Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Első kötet. II.7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. Dr. Juhász László PhD

II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda

Szállodavezetés és gazdálkodás

Hotel Menedzsment

Első kötet

II.7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda

Dr. Juhász László PhD

Bachelor of Art Turizmus – Vendéglátás 2005, 2010, 2015

Dr. Juhász László PhD.

1


Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban


2


Tartalomjegyzék II. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda

4

1. Szálláshely szolgáltatás rendszere 1.1. Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai

5 6

2. Szálláshelyek áttekintése 2.1. Szálláshelyek fogalma 2.2. Európai jogharmonizáció

8 8 12

3. Szállodák 3.1. Szállodák kategorizálásának áttekintése 3.2. Szállodák besorolásainak jellemző ellentmondásai 3.3. Európai harmonizáció

14 15 19 20

4. Szállodák szakmai csoportosítása 4.1. Szállodák szakmai csoportosításának lehetőségei 4.2. Hívatás turizmusra specializálódott szállodák jellemzői 4.3. Szabadidős turizmusra specializált szállodák jellemzői

33 33 38 43

5. Magyarországi szállodák szobaszáma

55

6. Inspiráció

64

7. Virtuális szállodai témaköre 7.1. „Üzemeltetési forgatókönyv”

65 65

8. Ellenőrző kérdések

70

Összefoglaló

71

Szójegyzék

72

Referencia lista

77


3


II. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda Cél a szállodavezetés tárgyának, a szállodáknak bemutatása, elhelyezése a turizmus és szálláshely szolgáltatás rendszerében. A klasszikus négy marketing eszköz M-4P,1 minden szolgáltatási szakember számára ismert eszköz. Szállodavezetés tárgya a szálloda, a termék, a „Product” a marketing első „P-je”. A szállodák, mint termékek és a szállodákat üzemeltető gazdálkodó szervezetek is a gazdaság és a turizmus részei. A termék biztosítja a szolgáltatás lebonyolításának a helyét. A szálláshely szolgáltatás meghatározó része a turizmusnak. A turisztikai költések 40 százaléka szálláshely szolgáltatásban kerül kiadásra, a turizmus szatellit számla rendszer kimutatásai alapján. Napjainkban a már a „M-7P” modell a jellemző a szolgáltatási szakirodalmakban. Emberek (people) lehet az egyik kiegészítő eszköz, azzal az általános indoklással, hogy releváns szerepe van az emberi tényezőnek a szolgáltatásban, mert például a szállodai vendégek a szolgáltatás kapcsolatba kerül a szolgáltató alkalmazottaival, mert a szolgáltatás interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a munkatársak közt. Ugyanakkor csak a front line, első vonalban dolgozó munkakörök kerülnek rendre kapcsolatba a vendégekkel, londiner, portás, szobaasszony, felszolgáló és ezeknek a gazdálkodási terülteknek a vezetőmunkatársai. Folyamat (process) a szolgáltatásban a fogyasztás, az ügylet lebonyolítása kiemelkedő jelentőségű és ezért helyezi be a szakirodalom a munkafolyamatokat a marketing eszköztárba. A vendég részese lesz a tevékenységnek, a tranzakcióban és ez ténylegesen befolyásolja az elégedettségét. A zökkenőmentes munkafolyamat a vendégelégedettség egyik eleme, másik a felszereltség és harmadik a szolgáltatások kínálata. Fizikai megjelenés (physical evidence) is bekerült a marketing alap eszköztárába. Az előző felvetéssel ezt indokolni is lehet. A kiterjedés megállíthatatlan már „M-9P” modell is kezd ismertté válni. A „Prospect” a kilátás, a koncepció, a jövőkép elismerten fontos a marketingterv készítésben. A „Planning” maga a tervezés is ismerten fontos tényező a vezetés és gazdálkodás területein. A szerző már létrehozta az „M-25P” modellt, amely huszonöt, olyan „P” betűvel kezdődő angol szót tartalmaz, amely a szolágáltatás nyújtással és így a pici-gazdálkodással meghatározó összefüggésben van. Szálloda termék kialakítását és fejlesztését a tulajdonosok a vendégigényekre alapozzák. Elérő utazási motivációjú vendégeknek eltérnek az igényei a szálláshellyel kapcsolatban. A szálloda, a szolgáltatás helyszíne ezért a kialakítása és a szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a marketingeszközök között. Már közhely szintű, hogy a szálloda legyen egyedi és ennek marketing eszköze lehet a felszereltség a megjelenés.

1

Product – Termék, Price – Ár, Place – Disztribúciós és értékesítési csatornák, Promotion – Értékesítés ösztönzés Dr. Juhász László PhD.

4


1. Szálláshely szolgáltatás rendszere A szálláshely szolgáltatás rendszerét több szempontból is megközelíthetjük. Az egyik megközelítés szerint a turizmus statikus rendszerében a turizmus belső rendszerének intézményeit és azon belül a turizmusra jellemző, alapszolgáltatást nyújtó, vállalkozásokat elmezezzük. A szálláshely szolgáltatás a turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállazások csoportja. A turizmus környezeti elemeinek (intézmények és alanyok) részletes ismertetése a szálláshely szolgáltatás környezete fejezetben kerül sor. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Szálláshely fogalma

tulajdonosok

VENDÉG

munkatársak

realizált ellenérték szálláshely szolgáltatást nyújt üzletszerűen megszakítás nélkül

létesítmény „Szálláshely szolgáltatás” A turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások között, a turisztikai termékek és szolgáltatások része a szálláshely szolgáltatás. Zárt szálláshely szolgáltatás területei például kollégium, korház. „Szálláshely” szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, Dr. Juhász László PhD, Docens BGF – KVIFK – Turizmus Intézet

1. Dia. “Szálláshely fogalma.” 2009. Szerző szerkesztése.

Szálláshely-szolgáltatás2 „Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása” Szálláshely3 „Szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület”. Szálláshely szolgáltatás lebonyolításának helye a szálláshely, melynek meghatározó terméke a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely, egyéb szálláshely azon belül a falusi szálláshely. 2 3

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről


5


Szálláshely szolgáltatás kínálta a szállodákban a szobakiadás, mert az elszállásolás helye a szállodai szoba és az abban esetlegesen elhelyezett pótágy. Közösségi és egyéb szálláshelyeken a férőhelyek alkotják a kínálatot, mert többágyas szobákban az ágyak jelenthetik a kínálatot, turista és ifjúsági szállodákban.

1.1. Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai - szálláshely szolgáltatások - szállodák, - közösségi szálláshelyek, - Egyéb szálláshely-szolgáltatás (559) Ebbe a szakágazatba tartozik az átmeneti vagy hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás egyágyas vagy többágyas szobákban vagy diákszállókon, diákok, (szezonális) vendégmunkások és egyéb személyek részére. Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: - diákszálló - kollégium - munkásszálló - családi panzió, szoba bérbeadása - vasúti hálókocsi - második otthonbeli szolgáltatásokat - saját nyaralók és hétvégi házak, Turizmus Szatellit Számla Másik megközelítésben a Turizmus Szatellit Számláinak rendszerét vizsgálhatjuk. A TSzSz a turisztikára jellemző szolgáltató szervezetek és intézményeket a turisztikai kiadások nagyságát és összetételét foglalja rendszerbe. A Turizmus Szatellit Számláinak Rendszerében a szállodák helye a kínálati oldalon a következő, Nemzetközi ajánlás szerint, a szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban. (A.) Turizmus specifikus termékek, (A.1.) Turizmusra jellemző termékek, (A.1.1.) Szálláshely szolgáltatások, (A.1.1.1.) Szállodák és egyéb szálláshely szolgáltatások, (A.1.1.2.) Második otthonbeli szolgáltatások. Hazai csoportosításban, a szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban. (A.) Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások (A.1.) Turisztikai termékek és szolgáltatások (A.1.1.) Szálláshely szolgáltatás (A.1.2.) Második otthon (jelenleg nincs adat). Mindkét rendszerben kitűnik, hogy a szálláshely szolgáltatás szerves és kiemelt része a turizmusnak, specifikus és jellemző termék. A szálláshely szolgáltatásnál a nemzetközi Dr. Juhász László PhD.

6


elvárás elkülönítve kiemeli a szállodákat és egyéb szálláshely szolgáltatásokat. A szálláshely szolgáltatás a zárt, a közösségi és az egyéb szálláshely szolgáltatás. A szálláshely szolgáltatás vezetési és gazdálkodási döntései hasonlóak mind a három területen. A szállodavezetés döntéseit természetesen a három terület adottságai is befolyásolják. A szállodavezetést befolyásoló tényezők egyik eleme a szállodák adottságai voltak a szállodavezetés alapjai fejezetben. Zártszálláshely szolgáltatás Olyan egységek üzemeltetését jelenti, mely szervezeteknél a szállásszolgáltatás csak a másodlagos tevékenységek, szolgáltatások közé tartozik, tehát nem alaptevékenység. Sajátos zárt szálláshely szolgáltatók lehetnek az iskolai kollégiumok, a korházak, a munkásszállók és a laktanyák. Tehát az emberek elsősorban nem a szállás igénybe vétele miatt mennek ezekre a helyekre, de céljaik eléréséhez rövidebb, esetlegesen hosszabb távú ott-tartózkodás szükséges. Gondoljunk a korházra, ahol egy műtét után napokig bent fekszik a beteg, vagy a laktanyára ahol a kiképzés miatt kell hónapokig ott tartozódni, a katonának. Zártszálláshely szolgáltatás, a klub jelleggel üzemelő szervezetek jellemzője. Ezeken, a helyeken, más szolgáltatásokon kívül szállást is nyújtanak a tagoknak. Ilyen lehet egy vállalati vagy szakszervezeti üdülő vagy iskolai tábor. Ezeknél, a szállástípusoknál a szolgáltatásokat kizárólag az arra jogosultak vehetik igénybe. Ilyen „tagság” lehet, hogyha valaki egy cég munkatársa vagy egy erdei tábor esetében egy általános iskola tanulója.


7


2. Szálláshelyek áttekintése 2.1. Szálláshelyek fogalma A szálláshely és szálláshely szolgáltatás alaprendelkezéseit a „Kereskedelmi Tőrvény” határozza. A szálláshely szolgáltatás üzleteinek működésének rendjét a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályozza. Szálláshely szolgáltatásnál a szállásszolgáltatás, a szobakiadás a kulcsszó illetve a minimálisan öt hasznosítható szoba megléte, amely a szállodák esetében 11 szoba. Az egyéb szálláshely szolgáltatásokhoz nem rendel kötelező kapcsolódó ellátást és szolgáltatást a rendelet, mint a szállodáknál. Kereskedelmi szálláshelyek jogi, rendelet szerinti csoportosítása Szálláshely szolgáltatás alaprendelete az osztályba sorolási rendelet volt. A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet és annak módosításai az 54/2003 GKM illetve a 239/2009. (X.20) kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. Ez alapján a kereskedelmi szálláshelyeket jogi szabályozottság szerint a következőképen csoportosították. szálloda éteremmel gyógy-szálloda wellness-szálloda garni-szálloda apartman-szálloda panzió kemping üdülőház turista-szálló ifjúsági-szálló. A tíz kereskedelmi szálláshely csoportból hét a nevében is szálloda és csak a kemping, amely nem szálloda jellegű volt. A mindenkori szálláshely szolgáltatás alaprendelete segítséget kell, hogy nyújtson - a vendégek a kiválasztásban, - a szolgáltatóknak a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, - a hatóság számára az ellenőrzésekben. A rendelet a felszereltséget, a kötelező szolgáltatásokat valamint a fakultatív szolgáltatásokat szabályozta és ezzel a kategória és létesítmény besorolást is. Tegyünk egy rövid eszmefutatást a rendelet áttekintésére. Szálloda étteremmel – tipikus szállodai létesítmény egy melegkonyhás éteremmel és felsőbb kategóriában egy nem melegkonyhás, egyéb vendéglátó üzlettel. Minden szálloda (644) ide sorolódik, amely az összesből (878) nem gyógy (62), wellness (107) vagy apartman (48) és kastély (17).4 A hazai statisztikai adatgyűjtés nem követi a rendeleti és szakmai csoportosításokat, így például a garni-szállodákról sincs statisztikai adatgyűjtés, bár külön besorolásban volt a működési engedélybeli elnevezéssel a szálloda.

4

KSH 2010 júliusi adatok.


8


Gyógy-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára természetes gyógy tényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógy tényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, 2-5 csillagos lehet. Érdekes ellentmondás, hogy egy hosszabb 21 nap vagy rövidebb 7 napig tartó kezelésre a kétcsillagos besorolás jogilag engedélyezett volt. A gyógy-szállodák közel fele nem rendelkezett OGYFI5 működési engedéllyel a gyógyászati szolgáltatásaikra. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Működési engedély megnevezés szálloda. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Kereskedelmi szálláshelyek jogi csoportosítása 45/1998 IKIM rendelet

Felszereltség

54/2003 GKM rendelet

12 terület

I

szálloda étteremmel

II

gyógy-szálloda

III

wellness szálloda

IV

garni-szálloda

V

apartman szálloda

VI

panzió

Kötelező szolgáltatás 7 szolgáltatási terület

VII kemping

Fakultatív szolgáltatás

VIII üdülőház

95 szolgáltatás

IX

turistaszálló

X

ifjúsági szálló

(2-30 pont / tényező)

csillag 1 * - 5 * * * * * Dr. Juhász László PhD, Szállodaigazgató - BGF – KVIK – Turizmus Intézet

2. Dia. Kereskedelmi szálláshelyek jogi szabályozása. 2004-2009. Szerző szerkesztése.

Wellness-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel, rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a kilenc pontban meghatározott feltételeknek, a létesítmény 3-5 csillagos lehet. Rekreációs vendég már nem lakhat kétcsillagos szállodában csak a gyógyulni vágyó. Wellness szállodára sincs külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Működési engedély megnevezés szálloda.

5

OGYFI – Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, ÁNTSZ szakosodott intézete. Állami Népegészségügyi Szolgálat, amely például a gyógyászati kezelések és korházak működését is engedélyezi. Dr. Juhász László PhD.

9


Garni-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, 1-4 csillagos lehet. Ez is egy nagy ellentmondása volt a rendeletnek. Itt csak egy - három csillagot szabadna engedélyezni, a szerző egyéni szakmai véleménye alapján. A szállodára volt külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket nem mutatja ki. Működési engedély megnevezés nem volt külön 2007 óta, csak egyszerűen szálloda. Apartman szálloda - az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garni-szállodákra előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik, 3-5 csillagos lehet. Apartman szállodára nincs külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. A működési engedély megnevezés szálloda. Panzió, fogadó - Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsősorban rövid időtartamú6 tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban szállást és egyéb, a szállodánál szűkebb körű kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és panzió osztályba sorolták be. Működési engedély csak önállóan a panzióra adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön működési engedély szükséges. A panzió étteremmel és panzió étterem külön megnevezett működési engedélyek voltak 2007-ig. Most csak panzió megnevezés szerepel. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Kemping – Sátorral, illetve lakókocsival érkezők elhelyezésére szolgáló közművesített terület, amelyet kemping osztályba soroltak. Üdülőház - a kempingben vagy egyéb zárt területén található üdülőházra is az üdülőház osztályba sorolási feltételeit kell alkalmazni. Azok az egyedi lakó vagy üdülőegységek, amelyek családok vagy kisebb csoportok elszállásolására alkalmasak, és megfelelően közművesített területen vagy kempingben, vannak, és amelyet üdülőház osztályba soroltak, (vállalati és egyéb üdülő jellegű épületek hasznosítása lehetősége). Turistaszálló - Magyarországon 2003. december 1-jétől egyéb kereskedelmi szálláshely kategóriába sorolt szállás. Nem tekinthető szállodának, hiszen szolgáltatásaiban elmarad a hotelek színvonalától. Az a kereskedelmi szálláshely, amelyben a férőhelyek általában 5 vagy annál többágyas szobában vannak, és turistaszállás osztályba soroltak (turista és menedékházak hasznosítása). 6

A KSH 2012.12.31. jelentése szerint a panziók átlagos tartózkodási ideje 2.32 nap, volt és ez 11%-kal alacsonyabba szálláshelyek 2.61 átlagos tartózkodási idejénél. Dr. Juhász László PhD.

10


Ifjúsági szálló - olyan egyéb kereskedelmi szálláshely, mely szolgáltatásainak választéka és technikai felszereltsége alapján nem felel meg a szálloda jellegű kereskedelmi szálláshely kategóriának. Az a kereskedelmi szálláshely, amely a fiatalkorúak és az ifjú felnőttek (35 éves korig) elszállásolására szolgál, és megfelel a külön jogszabályban előírt kategóriába sorolási követelményeknek (kollégiumok nyári hasznosítása). Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Kereskedelmi szálláshelyek részaránya és fejlődése

egys e % 1998

szálloda

629

var %részarány

2005 22 836

Fejlődés

2013

27

1 024 34

62,8

11,1

40 1 225 39

1 019 33

-9,7

-6,8

0

0

0,0

-9,4

panzió

1 128

turista

264

9

242

8

ifjusági

133

5

140

4

360 12

170,7

7,1

üdülő

369

13

401

13

393 13

6,5

-0,3

kemping

283

10

273

9

8

-9,2

-1,7

3 053 100

8,8

0,0

ker szall 2 806 100 3 117 100 Szálloda +56 %

257

Szálloda + 5 pont

Csökkenés turistaszálló -0,2 pont Kemping -3.3 % pont

+ 352 db

Évi átlag 35 szállodanyitás Dr. Juhász László PhD, Szállodaigazgató - BGF – KVIK – Turizmus Intézet

3. Dia. „Szálláshelyek fejlődési trendjei” 1998-2013- Szerző szerkesztése.

Kereskedelmi szálláshelyek kategorizálásának fejlődési trendjei A dia jól szemlélteti a szállodák piaci térhódítását a kereskedelemi szálláshely szolgáltatáson belül. A kereskedelmi szálláshelyek között a szállodák fejlődése a legdinamikusabb. A vizsgált időszakban 1998 és 2008 között a szállodák száma 56 százalékkal növekedett és ezzel piaci részarányát 4.7 százalékponttal növelte. Az elmúlt tíz évben évente, ez átlagosan évente 35 szállodanyitását jelentette. Ugyanakkor látható, hogy 2005 és 2008 év időszakában a szállodai egységek részaránya nem változott 27% maradt. A szállodáknál alacsonyabb ütemű a panziók fejlődése, de ez is évi átlagos 30 új panzió megnyitását jelenti. A piaci részesedése a panzióknak stabil 40 százalékos maradt az elmúlt tíz évben. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek fejlődési üteme elmarad a szállodák és panziók ütemétől. Sajnálatos módon a kempingek száma csökken, holott a potenciális kereslet kialakult ezen, kereskedelmi szálláshelyek iránt is. Várhatóan továbbra is a szállodák, és panziók fejlődési üteme nagyobb marad, mint a többi szálláshelyé.


11


A hazai és nemzetközi osztályba sorolások hatósági, jogi célja lehet a kötelező felszereltség és kötelezőszolgáltatások minimális követelményének egységes biztosítása és a vendég tájékozódás segítésére a szálláshely kiválasztásnál. A szálláshelyek jogi csoportosításánál a felszereltség és kötelezőszolgáltatások területén a legfőbb szempontnak azt tartja a szerző, hogy - a vendégek a lehető legegyszerűbben megtalálják az utazási motivációs igényeinek legjobban megfelelő szálláshelyet, - szálláshely szolgáltatók rendelkezzenek egy szabályozott és elismert a minőségbiztosítási eszközzel, - a hatóságok a rendelet alapján a képesek legyenek hatékonyan és objektíven ellenőrizni az előírásaikat. A kereskedelmi szálláshelyek csoportosítása 2003 évben változott meg. A wellness és apartman szállodák ekkor kerültek be a külön megjelelődésbe. Addig csak a gyógyszállodák és garni szállodák voltak kiemelve a majd ezer szálloda közül. A következő változás időpontja az európai jogharmonizáció okán 2009 évben volt.

2.2. Európai jogharmonizáció A 2004. évtől és különösen 2009. évtől a fogalmak és specializálódott létesítmények új értelmezést kaptak. Ez alapján a szálláshely fogalma, szálláshely szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. A szálláshely-szolgáltatás fogalma, az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Ezzel egy időben a megváltozott a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás megnevezés helyette szálláshely szolgáltatás tevékenység került elfogadásra. A rendeletalkotók7 a következő fogalmakat határozták meg és ezzel törölték a korábbi tíz kereskedelmi szálláshelytípus megnevezést. Szálloda, panzió, kemping és üdülőház és ez most már egyezik 133/2007. (VI.13.) számú kormányrendeletben meghatározott működési engedélyek megnevezésével. A turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely megnevezése egységesen „közösségi szálláshely”. A fizetővendéglátás és falusi turizmus szálláshelyei pedig „egyéb szálláshely” megnevezésre változtak. Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy.

7

239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről Dr. Juhász László PhD.

12


Csak az ágyak számának meghatározása az új a fogalomban, ez korábban nem volt. Ez részben befolyásolja az egy - két és családi valamint apartman-szállodák besorolását illetve ágyakkal való ellátását. Panzió, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz. Szigorúbb a szabályozottság miatt nem lehet már 150 szobás panzió. Minden létesítmény 11 szoba és 21 ágy felett szálloda.8 Kemping, az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik. A korábbi megfogalmazáshoz képest sokkal pontosabb a meghatározás. Üdülőház, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától. Közösségi szálláshely, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. Ez váltotta fel illetve vonta össze a turista és ifjúsági szállodákat. Egyéb szálláshely, szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az eddigiek közé nem tartozó, nem kizárólag szálláshely szolgáltatásrendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Falusi szálláshely, Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések. Valamint a gyógyhelyek kivételével az 5.000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. A megnevezések részben pontosabbak lettek részben nem változtak. A közösségi és egyéb szálláshely megnevezés a valós új tartalom az EU harmonizációs változásoknak.

8

Ennek hatására is a KSH 2006.12.31. jelentése szerinti 13.4 üzemméret lecsökkent 2011.12.31. időszakra 11.4 átlagos szobára a panzióknál. Dr. Juhász László PhD.

13


3. Szállodák Alapfeltételek voltak a szálloda meghatározásához 2009-ig - legalább 11 szoba, - a férőhelyek 80%-a 1 vagy 2 ágyas szobában legyen, - ellátást (vendéglátást) nyújtson, - szolgáltatásokat nyújtson, - egy étteremmel, egyéb vendéglátóhellyel rendelkezzen. Az 2009 megfogalmazás meglehetősen szűkebb, - legalább 11 szoba, - legalább 21 ágy, - szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatás. „Szálloda 54/2003 GKM rendelet” Ezen rendelet szerint a szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység feltételeiről szóló 133/2007.(VI. 13.) Kormányrendelet mellékletének a 4100. Szálloda pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik. „Szálloda 133/ 2007 VI. 13. Kormányrendelet” Működési engedélybeli meghatározás 4100. Szálloda „Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankettés konferencialehetőség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatásokat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Működési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön működési engedély szükséges. ” 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. „Szálloda” az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Amennyiben megtekintjük a harmonizáció előtti és utáni megnevezéseket valamint a köztes működési engedélybeli meghatározást láthatjuk a fogalmi lazulást, különösen a szolgáltatások területén. A jogalkotó kizárja, hogy egy családi szálloda 11 szobás legyen és minden szobája egyágyas legyen, illetve a tulajdonosra bízza, hogy éri el a legalább huszonegy ágyat. Dr. Juhász László PhD.

14


3.1. Szállodák kategorizálásának áttekintése9 A szállodákat 1 - 5 csillagig kategorizáltuk,10 az 54/2003 osztályba sorolási kormányrendelet szerint. A besorolás alapja három tényező volt, - felszereltség (12 területen), - kötelező szolgáltatások (7 terület), - fakultatív (válaszható) szolgáltatások (95 tétel). A rendelet értelmében a szállodák számba vették az elemek meglétét és önbevallással a szállodát vagy bármely más kereskedelmi szálláshelyet az üzemeltető, önbevallással besorolt. A kitöltött nyomtatványt megküldték a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak és a hivatal visszaigazolja a szálloda besorolását. A jegyző, a fogyasztóvédelmi hivatal és MKH rendszeresen ellenőrizhette a besorolás feltételeinek meglétét. Négy nagy hiba volt a rendszerben  az önbevallást senki nem ellenőrizte,  az osztályba sorolásnak nem volt időintervalluma, örökre szólt,  nem voltak rendszeres időszakos ellenőrzések,  nem volt naprakész a rendelet.11 Felszereltség12 Felszereltségüket tekintve 12 területen állít fel követelményeket a rendelet a szállodákkal kapcsolatban, 1.Vendégfogadás, recepció 2. Szobaegységek nagysága, 3. Szobák berendezése és felszerelése, 4. Vizesblokkok száma, 5. Vizesblokk berendezése és felszereltsége, 6. Vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök, 7. Lift, 8. Parkoló, garázs, 9. Gazdasági és személyzeti bejárat, 10. Személyzet öltözete, egyenruha, 11. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben, (Ez csak az egycsillagos szállodánál volt követelmény) 12. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. 9

54/2003 rendelet alapján, az egységes európai (Hotelstars) kategorizálás elkezdődött és 2012 év végére használatható lesz. 10 „Kategória”, Valóságot kifejező fogalom, azonos jellegűk lapján azonos osztályba (csoportba) sorolható halmazok. „Színvonal”, Kategóriához viszonyított állapot azonos halmazon belüli fejlettség mértéke. „Minősé – megfelelés”, A szálloda által felállított követelményekhez, színvonalhoz való alkalmazkodás mértéke, a minőség. 11 2010-es kivezetése és 2012es várható megszűnésekor ugyanozok az elvárások szerepeltek a rendeletben, mint az alkotáskor 2003 évben. 12 A 239/2009 kormányrendelet tíz kötelező felszereltségre vonatkozó, engedélyezési követelményeként határoz meg. Dr. Juhász László PhD.

15


A területek alapvetően a meglétre, nagyságra és berendezésekre tesznek kötelező kitételeket. A felszereltség tekintetében is, mind sok más területen is a rendelet nem követte a fejlődő elvárásokat. Kötelező szolgáltatások A kötelező minimum szolgáltatásokat hét területen szabályozza a rendelet. A szálláshely szolgáltatók többsége a szerző feltételezése szerint, nem a rendelet előírása miatt cserél textíliát a vendég érkezése előtt vagy a vendég kérésére. Kiemelkedő kötelezőszolgáltatás a 8 illetve 12 fajta magyar minőségi borfajta kötelező kínálata. Kevesebb ellentmondást tartalmaz mind a rendelet többi része. A kötelező szolgáltatások területei, 1. Recepciószolgálat, 2. Textíliaváltás, 3. Étel és italkínálat, 4. Felszolgálás, 5. Egyéb szolgáltatások, 6. Szobaszerviz, 7. Légkondicionálás. 13 1.Recepciószolgálat 2 csillag, egy idegen nyelvismerettel rendelkező munkatárs látja el a szolgálatot. A tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető legyen. 3 csillag, a vendégfogadó szolgálatot 24 órán át, ebből két idegen nyelven legalább napi 16 órán át, látják el. Csomagszállítást a vendég kívánságára a szálloda munkatársa köteles ellátni. 4 csillag, 24 órán át műszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 16 órán át londiner által. 5 csillag, 24 órán át műszakonként legalább három idegen nyelven. Csomagszolgálat, legalább napi 24 órán át londiner által. 2.Textilváltás Ágynemű, legalább egyszer vagy akár háromszor hetente a szálloda színvonalától függően. Új vendég esetén azonban, a vendég érkezése előtt kötelező tiszta ágyneműt kell adni a vendégnek. A napi ágyazás szintén kötelező minden kategóriában. Fürdőszobai textíliák, kéz és fürdőtörülköző, kád elő kétnaponta. Vendég kívánsága szerint kötelező a fürdőszobai textília cseréje minden alkalommal. Mosás, vasalás, a mosatásra átadott ruhaneműt 24 órán belül tisztán vissza kell adni. A ruha, fehérnemű átvasalását a szállodának hétvégén is biztosítani kell. 3.Étel-, italkínálat Szezonjelleggel működő szállodában - legalább kétféle 3 fogásos menü, 13

A 239/2009 kormányrendelet hét kötelező szolgáltatást állít a szálloda üzemeltetési követelményeként.


16


- a főfogásban 2-2 választási lehetőséggel. Büféebéd és büfévacsora - 5-5 fajta előétel, főétel, - 3-3 fajta leves, saláta és desszert, valamint - kétféle sajt. Egész évben üzemelő szállodában - a la carte ételválaszték, itallap, - legalább 12 fajta magyar minőségi borral. - az italrendelést szakmai tanácsadás segíti, csak ötcsillagos szállodákban. 4. Felszolgálás - reggeli 10 óráig, - szobaszerviz 24 órán át, - étel 11-23 óráig, szobaszerviz is, a fennmaradó időben kis étlap, - ital legalább 18 órán át, szobaszerviz 24 órán át. 5. Egyéb szolgáltatások - csomag- és értékmegőrzés, - üzenetközvetítés, - ébresztés. - telefax, - fénymásolás, - kulturális és idegenforgalmi információk nyújtása, - a porta továbbítja a vendég postai küldeményeit. - készpénzkímélő fizetés mód biztosított. - széf a szobákban vagy a portán, - bel és külföldi sajtótermékek árusítása, - repülőjegy konfirmálási lehetőség biztosítása, - fitnesz vagy gyógyászati centrum, - garázsszolgáltatások, kocsi rendező szolgálat, - konferenciaszolgáltatás. 6. Szobaszerviz az étterem nyitvatartási ideje alatt illetve magasabb kategóriákban 24 órás szolgálat külön étlappal. 7. Légkondicionálás a szállodai közös helyiségek légkondicionáltak bizonyos szállodai kategóriáknál. Fakultatív szolgáltatások14 A fakultatív szolgáltatásoknak 95 választható szolgáltatási tétele volt. Ezek egyedi pontozása 2-től 30 pontig terjedt. A kereskedelmi szálláshelyeknek kategóriájuknak

14

A 239/2009 kormányrendelet fakultatív szolgáltatásokat elhagyja és a kategorizálás jogalkotójára bízza.


17


megfelelő mennyiségű pontszámú fakultatív szolgáltatást kell nyújtani. A következő pontozási minimum határok voltak érvényben, 1*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 0 pont 2*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 25 pont 3*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 90 pont 4*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 130 pont 5*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 170 pont. A szállodák többsége a fakultatív szolgáltatások területén könnyen elérte a megkövetelt pontszámot és négy vagy öt csillagos besorolásba, helyezhette a szállodát. Összegzés • A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet öt szállodatípust emelt ki. Kettő nevezetesen a gyógy és a wellness valóban specializációra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, mert a többnapos látogatók, a turisták két jól ismert utazási motivációját, célját foglalja magába. • A gyógy-szállodára előírás volt, hogy saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. Ennek a megfeleltetése volt az OGYFI minősítés, amellyel nem rendelkezett és nem rendelkezik a gyógy-szállodák mintegy ötven százaléka. A gyógyintézetek egyik típusa a gyógyszálloda és így törzs adatlappal kell, hogy rendelkezzen. Az adatlap tartalma meglehetősen komoly és sok határozott elvárást tartalmaz a gyógyszálloda megnevezés használatához. A szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógyszálló és wellness elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettős és ellentmondásos követelmény.15 • A „wellness-szálloda” osztályba sorolása lehetett három-ötcsillagos. A kategóriát a felszereltség és a kötelező szolgáltatások határozták meg. Így fordulhatott elő, hogy „wellness-szálloda” üzemel beltéri medencével, amelynek az egy vendégre jutó négyzetmétere nem éri el 0,1 négyzetméter szakmai mutatószámot. Itt lehet előremutató segítség a szakszövetségi besorolás. • További kettő megkülönböztetés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használható megjelölést a vendég számára. Hasonlóan az apartman-szálloda elnevezés sem utazási motiváció alapján született megkülönbözetés. Az étterem nélküli szálloda a „garni szálloda” és ez a szálloda megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Elfogadható, hogy kettő vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsillagos „garni szálloda”, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is. A kisebb nagyobb ellentmondások ellenére egy évtizeden át betöltötte a szerepét a rendelet. Az európai jogharmonizáció okán a jogszabályok módosítására volt szükség és ez a hármas díszharmóniát feloldotta. 15

A Wellness-szállodák szekciója, szövetsége felvállalta egy egyedi követelményrendszer kialakítását, de a gyógyszállodáknak, még szekciója vagy szövetsége sem alakult meg és ez igaz a gyógyhelyekre is. Dr. Juhász László PhD.

18


3.2. Szállodák besorolásainak jellemző ellentmondásai A korábbi rendelet öt szállodatípust, szakosodást emel ki, a jelenlegi egyet sem. A specializációkból kettő nevezetesen a gyógy és a wellness valóban szakosodásra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába. További kettő megkülönböztetés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használható megjelölést a vendég számára. . Nincs kiemelés a többi szakosodásra, bármely szálloda használhatja a kereskedelmi megnevezésében vagy reklámjaiban bármely szakosodásra utaló jelzőt, ez különösen érdekes lehet a versenyhivatal számára a gyógyszállodák, vagy például konferencia szállodák esetében. Apartman-szálloda elnevezés nem utazási motiváció alapján született megkülönbözetés. A szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógy-szálloda és wellness–szálloda elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettős és ellentmondásos követelmény. Konferencia-szálloda elnevezés nem szabályozott, ugyanakkor utazási motiváció.16 Kilencvenes évek elején, a szállodák országszerte rendezvény és egyéb kisebb nagyobb multifunkcionális termeket, különtermeket alakítottak ki. Ma már nincs olyan szálloda, ahol ne lenne egy vagy több különterem és ez igaz függetlenül a szálloda helyszínétől, kategóriájától vagy szakosodásától. Az osztályba sorolási rendelet kötelezte a négy csillagos szállodákat, hogy legalább egy különteremmel rendelkezzenek és az ötcsillagos szállodákat, hogy különtermek álljanak a vendégek rendelkezésére. A szállodák a kereskedelmi elnevezésükben használják a „conference” és vagy például a „congress” jelzőt a szálloda nevével együtt. Ugyanakkor a rendeletek a mai napig nem rendelkeznek a „rendezvény-szálloda” elnevezési lehetőségről, így arról sem hogy a konferencia szállodák különtermeinek száma ezek nagysága és berendezése valamint technikai felszereltsége milyen minimum elvárásnak kell megfelelni. Gyógy-szállodák esetében az osztályba sorolás lehetőséget ad kettőcsillagos gyógyszállodaműködtetésére. Ott ahol természetes gyógy-tényezőkkel orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosítanak és ahol a klasszikus kúra 14 napos, így a vendég tartózkodási ideje a leghosszabb, ott lehet a szálloda kétcsillagos. Ugyanakkor az apartman szállodáknak legalább háromcsillagosnak kell lennie, itt nem lehet két csillag. Wellness-szálloda lehetett három-ötcsillagos. A színvonalat a felszereltség és a kötelező szolgáltatások határozták meg. Így fordulhat elő, hogy „wellness-szálloda” üzemel beltéri medencével, amelynek az egy vendégre jutó négyzetmétere nem éri el 0,1 négyzetméter

16

A vendégéjszaka részaránya közel azonos az egészségturisztikai motiváció piaci részarányával 12-13%.


19


szakmai mutatószámot. Itt lehet előremutató segítség a megfelelő szakszövetségi szakosodási névhasználat és kategória.17 Garni-szálloda, az étterem nélküli szálloda, a „garni szálloda” és ez a szálloda megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A „garni szálloda” lehetett egynégycsillagos. Elfogadható, hogy kettő vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsillagos „garni szálloda”, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is.

3.3. Európai harmonizáció Az európai jogharmonizáció okán megalkották a 239/2009. (X. 20.) kormányrendeletet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A két fő terület - az engedélyezési követelmények a kötelező felszereltség elvárásaival és - a működtetési követelmények a kötelező szolgáltatások elvárásaival. 1/A. Engedélyezési követelmény Az engedélyezési követelmények a korábbi osztályba sorolási rendelet tízpontos felszereltségre vonatkozó követelményeit tartalmazza. 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett recepció. 2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 3. Csomag- és értékmegőrző helyiség. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a harmadik (3.) ágytól ágyanként további öt (5) négyzetméter. 7. A szállodai szobaegység berendezése. a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100×200 cm), b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi), c) ruhásszekrény, d) asztal, e) bőröndtartó vagy bőröndtároló, f) papírkosár, g) sötétítőfüggöny vagy zsalu, 17

A wellness-szállodákra vonatkozó követelményrendszer inkább a szállodavezetők és vagy a tulajdonosok egyedi elvárásait tartalmazta. Nem a wellness alapelvein alapuló vendégigény elvárás volt a fókuszban, hanem a versenytársak piaci belépésének gátlása, de azt acélt sem érték el a lobbista jogalkotók. Dr. Juhász László PhD.

20


h) a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár. 8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 10. Közös fürdőben, zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló. Kimaradt a korábbi rendeletből a következő felszerelési követelmények. - Vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök - Parkoló, garázs, - Gazdasági és személyzeti bejárat, - Személyzet öltözete, egyenruha, - A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. Bekerültek a rendeletbe - Csomag- és értékmegőrző helyiség. - A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. Látható, hogy recepció „front desk” csak 31 ágy felett elvárás. A rendelet kitér a közös fürdő felszereltségére, de nem rendezi a szállodai szobák fürdőszobáinak felszereltségét. 1/B. Üzemeltetési követelmény 1.24 órás recepció vagy portaszolgálat. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető.18 3. A szobákban ágyazás naponta. 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása. 5. Textilváltás 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. 7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentális reggeli 10 óráig. Az üzemeltetési követelmények a korábbi rendelet, kötelező szolgáltatásait váltotta fel. A harmonizáció során kimaradtak az alábbi tételek, 4. Felszolgálás, 6. Szobaszerviz, 7. Légkondicionálás. Újonnan bekerült szabályozott szolgáltatások, mint az üzemeltetés követelményei 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető. 18

5/1990. (IV.5.) KeM rendelet a szakképesítésről. A Kereskedelmi Minisztérium rendeletének 2. számú melléklete a „Szakképesítéshez kötött tevékenységek a kereskedelemben” 7. pontja szerint „5 és 4 csillagos szállodák osztályon felüli vendéglátó egység, raktárház, általános áruház irányítói (vezetői tevékenysége) a) szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött illetve b) bekezdés szerint nem szakirányú egyetemei, főiskolai vagy középiskolai érettségi bizonyítvány és felsőfokú áruforgalmi szakvizsga bizonyítvány szükséges. Dr. Juhász László PhD.

21


3. A szobákban ágyazás naponta. 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. Mindkét területen megállapítható, hogy meghatározó változások nem történtek. A legnagyobb eltérés a szállodai vendéglátás, a gasztronómia elvárásainak eltörlése. A nyolc – tizenkét fajta magyar bor, sajtok, menük és felszolgálási időszakok kiemelése illetve átváltása arra, hogy legalább kontinentális reggeli 10 óráig, legyen a szállodákban. Összegzés • A szerző véleménye szerint, a szakma megtette az első szükséges lépést annak érdekében, hogy legyenek jogszabályban rögzített engedélyezési (felszereltség) és kötelező szolgáltatásokat (üzemeltetési követelmények) tartalmazó elvárások. • A rendelet sugallja, hogy itt és most a szálláshely-szolgáltatás szabályozása fogalmazódott meg. • Kiemelendő, hogy a rendelet 19. § (1) szövegezése szerint, a 2. és a 3. számú mellékletben már meglévő besorolásokat kell a jegyzőnek figyelembe venni. A 2 és 3 számú mellékletek tartalmazzák a szálláshelyek és magánszálláshelyek besorolási feltételeit.

Európai csillagok A kategorizálás nemzetközivé válásának gyökerei a szállodaláncok kialakulásával köthető össze. A szállodák azonos márkanevei megkövetelték a név, a lógó, a piaci-gazdálkodás egységessége után a megjelenés, majd a felszereltség, a szolgáltatások, és végül a kínálat és a technikai azonosságot. A standard kialakítása és betartatása kiemelt tényezővé vált a szállodalánc vállalatoknál, legyen az klasszikus (Meridien) vagy franchise alapú (Best Western). Minőségbiztosítási eszközként kialakítottak ellenőrző listákat. Ezekből a listákból alakultak ki későbbiekben a nemzeti minőségi díjak elvárási listái és a különböző régiók, országok kategorizálási alapjai. A szállodavállalatok a brand illetve márkaneveikkel nemzetközi piac egységesítését érték el, a szállodáikban.19 Vannak és voltak országok, ahol országos szintű kategorizálás sem alakulhatott ki, mert a régiók vagy tartományok rendelkeznek saját kategorizálással. Hazánkban az országosan alkalmazott „osztályba-sorolási” rendelet alkalmas volt az egységes kategorizálásra. Hosszú évtizedeken keresztül egy ország sem akarta feladni a saját rendszerét és így elutasítottak minden kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a vendégek szálláshely kiválasztását segítsék. A legismertebb indok az volt, hogy a szállodák a specializáción belül is az egyediségekre törekednek, így egy nemzetközi kategória rendszer az egységesítéssel ezt a törekvést gátolja. A nemzetközi szállodaláncok az országhatárokon és kontinenseken átnyúló márkásítás piaci előnyeit kihasználták. A vendégek egyre erőteljesebben igényelték, elvárták a nemzetközi kategorizálási rendszert, hogy adott kategória azonos tartalmat jelentsen. 19

Tartozhat a szálloda a szállodavállalathoz a tulajdon használati jogán (tulajdon, résztulajdon, lízing, bérlés, üdülési jog) illetve franchise vagy managementszerződés esetében, üzemeltetési jog alapján. Dr. Juhász László PhD.

22


Az Európai Parlament belső vizsgálatot tartott a szállodai besorolásról az Európai Unióban, melyről jelentés készült a 2003. szeptember 18. (IV/2003/12/03). Már 2006 decemberében elfogadásra került a „Szolgáltatásokról szóló irányelvek a belső piacon” Az Európai Parlament 2007. november 29 napon elfogadta, hogy az „EU új turizmus politikájában, a partnerség erősítése kapott szerepet”. A szolgáltatásokról szóló irányelvre a belső piacon dokumentum preambulumának 102. cikkelye kimondja, az átláthatóság követelménye különösen fontos az olyan területeken, mint a turizmus, és kiemelten a szállodaiparban, ahol a minősítési rendszerek használata elterjedt. Sőt, célszerű megvizsgálni az európai szabványosítás összeegyeztethetőségét és a szolgáltatások minőségét. Az irányelv 26. cikke kimondja, hogy a szolgáltatók tegyenek lépéseket önkéntes alapon a szolgáltatás minőségbiztosítása érdekében. Elvárja az irányelv, hogy „a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó minőségi megjelölésekhez kapcsolódó szolgáltatások könnyen hozzáférhetők legyenek az igénybevevők és a szolgáltatók számára”. Továbbá a 26. cikk, a szolgáltatások minőségére vonatkozó részben utal arra, hogy „a tagállamok intézkedéseket hoznak - a szakmai testületek, valamint - a kereskedelmi kamarák és - a fogyasztói érdekképviseletek közösségi szintű együttműködésére annak érdekében, hogy támogassák a szolgáltatásnyújtás minőségének javítását, különösen azáltal, hogy értékelését megkönnyítik.” Végül, a tagállamok, a Bizottsággal együttműködve kísérő intézkedéseket hoznak, hogy ösztönözzék elsősorban a fogyasztói érdekképviseletek által elvégzett, független értékeléseket a minőségével kapcsolatban. A következő kitétel jeleníti meg, az Európai Szállodai Csillagok hazai bevezetésének módját, mely szerint a tagállamok, a Bizottsággal együttműködésben ösztönzik az önkéntes európai szabványok fejlesztését azzal a céllal, hogy elősegítsék a szolgáltatásnyújtás minőségének javítását. Az irányelv megadta a lehetőséget az európai tagállamok szállodaszövetségeinek az együttműködésre, igaz ezek nem fogyasztói, hanem szolgáltatói érdekképviseletek. Az eljárásban a tagállamok szállodaszövetségei és a HOTREC járt az élen. A kategorizálás előtt nemzetközi felméréséket, vendégmegkérdezéseket alkalmazott a szervezet. Ennek egyik tanulsága volt, hogy a vendégek a szállodaválasztás fontosságában 66%-ot képviselnek a személyes javaslatok. A sorrendben 40%-ot képviselnek a szállodai csillagok száma, 30%-ot a szállodai márkanevek és 30%-ot a web megtekintések. Látható, hogy a csillagok száma, a kategória nagy befolyással van a szálláshely kiválasztásra. A szállodák honlapjai a szerző szerint legalábbis az információ szerzés területén már magasabb részaránnyal szerepelnek, mint 30%, a virtuális megtekintés segíti a kategória, a tisztaság és rendezettség beazonosítását. Minden szálloda végez vendégelégedettségi vizsgálatokat, de sem a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, sem más szervezet nem tudja országosan összesíteni az eredményeket, ezek megmaradnak a szállodavállalatok és egyedi szállodák vezetői eszközeinek. Felmérés készült, hogy a vendégek mit részesítenek előnyben, a szállodákban mi a fontos számukra. A megkérdezett vendégek több mint fele tartotta fontosnak a következő elemek meglétét, Dr. Juhász László PhD.

23


 zuhany vagy fürdőszoba a szobával egy egységben,  alvást biztosító csend és nyugalom,  büféreggeli ellátás,  TV a szobában,  szobaméret,  általános benyomás a szállodáról,  parkolási lehetőség,  étteremi szolgáltatás a szállodában,  nem dohányzószobák biztosítása és végül,  fűtött beltéri vagy kültéri medence megléte. A felsorolt elemek nem kívánnak külön magyarázatot, a szerző is hasonló eredményekre jutott a szállodai vendégelégedettség felméréseinek alkalmával. Ez segítette a különböző tényezők figyelembe vételének súlyozását az értékelésnél. Az ellenőrzési lista hat fő területre terjed ki eltérő súllyal I. Épület, szobák (29 tétel – II. Bútorok/felszereltség (123 tétel III. Szolgáltatások (67 tétel – IV. Szabadidős tevékenységek (19 tétel – V. Egyéb (10 tétel VI. Házon belüli konferencia lehetőségek (18 tétel – Összesen (266 tétel -

178 pont 363 pont 281 pont 110 pont 59 pont 48 pont 1.039 pont -

17) 35) 27) 11) 5) 5) 100%)

Az elérhető maximális pontszám 86020 pont, hat fő területen, 30 részterületen, 266 tételsorban.21 A szállodakategóriáknak vannak minimum követelményei. Szálloda megnevezéshez vannak minimum pontok 90 egycsillagos kategóriához és 570 pont az öt csillaghoz. A Superior pontok egy emelt szintet jelentenek, 80 plusz pont elérésével lehet használni a megemelt szintű kategóriát Hotelstars EU****superior. A szerző kiemeli érdekességként a kiemelt nagyságú pontokat jelentő tételeket. Huszonöt pontot az a szálloda kaphatja ahol a szobák 30 négyzetméteresnél nagyobbak ez a legmagasabb pontszám egyedi tételre. Húsz pont, egyfelől szintén szobanagyságot honorálja  a 22 négyzetméteresnél nagyobbakat és ennyit ér  két eltérő koncepciójú a la carte étterem a szállodában. Tizenöt pontot már 10 tételnél lehet elérni  18 m2-esnél nagyobb szobákért,  a vendégfelvonókért,  a 100×200 cm-es ágyakért, 20

A maximális 860 és a matematikai 1.039 pont közt a különbség abból adódik, hogy egyes elemek kizárják egymást. 21 A szakmai minősítési lista 260 ponttal meghaladja egyes szállodaláncok minőségi kérdőíveinek számát, de semmilyen minősítési lista nem tud túl tenni a MTMD 808 kérédésén. Dr. Juhász László PhD.

24


   

a szobában szabályozható légkondicionáló berendezésért, három eltérő szaunáért, itt minden szauna öt pont, de összesen 15 pont érhető el, fűtött és legalább 40 m2-es beltéri medence is ebbe a kategóriába tartózik, további négy tétel elvártan betöltött munkakörökre vonatkozik, mint o recepciós, o londiner ez a két munkakör kötelező minimum az ötcsillagos szállodáknál, o ajtóálló (doorman) és o a kocsi-rendező.

Tíz pontot lehet elérni tizenhárom tételnél, mint  14m2-s szoba,  tágas lobby ülőhelyekkel és italfelszolgálással,  5m2-esnél nagyobb fürdőszobák,  ágyméret,  matracvédő,  igazolt kétévente tisztított matracok,  24 órás szobaszerviz,  két étterem,  éjszakai ágyazás (turndown service),  külső legalább 60m2-es fűtött medence,  gyermek felügyelet,  EHQ QQQ minősítés és  250m2-snél nagyobb és 3 méteres belmagasságú konferencia terem. 2011 tavaszán a Hotelstars Union a 7 tagországban, amely az EU-ban mintegy 150 milliós piacot képvisel, 17.000 szálloda kategorizálását 2010-től kezdve azonos alapelvek alapján fogja végezni. A hazai 787 hazai szállodából 48 (5%) minősített és 235 (27%) regisztrált a minősítésre. Érdekesség, hogy négycsillagos szállodáknál a recepció 18 órás és fennmaradó időben telefon elérés is lehet az elvárás. A porta kétnyelvű kommunikációja 3*és 4*-ban minimum követelmény. Vannak szubjektív elvárások, mint a szoba megfelelő világítása és ez minimum követelmény minden kategóriában, a konferenciatermeknél elvárás a 300 Lux. A több típusú párna, csak öt csillagban minimum elvárás, de nem rendezi, hogy mennyi a több toll, szivacs, Anti allergén szerepel a lábjegyzetben. Ismert, hogy vannak, szállodák ahol a párnalap van hasonlóan, mint egy itallap elhelyezve a szobákban, amiből a vendég választhat a legnagyobb választékok elérik a 15 - 20 párnaszámot. Minden tényezőt figyelembe véve nagyon nehéz és kivételes, hogy kisebb észrevételekkel kritizálni tudjuk ezt a nemzetközi szakemberek által közösen létrehozott rendszert. Összegzés • A felmérések alátámasztják a csillagok jelentőségét a szálláshely kiválasztásban. • Vendégfelmérések alapján kerültek a különböző területek preferenciái kialakítva.


25


• A Hotelstars EU szakmailag megfelel a nemzetközi elvárásoknak és nagymértékben kielégíti a vendégelvárásokat és ezzel segíti a szálláshelyválasztást az európai közösségben. • A kategorizálási rendszer alkalmas arra, hogy a családi-szállodák és az önállószállodák üzemeltetői irányadóként használják, a minőségbiztosítási rendszerükben.

Nemzeti Csillagok, mint végjegyek A nemzeti csillagok elvesztése a hazai lakosság 45%-át és a hazai szállodák legalább kétharmadát érint. A felvetés magyarázatát a magyarországi szállodák átlagos szobaszámával és keresleti piacával lehet bemutatni. Hazai szállodák üzemmérete Méret és siker összefüggése, kis üzemméretű szálloda is lehet sikeres és a nagy szobaszámú szállodák is nyújthatnak alacsony teljesítményt. Az irányított állami fejlődés (1950-1989) hatására a magyarországi szállodák átlagos szobaszáma magas, 60 szoba. 22 Az Egyesült Államokban ez a szám 70, ez a szállodaláncok kialakulásának hazája és ma is a szállodai szobák 75%-a lánchoz, márkához tartozik. Európában átlagosan 30 szobások a szállodák, ennek oka, hogy sokkal gyakoribbak szerves fejlődés hatására a családiszállodák nyitása. Az organikus, evolúciós, szerves fejlődés a kisebb családi és önállószállodák fejlődését segíti elő. A hazai organikus fejlődés második szakasza 1989 óta tart és ennek hatására az öt és négycsillagos szállodák valamint a szállodapiac átlagos szobaszámai csökkennek évről évre. Hazánkban 1950 – 1989 közt állami irányítású volt a szállodapiac kínálatának fejlődése, magántulajdon hiányában nem épültek családi szállodák, ami csökkentette volna az átlagos szobaszámot. A hazai minimális tizenegy szállodai szobától a legnagyobb ötszáz szobás szállodáig nagyon eltérő a szállodák üzemmérete. Hazai legnagyobb szállodák a Budapest a Grand Hotel Hungária 500 szobával, és a Mercure Hotel Korona 433 szobával. A nemzetközi piacon több ezer szobás szállodák is működnek. Las Vegasban van a világ húsz legnagyobb szállodájából, tizenöt. Las Vegasban két vagy három szálloda szobaszáma több mint Budapest összes szállodai szobaszáma. A legnagyobb szálloda a First Hotel Malaysia 6.118 szobával. Ezt követi 5.690 MGM Grand Hotel és a Luxor 4.408 szobával. A szerző tevékenysége során 733 szobás üdülő-szállodának volt területi igazgatója volt. A legkisebb szálloda, amelynek igazgatója volt az pedig egy 72 szobás városi-szálloda. Jelenleg egy 29 szobás butik-szálloda nyitásának előkészítésében vesz részt a szerző. Magyarországi szállodák átlagos szobaszáma A magyarországi szállodák, átlagos szobaszáma a szervetlenfejlődés hatására 60 szoba. Az állami irányítás időszakában nem épültek családi-szállodák23 és önálló-szállodák csak nagy 22

A szálláshelyek átlagos szobaszáma fele a szállodákénak 28 szoba. A panziók átlagos üzemmérete 14 szoba, a 239/2009 rendelet szerint a panzió mérete „szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz”. Az átsorolásokhoz megfelelő időre van szükség. 23 Családi-szálloda, hol a szálloda tulajdonjoga a családban van és általában a család üzemelteti a szállodát vagy szálláshely-szolgáltató létesítményt. Önálló-szálloda, amikor a tulajdonjogot egy vagy több társaság Dr. Juhász László PhD.

26


150-350 szobás állami tulajdonban lévő szállodavállalatok által üzemelt állami tulajdonban lévő szállodák. Európában és így hazánkban sem jellemzőek a mega és giga-szállodák. Ezek főleg Amerikában terjedtek el, ahol tizenöt szállodának, annyi szobája van, mint Magyarországon összesen. A hazai szállodapiacon van kilencszáz szálloda és ötvenkétezer szállodai szoba. Az átlagos szobaszám Budapesten 110, Balatonnál 70 és vidéken 40 szoba. A legalacsonyabb átlagos szállodák, a vidéki háromcsillagos szállodák 39 szobával. Az állami irányítású fejlődési szakaszban az akkori „idegenforgalom” orientáltsága miatt Budapesten és Balatonon épültek a szállodák, és ez volt hatással a mai átlagos szobaszámokra. A kiemelt üdülő és gyógyhelyeken épült nagy szobaszámú „szakszervezeti” üdülők csak később csatlakoztak be a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásba. Ugyanakkor, ha szállodákról beszélünk, akkor a budapesti elismert, nagy üzemméretű, szállodalánc vállalatokhoz tartozó szállodák jutnak mindenkinek először eszébe. A 150 szobásnál nagyobb 4* és 5* szállodák száma 20. További 20 háromcsillagos szálloda nagyobb 150 szobásnál. Hazánkban 108 szálloda van, amely százegy szobánál nagyobb üzemméretű, ebből a közép-felső és felső kategóriába tartozik 67 szálloda. Amikor szállodára gondol valaki akkor általában erre a 67 illetve 108 szállodára gondolnak, és ez a szállodák 11%-a, viszont a kínálati, szobaszám részaránya magasabb a duplája 22%. A hazai piacra jellemző, hogy az első öt legnagyobb szállodavállalat szállodái átlagosan 167 szobásak. Ennek az öt szállodacsoportnak 72 szállodája van és 12 ezer szállodai szobáit üzemeltetnek, ez a hazai kínálati piac 25 százaléka. Hazai szállodák többsége 75%-a független, családi-szálloda vagy önálló-szálloda 11–50 szobás üzemmérettel. Az alacsony üzemméretű szállodák tevékenységei szűkebbek, nem tudnak kiterjedni és az miatt az élőmunka és az eszköz állomány is alacsony értékű. Ez hatással van a vezetési módszerre, valamint a vezetési információs rendszere. A családi szállodák egyszerű szervezetekre jellemző szervezeti felépítést alakítanak ki. Ugyanakkor van 4 panzió hazánkban, amelyeknek a szobaszáma nagyobb, mint 150. Érdekes, hogy a wellness szállodák 65%-a is ötvenszobásnál kisebb. Az összes szálloda 60%-a két és három csillagos és 50 szoba alatti, alsó és alsóközép kategóriás kis családi és önállószállodák. Az átlagos nagyságú szállodák száma 140 és ez az összes szálloda 14 százaléka. Magyarországon a közép és felsőközép kategóriás szállodák többsége közepes nagyságú szálloda. A közepes nagyságú szállodák is lehetnek önálló-szállodák vagy szállodalánchoz tartozó szállodák, nagyon ritka a több száz szobás családi szálloda. A hazai szállodáknak csak 11%-a nagy üzemméretű szálloda, az a bizonyos 108 szálloda. A legtöbb nagy szálloda 18 egység négycsillagos és egy kétcsillagos szálloda nagyobb 151 szobásnál. Kiemelt érdekességek a hazai szálláshelyek megoszlásában  szállodák 74%-ának a szobaszáma kevesebb, mint ötven  szállodák 60%-a 2-3 csillagos ötvenszobásnál kisebb szálloda, gyakorolja, jellemzően már van kinevezett szállodaigazgató. A családi és önálló-szállodák is függetlenek, mert nem taroznak szállodalánchoz. Dr. Juhász László PhD.

27


 ötcsillagos szállodákból csak kettő nagyobb 150 szobánál,  wellness szállodák 65%-a kisebb 50 szobánál,  gyógyszállók 38%-a kisebb 50 szobánál. Tulajdonosi kör szerinti szakmai csoportosítás Tulajdonosi forma alapján a szállodákat csoportosíthatjuk a következőképen  családi-szállodák,  önálló-szállodák,  szállodalánchoz tartozó szállodák,  klasszikus,  franchise alapú,  szállodacsoporthoz tartozó szállodák. Családi-szállodák és önálló szállodák voltak többségben Magyarországon a 1945 előtt, amikor szerves fejlődés során alakultak ki a szállodák. Már nagy szállodák is épültek24 ezek önálló és független szállodák voltak, de már a részvénytársasági forma is megjelent a tulajdonlásban. A 80-as évek elején több szállodalánc jelent meg hazánkban, első szintű névhasználati szerződéssekkel például Novotel, Hyatt, Hilton, Ramada, Penta. Napjainkban minden jelentős szállodalánc képviselteti magát hazánkban, de alapvetően csak Budapesten. Hazai szállodalánc vállalatok miért nem alakultak ki? Hazánkban nem alakultak ki szállodaláncok ennek okai, hogy a hazai szállodavállalatok nem szerves fejlődés hatására fejlődtek szállodacsoportokká. A szerves „evolúciós” fejlődés megszakadt 1950-ben és csak 1989 után indult újra. Az állami irányítású szakaszban csak szállodacsoportok alakultak ki, mert az államosításkor különböző helyszínű, kategóriájú, specializációjú kerültek az állami szálloda és éttermi vállalatokhoz. Hazai szállodaláncok hiányának okai • államosításkor egy szállodavállalat alakult minden államosított egység idetatozott • szállodavállalatok a turistaszállótól az ötcsillagosig üzemeltettek szállodákat25 • piaci diverzifikáció a vállalatok közt földrajzi alapú volt és állami döntésen alapult • szocialista rendszerben nem volt magántulajdon, így nem családi-szálloda sem26 • belföldi turizmus egyértelműen, szociálisturizmus volt • állami, vállalati és szakszervezeti üdülők voltak a „brandek” • hazai szállodacsoportok nemzetközi terjeszkedésre csak a 1980-as években nyílt lehetőség, • külföldi turistáknak a szállodákat ismerték, • hazai piac keresleti volt, minden szállodai szobát el lehetett adni,27 24

Gellért, Royal, Grand Hotel Margitsziget, Metropol, Park, Palace, Royal, Béke. Amikor a szerző már Privatizációs Manager volt, amikor a Pannonia Hotels üzemeltette az ötcsillagos Hyatt szállodát és Lajos-forrás turistaházat. 26 Ez alapvető oka, hogy hazánkban magasabb az átlagos üzemméret, mint Európában 27 Relatíve kevesebb szoba és magas számú turista volt a jellemző, az értékesítés tudománya a vendégek és csoportok elutasításának kifinomultsága volt. 25


28


• hiányzott a meghatározó piaci-gazdálkodási orientáció,28 • a szállodák vezetése nem rendelkezett a megfelelő nemzetközi tapasztalattal. Az első Accor szálloda nyitásakor a Pannonia 52 szállodát üzemeltetett. Meglehetősen késői korszakban a Pannonia Hotels tett kísérletet a márkásítására, de ezt a privatizáció folyamata ezt érdektelenné tette, ugyanakkor Németországban és Ausztriában már működött a „Pannonia Hotels” márkarendszer, de hazánkban nem került bejegyzésre. Összegzés • A hazai szállodák keresletének 44%-a belföldi turizmus alapú. • Hazai szálláshelyek 51%-a belföldi turizmus alapú ahol az elveszett iránytűt nem helyettesíti a Hotelstars EU, - a kereslet fele érdekelt igazán a Hotelstars EU rendszerben - a kereslet másik fele elveszti a tájékoztatási eszközét, a nemzeti csillagokat • Hazai kínálat háromnegyedének elsődleges piaci a belföldi turizmus, ezért nem feltételen érdekelt az Hotelstrars EU rendszer alkalmazásában. • Nemzeti csillagokra, védjegyre szüksége van 2.5 millió vendégnek és 700 szállodának • Hotelstars EU önkéntes, nem kötelező • Szállodai érdekvédelmi szövetségnek befizetett minősítési díjak ellenében használhatók a Hotelstars EU szállodai csillagok hazánkban. • Megszűnt a harmadik és egyben igen fontos tényező a hatóság szerepe a szálláshelyek kategorizálásában.

Szabályozott – szabályozatlanság és a jövő Kezdetben volt az osztályba sorolási rendelet, a szakma „bibliája”, a 45/1998 (VI.24.). Ez volt a sokat szidott, de sok mindenre kierjedő rendelet. Ezt felváltotta az európai jogharmonizációs rendelet 239/2009 (X.20.). A jogszabály kitért a jogfolytonosságra a 19. paragrafusban. Jelen hatályban nem rendelkezik a kategorizálás jövőjéről, mert a 20 § és 21 § szövegezése nem szerepel a hatályos jogszabályban és utalás sincs rá, hogy miért nem. Itt volt rendezve, hogy a kategorizálás szabályozását a turisztikáért felelős állami szervezet jogosult és vagy köteles szabályozni valamint itt szerepelt a kategorizálás jogfolytonossága. A felvezetett Hotelstars EU hazai bevezetése önkéntes, a szövetség díjat kér a bevezetésért. A szállodaszövetség,29 mint érdekvédelmi szövetség levédte a szállodai csillagokat csak ő adhatja ki és vonhatja vissza a Hotelstars használatát. Szabályozott – szabályozatlanság területei  a megszerzett nemzeti csillagok elvesztése és hatósági szükségessége,  önkéntes csatlakozás a Hotelstars rendszerhez,  szállodai márkanevek, 28

Nem csiszolódhatott ki a marketing és piaci-gazdálkodás mert, minden szállodai szobát ellehetet adni így ténylegesen nem volt rá szükség. 29 Itt a kérdés, hogy a Szállodaszövetség kinek az érdekvédelmi szövetsége, a szállodatulajdonosoké, a szállodaüzemeltetőké, a szállodaigazgatóké, a szállodás dolgozóké vagy, ahogy a nevében szerepel a szállodáké. Dr. Juhász László PhD.

29


   

érdekvédelmi szövetség vagy hatóság a MSzÉSz, Kamara és vagy Engedélyezési Hivatal, vendégpanasz kezelés, Fogyasztóvédelem, állami szerepvállalás teljes hiánya.

Összegzés a jövő A turizmus egyetlen szervezete sem vállalta fel a hatóság szerepkörét a klasszifikáció területén. Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkársága a honlapján elhelyezi, hogy „Felügyeli a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai feladatokat, valamint a miniszter kereskedelempolitikáért és a fogyasztóvédelemért való felelősségével kapcsolatos feladatait.”30 A szerző felvázol egy elképzelt jövőképet, felvállalva a koncepció minden hiányosságát.  A jogharmonizációs rendelet (239/2009) megfelelően biztosítja a jegyző és társszervezetek számára az engedélyezés és üzemeltetés minimális jogszabályban rögzített feltételeit. Az „Európai Csillagok”31 minden szálloda számára szabadon és önkéntesen elérhető legyen, mint a többi hasonló minősítési rendszer, o Hotelstars EU **** o European Hospitality Quality EHQ (Q), o a Magyar Turizmus Minőségi Díj EHQ (QQ), o European Hospitality Quality EHQ (QQQ), o ISO 9001. Ezen díjak és minősítések elérése a szálloda egyedi döntése, a piaci helyzetének, versenyképességének és lehetőségeinek figyelembe vételével. 



Szükséges visszaállítani a nemzeti kategorizálás „Nemzeti Védjegy” hatósági jogkörének gyakorlását, amely objektív mérceként áll rendelkezésére a minőség és követelményrendszer betartásának ellenőrzésekor. A hatóság ebben az esetben lehet o Kereskedelmi Kamara,  a kötelező kamarai tagság biztosítja, a szálláshely-szolgáltató rendszer teljes körű nyilvántartását és ellenőrizhetőségét, regionális szinten is, o Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal  a már rendelkezésre álló adatokkal az országos lefedettséggel az utaztatás és vendéglátás engedélyezési nyilvántartását felügyelheti, bejegyzési, elutasítási, ellenőrzési és felfüggesztési vagy bezárási jogkörrel o Belgazdaságért Felelős Államtitkárság, Turisztikai szervezete töltheti be, amely ebben az esetben a stratégiai és fejlesztési feladatai mellett a napi szinten képes követni a szálláshelyek, a vendéglátás és az utaztatás teljes turisztikai spektrumát,

30

Http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelosallamtitkarsag/szervezet 31 Hotelstars EU Dr. Juhász László PhD.

30


o Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége megbízást kap a Nemzeti Védjegy kezelésére, de ezt nem érdekvédelmi szinten, hanem például egy KHT keretein belül látja el. 

„Nemzeti Védjegy Csillagok” a szállodai kategorizálás hazai rendszere is szállodai csillagokon kell, hogy alapuljanak, ennek van már egy elfogadott tradíciója. A két rendszer alapulhat egységes követelményrendszeren. A kategorizálás ebben az esetben viszont már hatósági, jogszabályban rögzített elvárásokat jelentenek. Ez minden szálláshely szolgáltatóra kötelező lehet regisztrálási szám használatával. A rendszer hasonlóan közzéteszi a bejegyzett és kategorizált szálláshelyeket, szállodákat, mint például az OGYFI a minősített forrásokat, gyógyvizeket és gyógy-szállodákat. A 45/1998 rendelet kötelezte a szállodákat a „réztábla” elhelyezésére. Ez annyiban változik, hogy egyes szállodáknál kettő vagy akár több tábla lesz a bejárat mellett. A 25×50 cm-es réztábla kiegészül egy hatósági névvel és egy regisztrációs számmal.32 Természetesen a szálloda használja az „Európai Csillagot”33 a „Nemzeti Védjegyet” és további minőségi díjakat „Magyar Turizmus Minőség Díj” és egyéb például „Zöld Szálloda” minősítéseket nem elfeledkezve az ISO megjelöléstől.



A szállodai specializáció fejlődése megköveteli, hogy a szálláshelytípusok34 és a kategorizálás35 mellett a specializáció36 minősítése is megtörténjen. A nyilvántartás történhet a nemzeti kategorizálás felelős szervezete által. A besorolás háromszintű a megnevezés használatának elnyeréséhez szükségesek a „Spa Standard” alapkövetelmények. Erre jó példa a konferencia termek száma és összes férőhelye valamint ezek viszonya az éttermi ülőhelyekhez. Ilyen feltétel lehet kezelő helyiségek száma, vagy az egy szobára jutó medence négyzetméter. A kiemelt fajlagos mutatószámok alapján a medium – közepes, elfogadott - elnevezés „Spa Medium”. Felső luxus kategóriában, amikor a gyógy-szállodában az egy vendégre jutó napágyak száma egy, és relax szobában a pihenőágy, nem műanyag és legalább annyi négyzetmétere van, mint a pótágynak, azaz öt négyzetméter, ebben az esetben a társult gyógy-szálloda, „Spa Luxury”37 megnevezést használhatja a regisztrációs számmal.

Koncepció alapján  Vendégelégedettség növekszik, mert a hazai és a külföldi vendégek is megtalálják a megfelelő eligazodást a „Nemzeti” és „Európai” kategorizálásban és szakosodás három szintjén.  Szállodák üzemeltetőinek elégedettsége növekszik, mert úgy a hazai, mint az európai piacra megfelelő minősítéssel tudnak megjelenni. 32

Például a korábbi „Alfa Szálloda – Hotel ****” az új rendszerben lehet „Alfa Szálloda – Hotel ****” Hungarian Tourism Office Regsiration Number: 1/2011”. 33 Például „Alfa Szálloda – Hotel ****superior” – Hotelstrars Unio EU Regsiration Number: 1/2011”. 34 Szálloda, panzió, üdülőház, kemping, közösségi szálláshely, egyébszálláshely, falusi szálláshely. 35 „Nemzeti Csillagok” és „Hotelstars EU”. 36 Az utazási motivációk alapján például az alábbiak szerint üzleti, butik, apartman, konferencia, és városi, üdülő, termál, sport, gyógy, wellness, medical, kastély. 37 A Standard, Medium, Luxury a szerző javaslatai ezen változtathatnak a szakszövetségek. Dr. Juhász László PhD.

31




Nemzeti turizmus rendszerében a regisztrációval beazonosított minősítések segítik az átláthatóságot és ezzel biztosítható a fogyasztóvédelem hatékonysága a fenntartható szolgáltatási minőségbiztosítás érdekében. Az egységes nyilvántartás összevonva az utaztatás és vendéglátás nyilvántartásaival növeli a turizmus egységes megítélését.


32


4. Szállodák szakmai csoportosítása A szállodagazdálkodás elméletben és gyakorlatban is alkalmazza a szállodák megkülönböztetésének széles variációit. Nem vagy csak ritkán található egy vendégszegmensre alapozó szálloda. A szállodák specializálódása két-három kiemelt úgynevezett prior szegmens területre irányul. Szakmai csoportosítás oka Piacelemzésnél és a versenytárselemzésnél is szükséges megkülönböztetnünk a szállodákat, az összehasonlíthatóság, az elemezhetőség érdekében. A szakmai csoportosítás rendszere biztosítja a versenytárselemzés és a piaci összevetések, pozicionálás és például a piaci részarány elemzés lehetőségeit. A szállodák szakmai csoportosításai  az összevetéseket, az elemzéseket,  a szálloda-gazdaságtan kialakulását valamint  a vendégek szálláshelyválasztását segítik. „Szállodák szakmai csoportosítási lehetőségei” A szállodák szakmai csoportosítása a vendégek utazási okai, motiváció okán fejlődött ki. A legismertebb csoportosítás a helyszín, a specializáció és a kategória alapján történik. A vendégigények kielégítése miatt a szállodákat specializálódás szerint csoportosítjuk, például üzleti, butik, apartman, konferencia, városi, üdülő, gyógy, medical, wellness, sport, termál illetve kastélyszállodák. A szakmai csoportosítások az összevetéseket, az elemzéseket, a szállodagazdaságtan kialakulását valamint a vendégek szálláshelyválasztását segítik. További szakmai lehetőségek is vannak a szállodák csoportosításra.

4.1. Szállodák szakmai csoportosításának lehetőségei Az alkalmazott elemzések és piaci összevetések figyelembe vételével a szakmai csoportosítás prioritási sorrendje a következő,  helyszín, - fekvés és - elhelyezkedés,  igénybevétel utazási motivációja, specializáció,38  kategória illetve márka szerint,  üzemméret (szobák száma) szerint,  tulajdonosi kör alapján,  üzemeltetési forma lapján,  tulajdonjog használata szerint,  vállalkozás jogi formája szerint. 38

A specializáció a megcélzott 2-3 priorszegmens vendégigények kielégítésére szakosodott és megfelelően kialakított szálloda (termék, hardware) és tevékenységek (szolgáltatások, software). Dr. Juhász László PhD.

33


Kiemelt szempont az elemzéseknél  a helyszín,  a specializáció,  a kategória,  tulajdonosi kör. A csoportosítási lehetőségek száma legalább olyan nagy, mint a specializálódott szálláshelyek száma. Léteznek ritkában használt csoportosítási lehetőségek a szálláshely szolgáltatásban. A szerző szakmai tapasztalata alapján kiemelten kezelik a vendégek a szálláshely kiválasztásnál például azt a lehetséges csoportosítást, hogy a várható szállás idejét veszik figyelembe. Ez alapján lehet átutazó (1 nap), rövid (2-4 nap), hosszú (5-15) nap, tartós (16-120 nap) tartózkodású. A szállodákon belül a vendégszegmenseknél elkülönítik a tartós, a rövidebb és az egy napos vendég kategóriákat. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Szállodák szakmai csoportosítási lehetőségei

1. Helyszín Célállomás Kontinens - Ország – Régió - Térség – Település – gyógyhely (hegy – víz) (kül – bel belterület) (attrakció közelség) Használati jog Tulajdonjog, Bérlet, Lízing,

Üdülési jog

3. Kategória

2. Specializálódás Üzleti, Butik, Apartman, Konferencia,

Városi Üdülő, Sport, Termál, Gyógy, (Témapark) Orvosi, (Közlekedés) Wellness, (Kaszinó) Üzemeltetési forma Használatjog Üzemeltetési és Franchise

Kastély

1-5* Márkák Gyémánt

4. Tulajdonosi kör Családi szálloda Önálló szálloda Szállodalánc Klasszikus Franchise Szállodacsoport

„A” betűk

Méret Kis 11-50 Átlagos 51-60 -100 Közepes 101-150 Nagy 151 - 500 mega 501 – 1.000 Giga 1.001 -

szerződések

Jogi forma Egyéni 55% Társas 45% Rt 1% Kft 30% Bt 14%

Dr. Juhász László PhD, Szállodaigazgató - BGF – KVIK – Turizmus Intézet

4. Dia “Szállodák szakmai csoportosítási lehetőségei” 2006. Szerző szerkesztése

Nem szokásos csoportosítás hazánkban a szálláshelyek vendéglátó szolgáltatásainak igénybevétele szerinti csoportosítás, például, hogy a szállóvendégek vagy a helyiek is igénybe veszik a szállodai vendéglátást. Ugyanakkor a szállodák vendéglátás és kapcsolódó szolgáltatásaiknál a szegmens kialakításban rendre figyelik, hogy a szolgáltatásokat a szálló és a külsővendégek, milyen arányban veszik igénybe. Vannak szálláshely szolgáltató egységek ahol a vendéglátó és kapcsolódó szoláltatásokat így az éttermeket, bárokat is csak szállóvendég veheti igénybe. Alapvetően a klub jellegű és allincluse jelleggel üzemelő egységek sajátossága ez a szállodai piacon. Magyarországon még nem jellemző megkülönböztetés az összehasonlításokban


34


-

a használatjog szerinti elemzés (tulajdonolt szálloda, bérelt szálloda, lízingelt szálloda, üdülési jogszerződéses szálloda) vagy - az üzemeltetési forma szerinti elemzés (tulajdon használati jogát használó szálloda, üzemeltetési szerződéses, franchise szerződés) vagy - a tulajdonosi forma alapján (családi szálloda, önállószálloda, szállodalánc szállodája, szállodacsoport szállodája). Bár a statisztikai hivatal minden adatot megkap a szállodáktól a szállodaipar nem nagy 878 szálloda ezért a különböző csoportosítások akár egy – egy vagy nagyon kevés szállodát jelenthet az elemzésnél és így akár felismerhetők is, ezért nehéz az központosított adatgyűjtés és közzététel. Kategória szerinti csoportosítás a nemzetközi piacon  luxus,  kiemelt felsőkategória,  felső kategória,  közép kategória étel és ital kínálattal,  közép kategória étel és ital kínálat nélkül,  gazdaságos lánc megkülönböztetéseket alkalmazza. Az egységek eredményességének és piaci helyzetének méréséhez megfelelő számú összehasonlítható egységre van szükség ezért ahol a szálláshely kínálat nagyobb ott több csoportosítással, lehet finomítani az összevetéseket. Összehasonlítani csak hasonló szállodákat lehet kivéve, ha az összevetés célja a különbségek érzékeltetésére irányul.

4.1.1. A szálloda helyszíne Helyszín, a fekvés, az elhelyezkedés alapján történő csoportosítás kiemelten fontos. A helyszín szerinti csoportosításba tartozik, hogy melyik kontinensen, országban található, azon belül is mely régióban, vidéken vagy városban, kiemelt üdülő körzetben, gyógyhelyen Spa Resort-ban. Továbbá, hogy milyen közel van a turisztikai attrakciókhoz, hogy a belvárosban vagy külvárosban található a szálloda, valamint közvetlen víz partján van-e és ez igaz a hegycsúcs illetve sílift közelséghez. Ezek mind hatással van a szálloda kínálati árára és a jövedelemteremtő képességére. A szálloda helyszíne nagyon meghatározó és még a kategóriát is befolyásolhatja. Egy belvárosi három csillagos szálloda kínálati ára lehet ugyanakkora vagy magasabb, mint egy négycsillagos külterületi vagy vidéki szállodáé. A helyszín meghatározza a termék piaci pozícióját, kínálati árát, keresletét és ez alapján a jövedelemteremtő képességét. Üdülőszállodáknál a hegyi és vízparti szállodák is külön elbírálásban részesülnek, bár mindkettő üdülőszálloda. A szálloda helyzete, fekvése a helyszínen belüli pozícióját mutatja meg szálláshely szolgáltató egységnek. Így a városon belül lehet belterületi vagy külterületi, közvetlen vízparti a szálloda elhelyezkedése. A szálloda kínálati árait és így a realizált árait is meghatározza a szálloda helyszíne. A turisztikailag kiemelt célállomások és városok között is van vonzerő eltérés és ezt a látogatottság mutatja meg. A vonzerő nagysága pedig a város összes szállodájának a piaci


35


helyzetét befolyásolja függetlenül a lokális piaci hatásoktól. London, Párizs és Bécs szállodáinak az elért átlag árai magasabbak, mint Budapesté. Ezért általában a szállodák jövedelemteremtő képessége is jobb, mint a budapesti szállodáké. Ugyanez igaz Budapest és Magyarország egyéb turisztikai területeire. Egy budapesti háromcsillagos szálloda általában magasabb vagy hasonló átlagárat is elérhet, mint egy vidéki négycsillagos szálloda. Szállodavezetés és gazdálkodás „Piacgazdálkodás – szállodák szobaárai”

Szobaárak Budapest, Prága, Bécs

Budest Blu Radisson

EU 70

EU 85

EU 104

5. Dia. Szobaárak és helyszín összefüggése. Szerző saját szerkesztése.

Bármely szállodalánchoz tartozó szálloda esetére igaz az itt bemutatott dián szereplő áreltérés egy adott időpontban. Prága 21 százalékkal, míg Bécs 49 százalékkal magasabb árat alkalmaz, de Bécs és Prága közt is van 22% piaci rés. A turisztikai desztináció döntő, de a városon belül is vannak eltérések ezt egy szállodalánc Revenue Managerének feladata pozícionálni a az azonos márkához tartozó (Novotel) szállodákat Budapesten. Hazai viszonylatban helyszín alapján kiemelten kezeljük a budapesti szálláshely kínálatot és ezen belül a városon belüli elhelyezkedést. A vidéki kínálatot a régió, megye, kistérség vagy kiemelt üdülő körzetenként és gyógyhely szerint érdemes a szállodákat összevetni. A közvetlen környezet nagy súllyal szerepel a szálloda jövőképének kialakításban. Például a marketingterv meghatározásánál a közvetlen versenytársakat és környezeti tényezőket veszik figyelembe a szállodai szakemberek. Az ország vidéki (nem Budapest és Balaton) szállodásainak közel a fele (45 százaléka) osztozik a kereslet (az elérhető vendégéjszakák) egy harmadán (36 százalék). Szállodavezetés szempontjából három teljesen eltérő piaci helyzetet jelent a három helyszín. Legnehezebb helyzetben a vidéki (nem budapesti és balatoni és nem gyógyhelyi) szállodavezetők vannak. A piaci helyzet alapján Budapest van általában, hosszútávon a legjobb helyzetben. Ugyanakkor ott is nagy eltérés van egy belvárosi és egy külvárosi


36


három csillagos szálloda között is, de két belvárosi ötcsillagos szálloda között is van eltérés, ha egyik közvetlen dumaparti panorámás fekvésű, míg a másik nem. Így a helyszín az a csoportosítás, amely a szálláshely jövedelemteremtő képességét alapvetően befolyásolja és meghatározza. A vendég szempontjából is fontos hogy a szálláshely kiválasztásnál a helyszint ismerje és az utazási céljának, megfeleljen. A szállodavezetés és a tulajdonos számára is fontos csoportosítási, megkülönböztetési tényező a szálláshely helyszíne. Szálloda sikerességének és jövedelemteremtő képességének három alaptényezője van, Helyszín – Helyszín (hely) – Helyszín (fekvés)

4.1.2. Specializáció A szálláshely igénybevételének a motivációja a szállodákat szakosodásra inspirálta és egyre inkább inspirálja. A vendég igényeinek kielégítése okán a szállodákat specializáció illetve szakosodás szerint csoportosítja a szakma is. Léteznek, - szabadidős turizmusra specializálódott szállodák - városi, üdülő, termál, sport - kulturálisturizmusra szakosodott - kastély és várszálloda, - egészségturizmus vendégeit kielégítő, - gyógy (Spa), wellness, medical (orvosi), - hívatás turizmusra szakosodott szállodák - üzleti, butik, apartman és konferenciaszálloda. A szálloda specializációja meghatározó a vendég szálláshely kiválasztásánál. Ugyanakkor a jogi csoportosítás hazánkban a gyógy, a wellness és az apartman majd a kastély szállodákat emelte csak ki, annak ellenére, hogy a nyilvántartás lehetőség ad további bontásokra. A legtöbb vendégéjszakát a városi és üdülőszállodákban töltik a vendégek, de erre nincs szakmai, jogi megkülönböztetés vagy statisztikai kiemelés. Az utazási cél egyezősége révén kialakultak a vendégszegmensek, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, így a fogyasztói szokásaik többé-kevésbé azonosak. A vendégek hasonló ok miatt utaznak ezért hasonlók a szokásaik és így hasonlóak az igényeik és elvárásaik. Egy adott személy a hét három munkanapján részt vesz egy konferencián egy vidéki wellness - konferencia szállodában ugyanolyan igényeket támaszt a szállodával szemben, mint a többi konferencia résztvevő (üzleti csoportszegmens). Ugyan ez a személy, ha hétvégére családjával (egyéni turistaszegmens) ugyanebbe a szálloda visszatér akkor már teljesen más igényeket támaszt a szállodával szemben. Ez a csoportosítás a szálláshely jellegét, specializációját különbözteti meg. Utazási motivációk és szállodai szegmensek Az utazási motiváció megkülönböztet egyéni üzleti turizmust melynek része az egyéni üzletember utazása és az egyéni vállalati üzleti utazó. Az utazás módja csoportos az lehet megbeszélés, inszentiv, konferencia vagy például kiállítás, MICE mozaik szó alapján. Dr. Juhász László PhD.

37


A turisztikai utazási célok a szabadidős turizmus részei az üdülés, a körutazás, a városnézés, a természetjárás, a rokonok, barátok és ismerősök meglátogatása. Ide tartozik az egészségturizmus melynek szegmensei az orvosi kezelés, a gyógykezelés és az egészségmegőrzés. A kulturális célú utazás és sportrendezvény meglátogatása valamint a vadászaton való részvétel is szabadidős turizmus része éppúgy, mint a vallási célú utazás. A szálláshely szolgáltatók a vendégek utazási céljával kapcsolatos igények kielégítésére tették meg a legtöbb és észrevehető fejlesztéseket. Ennek okán alakultak ki a speciális szolgáltatásokat nyújtó szállodák melynek két jogilag kiemelt példája Magyarországon a gyógy és wellness szállodák. A két jól elkülönült típus szálloda a hazai kereslet 10 százalékát generálja. A többi 90% egységesen a szálloda, a nyilvántartásban. A harmadik említett megkülönböztetés az apartman-szálloda az elmúlt három év alapján azt mondhatjuk, hogy egyfajta üzleti szálloda. A megnevezésből adódó előnyöket a piaci szegmensben ez idáig nem tudta kihasználni. Az apartman-szállodák keresletének 66%-a szabadidős turista, a szállodai átlag 69%, nem nagy az eltérés. A konferencia illetve rendezvényvendégek részaránya 11%, szállodai átlag csak 9%. Az egyéni üzleti utazók részaránya 23%. a szállodáké 22% ez nem támasztja alá az eredeti célt a tartós egyéni üzleti utazókra való szakosodást. Érdekesség, az is hogy a gyógy-szállodák keresletének egyharmada gyógy-turizmus, negyede üzleti turizmus és a fele szabadidős turizmus. A turisták kétharmada szabadidős céllal utazva keresi fel a szállodákat de, nincs üdülő szálloda meghatározás hazánkban megkülönböztetve. Másfelől a turisták több mint egyharmada üzleti turista és nincs követelmény rendszer az üzleti, butik, apartman vagy konferencia szállodákra. Szállodavezetés és gazdálkodás szempontjából a specializálódott szállodák sok területen eltérő vezetési sajátosságot igényelnek. A kastélyszálloda az építészeti különlegessége miatt kerül ismertetésre, mert napjainkig a kastély és várszállodák nem tudták betölteni a kulturálisturizmusban a küldetésüket. A közlekedéshez kapcsolódás miatt a reptéri és autópálya szállodák tartoznak ide és végül, de nem utolsó sorban a hajószállodák. Szakmai szempontból nagyon fontos ismerni a saját szállodánkhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó közvetlen környezetünkben lévő szállodákat, mert ez a versenytárselemzés és a kínálati szobaár és csomagár képzés alapja is. A szerző jövőképében a szállodák felismerik a saját érdekeiket és kistérségi szintről kezdeményezve megalkotják a vendégigények szerint specializálódott szállodák szakmai szakszövetségeit, amely képesek lesznek a turizmus irányítási rendszerének közreműködésével megalkotni a szakosodott szállodák megnevezéseinek használati feltételeit és besorolását.

4.2. Hívatás turizmusra specializálódott szállodák jellemzői „Üzleti-szálloda” Ezt a megnevezést a jogi rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban a szakma, főleg szállodaláncok „Business Hotel” megnevezést használják. felső kategóriás egyéni üzleti szegmens az elsődleges célpiac. Dr. Juhász László PhD.

38


Korábbi korszakokban az utazók nagy részre üzleti céllal utazott. Az egyéni üzletember szegmens részaránya a turizmus aránylag magas. Átlagosan 22%, de az ötcsillagos szállodáknál eléri a 27 százalékot is. A kezdeti időszakban kevés turista járta az országot a nyaraló, üdülőturizmus pedig főleg természeti vonzerős desztinációkra összpontosult. Az egyötödös részaránnyal is magyarázható, hogy az egyéni üzleti turizmus kiemelten fontos üzletág a szállodák számára. A szállodáknál még a mai napig sokszor előfordul, hogy komoly szervezési és vezetési feladat a szabadidős egyéni turisták és turistacsoportok lehető legnagyobb mértékű elkülönítése az egyéni üzleti utazóktól. Ennek egyik vezetési eszköze „az üzemeltetési forgatókönyv” megalkotása, amely a tevékenységeket veszi számba időrendi és vendégigény szerinti csoportosításokban. Az egyéni üzletemberek igényeinek az ismeretén alapulva a szálloda a szolgáltatásait és felszereltségét erre a szegmensre összpontosítja. Az üzleti jelző kiemelése piaci előnyt jelent. Az üzleti szállodák esetében a berendezés a bútorzat, a felszerelés sugározza az eleganciát. A világhálóhoz való csatlakozási lehetőség alapfelszereltség, hasonlóan a légkondicionálás. A szobákban a munkafelület, íróasztal és kényelmes olvasó sarok megfelelő világítással szükséges. Az üzleti szállodákban a „Business 1.

Centre” elvárt szolgáltatás. Az étteremben és reggelizetőben a kisebb kétszemélyes asztalok vannak többségben, mert a vendégéjszaka hányados (vendégek száma osztva a kiadott szobák számával) alacsony 1.5. Ez mutatja, hogy átlagosan másfél vendég lakik egy szobában, mert az üzleti utazók általában egyedül utaznak. Az üzleti szálloda lehet - klasszikus (Grasham, Royal, New York) vagy - modern (Kempinski, Meridien, Intercontinental). A szobaszám általában 100-300. kategória szerint öt csillagos szállodák, és esetleg lehetnek négycsillagos szállodák. Az üzleti szállodák képviselik a luxus kategóriát. Megcélzott fő, priorszegmensek luxus, felsőkategóriában és felső középkategóriában 1.- egyéni üzleti utazók, 2. – vállalati üzleti utazók, corporate, 3.- egyéni turisták Kiegészítő szegmensei 4. - inszentív üzleti csoportok, 5. – kis létszámú, felsőkategóriás csoportos üzleti szegmens rendezvényei.39 6. Dia. Luxury Hotel lobby reception area. Forrás: shutterstock.com

„Butikszálloda” 39

A szállodavezetésnek kiemelten fontos a specializálódáshoz az adott szállodák prior és kiegészítő szegmensek és az átszegmentálás lehetőségeinek, folyamatának ismerete. Dr. Juhász László PhD.

39


Ezt a megnevezést a rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban a szakma használja „Butikhotel”, „Boutique Hotel”.40 A butik és dizájn szálloda is üzleti szálloda. A butik szó az egyedi tervezésű, kisszériás ruhákat árusító kisebb alapterületű boltokat jelenti. A butik és dizájn szállodáknak lehet egyedi együttműködése, partnersége világhírű ruha vagy kozmetikai butikcégekkel vagy belsőépítészekkel. Butik szálloda ötvözi a családi szállodák személyes meghittségét és a szállodaláncok szakmaiságát. A butikszállodához öt tényező együttállása szükséges,  alacsony szobaszám,  turisztikai attrakció közelség,  egyediséget, de meghittséget sugalló hangulat, a stílus maga a szálloda,  egyedi személyes szolgáltatások,  udvarias személyzet. Az alacsony szobaszám, nem több mint 100 szoba. Ugyanakkor találni butik megnevezést használó 202 szobás szállodát is. Elhelyezkedés, a helyszín is alapfeltétel. Turisztikai attrakciók, szórakozási lehetőségek közelsége nélkül nincs butikhotel. Van nagyon sok alacsony üzemméretű, jól megtervezett és színvonalasan üzemeltett szálloda, de ezek nem butik-szállodák. Minden butik szálloda rendelkezik megkülönböztető egyediséggel a tervezés, a dizájn, a szálloda kialakítása 7. Dia. Lobby in területén. Valami kell, ami megragadja a Andrassy Boutique Hotel Budapest Hungary andrassy.luxuryhotelsbudapest.com figyelmet és valóban egyedi lesz a szálloda. Forma, a dizájn és a dekoráció látványos vizuális megjelenítése tegye emlékezetessé a szállodát. Az étterem és bár a butikszállodában legyen divatos, trendi megjelenésében, felszereltségében, kínálatában és szolgáltatásaiban. A stílus legyen maga a szálloda, egyedi jól megkülönböztető jegyekkel. Legfőbb elv az egyedi személyre szabott szolgáltatások. Az alacsony szobaszám biztosíthatja, a vendég és személyzet kapcsolatának sajátos kapcsolatát, színvonalát. A személyre szabott szolgáltatás minden szállodának piaci célja, de a butikszállodában ez kiegészül a hangulattal és a légkörrel, mint fontos elemekkel. A szolgáltatások színvonala és szakképzet, vendégszerető, vendégorientált, motivált és elégedett személyzet teszi az egyedi felszereltséget és a színvonalas szolgáltatásokat meghitt és bensőséges egységes egésszé. A butikszálloda ismérvei minden szállodára igazak. Minden szálloda, hasonló célokkal és küldetéssel van jelen a piacon. A butik szálloda egységesíti a szállodaláncok szakmaiságát és a családi-szállodák meghittségét. Amerikában 1984-ben nyitott az első butikszálloda. The Morgans arisztokratikus helyeken volt jelen. Londonban csak kilenc év múlva nyitott butikszálloda 1993-ban The Blakes Hotel. A hazai butik szállodák közül első volt az Andrássy 2001-ben 68 szobával, ezt 40

Butik szálloda ötvözi a családi szállodák személyes meghittségét és a szállodaláncok szakmaiságát.


40


követte a Zara 74 szoba 2006 évben. Majd a „Lánchíd 19”, 48 szobával 2007 évben és a Marmara 100 szobával 2009-ben. További húsz – harminc szálloda használja, a disztribúciós megnevezésében a butik vagy dizájn megnevezést van 22 és van 202 szobás szálloda is ilyen. Prior szegmensei hasonlítanak az üzleti szállodára, de az kis szobaszám miatt, az üzleti csoportok létszáma alacsony. Prior szegmense a vállalati és egyéni üzletember. Színvonal szerint négycsillagos felsőkategóriás szállodák. 1.- egyéni üzleti utazók, 2. – vállalati üzleti utazók, corporate, 3.- egyéni turisták Kiegészítő szegmensei 4. - inszentív üzleti csoportok, 5. – kis létszámú, felsőkategóriás csoportos üzleti szegmens rendezvényei. „Apartman-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet is használta és a KSH is használja. A kereskedelmi promócióban főleg szállodaláncok „Apartman Hotel”, „Residence Hotel”, „Suiten Hotel” vagy „Suit Hotel” használják. Az a szálloda, amelyben a szobák több mint 80%-a berendezett és felszerelt hálószobával és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garni-szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik, írta a régi besorolás. Apartman kifejezés az értelmező szótár leírása alapján a lakosztály választékos kifejezése, francia illetve olasz eredetű szó. A lakosztály pedig kastélyban, szállodában lakásul szolgáló több fényűzően berendezett helyiséget jelent. Az amerikai nyelvhasználatban lakást jelent és így az „apartmant” épület többlakásos lakóházat, bérházat 1.

is jelent. Magyarországon 42 apartman-szálloda 2.495 szobával működött az elmúlt években. Ez a szállodák kínálati piacának 5 százaléka. Az apartman szállodák nagysága pontosabban átlagos szobaszáma (59) közel azonos a hazai szállodák átlagával (61). Apartman-szállodák szolgáltatásai, az apartman szállodák az egyik legújabb, jelenleg még kevésbé ismert és elterjedt kínálati elemei a világ szállodaiparnak. Az otthonuktól hosszabb ideig távol lévő üzletemberek a megcélzott vendégszegmens, de a szállodák kialakításánál nagy gondot fordítanak arra, hogy a hotel megfeleljen a turisták igényeinek is. Az apartman szállodák célpiaci vendégköre a munkájukat tartósan hazánkban végző külföldiek voltak és az ö igényinek kielégítésére szerelték fel, alakították ki a hazai apartman szállodákat. Az első apartman szállodák így magasabb színvonalú és budapesti szállodák voltak. 8. Dia. Queens Court Apartman Hotel Budapest Lobby Forrás: hotenet.hu


41


Általában az apartman-szállodák is a megszokott minőséget, a tágasság kényelmét, magas színvonalú szolgáltatásokat jelentik. A lehető legkiválóbb minőségű szálláshely szolgáltatást nyújtása vendégek számára különös hangsúlyt helyezve az apartmanok és a vendégszobák által kínált kényelemre és a szállodák helyszíneinek kiválasztására. A lakóterek tágassága és magas komfortfokozata a szálloda legfőbb jellemzője. Apartman szálloda vendégszegmensei lehetnek wellness, gyógy, üdülő, konferencia és városi, így a szálloda helyszínének motivációja határozza meg a szálloda specializációját.41 A vendégek és piac is rendre összetéveszti az apartmanokkal, az egyéb szálláshely szolgáltatással, ezt alátámasztja az egyszerű internetes keresés eredménye. Megcélzott fő szegmense - vállalati üzletember vendégcsoport. Kapcsolódó szegmens - egyéni turisták. „Konferencia-szálloda”, Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban a szakma, főleg szállodaláncok „Congress Hotel”, „Conference Hotel” használják. Első helyen szerepeltetve a konferencia megnevezést, hazánkban 5-10 szálloda használja. Budapesten van ebből 5-6 szálloda. Második és harmadik helyen sokkal több, akár 80 100 szálloda is használhatná a konferencia szálloda megnevezést. Nincs rendelkezés és szabályozás a hazai teljes szállodakereslet motivációs indítékainak átlagosan 15 százalékot elérő konferencia, rendezvény célú szálláshely igénybevételre. A csoportos üzleti szegmens legmagasabb részarányt az ötcsillagos szállodáknál ért el 25%-ot, de a wellness-szállodáknál is elérte a 23 százalékot 2008 évben. A hazai szállodáknál a rendezvény szegmens átlagos részaránya 16%. A három és négycsillagos szállodánál átlagosan 11-17 százalék a konferencia, üzleti csoportok vendégeinek részaránya. Az egycsillagos szállodáknál és a panzióknál is eléri az 5-6%-ot ez az utazási motivációs szegmens. A kilencvenes évek elején, a szállodák országszerte rendezvény és egyéb kisebb nagyobb multifunkcionális 9. Dia. Atlantis Medical Wellness & Conference Hotel, Lobby termeket, különtermeket alakítottak ki. Ma már nincs olyan Forrás: www.europehotelstart.com szálloda, ahol ne lenne egy vagy több különterem és ez független a szálloda helyszínétől, típusától. Az osztályba sorolási rendelet kötelezte a négycsillagos szállodákat, hogy legalább egy különteremmel rendelkezzenek és az öt csillagos szállodákat, hogy különtermek álljanak a vendégek rendelkezésére. A szállodák a kereskedelmi elnevezésükben használják a „conference” és például a „congress” jelzőt a szálloda nevével együtt. Ugyanakkor az osztályba sorolási rendelet nem 41

Dr. Juhász László „Apartman szállodák a hazai turizmus kínálatában”, 2007, BGF, KVIFK, MTN konferencia, Budapest. Dr. Juhász László PhD.

42


rendelkezik a rendezvény szálloda elnevezési lehetőségről, így arról sem hogy a konferencia szállodák különtermeinek száma, ezek nagysága és berendezése valamint technikai felszereltsége milyen minimum elvárásnak kell megfelelni, ahhoz hogy a szálloda a konferencia vagy annak bármely szinonimáját jelzőként használja. A „konferencia-szálloda” jelzőt második helyen használó szállodák főleg városi, wellness és üdülő szállodák. Az elmúlt pár év során a szállodák a marketing terveikben elemzik a rendezvényeket. A napi üzemeltetés során is kiemelten figyeltek az országos rendezvényekre. Korábban csak Forma-1 autóversenyt tartották nyilván a budapesti szállodák az esemény naptárukban. Ma már a KSH is rendszeresen közli a kereskedelmi szálláshelyeken tartott rendezvények statisztikáját és Magyar Turizmus Zrt pedig a megrendezésre kerülő eseményeket, tartja nyilván évekre előre. A rendezvény és konferenciaturizmus hazánkban is lassan kivívja elismert helyét a turizmusban. A találkozók, inszentív, kongresszus és események (kiállítások, rendezvények) vendégeinek fontos a konferencia termek nagysága és elhelyezkedése a szállodában. A plenáris ülésterem nagyságával egyenlő szekció termek és vendéglátó férőhelyek száma lenne az optimális. A konferenciatermek berendezése és felszereltsége eltérő, de hazánkban szabályozatlan is. Ez lenne a konferencia, rendezvényszállodák szakszövetségének a feladata a jövőben. A szállodák berendezése és felszerelése városi szálloda jellegű az elvárt nagyság miatt. Az étterem berendezésénél a nagyobb létszámú asztalok száma több lehet. A konferenciaszállodák szoba száma a rendezvények miatt minél nagyobb legyen 200 – 400 szoba már elegendő a közepes rendezvények lebonyolítására. A kisebb konferenciaszállodák 100-200 szobával alkalmasak a többséget jelentő kisebb rendvények megtartására. Színvonal alapján főleg 3 és 4 csillagos szállodák. Megcélzott fő, prior szegmensek közép és felsőközép kategóriában 1.- csoportos üzleti rendezvények, - MICE (Meeting, Incentive, Congress, Events), 2.- vállalatok vendégei, corporate, 3. – turistacsoportok. Kiegészítő szegmensei 4.- egyéni turisták, 5. - egyéni üzletemberek. Az egyéni üzleti turistákra (egyéni üzleti utazó, vállalati üzleti utazó) szakosodott luxus és felsőkategóriás szállodák az üzleti-szállodák42 és a butik-szállodák. A felsőközép kategóriás a tartós üzleti vendégekre az apartman-szállodák szakosodtak. A csoportos üzleti szegmens (MICE) vendégeire szakosodott szállodák a konferencia-szállodák.43

4.3. Szabadidős turizmusra specializált szállodák jellemzői 42 43

Business Hotels A konferencia az általános elnevezés a MICE magába foglal egyéb rendezvénytípusokat is.


43


Szabadidős turizmus része a városnézés- (városi-szálloda), a kulturális- (kastély-szálloda), az üdülés- (üdülő- és sport-szállodák) és egészség-turizmus (medical, gyógy, wellnessszállodák). „Városi-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban használják „City Hotel” megnevezést. Egyes szállodavállalatok inkább márkanévként vagy márkanév jelzőjeként használják. Ugyanakkor a City Hotel egyfajta helyszín megjelölést is jelent a belvárosi szállodákra specializáció nélkül. A szakmai csoportosítás alapszállodája, a városi-szálloda. A városi szálloda lehet fővárosban, nagyvárosban, kisvárosban és lehet belvárosban és külvárosban is. A városi szálloda azért városi, mert a szabadidős városnéző, turisták elvárásait elégíti ki és nem azért mert városban van, de városnézés csak városban 10. Dia. Star City Hotel Lobby Forrás: lehetséges így a kettő (városi-szálloda és cityhotels.hu városnézés) összefügg. Berendezése és felszerelése egyszerűbb, mint üzleti szállodáké. Az étteremben több férőhelyes asztalok vannak a családi és csoportos vendégek igényének megfelelően. A szálloda halljában elvártan kialakított „Internet Sarok” elegendő a rövidebb ideig a szállodában tartózkodó szabadidős vendégeknek. Viszont szükséges lehet a hallban egy „Turista Információs Pult” felállítása, ahol a vendég megkap minden információt a városról a városnézéstől a színházjegy lehetőségig. Ez egyben felszabadítja a porta munkájának leterheltségét.44 Fő szegmense a turisztikai desztináció közelében a körutazásos, a városnézéses, természetjárás, a kulturális és sportrendezvény meglátogatására irányuló egyéni turisták keresletének kielégítése. Kapcsolódó szegmensei egyedi és széria turistacsoportok lehetnek üzemmérettől függően. Másik fő piaci célcsoportja a közép és felsőközép kategóriás egyéni üzleti utazó és egyéni vállalati üzleti utazószegmens. Kapcsolódó szegmensei csoportos üzleti rendezvények. Az egyéni és csoportos turisták a városi szállodákban rövidebb ideig tartózkodnak. A szálloda üzemmérete befolyásolja a csoportos és egyéni turista szegmensek részarányát. Színvonal alapján 1-4 csillagos szállodák. Az egycsillagos szállodáknál a leghosszabb a tartózkodási idő 3.7 nappal. Az alacsony kategóriás egyéni vállalati üzleti utazók miatt. Nem csak a vállalat elnökei és vezérigazgatói utaznak hanem a fizikai állomány is. Megcélzott fő, prior szegmensek alsóközép és közép - felsőközép kategóriában 1 - egyéni turisták, 2 – egyéni vállalati üzletemberek, 3 – turistacsoportok. 44

Egy városi szállodában a tematizációnak megfelelő képek kerülnek a szobába és közös terekbe. Ezek lehetnek egyszerű képkeretbe másolatok, fényképek vagy poszterek, a bútor lehet bútorlapból. Az üzleti szállodában csak olajfestményeket helyezünk el, szobrok és domborművek vannak a hallban, a bútor csak fából lehet. Az ülőgarnitúra a városi-szállodában lehet jó minőségű műbőr, míg üzleti-szállodában csak valódi bőrgarnitúrát helyezünk be. Dr. Juhász László PhD.

44


Kiegészítő szegmensei 4 - csoportos üzleti rendezvények, 5 – egyéni üzleti utazók. „Üdülő-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban a szakma ritkán, de használja, „Resort Hotel”. A világ és hazánk turizmusának is legnagyobb részarányát a szabadidős céllal utazó turisták alkotják. A hazai statisztikát évtizedek óta a szabadidős, rekreációs és a kikapcsolódás célú turizmus vezeti. A vezető piaci szegmens átlagoson 65 százalékot jelent. Minden szálloda típusnál ötven százalék feletti a turisták részaránya. A szabadidő eltöltésnek több lehetősége van a városnézéstől (városi szálloda) az üdülésig (üdülőszálloda). A magyarországi kiemelt üdülőkörzeteiben a szállodák nagy többsége üdülőszálloda. Balaton (228), Dunakanyar (12), Sopron – Kőszeg hegyalja (25), Mátra-Bükk (35) körzetek vesszük akkor is elmondhatjuk, hogy ezekben a körzetekben van a szállodák többsége és itt a szállodák nagy része tipikus üdülő-szálloda. Az üdülőszálloda az a szálloda, amely vízparton, hegyvidéken vagy egyéb kiemelt természetes vagy mesterséges turisztikai vonzerő közelében épült szálláshely szolgáltató létesítmény. Hosszabb ideig, 5-14 napig tartózkodó párokra vagy családokra alakítják a szálloda fizikai jellemzőit és szolgáltatásait. Nagy szabad, zöld területekkel rendelkeznek, és ez biztosítja az aktív szabadidős tevékenységekre alapuló szolgáltatásokat. Kényelmes, nagy erkélyes nagyobb alapterületű szobák teszik az üdülőszállodákat közkedveltté. A berendezés egyszerű, funkcionális. Az étteremben nagyobb 6-8 11. Dia. Hotel Silver Resort Balatonfüred személyes asztalok elhelyezése javasolt. A családok és Lobby. Forrás: kiegészítő szegmensek miatt is. A portán kialakított /www.silverresort.hu/hu/galeria/hotel „Guest Relation Desk” segít a vendégeknek a megfelelő programok összeállításában. Ebben a specializációban jelennek meg a családbarát és a gyerekbarát szállodák. Az üdülőszállodáknak általában van medencéje, szaunája és tornaterme valamint kiegészítő szabadidő eltöltési lehetősége, mint bowling, tenisz, squash és színházterem. Megcélzott fő szegmensek a párok és a családos turisták. Kapcsolódó szegmensek egyedi és széria turistacsoportok valamint az eltérő keresleti ciklussal rendelkező csoportos üzleti rendezvények. Színvonal szerint főleg 3 és 4 csillagos szállodák. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet közép, felsőközép vagy felsőkategóriás, de lehet alsóközép kategóriás vendégre szakosodott szálloda, 1 - párok, 2 - családok, 3 - turistacsoportok. Kiegészítő szegmensei 4 - csoportos üzleti rendezvények Dr. Juhász László PhD.

45


5 - diákok „Medical-szálloda” Orvosi szálloda, nem csak természetes gyógy-tényezők felhasználásával végez orvosi kezeléseket. Jellemző területei a fogászat, szemészet, plasztikai sebészet és egyéb kiemelt innovatív kezelések. Külföldön elterjedt, hazánkban alacsony a kereslet ezért még nem terjedt el, mint önálló specializáció. Közelebb áll a korházhoz, mint a gyógyszállók. Az egészség-szálloda egy új szakosodás kezdete. Szegmenseinél nehezebb kiegészítőt találni. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet közép, felsőközép és felső kategóriában 1.- orvosi beavatkozást igénylő vendégkör, 2. – természetes gyógy-tényezős gyógyászati 3.- természetgyógyászat Kiegészítő szegmensek 4.- spirituális wellness, 5.- gyógyászati oktatás, bemutatok.

12. Dia. Medical Castle Hotel Balf Forrás: szálloda honlapja

„Gyógy-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet is használja. A kereskedelmi promócióban a szakma is használja „Spa Hotel”, „Health Hotel” vagy nem hazai viszonylatban a „Cure Hotel” vagy „Spring Hotel” elnevezéseket. Az a szálloda, amely természetes gyógy-tényezők alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. Az önbevallás és az osztályba sorolás ellentmondása, hogy 56 szálloda használja a gyógy szálloda, elnevezést, de csak 31 regisztrálta magát az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságnál (OGYFI), amely az Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat (ÁNTSZ) szervezete. A gyógy-szállodák esetében az osztályba sorolási rendelet engedélyezi a Spa Hotel és Kure Hotel megnevezést is. Az egészségügyi miniszteri rendelet csak a gyógytényezőket sorolja be. A gyógy-szálloda is, mint több más szálloda típus sok ellentmondással bír. 13. Dia. Natur Med Hotel Carbona Hévíz Forrás: carbona.hu Nincs kellően a nemzetközi egészségügyi előírásoknak megfelelően szabályozva a tevékenység. Azok a szállodák, amelyek megfelelnek a nemzetközi besorolásnak, sem tudnak az országok egészségbiztosító intézményeinek a partnereivé válni. A gyógy-szállodák keresletére jellemző, hogy a szálloda vendégszegmensben a gyógyulási céllal érkező vendégek harminc százalékot érnek el és az átlagos tartózkodási idő sem magasabb a többi szállodáknál, bár gyógyászati szegmensben az eléri az átlagos hat napot. Dr. Juhász László PhD.

46


A gyógy-szállodák rendezvényszegmense hasonló nagyságú, mint a szállodai átlag 12%. Megcélzott fő szegmensek egyéni gyógyulni vágyó turista és egyéni üdülő turista, főleg a párok. Kapcsolódó szegmensek csoportos üzleti rendezvények és egyedi turistacsoportok. kategória szerint általában 4 csillagos szállodák, de van több ötcsillagos gyógy-szálloda is. A turistaszezonban nyáron a gyógy-szállodák is nyitnak az üdülő vendégszegmens felé. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet felső, felsőközép, középkategóriában, 1 - gyógy turizmus egyéni vendégei, 2 - egyéni üdülő turisták – párok 3 – – széria gyógy-turistacsoportok. Kiegészítő szegmensek, 4 - egyéni üdülő turisták - nyugdíjasok 5 - csoportos üzleti rendezvények. „Wellness-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet is használja. A kereskedelmi promócióban a szakma is használja, „Wellness Hotel”. Léteznek aktív-wellness, city-wellness, gourmanwellness, jelzős elnevezések is. Az a szálloda, amely minimum háromcsillagos illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi program lehetőségeket biztosít, az használhatja a wellness-szálloda elnevezést, erre jelenleg nincs jogi szabályozás. A feltétel illetve követelmény rendszer kilenc pontban pontosan rögzítette a kötelező elvárásokat, a wellnessszálloda megnevezés használathoz. A wellness szállodák viszonylag új szabályozása a Hotelstars rendszerhez kapcsolódik, 46 tényező alapján lehet három, négy vagy ötcsillagos a szálloda.45 Például kötelezően van egy beltéri medence, de az már a szálloda tulajdonosának a 14. Dia. Wellness Hotel Katalin jóindulatára van bízva, hogy az mekkora, akár öt vagy tíz Gyenesdiás Forrás: hotelkatalin.hu személyes jakuzzi lehet. A szállodai vendégkapacitás ismeretében nincs meghatározva, hogy egy vendégnek hány négyzetméter vízfelület vagy kezelő helyiség kell, hogy jusson. Van szálloda ahol háromszáz vendégre a beltéri medence építészeti férőhely száma tizenhét személy és van, olyan szálloda ahol a négyszáz vendégre ezer négyzetméter vízfelület jut, és mind a kettő wellness szálloda négycsillagos. A wellness szállodákra is jellemző, hogy a vendégéjszakák egyharmada üzleti szegmens és ennek a kétharmada csoportos üzleti konferencia vendég. A nyaraló, wellness turisták száma a wellness-szállodákban hasonlóan magas, mint a többi szállodában 53 százalék.

45

Szokásos magyar szemlélet szerint nem vendégorientált a szabályozás. Mondva csinált feltételeket határoztak meg a kategóriákhoz nevezetesen, hogy dolgozói tréningezés legyen, hogy a szálloda rendelkezzen írott stratégiával marketing és üzemeltetési szempontból. Ez teljesen eltér a Hotelstars alapelveitől, amely valóban vendégorientált alapú. Dr. Juhász László PhD.

47


Amikor már minden szálloda az éjszakai bárból, a felesleges éttermeiből, a kihasználatlan légtereiből vagy akár a szállodai szobákból különtermet rendezett be, akkor kezdetek a szállodák az egészségturizmus felé fordulni. A wellness-szállodák kialakulásának és kezdeti fejlődésének egyik motorja a fejlesztéstámogatási rendszer volt. Amelyik szálloda megtehette az a meglévő beltéri medencéjéből és szaunájából alakított ki wellness részleget. A legtöbb szálloda az épülete mellé telepített wellness centrumot illetve a 2000es évek elejétől napjainkig az újonnan épített szállodák többsége rendelkezik fürdőrészleggel és használja a wellness elnevezést. Az osztályba sorolási rendelet 2004 óta különbözteti meg a wellness szállodákat. Az első években, 15 egység regisztrálta magát, mint wellness szálloda. Napjaikban az egészségturizmus e területére specializálódott szállodák száma már 90,46 úgy hogy közben a gyógy-szállodák száma szinten maradt. A wellness szolgáltatást nyújtó szállodák iránti kereslet növekedett az elmúlt években. Ugyanakkor a tapasztalat alapján elmondható, hogy a szállodák wellness szolgáltatásainak minősége és színvonala nem felel meg minden esetben a vendég elvárásoknak különös tekintettel a nemzetközi piacon jelenlévő termékkel való összevetésben. A belföldi turizmus erősödésével várhatóan a kereslet tovább növekszik és a jelenlegi kínálati piac egyensúlyi helyzetbe, kerül. A hazai wellness szállodák vendégei inkább hétvégi fürdőző, termálszegmens vendégek, mint wellness. A wellness több mint medence, fürdés és büfévacsora. A nemzetközi piacon vannak ötcsillagos wellness szállodák, ahova gyerekeket és házi kedvenceket nem fogadnak, ezzel is biztosítva a pihenés és a kezelések harmonikus környezetét. A medencetér és az esetleges kezelő helyiségeken kívül a szálloda, hasonló termék specifikációval rendelkezik, mint üdülő szálloda. Kategória szerint általában négycsillagos szállodák, de vannak három és ötcsillagos képviselői. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet közép, felsőközép, felső és alsóközép kategóriában is, 1 - wellness, rekreációs vendégkör (hazánkban nem jellemző), 2 - egyéni turisták, üdülők, fürdő, termálvendégek (párok), 3.- egyéni turisták, üdülők, fürdő, termálvendégek (családok), Kiegészítő szegmensek 4.- csoportos üzleti rendezvények, 5.- csoportos turisták. „Termálszálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja.47 A kereskedelmi promócióban a szakma használja, termálszállodák, fürdő és strand szállodák (Aquarell, Aquaworld, Aqua-Lux). Ugyanakkor több szálloda használja a gyógy-szálloda, megnevezés helyett illetve a nem minősített gyógy-szállodák is használják a termál-szálloda megnevezést.

46

KSH 2009 évi adat. A szállodák jogszabály szerinti csoportosítása eltért a szakmai, a vendégigények kielégítése érdekében történő specializációtól. Jelenleg jogszabály nem rendelkezik a termálszálloda követelményeiről, de a piaci, kereskedelmi megnevezésben használja a szakma. Ennek rendezése lehet a kialakuló szakszövetségek feladata a jövőben. 47


48


Vendégigény az üdülés, pihenés, rekreáció, strandolás. A termál, strand és élményfürdők a fiatal és közép korosztály kedvelt pihenési formája. Aki termál szállodát választ az tudja, hogy a meleg víz természetes és nem melegített. Tudja, hogy szabadabb és lazább, mint a holisztikus wellness és gyógy-szállodák arisztokratikus, csendes világa, bár hazánkra ez nem igaz kitétel, sajnos. A termálszállodát a kültéri és beltéri medencék valamint a park és szabadidős területek jellemzik. Különösen jelentős lehet a csúszdák és egyéb élményelemek kiemelkedő reklám értékei. Az üdülőszálloda, amely a medencéit természetes meleg vízzel tölti fel az a termálszálloda. Megcélzott fő szegmensek egyéni turista, hétvégi pihenések és családi szegmens. Kapcsolódó szegmensek 15. Dia. Thermal Hotel Visegrád egyedi turistacsoportok és csoportos üzleti rendezvények. Forrás: szallas.hu Színvonal szerint általában 4 csillagos szállodák, de vannak 3 csillagos képviselője is. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet közép, felsőközép és alsóközép kategóriában is, 1.- fürdés, strandolás, aktív üdülés 2. - családok, 3.- párok, Kiegészítő szegmensek 4.- csoportos üzleti rendezvények, 5.- csoportos turisták. „Sport-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja. A kereskedelmi promócióban a szakma is csak nagyon ritkán használja „Sport Hotel”. Magyarországon nem jellemzően kialakult szállodatípus, inkább szállodanévként használták. Elterjedését, a hazai golfpályák és golfszállodák valamint a kikötők és marina Port és labdajátékokra szakosodott sport-szállodák erősítik. Jellemzően zöldövezeti szálloda nagy természetes szabadterületekkel. A sportpálya vagy pályák mellett egyéb szabadidős tevékenységekre alkalmas területek állnak rendelkezésre. Amennyiben az üdülőszállodának vannak tenisz vagy strandröplabda pályája még nem sportszálloda. A vízparti főleg balatoni és Duna parti „Marina Port Hotel” vitorlás illetve kishajós kikötőknél vannak a sport-szállodák. Sportszálloda jelzőt használják azok az üdülő szállodák is helytelenül, amelyek kiemelkedően nagyszámú sportolási lehetőséget biztosító adottsággal 16. Dia. Globall Football Park & rendelkeznek. Sporthotel Telki Forrás: globall.hu Megépült az első labdarugó, labdajátékok sportszálloda, „Globall Football Park & Sport Hotel Telki”. Zártszálláshely szolgáltatásban az edzőtáborok jellemzően sportszállodai tevékenységet látnak el. A sportszállodák nagy piacát az arra alkalmas területeken a tenisz, golf, krikett, Dr. Juhász László PhD.

49


sí-szállodák jelentik. A jól strukturált sport-szálloda kiválóan alkalmas csapatépítő tréningek megtartására, csoportos üzleti szegmensben. Megcélzott fő szegmensek egyéni sportoló, sportot tanuló turisták. Kapcsolódó szegmensek csoportos üzleti és sport rendezvények. Színvonal szerint általában 3-4 csillagos, de a kikötői szállodák 4 csillagosak és a golfszállodák között van több 5 csillagos is. Megcélzott fő, prior szegmensek a színvonaltól függően lehet közép, felsőközép és felsőkategóriás, de vannak alsóközép kategóriás sport-szállodák is 1 - sporttoló turisták, 2 - edzőtáborok, 3 - egyéni szabadidős turisták Kiegészítő szegmensei 4 - csoportos üzleti rendezvények, 5 – üdülő turisták lehet párok vagy család. „Kastély és várszálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja, KSH már elkülöníti. A kereskedelmi promócióban a szakma használja. Hazánkban is elismert jelző. A kastélyszállodák már a statisztikai jelentésekben is szerepelnek. A kastély-szállodák legjelesebb képviselői a franciaországi és olaszországi kastély-szállodák. Szervezett körutazással több kastély felkeresése és szállásként való igénybe vétele népszerű program a turisták számára. A kulturálisturizmus egyik fajtája az időutazás, ahol a kastélyszállodában a korhű életformát élik át a vendégek. A hazai kastély-szállodák alapvetően az építészeti elnevezés és a stílus miatt kerül külön megjelenítésre. 17. Dia. La Contessa Kastélyhotel és Rendezvényközpont Szilvásvárad A kastély-szállodáknál az épület valóban Forrás: lacontessa.hu egyedi, de a kastélyszállodák vendégszegmensei üdülő, sport, gyógy vagy wellness szállodákra jellemző szolgáltatásokat alakítanak ki. Nem jellemző hazánkban a kastélyszállodák sajátosságát kihasználó a múlt jellegzetességeire épülő tematika, a kulturálisturizmus. Általában négycsillagos szállodák, de van ötcsillagos és háromcsillagos képviselője is. A megcélzott fő szegmensek egyéni és családi turista valamint a csoportos üzleti rendezvények a szakosodás szerint. Kapcsolódó szegmensek a telepített szolgáltatások függvényében több fajta lehet. Alternatívturizmus specializálódott szállodái „Témapark-szálloda” Megnevezést az osztályba sorolási rendelet nem használja. Hazánkban még kevés ilyen típusú szálloda van. A reneszánsz falu és témapark Dél-Dunántúli kastélyszállodában jó példa. A kalandparkok száma is már kettő, bár nem rendelkeznek megfelelő színvonalú szállodai szolgáltatással. Az egyre szaporodó élményfürdők és csúszdaparkok lesznek majd az első képviselői a hazai témapark-szállodáknak, „Aquaworld Budapest”. Dr. Juhász László PhD.

50


Természetvédelmi területeken kiválóan alkalmas szállodatípus lehet megfelelő szolgáltatásokkal kiegészítve. A legismertebb képvelői a Disneyland és Paramount. Megcélzott fő szegmensek egyéni és csoportos turista. Kapcsolódó szegmens lehet a csoportos üzleti rendezvények. „Öko-szálloda” Természetvédelmi terület vagy egyéb természeti előnyöket bemutató és felhasználó, ökoszállodák. Jellemző a szafari park szállodák. Nem összetévesztendő a környezetbarát „Zöld Szálloda” megnevezéssel.

4.4. Egyéb csoportosítási lehetőséget adó alapok 4.4.1. „Garni - szálloda”, Az a szálloda, amelyben csak reggelizés és esetleg bár üzemel. Ez az a szállodatípus, amely rendeletben rögzített módon nem kell, hogy rendelkezzen ellátással. Alsó kategóriás, kis szállodáknál három csillagig elfogadható ezt a speciális megjelölés. Ugyanakkor szakmailag megalapozott lenne, ha az ellátás hiánya a csillagok számában, a kategóriában jelenjen meg. Négycsillagos szálloda esetében úgy gondolja a szerző, nem lenne szabad engedni, hogy garni szálloda legyen, még akkor, sem ha ezt a rendeletet betartva a szálloda bejáratánál réztáblán feltűntetné. Európa minden országaiban például Németország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Csehország esetében elfogadott és használt a megnevezés, igaz alsó és alsóközép kategóriákban, de kereskedelmi megnevezésben is. A bekerülési költség csökkentése a szolgáltatások egyszerűsítése és az eredményszint növelése miatt is létezhetnek garni szállodák. Ugyanakkor ezt a megkülönböztetést promóciós célokra a hazai szállodák garni kifejezést nem használják. A relatíve alacsonyabb üzemeltetési költség miatt a szálloda kínálati ára a versenytársaknál alacsonyabb lehet és így nem csak a turista, hanem az alsóközép kategóriás egyéni üzletember szegmens is célpontja lehet. Megcélzott fő szegmensek az egyéni turisták. Kapcsolódó szegmensek egyéni üzletemberek, egyedi és széria turistacsoportok.

4.4.2. Közlekedéshez specializált szállodák „Reptéri-szálloda” Magyarországon volt egy kis szálloda a Ferihegyi repülőtéren. Kis szálloda volt 58 szobával, kimondottan a repülőtéri adottságokra kialakítva működött, tranziton belül. Napjaink fejlesztési terveiben szerepel egy repülőtéri-szálloda, konferenciaközpont és irodaház komplex létrehozása. Az utazók szállodája, az egy éjszakás vendégek szállodája és a repülőtársaságok személyzetének elszállásolására alakult szállodák. A reptéri szálloda tartalmazhatna egy repülésre témásított látogatóközpontot is. Megcélzott fő szegmensek egyéni turista és egyéni üzleti utazó, kiváló kiegészítő szegmense lehet a konferencia. Nagy nemzetközi repülőtereken több szállodalánc is jelen van, az utasok száma meghatározza, hogy egy reptéren mennyi és milyen kategóriájú szálloda van. Dr. Juhász László PhD.

51


„Autópálya-szálloda” Hazánkban nem tudott kialakulni és kifejlődni az autópálya-szálloda típus, a motel, a „Motor - Hotel”, mert az ország mérete kicsi. Az egyéni autós tranzit utazók az országba való belépés után három – négy óra múlva kilépnek az országból. A hazai utazók pedig szintén 3 - 4 órás alatt elérik a legtávolabbi úti célt és így nem kell megállni, piheni egy éjszakát. Magyarországon egy tipikus autópálya-szálloda épült 1993-ban. Az volt az első és egyetlen autópálya szállodalánc szálloda. Az autópálya mellett megépített különböző színvonalú és nagyságú családi-panziók és éttermek kielégítik a keresletet, de nem alakult ki egy hazánkra jellemző szálláshelytípus, márkajelleggel erre a keresletre. Ugyanez a hiány megfigyelhető az autópálya éttermek piacán is. A megcélzott fő szegmensek egyéni turista és egyéni üzleti utazó. Kapcsolódó szegmens lehet, a buszos turistacsoport. „Hajó-szálloda” Magyarországon nem terjedt el a hajó-szálloda. A legismertebb típusai a közlekedő hajók. A Dunán, a tengereken, az óceánokon közlekedő hajók elszállásolják a vendégeket, még a kompokon is biztosítanak szálláslehetőséget. A Dunai hajózás elterjedt, de hazai vállalkozások nem szerepelnek ezen a piacon. Hazai munkavállalók nemzetközi hajókon dolgoznak és csak Budapest, mint kikötőváros jelenik meg a piacon. Az igazi elismert és ismert formája azonban a tengeri cirkálók „Cruiser” ahol több ezres utas és személyzet több hétig hajózik, és kikötésekkor lehetőség van városnézésekre. Ez egy nagyon speciális szakmai területe a turizmusnak. Különös tapasztalatot igényel a szállás, a vendéglátás és egyéb szórakoztatás megszervezése. Magyarországi munkavállalók, dolgoznak ilyen hajókon. Hazánkban a Dunán és a Tiszán van állandóra kikötött, horgonyzó „szálloda-hajó”, ez típusra városi-hajó szálloda. A hajó van átalakítva szálláshely szolgáltatásra. Érdekes és különleges szálláshely szolgáltatási lehetőség. Megcélzott fő szegmensei alsó és alsóközép kategóriás egyéni turisták valamint egyedi és széria turistacsoportok.

4.4.3. Utazási motivációk és szállodatípusok kapcsolódása A szálloda piaci helyzetének legfontosabb eleme a helyszín. A szálláshely igénybevétele az utazási motiváció alapján évszázadok óta létezik, így alakultak ki a különböző típusú, szakosodott szállodák és szálláshely szolgáltató egységek. A típusra jellemző, egy prior vendégcsoport a kiadott szobák százalékában 20-30 százalékot jelent, az 50%-os arányt ritkán éri el. Három – öt priorszegmens kell a bevételvolumen 80-90 százalékos eléréshez. A szállodák és általában a szálláshely szolgáltatás területén nem alakultak ki tiszta egyszegmensű szállodák. A szegmenseknek eltérő a keresletciklusa. Szabadidős turizmus az iskolai szünetekben és nyáron jellemző, ez a „szezon”,48 szakmai nyelvezettel a „turistaszezon”. Az 48

Ez az a szezon mait többen próbálnak meghosszabbítani, ami lehetetlen.


52


egészségturizmus kisebb ciklikusságot mutat, de azért január, február hónapokban alacsonyabb a kereslet ebben a szegmensben is. A konferenciaturizmus tavasszal és ősszel jellemző, május a legerősebb hónap. Családi szegmens a nyári iskolaszünetben a legerősebb ciklusú. A turistacsoportok a nyárelő és nyárutó időszakában intenzívek. A szállodák a lehetséges és még elfogadhatóan kezelhető szegmens kombinációkat alakítanak ki. Nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető például a konferencia vagy gyógyászati turizmus a diákturizmussal egy szállodában. A szerző látott erre is példát, egy négycsillagos gyógyszállóban általános iskolás úszó diákcsoport volt. Minden szegmensnek léteznek harmonikus kiegészítő, komplementer szegmensei. A fejlődési trendek alapján szállodák további szakosodását, egyedi szolgáltatások kialakítását és a szállodák egyediségének erősítését prognosztizálja a szerző. A legtöbb szálloda kialakítja a számára kedvező 3-5 prior vendégkört, ahol a legteljesebb szolgáltatást nyújtja és ezzel generálja a volumen és a szálloda összes bevételének 80-90 százalékát. A szállodavezetés kihívása a szegmensek felismerése és a szegmensbe tartozó vendégek igényeinek kielégítése. A szállodagazdálkodás kihívása a szolgáltatások megszervezése és ellátása a szegmensek konfrontálása nélkül.

4.4.4. Kategória szerinti csoportosítás Márkák vagy kategóriák szerinti csoportosítás adja a helyszín után a második legismertebb lehetőséget a szálláshelyek megkülönböztetésére és összevetésére. Egy - öt csillagos (1* – 5*) kategóriákat ismer a piac, bár egyes országokban betűjelekkel vagy gyémántokkal jelenítik meg szimbólumot. A kategória szerinti csoportosítás az adott ország tőrvényeiben rögzített kategóriájú felszereltséget, kötelező szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási kötelezettségeket határoz meg. Ehhez rendel egy számon kérhető követelmény rendszert, a kategorizálást. A szakmai elemzés is rendszeresen használja a kategória szerinti elemzéseket. Most van kialakulóban egy, egységes európai vagy nemzetközi egységes követelmény rendszer. A vendég szempontjából a szálláshely kiválasztásnál ez azt jelenti, hogy a világ bármely pontján ötcsillagos szállodát választ a vendég, az elvárásaiban nagy csalódás nem éri és ugyanez igaz a kétcsillagos szállodákra is, bár minél alacsonyabb a kategória, a meglepetések annál nagyobbak lehetnek. Előremutató célkitűzés lehetne egy egységes európai minimum követelmény rendszer végleges kidolgozása és elfogadása a felszereltség és a kötelezőszolgáltatások területén. A kategorizálásra további megnevezések is léteznek a hazai és nemzetközi szakkifejezésekben. Mint például a luxus, amely ötcsillagos kategóriát jelent. A legmagasabb kategóriájú szállodáknál is van magasabb kategóriájú. Nem hivatalosan, de ezek lehetnek az 5+ (plusz) illetve 6* vagy akár 7* (csillagos) szállodák. Ezek alapvetően kereskedelmi marketingeszközök a szálloda kiemelésére. Alsókategóriás szállodák az egycsillagos egységek száma évről évre csökken. Gazdaságos, alsóközép kategóriákat kétcsillagos szállodák képviselik megbízható tisztasággal és felszereltséggel. Középkategóriásak a háromcsillagos szállodák. Felsőközép kategóriába a négycsillagos és felsőkategóriába az ötcsillagos üzleti szállodák tartoznak. A luxusszállodák felszereltsége Dr. Juhász László PhD.

53


és szolgáltatásainak kategóriája magasabb az ötcsillagos szállodáknál. Luxus-szállodáknál a luxust a tér és a személyzet hozzáállása adja. Kategorizálás és szállodaláncok márkái A szállodaláncok márkái pótolják a minőség szerinti követelményrendszer nemzetközi hiányát. Amit nem sikerül vagy nem akarnak elérni a tagországok, azt végrehatják a nemzetközi szállodaláncok. A kialakult és bevezetett márkák általában garantálják az azonos felszereltséget, szolgáltatásokat, állandó színvonalon. A márkahűség vagy a márkafüggőség a vendégek részéről kialakul. A szállodaláncok mindent megtesznek, a márka megismertetésére és a vendégek megtartására. A kategorizálás helyét a szállodaláncoknak köszönhetően a márkanevek, a brand nevek vehetik át. Ebben az esetben a vendég nem az alapján dönt a szálláshelyválasztásban, hogy hány csillagos a szálloda, hanem a márkanév alapján, mert tudja, hogy az adott márkanév a világ bármely pontján számára ugyanazt nyújtja. Kategória és piaci részarány A kategória szerinti csoportosítás alapján a szállodai egységek, a szállodai szobák számának növekedési mértékét, és statikus és dinamikus piaci részarányukat vizsgáljuk az elmúlt évek viszonylatában. A szállodák és a szállodai szobák közel fele (39%) háromcsillagos és a kereslet közel fele (37%) is ezekben, a szállodákban realizálódik. Kismértékű két százalékpontos piaci hátrányban vannak. Legdinamikusabban fejlődő négycsillagos szállodák (46%) statikus és (46%) dinamikus részaránnyal rendelkeznek és piaci egyensúlyt jelent. Az ötcsillagos (10%) piaci részarányai közt csak egy százalékpont az eltérés (11%). Egy és kétcsillagos szállodák estében a statikus és dinamikus részarány is alacsony (6%).49 Szakmai szempontból nagyon fontos ismerni a saját szállodánkhoz hasonló kategóriájú közvetlen környezetünkben lévő szállodákat, mert ez a versenytárselemzés és a kínálati szobaár képzés alapja.

49

Az alapadatok 2010 év KSH gyorsjelentésben jelentek meg.


54


5. Magyarországi szállodák szobaszáma 5.1. Hazai szállodák csoportosítása üzemméret szerint Méret és siker összefüggése, kis üzemméretű szálloda is lehet sikeres és a nagy szobaszámú szállodák is nyújthatnak alacsony teljesítményt. Az irányított állami fejlődés hatására a magyarországi szállodák átlag szobaszáma magas, 60 szoba. Az Egyesült Államokban ez a szám 70, ez a szállodaláncok kialakulásának hazája és mai a szállodai szobák 75%-a lánchoz tartózik. Európában átlagosan 30 szobások a szállodák, ennek oka, hogy sokkal gyakoribbak a kis családi szállodák. Az organikus (szerves) fejlődés a kisebb családi és önállószállodák fejlődését segíti elő. A szálláshelyek átlagos szobaszáma 28 szoba. A budapesti szállodáké átlagosan 113 szoba, ezen belül az ötcsillagos szállodáké 263, a négy csillagos szállodáké pedig 158 szállodai szoba. A hazai organikus fejlődés második szakasza 1989 óta az öt és négycsillagos szállodák valamint a szállodapiac átlagos szobaszámait is csökkenti évről évre. Megkülönböztetés a szállodagazdálkodás szempontjából meghatározó. A piaci pozíció szempontjából lehet kicsi, közepes, nagy és mega szállodákat megkülönböztetni. A hazai minimális tizenegy szállodai szobától a legnagyobb ötszáz szobás szállodáig nagyon eltérő a szállodák szobaszáma. Hazai legnagyobb szálloda Budapest a Grand Hotel Hungária 500 szobával, a Mercure Hotel Korona 433 szobával. A nemzetközi piacon több ezer szobás szállodák is működnek. Las Vegasban van a világ húsz legnagyobb szállodájából, tizenöt. A legnagyobb szállodák Las Vegasban vannak, ahol két vagy három szálloda szobaszáma több mint Budapest összes szállodai szobaszáma. A legnagyobb szálloda a First Hotel Malaysia 6.118 szobával. Ezt követi 5.690 MGM Grand Hotel és a Luxor 4.408 szobával. A szerző szállodaigazgatói tevékenysége során a legnagyobb szállodai szobaszám, amelynek igazgatója volt 733 szoba50 és a legkisebb pedig 72 szoba, most egy 29 szobás szálloda nyitás előkészítése van folyamatban. „Magyarországi szállodák átlagos szobaszáma” A magyarországi szállodák, átlagos szobaszáma a szervetlenfejlődés hatására 60 szoba. Az állami irányítás időszakában nem épültek családi szállodák csak nagy 150-350 szobás állami tulajdonban lévő szállodavállalatok által üzemelt állami tulajdonban lévő szállodák. Az organikusfejlődés hatására Amerikában a szállodaláncok bölcsőjében, a szállodák átlagos szobaszáma 70 szoba. Az Európai szállodáké 30 szoba, a több kis családi szálloda miatt. A kereskedelmi szálláshelyek átlagos szobaszáma 28. Európában és így hazánkban sem jellemzők a mega és giga-szállodák főleg Amerikában terjedtek el, ahol tizenöt szállodának, annyi szobája van, mint Magyarországon összesen. A hazai szállodapiacot jól jellemzi a kilencszáz szálloda és annak mintegy ötvenkétezer szállodai szobája. A hazai átlagos szállodai szobaszám hatvan szállodai szoba. Ez az átlagos szobaszám Budapesten 110, Balatonnál 70 és vidéken 40 szoba. A legalacsonyabb átlagos szállodák, a vidéki háromcsillagos szállodák 39 szobával. A budapesti elismert,

50

Öt szálloda két településen egy igazgatóság alatt üzemelt.


55


nagy szobaszámú, általában láncokhoz tartozó szállodák jutnak mindenkinek először eszébe, ha szállodákról beszélünk. A hazai szállodák többsége 75%-a független, családi vagy önálló szálloda 11–50 szobás üzemmérettel. A nemzetközi trend szerint az európai szállodák átlagos nagysága még a hazainál is kisebb 30 szoba. A kis szállodáknál szűkebben áll rendelkezésre az élőmunka és az eszközök. Ez hatással van a vezetési módszerre, valamint a vezetési információs rendszere. A kis szállodák egyszerű szervezetekre jellemző szervezeti felépítést alakítanak ki. A hazai piacra jellemző, hogy a Danubius, a Hunquest, a Mercure, a Novotel és a Corinthia az első öt legnagyobb szállodalánc illetve csoport szállodái átlagosan 167 szobásak. Ennek az öt szállodacsoportnak 72 szállodája van és 12 ezer szállodai szobáit üzemeltetnek, ez a hazai piac 25 százaléka. Az európai szállodai szobaszám ranglistáját vezető franchise típusú szállodalánc a Best Western átlagos szobaszáma hasonló, mint Magyarország átlaga, 65 szoba. Az európai első száz szállodaláncának az átlagos szobaszáma 120 és az első tíz szállodaláncé is 100 szoba. Európában a legmagasabb szobaszámú lánc 6 szállodával, átlagosan 864 szobával a Disney Land Paris Hotel. Ezt követik 411 illetve 372 szobával az Aldemar és Intercontinental lánc, mely egyben a legnagyobb szállodalánc vállalat 4.200 szállodával és 620.000 szállodai szobával, ennek a láncnak az átlagos szobaszáma 148. A legkisebb átlagos szobaszámú az Innkeepers Lodge (29 szoba) és Fast Hotels (47 szoba) szállodaláncok. A hazákban is jól ismert Ibis átlagos szobaszáma 100 szoba, Mercure 110 szoba és a Novotelek átlagosan 160 szobásak az Európai piacon. Az európai első tíz legtöbb szobaszámú szállodaláncából háromnak van 65 - 75 átlagos szoba száma (Best Western, Formula-1, Etap). A Radison 218 és a Hilton 261 átlagos szobaszámú nagy szállodákat üzemeltet. A 151 szoba feletti nagy szállodák a három és négy csillagosak. Az összes szállodának csak 4%-a nagy szobaszámú szálloda. Ugyanakkor van 4 panzió hazánkban, amelyeknek a szobaszáma nagyobb, mint 150. Érdekes, hogy a wellness szállodák 65%-a kisszálloda. A wellness szállodák kétharmadának ötvennél kevesebb a szobaszáma. Az összes szálloda 60%-a két és három csillagos és 50 szoba alatti, alsó és alsóközép kategóriás kis családi és önállószállodák. Kis üzemméretű szállodák (11 - 50 szobás),51 Legalább a rendeletben elért minimális 11 szobaszámot eléri, és az 50 szobaszámot nem haladja meg. Ez tekinthető hazánkban kis szállodának. A hazai vidéki átlag ennél és kevesebb 40 szoba. A szállodák 74 százaléka kisebb ötven szobánál. A kis szálloda általában családi-szállodák és önálló-szállodák. A szállodaláncok közül vannak olyanok, amelyek a jellemzően kis szállodákat üzemeltetnek, ilyenek általában a „gazdaságos” szállodák. A családi-szállodák általában egyszerűbb szervezeti felépítésűek és adódóan az üzemeltetési létszám is alacsony. A kis szállodák, ha vendéglátó vagy más kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, akkor bevételük összetételében ezek meghatározóak lehetnek. 51

A magyarországi szállodák háromnegyede kisebb, mint ötven szoba.


56


Egy ötven szobás szálloda a szokásos vendéglátási szolgáltatások mellett a környezet kiemelkedő családi és üzleti rendezvényeit tarthatja, és még ehhez kapcsolódhat egy több medencés termálvizes fürdőrészleg is. Így ez a kis szálloda megtalálta a piaci helyét és ezt kihasználva sikeresen működik. Alacsony üzemméretű szállodák esetében a maximálisan elérhető bevétel relatíve alacsony, a méret, a kapacitás miatt. A személyi ráfordítás részaránya magasabb, mint az átlagos szállodáké. Vannak minimálisan és kötelezően ellátandó munkakörök, például portaszolgálat egy fő műszakonként, három műszakban, azaz huszonnégy órában, ez öt portást igényel. Ezért a létszám a Munka Tőrvénykönyv előírásainak betartása mellett nem csökkenthető egy bizonyos létszám alá. A költségek nagy része is hasonló okok miatt nem követheti a szállodai szobák számát. Értékesítési szempontjából az egyéni turista és üzletember, a prior szegmensek. Egy buszos turistacsoport 45 fő és számukra általában 25 szállodai szoba elegendő az egyágyas elhelyezéseket is figyelembe véve. Ez egy átlagos vidéki szállodának, ez 25/41= 61 százalékos foglaltságot jelent. Míg egy nagy szállodánál úgynevezett kiegészítő szegmensként jelenik meg. Amikor 523 szobás szállodában volt a szerző igazgató akkor az egyik épület egy emeletének egy szárnyában elfért egy ilyen kiesebb csoport. Átlagos üzemméretű szálloda (51 - 100 szobás), Az 51 szobaszámot meghaladja, de a budapesti szállodák átlagos szobaszámánál nincs több szobája egy átlagos szobaszámú szállodának. A magyarországi átlagos szállodai szobaszám 61 szoba és Budapesten 110 szoba. A szállodák kilenc százaléka 51-75 szobás és öt százaléka 76-100 valamint szobás. Az átlagos nagyságú szállodák száma 140 és ez az összes szálloda 14 százaléka. Magyarországon a közép és felsőközép kategóriás 3 és 4 csillagos szállodák többsége közepes nagyságú szálloda. A közepes nagyságú szállodák is lehetnek önálló szállodák vagy szállodalánchoz tartozó szállodák. Európa első száz szállodaláncának átlagos szobaszáma 120 szoba és a szállodák negyven százalékának szobaszáma több mint 100, de kevesebb, mint 200. A szállodavezetés és gazdálkodás jegyzet és általában a szakma, ha szálloda kifejezést használja, akkor átlagos szállodára asszociál. Budapesten a szállodák többsége átlagos szobaszámú. Nagyüzemméretű szálloda (101 - szobás), A hazai szállodáknak csak 11%-a tartozik a nagy szállodák közé, ez 111 szálloda. A legtöbb nagy szálloda 18 egység négycsillagos és egy kétcsillagos szálloda nagyobb 151 szobásnál. Magyarországon 300 szobásnál nagyobb szálloda kevés van és azokból is legtöbb Budapesten van és az 1972-es és 1982-es szállodai fejlesztési ütemekben épültek.52 A nagy szállodáknak a tevékenységi körei kiterjedtek és ebből adódóan több szintes szervezeti felépítésük van. A funkcionális feladatok és munkakörök jobban elhatárolódnak egymástól. Értékesítési és szobafoglalási tevékenységben a túltöltést bátrabban alkalmazzák. Egy kis szálloda nem tud, és nem mer a 25 szobás csoportra, amely 60% 52

Dr. Juhász László „Hazai szállodák fejlődési szakaszai” 2008. KVIK Konferencia


57


foglaltságot jelent további csoportokkal még nem tárgyalni sem nem, hogy befoglalni. Egy nagy szállodánál nagyobbak a mozgásterek és ezért bátrabb az értékesítés, a túlfoglalásoknál. Személyzetnél a betegségek, szabadságok és általában távollétek esetén könnyebb a helyettesítést megoldani. Míg egy kis szállodában ahol egy személy lát el több feladatot, ha a munkatárs kiesik, akkor problémát okozhat a helyettesítése. A családi szállodáknál a családtagok munkaideje rugalmasabb lehet, mint az alkalmazottaké. Nem jelent meglepetést, hogy a panziók 99%-a 50 szobánál kisebb. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Szállodák csoportosítása - átlagos szobaszáma szoba tólszoba -ig

szálloda 5 4 3 2 1

0 51 76 101 151 total 50 75 100 150 719 87 52 72 43 973 3 3 1 12 2 21 71 15 18 35 18 157 394 49 20 21 20 504 180 12 7 3 1 203 71 8 6 1 2 88

50

75 100 150 151

74 0,3 7,3 40,5 18,5 7,3

9 0,3 1,5 5,0 1,2 0,8

5 0,1 1,8 2,1 0,7 0,6

7 1,2 3,6 2,2 0,3 0,1

4 0,2 1,8 2,1 0,1 0,2

100 2,2 16,1 51,8 20,9 9,0

gyógy wellness panzió

21 41 1 406

5 5 8

2 4 3

22 6 3

6 56 7 63 4 1 424

38 65 99

9 8 1

4 39 11 100 6 10 11 100 0 0 0 100

kerszáll

3 010 142

67

96

59 3 374

89

4

2

3

2 100

KSH adatok 2008


18. Dia „Szállodák átlagos szobaszámának megoszlása” 2008. Szerző szerkesztése.

Kiemelt érdekességek a hazai szálláshelyek megoszlásában  szállodák 74%-a kisszálloda,  szállodák 60%-a 2-3 csillagos kisszálloda,  ötcsillagos szállodákból csak 2 nagyobb 150 szobánál,  wellness szállodák 65%-a kisebb 50 szobánál,  gyógyszállók 38%-a kisebb 50 szobánál,  panziók közül 4 nagyobb 151 szobánál. Átlagos üzemméret és vezetés A szállodák nagysága az teljesítőképességet, életképességet, a versenyképességet, a sikerességet és például a fizetőképességet sem befolyásolja. A szállodaláncoknak is vannak kis és átlagos szállodái. A szálloda nagysága relatív fogalom, mert valamihez viszonyítani kell a szállodákat. A jegyzet viszonyítási alapja a magyarországi átlagos szálloda nagyság, ugyanakkor európai TOP 100 átlagos nagysága 120 szoba. A szálloda nagysága relevánsan meghatározza a szálloda teljes bekerülési tőkeigényét. A szálloda szobaszámainak


58


növekedésével a tőkeigény is növekszik és ezért minél nagyobb a szálloda annál biztosabb, hogy szállodalánc vagy szállodacsoport a tulajdonosa és üzemeltetője. Ugyanakkor az egy szobára jutó bekerülési összeg a szobaszám növekedésével adott intervallumig csökken.53 Szállodavezetési és gazdálkodási sajátosság az állandó költségek nagysága miatt a kisebb szobaszámú szállodáknak a fedezeti pontja magasabb szobafoglaltságnál jelenik meg, mert az állandó költségek szintje magasabb. Gazdálkodás szempontjából ez hatással van az éves keresletciklusokra és az pedig a pénzgazdálkodásra. Piaci-gazdálkodási szempontból nagyon fontos ismerni a saját szállodánk közvetlen környezetében lévő szállodák nagyságát. A versenytárs kiválasztás egyik síkjában a sokkal kisebb vagy sokkal nagyobb szállodákat is számba vesszük, mert az általuk alkalmazott stratégiával adott helyzetben versenytárs vagy stratégia partnerünk is lehet.

5.2. Tulajdonosi forma (kör) szerinti csoportosítás Tulajdonosi forma alapján a szállodákat csoportosíthatjuk a következőképen,  családi-szállodák,  önálló-szállodák,  szállodalánchoz tartozó szállodák,  klasszikus  franchise alapú  szállodacsoporthoz tartozó szállodák. Családi és önálló szállodák voltak többségben Magyarországon a 1945 előtt, amikor szerves fejlődés során alakultak ki a szállodák. Már nagy szállodák is épültek (Gellért, Royal, Grand Hotel Margitsziget) önálló és független szállodák voltak és ma is ezek vannak többségben. Szállodaláncok hazánkban nem alakultak ki. Az első nemzetközi szállodalánc a világ legnagyobb szállodalánca az Intercontinental volt a 60-as évek közepén, első szintű egyedi névhasználati szerződéssel. A 80-as évek elején több szállodalánc jelent meg hazánkban, első szintű névhasználati szerződéssekkel például Novotel, Hyatt, Hilton, Ramada. Napjainkban minden jelentős szállodalánc képviselteti magát hazánkban, de főleg csak Budapesten. A hazai szállodavállalatok nem szerves fejlődés hatására fejlődtek szállodacsoportokká és ez volt oka annak, hogy nem alakultak ki szállodaláncok hazánkban. A Pannonia Hotels az ausztriai és a németországi szállodáinál kezdte a márkanév használat bevezetését, de a hazai bejegyzésre már nem került sor a privatizáció miatt. A tulajdonosi forma alapján a szállodák elemzése hazánkban még nem jellemző. A szállodavezetés és gazdálkodás szempontjából eltérést jelent, mert a szállodaláncok és csoportok a stratégiai döntéseiket az irányító központokban hozzák meg. A szállodavezetés csak a napi irányítás, az üzemeltetés szintjén nyilvánul meg. Míg az önálló és családi szállodák vezetése minden szintű döntést a szállodában hoznak meg. A vendég szempontjából a szálláshely kiválasztásnál a szállodalánc márkaneve jelent segítséget.

53

A kazán, a lift értékben már nem növekszik lineárisan a teljesítményük szerint.


59


5.3. Tulajdonjog használati joga szerinti csoportosítás A tulajdonjog több eltérő jogot foglal magába. A birtokjog, a rendelkezési jog, az elidegenítési jog, a kizárási jog, a visszakövetelési jogon kívül fontos a használati jog. A használati jog gyakorlására több lehetőség van. A tulajdonos jogosult a gyakorolni a tulajdonhoz kapcsolódó jogokat, például használati jogot az alábbiak alapján  tulajdonjog,  bérleti szerződés,  lízingszerződés,  osztott üdülési jogszerződés. Az üzleti életben és a szállodaiparban is a legáltalánosabb a tulajdonjog gyakorlására, maga a tulajdonjog. A tulajdonjog és annak haszna átruházható a polgári jogban a legismertebb átruházás, a haszonélvezet. A tulajdonjog használatának átruházása lehet bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel illetve megosztott üdülési joggal. A bérlő, a lízingelő használja a szállodát és a megállapodott díjakon felül minden haszon és rizikó az üzemeltetőé. Az osztott üdülésjog szerződés apartman szállodák, apartmanok, üdülőfaluk és üdülőknél alkalmazott eljárás, szállodaiparra nem jellemző, de előfordul. 5.4. Üzemeltetési forma szerinti csoportosítás A szállodákat működtetni lehet,  a tulajdonjog használati jogán,54  üzemeltetési szerződéssel,  névhasználati szerződéssel. A tulajdonos dönti el a névhasználati és vagy üzemeltetési szerződés alkalmazását. Abban az esetben, ha névhasználati szerződés van, akkor a vendég a márkanévvel azonosítja a szállodát, és ez kedvező lehet a szálláshely kiválasztásnál. Az üzemeltetési szerződés feltétele kell, hogy legyen a márkanév. Az üzemetetési szerződésben implicite benne van a névhasználati szerződés. Az üzemeltető a teljes üzemeltetést bonyolítja úgy, hogy a tulajdonos tulajdonban marad. Az üzemeltetési formák előnyeit és hátrányait valamint vezetési sajátosságait a későbbi fejezetben részletesen ismerteti a szerző. 5.5. Vállalkozás jogi formája szerinti csoportosítás A jogi forma alapján a szállodát üzemeltető cég egyéni vagy társas vállalkozás. A szállodák gazdálkodását a jogi forma kevésbé befolyásolja, különösen nincs hatása a vendég szálláshely kiválasztására. Az üzemeltetési és tulajdonosi forma hatással lehet a szálloda üzemeltetésére és ez által a piaci viselkedésére, valamint jövedelemteremtő képességére a jogi forma ilyen hatást nem vált ki meghatározóan. Partnereknek és szállítóknak használható információ lehet a jogi forma szerinti megkülönböztetés. Nem jellemző hogy a vendég előnyben részesítené a társas vállalkozást vagy a Kft formát, mert az esetleges kártérítéseken túl más előnye nincs a vendégnek. A szálláshely szolgáltatásban a vállalkozások száma (6.040) és százalékos megoszlása, 54

Az 5.3. szakaszban ismertetett lehetőségek.


60


- társasági forma Rt. Kft. Bt. - egyéni vállalkozás

(2.704 – (64 db – (1.800 db – (840 db – (3.320 –

45%) 1%) 30%) 14%) 55%).

5.6. Szállodák csoportosításának egyéb piaci lehetőségei A kategorizálás és a specializáció ellentmondásait részben a piac, részben a rendeletek okozzák. Korai időszakban Magyarországon a hatvanas évektől sokáig csak a belföldi és külföldi szállodavendégeket különböztettük meg, ez volt a nemzetiség szerinti szegmentálás. Csak az elmúlt húsz évtől, az 1990-es évek elejétől kezdődött el a motivációs megkülönböztetés, elsőlegesen a corporate és confrence szegmensekkel. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

Specializálódás motiváció, szegmensek szerint Szabadidő turizmus

Városi

Üdülő

Termál Sport

Egészség turizmus Gyógy

Wellness

Barlang

Jég

Fa

Tengeralatti

Medical

Hívatás turizmus Üzleti Butik Apartman Konferencia Kulturálisturizmus Kastély - vár Témapark

Öko!

Egyedi szállodák

Alternatív turizmus Kaszinó??? Kalandpark

Nincs tiszta típus

Gyógy-szálloda 11 konferencia Wellness 16+13 üzleti Apartman16+20 üzleti és 64 szabadidős Szállodák 12+23=35% üzleti és 65% szabadidős

Közlekedés Kikötő (marina)

reptér

autópálya


19. Dia. “Szállodák specializációja a turisták motivációja alapján” 2010. Szerző szerkesztése.

A szállodák specializációja és a turizmus fajtáinak összefüggését szemlélteti a dia. Az eltérő turisztikai, utazási okok miatt utazók igényeit szállodák igyekszenek kielégíteni. Látható, hogy nincs, tiszta típus a szabadidős szállodákat keresik a csoportos üzleti szegmens vendégei. A wellness szállodák vendégéjszakáinak 16%-a rendezvény és 13%-a egyéni üzleti szegmens. A kategorizálás a vendégtájékozódást kell, hogy segítse. A specializáció valóban feleljen meg a vendégigényeinek és azon alapuljon. A tartózkodási cél és a tartózkodási idő követelményeinek megfelelően. A specializációra vonatkozó részletesebb szabályozást a szakszövetségekre kell bízni, akik lokális, kistérségi szerveződéssel a vendégigények és a színvonal összhangjának megteremtése érdekében alakítják a specializálódás szabályzását.


61


Amennyiben és ha a feltételnek megfelelő szabályozás születik, akkor a piac szerepelői elégedettek lesznek. A szakosodott szállodák kialakulása és fejlődése a vendégigények és elvárások tudatosságának köszönhető. A tiszta, homogén szállodatípus kialakulásának kicsi az esélye, mert általában egy adott kategóriában és adott helyszínen nem alakul ki akkora kereslet, hogy egy szálloda csak egy szegmensre építsen és figyelembe kell venni a szegmensek keresletciklusaira is. A világ más desztinációiban ez lehetséges, gondoljunk a csendes óceáni és földközi tengerparti üdülő-szállodákra. Ezekben, a szállodákban mindent a fő szegmens érdekében alakítanak ki. Általánosan a szállodák arra törekszenek, hogy meghatározzanak saját maguk számára ötnél nem több kiemelt szegmens, priorvendégkört, a szálloda adottságainak figyelembe vételével a marketing tervben. Ezek a priorszegmensek lefedik a szálloda kapacitásának hetven – kilencven százalékát. A szálloda felszereltsége és berendezése valamint a működtetési programja, az üzemeltetési forgatókönyve alapján a tevékenységek szervezése arra irányul, hogy a priorszegmens vendégeinek igényeit a szálloda a lehető legteljesebben kielégítse. 5.6.1. Szállodák egy csoportosítási lehetősége A szállodák és szálláshelyek csoportosítási lehetőségeinek nincs határa. A vendégigények változásai újabb és újabb specializációra inspirálják a szállodavezetést és tulajdonosokat. Releváns piaci előnyhöz azok a szállodák jutnak, amelyek képesek ezekre, az innovatív fejlesztésekre. Az egyedi, unikum szállodák a barlang, a tengeralatti, a fára épített és a jégszálloda egyértelműen unikum szállodák maradnak. Legyen itt például a következő lehetséges csoportosítás konkrét hazai szállodai nevekkel kiegészítve, de minden egyéb megjegyzés nélkül, Hivatásturizmusra specializálódott szállodák55 - Üzleti Szállodák Klasszikus üzleti szállodák, (Royal, Gresham) Modern üzleti szállodák, (Sofitel, Marriott) Butikszállodák (Andrássy, Zara, Lánchíd 19) Apartman szállodák (Starlight Suiten, Queen) - Konferencia szállodák (Novotel Congress, Europa Conference, Aréna, Expo)

20. Dia. Four Season Budapest Gresham Palace Forrás: fourseasans.com

Szabadidős turizmusra specializálódott szállodák - Városi Szállodák Klasszikus városi szállodák (Metropol, Palace) Modern városi szállodák (Emke, Bara, Liget) - Wellness-szállodák, (Rogner, Aquaticum, Azur) - Gyógy-szállodák (Piroska Bükk, Helios Hévíz, Freya) 21. Dia. Mercure Hotel Metropol Budapest Forrás: http://www.budapesthotels55 A szállodák csak példák, a hallgatóknak a specifikáció könnyítésére. A megnevezések nem fedik a szállodák kereskedelmi vagy jogi neveit. Dr. Juhász László PhD.

62


- Termál szállodák (Termál Aqua, Thermal Fit Hévíz, Thermal Visegrád) - Sport-szállodák, (Polus Golf, Birdland Golf, Marina Port, Yacht Club) - Üdülő-szállodák (Silver Resort, Ramada Resort Lake Balaton) - Kastély – vár szállodák (Hertelend, Szirák, Sümeg). 22. Dia. Yacht Club Hotel Spa Siófok. Forrás: szálloda honlapja


63


6. Inspiráció 6.1. Szállodák átlagos szobaszáma, üzemmérete A hazai szállodák esetében az átlagos 60 szoba kétszerese az európai 30 szobának. A szervetlen irányított fejlődés hatására (1950-1989) a szállodák ciklikusan tíz éves periódusokban épültek. Budapesti helyszínen 300 – 400 szobás szállodák épültek és Balatonon is 150-200 szobás szállodák illetve vállalati üdülők épületek voltak a jellemzőek. Ezzel párhuzamosan családi-szállodák nem épültek, mert csak állami tulajdon volt, ez befolyásolta a hazai szállodák átlagos nagyságát. Egyszerűen a statisztikai adatokat kell elosztani, a szállodai szobák és szállodák számát az eredmény évente eltérő, de átlagosan 58 – 61 szoba ellentétben egyes hazai szakirodalmak 120 szobás átlagos hazai szállodáival. Természetesen, ha csak budapesti, ha csak négy vagy öt csillagos szállodákat vizsgáljuk, akkor eltérő átlagokat kapunk. A hazai szállodák átlagos szobaszáma évről évre csökken. Gyűjtsünk, olyan vezetési és gazdálkodási tényezőket, amelyeket meghatározóan befolyásolja a szállodai üzemméret nagysága, elemezzük és indokoljuk a kapott eredményeket. Dolgozzuk ki annak az elméletét, hogy a szobaszámok növekedésével milyen korrelációban a létszám, személyi költség, jövedelmezőségi szint és egyé szakmai mutatók.

6.2. Szállodák csoportosításának okai Tapasztalható, hogy a vendégek az utazási motiváció okán eltérő specializációjú szállodákat keresnek például üzleti, városi, wellness, gyógy, termál, sport, üdülő és konferencia szállodákat. Ennek ellenére létezik apartman-szálloda, amely lehet akár üdülő vagy városi és nincs konferencia megjelölés, holott azt használják a szállodák. Keressünk fel internetes szállodafoglalási oldalakat és elemezzük a foglalási cégek szállodacsoportosításait, vonjuk le a következtetéseket. Tegyünk kísérletet annak feltárására, hogy a hazai szállodák miért nem használják ki a temetizáció adta előnyöket.

6.3. Szállodák specifikációja Szakemberek képesek az alapvető turisztikai és versenyképességi indikátorok ismeretében a szállodákat beazonosítani, specifikálni. A legismertebb indikátorok foglaltság, átlagár, egy épített szobára jutó összes bevétel, egy vendégéjszakára jutó bevétel, a bevételek részaránya, de ilyen a termék és szolgáltatás harmóniát alátámasztó prior szegmensek aránya az összes kiadott szobaszámhoz viszonyítva. Az interneten szörföljünk a szállodai felületekre és tegyünk kísérletet az saját tapasztalatunkat használva specifikálásra, szállodák beazonosításokra.


64


7. Virtuális szállodai témaköre 7.1. „Üzemeltetési forgatókönyv” Cél a szálloda üzemeltetésének leírása. A feladat hasonló, mint a szervezeti és működési szabályzat vagy a fürdők üzemeltetési szabályzatánál. A piaci helyzetelemzés alapján az eltérő szálláshely szolgáltató egységek, szállodák piaci pozíciót ismertük meg. Az eddig elsajátított ismérvek alapján megalapozott döntést hozhatunk a megalakítandó, virtuálisszálloda termékre annak helyszínére, specializációjára, tematikájára, kategóriájára és az üzemeltetésére. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda – termék - tevékenységek”

9

7. Gyakorlati foglalkozás témaköre 7.1 „Virtuálisszálloda Üzemeltetési forgatókönyve” 1. Bevezetés, preambulum Hipotézis, cél Egyediségek 2. Termék leírása Helyszín Szálloda épülete 3. Üzemeltetés leírása Szegmensek igényei Tevékenységek, részlegek, üzletek Szolgáltatások A-Z jegyzéke IT rendszerek leírása Engedélyek leírása 4. Összegzés, postambulum Dr. Juhász László PhD, BGF – KVIFK – Turizmus Intézet

23. Dia. Szállodák Üzemeltetési Forgatókönyve Szerző saját szerkesztése 2008

„Virtuálisszálloda Üzemeltetési forgatókönyv” fejezetei. 1. Bevezetés, preambulum Hipotézis, cél Egyediségek 2. Termék leírása Helyszín Szálloda épülete 3. Üzemeltetés leírása Szegmensek igényei Tevékenységek, részlegek, üzletek Szolgáltatások A-Z jegyzéke IT rendszerek leírása


65


Engedélyek leírása 4. Összegzés, postambulum 1 Bevezetés, felvezetés, preambulum Kezdjük a cél meghatározásával és a részcélok felvezetésével. Kérdés mit akarunk elérni az üzemletetési forgatókönyvvel, mi a célja ennek a dokumentumnak. Egyediségek kiemelése Felvezetjük, bemutatjuk a missziót, jövőképet, credót és hitvallást. Kiemeljük és a specializációt és tematizációt, és az UBS egységeket. Ismertetjük a szálloda tematizációkkához az egyediséget, a jelleget, a stílust és az vezető színvilágot. Ne feledjük, 20 millió szállodai szoba van a világban, hazánkban 50.000 és Budapesten 17.000 ezek közül a mi szállodánkban van átlagosan 60 szoba. Vagy szálloda a hazai mintegy 926 56 szállodából van 56 gyógy-szálloda, 124 wellness-szálloda, 46 apartman-szálloda és 23 kastély-szálloda. El kell érnünk, hogy meghatározóan különbözzünk a budapesti 158 szállodától, melyből 61 ugyanúgy négycsillagos, mint a mienk és ebből a versenykörnyezetből kell jól kiemelkedni, egyedinek lenni. Vidéken különösen a legtöbb látogatott fogadó gyógyhelyen, Hévízen is a szállodák célja eltérni, de figyelembe véve a reális vendégigényeket. Például, Budapesten van 158 szálloda ebből 53 négycsillagos és tizenhárom butik szálloda. Mitől lesz a mienk emlékezetes, felejthetetlen, sikeres. Mitől más, egyedi, eltérő a többitől, a mi virtuális vagy valós butik szállodánk.

2 Termék leírása Üzemeltetési forgatókönyv tartalmazza a szállodai termék meghatározását, a szálloda nevét és a helyszínét, helyét és fekvését57 pontosan meghatározva, kerület, utca. Javasolt műholdas térképen elhelyezni. A tervező vagy építész a családi ház vagy nyaraló megtervezése előtt rákérdez a megrendelő igényére, kitérve a napi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésre, szocializációra és még sok egyéb tényezőre. Az információk alapján tervezi meg közös munkával a lakóépületet, a használó igénye szerint. Amennyiben valaki olvasni szeret vagy zenét hallgatni akkor olvasósarkot és zeneszobát tervez és nem hobby szobát billiárd asztallal. A szállodák minimum 11, de átlagosan 60 szobásak és ott tartozódhat 20 vagy 120 illetve akár 1.000 vendég egy időben. Azért különös odafigyelést igényel a megtervezése. Betartva a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. A szálláshelyek építési követelmény rendszerénél előírásait. Szobatükör a szobák, az apartmanok, nagyságát és berendezését tartalmazza, francia ágyas, twin ágyas, utcai, udvari, panorámás, nemdohányzó, bio vagy anti-allergén szoba,

56

KSH 201.31 július 30 állapot szerint, Gyorstájékoztató sorszám: 142 Helyszín Budapest, helye belváros, fekvése turisztikai attrakciók közelében, de lehet Balaton, Siófok, vízparti, dél-nyugatifekvés minden szoba erkélyes és vízre néző. 57


66


de lehet junior suit58 ezek számát, elhelyezkedését leírjuk. Beleértve a kisállattartásra alkalmas szobákat vagy a nagycsaládos illetve mozgássérült szobákat is. Figyelembe véve és alkalmazva a tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló jogszabályokat valamint a szálloda egyedi szakmai meghatározásait. Szobák, nagysága, típusa, berendezése, felszereltsége, bekészítések, az üzemi kiszolgáló helyiségek, a raktárak, porta, mosoda leírása is része az üzemeltetési forgatókönyvnek.

Szálloda épület stílusát, a park, a közös területek, a szobák, az éttermek, a munkaruha, az embléma és a logó színvilágát határozzuk meg, figyelve arra, hogy a tematikával harmóniában legyen. Nagyságokat, kapacitásokat jelöljük meg. Az alapterületek négyzetméterét és férőhelyeket, a befogadó képességet minden lehetséges tevékenységre írjuk le. Meghatározzuk az emeletek számát, szobák, éttermek, termek, hall és egyéb szolgáltató helyek területi elhelyezkedését, négyzetméter nagyságát és kapacitását. A különböző szolgáltatások elrendezése az adott területen belül hova kerüljenek a wellness vagy a konferenciatermek és az éttermek. A szolgáltató helyek nyitva tartását is itt kell kialakítani, figyelembe véve a vendégek mozgási útvonalát a szolgáltató helyek között, reggeli után a szobába majd a konferencia terembe. Technológia rövid leírása, meghatározása a liftek száma és elhelyezkedése, a fűtés, hűtés szellőztetés rendszere és kiterjesztése. Az internet kapcsolatok ás a TV rendszerek szolgáltatásai, például a csatornák számának meghatározása. Kiegészítő gyengeáramú szolgáltatásokat is nevezzük meg például a háttérzene és hangosítás elvárásait. Külön kiemelve a szállodaüzemeltetés alapvető számítógépes rendszereit. A szállodai tevékenységeinek, szervezeti egységeinek, üzleteinek és szegmenseinek ismeretében a szállodai számítástechnikai rendszer elemeinek, munkaállomások és szerverek meghatározására tételesen kerüljön sor. Típus és specializáció az egyedi sajátosság és különlegeség pontosítása is a termék leírás része a tematika. Érzékeltetve, kiemelve hogy miben tér el a szálloda a többi közvetlen környezetében lévő versenytársaktól, technológiai területeken is, mert ezek lehetnek marketingeszközök is. Medencék, a különtermek, a park vagy a játszóterek és szobák és az olvasó, a szivar, a könyvtár, a kártya, a billiárd szobák megléte, nagysága, férőhelye és helyszíne is itt kerül meghatározásra. Nem elfeledkezve a szociális helységekről és különböző tartózkodókról, tárolókról, irodákról és raktárakról. Gondoljuk át a vendégösszetételt és azok eltérő igényeit, egyes szegmensek szolgáltatásait valamint azok területi igényét. Később a szolgáltatások ellátása érdekében felmerülő 58

Például van egy hajdúsági szálloda ahol kialakítottak egy autentikus bútorokkal berendezett „Hajdú szobát”. Hajdúk a 16 – 17 század szegénylegényeiből verbuvált katonák, Bocskai telepítette őket a mai Észak-Magyarországi területre, lovas és fegyveres hatóság szolga, poroszló. Magyar Értelmező Kéziszótár, 1978. 498 oldal. Dr. Juhász László PhD.

67


költségek és létszám miatt lehetséges, hogy változatni kell. Lehet most nagyra törő négyzetméterű konferencia termeket vagy medencéket elgondolni, de később ezeket működtetni kell. Egyszerű érthető szakmai fogalmazás a szállodáról, szakmai alapon egyfajta honlap vagy „prospektus” jellegű egyszerű érthető szakmai fogalmazás.

3 Üzemeltetés leírása A szálloda üzemeltetési forgatókönyve bemutatja a szálloda egységeinek tevékenységeit és feladatait valamint azok intenzitását a kiemelt vendégkörökre a nap adott időpontjaiban. Alapjait a szervezeti egységek tevékenységeinek és munkafolyamatai jelentik. A feladatok és munkakörök napi és vagy heti megoszlásának ismeretében a dolgozói létszám igényt mutatja be a feladat kapacitásával összefüggésben. Az adott időszakokban az átlagos vendéglétszámot is figyelembe véve a ciklikusság meghatározása a cél. Kiemelten bemutatva az eltérő vendégszegmensek igényeit és a szállodán belüli időrendjüket. Szálloda vendégek részére közvetlen szolgáltatást nyújtó szervezeti egységeket és azok nyitva tartását ismertetni kell, indokoljuk meg ezeket a tényezőket. A szervezeti felépítés az egységek szervezeten belüli helyét, alá és fölé rendeltségét jól szemlélteti az „organization chart”. Nagy segítséget jelent az átlátható szervezet kialakításában. Később az élőmunka tervezésnél a létszámot is beleírhatjuk a szervezeti felépítésbe. Szegmensek, Prior vendégszegmensek szállodán belüli útvonaluk napi programjuk alapján és kereszteződések napi átlagos vendéglétszám ismeretében. Szegmensek vendégei mikor mit csinálnak napközben, létszámmal alátámasztva. Ez az egyik megközelítés, amikor szegmensenként írjuk le a szálloda napi életét. A másik módszer, amikor reggeltől estig ismertetjük, hogy egyes vendégcsoportok milyen volumenben hol tartózkodnak és ellátásukhoz milyen eszközökre és munkaerőre van szükségünk. Szegmensek igényei. Prior vendég szegmensek részarányai szállás, vendéglátás, szakosodás területén és írjuk le, hogy tudatosuljon bennünk és dolgozókban is, hogy milyen elvárások, igények fogalmazódnak meg egyes vendégszegmensek által. Szegmensek igényinek felsorolása szükséges és hasznos lista a szállodában. A vendégek útvonalai és kereszteződései létszámban, napszak időben. Lássuk át, hogy várhatóan hányan mikor, mit csinálnak, hol tartózkodnak a szállodában napirend szerint és a létszám ismeretében. Tevékenység, részleg, üzlet, szolgáltatások – szervezeti felépítés Szobakiadás, tevékenységek, részlegek, feladatai, munkakörei, szolgáltatásai Vendéglátás, részlegek, üzletek, nyitva tartás, egyéb helyiségek, étlapok, itallapok tervei Specializáció, nagyság, szolgáltatások, egyediség, nyitva tartás Általános tevékenységek szervezeti rendszere, részlegek Szálloda szervezeti felépítése a részlegek és az alá és fölérendeltségek bejelölése Szolgáltatások jegyzéke Dr. Juhász László PhD.

68


A – Z tevékenységi területenként, figyelembe véve és segítségül alkalmazva a 239/2009 kormányrendelet előírásait az engedélyezési (kötelező felszereltség) és üzemeltetési (kötelező szolgátatások) területeken, az MSzÉSz, a Hotelstars és esetleg az MTMD elvárásainak figyelembe vétele, mint minőségbiztosítási eszközök. IT rendszerek felsorolás és felépítése IT rendszerek leírása, kapcsolat bemutatása és a munka állomosok számának és helyének leírása. Hatósági engedélyek felsorolása Hasznos egy felsorolás arról, hogy milyen hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni az üzemletetésért felelős személynek. Rendeletek alkalmazása engedélyezési és működési követelményekhez. Ne feledkezünk meg az alapító okirat tevékenységi körök és működési engedélyek valamint a IT rendszerben kialakítatott főkönyvi számlaszámok összefüggéseiről. Működési engedély, ÁNTSZ, Mezőgazdasági szakhatóság, Tűzoltóság, Bejelentési kötelezettségek, Vállalkozási forma, alapító okirat Biztonságvédelem - munkavédelem, katasztrófa és tűzvédelem, környezetvédelem, Élelmiszerbiztonság, HACCP, egészségvédelem Tulajdonosi kör, tulajdonjog használata, üzemeltetési forma, vállalkozás jogi formája, tulajdonosi összetétel, tulajdonosi érdekérvényesítés módszerei, mind hasznos ismérvek a szállodavezetés számára.


69


8. Ellenőrző kérdések „Szálloda – Termék” ellenőrző kérdései 1. Ismertesse, a szálláshely szolgáltatás rendszerét és intézményeit, 2. Ismertesse, a szálláshely és a szálloda meghatározását mutassa be az eltéréseket 3. Ismertesse, a szálláshelyek jogi csoportosítását, a csoportok piaci részarányát és fejlődésük trendjét 4. Ismertesse, a szállodák jogi és szakmai csoportosítását, meghatározásukat és jellemzőiket, mutassa be a csoportosítás okát és felhasználási lehetőségeit 5. Ismertesse, a szállodák működési engedély szerint és kategorizálás szerint valamint a szakmai csoportok szerint a csoportjait, megnevezésüket és meghatározásukat 6. Ismertesse, a szállodák üzemeltetésének jogi feltételeit, engedélyek, bejelentések, jogszabályok 7. Ismertesse, a szállodák átlagos szobaszámának eltérési okait helyszín és színvonal szerint 8. Ismertesse a szállodaüzemeltetési forgatókönyv fejezeteit és felhasználását


70


Összefoglaló Ismerjük meg, tekintsük át a KSH jelentésekben a hazai szálláshely szolgáltató létesítmények kapacitásait, kategória és specializáció szerinti összetételét és fejlődésük jellemzőit. Egy választott szálláshely létesítmény példáján keresztül, elemezzük ennek az egységnek a piaci pozícióját. Tekintsük át, a szálláshely szolgáltatás rendszerét, a zárt, a magán, a második otthon és a szálláshely létesítményeket a Turizmus Szatellit Számla alapján valamint más környezeti csoportosítások alapján. A kínálat, kapacitás számok egységek, szobák száma, helyszín, kategória, specializáció szerint, 2006-2011 évi változásokat és értékeljük a kínálati részarányok változásait, használjuk az ismert mutatószámokat, mint átlagárak, bevételek, revpar, gesper egy vendégéjszakára jutó bevétel, tartózkodási idő, vendégszám, vendégéjszakák száma és vendégéjszaka hányados. Mikro, kis és középnagyságú, vállalkozási struktúra jellemzi a magyar és nemzetközi turizmus vállalkozásait. Foglaljuk össze, hogy melyek a méretből adódó termelékenységi és hatékonysági előnyök és hátrányok. Hol vannak, hol érvényesíthetők az üzemméretből adódó előnyök. Gondoljuk át, hogyan lett sikeres a szállodánk, hogyan lehet sikeres egy turisztikai kisvállalkozás a jövőben, milyen hibákat ismertünk fel az elmúlt évek tevékenységeink során. Cél, hogy átlássuk, hogy milyen tényező alakítják és előzik meg a marketing első „P” kialakítását. A szakmai csoportosítási lehetőségeinek kihasználásának a hiánya és szállodai üzemméret kialakulásának megismerése segíti a szállodaüzemeltetés sikerességét. A fejezet átolvasása után a piaci-gazdálkodás elméletének ismeretében, tisztábban átlátunk, olyan szakmai fogalmakat, mint - szálláshely szolágáltatás, - szálloda, - specializáció, - tematizáció, - szálláshelyek jogi csoportosítása, - szállodák szakmai csoportosítási lehetőségei, - üzleti, butik, apartman – szállodák, - konferencia-szállodák, - városi, üdülő, termál, sport - szállodák, - gyógy, spa, wellness, medical – szállodák, - kategória – színvonal - minőség, - hazai szállodák üzemméretének kialakulása. Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Specializáció fejlődési szakaszai - Szakosodott szállodák jellemzői - Szállodák szakmai csoportosítása Budapest, 1966. szeptember 1 -


71


Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre. II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda Szállodavezetés tárgya a szálloda, a termék, a „Product” a marketing első „P-je”. A szállodák, mint termékek és a szállodákat üzemeltető gazdálkodó szervezetek is a gazdaság és a turizmus részei. A termék biztosítja a szolgáltatás lebonyolításának a helyét. A szálláshely szolgáltatás meghatározó része a turizmusnak. A turisztikai költések 40 százaléka szálláshely szolgáltatásban kerül kiadásra, a turizmus szatellit számla rendszer kimutatásai alapján. Szolgáltatás, interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a munkatársak közt, van intimitása és időtartama. Szálláshely szolgáltatás, a turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások között, a turisztikai termékek és szolgáltatások része a szálláshely szolgáltatás. Zárt szálláshely szolgáltatás területei például kollégium, korház. Szálláshely, a szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. Szálloda sikerességének, jövedelemteremtő képességének legfontosabb tényezője: „Helyszín”. Háromszor is a helyszín, mert helyszín, hely és fekvés együttesen határozzák meg az üzemeltetés sikerességét. Szálláshely fogalma, az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja. Továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben (osztályba sorolás feltételei) meghatározott követelményeknek, és üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. A megjelöltnél kisebb kapacitású szálláshelyen üzletszerű idegenforgalmi tevékenység csak a külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető. Szálláshely szolgáltatás kínálta a szállodákban a szobakiadás, mert az elszállásolás helye a szállodai szoba és az abban esetlegesen elhelyezett pótágy. Közösségi és egyéb szálláshelyeken a férőhelyek alkotják a kínálatot, mert többágyas szobákban az ágyak jelenthetik a kínálatot, turista és ifjúsági szállodákban.


72


Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Csak az ágyak számának meghatározása az új a fogalomban, ez korábban nem volt. Ez részben befolyásolja az egy - két és családi valamint apartman-szállodák besorolását illetve ágyakkal való ellátását. (239/2009 rendelet) Panzió,

az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz. Szigorúbb a szabályozottság miatt nem lehet már 150 szobás panzió. Minden létesítmény 11 szoba és 21 ágy felett szálloda. (239/2009 rendelet)

„Szálloda 54/2003 GKM rendelet”, ezen rendelet szerint a szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység feltételeiről szóló 133/2007.(VI. 13.) Kormányrendelet mellékletének a 4100. Szálloda pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik. „Szálloda 133/ 2007 VI. 13. Kormányrendelet”, működési engedélybeli meghatározás 4100. Szálloda „Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankett- és konferencialehetőség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatásokat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Működési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön működési engedély szükséges. ” Szálloda 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. „Szálloda” az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Szállodák besorolásainak jellemző ellentmondásai A korábbi rendelet öt szállodatípust, szakosodást emel ki, a jelenlegi egyet sem. A specializációkból kettő nevezetesen a gyógy és a wellness valóban szakosodásra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába. Nincs kiemelés a többi szakosodásra, bármely szálloda használhatja a kereskedelmi megnevezésében vagy reklámjaiban bármely


73


szakosodásra utaló jelzőt, ez különösen érdekes lehet a versenyhivatal számára a gyógy-szállodák, vagy például konferencia szállodák esetében. Szállodák szakmai csoportosítási lehetőségei, a szállodák szakmai csoportosítása a vendégek utazási okai, motiváció okán fejlődött ki. A legismertebb csoportosítás a helyszín, a specializáció és a kategória alapján történik. A vendégigények kielégítése miatt a szállodákat specializálódás szerint csoportosítjuk, például üzleti, butik, apartman, konferencia, városi, üdülő, gyógy, wellness, termál, sport illetve kastélyszállodák. A szakmai csoportosítások az összevetéseket, az elemzéseket, a szálloda-gazdaságtan kialakulását valamint a vendégek szálláshelyválasztását segítik. További szakmai lehetőségek is vannak a szállodák csoportosításra. Szálloda sikerességének és jövedelemteremtő képességének három alaptényezője van, Helyszín – Helyszín (hely) – Helyszín (fekvés) Szálláshely szolgáltatás nyolc kiemelt eleme. Megkérdezett vendégek több mint fele tartotta fontosnak a következő nyolc alapvetőelem meglétét  zuhany vagy fürdőszoba a szobával egy egységben,  alvást biztosító csend és nyugalom,  büféreggeli ellátás,  TV a szobában,  szobaméret,  általános benyomás a szállodáról,  parkolási lehetőség, Magyarországi szállodák átlagos szobaszáma, a magyarországi szállodák, átlagos szobaszáma a szervetlenfejlődés hatására 60 szoba. Az állami irányítás időszakában nem épültek családi szállodák csak nagy 150-350 szobás állami tulajdonban lévő szállodavállalatok által üzemelt állami tulajdonban lévő szállodák. Az organikusfejlődés hatására Amerikában a szállodaláncok bölcsőjében, a szállodák átlagos szobaszáma 70 szoba. Az Európai szállodáké 30 szoba, a több kis családi szálloda miatt. A kereskedelmi szálláshelyek átlagos szobaszáma 28. Kiemelt érdekességek a hazai szálláshelyek megoszlásában  szállodák 74%-a kisszálloda,  szállodák 60%-a 2-3 csillagos kisszálloda,  ötcsillagos szállodákból csak 2 nagyobb 150 szobánál,  wellness szállodák 65%-a kisebb 50 szobánál,  gyógyszállók 38%-a kisebb 50 szobánál,  panziók közül 4 nagyobb 151 szobánál. Tulajdonosi kör szerinti szakmai csoportosítás Tulajdonosi forma alapján a szállodákat csoportosíthatjuk a következőképen


74


 családi-szállodák,  önálló-szállodák,  szállodalánchoz tartozó szállodák,  klasszikus,  franchise alapú,  szállodacsoporthoz tartozó szállodák. Hazai szállodaláncok hiányának okai • államosításkor egy szállodavállalat alakult minden államosított egység idetatozott • szállodavállalatok a turistaszállótól az ötcsillagosig üzemeltettek szállodákat • piaci diverzifikáció a vállalatok közt földrajzi alapú volt és állami döntésen alapult • szocialista rendszerben nem volt magántulajdon, így nem családi-szálloda sem • belföldi turizmus egyértelműen, szociálisturizmus volt • állami, vállalati és szakszervezeti üdülők voltak a „brandek” • hazai szállodacsoportok nemzetközi terjeszkedésre csak a 1980-as években nyílt lehetőség, • külföldi turistáknak a szállodákat ismerték, • hazai piac keresleti volt, minden szállodai szobát el lehetett adni, • hiányzott a meghatározó piaci-gazdálkodási orientáció, • a szállodák vezetése nem rendelkezett a megfelelő nemzetközi tapasztalattal. Használati jog gyakorlása. Tulajdonos jogosult a gyakorolni a tulajdonhoz kapcsolódó jogokat, például használati jogot az alábbiak alapján  tulajdonjog,  bérleti szerződés,  lízingszerződés,  osztott üdülési jogszerződés. Üzemeltetési formák. A szállodákat működtetni lehet,  a tulajdonjog használati jogán,  üzemeltetési szerződéssel,  névhasználati szerződéssel. Árbevétel, forgalom a 2008. Évi C59 tőrvény a számvitelről értelmezése szerint, a teljesített szolgáltatások ellenértéke, ha a vevő elismerte a teljesítést. „Virtuálisszálloda Üzemeltetési forgatókönyv” fejezetei. 1. Bevezetés, preambulum Hipotézis, cél Egyediségek 2. Termék leírása Helyszín 59

Számviteli Tőrvény


75


Szálloda épülete 3. Üzemeltetés leírása Szegmensek igényei Tevékenységek, részlegek, üzletek Szolgáltatások A-Z jegyzéke IT rendszerek leírása Engedélyek leírása 4. Összegzés, postambulum


76


Referencia lista Abbey, James R, Hospitality Sales and Marketing B. Schmidt: Customer Experience Management Balaton – Czakó – Dobák, 1988. Korszerű szervezeti formák és rendszerek OKKFT Budapest Bob Cotton: E-Selling Borsenik /Stutts: The Management of Maintenance & Eng. Systems in the Hosp. Chris Guilding, 2009, Accounting Essentials for Hospitality Managers, Department of Tourosm, leisure, Hotel and Sport management, Griffith University Australia, Linacre House, Jordan Hill Oxford. Churcman C.V. 1974. Rendszerszemlélet, Cole, G.A. 1997. Strategic Management Theory and practice, 2nd Edition Letts Educational, London Colella / Hitt/Miller: Organizational Behavior a Strategic Approach Coltman: Cost Control for the Hospitality Ind. Connolly, Daniel J.: An environmental assessment of how technology is reshaping the hospitality industry Croft: Market Segmentation Dana Tesone, 2010. Principle of management of hospitality industry, Cl. University Central Florida Dinya, L. 2005. Szervezetek sikere és válsága, Akadémiai Kiadó, Budapest Dopson / Hayes / Miller: F&B Cost Control Fekete, F. Sándor, I. 1997. Válságkezelés és kríziskommunikáció, Budapesti Közgazdasági Egyetem Marketing tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya, Budapest Goleman / Cherniss: The Emotionally Intelligent Workplace Hannagan, T. 2002. Management Concepts & Practices, 3rd Edition Pearson Educational Limited, Harlow Harrison / Enz, Hospitality Strategic Management Horváth Győző, 2003. Válságmenedzselés a gyakorlatban, Glória Press Kiadó, Budapest Horváthh Ákos, 2003. Szállodavezetés jegyzetvázlat, BGF, KVIFK Jan Carlzon, 1988. Lapítsd le a piramist, Zrínyi KV Jones: Professional Management of HK Operations Kappa / Nitschke: Managing Housekeeping Kaszás Krisztina és Tóth Balázs, 2004. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői. KSH, Bp. 2005. Hozzáférés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idegenforgalom.pdf Kotler / Makens / Bowen: Marketing for Hospitality and Tourism Laczkó Tamás, Rébék Nagy Ágens, 2008. A wellness régió specifikus jellemzői, 40.oldal Liquori / Gray, Hotel Management & Operations Lundberg: The Hotel and Restaurant Business Medlik Slovay, 1995. Hotel Management, Oxford Medlik Slovay, 1991. Business of Hotel, Oxford Michael. L. Kasavana – Richard. M. Brooks. 2005. 7th edition, Managing Front Office Operation, Educational Institute, American Hotel and Lodging Association Mintzberg H. 1979. The Structuring of Organization, Prentice Hall Niemeyer-Hayes, Hotel Management Paul R. Niven: Balanced Scorecard Diagnostics


77


Pearlson / Saunders: Managing and Using Information Systems Peter Venison, 1991. Managing Hotels, Oxford Peters T. – Waterman R.H. 1989. A siker nyomába, KJK, Budapest Rafael R. Kanavaugh – Jack D. Ninemier, Hospitality Supervision Rushmore: Hotel Investment Rutherford / O’Fallon, Hotel Management & Operations Stutts / Wortman: Hotel & Lodging Management Dr. Szalók Csilla: Kontrolling 2003. BGF – KVIFK, Budapest Tesone D.V.: Hospitality IS and E-Commerce Valen: Front Office Vecsenyi János, 1983. A szervezetfejlesztés megalapozása a „Komplex Vállalat Megismerési , Rendszerrel”, ÉVM, Budapest Vecsenyi János, 1989. Vállalati hatékonyság és szervezettségi színvonal mérése, Budapest, Venison: Hotel Management Zhou: E-Commerce Kormányzati publikációk, Kiadványok, tanulmányok A Magyar Turizmus ZRt. Tájékoztatója: Turisztikai trendek Európában a következő 5-10 éves időszakban. 2006. szeptember 27. Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=229. Horwath HTL: Budapesti Szállodapiaci Trendek. A budapesti szállodapiac kínálatának és keresletének elemző bemutatása. 2007. április 12. Hozzáférés: http://www.hah.hu/opendoc.php?fn=Budapesti_szallodapiac.pdf Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=198Magyar Turizmus Zrt http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4362. KSH: 2004. A magyarországi gyógy- és wellness szállodák 2004. évi vendégforgalma. KSH: A kereskedelmi szálláshelyek, 2004-2007. Hozzáférés: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke: Hogy zárnak az idén és mire várnak jövőre a szállodák? 2006.12.22. Hozzáférés: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=155209. PSESSID=d59c69c057ea4a4c24c09520c5616e0c Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala: Tizenegy hónap rekordja a turizmusban. 2005. január 10. RFF TNMH. Hozzáférés: http://www.fejlesztes.gov.hu/u/documents/01_11_Turizmus.doc?PH Folyóiratcikk, Újságcikk, Újságok, folyóiratok (BTFPK Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, Balatoni Régió, 2005. – A turizmus eddig mindig magához tért a válságból, Népszava 2008. november 20. Heti Világgazdaság, Már érezni a válság szelét az idegenforgalomban, Népszava 2008. november 13. HVG. Mennek is, meg nem is HVG 2009. február 21. p.51 Magyar Nemzet, Thurzó, K. (2009) Elüldözzük a devizás turistákat is Magyar Nemzet február 16. p.11 Napi Gazdaság The Hotel Turizmus Bulletin Turizmus Panoráma


78


Elektronikus források, Internet HOTREC (Hotels, Restaurants and Cafés in Europe) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=178,365344&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.gotohungary.co.uk/in-the-press http://www.hlst.heacademy.ac.uk/getaway http://www.hotelnewsnow.com/Articles.aspx?ArticleId=2922&ArticleType=0 http://www.learnhigher.ac.uk/analysethis http://www.marketresearch.com/product/display.asp?productid=2193366&g=1 http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=949) http://www.online marketing.hu/ http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090401-gazdasagi-pangas-nagy-gazdasagivalsag.htlml http://www.euroastra.info/node/23152,2009.02.15 http://www.strglobal.com/Resources/Resources.aspx http://www.sunflowers-agency.hu/szlovenia/radenci/szalloda-radin-superior.php IATA (International Air Transport Association) IHRA (International Hotel & Restaurant Association) UFTAA (United Federation of Travel Agents' Association) www.gki.hu Turizmus helyzete az Internet gazdaságban, 2004 www.hah.hu www.ioh.com www.ksh.hu www.scholar.google.com www.unwto.org http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/zold_vallalat/okologiai_labnyom/ WWF: Living Planet Riport 2010),

Doktori értekezés, disszertáció Juhász László: Magyarországi idegenforgalom és szállodaipar sikertényezői, Budapest, 1990 Juhász László: Idegenforgalom és Budapest, doktori értekezés, BKE, Budapest 1990

Budapest, 1966. szeptember 1 -


79

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Első kötet. II.7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. Dr. Juhász László PhD

Recommend Documents