Szarvas virányának második javitott és "bővített felszámlálása. Ivilencz éve, liogy bátorkodtam gymn. értesítőnkben a szarvasi flóra ismertetésével fellépni a nyilvánosság elé. Ez volt vidékünk növényzetének első felszámlálása s mint ilyen iránt több részről mutatkozott érdeklődés; figyelembe vették azt jelesen a hazai növényzet ismertetésével foglalkozó férfiak. Fellépésein jutalmául szerencsés voltam nemcsak Holuhy József lelkész úrral, tanulmányaimban legszívesebb gyámolitómmal, és dr. Tauscher Gyula fehérmegyei főorvossal, sajnos — ma már csak néhaival, — (f 1882), ki mint egykori növendékem is a növénycseróben bőkezű társam volt, az előnyös viszonyt folytathatni, hanem dr. Borbás Vincze, budapesti föreáliskolai tanár s egyetemi licentiatus úrral, úgyszintén Titius Pilis áldozárral is, a tengeri flóra és fauna eme hírneves ismerőjével, nagybecsű összeköttetésbe lépni, és igy kétes esetekben mind a phanera mind a kryptogam növények meghatározásánál biztos, mindég igen szives útbaigazítást találni. E kedvező viszonyok által buzdítva és a növénytan előadásával hivatalom szerinti foglalkozás által új tevékenységre késztetve, kutatásaim nem maradtak eredménytelenek. A nagy terjedelmű szarvasi határ közelebb lekvő helyeit, valamint a szomszéd határok vele érintkező részeit, magam is, amennyire azt korom s komolyabb foglalatosságaim engedek, növényvizsgálva gyakrabban bejártam s városunk távolabb fekvő pusztáira is évenként kirándulásokat tettem, mindenütt azok terményeit jegyezve és szükség szerint gyűjtve. Még serényebben tette azt minden tavasszal több, a természetben gyönyörködő tanítványom. JEzek, a városhoz közelebb fekvő lüves helyeket éles szemmel felkutatva, gyakran leptek meg neve-
zetes leletekkel. Ily módon kilencz év lefolyása alatt flóránk első felszámlálása 78 phanerogam és 72 kryptogam n ö v é n y fajjal szaporodott. Dr. Borbás Vincze, megyénk legnagyobb részének t ö b b évben ismételt átkutatása után, Békésvármegye flórájáról a magyar tudományos akadémia 1880. nov. 15-iki ülésén felolvasást. tartván, értekezésében az általam Szarvas virányában és későbben levélileg közlött növényfajokat is beszövésre m é l tatta. Miután e müve. az akadémia költségén 1881-ben kinyomatott és ekként határunk növényzete ujabb időben is ismertetve lett, e dolgozatom talán elmaradhatott volna. De én még sem tartottam feleslegesnek azt kilencz éves bővitéssel és helyenkénti javítással közre bocsátani, annál is inkább, hogy ez évvel 50 éves tanárkodásom s igy a növényisme általam való előadása véget ér. Beszámolásom legalább alapul szolgálhat, ha kinek utánam lesz kedve, vagy hivatala szerint feladata határunk virányát tanulmányozni. Közlöm e második felsorolást is csekély változással Endlicher rendszere szerint, ámbár az utolsó két évben P o korny-Dékány növényország természetrajzát használtam e l ő adásaimnak alapjául. A vadon termőkön kivűl felszámlálom a nálunk kertészetileg vagy gazdászatilag gyakrabban művelteket is. Amazok nagyobb, a gyakran műveltek cuvsiv, a ritkábban termeltek apró betűkkel vaunak nyomatva. Szükségesnek találom az átkutatott növénymezőnek t ö r ténelmi és földrajzi rövid ismertetését előre bocsátani. A szarvasi határ gazdászati területe, ide számítva N a g y Csákót ós Kondorost, melyek 1875-ik évben, Szarvastól hatóságilag elválván, önálló községgé alakultak, az 1871-ikben a vasút ügyében kiküldött bizottság jelentése szerint 84,000 katasztrális holdban vehető fel. Búvárkodásomban hozzá csatoltam e területhez még a szent-andrási pusztát, Csabacsűdöt, és a mező-túri határnak hozzánk legközelebb fekvő részeit. Mind ez oly rónaság, melyen a szem csak néhol akad
feltűnőbb emelkedésre, pl. a csabai úton, az erek partjain és a városban a Köröshidnál az ev. templomtól a város déli végéig. Síkságát legjobban tünteti elő a Körősnek nagyon kanyarulatos medre ós vizének alig észrevehető, malomkereket hajtani nem képes folyása. E kanyarulatok által félszigetekké alakitott térségek neveztetnek „zugok"-nak, a síkság feltűnőbb mélyedései „erefc"-nek, s ha állandóan viztartalmuak „fokok" • nak. A zugok közül a városhoz legközelebb f e k v ő k : a Nyúl-Mángol-Szappanyos- ós Bikazug; az erek közül a város szomszédságában van: a Maczó és a Czigány-ér; a fokok közül nevezetesek: a halásztelki és a kákái fok. A Gyilkosér a mezőtúri határban a Körösön átvezető révnél kezdődik, de ott még csekély mélyedésű. Onnan kanyarulatokban délfelé haladva a „Nagy-Vaskapu"Halásztelekre lép; ezt szinte görbületekben átszelve egyrészt kitágul a décsi „Lapos"-ra, másrészt beszakad a Keresztérbe, melynek déli vége a Czigányér. — A Dögösér határunk délkeleti mélyedéseit képezi s terjeszkedik Puszta-Káka számtalan kissebb erein át Kis- és Nagy-Szénás felé, melyeknek síkságán elenyészik; keletről délnek fordulva egyesül a Kölesérrel s végződik a Vekerben, mely o vidéken a kákái foknál nagyobb, de már Csongrádmegyében fekvő tó. A halásztelki és a kákái fok a szarvasi határ vizeinek gyűhelyei, mintegy medenczéi: amaz éjszaki, ez déli oldalán. Iszonyú nagy szárazságnak kell lenni, ha azokban eltűnik a viz. Mig az áradások szabadon garázdálkodhattak, a Gyilkosér és a halásztelki fok utján ömlött a viz Halásztelekre, innen elárasztotta Décset s hatott rendkívüli nagy áradáskor, milyen volt az 1816-ik és 1831-ik évi, egészen a kondorosi földekre» hol az öreg gazdák állítása szerint a vályúkat is emelte. — Ugy öntettek el a déli oldalon nagy áradáskor a körösparti szőllők és a kákái fokon át az egész Puszta-Káka, melynek mélyedésein haladva a viz kimenetelót lelte a Dögös útján a Szénásokon és a Kölesér útján a Vekerben.
6
Mióta a töltések által a bullámoknak délkeleti terjedése elzáratott, a vízmennyiségnek szabályozására szolgál a balásztelki foknál a gáton alkalmazott két „Vaskapu": a nagyobbik a mezőtúri határnál, a kisebbik a város közelében. E kapuk felemelése és leeresztése által a viz a Körösbe ki- vagy onnan beereszthető; a nagy kapu csak a ki- a kis kapu beeresztésre is szolgál, a mennyire tudniillik a körösviz az itt lionos Typha termesztésére szükséges. A Köröstől keletre fekvő terület gátak által már meg van mentve az áradásoktól. Az 1881-iki vizveszély, mikor a hullámok a vasnti gáton áttörve Décset elpusztították és a város is csak a gyorsan emelt körgátak által védetett meg, többé alig fog ismétlődni. De annál inkább szenvednek most a gátak délnyugati oldalán fekvő helyek. Itt a viz, kisebb térre lévén szorítva és a magas állású Tisza által feltartóztatva, hullámaival 3 - 6 hónapig tengerre emlékeztet. Magasságáról a tüzek derekán lelógó, az áradáskor kelt sűrű g y ö k hajzat bőven tanúskodik. E helyek ármentesitéséhez ugyan 1881-ik évben nagyszerűen hozzáfogtak, az Új-Körös medrét alkalmazott gépekkel tágitották, de már tavaly óta e munka egészen szünetel. A fokokon kivül nagyobb állandó viz a szarvasi határban nincsen. Csak erős időjárású években, milyenek az 1880—1882. voltak, az esőből vagy a hóolvadásből származó „vadvizek" képeznek mélyebb tájakon és a gátak mellett ásott kubikokban, itt-ott a búza közt is, terjedelmesebb m o csarakat. Ily tájakon alakul azután a vizes helyek növényzete, mely feltűnően különbözik a szárazon termőtől. A viz felett emelkedő növények levelei keskenyek, hosszúk, merevek és épszélüek, a vizbe merültek hajszáluak és többnyire sallangosak, a vizszinén úszók kiszélesednek és épszélüek vagy karélyosak. A fokokban ós mocsarakban díszlenek: Typlia latifólia cs angustifolia, Scirpus palustris és marUimus, Oenanthe Phélan-
driiim, Butomus imbettatus, I'hragmites communis, Phalaris arundinacea, Glyceria spectabilis; nyilt mocsarakat borítják: J'otamogeton gramineus és críspus, Lemna minor és különféle moszatok, leginkább: Oedogonium, Zygnema, Ulothrix, Spirogyra; a vizenyős árkok iszapját láthatatlanná teszik az ott sűrűn tenyésző: Alisma Plantago, Carex nutans, Boripa austriaca, Heleocharis palustris, Ranunculus lateriflorus; a nyár s ősz idején víztartalmú kubikokban Ceratophyllum demersum Charárvsil vastag rétegekben hínár képződménnyé alakulnak; Heleocharis acicularis és Crypsis alopecuroides az utak és udvarok pocsolyáiban is megteremnek. A száraz helyek növényzete változik a talaj minősége szerint, mely Szarvason szikes, fekete, áradmányos ós homokos. „ I)r. Szabó József szerint Békés és Csanádvármegyékben a székek vagy székes földek valóságban egészen más, mint a székek vagy székes homok Szeged és Dorozsma táján. Csak a név és felület fehér színe közös. Békés és Csanádban a vak szék anyaga finom csillám és kovarészek, Szeged és Dorozsma körül pedig seperhető széksó. A békés-csanádi szik a legtömettebb, legsűrűbb talajnem, melyen a víz át nem hat s felületes megázásához is tetemes eső szükséges; a szegeddorozsmai a leglazább homoktalaj, melynek hézagain keresztül a víznek legkönnyebb utja van. Amaz a legfinomabb iszapolás eredményo, ez pedig kovának és nátron tartalmú földpát ásványok el mállásából származó termékek legdurvább halmozódása. Amaz szikes vagy székes, ez szíksós vagy széksós föld." (Békésvármegye flórája 16. és 17. lap.) A békés-csanádi sziknek e jellemzése szarvasi határunk szikes helyeire tökéletesen ráillik. A mi fekete földünk j ó talajrészek keveréke. Mész, legalább a kákaiban, mellyel kísérleteket tettem, nincs, mert a savban nem pezseg. Ez, ráöntve, nyom nélkül tűnik el, mint szitán a víz; kagyló sem jön elő benne, de gyepvas golyók, tégla sziuü gömbök, elég nagy mennyiségben. Fekete földünk
8
tehát Dr. Szabó József szerint (Terin, tudományi közlöny 9'J. és 100-ik füzet) nem „lösz" hanem „ n y i r o k . " Homokos talajunk nem futó, hanem agyaggal kötött homok. Nem olyan az mint a pestmegyei, melyben, ha száraz, a láb bokáig; a kocsi tengelyig süppedez, s melyben az út csak bő eső után javúl. A tiszta homok határunkban csak néhol, több méternyi mélységből ásható, s az is annyira lágy, hogy vakolatnak nem használható. Aradmányos talajunk csak kisebb területeken tartalmaz annyi agyagot, a mennyi szükséges, hogy tapasztásra alkalmazható legyen. Halásztelek, Décs ós Káka puszták talaja leginkább szíkes, gyakran jókora területeken „vak szik", a Körösjobboldali áradmányos, a kondorosi és nagy csákói homokos. Az áradások korában az egész terület, kezdve a Halásztelek éjszaki határától egészen a Káka déli határáig, keletre pedig az Örménykútig csak legelőnek volt használható. S milyen legelőnek! Tessedik Sámuel, 1 7 6 9 — 1 8 2 l - i g szarvasi ev. lelkész „Der Landmann in Ungarn" (1774.) és „AViesen Rectifications Plán" (1800.) czimű munkáiban irja, hogy e területen nem volt cserje és fa, lehetett róla mondani : „Hos campos nulla arbor opacat!" Szerinte e legelőkön burjánzott: Thlaspi arvense. Capsella Bursa pastoris, Tanacetuui vulgare, Verbascum, Galium, Euphorbia s más rosz táplálékú füvek, melyekhez a marha csak a legnagyobb éhségben nyúlt. E nagy emberbarát életének fő czéljáúl tűzte ki e bajon segíteni ; ő indította meg Szarvason a józan gazdászatot. A város éjszaki részén alakított terjedelmes kertet, honossá tette a lucernatermesztést, épített selyemgyárat, melyből lett későbben paplak, s utoljára a mostani emeletes főgyrr nasium. De a feljebb nevezett terület tovább is csak silány közlegelő maradt. Tessedik jó terveinek kivitele csakis 1846-ik óv óta, mikor az úrbéri örökváltság történt, eszközöltetett sikeresen. Az örökváltságot gyorsan ós nagyban követték a gazdászati
javítások. Az áradások délnyugati útja a nagybirtokosoktól emelt halásztelki és kákái, s a várostól a Betlehem *) alatti gátak által elzáratott és a közlegelőből a község számár» jutott 15,000 hold 1850. óta a lakosok közt osztatott ki. A/, új birtokosok mindenfelé tanyákat és majorokat építettek, gyümölcs- és vadfákban gazdag kerteket alakítottak, nagy területeket leginkább a város közelében, szőllővel ültettek ki. Kevés év alatt silány legelők helyén, az egész éven át viruló, a marhának kedves takarmányt nyújtó lóherések és nagy területeken a minden gabonauemet jól termő szántóföldek keletkeztek. A mélyebben fekvő, vízjáró ós szikes területek azután is közlegelőnek hagyattak, vagy a szántás-vetés alá kiosztott földek után pótlékul adattak. Ezeken most sem terem sem kaszálható, sem táplálékot nyújtó növényzet : onnan eredtek a nép száján humorisztikus neveik, milyenek : Sirató, Koplaló, Dögös, Gyilkos s. h. Itt nőnek : Festuca duriuscula, Polygonum aviculare, Matricaria Chamomilla, Lepidium ruderale, Ceratocephalus orthoceros, Arenaria serpylUfolia, Poa dura és bulbifera, Marrubium migare és peregrinum, Erodium cicutarimi, vizes helyeken I'lantago tenuiflora, Myosurus minimus. és llanunculus lateriflorus. A szántás-vetés alá kiosztott területek talaja fekete föld, nyírok, csak itt-ott szikes, a mi eső után, mikor a szik kivirágzik, könnyen felismerhető. A nyirkos földön is meg kell lesni a művelés alkalmas idejét; mert az sem igen nedves, sem igen száraz állapotban nem eszközölhető. Ezen elég jól teremnek a gabonanemüek és hüvelyes vetemények, dudvaként pedig a vetések közt díszlenek s némely évben erőre kapván, a búzát aszatfölddé, vagy virágos kertté változtatják : Cirsium arvense, Delphinium orientale, Lathyrus tuberosas, Adonis aestivalis, Agrostemma Githago, Sinapis arvensis, Ranunculus arvensis; Euphorbia virgata, Centaurea Cyanus, Papaver *) E g y városrósziiek nove.
10
Bhoeas, Thlaspi arvense, Lepidium Draba, Lithospermum arvense, Vicia saliva és hirsuta, Brotnus secalimis; Poa bulbifera, Potentilla supina; a parlagon heverő földen nőnek : Mentha Pulegium, Plantago tenuiflora, Myosurus minimus, gyérebben Aegilops cylindrica és Taraxacum officinale; a mezsgyéken: Alopecurus pratensis, Triticum repens, Bromus tectorum, Lolium perenne; 188l-ben a kiszikkadó mocsarak iszapjában: Elatine Alsinastrum és Limosella aquatica. Áradmányos talaj, homok által laza agyag, márgához hasonló, van a Körösön túl. Nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy ott dúsan teremne : minden gabona, kukoricza, krumpli, len, dinnye, tök, burgundi s h., ha e vidék ármentesítve lenne. Áradások által az önkényt termő növényzet is nagy részben elpusztul. Legállandóbbak: Olycyrrhisa echinata, Polygonum amphibium, Iloripa austriaca, Phalaris arundinaeca, Glycerin spectabilis, Artemisia pontica, Inula britannica, Carex nutans ós Agrostis stolonifera; ez utóbbi inkább a tartós szárazságban vész ki. A többi növényzet változik : majd Trifolium repens, majd Setaria Crus galli, majd Xanthium strumarium elhatalmasodnak. A felszikkadó iszapot Heleocharis acicularis borítja, néhol Viola pumila-val díszítve; itt-ott Sium latifolium és Stachys palustris, árkokban pedig Iris Pseudoacorus, Euphorbia palustris és lucida, liumex pratensis, Conium maculatum ós a magasabb tárgyakra kapaszkodó Convolvulus sepium emelkednek. A nyár végén kedvező időjáráskor itt is elég díszes n ö vényszőnyeg terűi el. így tavaly szeptember elején gyakori esőzések folytán: Agrostis stolonifera, Triticum repens, Lolium perenne, Lactuca sáligna és Plantago maior alkotta zöld alapját igyekvék festőivé tenni : Chrysanthemum inodorum, Daucus Carotta, Trifolium repens és Gratiola officinalis fehér; Solidago canadensis és Hibiscus trionum kénsárga; Thalictrum flavum Inula britannica, Potentilla anserina, Lysimachia Nummularia, Ranunculus sardous ós Lotus corniculatus sárga; Setaria verti-
11
állata, Bidens tripartita ós Glycyrrhisa echinata gyümölcsének barna; Gypsophila m urális és Althaea offici/nalis halvány vörös; Centaurea Jacea és Trifolium pratense rózsa szinli; Lythrum virgatum piros; Pulegium vulgare, Vicia Cracca és Cicharium Intybus kék; Symphytum officináié sötét lilaszinű virágjaik által. A Körösön túli áradmányos talajon szemlélhetjük az erdőnek kis képét is gr. Bolza István Anna-liget ncvü parkjában. Arra emlékeztetnek : Quercus- Acer- Gleditschia- Ulmus- Aesculus- Populus- és >Sto//.r-fajoknak, 8—10 öl magasságra emelkedő, hűvös árnyékkal kedveskedő csoportjai. E sudár fák hézagjait kitöltik részint saját lombjuk termékeny korhanyában sűrűn kelő csemetéik, részint más, a ligetben művelt fák és bokrok, mint : Ligustrum vulgare, Comus sanguinea, Padus vulgáris, Bhamnus catharetica, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Prunus spinosa, liosa dumetorum és 11. hemitricha, Sorbus aucuparia, tekervényes utak mellett: Bignonia Catalpa, Platanus occidentalis, Pinus silvestris. A fűz az átellenes parton is, magvait az áradás utáni iszapos földre hintve, önkényt terjeszkedő berkeket alakít. — A liget árnyékos helyein nőnek : Althaea officinalis, Anthriscus tricliosperma, Bryonia alba, Carex hirta és nutans, Conium maculatum, Convallaria Polygonatum, Convolvulus sepium, Glechoma hederacea, Lappa maior és minor, Banunculus Ficaria, awicomus, polyanthemus és repens, Bumex pratensis, Stellaria graminca, Symphytum officináié, Urtica dioica, Vicia sordida. A verőfénynek kitett tekervényes utak közti vizjárta területekel kitöltik: Achillea Millefolium, Aiuga genevensis, Alopecurus pratensis, Aristolochia Clematitis, Asparagus officinalis, Ballota nigra, Carex Schreberi, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Euphorbia Cyparissins, Esula, Iticida, jiahtstris és virgata, Galium Apparine ós verum, Lathyrus tuberosus, Lepidium Draba, Lolium perenne, Lychnis véspertina, Lysimachia Nummularia, Matricaria Chamomilla, Medicago lupulina és sativa, Mentha arvensis, Myosotis stricta, Myosurus minimus, Pastinaca olcracea, Phalaris árun-
12
dinacea, Von fertilis, pratensis és triviális, Podospermum Jacquinianum, Polygonum miculare és JJydropiper, Banunculus arvensis és pedatus, Boripa amphibia, austriaca és silvestris, Triticum. repens, Trifolium hybridmi, pratense ós repens, Vicia Oracca, latJiyroides és sutivá, Viola pumila. A régi közlegelőtől délkeletre terjednek az egykori úrbéri íöldek Kis- és Nagy-Ivondoroson. Ezek az ártérnél egykét lábbal magasabban fekszenek, talajuk lazább, televényben és homokban gazdagabb; ezek mindég miivelhetők s termésük dúsabb és biztosabb. Jellemzőbb vad növényeik : Adonis vernalis, Althaea paliida, Amygdalus nana, Anchusa Barrelieri, Arthemisia Absinthium, Caucalis daucoides (tövises magja miatt mint Banunculus arvensis, ördögárpa, nagyon alkalmatlan dudva) Delphinium Consolida, Marrubium peregrinuni, Nigella arvensis, Ornithogalum pyrenaicum, Bapistrum perenne, Salvia vcrticiUata ós nutans, Thalictrum nigricans és fkxuosum, Trifolium pratense var. pensilvanicum és recurvum, Veronka triphyllos és serpyllifolia, Viola ambiqua. Homokos talajnak egyedül a nagykondorosi ós nagycsákói mondható. Ebben a vadon termő növények változatossága is legnagyobb. Az utóbb felsoroltakon kivül itt szedhetők : Cerinthe minor, Dictamnus alba, Hypericum elegáns, Inula germanica, Teucrium Laxmanni, Potentilla pilosa, Sisymbrium Columnae, Stachys recta, Thymus Acinos és Serpyllum. A gazdák érdekében állván a művelt földet a gaztői minél tisztábban tartani, a vad növények csak mint gyom jönnek elő a vetések közt, különben a mezsgyékre, árkokra, litfelekre, töltésekre, temetőkre s h. kiszoritvák. Bántatlanul maradnak a legelőkön is azok, melyek mérges, edző nedvüek és kellemetlen szaguak, mint: Euphorbia-fajok, Hyosciamus niger, Datura Stramonium, Conium maeulatum, Solanum nigrum ós Dulcamara, Thlaspi arvense ; vagy melyek tüskéik által védvék, mint: Onopordon Acanthium, Cirsium lanceolatum, Carduus nutans ós acanthoides, Eryngium campestre, Falcaria Ilivini,
13
Xanthium strumarium és spinosim (ez utolsótól az irtására kiadott felsőségi rendeletek daczára sem tisztulhatnak meg az utak); vagy végre azok, melyek kevés és silány tápláló anyagot tartalmaznak, mint: Lappa- A triplex- Chempodium-fajok, Galium verum, Korina sedoides s h. Dr. Iíórbás békésuiegyei flórájában közlött és azóta nálunk történt felfedezések szerint vannak határunkban növényfajok, melyek vármegyénk más helyeiről feljelentve nincsenek, melyek tehát kizárólag a szarvasi virány sajátjai, ezek : A d o n i s vernalis, Aegilops cylindrica, Allium atropurpuroum, Althaea pallida, A m y gdalus nana. Anehusa officinalis, A. Gmelíni és A. italica, Androsace elongata. A n themis austriaca, Astragalus contortuplicatus, Bupleurum rotundifoliura, Cnrum Carvi, Ceratocephalus orthoceros, Crepis biennis, Cuscuta Epilinum, Dictamnui albus, E u p h o r b i a falpata, Featuca valeniaca, (ialium uliginosuni, Ilieraciura Pilosella, Holcus lanatuN, Hypericum elegáns, Kochia sedoides, Lamium album, Lnzula cam • pestris, OnobrychiB antivn, Ornilhogalum ymbellat.um, Oenanthe media, Iiumex A c e t o s c l l a , Salvia nutans, Teuerium Laxinanni, T r i f o l i u m campestre var. l o n g i p e s , Tr. minus, Tr. recurvum, Veronica prostrata, Vicia latliyroides és V. pannonica.
Ellenben vannak az idézett munkában Békésmegye más helységeinek területéről feljegyezve növényfajok, melyek határunkban vagy teljesen hiányzanak, vagy még csak valahol rejlenek, ezek: Achillea setacoa, Aldrovauda, A n d r o p o g o n , Allium liorbásii és A . angulosiim, Alyssum minimum, Althaea officinalis, Alliaria, Antheinis tiivotoria, Areaaria leptoclados, Arum,
Asclepias,
Angelica
Asparagus
montana, tenuifolia,
A s p o r u l a cynanchica, Astragalus austriacus, Borteroa, Caltha, Calamagrostis,
Cam-
panula, Cardamine, Carex intermedia ós C. silvatica, Caucalis muricata, Centaurea Biebersteinii, C. Calcitrapa és C. Irausilvanioa, Cephalaria, Cicata, Circaea,
Ciino-
p o d i u m , Cirsiuin Boujarti és C. brachycophalum, Chelidonium, Convallaria maíalis, Corydalis, Crypsis aculeata, Cucubalus, Cyperus, E c b i n o p s , Epitobium
Lamyi,
tnontanum, E. palustre, E parvillornm és E. rosoutn, Epipactis, Equisetucn,
E,
Erio-
p h o r u m , Erysimum canescens, Eupaturium, E u p h o r b i a striota, Cíalega, Galeopsis, Galium pedemontanum, G. rubi ides és G. triconno, Genista, Gentiana, Geum, I l y d r o chariB,
Ilieraoium
umbellatum,
líipericum tetrapterum, Inula cordata,
barbata, J uncus silvaticus, L a c t u c a quercina, L a m i u m maculatum,
Iris
Lappa
sub-
tomen-
tosa, Lapsaua, Leersia, Leontodon. Leucoium, L i n u m , Lotus gracilis, Lythrum
bi-
bracteurn, Marrubinm remotum, Marsilia, Medicago minima, Melica, Melilotus altissimús és deutatus, Myagrum perl'oliatum, Myriophyllum spicatum, Naias, Nasturtium h y b r i d u m , Nepota nudn, Nuphar,
Mymphaea,
Orchis,
Parnassia,
Plantago
media,
P o d o s p o r m u m laciniatuni, Polygonum Bellardi és P. tomeutosum, Potamogeton natans, Poterium, Pulmonaria, Ranunculus di aricatus, R. Lingua, R. polyphyllas ós R. Steveni, Reseda luteolu, ltumex domesticus, It. silvestor ós R.
stenophylloidea,
Salvia angusti i'olia, Salsola, Salvia dumetorum és S. pratensis, Seratula,
Scrofu-
laria, Silaus, Sinapis nigra, Sisymbrium, Sinapistrum, Solanum miniatum,
Spergu-
14 laria, Spiraea, Statice, Stenactis, Stratiotes, Sueda,
Succisa,
Trifolinm
Trigonella, Turritia, Utricularia, Valeriana, Verbascum h y b r i d u n ,
Schreberi,
Veronica
aoitii-
folia, V. Bekkabunga és V . maritima, Vicia sepium és V . striata, Xanthium p r i s c o rum, Vincetoxicum, Zanichellia.
A Békésvármegye flórájában feljegyzett többbi növényfajok a szarvasiakkal közösek s mint ilyenek a rendszeres táblázatban fel vannak sorolva. A virágtalan növényzet a szarvasi határ területén csak a mohok, májmohok, csillárkák, zuzmók, moszatok és gombák által van képviselve; a harasztok, zsurlók, kigyónyelvfélék, vizi harasztok és korpafüfélék egészen hiányzanak. Az egy Aspidium spinulosum, mely tíz év előtt egy ócska udvarfalon nőtt, evvel együtt elpusztult. A gombák meleg nedves, a mohok hideg időben is, földön és fákon, mezőn és művelt helyeken, a zuzmók fatörzsökök hóján, a csillárkák az árkok álló vizében bőven találhatók. Gombáink közöl : Agaricus campestris, Ag. Oreades, Ag. scdigntis és Ag. Prunulus, nemcsak ehetők, hanem gyakori ós kedvelt ételek is. A moszatok leihelyei főképen az állóvizek, de fürdőkben is a vizszinen a léczekről befelé himbálódzó Cladophora glomeratá-ra. Oscillaria limosa-xal vegyest az egész fürdőszakon át bőven, Thorea ramosissimá-ra pedig julius—• szeptember havában egyes példányonként akadunk. Különben én csak puszta szemmel látható moszatokról szólhatok, mert górcsővel a növényeket nem vizsgáltam. Tanítványim, növényzetünk mezején búvárkodva, különösen az idén számosabb, eddig nem lelt, növényfajjal ö r vendeztettek meg, valószínű tehát, h o g y határunk virányának felsorolásában lesz ezután is elég beigtatni ós változtatni való. Az én huszonöt éves egyszerű, mikroskop nélkül t ö r tént, kutatásom s megfigyelésem eredménye számokkal kifejezve a következő : Szarvason v a n : 185 vált-, 147 összenőtt-szirmú, 20 sziromtalan kétszikű, 1 maghon alatti és 79 szabad maghoni egyszikű, együtt véve 432 vadon termő, 156 gyakrabban és
15
nagyobb terjedelemben-, 149 gyérebben, leginkább diszül művelt összesen : 737 virágos növényfaj. A virágtalanokat képviseli az eddigi felfedezéseink szerint : 41 moh-, 3 májnioh-, 1 csillárka-, 8 zuzmó-, 23 moszat- és 42 gomba-faj. összesen 11 7 virágtalan növényfaj. Summa summarum : Szarvason van 8f>4 vadon és müveive termő virágos és virágtalan növényfaj; a művelteket, melyek száma a legbizonytalanabb, kivonva : 549 önkényt díszlő növényfaj. Záradékul nem találom érdektelennek feljegyezni, habár az nem tartozik a flórához, hanem a faunához, hogy a m o szatokat keres-e, a híd oszlopain az édes vízi szivacsot, (Spongilla lluviatilis) tetemes mennyiségben találtuk.
16
Szarvas viránya rendszeresen. -A.
Phanerogamas,
-virág-zió
I. D i c o t y l c d o n c s ,
a) Choristopetalae,
n ö v é n y e k .
kétszikűck.
váltszirmuak.
Papilionaceae, vitorlás szirmuak. ONONIS IGLICZ. 0. Spinosa L. Annaligetből nyugotra Tomcsányi-féle kaszálón. SPARTIUM IUNCEUM L. L. Fenester és LÜPINUS PERENN1S L . Csillagfürt. dísznövények, kertekben.
MEDICAGO, CSIGACSŐ. M. Falcata L. száraz helyeken. M. Lupulina L. száraz helyeken. M. S a t i v a L. bőven termeltetik takarmányul, gyakran vadon is található. MELILOTUS, MÉZKEREP. M. officinalis L. utak szélén, vetések között. M. procumbens 1less. szántóföldeken. M. COERULEUS BORBÁS = (TRIFOLIUM SUAYEOLENS.) TBIFOLIUM, LÓHERE. Tr. pratense L. városház udvarkertjében, var. pensilvanicum (Willd) Borb. Puszta-Décs, útfeleken, másutt is gyakori. Tr. médium L. árokpartokon. Tr minus sm. vasúti töltésen Bánréve felé. Tr. arvense L. vetések között. Tr. striatum L. Maczóér, a csőszháztól délfelé, halásztelki gáton, a mezőtúri út melletti kertektől éjszakra bőven a kaszálókon. Tr. fragiferum L. füves legelőkön, utak mellett. Tr. recurvum IV. leit,. Kordoros, Szőrhalom felé vivő út árokpartján, ritka.
Tr. repcns L. Bodorka, kertekben, füves helyeken mindenütt. Ír. hybridum L. az árviz által elpusztított, földeken. Tr. agrarium L. var. campestre /'. longipes Borb. városfüzesben, ritka. LOTUS, KEREP. L. Gorniculatus L. utak szélén. L. tetragonolobus L. dísznövény kertekben. GLYCYRRHIZA, HÍGVIRICS. Gl. eclúnata L. Körös áradásainak kitett helyeken bőven. G l . g l a b r a L. É d e s g y ö k é r , kertekben. Sophora iaponica L. gr. Iiolza József díszkertjében. Cercis Siliquastrum L. Júdásfa. ugyanott díszfák. ROBINIA, ÁKÁCZ. 11. Pseudoacaciu L. Akácz-csipkefa, mag és gyökérhajtások által szaporodva, utak mellett, udvarokban, kertekben. R. hispida L., R. glutinosa L. ós R. szarvasiensis díszfák: az vtczákon nem ritka a gömbákácz; az utóbbi kettő soha sem virágzik.
Colutea arborescens L. Cytisus Laburnum L. «
Duda/irt. több más Cytisus-faj,
Zanót., kertekben gya-
kori díszcserjék.
ASTRAGALUS, BÓKA. A contortuplicatus L. Nyúlzugban, Betlehem alatti gáton. ERVUM, LENCSE. E. L e n s L. konyhai használatra bőven művelve. E. hirsutum L. mezőtúri határ déli részén, szántóföldek szélén. E. tetraspcrmum L. indóház felé, töltés oldalán;
Kákán,
szántóföldek szélén. Cicer
a r i e t i n u m L. B a g o l c s a ,
Pisnm
sativnm
é s n a n u m L. konyhanövények. V1CIA, BABÓ, KASZANYÜG. V. Oracca L. a) angustifolia Annaliget, kaszálókon b) latifolia Nyilv. árnyékos h. V. lathyroides L. A.-1.-ben gyakori. V. sordida W. K. (= V. o. grandiflóra Scop. mint az előbbi. V. segetaiis Thuül. füves helyeken. 2
18
V. pannonira Jacqu. indóház táján. V. villosa Rotli. töltéseken gyakori. V. narbonensis ÍJ. var. serrati fólia. Jacqu, halásztelki gáton. V. angustifolia Roth. indóház táján. V. s a t i v a L. a) a n g u s t i f o l i a b) c o r d i f o 1 i a vetve és elvadulva. Y. F a b a L. takarmánynak vetve. LATHYRUS, BÜKKÖNY. L tuberosus vetések közt csoportosan.
L.
Földi mogyoró,
L. pratensis L. nedves gyepes helyeken. L. hirsutus ÍJ. Káka, árokpartokon; indóház felé töltések oldalán. L. s a t i v u s L. S z e g e s b ü k k ö n y , ( C s i c s e r i b o r s ó ) konyhai használatra vetve. L. odoratus L. és L. intermedius L. dísznövények. KORON ILLA, CORNILLA. C. varia L. ' Betlehemtől éjszakra vetések közt. ONOBRYCHIS; BALTACZÍM. 0. vetések közt nem ritka.
sativa
Lam. Csabacsüd,
Phaseolus, Paszuly. Ph. v u l g á r i s ós Ph. n a n u s L. főzelékül mindenütt művelve. Ph. multiflorus L. inkáid) lugasnak mint konyhának m. Dolichos hispida L. Szója, néhol vetve. Mimoseae, Erzökefélék. Amorpha fruticosa L. Kinincs,
díszcserje.
( arsalpiniao, < zo/alpinrélék. G l e d i t s c h i a t r i a c a n t h o s L. L e p é n y f a nyekbe és fasorokba ültetik, de néhol vadon is kikel.
sövé-
Amygdaleae, mandolaféiék. AMYGrDALUS, MANDOLAFA. A. c o m m u n i s L . szell ő k b e n. A. nana L. Hanga m. Kondoros, utak árokpartján és garádokban gyakori, kertekben díszcserje.
19
P e r s i c a v u l g á r i s M i 11. 0 s z i b a r a s z k. PRUNUS, KÖKÉNY. PR. spinosa L. Décs, az egyházi szántóföldek árokpartján ; v a r . m a c r o c a r p a 1> o r b á s, Verébszilva, szőllőkben; var. dásipoda Borbán. P r . i n s i t i ti a ó s P r . d o m e s t i c a L. s z i l v a f a . P r . a r n i e n i a c a L. K a j s z i n b a r a s z k. Pr. a v i u m L. C s e r e s z n y e f a . P r . C e r a s u s L. M e g g y f a . — Ezek mint gyümölcsfák szorgalmasan ültettetnek, de magból és gyökér hajtások által önkényt is szaporodnak. Pr. Mahaleb L Saj és Pr. Padus L. ( — Padus vulgáris Host. = Padus avium Mill ) díszfák, magból, itt-ott önkényt is kikelnek. Spiraeaceae, bajnóczafélék. Spiraea, Bajnócza. S p . c r e n a t a , Sp. o puli fólia, Sp. prunifolia Sp. salicifólia, mint díszcserjék gyakran műveltetnek.
Dryadeae. magcsákónemiiek. RUBUS, SZEDFR. B. caesius L. var. ayrestis(W. K.) Borb. mindenfelé, árnyas helyeken, garádokban, mezsgyéken. R. I d a e u s L. M á l n a , v a r . s e m p e r fl o r en s is. FR AGAIM A, SZAMÓCZA. Fr. vesca L. Kondorosi gymn. földek árokpartján. Fr. collina Khrh. gyepes h., az előbbinél gyakoribb. F r. g r a n d i f l o r a E h r h . (— F r . c h i l i e n s i s ) Ananász szamócza, Tomcsányi-féle kertben 14 fajban. POTENTILLA, PIMPÓ. 1\ anserina L. Mangolzug, utak mellett, másutt is nedves h. P. reptans A. szántóföldeken, árokpartokon. P. argcntca L. száraz h. P. pilosa Wlld. Kondoros, árokpartokon. /'. supina L. mindenfelé, nedves h. AGRIMONIA, PÁRLÓ, BOJTORJÁN. A Eupatorium L. árokpartokon. Poterium Sanguisorba. L. Vérfö, Csabafü, más magyal bevetve.
20
Roseae. rózsafélék. KOSA, R O Z S A .
R. dumetorum f. platyphylloides
(Dr. és Bp.)
Borbás, sövényekben. 7?. hemitricha Bip. sövényekben. R. c e n t i f o l i a L. R 1 u t e a M i 11. R. g a 11 i c a és a nemesített rózsák sok válfaja a virágkedvelők, jelesen Sziráczky János tanitó úr, kertjében. Pomaceae, almafélék. P y r u s c o m m u n i s L. K ö r t e f a , k e r t e k b e n és s z ő l l ő k b e n. P y r u s M a i u s L. A l m a f a , m i n t a z e l ő b b i . C y d o n i a v u l g á r i s P e r s . B i r s ó k a , m. a. e. 0 r a t a e g u s m o n o g y n a ( J a c q u) B o r b á s , G a 1 a g o n y a . A. liget, ligetekben, szőllőkeritésekben; rózsa- vagy fehér színű teljes virágúra nemesit,ve díszcserje.
Sorbus domestica L. Berkenye, Annaligetben egy fa. S. Aucuparia L. díszkertekben.
Rutaceae, rutafélék. R u t a g r a v e o l e n s L. DICTAMNUS
AJjBUS
kertekben.
L. Kőris ezerjó, Kondoros és Nagy-
Csákó, szántóföldek szélén. Anacardiaceae, szömörczeféiék. Rhus coriaria L. Eczetfa, kertekben díszcserje néhol. (Rh.) var. latiniata is.
glabra,
Staphyleaceae, hályogfafélék. Staphylea pinnata L. díszcserje. Celastrineae, kecskerágófélék. Evonymus és temetőkben.
enropaeus
L.
Kecskerágó,
Rhamneae, bengefélék. Rhamnus catharctica L. kertekben.
kertekben
21
Euphorbiaceae, ebtejfélék. EUPHORBIA, EBTEJ. E. Lathyris L. néhol művelve. E. helioscopia L. művelt helyeken. E. jplatyphylla L. halásztelki gáton. E. palustris L. mocsaras h., halásztelki gáton. E. Cyparissias L. száraz mezőkön mindenütt. E. Esula L. Annaligetben, halásztelki gáton. E. virgata W. Kit. vetések közt, töltéseken. E. lucida W. Kit. nedves h., halásztelki gáton. E. falcata L. tarlókban. Buxus s e m p e r v i r e n s L. P u s z p á n g , kertekben. Hippocastaneae, vadgesztcnyefélék. L. V a d g e s z t e n y e
Aesculus Tlippocastamim Pavia rubra L. diszkertekben.
és
Sapindaceae. Koelreuteria paniculata Lam.
diszkertekben.
Acerineae, juharfafélék. Acer P s e u d o p l a t a n u s L. A. p l a t a n o i d e s L. a j ó k o r A. c a m p e s t r e L. a í o d o r A. N e g u n d o L. és A. t a t a r i c u m L. kertekben ritkább.
Jávorfa. i Juharfa. Juharfa. és sétányokban; az utóbbi
Ampclidcac, szöllöfélék, V i t i s v i n i f e r a L. a bortermő szőllő. Ampelopsis hederacea Mich. (— Hedera quinque/olia)
fíorostyán-
szőllö, lugasoknak ültetve.
Zantlioxuleae. is
Ailanthus glandulosaDesf. Bálványfa, gyakori. Ptelea trifoliata L. Alásfa, diszkertekben.
vadon
22
Elatineae, elatinefélék, iszapörvfélék. ELATINE Alsinastrum L. L. Décs, Káka, vizállotta helyek iszapjában bőven. Tamariscineae, tamarixfelék. Tamarix gallica L. Vas/a, kertekben és udvarokban. Lineae, lenfélék. Linum usitatissimum IJ. Len, itt-ott magnak, vagy vászonnak, más lenfajok dísznek termesztve. Oxalideae, sósdifélék. Oxalis stricta L. más maggal vetve elszaporodott. 0. chiliensis és 0. Beauveana dísznövények. Balsamineae, fájvirágfé 1 ék. B a l s a m i n a L. k e r t e k b e n .
Impatiens
Tropaeoleae, sarkantyúkafélék. Tropaeolum dísznövények.
mains
és
más
tropaeolum-fajok
Philadelpheae, jazminfélék. Philadclplius coronarius ( J e z s á m e n t ) kertekben gyakori.
L.
Olasz
Jázmin
Geraniaceae. gólyaorrfélék. GERÁNIUM, GÓLYAORR. G. pusillum L. müveit helyeken. Geránium és Pelargonium-/'o/o£ bőven és tartósan diszitik kertjeinket. G. dissectim L. az előbbivel. ERODIUM cicutarium L. mindenütt.
Malvaceae, mályvafélék. MALVA, MÁLYVA. M. silvestris L. művelt helyeken, udvarokban, árokpartokon. M. rotundifolia L. bőven mindenütt. M. borealis Wallm. (M. pusilla Sm.) az előbbivel, gyérebben.
23
M. crispa L. itt-ott müveit h. LAVATERA, LAVATERA. L. thwingiacá L. Ó-Temető éjszaki oldalán. L. TRIMESTRIS L dísznövény kertekben. ALTHAEA, ZILIZ. A. officinalis L. Bikazug, árokpartokon, halásztelki töltésen. A. hirsuta L. Kondoroson utak mellett, kertekben. A. pallida W. Kit. Csabacsüd, Décs, útfeleken. A. r o s e a L. k e r t e k b e n . HIBISCUS, HIBÍK. II. trionum L. müveit helyeken. H. s y r i a c u s L. kertekben díszcserje. ABUTILON, BÁRSONYFŰ. A. Avicennae Gartn Sida Abutilon L.) O-Temető éjszaki oldalán, Nyúlzugban. A. grandiflorus,
dísznövény.
Tiliaceac, liársfélék. Tilia, Hársfa. T. p a r v i f o l i a és g r a n d i f o l i a E h r h . kertekben díszfák. Corchorus i a p o n i c a (— K e r r i a) DC. K o m l ó r ó z s a , gyakori díszcserje.
Oenothereae. ligetékefélék. Oenothera biennis L kertekben, vadon egyszer találtatott. EPILOBIUM, CSÖVIllICS. E. adnatum Gris. nedves helyeken. Deutzia gracilis Thunb. díszcserje.
Halorageae, tó — borostafélék. CERATOPHVLLUM, LÓCSAOAZ. C. demersum L. árkokban Chará-val vastag rétegekben.
Lythrarieae, füzényfélék. PEPLIS, LOCSAHÚR. V. Portida L. iszapos helyeken. LYTHRUM, FL'ZÉNY. L. virgatum L. Körös árterén bőven, másutt is vizállotta h. L. Salicaria L. az előbbivel, de gyérebben. L. Hyssopifolia L. kiszikkadt helyeken.
24
Crassulaceae. pozsgafélék. .
SEDUM, SZAKA. S. acre L. vert-kerítéseken, temetőkben. S. T e l e p h i u m és több más sedum-faj kertekben m. SEMPERVIVUM TECTORUM L. R ó z s á s f ü l f ű , h á z fedeleken.
Caryophyllae; szegfűfélék. Dianthus, Szegfű, számos válfajokban műv e l v e ; D. b a r b a t u s ; D. p l u m a r í u s , D. H e d d e w i g i i , I). c h i n e n s i s , k ö z ö n s é g e s e b b e k . D. C a r t h u s i a n o rum nem j ö n elő. GYPSOPHILA, DERCZEFŰ. G. muralis L. mezőkön, napos helyeken; G. p a n i e u l a t a L. k e r t e k b e n . SAPONARIA, SZAPPANÉŰ. S. officinalis kertekben. S. Vaccaria L. búza között. SILENE, SZILENE. S. viscosa L. Ó-Temetőben, ritka; S. inflata Sm. Betlehem alatti gáton. LYCHNIS, MÉCSYIRÁG. L. vespertina Sibth. (= (Melandrium noctiflorum L. ?) mindenütt. L. 1 a e t a L. L. c h a 1 c e d o n i c a L. L. C o r o n a r i a L. és L. V i s c a r i a kertekben.. AGROSTEMMA, KONKOLY. A. Githago L. búza között. Fhytolaecaceae, alkörmösfélék. Phytolacca
d e c a n d r a L. itt-ott kertekben.
Alsineae lúdhúrféiék. ARENARIA, HOMOKHÚR. A. serpyllifolia L. szikes m e zőkön, gátakon. STELLAR1A, CSILLAGHÚR. St. média L. művelt h. mindenütt. St. graminea L. Annaliget, Csabacsüd, árnyékos h. HOLOSTEUM, OLOCSÁN. H. umbellatum L. gátakon, művelt helyeken. CERASTIUM, MADÁRHÚR. C. anomalum W. Kit. mezőkön, töltéseken.
25
G. vulgatum ÍJ. (— C. triviale Lk.) szántóföldeken, udvarokban. MALACHIUM, IÁGYODA. M. aquaticum L. a házak k ö rül, nedves, árnyékos h. SOLERANTHUS, SZEKLÁR. S. annuus L. városíiizesben, túri mezőn, Czigányérben. S. sc.tv'eps Jib. gát oldalában.
Portulacaceae, porcsinfeíék. PORTULACA, PORCSIN. /'. oleracea L. művelt li.; teljes virágú, különféle szinű dísznövény kertekben. Boussinyaultia roselloide.Re/in. felkúszó dísznövény.
Chenopodiaceae, libatopfélék. ATRIPLEX, MAGLAl'Éli. A. h o r t e n s i s L. sárga, zöldes és rózsa szinü levelekkel kertekben konyhai használatra m. A. nitens Rnbenth. a házak körül, kertekben. A. hastata L. Köröspartokon, töltéseken. A. patula /,. kerítések mellett, var. angustifolia Sm. tarlókban. A. rosea L. utczákon, kertekben. A. laciniata Koch. művelt, szemetes h. Spinacia o l e r a c e a L. lieta C i c l a é s B. v u l g á r i s L. főzeléknek, vagy takarmánynak művelve. KOCIIIA. A'. Scoparia L. kertekben, napos helyeken. K. sedoides Sclirad. Décs, útfeleken. SOESOLA, SAVA R. S Kati Ivertfalakon, kukoricza földeken. CHENOPODIUM, LIBATOP. Ch. urbicum L.var. rhombifolium (Moq. Tand.) Borb. kerítések, utak mellett. Ch. hybridum //. müveit helyeken. Ch. olidum Sm. (= Ch. Vidvaria L.) mint az előbbi. Ch, opulifolium Schrad. kertekben, udvarokban. Ch. album L. mindenütt. Ch. glaucnm L. udvarokban, utak mellett. 2**
26
Ch. polyspermum L. maczóéri szőllőkben. Ch. B o t r y s L. k e r t e k b e n művelve és önkényt porodva.
sza-
Amarantaceae. paréjfélék. POLYCNEMUM, TORZON. /'. maius A. Br. Káka, tarlókban. AMARANTUS, AMARANT, PARÉJ. A. retroflcxus L. Körtekben, szellőkben dudva. A. viridis L. (— A Blitum Koch.) zöldséges kertekben. A. c a u d a t u s , A. p é n d u l u s , A. h y p o c h o n d r i c u s és A. a t r o p u r p u r e u s ; Celosia eristata.Kakastarej és Gomphrena globosa L. disz növények.
Hypericineae. orbánczfüfélék. HYPERICUM, OKBÁNCZFÜ. II perforatum L. Bécs, gr. Bolza József diszkertje árokpartján. II. elegáns Steph. Kondoros, útfeleken, árokpartokon.
Violaceae, ibolyafélék. VIOLA, IBOLYA. V. ambigua W. Kit. Kondoros, gymn. földek árokpartján. V. odorata L. (= V. suavis M. Bieb.) kertekben és temetőkben. V. pumila Chaix. (= V. pratensis Koch. = V. stricta Horn) Körös árterén. V. arvensis Mitrr. Kondoros, árokpartokon. V. t r i c o l o r L. Á r v á c s k a , kertekben. Grossulariae, egresfélék. Bibes Grossularia L. Pöszméte, és II. r uh rum L. Ribiszke, kertekben, szőllőkben R. a u r e u m P s h . gyakori diszbokor, itt-ott R. sanguineum is.
Cucurbitaceae tökféiek. BRYONIA, GÖNYE. B. alba L. garádokban. Ecballion, Magrugó. e. elaterium. itt-ott Űriekben.
E. Balsair.ina L. Momordica lialmmina.) Mint az e. Cu c u m i s, Ug o r k a. C. C i t r ul 1 u 8 L. G ö r ö g d i n n y e, C. M o 1 o L. S á r g a (1 i n n y e és C. 8 a t i v us L. U g o r k a , mindhárom bőven és számos válfajokban. Cucurhita, Tök. C. P e p o L. é s C. m a x i m a L. Sütőtök, bőven. C. Lagenaria L. gyérebben
m.
Cacteae, kaktuszfélék. Számos Cactus-fajok, mint Opuntia vulgáris Melocactus communis, Cactus corallinus, Epiphyllum truncatum kertekben és ablakokban.
Papaveraceae. mákfélék. PAPAVER, MÁK. /'. Jlhoeas L. mindenütt, de nem bőven. P. dubiíim L. szőllőkben, útfeleken. P. s o m ni í e r ű i n L. gyakran vetve, kertekben elvadulva is; teljes virágú, dísznövény. GLAUCIUM, SZARUMÁK. 67. corniculatum
Curt.
Kondo-
ros, Décs, árokpartokon, itt-ott a városban is. Eschscholtzia californica, kertekben.
Fumariaceae, füstikeféíék. FUMARIA, FÜSTIKÉ. F. Schleicheri Sog. V. temetőkben ós kertekben, néha bőven.
Cruciferae keresztesek. I. S i l i q u o s a c , Hesperis n u u s L. ( =
matronalis Matthiola
beezosek.
L. Estike, Chairanthus annua
R. lir.),
an-
Cheiranthus
C h e i r i L. Ch. m ar i t i m u s ( = A u b r e t i a
deltoidea)
kedvelt disznövények. SISYMBRIUM, ZSOMBOR. S. Columnae L. Kondoros, árokpartokon bőven. L. Sophia L. kertekben, mezőkön.
28
ERYSIMUM, SZEGECS. E. repandum L. mindenütt. E. orientale R. Br. ( = Conringia orientális L.) müveit h. Brassica, Káposzta. Br. o l e r a c e a L. mindenféle fajaiban konyhai használatra m. B r. N a p u s Br, szinte t ö b b fajban olajdus magja miatt. SINAPIS, MUSTÁR. S. arvensis L. Vad repcze, müveit talajon, szántóföldeken, különösen árpa közt. DIPLOTAXIS, IKREND. D. muralis Dc. útfeleken, halásztelki gáton. I I . S i l i c u l o s a c , Ihm'/őkések. ALYSSUM, TERNYE. A calycinum L. halásztelki gáton, mezsgyéken. DRABA, DARA VIRÁG. Br. verna L. gyepes nedves helyeken az egész mező fehéredik tőle, gátakon, temetőkben, RORIPA, REZSUKA. R. amphibia L. (Nasturtium amphibium R. Br. mocsaras h. R. austriaca Gr. {== Nasturtium austriacum) vizenyős helyeken álló vizekben. R. silvestris L. nedves h. Valószínű, hogy Békésvármegye flórájában felszámított Roripa-válfajok közül Szarvason t ö b b jön elő, mert Roripa itt nagyon bőven van képviselve. COCHLEARIA, TORMA. C. A r m o r a c i a L. kertekben. C. macrocarpa W. K. Betlehem alatti mocsárban. CAMELINA, GOMBORKA. G. sutivá Gr. müveit h. EUCLIDIUM, ZÁRDI. E. syriacum R. Br. halásztelki gáton. THLASPI, TARSÓKA. Thl. arvense L. mindenütt. Tlú. perfoliatmi L. gyakori, különösen Ó-temető árok partjain. L. ruderale L. udvarokban, száraz gyepeken, néha oly sűrűn kel, hogy virágzásakor a levegő is büdös tőle. CAPSELLA, TÁRSOLYPŰ. C. Bursa pastoris L. a legközönségesebb dudva. ISATIS, CSÜLLENG. 1. tinctoria L. Kondoros, vetések közt szórványosan.
29
RAPISTRUM, RBKENYŐ. R. perenne L. Kondoros, lókban. RAPHANUS, RETEK. R. s a t i v n s L. körtekben. II. Raphanistrum L. halásztelki gáton.
tar-
Resedaceae. rezedafélék. RESEDA, REZEDA. R. lutea L. árokpartjain R. o d o r a t a , L. kertekben.
vetések szólein,
utczák
Ranunculaceae boglárkafélék Clematis. Bérese. Cl. Vitaiba L. Aliemone-'eyo/',
itt-ott kertekben; más mint dísznövények udvarokban és kertekben.
Clematis-
és
THALICTRUM, V1RGÁNCZ. Th. niyrieans Jaequ és Th. lucidum L. a) princeps (Dümort) és b) latissimum Borbás, Tomcsányi-féle Iriherésben, városfüzesben. Th. fiamra L. var. pinguidmi Borbás, városfűzesben. ADONIS, HÉRICS. A. ve mai is L. Nagy-Csákó, Kondoros, szántóföldek szelén, tarlókban. A. aestivalis L. vetések közt. MYOSURUS, MIZURA. M. minimus L. P. Káka, nagy mennyiségben Plantago tenúiflora társaságában, itt-ott kertekben is. CERATOCEPHALUS, FULÁNCS. C. ortlioceros D. C. a gőzmalomtuli gyepen, Ó-T-ben, udvarkeritéseken. RANUNCÜLUS, BOGLÁRKA, SZIRONTÁK. R, aquatilis L. var. peltatus Sehrank sekély vizek iszapjában, árkokban. 11. trichophyllus Chaix. (= Batrachium fluitans W.) álló vizekben. R. lateriflorus I)C. szikes mocsaras helyeken, bőven a szomszédos túri mezőn. R. Ficaria L. A.-Ligetben, Körösparton. R. pedatus W. O-temetőben, száraz gyepes helyeken.
30
R auricomus L. Anna-Liget, árnyas h. 11. polyanthemus L. útfeleken, árokpartokon. B. repens L. vizenyős helyeken mindenütt; kertekben gyakori a teljes virágú. 11. sardous Cranz. var. mediterraneus Borhús, Halásztelek, gyepes helyeken bőven. II. sceleratus L. indóház felé iszapos h., ritka. 11. arvensis L. müveit h., var. tuberculatus is, (ördögárpa) Borbás búza közt nagyon alkalmatlan dudva. R. asiatieus L. dísznövény itt-ott kertekben.
NIGELLA, KANDILLA. N. arvensis L. Kondoros gymn. földek árokpartjain. N. D a m a s c e n a L. és A q u i l e g i a v u l g á r i s L. dísznövények. DELPHINIUM, SARK VIRÁG. 1). Consolida L. Szarkaláb búza között, útfeleken, nem bőven. D. orientale Gay. müveit helyeken, búza között bőven. I). A i a c i s G r i e b s . ós D. f o r m o s u m kedvelt dísznövények. Poeoniaceac bazsálfélék. Poeonia, Bazsarózsa. P. o f f i c i o n a l i s dísznövény, több változatokban is. Helleborus-/«/0^" néhol / 'ertekben.
L. gyakori
Berberideae, sóskacserjefélék. Berberis vulgáris L. és Mahonia ilicifolia kertekben. Araliaceae, borostyánfélék. Hedera
H e l i x L. itt ott kertekben.
Corneae, somfafélék. Cornus, Som. C. sanguinea L. ligetekben és C. mas. L. gr. Bolza József díszkertjében.
Umbelliferae, ernyősek. ERYNGIUM, ÖRDÖGSZEKÉR. E. campestre L. töltések oldalában, mezőkön. E. plánum L. néhol kertekben.
útfeleken,
31
Apium P e t r o s e l i n u m L. P e t r e z s e l y e m , és A. g r a v e o l e n s L. Z e l l e r , kertekben. FALCARIA, SARLÓFt. F. sioides Wib. Ó-temetőben, szőlJőkben, mezőkön, tarlókban. CARUM CAKVI L. itt-ott az utczai árkokban. Fo enic u l u m o f f i c i n á i é Ali. a közönséges Á n i z s , mint az e. SIUM, BOLONYIK. S. latifolium L. Bikazug, P. Káka, iszapos helyeken, árkokban. BUPLEURUM, SZINGALLÉR. B, tenuissimum L. város füzesben, szikes mezőkön. B. rotundifolium L. N.-Csákó, árokpartokon, itt-ott kertekben. OENANTHE, HARAMAG. Oe. média Gris. a halásztelki gát melletti mocsárban, ritka. Oe. aquatica L. Oe. Phelandrium Lam) mocsarakban. Anethum g r a v e o l e n s L. K a p o r , k e r t e k b e n . PASTINACA, PASTERNÁK. P. sativa L. száraz helyeken, kertekben müveive. BAUCUS, MUROK. I). Carotta L. száraz h., kertekben m. CAUCALIS, BORZON. C. daucoides L. vetések között (ördögbocskor.) TURGENIA, TURGENIA. T. lati fólia L. töltések oldalában. TORILIS, TÜSKERNIÓ. T. infesta L. a város és az indóház közti téren, garádokban. T. helvetica Gmel. a körösparti szőllők alatt. ANTHRISCUS, TURBOLYA. A. trichosperma Sehidt. Ó-t. garádokban. CONIUM, BÜRÖK. C. maculatum L. árkokban mindenütt. Levisticum ojficinnle Koch. >u>'/iol kertekben. I>) iiiam»|H'(alae, öüs/.cnőil .szirmunk.
Primuiaceae kankalinfélék. LYSIMACHIA, LIZINKA. L. vulgáris L. P. Décs, útfeleken, nedves helyeken.
32
L. Nutnmularia helyeken gyakori.
L.
Csabacsűd,
füvei
benőtt
mocsaras
ANAGALLIS, TIKSZEM. A. arvensis L. müveit h., tarlókban, var. coerulea Schreb. mint az előbbi, de ritkább. Primula e l a t i o r L. ó s Pr. c h i n e n s i s közkedveltségii dísznövények sokféle szinváltozatokkal. ANDROSACE, MÜKÖCS. A. legelőkön.
elongata L.
mohos
nedves
Asperitoliae érdeslevelüek. ASPERUGS, MAGISZÁK. A. procumbens L. Csabacsűd, útfeleken, művelt h. Omphalodes linifolia (Lehm) Borbán (fehér Ne/elejts) és Phacelia tanacetifolia [Korpajw) kertekben. LAPPULA MYOSOTIS = Echinospermum Lappula töltések oldalában, müveit h. mindenütt. CYNOGLOSSUM, EBNYELV. C. officináié, L. Kondoros, utak mellett, itt-ott udvarokban is. Borago, officinalis L. kertekben. HELIOTROPIUM, KUNKOR. 11. europaeum L. Betlehem alatti gát kanyarulatában töménytelen. II. peruvianum (Vanília) kedvelt dísznövény. CERINTHE, SZEPLÉN, C. minor L. N.-Csákó, Kondoros útfeleken, árokpartokon. ECHIUM, KÍGYÓSZISZ. E. vulgare L. Csabacsűd, másutt is a szántóföldek szólón, mezőkön, töltéseken. Ei. altissimum (Jacqu.) Borb. száraz gyepes h. LITHOSPERMUM, KŐMAG. L. arvense L. mindenütt, mezőkön ós művelt h. L. purpureo-coeruleum L. az előbbivel, de gyérebben. NONNEA, GYÁSZOLÓ. N. pulla L. száraz h., mezőkön szórványosan mindenütt. ANCHUSA, ATRACZÉL. A. officináik L. árkokban. A. Gmelini Biinge, Ponyiczky-féle kert árkában. A. Barrelieri DG. Dócs, Kondoros, szántóföldeken.
33
MYOSOTIS, NEFELEJTS. M. strictaLink. árnyas h., füves mezőkön. M. intermedia Link. a czigányóri szó'llök alatt, niüveit h., töltések oldalában. M. palustris Rotli. kertekben.
SYMPHYTUM, NAÜÁLYTŐ. 8. offinale L. nedves h. mindenütt.
Convolvulaceae, folyókafélék CONVOLVULUS, PA PLONCZ. C. arvensis L. müveit helyeken mindenütt bőven. C. sepium L. garádokban, árokpartokon. Calystegia — (teljen virágú) én lpomea-/Y//oX', (hajnalika), dinsnö' vények • szintúgy Conv. tricolor.
CUSCUTA, ARANKA. C. Epithymum L. C. Epilinum Wh. különösen luczernán pusztit.
Solanaceae csucsorfélék. Nicotiana,
D o h á n y . N. T a b a c u m
L. itt-ott kicsi-
ben műv. Lycopersicum e s c n l e n t u m Mill. Paradicsomalma műv. Capsicum a n n u u m L. Paprika müv. Nicandra physaloides Gártn. itt-ott. müvelés nélkül is. SOLANUM, CSUCSOR. S. Dulcamara L. vizek körül, odvas füzeken, garádokban. S. nigrum L. müveit gazos helyeken. HYOSCIAMUS, CSALHATOK. II. niger L. halásztelki gáton a vasúti hid felé csoportosan, egyenkint mindenütt. DATURA, REDÖSZIRO.M. I>. Stratnonium L. gazos helyeken; a nagy s teljes virágú válfajai kertekben. LYCIUM, EANZAR. L. barbarmn L. sövényeket képez, müveit helyekre áthatva kiirthatlan.
Labiatae. ajakosak MENT HA, MENTA. M. arvensis L. zugban, udvarokban, nedves li.
várostiizesbep,
Nyúla
34
M. Pulegium L. vizállotta helyeken, árkok mellett, szántóföldeken bőven; előjön olykor fehérvirágu is. M. P i p e r i t a L. és M. c r i s p a L. kertekben. L a v a n d u l a v e r a DC. O c y m u m b a s i l i c u m L. O r i g a n u m M a i o r a n a L. R o s m a r i n u s o f f i c i n a l i s L. S a t u r e i a h o r t e n s i s L. H y s s o p u s o f f i c i n a l i s L. kellemes fűszeres illatjuk miatt kedvelt kerti növények. Moluccella laevis h. nagy kelyhe által feltűnő dísznövény. SALVIA, ZSÁLYA. S . o f f i c i n alis L. kertekben közönséges. S. austriam Jaqc. Ó-Temetőben bőven. S. verticillata L. Kondoros, árokpartokon. S. silvestris L. müveit h., utak- szántóföldek mellett. S. nutans WK. Kondoros, árokparton út mellett. LYCOPUS, PESZERCZE. L. europaeus L. Maczóér, Bikazug, a városban is árkokban seregesen. L. exaltatus L. az előbbivel. THYMUS, KAKUKFÜ. Th. Scrpyllum L. Kondoros, útfeleken. T h . vulgaris L. kertekben.
CALAMINTHA, CSOMBOR. C. Acinos L. ( - Thymus Arinos L.) Kondoros, utak mellett, árkokban bőven. PRUNELLA, BÉKAVAR. Pr. vulgaris L. füves nedves helyeken, a városban árokpartokon. SCUTELLARIA, CSUKOK A. Sc. hastifolia L. városfüzes, nedves h. GrLECHOMA, REPKÉNY. Gl hederaccum nyékos helyeken mindenütt.
L.
Csabacsűd, nedves,
ár-
LAMIUM, TÁTKANAF, HOLTCSALÁNY. L. amplexicaule L. müveit h. mindenütt, var. clandestinum még gyakoribb. L. purpureum L. mint az előbbi, közönséges. L. album L. O-Temetőben, ritka. N epet a, C s i p k e p i t y . N. C a t a r i a L. kertekben. Melissa officinalis L. néhol kertekben. LEONURUS, GYÖNGYAJAK. L. Cardiaca L. házak körül, árkokban a városban is bőven.
35
L. Marruhi (tatrum L. (— Chaiturus Marrubiastrum Beichb.) Csabacsűri, a körösparti sző 11 ők előtti árokban. STACHYS, HUNNYÁSZ. St. palustris L. Káka, Bikazug, kaszálókon, árkokban. St. recta L. Kondoros, szántóföldek szóién, búza közt. St. nnnua L. tarlókban, esős időben töméntelen, a móheknek bő' anyagot nyújt szép, fehér méz gyűjtésére. S t . germanica L. kertekben.
SIDEBITIS, BIBÉTYÜ. S. montana L. partokon, városban a vertfalakon.
Kondoros,
árok-
MARRUBIUM, PEMET. M. vidgare L. városban gyalogutak szólón bőven. M. peregrinum L. Kondoros útfeleken, a gymn. tanya udvarán bőven. BALLOTA, PESZTERCZE. B. nigra L. (ruderalis) müveit helyeken, különösen kertekben. TEUCRIUM, TÁRÓ IMA. T.
Scordium L.
vizenyős helyeken. T. Laxmanni (— Phleobanthe Laxmanni), doros* út melletti bozótokban.
Körös
árterén,
N.-Csákó, Kon-
AIUGA, KACSKANYAK. A. genevensis L. füves h., olykor rózsaszínű is. A. Chamaepytis Schrcb. Gamandor, tarlókban. Polemoniaceae. Gilia
tricolor és P h l 0 X - / « / o i kedvelt dísznövények.
Verbenaceae, verbenafélék. YERBENA, GALAMBÓCZ. V. officinalis L. városban ós a város körüli füves h. mindenütt. V. supina L. Betlehem alatti gáton, hol a mángolzugi kezdődik, nagy mennyiségben. V. m e l i n d r i s eleven piros, kék s má,s szinekkel díszítik kertjeinket. 3*
36
Personatae, alakosak. VERBASCUM, FARK KOHÓ. V. phoeniceum L. itt-ott f ü ves helyeken. V. phlomoides L. I)écs, Kondoros, árokpartokon, var. «ubtrale Borbás, ugyanott. V. Lychnitis L. az előbbivel. V. anstriacum Schott. Décs, árokpartokon. V. nigrum L. az előbbivel. V. Blattaria L. var. blattariforme (Gris) füves helyeken, árokpartokon. GRATIOLA, CSIKORKA. Gr. officinalis L. Körös árterén. LINDERNIA, TOKCSACSÖYÜ. L. pyxidaria Ali. ( daria procumbens Krock. Décs, iszapos h. LINARIA, GYUJTOVÁN. L. Elatine Mill. Décs, udvaron, Kondoros, tarlókban. L. spurin Mill. az előbbivel. L. vulgáris Mill. Útfeleken. L. Cymbalaria művelve.
Pyxitanya-
LIMOSELLA, ISZAPROJT. L. aquatica L. Káka, Décs, a hóvizből származott, leapadt mocsarak iszapjában. . VERON ICA, SZIGORÁLL. V. AnngalUs L. vizállotta h. mindenütt. V. scutéllata L. városfüzesben, nedves h. V. Ghamaedrys L. árokpartokon gyéren. V. prostrata L. Ó-T-ben, lóherésekben, száraz h. V. arvensis L. füves helyeken mindenütt. V. polita Fr. az előbbivel gyérebben. V. hederifolia L. árnyékos h. var. triloba müveit h. V. serpyllifolia L. gr. Bolza József diszkertjében. Ant irrhinum, Oroszlánysz áj. A m a i u s L. k ö zönséges dÍ8znövény, önkényt szaporodik. Diclytra spectabilis A. Digitális purjmrea L. dísznövények. Martynia proboscidea L. néhol kertekben. Bignonia radicans, (Trombita — Biynonia) díszcserje és B. díszfa, kertekben, udvarokban.
Cat.alpa
37
Orobancheae, szádorfélék. URO HA NC HE, SZÁDOR.
0. ranmsa L.
kenderföldeken,
füves lt.
Menyantheae, vidrafűfélék. LIMN ANTHEM UM, L. nymphaeoidcs L. ( = Villarsia nymph. Vent.) a halásztelki állóvizekben.
Gentianeae, tárnicsfélék. ERYTHRAEA, FÖLDEPE. K. pulchella Sw. Décs, Maczóór, iszapos helyeken. E. Centaurium L. ? Asclepiadeae. Periploca
graeca L. tekergőző díszcserje kertekben.
Apocyncae. Vinca, Télizöld. ges dísznövény. Nerium Oleander L.
V. m i n o r
L. árnyékos li. közönsé-
kedvelt díszcserje.
Oleaceae, olajfafélék. Ligustrum, Fagyai. /,. vulgare L. kertekben. FRAXINUS, KŐRISFA. Fr. excelsior L. ligetekben, kertekben, sótahelyeken. Sgr ing a v u l g a r i s ós p e r s i c a L. (lila oi'gonafa) közönséges diszbokrok.
Lonicereae, bodzafafélék. Viburnum Opulus L. a labdarózsa (hólabda) alakja kertekben. SAMBUCUS, BODZA. 8. ebulus L. Kondoros, szántóföldeken. S. nigra L. mindenütt. S. racemosa L. Symphoricarpus racemosus Pursh. Lonicera Caprifolium,
TJ. nigra és L. tatarica L. kertekben.
Rubiaceae, buzérfélék. GALIUM, GALAJ. G. Oruciata L. kat. sétahely árokban.
melletti
38 _
G. Aparine mezőkön.
L.
var. G. infestum
W.
Kit.
kertekben,
G. veram L. útfeleken, árokpartokon, száraz h. G. uliginosum L. indóház felé árokban. G. trkorne With. a vasúti töltés oldalában. Campanulaceae, csengetyükefélék. Campanula
Médium
és
Specularia
Speculum kertekben.
Compositae, fészkesek. I. Tubuliflorae, csövesviráguak. TÜSSILAGO, SZATTYÚ. a vasúti liid felé csoportosan, ASTEE, GEREBCSIN. A mótyói és körösparti szőllők
T. Farfara L. halásztelki gáton a körösparti szőllők alatt néhol. punctatus W. Kit. árokparton a közt.
A . chinensis és más őszirózsafajok kertjeinknek őszi diszét
képezik.
BELLIS, RUKERCZ. B. perennis L. vasúti gáton nem messze a hidtól; kertekben gyakori a rózsaszínű. Solklago pyramidalis L. és Santolina Chamaecyparissus L. müv. ERIGEROX, KÜLLŐROJT. K canadensis L. müveit árnyékos h. nagy mennyiségben. IXULA, SERTECSEK. I. germanica L. Kondoros, szántóföldek szélén és a búza közt. I. britannica L. árokpartokon, utak mellett, Körös árterén emelkedettebb h. I. Helenium L. itt-ott kertekben; soha sem virágzik.
I. Pidicaria L. (— Pulicaria vulgáris Gártn.) városfüzesben, nedves h. bőven. XANTHIUM, CZIMPAJ. X. strumarium L. (Koldus tetű) mindenütt, kivált müveit h., kukoriczaföldeken. X. spinosum L. mint az előbbi, kivált útfeleken kiirthatlan. Helianthus a n n u u s és H. t u b e r o s u s L. művelve, utóbbi gyérebben. Dahlia Georgina) variabilis Willd. közönséges disznövéng.
39
BIDENS, VILLAMAG. árok partokon, mezőkön.
B.
tripartitus L.
Körös
árterén,
ANTHEMIS, MONTIKA. A. Cotula L. földek szélén, vetések közt. A. austriaca Icq. árokpartokon. A. arvensis L. a vasút és a város közti terén, útfeleken, árokpartokon, mezőkön. ACHILLEA, CZICZKÓRÓ. A. MiUefolium L. utak, mellett mindenütt; A
árkok
asjileiti/olia (píros cziczkafark) kertekben.
MATRICARIA, SZÍKFÜ. M.
Chamomilla L.
mindenütt,
főleg szikes h. CIIRYSANTHEMUM, ARANYVIRÁG. Chr. imdorum L. (— Chamaemelum inodorum (L.) Borbús; üj-Körös balpartján bőven, utak mellett gyakori. Chr. Lemanthemum L. (— Leucanthemum vulgare DC). A.-Ligetben ritka, indóház felé gyakori. Chr. serotinum L. (— Tanacetum serotinum) városfüzesben. C h r . indiaim és C h r . sinense Sinis. kertekben..
TANACETUM, VARÁDICS. I. vulgare L. itt-ott árkokban. T. P a r t h e n i u m S c h u l z . ( = P y r e t h r u m n i u m L.) kertekben, többnyire elvadulva.
Parthe-
T . Balsamita. L. (lapos menta) kertekben.
ARTEMISIA, ÜRÖM. A. Absinthium L. Kondoros, földek árokpartjain, Ó-Temetőben.
gymn.
A pontica L. Kondoros, Eikazug, mótyói szőllőkben lyenként csoportosan, a gőzmalmon tuli gyepen is. A. vulgáris L. árkokban, utczák árkaiban. A. D r a c u n c u l u s L. kertekben. GNAPHALIUM, GYOPÁR. Gn. luteo-album L. a gymn. földek táján, nedves h.
Kondoros,
FILAGO, FONALFÜ. T. arvensis L. Décs, útfeleken, rosfüzesben. SENECIO, ÜSZÖKÉR. S. vulgáris L. mindenütt.
he-
vá-
40
S. erucifolius L. var.tenuifolius lrq. /. canescens; ros, útfeleken, szántóföldek szélén, száraz h. S. Jaeobea L. az előbbivel. S. elegáns, Tagetes entta es '/'.
Kondo-
nana L. kertekben.
2. Cynarocephaleae. bogácsféle fészkesek Calendula
offkinalis
L. és
Xeranthemum
annuum L.
kertekben.
CENTAYREA, CSÜKl'LLŐ. G. Jacea L. útfeleken, árkok partján, Bika és Szappanyos zugban bőven. G. Gyanús L. vetések közt mindenütt. G. solstitialis L. töltéseken, szántóföldek szélén, a g ő z malom körüli gyepen, az előbbinél gyérebben. G. Scabiosa L. Halásztelek, Kondoros, Csabacsűd, iitfeleken. C . moschata itt-ott
kertekben.
Ga r t h a m us t i n c t o r i u s L. füszeriil gyakran müveive. Cynara Scolymus L. gr. Boka József zöldséges kertjében. KENTROPHYLLUM, GORDON. K. lanatum L. útfeleken, a gőzmalomtól éjszakra. ONOPORDON, BORDON. 0. Acanthium L. útfeleken. CARDUUS, BOGÁCS. G. nutans L. útfeleken mindenütt. G. acantlwides L. mezőkön, kertekben, útfeleken. G. hamulosus Ehrh. vetések közt az előbbinél gyérebben. CIRSIUM, BARCS. C. lanccolatum L. mezőkön, gátokon, árkokbau mindenütt. C. arvense L. a) hurridum Wimm. Grab. és b) argenteum Vest. vetések közt. LAPPA, BOJTORJÁN. L maior Gartu (L. officinalis Ali.) árkokban, útfeleken, kertekben. L. minor I)G. ( = L. glabra Link.) az előbbivel.
3. Cichoriaceae, katángfélék. CICHORIÜM, KATÁNG. G. Intybus L. ken, udvarokban.
gyepeken,
útfele-
41 C. Endivia L. Maczócrben miireive:
TRAGOPOGON, KECSKEDISZ. Tr. maior Icq.
töltéseken,
árokpartokon. Scorzonera hispaniea />. néhol kertekben, PODOSPERMUM, NYÉLKASZAT. P. Jacquinianum
Koch.
töltéseken, füves helyeken. PICRIS, MAGVARÓTT. P. hieracioides L. útfeleken, árokpartokon. SONCHUS, CSORBÓKA. S. oleraceus L. müveit talajon bőven. S. asper Vili. az előbbivel, különösen kukoriczaföldeken. S. arvensis L. var. uliginosus MB. és palustris (non Linn.) Borbás. Décs, nedves li. LACTUCA, SALÁTA. L. Scariola L. müveit talajon, szőllőkben, útfeleken L. sáligna L. mint az előbbi, nedves h. L. s a t i v a L. kertekben. TARAXACUM, PITYPANG. T. officinale Wigg. füves h. mindenütt. CREI'IS, ASZÁSZ. Or. tectorum L. töltéseken, füves h. Or. biennis L. Décs, Bikazug, gyepes h. gyérebben. HIERACIUM, IIOLGYOMAL. II. praealtum Vili. var. auriculoides (Láng) Borbás; kenderföldi szőllők felé, ritka. II. Pilosella L. Ó-Temetőben, árokparton, csőszháztól délfelé.
Maczóérben
Zinnia elegáns ÍJ. Coreopsis bicolor, Gailardia picta, Cineraria hyAyeratum mexicanum, Sanvitalia procvmbens gyakori disz növények. Cnicus benedictus itt-ott gyógyszerül müv.
brida,
Dipsaceae. hélyakútfelék. DIPSACUS, IIÉLYAKÚT. J). silvester (L) Borbás, a szenti endrödi út keleti oldalán KNAUTIA, KAZUPA. Kn. arvensis L. Décs, útfeleken. Scabiosa atropurpurea L. (ördögszem0 kertekben, 2**
42
Valerianeae, gyökönkefélék. VALERIANELLA, GALAMBBEGY. V. olitoria L. füves, müveit helyeken mindenütt. Valeriana rubra kertekben. Plumbagineae, szikilapufelék. Statice
Armeria
L. és
Plumbago
két faja
kertekben,
Plantagineae, utilapufélék. PLANTAGO, ÚTILAPU. Pl. tenuiflora W. K. gőzmalom tuli gyepen, szomszédos túri mezőn, nedves szikes helyeken. Pl. rnaior L. müveit h. Pl. lanceolata L. füves h. mindenütt. Pl. hungarica W. K. Betlehem alatti gáton. <•) A p e t a l a e , s/.i l o m t a l a n o k .
Santalaceae. szandalfélék THESIUM, BÖGRETOE. Th. ramosum Hayne, ü Temető éjszaki oldalán, Czigányórben a szőllőktől nyugotra, vizenyős h. Th. linophyllum L. kákái gáton ? egyszer találtam. Eleagneae, ezüstfűzfelék. Eleagnus
angustifolia L. és
Hippophae
rhamnoides ültetve.
Aristolochiae, farkasalmafélék. ARISTOLOCHIA, GÉGE VIRÁG. A alma) szőllőkben gyakori.
Clematitis L.
(farkas-
Polygoneae, sóskafélék. RUMEX, LOROM. 11. crispus L. kiszikkadt helyeken, szántóföldeken, árokpartokon. R. Patientia L. Kondoros, szántóföldek szélén, város udvarkertjében. Valószínű, hogy a sok lóroin dudva közt van még több faj, nevezetesen: II. pratensis ós 11. biformis, de az most meg nem határozható.
43
R. Acetosella L. vasúti töltésen. R. A c e t o s a L. és Ii. s c u t a t u s csak inüvelvo jönnek elő. POLYGONUM, CZIKSZÁR. P. amphíbium L. a) terrestre (Leers.) Borbás, száradó h., b) natans álló vizeken. P. Ilgdropiper I. szőllőkben, kertekben, nedves h. P. aviculare L. útfeleken, száraz h. töméntelen; var. erectum Roth. a sörház ós az üvegházi kert közti szikes gyepen. P. Convolvulus L. müveit h. P . oricntalc
kertekben.
Urticeae csalánfélék. URTICA, CSALÁN. U. urcns L. kertekben gyakori dudvaU. dioica L. müveit, romtalajon, házak
körül,
árnyékos
Platanus
occidentalis
helyeken. Moreae, eperfafélék. M O r U S a 1 b ft és M. nigra L. FÍCUS Carica. L. A-Ligetben
és a város föutczáján
M. papyrifera
(—
[iroussonetia
sorokban. papyrifera
Vént)
kertekben,
ud-
varokban.
Cannabinae, kenderfélék. Cannabis, Kender. C. S a t i v a L. vászonnak külön földeken, magnak kukuricza közt művelve. HUMULUS, KOMLÓ. Jl. Lupulus L. kerítéseken.
Salicineae, fűzfafélék. SALIX, FŰZ. S. fragilis L. a) discolor, vizek mellett, b) comolor, bb) ellipsophglla (Neilr.) Borbás, Anna-ligetben. S. álba L. Körös árterén, kerítéseken, utak mellett rokban. S. Busseliana L. az előbbivel. S. a m y g d a l i n a L.
A.-Ligetben.
so-
44
S. c i n e r e a L. az üvegházi diszkért és Körös közti terén. S. b a b y l o n i c a L. udvarokban, temetőkben. A kosárfonás előmozdítása czéljából a város elöljárósága háromféle vékony hajtású füzet ültetett, az egyik közülök S. v i m i n a l i s , a másik a r a n y f ü z neve alatt ismeretes; a harmadikat látni nem volt alkalmam. Különben itt a füzek a folyam partján a viz által oda vitt magból néhol csoportosan kelnek, de gyakrabban dugványok által szaporittatnak. A magból keltek mind jókora fák. Populws, n y á r f a . P. a l b a L. ligetekben, házak előtt. P. c a n e s c e n s S m i t h . Anna-ligetben. P. P. P. P.
árkokban,
t r e m u l a L. A.-Ligetben, sétahelyeken. p y r a m i d a l i s Rsz. árkokban, házak előtt. m o n i l i f e r a A i t . árkok mellett, utczákon sorokban. ni g r a L. itt-ott útezákon. Ulmaceae, szilfafélék.
Ulmus, Szilfa. U. c a m p e s t r i s a) g l a b r a gyakori b) s u b e r o s a E h r h . ez sem ritka.
Mill.
.Tuglandeae, diófafélék. Juglans, igen szépek.
Diófa.
J. r e g i a
L.
szőllőkben, kertekben,
Cupuliferae, tölgyfélék. Quercus, Tölgy. Qu. p e d u n c u l a t a E h r h . ligetekben, s gyakran másutt is, különösen a szőllőkben, önkényt kelve. Corylus, Mogyoró. C. A v e l l a n a l o s a Willd. az utóbbi gyakoribb. Castanea sativa Mill.
L. és C.
tubu-
Betulaceae, nj írfafélék. Alnus
glutinosa L. A.-IJgetben
Betula
alba L. üvegházi kertben.
45
Taxineae,
tiszafafélék.
Taxus baccata L. gr. Bolza József diszkertjében. Cupressineae,
Cziprusfélék.
Juniperus communis L., Sabina L. és virginiana; Taxus számos változatokban gr. Bolza ./. diszkertjében. Abietlneae,
fenyő fél ék.
Pinus Larix, P. silvestris és nigricans, P. Abies széf termetűek, csoportokban, Araucaria, Sequoia, Waddingtonia, egyes példányokban gr. Bolza J. diszkertjében.
II. Monocotyledones, egyszikűek. » ) S y in |> li y s « ü y n a c,
maghonaliak.
Amaryllideae, amaryllisfelék. Narcissus poeticns L. és N. Pseudonarcissus L. kertekben.
Irideae. nösziromfélék. IRIS, NŐSZIROM. 1. Pseudoacorus
L.
árkokban,
mocsa-
ras helyeken. Iris
germanica
L.
I. p u m i l a L. Iris graminea L.
Gladiolus- és Canna-fajok kertekben. b ) Elcutherogynae, szabadinaglionuak.
Liliaceae. liliumfélék. ASPARAGUS, SPÁRGA. A. officinalis L. (nyúlárnyék) v e tések közt mindenütt vadon, kertekben müveive. Convallaria
maialis
gyakori, C. Polygonatum L. Lilium Fr itillaria L. Hemerocallis
L.
(gyöngyvirág)
kertekben
A.-lÁgetben.
candidum imp erialis
L.
Tulipa
L. Hy
Gesneriana
acinthus
L.
orientális
f ú l v a L. Tradescantia virginiana kertekben.
46
ALLIUM, HAGYMA. A. atropurpureum W.Kit. vetések közt. A. G e p a L. A. A s c a l o n i c u m L. A. S c h o e n o p r a s u m L. A. P o r r u m L. A. s a t i v u m L. müv. A. vineale L. szélén.
O-Temetó'ben
bőven, másutt
szántóföldek
ORNITHOGALUM, SÁRMA. 0. pyramidale L. var. brevistylurn Wolfr. ( 0 . pyrenaicum Dorn. Neilr., non L.) Dócs, utak mellett, vetések szélén. 0. umbellatum L. O-Temetőben, száraz talajon bőven. GAGEA, TYÚKTARÉJ. G. pusilla Schult. töltéseken, temetőkben, száraz li. bőven. G. pratensis Pers. az előbbivel. Scilla amoena L. kertekben. MUSCARI, GYÖNGYIKE. M. comosum L. vetések közt. M. racemosum L. Ponyiczky-fóle kertben, temetőkben, száraz k. bőven.
Typhaceae. gyékényfélék. TYPHA, GYÉKÉNY. T. latifolia L. Halásztelek, Káka, állóvizekben, árkokban. L. angustifolia L. az előbbivel, de ritkábban.
Décs,
SPARGANIUM, B A K A . Sp. erectum L. Halásztelek, kapu táján, mocsaras helyeken, árkokban.
Vas-
Aroideae,
kontyavirágfélék.
Calla aethiopica L. (== Ricliardtia aetliiopica, tölcsérvirág) müv.
Butomaceae, elecsfélék. BUTOMUS, ELECS. B. umbellatus L. (virágos káka) állóvizekben mindenütt.
Alismaceae, hidőrfélék. ALISMA, I1ID0R. helyeken bő'ven.
A.
Plantago
L.
árkokban,
vizenyős
47
SAGITTARIA, NYILFŰ. S. sagittaefolia L. Vaskapu felé állóvizekben.
Halásztelek,
Najadeae. hinárfélék POTOMOGETON, USZÁNY. P. gramineus L. var. heterophyllus (Schreb) Borbás, Halásztelken és a körösparti szőllők alatt állóvizekben. P. crispus L. a czigányóri mocsarakban. LEMNA, LEPCSE. L. minor L. (békalencse) mocsarak, állóvizekben mindenütt.
Juncaceae. szittyófélék. LUZULA, LUZULA. L. campestris /,. Körös árterén ritka. Valószinü, hogy L. albida 1)C. is jön elő, mert 1870-ikben találtam, de azóta leginkább áradások miatt nem kereshettem. J UNC US, SZITTYÓ. J. compressus Jcq. Mangolzug, útfeleken bőven. J. bufonius L. Maczóér, iszapos helyeken, a szőllők és töltés közt. J. lamprocarpus Ehrh. (== J. articulatus ÍJ.) iszapos h. mindenütt.
Cyperaceae, sásfélék. CAHEX, SAS. C. vulpina L. Városfüzesben, ritka. C. muricata L. var. virens (Lam.) Borbás, Maczóér, ritka. C. Schreberi Schrank. száraz gyepeken mindenütt. C. hlrta L. A.-Ligetben körösparton. C. nutans Hőst. mindenütt, nedves h. uralkodó. SCIRPUS, KÁKA. Se. inaritimus L. Halásztelek, Bikazug, árkokban. Sc. lacustrís L. állóvizekben mindenütt. Sc. supinus L. Káka, iszapos li. bőven. HELEOCHARIS, TÓBISZ. H. palustris L. (csetkáka) csaras helyekeu mindenütt.
mo-
48
11. acicularis L. Bika, Hegyes-zugban, a leapadt helyeken zöld pázsitot képez.
Gramineae, pázsitfélék Zea, Kukoricz a. Z. M a y s L. nagyban müveive, van fekete szemű is, mint ritkaság. Sorghum, Czirok. S. v u l g a r e L. és s a c h a r a t u m P e r s . leginkább a kukoriczaföldek végén. S. tataricum (buzogány cz.) PANICUM, MUHAR. P. sanguinale L. kertekben utak mellett. P. Crus galli L. (= P. stagninum Host.) müveit és kiszikkadt h. nagy bőségben. P. cápillare, dísz/ü, kertekben. P. m i 1 i a c e u r n L. (köles) és P. g e r m a n i c u m (muhar.) SETARIA, SERTEPÁZSIT. S. verticillata L. müveit h. közönséges. S. viridis L. az előbbivel. Paspalum elegáns, kertekben diszfű. ALOPECURUS, ECSETPÁZSIT. A. pratensis L. nedves helyeken, néhol uralkodó. A. fulvus Sm. tarlókban gyakori, töltések oldalán. CRYPSIS, BAJUSZPÁZSIT. Gr. alopecuroides Schrad. szekérutak, udvarok pocsolyáiban s esős időben. BECKMANNIA. B. erucaeformis L. mocsaras helyeken. PHALARIS, POLYVACSUK. Ph. arundinacea L. Körös mentén. Ph. picta Rb. (pántlikafü) és Ph. canariensis kertekben. PHLEUM, KOMÓCSIN. Pld, pratense, magyar iskola udvarában. IlOLCUS, CZIROK. / / . lanatus L. a vasút hidja közelében. AGR0ST1S, TIPPAN. A. stolonifera L. Körös árterén bőven. A. nebulosa, Briza maior és média, Lagurus ovatus, Pennisatum-/'«yo/-, kertekben dísznövények.
CYNODON, EB FOG. C. Bactylon L. kertekben és szőllőkben, hol begyökerezik, kiirthatlan gaz.
49
PHRAGMITES, TETŐNÁD. T'h. communis Trin. nedves talajon. Gynerium argenteum, gr. Boka József díszkertjében. AVENA, ZAB. A. fatua L. vetések közt, néha nagyon elszaporodik. A. s a t i v a L. müveive. ARRHENATERUM, ÜRES-ZAB. A. elatius Presl. Décs, az egyházi földek táján út mellett, ritka. ERAGROSTIS, TŐTIPPAN. E. pilosa Beauv.
kertekben,
utak mellett bőven. E. poaeoides Beám. (— Boa Eragrostis L.) az előbbivel. l'OA, PERJE. 1'. dura L. utak mellett gyakori. V. annua L. mindenütt, különösen kertekben. ]'. bulbosa L. vetések közt, gyepes helyeken mindenütt. ]'. triviális L. kertekben, utak mellett, kaszálókon. /'. pratensis /,. útfeleken, mezőkön közönséges; zöld és piros bugával, var. angustifólia. V. fertilis Hast. (!'. serotina) nedves h. ]'. compressa L. száraz, füves helyeken. GLYCERIA, MÉZPÁZSIT. Cl. spectabilis M. K. (= Gl. aquatica L.) mocsaras, iszapos helyeken. Gl. fluitans Ti. vizenyős h. DACTYLIS, EB1R. J>. glomerata L.
füves
helyeken nem
ritka. E ESTI ICA, CSEN K ESZ. F. ovina L.
Maczóér, útfeleken,
temetőkben. /'. durimcula Hőst. szikes helyeken. F. glanca Lam. száraz, füves h. F. elatior L. utak mellett. KOELERIA, KŐLERIA. A', eristata L. Ó-Temetőben, udvarokban, száraz, h. BROMUS, ROZSNOK. Br. inermis L. vizenyős
helyeken;
vetve takarmánynak. Br. secalinus L. (• Br. vulgáris Koch.) vetések közt. Br. mollis L. Városfüzesben. 4
50
Br. tectorum L. udvarkeritéseken, háztetőkön, mezsgyéken. Br. sterilis L. Inizak körül, utak mellett, Ó-Temetőben bőven. TRITICUM, BÚZA. T r . v u l g a r e A. Br. nagyban müv. Tr. repens L. (taraczkbúza) szántóföldeken, kertekben, utak és sövények mellett száraz helyeken közönséges fü. Tr. cristatum Schrab. Szőrhalom, utak mellett bőven, itt-ott a gátak oldalában is. Secale, Rozs. S. c e r e a l e L. inkább szalmának, mint mag végett müv. L0L1UM, VABOCZ. L. perenne L. mindenütt utak mellett, legelőkön, kertekben, var. ramigerum a vasút táján nem ritka. AEGILOPS, KECSKESZEM. Ae. cylindrica Hőst. földek szélén, udvarkeritéseken, Kondoroson is. LEPTURUS, TÖRPÁZSIT. L. pannonicus Host. az előbbivel, bővebben a túri mező iszapos szikes helyein Plantago tenuiflorával, néha csoportosan. HORDEUM, ÁRPA. II. v u l g a r e és h e x a s t y c h o n L. H. murinum L. kertekben, házak mellett, útfeleken. lí. maritimum Witli. száraz, szikes helyeken, házak és utak mellett.
III. A c o t y l e d o n e s .
sziktelenek.
Musci frondosi, lombos mohok. AMBLYSTEGTUM serpens ScJip. füzeken. AN0M0B0N longifolius Schp. fák kérgén. A. attenuatus IIart. füzeken. ATRICHUM undulatum nedves földön. BARBUIiA ungvieulata Hedw. nádas háztetőn tőben. B. fallax Hedw. nedves földön.
Ó-Teme-
51
B. muralis Hedw. háztetőkön, házfalak alján. B. subulata Brid. ó Temetőben nedves földön. B. ruralis Hedw. nádas háztetőkön sűrű gyepet képezBERTRAMIA pomiformis Hedw. nedves falak alján. BRACHYTHECIUM vclutinum Schp. ákáczfákon, közel a földhöz. Br. Br. Br. Br.
rutabulum Schp. nedves földön. rivulare Br. Schp. nedves gyep közt közönséges. popideum Schpr. salebrosum Schp. gyakori.
BRYUM caespiticium L. vizenyős árkokban és gödrökben. Br. argenteum L. nedves löldön, ócska deszkákon közönséges. CAMPTOTHECIUM lutescens Br. Schp. fű közt. CERATODON purpureus Schp. cserép zsindelyes háztetőkön. BICRANUM palustre Hedw. fák tövében s nedves földön. EURRHYNCHIUM praelongwn Br. Schp. nedves földön gyakori. FUNARIA hygrometrica L. téglaégető táján gödrökben. GRIMMIA pulvinata Sm. kőfalakon, sírköveken. HOMALOTHECIUN sericeum Br. et Schp. fákon és földön. HYPNUM chrysophyllum A.-Ligetben ákáczfán. TI. cupressiforme L. fákon bőven. H. cuspidatum L. nedves földön. H. Sommerfeltii Myrin. fatörzsön. II. spurium L. árkokban, állóvizekben bőven. LEPTOBRYUM pyriforme ritka. LESKEA ne rima Myr. szilvafákon. L.
polycarpa
Ehrh.
füzek
tövében
s
nedves
földön
gyakori. MNIUM cuspidatum Hedw. nedves földön fák alatt. NECKERA crispa Br. et Schp. fákon. Ortliotrichum leiocarpum Br. et Schp. fákon. O. speciosum Nees. fákon gyakori.
4*
52
POLYTRICHUM iuniperinum W. Ó-Temetőben háztetőn. POTTIA cavifolia Ehrh. téglaégető táján nedves g ö d rökben. P. truncata Br. et Schimp. az előbbivel. PYLARSIA polyantha Br. Schp. fákon bőven. THUIDIUM abietinum Br. Schp. Ó.-T. gyep közt.
Hepaticae. majmohok. M ARCHANTI A polymorpha L. Ó.-T. földön. MADOTHE "A platyphylla N. hársfán. FRULLARIA düatata Nees.
Characeae. csillárkafélék. CHARA fragilis Desv. ? kétes vulgáris L. vagy fragilis-e? árkok állóvizében bőven.
Lichenes. zuzmók. CLAUONIA piridata L. Ó-Temetőben nádas háztetőn, másutt is nem ritka. Cl. rangiferina Ilf. O-T. moh ós fű között. EYERNIA prunastri Ach. Gleditschián. HAGENIA ciliaris Escliw. L. sírkeritéseken, fákon. IMBRICARIA perlata Ach. PARMELIA parictina L. fákon és kerítéseken mindenütt. USNEA harhata L. kis példányokban nem ritka. RAMALINA fraxima IJffm.
Algae. moszatok. CLADOPHORA glomerata Kg. lápokon, fürdő léczein, fenyőszálakon bőven. CONFERYA hombycina Kg. pocsolyákon a maczóéri gyep közt. CYGOGONIUM ericetorum Kg. (= Cgg. virescens) mótyói szőllők meiletti kubikokban.
53
HYDRODICTION utriculatum Betlehem alatti álló vizekben.
hálóhoz
hasonló,
bőrhöz
hasonló,
után nedves földön,
rothadó
Roth.
MYCROCOLEUS leptodermus Kg. válu oldalain. NOSTOC commune Kg. eső levelek közt.
a
leketo
N. lacustre Kg. árkokban, állóvizekben közönséges. OEUOGONIUM capillare Kg. állóvizekben bőségben. OSC1LLA1UA chalybea Mertens aczél szinti, a kutak körüli sáron. Osc. Uniósa Mert. zöldes szinü, fürdőben a léczek iszapján Cladopliora glomeratával vegyest. PHORMIDIUM leptodermum Kg. piszkos pocsolyákban. PHYSAETIS LACUNOSA Rabcnhorst, tiszta állóvizekben, Mángolzugban. SPIROGYRA setiformis Kg. hosszú ritka szálakban ágakra terjedő, a fürdők gerendáin. Sp. capillaris, Sp. guinina Kg. Sp. torulosa Kütz. SYNEDRA atomus Niigel, Betlehem alatt, állóvizekben. TETRASPORA lacunosa Cliauv, takony alakú, tiszta állóvizekben. THOREA ramosissima Don. igen ágas, fekete szinü, szálacskái hamvas lilába játszók, fürdőkben jul.—szeptemberig. UL0TR1X stagnorum Kg. haragos zöld szinü, czikkelyei szabad szemmel is láthatók, állóvizekben, pocsolyákban. U. compacta Kg. az előbbivel. VAUCHERIA caespitosa Kg. fürdőgerenda végén. ZYGNEMA adnatum Kütz. haragos zöld szinü, hajszálakban ágak nélkül terjedő, tiszta állóvizekben.
Fungi, gombák AGAR1CUS. A. butyracens Bull. A. campestris L. A. coprinarius Fr. A. corticola Fr. A. dryophilus, A. epixanthus Fr.
J>4 A. Orendes Fr. A. Prunulus Scop. A. salignus Pers. A spadiceo-griseus Schäff. A. squarrosus Midi. A. velutipes Curt. BOLETUS scaber. CL A VARIA flava Post, csak egyszer az ákáczfa törzsén, Cl. stricta nedves földön fák alatt bőven. CT AT US Olla. DAEDALEA quercina Fr. 1). versicolor Fr. EXIDIA Auricula Judae L. fákon, nedves időben igen szép példányokban. HYI'OXYLON vulgare és H. coccineum. LENTENUS tigrinus Fr. LENZITES trabea Fr. LYCOPERBON Bovista L. és L. gemmát um. MORCHELLA esculenta és M. bobemica'? OZONTUM auricomum Lk. PEZIZA Acetabulum Bull. P. veviculosa Bull. P. verrucosa Bull. POLYPORUS frondosus Fr. P. fomentarim L. P. squamosus, P. sulphureus Bull. P. versicolor Fr. P. velutinus Fr. SCHIZOPHYLLUM commune, TELEPHORA rubiginosa Fr. TREMELLA mesenterica Retz és Tr. Nostoc L. TUBULMA cylindrica Ag. Korcn István.
