SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Európai referenciák

A dokumentum száma: 3.3.hu

Európai referenciák az elhagyott gyerekek segítõinek szakmájához és képzéséhez

Készítette: L'Université "Alexandru Ioan Cuza" de Iasi - ROMÁNIA

Európai referenciák az elhagyott gyerekek segítõinek szakmájához és képzéséhez

novembre 2008

TARTALOM

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához ....... p 5 1. Munkamódszer ................................................................................................... p 7 2. A munkák természete és megosztása ............................................................... p 8 3. A szakmai csoport összetétele .......................................................................... p 9 3.1. Portugália ............................................................................................... p 10 3.2. Hongrie ................................................................................................... p 10 3.3. Bulgária .................................................................................................. p 11 4. A munka ezen fázisának céljai ........................................................................... p 12 5. A referenciakeretek bemutatása ........................................................................ p 13 6. A képzési szintek kérdése ................................................................................. p 17 7. Kapcsolattartók .................................................................................................. p 19

II. Szakmai referenciák elhagyott gyermekek segítői számára....................................... p 21

III. Képzési referenciák elhagyott gyermekek segítőinek................................................ p 59

IV. Melléklet : Utikönyv az ismeretek átadásához............................................................ p 81

3

4

1

FEJEZET

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához

5

6

1. Munkamódszer A szakmai és képzési referenciák kidolgozásának munkamódszerét a Leonardo Relais I (2002–2004) projekt keretében dolgozták ki. A Franciaországban, Olaszországban és Romániában végzett kutatások • az elhagyott serdülőkorúak gondoskodásával kapcsolatban • a nekik adekvát segítséget nyújtó szociális beavatkozások formáinak terén • és a professzionalizáció szükségességének felmérésével kapcsolatban lehetővé tették a vizsgált területeken lévő hasonlóságok és különbségek kimutatását a három ország viszonylatában. Néhány segítői viszonyt feltételező szakma estében a felmérések egyértelműen rámutattak a szakmában elvárt kompetenciák és a gyakorló szakemberek tényleges kompetenciái közötti különbségekre. Az elemzés a szakterületen különböző beosztásban és különböző felelősségi szinten dolgozó szakemberek tevékenységének vizsgálatával és az ellátottak véleményeinek figyelembevételével készült. Egy, minden munkacsoport1 által hitelesített, a szükséges kompetenciákat megállapító, összefoglaló dokumentum szolgálta azt a célt, hogy segítői viszonyt modellezzünk egy szakmai hivatkozási rendszerben. A hivatkozási rendszer kialakításában végül is nem a létező szakmákból2 indultunk ki, mert ezek nem szükségszerűen fedik egymást minden országban. Ehelyett egy olyan hivatkozási rendszer megteremtésére törekedtünk, amely alkalmazható a szociális beavatkozás bármely szakmájára, amennyiben az, az elhagyott gyermekeket és serdülőkorúakat érinti, vagy ha az adott segítői viszony egyértelműen a hivatkozási rendszer által lefedett tevékenységekkel van kapcsolatban. Ez a perspektíva, amely az ellátottak igényeit helyezi előtérbe, mindig az adott helyzetben és a kliensekkel kialakított kapcsolatot szem előtt tartva, sokkal inkább képvisel egy globális látásmódot, mint a szakemberek megszokott, rögzült napi munkavégzése. Közös követelményrendszer alapján hozza közelebb egymáshoz a szakembereket, akik gyakran zárt rendszerben, különböző, a beavatkozás értékét néha alábecsülő hierarchiák alapján végzik munkájukat, főleg ha a legalacsonyabban képzett szakemberekről van szó. Ez a perspektíva hozzájárul a szakmai stábok közös kompetenciájának kialakításához, és tágabb értelemben a kollektív kompetenciák megteremtéséhez, és magában foglalja a képzési formák lehetséges megújítását [csoport(os) képzés, csoportközi képzés, stb.], így elősegítve a szakmák közötti átjárhatóságot, az ezzel szemben tanúsított kisebb-nagyobb ellenállás, valamint a folyamat belátható és számításba vehető nehézségeinek ellenére. Értelmet kell adni annak az általános kifejezésnek, amit „segítői szakmának” nevezünk. Az összefüggések specifikusságát és különbözőségeit szem előtt tartva a koherenciát kell megcélozni: ez a kihívás állandóan jelen van az európai projektekben. Ez a kihívás van jelen ebben a Relais-projektben is: az egyes országok és célközönségeik helyzete már önmagában is komplex és mindeközben erőteljes fejlődésen megy keresztül. 1

Vö. 2.sz. Dokumentum (Document no.2.) Jegyzőkönyv és diagnózis az elhagyottakkal segítői viszonyban lévő szakemberek professzinalizációjának szükségességéről. 2 Ibid. 7

A kölcsönös egyeztetések, a túlzott engedmények nélküli többoldalú viták, az a pozitív hozzáállás, amelyben a felek nem elégszenek meg „a legkisebb közös nevezővel” haladást eredményeztek egy olyan közös kultúrához vezető úton, amely integrálja az egyes országok sajátosságait, és ezáltal gazdagodva kellően nyitott lesz arra, hogy adott esetben akár utólagosan alkalmazkodjon más körülményekhez és más célközönséghez. A Relais 2 projektben a Relais 1 munkamódszerét gazdagítottuk. Mindhárom új ország – Bulgária, Magyraország és Portugália – létrehozta a maga szakértői csoportját a Relais 1 eedményeinek a tanulmányozására, és arra, hogy megjelöljék, mely ponton értenek egyet, melyeket vitatnak, milyen különbségek vannak, terepkutatásokat folytassanak, és ennek alapján elkészítsék a helyzetelemzést és kidolgozzák a szakmai és képzési referenciákat. Az ujonnan csatlakozott országok (Bulgária, Magyarország, Portugália) nézőpontja jelentősen gazdagította a RELAIS 1 projektben kidolgozott referencia-rendszert. A referenciák kialakításához felhasználtuk : • •

• •

A 3 újonnan csatlakozott országban kidolgozott helyzetelemzést és a képzési igények diagnózisát, A Relais 1-ben kidolgozott szakmacsoportos módszert. A szociális partnerek megjelenése a csoportokban, amelyben a szakértők gyűltek össze, hozzájárult a korábbi eredmények gazdagításához. A Relais I keretében kidolgozott referencia-rendszereket; A nemzeti referencia-rendszereket a segítő szakmákhoz

A dokumentum két tengely mentén épült fel : •

A segítő beavatkozás helye és ideje, így : • intézmény ; • szolgáltatás ; • lakóhely ; • közösségi tér.

•

A segítő kapcsolatot vizsgálhatjuk annak célcsoporthoz való viszonya szerint : • individuális megközelítés ; • csoportos megközelítés.

2. A munkák természete és megosztása A munka az állapotfelmérés első fázisához képest egy kissé eltérő módon zajlott, mivel miden ország feladata a háromból egy, számára kijelölt célközönség alapos vizsgálata, majd pedig a partnerekkel való egyeztetés és vita volt. A célközönségek elosztása megfelelt a projektben előírtaknak, arra törekedve, hogy a lehető legjobban mobilizálják a rendelkezésre álló kompetenciákat. 8

Célközönség

Ország

Gyermekek

Románia

Serdülőkorúak

Olaszország

Idősek

Franciaország

A szakmai hivatkozási rendszert minden országban a Relais-projekt partner-csoportjai dolgozták ki, ezekhez a partner-csoportokhoz csatlakoztak releváns szakterületen dolgozó szakemberek, a társtagok. Az oktatókból, képzőkből, szaktanácsadókból és szakemberekből álló „szakmai-csoportok” olyan gyakran tanácskoztak, amilyen gyakran erre szükség volt ahhoz, hogy működési és tevékenységi szempontból elemezzék az adott szakmát, egy referenciatáblázaton keresztül, amit a későbbiekben mutatunk be. Jelen dokumentum csak az elhagyott gyerekek ellátásával kapcsolatos szakmákra vonatkozik3.

3. A szakmai csoport össszetétele RELAIS 1 PROJET A szakmai csoport összetétele a következő : Tudományos koordinátor: Université « Alexandru Ioan Cuza » de Iasi, Faculté de Psychologie et des Sciences de l’Éducation : • Adrian NECULAU, professeur, docteur en psychologie • Cristina NEAMTU, maître de conférence, docteur en sciences de l’éducation. A kisgyermekkor szakértője : Association PARTENER – le Groupement d’Initiative pour le Développement Local de Iasi : • Catalin ILASCU, président • Oana PETROVICI, assistante sociale • Contiu Tiberiu SOITU, maître de conférence, docteur en psychologie Szakemberek : • Daniela RUSU, szociális asszisztens, Fondation WORLD VISION, branche de Iasi, az elhagyott gyermekekkel foglalkozó nem –kormányzati intézményí • Daniela COSTACHESCU, szociális asszisztens, Direction Départementale pour la protection des droits de l’enfant, autorité pour la protection de l’enfance au niveau du département de Iasi • Veronica BRUMA, szociális asszisztens, Fondation Holt, branche de Iasi, az elhagyott gyermekekkel foglalkozó nem –kormányzati intézmény

3

A projekt keretében kidolgozott 3. és 5. dokumentum (Document no.3, Document no.5) foglalkozik az időskorúakat, valamint a serdülőkorúakat segítő szakmák helyzetével. 9

A Relais II projektben a csoport összetétele a következő :

3.1. Portugália Név

Intézmény

Funkció

Pedro Figueiredo

Casa Pia de Lisboa

Jorge Ferreira

Instituto Superior de Serviço Social de Lisboa – Universidade Lusíada (Institut Supérieur de Service Social de Lisbonne – Université Lusiáda)

Graça André

Casa Pia de Lisboa

Inês Martins

Associação para o Bem – gyakorló szakember Estar Infantil -ABEI (Association pour le Bien-Être Infantil)

Samuel Branco

ABEI

Maria Ivone Catarino Simões Monteiro

Instituto da Segurança Social, képző I.P (Institut de la Sécurité sociale, I.P.) Instituto de Apoio à Criança gyakorló szakember (Institut d’Aide à l’Enfant)

Paula do Carmo Rodrigues Paço

oktatási igazgató Enseignement et d’Action sociale de la Casa Pia de Lisboa – vezető oktató, kutató, szakértő

csoport-koordinátor

pszichológus, gyakorlati szakember

3.2. Hongrie Intézmény

Név

Funkció

Pécsi Tudományegyetem

Cserné Adermann Gizella

vezető

Pécsi Tudományegyetem

Reisz Teréz

tudományos szakértő

„Tipegő” Alapítvány

Appl Judit

gyakorló szakember

Baranya megyei Gyermekvédelmi Intézet

Barka Tamás

gyakorló szakember

Szociális és Egészségügyi Szakiskola

Mikli Éva

képző

Kisgyermek szociális intézetek igazgatósága

Komlósi Ákos

képző

10

3.3. Bulgária Intézmény

Név

Funkció

Université de Sofia

Nelly Petrova

vezető

Agence d’Etat pour la Protection de l’Enfant

Vessela Banova

tudományos szakértő

l’Institut d’Activités et de Pratiques Sociales (SAPI)

Nadya Stoykova

gyakorló szakember

Complexe pour les services sociaux de Shumen

Veneta Gospodinova

gyakorló szakember


Nelly Alexandrova

gyakorló szakember


Krassi Todorova

pszichológus - gyakorló szakember


Diana Nincheva

gyakorló szakember

Centre « maman et bébé » de Shumen

Ivelina Ivanova

szociális asszisztens

Communauté pour les enfants et adolescents à Novi Pazar

Maria Hristova

igazgató

Etablissement pour enfants privés de soins parentaux à Detelina

Diana Ruseva

pszichológus

Etablissement pour enfants privés de soins parentaux à Detelina

Galina Manova

pszichológus

Formateur

Formateur

11

4. A munka ezen fázisának céljai és menete A Relais II nem módosította sem a célokat, sem ennek a fázisnak a munkamenetét. Elfogadta a következőket : • A serdülőkkel foglalkozók tevékenységi referenciáinak kidolgozása • Az elhagyott serdülőkkel kapcsoaltos tevékenységek elemzése a gyakorlatban • A tevékenységi referenciák rendszerezése, megvitatása a három új országgal, amelynek végeredménye lesz az európai szintézis alapja. A munka célja az volt, hogy a lehető legteljesebb és legnyitottabb tevékenységelemzést dolgozzuk ki, hogy az tükrözze a helyzetek, körülmények sokszínűségét és állandó átalakulásának lehetőségét, hogy ennek segítségével, az előzetes terveknek megfelelően, ki tudjunk dolgozni egy releváns oktatási programot. Figyelembe kellett venni ugyanakkor a feladat komplexitásából adódó, ám egyben a feladatot „szebbé tevő”, gazdagító korlátokat. Léteznek, az általunk használtaktól eltérő tevékenységelemző módszerek is, de ezek sokkal hosszadalmasabbak, vagy több lépésből állnak. Ezek között a módszerek között említhetjük az ETED-módszert (dinamikus tevékenységelemzés, amelyet Franciaországban a CEREQ4 végez), vagy azokat az elemzéseket, amelyek ergonómiai modellekre hivatkoznak, és a szakemberek munkavégzés közbeni közvetlen megfigyelésén alapulnak. Az itt használt módszer célja, egy olyan szakmai és képzési hivatkozási rendszer körvonalazása volt, amely alkalmazkodik a különböző kulturális körülményekhez, és amely folyamatosan több szakmát vesz figyelembe a különböző képzési szinteken. A munka kezdetén kialakított táblázatrendszert időközben átdolgoztuk az egyszerűség és az átláthatóság jegyében, a potenciális használók érdekében, akik esetleg nem mozognak otthonosan az ilyen eszközök használatában, vagy nem volt szerencséjük közreműködni ezek kialakításában, de mégis a saját szakterületükhöz kell tudniuk azokat igazítani. A rendszer hatékonyságának hangsúlyozása és széles körű elterjedése elsőbbséget élvezett. Ugyanakkor, ezt az egyszerűsítést úgy kellett végrehajtani, hogy a rendszer teljessége ne csorbuljon, vagy legalábbis minden kulcsfontosságú pontja megmaradjon. Láthatják majd, hogy az egyszerűsítés igényének ellenére, nem volt mindig lehetséges elkerülni az ismétléseket, amelyek a különböző funkciók átfedéseiből adódtak. A munka haladását biztosító szemináriumok adtak alkalmat ezekre a kiigazításokra. A szemináriumok között eltelt idő miatt a munka egy kicsit nehézkes volt, annak ellenére, hogy az eltelt időközökben is folyamatos volt a munkatársak közötti együttműködés egy intranetes fórumnak köszönhetően. Voltak persze előnyei is a szemináriumok között eltelt időnek: a munka „érési folyamaton” ment keresztül, és ez küszöbölte ki a nagyobb hibák elkövetésének lehetőségét is. A nemzetek közötti szemináriumok alkalmával így a legfőbb teendő az egyes országok munkájának bemutatása, magyarázata volt. A felmerülő kritikák mellett, az egyes országok csapatai gazdagíthatták saját projektjüket a többiek eredményeivel, így az összejövetel végeztével minden résztvevő „magára ismerhetett” a javasolt „útirányban”. Néha újra hozzá kellett nyúlni a már késznek hitt dolgokhoz, amelyeket a munka előrehaladása (és az újabb eredmények) miatt át kellett dolgozni. Erre mindig mindenki készségesen hajlott is. A hat kidolgozott hivatkozási rendszer végleges állapota a lehető leghomogénebb formát mutatja, és mindeközben egyszerre közelíti meg átfogóan és specifikusan a három célcsoport segítését, ellátását. 4

Képzéseket tanulmányozó, vizsgáló központ Franciaországban: www.cereq.fr. 12

5. A referenciák bemutatása A szakmai és a képzési hivatkozási rendszert a jobb áttekinthetőség és könnyebb használhatóság érdekében különválasztva mutatjuk be, de úgy kell tekintenünk őket, mint egy egységes dokumentumot, amely támogatja a segítői viszony szakmáinak globális megértését, és a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, melyeket a képzéseknek biztosítaniuk kell. Ezeket a következő táblázat tartalmazza:

Elhagyottakhoz fűződő segítő kapcsolat

Szakmai referenciák

Funkciók

Tevékenységek

Képzési referenciák

A KapcsoA végrehajtás Kritikus Képes végrehajtás lódó módszerei pontos ségek feltételei tudás

Attitűdök

Források

Tanácsok a hivatkozási rendszerek használatához: a hivatkozási rendszerek minden elemének besorolása részben önkényes alapon ábrázolja a valóságot, célja hogy segítse a megértést. Minden egyes tevékenység egy egység, és ha a valóság részekre osztásaként értelmeznénk a javasolt felosztás ellentétes értelművé válna. A hivatkozási rendszer lehetővé teszi, hogy váltakozó módon tekintsünk ennek a valóságnak a különböző aspektusaira. A használt kifejezések akár vitára is adhatnának okot, de el kellett fogadni egy egységes terminológiát, és a lehető legjobb átláthatóságot kellett biztosítani. Mindenki a maga kedve szerint értelmezheti a rendszert akár vízszintesen, a funkciókból kiindulva, akár oszlopról oszlopra, vagy szabadon, kedve szerint tájékozódhat a hat dokumentumban és a multimédiás eszközökben, amelyek egy másfajta betekintést adnak a rendszerbe5. Szakmai hivatkozási rendszer (meghatározás): leírja, a projekt három célcsoportjával különböző beosztásban és szakterületen, segítői viszonyban lévő szakemberek által végzett tevékenységeket. Képzési hivatkozási rendszer (meghatározás): meghatározza/leírja mindazt a tudást, amelyet egy képzésnek nyújtania kell (vagy ha ez már korábban megtörtént újra el kell helyezni a képzésben), ahhoz, hogy a szakember nagyfokú hozzáértésről tegyen tanúbizonyságot munkája során. Funkciók: a nyolc javasolt funkció kiválasztása a minőségi segítségnyújtáshoz szükségesnek ítélt, egymásra ható és specifikus, kompetenciák vizsgálata során történt. Ez az a felosztás, amelyre a munka további része épül. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy ez egy olyan rendszer, amelyben minden funkció kapcsolatban állhat bármelyik másikkal. Ha egy adott tevékenységet egy bizonyos funkcióból kiindulva vizsgálunk, akkor ráfókuszálhatunk egy, 5

A projekt részeként készült egy DVD lemez és egy CD-Rom is erre a célra. 13

abból a szempontból elsődlegessé váló aspektusra, és mindeközben a többi funkció sem veszti érvényét, mert ha ez így lenne, akkor a segítségnyújtás és az egyén ellátása csak üres szavak lennének. A részleges átfedések maguktól értetődnek. A képzés a funkciók viszonyába integrálja segítő munkáját: a rendszer intelligens. Ebben a tekintetben a professzionalizáció funkciója különösen fontos szerepet játszik, mivel ez a funkció sokkal kevésbé a segítői munka sajátja, mintsem inkább egy munkavégzési mód, ami lehetővé teszi a szakember számára, hogy kompetenciákat raktározzon el, tökéletesítse magát, elismerést szerezzen magának, elkerülje a nehéz helyzetben élőkkel foglalkozó szakemberekre jellemző kiégését, hogy mindig új értelmet találjon munkájában, tartalommal töltse meg azt, hogy idővel egy folyamatosan elmélkedő szakember váljék belőle.

Professzionalizá lódás Fogadás, meghallgatás

Kommunikáció

Szocializáció, animáció

A segítő kapcsolat funkciói

A szükségletek azonosítása

Részvétel a mindennapi életben

Védelmezés

Követés

A segítői kapcsolat különböző funkciói a szakmai és képzési referenciarendszerben

14

Tevékenységek: azon komplex feladatok rendszere, amelyeket a segítőnek el kell tudnia látnia ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezze. Ez a csoportosítás egyfajta nagy szemű rosta, amely a funkciókat konkrét feladatokra bontja le, és ezzel párhuzamosan újrastrukturálja. A feladatok teljes részletekre bontása nem lehetséges, mert a szituációk sokszínűsége szinte végteleníti a részfeladatok számát. A funkciók lebontása konkrét tevékenységekre rendszerbe foglalja ezeket a tevékenységeket, és kapcsolatot teremt a szakember céljai és a kliens elvárásai között. A segítői kapcsolat résztvevői (szakember, kliens) a feladatok végrehajtása, kivitelezése során interakcióba lépnek, és eltérő elvárásaik néha feszültségeket szülnek, de legalábbis nem mindig egyeznek meg. A legnagyobb nehézség ebben a tevékenységek alapjául szolgáló „emberi viszony” felfedezése, ami nem egyértelműen látható, de ez ad értelmet az adott tevékenységnek. A tevékenység megvalósításának módszerei: annak a meghatározása, hogy hogyan kell végrehajtani az adott tevékenységet. A szakember feladatainak leírása nagyon részletes; de itt nem lehetett szem előtt tartani a teljességet, úgy gondoljuk, a leírt szituációk száma éppen elég ahhoz, hogy a segítői viszonyt konkrét helyzetekben mutassák be: a legmindennaposabbtól a legrendkívülibbig. A munkában részt vevő szakemberek kérésére – és a jobb átláthatóság érdekében – redukáltuk a leírt szituációk számát. A tevékenység megvalósításának körülményei: szükség van a beavatkozási helyzet elemzését segítő szempontokra, mivel a helyzet többdimenziós, mindig több nézőpontból vizsgálható. Egy ilyen elemzés különösen kívánatos, ha a szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javításáról van szó. Lehetővé teszi, hogy a projekteket, különösképpen a képzését, anyagi és humán erőforrásra támaszkodva valós, a realitást tükröző alapokra helyezzék, és elősegíti a tényleges felelősségvállalást. Egy ilyen elemzés egyaránt segíthet túllépni azon a gyakori individualista megközelítésen, amely a segítői viszonyt a segítőre és a kliensre redukálja. Ez a rendszer a szolgáltatást az intézmények, és a partnerek bevonásával végzett csapatmunkaként értelmezi. Mindezek a körülmények egyaránt meghatározzák a szakember rendelkezésére álló anyagi forrást, ami a feladatok végrehajtásának szintén egyik alapja. A tevékenység megvalósítása az alábbi alapelvekre épül, amelyek az intézményi tevékenységeket orientálják : •

részvétel,

•

autonómia,

•

állampolgári viselkedés,

•

együttműködés,

•

partnerség,

•

hálózat,

•

megosztott felelősség,

•

a csalakvések tervezése és vezetése részvétellel/megosztva,

•

kompetencia,

•

szociális és emberi fejlettség. 15

Kritikus pontok: ebben a rubrikában szerepelnek olyan elemek, amelyekre a szakemberek és a kliensek hívták fel a figyelmet. Néhány kritikus pont folyamatosan végigkísérte a munkacsoportok tevékenységét. Ezek a pontok afféle, az olyan holtvágányokra figyelmeztető jelzések, amelyek mentén beavatkozás, a szereplők tudtán kívül, az előzetesen kitűzött célokhoz képest akár az ellentettjére is fordulhat. Ezeknek a kritikus pontoknak az is célja, hogy segítsék a képzés átalakítását, kritikus pontjainak megerősítését. Ismeretek: ahhoz, hogy a szakember el tudja látni feladatát, képesnek kell lennie a legkülönbözőbb ismeretek előhívására. Az egyszerűség szempontjából megőriztük a kompetenciaanalízis már klasszikusnak számító hármas felosztását (szaktudás/szakmai tudás, ismeretek, rátermettség). Lehetett volna még árnyalni ezt a felosztást, ha a tudásnak egy részletesebb felosztását alkalmazzuk, és figyelembe vesszük annak érzelmi dimenzióit. A hangsúly azonban az elemek kapcsolatán van: az elemezhetőség érdekében különválasztott, három tudástípust egyébként képtelenség szétválasztani, még akkor is, ha az ismeretszerzés módja mindhárom esetben különböző. A szakember által, minden alkalommal egyedi módon előhívott tudás három fajtájának ez a dinamikus tagolása teszi lehetővé, hogy valódi kompetenciáról és professzinalizmusról beszéljünk. Ez segíti abban, hogy helyesen mérje fel a helyzetet, és megfelelően cselekedjen az adott szituációban. A szakmai hivatkozási rendszer a projektnek azt a célkitűzését erősíti, hogy a szakember képzettségének szintjétől függetlenül lehessen alkalmazni ezt a hármas felosztást. Természetesen, az elméleti ismeretek mélysége nem egyezik meg az egyes szakemberek feladatainál, de mindenképpen a képzés során kell összekötni a tudásnak ezt a három válfaját. A lényeg, hogy a szakembernek egyszerre kell tudnia alkalmazni a különböző technikákat, melyek segítségével hatékonyan tudja ellátni feladatát, és az elméleti hátteret, ami tartalommal tölti meg munkáját. Például új helyzetek elemzésekor tudjon magában kapcsolatot teremteni számára már ismerős és kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert helyzetek között. A „rátermettség” rubrika kétségkívül a legbonyolultabb: ez a fogalom régóta áll már az elméleti viták kereszttüzében, különösen taníthatóságának és tanulhatóságának lehetséges módszerei miatt, valamint a személyiség struktúrájába rögződött viselkedéstípusok megváltoztathatósága miatt. A professzionalizációban az a kihívás jelenik meg, hogy benne rejlik a szakmai önismeret megszerzése, beérése, és az önkritika lehetősége, ami egyben erősen kötődik a személyes önismerethez is, de nem szabad, hogy ezek egybeolvadjanak. Források: ez alatt a címszó alatt kezeljük a pedagógiai munkaszervezés összességét, amely lehetővé teszi, hogy a képzési módszerek a lehető legjobban alkalmazkodjanak a képzésben részvevők egyéni igényeihez. Ezek a források összhangban állnak a szakmai hivatkozási rendszerben leírt tevékenységek körülményeivel. Természetesen ezek a források pedagógiai újításokkal és az oktatásszervezés kifinomulásával együtt fejlődnek. Mindeközben eszközök maradnak, amelyek midig a kitűzött célt kell, hogy szolgálják.

16

6. A képzési szintek kérdése A munka során sokszor újra felvetődött a „képzési szintek kérdése”, mivel a projektben résztvevők különböző gondolkodásmódjukból adódóan az adott helyzethez kapcsolódóan másként látják a kérdést, ami egyben kizárja a teljes objektivitást. A kérdés valójában három kisebb kérdésre osztható: • •

•

egy technikai jellegű kérdésre, ami az egyes országok képzéseinek egyértelmű megfeleltetését érinti, ám a képzési rendszer hierarchiája országonként változó. egy inkább stratégiai jellegű kérdésre: kik azok, akiket képezni kell, hogy javuljon a szolgáltatás minősége? A már „jól kiképzett” szakembereket, akik alkalmasak vezetői vagy legalább csoportvezetői pozícióra, és akik megsokszorozhatják a már amúgy is meglévő kompetenciáikat, vagy azokat, az eddig alacsonyabban ill. alulképzetteket, akikre gyakran csak a legalapvetőbb, legegyszerűbb feladatokat bízzák rá? és végül egy pedagógiai jellegű felvetésre: megfelelő-e ha a képzéseket homogénnek feltételezett szintekbe szervezik, vagy lehet, hogy ez csak egy egyoldalú megközelítés, mivel ezzel szemben a heterogeneitás elvének alkalmazása egy sokkal szerencsésebb pedagógiai választás lenne, ha az a cél, hogy - az alapvetően nem a különböző képzési szintek létezéséből, hanem - a képzésben résztvevők fogékonyságából eredő tapasztalatokat összevessük és gazdagítsuk.

Ezeket a kérdéseket folyamatosan kell megválaszolni. A hivatkozási rendszerekben ennek megfelelően nem fognak szerepelni a különböző „szintek”, egyrészt, hogy ne nehezítsük bemutatásukat, másrészt, mert a kitűzött cél az volt, hogy egy minden ország számára megérthető rendszer alakuljon ki. Ez a törekvés jelen van a már aktív szakembereknek, mindenekelőtt az alkalmazottaknak készült képzési programokban. A programok természetesen utat nyitnak a még mindig nagy számban jelen lévő kétes, a szakember és az önkéntes státusza között ingadozóknak, és azoknak a képzési szintek miatt munkahelyükön be nem jelentetteknek, akik szintén fokozatosan kerülhetnek előtérbe az új képzéseknek köszönhetően. Másrészről viszont, az álláskeresők számára lehetséges a képzettségi szintek megkülönböztetése, ami általában nem a képzés tartalmi részére, hanem inkább az ott elsajátított tudás mélységére vonatkozik. Mivel választani kellett egyet, anélkül, hogy az elsőbbséget élvezne a többivel szemben, a francia nomenklatúrát adoptáltuk az olasz és román fél javaslatait figyelembe véve. A segítő és a kliens, a tevékenység, a képzés és a társadalmi elismertség szintje mind egymásba fonódik, és hierarchiái vannak. A specifikus nehézségek egységesítése, vagy legalábbis átláthatóbbá tétele hozzájárul a szociális szféra szakmái pozíciójának tisztázásához is.

17

Táblázat: képzési szintek a Franciaországban használt nomenklatúrából kiindulva, megjelölve néhány diplomát, amelyeket ezekre a szintekre vonatkozóan adtak ki Projektre vonatkozó referenciaszint VI

V

IV

III

Franciaország

Olaszország

Románia

Spanyolország

Magyarország

Bulgária

Nincs képesítés, tankötelezettség teljesítése Szakmai képesítő bizonyítvány (CAP) Szakmunkás bizonyítvány (BEP)

Gyakorlati Alsó középiskola képzés + 2 év Szakmai képzés Szakmunkásképző Iskola

Szakközépiskolai érettségi, Technikus bizonyítvány, Szakközépiskolai bizonyítvány

Érettségi

Érettségi

Felsőfokú technikusi bizonyítvány Szakmai egyetemi diploma

IFTS

Gimnázium utáni továbbképzés

Szakmai licentiátus

Egyetemi diploma

Főiskola

Master, szakmai specializáció diploma

Diploma

1, 2 3 4 licentiátus

2. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség (I. szint)

Alsó középiskola Érettségi + 2 év (Általános Szakmunkásiskolai képző Iskola záróvizsga nem kizáró ok)

3. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség és Szakmai képzés Szakmunkás bizonyítvány (II. szint)

Szakközépiskolai érettségi Szakközépiskola

Szakközépiskola

Szakképzés / Érettségi Szakközépiskolai képzés (III. szint)

Felsőfokú szakmai képzés

Alsó középiskola

Főiskolai képzés, szakmai továbbképzés Szakmai képesítő bizonyítvány (IV. szint)

BSc szintű diploma

« Bacalavar » Egyetem (4 év)

MSc szintű diploma

Egyetem « Master » Doktori cím (5 év)

Egyetemi diploma vagy főiskola

II

I

Portugália

Licentiátus vagy Egyetemi diploma, felsőfokú Licentiátus, Master, specializáció szakosított diploma (V. szint) 18

7. Kapcsolattartó :

• PORTUGÁLIA • Instituto Superior Serviço Social Lisboa Universidade Lusíada Jorge FERREIRA [email protected] 00.351 21 3611500 00.351 21 3648050 • Casa Pia de Lisboa Graça ANDRÉ 00.351 21 3614000 00.351 21 3633448

graç[email protected]

7.2. MAGYARORSZÁG • Pècsi Tudományegyetem Reisz Terézia Tel:003672501500

[email protected]

7.3. BULGÁRIA • L’Institut d’Activités et de Pratiques Sociales (SAPI) Sofia Nadya Stoykova [email protected] Tel : (+ 359 2) 852 4713 ; 953 31 47

7.4. ROMÁNIA • L’Université « Al.I.Cuza » de Iasi Cristina Neamtu Tel : (00 40) 232 215 535 ; 0745 943 627

[email protected]

19

20

2

FEJEZET

II. Szakmai referenciák az elhagyott gyerekek segítői számára

21

22

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT GYEREKEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 1. funkció

Tevékenységek • Csökkenti a gyerek és a szülők aggódását

F O G A D Á S M E G H A L L G A T Á S

A megvalósítás módszere • A gyermek számára kellemes fogadótér kialakítása. • Relaxáló zenét használ. • A gyerek valamilyen számára kedves játékot ajánl

• Aktív empátiás meghallgatást biztosít

• Használja a résztvevő megfigyelést

A megvalósítás feltétele A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget

• A segítő korlátlanul a gyermek/felnőtt rendelkezésére áll, elérhető A beavatkozás helye • A segítő bátorítja a gyermeket, hogy fejezze ki • a segítő lakhelye (a érzéseit befogadó család lakhelyén) • A segítő elfogadja azokat az érzéseket, • állandó ellátást nyújtó amelyeket a gyermek megoszt vele, bármilyen intézmény természetű érzésekről legyen is szó; a segítő • időszakos ellátást nyújtó nem ítélkezik intézmény (kórház, stb.) • A segítő minden információt érdeklődéssel • nappali ellátó intézmény hallgat, nem ítéli meg és nem utasítja el ezeket • távolsági segítségnyújtás • A segítő állandó elérhetőségről, jóindulatról és megértésről tesz tanúbizonyságot a neki A beavatkozás ideje átadott információkkal kapcsolatban • mindennapos • állandó • A segítő visszatükrözi a beszélőnek az érzést, • csak sürgősség esetén amit elmondott, kifejezett • este • A segítő használja a fizikai kontaktust, vagy a • éjszaka gyermek reakcióinak függvényében optimális távolságot tart a gyermektől; szeretetteljes, A szakmai stáb rendszere biztonságot adó, jóindulatú hangnemben • csökkentett állomány (kis beszél vele létszámú) • összetett • a segítő tájékozódik, hogy (miden lehetséges • egységes forrásból megerősítetten) pontos képe legyen a • gyenge, instabil gyermek pszichológiai, egészségügyi és • konfliktusos társadalmi helyzetéről, élettörténetéről 23

Kritikus pontok •

• •

• •

•

• • •

a kommunikáció különböző (kulturális, pszichológiai, társadalmi) korlátai a szülők és más résztvevők nehezen motiválhatósága a gyermek traumatikus élményei, amelyek gátolják aktív részvételét a programban a segítőnek a szülők meg/elítélésére való hajlama a segítő hajlama, hogy másokra (szülőkre, gyerekekre, más szakemberekre) hárítja a nehézségek okozta felelősséget szerepkonfliktus: a segítő egyszerre a gyermek bizalmasa, de a beavatkozásban résztvevők elsődleges informátora is a mindenhatóság kísértése önelégültség az intézményes uniformizációra való hajlam


Tevékenységek

A megvalósítás módszere •

• Elfogadtatni a segítséget F O G A D Á S M E G H A L L G A T Á S

•

• • • Belehelyezkedni a szenvedés és a bántalmazás világába, szembenézni a nélkülözéssel, dolgozni a helyzet megoldásán

• • • • • • • • •

a segítő egy „új” viszonyt alakít ki a gyermekkel; jóindulatával, nyíltságával, őszinteségével, türelmével, kitartásával megnyeri a gyermek bizalmát a segítő tolerálja/elviseli a gyermek gyanakvását, ellenséges viselkedését, a visszautasítást a segítő a döntéshozásnál figyelembe veszi a gyermek szempontjait a segítő tiszteletben tartja a gyermek privát szféráját a segítő betartja a határidőket, amelyekben a gyermekkel megállapodott a segítő ösztönzi a gyermeket, hogy fogadja el a segítséget, anélkül, hogy betarthatatlan ígéreteket tenne a segítő „kapcsolatba hozza” a gyermeket olyan példákkal, amikor a segítség elfogadása eredményre vezetett a segítő bevonja a csoportban lévő többi gyermeket a segítői viszonyba a segítő bátorítja a gyermeket, hogy tegye személyessé, „magáévá” életterét

A megvalósítás feltétele A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló

A munka megszervezése • hierarchikusan • az új technológiák felhasználásával • minőségi alapon • a gyermek számára hozzáférés biztosítása az intézményben, és • a segítő megismeri a gyermek környezetében lévő szenvedésének történetét oktatási, sport, kulturális és a segítő megfigyeli és (jegyzőkönyvben) rögzíti szórakozási a gyermek fejlődését lehetőségekhez a segítő betartja a pszichológus utasításait, és • a multiprofesszionális megteremti a gyermek értékelésének szakmai stáb által lehetőségét folyamatosan elemzett a segítő történeteket és terápiás játékokat egyéni gondozási terv használ kidolgozása (szociális, i h ló i i d ó i i 24

Kritikus pontok • • • •

a segítő előítéleteinek felismerése és ezek elhagyása motivációhiány a változásokkal szemben fellépő ellenállás a segítő nem képes nyilvánosan beismerni saját és beavatkozásának határait



Tevékenységek • Meghatározni a beavatkozás határait, együttműködni a (többi beavatkozóval), • elkerülni a mindenhatóság érzését, meghatározni a segítő szerepét


• •

•

• • • Segíteni a gyermeket, hogy hozzászokjon új helyzetéhez, hogy megtalálja magát a bonyolult kapcsolati rendszerben

• • • • • • •

a segítő beszélget a gyermekkel a bántalmazásról általánosságban, és megvitatják annak lehetséges okait és hosszú távú következményeit a segítő ismeri és használja a gyermek szenvedésének hatásait „semlegesítő” technikákat a segítő használja a fizikai kontaktust, vagy optimális távolságot tart a gyermektől; szívélyes, biztonságot nyújtó hangnemben beszél vele

A megvalósítás feltétele

• •

pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi szempontokat figyelembe véve) hozzáférés a gyermekkel kapcsolatos lényeges információkhoz az egy nevelő által kezelt gyermekek száma legyen arányban helyzetük nehézségével (sajátságaival) megfelelő (új) technikai eszközök a számítógép, mint ismeretforrás használata

• • a segítő meghatározza szerepét az egyéni gondozási tervet támpontként használva, • amelyben meghatározza a gyermek fejlődésének legmegfelelőbb lépéseket a segítő ismeri a segítői viszony többi szakemberének tevékenységét és módszereit a segítő meg tudja határozni a beavatkozásához szükséges értékeket a segítői viszonyban • biztonságos és családias tér a segítő elmagyarázza szerepét a gyermeknek, a szülőknek a segítő információt és szakértői véleményt kér • A gyerekkal kapcsolatos családi, egészségi, szociális a többi szakembertől információkhoz való hozzáférés. a segítő részt vesz a követés specifikus formáiban, a klinikai szupervízióban, stb. • Interdiszciplináris csoport támogatása. a segítő szívélyes a gyermekkel, és megérteti . vele, hogy elfogadja minden értékítélet nélkül • Specialista csoport támogatása a segítő bemutatja a gyermeket a többieknek és követése a segítő bemutatkozik, bemutatja a többi • A gyerek számára egy gyermeket, a munkatársakat visszavonulásra alkalmas tér a segítő elmagyarázza szakmai feladatát, és biztosítása. együttműködési lehetőségeket ajánl a • . gyermeknek 25

Kritikus pontok


Tevékenységek


• F O G A D Á S M E G H A L L G A T Á S

• •

•

• • • • • • •

A megvalósítás feltétele

• A gyermek személyiségének a segítő bemutatja a gyermeknek az megfelelő lakótér (kor, nem, intézményt, ismerteti a lehetőségeket, a érdeklődés szerint) működési szabályzatot (házirendet), és elősegíti, hogy a gyermek részt vegyen minden az intézmény adta lehetőségben • Rendszeres találkozások a helyzet elemzéséhez a segítő tiszteletben tartja a gyermek preferenciát és ritmusát, támogatja önkifejezését, és figyelembe veszi véleményét a segítő személyessé teszi viszonyát a gyermekkel, bizalmasan kezeli a kettejük közt elhangzottakat, a titkokat a segítő folyamatosan specifikus, pozitív visszacsatolást ad, minden gyermek viselkedését értelmezi a társadalmi (szociális) összehasonlítás folyamatát előtérbe helyezve a segítő támogatást nyújt abban, hogy minden gyermek megértse a közöttük lévő különbözőségeket, értékeket és lehetőségeket, hogy értékelni tudja önmagát a segítő megfigyeli és meghatározza a gyerekek között lévő kulturális és szociális különbségeket a segítő megértő, aktív hallgatást tanúsít a segítő állandó és stabil értékrendet közvetít a segítő megfigyeli a gyermekek közötti interakciókat a segítő ösztönzi a gyermeket, hogy tegye személyessé, „magáévá” életterét a segítő segít a gyermeknek, hogy fenntartsa, újraértékelje viszonyát családjával a segítő bevonja a családot és a többi szakembert a segítői viszonyba

26

Kritikus pontok


A S Z Ü K S É G L E T E K M E G H A T Á R O Z Á S A

Tevékenység • Teljes diagnózist készíteni a gyermek orvosi, szociáliscsaládi és pszichológiai állapotáról

• Magyaráni a gyermek viselkedését • Hierarchizálni a gyermek szükségleteinek kielégítését • Segíteni az érzékszervi sérült gyereket segédeszközzel ellátni • Segíteni a gyereket szülei alkalmatlanságának vagy hiányának felismerésében

A megvalósítás módszerei

A megvalósítás feltételei

Kritikus pontok •

A kliens helyzete • világos kép a gyermek aktuális állapotáról a • segítséget kér megfelelő források alapján • nem kér segítséget • • veszélyeztetett • Az összegyűjtött információkat más szakértőkkel is megbeszéli • elhagyott • bántalmazott • Megfigyelni a gyermek-felnőtt interakciót, a • szenved táplálkozást, tikket, a pszichomotoros • agresszív szterotípiákat, az álmokat, stb. • visszautasítja a segítséget • Rendszeresen feltárni a gyerek igényeit A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a • Meghatározni az igények prioritását. befogadó család • A gyermek igényeinek kielégítésekhez szükséges lakhelyén) forrásokat megtalálni. • állandó ellátást nyújtó intézmény • Az igények változását rendszeresen értékelni • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • Új szokásokat kiépíteni a régiek helyett. • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás

• • • • • • • •

• A szülő pozitív oldalait bemutatni

A beavatkozás ideje • mindennapos • Modellaket ajánlani a szülő viselkedésének • állandó magyarázatához • csak sürgősség esetén • a segítő biztosítja a gyermeket arról, hogy nem • este, éjszaka ő a felelős azért, hogy szülei elhagyták • Megfigyeli a szülő-gyerek kapcsolatot A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis • a segítő – megfigyelései alapján - felméri a létszámú) szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségét és • összetett ajánlja ezt a gyermeknek • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos 27

•

a szülők pszichopatológiája a gyermekek pszichopatológiája a szülők súlyos visszaélése miatt bekövetkezett szituációk a segítő és a gyermek vérmérséklete nem egyezik a gyermek traumatikus élményei a segítő képtelen elviselni, kezelni a gyermek agresszivitását a gyermek bizalmatlansága a felnőttekkel szemben a gyermek magatartási zavarai a felnőtt alacsony toleranciája a frusztrációval szemben

A gyermek temperamentumával való összeférhetetlenség


Tevékenység

A megvalósítás módszerei • •

A S Z Ü K S É G L E T E K

• • Az elhagyottság tüneteinek értékelése az életkor függvényében

• •

• •

M E G H A T Á R O Z Á S A

• • •

•

kezelni a (bírósági döntések, a befogadó

• •

a segítő kritériumokat ad a gyermeknek, amelyek alapján értékelheti a szülők/felnőttek viselkedését a segítő felismeri és kidolgozza a gyermek a szülők/felnőttek nem megfelelő viselkedéséhez való alkalmazkodási stratégiákat a segítő teljes listát készít az elhagyottság okozta tünetekről a segítő megfigyelési kritériumokat használ, folyamatosan rögzíti a tüneteket és összehasonlítja a normával a segítő a gyermek viselkedéséből következtet kielégítetlen szükségleteire a segítő a tüneteket a szakemberek által meghatározott kritériumok alapján rögzíti: a nap mely szakában, milyen tevékenység közben jelentkeznek, stb. a segítő használja a megértő hallgatás módszerét a segítő megvalósítja az orvos vagy a pszichológus által ajánlott terápiás tevékenységeket a segítő elősegíti, hogy a gyermek kedvenc tevékenységeit végezhesse a segítő hagyja a gyermeknek, hadd fejezze ki szenvedését a segítő együttműködésen alapuló tevékenységekbe vonja be a gyermeket; olyan gyermekek közreműködésével, akik már túl tudtak lépni az elhagyatottság okozta hatásokon a segítő, a gyermek preferenciáinak megfelelően, különböző feladatokkal látja el a segítő kialakítja a gyermekben a valahova tartozás és az identitás érzését (többi 28


Kritikus pontok

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • az új technológiák felhasználásával • minőségi alapon • a szülő-gyermek kapcsolathoz fűződő információk ismeretében • a találkozásokra alkalmas, megfelelő hely • a multiprofesszionális szakmai stáb, főleg a pszichológus közreműködésével • megfelelő anyagi, tárgyi források birtokában

• Iképtelenség a gyerek agreaaziójának tolerálására

• A felnőtt iránti bizalom eltünése


Tevékenység befogadó családok változásából adódó) folyamatosság hiányát


A megvalósítás módszerei • • •

• •

felmérni a gyermek marginalizációjá nak és bántalmazásána k kockázatát (esélyeit)

• • • •

•

elősegíteni a nárcisztikus helyreállítást (a nárcizmus helyreállását)

• • • •

gyermekkel való viszonyában) a segítő enyhíti a gyermekek közötti versengést és elősegíti együttműködésüket a segítő ismeri a segítői viszony történetét a segítő megértően meghallgatja, és alkalmat ad a gyermeknek, hogy beszéljen személyes tapasztalatairól, múltjának meghatározó eseményeiről a gyermek elmondása alapján a segítő beazonosítja azokat, akikhez a gyermek még úgy érzi, hogy tartozik, és ajánlja/elősegíti a velük való viszony ápolását; ezeket az embereket forrásként használja a segítő részt vesz a folyamatosság hiányából adódó tünetek értékelésében a segítő alkalmazza a szakemberek által javasolt adekvát terápiás módszereket a segítő felméri, hogy a gyermek mennyire illeszkedett be az intézménybe a segítő elmagyarázza a gyermeknek a gyermekvédelem rendszerének működését, hogy megértse kapcsolatát segítőjével a folyamatosság hiányának ellenére a segítő segít a gyermeknek pozitívan interpretálni az eddigi elhelyezéseivel kapcsolatos tapasztalatokat a segítő megérteti a gyerekekkel, hogy a folyamatosság hiánya a rendszer működéséből adódik, és nem őmiatta van a segítő felkészíti a gyermeket a segítői viszonnyal járó változásokra a segítő fenntartja a viszonyt a gyermekkel miután a gyermek más környezetbe kerül (visszatér családjához, örökbe fogadják, elhelyezik egy családnál, vagy más intézménybe kerül) 29

A megvalósítás feltételei •

• • • •

•

nyitott és rugalmas intézményi rendszerben, ami lehetővé teszi a gyermek számára fontos személyek bevonását az intézményi tevékenységekbe együttműködés a tanítóval/tanárral/igazgató val részvétel a gyermekek közösségi tevékenységeiben anyagi, tárgyi források az egy nevelő által kezelt gyermekek száma legyen arányban helyzetük nehézségével (sajátságaival) személyes élet-/lakótér

Kritikus pontok

• Gyenge frusztráció tűrés a felnőttnél

• A pszichikai és szociális fejlődés késlekedésének kockázata az intézményi elhelyezés miatt, különösen a diszkriminációval sújtott gyerekeknél • A szakemberek hiánya • A segítő nehezen lát túl a provémákon, és nehezen látja meg a problémák mögött a gyermeket és valós kvalitásait


Tevékenység

A megvalósítás módszerei •


• • • • • • • • • • • •

•

• a segítő követi a gyermek iskolai beilleszkedését a segítő felméri a gyermek sebezhetőségét a csoportfoglalkozások során a segítő kiértékeli a gyermek szociális beilleszkedését a segítő felméri annak kockázatát, hogy a gyermek más gyerekeket bántalmaz a segítő együttműködik a pszichológussal, hogy csökkentsék a gyermek elhagyottságával járó nehézségeit a segítő megfigyeli és rögzíti a gyermek viselkedését a segítő felméri a gyermek szükségleteit a segítő felméri a gyermek önbecsülésének mértékét a segítő a gyermek önbecsülésének helyreállítását elősegítő terápiás programokat használ a gyermek preferenciáit figyelembe véve a segítő megteremti az alkalmat, hogy a gyermek értékelje önmagát a társadalmi összehasonlítást alkalmazva a segítő segít a gyermeknek, hogy megismerje és elfogadja önmagát a segítő folyamatosan segít a gyermeknek önértékelésében a segítő segít a gyermeknek, hogy a körülményeknek és a lehetőségeknek megfelelően a gyermek reális célokat tűzzön ki magának a segítő a kudarc megelőzését célzó kognitív viselkedési módszert használ a gyermekkel való kapcsolatában 30


Kritikus pontok

• A kisebbségi nyelvet beszélő szakemberek hiánya • A traumatizálódás és az igények változásának hibás értékelése • Szakmai monotóniammmmm


Tevékenység



• • • • •

•

a segítő folyamatosan pozitív visszacsatolást ad a segítő felelősségeket ruház a gyermekekre és bevonja őket a döntéshozatalba a segítő a megértő hallgatást alkalmazza, és bátorítja a gyermekeket, hogy fejezzék ki érzéseiket a segítő kiszűri a negatív önértékelésű, elszigetelt gyerekeket, és önértékelést javító programok felé orientálja őket a segítő szerepjátékokat alkalmaz, hogy a gyerekek minden téren (megtapasztalják a sikert) a segítő bátorítja a gyerekeket, hogy beszéljenek arról, hogy mi nem tetszik nekik az intézményben, és a felvetésekre megoldásokat keres a segítő megszervezi, alkalmat ad a gyermekeknek a fontos események megünneplésére (születésnap, névnap, egyéni sikerek, stb.)

31


Kritikus pontok


R É S Z V É T E L

Tevékenység


• • segíteni a klienst a megoldásokhoz vezető úton, • rugalmasságában • •

•

A M I N D E N N A P I É L E T B E N

• • felmérni a kliensek (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális és spirituális) szükségleteit

• • • •

• Kifejleszteni a gyerekben a segítségkérés éés a segítségadás képességét

• •


a segítő felismeri és értékeli a gyermekek képességeit a segítő különböző környezeteket mutat be a gyermekeknek (tapasztalatszerzés) életkortól, kulturális hovatartozástól és nemtől függően a segítő bevonja a gyermeket a családi élet specifikus tevékenységeibe a segítő segít a gyermeknek, hogy megtanuljon tanulni hibáiból, kudarcélményeiből, segít neki alkalmazkodási és integrációs stratégiák kidolgozásában a segítő megtanítja a gyermeket felmérni, hogy mennyire bízhat meg valakiben, hogyan kerülheti el a krízishelyzeteket a segítő megtanítja a gyermeket, hogyan kell elkerülni a rosszindulatú, rossz szándékú embereket, és megtanítja beszélni erről a segítő különféle ingereket ad és modelleket kínál ezek feldolgozására

A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget

a segítő tájékozódik minden egyes gyermek történetéről, hogy minél jobban felismerje szükségleteiket a segítő úgy interpretálja a gyermek viselkedését, hogy az kielégítetlen szükségletekre is utalhat a segítő folyamatosan ellenőrzi és kiegészíti a gyermekről rendelkezésére álló információit, a gyermeket körülvevők (multiprofesszionális szakmai stáb, a többi gyerek, a gyermek sorstársai, barátai, a szülők, stb.) megfigyeléseivel és információival a segítő megteremti a lehetőséget a gyermeknek az önértékelés fejlesztésére a segítő különböző kulturális modelleket kínál a gyermeknek

A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka

32

Kritikus pontok •

• •

• A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó • család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás •

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos

• •

a gyermek traumatikus élményei, amelyek gátolják aktív részvételét a programban az egészségügyi és anyagi szükségletek kielégítését elégségesnek hiszi a segítő a segítő autoriter személyisége a segítő túlságosan védő, a gyermeket érvényesülni nem hagyó hozzáállása a segítő túlságosan előtérbe helyezi a saját kognitív stílusával kompatibilis nevelő módszereket/technikákat, így figyelmen kívül hagyja a gyerekek kognitív stílusának sokszínűségét a gyermekek szerepkonfliktusa és féltékenysége a nevelő és a gyermek temperamentuma közötti összeférhetetlenség a személyzet cserélődése


R É S Z V É T E L

Tevékenység

A megvalósítás módszerei • a segítő olyan helyzeteket teremt, amelyekben a gyermekeknek - teljes fizikai és érzelmi biztonság mellett - önállóan kell döntéseket hozniuk • a segítő bátorítja a gyermeket és jutalmazza, ha jól csinál meg egy feladatot • a gyermekek kudarcélményeit a segítő tanulási helyzetként mutatja be nekik, bátorítja a kezdeményezéseket • ítélkezés nélkül, a segítő elfogadja a gyermek által kifejezett érzéseket, szükségleteket és az önkifejezés (verbális, nem-verbális) módját • a segítő támogatja a gyermeket saját identitásának felépítésében • a segítő tanul a gyermektől és a gyermekek közötti viszonyból • a segítő bátorítja a gyermekek egyéni részvételét a közösség tevékenységeiben, de nem teszi ki őket felesleges kockázatnak

•Adapter le type d'aide aux particularités de l'enfant et à la situation A segítséget e gyermek sajátos igényeihez igazítani


elősegíteni a kliens autonómiáját

• • •A sérült gyerekek autonómiáját támogatni •Définir le cadre de vie, (hygiène, ménage, sécurité, ergonomie)

•

•

a segítő megtanítja a gyermeket különböző tevékenységek megtervezésére és megszervezésére a segítő részt vesz minden, a gyerekek által szervezett tevékenységben a segítő a segítői viszony egészébe, a gyermek szükségleteihez igazítva végzi technikai beavatkozását (viselkedés-nevelés, rendtartás, higiénia, komfort, elsősegély, biztonság, táplálkozás, háztartás, külső folyamatok, szocializáció) a segítő beazonosítja és megérti a gyermek szükségleteit 33

A megvalósítás feltételei A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • az új technológiák felhasználásával • minőségi alapon • a gyermek számára hozzáférés biztosítása az intézményben, és környezetében lévő oktatási, sport, kulturális és szórakozási lehetőségekhez • a multiprofesszionális szakmai stáb által folyamatosan elemzett egyéni gondozási terv kidolgozása (szociális, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi szempontokat figyelembe

Kritikus pontok


R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I É L E T B E N

Tevékenység


• Az életkeretek meghatározása (higiénia, háztartás, ergonómia) • • •

•

• • •

a gyermek személyes autonómiájának kialakulása érdekében a segítő különféle oktató módszereket és technikákat alkalmaz a segítő kiválasztja és alkalmazza a technikai beavatkozásnak azokat a formáit, amelyek szükségesek céljai eléréséhez egy adott feladat megvalósításához a segítő használja ugyanannak a módszernek/technikának többféle variációját a segítő előtérbe helyezi a gyermek aktivitását és részvételét igénylő módszereket, mivel ezek a módszerek gyermekközpontúak, és nem a felnőtt autoritásán alapulnak kortól és nemtől függően a segítő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermekek megtanulják, hogy ők maguk felelősek tisztaságukért (higiénia) és saját életterük rendezettségéért, tisztaságáért a segítő megtanítja a gyermeknek használni és rendben tartani a házimunkához szükséges elektromos háztartási készülékeket teljes biztonság mellett a segítő megtanítja a gyermeket kisebb munkák elvégzésére (elem, villanykörte, biztosíték kicserélése, stb.) a segítő a gyermekek sajátosságaihoz illő, ergonómiailag megfelelő oktató anyagokat választ

•

Az iskolai munka rendszeres figyelemmel kísérése

•

Megkönnyíteni a kulturához hozzáférést (könyvtár, előadások, stb.)

•

Az infrastrukturát és a tanulási módszereket a (sérült) gyermek igényeihez igazítani

• Az együttműködés és a kölcsönös segítség készségét kifejleszteni 34


• •

• • •

szempontokat figyelembe véve) hozzáférés a gyermekkel kapcsolatos lényeges információkhoz az egy nevelő által kezelt gyermekek száma legyen arányban helyzetük nehézségével (sajátságaival) megfelelő (új) technikai eszközök a számítógép, mint ismeretforrás használata

Kritikus pontok


R É S Z V É T E L

Tevékenység • A tanulási motiváció fejlesztése, új kompetenciák kialakítása

A megvalósítás módszerei • A polgári értékek kiművelése az életkornak megfelelően • Mások tiszteletének kialakítása.

• • Polgári értékek fejlesztése


35


Kritikus pontok


Tevékenység


• • kommunikáció különböző módjainak (verbális, non-verbális, • stb.) megértése • • • K O M M U N I K Á C I Ó

• • •

• a hallott, megfigyelt megfigyelések szóbeli és írásbeli továbbítása

• • •

• •

a segítő mások jelenlétében értelmezi a gyermek reakcióit ítélkezés nélkül, a segítő elfogadja a gyermek által kifejezett szükségleteket és az önkifejezés (verbális, nem-verbális) módját a segítő értelmezi a gyermek viselkedését, és kérdésekkel győződik meg annak megértéséről a segítő a gyermek viselkedéséhez igazítja nemverbális kommunikációját a segítő megkeresi, majd ellenőrzi a más forrásokból származó információkat, felkutatja azokat, akikkel a gyermek jó/bizalmas viszonyban van a segítő tiszteletben tartja, ha a gyermek hallgat; elegendő időt biztosít neki az önkifejezésre a segítő megkülönbözteti és értelmezi a sírás különböző formáit a segítő, mint a ki nem elégített szükségletek forrásaként interpretálja a gyermek agresszióját, önagresszióját a munkafolyamat/program során a segítő folyamatosan elérhető, a gyermek rendelkezésére áll a segítő nyitottságával, jóindulatával, mosollyal, szívélyes hangnemmel bátorítja a gyermeket a kommunikációban a segítő megfigyeli a gyermek viselkedését a különböző szakemberek szempontjából fontosnak tartott nézőpontból (szociális munkás/segítő, pszichológus, orvos, stb.) a segítő szemkontaktust tart a gyermekkel a verbális és nem-verbális kommunikáció során a segítő tiszteletben tartja és alkalmazkodik a gyermek kommunikációs ritmusához

36

Kritikus pontok

A megvalósítás feltételei • A gyerek képtelensége arra, hogy problémáiról beszéljen A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú)

•

• •

• •

•

• • • •

a kommunikáció különböző (kulturális, pszichológiai, társadalmi) korlátai a szülők és más résztvevők nehezen motiválhatósága a gyermek traumatikus élményei, amelyek gátolják aktív részvételét a programban a segítőnek a szülők meg/elítélésére való hajlama a segítő hajlama, hogy másokra (szülőkre, gyerekekre, más szakemberekre) hárítja a nehézségek okozta felelősséget szerepkonfliktus: a segítő egyszerre a gyermek bizalmasa, de a beavatkozásban résztvevők elsődleges informátora is a mindenhatóság kísértése önelégültség az intézményes uniformizációra való hajlam a segítő előítéleteinek felismerése és ezek elhagyása


Tevékenység • beszélgetés irányítása


• • • K O M M U N I K Á C I Ó

• • • a helyzetnek megfelelő üzenet átadása a • hallgató részére

• • •

• információátadás

• • •

a segítő tájékoztatja a szakmai stáb vezetőjét a gyermek fejlődéséről a segítő rögzíti és elemzi a gyermek viselkedését a más szakemberekkel közösen kidolgozott eszközökkel

• • • •

összetett egységes gyenge, instabil konfliktusos

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen

a segítő használja a gyermekek nyelvét a segítő világossá teszi a gyermek számára a kommunikációhoz szükséges új szavak jelentését a segítő mindig a megfelelő nyelvezetet, szókincset használja függően attól, hogy kivel beszél A segítői felelősség helyzete (gyerekek, szülők, kollégák, szakemberek) • teljes felelősséget vállal a segítő folyamatosan nyomon követi a verbális • átruházott felelőssége közlések és a nem-verbális kommunikáció közötti van kapcsolatot • a családdal közös a segítő különböző módon (írásban, szóban, rajz felelősséget vállal által, mimikával, gesztusokkal) határozza meg, közli az információkat, hogy a gyermek be tudja A segítő szakmai gyakorlata azokat fogadni • kezdő vagy tapasztalt a segítő úgy adja át az információt, hogy az ne • szakmai gyakorlaton van, keltsen a gyermekben félelemérzetet illetve betanuló a segítő átadja a gyermeknek az általa kért, vagy a segítő által fontosnak tartott információkat, ezek A munka megszervezése értelmét nem módosítja • hierarchikusan a segítő felméri az átadott információk hatását a • az új technológiák gyermekre, és ennek megfelelően kommunikál felhasználásával • minőségi alapon • a gyermek sajátos/egyéni Találkozást készít elő annak ismeretében, hogy viselkedésének milyen információkat szeretne kapni. elfogadása érdekében, a Jószándékkal bátorítja a kommunikációt gyermek pszichoszociális a segítő érdeklődést mutat a hallott információk történetének lényeges iránt, toleranciáról, elfogadásról és elérhetőségről információihoz való tesz tanúbizonyságot hozzáférés 37

Kritikus pontok

A megvalósítás feltételei • • •

motivációhiány a változásokkal szemben fellépő ellenállás a segítő nem képes nyilvánosan beismerni saját és beavatkozásának határait


Tevékenység


• • K O M M U N I K Á C I Ó

• • • felismerni a kommunikáció különböző forrásait

• • •

• A gyerek verbális és nem verbális kommu nikációs készségének fejlesztése

• • • •

• A gyerek nyelvi zavarainak korrigálása • •

a segítő rugalmas a döntéshozatalban a segítő megtalálja a középutat a szigorú, autoriter és nyitott, jóindulatú viselkedés között a segítő képes alkalmazkodni a más társadalmi/szociális helyzetű és műveltségű/kultúrájú emberekhez, akikkel munkája során találkozik, interakcióba lép a segítő folyamatosan meggyőződik a közölt és kapott információk valóságáról (újra megfogalmazza, megfogalmaztatja ezeket) a segítő felkészül a gyermekkel való találkozásra, beszélgetésre, strukturálja mondanivalóját a segítő jóindulatával elősegíti a kommunikációt a segítő érdeklődést mutat a hallott információk iránt, toleranciáról, elfogadásról és elérhetőségről tesz tanúbizonyságot a segítő rugalmas a döntéshozatalban a segítő megtalálja a középutat a szigorú, autoriter és nyitott, jóindulatú viselkedés között a segítő képes alkalmazkodni a más társadalmi/szociális helyzetű és műveltségű/kultúrájú emberekhez, akikkel munkája során találkozik, interakcióba lép a segítő folyamatosan meggyőződik a közölt és kapott információk valóságáról (újra megfogalmazza, megfogalmaztatja ezeket) a segítő világosan fejezi ki magát mind szóban, mind írásban a segítő felkelti a gyerekek figyelmét a segítő a helyzetnek és a személynek megfelelő módon kommunikál a segítő tiszteletben tartja és alkalmazkodik a gyermek kommunikációs ritmusához az eredményes kommunikáció érdekében a segítő minden lehetséges módszert és eszközt használ ( t tt lj h ö id d t k d k át 38


•

• • •

Kritikus pontok

a gyermekkel korábban meghatározó kapcsolatban lévő személyek (más szakemberek, egykori családtagok, stb.) által gyűjtött információk elérhetősége egyéni gondozási terv készítése a gyermek harmonikus fejlődésének érdekében az eljárási rend betartása az intézményen belüli kommunikációs lehetőségek megléte adekvát oktatási források elérhetősége (kulturális, vallási események, tradíciók)

• A többnyelvűség nem korrekt értékelése

• A kommunikáció morális és normatív elemeinek figyelmen kívül hagyása • A média negatív hatása (erőszak)


Tevékenység


• A metanyelvi képességek fejlesztése • • Új kommunikációs csatornák nyitása a gyermekkel K O M M U N I K Á C I Ó

• Beszélgetőkörök szervezése szülőkkal, specialistákkal

• • •

• Az interkulturalitás számbavétele • • • • • • • • • •

(szeretetteljes hangnem, rövid mondatok, adekvát nyelvhasználat; folyamatos nem-verbális és paraverbális kommunikáció, a beszélgetés helyének biztonságosnak és meghittnek kell lennie, stb.) a segítő úgy adja át az információt, hogy az ne keltsen a gyermekben félelemérzetet a segítő egyes szám első személyben kommunikál és felfedi önmagát a segítő fizikai kontaktussal, vagy megfelelő távolságból, mosollyal, biztonságot nyújtó, szívélyes hangnemben kommunikál a segítő gesztikulál, tárgyakat használ, használja a felkiáltó módot és indulatszavakat a kommunikációjában, és ezek használatát megtanítja a gyermeknek is ha lehetséges, a segítő használja azt a beszédstílust, amit a gyermek szeret a segítő használjon a gyermeknek ismerős szavakat, az ő nyelvét . az információforrás függvényében a segítő felméri az információk igazságtartalmát és használhatóságát a segítő összeköti, keresztezi a különböző forrásokból származó információkat a segítő megosztja az új információkat minden érintettel a segítő értékeli a gyermekek közötti kulturális különbségeket, elősegíti a csoportos tanulást a segítő segít a gyerekeknek megérteni saját kultúrájukat a segítő releváns információkat ad át a gyerekeknek a különböző kultúrákról 39


Kritikus pontok • A tv, video, számítógép helyettes-szülő szerepe • A gyerek kognitív csomagja nem teszi lehetővé a szituáció megértését • A saját határok elismerésének képtelensége • A nyelvismeret hiánya romák esetében • • Különböző kultúrák ismeretének hiánya • Idő hiányában nem tudja megérteni a gyereket


Tevékenység

A megvalósítás módszerei • • • •

K O M M U N I K Á C I Ó

• • • •

• • •

a segítő tisztában van saját előítéleteivel, és folyamatosan küzd megnyilvánulásaik ellen a különböző kultúrák értékeinek bemutatásával a segítő fejleszti a gyermekek toleranciáját a segítő a gyerekekkel elemzi a multikulturalitásból adódó előítéleteket a segítő tiszteletben tartja a különböző gondolkodásmódokat, és lehetővé teszi az egyes gyermekek vallási és kulturális szokásainak gyakorlását a segítő világossá teszi a gyermek számára a kommunikációhoz szükséges új szavak jelentését a segítő mindig a megfelelő nyelvezetet, szókincset használja függően attól, hogy kivel beszél (gyerekek, szülők, kollégák, szakemberek) a segítő folyamatosan nyomon követi a nemverbális kommunikáció és a verbális közlések közötti kapcsolatot a segítő különböző módon (írásban, szóban, rajz által, mimikával, gesztusokkal) határozza meg, közli az információkat, hogy a gyermek be tudja azokat fogadni a segítő úgy adja át az információt, hogy az nem keltsen a gyermekben félelemérzetet a segítő átadja a gyermeknek az általa kért, vagy a segítő által fontosnak tartott információkat, ezek értelmét nem módosítja a segítő felméri az átadott információk hatását a gyermekre, és ennek megfelelően kommunikál

40


Kritikus pontok


Tevékenység

• Cselekvési terv kidolgozása

A megvalósítás módszerei • Átalakíthatja a gyerek kielégíthetelen igényeit elérhető célokká. •

• Személyessé tenni a kapcsolatot

• •

K Ö V E T É S

• •

• • • • Elhelyezni magát a segítő kapcsolatban

• • •

a segítő világos képet alakít ki a gyermek pszichológiai, egészségügyi és szociális történetéről és problémáiról a segítő többféle viselkedését úgy alakítja, hogy a kommunikáció a leghatékonyabb legyen a segítő tudja a gyermek nevét, és keresztnevét vagy annak egy a gyermek által preferált változatát használja, amikor hozzászól, megszólítja a segítő ismeri a gyermekek által használt beceneveket és használja azokat, ha azok nem pejoratívak, vagy sértőek a segítő megszervezi, és részt vesz az egyes gyermekek számára fontos események megünneplésében (születésnap, névnap, sikerek, a közösség ünnepei, stb.) a segítő érdeklődik a gyermekek hobbijai, szabadidős tevékenységei iránt a segítő tiszteletben tartja a gyermek ritmusát a segítő megőrzi a rábízott titkokat, bizalmas dolgokat

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka

a segítő feltétel nélküli támogatást és A szakmai stáb rendszere biztonságot nyújt • csökkentett állomány (kis a segítő azonnal kezeli a gyerekek, vagy a vele létszámú) kapcsolatban álló személyek kívánságait, • összetett kéréseit • egységes ítélkezés nélkül, a segítő elfogadja a gyermek • gyenge, instabil által kifejezett érzéseket, és az önkifejezés • konfliktusos (verbális, nem-verbális) módját 41

Kritikus pontok • A gyermek intézeti nevelése folyamatosságának hiánya • A szakember/segítő munkahelyének megváltozása (megszakad a gyermekkel kialakított viszony) • a kommunikáció különböző (kulturális, pszichológiai, társadalmi) korlátai • A média erőszakot közvetít • Lemondás, tehetetlenségérzés • a nevelő és a gyermek temperamentuma közötti összeférhetetlenség • megtalálni az egyensúlyt a bevonódás és a túl nagy távolság között • szerepkonfliktus • a gyermek agressziójának tolerálása • hajlam a molarizálás mellőzésére • az intézmény elszigeteltsége, nehéz elérhetősége • szerepkonfliktus • súlyos problémákkal küzdő szülők


Tevékenység


• Az önismeret képességének kialakítása K Ö V E T É S

• • • •

• Közvetítő szerep betöltése a szociális, gazdasági, kulturális környezetben

• • •

• Beleélni magát a szenvedés, bántalmazás helyzetébe

• • • • •

• Megelőzni a bántalmazás minden tí át

•

a segítő bátorítja, támogatja a gyermeket, ha bármit is kezdeményez, és lehetőséget teremt számára az önálló döntéshozásra a segítő megtanítja a gyerekeket a felelősségteljes döntéshozásra (a gyermek felméri döntésének következményeit), hogy a gyerekek döntéseiket ne a pillanat hevében hozzák meg a segítő koherens és nyitott értékrendet képvisel és ad át a gyerekeknek a segítő megérti és ápolja az értékeket a segítő figyelembe tudja venni mások vágyait, még ha azok nem is egyeznek meg az ő vágyaival a segítő segít a gyermeknek, hogy tisztázza szükségleteit, érdeklődését és érzéseit a segítő követi a gyermeket tevékenységeiben (játék, stb.)

a segítő ismeri a gyermek „szenvedéstörténetét” a segítő megfigyeli és lejegyzi, rögzíti a gyermek fejlődését a segítő betartja, tiszteletben tartja a pszichológus tanácsait és megteremti a lehetőséget a gyermek értékelésére a segítő történeteket és terápiás játékokat használ a segítő beszélget a gyermekkel a bántalmazásról általánosságban, és megvitatják annak lehetséges okait és hosszú távú következményeit a segítő ismeri és használja a gyermek szenvedésének hatásait „semlegesítő” technikákat a segítő minden elérhető adatot összegyűjt a gyermekről a segítő megfigyeli, értelmezi és rögzíti a gyermek viselkedéseit 42

A megvalósítás feltételei A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal

Kritikus pontok

• A gyermek eredetének elfogadása

• A kisebbségi segítők kis száma

A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • az új technológiák felhasználásával • minőségi alapon •

•

A gyermek korának, nemének, és érdeklődésének megfelelő lakókörnyezet kialakítása (játékok, könyvek, személyes tárgyak jelenléte, stb.) Kisebb események, születésnapok, stb. megrendezésére rendelkezésre álló anyagi források megléte

• Tabuk a segítőnél • A segítő nehezen találja meg az egyensúlyt a kultura és a gyerek érdekei közöttl’enfant , • Félelem… • A felnőtt iránti bizalom eltűnése • • A segítő gyenge frusztációtűrése • A család tiltakozása


Tevékenység típusát


• K Ö V E T É S

•

•

• A segítő, mint szakember helyettesíti a családot

• • • •

• • • •

a segítő feltétel nélkül elfogadja a gyermeket a segítő tiszteletben tartja a gyermek ritmusát és preferenciáit a segítő terápiás kapcsolatot alakít ki a gyermekkel, megérteti vele, hogy joga van ott lenni, joga van ahhoz, hogy a felnőttek figyeljenek rá és törődjenek vele; és hogy a felnőtt tudatában van az ő jelenlétének, és értéket tulajdonít neki a segítő állandó és stabil értékrendet közvetít (hogyan értékelje a gyermek a különböző viselkedéseket, a mindennapok történéseit) a segítő kommunikációra serkenti, bátorítja a gyermeket viselkedésével, attitűdjével, azzal, amit és ahogyan mond, rendelkezésre állásával, nyitottságával és őszinteségével a segítő a gyermek magatartására vonatkozó szabályokat javasol, megvitatja a gyermekkel és javasolja az esetleges jutalmakat és szankciókat a segítő elmondja és megvitatja a gyerekekkel a gyermek jogait a segítő jelen van a gyermek életének fontos pillanataiban (sikerek, kudarcok) a segítő játszik a gyerekekkel a segítő segíti az identitás kialakulásának folyamatát a gyermekben; közelebb hozza egymáshoz a gyerekeket és segít nekik egyéni különbségeik figyelembe vételében a segítő értékeli a gyermekek különbözőségeit azáltal, hogy mindnyájuk számára megteremti a siker lehetőségét a segítő megtanítja a gyerekeknek megtervezni és megszervezni tevékenységeiket a segítő pozitív visszacsatolást ad a segítő együttműködik a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó családjával 43

A megvalósítás feltételei • • • •

•

•

•

Kritikus pontok

• Sztereotipiák A szakember (segítő) stabilitása munkakörében • A befogadó intézmény elszigeteltsége a multiprofesszionális szakmai stáb • Szerepkonfliktus segítségével • Súlyos problémával küzdő Elegendő idő a szülők gyermekkel való viszony kialakításához • Az érzelmek és a bizalom Tárgyalási és hiánya fékezi a stabilitást, a konfliktuskezelési biztonságos kapcsolatokat ismeretek és tapasztalatok a szakmai stáb • Előítélet, a stigmatizálás hatása szakértőinek fokozhatja az apátiát, részvételével, depressziót segítségével legyen egy hely, ahova a gyermek visszavonulhat és megszabadulhasson agressziójától, anélkül, • Nem eléggé változatos hogy ezzel bárkit is módszerek zavarna A gyermek korának, nemének, és érdeklődésének megfelelő lakókörnyezet kialakítása (játékok, könyvek, személyes tárgyak jelenléte, stb.)


Tevékenység


•

K Ö V E T É S

• • • • • Hozzásegíteni az eredeti családot, hogy megtalálja a helyét a gyerek nevelésében • kezelni a (bírósági döntések, a befogadó családok változásából adódó) folyamatosság hiányát

• • • •

•

a segítő ismeri a gyermek kapcsolatát előző segítőivel és intézményekkel a segítő megértően meghallgatja, és alkalmat ad a gyermeknek, hogy beszéljen személyes tapasztalatairól, múltjának meghatározó eseményeiről a gyermek elmondása alapján a segítő beazonosítja azokat, akikhez a gyermek még úgy érzi, hogy tartozik, és ajánlja/elősegíti a velük való viszony ápolását; ezeket az embereket forrásként használja a segítő részt vesz a folyamatosság hiánya okozta tünetek értékelésében a segítő elfogadja és alkalmazza a szakember által javasolt terápiás módszereket a segítő felméri a gyermek integrációs szintjét, az addigi ellátást nyújtó intézmények tekintetében a segítő elmagyarázza a gyermeknek a gyermekvédelem rendszerének működését, hogy megértse kapcsolatát segítőjével a folyamatosság hiányának ellenére a segítő segít a gyermek előző elhelyezéseivel kapcsolatban pozitív képet kialakítani a segítő megérteti a gyerekekkel, hogy a folyamatosság hiánya a rendszer működéséből adódik, és nem őmiatta van a segítő felkészíti a gyermeket a segítő viszonyban bekövetkező esetleges változásokra a segítő fenntartja a viszonyt a gyermekkel miután a gyermek más környezetbe kerül (visszatér családjához, örökbe fogadják, elhelyezik egy családnál, vagy más intézménybe kerül) a segítő ismeri a gyermek és családja viszonyának történetét 44


Kritikus pontok


Tevékenység

A megvalósítás módszerei • • • •

• a gyermek beillesztése családjába • • K Ö V E T É S

•

a segítő megfigyeli a gyermek és családja kapcsolatát a segítő elősegíti, hogy a gyermek és családja között folyamatos kapcsolat legyen a segítő beszélget a gyermekkel családjáról a segítő segít megérteni a családnak a gyermek szükségleteit a segítő tájékoztatja a családot a gyermek fejlődéséről a segítő felajánlja a családnak, hogy vegyenek részt az intézményben megrendezett eseményeken a segítő bevonja a családot, hogy szerepvállalásával erősítse a koherenciát és a folytonosságot

45


Kritikus pontok


V É D E L E M B I Z T O N S Á G

Tevékenység

• Biztonságérzet nyújtása bizalmas, személyes kapcsolatban, a kapcsolat megteremtése • Ellenőrízni és folyamatosan kontrollálni helyét a követésben

A megvalósítás módszerei • • • • • • •

• •

• •

• •


A kliens helyzete A segítő elérhetőségéről tesz tanúbizonyságot • segítséget kér A segítő mindig toleráns, türelmes, nyitott, őszinte és jóindulatú • nem kér segítséget • veszélyeztetett ítélkezés nélkül, a segítő elfogadja a gyermek által kifejezett érzéseket, szükségleteket és az • elhagyott önkifejezés (verbális, nem-verbális) módját • bántalmazott a segítő olyan helyzeteket teremt a gyermeknek, • szenved amelyek által megértheti az igazság • agresszív viszonylagosságát • visszautasítja a még ha a segítő megfeddi is a gyermeket, akkor is segítséget jóindulatú, barátságos, gondoskodó és empatikus a segítő segít a gyermeknek megérteni életét, A beavatkozás helye múltját • a segítő lakhelye (a a segítő tájékozódik, hogy a gyermekkel addig befogadó család foglalkozó nevelők milyen módszereket használtak, lakhelyén) ezek közül továbbviszi azokat, amelyek • állandó ellátást nyújtó hatásosnak bizonyultak, és új módszereket is intézmény bevezet • időszakos ellátást nyújtó a segítő bátorítja a gyermeket, hogy beszéljen a intézmény (kórház, stb.) felnőttekhez való viszonyáról • nappali ellátó intézmény a segítő megbeszéli a gyermekkel a szabályokat, • távolsági segítségnyújtás jogait, kötelességeit és a jutalmakat a segítő követi a gyermeket, jelen van A beavatkozás ideje tevékenységeinek helyszínén • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén a gyermek agresszióját a segítő úgy tekinti, • este interpretálja, mint a gyermek reakcióját jogos • éjszaka szükségleteinek kielégítetlenségére a segítő megvizsgálja, informálódik a gyermek A szakmai stáb rendszere személyiségéről: agresszió, frusztrációval • csökkentett állomány (kis szembeni ellenálló képesség, tipikus agresszív létszámú) reakciók, helyzetek, amely a gyermek agresszív • összetett viselkedését váltják ki • egységes 46

Kritikus pontok Kritikus pontok: • A gyermek traumatikus élményei, amelyek gátolják aktív részvételét • a kommunikáció különböző (kulturális, pszichológiai, társadalmi) korlátai • tekintélyelvűség • A média erőszakot közvetít • Az intézmény erőszakos környezetben van • A biztonság elsőbbséget élvez a gyermek felelősségvállalásával szemben • Szerepkonfliktus • Félelem • Beletörődés • közöny


Tevékenység


• A nyugtalanság csökkentése, a fóbiák kezelése

•

•

V É D E L E M

• Az agresszió, a konfliktusok, az erőszak kezelése

• •

B I Z T O N S Á G

• •

a segítő megfigyeli a gyermek viselkedését és rögzíti a problémákat a segítő tisztában van azzal, hogy a gyermek számára az „önmagává válás” frusztráció és agresszióforrás: a segítő korrekt, pártatlan, nem skatulyázza be a gyerekeket, nem sérti meg őket a segítő megtanítja a gyerekeknek, hogyan tudják szavakkal kezelni problémáikat (meg kell beszélni, az agresszió nem megoldás) Értékeli a gyermek félelmét

A megvalósítás feltételei • •

gyenge, instabil konfliktusos

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal

felajánlja a nyugtalanság kontrollálásának módszereit : • a gyermek agresszióját a segítő úgy tekinti, interpretálja, mint a gyermek reakcióját jogos szükségleteinek kielégítetlenségére • a segítő megvizsgálja, informálódik a gyermek A segítő szakmai gyakorlata személyiségéről: agresszió, frusztrációval • kezdő vagy tapasztalt szembeni ellenálló képesség, tipikus agresszív • szakmai gyakorlaton van, reakciók, helyzetek, amely a gyermek illetve betanuló agresszív viselkedését váltják ki • a segítő megfigyeli a gyermek viselkedését és A munka megszervezése rögzíti a problémákat • hierarchikusan • a segítő tisztában van azzal, hogy a gyermek • az új technológiák számára az „önmagává válás” frusztráció és felhasználásával agresszióforrás: a segítő korrekt, pártatlan, • minőségi alapon nem skatulyázza be a gyerekeket, nem sérti • A gyermek korának, meg őket nemének, és • a segítő megtanítja a gyerekeknek, hogyan érdeklődésének tudják szavakkal kezelni problémáikat (meg megfelelő lakókörnyezet kell beszélni, az agresszió nem megoldás) kialakítása és annak a segítő megállapítja mi az, ami a gyerekekből biztonságossá tétele agressziót vált ki, mi az agresszivitásuk forrása (játékok, könyvek, ha van olyan tevékenység, tárgy vagy helyzet, személyes tárgyak amely konfliktust okoznak a gyerekek között, a jelenléte, stb.) segítő alternatívát kínál ezek helyett 47

Kritikus pontok


Tevékenység


• Bizonyos tv műsorok és internet oldalak távoltartása

• •


•

• • • • • • • A proszociális viselkedés formálása • A betegségek megelőzése, elsősegélynyújtás

•

• • • •

• Segíteni a • gyermeknek, hogy visszanyerje önbizalmát és bizalmát

a segítő biztosítja a gyermek számára a lehetőséget, hogy agressziójától ne destruktív módon szabadulhasson meg a segítő magatartási szabályokat, határokat beszél meg, ajánl a gyerekeknek, és az ezek túllépésével járó szankciókat is ismerteti, megbeszéli velük a legagresszívebb gyerekekkel a segítő „kiegyezik” a gyermekek oktatásával kapcsolatban a segítő alkalmazza a szakember ajánlásait a segítő a gyermek szükségleteihez igazodó, biztonságos környezetet biztosít a segítő felméri az élettér és a specifikus tevékenységek veszélyforrásait a felmért veszélyforrásokat a segítő csökkenti, és a veszély megelőzését tűzi ki céljául a segítő időszakosan jelentést készít a gyermek értékeléséről a gyermek és az intézmény sajátságait figyelembe véve a segítő felméri a gyermek (fizikai illetve érzelmi) bántalmazásának kockázatát a segítőnek jól kell ismernie a gyerekeket: személyiségüket, érdeklődésüket, képességeiket a (maximális) siker érdekében a segítő személyessé teszi az oktatási folyamatot, és az egyes gyerekek érdeklődésének megfelelő tevékenységeket vezet be a segítő alkalmazza az aktív, megértő hallgatás módszerét a segítő feltétel nélkül elfogadja a gyermeket a segítő bátorítja a gyermek kezdeményezéseit, részt vesz megvalósításukban a segítő elmagyarázza a gyerekeknek, hogy a kudarcélmény az élet velejárója a segítő elmagyarázza a gyerekeknek a sikerélmény és az önbizalom közötti összefüggéseket 48


• •

•

•

•

az egy nevelő által kezelt gyermekek száma legyen arányban helyzetük nehézségével (sajátságaival) minden szükséges információ elérhető legyen Tárgyalási és konfliktuskezelési ismeretek és tapasztalatok a szakmai stáb szakértőinek részvételével, segítségével legyen egy hely, ahova a gyermek visszavonulhat és megszabadulhasson agressziójától, anélkül, hogy ezzel bárkit is zavarna a felmerülő problémák megbeszélésére monitoring értekezletek szervezése

• Minőségértékelési kritétiumok létezése és alkalmazása • Biztonsági kézikönyv létezése • Biztonságos fizikai környezet. • Mindenki számára megadni a szükséges speciális segítséget • Együttműködés a szociális környezettel

Kritikus pontok


Tevékenység


önbizalmát és bizalmát • a felnőttekben • • V É D E L E M B I Z T O N S Á G

• • • • • • • A hangsúlyt a megelőzésre helyezni

• • • • • • •

a segítő elmagyarázza a gyerekeknek az önbizalom és a másokban való bizalom összefüggéseit a segítő a szerepjáték és az esetelemzés módszerét használja a segítő segít a gyerekeknek abban, hogy meglássák és értelmezzék azoknak az embereknek a tulajdonságait, értékeit, akikben megbíznak, vagy akikkel szemben bizalmatlanok a segítő tiszteletben tartja azt, amiben a gyerekekkel megállapodott a segítő bizalmasan kezeli a gyerekek által rábízott titkokat (a segítő diszkrét) a segítő olyan felnőtt-modell, akiben a gyerekek megbíznak a segítő segít a gyerekeknek megoldást találni problémáikra, nehézségeikre, kifogásaikra a segítő végrehajtja tevékenységét, hogy elnyerje mások bizalmát Elemzi a gyerekekl az utca veszélyeit, a törvények nem tiszteletének következményeit. Együttműködik a helyi intézményekkel (rendőrség, iskola, egyház), hogy bemutassa a szervezett bűnözést, a szekták és a drog veszélyeit, stb. Bemutatja a gyereknek a jogait Követeti a gyerek életútját, ha elhagyja az intézetet Megtanítja a gyereknek, hogy kitől féljen és kiben bízhat Bemutatja, hogy kit értesíthet a gyerek, ha bajba kerül Találkozókat szervez utcagyerekek, drogosok és egyéb veszélyeztetettek között, hogy egymásnak bemutassák az őket érő veszélyeket. Informálja a gyerket a drogok veszélyeiről, és egészségre káros voltáról.

49


Kritikus pontok


Tevékenységek • segíteni az önállóságot

A N I M A c I Ó


• • • • •

S Z O C I A L I z Á C I Ó

•

• • • • • az életkornak és igényeknek megfelelő animációs technikák alkalmazása

• •

a segítő olyan helyzeteket teremt, amelyekben a gyermekeknek - teljes fizikai és érzelmi biztonság mellett - önállóan kell döntéseket hozniuk a segítő bátorítja a gyermeket és jutalmazza, ha jól csinál meg egy feladatot a gyermekek kudarcélményeit a segítő tanulási helyzetként mutatja be nekik, bátorítja a kezdeményezéseket ítélkezés nélkül, a segítő elfogadja a gyermek által kifejezett érzéseket, és az önkifejezés (verbális, nem-verbális) módját a segítő támogatja a gyermeket saját identitásának felépítésében a segítő tanul a gyermekektől és a közöttük lévő viszonyokból a segítő szorgalmazza a gyerekeknek a közösség tevékenységeiben való önálló részvételét, de nem teszi ki őket krízishelyzeteknek a segítő megtanítja a gyerekeknek megtervezni és megszervezni tevékenységeiket a segítő részt vesz minden a gyermekek által szervezett eseményen a segítő megkönnyíti a gyermeknek az éntudat kialakítását a segítő több technikát használ: szerepjáték, tanító játékok, dramatizálás (DRÁMA), versenyek a segítő tisztában van a gyermek igényeivel a segítő részt vesz a gyermekek által javasolt tevékenységek megszervezésében

50

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes

Kritikus pontok •

• • •

• • • • •

• •

a személyzet és az intézmény autoriter/tekintélyelvű hozzáállása a gyermek szabadságát csökkentő túlságos védelem egyensúly a gyermek igényei és a kitűzött célok között egyes technológiák elérhetetlensége az elszigetelt közösségekben az új technológiáktól való függés, a közvetlen kapcsolatok rovására a nevelő és a gyermek temperamentuma közötti összeférhetetlenség A gyermek traumatikus élményei, amelyek gátolják aktív részvételét Más (a többi) gyermekek féltékenysége A tekintély és az engedékenység, valamint a szabályok és gyermekek kezdeményezései közötti egyensúly fenntartása Alapelvek rugalmatlansága A nemi sztereotípiák hangsúlyozása


Tevékenységek


• új technológiák alkalmazása A N I M A c I Ó


• elég nagy, szilárd és koherens keretet adni (anélkül, hogy ez a keret merev lenne); a • munka során ezt folyamatosan • alkalmazni • • •

a segítő használja a (társadalmi) környezet forrásait, a segítő a csoport és az egyéni kreativitást serkentő technikákat használ • a segítő tájékozódik az oktatást, a kultúrát és a társadalmat érintő új technológiák használatának lehetőségéről • a segítő amilyen gyakran csak lehet integrálja az új technológiákat a gyermekcsoporttal végzett tevékenységekbe (kommunikáció a háló(zato)n, internetes keresési feladatok, munka a számítógép segítségével, audio és video eszközök használata, képek és hangok használata a gyermekek szervezte tevékenységek illusztrációjára, az Interneten „kapcsolatba lépni” a kultúra és a sport világának szereplőivel) • a segítő versenyeket, vetélkedőket szervez más községek gyermekeinek bevonásával • a segítő bátorítja a gyerekeket, hogy alakítsanak ki kapcsolatokat az Internet segítségével • a mindennapi tevékenységben a segítő használja az új technológiákat (számítógép, telefon, mobiltelefon, fax, stb.) a segítő elmagyarázza a gyerekeknek az intézmény szabályait a segítő megbeszél a gyerekekkel egy adott határszámot, szabályozást, és a hozzá kapcsolódó szankciókat és jutalmazást a segítő a határokat, szabályokat egyszerűen, pozitívan és meggyőzően jelöli meg ezeket a határokat, szabályokat a segítő összeegyezteti az intézmény szabályaival szükség esetén a segítő változtat ezeken, ha úgy találja, hogy a határok, szabályok már nem kompatibilisek 51

A megvalósítás feltételei • •

Kritikus pontok •

gyenge, instabil konfliktusos

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal

A segítő nehezen ismeri fel saját előítéleteit

•

A fegyelmezés szigorúsága

•

A nemi sztereotípiák hangsúlyozása

•

A saját előítéletek tudatosításának nehézsége.

A segítő szakmai gyakorlata • • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló • A munka megszervezése • hierarchikusan • az új technológiák felhasználásával • minőségi alapon • anyagi/tárgyi háttér a különböző tevékenységek megvalósításához • az intézmény és a közösség közötti kapcsolat létrejötte • az intézményen belül és a közösségben rendelkezésre állnak az anyagi és a tárgyi

A szociális partnerek mozgósításának nehézsége. Az eszközök hiánya


A N I M A c I Ó


Tevékenységek


• a segítő maga is betartja az intézmény szabályait és a gyerekekkel kialakított határokat, szabályokat is • a segítő folyamatosan alkalmazza a szabályokat, határokat és folyamatosan ellenőrzi ezek betartását • a segítő bevonja gyerekeket azon viselkedések megítélésébe és szankcionálásába, amelyek túllépik a közösen meghatározott határokat, normákat • a segítő felismeri a gyermek fejlődési és tanulási • ösztönző környezetet szükségleteit biztosítani • a segítő azonosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges forrásokat • a segítő felismeri a gyermekek egyéni igényeit • a gyerekek igényinek megfelelően a segítő individualizálja a tevékenységeket • a segítő közreműködik egy biztonságos rekreációs, játékot és tanulást lehetővé tevő tér kialakításában • a segítő bátorítja a gyerekeket a tanulási helyek otthonossá tételére, hogy az minél jobban ösztönzőbb legyen • a segítő ingerek és tanulási formákkal segíti a gyerekek tanulását: jutalmakat helyez kilátásba; • a sikerre helyezi a hangsúlyt (nem a kudarcra); a gyerekek érdeklődési körének megfelelően oktató tevékenységeket szervez (szakkörök); • előtérbe helyezi a gyakorlatban való tanulást; megkülönbözteti a kulturális gyakorlatot; a versenyhelyzetet és az együttműködést motivációs eszközként használja; • a gyerekeknek különböző szerepeket és felelősségeket ad; releváns módszereket használ a környezet „megpezsdítésére”; • a tevékenységek közben többféle kulturális tapasztalatot nyújt a gyerekeknek;

52


•

anyagi és a tárgyi források a rekreációs tevékenységekhez dokumentációs források; az oktatási, kulturális és szociális célú technológiákhoz való hozzáférés

Kritikus pontok


A N I M A c I Ó


Tevékenységek


• választási lehetőségeket hagy a gyerekeknek; demokratikus vezetési stílus: bevonja a gyerekeket a döntéshozatalba; • a tevékenységek során szabad mozgástere van a gyerekeknek, testükkel kifejezhetik magukat; serkenti és értékeli a kreativitást; • Fejleszteni a • segít, hogy a gyerekek felismerjék nemi értékeiket gyermek kreativitását (nemi identitásukat); • az egyes nemeknek megfelelő tevékenységeket végeztet, végez a gyerekekkel, olyan tevékenységeket végez, végeztet a gyerekekkel, • Polgári szellem hogy azok elősegítsék, hogy jó összhangban éljenek kifejlesztése együtt; bemutatja a nemek társadalmi szerepeit és kritikus megvilágításba helyezi ezeket • A szocializációs ágenseket bevonni a fejlesztésbe

• elősegíteni a nemi identitás kialakulását • Hasznosítani a gyermek kulturális azonosságtudatát, ha a kisebbséghez tartozik

53


Kritikus pontok


Tevékenység • Folyamatosan tanulni


P R O F E S S z I O N A L I z A L Ó D Á S

• • • • Segítséget kérni

•

• • • anyaggyűjtés, tanulás a továbbképzéseken kívül

• •

• •

a segítő személyessé teszi szakmai kapcsolatát kollégáival és más szakemberekkel a segítő felméri/megállapítja milyen új forrásokat lehet integrálni az intézmény működésébe a segítő használja a közösség már létező forrásait/lehetőségeit: gyermekklubok, múzeumok, könyvtárak, szakemberek, támogató csoportok a segítő felismeri a szakmájával járó stressz jeleit és megfelelő módon csökkenti hatását a segítő oktató tevékenységébe integrálja érdeklődési köreit és szakmán kívüli kompetenciáit a segítő megpróbál bizonyos problémák megoldására, kezelésére szakosodni (mint például az agresszió kezelése, kreativitásfejlesztés, tevékenységek kihasznált vagy fogyatékos gyermekekkel, stb.), hogy más szakembereknek tudjon releváns segítséget nyújtani a segítő keresi a szakmai, szociális előmenetel és kompetenciáinak elismerésének, elismertetésének lehetőségét a segítő szisztematikusan használja a munkájának elemzésére és formalizálására szolgáló eszközöket a segítő használja a követés speciális formáit: páros megfigyelés, klinikai megfigyelés, stb. a segítő munkája elemzésének kritériumaként használja a gyermek egyéni gondozási tervét, az ennek alapján bekövetkezett fejlődést, a saját szakmai elégedettségét, és azt hogy beavatkozása mennyire segíti a többi szakember által javasolt terápiás folyamatokat a segítő összehasonlítja szakmai gyakorlatát kollégáiéval a segítő minden tervezett vagy folyamatban lévő tevékenységére értékelési szempontokat dolgoz ki

54

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes

Kritikus pontok •

• •

• • • • • • •

•

az oktatási tevékenység értékelése és a gyermek globális értékelésének teljes különválasztása személyzeti változások a jogi szabályozás, az irányvonalak és a szociális gyakorlat gyakori/gyors változása kimerültség beletörődés fatalizmus a változásokkal szembeni ellenállás merevség kollégák közötti versenyhelyzet, rivalizálás a segítői viszony összetettsége, vagy a segítői viszony túlságosan egydimenziós felfogása a számítógép túlzott használata a közvetlen emberi kapcsolatok rovására

• A továbbképzési alkalmak komplexitása • • A segítő határainak nyilvános felismerése


Tevékenység



• a segítő elemzi munkáját, gyakorlatát

• • • •

• a beavatkozás, • szolgáltatás értékelése • • • • • • A segítő és a kliens érdekeinek együttes kezelése

• •


• gyenge, instabil tevékenységének hatékonyabbá tételéhez a segítő használja más szakemberek tanácsait, • konfliktusos visszajelzéseit A beavatkozás módja a segítő integrálja saját tevékenységeinek értékelését az adott segítő viszony egészének • egyszemélyes értékelésébe • csoportos a gyermek teljesítményét a segítő, mint saját • hálózatban történő tevékenységének értékmérőjét tekinti • a családdal közösen

Kritikus pontok • Autoriter irányítási stílus • Ellenállás a változásoknak

a segítő pontosan meghatározza szerepét a segítő A segítői felelősség helyzete viszonyban • teljes felelősséget vállal más szakemberek bevonásával a segítő • átruházott felelőssége meggyőződik róla, hogy döntései, cselekedetei és van helyzetfelmérése helytállóak • a családdal közös a segítő más szakemberek segítségét kéri, hogy a felelősséget vállal nehéz helyzetekben a megfelelő megoldást tudja • A segítő kapcsolat választani A segítő szakmai gyakorlata komplexitása és annak a segítő tanul saját hibáiból, hogy nehogy újra • kezdő vagy tapasztalt kockázata, hogy elkövesse azokat • szakmai gyakorlaton van, egydimenziósnak látjuk illetve betanuló a segítő kifejezi érzéseit, még ha azok negatívak is . a segítő megállapítja saját frusztrációjának forrásait A munka megszervezése • A számítógép túlzott a segítő kontrollálja frusztrációit, hogy azok ne • hierarchikusan használata törést okoz a kerüljenek bele a gyermekkel való viszonyába • az új technológiák személyek közti kapcsolatban a segítő megállapítja melyek a gyermeknél azok a felhasználásával frusztrációk, amelyek a segítő viszonynak tudhatók • minőségi alapon be a segítő segít a gyermekeknek, hogy a frusztrációt, • minden szükséges • A ygerekt stigmatizáló mint az élet velejáróját, és megértésüket, mint saját tárgykörre kiterjedő diagnózis fejlődésük egyik forrását fogják fel adatbázis, dokumentáció . a segítő a gyermekkel közösen megkeresi a szükséges • Önkéntesek képzése. gyermek frusztrációinak okát, és közösen keresnek • időközönként megoldásokat tapasztalatcsere a segítő elfogadja, ha a gyermek más felnőttekkel lehetősége az intézmény jobb viszonyban van, mint vele multiprofesszionális szakmai stábjának 55



Tevékenység • Tájékozódni a kulturálismés sporteseményekről, amelyek a gyerek szabadidejének eltöltését szolgálják


• Minden kompetenciájához rendelkezik értékelési kritériummal

• • • •

• • Ismeri a politikai, intézményi kontextust

• •

• Elsajátítja a gyerekről való gondoskodás új politikáját

• • • •

a segítő megosztja a szakmai stábbal az egyes gyermekek frusztrációjának okait és a lehetséges megoldásokat a segítő segít a gyermeknek fejleszteni identitását és önismeretét a segítő a gyermek sikerét részben a sajátjának tudja be a segítő segít a gyermeknek közelebb kerülni a siker-modellekhez a segítő különböző viselkedési mintákat mutat meg a gyermeknek a segítő segít a gyermeknek rövid és hosszú távú célokat kitűzni maga elé a segítő rendszeres időközönként jelentésben rögzíti a gyermek helyzetének alakulását, szükségleteinek változását, a gyermek globális fejlődését; saját szükségleteinek felmérését szakember-gyermek és a gyermekek egymás közötti viszonylatában a segítő folyamatosan igazítja oktatási tevékenységét a szakemberek által kidolgozott értékelési szempontokhoz a segítő a gyakorlatban ellenőrzi ezeknek az értékelési szempontoknak a relevanciáját, és erről tájékoztatja a szakembereket a felmerülő problémák megoldása érdekében a segítő szakmai értekezleteken vesz részt a segítő pontosan meghatározza célkitűzéseit a segítő megfigyelési szempontokat dolgoz ki a segítő kiválasztja a helyzetnek és a gyermek személyiségének megfelelő értékelési eszközöket a segítő használja a monitoring speciális formáit: páros megfigyelés, klinikai megfigyelés, stb.

56


•

•

•

• • • •

szakmai stábjának szakembereivel, esetleg külső szakemberekkel (az elért eredmények értékelése jogi, közösségi, gyakorlati és az intézmény által kitűzött irányvonalak szempontjából) olyan intézményi háttér, amely jutalmazza, előnyben részesíti az innovációk beemelését az oktatásba és a továbbképzéseket a továbbképzés lehetősége (kurzusok, konferenciák, szemináriumok) hozzáférés a gyermeket, családját és a gyermekvédelemben bekövetkezett jogi szabályozási változásokat érintő információkhoz stresszfelmérő eszközök rendelkezésre állása források elérhetősége a közösségi munkában a segítőket ösztönző pozitív szerepmodell szakemberek által kidolgozott egyéni gondozási terv

Kritikus pontok • A szakmai deontológiai normák megfogalmazásának hiánya • A kisebbségek diszkriminációja • A gyermekről hibás reprezentációt ad • • A szakma pénzügyi helyzetének helyzet instabilitása. • • A segítő szakmai kompetenciáinak hiánya


Tevékenység


R P R O F E S S z I O N A L I z A L Ó D Á S

• • Egészbe integrálja a jogi, gazdasági, pszichológiai, kulturális referenciákat •

• Elsajátítja a minőségi protokollt

•

• Megfelelő módon használja a szakami eljárásokat, az adminisztratív formaságoka

• •

• • Kifejleszti a csapatban dolgozás képességét • Részt vesz az intézmény menedzsmentjében

•

• •


a segítő információkat kér munkaadójától a jogi szabályozás változásairól és az új szabályok alkalmazásáról a segítő elemzi az intézményi politika (az intézmény által kijelölt irányvonalak) megváltozásának hatásait munkájára (megszorítások, lehetőségek), és ehhez igazítja tevékenységét a segítő kezdeményezi, és részt vesz anyagi források gyűjtésében, és új támogatók keresésében a segítő hozzájárul az intézményi ellátás minőségének és a gyermekek közösségének javításához, jobbá tételéhez a segítő betartja a szakmai etika normáit a segítő a segítői viszonyt, mint a gyermek sajátos személyiségjegyeinek és a jogi gazdasági, adminisztratív, pszichológiai, kulturális, etikai és szakmai etikai szempontok összhangját tekinti a segítő a segítői viszonyt a gyermek szükségleteinek megfelelően alakítja a segítő felméri a jogi gazdasági, adminisztratív, pszichológiai, kulturális, etikai és szakmai etikai körülmények hatását munkájára a segítő a számítógépet adatbázisként, és jelentések írására és továbbítására használja a segítő ismeri, és megfelelően tudja használni a kommunikációs és információs eszközöket (különféle telefonálási módok, posta, távirat, Internet, írott sajtó és vizuális média, könyvek, stb.), hogy ezzel fejlessze és kamatoztassa kompetenciáit

57

•

• • •

• • •

• •

hasznos gyakorlatelemzési szempontok többféle önértékelési és a gyermek teljesítményét értékelő eszközök megléte tevékenységelemzés monitoring és a szakemberek támogatása időszakos helyzet és szükségletfelmérő és a gyermekek fejlődését értékelő értekezletek, az érintettek bevonásával különböző kulturális modellek elérhetősége adatbázis, hozzáférés a jogszabályokhoz tárgyi feltételek (számítógép, egyéb felszerelések, Internet hozzáférés, stb.) külső szakemberrel való konzultáció lehetősége különböző információs és kommunikációs eszközök elérhetősége

Kritikus pontok

58

3

FEJEZET

III. Képzési referenciák elhagyott gyermekek segítőinek

59

60

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT GYEREKEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 1. funkció


Tevékenységek

TUDÁS

Képesség • Csökkenti a gyerek és a • Megválasztani azokat a hanghatásokat, amelyek szülők aggódását megnyugtató hatásuak • Reagálni a kliesns által kifejezett érzelmekre • A fizikai kontaktust és az optimális távolságot • Aktív empátiás használni a klienssel. meghallgatást biztosít • Saját szakmai szerepét megmagyarázno a gyereknek, szülőnek • A szülő véleményét figyelembe venni a gyerekkel kapcsolatos döntéseknél

• Használja a résztvevő megfigyelést

• • • • • • •

• A gyerek nézőpontjának • integrálása a döntésekbe. • • • A gyerek intimitását respektálni • Betartani a gyermeknek ígért határidőket

• Elfogadtatni a segítséget

•

• Motiválni a gyereket a segítő kapcsolat elfogadására • S’informer sur Tájékozódni a gyermek szenvedéstörténetéről • Történeteket és szerepjátékokat használni

Kapcsolódó tudás Fejlődéspszicho-lógia, életkorok pszichológiája kommunikáció-elmélet megfigyelési technikák meghallgatási technikák szakmai etika színházművészeti ismeretek a bántalmazás és a szenvedés pszichológiája a segítői viszonyban részt vevő intézmények ismerete jogi és jogszabályi ismeretek családismeret multikultúrális környezet ismerete

• Általános ismeretek : • Történelem, etológia, a kisebbségek szociológiája Etnokulturális pszichológia la

61

Források • • • • • • • • • • • • •

Attitűd empatikus türelmes kitartó szigorú toleráns kreatív motivált és tud motiválni megértő meggyőző figyelmes feladatára koncentrál érzelmileg stabil érdeklődő

Pedagógiai eszközök: • szerepjáték, • tanító (didaktikai) játékok, • esetelemzés Általános tárgyi feltételek: • speciálisan kialakított tér; • formális és informális keretek, hogy a multiprofesszionális szakmai stáb szakemberei esetelemzést végezzenek; • számítógép-hálózat a rendszeren belüli (írásbeli, audio vagy video) kommunikáció elősegítésére; dokumentációs adatbázis: • különböző értékelési rendszerek, nyomtatványok, jelentések, • belső és nemzeti törvényi rendelkezések, stb.; i • nformációk az elhagyott gyermekeket segítő szociális beavatkozókról; • az intézmény belső és külső partnerei • emberi erőforrások Más eszközök : • • •

Vido, cd-rom dvd, film, könyvek Telefonszolgálat Mesék, rajzok



Tevékenységek

TUDÁS

Képesség Kapcsolódó tudás Módszertan : • Személyessé tenni a kapcsolatot, elfogadni a titkot • Csoportmunka a gyerekekkel és • Belehelyezkedni a • Aktív hallgatást használni partnereikkel szenvedés és a • Stabil és állandó bántalmazás világába, értékrendszert használni • Egyéni munka a szembenézni a gyerekekkel • Megfigyelni a gyerekek nélkülözéssel, dolgozni közti interakciót a helyzet megoldásán • Motiválni az egyént, hogy tegye személyessé életterét • Hozzájárul, hogy a gyerek újraépítse kapcsolatát a családjával • Előnybe részesíti a család szerepét • Meghatározni a beavatkozás határait, együttműködni a (többi beavatkozóval), • elkerülni a mindenhatóság érzését, meghatározni a segítő szerepét • Segíteni a gyermeket, hogy hozzászokjon új helyzetéhez, hogy megtalálja magát a bonyolult kapcsolati rendszerben

62

Források Attitűd


Tevékenységek

TUDÁS Képesség


• Teljes diagnózist készíteni a gyermek orvosi, szociáliscsaládi és pszichológiai állapotáról

• Magyaráni a gyermek viselkedését • Hierarchizálni a gyermek szükségleteinek kielégítését • Segíteni az érzékszervi sérült gyereket segédeszközzel ellátni • Segíteni a gyereket szülei alkalmatlanságának vagy hiányának felismerésében

• Összegyűjteni a gyerekre vonatkozó információkat más szakemberektől • Megfigyelni a gyermek viselkedését • Prioritásokat meghatározni a gyerek igényeinek kielégítésében • A gyermek igényeinek megfelelő források megtalálása • A gyermek igényeinek értékelése összehasonlítva az előző értékelésekkel

• • • • •

• • • • • •

Kapcsolódó tudás szociálpszichológia az együttműködés pedagógiája a (valamilyen szituációban való) részvétel pedagógiája fejlődéspszichológia az interkulturalitás pszichológiai, etnológiai és szociológiai hátterének ismerete kommunikációelmélet a szakmai etika szabályainak ismerete tanácsadási technikák a szükségletek elmélete a ragaszkodás elmélete irodalmi és filmművészeti ismeretek

• A segédeszközöket a gyermek speciális igényeihez igazítani

• A bántalmazás és a szenvedés pszichológiája

• Új szokások kialakítása, hogy a gyermek kompenzálni tudja azt, amit elvesztett

• A pszichomotoros fejlődés és elemi orvosi ismeretek

• Felajánlani a szülő viselkedésének magyarázatát

• A gyermeki jogok ismerete

• A gyermekvédelemről szóló egyezmények • Az emberi kapcsolatok elmélete • Családszociológia 63

Források Attitűd • empatikus • türelmes • kitartó • szigorú • toleráns • kreatív • motivált és tud motiválni • megértő • meggyőző • figyelmes • feladatára koncentrál • érzelmileg stabil • érdeklődő • jó stressz és frusztrációtűrő képessége van

Pedagógiai eszközök: • szerepjáték, • tanító (didaktikai) játékok, • esetelemzés Általános tárgyi feltételek: • speciálisan kialakított tér; • foncsor nélküli tükrök; • audio és video felszerelés; • formális és informális keretek, hogy a multiprofesszionális szakmai stáb szakemberei esetelemzést végezzenek; • dokumentációs adatbázis: • különböző értékelési rendszerek, • nyomtatványok, jelentések, törvényi rendelkezések, • gyakorlati szakirodalom; • főbb esetelemzések dokumentációja • egyéb anyagi, tárgyi források


Tevékenységek

TUDÁS Képesség

A

• Az elhagyottság tüneteinek értékelése az életkor függvényében

S Z Ü K S É G L E T E K M E G H A T Á R O Z Á S A

• Megfigyelni és rögzíteni a szülő viselkedését a gyerekkel

Kapcsolódó tudás .

• Az alkalmazkodás kialakítása a szülő nem megfelelő viselkedésének átalakításával • Telejes listát készíteni az elhagyottság tüneteiről • A speciálisták által ajánlott megfelelő terápia használata • Felkészíteni a gyereket a segítő kapcsolatban bekövetkező változásra •

• kezelni a (bírósági döntések, a befogadó családok változásából adódó) folyamatosság hiányát

A ygerek szociális integrációját értékelni,

• Értékelni a gyerek bántalmazásának kockázatát • A gyermek önértékelési szintját felmérni •

Segíteni a gyereknek elérhető célok kitűzésében 64

Források Attitűd


Tevékenységek

TUDÁS Képesség

Kapcsolódó tudás

A S Z Ü K S É G L E T E K

• felmérni a gyermek marginalizációjának és bántalmazásának kockázatát (esélyeit)

• elősegíteni a nárcisztikus helyreállítást (a nárcizmus helyreállását)

M E G H A T Á R O Z Á S A

65

Források Attitűd


R É S Z V É T E L

Tevékenység • • segíteni a klienst a megoldásokhoz vezető úton, rugalmasságában • • • • •


• felmérni a kliensek (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális és spirituális) szükségleteit

•

• • •

• Kifejleszteni a gyerekben a segítségkérés és a segítségadás képességét

Képesség A gyerek képességeit érvényesíteni Különböző tapasztalatok és környezet meghatározása A gyermek bevonása a család tevékenységébe A gyermek viselkedésének magyarázata. Különböző kulturális modellek felajánlása A draáma és a szociálpedagógia módszereinek ismerete A segítség intenzitását úgy meghatározni, hogy a gyermek ne legyen se passzív, se függő Ösztönözni a gyereket megfelelő döntésekre Átalakítani az iskolai kudarcokat. Közlekedés, térbeli tájékozódás gyakorlása nyitott térben.

• • • •

• • • • • • • • • • • • • •

• A közösségi szabadidős lehetőségek kihasználás • Egy technika többvariációját alkalmazni. • Megtanítani a gyereket a háztartási eszközök • alkalmazására.

TUDÁS Kapcsolódó tudás fejlődéspszichológia kommunikációelmélet higiéniai, komfort, segítségnyújtási és vészhelyzeti technikák technikai alapismeretek: segítségnyújtás vészhelyzetben, ergonómia, higiénia, közegészségügy családismeret szociálpszichológia az együttműködés pedagógiája a (valamilyen szituációban való) részvétel pedagógiája fejlődéspszichológia képzőművészeti ismeretek (helyi) földrajz és történelem (Csapat)sportok Barkácsolás Kreativitási technikák Motivációs technikák Jogi ismeretek Érzékeléselmélet Élettér kialakítása gyakorlati és művészi tevékenységek alkalmazásával A hangok, a zene és a fény használata 66

Források • • • • • • • • • • •

Attitűd empatikus türelmes kitartó szigorú toleráns kreatív motivált és tud motiválni megértő meggyőző figyelmes érzelmileg stabil

• pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító (didaktikai) játékok, esetelemzés • általános tárgyi feltételek: speciálisan kialakított tér (foncsor nélküli tükrök, például); audiovizuális felvételek, és szakemberek kommunikációs szituációiról készült felvételek; audio és videofelvételek (közös • Együttműködő vetítésre, hallgatásra); • Kezdeményező dokumentációs adatbázis: • Képes más szakemberrel különböző jegyzőkönyvek, etikusan kommunikálni útmutatók, űrlapok; anyagi feltételek (beleértve a • A gyermeknek modellként közlekedési eszközöket is), szolgál hogy meg lehessen figyelni a kommunikáció speciális • Nem részrehajló, nem formáit (körmenetek, diszkrimináló rituálék, különleges • Érzékeny a fizikai események, stb.) szenvedésre


Tevékenység Képesség

R É S Z V É T E L

• A segítséget e gyermek sajátos igényeihez igazítani

É L E T B E N

• A segítő kapcsolattal összefüggő technikák használata • Pszichoterápia, zeneterápia • A kisebbségi nyelv alapvető ismerete

A M I N D E N N A P I

• A sérült gyermek igényeihez igazodó infrastruktúra kialakítása • Az együttműködés szokásának kialakítása • A polgári értékek kiművelése

TUDÁS Kapcsolódó tudás

• elősegíteni a kliens autonómiáját

• Az elhagyott sérült gyermek nevelési módszereinek simerete • Forráskeresés ismerete

• A sérült gyerekek autonómiáját támogatni

• Az életkeretek meghatározása (higiénia, háztartás, ergonómia)

67

Források Attitűd


Tevékenység • kommunikáció különböző módjainak (verbális, nonverbális, stb.) megértése

• • • •


• • • a hallott, megfigyelt megfigyelések szóbeli és írásbeli továbbítása

• • • • • • • • • •

TUDÁS Képesség Kapcsolódó tudás A gyermek kommunikációjában • szociálpszichológia a kulcsszavak azonosítása • fejlődéspszichológia, életkorok pszichológiája A gyermek kommunikációjának értelmezése (játék, rajz, stb.), • kommunikációelmélet A gyermekkel való beszélgetés • meghallgatási technikák újraértelmezése • szociológia/megfigyelési A gyermek nem verbális technikák viselkedéséhez alkalmazkodni • tárgyalási módszerek Más forrásból származó • szakmai etika információkat keresni és • interjú fogadni • színházművészeti A sírás különböző fajtáit ismeretek értelmezni. • nyelvészet, Az agresszió, az önagresszió nyelvtudomány magyarázataI. • Az Emberi jogok Tiszteletben tartani a gyermek nyilatkozata kommunikációját Informálni a csapatot a gyerek fejlődése következtében bekövetkező változásokról Elemezni és rögzíteni a gyerek viselkedését Ellenőrizni a pontatlan információkat Találkozókat előkészíteni az informálódás érdekében. Alkalmazkodni a parter kulturájához Írásban és szóban világosan kifejezni saját magát Felhasználni az új kommunikációs technikákatI Értékelni az információk igazságát és hasznosságát 68

Források • • • • • • • • • • • • •

Attitűd empatikus türelmes kitartó szigorú toleráns kreatív motivált és tud motiválni megértő meggyőző figyelmes feladatára koncentrál érzelmileg stabil érdeklődő

•

•

pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító (didaktikai) játékok általános tárgyi feltételek: audiovizuális felvételek, és szakemberek kommunikációs szituációiról készült felvételek; anyagi feltételek (beleértve a közlekedési eszközöket is), hogy meg lehessen figyelni a kommunikáció speciális formáit (körmenetek, rituálék, különleges események, stb.)



• beszélgetés irányítása


• a helyzetnek megfelelő üzenet átadása a hallgató részére

• információátadás


• A különböző forrásból származó információk között korrelációt teremteni • A szókincset fejleszteni • Javítani a helyesírást, kiejtést • A süket-némákkal való kommunikáció technikáinak ismerete • A nyelvi kreativitás fejlesztése verbális játékokkal • Adatbázisok látrehozása • Rajz, zene, tánc, számítógép mint a kifejezés módja a gyerekeknél, • Segítse a gyermeknek saját kulturáját megérteni • A kisebbségi gyerekkel az anyanyelvén beszélni • Segíteni a gyermeknek a kisebbség nyelvét használni

• felismerni a kommunikáció különböző forrásait • A gyerek verbális és nem verbális kommu nikációs készségének fejlesztése 69

Források Attitűd




• A gyerek nyelvi zavarainak korrigálása


• A metanyelvi képességek fejlesztése • Új kommunikációs csatornák nyitása a gyermekkel • Beszélgetőkörök szervezése szülőkkal, specialistákkal

• Az interkulturalitás számbavétele

70

Források Attitűd


Tevékenységek • Cselekvési terv kidolgozása • Személyessé tenni a kapcsolatot

K Ö V E T É S

• Elhelyezni magát a segítő kapcsolatban

• Az önismeret képességének kialakítása

• Közvetítő szerep betöltése a szociális, gazdasági, kulturális környezetben

• Beleélni magát a szenvedés, bántalmazás helyzetébe

• • • •

Képesség A gyermek indokolatlan igényeit megvalósítható célokká alakítani Megszervezni a gyermek ünenpeit Bátorítani a gyerek kezdeményezését Megtanítani dönteni

• Koherens értékrendszert ajánlani • Számba venni azokat az igényeket, amelyek a saját kívánságaival nem egyeznek meg • Használni a szociális összehasonlításokat • A psichodiagnosztika technikáit használni. • A testi változásokat elfogadtatni. • Informálódni a gyerek szenvedésének történetéről • Medfigyelni a gyerek fejlődését • Használni a meséket és a játékot a fejlesztésben • Kezelni a sürgős eseteket • Megmagyarázni a gyermeknek a jogait. • Játszani a gyerekkel • Használni az aktív hallgatást • Megmagyarázni a gyereknek a gyermekvédelmi rendszer működését. • Alternatív magyarázatokat ajánlani a korábbi elhelyezési tapasztalatokhoz

TUDÁS Kapcsolódó tudás • szociálpszichológia • fejlődéspszichológia, életkorok pszichológiája • kommunikációelmélet • meghallgatási technikák • szociológia/megfigyelési technikák • tárgyalási módszerek • szakmai etika • színházművészeti ismeretek • alapvető egészségügyi ismeretek • a bántalmazás ismerete • az elutasítás elmélete • attachement (kötődés) elmélet • szemiológia (szimbólumok megfejtése) • a bántalmazás és a szenvedés pszichológiája • frusztrációs és stressz helyzetben való beavatkozási technikák ismerete • emberi jogi és gyermekjogi ismeretek • A kisebbségek története • Etnokulturális pszichológia • Stresszkezelési technikák • Csoportdinamika 71

Források Attitűd • empatikus • pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító • türelmes (didaktikai) játékok, • kitartó esetelemzés • szigorú • általános tárgyi feltételek: • toleráns • speciálisan kialakított tér • kreatív (foncsor nélküli tükrök, • motivált és tud például); audiovizuális motiválni felvételek, és szakemberek • megértő kommunikációs • meggyőző szituációiról készült • figyelmes felvételek; kommunikációs • feladatára koncentrál eszközök (telefon, • érzelmileg stabil számítógép, fax, stb.); • érdeklődő különböző feladatokat végrehajtani képes aktorok • (a szakmai gyekorlaton lévők, a képzők és szakemberek között); anyagi feltételek (beleértve a közlekedési eszközöket is), hogy meg lehessen figyelni a kommunikáció speciális formáit (körmenetek, rituálék, különleges események, stb.); dokumentációs adatbázis: különböző jegyzőkönyvek, útmutatók, űrlapok


Tevékenységek •

• Megelőzni a bántalmazás minden típusát

• • •

K Ö V E T É S

• A segítő, mint szakember helyettesíti a családot

• •

Képesség Felkészíteni a gyereket a gondoskodás rendszerében várható változásokra. Megismerni a csalág és a gyerek kapcsolatának történetét Megfigyelni a csalág-gyerek interakciót Értékelni a csalág-gyerek kapcsolat folyamatos fenntarthatóságát Informálni a családot agyerek fejlődéséről Bevonni a családot a folytonosság biztosításába

TUDÁS Kapcsolódó tudás • Személyiségelméletek • Speciális oktatási szükségletek

72

Források Attitűd



Tevékenységek • Biztonságérzet nyújtása bizalmas, személyes kapcsolatban, a kapcsolat megteremtése

•

• •

• Ellenőrízni és folyamatosan kontrollálni helyét a követésben

• • •

• • A nyugtalanság • csökkentése, a fóbiák kezelése • • • Az agresszió, a konfliktusok, az erőszak kezelése

• • •

Képesség A felnőtek és gyerekek viselkedésének magyarázatára modelleket ajánlani. Konstruktív problémamegoldási stratégiákat javasolni. A gyermekben saját viselkedés-kontrollját kialakítani. Segíteni a gyereknek saját élettapasztalatait magyarázni. Motiválni a gyereket, hogy beszéljen a felnőttekkel kapcsolatos tapaszatlatairól. Megbeszélni a gyerekkel a szabályokat, feladatokat, jogokat. Értékelni a gyermek félelmét. Szenzibilizálási technikák használata Megfigyelni a gyermek viselkedést. Értékelni a gyerek frusztrációjának és erőszakos viselkedésének kockázatát Megtanítani a gyereket a megbeszéléssel történő konfliktus-rendezésre. A gyermek agresszióját mederben tartani Szerződést kötni a legagresszívabb gyerekekkel.

• • • • • • • • • • • • •

•

TUDÁS Kapcsolódó tudás a hang, a zene és a fények használata modellezés kertészeti ismeretek ergonómia design, építészet fejlődéspszichológia a kommunikáció és a közvetítés elmélete és technikái a szakmai etika szabályainak ismerete tanácsadási technikák kommunikációelmélet csoportdinamika tárgyalási technikák A minőségbiztosítási és biztonsági szabályok, eljárási rendek alapelveinek ismerete az interkulturalitás pszichológiai, etnológiai és szociológiai hátterének ismerete

• A biztonsági szabáélyok ismerete. • Orvosi ismeretetek : • Higiénia . • Táplálkozás, egészséges életmód. • Veszélyes viselkedések : addiktív anyagok használata 73

Források Attitűd • empatikus • türelmes • kitartó • szigorú • toleráns • kreatív • motivált és tud motiválni • megértő • meggyőző • figyelmes • feladatára koncentrál • érzelmileg stabil • érdeklődő • megnyugtató • pozitív • partner a kapcsolatokban • Kooperativ • Innovátor • Magas intelligencia szinttel rendelkezik •

Bátor

• pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító (didaktikai) játékok, drámaterápia, esetelemzés • általános tárgyi feltételek: speciálisan kialakított tér; audiovizuális felvételek, és szakemberek kommunikációs szituációiról készült felvételek; audio és video felszerelés (felvételre és vetítésre alkalmas); foncsor nélküli tükrök; és videofelvételek (közös vetítésre, hallgatásra); dokumentációs adatbázis: különböző jegyzőkönyvek, útmutatók, űrlapok


Tevékenységek • • • Bizonyos tv műsorok és internet oldalak • távoltartása • •

V É D E L E M

• A proszociális • viselkedés formálása •

B I Z T O N S Á G

•

• A betegségek megelőzése, elsősegélynyújtás

• Segíteni a gyermeknek, hogy visszanyerje önbizalmát és bizalmát a felnőttekben

•

• • • •

• • A hangsúlyt a megelőzésre helyezni

Képesség Blokkolni a felnőteknek szánt sitokat Magyrázni az erőszakos viselkedést Biztonságos környezet kialakítása A kockázatok csökkentése. Az abuzus és a bántalmazás kockázatának értékelése. Játékban fejelszteni az altruizmust, az empátiát. A higiénia és a helyes étkezés szabályait betartó viselkedés kialakítása. Az aktív hallgatás alkalmazása A gyermek kezdeményezésének bátorítása. Szerepjáték, esettanulmány alkalmazása A bizalmas információk tiszteletben tartása A gyermeknek a saját jogainak bemutatása. A drogok és az egészségkárosító anyagok hatásáról informálni a gyereket. Együttműködni a rendsőrséggel

TUDÁS Kapcsolódó tudás • Informatikai és internet ismeretek • Az erőszak és a bántalmazás pszichológiája • A bántalmazás és szenvedés pszichológiája

74

Források Attitűd


Tevékenységek •

A N I M A c I Ó

•

• S Z O C I A L I z Á C I Ó

•

Képességek • A gyermekek közti segíteni az kapcsolatot a tanulás önállóságot forrásaként használni. • Bátorítania gyereket a közösség életében való részvételre. az életkornak és igényeknek • Megtanítani a gyerekeknek megfelelő animációs különböző tevékenységeket technikák tervezni és szervezni. alkalmazása • Szerepjátékok, didaktikai játékok használata, stb. • Az ösztönzés és kreatívitás technikáinak használata. új technológiák • Új technológiák használata alkalmazása szokásos tevékenységekben. • Beszélgetni a gyerekkel a szabályokról, a jutalomról és abüntetésről. elég nagy, szilárd és • Bevonni a gyereket saját koherens keretet adni viselkedésének értékelésébe. (anélkül, hogy ez a • Azonosítani minden gyerek keret merev lenne); a preferenciáit munka során ezt • Érdeklődés szerinti folyamatosan tevékenység tervezése alkalmazni

• ösztönző környezetet • Alkalmazni a cselekvéses biztosítani tanulást • Ösztönözni a kreatívitást. • Közös tevékenység a sérült és a normál gyerekekkel • Megmagyarázni a gyereknek a társadalom és a demokrácia működését

TUDÁS Kapcsolódó tudás • az együttműködés pedagógiája • a (valamilyen szituációban való) részvétel pedagógiája • az interkulturalitás pszichológiai, etnológiai és szociológiai hátterének ismerete • kommunikációelmélet • a szakmai etika szabályainak ismerete • tanácsadási technikák • csoportdinamika • konfliktuskezelési technikák • képzőművészeti ismeretek • (csapat)sportok • Barkácsolás • Kreativitási technikák • Alapvető számítástechnikai ismeretek • Motivációs technikák • Higiénés és biztonsági szabályok ismerete • Élettér kialakítására vonatkozó ismeretek 75

Források • • • • • • • • • • • • • •

Attitűd empatikus türelmes kitartó szigorú toleráns kreatív motivált és tud motiválni megértő meggyőző figyelmes feladatára koncentrál érzelmileg stabil érdeklődő jó stressz és frusztrációtűrő képessége van

• Aktív szereplője a környezetének

• • •

pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító (didaktikai) játékok, esetelemzés

• általános tárgyi feltételek: speciálisan kialakított tér (foncsor nélküli tükrök, például); audiovizuális felvételek, és szakemberek kommunikációs szituációiról készült felvételek;audio és videofelvételek (közös vetítésre, hallgatásra); különböző feladatokat végrehajtani képes aktorok (a szakmai gyekorlaton lévők, a képzők és szakemberek között); anyagi feltételek (beleértve a közlekedési eszközöket is), hogy meg lehessen figyelni a kommunikáció speciális formáit (körmenetek, rituálék, különleges események, stb.); dokumentációs adatbázis: különböző jegyzőkönyvek, útmutatók, űrlapok


A N I M A c I Ó


Tevékenységek Képességek • Bevonni a gyermeket a helyi • A szocializációs közösség érdekeit szolgáló ágenseket bevonni a akciókba. fejlesztésbe • Az intelligens együttéléshez tevékenységeket javasolni • A társas-nemi szerepek • Fejleszteni a bemutatása gyermek kreativitását

TUDÁS Kapcsolódó tudás • Dícséret és bűntetés • Az érzelmi intelligencia koncepciója • Részvétel és felelősségvállalás • A pubertás kor pszichológiája • Családszociológia • Szexuális nevelés.

• Polgári szellem kifejlesztése

• Nyelvtanulás, vallásismeret, hagyományismeret, ritusok megismerése és megismertetése a gyerekkel. • A gyerek részvételét • elősegíteni a nemi ösztönözni különböző fontos identitás kialakulását rendezvényeken • Hasznosítani a gyermek kulturális azonosságtudatát, ha a kisebbséghez tartozik

76

Források Attitűd


Tevékenységek • Folyamatosan tanulni • • •


• • • •

• • Segítséget kérni

• • • • •

• anyaggyűjtés, tanulás a továbbképzéseken kívül

•

Képesség Részt venni továbbképzéseken Informálódni szakmai újdonságokról. Más specialisták terápiáján részt venni. eseteket feltárni, hogy mások tanuljanak belőle. A szakmai stressz tüneteit felismerni. Az érdeklődést és kompetenciákat integrálni. A követés speciális módszereit használni, párban való megfigyelés, klinikai követés. A gyakorlat összehasonlítása mások tapasztalataival. Minden tevékenységnél saját értékelési kritériumokat használni. Más specialisták feed-back-jét használni Világosan meghatározni szerepét a segítő kapcsolatban Más szakéerőkkel kommunikálni. Kontrollálni saját frusztrációját. Segíteni a gyereket rövid és hosszú távú célok kitűzésében.

• • • • •

• • • • •

•

TUDÁS Kapcsolódó tudás szociálpszichológia az együttműködés pedagógiája a (valamilyen szituációban való) részvétel pedagógiája fejlődéspszichológia az interkulturalitás pszichológiai, etnológiai és szociológiai hátterének ismerete kommunikációelmélet Alapvető számítástechnikai ismeretek A szakmai etika szabályinak ismerete Alapvető számítástechnikai ismeretek A minőségbiztosítási és biztonsági szabályok, eljárási rendek alapelveinek ismerete A szakmai etika szabályainak ismerete

• • Formális és informális technikák ismerete • Munkaszociológia • Vezetéselmélet, • Szociálgazdaságtan • Szociálpolitika • Kulturális antropológia • Szuperviziós módszerek 77

Források Attitűd • • • • • • • • • • • • • •

Pedagógiai eszközök: empatikus • szerepjáték, tanító türelmes (didaktikai) játékok, kitartó drámaterápia, szigorú esetelemzés toleráns kreatív Általános tárgyi feltételek: motivált és tud motiválni • speciálisan megértő kialakított tér; meggyőző megfelelő figyelmes tapasztalattal és feladatára koncentrál elméleti tudással érzelmileg stabil rendelkező gyámok érdeklődő illetve képzők; jó stressz és audiovizuális frusztrációtűrő képessége eszközök; foncsor van nélküli tükrök; • objektív dokumentációs • megbízható adatbázis: különböző • nyitott új politikákra jegyzőkönyvek, útmutatók, űrlapok; különböző értékelési rendszerek, nyomtatványok, jelentések, törvényi rendelkezések, gyakorlati szakirodalom; főbb esetelemzések dokumentációja • • • •

E-learning Uj tanulási technológiák Tanulmányok Kutatások


Tevékenységek Képesség


Források Attitűd .


• Beszámolni a nevelőmunkáról más szakemberek kritériumai alapján . • a segítő elemzi munkáját, gyakorlatát • Megbeszéléseken elemezni a problémákat • A szakma deontológiai normáinak tiszteletben tartása • Részvétel a gyermekekre a beavatkozás, vonatkozó új politikák szolgáltatás értékelése kidolgozásában • A gondoskodás új formáiról informálódni és ezeket átvenni. • A jogi, gazdasági, •A segítő és a kliens adminisztratív, kulturális érdekeinek együttes feltételek hatása a saját kezelése gyakorlatra • A kisebbségi kulturáról tájékozódni. • A gondoskodás befejezésére felkészíteni • A kommunikáció fenntartása a gyerekkel a gondoskodás megszünte után Tájékozódni a kulturálismés sporteseményekről, • Információ forrás lenni mások amelyek a gyerek számára szabadidejének eltöltését szolgálják • Új, hatékonyabb források keresése 78


Tevékenységek Képesség


Minden kompetenciájához rendelkezik értékelési kritériummal


• Ismeri a politikai, intézményi kontextust

• Elsajátítja a gyerekről való gondoskodás új politikáját

• Egészbe integrálja a jogi, gazdasági, pszichológiai, kulturális referenciákat • Elsajátítja a minőségi protokollt • Megfelelő módon használja a szakami eljárásokat, az adminisztratív formaságokat 79

Források Attitűd

80

4

FEJEZET

IV. Melléklet : ÚTIKÖNYV az ismeretek átadásához

81

82

Útikönyv az ismeretek átadásához 2 CSOMAGOLÁS 9

3 ÚTVONAL

ELÉGEDETTSÉGI FOK

1

8 TALÁLKOZÓK

Utazás célja Megfelelő bánásmód Méltóság

4 KÍSÉRŐK PARTNEREK

Elhagyott helyzetben levő személyek

7 FELJEGYZÉSEK, FOTÓK KÉSZÍTÉSE

5 6 AZ ORSZÁG TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA

83

« DEGENVEZETŐK »

1 – UTAZÁS CÉLJA

PROJEKTVEZETŐ NÉZŐPONTJA ANGOLSZÁSZ

NÉZŐPONT SKANDINÁV OPERATÍV CÉLOK 51. oldal

- Szükségletek felmérése - Fékek azonosítása - Problémák megjelölése

ÁLTALÁNOS CÉLOK Fejleszteni Megerősíte iC lid

* def.12. old. §2.1 11. oldal 3. dok. (szakdokumentáció)

Segítő kapcsolat 13. oldal § 3.2 *

MIÉRT UTAZNI ?

Cél *def. 11. oldal § 1.1

* Elhagyás

Méltóság

Bántalmazás dokumentum

Pozitív bánásmód

9. oldal 23. oldal, 2. kimutatás

Esélyegyenlőség

Esélyegyenlőtlenség

29. oldal § 1 4.4

NÉZŐPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 63. oldal § E 1. 4

FEJLESZTŐ 32. oldal § 1

84

2 – CSOMAGOLÁS MÓDSZERTANI ESZKÖZÖK DOBOZA

- Partnerség

IRÁNYÍTÁS

TÁMOGATÁS

MEGVALÓSÍTÁS

Meghatározás, 48. oldal

SZAKMA Meghatározás 19. oldal § 10

Összetétel mellékletben - Kritikus pontok - Minőségbiztosítás - Kritériumok szerinti fejlesztés - Keresztirányúság és átfedések - Új folyamatok

N°3 DOKUMENTUM ÁBRÁK, Pontosítva:17. oldal § 715 63. oldal 64. oldal 17. oldal § 717 § 17 § 72

•

ÉBREDÉS – REGGEL

- Engedélyezett idő - Megbeszélések időpontja - Megvalósítási határidők

53-54-55 oldalak

•

FOGMOSÁS

- Innováció - Új megközelítések

16. oldal § 7 16. oldal (elhajlás 71...)

GYÓGYSZEREK - Paracétamol / aszpirin

« Fáj a fejem tőle!» « Elegem van belőle! » « Elegem van! »

- Nyugtató

85

3 – ÚTVONAL (UTAZÁS) KIINDULÓPONT RELAIS I. Milyen elhagyási formák FRANCIAORSZÁG

RADARKONTROLL

Milyen segítő kapcsolat

OLASZORSZÁG

Szereplők milyen szakképzése

ROMÁNIA

RADARKONTROLL

ODA-VISSZA

DE : FEJLESZTÉS

DE :

DK : SZAKÉRTELEM SZOCIÁLIS MUNKA

DK : MÓDSZERTAN MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA I. FÁZIS II. FÁZIS ÉRKEZÉSI PONT RELAIS II.

86

BULGÁRIA

4 – ÚT SORÁN KÍSÉRŐK – PARTNEREK

I. KI ?

MIT CSINÁL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT (30-31. old. úrlap) TUDOMÁNYOS PARTNEREK

- ROMÁN VONAL VEZETŐJE

SZAKÉRTŐ

ROMÁNIA AIC-IASI EGYETEM GIP FIPAG

RÉGIEK

- TUDOMÁNYOS SZAKÉRTELEM PROJEKT IRÁNYÍTÁSI VEZETŐ

FRANCIAO. GRETA LEMAN

VONAL VEZETŐ

PORTUGÁLIA DE PRO INNOVATION

FRANCIAO. TUD. SZAKÉRTŐ TANULÁS Utazás kedvezményezettei TAPASZTALATSZERZÉS ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELŐ SZAKÉRTŐ

DK KOEDS SKOLE

SZOCIÁLIS MUNKA SZAKÉRTŐJE

BULGÁRIA MAGYARO.

ÚJAK

SZAKÉRTŐK II . TÁRSULT SZERVEZETEK Az 55 társult szervezet táblázata: NYOMTATVÁNY 39, 40, 41, 42, 43, 44 oldal III .

PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÓDJA

NYOMTATVÁNY 45. oldal

IV . EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Minden országban 17. oldal § 7.4 Országok között 17. oldal § 743 V. SZOCIÁLIS PARTNEREK 18. oldal § 744

MUNKA HÁLÓZATBAN ELHAGYÁS FORMÁI KOMPETENCIÁK KÜLÖNBSÉGEK KEZELÉSE ÖSSZEVETETT HELYZETEK

87

5 – « IDEGENVEZETŐK » NYOMTATVÁNY 47. oldal

II VONALVEZETŐ (47. oldal § 262) TÁMOGATÓ CSOPORT Beszámoló

Beszámoló III

I PROJEKTVEZETŐ

TUDOMÁNYOS SZAKÉRTŐK (47. oldal §263) BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE

GYERMEKEK FIATALOK IDŐS SZEMÉLYEK

IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG (nyomtatvány 47. oldal § 2.6.1)

KUTATÓ CSOPORTOK - MEGVALÓSÍTÁS

Megfigyelés

IV ÉRTÉKELŐK

V DK SZOCIÁLIS SZAKVÉLEMÉNY

88

Segítségnyújtás

6 – TÖRTÉNELEM ÉS KULTÚRA

ÉRTÉKEK ALAPJA

SZOCIÁLPOLITIKA PRIORITÁSAI

GAZDASÁGI ÉLET

INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE SZAKMAI STRUKTÚRA

EGYEDI FELOSZTÁS

Nyomtatvány 13. old. §32

BULGÁRIA

PORTUGÁLIA

MAGYARORSZÁG

KÖVETKEZMÉNYEK

FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS ELHAGYÁS SEGÍTŐ KAPCSOLAT

SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

PROBLÉMÁK

DIAGNOSZTIKA MEGOLDÁSA SZÜKSÉGLETEK – ELVÁRÁSOK KIMUTATÁSOK

89

SZEREPLŐK SZAKMAI KÉPZÉSE

7 – FELJEGYZÉSEK KÉSZÍTÉSE FOTÓK KÉSZÍTÉSE

KONCEPCIÓK MEGHATÁROZÁS A (nyelv)

MÓDSZERTAN

CSOPORTOK ÉLETE KOHÉZIÓ AZONOSSÁG APPORT ÉRTÉKELÉSE

RELAIS I. JELENTÉS

KRITIKUS PONTOK SZÉLES LÁTÓSZÖG ZOOM

RELAIS II.

SZAKÉRTŐK JELENTÉSE

KIMUTATÁSOK

SZÜKSÉGLETEK ÁLLAPOTA

NYOMTATVÁNY 17. oldal §715

90

8 – TALÁLKOZÓK ELLENTMONDÁSOK NEHÉZSÉGEK MÓDSZERTAN

CÉLKÖZÖNSÉG GYERMEKEK KÉPVISELŐK KIVÁLASZTÁSA KI ÉS MIRŐL BESZÉL KI ÉS MIT MOND

FIATALOK KÉPVISELŐ CSOPORTOK KIFEJEZÉSI HELYZETEK TANULMÁNYOZÁSA KIFEJEZÉSI FORMÁK TANULMÁNYOZÁSA

IDŐS SZEMÉLYEK KI VÁLASZT MILYEN HELYEN ELHAGYÁS KRITÉRIUMAI HELYTÁLLÓSÁG BÁNTALMAZÁS KRITÉRIUMAI

SZEREPLŐK – SZOCIÁLIS MUNKÁSOK INTÉZMÉNYEK

ALKALMAZOTTAK

ÖNKÉNTESEK

PROBLÉMA FELVETÉSE HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK KUTATÁSOK

PROBLÉMA FELVETÉSE STÁTUSZ VÉDELME HIERARCHIA

SZERVEZETEK CSALÁDOK VALLÁSI INTÉZMÉNYEK

SZOCIÁLIS PARTNEREK KÉPVISELŐ HATÓSÁGOK

KÖVETELMÉNYEK

KIMERÜLÉS A MUNKÁBAN

ELMÉLETEK VALÓSÁG

ALKALMAZOTTAK KÉPESÍTÉS

ELEMZÉSEK VÁLASZOK

91

9 – ELÉGEDETTSÉGI FOK FELADATOK BETARTÁSA

1. BETARTANI AZ ÁLTALÁNOS CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ OPERÁCIÓS CÉLOKAT 2. ELSAJÁTÍTANI A MÓDSZERTANI ESZKÖZÖKET 3. BETARTANI AZ ÚTVONAL TERVET, A KIINDULÓ ÉS AZ ÉRKEZÉSI PONTOKAT 4. TÁMASZKODNI A PARTNEREKRE - KÍSÉRŐKRE 5. AZONOSÍTANI – EGYÜTT DOLGOZNI AZ „IDEGENVEZETŐKKEL” 6. ELHELYEZNI A SAJÁT KULTURÁLIS ELEMEKET 7. BESZÁMOLNI, MEGJELÖLVE A KRITIKUS PONTOKAT 8. CÉLCSOPORTOK – SZEREPLŐK TALÁLKOZÁSA - MEGKÉRDEZÉSE BESZÁMOLNI Mit adtak át Mi adható át Egyebeket érintően Fehér Portói bor a Douro rakparton (Portugália) Rózsaszirom lekvár a Balkán lábainál

92

PARTNEREK FRANCIAORSZÁG

Le Groupement d'Intérêt Public – Formation et Insertion Professionnelles de l'Académie de Grenoble (GIP FIPAG) 5 rue Roland Garros, 38320 Eybens - Franciaország Tel: 0033456524641 Fax: 0033456524650 www.ac-grenoble.fr Kapcsolattartó: Jean Noël PACHOUD (e-mail: [email protected]) Catherine CHABOUD (e-mail: [email protected])

Kezdeményezõ Általános kordinátor Az idõs korúak szakértõje

Le Greta Viva 5 37/39 rue Barthélémy de Laffemas Lycée technologique Jules Algoud, BP 26 26901 Valence cedex 9 - Franciaország Tel: 0033630886108 Fax: 0033475820304 www.greta-viva5.org Kapcsolattartó: Françoise DUTRUGE (e-mail: [email protected])

ROMÁNIA

MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

BULGÁRIA

L'Université "Alexandru Ioan Cuza" de Iasi Bulevardul Carol 1 nr. 11, 700506 Iasi - Románia Tel: 0040232201028 Fax: 0040232210660 www.uaic.ro Kapcsolattartó: Cristina NEAMTU (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje

L'Association PARTENER - le Groupement d'Initiative pour le Développement Local de Iaºi Str. Vasile Conta, nr. 42, 700106 Iasi - Románia Tel: 0040232217884 Fax: 0040232270502 www.asociatia-partener.ro Kapcsolattartó: Catalin ILASCU (e-mail: [email protected])

A serdülõkorúak szakértõje

Pécsi Tudományegyetem Szántó Kovács János u. 1/b., 7633 Pécs - Magyarország Tel: 003672501500 Fax: 003672251100 www.pte.hu Kapcsolattartó: Gizella CSERNE ADERMANN (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

La Casa Pia de Lisboa Av. Do Restelo no. 1, 1449-008 Lisboa - Portugália Tel: 00351213614000 Fax: 00351213614000 www.casapia.pt Kapcsolattartó: Pedro FIGUEIREDO (e-mail: [email protected]) Graça ANDRÉ (e-mail: graç[email protected]) Luisa FERREIRA (e-mail: [email protected])


L'Université de Sofia "St. Kliment d'Ohrid" boul. Shipchenski Prohod 69 A, 1574 Sofia - Bulgária Tel: 0035929706206 Fax: 0035928722321 www.fnpp.uni-sofia.bg Kapcsolattartó: Nelly PETROVA-DIMITROVA (e-mail: [email protected])


proInnovation Dr. Anne Rösgen Ziegelstr. 18, 66113 Saarbrücken - Németország Tel: 004968142541 Fax: 004968142541 www.proInnovation.de Kapcsolattartó: Dr. Anne ROSGEN (e-mail: [email protected])

Értékelõ

DÁNIA

Kofoeds Skole Nyrnberggade, 2300 Copenhagen - Dánia Tel: 004532680256 Fax: 004532956217 www.kofoedsskole.dk Kapcsolattartó: Ole MELDGAARD (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

SVÁJC

Fondation Internationale pour les Enfants du Monde FIEM 11, rue Jean-Charles AMAT, 1202 Genève - Svájc Tel: 0041227388870 Fax: 0041227388870 www.fiem.org Kapcsolattartó: Sonja HANACHI (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

NÉMETORSZÁG

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Recommend Documents