SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Európai referenciák

A dokumentum száma: 3.2.hu

Európai referenciák az elhagyott serdülõk segítõinek szakmájához és képzéséhez

Készítette: L'Association PARTENER - le Groupement d'Initiative pour le Développement Local de Iaºi - ROMÁNIA

Európai referenciák az elhagyott serdülõk segítõinek szakmájához és képzéséhez

novembre 2008

TARTALOM

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

p5

munkamódszer a munkák természete és megosztása a szakmai csoport összetétele a munka ezen fázisának céljai a referenciakeretek bemutatása a képzési szintek kérdése kapcsolattartók

II. Szakmai referenciák elhagyott serdülők segítőinek

p 19

III. Képzési Képzési referenciák elhagyott serdülők segítőinek

p 49

IV. Melléklet : Útikönyv az ismeretek átadásához

p 77

3

4

fejezet

I. Módszertani megjegyzések a szakmai és képzési referenciák kidolgozásához

5

6

1. Munkamódszer 1.1. A Relais 1 projekt munkamódszere A Franciaországban, Olaszországban és Romániában végzett kutatások • az elhagyott serdülőkorúak gondoskodásával kapcsolatban • a nekik adekvát segítséget nyújtó szociális beavatkozások formáinak terén • és a professzionalizáció szükségességének felmérésével kapcsolatban lehetővé tették a vizsgált területeken lévő hasonlóságok és különbségek kimutatását a három ország viszonylatában. Néhány segítői viszonyt feltételező szakma estében a felmérések egyértelműen rámutattak a szakmában elvárt kompetenciák és a gyakorló szakemberek tényleges kompetenciái közötti különbségekre. Az elemzés a szakterületen különböző beosztásban és különböző felelősségi szinten dolgozó szakemberek tevékenységének vizsgálatával és az ellátottak véleményeinek figyelembevételével készült. Egy, minden munkacsoport1 által hitelesített, a szükséges kompetenciákat megállapító, összefoglaló dokumentum szolgálta azt a célt, hogy segítői viszonyt modellezzünk egy szakmai hivatkozási rendszerben. A hivatkozási rendszer kialakításában végül is nem a létező szakmákból2 indultunk ki, mert ezek nem szükségszerűen fedik egymást minden országban. Ehelyett egy olyan hivatkozási rendszer megteremtésére törekedtünk, amely alkalmazható a szociális beavatkozás bármely szakmájára, amennyiben az, az elhagyott gyermekeket és serdülőkorúakat érinti, vagy ha az adott segítői viszony egyértelműen a hivatkozási rendszer által lefedett tevékenységekkel van kapcsolatban. Ez a perspektíva, amely az ellátottak igényeit helyezi előtérbe, mindig az adott helyzetben és a kliensekkel kialakított kapcsolatot szem előtt tartva, sokkal inkább képvisel egy globális látásmódot, mint a szakemberek megszokott, rögzült napi munkavégzése. Közös követelményrendszer alapján hozza közelebb egymáshoz a szakembereket, akik gyakran zárt rendszerben, különböző, a beavatkozás értékét néha alábecsülő hierarchiák alapján végzik munkájukat, főleg ha a legalacsonyabban képzett szakemberekről van szó. Ez a perspektíva hozzájárul a szakmai stábok közös kompetenciájának kialakításához, és tágabb értelemben a kollektív kompetenciák megteremtéséhez, és magában foglalja a képzési formák lehetséges megújítását [csoport(os) képzés, csoportközi képzés, stb.], így elősegítve a szakmák közötti átjárhatóságot, az ezzel szemben tanúsított kisebb-nagyobb ellenállás, valamint a folyamat belátható és számításba vehető nehézségeinek ellenére. Értelmet kell adni annak az általános kifejezésnek, amit „segítői szakmának” nevezünk. Az összefüggések specifikusságát és különbözőségeit szem előtt tartva a koherenciát kell megcélozni: ez a kihívás állandóan jelen van az európai projektekben. Ez a kihívás van jelen ebben a Relais-projektben is: az egyes országok és célközönségeik helyzete már önmagában is komplex és mindeközben erőteljes fejlődésen megy keresztül. A kölcsönös egyeztetések, a túlzott engedmények nélküli többoldalú viták, az a pozitív hozzáállás, amelyben a felek nem elégszenek meg „a legkisebb közös nevezővel” haladást eredményeztek egy olyan közös kultúrához vezető úton, amely integrálja az egyes országok sajátosságait, és 1

Vö. 2.sz. Dokumentum (Document no.2.) Jegyzőkönyv és diagnózis az elhagyottakkal segítői viszonyban lévő szakemberek professzinalizációjának szükségességéről. 2 Ibid.

7

ezáltal gazdagodva kellően nyitott lesz arra, hogy adott esetben akár utólagosan alkalmazkodjon más körülményekhez és más célközönséghez.

A Relais 2 munkamódszere A Relais 1 munkamódszerét gazdagítottuk. Mindhárom új ország — bulgária, Magyraország és portugália — létrehozta a maga szakértőői csoportját a Relais 1 eedményeinek a tanulmányozására, és arra, hogy megjelöljék, mely ponton értenek egyet, melyeket vitatnak, milyen különbségek vannak, terepkutatásokat folytassanak, és ennek alapján elkészítsék a helyzetelemzést és kidolgozzák a szakmai és képzési referenciákat.

A transzfer fogalma Az első transznacionális szemináriumon tisztázták a transzefer fogalmát, ami a Függelékben található.

2. A munkák természete és megosztása 2.1 A Relais 1-ben A munka az állapotfelmérés első fázisához képest egy kissé eltérő módon zajlott, mivel miden ország feladata a háromból egy, számára kijelölt célközönség alapos vizsgálata, majd pedig a partnerekkel való egyeztetés és vita volt. A célközönségek elosztása megfelelt a projektben előírtaknak, arra törekedve, hogy a lehető legjobban mobilizálják a rendelkezésre álló kompetenciákat. Célközönség

Ország

Gyermekek

Románia

Serdülőkorúak

Olaszország

Idősek

Franciaország

A szakmai hivatkozási rendszert minden országban a Relais-projekt partner-csoportjai dolgozták ki, ezekhez a partner-csoportokhoz csatlakoztak releváns szakterületen dolgozó szakemberek, a társtagok. Az oktatókból, képzőkből, szaktanácsadókból és szakemberekből álló „szakmai-csoportok” olyan gyakran tanácskoztak, amilyen gyakran erre szükség volt ahhoz, hogy működési és tevékenységi szempontból elemezzék az adott szakmát, egy referenciatáblázaton keresztül, amit a későbbiekben mutatunk be. Jelen dokumentum csak az elhagyott serdülőkorúak ellátásával kapcsolatos szakmákra vonatkozik3. 3

A projekt keretében kidolgozott 3. és 5. dokumentum (Document no.3, Document no.5) foglalkozik az időskorúakat, valamint a serdülőkorúakat segítő szakmák helyzetével.

8

2.2 A munkamegosztás a Relais 2 —ben a következő : Célcsoport

Ország

Európai szintézis

Gyermekek

Bulgária

Magyarország

Portugália

Románia — Université de Iasi

Serdülők

Bulgária

Magyarország

Portugália

Románia — Association Partener

Idősek

Bulgária

Magyarország

Portugália

Franciaország — GIP FIPAG

3. A szakmai csoport összetétele RELAIS 1 PROJET A szakmai csoport összetétele a következő : Tudományos koordinátor: LABOS •

Giuseppe CAMPAGNA, tanácsadó.

Tudományos szakértő : ESIP •

Antonio LUCCA, technikai felelős.

Szakemberek : • • • •

Walter PERSICO, az elhagyott fiatalokat fogadó szolgálat felelőse. Manuela TOMISICH, pszichológus, pszichoterepeuta, a Milanoi Katolikus Egyetem oktatója. Sabrina GHISLANZONI, hivatásos nevelő a veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozik, családi tanácsadó. Paola ARRIGONI, hivatásos nevelő, az elhagyott és veszélyeztetett fiatalok sürgősségi szolgálatának munkatársa

PROJET RELAIS 2 A szakmai csoport összetétele (Bulgaria) Vezető: •

Nelly PETROVA, dr, egy.tanár Szófia.

Tudományos szakértő : •

Zlatna ANGELOVA — SAPI

9

Szakemberek: • •

Nadya STOYKOVA, igazgató’Institut d’Activités et de Pratiques Sociales Zlatka ANGELOVA, szakértő de l’Institut d’Activités et de Pratiques Sociales

Szakmai alkotócsoport (Magyarország)

Intézmény

Név

Funkció

Pécsi Tudományegyetem Cserné Adermann Gizella

vezető

Pécsi Tudományegyetem Kleisz Terézia

tudományos szakértő

„Diáktamasz” alapítvány

Kardos Lajos

szakember

Cigány Kulturális Egyesület

Kosztics Istvan

szakember

Pécsi Tudományegyetem Reisz Terézia

képző

Egészségügyi és szociális szakiskola

képző

Tabiné Mogyorosi Maria

A szakmai csoport összetétele (Portugália) Szakértő: • • •

Maria do Céu,TAVEIRA — université Gruppo Lusofona Belmiro, CABRITO Lina Paula, MATOSO

Vezető: •

Pedro FIGUEIREDO — Casa Pia

Képzők: • •

Graça, ANDRÉ, Licence en Service social. Assesseur en Service social. Enseignante. Casa Pia de Lisboa Marina, VINHAS, Licence en Service social. Du Département de formation professionnel du IEFP (Institut pour la Formation Professionnel)

Szakemberek: • •

Samuel, BRANCO, Licence en Psychologie. Psychologue. Associação para o Bem-Estar Infantil - Professionnel Inès, MARTINS, Association pour le Bien-être des Enfants - Professionnel 10

4. A munka ezen fázisának céljai és menete A Relais II nem módosította sem a célokat, sem ennek afázisnak a munkamenetét. Elfogadta a következőket :

•

A serdülőkkel foglalkozók tevékenységi referenciáinak kidolgozása

•

Az elhagyott serdülőkkel kapcsoaltos tevékenységek elemzése a gyakorlatban

•

A tevékenységi referenciák rendszerezése, megvitatása a három új országgal, amelynek végeredménye lesz az európai szintézis alapja.

A munka célja az volt, hogy a lehető legteljesebb és legnyitottabb tevékenységelemzést dolgozzuk ki, hogy az tükrözze a helyzetek, körülmények sokszínűségét és állandó átalakulásának lehetőségét, hogy ennek segítségével, az előzetes terveknek megfelelően, ki tudjunk dolgozni egy releváns oktatási programot. Figyelembe kellett venni ugyanakkor a feladat komplexitásából adódó, ám egyben a feladatot „szebbé tevő”, gazdagító korlátokat. Léteznek, az általunk használtaktól eltérő tevékenységelemző módszerek is, de ezek sokkal hosszadalmasabbak, vagy több lépésből állnak. Ezek között a módszerek között említhetjük az ETED-módszert (dinamikus tevékenységelemzés, amelyet Franciaországban a CEREQ4 végez), vagy azokat az elemzéseket, amelyek ergonómiai modellekre hivatkoznak, és a szakemberek munkavégzés közbeni közvetlen megfigyelésén alapulnak. Az itt használt módszer célja, egy olyan szakmai és képzési hivatkozási rendszer körvonalazása volt, amely alkalmazkodik a különböző kulturális körülményekhez, és amely folyamatosan több szakmát vesz figyelembe a különböző képzési szinteken. A munka kezdetén kialakított táblázatrendszert időközben átdolgoztuk az egyszerűség és az átláthatóság jegyében, a potenciális használók érdekében, akik esetleg nem mozognak otthonosan az ilyen eszközök használatában, vagy nem volt szerencséjük közreműködni ezek kialakításában, de mégis a saját szakterületükhöz kell tudniuk azokat igazítani. A rendszer hatékonyságának hangsúlyozása és széles körű elterjedése elsőbbséget élvezett. Ugyanakkor, ezt az egyszerűsítést úgy kellett végrehajtani, hogy a rendszer teljessége ne csorbuljon, vagy legalábbis minden kulcsfontosságú pontja megmaradjon. Láthatják majd, hogy az egyszerűsítés igényének ellenére, nem volt mindig lehetséges elkerülni az ismétléseket, amelyek a különböző funkciók átfedéseiből adódtak. A munka haladását biztosító szemináriumok adtak alkalmat ezekre a kiigazításokra. A szemináriumok között eltelt idő miatt a munka egy kicsit nehézkes volt, annak ellenére, hogy az eltelt időközökben is folyamatos volt a munkatársak közötti együttműködés egy intranetes fórumnak köszönhetően. Voltak persze előnyei is a szemináriumok között eltelt időnek: a munka „érési folyamaton” ment keresztül, és ez küszöbölte ki a nagyobb hibák elkövetésének lehetőségét is. 4

Képzéseket tanulmányozó, vizsgáló központ Franciaországban: www.cereq.fr.

11

A nemzetek közötti szemináriumok alkalmával így a legfőbb teendő az egyes országok munkájának bemutatása, magyarázata volt. A felmerülő kritikák mellett, az egyes országok csapatai gazdagíthatták saját projektjüket a többiek eredményeivel, így az összejövetel végeztével minden résztvevő „magára ismerhetett” a javasolt „útirányban”. Néha újra hozzá kellett nyúlni a már késznek hitt dolgokhoz, amelyeket a munka előrehaladása (és az újabb eredmények) miatt át kellett dolgozni. Erre mindig mindenki készségesen hajlott is. A hat kidolgozott hivatkozási rendszer végleges állapota a lehető leghomogénebb formát mutatja, és mindeközben egyszerre közelíti meg átfogóan és specifikusan a három célcsoport segítését, ellátását.

5. A referenciák bemutatása A szakmai és a képzési hivatkozási rendszert a jobb áttekinthetőség és könnyebb használhatóság érdekében különválasztva mutatjuk be, de úgy kell tekintenünk őket, mint egy egységes dokumentumot, amely támogatja a segítői viszony szakmáinak globális megértését, és a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, melyeket a képzéseknek biztosítaniuk kell. Ezeket a következő táblázat tartalmazza: Elhagyottakhoz fűződő segítő kapcsolat Szakmai referenciák

Funkciók

Tevékenységek

A

Képzési referenciák A

végrehajtás végrehajtás módszerei

Kritikus Képes

feltételei

pontos

ségek

Kapcsolódó tudás

Attitűdök

Források

Tanácsok a hivatkozási rendszerek használatához: a hivatkozási rendszerek minden elemének besorolása részben önkényes alapon ábrázolja a valóságot, célja hogy segítse a megértést. Minden egyes tevékenység egy egység, és ha a valóság részekre osztásaként értelmeznénk a javasolt felosztás ellentétes értelművé válna. A hivatkozási rendszer lehetővé teszi, hogy váltakozó módon tekintsünk ennek a valóságnak a különböző aspektusaira. A használt kifejezések akár vitára is adhatnának okot, de el kellett fogadni egy egységes terminológiát, és a lehető legjobb átláthatóságot kellett biztosítani. Mindenki a maga kedve szerint értelmezheti a rendszert akár vízszintesen, a funkciókból kiindulva, akár oszlopról oszlopra, vagy szabadon, kedve szerint tájékozódhat a hat dokumentumban és a multimédiás eszközökben, amelyek egy másfajta betekintést adnak a rendszerbe5. Szakmai hivatkozási rendszer (meghatározás): leírja, a projekt három célcsoportjával különböző beosztásban és szakterületen, segítői viszonyban lévő szakemberek által végzett tevékenységeket. Képzési hivatkozási rendszer (meghatározás): meghatározza/leírja mindazt a tudást, amelyet egy képzésnek nyújtania kell (vagy ha ez már korábban megtörtént újra el kell helyezni a képzésben), ahhoz, hogy a szakember nagyfokú hozzáértésről tegyen tanúbizonyságot munkája során. 5

A projekt részeként készült egy DVD lemez és egy CD-Rom is erre a célra.

12

Funkciók: a nyolc javasolt funkció kiválasztása a minőségi segítségnyújtáshoz szükségesnek ítélt, egymásra ható és specifikus, kompetenciák vizsgálata során történt. Ez az a felosztás, amelyre a munka további része épül. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy ez egy olyan rendszer, amelyben minden funkció kapcsolatban állhat bármelyik másikkal. Ha egy adott tevékenységet egy bizonyos funkcióból kiindulva vizsgálunk, akkor ráfókuszálhatunk egy, abból a szempontból elsődlegessé váló aspektusra, és mindeközben a többi funkció sem veszti érvényét, mert ha ez így lenne, akkor a segítségnyújtás és az egyén ellátása csak üres szavak lennének. A részleges átfedések maguktól értetődnek. A képzés a funkciók viszonyába integrálja segítő munkáját: a rendszer intelligens. Ebben a tekintetben a professzionalizáció funkciója különösen fontos szerepet játszik, mivel ez a funkció sokkal kevésbé a segítői munka sajátja, mintsem inkább egy munkavégzési mód, ami lehetővé teszi a szakember számára, hogy kompetenciákat raktározzon el, tökéletesítse magát, elismerést szerezzen magának, elkerülje a nehéz helyzetben élőkkel foglalkozó szakemberekre jellemző kiégését, hogy mindig új értelmet találjon munkájában, tartalommal töltse meg azt, hogy idővel egy folyamatosan elmélkedő szakember váljék belőle.

Professzionalizálódás Fogadás, meghallgatás

Kommunikáció

Szocializáció, animáció

A segítő kapcsolat funkciói

A szükségletek azonosítása

Részvétel a mindennapi életben

Védelmezés

Követés

A segítői kapcsolat különböző funkciói a szakmai és képzési referenciarendszerben 13

Tevékenységek: azon komplex feladatok rendszere, amelyeket a segítőnek el kell tudnia látnia ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezze. Ez a csoportosítás egyfajta nagy szemű rosta, amely a funkciókat konkrét feladatokra bontja le, és ezzel párhuzamosan újrastrukturálja. A feladatok teljes részletekre bontása nem lehetséges, mert a szituációk sokszínűsége szinte végteleníti a részfeladatok számát. A funkciók lebontása konkrét tevékenységekre rendszerbe foglalja ezeket a tevékenységeket, és kapcsolatot teremt a szakember céljai és a kliens elvárásai között. A segítői kapcsolat résztvevői (szakember, kliens) a feladatok végrehajtása, kivitelezése során interakcióba lépnek, és eltérő elvárásaik néha feszültségeket szülnek, de legalábbis nem mindig egyeznek meg. A legnagyobb nehézség ebben a tevékenységek alapjául szolgáló „emberi viszony” felfedezése, ami nem egyértelműen látható, de ez ad értelmet az adott tevékenységnek. A tevékenység megvalósításának módszerei: annak a meghatározása, hogy hogyan kell végrehajtani az adott tevékenységet. A szakember feladatainak leírása nagyon részletes; de itt nem lehetett szem előtt tartani a teljességet, úgy gondoljuk, a leírt szituációk száma éppen elég ahhoz, hogy a segítői viszonyt konkrét helyzetekben mutassák be: a legmindennaposabbtól a legrendkívülibbig. A munkában részt vevő szakemberek kérésére - és a jobb átláthatóság érdekében - redukáltuk a leírt szituációk számát. A tevékenység megvalósításának körülményei: szükség van a beavatkozási helyzet elemzését segítő szempontokra, mivel a helyzet többdimenziós, mindig több nézőpontból vizsgálható. Egy ilyen elemzés különösen kívánatos, ha a szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javításáról van szó. Lehetővé teszi, hogy a projekteket, különösképpen a képzését, anyagi és humán erőforrásra támaszkodva valós, a realitást tükröző alapokra helyezzék, és elősegíti a tényleges felelősségvállalást. Egy ilyen elemzés egyaránt segíthet túllépni azon a gyakori individualista megközelítésen, amely a segítői viszonyt a segítőre és a kliensre redukálja. Ez a rendszer a szolgáltatást az intézmények, és a partnerek bevonásával végzett csapatmunkaként értelmezi. Mindezek a körülmények egyaránt meghatározzák a szakember rendelkezésére álló anyagi forrást, ami a feladatok végrehajtásának szintén egyik alapja. A tevékenység megvalósítása az alábbi alapelvekre épül, amelyek az intézményi tevékenységeket orientálják :

•

részvétel,

•

autonómia,

•

állampolgári viselkedés,

•

együttműködés,

•

partnerség,

•

hálózat,

•

megosztott felelősség,

•

a csalakvések tervezése és vezetése részvétellel/megosztva,

•

kompetencia,

•

szociális és emberi fejlettség.

14

Kritikus pontok: ebben a rubrikában szerepelnek olyan elemek, amelyekre a szakemberek és a kliensek hívták fel a figyelmet. Néhány kritikus pont folyamatosan végigkísérte a munkacsoportok tevékenységét. Ezek a pontok afféle, az olyan holtvágányokra figyelmeztető jelzések, amelyek mentén beavatkozás, a szereplők tudtán kívül, az előzetesen kitűzött célokhoz képest akár az ellentettjére is fordulhat. Ezeknek a kritikus pontoknak az is célja, hogy segítsék a képzés átalakítását, kritikus pontjainak megerősítését. Ismeretek: ahhoz, hogy a szakember el tudja látni feladatát, képesnek kell lennie a legkülönbözőbb ismeretek előhívására. Az egyszerűség szempontjából megőriztük a kompetenciaanalízis már klasszikusnak számító hármas felosztását (szaktudás/szakmai tudás, ismeretek, rátermettség). Lehetett volna még árnyalni ezt a felosztást, ha a tudásnak egy részletesebb felosztását alkalmazzuk, és figyelembe vesszük annak érzelmi dimenzióit. A hangsúly azonban az elemek kapcsolatán van: az elemezhetőség érdekében különválasztott, három tudástípust egyébként képtelenség szétválasztani, még akkor is, ha az ismeretszerzés módja mindhárom esetben különböző. A szakember által, minden alkalommal egyedi módon előhívott tudás három fajtájának ez a dinamikus tagolása teszi lehetővé, hogy valódi kompetenciáról és professzinalizmusról beszéljünk. Ez segíti abban, hogy helyesen mérje fel a helyzetet, és megfelelően cselekedjen az adott szituációban. A szakmai hivatkozási rendszer a projektnek azt a célkitűzését erősíti, hogy a szakember képzettségének szintjétől függetlenül lehessen alkalmazni ezt a hármas felosztást. Természetesen, az elméleti ismeretek mélysége nem egyezik meg az egyes szakemberek feladatainál, de mindenképpen a képzés során kell összekötni a tudásnak ezt a három válfaját. A lényeg, hogy a szakembernek egyszerre kell tudnia alkalmazni a különböző technikákat, melyek segítségével hatékonyan tudja ellátni feladatát, és az elméleti hátteret, ami tartalommal tölti meg munkáját. Például új helyzetek elemzésekor tudjon magában kapcsolatot teremteni számára már ismerős és kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert helyzetek között. A „rátermettség” rubrika kétségkívül a legbonyolultabb: ez a fogalom régóta áll már az elméleti viták kereszttüzében, különösen taníthatóságának és tanulhatóságának lehetséges módszerei miatt, valamint a személyiség struktúrájába rögződött viselkedéstípusok megváltoztathatósága miatt. A professzionalizációban az a kihívás jelenik meg, hogy benne rejlik a szakmai önismeret megszerzése, beérése, és az önkritika lehetősége, ami egyben erősen kötődik a személyes önismerethez is, de nem szabad, hogy ezek egybeolvadjanak. Források: ez alatt a címszó alatt kezeljük a pedagógiai munkaszervezés összességét, amely lehetővé teszi, hogy a képzési módszerek a lehető legjobban alkalmazkodjanak a képzésben részvevők egyéni igényeihez. Ezek a források összhangban állnak a szakmai hivatkozási rendszerben leírt tevékenységek körülményeivel. Természetesen ezek a források pedagógiai újításokkal és az oktatásszervezés kifinomulásával együtt fejlődnek. Mindeközben eszközök maradnak, amelyek midig a kitűzött célt kell, hogy szolgálják.

15

6. A képzési szintek kérdése

A munka során sokszor újra felvetődött a „képzési szintek kérdése”, mivel a projektben résztvevők különböző gondolkodásmódjukból adódóan az adott helyzethez kapcsolódóan másként látják a kérdést, ami egyben kizárja a teljes objektivitást. A kérdés valójában három kisebb kérdésre osztható: • egy technikai jellegű kérdésre, ami az egyes országok képzéseinek egyértelmű megfeleltetését érinti, ám a képzési rendszer hierarchiája országonként változó. • egy inkább stratégiai jellegű kérdésre: kik azok, akiket képezni kell, hogy javuljon a szolgáltatás minősége? A már „jól kiképzett” szakembereket, akik alkalmasak vezetői vagy legalább csoportvezetői pozícióra, és akik megsokszorozhatják a már amúgy is meglévő kompetenciáikat, vagy azokat, az eddig alacsonyabban ill. alulképzetteket, akikre gyakran csak a legalapvetőbb, legegyszerűbb feladatokat bízzák rá? • és végül egy pedagógiai jellegű felvetésre: megfelelő-e ha a képzéseket homogénnek feltételezett szintekbe szervezik, vagy lehet, hogy ez csak egy egyoldalú megközelítés, mivel ezzel szemben a heterogeneitás elvének alkalmazása egy sokkal szerencsésebb pedagógiai választás lenne, ha az a cél, hogy - az alapvetően nem a különböző képzési szintek létezéséből, hanem - a képzésben résztvevők fogékonyságából eredő tapasztalatokat összevessük és gazdagítsuk. Ezeket a kérdéseket folyamatosan kell megválaszolni. A hivatkozási rendszerekben ennek megfelelően nem fognak szerepelni a különböző „szintek”, egyrészt, hogy ne nehezítsük bemutatásukat, másrészt, mert a kitűzött cél az volt, hogy egy minden ország számára megérthető rendszer alakuljon ki. Ez a törekvés jelen van a már aktív szakembereknek, mindenekelőtt az alkalmazottaknak készült képzési programokban. A programok természetesen utat nyitnak a még mindig nagy számban jelen lévő kétes, a szakember és az önkéntes státusza között ingadozóknak, és azoknak a képzési szintek miatt munkahelyükön be nem jelentetteknek, akik szintén fokozatosan kerülhetnek előtérbe az új képzéseknek köszönhetően. Másrészről viszont, az álláskeresők számára lehetséges a képzettségi szintek megkülönböztetése, ami általában nem a képzés tartalmi részére, hanem inkább az ott elsajátított tudás mélységére vonatkozik. Mivel választani kellett egyet, anélkül, hogy az elsőbbséget élvezne a többivel szemben, a francia nomenklatúrát adoptáltuk az olasz és román fél javaslatait figyelembe véve. A segítő és a kliens, a tevékenység, a képzés és a társadalmi elismertség szintje mind egymásba fonódik, és hierarchiái vannak. A specifikus nehézségek egységesítése, vagy legalábbis átláthatóbbá tétele hozzájárul a szociális szféra szakmái pozíciójának tisztázásához is.

16

Táblázat: képzési szintek a Franciaországban használt nomenklatúrából kiindulva, megjelölve néhány diplomát, amelyeket ezekre a szintekre vonatkozóan adtak ki Projektre vonatkozó referenciaszint

Franciaország

Olaszország

VI

V

IV

III

Románia

Portugália

Magyarország

Bulgária

Érettségi (Általános iskolai záróvizsga nem kizáró ok)

Nincs képesítés, tankötelezettség teljesítése Szakmai képesítő bizonyítvány (CAP) Szakmunkás bizonyítvány (BEP)

Gyakorlati képzés Szakmai képzés

Alsó középiskola + 2 év Szakmunkásképző Iskola

2. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség (I. szint)

Alsó középiskola + 2 év Szakmunkásképző Iskola

Szakközépiskolai érettségi, Technikus bizonyítvány, Szakközépiskolai bizonyítvány

Érettségi

Érettségi

3. szintű szakmunkás képzés

Tankötelezettség és Szakmai képzés Szakmunkás bizonyítvány (II. szint)

Szakközép-iskolai Szakközép-iskola érettségi Szakközép-iskola

Felsőfokú technikusi bizonyítvány Szakmai egyetemi diploma

IFTS

Gimnázium utáni továbbképzés

Szakképzés / Érettségi Szakközépiskolai képzés (III. szint)

Felsőfokú szakmai Alsó középiskola képzés

Szakmai licentiátus

Egyetemi diploma

Főiskola

Master, szakmai specializáció diploma

Diploma

1, 2 3 4 licentiátus

II

I

Spanyolország

Egyetemi diploma Főiskolai képzés, vagy főiskola szakmai továbbképzés Szakmai képesítő bizonyítvány (IV. szint) Licentiátus vagy felsőfokú specializáció

17

Egyetemi diploma, Licentiátus, Master, szakosított diploma (V. szint)

BSc szintű diploma

„Bacalavar” Egyetem (4 év)

MSc szintű diploma

Egyetem « Master » Doktori cím (5 év)

7. Kapcsolattartók — Relais 2 projekt : FRANCIAORSZÁG GIP-FIPAG Catherine CHABOUD [email protected] ROUMANIE Association PARTENER—le Groupement d’Initiative pour le Developpement Local de Iasi Catalin ILASCU [email protected] BULGARIA Nelly PETROVA, docteur es sciences, chargé de cours à l’université de Sofia [email protected] MAGYARORSZÁG Pécsi Tudományegyetem KLEISZ Teréz 003672501500 [email protected] Pécsi Tudományegyetem HUSZ Mária 003672501500 [email protected] PORTUGALIA Lina Paula, MATOSO Aldeia de Santa Isabel — Santa Casa da Misercórdia e-mail: [email protected] Graça, ANDRÉ Casa Pia de Lisboa e-mail: graça.andré@casapia.pt

18

fejezet

II. Szakmai referenciák az elhagyott serdülők segítői számára

19

20

SZAKMAI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐI SZÁMÁRA

1. Funkció

Tevékenységek

A megvalósítás módja

A megvalósítás feltételei

• A problémák empatikus, aktív meghallgatása

F O G A D Á S É S M E G H A L L G A T Á S

A kliens helyzete • A segítő korlátlanul kliense rendelkezésére áll, elérhető • segítséget kér • A segítő közvetlen és barátságos • nem kér segítséget • Empatikus és aktív hallgatás • A segítő figyel minden serdülőkorú • veszélyeztetett gyakorlása kliense szükségleteire és • elhagyott • Választási lehetőséget ajánlani a sajátosságára • bántalmazott serdülőnek, és a szabad választás • A segítő minden információt • szenved érzését kelteni benne érdeklődéssel hallgat meg • agresszív • Megnyugtatni barátságos • A segítő a meghallgatáshoz kellemes • visszautasítja a segítséget környezet segítségével helyet javasol ( a serdülő izlése • kisebb-nagyobb fizikai, • Azon a nyelven kommunikálni, érzelmi függésben él, illetve szerinti dekorációval) amit a serdülő használ. kommunikációs képességei • Bemutatja és meglátogatja a • Gyorsan megadni a szükséges gyengék serdülővel az intézményt segítséget a serdülőnek • a segítőtől eltérő kulturális • Válaszol a kliens kérdéseire és • A beavatkozást a serdülő vagy nyelvi származású nyugtalanságára életterében megszervezni, különösen a kisebbségek esetén • Megmagyarázza a gondoskodást A beavatkozás helye végző intézmény működését. (romák és törökök). • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén), állandó • Tolmács hiányában nem verbális • Úgy meghatározni a jelleggel meghatározást, hogy nem úton kommunikál olyan serdülővel, rendelkezünk információkkal a • a kliens lakhelye akinek a nyelvét nem beszéli. serdülő helyzetéről • állandó ellátást nyújtó • Megismeri a roma vagy török intézmény • Elfogadtatni a segítséget környezetből származó fiatal • időszakos ellátást nyújtó • kezelni az agressziót, a specifikumait. intézmény (kórház, stb.) konfliktusokat és az erőszakos • A fiatal fogadását ezekhez a • interkultúrális helyzet/helyszín helyzeteket sajátosságokhoz igazítja • nappali ellátó intézmény • Belépni a szenvedés és a • Azonosítja az alapvető adatokat (név, • távolsági segítségnyújtás bántalmazás világába, szülők neve, kor, lakcím...). szembenézni a nélkülözéssel, A beavatkozás ideje dolgozni a helyzet megoldásán • Bátorítja a klienst, hogy mondja el • mindennapos • figyelni a kliens szükségleteire érzelmeit. (anyagi, pszichológiai, szociális, • állandó • A segítő elfogadja azokat az kulturális, spirituális) • csak sürgősség esetén érzéseket, amelyeket serdülőkorú

21

Kritikus pontok

• Mást hibáztat a nehézségekért • A kommunikáció különböző (kulturális, pszichológiai, társadalmi) korlátai • A személyzeti és a pénzügyi eszközök hiánya a serdülőkkel való egyéni foglalkozásban • Életmód, értékrendszer, ami a kisebbségekre jellemző (pl. Korai házasság, stb.) • A család döntő szerepe a serdülő nevelésében. • A serdülő nem fogadja el, hogy az intézet helyettesíti a családot bizonyos funkciókban • A személyazonosság nehéz megállapítása bizonyos esetekben. • Túl nagy a hangsúly a verbális kommunikáción, a nem-verbális és nyelven kívüli kommunikáció rovására • A frusztráció, mint a segítő viszony velejárójának el nem fogadása • Nem elegendő figyelem, távolságtartás


1. Funkció

F O G A D Á S

Tevékenységek

• hangsúlyt fektetni a kliens autonómiájára • a beavatkozást a serdülőkorú kliens sajátosságaihoz kell igazítani • előtérbe helyezni a beazonosításokat és segíteni a kliens énjének építését • folyamatos jelenlét • kezelni a frusztrációt, a kölcsönösség hiányát


kliense elmond neki, bármilyen természetű érzésekről legyen is szó; a segítő nem ítélkezik • A serdülőt úgy látja, ahogy ő látja saját magát és világát •

• É S M E G H A L L G A T Á S

• • • • Háttérben maradni


A segítő empatikus viszony kialakítására törekszik, ami a megbecsülésen, a nyitottságon alapul, de ugyanakkor igazodik a segítő és a kliens között lévő különbségekhez is A segítő tiszteletben tartja serdülőkorú kliense privát szféráját A segítő megismeri serdülőkorú kliense szenvedésének történetét A segítő megfigyeli és rögzíti serdülőkorú kliense fejlődését A segítő megfejti, dekódolja kliense szenvedését

•

a segítő tolerálja/elviseli serdülőkorú kliense gyanakvását, • Lehetővé tenni a serdülőnek, hogy ellenséges viselkedését, a gyorsan megismerje azokat a visszautasítást szabályokat, amelyekre • a segítő lehetőséget teremt szükségük van ahhoz, hogy kliensének, hogy agressziójától felépítsék önmagukat természetes, nem destruktív • A serdülő és környzete közti módon szabaduljon meg interakciót szociológiai • a segítő a döntéshozásban aspektusból magyarázni 22

• •

Kritikus pontok

este éjszaka

A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos

A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt

• A segítség visszautasításának konfliktusai • Reignáltság. A folytonosság hiánya a serdülő intézményi történetében. • A serdülő traumatizáló tapasztalatai a felnőttekkel való közreműködésben • A média által bemutatott erőszak. • Az együttműködésért anyagi


1. Funkció


Tevékenységek



Kritikus pontok

A résztvevő minősége figyelembe veszi serdülőkorú előnyöket váró gyermek. • Kezdő vagy tapasztalt. kliense szempontjait • Az első találkozás benyomásai • Gyakornok, tanuló. • a segítő támogatja serdülőkorú • Permanens depresszió, apátia Munkaszervezés kliensét identitásának • Organigram. felépítésében • Az új technológiák használata. • a segítő bevonja a csoport többi serdülőkorú tagját a segítői • Fogadókészség a serdülő viszonyba pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • a segítő tanácsokkal látja el serdülőkorú kliensét • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, • . a segítő folyamatosan érdeklődés szerint (könyvek, ellenőrzi, hogy kliense megértettejátékok, stb.) e az általa közölt üzenetet • Tér-idő kapcsolat, amely • ha van olyan tevékenység, tárgy alkalmazkodik a serdülők vagy helyzet, amely konfliktust életritmusához okoznak, a segítő alternatívát kínál ezek helyett • a segítő játék-terápiát alkalmaz • a segítő közli serdülőkorú kliensével frusztrációinak lehetséges okait, és lehetséges megoldásokat kínál • A segítő megőrzi saját szerepét és távolságtartását. • Megadja a szabályokat és a határokat. • Bátorítja a serdülőt saját álláspontjának kifejtésére.. • Bátorítja a saját érzelmek — a negatívak — kifejezését is. 23


1. Funkció


Tevékenységek



• Azonosítja a frusztráció forrásait. • A segítő kontroll alatt tartja saját frusztrációját, melynek forrása a serdülő. • Segít, hogy a serdülő a frusztrációt úgy fogadja el, mint az élet velejáróját. • A klienssel együtt keresi a frusztráció legyőzésére a megoldást. • Bemutatja a serdülő jogait és kötelességeit a kliens képességeihez igazodó dokumentumok segítségével… .

24

Kritikus pontok


2. funkció

Tevékenységek • Segíteni a személyiség fejlődését

A S Z Ü K S É G L E T E K M E G H A T Á R O Z Á S A

• A kockázatos viselkedés felderítése, a nem megfelelő viselkedés bemutatása és befolyásolása. • A serdülő sajátos igényeinek feltárása, különös tekintettel a kisebbséghez tartozásra.

A megvalósítás módszere • a segítő serdülőkorú kliensének családját újra bevonja a kliens oktatásába • a segítő — a szituációtól függetlenül - rávilágít a szülők magatartásának pozitív aspektusaira • a segítő segít serdülőkorú kliensének megérteni szülei viselkedését

• A beavatkozás módja • Egyénileg

• Értékeli a különbözőséget • Finoman befolyásolja a serdülő szerepértelmezését, problémamegoldásait, a viselkedésbeli változásait

Kritikus pontok • Kommunikációs határok a segítés során:

• Csoportban • A családdal együtt

• kultúrális

• Hálózatban

• psiszológiai

• A segítő poziciója • Teljes felelősséggel.

• szociális

• Átruházott felelősséggel.

• a segítő segít kliensének elfogadni a frusztrációt

• A családdal együtt • A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt. • Gyakornok, tanuló.

• nevelési

• nyelvi • a serdülő korral járó tipikus ellenállása. • Az egyéni igények elismerésének hiánya

• Munkaszervezés

• Az igények nehezen értékelhetők krízis helyzetben

• Organigram. • Az új technológiák használata.

• A kultúrális különbözőségesk értékessé tétele

• Pszichoszociális technikákkal segíti abban, hogy refelktálni tudjon saját helyzetére

• Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt.

• Az igények változása a kor előrehaladtával

• Tiszteletben tartja a serdülő életmódját, szokásait, a mássághoz való jogát

• Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.) • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

• Megfigyeli a serdülő fejlődését • Segíteni a személyiség fejlődését


• Rendszeresen értékeli a fejlődést összehasonlítva a korábbi értékelésekekl. 25

• Kommunikációs határok a segítés


2. funkció


Tevékenységek • A kockázatos viselkedés felderítése, a nem megfelelő viselkedés bemutatása és befolyásolása. • A serdülő sajátos igényeinek feltárása, különös tekintettel a kisebbséghez tartozásra

A megvalósítás módszere • Feltárja a serdülő különleges képességeit és erősségeit (sport, művészet, stb…) • Gyakorolja az értékelést és a rendszeres beszélgetést • Előnybe részesíti az empatikus attitűdöt • Individuális megközelítéssel személyre szóló cselekvési tervet dolgoztat ki. • a segítő serdülőkorú kliensének családját újra bevonja a kliens oktatásába • a segítő — a szituációtól függetlenül - rávilágít a szülők magatartásának pozitív aspektusaira • a segítő segít serdülőkorú kliensének megérteni szülei viselkedését • a segítő segít kliensének elfogadni a frusztrációt • Értékeli a különbözőséget • Finoman befolyásolja a serdülő szerepértelmezését, problémamegoldásait, a 26


Kritikus pontok során: • kultúrális • nevelési

• A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban • A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt • A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt. • Gyakornok, tanuló. • Munkaszervezés • Organigram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.)

• psiszológiai • szociális • nyelvi • a serdülő korral járó tipikus ellenállása. • Az egyéni igények elismerésének hiánya • Az igények nehezen értékelhetők krízis helyzetben • A kultúrális különbözőségesk értékessé tétele • Az igények változása a kor előrehaladtával


2. funkció A S Z Ü K S É G L E T E K M E G H A T Á R O Z Á S A

Tevékenységek

A megvalósítás módszere viselkedésbeli változásait • Pszichoszociális technikákkal segíti abban, hogy refelktálni tudjon saját helyzetére • Tiszteletben tartja a serdülő életmódját, szokásait, a mássághoz való jogát • Megfigyeli a serdülő fejlődését • Rendszeresen értékeli a fejlődést összehasonlítva a korábbi értékelésekekl. • Feltárja a serdülő különleges képességeit és erősségeit (sport, művészet, stb…) • Gyakorolja az értékelést és a rendszeres beszélgetést • Előnybe részesíti az empatikus attitűdöt • Individuális megközelítéssel személyre szóló cselekvési tervet dolgoztat ki.

27

A megvalósítás feltételei • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

Kritikus pontok


3. funkció R É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I É L E T B E N

Tevékenység • Dinamizálni, támogatni a segített személy forrásait. • Az élet kereteinek megteremtése, ismétlődő elemek a mindennapi életben • figyelni a kliensek (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális és spirituális) szükségleteit • elősegíteni a kliens autonómiáját • a beavatkozás intézményi (politikai) hátterének ismerete • a segítő a segítői viszony egészébe, a kliens szükségleteihez igazítva végzi technikai beavatkozását (viselkedés, rendtartás, higiénia, komfort, elsősegély, biztonság, táplálkozás, háztartás, külső folyamatok, szocializáció) • Egy szerződésben rögzített pedagógiai projektbe ágyazva motiválni és támogatni a kezdeményezéseket • A tevékenység nyittt környezetben való végzése, ami lehetőséget ad arra, hogy a serdülő visszatérjen saját eredeti kör nyezetéhez. • Segíteni az érdeklődés felkeltésében.

A megvalósítás módszere • •

• • •

•

•

•

•

•

a segítő jelen van kliense mindennapjaiban a segítő megfigyeli kliensét mindennapi tevékenységeinek végzése közben a segítő értelmezi megfigyeléseinek eredményeit a segítő strukturálja kliense szokásait a segítő megtanítja serdülőkorú klienseit tevékenységei megtervezésére és megszervezésére a segítő arra ösztönzi serdülőkorú kliensét, hogy figyeljen oda magára, gondoskodjon magáról a segítő felismeri és tiszteletben tartja serdülőkorú kliense ritmusát a segítő felismeri és értékeli serdülőkorú kliensei képességeit a segítő támogatja serdülőkorú klienseit identitásuk felépítésében a segítő különböző környezeteket és élményeket kínál klienseinek (tapasztalatszerzés) 28

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén), állandó jelleggel • a kliens lakhelye • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • interkultúrális helyzet/helyszín • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás

Kritikus pontok • a serdülőkorú kliens traumatikus élményei • a szabályok és a mindennapi gyakorlat közötti különbségek (pl. higiénia) • a nem megszokott (atipikus) képességek és tapasztalatok alábecsülése • olyan tevékenységek, melyek nem nyújtanak örömöt • ellenállás a változásokkal szemben • beletörődés • merevség • rutin • a technikák dominanciája



Tevékenység • Megadno a tanulás ízét • Segíteni a fiatalt saját érdeklődésének megtalálásában

A megvalósítás módszere •

a segítő megtanítja klienseinek elkerülni a veszélyes helyzeteket, embereket • a segítő és kliensei megosztják egymással a tapasztalatokat, felfedezéseket, új élményeket • A segítő tiszteletben tartja serdülőkorú kliense privát szféráját • Segít a serdülőnek a befogadó kultúrába integrálódni • A segítő ismeri minden kliense történetét, hogy meg tudja állapítani szükségleteiket • a segítő kiegészíti, ellenőrzi és egybeveti saját megfigyeléseit a kliens környezetében lévő más személyek (multiprofesszionális szakmai stáb, kollégák, barátok, szülők, stb.) véleményével, megfigyeléseivel, információival • a segítő a serdülőkorúak csoportját, mint tanulási forrást használja • a segítő számításba veszi és megtanítja klienseinek a különböző kulturális modellek tiszteletben tartását, 29

A megvalósítás feltételei A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos

Kritikus pontok


3. funkció R É S Z V É T E L

Tevékenység •

• Felfedezni a serdülő erősségeit • Figyelni az új technológiákra, és tudni ezeket alkalmazni.

A

• A sérült serdülők autonómijáját segíteni

M I N D E N N A P I

• A fiatalok pénzügyi autonómiáját támogatni, érzékennyé tenni őket a megélhetés költségeire

É L E T B E N

A megvalósítás módszere

• Támogatni az önbizalmat • Motiválni a tanulást


Kritikus pontok

elfogadását a segítő elmondja, elmondatja a klienseknek az aktuális eseményeket

• a segítő munkájában felhasználja serdülőkorúak dinamizmusát és tudásvágyát • a segítő elősegíti a serdülőkorú érdekeinek érvényesítését és az intézménybe való integrálását a közösségben • a segítő információkeresésre, kérdések megfogalmazására ösztönzi klienseit

• Átadni a mindennapi élet technikáit A segítségkérés képességét kialakítani

30

A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt. • Gyakornok, tanuló. Munkaszervezés • Organogram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.) • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

• A szociális hálóval kapcsolatos információhiány • Pénzügyi eszközök hiánya a serdülők megfelelő tevékenységéhez • Fizikai szenvedés a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt. • Némely segítő érdektelensége a mindennapi élet dolgai iránt, • Önbizalom és motiváció-hiány a kliensben


4. funkció

K O M M U N I K Á C I Ó

Tevékenységek


A megvalósítás feltétele

Kritikus pontok

• kommunikáció különböző módjainak (verbális, nemverbális, stb.) megértése • A különböző kommunikációs módok megértése (verbális, non verbális…). • Közölni azt a tényt, hogy a segítő meg akarja érteni a fiatalt. • Kongruens módon kommunikálni. • Meghallgatni, megfigyelni, továbbadni az információkat szóban, írásban a protokoll szerint. • Támogatni az egyén dinamizmusát és tudásvágyát. • Olyan üzenetet küldeni, ami alkalmazkodik a helyzethez és a fogadóhoz • Figyelni azúj technológiákra, tudni alaklmazni azt. • Beszélgetést vezetni. • Figyelembe venni az iinterkultúrális jelelmzőket • Támogatni az interkulturális kommunikációt • A serdülő nyelvén való kommunikálás lehetőségének megteremtése • A fiatalok közti kommunikáci előnyberészesítése

• Kihasználja az információgyűjtésre a különböző tereket, forrásokat, vitákat. • Fenntartja a kapsolatot a családal, iskolával, egészségügyi, szabadidős intézményekkel, stb.. • A lehető legnitottabb kommunikációs technikákat alkalmazza • Rávezeti a serdülőt arra, hogy észrevegye saját előítéleteit, és segít azok leküzdésében. • Rávezeti a serdülőt a kérdezés és a felfedezés ízére. • Elfogadja a kultúrális különbségeket és az egyéni élettörténeteket a tolerancia szelelmében. • Privát teret hoz létre a jobb kommunikálás érdekében. • Hagyja, hogy a kliens is részt vegyen a beszélgetés irányításában. • a segítő folyamatosan elérhető és kliense rendelkezésére áll • a segítő használ minden módszert és eszközt a kommunikáció sikeressége érdekében • a segítő elfogadja a serdülőkorú kliens által kifejezett

A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

Kommunikációs határok a segítés során: • kulturális • nevelési • psiszológiai • szociális • A felnőtt, mint referenciaszemély el nem fogadásából származó nehézség • a serdülő korral járó tipikus ellenállása. • • a serdülőkorú kliens traumatikus élményei • Némely hallgató/szülő figyelmének a nehéz fenntartása. • Az intézményi uniformizálás tendenciája • A különböző kulturákból származó segítők hiánya • A segítő előítéletei • A segítő kommunikációs képessségének a hiánya • A serdülök kommunikációós jellemzőinek felismerése • Betolakodás a magánéletbe

31

A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén), állandó jelleggel • a kliens lakhelye • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • interkultúrális helyzet/helyszín • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás


4. funkció

Tevékenységek • A mobilitás támogatása


A megvalósítás módszere szükségleteket és az önkifejezés (verbális, nem-verbális) módját • a segítő érdeklődést mutat a kliens által adott információk iránt és elfogadja azokat • a segítő értelmezi a gyermek viselkedését, és kérdésekkel győződik meg annak megértéséről • a segítő fel tudja kelteni a serdülőkorúak érdeklődését • a segítő szóban és írásban is tisztán, érthetően fejezi ki magát • a segítő a helyzethez és beszélgetőpartneréhez igazodó nyelvi kifejezésmódot alkalmaz • a segítő a különböző szociális helyzetű és kultúrájú beszélgetőpartnereihez igazítja kommunikációját, viselkedését • a segítő a serdülőkorúak csoportmunkájában nagy hangsúlyt fektet az interkulturalitásra • a segítő tiszteletben tartja a csendet, biztosítja kliense számára megfelelő időt, hogy kifejezze önmagát • a segítő bátorítja serdülőkorú 32

A megvalósítás feltétele A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt. • Gyakornok, tanuló.

Kritikus pontok


4. funkció

Tevékenységek


•

•

• •


• •

•

• Transzakcionális kommunikáció használata


kliensét, hogy legyen nyitott, és úgy kommunikáljon a segítő információkeresésre, kérdések megfogalmazására ösztönzi klienseit a segítő munkájában felhasználja a serdülőkorúak dinamizmusát és tudásvágyát a segítő magyarázatot, felvilágosítást és tanácsokat ad minden eszközt felhasználva a segítő elemzi és rögzíti serdülőkorú kliense viselkedését a segítő dekódolja kliense szenvedéseit a segítő segít serdülőkorú klienseinek megérteni kultúrájukat a segítő releváns információkat ad a különböző kulturális modellekről

• Fordító hiányában nemverbálisan kommunikál, ha szükséges.

• Gyors értékítéletek elkerülése

• Ismeri a kisebbségek szociokulturális jellemzőit.

• Felfigyelni a kommunikáció patológikus tüneteire

• Segíi a többségi kultúrába integrálódni. 33

Munkaszervezés • Organigram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.)

Kritikus pontok

• Nehézség a saját előítéletek felismerésében. • Más fiatal csoportokkal való kapcsolat jelentőségének fel Az adminisztatív formaságok jelentőségének fel nem ismerésenem ismerése • A serdűlő viselkedése


4. funkció

Tevékenységek • A beavatkozást a kapcsolatok hálójában elhelyezni.

• Támogatja a különböző egyesületekbe való belépést

• Közvetítő szerepet játszani

• Támogatja utazások, cseréj szervezését.

• Tudni segítséget kérni Meggyőződni az információk jó megértéséről



• A serdülőkban kifejleszti a toleranciát • Bizonyítja rugalmasságát a döntésekben. • Tudatosítja saját előítéleteit, megpróbál átlépni rajtuk. • Elsajátítja és alkalmazaz a globális megközelítést a segítő kapcsolatban • Informálja a munkacsoportot a serdülő fejlődésével bekövetkező változásokról.

• Fenntartja a kapcsolatot a családda, iskolával, munkaügyi és kulturális szervezetekkel • Új partnereket talál a segítésben • A segítésben résztvevőket a

legkompetensebb szakemberekhez irányítja 34

A megvalósítás feltétele • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

Kritikus pontok csereprogramokban • Motiváció hiánya. • Ellenállás a változásoknak • A segítő folyamat résztvevőinek különbözősége A saját hibák nyilvános elismerésétől való tartózkodás.


5. funkció

K Ö V E T É S

Tevékenység • Minden beavatkozást rögzíteni dossziéban • Segíteni a fiatalt az intézményi kapcsolat kialakításában • Személyre szabni a kapcsolatot. •

támogató magatartás (megtalálni a megfelelő távolságot, különválasztani a segítő vágyait a gyermekétől) • Figyelni a serdülő érzelmeire, ismereteire, kapcsoaltaira •

•

• • •

• •

kezelni az agressziót, a konfliktusokat és az erőszakos helyzeteket Belépni a szenvedés és a bántalmazás világába, szembenézni a nélkülözéssel, dolgozni a helyzet megoldásán Segíteni a gyász időszakában Elősegíteni a felnőttkorba lépést Segíteni a serdülőkorú klienst, hogy fejlessze döntéshozó képességét Védeni a kliens magán szféráját Közvetítő szerep kialakítása a kliens és annak iskolai-, szocio-kulturális- és gazdasági



• Elemzi a folyamatosság hiányát a változások szempontjából • Megfigyeli a serdülő fejlődését • Felfigyel a magányosságra • Át tudja adni optimizmusát a serdülőnek. • A segítő empatikus viszony kialakítására törekszik, ami a megbecsülésen, a nyitottságon alapul, de ugyanakkor igazodik a segítő és a kliens között lévő különbségekhez is • A segítő a serdülőkorú kliens vezetője, közvetít közötte és a külső világ között • A segítőnek pontos, a kliens történetéről és problémáiról rendelkezésre álló minden információ által hitelesített képe van klienséről • A segítő meghallgatja és megnevezi/nevesíti a kliens szükségleteit • A segítő alkalmazkodó és tapasztalatai alapján megválasztja a legmegfelelőbb kommunikációs technikát/módot • A segítő tiszteletben tartja serdülőkorú kliense kommunikációjának ritmusát

A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

35


Kritikus pontok •

• • •

•

• • .

A serdülőkorú kliens intézeti nevelése folyamatosságának hiánya A serdülőkorú kliens traumatikus élményei a kommunikáció különböző korlátai agresszió, a segítség visszautasítása, konfliktushelyzetek a frusztráció, mint a segítői viszony velejárójának elfogadása A média erőszakot közvetít Lemondás, tehetetlenségérzés


5. funkció

Tevékenység környezete között • Segíteni, támogatni a függetlenség vágyát • Támogatni atanulást, fokozni a kiváncsiségot..

K Ö V E T É S

• Megkeresni a serdülő erősségeit (sport, művészet, stb.) • Segítenia fiatalt, hogy kiderítse származását • Segítenia fiatalt , hogy kisebbségi származását mint gazdagodást, és ne mint hátrányt fogja fel. • Segíteni a serdülőkor válságok túlélését • Megelőzni a fizikai, pészichikai bántalmazást • Szakmai csoporttal együttdolgozni

A megvalósítás módszere • A segítő megőrzi a rábízott titkokat • A segítő tiszteletben tartja a kliens magán szféráját • A segítő bátorítja serdülőkorú kliensét véleményének kinyilvánítására • A segítő ismeri minden serdülőkorú kliense preferenciáit, szenvedélyeit • a segítő ítélkezés nélkül elfogadja a serdülőkorú kliens által kifejezett érzéseket és az önkifejezés (verbális, nemverbális) módját • a segítő támogatja kliensét identitásának keresésében • Connaître les préférences / passions de chaque adolescent. • • a segítő bátorítja serdülőkorú kliensét a kezdeményezésben, lehetőségeket nyújt számára az önálló döntéshozásra • a segítő kliense „mellett van”, főként a veszélyhelyzetekben • a segítő beszélget serdülőkorú kliensével a bántalmazásról általánosságban, és megvitatják 36

A megvalósítás feltételei A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt. • Gyakornok, tanuló.

Kritikus pontok

• A média által közvetített erőszak sszerepe. • Rézignáció, tehetetlenség-érzés. • Az idő és a pénzügyi eszközök hiánya • A segítő rosszindulata


5. funkció

K Ö V E T É S

Tevékenység

A megvalósítás módszere annak lehetséges okait és hosszú távú következményeit • a segítő tanácsokkal segíti kliensét • a segítő értelmezi és ápolja az értékeket • a segítő többféle értékrendeket mutat be kliensének • a segítő értékeli a különbségeket • Segít integrálódni a többségi társadalomba • Tudatosítja a frusztrált helyzet kockázatát • Azonosítja az agressziót kiváltó forrásokat • Felajánlja az agresszió kiélésének lehetőségét nem destruktív módon. • Alternatívákat ajánl a konfliktusmegoldáshozt. • Viselkedési szabályokat javasol, bemutatja a szabályokat, amelyek átlépése szankciókhoz vezet. • Támogatja az identitáskeresést. • Megtartja a megfelelő távolságot. • Megszervezi a fontos események megünneplését, és részt vesz azokon. • Sport és művészeti eseményeket szervez a fiatalok tehetségénak 37

A megvalósítás feltételei Munkaszervezés • Organigram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.) • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

Kritikus pontok


5. funkció K Ö V E T É S

Tevékenység

A megvalósítás módszere bemutatásra. • Segíti a saját életérzés, a társdalmi szerep, szexuális identitás kialakulását… • Csoportokat hot létre a társas élet megtapasztalásához • Használja a csoportdinamikát, az önsegítést.

38


Kritikus pontok


6.funkció

V É D E L E M B I Z T O N S Á G

Tevékenység


• Szerződéskötés, a minőség és a biztonság beillesztésével • A felnőtt iránti bizalom újraépítése • A serdülő jogainak garantálása • Biztonságos kapcsolat kiépítése, képesség a kapcsolatok újraépítésére. • Az agresszió, a konfliktusok, az erőszak kezelése • A minőség protokolljának elsajátítása • A találkozókon a fiatal biztonságának garantálása • Újra megtalálni az önbizalmat, és a felnőtt iránti bizalmat. • Prevenciós politikát alkalmazni. • Megelőzni a drogok és az alkohol és a cigaretta fogyasztását • A kockázatos viselkedés felderítése • új technológiák alkalmazása • A személyiség védelme • A védelem szintjének megfelelő meghatározása

• A biztonság a kapcsolat egyik témája; • A veszélhelyzetek megelőzése • A fogadókészség és a rendelkezésre állás bizonyítása ; • Toleránsnak és türelmesnek lenni • A serdülő igényeihez alkalmazkodó környezet kialakítása. • a segítő megfigyeli serdülőkorú kliense viselkedését • „monitoring” felajánlása. • A lehetséges kockázatok azonosítása az élettevékenységben. • A kliens meleltt maradni, különösen veszélyhelyzetben. • Regisztrálnia klienst, meglátogatni vele az intézetet • A segítő mindig rendelkezésre áll. • Ismerteti a klienssel a szabályokat, a szabályokat, a kötelezettségeket. • Bizonyítja toleranciáját, nyitott attitűdjét. • Felkészül az előre nem látható eseményekre. • A figyelemfelhívás különböző módjait használja (plakát, gyűlés,

• Az igazségszolgáltatással együttműködve dolgozni. • A gondolatok és a hit

39

A megvalósítás feltételei A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású A beavatkozás helye • a segítő lakhelye (a befogadó család lakhelyén), állandó jelleggel • a kliens lakhelye • állandó ellátást nyújtó intézmény • időszakos ellátást nyújtó intézmény (kórház, stb.) • interkultúrális helyzet/helyszín • nappali ellátó intézmény • távolsági segítségnyújtás

Kritikus pontok • A serdülőkorú kliens traumatikus élményei • Szerepkonfliktus • Félelem • a segítő túlságosan védő tevékenysége, ami gátolja a szabadságot, szorongást kelt, megrendíti a bizalmat és az autonómiát • a kliens nem tud segítséget kérni • Ellenállás a változásoknak • a szabályok túlzott alkalmazása, ami letöri a kezdeményezéseket • a biztonságnak (nem csak anyagi, hanem inkább) általános értelmet kell adni, így legyen a biztonság az alapja a kliens önbizalmának, környezetében való bizalmának és legyen életvezetésének alapja • A szökés veszélye • A média által közvetített erőszak. • Minden kockázat megelőzésének akarata • A segítő rosszérzése bizonyos problémák iránt • A szükséges biztonsági szint megtalálása • Jogi hiányosság a


6.funkció

Tevékenység szabadságának garantálása A prostitució és a kizsákmányolás elleni harc Biztonságos, stabil környezet

•


A megvalósítás módszere stb.) Az addiktív szerek fogyasztásának veszélyeire felhívja a figyelmet. • Informálódik a serdülő személyiségéről : • agresszió, frusztrációval szembeni ellenálló képesség, tipikus agresszív reakciók, helyzetek, amelyek a serdülő agresszív viselkedését váltják ki. • a segítő felismeri az agressziót okozó helyzetek eredetét • a segítő lehetőséget teremt kliensének, hogy agressziójától természetes, nem destruktív módon szabaduljon meg • Alternatívát ajánl a konfliktusok megoldásához. • ha van olyan tevékenység, tárgy vagy helyzet, amely konfliktust okoznak, a segítő alternatívát kínál ezek helyett • Segít az élettapasztalatok feldolgozásába • Segít megoldásokat találni a problémákra. • Elemzi a serdülővel az utca, az éjszaka kockázatait, stb. •

40

A megvalósítás feltételei A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt.

Kritikus pontok •

gyeremkvédelemben Szekták és fanatikus csoportok veszélye


6.funkció

Tevékenység


Bemutatja a serdülő jogait. Ismeri a szabályokat és előírásokat. • Tudatosan vállal felelősséget • Kikéri éls elfogadja a gyerek véleményét • Engedi és ösztönzi a vallásgyakorlást • Rendszeres beszámolót készít a gyerek fejlődéséről. • Együttműködik a közösségi intézményekkel (rendőrség, egyhát, iskola), amelyek bemutatják a szervezett bűnözés, aprostitució, a drogok veszélyeit. • Alkalmazza a szerepjátékot és az esettanulmányt. • Segít a különböző kultúrák elfogadásában • Segít az erkölcsi szabályok megismerésdében •


41

A megvalósítás feltételei • Gyakornok, tanuló. Munkaszervezés • Organogram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.) • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

Kritikus pontok


7. funkció

S Z O C I A L I Z Á C I Ó

A N I M Á C I Ó

Tevékenység • figyelni a kliens szükségleteire (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális, spirituális) • kezelni az agressziót, a konfliktusokat és az erőszakos helyzeteket

A megvalósítás módszere • •

•

. • Megtanítani az agresszió kontrollját • Segíteni a serdülő azonosságtudatának kialakítását • Életkornak megfelelő animációs technikák használata.

• • • •

• új technológiák alkalmazása • a család és a külső partnerek bevonása, szerepének értékelése • önbecsülésre és mások tiszteletére tanítani a klienst

•

•

• biztosítani az ösztönző környezetet • a nemi identitás kialakulásának elősegítése

•

• Segíteni virtuális és szimbolikus térben kapcsolatokat kialakítani

•

a segítő megfigyeli serdülőkorú kliense viselkedését A segítő ismeri minden kliense történetét, hogy meg tudja állapítani szükségleteiket A segítő újra felfedezteti és értékeli kliensével családja történetét A segítő figyelembe veszi kliense preferenciáit A segítő hagyja kliensét, hogy véleményt formáljon A segítő koherens szocializációt próbál nyújtani A segítő releváns eljárásokat használ, hogy színesebbé tegye az oktatási környezetet A segítő a kliensek érdeklődési köreinek megfelelő oktatási tevékenységeket végez a segítő megteremti kliense önbecsülésének értékelésének, kialakulásának, fejlődésének lehetőségeit a segítő ösztönzi és értékeli a kreativitást a segítő az egyéni és a csoport kreativitását elősegítő technikákat használ 42

A megvalósítás feltétele A kliens helyzete • segítséget kér • nem kér segítséget • veszélyeztetett • elhagyott • bántalmazott • szenved • agresszív • visszautasítja a segítséget • kisebb-nagyobb fizikai, érzelmi függésben él, illetve kommunikációs képességei gyengék • a segítőtől eltérő kulturális vagy nyelvi származású

Kritikus pontok • a bizalmi légkör és az önbecsülés hiánya • a segítő hajlama, hogy elégségesnek tekinti kliense anyagi és egészségügyi szükségleteinek kielégülését • az intézmény rossz környéken van (sok erőszakos cselekmény, stb.) • rutin • az egyéni gondozási terv (animációs technikák) kizárólagossága, sematizmusa • Etnikumok közti ellentétek


• az új technológiáktól való függés, a közvetlen kapcsolatok rovására • Ellenállás a változásoknak • Rezignáció. • Merevség • Az autoritás és megengedés közti egyensúly fenntartása.


7. funkció

Tevékenység • Segít a serdülőnek jövendő életszerepeire felkészülni



• Segít a szabadidő eltöltésében •

• •

•

• A N I M Á C I Ó

•

•

a segítő bátorítja a serdülőkorú klienseket a tanulási helyek otthonossá tételére, hogy az minél jobban ösztönző legyen a segítő különböző kulturális modelleket mutat be klienseinek a segítő értékeli a különbségeket a segítő azonosítja a serdülőkorú kliensek szükségleteinek kielégítéséhez szükséges forrásokat a segítő a versenyhelyzetet és az együttműködést azonos mértékben motivációs eszközként használja a segítő segíti a serdülőkorúaknak felismerni nemi értékeiket a segítő tájékozódik az oktatást, a kultúrát és a társadalmat érintő új technológiák használatának lehetőségéről a segítő bátorítja serdülőkorú klienseit, hogy alakítsanak ki kapcsolatokat az Internet segítségével

• ha van olyan tevékenység, tárgy 43

A megvalósítás feltétele A beavatkozás ideje • mindennapos • állandó • csak sürgősség esetén • este • éjszaka A szakmai stáb rendszere • csökkentett állomány (kis létszámú) • összetett • koherens, áttekintehető • megbízható • konfliktusos A beavatkozás módja • Egyénileg • Csoportban • A családdal együtt • Hálózatban A segítő poziciója • Teljes felelősséggel. • Átruházott felelősséggel. • A családdal együtt A résztvevő minősége • Kezdő vagy tapasztalt.

Kritikus pontok


7. funkció


Tevékenység

vagy helyzet, amely konfliktust okoznak, a segítő alternatívát kínál ezek kiváltására

• Támogatja a kreativitásr • Feltárja a kulturális jellemzőket • Új lehetőségeket kínál a serdülőnek • Segít jó szociális kapcsolatok kialakításában • Motiválja az iskolába járást

A N I M Á C I Ó


• Felhasználja az animációt a serdülő integrációjához

• Felkészíti a serdülőt a mobilitási programban való részvételre • Azonosítja az agresszió forrásait. • Tudatosítja az agresszió és erőszak kockázatát saját magára nézve. • Csoportvitákat, művészi tevékenységeket szervez • Felajánlja az agresszió levezetésének legális módját. • Saját megfigyeléseit kiegészíti a serdülő és maás segítők, szülők, barátok véleményével • Más szakembereket von be, ha nem elég kompetens az igények kielégítésében. • Új technológiákta használ — coputer, mobil, stb.. 44

A megvalósítás feltétele •

Kritikus pontok

Gyakornok, tanuló.

Munkaszervezés • Organigram. • Az új technológiák használata. • Fogadókészség a serdülő pszichológiai-orvosi-szociális adaatai iránt. • Biztonságos és egyénre szabott tér kor, nem, érdeklődés szerint (könyvek, játékok, stb.) • Tér-idő kapcsolat, amely alkalmazkodik a serdülők életritmusához

• Nemi sztereotípiák. • Ieszközök hiánya • Kész, előre eldöntött válaszok • A kisebbségi kultura ismerete


7. funkció S Z O C I A L I Z Á C I Ó

A N I M Á C I Ó

Tevékenység

A megvalósítás módszere • Használja a szerepjáték, a didaktikai és drámajáték módszerétc. • Találkozókat szervez civilekkel, más szakemberekkel. • Felelőssé teszi a serdülőt saját életének eseményeiért • Informálja a kulturális és sportlehetőségekről • A szabadidőhöz megfelelően felszerelt teret ajánl (könyv, játékok, stb) • Műhelyeket működtet, múzeumlátogatást szervez… • Haználja a szocio-kulturális animáció technikáit • Megerősíti a megfelelő viselkedés

45


Kritikus pontok


8. funkció

P R O F E S S Z I O N L I Z Á C I Ó

Tevékenység



Kritikus pontok

• folyamatos önképzés • segítségkérés

• Megkönnyíti a kapcsolatfelvételt sikeres modellekkel ;

• az oktatási tevékenységet elemző kritériumok megléte

• Szakmai szervezetek, fórumok létrehozásának kezdeményezése

• Viselkedési modellt javasol a serdülőnek.

• források gyűjtése

• Rendszeresen használja az elemzési eszközöket;

• olyan intézményi háttér, amely tisztában van a monitoring és a segítő támogatásának fontosságával

• a segítő nem tudja nyilvánosan beismerni saját korlátait, és hogy segítségre van szüksége

• a segítő elemzi munkáját, gyakorlatát • Autonóm és felelős módon viselkedni • a beavatkozás, szolgáltatás értékelése • az új technológiák ismerete és használata • közvetítő szerep • a segítő saját határainak felismerése, a mindenhatóság érzés elkerülése • a munkával járó frusztráció, a kölcsönösség hiányának kezelése, elviselése • segítő érvényesíti saját érdekeit • a beavatkozás viszonyrendszerbe, a szakmai stáb munkájába helyezése • az intézményi háttér és az intézmény (politikájának) szellemiségének ismerete

• A kísérés speciális formáját használja ; • a segítő megfigyelési szempontokat dolgoz ki • más szakembereket használ feed-back-re ; • A sersdüló teljesítménye a valódi siker indikátora; • a segítő megtervezi tevékenységét • a segítő meghatározza szerepét a segítői viszonyban, és pontosan meg tudja határozni céljait • Szakmai vitákat , tapasztalatcserét szervez • a segítő reálisan méri fel kompetenciáit és saját határait • a segítő összehasonlítja oktató tevékenységét kollégáiéval • a segítő a monitoring speciális formáit alkalmazza 46

• olyan intézményi háttér, amely jutalmazza, előnyben részesíti az innovációk beemelését az oktatásba és a továbbképzéseket • a továbbképzés lehetőségének biztosítása (kurzusok, konferenciák, szemináriumok) • Monitoring a csoport specialistái által • Értékelési eszközök rendelkezésre állása. • « Monitoring » és támogatás az értékelési eszközök kidolgozásában • Tárgyi feltételek (számítógép, internet), személyi feltételek.

• a segítő túlságosan védő tevékenysége, ami gátolja a szabadságot, szorongást kelt, megrendíti a bizalmat és az autonómiát • autoriter vezetői stílus • a változásokkal szembeni ellenállás • merevség • kollégák közötti versenyhelyzetre, rivalizálásra alapuló intézményi politika • a szakmai etika és a mindennapi gyakorlat eltéréseiRéticence à • A serdülő stigmatizálása. • Önkéntesek képzése. • Más szakemberek véleményének elfogadása • Tiltakozás a szokásos gyakorlat megváltoztatása ellen.


8. funkció


Tevékenység


• Segít új politikát kidolgozni az elhagyott serdülőkkel kapcsolatban.

• a segítő megfigyelési szempontokat dolgoz ki

• Ismeri a határait, képes komplementer szerepet betölteni, elfogadja, hogy nem mindenható. • Kapcsolatot talál a jogi, gazdasági, adminisztratív, pszichológiai , deontológiai feltételek között. • Elsajátítja a minőség protokollját • Kidolgozza és használja az értékelés eszközeit, • Elsajátítja a szakmai folyamatokat, az adminisztratív formaságokat • Minden kompetenciához megvannak az értékelési eszközei • Harcol az « implicit személyiségelméletek » ellen • Reflektív módon elemzi saját gyakorlatát, értékeli önmagát • Professzionálissá teszi a segítő szakmát,


• A serdülő helyzetének megfelelő döntéseket hoz • a segítő szisztematikusan használja az oktatói gyakorlatát rögzítő eszközöket • a segítő pontosan meg tudja határozni, milyen segítségre van szüksége kliensének • . segítő keresi a szakmai, szociális előmenetel és kompetenciái elismerésének, elismertetésének lehetőségét • a segítő továbbképzéseken vesz részt • a segítő folyamatosan tájékozódik a törvényi szabályozás változásairól • a segítő minden lehetőséget megragad, hogy javítsa/fejlessze szakmaiságát • a segítő együttműködik szaklapokkal • a segítő felméri a jogi, gazdasági, adminisztratív, pszichológiai, kulturális, etikai és szakmai etikai körülmények hatását munkájára 47

Kritikus pontok • Nem engedi a kezdeményezéseket . • A személyzet fluktuációja. • Gyakori módosítás a jogi szabályozásban. • A deontológiai normák meghatározásának hiánya • A továbbképzési rendszer komplexitása • Az értéeklés eredményeit a nevelő bűntetésére, és nam a munka javítására használják. .


8. funkció


Tevékenység



• a segítő rendszeresen jelentést készít, amelyben értékeli serdülőkorú kliense szükségleteit és fejlődését • saját munkájának értékelését a segítő összefüggésbe hozza a segítői viszonyt globálisan értékelő értékelésekkel • a segítő új partnereket keres • használja a létező forrásokat. • Részt vesz a serdülőkre vonatkozó új politika kialakításában • Megvizsgálja, hogyan lehet új forrásokat bevonni. • Intégrálja az új technológiát. • Használja a számítógépet adatbázisok keezléséhez, információk kereséséhez. • Elfogadja a szakma deontológiai normáit. • Tanulja a kisebbségek nyelvét és történelmét • Tabu nélkül válaszol a kérdésekre • Ismeri a szakma normáit • Tapasztalatcseréket szervez, • Kompenzálja a fáradtságot éls a kiégést 48

Kritikus pontok

fejezet

III. Képzési referenciák elhagyott serdülők segítői számára

49

50

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐINEK TUDÁS 1. funkció

Tevékenység

Források Képesség


Kapcsolódó tudás

• A problémák empatikus, aktív meghallgatása

• vissza kell tudnia idézni a hallott dolgokat

• A család ismerete

• Empatikus és aktív hallgatás gyakorlása

• be kell tartania a kommunikáció szabályait

• Választási lehetőséget • alkalmazkodnia kell ajánlani a serdülőnek, és a beszélgetőpartnere szabad választás érzését gondolati ritmusához és kelteni benne beszédéhez • Megnyugtatni barátságos környezet segítségével • Azon a nyelven kommunikálni, amit a serdülő használ. • Gyorsan megadni a szükséges segítséget a serdülőnek • A beavatkozást a serdülő életterében megszervezni, különösen a kisebbségek esetén (romák és törökök). • Úgy meghatározni a meghatározást, hogy nem rendelkezünk információkkal a serdülő helyzetéről • Elfogadtatni a segítséget • kezelni az agressziót, a konfliktusokat és az erőszakos helyzeteket

• meg kell tudnia előzni a konfliktushelyzeteket • tudnia kell elemezni megfigyeléseit

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok

Pszichológia

• logikus

• csoportjátékok

• szociálpszichológia

• közvetlen

• fejlődéspszichológia

• elérhető, meghallgatja kliensét

• percepciós játékok (érzékelés)

• a serdülőkor pszichológiája

• Etnokulturális pszichologia

• figyelmes • motivált • nyitott szelelmú • Toleráns • Pozitv • Empatikus • szigorú • meggyőző • Motivált • kíváncsi

• dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film

Módszertani ismeretek

• Könyvek

• szocializációs technikák

• Pedagógiai források

• az oktatási/nevelési • el kell tudnia fogadni, amit beavatkozás lát, megfigyel módszertanának elmélete • tudnia kell értelmezni, elemezni a különböző szükségleteket

• türelmes • megértő

• személyiségpszichológia • minden üzentet érdeklődéssel kell fogadnia • a konfliktuskezelés lélektana • fel kell tudnia ismerni a • a társadalmi segítségkérés jeleit kommunikáció . pszichológiája • Tud biztonságos légkört teremteni • A megfigyelés technikái • felkészültnek kell lennie a • Az aktiv hallgatás segítségkérésre • Multikulturális ismeretek • tudnia kell a közösségi életben fogadni a klienst

Attitűd, viselkedés

• kommunikáció • csoportdinamika • a kultúrák közötti 51

Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés • Speciális anyagok


Tevékenység



• Belépni a szenvedés és a bántalmazás világába, szembenézni a nélkülözéssel, dolgozni a helyzet megoldásán • figyelni a kliens szükségleteire (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális, spirituális) • hangsúlyt fektetni a kliens autonómiájára • a beavatkozást a serdülőkorú kliens sajátosságaihoz kell igazítani • előtérbe helyezni a beazonosításokat és segíteni a kliens énjének építését • folyamatos jelenlét • kezelni a frusztrációt, a kölcsönösség hiányát • Háttérbe maradni

• fel kell tudnia mérni, tudnia kell elemezni az adott helyzetet

Kapcsolódó tudás érintkezés folyamata • A tér optimalizálásának technikái

• tudnia kell releváns válaszokat adni

• A serdülő jogai és kötelességei • A környezet általános feltételei

• tudnia kell értékelni a serdülők képességeit

• Az intimitás igénynek megfelelően berendezi a teret • Segít a serdülőnek az új környezethez alkalmazkodni • Tud a társaival együtt cselekedni

• Lehetővé tenni • Képes válaszolni a aserdülőnek, hogy gyorsan nyugtalanságra megismerje azokat a • Megmagyarázza az szabályokat, amelyekre

• A serdülőnek átadandó dokumentumok : • Fogadókönyv

• ellen kell tudnia állni a serdülőkből álló csoport által kifejtett nyomásnak

• tudnia kell kezelni a megélt dolgokat és érzéseit


• jogi ismeretek • gazdasági ismeretek • a közjog és a magánjog intézményrendszere

• Barátságos tér

• jogszociológiai ismeretek

• Külső-belső partnerek

• Kisebbségek etnológiája és szociológiája • Elemi nyelvismeret a kisebbség nyelvén •

• Humán eszközök

• Konstruktív pedagógia

• Multi vagy pluridiszciplináris csoport

• Diferenciális pedagógia

• Specialista szupervizor

• A forrás és dokumentumelemzés módszerei

52


Tevékenység



szükségük van ahhoz, hogy felépítsék önmagukat • A serdülő és környzete közti interakciót szociológiai aspektusból magyarázni

Kapcsolódó tudás

intézmény és saját kötelezettségeit • Nem verbálisan is kommunikál a serdülővel • Alkalmazkodik a kisebbségek szociokulturális jelelmzőihez • Képes elérni, hogy fogadják családlátogatáson. • Csoportban és hálózatban tud dolgozni. • Kifejezi, hogy a segítő meg akarja érteni az elhagyottat, jelen állapotát, szeméélyiségét, érzelmeit. • Kifejezi saját érzelmeit a serdülő felé • Képes a serdülő élettörténetét felépíteni

53



Tevékenység

Ressources Képesség


• Segíteni a serdülőt saját elhagyottságának azonosításában és az ezzel kapcsolatos problémák felismerésében • Segíteni a serdülőt, hogy felismerje azokat a nejézségeket, amelyek saját kompetenciáival és környezetével kapcsolatosak • Észrevenni a figyelmeztető jeleket a serdülő viselkedésében

•

Az elhagyottság jogi, szociélis dimenzióinak elezése

• Az elhagyottság következményeinek azonosítása • Különböző igények elemzése

Kapcsolódó tudás Pszichológia • szociálpszichológia • fejlődéspszichológia • a serdülőkor pszichológiája • kommunikáció pszichológiája

• Kockázatpszichológia • Az elsődleges és a • Kognitívpszichológia másodlalgos szükségletek • A bántalmazás hierarchizáláása pszichológiája • Figyelmeztető jelek felismerése Módszertani ismeretek • segíteni a serdülőkorú • Valós információk a • szocializációs technikák klienst abban, hogy serdülő igényeiről • az oktatási/nevelési elfogadja szülei • Ellenőrizni a feltárt beavatkozás alkalmatlanságát szükségleteket, és ezeket módszertanának • Értékelni, hogyan definiálja megosztani a segítő elmélete a kliens saját szükségleteit csoport tagjaival • a szükségletek (kapcsolatait, ambicióitt, • Prioritások felállítása a értékelésének módszerei érdeklődését). környezethez • figyelni a kliens alkalmazkodva szükségleteire (anyagi, Szociológia • Fenntartani a fiatal etnikai pszichológiai, szociális, • A személyi szolgáltatás azonoságtudatát kulturális, spirituális) szociológiája • Minden egyes egyén • A deviancia • kezelni a (bírósági döntések, igényeinek diagnózisa szociológiája (anyagi, szociális, a befogadó családok • Szervezetszociológia kulturális, stb.) 54

attitűd • • • • •

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • kíváncsi • mindennapi tapasztalatok • érzelmileg kiegyensúlyozott • feladat végrehajtás • Ellenáll a változásoknak

türelmes megértő logikus közvetlen elérhető, meghallgatja kliensét • figyelmes • motivált • meggyőző • Motivált

• Nyitott új politikákra • elérhető; • toleráns; • Dinamikus

Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film • Könyvek • Pedagógiai források Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés


Tevékenység

Ressources Képesség


változásából adódó) folyamatosság hiányát • Segíteni a serdülő érdeklődésének irányításában. • Figyelni a fiatal igényeinek változására a gondoskodás ideje alatt

•

A szükségletek értékelő eszközök készítése • Az adatok rendszeres összegyűjtése és elemzése az igények változásának számbavételére • A serdülő erősségeinek összegyújtése • A művészetterápia és különböző pszichoterápiai technikák elsajátítása

• Segíteni a személyiség fejlődését • A kockázatos viselkedés felderítése, a nem megfelelő viselkedés bemutatása és befolyásolása. • A serdülő sajátos igényeinek • A beavatkozásokat az feltárása, különös tekintettel életkornak és a pszichés a kisebbséghez tartozásra állapotnak megfelelően individualizálni • Mobilizálni a rendelkezésekre állló lehetőségeket a serdülőben és környezetében

Kapcsolódó tudás • Interkulturális szociológia • ifjuságszociológia • Kisebbségek szociológiája • Családszociológia

attitűd • Speciális anyagok

A serdülőnek átadandó dokumentumok : • Fogadókönyv • A serdülő jogai és kötelességei A környezet általános feltételei

A környezet ismerete • Helyi történelem • Helyi intézmények és struktúrák • Gyermeki jogok • Pénzügy • Pszichoterápia • Művészetterápia • Zeneterápia

55

• Barátságos tér • Külső-belső partnerek

Humán eszközök • Multi vagy pluridiszciplináris csoport • Specialista szupervizor

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐINEK TUDÁS


Tevékenység


• Dinamizálni, támogatni a segített személy forrásait. • Az élet kereteinek megteremtése, ismétlődő elemek a mindennapi életben •

figyelni a kliensek (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális és spirituális) szükségleteit • elősegíteni a kliens autonómiáját • a beavatkozás intézményi (politikai) hátterének ismerete • a segítő a segítői viszony egészébe, a kliens szükségleteihez igazítva végzi technikai beavatkozását (viselkedés, rendtartás, higiénia, komfort, elsősegély, biztonság, táplálkozás, háztartás, külső folyamatok, szocializáció) • Egy szerződésben rögzített pedagógiai

• tudnia kell értékelni a folyamatokat • ki kell tudnia alakítani az autonómiát • rugalmasnak kell lennie mindennapi munkavégzésében • tudnia kell fontossági sorrendet felállítani a különböző érdekek között, és meg kell tudnia határozni, mi kell ezek érvényesítéséhez • összhangban kell dolgoznia az intézményi és politikai háttérrel • ki kell tudnia használni a környezet forrásait • ezekez a forrásokat tudnia kell használni serdülőkorú kliense gondozási tervében • újító kezdeményezéseket kell kezdeményeznie • tudnia kell alkalmazni a dinamizáló és motivációs technikákat • Az önismeret ösztönzése • meg kell tudnia határozni saját szerepét a

Kapcsolódó tudás

Attitűd

Pszichológia • fejlődéspszichológia • a serdülőkor pszichológiája • a kommunikáció pszichológiája

• • • • •

• pszichopatológia

• • • • • • • • •

Szociológia • az embereknek nyújtott szolgáltatások szociológiája • az elégedetlenség (nyugtalanság) és a deviancia szociológiája szervezetszociológia Pedagógia • a mindennapi élet pedagógiája • Nevelésfilozófia • Alternatív pedagógiák Módszertan • a társadalmi-nevelési munka módszertana 56

• • •

türelmes megértő logikus közvetlen elérhető, meghallgatja kliensét figyelmes motivált kreatív nyitott személyiségű tud cselekedni érzékeny lelkes magabiztos rendelkezésre áll a válaszadásban pontos tiszteli a másikat rugalmas

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film • Könyvek • Pedagógiai források Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés • Speciális anyagok

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐINEK


TUDÁS Tevékenység projektbe ágyazva motiválni és támogatni a kezdeményezéseket • A tevékenység nyittt környezetben való végzése, ami lehetőséget ad arra, hogy a serdülő visszatérjen saját eredeti kör nyezetéhez. • Segíteni az érdeklődés felkeltésében. • Megadni a tanulás ízét • Segíteni a fiatalt saját érdeklődésének megtalálásában

• Felfedezni a serdülő erősségeit • Figyelni az új technológiákra, és tudni ezeket alkalmazni. • A sérült serdülők autonómijáját segíteni • A fiatalok pénzügyi autonómiáját támogatni, érzékennyé tenni őket a megélhetés költségeire


Kapcsolódó tudás

klienshez, az ő kéréséhez és szükségleteihez képest • Közösségben dolgozni, egyéni döntéseket hozni • A tanulási helyzeteket kihasználni • Kifejleszteni a kritikai szellemet • Az iskolai eredmények folyamatos nyomonkövetése • Nevelő hatású szabadidős tevékenységeket javasolni

• kommunikációs technikák, élettér és helyiség rendezés • a szociális beavatkozás módszere és technikái • a csoportmunka módszertana • a társadalmi-nevelési kutatás módszerei

• A kultúrához való közeledést megkönnyíteni (ingyenes könyvtárhasználat, rendezvények...)

Jogi ismeretek, szakmai etika • jogi ismeretek • gazdasági ismeretek • a közjog és a magánjog intézményrendszere • jogszociológiai ismeretek

• Segíteni abbban, hogy a serdülő megtalálja azokat az eszközeit, amelyekkel kifejezheti vágyait • Olyan tevékenységeket 57

Attitűd

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐINEK

3. funkció É S Z V É T E L A M I N D E N N A P I

TUDÁS Tevékenység


• Támogatni az önbizalmat • Motiválni a tanulást • Átadni a mindennapi élet technikáit • A segítségkérés képességét kialakítani

Kapcsolódó tudás

javasol, amelyek hasznosítják a serdülők képességeit. • Az infrastruktúrát a tanulási módszereket a sérült hallgató számára is elérhetővé teszi • Érzékennyé tesz a társadalmi és családi takarékosségra • Fejleszti a művészeti, sport, informatikai képességeket • Segít a serdülőnek a „jövőbe látni” : előre látni a felnőtt létben várható nehézségeket.

É L E T B E N

58

Attitűd


Tevékenység



• Dinamizálni, támogatni a segített személy forrásait. • Az élet kereteinek megteremtése, ismétlődő elemek a mindennapi életben •

figyelni a kliensek (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális és spirituális) szükségleteit • elősegíteni a kliens autonómiáját • a beavatkozás intézményi (politikai) hátterének ismerete • a segítő a segítői viszony egészébe, a kliens szükségleteihez igazítva végzi technikai beavatkozását (viselkedés, rendtartás, higiénia, komfort, elsősegély, biztonság, táplálkozás, háztartás, külső folyamatok, szocializáció) • Egy szerződésben rögzített pedagógiai projektbe ágyazva motiválni és támogatni a kezdeményezéseket

Kapcsolódó tudás

• Fenntartani a kommunikációt a serdülőt kísérő partnerekkel • Felfedezni a hatékony kommunikáció stratégiáit • Tudatosítani a serdülő előítéleteit • Segíteni a serdülőt az őt érintő információk megszerzésében

Pszichológia • fejlődéspszichológia • a serdülőkor pszichológiája • a kommunikáció pszichológiája • a tanulás pszichológiája

•

Pedagógia • a mindennapi élet pedagógiája • speciális helyzet pedagógiája (pl.: fogyatékosság) interkulturális pedagógia

•

•

be kell tartania a kommunikáció szabályait fel kell tudnia ismerni a különböző nyelvi kifejezésmódokat javítania kell a csoporton belüli kommunikációt

• Pozitív kapcsolat kialakítása a csoporton belül • jól meg kell tudnia választani a találkozók körülményeit (hely, más lehetséges résztvevők, a megbeszélnivalók listája, a megszerezni/ellenőrizni kívánt információ, a beszélgetőpartnerhez igazított kommunikáció, stb.) • a helyzethez és beszélgetőpartneréhez igazodva tudnia kell 59

Módszertan • a társadalminevelési munka módszertana • kommunikációs technikák • élettér és helyiség rendezés • a szociális beavatkozás módszere és

Attitűd • • • • • • • • • • • • • • • • • •

türelmes megértő csapatjátékos motivált kreatív nyitott személyiségű empatikus kitartó elérhető, meghallgatja kliensét rugalmas érzékeny toleráns tiszteli a másikat lelkes magabiztos kreatív tud cselekedni logikus

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film • Könyvek • Pedagógiai források Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés • Speciális anyagok


Tevékenység



• A tevékenység nyittt környezetben való végzése, ami lehetőséget ad arra, hogy a serdülő visszatérjen saját eredeti kör nyezetéhez. • Segíteni az érdeklődés felkeltésében. • Megadno a tanulás ízét • Segíteni a fiatalt saját érdeklődésének megtalálásában • Felfedezni a serdülő erősségeit • Figyelni az új technológiákra, és tudni ezeket alkalmazni. • A sérült serdülők autonómijáját segíteni • A fiatalok pénzügyi autonómiáját támogatni, érzékennyé tenni őket a megélhetés költségeire • Támogatni az önbizalmat • Motiválni a tanulást • Átadni a mindennapi élet technikáit • A segítségkérés képességét kialakítani

Kapcsolódó tudás

megváltoztatni az eredeti tervet (elképzelést) • tudnia kell bátorítani beszélgetőpartnerét és ehhez adekvát eszköztárral kell rendelkeznie (verbális bátorítás, nem-verbális és paraverbális eszközök, amelyek elérhetőséget, érdeklődést, figyelmet, szimpátiát tükröznek a beszélgetőpartner felé) és mindig a helyzethez igazodva kell tudnia használni • •

• •

• •

technikái a csoportmunka módszertana a társadalminevelési kutatás módszerei csoportdinamika animációs technikák

Informatikai ismeretek Nyelvismeret (roma, török)

tudnia kell jól kérdést feltenni és adekvát választ adni tudnia kell alkalmazkodni beszélgetőpartnere gondolati ritmusához és nyelvi kifejezésmódjához

•

tudnia kell a megfelelő nyelvet (nyelvi stílusréteget) alkalmaznia és erre kell, hogy ösztökélje beszélgetőpartner(eit)

•

folyamatos visszakérdezéssel és parafrazálással meg kell 60

• szocio-lingvisztika.

Attitűd Hálózat • Partnerség az önkormányzattal, iskolával • A serdülő által megérthető dokumenzumok • A serdülő jogainak és kötelességeinek könyve


Tevékenység



Kapcsolódó tudás

tudnia győződni arról, hogy a kapott/kibocsátott üzenetet pontosan megértette-e • Tudatában lenni az előítééleteknek, és felülemelkedni rajtuk • az ellenőrizhető és tetten érhető fizikai és szociális közeg zavaró tényezőit be kell tudnia azonosítani • a kisebbségek szocio-kulturális sajátosságaihaz alkalmazkodni, főleg a lakóhelyen történő beavatkozásnál. • Természetes módon átadni affektív, empatikus, a hallgató számára ismerős nyelvezeten • Elsajátítani a kulturális specifikumpokat • A serdülő sajátosságainak azonosítása • Az egyéni képességeknek és a kulturális sajátosságoknak megfelelő tanulási helyzetek szervezése • Segíteni a serdülőt saját kulturája megértésében és elfogadásában • Segíteni a saját kultura 61

Attitűd


Tevékenység



Kapcsolódó tudás

jellemzőit az identitás felépítésébe inegrálni • Kifejleszteni a serdülőben a különböző kulturális értékek iránti toleranciát • Elemezni a serdülő munltikulturalizmussal kapcsolatos előítéleteit • Tudni egyszerű, a serdülő számára is használható dokumentumookat kidolgozni • Rendelkezni az írás kulturájával

62

Attitűd


Tevékenységek

Források Képességek

K Ö V E T É S

• Minden beavatkozást rögzíteni dossziéban • Segíteni a fiatalt az intézményi kapcsolat kialakításában • Személyre szabni a kapcsolatot. •

támogató magatartás (megtalálni a megfelelő távolságot, különválasztani a segítő vágyait a gyermekétől) • Figyelni a serdülő érzelmeire, ismereteire, kapcsoaltaira •

•

• • •

•

kezelni az agressziót, a konfliktusokat és az erőszakos helyzeteket Belépni a szenvedés és a bántalmazás világába, szembenézni a nélkülözéssel, dolgozni a helyzet megoldásán Segíteni a gyász időszakában Elősegíteni a felnőttkorba lépést Segíteni a serdülőkorú klienst, hogy fejlessze döntéshozó képességét Védeni a kliens magán

Kapcsolódó tudás

Pszichológia • ismernie kell serdülőkorú kliensei • fejlődéspszichológia pszichológiai, • a serdülőkor egészségügyi és pszichológiája szociális történetét • a konfliktuskezelés (körülményeit), és lélektana problémáikat, hogy • klinikai pszichológia teljes képe legyen • a kommunikáció róluk pszichológiája • meg kell tapasztalnia • a tanulás helyzeteket, pszichológiája tevékenységeket, különböző viselkedési Módszertan/technikai formákat, hogy a lehető ismeretek legmegfelelőbb • kommunikációelmélet kommunikációt tudja • a megértő hallgatás alkalmazni a serdülőkorú technikája klienseivel való • a kultúrák közötti • részt kell vennie a érintkezés folyamata kliens élete fontos • tárgyalástechnikák eseményeinek • a csoporton belüli megünneplésében és közvetítés technikái ennek • a szociális megszervezésében beavatkozás (születésnapok, módszerei és névnapok, technikái sikerélmények, • a csoportmunka közösségi ünnepek) módszerei • ismernie kell • csoportdinamika serdülőkorú kliensei • dráma 63

Attitűd • • • • • • • • • • • • • • • • • •

türelmes megértő csapatjátékos motivált kreatív nyitott személyiségű empatikus kitartó elérhető, meghallgatja kliensét rugalmas érzékeny toleráns tiszteli a másikat lelkes magabiztos kreatív tud cselekedni logikus

• rugalmas • dinamikus • rendszerezett • analitikus

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • könyvek • vidéo • CD rom • DVD • film • internet


Tevékenységek


Kapcsolódó tudás

preferenciáit és szenvedélyeit és Jogi ismeretek, szakmai ezekről alkalom adtán etika beszámolni a stábnak • jogi ismeretek • meg kell tudnia • gazdasági ismeretek hallgatni és felismerni • a közjog és a a kliense magánjog szükségleteit intézményrendszere • jogszociológiai ismeretek • Felülemelkedni a tabukon és előítéleteken • Etika, deontológia • Elfogadni a serdülő Nyelv • Megkeresni a serdülő kommunikációs ritmusát Nyelvismeret (roma, török) erősségeit (sport, művészet, • Őrizni a titkot stb.) • tudnia kell • Segítenia fiatalt, hogy kiderítse megszervezni a származását közösségi életet • Segítenia fiatalt , hogy • tudnia kell kezelni a kisebbségi származását mint konfliktushelyzeteket gazdagodást, és ne mint • el kell tudnia fogadni, hátrányt fogja fel. amit lát (megfigyeléseit) • Segíteni a serdülőkor válságok • tudnia kell elemezni túlélését az adott helyzetet • Megelőzni a fizikai, pészichikai • tudnia kell releváns bántalmazást választ adni a • Szakmai csoporttal felmerülő kérdésekre együttdolgozni • tudnia kell kezelni és • elfogadni a különböző lelkiállapotokat: szféráját Közvetítő szerep kialakítása a kliens és annak iskolai-, szocio-kulturális- és gazdasági környezete között • Segíteni, támogatni a függetlenség vágyát • Támogatni atanulást, fokozni a kiváncsiségot.. •

K Ö V E T É S

64

Attitűd


Tevékenységek


K Ö V E T É S

Kapcsolódó tudás

pozitív és negatív érzések, fizikai és mentális állapotváltozások, stb. • fel kell tudnia mérni a folyamatosság hiánya következtében fellépő tüneteket • Elsajátítani a mediáció eszközeit a serdülők egymás közti és felnőttekkel való kapcsolatában • Feltétel nélkül elfogadni a különböző képpen kommunikált érzelmeket • Bátorítani a serdülő kezdenményezéseit • Felajánlani a saját döntés lehetőségét • Alterbatívákat ajánlani a legjobb megoldás kiválasztásájoz • Megtanítani a döntésre a serdülőt úgy, hogy annnak következményeit is számba veszi. • Különböző értékmodelleket ajánlani • Ertelmezni és fenntartani 65

Attitűd


Tevékenységek


K Ö V E T É S

Kapcsolódó tudás

értékeket • Elfogadni mások olyan kívánságait, amelyek az övével nem egyeznek meg • Segíteni a serdülő szükségleteit hierarchizálni (rövid és hosszú távon) • A segítő kapcsolat történetét bemutatni minden serdülőnek • Rendelkeni a bátorítás megfelelő technikáival (szóbeli, paraverbális megjelenése a rendelkezésre éállásnak), a legmegfelelőbb helyzet megváltoztatása • Azokat a személyejket azonosítani, akiket a serdülő vonzónak tart, és akikkel képes kapcsolatot fenntartani • meg kell tudnia érteni és alkalmazni a szakember által javasolt releváns terápiás módszereket • tudnia kel kliensének 66

Attitűd


Tevékenységek


K Ö V E T É S

Kapcsolódó tudás

alternatívát kínálni addigi intézményi tapasztalatai pozitív interpretálására • tudnia kell teljesíteni vállalásait • Segíteni a kudarc elviselésében • Segíteni a munkakeresésbeni

67

Attitűd


Tevékenység



Kapcsolódó tudás

Pszichológia • A kommunikációs szabályok • fejlődéspszichológia • A serdülő jogainak garantálása tiszteletben tartása, • a serdülőkor szemkontaktus, térköz, stb. • Biztonságos kapcsolat pszichológiája amelyekkel kifejezi az kiépítése, képesség a • a konfliktuskezelés érdeklődést kapcsolatok újraépítésére. lélektana • Az agresszió, a konfliktusok, • Az intim és bizalmas légkört • klinikai pszichológia megteremteni az erőszak kezelése • a kommunikáció • A minőség protokolljának • Érzelmi kapcsolatot kialakítani pszichológiája elsajátítása • A meghallgatott bátorításának • a tanulás • A találkozókon a fiatal különböző technikáival pszichológiája biztonságának garantálása rendelkezni, és kiválasztani a • Újra megtalálni az legmegfelelőbb szituációt Módszertan/technikai önbizalmat, és a felnőtt iránti ismeretek • Felsosrolni azokat a bizalmat. • kommunikációelmélet személyeket, akik látogatják a • Prevenciós politikát • a megértő hallgatás serdülőt alkalmazni. technikája • Alkalmazkodni a serdülő • Megelőzni a drogok és az • a kultúrák közötti gondolatainak ritmusához alkohol és a cigaretta érintkezés folyamata fogyasztását • Megőrizni a megfelelő távolságot • tárgyalástechnikák • A kockázatos viselkedés • a csoporton belüli • Alkalmazkodni a serdülő felderítése közvetítés technikái nyelvezetéhez • új technológiák alkalmazása • a szociális • Feltétel nélkül elfogadja a beavatkozás • A személyiség védelme serdülő érzelmeit és módszerei és • A védelem szintjének kommunikációs igényét technikái megfelelő meghatározása • Olyan példákat mond a • a csoportmunka serdülőnek, amelyekből látja, módszerei • Az igazségszolgáltatással hogy a helyzetek • csoportdinamika 68

Attitűd • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Pedagógiai módszerek türelmes • szerepjátékok megértő • csoportjátékok csapatjátékos • percepciós játékok motivált (érzékelés) kreatív • dráma, dramatizálás nyitott személyiségű • társalgási és empatikus közvetítési technikák kitartó • megbeszélések, elérhető, meghallgatja értekezletek kliensét • mindennapi rugalmas tapasztalatok érzékeny • feladat végrehajtás toleráns tiszteli a másikat Audiovizuális és képi lelkes segédeszközök magabiztos • videó kreatív • CD Rom tud cselekedni • DVD logikus • Film rugalmas • Könyvek dinamikus

• rendszerezett • analitikus

• Pedagógiai dokumentumok • Logisztika


Tevékenység


együttműködve dolgozni. A gondolatok és a hit szabadságának garantálása • A prostitució és a kizsákmányolás elleni harc Biztonságos, stabil környezet •


Kapcsolódó tudás

különbözőképpen magyarázhatók és hogy az igazság relatív

• dráma

• Informatikai eszközök

Szociológia

• Internet

• A személyi szolgáltatások • Kifejezi jószándékát, barátságát, empátiáját akkor is, ha negatív szociológiája üzenetet kell közvetítenie • A deviancia szociológiája • Segít a serdülőnek • Szervezetszociológia élettapasztalatai interpretálásában • Közegészségügy • Bátorítania kell

• • • • •

serdülőkorú kliensét, hogy • Szekták és fanatikusok beszéljen a felnőttekkel való viszonyáról és az ezekhez a viszonyokhoz • Info-kommunikációs kapcsolódó érzéseiről technikák tudnia kell megszervezni a közösségi életet tudnia kell kezelni a konfliktushelyzeteket el kell tudnia fogadni, amit lát (megfigyeléseit) ismernie kell a környezet forrásait ezeket a forrásokat tudnia kell használni serdülőkorú kliense gondozási tervében 69

Attitűd


Tevékenység

Források Képesség •


•

•

•

Kapcsolódó tudás

ismertetnie kell és meg kell beszélnie serdülőkorú klienseivel a hajléktalanság, a fekete munka, a törvény be nem tartásának következményeit együtt kell tudnia működni a település szervezeteivel (rendőrség, egyházi szervezetek, iskolák), hogy be tudjanak mutatni (fel tudják hívni a figyelmüket) a serdülőknek olyan jelenségeket, mint a szervezett bűnözés, a prostitúció, kábítószerkereskedelem, stb. ismertetnie kell a serdülőkorúakkal a rájuk vonatkozó törvényeket olyan tevékenységeket kell végrehajtania, amelyek tanulságaiból a serdülők különbséget tudnak tenni a megbízható és a veszélyes emberek között 70

Attitűd

KÉPZÉSI REFERENCIÁK ELHAGYOTT SERDÜLŐK SEGÍTŐINEK Tudás 7. funkció

Tevékenység


• S Z O C I A L I Z Á C I Ó

A N I M Á C I Ó

•

figyelni a kliens szükségleteire (anyagi, pszichológiai, szociális, kulturális, spirituális) kezelni az agressziót, a konfliktusokat és az erőszakos helyzeteket

. • Megtanítani az agresszió kontrollját • Segíteni a serdülő azonosságtudatának kialakítását • Életkornak megfelelő animációs technikák használata • •

•

•

új technológiák alkalmazása a család és a külső partnerek bevonása, szerepének értékelése önbecsülésre és mások tiszteletére tanítani a klienst biztosítani az ösztönző környezetet

Kapcsolódó tudás

Pszichológia • Informálódni a serdülő élettörténetéről, hogy • fejlődéspszichológia jobban megértse igényeit • a konfliktuskezelés • Alternatívákat ajénlani lélektana tevékenységben, • klinikai pszichológia célokban, stb • a kommunikáció • Rugalmasság a pszichológiája mindennapi feladatokban • a tanulás • tudnia kell pszichológiája megszervezni a közösségi életet Módszertan/technikai • tudnia kell kezelni a ismeretek konfliktushelyzeteket • kommunikációelmélet • meg kell tudnia • a megértő hallgatás választani a megfelelő technikája animációs • a kultúrák közötti tevékenységet érintkezés folyamata • szélesítenie kell • tárgyalástechnikák serdülőkorú kliense • a csoporton belüli kapcsolatrendszerét közvetítés technikái • tudnia kell • a szociális beavatkozás individualizálni a módszerei és technikái javaslatokat • a csoportmunka • külön kell tudnia módszerei választani és értékelni • csoportdinamika a nemeket • dráma • tudnia kell integrálni az • beavatkozási technikák új technológiákat a stressz és frusztrációs mindennapi életbe helyzetben 71

Attitűd • Patient • Compréhensif • Cohérent • Proche • Disponible à l’écoute • Motivé • Tolérant • • • • • • • • • • • • • • • • • •

türelmes megértő logikus közvetlen elérhető, meghallgatja kliensét motivált toleráns magabiztos lelkes nyitott (személyiségű) tud cselekedni együttműködő rugalmas dinamikus nyitott az újdonságokra kreatív kitartó érdeklődő

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film • Könyvek • Pedagógiai források Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés


Tevékenység


• S Z O C I A L I Z Á C I Ó

A N I M Á C I Ó

a nemi identitás kialakulásának elősegítése

• Segíteni virtuális és szimbolikus térben kapcsolatokat kialakítani • Segít a serdülőnek jövendő életszerepeire felkészülni • Segít a szabadidő eltöltésében • Támogatja a kreativitást • Feltárja a kulturális jellemzőket • Új lehetőségeket kínál a serdülőnek • Segít jó szociális kapcsolatok kialakításában • Motiválja az iskolába járást • Felhasználja az animációt a serdülő integrációjához

• fel kell tudnia helyesen ismerni és leírni (rögzíteni) a különféle technikákat: szerepjáték, tanító játékok, dramatizálás, beszámolók, esettanulmány, problematikák, stb.; és ezeket adekvát módon kell tudnia alkalmazni • helyesen meg kell tudnia nevezni és leírni a csoport és az egyéni kreativitást elősegítő technikákat; helyesen kell tudnia meghatározni az ezekhez a technikák alkalmazásához megfelelő ill. nem megfelelő helyzeteket • részt kell vennie a kliens élete fontos eseményeinek megünneplésében és ennek megszervezésében (születésnapok,

Kapcsolódó tudás

Attitűd

• a játék és animáció • igazságos módszerei és technikái • dramaturgia • csoporton belüli közvetítés • különböző életkoroknak és érdeklődésnek megfelelő játékok

• A serdülő igényeihez alkalmazkodó tér • A kultura felfedezését segítő eszközökl • Több szerepet betölteni is alkalmas segítők. • Intergenerációs tevékenység

72


Tevékenység



A N I M Á C I Ó

Kapcsolódó tudás

névnapok, sikerélmények, közösségi ünnepek) • használnia kell az új technológiákat a mindennapokban és bátorítani serdülőkorú klienseit, hogy alakítsanak ki kapcsolatokat az Internetes kommunikáció segítségével •

Mozgósítani közös tevékenységre • Optimalizálni az szabadidő felhasználást • Interkultúrális projekteket kidolgozni. • Bevonni, ha lehet, a családot vagy a serdülő kapcsolatait a tevékenységekbe

73

Attitűd


Tevékenység


•

folyamatos önképzés segítségkérés • Szakmai szervezetek, fórumok létrehozásának kezdeményezése • források gyűjtése • a segítő elemzi munkáját, gyakorlatát • Autonóm és felelős módon viselkedni • a beavatkozás, szolgáltatás értékelése • az új technológiák ismerete és használata • közvetítő szerep • a segítő saját határainak felismerése, a mindenhatóság érzés elkerülése • a munkával járó frusztráció, a kölcsönösség hiányának kezelése, elviselése • segítő érvényesíti saját érdekeit • a beavatkozás viszonyrendszerbe, a szakmai stáb munkájába helyezése • az intézményi háttér és az intézmény (politikájának) •

P R O F E S S Z I O N A L I Z A C I Ó

• A saját segítő szerephez szükséges kompetenciák leírásának ismerete • Meghatározni azokat a kompetenciákat, amelyeket fejleszteni kell • Képesnek lenni egyéni szakmai fejlődési programot kidolgozni Megismerni és motiválnak lenni a munkaerőpiac ajánlataira, szakmai továbbképzésekre.

Kapcsolódó tudás

Pszichológia • fejlődéspszichológia • a serdülőkor pszichológiája • a konfliktuskezelés lélektana • klinikai pszichológia • a kommunikáció pszichológiája • a tanulás pszichológiája

• A jogi változások Pedagógia követése • a mindennapi élet • Kutatások követése pedagógiája • Innovatív gyakorlat • speciális helyzet • Új technológiűk pedagógiája (pl.: használata fogyatékosság) • Aktualizálni az interkulturális pedagógia információkat a keretfeltételek változásának megfelelően Módszertan • Megvilágítani a pluridiszciplináris kiindulást • A szociálpedagógia módszertana • A szupervizió • ismernie kell határait, módszertana erősségeit és • Kommunikációs gyengeségeit 74

Attitűd • Dinamikus • Nyitott • Óvatos • Szelektív • Reflektív • Felelősség és kockázatvállaló • Másokat tisztelő • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

türelmes megértő logikus közvetlen elérhető, meghallgatja kliensét motivált toleráns magabiztos lelkes nyitott (személyiségű) tud cselekedni együttműködő rugalmas dinamikus nyitott az újdonságokra kreatív kitartó érdeklődő igazságos

Pedagógiai módszerek • szerepjátékok • csoportjátékok • percepciós játékok (érzékelés) • dráma, dramatizálás • társalgási és közvetítési technikák • megbeszélések, értekezletek • mindennapi tapasztalatok • feladat végrehajtás Audiovizuális és képi segédeszközök • videó • CD Rom • DVD • Film • Könyvek • Pedagógiai források Logisztika • számítástechnikai anyagok • Internet hozzáférés •


Tevékenység


•


szellemiségének ismerete Segít új politikát kidolgozni az elhagyott serdülőkkel kapcsolatban.

• Ismeri a határait, képes komplementer szerepet betölteni, elfogadja, hogy nem mindenható.

• fel kell tudnia ismerni a megoldandó helyzeteket • tudnia kell az adott helyzetnek megfelelő adekvát jelentést írni • ki kell tudnia használni környezetét, mint a professzinalizáció egy forrását, lehetőségét • fejlesztenie és rögzítenie kell munkamódszereit • hasonló helyzetben vissza kell tudnia csatolni a már megélt helyzetre vonatkozóan • el kell tudnia fogadni a „vereséget”, a sikertelenséget • tudnia kell alkalmazni és a helyzetnek megfelelően átalakítani a követési, értékelési és ellenőrző

Kapcsolódó tudás technikák • • A szociális beavatkozás módszerei • A csoportmunka módszerei • • Kutatásmódszertan • Szocializációs technikák • Csoportdinamika • Animációs technikák • Tanulási technikák

Szociológia • Kapcsolatot talál a jogi, • az embereknek nyújtott gazdasági, adminisztratív, szolgáltatások pszichológiai , deontológiai szociológiája feltételek között. • az elégedetlenség • Elsajátítja a minőség (nyugtalanság) és a protokollját deviancia szociológiája • Kidolgozza és használja az Jogi ismeretek, szakmai értékelés eszközeit, etika • Elsajátítja a szakmai • jogi ismeretek folyamatokat, az • a közjog és a adminisztratív formaságokat magánjog • Minden kompetenciához intézményrendszere megvannak az értékelési • jogszociológiai • Hálózatban dolgozni, hogy eszközei ismeretek harcoljon a stigmatizálás • Harcol az « implicit ellen személyiségelméletek » 75

Attitűd


Tevékenység



ellen • Felhasználni külső • Reflektív módon elemzi saját kapcsolatait gyakorlatát, értékeli önmagát • Professzionálissá teszi a segítő szakmát,

Kapcsolódó tudás • Nyelv (kisebbségi) • Info-kommunikációs technikák • A folyamatos továbbképzés joga •

76

Attitűd

fejezet

IV. Melléklet : ÚTIKÖNYV az ismeretek átadásához

77

78

Útikönyv az ismeretek átadásához 2 CSOMAGOLÁS 9

3 ÚTVONAL

ELÉGEDETTSÉGI FOK

1

8 TALÁLKOZÓK

Utazás célja Megfelelő bánásmód Méltóság

4 KÍSÉRŐK PARTNEREK

Elhagyott helyzetben levő személyek

7 FELJEGYZÉSEK, FOTÓK KÉSZÍTÉSE

5 6 AZ ORSZÁG TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA 79

„IDEGENVEZETŐK”

1 — UTAZÁS CÉLJA

PROJEKTVEZETŐ NÉZŐPONTJA ANGOLSZÁSZ

NÉZŐPONT SKANDINÁV OPERATÍV CÉLOK 51. oldal ÁLTALÁNOS CÉLOK

- Szükségletek felmérése - Fékek azonosítása - Problémák megjelölése

Fejleszteni Megerősíteni

Segítő kapcsolat 13. oldal § 3.2

* def.12. old. §2.1 11. oldal 3. dok. (szakdokumentáció)

*

MIÉRT UTAZNI ? Cél *def. 11. oldal § 1.1

* Elhagyás

Méltóság

Bántalmazás

Pozitív bánásmód

9. oldal

Esélyegyenlőség

Esélyegyenlőtlenség

23. oldal, 2. dokumentum kimutatás 29. oldal § 1 4.4

NÉZŐPONT FEJLESZTŐ 32. oldal § 1 80

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 63. oldal § E 1. 4

2 — CSOMAGOLÁS MÓDSZERTANI ESZKÖZÖK DOBOZA - Partnerség

IRÁNYÍTÁS

TÁMOGATÁS

MEGVALÓSÍTÁS

SZAKMA Meghatározás

Meghatározás, 48. oldal 19. oldal § 10 Összetétel mellékletben

•

ÉBREDÉS — REGGEL

•

FOGMOSÁS

- Kritikus pontok - Minőségbiztosítás - Kritériumok szerinti fejlesztés - Keresztirányúság és átfedések - Új folyamatok

N°3 DOKUMENTUM ÁBRÁK, Pontosítva:17. oldal § 715 63. oldal 64. oldal 17. oldal § 717 § 17 § 72

- Engedélyezett idő - Megbeszélések időpontja - Megvalósítási határidők

53-54-55 oldalak

- Innováció - Új megközelítések

16. oldal § 7 16. oldal (elhajlás 71...)

GYÓGYSZEREK - Paracétamol / aszpirin

« Fáj a fejem tőle!» « Elegem van belőle! » « Elegem van! »

- Nyugtató 81

3 — ÚTVONAL (UTAZÁS) KIINDULÓPONT RELAIS I. Milyen elhagyási formák

FRANCIAORSZAG

RADARKONTROLL

Milyen segítő kapcsolat

OLASZORSZAG

Szereplők milyen szakképzése

ROMÁNIA

RADARKONTROLL

ODA-VISSZA

DE :

DE : FEJLESZTÉS

DK : MÓDSZERTAN

DK : SZAKÉRTELEM SZOCIÁLIS MUNKA MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

I. FÁZIS II. FÁZIS ÉRKEZÉSI PONT RELAIS II.

82

BULGÁRIA

4 — ÚT SORÁN KÍSÉRŐK — PARTNEREK

I. KI ?

MIT CSINÁL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT (30-31. old. úrlap) TUDOMÁNYOS PARTNEREK

- ROMÁN VONAL VEZETŐJE

SZAKÉRTŐ

AIC-IASI EGYETEM GIP FIPAG

- TUDOMÁNYOS SZAKÉRTELEM PROJEKT IRÁNYÍTÁSI VEZETŐ

GRETA LEMAN

VONAL VEZETŐ

ROMÁNIA RÉGIEK

FRANCIAO.

PORTUGÁLIA DE PRO INNOVATION

FRANCIAO. TUD. SZAKÉRTŐ TANULÁS Utazás kedvezményezettei TAPASZTALATSZERZÉS ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELŐ SZAKÉRTŐ

DK KOEDS SKOLE

SZOCIÁLIS MUNKA SZAKÉRTŐJE

BULGÁRIA MAGYARO.

ÚJAK

SZAKÉRTŐK

II . TÁRSULT SZERVEZETEK Az 55 társult szervezet táblázata: NYOMTATVÁNY 39, 40, 41, 42, 43, 44 oldal III . PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÓDJA NYOMTATVÁNY 45. oldal IV . EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Minden országban 17. oldal § 7.4 MUNKA HÁLÓZATBAN ELHAGYÁS FORMÁI KOMPETENCIÁK Országok között 17. oldal § 743 KÜLÖNBSÉGEK KEZELÉSE ÖSSZEVETETT HELYZETEK V. SZOCIÁLIS PARTNEREK 18. oldal § 744 83

5 — „IDEGENVEZETŐK” NYOMTATVÁNY 47. oldal

II VONALVEZETŐ (47. oldal § 262) TÁMOGATÓ CSOPORT

Beszámoló III

I PROJEKTVEZETŐ

Beszámoló

TUDOMÁNYOS SZAKÉRTŐK (47. oldal §263) BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE

GYERMEKEK FIATALOK IDŐS SZEMÉLYEK

IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG (nyomtatvány 47. oldal § 2.6.1)

KUTATÓ CSOPORTOK - MEGVALÓSÍTÁS

IV ÉRTÉKELŐK

Megfigyelés

V DK SZOCIÁLIS 84 SZAKVÉLEMÉNY

Segítségnyújtás

6 — TÖRTÉNELEM ÉS KULTÚRA

ÉRTÉKEK ALAPJA

SZOCIÁLPOLITIKA PRIORITÁSAI

GAZDASÁGI ÉLET

INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE SZAKMAI STRUKTÚRA

EGYEDI FELOSZTÁS Nyomtatvány 13. old. §32 BULGÁRIA

FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS ELHAGYÁS SEGÍTŐ KAPCSOLAT

PORTUGÁLIA

MAGYARORSZÁG

KÖVETKEZMÉNYEK SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA

DIAGNOSZTIKA SZÜKSÉGLETEK — ELVÁRÁSOK KIMUTATÁSOK 85

SZEREPLŐK SZAKMAI KÉPZÉSE

7 — FELJEGYZÉSEK KÉSZÍTÉSE FOTÓK KÉSZÍTÉSE

KONCEPCIÓK MEGHATÁROZÁSA (nyelv)

MÓDSZERTAN

CSOPORTOK ÉLETE KOHÉZIÓ AZONOSSÁG APPORT ÉRTÉKELÉSE

RELAIS I. JELENTÉS KRITIKUS PONTOK SZÉLES LÁTÓSZÖG ZOOM

RELAIS II.

SZAKÉRTŐK JELENTÉSE

KIMUTATÁSOK

SZÜKSÉGLETEK ÁLLAPOTA

NYOMTATVÁNY 17. oldal §715 86

8 — TALÁLKOZÓK ELLENTMONDÁSOK NEHÉZSÉGEK MÓDSZERTAN

CÉLKÖZÖNSÉG

GYERMEKEK KÉPVISELŐK KIVÁLASZTÁSA KI ÉS MIRŐL BESZÉL KI ÉS MIT MOND

FIATALOK KÉPVISELŐ CSOPORTOK KIFEJEZÉSI HELYZETEK TANULMÁNYOZÁSA KIFEJEZÉSI FORMÁK TANULMÁNYOZÁSA

IDŐS SZEMÉLYEK KI VÁLASZT MILYEN HELYEN ELHAGYÁS KRITÉRIUMAI HELYTÁLLÓSÁG BÁNTALMAZÁS KRITÉRIUMAI

SZEREPLŐK — SZOCIÁLIS MUNKÁSOK INTÉZMÉNYEK

ALKALMAZOTTAK

ÖNKÉNTESEK

PROBLÉMA FELVETÉSE HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK KUTATÁSOK

PROBLÉMA FELVETÉSE STÁTUSZ VÉDELME HIERARCHIA

SZERVEZETEK CSALÁDOK VALLÁSI INTÉZMÉNYEK

SZOCIÁLIS PARTNEREK KÉPVISELŐ HATÓSÁGOK

KÖVETELMÉNYEK

KIMERÜLÉS A MUNKÁBAN

ELMÉLETEK VALÓSÁG

ALKALMAZOTTAK KÉPESÍTÉS

ELEMZÉSEK VÁLASZOK

87

9 — ELÉGEDETTSÉGI FOK FELADATOK BETARTÁSA 1. BETARTANI AZ ÁLTALÁNOS CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ OPERÁCIÓS CÉLOKAT 2. ELSAJÁTÍTANI A MÓDSZERTANI ESZKÖZÖKET 3. BETARTANI AZ ÚTVONAL TERVET, A KIINDULÓ ÉS AZ ÉRKEZÉSI PONTOKAT 4. TÁMASZKODNI A PARTNEREKRE - KÍSÉRŐKRE 5. AZONOSÍTANI — EGYÜTT DOLGOZNI AZ „IDEGENVEZETŐKKEL” 6. ELHELYEZNI A SAJÁT KULTURÁLIS ELEMEKET 7. BESZÁMOLNI, MEGJELÖLVE A KRITIKUS PONTOKAT 8. CÉLCSOPORTOK — SZEREPLŐK TALÁLKOZÁSA - MEGKÉRDEZÉSE BESZÁMOLNI Mit adtak át Mi adható át Egyebeket érintően Fehér Portói bor a Douro rakparton (Portugália) 88

PARTNEREK FRANCIAORSZÁG

Le Groupement d'Intérêt Public – Formation et Insertion Professionnelles de l'Académie de Grenoble (GIP FIPAG) 5 rue Roland Garros, 38320 Eybens - Franciaország Tel: 0033456524641 Fax: 0033456524650 www.ac-grenoble.fr Kapcsolattartó: Jean Noël PACHOUD (e-mail: [email protected]) Catherine CHABOUD (e-mail: [email protected])

Kezdeményezõ Általános kordinátor Az idõs korúak szakértõje

Le Greta Viva 5 37/39 rue Barthélémy de Laffemas Lycée technologique Jules Algoud, BP 26 26901 Valence cedex 9 - Franciaország Tel: 0033630886108 Fax: 0033475820304 www.greta-viva5.org Kapcsolattartó: Françoise DUTRUGE (e-mail: [email protected])

ROMÁNIA

MAGYARORSZÁG

PORTUGÁLIA

BULGÁRIA

L'Université "Alexandru Ioan Cuza" de Iasi Bulevardul Carol 1 nr. 11, 700506 Iasi - Románia Tel: 0040232201028 Fax: 0040232210660 www.uaic.ro Kapcsolattartó: Cristina NEAMTU (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje

L'Association PARTENER - le Groupement d'Initiative pour le Développement Local de Iaºi Str. Vasile Conta, nr. 42, 700106 Iasi - Románia Tel: 0040232217884 Fax: 0040232270502 www.asociatia-partener.ro Kapcsolattartó: Catalin ILASCU (e-mail: [email protected])

A serdülõkorúak szakértõje

Pécsi Tudományegyetem Szántó Kovács János u. 1/b., 7633 Pécs - Magyarország Tel: 003672501500 Fax: 003672251100 www.pte.hu Kapcsolattartó: Gizella CSERNE ADERMANN (e-mail: [email protected])

A gyermekkorúak szakértõje A serdülõ és idõskorúak szakértõje

La Casa Pia de Lisboa Av. Do Restelo no. 1, 1449-008 Lisboa - Portugália Tel: 00351213614000 Fax: 00351213614000 www.casapia.pt Kapcsolattartó: Pedro FIGUEIREDO (e-mail: [email protected]) Graça ANDRÉ (e-mail: graç[email protected]) Luisa FERREIRA (e-mail: [email protected])


L'Université de Sofia "St. Kliment d'Ohrid" boul. Shipchenski Prohod 69 A, 1574 Sofia - Bulgária Tel: 0035929706206 Fax: 0035928722321 www.fnpp.uni-sofia.bg Kapcsolattartó: Nelly PETROVA-DIMITROVA (e-mail: [email protected])


proInnovation Dr. Anne Rösgen Ziegelstr. 18, 66113 Saarbrücken - Németország Tel: 004968142541 Fax: 004968142541 www.proInnovation.de Kapcsolattartó: Dr. Anne ROSGEN (e-mail: [email protected])

Értékelõ

DÁNIA

Kofoeds Skole Nyrnberggade, 2300 Copenhagen - Dánia Tel: 004532680256 Fax: 004532956217 www.kofoedsskole.dk Kapcsolattartó: Ole MELDGAARD (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

SVÁJC

Fondation Internationale pour les Enfants du Monde FIEM 11, rue Jean-Charles AMAT, 1202 Genève - Svájc Tel: 0041227388870 Fax: 0041227388870 www.fiem.org Kapcsolattartó: Sonja HANACHI (e-mail: [email protected])

Társ-szakértõ

NÉMETORSZÁG

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.

SZAKMAI-KÉPZÉSI PROFILOK TRANSZFERE AZ ELHAGYOTTAKHOZ FÛZÕDÕ SEGÍTÕ KAPCSOLAT FEJLESZTÉSÉRE (GYERMEKEK, SERDÜLOK, IDOSEK)

Recommend Documents