Közszolgálat és hivatásetika
DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
A közszolgálati jog alapjai Munkavégzés jogviszony
munkaviszony
közszolgálati jogviszony
helye
gazdasági szféra
közszféra
jogág
munkajog
közszolgálati jog
jogszabály
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
cél
az eredményes működés
a köz szolgálata
munkáltató
gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány
állami vagy önkormányzati szerv, költségvetési szerv
tartalma
kötelezettségek és jogosultságok
többletkötelezettségek (összeférhetetlenség) és többletjogosultságok (előmenetel)
Közszolgálati jogviszony: a közszolgálathoz tartozó foglalkoztatási jogviszonyok összessége
Nyitott és a zárt rendszer zárt
nyitott
érdemrendszer
zsákmányrendszer
szakértelem
hűség
politikailag semleges
politikai befolyás, hűség
életpályaszerű munkavégzés
nincs életpályamodell
állandó köztisztviselői kar
nem állandó
foglalkoztatás stabilitása
nincs stabilitás
jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól
munkajog alapú
a jogviszony szigorúan szabályozott
a jogviszony rugalmas
(pl. megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges)
(pl. könnyebben megszüntethető)
kötött bérrendszer, előmenetel
szabad bérrendszer, előmenetel
A két rendszer keveredik a gyakorlatban
Közszolgálati alkalmazottak közszolgálati tisztviselők
állami politikai vezetők
• állami vezetői szolgálati jogviszony (miniszterelnök, miniszter, államtitkár)
kormánytisztviselők
• Kormány alá rendelt központi államigazgatási szervek (pl. minisztériumok, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormányhivatalok, központi hivatalok) + ezek területi szervei • kormányzati közszolgálati jogviszony
köztisztviselők
•önkormányzati képviselő-testületek hivatalai (jegyző, ügyintéző stb.) •a kormány alá nem tartozó szervek (pl. Ogy, KE, AB Hivatala, autonóm / önállóan szabályozó szervek) •közszolgálati jogviszony
ügykezelők közalkalmazottak hivatásos állomány közvállalatok dolgozói
• kormányzati és közszolgálati ügykezelők • ügyviteli feladatok • kormányzati / közszolgálati jogviszony
• az állam és a helyi önkormányzat költségvetési szervek • oktatás, egészségügy, szociális, kulturális szféra • (fegyveres szervek): rendőrség (határőrség), pénzügyőri állomány, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, katasztrófavédelem, Magyar Honvédség, büntetés-végrehajtási szervek dolgozói • MÁV, MVM, Volántársaságok, Posta stb. Mtv.
Alapvetően a közszolgálati tisztviselőkkel foglalkozunk. A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás főszabályként a köztisztviselőkre is alkalmazandó (ügykezelőket nem érintjük)
Jogviszony létesítése Feltételek általános
különös
magyar állampolgárság, büntetlen előélet, legalább középiskolai végzettség (érettségi vizsga), cselekvőképesség, a kinevezendő köztisztviselő ne álljon hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatálya alatt
egyes fontos és bizalmas munkakörök esetén nemzetbiztonsági feltételek, vagyonnyilatkozat, meghatározott iskolai végzettség (pl. jogi), képesítés (pl. közigazgatási szakvizsga), meghatározott gyakorlati idő letöltése, egészségi és pszichikai alkalmasság
Kiválasztási eljárás jelenleg nem mozgástere
kötelező
a
pályáztatási
eljárás, nagy
a munkáltató
(Jogszabály vagy a közigazgatási szerv döntése alapján meghatározott munkakör betöltése meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet.)
Kinevezés • a közszolgálati jogviszonyt (írásos) kinevezés létesíti (nem munkaszerződés) • a kinevezést el is kell fogadni (írásban) • határozatlan időre létesül, (határozott időre csak helyettesítés vagy
•
meghatározott feladat elvégzése céljából létesíthető) próbaidő kötelező 3-6 hónap; meghosszabbítani nem lehet, indokolás nélkül megszüntethető
• eskütétel (szóban! + írásban megerősíti) „Én, ............. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.” (Az eskütevő meggyőződése szerint:) „Isten engem úgy segéljen!”
Jogviszony módosítása Főszabály: a kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet Egyes esetekben nem kell: • a fizetési fokozatban történő előrelépés miatt szükséges módosítani a kinevezést • a közigazgatási szerv személyében jogutódlás következik be • átszervezésre kerül sor a közigazgatási szerven belül
Jogviszony megszűnése közszolgálati jogviszony megszűnik • kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, • köztisztviselő halálával, • 70. életév betöltésével, • közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével, • köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, kinevezésével • hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel • a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (kivétel, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja), • a törvényben meghatározott egyéb esetekben (pl. nem szünteti meg az összeférhetetlenségét, a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le)
A közigazgatási szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén végkielégítés jár, amelynek mértéke – a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében – 1–8 havi illetmény.
Jogviszony megszüntetése közszolgálati jogviszony megszüntethető • felek közös megegyezésével, • áthelyezéssel: a kormánytisztviselőt másik közigazgatási szervhez, illetve közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati szervekhez helyezik át (de a versenyszférába nem lehet áthelyezni) • lemondással: a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat (indokolás nélkül), a lemondási idő 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak, • felmentéssel: a munkáltató általi megszüntetés; mérlegelése alapján (létszámcsökkentés), vagy kötelező jelleggel (pl. a köztisztviselő hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, vagy vezetőjének bizalmát elveszti) 2 hónap + indokolás!
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt Felmentés esetén végkielégítés jár, amelynek mértéke – a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében – 1–8 havi illetmény.
Összeférhetetlenség I. Gazdasági • munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet • nem kell engedély a gyakorolható tevékenységekhez (tudományos, oktatói, művészeti, szerkesztői, lektori, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység)
• a vezetői megbízású csak gyakorolható tevékenységet • nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van
Politikai • pártban tisztséget nem viselhet, viszont „egyszerű” párttag lehet, • párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. (Kivételt az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon a jelölti részvétel.)
Hatalmi ágak megosztása • nem lehet országgyűlési képviselő, • nem lehet bíró, ügyész, • nem lehet polgármester és helyi önkormányzati képviselő
(kivéve, ha az őt alkalmazó szerv illetékességi területén kívüli helyi önkormányzatnál történik a képviselői vagy a polgármesteri poszt betöltése)
Összeférhetetlenség II. Hozzátartozói • hozzátartozójával nem állhat irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási viszonyban (együttalkalmazás tilalma)
Etikai – hivatási presztízs • nem folytathat olyan tevékenységet, magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné (Ez nemcsak a köztisztviselő munkavégzésre, hanem a magánéletére is kiterjedhet.)
Amennyiben a köztisztviselővel szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy összeférhetetlen helyzetbe kerül (pl. megválasztják országgyűlési képviselőnek), ezt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha erre 30 napon nem kerül sor, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.
Előmenetel I. előmenetel alanyi jog, a rendszer alapja a besorolás, amely az iskolai végzettség és közszolgálati idő alapján történik I. Besorolási osztály
II. Besorolási osztály
(felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)
(középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)
Gyakornok
Gyakornok
III. Besorolási osztály (ügykezelők)
Fogalmazó Tanácsos
Előadó
Vezető-tanácsos
Főelőadó
Ügykezelő
Főtanácsos Vezető-főtanácsos
Főmunkatárs
A magasabb besorolási fokozat feltétele: • le kell töltenie a fokozatok közötti várakozási idő • teljesítenie kell a jogszabályok (pl. tanácsosi közigazgatási szakvizsga) által előírt feltételek • legalább megfelelt fokozatú minősítés
besorolási
fokozathoz
Előmenetel II. közigazgatási alapvizsga: • I. besorolási osztályban 1 éven belül • II. besorolási osztályban 2 éven belül • a pályán maradás feltétele
közigazgatási szakvizsga: • a felsőfokú iskolai végzettségűek (legalább 2 év gyakorlatot követően) • nem feltétele a pályán maradásnak
a garantált előmenetel legfontosabb hozadéka az alapilletmény növekedése, (de például pótszabadságok is részben a besorolástól függnek) az előmenetel gyorsítása és lassítása: • soron kívül előre kell sorolni, ha a magasabb besorolási fokozatba lépéshez előírt feltételeket a következő besorolási fokozathoz szükséges várakozási idő lejárta előtt teljesítette, • ha megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható
előmenetel címekben és vezetői beosztásban is
Képzés és továbbképzés jogosultság: az előmenetelhez előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részvétel kötelezettség: a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben részvétel finanszírozás: • iskolarendszeren kívüli esetén a központi költségvetés • iskolarendszerű továbbképzés esetén a közigazgatási szerv saját költségvetéséből
olyan képzés esetén, amely az előmeneteléhez szükséges,illetve központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt, az ezeken való részvétel és vizsgakötelezettség miatti kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv megtéríti
Ktv. szankció – köteles megtéríteni a képzés költségeit • ha a köztisztviselő neki felróható okból a képzést elmulasztja, • az előírt követelményeket nem teljesíti • hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg a közszolgálati jogviszonya
polgármester és a helyi önkormányzati képviselő is jogosult részt venni az egyes képzéseken, de nincs kötelezettség
Teljesítményértékelés, minősítés eljárásrend: • a teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei; • legalább 4 teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését; • minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított 1 évet követően kell; • a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető A kormánytisztviselő jogorvoslattal csak korlátozottan élhet, ugyanis közszolgálati jogvitát kizárólag akkor kezdeményezhet, ha a teljesítményértékelés vagy minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítást, illetve személyiségi jogát sértő megállapítást tartalmaz.
teljesítményértékelés • folyamatos, évente • funkciója, célja o o o o
a köztisztviselő visszacsatolást kap a munkavégzés színvonaláról felmérhetőek a képzési és fejlesztési igények, számos munkáltatói döntés a teljesítményértékelés alapján a szervezeti-intézményi kultúra formálása, a közszolgálat hatékonyságának javítása
minőségének
és
minősítés • olyan eljárás, amelynek keretében a kormánytisztviselő magatartását és munkáját előre meghatározott szempontok alapján rendszeresen jellemzik, illetve értékelik
Munkaidő, pihenőidő Munkaidő heti munkaidő (főszabály) 40 óra, H-Cs 8-16:30 -ig, P 8-14 -ig rendkívüli munkavégzés (túlmunka), írásban • • • • • •
napi 12 óránál, heti 48 óránál nem lehet több éves maximum: köztisztviselőknél 160, kormánytisztviselőknél 200 óra a túlmunka időtartamával azonos mértékű szabad idő illeti meg ha a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történt, akkor 2× kompenzáció a szabad időt legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, kivételesen megváltani a vezető rendkívüli munkavégzésért nem jogosult szabad időre.
Pihenőidő Munkaközi szünet: ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor napi 30 perc; minden további 3 óra munkavégzés után legalább 20 perc (pl. napi 9 óra esetén 50 p) Napi pihenőidő: a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani Heti pihenőidő: hetenként 2 pihenőnap, ezek közül az egyik vasárnap Évi fizetett (rendes) szabadság: 25 nap alapszabadság + (besorolás szerint) további 3–13 nap pótszabadság kiadása elsősorban a munkáltató döntése, de az alapszabadság 2/5-t (10 napot) a kért időpontban kell kiadni, mennyiben igényét 15 nappal korában bejelenti szabadságot esedékességének évében kell kiadni szabadság megszakíttatása - felmerült kárát, költségeit a közigazgatási szerv megtéríti
Munkavégzés szabályai I. munkáltató köteles • a kinevezés, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok és az jogszabályok szerint foglalkoztatni; • az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek; • előmenetelének feltételeit biztosítani, • munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket (végzettség, szakképzettség, tapasztalat) munkaköri leírásban rögzíteni • a munkát megszervezni, hogy a kormánytisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja • a szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; • munkakörével kapcsolatos képzést és továbbképzést elősegíteni • illetményt fizetni • a kormánytisztviselő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni, • a kormánytisztviselő teljesítményét értékelni és minősítését elvégezni • lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő érdek-képviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa
Munkavégzés szabályai II. kormánytisztviselő köteles • feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak, hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, szakszerűen, az elvárható szakértelemmel, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni • az előírt helyen és időben, – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – megjelenni • munkaidejét munkában tölteni, illetve rendelkezésre állni; • vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni • munkáját személyesen ellátni; • általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő, • vezetők iránti szakmai lojalitás • megtartani a minősített adatot; • felettese utasítását végrehajtani (kivételek! pl. bűncselekmény, testi épség stb.) Kttv. „szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést”.
mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: a keresőképtelenség, a kötelező orvosi vizsgálat időtartama, vagy a hozzátartozó halála esetén.
Illetményrendszer Alapilletmény, • az illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata • az illetményalapot az Országgyűlés évenként állapítja meg a költségvetési törvényben (2012. évben 38.650 Ft) a korábbi évinél alacsonyabb nem lehet • eltérítés: a hivatali szerv vezetője az alapilletményt legfeljebb 20%-kal csökkentheti vagy legfeljebb 50%-kal megemelheti, a köztisztviselő szakmai munkája értékelésének függvényében
Illetménykiegészítés • az alapilletmény bizonyos százalékában van megállapítva • mértéke egyrészt az alkalmazó közigazgatási szervtől függ, másrészt pedig az iskolai végzettségétől
Illetménypótlék • a köztisztviselő egyes speciális képességei, illetve a munkavégzés egyes körülményei alapján
Egyéb juttatások, támogatások • különböző szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások (pl. lakhatási, lakásépítési, - vásárlási támogatás, albérletidíj-hozzájárulás, családalapítási támogatás, képzési támogatás) ugyanakkor nem alanyi jogon illetik meg a köztisztviselőt
• az ún. cafetéria-juttatások (pl. étkezési utalvány, üdülési csekk). • jubileumi jutalom, 25, 30, 35, 40 évnyi közszolgálati jogviszony esetén mértéke pedig kettő-, három-, négy-, illetve öthavi illetmény.
Fegyelmi felelősség fegyelmi vétség: a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi • kötelezettség a Kttv.-ben nevesített (pl. a köztisztviselő köteles megtartani a minősített adatot) és (!) más jogszabályban foglalt, amely irányadó a köztisztviselő munkavégzésére (beleértve az egyes szervek belső szabályzatait is, pl. egy minisztérium iratkezelési szabályzatát), • vétkes: szándékosan vagy gondatlanul kell elkövetni (Az eljárás részletes szabályait egy közeljövőben megjelenő kormányrendelet fogja tartalmazni.) fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: o megrovás, o az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása, o az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési vagy besorolási fokozattal, o címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása, o hivatalvesztés.
A köztisztviselő jogorvoslatként a fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen keresettel élhet a munkaügyi bíróságnál. Ebben az esetben a jogerős bírósági döntésig nem lehet végrehajtani a kiszabott büntetést.
Kártérítési felelősség károkozó
közszolgálati tisztviselő
károsult
munkáltató
felelősség
tartalma
szubjektív vétkesség
• szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár • gondatlan károkozás esetén – főszabályként – max. 4 havi illetmény • leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár • teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha
munkáltató
közszolgálati tisztviselő
közszolgálati tisztviselő
harmadik személy
objektív eredmény
vegyes
semmilyen fokú vétkesség nem terheli)
• mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta • a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) • a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes közszolgálati tisztviselőt
Jogviták Kormánytisztviselői Döntőbizottság • közszolgálati panasz – kormánytisztviselők a jogviszonyukból származó igényeik érvényesítése érdekében • 3 fős bizottságban bírálja el • az általa meghozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni • esetek: o a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésével; o az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással; o a minősítés, a teljesítményértékelés megállapításaival; o a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal; o a kinevezés egyoldalú módosításával kapcsolatos ügyek.
munkaügyi bíróság – kereset az elévülési időn belül (ált. 3 év) • ha a kormánytisztviselő nem fogadja el a KDB döntését (vagy a KDB a határidőn belül nem hoz döntést); másrészt pedig • minden olyan ügyben, amelyben a kormánytisztviselő valamilyen igényt kíván érvényesíteni a munkáltatójával szemben, de a Kttv. nem teszi lehetővé a KDB-hez fordulást Köztisztviselők esetében a KDB szabályai nem alkalmazhatóak! (mindig bíróság)
Életpálya életpályaprogram nem egymás mellett, elszigetelten futnak az életutak, hanem meg kell teremteni a közös kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy a karrier ne csak egyirányú előmenetelt jelentsen, hanem az életutak közötti mozgást, váltást is (horizontális mobilitás). A kapcsolódási pontok az egyes jogviszonyokban: • hivatásetikai normák; • munkaköralapú rendszer; • kiválasztás; • vizsgák; • előmenetel és javadalmazás; • értékelés; • képzés és továbbképzés; • állami gondoskodás/munkáltatói gondoskodás; • rendszerirányítás.
A közszolgálati életpálya: civil, rendvédelmi, katonai hivatásos állomány. A tervezett karrierutak pedig a három életút közötti átjárás lehetőségét fogják biztosítani.
Hivatásetika hivatásetika: azon értékek, elvek és normák összessége, amelyek a közszolgálat szervezeti és a tisztviselő viselkedési, írott (jog) és íratlan (morális) szabályait meghatározzák tisztviselő és nemzete között lelki, érzelmi, erkölcsi kapcsolatnak kell lennie hivatásetika koncepcionális keretei • szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság;
• egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; • tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; • korrupció elleni fellépés; • érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; • szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; • normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; • normasértés szankciói
Köztisztviselők Etikai Kódexe
egységes szabályozás indokai
hivatásetikai értékek
• hűség és elkötelezettség • közérdek előnyben részesítése • igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség • méltóság és tisztesség • előítélet-mentesség • pártatlanság • politikai semlegesség • felelősségtudat és szakszerűség • együttműködés
• közös közszolgálati értékrend (ethosz) • közszolgálati életpályák átjárhatósága • jogbiztonság és jogegység • társadalmi felelősség és bizalom • közszolgálat tisztasága, a hivatali korrupció elleni fellépés • nemzetközi összehasonlíthatóság – a közszolgálat a versenyképességi mérésekben
• hűség és elkötelezettség • szakmai lojalitás • megfelelő joggyakorlás • méltóság • előítéletmentesség • pártatlanság • politikai semlegesség • szakszerűség • közérdek előnyben részesítése • együttműködési kötelezettség és tájékoztatásnyújt ás • arányosság
Integritás integritás: olyasvalakit vagy valamit jelöl, aki vagy ami romlatlan, sértetlen, feddhetetlen, továbbá az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság állapotára is utal egyéni integritás: a köztisztviselők tiszteletben tartják a jó közigazgatás értékeit és normáit (becsületesség, őszinteség, közvetlenség, semlegesség, megbízhatóság, ügyfélcentrikusság, tisztelet, objektivitás) az emberek javára, illetve az általuk szolgált közérdekre figyelemmel élnek, és helyesen járnak intézményi integritás: a szervezet köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy alkalmazottai ellenálljanak a kísértéseknek integritáspolitika elemei: az elfojtás és a megelőzés integritásirányítási keret = integritási infrastruktúra modell (OECD) • Első alapelem: azok az eszközök, amelyekkel ösztönözhető az integritás, megelőzhető a korrupció • Második alapelem: az intézmények tevékenységi folyamatai • Harmadik alapelem: az intézmények szervezeti struktúrái A három alapelem két síkon: az alap- és a kiegészítő eszközök, intézkedések síkján fejti ki: i) elsődleges eszközök (etikai kódexek, integritási képzések stb.) közvetlen célja az integritás erősítése ii) kiegészítő eszközök, célja nem az integritás erősítése, de fontos hatásokat gyakorolhatnak a vizsgált területekre.
Korrupció korrupció:
olyan jogi vagy etikai normába ütköző hivatali kötelességszegés, amelyet
az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy követ el saját jogtalan (illegitim) előny érdekében úgy (abból a célból), hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára társadalmilag és/vagy jogilag tiltott kedvezményt, illetve előnyt biztosítson, illetve amely a közintézmény működésében rendellenességet okoz. szabályozási keretek: • Alkotmány minden jogalany számára biztosítja az alapvető jogokat és a demokratikus normák érvényesülését
• Büntető Törvénykönyv
a különböző korrupciós bűncselekmények tényállásai és büntetési tételei: a közélet
tisztasága elleni bűncselekmények (pl. aktív/passzív vesztegetés, a befolyással üzérkedés, a hivatali visszaélés)
• közérdekű adatok kezelését és nyilvánosságát szabályozó törvény
a mindenki számára
megismerhető adatok, információk hozzáférhetősége
• közbeszerzésről szóló törvény
a közpénzfelhasználás átláthatósága, nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a közbeszerzési eljárásokat szabályozza
• pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
a gazdálkodás nyomon követése és
átláthatósága
• „üvegzseb-törvény”
a közérdekű adatok hatékonyabb megismerhetősége, a közbeszerzések és közpénzek felhasználásának átláthatósága
• pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
a korrupciós ügyletek során
keletkező tiltott vagyoni előnyök megakadályozása
• adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóságok kötelesek jelenteni a korrupciógyanús, illetve a korrupciós eseteket az illetékes hatóságnak
• csalásról szóló országos számviteli szabvány
a könyvvizsgálók feladata, hogy vezetőségüknek, vagy közvetlenül a jogalkalmazó hatóságnak jelentsék a csalás vagy korrupciós gyakorlatok gyanúját.
Köszönöm a figyelmet!
