Közigazgatás Dr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
Közigazgatás fogalma Magyary Zoltán: a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „ az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”
közigazgatás: • (a modern politikai államokban) a végrehajtó hatalom részeként, • de a (szűk értelemben vett) kormányzástól megkülönböztetve, • az állam „magjaként” megjelenő (az állami közhatalmat közvetlenül „éreztető”), • komplex (jogalkotó és jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező), • igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység, • amely a törvényeknek (tágabban: a jognak) alávetetten, • más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által, • közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, • az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.
igazgatás: olyan
együttműködő ésszerű, szervező tevékenység, cselekvés; jogviszony: amelynek van alanya (aki igazgat), tárgya (társadalom, passzív alany, akiket igazgatnak), tartalma (jogok + kötelezettségek) az irányító tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz – hatalmi helyzet alapján elért működés; Gulick: POSDCoRB – nem feltétlenül közhatalmi –
Közügy közügy (res publica) „a közösségre kiható általános érdekű ügy” •a legfontosabb közügy maga az alkotmányos rend fenntartása •alkotmányos jogállamban a közügyek körét a közigazgatás szereplői nem önkényesen határozzák meg, hanem azok az Alaptörvényben absztrakt módon megfogalmazott értékrendből következnek, és azokat főleg az anyagi a jogszabályok nevesítik, részletezik •erre rendszeresített állami szervek, alkalmazottak a közigazgatás közreműködik •a közügyek intézésében, (saját tevékenysége) - jogalkalmazás •a közügyek ellátására és a közigazgatásra vonatkozó szabályok megalkotásában – jogalkotás (közvetve vagy közvetlenül) a jogalkalmazás •a jogszabályoknak megfelelő döntések előkészítése •a döntések meghozatala •a döntések végrehajtása (állami érvényszerzés, kikényszerítés)
Közigazgatási szerv közigazgatási
szerv:
valamely
igazgatási
tevékenység
ellátásának
állandósult formája • az államszervezet részét képező, • a közigazgatási feladatok valamelyikének ellátására létrehozott vagy kijelölt, • állami közhatalom gyakorlására (az állam nevében kötelező aktusok kibocsátására és ezen aktusok végrehajtása érdekében kényszer alkalmazására vagy kezdeményezésére)
jogszabályban feljogosított és azt gyakorló, • saját szervezetén kívülre ható igazgatási tevékenységet végző jogalanyok (személyek, szervek vagy testületek), • amelyek hatáskörük gyakorlásához mért önálló saját (az alapítótól elkülönült) szervezettel rendelkeznek, • közigazgatási jogképességük érvényesen létrejött.
Kialakításuk, jellemzésük • hatáskör (vertikális): általános, különös • illetékesség (horizontális): országos (központi), regionális, területi (megyei), kistérségi / járási…, helyi (város, község) + területközi • szervezési elvek: centralizáció (dekoncentráció, koncentráció), decentralizáció
Közigazgatás szervek csoportosítása Hatáskör Általános közigazgatás valamennyi, sok ága
koncentrált
Szervezési elv
összpontosított
Különös közigazgatatás egy szakága
Minisztérium Kormány szakigazgatási szervek
Centralizált központosított
dekoncentrált szétpontosított
Fővárosi, Megyei Kormányhivatal
(attól függ) (kormányhivatalok, központi hivatalok, területi, helyi szervek)
Decentralizált nem központosított központosítatlan
helyi önkormányzatok szakmai önkormányzatok (köztestületek – kamarák)
Közigazgatás rendszere duális: államigazgatás, önkormányzati igazgatás egységes: települési szinten az önkormányzati és az állig feladatok egy szervezetben, az önkormányzatok felett államigazgatási törvényességi felügyelet Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek centralizált hierarchia a kormány által irányított
jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, igazgatási jogosítványokkal önálló döntési jogkörrel (hatáskörelvonás tilalma) rendszerint élén egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje az állami költségvetésből meghatározott, önálló költségvetéssel rendelkeznek az állam tulajdonában álló vagyont kezelik felettes szerv – végső soron a kormány – irányítása alatt állnak
decentralizált mellérendeltség az önkormányzati jogok a helyi választópolgárok közösségéé törvényben meghatározott, illetve saját maga részére megállapított feladatokat lát el, törvényben meghatározott hatáskörrel rendelkezik szervezetét, működését a törvény keretei között maga határozza meg önálló döntési jogkörrel rendelkezik (hatáskörének gyakorlását egyes szerveire átruházhatja) a lakosság által választott képviselők, illetve vezető irányításával működik, a testület (közgyűlés) a hatáskör címzettje költségvetését önállóan állapítja meg, saját bevételek saját tulajdonában álló vagyonnal rendelkezik nincs felettes szerve
Közigazgatás felépítése
Államigazgatás
Központi államigazgatási szervek Kormány kormánybizottság (a kormánykabinet nem az) Miniszterelnökség minisztérium (KIM, BM, NGM, NFM, VM, NEFMI, HM, KÜM) autonóm államigazgatási szerv: • Közbeszerzési Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal
• Egyenlő Bánásmód Hatóság • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
kormányhivatal: • Központi Statisztikai Hivatal, • Országos Atomenergia Hivatal • Nemzeti Adó- és Vámhivatal
• Magyar Energia Hivatal • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
központi hivatal rendvédelmi szerv: • rendőrség • büntetés-végrehajtási szervezet • hivatásos katasztrófavédelmi szerv • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
önálló szabályozó szerv: • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Központi államigazgatási szervek
Kormány I. Jellemzése: • a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási szerve • a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve
Feladat és hatáskör: • feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe • törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre • feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkothat és normatív határozatokat hozhat • működéséért az Országgyűlésnek felelős; munkájáról köteles beszámolni • meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságok • veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás – rendelet alkotás • külpolitika, nemzetközi szerződések kötése, képviselet az EU-ban • a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete (fővárosi és megyei kormányhivatal)
Kormány II. a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek
Megalakulása: • a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg • a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges - a miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép • a minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép)
• a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg • a Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz
Megszűnése: • miniszterelnök megbízatásának megszűnésével • a Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét
Kormány III. A Kormány ülése • testületi jelleg • döntések meghozatala (egyszerű többség), a miniszterek rendszeres találkozása, a tapasztalatok kicserélés • általában hetenként egyszer kerül sor • szavazati joggal vesznek részt a Kormány tagjai, míg tanácskozási állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által személyek. A minisztert – akadályoztatása esetén – az erre kijelölt
személyes
joggal az meghívott államtitkár
helyettesíti (ha pedig ő is akadályoztatva van, az ülésen a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt)
Közigazgatási államtitkári értekezlet • a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testülete, minden előterjesztést előzetesen itt kell megtárgyalni, • állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről • a KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti • általában hetenként kerül sor • résztvevői a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint a KIM Kormányirodát irányító, továbbá a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárai
Kormány IV. A Kormány munkáját segítő szervek • kormánybizottság: a Kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítása (miniszterek) • kabinet: kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalás (miniszterek + miniszterelnök által kijelölt személyek)
• egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületek • kormánybiztos: - miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására - tevékenységét a miniszterelnök irányítja - megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól - irányítási jogkörrel ruházhatják fel (Kormány irányítása alatti szervek vezetői felett) - miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, és egyéb személy lehet
Miniszterelnök I. • miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy • meghatározza a Kormány általános politikáját • primus inter pares – első az egyenlők között • rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki • rendeletet és normatív utasítást alkot • kinevezi a helyettes államtitkárokat, miniszterelnöki biztosokat, az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját
• tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek • megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik • megbízatása megszűnik - az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; - ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; (összes képviselő ½-e dönt, a képviselők 1/5-e kezdeményezheti) - ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; - lemondásával; - halálával; - összeférhetetlenség kimondásával; - ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
Miniszterelnök II. Miniszterelnökség • a miniszterelnök munkaszerve • tevékenységét a miniszterelnök irányítja • államtitkár vezetése alatt áll, aki ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját • SzMSz-t a miniszterelnök adja ki (normatív utasítás) • segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában • a korábbi MEH feladatainak egy része a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), másik része a Miniszterelnökséghez került
Miniszterelnöki biztos • miniszterelnök nevezi ki (normatív utasítás) • tevékenységét a miniszterelnök irányítja • rendeletben (Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői tekintetében) irányítási jogkörrel ruházhatja fel • megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól • megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható
Minisztérium I. Minisztérium • • • •
a miniszter munkaszerve, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott Korm. rendeletben állapítja meg • az SzMSz-t a miniszter adja ki normatív utasításban • a politikai és a szakmai elemeket egyaránt megtaláljuk - politikai vezetők: (miniszterelnök), miniszter, államtitkár - szakmai vezetők: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár megbízatásuk nem igazodik a kormányhoz! - szakmai: kormánytisztviselők
• felépítés: -
miniszteri kabinet főosztályok, titkárságok a főosztály osztályokra tagozódik, a főosztályvezető alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat
Minisztérium I. Miniszter miniszteri kabinet X-ért felelős államtitkár helyettes államtitkár főosztály
osztály
főosztály
osztály
osztály
miniszteri biztos
Y-ért felelős államtitkár
parlamenti államtitkár
közigazgatási államtitkár
helyettes államtitkár
helyettes államtitkár
helyettes államtitkár
helyettes államtitkár
főosztály
főosztály
főosztály
főosztály
osztály
osztály
osztály
osztály
Minisztérium II. Miniszter • vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét
• a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, • ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat • törvényben vagy Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot • akadályoztatása esetén az államtitkár helyettesíti (kivétel pl. EU, ellenjegyzés) • tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnöknek • részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein • tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki • a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (büntetlen előélet, választójog)
• megbízatása megszűnik -
a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; a miniszter lemondásával; felmentésével; halálával.
Minisztérium II. Miniszteri kabinet • a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg • a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire
Miniszteri biztos • normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására • tevékenységét a miniszter irányítja • megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra szól
Államtitkárok (büntetlen előélet + választójog) • államtitkár: (KE nevezi ki) 1) miniszter teljes jogkörű helyettese
(utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére – *parlamenti államtitkár – kapcsolat az Ogysel) 2) miniszter irányítása alatt 3) helyettes államtitkár irányítása
• közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) 1) minisztérium hivatali szervezetét vezeti 2) miniszter irányítása alatt 3) helyettes államtitkár irányítása 4) csak egy 5) munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett 6) jog, közgazdász, közigazgatási menedzser, szakirányú felsőfokú • helyettes államtitkár: (ME nevezi ki) 1) irányítja a minisztérium meghatározott része tekintetében a szakmai munkát (utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére), dönt a hatáskörébe utalt ügyekben 2) államtitkár vagy közigazgatási államtitkár, kormánybiztos irányítása alatt
Központi államigazgatási szervek autonóm államigazgatási szervek • jogállami, célszerűségi okokból nincsenek a kormány irányítása alatt
kormányhivatal • az Országgyűlés, vagyis törvény által létrehozott, • a Kormány irányítása és a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt • vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel
központi hivatal • a kormány hozza létre kormányrendelettel • miniszter irányítása alatt működik • vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter nevezi ki és menti fel
rendvédelmi szervek országos parancsnokságai • a rendészeti, vagyis a nem civil közigazgatáshoz tartozó szerveket jelentik • a társadalmi béke megőrzése, az állam külső/belső védelmének biztosítása, a társadalomellenes cselekvések megelőzése, üldözése (egyenruha, fegyverviselés)
önálló szabályzó szerv • az Országgyűlés sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre • vezetője tevékenységéről évente beszámolással tartozik az Országgyűlés felé • törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki
Fővárosi és megyei kormányhivatal
Fővárosi és megyei kormányhivatal I. Jellemzése - felépítése • • • • •
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányítja területüket tekintve a fővárosban, illetve 19 megyében működnek szervezeti egységek: törzshivatal és az ágazati szakigazgatási szervek, kormánymegbízott - vezeti a hivatalt, - a KIM miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel - munkáltatói jogok a törzshivatal felett
• főigazgató - a hivatali szervezetet vezeti, - a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti - munkájában általános helyettesként igazgató segíti
• szakigazgatási szervek - vezetője feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja - a vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges - a vezető minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő - munkáltatói jogok a szakigazgatási kormánytisztviselők felett
Fővárosi és megyei kormányhivatal III. A 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek az alábbiak: 1. szociális és gyámhivatal, 2. építésügyi hivatal, 3. igazságügyi szolgálat, 4. növény- és talajvédelmi igazgatóság, 5. erdészeti igazgatóság, 6. földművelésügyi igazgatóság, 7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, 8. földhivatal, 9. egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, 10. nyugdíjbiztosítási igazgatóság, 11. munkaügyi központ, 12. munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv, 13. fogyasztóvédelmi felügyelőség, 14. kulturális örökségvédelmi iroda, 15. népegészségügyi szakigazgatási szerv, 16. mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, 17. közlekedési felügyelőség
Fővárosi és megyei kormányhivatal IV. 1. Koordináció • összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását • a koordinációs feladatokban az államigazgatási kollégium segíti (állandó fórum) • elemzések, egyeztetések, több ágazatot érintő kérdések, szakmai támogatás
2. Ellenőrzés • a központi államigazgatás területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően (rendvédelmi szervek és a NAV kivételével)
3. Véleményezési jogkör • a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei (rendvédelmi
szervek és a NAV kivételével)
- vezetőinek kinevezését és felmentését; - létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést; - foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésére vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.
4. Informatika • a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatok • az e-közigazgatásért, ill. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságáért felelős miniszter irányítása alatt közreműködik a közigazgatási informatika területi összehangolásában
Fővárosi és megyei kormányhivatal V. 5. ügyfélszolgálati feladatok, a kormányablakok • kormányablak: integrált ügyfélszolgálat o eljár mint ügyfélkapu regisztrációs szerv kb. 38 különböző ügytípusban lehet kérelmeket előterjeszteni és bejelentéseket megtenni. ezekben az ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében.
kb. 8 különböző ügytípusban tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.
3 különböző ügytípusban az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az ügyfelek számára.
•az állampolgárság megszerzésére •Magyar igazolvány és Magyar irányuló nyilatkozat és kérelem, hozzátartozói igazolvány •gyermekgondozási segély igénylése, kiadásával összefüggő eljárás, •anyasági támogatás igénylése, •gyermekgondozási díj •családi pótlék igénylése, igénylésével kapcsolatos •gyermeknevelési támogatás igénylése eljárás, •terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás
•a kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába
Fővárosi és megyei kormányhivatal V*
Fővárosi és megyei kormányhivatal VI. 6. Képzés, továbbképzés a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében • szervezi és részt vesz államigazgatási szervek, továbbá a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek; • gondoskodik a közigazgatási szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról • középtávú és éves terv alapján
7. Hatósági feladatok • elsőfok például: - külföldiek ingatlanszerzése, - mozgássérültek közlekedési támogatásának engedélyezése, - kisajátítás • másodfok - tipikusan a jegyző, önkormányzati ügyintéző esetében
Fővárosi és megyei kormányhivatal VII. 8. Kapcsolat a helyi önkormányzatokkal a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét (2012-ig törvényességi ellenőrzés volt) • törvényességi felhívással élhet (30 napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére); • kezdeményezheti • a képviselő-testület összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését; • a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát; • a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; • a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; • a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását, • fegyelmi eljárást a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen • a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél • javasolhatja a törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; • pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; • törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki (köztisztviselői illetményalap 1-10×)
Fővárosi és megyei kormányhivatal VIII. 8. Kapcsolat a helyi önkormányzatokkal • törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat
képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása
• szakmai segítséget nyújt az önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben • vizsgálja a helyi önkormányzat: - szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; - döntéseinek (rendelet, normatív határozat) jogszerűségét; (nem egyedi ügyek! – azok Ket. szerint) - törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését
• nem terjed ki jogköre azokra a helyi önkormányzat, szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján - munkaügyi vitának, - külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye - mérlegeléssel hozott önkormányzati döntések (kizárólag a jogszerűséget vizsgálhat)
• kezdeményezi a Kúriánál (önkormányzati tanács) - a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását - jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet megsemmisítését
• kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
Járási hivatal I. járási hivatalok illetékességi területe • 2013. január 1. – 175 járási és 23 fővárosi kerületi hivatal • a hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét Kormányrendelet határozza meg.
járási hivatal szervezete • a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek • a járási hivatalvezető és az • által közvetlenül vezetett járási törzshivatal; • járási szakigazgatási szervekből
a járási hivatalok vezetése • a járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett. A kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel. (felsőfokú végzettség) • a hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti. A hivatalvezető-helyettes határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. (szakirányú felsőfokú végzettség) • a járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel
Járási hivatal II. a járási hivatalok irányítása • a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében az irányítást a megyei (fővárosi) kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja • a járási hivatal törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. • a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását megyei (a fővárosi) kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el. • a járási szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
Járási hivatal III. a járási hivatal feladat- és hatásköre • Az legnagyobb részét az okmányirodai feladatok pl. a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással stb. kapcsolatos feladatok • a járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (járási szakigazgatási szerv) a következők: o a járási gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására; o a járási építésügyi hivatal az építés-felügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági feladatok ellátására; o a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti és állat-egészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatok ellátására; o a járási földhivatal az ingatlanügyi és telekalakítási feladatok ellátására; o a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatok el látására; o a járási népegészségügyi intézet a népegészségügyi feladatok ellátására.
Önkormányzat
Helyi önkormányzás Helyi önkormányzás: • a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása • a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül • a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot • helyi közügy: alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak • feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani • vonatkozó szabályokat az Alaptörvény és sarkalatos törvény határozza meg (jelenleg két Ötv. párhuzamosan 2013-ig)
Helyi önkormányzatok • • • •
decentralizált szervek, amelyek a központi hatalomtól függetlenek, törvény által védett alapjogokkal rendelkeznek, függetlenek, autonómok, egymáshoz képest mellérendeltségi viszony
Alkotmányos alapok I. Az Alaptörvény alapján önkormányzati jogok, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: • rendeletet alkot, (kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak)
• • • • • • • • • •
•
határozatot hoz, önállóan igazgat, meghatározza szervezeti és működési rendjét, gyakorolja az önkormányzati tulajdon felett a tulajdonost megillető jogokat, meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik vagyonával és bevételeivel – kötelező feladatai veszélyeztetése nélkül – vállalkozást folytathat, dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, törvényben meghatározott további egyéb feladat- és hatásköröket gyakorol
Alkotmányos alapok II. • helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek • helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg • a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét • törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti • A bíróság (Kúria önkormányzati tanácsa) dönt/állapítja meg - az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; - a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztását • 2014 októberétől a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint 5 évre választják • 2013-tól az eddigi normatív finanszírozást feladatfinanszírozási rendszer váltja fel
• állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon - nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. - nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. - az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint
Helyi önkormányzatok jellemzése Magyarország területe Fővárosra (1) – a főváros pedig kerületekre (23) megyékre (19) városokra (304) községekre (2824) = 3152 település és 19 megye tagozódik. A képet árnyalja • régiók (7) • járások (175+23) • megyei jogú város (23: megyeszékhely + amelyek megfelelnek) • járásszékhely város… • nagyközség (119, 5000 lakos felett) • országos/helyi nemzetiségi önkormányzatok • településrészi önkormányzatok képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja anyagi eszközöket adhat számára
• társulások jellemzése: i) önkéntes, szabad elhatározás ii) egyenjogúság iii) kölcsönös előnyök iv) arányos teherviselés v) írásbeliség
Helyi önkormányzatok szervezése • területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között (egymás közötti megállapodás, vita esetén megyei bíróság)
Köztársasági elnök • új község alakítása • várossá nyilvánítás (a nagyközségi cím akik a törvény hatálybalépésekor nagyközségi tanácsok voltak, vagy területén 5.000 fő él)
• településegyesítés, annak megszüntetése
Országgyűlés • • • •
megyei jogú várossá nyilvánítás (ex lege + 50.000-nél nagyobb kérheti) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása település átcsatolása másik megyéhez a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása; fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása • települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása • az Országyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestületet a KE köztársasági biztost nevez ki
Helyi önkormányzatok szervezete település
megye
megyei jogú város
főváros
polgármester
közgyűlés elnöke
polgármester
főpolgármester
képviselő-testület
közgyűlés
közgyűlés
közgyűlés
bizottságok
bizottságok
bizottságok
bizottságok
polgármesteri hivatal
közgyűlés hivatala
polgármesteri hivatal
főpolgármesteri hivatal
(kör)jegyző
főjegyző
jegyző
főjegyző
(címzetes főjegyző)
• elöljáró – városi kerületek élén (jelenleg ilyen nincs) • tanácsnok - egyes önkormányzati feladatok ellátása (szakterület felügyelete) - megyei önkormányzatnál minden bizottsági elnök tanácsnok • egyeztető bizottság – megye és megyei jogú város közötti kapcsolat (10 tag 5m+5mjv) • megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára (a polgármester a lakosság 4 évre)
Helyi önkormányzatok feladatai kötelező feladat
A törvény előírhat az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatokat. A törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen az önkormányzat gazdasági teljesítőképességet, a lakosság számát, területi nagyságát. Például: település-fejlesztés, -rendezés; köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; óvodai ellátás; ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás.
önként vállalt feladat
Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladattal nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, továbbá finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
átvállalt állami feladat
A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.
helyi közbiztonság
A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. A szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.
államigazgatási feladat- és hatáskörök
Törvény vagy kormányrendelet a polgármester és a jegyző számára államigazgatási feladatés hatáskört állapíthat meg. Az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. Ebben az esetben a polgármestert vagy a jegyzőt a képviselőtestület nem utasíthatja, és döntésüket nem bírálhatja felül. Például: az anyakönyvi ügyek, az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, hagyatéki eljárás.
Települési önkormányzat I. Képviselőtestület • a lakosság 4 évre választja a képviselőket • az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje • ülései nyilvánosak • főszabályként nyílt szavazás (zárt ülésen titkos is lehet) • határozat képesség –képviselők jelenlévők több mint ½-e; • de minősített többség (összes ½-e): 10. § a) rendeletalkotás;
b) SzMsz, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; e) társulási kérdések; f) megállapodás külföldi önkorm-kal, nközi szerveztekkel; g) intézmény alapítása; +) amit meghatároznak
• évente egyszer legalább közmeghallgatás • évente legalább 6 ülést tart • bizottságok kialakítása, tagok, feladatok, SzMSz; döntési jogkört is telepíthet • településrészi önkorm-t hozhat létre –hatáskör átruház is lehetséges • rendeletalkotás (eredeti és származékos egyaránt) • önkormányzati hatósági ügyek (ezek nem álligazgatásiak, pl. szociális támogatások), de ezeket átruházhatja polgármesterre, bizottságra, részönkormányzatra
• önkorm-i feladatot elláthatnak a képviselő-testület szervei is
Települési önkormányzat II. Bizottságok • meghatározott feladatra létrehozott testület • tagjainak több mint a fele önkormányzati képviselő • előkészíti a képviselő-testület döntéseit • szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását • a képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja • önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának • a képviselő-testület saját maga határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait • kötelező: - pénzügyi bizottság, amelyet a 2000 több lakosú településen kell létrehozni, - kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottság: a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tag kezdeményezésére • szabadon létrehozott - állandó vagy eseti (vizsgáló) • 100, vagy a száznál kevesebb lakosú településen nem jön létre bizottság, hiszen a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el az ilyen kis községekben
Települési önkormányzat III. Polgármester • a lakosság 4 évre választja • tagja a képviselőtestületnek, vezeti a képviselőtestületet • főállásban 3000 fő felett (alatta vagy főállás v társadalmi megbízatás) • összeférhetetlenségi szabályok nem lehet a) Közt-i e b) AB tagja c) ombudsman d) ÁSzSz tagja e) korm tagja f) bíró, ügyész, közjegyző, végrehajtó g) fegyveres erő rendészeti szerv h) máshol polgm, jegyző stb. i) egyéb j) de ogy-i képviselő lehet
• munkáltatói jogok a képviselő testületé • feladatok a) összehívja és vezeti a képv test üléseit b) a képv test egyes hatásköreit a polgm-re ruházhatja c) ha nem ért egyet a kép test döntésével egy alkalommal ismételt tárgyalást kérhet d) segíti a képviselők munkáját, felvilágosítás • irányítja polgármesteri hivatalt a) feladatok meghatározása b) munkarend, belső tagozódás c) saját hatáskörében kiadmányozhat d) munkáltatói jogok (alpolg, jegyző, önkorm-i intézmény vez)
• államigazgatási ügyek (katasztrófa, honvédelem) • sem saját jogon, sem felhatalmazás útján nem juthat plusz hatáskörhöz alpolgármester a) helyettesíti b) segíti munkáját c) polgm-i irányítással látja el feladatait
Települési önkormányzat IV. Képviselőtestület hivatala – Polgármesteri hivatal • a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - az önkormányzat működésével, - az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. • a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el • a polgármester irányítja, a jegyző vezeti • közös önkormányzati hivatal: - közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb 1 település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt - a 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz - a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább 7.
Települési önkormányzat V. Jegyző • pályázat útján a képviselőtestület nevezi ki határozatlan időre • vezeti a hivatalt • az államigazgatási feladatok első számú címzettje • gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; • gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében (a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges)
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; • dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; • tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; • dönt a hatáskörébe utalt ügyekben (pl. birtokvita) • aljegyző (jegyző helyettese) • képesítés: igazgatás szervező vagy jog + szakvizsga + 2 év közig gyakorlat
Települési önkormányzat VI.
jogalkalmazás
jogalkotás
példa önkormányzati rendelet
• • • • • • •
önkormányzati normatív határozat
• az általa irányított szervek, valamint saját tevékenysége, működése és szervezete, továbbá saját cselekvési, gazdasági, munkaprogramja • önkormányzat által alapított költségvetési szervek alapító okiratai, szervezeti és működési szabályzatai • szerződéskötéses
önkormányzati hatósági ügy
képviselő testület (bizottság, polgármester) – hatósági határozat • önkormányzati szociális ellátások, segélyek • (köz)étkeztetés • önkormányzati ösztöndíjak, címek
önkormányzati államigazgatási ügy
jegyző (ügyintéző) – hatósági határozat • építésügy • helyi adók • környezet és természetvédelem, föld, növényvédelem, bor- szőlőtermelés • anyakönyvi igazgatás • birtokvédelem • szociális, gyámügyi igazgatás • szabálysértés
költségvetés, vagyon gazdálkodás szervezeti és működési szabályzat kötelező és önként vállalt feladatok felsorolása rászorult személyek támogatása, személyes gondoskodást nyújtó ellátások közterületi dohányzás tilalma kitüntetések és elismerő címek alapítása köztemetkezés
Mötv.
Köszönöm a figyelmet!
