Dr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
Állam = terület + népesség + főhatalom (szuverenitás) központi kormányzat az együttélés legfőbb szabályait az alaptörvény, alkotmány adja történeti • nincs egy kódex • jelentős törvények, szokásjog, bírói gyakorlat • változik a tartalma, ahány jogász annyi féle • rugalmas
Kartális alkotmány • jogszabály – alaptörvény: * elfogadására és módosítására speciális szabályok az irányadók * az összes többi jogszabálynak összhangban kell állni vele • kódex – tartalom: * az adott ország gazdasági és társadalmi rendszere * alapvető jogok és kötelezettségek * állami szervek alapvető típusai * az állam és civil szervezetek viszonya * az alkotmányosság és törvényesség garanciái alkotmányosság: az Alaptörvény értéktartalmának is betartása
nemcsak
formális,
hanem
annak
Alkotmányos alapelvek
népszuverenitás és népképviselet
hatalmi ágak megosztása
képviseleti – választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos
törvényhozó
közvetlen – népszavazás
jogegyenlőség
a törvény előtt mindenki megkülönböztetés nélkül egyenlő
törvények uralma
a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de rendeletek is)
jogállamiság
végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt
közhatalom törvényhez kötöttsége
alapvető jogok érvényesítése
bírói függetlenség
jogi szabályozás elsődlegessége
az állam joghoz kötött, korlátozott
Országgyűlés bizalma
a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet
jogszabályok alapján döntenek
emberi jogok
állampolgári jogok
végrehajtó
jogrendszer hierarchiája
törvényalkotás az alkotmányhoz kötött
kérdés, interpelláció
a törvényeket betartják
meggyőződésüknek megfelelően döntenek
„szükségesség– arányosság” teszt
„anyajogok” v. „abszolút jogok”
bírói
törvényalkotás tárgykörei törvényben
jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma
nem utasíthatók
egyensúly - fékek és ellensúlyok
alapvető emberi jogok
kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten
összeférhetetlenség
jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv
alapvető kötelességek
jogszabályok megtartása
közterhekhez való arányos hozzájárulás
közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat a közigazgatási bíráskodás biztosítja
haza védelme
tankötelezettség
alkotmánybíráskodás
gondoskodás (szülő – gyermek)
hozzájárulás a közösség gyarapodásához és feladataihoz
környezeti károkozó helyreállítása
természeti erőforrások védelme
törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel szemben
népszuverenitás és népképviselet
• képviseleti demokrácia: választójog
általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos, minden nagykorú (18+ v. 16+házas) állampolgárt megillet
• közvetlen demokrácia: országos/helyi népszavazás, népi kezdeményezés • vegyes választási rendszer: többségi (egyéni) + arányos (listás) hatalmi ágak megosztása
• törvényhozó • végrehajtó • bírói • egyensúly - fékek és ellensúlyok jogegyenlőség
• a törvény előtt minden ember (hátrányos) megkülönböztetés törvények uralma
• a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de mára sokrétűek az élethelyzetek - rendeletek)
nélkül egyenlő
jogállamiság
• minden
államhatalmi megnyilvánulásban érvényesül a jogi szabályozás elsődlegessége, az államot is a joghoz köti, és biztosítja annak korlátozását
• jogrendszer hierarchiája • törvényalkotás * az alkotmányos rendhez kötött * tárgyköreit törvény rögzíti
• jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma * sem kötelezettség * sem bűncselekmény
• jog biztosítja az alapvető emberi jogokat • kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten működik • jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) • a közigazgatási bíráskodás biztosítja a közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat
• jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv • alkotmányosság biztosítéka az alkotmánybíráskodás
végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt
• Országgyűlés bizalma • kérdés, interpelláció (magyarázat kérés) közhatalom törvényhez kötöttsége
• a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet • a törvényeket be is tartják, de legalábbis az állam biztosítja a jogszabályok betartásának feltételeit
bírói függetlenség
• jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek • ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók utasíthatók
• összeférhetetlenség
és nem
alapvető jogok érvényesítése
18/19. sz.
I
• szabadságjogok • élet, tulajdon, vallás, egyenlőség
19/20. sz.
II
• gazdasági, szociális és kulturális jogok • munka, oktatás, adózás, nyugdíj
20/21. sz.
III
• modern • béke, környezet, fejlődés, e-jogok
emberi jogok: minden embert megillet (élet, tulajdon, méltóság) állampolgári jogok: állam és polgára viszonylatában (választójog, diplomáciai védelem) ütközés esetén korlátozás „szükségesség–arányosság” teszt „anyajogok” v. „abszolút jogok” nem korlátozhatók (élet, emberi méltóság, egyenlőség) alapvető kötelességek • Alaptörvény és jogszabályok megtartása • teherbíró-képességnek és gyermekszámnak megfelelő arányos hozzájárulás közös szükségletekhez, közterhekhez • haza védelme • tankötelezettség • gondoskodás (szülő – gyermek) • hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához • környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállításra, költségei viselése • természeti erőforrások védelme • törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben
Charles de Secondat Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó
végrehajtó
bírói
Magyarország államszervezete Köztársasági elnök egyéb jogvédelem
Alkotmánybíróság
három hatalmi ág törvényhozó
végrehajtó
bírói
Országgyűlés
Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei
bíróságok
egyéb jogvédelem
Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei
helyi és területi önkormányzatok
egyéb jogvédelem
ügyészség
Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg Megválasztása:
• jelölés előzi meg: az
országgyűlési képviselők legalább egyötödének
írásbeli ajánlása • az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható
Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. személye sérthetetlen, és döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik Jogi felelőssége csak abban az esetben van, amennyiben tisztsége gyakorlása során az Alaptörvényt vagy más törvényt sért. Azonban amennyiben ez a jogsértés hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben bűncselekményt is megvalósít, úgy személye ellen felelősségre vonási eljárás indítható, amely eljárás az Alkotmánybíróság előtt zajlik.
Hatáskör miniszteri ellenjegyzés nélkül (önálló) miniszteri ellenjegyzéshez kötött
• képviseli hazánkat; • törvényt és népszavazást •
kezdeményezhet; az Országgyűléssel kapcsolatban: * összehívja az alakuló ülését, * részt vehet és felszólalhat az ülésen
* * * *
(+bizottságok), kitűzi az ogy-i képviselő-választás, a helyhatósági választások, az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját, meghatározott esetekben feloszlathatja, az elfogadott törvénnyel szemben alkotmányos (AB) vagy politikai vétó (visszaküldi), javaslatot tesz egyes személyek kinevezésére (miniszterelnök, Kúria elnöke, legfőbb ügyész, alapvető jogok biztosa)
• különleges jogrendet érintő döntések; • megerősíti tisztségében a MTA elnökét • kinevezi a hivatásos bírákat
• megbízza és fogadja a • • •
• •
(nagy)követeket; egyéni kegyelmezési jog; állampolgárság megszerzése, megszűnése; kinevezési és felmentési jog * miniszter * tábornok * MNB elnök, alelnök * egyetemi tanárok, rektor * államtitkárok; területszervezési kérdések; kitüntetések, díjak, címeket adományozása
A miniszteri ellenjegyzés: az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja.
legfőbb népképviseleti szerv 386 képviselő, de 200 lesz szabályozási tevékenység megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, valamint más törvényeket, költségvetést, nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást, egyéb jogi normákat törvényhozás során a benyújtott törvényjavaslatokról a plenáris ülésen – általános és részletes vita során – dönt
•
• * * *
általában a jelen lévő képviselők több mint ½-nek szavazatával (egyszerű többség) kivételesen a jelen lévő képviselők legalább 2/3-nak (minősített többség) az összes képviselő legalább 2/3-nak (abszolút minősített többség) a szavazatával dönt
• •
Házszabály: Az Országgyűlés működési rendjét, a tárgyalás szabályait meghatározó országgyűlési határozat [46/1994. (IX.30.)] OGY. határozat az ország irányításában alapvető fontosságú döntéseket hoz *a hadiállapot kinyilvánításáról *a békekötés kérdéséről *közkegyelmet gyakorol *megválasztja: a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit és az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterelnököt
•
területszervezési kérdések (főváros, kerületek, megyék)
ellenőrzési tevékenység az országgyűlési képviselők
• interpelláció:
magyarázatot a Kormánytól, illetőleg annak valamely tagjától; a válasz elfogadásáról az Országgyűlés hoz határozatot • kérdés: közérdekű ügyben felvilágosítás kérése, Kormánytól, tagjától , az alapvető jogok biztosától, Állami Számvevőszék elnökétől, a legfőbb ügyésztől és a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. A képviselőnek nincs lehetősége viszontválaszra, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés nem hoz határozatot.
számos állami szerv vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik
Országgyűlés ellenőrzési jogkörét látják el egy-egy részterületen:
• a költségvetési ellenőrzés területén az Állami Számvevőszék • az alapjogvédelemben az alapvető jogok biztosa, illetve
annak
helyettesei
feloszlatja – az Alkotmánybíróság véleményét követően - az alaptörvényellenesen működő képviselő-testületet, egyházat
Konstruktív bizalmatlanság
• országgyűlési képviselők legalább egyötöde • a miniszterelnökkel szemben • írásban • a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy
egyidejű megjelölésével
Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
Az országgyűlési képviselők
• közvetlenül az állampolgárok választják • négyéves időtartamra • mentelmi jog: * felelőtlenség – a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az országgyűlési képviselőként leadott szavazata, illetve a megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt
* sérthetetlenség
a képviselővel szemben – tettenérés esetét kivéve – csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntetőés szabálysértési eljárás, valamint alkalmazható ellene büntetőjogi kényszerintézkedés
megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó - ideiglenes - al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv
az alapvető jogok biztosának általános alapjogvédelmi hatáskör helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét látják el tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálását végzik, ennek eredményeképpen általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek a vizsgálat alá vont hatóságokra nézve kötelező határozatot nem hozhatnak, utasítást számukra nem adhatnak, jogkörük kezdeményező jellegű az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladata:
• elsődlegesen az állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben, • az Országgyűlés szerveként kiszélesíti annak információs bázisát,
jelzi a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalmi ág egyes szerveinek esetleges túlkapásait, jogsértéseit vagy a jogi érdekek veszélyeztetését.
az Országgyűlés választja 6 éves időtartamra az Országgyűlésnek felelősek a biztosok évente beszámolnak az Országgyűlésnek
bírósági formában működő testület de nem rész a bírói rendszernek, az eljárás nem kontradiktórikus 15 tagját az Országgyűlés választja 12 évre a képviselők 2/3-nak szavazatával szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik (határozatot hoz):
• előzetes normakontroll: Országgyűlés vagy köztársasági elnök kezdeményezi • utólagos normakontroll: Kormány, országgyűlési képviselők ¼-e, ombudsman • bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt • alkotmányjogi panasz: bírósági eljárásban/döntésben alaptörvény-ellenes
• • • •
jogszabály alkalmazásakor alapjogsérelem + jogorvoslat kizárt vagy kimerítette mulasztásos alkotmánysértés megállapítása jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközése hatásköri viták eldöntése, Alkotmányértelmezés, alaptörvény-ellenes képviselőtestület, egyház véleményezése, egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása
Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.
a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv: miniszterelnök + miniszterek megalakulása:
•a
miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a kormány program egyidejű elfogadásával • a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
kettős funkció:
• kormányzati feladatok ellátása • közigazgatás irányítása, felügyelete (az államigazgatás (közigazgatás) csúcsszerve)
Országgyűlésnek felelős megszűnik:
• új Ogy. megalakulásával, • a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, • a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, • konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal
A miniszterelnök (kormányfő) rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. Amennyiben a miniszterelnök megbízatása megszűnik, akkor ez együtt jár az egész Kormány, így a többi miniszter megbízatásának megszűnésével. A kormányfő megbízatása tehát megszűnik: • az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; • konstruktív bizalmatlansági indítvány Országgyűlés általi elfogadásával. • ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; • lemondásával; • halálával; • összeférhetetlenség kimondásával; • ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn (elveszti magyar állampolgárságát vagy büntetlen előéletét)
igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alapelve: minden, az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozó ügyet, minden jogvitát és minden jogsérelmet elbírálásra bíróság elé lehet vinni
bíróságok rendszere:
Kúria
ítélőtáblák megyei vagy fővárosi törvényszékek
különbíróságok: közigazgatási és munkaügyi bíróságok (cégbíróság)
járásbíróságok
• bírák
függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók • A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával • a hivatásos bírákat az államfő nevezi ki • Országos Bírósági Hivatal – bíróságok központi igazgatása • Országos Bírói Tanács - a Kúria elnöke + 14 bíró (ellenőrzi, véleményezi az OBH tevékenységét)
Nem része sem a igazságszolgáltatás, sem a végrehajtó hatalmi ágnak.
Az ügyészség:
•közreműködik
az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak
védelmében •üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket
Hatáskörei:
ügyészség rendszere
•büntetőjogi tevékenység o vádemelés, vádképviselet o ügyészi nyomozás o nyomozás és büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete •közérdekvédelmi feladatok oügyészi fellépés-felhívás hatósági ügyekben jelzés (hiányosság, csekély jelentőségű törvénysértés) onyilvántartott szerveztek törvényes működése o(közérdekű) perindítás oszabálysértés (felhívás)
Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészségek főügyészségek
járási ügyészségek
legfőbb ügyészt az ügyészek közül az Országgyűlés a képviselők 2/3-nak szavazatával választja meg 9 évre legfőbb ügyész nevezi az ügyészeket és irányítja a szervezetet
helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása önálló hatalmi tényezők decentralizáció elve alapján szerveződnek – nincs hierarchia!
helyi önkormányzatok:
• települési önkormányzat: község, város, járásszékhely város megyei jogú város, fővárosi kerületek önkormányzata • területi önkormányzat: megyei önkormányzat • a főváros területi és települési önkormányzat egyszerre
önkormányzati alapjogok:
• szabályozási autonómia: rendeletek és határozatok • gazdasági autonómia: helyi adók, önkormányzati tulajdon, költségvetés • szervezeti autonómia: SzMSz, társulás
Helyi önkormányzás joga: a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül (helyi népszavazás), illetőleg közvetve (a választott helyi önkormányzata útján) – önállóan és demokratikusan intézze helyi közügyeit a helyi lakosság érdekében.
Szerv/személy
darab
időtartam
1
5
Országgyűlés (több forduló)
386/200
4
választópolgárok
1
12
Országgyűlés (2/3)
Alapvető jogok biztosa és helyettesei
1+2
6
Országgyűlés (2/3)
Alkotmánybíróság
15
12
Országgyűlés (2/3)
Magyar Nemzeti Bank elnöke
1
6
köztársasági elnök (ell.)
PSZÁF elnöke
1
6
köztársasági elnök (ell.)
Kúria
1
9
Országgyűlés (2/3)
bíró
változó
határozatlan
1
9
ügyész
változó
határozatlan
Legfőbb Ügyész
Képviselőtestület, polgármester
változó 1
4
választópolgárok
1
határozatlan
képviselőtestület (pályázat)
változó
≈4
Ogy (½) + köztársasági elnök
változó, 1
≈4
köztársasági elnök (ell.)
változó
≈4
miniszterelnök
Köztársasági elnök Országgyűlés Állami Számvevőszék elnöke
Legfőbb Ügyész
Jegyző
Kormány
(miniszterelnök + miniszter)
államtitkár, közigazgatási államtitkár helyettes államtitkár
kinevező / választó
köztársasági elnök (önálló) Országgyűlés (2/3)
Norma: kötelező általános szabály Jog: • személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó, • állam által alkotott / elismert és • állam által végső soron kikényszerített, • kötelező magatartási szabályok összessége. Jogrend, jogrendszer: az egy időben létező vagy alkalmazandó normák (az állam által alkotott általános magatartási szabályok) összessége Jogforrás: ahonnan a jog megismerhető • belső (materiális) – kibocsátó (Országgyűlés, kormány stb.) • külső (formális) – megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet stb.)
Érvényesség: alkalmas a célzott joghatás kiváltására:
• azt az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta meg,
• a jogszabály illeszkedik a jogforrási hierarchiába, • a jogalkotási eljárás során betartották az
adott
jogszabály
megalkotására irányadó eljárási szabályokat
•a
jogszabály megfelelő kihirdetése: Magyar Közlöny, Tárca lapok, helyben szokásos mód
Hatályosság: az érvényesség viszonylagossága, ki is váltja a joghatást, a norma alkalmazhatóságát jelöli:
• alanyi: személyi, szervi • tárgyi • területi • időbeli • (hátrányos visszaható tilalma)
JOG (magatartási szabályok összessége) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (NORMÁK)
KONKRÉT SZABÁLYOK (azonosítható címzettek)
(mindenki / nagyobb csoport címzett, alanyi hatály)
JOGALKOTÁS eredményei
jogalkalmazói döntések szerződések tartalma önként vállalt szabályok
JOGALKALMAZÁS eredményei
JOGRENDI hovatartozás szerint
NEMZETI
(BELSŐ) jog
NEMZETKÖZI jog
EURÓPAI UNIÓs jog
materiális
formális
(alaki, gnoszeológiai, fons cognoscendi) jogszabály KöSzE Alaptörvény normatív határozat sarkalatos törvény elnöke: normatív utasítás törvény Kormány rendelet normatív határozat Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet normatív utasítás miniszterelnök, miniszter rendelet normatív utasítás önálló szabályozó szerv elnöke rendelet normatív utasítás helyi önkormányzat rendelet normatív határozat (fő)polgármester, közgyűlés elnöke, jegyző normatív utasítás (anyagi, genetikus, fons essendi) kibocsátó Országgyűlés
Honvédelmi Tanács Köztársasági elnök
rendelet rendelet
testületi központi államigazgatási szerv, AB, Költségvetési Tanács, nemzetiségi önkormányzat központi államigazgatási szerv vezetője, OBH elnöke, legfőbb ügyész, ombudsman, ÁSz elnöke, F-MKH vezetője, ME-ség, minisztérium hivatali szervezetének vezetője
normatív utasítás normatív határozat normatív utasítás
törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg törvényt kezdeményezhet:
• köztársasági elnök, • Kormány, • országgyűlési bizottság, • országgyűlési képviselő
A törvény megalkotására vonatkozó eljárás rendjét a jogalkotásról szóló törvény rögzíti, míg a parlamenti törvényhozási eljárás és vita részletes szabályait az Országgyűlés működését rendező Házszabály tartalmazza. Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését (Magyar Közlöny).
Országgyűlés elnöke
a ház felhatalmazásával az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak
Köztársasági elnök
• alkotmányossági
•
vétó:
ha
a
törvényt
alkotmányellenesnek
tartja,
az
Alkotmánybíróságnak küldi meg előzetes normakontroll lefolytatására egyszeri halasztó hatályú / politikai vétó: ha a törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, megfontolás végett észrevételeinek közlésével
visszaküldheti az Országgyűlésnek, az újratárgyalt törvényt köteles aláírni és gondoskodni kihirdetéséről
15. cikk A Kormány (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
41. cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. 18. cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. 23. cikk (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
• jogszabállyal nem lehet ellentétes • a vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. • állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes Normatív határozat
Normatív utasítás
Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
Normatív utasításban szabályozhatja a) köztársasági elnök, b) miniszterelnök, c) központi államigazgatási szerv vezetője, d) Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) legfőbb ügyész, f) alapvető jogok biztosa, g) a MNB elnöke, h) az ÁSz elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, j) a (fő)polgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) Országgyűlés, b) köztársasági elnök, c) Alkotmánybíróság, d) alapvető jogok biztosa, e) önálló szabályozó szerv, f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.
Rendkívüli állapot:
amikor országunk hadiállapotban áll, vagy fennáll idegen hatalom fegyveres támadásának
közvetlen veszélye, az Országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A
Honvédelmi
Tanács
olyan rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Szükségállapotban
– amikor a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények következnek be – a sarkalatos törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeletalkotási jogkörét.
Veszélyhelyzetben
rendeleti
úton a
köztársasági elnök
vezeti be; ez biztosítja a köztársasági elnök
– ha az élet- és vagyonbiztonságot elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség veszélyezteti – a
Kormány
jogosult rendeleti úton történő sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli szabályozással is intézkedni, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, amire normális körülmények esetén nincs lehetősége.
Megelőző védelmi helyzetben
– amely esetében az országot külső fegyveres támadás veszélye fenyegeti, illetőleg akkor, ha az országunk részéről nemzetközi színtéren katonai kötelezettségvállalás esedékes – szintén a
Kormány
jogosult arra, hogy rendelettel a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezessen be. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tarthat. Az intézkedésekről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
Váratlan támadás
bekövetkeztekor a Kormány szintén alkothat olyan rendeleteket, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A
helyi rendeletalkotás
terén a fenti
minősített helyzetekben
pedig az jellemző, hogy a
megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is, akik alkalmazott követelményeit jogosultak rendeleti úton bevezetni, holott
többletjogosítványok megillethetik a
a központi
intézkedések helyi viszonyokra személyeknek nincs jogalkotási hatáskörük.
ezeknek a
Európai Unió joga és a magyar jog viszonya
• az
•
Európai Unióhoz történt csatlakozást követően a közösségi jogrendszer a nemzeti jogi normáinkkal párhuzamosan érvényesül, hazánk érvényesíteni köteles a közösségi jogot, és kötelezőnek ismeri el az uniós jogforrásokat. Alaptörvény rögzíti
o Magyarország
az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja, valamint o ennek keretei között az Európai Unió joga megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt
Nemzetközi jog és a magyar jog viszonya
• Magyarország • •
• •
elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait (a magyar jogrend immanens része) a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében a nemzetközi jog és a magyar jog összhangja; a jogalkotói hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy a belső jog szabályai ne álljanak ellentétben valamely nemzetközi jogi kötelezettséggel a hatáskörrel rendelkező hazai jogalkotó szerv kibocsátja azt a jogszabályt, amely szükséges a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítéséhez a nemzetközi jog forrásai (szerződések) magyar jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrend részévé
Az Európai Unió (Bizottság) Better regulation elnevezésű politikája
• • •
a szabályozás hatékonyságának növelése a közigazgatási szervezetrendszerben történő reformok bevezetése által; további jobbító hatásaival is számol, konkrétan a költségek csökkenésével vagy a szabályozás mennyiségi visszaszorulásával, de a legfőbb hozadéka a minőségi jogalkotás révén a jogbiztonság megteremtésének elősegítése.
A jobb szabályozás:
• • • • •
egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogrend jogbiztonság a jogállam megvalósulásának alapvető feltétele; a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése olcsóbb, költséghatékonyabb hatásmechanizmusában kontrollált, és az adott tárgykörrel adekvát jogi rendezés széles körű nyilvánosság
• • •
grammatikai egyszerűsítés párhuzamos szabályozások megszüntetése felesleges szabályozások megszüntetése
• • • •
társadalmi, gazdasági - költséghatékonyság politikai hatások előzetes és utólagos felmérése, időben előre történő kalkulálása
Dereguláció: minőségi és mennyiségi „ tisztítás ” - jogszabálytalanítás
Hatásvizsgálat:
minőségi jogalkotás (smart regulation) • előzetes hatásvizsgálat:
* a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi-gazdasági viszonyokat, * az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, * a jogszabály várható hatásait; * új, valódi számítások és felmérések
• utólagos hatásvizsgálat:
* a szaktárca nyomon követi a jogszabályok alkalmazásának hatásait * gondoskodik a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során
• színvonalas jogszabályszerkesztés:
* a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, * a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát
• az adminisztratív terhek csökkentése • a jogszabályok könnyebb megismerése az érintettek számára
A közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége
• amelyek az alkotmányjogi szabályozás keretei között • a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis
a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására állami közhatalom (impérium) birtokában • nagyrészt jogalkalmazás (jogérvényesítés) útján végzett szervezést, döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák, • amelyek érvényesítésében (és nemritkán megalkotásában is) a közigazgatási szerveknek szerepe van
tagozódása anyagi a) feladatkitűző b) hatáskört megállapító c) alanyi J+K d) szankcionáló
alaki, eljárási a) hatósági elj
(Ket-2004.CXL,
Pp-1952.III XX. fej)
b) szervezeti c) belső elj-i szab d) ügyviteli (szerv működése) e) ügyrendi (testületi vezetés esetén)
szervezeti (rendszerint az eljárásiban)
a) hierarchia
(I. II. fok; Kormhelyi szerv közötti felépítés stb.)
b) irányítás, ellenőrzés, felügyelet c) belső tagozódás, felépítés d) alkalmazottak
jogviszony: személyek közötti viszony, amelyet a (tárgyi) jog szabályoz szuprematív jogviszony: egyik alanya közigazgatási szerv (vagy helyette kvázi közigazgatási szerv), amely a jogviszonyban közhatalom (impérium) birtokában lép fel a másik jogalany tekintetében
• hierarchikus (irányítás, felügyelet; belső) • hatósági (külső) mellérendeltségi jogviszony: közigazgatási szervek között; vagy közigazgatási szervek és egyéb szervek között, amelyekben azonban egyik sem gyakorol állami hatalmat a másik felett, (pl. a közigazgatási szerződéses jogviszonyok) kooperációs (együttműködési) jogviszony: közigazgatási szervek közötti kapcsolatot jelent, anélkül, hogy bármelyik jogalanynak kiemelt pozíciója, hatalma lenne a másik felett
egyéb olyan, ahol a közigazgatási szervek nem is szerepelnek jogalanyként, hanem vagy a természetes személyek közötti, de a közigazgatási jog által szabályozott, vagy amelyekben jogalanyként valamely szervezet és a vele kapcsolatban álló természetes személyek vagy esetleg egyéb szervezetek szerepelnek (pl. az intézet és a szolgáltatást igénybe vevő közötti kapcsolat)
„belső igazgatási jogviszonyok” vagy „szervezeti jogviszonyok”: szervezeteken belüli jogviszony: 2 nézet
• munkaviszony • közigazgatási jogviszony, mert speciális, a belső vezető hatáskörét a közigazgatási jog határozza meg
speciális jogviszony az intézeti típusú szerveknél 2 nézet
• közigazgatási jogviszony • intézeti jogviszony (pl. az egyetem vezetői és a hallgatók, vagy a kórház szervei és a kórházban ápoltak között)
jogforrások: • anyagi (belső) jogforrás – kibocsátó (Ogy., Korm., miniszter) • alaki (külső) jogforrás – megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet) jog tagozódása: • anyagi jog – magatartás (J+K, feladat, szankció) • alaki jog – eljárás • szervezeti jog – szervezet jogi alapfogalmak: • jogalany – személy (természetes, jogi, jogi személyiséggel nem rendelkező) • jogtárgy - dolog • alanyi jog – személyt megillető jogosultság • tárgyi jog – jogszabály (normák) • jogviszony – olyan jogalanyok közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz jogrendszer tagozódása • nemzeti (belső) jog • nemzetközi jog • Eus jog – úniós jog
