MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
J/16859. számú BESZÁMOLÓ a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság 2004. évi tevékenységéről, valamint a 2005. évi felkészülésről
Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2005. június
2 „Beszámoló a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság 2004. évi tevékenységéről, valamint a 2005. évi felkészülésről A) A Tárcaközi Bizottság 2004. évi tevékenysége I. A fontosabb eredmények ismertetése – A levegő parlagfű pollenkoncentrációjának országos átlaga csökkent az elmúlt években mért adatokhoz képest. – A lakosság figyelme erőteljesen ráirányult a parlagfű kérdésre, a növény ismertsége jelentősen nőtt mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. – A hatósági munka nagy figyelmet kapott, melynek hatására a számszerű adatokban is jelentős volt a növekedés. – A földhasználók, illetve tulajdonosok többsége felszólításra elvégezte a gyommentesítést. – Rendkívül eredményesek voltak a kistérségekben megszervezett közmunka programok. – Az aerobiológiai hálózat felújítása és bővítése, a pollen-előrejelzés kidolgozása hasznos intézkedés az allergiások számára, továbbá a védekezés eredményességének mérése szempontjából. – Megkezdődött a közérdekű védekezési program végrehajtása. – A növényvédelmi közérdekű védekezés szabályairól szóló 199/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet megalkotásra került, mely segíti az érintett hatóságok tevékenységét. II. Bevezetés Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, arra vonatkozó adattal nem rendelkezünk, hogy ebből mennyi a parlagfűre érzékenyek száma. A széna nátha egyik kiváltó oka a parlagfű pollenje. A legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül az első helyen a parlagfű áll, ezt a poratka, a pázsitfűfélék és a feketeüröm követi. A betegek alig 20 %-ánál lehet egyetlen túlérzékenységet kimutatni, tehát a probléma komplex kezelést igényel. A parlagfű Magyarországon a fertőzött területet tekintve a gyomnövények között az első helyen áll, mintegy 5 millió hektár területen fordul elő, és 700 ezer hektáron okoz erős fertőzést. A parlagfű leggyakoribb elszaporodási helye a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei. A szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, a napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább veszélyeztetettek.
3 III. A Program megvalósítása A „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság 2004. februárjában alakult meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési-, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi-, az Oktatási-, az Egészségügyi-, a Környezetvédelmi és Vízügyi-, a Gazdasági és Közlekedési-, valamint a Belügy- és a Pénzügyminisztérium részvételével. A Tárcaközi Bizottság a 2004. évi feladatok meghatározására intézkedési tervet készített (1. számú táblázat). A 2004. évi parlagfűmentesítési előirányzat felhasználásának áttekintését a 2. számú táblázat tartalmazza. A 2004. év végén lényeges személyi és szervezeti változások következtek be, a népegészségüggyel összefüggő tárcaközi feladatok koordinálását, így a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság vezetését is kormánymegbízott látja el. Kinevezése azt a szándékot fejezi ki, hogy egyértelműen érvényre juthasson annak igénye, hogy a parlagfűmentesítés kérdése nem csupán mezőgazdasági, hanem környezet- és humán-egészségügyi kérdés is, az egészség szempontjainak érvényesítése túllépi az ágazati szaktárca kereteit, ez kormányzati ügy. IV. A 2004. évi tevékenység részletezése az intézkedési terv struktúrája szerint 1. Növényvédelmi közérdekű védekezések A parlagfű elleni védekezési kötelezettséget elmulasztó földhasználókkal szemben külterületen a növény- és talajvédelmi hatóság, belterületen a települési önkormányzat jegyzője közérdekű védekezést rendel el. A növényvédelmi közérdekű védekezés szabályairól szóló 199/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján a közérdekű védekezés végrehajtásának fedezetét az FVM költségvetési fejezetében meghatározott előirányzatból kell biztosítani. A pénzügyi műveletek lebonyolítását a Földművelésügyi Költségvetési Iroda a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálattal, valamint a Belügyminisztériummal együttműködve végezte, melynek során kidolgozta a pénzügyi lebonyolítás szabályait. A hatóságok a közérdekű védekezésre szolgáló pénzügyi igényeiket 2004. július 26-a után érvényesíthették. Az összesített adatokból kiemelhető, hogy az önkormányzatok jellemzően – első intézkedésként – felszólítást küldenek a földhasználóknak, erre az intézkedésre 76.950 esetben került sor. A hatósági figyelmeztetés után a tulajdonosok többsége elvégezte a mentesítést, csupán 24.605 esetben kellett eljárást indítani, de 15.431 esetben a hatósági eljárás megkezdése elégségesnek bizonyult és a tulajdonos maga végezte el a gyommentesítést. A védekezésre kötelező 6.694 határozat kiküldése eredményesnek tekinthető, mivel az érintettek 94 %-a elvégezte a gyommentesítést és
4 csak 473 esetben (az összes határozatnak csak 6%-ában) kellett közérdekű védekezést végrehajtani (3. számú táblázat). Összességében megállapítható, hogy a parlagfű pollenjével erősen szennyezett Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megye, ezért ezekben a megyékben fokozottan kell védekezni. A parlagfő pollenjével a kevésbé szennyezett megyék közé tartoznak Nógrád, Győr-Moson-Sopron megye és jelentős javulás mutatkozik Budapesten és térségében. Az önkormányzatok döntő többsége tudott a közérdekű védekezésre szánt előirányzatról, azonban arról későn értesült, és nem vette igénybe. Ezt azzal indokolták, hogy a bejelentéseket, helyszíni szemléket követően kiküldött felszólítások és egyéb intézkedések általában eredményre vezettek, ahol mégis közérdekű védekezésre került sor, ott az önkormányzat (a korábban betervezett) saját forrásból finanszírozta azt. A hatósági intézkedések kapcsán problémát jelent az ingatlantulajdonosok elérése is. A fertőzött belterületi ingatlanok jellemzően olyan személyek tulajdonában vannak, akik az adott településen nem rendelkeznek lakóhellyel (például nyaralók, üdülők esetében, különösen vonatkozik ez a külföldi ingatlantulajdonosokra), továbbá problémát jelent a közös tulajdon esetén a tulajdonostársak megkeresése is. Az önkormányzatoknak gondot jelent a magánterületre történő bejutás, mind az ingatlan fertőzöttségének helyszíni felderítésére, beazonosítására, mind pedig a kényszerintézkedés megtételére, a jogszabályi változások azonban megkönnyítik a hatóságok e munkáját. Összességében megállapítható, hogy a jegyzők – bejelentésre, illetve hivatalból – megkezdik a növényvédelmi hatósági eljárásokat. A jegyzők munkájához segítséget nyújt az eljárásrendet tartalmazó készülő kiadvány. A külterületeken a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok a parlagfű virágzási periódusában megfeszített munkát végeztek. A hatósági intézkedések száma szorosan függ a rendelkezésre álló köztisztviselői létszámtól is. Az elmúlt év tapasztalatai itt is azt mutatják, hogy a tulajdonosok, illetve a földhasználók a hatóságok felszólítása után nagy többségében elvégzik a mentesítést. 14.906 esetben a hatósági felszólításra elvégezték a gyomirtást, csak 243 esetben került sor a közérdekű védekezés végrehajtására (4. számú táblázat). Az elmúlt évekhez képest emelkedő számban történt az állami kezelésű földterületeken is parlagfű elleni intézkedés (5. számú táblázat). 2. A műveletlen felszámolása
mezőgazdasági
területek
parlagfű
fertőzöttségének
5
A földhivatalok számára körlevél szabályozta a határszemlék végrehajtását, melynek kiemelt szempontja volt a parlagfűvel fertőzött, gyomos területek felkutatása. A földhivatalok határszemléjének időpontja a növénytermesztési ciklushoz igazodik, amikor az őszi vetésű növények mellett, már a tavaszi kultúrák is olyan fejlettségben vannak, hogy a termőföld törvény által előírt, művelési ág szerinti művelési kötelezettség megléte érdemben elbírálható. A földhivatalok a határszemlék helyszíni munkáit jellemzően május-június hónapban végezték el. Az ország termőterülete 6.073.450 hektár (az erdő kivételével). A határszemléket évente a földhivatalok mintegy 1.500.000 hektár nagyságú területen, a mezőgazdasági terület 25 %-án hajtják végre. A 2004. évben a határszemlén a földhivatalok 20.433 hektár területet találtak hasznosítatlanul, amelyből 15.475 hektár szántó művelési ágú föld volt. Megállapítható, hogy ez az előző évi adatokhoz képest 26 %-os csökkenést mutat. Országosan kb. 82.300 hektárra becsülhető a határszemlék időpontjában hasznosítatlan földek mértéke. Általános tapasztalat, hogy a területalapú agrártámogatás bevezetése nagyobb mértékben csökkentette a műveletlen területek mértékét, mint a földvédelmi bírság kilátásba helyezése. A művelési fegyelem megyénként és a megyén belüli kistérségekben is igen eltérő képet mutat. A művelés elmaradása leginkább a kedvezőtlen adottságú, a belterülettől nagyobb távolságban elhelyezkedő, rosszabb minőségű, nagyszámú osztatlan tulajdonközösségben lévő föld esetében tapasztalható. A művelés elmaradása különösen problémát okoz a volt zártkerti ingatlanokra, az elöregedett ültetvények, valamint a felszámolásra került mezőgazdasági nagyüzemek földrészleteire. A határszemlék során az a gyakorlat vált eredményessé, amelynek keretében a földhivatalok felhívást adnak ki a földhasználó felé a művelés elvégzésére, határnap megjelölésével. A hasznosítás elvégzésére biztosított határidő lejártáig az érintettek igen nagy százaléka tesz eleget művelési kötelezettségének. A bírságot kilátásba helyező, személyre szóló felszólítás után tovább csökken azon földrészletek száma, ahol az állampolgárok beidézését igénylő „felróhatósági vizsgálatot” le kell folytatni. A bírság kiszabása csak az utóhatárszemlén is műveletlenül talált földek esetében szükséges. Az utóhatárszemléket a földhivatalok folyamatosan végzik. A határszemle tapasztalatai alapján megállapítható, hogy országosan csökkent a műveletlen területek aránya és ezzel a parlagfű területe is. Azonban a gyomos, műveletlen terület csökkenése nem eredményez még egészségügyileg érezhető változást, a parlagfű nagymértékű pollentermelése miatt. A csapadékos tavasz és nyárelő hatására az őszi és tavaszi növények gyomosodása is erőteljes volt. A napraforgó esetében, még gyomirtás mellett is sok esetben tapasztaltak a mezőgazdászok jelentős parlagfű fertőzést. A mezőgazdasági területeken probléma az osztatlan közös tulajdonú területek, a külföldön élő tulajdonosok és az idős emberek (volt zártkerti) ingatlanjainak
6 gyommentesen tartása. Az évenként egyszeri, növénytermesztési cél nélkül történt talajmunka – például a tárcsázás – a természetes gyepesedést megszüntetve, kedvező feltételeket teremt a parlagfű csírázásának, és a növénytársulásban egyeduralkodóvá válásában. 3. A vonalas infrastrukturális létesítmények parlagfűmentesítése A vonalas infrastrukturális létesítmények fenntartásával összefüggő növényzetkezelési feladatok kapcsán a parlagfű és más allergén gyomnövények irtása folyamatos feladat. Ugyanakkor a növényzet kezelése, a gyomok irtása az útpadkák és töltések mentén elsődlegesen a közlekedés biztonságát szolgálja. A rézsűk és árkok karbantartását elsősorban vízelvezetés és az esztétikai szempontok miatt végzik, és csak másodlagos cél az allergén gyomok visszaszorítása. Az országos közúthálózatot kezelő megyei közútkezelő társaságok növényzetgondozási feladataikat az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet melléklete, az Országos Közutak Kezelési Szabályzatának (OKKSZ) megfelelően végzik, és az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat által biztosított közhasznú megrendelésből finanszírozzák. A közútkezelők évente egy-négy alkalommal kaszálják az út menti területeket. A megyei közútkezelő társaságok növényzetgondozási tevékenységében túlnyomórészt a koronaélen belül és kívül végzett kaszálás jelenti az allergén növények elleni védekezés fő formáját. A kaszálások során kerül sor a különböző allergén növények, elsősorban a parlagfű, valamint a libatopfélék, a csalán stb. irtására is. A szűkös költségvetési források alapján adott állami megrendelés jelenleg az OKKSZ-ben szereplő legalacsonyabb („C”) szintű szolgáltatási kategória szerinti munkavégzést tesz lehetővé. A megyei közútkezelő társaságok a 2004. évben mintegy 3.950 millió Ft-ot fordítottak a közutak melletti területen lévő növényzet gondozására (forgalombiztonságot zavaró, útesztétikát rontó növényzet eltávolítása, kaszálás koronaélen belül és kívül, közúti növényzet gondozása, felújítása, telepítése, vegyszeres gyomirtás és védekezés kártevők, fertőzés ellen), ebből mintegy 2.460 millió Ft-ot fordítottak közel 30.000 ha terület kaszálására. A közútkezelő társaságok adatszolgáltatása szerint allergén gyomnövények irtásával összefüggő tevékenységre az elmúlt évben kb. 10.000 ha területen mintegy 630 millió Ft-ot fordítottak a növényzetgondozási tevékenységükön belül. A közútkezelő társaságok rendszeresen kapnak hatósági felszólításokat a polgármesteri hivataloktól, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatoktól, a földhivataloktól. A felszólításokban szereplő tevékenységet a közútkezelő társaságok elvégezték, bírság kiszabására nem került sor. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. évről évre törekszik az egészségügyileg károsnak ítélt és esztétikailag sem elfogadható gyomok eltávolítására. Ennek a
7 munkának elsősorban a gyomok virágzásának, és így az allergiát okozó pollenek képződésének a megelőzését kell szolgálnia. Totális vegyszeres gyomirtást az autópályák mentén található burkolt felületeken – mint surrantók, burkolt árkok, zajvédő falak alapjai, folyókák, burkolt elválasztó sáv, hídlépcsők, hidak pilléreinek környéke, pihenőhelyek burkolata – végeznek évente két alkalommal. Az első ütemére áprilisban és májusban, második ütemére szeptember elején került sor. A kezelésükben levő autópálya és autóút esetén a munkákra 9,36 MFt-ot fordítottak, ennek eredményeképpen mintegy 124 ha burkolt felület vegyszerezése történt meg. A gyomirtási munka zömét továbbra is kaszálással végzik, illetve végeztetik. Az ÁAK Rt. kezelésében levő autópályák (M1, M3, M7, M30) és autóutak (M0, M15, M9) mentén – a kisajátítási határokig – évente kétszer 2.820 ha zöldterületen végeznek kaszálást, melynek költsége 201,2 MFt volt. A MÁV Rt. a korlátozott pénzügyi lehetőségei figyelembevételével elsődlegesen az üzemi területek gyommentesítését végzi el. 2004. évben két alkalommal végzett vegyszeres gyomirtást 7.913 vkm nyíltvonalon, 3.364 vkm állomási vágányon és 110 ha állomási területen. A parlagfű és egyéb allergén gyomnövénnyel fertőzött területeken rendszeres gépi, kézi kaszálást és motoros permetezőgépes gyomirtást is folytatott 1.543 ha területen. A mechanikus gyomirtás 25-30 %-át az allergén gyommentesítés teszi ki, amelynek költsége minden évben növekszik, tavalyelőtt 666,7 MFt-ot, 2004-ben 905,037 MFt-ot fordított a MÁV gyommentesítésre. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. 2004. évben a 168 km-es magyarországi vonalhálózatának teljes hosszában a vasúti pálya vágányközéptől mért 6-6 m-es környezetének gyommentesítését végeztette 15.55 MFt értékben, 164,5 ha területen. Ezen kívül a frekventált vasúti területeken 66,5 hektáron június és szeptember hónapokban kézi kaszálást végeztettek el. A légi közlekedésben a parlagfű irtással kapcsolatos teendők a repülőterek és a földön telepített rádió irányítástechnikai berendezések területére korlátozódnak. A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet 1. § (1) bekezdése által meghatározottak szerint (1-18. függelék) a repülőtereken és a földön telepített irányítástechnikai berendezések környezetében szabályozzák a növényzet megengedhető magasságát. A szilárd burkolatú futópályák mellett lévő füves területre legfeljebb 10, a guruló utak mentén pedig legfeljebb 25 cm magasságot elérő növényzet engedélyezett. A füves futópályával és guruló utakkal rendelkező repülőtereknél a forgalmi területen 10 cm fű magasság javasolt. A Budapest-Airport területén a fű karbantartásán kívül szelektív gyomirtást végeznek, ami a pázsitfű félék megkímélését és a parlagfű, valamint egyéb allergén gyomnövények nagyobb hatékonyságú irtását teszi lehetővé. A repülőterek forgalmi területein kívül eső, de a repülőtér belterületére eső részeket évente legkevesebb három alkalommal kaszálják, és szelektív gyomirtással kezelik. A repülőterek igazi
8 problémáit a szomszédos külterületek okozzák, ahol jóval ritkább a karbantartás és a kívülről érkező örökítő anyagok felülfertőzhetik a már megtisztított területet. A repülőtereken tehát a növényzet folyamatos karbantartást (kaszálást) igényel, melynek költségét a repülőtér mindenkori üzembentartója fedezi. Kisebb forgalmú, illetve füves sportrepülőtereken a növényzet karbantartását esetenként legeltetéssel oldják meg. A légi-közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedési hatóság feladatai közé sorolja a repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálatát, illetőleg ellenőrzését. A kapott felhatalmazás alapján a Polgári Légiközlekedési Hatóság egész évben folyamatos ellenőrzésekkel látja el feladatát. 4. Gyomirtási technológiák felülvizsgálata A gyomnövények elleni védekezéseknél mindig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági területek, szántóterületek, ültetvények gyommentesítése speciális feladat, a természetbe való erőszakos beavatkozás, amely a legjobb szakmai felkészültség és a szükséges költségráfordítások ellenére is sok esetben csak fél sikerrel jár, és számos kultúra esetében ugyanabban a gazdasági évben az időbeli korlátozottság miatt nem korrigálható. A vegyszeres gyomirtás egy összetett művelet, a befolyásolhatatlan meteorológiai tényezők mind negatív, mind pozitív irányban erős ráhatással vannak a gyomirtás sikerére vagy esetleges kudarcára. Mindezeken túlmenően a hatékony gyomirtás szorosan összefügg az agrotechnikával, és sajnálatos módon a termesztéstechnológia ezen eleme volt az első, amely „áldozatul esett” a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyaiban bekövetkezett kedvezőtlen változásoknak. Technológiai szinten a vegyszeres gyomirtás minden célterületen megoldott. Minden kultúra tekintetében vannak a parlagfű elleni védekezésre hatékony készítmények. Az engedélyezett herbicidek száma évről évre nő, újabb és újabb készítmények kerülnek engedélyeztetésre, technológiába illesztésre, amelyek egyben újabb lehetőségek is az egyes veszélyes gyomfajok ellen. A herbicideket előállító cégek, valamint a növényvédelmi hálózat herbológus szakemberei folyamatosan dolgoznak az újabb és hatékonyabb gyomirtási technológiák kidolgozásán. 5. Közmunkák szervezése A tárcaközi bizottság javaslata alapján 345,5 millió Ft állt rendelkezésre közmunkaprogram szervezésére. A parlagfű elleni védekezést szolgáló program célja a levegőben nagy tömegben előforduló és a gondozatlan környezetből származó aeroallergének csökkentése a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek és aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatását megvalósító közmunkaprogram segítségével. A program lehetővé tette többek között szervezett, lehetőleg nagy közterületre kiterjedő környezetbarát (vegyszermentes) gyommentesítés lebonyolítását (a szennyezett területek felmérésével, mentesítésével, ellenőrzésével). A pályázók bizonyíthatóan (dokumentáció, nyilvántartás, szakértők bevonása) vállalták az
9 allergiás megbetegedéseket okozó gyomnövények pályázatban szereplő megadott mennyiségének (mértékének) irtását. Fontos szempont volt, hogy a pályázók a civil szervezetekkel együttműködve valósítsák meg a programot, és helyi rendezvényekkel, akciónappal kapcsolódjanak a közmunkások tevékenységéhez. A 44 pályázó közül 27 pályázó részesült támogatásban és kezdhette el július elsején, még a parlagfű virágzása előtt a munkát. A programvezetők szakmai felkészítésen vettek részt, sikerült megteremteni a Program hatásosságának ellenőrzését is. 6. Közhasznú munkavégzés Az adatok szerint 2004. évben a megyei döntési hatáskörben lévő, decentralizált keretből a megyék a közhasznú munkavégzés támogatására 10,2 milliárd Ft-ot különítettek el. A közhasznú munka keretében foglalkoztatottak létszáma ugyanezen időszakban 49.729 fő volt. 2004-re is jellemző, hogy kizárólag csak a parlagfű irtására vonatkozó program – néhány megyei kezdeményezés kivételével – nem valósult meg. Szinte valamennyi megyéből jelezték ugyanakkor, hogy a kommunális feladatok keretében az önkormányzatoknál foglalkoztatott közhasznú munkások végeztek parlagfű irtást is. Ennek összesítése alapján 2004. novemberéig a parlagfű irtásra 975 millió Ft-ot használtak fel, ami az első tíz havi közhasznú munkavégzési célú pénzeszköz felhasználás 9,6 %-át teszi ki. A parlagfű irtással összefüggő munkavégzésben résztvevők száma ugyanezen időszakban 6.645 fő volt, ami a közhasznú munkában érintett összlétszám 13,4 %-a volt. A kommunális feladatok ellátása során a parkok, közterületek, árkok, belterületi utak, temetők stb. tisztítása, tisztántartása és rendezése történik. A régiónkénti összefoglaló táblázatból megállapítható, hogy a parlagfű irtással összefüggő felhasználás tekintetében kimagasló a Dél-Dunántúli és a Dél-Alföldi régió felhasználása (6. számú táblázat). Ez az adatsor teljes mértékben összefügg a parlagfű, mint növény elterjedésével, illetve éghajlati igényével. A parlagfű irtással érintett létszám tekintetében az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régió vezet azért, mert a hagyományos közhasznú foglalkoztatás mellett pályázati úton is nyertek a parlagfű irtáshoz financiális forrásokat. A megyei önkormányzatoktól beérkezett információk alapján megállapítható, hogy a parlagfűmentesítésre kidolgozott intézkedési terv 6. pontjában foglalt elvárásokat minden megye teljesítette, a pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. A parlagfű irtásával összefüggő pénzügyi felhasználások megyei adatsorát vizsgálva megállapítható, hogy a megyék a feladatra az éves közhasznú keret 10-25%-át használták fel. A megyék közül Somogy, Nógrád, Baranya és Szabolcs megye financiális felhasználása volt a legmagasabb. (116, 114, 112, 109 MFt.) Vas, Tolna és Heves megye felhasználása volt a legkevesebb, mindegyik tízmillió Ft alatt költött erre a feladatra (4-5 MFt). A program létszám adatsorainak összehasonlítása során megállapítható, hogy a gyomnövény irtásában Szabolcs (1.122 fő), Nógrád (935 fő),
10 Pest (843 fő) és Békés megye (512 fő) foglalkoztatta a legnagyobb létszámot. Vas és Tolna megye a pénzügyi keretéhez mérten foglalkoztatott létszámot (19-20 főt). A közhasznú munka pénzügyi kereteinek alacsonyabb felhasználási szintje azoknál a megyéknél jelentkezik, ahol a hagyományos közhasznú foglalkoztatás pénzügyi keretein felül pályázati rendszerben támogatott munkaerőpiaci rétegprogramok is rendelkezésre álltak. A megyék a nagyobb létszámú foglalkoztatást a fertőzöttség mértékével indokolták. A munkaügyi központok jelezték, hogy az önkormányzatok a közhasznú munkavégzés mellett egyre gyakrabban közcélú munkavégzés keretében oldják meg a parlagfűmentesítéssel összefüggő feladataikat. Ennek financiális előnye az, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek 10-30%-ával az önkormányzatoknak nem kell rendelkezniük. Néhány megyében a Munkaerőpiaci Alap 2004. évi foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből elkülönített, pályázati rendszerben támogatott, munkaerőpiaci rétegprogramok keretében oldották meg a parlagfű irtással összefüggő közhasznú feladatokat. 7. Az önkormányzatok parlagfűmentesítési tevékenysége Az önkormányzatok parlagfűmentesítéssel összefüggő tevékenysége a kistérségi közmunka programok keretében valósult meg. A hatósági ügyintézésekről a növényvédelmi közérdekű védekezésekről szóló fejezet ad részletes tájékoztatást. 8. Az oktatási intézmények parlagfűmentesítési tevékenységének támogatása A környezeti nevelés tulajdonképpeni célja felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, és hogy az egyes országok ennek megfelelően alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a környezeti körülményekkel. A környezeti nevelés feladata annak a tudatosságnak a hangsúlyozása, hogy a modern világban a gazdasági, politikai és ökológiai tényezők összefüggenek egymással, és így minden ember fokozott felelősséggel tartozik a másik iránt. A fenti elvek és érvek miatt a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság intézkedési tervében 20 millió Ft került elkülönítésre közoktatási intézmények számára parlagfűmentesítési tevékenységek támogatására. A legszínvonalasabb pályázatokban a fő hangsúly a szemléletformáló oktatásra helyeződött, remek tematikák, komplex képzési programok, oktatócsomagok születnek, melyek az országban bárhol jól hasznosíthatók, a már meglévő képzési programba beilleszthetők, adaptálhatók. A pályázatok megvalósításán kívül komplex oktató CD is készült, melyet minden közoktatási intézményhez eljuttatott a Tárcaközi Bizottság.
11
9. Aerobiológiai Hálózat karbantartása, fejlesztése Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992. óta folyamatosan monitorozza az ország nagy részén a levegőminták aeroallergén pollen és gombaspóra koncentrációját. A keletkezett adatbázis retrospektív idősor analízise felhasználható, a napi meteorológiai adatokkal együtt előrejelzések készíthetők az allergén növényfajok virágzására vonatkozóan. Az aerobiológiai hálózat felújítása és fejlesztése a Tárcaközi Bizottság 2004. évi támogatásával megtörtént. Négy új mérőállomás működik 2005. évtől Egerben, Tatabányán, Szegeden és Szombathelyen, továbbá mobil mintavételi eszköz is beszerzésre került, ami lehetővé teszi, hogy a rögzített állomásokon kívül is történjenek mérések. Felújításra kerültek a korábban kihelyezett pollencsapdák is, így mára 19 rögzített és egy mobil pollencsapda segítségével lehet nyomon követni a fertőzöttséget. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának elemzése alapján megállapítottuk, hogy a parlagfű virágzásának kezdete 1992-2001. között egy hónapos ingadozást mutatott. Az ÁNTSZ és az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat együttműködésének köszönhetően pollen előrejelző rendszer készült, ennek segítségével nem csak utólagosan lehet tájékoztatni az allergiában szenvedőket, hanem területenként viszonylag nagy pontossággal előre is meg lehet mondani, hogy fog alakulni a pollenkoncentráció. Ennek jelentős szerepe az allergiás megbetegedésben szenvedők megelőző orvosi kezelésében van. A pollenszezon a 2003. év tavaszához hasonlóan a megszokottnál később indult és fokozatosan jelentek meg a levegőben a jellemző allergének. A parlagfű pollen-terhelés országszerte kevesebb volt, mint az elmúlt évben, az igen magas koncentrációjú napok száma is csökkent, eltekintve néhány várostól, ahol kismértékű emelkedés volt megfigyelhető: Győr, Miskolc, Kecskemét, Nyíregyháza területén. A legalacsonyabb értéket a salgótarjáni mintavevő készülékben regisztrálták. Az évi összes pollenszám Kecskeméten volt a legtöbb (11.930 szem), és a legkevesebb Salgótarjánban (502 szem). A pollenszám éves összege néhány állomáson nőtt, a legnagyobb növekedést Győrben mérték (85 %), ezt Kecskemét (52 %) és Budapest Svábhegy (52 %) követte, majd Szolnok (45 %) és Pécs (18 %) következett. A többi állomáson ezzel szemben csökkent a parlagfű pollenkoncentráció átlagosan 30 %-kal (Debrecen, Békéscsaba, Salgótarján, Veszprém területén). Ennél kisebb mértékben, 16 %-kal csökkent Zalaegerszegen, 11 %-kal Nyíregyházán és 3 %-kal Szekszárdon. A virágzási szezon országszerte nem volt túl hosszú, mert később kezdődött, és már a szeptember hónapban észlelt jelentősebb lehűlés miatt viszonylag korán alábbhagyott.
12 A 7. számú táblázat bemutatja az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának 2004. évi méréseit a hazánkban mért parlagfű pollenszennyezettségről. Még ez a „viszonylag alacsonyabb” terhelés is olyan szintet jelent, ami a számos beteg esetében a tünetek folyamatos kiváltására alkalmas. Az országgyűlési határozattal összhangban a parlagfűmentesítés megyei koordinációs feladatait az ÁNTSZ megyei, illetve városi intézetein keresztül megyei parlagfű koordinátorok kijelölésével látta el. 10. Parlagfűmentesítő hét A „Parlagfűmentesítő” hét meghirdetése hagyományosan június utolsó hetében (június 21-27. között) történt meg, mely az egyik utolsó időpont a még nem virágzó parlagfű elleni védekezésre. Ekkor a leginkább érintett tárcák – KvVM, EüM, FVM, BM, GKM – közös közleményben fordultak a lakossághoz, környezetük gyommentesítését kérve. A megyei parlagfű koordinátorok minden megyében felvették a kapcsolatot a polgármesteri hivatalok környezet-egészségügyért felelős munkatársaival, több helyen az önkormányzatok környezetvédelmi bizottságaival is, valamint a helyi civil szervezetekkel. Ezen felül számos iskolai, illetve nyári tábori program keretében bővítették a fiatalok ismereteit a környezettudatos viselkedéssel kapcsolatosan. Az ő feladatuk volt a megyei akciók szervezése és lebonyolítása is, melynek hatására országszerte parlagfűmentesítési programok zajlottak. Minden megyében jelentősen több akciót szerveztek, mint az várható volt, az akciók elősegítették azt, hogy minél többen felismerjék a növényt és csökkenjen a parlagfű száma ezeken a területen. A rendezvények a helyi lakosokat igen nagy számban mozgatták meg, különösen azok az ismeretterjesztő programok, melyek azon helyszínen valósultak meg, ahol egyébként is nagy számban fordulnak meg az emberek (bevásárlóközpontokban, strandokon, művelődési házakban stb.). A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása is nagyon fontos, ezért a Tárcaközi Bizottság erre is figyelmet fordított. A nyári időszakban lehetőség van a táborozó gyerekek ismeretei bővítetésére, ennek előnyét majdnem minden megyében kihasználták. A jutalmazást adó rendezvények is jelentős mértékben mozgósították a lakosságot. Különösen népszerűnek bizonyult az a rendezvény, ahol a jutalom aránya összhangban volt a kihúzott parlagfű tövek mennyiségével. 11. Kommunikáció A Tárcaközi Bizottság a kommunikációs feladatok megvalósításával az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt bízta meg. Ezen a téren a kommunikációs kampány elérte legfőbb célját, mert a többség eleget tett a védekezésnek. A kommunikáció célja
13 az volt, hogy a parlagfű növényt minél többen felismerjék. A kampány során tudatosítani kellett, hogy a parlagfű elleni védekezés a tulajdonos feladata és a rendelkezésre álló eszközökkel ismertetésre kerültek a lehetséges védekezési módok is. A kampány során a rádió és TV reklámok mellett, óriásplakátok is felhívták a figyelmet a parlagfűmentesítés szükségességére. Számos kiadvány is készült, orvosoknak, mezőgazdasággal foglalkozóknak, jegyzőknek és a lakosság számára. 12. Tárcaközi Bizottság A Parlagfűmentesítési Tárcaközi Bizottság működési feladatainak ellátására az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium „parlagfű titkárság”-ot hozott létre. A titkárság 2004. június 15-e óta folyamatosan működik. 13. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által közzé tett pályázatok Az FVM a közérdekű védekezésekre elkülönített összeg maradványából 2004. decemberében két pályázatot tett közzé: „a parlagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros fűkaszák beszerzésére”, valamint „a parlagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítéséhez szükséges helymeghatározást segítő GPS (helymeghatározó) eszközök beszerzésére”. A motoros fűkaszák beszerzésére kiírt pályázatra 2.637 pályázat érkezett, ebből 341 pályázó nyert támogatást, a GPS eszközök beszerzésére kiírt pályázatra 480 pályázat érkezett, és 101 pályázó nyert támogatást. A pályázatok rendkívül nagy érdeklődésre tartottak számot, a támogatásból beszerzett eszközök a 2005. évi munkát segíthetik majd országszerte. Összefoglalás A parlagfű Magyarországon a fertőzött területet tekintve a gyomnövények között az első helyen áll, mintegy 5 millió hektár területen fordul elő, és 700 ezer hektáron erős a fertőzés. A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei. A szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, a napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább fertőzöttek. Kiemelkedő jelentőségűnek értékelhető, hogy a parlagfű elleni védekezés kormányzati szintű összehangolására tett intézkedésekkel számos sikert értünk el. A sikerek közé tartozik a közmunka programok és a kommunikációs kampány megszervezése, melyek hatására a tulajdonosok, illetve földhasználók jogkövető magatartása megnyilvánult. Az ország egész területén megszervezett akciók nem csak a lakosság körében voltak elfogadottak és népszerűek, de a helyi összefogás jó példáiként is szolgáltak. A hatósági munkát gyorsítja. a növényvédelemről szóló törvény 2005. évi módosítása.
14
B) A 2005. évi intézkedési terv A Tárcaközi Bizottság munkájában 2004. év végén személyi és szervezeti változások következtek be, a népegészségüggyel összefüggő tárcaközi feladatok koordinálását, így a Tárcaközi Bizottság vezetését dr. Kökény Mihály kormánymegbízott látja el. A 2005. évi intézkedési terv a Tárcaközi Bizottság koordinálásával készült el a 2004-es év tapasztalatai felhasználásával. 2004-ben a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos feladatokat a központi utasításoknak megfelelően, minden lehetséges erőforrás bevonásával végezték, amely a hatósági munka számszerű adataiban is kifejeződött. A munkavégzés során több jogszabályi előírás módosítása vált szükségessé a hatósági feladatok gyors és zökkenésmentes ellátása érdekében. 2004-ben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hatósági intézkedések száma szorosan függ attól a köztisztviselői létszámtól, amely rendelkezésre áll. A még hatékonyabb ügyintézés érdekében a Tárcaközi Bizottság javasolja az intézkedő hatóságoknál – június 15-szeptember 15. közötti időszakban – a fertőzött területek és tulajdonosok, földhasználók beazonosítását végző kisegítő személyzet foglalkoztatását, nyugdíjasok vagy egyetemisták alkalmazásával. A hatékonyság növelését szolgálta a GPS eszközök beszerzésére kiírt pályázat is, valamint a 2005-ös költségvetésben működési kiadásként elkülönített összeg megjelenítése, amely biztosítja a földhivatali nyilvántartásokhoz szükséges „on-line” hozzáférés költségfedezetét is. Ez a rendszer érdemi adminisztratív kapacitásnövekedést jelent és jelentősen lerövidíti a földhivatali adatszolgáltatás időigényét, ami esetenként a kívánatosnál lassabb volt. A Tárcaközi Bizottság folyamatos végrehajtás alatt álló 2005. évi intézkedési tervét, valamint annak részét képező költségtervet a melléklet tartalmazza. A legfontosabb célok a következők: – a Balaton, továbbá a Tisza-tó környéke 3 éven belül legyen parlagfűmentes, – a parlagfű pollenkoncentrációja évenként 10-20 %-kal csökkenjen az ország egész területén. A Tárcaközi Bizottság feladatának tekinti egy 3 éves tárcaközi parlagfű stratégia kidolgozását, melyre azért van szükség, hogy a 126/2003. (XI. 21.) OGY határozattal összhangban ne csak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezeti- és humán-egészségügyi kérdésként foglalkozzon a problémával.
15 A 2005. évi intézkedési tervben foglalt feladatok időarányos teljesítése folyamatban van. Az Országgyűlés 2005. május 23-i ülésén elfogadta a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítását, mely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy 2005. évben a parlagfű elleni védekezéssel összefüggő hatósági eljárások felgyorsuljanak és eredményesebbek legyenek. A törvény módosításával a közérdekű védekezést elrendelő hatóság évente február 28-ig a közérdekű védekezés elrendelésére kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg, a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései szerint. A növényvédelemről szóló törvény módosítását követően, azzal összhangban kerülhet sor a növényvédelmi közérdekű védekezés szabályairól szóló 199/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítására, mely érinti a földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet parlagfűmentesítéssel kapcsolatos tevékenységét. (2005. évi intézkedési terv 2. pontja). A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelet kiadásával módosította a 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet, mely a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szól. Ennek alapján lehet az egyszerűsített területalapú támogatásokat igényelni (2005. évi intézkedési terv 5. pontja). A megyei közhasznú munkaprogramok indításához szükséges forrásoknak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részére való átutalása megtörtént. A közhasznú munkaprogramok indítása folyamatos (2005. évi intézkedési terv 7-8. pontja). A nyilvánosság és a civil szervezetek bevonásával megtörtént az országos
mozgalom elindítása. A 2005. június 21-27-ei országos parlagfűmentesítő hét szervezése megkezdődött, illetve folyamatban van, úgyszintén folyamatban vannak a Virágos Magyarországért és a Tiszta Magyarországért Programok keretében az országos parlagfűmentesítési akciók indítása, amelyek kiegészülnek a parlagfű gyűjtéssel és a gyűjtött parlagfűért cserébe virágok, facsemeték és egyéb díszítők átadásával (2005. évi intézkedési terv 10. pontja). További megoldandó feladat, hogy az állami területek parlagfűmentesítése megtörténjen, ide értve a vonalas létesítmények (MÁV, közutak) mentén történő mentesítéseket is Ugyanakkor tervezhetően minden tárca ismerje a feladatait a mentesítés vonatkozásában, és a költségvetés tervezési fázisában az általa gondozott állami területek rendezettségét biztosítsa. A Tárcaközi Bizottság el kívánja érni, hogy minden állami és önkormányzati beruházásnál is figyelemmel kelljen lenni arra, hogy a bolygatott talajú területek parlagfűmentesítése 5 éven keresztül folyamatosan megvalósuljon, ebbe a munkába be kell vonni a Regionális Fejlesztési Tanácsokat.
16
Minden tulajdonos figyelmét rá kell irányítani arra, hogy a tulajdonában lévő területeket gondozza, a gyommentesítést minden évben folyamatosan végezze el. A 2005. évben tovább kell folytatni a tavalyi év nagy sikert aratott, hatékony programjait, így a közmunka programokat, az országos akciókat a lakosság, valamint a civil szervezetek mind szélesebb körben történő bevonásával. Működtetni kell az aerobiológiai hálózatot, mert hasznos adatokat szolgáltat az allergiás betegek számára, ugyanakkor mérhető általa a munka eredményessége.
17
1. számú táblázat Országos parlagfűmentesítési intézkedési terv (2004. év) Sorszám
Feladat
1. Növényvédelmi közérdekű védekezések
2. A műveletlen mezőgazdasági területek parlagfű fertőzöttségének felszámolása 3. Vonalas infrastrukturális létesítmények parlagfűmentesítése 4. Gyomirtási technológiák felülvizsgálata
Feladat leírása A parlagfű elleni védekezési kötelezettséget elmulasztó földhasználókkal szemben a növényvédelmi hatóság közérdekű védekezést rendel el, alkalmazza a szankcionálás eszközeit
Külterületen a földhivatalok a tartósan parlag területeket feltérképezik, tulajdonosaikat beazonosítják, a művelési kötelezettségüket megszegőkkel szemben alkalmazzák a szankcionálás eszközeit A vonalas infrastrukturális létesítmények fenntartásával összefüggő növényzetkezelési feladatok kapcsán a parlagfű és más allergén gyomnövények irtására A főbb kultúrák (gabonafélék, tarlók, kukorica, napraforgó) parlagfű elleni integrált védekezési technológiáinak értékelése, fejlesztése és eredményeinek közreadása
Felelős Külterületen: FVM (megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok) Belterületen: önkormányzatok jegyzői (a pénzügyi műveletek lebonyolítását a Földművelésügyi Költségvetési Iroda végzi) FVM (földhivatalok)
GKM FVM (Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat)
Határidő
Költségigény (millió Ft) 190
folyamatos 150
folyamatos
folyamatos
-
-
A Növény- és Első határidő: Talajvédelmi 2004. május Szolgálat előírt 31. feladataira biztosított forrásból
18 5.
6.
Közmunkák szervezése
Közhasznú munkavégzés
7. Önkormányzatok parlagfűmentesítési tevékenységének támogatása 8. Oktatási intézmények parlagfűmentesítési tevékenységének támogatása
9.
A Kormány 2004. V. 12-i ülésén döntött a parlagfűmentesítési közmunka program indításához szükséges 223 mFt forrás FMM részére történő átcsoportosításáról. Ennek alapján országos közmunka pályázat kiírása parlagfűmentesítésre, közterületek ápolására, a 49/1999 (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően Kezdeményezni kell a megyei munkaügyi központokon keresztül a decentralizált keretekből megyei közhasznú munkaprogramok indítását, intézkedési tervek kidolgozását a parlagfű irtással összefüggő önkormányzati kezdeményezések támogatására, illetve a megyei szintű koordináció kialakítására Önkormányzatok számára pályázat meghirdetése a parlagfűmentesítés céljaira
Pályázatok kiírása iskolák számára az elhanyagolt, gazdátlan, parlagfüves területek feltérképezésére, az azok feletti védnökség vállalására, folyamatos gondozására, megfelelő szemléletű oktatási programok tartására. A pályázat az EüM-mel és a KvVM-mel közösen kerül kiírásra. Aerobiológiai Hálózat Az Aerobiológiai Hálózat működtetése, a karbantartása, pollencsapdák felújítása, valamint a hálózat fejlesztése bővítése. A parlagfű pollen szennyezettség előrejelzése az ország különböző földrajzi területein; pollen előrejelzés közzététele a meteorológiai jelentésekhez kapcsolódóan május-szeptember hónapokban. Az
FMM Közmunka Tanács 2004. május 15.
FMM
KvVM
OM
EüM (Országos Tisztiorvosi Hivatal)
223
2004. május 31.
2004. május 31.
5. pontban valósul meg
2004. május 31.
20
2004. december 31.
54
19 országgyűlési határozattal összhangban a parlagfűmentesítés megyei koordinációs feladatainak ellátását az ÁNTSZ megyei intézetein keresztül megyei parlagfű koordinátorok végzik. Szervezik, koordinálják a helyi programokat, fogadják az állampolgári bejelentéseket 10. Parlagfűmentesítő hét Parlagfűmentesítő hét meghirdetése hagyományosan június utolsó hetében (június 21-27. között), mely az egyik utolsó időpont a még nem virágzó parlagfű elleni védekezésre. Ekkor a leginkább érintett öt tárca – KvVM, EüM, FVM, BM, GKM – a környezetvédelmi miniszter felkérésére közös közleményben forduljon a lakossághoz, környezetük gyommentesítését kérve „Országos Parlagfűmentesítési Hétvége” 11. Kommunikáció A parlagfűvel kapcsolatos tevékenységek tömegtájékoztatásban (nyomtatott, hallgatott és vizuális médiák: napilapok, rádió, TV, megyei és helyi televíziók, rádiócsatornák) való megjelentetése, időszerű, hatékony védekezési információk interneten való közzététele, szakmai szóróanyagok országos szintű terítése Intenzív kommunikáció a civil szervezetekkel és szakmai segítségnyújtás. Fórumok szervezése
KvVM, FVM BM, EüM ,GKM
2004. június 10.
FVM, KvVM, BM EüM (OTH) GKM, OM
folyamatos
KvVM
2004. december 31.
-
20 12.
Oktatás
A meglévő kiadványokra alapozva kiadvány összeállítás, műhely a tankönyvkiadók számára, hogy miként jelentessék meg az allergia megelőzését és a nem honos fajok, közöttük a parlagfű ökológiai hatásának, kezelésének kérdését Új kiadványok, szakanyagok készítése vagy a meglévők megfelelő példányszámú sokszorosítása Az inváziós növényekhez kapcsolódó ismeretterjesztő poszter kiadása
13.
Tárcaközi Bizottság 14.
Jogalkotás
A parlagfűvel kapcsolatos aktuális kérdésekről szakmai előadások kiajánlása oktatási intézmények, az oktatást segítő intézmények számára tájékoztatás céljából. Előadókat igény szerint biztosítja az FVM, az EüM és a KvVM. A Parlagfűmentesítési Tárcaközi Bizottság feladatainak ellátására „parlagfű titkárság” létrehozása A közérdekű védekezés költségeinek megállapításáról és a járvány-elhárítási célkeretből való igényléséről Korm. rendelet-tervezet előkészítése
OM KvVM EüM
2004. május 15.
60 (11-12. pontokhoz)
FVM, KvVM, BM EüM, GKM, OM KvVM FVM
OM
folyamatos
FVM
2004. május 31.
3 -
FVM
2004. május 31.
21 A jogszabályi környezet felülvizsgálata és a szükségesnek tartott jogszabály módosításokra javaslat készítése 15. Összefoglaló előterjesztés elkészítése
KvVM, FVM, BM EüM, GKM, OM
folyamatos
2004. december 15.
-
-
22
2. számú táblázat A 2004. évi parlagfűmentesítési előirányzat felhasználásának áttekintése Tevékenység
Tervezett összeg 190 000 000
Felhasznált összeg 38 300 000
Növényvédelmi közérdekű védekezések belterületen
150 000 000
1 500 000
Közmunkák szervezése
223 000 000
345 500 000
Oktatási intézmények parlagfűmentesítési tevékenységének támogatása
20 000 000
20 000 000
Aerobiológiai Hálózat karbantartása, fejlesztése
54 000 000
94 000 000
Kommunikáció, oktatás
60 000 000
61 500 000
3 000 000
3 000 000
Növényvédelmi közérdekű védekezések külterületen
Tárcaközi Bizottság működése
Pályázat
Összesen:
136 200 000
700 000 000
700 000 000
23 3. számú táblázat Az önkormányzatok által megvalósított parlagfű elleni intézkedések 2004-ben Megye
Bejelentések Hivatalból kivizsgálása indított eljárás
Értesítés, Védekezésre Hatósági Növényfelszólítás kötelező intézkedésre védelmi határozat elvégzett bírság gyomirtás
Közérdekű védekezés elrendelése
Közérdekű védekezés végrehajtása
Mennyisége 2004-ben (db) Bács-Kiskun Győr-MosonSopron Jász-NagykunSzolnok
805
1604
5546
547
899
23
4
3
737
1011
1603
275
1650
10
32
32
370
2073
3977
744
942
2
18
35
Fejér
886
2925
3294
399
982
36
21
10
8475
200
Szabolcs-Szatmár
32
Heves
325
587
2108
124
488
19
46
45
Hajdú-Bihar
686
769
2657
180
642
15
5
6
Baranya
542
567
1516
90
490
12
180
9
Csongrád
613
1350
7151
162
1016
3
7
7
Somogy
671
1816
2962
549
976
126
24
24
24
Vas
206
580
911
181
140
0
2
2
Pest
4301
7016
11372
1707
4343
174
103
110
170
413
10126
141
319
10
3
459
728
4212
313
492
0
46
69
Nógrád Borsod-AbaújZemplén Tolna KomáromEsztergom
227
196
1908
152
43
53
1
1
388
858
3026
222
671
1
22
59
Békés
491
761
2091
346
409
21
39
36
Veszprém
648
637
2706
213
463
29
26
24
Zala
156
714
1309
149
466
0
1
1
12681
24605
76950
6694
15431
566
580
473
Összesen:
25
4. számú táblázat A növény- és talajvédelmi szolgálatok által megvalósított parlagfű elleni intézkedések 2004-ben Hatósági intézkedés jellege Irat vagy adatkérés társhatóságtól (db) Bejelentések kivizsgálása (db) Hivatalból indított eljárás (db) Ügy áttétel földhivatalhoz (db) Ügy áttétel önkormányzathoz (db) Értesítés, felszólítás (db) Értesítés, felszólítás (ha) Közszemlére tétel (db) Megszűnt ügy, visszajött értesítés a földhivatal téves adatszolgáltatása és kézbesítési okok miatt (db) Helyszíni szemle, jegyzőkönyv, feljegyzés (db) Védekezésre kötelező határozat (db) Védekezésre kötelező határozat területe (ha) Visszaellenőrzésről jegyzőkönyv, feljegyzés (db) Hatósági intézkedésre elvégzett gyomirtás (db) Hatósági intézkedésre elvégzett gyomirtás (ha) Saját hatáskörben módosított határozat (db) Javaslat támogatás megvonására (db) Szabálysértési feljelentés (db) Végrehajtási bírság (db) Végrehajtási bírság (Ft) Növényvédelmi bírság (db) Növényvédelmi bírság (Ft) Befolyt növényvédelmi bírság (Ft) Közérdekű védekezés elrendelése (db) Közérdekű védekezés végrehajtása (db) Közérdekű védekezés elrendelése (ha) Közérdekű védekezés végrehajtása (ha) Közérdekű védekezés felmerült költsége (Ft) Befolyt közérdekű védekezés költsége (Ft) Végrehajtási-, növényvédelmi bírságnak és közérdekű védekezésnek behajtása iránti intézkedés (db)
Mennyisége éves szinten göngyölítve 17215 4728 13142 2199 448 8544 23621 630 1710 14138 12943 37913 12079 14906 44607 192 7013 16 1 0 1413 63180000 2841439 243 174 1336 1168 41188112 46622 35
26 5. számú táblázat Állami kezelésű földterületeken történt parlagfű elleni intézkedések száma 2004. évben Eljárás Megye Baranya BácsKiskun Békés BorsodAbaújZemplén Csongrád Fejér GyőrMosonSopron Hajdú-Bihar Heves KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmárBereg JászNagykunSzolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:
Hatósági intézkedések növényvédelmi közérdekű bírság védekezés -
eset szám 18
240
felszólítás, határozat 18
28
174
28
1
96
199
96
4
-
17
66
17
-
1
18 17
215 16
18 17
1 -
4 -
34
170
34
2
-
26 8
350 267
26 8
5
5
27
300
27
-
-
28 6 19
61 323 407
28 6 19
13 2 1
6
3
30
3
-
1
19
129
19
1
1
4 41 4 99 512
13 183 56 300 3499
4 41 4 99 512
3 5 1 1 46
1 17 2 39
ha
1
27 6. számú táblázat A parlagfűmentesítés régiós szintjeinek összehasonlítása (2004. november) közhasznú munka vonatkozásában Megye/főváros megnevezése
Közhasznú I-X. havi munkavégzés felhasználás 2004. évi keret összesen (Millió Ft.) (Millió Ft)
Közhasznú A 2.-ból parlagfű munkával érintett irtással összefüggő létszám I-X. felhasználás (Millió hónapban (fő) Ft)
A 3. -ból parlagfű irtással érintett létszám (fő)
Bács-Kiskun
1 442
2 437
3 2404
4. 52
Csongrád
370
306
1425
60
251
Békés
545
454
3484
65
512
1357
1197
7313
177
1051
449
372
1645
27
292
550
408
2790
24
156
Szabolcs-Szatmár
1218
949
8463
109
1122
Észak-Alföld összesen
2217
1729
12898
160
1570
Dél –Alföld összesen Jász-NagykunSzolnok Hajdú-Bihar
5 288
Nógrád
375
315
1420
114
935
Heves
411
341
1635
7
137
Borsod-Abaúj-Z.
1815
1447
10625
17
235
ÉszakMagyarorország összesen
2601
2103
13680
138
1307
Tolna
310
310
1163
5
20
Baranya
420
376
1536
112
150
Somogy
515
465
2560
116
640
1245
1151
5259
233
810
Veszprém
438
385
1540
34
153
Fejér
369
312
926
53
187
Komárom-Esztergom
275
216
1099
13
80
1082
913
3565
100
420
Győr-Moson-Sopron
182
154
833
41
225
Zala megye
205
163
628
70
250
Vas megye Nyugat-Dunántúl
75 462
59 376
274 1735
4 115
19 494
Dél-Dunántúl összesen
Közép-Dunántúl összesen
28 Pest Főváros Központi régió összesen ÖSSZESEN
644
488
2508
22
843
577 1221
518 1006
2771 5279
30 52
150 993
10185
8475
49729
975
6645
7. számú táblázat Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának mérései Hazánkban mért parlagfű pollenszennyezettség 2004. év
A parlagfű pollenszórás idősíkban történő ábrázolása
29 A parlagfű pollenszezon jellemzői 2003-2004-ben
A parlagfű napi maximális pollenkoncentrációjának alakulása 2000-2004 között A parlagfű napi maximális pollenszám (db/m3) alakulása 2000-2004 1800 Debrecen
1600
Nyíregyháza
1400
pollen db/m3
1200
1000
800
600
400
200
0 2000
2001
2002 év
2003
2004
Kecskemét
30 A parlagfű napi maximális pollenszám (db/m3) alakulása 2000-2004 800
700
Budapest
Győr
Zalaegerszeg
Pécs
600
pollen db/m3
500
400
300
200
100
0 2000
2001
2002
2003
2004
év
A parlagfű 30-100 pollenszem/m3 feletti koncentrációjú napok száma 2000-2004 35
30
napok száma
25
20
15
10
OKI
Svábhegy
Debrecen
Győr
Kecskemét
Nyíregyháza
Pécs
Zalaegerszeg
5
0 2000
2001
2002 év
2003
2004
31 A parlagfű 30-100 pollenszem/m3 feletti koncentrációjú napok száma 2000-2004 35
30
napok száma
25
20
15
10
OKI
Svábhegy
Debrecen
Győr
Kecskemét
Nyíregyháza
Pécs
Zalaegerszeg
5
0 2000
2001
2002
2003
2004
év
A parlagfű 100 pollenszem/m3 feletti koncentrációjú napok száma 2000-2004 50
OKI
Svábhegy
Debrecen
Győr
45
Kecskemét
Nyíregyháza
Pécs
Zalaegerszeg
40
napok száma
35 30 25 20 15 10 5 0 2000
2001
2002 év
2003
2004
32 A parlagfű pollen terhelés alakulása a 14 mérőállomás adatai alapján, 2003. Pest parlagfű 2003.
Buda parlagfű 2003.
1000
1000
100
100
10
10
1
1
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
VI.
VII.
VIII.
IX.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
X.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
Salgótarján parlagfű 2003.
Miskolc parlagfű 2003.
100
1000 100
10
10 1
1
VIII.
IX.
X.
VI.
VII.
VIII.
IX.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
X.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
Nyíregyháza parlagfű 2003.
Győr parlagfű 2003.
1000
1000
100
100
10
10
1
1
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
VIII.
IX.
X. ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
Zalaegerszeg parlagfű 2003.
Veszprém parlagfű 2003.
1000
1000
100
100
10
10
1
1
VII.
VIII.
IX.
X.
VII.
VIII.
IX.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
X. ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
Szekszárd parlagfű 2003.
Pécs parlagfű 2003.
1000
1000
100
100
10
10
1
1
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat
33 A parlagfű pollen terhelés alakulása a 15 mérőállomás adatai alapján, 2004.
Parlagfű, Budapest-OKI 2004
Budapest, Svábhegy 2004
300
150
200
100
100
50
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
0 6. 1.
Salgótarján, 2004
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
Miskolc, 2004
50
600
40
500 400
30
300
20
200
10
100
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
Debrecen, 2004
Nyíregyháza, 2004
600
800
500
600
400
400
300 200
200
100
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
Kecskemét, 2004 700 600 500 400 300 200 100 0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
Békéscsaba, 2004 500 400 300 200 100
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
Szolnok, 2004 200 150 100 50 0 6. 1.
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
9. 21.
10. 5.
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
34
Győr, 2004
Veszprém, 2004
500
1000
400
800
300
600
200
400
100
200
0 6. 1.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
0 6. 1.
200 100
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
700 600 500 400 300 200 100 0 6. 1.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
Pécs, 2004
Zalaegerszeg, 2004 700 600 500 400 300 200 100 0
400 300 200 100 0 6. 1.
6. 29.
Szekszárd, 2004
Mosdós, 2004 300
0 6. 1.
6. 15.
6. 15.
6. 29.
7. 13.
7. 27.
8. 10.
8. 24.
9. 7.
9. 21.
10. 5.
6. 1.
6. 15.
6. 29.
35 A magas és nagyon magas koncentrációjú napok számának alakulása 2000-2004. között 2000 50 40 30
30-100 100 felett
20 10 0 OKI
SH
DEB
GYŐR
KECS
NYH
PÉCS
ZALA
2001 50 40 30
30-100 100 felett
20 10 0 OKI
SH
DEB
GYŐR
KECS
NYH
PÉCS
ZALA
2002 50 40 30 30-100 20
100 felett
10 0 OKI
SH
DEB
GYŐR
KECS
NYH
PÉCS
ZALA
O
KI
városok
yí re gy há za
os dó s
Za la eg er sz eg
Ve sz pr ém
Sz ol no k
Pé cs Sa lg ót ar já n Sz ek sz ár d
N
M
M is ko lc
G yő r Ke cs ke m ét
y Bé ké sc sa ba D eb re ce n
Sv áb he g
napok száma
KI
yí re gy há za
os dó s
Za la eg er sz eg
Ve sz pr ém
Sz ol no k
Pé cs Sa lg ót ar já n Sz ek sz ár d
N
M
M is ko lc
G yő r Ke cs ke m ét
y Bé ké sc sa ba D eb re ce n
O Sv áb he g
napok száma
36 2003
50 30-100 közötti napok száma
40 100 feletti napok száma
30
20
10
0
városok
2004
50 30-100 közötti napok száma
40 100 feletti napok száma
30
20
10
0
gy
KI
is ko
lc
városok
lg ót ar já n
ol no k
ré m Za la eg er sz eg
Ve sz p
Sz
Sz ek sz ár d
Sa
Pé cs
dó s N yí re gy há za
M os
M
G yő r Ke cs ke m ét
ké sc sa ba D eb re ce n
Bé
Sv áb he
O
napok száma
O KI
yí re gy há za
os dó s
Za la eg er sz eg
Ve sz pr ém
Sz ol no k
Pé cs Sa lg ót ar já n Sz ek sz ár d
N
M
M is ko lc
G yő r Ke cs ke m ét
y Bé ké sc sa ba D eb re ce n
Sv áb he g
napok száma
37
A 30-100 parlagfű pollenszem/m3 kozötti napok száma 2003-2004
50
40
30 2003
2004
20
10
0
városok
A 100 pollenszem/m3 feletti napok száma 2003-2004
50
40
30 2003
2004
20
10
0
38
Melléklet „A Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság 2005. évi intézkedési terve 1) 3 éves tárcaközi parlagfű stratégia kidolgozása Célja, hogy a 126/2003. (XI. 21.) OGY határozattal összhangban ne csak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezeti- és humán-egészségügyi kérdésként foglalkozzon a problémával. Célja továbbá, hogy az állami területek parlagfű-mentesítésének végrehajtása érdekében a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság koordinálásával minden tárca ismerje meg időszerű feladatait, a költségvetés tervezésénél biztosítsa a kezelésébe tartozó állami területek rendezettségét. Minden állami és önkormányzati beruházásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a megbolygatott talajú területek parlagfűmentesítése 5 éven keresztül folyamatosan megvalósuljon, ebbe a munkába be kell vonni a Regionális Fejlesztési Tanácsokat. Határidő: 2005. július 1. Felelős: Népegészségügyi Kormánymegbízott érintetett miniszterek 2) Minden földhasználó figyelmét rá kell irányítani arra, hogy a tulajdonában, használatában lévő területet gondozza, a gyommentesítést minden évben folyamatosan végezze el. Ennek érdekében az előző év tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni a növényvédelmi közérdekű védekezés szabályairól szóló 199/2004. (VI. 23.) Korm. rendeletet és mihamarabb kezdeményezni kell a szükséges módosítását. Határidő: 2005. július 15. Felelős: FVM 3) A parlagfű elleni védekezési kötelezettséget elmulasztó tulajdonosokkal szemben az illetékes hatóságok lépjenek fel a növényvédelemről szóló törvény 2005. évi módosításában előírt hatósági eljárások figyelembevételével. Határidő: folyamatos Felelős: FVM, BM 4) A műveletlen mezőgazdasági területek parlagfű fertőzöttségének felszámolása érdekében a tartósan parlag területek feltérképezése, tulajdonosaik
39 beazonosítása, a művelési kötelezettségüket megszegőkkel szemben szankciók alkalmazása. Határidő: 2005. július 31., illetve folyamatos. Felelős: FVM 5) Ki kell dolgozni támogatási ösztönzőket arra, hogy a mezőgazdasági művelésű területek tulajdonosai érdekeltek legyenek a gyommentesítés elvégzésében (támogatások megvonása, pályázati lehetőségek beszűkítése a jogkövető magatartást elutasító földhasználókkal szemben). Határidő: 2005. március 31. Felelős: FVM 6) A vonalas infrastrukturális létesítmények (közút, vasút, autópálya, árvízvédelmi töltés) kezelőinek a felelősségi területükbe tartozó parlagfűvel fertőzött területeken, különösen a települések környezetében, illetve az átkelési szakaszokon, valamint a kiemelt idegenforgalmi körzetekben - lehetőségeik figyelembevételével - évente bővülő parlagfűmentesítést kell végezniük. Határidő: 2005. július 31. Felelős: GKM, KvVM 7) Közmunka programok indítása a környezet rendezésére és ezzel összefüggésben parlagfűmentesítésre, különös tekintettel a Balaton és a Tiszató kiemelt turisztikai övezeteire. Határidő: 2005. június 1., illetve folyamatos Felelős: FMM 8) Kezdeményezni kell a megyei munkaügyi központokon keresztül decentralizált keretekből megyei közhasznú munkaprogramok indítását.
a
Határidő: 2005. április 1., illetve folyamatos Felelős: FMM 9) Az Aerobiológiai Hálózat működtetése, pollen előrejelzés közzététele a meteorológiai jelentésekhez kapcsolódóan május-szeptember hónapokban. Az országgyűlési határozattal összhangban a parlagfűmentesítés megyei koordinációs feladatainak ellátását az ÁNTSZ megyei intézetein keresztül megyei parlagfű koordinátorok végzik. Szervezik, koordinálják a helyi programokat, fogadják az állampolgári bejelentéseket. Határidő: folyamatos Felelős: ÁNTSZ 10) Országos mozgalom indítása a nyilvánosság és a civil szervezetek bevonásával
40
A parlagfű mentesítő héten kívül, a Virágos Magyarországért Program, továbbá a Tiszta Magyarországért Program keretében országos parlagfűmentesítési akciók indítása, ami kiegészül parlagfű gyűjtéssel és a gyűjtött parlagfűért cserébe virágok, facsemeték és egyéb díszítők átadásával. 2005. évtől közzé tételre kerül azon települések neve, ahol jelentősen csökkent a levegő pollenkoncentrációjának mérhető értéke, egyidejűleg a parlagfűvel szennyezett területek nagysága. Határidő: 2005. november 30. Felelős: ÁNTSZ, BM, KvVM, FVM 11) Folyamatos, egységes és hatékony kommunikáció külön terv alapján. Határidő: folyamatos Felelős: ÁNTSZ 12) Parlagfűmentesítő hét meghirdetése hagyományosan június utolsó hetében (június 21-27. között), mely az egyik utolsó időpont a még nem virágzó parlagfű elleni védekezésre. Ekkor a leginkább érintett öt tárca – KvVM, EÜM, FVM, BM, GKM – közös közleményben forduljon a lakossághoz, környezetük gyommentesítését kérve „Országos Parlagfűmentesítési Hét 2005. június 21-27” Határidő: a programok indítására 2005. március 31., illetve folyamatos Felelős: KvVM, EÜM, BM, FVM, GKM Költségterv Feladat
Végrehajtásért felelős
Közérdekű védekezés feladatainak ellátása az FVM fejezetében lévő forrásból FVM Közmunka programok FMM Parlagfű koordinátorok helyi programjai, web lap működtetése ÁNTSZ Aerobiológiai hálózat működtetése ÁNTSZ Kommunikációs Programok, nyeremény játékok ÁNTSZ Civil szervezetek számára támogatás KvVM, FVM Tárcaközi Bizottság működése FVM Parlagfűmentesítő hét eseményei az FVM KvVM, BM, EÜM, fejezetében lévő forrásból FVM, GKM
Összeg 500 millió Ft 400 millió Ft 40 millió Ft 5 millió Ft 70 millió Ft 40 millió Ft 5 millió Ft 20 millió Ft
