A2 Economics PowerPoint Briefings 2009
Európai Unió
Dr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
Integráció
Integráció története 1951
Párizs - Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, Montánunió) Be-Ne-Lux, Olaszország, Franciaország, NSZK 1957 Róma - Európai Gazdasági Közösséget (EGK) Róma - Európai Atomenergia-közösség (Euratom) 1972/73 Egyesült Királyság, Írország, Dánia 1981 Görögország 1986 Spanyolország, Portugália 1992/93 Maastricht - Európai Unió (3 pillér: Európai Közösségek, Közös Kül- és
6 6 6 9 10 12
Biztonságpolitikát, Bel- és Igazságügyi Együttműködés)
1995 1997/99 2001/03 2004
Svédország, Finnország, Ausztria 15 Amszterdam (korrekciók) Nizza (további korrekciók) Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Málta, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia 25 2007 Románia, Bulgária 27 2007/09 Lisszabon (nincs pillér, EU jogi személy)
Integráció története
A 1948-as Brüsszeli szerződést az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxembourg közötti megállapodás gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről, valamint kollektív önvédelemről.
EU nyelvek és jelképek Nyelvi rezsim • 23 hivatalos és munkanyelv
• amennyiben bármelyik tagállam vagy tagállam joghatósága alá tartozó személy úgy dönt, hogy az Unió intézményeihez magyar nyelven fordul, úgy azok kötelesek arra magyarul válaszolni • valamennyi hivatalos és munkanyelven közzé kell tenni EU-s jogi szabályokat és Európai Unió Hivatalos Lapját
Európai Unió lobogója a kék eget, a 12 csillag pedig a tökéletességet és a teljességet, a népek közötti szolidaritást és harmóniát szimbolizálja Európai Unió himnusza 1985 óta Friedrich Schiller „Örömódája” Ludwig van Beethoven zenéjével (IX. szimfónia) Európa-nap, amely május 9. (Robert Schuman 1950. május 9-én benyújtott nyilatkozata alapján) EU jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben”.
Monetáris unió 1988 Delors terv Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) 1992/3 Maastricht-i kritériumok • az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát • az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át • a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át • a tagállam nemzeti valutájának árfolyama nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot megelőző két évben • a hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába
1998 Európai Központi Bank 11 tagállam kész a bevezetésre 2002 az € bevezetése 12 tagállamban 2011 17 tagállamban euró
+ Szlovákia, Észtország !!!
Monetáris unió
Diagram
Intézmények
Intézmények Az EU saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek egyúttal célja az Unió értékeinek érvényesítése és célkitűzéseinek előmozdítása. Az Európai Uniós intézmények: 1. Európai Parlament 2. Európai Tanács 3. a Tanács (Miniszterek Tanácsa) 4. Európai Bizottság 5. Európai Unió Bírósága 6. Európai Központi Bank
7. Számvevőszék. 8. Gazdasági és Szociális Bizottság 9. Régiók Bizottsága 10. Európai Ombudsman
Összefoglaló táblázat intézmény Európai Parlament Európai Tanács a Tanács Európai Bizottság
Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Ombudsman
funkció tagok integráció székhely társ jogalkotó 750 (736/22) szupranacionális Strasbourg stratégiai kérdések 27 kormányközi Brüsszel politikai irányvonal társ jogalkotó 27 (345/12) kormányközi Brüsszel végrehajtás 27 szupranacionális Brüsszel igazgatás jogszolgáltatás 27 szupranacionális Luxembourg értelmezés Frankfurt monetáris politika x szupranacionális am Main pénzügyi 27 szuprancionális Luxembourg ellenőrzés tanácsadás
344 (/12)
szupranacionális
Brüsszel
tanácsadás jogvédelem
344 1
szupranacionális szupranacionális
Brüsszel Strasbourg
Európai Parlament - EP képviseli az Unió polgárainak érdekeit a közösségi döntéshozatalban, és felügyeli az EU intézményeinek demokratikus működését társ-jogalkotó a Miniszterek Tanácsa mellett székhelye: Strasbourg létszám: max. 750 fő (736; Magyarország 22) tagjait az Unió polgárai választják közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, 5 éves időtartamra, arányos (listás) választási rendszerben tagjait a szabad mandátum elve alapján senki sem utasíthatja, és mentelmi jog 2,5 éves (megújítható) időtartamra megválasztják az intézmény elnökét és tisztségviselőit: 14 alelnök + 5 quaestor - pénzügyi és igazgatási feladatok (pl. belépőkártya, asszisztensek)
nyilvános plenáris ülések
Európai Parlament - EP Bizottságok: • állandó bizottságok, • különbizottságok (rendkívüli problémák, legfeljebb 12 hónap), • vizsgálóbizottságok (közösségi jog megsértése, vagy helytelen alkalmazása), • az egyes testületeken belül albizottságok A jelenlegi EP-ben 20 állandó bizottság működik, kiemelendő: a Külügyi Bizottság (AFET), az Állampolgári jogi- Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE), a Költségvetési Bizottság (BUDG) és az Alkotmányos Ügyek Bizottsága (AFCO) Koordinátor: bizottságokban a képviselőcsoport választja - a bizottsági konszenzus kialakítása, és a képviselőcsoport érdekeinek megjelenítése
az uniós polgárok - egyebek mellett • jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; • a lakóhelyük szerinti tagállamban választók és választhatók az EP- és az önkormányzati választásokon;
• jogosultak másik uniós tagállamnak diplomáciai és konzuli hatóság védelmét igénybe venni • jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez; • bármelyik hivatalos nyelven fordulhatnak az EU intézményeihez • megilleti még a megfelelő, tisztességes ügyintézéshez való jog az EU intézményei előtt
Európai Parlament - EP
Európai Tanács - EiT ≠ Európa Tanács (nemzetközi, nem EU-s szerv); „a Tanács” a miniszterek tanácsa
Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve - de nem jogalkotó! tagjai: • a tagállamok állam-, illetve kormányfői
• a 2,5 éves időtartamra az EiT által minősített többséggel megválasztott állandó elnöke - megbízatása egy alkalommal megújítható (Herman Van Rompuy) • az Európai Bizottság elnöke • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
kormányközi félévente legalább két alkalommal ülésezik + rendkívüli ülések stratégiai kérdések, EU általános politikai irányvonala tagállamok közötti kompromisszumok konszenzusos döntések Főtitkárság - segítő szerve
a Tanács legfőbb döntéshozó, társ jogalkotó testület (Miniszterek Tanácsa) székhelye: Brüsszel kormányközi a tagállamok szakminisztereiből áll, és általában tárcavezetői szinten ülésezik (több féle tanács lehet (10), havonta üléseznek) • Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) és a Külügyek Tanácsa (KÜT) - külügyminiszteri szinten, kiemelt jelentőségű
• Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) - gazdaságpolitikai koordináció megvalósítása, tagállamok költségvetési politikáinak figyelése, euró
• Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT) • Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) • Versenyképességi Tanács (VKT) • Közeledési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (TTE) • Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban (AGRI) • Környezetvédelmi Tanácsnak (ENVI) • Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanácsot (EYC)
a Tanács a Tanács COREPER - Állandó Képviselők Bizottsága (Committé des Representants Permanents) - a Tanács előtti utolsó, egyszerre szakmai és politikai szintű alakulat (brüsszeli nagykövetek vezetésével) - tisztázzák a tagállami álláspontokat COREPER II (állandó képviselők) - politikai, külkapcsolati, pénzügyi/költségvetési kérdések COREPER I (az állandó képviselők helyettesei) - szociális és gazdasági kérdések
munkacsoportok - szakmai előkészítés (kb. 200 fő), előterjesztések megvitatása dosszié (ügy) - dosszié felelős magyar állandó képviselet soros elnökség: a soros elnökséget ellátó tagállamok szakminiszterei, fél éves váltás trióban: Spanyolország- Belgium - Magyarország (most Lengyelország, Dánia, Ciprus)
magyar elnökségi prioritások: • Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért • Polgárbarát Unió • Erősebb Európa • Bővítés és szomszédságpolitika
Európai Bizottság koordinatív, végrehajtási és igazgatási feladatok (≈ kvázi kormány) az EU kezdeményező és javaslattevő szerve, kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére a Tanács és a Parlament elé végrehajtja az Unió költségvetését szűk körben jogalkotás a Szerződésekben meghatározott területeken székhelye: Brüsszel 5 éves ciklus (igazodva a Parlamenthez) szupranacionális - nem tagállami, hanem EU érdek az EP-nek tartozik felelősséggel EP bizalmatlansági indítvány (inditvány képviselők 1/10-e, indokolás, 2/3-os döntés)
elnökét az Európai Tanács - az EP-választások eredményének figyelembevételével - minősített többséggel meghozott javaslatára az Európai Parlament választja meg tagjainak többségével a Bizottságot az EiT nevezi ki biztosok: 27 fő - európai elkötelezettség, függetlenség (≈ kvázi miniszter), adott portfólióért felelősek - alattuk főigazgatóságok (DG)
Európai Bizottság
Európai Unió Bírósága a jog tiszteletben tartásának biztosítása a Szerződések értelmezése és alkalmazása során székhelye: Luxembourg felépítése: (6 évre) • Bíróság - tagállamonként 1-1 • Törvényszék - tagállamonként legalább egy (most 27) • különös hatáskörű törvényszékek (jelenleg csak 1, Közszolgálati Törvényszék: az uniós alkalmazottak „munkaügyi” vitáiban eljáró) • 8 főtanácsnok Kereset: a tagállamok, az intézmények, természetes és jogi személyek előzetes döntéshozatal és a Szerződésekben meghatározott egyéb esetek „alkotmánybírósági” feladat: kizárólagosan jogosult a Szerződések kötelező érvényű értelmezésére, és hivatalból vagy kérelemre megvizsgálja a másodlagos joganyagba tartozó legtöbb jogi aktus jogszerűségét - megsemmístheti
3 vagy 5 tagú tanácsokban, kivételesen 13 tagú nagytanácsban vagy teljes ülésen jár el
Európai Központi Bank Számvevőszék Európai Központi Bank (EKB) székhelye: Frankfurt am Main az Unió monetáris politikáját irányítja, kiegészülve az érintett tagállamok jegybankjaival (utóbbiak hatásköre kiüresedett) kizárólagosan jogosult euró kibocsátásának engedélyezésére
Számvevőszék székhelye: Luxembourg az Unió pénzügyi ellenőrzése, összes bevétel és kiadás, EU-s források vonatkozó elszámolás felépítése- azzal, hogy ebben az esetben nem bírákról, hanem pénzügyi szakemberekről van szó - szinte tökéletesen megegyezik a Bíróságéval (a Tk. nem részletezi…)
Egyéb szervek Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) - European Economic and Social Committee • 1957-ben jött létre, hogy a gazdasági, szociális érdekcsoportokat bekapcsolják a közösségi döntések előkészítésébe • feladata: tanácsokat adjon a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament számára, de az EU intézményei bizonyos kérdésekben kötelesek konzultálni az ESC testületével, bár véleményüket nem kötelesek figyelembe • tagjai: a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb civil szervezetek, akiket a tagállamok javaslatára a Tanács nevez ki minősített többséggel 5 éves időtartamra. Régiók bizottsága (COR) - Committee of the Regions • 1992-ben jött létre, hogy lehetővé tegyék a lokális és regionális szervek számára a konzultációs részvételt a közösségi döntéshozatalban • tagjai: a helyi önkormányzatok demokratikusan választott képviselői vagy tisztségviselői közül a tagállamok javaslatára a Tanács minősített többséggel nevezi ki 5 éves időtartamra.
Európai ombudsman • 1992-ben jött létre, az Európai Parlament 5 évre választja, székhelye: Strasbourg • az uniós polgárok, az EU-ban lakóhellyel rendelkező személyek, valamint bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalkozások fordulhatnak, amennyiben nem megfelelő elbánásban részesültek, illetve sérelmet szenvedtek az EU intézményei által • a panaszok alapján vizsgálatokat folytathat, javaslatokat és ajánlásokat tehet az EU intézményei számára.
Jogrendszer
Sajátosságok az EU-jog ≠ „Európa-jog”: az előbbi kizárólag az Európai Unió jogrendszere; utóbbi ennél tágabb kör - más európai szervezetek (például az Európa Tanács) joganyaga is, valamint az európai regionális szokásjogot is
„uniós jog” a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően már a „közösségi jog” terminust sem használjuk
az Európai Unió saját intézményei hozzák létre sajátos jogalkotási eljárások során (kivéve a Szerződések) alanyai maga az Európai Unió, az EU intézményei és szervei, a tagállamok, valamint a természetes és jogi személyek
hosszú fejlődés eredménye a jogforrások rendszere kettős tagozódású: az elsődleges jog a másodlagos jog felett áll az eljárási rendek is sokat változtak, összetett, párhuzamosan többféle; Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács közösen • rendes jogalkotási eljárás: rendelet, irányelv vagy határozat, az EP és a Tanács elnökei írják alá, az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni az Unió valamennyi hivatalos nyelvén • különleges jogalkotási eljárások: több típust foglal magában, az EP szerény sze repe
Hierarchia elsődleges jogforrások (kormányközi) • alapító szerződések: ESZAK, EGK, Euratom, ezek módosításai, Lisszaboni Szerződés átnevezte és egységes szerkezetbe foglalta az Európai Unióról szóló Szerződést EUSz (1992. Maastricht) és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződést - EUMSz (1957. évi EGK - Róma)
• csatlakozási szerződések és azok mellékletei • Alapjogi Charta az uniós polgárok jogait összefoglaló alapvető dokumentum másodlagos jogforrások (szupranacionális, EU intézményei) • rendelet általános hatállyal bír, J+K állapít, teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban • irányelv keretjellegű, az elérendő célokat illetően kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja
• határozat teljes egészében, és általában külön megjelöli a címzettjeit, úgy csak azokra kötelező • ajánlás címzettjeire nézve bizonyos cselekvési és magatartási szabályok • vélemény az EU intézménye álláspontot határoz meg valamely kérdésben
Alapjogvédelem még ma is jórészt a tagállami hatóságok feladata
forrásai: az Alapító Szerződések rendelkezései, Európai Unió Alapjogi Chartája EUSz az Unió értékeiként rögzíti • az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogokat • ha valamely tagállam súlyosan és tartósan megsérti ezeket az értékeket, így az emberi jogokat is, legvégső esetben az érintett tagország Szerződésekből eredő jogai felfüggeszthetők
Alapjogi Charta • a tagállamok közös alkotmányos hagyományaira és nemzetközi kötelezettségeire építve sorolja fel az alapjogokat • alapjogok és nem pedig emberi jogok, mert a benne foglalt jogosultságok az ún. uniós polgárság intézményéhez kötődnek elsősorban • célja, hogy az uniós polgárok emberi jogi védelemben részesüljenek az EU-val szemben, ezért címzettjei az Unió intézményei, szervei és hivatalai, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben az EU-jogot hajtják végre
Uniós jog és magyar jog uniós és magyar jog kapcsolata már a csatlakozás előtt is megkezdődött a jogharmonizáció időben lezáratlan, végtelen folyamat, amelynek során a tagállami belső jogrendszerek összhangba kerülnek az EU-joggal, és ezáltal a nemzeti jogrendszerek közelednek egymáshoz legfontosabb eszköze az irányelv (de más EU-s normák is)
a jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése ún. kötelezettségszegési eljárást eredményezhet, legvégső esetben a tagállam átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetésére kötelezhető Magyarországon: • előzetes egyeztetés és közigazgatási egyeztetés - a KIM minden esetben megvizsgálja az adott tervezet uniós joggal való összeegyeztethetőségét • miniszteri rendeletek esetében 3. szűrő a tervezet kihirdetés előtti egyetértésre megküldése a igazságügyért felelős miniszternek
minden érintett magyar jogszabályban jogharmonizációs záradék KIM jogharmonizációs adatbázis: jogharmonizációs uniós jogi normák, magyar jogalkotási feladatok, az elsőhelyi felelős jogalkotó szervek
Uniós jog és magyar jog jogharmonizációs javaslat: • • • •
a jogharmonizációs javaslatot készítő minisztérium a jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztető uniós jogi aktus az átültetésre nyitva álló határidő ezzel összefüggésben mely magyar jogszabályok módosítása, vagy újak elfogadása indokolt
közvetlen hatály: • uniós jogszabályok tagállami intézkedések nélkül hoznak létre J+K az uniós jog alanyaira nézve (EUB: ez megdönthető vélelem )
• az uniós jogszabályokra a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt - közvetlenül az állampolgárok által - is lehet hivatkozni
közvetlen alkalmazandóság: • az uniós jog egy része nem igényel további tagállami jogalkotási aktust • (az irányelv igen, de a mulasztásra lehet hivatkozni)
előzetes döntéshozatali eljárás: • a nemzeti bíróságok és hatóságok jogalkalmazása összhangban legyen az uniós joggal • tagállami bíróság/hatóság előtti ügyben az uniós jog értelmezése kérdéses és a határozata meghozatalához ennek az eldöntése szükséges, úgy megkeresheti az EUB-t annak érdekében, hogy megválaszolja ezt a kérdést (az eljárást ekkor felfüggesz tik)
Európai Területi Társulások
A2 Economics PowerPoint Briefings 2009
Köszönöm a figyelmet!
