SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK) Helyzetelemzés

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés

A dokumentum száma: 1.hu

és a képzési szükségletek diagnózisa az elhagyottak segítésében szerepet vállalók számára Magyarországon

Készítette: Pécsi Tudományegyetem - MAGYARORSZÁG

Helyzetelemzés és a képzési szükségletek diagnózisa az elhagyottak segítésében szerepet vállalók számára Magyarországon

novembre 2008

TARTALOM 1. A tanácsadó és a munkacsoport bemutatása ...............................................................5 1.1. A tanácsadó csoport .......................................................................................7 1.2. A munkacsoport ..............................................................................................7 1.3. Kutatási módszerek.........................................................................................8 2. Az ország intézményi és társadalmi kontextusa...........................................................9 2.1. A szóban forgó populáció jellemzése............................................................11 * általánosságban * a romák * a gyermekek * egyedülállók és idősek * 65 év felettiek 2.2. A szocio-ökonómiai probléma bemutatása...................................................23 2.3. A szociálpolitika története és jellemzői .........................................................25 2.4. Az intézmények és a szociális tevékenységen belüli kompetenciamegosztás ................................................................................................................28 3. A szociális tevékenység módozatai ...............................................................................29 3.1. A szociális munka különböző típusai, a képzettségek szintjei és típusai..31 3.2. Az elhagyott személyeket segítő szolgálatok ...............................................34 3.3. A szolgáltatások típusai és a szükséges kompetenciák..............................37 • A személyzet képzési igényei 4. Képzési és oktatáspolitika, a szociális munka professzionalizálódásának módszerei........................................................................................................................47 A képzési igények diagnózisa ......................................................................................50 Képzések 1.1 Függelék

Szociálpedagógia .....................................................................................55

1.2 Függelék

Szociális munka BSc .................................................................................57

1.3 Függelék

Szociális munka MSc ................................................................................60

1.4 Függelék

Ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés.........................................................64 A DIAGNÓZIS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE

2 Függelék

A kérdőív eredményeinek összegezése ..................................................76 3

4

fejezet

1. A tanácsadócsoport és a munkacsoport bemutatása

5

6

1.1. A tanácsadó csoport A tanácsadótestület alábbi tagjai vettek részt a munka első fázisában : a) Intézményi képviselők : -

a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy főosztályvezetője, aki a gyermek és ifjúságvédelemért felelős,

-

a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak főosztályvezető-helyettese, aki az Idősügyi Tanács elnöke,

-

Pécs MJ Város Önkormányzatának vezető főtanácsadója, a közoktatásba járó gyerekek problémájának szakértője

b) Tudományos szakértők A tudományos szakértők a munkacsoportok vezetői, a gyermekekkel és a serdülőkkel foglalkozó munkacsoport vezetői szociológus és pedagógus végzettséggel, PhD fokozattal, kutató múlttal rendelkeznek, az idősekkel foglalkozó munkacsoport vezetője pedagógus és andragógus, pedagógiai kutatócsoport vezető, mindhárman a Pécsi Tudományegyetem c) A szociális szolgáltatók és képzők képviselői -

Az elhagyott gyerekek segítőinek foglalkoztatóit képviseli a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatóságának vezetője

-

Az elhagyott serdülőkkel foglalkozókat a Diáktámasz alapítvány munkatársa

-

Az idősek gondozóinak Szentlőrinc vezetője.

-

A kisgyermekek gondozóinak képzését végző intézmény képviseletében a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója

-

A szociális szektorban dolgozókat képviseli a Szociális Szakemberek Fóruma Egyesület elnöke.

-

A serdülők támogatóinak képzését végző Pécsi Tudományegyetem képviseletében a karigazgató

-

Az idősek segítőit képző intézmények nevében a Pécsi Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatója vesz részt a munkában

foglalkoztatóját

a

Szociális

Foglalkoztató

Központ,

1.2. A munkacsoport A munkacsoportokban részt vesznek a tanácsadó csoportok képviselői- mindenki a maga kompetenciája szerint, egy-egy finanszírozóval, alkalmazóval és képzővel kiegészítve. A finanszírozók alapítványok, a képzők módszertani központok, a foglalkoztatók pedig gondozóintézetek. (ld. A csoportok névsorát) Mivel vannak olyan szervezetek, amelyek képzést finanszíroznak, ők maguk is végeznek képzéseket, ugyanakkor a kiképzett szakembereket foglalkoztatják is, előfordul, hogy egyegy intézmény több helyen és szerepkörben is megjelenik (pl. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ). Az egyes célcsoportok tekintetében a munkacsoportok a projekt alatt változtak, de mindig megfeleltek az előírt minimális feltételeknek.

7

1.3. Kutatási módszerek A kutatást dokumentumok és források gyűjtése és elemzése, személyes interjúk és kérdőíves kikérdezés segítségével végeztük. A dokumentum és forráselemzést az egyetemen dolgozó oktatók mellett a munkacsoportok szakértői készítették, az interjúk és a kérdőívek adatfelvételére pedig felnőttképzésben tanuló, andragógia szakos hallgatók közreműködésével került sor. Mintánk nem reprezentatív. Tanulmányunkban az empirikus kutatás eredményeit a statisztikai adatok egyfajta kontrolljának tekintjük, fő célunk a képzéssel kapcsolatos specifikus igényeknek a feltárása.

A minta néhány jellemzője:

Gyermekek Serdülők Idősek Összesen

Beszélgetés intézményvezetőkkel

Kérdőíves Kérdőíves kikérdezés kikérdezés képzőintézmények a célpopulációval dolgozók

Beszélgetés a felhasználókkal

Összesen

10 10 28 48

3 3 3 9

20 35 51 106

45 60 132 238

12 12 50 74

Quelques caractéristiques de l’échantillon : Entretiens avec le responsable de la structure

Questionnaire en direction des organismes de formation

Questionnaire auprès des travailleurs sociaux

Entretien avec les usagers

Total

Enfants

10

3

12

20

45

Adolescent

10

3

12

35

60

Personnes âgées

28

3

50

51

132

Total

48

9

74

106

238

8

fejezet

2. Az ország intézményi és szociális kontextusa

9

10

2.1. A célpopuláció jellemzése Magyarország lakossága a 2006. január 1-i becslések alapján 10 076 600 fő. Ez 20900 fős csökkenést jelent az előző évhez képest, a 38200 fős természetes fogyás és a 17300 fő migráns figyelembe vételével.1 A 20. század második felében Magyarország demográfiai szempontból atipikus utat járt be. Magyarország volt az első ország Európában, ahol először csökkent a születések száma a népesség egyszerű utánpótlására szolgáló 2,1 gyermek/nő alá. Ez 1959-1960-ban következett be az 1956 óta tartó folyamat eredményeképp. Németországban, ahol Európában másodikként csökkent a születések száma a népesség reprodukciójához elégséges szint alá, ez csak 1970-1971-ben következett be. A magyar termékenységi ráta kétszer kezdett emelkedni, először 1968-ban, de nagyon rövid ideig tartott, másodszor 1975 és 78 között, amikor egyébként Nyugat-Európában a születések száma jelentősen csökkent. 1960 és 1992 között a termékenység 1,70 és 2,02 között váltakozott. ’993ban ismét jelentős csökkenés következett be, amely 2002-ben elérte az 1,30-as történelmi mélypontot. A hosszú idő óta tartó születési szám csökkenése a lakosság elöregedéséhez vezet, és a halálozások száma jelenleg is meghaladja a születések számát. 1982-1983 óta a születési/halálozási arány továbbra is negatív maradt, így az ország elvesztett 600 000 lakost. Az előrejelzések továbbra is negatívak.

Magyarország XXI. századi demográfiai története - ahogy az európai fejlett társadalmaké - az öregedésről, a népesség lélekszámának csökkenéséről és a migrációról szól. A népesség öregedése nem újkeletű jelenség, a folyamat hosszú ideje tart, egyes vélemények szerint megállíthatatlan jelenség, amely számos, előrelátható problémát vet fel. A jelenség fő oka elsősorban nem a várható élettartam emelkedése, hanem az egyszerű reprodukciót biztosító termékenységi szint hiánya. A csökkenés és öregedés párhuzamos folyamatok, amelyek egy idő után kölcsönösen erősítik és gyorsítják egymást. Egy ilyen társadalomnak csökken a versenyképessége, kevésbé rugalmas és befogadó a társadalmi és gazdasági újdonságokra, csökken az emberi erőforrások és a társadalom egészének megújulásra való képessége. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási, az egészségügyi és a szociális ellátási rendszerek is reformra szorulnak, mert képtelenek megbirkózni a demográfiai folyamatokból adódó kihívásokkal. Az alacsony termékenység mellett született gyermekgenerációk közül többen érzelmileg jobban függnek a szüleiktől, nőnek fel testvér 1 1

http://fr.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9mographie_de_la_Hongrie 11

vagy rokonok nélkül, ezért csökken a család szocializációs funkciója, gyengülnek a családi kötelékek. Magyarországon bár az évtizedek alatt kialakult demográfiai helyzet sok vonatkozásban rokon a fejlett európai országokban megfigyelhető népesedési jelenségekkel, néhány jellemzője azonban a közép- és kelet-európai mutatókhoz áll közelebb. A magyar élveszületési arány közelíti az uniós tagországokét, a halálozási ráta azonban Bulgária és Lettország után a harmadik legmagasabb. 1980-óta a halálozások száma meghaladja a születésekét, a népesség lélekszáma folyamatosan csökken. Az 1990-es évek során a népességcsökkenés üteme felgyorsult, amit a halandóság javuló irányzata és a bevándorlási többlet némileg mérsékelt ugyan, de megállítani nem tudott. 1980 és 2002 között a népesség létszáma 5,3%-kal, mintegy 570 ezer fővel lett kevesebb. Sajátos jellemzője a népességfejlődés folyamatának, hogy mind a létszám gyarapodása, mind az apadása a lakosság öregedésével párhuzamosan zajlott. Miközben a népesség összlétszáma 1880 és 1980 között több mint kétszeresére —5,3-ról 10,7 millióra — emelkedett, ezen belül a 60 év feletti lakosság száma több mint ötszörösére, a 65 év felettiek létszáma hét és félszeresére nőtt. Ezen száz év alatt a 15 év alatti gyermekkorúak száma viszont alig egynegyedével gyarapodott. A népességcsökkenés időszakában tovább öregedett a korösszetétel. 1980 és 2003 között 30%-kal csökkent a gyermekkorúak létszáma, vagyis 700 ezer fővel lett kevesebb, miközben a 60 évnél idősebb lakosok száma további 280 ezer fővel növekedett. Ezen időszak alatt a munkaképes korú népesség is fokozatosan elöregedett, mivel a 15-39 éves fiatal-középkorúak létszáma is a népesség egészénél gyorsabb ütemben apadt. A jelenlegi népesség jellemzői A teljes népesség alakulása Magyarországon

12

Életkori piramis Magyarországon

Születéskor várható élettartam Magyarországon

13

A nők születéskor várható élettartama Magyarországon

A férfiak születéskor várható élettartama Magyarországon

A KSH legutóbbi esztendőt összegző jelentése szerint Magyarország népessége 2006. január 1-jén 10 millió 77 ezer fő volt. Ezer férfira az 1990. évi 1081-gyel szemben 1107 nő jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 35 éves korig meglevő férfitöbblet a 35—39 évesek között kiegyenlítődik, és 40 év felett növekvő nőtöbbletbe megy át. A nők több mint fele, a férfiak 45 százaléka 40 éves vagy idősebb. A gyermekkorúak népességen belüli aránya 15,4 a 65 éves és idősebbeké 15,6 százalék. (1. táblázat)

14

1. táblázat; A lakónépesség száma nem és kor szerint 2006

Korév

Születési év

Férfi

Nő

Összesen

0-4

2001-2005

246 128

232 253

478 381

5-9

1996-2000

251 591

239 335

490 926

10-14

1991-1995

298 964

285 172

584 136

15-19

1986-1990

320 156

307 067

627 223

20-24

1981-1985

343 855

331 566

675 421

25-29

1976-1980

417 786

399 708

817 494

30-34

1971-1975

400 713

387 716

788 429

35-39

1966-1970

354 754

346 868

701 622

40-44

1961-1965

300 181

304 222

604 403

45-49

1956-1960

336 891

358 010

694 901

50-54

1951-1955

376 435

416 443

792 878

55-59

1946-1950

306 942

356 556

663 498

60-64

1941-1945

249 261

317 284

566 545

65-69

1936-1940

194 851

286 172

481 023

70-74

1931-1935

160 968

258 133

419 101

75-79

1926-1930

119 174

220 765

339 939

80-84

1921-1925

71 008

155 626

226 634

85-89

1916-1920

23 390

58 289

81 679

-1915

11 419

30 817

42 236

4 784 467

5 292 002

10 076 469

90Összesen

A humán fejlettség mutatója Definició: egy olyan összetett jellemző, amely az ország népességének átlagos életminőségét mutatja. Értéke elméletben 0 és 1 között lehet. Ide tartozik a hosszú és egészséges élet reménye, amit a születéskor várható élettartamra lehet alapozni. Ide tartozik az iskolázottsági szint, az analfabéták arányától kezdve a különböző iskolai szintek látogatottságáig. Végül az élet standardjai, így például a vásárlóerő. A humán fejlettség mutatói

15

11%-os növekedés 30 év alatt Az 1975-2005-ös periódusra vonatkozóan évi 0,8-as átlagos értéket mutatnak, a legmagasabb értéket 2005-ben, a legalacsonyabbat 1975-ben mérték. A két szélső év között a változás 11%. A változás méréséhez 7 évenkénti adatokat használtak. Az adatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy 2010-re ez az érték 0,9 lesz. Egy egyszerű statisztikai modell szerint ennek az előjelzésnek igen magas a megbízhatósága, mivel az elmúlt 30 év viszonylag egyszerű struktúrát mutat.

A romák Magyarországon Az első romák a középkor végén érkeztek Magyarországra, 1387-1437 körül. Az ezt követő 150 évben berendezkedtek az ország területén.. A roma népesség a 18. századtól elkezdett fogyatkozni, mert a romák politikai okokból, elsősorban a Habsburg császárság által rájuk kényszerített asszimilációs törekvés miatt elhagyták az országot. A 19. század közepétől a roma népesség száma ismét növekedni kezdett a beás és a romániai cigányok bevándorlása miatt.2 A 20. században elterjedt tömegtermelés feleslegessé tette azokat a mesterségeket, amelyeket hagyományosan a cigányok műveltek; ugyanakkor közülük sokakat befogadtak a nagyüzemek, amelyekben a szocialista nagyiparnak nagy tömegű képzetlen munkásra volt szüksége, ezzel csatornát nyitottak számukra a munkássághoz való csatlakozás felé. A rendszerváltozás után viszont ők voltak azok, akik a leggyorsabban utcára kerültek.3 Jelenleg a Magyarországon élő romákat három csoportba lehet sorolni. A romungrók alkotják a roma népesség többségét, ők többnyire magyarul beszélnek. Az oláh cigányok a roma populáció 20-22 %-át alkotják, és lovári nyelvet beszélnek. A beások, vagy más néven cigányok a roma népesség 8-10%-át alkotják, és beás nyelvet beszélnek. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 189.984 személy vallotta magát roma etnikumhoz tartozónak, ez az össznépesség mintegy 1,8%-a. Ez a szám bizonyosan jóval alatta van a tényleges állapotnak, értékelők szerint a roma népesség száma 400.000 és 600.000 között lehet. 48.686 személy vallotta anyanyelvének a roma nyelvet, 4.638 ember vallja, hogy kiegészítő nyelvnek használja a családjával és a barátaival való kommunikációban. 2

http://www.cisrirb.gc.ca/fr/recherche/publications/index_f.htm?docid=168&cid=0&sec=CH01&disclaimer=show 3 http://www.hri.ca/fortherecord2000/bilan2000/vol5/hungarytr.htm 16

Az oktatás az óvodában és az általános iskolában — bármely csoporthoz tartozzanak is a roma gyerekek — nyelvi szempontból sporadikus, egyetlen kétnyelvű középiskola létezik Magyarországon (Ghandi Gimnázium, Pécs), ahol oktatják a beás és a lovári nyelvet is, és bizonyos tárgyakat roma nyelven tanulnak.4 2006 szeptemberében a Roma Jogok Európai Központja, amelyet Budapesten alapítottak, közölt egy beszámolót a roma gyerekek jogainak érvényesüléséről Magyarországon a Gyermeki jogok bizottsága által készített kötelező periodikus vizsgálat alapján. Ez a jelentés beszámolt arról a szegregációról, amelynek a roma gyerekek az alanyai az oktatás, az egészségügy, a lakásviszonyok területén. A roma családok hátrányos helyzetét jelzi, hogy a roma háztartások felében nincs folyóvíz, a 17 % olyan helyen lakik, ahol nincs elérhető távolságban orvosi ellátás. A városi környezetben élő roma gyerekek sokkal sebezhetőbbek asszimilációs szempontból, mint a vidéken élő romák. Ez év novemberében a roma és hátrányos helyzetű gyerekek integrációjáért felelős oktatási minisztériumi bizottság is állítja, hogy nagy probléma a roma gyerekek szegregációja. Legalább 3000 elemi iskolai osztály és 178 iskola található az országban, amelyben a tanulók túlnyomó többsége roma, a roma gyerekek 25%-a szeparált osztályokba jár.5 A roma népesség a különböző demográfiai előrejelzések szerint jelentős növekedés előtt áll. A népcsoporton belül az országos arányokat jelentősen meghaladó gyermekszületések miatt jóval nagyobb a fiatal népesség aránya, ugyanakkor magas a halandóság és kevés az öreg. Míg arányuk a népesség kb. 7 százaléka, ma minden ötödik-hatodik születendő gyermek cigány. Ezeket a tényeket jól ábrázolja a cigány és nem cigány lakosság korfájának eltérő alakja (2-3. ábra), amelyen jól látható, hogy míg a cigányság korfája alul, azaz a fiatalabb korosztályok esetében széles, addig a teljes népességé inkább hordó alakú.

2. ábra; A roma népesség korpiramisa (pirossal a 2021-ra vonatkozó demográfiai előrejelzés) férfiak nők

korév

4 5

http://www.aber.ac.uk/cgi-bin/user/merwww/index.pl?rm=lang_detail;id=162;lang=3 http://web.amnesty.org/report2006/hun-summary-fra 17

A tradicionális roma családokban elfogadott, hogy a fiatalok együtt élnek, vagy házasságot is kötnek 13-14 éves korukban. Ugyanakkor a magyar büntetőjog szerint mindenki, aki 14 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, 5 év börtönbüntetésre ítélhető.6 Törzsök Erika, az Európai Kisebbségi Kutatóközpont (székhelye Budapest) vezetője, és társszerzője a 2000-ben kiadott, Cigánynak lenni Magyarországon c. könyvnek, melynek angol címe Roma’s Life in Hungary, állítja, hogy a romákkal kapcsolatos előítéletek erősebbek ma, mint amilyenek a szocializmus idején voltak, példaként említi, hogy korábban a szülők nem tiltakoztak, ha gyermekeiket roma gyerekek mellé ültették az iskolában. A TÁRKI (társadalomkutatási Intézet) minden évben nagy mintán végez vizsgálatot amelyben tanulmányozza többek között a magyar családok véleményét a kisebbségekről. Az eredmények alapján Erős Ferenc pszichológus, az Akadémia Pszichológiai Intézetének a kutatója megjegyzi, hogy Magyarországon a romákkal kapcsolatos előítéletek erősebbek, mint az antiszemitizmus.7 A cigányokkal kapcsolatos faji megkülönböztetésnek számos jelét lehet felfedezni, például az átlag magyarnak dominánsan negatív percepciói vannak a cigányokkal kapcsolatban, piszkosnak, erőszakosnak, lustának, bűnözőnek nevezik őket. A szociális segély, ami sok roma család egyetlen jövedelme a munkanélküliség miatt, bizonyos helyeken erősíti a cigány-ellenesség érzését. A cigányokkal kapcsolatos rasszizmus nagyon alattomos jelenség, mivel a rendőrség és helyhatóság képviselőinek csak egy kis része fejezi ki hevesen véleményét, ugyanakkor vannak olyan erőfeszítések a hatóságok részéről, hogy izolálják a cigány közösségeket vagy elűzzék őket. Ismert az a gyakorlat is, hogy az iskolába lépés előtt a roma gyerekeket speciális osztályok felé irányítják, illetve a mentálisan retardált gyerekek osztályaiban helyezik el őket, ami csökkenti az esélyüket arra, hogy alap vagy középfokon normál osztályokban folytassanak tanulmányokat, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a felsőoktatásba való belépésüket. Ez a diszkrimináció gyakorlatilag nem létezik a szolgáltatási ágazatban, gyakorlatilag nincs roma személy a taxisofőrök, a bolti eladók, az éttermek és bárok konyhai és kiszolgáló személyzetében, a bankok és szállodák recepcióján. Romákkal a kukások, az utcaseprők, az üzemi munkások között lehet találkozni, de nagy részük munkanélküli. A rendőrség gyakran ellenséges érzelmekkel viseltetik a cigányok iránt, a roma áldozatok ritkán kapnak elégtételt, ha ők az erőszak tárgyai. A rendőrök felelősségvonásakor csak az esetek 3%-ában kaptak büntetést azért, mert cigányokkal szemben követtek el törvénysértést. A büntetés ezekben az esetekben általában enyhébb volt, és a rendőrök a posztjukon maradtak. Számos más esetben is faji megkülönböztetés éri a cigányokat, így üzletekben, éttermekben, diszkókban az idézett jelentés szerint.8

6

http://www.cisrirb.gc.ca/fr/recherche/publications/index_f.htm?docid=168&cid=0&sec=CH01&disclaimer=show 7 http://www.irb-cisr.gc.ca/fr/recherche/publications/index_f.htm?cid=0&docid=83&sec=CH03 8 http://www.hri.ca/fortherecord2000/bilan2000/vol5/hungarytr.htm 18

Gyermekek Magyarországon

A 0-14 éves korú népesség megoszlása Magyarországon — a teljes népesség arányában

A család által elhagyott, vagy a családból kiemelt gyerekekre vonatkozó adatok A magyar gyermekvédelmi rendszer feladata, hogy segítsen a családoknak abban, hogy gyerekeiket családi körben neveljék fel megfelelő alapellátás segítségével, és működtet egy speciális rendszert is azoknak a gyerekeknek a számára, akikről a saját családjuk nem tud gondoskodni. A Gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermeket veszélyeztető tényezők feltárása, a kockázatok okainak a feltárása, a hatósági eljárás megindítása, és javaslattétel arra nézve, hogy milyen mértékben kell a gyerekeket kiemelni családi környezetükből, illetve mikor lehet őket visszajuttatni oda. A gondozásba vétellel foglalkozó bizottság köteles a Gyermekjóléti szolgálat és a helyhatóság információira támaszkodni. A gyermek időleges gondozásba vétele a családon kívül a Gyermekjóléti szolgálat és a helyhatóság információira támaszkodva, és a gyermekek elhelyezésével foglalkozó bizottság határozata alapján akkor lehetséges, ha a gyermek fejlődését súlyosan veszélyeztetettnek találják a családban. A gondozásba vétel addig tart, amíg a bizottság úgy nem dönt, hogy a család újra alkalmas a gyermekek nevelésére. A gyermek elhelyezési bizottság a gyermeket elhelyezheti befogadó családoknál, ha ez lehetetlen, akkor gyermekmenhelyen vagy más intézményben, és ki kell jelölni számára egy átmeneti gyámot a szülői jogok gyakorlására. Minden esetben fontos azonban a kapcsolat megőrzése a gyermek és a család között. Ha a gyermek elhelyezési bizottság a gyermeket átmeneti gondozásba veszi, a gyermek teljes ellátásban részesül, és segítséget kap ahhoz a család, hogy a gyermek nevelésével kapcsolatos nehézségek elháruljanak. A gyermek elhelyezésére a gyermekvédelmi szakszolgálat szakértője tesz javaslatot. Ugyanakkor figyelembe kell venni a gyermek és a szülő racionális véleménnyét is. 19

Az átmeneti elhelyezést minden évben felül kell vizsgálni, és ha az indokok megszünnek, akkor az átmeneti elhelyezést is meg kell szüntetni. Ha azonnali beavatkozásra van szükség, mert a gyermek felügyelet nélkül maradna, vagy a családi környezet súlyosan veszélyezteti a gyermek fizikai, intellektuális, érzelmi vagy morális fejlődését, más eljárás szükséges és elfogadott. A súlyos veszélyeztetettség alatt rossz bánásmódot vagy a gyermek életének közvetlen veszélyeztetését értjük, vagy azt a helyzetet, amikor a gyermek fejlődésében jelentős és megfordíthatatlan károsodás következik be. Ilyenkor az eljárást kezdeményezhetií. 1. a helyhatóság 2. a gyermekelhelyezési bizottság 3. a bíróság 4. a rendőrség 5. az ügyészi hivatal 6. a fegyház Néhány statisztikai adat

Az állami gondoskodás típusa és helye (2005)

A gondozás helye

No

Ideiglenes gondozás

Tartós Összesen Lányok száma gondozás

01.

Gyermekotthon

6 763

608

7 939

3569

02.

Nevelőszülő

7 771

1 058

9 036

4349

03.

Egészségügyi otthon,

373

98

481

217

14 907

1 764

17456

8135

gondozóház 04.

Total

Átmeneti neveltek adatai (2005. évben)

Városi Sorsz.

Megnevezés gyámhivatal

1.

Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma

2554

2.

Tárgyév december 31-én nyilvántartott átmeneti neveltek száma a)

15540

3.

Ebből: (2-ből) örökbefogadhatónak nyilvánítottak száma

439

4.

Az átmeneti neveltek után fizetésre kötelezett hozzátartozók száma

5262

a) Átmeneti nevelésbe vett alatt kell érteni az intézeti neveltet is. 20

Tartós neveltek adatai ( 2005. évben)

Városi Megnevezés

Sorsz.

gyámhivatal

1.

Tárgyévben tartós nevelésbe vett kiskorúakszáma

380

2.

Tárgyév december 31-én nyilvántartott tartós neveltek száma b)

1900

3.

A tartós

A szülő(k) halála

442

4.

nevelésbe

Lemondó nyilatkozat (Csjt. 48. § [3]).

686

vétel oka (2-

Szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági

ből)

ítélet

5.

Ismeretlen szülőtől származás

6. 7.

A tartós neveltek után gondozási díj fizetésére kötelezett

670 7 170

hozzátartozók száma

b) Tartós nevelésbe vett alatt kell érteni az állami neveltet is

Örökbefogadás Magyarország elsősorban az országon belüli örökbefogadásr támogatja. Nemzetközi örökbefogadéásra akkor van lehetőség, ha a gyermek: - 5 évesnél idősebb; - A gyermek kisebb-nagyobb mértékben fogyatékos vagy sérült (például sak az asztmás és szívrendellenességgel rendelkező gyermek) - Testvérek (2-3 gyermek) - Sokkal több fiú vár örökbefogadásra, mint lány. Az örökbefogadás alapjául szolgáló referencia dokumentumok: - Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásban való együttműködésről. Hága, 1993. május 29. - Az 1/1974-es és a 4/1986-os törvény tartalmazza a Házasságról, a családról és a gondozásról szóló IV/1952-es törvény módosítását - A XXXI/1997-es törvény a gyermekvédelemről - 1997. szeptember 10-i törvény erejű rendelet a gondozásba vétel folyamatáról Roma gyerekek A Gyermeki jogok bizottsága közreadott megfigyeléseit Magyarország második beszámolója után, amit a Gyermeki jogok egyezménye kapcsán készítettek. Megállapítja, hogy létezik a diszkriminációs és xenophob attitűd különösen a romák iránt, és megjegyzi, hogy a roma közösségekből származó gyerekek jobban érintettek a stigmatizálásban, a kizárásban mint mások. A diszkrimináció különösen erős a lakhatás, az alkalmazás, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az oktatás és az örökbefogadás területén. A bizottság azt is megállapította, hogy a roma gyerekeket önkényesen helyezik speciális intézményekbe és osztályokba. Azokon a 21

területeken, ahol nagy a szegénység, és többségben van a roma lakosság, az óvodai helyekhez való hozzáférés erősen korlátozott.9 Egyedülállók, idősek A nem házasságban élőkből a férfiak között az egyedülállók, a nőknél az özvegyek és az elváltak aránya magasabb. A családháztartások száma fogyott, de ezen belül az egyszemélyes háztartásoké emelkedett. Míg 1990-ben minden negyedik, addig 2005-ben minden harmadik háztartás volt egytagú, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik- kilencedik férfi vagy nő egyedül él. Az egyszemélyes háztartások számának változása összefügg az egyedülálló idősek és fiatalok számának növekedésével. Ez egyben jelenti — különösen az időskorúak esetében, akik az egyedülélők 58%-át adják - a magányos és elhagyatott emberek számának növekedését is, ami a szorongás, a depresszió és más idegi, lelki zavarok növekedésével járhat együtt, befolyásolva ezzel az érintett lakosság egészségi állapotát. Az időskorúak négy legfőbb ellenségének amúgy a - magányt, - az unalmat (aktivitás hiány és információszegény környezet), - az elesettséget (nem férnek hozzá olyan releváns szolgáltatásokhoz, információkhoz, melyek igénybe vehetők és fontosak volnának számukra), - a szellemi képességek hanyatlását (élettani problémák keverednek társadalmiakkal, az időskorban — általánosan elterjedt sztereotípiákkal ellentétben — nincs általánosan egységes és szükségszerű hanyatlás a kognitív működésekben, sem jelentős változás a személyiségben) szokták tekinteni, amely problémák kezelésére még nem épültek ki a megfelelő számú és minőségű intézmények. A 2 millió 156 ezer 60 évesnél idősebb személy között 37 ezer azoknak a száma, akik intézeti ellátásban részesülnek.. Ez mindössze az időskorúak 1,7%-a, amiből következik, hogy az ellátórendszernek elsősorban az egyedül élő idősek problémáinak megoldására kell koncentrálnii. A demográfiai előrejelzések közepes termékenységi, halandósági és vándorlási hipotézisek alkalmazásával azt mutatják, hogy az idősebbek, 60+ évesek száma ezzel igen nagy mértékben emelkedik, jelenleg minden ötödik lakos, 2021-ben már minden negyedik lesz 60 éves vagy idősebb.

A 65 évnél idősebb populáció Definició: a 65 év felettiek fogalmát a demográfiai statisztikák azért használják, mert általában ez az az életkor, amikor egy ember kilép az aktív populációból. Ami a populációt illeti, mindenki beleszámít ebbe a kategóriába, aki az adott országban tartózkodik, függetlenül legális státusától és állampolgárságától, kivéve a menekülteket, akik nem tartózkodnak hosszabb ideig a befogadó országban, őket az eredeti országukban veszik számba a demográfiai statisztikák. A 65 év felettiek aránya fontos információt jelent egy ország életkori piramisának a megértéséhez. Ha ennek a populációnak az aránya jelentősen növekszik egy országban, a társadalom különleges nehézségekkel találhatja magát szemben: sokkal nehezebb a népesség megújulása, és növekednek az egészségügyi kiadások.

9

http://thereport.amnesty.org/fra/Regions/Europe-and-Central-Asia/Hungary 22

A 65 éves és idősebb populáció a teljes népesség 5%-ában Magyarországon

45 év alatt a 65 éves és idősebb populáció 68%-os növekedést mutat. Az 1960-2005-ös periódusra nézve éves átlagban 12,7%. A legnagyobb arányt 2005-ben mérték (15,2), a legalacsonyabbat pedig 1960-ban (9). A változás az első és utolsó rögzített időpont között 68%. Az 1960-2005 közötti periódus alapján valószínűsíteni lehet, hogy 2010-ben az arány 15,9 lesz. Ennek a becslésnek az egyszerű statisztikai modellek alapján igen nagy a valószínűsége.

2.2. A szocio-ökonómiai probléma kialakulása A népességnek az a hányada, amelyik munkából származó jövedelemmel rendelkezik, adói és járulékai által alapvetően befolyásolja azokat a forrásokat, melyek szociális juttatásokra, nyugdíjakra és egészségügyi célokra használhatók. Az utóbbi két népszámlálás, vagyis az 1980 és 2001 közötti időszakban, csaknem 1,4 millió fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, mintegy 650 ezer fővel lettek kevesebben az eltartottak (többségükben gyermekek és tanulók), ezzel szemben 1,1 millió fővel nőtt az inaktív keresők száma, akik döntően nyugdíjasok. E számok alakulásában a foglalkoztatási arányok csökkenése mellett a népesség létszámának apadása és fokozatos elöregedése egyaránt szerepet játszott. Időközben megjelent, és jelenleg is mintegy 450 ezer főt tesz ki a munkanélküliek létszáma. E folyamatok eredményeként lényegesen emelkedtek azok a „terhek”, amelyek a munkaképes-korú népességen belül a foglalkoztatottakra hárulnak. 2001-ben 100 munkajövedelemmel rendelkező lakosra mintegy 90 inaktív kereső (nyugdíjas), csaknem 75 eltartott és 11 munkanélküli jutott. Más szóval 100 foglalkoztatottra összességében 176 olyan lakos jutott, akiknek nem volt munkából származó jövedelmük. Ez az arány 1980-ban még 111 fő, ugyancsak 100 foglalkoztatottra számítva. Az emelkedés tehát az elmúlt két évtizedben számottevő, közel 60%-os volt.

23

A jövedelmek megoszlása a magyar lakosságon belül:

A leggazdagabb 10% birtokolja a jövedelmek mintegy 22,5 %-át, a közepes jövedelműek a lakosság 80 %-át alkotják, nekik jut a jövedelmek 73,3%-a, a legszegényebbeknek (10%) marad 4,17%. A regionális különbségek az országon belül jelentősek, amit azért is hangsúlyozni kell, mert a szociális ellátó rendszer, ami a legszegényebbekről gondoskodik, nagy mértékben függ a helyi adminisztráció pénzügyi lehetőségeitől. A legszegényebb régiók pénzügyi lehetőségei korlátozottak. Bár a szociális gondoskodásról szóló 1993-as törvény a helyi önkormányzatok feladatává teszi a szociális gondoskodást, nem definiálja világosan ennek a gondoskodásnak az elégséges voltát és a nemzeti minimumot, hogy a jövedelem ismeretében hogyan lehet kiválasztani a rászorulókat. A különböző helyi szabályozások, a felajánlott segítség, a helyi programok tartalma, a jövedelmek megállapítására használt módszerek különbözősége következtében nem lehet azt állítani, hogy a szociális segítségről szóló törvény és a hozzá tartozó általános szabályozások következtében sikerült egyensúlyba helyezni a jövedelmeket, ellenben a szegények még függőbbek lettek a helyi döntéshozóktól. A legszegényebbek rétegéhez tartoznak azok a családok, akiknek három vagy több gyermekük van, gazdasági krízis sújtotta régióban élnek, a cigányok és a munkanélküliek. Ők a szegénységi küszöb alatt élnek, ami az egy lakosra eső átlagjövedelem 50%-ában van megállapítva. Általában a segítség általánosságban gyenge szintje miatt a szociális segítség nem járul hozzá a szegénység elleni harchoz, legfeljebb a túlélést biztosítja. Ha elég is a túlélésre , ez a jövedelem nem elég arra, hogy kompenzálja a létbizonytalanságot. Valójában ez a jövedelem egyre távolabb kerül attól, ami elegendő lenne a szegénységből való kijutáshoz.10 A roma származásúak nehézségei A cigányok jelentős részét sújtja a szegénységi csapda többszörös negatív hatása. A népcsoport az országos átlagnál jóval magasabb arányban él kis községekben, ahol kevés a munkaalkalom és nehéz és költséges a bejárás a munkahelyekkel jobban ellátott körzeti központokba, városokba. Ugyancsak jellemzően az ország szegényebb északi, keleti és déli régióiban jelentős a cigány népesség aránya (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén, Nógrád, Baranya megyék), míg a gazdagabb és jelentősen kisebb munkanélküliségi mutatókkal bíró központi és nyugati régiókban arányuk jóval alacsonyabb. Harmadrészt, a szocializmusban kialakult magas foglalkoztatottságuk olyan ipari — elsősorban nehéz és építőipar - szektorokban koncentrálódott, amelyek alól először futott ki a talaj a rendszerváltáskor. Negyedszer, bár nagyon komoly előrelépés történt a század második felében, iskolázottságuk még mindig jelentősen alacsonyabb a nem romákhoz képest, még mindig sok a 8 általánossal sem rendelkező, viszont túl kevés a középiskolai

10

http://socialsecurity.fgov.be/bib/frames/fr/rbss_1_2001_borbely.htm 24

végzettségű és elenyésző a felsőfokkal bíró cigány száma és aránya. A szegénységi csapda, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége és szegénysége ráadásul az oktatási elmaradottságot újratermeli: sem az iskola értékét nem látják sokan, de a gyerek munkaerejére is szükség van család alacsony jövedelmének kiegészítésére. A romák körében nagyon alacsony az aktivitási és kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta. Rendkívül magas az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, így a romák folyamatos költségvetési támogatásra szorulnak. A teljes 700 ezres roma népesség mintegy fele 19 évesnél fiatalabb vagy 62 évesnél idősebb, így a teljes demográfiai függőségi ráta (gyerekek és öregek együttes aránya az aktív népességhez) is 100 százalék a nem-roma populáció 61,4 százalékos arányszámához képest, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a romák esetében 6, míg a nem romák esetében mindössze 1,5. A nőkkel szembeni diszkrimináció ellen küzdő bizottsághoz érkezett magyar jelentés szerint a roma nők 35-40 %-a nem fejezi be az általános iskolát, nagyon magas a morbiditásuk, és kétszer annyi szülészeti problémájuk van, mint nem roma honfitársaiknak. A romák 40%-a vidéki gettókban él.11

2.3. . A szociálpolitika története, jellemzése A szociális munka magyarországi története hasonló alakulási formákat mutat, mint a polgárosodó nyugati országokban. Az egyházi keretek között folyó gondoskodás mellett lassan különféle önkéntes szerveződésű egyletek is részt vállaltak az szegénység, kirekesztettség okozta problémák enyhítésében. A nőegyletek jellegzetes tevékenysége segélyezés, menhelyek létesítése, kisdedóvók, gyermekvédő egyesületek alapítása. Amikor 1899-ben Budapesten nemzetközi gyermekvédelmi kongresszust rendeztek, már 27 helyi egyesület jelentkezett a felhívásra. Ez a szakmai terület alakult ki legelőször. Az 1800-as évek végén a törvények lefektetik azt az elvet, hogy a magánjótékonyság ösztönzése kívánatos mind a források megteremtésében, mind a gondozási tevékenység végzésében, s csak ha minden ilyen lehetőség kimerült, lép be az állam. Az önkéntesek kiképzésére sokáig nem gondoltak, hiszen nem tételezték fel, hogy szükség van a jóérzésen kívül elméleti ismeretekre, sajátos kompetenciákra. Elsőként a Szegénygondozó Egyesület szervez tanfolyamokat az 1910-es években. A tanfolyamok az esetfelvétel, s a környezettanulmány készítésére készítenek fel, s annak eldöntésére, ki érdemes a pártfogolásra, gyámolításra, s ki nem. A szegények segélyezésén túllépő elméletibb, szociálpolitikai gondolkodás egyik példája a settlement-módszer megvalósítása Magyarországon 1912-ben. A módszer követői a munkások élethelyzetét kívánták javítani, szociális, kulturális, jogvédő, egészségügyi tekintetben. A settlement az az intézmény, amely tulajdonképpen legközelebb áll a legalsó néprétegekhez. A settlement a szociális gondozás valamennyi ágában tevékenykedik, az általa gyámolított, legszegényebb rétegeknek teljes bizalmát bírja. 12 Az 1930-as, 40-es években már hosszabb tanfolyamok szerveződnek a szociális problémák kezelésére elsősorban a közigazgatásban dolgozók számára, illetőleg érdeklődő civilek részvételével.

11 12

http://www.un.org/News/fr-press/docs/2007/FEM1645.doc.htm settlement 25

A közigazgatásban kialakul a közjóléti szakemberi szerep, de csak továbbképzések szolgálják a szakmai ismeretek kiépülését. A szociális munkások önszerveződő szakmai szervezeteit nem jönnek létre a két világháború között. Tudatos professzionalizációt nem mutatott ez a terület, csak maga a szociális munka terebélyesedett ki. A szociális munka az egészségügyi szemléletet teszi magáévá. A szociális gondozóból csak gondozó lesz, s maga a szociális munka is beleolvad az egészségügybe. A 70-es évtizedtől változások következnek be, lassan újjászületik a szociális munka. 1972-ben kialakul egy új intézménytípus, az ún. nevelési tanácsadók, illetőleg a családgondozó intézetek, s velük új munkakörök jönnek létre. A 80-as években áll össze az a társadalmi diagnózis, amely jelzi a szociális problémák halmozódását, s azok következményes hatásait a mentálhigiéné, s a betegségek területén, s amely felméri a régi szociálpolitikai gondozórendszer inadekvátságát a problémák kezelésre. Ettől az időtől kezdve újraélednek a szociokulturális civil mozgalmak, amelyek fogékonyak a helyi igényekre, a személyes szükségletekre. Sőt egy-két vállalkozás is alakul az 1981-es vállalkozási törvény adta lehetőségek kihasználásával. A szociális munka újjászületése határozott szakmaépítési stratégiával indul, amelynek első eleme a felsőfokú szociális szakképzés rendszerének kialakítása. Megtörténik az elhatárolódás a már létező szociális képzéstől, s a rokon területektől. Az akkori viták középpontjában az általános és speciális szociális munka vitája állt. Az általános képzés nemzetközi trendje, valamint a belátható magyar társadalmi válságjelenségekre felkészülés az általános koncepciót favorizálta. A képzéshez is kapcsolódva szakmai egyesületek alakulnak. 1995-ben Phare támogatással létrehozzák a Szociális Szakmai Szövetséget. A szakmai kamara gondolata már a kilencvenes évek végétől jelen van a szervezetben. Akkor még a szakma területén dolgozók még rendkívül vegyesek voltak, a magukat szociális munkásnak azonosítók még kevesebben voltak, nagyon sokan dolgoztak a területen, akiknek nem volt diplomája, vagy ha volt, az nem szociális jellegű volt, az intézmények vezetői között nem voltak többségben a szociális diplomával rendelkezők. Az Európa Tanács 2001 januárjában ajánlást fogalmazott meg a szociális munkásokról, amely dokumentumban felkéri a kormányokat, hogy stabil jogi keretekbe formázzák a szociális munka feltételeit, gyakorlatát, a képzést, biztassák a szociális szolgáltatókat, hogy képzett szociális munkásokat alkalmazzanak, támogassák az etikai kódexek elkészítését, s nyilvános, a kliens számára átlátható szakmai szabályok szerint szerveződjenek a szolgáltatások. Látható, hogy a nemzetközi ösztönzések is a jogi körülbástyázás adta védelmet kívánják erősíteni a nemzetállamok szintjén. Az egészségügyi rendszer és eredményei

26

Az ábra szerint az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás 326$, a bruttó hazai össztermék 6,9%-a, ennek 71%-a az állami, 29 %-a pedig a magán szektorban jelenik meg. Magyarországon a tág értelemben vett szociálpolitika az alábbi szektorokra osztható: egészségügy, szociális szolgáltatások, nyugdíjak és szociális segélyek, munkanélküliek ellátása (beleértve a munkanélküliség elleni küzdelmet) és az oktatás. A rendszer a biztosítás alapelvére épül , ami azt jelenti, hogy biztosítottak a nyugdíjak, a munkanélküli ellátás és a betegellátás azon személyek számára, akik részt vesznek valamilyen bérrel járó gazdasági tevékenységben vesznek részt, és fizetik a járulékokat. A társadalombiztosítás tehát azoknak a személyeknek a jövedelmére épül, akik biztosítottak, és fizetik a járulékokat. Ugyanakkor más kategóriába tartozók is profitálnak az egészségbiztosításból. Megjegyezzük, hogy a valutaalap és a Világbank nagy szerepet játszott a magyar gazdaságpolitika és szociálpolitika kialakításában. A szűkebb értelemben vett szociális védelem Magyarországon két pilléérre épül: a szociális biztonságra és a szociális segítő szolgálatok működésére. A szociális biztonság rendszere a szolidaritás elvére épülő biztosítás, amelyet a Társadalombiztosítási Alap pontosabban a Betegségbiztosítási Alap és a Nyugdíjalap alkot, finanszírozásáról pedig a munkavállalók és a munkáltatók gondoskodnak. A Betegségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetőképességét az állam garantálja. 1996-ban ismerték fel azt a tényt, hogy súlyos deficit van a rendszerben, ami strukturális reformokat tesz szükségszerűvé. Jelenleg a Világbank ösztönzésére folyamatban van a nyugdíjreform. A szociális segítséget alapvetően a központi kormányzás és a helyi adminisztráció szabályozza, de a finanszírozás többségében helyi szinten történik, részt vesznek benne közhasznú társaságok, humanitárius szervezetek, az egyház és a központi költségvetés is. A társadalombiztosítás rendszerét 1998 tavaszán módosították. Ebben a rendszerben az állam inkább mint általános szabályozó és garancia hordozó jelenik meg: felállítja a szolgálatok működésének a szabályait, a meghatározza a működés szintjeit és a felügyeletet, és garantálja a költségek kifizetését még akkor is, ha a rendszer az előírtnál magasabb költségekkel működik. Az új struktúrában több minisztérium is felel a társadalombiztosításért. A Szociális és Családügyi Minisztérium felelős a szociális biztonságért és a szociális segélyekértr, beleértve a munkanélküliség elleni passzív harcot. A Gazdasági Minisztérium a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit biztosítja. Az Egészségügyi Minisztérium felelős az egészségügyi ellátásért. A társadalmi össztermék 22%-át fordítják társadalom biztosításra és segélyezésre, ennek felét a nyugdíjak és az egészségbiztosítási kiadások teszik ki. Bár a társadalombiztosítás költségei progresszíven növekednek, valós értéken számolva az egy lakosra jutó társadalombiztosítási költség csökken a biztosításból részesülők számának az emelkedése miatt.13

A szociális szolgáltatásokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők: 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény) 2. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 13

http://socialsecurity.fgov.be/bib/frames/fr/rbss_1_2001_borbely.htm 27

3. 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről Szociális szolgáltatások megszervezése a települési önkormányzatok, valamint a megyei önkormányzatok feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítania a településen a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. Azon ellátások megszervezéséről, melyeket a jogszabály nem utal a települési önkormányzat hatáskörébe, a megyei önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.

2.4. Az intézményi szerkezet és a kompetenciák megoszlása a szociális tevékenységben A Kormány a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 103. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § 1. E rendelet hatálya az új szolgáltatásoknak, illetve férőhelyeknek az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe történő - a nem állami fenntartók 2007. évi normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának megállapításához szükséges - befogadására (a továbbiakban: befogadás) terjed ki. 2. E rendelet alkalmazása során a. nem állami fenntartó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének mc)-me) alpontja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ának sc)-se) alpontja szerinti személy vagy szervezet; b. szolgáltatás: a. a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, b. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, c. a támogató szolgáltatás, d. a közösségi ellátások, e. az utcai szociális munka, f. a nappali szociális intézményi ellátás, g. az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi ellátás, h. a tartós bentlakásos szociális intézményi ellátás, i. a gyermekjóléti központ keretében nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, j. a bölcsőde, hetes bölcsőde keretében nyújtott gyermekek napközbeni ellátása, k. az átmeneti gondozás;

28

fejezet

3. A szociális munka módozatai

29

30

3.1. A segítő szakmák különböző típusai, a képesítések szintje, típusai

A szociális, valamint a gyermekjóléti- és védelmi ágazatban dolgozó közel 60 ezer főből kb. 37 ezren látnak el szakképzettséghez kötött szakmai feladatot. Annak érdekében, hogy az ágazat munkaerő ellátottsága megfelelő színvonalú legyen, az intézményekben jól képzett szakemberek dolgozzanak, a szakterület igényeit figyelembe vevő önálló képzési rendszerre van szükség. A rendszer kialakításában, a szakmai igényekhez igazodó továbbfejlesztésében az oktatási tárcának meghatározó szerepe van. Ez egyrészt a jogi szabályozást jelenti (pl.: a képesítési előírások meghatározását, az oktatási programok fejlesztését és kiadását, a továbbképzés és szakvizsga szabályozását, stb.), másrészt pénzügyi forrásokat is biztosít a feladatok végrehajtásához (munka melletti és tanfolyami képzések támogatása, tankönyv ellátásról való gondoskodás, képzési feladatokhoz kapcsolódó bizottságok működtetése, stb.). A szociális képzések rendszere az elmúlt 15 évben épült ki és mára a rendszernek öt eleme van: • • • • •

felsőfokú képzés, szakképzés, feladatellátáshoz kapcsolódó tanfolyami képzés, továbbképzés, szakvizsga.

Felsőfokú képzés A felsőfokú képzések szabályozása kormányzati szinten az Oktatási Minisztérium feladatkörébe tartozik, mivel azonban meghatározó szerepet játszik az ágazat szakember ellátottságában minisztériumunk aktív szerepet vállal a szakmai követelmények kialakításában. Felsőfokú képzés három szakirányban történik: szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus. Az országban 21 felsőfokú oktatási intézményben, nappali, esti és levelezőszakon évente kb. 1500-1800 fő szerez diplomát. Ez a hallgatói létszám a szakterület szükségletét biztosítani tudja, a problémát jelenleg az egyes szakokra történő beiskolázási arányok munkaerő igényektől való eltérése, valamint a képzett munkaerő szakterületről történő elvándorlása okozza. Szakképzés Az elmúlt 10 évben mind a szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítések, mind a szakmai képesítéssel rendelkezők száma évről évre emelkedett. Jelenleg Az Országos Képzési Jegyzékben 10 szociális szakképzés szerepel és az országban 125 helyen folyik szociális szakképzés, a legtöbben (a hallgatók 65%-a) szociális gondozó és ápoló képzésben vesz részt. A szakképzések képesítési követelményei 2001-ben kerültek megújításra. Érdemi változás a képzések gyakorlati részét érintette, amely ráirányította a figyelmet a gyakorlati terepként működő szociális és gyermekjóléti-védelmi rendszer szerepének fontosságára. 31

A szakképzések tekintetében másik nagy kihívás - figyelemmel az EU elvárásokra - a modulrendszerre történő átállás, vagyis a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe történő rendezése. Ez lehetővé fogja tenni a továbbtanulást, illetve új szakma megszerzését anélkül, hogy a már ismert tananyag-tartalmakat ismételni kellene. A szakképzésben elsajátítható szakmák, a végzettség szintje és megnevezése: A gyermekgondozó szakmacsokor önálló szakképesítései, rész-szakképesítései és elágazásai Gyermekgondozó-nevelő Nevelőszülő 3.3 A nevelőszülő dokumentációs feladatai

1877 A gyámsággal kapcsolatos feladatok

1876 Az önálló életre való felkészítés feladatai 1875 A gyermek képességeinek kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 1874 A családi környezet felkészítésének feladatai 1873

Gyermekotthoni asszisztens 5.4 Az önálló életvitelre való felkészítés 1883

Kisgyermekgondozó és nevelő 5.4 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai 1885

A szabadidő-szervezéssel kapcsolatos feladatok 1882 A befogadással kapcsolatos feladatok 1881

Csecsemő- és gyermeknevelő — gondozó 5.5 Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentációs feladatok

1872 A napközbeni gyermekellátás feladatai 1884

Egészségnevelési, egészségügyi és ápolási feladatok a gyermekellátásban

1871

Gyermek- és ifjúsági felügyelő 3.3

Gyermeknevelési és gondozási feladatok

Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok 1880

1870

Gyermekfelügyelői feladatok 1879

A napközbeni gyermekellátásba kerülés feladatai

Házi időszakos gyermekgondozó 3.1

1869 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok 1878

Gyermekellátási alapfeladatok 1868

A SZOCIÁLIS GONDOZÓ SZAKMACSOKOR TEVÉKENYSÉGSZERKEZETE Szociális szakgondozó 5.4

Szociális gondozó 3.3. SZGÁP

Az idősellátás adminisztrációja

1867 Idősgondozási feladatok 1866 A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban 1865

SZGSZ

GERGO

A szociális szervezés adminisztráci ó feladatai 1861

A gerontológiai gondozás adminisztrác iós feladatai 1855

A pszichiátriai gondozás adminisztráci ós feladatai 1857

Addiktológiai adminisztráci ós feladatok 1859

Szociális szervezési feladatok 1860

Időskorúak támogatási feladatai 1854

Pszichiátriai gondozási feladatok 1856

Addiktológiai gondozási feladatok 1858

FOGON

A fogyatékosok ellátásának adminisztrációja 1864 Fogyatékos emberek gondozása 1863 A fogyatékos ember szükségleteinek felmérése 1862

PSIGO

SZEGO

Személyes gondoskodási feladatok az alap- és szakosított ellátások területén 1853 Szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban 1852

Gondozási-ápolási alapfeladatok 1851

32

A SZOCIÁLIS TÁMOGATÓ, ELÁGAZÁSAINAK ÉS RÁÉPÜLÉSÉNEK TEVÉKENYSÉG-SZERKEZETE Ifjú Ifjúságsegí gsegítő 5.5 A társadalmi kohézió erősítése, közösségfejlesztés 1898 Ifjúsági szolgáltatások és kapcsolatok 1897 Egyéni fejlesztés és segítő támogatás 1896 Adminisztrációs és dokumentációs feladatok 1895 Az ifjúságsegítő információs, tájékoztató és tanácsadói feladatai 1894

Szociá Szociális segí segítő 5.4 Szociokulturális animátor

Mentálhigiénés asszisztens

Közösségi és kistérségi társadalmi integrációt segítő feladatok

1366

Munkajellegű foglalkozási feladatok

Mentálhigiénés feladatok 1367

Szociális asszisztens

Szociá Szociális, Foglalkoz(tat)ás gyermekgyermek- és szervező ifjú ifjúságvé gvédelmi

ügyinté gyintéző

1850

Rehabilitációs nevelő segítő

A szociális munka adminisztrációja

A rehabilitáció adminisztrációs feladatai

1849

1365

Szabadidő-szervezési és rekreációs feladatok

Rehabilitációs feladatok

1364

1368 Elsősegélynyújtási feladatok 1363

Önállóan szociális segítő feladatok 1362 Részfeladatok a szociális probléma-megoldásban 1361

Szolgáltatás szervezés 1360 Döntéselőkészítő munka 1359 Szociális és gyermekvédelmi ügyintézés 1358 Szociális ügyvitel és ügyiratkezelési feladatok 1357

A szociális segítés alapfeladatai 1356

Kulcs-foglalkozások (az elhagyottak segítői esetén)

Kulcs-foglakozások Gyermekekkel kapcsolatosan

Serdülőkkel kapcsolatosan

Magyarország Pszichológus Pedagógus Óvónő Szociál-pedagógus (ld. Függelék I.1.) Szociális munkás Fejlesztő pedagógus Pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Kisgyermeknevelő és gondozó Újszülött és csecsemőgondozó Házi gyermekfelügyelő Nevelőszülő Örökbefogadó szülő Pszichológus Pedagógus Szociális munkás Szocio-kulturális animátor (művelődésszervező) Ifjúságsegítő (ld. Függelék I.3.) Mentálhigiénés asszisztens Ifjúsági szakértő Pályaválasztási tanácsadó Ifjúsági felügyelő 33

Kulcs-foglakozások Időskorúakkal kapcsolatosan

Magyarország Pszichológus Orvos Szociális munkás (ld. Függelék I.2.) Szocio-kulturális animátor (művelődésszervező) Ápoló Szociális asszisztens Szociális gondozó Speciális szociális asszisztens Mentálhigiénés asszisztens

Tanfolyami képzések Az utóbbi években egyre több olyan szociális ellátási forma, szolgáltatási típus került bevezetésre, amihez a szakmai jogszabályok speciális ismereteket nyújtó tanfolyam elvégzését írják elő. Ezen tanfolyamok képzési programjai központilag kerülnek jóváhagyásra, így egységes tematika alapján biztosított a képzés az egész országban. A tanfolyamok többségének koordinációs, szervezési feladatait, valamint a kiadott tanúsítványok nyilvántartását a tárca felügyelete mellett a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja végzi. Továbbképzés A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a szakmai munkakörökben dolgozók részére a kötelező továbbképzési rendszer 2001. január 1-től került bevezetésre. A továbbképzésre kötelezettek öt különböző típusú - tanfolyam, személyiségfejlesztés, konferencia, tanulmányút, szakmai műhely - továbbképzési programok közül választhatnak, amelyből egy tanfolyamon való részvétel kötelező. A minősített továbbképzések jegyzéke minden év januárjában az ágazati közlönybe kerül kihirdetésre. A továbbképzési rendszer bevezetése óta - a miniszter által felkért bizottság - mintegy 2000 programot bírált el, melynek közel 70%-át találta akkreditálásra alkalmasnak. Ennek eredményeként az érintetteknek eddig több mint fele megszerezte a kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontokat. A továbbképzés elismertségét növelte a normatív állami támogatás 2003. évtől történt bevezetése.

3.2 Az elhagyottakat segítő szolgálatok

3.2.1.Többcélú szolgálatok: -

Az elmúlt időszakban létrejött több különböző alap- és szakellátási szociális feladatot egy szervezeti keretben megvalósító intézményi típus. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv., 85/C. §-a teszi lehetővé, hogy bentlakásos intézményi szolgáltatás több intézménytípus különálló szervezeti egységekben kerüljön megszervezésére (integrált intézmény). 34

-

A különböző típusú intézmények és szolgáltatások megszervezése lehetséges önkormányzati vagy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján egyházi vagy civil fenntartású szervezeti keretek között is.

-

Jellemzően a személyi és tárgyi feltételek szigorú jogszabályi kötöttsége okán, a forrásallokáció érdekében jelentős fenntartói szerepet vállalnak 2005. évtől a többcélú kistérségi társulások, ahol is több önkormányzat együttműködve biztosítja a lakosságának az ellátását.

-

A prevenció érdekében valamennyi 2000 fő feletti településnek önállóan kell rendelkezni az ún. szolgáltatástervezési koncepcióval, melyet a megyei önkormányzatok véleményeznek, ezzel is segítve a szolgáltatások területi lefedettségének kialakítását és biztosítását.

A gyermekvédelmi szervezetek: -

A gyermekvédelem gyökeres átalakuláson ment keresztül az elmúlt 10 évben, az 1997. évi XXXI. tv. hatálybalépése óta. Létrejött a valódi preventív feladatellátás, mely kötelezően megszervezendő valamennyi települési önkormányzat számára, az ún. gyermekjóléti szolgáltatást illetően. Ez adja a területi lefedettséget és a korai probléma felismerést és megoldást, amely a gyermekjóléti szolgálatok áltat kialakított és működtetett jelzőrendszeren keresztül éri el a célcsoportját. A jelzőrendszer vonatkozásában a törvény a következő rendelkezést tartalmazza: - 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

Mindezek alapján kitűnik, hogy igen széles azon szereplők köre, akik a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséért tevékenykednek, és annak akadályozása esetén kötelesek fellépni.

35

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás rendszere

Gyermekek napközbeni ellátása: -

Bölcsöde

-

Családi napközi

Gyermekek átmeneti gondozása: - Helyettes szülő -

Gyermekek átmeneti otthona -

-

Családok átmeneti otthon

Házi gyermekfelügyelet

Fontos megemlíteni, hogy van kialakult gyakorlat arra nézve, hogy a gyermekvédelmi alapellátás bizonyos feladatai a gyermekvédelmi szakellátás keretein belül biztosított, pl. a bölcsődei szolgáltatás tekintetében. A gyermekvédelmi szakellátás a családjukból kiemelt gyermekek számára nyújt otthont nyújtó szolgáltatásokat, lakhatást, étkezést, gondozást-nevelést, stb. Annak érdekében azonban, hogy a családjukból kiemelt gyermekekkel szembeni előítélet megváltozzon, valamint, hogy a környezetük jobban befogadja őket, nagyon jó módszer az, hogy a kisgyermekek számára egy ingatlanon belül nyer elhelyezést a gyermekotthoni csoport és a bölcsőde, amely az adott település lakosai számára nyújt szolgáltatást. Ezen gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos szolgáltatások egymáshoz szervezése több kívánt hatást ér el, vagyis erősítik egymást.

A fiatalok védelmét szolgáló szervezetek: Magyarországon nincs külön kialakult szervezetrendszer, mely a fiatalok számára nyújtana védelmet. A fent idézett gyermekvédelmi törvény ugyanazt a rendszert adja ezen védelem biztosítására, mint a gyermekkorúaknak. Természetesen némi eltéréssel, pl. az utógondozói ellátás és otthonteremtés vonatkozásában. A törvény úgy fogalmaz, hogy fiatal felnőtt az, aki a 18. életévét betöltötte, de a 24.-et nem. A nagykorúvá váló fiatalok számára a legnehezebb feladat, hogy otthont, vagy tartós lakhatást biztosítsunk, valamint munkája és biztos jövedelme legyen. Amíg azonban ez nem megoldott, addig a jogszabály lehetővé teszi a szükség szerinti ellátást, a fiatal 24 éves koráig. 36

3.3. Az alkalmazás típusai Az önálló képzési rendszer kialakítása önmagában még nem elegendő ahhoz, az ágazat munkaerő ellátottsága megfelelő színvonalú legyen, az intézményekben jól képzett szakemberek dolgozzanak. Ha valaki megfelelő szociális szakképesítéshez jut, az nem jelenti automatikusan azt, hogy ezen a területen kíván és fog elhelyezkedni. A meg növekedett szakember képzés ellenére a toborzás során nincs lehetőség válogatásra, továbbra is magas a területen elhelyezkedő képesítés nélküliek száma. A szociális területen dolgozók kiválasztásakor sok esetben nem zajlik alkalmasság-vizsgálat (a szociális képzésbe való bekerülés során sem!), nincs kidolgozva kompetenciarendszer. Egy jó kompetenciamodell alkalmas lenne arra, hogy integrálva legyenek az emberi teljesítmények értékelésének és menedzselésének részfolyamatai. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szociális szakembereknek a megfelelő szakmai képzettség mellett munkájuk minőségi végzéséhez érzelmi stabilitásra, megfelelő szintű érzelmi és szociális intelligenciára van szüksége. Az érzelmi labilitás a mindennapi munkában jelentős színvonal esést okozhat. Az alkalmasság vizsgálat arra törekszik, hogy a dolgozók későbbi munkahelyi magatartását (teljesítményüket, munkájuk minőségét) előrejelezze. Legfőbb értéke, hogy segítségével növelhető azoknak az aránya, akik kiválóan megfelelnek (beválnak) új munkahelyükön, illetve kiszűrhetőek azok akik alkalmatlanok. Szükséges lenne figyelembe venni, hogy nem csak a szervezetnek érdeke a megfelelő ember kiválasztása, de az alkalmazott is ott fogja jól érezni magát, ahol személyiségének megfelelő légkörben, képességeit minél teljesebben kibontakoztathatja. A szociális intézményekben magas a fluktuáció, amelynek oka lehet, hogy nem biztosított a dolgozók hosszútávú motivációja, mert nincs ügyelve a higiénés tényezőkre (nem elég jelentős a bérezés, amelyekkel kielégíthetőek lennének a fiziológiai szükségletek), magas a félelem a munkanélküliségtől, és a munkakörbe nincs beépítve kellő mennyiségű motivációs tényező. A szervezeteknek szüksége lenne kifejleszteni egy teljesítményértékelő rendszert, melynek segítségével rendszeresen és szisztematikusan értékelnék az alkalmazottak teljesítményét. Az egyéni teljesítményt a szociális területen dolgozók körében nehéz mérni, a teljesítményt csak szubjektívan lehet megítélni, a jutalom differenciálására pedig nincs lehetőség. A dolgozók stresszkezelése minimális, jelenleg is jó néhányuk munkáját a stressz szintje akadályozhatja. A munkafeladatokon kívüli tevékenységek beiktatása is szükséges lenne, ez is motiváló hatású lehet: informális szocializálódás munkaidőben, informális szocializálódás munkaidőn kívül (munkatársak családi rendezvényein részvétel), formális társasági eseménye (névnap), egymás segítése, flexibilis munkarend, belső igények kielégítése. A megfelelő végzettség megszerzése még nem elegendő a hosszútávú foglakoztatáshoz, hanem minőségi szempontok figyelembevétele során fontos lenne az önismeret, konfliktuskezelés és csapatépítés fejlesztése, erősítése.

Önkéntesek szerepe A szociális gondoskodásra szorulók ellátására évtizedeken keresztül kizárólagos jogot formált az állam, néhány kivételtől eltekintve csak állami intézményekben volt lehetőség szociális ellátás igénybevételére. 37

Napjainkban azonban más társadalmi szereplők, így civil szervezetek is bekapcsolódnak, bekapcsolódhatnak a szolgáltatási rendszerbe. A felmerülő problémák hatékony kezelésében, különösen a jóléti ellátás fontos szegmensét alkotó szociális ellátás, szolgáltatás területén meghatározó a szerepük a fontos közösségi igényeket, szükségleteket megjelenítő és kielégítő öntevékeny szervezeteknek. A fejlett jóléti demokráciák többségében a közjavak előállításában, a közszolgáltatások biztosításában a nonprofit szektor mint harmadik szektor már kivívta helyét az állam és a piac között illetve mellett. Hazánkban is megfigyelhető a szolgáltatások decentralizációja, kialakulófélben van a közszolgáltatások többszektorúsága, elsősorban a humán területeken (oktatás, kultúra, szociális ellátás). A szervezetek, ill. szükségességük társadalmi megítélését jelzi, ha egy szerveződés tevékenységébe önkéntesek is bekapcsolódnak, számuk évről évre emelkedő tendenciát mutat. Egy-egy szervezetben az önkéntesek elsősorban az ismerősök, kollégák közül kerülnek ki. Többnyire különböző rendezvények, programok szervezésében, lebonyolításában segítenek, de egyre többen bekapcsolódnak az adománygyűjtésbe, ill. a kapcsolatok építésében is részt vesznek. A munkájuk jelentős anyagi értéket képvisel. Az önkéntesek jelentősége azonban nemcsak az, hogy tevékenységük által a szervezetek működése hatékonyabb lesz. Van egy nagyon fontos mentális hozadéka is a részvételüknek, és pedig az, hogy a hátrányos helyzetű és az egészséges emberek közelebb kerülnek egymáshoz, felismerik, hogy a segítségnyújtás révén javulhat a hátrányos helyzetű rétegek, csoportok életminősége, ill. könnyebbé válhat a társadalmi beilleszkedésük, elfogadtatásuk. Fontos megemlíteni, hogy van kialakult gyakorlat arra nézve, hogy a gyermekvédelmi alapellátás bizonyos feladatai a gyermekvédelmi szakellátás keretein belül biztosított, pl. a bölcsödei szolgáltatás tekintetében. A gyermekvédelmi szakellátás a családjukból kiemelt gyermekek számára nyújt otthont nyújtó szolgáltatásokat, lakhatást, étkezést, gondozást-nevelést, stb. Annak érdekében azonban, hogy a családjukból kiemelt gyermekekkel szembeni előítélet megváltozzon, valamint, hogy a környezetük jobban befogadja őket, nagyon jó módszer az, hogy a kisgyermekek számára egy ingatlanon belül nyer elhelyezést a gyermekotthoni csoport és a bölcsőde, amely az adott település lakosai számára nyújt szolgáltatást. Ezen gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos szolgáltatások egymáshoz szervezése több kívánt hatást ér el, vagyis erősítik egymást.

A jó gyakorlat bemutatása Az elhagyottakat segítő szolgáltatások

Intézményünk gyakorlati bemutatása Az intézmény szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátásokat nyújt: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, idősek nappali ellátása, ápoló — gondozó otthoni ellátás. Az integráció révén mindhárom elhagyott csoport részére szolgáltat. Az „elhagyott” szót én nem betű szerinti jelentéseként értelmezem, elhagyottnak tekintem mindazokat, akik a társadalom legkisebb egysége a — család diszfunkcionális működése miatt szenvednek hátrányokat. A szó 38

valódi értelmében értendő elhagyott gyermekkel, fiatallal ritkán találkozni magyarországi körülmények között, az idősekkel ez gyakrabban előfordul. 2006. januártól a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás területén (20 település — 15.892 fő összlakosság részére) nyújtunk korábban ellátatlan területen a lakosok számára lakókörnyezetükben családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve házi segítségnyújtás keretében személyes szociális szolgáltatást, helybe vitt ellátásként. Jellemző módon még a települések vezetői, igazgatási szakemberei sem tudták, melyik feladat milyen tényleges tevékenységet jelent. A terület feltérképezése, a szolgáltatások megismertetése, bevezetése és elfogadtatása megtörtént. Egy év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, ma már ismerik a szolgáltatások tartalmát, kompetenciáját és a bennük rejlő lehetőségeket — és azt is, hogy van létjogosultsága. Véleményünk szerint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek sem térbeli, sem időbeli korlátai nem lehetnek pusztán azért, mert valaki aprófalvas környezetben él. Az „elhagyottak” számára nyújtott szolgáltatások rövid ismertetése: Családsegítés: A működési területen élő egyének, családok, csoportok, közösségek szociális és mentális szükségleteinek feltárása, közvetítése, és a célkitűzéseknek megfelelően a megoldás elősegítése. Preventív lehetőségek kidolgozása és működtetése a családok összetartó erejének megőrzése, támogatása. Az átmenetileg sérült, illetve hiányzó családi funkciók helyreállításának elősegítése. Az ellátási területen élő családokban jelentkező működési zavarok elhárítása, a családok hosszú távú életvezetési képességeinek visszaállítása és fenntarthatósága érdekében nyújtott szakszerű, hatékony segítségnyújtás. Gyermekjóléti szolgálat: gyermekvédelmi alapellátás. Kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. Segíti a gyermek, fiatal törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését, a szülői kötelezettségek kiteljesítését, a szülői gondoskodás pótlását, illetve a gyermekvédelmi ellátásokból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedését. Hatósági munkát megelőző tevékenységet végez, információkkal elősegíti, kiegészíti. Gyűjti a gyermekekkel kapcsolatos információkat, tájékoztatja a családokat a támogatási lehetőségekről. Családból való kiemelés esetén segíti a családi kapcsolatok fenntartását, működését. Különbséget tesz hátrányos és veszélyeztetett helyzet között, megelőzi, elhárítja és kezeli az előforduló eseteket. A családgondozás a veszélyeztető okok kialakulásának megelőzésére és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésére vonatkozik, a gyermek családban történő nevelkedését, a családból kiemelt gyermek családba való visszakerülését segíti elő, a gyermek érdekeit védi. Házi segítségnyújtás: A szükséges és elégséges mértékű segítség megadása mindazoknak az időskorú, személyeknek, pszichiátriai betegeknek, fogyatékkal élőknek valamint szenvedélybetegeknek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitelükkel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, önmagukat ellátni csak részben képesek, valamit családjuk gondoskodását nélkülözik. A házi segítségnyújtás az igénylő önálló életvitelének fenntartását biztosítja. A házigondozó tényleges, tevőleges személyes közreműködése révén segíti, hogy az ellátott fizikai, mentális és szociális szükséglete saját lakókörnyezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával és fejlesztésével biztosított legyen.

39

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A rendszer 24 órás távfelügyeletet biztosít. A házi segítségnyújtás kiegészítő tevékenységeként indult, mára önálló ellátási forma lett. A gondoskodás időbeli korlát nélküli kiterjesztése révén fokozza az igénybevevő biztonságérzetét, akkor is, ha egyedül él otthonában. Idősek számára nyújtott, szűkebb csoport érdekében működtetett ellátások: nappali ellátás (Idősek Klubja) és ápoló — gondozóotthoni ellátás (Idősek Otthona). A szolgáltatások nem az igénybevevő lakásán, hanem az intézmény telephelyén működnek, az intézményi lét előírásai szerint. Nevük utal a szolgáltatás tartalmi elemeire: A klub nappali tartózkodásra, felügyeletre, tisztálkodásra, mosásra, közösségi életre ad lehetőséget, szakképzett munkatársak felügyelete — irányítása mellett. A hajléktalanokat is ellátjuk ebben a szolgáltatási konstrukcióban. Az Idősek Otthona életvitelszerű bentlakást nyújt, gyakran (általában?) egészen az igénylő haláláig. Szigorú szakmai szabályok keretei között gondozást, ápolást, mentalhigienes ellátást biztosít. A családsegítés, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, kiegészülve a segítőjellegű szolgáltatásokkal (jogász, pszichológus, valamint alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások) komplett módon igyekszik segíteni a hátrányos élethelyzetben lévőt a szociális munka aktív és passzív eszközeivel. A szolgáltatás tervezett időtartama, míg az igénylő képessé válik önmaga problémáinak megoldására. A három tevékenység munkatársai együttműködnek, egymás jelzőrendszerének tagjai, így viszonylag széles alapú és hatékony a rászorulók felderítési mutatója. A házigondozók támaszkodnak a családgondozók ismereteire és kapcsolatrendszerére, a családgondozók pedig a helyben lakó házigondozók hely- és személyismeretére. Kialakultak, letisztultak a kompetencia — határok. Ezeket mára az érintettek is ismerik és elfogadják. A gyermekek, fiatalok, de még az idősek esetében sem lehet a család szerepétől eltekinteni, a probléma keletkezése nem az életkorban keresendő — nagyon ritka eseteket kivéve. Ezért a segítő tevékenység sem csak az „elhagyottra” irányul. A családsegítő — gyermekjóléti családgondozók az ismereteiket, a tudást, az információt viszik izolációban élő ügyfeleikhez. Szakmaközi kapcsolataik és ismereteik révén az arra még képesek részére megoldási stratégiákat, kitörési pontokat, cselekvési tervet készítenek. A viszonylag kis kiterjedésű és kis létszámú kistérség működési területén sem lehet a problémákat tipizálni, ezért még kisebb egyegységenként — körjegyzőségenként, jegyzőségenként próbáljuk a problématérképet megrajzolni. A lakosság korösszetételéből, infrastrukturális ellátottságából, és — sajnos vagy sem — domináns módon a település vezetésétől is függ a problémák típusa, gyakorisága, kezelési módja és az alkalmazott eszközök eredményessége.

A súlyos, halmozottan hátrányos helyzetű családok, egyének társadalmi reintegrációjával a szociális ellátórendszer nem képes megbirkózni. A makrogazdasági környezetből fakadó hátrányokkal szemben sokkal kiterjedtebb szakmaközi együttműködés sem hozna rövid időn belül eredményt.

40

Családgondozó munkakörhöz szükséges képzettségi szint: felsőfokú szakképesítés Szükséges kompetenciák: a feladat ellátásához elengedhetetlen alkalmassá és képessé tevő személyiségjegyek, hitelesség, megbízhatóság, kiszámíthatóság, magas szintű, sokrétű szakmai tudás A házigondozó a munkavégzés során konkrét tevékenységet végez, az igénylővel együtt, sok esetben helyette. Felismeri a szükséges és elégséges mértéket, nem gondoz túl, de alul sem. Fizikai és mentális képességeivel elősegíti az élet utolsó szakaszának méltó megélését. Felismeri azt a határvonalat, amikor már nem tud valódi segítséget, nyújtani, - javaslatot tesz a megoldásra. Házigondozó munkakörhöz szükséges képzettségi szint: középfokú szakképzettség Szükséges kompetenciák: a feladat ellátásához elengedhetetlen alkalmassá és képessé tevő személyiségjegyek, hitelesség, megbízhatóság, kiszámíthatóság, magas szintű szakmai tudás, fizikai alkalmasság. Képesség az önálló munkavégzésre. A Szociális Szolgáltató Központ kistérségi feladatellátása során megszerzett tapasztalatai igazolják a szolgáltatások lakókörnyezetben történő elérhetőségének szükségességét. Munkatársaink olyan, korábban ellátatlan területek és egyének szükségleteit érték el és tárták fel, akik teljes izolációban éltek, nem tudtak a számukra kínálkozó segítségek lehetőségeiről sem. Az intézmény stukturája - véleményünk szerint- ellátottbarát, szolgálja az igénylők érdekeit. A több szintű és több modulból álló szerkezet lerövidíti az igazgatási szint útvesztőit, rugalmasan reagál a problémára. A szakfeladatok átjárhatósága révén szinte azonnal van másik lehetséges problémakezelő alternatíva. A többféle végzettségi szint felerősíti a team — munka szerepét és jelentőségét. Az esetmegbeszélések valódi tartalommal töltődnek meg. Ahhoz, hogy feladatainkat hatékonyan és eredményesen tudjuk megoldani, mára ismertté és szükségessé vált a szolgáltatást nyújtó munkatársak speciális összetett, egységes látásmóddal történő, nem iskolarendszerű képzés keretében történő trenírozása. Tapasztalataink szerint szükség lenne olyan megerősített képzésekre, melyek együttműködési-, konfliktuslkezelő-, kommunikációs készségeinek erősítését teszi lehetővé. Sajnos tapasztalat, hogy nem csak etnikai csoportokkal, de idősekkel, munkanélküliekkel és szegényekkel kapcsolatban is tapasztalható előítélet, sajnálatos módon még a szociális munkát végzők, valamint az ellátást igénybevevők körében egyaránt. Képzési szükségletek: ƒ Nagyon nagy szükség van az antidiszkrimináció felismerésére irányuló tréningekre; a tevékenységhez szükséges objektivitás hangsúlyozására, megerősítésére, valamint az ehhez szükséges önkontroll folyamatos karbantartására ƒ Ismeretközvetítés a többségi társadalom beállítódásairól, az előítéletes magatartás felismertetése és az ez elleni fellépés, befolyásolás ƒ Kommunikációs és konfliktuskezelő technikák tudatos alkalmazásának erősítésére ƒ A személyiségnek, mint „munkaeszköznek” tudatos karbantartása és fejlesztése

Minőség, értékelés, fejlődés: A szolgáltatások minősége megítélésem szerint az ellátott elégedettségével lenne mérhető. Nem az elért vagy elérni kívánt eredmény vizsgálata alapján, hiszen ez az ágazat az, ahol valójában csak részsikerek érhetőek el. Viszont vizsgálni lehetne az ügyfélbarát ügyintézést, az 41

ügyintézés gyorsaságát, a felhasznált eszközök és kompetenciák hatékonyságát a kitűzött cél elérése érdekében. Azonban egyetlen egy szakmai, szakhatósági ellenőrzés során nem találkoztam még ún. ügyfél — interjúval. Jelenleg országos érvényű egységes protokoll sincsen, bár az ágazatban is megkezdődött az ún. minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A pillanatnyi helyzet, hogy a különféle szakhatósági előírásoknak kell megfelelnie egy szociális és gyermekvédelmi intézménynek, működését gazdaságossági, törvényességi, közegészségügyi, adminisztrációs szempontok szerint ellenőrzik és vizsgálják. Ebben gyakorlatilag a szolgáltatás környezete kerül minősítésre, személyi, tárgyi feltételek teljesülését vizsgálja. Azért nevezzük adottságnak, mert az említettek elsősorban pénzeszköz rendelkezésre állásának függvényei. Az kétségtelen, hogy egy színvonalas, korszerű környezetben talán könnyebb szakmailag magasabb színvonalú munkát végezni, de ez egyáltalán nem törvényszerű. Szakmai konferenciákon, rendezvényeken, szakmai beszélgetések során sokszor tapasztalható, hogy a szolgáltatások minőségének színvonala nem egységes. Ez természetes is, hiszen egészen más a mozgástere egy kistelepülés „egyszemélyes intézményének”, mint egy város, nagyváros multifunkciós intézmény munkatársának. Ez pedig mutatkozik a minőségben is. A fejlődés megkezdődött. Jelentős lépésnek tartom a társulások szociális feladatellátását. Létrejött egy szint a települési és megyei ellátórendszer között. Ezek a szervezetek már képesek eljutni a legkisebb település legeldugottabb kis utcájába is, és képesek megszűrni a szakellátásra irányuló óriási nyomást. Korábban sok esetben azért került valaki a szakellátásba, mert a településnek egész egyszerűen nem volt eszköze arra, hogy a „kicsi bajt” otthon orvosolja. A másik előnye, hogy a kistelepülésen alkalmazott - nem ritkán közcélú, közhasznú foglalkoztatott — munkatársak helyét előbb — utóbb átveszik a szakirányú végzettségű szakemberek. Egy rendszer tagjai, mögöttük áll egy szervezet, aki módszertani útmutatót, munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosít. Lehetővé teszi a képzésben, továbbképzésben való részvételt, az egyéni életpálya megvalósítását. Az új, innovatív szakmai módszerek alkalmazásának lehetősége így minden arra rászoruló egyénhez eljuthat. És nem utolsó sorban biztosítja a munkatárs érdekeinek, jogainak védelmét. A magasan képzett családgondozók bérterhe az aprófalvak számára ma már megfizethetetlen. Ha működtették is a gyermekjóléti szolgálatot, önálló szolgálatként telepített hatáskörben a védőnő végezte a feladatot. Társulásunk területén családsegítés egyáltalán nem működött. Mostanra a legkisebb faluba is eljut mindaz az információ, amit egy szentlőrinci kliens eddig is gond nélkül igénybe vehetett. Az első évet alapozásnak tekintjük. Tájékozódó, szükségletfelmérő tevékenység után az idei évet már munkaterv alapján, koncepciózusan kezdtük A székhely az idősellátás igazgatási és módszertani központja, valamint intézményi ellátás helyszíne (Idősek Klubja, Idősek Otthona) Az intézményvezető biztosítja ƒ a zavartalan működtetést: általános működés biztosítása (jogi, igazgatási, gazdasági, szakmai, munkaügyi, humán erőforrás gazdálkodás) ƒ intézmény szakmai kapcsolatainak építését, bővítését ƒ szakmai innovációt ƒ irányítja és felügyeli a szakfeladatokat 42

Székhelyen dolgozó szakemberek: Vezető gondozó: Feladata: saját otthonukban élő idősek számára nyújtott szolgáltatások szakmai működtetése Háti segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ƒ ƒ ƒ ƒ

napi operatív feladatok, kapcsolattartás a területen dolgozó házigondozó munkatársakkal adminisztrációs kötelezettségek, feladatok végrehajtásának ellenőrzése beszámoló készítése a vezető és a települések vezetői részére, statisztikai adatszolgáltatás a működési területen felmerülő kielégítetlen szükségletek figyelemmel kísérése, új szolgáltatásokra történő javaslat

Szükséges képzettségi szint: felsőfokú szakirányú Szükséges ismeretek: szociális, egészségügyi, mentálhigiénés, igazgatási Szükséges képességek: komplett problémakezelő képesség, szervezési, vezetői alkalmasság, stabil szakmai tudás Kapcsolata az ellátottakkal: ƒ előgondozásban, intézményi jogviszony létesítés előkészítésében részt vesz ƒ meglátogatja lakásukon az ellátást kérőt, közreműködik az egyéni gondozási terv elkészítésében ƒ figyel az ellátottak tevékenységgel, a házigondozóval kapcsolatos jelzéseire Beosztott munkatársak: házigondozók Szükséges képzettségi szint: középfokú szakirányú Szükséges ismeretek: szociális, egészségügyi, mentalhigienes, Szükséges képességek: komplett problémakezelő képesség, stabil szakmai tudás Minden településen törekszünk lehetőség szerint helyben lakó munkatárssal dolgozni. A székhelyre szakmai tanácskozások, megbeszélések, konferenciák alkalmával jönnek, munkájukat saját településükön végzik. Legszélesebb alapokon álló ellátási forma, minden településen folyamatos jelenléttel. Az ellátott otthonában végzett segítségnyújtáson túl fontos feladata a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés. A helyben lakó munkatárs foglalkoztatásának előnyei: ƒ nagyon fontos a bizalom az ellátást kérő részéről — fontos hogy ismerjék és megbízzanak benne, mert be kell mennie a munkavégzéshez az otthonukba ƒ mobilizálhatóság krízishelyzet idején (a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is ők végzik) ƒ munkahely-teremtés a településen Kockázat: ƒ rossz kiválasztás esetén nem érjük el kívánt célt, a szolgáltatás nem tölti be feladatát ƒ az intézmény szakmai megítélése romlik Kiválasztás színtere és szintje: Települések vezetőinek javaslatát kértük. Vezetői motiváció: ƒ szolgáltatóként érkeztünk, elsődlegesen helyben lakó foglalkoztatását tűztem ki célul 43

ƒ

ƒ

ƒ ƒ

a települési tradíciók, hagyományok, informális kapcsolatok jó ismerőiként nagyon fontos kapcsolódási pontnak tartom a családsegítő és gyermekjóléti családgondozók tevékenységéhez szakmai megfontolásból szakképzett munkatársat kerestünk, de nem volt kizáró ok a képesítés hiánya. Elsődleges szempont az „alkalmasság és képesség” volt. A képesítés nélküli foglalkoztatást átmeneti állapotként kezeljük, biztosítjuk a lehetőséget a képesítés megszerzésére. az ellátást kérő feltárja valódi problémáit, bizalmasabb personális kapcsolat alakul ki az ellátottak felől megnyilvánuló előítéletesség a „messziről jött”-tel szemben

Foglalkoztatás stabilitása: minden a feladat bővülésekor felvett munkatárs jelenleg is alkalmazásban áll. Foglalkozatási labilitás: igazi veszély a finanszírozási korlát, szükséges törekedni források felkutatására. Az önkormányzatok teherbíró képessége csökken. Ellátottak részéről ellenállás a térítési díj bevezetése iránt „Valódi”, a terepen végzett munkába bekapcsolódó önkéntesekkel nem igazán találkoztunk. Kis településen informálisan önkéntesnek tekintem a szomszédokat, akik érdeklődőek, nyitottak, figyelemmel kísérik idős, egyedülélő társaikat, számíthatunk segítő közreműködésükre, jelzéseikre. A civil szervezetek inkább kulturális, faluszépítő tevékenységet végeznek. A megkívánt kompetenciák, rendelkezésre álló kompetenciák, hiányzó kompetenciák: ƒ szakmai ismeretek ƒ segítő szolgáltatáshoz szükséges személyiségjegyek ƒ alkalmasság és képesség ƒ problémamegoldó-képesség ƒ képesség az önálló, felügyelet-nélküli hatékony munkavégzésre ƒ felelősségtudat

Idősek klubja, idősek napközi otthona A székhelyen folytatott személyes szociális szolgáltatás elsősorban időskorúak részére, mely a még önmaguk ellátására képes személyek nappali ellátást, ápoló — gondozó otthoni ellátást biztosítja. Ápolási, gondozási mentálhigienes feladatok. Klubvezető, részlegvezető: Feladata: Szervezi és irányítja a zökkenőmentes ellátást, felügyeli a gondozást végző személyzet munkáját Szükséges képzettségi szint: felsőfokú szakirányú Szükséges ismeretek: szociális, egészségügyi, mentalhigienes, igazgatási Szükséges képességek: komplett problémakezelő képesség, szervezési, vezetői alkalmasság, stabil szakmai tudás Mentálhigienes munkatárs: Szükséges képzettségi szint: felsőfokú szakirányú Szükséges ismeretek: szociális, mentalhigienes, igazgatási Szükséges képességek: komplett problémakezelő képesség, szervezési, vezetői alkalmasság, stabil szakmai tudás 44

Gondozónők: Feladata: az ellátottak teljes körű ellátása (fizikai, egészségügyi, mentális, hivatalos ügyek intézése, érdekképviselet) Szükséges képzettségi szint: középfokú szakirányú Szükséges ismeretek: szociális, egészségügyi, mentalhigienes, Szükséges képességek: komplett problémakezelő képesség, stabil szakmai tudás Kiválasztás színtere: Nem domináns, de előny a helyben lakás Vezetői koncepció a munkatársak kiválasztásakor ƒ szakmai ismeretei mellett legyen alkalmas és képes közösség működtetésére, kialakítására, fejlődésének elősegítésére ƒ képesség az önálló munkavégzésre — kreativitás ƒ alkalmasság és képesség arra, hogy a minket választó (önként vagy kényszerűség hatására) ellátottak élete, életvitele, méltó legyen korukhoz, egészségi állapotukhoz, hogy az élet utolsó szakaszát, nyugalomban, tartalmasan tölthessék el. ƒ képesek legyenek a családias légkör és hangulat megteremtésére, megtartására

45

46

fejezet

4. Oktatási és képzési politika, a szociális munka professzionalizálódásának módjai

47

48

A magyar felsőoktatási rendszer 2006. szeptemberétől nagy strukturális és tartalmi átalakuláson megy keresztül. A struktúra terén a duális rendszer helyett bevezettük a Bolognai Nyilatkozatban meghatározott többlépcsős (BA, MA, PhD) képzési szerkezetet, a tartalom terén lejátszódó szakkonszolidáció pedig a korábbi 420 szakot, 102-re redukálta. Mindez természetesen a szociális munkára való felkészítés területeit is érintette. Az alapképzés (BA) Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által elfogadott alapszakjait a 289/2005. (XII. 22.) számú kormányrendelet tartalmazza, amelyben a vizsgált területet a szociális munka és a szociálpedagógia szakok reprezentálják, kimeneti és képesítési követelményeiket mellékeljük. A szociális munka szakindítási engedélyét 13 felsőoktatási intézmény kapta meg . Közülük több egyetem és főiskola külső képzési hellyel is rendelkezik, így a 2006. szeptemberétől működő képzési helyek száma 20. A szak indult nappali és levelező tagozaton, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is. A szociálpedagógia szakindítási engedélyét 9 felsőoktatási intézmény kapta meg. Közülük több egyetem és főiskola külső képzési hellyel is rendelkezik, így a 2006. szeptemberétől működő képzési helyek száma 13. A szak indult nappali és levelező tagozaton, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is. A 2006-2007-es tanévben a két alapképzési szakra jelentkezők és felvettek létszámait az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. A szociális munka és a szociálpedagógia szakok nappali és levelező tagozatára jelentkező hallgatók létszáma az összes jelentkezések, az 1. helyen történő jelentkezések, az összes felvettek, a nappali tagozatra felvettek és az államilag finanszírozottak feltüntetésével. Jelentkezők

Alapszak

Felvettek

Össz.

Első

AN

Állami

Össz.

AN

Állami

szociális munka

3400

2008

1794

3045

1572

637

977

szociálpedagógia

3183

1630

1644

2972

1200

403

743

A szociális munka mesterképzési szakjának az indítási engedélyét a MAB eddig csak egyetlen intézménynek, a Semmelweis Egyetemnek ítélte meg, engedélyszáma 2006/9/XV/48. Képzés ezen a szakon még nem folyik, kimeneti és képesítési követelményeit mellékeljük. A szociálpedagógia területén egyelőre nincs akkreditált mesterképzési szak.

A vizsgált szakterületen működnek úgynevezett szakirányú továbbképzések, amelyek levelező tagozaton képeznek, általában 60-120 kredit (180-360 tanóra) teljesítését várják el. Ezek a képzések diplomát adnak, azonban a képzésbe bekapcsolódás előfeltétele egy meglévő diploma. Az ide sorolható szakirányú továbbképzések az alábbiak: - család- és gyermekvédelem pedagógiája; - életmód tanácsadó és terápeuta; - gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó; - ifjúsági szakértő; - igazságügyi szociális tanácsadó; 49

-

rehabilitációs foglalkoztató terápeuta; szociális menedzser; társadalmi integrációs tanácsadó.

Az eddig említett képzések mindegyike diplomát adott. A szakterületen működnek olyan felkészítő tanfolyamok, programok, amelyek nem várják el az érettségi, vagy egy diploma meglétét. Ezek a tanfolyami formák speciális feladatokra készítenek fel, időtartamuk 60-180 óra között változik. Ide sorolhatóak a mentorképzések. A szociálpedagógia és a szociális munka területén működők összefogásának, folyamatos tapasztalatcseréjének és együttműködésének hatékony szervezője és fóruma az az internetes lap, amely a következő címen található: http://szocialpedagogia.lap.hu/ Ez a honlap csoportosítva mutatja be azokat az alapítványokat, amelyek a vizsgált területen működnek. De tájékoztatja az érdeklődőket az oktatási és képzési lehetőségekről, munkavállalási alkalmakról, vagy a krízishelyzetben élőket az elérhető támaszokról. Az elmúlt évtizedben bizonyos felsőoktatási intézmények romológiai részlegeket hoztak létre a romológiai kérdések tanulmányozására és romológiai kurzusok indítására. A romológia képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények a következők: ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék ELTE BTK Kulturális Antropológia Tanszék PTE BTK Romológia Tanszék Nyíregyházi Főiskola Kaposvári Egyetem — romológia szakirányú képzés Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar, Sárospatak Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszék Kölcsei Ferenc Református Főiskola debrecen Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas Eötvös József Főiskola, Baja Debreceni Egyetem Wargha István Pedagógiai Kar, Hajduböszörmény 1995-ben megalapították a roma kutatók egyesületét abból a célból, hogy a magyarországi romák nyelvét, kultúráját és tradícióit tanulmányozzák. Az egyetemeken folyó kutatásokar támaszkodva az egyesület részt vesz a kisebbségi oktatás reformjában, és új tankönyvek kidolgozásában.14 A képzési igények diagnózisa A képzési igények megállapítása a helyzetelemzésre, a csoportok megbeszéléseire és empirikus kutatásokra épül. Annak ellenére, hogy Magyarországon több szociális szakma létezik, úgy találtuk, hogy valós igény van egy specifikus segítő képzésre. A célpopuláció vizsgálataink szerint a következő lehet: - Munkanélkülivé váló tanárok — gyermekek, serdülők segítői lehetnek - Az elhagyott gyermekekkel és serdülőkkel foglalkozó tanárok - Jövendő pedagógusok - Gyermekotthoni személyzet számára továbbképzés - Gyermekekkel, serdülőkkel foglalkozó szociális munkások továbbképzése 14

http://ec.europa.eu/education/policies/lang/languages/langmin/euromosaic/hu3_fr.html#21 50

- Önkéntes segítők képzése A szociális szolgálatoknál dolgozók továbbképzése — idős korúakkal foglalkozók Nem kvalifikált személyzet képzése Munkát keresők (munkanélküliek, fiatalok) képzése Még aktív időskorúak (gyermekek és más időskorúak) segítésére való kiképzése Különböző szolgálatok személyzetének kiképzése (pl. sofőrök, konyhások, stb.) — ez a gondolat a partnerek egyik látogatása során merült fel. Hiányzó kompetenciák (első közelítésben az interjúk és kérdőíves kikérdezések alapján) - kommunikációs kompetencia az elhagyottakkal való kapcsolatteremtésben - munkaszervezési kompetencia - csoportban való együttműködés kompetenciái - az anyagi források feltárásának kompetenciái - konfliktus megoldási kompetenciák Ezek a kompetenciák általában nem részei a képzésnek, vagy ha mégis, akkor tanításuk kevésbé gyakorlatorientált. -

Javaslatok a képzéshez: A kidolgozandó képzés legyen moduláris, hogy a célpopuláció minden tagja meg tudja találni a szükségleteinek megfelelő modulokat. A képzés legyen nagyon gyakorlatias, sok tréning jellegű foglalkozással A képzés szintjén javasolt változások: Az emberi jogok érvényesüléséről, a rasszizmus és a faji megkülönböztetés helyzetéről beszámoló jelentés készítője javasolja a következőket: - az igazságszolgáltatásnak jobban korlátoznia kellene az egyének és az állam képviselőinek rasszista megnyilvánulásait; - a kormányzatnak el kellene fogadtatnia egy olyan törvényt, ami tiltja a faji megkülönböztetést, hogy korlátozza a rasszista megnyilvánulásokat a gazdasági és társadalmi élet minden területén; - az oktatási miniszternek meg kellene szüntetnie a cigány gyerekek iskolai szegregációját olyan pedagógiai módszerek alkalmazásával, amelyik segítik az esélyegyenlőséget, és az oktatás bármely fokára való bejutást. - A kormányzatnak a helyi közösségekre is kellene hatnia a roma lakosság integrációjának biztosítására a kizárás helyett. - Feltétlenül szükséges olyan képzéseket kidolgozni, amelyek segítik az anti-diszkriminációt az objektivitás hangsúlyozásával és megerősítésével, és az önkontroll megerősítésével.15 - A társdalom attitűdjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozása segít az előítéletek felismerésében és az ellenük való harcban; - Meg kell erősíteni a konfliktus-kezelési és kommunikációs technikákat; - A személyiség tudatos fejlesztésére, mint munkaeszközre van szükség.

15

http://www.hri.ca/fortherecord2000/bilan2000/vol5/hungarytr.htm 51

52

FÜGGELÉK

FÜGGELÉK

53

54

1.1 Függelék

A szociálpedagógus képzés bemutatása

A szociálpedagógia szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értéket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához. A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: - a szociális segítségnyújtáshoz szükséges, elsősorban társadalomismereti, társadalom-és szociálpolitikai, szociális munkára vonatkozó, másrészt pszichológiai, jogi, igazgatási, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; - a szociális segítségnyújtáshoz szükséges ismeretszerzés módjait és a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat; - a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, veszélyeztető tényezőket; alkalmasak: - a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; - az informatikai eszközök használatára; -a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, áblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok képesek: - az elsajátított társadalomismereti, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi ismeretek és alapelvek alkalmazására különösen a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelem területén; - a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a - társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére; - szociális problémák, kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására, elemzésére, kezelésére, - társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények és összefüggések feltárására és értelmezésére; - a gyermekek és fiatalok szocializációja, személyiségfejlődése sajátosságainak, törvényszerűségének átfogó elemzésére; - az egyének, családok, csoportok, közösségek jog- és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére. Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok alkalmasak: 55

- a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére; - A különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére; - A szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek technikák hatékony alkalmazására. A szakon végzettek rendelkeznek az alábbi képességekkel, attitűdökkel: A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikásiós készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

56

1.2. Függelék Szociális munka alapszak Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz. melléklete alapjan 1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint es a szakképzettség oklevelben szereplő megjelölése: — végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) — szakképzettség: szociális munkás — a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker 3. Képzési terület: Társadalomtudományi 4. Képzési ág: Szociális 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátitandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. 57

A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: — tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; — a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; — a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket; Alkalmasak: — a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; — az informatikai eszközök használatára; — a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek: — a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére; — a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; — az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; — az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és —megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; — az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; — a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: — a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; — az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; — a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra. Kari tájékoztató — 2006/07-es tanév A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

58

7. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): — alapozó képzés: 30-40 kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; — szakmai törzsanyag: 105-135 kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált — kötelezően választandó — szakmai modulok. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit. 10. Nyelvi követelmenyek: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. 11. Szakdolgozat: A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit. 12. Záróvizsga: Komplex záróvizsga a képzés ismeretanyagát integrálva, melynek részei: szakdolgozat megvédése, elméleti vizsga a szociális munka, valamint a társadalom és szociálpolitika tárgyakból.

59

1.3. Függelék SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: szociális munka

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: — végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) — szakképzettség: okleveles szociális munkás (megjelölve a szakirányt) — választható szakirányok: általános szociális munka, klinikai szociális munka — a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Social Work (specialized in General Social Work, in Clinical Social Work)

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapvagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %.

60

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az emberi viselkedésre és a társadalmi rendszerekre vonatkozó ismereteik birtokában az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt és a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szociális munka végzésére, döntési alternatívák kidolgozására, szolgáltatások tervezésére, menedzselésére, értékelésére. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: — a társadalom működési szabályszerűségeit, — a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségeit, —

szociális munka korszerű elméletét és gyakorlatát,

— a szociális területen felmerülő új problémák, jelenségek kritikus elemzési módozatait, — a kutatáshoz és a tudományos munka végzéséhez szükséges módszereket, eljárásokat és technikákat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: — az intézményi működést segítő/megalapozó meghatározására és ellátására,

szervezeti

és

adminisztrációs

feladatok

— a szociális szolgáltatások működésének folyamatos monitorozására és értékelésére, — a szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatára, — a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok gyakorlati megvalósítására, — beavatkozási folyamatok tervezésére, menedzselésére, megvalósítására, — intézményvezetésben, szolgáltatások tervezésében való részvételre, — kutatási tervek kialakítására és menedzselésére, — szakmai állásfoglalás kialakítására, — nemzetközi együttműködésben folyó tevékenység munkájába való bekapcsolódásra, — prezentációk összeállítására, — önálló munkavégzésre a szociális területen. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: — empátia, — szociális érzékenység, — jó kommunikációs képesség, — interdiszciplináris teamben való hatékony munkavégzés, — szakmai ismereteik átadásának képessége, — döntéshozatali képesség, — jó problémamegoldó képesség.

61

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai: a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok köréből (szociológia, közgazdaságtan, állam- és jogtudomány, politikatudomány, pszichológia, kommunikációtudomány); 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit a szociális munka és a szociálpolitika elmélete (a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei, a szociális munka nemzetközi, illetve európai aspektusai, elméleti műhelymunka); a szociális munka módszertana (a szociális munka korszerű módszerei a főbb szociális problémák mentén, módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, módszerek a szociális munka kutatása körében). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei: 35-40 kredit; differenciált szakmai ismeretek: — általános szociális munka szakirány: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal végzett szociális munka módszertani kérdései); — klinikai szociális munka szakirány: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, krízis-kezelés, rehabilitáció, mentálhigiéné, közösségi ellátási formák, az ön- és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései).

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen — feladatterv alapján, tereptanár közvetlen irányítása mellett — végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-15 kredit. A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. A hallgató — az intézmény döntése alapján — a gyakorlatnak legfeljebb egyharmad részét teljesítheti saját munkahelyén.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: Egy középfokú C típusú nyelvvizsga az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikéből.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: 11.1. A 4.2. pont szerinti szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek — felsőoktatási törvényben meghatározott — összevetése alapján elismerhető legyen 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből. 62

A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint. 11.2. A 4.3. pont szerinti szakok közül a pszichológia alapképzési szakon, a pedagógusképzési terület alapképzési szakjain, továbbá az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek — felsőoktatási törvényben meghatározott — összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 11.3. A 4.3. pont szerinti más szakokon szerzett szakképzettség alapján a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek — felsőoktatási törvényben meghatározott — összevetése alapján elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak

63

1.4. Függelék

Az Ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés bemutatása Az elhagyott fiatalokkal foglalkozó segítők szükséges kompetenciáinak feltárása előtt megvizsgáltuk és elemeztük a feladatra leginkább felkészítő ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés szakmai követelmény és kompetencia rendszerét az azonosságok és különbözőségek kimutazására. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybe vevők értékeit, autonómiáját, identitását, érdekeiket szem előtt tartva oldja meg az etikai dilemmákat Munkája során kezeli előítéleteit, a szerep-összeférhetetlenségeket A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat Együttműködik más szakemberekkel, betartja szakmai illetékessége határait Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az önvédelem és a szakmai hitelesség megőrzésének technikáit Nondirektív, segítő beszélgetést folytat Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módszereit Értelmezi a szolgáltatást igénybe vevő problémáit a társadalmi, pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok tükrében Értelmezi a társadalompolitikai és szociálpolitikai alapfogalmakat, alapvető összefüggéseket Alkalmazza a szükségletek és erőforrások feltárásának módszereit, értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés hiányait Érzékeli és értelmezi a társadalmi integrációt segítő és veszélyeztető tényezőket, folyamatokat Felismeri az egyéni, csoportos és közösségi válsághelyzeteket, az elemi életfeltételek hiányát Értelmezi a szociális ellátásokhoz való hozzájutás feltételeit és segítséget nyújt azok megszerzésében Eligazodik a társadalom érték-, érdek- és normarendszerében Értelmezi az életmódot kialakító tényezőket, törekvéseket Értelmezi az állampolgárok jogait, kötelességeit és segíti ezek érvényre jutását Megbízás alapján érdekképviseleti tevékenységet végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: Jogi- és adatvédelemi ismeretek Jogi alapismeretek Az állam és az önkormányzatok felépítése, feladatai A jóléti ellátások jogi keretei Családjogi alapismeretek

Szociális védelmi rendszer nem önkormányzati keretei, formái 64

Önkormányzati szociális és gyermekvédelmi ellátások keretei, formái Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika célja, értékei és dilemmái Ideológiák és érdekek összefüggései Az állami beavatkozás eszközei, formái A szociálpolitika alapelvei, technikái és eszközei A problémának definiált társadalmi jelenségek Szociális ellátások A szociális intézményrendszer Szakmai etikai szabályok Az intézmények etikai kódexei A kompetencia határok Szociológiai alapfogalmak A szociológiai adatfelvétel módszerei A társadalom összetételét jellemző mutatók A helyi társadalom szerkezete A helyi erőforrások és hiányok felmérésének módszerei Az egyén társadalmi meghatározottsága A struktúrát létrehozó, rejtett és láthatóvá tevő viszonyainak ismerete A társadalmi újratermelés összefüggései A társadalmi struktúrát leíró elméletek A társadalmi integráció, dezintegráció, szegregáció fogalma A társadalom ártó- védő hatásának jellemzői Család és életmód A család fogalma és funkciói A családi életciklus, életút szakaszai Az életmód, az értékek és normák átörökítésének összefüggései Az emberi szükségletek rendszere A család működése és működési zavarai A család szerkezete A család, mint támogató rendszer és mint problémaforrás jellemzői Az életútinterjú készítésének fázisai Mai magyar társadalom A mai magyar társadalom szerkezete A társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelődésük okai A szegénység jellemzői, okai A társadalmi integrációt veszélyezetető jelenségek A veszélyeztetett csoportok és térségek jellemzői A társadalmi mobilitás jellemzői Deviáns jelenségek a társadalomban A szervezet fogalma, a bürokratikus szervezet A szervezetek működésének jellemzői Munkamegosztás, hatáskör kialakításának szempontjai Döntési szintek megoszlása A szociális intézmények, mint szervezetek A kliens helye és szerepe a szociális intézményekben 5

65

Önvédelmi technikák Nondirektív beszélgetés A segítő beszélgetés jellemzői Önismeret forrásai Esetfeldolgozás módszerei A viselkedési rendellenességek és személyiségzavarok terápiája A pszichológiai adatszerzés módszerei Lelki jelenségek és folyamatok Személyiség-pszichológiai ismeretek Az előítéletek kialakulásának okai és működésének jellemzői A szerep fogalma és jellemzői A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei A kommunikáció csatornái és jellemzői Vonzalmak és taszítások jellemzői A csoportok kialakulása, szerkezete és a csoportközi viszonyok jellemzői Együttműködés szociálpszichológiai jellemzői A szociális identitás kialakulásának összefüggései A segítés pszichológiai összefüggései A lelki fejlődés meghatározói A lelki fejlődés korszakai A szocializáció folyamata és színterei Válságok az életciklus során A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintű számítógéphasználat 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Kézírás 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Információforrások kezelése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 66

4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 5 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség Fejlődőképesség, önfejlesztés Stressztűrő képesség Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Nondirektív beszélgetés Konfliktuskezelési készség Empatikus készség Tolerancia Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Információgyűjtés Problémaelemzés, -feltárás Helyzetfelismerés Rendszerben való gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1894-06 Az ifjúságsegítő információs, tájékoztató és tanácsadói feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Információkat gyűjt és dolgoz fel az ifjúságot érintő kérdésekről, használja az információs forrásokat, kezeli az információs eszközöket, rendszereket, adatbázisokat Tájékoztatást és tanácsadást nyújt az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési lehetőségekről, a pályaválasztást és az elhelyezkedést segítő szolgáltatásokról, igénybevételük módjáról Tájékoztatást és tanácsadást nyújt az elhelyezkedési lehetőségekről, a munkavállalás feltételeiről, a munkanélküli ellátásokról, igénybevételük módjáról Tájékoztatást és tanácsadást nyújt az ifjúságot érintő jóléti ellátásokról és egészségügyi ellátásokról formáiról, funkcióiról, intézményrendszeréről, igénybevételük módjáról Tájékoztatást és tanácsadást nyújt a szenvedélybetegségekkel összefüggő prevenciós célú szolgáltatásokról, a segítő-és krízisellátó helyekről, elérhetőségükről, igénybevételük módjáról

67

Tájékoztatást és tanácsadást nyújt a fiatalok által igénybe vehető otthonteremtési támogatásokról, igénybevételük módjáról, a helyi albérletekről Tájékoztatást és tanácsadást nyújt a fiatalok által elérhető pályázatokról, ösztöndíjprogramokról, igénybevételük módjáról Tájékoztatást és tanácsadást nyújt a helyi ifjúsági közösségekről, szervezetekről, az önkénteseket fogadó szervezetekről, munkájukban való részvétel lehetőségeiről, feltételeiről Tájékoztatást és tanácsadást nyújt az ifjúsági közösségek és szervezetek által igénybe vehető pályázati programokról, feltételrendszeréről

Tájékoztatást és tanácsadást nyújt az európai mobilitási programokról, ifjúsági szállásokról, a Magyarországon és Európában elérhető ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyekről Tájékoztatást nyújt a fiatalokat érintő hazai és nemetközi utazási és szállás kedvezményekről, olcsó szálláshelyekről, a kedvezmények igénybevételének módjáról Tájékoztatást nyújt a közművelődési programokról, intézményekről, sportolási lehetőségekről, sportrendezvényekről Tájékoztatást és tanácsadást nyújt a hivatalokról, hatóságokról, önkormányzatokról,tevékenységükről, elérhetőségükről, az azokkal való kapcsolattartás lehetséges okairól, céljairól, módjáról Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A legalapvetőbb kommunikációs technikák és alkalmazásuk Az információhoz való hozzájutás módszerei Az információkezelésének és átadásának technikái Az ifjúságra vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisok IT eszközök és rendszerek, adatbázis-kezelő programok Az információ-kezelések alapelemei (gyűjtés, elemzés, tárolás, nyilvánosság) Az adatbázisok összeállítása, az adatszolgáltatás a szabályai, eszközei Az európai mobilitási programok, ifjúsági információs szolgálatok A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszer 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 6. m Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése Személyes kompetenciák: Önállóság Pontosság Precizitás 68

Kitartás Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Interperszonális rugalmasság Udvariasság Tömör fogalmazás készsége Kommunikációs rugalmasság Közérthetőség Tömör fogalmazás készsége Kommunikációs rugalmasság Közérthetőség Módszerkompetenciák: Információgyűjtés Lényegfelismerés (lényeglátás) Figyelem-összpontosítás Nyitott hozzáállás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1895-06 Adminisztrációs és dokumentációs feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Részt vesz az intézményi, munkahelyi adminisztrációs rendszer kialakításában, működtetésében, az intézmény, munkahelyi adatszolgáltatási tevékenységében Vezeti az intézményi, munkahelyi működéshez és saját munkájához kapcsolódó adminisztrációt, a különböző nyilvántartásokat, gondoskodik a munkához szükséges adatlapok, ürlapok, nyomtatványok folyamatos pótlásáról Gyűjti és rendszerezi az intézményi, munkahelyi működéshez a szolgáltatáshoz szükséges adatokat és információkat, adabázisokat állít össze, segítséget nyújt a szolgáltatást igénybevevőknek a szükséges nyomtatványok beszerzésében és kitöltésében Időszakos jelentéseket, beszámolókat készít, felhasználói szinten kezeli az intézményi, munkahelyi informatikai eszközöket és programokat Részt vesz az intézményi, munkahelyi és egyéni munkaterv kidolgozásában, megvalósításában és értékelésében, a pályázatok és projekttervek kidolgozásában, megvalósításában és értékelésében Részt vesz az intézményi, munkahelyi működést, szolgáltatásokat ismertető tájékoztató anyagok összeállításában és terjesztésében, a fiatalokkal való megismertetésében, a működéséről, szolgáltatásról tartott tájékoztató előadásokban Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: Az ügyiratkezelés és dokumentációs tevékenység alapelemei A legismertebb ügyeviteli információs technológiák 69

Pályázatírási alapismeretek Projekttervezés és projektmenedzsment A szint megjelölésével a szakmai készségek: ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése Személyes kompetenciák: Önállóság Pontosság Precizitás Társas kompetenciák: Fogalmazókészség Nyelvhelyesség Adekvát metakommunikáció Módszerkompetenciák: Következtetési képesség Hibakeresés (diagnosztizálás) Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1896-06 Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:

Érzékeli és értelmezi a fiatalok konkrét élethelyzetét, közvetlen kapcsolatot alakít ki a fiatalokkal Információs, tájékoztató és tanácsadó tevékenységet végez, fejleszti a fiatalok társadalmi részvételét, közösségi aktivitását, szervezi a fiatalokat nemforális képzési programokban való részvételét Fejleszti a fiatalok egyéni és közösségi kompetenciáit, kreativitását, szervezi az e célt szolgáló programokat, támogatja a fiatalokat azok igénybevételében Támogatja a szocilaizációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézségekkel küzdő fiatalokat, szervezi a számukra nyújtandó tanácsadásokat, szolgáltatásokat, támogatja a fiatalokat azok igénybevételében Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a szocilaizációs, életvezetési és mentálhigiénés problémákkal küzdő, elégtelen segítő kapcsolatokkal rendelkező fiatalok elérését Támogatja a szocilaizációs, életvezetési és mentálhigiénés problémákkal küzdő fiatalok integrációs törekvéseit Részt vesz a felkereső ifjúsági programokban Támogatja az oktatásból, képzésből kiszorult fiatalokat, szervezi a számukra nyújtandó tanácsadásokat, szolgáltatásokat támogatja a fiatalokat azok igénybevételében 70

Támogatja a munkaerőpicra belépni nem tudó, illetve onnan kiszorult fiatalokat, szervezi a számukra nyújtandó tanácsadásokat, szolgáltatásokat, támogatja a fiatalokat azok igénybevételében Támogatja a szenvedélybetegségben szenvedő fiatalokat, szervezi a számukra nyújtandó tanácsadásokat, szolgáltatásokat, támogatja a fiatalokat azok igénybevételében Részt vesz a fiatalok kriminalizálódásának megelőzésében Támogatja a fiatalok kezdeményezéseit, önkifejezési törekvéseit Munkájának legszélesebb körébe, annak tervezési, megvalósítási, értékelési szakaszába bevonja a fiatalokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A fiatalokkal való kapcsolatfelvétel technikái A mentálhigiénés problémákkal küzdő fiatalok társadalmi nehézségei A munkaerpiacra belépni nem tudó fiatalok problémái A szenvdélybetegségek és következményei Az állampolgári kultúra és az európai identitás fejlesztésének lehetőségei A direkt és indirekt szociális segítségnyújtás módszerei és technikái

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Kézírás 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség

Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Tűrőképesség Önfegyelem Stressztűrő képesség Türelem Kockázatvállalás Társas kompetenciák: Meggyőzőkészség Konszenzuskészség Empatikus készség Segítőkészség Hatékony kérdezés készsége 71

Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Engedékenység 11 Tolerancia Módszerkompetenciák: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Felfogóképesség Problémaelemzés, -feltárás Problémamegoldás, hibaelhárítás Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1897-06 Ifjúsági szolgáltatások és kapcsolatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:

Érzékeli és értelmezi a fiatalok szolgáltatási igényeit, közvetlen kapcsolatot alakít ki a jelzőrendszer tagjaival, a szociális, oktatási, közművelődési és munkapiaci szolgáltatásokkal, illetve a humán szakterületen foglalkoztatott egyéb szakemberekkel Részt vesz a szociális, oktatási, közművelődési és munkapiaci szolgáltatások, illetve a humán szakterületen foglalkoztatott egyéb szakemberek együttműködésének kialakításában, közös programjaik kidolgozásában, lebonyolításában és értékelésében Részt vesz az ifjúság helyzetének megismerésére vonatkozó kutatásokban, felmérésekben, az ifjúság helyzetét érintő térségi és helyi cselekvési tervek kidolgozásában, megújításában Részt vesz a sajátosan ifjúságot érintő kérdések és problémák közéleti megszólaltatásában Részt vesz a fiatalokat és közösségeiket fejlesztő, szakmai, szabadidős, művészeti és sport programok kidolgozásában, szervezésében, lebonyolításában és értékelésében Részt vesz a fiatalok szocilaizációját elősegítő, életvezetési és mentálhigiénés kompetenciáit fejlesztő programok kidolgozásában, szervezésében, lebonyolításában és értékelésében Részt vesz a fiatalok oktatásban és munkaerőpicon való részvételét elősegítő programok kidolgozásában, szervezésében, lebonyolításában és értékelésében Részt vesz a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését célzó, a fiatalok társas és egyéni kompetenciáit, kreativitását fejlesztő programok kidolgozásában, szervezésében, lebonyolításában és értékelésében Felhívja a figyelmet a kompetenciáját meghaladó problémákra A kompetenciáját meghaladó problémák kezelése érdekében együttműködik a jelzőrendszer tagjaival, a szociális, oktatási, közművelődési és munkapiaci szolgáltatásokkal, illetve a humán szakterületen foglalkoztatott egyéb szakemberekkel 72

Tevékenységének, projektjeinek megvalósítása érdekében külső — anyagi és szakmai — erőforrásokat von be, összehangolja azokat a településen/térségben már rendelkezésre állókkal Figyelemmel kíséri az önkormányzatnak az ifjúsági feladatok ellátásához közvetlenül és közvetetten kapcsolódó elképzeléseit és intézkedéseit, javaslatokat fogalmaz meg azok fejlesztésére, korrigálására Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A fiatalokat érintő pályázatok, ösztöndíj-programok A A helyi ifjúsági közösségek, szervezetek működése, programja, elérhetősége A Pályázatírói, projektvezetési ismeretek A A fiatalokat érintő szolgáltatások rendszere, igénybvételük lehetőségei A A fiatalok szolgáltatási igényei és elvárásai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvű fogalmazás írásban 3 Idegen nyelvű kézírás 3 Idegen nyelvű hallott szöveg megértése 3 Idegen nyelvű beszédkészség 3 Elemi számolási készség

Személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Felelősségtudat Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Motiválhatóság Kommunikációs rugalmasság Prezentációs készség Konfliktuskerülő készség Rivalizálókészség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Kritikus gondolkodás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Tervezési képesség Rendszerben való gondolkodás 73

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1898-06 A társadalmi kohézió erősítése, közösségfejlesztés

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Érzékeli és értelmezi a helyi ifjúság közösségek igényeit és szükségleteit, közvetlen kapcsolatot alakít ki a fiatalok közösségeivel, szervezeteivel Támogatja a fiatalok közösségeinek, szervezeteinek, helyi ifjúsági tanácsainak kialakulását, működését, fejlődését Támogatja a fiatalokat, közösségeiket és szervezeteiket az érdekeik, szándékaik megfogalmazásában, képviseletében Támogatja a fiatalokat és közösségeiket, szervezeteiket, helyi ifjúsági tanácsukat abban, hogy megértsék és értelmezni tudják a helyi közügyek szereplőinek sajátos kéréseit, igényeit, azok hátterét, motivációját Képzési, tájékoztatási programokat valósít meg a fiatalok toleranciájának kialakítása, fejlesztése interkulturális tapasztalatainak és kompetenciáinak szélesítése érdekében Képzési, tájékoztatási programokat valósít meg az emberi jogok tudatosítása,érvényesítése, a nemzeti és európai állampolgári ismeretek szélesítése és az állampolgári technikák aktív alkalmazása érdekében Képzési, tájékoztatási programokat valósít meg a fiatalok önkéntes tevékenységekben való részvételének szélesítése érdekében Támogatja az önkéntes szerepre vállalkozó fiatalokat, szervezi felkészítésüket, szervezi és irányítja a társaik segítésére vállakozó önkéntes fiatalok tevékenységét Támogatja a szubkultúrális csoportok közötti kapcsolatépítést, kapcsolattartást Szabadidős programokat szervez a fiatalok számára Támogatja a fiatalokat a programjaik megvalósításához szükséges anyagi és szakmai erőforrások előteremtésében, tájékozatást és tanácsadást nyújt a tevékenységüket érintő jogszabályokról Támogatja a fiatalokat segítő civil szervezetek munkáját Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: Az iskolai és az iskolán kívüli képzési lehetőségek A pályaválasztási szolgáltató szervezetek, szolgáltatások és elérhetőségük A munkahelykeresés és a munkavállalás feltételei A munkanélküli ellátás sajátosságai, igénybevételének módja A fiatalok társadalmi helyzete, igényei, szükségletei A helyi ifjúsági szervezetek, kezdeményezések A nemzeti és európai állampolgári kultúra alapelvei Ifjúsági kulturális- és sportprogramok, intézmények, rendezvények Az interkulturális nevelés alapelvei 74

Az ifjúsági munka sajátosságai szubkulturák kialakulásának mechanizmusai és közösségteremtő ereje Az ifjúsági programok szervezésének alapelvei A közösségfejlesztés lehetőségeit és módszereit. A mások iránti tolerancia kialakításának és erősítésének módszerei és technikái Az ifjúsági önkéntes tevékenység sajátosságai, lehetőségei Alapvető szervezési, művelődésszervezési és közösségszervezési ismeretek.

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Komplex jelzésrendszerek

Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség Szervezőkészség Terhelhetőség Megbízhatóság Rugalmasság Társas kompetenciák: Kapcsolatfenntartó készség Kezdeményezőkészség Határozottság Motiválókészség Közérthetőség Módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Új ötletek, megoldások kipróbálása Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelemmegosztás

75

3. FÜGGELÉK A kérdőív eredményeinek összegezése

Kérdőív időskorú emberekkel foglalkozók számára

(54 fő)

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) ÖNKÉNTESEK 25

25 20 15

intézmény 10 4

5 0

vannak

nincsenek

76

Időskorú emberekkel foglalkozók ÉLETKOR

20

20 14

15 10

10

10

Fő

5

0

20-30. életév

30-40.életév

40-50. életév

50 év felett

Időskorúakkal foglalkozók A struktúra jellemzői 40

10

No 3D oszlop 2

9

6

m ás

1

ny ug dí ja s sz há oc z iá lis há ot zi th se on gí há ts ég zi ny se új gí tá ts s ég vá ro sb an

40 35 30 25 20 15 10 5 0

*időskorúak klubja

77

ég z.

2

d. v

5

re n

s sz pe oc ci á iá áli po l lis s ne ó as sz vel a is ő sz zt ol en gá s la tm s un eg ka ítő tá rs a an im át or eg yé b

ig az ga tó or vo s

8

m

v.

v.

25

ne

ú

yi

ny

én

ir á

25

zm

ak

10

in té

sz

Időskorúakkal foglalkozók Szerepe a struktúrában

24

20

15

18

9

1

0

0 0 4

10 10

5

0

78

No

Időskorú emberekkel foglalkozók

VÉGZETTSÉG

22

20

15 10

Fő

Időskorú emberekkel foglalkozók FOGLALKOZTATÁSI VISZONY

50

44

40 30 20

Fő 9

10

1

0 sz er ző dé se s

te s ön ké n

kö za lka l

jö ve d

el

em ér t

m az ot t

0

Időskorú emberekkel foglalkozók MUNKÁBAN TÖLTÖTT IDŐ

50

50

40 30 Fő 20 10 1

0

teljes időben

részidőben

3

pár óra/hét

79

fe

gg é

fe lk és

zü lt

át

zü lt

ké s

zi m ag

fe l

ér

10

ne m

el é

tn ek

50

ne m

lk és zü l

at ar

e tá gés sp zs ro ég bl ./b üg b á ű n yi se nt öz gí ts ps al m és ég a z f ic zá a m ogy hol s ó in de até gia nn ko i ap ssá i e él lsz éle g et t i g vé m e hez gé ag tel t á n e n sé k yo g kö ss ze ág le dé se

m ag

Időskorú emberekkel foglalkozók

AZ IDŐSEK FŐ PROBLÉMÁI

45 41 39 40 33 35 31 30 30 25 19 20 15 10 3 3 3 5 0

5 3

0

80

Fő

Időskorú emberekkel foglalkozók

AZ IDŐSKORÚAK PROBÉMÁINAK MEGOLDÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELKÉSZÜLTSÉG

46

40

30

20

Fő

Időskorú emberekkel foglalkozók TOVÁBBKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL (h/ÉV)

19

20

19

15

10

8

Fő

8

5

0 0-20h/év

21-40h/év

41-80h/év

80h/év felett

Időskorú emberekkel foglalkozók JOBB FELADATELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 30

27

25

23 21

20 14

15 10

Fő 8

5 0 végzettség

spec.belső képz.*

több info./komm.

több idő

több eszköz**

•*szupervízió, az időskor sajátosságaival kapcsolatos képzések •**Korszerű, fejlesztő, kreatív eszközök, helység

81

Időskorú emberekkel foglalkozók NEHÉZSÉGEK A FELADATELLÁTÁSBAN

32

35 30 25 20

19

21

19

15 10 5 0

10

an ya gi go ak sz nd e oz rv ez ot ta és kk ie al k va ve l ó ze ko té m ss m el . v ko al ó llé k gá om k m kö . zö tti ko m m

Fő

Időskorú emberekkel foglalkozók JOBB MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES KÉPZÉS

35

34

32

30 25

21

20 15 10

9

Fő

5 m ód sz er ta ni m k. un ka sz er ve ps zé zi si ch k. ol óg ia i/k om sa já m tf .K un . kc .-h oz ka pc s. k.

0

82

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használókkal

(14-18 évesek - 36db kérdőív)

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel ÉLETKOR

20 17

15

10

Fő 6

7 5

5 1

0

14. életév

15. életév

16. életév

17. életév

18. életév

83

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel ÉLETHELYZET

16

14

15

14 12 10

7

8

Fő

6 4 2

1

1

0

*

**

***

****

*****

*Lakásotthonban él **nincs állandó lakása ***befogadó családban él ****bentlakásos intézményben él *****befogadó intézményben él

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel CSALÁDI HELYZET 30 25

20

Fő

9

10

1

0 édesanyjával él

árva

szüleitől elszigetelten él

84

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel LEGFŐBB PROBLÉMÁK 19

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

7 4 2

Fő

sz

ül ők

an y

dr og el ha gy ot ts ág

ag ih el yz la et ká e s pr ob lé m a bá nt al m az ás eü -i pr ob lé m a

1

2

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel SZÜKSÉGES SEGÍTSÉG

19

10 8

8

6 4 2

1

m

in de nn ap ié le tb la en kh at ás pé i nz s. ps üg zi ch yi s . ol be óg ille ia is s m . un zke jo dé ka gi he sb s. en ly ke va re l ó sé s. sb en v. s. eg yé b

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

85

Fő

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó serdülőkkel ELÉGEDETTSÉG

Befogadó intézménnyel való elégedettség: „ Igen (33 válasz) „ Nem (2 válasz) Személyzettel való elégedettség: „ Igen (34 válasz) „ Nem (3 válasz) A személyzet képes megoldani az idősek problémáit? „ Igen (30 válasz) „ Nem (4 válasz) Az önkéntesek munkája: „ Kielégítő (12 válasz) „ Nem kielégítő (2 válasz) Elfogadják az önkéntesek munkáját? „ Igen (11 válasz) „ Nem (1 válasz)

86

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használókkal

(idősek - 50db kérdőív)

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó idősekkel ÉLETKOR

23

25 20 15

13 11

Fő

10 5 0

3

60-70.életév

71-80.életév

81-91.életév

91.életév felett

87

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó idősekkel ÉLETHELYZET

40 34

30 20 Fő

8

10

5

3

5 2

be nt la ká so s ny ug dí ja s há z sa já tl ak óh el y na pp al ie llá tá ni s nc s ál l. la ká sa be fo ga dó in t. él

0

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó idősekkel LEGFŐBB PROBLÉMÁK

50 41

40 30 20

20 10

14

Fő 8

5

3

0

i . a us bl. ég ág gy sz ro lts lém tts zm ve gü i p e b l i o é t o o y e lis zs pr gia ig oh ag iá és ás oló lsz oc alk elh k h e z eg s la zic ps

88

1

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó idősekkel SZÜKSÉGES SEGÍTSÉG

40 33

30 18

20

12

10

13 9 4

7

jo gi s.

be i

lle

m

in de nn ap

ié le ps th zi ez sz ch ke ol óg dé ia sh is ez . sz ük s. S. pé nz üg yi s. la kh at ás or is vo . si el lá tá s

0

Beszélgetés a segítő kapcsolatot használó idősekkel ELÉGEDETTSÉG Befogadó intézménnyel való elégedettség: „ Igen (45 válasz) „ Nem (2 válasz) Személyzettel való elégedettség: „ Igen (46 válasz) „ Nem (3 válasz) A személyzet képes megoldani az idősek problémáit? „ Igen (41 válasz) „ Nem (5 válasz) Az önkéntesek munkája: „ Kielégítő (12 válasz) „ Nem kielégítő (2 válasz) Elfogadják az önkéntesek munkáját? „ Igen (12 válasz) „ Nem (1 válasz)

89

Fő

Beszélgetés az elhagyottakat segítő intézményekről (Idősek — 33db kérdőív)

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA

30

26

25 20 15 10 5

intézmény

4

2

1 tth on a

na pk öz io

id ős ek

ad ó

in té zm én

y

ot th on a be fo g

id ős ek

há zi

go nd oz ás

0

90

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) MILYEN PROBLÉMA MIATT KERÜLNEK AZ INTÉZMÉNYBE?

30

27 24

25 20 15

13

12

10

8

5

intézmény

3

2

el s

eg és zs é

gü gy ip zig . et la e lts ká ég s pr ob l ém bá nt a al m az el ha ás ps gy zi ot ch ts sz ol ág óg oc iá ia iv lis es rá z. sz or ul ts ág

0

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) FINANSZÍROZÁS

25 21

20 15 10

8

5

intézmény

3

3

2

1 npr of it

íj oz ás id nd

no

ja k go

té r

íté si

dí

at ív or m m in

ál la

ön

ko

eg

rm án

yh

yz a

áz

t

a

0

91

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) AZ INTÉZMÉNY SAJÁT KÉPZÉSEINEK SZERVEZÉSE

14

15 11

9

10

5

5 intézmény

in fo .é s

új

ny i

to tt/

tá vo kt at ás ko m m .t ec hn ika

sk ic

en dv sz

m

od ul ár is

ép zé s

0

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) MILYEN FELTÉTELEK MELLETT VESZNEK FEL ALKALMAZOTTAKAT? 24

25 20 15

12

10 intézmény

3

5 t* be r

lt ivá ne

m

ta lá l

na

k

m eg

f.

em

m ot

ké

pz

et t

0

*alacsony fizetés miatt

92

Elhagyottakat segítő intézmények (idősek) ÖNKÉNTESEK 25

25 20 15

intézmény 10 4

5 0

vannak

nincsenek

93

PARTNEREK FRANCIAORSZÁG

Le Groupement d'Intérêt Public – Formation et Insertion Professionnelles de l'Académie de Grenoble (GIP FIPAG) 5 rue Roland Garros, 38320 Eybens - Franciaország Tel: 0033456524641 Fax: 0033456524650 www.ac-grenoble.fr Kapcsolattartó: Jean Noël PACHOUD (e-mail: [email protected]) Catherine CHABOUD (e-mail: [email protected])

Kezdeményezõ Általános kordinátor Az idõs korúak szakértõje

Le Greta Viva 5 37/39 rue Barthélémy de Laffemas Lycée technologique Jules Algoud, BP 26 26901 Valence cedex 9 - Franciaország Tel: 0033630886108 Fax: 0033475820304 www.greta-viva5.org Kapcsolattartó: Françoise DUTRUGE (e-mail: [email protected])

ROMÁNIA

MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

BULGÁRIA

L'Université "Alexandru Ioan Cuza" de Iasi Bulevardul Carol 1 nr. 11, 700506 Iasi - Románia Tel: 0040232201028 Fax: 0040232210660 www.uaic.ro Kapcsolattartó: Cristina NEAMTU (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje

L'Association PARTENER - le Groupement d'Initiative pour le Développement Local de Iaºi Str. Vasile Conta, nr. 42, 700106 Iasi - Románia Tel: 0040232217884 Fax: 0040232270502 www.asociatia-partener.ro Kapcsolattartó: Catalin ILASCU (e-mail: [email protected])

A serdülõkorúak szakértõje

Pécsi Tudományegyetem Szántó Kovács János u. 1/b., 7633 Pécs - Magyarország Tel: 003672501500 Fax: 003672251100 www.pte.hu Kapcsolattartó: Gizella CSERNE ADERMANN (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

La Casa Pia de Lisboa Av. Do Restelo no. 1, 1449-008 Lisboa - Portugália Tel: 00351213614000 Fax: 00351213614000 www.casapia.pt Kapcsolattartó: Pedro FIGUEIREDO (e-mail: [email protected]) Graça ANDRÉ (e-mail: graç[email protected]) Luisa FERREIRA (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

L'Université de Sofia "St. Kliment d'Ohrid" boul. Shipchenski Prohod 69 A, 1574 Sofia - Bulgária Tel: 0035929706206 Fax: 0035928722321 www.fnpp.uni-sofia.bg Kapcsolattartó: Nelly PETROVA-DIMITROVA (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

proInnovation Dr. Anne Rösgen Ziegelstr. 18, 66113 Saarbrücken - Németország Tel: 004968142541 Fax: 004968142541 www.proInnovation.de Kapcsolattartó: Dr. Anne ROSGEN (e-mail: [email protected])

Értékelõ

DÁNIA

Kofoeds Skole Nyrnberggade, 2300 Copenhagen - Dánia Tel: 004532680256 Fax: 004532956217 www.kofoedsskole.dk Kapcsolattartó: Ole MELDGAARD (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

SVÁJC

Fondation Internationale pour les Enfants du Monde FIEM 11, rue Jean-Charles AMAT, 1202 Genève - Svájc Tel: 0041227388870 Fax: 0041227388870 www.fiem.org Kapcsolattartó: Sonja HANACHI (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

NÉMETORSZÁG

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.