SZÁMVITELI POLITIKA 2011

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" -1-

2011. január 25.-i szerkesztett változat

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA 2011" 2011. január 15.-i módosított változat

GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET

SZÁMVITELI POLITIKA 2011. A GTE Számviteli politikája szerkezetében, fejezeteiben, a fejezetekhez tartozó megállapításaiban és részleteiben a GTE know − how része, így az teljes egészében copy right  védelme alatt áll. Az ebben a dokumentumban és mellékleteiben szereplő számviteli és könyvviteli megállapítások a Gépipari Tudományos Egyesület szellemi tulajdonát képezik, azok másolása egészében vagy részleteiben csak a GTE ügyvezető igazgatójának írásbeli engedélyével lehetséges, és harmadik félnek − akár betekintésre is − csakis ilyen engedély birtokában mutatható meg vagy adható ki. Budapest, 2011. január 15.

Dr. Igaz Jenő a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója

A módosított változat helyettesíti a korábban érvényben lévő: a GTE Országos Elnöksége 01./08. 2006.(08.29.) Határozatával elrendelt és 2006. szeptember 01-től érvényben lévő: "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2006", valamint annak 2008. illetve 2010. évi ügyvezetői utasítással módosított változatainak alkalmazását.

A GTE Országos Elnöksége 02./02. 2011.(02.15.) OE Határozatával elrendeli "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011"

alkalmazását 2011. március 1.-től

Budapest 2011. február

Dr. Igaz Jenő: GTE SZAMVPOL 2011.DOC

Copyright © GTE



GTE SZÁMVITELI POLITIKA 2011. T A R T A L O M JE G Y Z É K Számviteli Törvény 2000. évi C. törvény előírásai Számviteli politikai nyilatkozat

………….. 04. old. ………….. 05. old.

I A cég ismertetése ………….. 08. old. GTE Alapszabály (1)-(9) pontja és (14); (15); (16); (17) pontok II. Beszámoló 1. Könyvvezetés 2. A könyvvezetés rendje 3 A könyvviteli zárlat rendje 4. A beszámoló formája 5. A beszámoló elkészítésének ütemezése 6. Felelősség 7. Aláírás 8. Jelentős hiba.

………….. 11. old.

III. Értékelési alapelvek 1. Beszerzési költségek 2. Az értékvesztés elszámolása 3. Az amortizáció elszámolása 4. Céltartalék képzés 5. Árfolyam politika

………….. 15. old.

IV. Eszközök és források értékelése 1. Immateriális javak 2. Tárgyi eszközök 3. Befektetett pénzügyi eszközök 4. A készletek 5. A követelések 6. Értékpapírok 7. Pénzeszközök 8. Aktív időbeli elhatárolások 9. A saját tőke értékelése 10. A céltartalék 11. A kötelezettségek 12. Passzív időbeli elhatárolás

………….. 17. old.

V. Közhasznúsági jelentés

….. 20. old.

VI. A beszámoló értékelése

… . 21. old.

VII. A gazdasági tevékenységek ügyrendjével összefüggő „ügyvezetői utasítások” 1.sz. fejezet BEVEZETÉS ÉS HATÁLYBALÉPÉS ………….. 32. old.


Copyright © GTE



A gazdasági tevékenységek ügyrendjével összefüggő további „ügyvezetői utasítások” 1.sz. fejezet 2.sz. fejezet 3.sz. fejezet 4. sz. fejezet 5. sz. fejezet 6. sz. fejezet 7. sz.fejezet 8. sz. fejezet 9.sz. fejezet 10. sz. fejezet 11. sz. fejezet 12. sz. fejezet 13. sz. fejezet 14. sz. fejezet 15. sz. fejezet 16. sz. fejezet 17. sz. fejezet

18.sz. fejezet

BEVEZETÉS ÉS HATÁLYBALÉPÉS ………….. 01-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT SZÁMLAREND GTE SZÁMLAREND 2011 … GTE SZÁMLATÜKÖR 2011. … 02-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT KÖLTSÉGHELYEK JEGYZÉKE 2011, SZERVEZETI EGYSÉGKÓDOK …………... 03-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT GTE-KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG MUNKASZÁMAI …. 04-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT A SZÁMVITELI BIZONYLAT RENDJE …………… 05-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI …………….. 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT ALÁÍRÁSI ÉS UTALVÁNYOZÁSI JOG SZABÁLYOZÁSA… 07-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT A BANKSZÁMLÁK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ……… 08-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT SZÁMVITELI, PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK FELADATAI, KÖTELEZETTSÉGEI, FELELŐSSÉGE……… 09-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT HÁZIPÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT …………… 10-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV …………… 11-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT …………… 12-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL……… 13-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT JOGI TAGVÁLLALATAINK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSAINK ………….... 14-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT AZ ÜZLETSZERZŐI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYZATA.…… 15-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT SZAKOSZTÁLYOK, TERÜLETI SZERVEZETEK, SZAKMAI KLUBOK ÉS SZAKLAPOK GAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSAI…………… 16-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT MŰKÖDÉSI KOLTSÉGEK FORRÁSA, A VÁLLALKOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ ERDMÉNYRÉSZ VISSZAFORGATÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ……..…..… 17-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT A GTE KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁJA ………..….. 18-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT


Copyright © GTE



Számviteli Törvény, a 2000. évi C. törvény előírásai: A 2000. szeptember 5-én elfogadott Számviteli Törvény, a 2000. évi C. törvény, II. Fejezet 14. §ában a "Számviteli alapelvek" között a (3)…(9) bekezdésben elrendeli, hogy (3) "… a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. (5) A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül: - az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó; - az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó; - továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó. (7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett - nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot, - vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51.§ szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a vállalkozó a későbbiek során a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.... (8) …Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztül vezetni. (9) A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. …." A Gépipari Tudományos Egyesület (a továbbiakban: GTE) Számviteli Politikáját: a Számviteli Törvény alapelvei és előírásai, a 8/1996. (I. 24.) Kormányrendelet, valamint a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet. a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről. és egyéb számviteli jogszabályok alapján; a GTE, mint a 2000. március 13-án a 401. lajstromszámon, a Fővárosi Bíróságon bejegyzett közhasznú szervezet, adottságainak legjobban megfelelő módszerek és eljárások kiválasztásával; a GTE számviteli rendjéhez (Számlatükör, Számlarend) szorosan kapcsolódva állítottuk össze. Ezen Számviteli Politikához közvetlen kapcsolódó további egyesületi szabályzatok: − a Leltározási Szabályzat, ( lásd: 11. sz. fejezet LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV : 11-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT) és - a Pénzkezelési Szabályzat ( lásd: 10. sz. fejezet HÁZIPÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT : 10-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT).


Copyright © GTE



Számviteli politikai nyilatkozat: A számvitel az egyesület, mint vállalkozás működése során bekövetkezett gazdasági események előre meghatározott rendszerben történő megfigyelése, mérése, feljegyzése, ellenőrzése, elemzése, közlése. A könyvvitel azokat a rendszeres elszámolásokat jelenti, amelyek az egyesület tulajdonában vagy kezelésében lévő eszközök állományának változását mennyiségben és értékben nyilvántartják. A GTE teljes mértékben elkötelezett, hogy megfeleljen az általa széleskörűen nyújtott közhasznú célszerinti működési tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére vonatkozó vevői elvárásoknak, célul tűzve ki, hogy ezzel elérje tagsága, hagyományos partnerei és a szolgáltatásait igénybe vevők és leendő vevői körének megelégedettséget. A GTE a vevői megelégedettség növeléséhez a Számviteli Politika kidolgozásával is előrelép az alábbi területeken: • Célul tűzi ki az ISO 9000-2009 szabvány szerint minőségbiztosítási rendszer kiépítését és teljes körű működtetését, továbbá minél előbbi tanúsíttatását. • A minőségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztése, a tervezés, a végrehajtás, az ellenőrzés és a hibajavító intézkedések ciklikusan egymásra épülő rendszerét követve. • A folyamatos fejlesztés érdekében minden munkavállalóra kiterjedő átfogó oktatási program fenntartása: a Számlarend, a Számlatükör, a Pénzkezelési Szabályzat, a Gazdálkodási Ügyrend, a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat egységes értelmezésének és gyakorlatának kialakítása érdekében. • A Számviteli Politika elveinek nyilvánosságra hozásával áttekinthető, átlátható üzletpolitikára és költségvetésre alapuló gazdálkodásra törekszik. Számviteli Politikánk alapelve: • A vállalkozás folytatásának elve (Going Concern). Számviteli Politikánk tartalmi alapelvei: • A teljesség és lényegesség elve; • A valódiság elve, • Az összemérés elve; • Az óvatosság elve; Számviteli Politikánkban a tartalomra ható kiegészítő alapelvek: • Az egyedi értékelés elve; • Az időbeli elhatárolás elve; • A tartalom elsődlegességének elve a formával szemben; • A lényegesség elve; • A költség és eredmény (haszon) összevetésének elve; • A bruttó elszámolás elve; Számviteli Politikánk formai alapelvei: • A világosság elve; • A következetesség elve; • A folytonosság elve. A gazdálkodás a GTE-ben a választott és megbízott vezetés minden szintjének feladata és felelőssége. A vezetők minőség iránti elkötelezettségét saját példamutatásuk, a minőségjavító tevékenység irányításában betöltött tudatos szerepük hitelesíti. A hibák megelőzésére és a vevői igények minél teljesebb kielégítésére érdekében biztosítják: • A minőségjavító programok, módszerek bevezetését, ezek következetes végrehajtását, és ehhez a megfelelő feltételeket és munkakörnyezetet; • A tevékenységek végrehajtásának ellenőrzését, az elért eredmények felülvizsgálatát; • A szolgáltatások minőségi színvonalának egyenletességét; • Az egyesület dolgozóinak folyamatos tájékoztatását és bevonását a minőségügyi tevékenységbe, miközben az egyedi felelősséggel járó pénzügyi-számviteli folyamatokat külön eljárásokkal szabályozzuk; • A GTE minden munkavállalójának részvételét a minőség és a gazdálkodás hatékonyságának javításában.


Copyright © GTE



A GTE beszállítóival, és az alvállalkozókkal kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokra törekszik, ezért: • Partnereivel szemben csak összehasonlítható ajánlatkérésre alapuló, bizonyítható versenyhelyzetet feltételező döntéseket hoz, és a megbízásokról minden területen írásos megállapodást köt; • Rendszeresen felülvizsgálja a szerződésen alapuló tevékenységüket és segítséget nyújt számukra annak érdekében, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A GTE egyesületi működése eredményeként tagságának nyújtott szolgáltatásaival megbecsülést, hírnevet és megfelelő pénzügyi eredményt kíván elérni, a célszerinti tevékenységében kitűzött célok elérése és működésének folyamatos biztosítására, ezért: • A folyamatos fejlődés eredményeképp, éves szinten mérhető, és kimutatható, az üzleti tervvel összhangban lévő költségcsökkentést és költségtervezési modellt alkalmaz. • A GTE, mint nonprofit szervezet gazdálkodásában arra kell törekedni, hogy a GTE, mint adóalany számára a gazdálkodás eredményeként felmerült érdekeltségi fedezet a magasabb színvonalú célszerinti működéshez szükséges eszközök vásárlására, szoftverekre, hardverre, részvételi hozzájárulásokra, a működés bevételi fedezetének pótlására,…stb. fordítódjon vissza. A GTE számviteli politikája az egyesület sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő helyi módszereket és döntéseket írásba foglalva, a beszámoló formájára és szerkezetére vonatkozóan tartalmazza, hogy az egyesület • A vagy B változatú mérlegsémát készít-e ?; • összköltség− vagy forgalmi költség− eljárással mutatja-e ki az eredményt?; • ezen belül A vagy B változatú eredmény kimutatási sémát választ-e?; • a választott mérleg− és eredmény kimutatási séma esetében él-e a továbbtagolás lehetőségével, kíván-e új tételeket felvenni, tételeket összevonni?; • mely szempontok szerint sorolja be az eszközöket a befektetett és forgóeszközök közé, illetve mely indokok és okok vezetnek átsoroláshoz?; • milyen szerkezetben és tartalommal készíti a kiegészítő mellékletet?; • milyen szerkezetben és tartalommal készít üzleti, közhasznúsági jelentést (ha az kötelező)?; A beszámoló tartalmára vonatkozóan a számviteli politikában ki kell térni arra, hogy a GTE • milyen naptári időpontot alkalmaz a mérlegkészítés időpontjaként; • él-e a kiemelt és befektetett eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével, azaz kimutat-e értékhelyesbítést, értékelési tartalékot; • aktiválja-e az alapítás, átszervezés költségeit; • hogyan határozza meg az immateriális javak és tárgyi eszközök hasznos élettartamát, maradványértékét és az alkalmazott leírási módszert; • hogyan határozza meg a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték tartalmát az egyes eszközfajtáknál; • a törvényben meghatározott esetekben mit minősít jelentősnek, lényegesnek; • melyek a terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések illetve azok visszaírása elszámolásának esetei; • milyen árfolyamot alkalmaz a valuta és devizatételek nyilvántartásba vételekor, elszámolásakor és év végi értékelésekor; • mely esetben, hogyan képez céltartalékot. Fontos kiemelni, hogy az új számviteli törvény pontosabbá tette a leltározási előírásokat. Egyeztetéssel kell leltározni: • a csak értékben kimutatott eszközöket (kivéve az árukészletet); • a kötelezettségeket, (ha ezek keletkeztek a gazdálkodási évben); • az idegen helyen tárolt eszközöket (ha előfordult ilyen kezdeményezés a tárgyévben); • a letétbe helyezett értékpapírokat; • a portfóliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat; • az egyéb eszközöket (kivéve az árukészletet és pénzeszközöket);


Copyright © GTE



A számviteli politikában rögzíteni kell továbbá • a jelentős összegű hiba értékét; • a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba értékét; • a maradványérték meghatározásának módszereit, esetleg nagyságát (a maradványérték nulla is lehet, ha e maradványérték valószínűsíthetően nem jelentős); • a behajthatatlan követelések esetében azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel; Meg kell határozni a fajlagosan kis értékű eszközök nagyságát, a vevőnként, adósonként kis összegű követelések értékét, a valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagyságát, a rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét, az egyéb gazdasági események könyvelésének határidejét. Budapest, 2011.02.15. Dr. Igaz Jenő ügyvezető igazgató

A jelenleg módosított változat helyettesíti a korábban érvényben lévő: a GTE Országos Elnöksége 01./08. 2006.(08.29.) Határozatával elrendelt és 2006. szeptember 01-től érvényben lévő: "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2006", valamint annak 2008. illetve 2010. évi ügyvezetői utasítással módosított változatainak alkalmazását A GTE Országos Elnöksége 02./02. 2011.(02.15.) OE Határozatával elrendeli "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" folyamatos alkalmazását 2011. március 1.-től és visszamenőlegesen január 1-től. A módosított változat mindenben helyettesíti a korábban érvényben lévő intézkedéseket!


Copyright © GTE



I. A CÉG ISMERTETÉSE A GTE Alapszabályának I. "Általános rendelkezések" című fejezetéből: (1)

Az Egyesület neve: Gépipari Tudományos Egyesület ,rövidítve GTE

(2)

Az Egyesület székhelye, címe: 1027 Budapest, Fő u. 68.

(3)

Telephelyek:

(4)

Az Egyesület pecsétje: köriratban "Gépipari Tudományos Egyesület", egyebekben az Egyesület arculatterve szerint.

(5)

Az Egyesület önálló jogi személy, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet amely az 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai szerint kiemelkedően közhasznú szervezetként működik.

(6)

Az Egyesület alapítási éve 1949. Az Egyesület az 1867-ben alapított Magyar Mérnökegylet (1872 óta Magyar Mérnök és Építészegylet ) hagyományainak örököse és különösen a Gépészeti és Gyáripari Szakosztályok tevékenységeinek folytatója.

(7)

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

(8)

Az Egyesület képviseletét az elnök és a főtitkár önállóan látja el. Bankszámla felett való rendelkezéshez két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges (Elnök, Főtitkár, Ügyvezető igazgató, Vállalkozási igazgatóhelyettes.).

(9)

Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi a céljai elérése érdekében végzett tevékenységek költségeit. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl- a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

valamennyi megyében működik az egyesületnek területi vagy városi szervezete. Az Egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság

A cég vezetői: Elnök: Főtitkár: Ügyvezető igazgató:

Dr. Takács János tanszékvezető egyetemi tanár; Dr. Borbás Lajos egyetemi docens; Dr. Igaz Jenő

A GTE küldetése: A GTE a magyar iparhoz, különösen a gépiparhoz kötődő műszakiak legfontosabb, politikailag semleges szakmai közössége, amely – a tagjaiban felhalmozott ismeretek folyamatos gyarapításával és felhasználásával – tagjai és partnerei számára vonzó, hasznosítható szolgáltatást nyújt, hidat képez a döntéshozók, az ipari vállalatok és vállalkozások, az oktatás-kutatás és a közvélemény között. A GTE jövőképe: Legyen szakmailag, etikailag mértékadó és vonzó szervezet, amely a fenntartható fejlődés követelményein belül támogatja a műszaki alkotást, a tudományt és a gyakorlatot a mérnöki és a kapcsolódó multidiszciplináris tudományokban, képviseli tagjait és szakterületét a magyar és nemzetközi szakmai életben. Stratégiai célok: A.) Széles körű szakember- és tudásbázis kialakítása, folyamatos gyarapítása és működtetése, a tudományos jellegből adódó innovációs-műszaki-technikai feladatok ellátása és a szolgáltatások bővítése különös, figyelemmel a tudásalapú társadalom elvárásaira


Copyright © GTE


B.) C.) D.) E.)

2011. január 25.-i szerkesztett változat Vonzó szolgáltatások és lehetőségek tagjaink számára, a szervezet fejlesztése, a taglétszám növelése, a fiatalok fokozott bevonása Alkalmazkodás a megváltozott környezethez, jogi-gazdasági struktúrákhoz, kapcsolatépítés a gazdaság szereplőivel. A hazai és nemzetközi ismertség és elismertség, a társadalmi kapcsolódás erősítése. Az egyesületi működés tárgyi és gazdasági feltételeinek biztosítása közép- és hosszú távon.

Az egyesületi tevékenység rövid leírása: • Közhasznú tevékenység: iskolarendszeren kívüli szakképzés, hazai és nemzetközi szabványosításban való részvétel, tudományos konferenciák, kiállítások szervezése, szakfolyóiratok kiadása, hazánk képviselete nemzetközi szervezetekben; • Célszerinti, nem közhasznú tevékenység: a gépipar területén kutatás, fejlesztés, képzés, továbbképzés, szakértői és szaktanácsadói tevékenység, hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel pályázati projektekkel; • Vállalkozási tevékenység: egyéb konferenciák, egyéb, nem célszerinti tevékenységhez fűződő tanfolyamok szervezése, szakértői megbízások teljesítése;


Copyright © GTE

"A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011" - 10 -


A GTE Alapszabályának II. "Az egyesület céljai és tevékenysége" című fejezetéből: (14) Az egyesület célkitűzése: elősegíteni és erősíteni a tudásalapú társadalom kihívásának megfelelve, a tagok és minden - az egyesület szolgáltatását igénylő – személy szakértelmét, szakmai hivatástudatát és elkötelezettségét. (15) Az egyesület cél szerinti tevékenységei az előző pontban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálják, így: - a kulturális tevékenység (pl. a szakmai kulturális örökség megőrzése, ápolása), - az oktatási tevékenység (pl. szakmai ismeretterjesztés), - a(z) (alkalmazott) kutatási tevékenység (pl. a mérnöki és kapcsolódó szaktudományok területén, inter- és transzdiszciplinális módon, elsősorban a tudás és tecnhológia-transzfer érdekében), - a környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített környezet védelme), - a jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem), - a nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok), - a szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (szakmai és gazdasági érdek -képviselet, -érvényesítés, -védelem), - az egyéb tevékenység (pl. szaktanácsadás, szakértés, mediáció, arbitráció, kiadói tevékenység, valamint az egyéb szabályzataiban megjelölt tevékenységek, stb.). (16) Az egyesület közhasznú tevékenységei a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a következő cél szerinti tevékenységek: - tudományos tevékenység, kutatás, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális örökség megóvása, - természetvédelem, környezetvédelem, - emberi és állampolgári jogok védelme, - fogyasztóvédelem, - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, - euróatlanti integráció elősegítése, - a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység. (17)

Az Egyesület egyéb tevékenységeket is végez, különösen: a.) tudományos szakmai konferenciákat, kongresszusokat, tanácskozásokat szervez; b.) közérdekű műszaki-, szakmai-, tudományos-, oktatási- és gazdasági ügyekben; jogszabályok megalkotását kezdeményezi, illetve ilyeneket véleményez; c.) támogatja az Egyesület, illetve tagjai tevékenysége során keletkező szellemi alkotásokat és azok jogvédelmét; d.) szakfolyóiratokat, műszaki kiadványokat (hagyományos és nem hagyományos információhordozókba is) szerkeszt, kiad, terjeszt, illetve gyűjt, ezekkel is elősegítve az alkalmazott tudomány eredményeinek igazi hasznosulását ; e.) képviseli a tagok érdekeit a különféle mérnöki és műszaki szervezetekben, kamarákban, ezekkel a szervezetekkel konkrét programokban együttműködik; f.) tagjai számára – az Egyesület vagy a vele együttműködő más szervezetekkel közösen megállapított szakmai kritériumok alapján igazolást illetve tanúsítványt, címeket (különösen: tanácsos, főtanácsos, okleveles- vagy minősített szakértő, szaktanácsadó stb.) ad és szakértőivel saját vállalkozásaiban szakértői, szaktanácsadói, tanácsosi és oktatási tevékenységet végez; g.) kitüntetések, díjak, ösztöndíjak adományozásával és adományozására tett javaslataival segíti tagjai szakmai elismerését; h.) céljai érdekében alapítványt hoz létre, alapítványokban vesz részt; i.) vállalkozói tevékenységet végez közhasznú céljai elérése érdekében, ezt azonban közhasznú tevékenységét nem veszélyeztetve teszi;


Copyright © GTE


j.) k.)


vállalkozásaihoz vállalatot, céget alapíthat, illetve cégekben vehet részt, de az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat; segíti a személyek, illetve vállalatok közötti technológiai transzfert, a tudásalapú társadalom kiépülését.


Copyright © GTE



II. BESZÁMOLÓ A Számviteli Törvény II. Fejezetének 4. §-a a "Beszámolási kötelezettség"-ről rendelkezik: (1) "…A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni."

1.

Könyvvezetés:

Könyvvezetés az a tevékenység, amikor a GTE a működése során előforduló gazdasági eseményekről a Számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végén lezárja. • A könyvvezetés módja: kettős könyvvitel. • A könyvvezetés folyamatos és számítógép segítségével végezzük. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet. A GTE-nél könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amelyek: • az eszközök és források mennyiségében változást okoztak; • az eredmény alakulására hatással voltak; • a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, de csak a mérlegkészítés időszakában következnek be, vagy válnak ismertté; • az adott naptári évre vonatkoznak, de csak a mérleg fordulónapját követően és a mérleg elkészítését megelőzően válnak ismertté.

2.

A könyvvezetés rendje:

A GTE a törvényi előírások alapján: • Számlarendet és • Számlatükröt köteles készíteni. Az egyes számlaosztályok tartalmi felépítését, tagolását, az eszköz, a forrás és az eredményszámlák részletes tartalmát a Számlarendben kell részletezni. Szintén a Számlarend tartalmazza az • analitikus nyilvántartások vezetésének módját és tartalmát, • az egyeztetések módját és időpontját.

3.

A könyvviteli zárlat rendje:

A GTE teljes körű könyvviteli zárást az éves beszámoló elkészítése előtt végez. Hetente

kell könyvelni a pénztár és a bankszámlák tételeit, valamint a vevő és szállító számlák adatait. Folyamatosan az aktuális időpontban kell könyvelni az elszámolási előleget felvett szervezeti egységek 30 napon belüli, számlákkal bizonylatolt elszámolásait. Havonta az államháztartás rendszere felé esedékes befizetésköteles tételeket legkésőbb a hónap 10. napjáig kell könyvelni, illetőleg az ÁFÁ-t ki kell mutatni és befizetni a következő hónap 20.-áig; Negyedév végén a könyvelés alapján el kell készíteni a teljes időarányos összesített pénzügyi elszámolást az ügyvezető igazgató számára a könyvelni kell és az értékcsökkenést.


Copyright © GTE



Az év végi zárlathoz igazodva a fentieken kívül szintén könyvelni kell az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés összegeit, a leltári eltéréseket, az aktív és passzív elhatárolásokat, valamint minden egyéb jogszabály által előírt tételt. Főkönyvi kivonatot a GTE

4.

− havonta, − negyedévenként, és − az év végén köteles készíteni.

A beszámoló formája

A Számviteli Törvény III. Fejezetének 17.§ (1) bekezdése értelmében: (1) A kettős könyvelést vezető vállalkozó a 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9.§ (2) bekezdésében előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet. A Számviteli Törvény II. Fejezetének 9.§ (2) bekezdése értelmében: (2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot; b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot; c) a tárgyévben az átlagos foglalkoztatottak száma az 50 főt. Az előbbieknek és a 8/1996. (I.24). Kormányrendelet értelmezésének megfelelően a GTE az év végén egyszerűsített éves beszámolót készít, amelynek tartalma a Számviteli Törvény IV. Fejezetének 96.§ (1) bekezdését alkalmazva: • Egyszerűsített mérleg; • Egyszerűsített eredménykimutatás; • és kiegészítő mellékletek. Üzleti jelentést - az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan - nem kell készíteni. A beszámolót a főkönyvi kivonat és az ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások alapján kell elkészíteni.

4.1.

Egyszerűsített mérleg:

A Számviteli Törvény IV. Fejezetének 96.§ (2) bekezdését értelmezve: (2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. • A GTE az egyszerűsített mérleg készítéséhez az „A” mérlegsémát alkalmazza. A mérlegtételeket, valamint az értékelési szabályokat a III. – IV. fejezetben ismertetjük. A mérlegben az eszközöket és forrásokat a nyilvántartási értéken (nettó/bruttó) módon kell kimutatni. A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. Az eszközök és források leltározásának rendjét a Leltározási Szabályzat tartalmazza.

4.2.

Egyszerűsített eredménykimutatás:

A Számviteli Törvény IV. Fejezetének 96.§ (3) bekezdését értelmezve: (3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy 3. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. • A GTE az összköltség –eljárással kívánja kimutatni az eredményt ezért egyszerűsített eredménykimutatás készítéséhez is az „A” eredménykimutatás sémát alkalmazza.


Copyright © GTE



Az egyszerűsített eredménykimutatásban az alábbi bontásban kell kimutatni az adatokat: • a célja szerinti tevékenység és • a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai (költségei). Az előírt tagolás: A./ Összes (ár) bevétel B./ Összes költség (ráfordítás) C./ Adózás előtti eredmény I. Adófizetési kötelezettség D./ Adózott eredmény II. Átcsoportosítás E./ Tőkeváltozás

5.

A beszámoló elkészítésének és letétbehelyezésének ütemezése

A beszámoló elkészítésének menetrendjét évente az ügyvezető igazgató a pénzügyi- számviteli vezetővel, a könyvvizsgálóval és a pénzügyi- számviteli szolgáltatást végző cég képviselőjével egyeztetve aktualizálja: - a gazdálkodási mérlegév záró – és fordulónapja december 31. - a mérlegkészítés szempontjából a számla feldolgozás zárónapja. január 31. - a „ceruzás” mérleg, és előzetes beszámoló elkészítésének határnapja február 25. - a mérleg-beszámoló elkészítésének határnapja március 10. - a mérlegbeszámoló Országos Elnökségi vitájának határideje március 31. 5.1.

A beszámoló végleges elkészítésének határnapja: • a tárgyévet követő év május 31. Ha az előzetes beszámoló elkészült, azt haladéktalanul át kell adni ellenőrzésre a könyvvizsgálónak.

5.2.

A közgyűlés elé: • A tárgyévet követő év április 30-ig kell az Országos Elnökség által elfogadott előzetes beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal ellátva előterjeszteni. A beszámolót a Közgyűlés hagyja jóvá.

5.3.

A beszámoló letétbe helyezésének határideje ( a törvény szerint): • A tárgyévet követő év május 31. A GTE-nek, mint közhasznú civil szervezetnek a „Beszámolót” nem kell bírósági letétbe helyezni, csak 10 éves megőrzési kötelezettség terheli. A „mérleg beszámolóról” a „Közhasznúsági Jelentés”-hez hasonló szabályozási eljárással másolat készíthető ( előzetes bejelentés után, saját költségre).


Copyright © GTE


6.


Felelősség

A számviteli folyamatok ellenőrzéséért, a beszámoló elkészítéséért és az 5. Pontban megfogalmazott határidők betartatásáért Dr. Igaz Jenő ügyvezető igazgató a felelős. A számviteli-, könyvviteli szolgáltatási folyamatok szakmai helyességéért és törvényi megfelelőségéért a megbízott számviteli szolgáltató cég, Szabó Magdolna, az MK-NEXUS Könyvelési és Grafikai Kft. képviselője a felelős. A Számviteli Törvény VIII. Fejezetének 150.§ (2) bekezdését értelmezve: (2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladatok készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is. b) Az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. Az Egyesület pénzügyi számviteli feladatainak gyakorlati végrehajtását Mühl Márta pénzügyi-, számviteli- vezető irányítja.

7.

Aláírás

A beszámoló készítője a Számviteli Törvény VIII. Fejezetének 151.§ (1) bekezdését értelmezve csakis külön kormányrendelettel szabályzottan nyilvántartásba vett személy lehet: (1) A vállalkozónál a 150.§ (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel. A GTE beszámolóját Dr. Takács János elnök és Dr. Igaz Jenő ügyvezető igazgató írják alá.

8.

Jelentős hiba

A Számviteli Törvény I. Fejezetének 3.§ (3) bekezdésében az értelmező rendelkezések és fogalmak körében, foglalkozik - a jelentős összegű-, - a nem jelentős összegű-, illetve - a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmának definiálásával: "…3.

jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő / csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, , saját tőkét növelő / csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a az ellenőrzött üzleti év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg-főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;


Copyright © GTE



…4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő / csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát; …5. megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). …" •

A GTE szempontjából jelentős hibának az számít, ha a mérleg főösszeg 1 %-át meghaladja az ellenőrzés (lásd: mérlegbeszámoló 12. és 25. sora!), vagy az önellenőrzés által megállapított hiba összege. A 2009. évi mérlegfőösszeg: 217.295.000,-Ft; ennek 1%-a: 2.172.950,-Ft volt, mint a 2010ben nyilvántartott jelentős hiba határa. A 2010. évi mérlegfőösszeg: 192.563.000,-Ft; ennek 1%-a: 1.925.630,-Ft lesz, mint a 2011-ben nyilvántartott jelentős hiba határa.

A jelentős hibánál kisebb eltérés esetén új beszámolót nem kell készíteni, de a módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett külön oszlopban be kell mutatni, azok a tárgyévi adatokban nem szerepelhetnek.

III. ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK Értékelés:

az eszközök és források értékének meghatározása, amellyel az a mérlegben szerepeltethető.

Az előző évhez képest az értékelés csak indokolt esetben változtatható (pl.: tartós változás a gazdálkodás körülményeiben). Az eszközöket -

beszerzési-, illetve - előállítási költségen kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel és értékvesztéssel. Az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni.


Copyright © GTE


1.


A beszerzési költségek

A beszerzési ár fogalomkörébe azok a ráfordítások tartoznak, amelyek az eszköz beszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében - az üzembe helyezésig, a raktárba szállításig - merültek fel, és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhetők. Előállítási költség alatt közvetlen költségeket kell érteni. A közvetlen költségek a következők: anyag költség; - bérköltség; - a bérek közterhei.

2.

Az értékvesztés elszámolása

Az értékvesztést el kell számolni, azt igazoltan számítási és egyéb információs anyagokkal kell alátámasztani. Az értékvesztés elszámolása az ügyvezető igazgató engedélyével történik. Értékvesztésként kell elszámolni a készletek selejtezését és leértékelését a selejtezési, vagy leértékelési jegyzőkönyv alapján. A tárgyi eszközök leértékelésére, vagy selejtezésére akkor kerülhet sor, ha a készlet: - az eredeti rendeltetésének nem felel meg; - megrongálódott, minősége romlott; - feleslegessé vált, nem értékesíthető, stb.

3.

Az amortizáció elszámolása

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését az eszköz nyilvántartási értékén - bruttó/nettó értéke alapján, - lineáris kulccsal; - a várható használati idő alapján egyedileg kell megállapítani. Az amortizációt időarányosan (napra) kell elszámolni. •

A GTE a 100.000,- Ft alatti tárgyi eszközöket a használatba vételkor azonnal értékcsökkenési leírásként számolja el. • A 200.000-Ft alatti értékű számítástechnikai eszközöket a használatba vételkor azonnal értékcsökkenési leírásként számolja el.


Copyright © GTE


4.


Céltartalék képzés

Céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban, tehát engedélyezett, GTEmunkaszámmal hitelesített egyesületi tevékenységre szabad képezni a határidőn túli és kétes követelések miatt várható veszteségekre. Céltartalék képzésénél a követeléseket egyedileg kell minősíteni, az alábbiak figyelembe vételével: Nem képezhető céltartalék: − ha a mérlegkészítésig a követelés pénzügyileg rendeződött; − a 0…90 nap közötti (X. 1-XII. 31. között kiállított és elküldött számlák) követelések után; Maximum az alábbi mértékű céltartalék képezhető: − a 90 napon túli követelések után a követelés 2 %-a; − a 180 napon túli követelések után a követelés 5 %-a; − az 1 éven túli követelés után a követelés 25 %-a. A kötelező képzésen felül a GTE az egyéb várható veszteségeire is képezhet céltartalékot. Ebben az esetben a tárgyévben végzett célszerinti tevékenység elszámolt fedezetéből a jövőben igazoltan várható majdani kiadások finanszírozása cljából határolható el céltartaléknak minősített fedezetrész.

5.

Árfolyam politika

A valutapénztárt, a devizaszámlát, a külföldi pénzértékre szóló követelést és kötelezettséget könyv szerinti értéken kell kimutatni. A deviza-elszámolást a vétel, illetve eladás napján a számlavezető bank napi középárfolyamán kell végrehajtani.

IV: ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE Ebben a fejezetben a mérlegben szereplő eszköz és forráscsoportok értékelésére vonatkozó előírások szerepelnek. Az eszköz és forráscsoportokat alkotó főkönyvi számlák részletes tartalma Számlarendben található.

1.

Immateriális javak

Az immateriális javak értékelése a mindenkori nnyilvántartási értéken történik. A nyilvántartási érték a tényleges bruttó beszerzési ár ÁFÁ-val csökkentett, illetve az előállítási ár és az elszámolt halmozott értékcsökkenés nettó különbözete. Az immateriális javak értékcsökkenési leírását az alábbiak szerint kell megállapítani: − vagyoni értékű jogokat 6 vagy több év; − cégértéket 5 vagy több év; − alapítási- átszervezési vagy kisérleti fejlesztés aktivált értékét 5 vagy kevesebb év alatt lehet leírni.


Copyright © GTE


2.


Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök értékelése a mindenkori nettó értéken történik. A nettó érték a tényleges beszerzési ár és az elszámolt halmozott értékcsökkenés különbözete.

3.

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközöket a mérlegben értékvesztéssel csökkentett nyilvántartási áron kell szerepeltetni. A nyilvántartási ár: − a részesedések és értékpapírok esetén a vételi ár; − az adott kölcsönök és hosszúlejáratú banktételek esetén pedig a könyv szerinti érték.

4.

A vásárolt készletek

A vásárolt készletek (anyagok és áruk) értékelése a mérlegben tényleges beszerzési áron történik. A beszerzési árak megállapítása a beszerzések számlái alapján történik. Értékvesztést a III./ 2. Pont szerint kell elszámolni.

5.

A követelések

A belföldi vevő követelés a kiszámlázott, az adós által elfogadott, elismert összegben állítható be a mérlegben. Külföldi vevő követelését a teljesítés napján a számlavezető bank által közölt devizatételi árfolyammal átszámított forintértéken kell kimutatni a mérlegben (III: /5. pont). Az egyéb követeléseket a mérlegbe könyv szerinti értékkel kell beállítani.

6.

Értékpapírok

Az értékpapírokat vételi áron kell értékelni.

7.

Pénzeszközök

A pénzeszközök a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek. A valutapénztár és a devizaszámla értékelésére a III./ 5. előírásait kell alkalmazni.

8.

Aktív időbeli elhatárolások

Aktív időbeli elhatárolásként a törvény alapján a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó tételek szerepeltethetők a mérlegben: − a mérleg fordulónapja előtti olyan kiadás, amely költségként a következő évben számolható el; − az olyan bevétel, amely a következő évben esedékes, de a tárgyidőszakot illetik. Az elszámolt tételeket bizonylatokkal, számításokkal kell dokumentálni, és a mérlegben könyv szerinti értékkel szerepeltethetők.


Copyright © GTE


9.


A saját tőke értékelése

A saját tőkét a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. A saját tőke részeként kell kimutatni: − az induló tőkét; − a tőkeváltozást, valamint − az értékelési tartalékot.

10.

A céltartalék

A képzett céltartalékot könyv szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni. A céltartalék képzése a III./4. pont szerint történik.

11.

A kötelezettségek

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénz formában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a GTE által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Kivétel: − a külföldi szállító tartozását a teljesítés időpontjában (áru átadás, szolgáltatás elvégzése) érvényes deviza eladási árfolyamon (III./5. pont).

12.

Passzív időbeli elhatárolás

Passzív időbeli elhatárolásként, a törvény alapján a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó tételek szerepelhetők a mérlegben: − a mérleg fordulónapjáig befolyt pénzbevétel, amely a következő év árbevételét képezi; − a mérleg fordulónapja előtt elszámolt költségek, amelyek a következő évben jelentenek pénzkiadást; − a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés közötti időszakban a lezárt évhez kapcsolódó költség és ráfordítás; Az elszámolt tételeket bizonylatokkal, számításokkal kell dokumentálni. A mérlegben passzív időbeli elhatárolások könyv szerinti értékkel szerepelnek.


Copyright © GTE


V.


KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

A GTE, mint közhasznú szervezet az − Egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles − Közhasznúsági jelentést készíteni, Amelynek elfogadása kizárólag a GTE Küldöttközgyűlésének hatáskörébe tartozik. A Közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyonfelhasználásra vonatkozó kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a kapott támogatások mértékét az alábbi bontásban: − központi költségvetési szervtől, − elkülönített állami pénzalapból, − helyi önkormányzatoktól, − önkormányzati társulásoktól, − egészségügyi önkormányzattól, − egyéb szervezetektől; f) a szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetőleg összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A Közhasznúsági jelentést nem kell letétbe helyezni, de biztosítani kell, hogy abba a GTE székhelyén bárki betekintsen, illetve arról saját költségén bárki másolatot készíthessen.


Copyright © GTE



VI. A BESZÁMOLÓ ÉRTÉKELÉSE A gazdálkodás terv−tény elemzése arra ad választ, hogy hol tart az adott cég az adott időszakban saját üzleti tervéhez képest. A vezetési számvitelben a terv és az előző időszaki teljesítmény (a bázis) összevetése képezi minden beszámoló alapját. A beszámolójelentésből nyerhető információk elemzése, értékelése hozzájárul az elmúlt időszak(ok) elfogulatlan megítéléséhez, segítheti az erős és gyenge pontok feltárását, valamint kiinduló pontul szolgálhat a következő évek gazdálkodásának számszaki megalapozásához. A vállalkozások éves beszámolóiból és különféle adatszolgáltatásaiból nyerhető adatok felhasználása többféle módon történhet meg: • az átfogóbb gazdálkodási összefüggések ismeretében következtetéseket lehet levonni a vállalkozás tevékenységének főbb jellemzőiről és a főbb tendenciákról; • a beszámolók adataiból különféle (értékelésre alkalmas) mutatószámokat lehet számítani, és azokból mélyrehatóan értékelhető a tevékenység, illetve segítségükkel megalapozhatók, illetve elvethetők a tervezett döntések. Az egyesületi gazdálkodás mutatói a következő cégállapotok és cégteljesítmények jelzésére szolgálnak: • Likviditás (Liquidity), • Eszközgazdálkodás (Asset Management), • Adósságkezelés (Debt Management), • Jövedelmezőség (Profitability); Egy cég akkor egészséges, ha amellett, hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető és nincs eladósodva. Ez azt jelenti, hogy a mérleg alapvető egyensúlyi állapota (eszköz − forrás egyensúlya) mellett e három belső egyensúlyi állapotnak is fenn kell állnia.

A likviditás mérése: A legkeményebb megítélés annak alapján tehető, hogy a pénzeszközök mekkora tartozás azonnali kifizetését teszik lehetővé: Pénzhányad vagy készpénz mutató (Cash - mutató)

Pénzhányad =

Pénzeszközök + Értékpapírok Rövid ..lejáratú..kötelezettségek

-Pénzeszközök -Értékpapírok -Rövid lejáratú kötelezettségek

Cash-mutató Pénzeszközök Értékpapírok Pénz+ Értékp. Rövid lej.Kötel. Pénzhányad

Cash-mutató Pénzeszközök Értékpapírok Pénz+ Értékp. Rövid lej.Kötel. Pénzhányad

2001 7.778 2.830 10.608 12.003 0,8837

2006 3.578 5.141 8.719 18.661 0,4672


2002 16.354 4.187 20.541 13.440 1,5283

2007 15.178 5.141 20.219 18.107 1,1166

(lásd: mérleg 10.sor); (lásd: mérleg 09. sor); (lásd: mérleg 23. sor);

2003 8.863 4.135 12.998 18.151 0,7161

2008 15.622 5.141 20.763 13.997 1,4833

2004 5.257 4.558 9.815 11.943 0,821

2009 22.126 5.141 27.267 16.548 1,6477

2005 25.444 5.850 31.294 5.644 5,5446

2010 11.706 5.141 16.847 4.040 0.4168

Copyright © GTE



A legpuhább megítélés, hogy az összes forgóeszköz milyen arányt képvisel az összes rövid lejáratú kötelezettséggel szemben Likviditási ráta vagy Current Ratio, (azaz CR-mutató):

Likviditási..ráta =

Forgóeszközök Rövid ..lejáratú..kötelezettségek

-Forgóeszközök -Rövid lejáratú kötelezettségek

CR-mutató Forgóeszközök Rövid lej. Kötel. Likviditási ráta

CR-mutató Forgóeszközök Rövid lej. Kötel. Likviditási ráta

2001 23.271 12.003 1,9387

2006 24.976 18.661 1,3384

2002 30.160 13.440 2,2440

2007 31.260 18.107 1,7264

(lásd: mérleg 06. sor); (lásd: mérleg 23. sor);

2003 21.612 18.151 1,1906

2008 35.220 13.997 2,5162

2004

2005

26.406 11.943 2,2110

41.660 5.644 7,3812

2009

2010 28.964 4.040 7.1693

54.888 16.548 3,3168

A likviditási mutatók közül kitüntetett szerepe van a fizetőképességi mutatónak (más néven Likviditási Gyorsrátának vagy Quick Ratio, (azaz QR-mutatónak), amely a működésből származó pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állományának hányadosa. Értéke akkor tekinthető megnyugtatónak, ha az a 40%-ot meghaladja:

Likviditási.. gyors..ráta =

Pénzeszközök + Értékpapírok + Követelések Rövid ..lejáratú..kötelezettségek

-Pénzeszközök -Értékpapírok -Kővetelések -Rövid lejáratú kötelezettségek

QR-mutató Pénzeszközök Értékpapírok Követelések. P+É+K Rövid lej. Kötel. Likvid.gyorsráta

QR-mutató Pénzeszközök Értékpapírok Követelések. P+É+K Rövid lej. Kötel. Likvid.gyorsráta

2001 7.778 2.830 12.055 22.663 12.003 1,8881

2006 3.578 5.141 15.655 24.374 18.661 1,3061


2002 16.354 4.187 9.017 29.558 13.440 2,1992

2007 15.178 5.141 10.339 30.658 18.107 1,6931

(lásd: mérleg 10.sor); (lásd: mérleg 09. sor); (lásd: mérleg 08. sor); (lásd: mérleg 23. sor);

2003 8.863 4.135 8.012 21.010 18.151 1,1575

2008 15.622 5.141 13.855 34.618 13.997 2,4732

2004 5.257 4.558 15.989 25.804 11.943 2,1605

2009 22.126 5.141 27.019 54.286 16.548 3,2805

2005 25.444 5.850 9.764 41.058 5.644 7,2746

2010 11.706 5.141 11.706 28.553 4.040 7.0675

Copyright © GTE



Az eszközgazdálkodás ésszerűsége: Miután az eszközöket finanszírozni kell, ezért nem mindegy, hogy azok milyen mértékben és mennyi idő alatt hasznosulnak. A vevőkövetelések átlagos forgási sebessége (Average Collection Period), avagy az átlagos begyűjtési periódus azt mutatja meg, hogy átlagosan hány nap kell a vevői követelések begyűjtéséhez:

Vevő .köv.átl. forg .seb. =

Vevő .állomány.x365.nap Rövid ..lejáratu..kötelezettségek

-Vevőállomány (lásd: mérleg 08. sor) -Rövid lejáratú kötelezettségek (lásd: mérleg 23. sor);

ACP

2001

Vevőállomány Rövid lej. Kötel. Vevőkövetelés átl. forg. seb.

2002

2003

2004

12.055 9.017 8.012 15.989 12.003 13.440 18.151 11.943 1,0043 0,6709 0,4414 1,3387 366,58 nap 244,88 nap 161,11 nap 488,65 nap

ACP

2006

2007

2008

2009

2005 9.764 5.644 1,7299 631,44 nap

2010

11.706 15.655 10.339 13.855 27.019 4.040 18.661 18.107 13.997 16.548 0,8389 1,6327 2.8975 0,5709 0,9898 306,19 nap 208,41 nap 361,297nap 595,959nap 1057,59nap

Vevőállomány Rövid lej. Kötel. Vevőkövetelés átl. forg. seb.

Forgóeszköz forgás (Inventory Turnover) az árbevétel és az átlagos forgóeszköz állomány hányadosa. A mutató azt fejezi ki, hogy az év során hányszor cserélődőtt ki a készletállomány

Forgóeszköz.. forgás =

Árbevétel Forgóeszközök .átlagos.állománya

-Árbevétel -Forgóeszközök

Inv. Turnover Árbevétel Forgóeszközök Forgóeszk. forg.

Inv. Turnover Árbevétel Forgóeszközök Forgóeszk. forg.

2001 137.111 23.271 5,8919

2006 153.066 24.976 6,1285


(lásd: eredmény-kimutatás 12. sor) (lásd: mérleg 06. sor)

2002 183.397 30.160 6,0808

2007 141.291 31.260 4,5198

2003 165.133 21.612 7,6408

2008 122.311 35.220 3,4727

2004 148.167 26.406 5,6111

2009 136.674 54.888 2,4900

2005 152.099 41.660 3,6509

2010 123.984 28.964 4.2806

Copyright © GTE



Befektetett eszközök forgása (Fixed Assets Turnover): a befektetett eszközök hasznosításának fokát fejezi ki. Minél magasabb értéket vesz fel ez a mutató, annál intenzívebb a cég befektetett eszközeinek hasznosulása:

Befektetett..eszközök .. forgása = -Árbevétel -Befektetett eszközök

FAT

2001

Árbevétel Bef. eszközök Bef. eszk. forgása

2006

Árbevétel Bef. eszközök Bef. eszk. forgása

153.066 12.024 12,73004


2002

137.111 3.300 41,5487

FAT

Árbevétel Befektetett..eszközök ..átlagos..állománya

2003

183.397 5.593 32,7904

165.133 5.411 30,5180

2007

2008

141.291 8.661 16,3134

122.311 161.090 0,7592

2004

2005

148.167 4.027 36,7933

2009

152.099 6.673 22,7931

2010

136.674 159.762 0,8554

123.984 161.468 0.7678

Eszközhatékonyság (Total Assets Turnover): a teljes eszközállomány hatékonyságát fejezi ki a mutató:

Eszközhatékonyság =

Árbevétel Összes..eszköz..átlagos..állománya

-Árbevétel -Befektetett eszközök

TAT

2001

Árbevétel Összes eszköz Eszközhatékonyság

TAT

2002

137.111 45.507 3,0129

2003

183.397 37.986 4,8280

2006

Árbevétel Összes eszköz Eszközhatékonyság


2007

153.066 40.490 3,7803

165.133 35.245 4,6852

2008

141.291 43.528 3,2459

122.311 210.499 0,5810

2004

2005

148.167 43.652 3,3942

2009

152.099 57.963 2,6240

2010

136.674 217.295 0,6289

123.984 192.563 0.6438

Az adósságkezelés mutatói: Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit Minél nagyobb arányban fedezi saját forrásaival. Ezt a stabilitási mutató tükrözi:

Stabilitási..mutató =

Saját..tőőke. Befektetett..eszközök . + . Készletek

-Saját tőke -Befektetett eszközök -Készletek


(lásd: mérleg 13. sor); (lásd: mérleg 01. sor); (lásd: mérleg 07. sor);

Copyright © GTE


Stabilitási mut.

2001

Saját tőke Befektetett eszk. Készletek Bef. eszk.+Készl Stabilitási mutató

2002

1.290 3.300 608 3.908 0,33009

Stabilitási mut.

2006

Saját tőke Befektetett eszk. Készletek Bef. eszk.+Készl Stabilitási mutató

4.227 5.593 602 6.195 0,6823

2007

8.407 12.024 602 12.626 0,6658

8.519 8.661 602 9.263 0,9196


2003 4.012 5.411 602 6.013 0,6672

2008 164.400 161.090 602 161.692 1,0167

2004

2005

4.156 4.027 602 4.629 0,8978

8.238 6.673 602 7.275 1,1323

2009

2010 165.055 161.468 602 162.070 1.0184

164.680 159.762 602 160.364 1,0269

Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszú lejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. A bank számára fokozott kockázatúnak számít az a cég, amelyik magas eladósodottsági rátával és a fix költségek magas arányával jellemezhető.

Eladósodottság..mértéke =

Saját..tőőke. Hosszú..lejáratú..kötelezettségek

-Saját tőke -Hosszú lej. Köt.

Eladósodottság

2001

Saját tőke Hosszú lej. köt. Eladósodottság

Eladósodottság

(lásd: mérleg 13. sor); (lásd: mérleg 22.sor);

2002

1.290 12.003 0,1074

2006

Saját tőke Hosszú lej. köt. Eladósodottság

4.227 13.440 0,3145

2007

8.407 18.661 0,4505

8.519 18.107 0,4704

2003 4.012 18.151 0,2210

2008 164.400 13.997 11,7453

2004

2005

4.156 11.943 0,3479

2009

8.238 5.644 1,459

2010

164.680 16.548 9,9516

165.055 4.040 40.8551

A hitelezők többnyire a saját tőke 35 százalékáig hajlandók hosszú lejáratú hitelt nyújtani a cégeknek. Tekintettel arra, hogy a cég forrásai az összes adósságból és a saját vagyonból tevődnek öszsze, az adósság és a saját vagyon aránya (Total Dept to Total Assets) az összes adósságot nem az összes eszközökhöz, hanem a saját tőkéhez viszonyítja:

Adósság..és

Saját

vagyon

aránya

-Hosszú lej. Köt. -Lízing -Saját tőke


=

Hosszú.lejáratú.kötelezettségek + Lizing Saját.tőőke. (lásd: mérleg 22.sor); (lásd: mérleg 13. sor);

Copyright © GTE


TD/TA

2001

Hosszú lej. Köt. Lizing Saját tőke Adósság/saját vagyon aránya

2002

12.003 0 1.290 9,3046

TD/TA

2006

Hosszú lej. köt. Lizing Saját tőke Adósság/saját vagyon aránya

2003

13.440 0 4.227 3,1795

2007

18.661 0 8.407 2,2196


18.107 0 8.519 2,1254

18.151 0 4.012 4,5241

2008 13.997 0 164.400 0,08513

2004 11.943 0 4.156 2,8736

2009 16.548 0 164.680 0,10048

2005 5.644 0 8.238 0,685

2010 4.040 0 165.055 0.0244

A jövedelem és hozamteremtő képesség elemzése: A jövedelmezőségi mutatószámok összesített képet mutatnak a cégről. Lehet egy üzletágban az árbevétel arányos jövedelmezőség rendkívül kedvező, miközben a befektetett tőkéhez képest a forgalom is és az elérhető nyereség is átlagosan vagy kedvezőtlenül alakul. Nyereséghányad (Profit Margin on Sales):

Nyereséghányad =

Adózott..eredmény. Árbevétel

-Adózott eredmény -Árbevétel Profit Margin on Sales Adóz. eredmény Árbevétel Nyereséghányad

2001

Profit Margin on Sales Adóz. eredmény Árbevétel Nyereséghányad

2006

7.287 137.111 0,0531

169 153.066 0,0011


(lásd: eredmény-kimutatás 30./31. sora) (lásd: eredmény-kimutatás 12. so

2002 4.671 183.397 0,0254

2003 4.970 165.133 0,03009

2004 144 148.167 0,00097

2005 69 152.099 0,00045

2007

2008

2009

2010

- 64 141.291 - 0,00014

128 122.311 0,001046

279 136.674 0,002041

375 123.984 0.003024

Copyright © GTE



Saját tőke hozama az adózott eredmény saját tőkére vetített alakulását mutatja:

Saját.tőőke.hozama =

Adózott..eredmény . Saját.tőőke.átlagos.állománya

-Adózott eredmény -Saját tőke Saját tőke hozama Adóz. eredmény Saját tőke Sajáttőke hozama

2001

Saját tőke hozama Adóz. eredmény Saját tőke Sajáttőke hozama

2006

(lásd: eredmény-kimutatás 30./31. sora) (lásd: mérleg 13. sor);

2002

7.287 1.290 5,6488

2003

4.671 4.227 1,10503

4.970 4.012 1,2387

2007

169 8.407 0,0201

2004

2008

- 64 8.519 - 0,0075

2005

144 4.156 0,0346

69 8.238 0,0083

2009

128 164.400 0,00077

2010 375 165.055 0.002271

279 164.680 0,00169

Alapjövedelmezőségi mutató (Basic Earning Power): ez a mutató a saját tőke hozamához képest semlegesíti az adózás hatását

Alap. jövedelmezőségi.mutató = -Üzleti eredmény –EBIT-Saját tőke

BEP Üzleti eredmény EBIT Saját tőke Alapjövedelmezőség

BEP Üzleti eredmény EBIT Saját tőke Alapjövedelmezőség

2001 610 1.290 0,4728

2006 169 8.407 0,0201

Üzleti..eredmény..( EBIT ) Saját..tőők..átlagos..állománya

(lásd: eredmény-kimutatás 28./31.sor) (lásd: mérleg 13.sor)

2002 4.671 4.227 1,1050

2007 112 8.519 0,0131

2003 5.376 4.012 1,3399

2008 128 164.400 0,00077

2004

2005

144 4.156 0,0346

2009

69 8.238 0,0083

2010

279 164.680 0,00169

375 165.055 0.002271

A mutatószámok és a mutatószám-rendszerek kialakítása során az alábbi mérőszámok alkalmazására törekszünk: • Pénzügyi forgalom; • Eredmény kimutatás / nyereség − veszteség elszámolás; • Fedezeti hozzájárulás; • Balanced Scorecards;


Copyright © GTE



Pénzügyi perspektíva mérésére szolgáló gyorsteszt: Pénzügyi perspektíva mérésére szolgáló gyorsteszt képletek: Mutatószám:

Képlet:

Következtetés:

-Sajáttőke hányad

EK:GKx100

Tőkeerőről

-Cash-flow az üzemi teljesítmény %-ában

Cash-flow x 100 üzemi teljesítmény

Pénzügyi teljesítőképességről

-Össztőke jövedelmezősége

(Nyereség+EK-kamat)x100 Mérlegfőösszeg

Hozam nagyságáról

-Az adósság törlesztésének

(FK-Likvid eszközök)x100 Éves cash-flow

Eladósodottságról

tartama években

Pénzügyi perspektíva mérésére szolgáló gyorsteszt értékelési skálák: Mutatószám

kiváló

-Sajáttőke hányad

>30% >20% >10%

<10%

negatív

-Cash-flow az üzemi teljesítmény %-ában

>10% > 8% > 5%

< 5%

negatív

-Össztőke jövedelmezősége >15% >12% >..8%

<..8%

negatív

> 12 év

>30 év

-Az adósság törlesztésének< 3 év tartama években

jó

közepes

< 5 év < 12 év

rossz fizetésképtelenség

A pénzügyi elemzés és a sikerelemzés alkotóelemei: A cégek a számviteli politikában kiválaszthatják azokat a konkrét számviteli, értékelési, elszámolás−technikai eszközöket és módszereket (amortizációs politika, készletértékelési eljárások, a kutatásfejlesztési politika, alapítási, átszervezési költség aktíválása vagy költségként elszámolása, teljesítmény elismertetésének késleltetése, stb.), amelyeket következetesen alkalmazhat minden olyan területen, ahol a hatályos számviteli törvény választási szabadságot biztosít. Pénzügyi elemzés: - Vagyonszerkezet - Tőkeszerkezet - Fizetőképesség - Fedezeti viszonyok


Sikerelemzés: - Nyereség elemzése - Cash-flow elemzés - Jövedelmezőség elemzése

Copyright © GTE



A GTE gazdálkodásának idősoros áttekintése 1 = Központi vállalkozások összes árbevétele 2 = Alszámlával rendelkező területi szervezetek vállalkozásának árbevétele 3 = Vállalkozási tevékenység bevétele 4 = Egyesületi szintű működési típusú árbevétel 5 = Évenkénti bruttó árbevétel 6 = A központi irodák által elért fedezet 7 = Alszámlával rendelkező területi szervezetek által elért fedezet 8 = A vállalkozási területen elért évenkénti egyesületi szinttű fedezet 9 = A vállalkozási tevékenység kiadásai 10 = A működési tevékenységgel összefüggő kiadások 11 = Egyesületi szintű évenkénti kiadások 12 = Egyesületi szintű mérleg szerinti eredmény (5-11 sor ) 13 = Társasági adófizetési kötelezettség 14 = Egyesületi szinten képzett céltartalék 15 = Az évenkénti egyesületi szintű működési hiány (4-10 sor) 16 = Induló/saját tőke 17 = Mérleg főösszeg (Források-Passzívák)=(Eszközök-Aktívák)

EK 11. EK 1. EK 12.

EK 30. EK 20. EK 13. EK 27. EK 31.- EK 30. EK 29.

M 13. M 25.= M 12.

Eredmény-kimutatás GTE gazdálkodásának 10 éves áttekintésével idősoros kimutatásban

Gazdasági évek

1995

1. Központi vállalkozások bevét. 2. Területi vállakozások bevét. 3.Vállalkozási bevét összes: 4. Működési bevételek 5. Éves bruttó árbevétel 6. Központi vállalkozási fedezet 7. Területi szerv. fedezete 8. Vállalkozási fedezet 9. Vállalkozási kiadások 10. Működési kiadások 11. Egyesületi kiadások 12. Mérleg szerinti eredmény 13. Társasági adó 14. Egyesületi céltartalék 15. Egyesületi működési hiány 16. Induló / saját tőke 17. Mérleg főöszszeg (forr+pass)

1996

Számviteli adatok EFt-ban 2002 2003 2004 2005

1997

1998

1999

2000

2001

56.954 118.389

69.808

76.544

85.061

88.847

93.801 118.966 109.598

16.719

37.554

34.827

27.359

29.697

28.375

19.840

40.034

32.665

315

915

1.387

1.162 2.077

14.900

15.673

13.570

15.632

19.728

13.300

14.935

24.397

22.870. 146.465 150.022

88.573 153.902 120.932 127.003 132.148 131.844 137.111 183.397 165.133 148.167 152.099 18.541

19.656

17.239

19.289

19.494

19.741

21.914

34.463

27.180

54

52

2.832

3.556

5.884

4.178

4.162

2.011

1.651

4.480

3.210

- 22

17

21.373

23.212

23.123

23.467

23.656

21.752

23.565

38.943

30.390

32

69

52.299 115.017

84.239

87.904

88.764

96.792

98.565 120.057 111.874

1.670

2.008

36.245

40.429

40.929

42.650

38.163

37.890

37.357

60.403

52.681 146.353 149.941

88.544 152.374 124.668 128.833 131.414 134.955 136.501 180.460 164.555 148.023 151.949 29

1.528

-3.736

-1.830

734

-3.111

610

2.937

578

144

150

0 0

0 0

387 2.500

406 2.550

0 0

0 0

-22.955 - 36.006 - 29.811

+ 112

+ 81

-21.345

-21.684

-26.859

-25.297

-22.922

-24.863

12.387

12.387

12.387

12.387

12.387

680


1.290

4.227

4.012

4.156

8.238

32.524

45.507

35.245

43.652

57.963

Copyright © GTE



Számviteli adatok EFt-ban Gazdasági évek 1. Központi vállalkozások bevét. 2. Területi vállakozások bevét. 3.Vállalkozási bevét összes: 4. Működési bevételek 5. Éves bruttó árbevétel 6. Központi vállalkozási fedezet 7. Területi szerv. fedezete 8. Vállalkozási fedezet 9. Vállalkozási kiadások 10. Működési kiadások 11. Egyesületi kiadások 12. Mérleg szerinti eredmény 13. Társasági adó 14. Egyesületi céltartalék 15. Egyesületi működési hiány 16. Induló / saját tőke 17. Mérleg főöszszeg (forr+pass)

Mérleg sor

EK 11.

2006

2007

2008

2009

2010

2011

- 17

0

0

0

0

756

0

0

0

0

739

0

0

0

0

EK 1.

152 327 141.291 122.311 136.674 123.984

EK 12.

153 066 141.291 122.311 136.674 123.984 - 112

0

0

0

0

5

0

0

0

0

EK 30.

- 107

- 64

0

0

0

EK 20.

846

64

0

0

0

EK 13.

152 051 141.115 122.183 136.395 123.609

EK 27.

152 897 141.179 122.183 136.395 123.609

EK 31-30. EK 29.

169

112

128

279

375

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

+ 276

+ 176

+ 128

+ 279

+375

M 13.

8.407

16.319 164.400 164.680 165.055

M25.= M12.

40.409

43.528 210.499 217.295 192.563


2012

2013

2014

Copyright © GTE

2015



VII. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ „ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK” „A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÜGYRENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYVEZETŐI UTASÍTÁSOK" egységes szerkezetben, 1-18 sz. fejezetben nyertek kidolgozást, és szerves részét képezik a GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK, így annak fejezetei az igényekhez igazodóan külön is kezelhetőek.

BEVEZETÉS ÉS HATÁLYBALÉPÉS Az Egyesület mint önálló jogi személy, a gazdálkodási tevékenységét első ízben az 1/1991 sz. ügyrendben szabályozta. Ezt megelőzően az Egyesület önálló tevékenységeként gazdálkodást nem folytatott, bár a MTESZ keretén belül is egyesületenként külön történt a számviteli és a pénzügyi műveletek végzése. A „gazdálkodás” fogalomnak az Egyesület életében akkor lett nagyobb jelentősége, mikor a Szövetség áttért a maradványi érdekeltségről az eredmény érdekeltségre. Az Egyesület 1990. január 1-től önállóan gazdálkodó jogi személlyé válásával a gazdálkodás a fennmaradás kérdésévé vált, így természetes, hogy a vele kapcsolatos ügyviteli feladatokra is, különös figyelmet kellett fordítani. E feladatot az Egyesület vezetése mindenkor szem előtt is tartotta, így az 1/1991 sz. ügyrendet 1994. 01. 01-től a megváltozott igényekhez módosította. Az eltelt évek változásai, továbbá az 1998. 05. 08-án megtartott rendkívüli küldött közgyűlésen elfogadott alapszabály módosítás, mely szerint az Egyesület „kiemelten közhasznúvá” alakult át, majd ezt követően, a 2004. március 25-én megtartott XXXVI. Küldöttközgyűlés által megállapított módosítás, amely csak „közhasznú szervezetként” definiálta az Egyesületet, a törvényekhez és az igényekhez igazodóan a gazdálkodással ill. számviteli, pénzügyi stb. feladatokkal kapcsolatosan is a szükségszerű módosításokat végre kellett hajtani. A gazdasági tevékenységek ügyrendjével összefüggő „ügyvezetői utasítások” 1.sz. fejezet BEVEZETÉS ÉS HATÁLYBALÉPÉS ………….. 01-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 2.sz. fejezet SZÁMLAREND GTE SZÁMLAREND 2011 … GTE SZÁMLATÜKÖR 2011. … 02-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 3.sz. fejezet KÖLTSÉGHELYEK JEGYZÉKE 2011, SZERVEZETI EGYSÉGKÓDOK …………... 03-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 4. sz. fejezet GTE-KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG MUNKASZÁMAI …. 04-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 5. sz. fejezet A SZÁMVITELI BIZONYLAT RENDJE …………… 05-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 6. sz. fejezet A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI …………….. 06-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 7. sz.fejezet ALÁÍRÁSI ÉS UTALVÁNYOZÁSI JOG SZABÁLYOZÁSA… 07-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 8. sz. fejezet AZ ALSZÁMLÁK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ………... 08-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 9.sz. fejezet SZÁMVITELI, PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK FELADATAI, KÖTELEZETTSÉGEI, FELELŐSSÉGE……… 09-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 10. sz. fejezet HÁZIPÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT …………… 10-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 11. sz. fejezet LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV …………… 11-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 12. sz. fejezet BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT …………… 12-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 13. sz. fejezet VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL……… 13-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 14. sz. fejezet JOGI TAGVÁLLALATAINK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSAINK ………….... 14-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 15. sz. fejezet AZ ÜZLETSZERZŐI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYZATA.…… 15-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 16. sz. fejezet SZAKOSZTÁLYOK, TERÜLETI SZERVEZETEK, SZAKMAI KLUBOK ÉS SZAKLAPOK GAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSAI…………… 16-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 17. sz. fejezet MŰKÖDÉSI KOLTSÉGEK FORRÁSA, A VÁLLALKOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ ERDMÉNYRÉSZ VISSZAFORGATÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ……..…..… 17-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT 18.sz. fejezet A GTE KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁJA ………..….. 18-01-2011 (01.15) GTE ÜIGUT


Copyright © GTE



Kötelező alkalmazásuk az Országos Elnökség egyetértésével, folyamatosan, legutoljára 2006. 09. 01től lépett hatályba, de a szükségesnek vélt intézkedéseket, visszamenőleges hatállyal is be lehetett vezetni. E belső szabályzat további módosítására, az igény megjelölésével az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az Országos Elnökség jogosult.

Alkalmazását a GTE Országos Elnöksége 02./08. 2006.(08.29.) OE Határozatával elrendeli: 2006. szeptember 01-től A továbbiakban a kötelező alkalmazásuk az Országos Elnökség egyetértésével, folyamatosan, leghamarabb 2011. 03. 01-től lép hatályba, de a szükségesnek vélt intézkedéseket, visszamenőleges hatállyal is be kell vezetni. E belső szabályzat további módosítására, az igény megjelölésével az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az Országos Elnökség jogosult. Budapest, 2011. február 15. Dr. Igaz Jenő ügyvezető igazgató

A GTE Országos Elnöksége 02./02. 2011.(02.15.) OE Határozatával elrendeli "A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZÁMVITELI POLITIKÁJA - 2011"

alkalmazását 2011. március 1.-től A módosított változat helyettesíti a korábban érvényben lévő intézkedéseket!


Copyright © GTE




Copyright © GTE

SZÁMVITELI POLITIKA 2011

Recommend Documents