Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila egyetemi adjunktus

Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila egyetemi adjunktus

Tárgyalásra kerülő témák: I. Bevezetés az értékelésbe: 1. Értékcsökkenés 2. Készletértékelési eljárások 3. Külföldi pénzértékre szóló tételek értékelése

II. Eredménykimutatás

Minden jog fenntartva: Penta Unió Zrt. A diasorozatot készítette: Veress Attila

Mit is jelent az értékelés egy eszköz esetében? • • • • • • • • • •

Bekerülési értéke (1) − Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2) − Évközi csökkenések értéke (3) − Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4) + Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5) + / − külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete (6) MÉRLEGÉRTÉK (7) + Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8) − Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9) Piaci érték (10)

Számvitel alapjai 3 – értékelés „sémája”


Értékcsökkenés


Az eszközök értékcsökkenése

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi avulás miatt értéküket fokozatosan elvesztik, így azt költségként kell elszámolni.

Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


•

Példa (Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés)

Az „ÉRTÉKCSÖKKENTŐ” Kft. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő gazdasági eseményeket ismeri: 1. A gép vételára az átutalásos számla alapján 600 EFt + 150 EFt ÁFA. 2. Szállítási díj átutalásos számla alapján 20 EFt + 5 EFt ÁFA. 3. A gépet október 1-jén rendeltetésszerűen használatba vették. 4. Elszámolásra került a gép tárgyévi értékcsökkenés. Kiegészítő információk: • A gép tervezett hasznos élettartama 5 év. • Az eszköz tervezett maradványértéke 120 EFt. • A vállalkozás az értékcsökkenést a) eset lineáris b) eset évek száma összege c) eset fix kulcsos degresszív („Legyen 40 % a fix kulcs!) d) eset teljesítményarányos (évenkénti teljesítmények: 1 600 gó, 2 600 gó, 2 400 gó, 2 200 gó, 1 200 gó) módszerrel számolja el. Feladatok: • Határozzuk meg az eszköz terv szerinti értékcsökkenését a tárgyévben és a tárgyévet követő évben! • Könyveljük számlasorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az értékcsökkenést lineáris leírással számolja el! Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


1. feladatrész megoldása a) eset • • • • •

Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 – 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek

Bruttó érték

Tárgyévi Halmozott ÉCS ÉCS

Nettó érték

2010 2011 Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés




Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620



Nettó érték




Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620



Nettó érték

25




Évek

Bruttó érték


2010

620

25

2011

620

100


Nettó érték




Évek

Bruttó érték


2010

620

25

2011

620

100


Nettó érték

25




Évek

Bruttó érték


2010

620

25

25

2011

620

100

125


Nettó érték




Évek

Bruttó érték


2010

620

25

25

2011

620

100

125


Nettó érték 595




Évek

Bruttó érték


Nettó érték

2010

620

25

25

595

2011

620

100

125

495



1. feladatrész megoldása b) eset • • • • • •

Amortizálandó érték=620 – 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek

Bruttó érték

Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15


Nettó érték





Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620




Nettó érték




Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620




Nettó érték

42




Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620



Tárgyévi Halmozott ÉCS ÉCS 42

Nettó érték

42




Évek

Bruttó érték

2010

620

2011

620



Tárgyévi Halmozott ÉCS ÉCS 42

42

Nettó érték 578




Évek

Bruttó érték


2010

620

42

2011

620

158



42

Nettó érték 578




Évek

Bruttó érték



2010

620

42

42

2011

620

158

200


Nettó érték 578




Évek

Bruttó érték



Nettó érték

2010

620

42

42

578

2011

620

158

200

420



1. feladatrész megoldása c) eset • Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt • Amortizálandó érték=„az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE!” • Leírási kulcs=40 % • 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt • 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + • + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

Évek

Bruttó érték


Nettó érték




Évek

Bruttó érték


2010

620

62

2011

620

223


Nettó érték



Évek

Bruttó érték


2010

620

62

2011

620

223


Nettó érték

62



Évek

Bruttó érték


2010

620

62

62

2011

620

223

285


Nettó érték



Évek

Bruttó érték


Nettó érték

2010

620

62

62

558

2011

620

223

285

335



• • • • • • •

1. feladatrész megoldása d) eset

Amortizálandó érték=620 – 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

Évek

Bruttó érték

Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Összesen=10 000 gó


Nettó érték

2010

2011 Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


• • • • • • •



Évek

Bruttó érték


2010

620

80

2011

620

130



Nettó érték


• • • • • • •



Évek

Bruttó érték


2010

620

80

2011

620

130



Nettó érték

80


• • • • • • •



Évek

Bruttó érték


2010

620

80

2011

620

130



80

Nettó érték 540


• • • • • • •



Évek

Bruttó érték


2010

620

80

80

2011

620

130

210



Nettó érték 540


• • • • • • •



Évek

Bruttó érték



Nettó érték

2010

620

80

80

540

2011

620

130

210

410



Példa megoldása 1. Beruházások 1/1 600

3/ 620

2/1 20

4. Szállítók

4. Adótartozás

1/1 600

1/2 150

1/2 150

2/2 5

2/1 20 2/2 5

1. Műszaki gépek 3/ 620

1. Műszaki gépek ÉCS 4/ 25

5. Értékcsökkenés 4/ 25

A két számla összevont egyenlege a NETTÓ ÉRTÉKET mutatja. Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Miről kell dönteni egy tárgyi eszköz és egy immateriális jószág megszerzésekor? 1. Mennyi a hasznos élettartam hossza? 2. Mekkora a várható maradványérték? 3. Milyen módszerrel határozza meg az évenkénti értékcsökkenés összegét? Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


A rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezéskor az értékcsökkenés elszámolására TERVET kell készíteni

Ez a TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS! Fontos: Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell! Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Hasznos élettartam Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Maradványérték A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani. Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Az amortizálandó érték meghatározása Bekerülési érték - Maradványérték azt kell meghatározni, hogy mennyi legyen az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Alkalmazható módszerek  lineáris  degresszív  progresszív



Lehetőség A 100 000 forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható! Számvitel politikai döntés kell! Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: • földterület, telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek kivételével), • erdő bekerülési értéke után, • képzőművészeti alkotás, régészeti lelet bekerülési értéke után és • üzembe nem helyezett beruházásnál.



Terven felüli értékcsökkenés • Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci érték • egyéb okok miatt



„Ilyen” egyéb okok például: • Az eszköz feleslegesség vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány miatt nem használható vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve eredménytelen lesz, • stb.



Mit jelent a terven felüli értékcsökkenés visszaírása? Ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenést. A VISSZAIRÁS összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.



Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés • a már teljesen leírt, • a terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél! Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés


Értékcsökkenés könyvviteli elszámolása 1. Immateriális javak, Tárgyi eszközök ÉCS

5. Értékcsökkenés 1.

8. Egyéb ráfordítások 2

1/ Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása 2/ Terven felüli értékcsökkenés elszámolása



Készletértékelési eljárások


Tekintsünk egy vásárolt készlethez tartozó főkönyvi számlát! 2. Anyagok

T NY 10 t*10 EFt/t

K

1. Felhasználás 40 t*???

1.Beszerzés 20 t*12 EFt/t 2.Beszerzés 25 t*11 EFt/t

Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


Megoldási lehetőségek • • • • •

Átlagáron való értékelés Legutolsó beszerzési áron való értékelés (FIFO) Legelső beszerzési áron való értékelés (LIFO) Legmagasabb beszerzési áron való értékelés (LOFO) Legalacsonyabb beszerzési áron való értékelés (HIFO)



Példa (készletértékelési eljárások) Megnevezés Nyitó

Beszerzés 1 Beszerzés 2 Felhasználás I.

Mennyiség Érték Tonna EFt/tonna 10 10

20 25 40

12 11 ……….

Feladat: • Határozza meg a felhasználás értékét FIFO, LIFO, HIFO, LOFO és a csúsztatott átlagáras módszerrel! Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


Megoldás • • • • • • • • • • • •

FIFO eljárással=10*10 + 20*12 + 10*11=450 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*11=165 EFt LIFO eljárással=25*11 + 15*12=455 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=5*12 + 10*10=160 EFt HIFO eljárással=20*12 + 20*11=460 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=10*10 + 5*11=155 EFt LOFO eljárással=10*10 + 25*11 + 5*12=435 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*12=180 EFt Átlagáras megoldással Átlagár=(10*10 + 20*12 + 25*11)/55=11,18 EFt/t Felhasználás=40*11,18=447,2 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*11,18=167,7 EFt



FIFO módszer (first in - first out) Azt feltételezi, hogy először a kezdeti állományt és az első szállításokat használják fel vagy értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapon meglévő állomány az utoljára történt raktárba érkezésekből áll össze. Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


LIFO módszer (last in - first out) Azt feltételezi, hogy először az utolsóként beszerzett állományokat használják fel vagy értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapi állomány az elsőként beszerzett készletekből tevődik össze. Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


HIFO módszer (highest in - first out) Azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legmagasabb beszerzési- vagy előállítási költségű készletet használják fel, értékesítik, és ezáltal a fordulónapi készletérték a legalacsonyabb áru készletekből tevődik össze.



LOFO módszer (lowest in - first out) Azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legalacsonyabb beszerzési ill. előállítási költségű készleteket használják fel, értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapi értékben a legmagasabb értékű készletek szerepelnek. Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


Példa (anyagok főkönyvi elszámolás 1)

• A „Termelő” Zrt. „AA” típusú alapanyag készletével kapcsolatosan a következő információkat ismeri: – – – – – –

Nyitó készlet=10 kg*100 Ft/kg Beszerzés 1=20 kg*(120 Ft/kg + 30 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 1=24 kg Beszerzés 2=30 kg*(110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 2=28 kg ZK mennyiségi nyilvántartás alapján =10 kg + 20 kg – 24 kg + 30 kg – 28 kg=8 kg – ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 kg

• Kiegészítő információ: FIFO!!! Feladat: • Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket! Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások


Megoldás (folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás) 2. Alapanyagok NY 1 000 1/1 2 400 3/1 3 300

4.Szállítók.

2/ 2 680

1/1 2 400

4/ 3 140 5/ 220

1/2 600 3/1 3 300

4. Adótartozás 1/2 600 3/2 825

3/2 825

• „A 2. Alapanyagok számlát időszak közben 5. Anyagköltség folyamatosan 8. Egyéb ráfordítások könyveljük!” 2/ 2 680

5/ 220

4/ 3 140

• • • • • •

Felhasználás 1=10 kg*100 Ft/kg + 14 kg*120 Ft/kg=2 680 Ft „Maradt”=6 kg*120 Ft/kg Felhasználás 2=6 kg*120 Ft/kg + 22 kg*110 Ft/kg=3 140 Ft „Maradt”=8 kg*110 Ft/kg Hiány=2 kg*110 Ft/kg=220 Ft Záró készlet (mérlegérték)=6 kg*110 Ft/kg=660 Ft



Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Hol találhatók külföldi pénzértékre szóló eszközök a mérlegben? • • • • • •

Befektetett pénzügyi eszközök Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Adott előlegek (Aktív időbeli elhatárolások)

Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Milyen formában jelenhetnek meg külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek a mérlegben? • • • •

Kölcsönök Hitelek Szállítói tartozások stb.



Milyen mélységig tanítjuk a külföldi pénzértékre szóló tételeket a számvitel alapjai tantárgyrésznél? • „Csak” a külföldi vevőkövetelés és a külföldi szállítói tartozás értékelésével foglalkozunk! • Feltételezzük, hogy a vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával.



„Értékelés” bekerüléskor Lapozzuk fel a számviteli törvényt! 60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Fontos!!! • Választott árfolyam lehet: – a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, vagy – a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyama ESETLEG – deviza vételi – deviza eladási Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa (vevőkövetelés értékelése) • A „VEVŐK” Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért árukészletet exportált. Az értékesített árukészlet könyv szerinti értéke 4 500 EFt. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR. a) variáció • Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 6 080 000 Ft • (20 000 GAR*304 Ft/GAR). b) variáció • Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 5 940 000 Ft • (20 000 GAR*297 Ft/GAR). Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa megoldása a) variáció 3. Vevők 1/ 6 000

2/1 6 080

9. Árbevétel 1/ 6 000

2/2 80

3. Elszámolási betét E: 0 2/1 6 080

9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/2 80

A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa megoldása b) variáció 3. Vevők

1/ 6 000

9. Árbevétel 1/ 6 000

2/1 5 940

3. Elszámolási betét E: 0 2/1 5 940

2/2 60

8. Pénzügyi műveletek ráfordításai 2/2 60

A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Realizált árfolyam-különbségek a követeléseknél • Kiegyenlítéskori árfolyam: – Ft jóváírás esetén: vételi árfolyam – „egyéb esetben”: „Majd pénzügyi számvitel 1nél!” • kiegyenlített követelés kiegyenlítéskori árfolyam alapján meghatározott forintösszege • - követelés könyv szerinti értéke • =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/−)



Realizált árfolyamkülönbségek a követeléseknél • A „devizás” követelésekkel kapcsolatos realizált árfolyamkülönbségek meghatározása: – Realizált árfolyamnyereség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam – Realizált árfolyamveszteség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam



Példa (szállítói tartozás értékelése) • Az „SZÁLLÍTÓK” Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért anyagkészletet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az ÁFA 0 %, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR. a) variáció • Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 6 080 000 Ft (20 000 GAR*304 Ft/GAR). b) variáció • Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 5 940 000 Ft (20 000 GAR*297 Ft/GAR). Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa megoldása a) variáció 2. Anyagok 1/ 6 000

4. Szállítók 2/1 6 080

1/ 6 000

3. Elszámolási betét E: 6 081

2/1 6 080

2/2 80

8. Pénzügyi műveletek ráfordításai 2/2 80

A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa megoldása b) variáció 2. Anyagok

1/ 6 000

4. Szállítók 2/1 5 940

1/ 6 000

3. Elszámolási betét E: 5 941

2/1 5 940

2/2 60

9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/2 60

A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Realizált árfolyam-különbségek a kötelezettségeknél • Kiegyenlítéskori árfolyam: – Ft számláról történő kiegyenlítés esetén: eladási árfolyam – „egyéb esetben”: „Majd pénzügyi számvitel 1nél!” • kiegyenlített kötelezettség kiegyenlítéskori árfolyam alapján meghatározott forintösszege • - kötelezettség könyv szerinti értéke • =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (−/+) Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Realizált árfolyamkülönbségek a kötelezettségeknél • A „devizás” kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamkülönbségek meghatározása: – Realizált árfolyamveszteség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam – Realizált árfolyamnyereség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam



Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése 1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése 2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása 3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra. Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Példa (fordulónapi értékelés) A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközei és kötelezettségei a fordulónapra vonatkozóan a következők: Megnevezés

Összeg (GARAS)

Könyv Átértékelés szerinti iránya árfolyam (Ft/GARAS)

Kimenő számla 1

100

310

Valutapénztár

200

308

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315

Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen)

ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet=

A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése


Megoldás Megnevezés

Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

Valutapénztár

200

308

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315






Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

Valutapénztár

200

308

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315


LE





Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

LE

Valutapénztár

200

308

FEL

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315






Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

LE

Valutapénztár

200

308

FEL

Devizaszámla

300

312

LE

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315






Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

LE

Valutapénztár

200

308

FEL

Devizaszámla

300

312

LE

Bejövő számla 1

400

305

FEL

Devizahitel

500

315






Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

LE

Valutapénztár

200

308

FEL

Devizaszámla

300

312

LE

Bejövő számla 1

400

305

FEL

Devizahitel

500

315

LE






Összeg (GARAS)


Kimenő számla 1

100

310

LE

Valutapénztár

200

308

FEL

Devizaszámla

300

312

LE

Bejövő számla 1

400

305

FEL

Devizahitel

500

315

LE


- 100*1= - 100





Összeg (GARAS)



Kimenő számla 1

100

310

LE

- 100*1= - 100

Valutapénztár

200

308

FEL

+ 200*1= + 200

Devizaszámla

300

312

LE

Bejövő számla 1

400

305

FEL

Devizahitel

500

315

LE





Összeg (GARAS)



Kimenő számla 1

100

310

LE

- 100*1= - 100

Valutapénztár

200

308

FEL

+ 200*1= + 200

Devizaszámla

300

312

LE

- 300*3= - 900

Bejövő számla 1

400

305

FEL

Devizahitel

500

315

LE





Összeg (GARAS)



Kimenő számla 1

100

310

LE

- 100*1= - 100

Valutapénztár

200

308

FEL

+ 200*1= + 200

Devizaszámla

300

312

LE

- 300*3= - 900

Bejövő számla 1

400

305

FEL

- 400*4= - 1 600

Devizahitel

500

315

LE





Összeg (GARAS)



Kimenő számla 1

100

310

LE

- 100*1= - 100

Valutapénztár

200

308

FEL

+ 200*1= + 200

Devizaszámla

300

312

LE

- 300*3= - 900

Bejövő számla 1

400

305

FEL

- 400*4= - 1 600

Devizahitel

500

315

LE

+ 500*6= + 3 000





Összeg (GARAS)



Kimenő számla 1

100

310

LE

- 100*1= - 100

Valutapénztár

200

308

FEL

+ 200*1= + 200

Devizaszámla

300

312

LE

- 300*3= - 900

Bejövő számla 1

400

305

FEL

- 400*4= - 1 600

Devizahitel

500

315

LE

+ 500*6= + 3 000


+ 600



Könyvviteli elszámolás 3. Vevők E: 31 000

1/1 100

3. Valutapénztár E: 61 600

3. Devizabetét E: 93 600

1/3 900

1/2 200 4. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

FONTOS!!! 3. „Technikai” Az összevont árfolyamveszteséget a200 E: 122 000 1/5 3 000 E: 157 500 1/1 100 1/2 műveletek ráfordításai 1/4pénzügyi 1 600 1/3 900 1/5 3 000 között kell elszámolni. 1/4 1 600

4. Szállítók

2/ 600 9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/ 600



Eredménykimutatás

Egy fontos összefüggés! • Vezessük le egy vállalkozás tárgyévi (2X09. év) eredményét! • BEVÉTELEK 1 000 • RÁFORDÍTÁSOK 600 • Adózás előtti eredmény 400 • Adó 100 • Adózott eredmény 300 • Osztalék 120 • Mérleg szerinti eredmény 180

Egy fontos összefüggés! • Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de (−) IV. Eredménytartalék VII. MSZE

2X09. év 2X10. év 2X11. év

Egy fontos összefüggés! • Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés

2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de (−) IV. Eredménytartalék VII. MSZE

180


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke

500

II. Jegyzett, de (−) IV. Eredménytartalék VII. MSZE

180


2X09. év 2X10. év 2X11. év


500

II. Jegyzett, de (−)

200

IV. Eredménytartalék VII. MSZE

180


2X09. év 2X10. év 2X11. év


500


200


0 180


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

I. Jegyzett tőke

500


200


0 180


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

I. Jegyzett tőke

500


200


0 180

500


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

I. Jegyzett tőke

500

500


200

0


0 180


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

I. Jegyzett tőke

500

500


200

0


0 180

200


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

I. Jegyzett tőke

500

500


200

0

0

180

180

200



2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

880

I. Jegyzett tőke

500

500


200

0

0

180

180

200



2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

880

I. Jegyzett tőke

500

500

500


200

0

0

0

180

180

200



2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

880

I. Jegyzett tőke

500

500

500


200

0

0

0

180

180

200


220


2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

880

I. Jegyzett tőke

500

500

500


200

0

0

0

180

380

180

200

220



2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

480

880

1 100

I. Jegyzett tőke

500

500

500


200

0

0

0

180

380

180

200

220


Beszámoló, mint a tájékoztatás eszköze • MÉRLEG • EREDMÉNYKIMUTATÁS • KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Eredménykimutatás fogalma • Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a törvényben meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi mérleg szerinti eredmény levezetését.

Eredménykimutatás •

A mérleg szerinti eredményt levezető számviteli okmány. (A vállalkozás jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.) Legfontosabb jellemzők: • adott időszakra vonatkozóan mutatja az eredményt • egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül • ezer forintban készül, de 100 milliárd forint feletti mérlegfőösszeg esetében millió forintra kerekítve kell készíteni • három oszlopot tartalmaz • 2*2 változatban készülhet • a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személynek kell aláírnia • letétbe kell helyezni és közzé kell tenni • egyes sorok elhagyhatók, ha azokban sem az előző évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat • egyes tételek további tagolása, részletezése megengedett • új tételek is felvehetők • az alkalmazott séma megváltoztatható, de biztosítani kell az összehasonlíthatóságot

A számviteli eredmény levezetésének általános sémája BEVÉTELEK - RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY - Társasági adó ADÓZOTT EREDMÉNY + eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - jóváhagyott osztalék, részesedés =MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Mérleg szerinti eredmény A tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely mutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez.

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg szerinti eredménye? adatok millió forintban

1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset Megnevezés F. Adózott eredmény

8

8

-8

-8

8

12

4

0

0

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 2 kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény



8

8

-8

-8

8

12

4

0

0

22. Eredménytartalék igénybevétele 0 osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 2 kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény



8

8

-8

-8

8

12

4

0

0

22. Eredménytartalék igénybevétele 0 osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 2 kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény

6



8

8

22. Eredménytartalék igénybevétele 0 osztalékra, részesedésre

4

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 2 kifizetésre kerülő osztalék!

12

G. Mérleg szerinti eredmény

6

-8

-8

8

4

0

0



8

8


4


12


0

6

-8

-8

8

4

0

0



8

8

-8


4

4


12

4


0

6

-8

8

0

0



8

8

-8


4

4


12

4


0

-8

6

-8

8

0

0



8

8

-8

-8


4

4

0


12

4

0


0

-8

6

8

0



8

8

-8

-8


4

4

0


12

4

0


0

-8

-8

6

8

0



8

8

-8

-8

8


4

4

0

0


12

4

0

0


0

-8

-8

6



8

8

-8

-8

8


4

4

0

0


12

4

0

0


0

-8

-8

8

6

Eredménykategóriák • • • • • • •

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

Eredménykategóriák tartalma Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: • A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat Pénzügyi műveletek eredménye: • A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja. Rendkívüli eredmény: • A rendszeres üzletmeneten kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki.

Az eredménykimutatás lehetséges formái a 2000. évi C. törvény alapján • Forgalmi költség eljárással

• Összköltség eljárással -lépcsőzetes szerkezetben („A” változat) -mérlegszerű formátumban („B” változat)

-lépcsőzetes szerkezetben („A” változat) -mérlegszerű formátumban („B” változat)

2*2 VÁLTOZAT

Összköltség és forgalmi költség eljárás Összköltség "A"

Forgalmi "A"

I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke II. Aktívált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye

I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye

Üzemi eredmény levezetése Összköltség alapján: Árbevétel +ASTÉ +Egyéb bevétel -Anyagjellegű ráfordítások -Személyi jellegű ráfordítások -Értékcsökkenési leírás -Egyéb ráfordítások

Forgalmi alapján: Árbevétel -Értékesítés közvetlen költségei -Értékesítés közvetett költségei +Egyéb bevételek -Egyéb ráfordítások

Összefüggés a két eljárás között: Anyagjellegű ráfordítások +Személyi jellegű ráfordítások +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke= Értékesítés közvetlen költségei +Értékesítés közvetett költségei

Egyszerűsítve: Anyagköltség + Igénybe vett szolgáltatások értéke + Egyéb szolgáltatások értéke + Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések + Bérjárulékok +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés elszámolt önköltsége +Értékesítés közvetített költsége

Költségnemek 7 db!!!

„Még egyszerűbben” Költségnemek - Aktivált saját teljesítmények értéke =Értékesítés összes költsége

Esettanulmány A „Nincs csak egy kisüzemem” Kft. termelő vállalkozás tárgyidőszaki gazdálkodásáról a következő információkat ismeri: • •

Alapanyag felhasználás Dolgozó 1 (fizikai) bruttó bére bérjárulékok • Dolgozó 2 („portás”) bruttó bére bérjárulékok • Kisüzem ÉCS • Hitelkamat • Nyitó készlet=0 • Elkészült mennység a) eset „nem adott el 1 db-ot sem ” b) eset „eladott 1 db-ot 1 000-ért! ”

500 400 160 200 80 70 10 2 db

Készítsük el mindkét esetben az ÖSSZKÖLTSÉG és a FORGALMI eljárással készülő erdménykimutatást az üzemi (üzleti) eredmény szintjéig!

Számítsuk ki először az önköltséget! • Önköltség=(500+400+160)/2 db=530/db

Megoldás a) eset • • • • •

Forgalmi költség eredménykimutatás Árbevétel Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés közvetett költségei A/ Ü (Ü) Eredménye

0 0 0 350 - 350

Megoldás a) eset • • • •

Összköltség eredménykimutatás Árbevétel 0 Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410 STKÁV=Z – NY=2 db*530/db – 0= + 1 060 A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye - 350

Megoldás b) eset • • • • •

Forgalmi költség eredménykimutatás Árbevétel=1 db*1 000/db= Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége =1 db*530/db= Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés közvetett költségei A/ Ü (Ü) Eredménye

1 000 530 470 350 120

Megoldás b) eset • • • •

Összköltség eredménykimutatás Árbevétel=1 db*1 000/db= 1 000 Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410 STKÁV=Z – NY=1 db*530/db – 0= + 530 A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye 120

Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői • • • • •

a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását hangsúlyozza, függetlenül, hogy azok „megtérültek”-e vagy sem, az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását – részletező információk nélkül is – lehetővé teszi, Bruttó szemléletű a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi termelés (szolgáltatás) teljesítményét (aktivált saját teljesítmények) határozza meg, azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: – – – – –

amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek, ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű, a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám, stb.) nem jelentős, a vezetés információs követelménye nem jelentős, a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs

Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői • az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja, • Nettó szemléletű • lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését, • az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési, forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek), • azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: – amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek, – ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű, – bonyolultabb a szervezeti struktúra, – jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya, – a vezetői információs igény jelentős

Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalma „Vetkőztessük le az eredménykimutatást”

Miért hozzák létre a vállalkozást? A jövőbeni árbevétel reményében! Árbevétel: • A szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – árkiegészítéssel és felárral növelt, – engedményekkel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó-ellenértékét.

Az árbevételbe beszámít az árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján! Az árbevétel elszámolásának alapfeltételei: • A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét és erről szabályszerűen kiállította a számlát és megküldte a vevőnek, • a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését, • a vevő a számlát nem kifogásolta meg, elfogadta.

Aktivált saját teljesítmények értéke • Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV)

+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) =Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ)

Készítsünk valamit saját vállalkozásban! • Összes közvetlen költség 200 • Elkészült az eszköz! • A) eset STK (például késztermék) • B) eset nem STK (például tárgyi eszköz) Könyvviteli elszámolás (Összköltség eredménykimutatás): 1/ költségek elszámolása T 51-57. Költségnemek-K 1-4. E/F 200 A/ eset 2/ készletre vétel T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200 B/ eset 2/ költségek aktiválása T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200

SEEAÉ • Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni • Tartalmuk alapján tényleges eszközértéket teremtenek – a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdése szerinti, az eszközök értékét növelő munkák],

• Tartalmuk alapján tényleges eszközértéket nem teremtenek (speciális elszámolások)

STKÁV • A saját termelésű készletek üzleti év végi záró állományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.

STKÁV = ZÁRÓ STK – NYITÓ STK

Költségnemek az anyagjellegű ráfordításokon belül • Anyagköltségként kell kimutatni az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét. • Igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell figyelembe venni. • Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

Költségnemek a személyi jellegű ráfordításokon belül Bérköltségnek tekinthető: • a bruttó kereset, beleértve az alapbért, törzsbért, bérpótlékokat, kiegészítő fizetést (pl.: a 13. havi, vagy további havi munkabérek) • választott testületi tagok tiszteletdíját, • külső előadók, tanácsadóknak, szakértőknek járó számfejtett összegek, • prémiumok, jutalmak • a bérnek minősülő személyi juttatást A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak: • a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét. Bérjárulékok: • a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, • az egészségügyi hozzájárulás, • a munkaadói járulék, • a szakképzési hozzájárulás, • továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. • Itt kell elszámolni a rehabilitációs hozzájárulás és a kommunális adó összegét is.

Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesített STK bekerülési értéke + Értékesített szolgáltatás bekerülési értéke =Értékesítés elszámolt önköltsége

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Közvetített szolgáltatás: • Közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. FONTOS! • Ha a megbízó és a megbízott között megkötött szerződés tartalmazza, hogy a megbízó által igényelt szolgáltatást a megbízott harmadik személyek (alvállalkozók) igénybe vételével tudja csak teljesíteni, és az később közvetítésre kerül a megrendelő felé, valamint a megbízott által a megbízónak kiállított számla tartalmazza közvetítés tényét, megtörténtét, az igénybe vett szolgáltatások részletezését, akkor az igénybe vett alvállalkozói szolgáltatás a Szt. értelmében is közvetített szolgáltatásnak minősül.

Értékesítés közvetett költségei Igazgatási költségek • Itt kell kimutatni az igazgatás személyi, anyagjellegű, valamint egyéb költségeit. Ide tartoznak a vállalati irányítással kapcsolatos költségek (ügyvezetés, gazdasági irányítás költségei, valamint a vállalkozás egészét érintő költségek. Értékesítési és forgalmazási költségek • Ilyen költségek az értékesítéssel kapcsolatos külön költségek, a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségei, az értékesítő részlegek és irodák költségei, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei, függetlenül attól, hogy az értékesítéshez hozzárendelhetők-e vagy sem. Elkülönített egyéb általános költségek • A működés egyéb közvetett költségei közé sorolhatók az alapításátszervezés költségei, a kutatással kapcsolatos költségek, garanciális javítás költségei és a főüzemi és segédüzemi fel nem osztott költségei.

Egyéb bevételek • Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Összes bevétel - Árbevétel - Pénzügyi műveletek bevételei - Rendkívüli bevételek =EGYÉB BEVÉTELEK

Egyéb ráfordítások •

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

Összes ráfordítás - Árbevételhez kapcsolódó ráfordítások - Pénzügyi műveletek ráfordításai - Rendkívüli ráfordítások EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

Egyéb bevételekhez tartozik: • minden káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételt minden kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, kártérítés összegét, • az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket, • az értékvesztések visszaírt összegét (kivéve: értékpapírok, részesedések értékvesztésének visszaírt összege), • az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, • a behajthatatlannak minősített és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összeget, • céltartalék feloldását • stb.

Egyéb ráfordításokhoz tartozik: • minden káreseménnyel kapcsolatos ráfordítást, • minden fizetett bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, kártérítés összegét, • minden behajthatatlan követelésként a tárgyévben leírt összeget, • hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értékét, • értékvesztések és terven felüli értékcsökkenések összegét (kivéve: értékpapírok, részesedések értékvesztései), • céltartalék képzését • stb.

Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai = Pénzügyi műveletek eredménye

Pénzügyi műveletek bevételei • a kapott (járó) osztalék és részesedés, • a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, • a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, • az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, • a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (például: külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség)

Pénzügyi műveletek ráfordításai • a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, • a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, • a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése • a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (például: külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteség)

Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások = Rendkívüli eredmény

Jellemzői:  függetlenek a vállalkozási tevékenységtől,  a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek,  a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban

Rendkívüli bevételek közé tartozik: • • • • •

Apport létesítő okirat szerinti értéke Fejlesztési célra kapott támogatás Térítés nélkül átvett eszköz értéke Fellelt leltári többlet piaci értéke Elengedett kötelezettség összege

Rendkívüli ráfordítások közé tartozik: • Apportba adott eszköz nyilvántartás szerinti értéke • Fejlesztési célra adott támogatás • Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke • Átvállalt kötelezettség összege

Melyik eredménykimutatás sort érintik a következő gazdasági események? • •

• • • • • • • • • • • • •

Belföldi vevőknek értékesített kereskedelmi áruk/késztermékek/”esetleg” anyagok ÁFA nélküli eladási ára 240 000 Belföldi értékesítések után utólag adott engedmények ÁFA nélküli értéke a helyesbítő számla alapján 40 000 Térítés nélkül átadott jármű bruttó értéke 5 000, a nettó értéke 1 000 Értékesített irodai berendezések bruttó értéke 8 000, halmozott értékcsökkenése 6 000, eladási ára ÁFA nélkül 1 600 Lekötött bankbetétek után kapott kamatok 200 Értékesített részvények eladási ára 5 200 Értékesített részvények könyv szerinti értéke 4 800 Kapott késedelmi kamatok 430 Rövid lejáratú hitel után a tárgyévben kifizetett kamat 900 Apportba adott műszaki gép bruttó értéke 7 000, nettó értéke 2 800, létesítő okiratban meghatározott értéke 3 000. Tárgyévben felhasznált anyagkészlet könyv szerinti értéke 34 000 Bankköltségek, biztosítási díjak 300 A külföldi vevő pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyamnyereség 120 Könyvviteli szolgáltatás díja az átutalásos számla alapján ÁFA nélkül 200 Selejtezett egyéb berendezések bruttó értéke 3 000, az elhasználódás mértéke 80 % Minden jog fenntartva: Penta Unió Zrt. A diasorozatot készítette: Veress Attila

Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila egyetemi adjunktus

Recommend Documents