DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
állami tevékenység állami szervek vagy valamilyen jogszabályi felhatalmazás alapján más, nem állami szervek (pl. ügyvédek) végezhetnek állam közhatalom itt közigazgatási szerv egyedi ügyekben jogszabályi felhatalmazás alapján és mindig jogi keretek között
közhatalmi jogalkalmazói tevékenységek közigazgatási • közfeladat ellátása, • jogok és/vagy kötelezettségek a döntés eredményeként jönnek létre • a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket
igazságszolgáltatás • különböző jogviták feloldása, eldöntése • jogok és/vagy kötelezettségek már a döntés előtt is fennálltak • múltra nézve állapít meg jogkövetkezményeket
Közigazgatási jogalkalmazás feltételei: közigazgatási szerv jogszabályon alapuló felhatalmazás sohasem öncélú, azaz ahhoz szükséges konkrét címzett, jogalany léte eredménye: konkrét jogalkalmazói aktus, döntés
jogalkalmazás
hatalmi ág feladat, cél
Közigazgatási / hatósági
végrehajtó
közszolgáltatás, közfeladat, közcél hivatalból + kérelemre indul feltételek esetén folytathatja is nincs kötve, a hatóság mindenre kérelem kiterjedő döntést is hozhat, hoz; az eljárásjog az anyagi része, nincs jogági élet kódex anyagi-eljárási általában az eljárási jog megelőzi az jog sorrendje anyagit időpont jövőbeli formája nem peres, (peren kívüli) eljárási a bírói döntés kötelező a kötelezés közigazgatásra végrehajtás hivatalból + kérelemre
Igazságszolgáltatási / bírói
igazságszolgáltatás / bírói igazságszolgáltatás, jogvédelem kérelemre indul (Pp-kereset, Be-ügyész, vád) kötve van önálló, kódex (Pp, Be) anyagi jog megelőzi az eljárásit múltbéli esemény peres a közigazgatási szerv döntése nem kötelezi jogosult kérelemére
Közigazgatás – de! igazságszolgáltatási jellegű – birtokvita (jegyző), szabálysértés (esetleg ingatlan-nyilvántartás, mivel tulajdon jog alapításáról döntenek) Bírói – de! közigazgatási jellegű – cégnyilvántartás, jogi személyek nyilvántartása Kapcsolódási pont: a bírói felülvizsgálat
•hivatalból vagy kérelemre •jogszabályok • • • •
megindítás
• • tényállás • tisztázása •
döntés
közigazgatási szerv jogosult-e lefolytatni a eljárást (hatáskör, illetékesség), a kérelem kötelező elemei (mellékletei), mit kell vizsgálnia a közigazgatási szervnek a hivatalból kezdeményezett eljárásban, milyen döntési alternatívák állnak a közigazgatási szerv rendelkezésére
áttekinteni az adatokat, tényeket, bizonyítékokat szükség esetén továbbiakat bekérni összegyűjtött információk szelektálása jogilag releváns tények kiválasztása
• határozat vagy végzés • a döntés közlése
A hatósági jogalkalmazó tevékenység során az erre feljogosított közigazgatási tevékenységet végző szerv (hatóság) a jogi normák előírásait a közigazgatási hierarchián kívül álló jogalanyokkal szemben, közhatalom birtokában érvényesíti. hatósági tevékenység tartalma:
hatósági tevékenység fajtái:
• hatóságok jogalkalmazó tevékenységük mellett egyéb közhatalmi funkciókat is ellátnak (pl. felügyeleti tevékenység, vagy bizonyos azonnali meghozatala),
intézkedések
• hatósági jogalkalmazás szigorú eljárási szabályokhoz kötött (általános szabályait a közigazgatási határozza meg),
eljárási
törvény
• hatósági jogalkalmazás különböző közigazgatási kötelesek egymással együttműködni.
(Ket.)
során a hatóságok szorosan
• jogalkalmazási tevékenység, • hatósági felügyelet és ellenőrzés, (mely tevékenységek a jogszabályi rendelkezések érvényesülésének kontrollját jelentik)
• nyilvántartási,regisztratív tevékenység, • hatósági szolgáltatások
nyújtása
(pl. elektronikus időpontfoglalás az okmányirodai ügyintézés során), • egyéb szakmai tevékenység, amely során a különböző közigazgatási területek előírásai jutnak érvényre (pl. tűzvédelmi, katasztrófavédelmi előírások).
közigazgatási hatósági eljárás • közigazgatási hatósági ügyekben • ügyintézés folyamata • hatóság, ügyfél, egyéb résztvevők
• eljárási cselekményeinek összessége • hatósági ügy megindulásától az ügy végleges lezárásáig, a döntés jogerőssé válásáig és bizonyos esetekben annak végrehajtásáig tart
közigazgatási eljárásjog • hatóság tevékenységére, • hatóság, ügyfél, egyéb résztvevők viszonyára, • a hatósági döntés kialakítására és esetleges érvényesítésére
• vonatkozó szabályok összessége
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) közigazgatási hatósági eljárás szakaszai: állandó – szükségképpeni lehetséges – eshetőleges jogorvoslat (II. fok) alapeljárás (I.fok) végrehajtás
Az alapelvek rendeltetése, hogy segítsék megismerni a törvényalkotó célját és a törvény főbb törekvéseit, valamint segítséget nyújtsanak a jogalkalmazás során, különösen akkor, ha egy tényállás tisztázásához nem áll rendelkezésre egy konkrét jogszabályhely. De (!) nem lehet kizárólag alapelvre döntést alapítani. Ket. alapelvek: hatóság
mindkettő
• hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége, joggal való visszaélés tilalma • jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • hivatalbóliság alapelve (ex officio) • közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége
• törvényesség, joghoz kötöttség • szabad bizonyítás • költséghatékonyság és gyorsaság • elektronikus kapcsolattartás
ügyfél • törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma • tisztességes eljáráshoz, ésszerű határidőn belüli döntéshez való jog • tájékoztatáshoz való jog • jóhiszemű eljárás • anyanyelvhasználat
alanyi – személyi: 15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint teljes (vagy kivételesen korlátozott) cselekvőképességgel rendelkezik.
alanyi – szervi: 12. § (3) … közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, c) (fő)polgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, d) (fő)jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.
tárgyi: 12. § (2) Közigazgatási hatósági ügy: a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. +) hatósági szolgáltatás
területi: Magyarország, külképviseletek időbeli: 2005. november 1.
Joghatóság Hatáskör
Illetékesség
nemzetközi illetékesség ki hogyan jogosult és/vagy kötelezett meghatározott
közügyek intézésre
azt jelöli, hogy mely ország közigazgatási hatósága jár el
a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni
azonos hatáskörű szervek közül területileg melyik jár el
- az ügyfél lakóhelye/tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, a lakcímet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani);
- az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik; - az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják; - a jogellenes magatartást elkövették
A hatóság a joghatóságát –az alkalmazandó jogot –, hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Áttétel: ha azt állapítja meg, hogy nincs joghatósága, hatásköre vagy illetékessége, akkor köteles haladéktalanul áttenni az ügyet a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és köteles erről értesíteni az ügyfelet.
az eljárás első szakasza indulhat kérelemre vagy hivatalból
kérelemre • ügyek jelentős többsége • ügyfél valamilyen jogosultságot kíván a hatóság döntésével szerezni • írásban, szóban, személyesen, telefonon (életveszély, súlyos kár) • a hatóság köteles megvizsgálni o megindítja az eljárást o érdemi vizsgálat nélkül elutasítja • tartalma szerint kell elbírálni • hiánypótlás • a (teljes) kérelem megérkezését követő napon indul
hivatalból • kötelező o jogszabály előírja o felügyeleti szerve utasította o a bíróság kötelezte, o életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzetről tudomás • folytathatja a visszavont kérelem után • ügyfél értesítése • megindítás napján indul (első eljárási cselekmény foganatosítása)
általános ügyintézési határidő • a határozatot 30 napon belül kell meghozni, és gondoskodni a döntés közléséről. Számos kérdés azonban nem számít be az eljárási határidőbe (pl. adatbeszerzés nyilvántartásból, felfüggesztés)
• az irányadó ügyintézési határidő (kétszerese) túllépése esetén a megfizetett illeték vagy díj (kétszeres) visszafizetése
az eljárás felfüggesztése • amelyre többnyire akkor kerülhet sor, ha a hatóság például egy másik közigazgatási szerv vagy bíróság döntésének „bevárására” kényszerül • a várt döntés megszületéséig az eljárását felfüggesztik (nem számít bele)
igazolási kérelem • határnap, határidő önhibáján kívüli elmulasztása esetén terjeszthető elő, • ha a hatóság helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna
Kizárás: a hatóság vagy képviselője, illetve az eljárás valamely egyéb résztvevője (pl. tanú, szakértő) valamilyen okból nem vehet részt az eljárásban. abszolút az ügy elintézésében nem vehet részt • akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; • aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, a szemletárgy birtokosa; • az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
relatív Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése
A kizárásról mindig a hatóság vezetője dönt, (elutasítja vagy elfogadja) és szükség esetén • más ügyintézőt jelöl ki, vagy • ha nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező másik ügyintéző, akkor a felügyeleti szerv vezetője azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki.
Szakhatóság:
jogszabály előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező állásfoglalását kell beszerezni. Az állásfoglalást (15 nap) az eljáró hatóság köteles figyelembe venni a döntéshozatal során.
Képviselet: jogi szempontból jelentős nyilatkozatok és jogilag releváns cselekmények más személy nevében és javára való kijelentése, elvégzése törvényes • a törvény erejénél fogva (ex lege) • nem szükséges meghatalmazás • pl. a kiskorúak esetében a szülő(k), gyám • jogi személyek, szervezetek
meghatalmazás
ügygondnok
• nyilatkozaton alapul • általános vagy csak bizonyos eljárási cselekményekre irányuló • írásba vagy jegyzőkönyvbe • írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni
• eljáró hatóság kezdeményezésére • a gyámhatóság rendeli ki • a természetes személy ügyfél részére • ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy • nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja
Bizonyítás: a bizonyítandó és a bizonyító tény összekapcsolása, célja, hogy a hatóság a lehető legteljesebb mértékben, a valósághoz legközelebb eső módon állapítsa meg, mi is történt az adott ügyben, és a megfelelően tisztázott tényállás alapján jogszerű döntést hozzon
Bizonyítékok • • • • •
• •
ügyfél nyilatkozata irat: közokirat, magánokirat tanúvallomás szakértői vélemény jegyzőkönyv: szemléről, hatósági ellenőrzésről tárgyi bizonyíték egyéb (mert szabad bizonyítási rendszer!)
A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg
Jegyzőkönyv: eljárási cselekmények rögzítésére szolgál - a lefoglalásról, a szemle lefolytatásáról, ha hatósági tanút alkalmaznak, a tárgyalásról, a közmeghallgatásról, a biztosítási intézkedés elvégzéséről, ha hatósági tanút alkalmaznak, a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről. Többi esetben (szóbeli kérelem, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatása, a szemle lefolytatása, más bizonyítási cselekmény), ha az ügyfél vagy egyéb érintett személy kéri; vagy a hatóság szükségesnek tartja.
Egyszerűsített jegyzőkönyv
Döntés: a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A határozat tartalma: bevezető rész rendelkező rész indokolás záró rész Speciális döntések: az
Közlés!
ellenérdekű ügyfelek egyezségének határozattal történő jóváhagyását hatósági szerződés, amennyiben azt a hatóság számára jogszabály lehetővé teszi, és az a közérdek, valamint az ügyfél számára is előnyös.
bevezető rész eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, ügyintéző neve
rendelkező rész érdemi döntése, jogorvoslat, eljárási költség, szakhatósági állásfoglalás rendelkezése
indokolás megállapított tényállás, bizonyítékok, jogszabályok, szakhatósági állásfoglalás indokolása
záró rész döntéshozatal helye, ideje, hatáskör gyakorlója
Jogorvoslat: valamely sérelmes(nek vélt) döntés megtámadása az ügyfél vagy az erre jogosított személy (szerv) részéről azzal a céllal, hogy az erre feljogosított szerv a döntést vizsgálja felül és a jogsérelmet orvosolja
A Ket. jogorvoslati rendszere kérelem alapján jogorvoslatok • • • •
mindkettő
fellebbezési eljárás, • kijavítás, bírósági felülvizsgálat, kicserélés, újrafelvételi eljárás kiegészítés az Alkotmánybíróság • semmisség határozata alapján indítható eljárás
hivatalból indított döntés-felülvizsgálatok • döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás • felügyeleti eljárás • ügyészi felhívás
Fellebbezés
nincs meghatározott jogcímhez kötve, bármilyen okból lehet új tények és bizonyítékok is felhozhatók főszabályként határozatot ellen, kivételesen végzést is ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a rá vonatkozó döntés ellen közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, de a fellebbezési jogról szóban vagy írásban le lehet mondhat
annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta az első fokon eljárt hatóság megvizsgálja: i) módosítja, vagy visszavonja ii) nem ért vele egyet köteles felterjeszteni a felettes szervhez
felettes (másodfokú) hatóság megvizsgálja i) helybenhagyja ii) megváltoztatja iii) megsemmisíti
bírósági felülvizsgálat
az ügyfél vagy egyéb személy (felperes) keresetet terjeszt elő az ellen a hatóság (alperes) ellen, amely az ügyfél szerint a jogsértő határozatot hozta a közlésétől számított 30 napon belül az első fokú határozatot hozó szervnél kell benyújtani, felterjeszti a másodfokú hatósághoz, és az a bírósághoz kizárólag jogszabálysértésre lehet hivatkozni ha (!) fellebbezési jog kimerítette vagy az kizárt bíróság a döntést i) hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi ii) helyben hagyja iii) kivételesen megváltoztathatja
újrafelvételi eljárás
az ügyfélnek az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését követően, de 6 hónapon belül jutott tudomására a határozat meghozatalát megelőzően meglévő, az eljárásban el nem bírált tény, körülmény, bizonyíték, adat, amely elbírálás esetén az ügyfélre nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna az első fokon eljáró hatóság bírálja el
Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat
alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály (vagy jogszabályi rendelkezés) ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha (de) az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.
döntés módosítása vagy visszavonása saját hatáskörben
az I. fokú hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja egy ízben, a döntés közlésétől számított 1 éven belül
felügyeleti eljárás
a felettes (felügyeleti) szerv vizsgálhatja az alárendelt hatóságok eljárását a hatósági döntés jogszabályt sért i) megváltoztatja vagy megsemmisíti ii) megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot
ügyészi fellépés – közérdekvédelmi feladat
ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét ügyész a fellépését megelőzően önkéntes teljesítésre történő felhívással élhet, amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be (ha nincs akkor ahhoz) a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb 1 éven belül a felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést 30 napon belül megtámadhatja bíróság előtt.
Jogorvoslat fellebbezés
bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás
Alkotmánybíróság határozata alapján
határidő közlésétől számított 15 napon belül
szabályok • nincs meghatározott jogcímhez kötve, bármilyen okból lehet • új tények és bizonyítékok is felhozhatók • főszabályként határozatot ellen, kivételesen végzést is
szervek
• az első fokon eljárt hatóság megvizsgálja: i) módosítja, vagy visszavonja ii) nem ért vele egyet köteles felterjeszteni a felettes szervhez • felettes (másodfokú) hatóság megvizsgálja i) helybenhagyja ii) megváltoztatja iii) megsemmisíti a közlésétől • kizárólag jogszabálysértésre lehet • bíróság a döntést i) hatályon kívül számított hivatkozni helyezi, és szükség esetén a hatóságot 30 napon belül • ha (!) fellebbezési jog kimerítette új eljárásra kötelezi ii) helyben hagyja vagy az kizárt iii) kivételesen megváltoztathatja határozat • a határozat meghozatalát • az első fokon eljáró hatóság jogerőre megelőzően meglévő, az emelkedését eljárásban el nem bírált tény, követően, de 6 körülmény, bizonyíték, adat, amely elbírálás esetén hónapon belül • az ügyfélre nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna alkotmánybírósá • egyezséget jóváhagyó határozat • Alkotmánybíróság a jogszabályt, gi határozat • alaptörvény-ellenes jogszabály (rendelkezést) megsemmisíti, de kézbesítésétől (vagy jogszabályi rendelkezés) nem mondja ki a megsemmisített számított ellen az ügyfél alkotmányjogi jogszabálynak vagy jogszabályi 30 napon belül panaszt nyújt be rendelkezésnek az okot adó ügyben való alkalmazhatóságát • az egyezséget jóváhagyó hatóság a határozat módosítja, visszavonja
Jogorvoslat
határidő
saját hatáskörben
a döntés közlésétől számított 1 éven belül
felügyeleti eljárás
(max 5 év)
ügyészi fellépés
szabályok
szervek
• a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért • egy ízben • vizsgálhatja az alárendelt hatóságok eljárását
• I. fokú hatóság a döntését i) módosíthatja vagy ii) visszavonhatja
• felettes (felügyeleti) szerv i) megváltoztatja vagy megsemmisíti ii) megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot a jogerőre • ellenőrzi a közigazgatási • ügyész emelkedéstől vagy a hatóságok, valamint a • ügyben eljáró szerv végrehajtás bíróságon kívüli más felügyeleti szervéhez elrendelésétől jogalkalmazó szervek által nyújtja be számított legfeljebb 1 hozott egyedi, bíróság által • bírósághoz fordulhat éven belül felül nem bírált jogerős 60 napon belüli vagy végrehajtható határidő tűzésével döntések, valamint hatósági 30 napon belül intézkedések megtámadhatja törvényességét
döntés végrehajtható: ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget jogerő: a hatóság döntése államigazgatási úton már meg nem támadható (alaki jogerő) végrehajtási szakaszban először a végrehajtás elrendelésére, majd foganatosítására kerül sor, mindkettő az I. fokú hatóság hatásköre (a Ket. lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést kössön)
pénzfizetési kötelezettség végrehajtása (sorrend) • elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt összeg • természetes személy esetében munkabérből való letiltás • ingó-végrehajtás: lefoglalás, árverés útján történő értékesítés • ingatlan-végrehajtás: végrehajtási joggal való megterhelés, majd árverése meghatározott cselekmények végrehajtása • a hatóság többnyire maga gondoskodik a szóban forgó cselekmény elvégzéséről, és költségeinek megtérítésére kötelezi a kötelezettet • kivételesen rendőrség (meghatározott dolog/személy kiadása)
2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról elektronikus ügyintézés - www.magyarorszag.hu – ügyfélkapu ügyfélkapu létesítése: személyes megjelenéssel polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv • körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda • állami adóhatóságnál • kormányrendeletben meghatározott más szerv •
kormányrendelet szerinti hiteles azonosításra alkalmas elektronikus úton
Egy természetes vagy jogi személyhez, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezethez több ügyfélkapu, illetve ehhez kapcsolódó központi rendszer cím és elektronikus tárhely tartozhat. Jelenleg az alábbi eljárástípusok intézhetők az ügyfélkapun keresztül: eBev szolgáltatások, anyakönyvi kivonatok, egyéni vállalkozói igazolvány, forgalmi engedély, TAJ-szolgáltatások, nyugdíj e-ügyintézés, foglalkoztatott bejelentése, magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások, elektronikus felvételi, gépjármű-igazgatási ügyek, lakcímigazolvány, nemzetközi vezetői engedély, okmányirodai ügyintézés az interneten.
