VADÁSZAT. Kormeghatározás: A szarvas. Irta: Szederjei Ákos. (2., befejező közlemény.) Az
élő
szarvas
korának
a
meghatározása.
A z élő szarvas korának a meghatározása nehéz és sok tapasztalatot igénylő vadásztudomány. N a g y segítségünkre van, ha elméletben is tudjuk, m e l y e k azok a tulajdonságok, amelyeket m e g kell figyelnünk. A továbbiakban felsorolt tizennégy pont csak irányelv. N e m lehet ezekből csak e g y e t kikapni, h a n e m az összes felsorolt tulajdonságot figyelembe véve, próbáljuk m e g határozni a kort. A terítékre hozott állat biztos kormeghatározásával jól ellenőrizhetjük munkánkat. Ezért n a g y o n ajánlom, h o g y mielőtt szól a puska, p r ó b á l j u k meghatározni a k o r t és a lelőtt darab pontos meghatározásával kijavíthatjuk az előző becslés e r e d m é nyét. Ez a legbiztosabb és l e g g y o r s a b b tanulási módszer. Ha v a l a hol, ú g y itt n a g y o n is áll a régi szabály: „ G y a k o r l a t teszi a mestert." A jellemző tulajdonságok a k ö v e t k e z ő k : 1. Viselkedés. A fiatal szarvas játékos, m o z g é k o n y , bizal mas. A mozgásában nincs m é g erő, amíg borjú, sokszor esetlen, ügyetlen, szögletes. V e s z e d e l e m idején nem ugrik m e g azonnal. E l ő b b dobbant, riaszt, megnézi a zavaróját. A k ö z é p k o r ú szarvas már bizalmatlanabb. Mozgásában biztonság, erő, magabízás látszik. Legelés k ö z b e n is g y a n a k v ó . Fel-fel kapja a fejét, körülfigyel, beleszimatol a l e v e g ő b e . A l e g c s e k é l y e b b vészjelre ugrik is a biztonságot nyújtó sűrűbe. Csapat ban mindig a vezértehenet figyeli és annak a legkisebb m o z d u l a tára a v e s z e d e l e m irányába néz, v a g y biztos ugrásokkal k ö v e t i a takarásba. A z öreg tehenek a vezértehenek. Ö k n e m c s a k saját magukra, h a n e m a csapatok biztonságára is ügyelnek. M i n d e n mozdulatuk vigyázó, figyelő. A megtestesült bizalmatlanság, gyanakvás m i n d egyik. Kötelességét sohasem felejti el. A l e g k i s e b b szokatlan zajra v a g y szagra m e g m e r e v e d i k , két n a g y lapátfülét állóra m e reszti, tágra nyitott orrlyukakkal szívja b e a l e v e g ő t . (Ismert és n e m kívánt kép ez minden cserkésző vadász előtt!) Ugrása biztos, acélos. A z ö r e g „ r e m e t e bikák" m o g o r v á k , m a g u k n a k élők, m é g saját fajtájukat is utálják és kerülik. (Kivétel a b ő g é s i idő, a m i k o r a m o g o r v a öreg nagyurak is ott járnak a szép n e m k ö r n y é k é n és
g o r o m b á n tartják ő k e t kordában a b ő g é s végéig.) Ezek az öreg b i k á k csak az elhagyott részekben érzik m a g u k a t biztonságban, de ezeket is elhagyják a legkisebb zavarásra. Erejük tudatában g o n dolkozás nélkül n e k i m e n n e k a t ö b b i bikának és különösen b ő g é s idején elviselhetetlenül k ö t e k e d ő k . A z ö r e g e b b szarvasok az utolsók az esti élelemszerzésben és elsőnek hagyják ott hajnalban a krumpliföldeket és legelőket. A n a g y o n ö r e g állatok ismét bizalmasabbak, m á r n e m na g y o n t ö r ő d n e k a veszedelemmel sem. Mozdulataik bizonytalanok, erőtlenek. A szarvas viselkedése a k ö r ü l m é n y e k t ő l is függ. Ugyanazon k o r ú v a d a j o b b a n zavart területen neszesebb, m o z g é k o n y a b b , mint a csendes zavartalan részeken. A h o l pl. kocsival cserkésznek, ott ugyanaz a szarvas, a m e l y i k az i d é n y elején az út m e l l ő l bámulta az elhaladó szekereket, e g y hét múlva, a m i k o r megismeri, h o g y m i l y e n veszedelmes a kocsi közelsége, l ő t á v o l o n kívül megugrik. 2. Csapatvezetés. A szarvascsapatok vezetője, ha b i k á k és tehenek vannak együtt, v a l a m e l y i k öreg vezértehén. N é m e l y i k időszakban (pl. télen), a m i k o r a bikák külön járnak, a bikacsapat vezetője t ö b b n y i r e az e g y i k 3—4 éves állat. A z öreg bika csak v e szély esetén veszi át a vezetést. A tehéncsapatok vezetője öreg vezértehén. 3. Ellesi idő: május, június. A z ö r e g e b b tehén későbben ellik. 4. A test erőssége és a test alakja. N y á r o n és ősszel m é g a test erőssége is irányadó. E k k o r m é g megkülönböztethetjük a b o r jút, ünőt és a tehenet. Ez a különbség k é s ő b b eltűnik. A test alakja jellemző a korra. A fiatalok kb. a 3. évig v é konyak. A fej n a g y és szögletes. A n y a k sovány, v é k o n y , hosszú. A bika s ö r é n y e m é g n e m fejlődött ki, í g y a n y a k v é k o n y n a k lát szik. A test szögletes. A középkorúaknál a fejlődés csúcsáig (a 12. évig), jellemző a g ö m b ö l y d e d , rugalmas test. A kifejlett bika erős, bozontos s ö r é n y e n a g y o n vastag n y a k a t mutat. A z általános b e n y o m á s az h o g y a szarvas tömzsi, vastag. A kifejlődött izmos test is rövidnek látszik. A z állat a fejét büszkén magasan hordja. A z öreg szarvas teste szikár, száraz, sovány. A bőr, k ü l ö n ö sen a nyakon, szinte l ó g rajta. A bika sörénye csapzott. E g y e s szá lak hosszúra nőttek és csomósán állanak. A törzs m é l y e n lelóg. A fejét leereszti. Agancsát is l e l ó g v a tarja, mintha ennek a súlyát is nehezére esne hordania. A b e n y o m á s általában az, mint az öreg lovaknál. 5. A súly nincs erősebb összefüggésben a korral. Természe tesen a fiatal, fejletlen és a l e s o v á n y o d o t t öreg állat j ó v a l k ö n y n y e b b , mint az ereje teljében lévő. A súly általában vidékenkint változik. N a g y o n sok függ a környezettől és az élelemszerzési
lehetőségektől. Helyenkint a kifejlett bika alig 150 kg, más v i d é k e n viszont két-három mázsás. A súly és a k o r közötti összefüggést a lelőtt darabok segít ségével mindenki kikísérletezheti magának. Ha nincs is sok tör vényszerűség, az adatgyűjtés m e g é r i a fáradságot, mert a lelőtt darab kormeghatározása után k ö n n y e b b e n becsülhetjük az élő állatot. 6. Az agancs általános k é p e is támpontot nyújt a k o r m e g határozáshoz. Fejlődését a k ü l ö n b ö z ő korban m á r leírtam, az e l e j tett szarvas kormeghatározásánál. Általában az agancs a tizen kettedik életévig e r ő s ö d i k és évente újabb ágat v a g y ágakat f e j leszt. A z ágfejlesztésben azonban nincs törvényszerűség. A z agancs fejlődésére hatással v a n az időjárás, élelemszerzési lehetőségek stb. Rendkívüli hideg és hosszú tél után a fejlődés megszokott meneté
b e n visszaesés áll b e , azért j ó , ha évente begyújtjuk az elhullatott szárakat és í g y határozzuk m e g a fejlődést. A z agancs évente ismétlődő fejlődéséből, takarításából
és l e
hullásából is következtethetünk a korra. A z ö r e g e b b állat e l ő b b lehullatja az agancsát (néha m á r februárban), mint a fiatal, (a fiatalok májusban v a g y m é g később, néha csak júniusban). A z agancstakarítás ideje július vége, augusztus, a fiatalok nál ritkán szeptemberig is kitolódhatik. A z agancs fejlődése a lehullás idejétől függ. A fejlődés m á r a lehullás utáni második nap megindul. Általánosságban a b ő g é s r e (szeptemberre) m á r teljesen kifejlődött és tiszta. A z ö r e g e b b itt is megelőzi a fiatal bikákat. 7. A rózsa. A z első agancsnak n a g y o n g y e n g e g y ö n g y k é p z ő dése van, a m e l y a rózsatő fölött körülöleli az agancsot. (Ezek l e futott g y ö n g y ö k . ) A rózsa hiánya, Raesfeld szerint, n e m jellemző az első agancsra, mert megesik, h o g y az i d ő s e b b állatokon is h i á n y -
zik, ami át is öröklődhetik. Van agancs, amelynek egyik szárán v a n csak rózsa. V é l e m é n y e m szerint ezek a rózsanélküli idősebb bikák csak kivételek. (Mindenesetre ki kell őket lőni, mert ez a rossz tulajdonság átöröklődik.) 8. A rózsatő. A z agancs lehullásakor a rózsatő egy kis darabja is lehullik. Ez az oka annak, h o g y a rózsatő é v r ő l - é v r e veszít t ö m e g é b ő l és mindig alacsonyabb lesz, annyira, h o g y a na g y o n öreg bikáknak alig van valami rózsatövük. (Pl. a tízéves bikák rózsatőmagassága csak 2—3 cm.) A h o g y öregszik a bika, ú g y vastagodik a rózsatő. A fiatal bikáé alig h ü v e l y k u j j vastag ságú, míg az öreg bikáé h á r o m - n é g y h ü v e l y k u j j n y i . 9. A vedlés ideje tavasszal összefügg az agancslevetés idejé vel. A z őszi vedlés b ő g é s után indul meg. A vedlést befolyásolja az időjárás. Ha gyorsan tavaszodik, v a g y a szokottnál hamarabb k ö szönt b e a tél, a vedlés is e l ő b b indul meg. A magas hegységben ősszel hamarabb és tavasszal későbben v e d l i k a szarvas, mint az A l f ö l d ö n v a g y az előhegységekben. A túlságosan későn v e d l ő k t ö b b n y i r e beteg állatok. 10. A nyomról, amelynek a nagysága a test fejlettségével, erősségével van összefüggésben, ugyanazt kell tudnunk, mint az ö t ö d i k pont alatt tárgyalt súlyról. A fiatal állat n y o m a természet szerűleg kisebb, mint az ö r e g e b b e k é , de általában a n y o m erős sége vidékenkint változik. A kárpáti szarvas n y o m a (a súlya is!) j ó v a l erősebb, mint a visegrádi v a g y gödöllői szarvasé. U g y a n ilyen különbség van a keletporoszországi és a berlin-vidéki szarvasok között is. ( A z utóbbiaké kisebb.) L e g j o b b vidékenkint a lelőtt darabok n y o m a i után m e g állapítani a szabályosságot és ezután a n y o m o k b ó l is következtet hetünk b i z o n y o s határig (a teljes kifejlődésig) a korra. 11. A szürke fej és a fehér szőrök. Az i d ő s e b b állatok szer zetében m i n d t ö b b és t ö b b hosszú fehéres-szürke v a g y fehér szőr kerül. K ü l ö n ö s e n feltűnő ez a szürkülés a h o m l o k o n és általában a fejen. 12. A bőgés. B ő g é s k o r kis gyakorlattal meghatározhatjuk a b ő g ő bika korát. N a g y szakvita volt és néha m é g most is hallani, h o g y következtethetünk-e a hang m é l y s é g é b ő l a b ő g ő bika korára, v a g y sem. A l e g n a g y o b b szaktekintélyek közül is sokan (Bieger, Hübner stb.) állítják, h o g y a fiatal bika hangja v é k o n y a b b és az ö r e g e k é m é l y e b b . M á s o k (Heck, Kramer stb.), ugyancsak ismert és n a g y tapasztalati tudású szaktekintélyek, tagadják ezt és sok pél dát hoznak fel az ellenkezőjére. V é l e m é n y e m szerint mindkét tábornak igaza van, csak az időpontban tévednek. A bőgés kezdete kor, a m i k o r a bikák m é g n e m rekedtek, a hangból következtet hetünk a korra. A fiatalabb bikák hangja n e m olyan mély, „ k i játszott", mint a sok bőgést megért öreg uraké. (A kamaszok idét-
len, recsegő b ő g é s é r ő l n e m is beszélek!) K i v é t e l itt is van. Mint az embereknél, a szarvasok közt is akadnak k ü l ö n b ö z ő hangú egyedek. A b ő g é s v é g e felé, amikor a bikák az állandó bőgéstől, megerőltetéstől berekednek, már nem irányadó a hang m é l y s é g e v a g y magassága. (Pl. az 1940. évi bőgés végén e g y rosszul f e l rakott, fejletlen bika o l y a n rekedten bőgött, h o g y hangjából m i n d annyian öreg darabra következtettünk.) A bőgés hangjának a mélységénél sokkal j e l l e m z ő b b a k o r r a a bőgés módja. A z ö r e g bika ritkán, halkan és röviden b ő g . (Ha csak n e m nagyon dühös, m e r t ilyenkor szinte önkívületben szü net nélkül m o r o g és hörög.) A fiatal bika, különösen, ha e g y e d ü l jár, gyakran és hosszan b ő g . Általában az ö r e g e b b állatok s z ó fukarabbak, mint a fiatalok. A bikák viselkedése a bőgés alatt annyira jellemző, h o g y azt részletesen leírom. A z e g y é v e s bikaborjút még egyáltalán n e m érdekli a dolog. A n y j á h o z h ú z ó d v a lesi a neki érthetetlenül zajos bikákat. A 2 éves bika m é g a csapattal van, d e ha n e m is jut tehén hez, gyakran elverik onnan az idősebb, g o r o m b a bikák, ú g y h o g y a b ő g é s alatt ki van k ö z ö s í t v e a tehenek közül. Bánatos, j á r i d e oda, néha nyekereg is egyet-egyet. A 3 éves bika m á r külön: utakon jár. Érzi a természet hajtó erejét, h o g y neki most kötelességei vannak. M é g a bőgés elején n e m tudja, h o g y miért verte el őt a csapattól a g o r o m b a főbika, de azután ő is türelmetlen, c i v a k o d ó lesz és n e m tűr m e g más bikát a közelében. A 4 éves bika g y a k r a n mint esélyes
mellékbika
szerepel.
Néha r ö v i d e b b - h o s s z a b b ideig tehenei is vannak. A z 5 éves bika teljesen kifejlődött állat. Ösztönétől hajtva, erejének tudatában m i n d e n bikának nekimegy. A tehenekért a l e g erősebb főbikával is kikezd. Minden b ő g é s r e válaszol. Ezeket és a négyéveseket a l e g k ö n n y e b b behívni. De ezzel n e m szabad vissza élni, hacsak n e m kiselejtezésre ítélt bikáról van szó. A z i d ő s e b b b i k á k aszerint fő- v a g y mellékbikák, hogy m e n n y i a tehén és h o g y m i l y e n e r ő b e n vannak. A fentiek a kárpáti v i s z o n y o k r a j e l l e m z ő k , ahol 1 : 2 az arány, a tehenek javára. A h o l t ö b b a tehén, ott kissé eltolódik a helyzet és a fiatal darabok előbb j u t n a k a tehenekhez. 13. A bőgés ideje szeptember és október. A z A l f ö l d ö n már szeptember elején, a magashegységekben szeptember közepén és v é g e felé indul a bőgés. A fiatal bikák k é s ő b b b ő g n e k , mint az öregek. 14. A riasztás hangon hatnak.
riasztanak,
hangja.
Általánosságban
mint a fiatalok.
az öregek m é l y e b b
K i v é t e l e k itt
is előfordul
A fenti pontokat a legismertebb szakírók műveiből, a német kísérleti állomások eredményeiből és saját tapasztalataimból állí tottam össze. Vezérfonálnak szántam ezeket vadásztársaimnak, de az elmélethez nélkülözhetetlen a gyakorlat, ennek elsajátítása pedig csak idő kérdése. Minél jobban szeretjük a természetet, az erdőt és benne vadjainkat, annál többet figyeljük meg őket ottho nukban és annál jobban megismerjük különböző tulajdonságaikat is. A z elméletet megadtam, a gyakorlat már a vadásztársaimon múlik! Forrásmunkák: Bieger, Raesfeld, Hübner, Kramer, és a német kísérleti állomások tapasztalati adatai.
Heck munkái
ÉRTESÍTÉS. Értesitjük t. Olvasóinkat, hogy külön kiadványként küld jük meg a következő hivatalos közleményeket: 1. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 114.000/IX. 1/1942. számú körrendelete a munkaadónak katonai szolgálatra bevonult gazdatiszttel, gazdasági cseléddel és gazdasági munkással, ille tőleg eltartottakkal szemben fennálló kötelezettségei tárgyában. 2. A m. kir. iparügyi miniszter 33.500/1942. Ip. M. számú rende lete egyes faanyagok forgalmának szabályozása tárgyában. 3. A m. kir. közellátásügyi miniszter 80.100/1942. K. M. számú ren delete a tűzifa legmagasabb árának a megállapításáról szóló 108.900/1941. Á. K. számú rendelet újabb módosítása tárgyában. 4. A m. kir. minisztérium 3.370/1942. M. E. számú rendelete a gubacstermés összegyűjtése, valamint a tölgykéreg és lucfenyő kéreg kitermelése tárgyában. 5. A m. kir. közelátásügyi miniszter 65.643/1942. K. M. számú rendelete a hazai termelésű tölgy- és lucfenyő-cserzőkéreg, továbbá a cserzési célokra alkalmas gubacs ármegállapítása tárgyában. 6. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 113.464/1942. számú fel hívása a facipő fokozott használata tárgyában. 7. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 888.947/1942. számú fel hívása az Államerdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelé sét Segélyező Alapból az 1942/1943. tanévben kiosztható segé lyek ügyében. 8. A z Államerdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését lyező Alap zárószámadása az 1940/1941. évről.
Segé
