SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Európai referenciák

A dokumentum száma: 3.1.hu

Európai referenciák az elhagyott idõsek segítõinek szakmájához és képzéséhez

Készítette: Le Groupement d'Intérêt Public – Formation et Insertion Professionnelles de l'Académie de Grenoble (GIP FIPAG) - FRANCIAORSZÁG

Európai referenciák az elhagyott idõsek segítõinek szakmájához és képzéséhez

novembre 2008

TARTALOM

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

p5

munkamódszer a munkák természete és megosztása a szakmai csoport összetétele a munka ezen fázisának céljai a referenciakeretek bemutatása a képzési szintek kérdése kapcsolattartók

II. Szakmai referenciák elhagyott gyermekek segítőinek

p 21

III. Képzési referenciák elhagyott gyermekek segítőinek

p 599

IV. Melléklet : Útikönyv az ismeretek átadásához

p 93

3

4

fejezet

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához

5

6

I. Módszertani megjegyzések az elhagyott idősek segítőire vonatkozó szakmai és képzési referenciák kidolgozásához 1. Munkamódszer Az Olaszországban, Franciaországban és Romániában végzett kutatások • az elhagyott időskorúak életkörülményeinek vizsgálatával kapcsolatban • a számukra adekvát segítséget nyújtó szociális beavatkozások formáinak terén • és a professzionalizáció szükségességének felmérésével kapcsolatosan lehetővé tették a vizsgált területeken lévő hasonlóságok és különbségek kimutatását a három ország viszonylatában. Néhány segítői viszonyt feltételező szakma estében a felmérések egyértelműen rámutattak a szakmában elvárt kompetenciák és a gyakorló szakemberek tényleges kompetenciái közötti különbségekre. Az elemzés a szakterületen különböző beosztásban és különböző felelősségi szinten dolgozó szakemberek tevékenységének vizsgálatával és az ellátottak véleményeinek figyelembevételével készült. Egy, minden munkacsoport1 által hitelesített, a szükséges kompetenciákat megállapító, összefoglaló dokumentum szolgálta azt a célt, hogy modellezzünk segítői viszonyt egy szakmai hivatkozási rendszerben. A hivatkozási rendszer kialakításában végül is nem a létező szakmákból2 indultunk ki, mert ezek nem szükségszerűen fedik egymást minden országban. Ehelyett egy olyan hivatkozási rendszer megteremtésére törekedtünk, amely alkalmazható a szociális beavatkozás bármely szakmájára, amennyiben az, az idős, elhagyott embereket érinti, vagy ha az adott segítői viszony egyértelműen a hivatkozási rendszer által lefedett tevékenységekkel van kapcsolatban. Ez a perspektíva, amely az ellátottak igényeit helyezi előtérbe, mindig az adott helyzetben és a kliensekkel kialakított kapcsolatot szem előtt tartva, sokkal inkább képvisel egy globális látásmódot, mint a szakemberek megszokott, rögzült napi munkavégzése. Közös követelményrendszer alapján hozza közelebb egymáshoz a szakembereket, akik gyakran egy zárt rendszerben, különböző, a beavatkozás értékét néha alábecsülő hierarchiák alapján végzik munkájukat, főleg ha legalacsonyabban képzett szakemberekről van szó. Ez a perspektíva hozzájárul a szakmai stábok közös kompetenciájának kialakításához, és tágabb értelemben a kollektív kompetenciák megteremtéséhez, és magában foglalja a képzési formák lehetséges megújítását [csoport(os) képzés, csoportközi képzés, stb.], így elősegítve a szakmák közötti átjárhatóságot, az ezzel szemben tanúsított kisebb-nagyobb ellenállás, valamint a folyamat belátható és számításba vehető nehézségeinek ellenére. Értelmet kell adni annak az általános kifejezésnek, amit „segítői szakmának” nevezünk. Az összefüggések specifikusságát és különbözőségeit szem előtt tartva a koherenciát kell megcélozni: ez a kihívás állandóan jelen van az európai projektekben. Ez a kihívás van jelen ebben a Relais-projektben is: az egyes országok és célközönségeik helyzete már önmagában is komplex és mindeközben erőteljes fejlődésen megy keresztül. 1

Vö. 2. sz. Dokumentum (Document no.2.) Jegyzőkönyv és diagnózis az elhagyottakkal segítői viszonyban lévő szakemberek professzinalizációjának szükségességéről. 2 Ibid.

7

A kölcsönös egyeztetések, a túlzott engedmények nélküli többoldalú viták, az a pozitív hozzáállás, amelyben a felek nem elégszenek meg „a legkisebb közös nevezővel” haladást eredményeztek egy olyan közös kultúrához vezető úton, amely integrálja az egyes országok sajátosságait, és ezáltal gazdagodva kellően nyitott lesz arra, hogy adott esetben akár utólagosan alkalmazkodjon más körülményekhez és más célközönséghez.

A Relais II munkamódszere A Relais2-ben a Relais munkamódszerét gazdagítottuk. Mindhárom új ország — Bulgária, Magyarország és Portugália — létrehozta a saját szakértő csoportját, megvizsgálta a Relais eredményeit, és megjelölte azokat a pontokat, amelyekkel egyetérettek, amelyeket vitattak, és amelyekben különbséget találtak az országok között, az elvégzett munka eredményeit validálták terepkutatással, helyzetelemzéssel, majd a szakmai és képzési referenciák kidolgozásával.

A transzfer fogalma Az első transznacionális szemináriumon elemeztük a transzfer fogalmát, ezt a dokumentumot a függelékben lehet megtalálni.

2. A munkák természete és felosztása 2.2. A tevékenységek felosztása és jellemzése A munka az állapotfelmérés első fázisához képest némileg különböző módon zajlott, mivel miden ország feladata a háromból egy, számára kijelölt célközönség alapos vizsgálata, majd pedig a partnerekkel való egyeztetés és vita volt. A célközönségek elosztása megfelelt a projektben előírtaknak, arra törekedve, hogy a lehető legjobban mobilizálják a rendelkezésre álló kompetenciákat. Célközönség

Ország

Gyermekek

Románia

Serdülőkorúak

Olaszország

Idősek

Franciaország A munkamegosztás a Relais 2-ben a következő:

Célcsoport

Ország

Európai szintézis

Gyermekek

Bulgária Magyarország Portugália Románia — Université de Iasi

Serdülők

Bulgária Magyarország Portugália Románia — Association Partener

Idősek

Bulgária Magyarország Portugália Franciaország — GIP FIPAG 8

A szakmai hivatkozási rendszert minden országban a Relais-projekt partner-csoportjai dolgozták ki, ezekhez a partner-csoportokhoz csatlakoztak releváns szakterületen dolgozó szakemberek, a társtagok. Az oktatókból, képzőkből, szaktanácsadókból és szakemberekből álló „szakmai-csoportok” olyan gyakran tanácskoztak, amilyen gyakran erre szükség volt ahhoz, hogy működési és tevékenységi szempontból elemezzék az adott szakmát, egy referenciatáblázaton keresztül, amit a későbbiekben mutatunk be. Jelen dokumentum csak az idősellátással kapcsolatos szakmákra vonatkozik3.

3. A szakmai csoport összeállítása 3.1 A Relais I, a francia szakmai csoport össszetétele a következő volt : Tudományos koordinátor: CAFOC (Centre académique de formation continue de l’Académie de Grenoble): A Grenoble-i Akadémia Továbbképzési Központja részéről: • Marie-France MOTTE: továbbképzési tanácsadó. Tudományos szakértők a Greta Léman részéről: • Catherine CHABOUD: okleveles oktatásszervező tanár, közegészségügyi osztályvezető • André PERROT: megbízott, kórházi intézmények volt személyzeti és képzési tanácsadója, aki, egy idősek számára otthoni ellátást nyújtó szolgálatot hozott létre és irányított egy közepes nagyságú városban. Közreműködő szakemberek: • Dr. KRESSMANN: gerontológus szakorvos, geriátriai ellátást nyújtó kórházi intézmény volt igazgatója, jelenleg az időskori betegségek kezelését koordinálja Haute-Savoie területén, egy több községet érintő szolgáltatás keretében. • Catherine RIGAT: Haute-Savoie megyében, Annemasse környékén egy nagy területet lefedő, otthoni ellátást nyújtó szolgálat igazgatója. • Anne-Catherine MABUT: szakpszichológus, az idős emberek ellátásának szakértője, segítők képzője. • Corinne MUSEMAQUE: gazdasági tanácsadó, idős emberek segítőinek képzője egy önkéntesekből álló egyesületnél. A képzési hivatkozási rendszert kisebb létszámú csoportok dolgozták ki (a projekt állandó munkatársai), de saját specifikus kompetenciáik szerint a társtagok is részt vettek benne.

3

A projekt keretében kidolgozott 4. és 5. dokumentum (Document no.4, Document no.5) foglalkozik a gyermekeket, valamint a serdülőkorúakat segítő szakmák helyzetével.

9

3.2 A Relais 2 3.2.1. Szerepek megoszlása ország

Franciaország

Románia

Németország

Dánia

Magyarország

Portugália

Bulgária

PÉCSI Tudományegyetem

CASA PIA

Université de SOFIA

PÉCSI Tudományegyetem

CASA PIA

Université de SOFIA

szerep Projektvezető

Tudományos szakérttők , akik a transzfert biztosítják

Vezető (a partnerség és a produktumok munkálatainak koordinálás)

GIP FIPAG

* *

GIP FIPAG PARTENER együttműködésben együttműködésben GRETA LEMAN AIC

Gyermekek

Université AIC

Serdülők

Idősek

*

PARTENER

GRETA LEMAN

*

A transzfer kedvezményezettje PRO INNOVATION

Értékelő

KOFOEDS SKOLE

Társszakértő szervezet * a RELAIS régi partnerei

10

3.2.2. A szakmai- produkciós csoport összetétele Bulgáriában Szervezet

Név

Funkció

Relais II

Université de Sofia

Nelly Petrova

Docteur ès sciences chargé de cours

vezető

Université de Sofia

Kristina Otzetova

Vice-présidente

szakértő

Maison de retraite pour personnes âgées

Albena Mitikova

Directeur exécutif

gyakorló szakember Professionnel Formateur Formateur

3.2.3. A szakmai- produkciós csoport összetétele Magyarországon Szervezet

Név

Funkció

Relais II

Université de Pécs

Kocsis Mihály

egyetemi docens

szakértő


Koltai Dénes

egyetemi tanár

szakértő


Cserné Adermann Gizella

egyetemi docens

vezető

Szociális Szolgáltató Központ, Szentlőrinc

Kis Tothné Vasvari Ibolya

igazgató

szakember

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szabo Judith Agnes

Idősügyi Tanács vezetője

szakember

Baranya megyei Vöröskereszt

Szücs Edith

igazgató

képző

Egészségügyi és szociális Szakiskola

Mikli Éva

igazgató

képző

Szociális Szolgáltató Központ, Komló

Kasziba Zsuzsanna

igazgató

szakember

11

3.2.4. A szakmai- produkciós csoport összetétele Portugáliában Szervezet Név Funkció

Relais II

Université Grupo Lusòfona

Maria do Céu taveira

Professeur

szakértő

Instituto Piaget

Maria Joas Azevedo

Chercheur

szakértő

Institut de la sécurité sociale

Maria Luisa Alves Tavares carrilho Bugalho

Professeur, coordinatrice du programme d’appui képző intégré aux personnes âgées

Casa Pia de Lisboa

Ana Sofia Batista Longle Faustino

Assistante sociale

szakember

Fédération des institutions du troisième âge

Térésa Frescata

Directrice technique

szakember

Institut pour la formation professionnelle

Marina Vinhas

Formatrice

képző

Casa Pia de Lisboa

Luisa Ferreira

Direction technique

szakember

Casa Pia de Lisboa

Pedro Figueiredo

Directeur

vezető

4. A munka ezen fázisának céljai és lefolyása A Relais II nem módosította sem a célokat, sem a munkamenetet ebben a fázisban. Megőrizte a következő célokat : • •

A cselekvési referenciák kidolgozása az idősek segítői számára Az elhagyott idősekkel kapcsolatos szakmai gyakorlat során végzett tevékenységek elemzése • Az elhagyottak segítőinek tevékenységeit rendszereztük, amelyet alávetettünk a három új ország kritikájának, és előkészítettük az európai szintézist. A munka célja az volt, hogy a lehető legteljesebb és legnyitottabb tevékenységelemzést dolgozzuk ki, hogy az tükrözze a helyzetek, körülmények sokszínűségét és állandó átalakulásának lehetőségét, hogy ennek segítségével, az előzetes terveknek megfelelően, ki tudjunk dolgozni egy releváns oktatási programot. Figyelembe kellet venni ugyanakkor a feladat komplexitásából adódó, ám egyben a feladatot „szebbé tevő”, gazdagító korlátokat. Léteznek, az általunk használtaktól eltérő tevékenységelemző módszerek is, de ezek sokkal hosszadalmasabbak, vagy több lépésből állnak. Ezek között a módszerek között említhetjük az ETED-módszert (dinamikus tevékenységelemzés, amelyet Franciaországban a CEREQ4 végez), vagy azokat az elemzéseket, amelyek ergonómiai modellekre hivatkoznak, és a szakemberek munkavégzés közbeni közvetlen megfigyelésén alapulnak.

4

Képzéseket tanulmányozó, vizsgáló központ Franciaországban: www.cereq.fr.

12

Az itt használt módszer célja, egy olyan szakmai és képzési hivatkozási rendszer körvonalazása volt, amely alkalmazkodik a különböző kulturális körülményekhez, és amely folyamatosan több szakmát vesz figyelembe a különböző képzési szinteken. A munka kezdetén kialakított táblázatrendszert időközben átdolgoztuk az egyszerűség és az átláthatóság jegyében, a potenciális használók érdekében, akik esetleg nem mozognak otthonosan az ilyen eszközök használatában, vagy nem volt szerencséjük közreműködni ezek kialakításában, de mégis a saját szakterületükhöz kell tudniuk azokat igazítani. A rendszer hatékonyságának hangsúlyozása és széles körű elterjedése elsőbbséget élvezett. Ugyanakkor, ezt az egyszerűsítést úgy kellett végrehajtani, hogy a rendszer teljessége ne csorbuljon, vagy legalábbis minden kulcsfontosságú pontja megmaradjon. Láthatják majd, hogy az egyszerűsítés igényének ellenére, nem volt mindig lehetséges elkerülni az ismétléseket, amelyek a különböző funkciók átfedéseiből adódtak. A munka haladását biztosító szemináriumok adtak alkalmat ezekre a kiigazításokra. A szemináriumok között eltelt idő miatt a munka egy kicsit nehézkes volt, annak ellenére, hogy az eltelt időközökben is folyamatos volt a munkatársak közötti együttműködés egy intranetes fórumnak köszönhetően. Voltak persze előnyei is a szemináriumok között eltelt időnek: a munka „érési folyamaton” ment keresztül, és ez küszöbölte ki a nagyobb hibák elkövetésének lehetőségét is. A nemzetek közötti szemináriumok alkalmával így a legfőbb teendő az egyes országok munkájának bemutatása, magyarázata volt. A felmerülő kritikák mellett, az egyes országok csapatai gazdagíthatták saját projektjüket a többiek eredményeivel, így az összejövetel végeztével minden résztvevő „magára ismerhetett” a javasolt „útirányban”. Néha újra hozzá kellett nyúlni a már késznek hitt dolgokhoz, amelyeket a munka előrehaladása (és az újabb eredmények) miatt át kellett dolgozni. Erre mindig mindenki jóindulatúan hajlott is. A hat kidolgozott hivatkozási rendszer végleges állapota a lehető leghomogénebb formát mutatja, és mindeközben egyszerre közelíti meg átfogóan és specifikusan a három célcsoport segítését, ellátását.

5. A hivatkozási rendszer bemutatása A szakmai és a képzési hivatkozási rendszert a jobb áttekinthetőség és könnyebb használhatóság érdekében különválasztva mutatjuk be, de úgy kell tekintenünk őket, mint egy egységes dokumentumot, amely támogatja a segítői viszony szakmáinak globális megértését, és a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, melyeket a képzéseknek biztosítaniuk kell.

Segítői kapcsolat az elhagyottakkal Képzési hivatkozási rendszer A tevékenységek megvalósításának körülményei

A tevékenységek megvalósításának módszerei

Tevékenységek

Szakmai hivatkozási rendszer Funkciók

Kritikus pontok

13

Szaktudás

Kapcsolódó tudás

Rátermettség

Források

Tanácsok a hivatkozási rendszerek használatához: a valóságot a hivatkozási rendszerek minden elemének besorolása részben önkényes alapon ábrázolja, célja hogy segítse a megértést. Minden egyes tevékenység egy egység, és ha a valóság részekre osztásaként értelmeznénk a javasolt felosztás ellentétes értelművé válna. A hivatkozási rendszer lehetővé teszi, hogy váltakozó módon tekintsünk ennek a valóságnak a különböző aspektusaira. A használt kifejezések akár vitára is adhatnának okot, de el kellett fogadni egy egységes terminológiát, és a lehető legjobb átláthatóságot kellett biztosítani. Mindenki a maga kedve szerint értelmezheti a rendszert akár vízszintesen, a funkciókból kiindulva, akár oszlopról oszlopra, vagy szabadon, kedve szerint tájékozódhat a hat dokumentumban és a multimédiás eszközökben, amelyek egy másfajta betekintést adnak a rendszerbe5. Szakmai hivatkozási rendszer (meghatározás): leírja, a projekt három célcsoportjával különböző beosztásban és szakterületen, segítői viszonyban lévő szakemberek által végzett tevékenységeket. Képzési hivatkozási rendszer (meghatározás): meghatározza/leírja mindazt a tudást, amelyet egy képzésnek nyújtania kell (vagy ha ez már korábban megtörtént újra el kell helyezni a képzésben), ahhoz, hogy a szakember nagyfokú hozzáértésről tegyen tanúbizonyságot munkája során. Funkciók: a nyolc javasolt funkció kiválasztása a minőségi segítségnyújtáshoz szükségesnek ítélt, egymásra ható és specifikus, kompetenciák vizsgálata során történt. Ez az a felosztás, amelyre a munka további része épül. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy ez egy olyan rendszer, amelyben minden funkció kapcsolódik a másikhoz. Ha egy adott tevékenységet egy bizonyos funkcióból kiindulva vizsgálunk, akkor ráfókuszálhatunk egy, abból a szempontból elsődlegessé váló aspektusra, és mindeközben a többi funkció sem veszti érvényét, mert ha ez így lenne, akkor a segítségnyújtás és az egyén ellátása csak üres szavak lennének. A részleges átfedések maguktól értetődnek. A képzés a funkciók viszonyába integrálja segítő munkáját: a rendszer intelligens. Ebben a tekintetben a professzionalizáció funkciója különösen fontos szerepet játszik, mivel ez a funkció sokkal kevésbé a segítői munka sajátja, mintsem inkább egy munkavégzési mód, ami lehetővé teszi a szakember számára, hogy kompetenciákat raktározzon el, tökéletesítse magát, elismerést szerezzen magának, elkerülje a nehéz helyzetben élőkkel foglalkozó szakemberekre jellemző kiégését, hogy mindig új értelmet találjon munkájában, tartalommal töltse meg azt, hogy idővel egy folyamatosan elmélkedő szakember váljék belőle.

5

A projekt részeként készült egy DVD lemez és egy CD-ROM is erre a célra.

14

Professzionalizálódás Fogadás, meghallgatás

Kommunikáció

Szocializáció, animáció

A segítő kapcsolat funkciói

A szükségletek azonosítása

Részvétel a mindennapi életben

Védelem

Kísérés

A segítői kapcsolat különböző funkciói a szakmai és képzési hivatkozási rendszerben Tevékenységek: azon komplex feladatok rendszere, amelyeket a segítőnek el kell tudnia látnia ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezze. Ez a csoportosítás egyfajta nagy szemű rosta, amely a funkciókat konkrét feladatokra bontja le, és ezzel párhuzamosan újrastrukturálja. A feladatok teljes részletekre bontása nem lehetséges, mert a szituációk sokszínűsége szinte végteleníti a részfeladatok számát. A funkciók lebontása konkrét tevékenységekre rendszerbe foglalja ezeket a tevékenységeket, és kapcsolatot teremt a szakember céljai és a kliens elvárásai között. A segítői kapcsolat résztvevői (szakember, kliens) a feladatok végrehajtása, kivitelezése során interakcióba lépnek, és eltérő elvárásaik néha feszültségeket szülnek, de legalábbis nem mindig egyeznek meg. A legnagyobb nehézség ebben a tevékenységek alapjául szolgáló „emberi viszony” felfedezése, ami nem egyértelműen látható, de ez ad értelmet az adott tevékenységnek. A tevékenység megvalósításának módszerei: annak a meghatározása, hogyan kell végrehajtani az adott tevékenységet. A szakember feladatainak leírása nagyon részletes; de itt nem lehetett szem előtt tartani a teljességet, úgy gondoljuk, a leírt szituációk száma éppen elég ahhoz, hogy a segítői viszonyt konkrét helyzetekben mutassák be: a legmindennaposabbtól a legrendkívülibbig. 15

A munkában részt vevő szakemberek kérésére — és a jobb átláthatóság érdekében — redukáltuk a leírt szituációk számát. „A módszer speciális eljárások vagy technikák rendszere az összegyűjtött és elemzett adatokra figyelve, amelyet egy probléma vagy egy kutatási téma megoldására használunk, és előre meghatározzuk. Alkalmazott stratégiáról van szó, amelyben értékeljük a bizonyítékokat, megvizsgáljuk az alapelvek helyességét, és szisztematikusan gyűjtjük össze az információkat”. (Davidoff, 1983). A használt metodológia minőségi természetű, amely számba veszi, hogy közvetlen adatok forrása maga a természetes környezet, a kutataó ott elemzi a történéseket, ahol azok keletkeznek. Ebben a munkában a metodológia a cselekvés, a tanulás módját jelenti egy bizonyos orientáció szerint. A cselekvési mód egy tudomány alapelveire vagy technikai hivatkozására épül. Ebben a munkában a beavatkozás individuális és kollektív voltát multidiszciplináris és transzdiszciplináris mátrixon mutatjuk be. A tevékenység megvalósításának körülményei: szükség van a beavatkozási helyzet elemzését segítő szempontokra, mivel a helyzet többdimenziós, mindig több nézőpontból vizsgálható. Egy ilyen elemzés különösen kívánatos, ha a szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javításáról van szó. Lehetővé teszi, hogy a projekteket, különösképpen a képzését, anyagi és humán erőforrásra támaszkodva valós, a realitást tükröző alapokra helyezzék, és elősegíti a tényleges felelősségvállalást. Egy ilyen elemzés egyaránt segíthet túllépni azon a gyakori individualista megközelítésen, amely a segítői viszonyt a segítőre és a kliensre redukálja. Ez a rendszer a szolgáltatást az intézmények, és a partnerek bevonásával végzett csapatmunkaként értelmezi. Mindezek a körülmények egyaránt meghatározzák a szakember rendelkezésére álló anyagi forrást, ami a feladatok végrehajtásának szintén egyik alapja. A következő alapelvekre épül, amelyek az intézményi cselekvést orientálják : • • • • • • • • • • • •

részvétel, autonómia, állampolgárság, együttműködés, partnerség, hálózat, artikulálás, csapatmunka, megosztott felelősség, a cselekvés tervezésének és vezetésének megosztása, kompetencia, szociális és emberi fejlettség,

Kritikus pontok: ebben a rubrikában szerepelnek olyan elemek, amelyekre a szakemberek és a kliensek hívták fel a figyelmet. Néhány kritikus pont folyamatosan végigkísérte a munkacsoportok tevékenységét. Ezek a pontok afféle, az olyan holtvágányokra figyelmeztető jelzések, amelyek mentén beavatkozás, a szereplők tudtán kívül, az előzetesen kitűzött célokhoz képest akár az ellentettjére is fordulhat. Ezeknek a kritikus pontoknak az is célja, hogy segítsék a képzés átalakítását, kritikus pontjainak megerősítését.

16

Ismeretek: ahhoz, hogy a szakember el tudja látni feladatát, képesnek kell lennie a legkülönbözőbb ismeretek előhívására. Az egyszerűség szempontjából megőriztük a kompetenciaanalízis már klasszikusnak számító hármas felosztását (szaktudás/szakmai tudás, ismeretek, rátermettség). Lehetett volna még árnyalni ezt a felosztást, ha a tudásnak egy részletesebb felosztását alkalmazzuk, és figyelembe vesszük annak érzelmi dimenzióit. A hangsúly azonban az elemek kapcsolatán van: az elemezhetőség érdekében különválasztott, három tudástípust egyébként képtelenség szétválasztani, még akkor is, ha az ismeretszerzés módja mindhárom esetben különböző. A szakember által, minden alkalommal egyedi módon előhívott tudás három fajtájának ez a dinamikus tagolása teszi lehetővé, hogy valódi kompetenciáról és professzionalizmusról beszéljünk. Ez segíti abban, hogy helyesen mérje fel a helyzetet, és megfelelően cselekedjen az adott szituációban. A szakmai hivatkozási rendszer a projektnek azt a célkitűzését erősíti, hogy a szakember képzettségének szintjétől függetlenül lehessen alkalmazni ezt a hármas felosztást. Természetesen, az elméleti ismeretek mélysége nem egyezik meg az egyes szakemberek feladatainál, de mindenképpen a képzés során kell összekötni a tudásnak ezt a három válfaját. A lényeg, hogy a szakembernek egyszerre kell tudnia alkalmazni a különböző technikákat, melyek segítségével hatékonyan tudja ellátni feladatát, és az elméleti hátteret, ami tartalommal tölti meg munkáját. Például új helyzetek elemzésekor tudjon magában kapcsolatot teremteni számára már ismerős és kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert helyzetek között. A „rátermettség”/attitűd rubrika kétségkívül a legbonyolultabb: ez a fogalom régóta áll már az elméleti viták kereszttüzében, különösen taníthatóságának és tanulhatóságának lehetséges módszerei miatt, valamint a személyiség struktúrájába rögződött viselkedéstípusok megváltoztathatósága miatt. A professzionalizációban az a kihívás jelenik meg, hogy benne rejlik a szakmai önismeret megszerzése, beérése, és az önkritika lehetősége, ami egyben erősen kötődik a személyes önismeret is, de nem szabad, hogy ezek egybeolvadjanak. Források: ez alatt a címszó alatt kezeljük a pedagógiai munkaszervezés összességét, amely lehetővé teszik, hogy a képzési módszerek a lehető legjobban alkalmazkodjanak a képzésben részvevők egyéni igényeihez. Ezek a források összhangban állnak a szakmai hivatkozási rendszerben leírt tevékenységek körülményeivel. Természetesen ezek a források a pedagógiai újításoknak megfelelően és az oktatásszervezés kifinomulása alapján fejlődnek. Mindeközben eszközök maradnak, amelyek midig a kitűzött célt kell, hogy szolgálják.

6 A „képzési szintek” kérdése A munka során sokszor újra felvetődött a „képzési szintek kérdése”, mivel a projektben résztvevők különböző gondolkodásmódjukból adódóan az adott helyzethez kapcsolódóan másként látják a kérdést, ami egyben kizárja a teljes objektivitást. A kérdés valójában három kisebb kérdésre osztható: • egy technikai jellegű kérdésre, ami az egyes országok képzéseinek egyértelmű megfeleltetését érinti, ám a képzési rendszer hierarchiája országonként változó ; 17

•

•

egy inkább stratégiai jellegű kérdésre: kik azok, akiket képezni kell, hogy javuljon a szolgáltatás minősége? A már „jól kiképzett” szakembereket, akik alkalmasak vezetői vagy legalább csoportvezetői pozícióra, és akik megsokszorozhatják a már amúgy is meglévő kompetenciáikat, vagy azokat, az eddig alacsonyabban ill. alulképzetteket, akikre gyakran csak a legalapvetőbb, legegyszerűbb feladatokat bízzák rá? és végül egy pedagógiai jellegű felvetésre: megfelelő-e ha a képzéseket homogénnek feltételezett szintekbe szervezik, vagy lehet, hogy ez csak egy egyoldalú megközelítés, mivel ezzel szemben a heterogeneitás elvének alkalmazása egy sokkal szerencsésebb pedagógiai választás lenne, ha az a cél, hogy — az alapvetően nem a különböző képzési szintek létezéséből, hanem — a képzésben résztvevők fogékonyságából eredő tapasztalatokat összevessük és gazdagítsuk?

Ezeket a kérdéseket folyamatosan kell megválaszolni. A hivatkozási rendszerekben ennek megfelelően nem fognak szerepelni a különböző „szintek”, egyrészt, hogy ne nehezítsük bemutatásukat, másrészt, mert a kitűzött cél az volt, hogy egy minden ország számára megérthető rendszer alakuljon ki. Ez a törekvés jelen van a már aktív szakembereknek, mindenekelőtt az alkalmazottaknak készült képzési programokban. A programok természetesen utat nyitnak a még mindig nagy számban jelen lévő kétes, a szakember és az önkéntes státusza között ingadozóknak, és azoknak a képzési szintek miatt munkahelyükön be nem jelentetteknek, akik szintén fokozatosan kerülhetnek előtérbe az új képzéseknek köszönhetően. Másrészről viszont, az álláskeresők számára lehetséges a képzettségi szintek megkülönböztetése, ami általában nem a képzés tartalmi részére, hanem inkább az ott elsajátított tudás mélységére vonatkozik. Mivel választani kellett egyet, anélkül, hogy az elsőbbséget élvezne a többivel szemben, a francia nomenklatúrát adoptáltuk az olasz és román fél javaslatait figyelembe véve. A segítő és a kliens, a tevékenység, a képzés és a társadalmi elismertség szintje mind egymásba fonódik, és hierarchiái vannak. A specifikus nehézségek egységesítése, vagy legalábbis átláthatóbbá tétele hozzájárul a szociális szféra szakmái pozíciójának tisztázásához is.

18

Táblázat: képzési szintek a Franciaországban használt nomenklatúrából kiindulva, megjelölve néhány diplomát, amelyeket ezekre a szintekre vonatkozóan adtak ki Projektre vonatkozó referenciaszint VI

V

Franciaország

Olaszország

Románia

Spanyolország

Magyarország

Bulgária

Nincs képesítés, tankötelezettség teljesítése Szakmai képesítő Gyakorlati Alsó középiskola bizonyítvány (CAP) képzés + 2 év Szakmunkás Szakmai képzés Szakmunkásbizonyítvány (BEP) képző Iskola Érettségi

Érettségi

IV

Szakközépiskolai érettségi, Technikus bizonyítvány, Szakközépiskolai bizonyítvány

IFTS

Gimnázium utáni továbbképzés

III

Felsőfokú technikusi bizonyítvány Szakmai egyetemi diploma Szakmai licentiátus

Egyetemi diploma

Főiskola

Master, szakmai specializáció diploma

Diploma

1, 2 3 4 licentiátus

2. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség (I. szint)

Alsó középiskola Érettségi + 2 év (Általános Szakmunkásiskolai képző Iskola záróvizsga nem kizáró ok)

3. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség és Szakmai képzés Szakmunkás bizonyítvány (II. szint)

Szakközépiskolai érettségi Szakközép-iskola

Szakközépiskola

Szakképzés / Érettségi Szakközépiskolai képzés (III. szint)

Felsőfokú szakmai képzés

Alsó középiskola

Főiskolai képzés, szakmai továbbképzés Szakmai képesítő bizonyítvány (IV. szint)

BSc szintű diploma

« Bacalavar » Egyetem (4 év)

MSc szintű diploma

Egyetem « Master » Doktori cím (5 év)

Egyetemi diploma vagy főiskola

II

I

Portugália

Licentiátus vagy Egyetemi diploma, felsőfokú Licentiátus, Master, specializáció szakosított diploma (V. szint) 19

7. Kapcsolattartó : Projet Relais 2

•

FRANCE

• GIP FIPAG Catherine Chaboud Tel : 00 33 6 30 88 61 08

[email protected]

7.2. ROUMANIE • PARTENER Catalin Ilascu

[email protected]

7.3. BULGARIE • UNIVERSITE DE SOFIA Nelly Petrova Kristina Otzetova

[email protected] [email protected]

7.4. MAGYARORSZÁG • PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Cserné Adermann Gizella

[email protected]

7.5. PORTUGAL • CASA PIA Maria Joao Azevedo Luisa Ferreira

[email protected] [email protected]

20

fejezet

II. Szakmai referenciák az elhagyott idősekhez fűződő segítő kapcsolatban

21

22

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 1 funkció

Tevékenységek Kapcsolatfelvétel

F O G A D Á S

M E G H A L L G A T Á S

A megvalósítás módszere • Bele kel helyezkedni a fogadás és meghallgatás helyzetbe, • bárhol, bármikor • különböző verbális és nem verbális kommunikációs módok használatával • az adatok felvétele során reflektálni az információk valóságtartalmára • Bemutatkozás, bizalmi légkör kialakítása • Időt kell adni az alkalmazkodáshoz és beilleszkedéshez

• Az idős ember identitásának figyelembevétele • Az identitás , az érzelmi kapcsolatok elvesztésének kockázatát értékelni, a változásoktól való félelmet, az integrálás elleni tiltakozást legyőzni,

• Egyénre kell szabni a kapcsollatot az egyén sajátos történetének, közösséghez tartozásának függvényében

A megvalósítás feltétele

Kritikus pontok •

• • • • A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

• • • • • • •

•

• • • Az egyén érkezésének előkészítése a munkatársakkal és a gondozottakkal együtt 23

kliensről és a szituációról alkotott kép és a valóság viszonya társadalmi kirekesztettség roma-török kisebbségheu tartozás kommunikációs gátak az öregedéssel kapcsolatos mítoszok és sztereotípiák a segítő saját szerepéről kialakított képe előítélet, elfogultság bizonyos közösségekkel szemben határokat feszegető személyiség a mindenhatóság kísértése a segítő rutinból végzi munkáját személytelenség a különböző segítői feladatok közötti koordinációs készség hiánya a segítségkérés hiánya, esetleg a segítség elutasítása, agresszió a segítségnyújtás relevanciájának megállapítása különböző közösségek (pl. Romák) zártsága, az asszimiláció elleni tiltakozás. Sajátos életvezetési szabályok


Tevékenységek

• A család felkeresése és az intézményi elhelyezésbe bevonása F O G A D Á S


• Az idős ember és szociális környezete közti interakció elemzése • A segítség szükségességének elfogadtatás • Segíteni az egyénnek problémát verbalizálni • Választási alternatívát ajánlani • Biztonságérzet nyújtása bizalmas kapcsolattal

A megvalósítás módszere


• A fogadás alkalmazkodjék az egyén kultúrájához

• Kapcsolatot kell kialakítani a roma és más kisebbségekkel •

• •

A segítő felkeresi a klienst, felméri hol tart a segítségkérésben, vagy nem-kérésben A segítő felajánlja szolgálatait, segítségét

• A kliens által használt nyelvet használja • A kliens saját világának megfelelő segítséget ajánl •

A segítő elmagyarázza szerepét, a beavatkozás feltételeit és határait

•

A segítő elhelyezi magát a rendszerben (a többi szakemberhez képest is), 24

Kritikus pontok


Tevékenységek

A megvalósítás módszere elmagyarázza a kiegészítő szolgáltatások lehetőségét

• Megnyugtatás meleg környezettel

F O G A D Á S


• Kommunikálás az intézmény különböző használóival

• Segít a kliensnek, hogy hozzájusson a számára szükséges szolgáltatáshoz • Ismerőssé teszi a kliens számára felajánlott életteret • • • •

• Aktív, empátiás meghallgatás

bemutatkozik bemutatja a szervezetet bemutatja az intézmény működését és a szabályokat

• Előnyben részesíti a kliens által használt nyelvet • A csoporttal együttcselekedni, mindig a folyamatnak megfelelőe

• A határok kijelölése, saját szerep meghatározása


•

•

A segítő hangsúlyozza a család, az önkéntesek, a külső partnerek szerepét, ezzel új lehetőségeket kínál fel, de nem tolja el egyik irányba sem.

A beavatkozás helye • a kliens lakhelye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka

A kliens igényeihez és feltételeihez kell igazítani a felajánlott segítségnyújtást A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett 25

Kritikus pontok


Tevékenységek

A megvalósítás módszere •

F O G A D Á S


•

•


A segítő megfelelő • egységes segédanyagokat használ, • gyenge, instabil hogy a kliens könnyebben • konfliktusos megértse és memorizálja a lehetőségeket A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő A segítő érintkező felületet • a családdal közösen biztosít, hogy a kliens el tudja fogadni az A segítői felelősség helyzete életvezetését érintő • teljes felelősséget vállal változásokat • átruházott felelőssége van A segítő új helyeket és • a családdal közös felelősséget vállal embereket mutat be a kliensnek, ezzel elősegítve a változásokat, melyeket - A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt amilyen gyakran csak lehet • szakmai gyakorlaton van, illetve - el is magyaráz a betanuló kliensnek

• Ösztönzi a családi és korábbi kapcsolatok fenntartását

A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával • minőségi alapon

• Segít a családnak a törés, a lelkiismeret-furdalás feldolgozásában

Jogi, szakmai és etikai szempontok figyelembe vétele

• Segít meghatározni a család szerepét a további 26

Kritikus pontok


Tevékenységek



élettervekben • Kifejleszti a transz és interdiszciplináris módszereket

F O G A D Á S


• Diagnosztizálja azokat az értékeket, amelyek mentén végzi a beavatkozást •

A krízishelyzetek kezelése, megelőzése a kliens megtartásának érdekében

•

A segítő érdeklődést mutat a kliens érdeklődési körei, élettörténete, körülményei és aktuális problémái iránt

•

A segítő felméri, és saját javára fordítja a közte és a kliens között lévő esetleges kulturális, szociális és értékrendbeli különbségeket

•

A segítő megértő hallgatást tanúsít: megszűri az információkat, kezeli az indulatokat, 27

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 1 funkció F O G A D Á S


Tevékenységek


•

•

•

•


amelyeket ezek az információk mindkét félnél kiválthatnak A segítő kezeli a kliens - a beavatkozás okozta átmeneti bizonytalanságát A segítő elősegíti a családi kapcsolatok újrafelvételét, vagy azok szorosabbra fűzését A segítő szembenéz (konfrontálódik) a kliens esetleges agressziójával, a segítség elutasításával, a visszautasítással, az ellenségességgel, a hallgatással, a depresszióval, a zavarodottsággal, a kliens emlékezetkiesésével, agresszív magatartásával A segítő kijelölni a határokat az oda nem illő, a segítői viszonyon kívül eső kérésekkel kapcsolatban

28

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 2. funkció

Tevékenységek •

A S Z Ü K S É G L E T E K M E G H A T Á R O Z Á S A

A különböző forrásból származó információk összevetésével a segítő felméri a kliens helyzetét és környezetét

A megvalósítás módszerei • •

•

• • Felméri a személy életkörülményeit

• •

• Felméri a környezet dinamikáját

•

A segítő felméri • az elhagyatottság és a elhanyagoltság/ bántalmazottság kockázatát

• Értékeli az elhagyottság következményeit

a segítő nem irányítja, befolyásolja a beszélgetést a segítő hagyja a klienst, hogy önmaga fogalmazza meg szükségleteit, és lejegyzi a szükségletek fontossági sorrendjét a segítő segít a kliensnek a megélt helyzetek kifejezésre juttatásában Meglátogatja lakóhelyén, hogy megértse a korábbi életét. Jellemeze családi, szociális, gazdasági helyzetét, segítsen az érdeklődési körét megállapítani

A megvalósítás feltételei • A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

Segítsen abban, hogy a gondozásban közreműködő intézmények azonosan definiálják a mindennapi és a különleges szükségletek fogalmát, a veszélyeztettséget a segítség megállapításánál

• Különösen ügyelni kell az elhagyottak szükségleteinek a meghatározására •

Kritikus pontok

a segítő szembesíti a klienst 29

•

Eltérések a kliens szükségletei, valamint kérései és vágyai között Típus-ellátás, személytelenség

•

Rossz életfeltételek (szegénység, munkanélküliség, fogyatékosság)

•

A feladat megállapításának kritériumai

•

A minőségi szolgáltatás standardjai

•

A szükségletek értékelése krízishelyzetben

•

A rendelkezésre álló eszközök nem megfelelő volta a hatékony szükségletfelméréshez

•

Az öregedési folyamat heterogenitása

•

A különböző szükségletek kultúrafüggő értékelése

•

A szükségletek változékonysága

•

A helyzetek fejlődése

•

A szubjektív érzések fontossága

•

A kliens bevonása a folyamatba



Tevékenységek

A megvalósítás módszerei

•

azzal, hogy mások hogyan látják helyzetét, és eközben figyeli reakcióit

A segítő felméri a kliens reális helyzetét: globálisan / a helyzet részleteit • és ellentmondásait, a pillanatnyi változásokat, a • helyzet jövőbeli alakulását figyelembe véve

• Értékeli az igények várható változását az idő múlásával • Előre vetíti a várható igényeket, hogy jobban fel lehessen készülni az ezeknek való megfelelésre.

•

Kritikus pontok

•

Intézményi akadályok

Lehetővé teszi, hogy a kliens megfogalmazza igényeit, és azt, hogy ezek közül melyek elsődlegesek Megfigyeli a klienst saját körülményei között, mindennapi tevékenységében

•

Értékeli a kliens alkalmazkodóképességét

•

Felhívja a figyelmet a különböző problémákra (egészségügyi, szociális, pszichológiai), hogy ezeket meg lehessen oldani

•

A kliens szempontjainak figyelembe vétele

Megteremti a vallásgyakorlás feltételeit

•

A diagnózisok hasonlósága és különbözősége

Rögzíti azt, hogy milyen személyre szóló kapcsolat segíti a legjobban a kliens

•

Újra fogalmazza a hallottakat, hogy

•

A dolgok bizalmasan kezelésének tiszteletben tartása A szakmai etika és a jog tisztelete

• •

A segítő különösen figyel arra, amit a kliens elmond magáról, és arra, hogy ezeket az

A megvalósítás feltételei

•

30


Tevékenységek


• A • Megérti, hogy a kliens hogyan definiálja saját igényeit

•

• M E G H A T Á R O Z Á S A

•

• Dekódolja a szükségleteket

•

•

Kritikus pontok

meggyőződjön arról, jól értette-e.

információkat hogyan mondja el

S Z Ü K S É G L E T E K


A segítő rögzíti a kapott információkat • Az ez esetben használt • dokumentumok kitöltése, dokumentáció • A segítő állandó hallgató és figyelő attitűdöt vesz fel, hogy • diagnózisa mindig naprakész legyen

a segítő megfigyeli és elemzi a kliens jellemző (személyiség)jegyeit A beavatkozás helye • a kliens lakhelye • a segítő lakhelye (a befogadó család a segítő megfigyeli és elemzi a lakhelyén) kliens viselkedését és • állandó ellátást nyújtó intézmény beszédstílusát (önkifejezését) • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) ha „bizalmi légkör” alakult ki, a • nappali ellátó intézmény segítő megfigyeli, és • távolsági segítségnyújtás kérdéseket tesz fel kliensének Megfigyeli a szükségletek változását az idő Tiszteletben tartja a kliens életmódját, a mássághoz való jogát

A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka

Kiolvassa a valós igényeket az irreálisan megfogalmazott igények közül

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos a segítő elhelyezi a klienst annak földrajzi, szociális és A beavatkozás módja családi környezetében • egyszemélyes 31

•

Irreális igények

•

Változó iigények

•

Az együttélés normái


Tevékenységek

A megvalósítás módszerei •

Rögzíti az összegyűjtött információkat a szükségletek meghatározásához

•

Meghatározza a prioritásokat, megtervezi a beavatkozást, tiszteletben tartja az együttélés szabályait


• •

•

•

•

A megvalósítás feltételei • • •

csoportos hálózatban történő a családdal közösen

A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal

A segítő szakmai gyakorlata a segítő megrajzolja/felméri a • kezdő vagy tapasztalt kliens kapcsolatrendszerét • szakmai gyakorlaton van, illetve a segítő kitölti a kliens betanuló megfigyelésére vonatkozó dokumentumokat és A munka megszervezése megmutatja egy kollégájának, • hierarchikusan akivel bizalmas viszonyt tart • új technológiák felhasználásával fenn • minőségi alapon a segítő összefüggésbe hozza a felmért szükségleteket a Jogi, szakmai és etikai szempontok kliens indulataival és figyelembe vétele érzékenységével a segítő összeveti a szükségletek tényleges kiértékelését a típusskálákkal (pl. Maslow skála) a segítő összeveti a kiértékelését másokéval a közös értekezletek alkalmával

32

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA

3. funkció R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I É L E T B E N

Tevékenységek • figyelemmel kísérni, hogy a kliens mindennapi tevékenységei rendben ízlésének, egyéni és kulturális szokásainak, valamint aktuális állapotának megfelelően folyjanak, függően attól, hogy életvezetése mennyire autonóm, milyen az izlése és a szokásai, a kulturája és az aktuális állapota

A megvalósítás módszerei • • • •

•

•

Segítségnyújtás Ösztönzés Bátorítás A segítő ötletekkel, tanácsokkal segíti, megkönnyíti a kliens a mindennapjait A segítő kapcsolatot biztosít a külvilág és a kliens között Ha a kliens helyzete megkívánja: a segítő helyette bevásárol / főz, ételt készít / segít az étkezésben, megeteti / helyette elvégzi a házimunkát / tisztán tartja a kliens lakókörnyezetét / helyette mos, vasal / biztosítja a kliens higiénés ellátását és öltözködését / beadja a gyógyszereit / biztosítja a kimozdulását (kényszerű vagy választott okokból) / intézi hivatalos ügyeit

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

Kritikus pontok •

• • •

• • • • •

• Felhívni a figyelmet a higiéniáraés a biztonságra

33

az ellátás szükségessége és a kliens szükségletei közötti eltérések ízlésből, szokásokból adódó mindennapi nehézségek a segítő esetleges korlátozott elérhetősége megteremteni az egyensúlyt a funkcionalitás és a kedvtelés, valamint a rutin között a kliens lehetőségeinek pontos felmérése Az autonómia fenntartásának segítése A tevékenységesk során fellépő kockázatok kezelése infantilizáció /a kliens gyerekként való kezelése a kliens nem megfelelő anyagi körülményei


Tevékenységek



Kritikus pontok

• Bemutatni a segítségkérés módját R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I É L E T B E N

• A támogatási igények azonosítása • A mindennapi élet igényeinek megfelelő szolgáltatás felajánlása • Változatos javaslatok a monotónia megelőzésére, stratégiák kidolgozása a monozónia megtörésére • Az idősek függetlenségének

• A valós szükségletek értékelés • Változatos javaslatok • A monotónia túléléséhez szükséges stratégiák kidolgozása, pl. Informális tanulás • Az autonóm cselekvés motiválása • A kliens kezdeményezéseinek bátorítása • Az önértékalés és az autonóm cselekvés képességének • Az egyén bevonása az intézményi feladatokba, különösen a privát területén

• Kompetencia területen kívüli beavatkozás • Külső személyzet bevonása, rotációja • Az intézmény hiányos pénzügyi, és technikai feltételei

• Saját tér biztosítása a kliensnek • A magánélet tiszteletben tartása (pszichológiai, fizikai, szexuális, családi aspektusból) • A kommunikáció biztosítása a rokonokkal (fogadóhely, telefon, stb.)

• Sokféle kompetencia és a csoportmunka kívánalma • Az idősek ellenállása a tanulásnak • Túlgondoskodás, túlgondozás • A szoba megosztása másokkal

• Önkifejezési terek

• A bizalom garantálása

• A szolgáltatás megválasztásának jogát

• A rendszeres kapcsolattartás nehézségei 34


Tevékenységek ösztönzése a mindennapokban

R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I É L E T B E N

• Az intimitás tiszteletben tartása a napi életben

• A rendszeres kapcsolat fenntartása a családdal, barátokkal a mindennapokban • Támogatni az önkifejezést a mindennapi életben és megkönnyíteni a konfliktusok megoldását • Az intézményi elhelyezés megszervezése, ha az idős nem tudja magát otthon ellátni. • Az életminőség javítása a szükséges gyógyászati



tiszteletben kell tartani • Folyamatosan informálni kell a klienst az előre várható A beavatkozás helye beavatkozásokról • a kliens lakhelye • Nyitottság a konfliktusok megoldásában

• • • • •

a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) állandó ellátást nyújtó intézmény időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) nappali ellátó intézmény távolsági segítségnyújtás

• A kliensek biológiai órájának tiszteletben tartása (ébredés, étkezés, stb) • Ösztönözni a klienst, hogy maga hozza meg a saját életével kapcsolatos döntéseket • Segíteni a döntésekben az autonómia megőrzésével

A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka

• Felkészíteni a klenst esetleges agresszióra, támadásra, aminek ő lehet az áldozata (pl. Agresszív kereskedelem)

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos

• Megszerezni és használni azt a felszerelést, ami a kliens számára a legjobb életfeltételeket biztosítja

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos 35

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 3. funkció R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I

Tevékenységek segédeszközök biztosításával

A megvalósítás módszerei • A helyiségeket a kliens nehézségeihez, rokkantságához igazítani • Megosztani az információkat a testi változásokról és a szexualitásról

A megvalósítás feltételei • •

hálózatban történő a családdal közösen

A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával • minőségi alapon Jogi, szakmai és etikai szempontok figyelembe vétele

É L E T B E N

36

Kritikus pontok


Tevékenységek


•

K O M M U N I K Á C I Ó

a kommunikáció • a segítő az információs és integrálása a kommunikációs hálózat segítői viszony középpontjába helyezi a klienst egészébe és felhasználása a • A kommunikáció patológiájának kliens megértése identitásának helyreállításába n • Egyszerű, világos, olvasható dokumentumok szerkesztése • a patológiás kommunikáció • Az információ átadás tüneteinek bizonyítékainak megőrzése elemzése, ha van ilyen • Az információ hatékony átadása • • közvetlen kapcsolat kialakításával az információs és kommunikációs rendszer középpontjába helyezni a klienst

• A klienshez alkalmazkodó kommunikációs mód megválasztása

•

•


a segítő a kliens érdekei és felelősségvállalási szintje szerint figyel az információk természetére és forrására (mi az, amit a kliens be tud fogadni, mi az, amit feltétlenül tudnia kell)

Kritikus pontok •

a kliens fizikai, érzelmi és szociális jellegzetességeinek és az ebből fakadó korlátainak figyelembe vétele

•

hely biztosítása a kliens számára a kommunikációs rendszerben; az erkölcs tiszteletben tartása, megítélni mi az, amit a kliensnek tudnia kell, tudhat, hallhat, illetve tudni akar

• •

a környezet bevonása határszituációk (a halál közelsége) • A média negatív hatása • A patológiás kommunikáció felismerése • A figyelemkoncentráció, a memória rosszabbodása • Halláskárosodás • Kommunikáció kritikus szocioökonómiai helyzetben

a segítő részt vállal a kliens identitásának helyreállításában azáltal, hogy folyamatosan ellátja minden őt érintő információval

37



Tevékenységek • Rendszeres kapcsolat a hozzátartozókkalhes • Hagynia klienst, hogy beszéljen • Tiszteletben tartani a személyes térközt • Asszertív kommunikáció alkalmazása a segítő kapcsolatban • Aktív és megértő hallgatás • Tudni kommunikálni a segítő részéről a megértést • Kongruens kommunikáció* • A kontextusban ágyazottan szerezni az információkat • A bizalom tiszteletben tartása • Tájékozódni a roma és maás kisebbségek



Kritikus pontok

• Az információ jó megértésének biztosítása • Kapcsolat fenntartása az információ továbbadására • Az egyén motiválása arra, hogy kommunikáljon és cselekedjen • A személyiség kölcsönös elfogadásának jelei : -a kliens élettörténetének ismerete -információk gyűjtése a kliensről -információk megosztrása -bizonyíítani, hogy a segítő alkalmas a szociális problémájk megoldására • Kongruencia a szavak, az érzelmek, az attitűdök és a viselkedés között • A gesztusok alaklmazása • Megkönnyíteni, hogy a kliens kifejtse a véleményét

A beavatkozás helye • a kliens lakhelye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos 38

•

megbízhatóság


Tevékenységek


kultúrájáról, a velük való kommunikálás módszeréről • Belehelyezkedni a szereplők helyzetébe, a technikai és deontológiai szabályok tiszteletben tartásával K O M M U N I K Á C I Ó

•

a segítő érintkező felületként és közvetítőként lép fel a résztvevők rendszerében, előtérbe helyezve vigyázó és jelző funkcióit, és folyamatosan biztosítja a kliens számára releváns információkat

• Az információ

•

•

• • • •

• • • •

A bizalmas ügyek tiszteletben tartása

Azoknak a személyeknek a számbavétel (család, környezet, nkéntesek), akik rendelkeznek információval, ezeket az információkat elfogadni Különböző információforrások azonosítása A gondozási füzetben objektív információkat beírni Beszámolni a protokoll szerinti beavatkozásról Informálódni, hogy az információkat fel lehessen dolgozni info-kommunikációs technikával Azonosítani a különböző beavatkozáshoz szükséges infromációkat Megjegyzéseket, üzeneteket, rövid beszámolókat írni Információt a protokoll szerint továbbítani Megfelelő információhordozó kiválasztása : határidőnapló,

A megvalósítás feltételei • • • •

állandó csak sürgősség esetén este éjszaka

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával 39

Kritikus pontok •

kultúrák közötti közvetítés figyelembevétele

• Az etnikai csoportok sajátos jellemzői •

a segítők/szakemberek közötti koordináció, koherencia

• Pénzügyi eszközök az informatikai rendszer bevezetéséhez

• A kommunikáció kulturális, pszichológiai, szociális, intézményi akadályai • Motiváció hiány • Kommunikációs kompetencia • A kommunikációs szabályok figyelmen kívül hagyása


Tevékenységek megfelelő fogadásának biztosítása


•


•

•

•

•


kapcsolattartó füzet, post it, • minőségi alapon A fogadónak megfelelő üzenet megfogalmazása, ami Jogi, szakmai és etikai szempontok a legegyértelműbb, figyelembe vétele legvilágosabb a segítő, a klienshez és a helyzethez alkalmazkodva, a lehető legérthetőbb és legelérhetőbb módon fogalmazza meg mondandóját, kerülve a túl nagy információtartalmat, ami zavarhatja a megértést a segítő tájékoztatja a klienst az ellátás felépítéséről és formáiról a segítő körültekintően tájékoztatja a klienst az esetleges átalakulásokról, változásokról, amelyek hatással lehetnek életkörülményeire és ellátására (kórházi ellátás, hazautazás kórházból, személyi változások) a segítő ellenőrzi, hogy a kliens megértette-e az információkat, ha nem megismétli ezeket ahányszor csak szükséges a segítő odafigyel, hogy a kommunikáció a megfelelő 40

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 4. funkció K O M M U N I K Á C I Ó

Tevékenységek


• •


időben és a megfelelő módon történjen Intégrálja az technológiát a feladatnmegoldásokba a segítő felhasználja a koordinációhoz, a gyakorlat elemzéséhez, az értékeléshez, és a tapasztaltértékeléshez szükséges elemeket

41

Kritikus pontok


Tevékenységek •

K Ö V E T É S

a segítő folyamatos jelenléttel és bizalmas személyes kapcsolattal biztosítja a klienst arról, hogy nem hagyja magára


•

• Rendszeres kapcsolattartás, a hozzátartozókkal is, hogy be lehessen őket vonni a szociális • problémák megoldásásba •

empatikus, aktív • hallgatói attitűd kidolgozása

• A kliens szükségleteinek megértése, és ezekre • válaszolni tudás • • Figyelni a kliens érzelmeire, ismereteire, képességeire • A várható változások

a segítő részletesen tájékoztatja a klienst a többi szakember beavatkozásának feltételeiről, és ellenőrzi, hogy a kliens megértette-e az elmondottakat a segítő „bizalmi légkört” teremt


Bizalmas kapcsolat az aktív hallgatás és az empatikus kapcsolat segítségével A szükségletek azonosítása

Kritikus pontok

• a beavatkozás folyamatossága • beavatkozás a kliens elhanyagoltsága/bántalmazása esetén • szembenézés az élet végével és a halállal • a nem csak technikai, hanem etikai kérdéseket felvető szituációk kezelése • a kliens és környezete közötti érdekellentétek, feszültségek, konfliktusok • a kliens mentális jellegű betegségéből/elmebetegségéb ől adódó helyzetek • bizonytalanságban végzett munka • Bizonytalanságban végzett munka

Tiszteletben tartani a kliens ritmusát Megismerni egészségi állapotát

•

Fenntartani a bizalmat

•

a segítő vállalja, hogy nem hagyja magára a klienst

• Külső munkatársak mozgósítása • A segítség visszautasítása • Bizalomhiány • Tiltakozás az öregedés ellen 42


Tevékenységek előrevetítése a gyorsabb reakció érdekében •


• •

új alapokra helyezni a kliens autonómiáját • • •

K Ö V E T É S

•

a jelent értékekkel megtölteni

• •

•

•

• •

a segítő segíti a klienst életútja felelevenítésébe n, összefüggéseine • k felismerésében


a segítő meghatározza és megérteti saját szerepét a klienssel Figyelembe veszi a kliens családi, szociális, kultúrális jellemzőit a segítő megteremti a kliens meghallgatásának feltételeit a segítő őszinteségre ösztönzi a klienst a segítő hagyja a klienst, hogy eljusson a saját igazságáig a segítő súlyt ad a szavaknak a segítő figyel a ki nem mondott, implicit dolgokra, a tagadásokra a segítő segít a kliensnek ambivalens érzéseinek megértésében a segítő osztozik a kliens kételyeiben, bizonytalanságaiban a segítő hagyja a klienst, hadd fejezze ki a szenvedését. Megtartja a megfelelő távolságot ennek meghallgatásakor, megértésében A segítő segíti a klienst kifejezni érzéseinek változását, azok ambivalenciáját és 43

Kritikus pontok


Tevékenységek


• Támogatni a terveket

•

• Támogatni programok megtervezését és megvalósítását

•

• • K Ö V E T É S

•

végigkísérni a klienst az élete vége felé egészen a halálig • Segíteni a saját és mások öregedését elfogadni • Elkísérni a klienst az öregedés folyamatában • a segítő biztonságérzetet nyújt a kliensnek bizalmas személyes kapcsolattal és azzal az elkötelezettségg el, hogy nem hagyja magára

•

•

•

•

• •


sokoldalúságát A segítő segít enyhíteni a kliens félelmeit és szorongásait A segítő megfejti a kliens A beavatkozás helye kéréseinek valódi tartalmát, • a kliens lakhelye „mögé néz” az aktuális • a segítő lakhelye (a befogadó család kérésnek lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény A segítő tiszteletben tartja a • időszakos ellátást nyújtó intézmény kliens egyéni ritmusát (kórház, stb.) A segítő jelen van a halálhoz • nappali ellátó intézmény vezető út minden szakaszán • távolsági segítségnyújtás A segítő megpróbálja megváltoztatni a kliens halállal A beavatkozás ideje kapcsolatos attitűdjeit a segítő egyszerű gesztusokat • mindennapos alkalmaz, amelyek a jelenlétet • állandó és az együttérzést/részvétet • csak sürgősség esetén tükrözik • este a segítő odafigyel az • éjszaka öngyilkosságra utaló viselkedésre, hogy az A szakmai stáb rendszere öngyilkosság megelőzhető • csökkentett állomány (kis létszámú) legyen • összetett a segítő úgy kezeli, úgy • egységes viszonyul a klienshez, hogy • gyenge, instabil visszanyerje emberi • konfliktusos méltóságát a segítő megszervezi a kliens A beavatkozás módja ellátását • egyszemélyes a segítő tiszteletben tartja, • csoportos elismeri a más forrásból 44

Kritikus pontok


K Ö V E T É S

Tevékenységek • Folyamatosság biztosítása a követésben • Folyamatos támogatás, amig az intézményben jelen van a kliens • Biztosítani, hogy az azonosított igények ki lesznek elégítve • A gondozást előítéletek nélkül biztosítani


• •

• •

•

• •

•

•

•

érkező, informális segítséget, és ezzel összhangba hozza beavatkozását a segítő segíti a klienst, hogy megértse életútját a segítő az adott pillanatban a lehető legjobban használja ki képességeit a segítő ügyel az információk átadásának módjára a segítő leül a klienssel, elegendő időt hagy meghallgatására, csendes jelenlétet biztosít a segítő tiszteletben tartja halált megelőző lélektani folyamatokat a segítő nem sérti meg a csendet, az interiorizáció idejét bármilyen legyen is a kliens fizikai vagy lelki állapota, a segítő visszaadja neki emberi méltóságát a segítő figyelembe veszi, értékeli azt, ahogyan a kliens interpretálja saját helyzetét a segítő kezeli az agressziót, a konfliktusokat, az erőszakos helyzeteket, a kliens helyzetének reménytelensége miatt kialakuló szituációkat a segítő személyessé teszi a


Kritikus pontok

hálózatban történő a családdal közösen

A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával • minőségi alapon Jogi, szakmai és etikai szempontok figyelembe vétele

45

Előítéletek


Tevékenységek


•

K Ö V E T É S

•

•

•

•

•


kapcsolatot, támogató pozícióba helyezkedik (megtalálja a megfelelő távolságot, különbséget tesz a kliens és a saját vágyai között) a segítő támogatást nyújt, a kliens „mellett van” a kimerültség, a szorongás, a tanácstalanság és a gyász pillanataiban a segítő segít a kliensnek élvezni a mindennapok boldog pillanatait a segítő dinamizálja, segíti a klienst a megoldások felé vezető út megtalálásában a segítő figyel a kliens bárminemű szükségletére (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális, spirituális) a segítő viszonyítási pontokat jelöl ki magának, hogy ezek alapján megállapítsa beavatkozásának relevanciáját közös értékelés a szakmai stábbal

46

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA

6. funkció

Tevékenységek •

V É D E L E M

a kliens védelme

A megvalósítás módszerei • A biztonság a segítő kapcsolat része legyen • Kikérdezni azokat, akik az idős közelében élnek a veszélyekről

•

biztonságérzet nyújtása

B I Z T O N S Á G

• Bátorítani az érzelemek kifejezését • Tartózkodni az értékítéletektől az érzelmek kinyilvánításakor • Szerződést kötni az igények kielégítésére • Megemlíteni a szerződésben a jogokat és kötelezettségeket, a biztosított szolgáltatás minőségét

• Az egyén autonómiájának ösztönzése és védelme

• Az intézmény szabályzatának az elemzése • Megosztani a különböző védelmi eszközök ismeretét az időssel • Biztosítani a felhasználók képviselőinek részvételét az intézményi szervezetekben

• Bitonságos és empatikus kapcsolat az időssel

• Információt cserélni a környezeti kockázatokról

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású A beavatkozás helye • a kliens lakhelye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka 47

Kritikus pontok A személyzet mobilitása •

a segítő túlságosan védő magatartása, ami gátolhatja a kliens szabadságát, szorongást generálhat, bizalmatlanságot válthat ki benne a rendeletek, szabályok nem kellő időben, illetve szituációban történő alkalmazása gátolhatja a kitűzött cél elérését a segítő túlzott biztonságot nyújt, elhiteti a klienssel, hogy a veszély, fenyegetettség nem létezik

•

•

•

Az autoritás elleni támadás a biztonság nevében


Tevékenységek

A megvalósítás módszerei • Az aktív hallgatás stratágiájának alkalmazása • Ösztönözni az átélt nehézségek és érdeklődés kifejezését • A titoktartást garantálni • Tiszteletben tartani a beszéd idejét, a csendet és a személyes teret

V É D E L E M B I Z T O N S Á G

• Az idős ember jogainak védelme • Megelőzni a bántalmazást és az abuzust • Az egyén fogadását biztosítani és biztosítani arról, hogy megértjük • Erkölcsi, jogi biztonság garantálása • Érzelmi biztonság garantálása

• Biztonságossá tenni az életteret, tanácsokat adni a biztonságossá tételhez • Regisztrálni az idős ember közlekedési útvonalait • a segítő a kliens biztonsága érdekében óvatosságra inti, oly módon, hogy elkerülje azt, hogy ezáltal a kliensnek túlzott aggodalmat okozzon • megelőzni a visszaesést • megelőzni az esetleges tűzeseteket, robbanást előidéző körülményeket • a segítő biztosítja a kliens


Kritikus pontok

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával • minőségi alapon Jogi, szakmai és etikai szempontok figyelembe vétele 48

•

A biztonsági szabályok elsajátítása


Tevékenységek


• Az élettér biztosítása • • az utazások/mozgás biztosítása V É D E L E M B I Z T O N S Á G

• a kudarc megelőzése

• veszélyhelyzetek megelőzése

• Kockázatok elemzése.Védelmi terv kidolgozása

•

•

•


javait a segítő kezeli az előreláthatatlan eseményeket, nehogy azok nyugtalanságot okozzanak a segítő ismerteti, szükség esetén újra és újra elismétli a biztonsági előírásokat, meggyőződik megértésükről, és hozzászoktatja a klienst ezek betartásához a segítő időbeli biztonságot nyújt kliensének

•

amennyire lehet, megelőzni a sürgősségi (vész) helyzeteket

• Jelzőrendszer használata

49

Kritikus pontok •

Titoktartás

•

A kockázat túl vagy alulértékelése


Tevékenységek • Animálni

A N I M Á C I Ó

S Z O C I A L I Z Á C I Ó

• A tevékenységet az élettervbe beilleszteni

A megvalósítás módszerei • Szerződést dolgoz ki az időssel, ami arról szól, hogy élettervének megfelelően milyen igényeket kell kialakítani • Megvilágítja a szerződésben a kliens jogait és kötelességeit, a szolgáltatás természetét • Olyan tevékenységeket javasol, amelyek a fizikai, pszichikai jellemzőket és az élettapasztalatot is figyelembe veszik

• Megelőzni a monotóniát, elszigetelődésta magányosságot • Elfoglaltságokat találni, és a részvételre mozgósítani

• Tájékozódik az idős személy izléséről és érdeklődéi köréről • Számba vesz minden területet, ahol tevékenységet lehet ajánlani

• Az ajánlott tevékenységet az idős ember kedvéhez igazítani • Motiválni az idős tevékenységét

• Megkönnyíti a részvételt az érdeklődésnek megfelelő tevékenységben


Kritikus pontok •

A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású A beavatkozás helye • a kliens lakhelye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén) • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén 50

• • • • • •

•

• • •

az egyéni gondozás technikájának nem megfelelő használata, túlsúlyba kerülése rövid szünetek, csend, interiorizációs időközök hiánya a segítő gyermekként kezeli idős, magányos kliensét rutin elszigetelődés a tevékenység uniformizálása a kliens tapasztalatainak, tudása értékének háttérbe szorulása a leépülés külső jegyeinek előtérbe kerülése az élet végének „kihívásaival” szemben A segítő túl sok elfoglaltsága Ellenállás a változásoknak


Tevékenységek

•

A N I M Á C I Ó


nyitás a külvilág felé

• Kellemes, befogadó életkörülményeket teremteni • Megkönnyíteni a modern társadalom megértését • Számítógép és Internet használatra ösztönözni •

•

kapcsolatok fenntartása és újrafelvétele a kliens élettörténeténe k és élettapasztalat ának értékelése

A megvalósítás módszerei • Vonzó és változatos tevékenységeket kínál • Lehetővé teszi a kirakatnézést, piacra járást • Megismerteti az időseket az új technológiákka • Lehetővé teszi, hogy az idős személy viselkedésével is alkalmazkodjon a modern társadalomhoz • Informatikai kurzusokat szervez • Virtuális csoportokon keresztül bővíti a kapcsolatokat • Mesél, meséltet aktualitásokat, történeteket • Segít kidolgozni telefonálási, látogatási , olvasási, utazási tervet • • Segít rádió és tv műsorokat választani, beiratja könyvtárba • Alkalmazza az aktív hallgatást • Elkíséri sétáin érdeklődéssel és empátiával • Segíti az idős hatzaszeretetére épülő tevékenységeket

A megvalósítás feltételei • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • egységes • gyenge, instabil • konfliktusos

Kritikus pontok

• Elfeledkezik a kedvességről, az elsajátított technikákról

A beavatkozás módja • egyszemélyes • csoportos • hálózatban történő • a családdal közösen A segítői felelősség helyzete • teljes felelősséget vállal • átruházott felelőssége van • a családdal közös felelősséget vállal A segítő szakmai gyakorlata • kezdő vagy tapasztalt • szakmai gyakorlaton van, illetve betanuló A munka megszervezése • hierarchikusan • új technológiák felhasználásával • minőségi alapon Jogi, szakmai és etikai szempontok 51

• Az elektronikai eszközök ismerete


Tevékenységek


A N I M Á C I Ó

figyelembe vétele megtalálni a lehetőséget és az eszközöket a régi értékek újrafelfedezésére (énekek, történetek, főzési szokások, szerszámok, munka és életmód)

• Informálja a rendelkezésre álló forrásokról

•



a kreatív kifejezésmódok előtérbe helyezése

• A szabadidős tevékenységeknél figyelembe vanni a kliens fizikai állapotát • Társadalmilag hasznosság érzését megteremteni • Az idős ember nyitása a helyi, szakmai, állampolgári

• Alkalmat ad a társadalmi szerepbállalásra • Kapcsoaltban áll helyi szervezetekkel, hogy alkalmat teremtsen a tevékenységre • Lehetővé teszi szakmai tevékenység folytatását, amelyben kompetenciáit hasznosíthatja a szűkebb-tágabb közösség érdekében • Ösztönzi a családi összejöveteleket, közös ünnepléseket • az utazások, mint látókörtágító tevékenységek alkalmazása, hogy a kliens megismerje, felismerje, elgondolkozzon a világon 52

Kritikus pontok

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA 7. funkció A N I M Á C I Ó

Tevékenységek


közösségek iránt

•

• Segíteni az idős ember régi szerepeinek megőrzésében és új szerepek megtalálásában • generációk közötti viszony kialakítása

•

•


a segítő bevonja segítői kapcsolatba a szomszédságot (találkozások, stb.) az új szituációkat, mint új kapcsolati lehetőségeket kell felfogni az iskolában eltöltött időt értékesnek látni, láttatni (generációk közötti találkozások)

Kritikus pontok

• Előítéletek az öregedésről


53


Tevékenységek


•

P R O F E S S Z I O N A L I Z Á C I Ó

szakmai dinamizmus felvállalása

• Részt venni szakmai szervezetek , fórumok munkájában, publikációkat írni

• Azonosítani a segítő kapcsoaltot

a segítő egyértelműen elhelyezi a segítői viszonyt és annak hasznát, egyediségét, dinamizálja a szolgáltatást

• a tevékenységek megkönnyítése, hatékonyabbá tétele érdekében a segítő felhasználja a modern tudományok eredményeit • Igényli a továbbképzéseket • Kidolgoz magának egy továnnképzési tervet, amely az ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztésére irányul • Az intézményen kívüli gondoskodás kiterjesztése miatt gyors képzéseken vesz részt •

•

tisztázni a segítő szerepét

a segítői viszonyt a lehető legmagasabb technikai szintre kell emelni (ugyanúgy, mint az orvostudomány új eredményeit)


• • • • • • • • • • • • • • •

a kompetenciákat favorizáló, értékelő és elismerő rendszer összhang a célkitűzések és a rendelkezésre álló (humán és anyagi) erőforrások között megfelelő munkaszervezés a beosztás és a feladatok pontos meghatározása világos ügymenet minőségi munkavégzés, munkafolyamat megfelelő időben történő koordináció (a segítő) követése/segítése a munkájában egyéni konzultációs rendszer szupervízió posztok, funkciók közötti átjárási lehetőség a magánélet és a munka közötti egyensúly a kiégés megelőzése megfelelő továbbképzések időt és teret adni a megosztásoknak hozzáférhető forrásgyűjtemény jogi, szakmai és etikai szempontok figyelembe vétele

54

Kritikus pontok

• •

•

•

• • • •

a szakma alábecsültsége az emberi kapcsolatok alábecsülése: ezt általában adottnak tekintjük, és nem tanulandónak túlságosan technikai megközelítés, vagy mélyen rögzült ellehetetlenítő magatartás zárt rendszerfelépítés, ami megakadályozza a személyes és kollektív kompetenciák megszerzését kedvezőtlen anyagi körülmények kiégés a fatalizmus előretörése tevékenységváltoztatás és szakmai előmenetel lehetősége, lehetetlensége



Tevékenységek


•

•

a segítői viszony által adott innovációs lehetőségek felmérése a segítő tevékenységére nézve

•

értékelni a segítői viszony által megteremtett cselekvés örömét

•

felmérni a partnereket és kompetenciáikat, a rendszerben elhelyezni a segítő szerepét és szolgáltatását, ebből új lehetőségeket és energiát meríteni, kommunikálni és gondolkozni a folyamatok és módszerek ismerete, ezek használata normák/szabályok ismerete, alkalmazása és tiszteletben tartása az elemzést, mint „a szolgáltatás, mint örömforrás” megújulását tekinteni szabályozási eljárásokon való részvétel, ha ilyenek nincsenek, létrehozni őket konzultálni más szakemberekkel, a kliens

a beavatkozást elhelyezni a partnerekkel való együttműködésben

• munkáját az intézményi politikának és dinamizmusnak m,egfelelően végzi

• Csapatban dolgozik, szektorok közti kooperációban • Tud kezdeményezni

•

•

•

•

• minőségi munka

•


55

Kritikus pontok


Tevékenységek

• önképzési igény



• • •

• Saját gyakorlatának reflektív elemzése

•

•

• a segítő óvja, ápolja önmagát

• •

a segítő értékeli saját munkáját és megerősíti szakmai identitását

•

• •


ellátásában informálisan résztvevőkkel és figyelembe venni véleményüket az értékelés folyamatának megtervezése folyamatos értékelés az értékelés, mint a rendszer, szolgáltatás minőségének mérőeszköze a saját hivatkozási rendszer felépítésénél figyelembe venni a kliens véleményét pragmatikusan megszervezni a már bevált tevékenységvégzés ismérveinek összegyűjtését, leírását és terjesztését a segítő jelölje ki saját határait, mindig maradjon meg saját szerepében a segítő beosztja energiáját és a megújuláshoz szükséges időt csoportmegbeszéléseken való részvétel a segítő elfogadja mások segítségét 56

Kritikus pontok


Tevékenységek



•

•

képzés, tapasztalatok beemelése felelősségvállalás, a szakmai etika tisztelete

•

•

•

•

közös erkölcsi értékrend

•

•


a segítő kéri más posztra, funkcióba helyezését, beszél a családnak, a kliensnek, az önkénteseknek, és a saját környezetének a szakmájáról, a szerepéről, a beavatkozás kereteiről a strukturált és pozitív énkép erősítése, hogy a segítő meg tudjon birkózni a segítői viszony frusztrációival a megszerzett tudás, tapasztalat elismertetésének igénye, a tapasztalat értékelés ismerete a segítő megragadja/keresi a személyes és szakmai előmenetel, valamint a kompetenciák elismerésének lehetőségét a segítő előtérbe tudja helyezni a beavatkozást, kezdeményez, felméri a kockázatot, és a kliens szemszögéből is képes értékelni saját tevékenységét a segítő meg tudja fogalmazni, és alkalmazni tudja a segítői viszony szakmai etikáját 57

Kritikus pontok

58

fejezet

III. Képzési referenciák időskorú elhagyottak segítői számára

59

60

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT IDŐSEK SEGÍTŐI SZÁMÁRA

1. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • Kapcsolatfelvétel

F O G A D Á S

•

•

É S M E G H A L L G A T Á S

•

• Az idős ember identitásának figyelembevétele • Az identitás , az érzelmi kapcsolatok elvesztésének kockázatát értékelni, a változásoktól való félelmet, az integrálás elleni

•

Meg kell tudnia teremteni a fogadás feltételeit (hely, idő) Tudnia kell rendezni a kapcsolatfelvételt: felkészülni a (kliens) félelmeire, habozására, agresszív, visszautasító magatartására, szorongásira, zavarodottságára Tudnia kell felajánlani a szolgáltatást, egyértelművé tenni mibenlétét, hivatalos keretbe foglalni Tudnia kell bizalmi légkört teremteni, a bizalmasság elvét tiszteletben tartani, eljuttatni a személyt a segítség elfogadásához

• Biztosítani a mozgássérültek fogadására is megfeélelő helyet •

A helyet és az időt az egyén helyzetének

Kapcsolódó tudás •

• •

•

etika és filozófia: a személy fogalma, én és a másik, emberszeretet hospitalizálódás gerontológia

pszichológia: az idős emberek ismerete (gerontológiai ismeretek), az idős emberek patológiája (agresszív viselkedés, nyugtalanság, 61

Források Attitűd


1. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség tiltakozást legyőzni,

F O G A D Á S


• A család felkeresése és az intézményi elhelyezésbe bevonása • Az idős ember és szociális környezete közti interakció elemzése • A segítség szükségességén ek elfogadtatás • Segíteni az egyénnek problémát verbalizálni • Választási alternatívát ajánlani • Biztonságérzet nyújtása bizalmas kapcsolattal

megfelelően határozza meg • A fogadást az egyén kulturájához igazítani

•

Kapcsolatot teremteni kisebbségekkel, az ő kommunikációs eszközeik használatával

Források

Kapcsolódó tudás

Attitűd

depresszió, öngyilkossági hajlam), őrület •

•

elhagyottság : okok és következmények

• • •

•

•

szociológia/antropológ ia: családszociológia, habitus, szociális reprezentáció, társadalmi reprezentáció, kulturális ismeretek: bevándorlás, akkulturáció

jogi ismeretek, szakmai etika • az ellátórendszer ismerete: a szolgáltatások és intézmények ismerete 62

empatikus nyitott (az adott szituációhoz) alkalmazkodó • hiteles • jóindulatú • udvarias • stabil • figyelmes • tudja, hogy mi a dolga és ennek megfelelően cselekszik • képes indulatain uralkodni • közelséget teremt • • Közel kerül, de őrzi a távolságot

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módszert an : esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtóelemzés, élettörténet, a látogatások kihasználása,


1. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség

Kapcsolódó tudás

• Javasolni szolgáltatást, ezeket elmagyarázni

F O G A D Á S


• Megismerteti az egyént életkereteivel , pl az intézményt bemutatja

•

• • Megnyugtatás meleg környezettel • Kommunikálás az intézmény különböző használóival

• Bizalmi kapcsolatot kialakítan • Tisztelni az intimitást • Meggyőzni az egyént, hogy fogadja el a segítséget

(célkitűzések, rendszerek, folyamatok) építészeti és területrendezési ismeretek kommunikáció: a kommunikáció fajtái, az írásbeli és szóbeli kommunikáció funkciói (befogadás: hallgatás, kérdésfeltevés; kifejezés: informálni, rávezetni, meggyőzni, építeni)

• Érzelmi távolságot tartani • Aktív, empátiás meghallgatás

• A csoporttal együttcselekedni , mindig a folyamatnak megfelelőe

• Mások döntési autonmiáját elfogadni • A csendet elfogadni és fenntartani • A hallgatás és beszéd egyensúlya •

Fel kell tudnia mérni a személy érdeklődési köreit, és hiteles, érdemi kapcsolatot kiépíteni

Építészet, térelrendezés Infokommunikációs tudás • A kommunikációs módszerek megfigyelése • Fogadás • Üzenetküldés • Verbalizálás • Kommunikációs határok 63

Források Attitűd • Elfogadja a másik ember autonómiáját • Figyelmes • Felelős • Precíz • következetes • rendszerezett • • Kedves és kommunikatív • • stressztűrő • konfliktustűrő • képes önvédelemre

•

gyakorlatok specifikus segédanyagokkal, hasznos ismeretek elsajátítása, szakmai dokumentumok írása, adatbázisban illetve internetes keresés humán erőforrás


1. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség •

F O G A D Á S

• A határok kijelölése, saját szerep meghatározás

•

•


•

•

•

a rendszer bármilyen változása esetén meg kell tudnia újítani a kliens érdeklődését tudnia kell ugyanezt az attitűdöt alkalmazni a kliens környezetével, ha van, a családjával, az önkéntesekkel fel kell tudnia mérni a saját elérhetőségét, ennek idejét, és ezt közölni, megosztani a klienssel meg kell tudnia indokolni, magyarázni a saját és más szakemberek beavatkozását meg kell tudnia őrizni a gyűjtött információkat a közös munka érdekében tudnia kell több módszert, módszertani kitérőket alkalmaznia

Kapcsolódó tudás • Kisebbségek nyelvének ismerete

• Tudni kell felismerni, hogy nem mindenható 64

Források Attitűd


2. funkció

Képesség •


TUDÁS

tevékenységek A különböző forrásból származó információk összevetésével a segítő felméri a kliens helyzetét és környezetét

• Felméri a személy életkörülményeit • Felméri a környezet dinamikáját

•

A segítő felméri az elhagyatottság és a elhanyagoltság/ bántalmazottság kockázatát

•

•

• Feltárrni életkörülményeit (családdal beszélgetés, látogatás a lakóhelyén) • Meséltetni a környezettel az idős ember érdeklődéséről, életmódjáról • A helyzet realitását felismerni •

meg kell tudnia előznie a krízishelyzeteket

• össze kell tudnia egyeztetni a kliens elhagyatottság érzését a szükségletek kielégítésével •

• Értékeli az

különböző információk alapján és ezek egybevetésével meg kell tudnia határozni a kliens helyzetét és szükségleteit előtérbe kell helyeznie, amit és ahogyan a kliens elmond magáról

meg kell tudnia állapítani az

Források


etika és filozófia

Az interjú módszere a szociális munkában

•

gerontológiai ismeretek

•

biológiai, higiénés és egészségügyi ismeretek pszichológia: az idős emberekkel kapcsolatos ismeretek (személyiségstruktúra, kultúra és személyiség, csoport és érzelmi hovatartozás, képzelet és alkotás), leépülés 65

•

Attitűd • • • • • • • • • • •

figyelmes diszkrét autentikus megőrzi hidegvérét felelősségteljes nyitott és toleráns empatikus értékelő precíz szabatos, pontos, logikus előrelátó

•

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módszert an : esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtó- és napi események elemzése, élettörténet, a látogatások kihasználása,


2. funkció

Képesség elhagyottság következményeit • A segítő felméri a kliens reális helyzetét: globálisan / a helyzet részleteit és ellentmondásait, a pillanatnyi változásokat, a helyzet jövőbeli alakulását figyelembe véve


TUDÁS

tevékenységek

• Értékeli az igények várható változását az idő múlásával • Előre vetíti a várható igényeket, hogy jobban fel lehessen készülni az ezeknek való megfelelésre.

•

•

•

•

• •

A segítő különösen figyel arra, amit a kliens elmond magáról, és arra,

„elhagyás” valószínűségét fel kell tudnia ismerni, ha klienst elhanyagolják/bántalm azzák a kliens személyiségének feltárásából adódó ismereteket fel kell tudnia használni minden helyzet felmérésénél, a kliens szükségleteinek kielégítésében el kell tudnia helyezni a klienst a földrajzi környezetében és életkörülményeiben el kell tudnia helyezni a klienst kapcsolatainak rendszerében, különösképpen családi kapcsolataiban meg kell tudnia érteni, hogy „egy idős ember több mindent megélt, és kevesebb ideje van az életből”

Források

Kapcsolódó tudás és elhagyatottságérzés • Holisztikus megközelítés • A fejlődés ekológiai modellje • Szisztematikus elemzés

• Az igények fejlődésének ismerete

• Közös fogalomhasználat az intézmények között (különös igények, rendkívüli igények, stb) • Vallási ismertetk 66

Attitűd

Képességek : •

elemzési

•

szintézzisre alkalmas

•

barátságos

•

gyakorlatok specifikus segédanyagokkal, hasznos ismeretek elsajátítása, szakmai dokumentumok írása, adatbázisban illetve internetes keresés humán erőforrás


2. funkció

Képesség hogy ezeket az információkat hogyan mondja el


TUDÁS

tevékenységek

• Megérti, hogy a kliens hogyan definiálja saját igényeit • Dekódolja a szükségleteket

•

•

A segítő rögzíti a kapott információkat Az ez esetben használt dokumentumok kitöltése, dokumentáció

• Tudni elemezni a gazdasági-szociális feltételeket • Alkalmazkodni az igények változásához • Észrevenni az állapotromlásra utaló jeleket, hogy gyorsan be tudjon avatkozni • Az infrastrukturát az új igényekhez alakítani • A szükségletek sorrendjét felállítani • Biztosítani a valllásgyakorlás feltételeit • tudnia kell kitölteni a megfelelő dokumentumokat és azokat naprakészen tartani • folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az eseményeket, hogy információi a kliensről naprakészek legyenek és megelőzze a váratlan helyzeteket


szociológia, antropológia: az idős emberek helye a mai társadalmakban, az elhanyagoltság/bántal mazás jelenségének kialakulása, súlya és értelmezése

• jog, deontológia •

a körülmények ismerete: a terület, a helyi társadalomtörténet, a helyi intézmények felépítésének ismerete

• info-kommunikációs tudás • kommunikációs módszerek kutatási módszerek

67

Források Attitűd


2. funkció A S Z Ü K S É G L E T E K

TUDÁS

tevékenységek Képesség •

A segítő állandó hallgató és figyelő attitűdöt vesz fel, hogy diagnózisa mindig naprakész legyen

Kapcsolódó tudás

• A személyről gondoskodó csoportot megszervezni • Az anyagi segítséget koordinálni • Szakmaközi dialógust folytatni • Rendszeresen értékelni az idős alkalmazkodását az új életkeretekhez

M E G H A T Á R O Z Á S A

68

Források Attitűd


3. funkció

TUDÁS



• figyelemmel kísérni, hogy a kliens mindennapi tevékenységei rendben ízlésének, egyéni és kulturális szokásainak, valamint aktuális állapotának megfelelően folyjanak, függően attól, hogy életvezetése mennyire autonóm, milyen az izlése és a szokásai, a kulturája és az aktuális állapota

• Értékeli a segítési igényt •

•

tudnia kell az ellátást az idős emberhez igazítania, nem pedig helyette eljárni tudnia kell a segítőszolgáltatást a gondozási tervben elhelyezni

• • •

• Meghatározni a szükséges szolgáltatást és annak eszközeit • Segíteni az admainisztráció elintézésében

Források

Kapcsolódó tudás

•

• Segíteni a szükséges költözésben • Megszervezni az együttélést intézményen belül és a külső kapcsolatokat

• •

etika és filozófia gerontológiai ismeretek biológia, higiénés és egészségügyi ismeretek: az öregedés hatásai az emberi testre, az érzékek tompulása, az erő elvesztése, a személy energiabeosztásának változásai az öregedéssel pszichológia: az idős emberek érzelmi élete, vágyai, törekvései, alkotókedve, pszichoanalízis; a legfőbb érzelmi megnyilvánulások és a rokkantságot okozó betegségek pszichológiai következményei szociológia/antropoló gia jogi ismeretek és szakma etikai: a 69

Attitűd • • • • • • • • • •

• • • • • • •

rendezett/összeszedett diszkrét tisztelettudó kreatív bátorító, megerősítő lelkes tiszteli mások vagyonát alkalmazkodó megfigyelő fantáziadús/képzelet gazdag rendelkezésre álló motiváló bizalomraméltó reális stressztűrő hatékony problémamegoldó proaktív

•

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módszert an: esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtó- és napi események


3. funkció

TUDÁS


R É S Z V É T E L

• Meghatározni az autonómia-szintet • A cselekvés következményeit mérlegelni • Párbeszédet folytatni a klienssel, alternatívákat javasolni

A M I N D E N N A P I É L E T B E N

Kapcsolódó tudás

• A támogatási igények azonosítása • A mindennapi élet igényeinek megfelelő szolgáltatás felajánlása

• Tisztelni a választás szabadságát • Mások javainak tisztelete • • Az öregedést természetes állapotként megélni • A függőség fokának meghatározása

• Változatos javaslatok a monotónia megelőzésére, • Encourager stratégiák kidolgozása l’indépendance et a monozónia l’autonomie megtörésére • Az idősek függetlenségének ösztönzése a

• Az egyén tiszteletét is figyelembe venni • Alkalmazkodni a

• • •

szociális munka és szakembereinek jogi keretei, a családi élet jogi keretei, kijelölt és hivatalos gyám ügyében való eljárás, a szociális munka szakmai etikája, alapdokumentumok ismerete (DDH/Alapvető Emberi Jogok, európai charta) körülmények, környezet ismerete ergonómia metodológia/az információs és kommunikációs tudományok: projekttervezés és megvalósítás módszertana, minőségi eljárás (értelme és módjai), tárgyalástechnikák, a szociális munka értékelésének eszközei és módja 70

Források Attitűd

•

elemzése, élettörténet, a látogatások kihasználása, gyakorlatok specifikus segédanyagokkal, hasznos ismeretek elsajátítása, szakmai dokumentumok írása, adatbázisban illetve internetes keresés humán erőforrás


3. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség mindennapokban


munkaidővel az egyénhez •

• Az intimitás tiszteletben tartása a napi életben

• A rendszeres kapcsolat fenntartása a családdal, barátokkal a mindennapokban • Támogatni az önkifejezést a mindennapi életben és megkönnyíteni a konfliktusok megoldását

• • •

tudnia kell kezelni/fejleszteni a munkakedvének forrásait • tudnia kell távolságot tartani • szerződése betartásával kell tudnia dolgozni • el kell kerülnie, hogy mások helyett hozza meg döntéseit • tudnia kell (jól) kérdezni • tudnia kell ösztönzőleg hatni Gazdálkodni az idővel Csoportot mozgatni Kifejezési lehetőségeket adni a kliensnek A konfliktusok megoldására bizottságot létrehozni

• Az intézményi elhelyezés megszervezése, ha az idős nem tudja magát otthon ellátni.

•

• Az életminőség javítása a szükséges

• Kezelni a komfort hiányát • Az életfeltételeket

Kapcsolódó tudás • Szociális jog • Családjog • Az öregedés testi hatásainak

• A szenilitás jeleinek felismerése és lehetséges befolyásolása • Felismerni az időskori betegségeket

• A környezet ismerete

• ergonómia • Info-kommunikációs tudás • Projektírás 71

Források Attitűd


3. funkció

TUDÁS


R É S Z V É T E L

gyógyászati segédeszközök biztosításával

megkönnyítő technikai eszközöket beszerezni • Alternatív stratégiát kifejleszteni a kisebbségeknek

Kapcsolódó tudás • Ertekezletvezetés • Ertékelési módszerek ismerete • Kommunikációs stratégiák

A M I N D E N N A P I É L E T B E N 72

Források Attitűd


TUDÁS 4. funkció

Tevékenységek

Források Képesség

•


a kommunikáció integrálása a segítői viszony egészébe és felhasználása a kliens identitásának helyreállításába n

• a patológiás kommunikáció tüneteinek elemzése, ha van ilyen

•

•

• Az információ hatékony átadása • közvetlen kapcsolat kialakításával az információs és kommunikációs rendszer középpontjába helyezni a klienst

• A klienshez alkalmazkodó

•

tudnia kell integrálnia a kommunikációt a segítői viszony egészébe és azt felhasználnia a kliens identitásának megállapításában, figyelembe véve minden körülményt tudnia kell működtetni egy olyan kliensközpontú információs és kommunikációs rendszert, ami lehetővé teszi az idő, a tér, az emlékek és a tervek rendszerezését tudnia kell egyszerre több módszert alkalmaznia, hogy kezelni tudja a kliens helyzetéből adódó specifikus nehézségeket

Kapcsolódó tudás • • •

•

•

• • • •

etika és filozófia gerontológiai ismeretek biológiai, higiénés és egészségügyi ismeretek pszichológia: az információzavar és információhiány patológiája szociológia, antropológia: kultúra és kommunikáció: változatai és módozatai/az etnocentrizmus és az ideológiák hatása; a híresztelések/pletyk ák jelensége, szervezetszociológia jogi ismeretek, szakmai etika körülmények, környezet ismerete ergonómia metodológia/az információs és 73

Attitűd • • • • • • • • • • •

• •

együttműködő kritikus rendezett, összeszedett érdeklődő tisztelettudó diszkrét tiszteletben tartja a másik jogait önmagából kitekintő újító éles eszű aktív, kezdeményezőkép ességgel rendelkezik türelmes hangulata kiegyensúlyozott

• előítélet nélkül nyitott más kulturákra

•

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módsze rtan: esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtó- és napi események


TUDÁS 4. funkció

Tevékenységek


kommunikációs mód megválasztása


• Rendszeres kapcsolat a hozzátartozókkalhes • Hagynia klienst, hogy beszéljen • Tiszteletben tartani a személyes térközt • Asszertív kommunikáció alkalmazása a segítő kapcsolatban • Aktív és megértő hallgatás • Tudni kommunikálni a segítő részéről a megértést • Kongruens kommunikáció* • A kontextusban ágyazottan szerezni az információkat • A bizalom tiszteletben tartása

•

bele kell tudnia helyezni a klienst az információk (áramlásának) rendszerébe

Biztosítani, hogy megértsék a kommunikációt

Kapcsolódó tudás

Attitűd

kommunikációs tudományok: a kommunikáció funkciói, módjai és eszközei; kommunikációs stratégiák

verbális és nem verbális kommunikációs módszerek

•

Az etnikai csoportnak megfelelő kommunikáció használata •

•

tudnia kell informálódnia, hogy majd tovább tudja adni ezeket az információkat tudnia kell érintkező felületként és közvetítőként fellépni a rendszerben, ebbe bevonni a családot, az ismerősöket,

• Következetes beszédmódjában, érzelmeinek kifejezésében

• • 74

intelligens, authentikus



TUDÁS 4. funkció

Tevékenységek



• Tájékozódni a roma és maás kisebbségek kultúrájáról, a velük való kommunikálás módszeréről • Belehelyezkedni a szereplők helyzetébe, a technikai és deontológiai szabályok tiszteletben tartásával • a segítő érintkező felületként és közvetítőként lép fel a résztvevők rendszerében, előtérbe helyezve vigyázó és jelző funkcióit, és folyamatosan biztosítja a kliens számára releváns információkat • Az információ megfelelő fogadásának biztosítása

Kapcsolódó tudás

Attitűd •

szomszédokat és más szakembereket

• •

• Az értő hallgatást gyakorolni, bátorítani • Biztosítani a jó mégértést, erről bizonyítékot szerezni • A szociális problémák megértése és újrafogalmazasa • Kongruens kommunikáció

• Kiválasztani a másokkal megosztható információkat • Egyszerű dokumentumokat alkotni, különösen a kliens jogairól • Informálódni, hogy tudjon informaciot adni • Pihenők beiktatasa a kommunikacio folyamataba 75

konfliktuskezelésre képes egyesítő a kölcsönös függőséget elfogadó


5. funkció

TUDÁS


K Ö V E T É S

• a segítő folyamatos jelenléttel és bizalmas személyes kapcsolattal biztosítja a klienst arról, hogy nem hagyja magára • Rendszeres kapcsolattartás, a hozzátartozókkal is, hogy be lehessen őket vonni a szociális problémák megoldásásba • empatikus, aktív hallgatói attitűd kidolgozása • A kliens szükségleteinek megértése, és ezekre válaszolni tudás • Figyelni a kliens érzelmeire, ismereteire, képességeire • A várható változások előrevetítése a gyorsabb reakció

• tudnia kell új alapokra helyezni a kliens autonómiáját, értéket adni a kliensnek • tartós jelenlétével tudnia kell biztosítania a kliens számára, hogy nem hagyja magára • tájékoztatnia kell a klienst a beavatkozás szabályairól • tudnia kell együtt dolgozni a többi segítővel • Biztosítani kell az információt a pszichikai állapotról • igazságos hozzáállásával meg kell nyernie és továbbfejlesztenie a kliens bizalmát • elő kell segítenie, hogy a kliens visszanyerje méltóságát a saját és mások szemében • elő kell segítenie, hogy a kliens kifejezze akaratát • értékelni szükségleteit

Források

Kapcsolódó tudás • • •

•

•

• •

• •

etika és filozófia gerontológiai ismeretek biológiai, higiénés és egészségügyi ismeretek: az élet alkonyának (halál) szakaszai pszichológia: a „megérintő” beszéd, a halál pszichikuma szociológia, antropológia: a késői öregkor és a halál: a kulturális, spirituális megközelítések és a rituálék sokfélesége jogi ismeretek, szakmai etika környezet, körülmények ismerete ergonómia metodológia/az információs és kommunikációs tudományok: az átmeneti gondoskodás 76

Attitűd • • • • • • • •

• • • • •

jóindulatú empatikus autentikus békítő tisztelettudó dinamizáló, serkentő kreatív, nem rutinból cselekszik csendes, meghallgatásra képes befogadó nem menekül képes uralkodni indulatain összhangban van a kliens hangulatával tud humoros lenni

•

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módsze rtan: esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtó- és napi események elemzése, élettörténet, a


5. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség érdekében

• új alapokra helyezni a kliens autonómiáját

• Egyéni cselekvési tervet kidolgozni •

K Ö V E T É S

• • a jelent értékekkel megtölteni •

• a segítő segíti a klienst életútja felelevenítésében, összefüggéseinek felismerésében • Támogatni a terveket

meg kell hagynia a kliensnek a választás lehetőségét segítenie kell a klienst, hogy a számára fontos terveit kidolgozza és megvalósítsa segítenie kell a klienst, hogy életének boldog és boldogtalan szakaszait, társadalmi szerepét újraértékelje, értékesnek lássa

Kapcsolódó tudás története és módjai; az élettörténet és önéletrajz írásának/készítésének módjai, gyakorlatelemzés módszere

• • Türelmes • Rendelkezésre álló • Képes motiválni • Erzelmileg kiegyensúlyozottl

• Segíteni reális terveket kidolgozni, ehhez megfelelő ismereteket adni •

Források Attitűd

szembe kell tudnia nézni a 77

látogatások kihasználása, gyakorlatok specifikus segédanyagokkal, hasznos ismeretek elsajátítása, szakmai dokumentumok írása, adatbázisban illetve internetes keresés humán erőforrás


5. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • Támogatni programok megtervezését és megvalósítását

•

• •

K Ö V E T É S

végigkísérni a klienst az élete vége felé egészen a halálig • Segíteni a saját és mások öregedését elfogadni • Elkísérni a klienst az öregedés folyamatában • a segítő biztonságérzete t nyújt a kliensnek bizalmas személyes kapcsolattal és azzal az elkötelezettségg el, hogy nem hagyja magára

Kapcsolódó tudás

nélkülözéssel tudnia kell konfrontálódni az egymásnak ellentmondó kérésekkel meg kell tudnia válaszolnia minden felmerülő kérdést

• Alternatív követési stratégiákat kidolgozni • dinamikusan, folyamatosan és kreatívan kell végeznie tevékenységét • megelőzési készségről kell tanúbizonyságot tennie, és mindig a megfelelő időben kell beavatkoznia • tudnia kell értékkel, tartalommal („megédesíteni”) megtölteni a kliens jelenét • jelen kell lennie a kliens életének utolsó szakaszában 78

Források Attitűd


5. funkció

TUDÁS


K Ö V E T É S

• Folyamatosság biztosítása a követésben • Folyamatos támogatás, amig az intézményben jelen van a kliens • Biztsítani, hogy az azonosított igények ki lesznek elégítve • A gondozást előítéletek nélkül biztosítani

Kapcsolódó tudás

• elő kell segítenie a kliens megnyugvását, megbékülését • tudnia kell új lehetőségeket nyitni a kliens számára • segítenie kell a kliensnek a haldoklás megélésében • tudnia kell szembenézni a halállal • tudnia kell gyászolni • ki kell tudnia fejezni saját sebezhetőségét kollégáinak • tudnia kell megosztani etikai kételyeit • tudnia kell értékelni szolgáltatását • fel kell tudnia ismerni a „követés” határait és esetleges kudarcát • (tapasztalatai alapján) javaslatokat kell tennie a szolgáltatás javítására

79

Források Attitűd


6. funkció

Képesség •


TUDÁS

Tevékenyég

•

a kliens védelme

biztonságérzet nyújtása

• Az egyén autonómiájának ösztönzése és védelme

• Bitonságos és empatikus kapcsolat az időssel

Források

Kapcsolódó tudás

Attitűd

•

saját tevékenységét a biológiai folyamatokat figyelembe véve kell végeznie, az élet alkonyán e folyamatok jellemzői a sebezhetőség és a múlékonyság • fel kell mérnie a múlékonyság érzése folyamatának állását a kliensnél • biztosítani és biztonságossá tenni a külső kapcsolatokat • a magánéletet tiszteletben tartani, úgy, mint a bizalmas anyagok

• •

•

•

• •

• figyelembe venni a kliens érdeklődését • Mérni a sérülékenység fokozódását • Specialista orvost biztosítani, ha

• •

etika és filozófia gerontológiai ismeretek: a bántalmazás jelensége: formái (fizikai, lelki, szexuális, érzelmi, anyagi); mértéke és tünetei biológiai, higiénés és egészségügyi ismeretek pszichológia: az idős emberek sérülékenysége, törékenysége, az elhagyottság érzéséhez kapcsolódó zavarok szociológia, antropológia jogi ismeretek, szakmai etika: biztonsági szabályok, sürgősségi eljárások ergonómia metodológia/az információs és 80

• • • • • • • •

• • •

empatikus elővigyázatos megnyugtató éber megfigyelő ésszerű, logikus hidegvérrel rendelkezik jól ítéli meg a sürgősségi helyzeteket nyugodt, derűs alkalmazkodik a szituációhoz bátorító

•

•

•

logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok (pedagógiai) módszerek/módsze rtan: esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtó- és napi események


6. funkció

TUDÁS

Tevékenyég Képesség szükséges • Biztosítani egy, az eseményeket rögzítő könyvet • Lehetővé tenni a vallás és a kisebbségi szokások gyakorlását

B I Z T O N S Á G

Attitűd

kommunikációs tudományok • Orvosi, gondozási ismeretek, kineziológia, masszázs, stb.

• Tiszeletben tartani a szabadságot

V É D E L E M

Források

Kapcsolódó tudás

• • • •

Előrelátó Nyugodt és stabil Rendelkezésre álló Proaktiv

• Az intézményi és az önkormányzati források összekötése • Panaszkönyv biztosítása

• Az egyén fogadását biztosítani és biztosítani arról, hogy megértjük • Erkölcsi, jogi biztonság garantálása • Érzelmi biztonság garantálása

•

• fel kell mérnie a kliensnél e határok átlépését, és erről jelzést kell adnia • beszélnie kell a lelki bántalmazásról, fel kell mérnie, fel kell lépnie ellene • be kell ismernie, hogy a szexuális bántalmazás létező probléma

• biologia, higiénia és egészségtan

• számba kell vennie a fizikai bántalmazások 81



6.

TUDÁS

Tevékenyég

funkció

Képesség

Kapcsolódó tudás

formáit és mértékét • Az élettér biztosítása


•

•

az utazások/mozgá s biztosítása

a kudarc megelőzése

• fel kell ismernie, és el kell hárítania a fizikai bántalmazást • fel kell ismernie, és el kell hárítania a kliens anyagi kihasználását • fel kell ismernie, és el kell hárítania a gondatlanságból fakadó elhanyagolást/ bántalmazást • objektivizálnia kell a kliens védelmét szolgáló szolgáltatást

•

veszélyhelyzetek megelőzése

• Kockázatok elemzése.Védelmi terv kidolgozása

• fel kell tudnia mérni a túlzott védelem lehetőségét • ki kell alakítania a kliensben a kezdeményezési készséget • fel kell tudnia mérni a kliens védelmezését, biztosítását szolgáló tevékenységei, és a kockázatvállalás határait • ismernie kell magát és reakcióit a tipikus 82

Források Attitűd


6. funkció

Képesség •


TUDÁS

Tevékenyég amennyire lehet, megelőzni a sürgősségi (vész) helyzeteket

Kapcsolódó tudás

szituációkban • meg tudja osztani nézeteit és előrelátni a kockázatmegelőzéssel kapcsolatban • személyes kapcsolataiban át kell tudnia adni a segítségre és védelemre szorulóról szóló ismereteit • jól kell ismernie a biztonsági előírásokat és szabályokat, erről beszélnie kell kliensével; ezek megértését, gyakorlatát ösztönözni kollégái körében

• Jelzőrendszer használata

• fel kell tudnia kelteni a külső szemlélő érdeklődését a témával kapcsolatban, kikéri véleményét • felmérnie a határok átlépését és szükség esetén sürgősségi intézkedéséket indítani

83

Források Attitűd


7. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • Animálni

A N I M Á C I Ó


• A tevékenységet az élettervbe beilleszteni

• Empatikus kapcsolatot kialakítani • Meghatározni a védelem szintjét • Segítani az idősek autonómiájának megőrzését • Tervezni és szervezni az animációt

• Megelőzni a monotóniát, elszigetelődésta magányosságot • Elfoglaltságokat találni, és a részvételre mozgósítani • Az ajánlott tevékenységet az idős ember kedvéhez igazítani

• • • • • • •

• Motiválni az isősek tanulását

•

• Feltárni az idősek potenciálját

•

• Megismerni az idősek érdeklődését

• • • •

• Inztellektuális aktivitást biztosító műhelyeket működtetni • A túlvédelmezés veszélyének mértéke • Hálózatot létrehozni a különböző tevékenységel felajánlásához

Források

Kapcsolódó tudás

•

a hang, a zene és a fények használata modellezés kertészeti ismeretek ergonómia design, építészet fejlődéspszichológia a kommunikáció és a közvetítés elmélete és technikái a szakmai etika szabályainak ismerete tanácsadási technikák kommunikációelmélet csoportdinamika tárgyalási technikák A minőségbiztosítási és biztonsági szabályok, eljárási rendek alapelveinek ismerete az interkulturalitás pszichológiai, etnológiai és szociológiai hátterének ismerete

• Gondoskodni a 84

Attitűd • • • • • • • • • • • • • • •

empatikus türelmes kitartó szigorú toleráns kreatív motivált és tud motiválni megértő meggyőző figyelmes feladatára koncentrál érzelmileg stabil érdeklődő megnyugtató pozitív

• pedagógiai eszközök: szerepjáték, tanító (didaktikai) játékok, drámaterápia, esetelemzés • általános tárgyi feltételek: speciálisan kialakított tér; audiovizuális felvételek, és szakemberek kommunikációs szituációiról készült felvételek; audio és video felszerelés (felvételre és vetítésre alkalmas); foncsor nélküli tükrök; és videofelvételek (közös vetítésre, hallgatásra); dokumentációs adatbázis: különböző jegyzőkönyvek, útmutatók, űrlapok


7. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • Motiválni az idős tevékenységét

A N I M Á C I Ó


•

nyitás a külvilág felé

• Kellemes, befogadó életkörülményeket teremteni • Megkönnyíteni a modern társadalom megértését • Számítógép és Internet használatra ösztönözni •

•

kapcsolatok fenntartása és újrafelvétele a kliens élettörténetének és élettapasztalatá nak értékelése

Kapcsolódó tudás

környezet jó felszereléséről és tisztaságáról

• Megismertetni az idősek at infokommunikációs technikákkal, hogy megőrizze autonómiáját • Segíteni az adatbázisokba bejutást • Jól elsajátítani az animációs technikákat

• Felülemelkedni az időskori leépülés miatti ledegradáláson • Méltó és felelős viselkedés az idős ember iránt • A szabadidő optimalizalása 85

Források Attitűd


7. funkció

TUDÁS


Kapcsolódó tudás

• Kritikai és elemzési képesség A N I M Á C I Ó


• Kifejleszteni az állampolgári jogok gyakorlásának lehetőségét • Kifejleszteni élettervet •

a kreatív kifejezésmódok előtérbe helyezése

• A szabadidős tevékenységeknél figyelembe vanni a kliens fizikai állapotát • Társadalmilag hasznosság érzését megteremteni • Az idős ember nyitása a helyi, szakmai, állampolgári közösségek iránt

• Fenntartani és újrakötni a szociális kapcsolatokat • Kapcsolatot kialakítani családtagokkal • Helyettesítő családot találnia • Érdeklődni az idősek tudása iránt. • Kapcsolatokat találni a generációk között • Az új technikákat is bevonni az elhagyottság érzéséének megszüntetésére

86

Források Attitűd


7. funkció

TUDÁS


A N I M Á C I Ó

Kapcsolódó tudás

• Segíteni az idős ember régi szerepeinek megőrzésében és új szerepek megtalálásában • generációk közötti viszony kialakítása


87

Források Attitűd


8. funkció

Képesség • szakmai dinamizmus felvállalása

P R O F E S S Z I N A L I Z Á C I Ó

TUDÁS

Tevékenységek

• Részt venni szakmai szervezetek , fórumok munkájában, publikációkat írni

• Azonosítani a segítő kapcsolatot

• mint munkájának elengedhetetlen részét kell kezelnie az értékelést • számba kell vennie az intézményi partnereket • elemeznie kell munkáját/tevékenység ét • tudnia kell kikérni más szakemberek véleményét • időt kell adnia magának az elmélkedésre • törődnie kell a külvilág eseményeivel • tudnia kell megválasztani tevékenysége elemzésének idejét, módját, és partnereit • tudnia kell viszonylagossá tenni ismereteit

Források

Kapcsolódó tudás • etika és filozófia • gerontológiai ismeretek • biológiai, higiénés és egészségügyi ismeretek • pszichológia: a szenvedés és a szakmai kifáradás megjelenése, depresszív állapot; a szakmából adódó frusztráció és annak kezelése • szociológia, antropológia • jogi ismeretek és szakmai etika • körülmények és a környezet ismerete • ergonómia • metodológia/az információs és kommunikációs tudományok: a szociális munka minőségi folyamatainak struktúrái: alapelvek, módszerek, eszközök, 88

Attitűd • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

érdeklődő szemlélődő ambiciózus nyitott az új lehetőségekre megfontolt kritikus rugalmas éber hallgat intuícióira magabiztos felelősségteljes nyitott új szociálpolitikákra tűri a frusztrációt tűri a stresszt szervezett érzelmileg kiegyensúlyozott objektív nem stigmatizál kooperatív asszertiv

• logisztika: területrendezés, informatikai segédanyagok, a technikai beavatkozás speciális eszközei, Internet hozzáférés • multimédiás dokumentációs források: könyvek, szakmai és általános sajtó, nem konvencionális irodalom, video, film, cd-rom, dvd, adatbázis, módszertani dokumentumok • (pedagógiai) módszerek/módszertan : esettanulmány, esetelemzés, szerepjáték, helyzetgyakorlat, sajtóés napi események elemzése, élettörténet, a látogatások kihasználása, gyakorlatok specifikus segédanyagokkal,


8. funkció


TUDÁS


• tisztázni a segítő szerepét • a beavatkozást elhelyezni a partnerekkel való együttműködésben

• munkáját az intézményi politikának és dinamizmusnak m,egfelelően végzi

• Csapatban dolgozik, szektorok közti kooperációban • Tud kezdeményezni

• meg kell tudnia őrizni viszonylagosságait, miközben újraértékeli bizonyosságait • tudnia kell csapatban dolgozni • tudnia kell tömegsportot űzni • meg kell tudnia mutatni a beavatkozás sokrétűségét az idős embereknek • jogi keretek közé kell tudnia helyezni tevékenységét/beavatk ozását • a segítő legyen érdeklődő/érzékeny a társadalmi vitákra, mélyítse el elmélkedését, nézeteit (pl. az eutanázia kérdésében) • a segítő ne engedjen a társadalmi nyomásnak, ami a halált nem

Kapcsolódó tudás

Források Attitűd

határok; a gyakorlatelemzés módszerei és eszközei, dokumentációs kutatás módszere, pihenés, relaxálás módszerei és technikái

hasznos ismeretek elsajátítása, szakmai dokumentumok írása, adatbázisban illetve internetes keresés • humán erőforrás

• Igényes saját magával szemben • öntudatos 89


8. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • minőségi munka

• P R O F E S S Z I N A L I Z Á C I Ó

•

• önképzési igény

• Saját gyakorlatának reflektív elemzése

•

•

•

•

•

Kapcsolódó tudás

létezőnek tekinti, ehelyett helyezze el a halált az élet menetében az igazsághoz való viszonyát helyezze el ebben a kétpólusú rendszerben szakmai kereteken belül el kell tudnia helyezni a halált/gyászt a segítői viszonyban be kell tudnia azonosítani, kezelni és definiálni a gyászt el kell tudnia különíteni a saját értékrendjét, életfelfogását azoktól a felfogásoktól és értékrendektől, amelyek túlsúlyban vannak a társadalomban tudnia kell feltöltődni, regenerálódni, beosztani energiáit fel kell tudnia ismerni a valódi, illetve nagyobb szakmai kockázatokat tudnia kell védeni, óvni, 90

Források Attitűd


8. funkció

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • • a segítő óvja, ápolja önmagát •


• • a segítő értékeli saját munkáját és megerősíti szakmai identitását

•

•

•

•

•

•

Kapcsolódó tudás

ápolni önmagát meg kell tudnia érteni és kezelni mindenféle emberi viszonyt szeretnie kell önmagát, relaxációs technikákat kell használnia, hobbisportot kell űznie a segítő hallgassa meg barátait, rokonait, kérje véleményüket engedje el a mindenhatóságérzését ügyeljen szükségleteire, tudja kielégíteni azokat tudnia kell úgy játszani, hogy nem ragadtatja el magát ragaszkodik a már kipróbált, hatásos, átgondolt módszerekhez találja meg az értékeket, a különböző szenvedélyeket be tudja azonosítani, hogy az adott ember miért azt az életet 91

Források Attitűd


8. funkció P R O F E S S Z I N A L I Z Á C I Ó

TUDÁS

Tevékenységek Képesség • s. tapasztalatok beemelése • felelősségvállalás, a szakmai etika tisztelete

•

•

•

• • közös erkölcsi értékrend

Kapcsolódó tudás

választott fel tudja mérni az elszigetelődés/elsziget eltség mértékét a segítő nem hisz a látszatnak, „valós” viszonyai vannak a segítő nem hisz a látszatnak, „valós” szolidaritási rendszerben van a segítő a függési viszonyok meghatározásával kiépíti szabadságát

92

Források Attitűd

ème

fejezet

IV. Melléklet : ÚTIKÖNYV az ismeretek átadásához

93

94

Útikönyv az ismeretek átadásához 2 CSOMAGOLÁS 9

3 ÚTVONAL

ELÉGEDETTSÉGI FOK

1

8 TALÁLKOZÓK

Utazás célja Megfelelő bánásmód Méltóság

4 KÍSÉRŐK PARTNEREK

Elhagyott helyzetben levő személyek

7 FELJEGYZÉSEK, FOTÓK KÉSZÍTÉSE

5 6 AZ ORSZÁG TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA

95

„IDEGENVEZETŐK”

1 — UTAZÁS CÉLJA

PROJEKTVEZETŐ NÉZŐPONTJA ANGOLSZÁSZ

NÉZŐPONT SKANDINÁV OPERATÍV CÉLOK 51. oldal

- Szükségletek felmérése - Fékek azonosítása - Problémák megjelölése

ÁLTALÁNOS CÉLOK Fejleszteni Megerősíte

Segítő kapcsolat 13. oldal § 3.2

* def.12. old. §2.1 11. oldal 3. dok. (szakdokumentáció)

*

MIÉRT UTAZNI ?

Cél *def. 11. oldal § 1.1 * Elhagyás

Méltóság

Bántalmazás

Pozitív bánásmód

9. oldal

Esélyegyenlőség

Esélyegyenlőtlenség

NÉZŐPONT

23. oldal, 2. dokumentum kimutatás 29. oldal § 1 4.4

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 63. oldal § E 1. 4

FEJLESZTŐ 32. oldal § 1

96

2 — CSOMAGOLÁS

MÓDSZERTANI ESZKÖZÖK DOBOZA

- Partnerség

IRÁNYÍTÁS

TÁMOGATÁS

MEGVALÓSÍTÁS

Meghatározás, 48. oldal

SZAKMA Meghatározás 19.

oldal § 10 Összetétel mellékletben - Kritikus pontok - Minőségbiztosítás - Kritériumok szerinti fejlesztés - Keresztirányúság és átfedések - Új folyamatok

N°3 DOKUMENTUM ÁBRÁK, Pontosítva:17. oldal § 715 63. oldal 64. oldal 17. oldal § 717 § 17 § 72

•

ÉBREDÉS — REGGEL

- Engedélyezett idő - Megbeszélések időpontja - Megvalósítási határidők

53-54-55 oldalak

•

FOGMOSÁS

- Innováció - Új megközelítések

16. oldal § 7 16. oldal (elhajlás 71...)

GYÓGYSZEREK - Paracétamol / aszpirin

« Fáj a fejem tőle!» « Elegem van belőle! » « Elegem van! »

- Nyugtató

97

3 — ÚTVONAL (UTAZÁS) KIINDULÓPONT RELAIS I. Milyen elhagyási formák

FRANCIAORSZAG

RADARKONTROLL

Milyen segítő kapcsolat

OLASZORSZAG

Szereplők milyen szakképzése

ROMÁNIA

RADARKONTROLL

ODA-VISSZA

DE : FEJLESZTÉS

DE :

DK : SZAKÉRTELEM SZOCIÁLIS MUNKA

DK : MÓDSZERTAN MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

I. FÁZIS II. FÁZIS ÉRKEZÉSI PONT RELAIS II.

98

BULGÁRIA

4 — ÚT SORÁN KÍSÉRŐK — PARTNEREK

I. KI ?

MIT CSINÁL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT (30-31. old. úrlap) TUDOMÁNYOS PARTNEREK

- ROMÁN VONAL VEZETŐJE

SZAKÉRTŐ

ROMÁNIA AIC-IASI EGYETEM GIP FIPAG

RÉGIEK

- TUDOMÁNYOS SZAKÉRTELEM PROJEKT IRÁNYÍTÁSI VEZETŐ

FRANCIAO. GRETA LEMAN

VONAL VEZETŐ

PORTUGÁLIA DE PRO INNOVATION

FRANCIAO. TUD. SZAKÉRTŐ TANULÁS Utazás kedvezményezettei TAPASZTALATSZERZÉS ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELŐ SZAKÉRTŐ

DK KOEDS SKOLE

SZOCIÁLIS MUNKA SZAKÉRTŐJE

BULGÁRIA MAGYARO.

ÚJAK

SZAKÉRTŐK

II . TÁRSULT SZERVEZETEK Az 55 társult szervezet táblázata: NYOMTATVÁNY 39, 40, 41, 42, 43, 44 oldal III .

PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÓDJA

NYOMTATVÁNY 45. oldal

IV . EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Minden országban 17. oldal § 7.4 Országok között 17. oldal § 743 V. SZOCIÁLIS PARTNEREK 18. oldal § 744

MUNKA HÁLÓZATBAN ELHAGYÁS FORMÁI KOMPETENCIÁK KÜLÖNBSÉGEK KEZELÉSE ÖSSZEVETETT HELYZETEK

99

5 — « IDEGENVEZETŐK » NYOMTATVÁNY 47. oldal II VONALVEZETŐ (47. oldal § 262) TÁMOGATÓ CSOPORT

Beszámoló

Beszámoló III

I PROJEKTVEZETŐ

TUDOMÁNYOS SZAKÉRTŐK (47. oldal §263) BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE

GYERMEKEK FIATALOK IDŐS SZEMÉLYEK

IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG (nyomtatvány 47. oldal § 2.6.1)

KUTATÓ CSOPORTOK - MEGVALÓSÍTÁS

Megfigyelés

IV ÉRTÉKELŐK

V DK SZOCIÁLIS SZAKVÉLEMÉNY

100

Segítségnyújtás

6 — TÖRTÉNELEM ÉS KULTÚRA

ÉRTÉKEK ALAPJA

SZOCIÁLPOLITIKA PRIORITÁSAI

GAZDASÁGI ÉLET

INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE

SZAKMAI STRUKTÚRA

EGYEDI FELOSZTÁS Nyomtatvány 13. old. §32 BULGÁRIA

PORTUGÁLIA

MAGYARORSZÁG

KÖVETKEZMÉNYEK

FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS ELHAGYÁS SEGÍTŐ KAPCSOLAT

SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA

DIAGNOSZTIKA SZÜKSÉGLETEK — ELVÁRÁSOK KIMUTATÁSOK 101

SZEREPLŐK SZAKMAI KÉPZÉSE

7 — FELJEGYZÉSEK KÉSZÍTÉSE FOTÓK KÉSZÍTÉSE

KONCEPCIÓK MEGHATÁROZÁSA (nyelv)

MÓDSZERTAN

CSOPORTOK ÉLETE KOHÉZIÓ AZONOSSÁG APPORT ÉRTÉKELÉSE

RELAIS I. JELENTÉS

KRITIKUS PONTOK SZÉLES LÁTÓSZÖG ZOOM

RELAIS II.

SZAKÉRTŐK JELENTÉSE

SZÜKSÉGLETEK ÁLLAPOTA KIMUTATÁSOK

102

8 — TALÁLKOZÓK ELLENTMONDÁSOK NEHÉZSÉGEK MÓDSZERTAN

CÉLKÖZÖNSÉG

GYERMEKEK KÉPVISELŐK KIVÁLASZTÁSA KI ÉS MIRŐL BESZÉL KI ÉS MIT MOND

FIATALOK KÉPVISELŐ CSOPORTOK KIFEJEZÉSI HELYZETEK TANULMÁNYOZÁSA KIFEJEZÉSI FORMÁK TANULMÁNYOZÁSA

IDŐS SZEMÉLYEK KI VÁLASZT MILYEN HELYEN ELHAGYÁS KRITÉRIUMAI HELYTÁLLÓSÁG BÁNTALMAZÁS KRITÉRIUMAI

SZEREPLŐK — SZOCIÁLIS MUNKÁSOK INTÉZMÉNYEK

ALKALMAZOTTAK

ÖNKÉNTESEK

PROBLÉMA FELVETÉSE HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK KUTATÁSOK

PROBLÉMA FELVETÉSE STÁTUSZ VÉDELME HIERARCHIA

SZERVEZETEK CSALÁDOK VALLÁSI INTÉZMÉNYEK

SZOCIÁLIS PARTNEREK KÉPVISELŐ HATÓSÁGOK

KÖVETELMÉNYEK

KIMERÜLÉS A MUNKÁBAN

ELMÉLETEK VALÓSÁG

ALKALMAZOTTAK KÉPESÍTÉS

ELEMZÉSEK VÁLASZOK

103

9 — ELÉGEDETTSÉGI FOK FELADATOK BETARTÁSA

1. BETARTANI AZ ÁLTALÁNOS CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ OPERÁCIÓS CÉLOKAT 2. ELSAJÁTÍTANI A MÓDSZERTANI ESZKÖZÖKET 3. BETARTANI AZ ÚTVONAL TERVET, A KIINDULÓ ÉS AZ ÉRKEZÉSI PONTOKAT 4. TÁMASZKODNI A PARTNEREKRE - KÍSÉRŐKRE 5. AZONOSÍTANI — EGYÜTT DOLGOZNI AZ „IDEGENVEZETŐKKEL” 6. ELHELYEZNI A SAJÁT KULTURÁLIS ELEMEKET 7. BESZÁMOLNI, MEGJELÖLVE A KRITIKUS PONTOKAT 8. CÉLCSOPORTOK — SZEREPLŐK TALÁLKOZÁSA - MEGKÉRDEZÉSE

BESZÁMOLNI Mit adtak át Mi adható át Egyebeket érintően Fehér Portói bor a Douro rakparton (Portugália) Rózsaszirom lekvár a Balkán lábainál 104

PARTNEREK FRANCIAORSZÁG

Le Groupement d'Intérêt Public – Formation et Insertion Professionnelles de l'Académie de Grenoble (GIP FIPAG) 5 rue Roland Garros, 38320 Eybens - Franciaország Tel: 0033456524641 Fax: 0033456524650 www.ac-grenoble.fr Kapcsolattartó: Jean Noël PACHOUD (e-mail: [email protected]) Catherine CHABOUD (e-mail: [email protected])

Kezdeményezõ Általános kordinátor Az idõs korúak szakértõje

Le Greta Viva 5 37/39 rue Barthélémy de Laffemas Lycée technologique Jules Algoud, BP 26 26901 Valence cedex 9 - Franciaország Tel: 0033630886108 Fax: 0033475820304 www.greta-viva5.org Kapcsolattartó: Françoise DUTRUGE (e-mail: [email protected])

ROMÁNIA

MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

BULGÁRIA

L'Université "Alexandru Ioan Cuza" de Iasi Bulevardul Carol 1 nr. 11, 700506 Iasi - Románia Tel: 0040232201028 Fax: 0040232210660 www.uaic.ro Kapcsolattartó: Cristina NEAMTU (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje

L'Association PARTENER - le Groupement d'Initiative pour le Développement Local de Iaºi Str. Vasile Conta, nr. 42, 700106 Iasi - Románia Tel: 0040232217884 Fax: 0040232270502 www.asociatia-partener.ro Kapcsolattartó: Catalin ILASCU (e-mail: [email protected])

A serdülõkorúak szakértõje

Pécsi Tudományegyetem Szántó Kovács János u. 1/b., 7633 Pécs - Magyarország Tel: 003672501500 Fax: 003672251100 www.pte.hu Kapcsolattartó: Gizella CSERNE ADERMANN (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

La Casa Pia de Lisboa Av. Do Restelo no. 1, 1449-008 Lisboa - Portugália Tel: 00351213614000 Fax: 00351213614000 www.casapia.pt Kapcsolattartó: Pedro FIGUEIREDO (e-mail: [email protected]) Graça ANDRÉ (e-mail: graç[email protected]) Luisa FERREIRA (e-mail: [email protected])


L'Université de Sofia "St. Kliment d'Ohrid" boul. Shipchenski Prohod 69 A, 1574 Sofia - Bulgária Tel: 0035929706206 Fax: 0035928722321 www.fnpp.uni-sofia.bg Kapcsolattartó: Nelly PETROVA-DIMITROVA (e-mail: [email protected])


proInnovation Dr. Anne Rösgen Ziegelstr. 18, 66113 Saarbrücken - Németország Tel: 004968142541 Fax: 004968142541 www.proInnovation.de Kapcsolattartó: Dr. Anne ROSGEN (e-mail: [email protected])

Értékelõ

DÁNIA

Kofoeds Skole Nyrnberggade, 2300 Copenhagen - Dánia Tel: 004532680256 Fax: 004532956217 www.kofoedsskole.dk Kapcsolattartó: Ole MELDGAARD (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

SVÁJC

Fondation Internationale pour les Enfants du Monde FIEM 11, rue Jean-Charles AMAT, 1202 Genève - Svájc Tel: 0041227388870 Fax: 0041227388870 www.fiem.org Kapcsolattartó: Sonja HANACHI (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

NÉMETORSZÁG

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Recommend Documents