Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár
2011. ÉVI BEFEKTETÉSI POLITIKA
Érvényes:
2011. január 1-jétől
Jóváhagyva:
az Igazgatótanács PNY-6/2010/1/1 számú határozatával
2
I. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a Pénztár egészére érvényes Befektetési Politika meghatározásának általános jellemzői
A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár által kezelt megtakarítás a tagok nyugdíjas korára irányuló és a munkáltatók által jelentős mértékben támogatott öngondoskodás igen fontos eszköze, ezért a pénztári vagyon befektetésének célja a munkáltatói hozzájárulásból és a tagok saját erős befizetéseiből képződő vagyon értékének hosszú távon történő megőrzése, gyarapítása. A takarékoskodás nyugdíjkiegészítő jellegéből következően a pénztári befektetések alapelve a biztonságra törekvés és a hosszú távú gyarapodás. Az említett két alapelvből kiindulva a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politika meghatározásakor konkrét célként azt tűzte ki, hogy a Pénztár vagyona hosszú távon a mindenkori inflációt meghaladó mértékben növekedjen, a lehető legalacsonyabb kockázatvállalási szint mellett. A tagság korösszetételére, a szolgáltatást igénybe vevők növekvő számára és ezen pénztártagok hozamelvárására tekintettel azonban a Pénztár a Befektetési Politikáját évente - az adott évre várható pénz-és tőkepiaci folyamatok előrejelzéseit figyelembe véve - úgy igyekszik meghatározni, hogy a vagyonnövekedést szélsőséges hozamingadozásoktól mentesen, éven belül is kiegyensúlyozott hozamjóváírásokkal érje el. A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politikáját 2001-ben az április 1-jétől december 31-ig tartó időszakra, ezt követően pedig a naptári évvel egybeeső üzleti évekre, évente készíti el. A Pénztár az adott évi Befektetési Politika kidolgozásakor arra törekszik, hogy a Politika a teljes üzleti évben fenntartható legyen, biztos keretet nyújtva a vagyonkezelők munkájához és évközi módosítására csak egy esetleges rendkívüli piaci helyzet bekövetkezésekor kerüljön sor. Az évi Befektetési Politikát - az ügyvezetés előterjesztése alapján - a Pénztár Igazgatótanácsa határozza meg. A Befektetési Politika kialakításának feltétele az előző évi gazdasági, pénzügyi folyamatok és a pénztári befektetések hozam alakulásának áttekintése, az egyes eszköz csoportok részarányának és a pénztári hozam egészére gyakorolt hatásának elemzése, valamint az adott évre várható makrogazdasági és tőkepiaci folyamatokra vonatkozó előrejelzések megismerése, az esetleges jogszabályi változások figyelembe vétele. Az adott évre meghatározott Befektetési Politika eredményeként a Pénztár eszköz összetételének és hozamának alakulását a vagyonkezelői és letétkezelői jelentések adatai alapján az ügyvezetés által készített beszámoló megvitatásával
3
az Igazgatótanács rendes ülésén legalább negyedévente értékeli, de csak rendkívüli piaci események bekövetkezése esetén dönt éven belül a Befektetési Politika módosításáról. Normál pénz-és tőkepiaci körülmények között a IV. negyedévében a következő üzleti év tervének kidolgozásakor kerül sor a következő évi Befektetési Politika meghatározására.
II. A 2011. január 1-jétől érvényes Befektetési vagyonkezelőnkénti Vagyonkezelési Irányelvek
Politika
és
a
A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa a 2011. évre vonatkozó befektetési politikát a rendelkezésre álló magyar- és világgazdasági információk, előrejelzések, bel- és külpolitikai tényezők, valamint a tagság rövid- és hosszú távú érdekei, korösszetétele, hozamelvárása figyelembevételével határozta meg. A 2010. évben úgy a globális, mint a hazai tőkepiacokon az árfolyamok emelkedése volt megfigyelhető. A vezető nemzetközi tőzsdeindexek és a hazai részvényeket tömörítő BUX index is erősödött az első három negyedév során. A hazai államkötvények közül az éven belüli lejáratúak 4%, a hosszabb futamidejűek 9% körüli hozamot értek el az év első kilenc hónapjában. A pozitív részvény- és kötvény piaci teljesítmény azonban nem volt egyenletes az év folyamán. Az első negyedévi fellendülést a második negyedévben Görögország adósságválsága miatt komoly visszaesés követte, majd a harmadik negyedévtől megnyugodtak és ismét emelkedésnek indultak a piacok. A nemzetközi tőkepiacok megnyugvása mögött az állt, hogy a világgazdaság a tavalyi évet jellemző recesszióból kilábalt, és a túlzottan eladósodott, illetve jelentős folyó költségvetési hiánnyal rendelkező dél-európai országok adósságállományának megújítása, illetve ezen országok költségvetésének finanszírozása pillanatnyilag biztosítottnak látszik. A recesszióból való kilábalást segítették a nagy nemzetgazdaságok - korábban nem látott méretű monetáris és fiskális segélycsomagjai, melyek megtámogatták az amúgy rogyadozó reálgazdaságot, illetve a tőkepiaci árfolyamokat. További fontos tényező, hogy a monetáris és fiskális stimulust követően jelenleg még nem látható semmiféle jel, mely inflációs nyomásra utalna, így az alapkamat emelést jelentő monetáris restikciónak sem jött még el az ideje. A kamatemelési ciklus megkezdésének elhúzódása az értékpapírok árfolyam emelkedését likviditási oldalról támogatja, illetve a reálgazdaságba áramló pótlólagos likviditás a gazdasági növekedés beindulásán keresztül fundamentálisan is támaszt ad a részvényárak emelkedéséhez.
4
A globális piacok vizsgálatánál azonban megjegyzendő, hogy míg a monetáris szűkítés tekintetében a nagy nemzetgazdaságok jegybankjai azonos (elutasító) véleményen vannak, addig a költségvetési hiány kapcsán a fejlett világ hozzáállása eltérő. Az USA idei költségvetési hiánya - gazdaság kormányzati kiadásokkal történő élénkítése miatt - a tavalyi évhez hasonlóan 10% körül alakul, az Európai Unióban viszont - részben egyes tagországok hiány problémái és a lejáró adósság refinanszírozási nehézségei miatt - az egyes nemzeti költségvetéseket a restritívebb megközelítés jellemzi. A dél-európai országokon kívül költségvetési szigorítást jelentettek be többek között Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában is. Az európai országoknál a kormányzati kiadások mérséklése hosszabb távon ugyan egy egészségesebb és kezelhetőbb adósságállományt eredményez, azonban rövid távon a gazdaság növekedési ütemét és ezen keresztül a részvényárfolyamok emelkedését visszafogja. Nem lenne meglepő, ha ezen hatások eredményeként az európai részvényindexek az előttünk álló időszakban az USA részvényindexeinél gyengébb teljesítményt mutatnának. A fejlődő országok növekedési többlete a fejlettekhez viszonyítva továbbra is jelentős maradhat, és esetükben a felzárkózást a viszonylag alacsony adósságállomány is segíti. A feltörekvő piacoktól ezért a jövő évben jobb teljesítmény várható, mint a lassan bővülő, illetve súlyos adósságokkal küszködő fejlett országoktól. A hazai, illetve regionális részvénypiacokon elsődlegesen a globális trendek lesznek irányadóak. A magyar helyzetet vizsgálva el kell mondani, hogy a májusi országgyűlési választásokon győztes Fidesz az október elején tartott helyhatósági választásokat is megnyerte, melynek eredményeként a rendszerváltást követően nem tapasztalt választói támogatást élvez. A kormány szeptemberben bejelentette, hogy az idei évre 3,8%-os, a jövő évre pedig 3% alatti GDP arányos költségvetési hiány tartását vállalja, az IMF-fel való hitel megállapodás hiányában is. A hiány tartásának hírére az állampapír hozamok csökkentek, míg a forint erősödött. A hazai kötvénypiac kilátásai szempontjából tehát a legfontosabb tényező az országtól elvárt szigorú költségvetési politika tényleges betartása lenne, ami megerősítené az egyelőre még kissé ingatag befektetői bizalmat, lehetővé tenné a jegybanki alapkamat további csökkentését, s ezzel a pénztári portfolióban meglévő magyar államkötvény állomány árfolyamának emelkedését. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a magyar piacokat is meghatározó nemzetközi piaci fellendülés tartóssága szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a tőkepiacok erősödésében meghatározó szerepet játszó pótlólagos likviditás kivonása mikor és milyen módon fog megtörténni, illetve a krízishelyzetet eredményező egyedi piaci sokkok mikor és milyen körülmények között fognak újra felbukkanni. A fentiek miatt az előttünk álló év során is az
5
elmúlt években folytatott gyakorlathoz hasonlóan konzervatív, biztonságra törekvő befektetési magatartást kíván a Pénztár tanúsítani. Pénztárunk tagságának korösszetétele, jövedelmi helyzete, valamint a folyamatosan jelentkező kifizetési igények alapján a tagság elvárása a pénztári befektetésekkel szemben az, hogy rövidtávon is lehetőleg pozitív hozamot, hosszú távon pedig reálhozamot biztosítsanak. Ezen elvárásoknak való megfelelés céljából, és az elmúlt évek kedvező abszolút hozamos portfoliókezelési eredményei alapján, a Pénztár Igazgatótanácsa az évek során fokozatosan növelte az abszolút hozamos vagyonkezelés arányát a pénztári portfolión belül. Abszolút hozamra törekvő befektetési stratégiát valósít meg az ERSTE fedezeti, a Concorde és a Generali portfolió, melyek együttesen a teljes pénztári vagyon 75%-át teszik ki. A pénztári vagyon fennmaradó 25%-a, az ERSTE működési és likviditási portfoliók, a Pioneer- és a saját kezelésű portfolió benchmark követő stratégiát valósítanak meg. A pénztári portfolió 2011. évi befektetési arányai összefoglalva az alábbiak szerint alakulnak. A pénztárszintű kockázati részvény részarány 0 és 45% között alakulhat. Az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés dominanciája miatt megcélzott stratégiai részvényhányadot nem határoz meg a Pénztár. Az állampapír befektetésekkel azonos kockázati szintűnek tekinthető, de azoknál magasabb hozamot biztosító, arbitrázs célú fedezett részvények aránya az összes eszközérték minimum 0%, maximum 5%-a között mozoghat. A teljes részvényarány a pénztári portfolión belül 0% és 50% között alakulhat. A bankbetétek mindenkori aránya 0 és 50% között mozoghat. A Pénztár vagyonának minimum 20, maximum 100 százalékát különböző futamidejű magyar állampapírokban tarthatja. Külföldi állampapírok maximum 35%-os arányban szerepelhetnek a portfolióban. Külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvények is kerülhetnek a portfolióba, maximum 10%-os arányban. A magyar gazdálkodó szervezetek és a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények maximális részaránya 10 - 10% lehet. A Pénztár portfoliójába legfeljebb 40% erejéig kerülhetnek befektetési jegyek. Ezen belül a vagyonkezelők a saját kezelésű nemzetközi részvényalapjaikból
6
együttesen az általuk kezelt portfolió eszközértékének maximum 10%-áig vásárolhatnak. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési alapok befektetési jegyei 0 és 15% közötti részarányt érhetnek el. A pénztári portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető, 7%-os mértékig garantált, 5%-os mértékig pedig árupiaci befektetéseket tartalmazó befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A Pénztár vagyonában maximum 15% - os részarányt képviselhetnek az állampapír alapú repó ügyletek. 25%-ot érhet el a jelzáloglevél befektetések felső korlátja, tekintettel arra, hogy a magas szintű fedezetek miatt ezen eszközcsoport kockázata minimális, ugyanakkor hozama az államkötvényekénél magasabb. A Pénztár a befektetési lehetőségek és a kockázat diverzifikálása céljából a saját vagyonkezelésben ingatlan befektetési jegyeket tart. Egyes vagyonkezelők is vásárolhatnak ingatlan befektetési jegyeket, melyek részaránya – a saját vagyonkezelésűekkel együtt – nem haladhatja meg a pénztári vagyon 10%-át. A külföldi eszközök vásárlásának lehetősége miatt a deviza árfolyam kockázat fedezésére a Pénztár az eszközérték 20%-os mértékéig származtatott ügylet kötését is lehetővé teszi.
A Concorde Alapkezelő Zrt. részére a Pénztár engedélyezi az értékpapír kölcsönzést, az általa kezelt portfolió piaci értékének maximum 25%-áig. Az értékpapír kölcsönzés részletes szabályai a következők. A vagyonkezelő állampapír, jelzáloglevél, befektetési jegy, tőzsdei részvény kölcsönadására jogosul. Az egyidejűleg kölcsönadott értékpapírok piaci értéke nem haladhatja meg a portfolió piaci értékének 25%-át. A kölcsönügylet futamideje nem haladhatja meg a 365 napot. A kölcsönügylet során kikötött óvadék állampapír vagy számlapénz (magyar forint) lehet. Az óvadék piaci értéke mindig el kell hogy érje a Tpt-ben foglalt minimum, illetve a kölcsönadott értékpapírok piaci értéke 100%-a közül a magasabb értéket.
A lejárati szerkezet tekintetében a portfolió megoszlására a Pénztár a következő irányelveket tűzi ki. Az éven belüli lejáratú eszközök mindenkori részarányának minimum 10%-ot kell elérni, az éven túli lejáratú vagy lejárat nélküli
7
értékpapírok aránya pedig nem haladhatja meg a pénztári portfolió piaci értékének 90%-át. A teljes pénztári portfolió teljesítményét egy olyan hozammutatóhoz, referenciaindex összetételhez viszonyítva értékeli a Pénztár, amelyben az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés súlyának megfelelően 75%-os mértékben az RMAX index szerepel, mivel az abszolút hozamos befektetések célja a kiegyensúlyozott, nagyobb ingadozásoktól mentes hozamalakulás biztosítása, a rövid távú állampapír befektetések hozamának meghaladása. A további, 25%-os benchmark követő vagyonrész összetételének megfelelően a pénztári referencia indexben 17,5% súllyal a MAX Composite index hozama, 5%-os súllyal a nemzetközi részvénypiacok teljesítményét mutató globális index, az MSCI World hozama, 2,5% súllyal az ingatlan befektetési jegyek piacának referencia mutatója, a BIX index szerepel. A Pénztár egészére kialakított befektetési politikát vagyonkezelőkre lebontva, szöveges és táblázatos formában mutatjuk be.
ERSTE Alapkezelő Zrt. Az ERSTE Alapkezelő Zrt. kezeli a Pénztár működési, likviditási és részben a fedezeti tartalék eszközeit. A vagyonkezelő részére meghatározott vagyonkezelési irányelvek a következők. A működési és likviditási tartalék befektetéseinél a Pénztár elvárása az, hogy a befektetésekből rövidtávon is biztos hozam képződjön, annak érdekében, hogy a tagdíj bevételekből képződő működési tartalék és ennek hozama fedezetet nyújtson a Pénztár működési költségeire. A működési és a likviditási tartalék portfoliójára vonatkozóan a Pénztár minimum 80%-os mértékben az államilag garantált befektetéseket - ideértve az állampapír alapú repó ügyleteket és az állampapírokat tartalmazó befektetési jegyeket - írja elő. Az állampapír befektetéseket maximum 20%-os mértékig bankbetétek is kiegészíthetik. A működési és likviditási tartalék portfolióira megállapított kockázatvállalási szint, illetve futamidő figyelembevételével a referencia hozam mindkét portfolió esetében: 50%-os arányban az RMAX index hozama, 50%-os arányban a MAX index hozama.
8
A fedezeti tartalék portfoliója esetében követendő vagyonkezelési irányelvek az alábbiak. A portfolió az abszolút hozamra törekvő stratégia megvalósítása érdekében diverzifikált befektetési eszközöket tartalmaz, széles limitek mellett. A bankbetéteket, a hazai és külföldi részvényeket, részvény indexekre (Pl. S&P, MSCI World, DJ Eurostoxx50, BRIC) szóló ETF-eket, hazai állampapírokat, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényeket, jelzálog leveleket, hazai ingatlan alapokat és deviza árfolyam fedezési céllal kötött határidős pozíciókat egyéb alternatív befektetések is kiegészíthetik. Ilyenek lehetnek például az alapkezelő által kibocsátott garantált alapok, BUX index követő részvényalap, abszolút hozamú alap, illetve származtatott alap befektetési jegyei. Az abszolút hozamos stratégia a különböző befektetési lehetőségek közötti eszközallokációs döntéseken alapszik. A vagyonkezelő 20%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 10, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények maximális részaránya 5% lehet. A fedezeti portfolióban legfeljebb 25%-os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési alapok befektetési jegyei 0 és 10% közötti részarányt érhetnek el. A portfolió maximum 50%-os mértékben tartalmazhat részvényeket, ezen belül 50%-ig hazai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, valamint 40%-ig nemzetközi részvényeket, nemzetközi részvény alapú befektetési jegyeket és nemzetközi részvény indexekre szóló ETF-eket. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető és 10%-os mértékig garantált befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek maximális részaránya 50% lehet a portfolióban.
9
A vagyonkezelő a portfolió eszközértékének 15%-áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. Ezek között szerepelhetnek eurós ingatlanalapok is, amelyek határidős euró eladással forintra fedezhetők. A vagyonkezelő deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket - a fedezésre kerülhető nemzetközi részvény és eurós ingatlan alap befektetések súlya alapján - maximum 55%-os mértékig köthet. E portfolió referenciahozama az RMAX index.
Pioneer Alapkezelő Zrt. A Pioneer Alapkezelő Zrt.-nél lévő befektetések csak fedezeti jellegűek. A vagyonkezelő részére meghatározott befektetési irányelvek a következők. A vagyonkezelő 10%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével is. A bankbetét elhelyezhető forintban és más OECD tagországok devizáiban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 60, maximum 100 százalék között mozoghat. Az OECD országok által kibocsátott állampapírok részaránya a portfolión belül maximum 40%-ot érhet el. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények részaránya maximum 5%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya maximum 10% lehet. A portfolióban legfeljebb 15% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A részvények (ideértve a részvényeket is tartalmazó befektetési jegyekben megtestesülő részvényhányadot is) aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 40%-át. Ezen belül 10%-ig hazai és közép-európai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, 30%-ig nemzetközi részvény befektetéseket, ezen belül globális és feltörekvő piaci részvényeket, részvényalapokat, ETF-eket tartalmazhat a portfolió. A vagyonkezelő maximum 10%-os mértékig árupiaci (pl. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat.
10
A származtatott, a garantált, valamint a pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek részaránya 0 és 5% között mozoghat a portfolióban. A különböző befektetési jegyek maximális részaránya 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A vagyonkezelő nem köthet tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket, állampapír repó ügyleteket, valamint nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzött referencia hozam 75%-os arányban a MAX Composite index, 10%-os arányban az MSCI World index, 5%-os arányban a CETOP20 index, 7%-os arányban az MSCI Emerging Marktes index, 3%-os mértékig pedig a Dow Jones – USB Commodity index hozama.
Concorde Alapkezelő Zrt. A Concorde Alapkezelő Zrt. az általa kezelt pénztári vagyon minimum 0, maximum 40 százalékát részvényben tarthatja. A fedezetlen részvények aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 30%-át. Az arbitrázs célú tőzsdei határidős ügylettel fedezett részvények aránya 0 és 10% között mozoghat. Az abszolút hozam elérésére törekvő vagyonkezelő a részvény befektetéseket széles körű egyéb befektetési lehetőségekkel egészítheti ki. A bankbetét, strukturált betét aránya maximum 20%-os mértéket érhet el a portfolió összes eszközértékén belül. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 30, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények maximális aránya 15%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények, valamint az állampapír alapú repó ügyletek maximális részaránya 10 - 10% lehet.
11
A portfolióban legfeljebb 25% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek, ezen belül maximum 20%-ot érhet el a Magyarországon kibocsátott jelzáloglevelek aránya. A vagyonkezelő maximum 20%-os mértékig külföldi állampapírt, 10-10%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvényt, illetve külföldi kibocsátású jelzáloglevelet is vásárolhat, de a külföldi részvényés kötvény típusú befektetések együttes részaránya nem haladhatja meg a 30%ot. A vagyonkezelő a külföldi befektetésekkel összefüggésben 10%-os mértékig deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket is köthet. A portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető és garantált befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek részaránya 0 és 20% között mozoghat a portfolióban. A különböző befektetési jegyek maximális részaránya a portfolióban 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A vagyonkezelő a portfolió eszközértékének 5%-áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. A Concorde Alapkezelő Zrt. részére a Pénztár engedélyezi az értékpapír kölcsönzést, az általa kezelt portfolió piaci értékének maximum 25%-áig. Az értékpapír kölcsönzés részletes szabályai a következők. A vagyonkezelő állampapír, jelzáloglevél, befektetési jegy, tőzsdei részvény kölcsönadására jogosul. Az egyidejűleg kölcsönadott értékpapírok piaci értéke nem haladhatja meg a portfolió piaci értékének 25%-át. A kölcsönügylet futamideje nem haladhatja meg a 365 napot. A kölcsönügylet során kikötött óvadék állampapír vagy számlapénz (magyar forint) lehet. Az óvadék piaci értéke mindig el kell hogy érje a Tpt-ben foglalt minimum, illetve a kölcsönadott értékpapírok piaci értéke 100%-a közül a magasabb értéket. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzött referencia hozam 85%-os súllyal a MAX Composite-, 15%-os súllyal pedig a BUX index hozama.
GENERALI Alapkezelő Zrt.
12
A Generali Alapkezelő Zrt. is abszolút hozam elérésére irányuló vagyonkezelést folytat. A portfolió a lehetséges befektetési instrumentumok közül mindig az adott időpontban, időszakban legmagasabb hozam-várakozású értékpapírokban túlsúlyozott, így az egyes eszközcsoportokhoz széles limitek tartoznak. A bankbetét, strukturált betét (Market Linked Deposit) aránya adott időszakban akár a 100%-os mértéket is elérhet a portfolióban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 0, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek és a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya 10 - 10%, az állampapír alapú repó ügyletek részaránya 15% lehet. A portfolióban legfeljebb 25% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A vagyonkezelő maximum 50%-os mértékig külföldi állampapírt, 10-10%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvényt is vásárolhat. A részvények (ideértve a részvényeket is tartalmazó befektetési jegyekben megtestesülő részvényhányadot is) aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 50%-át. Ezen belül 40%-ig hazai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, valamint 40%-ig nemzetközi részvényeket, nemzetközi részvényekbe fektető befektetési alap jegyeit, illetve nemzetközi tőzsdeindexeket tartalmazó befektetési alapok, ETF-ek befektetési jegyeit tartalmazhatja a portfolió. A vagyonkezelő részt vehet külföldi részvények elsődleges kibocsátásában (IPO) is. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A külföldi részvény- és kötvény típusú befektetések együttes részaránya nem haladhatja meg az 50%-ot. A vagyonkezelő a külföldi befektetésekkel összefüggésben 20%-os mértékig deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket is köthet. A vagyonkezelő nem köthet tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, és nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzött referencia hozam az 1 éves lejáratú diszkontkincstárjegy átlaghozama + 1 %.
13
Saját vagyonkezelés A Pénztár saját vagyonkezelés keretében az átmenetileg likvid pénzeszközöket bankbetétben tarthatja, amely a tagdíj bevételek beérkezése és a szolgáltatás kifizetések időpontja közötti rövidtávú befektetést biztosít. A bankbetét aránya a saját vagyonkezelésen belül 0 és 100% között mozoghat. A Pénztár saját vagyonkezelésben ingatlan befektetési jegyeket is tarthat, amelyek aránya a saját vagyonkezelésű portfolión belül 0 és 100 % között lehet. A saját portfolió teljesítmény mérésére kitűzött referencia index a BIX index.
III. A vagyonkezelői és a letétkezelői tevékenység értékelésének irányelvei , ellenőrzések, szankciók alkalmazása
A Pénztár pénzügyekkel és befektetésekkel foglalkozó munkatársa a vagyonkezelőktől kapott jelentések alapján folyamatosan és ellenőrzi a vagyonkezelők tevékenységét. A letétkelezőtől kapott értékpapírszámla forgalmat és egyenleget egyezteti a vagyonkezelői jelentésekkel, eltérés esetén intézkedik a hiba kijavítására. Amennyiben valamely befektetés a befektetési irányelveket vagy a jogszabályi előírásokat megsérti, vagy az aktuális piaci hozamoknál lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel jön létre, az ügyvezetőn keresztül értesíti a Pénztár Igazgatótanácsát a szükséges szankciók megtétele érdekében. A Pénztár az egyes vagyonkezelők számára a befektetési irányelvekben rögzített portfólió összetételtől, illetve referencia hozamtól való eltérés esetére – a portfólió jellegét és a gazdasági, piaci körülményeket figyelembe véve – a vagyonkezelési szerződésekben rögzíti az adott vagyonkezelővel szemben érvényesíthető jogokat, illetve szankciókat.
A vagyonkezelők tevékenységét az Igazgatótanács legalább negyedévente, a befektetések eszköz összetétel- és hozam alakulásáról szóló beszámoló megvitatásával egyidejűleg értékeli. Az értékelés két fő irányelve: az egyes vagyonkezelők részére meghatározott befektetési korlátok megtartásának ellenőrzése és az egyes vagyonkezelők által elért hozam abszolút értéke, illetve a referencia hozamhoz viszonyított alakulása.
14
Amennyiben a vagyonkezelők tevékenységén belül a befektetési korlátok átmeneti megsértése, vagy egyéb munkahiba merül fel, az Igazgatótanács a negyedéves értékelés során dönt a szankció alkalmazásáról az alábbiak szerint.
Az Igazgatótanács által meghatározott Befektetési Politikát a vagyonkezelők kötelesek a rájuk vonatkozó Befektetési Irányelvek mint konkrét szabályok és az önkéntes pénztárak befektetéseit szabályozó kormányrendelet, mint általános szabályozás szerint végrehajtani. A vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelésbe átadott összegeket késedelem nélkül befektetni és a megvásárolt értékpapírokat a letétkezelőnek az eljárási rend szerinti határidőn belül átadni. Amennyiben a vagyonkezelők a befektetések során gondatlanul járnak el, a Pénztár a vagyonkezelési szerződésekben rögzített következő szankciókat alkalmazza.
Amennyiben a vagyonkezelő a befektetési irányelvekben meghatározott arányokat a befektetési eszközök megvételekor megsérti, az ebben meghatározott limitek bármelyikét túllépi, akkor a Pénztár részére ebből eredően okozott mindennemű kárt (hozamkiesés, átadott vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Amennyiben a vagyonkezelő a Pénztár által vagyonkezelésbe átadott összeget a számlájára történő beérkezés napján nem fekteti be, úgy a számlájára történő beérkezés időpontja és a befektetés pénzügyi teljesítésének időpontja közötti időtartamra a be nem fektetett összegre a mindenkori Jegybanki Alapkamat kétszeresét köteles megtéríteni a Pénztár részére. Amennyiben a vagyonkezelő fedezeti ügyletet nyit és ezt bármely technikai vagy kereskedési probléma miatt nem tudja részben vagy teljes egészében lezárni, akkor a Pénztár részére ebből eredően okozott mindennemű kárt (hozamkiesés, átadott vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Minden egyéb esetben, amelyben a vagyonkezelésbe átadott vagyon értékének csökkenése a vagyonkezelőnek felróható magatartásból eredően következik be, a vagyonkezelő köteles saját vagyona terhére az eredeti állapotot helyreállítani. Az Igazgatótanács a vagyonkezelők által elért hozamokat év közben, a negyedéves beszámolók alapján is értékeli, de az egyes vagyonkezelői szerződésekben a hozam alakulásához kötött szankciók alkalmazásáról csak az éves szinten elért vagyonkezelői hozam elemzése alapján, évente egyszer dönt.
A Pénztár pénzforgalmi számla kivonatát a letétkezelő internetes elérhetőségen keresztül naponta lekérdezi, amely alapján ellenőrizni tudja a Pénztár pénzügyi tranzakcióit.
15
A letétkezelő őrzi a vagyonkezelők által megvásárolt értékpapírokat és gondoskodik azok kamatának, osztalékának esedékesség napjára történő beszedéséről. A letétkezelő köteles figyelemmel kísérni az előbbiekben említett kormányrendelet befektetési szabályainak vagyonkezelők által történő betartását, és a jogszabályba ütköző befektetésre felhívni a vagyonkezelő és a Pénztár figyelmét. Az Igazgatótanács a letétkezelő tevékenységét évente egyszer a IV. negyedévben, az ügyvezetés beszámolója alapján értékeli. Az értékelés irányelvei: a jogszabályi előírásoknak megfelelő ellenőrzési funkció teljesítése, nyilvántartásainak, kimutatásainak pontossága, a szerződés szerinti adatszolgáltatások rendelkezésre bocsátása, a díjazásával kapcsolatos következő üzleti évre vonatkozó ártárgyalások eredménye. Az Igazgatótanács a fentiekben megjelölt értékelési szempontok alapján évente egyszer dönt a letétkezelővel kötött szerződés fenntartásáról vagy felmondásáról.
IV. A pénztári szolgáltatók (vagyonkezelő, letétkezelő) kiválasztásának irányelvei A Pénztár a letétkezelési és vagyonkezelési tevékenységet nyújtó szolgáltató cégeinek kiválasztásakor arra törekszik, hogy partnereivel hosszú távú, stabil, és eredményes kapcsolatot alakítson ki. A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a piacon dolgozó szolgáltatók tevékenységét, számukra rendszeresen lehetővé teszi szóbeli és írásbeli prezentációk tartását, eredményeik bemutatását. Új szolgáltató kiválasztásakor a Pénztár a következő irányelveket követi. A potenciális szolgáltatók körének folyamatos figyelemmel kísérése alapján új szolgáltató bevonását a Pénztár meghívásos ajánlattételi felkérés útján bonyolítja le. Az ajánlati kiírás fő szempontjai: a szolgáltató jegyzett tőkéjének, saját tőkéjének mérleg főösszegének és adózott eredményének alakulása legalább 3 évre visszamenőleg, a szolgáltató tulajdonosi összetétele, szervezeti felépítése, a döntések átláthatósága, ellenőrizhetősége,
16
a szolgáltató általános vagyonkezelési, kockázat kezelési stratégiájának megismerése, a pénztári vagyonkezelésben szerzett tapasztalatai, a pályázó által kezelt vagyon nagysága, az ajánlott portfoliókezelési stratégia tartalma, a díjazás mértéke, struktúrája, a szolgáltató szakmai referenciái, az adatszolgáltatási, információ áramlási elvárásoknak való megfelelés. . A Pénztár az írásos ajánlatok benyújtása mellett lehetőséget biztosíthat a pályázók részére szóbeli bemutatkozásra, prezentáció tartásra is. A Pénztár új szolgáltatóját az írásbeli ajánlat és az esetleges szóbeli bemutatkozás alapján az Igazgatótanács tagjai egyenkénti szavazással választják meg.
Az Igazgatótanács határozata értelmében a Befektetési Politika a mindenkori Pénzügyi Terv szerves részét képezi. A Befektetési Politika teljes terjedelmében kiadásra kerül a postai belépési nyilatkozatokat kezelő munkáltatói pontokra ( a postaszervek emberi erőforrás ágazatára), illetve elolvasható az interneten, a Magyar Posta (www.posta.hu) és a Pénztár (www.postas-onkentesnyugdij.hu) honlapján, így valamennyi régi és újonnan belépő pénztártag részére megismerésre rendelkezésre áll.
Kövesdi Ferencné az Igazgatótanács elnöke
1. sz. melléklet: A 2011. évi befektetési politika összefoglaló táblázata, a vagyonkezelők által a pénztári portfolióban tartható eszközök minimum – maximum arányai 2. sz. melléklet: A 2011. évi befektetési politika szövegében szereplő indexek, fogalmak magyarázata
