SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMLAREND

- 1 -

PESTSZENTLİRINC-PESTSZENTIMRE EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KFT

SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMLAREND

Budapest, 2009-12-01

________________ ügyvezetı igazgató

- 2 -

TARTALOMJEGYZÉK:

I. SZÁMVITELI POLITIKA 1. A számviteli politika célja 2. Az üzleti év 3. A könyvvezetés módja 4. A beszámoló formája 5. A mérleg és eredménykimutatás 6. Számviteli alapelvek 7. A számviteli politika keretében elkészítendı szabályzatok 8. Az eszközök besorolása 9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék 10.

Az alapítás- átszervezés költségeinek elszámolása

11.

Minısítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából

12.

Amortizációs politika

13.

Céltartalékok képzése

14.

Kiegészítı melléklet

15.

Közhasznúsági jelentés

II. SZÁMLAREND

- 3 -

I. SZÁMVITELI POLITIKA A vállalkozás közhasznú társasági formában mőködik. A közhasznúsági fokozat: Kiemelten közhasznú. A társaságnak választott könyvvizsgálója van. A társaság tevékenységi köre:
Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Vagyonkezelés
Járóbeteg-ellátás
Fogorvosi szakellátás
Egyéb humán-egészségügyi ellátás

1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejőleg a vezetıi döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. 2. Az üzleti év Az üzleti év az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év idıtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3. A könyvvezetés módja A gazdálkodó mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl, a naptári év könyveinek lezárását követıen, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Társaságunk a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen a kettıs könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit A költségelszámolás választott módszere: A költségeket elsıdlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveljük, másodlagos 6.-7 számlaosztályt is használunk, a közvetett, illetve közvetlen költségek vezetésére.

- 4 -

Társaságunk a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba a beszámoló készítésekor, egy évben egyszer, egy tételben vezeti át. 4. A beszámoló formája A beszámoló formáját jogszabály az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fıösszegétıl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitıl, továbbá – meghatározott esetben – a könyvvezetés módjától függıen határozza meg. Éves beszámolót köteles készíteni a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, a következıkben foglaltak kivételével: Egyszerősített éves beszámolót készíthet a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, ha két egymást követı évben a mérleg fordulónapján a következı, a nagyságot jelzı három mutatóérték közül kettı nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérleg fıösszeg a 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 1000 millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fıt. A fentiek alapján vállalkozásunk egyszerősített éves beszámolót készít. A beszámoló készítése során biztosítani kell az alap- és vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek, költségek, ráfordítások, valamint a vállalkozási tevékenység adózás elıtti eredményének elkülönítetten történı bemutatását is. A közhasznú társaságnak a számviteli törvényben elıírt beszámoló elkészítésével egyidejőleg a 224/2000.(XII.19.) Kormányrendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelezı elkészítenie. A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. 5. A mérleg és eredménykimutatás 5.1. A mérleg A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet „A” változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerő elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezıség ellenırzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. 5.2. Az eredménykimutatás Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi mőveletek eredménye (a kettı együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és

- 5 -

a rendkívüli eredmény együttes összegébıl (adózás elıtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegő ráfordítások, személyi jellegő ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg. Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet „A” változata szerint készítjük el, az un. lépcsızetes elrendezéssel. Az eredménykimutatás tagolása Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. A közhasznú eredménykimutatásban elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggı tételeket. Az elızı évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentıs összegő hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni. A közhasznú eredménykimutatás a kormányrendelet 6. sz. mellékletében elıírt tagoláson túl tovább nem részletezett. 5.3. A mérlegkészítés idıpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követı - idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés idıpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követı 3. hónap elsı napja, esetünkben az üzleti évet követı év március 1. napja 6. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: ( Az alapelvektıl csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. )

- 6 -

1) A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövıben is fenn tudja tartani mőködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a mőködés beszüntetése vagy bármilyen okból történı jelentıs csökkenése. 2) A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. 3) A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük az e törvényben elıírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 4) A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetı, érthetı, e törvénynek megfelelıen rendezett formában kell elkészíteni. 5) A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6) A folytonosság elve: A naptári év nyitómérlegében szereplı adatoknak meg kell egyezniük az elızı évi zárómérleg megfelelı adataival. Az egymást követı években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 7) Az összemérés elve: Az éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót készítıknél az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8) Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehetı figyelembe az elırelátható kockázat és feltételezhetı veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.

- 7 -

9) A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. 10) Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11) Az idıbeli elhatárolás elve: Az éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót készítıknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. 12) A tartalom elsıdlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelıen – e törvény alapelveihez, vonatkozó elıírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelıen kell elszámolni. 13) A lényegesség elve: Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerőség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 14) A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítı mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk elıállításának költségeivel.

7. A számviteli politika keretében elkészítendı szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre a) a számlarend b) az eszközök és a források leltározási szabályzata, c) az eszközök és a források értékelési szabályzata, d) a pénzkezelési szabályzat.

8. Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

- 8 -

9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tıkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten tartjuk nyilván. 10. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében. 11. Minısítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 11.1. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentıs összegő hiba Jelentıs összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözı ellenırzések során - ugyanazon évet érintıen - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 százalékát. A jelentıs összegő hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott saját tıke értékét legalább 10 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tıke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékő hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztıek voltak. 11.2. Fajlagosan kisértékő készletek Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékőnek tekintjük azokat a 6 hónapnál régebben vásárolt készleteket, amelyek esetében készletcsoportonként (fıkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a bekerülési érték 20 %-át.

- 9 -

11.3. A vevı, adós minısítése Az egy éven túli követelések esetében, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti különbözet meghaladja a 100 e Ftot, értékvesztést kell elszámolni. Kisösszegő követelésnek amely nem haladja meg a 100 e Ft-ot, ilyen követelés estében az értékvesztés összege a követelés nyilvántartásba vételi értékének 50 %-a.

11.4. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékelésébıl adódó jelentıs eredményhatás nagysága A valutás, devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az összevont árfolyamkülönbözet akkor minısül jelentısnek, ha annak összege meghaladja a 500 eFt-ot. 11.5. A rendkívüli tételek 1.) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítı okiratban, annak módosításában meg-határozott értékét; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; c) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó – a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tıke összegét; d) a külsı tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – az átvevı (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó – a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tıke összegét; e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett eszközök értékét; f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; g) a jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete mellett – törvényi elıírás alapján – kibocsátott részvények ellenében elengedett – a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló – kötelezettség összegét; h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerzıdés (meg-állapodás) szerinti összegét, továbbá a

- 10 -

hitelezı által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. 2.) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként idıbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; b) a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. 3.) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tıke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) – az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor – a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszőnés miatt – a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; e) a külsı tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. 4.) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevı által meg nem

- 11 -

térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint – a behajthatatlannak nem minısülı – elengedett követelés könyv szerinti értékét; b) a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; c) a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. 5.) Az 1.) - 2.) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a 3.) – 4.) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítı mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentıs.

12. Amortizációs politika Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve elıállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket elıreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Hasznos élettartam: az az idıszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó idıarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

Maradványérték nagysága • Azoknál az eszközöknél amelyek hasznos élettartama megegyezik az eszköz mőszaki –gazdasági élettartamával a maradványérték 0 Ft. • Azoknál az eszközöknél, amelyeknél a várható maradványérték a 100 ezer Ftot nem haladja meg, a Társaság nulla maradványértékkel számol. • Épületek, építmények esetében a társaság 10 éves felújítási periódussal számol. 10 évig az épületek, építmények után tervszerinti értékcsökkenést számol el. • Az egyes felújítások tervezett értéke a teljes bekerülési érték 30 %-a, ezért a tervszerinti értékcsökkenés évi 3 %. • Minden egyéb eszköz esetében a maradványérték a bekerülési érték 10 %-a.

- 12 -

Alkalmazott leírási módszer A társaság az értékcsökkenését az eszközök bruttó értéke alapján ( bruttó érték mínusz tervezett maradványérték ) számolja el lineáris módon. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A társaság az 100 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzési költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja.

13. Céltartalékok képzése  Az adózás elıtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévı ügyletekbıl, szerzıdésekbıl származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függı kötelezettséget, a biztos (jövıbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek – a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a társaság a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.  Az adózás elıtti eredmény terhére, a jövıbeni költségekre nem képezünk céltartalékot.  A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülı költségeire nem képezhetı céltartalék.

14. Kiegészítı melléklet A kiegészítı mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény elıír, továbbá mindazokat, amelyek a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, mőködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetık, a hitelezık számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplıkön túlmenıen – szükségesek. A kiegészítı melléklet számszerő adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. A kiegészítı melléklet felépítése 1. A vállalkozás bemutatása - mőködési forma - alapítás, alakulás idıpontja - tevékenységi kör - piaci helyzet ( fıbb értékesítési területek, illetve beszerzési források )

- 13 -

2. A valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése A kiegészítı mellékletben értékelni kell a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet, az eszközök összetételét, a saját tıke és a kötelezettségek alakulását, a likviditás és a fizetıképesség, valamint a jövedelmezıség alakulását, legalább a következı mutatókkal: 1) Saját tıke aránya = ( Saját tıke / Idegen tıke ) x 100 2) Tıkefeszültségi mutató = ( Idegen tıke / Saját tıke ) x 100 3) Eladósodottsági mutató = ( Kötelezettségek / Saját tıke ) x 100 4) Tıkeerısség = ( Saját tıke / Mérleg fıösszeg ) x 100 5) Likviditási mutató = ( Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek ) x 100 6) Likviditási gyorsráta = ( Forgóeszközök - Készletek / Rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 7) Tıkearányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Saját tıke ) x 100 8) Árbevétel-arányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Nettó árbevétel ) x 100 9) Eszközarányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Eszközök összesen ) 7. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni. 7. A kiegészítı mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az elızı üzleti évtıl eltérı – eljárásokból eredı, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az ellenırzés során feltárt jelentıs összegő hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelı tételeknél összevontan szereplı – hatását, évenkénti megbontásban. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni: a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekbıl azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévı futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentıséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövıbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére; c) a mérlegen kívüli egyéb tételeket; d) a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni mérlegen kívüli tételként a függı és a biztos (jövıbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidıs, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidıs részének szerzıdés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát),

- 14 -

az eredményre és a cash flowra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat, fedezeti és nem fedezeti célú, tızsdén és tızsdén kívül kötött, elszámolási, illetve leszállítási ügyletek részletezésben. 8. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben. 9. A kiegészítı mellékletben meg kell adni: 10. a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegő egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva; 11. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. 12. A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összeget támogatásonként – a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban – kell a kiegészítı mellékletben bemutatni. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól végleges jelleggel kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, juttatást kell érteni. 13. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. 14. A törvényben elıírtakon túlmenı, további információkat kell a kiegészítı mellékletben megadni, amennyiben e törvény elıírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendı a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történı bemutatásához. 15. A törvény elıírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a kiegészítı mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítı mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. 16. Az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetıség, a létesítı okirat ennek megfelelı módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítı mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. 17. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elızı üzleti év megfelelı adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítı mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.

- 15 -

18. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhetı, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minısítése az egyik üzleti évrıl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítı mellékletben számszerősítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. 19. Az éves beszámoló részét képezı mérleget, eredménykimutatást és kiegészítı mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. 20. Amennyiben a vállalkozó az egymást követı üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az elızı üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítı mellékletben indokolni kell. 21. A mérlegbe felvett új tételek tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 22. A mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítı melléklet tartalmazza. 23. A vagyonkezelınél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képezı eszközöket is. Ezen eszközöket a kiegészítı mellékletben – legalább mérlegtételek szerinti megbontásban – külön be kell mutatni. 24. Rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott, a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes hitel vagy kölcsön törlesztések összegeit a kiegészítı mellékletben részletezni kell. 25. Amennyiben a vállalkozás a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idı alatt írja le, azt a kiegészítı mellékletben indokolnia kell. 26. Az elızı üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást elıidézı tényezık tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minısül. Ez esetben a változtatást elıidézı tényezıket és számszerősített hatásukat a kiegészítı mellékletben részletezni kell. 27. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idı alatt írja le, azt a kiegészítı mellékletben indokolnia kell. 28. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentıségő tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülı értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körüményekben (az adott eszköz használatának idıtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülı értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerősített hatását a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 29. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokat is, mőszaki berendezések, gépek, jármővek, továbbá egyéb

- 16 -

berendezések, felszerelések, jármővek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések részletezésben. A kiegészítı mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történı értékelés alkalmazott elveit és módszereit. 30. Ha a kötelezettség visszafizetendı összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendı összeget a mérlegben – jogcímének megfelelıen – a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének idıpontjáig, és a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 31. Négyféle eredménykimutatás készíthetı, amelyek közül a vállalkozó választhat. Az egyik eljárásról (változatról) a másokra való áttérésrıl a kiegészítı mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. 32. Az eredmény-kimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha

33. az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítı mellékletben bemutatásra kerül. 34. A Sztv. 86.§. (3) és (4) bekezdése szerinti rendkívüli bevételeket, és a Sztv. 86. §. (6)–(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítı mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentıs.

15. Közhasznúsági jelentés A közhasznúsági jelentés a közhasznú szervezet speciális éves beszámolója. A közhasznúsági jelentést nem kell semmilyen ellenırzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetıségét, ezért a Nonprofit Kft éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A fentiek az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznúsági jelentés
a számviteli beszámolót;
a költségvetési támogatás felhasználását;
a cél szerinti juttatások kimutatását; - a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét;
a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi

beszámolót tartalmazza. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfıbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

- 17 -

II. SZÁMLAREND

A kettıs könyvvitelt vezetı gazdálkodó az egységes számlakeret elıírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben elıírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarendnek a következıket kell tartalmaznia: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezésébıl egyértelmően nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintı gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,

A számlatükör jelen számlarend melléklete, mivel további számlák, alszámlák és részletezı számlák nyitására bármikor sor kerülhet. Azok tartalmára, növekedésének, csökkenésének jogcímeire, más számlákkal és az analitikus nyilvántartással való kapcsolatára a számlánál illetve a számlacsoportnál leírtak vonatkoznak. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a fıkönyvi könyveléssel, és a kettı között az értékadatok számszerő egyeztetésének lehetıségét biztosítani kell. Minden ki nem emelt fıkönyvi számlához kapcsolódóan – amennyiben a fıkönyvi számla nem kerül az egyedi azonosításhoz kellıképpen megbontásra – részletezı analitikát kell vezetni. Az analitikának tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a fıkönyvben könyveltek egyeztetéséhez szükséges. A számviteli törvény szerint a kettıs könyvvitelt vezetı gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévı eszközökrıl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mőveletekrıl olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelıen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetıen mutatja. Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.

- 18 -

1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a mőködést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerzıdés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

11. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékő jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Növekedések: T 111-117 - K 49 T 111-115 - K 45 466 T 111-115 - K 38 466 T 111-115 - K 98 T 111-115 - K 47 Csökkenések:

Nyitás Számlázott vételár Elszámolás a fizetett összegben a bank értesítése, ill. a pénztárbizonylat alapján. Térítés nélküli átvétel Kapott apport értéke

K 111-115 - T118,119 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetés K 111-115 K 111-115 K 111-115 467 K 111-115 K 111-117

- T 86 Értékesítéskor a nettó érték elszámolása - T 88 Apportáláskor a nettó érték elszámolása - T 88 Térítés nélküli átadásnál a nettó érték elszámolása 86 a fizetendı ÁFA - T 86 Hiány, megsemmisülés esetén a nettó érték elszámolása - T 49 Zárás

- 19 -

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentıs bıvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minısülı - a külsı vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követıen a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. 113. Vagyoni értékő jogok Vagyoni értékő jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok pl. telefonhálózat használati joga. 114. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülı javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzıi jogvédelemben részesülı szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elı, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. 115. Üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövıbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. 117. Immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékő jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T 117 - K 417 Értékhelyesbítés elszámolása K 117 - T 417 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K 118 - T 491 Nyitás K 118 - T 86 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása T 118 - K 86 Visszaírás T 118 - K 111-115 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 118 - K 492 Zárás

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 119 - T 491 Nyitás K 119 - T 57 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 119 - K 111-115 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 119 - K 49 Zárás

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással:

- 20 Az immateriális javakról egyedi nyilvántartást kell vezetni. Ebbe a nyilvántartásba fel kell venni minden olyan adatot amely szükséges az azonosításhoz (megnevezés, szállító megnevezése, stb.) Tartalmaznia kell továbbá: - az üzembe helyezés (beszerzés) idıpontját, - a beszerzési, illetve az elıállítási értéket (bruttó értéket), illetve annak változását, - az értékcsökkenési leírás módját és mértékét, - az elszámolt értékcsökkenés összegét, (elkülönítve a terven felülit) - a nettó értéket - értékesítéskor, illetve a nullára történt leírás esetén a fıkönyvbıl történı kivezetés idıpontját. Az analitikus nyilvántartásba felvett összes eszköz (fıkönyvi számlák szerint csoportosított) összesített bruttó értékét, tárgyévi és halmozott értékcsökkenését, nettó értékét legalább évvégén egyeztetni kell a fıkönyvi számlákkal. Eltérés esetén a hibát fel kell tárni, és a nyilvántartásokat helyesbíteni kell. Amennyiben a fıkönyvi számlákon a hiba nem található meg, akkor a fıkönyvi számlát az ellenırzött analitikára kell helyesbíteni.

12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Növekedések: T 12-16 - K 491 Nyitás T 12-14 - K 161 Tárgyi eszköz aktiválása használatba vételkor T 12-14 - K 162 Felújítás elszámolása a felújítás befejezésekor T 12-16 - K 98 Térítés nélküli átvétel T 12-16 - K 47 Kapott apport értéke Csökkenések: K 12-14 - T 129,139,149 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, 128,138,148 megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése K 12-14 - T 86 Értékesítéskor a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 88 Apportáláskor a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 88 Térítés nélküli átadásnál a nettó érték elszámolása 467 86 fizetendı ÁFA K 12-14 - T 86 Hiány, megsemmisülés esetén a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 2 Átsorolás tárgyi eszközbıl anyagba K 12-16 - T 492 Zárás

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŐ JOGOK Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az

- 21 egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elı, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı - jogszabályban nevesített hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vez.-re vonatkozó hálózatfejl. hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 127. Ingatlanok értékhelyesbítése A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T 127 - K 417 Értékhelyesbítés elszámolása K 127 - T 417 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése

128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K 128 K 128 T 128 T 128 -

T 491 Nyitás T 86 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása K 86 Visszaírás K 121-126 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 128 - K 492 Zárás

129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K 129 - T 491 Nyitás K 129 - T 57 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 129 - K 121-126 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 129 - K 492 Zárás

13. MŐSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŐVEK A mőszaki berendezések, gépek, jármővek között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erıgépeket, erımővi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, mőszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlı berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. 131. Termelı gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevı jármővek 137. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek értékhelyesbítése

- 22 A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T 137 - K 417 Értékhelyesbítés elszámolása K 137 - T 417 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése

138. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K 138 K 138 T 138 T 138 -

T 491 Nyitás T 866 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása K 866 Visszaírás K 131-132 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 138 - K 492 Zárás

139. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K 139 - T 491 Nyitás K 139 - T 57 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 139 - K 131-132 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 139 - K 492 Zárás

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŐVEK Az egyéb berendezések, felszerelések, jármővek közé tartoznak azok a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a mőszaki berendezések, gépek, jármővek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, jármővek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb jármővek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, jármővek 147. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek értékhelyesbítése A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T 147 - K 417 Értékhelyesbítés elszámolása K 147 - T 417 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése

148. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K 148 K 148 T 148 T 148 -

T 491 Nyitás T 86 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása K 86 Visszaírás K 141-144 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 148 - K 492 Zárás

149. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése K 149 - T 491 Nyitás

- 23 K 149 - T 57 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 149 - K 141-144 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 149 - K 492 Zárás

- 24 16. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bıvítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartamnöveléssel, felújítással összefüggı munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. (A beruházások és felújítások tartalmi meghatározását az Értékelési Szabályzat tartalmazza.) 161. Befejezetlen beruházások Növekedések: T 161 - K 491 Nyitás T 161 - K 45 Számlázott beruházási érték 466 T 161 - K 38 Beruházási érték a fizetett összegben a bank értesítése, ill. a 466 pénztárbizonylat alapján. T 161 - K 46 Tárgyi eszköz vámköltsége T 161 - K 384 Aktiválásig felmerült kamat T 161 - K 384 Aktiválásig felmerült biztosítási díj Csökkenések: K 161 - T 12-14 Tárgyi eszköz aktiválása használatba vételkor K 161 - T 88 Térítés nélkül átadott beruházás 467 86 fizetendı ÁFA K 161 - T 492 Zárás

162. Felújítások (befejezetlen) Növekedések: T 162 - K 491 Nyitás T 162 - K 45 Számlázott felújítási érték 466 T 162 - K 38 Felújítási érték a fizetett összegben a bank értesítése, ill. a 466 pénztárbizonylat alapján. T 162 - K 465 Tárgyi eszköz vámköltsége T 162 - K 384 Aktiválásig felmerült kamat T 162 - K 384 Aktiválásig felmerült biztosítási díj Csökkenések: K 162 - T 12-14 Felújítás elszámolása a felújítás befejezésekor K 162 - T 492 Zárás

168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K 168 - T 86 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása a piaci értékig

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A tárgyi eszközökrıl ún. egyedi tárgyi eszköz nyilvántartást kell vezetni. Ebbe a nyilvántartásba fel kell venni minden olyan adatot amely szükséges az azonosításhoz (megnevezés, típus, gyártási szám, szállító megnevezése, mennyiségi egység , mennyiség, stb.) Tartalmaznia kell továbbá: - az üzembe helyezés (beszerzés), a felújítás idıpontját, - a tartozékok felsorolását, - a beszerzési, illetve az elıállítási értéket (bruttó értéket), illetve annak változását, - a maradványértéket csak az 2000.12.31. utáni beszerzések esetén - az értékcsökkenési leírás módját és mértékét - az elszámolt értékcsökkenés összegét, (elkülönítve a terven felülit) - a nettó értéket

- 25 -

az eszköz értékesítése, illetve a nullára történt leírás esetén a fıkönyvbıl történı kivezetés idıpontját.

A társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés is vezethetı ebben az analitikában Az analitikus nyilvántartásba felvett összes eszköz (fıkönyvi számlák szerint csoportosított) összesített bruttó értékét, tárgyévi és halmozott értékcsökkenését, nettó értékét legalább évvégén egyeztetni kell a fıkönyvi számlákkal. Eltérés esetén a hibát fel kell tárni, és a nyilvántartásokat helyesbíteni kell. Amennyiben a fıkönyvi számlákon a hiba nem található meg, akkor a fıkönyvi számlát az ellenırzött analitikára kell helyesbíteni. A beruházásokról külön analitikát nem kell vezetni, de biztosítani kell a fıkönyvi számlák bontásával, hogy minden beruházás külön számlán könyvelt legyen. A beruházás üzembe helyezése, az eszköz használatba vétele után el kell készíteni az üzembe helyezési bizonylatot, amely lehet a beszerzésrıl szóló számlán történı erre utaló feljegyzés, de az adott beruházást kimutató fıkönyvi számla tételeket tartalmazó számlalapjának másolata, számítógépbıl kinyomtatott példánya is. Az üzembe helyezési bizonylatnak tartalmaznia kell minden, a bizonylatra elıírt tartalmi adatot. Az üzembe helyezési bizonylaton rögzített gazdasági esemény megtörténtét, amely igazolja az eszköz használatba vételét is, az ügyvezetınek (vagy az általa erre felhatalmazott más személynek) aláírásával igazolnia kell. Ezen bizonylat alapján kell könyvelni a beruházásról a tárgyi eszközök megfelelı számláján az aktivált eszközt.

17-19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A Kft ilyen tevékenységgel nem foglalkozik, ezért eltekintünk ennek a részletezésétıl.

- 26 -

2. SZÁMLAOSZTÁLY KÉSZLETEK A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját elıállítású készleteket foglalja magában. A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,  amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,  amelyek az értékesítést megelızıen a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),  amelyeket az értékesítendı termékek elıállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá  használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, mőszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védıruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják,  azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Értékben és mennyiségben a készletekrıl nyilvántartást nem vezetünk, ezért a 2. számlaosztályban csak év végén a leltár alapján kell könyvelni. Növekedések: T 2 - K 491 Készletek nyitó értékének könyvelése T 2 - K 98 Térítés nélküli átvétel T 2 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 2 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 2 - T 492 Készletek záró értékének könyvelése

21-22. ANYAGOK T 21-22 - K 51 Leltár szerinti anyagkészlet K 21-22 - T 51 Felhasználás könyvelése nyitáskor 26-28. ÁRUK T 26 - K 814 vagy 81 Leltár szerinti érték

27. KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelıvel) kötött szerzıdés alapján, a szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott)

- 27 szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. T 27 - K 81 Év végén még tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások leltár szerint

271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A készletek számlára az év végén a leltár, mint analitika alapján kell könyvelni. A leltár, mint analitikus nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza: o a készlet megnevezése, és fizikai helye o a készlet azonosító adatai (megnevezés, mennyiségi egysége, mennyisége, minısége) o készlet beszerzési egységára, számított közvetlen önköltsége o a készlet (fıkönyvi számcsoportonkénti) összértéke Az év végi készletleltárak egyben analitikák is a készletek vonatkozásában. A leltározás bizonylatolását és egyéb szabályait a Leltározási szabályzat tartalmazza.

- 28 -

3. SZÁMLAOSZTÁLY KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevıkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív idıbeli elhatárolások számláit.

Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl jogszerően eredı, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, tulajdoni részesedést jelentı befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elılegfizetéshez (ideértve az osztalékelıleget is) kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. 31. KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL (VEVİK) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevı által elismert - termékértékesítésbıl, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik az egyéb követelések és a pénzkölcsönök közé. Növekedések: T 31 - K 49 Vevık nyitó értékének könyvelése T 31 - K 91-94 Értékesítés 467 T 31 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 31 - T 38 Számlakiegyenlítés K 31 - T 34 Vevıtıl kapott váltó K 31 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 31 - T 86 Behajthatatlan vevıkövetelés leírása K 31 - T 492 Vevık záró értékének könyvelése

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A számlák tételeit a folyószámla könyvelés keretében bontjuk meg vevınként. A 31 Vevık számlacsoportba tartozó számlák egyenlegének egyeztetését a szeptember 30-i állapotra vonatkozóan végezzük el, un. egyenlegközlı levelek elküldésével.

- 29 -

32. KÖVETELÉSEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSSAL SZEMBEN Követelések kapcsolt vállalkozással szemben számlacsoport azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás. Növekedések: T 32 - K 491 Követelések kapcsolt vállalkozással nyitó értékének könyvelése T 32 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 32 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 32 - T 492 Követelések kapcsolt vállalkozással záró értékének könyvelése

33.

KÖVETELÉSEK EGYÉB RÉSZESEDÉSI VÁLLALKOZÁSSAL SZEMBEN

VISZONYBAN

LÉVİ

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben számlacsoport azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévı adóssal szemben áll fenn. Növekedések: T 33 - K 491 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben nyitó értékének könyvelése T 33 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 33 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 33 - T 492 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben záró értékének könyvelése

35. ADOTT ELİLEGEK Növekedések: T 35 - K 491 Adott elılegek nyitó értékének könyvelése T 35 - K 38 Elıleg kifizetése T 35 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 35 - T 38 Elıleg visszafizetése K 35 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 35 - T 86 Behajthatatlan követelés leírása K 35 - T 492 Adott elılegek záró értékének könyvelése

351. Immateriális javakra adott elılegek Az immateriális javakra adott elılegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. 352. Beruházásokra adott elılegek Beruházásokra adott elılegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végzı vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. 353. Készletekre adott elılegek A készletekre adott elılegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végzı vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni.

- 30 354. Egyéb adott elılegek 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke részesedési viszonyban nem lévı vállalkozástól 359. Adott elılegek értékvesztése és visszaírása Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: Az elılegekrıl nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami az egyedi azonosításához szükséges. Az elıleg-nyilvántartást év végén egyeztetni kell a 35. Adott elılegek számlával. 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendı adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Egyéb követelésként kell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidıs viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidıs visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, továbbá a határidıs és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévı adóssal szembeni követeléseket, a tartósan adott kölcsönbıl a mérlegfordulónapot követı egy éven belül esedékes részleteket, a peresített követelésekbıl azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között megtörtént. Növekedések: T 36 - K 491 Egyéb követelések nyitó értékének könyvelése T 36 - K 86 Értékvesztés visszaírása Csökkenések: K 36 - T 86 Értékvesztés elszámolása K 36 - T 86 Behajthatatlan követelés leírása K 36 - T 492 Egyéb követelések záró értékének könyvelése

361. Munkavállalókkal szembeni követelések T 361 - K 38 Munkavállalóknak folyósított elılegek K 361 - T 38 Folyósított elılegek visszafizetése K 361 - T 471 Folyósított elıleg levonása a munkabérbıl

362. Költségvetési kiutalási igények T 362- K 96 exporttámogatás, egyéb támogatás

363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök T 364 - K 38 Kölcsön kihelyezése K 364 - T 38 Kölcsön visszafizetése

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: Az egyéb követelések analitikus nyilvántartását a fıkönyvi számlák alábontásával biztosítjuk.

- 31 37. ÉRTÉKPAPÍROK A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni. A Kft értékpapír kereskedelemmel nem foglalkozik, ezért a mozgásjogcímek részletezésétıl eltekintünk.

38. PÉNZESZKÖZÖK A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Növekedések T 38 - K 491 Pénzeszközök nyitó értékének könyvelése T 38 - K 9,3,4 Pénz befizetés Csökkenések: K 38 - T 1,3,4,5,8 Pénz kifizetés K 38 - T 492 Pénzeszközök záró értékének könyvelése

381. Pénztár 384. Elszámolási betétszámla 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A pénztári tételeket a pénzmozgás megtörténtekor az analitikában fel kell jegyezni , a pénzmozgás bizonylata alapján. A pénzmozgás bizonylatolását a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A pénztári analitikát havonta egyeztetni kell a pénztár fıkönyvi számlájával.

- 32 -

39. AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK •

Aktív idıbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolandók el, továbbá a Sztv.68. § (1) bekezdése szerinti különbözetbıl az eredményt csökkentı tételként még el nem számolt összeget. • Aktív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítı, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, idıarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekbıl nem vezetik ki. • Aktív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a (pénzügyi mőveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt megtestesítı - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegő - különbözetbıl a beszerzéstıl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedı idıszakra idıarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekbıl - egyéb jogcímen - történı kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha a Sztv. 54. § (4)-(7) bekezdése szerint olyan összegő értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. 391. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása T 391 - K 9 K 391 - T 9

Idıbeli elhatárolás Idıbeli elhatárolás megszüntetése a következı évben

392. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása T 392 - K 5,8 K 392 - T 5,8

Idıbeli elhatárolás Idıbeli elhatárolás megszüntetése a következı évben

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: Az aktív idıbeli elhatárolásokról év végén tételes analitikát kell készíteni, amihez csatolni kell az adott tételt alátámasztó eredeti bizonylatról készített másolatot is. Az analitikus nyilvántartások és a fıkönyvi számlák közötti eltéréseket tisztázni kell. Amennyiben a fıkönyvi könyvelésben a hibát nem lehet felderíteni, akkor a fıkönyvi számlákat az ellenırzött analitikára kell helyesbíteni.

- 33 -

4. SZÁMLAOSZTÁLY FORRÁSOK A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Idetartoznak a saját tıke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív idıbeli elhatárolások számlái. 41. SAJÁT TİKE Saját tıkeként csak olyan tıkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredménybıl hagyott a vállalkozónál. A saját tıke részeként kell kimutatni a piaci értékelésbıl származó értékhelyesbítéssel azonos összegő értékelési tartalékot is. A saját tıke a - jegyzett, de még be nem fizetett tıkével csökkentett - jegyzett tıkébıl, a tıketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményébıl tevıdik össze. Növekedések: K 41 - T 491 Saját tıke nyitó értékének könyvelése Csökkenések: T 41 - K 492 Saját tıke záró értékének könyvelése

411. Jegyzett tıke Jegyzett tıke a cégbíróságon bejegyzett tıke a létesítı okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelısség terheli. Az alaptıke (a törzstıke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét) felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tıke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés idıpontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni. Jegyzett, de még be nem fizetett tıkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tıke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tıkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A jegyzett tıkének a jegyzett tıkén felüli saját tıke (ezen belül a szabad tıketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történı emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tıkeemelést követıen a jegyzett tıke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tıke összegét. Növekedés: K 411 - T 479 A jegyzett tıke könyvelése a cégbírósági bejegyzéskor T 411 - K 412,413 Saját forrásból végrehajtott jegyzett tıke emelés Csökkenés: T 411 - K 4792 v. 38 Jegyzett tıke leszállítása

412. Tıketartalék A tıketartalék növekedéseként kell kimutatni: • a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tıkeemeléskor tıketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, • a jegyzett tıke leszállítását a tıketartalékkal szemben, • a tıketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejőleg a jogszabály alapján tıketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értéké

- 34 A tıketartalék csökkenéseként kell kimutatni: • a jegyzett tıke emelését a szabad tıketartalékból, • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, • a tıkekivonással megvalósított jegyzett tıke leszállításához kapcsolódó tıketartalék-kivonás összegét, • a tıketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejőleg a jogszabály alapján tıketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. A tıketartalék csak akkor csökkenthetı, ha emiatt a tıketartalék nem lesz negatív.

413. Eredménytartalék Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: • az elızı üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenırzés elızı üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelı módosítását (nyereségét) is, • a jegyzett tıke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tıketartalékot, • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejőleg, • az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, • fa pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejőleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: • az elızı üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenırzés elızı év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentı módosítását (veszteségét) is, • a jegyzett tıke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, • az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, • az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelı adóra igénybe vett összeget, • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi elıíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejőleg, • a tıkekivonással megvalósított jegyzett tıke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegét, • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejőleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehetı igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tıke összege meghaladja a jegyzett tıke összegét.

- 35 414. Lekötött tartalék A lekötött tartalék a tıketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. A lekötött tartalék feloldását - a pótbefizetés kivételével - a tıketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tıketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre. 417. Értékelési tartalék Értékelési tartalékként kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tıke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthetı. K 417 - T 117-157,177 Értékhelyesbítés elszámolása T 417 - K 117-157,177 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése

419. Mérleg szerinti eredmény A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezıen az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetı ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tıke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tıke összege alá. Osztalékelıleg - közbensı mérleg alapján - csak az elızıekben foglalt feltételek teljesülése mellett fizethetı, - a más jogszabályban elıírt - egyéb feltételek figyelembevételével. K 419 - T 493 Tárgyévi mérleg szerinti eredmény T 419 - K 412,413 Mérleg szerinti eredmény átvezetése határozat alapján

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A tıketartalékról és az eredménytartalékról, a lekötött tartalékról azok növekedései illetve csökkenései jogcíme szerint csak akkor kell analitikát vezetni, ha a fıkönyvi könyvelés keretében nem külön alszámlán kerülnek könyvelésre az események. Ebben az esetben a növekedés és csökkenés jogcímei szerint külön nyilvántartást kell vezetni. 42. CÉLTARTALÉKOK Az adózás elıtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévı ügyletekbıl, szerzıdésekbıl származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függı kötelezettséget, a biztos (jövıbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek - a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

- 36 -

Az adózás elıtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhetı az olyan várható jelentıs és idıszakonként ismétlıdı jövıbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetıen vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idıpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idıbeli elhatárolások közé. A fenti céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülı költségeire nem képezhetı. Növekedések: K 42 - T 491 Céltartalékok nyitó értékének könyvelése K 42 - T 86 Céltartalék-képzés Csökkenések: T 42 - K 492 Céltartalékok záró értékének könyvelése T 42 - K 965 Céltartalék csökkenése, megszőnése

43-47. KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. Növekedések: K 43-47 - T 491 Kötelezettségek nyitó értékének könyvelése Csökkenések: T 43-47 - K 492 Kötelezettségek záró értékének könyvelése

43. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerzıdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csıdje esetén csak a többi hitelezı kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövıbeni eseményektıl függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzıdésben kikötött felmondási idı elıtt nem lehetséges. 44. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezıvel kötött szerzıdés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

- 37 -

A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktıl elkülönítetten kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények miatti, továbbá a vállalkozó által kibocsátott egyéb kötvények miatti kötelezettségeket. Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A hosszú lejáratú hitelekrıl, kölcsönökrıl analitikát kell vezetni, amely tartalmazza: - a hitelezı azonosításához szükséges adatokat - a kapott hitel, kölcsön folyósításának idejét, összegét - a lejáratot - a kamatokat - a törlesztı részletek nagyságát és a törlesztési kötelezettség idıpontját - a tényleges törlesztés nagyságát és a törlesztés idıpontját - az adott biztosítékokat. 45-47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítı mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevıtıl kapott elıleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésbıl származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendı osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. 451. Rövid lejáratú kölcsönök 452. Rövid lejáratú hitelek 453. Vevıktıl kapott elılegek 454. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Növekedés: K 454 - T 1,2,5,8 A szállító számlája alapján 466 Csökkenés: T 454 - K 38 A szállító számlájának kiegyenlítése

- 38 Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A szállítók számlák tételeit a folyószámla könyvelés keretében bontjuk meg partnerenként. A Szállítók számlák egyenlegeinek egyeztetését a szeptember 30-i állapotra vonatkozóan végezzük el. 454. Szállítók 4541. Belföldi szállítók 4542. Külföldi szállítók 456. Faktoring tartozások 457. Váltótartozások 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozással szemben 461-479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerıs határozattal elıírt kötelezettségeket is. Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: Költségvetési és önkormányzati kötelezettségek analitikus nyilvántartásában kötelezettségenként ki kell mutatni az adóbevallásba beállított összegeket, valamint az azokra teljesített befizetéseket. Ezt a nyilvántartást csak akkor kell vezetni, ha az egyes kötelezettségekrıl nem vezet a társaság elkülönített fıkönyvi számlákat. Az általános forgalmi adóról teljesítési idıpont szerint minden esetben analitikát kell vezetni. Ezen analitikus nyilvántartás a fıkönyvi könyvelés keretében biztosított. Az adóhatóság által megküldött folyószámla kivonatot a könyvelés adataival egyeztetni kell. Az eltérések megállapítása után, ha a hiba a társaság könyveiben volt, azt az analitikában a fıkönyvben helyesbíteni kell. Ha az eltérés az adóhatósági hibás folyószámából ered, akkor arról az adóhatóságot értesíteni kell. 461. Társasági adó elszámolása K 461 - T 89 Fizetendı társasági adó T 461 - K 38 Társasági adó befizetése

462. Személyi jövedelemadó elszámolása K 462 - T 471 SZJA levonása T 462 - K 38 SZJA befizetése

463. Költségvetési befizetési kötelezettségek K 463- T 56 Munkaadói járulék fizetési kötelezettség K 463 - T 47 Munkavállalói járulék levonása K 463 - T 56 Szakképzési hozzájárulás fiz.kötelezettség K 463 - T 56 Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése T 4641-4 - K 38 Befizetés

465. Vám- és pénzügyırség elszámolási számla 466. Elızetesen felszámított általános forgalmi adó 4661. Beszerzések elızetesen felszámított általános forgalmi adója 467. Fizetendı általános forgalmi adó

- 39 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 469. Helyi adók elszámolási számla K 469 - T 8672

471. Jövedelem-elszámolási számla K 471 T 471 T 471 T 471 T 471

-

T 54 Bruttó munkabér elszámolása K 462 SZJA levonása K 473 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék levonása K 463-9 Munkavállalói járulék levonása K 38 Nettó munkabér kifizetése

472. Fel nem vett járandóságok 473. Társadalombiztosítási kötelezettség K 4731-3 - T 561 Munkáltató által fizetendı nyugdíj és egészségbiztosítási járulék K 4731-3 - T 471 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék levonása

474. Társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítése T 4741-3 - K 38 Társadalombiztosítási kötelezettség teljesítése

479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 4792. Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek K 47 - T 1,2,3,51,81 Apportba kapott eszköz ( a cégbírósági bejegyzésig) K 47 - T 466 A kapott apport ÁFA-ja K 47 - T 411 Jegyzett tıke leszállítása T 47 - K 411 A kapott apport könyvelése a cégbírósági bejegyzéskor T 47 - 38 Az ÁFA kifizetése T 4792 - 38 Jegyzett tıke leszállításakor visszafizetés a tulajdonosnak 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek

48. PASSZÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK Passzív idıbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni • a mérleg fordulónapja elıtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idıszak árbevételét, bevételét képezi, • a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel, kerül számlázásra, • mérleg fordulónapja és elkészítésének idıpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. Passzív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébıl az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerzıdésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. Passzív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a Sztv. 60. § (3) bekezdése szerinti értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözetet, amelyet a következı üzleti év(ek) - elıbbiekbıl adódó - árfolyamvesztesége esetén kell megszüntetni.

- 40 Növekedések: K 48 - T 491 Passzív idıbeli elhatárolások nyitó értékének könyvelése Csökkenések: T 48 - K 492 Passzív idıbeli elhatárolások záró értékének könyvelése

481. Bevételek passzív idıbeli elhatárolása K 481 - T 9 Következı éveket megilletı árbevétel T 481 - K 9 Idıbeli elhatárolás megszüntetése

482. Költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása K 482 - T 5,8 Tárgyévet terhelı következı idıszakban felmerülı költségek, ráfordítások T 482 - K 5,8 Idıbeli elhatárolás megszüntetése

Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A passzív idıbeli elhatárolásokról évvégén tételes analitikát kell készíteni, amihez csatolni kell az adott tételt alátámasztó eredeti bizonylatról készített másolatot is. Az analitikus nyilvántartások és a fıkönyvi számlák közötti eltéréseket tisztázni kell. Amennyiben a fıkönyvi könyvelésben a hibát nem lehet felderíteni, akkor a fıkönyvi számlákat az ellenırzött analitikára kell helyesbíteni. 49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK 491. Nyitómérleg számla T 491 - K 1,2,3,4 K 491 - T 1,2,3,4 492. Zárómérleg számla T 492 - K 1,2,3,4 K 492 - T 1,2,3,4 493. Adózott eredmény elszámolása T 493 - K 8 K 493 - T 9, 58

- 41 -

5. SZÁMLAOSZTÁLY KÖLTSÉGNEMEK Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegő egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minısülı - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. 51. ANYAGKÖLTSÉG Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. T 51 - K 442,381,384 Anyagvásárlás 466 T 51 - 479 Apportba kapott anyag ( a cégbírósági bejegyzésig) K 51 - T 465 Az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher és jövedéki adó visszatérítése K 51 - T 814, (812) Átvezetés anyagok értékesítésekor K 51 - T 881 Apportba adott anyag

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegő és nem anyagjellegő szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kell elszámolni. Igénybe vett szolgáltatás minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás. T 52 - K 442,381,384 466

Szolgáltatás igénybevétele

Karbantartás a használatban lévı tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerő megelızı karbantartást, a hosszabb idıszakonként, de rendszeresen visszatérı nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerő használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei

- 42 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI Egyéb szolgáltatás a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehetı) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját elıállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történı kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történı felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerzıdésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. 54. BÉRKÖLTSÉG Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megilletı, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremőködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. T 54 - K 4711 Elszámolt bruttó bér

55. SZEMÉLYI JELLEGŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK A személyi jellegő egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendı (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

- 43 -

Személyi jellegő egyéb kifizetések azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi elıírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzıi jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességő munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelı táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíjkiegészítés, a munkáltatót terhelı, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megilletı kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követıen fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közremőködıi díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzıi, írói és más szerzıi jogvédelmet élvezı munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közremőködıi díjak, a mezıgazdaságban részesmunkát végzık díjazása, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai elıírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minısített összegek. T 55 - K 4713 Egyéb kifizetések T 55 - K 442, 381,384 466

551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegő kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 553. Reprezentáció, reprezentáció szja 554. Gépkocsi költségtérítés 559. Egyéb személyi jellegő kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendı összeg, amelyet a személyi jellegő ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétıl. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék T 561 - K 47 Munkáltató által fizetendı nyugdíj és egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás T 562 - 46 Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Munkaadói járulék T 563 - 46Munkaadói járulék fizetési kötelezettség Szakképzési hozzájárulás T 564 - 46 Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség

569. Egyéb bérjárulék

- 44 Kapcsolat az analitikus nyilvántartással: A bérjárulékok analitikus nyilvántartása a havonta a járulékok elszámolása után készített összesítı. Az összesítı járulékonként tartalmazza a 46. Költségvetési kötelezettségek számlacsoport számláira, valamint az 56. Bérjárulékok számláira könyvelendı tételeket. 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenése összegét, b) az 50 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök használatbavételkor elszámolt bekerülési értékét. 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571 - K 119,129,139,149,159 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás T 572 - K 119,129,139,149,159

58. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját elıállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termeléső készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. 59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA 5951. Anyagköltség átvezetési számla K 5951 - T 81 5952. Igénybe vett szolgáltatások költségei átvezetési számla K 59 - T 81 5953. Egyéb szolgáltatások költségei átvezetési számla K 59 - T 81 5954. Bérköltség átvezetési számla K 5954 - T 82 5955. Személyi jellegő egyéb kifizetések átvezetési számla K 59 - T 82 5956. Bérjárulékok átvezetési számla K 5956 - T 823 5957. Értékcsökkenési leírás átvezetési számla K 5957 - T 83

A másodlagos 6-7 számlaosztály részletezését a szabályzat kötelezı mellékletében, a számlarendben található

- 45 -

8. SZÁMLAOSZTÁLY ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS RÁFORDÍTÁSOK A 8. számlaosztály tartalmazza az anyagjellegő ráfordításokat [ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegő ráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegő egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi mőveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelı adót. 81. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK Az anyagjellegő ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. 811. Anyagköltség Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. T 81 - K 59

812. Igénybe vett szolgáltatások értéke Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegő és nem anyagjellegő szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kell elszámolni. T 812 - K 5952

813. Egyéb szolgáltatások értéke Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehetı) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját elıállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történı kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történı felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat kell kimutatni. T 813 - K 5953

814. Eladott áruk beszerzési értéke Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelı tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. T 814 - K 51 Átvezetés anyagok értékesítésekor K 814 - T 88 Apportba adott áru K 814 - T 26 Áruk leltár szerinti értéke

- 46 -

815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelıvel) kötött szerzıdés alapján, a szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. T 815 - K 454, 38 Közvetített szolgáltatások 466 K 815 - T 27 Év végén még tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások leltár szerint

82. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK Személyi jellegő ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremőködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegő egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. 821. Bérköltség Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megilletı, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. T 821 - K 5954

822. Személyi jellegő egyéb kifizetések A személyi jellegő egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendı (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. T 822 - K 5955

823. Bérjárulékok Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendı összeg, amelyet a személyi jellegő ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétıl. T 823 - K 5956

83. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenése összegét, b) az 50 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök használatbavételkor elszámolt bekerülési értékét. T 83 - K 5957

- 47 86. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegő tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a) az üzleti év mérlegfordulónapja elıtt bekövetkezett, a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendı összegeket; b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendı, a mérlegfordulónap elıtti idıszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét; c) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét; d) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét; e) a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt - a bekerülési érték részét nem képezı, illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendı összegét; f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendı nyereségadó összegét; g) a szerzıdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmények szerzıdés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejőleg. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: a) az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelı összeget; b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét; c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét; d) a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális jószág, tárgyi eszköz - a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékével csökkentett - könyv szerinti értékét; e) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termeléső készlet könyv szerinti értékét; f) az eredeti követelést engedményezınél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni: a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét; b) a kereskedelmi áruk veszteségjellegő leltárértékelési különbözetének összegét; c) a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó a saját termeléső készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegét.

861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke 863. Mérleg-fordulónap elıtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 864. Utólag adott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény 865. Céltartalék képzése T 865 - K 42 Céltartalék-képzés

866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termeléső készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (elıállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülı költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termeléső készlet bekerülési (elıállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó elıírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai elıírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetıségnek) megfelelı, mérlegkészítéskor, illetve a minısítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentısen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı; d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelı, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

- 2 Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Értékvesztés elszámolása, visszaírása T 866 - K118,128,138,148,158,2,31-37 Értékvesztés elszámolása K 866 - T 118,128,138,148,158,2,31-37 Értékvesztés visszaírása

867. Adók, illetékek, hozzájárulások 8671. Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások 8672. Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások 8673. Elkülönített alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások 8674. Ráfordításként elszámolt fogyasztási adó, jövedéki adó 869. Különféle egyéb ráfordítások 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvébıl következıen a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzıkönyv alapján - vélelmezhetı), b) amelyet a hitelezı a csıdeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A devizában fennálló követelések behajthatatlanná minısítése során a devizajogszabályok elıírásait figyelembe kell venni. T 8691 - K 31 Behajthatatlan vevıkövetelés leírása T 8691 - K 34 Behajthatatlan váltókövetelés leírása

8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 87. PÉNZÜGYI MŐVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi mőveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások, a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

- 3 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségeként kell kimutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévı kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdésének d) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegő - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor; b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentı befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegő - különbözetet. 872-873 Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások T 872-873 - K 38

8711.Kapcsolt vállalkozásnak eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége 8712.Egyéb eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége 8713.Kapcsolt vállalkozásnak értékesített részesedés árfolyamvesztesége 8714.Egyéb értékesített részesedés árfolyamvesztesége Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendı (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntıke) után fizetett, fizetendı (esedékes) kamat összegét; c) befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történı eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget; d) valódi penziós ügyletek esetén a határidıs visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott vételára közötti különbözet összegében elszámolt kamatráfordítást; e) kamatfedezeti ügyletek (határidıs, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes veszteségét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) idıarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idıarányos veszteségének összegéig. 8721.Kölcsönök, hitelek kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamata 8722.Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendı kamata 8723.Értékpapírok után kapcsolt vállalkozásnak fizetendı kamat 8724.Értékpapírok után egyéb fizetendı kamat 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentı befektetések, a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. Tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékvesztése T 874 - K 179 Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése T 874 - K 189

- 4 Tartós bankbetétek értékvesztése T 874 - K 199 Tulajdoni részesedést jelentı befektetések visszaírt értékvesztése K 874 - T 179 Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok visszaírt értékvesztése K 874 - T 189 Tartós bankbetétek visszaírt értékvesztése K 874 - T 199

875-879. Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai A pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentı befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegő különbözetet (árfolyamveszteséget); b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévı kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegő - különbözetet (árfolyamveszteséget) az értékesítéskor; c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegő - különbözetet (árfolyamveszteséget); d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § (3) bekezdésének d), illetve a 84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti - veszteségjellegő - különbözetet; e) a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír évente történı tıketörlesztése esetén a törlesztı rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztı rész és a törlesztı részt is magában foglaló hátralévı törlesztı részek arányában meghatározott összege közötti - veszteségjellegő - különbözetet; f) a devizaés valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; g) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összegét, csökkentve azt a 84. § (7) bekezdésének g) pontja szerint elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig; h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegő - különbözetbıl az idıbelileg elhatárolt összeget; i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegő - különbözet idıbelileg elhatárolt összegének megszüntetését; j) a nem fedezeti célú elszámolási határidıs, opciós ügyletek és swap ügyletek határidıs része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elıtti megszüntetése) idıpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidıs) árfolyam közötti - veszteségjellegő - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, továbbá a pénzügyileg is realizált

- 5 veszteségjellegő különbözetének a tárgyévre idıarányosan jutó összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között megtörtént, valamint a veszteségjellegő különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, ha az ügylet zárása a mérlegkészítés idıpontjáig nem történt meg; k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidıs, opciós, swap és azonnali ügyletek) veszteségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszteség tárgyévre jutó idıarányos összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idıarányos nyereségének összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le; l) a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díjat, és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díját, ha ez utóbbit a vállalkozó a 61. § (2) bekezdése szerint a beszerzési értékben nem veszi figyelembe; m) a behajthatatlannak minısített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet; n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegő - különbözetet; o) a szerzıdésben meghatározott fizetési határidın (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összegét; p) közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevık által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendı közös költségek összegét, illetve a közös üzemeltetésbıl származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan átadott összegét; q) egyesülés tagjainál az egyesülés mőködési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összegét. A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírnál az árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszőrésével kell meghatározni. A pénzügyi mőveletek egyéb bevételeinek a tételei a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. 875. Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentı befektetés, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak 878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások 88. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtıl, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:

- 6 a) a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tıke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor - a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszőnés miatt - a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakult gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; e) a külsı tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevı által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minısülı - elengedett követelés könyv szerinti értékét; b) a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; c) a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke T 88 - K 1,2,3 467 Véglegesen fejlesztési célra adott támogatás T 88 - K 38 Véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök T 88 - K 38

89. NYERESÉGET TERHELİ ADÓK 891. Társasági adó Az adófizetési kötelezettség összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. T 891 - K 461 Fizetendı társasági adó 892. Adózott eredmény átvezetése

- 7 -

9. SZÁMLAOSZTÁLY ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE ÉS BEVÉTELEK A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi mőveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket. Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerzıdés szerinti teljesítés idıszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termeléső készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét. A teljesítés idıszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevınek a szerzıdésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevı által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyezı árbevételt, b) a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyő vállalkozásnak, a külföldi székhelyő vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerzıdésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyő vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, c) az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történı elszámolás alapján. Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevınek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történı eladáskor az eladott termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétıl, a tulajdonjog megszerzésétıl, illetve annak idıpontjától. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerzıdés keretében átadott vásárolt és saját termeléső készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerzıdés szerinti értékét az átadás-átvétel idıpontjában, b) az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét, c) a gazdasági társaságnál a jegyzett tıkének tıkekivonással történı leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termeléső készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítı okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét. Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésrıl kiállított számlában - a konkrét vásárolt és saját termeléső készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott engedmény összegét. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentı tételként kell elszámolni: a) a vásárolt és saját termeléső készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítı számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés idıpontjára vonatkozik);

- 8 b) a vásárolt és saját termeléső készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés idıpontjában már fennálló, megismerhetı, a szerzıdés szerinti feltételektıl való eltérések vagy a teljesítést követıen végrehajtott szerzıdésmódosítások miatt - utólag adott engedmény, továbbá a visszáru helyesbítı számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés idıpontjára vonatkozik); c) a - teljesítés idıpontjában a vevı által szerzıdés szerinti teljesítésként elfogadott vásárolt és saját termeléső készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során - utólag adott engedmény helyesbítı számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének idıpontjára vonatkozik); d) az értékesített és késıbb visszavett, a két idıpont között használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítı számlában rögzített, a szerzıdés szerinti feltételek teljesülésének késıbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét; e) az értékesített és késıbb visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét.

Az értékesítés nettó árbevételét növelı tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termeléső készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelı korrekciók helyesbítı számlában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés idıpontjára vonatkozik). 91-92. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön értékesített vásárolt és saját termeléső készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás a Sztv.75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévı vállalkozónak történı közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévı vállalkozónál a belföldön lévı vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévı vállalkozónak történı közvetlen értékesítés értékét. Növekedések: K 91-92 - T 311 Értékesített termékek, anyagok, árúk és teljesített szolgáltatások számlázott 467 vevı által elismert összege. K 91-92 - T 381 Készpénz ellenében történı értékesítés. 971. K 91-92 - T 39 A szolgáltatás tárgyévi ellenértéke, ha a számlát csak a tárgyévet követıen lehet kibocsátani.

Csökkenések: T 91-92 - K 311 Az értékesítés árbevételét csökkentı helyesbítések, helyesbítı számla 467 alapján. T 91-92 - K 48 A szerzıdés szerint számlázott és elszámolt árbevételbıl a következı évet megilletı árbevétel. T 91-92 - K 493 Éves zárlat

- 9 -

- 10 93-94. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termeléső készlet külföldi vevınek - külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történı értékesítésének, továbbá a - külföldi igénybevevınek - külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak az értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevınek, külföldi szolgáltatást igénybe vevınek minısül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés árbevételének ellenértéke kiegyenlíthetı számlajóváírással forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi elıírás alapján valutában, az értékesítés (a devizajogszabályok elıírásainak megtartásával) devizában meghatározott ellenértékével azonos értékő importáruval, importszolgáltatással. Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kell árbevételként elszámolni. Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történı kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni. Ha az ellenérték kiegyenlítése a számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni. Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történı kiegyenlítésekor a kapott valuta átszámított - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértékét kell árbevételként figyelembe venni. Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékő importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerzıdés szerinti devizaértékének az elsı teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz. A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerzıdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Növekedések: K 93-94 - T 316 Értékesített termékek, anyagok, árúk és teljesített szolgáltatások számlázott, a külföldi vevı által elismert forintban meghatározott összege.

Csökkenések: T 93-94 - K 316 Az exportértékesítés árbevételét csökkentı helyesbítések, helyesbítı számla 467 alapján. T 93-94 - K 493 Éves zárlat

- 11 96. EGYÉB BEVÉTELEK Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezı bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minısülnek sem a pénzügyi mőveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, c) a behajthatatlannak minısített - és az elızı üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytıl, valamint államközi szerzıdés vagy egyéb szerzıdés alapján külföldi szervezettıl kapott támogatás, juttatás összegét, e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelızı üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételek között kell kimutatni: a) a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszőnését); b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés idıpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét; c) a szerzıdésen alapuló - konkrét vásárolt és saját termeléső készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmények szerzıdés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejőleg; d) az eredeti követelést engedményezınél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor; e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésébıl származó bevételt az értékesítéskor; f) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelızı üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget. Egyéb bevételként kell elszámolni a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékbıl az üzleti évben a leírt összeget. Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit [ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét], valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegő leltárértékelési különbözetének összegét. Csökkenések: T 96 - K 493 Éves zárlat

961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele Növekedések: K 961 - T 311 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök számla szerinti értéke 467 K 961 - T 381 Készpénz ellenében történı értékesítés. 467

962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke

- 12 963. A mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek (káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, behajthatatlannak minısített és leírt követelésekre kapott összegek, költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, juttatás) K 9632 - T 3612 Hiányért, selejtért, egyéb más károk miatt a munkavállalóra hárított összegek

964. Utólag kapott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszőnése) K 965 - T 42 Céltartalék csökkenése, megszőnése

966.Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 967.Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 968.Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 969.Különféle egyéb bevételek 97. PÉNZÜGYI MŐVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi mőveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek, a pénzügyi mőveletek egyéb bevételei. T 97 - K 493 Éves zárlat

971. Kapott (járó) osztalék és részesedés Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentı befektetés után kapott, az adózott eredménybıl járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot is), amennyiben az a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált. 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegő - különbözetet. 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévı kamat összegét; b) a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségbıl származik, továbbá a befektetési alapnak történı eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek között kell figyelembe venni]; c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévı kapott (járó) kamat összegét; d) a tartós befektetést jelentı diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetbıl a tárgyévre idıarányosan jutó összeget; e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban

- 13 lévı kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegő - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor. A befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentı tételként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévı kamat összegét; b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét; c) a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetbıl a tárgyévre idıarányosan jutó összeget; d) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidıs visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét; e) a valódi penziós ügyletek esetén a határidıs viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott eladási ára közötti különbözet összegében elszámolt kamatbevételt; f) kamatjellegő bevételként a kamatfedezeti ügyletek (határidıs, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) idıarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idıarányos veszteségének összegéig, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély fizeti. Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek csökkentı tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. 975-979. Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei A pénzügyi mőveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentı befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegő különbözetet (árfolyamnyereséget); b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír - a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévı kamattal, diszkont értékpapírnál az (5) bekezdés c) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegő - különbözetet (árfolyamnyereséget) az értékesítéskor; c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegő - különbözetet (árfolyamnyereséget); d) a diszkont értékpapír beváltásakor a (3) bekezdés d), illetve az (5) bekezdés c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti - nyereségjellegő - különbözetet; e) a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír évente történı tıketörlesztése esetén a törlesztı rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztı rész és a törlesztı részt is magában foglaló hátralévı törlesztı részek arányában meghatározott összege közötti - nyereségjellegő - különbözetet;

- 14 f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; g) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg csökkentésével - idıbelileg el kell határolni a következı üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére; h) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegő - különbözetbıl az idıbelileg elhatárolt összeget; i) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegő - különbözet korábban idıbelileg elhatárolt összegének megszüntetését; j) a nem fedezeti célú elszámolási határidıs, opciós ügyletek és swap ügyletek határidıs része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elıtti megszüntetése) idıpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidıs) árfolyam közötti - nyereségjellegő - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a pénzügyileg is realizált nyereségjellegő különbözetnek a tárgyévre idıarányosan jutó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között megtörtént; k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidıs, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyereség tárgyévre jutó idıarányos összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idıarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le; l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat; m) a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti - nyereségjellegő - különbözetet; o) a szerzıdésben meghatározott fizetési határidın (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összegét; p) közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevıkre átterhelt összegét, illetve a közös üzemeltetésbıl származó nyereség tárgyévvel kapcsolatosan - átvett összegét; q) egyesülésnél a mőködés költségeinek - tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterhelt összegét. A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszőrésével kell meghatározni. A pénzügyi mőveletek egyéb bevételeinek a tételei a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni.

- 15 975. Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentı befektetés értékesítésének, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek 979. Egyéb pénzügyi bevételek 98. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtıl, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítı okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; c) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó - a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tıke összegét; d) a külsı tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevı (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó - a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tıke összegét; e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett eszközök értékét; f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; g) a jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete mellett - törvényi elıírás alapján - kibocsátott részvények ellenében elengedett - a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló kötelezettség összegét; h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelezı által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként idıbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; b) a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét;

- 16 d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Rendkívüli bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, idıbelileg elhatárolt összegbıl a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. T 98 - K 493 Éves zárlat

Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek K 989 - T 1,2,3 Térítés nélküli átvétel K 989 - T 48 Térítés nélkül átvett eszköz értékcsökkenésének elszámolásakor az idıbeli elhatárolás feloldása az elszámolt értékcsökkenés mértékéig T 989 - K 48 Térítés nélküli átvétel idıbeli elhatárolása