényeire reagáló komplex munkaerő-piaci program megvalósítására hívta meg a működő foglalkoztatási paktumokat. A közvetett célcsoport humánfejlesztése Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt közvetett célcsoportja részére - A közvetlen célcsoport kompetencia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása (szervezetfejlesztés) - A partnerségben résztvevő állami szereplők helyi munkaerőpiac fejlesztését érintő programjainak támogatása - A partnerségben résztvevő munkaügyi szakigazgatási szervek támogatási eszközeinek biztosítása - Foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és megosztását szolgáló látogatások, rendezvények támogatás - Horizontális szempontok terén tett vállalások teljesítését szolgáló tevékenységek támogatása

48

Milyen elvárásoknak megfelelni?

indikátor kellett

A bevonandó partnerségi körre voltak-e előírások?

Output: A helyi/térségi (regionális) foglalkoztatási stratégiák száma - Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) száma - Az együttműködési hálózatba közvetlenül és közvetetten bevont partnerek száma - A projekt keretében megjelentett kiadványok száma - A projekt keretében szervezett rendezvények száma - A projekt keretében elkészített tanulmányok száma - A projekt megvalósítását segítő képzéseken résztvevők száma - A projekt keretében létrehozott új honlapok száma - Belföldi tanulmányúton résztvevők száma (nő/férfi) - Külföldi tanulmányúton résztvevők száma (nő/férfi) Eredmény: Támogatott foglalkoztatási paktumok/operatív tervek/helyi foglalkoztatási akciótervek/megállapodások eredményeképpen megvalósult, a foglalkoztatást bővítő, elősegítő projektek száma A támogatott foglalkoztatási paktumok/operatív tervek/helyi foglalkoztatási akciótervek/megállapodások eredményeképpen megvalósult, a foglalkoztatást bővítő, elősegítő projektekben teremtett munkahelyek száma Érintett települési önkormányzatok, kistérségi társulások, valamin a Megyei Munkaügyi Központok kötelező bevonása, és a projekteknek a különböző helyi/kistérségi/megyei/ regionális szereplők széleskörű és szoros partnerségén kellett alapulniuk

működtetésével kapcsolatos tevékenységek 2007-es és 2008-as program: - Paktumonként 2-4 – a paktum hatókörében végzett helyzetelemzésre épülő, foglalkoztatási stratégiában is megjelölt, de részleteiben eddig még ki nem dolgozott – foglalkoztatási célú és/vagy munkaerő-piaci projekt kidolgozásra és benyújtásra kerül. - Paktumonként legalább 2 – a paktum hatókörében végzett helyzetelemzésre épülő, foglalkoztatási stratégiában is megjelölt – foglalkoztatási célú és/vagy munkaerő-piaci projekt megvalósítása megkezdődik/lezajlik. - Paktumonként legalább 30 új bérjellegű támogatás nélkül működtethető munkahelyet hoznak létre, a foglalkoztatási stratégiában foglaltakkal összhangban. - Paktumonként 5 új vállalkozást vonnak be a partnerségbe. 2009-es program: - A foglalkoztatási stratégiában foglalt célok elérését biztosító, legalább 10 fő részvételével történő rendezvény - Paktumonként 5 új vállalkozást vonnak be a partnerségbe

Nem voltak speciális előírások, a minősítéssel rendelkező paktumok menedzsment szervezetei nyújthattak be pályázatokat max. 10 m Ft támogatásra 85%-os intenzitással.

Kimenet: - A foglalkoztatási paktumba bevontak száma (paktumot aláírók): min. 25

Információnyújtónként a munkaerő-piaci információs szolgáltatás ideje volt előírva órában.

Eredmény: - Elkészült stratégia száma (min. 1 db) - Elkészült éves akcióterv száma (min. 1 db) - Projekttervek száma (min. 1 db)

Információnyújtónként a munkaerő-piaci információs szolgáltatás ideje volt előírva órában. Meg kellett adni vállalásként az elért célcsoport tagok és a tanácsadások számát is.

- Munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma (min. 40 fő) - Képzésbe vont munkanélküliek száma (min. 12 fő) - Képzést sikeresen elvégzett munkanélküliek száma (min. 10 fő)

Hatás:

- A támogatott és nem támogatott foglalkoztatásban, valamint az önfoglalkoztatóvá válás támogatásában vállalt indikátorok összege kapcsán az elvárt minimum célérték: 15.

Partneri együttműködés hatására, a térségben megőrzött, és újonnan létrejövő munkahelyek száma (min. 30 db)

Kötelezően bevonandó konzorciumi partner: Regionális munkaügyi központ (kirendeltségek közreműködésével) - Települési vagy megyei önkormányzat vagy önkormányzati társulás - Vállalkozás A konzorciummal szemben támasztott feltételek: (projektgazdát is beleértve): 5 – 10.

- A közvetett célcsoportból a projektbe bevont személyek száma (min. 50 fő)

Nem volt előírás.

Nem volt előírás.

A konzorciumban tagként részt kellett vennie a leendő foglalkoztatóknak is. A konzorciummal szemben támasztott feltételek: - Konzorciumi tagok minimális száma: 3 db, maximális száma:8 db - 1 szervezet 1 konzorciumnak lehet a vezetője

49

Milyen szakmai sztenderdeket fogalmaztak meg, amelyeket teljesíteni kellett?

Pozitív végrehajtási tapasztalatok

A végrehajtási rendszer hiányosságai, problémái

Minimum elvárások: Fenntartható, partnerségi hálózat, részvételen alapuló, hivatalosan jóváhagyott helyi foglalkoztatási stratégia, operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/ megállapodás/foglalkoztatási paktum kidolgozása és aláírása, SZMSZ, részletes költségvetés, konkrét projekttervek, ajánlások kidolgozása Jó együttműködés a pályázók és a VÁTI Kirendeltségek, valamint az OFA regionális irodái között. A regionális programban jobban érvényesülhettek az egyes régiók, térségek sajátosságai. Első nagy léptékű pályázat, amely elindította Magyarországon a paktumok mennyiségi terjedését. OFA-ROP hálózat szakmai támogató tevékenysége nagy segítséget adott. Az intézkedés szakmai kommunikációja hiányos volt, a pályázók egy része nem volt tisztában a paktum elvárásokkal. Szakmai bemeneti és kimeneti sztenderdek nem voltak egyértelműen megfogalmazva és követelve, így a paktum követelményeket nem teljesítő projektek is lezárhatták pályázataikat.

Nem fogalmaztak meg külön szakmai sztenderdeket.

Nem fogalmaztak meg külön szakmai sztenderdeket, a monitoring mutatók értelmezését, teljesülésük igazolásának módját a pályázati útmutatóban részletesen szabályozták, és a záró beszámolónál szakmai minőségbiztosítás is zajlott.

Nem fogalmaztak meg külön szakmai sztenderdeket.

Nem fogalmaztak meg külön szakmai sztenderdeket.

Nem fogalmaztak meg külön szakmai sztenderdeket.

Nagyarányú forrásfelhasználás. A paktumok alapszintű továbbélését segítő konstrukciók voltak. a programok minden indikátor és kitűzött cél tekintetében sikeres voltak. Viszonylag alacsony költséggel képes volt hatékonyan támogatni és erősíteni a helyi munkaerőpiacok fejlesztését és megvalósítani a partnerségi összefogást. Kifizetések elhúzódása, bürokratikus eljárásrend, indikátorok értelmezésének problémái, visszafizetések.

Tudatosabban építkeztek a korábbi hazai paktum tapasztalatok birtokában a létrejövő foglalkoztatási paktumok. Felkészült szakértők is rendelkezésre álltak ebben az időszakban.

A programfinanszírozás elmaradása miatt az érintett munkaügyi központok felelősen próbálták a paktumok túlélését segíteni.

A programfinanszírozás elmaradása miatt az érintett munkaügyi központok felelősen próbálták a paktumok túlélését segíteni a TÁMOP 1.4.5-ös konstrukció indulása előtti időszakban.

A paktumok bizonyítási lehetőséget kaptak, hogy vállalkozókkal, munkaadókkal összefogva képesek komplex munkaerő-piaci programok megvalósítására is. Különösen minta értékű a REKORD hálózat programja, amely keretében 6 projektben összesen 147 munkahely létrehozása valósult meg.

A mennyiségi növekedés helyett a korábban létrejött paktumok programjait is támogatni kellett volna. Ezt mutatja az a tény is, hogy a 900 m Ft-os pályázati keretből kb. 400 m Ft lekötése sikerült miközben a korábban létrejött paktumok az OFA és a munkaügyi központok köldökzsinórján tengődtek. Negatívum volt, hogy a paktumokat támogató korábbi OFA ROP hálózat átalakult PERTU programmá, de nem támogatta az intézkedés keretében létrejövő paktumokat.

Nem jelentek meg komolyabb teljesítmény elvárások a pályázók felé, a fő cél a működtetés biztosítása volt.

Megjelentek mennyiségi teljesítmény elvárások a támogatás igénybevételének feltételeként (pl. elérések, tanácsadások száma).

Indikátorok értelmezése elhúzódott. A pályázó szervezetekre olyan feladatok terhelődtek (képzési támogatások kifizetése), amelyre nem voltak felkészültek. Az 1,4 mrd Ft-os keretből csak kb. 960 m Ft-ot kötöttek le a pályázók (a létrejött paktumok jelentős az eltelt időszakban elvesztette aktivitását, illetve más TÁMOP pályázatokon való eredmény részvétel is kizárt néhány szervezetet a részvételből.)

50

A szakmai támogatási konstrukciók összegző értékelése Kérdések/konstrukciók (időrendi sorrendben)

OFA-ROP Hálózat (2005-2007)

Melyek voltak a konstrukció indokai és céljai?

A szociális gazdaságban és a foglalkoztatási paktumok területén a projekt kezdeményezések sikeréhez szakmai támogatásra volt szüksége a pályázóknak, mivel Magyarországon abban az időben kevésbé voltak ismertek a jó megoldások, módszerek, amelyek a fenntarthatóságot is megalapozták volna.

Milyen módon alapozott korábbi konstrukciókra?

Az OFA hazai forrásokból korábban támogatott szociális gazdaság fejlesztését célzó projekteket, és ezek tapasztalata azt mutatta, hogy szükséges a pályázók folyamatos szakmai támogatása. A regionális OFA irodák kell közelségben és közvetlen kapcsolatban voltak az érintett paktumokkal.

TÁMOP 1.4.7. „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” c. kiemelt projekt (20122015) A kiemelt projekt célja, hogy a nemzeti és európai uniós foglalkoztatási stratégiákban kiemelt helyen szereplő nonprofit szektor fejlesztése, a foglalkoztatási potenciál és a munkaerő foglalkoztathatóságát növelő szolgáltatási funkciója javuljon. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) fent bemutatott hasonló törekvései és megvalósult programjai mind azt igazolták, hogy a foglalkoztatási projekteket megvalósító, kiemelten a foglalkoztatási célú nonprofitszervezetek fokozott szakmai támogatása és megerősítése, valamint a helyi foglalkoztatási együttműködést, innovatív kezdeményezéseket és/vagy komplex (pl. tranzit jellegű) tevékenységeket megvalósító programok segítése a foglalkoztatási mutatókban is képes eredményeket hozni. Rendszerszinten azonban ezek az eredmények tovább javíthatóak, ha a szakmai támogatást értékelő-elemző tevékenység és visszacsatolás is kíséri. Az OFA-ROP hálózat tapasztalataira alapozva több éves kihagyás után folytatódott a paktumok támogatása, viszont a tevékenységek a TÁMOP 1.4.5.ös nyertesekre irányult, a többi paktum kevésbé élvezte a szolgáltatásokat. A szolgáltatások meghatározásánál figyelembe vették a paktumok igényeit.

51

Milyen szolgáltatásokat nyújtottak és milyen módon?

- Folyamatos információszolgáltatás és szakmai szolgáltatások nyújtása - 60 órás 5x2 napos bentlakásos képzés paktumok számára - Paktum konferencia - A „Helyi foglalkoztatási partnerségek létrehozása és működtetése” c. tankönyv - A paktumok számára tapasztalatcserét ösztönző és jó gyakorlatokat terjesztő workshopok régiónként - „A foglalkoztatási paktumok minősítési követelményei és segédlet az önminősítések elvégzéséhez” c. kiadvány - Szakértők bevonásával a projektzárások előtt megtörtént a paktumok minősítése is. A Közreműködő Szervezet – VÁTI – figyelembe vette ezeket a minősítéseket. A projekteket csak akkor zárták le, ha rendelkeztek az OFAROP Hálózat által kiadott minősítéssel.

A projekt szakmai céljait kísérő és annak megvalósulását segítő szolgáltatási tevékenységeink közül a projektgenerálás során a potenciális pályázói kör felkeresése, körvonalazott projektjeik és szakmai tevékenységük megtervezése, együttműködő partnereik felkutatása és támogatása volt a cél. A projektek megvalósítása során regionális munkatársak segítségével projektmentorálást végeznek, egyedi vagy csoportos szervezésben folyamatos szakmai tanácsadási tevékenységet folytatnak, igény esetén szakterületi tanácsadókat biztosítanak a folyamatos ügyfélszolgálat mellett. A kiemelt projekt tevékenységével kapcsolatos igények pontosítására, szolgáltatási kínálat meghatározására, a projektgazdák által igényelt szolgáltatási kosár tartalmának pontosítására szükségletfelmérést végeztek. A szükségletfelmérés eredményének függvényében állították össze a célcsoporti tudásbővítések tartalmát, módszerét. A hálózatépítést szolgálja, és a hálózati együttműködést generálja, valamint a tapasztalatátadás, disszemináció színtere a különböző szakmai rendezvények sorozata: a „Nyitó - Open Space” konferencia – 2013. június 25-27., az összesen 3 alkalommal megrendezésre kerülő 1-1 napos Tematikus konferenciák, valamint az összesen 24 alkalommal megtartott illetve megtartani tervezett regionális szakmai műhelyek.

52

Melyek voltak a legsikeresebb szolgáltatási tevékenységek? Milyen szolgáltatási hiányokat észleltek, amelyeket nem tudtak kielégíteni?

Tapasztalatcserék voltak a legsikeresebbek, és elkészült szakmai kiadványok megteremtették a hazai paktumok elméleti és módszertani hátterét. A támogató projekt későn indult, amely miatt a szolgáltatások igénybevétele sem valósulhatott meg a projekt kritikus kezdeti szakaszában.

Milyen továbbfejlesztési javaslatok fogalmazódtak meg a szakmai támogató rendszer jövőjéről? Milyen volt az együttműködés a Közreműködő szervezettel?

Nem projektalapú, hanem folyamatos támogató rendszerre van szükség, amely a paktumok és a kormányzat közötti híd szerepet is betöltik. Kompetencia- és szabályozási problémák miatt az OFA-ROP hálózat minőségbiztosítási munkája nem épült be kellően a projektmegvalósításba.

A kiemelt projekt feladata a fejlesztések eredményeinek visszacsatolása, a programok nyomon követése és folyamatos értékelése folyamatba épített értékelés eszközével, valamint egy fejlesztő munkát követően szakpolitikai ajánlások, javaslatok megfogalmazása. Az ajánlások és javaslatok a következő tervezési és projektvégrehajtási időszakra ad iránymutatást a hatékonyabb megvalósítás érdekében, a bevált modellek elterjesztése, rendszerszerű alkalmazása, intézményesítése révén. Az egyéni igényekre szabott tanácsadások, illetve a készségfejlesztő tréningek. A kiemelt projekt korábban indult, mint ahogyan a projektek megkezdték a megvalósítást, az OFA munkatársai már a projektgenerálás időszakaszában is jelen voltak. A szolgáltatások igénybevétele viszont a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása miatt nem valósulhatott meg a projekt kritikus kezdeti szakaszában. Ebből adódóan sok olyan hiba keletkezett, amelyet a későbbi időszakban kellett orvosolni. A támogató rendszert folyamatosan biztosítani kell, és a technikai és szakmai közreműködő funkciót lehetőleg egy kézben tartani, vagy legalább az érintett szervezetek szoros együttműködésében. Nem volt szerves kapcsolat, de az OFA több vitás kérdésben a pályázókat támogatva sikert ért el (pl. útiköltség elszámolások. A pályázati útmutatóba nem került be a pályázók számára az OFA hálózattal való együttműködés kötelezettsége, így hivatalosan nem volt integráns része a TÁMOP 1.4.5. konstrukciónak.

53

5.1.6. A TÁMOP 1.4.7. projekt keretében megvalósuló paktum kutatás összegző megállapításai és ajánlásai 1. A jellemzően járási, kistérségi szintű foglalkoztatási együttműködések (paktumok) mára a hazai munkaerő-piaci politika jelentős eredményeket felmutatni tudó szereplőivé váltak. Az alsóbb területi szinteken a helyben lévő önkormányzatok, képzők, civilek, munkaügyi kirendeltségek, ipartestületek, egyéb helyi szereplők közvetlen kapcsolatba tudtak kerülni a foglalkoztatási beavatkozások célcsoportjaival (álláskeresőkkel, munkavállalókkal és vállalkozásokkal, egyéb munkáltatókkal), igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni voltak képesek. Az együttműködéseket lehetővé tevő bizalom, a felhalmozott szakmai tapasztalatok olyan értéket képviselnek, melyek megőrzése a jó munkaerő-piaci kormányzást erősítheti. 2. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a paktum jellegű együttműködések olyan egyeztetési mechanizmust működtethetnek, amik hozzájárulnak a munkaerő-piaci politika végrehajtásában érintett szereplők tevékenységének összehangolásához. Az információcserét, a közös akciók megvalósításához elengedhetetlen bizalom létrejöttét a paktumok működésében továbbra is kiemelt jelentőségűnek kell megőrizni. Ennek egyik útja lehet a térségi foglalkoztatási együttműködések létrejöttének és fennmaradásának ösztönzése. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a külhoni minták jó gyakorlataiból építkező, de a hazai szükségletekhez illesztett, hosszabb távon is működőképes foglalkoztatási együttműködések Magyarországon is kialakíthatók, ugyanakkor mindeddig a paktumok alapvetően pályázati források felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait.

54

3. A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatás-politikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annak elterjedését. Ugyanakkor az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást és értékelést nélkülöző pályázati forráselosztás nagyon sok bizonytalanságot is hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését. A projektek lejártával pedig, a közvetlen támogatás megszűntével, a hazai paktumok működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jól beváló foglalkoztatási együttműködéseket sikeresen felépítő, azokat eredményesen működtető és azok intézményét jól ismerő szakemberek nem tudnak folyamatosan a paktum szolgálatában állni. 4. A foglalkoztatási paktumok működésében a legnagyobb nehézséget tehát a gyakran változó, a középtávra tervezett feladatvégzést megnehezítő finanszírozási környezet jelentette. Világossá vált, hogy tartós eredmények csak akkor remélhetőek ettől az intézménytől, ha a működési alapfeltételek (paktummenedzsment) finanszírozása biztosított, továbbá a pályázati kiírások a hálózatosodást erősítő tevékenységeket is finanszírozzák. A releváns fejlesztéspolitikai beavatkozásokat erre való tekintettel célszerű kialakítani, s mintaként érdemes figyelembe venni az OFA által nyújtott működési támogatási megoldást. 5. A korábbi paktumtapasztalatok szerint a térségi foglalkoztatási együttműködésekbe nem sikerült gazdasági súlyuknak megfelelő arányban bevonni a nagyvállalatok képviselőit, ami a hatékony és eredményes térségi foglalkoztatási beavatkozások megvalósításának gátja. A jövőben a paktumprojektek kialakításakor kifejezetten ösztönözni kell a nagyvállalatok bevonását, s az együttműködésekben kialakítandó az a területi szint (pl. megye), ahol ezeknek a vállalkozásoknak a részvétele a korábbinál nagyobb mértékben biztosítható. 6. A paktumok eredményes működéséhez elengedhetetlen a támogató, szakértő környezet megerősítése, a paktumok közti szakmai párbeszéd intézményeinek továbbfejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok bevonása, továbbá a munkaerőpiaci kutatások eredményeinek gyors bevonása. 55

Ennek a támogató környezetnek a megerősítésére a munkaerő-piaci politikának kiemelt figyelmet kell fordítania, s a funkciókat célszerű egy olyan országos hatókörű szervezethez telepíteni, ami már tapasztalatokat szerzett a foglalkoztatási együttműködések világában (OFA). Különösen fontos a nagytérségi jelleggel működő szakértőtanácsadó együttműködések továbbfejlesztése, hisz a múltbeli tapasztalatok jelzik, ezek nélkül a paktumrendszer eredményeit nem lehetett volna biztosítani. 7. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködések a korábbi időszakokban jellemzően nem működtek, vagy nem a paktumok biztosította keretekben folytak. A fejlesztéspolitikában várhatóan megerősödő megyei szinten a foglalkoztatási együttműködések új világát kell létrehozni, amiben biztosítani kell a korábbi munkaügyi központok, a megyei önkormányzatok, a megyei kormányhivatalok és a megyei jogú városok bekapcsolódását és aktív részvételét. Hogy e célok megvalósulhassanak, kiemelt központi figyelem, szakmai együttműködés és pozitív ösztönzés szükséges, ugyanakkor időt és helyet kell hagyni a kísérletezésnek, a szereplők helyének, feladatainak kiformálódására. A megyei szintű együttműködés kialakításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy kistérségi-járási („helyi”) paktumok működtetői a jelen vizsgálat során jelentős autonómia-igényt fogalmaztak meg. 8. A vizsgálat során szinte egybehangzó igényként merült fel a foglalkoztatási paktumok tevékenységében a rugalmasság növelése mind a projektek megfogalmazásában, mind végrehajtásában. Javaslatként merült fel, hogy legyen lehetőség helyi képzőintézmények bevonásával innovatív, vállalkozói igényekre szabott képzési programok kidolgozására és megvalósítására, amelyben a leendő foglalkoztató cég is aktív szerepet játszik. A szakpolitikai és térségi célokhoz illesztett foglalkoztatási együttműködések fontos szereplővé válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is, ugyanis olyan együttműködési keretet biztosíthatnak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket alakíthatnak ki átlátható közelségben lévő profitorientált, önkormányzati és non-profit szervezetek.

56

5.1.7. A berlini példa hazai üzenetei A 2000 óta működő berlini paktum példáján egy kiváló megoldást láttunk a foglalkoztatási paktumok bevonására fejlesztési programok megvalósításában (programfinanszírozás). Ebben a szerepben a paktumok (amelyek az integrált megközelítés alkalmazva nem csak foglalkoztatási, hanem gazdasági és foglalkoztatási paktumok!) nem egy projektet hajtanak végre, hanem szakmai menedzsment szervezetként elvégzi a projektgenerálást, segíti a pályázókat a pályázatok elkészítésében, támogatja a megvalósításban. A paktum vezető testületének döntési joga is van a projektek kiválasztásánál (ezt városi szinten végzik, de mindegyik programban indikatív forrás kerete van a 12 kerületi paktumnak). A pályázatok technikai lebonyolítása, elszámolása a hivatalos EU-s intézményrendszeren keresztül történik, de szoros kapcsolatban van a szakmai megvalósítást segítő paktum szervezet és az EU-s közreműködő szervezet (pl. problémás ügyek kezelésében, végrehajtási tapasztalatok egyeztetésében). A paktumok Berlin mind a 12 kerületében működnek, a városi szintű átfogó menedzsmentet az ABG Arbeit in Berlin GmbH végzi 4 munkatárssal, és mindent kerületben van kijelölt paktum koordinátor (nem főállású, általában EU-s ügyekért felelős munkatárs, és a paktumra fordított idő a helyi politika hozzáállásától is függ). Ezt a szervezeti felállást a magyarországi formálódó rendszerre is alkalmazni lehetne a megyei és helyi paktumok kapcsolatában (megyei paktum, mint koordináló, szakmai támogató, a helyi paktumok pedig segítik a projektek létrejöttét és megvalósítását saját illetékességi területükön).

57

5.2. Szakmai követelményrendszer javaslat 1 intézkedéshez (megyei és helyi paktumokra)

a

TOP

5.1.

1. A TÁMOGATÁS HÁTTERE, CÉLJA A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatáspolitika fontos eszközei; segítségükkel keretek teremthetők a munkaerő-piaci szereplők hatékony együttműködéséhez. A foglalkoztatási együttműködés (paktum) a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. . Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi projekteket, komplex programokat valósítanak meg. Ezek a projektek lehetnek többek között a munkanélküli és inaktív helyi lakosság munkaerőpiacra belépését, foglakoztathatóságuk növelését és vállalkozóvá válásukat segítő megyei és helyi projektek, figyelembe véve az adott térség munkaerő-piaci sajátosságait. Olyan projektek kidolgozása is az intézkedés célja, melyek elősegítik az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát. A foglalkoztatási stratégia nagy hangsúlyt helyez a térség foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, a gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési elképzelések koordinációjára, valamint a kitörési pontok meghatározására, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések felismerésére. Továbbá nem hagyja figyelmen kívül a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzését és fejlesztését. A foglalkoztatási együttműködések (paktumok) legfőbb célja az, hogy a munkahelyteremtő helyi gazdaságfejlesztés, a felnőttképzés és a szakképzés, valamint a munkaerő-közvetítés rendszerének szinergiáját erősítve összekapcsolja a kezdeményezéseket, ezzel erősítve egy jól koordinált helyi foglalkoztatáspolitika kialakítását. Az intézkedés szakmai előzményei 2004-2006 közé nyúlnak vissza, amikor a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) 3.2.1. „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” keretében támogatást nyújtott a helyi fejlesztésekben és foglalkoztatásban érintett regionális szereplők közötti együttműködési hálózatok, illetve helyi foglalkoztatási stratégiák kialakításához.

1

Helyi alatt elsősorban megyén belüli térséget értünk, de adott esetben települési is lehet (pl. MJV-k esetén, vagy ipari parkkal rendelkező településeknél), ha a projekt a bevont foglalkoztatók munkaerővonzása miatt több településre kiterjedő, térségi hatású.

58

A 2007-2013 közötti időszakban a TÁMOP 1-es prioritástengelye a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése keretében támogatta a foglalkoztatási paktumok létrehozását és megvalósítását. Az eszköz tervezett alkalmazása a Partnerségi Megállapodásban is szerepel. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási megállapodások a szubszidiaritás elve mentén, a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések, melyek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. A területi kohézió, legtöbb magas szintű stratégiai dokumentumban deklarált célját a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, másrészt a régiók fejlődési potenciálját biztosító munkaerőminőség és tudás fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. A területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal, a munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben megmutatkozó különbségeket a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával kívánjuk csökkenteni. A munkaerőpiaci helyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló igen jelentős különbségek miatt fontos, hogy kellő mozgástér legyen a helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratégia és projektek kialakítására. A végrehajtás során építeni fogunk azokra a szervezetekre, amelyek tapasztalatot szereztek az ilyen típusú kezdeményezések segítésében. Magyarországon a paktumok létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, és ezáltal multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerőpiac fellendítése érdekében. Az OFA által megvalósított kutatás alapján összesen 79 foglalkoztatási paktum jött létre Magyarországon, jelentős tapasztalat gyűlt össze, de a menedzsment- és programfinanszírozás hiánya miatt kihasználatlan lehetőségek vannak a paktumok rendszerében. Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási – gazdaságfejlesztési stratégiák és programok által járuljon hozzá. Az Európai Unió által is szorgalmazott, ösztönzött helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a TOP által a foglalkoztatás helyi szintű biztosítása, növelése érdekében célul tűzött helyi gazdaságfejlesztési megközelítés céljában és módszertanában is egybeesik. Az intézkedés közvetlen célja megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásának és működésének támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása.

59

Ezek a beavatkozások közvetlenül kapcsolódnak az 1. prioritásban támogatott foglalkoztatási célú gazdaságfejlesztési beavatkozásokhoz is, azokkal szinergiában, programalapon valósulnak meg. A TOP 1. prioritása keretében biztosított fejlesztési lehetőségek eredményességét növeli, ha azok helyi gazdaságfejlesztési programok keretében valósulnak meg. Jelen intézkedés keretében a megyei, helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez kapcsolódva támogatást biztosítunk a megyei és helyi gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási stratégiák, projektek kidolgozására. Cél, hogy a TOP által finanszírozott gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási beavatkozások közös programalapon, összehangoltan, egymáshoz közvetlenül kapcsolódva valósuljanak meg. Fontos a megyei szintű koordináció, amely a megyei szintű programok mellett teret biztosít az önálló helyi szintű foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési kezdeményezéseknek is. Az intézkedés keretében tervezett beavatkozások közvetlen célja ezen beruházások foglalkoztatottságot növelő hatását a beruházással érintett térségbe koncentrálni. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik munkanélküli és inaktív személyek bevonásával megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA projektek végrehajtására, illetve foglalkoztatás bővítésre. Az intézkedés további célja a meglévő és felmért jövőbeni munkaerőigények kielégítése, továbbá azoknak a megyei és helyi jelentőségű gazdasági beruházásoknak a kiegészítő ESZA támogatása is, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) a paktumban résztvevő munkáltatók humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését (lásd: intézkedés célcsoportja). A beavatkozás célja továbbá a helyi foglalkoztatási együttműködések által kidolgozott, a térségi foglalkoztatáspolitikai célok elérését segítő akciótervek projektjeinek támogatása. A kisméretű, jellemzően más forrásból nem támogatott beavatkozások eredménye, hogy a helyi foglalkoztatáspolitika alakításában részt vevő szervezetek kapacitása nő, hatékonysága javul, így a helyi foglalkoztatási és képzettségi szint megnövekszik. A foglalkoztatási együttműködések – mind a megyei, mind az ahhoz illeszkedő helyi foglalkoztatási integrációk – az önkormányzatok, munkaerő-piaci intézmények, képző intézmények és vállalkozások eredményorientált, célzott együttműködésében valósulnak meg.

60

NGM (paktumokkal kapcsolatos szakmapolitikai célok megfogalmazása, támogatási konstrukciók kidolgozása)

OFA (híd szerep a megyei paktumok és az NGM között, információáramlás biztosítása, sztenderdek bevezetése, paktumok szakmai támogatása, képzése, megyei paktum programok minőségbiztosítása, tanácsadás) Megyei (megyei partnerség működtetése, helyi paktumok koordinációja, szakmai támogatása, megyei szintű gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiaalkotás, programozás, közreműködés stratégiai jelentőségű vállalkozási fejlesztések munkaerőigényének kielégítésében, fejlesztési forráskoordináció) Helyi (helyi partnerség működtetése, gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési stratégiaalkotás, programozás, helyi gazdaságfejlesztési és munkaerő-piaci projekt megvalósítás, kiemelten a helyi vállalkozásokkal való kapcsolattartás, fejlesztéseik segítése, a munkaerőigényük kielégítésében való közreműködés)

További célok: -

országos rendszer megteremtése a megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok kialakításával és működtetésével

-

a partnerségi alapú gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés meghonosítása valamennyi érintett megyében, továbbá a partnerségi menedzsment- és projekt megvalósítási képesség növelése

-

a munkáltatókkal, vállalkozókkal (a helyi gazdaság erősítése érdekében kiemelten a KKV-kkal, de nagyvállalatokkal is) való folyamatos párbeszéd megteremtése, a fejlesztéseik (kiemelten TOP 1-es prioritáshoz kapcsolódó és GINOP-os, illetve VP-s, saját erős stb.) ösztönzése, szakmai támogatása, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódóan, illetve a jelzett munkaerőigények alapján a konstrukció adta lehetőség révén hátrányos helyzetű munkanélküliek és közfoglalkoztatatásból kilépők munkaerő-piaci felkészítése és foglalkoztatása

61

-

a COM(2011) 682 sz. Európai Bizottsági közleménnyel elindított Social Business Initiative (Kezdeményezés a szociális vállalkozásokért) hazai megvalósítása érdekében a szociális vállalkozások bevonása a foglalkoztatási paktumokba, fejlődésük segítése: A paktumok kiemelten fontos eszközökké válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is, ugyanis olyan stratégiai keretet biztosítanak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket alakíthatnak ki átlátható közelségben lévő profitorientált, önkormányzati és non-profit szervezetek. Ezek a földrajzi közelségben jelen lévő partnerségek nagyon fontos stratégiai partnerekké válhatnak, amely alapot teremt a bizalomra építő, fenntarthatóan működő szociális gazdaságban zajló foglalkoztatási lehetőségek számára. Mindezek okán a paktumok nem egyszerűen foglalkoztatási potenciált bővítő eszközöknek, hanem kifejezetten a sérülékeny, kevesebb lehetőséggel bíró társadalmi csoportok számára foglalkoztatási lehetőségeket biztosító hatékony eszközöknek is tekinthetőek. Ezek miatt is kiemelten fontos a GINOP társadalmi vállalkozások fejlesztését célzó intézkedésének ezen konstrukcióval való összehangolt megvalósítása.

A megyei és helyi paktumok sikeres működtetése középtávon a közfoglalkoztatásszociális gazdaság-elsődleges munkaerőpiac megyei/helyi igényeknek megfelelő rendszerének kialakítását, szükséges átmenetek (pl. közfoglalkoztatásból való továbblépés) menedzselését is lehetővé teszi, és a munkaügyi támogató rendszerben a munkanélküliek elhelyezkedése érdekében alkalmazott aktív eszközök (pl. képzések, bértámogatások) hatékonysága is javul. A jelen konstrukcióval elindított, új alapokra helyezett magyarországi paktum modellben a húzóerőt a munkaadók, vállalkozások jelenlegi és jövőbeni munkaerőigénye jelenti. Önkormányzatok, képzőintézmények, civil, szociális és munkaerő-piaci szervezetek, további paktum partnerek mind azért tevékenykednek, hogy a munkavállalókat felkészítsék és eljuttassák a számukra megfelelő munkahelyekre, ahol sikeresen helytállnak, segítve ezzel munkaadójuk versenyképességének javítását és saját boldogulásukat is. A konstrukció keretében létrehozzuk a paktumok sikeres és fenntartható működését biztosító támogató struktúrákat, szakmai és szervezeti kereteket is. A konstrukció két komponensen keresztül valósul meg: 1) Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) A megyei szintű paktumok a megye egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működnek, ugyanakkor ösztönzik, előkészítik, szakmailag segítik a helyi együttműködéseket (projektgenerálás, menedzsment továbbképzések, helyi projektek összehangolása, szakmai támogatás stb.), és biztosítják a megyei szintű koordinációt. Létrehozzák és működtetik a megyei paktum partnerséget, megyei szintű gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát alkotnak, és együttműködési programot készítenek.

62

Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektcsatorna rendszert állítanak fel és működtetnek, fejlesztési program- és forráskoordinációt végeznek, és összehangolják a megyében elérhető gazdaságfejlesztési szolgáltatásokat, továbbá támogatják a szociális gazdaság fejlődését is. Közreműködnek stratégiai jelentőségű megyei vállalkozási fejlesztések munkaerő igényének kielégítésében, ami lehet egy kiemelt megyei ágazathoz, vagy több helyszínen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó projekt, vagy egy kiemelt jelentőségű, nagy foglalkoztatás igényű pontszerű fejlesztés támogatása is. 2) Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) A konstrukció sikere érdekében kiemelten fontos a helyi (térségi vagy települési) foglalkoztatási együttműködések ösztönzése, támogatása, mivel a helyben lévő önkormányzatok, képzők, civilek, munkaügyi kirendeltségek, ipartestületek, egyéb helyi szereplők képesek leginkább közvetlen kapcsolatba kerülni a vállalkozásokkal, egyéb munkáltatókkal, igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni. A helyi együttműködések (paktumok) nemcsak a helyi, de a megyei szintű projektek tervezésében és végrehajtásában is fontos partnerek lesznek. A helyi együttműködések (paktumok) a megyei paktum programhoz illeszkedve, de autonóm, önálló projektek keretében összefogják a helyi szereplőket, partnerséget működtetnek, a helyi igényeknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtanak a tagoknak, elemzik a helyi munkaerő-piaci folyamatokat, elvégzik a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiaalkotást. Kiemelt feladatuk a helyi vállalkozásokkal (kiemelten a KKV-k) való kapcsolattartás, a helyi vállalkozások munkaerőigényéhez illeszkedő munkaerő toborzás, munkaerő-piaci képzés és támogatott foglalkoztatás megvalósítása. Tevékenységüket a térségi LEADER szervezetekkel szoros együttműködésben végzik (a kapacitások egyesítése érdekében közös menedzsment is működtethető), amellyel a vidékfejlesztés és területfejlesztés fontos helyi egységei jöhetnek létre. A TOP 5.1. „Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása” c. 3. komponens projektjeit integrálni kell a megyei/helyi paktum projektekbe hasonlóan, mint a GINOP-os, egyéb TOP 1-es prioritásban megvalósuló vállalkozói fejlesztések esetében.

63

Az intézkedés célcsoportjai: Jelen konstrukció célcsoportjai az alábbiak: - közvetett célcsoport: elsősorban hátrányos helyzetű munkanélküliek (regisztrált álláskeresők) és inaktívak - közvetlen célcsoport: a megyei és helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok tagjai, foglalkoztató vállalkozások, egyéb munkáltatók A közvetett célcsoport tagja elsősorban olyan hátrányos helyzetű regisztrált álláskereső, aki 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső (felsőfokú végzettségűeknél 30. életévét be nem töltött), vagy 4. a projektbe vonást megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres - az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet -, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy 5. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül közfoglalkoztatási programban vett részt, vagy 6. a saját háztartásában legalább egy eltartottal egyedül él, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 8. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte, vagy 9. etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen, vagy 10. rehabilitációs járadékban részesül, vagy 11. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Amennyiben a fenti hátrányos helyzetű célcsoporton kívüli álláskeresők bevonását célozza a projekt, ezt részletesen indokolni kell az adott térség, megye munkaerő-piaci keresleti és kínálati viszonyainak ismertetésével (pl. alacsony munkanélküliséggel rendelkező térségekben, ahol munkaerőhiány jellemző, és a hátrányos helyzetű célcsoport nagysága és összetétele nem nyújt kellő merítési lehetőséget, lehetőség van álláskeresők bevonására függetlenül a regisztrációban eltöltött időtartamtól). 2. PROJEKTGAZDÁK KÖRE 2.1 Projekt benyújtására jogosultak önállóan Kizárólag konzorciumi formában lehet pályázni, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni.

64

2.2 Projektben konzorciumi partnerek lehetnek A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása Kötelezően bevonandó konzorciumi partnerek: - Megyei önkormányzatok (GFO 321) - Megyei Kormányhivatal - Megyei kereskedelmi és iparkamarák (GFO 541) - Non profit munkaerő-piaci szolgáltató szervezet Bevonható konzorciumi partnerek (összesen max. 8 tagú konzorcium lehet): - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (GFO 541) - Állami, önkormányzati, egyházi vagy non-profit fenntartású, vagy tulajdonú képzőintézmények (GFO 3, GFO 57, GFO?) - A 2011. évi CCIV törvény a nemzeti felsőoktatásról 1. sz. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmények - Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások (GFO 57?) - A Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű 2014. január 01. előtt létrejött non-profit szervezetek közül: o Egyesület (GFO 51-52) o Egyház és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyház);(GFO 55) o Alapítvány (GFO 56) o szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet (GFO 512) o nonprofit gazdasági társaság (GFO 57) o egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet (GFO 59) B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása Kötelezően bevonandó konzorciumi partnerek: - Helyi önkormányzat(ok) (GFO 321), vagy az általuk megbízott önkormányzati többségi tulajdonú menedzsment szervezet - Vállalkozások (GFO 1,2), egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. Bevonható konzorciumi partnerek (összesen max. 8 tagú konzorcium lehet): - Helyi és országos kisebbségi önkormányzatok (GFO 351; GFO 371); illetve ezek társulásai (GFO 327; GFO 328; GFO 353; GFO 373) - Helyi önkormányzati költségvetési szerv (GFO 322) - Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások (GFO 57?) - A Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű 2014. január 01. előtt létrejött non-profit szervezetek közül: o Egyesület (GFO 51-52) o Egyház és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyház);(GFO 55) o Alapítvány (GFO 56)

65

-

o szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet (GFO 512) o nonprofit gazdasági társaság (GFO 57) o egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet (GFO 59) Megyei Kormányhivatal (GFO 312) Szociális szövetkezetek (GFO 121)

2.3 Konzorciumvezető lehet A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása -

Megyei önkormányzatok (GFO 321) Megyei kereskedelmi és iparkamarák (GFO 541)

B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása -

Helyi önkormányzat(ok) (GFO 321), vagy az általuk megbízott menedzsment szervezet

3. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 3.1 Önállóan támogatható tevékenységek A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása 1) A megyei paktumok kialakításához és működtetéséhez kapcsolódóan: a) megyei paktum koordinációs iroda működtetése 2 fő főállású partnerségi koordinátorral b) figyelemfelkeltés, tájékoztatás a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; c) a paktumot megalakító gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési konzorciumi megállapodás előkészítése, ügyrend, munkaterv kidolgozása d) egységes módszertan alapján megyei paktum program elkészítése a tevékenységek megalapozása érdekében e) a megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégia elkészítése és végrehajtása (beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer felépítését, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítését stb.) f) munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése g) megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektcsatorna rendszer felállítása, projektgenerálás, a megvalósítás megfelelő szintű koordinációja

66

h) a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (paktumok) szakmai támogatása, TOP 5.1-es projektek generálása, projektfejlesztés, a helyi menedzsment továbbképzése érdekében megyei paktum akadémia működtetése i) a szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termék- és szolgáltatásfejlesztés segítése, piacra jutás segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése j) szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködés előmozdítására és fenntartására, a különböző csatornákon a megyébe érkező fejlesztési források koordinációjára, akciók összehangolására k) a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken (pl. kommunikációs, csapatépítést és konfliktuskezelést, hivatásbeli kompetenciafejlesztést szolgáló), képzéseken való részvétel; l) partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás; m) a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; n) honlap kialakítása és működtetése a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére; 2) A közvetett célcsoport (hátrányos helyzetű munkanélküliek) képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódóan (50 fő feletti foglalkoztatást vállaló kiemelt megyei projektek esetén): a) a hátrányos helyzetű munkanélküliek toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása; b) munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére, ezen belül pl. munkaerő-piaci információk nyújtása, helyi információs pontok létesítése és működtetése, pályaorientációs tanácsadás, motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra való felkészítés; c) az elhelyezkedést elősegítő, a helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló munkaerő-piaci képzés/szakképzés nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére; o) a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatása munkavállalónként min 6 hónap, max. 12 hónapon keresztül. p) a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatásának ideje alatt munkahelyi képzéshez nyújtott támogatás. q) a hátrányos helyzetű munkanélküliek önfoglalkoztatásának, vállalkozóvá válásának segítése; r) a hátrányos helyzetű munkanélkülieket segítő személyzet munkabére, képzésének költségei (a segítés olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést);

67

s) a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkába járásához kapcsolódóan: munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítése (ennek egyik fő eleme a lakhatási támogatás, amit a megyébe visszatérő munkavállalók, ill. a lakóhelyüktől távol, 100 km-en túl, vagy 5 órát meghaladó utazási távolságból érkező munkavállalók kaphatnak), valamint az ingázás költségtérítése közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén)

B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása 1) A helyi paktumok kialakításához és működtetéséhez kapcsolódóan: a) helyi paktum koordinációs iroda működtetése 1 fő főállású partnerségi koordinátorral b) paktumot megalakító, vagy meglévő paktum esetében újraszervező együttműködési megállapodások elkészítése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, Irányító Csoport és Helyi Gazdaság és Foglalkoztatás-fejlesztési Fórum megalakítása c) figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; d) helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztési stratégiák, illetve kapcsolódó alapdokumentumok, tanulmányok kidolgozása (humán erőforrás térképek elkészítése, meglévő vállalati háttér felmérése és elemzése, kompetencia kézikönyv kidolgozása, befektetés-ösztönzési kézikönyv kidolgozása) a megyei gazdaságfejlesztési és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve; e) helyi igényekre reagáló paktum szolgáltatások kialakítása és működtetése elsősorban a KKV-kra irányulóan f) szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködés előmozdítására és fenntartására; g) a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken (pl. kommunikációs, csapatépítést és konfliktuskezelést, hivatásbeli kompetenciafejlesztést szolgáló), képzéseken való részvétel; h) partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás; i) a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; j) honlap kialakítása és működtetése a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére; k) a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; 2) A közvetett célcsoport (hátrányos foglalkoztatásához kapcsolódóan:

helyzetű

munkanélküliek)

képzéséhez,

a) hátrányos helyzetű munkanélküliek toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása;

68

b) munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére, ezen belül pl. munkaerő-piaci információk nyújtása, helyi információs pontok létesítése és működtetése, pályaorientációs tanácsadás, motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra való felkészítés; c) az elhelyezkedést elősegítő, a helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló munkaerő-piaci képzés/szakképzés nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére; d) a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatása munkavállalónként min 6 hónap, max. 12 hónapon keresztül. e) a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatásának ideje alatt munkahelyi képzéshez nyújtott támogatás f) a hátrányos helyzetű munkanélküliek önfoglalkoztatásának, vállalkozóvá válásának segítése; g) a hátrányos helyzetű munkanélkülieket segítő személyzet munkabére, képzésének költségei (a segítés olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést); h) a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkába járásához kapcsolódóan: munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítése (ennek egyik fő eleme a lakhatási támogatás, amit a megyébe visszatérő munkavállalók, ill. a lakóhelyüktől távol, 100 km-en túl, vagy 5 órát meghaladó utazási távolságból érkező munkavállalók kaphatnak), valamint az ingázás költségtérítése közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén) 3) Helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek: a) helyi gazdaság, társadalom és erőforrások helyzetelemzés és értékelés elkészítése; b) elektronikus helyi termék, illetve helyi mester, mesterség kataszter kialakítása; c) jó gyakorlatok – termék, szolgáltatás, értékesítés - feltárása, és disszeminációja, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása; d) termék- és szolgáltatásfejlesztési és továbbfejlesztési stratégia/terv kidolgozása; e) helyi termék- és szolgáltatáslánc és csomag kialakítási és fejlesztési stratégia; f) piacszerzési stratégia, marketing és arculatterv készítés; g) a helyi termelők és szolgáltatók alapvető vállalkozói készségét növelő képzések támogatása; h) a helyi kézműves iparhoz kapcsolódó, ill. szakképzések a lakosság és a helyi gazdasági szereplői részére; i) önkormányzatok közösségi szerepvállalásának növelése közösségszervező és kulturális tevékenységükön keresztül; j) helyi termékláncok és termékcsomagok kialakítását elősegítő vállalkozói megbeszélések és konferenciák; k) nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések; l) helyi gazdaság és termékfejlesztés mentorálása, folyamatsegítése, szakértői támogatása; m) a kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása;

69

n) tudatos térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, fesztiválok, értékesítési akciók támogatása, helyi gazdaság ismeretterjesztő fórumok, rendezvények); o) elektronikus helyi vásárlói és termelői, szolgáltatói platform (web oldal) kialakítása. p) városi fogyasztói kampányok (pl. rendezvények, média megjelenés, szemléletformáló programok, stb.) és termék/területi védjegy programok támogatása. 3.2. Önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása Nem releváns. B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása Nem releváns. 3.3 Különösen nem támogatható tevékenységek Nem releváns. 4. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS KÖLTSÉGEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK ÉS KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA, EGYÉB FELTÉTELEK 4.1 Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás 4.2 Támogatás jogcíme A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. Amennyiben a projekt megvalósításában az uniós állami támogatási szabályok értelemében vett vállalkozás is részt vesz és a támogatás az EUMSZ 107-108. cikke alapján állami támogatásnak minősül, a támogatást az alábbi rendelkezések betartásával lehet nyújtani:

70

Tevékenység

Jogcím

Maximális intenzitás (régiónként)

Képzés

Képzési támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50% - megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak biztosított képzés esetén +10% - Középvállalkozásoknak nyújtott képzés esetén +10% - kisvállalkozásoknak nyújtott képzés esetén: +20% - de minimis 100%

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50% de minimis 100%

/ de minimis Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 75%

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítése

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50%

de minimis 100%

de minimis 100%

Az egyéb (a táblázatban fel nem sorolt) támogatható tevékenységek nem tartoznak az állami támogatási szabályok hatálya alá.

71

4.3 Támogatás minimum-maximum összege, projekt időszak A/ Komponens: Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) támogatása 300 millió Ft – 1 000 millió Ft Max. projekt időszak: 3 év (min. két ütemben) A 3.1. fejezet A/komponens 1. alfejezete alatt szereplő tevékenységek összköltsége nem lehet több évi 50 millió Ft-nál, 3 éves projekt esetében max. 150 millió Ft. Amennyiben az adott megye több projektet indít azonos időszakban, az 1. komponens összköltsége abban az esetben sem haladhatja meg az évi max. 50 m Ft-ot, tehát így előfordulhat, hogy kizárólag 2. komponenst tartalmazó projektek is indulnak. A 3.1. fejezet A/komponens 2. alfejezete alatt szereplő tevékenységek esetében a közvetett célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódóan projektelem ráfordításainak, a minimum 6 hónapos támogatott foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű munkanélküliek számára vetített fajlagos összege nem haladhatja meg a 3.000.000 forintot. B/ Komponens: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (helyi paktumok) támogatása 40 millió Ft - 350 millió Ft Max. projekt időszak: 3 év (min. két ütemben). Helyi együttműködés (paktum) esetén a 3.1. fejezet B/komponens 1. és 3. alfejezete alatt szereplő tevékenységek összköltsége nem lehet több évi 15 m Ft-nál, 3 éves projekt esetében max. 45 m Ft, de max. a projekt összköltségének 25%-a. Amennyiben az adott helyi együttműködés több projektet indít azonos időszakban, az 1. komponens összköltsége abban az esetben sem haladhatja meg az évi max. 15 m Ft-ot, tehát így előfordulhat, hogy kizárólag 2. komponenst tartalmazó projektek is indulnak. A 3.1. fejezet B/komponens 2. alfejezete alatt szereplő tevékenységek esetében a közvetett célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódóan projektelem ráfordításainak, a minimum 6 hónapos támogatott foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű munkanélküliek számára vetített fajlagos összege nem haladhatja meg a 3.000.000 forintot. 4.4 Megyei és helyi együttműködések (paktumok) közti forrásfelosztás és indoklása A forrásfelosztást megyénként differenciáltan javasolt kezelni, mert függ a megyei forrás nagyságától a stratégiák, programok, projektek előkészítettségétől, a megyei szereplők és a helyi együttműködések (paktumok) kezdeményezőkészségétől, felkészültségétől.

72

A konstrukció céljainak elérése érdekében kiemelten fontos a helyi együttműködések támogatása, ösztönzése, emiatt a helyi együttműködésekre min. a megyei keretek 50%-át javasolt fordítani. Amennyiben az adott megye a keret 50%-ánál kevesebb összeget szeretne helyi együttműködésekre fordítani, ezt részletesen indokolnia kell (különösen abban az esetben, ha egyáltalán nem szándékoznak helyi együttműködést támogatni), és nyilatkoztatni az OFA TÁMOP 147-es projektjében megvalósult kutatásban választ adó paktumok gesztor szervezeteit, továbbá a járásszékhelyi önkormányzatok polgármestereit, hogy egyetérteneke a megye forrásallokációs tervével. A forrásokat KKV-kra javasolt koncentrálni (nem kizárólagosan), de a biztos forrásfelhasználás és az helyi igények kielégítése érdekében is javasolt a nagyvállalatoknál való támogatott foglalkoztatás lehetőségét is megadni! 5. A PROJEKT TARTALMÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS FELTÉTELEK 5.1. Az egyes tevékenységek megvalósítására vonatkozó feltételek 5.1.1. Kötelező szakmai feltételek a) Az RFP IH által kiadott egységes útmutató alapján Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztési Együttműködési Program (MT) elkészítése az A/komponensben megvalósuló megyei projektek indításának feltétele. Széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei jogú városok és a helyi szereplők kötelező bevonásával készül és be kell nyújtani a támogatási kérelem mellékleteként. A program a helyi együttműködések (helyi paktumok) projektjeire, kezdeményezéseire is alapoz, de azok elindítása a program elkészülését megelőzően is lehetséges. b) A partnerségi bevonással végrehajtott projekt előkészítési folyamatot részletesen dokumentálni kell megyei és helyi szinten is: partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők. c) Helyi együttműködés (helyi paktum) esetén a konzorciumba kötelező bevonni az álláskeresőket foglalkoztató szervezeteket, akik a konzorciumi szerződés aláírásával kötelezettséget vállalnak a projektben való részvételre a támogatási kérelem benyújtása előtt. A projekt keretében történő foglalkoztatás esetében a foglalkoztató kizárólag a pályázó, vagy az a konzorciumi partnere lehet, aki a költségvetésében az ehhez szükséges támogatást betervezte. Amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert az esetleges foglalkoztató(k) személye (pl. több KKV, esetleg a célcsoport tagok saját vállalkozás indítása), akkor az adott Megyei Kormányhivatal munkaügyi szervezeti egységén keresztül történhet a képzési támogatás (álláskeresők számára nyújtott ellátás), az önfoglalkoztatási támogatás és a bérköltség támogatás kifizetése, mert kizárólag e szervezet jogosult a támogatást továbbadni. A munkaügyi szervezeti egység a paktum partnerség projektjeiben feltárt igények alapján a központi ESZA programokhoz hasonló finanszírozási technikával bonyolítja a kifizetéseket (NFA megelőlegezéssel). d) Megyei együttműködéseknél (megyei paktum) nem elvárás a foglalkoztatók konzorciumi bevonása. A Megyei Kormányhivatal munkaügyi szervezeti egységén keresztül történhet a képzési támogatás (álláskeresők számára nyújtott ellátás), az önfoglalkoztatási támogatás és a bérköltség támogatás kifizetése, mert kizárólag e szervezet jogosult a támogatást továbbadni.

73

A munkaügyi szervezeti egység a paktum partnerség projektjeiben feltárt igények alapján a központi ESZA programokhoz hasonló finanszírozása technikával bonyolítja a kifizetéseket (NFA megelőlegezéssel). e) A közvetett célcsoport min. 6 hónapos támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatása kötelező. A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak felével megegyező ideig szükséges biztosítani (nem hátrányos helyzetű álláskeresők esetén a támogatási időszakkal megegyező)! f) A megvalósítani kívánt bármely oktatási-, képzési- és tréning tevékenység esetén a képzőintézménynek felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedéllyel kell rendelkeznie az adott képzésre vonatkozóan (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott engedély). A rugalmasság, egyedi igények kielégítése miatt OKJ-s képzés nem kötelező elvárás, viszont törekedni kell duális felnőttképzési programok lebonyolítására (a gyakorlati képzés a leendő foglalkoztató bevonásával történjen). Emiatt a helyi és megyei konzorciumokban is lehetőséget kell biztosítani képzőintézmények bevonására, illetve a képzési tevékenység tervezésére a konzorciumvezető esetében is (nem kizárólag a Kormányhivatalnál!). g) A fenti kötelezettség alól kivételt képeznek a tűzvédelmi-, balesetvédelmi- és munkavédelmi oktatások, ezekről az 1993. évi XCIII. számú, a munkavédelméről szóló törvény 55.§-a rendelkezik. h) A nyertes projekteknek kötelező együttműködni az OFA Nonprofit Kft-vel (az országos paktum támogató rendszer működtetője, a megyei paktum rendszer minőségi felépítését segítő szakmai szervezet) a projektek megvalósítása során. i) A megyei paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó paktum alapító konzorciumi megállapodást a projekt megkezdését követő 9. hónap végéig kötelező aláírni. Helyi paktumok esetén az együttműködési megállapodást szintén eddig az időpontig kell aláírni. a) A megyei és helyi paktumok esetében is projektzárási feltétel az OFA akkreditáció megszerzése a sztenderdek alapján. b) Az egyes ESZA és más munkaerő-piaci programok egymásra épülése, valamint a célcsoport bővítése érdekében azon regisztrált álláskeresők bevonása is lehetséges a projektekbe, akik a projektbe lépés előtti időszakban ESZA által támogatott képzéseken vettek részt, vagy támogatott foglalkoztatásban részesültek, vagy közfoglalkoztatásban vettek részt. 5.2.3 Speciális kizáró okok Nem releváns.

74

6. MONITORING MUTATÓK 6.1 OP eredmény mutatók

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (ezt felül kell vizsgálni, mert 6 hónapos támogatott foglalkoztatásnál csak 3 hónap a továbbfoglalkozatási kötelezettség!) A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma 6.2 OP kimeneti mutatók

mértékegysé g

fő mértékegysé g

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma 6.3 Témaspecifikus mutatók

fő

Megyei paktum keretében fejlesztett helyi TOP 5.1. projektek száma (amely támogatást is nyert) Megyei paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 5.1. projektek támogatási összege Megyei paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 5.1-en kívüli projektek száma (amelyek támogatást is nyertek) Megyei paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 5.1-en kívüli projektek támogatási összege Helyi paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 5.1en kívüli projektek száma (amelyek támogatást is nyertek) Helyi paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 5.1en kívüli projektek támogatási összege A paktumba bevontak száma (paktumot aláírók) Megyei paktum által megszerzett akkreditációs tanúsítvány Támogatással készített gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési stratégiák száma

db

Elkészült éves akciótervek száma Kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési projektek száma A projektbe bevont személyek száma (a konzorciumvezetővel kötött együttműködési megállapodással) A munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma

db db fő

OP szerinti célérték

F 6 105

N 6 105

9 373

9 372

F 21 450

N 21 450

Ö 12 210

18 745 OP szerinti célérték Ö 42 900

mértékegysé g

Ft db

Ft db Ft db db db

fő

75

Minimum 6 hónapos, támogatott foglalkoztatásban részt vett, célcsoportba tartozó, célcsoporttagok száma Minimum 6 hónapos, nem támogatott foglalkoztatásban részt vett, célcsoportba tartozó, célcsoporttagok száma Önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá vált munkanélküliek száma A képzésbe bevont munkanélküliek száma Megtartott képzések száma Képzést sikeresen befejezők száma Megtartott rendezvények száma Rendezvényeken résztvevők száma Kidolgozott /kialakított új helyi termékek száma Megtartott rendezvények száma (kampányok, fesztiválok, promóciók stb.)

fő fő

a 3 indikátor együtt min. 25 fő/projekt helyi paktum esetén, megyei paktumnál min. 50 fő/projekt

fő fő db fő db fő db db

7. MINŐSÉGI SZTENDERDEK BEMUTATÁSA (MEGYEI ÉS HELYI PAKTUM) 1. Partnerségi követelmények:  Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága  Jövőkép és stratégia készítése, illetve megléte 2. Szolgáltatatási követelmények:  Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások  A menedzsment szervezet, menedzsment kapacitások megléte 3. Működési követelmények:  Technikai feltételek megléte, biztosítása  A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése  A belső és külső kommunikációs tevékenységek  A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése  A paktum működés monitoringja  Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében A foglalkoztatási paktumok az Európai Unióban különböző kezdeményezések sokrétű képét mutatják. Ez azt jelenti, hogy minden megállapodás speciális, a helyi sajátosságok szerint alakul ki, hiszen a követendő stratégiát a helyi szükségletek, a helyi szereplők és szakértők bevonásával készített elemzések alapozzák meg.

76

Ezért a paktum partnerségi minimum követelményeknél figyelembe kell venni, hogy az Unióban paktum téren előttünk járó országoknál sincs kizárólagos üdvözítő recept, ezért csak a leggyakoribb résztvevők határozhatók meg. Ezek pedig a területileg illetékes önkormányzatok, a megyei munkaügyi szervezetek, a munkaadók képviselői (kamarák, szövetségek), a munkavállalók képviselői (szakszervezetek), a képző intézmények, a civil szervezetek, a foglalkoztató cégek, vállalkozások, a non-profit és közigazgatási foglalkoztatók részvétele. A helyi foglalkoztatási partnerség formailag mindig az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. Ez egy olyan keretmegállapodás, amely tartalmazza azokat a legfontosabb célkitűzéseket és szervezeti formákat, amelyek mentén a partnerek együttműködnek. Az együttműködési megállapodás előkészítése egy hosszabb időszakot (kb. 3-6 hónapot) igényel. Mindenképpen szükség van néhány találkozóra (workshopokra), ahol a partnerség formai kereteit elő lehet készíteni. 1. Paktum minimum a partnerség szempontjából: 

Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága

A foglalkoztatási partnerségek célja egy széles körű térségi vagy helyi partnerség megszervezése azzal a céllal, hogy azonosítsák a térség foglalkoztatási szempontból eredő problémáit és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást egy integrált közös intézkedési stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében. Ezt annak az érdekében teszik, hogy fejlesszék a munkahely-teremtést célzó intézkedések koordinációját és egységesítését, valamint valósítsanak meg példaértékű akciókat és intézkedéseket a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. A fentieknek megfelelően a foglalkoztatási paktumoknak, a következő kulcsszereplőknek kell részt venniük a minimum követelményeknek való megfeleléshez: A helyi paktumok esetében: minimum 15 tagszervezettel - minimum a székhely település önkormányzata, illetve további önkormányzatok - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Képzőintézmények - Vállalkozások, egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. - Azon társulások, fejlesztési és egyéb szolgáltató szervezetek, melyek az adott térség fejlesztésének céljának elérésért dolgoznak (pl. vidékfejlesztési HACS, önkormányzati társulások, munkaerő-piaci szolgáltatók, HVK, helyi ipartestületek)

77

-

Civil szervezetek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok Szociális szövetkezetek

A megyei paktumok esetében: Min. 25 - max. 30 tagszervezettel - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Megyei önkormányzatok - Megyei kereskedelmi és iparkamarák - Az adott megyében lévő megyei jogú város(ok) önkormányzatai A megyei munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek - A megyei civil és non-profit szféra, szociális szövetkezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselői Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jelentősebb szakképző intézmények, felnőtt- és egyéb képzők, felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek Területfejlesztési és innovációs ügynökségek, gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. HVK) - Munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek - Megyén belül működő foglalkoztatási paktumok képviselői Megyei HACS-ok képviselője 

Jövőkép és Foglalkoztatási Stratégia készítése, illetve megléte

- A közös stratégia kialakítása kapcsán fontos, hogy a foglalkoztatási partnerségnek világosan meghatározott céljai legyenek, a partnerség valamennyi lényeges szereplő részvétele dokumentált legyen a paktum stratégiájának kialakításában, a közösen kialakított stratégia következik-e a problémaelemzésből és egy hosszú távú foglalkoztatáspolitikai stratégiát követ-e? Ennek megerősítése a partnerek részéről aláírásukkal megtörtént-e? - A stratégia megvalósítása során tervezett intézkedések mennyire konzisztensek egymással? - A közös paktum stratégia kialakításának megvolt-a szükséges módszertani megalapozása? (szakmai műhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása, a partnerségi megállapodás aláírását követően foglalkoztatási partnerségi Fórumok szervezése a széles körű nyilvánosság biztosítása céljából) A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei helyi paktumoknál: - térségi foglalkoztatási helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - térségi Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - a partnerek által aláírt paktum-megállapodás - a Stratégiához kapcsolódó Akciótervben foglalt 3 éves terv. - a foglalkoztatási Stratégiához illeszkedő operatív projekttervek (minimum 3 db)

78

További kötelező dokumentumok: - a paktum Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum működési szabályzata, - az Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei megyei paktumoknál: - Megyei helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - Jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - Megyei Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - A partnerek által aláírt paktum keret megállapodás, küldetésnyilatkozat - A megyei foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kidolgozott operatív projekttervek (minimum 5 db) További kötelező dokumentumok: - a megyei foglalkoztatási paktum Irányító Csoport működési szabályzata, - a megyei paktum Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve 2. Szolgáltatási követelmények: 

Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások

A foglalkoztatási paktum szolgáltatások lényege, hogy a térség munkaadói és munkavállalói szükségleteinek kielégítése megtörténjen, az abban való közreműködéssel kapcsolatban az értékátadási (tudás, probléma-megoldás, erőforrás, lehetőség biztosítása stb.) folyamat megvalósuljon, melyben az igénybevevő is részt vesz. A szolgáltatások igénybevevői felé egyfajta jogviszony jön létre, amelyre megfelelő jogi, szakmai és egyéb szabályok vonatkoznak. A paktum menedzsment tevékenysége, mint szolgáltatás a (térségi) gazdaság működésének része, a szolgáltató és az igénybevevő között jogviszony jön létre, ezért szabályozni kell a szolgáltatásnyújtás különböző követelményeit, feltételeit. A paktum menedzsment szolgáltatásainak megszervezés egy ciklikus folyamat, ami a szükséglet feltárásával és elemzésével indul és a szolgáltatási folyamat megtervezése, szolgáltatás értelmezése, meghatározása követi. Közben vizsgálni kell a megvalósíthatóságot és meg kell határozni a szolgáltatás nyújtás technikai és pénzügyi feltételeit, jogi kereteit. A későbbiekben aztán a szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek, követelményeinek meghatározása, valamint a paktum szolgáltatástovábbfejlesztésének tervezése is meg kell, hogy történjen.

79

A Paktum minimum szolgáltatások a helyi paktumok esetében: - információgyűjtés és szolgáltatás a gazdasági és foglalkoztatási helyzetről - információgyűjtés és szolgáltatás a pályaválasztásról, pályaorientációról - a munkahelyteremtést, - és megtartást, valamint a munkavállalást segítő tájékoztatás nyújtása, - térségi partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) - foglalkoztatás-bővítéssel járó projektötletek kidolgozása, generálása; - a foglalkoztatást segítő képzések, tréningek szervezése - szakértői tanácsadás a partnerek és a célcsoport számára; - a foglalkoztatási partnerség működésének szervezése. A Paktum minimum szolgáltatások a megyei paktumok esetében: - a megyei önkormányzat szakmai háttérszervezeti feladatainak ellátása a helyi gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást - helyi paktumok koordinációja, szakmai támogatása - megyei befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése - a szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termék- és szolgáltatásfejlesztés segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése - Megyei Paktum Akadémia működtetése: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek szervezése - a megyén belüli, regionális, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése - információáramlás biztosítása a helyi paktumok és az országos paktum koordinációs szervezet között (kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése helyben, és visszajelzések, javaslatok adása a kormányzat számára a helyi szereplőktől), paktum platform portál, hírlevelek működtetése - a megyei foglalkoztatási stratégia és Akcióterv elkészítése, ehhez kapcsolódó projektgenerálás és a megvalósítás koordinálása - a 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése - megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordináció. - megyei partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) 3. Működési követelmények:      

Technikai feltételek megléte, biztosítása A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése A belső és külső kommunikációs tevékenységek A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése A paktum működés monitoringja Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében

80

Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a foglalkoztatási paktumok esetében is érvényes, hogy a partnerszervezetek által aláírt együttműködési megállapodásban foglalt közös küldetés megvalósul-e, az a működési feltételek megteremtésén múlik. A különböző érdekekkel rendelkező partnerek erőforrásokat kell, hogy biztosítsanak a közös célok elérése érdekében, ezért kölcsönös megállapodást kötnek arról, hogy az egyes partnerek hogyan fogják rendelkezésre bocsátani erőforrásukat a közös célokért, és hogyan értesítik egymást a meghozott döntésekről. Így ez a tevékenységek közös tervezését és a végrehajtásról való értesítést jelenti. Nehezen mérhető az, hogy az egyes partnerek mennyi hozzáadott értéket visznek az együttműködésbe, mivel a paktum résztvevői nem csak pénzügyi, hanem szakmai és egyéb inputokat is (pl. elhelyezés, irodatechnika, kommunikációs felületek) biztosítanak a projektekhez. Az viszont kimutatható, hogy az együttműködési megállapodást aláírók közül hányan aktív résztvevői a paktumnak. Ebből a szempontból a társadalmi tőke dinamizálása is fontos, mert ezzel arányosan nő a partnerek hozzáadott értéke is. A partnerség által megalkotott működési szabályok tartalmazzák a menedzsment szervezettel kapcsolatos létrehozási és működtetési előírásokat, amelyek kitérnek a személyzettel és a technika háttérrel kapcsolatos előírásokra, az ellátandó feladatokra, nyújtandó szolgáltatásokra, a kialakítandó információ áramlásra, valamint a minőségi rendszerre. A Paktum minimum a helyi paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - minimum egy fő, felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógép jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló paktum honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.

81

A Paktum minimum a megyei paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - minimum két fő felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott (legalább 1 főállású és 1 részmunkaidős) - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló megyei paktum koordinációs honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - a nyilvánossághoz és belső/külső kommunikációs tevékenységekhez deklarálni kell a partnerek által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat - a megyei gazdaságfejlesztési programhoz és az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.

82

5.3. Szakmai követelményrendszer javaslat intézkedéshez (megyei jogú városok)

a

TOP

6.8.

1. A TÁMOGATÁS HÁTTERE, CÉLJA A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatáspolitika fontos eszközei; segítségükkel keretek teremthetők a munkapiaci szereplők hatékony együttműködéséhez. A foglalkoztatási együttműködés (paktum) a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Ezek a programok lehetnek többek között a munkanélküli és inaktív helyi lakosság munkaerőpiacra belépését, foglakoztathatóságuk növelését és vállalkozóvá válásukat segítő helyi programok, figyelembe véve az adott térség munkaerő-piaci sajátosságait. Olyan programok kidolgozása is az intézkedés célja, amelyek elősegítik az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát. A foglalkoztatási stratégia nagy hangsúlyt helyez a térség (város és városkörnyék) foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, a gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési elképzelések koordinációjára, valamint a kitörési pontok meghatározására, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések felismerésére. Továbbá nem hagyja figyelmen kívül a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzését és fejlesztését. A foglalkoztatási együttműködések (paktumok) legfőbb célja az, hogy a munkahelyteremtő helyi gazdaságfejlesztés, a felnőttképzés és a szakképzés, valamint a munkaerő-közvetítés rendszerének szinergiáját erősítve összekapcsolja a kezdeményezéseket, ezzel erősítve egy jól koordinált helyi foglalkoztatáspolitika kialakítását. Az intézkedés szakmai előzményei 2004-2006 közé nyúlnak vissza, amikor a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) 3.2.1. „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” keretében támogatást nyújtott a helyi fejlesztésekben és foglalkoztatásban érintett regionális szereplők közötti együttműködési hálózatok, illetve helyi foglalkoztatási stratégiák kialakításához. A 2007-2013 közötti programozási időszakban a TÁMOP 1-es prioritástengelye a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése keretében támogatta a foglalkoztatási paktumok létrehozását és megvalósítását. Az eszköz tervezett alkalmazása a Partnerségi Megállapodásban is szerepel. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási megállapodások a szubszidiaritás elve mentén, a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések, amelyek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. A területi kohézió, legtöbb magas szintű stratégiai dokumentumban deklarált célját a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, másrészt a régiók fejlődési potenciálját biztosító munkaerő-minőség és tudás fejlesztésével kívánjuk megvalósítani.

83

A területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal, a munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben megmutatkozó különbségeket a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával kívánjuk csökkenteni. A munkaerőpiaci helyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló igen jelentős különbségek miatt fontos, hogy kellő mozgástér legyen a helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratégia és projektek kialakítására. A végrehajtás során építeni fogunk azokra a szervezetekre, amelyek tapasztalatot szereztek az ilyen típusú kezdeményezések segítésében. Magyarországon a paktumok létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, és ezáltal multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerőpiac fellendítése érdekében. Az OFA által megvalósított kutatás alapján összesen 79 foglalkoztatási paktum jött létre Magyarországon, jelentős tapasztalat gyűlt össze, de a menedzsment- és programfinanszírozás hiánya miatt kihasználatlan lehetőségek vannak a paktumok rendszerében. Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához helyi szintű foglalkoztatási – gazdaságfejlesztési stratégiák és programok által járuljon hozzá. Az Európai Unió által is szorgalmazott, ösztönzött helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a TOP által a foglalkoztatás helyi szintű biztosítása, növelése érdekében célul tűzött helyi gazdaságfejlesztési megközelítés céljában és módszertanában is egybeesik. Az intézkedés közvetlen célja a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásának és működésének támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása. Ezek a beavatkozások közvetlenül kapcsolódnak a jelen prioritás 1. intézkedésében támogatott foglalkoztatási célú gazdaságfejlesztési beavatkozásokhoz, azokkal szinergiában, programalapon valósulnak meg. A TOP gazdaságfejlesztési beavatkozásainak eredményességét növeli, ha azok helyi gazdaságfejlesztési programok keretében valósulnak meg. Jelen intézkedés keretében a megyei foglalkoztatási együttműködéssel szinergiában a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez kapcsolódva támogatást biztosítunk a megyei jogú városok önálló vagy a megyei kezdeményezésekbe integrálódó gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási stratégiáinak, programjainak kidolgozására. Cél, hogy a TOP által finanszírozott gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási beavatkozások közös programalapon, összehangoltan, egymáshoz közvetlenül kapcsolódva valósuljanak meg. Fontos a megyei szintű programokkal való koordináció, összehangolt, megvalósítás. Az intézkedés keretében tervezett beavatkozások foglalkoztatottságot növelő hatását a beruházással intézkedés keretében lehetőség nyílik munkanélküli megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA foglalkoztatás bővítésre.

közvetlen célja ezen beruházások érintett térségbe koncentrálni. Az és inaktív személyek bevonásával programok végrehajtására, illetve

Az intézkedés további célja a meglévő és felmért jövőbeni munkaerőigények kielégítése, továbbá azoknak a megyei és helyi jelentőségű gazdasági beruházásoknak a kiegészítő ESZA támogatása is, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak.

84

Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) tagjai a paktumban résztvevő munkáltatók (különösen az ipari parkokba és ipari területekre települő vállalkozások) humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését (lásd: intézkedés célcsoportja). A beavatkozás célja továbbá a helyi foglalkoztatási együttműködések által kidolgozott, a térségi foglalkoztatáspolitikai célok elérését segítő akciótervek projektjeinek támogatása. A kisméretű, jellemzően más forrásból nem támogatott beavatkozások eredménye, hogy a helyi foglalkoztatáspolitika alakításában részt vevő szervezetek kapacitása nő, hatékonysága javul, így a helyi foglalkoztatási és képzettségi szint megnövekszik. A foglalkoztatási együttműködések – mind a megyei, mind az ahhoz illeszkedő, azzal összehangoltan működő megyei jogú városi foglalkoztatási integrációk – az önkormányzatok, munkaerőpiaci intézmények, képző intézmények és vállalkozások eredményorientált, célzott együttműködésében valósulnak meg. A megyei jogú városok TOP 6.8-as programja önálló alprogramként integrálódik a Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztési Együttműködési Programba. A konstrukció sikeréhez a megye gazdaságában vezető szerepet játszó, nagy létszámot foglalkoztató megyei jogú várostérségek és a helyi, megyei együttműködések (paktumok) programjainak összehangolt tervezése és megvalósítása alapvető feltétel. A megyei jogú városok támogathatnak a városon kívül tevékenykedő vállalkozáshoz/munkaadóhoz kapcsolódó ESZA fejlesztéseket is. A megyei jogú városokban a gazdasági teljesítmény előállítása a várostérségi településeken élő munkavállalók foglalkoztatásával is történik. Ezen települések viszont nem részesülnek pl. az iparűzési adó bevételben. Ez is azt mutatja, hogy a város és a térsége együtt képes boldogulni, keresni kell az együttműködéseket a gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés területén is. Megyei jogú városok gazdaságés foglalkoztatásfejlesztési együttműködései (paktumok) csak a várostérség szereplőinek bevonásával képzelhető el. Az intézkedés a megyei jogú város szintjén valósul meg: Helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében A beavatkozás keretében a megyei foglalkoztatási integrációk modelljével megegyezően a megyei jogú város területére vonatkozó, várostérségi integrációt megvalósító, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések modellje és módszertana szerint létrejött, létrejövő helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködések támogatása valósul meg. A helyi szint itt a megyei jogú város területét, közvetlen várostérségét (munkaerő-piaci szempontból) érinti. Ennek keretében támogatást biztosítunk a helyi gazdaságfejlesztési - foglalkoztatási program tervezésére (beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat, műhelymunkákat), a helyi partnerség kialakítására és működtetésére, a tevékenysége keretében végzett képzési és foglalkoztatási tevékenységekre, beleértve a kapcsolódó szemléletformálást, közösségi akciókat. A beavatkozás fontos eleme a gazdaságfejlesztési intézkedésekben (6.1. intézkedés) a helyi foglalkoztatási stratégiához illeszkedve megvalósított, foglalkoztatást célzó önkormányzati gazdaságfejlesztési beavatkozások előkészítése, koordinálása, a legjobb európai és hazai gyakorlatok terjesztése, foglalkoztatás-intenzív kísérleti kezdeményezések ösztönzése, a fejlesztések munkavállalók képzésével, foglalkoztatásuk támogatásával történő segítése.

85

A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a TOP 6. prioritástengely 1. intézkedésében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetésösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaságszervezéshez kapcsolódó, helyi szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre, beleértve a kapcsolódó szemléletformálást, közösségi akciókat. Az intézkedés keretében lehetséges a megyei jogú városban és térségében működő munkaerő igénnyel fellépő vállalkozások/munkáltatók, köztük a TOP által támogatott üzleti infrastruktúrát igénybevevő vállalkozások, valamint a GINOP-ból ERFA fejlesztésben részesülő kkv-k) humánerőforrás-igényének koncentrált képzési- és bértámogatása, beleértve a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélkülieket és inaktívakat. A jelen konstrukcióval elindított, új alapokra helyezett magyarországi paktum modellben a húzóerőt a munkaadók, vállalkozások jelenlegi és jövőbeni munkaerőigénye jelenti. Önkormányzatok, képzőintézmények, civil, szociális és munkaerő-piaci szervezetek, további paktum partnerek mind azért tevékenykednek, hogy a munkavállalókat felkészítsék és eljuttassák a számukra megfelelő munkahelyekre, ahol sikeresen helytállnak, segítve ezzel munkaadójuk versenyképességének javítását és saját boldogulásukat is. „Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása” c. 3. komponens projektjeit integrálni kell a megyei jogú város paktum projektekbe hasonlóan, mint a GINOP-os, egyéb TOP 1-es prioritásban megvalósuló vállalkozói fejlesztések esetében. Az intézkedés célcsoportjai: Jelen konstrukció célcsoportjai az alábbiak: - közvetett célcsoport: elsősorban hátrányos helyzetű munkanélküliek (regisztrált álláskeresők) és inaktívak - közvetlen célcsoport: a megyei és helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok tagjai, foglalkoztató vállalkozások, egyéb munkáltatók A közvetett célcsoport tagja elsősorban olyan hátrányos helyzetű regisztrált álláskereső, aki 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső (felsőfokú végzettségűeknél 30. életévét be nem töltött), vagy 4. a projektbe vonást megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres - az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet -, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy 5. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül közfoglalkoztatási programban vett részt, vagy 6. a saját háztartásában legalább egy eltartottal egyedül él, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 8. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte, vagy

86

9. etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen, vagy 10. rehabilitációs járadékban részesül, vagy 11. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Amennyiben a fenti hátrányos helyzetű célcsoporton kívüli álláskeresők bevonását célozza a projekt, ezt részletesen indokolni kell az adott térség, megye munkaerő-piaci keresleti és kínálati viszonyainak ismertetésével (pl. alacsony munkanélküliséggel rendelkező térségekben, ahol munkaerőhiány jellemző, és a hátrányos helyzetű célcsoport nagysága és összetétele nem nyújt kellő merítési lehetőséget, lehetőség van álláskeresők bevonására függetlenül a regisztrációban eltöltött időtartamtól: Pl. Szombathely, Székesfehérvár, Győr stb.). 2. PROJEKTGAZDÁK KÖRE 2.1 Projekt benyújtására jogosultak önállóan Kizárólag konzorciumi formában lehet pályázni, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni. 2.2 Projektben konzorciumi partnerek lehetnek Kötelezően bevonandó konzorciumi partnerek: - Megyei jogú város önkormányzata (GFO 321), vagy önkormányzati többségi tulajdonú menedzsment szervezet - Megyei Kormányhivatal

az

általuk

megbízott

Bevonható konzorciumi partnerek (összesen max. 8 tagú konzorcium lehet): - Vállalkozások (GFO 1,2), egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. - Helyi és országos kisebbségi önkormányzatok (GFO 351; GFO 371); illetve ezek társulásai (GFO 327; GFO 328; GFO 353; GFO 373) - Helyi önkormányzati költségvetési szerv (GFO 322) - Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások (GFO 57?) - A Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű 2014. január 01. előtt létrejött non-profit szervezetek közül: o Egyesület (GFO 51-52) o Egyház és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyház);(GFO 55) o Alapítvány (GFO 56) o szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet (GFO 512) o nonprofit gazdasági társaság (GFO 57) o egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet (GFO 59) - Szociális szövetkezetek (GFO 121)

87

2.3 Konzorciumvezető lehet -

Megyei jogú város önkormányzata (GFO 321), vagy az általuk megbízott menedzsment szervezet Állami, önkormányzati, egyházi, vagy nonprofit fenntartású, vagy tulajdonú képzőintézmények (GFO 3, GFO 57, GFO?)

3. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 3.1Önállóan támogatható tevékenységek 1) A paktum kialakításához és működtetéséhez kapcsolódóan: a) helyi paktum koordinációs iroda működtetése 2 fő főállású partnerségi koordinátorral b) paktumot megalakító, vagy meglévő paktum esetében újraszervező együttműködési megállapodások elkészítése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, Irányító Csoport és Helyi Gazdaság és Foglalkoztatás-fejlesztési Fórum megalakítása c) figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; d) helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztési stratégiák, illetve kapcsolódó alapdokumentumok, tanulmányok kidolgozása (humán erőforrás térképek elkészítése, meglévő vállalati háttér felmérése és elemzése, kompetencia kézikönyv kidolgozása, befektetés-ösztönzési kézikönyv kidolgozása) a megyei gazdaságfejlesztési és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve; e) helyi igényekre reagáló paktum szolgáltatások kialakítása és működtetése elsősorban a KKV-kra irányulóan f) szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködés előmozdítására és fenntartására; g) a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken (pl. kommunikációs, csapatépítést és konfliktuskezelést szolgáló), képzéseken való részvétel; h) partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás; i) a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; j) honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére; k) a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé;

88

2) A közvetett célcsoport (hátrányos foglalkoztatásához kapcsolódóan:

c) d) e) f) g)

h)

helyzetű

munkanélküliek)

képzéséhez,

a) hátrányos helyzetű munkanélküliek toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása; b) munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére, ezen belül pl. munkaerő-piaci információk nyújtása, helyi információs pontok létesítése és működtetése, pályaorientációs tanácsadás, motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra való felkészítés; az elhelyezkedést elősegítő, a helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló munkaerő-piaci képzés/szakképzés nyújtása a projekt közvetett célcsoportja (hátrányos helyzetű munkanélküliek) részére; a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatása munkavállalónként min 6 hónap, max. 12 hónapon keresztül. a hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatott foglalkoztatásának ideje alatt munkahelyi képzéshez nyújtott támogatás (képzési támogatás is); a hátrányos helyzetű munkanélküliek önfoglalkoztatásának, vállalkozóvá válásának segítése; a hátrányos helyzetű munkanélkülieket segítő személyzet munkabére, képzésének költségei (a segítés olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést); a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkába járásához kapcsolódóan: munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítése (ennek egyik fő eleme a lakhatási támogatás, amit a megyébe visszatérő munkavállalók, ill. a lakóhelyüktől távol, 100 km-en túl, vagy 5 órát meghaladó utazási távolságból érkező munkavállalók kaphatnak), valamint az ingázás költségtérítése közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén)

3) Helyi gazdaságfejlesztéshez együttműködési elemek):

kapcsolódó

egyéb

tevékenységek

(várostérségi

a) helyi gazdaság, társadalom és erőforrások helyzetelemzés és értékelés elkészítése; b) elektronikus helyi termék, illetve helyi mester, mesterség kataszter kialakítása; c) jó gyakorlatok – termék, szolgáltatás, értékesítés - feltárása, és disszeminációja, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása; d) termék- és szolgáltatásfejlesztési és továbbfejlesztési stratégia/terv kidolgozása; e) helyi termék- és szolgáltatáslánc és csomag kialakítási és fejlesztési stratégia; f) piacszerzési stratégia, marketing és arculatterv készítés; g) a helyi termelők és szolgáltatók alapvető vállalkozói készségét növelő képzések támogatása; h) a helyi kézműves iparhoz kapcsolódó, ill. szakképzések a lakosság és a helyi gazdasági szereplői részére; i) önkormányzatok közösségi szerepvállalásának növelése közösségszervező és kulturális tevékenységükön keresztül; j) helyi termékláncok és termékcsomagok kialakítását elősegítő vállalkozói megbeszélések és konferenciák;

89

k) nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések; l) helyi gazdaság és termékfejlesztés mentorálása, folyamatsegítése, szakértői támogatása; m) a kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása; n) tudatos térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, fesztiválok, értékesítési akciók támogatása, helyi gazdaság ismeretterjesztő fórumok, rendezvények); o) elektronikus helyi vásárlói és termelői, szolgáltatói platform (web oldal) kialakítása. p) városi fogyasztói kampányok (pl. rendezvények, média megjelenés, szemléletformáló programok, stb.) és termék/területi védjegy programok támogatása. 3.2. Önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek Nem releváns. 3.3 Különösen nem támogatható tevékenységek Nem releváns. 4. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS KÖLTSÉGEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK ÉS KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA, EGYÉB FELTÉTELEK 4.1 Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás 4.2 Támogatás jogcíme A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. Amennyiben a projekt megvalósításában az uniós állami támogatási szabályok értelemében vett vállalkozás is részt vesz és a támogatás az EUMSZ 107-108. cikke alapján állami támogatásnak minősül, a támogatást az alábbi rendelkezések betartásával lehet nyújtani: Tevékenység

Képzés

Jogcím

Maximális intenzitás (régiónként)

Képzési támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50% - megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak biztosított képzés esetén +10% - Középvállalkozásoknak nyújtott képzés esetén +10% - kisvállalkozásoknak nyújtott képzés esetén: +20%

90

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

de minimis 100%

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50% de minimis 100%

/ de minimis Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 75%

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítése

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás / de minimis

DA, DD, KD,NYD,ÉA, ÉM: 50%

de minimis 100%

de minimis 100%

Az egyéb (a táblázatban fel nem sorolt) támogatható tevékenységek nem tartoznak az állami támogatási szabályok hatálya alá. 4.3 Támogatás minimum-maximum összege, projekt időszak 300 millió Ft – 1 000 millió Ft Max. projekt időszak: 3 év (min. két ütemben) A 3.1. fejezet A/komponens 1. és 3. alfejezete alatt szereplő tevékenységek összköltsége nem lehet több évi 50 millió Ft-nál, 3 éves projekt esetében max. 150 millió Ft. Amennyiben az adott MJV több projektet indít azonos időszakban, az 1. komponens összköltsége abban az esetben sem haladhatja meg az évi max. 50 m Ft-ot, tehát így előfordulhat, hogy kizárólag 2. komponenst tartalmazó projektek is indulnak. A 3.1. fejezet A/komponens 2. alfejezete alatt szereplő tevékenységek esetében a közvetett célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódóan projektelem ráfordításainak, a minimum 6 hónapos támogatott foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű munkanélküliek számára vetített fajlagos összege nem haladhatja meg a 3.000.000 forintot.

91

5. A PROJEKT TARTALMÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS FELTÉTELEK 5.1. Az egyes tevékenységek megvalósítására vonatkozó feltételek 5.1.1. Kötelező szakmai feltételek j) Az RFP IH által kiadott egységes útmutató alapján a Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztési Együttműködési Program (MT) elkészítése a megyei együttműködés (paktum) feladata. Ennek készítésében a megyei jogú városoknak aktívan részt kell venni, és beépíteni saját TOP 6.8-as programjukat. k) A partnerségi bevonással végrehajtott projekt előkészítési folyamatot részletesen dokumentálni kell: partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők. l) A konzorciumba kötelező bevonni az álláskeresőket foglalkoztató szervezeteket, akik a konzorciumi szerződés aláírásával kötelezettséget vállalnak a projektben való részvételre a támogatási kérelem benyújtása előtt. A projekt keretében történő foglalkoztatás esetében a foglalkoztató kizárólag a pályázó vagy az a konzorciumi partnere lehet, aki a költségvetésében az ehhez szükséges támogatást betervezte. Amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert az esetleges foglalkoztató(k) személye (pl. több KKV, esetleg a célcsoport tagok saját vállalkozás indítása), akkor az adott Megyei Kormányhivatal munkaügyi szervezeti egységén keresztül történhet a képzési támogatás (álláskeresők számára nyújtott ellátás), az önfoglalkoztatási támogatás és a bérköltség támogatás kifizetése, mert kizárólag e szervezet jogosult a támogatást továbbadni. A munkaügyi szervezeti egység a paktum partnerség projektjeiben feltárt igények alapján a központi ESZA programokhoz hasonló finanszírozása technikával bonyolítja a kifizetéseket (NFA megelőlegezéssel). m) A közvetett célcsoport min. 6 hónapos támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatása kötelező. A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak felével megegyező ideig szükséges biztosítani (nem hátrányos helyzetű álláskeresők esetén a támogatási időszakkal megegyező)! n) A megvalósítani kívánt bármely oktatási-, képzési- és tréning tevékenység esetén a képzőintézménynek felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedéllyel kell rendelkeznie az adott képzésre vonatkozóan (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott engedély). A rugalmasság, egyedi igények kielégítése miatt OKJ-s képzés nem kötelező elvárás, viszont törekedni kell duális felnőttképzési programok lebonyolítására (a gyakorlati képzés a leendő foglalkoztató bevonásával történjen). Emiatt a konzorciumokban is lehetőséget kell biztosítani képzőintézmények bevonására, illetve a képzési tevékenység tervezésére a konzorciumvezető esetében is (nem kizárólag a Kormányhivatalnál!). o) A fenti kötelezettség alól kivételt képeznek a tűzvédelmi-, balesetvédelmi- és munkavédelmi oktatások, ezekről az 1993. évi XCIII. számú, a munkavédelméről szóló törvény 55.§-a rendelkezik. p) A nyertes projekteknek kötelező együttműködni az OFA Nonprofit Kft-vel (az országos paktum támogató rendszer működtetője, a megyei paktum rendszer minőségi felépítését segítő szakmai szervezet) a projektek megvalósítása során. q) A paktum együttműködési megállapodást a projekt megkezdésétől számított 9. hónap végéig kell aláírni. r) Projektzárási feltétel az OFA akkreditáció megszerzése a sztenderdek alapján.

92

s) Az egyes ESZA és más munkaerő-piaci programok egymásra épülése, valamint a célcsoport bővítése érdekében azon regisztrált álláskeresők bevonása is lehetséges a projektekbe, akik a projektbe lépés előtti időszakban ESZA által támogatott képzéseken vettek részt, vagy támogatott foglalkoztatásban részesültek, vagy közfoglalkoztatásban vettek részt. 5.2.3 Speciális kizáró okok Nem releváns. 6. MONITORING MUTATÓK 6.1 OP eredmény mutatók

mértékegysé g

OP szerinti célérték

F A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (ezt felül kell vizsgálni, mert 6 hónapos támogatott foglalkoztatásnál csak 3 hónap a továbbfoglalkozatási kötelezettség!) A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma 6.2 OP kimeneti mutatók

N

Ö

fő mértékegysé g

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma 6.3 Témaspecifikus mutatók

fő

Helyi paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 6.8on kívüli projektek száma (amelyek támogatást is nyertek) Helyi paktum kezdeményezésére fejlesztett TOP 6.8on kívüli projektek támogatási összege A paktumba bevontak száma (paktumot aláírók) Támogatással készített gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési stratégiák száma Elkészült éves akciótervek száma Kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési projektek száma A projektbe bevont személyek száma (a konzorciumvezetővel kötött együttműködési megállapodással) A munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma Minimum 6 hónapos, támogatott foglalkoztatásban részt vett, célcsoportba tartozó, célcsoporttagok száma

db

OP szerinti célérték F

N

Ö

mértékegysé g

Ft db db db db fő fő fő

a 3 indikátor együtt min. 50 fő

93

Minimum 6 hónapos, nem támogatott foglalkoztatásban részt vett, célcsoportba tartozó, célcsoporttagok száma Önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá vált munkanélküliek száma A képzésbe bevont munkanélküliek száma Megtartott képzések száma Képzést sikeresen befejezők száma Megtartott rendezvények száma Rendezvényeken résztvevők száma Kidolgozott /kialakított új helyi termékek száma Megtartott rendezvények száma (kampányok, fesztiválok, promóciók stb.)

fő fő fő db fő db fő db db

7. MINŐSÉGI SZTENDERDEK BEMUTATÁSA

Lásd TOP 5.1-es javaslat helyi paktumokra vonatkozó részei!

94

5.4. Javaslat a Megyei gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködési program tartalmára A Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztési Együttműködési Program (megvalósíthatósági tanulmány) elkészítése a megyei TOP 5.1-es intézkedés indításának feltétele. Széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei jogú városok, helyi paktumok és egyéb helyi szereplők kötelező bevonásával készül. A program a helyi együttműködések (helyi paktumok) projektjeire, kezdeményezéseire is alapoz, és a megyei jogú városok külön komponensként jelennek meg a programban saját TOP 6.8-as programjukkal. 1. Vezetői összefoglaló 2. Helyzetelemzés (megyei szintű, de a program megalapozása érdekében térségi sajátosságok ismertetésével) Gazdasági helyzetkép Munkaerő-piaci helyzetkép, kereslet, kínálat alakulása (a keresleti oldal feltérképezéséhez a helyi szint bevonásával a vállalkozók/munkaadók tervezett fejlesztéseinek és munkaerő igényének felmérése kötelező, és az eredményeket a vállalkozások/munkaadók által kiállított dokumentumokkal is alá kell támasztani) Gazdaságfejlesztési irányok a megyében és a térségekben Összegző értékelés 3. Célok, célcsoportok A megyei program céljai A közvetlen (paktum partnerek) és közvetett (álláskeresők és inaktívak) célcsoportok helyzete, igényei 4. Fejlesztési program Megyei és helyi együttműködések (koordináció, menedzsment rendszer, szervezeti, HR, felépítése/megerősítése és működtetése

szolgáltatási és jogi modell)

95

Programelemek bemutatása (a megyei és helyi paktumok közötti együttműködés leírása, továbbá megyei, helyi, MJV-s alprogramok leírása, ütemezése, amelyek lehetnek területi, ágazati beavatkozások is) Indikatív forrásfelhasználási terv és indoklása (megyei és helyi komponensre, ITP-s forrásfelhasználási kódok szerint, éves bontásban) Indikátorok (output és eredmény éves bontásban, területi egységekre bontva) Várható környezeti, társadalmi, gazdasági, terület- és vidékfejlesztési hatások 5. Partnerség Partnerségi terv Az előkészítésben és megvalósításban együttműködések bemutatása, kiemelten: -

bevonandó

partnerek

köre,

az

Megyei önkormányzat és MJV-(k) közötti együttműködés a tervezésben és a megvalósításban A helyi együttműködések (paktumok) és a vidékfejlesztési LEADER csoportok közötti együttműködés a tervezésben és a megvalósításban Vállalkozásokkal/munkaadókkal való együttműködések bemutatása, módszerei a tervezésben és a megvalósításban

A programkészítés partnerségi folyamatának és alátámasztó dokumentumainak bemutatása (partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők) Ajánlás a folyamatra: - Tervezői egyeztetés a megyei és MJV-s TOP tervezők között - Első megyei konzorciumi találkozó - Találkozó működő helyi paktumokkal és jelenleg aktív paktumokkal nem rendelkező járások székhely önkormányzataival - A program részletes kidolgozása megyei és helyi szinteken - Második megyei konzorciumi találkozó a program elfogadásáról - A megyei és helyi pályázatok benyújtása TOP 5.1. és TOP 6.8. ütemezésnek megfelelően

96

5.5. Javaslat az OFA kiemelt projektjének tartalmára Indoklás A TOP 5.1. pályázati konstrukció a magyarországi gazdaságés foglalkoztatásfejlesztési együttműködések (ismertebb nevükön: paktumok) történetében az eddigi legnagyobb méretű fejlesztést célozza meg. A megyék, térségek, és megyei jogú városok programjainak összes allokált forrása közel 100 mrd Ft. Az intézkedés célja a meglévő és felmért jövőbeni munkaerőigények kielégítése, továbbá azoknak a megyei és helyi jelentőségű gazdasági beruházásoknak a kiegészítő ESZA támogatása is, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) a paktumban résztvevő munkáltatók humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő, elsősorban hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését. Az NGM kezdeményezésére új alapokra helyezett magyarországi paktum modellben a húzóerőt a munkaadók, vállalkozások jelenlegi és jövőbeni munkaerőigénye jelenti (ebben különbözik a paktum program a hagyományos munkaügyi programoktól, amelyek kínálatorientáltak). Önkormányzatok, képzőintézmények, civil, szociális és munkaerő-piaci szervezetek, további paktum partnerek mind azért tevékenykednek, hogy a munkavállalókat felkészítsék és eljuttassák a számukra megfelelő munkahelyekre, ahol sikeresen helytállnak, segítve ezzel munkaadójuk versenyképességének javítását és saját boldogulásukat is. Tudatos fejlesztéssel a jövőben a kormányzati gazdaság- és foglalkoztatáspolitika végrehajtásának sikerességét nagyban segíthetnék a paktumok, helyben teremtenének kapcsolatot a vállalkozásokkal. Ehhez viszont a 10 éve hiányzó szervezeti struktúra megteremtésére, illetve a kormányzati célokkal és a helyi igényekkel összehangolt programokra van szükség.

97

A megyei és helyi paktumok sikeres működtetése középtávon a közfoglalkoztatásszociális gazdaság-elsődleges munkaerőpiac megyei/helyi igényeknek megfelelő rendszerének kialakítását, szükséges átmenetek (pl. közfoglalkoztatásból való továbblépés) menedzselését is lehetővé teszi, és a munkaügyi támogató rendszerben a munkanélküliek elhelyezkedése érdekében alkalmazott aktív eszközök (pl. képzések, bértámogatások) hatékonysága is javul. A fejlesztés kulcseleme a megyei és helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési paktumok létrehozása, amely nagyszabású intézményfejlesztési program is egyben, és megyei szinten teljesen új rendszert kell felépíteni (helyi/térségi szinten 10 éves tapasztalat és kipróbált módszertan áll rendelkezésre). A konstrukció keretében létre kell hozni a paktumok sikeres és fenntartható működését biztosító támogató struktúrákat, szakmai és szervezeti kereteket is. A konstrukció két komponensen keresztül valósul meg: 1) Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések (megyei paktumok) A megyei szintű paktumok a megye egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működnek, ugyanakkor ösztönzik, előkészítik, szakmailag segítik a helyi együttműködéseket (projektgenerálás, menedzsment továbbképzések, helyi projektek összehangolása, szakmai támogatás stb.), és biztosítják a megyei szintű koordinációt. Létrehozzák és működtetik a megyei paktum partnerséget, megyei szintű gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát alkotnak, és együttműködési programot készítenek. Megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektcsatorna rendszert állítanak fel és működtetnek, fejlesztési program- és forráskoordinációt végeznek, és összehangolják a megyében elérhető gazdaságfejlesztési szolgáltatásokat, továbbá támogatják a szociális gazdaság fejlődését is. Közreműködnek stratégiai jelentőségű megyei vállalkozási fejlesztések munkaerő igényének kielégítésében, ami lehet egy kiemelt megyei ágazathoz, vagy több helyszínen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó projekt, vagy egy kiemelt jelentőségű, nagy foglalkoztatás igényű pontszerű fejlesztés támogatása is.

98

2) Helyi gazdaságpaktumok)

és

foglalkoztatás-fejlesztési

együttműködések

(helyi

A konstrukció sikere érdekében kiemelten fontos a helyi (térségi vagy települési) foglalkoztatási együttműködések ösztönzése, támogatása, mivel a helyben lévő önkormányzatok, képzők, civilek, munkaügyi kirendeltségek, ipartestületek, egyéb helyi szereplők képesek leginkább közvetlen kapcsolatba kerülni a vállalkozásokkal, egyéb munkáltatókkal, igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni. A helyi együttműködések (paktumok) nemcsak a helyi, de a megyei szintű projektek tervezésében és végrehajtásában is fontos partnerek lesznek. A helyi együttműködések (paktumok) a megyei paktum programhoz illeszkedve, de autonóm, önálló projektek keretében összefogják a helyi szereplőket, partnerséget működtetnek, a helyi igényeknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtanak a tagoknak, elemzik a helyi munkaerő-piaci folyamatokat, elvégzik a helyi gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztési stratégiaalkotást. Kiemelt feladatuk a helyi vállalkozásokkal (kiemelten a KKV-k) való kapcsolattartás, a helyi vállalkozások munkaerőigényéhez illeszkedő munkaerő toborzás, munkaerőpiaci képzés és támogatott foglalkoztatás megvalósítása. Tevékenységüket a térségi LEADER szervezetekkel szoros együttműködésben végzik (a kapacitások egyesítése érdekében közös menedzsment is működtethető), amellyel a vidékfejlesztés és területfejlesztés fontos helyi egységei jöhetnek létre. A konstrukció céljainak elérése és az egységes elvek mentén felépülő rendszer kialakítása érdekében kiemelten fontos szakmai támogató, tanácsadó nyomkövető, minőségbiztosítási funkciók működtetése a teljes program időszakban (már a paktumok előkészítési időszakától kezdve). Ellenkező esetben félő, hogy a partnerségek nem megfelelően jönnek létre, nem alakítják ki azokat a helyi és megyei együttműködéseket, amely szükséges a sikerhez, így nem éri el a célt az intézkedés. Az OFA hazai programoknál korábban évtizedeken keresztül végzett együttesen szakmai támogató feladatokat, amelyek sikeresek voltak. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a foglalkoztatási paktumok és a szociális gazdaság területén. A két terület együttes kezelése indokolt. A javaslat kiküszöböli a korábbi támogatási rendszerek hiányosságait, és támaszkodik a jól működő nyugati rendszerekre is (lásd osztrák paktum támogató rendszer, és a paktumok bevonása azokban az ESZA intézkedésekben, amelyekben a leghatékonyabb a partnerségi megvalósítás).

99

Az OFA szervezeti rendjéhez illeszkedve az alábbi divíziók létrehozása javasolt a meglévő 20 éves tapasztalatra, humán erőforrásra és regionális hálózatra alapozva: 1) Országos paktum koordinációs divízió létrehozása regionális hálózattal (ennek jelenleg még nincs elkülönített forrása a TOP-ban!). 2. Társadalmi vállalkozásokat támogató divízió létrehozása regionális hálózattal (erre már van megfogalmazott GINOP 5.1.3. kiemelt projekt). A 2 divíziót pedig közös szakmai irányítás (főosztály) alá indokolt helyezni a szinergikus és összehangolt fejlesztések érdekében. A TOP és a GINOP NGM-es Irányító Hatósági feladatellátása könnyebbé teszi a fejlesztési intézkedések összehangolását. Az OFA és a megyei paktumok együttműködését a program megvalósítás során megkönnyíti az OFA valamennyi régióbeli jelenléte. Az együttműködést javasolt kiterjeszteni a GINOP-os társadalmi vállalkozásokat támogató intézkedések (GINOP 5.1.2.) és a térségi paktum/partnerségi programok (TOP 5.1.) összehangolására is (a társadalmi vállalkozásokat célzó fejlesztések lehetőleg a térségi gazdasági és foglalkoztatási paktumok/partnerségek keretében, de minimum velük együttműködésben valósuljanak meg). Javasolt tevékenységek (paktum koordinációra) INFORMÁCIÓS HÍD SZEREP 

NGM RFP IH, NGM FÁT és a megyei paktumok közötti információs híd szerep betöltése (pl. kormányzati programok kommunikálása, megvalósulásuk elősegítése, megyei szintű javaslatok továbbítása az NGM felé, paktum érdekképviselet) PAKTUM AKADÉMIA



Nemzeti HGF (helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési) Akadémia létrehozása, ennek keretében kötelező paktum menedzsment alapképzések (3x2 napos) és specifikus továbbképzések lefolytatása a megyei és helyi paktumok részére is

100

SZAKMAI, MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS 

Megyei partnerségépítési folyamat szakmai támogatása, megyei és regionális műhelyfoglalkozások szervezése



Módszertani anyagok készítése (vállalkozói igényfelméréshez, toborzáshoz, komplex munkaerő-piaci projekt végrehajtásához stb.)



Szakmai és módszertani tanácsadási szolgáltatások kialakítása és nyújtása a megyei paktumok számára a teljes programciklusban SZTENDERDEK, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS



Paktum sztenderdek bevezetése, érvényesítése a támogatott megyei és helyi paktumoknál, az akkreditációs folyamat véghezvitele, menedzsmentje (projekt zárási feltétel!)



A megyei paktum pályázatok kötelező elemét képező Megyei Gazdaság-és Foglalkoztatás-fejlesztési Programok minőségbiztosítása KUTATÁSOK



Kutatási programok megvalósítása, a konstrukció előrehaladásának folyamatos monitoringja, előzetes, közbenső és záróértékelése EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, NYILVÁNOSSÁG, PR, KOMMUNIKÁCIÓ



Nyilvánosság, PR, kommunikáció



Tapasztalatcserét, tudásmegosztást célzó rendezvények szervezése



Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (különösen az OECD LEED Forum keretein belül)

101

5.6. Jó példák bemutatása a paktumok területén Vállalkozói igényeknek megfelelő duális és betanító jellegű felnőttképzési programok a paktumok szervezésében (követendő példák a TOP 5.1. és 6.8. megvalósításánál!)

1. Általános laboránsképzés a gödöllői paktum szervezésében A Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum egyik legfőbb célkitűzése, hogy megfelelően felkészült, motivált szakembereket biztosítson a gazdasági szereplők számára. Az álláskeresők magas számának ellenére a térségben sok vállalat küzd munkaerőhiánnyal a nem megfelelő képzettségű munkaerő, illetve a szakképzett munkaerő hiánya miatt. A munkaerő piaci igények alapján kialakított képzések szervezése során fontos a munkaadók részvétele már a tervezés és a kivitelezés szakaszában. Ez egyrészt a képzőintézménnyel közösen kidolgozott tananyagot és képzési kínálatot, másrészt a gyakornoki helyek biztosítását jelenti. A sürgető szakképzési igényeket jelzi, hogy már a paktum előkészítő szakaszában elindult az együttműködés a TEVA Gyógyszergyár Zrt., a Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltsége között és ennek eredményeként 2010 novemberében egy új képzés, általános laboránsképzés indul a Gödöllőn 25 fő részvételével, a munkaügyi központ támogatásával. A térség számos gyógyszergyára, de leginkább a TEVA Gyógyszergyár Zrt. évek óta vegyésztechnikus munkaerőhiánnyal küzd. A cég már korábban is folytatott tárgyalásokat a Naszály-Galga TISZK tagiskolájaként működő Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójával, de források hiányában nem tudták elindítani a képzést. Az információ a paktum kapcsolatrendszerének kiépülésével eljutott a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltségének vezetőjéhez, aki felhívta a figyelmet a munkaügyi központ által képzésre fordítható forrásokra. Mivel hiányszakmáról van szó és garantált foglalkoztatást eredményez, indokolt a támogatás. A gyakornoki helyek biztosítása és a képzés beindítása a térség gyógyszergyárainak együttműködése révén valósulhat meg, mivel a TEVA Gyógyszergyár Zrt. nem tud egyedül kellő számú gyakornokot fogadni. A paktum menedzsment közvetítő, koordináló szerepet játszott a folyamatban mindaddig, míg a képzés beindult. Ez a projekt jól példázza, hogy a foglalkoztatási paktum hogyan tudja segíteni a vállalkozásokat a szakember ellátásban. Forrás: http://godollopaktum.gak.hu/hir/uj-kepzesek-inditasa-partnersegiegyuettmukoedesben

102

2. Betanító képzések az Uniriv Kft. által a Kőszegi és Felső-répcementi Foglalkoztatási Paktum szervezésében A duális képzés adta lehetőségekkel élve a cég összefogva a helyi Nádasdy Tamás Szakközépiskolával, a megyében és az országban is hiányszakmának számító három éves szerszámkészítő képzést indított el 2012-ben. Majd 2013 őszétől a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskolából gépi forgácsoló tanulók gyakorlatát is segítik. Az együttműködések a megyében, de talán országos szinten is egyediek, a jelentkezők nagy száma pedig azt bizonyítja, hogy a diákok és szüleik megértették az új idők szavát, és óhajtják a versenyképes tudást. A gyakorlati oktatás az erre a célra kialakított saját tanműhelyben történik, ahol a diákok az alapvető kézi forgácsolási eljárásoktól egészen a legmodernebb, programvezérelt szerszámgépek kezeléséig mindent el tudnak sajátítani. Komplett gépparkjuk és több éves tapasztalattal rendelkező mestereik jelentik a garanciát a naprakész és színvonalas oktatásra. Az elméleti képzés (szakrajz, anyagismeret, alapszerelések, munka és balesetvédelem) a szakközépiskolák tantermeiben zajlik. A gyakorlat és az elmélet aránya 70-30%, amely egészséges arány ahhoz, hogy a diákok szakma orientált képzést kaphassanak. Mivel a szerszámkészítő és gépi forgácsoló is hiányszakmának számít, mind az állam, mind pedig a cég kiemelten támogatja az erre a pályára lépő diákok tanulását, amely havi szinten elérheti az 50-60ezer forintot is. Ezzel a héttérrel a „Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi foglalkoztatási paktumban” című, TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0010 jelű projektben a csepregi Uniriv Kft. 10 fő hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatását vállalta (támogatott partnerként!). A toborzási, kiválasztási időszak után, a munkaerő-piaci önismeretiszemélyiségfejlesztési tréningeket követően a cég a kiválasztott álláskeresők részére belső képzést szervezett (5 fő részére 3 hetes belső gépbeállító és 2 fő részére 2 hetes operátori képzés megtartása). A képzések programját a cégnél tevékenykedő gyakorlati oktatók dolgozták ki, és valósították meg. A képzési időre jutó személyi költségeiket a projektben a cég elszámolhatta, így ez is támogatásból valósulhatott meg. A betanító képzést követően kezdődött, és sikeresen lezajlott a 6+6 hónapos foglalkoztatás. Forrás: http://www.uniriv.hu/hu/szakkepzes.html

103

Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum (egyik legrégebbi, legsikeresebb térségi paktum Magyarországon) Létrehozás: A paktum 2004. április 16-án alakult az akkori Munkaügyi Központ és a térségi Kistérségi Társulás kezdeményezésére. Kb. 62 szervezet írta alá 2004-ben a paktumegyüttműködést: az akkori kistérséghez tartozó 24 önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Tanács, a Megyei Önkormányzat. Ez a kör azóta alapjaiban nem változott; néhány esetben fordult elő, hogy megszűnt a vállalkozás vagy a szervezet, de a tagok összetétele, aránya nem változott. A paktumban nem a vállalkozások domináltak, hanem inkább azok a szervezetek, akik a vállalkozásokat támogatják, pl. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kamarák stb. A zalaszentgróti térségben eleve kevés a vállalkozás, és nem is igazán tőkeerősek, zömében kényszervállalkozások, kis- és mikro-vállalkozások. A paktumnak ma is az önkormányzatok adják a legfőbb bázisát. Működési modell, sikerkritériumok: A térségben a szektorok közötti együttműködésnek több, mint 20 éves hagyománya van, és ez a legfőbb záloga a fenntarthatóságnak is. A kezdeményező a valamikori Kistérségi Társulás volt. Aztán létrejött a paktum, majd a Zala Termálvölgye Egyesület. Ezek rendszeresen találkoznak és együttműködnek. A feladat mindig oda tevődik át, ahol megvan a megfelelő forrás és személyi feltétel. A paktum most leginkább a közfoglalkoztatás és a szociális gazdaság területén tud eredményeket elérni. A másik kulcselem a személyi állandóság! Bárhogy is változtak az elmúlt 20 évben a feladatok, a munkakörök, bármilyen szerepben voltak, ezt az ügyet, hogy a foglalkoztatás területén kell tenni a kulcs személyek folyamatosan képviselték. Ezért tudott tovább élni a paktum támogatásokon túl is. Fontos, hogy a gyakorlati munka során nem csak a foglalkoztatási paktum tagjaival dolgoznak. Amikor meghirdetnek egy programot, nem az a cél, hogy csak a foglalkoztatási paktum tagjai jöjjenek el, hanem segítsék a térségi vállalkozások munkáját. A cél mindig az volt, hogy a létrehozott együttműködést életben tartsák, akkor is, amikor ezt kívülről nem támogatták.

104

Az elért sikerek alapja a rendszeres párbeszéd és találkozások, a kapcsolatok ápolása. Élő közösségek működnek, és a szervezetek támaszkodhatnak egymásra. A szervezetek között stabil és szoros az együttműködés. A civil szervezetek ki is segítik egymást. Így tudták átvészelni a nehéz időszakokat. Mindig volt egy helyi partner, aki továbbvitte a folyamatokat. Célok, tevékenységek, eredmények: Az alapvető cél nem is a közvetlen munkahelyteremtés volt. Inkább az, hogy információval, együttműködéssel segítsék azokat a szereplőket, akik valamilyen módon hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez. Ezt többé-kevésbé tudták is teljesíteni. Pl. olyan előadásokat szerveztek, ami a munkaerő felvételével kapcsolatos szabályokat, pénzügyi, jogi kérdéseket mutatta be. A Munkaügyi Központ akkori vezetője felismerte, hogy ez egy alkalom lehet arra, hogy a paktum segítségével tájékoztassa a térségi vállalkozókat azokról a változásokról, amit ő a saját rendszerén belül nehézkesen tudott volna megoldani – legfeljebb kiküld egy Munkaügyi Központos meghívót, de az nem olyan hatékony. Egy időszakban ez a fajta tevékenység gyakori volt, évente minimum kétszer. Most ez kicsit átalakult, mert a Munkaügyi Központ inkább a közmunkára koncentrál. Más helyen közvetlenül az önkormányzatokat keresik meg, de a térségben egy teljesen bevált rendszer van a térségi közfoglalkoztatásra, ami a Foglalkoztató ZalA-KAR NKft-n keresztül működik. A paktum eredeti céljai közt nem szerepelt a közfoglalkoztatás – akkor még nem is létezett. A hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás megjelent, de azt biztos, hogy ma a paktum tevékenységének legnagyobb részét a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás adja. Ez nem csak közmunkát jelent. A paktum eredeti céljai időközben némileg átalakultak. Ahhoz, hogy a vállalkozásokat segítsék, és támogassák a munkaerő bővítést, ahhoz azért több kellene, mint az, amit jelenleg a paktum fel tud vállalni. Az idővel változó célokat elsősorban mindig a helyi igények befolyásolták. Hamar felismerték, hogy Zalaszentgróton és térségében jelentősen nő a tartós munkanélküliek száma. Arra is rájöttek, hogy ha nincs egy szervezet, vagy az önkormányzat legalább, amely ezzel a réteggel foglalkozik, akkor senki nem lesz. Ezért 2009-ben, amikor a közfoglalkoztatás elkezdődött, akkor kellett készíteni egy közfoglalkoztatási tervet. Az elvárás az volt, hogy szedjék össze, egy-egy önkormányzatnál hány munkanélküli van, és mit dolgoznak. A kistérségben sorozatosan egyeztetéseket tartottak, hogy hogyan lehet úgy elkészíteni, hogy értelme is legyen. Az akkori Munkaügyi Központ megyei vezetése ezt a tervet átvette tőlük és mintaként mutatta a többi térségnek.

105

Tudták, hogy nem lesz vállalkozó, aki ezeket a hátrányos helyzetű munkavállalókat felveszi, amikor más álláskereső is van. Ezért 2009-től mindig voltak projektjeik a hátrányos helyzetűekre. Általában persze többnyire a meghirdetett közmunka programok, plusz, ha volt lehetőség, egyéb pályázatokon is részt vettek (pl. Hazatérők Phare CBC projekt, PAKK szociális vállalkozási központ létrehozása Pakodon ETE programból, TÁMOP 145 projekt munkaadók bevonásával HH-s álláskeresők foglalkoztatásával). Hangsúlyos célcsoport volt 2004-ben a fiatalok. A „Hazatérők” projektet a paktum egyik aktív szervezete, a Celodin Alapítvány pályázta meg, és a projekt mind a 8 partnere, ahova a fiatalokat elhelyezték, a paktum tagja. Annak a pályázatnak a pályázói köre csak önkormányzat és civil szervezet lehetett, vállalkozás nem. Akkoriban nagyon hangsúlyos terület volt a fiatalok köre. Hogy most már annyira nem, annak az az oka, hogy abból kinőtt egy civil szervezet, amely teljes mértékben felvállalta ezt a feladatot és a Zalai Hazatérők Egyesülete azóta valósított meg olyan programot, amellyel a fiatalok foglalkoztatását, vagy a fiatalok munkaerő-piaci felkészítését vállalták. De ezt úgy tudta vállalni, hogy valamely projekt elemként, tehát akkor behívta partnernek a foglalkoztatási paktumot. Tehát ez a szervezet azóta kinőtte magát, folyamatosan van önálló projektjük, nem is kevés, elkészítették az ifjúsági stratégiájukat, amelynek hangsúlyos eleme a fiatalok foglalkoztatása. De ez is projekt-függő, pályázat nélkül ez is nehézkes. Az, hogy mikor mi a hangsúlyos, attól is függ, milyen lehetőséget tudtak megragadni. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat magas színvonalon végzik, de sajnos ebben a térségben a szolgáltatásokat pénzért nem tudják értékesíteni. Hangsúlyos célcsoportok a kezdetek óta a munkanélküliek. Ezen belül a hátrányos helyzetűek, vagy a tartós munkanélküliek. Nagyobb eredményeket lehet elérni a nem tartós munkanélküliekkel, őket könnyebb elhelyezni, de a tartós munkanélkülieket sem szabad elengedni, de velük nagy a munka. Hangsúlyos terület, amit mindenképpen meg akartak valósítani: a hátrányos helyzetűek ne maradjanak sokáig munkanélküliek, amíg nem tudnak munkát találni, vagy képzésben, vagy közfoglalkoztatásban a kötelékben maradjanak. Fontos terület még maga a partneri viszony, hogy ne irányított viszony legyen, hanem egyenrangú.

106

Egy másik hangsúlyos terület a helyi terméket előállítók. Őket fel kellett készíteni arra, hogy termékeikkel meg tudjanak jelenni a piacon, önálló vállalkozássá váljanak. De ebből is kinőtt az a szervezet, amely innen indult, de már önállóan viszi az ügyet, a Zala Termálvölgye Egyesület. Velük is nagyon szoros az együttműködés. Pl. az Egyesületnek most van egy pályázata, amelynek az volt a célja, hogy a termelőket segítse, tájékoztassa, információval ellássa és megbízta a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft-t, mint ezen a területen a legtöbbet tudót, meg legszélesebb kapcsolatrendszerrel rendelkezőt, hogy lebonyolítsa. A paktumnak inkább kelesztő jellegű funkciója van. A paktum egy-egy ilyen ügy elejét sokat segíti, de ha létrejönnek az önálló működés feltételei, akkor természetesen útjára engedi, de szoros együttműködésben marad. Ez minden innen kinőtt szervezetre elmondható. Legfontosabb cél az információátadás és a térség szereplőinek együttműködése, a közös gondolkodás, a közös stratégiai és operatív célok megjelölése. Mivel a szervezetekben nem sok személyi változás történt, így volt biztosítható a folyamatos és szoros együttműködés. A legnagyobb siker pedig az, hogy bizonyos területek, amelyeknek a gondjait felvállalta a paktum, utána önálló életre kelt és szoros együttműködésben maradt. A vállalkozók a legnehezebben megszólítható szektor. Még egyenként, személyes kapcsolatokon keresztül is. Egyébként a térségben jellemzően mikro- és kisvállalkozások vannak, amelyek szétszakadnak. Ha invitálják őket, akkor többnyire nem érnek rá, de ha a helyükbe mennek, akkor örülnek nekünk. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának megőrzése, visszaszerzése az a terület, ahol a legnagyobb eredményeket elérték. Egyrészről pályázatokból – a TÁMOP 145ben 24 munkahelyet hoztak létre időszakosan, és ebből a programból a programba bevont 50 ember 80-90%-a most is az elsődleges munkaerő-piacon van! Pedig hátrányos helyzetűek voltak. A másik hangsúlyos terület a közmunka program, ahol sikerült újat és maradandót alkotni és előre menekülnek, mert egyre komolyabb tevékenységeket végeznek ezekkel az emberekkel. Időközben kiderül, hogy elég értékes emberek, hogy támogatás nélkül nem jutottak volna sehova. Pl. van, aki elmehet nyugdíjba, de önállóan még utána sem járt, noszogatni kellett ebben. Vagy van, aki nem tud helyt állni abban a munkában, amit az önkormányzat egyedüli lehetőségként fel tud neki ajánlani, és akkor lemorzsolódik végleg. Ilyen embereket is találnak. A legnagyobb létszám a közfoglalkoztatásban 84 fő volt, most 60 körüli 25 településen (amit a Kft. koordinál, mert vannak külön települési programok is).

107

Menedzsment: A ZalA-KAR Kistérségi Társulás annak idején célzottan hozta létre a Nonprofit kft-t. azzal, hogy a menedzsment szervezet a foglalkoztatást segítő nonprofit kft. legyen. Amikor a paktum megalakult, automatikusan adódott, hogy ez a nonprofit kft. vegye át a menedzsment feladatokat. A paktumot pályázat nélkül hozták létre, 2004-ben nem volt pályázat. Már működtek, amikor megjelent az első paktum pályázat! Azt a ZalA-KAR nyújtotta be, mint önkormányzati társulás. 2007-ben a társulásnak többcélú feladatokat kellett a jogszabályok szerint felvállalnia, és hogy tisztítsa a feladatait, ne mosódjanak össze a feladatok, egy feladatátadási határozattal átadta a nonprofit kft-nek a menedzsmentfeladatokat, de fenntartotta magának, hogy azt mindenkor figyelemmel kíséri. A nonprofit kft-nek nem csak a paktum menedzsment lett a feladata, hanem minden foglalkoztatáshoz kötődő pályázat, támogatás, alvállalkozói munka is. Így volt áthidalható, hogy amikor vége lett a pályázatnak, akkor nem szűnt meg a menedzsment, hanem életben maradt, hiszen más feladatai voltak. Annak idején ezt jól kitalálták. Az is szerencse, hogy a cég vezetője a kezdetektől bent van, ő volt a paktum egyik kitalálója, nem kellett betanítani, a kezdetektől itt van – ugyan más-más minőségben. A paktum úgy tud tovább működni rendesen, ha van legalább egy állandó ember, aki folyamatosan tud dolgozni. Elérhetőségek (menedzsment szervezet): Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. Martincsevics István ügyvezető igazgató 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György út 9. Telefon: 06 30/622-4445 E-mail: [email protected]

108

REKORD hálózat (koordinációs célú paktum hálózat, amely a megyei paktumhoz hasonló feladatokat látott el régiós szinten, koordinált, de saját munkaerő-piaci projektet is végrehajtott)

Létrehozás: A „REKORD” Regionális foglalkoztatási együttműködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon” elnevezésű, TÁMOP-1.4.4.-08/1-20090019 azonosító számú projekt megvalósítása 2010. február 1-jével kezdődött meg. A pályázati konzorciumban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (konzorciumvezető), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a BFH Európa Kft. (paktum menedzsment szervezet), a Zalai Falvakért Egyesület és a ZalA-KAR Térségi Társulás vesz részt. 2010. november 4én létrejött a REKORD hálózat 13 térségi foglalkoztatási paktum és 48 egyéb szervezet részvételével. A projekt célja a Nyugat-dunántúli régió releváns szereplői között létrehozott foglalkoztatáspolitikai együttműködés keretében a régióban feltárt munkaerő-piaci problémák kezelése, közös megoldások keresése a partnerek gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseinek, erőforrásainak összehangolása és a foglalkoztatást elősegítő programok közös megvalósítása. Nem regionális szintű foglalkoztatási paktumot működtetünk, hanem a foglalkoztatási paktumok regionális hálózatát. A hálózati szolgáltatásokat, a paktumok szakmai koordinációját 2014. elejétől az OFA által kiadott referencialevéllel rendelkező, nemzetközi hálózatokban (OECD LEED Forum, REVES) is aktív LEED Nonprofit Kft. nyújtja részben EU-s projektek keretében, részben a Vas Megyei Kormányhivatallal kötött hatósági szerződés alapján. A hálózat működési területei:  Regionális befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése  Regionális Foglalkoztatási Akadémia (REKORD Akadémia): paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek  Régiókon belüli, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése  Információáramlás biztosítása a helyi paktumok és a regionális paktum partnerszervezetei között, paktum platform portál, hírlevelek működtetése  Paktumok érdekképviselete híd szerep a helyi paktumok és az országos szint között (szakmapolitikai struktúra megteremtése érdekében, menedzsment és programfinanszírozás elérése)

109

 Regionális foglalkoztatási stratégia készítése, projektgenerálás, a megvalósítás koordinálása  Paktumok minőségbiztosítása, monitoringja, értékelése  Módszertani fejlesztések (útmutatók, segédletek stb.)  Foglalkoztatási témájú kutatások, publikációk készítése Eddigi főbb eredmények: -

61 tagból álló hálózat létrehozása és működtetése Partnerségi rendezvények szervezése Elkészült a régió munkaerő-piaci helyzetelemzése és foglalkoztatási stratégiája A REKORD partnerségi alapú helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztési modell kidolgozása Szakmai javaslatok megfogalmazása a Széchenyi Tervhez és a munkaerő-piaci támogatási rendszer reformjához 11 db kulcsprojekt megfogalmazása és kidolgozása: Partnerségi kulcs szolgáltatások megalapozása: - Térségi pályaorientáció - Duális szakképzési rendszer feltételeinek megteremtése - Közlekedési szövetségek - Vállalkozási tanácsadás - Térségi közfoglalkoztatás-szervezés Támogató programok: - Zöld gazdaság munkahely-teremtési lehetőségei és üzleti modelljei - Helyi termékek munkahely-teremtési lehetőségei és üzleti modelljei - REKORD Akadémia és Műhelyek - Befektető- és vállalkozóbarát önkormányzatok képzési és tanácsadási program - Integrált munkaerő-piaci információs rendszer - Kiemelt regionális munkahelyteremtő beruházásokat támogató projekt (pl. Audi, GM) - Élénk hazai (minisztérium, FH, munkaügyi központok, más térségi paktumok) és nemzetközi érdeklődés és elismerés (ESZA esettanulmány gyűjteménybe került az AEIDL által, COP találkozón való részvétel, OECD LEED Forum tagság, horvát ESZA felkészülési programban való rszévétel) a kezdeményezés iránt.

110

Program megvalósítás a TÁMOP 145-ben: A REKORD hálózat legnagyobb sikere a 2012-2014 között 6 térségben (NyugatDunántúli Régió, Kőszeg-Felső-répcementi, Vasi Hegyháti, Zalaszentgróti, Keszthelyi és Hévízi, Nagykanizsai kistérségek) a helyi paktum menedzsment szervezetekkel közösen megvalósított komplex munkaerő-piaci projektek véghezvitele volt. Ezekben összesen 21 vállalkozás, 4 önkormányzat, 7 civil szervezet partneri bevonásával összesen 147 új munkahely létrehozását készítette elő a hálózat. Humán szolgáltatások (önismereti, személyiségfejlesztési tréning, beilleszkedési coaching, szakmai és betanító képzések, duális felnőttképzés is!) nyújtását követően a munkahelyeket hátrányos helyzetű munkavállalók töltötték be, és segítették foglalkoztatóikat üzleti céljaik megvalósításában, vagy magasabb szintű közszolgáltatások nyújtásában (6 hónap támogatott időszak, és 6 hónap kötelező továbbfoglalkoztatás). A 6 projektben 300 m Ft támogatás felhasználása történt meg önerő igénybevétel nélkül! Ezen sikerek is hozzájárultak a TOP 5.1-es intézkedés országos szintű megfogalmazásához. Elérhetőségek (menedzsment szervezet): LEED Nonprofit Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató 9700 Szombathely, Semmelweis I. u. 4-6. Telefon: +36 94/501-380 E-mail: [email protected]

111