SZÁMVITELI POLITIKA 2016

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

számviteli politika 2016

SZÁMVITELI POLITIKA 2016

Szervezet neve:


Címe:

1138 Budapest, Latorca utca 2.

Adószáma:

18160037-2-41

Nyilvántartásba vevő:

Fővárosi Törvényszék

Nyilvántartási száma:

01-07-0000016

Képviseletre jogosult személy neve: dr. Baráth Etele A Magyar Kajak - Kenu Szövetség (Szövetség) alapszabályában meghatározott felhatalmazás alapján a Szövetség elnöksége (Elnökség) a Szövetség cél szerinti tevékenységét szolgáló vagyoni és egyéb eszközök jogszerű, hatékony, racionális és költségkímélő felhasználása érdekében a Szövetség számviteli politikáját az alábbiakban állapítja meg. Hatályba lépett: az Elnökség 7/2016/3. sz. határozatával Alkalmazandó: 2016.01.01-től

_________________________ dr. Baráth Etele elnök



TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A Szövetség bemutatása A Szövetség számviteli politikájának célja, számviteli alapelvek és követelmények Az üzleti év, a mérleg fordulónapja, a mérlegkészítés időpontja Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel A könyvvezetés módja (bevételek, költségek, nyilvántartások, analitikák) A gazdasági események könyvelésének határideje Könyvviteli zárlat A beszámoló formája 8.1. A mérleg formája 8.2. Az eredmény-kimutatás formája 8.3. A kiegészítő melléklet tartalma 8.4. A közhasznúsági melléklet tartalma és szerkezete 9. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 10. Eszközök besorolása 11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék 12. Az alapítás - átszervezés költségeinek elszámolása 13. A kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása 14. Az arányos csökkentés (cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének meghatározásához használt módszer) 15. Amortizációs politika 16. A valuta-és devizatételek értékelése 17. Céltartalékok képzése

1



Preambulum A Magyar Kajak –Kenu Szövetség - a sportról szóló 2004. évi I. törvény (stv.) 19. § (3) a) pontja szerinti országos sportági szakszövetség, amely az stv-ben és más törvényekben meghatározott feladatokat a kajak – kenu sportágban kizárólagos jelleggel lát el és az stv-ben meghatározott különleges jogosítványokat gyakorol; - működésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (ctv.) és a Polgári Törvénykönyv (ptk.) egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni; - könyvvezetésének, beszámolási rendjének alapja (gazdálkodó szervezetként) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (sztv.), és a Kormány számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet (r.); - a ctv. 21. § -a szerinti közhasznú szervezet, ezért a könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban vezeti, a gazdálkodásáról éves beszámolót készít, amely tartalmazza az egyszerűsített mérleget, az eredmény-kimutatást, kiegészítő és közhasznú mellékletet; - a közgyűlése által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyről éves pénzügyi beszámolót készít (a költségvetés és a költségvetési beszámoló az stv. 24. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzügyi terv és pénzügyi beszámoló); - költségvetési terve és beszámolója olyan pénzforgalmi kimutatás, amelynek szerkezetét az stv-ben és a ctv-ben a gazdálkodásra meghatározott szempontok érvényesítésével kell elkészíteni, és amely egyúttal alkalmas a beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírások teljesítésére is.

Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik.

1. A Magyar Kajak – Kenu Szövetség (Szövetség) bemutatása

A Szövetség neve: Magyar Kajak-Kenu Szövetség A Szövetség rövidített neve: MKKSZ Alakulásának éve: 1941. A Szövetség alapfeladatai: -

a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, a versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét; 2


-

-

-

-


működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken; meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlásnevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról; részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban; az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését; külön szabályzatban meghatározottak alapján ellenőrizni a sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását; képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben; nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.

A Szövetség ellátja továbbá az alapszabályában, a sportág nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. Ennek keretében különösen: -

-

-

-

gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez; a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az stv-ben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol; érvényesíti a doppingtilalmat; meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket; ellátja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni; ellát szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni; a sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a Szövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt, ideértve – a stv. 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

3



2. A Szövetség számviteli politikájának célja, számviteli alapelvek és követelmények

A Szövetség számviteli politikájának célja A számviteli politika célja, hogy a Szövetségnél olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A számviteli politika – a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési előírásokra épülve – a számviteli törvény előírásainak végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a Szövetség adottságának leginkább megfelelő információs rendszer kialakítását alapozza meg.

Számviteli alapelvek és követelmények A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Szövetség az sztv. 15-16. §-ában meghatározott számviteli alapelveket figyelembe véve és érvényesítve jár el. A Szövetség számvitelében a fentieken túl érvényesíti továbbá az alábbi követelményeket is: -

hasznosíthatóság (a keletkező információt használni lehessen a döntéshozatalban, az értékelésben, a tervezésben, stb., azaz csak olyan információk kerüljenek nyilvántartásra, amelyek valamilyen szempontból szükségesek, felhasználhatók);

-

időszerűség (az információ kellő időben álljon rendelkezésre);

-

semlegesség (a beszámolóban szereplő információk értékelése legyen objektív, tárgyilagos);

-

megbízhatóság;

-

helytállóság (a számviteli információk biztosítsák a teljes körűséget, a hiánytalanságot a felhasználhatóság érdekében).

A számviteli politika egyes részterületeit meghatározó szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzat a) az eszközök és a források értékelési szabályzata, b) a számlarend, c) a bizonylati rend, d) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, e) az eszközök és a források selejtezési szabályzata, f) a pénzkezelési szabályzat.

4



3. Az üzleti év, a mérleg fordulónapja, a mérlegkészítés időpontja Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel, a mérleg fordulónapja december 31. A mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő év április 30. napja.

4. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel

Könyvvizsgálat A Magyar Kajak-Kenu Szövetség könyvvizsgálatra kötelezett szervezet. A Szövetség által választott könyvvizsgáló bemutatását a számviteli politika 1. számú melléklete tartalmazza.

Letétbe helyezés és közzététel A Szövetség civil szervezetként a jóváhagyásra jogosult testület (Közgyűlés) által elfogadott éves beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a következő év május 31-ig letétbe helyezi és közzéteszi. A letétbe helyezést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően postai és elektronikus formában is teljesíti. A közzététel tartalma továbbá, hogy a Közgyűlési döntést követően a Szövetség az összes előző évi gazdálkodással összefüggő dokumentumot. és a tárgyévi költségvetési tervet a saját honlapján is nyilvánossá, hozzáférhetővé teszi.

Ismételt közzététel A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, jelentős összegű hibák feltárása esetén a feltárás évét megelőző üzleti év beszámolóját az eredeti és a módosított adatok bemutatásával a módosítások kiemelésével a tárgyévi beszámoló közzétételét megelőzően ismételten közzé kell tenni. A hibák egyes üzleti évekre gyakorolt hatását ebben az esetben a tárgyévi közhasznú jelentésben kell bemutatni.

5



5. A könyvvezetés módja (bevételek, költségek, nyilvántartások, analitikák) -

A Szövetség a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót készít.

-

A Szövetség a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során alkalmazza a Kormány a magyar számviteli standardokról, azok értelmezéseiről és a kapcsolódó eljárási rendről szóló 202/2003. (XII.10.) Korm. rendeletében meghatározottakat.

-

Az alkalmazott számlákat, azok tartalmát, illetve összefüggéseiket a számlarend (számlatükör) (mint önálló szabályzat) tartalmazza.

-

A Szövetség kettős könyvvezetése magyar nyelven, magyar forintban történik.

-

A gazdasági események a könyvekben az események bekövetkeztének napjával – teljesítés időpontja – kerülnek felvezetésre.

-

A Szövetség a támogatásokat (közvetlen állami, közvetett költségvetési, EU-s forrásból származó, önkormányzati és egyéb) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.

-

A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységet (kiemelten közhasznú tevékenység és cél szerinti tevékenység), valamint a vállalkozási tevékenységet mind a bevételek, mind a ráfordítások esetén. A részletező kimutatásokat úgy kell összeállítani, hogy az eredmény-kimutatáshoz szükséges tájékoztató adatok megállapíthatók legyenek.

-

A vagyonkezelésre átvett eszközök nyilvántartása a saját eszközöktől elkülönítetten történik, az átvett vagyonelemek értéke a források között hosszú lejáratú kötelezettségként kerül rögzítésre. A kezelt vagyonnal kapcsolatos bevételeket és költségeket elkülönítetten kell nyilvántartani.

-

A költségek könyvelésére kizárólag az 5. (költségnemek) számlaosztály használatos.

-

A Szövetség a befektetett eszközökről külön részletes nyilvántartást vezet, melyet folyamatosan egyeztet a főkönyvi nyilvántartással.

-

A követelésekről és a kötelezettségekről a főkönyvi könyvelés részeként folyószámlanyilvántartást vezet.

6



6. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 20. napjáig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, - mind az analitikában, mind a főkönyvben - és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni. Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után havonta, a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni. (kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának és a főkönyvben történő elszámolása, amely csak az éves zárás keretében történik.)

7. Könyvviteli zárlat A Szövetségnél könyvelési zárlat kizárólag a gazdasági év végi fordulónappal készül.

8. A beszámoló formája A Szövetség az sztv. alkalmazásakor a törvény 3. § (1) bekezdése 4. pontja szerint egyéb szervezetnek minősül, a ctv. alapján közhasznú szervezet, kiemelten közhasznú jogállásban. A Szövetség egyszerűsített éves beszámolót készít. Az egyszerűsített éves beszámoló az sztv. szerinti • mérlegből, • eredmény-kimutatásból, • kiegészítő mellékletből áll. A Szövetség a beszámolójával egyidejűleg készíti el a közhasznúsági mellékletet. A Szövetség nem készít üzleti jelentést, csak kiegészítő mellékletet (amely nem tartalmaz cash-flow kimutatást).

7



8.1. A mérleg formája A Szövetség a beszámolójában a R. 4. számú mellékletében foglalt közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérleg tagolását alkalmazza az alábbiak szerint.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV.Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tőke I. Induló tőke/Jegyzett tőke II. Tőkeváltozás/Eredmény III. Lekötött tartalék IV.Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú V. tevékenységből) VI.Tárgyévi eredmény vállalkozási-tevékenységből E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G.Passzív időbeli elhatárolások Források összesen Indokolt esetben a mérleget a könyvvizsgálóval egyeztetve lehet tovább tagolni (vagy tételeket összevonni pl.: az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül, ha azok nem jelentősek, és az összevonás elősegíti a világosság érvényesülését; illetve elhagyni pl.: az arab számmal jelzett sorokat amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel).

8



A Szövetség a továbbrészletezés és az összevonás tartalmát valamint indokát a kiegészítő mellékletben mutatja be.

8.2. Az eredmény-kimutatás formája A Szövetség a beszámolójában az R. 6. számú mellékletében foglalt közhasznú egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatását alkalmazza.

Az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Aktivált saját teljesítmények értéke 3. Egyéb bevételek ebből: - tagdíj, alapítótól kapott befizetés - támogatások 4. Pénzügyi műveletek bevételei A. Összes bevétel (1±2+3+4) ebből: közhasznú tevékenység bevételei 5. Anyagjellegű ráfordítások 6. Személyi jellegű ráfordítások ebből: vezető tisztségviselők juttatásai 7. Értékcsökkenési leírás 8. Egyéb ráfordítások 9. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Összes ráfordítás (5+6+7+8+9) ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai C. Adózás előtti eredmény (A-B) 10. Adófizetési kötelezettség D. Tárgyévi eredmény (C-10) Tájékoztató adatok A. Központi költségvetési támogatás B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás D. Normatív támogatás E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel

9



A Szövetség az eredmény-kimutatást a ctv. szerinti tagoláson túl a könyvvizsgálóval egyeztetve szükség szerint tovább részletezi, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához szükséges. Új tételeket is felvehet, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének a törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül összevonhatók, ha azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, és az összevonás elősegíti a világosság érvényesülését. Azok az arab számmal jelzett sorok pedig elhagyhatók, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. A Szövetség a továbbrészletezés és az összevonás tartalmát valamint indokát a kiegészítő mellékletben mutatja be.

8.3. A kiegészítő melléklet tartalma A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket jogszabály ír elő, továbbá mindazokat, amelyek a vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. Továbbá: -

A támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegek támogatásonként. (Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni.)

-

A támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, részletezett adatok.

-

Az üzleti évben végzett főbb tevékenységek és programok.

8.4. A közhasznúsági melléklet tartalma és szerkezete 1. A szervezet által végzett közhasznú tevékenységek, e tevékenységek fő célcsoportjai és eredményei. 2. A közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatok, mutatók. 2.1. A létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységek. 2.2. Hozzájárulás a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (ha a Szövetség szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.)

10



2.3. Erőforrások a) Átlagos éves bevétel b) A két év egybeszámított adózott eredménye c) A személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembe vétele nélkül 2.4. Társadalmi támogatottság a) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg b) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek aránya c) A közhasznú tevékenység ellátását tartósan (két év átlagában) segítő közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek száma 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás. 4. A közhasznú cél szerinti juttatások kimutatása. 5. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összege és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolása. A Szövetség a Kormány a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelete mellékletében meghatározott minta szerint készíti el a közhasznúsági mellékletet, melynek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

9. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából

Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1 százalékát, vagy az 50 millió Ft-ot. A jelentős összegűnek minősülő hibák és hibahatások a tárgyévi mérlegben és eredménykimutatásban az sztv. alapján külön oszlopban szerepelnek.

11



Fajlagosan kis értékű készletek Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékű azok a készletek, amely esetében készletcsoportonként (főkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a nyilvántartott érték 5 %-át. A vevőnként, adósonként kisösszegű a követelések értéke, ha nem haladja meg a 100 E Ftot.

10. Az eszközök besorolása Az sztv. szerint az eszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. A forgóeszközök között kerülnek kimutatásra mindazok az eszközök, amelyek nem tartósan szolgálják a tevékenységet, vagyis egy év vagy egy évnél rövidebb időszak alatt elhasználódnak vagy kikerülnek a gazdálkodásból. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérleg fordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.

11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Ha a tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként ki kell mutatni (egyedi eszközönként, elkülönítetten.

12. Az alapítás - átszervezés költségeinek elszámolása A Szövetség a felmerült költségeket egy összegben számolja el az eredmény terhére a felmerülés évében.

12



13. A kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása A Szövetség a felmerült költségeket egy összegben számolja el az eredmény terhére a felmerülés évében. 14. Az arányos csökkentés (cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének meghatározásához használt módszer) Cégvásárlás esetén, ha a fizetett ellenérték kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értéke, akkor az egyes eszközök piaci értékét alapul véve minden eszköz értékét ugyanolyan arányban, maximum 20 %-kal kell csökkenteni. Amennyiben ezután is marad különbség akkor azt negatív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni 15. Amortizációs politika Az amortizációs politikával összefüggő meghatározásokat, a legfontosabb szabályokat az értékelési szabályzat tartalmazza. Maradványérték nagysága Az eszköz maradványértékét – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján kell meghatározni. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványérték nulla. Nem jelentős a maradványérték, ha annak összege a beszerzési érték 10 %-át nem éri el, vagy ha az kevesebb, mint 100 e Ft. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. A maradványérték meghatározása, egyedileg, vezetői döntés alapján ettől eltérő is lehet. Alkalmazott leírási módszer Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja.

13



A leírás fordulónapon évente, lineárisan, állandó leírási kulccsal történik.

Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig számolunk el. A 100 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a Szövetség a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. A támogatás terhére beszerzett eszközökről a besoroláskor a támogatási szerződésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni (a leírási értékhatár 200 e Ft).

Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések és visszaírása elszámolásának esetei Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-kal és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken. Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vevő, és az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni (a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján). Az elszámolást a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében (ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 e Ft-ot) kell elvégezni. A vevőnként, és adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összeg ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 50 százaléka.

14



16. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ettől eltérően kizárólag akkor tér el a Szövetség, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot alkalmazzuk.

17. Céltartalékok képzése A Szövetség az eredmény terhére szükséges mértékben céltartalékot azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a Szövetség a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. (Ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget). A céltartalék képzése során a mérleg-fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell, venni, ha azok csak a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Az adózás előtti eredmény terhére, a jövőbeni költségekre nincs céltartalékképzés.

15

SZÁMVITELI POLITIKA 2016

Recommend Documents