SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT

Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 17-2006./2007. sz. határozatával 2006.12.12-énelfogadta Módosítás: 27-2008/2009. sz. 2009. 03. 03-án módosította.

2006 Dunaújváros

Sz-13 SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT 1. kiadás

1. módosítás

2 (24). oldal

TARTALOMJEGYZÉK

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT.................................................................... PREAMBULUM ............................................................................................................ 3 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................... 3 1. § A Főiskola bemutatása, tevékenységének meghatározása............................... 3 II. rész Számviteli politika kialakításának követelményrendszere .............................. 6 2. § A számviteli politika célja, általános követelményei....................................... 6 3. § A számviteli politikáért való felelősség ........................................................... 6 III. rész A könyvvezetés rendje.................................................................................... 9 5. § A Főiskola számviteli rendszere ...................................................................... 9 7. § A költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok .................................. 12 8. § A költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok. 13 9. § Az előirányzatok nyilvántartása..................................................................... 14 IV. rész A SZÁMVITELI POLITIKA TARTALMI ELEMEI ................................. 15 10. § A mérlegkészítés és időközi mérlegjelentés időpontjának meghatározása .. 15 11. § Lényeges információk................................................................................... 17 12. § Számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából jelentős, nem jelentős összeg. …………………………………………………………………………………...18 13. § Eszközök besorolása, minősítése, a bekerülési érték meghatározása........... 19 14. § Kisösszegű követelések, behajthatatlan követelések .................................... 20 15. § Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási rendje20 V. rész A SZÁMVITELI POLITIKÁBAN ELRENDELT KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOK …………………………………………………………………………………………... 22 16. § Szabályzatkészítési kötelezettség és megjelenési forma .............................. 22 17. § Szabályzatok rövid tartalma.......................................................................... 22 18. § A Számviteli Politika és a Számlarend kapcsolata ....................................... 23 VI. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................... 24 19. § A Szabályzat hatályba lépése........................................................................ 24


1. módosítás

3 (24). oldal

PREAMBULUM (1)

A számvitelről szóló 2000.évi C törvény ( továbbiakban: Sztv.) 5. § alapján az államháztartás szervezete beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése szerint: „A Törvény és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia a számviteli politikáját.”

(2)

A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Dunaújvárosi Főiskola szenátusa számviteli politikájának elveit, módszereit az alábbiak alapján határozza meg:

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Főiskola bemutatása, tevékenységének meghatározása (1)

A Főiskola azonosító adatai: -

Az intézmény neve:

Dunaújvárosi Főiskola

-

Székhelye:

2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a.

-

Alapító szerve:

a Magyar Köztársaság Országgyűlése

-

Gazdálkodási formája, jogköre:

-

Szakágazati besorolása:

önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv 854200 Felsőoktatás

-

Jellemző szakfeladat:

803218 Főiskolai oktatás

-

Intézmény PIR-törzsszáma:

320988

-

Főiskola adószáma:

15320988-2-07

-

KSH azonosító száma:

153209888-030-31207

-

TB törzsszám:

8014-3

-

Államháztartás egyedi azonosítója:

230298

-

Regisztrációs OM-azonosító:

FI60345

(2) A Főiskola bankszámlaszámai: -

Előirányzat-felhasználási keretszámla:

10029008-00282723-00000000

-

Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla:

10029008-00282723-00030007

-

Feladatfinanszírozási keretszámla:

10029008-00282723-00050005

-

Európai Uniós Programok célelszámolási számla:

10029008-00282723-30005008

-

Céltartalék számla:

10029008-00282723-00020008

-

Kártyafedezeti számla:

10029008-00282723-00060004

-

VIP kártyafedezeti számla:

10029008-00282723-00070003

-

Állami felsőoktatási célelszámolási számla

intézmények

saját

bevételek

10029008-00282723-39100007


1. módosítás

4 (24). oldal

A Főiskola a devizaszámláját az OTP Bank Nyrt. dunaújvárosi fiókjában vezeti. A bankszámlavezetés, pénzkezelés, pénzellátás rendjét a Főiskola Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. (3) A Főiskola tevékenysége: a) Tevékenységek szakfeladatai TEÁOR szám Alaptevékenységek 8542 8559 7219 7220 8899 9101 9311 9319 Kiegészítő tevékenység 4781 5590 6820 7320 8560 8219 7311 9499 5811

TEÁOR szerinti megnevezése Felsőfokú oktatás Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény működtetése Egyéb sporttevékenység Könyv-kiskereskedelem Egyéb szálláshely szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Piac- és közvélemény-kutatás Oktatást kiegészítő tevékenység Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Reklámügynöki tevékenység Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Könyvkiadás

b) Az Intézmény tevékenységi körét /és szervezeti felépítését/ az alaptevékenység körében ellátandó állami feladatokat és kiegészítő tevékenységét a Főiskola Alapító Okirata tartalmazza. A Számviteli Politika kialakítása időpontjában az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. (4) Az Intézmény kapcsolata az adóhatósággal: A Főiskola az általános forgalmi adónak alanya. Az ÁFA-elszámolásnál a tételes elkülönítés és visszaigénylés módszerét alkalmazza, valamint él a rezsi költségekre eső előzetesen felszámított adó megosztásának arányosításával a Törvény 3. sz. melléklet szerinti arányosítás módszerével. L = A x LH L = arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható rész A = arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összege LH = levonási hányad adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összesített ellenérték

LH =

adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összesített ellenérték

+

adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke


1. módosítás

5 (24). oldal

A kötelező állami és kiegészítő tevékenységek tételes TEÁOR szerinti felsorolását és a tevékenységek általános forgalmi adó szerinti besorolását a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.


1. módosítás

6 (24). oldal

II. rész Számviteli politika kialakításának követelményrendszere

2. § A számviteli politika célja, általános követelményei (1) A Számviteli Politika célja az Sztv, valamint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségekre vonatkozó Kormányrendelet végrehajtásához szükséges főiskolai szintű eljárások, módszerek kialakítása, egységbe foglalása. (2) A Számviteli Politika olyan vezetői döntési sor, mely a kapcsolódó jogszabályi háttér alapján meghatározza a gazdálkodásra jellemző lényeges szabályokat, rögzíti a választott elszámolási módokat, az értékelésre vonatkozó szabályokat, az Intézmény információs rendszerét befolyásoló tényezőket. (3) A Számviteli Politika úgy felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, hogy az Sztv.-ben megfogalmazott alapelvekre, értékelési eljárásokra épül, és figyelembe veszi a Főiskola sajátosságait. (4) Számviteli Politikát meghatározó jogszabályok a) A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (Sztv.) b) Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény (továbbiakban: Áht.) c) Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998 (XII.30) Kormányrendelet (továbbiakban: ÁMR) d) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet (továbbiakban KR) (5) Számviteli Politika mellékletei a) számlatükör, számlarend b) bizonylati rend c) eszközök és források értékelési szabályzat d) önköltségszámítás szabályzata e) pénzkezelési szabályzat f) leltározás és leltárkészítés szabályzata 3. § A számviteli politikáért való felelősség (1) A Kormányrendelet 8.§ (10) bekezdése alapján a Számviteli Politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült Számviteli Politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője, Főiskolánkon a rektor felelős. (2) A Főiskola vezetőjének e felelősségi jogköréből adódóan -

egyrészt biztosítani kell a gazdasági szervezet által az eljárási módszerek, szabályok összeállítását, illetve gondoskodni kell a Számviteli Politika bevezetéséről,

-

másrészt belső ellenőrzés kertében vizsgálni kell a Számviteli Politika eljárási módszereinek gyakorlatban érvényesülő alkalmazását.

(3) A Számviteli Politika összeállítása a gazdasági főigazgató feladatkörében történik.


1. módosítás

7 (24). oldal

(4) A Számviteli Politikát indokolt esetben meg kell változtatni. A módosítás oka lehet jogszabályi változás, belső információs rendszer, belső értékelési, minősítési szabályok módosulása. 4. § A számviteli alapelvek érvényesítése (1) A Számviteli Politika kialakítása során elsődlegesen az Sztv.-ben meghatározott számviteli alapelveket kell alapul venni. A belső szabályok megalkotásánál figyelembe kell venni, hogy egyes alapelvek eltérnek a vállalkozásokra előírt szabályoktól, érvényesülésükre a 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet ad iránymutatást. (2) Az Sztv.-ben leírtakkal azonos tartalommal érvényesülő alapelvek: - a valódiság elve: mely a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésen alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésüknek a Sztv.-ben is rögzített értékelési elveken és azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásokon kell alapulnia. - a világosság elve: érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A főkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia, azaz a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a Sztv.-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. - a folytonosság elve: érvényesülésénél a naptári év nyitó mérlegben szereplő adatoknak meg kell egyezni az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell (vagyonértékelés, pénzmaradvány számbavétele), azaz az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Sztv.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. - az egyedi értékelés elve: alapján az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló elkészítése során. Ennek megfelelően a nyilvántartás is egyedileg történik. - a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, és az azt alátámasztó könyvvezetés során (főkönyvben, analitikában) a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, függetlenül a formai megjelenéstől.

(3) A sajátos könyvvezetés és a beszámoló információ tartalma miatt az alábbi alapelvek a Sztvben rögzítettek ellenére csak korlátozottan érvényesülnek: - a teljesség elve: úgy érvényesül, hogy a tárgyévben felmerült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás miatt, és az a tény, hogy a költségvetés naptári évre készül. - a lényegesség elve: úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a megbízható és valós összkép kialakítását a költségvetési gazdálkodásról.


-

1. módosítás

8 (24). oldal

a költség-haszon összevetésének elve: alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyek szolgáltatását törvények vagy Kormányrendeletek szabályozzák.

(4) A költségvetési szervek sajátosságaiból adódóan a következő alapelvek a Sztv-ben rögzítetteken túlmenően csak kiegészítésekkel érvényesülnek: -

a vállalkozás folytatásának elve: úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévi szervezeti és feladatváltozásokat. A feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

-

a következetesség elvének: megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.

-

az összemérés elvének: alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, vállalkozási eredmény) megállapításokat a ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a költségvetési évben ráfordításként a tényleges kiadásokat, bevételenként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

-

az óvatosság elve: a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkentést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. a bruttó elszámolás elvét: mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell. A tartozásokat és a követeléseket, illetve a bevételeket és kiadásokat egymással szemben nem lehet elszámolni, kivéve a függő átfutó, kiegyenlítő tételeknél, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a nettó jellegű rendezés.

-

(5) A könyvvezetési sajátosságok miatt a Sztv egy alapelve, az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható, a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló és a könyvvezetési sajátosságaiból adódóan.


1. módosítás

9 (24). oldal

III. rész A könyvvezetés rendje

5. § A Főiskola számviteli rendszere (1) A Főiskola könyvvezetési kötelezettségét a 249/2000. (XII.24.) többször módosított Kormányrendelet határozza meg. A rendelet 8. § (1) bekezdése előírja, hogy az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást köteles vezetni és azt az év végével lezárni. A nyilvántartást magyar nyelven a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni. (2) A Főiskola számviteli információs rendszerében az adatok feldolgozása jogosultsági csoportonként történik. A „TÜSZ” rendszerben működő egyes modulok (Főkönyv – Keretgazdálkodás – Pénzügy – Készlet – Tárgyi eszköz) között szoros (integrált) kapcsolat működik. A pénzügyi, számviteli feldolgozás illetve információgyűjtés az alábbi szinteken történik: Főiskola összesen Önálló egység Munkahely (szervezeti egységek) Témaszám (3) A számviteli rendszeren belül az egyes jogosultsági csoportok adatainak teljes elkülönülése biztosított, egyben lehetővé téve az adatok magasabb gazdálkodási szintre történő összesítését. (4) A számviteli rendszer az egyéb alrendszerekkel, modulokkal együtt képes a főiskolai szintű gazdálkodási adatok szolgáltatására az adatok egymással történő egyeztethetőségére. A főkönyvi és analitikus nyilvántartási modulok megfelelnek a jogszabályokban előírt könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének, a keretgazdálkodási és pénzügyi modullal együtt segíti a Főiskola belső gazdálkodását, a vezetői információs igényeket. (5) A Könyvvezetési rendszer kialakítása figyelembe vette a felügyeleti szerv részére készítendő beszámoló jelentés elkészítését. Általános szabály, hogy minden gazdasági eseményről, műveletről, amely eszközök, illetve források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A bizonylatok feldolgozási rendje: - Pénzforgalmat érintő gazdasági események adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén egy munkanapon belül, előirányzat-felhasználási keretszámla- vagy más bankszámlaforgalomnál a kincstári, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezését követően legkésőbb a következő munkanapon belül kell a könyvekben rögzíteni. - Egyéb gazdasági műveletek bizonylatainak adatait illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból készített összesítő bizonylat (feladás), valamint a helyesbítő feljegyzések adatait az esemény megtörténte után,


1. módosítás

10 (24). oldal

legkésőbb a feladások esetében tárgynegyedévet követően a hónap 10. napjáig, a feljegyzések, átkönyvelést igénylő helyesbítések esetében a tárgyhónap lezárása előtti munkanapig kell a Könyvekben rögzíteni. (6) A gazdasági eseményeket a számlarendben meghatározott számlákon kell rögzíteni. Intézményünk mint költségvetés alapján gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörben döntött arról, hogy a folyó kiadásokat elsődlegesen az 5. számlaosztályban rögzíti, másodlagosan kerül sor a szakfeladat-rend szerinti könyvelésre a 6-7. számlaosztályokba. Az 5. számlaosztály a működési kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát, a költségvetés végrehajtásaként ténylegesen teljesített kiadásokat és az egyéb folyó kiadásként elszámolható kifizetéseket tartalmazza. (7) A főkönyvi rendszerhez kapcsolódó analitika - biztosítja a beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés elkészítését főiskolai szinten - adatokat szolgáltat a kiadások és bevételek előirányzat és teljesítési adatainak további részletezésével a költségvetés funkcionális vizsgálatához - biztosítja az egyes egységek (Intézetek, témaszámok) adott időpontig történő pénzügyi keret felhasználás adatainak legyűjtését. (8) A külső és belső információs igények kiszolgálása céljából a főkönyvi rendszer a bevételi és kiadási előirányzatokat és teljesítéseket források szerinti bontásban is megjeleníti: - Kincstári egyeztethetőség - gazdálkodás belső információs igény. (9) A keretrendszerben a kiadások és bevételek teljesítése minden esetben konkrét szervezeti egységekhez és témaszámokhoz kapcsolódnak, melyek egyedi azonosító szervezeti kódokkal vannak ellátva. A szervezeti egységkód és a főkeret tevékenységi kódja együttesen meghatározza a főkönyvi rendszerben a kapcsolódó funkcionális kiadási és bevételi főkönyvi számlát, szakfeladatot, megteremtve a két modul közötti kapcsolatot. 6. § Közvetett kiadások elszámolási rendje (1) A Főiskola azon kiadásokat, amelyekről a felmerülés időpontjában megállapítható, hogy közvetlenül mely tevékenységhez kapcsolódik, a 7. számlaosztályban a tevékenységnek megfelelő kiadási előirányzat és teljesítési számlára számolja el a könyvvezetésében. (2) Azon kiadások, amelyek teljesítésekor csak a felmerülés helye határozható meg, a tevékenység (szakfeladat) nem, a közvetett vagy általános kiadások. Ezek a kiadási (költség)helyek olyan területileg vagy forgalmi szempontból körülhatárolt, felelős vezető irányítása alatt működő szervezeti egységek, melyek általában több szakfeladattal állnak kapcsolatban. A közvetett kiadások elszámolása a 6. számlaosztályban történik, felosztásuk szakfeladatra félévente a Főiskola Számlarendjében megfogalmazottak szerint történik. (3) Közvetett kiadások elszámolásához használt kisegítő részlegek és az elszámolható kiadások köre. a) 61. Karbantartó műhely kiadásai: Épület, gép, berendezés karbantartási feladatainak ellátása.


1. módosítás

11 (24). oldal

-

Itt kell elszámolni az alkalmazott létszámhoz kapcsolódó személyi juttatás és munkaadót terhelő járulék kiadásának összegét.

-

A karbantartási munka elvégzéséhez vásárolt anyagokat, alkatrészeket, kisés nagyértékű tárgyi eszközöket.

-

A karbantartó műhely fenntartásának, üzemeltetésének kiadásait.

-

Minden egyéb igénybe vett külső szolgáltatás ellenértékét.

-

Idegen kivitelezővel történt karbantartási munkák elszámolása NEM itt, hanem a 65. Épületek fenntartási kiadása számlán történik.

Saját kivitelezésben történt eszköz előállítását, beruházási tevékenységet elszámolásnál az önköltség-számítási szabályzat ide vonatkozó előírásait kell alkalmazni úgy, hogy biztosított legyen a felhasznált anyag és munkaidő elkülönített kimutatása. b) 62. Kiegészítő részleg kiadásai -

621. Kazánház, energiaszolgáltatás: Intézményünk saját kazánházat nem üzemeltet. Itt kell elszámolni a vásárolt energia-, közüzemi szolgáltatási díjakat, mint gáz, villamos energia, víz- és csatornadíj.

-

622. Gépjármű üzemeltetés: Ezen főkönyvi számlán kerülnek elszámolásra személygépkocsival kapcsolatos dologi kiadások, a gépkocsivezető személyi jellegű kifizetése és a munkaadót terhelő járulékok. Itt kerülnek elszámolásra a szakfeladatra közvetlenül el nem számolható vásárolt szállítási szolgáltatások is.

-

626. Házinyomda kiadásai: Ezen a főkönyvi számon kerülnek elszámolásra a nyomda üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kiadások, a nyomdában foglalkoztatottak személyi jellegű kifizetése és a munkaadót terhelő járulékok. A kiadások a nyomdai szolgáltatásokat igénybevett szakfeladatokra kerülnek felosztásra a számlarendben meghatározott módon.

-

629. Központi raktári beszerzések: Ezen főkönyvi számlán kerül elszámolásra a raktárba, szállítói bizonylat alapján bevételezett készletek és a raktári kivételezési bizonylatok alapján a „TÜSZ” rendszer Készlet moduljából készült automatikus anyagfeladás elszámolása.

c) 65. Épületek és berendezések fenntartási kiadásai: -

A 61. számlacsoporton belül a Karbantartó műhely költséghelyen csak a saját kivitelezésű karbantartási tevékenység kiadásait lehet kimutatni.

-

Itt kell elszámolni az üzemeltetéshez kapcsolódó, saját létszámmal (pl. portások, takarítók) végzett tevékenységek személyi, dologi felhalmozási kiadásait. Itt számolható el a külső vállalkozások által végzett takarítás, hulladékszállítás, őrzésvédelmi feladatok díja az épületek, építmények, az épületekhez kapcsolódó berendezések fenntartási, üzemeltetési kiadásai és az egyéb üzemeltetési feladatok közvetett kiadásai.

-

Amennyiben egy-egy szakfeladattal kapcsolatos tevékenységet önálló épületben folytatnak és a kiadások elkülöníthetők, akkor a felmerült kiadás közvetlenül szakfeladaton számolható el. Egyéb esetekben a Főiskola


Számlarendjében szakfeladatra. -

1. módosítás

meghatározott

12 (24). oldal

felosztási

módon

kerül

egy-egy

A szakfeladatok ellátását szolgáló szakmai gépek, berendezések, műszerek fenntartási, karbantartási kiadásait az érintett szakfeladatra, szakmai egységre illetve annak megfelelő főkönyvi számlára kell elszámolni.

d) 66. Nemzetközi támogatási programok kiadásai Itt kell elszámolni a teljesített nemzeti és EU-s kiadásokat. A kiadásokat projektenként külön témaszámokon kell nyilvántartani és úgy kell részletezni, hogy abból megállapítható legyen, hogy az a kiadás felhalmozási illetve működési célokat szolgál-e. e) 68. Központi irányítás kiadásai -

-

E számlacsoportban kell elszámolni a Főiskola egészét érintő központi irányítás, központi igazgatás feladatainak ellátásához kapcsolódó személyi, dologi és fejlesztési kiadásokat. Legjellemzőbb központi feladatok: tagsági díjak, ügyvédi, jogsegélyszolgálati kiadások, PR kiadványok, adóköteles természetbeni juttatás és reprezentáció utáni SZJA, biztosítások (vagyon, gépjármű), hatósági díjak, bankköltség, közbeszerzési eljárási díjak, tűz- és munkavédelmi feladatok, központi telefon-előfizetés, szakértői megbízási díjak, selejtezés kiadásai, központi szervezeti egységek működtetése, központi adminisztrációs kiadások, segélyek, központi jutalmak.

7. § A költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok (1) A Költségvetés tervezésének munkaszakaszai: a) A felügyeleti szerv (Oktatási és Kulturális Minisztérium) megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv kincstári költségvetését, melyet legkésőbb a költségvetési év január 15-ig készít el. b) A felügyeleti szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat. (2) Az Intézmény a felügyeleti szervvel történt egyeztetés alapján állítja össze az elemi költségvetését. Az egyeztetések alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, a feladat ellátásához szükséges létszám, a saját bevétel és költségvetési támogatás főösszege. (3) Az elemi költségvetés tartalmazza: - kiadásokat és bevételeket részletes előirányzatonként, - a kiadásokat és bevételeket tevékenységenként, - a személyi juttatásokat és létszám összetételét, - a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat, - a kiadási és bevételi előirányzatok megalapozó indoklását. (4) A bevételi és kiadási előirányzatok fő összegének meg kell egyezni. (5) Elkészítésének határidejét a felügyeleti szerv határozza meg. (6) Az elkészített elemi költségvetést az Oktatási és Kulturális Minisztérium a költségvetési dokumentáció visszaküldésével hagyja jóvá tárgyév március 31-ig.


1. módosítás

13 (24). oldal

(7) Az elfogadott elemi költségvetést a főkönyvi számlákon a visszaküldéstől számított 15 napon belül rögzíteni kell a TÜSZ rendszerben. (8) Az államháztartási költségvetésben megtervezett bevételi és kiadási előirányzatok a Főiskola belső költségvetésében kerülnek felosztásra témaszám mélységig. A belső költségvetés előirányzati adatainak nyilvántartása a közgazdasági csoport által vezetett keret rendszerben történik. (9) A szervezetek részére éves illetve havi működési előirányzat (keret) lebontás történik. (10) Az előirányzatok (keretek) felhasználásának követése a TÜSZ számítógépes feldolgozási rendszeren keresztül történik. a) a főkönyvi modulban tevékenységenként, tovább tagolt 7-es számlákon a közvetett kiadások 6-os számlák bontásával, mindkét esetben kiadási nemek szerint részletezéssel; b) a keret modulban szervezetekre, keretre (témaszám) illetve keret jogcímekre történő részletezéssel. (11)

A kiadások és bevételek elszámolását a pénzügyi-számviteli rendszer biztosítja. a) a rendszer biztosítja a tevékenységek elkülönítését, összemérhetőségét; b) a beszámoló jelentés megfelelő adatokkal történő elkészítését.

(12) A főkönyvi rendszerben alkalmazott kiadások és bevételek elszámolását, a számlák tartalmát és funkcióját a Főiskola Számlarendje tartalmazza. (13) A főkönyvi rendszer az előirányzatokat és teljesülésüket források szerinti bontásban is megjeleníti. (14) A teljesítési kiadások és bevételek részletes nyilvántartása a keretrendszerben is megtörténik: a) Témaszám: legalacsonyabb – már nem bontható – szint. b) Témacsoportok. c) Munkahelyek (szervezeti egységek). d) Önálló egység. e) Összesen. (15) A szervezeti egységkód és a főkeret tevékenységi kódja együttesen meghatározza a főkönyvi rendszerben a kapcsolódó funkcionális kiadási és bevételi, főkönyvi számlát, szakfeladatot, megteremti a két modul közötti kapcsolatot.

8. § A költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok (1) A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat a 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet határozza meg. (2) Intézményünk - az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Államkincstár egyidejű tájékoztatása mellett - a 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 51. § alapján saját hatáskörben dönthet. a) Bevételi és kiadási előirányzat fő összegének, a kiemelt előirányzatok és a megfelelő részelőirányzatok felemeléséről, előirányzat-maradványból a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően teljesítendő kifizetéssel


b)

c)

d)

e)

(1) (2) (3)

(4)

(5) (6)

1. módosítás

14 (24). oldal

egyidejűleg vagy azt megelőzően. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető. A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő módosítások kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha Intézményünk az éves fizetési kötelezettségének (ha köztartozása van, azt is beleértve) eleget tud tenni. Dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre – „a szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen” – a személyi juttatások előirányzata terhére. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor lehet, ha a költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A ténylegesen befolyt többletbevétel terhére a bevételi és kiadási előirányzat fő összegének kiemelt előirányzatai megemelésével.

9. § Az előirányzatok nyilvántartása A Főiskola a módosított teljesítési szemléletű kettős könyvvitel zárt rendszerében gondoskodik az előirányzatok nyilvántartásáról, a változások átvezetéséről. Az előirányzat változások Számviteli Csoport felé történő feladásáról a Közgazdasági Csoport gondoskodik. Féléves illetve éves beszámoló jelentés elkészítése előtt a Számviteli csoport a főkönyvben rögzített előirányzatok összegeit egyezteti a Közgazdasági csoporttal, illetve a Kincstári Pj.02/B „Kiadások és bevételek előirányzatának és teljesítésének alakulása” nyilvántartással. Az elemi költségvetésben megtervezett bevételi és kiadási előirányzatok a belső költségvetésben kerülnek felosztásra, előirányzati adatainak nyilvántartása a Közgazdasági csoport által vezetett keret rendszerben történik. A szervezetek részére éves illetve havi működési előirányzat (keret) lebontás történik, jogosultsági szintek közötti keretmozgást a Közgazdasági csoport végzi. Az előirányzatok felhasználása a TÜSZ számítógépes rendszerben követhető, főkeretre, szervezeti keretekre (témaszámra) történő bontással, keret jogcímekre történő részletességgel.


1. módosítás

15 (24). oldal

IV. rész A SZÁMVITELI POLITIKA TARTALMI ELEMEI 10. § A mérlegkészítés és időközi mérlegjelentés időpontjának meghatározása (1) A mérlegkészítés időpontja azt az időpontot jelenti, ameddig a költségvetési évet követően az eszközök-források értékelési feladatait főiskolai szinten el kell végezni, illetve amely időpontig a számviteli nyilvántartásban helyesbítés, a könyvvezetésben feldolgozási munka végezhető. (2) A mérlegkészítés időpontja a naptári évről december 31-i fordulónappal, a felügyeleti szerv részére történő leadási határidő: a tárgyévet követő február 28-a. (3) A beszámoló elkészítését megelőzően az egyes alrendszerekben (főkönyv, pénzügy, keret, tárgyi eszköz, készlet modulok) elvégzendő feladatok, egyeztetések, ellenőrzések határideje: a)

b)

Tárgyévet terhelő, de a tárgyévet követő évben beérkező szállítói számlák nyilvántartásba vételének végső határideje Könyvelési helyesbítések (átkönyvelési kérelmek, az éves könyvelés felülvizsgálata során talált hibák javítása) elvégzése

tárgyévet követő év január 10.

tárgyévet követő év február 10.

(4) Az éves beszámoló részei: a) könyvviteli mérleg, b) pénzforgalmi kimutatás, c) előirányzat-maradvány és eredmény-kimutatás, d) kiegészítő mellékletek, e) szöveges indoklás. (5) A kiegészítő melléklet a beszámoló garnitúrát képező űrlapokból, számszerű kimutatásokból áll, így tartalmazza: a) költségvetési előirányzatok és pénzforgalom egyeztetését, b) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulását, c) létszám- és a személyi juttatási adatokat, d) feladatmutatók állományának alakulását, e) kiadások és bevételek tevékenységenként (működési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadás részletezése), f) tájékoztató adat járulékfizetési kötelezettségekről, g) a követelések részletezése, h) a kötelezettségek részletezése, i) intézményi előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása, j) Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségek állományváltoztatása, k) a kincstári beszámoló és az intézményi beszámoló eltérések indoklása, l) a normatív állami hozzájárulások elszámolását, m) funkcionális költségvetés és teljesítése, n) K+F tevékenység forráscsoportonkénti megoszlása,


1. módosítás

16 (24). oldal

o) létszámcsökkenéssel összefüggő előirányzat elfogadása, p) részesedések és részesedés utáni osztalék alakulása. (6) A szöveges indoklásban be kell mutatni: a) a beszámoló készítésének rendjét, b) az amortizációs politikát, c) az értékvesztést és visszaírását, d) az eszközök-források értékelési eljárását, e) a vagyoni helyzet alakulását, f) a jóváhagyott előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását, g) pályázatok útján és egyéb programok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, valamint ezekkel kapcsolatban felhasznált saját illetve költségvetési források alakulását, h) az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket. (7) A Főiskola a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal féléves beszámolót készít, melynek a felügyeleti szervhez történő benyújtási határideje július 31. A féléves beszámoló pénzforgalmi kimutatást tartalmaz. (8) Féléves zárlati feladatok a negyedéves zárlati és havi zárási feladatokon túlmenően: a) A közvetett kiadások szakfeladatra történő felosztása. b) Előirányzat-módosítások egyeztetése. c) Főkönyvi kivonat készítése az I. féléves beszámoló elkészítéséhez. (9) Időszaki mérlegjelentés: az eszközök és források alakulásáról negyedévenként a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, a második és a negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani. (10) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

Negyedéves zárlati feladatok a havi zárási feladatokon túlmenően: A beruházási és felújítási számlák egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, a rendező tételek könyvelése. A függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások forgalmának egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, a rendező tételek könyvelése. Befejezetlen beruházások állományváltozásának könyvelése. Tárgynegyedévben üzembe helyezett beruházások és felújítások könyvelése a megfelelő állományi számlákra. Befektetett pénzügyi eszközök állományában bekövetkezett változások könyvelése (részesedések, tartós kölcsönök – analitikából feladás alapján). Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állományváltozása. Értékcsökkenés elszámolása, könyvelése. Készletek állományváltozásának könyvelése feladás alapján. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök állományváltozása analitikából feladás alapján. Követelések állományának változása analitikából feladás alapján. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozásának könyvelése.


1. módosítás

17 (24). oldal

l) Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozásának könyvelése analitikából feladás alapján. m) Kötelezettségvállalás könyvelése a 0. számlaosztályba analitikus nyilvántartásból feladás alapján. (11) a) b) c) d) e) f)

Havi zárlati feladatok: Bankszámlák egyenlegeinek egyeztetése a havi utolsó bankszámlakivonat adataival. Pénztárjelentés adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztárszámla adataival. Az ÁFA-bevallás adatainak egyeztetések a tényleges befizetésekkel. Hóvégi főkönyvi kivonat alapján az 1-5. számlaosztályban könyvelt kiadások egyeztetése a 6-7. számlaosztályban elszámolt kiadásokkal. A pénzforgalmi számlákon könyvelt bevételek és kiadások egyeztetése az átvezetési számlákon elszámolt kiadásokkal és bevételekkel. Havi pénzforgalom egyeztetése (pénz- és bankszámlák nyitó egyenlege + havi pénzforgalmi bevétel – havi pénzforgalmi kiadások = pénz- és bankszámlák hóvégi záró egyenlege.

11. § Lényeges információk (1) A megbízható és valós kép kialakítását befolyásoló információ tekintetében a lényegesség alapelvének előírásait figyelembe véve lényegesnek tekinti Főiskolánk, hogy az információ tartalmazza vagyoni, pénzügyi helyzetünket. Nem tekinthetők lényeges információknak azon adatok, amelyeknek nincs hatása Főiskolánk megítélésére. (2) A Főiskola tevékenységében bekövetkezett változás lényegesnek minősül, ha: a) a Számviteli Politika kialakítását követően az intézmény tevékenységi köre az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységgel bővül; b) a tevékenységi kör olyan feladattal bővül, mely az Alapító Okiratban nem szerepel; c) a tevékenységi kör szűkül feladatelmaradás vagy átalakítás miatt. (3) A szervezeti felépítésben a megbízható való összkép biztosítása szempontjából lényeges információk: a) új Intézet, szervezeti egység létrehozása; b) Főiskolából Intézet, szervezeti egység kiválása, megszüntetése; c) beruházásból rekonstrukcióból egyenként 20 m Forintot meghaladó teljes költségű önálló szervezeti egységek (elkülönült ingatlanok) bekerülése. (4) A Főiskola tárgyévi gazdálkodásában a kiadások és bevételek vonatkozásában valós összképet befolyásoló lényeges információnak tekinthető: a) a 10 mFt összeget meghaladó egyedi, felújítási, beruházási munka; b) a 5 mFt összeget meghaladó egyedi beszerzési értékű gép, műszer, eszköz, beruházás; c) a három évet meghaladó tartalmú, évenként 25 mFt-ot elérő illetve a mérlegkészítés időpontjában a 50 mFt összeget meghaladó kötelezettség összege; d) a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatonkénti teljesítésénél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak mértéke eléri a 10%-ot;


1. módosítás

18 (24). oldal

e) a képződött tartalékok 10%-ot meghaladó mértéke és annak keletkezését befolyásoló tényezők; (5) A pénzügyi kereteket megjelenítő előirányzatok tekintetében a valós összképet befolyásoló tényezőnek tekinti a Főiskola, ha az évközi szerkezeti jelleggel történő előirányzatmódosítás mértéke meghaladja az eredeti előirányzat 20%-át. (6) A Főiskola gazdálkodásában a beszámoló elkészítésében lényeges információként kell kezelni a gazdasági társaságban szerzett 50% feletti részesedést, illetve az 5 mFt feletti összeget meghaladó részesedésszerzést.

12. § Számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából jelentős, nem jelentős összeg. (1) A jelentős és nem jelentős összeg értelmezése az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál abban az esetben, ha a bevételezés nem számla, hanem szállítólevél vagy más bizonylat alapján történik: a) Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél az aktiválás alapja a beérkezett számla, illetve a pénzügyi teljesítés. Negyedév végén a beérkezett és üzembe helyezett eszközöket akkor is állományba kell venni, ha addig a számla még nem érkezett meg, illetve a pénzügyi teljesítés nem történt meg. A bevételezés dokumentuma számla hiányában például a megrendelés visszaigazolása, szállítólevél stb. A tárgyi eszköz, illetve szellemi termék esetében alapértelmezésben a Főiskola a tényleges számla összegének megfelelően helyesbíti a bevételezést. Élve a Számviteli Politikában megfogalmazott lehetőséggel amennyiben a bevételezés és a tényleges számla közötti eltérés nem haladja meg a számla összegének 3%-át, de maximum 8.000,- Ft-ot nem jelentős összegnek tekinthető, így nem szükséges a meglévő eszköz értékét növelni a különbözet dologi kiadásként elszámolható. b) Tárgyi eszközök esetében a bevételezés után érkezett járulékos költségek, banki bizományosi díj, olyan kiegészítő pl. alkatrészek beszerzési értéke, mely a gép, műszer jellemzőit nem változtatja meg – leltározásnál nem befolyásolja az eszközök teljes azonosíthatóságát – a pénzügyi teljesítéskori értékük nem haladja meg a már nyilvántartásban lévő eszközök bekerülési értékének 3%-át max. 10.000 Ft-ot, nem jelentős összegnek tekintjük, az eszköz értékét növelni nem szükséges, egyéb dologi kiadásként elszámolhatók. c) Kisértékű tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték a raktáron lévő készleteknél meghatározó, a munkahelyre kiadott kisértékű tárgyi eszközök már csak mennyiségi nyilvántartásban szerepelnek. Az eszközök nyilvántartási értékének alacsonyabb összege miatt (2006. január 1-től 100.000,- Ft egyedi bekerülési érték) ha a bevételezés és a tényleges számla közötti eltérés nem éri el az 5%-ot, egy számlára értelmezve az eltérés nem jelentősnek minősül, egyéb kiadásként elszámolható, összegével nem kell korrigálni a bevételezést. d) Az anyagok, készletek jelentős-nem jelentős összeg meghatározása: - ha a raktári bevételezés nem számla alapján történik, a számla megérkezését követően vizsgálni kell, hogy a bevételezés és a számla közti különbség mértéke meghaladja-e az 5%-ot, ha nem, az eltérés nem jelentős, a bevételezés összeget nem kell módosítani, a különbség egyéb kiadásként elszámolható.


-

-

-

-

1. módosítás

19 (24). oldal

Amennyiben az eltérés az 5%-ot meghaladja jelentősnek minősül, a korábbi bevételezést módosítani szükséges. A módosítás abban az esetben hajtható végre, ha a beérkezett készlet 70%-a még raktáron van, és az árkülönbözet a meglévő készletre vetítve 15%-nál kisebb áremelkedést eredményez. Amennyiben a bevételezett mennyiség 30%-át már kivételezték, az eltérés összegét arányosan kell megosztani, a felhasználásra jutó eltérés összegét egyéb kiadásként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a szállító cégek az éves forgalom után visszatérítést adnak a Főiskolának, melynek összege jelentősnek minősíthető, az időbeli eltolódás miatt a visszatérülés időpontjában lévő raktári készlethez nem vagy csak kis mértékben kapcsolható, ezért az analitikus rendszerben az árváltozás nem vezethető végig. Ez esetben az engedmény visszatérülés összegét a főkönyvben készlet kiadás csökkentő tételként kell elszámolni.

e) ajándékként, hagyatékként térítésmentesen kapott eszközök átvételét; f) 20.000 Ft egyedi összeghatárt meghaladó kötbér, kártérítés; g) 100.000 Ft egyedi összeghatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült (behajthatatlan) követelés h) 100.000 Ft egyedi összeghatárt meghaladó káresemény; i) 20.000 Ft egyedi összeghatárt meghaladó késedelmi kamatok, bírságok. j) Jelentős összegű hiba, ha: - a költségvetési évet érintő ellenőrzés során megállapított hibák, hibahatások az előirányzat maradványt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes összege (előjelektől függetlenül) az ellenőrzött költségvetési év mérleg főösszegének 2%-át meghaladja; - a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél a hiba összege az összes tárgyi eszközök értékének 10%-át meghaladja; - a raktári készletek leltározásánál, az eltérések kompenzálásánál, az összes raktári készlet 5%-át meghaladó értékkel eltér. k) Lényeges hibának kell tekinteni a SzT 165-169. §-ában és a 249/2000(XII.24) Kormányrendelet 51. §-ában, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettség valamint a bizonylatok megőrzésére előírtak szándékos vagy gondatlan megsértését. 13. § Eszközök besorolása, minősítése, a bekerülési érték meghatározása (1) Az eszközök általános besorolására, minősítésére elsődlegesen a számviteli törvény 23-28. §-ai valamint a Kormányrendelet ad iránymutatást. (2) Az eszközök minősítésére, besorolására az alábbi esetekben kerül sor: a) eszköz beszerzésekor, b) eszközök használatának, rendeltetésének megváltozása, c) az év végi zárlati teendők kapcsán, a mérleg készítésekor. (3) Intézményünk a kisértékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékhatárát bruttó 100.000,- Ft összegben határozza meg.


1. módosítás

20 (24). oldal

a) A kisértékű vagyoni jogok, szellemi termékek, valamint a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értékét dologi kiadásként kell elszámolni. b) A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. c) A kisértékű eszközökről mennyiségi nyilvántartást kell vezetni.

14. §

Kisösszegű követelések, behajthatatlan követelések

(1) Intézményünk kisösszegű követelésnek tekinti azt a követelést, amelynek nagysága nem haladja meg az ÁHT.108.§ (4) bekezdésben foglalt előírásra és az éves költségvetési törvény által meghatározott értékhatárra - mely 2006-ban 100.000Ft – vonatkozó értéket. (2) Behajthatatlan követelés az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet részben fedezi a követelést; b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, a végrehajtási költségek nincsenek arányban a követelés várható összegével. - a végrehajtás veszteséget eredményez - a végrehajtás növeli a veszteséget - az adós nem fellelhető, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel - a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni - a hatályos jogszabályok alapján elévült A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésének. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

15. § Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási rendje (1) Terv szerinti értékcsökkenés a) A Dunaújvárosi Főiskola az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembehelyezését követően értékcsökkenést számol el a 249/2000(XII.24) Kormányrendelet 30. §-ban leírtak betartása mellett; b) Ennek megfelelően negyedévenként a 30.§ (2) bekezdésben meghatározott kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően kell az értékcsökkenést elszámolni. c) Az értékcsökkenés megállapítása a bekerülési érték alapján számítva: - Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20% - Vagyoni értékű jogok 16% - Szellemi termékek 33% - Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%


1. módosítás

21 (24). oldal

- Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3% - Ültetvények 10% - Gépek, berendezések, felszerelések 14,5% - Számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 33% - Járművek 20% d) Immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének és üzembe helyezésének dokumentumai (állománybavételi, üzembe helyezési, értéknövelő) a „TÜSZ” számítógépes rendszer tárgyi eszköz analitikus nyilvántartási modul rendszeréből készül, a törvényi előírásoknak megfelelően. (2) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei: a) Az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan lecsökken, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, vagy hiány következtében rendeltetésünknek megfelelően nem használhatók illetve használhatatlanná váltak. c) Értékesítés céljából az eszköz átsorolásra került a készletek közé. d) Ha az eszköz az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a nyilvántartásból ki kell vezetni. e) Rendkívüli esetben (pl. pályázatok, szakképzési hozzájárulás forrás felhasználás) a Gazdasági Főigazgató írásbeli utasítása alapján lehet a 100.000 Ft egyedi érték alatti eszközöket befektetett eszközként nyilvántartani. (3) Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása Intézményünk nem kíván élni a törvényben biztosított értékvesztés elszámolásának lehetőségével.


1. módosítás

22 (24). oldal

V. rész A SZÁMVITELI POLITIKÁBAN ELRENDELT KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOK 16. § Szabályzatkészítési kötelezettség és megjelenési forma (1) A Számviteli Politikához kapcsolódó szabályzatok elkészítését és tartalmi követelményeit a Sztv. 14.§ (5) bekezdés és a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 8.§ (4) bekezdése írja elő. (2) A Számviteli Politikához kapcsolódó szabályzatok: a) az eszközök és források értékelési szabályzata, b) az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, d) pénzkezelési szabályzat. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak jelen Szabályzat mellékletét képezi, és a Főiskola külön-külön szabályzatként készíti el és hagyja jóvá. (4) Az Sztv., a Kormányrendelet valamint e Szabályzatban megfogalmazottak alapján kerül elkészítésre és kiadásra a Főiskola Számlarendje. 17. § Szabályzatok rövid tartalma (1) Eszközök és források értékelési szabályzata. A szabályzatban érintett fontosabb területek a) A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai: - értékelés általános fogalma, - a beszerzési és előállítási érték tartalma, - tárgyi eszközök minősítése, - készletek, követelések, pénzeszközök értékelése, - források (saját tőke, kötelezettségek) értékelése, - térítésmentesen átvett eszközök, ajándék, hagyaték, többletként fellelt eszközök, - a forgalmi, piaci érték meghatározásának módszerei. b) Záró rendelkezés. (2) Önköltségszámítás szabályzata. a) A szabályzatban érintett fontosabb területek: - költség, önköltség fogalma, - az önköltségszámítás fogalma és célja, - az önköltségszámítás tárgya, - a kalkuláció fajtái, - a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma, - az önköltségszámítás módszere, - elő- és utókalkuláció alapját képező bizonylatok, - önköltségszámítás időpontja. b) Záró rendelkezések.


1. módosítás

23 (24). oldal

(3) Pénzkezelési Szabályzat. A Főiskola a pénz- és értékkezelés szabályzatának kialakításánál az alábbi területekre vonatkozóan készíti el szabályzatát: a) Készpénzforgalom szabályai házipénztári, pénzkezelői helyi bonyolításra; b) Kincstári kártyaforgalom (Kártyafedezeti bankkártya VIP Kártya); c) Bankszámlaforgalom lebonyolítása; d) A pénzforgalom lebonyolítására szolgáló számlák, bankszámlaszerződések; e) Pénz- és értékkezeléssel kapcsolatos belső szabályok. (4) Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A szabályzat tartalmi felépítése: a) A leltár, a leltározás célja, fogalma; b) A leltárkészítési kötelezettség; c) A leltározási egységek kijelölése; d) A leltározás előkészítése; e) A leltározás és feldolgozásának módja; f) A leltározás bizonylati rendje; g) Értékelés, leltáreltérések megállapítása; h) Leltározás, értékelés, ellenőrzés. 18. § A Számviteli Politika és a Számlarend kapcsolata (1) A könyvviteli rendszert a számlarend rögzíti, így a Számviteli Politika megjelenik a számlarendben – biztosítva a gyakorlati érvényesítést. A 249/2000 (XII.24) Kormányrendelet a Főiskola számára is előírja, hogy az Intézmény a költségvetési szervek részére kialakított számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, mely szerinti könyvvezetés a törvény rendelkezéseiben és a Kormányrendeletben előírt költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. (2) A számlarendnek tartalmaznia kell: a) minden alkalmazott számla számát, megnevezését, b) a főkönyvi számla tartalmát, ahol az a megnevezésből közvetlenül nem értelmezhető, c) a főkönyvi számlára való könyvelés jogcímét a számlát érintő gazdasági eseményeket, más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, d) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. (3) A számlarendnek továbbiakban tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket a rendelet vagy más jogszabály a Főiskola – mint költségvetési szerv – hatáskörébe utalt és a Számviteli Politika nem tartalmaz.


1. módosítás

24 (24). oldal

VI. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. § A Szabályzat hatályba lépése 1) A Szabályzatot a szenátus a 17-2006/2007. (2006.12.12.) sz. határozatával fogadta el. 2) A szenátus a Gazdasági Főigazgatót felhatalmazza, hogy a jogszabályi változásokból adódó értelmezési és szükségszerű módosításokat a szenátus elfogadásáig jelen Szabályzaton ideiglenesen keresztül vezesse. 3) A Szabályzatban foglalt előírásokat 2006. január 1. napjától visszamenőlegesen kell alkalmazni. 4) A Dunaújvárosi Főiskolai Tanács 2001. évi október hó 2. napján kelt 03-01-2001/2002. számú határozatával elfogadott és 2001. január 1. napjától visszamenőleges hatályú Számviteli Politikai szabályzata, jelen Szabályzat elfogadásával hatályát veszti. Dunaújváros, 2006. december 12.

Dr. Bognár László rektor

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT

Recommend Documents