SZAKÉRTÓIJELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről

SZAKÉRTÓIJELENTÉS

Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről

Megrendelő:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Készítette: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatási szakértő igazolás száma: SZ028260

2

SZAKÉRTÖIJELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Szakmai ellenőrzéséről

A szakmai ellenőrzés megrendelője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

A szakmai ellenőrzést végző: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatási szakértő, tanügy-igazgatási szakterület igazolás száma: SZ028260

A szakmai ellenőrzés célja: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. § (8) bekezdés c) pontja alapján az intézmény szakmai munkájának ellenőrzése a vizsgálati program alapján.

A szakmai ellenőrzés

időszaka:

Vizsgálati program szerint a 2008 - 2011.

időszakra

terjed ki

A vizsgálat módszere: Helyszíni vizsgálat, dokumentumok elemzése, szabályozások megvalósításának ellenőrzése, személyes egyeztetés az intézmény vezetésével, a munkaközösség vezetők egy körével.

A helyszíni vizsgálatban részt vett: Oroszvári István igazgató munkaközösség vezetők

3

A vizsgált dokumentumok:

során, a vizsgálati szempontokhoz kapcsolódóan a szakértő az alábbi dokumentumokat kapta meg az eredetivel megegyező elektronikus formájában:

Az

ellenőrzés

• • • • • • •

Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Munkatervek (intézményi és szakmai munkaközösségi) Beszámolók • Az intézményre adatbázis, illtetve dokumentumok

Valamennyi alap dokumentum a fenntartó Megyei Jogú Város jóváhagyott.

Közgyűlése

által

A vizsgálat jogszabályi háttere:

Törvények:

• • • • • • •

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Rendeletek:

• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet • a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1999. (XII.22.) Korm. rendelet138/1992. évi kormányrendelet

4

• a 138/1992. évi Korm. Rendelet

Egyéb dokumentumok: • a vizsgált időszakban hatályos Országos Képzési Jegyzék • az intézmény alap dokumentumai • a pedagógusok végzettségre,szakképzettségre vonatkozó adatai

I.

BEVEZETŐ

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012.évben szakmai ellenőrzést rendelt el 6 nevelési-oktatási intézményben, így a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola esetében is. A fenntartó i szándéknak megfelelően a szakmai vizsgálat két irányú: > egyrészt átfogó szakmai elemzést ad a vizsgálati program alapján az intézmény elmúlt három éves tevékenységéről,

> másrészt elemzi a vizsgált időszakban történt szervezeti és szakmai változásokat, annak hatásait jövőre nézve.

A szakmai vizsgálat a fenntartó által meghatározott vizsgálati program szerint valósult meg, az alábbi területeken:

ellenőrzési

A pedagógiai program végrehajtása.

Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának elemzése.

Humán erőforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének

ellenőrzése, értékelése.

Munkatervek és beszámolók elemzése.

Az intézményben a nevelő-oktató munka eredményességének

elemzése az elmúlt 3 tanévben.

A munkaközösségek és más formálisan is létrehozott teamek

tevékenységének elemzése.

5

II.

HELYZETELEMZÉS

A)

A vizsgált intézmény rövid bemutatása, általános jellemzői:

A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 1990-ben kezdte meg működését, 1996-tól vette fel nevét. Nyíregyháza és vonzáskörzet általános iskoláiból kerülnek ki az iskola tanulói. 2011. december 15- kelt Alapító okirata szerint kötelező beiskolázásra kijelölt intézmény. Az intézmény a Nyírvidék TISZK partnerintézménye. Szakiskola feladata hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek gyermekeinek a képzése, szakmai kompetenciájának fejlesztése. Beiskolázása a 2009/2010. tanévtől létszám folyamatosan emelkedik.

kezdődően

stabilizálódott, a tanulói

A vizsgált időszakban az intézmény tanulólétszámának alakulása:

Tanulók száma Tanuló csoportok száma

2008/09 348 fő 17

2009/10 292 fő 16

2010/11 303 fő 16

A vizsgált időszakban az intézmény képzési szerkezete az alábbi volt: ~

szakmacsoportos alapozó képzés - keres kedelem-marketing, üzletei adminisztráció szakmacsoport - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - építészet szakmacsoport ~ alternatív szakképzés

- felzárkóztató oktatás

- kőműves

- bolti eladó

- szociális gondozó

6

Évfolyamok száma: Nappali tagozaton: - szakiskola - felzárkóztató oktatás - általános iskola (5-8 évfolyam)

2+2; 2+3; 1-3 évfolyam 1 évfolyam 4 évfolyam

Az iskola feladatai: • Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás • Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás • Hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók általános iskolai és szakiskolai oktatása • Felzárkóztató oktatás szervezése • Felzárkóztató bázisiskola • Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás • Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás • Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás • Kötelező iskolázásra kijelölt iskola • Képzési profil szerinti szolgáltatás

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók: Tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011

SNI 4 9 12

HH

HHH

225 224 151

135 141 140

Az intézmény rendezett, kulturált környezetben működik, tárgyi feltételrendszere megfelel az intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírtaknak.

B)

A vizsgálati programban rögzített szakmai ellenőrzési területek elemzése, szakmai vélemény kialakítása, a vizsgálati program szempontsora alapján

Az iskola rendelkezik a jogszabályok által előírt valamennyi alapdokumentummal, melyek módosítása az aktualitásoknak megfelelően folyamatosan megtörtént.

7

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata egyértelmű szabályozást biztosít az intézmény teljes körű tevékenységére. Rögzíti a vezetői szinteket, intézményben működő szervezeteket és közösségeket, azok jogszabály biztosította jogköreit. Előírt formátummal és tartalommal rendelkezik. A Házirend a közoktatási törvény 40.§ (8-10) foglaltak figyelembe vételével készült. Az

1.

Esélyegyenlőségi

terv az esélyegyenlőségi törvényre épül.

A pedagógiai programnak megfelelő intézményi

működés

vizsgálata:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja rendelkezik arról, hogy a közoktatási intézmény pedagógiai programjának milyen kötelező elemei vannak. A nevelési terv szabályozza a tanulói összetételnek megfelelő nevelési elveket, folyamatokat. Az iskola nevelési programja A helyi tanterv a központi kerettanterv elvárásaira kell épüljön. A szakmai program a közoktatási törvény 48.§ (1) bek. c) pontja szerint készül a szakképző évfolyamok helyi tanterveként Az intézmény pedagógiai programja 2011. májustól van érvényben. A nevelési terv (program) a közoktatási törvény 48.§ (1) a) pontjában előírt valamennyi nevelési területet szabályozza. Kiemelt figyelmet kapott a személyiség és közösségfejlesztés feladatain belül a szocializációs folyamat , megfelelő életmódra nevelés segítése. A vizsgált munkaközösségi tervekben, intézményi munkatervben egyaránt megfogalmazódnak a fenti elvek. A helyi tanterv: a közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tesz eleget a dokumentum. A kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX.2l.) kormo rendelet által elvártak teljesülnek, mert az intézmény mely akkreditált tanterv családot alkalmazz a közismereti illetve szakmai tárgyak területén. Szakiskolai kerettantervet tekinti a helyi tanterv alapjának. Szakmai program részletesen szabályozza egyes szakmák éves órahálóját, követelményrendszerét, szakmai tartaImát a közoktatási törvény 48. § (1) bek. e) pontja alapján.

8

Az adott tanévek órakeretei megfelelnek a jogszabályban foglaltaknak.

2. Az intézmény minőségirányítási programjának elemzése: Az intézmény rendelkezik a fenntartó által jóváhagyott Intézményi Minőségirányítási Programmal (továbbiakban: IMIP). A dokumentum tartalma és szerkezete megfelelt a közoktatási törvény 40. § (11) bekezdésében megfogalmazott elvárásoknak. Az intézményben betöltött helye, szerepe is a fenti joghelynek megfelelően akkor valósulhatna meg maradéktalanul, ha az intézmény biztosítja az alapdokumentumok közötti összhangot, az egységes követelményrendszert. Az önértékelés folyamata szabályozott, a mérési eredmények visszacsatolása az egyes munkaközösségekhez megvalósult. A mérési csoport munkaterve összhangban volt a munkaközösségekével. Az iskola éves munkatervében megjelenik az aktuális tanév feladatrendszere. Az önértékelés folyamata szabályozott, évenkénti értékelést végeznek. Megállapítható, hogy a mérés-értékelés-ellenörzés folyamata működik az iskolában.

3. Humán erőforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének értékelése: Az intézmény szakos ellátottsága teljes körű volt, a pedagógusok meghatározó része sok éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az adatok alapján megállapítható, hogy a tanárok végzettsége szakképzettsége megfelel a közoktatási törvény l6.§-ában meghatározottaknak. Az intézmény rendelkezik pedagógus továbbképzési tervvel. A 2008/2009. tanévben a TÁMOP projektnek köszönhetően a pedagógusok 90%-a vett részt továbbképzéseken, másoddiplomás képzésen 26%.

4. Munkatervek és beszámolók elemzése: A vizsgált időszak elemzéséhez konkrét segítséget nyújtott, hogy az

intézményben rendelkezésre állt valamennyi vizsgált tanév munkaterve,

félévi és év végi nevelőtestületi beszámolói.

A megállapításokat a szakértő e témakör elemzésénél összevontan

fogalmazza meg az elmúlt három év és a jelenlegi iskolai tapasztalatok

alapján, mivel a dokumentáció rendszere folyamatos és azonos.

9

A fentiek alapján megállapítható, hogy: • az aktuális tanév munkaterv e mindig összhangban van az intézmény alapdokumentumaival. • meghatározó az aktuális tanév rendje és a törvényi változások figyelembe vétele, • az iskolahasználók teljes körének átlátható feladatrendszert , reszortfelelősök biztosítanak, a munkaközösségek es munkaprogramjával együtt, • a feladatok időarányos végrehajtásának ellenőrzése biztosított, • az év végi beszámolók átfogóak, a két iskolában ugyan eltérő szerkezetű és tartalmú, de mindkettő részletes betekintést nyújt az adott tanév nevelési-oktatási eredményéről. Megállapítható, hogy a munkatervek összhangban vannak az adott tanév aktuális feladatrendszerével. Átfogó tervező munkát mutatnak, konkrét feladat és felelősi rendszerrel. A beszámolók átfogó elemzéseket tartalmaznak, konkrét és célirányos helyzetelemzést biztosítva ..

5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése az elmúlt három tanévben: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése

az elmúlt három tanében.

A vizsgált időszakban a legfontosabb eredményességi mutatók az alábbiak

voltak:

országos kompetenciamérés,

a tanulók tanulmányi eredményei,

a lemorzsolódás mértéke,

szakmunkás vizsgák eredményei

az IMIP-re épülő, adott tanévre vonatkozó mérések.

Kötelező iskolai mérések ( diagnosztikus, formatív, szummatív)

Az országos kompetenciamérés mutatószámait elemezve megállapítható, hogy a vizsgált időszak minden évében az iskolai átlageredmények matematikából és szövegértésből nem haladja meg szakiskolai és az országos átlagot. A mérési eredményeket minden évben elemzik, és az alapkompetenciák fejlesztésének további feladatit ez alapján határozzák meg. A fentiek ellenére

10

A tanulók tanulmányi eredményei közepesek, a bukások , valamint a mulasztás miatt évismétlők száma magas, bár folyamatosan csökken, de még így is 50% körüli. Az iskola tanulólétszámához viszonyítva is magas a lemorzsolódó tanulók száma.

6.

A munkaközösségek, teamek tevékenységének elemzése:

Az intézményben működő munkaközösségek felsorolását és azok munkáját az SZMSZ szabályozza. A szakmai munkaközösségek a vizsgált időszakban jelentős szerepet vállaltak az iskola szakmai munkájának fejlesztésében. Munkájukat éves munkaterv szerint végezték és végzik, Beszámolójuk része volt az éves évértékelésnek. Öt munkaközösség működik az intézményben, melyekben helyet kapnak a tanulás módszertannal, személyiség fejlesztéssel foglalkozó pedagógusok mellett a pszichológus, szociálpedagógus is.

C)

A szakmai vizsgálat összegzése:

A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola tante stül ete mint pedagógiailag, mint emberileg nehéz feladatot vállaló közösség. Tanulóik zöme hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő és szociális hátrány okkal terhelt családokból származik. Ezeknek megfelelően alakította ki az intézmény szakmai feladatait és ennek felelnek meg az intézményi dokumentációkban foglaltak, így a szakiskola pedagógusai komplex programot valósítanak meg a mindennapi oktató-nevelő munkájuk során. Ezzel is esélyt teremtve a felzárkóztatásra a halmozottan hátrányos diákjaik számára.

Nyíregyháza, 2012. május 25.

\

I

~~~~-C)--

L~ng

Erzsébet közoKtatási szakértő

'10 )
l ~S:L:f-~ 2012 MÁJ. 29

Bencs Lá z16 Szakiskola és ÁJtalános IskoJa yír gyháza. Tiszavas ári ..... t 12. Telet: n/Fax: 06 (42) 420-154, 06 (42) 420-157 htlp:/IW\.....w.bcncsl · nyh.sulinet.hu 4400

,......,

NviREGYHAlA MEGYEI JOGÚ VÁROS

POLGÁRMESTER1 HIVATAL

IX. Oktatási . Kulturalis és Sport Osztaly

.

Et1:.:él~ ""6"" " :J..201Z .. 1ú.N...nl

' ~la!ós:"c:: :~.~ .....:-::-:.... .. I,'ellékl"I. .......... ... .. ........... .db EIi;'I rr. ~ ' J -';"i-"r;.~ ...\ ... E·"e ...... , ......(f ... .,.- ...

= ' :1' ..«~.~

K,"' jS! 3'r.a

IGAZGATÓI

SZAKJJAIÖNÉRTÉKELÉS

(2008-2011.

időszak)

Nyíregyháza, 2012. május 21 .

~-~~-

...

..

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS

BENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Tartalomjegyzék

Az intézmény helye, szerepe a környezetében, az iskola keresettsége ............................... 3

2

3

1.1

Létszámváltozás alakulása ........................................................................................... 3

1.2

Iskolaválasztási tendenciák.......................................................................................... 3

1.3

A partnerek elégedettsége ............................................................................................ 4

1,4

Társadalmi és szakmai elismertség .............................................................................. 4

Képzési és tanulói teljesítmények értékelése ...................................................................... 5

2.1

Tanulmányi eredmények ............................................................................................. 5

2.2

Tehetséggondozás területei és eredményei.. ................................................................ 5

2.3

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása .................................................. 7

2,4

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések ....................................................... 8

2.5

Országos mérések eredményei .................................................................................. 10

A nevelőtestület munkájának értékelése ........................................................................... II

3.1

A nevelés és oktatás, mint szolgáltatás egységes arculata és minősége az iskolábanil

3.2

A mérési eredmények visszacsatolása a pedagógiai folyamatba ............................... 12

3.3 A pedagógus át- és továbbképzés megfelelése a pedagógiai programban

megfogalmazott tartalmi célkitűzéseknek ............................................................................ 13

4

Az iskola működésének fejlesztése ................................................................................... 14

4.1 A minőségfejlesztő tevékenység érvényesülése (az intézményműködés folyamatában

és szabályozottságában, a nevelő-oktató munkában) ........................................................... 14

4.2 Innovációk, program és tantervfejlesztés a helyi pedagógiai-szakmai alkotómunka

területén ................................................................................................................................ 14

5

Intézmény marketing, külső kapcsolatok.......................................................................... 15

5.1

6

7

Kapcsolatok a partnerekkel ....................................................................................... 15

A tárgyi feltételek bemutatása .......................................................................................... 16

6.1

Az épület állapota, tanterem ellátottság, eszközellátottság ....................................... 16

6.2

A gyakorlóhelyek kihasználtsága .............................................................................. 18

Melléklet ........................................................................................................................... 19

2

IGAZGATÓIŰNERTEKELES

BENCS LÁSZLÓ SZAKTSKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

1 Az intézmény helye, szerepe a környezetében, az iskola keresettsége 1.1

Létszámváltozás alakulása Az intézmény tanulólétszáma a 2008/2009. tanévben 348 fó volt 17 tanulócsoportban. A következő tanévben csökkent az intézményi tanulólétszám, mivel a tanulócsoportok száma 17-ről 16-ra csökkent. A 2009/20 l O-es tanévtől kezdődően már stabilizálódott a tanulólétszám, és folyamatos emelkedés figyelhető meg. Az szakképzési változások és a csökkenő demográfiai létszámadatok erősen befolyásol ják az intézményi létszámot. A folyamatos változások ellenére is sikerült az átlaglét számok tekintetében megőrizni a stabilitást. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az átlaglétszámot negatívan befolyásolják a hagyományos kétéves és az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató osztályok létszámai, ugyanis az osztályalakításnál két főnek számítanak. További problémát jelent ugyanakkor, hogy a magasabb évfo lyamokon folyamatos tanulólétszám csökkenés figyelhető meg, melynek okai a tanköte lezettség teljesítése utáni kimaradás, a lemorzsolódás, a megélhetési problémák miatti előrehozott munkavállalás, a szorgalom és kitartás hiány, valamint az irreális életcélok meghatározása, a deviáns magatartás. Összességében azonban az elmúlt időszak mutatószámait figyelembe véve nem követ kezett be jelentős változás a tanulócsoportok és tanulólétszámok tanévenkénti összeha sonlitásában, az átlaglétszámok stabil állandóságot mutatnak:. (l.sz.-2.sz. táblázat)

1.2

Iskolaválasztási tendenciák Az alapító okiratunk alapján szakiskolánk kötelező beiskolázású intézmény, amely je lentős mértékben meghatározza a beiskolázási feladatainkat az általános felvételi eljárás során. A jegyzői határozattal iskolánkba irányított tanköteles koru tanulók számára ta nu1ócsoportonként és szakmánként biztosítjuk a felvehető osztálylétszám 15%-át. A kedvezőtlen demográfiai statisztikai adatok a középfokon is éreztetik hatásukat, ezért olyan diákok is felvételt nyernek első körben más környező iskolákban, akiket korábban elutasított a megjelölt intézmény. Így jelentős mértékben lecsökkent a jegyzőis határo zattal iskolánkba utasított diákok száma, a korábbi 30-40 főről 1-2 főre. A beiskolázási mutatószámokat vizsgálva megállapítható, hogy az intézmény színes képzési kínálata ellenére sem növekedett az intézménybe jelentkezők száma. Ugyanak kor, ha figyelembe vesszük a csökkenő demográfiai mutatószámokat, akkor ez is jelen tős eredménynek számít a beiskolázási mutatószámokat elemezve. Megállapítható hogy mind a jelentkezők száma, mind a jelentkezési arányszám rendkívüli állandóságot mu tat, szinte hajszálra megegyeznek a jelentkezési mutatószámok a vizsgált évek összeha sonIításában. A jelentkezési arányszám 1,9 és 2,1 között oszlik meg. (3.sz. táblázat) A csökkenő demográfiai adatok tükrében ezek a mutatószámok is azt bizonyítják, hogy az iskola képzési kínálata megfelel a partneri igényeknek, szülői és tanulói elvárások nak. Szak:iskolánk Nyíregyháza városában betöltött szerepének megerősítése és az intézmé nyünk népszerűsítése érdekében intézménynépszerusítő marketing tevékenységet foly tatunk. Felkeressük az általános iskolák végzős diákjait és osztályfónökí órák keretében bemutatjuk szak:iskolánkat, képzési programj ainkat, továbbá rendszeres résztvevői és

3

IGAZGATÓIONÉRTÉKELÉS


két alkalommal házigazdái voltunk a Megyei Munkaügyi Központ szervezésében meg

rendezésre kerülő pályaválasztási kiállításnak.

Az intézmény versenyképességének megőrzése érdekében nyíltnapot szervezünk, és fo

lyamatosan az iskolahasználók igényeihez igazítjuk a képzési kínálatunkat is.

1.3

A partnerek elégedettsége Az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott minőségelvű célok megvalósítása szempontjából meghatározó a partnerek és iskolahasználók elvárásaihoz való alkalmazkodás. A közvetlen és közvetett partnerek elégedettségének mérése a sza bályozó dokumentumok és az Intézményi Minőségirányítási Modell útmutatásai alapján került feldolgozásra.

1.4

Társadalmi és szakmai elismertség Szakiskolánk olyan speciális képzési igényeket kielégítő intézmény, amely a város ok tatásszerkezetében egyre meghatározóbb szerepet tölt be. Szakiskolánk feladata a hátrá nyos és a halmozottan hátrányos társadalmi rétegek gyermekeinek a képzése, szakmai kompetenciáinak fejlesztése. Ez a feladat többletterheléssel és elkötelezett oktató nevelő munkával jár, ennek elismeréseként Nyíregyháza város önkormányzata segített megoldani az intézmény évek óta fennálló infrastrukturális problémáit egy Uniós támo gatás keretében. Ennek eredményeként iskolánk új telephelyre költözhetett, biztosítva ezzel a 21. századi infrastrukturális feltételeket. Azt gondolom, hogy az intézmény társadalmi és szakmai megítélését is bizonyítja az a tény, hogy a fenntartó önkormányzat partneri együttműködés keretében támogatja és biztosítja az intézmény oktató-nevelő munkájának célkitűzését. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk, hogy az iskola megítélése negatív. Ez a tény gyakran nélkülözi a valóság alapot, mely rosszindulatú beidegződések és negatív sztereotípiák eredménye, ezzel hát rányos helyzetbe hozva szakiskolánkat a beiskolázáskor és a felvételi eljárás során. Ezeket a negatív előítéleteket igyekszik az intézményünk a szakmai munkájával ellen súlyozni, ezzel is öregbítve az intézmény szakmai rumevét. Az iskola 22 éves történetének egyik legjelentősebb változása a Térségi Integrált Szak képző Központhoz való csatlakozás, amely 19 szakképző intézménnyel együtt, közös konzorciumi partneri kapcsolatot tesz lehetővé. Az együttműködés eredménye a csúcs technológiával felszereit, európai színvonalú szakképzés megvalósításával a gyakorlati képzés megteremtése. Szakiskolánk gyorsan fejlődő, a 21. század változó oktatás tartalmi követelményeihez és az iskolahasználók igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az innovatív fejlesztéseket megvalósító, együttműködésre törekvő intézmény.

4



2 2.1

Képzési és tanulói teljesítmények értékelése Tanulmányi eredmények A tanulmányi eredmények értékelése szempontjából figyelembe kell venni szakiskolánk tanulói összetételét, a programban résztvevők előképzettségét, diákjaink szociokulturá lis hátteret, a tantervi követelményeket, az oktatási forma jellegét és a megvalósítandó célokat. A statisztikai adatok feldolgozásakor megállapítható, hogy az intézmény tanulmányi eredményeinek átlaga egy év kivételével állandó a vizsgált tanéveket összehasonlítva. Ez intézményi szinten jó közepes eredménynek felel meg, mely se nem romlott, se nem javult az előző évekhez képest. Ez azt bizonyítja, hogy a képzésben résztvevő diákok tanulmányi kötelezettségük teljesítésével el tudják sajátítani a tantervi követelményeket. Ajavítóvizsgára utasított tanulók száma nem jelentős, mindössze az intézményi összlét szám 3%-a, ugyanakkor némi emelkedés figyelhető meg, mely a törvényi változással is összefüggésben van (valamennyi tantárgybóllehetjavítóvizsgát tenni). Ugyanakkor a legnagyobb problémát továbbra is a mulasztás miatt évismétlésre kötele zettek magas száma jelenti szakiskolánk számára. Ez három év viszonylatában a tanulók 20 %-t jelenti. A legfőbb problémát a képzési időből történő kimaradás jelenti, ami mi att nem tudják elsajátítani és bepótolni a tantervi követelményeket. Az osztályozó vizsgára utasított tanulók száma is a duplájára emelkedett a 2008/2009. tanévhez viszonyítva. A pedagógusok beszámolói alapján megállapítható, hogy ok okozati összefüggés figyelhető meg a magas számú mulasztás, az osztályozó vizsgázók és a bukott tanulók száma között. Fokozott veszélyt jelent a szakképző évfolyamokon a gyakorlati mulasztások száma, mivel szűkebb mozgásteret enged a tanulói hiányzások tekintetében. A mulasztások miatt nem képesek pótolni a tantervi követelményeket, vagy pedig a törvényben meghatározott hiányzáson felül egy vagy több tantárgyból osz tályozóvizsgát kötelesek tenni. A tanulói kudarc és sikertelenség okaként megjelenik az alulmotiváltság, a negatív énkép, a tanulási nehézségek és az alapkészségek hiánya. Ha intézményi szinten sikerülne csökkenteni az igazolt és igazolatlan mulasztások számát, akkor ezek a tanulók sikeresebben teljesftenék a tantervi követelményeket. A szakképzési évfolyamokon a legfontosabb mutatószám az adott szakmában a szak képzettséget szerzett diákok száma. A szakmunkásvizsgát megkezdő tanulók száma fo lyamatosan csökken, melynek oka a lemorzsolódás. A 2+3 éves képzésidejű szakmák esetében még hatványozottabban érvényesül ez a negatív tendencia. Ugyanakkor sikerként könyvelhetjük el, hogya szakmunkásvizsgára jelentkezett öt ta nuló kivételével valamennyien sikeresen teljesítették a szakmai kritériumokat három tanév összevetésében. (5. sz. táblázat)

2.2

Tehetséggondozás területei és eredményei Az oktató-nevelő munka és a felzárkóztatásban végzett feladatok folyamatos teljesítése mellett szakiskolánkban lehetőségekhez mérten igen jelentős kulturális és sporttevé kenység folyik. A tanulók szabadidejének hasmos eltöltésében kiemelkedő szerepe van a diákönkormányzatnak és a tanórán kívüli szakmai tevékenységnek. E két területen te vékenykedő pedagógusok szervező munkájának eredményeként több sikeres kezdemé nyezés és rendezvény színhelye volt iskolánk.

5

IGAZGATÓIŰNÉRTÉKELÉS


• A hagyományoknak megfelelően megszervezzük vagy részt veszünk iskolai, vá rosi és régiós versenyeken, rendezvényeken. Diákjaink minden évben összemé rik tehetségüket és tudásukat az iskolai Ki? Mit? Tud? versenyein, és a Nyír Diák tehetséggondozó rendezvénysorozat erőpróbáin. A felkészítő tanárok lelki ismeretes munkájának és a részt vevő tanulók szorgalmának köszönhetően min den évben szép sikereket érnek el diákjaink. Évről-évre ezt bizonyítja a különdí jak és helyezettek száma a szólóének, humor és tánc kategóriában. A 20 ll-es évben az intézményünk nyerte el a vándorserleget, melyben a legtöbb verseny zőt indító és a legjobban szereplő intézményt díjazták. Ez a verseny lehetőséget teremt a fiatalok kulturális hagyományápolására, a művészeti tehetségük kibon takoztatására, valamint az identitásuk bemutatására is. • A megyei cigány összművészeti fesztiválon 2010-ben és 201 l-ben is fődijas lett szakiskolánk, melynek eredményeként versmondásban és tánckategóriában első helyezést értek el diákjaink. • Iskolánk kiemelten fontosnak tartja a kulturális hagyományápolás mellett a tan tárgyi és szakmai tehetséggondozást is. Ennek érdekében a közismereti és szak mai tantárgyakból házi versenyeket szervezünk, melynek győztese i képviselik iskolánkat a városi-, megyei-, regionális vagy országos versenyeken. A 2010/1 l-es tanévben szakiskolánkban került megrendezésre mind a regioná lis, mind az országos szakiskolai közismereti verseny. A tárgyi feltételrendszer ugrásszerű javulásával egyre több lehetőség nyílik a szakmai versenyeken való eredményes szereplésre. Az elmúlt három évben egy re többször képviseltette magát intézményünk -főleg a vendéglátás terűletén városi és regionális szakmai versenyeken, ahol komoly helyezéseket is elértek diákjaink. • A rendszeres mozgásra vágyó tanulók igényeinek kielégítésében jelentős szere pe van a sportszakköröknek. Tanítványaink részére folyamatosan biztosított az úszás, a kondicionálás, az asztalitenisz és a labdarúgás lehetősége. • Az önkifejlődés színterei szakiskolánkban a szakköri, énekkari és kulturális fog lalkozások. • Minden évben megrendezésre kerül az iskola névadója tiszteletére szervezett Bencs László emléknap. A rendezvény lehetőséget biztosít a tanulmányi mun kában, énekben, táncban, sportban tehetséges tanulók bemutatkozására, versen gésére. Összességében elmondható, hogy szakiskolánk fiataljai számára nagyon fontos lehető

ség a tehetséggondozás, mivel az életkörűlményeikből adódó hátrányok mellett így tud

nak pozitív értelemben kitűnni az átlagból, ezek a sikerek adnak nekik erőt a mindenna

pi problémák leküzdéséhez. Ehhez szakiskolánk igyekszik minden feltételt megterem

teni, ugyanakkor az intézményi időkeretből egyre kevesebb lehetőség jut a tanórán ki

vüli foglalkozások támogatására.

Úgy gondolom, hogy lehetőségeinkhez képest minden olyan bemutatkozási és verseny

zési lehetőséget megragadunk, amellyel közvetett módon bizonyítani tudjuk, hogy tanu

lóink is képesek egyéni képességeik, tudásuk bemutatására.

A 9. sz. táblázatban feltüntetett eredmények is bizonyítják, hogy mennyire fontos isko

lánkban a szakmai munka mellett a nevelés értékteremtő ereje, melynek segítségével

megvalósulhat az esélyegyenlőség, az európai értékrend kialakítása és a diákjaink társa

dalomba való beilleszkedésének elősegítése.

6



2.3

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása Tanulóinknak, akiknek testi fejlődése korának megfelelő, mégis bizonyos területeken két, vagy több éves késésben van, speciális tanulási nehézségekkel kell megküzdenie. Problémáik vannak az olvasással, írással és a beszédfejlődéssel (dyslexia), a számolás sal (dyscalculia), vagy a koncentrálással. A leggyakoribb problémák egy dyslexiás tanulónál, hogy lassan, vonakodva és nehezen olvas, de érti az olvasottak értelmét. Ezek a tanulók elveszitik az írás képességét, ha a hang és a jel nem egyezik. A beszéd és az Írás szabályait nem alkalmazzák automatiku san. A beszédfejlődés csak fáradságosan halad (pl. rossz szóképzés, körülírások alkal mazása, problémák a hosszabb mondatok összeállításában). A számolási nehézségekkel küzdő diákok számára egyszerűbb, ha a számolást kis történetekbe építve tanulják. A koncentrációs nehézségeknél gyakran hiányzik a munkaképesség, azaz nem tudják hogyan kezdjenek el egy munkát, nem dolgoznak tökéletesen és nem tudják ellenőrizni az eredményt. Ezeket a dekoncentrált szakiskolásokat könnyen el lehet terelni, ki lehet zökkentem, mert igen érzékenyek a külső benyomásokra. Impulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni és sokáig magukkal foglalkozni- ezzel szemben mások a saját álomvilágukba menekülnek. A tanulási problémák felszámolása és segítése érdekében az alábbi fejlesztéseket való sítjuk meg: Oktatási stratégiánk kiemeit fejlesztési területe a felzárkóztatás és a differenciált képes ségfejlesztés. Ezért a tanév első napjaiban felmérjük a 9. évfolyamon tanulóink alapké pességeit és készségeit magyar nyelvből és matematikából, majd az igények és a szük ségletek szerint homogén csoportokban megkezdődik az írás - helyesírás, olvasás szövegértés és matematikai felzárkóztatás illetve a szakértői vizsgálatok. A felmérésben segítségünkre van a TISZK, mint közösségi szolgáltató, akik kérdőívekkel és szakember (gyógypedagógus) közreműködésével segíti munkánkat. A szakértői véleménnyel ren delkező SNI-s tanulókkal gyógypedagógus foglalkozik a törvényben meghatározott óra számban. A programszervező pedagógusok a rendelkezésükre álló időkeretet figyelembe véve személyre szabott fejlesztési programot készítenek. Felzárkóztató foglakozásokat szer vezünk magyarból és matematikából. A megvalósítást segítené a tanulók rendszeres fel zárkóztató foglalkozáson való megjelenése, amely azonban a kitartó pedagógiai és ve zetői ösztönzés ellenére is nehezen valósul meg. A gyengén teljesítő tanulók tanulási kudarca mögött gyakran a mulasztott napok magas száma, a passzív tanulói hozzáállás, az elégtelen tanulási stratégia, valamint a családi, szülői kontroll hiánya húzódik. A sikertelenségnek azonban még számos oka lehet (fi gyelemzavar, az anyanyelvi fejlettség hiánya, sokszor lelki eredetű okok, beszédfejlődé si rendellenesség, esetleges sérülések, betegségek). Pedagógusaink lelkiismeretes oktató munkája, empatikus, elfogadói légkörű hozzáállása segíti a gyenge tanulmányi eredmény megváltoztatását, a kudarcok leküzdését. Örvendetes tény, hogy pedagógusaink az egyenletesebb tanulói teljesítmények elérése érdekében a felzárkóztató osztályban kipróbált és bevált pedagógiai módszereket a normál szakiskolai osztályokban is beépítették a mindennapi oktató munkájukba. Egyre inkább háttérbe szorult a frontális foglalkoztatási forma, melyet felváltott a differenciált képességfejlesztés, a kiscsoportos, egyénre szabott foglalkoztatási forma valamint a ko operatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása.

7


BENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLT ALÁNOS ISKOLA

heterogén csoport-összetétel ű, különböző alapkészségekkel ren

delkező tanulók oktatása, képzése e munkafonnák, pedagógiai módszerek segitségével

a leghatékonyabb.

Az önkonnányzat támogatásának köszönhetően a diákok terápiás fejlesztésébe fél állás

ban foglalkoztatott pszichológus szakember is bekapcsolódott, aki a nevelőtestület

munkáját segíti a diákok magatartászavarainak kezelésében. Iskolánk a felzárkóztatás területén kiemelkedő szerepet tölt be, és fontos feladatot lát el évek óta. Ennek egyik jelentős területe a felzárkóztató oktatás. Az itt alkalmazott pro jektoktatás során a diákok 2-4 hetes időtartamra kidolgozott feladatsorokat, projekteket valósítanak meg, alternatív oktatási módszerek segítségével. A differenciált képességfej lesztés is nagy hangsúlyt kap a mindennapi oktatás-nevelés folyamatában. Főként páros és csoportmunkát alkalmaznak a pedagógusok, mert így a tanulási nehézséggel és önbi zalomhiánnyal küzdő tanulók is bátrabban, szívesebben fogtak munkához. A tanári se gítségben, a feladatok mennyiségében és minőségében jelent meg a differenciálás a személyre szabott kérdések mellett. Mivel eltérő tudásszinttel rendelkeznek tanulóink, így az is sokszor előfordult, hogy egy-egy feladat elvégzésekor egymástól is tanulhat tak. Az

2.4

eltérő képességű,

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések Szakiskolánk a Pedagógiai Programjában és az esélyegyenlőségi tervében foglaltak sze rint biztosítja diákjai számára intézményi esélyegyenlőséget. Az intézkedési terv alap vető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hoz záférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden te vékenysége során: • abeiratkozásnál, felvételinél • tanításban, ismeretközvetítésben • a tanulók egyéni fejlesztésében • az értékelés gyakorlatában • tanulói előmenetelben • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében • apályaorientációban • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel. Ez kiemelt feladata szakiskolánknak, mivel diákjaink túlnyomó többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanuló. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • az egészségügyi szűrővizsgálatok,

8



• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyennekjóléti szolgálatokról, • szolgáltatásokróL A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítrnényeinek, eszközei nek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • az iskolai gyennek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése érdekében megtett intéz kedéseink: • Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során fel kell is merni, és fel kell támi a tanulók problémáit, meg kell keresni a problé mák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyennekjóléti szolgálat szakembereinek. Ennek érdekében minden tanév elején felmérjük tanulóink szociokultu rális hátterét az objektív-relatív deprivációs lap segítségével, valamint neveltségi szintet mérünk a problémák feltárásához. Az osztályfőnökök minden belépő osztály esetében családlátogatáson vesznek részt a szo ciálpedagógusokkal közösen, és az így kapott infonnációkat felhasznál ják munkájuk során. • A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése. • A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása. • A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyennekjólé ti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyo sabbá válásukat.

További intézkedések és külső segítők bevonása a prevenciós feladataink végrehajtá sához: • Véradás; • Talentum Alapítvány heti egy alkalommal jelen volt iskolánkban; • Adalante Alapítvány és az Igazságügyi Hivatal prevenciós foglalkozá sai; • A-HA program keretében szülész-nőgyógyász tartott előadást; • "Egy nap" CÍmű drog prevenciós film megtekintése és megbeszélése a Gyennekjóléti Szolgálat munkatársaival; • Utcai szociális munkás jelen volt minden szerdán második félévben; • Kontraszt kiállításon részt vettek a 9., 10., és a ll. évfolyam osztályai; • NYÍRKEF városi drogügyi koordinátori hálózatában részvétel; • "Szomszédok"- Zrínyis és Bencses diákok közös programja; • "Fuss az egészségedért" NYÍRKEF városi rendezvénye; • Együttműködési megállapodást kötöttünk az új CKÖ vezetővel;

9



• Dr Zacher Gábor előadásán is részt vettünk: több tanulóval(városi ren dezvény); • "MARADJ AZ ISKOLÁBAN" elnevezésű projektben való részvétel: 20 magyar és román iskolából 40 pedagógus dolgozik azon, hogy elké szüljön egy módszertani kézikönyv, amely a lemorzsolódó fiatalokkal való munkát teszi majd eredményesebbé. Ezen túl pályázati forrásokat is felhasználunk az eredményesebb és hatékonyabb mun kavégzés érdekében. Sikeresen részt vettünk: a drogpályázatbarI, az útravaló ösztöndíj programbarI, az Integrált Képesség-kibontakoztató ProgrambarI, valamint a Leonardo mobilitási pályázatbarI.

2.5

Országos mérések eredményei Az országos kompetenciamérés keretében minden tanévben felmérik a 10. évfolyamon tanuló diákjaink matematikai-logikai és olvasási-szövegértés i képességeit, kompeten ciáit. Az elkészült szakértői vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét vizsgálati területen az országos és a szakiskolai átlag alatt teljesítettek tanulóink. (6. sz. táblázat) A mélyebb és átfogóbb elemzések után az is megállapítható, hogy az intézmé nyi tanulói teljesítmények folyamatosarI javulnak, kisebb visszaesés 201 l-ben követke zett be. Az intézmény szempontjából nagyon fontos lenne a családi háttérindex mérése és vizsgálata, mivel ez alapján tudnák kimutatni a hozzáadott pedagógusértéket. A kompetenciamérésben való eredményes szereplés érdekében az intézményünk külső szakértői segítséget kapott, melynek eredményeként megfelelő stratégiát és intézkedési tervet alakítottunk: ki, illetve létrehoztunk: egy időszakosarI működő mérés-értékelés munkacsoportot is. Az elemzések és következtetések levonása után a gyengébb mérési eredmények okai a következők:

• elégtelen tanulási stratégia tanulóinknál; • alacsony motiváltság; • hiányos tantárgyi alapok; • sajátos nevelési igényű tanulóknál jelentkező részképesség zavar; • gyenge monotonitástfuő képesség, feladattudat; • rossz tanulói attitűd. A kapott eredményeket intézményi keretek között feldolgozta és értékelte a nevelőtestü let, amelyek alapján a következő megállapítások születtek: • A gyengébb eredmények megváltoztatása érdekében az alapkészségek fejleszté se mellett, előtérbe kell helyezni a kompetenciaalapú feladatok gyakoroltatását, a méréshez igazodó típusfeladatok beépítésével a tanórai foglakozások tananya gába; • A felzárkóztató foglalkozásokon való tanuló i részvételi arány fokozása; • Egyéni fejlesztési terv készítése; • Képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer elkészítése.

10



3 3.1

A nevelőtestület munkájának értékelése A nevelés és oktatás, mint szolgáltatás egységes arculata és minősége az iskolában Szakiskolánk pedagógusai komplex programot valósítanak meg a mindennapi oktató nevelő munkájuk során. A megvalósítás módszertanát és célkitűzéseit az iskolai doku mentumok határozzák meg (Pedagógiai Program /Helyi tanterv, Szakmai Program!, IMIP, éves munkatervek). A pedagógiai programunk feladata és szellemisége a "második esély" megteremtése, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szentesíti meg. Az iskola hitvallása is ezt tükrözi a "Többet, de alaposabban" elv érvényesülésével. Pedagógiai munkánk során évek óta vizsgáljuk belépő tanulóink tudásszintjét a tanév elején. Gyenge tanulmányi eredményeik jórészt az alapkészségek hiányosságaival ma gyarázható. Olyan mérőeszközöket fejlesztetrunk ki, amelyek segítségével meg tudjuk határozni a lemaradások területeit. A belépő évfolyam diagnosztikus mérésének terüle tei: anyanyelvi-kommunikációs képességek, matematikai-logikai képességek, idegen nyelvi képességek, szakmai számítás. Kérdőívekkel végezzük a tanulási szokások és at titűdök vizsgálatát, a neveltségi szint mérését. A méréseket, a mérőlapok javítását, a kérdőívek feldolgozását pedagógusaink végzik. A mérési eredmények alapján kiválaszt juk azokat a tanulókat, akiknek szakértői vizsgálatra van szükségük, valószínűsített ta nulási nehézségeik és/vagy magatartási és beilleszkedési zavaraik miatt. Továbbá kivá lasztjuk azokat a tanulókat, akiket felzárkóztató foglalkozásokra javasolunk. A tanulási nehézséggel és/vagy magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók kiválasztása után a szakértők elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Ez határozza meg a fejlesztő terá piára szoruló tanulók számát. Az ismeretátadás folyamatában pedagógusaink gyakran alkalmazzák a differenciálás módszerét és a kooperatív oktatásszervezési eljárásokat. Szakiskolánkban az igazolatlan mulasztások súlyosan veszélyeztetik tanulóink tanul mányi előrehaladását, az esetek egy részében az iskolakerülés disszociális viselkedési formaként rögzül, amit már nehéz korrigálni. A rendszerben közremüködők feladat megosztása: Az osztályfOnökök feladata a mulasztások adminisztrációja, igazolatlan mulasztás esetén jelzés a szociálpedagógusnak, aki további intézkedéseket tesz. A mu lasztások visszaszorítása, a partneri együttműködés és a tanulóink családi környezeté nek megismerése szempontjából az osztályfOnökök és a szociálpedagógusok a belépő kilencedikes tanulóknál családlátogatást végeznek, melyről környezettanulmányt kéSZÍ tenek. Kiemelt nevelési feladatként kezeljük a prevenciót. Célunk a harmonikus életve zetési szokások kialakítása, és a testi-lelki egészség megőrzése. Komplex feladat, amelynek az iskolai élet minden szinterén meg kell valósulnia. Minden tantárgy tanítása közben lehetőség van a célokat megvalósítani, de tantárgyi lehetőségeken kívül a tan órán kívüli tevékenységek is számos lehetőséget adnának. Az iskolai drogstratégia, és az egészségnevelési, környezetnevelési stratégiák megvaló sítása is hozzájárul a prevenciós tevékenységünk hatékonyságának az emeléséhez. A pedagógusaink az alapfeladatukon túl megvalósítják a tanulói méréseket és értékelé seket, részt vesznek az innovatív fejlesztő munkában, ellátják a prevenciós feladataikat, bekapcsolódnak az iskolai rendezvények, konferenciák szervezésébe, módszertani be mutatóórákat tartanak, felzárkóztató foglalkozásokat tartanak: és elfogadói, empatikus légkört teremtenek tanulóink számára.

11



Az iskolavezetés és a nevelőtestület gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik a gyakran változó feltételekhez. Igyekszünk első körben részt venni a szakképzést megreformáló folyamatokban, annak érdekében, hogy az iskola versenyképességét ezáltal is megőriz zük, valamint, hogy kiszolgáljuk az iskolahasználók igényeit is. Ezt igazolják az elmúlt években meghonosított a programok: • egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató foglalkozás; • modulrendszeru szakképzés; • alternatív szakképzés.

3.2

A mérési eredmények visszacsatolása a pedagógiai folyamatba A Pedagógiai Program meghatározott fejezete rögzíti azokat a mérési értékelési szempontokat, melyet az oktató-nevelő munka során meg kell valósítani. Az oktató munkában három kötelező mérést kell elvégezniük a pedagógusoknak, a di agnosztikus, a formatÍv és a szummatív méréseket. Az év eleji diagnosztikus mérés során a pedagógusok felmérik a tanulók általános tu dásszintjét matematika és magyar nyelv tantárgyakból az olvasási, szövegértési és szá molási-logikai képességet. A fejlesztőpedagógus közreműködésével összeállított speciá lis feladatlapok értékelése után a szakos kollégák meghatározzák azon tanulók körét, akiket felzárkóztató foglalkozásokra, vagy pedig további szakértői vizsgálatra kell el küldeni. A formatív és a szummatív mérések segítségével a tantervi programok megvalósításá nak hatékonyságát vizsgálják és értékelik szakiskolánk pedagógusai. Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató tanulócsoportokban az osztályzatokat és az érdemjegyeket a szöveges értékelés váltotta fel, amely új mérési rendszer kidolgo zását követelte meg a felzárkóztató osztályokban oktató tanároktól. Az új típusú felzár kóztató oktatás alapos tervező munkát és a megszokottól eltérő felkészülést igényel pe dagógusainktól, mivel a hagyományos értékelési rendszert a kompetenciák meghatáro zása és mérése jelentette. A nevelő és a prevenciós munka során is több mérést végeznek el az osztályfőnökök a szociálpedagógusok segítségéveL A tanuló i életút és a neveltségi szint mérése, valamint az objektív-relatív depriváltsági adatlap eredményei összegző visszajelzést adnak arról, hogy diákjaink személyiségét komplex egészben lássuk. Az összegyűjtött és feldolgo zott információk megmutatják tanuló ink szociokulturális hátterét, magatartási és beil leszkedési problémáikat, deviáns magatartásformáikat, pszichés fejlődési rendellenessé geiket és általános szokásaikat. A mérési eredmények lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógiai munkánk részeként felismerjük a tanulói jelzéseket és ezáltal megvalósít suk az egyénre szabott fejlesztést.

12

IGAZGATÓi ÖNÉRTÉKELÉS


3.3 A pedagógus át- és továbbképzés megfoleMse a pedagógiai programban megfogalma zott tartalmi célkitűzéseknek Az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítása, a pedagógiai célkitűzések megvalósítá sa, a szakmai képzésszerkezet és az óratervi órák ellátása határozza meg intézményünk pedagógus-erőforrás igényeit, valamint a pedagógus továbbképzések tervezési szem pontjait. Az igényes szakmai és pedagógiai munka, az innováció, valamint az intézmé nyi célok megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a folyamatos önművelés, a to vábbképzés, a tapasztalatcsere és az oktatási tapasztalatok publikálása. A törvényi előírásoknak megfelelő pedagógus továbbképzési és beiskolázási terv bizto sítja intézményünkben a Pedagógiai Programban rögzített oktató-nevelő munka céljai nak megvalósítását. A humánerőforrás-fejlesztés tartalmi elemeinek megvalósítását a nevelőtestület továbbképzéseken való részvételének magas száma jellemzi. A továbbképzéseken való részvétel pénzügyi kiadásait a pedagógus továbbképzési kere téből, az IPR program pályázati támogatásából, a TISZK szervezésében megvalósulan dó humánerőforrás-fejlesztés közösségi szolgáltatásának programj ából és a T ÁMop projektből, valamint önerőből finanszírozta az intézmény illetve a dolgozó. Az elmúlt három tanév során a nevelőtestület az alábbi módszertani, informatikai, szak tárgyi elméleti és gyakorlati továbbképzésen vett részt (részletesen a 8. sz. táblázat tar talmazza): •

2008/2009. tanév:

A nevelőtestület 90%-a (31 fóből-28 fó) vett részt szervezett továbbképzésen!!!;

A nevelőtestület által teljesített továbbképzési óraszám: 458 óra;

18 különböző témájú és tartalmú volt a teljesített szakmai program;

Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 31 főböl 8 fő, a neve

lőtestület 26%-a;

A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 3 fő bővíti szakmai kompetenciáját.

•

2009/2010. tanév:

35 %-a (31 főből - 11 fő) vett részt akkreditált továbbképzésen;

nevelőtestület által teljesített továbbképzési óraszám: 270 óra;

Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 31 főből 6 fő, a neve

lőtestület 19 %-a;

A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 3 fő bővíti szakmai kompetenciáját.

A A

•

nevelőtestület

2010/2011. tanév:

A tanévre való felkészülés jegyében a nevelőtestület egy 30 órás továbbképzé sen vett részt Budapesten. A továbbképzés célja a szakmai ismeret bővítésén túl a közösségfejlesztés, valamint a nevelőtestület összetartó erejének erősítése. A tanév során a TISZK szervezésében a nevelőtestületből 7 fő vett részt szervezett továbbképzésen; Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 2 fő; A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 2 fő bővíti szakmai kompetenciáját.

13



4

Az iskola működésének fejlesztése

4.1 A minőségfejlesztő tevékenység érvényesülése (az szabályozottságában, a nevelő-oktató munkában)

intézményműködés

folyamatában és

Az iskola minőségpolitikáját az iskolavezetés határozza meg a partneri igények és stra

tégiai célok figyelembevételéveL A minőségpolitika, valamint a minőségfejlesztési lé

pések során végrehajtott helyzetelemzések képezik az alapját a minőségügyi céloknak.

Az iskola igazgatója és aminőségbiztosítási teamvezető gondoskodik arról, hogy az in

tézményi minőségpolitikát minden alkalmazott ismerje.

Az intézmény folyamatosan méri a Szakiskolai Fejlesztési Programban kidolgozott

benchmarking indikátorokat, melyeket tanév elején felmér a minőségbiztosítási team,

majd meghatározza a fejlesztendő területek számát. A benchmarking adatbázis egy

olyan programrendszer, amely a bevitt iskolai adatokat összehasonlítja és elhelyezi az

adatbázisban szereplő többi szakiskolához viszonyítva. Ezáltal azonnali helyzetelemzést

tudunk készíteni országos szinten. Az adatszolgáltatás után a kulcsindikátorok elemzése

és értékelése a minőségbiztosítási team feladata.

Ezen túlmenően összehasonlító elemzése készült 2011. szeptemberében a benchmark

ing indikátorok négy éves adatáról, melyben az alábbi területek kerültek értékelésre:

• Intézményvezetést mérő indikátorok • Az oktatást, képzést mérő indikátorok • Üzemeltetéssel kapcsolatos mutatószámok • A humánerőforrás kezelés mutatószámai • A PR és Marketing tevékenység mutatószámainak összehasonlítása • Partnerkapcsolatok 2010. novemberében a nevelőtestület segítségével önértékelést hajtottunk végre, amely ben meghatároztuk az intézmény működését gátló és akadályozó tényezőket. Ezek kö zül a legfontosabbak kiválasztása után fejlesztési stratégiát határoztunk meg közösen a problémák megoldása érdekében. A 2008109-es tanévtől kezdődően a minőségbiztosítási csoport feladata a pedagógus tel jesítményértékelés adminisztrációs feladatainak elkészítése, a kapott adatok feldolgozá sa.

4.2 Innovációk, program és tantervfejlesztés a helyi pedagógiai-szakmai alkotómunka terü letén A folyamatosan átalakuló és megújuló szakképzés rendszer állandó kihívást és szakmai

megfelelést kíván szakiskolánktóL Ezen elvárásoknak. való megfelelés érdekében szak

iskolánk nyitott az innovatív programo k bevezetésére.

A szakiskolai reformfolyamatok a szakképző évfolyamok képzési struktúráját és tartal

mi összetételét is jelentősen érintették szakiskolánkban. Ennek eredményeként beveze

tésre került a modulrendszeru szakképzés, megjelentek az új szakmai és vizsgakövetel

mények, amelyek intézményünkben is a helyi tanterv és tantárgyi programok változását

és bevezetését eredményezte.

Az infrastrukturális feltételek változásával lehetővé vált új szakmák bevezetésének le

hetősége szakiskolánkban. 2008/2009-es tanévben indítottunk először szakács és kőmű

ves szakképzést az 1/11. szakképző évfolyamon.

A 20 l 0/20 ll-es tanév előkészületi munkái között kiemelkedő szerepet kapott az alter

natív szakképzés (kőműves) bevezetése intézményünkben. Ez alapos tervező és előké 14



szítő munkát igényelt mind a közismereti, mind a szakmai tantárgyat oktató pedagógu

soktól. Ez a stratégiai döntés teljes egészében átstrukturálja az intézmény képzési szer

kezetét.

További jelentős szerkezeti változást jelentett a kétéves képzési forma ismételt beveze

tése az UlI. szakképzési évfolyamon.

A szociális gondozó és ápoló szakképesítés bevezetésének előkészítése (programkidol

gozás, előkészítés, helyi tantervkészítés), azonban megfelelő jelentkező hiányában be

vezetése elmaradt.

Szakiskolánk bekapcsolódott az Integrált Képesség-kibontakoztató Programba a

20l1l2012-es tanévtől kezdődően, illetve tovább folytattuk az alternatív szakképzés ki

bővítését a bolti eladó osztályban.

Összegzésként az innovációs munkánk eredménye az átdolgozott közismereti kompe

tenciaalapú tantárgyi programok kidolgozása, a szakképzést előkészítő felzárkóztató év

folyam elindítása, a projektoktatás és a modulrendszerű szakképzés bevezetése, a köz

ismereti és szakmai tananyagtartalom összehangolása.

5 5.1

Intézmény marketing, külső kapcsolatok Kapcsolatok a partnerekkel Szakiskolánk iskolatípusából, feltételrendszeréből, nyitottságából adódóan az emberi

bizalmon és jó a munkakapcsolaton alapuló partneri együttműködés híve. Intézményünk

széles tevékenységrendszerében az iskola kapcsolatrendszere jónak mondható, melyet a

folyamatosan bővülő közvetlen és közvetett partnerek száma is bizonyít.

A prevenciós munkánk során szoros kapcsolatot alakítottunk ki a külső segítő hálózat

intézményrendszerével.

A nyíregyházi Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködési megállapodást kötöttünk,

melynek keretében napi munkakapcsolatban vagyunk, valamint közös pályázatokat,

projekteket valósftunk meg.

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és az l.sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

szakemberei a Sajátos Nevelési Igényű tanulók szakértői vizsgálatában vesznek részt,

vagy pedig a terápiás fejlesztést segítik szakiskolánkban.

A Gyámhatóság is igyekszik bevonni a munkájába, rendszeresen meghívják szociálpe

dagógusainkat a gyermekelhelyezési tárgyalásokra.

A deviáns magatartásformák kezelése érdekében a rendőrség szakembereit osztályfőnö

ki órák keretében bűnmegelőzési előadássorozatra kérjük: feL

Szakiskolánk tagja mind a Nyírvidék TISZK, mind a Nyírség TISZK iskolaszövetség

nek. A TISZK központi képzőhelyét folyamatosan igénybe veszik tanulóink a képzési

idő alatt, valamint a TISZK közösségi szolgáltatás keretében gyógypedagógus szakem

bert biztosít intézményünk számára. Az együttműködés keretében rendkívül szoros

munkakapcsolat alakult ki a partnerintézmények között.

Intézményünk évek óta kiterjedt finnországi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Immáron

hét éve rendszeresen tartjuk a kapcsolatot finn partnereinkkel, amelyek közül hárommal

testvériskolai viszonyt létesítettünk. Minden évben érkeznek hozzánk finn pedagógusok

és/vagy finn diákok, akik figyelemmel kísérik az iskolánkban folyó oktatás-nevelés fo

lyamatát, a szakképzésünk módszereit, eredményeit, valamint szakmai gyakorlaton

vesznek részt. Eddig jártak már nálunk Raahe, Porvoo, Vaasa, Uusikaupunki, Espoo vá

rosaiból pedagógusok és diákok egyaránt. Ezen látogatásokról rendszeresen több helyi

15



média is beszámolt. Iskolánk eddig Raahe város szakiskolájába két alkalommal össze

sen öt hétre, Porvoo város szakiskolájába három hétre, ill. az elmúlt évben Vaasa város

szakiskolájába egyszer három, ill. egyszer két hétre küldött tanulókat. A diákcsere prog

ramok, valamint a szakértői, monitoring és előkészítő látogatások révén a mi szakmai

tudásbázisunk is bővült, értékes tapasztalatokkal gazdagodott.

Finn pályázatainkhoz kapcsolódóan a külfóldi gyakorlatra jelentkező diákjainkat a ki

utazás előtt el szoktuk vinni Finnország budapesti nagykövetségére, valamint ezen felül

egy alkalommal, 2010 áprilisában a finn nagykövet is ellátogatott hozzánk.

A pályaválasztási felelős minden tanév első felében majd' minden nyíregyházi, ill. a be

iskolázási körzetünkhöz tartozó jelentősebb települések általános iskoláiban rendszere

sen tart intézményünk által kínált továbbtanulási lehetőségekről, szakmakínálatunkról

előadást az érdeklődő végzős diákoknak, szüleiknek, valamint a pedagógusoknak.

A 201l-es költségvetési évben gazdálkodás irányításának átszervezésre került sor a vá

ros oktatási intézményeiben, mely változás szakiskolánkat is érintette. Intézményünk

továbbra is részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv maradt, csak szervezeti

egységként nem a Krúdy Gyula Gimnáziumhoz, hanem a Sipkay Barna Középiskola

Gazdasági Központjához tartozik. A gazdasági együttműködés jól szervezett és jól mű

ködő a két intézmény között, mely nagymértékben köszönhető az anyaintézmény ki

emelkedő szakmai hozzáértésének.

6 6.1

A tárgyi feltételek bemutatása Az épület állapota, tanterem ellátottság, eszköze/látottság A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola évek óta fennálló elégtelen infrastruktu rális feltételei megváltoztak, jelentős mértékben javultak a 2008/2009-es tanév kezdeté re. "A Vay Ádám laktanya épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő ok tatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében" CÍmű inf rastrukturális projekt keretében két nyíregyházi intézmény -a Zrínyi Ilona Gimnázium és a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola- oktatási feltételeinek korszerűsítése valósult meg. A beruházás során az épületek átalakításával és felújításával a Zrínyi Ilo na Gimnázium új kollégiumi épülettel, míg a Bencs László Szakiskola és Általános Is kola komplex iskolaépület együttessel bővült. Ez jelentős esemény volt szakiskolánk életében, amikor is a diákok és pedagógusok kö zösen birtokba vehették intézményünk új épületeit. Az elmúlt években a korszeru oktatást nehezítette szakiskolánk széttagoltsága, a rendel kezésre álló oktatási létesítmények zsúfoltsága, a szakmai oktatás tárgyi feltételeinek hiányossága. A régi iskolaépület elégtelen tárgyi feltételeinek megváltoztatása érdeké ben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata uniós pályázati források biztosítá sávallehetővé tette a volt Vay Ádám laktanya épületeinek oktatási célokra történő teljes átalakítását. Az európai uniós pályázatnak és az önkormányzat támogatásának köszön hetően (1.1 milliárd Ft-os beruházás) a tanévet az új telephelyen, felújított és modern épületekben kezdtük meg. Az intézményvezetés állandó egyeztetéseket folytatott a kivi telező cég munkatársaival és a projektmenedzserrel az építkezés zavartalanságának és a felmerülő akadályok elháritásának biztosítása érdekében. Ennek eredményeképpen a ki vitelezési munkálatok a terveknek megfelelően folytak a határidők betartásával. Sikeres tárgyalássorozat eredménye az a több mint 8 millió Ft-os önkormányzati támogatás, 16



amelyet az elhasználódott iskolabútorzat cseréjére, a költözési munkálatok kiadásaira kapott szakiskolánk a 2008. évi intézményi költségvetés keretében. A pályázat előkészÍtésétől az ünnepélyes átadásig: • a pályázati program kidolgozása és benyújtása a ROP 2.2 intézkedés kere tében 2006. május 6-án; • 2006. május 29-ei döntés értelmében a pályázati program támogatásban ré szesült; • a támogatási szerződés aláírása 2006. november 2-án; • 2007. május 7-én vállalkozási szerződéskötés akivitelezővel; • 2007. május 14-én az építkezési és átalakítási munkálatok elkezdése; • 2008. augusztus 30. az építkezési munkálatok befejezésének határideje; • 2008. szeptember l-je az épület birtokbavétele; • 2008. szeptember 12. ünnepélyes iskolaátadás. Szakiskolánk épületei "számokban":

Összesen:

Épület

Terület

A

1571,72 rn2 840,75 rn2 464,71 rn2 131,36 rn2 3008,54 m2

B C D

MINDÖSSZESEN:

Tanterem: csoportszoba: szakmai kabinet: könyvtár: szocializációs szoba: irodák: szertár: szerverszoba: stúdió: ebédlő:

sportudvar:

14 6 15 1 9 6

1 1

Szakiskolánk alapító okiratában szabályozva az ,,A" és a "B" jelű épületet önállóan, a

"C", a "D" és az "E" jelű épületeket közösen használja a Zrínyi Ilona Gimnáziummal.

Az "A" jelű épület az intézmény igazgatási részlegének és a közismereti, valamint a

szakmai elméleti képzések színtere. Az épület 4 szintes, összterülete 1571 m2.

A "B" jelű épület a kereskedő (élelmiszer és ruházati eladó) és vendéglátós (pincér,

szakács) szakmák gyakorlati kabineteinek és elméleti csoportszobáinak tárgyi feltét

eleit biztosítja. Az épület 2 szintes, összterülete 840 m2.

A "C" jelű épület déli épületszárnyában a festő, mázoló és tapétázó szakiskolai és

felzárkóztatós tanulók sajátítják el az elméleti és gyakorlati tudáselemeket, igényes, jól

felszereit iskolai környezetben.

A "D" jelű épületben található a fényezőfülke a szobafestő tanulók számára, valamint

itt gyakorolnak a kőműves szakmát tanuló diákjaink is.

17



Szakiskolán rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az épületek ál lagmegóvását biztosítsa. Nagyon jelentős eredménynek tartom, hogy a diákok partne rek ebben a feladatban, megbecsülik az őket körülvevő esztétikus és modem környeze tet, rongálás, szándékos károkozás szinte elenyésző, csekély mértékű. A korszerű oktatási és gyakorlati feltételek további korszerűsítése és megteremtése ér dekében a pályázati forrásokból, az állami -és normatív támogatásból és a szakképzési hozzájárulásból az alábbi fejlesztéseket hajtottuk végre:

ssz. Felhasznált forrás

összeg

eszköz(ök)

időszak

1.

8.559.599.- Ft

szakmai eszkö zök informatikai eszközök sporteszközök, versenyek támo gatása bútorzat, pro jekteszközök számítógépek

2008-2011.

2. 3.

4. S. 6.2

Szakképzési hozzájá ruIás Felzárkóztató oktatás támogatása Sport normatíva

7.958.000.- Ft 1.335.677.- Ft

KözOka felzárkóztatós 416.875.- Ft pályázat Informatikai normatíva 700.000.- Ft

2008-2011. 2008-2011.

2008-2011. 2008-2011.

A gyakorlóhelyek kihasználtsága Intézményünkben tanulói diákjaink a szakmai gyakorlatot a képzési idő során az alábbi formában és helyszínen teljesítik: • Az első szakképzési évfolyamon az iskolai gyakorló kabinetekben belső gyakor lat formájában; • Illetve meghatározott csoportok a TISZK központi képzőhelyén csoportos gya korlat formájában; • A második szakképző évfolyamtól kezdődően valamennyi diák tanulószerződésseI gazdálkodó szervezeteknél teljesítik gyakorlati óraszámaikat. A partneri együttműködés fejlesztése és a külső munkahelyi gyakorlat biztosítása érde

kében, arra törekedett az intézményvezetés, hogy a gazdálkodó szervezetekkel a kap

csolatrendszerét folyamatosan fejlessze, bővítse. Ezen feladataink hatványozottan fon

tossá váltak az intézmény képzési programjában megjelenő új szakmák oktatásával és a

diákok elhelyezésével kapcsolatban.

Ennek eredményeként a vizsgált időszak alatt a gyakorlati munkahelyek és partnerek

száma 41 %-al nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködés eredményesnek bizonyult.

(7. sz. táblázat)

Nyíregyháza, 2012. május 21.

r--

ári István igazgató

18

l

7

1

l

J

]

l

Melléklet

Létszámváltozás alakulása: évfolyam 9. évfolyam

tO. évfolyam

ll. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

osztály a b c d e a b c e a b c a b c _ _a

b c

Összesell:

l .sz. táblázat 2008/2009.

24 23 21 17* 13 * 23 24 18 10*** 33 30 21 24 16 20

I.sz. dia!!:ram 2009/2010.

2010/2011.

201112012.

21 20 20 16** 17**

26 25 27** 17* 17* 21 15 20

28 30 25**

15*

15 23 24 24 14

22

16

14

100

II

II

SO

15 9

II

18

24 15 9***

31 26 14 16 20 12

12 19

13

348

292

303

16*

18

22

II **

26

Létszá mvá Itozá S

, 350

300

250

. 2008/2009.

200

• 2009/2010.

150

. 2010/201I.

27

9 305

* egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás ** alternatív szakképzés ** * hagyományos kétéves felzárkóztató oktatás

19

. 2011/2012.

O

I

tanulócsoportok intézményi száma (db) tanulólétszám (fő)

átlag

(fő)



2.sz. táblázat

tanév

tanulócsoportok száma

intézményi tanulólét szám

átlag

2008/2009. 200912010. 2010/2011. 2011/2012.

17 16 16 16

348 fő 292 fő 303 fó 305 fő

20 fő 18 fő 19 fő 19 fő

Beiskolázási tendenciák: 3. sz. táblázat

tanév

2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012.

Szakmacsoportos alapozó képzés építészet kereskedelem-mar vendéglátás idegenforgalom szakma keting, üzleti admi nisztráció szakma szakmacsoport csoport csoport

59 70 56

-

97 99 90 90

felzárkóztató oktatás

66 59

7 20 28 14

-

20

Alternatív szakképzés kőműves bolti szociális eladó gondozó

54 41

58

26

-

összesen

jelentke zési arány

229 248 228 229

1,9 2,1 1,9 1,9

)

j

J

)

J

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS B ENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Tanulmányi eredmények: 4. sz. táblázat

intézményi tanul mányi átlag

2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

kitűnő

nevelőtestületi

eredmé nyek száma

dicséretek száma

2 2

3 3

3,2 3,4 3,2

10

11

javító vizsgázók száma

71

osztályozó vizs gázók száma 13

66 59

34 31

7 14

8

80

10

J

70

9

I I

60

8

7 6

so

I I

5

• 2008/2009.

I

. 2009/2010.

4

3

mulasztás miatt száma

évismétlők

-

. 2008/2009.

40

. 2009/2010.

30

2010/2011.

• 2010/2011. 20

2 1

10

o intézményi tanulmányi átlag

kitűnő

nevelőtestületi

eredmények száma

dicséretek száma

o mulasztás miatt osztályozó száma vizsgázók száma

évismétlők

21

javító vizsgázók száma

I

I

)

J

l

l

IGAZGATÓi ÖNÉRTÉKELÉS B ENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

megkezdte

t4

5

9

befejezte

13

5

8

megkezdte

9

9

Szakma r.lclmiszer,- és vegyiáru eladó

Ruházati eladó

Pinc~r

Vendéglátó etadó

Szakács

festő,

mázoló és tapétázó

K'

befejezte

8

8

megkezdte

18

13

9

befejezte

t8

t3

9

megkezdte

t6

befejezte

tS

megkezdte

4

befej ezt.e

4

megkezdte

tt

4

hefejezt.e

tt

4

megkezdte

"

5,sz, táhlázat

4

-

hefejezte

-

4

Szakmunkásvizsgázók száma 20 18 16 14 f 12 10 ő 8 6 4 2

o

••

-• •

I ~ •- •- - cll

'o N

cll

~

OD cll

E

cll

cll

N

'o

cll

'(ij'

.....cll

.o

N

cll

~

OD

cll

E

.... cll .... cll

cll

N

'o

'(ij' Q)

.o

Élelmiszer,- és Ruházati eladó vegyiáru eladó

N

cll

~

OD cll

- - - - - - - - cll

cll

N

cll

'(ij'

....cll

E Pincér

•• •• •• •• •• ••

.o

cll

cll

'o

N

'o

cll

'(ij'

N

~

OD cll

E

cll

.....cll

.o

Vendéglátó eladó

N

cll

~

OD cll

E

cll

cll

N

cll

'(ij'

.....cll

.o

cll

cll

'o

N

'o

N

cll

'(ij'

cll

'(ij'

N

~

OD cll

E

cll

.....cll

.o

Festő, mázoló

Szakács

és tapétázó

22

N

~

OD cll

E

cll cll

.....cll

.o

Kőműves

. 2008/2009 , . 2009/2010, r- 2010/2011,

J



Országos kompetenciamérés iskolai adatai: 6. sz. táblázat

év

2008. 2009. 2010. 2011.

I

matematika 10. évfolyam intézményi átlag szakiskolai átlag országos átlag eredmény

399 398 1446 1456

347 381 1415 1401

I

,

szövegértés 10. évfolyam intézményi átlag szakiskolai átlag országos átlag eredmény

490 489 1613 1635

A gyakorIóhelyek kihasználtsága: 7. sz. táblázat

tanév 200812009. 200912010. 201012011. 2011/2012.

iskolán kívüli képzési helyek száma

17 22 18

24

külső

gyakorlati képzésben tanulók száma

résztvevő

71 fő 61 fő 65 fő 64 fő

23

345 357 1375 1307

393 392 1399 1417

497 496 1620 1617

i ,

,

i

I



ssz. J.

'.,> B

0\

-

o o

c;l

""

o o

N

-

~

B

6

cc;l

0\

o o

N

..,>

B ,...; cc;l

résztvevők száma

30 óra

2 fö

2.

Projektmened7.sment ismeretek tréningjellegil tk. Közoktatási intézmények pedagógusai számára

30 óra

3R1

3. 4.

A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában Kooperatív módszertan ra épülő egyllttmilködés

30 óra 30 óra

2R1 2fő

5.

Új nSZK-ek törvényi kötelezettségei és a szakkép7.és irányítás átalakulása

8 óra

IRI

6. 7. 8.

"Moduláris" képzés: tananyag fejlesztési kompetenciák fejlesztése A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában Pályázati projektciklus menedzsment kompetenciák megszerzése a közoktatási intézmények vezetöi számára

30 óra 30 óra 30 óra

3R1 2R1 I fö

,

,

i

I

i ,

-

9. 10. ll.

Elektronikus tananyagok fejlesztéséhez szUkséges ismeretek, képességek fejlesztése Az OKJ szerinti moduláris képzés intézményi bevezetésének seldtése Távoktatási központtá váláshoz kapcsolódó képzés


3fö 4R1 I fö

i

12.

Munkajogi ismeretek

30 óra

lfő

J

13.

Felnöttképzési tevékenység megkezdésére irányuló felkészítés

30 óra

IRI

i

14.

HCCP rendszer változásai és aktuális kérdései

8 óra

I

,

15.

16. 17.

Kompetenciaalapú tananyagfejlesztés gyakorlata Mérés értékelés a pedagógiában Kompetenciaalapú programcsomagok használata 9-12. évl: szövegértés


IRI 26 RI 3fő

,

18.

Kompetenciaalapú programcsomagok használata 9-12. évl: matematika

30 óra

2R1

,

fő

19.

A fejlesztő értékelés alkalmazása az iskolai eredményesség érdekében

30 óra

IRI

20.

A moduláris, kompetencia alapú képzéshez szukséges helyi tananyagfejlesztés és az ehhez szukséges tanári kompetenciák fejlesztése

30 óra

I fő

21.

A moduláris, kompetencia alapú képzéshez szukséges helyi tananyagfejlesztés és az ehhez szukséges tanári kompetenciák fejlesztése

30 óra

IRI

22. 23. 24.

A moduláris, kompetencia alapú képzéshez szokséges helyi tananyagfejlesztés és az ehhez szokséges tanári kompetenciák fejlesztése Prevenció Pályaválasztás, pályaorientáció a közoktatásban


Ifő

25.

Hálózati egyllttmilködési készségek fejlesztése pedagógiában, tantervben

30 óra

I fó

26,

Lemorzsolódást csökkentő programok megismerése mentorok és osztályRlnökök részére

30 óra

2fó

I

27.

Halmozottan hátrányos

2fő

I

r--

28. 29. 30.

.

helyzetű

tanulókat segitő speciális programok bevezetésére implementációs tréning-30 órás, akkreditált továbbképzés

-

IRI

30 óra

--

'---'

30 óra

27

30 óra

2R1

30 óra

Ifő

30 óra

2fó

30 óra

2fő

!::

31.

N

32.

Vizsgaközpont modell létrehozása, vizsgarendszer fejlesztése

i

Ifő

Az önismeret és a döntések szert:pe apályaépitésben Van megoldás - Hátrányos helyzet kezelésére, felzárkóztatási módszerek a szakképzésben Módszertani frissítő tréning angol nyelvtanároknak elektronikus oktatási keretrendszer kialakítására, az e-tananyagok bevezetéséhez tanári továbbképzésre

o

-

őraszám

továbbképzés Projektterv készítése a moduláris képzés bevezetéséhez

I I

i

,

24

8.sz. táblázat



9. sz. táblázat ssz.

verseny megnevezése

I.

OSZKTV (magyar nyelv és irodalom)

2.

OSZKTV (magyar nyelv és irodalom)

3.

OSZKTV magyar

4.

Nyírdiák Vetélkedö (szólóének)

5. 6.

OSZKTV (matematika) OSZKTV (matematika)

I.

2. 3. 4.

9. Gál Sándor verseny Debrecen 20 II. június ll. IV. Bodor Béla verseny Hajdúszoboszló, 2011 január 31. I. Schnitta Sámuel emlékverseny Debrecen 2010 október 14. I. Schnitta Sámuel emlékverseny Debrecen 2010 október 14.

résztvevők

felkészítő

. regionátanárok VárOSI r országos IS

Szakt4r1Yi versenyek Magyar Natasa,IO.B, Kakas Kitti,IO.B, Csóka Krisztién 10.B, Erdei Gergő !Henyuszné Kolerszár Katalin 10.C Tintér Ádám lO.C Ráb Tibor IO.C Steinbacb Anita 10.A Csatlósné Répás Lakatos Beáta, Donka Tldikó Katalin Huszti Julianna Pné Markos Andrea Henyuszné Koleszár Mocsár Vivien. Lakatos Evelin (9.B) Katalin Dankó Enikő, Daskó Richárd, Kerekes András Suskó Jénos Kiss Erika Kerekes András Kiss Erika Szakmai versenyek Papp Zoltán Orosz Homonyik Krisztián, Nagy Tibor, Örvény László Tibor Balogh Katalin Papp Zoltán Kovács Maczkó Ildikó Attila

eredménylbelyezés

7

O

O

2

O

O

I

O

O

2

O

O

I.helyezett: Mocsár Vivien 9.A

4

O

O I

O O

V. helyezés

O

O

3

Ezüst kategória-szakács Arany diploma+:rsüri különdfja-pincér

O

O

I

9/12 helyezés

Maczkó Ildikó, Szoboszlai Bettina

Papp Zoltán

O

2

O

8

Marcsek Balázs, Balogb Antal, Orvény László

Kallós Angéla, OroS2 Tibor

O

3

O

8

Sportversenyek Tángyes Nóra,Mocsár Mariann,Pongó Anett,Benő Szandra,Szabó Dó lány kispályás foci ra,Nagy Kinga,Ma,izer Anikó Mocsár csaba,Győrfi László,Barna Attila,Pilák László,Kató Gergő,Horváth fiú kispályás foci Krisztián Tóth György,Mocsár Csaba,farkas Norbert Kató Gergő, fiú teremtbei Györfi László,Horváth Krisztián, Bama Attila,GaáI Zoltán,Pilák László Lakatos G.Mária,Kiss Mónika,Szarka Szilvia,Majrer Anikó,Benő Szand nSZK. Váltóverseny ra,Tóth Csaba,Budai Tihamér,Horváth Krisztián,Pilák László ,Győrfi László Molnár Ádám,Csoba Erika,Kakas Kitti,Kovács László,Takács Dániel,Káté József,Oláh Krisztián,Kádár Márk,Kubik György,Győrfi László,Barna nSZK Versenyek:floorball,sakk,ljászat, Attila,Donka IIdikó.Kiss Erika,Pócsik Krisztián,Vitáli Miklós,Mezei Vi teke,lövészet rág,Mocsár Csaba,Nagy Krisztián,Pilá~ László,Pintér Boldizsár,Kiss Zsolt Horváth Imre,Szatmári János Adám Daisy,Samu Miklós, Kató Gergő,Mocsár Csaba,Barna Attila,Pilák László,Győrfi László,Horváth SZODSE KUPA fiú kispályás labdarúgás Imre Lázár Olivér,Hirsch Mihály,Horváth Krisztián,Tóth György Samu Miklós,Kertész Krisztián,Horváth Imre,Ádám Arnold Asztalitenisz Nagy Krisztián,Horváth Krisztián,Barna Attila,Papp Mátk,Pilák Lász nSZK floorball IÓ,Györfi László Pintér Boldizsár,Burai Zoltán Kató Gergő ,Mocsár Csaba,GaáI Zoltán,Tóth György,Győrfi László.Horváth Westsik Kupa fiú teremfoci Krisztián,Pilák László

25

Katona István

megyei 4.

Katona István Katona István Katona István

4.hely

Katona István

3.hely

Katona István

3. hely

Katona István Katona István Katona István

SZAKÉRTÓIJELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről

Recommend Documents