A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi

A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nevelőszülői hálózatának szakmai programja

A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Nevelőszülői hálózatának szakmai programja 2016. augusztus

P. H.

Jungvert Valéria igazgató

© Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat H-8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet Telefon/Fax: 06 (88) 564-510

1

TARTALOMJEGYZÉK

A VESZPRÉM MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA............................................................................ 0 BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 7 Az intézmény fontosabb adatai........................................................................................... 8 A Nevelőszülői Hálózat helyzete az intézményen belül ................................................. 8 A NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATRA VONATKOZÓ STRUKTURÁLIS SZABÁLYOK ... 9 Nevelőszülői nevelés ............................................................................................................ 9 Nevelőszülői hálózatunk általános jellemzője .................................................................. 9 Nevelőszülői hálózatunk szervezeti felépítése ............................................................... 10 A nevelőszülői hálózatunkban ellátottak köre ............................................................... 10 Nevelőszülői hálózatunk nevelési színterei, típusai ...................................................... 11 Nevelőszülői hálózatunk működési színterei, területi irodái, kapcsolattartások helyszínei .............................................................................................................................. 11 Nevelőszülői hálózat működési területe: ....................................................................................... 11 Nevelőszülői tanácsadók területi irodái: ........................................................................................ 11 Kapcsolattartások helyszínei: ........................................................................................................... 11

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATUNK SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI ......... 12 Programunk alapelvei ........................................................................................................ 12 Szakmai programunk célja................................................................................................. 14 Szakmai programunkból adódó feladataink................................................................... 15 Otthont nyújtó ellátás ......................................................................................................... 15 A NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE ........................................................................ 17 A nevelőszülői hálózat tagjai: ............................................................................................ 17 A nevelőszülő feladata teljes körű ellátás keretében ..................................................... 17

2

A nevelőszülő feladata az utógondozói ellátás keretében ............................................ 21 Nevelőszülői hálózatunk fejlesztési tervei ...................................................................... 22 A nevelőszülőket segítő szakemberek ............................................................................. 23 A nevelőszülői tanácsadó................................................................................................... 23 A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen ............................................................................... 24 Utógondozói feladatai ....................................................................................................................... 25

A nevelőszülői tanácsadót terhelő adminisztrációs kötelezettségek .......................... 26 A pszichológus .................................................................................................................... 28 A nevelőszülőket segítő szakemberek egyéb adminisztrációja, a jegyzetelés ........... 28 A gyermekvédelmi ügyintéző ........................................................................................... 28 A gyermekvédelmi ügyintéző munkája során nyilvántartást vezet ........................................... 28 A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai a nevelőszülőnél elhelyezettek utógondozói ellátása kapcsán .................................................................................................................................... 29 A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről elnevezésű) rendszer vezetése kapcsán ......................... 31 A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyának keletkezése, változása és megszűnése kapcsán .................................................................. 31

A technikai ügyintéző ......................................................................................................... 32 A SZAKMAI PROGRAMBAN FOGLALT FELADATAINK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORMÁI, MÓDSZEREI ............................................................................................................... 34 Nevelőszülői hálózat szervezése ...................................................................................... 34 A nevelőszülővé válás folyamata ..................................................................................... 35 A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálata .................................................................... 36 Nevelőszülő.......................................................................................................................... 37 Különleges nevelőszülő ...................................................................................................... 38 Speciális nevelőszülő .......................................................................................................... 38 A NEVELŐSZÜLŐI FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ................................................ 40 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte ..................................................... 41 A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége .............................................................. 42 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése, illetve szüneteltetése ....................................................................................................................... 42 Munkaidő és szabadság ..................................................................................................... 45 A nevelőszülő segítése és helyettesítése .......................................................................... 46 3

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE ............................................................................ 47 A gyermek nevelőszülőhöz történő kihelyezése ............................................................ 47 Az első megtekintés ............................................................................................................ 48 A barátkozás ........................................................................................................................ 49 A nevelőszülő feladatai a kihelyezést követően ............................................................. 50 A nevelőszülő gyámi feladatai, az osztott gyámság ...................................................... 51 A nevelőszülőt terhelő adminisztrációs kötelezettségek .............................................. 51 A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőhöz történő kihelyezéssel........................................................................................................... 52 A gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőtől történő elhelyezéssel ......................................................................................................................... 53 Az utógondozói ellátás előkészítése ................................................................................. 53 A NEVELÉS-GONDOZÁS SZABÁLYAI .................................................................................. 55 Esetkezelő szolgáltatások ................................................................................................... 55 A gyermekönkormányzat működése és a segítők szerepe ........................................... 56 Érdekképviseleti Fórum ..................................................................................................... 57 Gyermekjogi képviselő ....................................................................................................... 58 Nevelési szolgáltatások ...................................................................................................... 58 Az alapfeladatok megvalósításának módszertani alapelvei: ....................................................... 58 A gyermekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: ............................................................ 59

Rekreációs szolgáltatások .................................................................................................. 59 Egészségügyi és fizikai ellátások ...................................................................................... 60 Oktatási, kulturális tevékenység ....................................................................................... 61 Jutalmazás, büntetés ........................................................................................................... 61 A NEVELŐSZÜLŐKET, ILLETŐLEG A NÁLUK NEVELKEDŐKET MEGILLETŐ JUTTATÁSOK ................................................................................................................................ 63 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása ........... 63 A nevelőszülőnél elhelyezettek ellátásának intézményünk általi finanszírozása ..... 65 Nevelési díj ......................................................................................................................................... 66 Ellátmány ............................................................................................................................................ 66 Kihelyezési támogatás ....................................................................................................................... 66

4

A nevelőszülő rendkívüli kiadásainak megtérítése ...................................................................... 67

A nevelőszülő részére, a gyermekek ellátására fizetett juttatások felhasználásának ellenőrzése ............................................................................................................................ 68 A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekeket, fiatal felnőtteket megillető juttatások ... 70 Zsebpénz ............................................................................................................................................. 70 A Nevelőszülői Hálózatban ellátott gyermekek ruházati alapnormája ..................................... 70

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATUNK KAPCSOLATRENDSZERE ........................................ 72 A hálózat folyamatos szakmai fejlődését segítő tevékenységek, képzések, azaz a minőségbiztosítás elemei ................................................................................................... 72 A HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉBEN VALAMENNYI RÉSZTVEVŐ SZÁMÁRA KÖTELEZŐ ETIKAI SZABÁLYOK................................................................................................................... 74 MELLÉKLETEK.............................................................................................................................. 75 1/A. sz. Melléklet – Környezettanulmány nevelőszülői feladatra jelentkezőknél.... 76 1/B. sz. Melléklet – Környezettanulmány szolgáltatói nyilvántartásba történő felvételhez, ill. módosításhoz ............................................................................................ 80 2. sz. Melléklet – Nyilatkozat hozzájárulásról ................................................................ 83 3. sz. Melléklet – Nyilatkozat büntetlen előéletről ......................................................... 84 4. sz. Melléklet – Nyilatkozat hozzájárulásról ................................................................ 85 5. sz. Melléklet – Nyilatkozat nevelőszülői tanfolyam elvégzéséről ........................... 86 6. sz. Melléklet – Orvosi igazolás kérése .......................................................................... 87 7. sz. Melléklet – Orvosi igazolás ...................................................................................... 88 8. sz. Melléklet – Nyilatkozat ingatlanról ........................................................................ 89 9. sz. Melléklet – KERET-MEGÁLLAPODÁS nevelőszülői jogviszony létesítéséről 90 10/A sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás gyermek befogadásáról .................. 105 10/B sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás utógondozói ellátott befogadásáról .............................................................................................................................................. 107 10/C sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás ellátási szükséglet megszüntetése kapcsán ............................................................................................................................... 109 11. sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás megszűntetési záradék ....................... 111 12. sz. Melléklet – Együttműködési megállapodás fiatal felnőttek részére .............. 112

5

13. sz. Melléklet – Értesítés befogadásról....................................................................... 118 14. sz. Melléklet – Értesítés távozásról ........................................................................... 120 15. sz. Melléklet – Értesítés kihelyezési támogatás átutalásáról ................................. 122 16/A. sz. Melléklet – Értesítés nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók illetményváltozásáról ....................................................................................................... 123 16/B. sz. Melléklet – Értesítés a negyedévben kivehető szabadság mértékéről ...... 124 17. sz. Melléklet – A jegyzetelés szakmai szempontjai ................................................ 125 18. sz. Melléklet – Elszámoló ív ....................................................................................... 127 18. sz. Melléklet – Tájékoztató leendő nevelőszülőknek ............................................. 128 19/A. sz. Melléklet – Adatlap a nevelőszülő szakai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálatához ............................................................................... 136 19/B. sz. Melléklet – Nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatának elrendelése .......................................................................................................................... 145 19/C. sz. Melléklet – Tájékoztatás nevelőszülői alkalmassági vizsgálat eredményéről ..................................................................................................................... 146 20. sz. Melléklet – Útmutató az életkornak megfelelő mozgásfejlődés megfigyeléséhez ................................................................................................................ 147 21. sz. Melléklet – Kapcsolattartási napló ...................................................................... 150 22. sz. Melléklet – Gondozási Könyv.............................................................................. 152

6

1. fejezet

Bevezetés Ezen szakmai dokumentáció  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt),  A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet,  A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer),  A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet,  A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29 Kormányrendelet,  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Kormányrendelet,  A a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet  a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Kormányrendelet figyelembevételével készült a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (továbbiakban: VMGYK) Nevelőszülői Hálózatának működtetésével kapcsolatos feladatai ellátására.

7

Az intézmény fontosabb adatai Az intézmény megnevezése: rövid neve: székhelye: postai címe: E-mail címe: alapító szerve: fenntartója: felügyeleti szerve: működési területe:

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ (VMGYK) 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet H-8200 Veszprém, Pf. 61. [email protected] Veszprém Megyei Tanács VB Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Veszprém megye

A Nevelőszülői Hálózat helyzete az intézményen belül

IGAZGATÓ

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT

Nyilvántartási Csoport

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (továbbiakban: Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság)

TEGYESZ szakmai vezető

Örökbefogadási tanácsadók

8

2. fejezet

A nevelőszülői hálózatra vonatkozó strukturális szabályok (Fogalma, típusa, jellemzői)

Nevelőszülői nevelés A szakellátás keretében biztosítja a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, státusza, egészségügyi és mentális állapota alapján nevelőszülőkhöz helyezhető gyermekek otthont nyújtó ellátását. Intézményünk e feladattal megbízott munkatársainak segítő, ellenőrző tevékenysége, valamint a neveléshez történő anyagi támogatás biztosítja a nevelőszülők felelősségvállalását. A nevelőszülői gondozás átmeneti állapot, melynek végső célja, hogy a gyermek a lehető legrövidebb időn belül visszakerülhessen vérszerinti családjába, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, akkor támogatást kapjon egy életre szóló biztonságos kapcsolathoz jutás érdekében. A feladatok ellátását a nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében végzi az Gyvt. 66/A. §- 66/L. §-ában foglaltak alapján.

Nevelőszülői hálózatunk általános jellemzője A nevelőszülői elhelyezés során a nevelőszülő saját otthonában gondoskodik a gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekekről, illetve fiatal felnőttekről. A nevelőszülői nevelés legfontosabb jellemzője és erénye - az egyéb otthont nyújtó ellátásokkal szemben -, hogy a család, mint a társadalom alapegysége nem csak 9

morfológiai. Ennek eredményeként a családból kiemelt gyermekek depriváltsága részleges, így lehetőségük van arra, hogy gyakorolhassák mindennapi társadalmi kapcsolataikat, amely alapvető feltétele a szocializációs folyamatnak.

Nevelőszülői hálózatunk szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT

SZAKMAI VEZETŐ

Nevelőszülői Tanácsadók

NEVELŐSZÜLŐK Helyettesítők / Állandó segítők

Pszichológus

Gyermekvédelmi ügyintéző Technikai ügyintéző

A nevelőszülői hálózatunkban ellátottak köre Veszprém megye területéről a szakellátásba történő elhelyezésre jogosult szerv határozata alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, ill. az utógondozói ellátásban részesített fiatal felnőttek. 10

Nevelőszülői hálózatunk nevelési színterei, típusai Nevelőszülői Hálózatunk nevelési színterei, típusai:  nevelőszülők  különleges nevelőszülők  speciális nevelőszülők A nevelőszülői hálózatban működő nevelőszülők engedélyezett férőhelyeik terhére integrált elhelyezés keretében ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. különleges szükségletű gyermekek ellátására alkalmasak.

Nevelőszülői hálózatunk működési színterei, területi irodái, kapcsolattartások helyszínei Nevelőszülői hálózat működési területe:  Veszprém megye a nevelőszülők lakcímén Nevelőszülői tanácsadók területi irodái:  VMGYK Veszprém, Kossuth u. 10., II. em.  VMGYK kirendeltség Várpalota, Gárdonyi G. u. 39.  VMGYK kirendeltsége Tapolca, Sümegi u. 20/b  VMGYK kirendeltsége Pápa, Jeges u. 3.  VMGYK kirendeltsége Sümeg, Mártírok u. 1-3. Kapcsolattartások helyszínei:  VMGYK Veszprém, Kossuth u. 10.  VMGYK kirendeltsége Sümeg, Mártírok u. 1-3.  VMGYK kirendeltsége Pápa, Jeges u. 3.  Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tapolca, Kossuth L. u. 2. (Belvárosi Irodaház)

11

3. fejezet

Nevelőszülői hálózatunk szakmai programjának alapelvei Programunk alapelvei 

 











Demokratizmus elve: az intézményen belül valamennyi kapcsolatra jellemző az őszinte, nyílt kommunikáció, a szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége, a szakmai döntések meghozatalában lényeges a konszenzusra törekvés. Következetesség elve: a szakmai döntések meghozatala során mindig a szakmai szabályok, protokollok, jogszabályi előírások szerint járunk el. Felelősségvállalás elve: a nevelőszülői hálózatunkban dolgozó valamennyi résztvevő felelősséggel tartozik a gyermekek mindenek felett álló érdekének megvalósulásáért. Szakmaiság elve: a nevelőszülői hálózatunkban dolgozó valamennyi résztvevő köteles legjobb szakmai tudásával végezni munkáját, és szakmai tudását folyamatosan tovább fejleszteni. A szakmai tevékenység során minden résztvevő egy team tagjaként köteles végezni feladatait. Esélyegyenlőség elve: nevelőszülői hálózatunkban nyújtott szolgáltatásokhoz minden ellátott egyformán juthat hozzá. Az intézményünk által nyújtott nevelés az ellátottak társadalomba való sikeres beilleszkedését, reszocializációját szolgálja. Egyéni bánásmód elve: nevelőszülői hálózatunk az ellátottak egyéni szükségletének kielégítésére törekszik. Személyiségjegyeik és állapotuk feltárását követően ellátottjaink részére személyre szabott fejlesztést dolgozunk ki. Komplexitás elve: törekszünk a gyermek hosszú távú sorsának legoptimálisabb rendezésére. Figyelembe vesszük a biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeket a nevelés során. (Pl.: életkor, társadalmi helyzet, etnikai és vallási hovatartozás, stb.) Céltudatosság elve: a nevelőszülői hálózatunkban folyó tevékenység során arra törekszünk, hogy minden ellátott esetében tervezett, szervezett és céltudatos nevelést valósítsunk meg. 12



Empátia, tolerancia elve: nevelőszülői hálózatunkban tevékenykedő valamennyi résztvevőnek kellő empátiával és türelemmel kell fordulnia az ellátottak és családjaik felé.

Munkánk során a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a Gyvt.-ben meghatározott Gyermeki jogokat tekintjük követendőnek. A nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan  állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő-megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön,  gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,  felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt,  vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit és vallásoktatásban vegyen részt,  véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,  érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,  családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,  családi környezetébe való visszatéréséhez támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől,  személyes kapcsolatait ápolhassa,  személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa,  utógondozásban részesüljön. A gyermek szülője jogainak tiszteletben tartása az alábbiak alapján: A nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy  a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,  a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,  a gyermeke családjába történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez – segítséget kapjon,  a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – így a gyermeke nevének meghatározásáról, ill. megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – meghallgassák. A nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy  a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, – a nevelés érdekében együttműködjön,  gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartson.

–

13

A nevelésbe vett gyermek szülője köteles  minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért,  tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, a nevelőszülői hálózatban dolgozó személyeket, és a gyermekvédelmi gyámot, valamint köteles betartani a nevelőszülői hálózatban illetve a nevelőcsaládban kialakított rendet,  gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. A gyermeki jogok védelme a VMGYK Nevelőszülői Hálózatában dolgozó, minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

Szakmai programunk célja      

   

Az ellátottak komplex, tervszerű személyiségfejlesztésének megvalósítása, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. Az egyéni bánásmód megvalósulása érdekében az ellátott egyéni szükségleteire fókuszáló fejlesztés megvalósítása. A nevelésbe vett gyermek, fiatal felnőtt családi, lakóhelyi és iskolai környezetébe való visszahelyezésének előkészítése, segítése, a családi kapcsolatainak ápolása. A gyermek felkészítése a pályaválasztásra. A társadalmi normák és értékek tudatos közvetítése az ellátottak felé, társadalmi beilleszkedésük, reszocializációjuk érdekében. A kapcsolattartás biztosítása a gyermek iskolájával, a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel, a fiatalok munkahelyével, a nevelőszülői család környezetében élő emberekkel. Az örökbefogadhatóvá nyilvánított gyermek esetében az örökbefogadás segítése, előkészítése. Amennyiben a gyermek vérszerinti családjában történő visszailleszkedésére nincs lehetőség, az önálló, felelősségteljes életvitel kialakításának támogatása. A gyermek egyéni elhelyezési tervében foglaltak megvalósítása. Gyermekek és fiatal felnőttek érdekképviselete.

14

Szakmai programunkból adódó feladataink   

 



A nevelőszülői hálózat szervezése. A nevelőszülők szakmai felkészítése, képzése, továbbképzése. A nevelőszülői hálózat működtetése, amely magába foglalja: az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőtt szükség szerinti ill. teljes körű ellátását és a hozzá kapcsolódó gyermeki szükségletből adódó egyéb feladatokat (pl: kapcsolattartás) és az utógondozást. Szolgáltatások nyújtása az ellátottak komplex személyiségfejlesztése és az egyéni bánásmód megvalósulása érdekében (tanácsadás, pszichológiai segítségnyújtás) Programok szervezése az ellátottak tehetségének kibontakoztatása, rekreációs lehetőségek biztosítása, tervezett közösségfejlesztés és az ellátottak reszocializációja érdekében. (Pl.: Mikulás ünnepség, Ki mit tud?, Állatkerti kirándulás, stb.) Gyermekek és fiatal felnőttek érdekképviseletéből adódó feladatok ellátása.

Otthont nyújtó ellátás Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek számára:  a teljes körű ellátást,  a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást,  az örökbefogadásának előkészítését, ha családi környezetébe történő visszaintegrálása nem lehetséges,  a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. Az otthont nyújtó ellátás keretében: Különleges ellátást kell biztosítani:  a tartósan beteg, illetve fogyatékos ,  a kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyermek számára. Speciális ellátást kell biztosítani:  a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermek,  a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető,  az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára.

15

Különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani:  a különleges és speciális szükségletet egyidejűleg mutató (kettős szükségletű gyermek) számára.

16

4. fejezet

A Nevelőszülői Hálózat működése A nevelőszülői hálózat tagjai:         

gyermek, nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó/ utógondozó, pszichológus, szakmai vezető, gyermekvédelmi ügyintéző, technikai munkatárs, nevelőszülőket segítő gondozó, nevelőszülőket segítő helyettesítő gondozó

A nevelőszülő feladata teljes körű ellátás keretében  

 

A gyermek védelmezése, gondozása és nevelése. Fejlődési szükségleteinek kielégítése, fejlődési retardációinak kezelése. A kora miatt különleges ellátási szükségletű gyermekek esetében a 20. számú melléklet útmutatása szerint. A gyermeknek életre szóló, biztonságos kapcsolatok nyújtása. A gyermek és a vérszerinti család közötti kapcsolatok támogatása, ennek érdekében felkészíti a gyermeket a szülővel való találkozásra. Biztosítja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy folyamatos és időszakos kapcsolattartását a gyámhivatali határozatnak megfelelően 17

a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatását segíti a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével bíró személy és gyermek kapcsolattartását felügyelt kapcsolattartás esetén biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenést segíti a levelezést, elektronikus levelezést, telefonkapcsolatot, ajándékozást, csomagküldást. felkészíti és segíti a gyermeket a gyámhatósági határozatnak megfelelően a legfeljebb két napra történő eltávozásban és a két napnál hosszabb időtartamú szabadságában. Elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen. A gyámhatóságnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét megszüntető határozata alapján az ellátás nyújtását megszünteti és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Biztosítja a gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést. A napi ötszöri étkezésre fordított költségek összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%ánál. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosít. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál. A ruházat tisztításáról, javításáról a nevelőszülő gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. A nevelőszülő a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről. A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítja legalább a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket, 3 váltás ágyneműt. Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítja az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket. A gyermek számára biztosítja a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit, továbbá az olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat. A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében a nevelőszülő gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről, valamint a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről. -

 



 









18















A 3 éven felüli gondozott gyermeket - személyes szükségleteinek kielégítésére – havonta zsebpénzzel látja el, melyet az ellátmányból biztosít. A zsebpénz folyósításának szabályait jelen Szakmai Program későbbi fejezete taglalja. A nevelőszülő köteles együttműködni azon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. Az ellátás megkezdésekor a nevelőszülő részt vesz a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozásinevelési terv elkészítésében. Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket és szülőjét is. A nevelőszülőnek az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: - testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket, - felkészíti a gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. A nevelőszülő gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson - a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, - a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, - a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, - a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, - a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, - a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, - szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez. A nevelőszülő kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében - fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, - érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, - rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. A nevelőszülő megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék. Figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Elősegíti, hogy a 19









 

 

nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. A nevelőszülő a gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja - a háztartási teendők végzésébe, - a családi gazdálkodás megtervezésébe, - a pénzkezelésbe. Az ellátást nyújtó biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, személyes tárgyainak elhelyezését, azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: engedély nélkül eltávozott gyermek), az ellátást nyújtó – a gyermekvédelmi gyám haladéktalan értesítése mellett, vele együttműködésben megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. Az ellátást nyújtó értesíti az eltűnt gyermek szülőjét, más törvényes képviselőjét. Ha az eltűnt gyermeket a nevelőszülő megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt, más törvényes képviselőt, a gyermekvédelmi gyámot haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. A gondozási helyére a rendőrség által visszakísért gyermek előkerüléséről az ellátást nyújtó értesíti a szülőt más törvényes képviselőt, gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyámot. A gondozási helyére visszakerült engedély nélkül eltávozott gyermekkel a gyermekvédelmi gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnés okát és körülményeit, valamint az eltávozás alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. A nevelőszülő köteles elősegíteni a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos és időszakos kapcsolattartását. A kapcsolattartások megvalósulásáról a nevelőszülő a 21. számú melléklet szerinti “Kapcsolattartási napló”-t vezeti. (21. sz. Melléklet) A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének. A levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során a nevelőszülő levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával köteles eljárni. Ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek, 20





vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozását biztosító személy között vita keletkezik, a nevelőszülő jelzi azt a gyermekvédelmi gyámnak, aki jelzi a gyámhivatalnak. Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről. A gondozott gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről a nevelőszülő folyamatosan beszámol a nevelőszülői tanácsadónak, gyermekvédelmi gyámnak, illetve megkeresésre a gyámhatóságnak, feltéve, hogy a hozzátartozóval közvetlen kapcsolatot tart. A nevelőszülő jelzi a gyermekvédelmi gyámnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél.

A nevelőszülő feladata az utógondozói ellátás keretében A fiatal felnőtt kérheti az utógondozói ellátást  a fiatal felnőtt 21. életévének beöltéséig, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének beöltéséig, amennyiben a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja,  amennyiben köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napig, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltéséig,  amennyiben a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltéséig.  A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen a működtető engedélyezte, majd nyilatkozatban vállalta az utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.  A gyámhatóság határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára a nevelőszülőnek – mint nevelőszülői hálózatunk tagjának – teljeskörű ellátást kell biztosítani.  Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő lakhatási lehetőségről gondoskodik, és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt.  A nevelőszülő, a fiatal felnőtt és az utógondozó az utógondozói ellátásról együttműködési megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt vagyoni, jövedelmi viszonyaira, egészségi állapotára és 21









személyiségére, családi körülményeire, tanulmányai folytatására, kötelezettségeire. Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet intézményünk felé. Az utógondozói ellátás elrendelését követően a VMGYK – mint működtető – és a fiatal felnőtt megállapodást köt. A fiatal felnőtt kérelmére a nevelőszülő nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról. Ha a nevelőszülő a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az intézmény érdek-képviseleti fóruma elé terjesztheti. Az érdek-képviseleti fórum a kérelmet és az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról. Megszűnik a fiatal felnőtt utógondozói ellátása, ha az ellátott a törvényi előírások alapján életkoránál fogva nem jogosult rá, vagy ha a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszüntetését kezdeményezi, ha a fiatal felnőtt - ellátásának feltételei már nem állnak fenn, - ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja, - a házirendet többször súlyosan megsérti, - amennyiben a megállapodásban foglaltakat megszegi, - a nevelőszülőjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.

A nevelőszülő további feladatai: A nevelőszülő köteles részt venni a VMGYK által szervezett továbbképzésen. A nevelőszülő köteles figyelemmel kísérni, hogy a nála nevelkedő gyermek éves felülvizsgálata kapcsán fennállnak-e a speciális illetőleg különleges ellátás szükségességének feltételei, és az ahhoz szükséges igazolásokat el kell juttatnia a VMGYK részére. Amennyiben a szükséges igazolások nem kerülnek a gyermek iratanyagába a felülvizsgálat előtt, úgy az emelt összegű gondozási díj folyósítása automatikusan leáll, helyette alap összegű gondozási díj kerül folyósításra.

Nevelőszülői hálózatunk fejlesztési tervei Céljaink:  A nevelőszülői hálózat folyamatos bővítése, olyan nevelőszülők választása, akik korban minél közelebb állnak a gyermekhez, hogy a generációk közötti nézetkülönbségekből adódó problémák csökkenjenek.  Fontos feladatunk a toborzás során a 40-45 éves korosztály nevelőszülőség iránti érdeklődésének felkeltése.  A nevelőszülői tevékenység minél nagyobb körben történő ismertetése, a szakellátásba került gyermekek életében betöltött szerepének jelentőségét kiemelve.  A nevelőszülői önszerveződésből megalakult klubok, közösségek támogatása, melynek keretében lehetőséget kívánunk biztosítani a szupervízióra, a kialakult 22

  

szakmai színvonal fenntartása érdekében, a tartalmasabb szabadidő eltöltéséhez programokat szervezünk, mind a gyermekek, mind a nevelőszülők részére. Speciális, különleges, ill. kettős szükségletű gyermekek gondozását ellátó nevelőszülők hálózatba állítása. Roma származású nevelőszülők toborozása, képzése. A nevelőszülők érdeklődésének felkeltése az elméleti és módszertani továbbképzés iránt, ill. az érdeklődés, képzési igény folyamatos fenntartása.

A nevelőszülőket segítő szakemberek A VMGYK Nevelőszülői Hálózatában működő nevelőszülőket és a náluk elhelyezett gyermekeket segítő szakemberek:  a VMGYK intézményvezetője,  a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője,  a nevelőszülői tanácsadók,  a pszichológus,  a gyermekvédelmi gyámok,  a gyermekvédelmi ügyintéző,  a technikai munkatárs,  a nevelőszülőket segítő gondozó,  a nevelőszülőket segítő helyettesítő.

A nevelőszülői tanácsadó VMGYK nevelőszülői hálózatában tevékenykedő nevelőszülői tanácsadók kettős feladatot látnak el, ezek a következők:  nevelőszülői tanácsadás,  utógondozás. A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, ill. biztosítja szakmai ellenőrzését. A törvényi szabályozás a gyermekvédelmi gyám feldatkörébe helyezi a családgondozás és a felügyelt kapcsolattartással összefüggő feladatokat, mi mégis fontosnak érezzük, hogy a nevelőszülői tanácsadó továbbra is részt vegyen ezen feladatokban, hiszen valódi szakmai munkát csak e feladatok elvégzése által megszerzett információk birtokában tud végezni.

23

A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen

Nevelőszülői tanácsadói feladatai  A nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének a nevelőszülővel közösen történő elkészítése.  A nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal – de legalább 3 hetente – történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról.  A gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről.  Tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő ill. a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése.  Ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt ill. családi pótlékot a gyermekre fordítjae.  A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására.  A gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel.  Együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal a kapcsolattartás érdekében  A nevelőszülő feladatainak segítése érdekében, ami a teljeskörű ellátásból következik, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése.  A gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együttműködve a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre. A nevelésbe vétel ideje alatt folyamatos kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal a gondozott gyermek családba való visszakerülése érdekében.  A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy a nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, vagy ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, illetve a gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, továbbá a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja. A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülővel, illetve gyermekkel való találkozásokról és a tapasztaltakról írásos dokumentációt vezet.A tapasztalt problémára szóban figyelmezteti a gyermeket ill. gondozót, majd többszöri előfordulás esetén írásban rögzíti, és azt az érintett személlyel aláíratja. A nevelőszülői tanácsadó munkavégzésének bizonyítékaként – több nevelőszülő panaszos bejelentése 24

következményeként a fenntartó felé – ottlétéről 3 példányos igazolást készít, melyet a nevelőszülővel is aláírat és 1 példányt nála hagy.

Utógondozói feladatai

Gyámhatósági kirendelés alapján - utógondozás keretében: Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják. Az utógondozó feladatai az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együttműködve, ha a gyermek visszakerül családjába vagy önálló életet kezd:  A hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti a fiatal családjába való beilleszkedését.  Segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.  Segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, ill. felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében.  A jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában.  Tanácsot ad, segítséget nyújt konfliktushelyzetei megoldásához.  Szükség szerinti rendszerességgel, de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik körülményeiről, életvezetésének alakulásáról.  Heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. Az utógondozó feladatai, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül:  Segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához.  Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetek megoldásához, jövedelme beosztásához.  Jogszabályok általi támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.  Segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítésében és benyújtásában, valamint a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltakat.  A gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.  Javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára.  Együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. 25

A kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről. Az utógondozó feladatai az otthonteremtési támogatás felhasználásánál:  Segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához.  A gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.  A gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára  A gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt

A nevelőszülői tanácsadót terhelő adminisztrációs kötelezettségek A 15/1998. NM rendelet mellékletében meghatározott, XIX. számú adatlap – “GH-1” Egyéni gondozási-nevelési terv nevelésbe vétel esetén Kitöltője nevelőszülői ellátás esetén a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó. A kitöltést mindig a gyermekkel, vérszerinti szüleivel, nevelőszülővel, gyermekvédelmi gyámmal közösen kell végezni. Kitöltés határideje a gyermekjóléti szolgálat által töltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül, azt követően pedig – szükség szerint pótlapon – folyamatosan bővíthető, módosítható. Az adatlap továbbítása: 1 példány gyermekjóléti szolgálat, 1 példány területi gyermekvédelmi szakszolgálat, 1 példány nevelőszülő. A 15/1998. NM rendelet mellékletében meghatározott, XXI. számú adatlap – “GH-3” Helyzetértékelés Kitöltője a nevelőszülői tanácsadó és a nevelőszülő együtt, a gyámhivatal felkérésére 15 napon belül. A nevelőszülői tanácsadó az adatlapot elküldi a gyámhivatalnak, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az adatlap továbbítása: 1 példány gyámhivatal, 1 példány gyermekjóléti szolgálat, 1 példány VMGYK, 1 példány nevelőszülő. 26

Az eredeti adatlapok a kitöltőnél maradnak, mindig a másolatot küldjük a megadott helyre. Minden kitöltött adatlap másolatának a gyermek VMGYK-nál tartott iratanyagában is benne kell lennie. Nevelési díj és ellátmány leigazolása Minden hónap első keddjén a Nyilvántartási csoport felé a nevelési díj és ellátmány igénylésének leigazolása a teljes körű ellátás biztosítása érdekében. Kollégisták és szökési esetek jelentése Minden hónap első napján a Nyilvántartási csoport felé jelentést készít és e-mail –en megküldi az előző hónapban kollégiumi elhelyezésben részesülők, valamint az előző hónapban szökött gyermekek adatait. Befogadásról és távozásról értesítő Szükség szerint kitölti a 15/1998. NM rendeletben előírt befogadásról és távozásról értesítéseket, majd megküldi azt az érintett szervek/személyek felé. Nevelőszülők alkalmasságának felülvizsgálatához adatszolgáltatás A nevelőszülő – jogszabályban előírt 3 évenkénti, valamint a rendkívüli – felülvizsgálatához kitölti a szükséges adatlapot. (19/A. sz. melléklet) Környezettanulmány kitöltése Környezettanulmányt tölt ki: - újonnan jelentkező nevelőszülők esetében, - működő nevelőszülők esetében, amennyiben a működési engedély módosítása válik szükségessé. (1/A. vagy 1/B. számú melléklet) 3 példányos átírótömb vezetése A nevelőszülői tanácsadó a nevelőcsalád látogatásakor minden egyes esetben a 17. számú melléklet –ben meghatározottak szerint feljegyzést köteles készíteni.

27

A pszichológus A nevelőszülői hálózatban tevékenykedő pszichológus feladatai a következők:  Elvégzi a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek illetőleg szükség szerint a nevelőszülők vizsgálatát.  Elvégzi a nevelőszülői faladatra jelentkezők alkalmassági vizsgálatát  Elvégzi a nevelőszülők alkalmasságának kötelező 3 évenkénti felülvizsgálatát  A vizsgálatok elvégzését követően az arról készült pszichológiai szakvéleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig legépelve és aláírásával ellátva leadja a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője részére.  Eseti jelleggel szaktanácsadást tart a területi irodákban a nevelőszülői hálózatban élő gyermekek és nevelőszüleik számára.  Eseti jelleggel a Nevelőszülői Hálózatba bekerült gyermekek részére terápiás foglalkozást tart.  Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról.

A nevelőszülőket segítő szakemberek egyéb adminisztrációja, a jegyzetelés A nevelőszülői tanácsadók Helyzetértékelés nevű adatlap kitöltéséhez látogatásaik során jegyzeteket készítenek A4-es lapon (17. sz. Melléklet), melyet az adatlap lezárásakor a gyermek iratanyagába kötelesek elhelyezni.

A gyermekvédelmi ügyintéző A Nevelőszülői Hálózat gyermekvédelmi ügyintézőjének elsődleges feladata, hogy segítse a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének, szakszemélyzetének munkáját akár az adminisztratív feladatok ellátásával is. A gyermekvédelmi ügyintéző munkája során nyilvántartást vezet  a Nevelőszülői Hálózatba bekerülő, működési engedéllyel rendelkező nevelőszülőkről, férőhelyeikről, 28







   

A gyermekvédelmi ügyintézőnek ezen kimutatás elkészítésekor figyelemmel kell lennie különösen arra, hogy  ha a nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az engedélyezett létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén 1 fővel kell csökkentenie;  ha a nevelőszülő különleges ellátási szükségletű gyermekek teljeskörű ellátását biztosítja 1-2 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 1 fővel 3-4 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 2 fővel a működtetően az engedélyezett létszámot csökkenteni kell (Gyvt. 54/A. § (2)(3)-(4) bek.). a Nevelőszülői Hálózatba bekerülő gyermekekről és nevelőszülőkről, továbbá a hálózatból kikerülőket is nyilvántartja – ezen információkat – lehetőség szerint – azonnal megosztja a hálózat technikai ügyintézőjével a további ügyviteli munka céljából, a gondozási napokról (amikről jelentést készítenek minden hónap 10. napjáig az intézmény fenntartója felé), a teljesült gondozási napok alapján számolt átlaglétszámokról (ellátási szükséglet szerint), a nevelőszülői hálózat férőhely-kihasználtságáról, a működési engedélyben rögzített férőhelyek alakulásáról, átlagszámáról, a kihelyezési támogatásról (15. sz. melléklet), a 415/2015. (XII.23.) Kormányrendeletben meghatározott ellátási napokról a „KENYSZI” nyilvántartás vezetésével.

A nevelőszülők részére számfejti a gondozási díjakat, majd a nevelőszülői tanácsadók jóváhagyását követően a számfejtett tételekből a TEGYESZ Nyilvántartó Program segítségével utalást készít, s azt az intézmény gazdasági csoportjának haladéktalanul továbbítja.

A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai a nevelőszülőnél elhelyezettek utógondozói ellátása kapcsán Ha a gyermek nevelőszülőnél nyert elhelyezést a gyermek nagykorúsága előtt 3 hónappal a nevelőszülői tanácsadó közreműködésével beszerzi az utógondozói ellátás elrendeléséhez szükséges iratokat:  a fiatal kérelmét az utógondozói ellátás elrendelésére,  az ellátást biztosító nevelőszülő befogadó nyilatkozatát,  a gyám javaslatát,  a nevelőszülői tanácsadó javaslatát,  ha a fiatal tanulói jogviszonnyal rendelkezik iskolalátogatási igazolást,  ha a fiatal munkanélküli, az illetékes munkaügyi központtól igazolást a regisztrációról,  ha a fiatal munkaviszonyt létesített, a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről), 29



 

tájékoztatják a fiatalt, ha az ellátást igénybe kívánja venni, térítési díjat köteles fizetni, s egyben felkéri, szerezze be jövedelemigazolásait, valamint jövedelemnyilatkozatát majd azt kitöltve és aláírva küldje meg a VMGYK részére, továbbá elkészítik és kipostázzák a fiatal, a nevelőszülő és a leendő utógondozó között létrejött megállapodást, az Gyvt. 33. §-ának és a Gyer. 124. § bekezdésének megfelelően beszerzik a fiatal nyilatkozatait.

Ha a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelésbe vétele nem az utógondozói ellátás elrendelésével szűnik meg a gyámhivatal felkérésére javaslatot tesz a fiatal utógondozójának személyére, továbbá beszerzi a szükséges iratokat:  a fiatal nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az utógondozói ellátást nem kívánja igénybe venni,  az ellátást biztosító nevelőszülő arra irányuló nyilatkozatát, hogy a fiatal ellátását a továbbiakban nem vállalja, feltűntetve az okokat,  a gyám javaslatát,  a nevelőszülői tanácsadó javaslatát,  ha szükséges még az iskolalátogatási igazolást, az illetékes munkaügyi központtól igazolását az együttműködésről, illetőleg a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről). Az utógondozói jelentések alapján figyelemmel kíséri az utógondozói ellátás jogcímének indokoltságát, s azt a gyámhivatal megkeresését követően felülvizsgálja. —

Az utógondozói ellátás felülvizsgálata során, vagy szükség esetén beszerzi  a fiatal felnőtt kérelmét az utógondozás fenntartása/megszűntetése iránt,  a nevelőszülő/lakásotthon értesítését a további befogadásáról/illetőleg arra irányuló nyilatkozatát, hogy a fiatal felnőtt ellátását a továbbiakban nem vállalja,  az utógondozó javaslatát az utógondozói ellátás fenntartására/megszűntetésére,  ha a fiatal felnőtt tanulói jogviszonnyal rendelkezik iskolalátogatási igazolást,  ha a fiatal felnőtt munkanélküli, az illetékes munkaügyi központtól igazolást a regisztrációról,  ha a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesített, a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről).

—

A beszerzett iratok alapján javaslatot tesz az utógondozói ellátás fenntartására, illetőleg megszűntetésére.

—

Fenti iratokat szerzi be akkor is, ha az utógondozói ellátás során gondozási hely változás áll be. Ebben az esetben is javaslatot készít az illetékes gyámhivatal felé.

Ha a fiatal felnőtt nevelőszülőnél nyert elhelyezést megállapítja az utógondozói ellátott által fizetendő térítési díj összegét, és kiértesíti a fiatal felnőttet a fizetendő térítési díjról. —

A térítési díj megállapítását követően a 328/2011. Kormányrendelet mellékletében meghatározott, ún. térítési díj nyilvántartó lapon külön nyilvántartást vezet a fiatal felnőtt által fizetendő térítési díj összegéről, s annak teljesítéséről.

—

A térítési díjak teljesítését a VMGYK gazdasági ügyintézőjével havonta egyezteti. 30

—

A térítési díjjal kapcsolatos iratokat külön, fiatal felnőttekre bontva tárolja.

—

A térítési díjakat évente egyszer felülvizsgálja, s a fiatal felnőtt jövedelmétől függően újra megállapítja.

—

Figyelemmel kíséri a térítési díjak teljesítését. Ha hátralékot észlel, felszólítja a fiatalt a hátralék rendezésére. Ezzel párhuzamosan negyedévente tájékoztatja a fenntartót, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségét a nyilvántartott hátralékosokról, s azok adatairól.

A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről elnevezésű) rendszer vezetése kapcsán A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 415/2015. (XII.23.) Kormányrendelet értelmében 2012. február 1. napjától (folyamatosan) Nevelőszülői Hálózatunknak – mint megyei fenntartó által fenntartott engedélyesnek – adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie. Nevelőszülői Hálózatunk ezen feladatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által működtetett Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszerének használatával teljesíti. Ezen rendszer az interneten a https://tevadmin.nrszh.hu/tevadmin/Fooldal.xhtml oldalon elérhető. Az igénybevevői nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a már hivatkozott 415/2015. (XII.23.) Kormányrendelet taglalja.

A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyának keletkezése, változása és megszűnése kapcsán A 2014.01.01 napjától létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos feladatokat 2 részre kell bontanunk: 1. Változások vezetése kapcsán megállapodások elő-, elkészítése 2. A nevelőszülők munkaügyi adminisztrációja Az első pontban körülírt feladatokat a gyermekvédelmi ügyintézőnek, míg a második pontban meghatározottakat a technikai ügyintézőnek kell elvégeznie. A gyermekvédelmi ügyintéző a tudomására jutott információk kapcsán köteles elkészíteni az újonnan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülő nevelőszülők Keretmegállapodását (9. sz. melléklet). A Keret-megállapodást akkor köteles megkötni a nevelőszülővel, amikor ahhoz először gyermeket/fiatal felnőttet helyeznek. Gyermek/fiatal felnőtt kihelyezésekor el kell készítenie a gyermek/fiatal felnőtt befoga31

dásáról szóló Kiegészítő Megállapodást (10/A – 10/B. sz. melléklet) is. A gyermekvédelmi ügyintéző és a technikai ügyintéző munkája – többek között – itt keresztezi egymást, hiszen az elkészült megállapodásokat a gyermekvédelmi ügyintéző átadja további munkaügyi ügyintézés céljából a technikai munkatársnak. Ezen folyamatot tekinthetjük akár belső ellenőrzésnek is, hiszen ugyanazon ügyben két ügyintéző is részt vesz. A gyermekvédelmi ügyintéző szintén Kiegészítő Megállapodást készít:  a gyermekek ellátási szükségletének változása/megszűnése kapcsán (10/C. – 11. sz. melléklet),  a gyermek nevelőszülőtől történő elhelyezése kapcsán (10/A. sz. melléklet),  a fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűntetése kapcsán (11. sz. melléklet). Fent felsoroltak mind-mind változtatják a nevelőszülők részére adandó munkabérek öszszegét, így ezen iratokat is át kell adnia a technikai ügyintéző részére. A nevelőszülői hálózat működési engedélyének változása (pl. férőhelyszám növekedése/csökkenése, nevelőszülő lakcímváltozása stb.) kapcsán el kell készítenie a Keretmegállapodást módosító okiratokat is.

A technikai ügyintéző A Nevelőszülői Hálózatunkban foglalkoztatott 1 fő technikai ügyintéző kiemelt feladata a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott nevelőszülők munkaügyi és egyéb ügyintézése. A technikai ügyintéző feladatait a szakmai vezető, a nevelőszülői tanácsadók és a gyermekvédelmi ügyintéző által kapott információk alapján végzi. Feladata  a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazottak személyi adatainak nyilvántartása, az azokban bekövetkezett változások módosítása;  a nevelőszülők bérének módosítása a MÁK által felügyelt KIR3 elnevezésű munkaügyi program segítségével;  a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyának keletkezésével/megszűnésével kapcsolatos adminisztráció biztosítása a KIR3 programban, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban járó illetmény módosításáról szóló Értesítés elnevezésű nyomtatvány kitöltése (16/A. sz. melléklet);  munkáltatói és jövedelemigazolások kiállítása a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazottakról;  a nevelőszülők részére megállapított szabadságok, ill. a nevelőszülők által kivett szabadságok a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartása (513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet 18. § (3) bek.);  a nevelőszülők helyettesítésével/állandó segítésével megbízási szerződéssel alkal32

mazottak nyilvántartása;  adatszolgáltatások készítése a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazottak, ill. a megbízási szerződéssel alkalmazottak adatairól;  a nevelőszülőknél bekövetkezett változások nyomonkövetése az állandó segítők felvétele, megszűntetése okán. Fent felsorolt munkáján túl – szükség esetén – helyettesíti a gyermekvédelmi ügyintézőt feladatainak ellátásában.

33

5. fejezet

A szakmai programban foglalt feladataink megvalósításának formái, módszerei Nevelőszülői hálózat szervezése Feladat: Jelentkezők toborzása Módszerek:  Kapcsolatfelvétel az érintett intézményekkel.  A lakosság célzott csoportjainak felkeresése, az érdeklődés felkeltése, a nevelőszülői szerep minél alaposabb megismertetése – előadások.  Információs anyagok, nyomtatványok, plakátok készítése, terjesztése.  Médián keresztüli információközvetítés. A toborzásba bevonható partnerintézmények és személyek:  gyermekjóléti szolgálatok,  óvodák,  oktatási intézmények,  háziorvosi hálózat,  települési önkormányzatok,  munkaügyi központok,  kisebbségi önkormányzatok,  és a már működő nevelőszülők.

34

A nevelőszülővé válás folyamata Nevelőszülő az a 24. életévét betöltött, , büntetlen előéletű személy lehet, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt  a gondozásba helyezett gyermeknél legalább 18, legfeljebb 50 évvel idősebb,  személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására,  a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett. Nem lehet nevelőszülő az, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll. A nevelőszülőnek jelentkező személytől írásos bemutatkozó levelet kérünk, melynek tartalmaznia kell a jelentkező  személyi adatait,  családi adatait,  a nevelőszülői feladatokra motiváló okokat,  iskolai végzettségét, foglalkozását,  lakókörnyezetének adatait, valamint  milyen gyermek számára tartja alkalmasnak a családját. A jelentkező nyilvántartásba vétele. Környezettanulmány készítése a jelentkező lakásán. A feladatot a szakmai vezető kijelölése alapján a nevelőszülői tanácsadó végzi, a környezettanulmány készítéséhez 1/A. sz. Mellékletben szereplő nyomtatványt használjuk A környezettanulmány készítésekor  tájékoztatás nyújtása a nevelőszülői tevékenységről, a VMGYK elvárásairól, a képzésről,  a „Tájékoztató leendő nevelőszülőknek ” című füzet (18. sz. Melléklet) átadása ,  a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése a jelentkezőtől és a férj/élettárs részéről (2-3 és 5. sz. Melléklet),  a háziorvos véleményezésének beszerzése (6. és 7. sz. Melléklet), mely igazolja, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó – testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, - súlyos pszichotikus zavarban, - alkoholfüggőségben, - kábítószerfüggőségben, - olyan betegségben, amely akár időszakosan is akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti, továbbá a nevelőszülővel egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket,  nyilatkozat aláírása a büntetlenségről, a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzéséről, valamint az ingatlanról (4. sz és 8. sz. Melléklet) 35

A beszerzett nyilatkozatok továbbítása a szakmai vezető felé, majd ezek alapján az orvosi igazolás és a gyermekjóléti szolgálat írásos véleményének beszerzése történik. A nevelőszülő alkalmasságának vizsgálata folyamán a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a nevelőszülői hálózatunk pszichológusa végzi. A környezettanulmány, a pszichológiai vizsgálat, az orvosi és a gyermekjóléti szolgálat véleményének pozitív eredménye után történik a nyilvántartásba vétel a képzésre várók listáján. A nevelőszülői hálózat szakmai vezetője segítséget nyújt a jelentkezőknek a nekik megfelelő jelen szakmai program 6. fejezetében részletes taglalt tanfolyam felkutatásában. A jelentkező tanfolyam 100 órás modulzáró vizsgája, illetve a nevelőszülői tanfolyam sikeres letétele után, ennek hivatalos igazolásával már kérheti az engedélyes nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba való felvétele után hozzá gyermek kihelyezhető. Az első gyermek kihelyezésével egyidejűleg intézményünk a nevelőszülővel megköti a működéséről szóló Keret-megállapodást, illetőleg elkészíti és megköti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keletkezésével kapcsolatos dokumentációt és szerződést. Az intézmény ezen eljárását a gyermekvédelmi ügyintéző és a technikai ügyintéző folytatja le. Minden további gyermek kihelyezését követően elkészítjük a kiegészítő megállapodást is. Amennyiben a nevelőszülő a gyermek kihelyezését követően két éven belül nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, az engedélyesek közül törölni kell. Ezen eljárás magával vonja a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek gondozási helyének megváltoztatását, illetőleg a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának megszűntetését is.

A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálata A VMGYK a nevelőszülők alkalmasságát a 513/2013. (XII. 29) Korm rendelet alapján háromévente köteles felülvizsgálni. (19/A. sz. melléklet) Ezen kívül a nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a járási gyámhivatal, ha ezt a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása, b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása, c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása, vagy d) a nevelőszülő magatartása, így különösen a gyermek bántalmazása szükségessé teszi. Amennyiben a működtető a nevelőszülő alkalmasságának hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti. 36

A felülvizsgálat folyamata a következő:  nevelőszülő írásban értesítést kap a felülvizsgálat megkezdéséről  a pszichológus telefonon egyeztet időpontot a pszichológiai vizsgálat időpontjáról a nevelőszülővel, majd a vizsgálat után írásos véleményt készít  ezzel párhuzamosan a felülvizsgálatot lefolytató nevelőszülői tanácsadó elkészíti írásos véleményét  a szakmai vezető írásos véleményt kér a nevelőszülő háziorvosától  a véleményeket a szakmai vezető egyezteti, majd a vizsgálat eredményéről a nevelőszülőt írásban tájékoztatja.

Nevelőszülő A nevelőszülő – egyéni gondozási-nevelési terv alapján – a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. a nevelésbe vett gyermeknek. A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén, a működtetőnek a létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a létszámot egy fővel, három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek esetében két fővel kell csökkentenie. Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. A működtető a nevelőszülővel kötött keret-megállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy  a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint  a működtető meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak. Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, a működtető megvizsgálja  a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,  a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és  a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül

37

 a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,  a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és  a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.

Különleges nevelőszülő Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői fogalalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel, és ha erre kijelölték, gondozásra befogadja a különleges ellátást igénylő gyermeket. A különleges ellátás a szakellátás keretében  tartósan beteg  fogyatékos  három év alatti gyermek számára a gyermek korának ás állapotának megfelelő ellátást biztosít. A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek. Ha a nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a létszámot egy fővel, három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek esetében két fővel kell csökkentenie.

Speciális nevelőszülő Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői fogalalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására. A nevelőszülő, ha rendelkezik a speciális ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel, és ha erre kijelölték, gondozásra befogadja a speciális ellátást igénylő gyermeket. A speciális ellátás a szakellátás keretében  a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató, 38



a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető,  az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, valamint korához igazodó ellátást biztosít. Speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén, a működtetőnek a létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.

39

6. fejezet

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony A nevelőszülői jogviszony a VMGYK és a nevelőszülő között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás (Keret-Megállapodás) alapján létrejövő jogviszony, mely határozatlan időre jön létre. 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban – a Gyvt. 165. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az foglalkoztatható, aki a képesítési előírások körében a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül 1. az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy 2. a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi. 2016. december 31-ig a nevelőszülői tevékenység ellátásához – az egyéb feltételek fennállása esetén – elegendő a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzése.

40

Mentesül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzése elvégzése alól az a személy, aki 2013. december 31-én a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik, b) nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy c) nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri (Gyvt. 165. § (2) bekezdés).

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – írásbeli keret-megállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet szerinti tartalommal – a működtető és a nevelőszülő Kiegészítő Megállapodást köt. A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg. A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban hozzájárul.

41

A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége A nevelőszülő együttműködik a) a működtetőjével (jelen esetben VMGYK-val), b) a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával, c) az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal, d) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és e) a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel. A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése, illetve szüneteltetése A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik a) a nevelőszülő halálával, b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, vagy d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. Az előző d) pontban meghatározott időtartam a gyermeknek, a fiatal felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülését követő naptól kezdődik abban az esetben is, ha a nevelőszülőt az egyes gyámi feladatok ellátására a gyámhatóság gyámként kirendelte. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a) a felek közös megegyezésével, b) felmondással vagy c) azonnali hatályú felmondással. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább 30, legfeljebb 60 nap elteltével szüntethető meg. 42

A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt 60 napos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt 60 napos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja. A működtető azonnali hatállyal köteles felmondani a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha a) a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki, c) a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, d) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy e) a nevelőszülő a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja. Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető köteles megkeresni a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg köteles értesíteni a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha fentiekről a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a működtetőnél. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új gondozási helyét. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást és nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen, ha a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, üdül vagy gyógyintézeti kezelés alatt áll. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a működtetőnek és a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatásokkal elszámol. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell. 43

A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot vagy balettművészeti életjáradékot kíván igényelni. Az említett ellátásokra való jogosultság szempontjából az e bekezdés alapján szüneteltetett nevelőszülői jogviszony a szüneteltetés napján nem minősül fennálló – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló Gyvt. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – biztosítással járó jogviszonynak. A nevelőszülő a szüneteltetés iránti kérelméhez csatolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt – feltéve, hogy a nevelőszülő a működtetővel történő megállapodása alapján a nyugdíja mellett is folytatni fogja nevelőszülői tevékenységét –, a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet, b) a nevelőszülő az e törvényben foglaltak szerint folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett gyermek gondozását, nevelését, és c) a nevelőszülőt a Gyvt. 66/H. § szerinti díjazás nem illeti meg, a nála elhelyezett gyermek után járó ellátásokra azonban jogosult. A nevelőszülő kérelme alapján a nevelőszülő és a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartamára, a szüneteltetést megelőzően legalább 20 nappal külön megállapodást köt. A külön megállapodás tartalmazza a) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének napját, b) a nevelőszülő tájékoztatását a Gyvt. 66/D. § (18) bekezdésében foglaltakról, c) a nevelőszülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a b) pont szerinti tájékoztatást tudomásul veszi. A külön megállapodást a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről legkésőbb tíz nappal a szüneteltetést megelőzően értesíti a) a gyámhatóságot a (3) bekezdés szerinti külön megállapodás másolatának megküldésével, b) postai vagy elektronikus úton a gyermekvédelmi gyámot a szüneteltetés napjának megjelölésével. A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé. A szüneteltetés időtartama alatt a működtetőnek nem kell biztosítania nevelőszülő segítését kivéve, ha annak a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamely esete a szüneteltetéstől függetlenül fennáll.

44

Munkaidő és szabadság A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg. Az

 1 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 1 munkanap,  a 2 vagy 3 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 2 munkanap,  a 4 vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 3 munkanap szabadság illeti meg. A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek számát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó 513/2013. számú Kormányrendelet 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint negyedévente átlagosan kell kiszámítani. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult. A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni. A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg. A nevelőszülőnek a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt írásban be kell jelentenie intézményünk felé. A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg. A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125. §-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.

45

A nevelőszülő segítése és helyettesítése A Gyvt. 66/G. §-a alapján a működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja, b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül, c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási vagy kettős ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, d) – gyermekszámtól függetlenül – az a)–c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén. VMGYK fenti feladatellátásának eleget tesz úgy, hogy  minden nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló mellé a nevelőszülő által megjelölt személlyel a helyettesítési feladatok ellátására, ill.  a Gyvt. 66/G. (1) bek. a)-b)-c) pontjában megfogalmazott kritériumok meglétekor a nevelőszülő által megjelölt személlyel az állandó segítői feladatok ellátására Megbízási Szerződést köt. A nevelőszülőt helyettesítő és állandó segítő gondozó személye az adott nevelőszülő esetében azonos nem lehet.

46

7. fejezet

Nevelőszülői hálózat működése A gyermek nevelőszülőhöz történő kihelyezése A gyermek fájdalmát, szorongását egy új környezetben nem lehet eltüntetni, csak abban lehet megsegíteni, hogy ezeket csökkentsük. Ha van rá mód, jó, ha előre látja a helyet, ahová kerülni fog és előre ismeri azt, aki gondozni fogja. A VMGYK ezt a szakmai elvet követi minden gyermek esetében, aki a szakellátásba ill. nevelőcsaládba kerül. Ha a gyermek nincs közvetlen veszélyben, vagyis a beutalt szerv részéről nincs szükség azonnali intézkedésre, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együttműködve lehetséges az új gondozási hely megismerése. Ebben a szituációban mód nyílik a nevelőszülő és a vérszerinti család közti kapcsolatfelvételre is. A vérszerinti szülő ismeretet szerez arról, hogy gyermeke milyen helyre kerül, és egyben információval szolgálhat a leendő gondozónak gyermeke szokásairól, tulajdonságairól. Ezáltal a gyermek családjából való kikerülésekor egy valamennyire már ismert környezetbe kerül, ami az elválás feldolgozását megkönnyíti. Ezt az elhelyezési lehetőséget még kevés esetben sikerül megvalósítani, de törekvéseink iránya e felé halad. A nevelőcsaládba történő kihelyezés másik alternatívája, amikor a gyermek ideiglenes elhelyezettként már egy gyermekvédelmi intézmény lakója, vagy közvetlen veszélyben van, s a beutaló szerv azonnali intézkedésével kerül a vérszerinti családjából a nevelőcsaládjába. A gyámhivatali felkérés alapján nevelésbe vétel előkészítése során a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság feltérképezi a gyermek anamnézisét, pszichés, egészségügyi, egyéb állapotát, a várható prognózist és a családi hátteret.

47

Amennyiben nevelőszülőnél történő elhelyezés válik indokolttá, a TEGYESZ szakmai vezetője felveszi a kapcsolatot a Nevelőszülő-hálózati csoport szakmai vezetőjével, aki team-megbeszélést kezdeményez a csoporttagok és az igazgatóhelyettes részvételével, ahol a következő szempontok figyelembevételével történik a megfelelő nevelőszülő kiválasztása:  a nevelőszülői tanfolyam alkalmával készült családértékelő összefoglalók,  a gyermek neve, kora, származása,  az elhelyezés várható időtartama,  a gyermek egészségügyi (szomatikus, pszichés, kognitív) állapota,  szükség szerinti szakellátások elérhetősége,  óvoda, iskola, egyéb továbbtanulási lehetőségek,  a vérszerinti szülő és a nevelőszülő lakókörnyezetének, kultúrájának, tradícióinak beilleszkedést elősegítő hasonlósága,  a nevelőszülő közvetlen környezetének toleranciája,  a vérszerinti szülő és a nevelőszülő lakóhelyének közelsége ill. megközelíthetősége a kapcsolattartás érdekében,  férőhelyek száma a nevelőszülőnél, testvérek együttes elhelyezése érdekében.

Az első megtekintés A lehetséges nevelőszülő kiválasztása után a szakmai vezető a nevelőszülői tanácsadó segítségével megszervezi az első megtekintést. Első megtekintés alkalmával a nevelőszülői tanácsadó kíséretében a kiválasztott nevelőcsalád ellátogat a gyermek gondozási helyére. Ekkor a nevelőcsalád információkat kap a gyermek pszichés, testi és kognitív állapotáról, családi viszonyairól. A kiválasztott gyermeket a csoportban megtekinti, de a gyermek nem tudhat róla, hogy a nevelőszülő őt milyen céllal látogatta meg. A nevelőszülő ezután döntést hoz arra vonatkozóan, hogy vállalja-e a megtekintett gyermek nevelését. A nevelőszülő ezzel egyidőben kézhez kapja az ügyben eddig keletkezett iratokat, szakvéleményeket. Az első megtekintést az első találkozástól élesen külön kell választani. Az első megtekintés egyoldalú látogatás, a nevelőszülőnek van választási lehetősége, mondhat nemet. Ezért fontos az, hogy ne kezdeményezzen kapcsolatot a gyermekkel, amíg döntését ki nem mondja. A gyermek számára nagyon megterhelő a hiábavaló várakozás, ha a kapcsolatfelvételt nem követik rendszeres találkozások. Hiszen a gyermek érzi, hogy vele valami különleges, egyéni, személyes dolog történik. Ha nincs folytatás csalódottságot érez, ami akár magatartásbeli tüneteket is okozhat. A nevelőszülő igenlő válasza esetén a TEGYESZ javaslatot tesz a gyámhivatal felé a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezésére. Az illetékes gyámhivatal határozata után – melyben elfogadja a TEGYESZ gondozási helyre tett javaslatát – megkezdődhet az összeszoktatás.

48

A barátkozás A gyermek számára ismert környezetben, ismert személy által nyújtott biztonságban kezd megbarátkozni az őt majd családjába fogadó, de még idegen személlyel. Az összeszoktatás alatt a nevelőszülő megismeri a gyermek jellemző szokásait, megtanulja a gyermek személyes, speciális igényei szerinti gondozást vagyis úgy nyúl hozzá, úgy eteti, úgy készíti el ételét, ahogy a gyermek azt megszokta. Megtanulja a gyermek napirendjét, ami a gyermek számára nagyon fontos, mert ő már ismeri és előre készül a vele történő dolgokra. A gyermek biztonságérzését fokozza, ha megtapasztalja, hogy nap, mint nap az történik, amit vár. Ez az előre-elvárhatóság elve. Ha a gyermek szükségleteinek kielégítése a számára várt, megszokott módon történik, egyre közelebb kerül leendő családjához. Összefoglalva az összeszoktatás alatt a nevelőszülő a gyermek személyes igényeit és azok kielégítésének arra a gyermekre szóló technikáját ismeri meg. Az esetleges problémák, kérdések, konfliktusok még az ismert környezetben kerülnek felszínre, így a gyermeket ismerő szakemberek azonnali segítséget tudnak nyújtani. A gyermek és befogadó családja közti ismerkedés alatt fontos feladat a vérszerinti szülő támogatása is. A vérszerinti szülőt félelem tölti el, mert azt érzi, hogyha nevelőszülőhöz kerül gyermeke, elveszíti annak szeretetét. Itt nagyon fontos szerep jut a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának és a gyermekvédelmi gyámnak, mert biztosítaniuk kell a vérszerinti szülőt arról, hogy kapcsolata gyermekével megmarad és az új elhelyezési forma gyermekük egészséges testi-lelki fejlődésének érdekében történik. Kapjon a vérszerinti szülő lehetőséget a nevelőszülő megismerésére, természetesen csak akkor, ha magatartása, viselkedése alkalmassá teszi. A találkozást jelenlétükkel támogatni kell a családgondozóknak, a gyermekvédelmi gyámoknak, akik segítenek az esetleges konfliktusok megoldásában is. A befogadó család és a gyermek barátkozásának folyamatában előfordulhatnak megtorpanások, visszaesések. Ezek természetes reakciók, de a segítő szakember tanácsát elfogadva és azokat betartva kilábalhatunk belőlük. Az, hogy ki és mennyi ideig barátkozik gyermekenként és helyzetenként változó, türelem, megértés szükséges a befogadó család részéről, ami később meghozza gyümölcsét. Az összeszoktatást segítő szakember a kapcsolat alakulását látva egyezteti a távozás napját a befogadó családdal. A távozás legyen ünnepélyes búcsú, mert ez segíti a végleges elválás pozitív megélését. A távozáskor átadásra kerül a gyermekről készült jellemzés, a róla készült fényképek, személyes tárgyak, játékok, ruhák. Ezek a dolgok a gyermek múltjához tartoznak. A múlt fontos része életünknek, ismeretével építhető jövőnk ill. az egészséges személyiség. A befogadó család beszéljen a gyermekkel a gyermekotthonban töltött időkről, megismerkedésük körülményeiről, akár vissza is látogathatnak. Mit kell tartalmaznia a jellemzésnek? 1. a gyermek jellemző szokásait az alvás, fürdés, étkezés, öltözés terén ezen túl egyéb jellemző tulajdonságait, 2. a gyermek egészségi állapotát, 49

3. milyen oltásokat kapott, sűrűn beteg-e, 4. vannak-e gyakran előforduló betegségei, lázas állapot esetén milyen kezelésre reagál, 5. milyen szűrővizsgálaton volt, milyenre kell vinni. A gyermek gyermekotthonból való távozásakor legyen jelen a nevelőszülői tanácsadó, mivel a későbbiekben fontos szerepe lesz a gyermek, a vérszerinti szülő és a nevelőszülő életében. Ezért fontos, hogy a gyámhivatal határozatát a nevelőszülővel egyszerre a felsorolt szakemberek is megkapják.

A nevelőszülő feladatai a kihelyezést követően A gyermek nevelőcsaládba helyezése után a nevelőszülő – a nevelőszülői tanácsadón keresztül – értesíti (13. sz. Melléklet) a VMGYK-t, a gyámhivatalt és a vérszerinti szülő lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot a befogadásról. Ezután a nevelőszülői tanácsadó segítségével legalizálják a nevelőszülői megállapodást. A gyámhivatal által jóváhagyott Egyéni elhelyezési javaslat és elhelyezési terv, valamint a gyermekjóléti szolgálat által küldött adatlapok alapján elkészül az Egyéni gondozásinevelési terv (15/1998. NM rendelet melléklete: XIX. Sz. Adatlap – GH1). Az Egyéni gondozási-nevelési terv készítéséhez a nevelőszülői tanácsadó tervezési értekezletet hív össze, melyre meghívja a nevelőszülőt, a gyermeket, a vérszerinti szülőt, a gyermekvédelmi gyámot és más szükséges szakembereket. Az elhelyezési terv részben a gyermek múltjáról tartalmaz információt és bizonyos elképzeléseket jelenéről és jövőjéről, kiemelten foglalkoznak a gyermek kapcsolatrendszerével, és utalást tartalmaznak a gyermek identitására is. Mindezek nagyon fontos összetevők, de nem tartalmaznak elegendő információt a bekerült gyermekre, tulajdonságaira, személyiségére vonatkozóan. Ezt a területet kell feldolgozni,  rövid távú célként az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez,  hosszú távú célként pedig a fejlődés és feladatok megtervezéséhez. A gyermek teljes körű ellátása a nevelőszülői családban tehát az egyéni gondozásinevelési terv alapján történik. A tervet a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó együtt készítik el bevonva a gyermeket, a gyámot és a szülőt is. A terv célja a gyermek harmonikus fejlődését, képességei kibontakozását elősegítő, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással - neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban résztvevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása. Az elkészült terv egy példánya a gyermek iratanyagába kerül, 1 példányt megküld a gyermekjóléti szolgálatnak és 1 példány a nevelőszülőnél marad. A feladatot ellátja: nevelőszülői tanácsadó

50

A nevelőszülő gyámi feladatai, az osztott gyámság A gyámság intézménye arra szolgál, hogy az a kiskorú is, aki nem áll szülői felügyelet alatt, részesülhessen abban a gondoskodásban és védelemben, mint a családban nevelkedő gyermekek. Ehhez szükséges, hogy a jogrend a gyámot feladatának ellátásához megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel. Gyámság alá tartozik az a gyermek, aki nevelésbe vett és nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, ill. ha ideiglenes hatállyal elhelyezett és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek számára gyermekvédelmi gyámot bíz meg a feladat ellátásával. A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve hogy a nevelőszülő a gyámságot vállalja, valamint a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszűntetésére, és a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletét az alábbiakban: 

eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását,



törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz, eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében.



A gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámság alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A nevelőszülő köteles együttműködni a gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyámmal.

A nevelőszülőt terhelő adminisztrációs kötelezettségek A nevelőszülői tanácsadóval együtt elkészíti a “GH-1” Egyéni gondozási-nevelési terv nyomtatványt a gyermek nevelőcsaládba kerülését követően, miután a gyámhatóság megküldte számára az általa elfogadott elhelyezési javaslatot és elhelyezési tervet, majd a későbbiekben ezt szükség szerint módosítja. A terv elkészítésében részt vesz a gyermek, a 51

vérszerinti szülő és a gyermekvédelmi gyám is. A felülvizsgálat előtt a gyámhatóság felkérésére 15 napon belül elkészíti a nevelőszülői tanácsadóval együtt a “GH-3” Helyzetértékelés (15/1998. NM rendelet melléklete) című adatlapot. Folyamatosan tölti a “Kapcsolattartási napló” (21. számú melléklet)nyomtatványt, ami az általa nevelt gyermek és annak vérszerinti szülei, valamint a gyámhatóság által engedélyezett más kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolattartást hivatott figyelemmel kísérni és bizonyítani. A nevelőszülő gyámi tevékenységét a gyámhatóság irányítása alatt végzi, melyről félévente írásbeli tájékoztatást ad. A gyámhatóság felhívására köteles működéséről, a kiskorú ügyeiről és helyzetéről soron kívül is felvilágosítást adni. A gyámi feladatainak teljesítése során önállóan, a gyermek érdekében köteles tevékenykedni. A gyámsággal járó feladatai ellátásában segítségére van a gyermekvédelmi gyám, aki folyamatosan ellenőrzi is munkáját, annak érdekében, hogy a gyám a gyámolt érdekében tevékenykedik-e.

A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőhöz történő kihelyezéssel 



 

Az elhelyezési koordinátor felkérésére a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője közreműködésével összehívott szakmai team kiválasztja a megfelelő nevelőcsaládot. A nevelőszülői tanácsadó megszervezi az első megtekintést a gyermek gondozási helyén, ezzel egyidőben a leendő nevelőszülő kézhez kapja az ügyben keletkezett iratokat, szakvéleményeket. A gyámhatóság határozata után megkezdődik az ismerkedés, majd a gondozó intézmény írásban jelzi a gyermek távozásának időpontját. A további teendők megegyeznek az ideiglenesen elhelyezett gyermek nevelőcsaládba történő kihelyezésével.

52

A gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőtől történő elhelyezéssel 

 

 

Örökbefogadás esetén az örökbefogadási tanácsadó tájékoztatja a nevelőszülőt, tanácsadót az örökbefogadás időpontjáról. Megszervezi és megbeszéli az érintettekkel az összeszoktatást. A nevelőszülői tanácsadó esetmegbeszélést hív össze, melyre meghívja az érintett szakembereket. A megbeszélésen feltárva az áthelyezéshez vezető okokat egy közös döntés alapján összesített feljegyzés készül, melynek egy-egy példányát megküldi az illetékes gyámhivatalnak és a Szakértői Bizottság vezetőjének a további intézkedés megtétele végett. A nevelőcsaládból történő elkerülés esetén értesítés megküldése a gyermek kiadásáról. Ha a nevelőszülőnek felróható okból szükséges a gondozási hely megváltoztatása, akkor újabb gyermek kihelyezését a nevelőszülő pszichológiai vizsgálatának kell megelőznie.

Az utógondozói ellátás előkészítése 











A nevelőszülői tanácsadó a gyermek nagykorúvá válása előtt 3 hónappal teamülést kezdeményez az érintett gyermekkel, nevelőszülővel, gyermekvédelmi gyámmal, ahol megbeszélik a nevelésbe vétel megszűnése utáni teendőket. Ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja (pl. nappali tagozaton tanulmányokat folytat, szociális otthoni elhelyezésre vár, vagy munkahellyel nem rendelkezik és regisztrált munkanélküli) előterjesztheti kérelmét az utógondozói ellátásra. A fiatal felnőtt kérelmét, a nevelőszülő befogadó nyilatkozatát, a nevelőszülői tanácsadó javaslatát, iskolalátogatási igazolás vagy a munkaügyi központ igazolását a Nyilvántartási csoport továbbítja az illetékes gyámhatóságnak. Ha a gyámhatóság az utógondozói ellátást elrendelte és a fiatal felnőtt továbbra is a nevelőszülő háztartásában marad, a további együttműködést a nevelőszülővel és a nevelőszülői tanácsadóval határozzák meg az utógondozói megállapodás keretében. (12. sz. melléklet) Olyan fiatal felnőtt számára, aki már elhagyta a szakellátási rendszert, de vissza kíván térni utógondozói ellátottként azután adhat befogadó nyilatkozatot a nevelőszülő, ha azt előzetesen egyeztette a működtetővel, jelen esetben a VMGYKval. Utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt, ha jövedelemmel rendelkezik, 53

térítési díj fizetésére köteles a VMGYK felé. Jövedelemnek számít: munkabér, árvaellátás, családi pótlék, fogyatékossági támogatás, rendszeres munkanélküli segély, rokkantnyugdíj. A térítési díj fizetése alóli mentességet a fenntartó adhat.

54

8. fejezet

A nevelés-gondozás szabályai Esetkezelő szolgáltatások A kihelyezést követően a nevelőszülői tanácsadó állandó kapcsolatot tart a nevelőcsaláddal személyesen és telefonon keresztül. Probléma esetén személyes beszélgetést kezdeményez a gyermekkel, ill. a nevelőszülőkkel is. A gyermek és a nevelőszülő jövőbeli kapcsolatának alakulásában nélkülözhetetlen, hogy a nevelőszülő a gyermek viselkedésében megértse a gyermek múltjának történését, következményeit. A gyermek átlagostól eltérő viselkedését, esetleges elutasító magatartását ne személyes kudarcként élje meg. A nevelőszülő türelmes, elfogadó, megértő viselkedésével segítheti a gyermeket veszteségei feldolgozásában, jelenlegi helyzetének megértésében, elfogadásában. A gyermek önismeretének, problémakezelési készségének fejlesztése folyamatos feladat azáltal, hogy feltérképezzük a gyermek képességeit, fejlődési szintjét, esetleges elmaradásait, és a feladatokat, elvárásokat mindig ezek figyelembevételével határozzuk meg. A gyermek/fiatal felnőtt az őt ért sérelem, méltánytalanság orvoslása céljából közvetlenül fordulhat a nevelőszülői tanácsadó, a szakmai vezetőhöz, az intézmény bármely munkatársához, vagy az igazgatóhoz. Minden munkatárs a tudomására jutott panaszos ügyben köteles feljegyzést készíteni, és ezt az intézmény igazgatójának megküldeni további vizsgálat, orvoslás céljából. Amennyiben a panasztevő a panasz kivizsgálásának eredményéről nem kap tájékoztatást, úgy panaszával a fenntartóhoz vagy a nevelőszülői hálózat szakmai felügyeletét ellátó Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályhoz fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult 30 napon belül nem intézkedik, illetőleg az intézkedéssel nem ért egyet. Amennyiben a problémák megoldása meghaladja a hálózatban dolgozók kompetenciáját, lehetőség van a különböző külső esetkezelő szolgáltatások (intézmény pszichológusa, Kék Vonal) igénybevételére.

55

Ezen szolgáltatások igénybe vehetők a nevelőszülőknek és gyermekeknek együttesen, de külön-külön is. Az érintettek tájékoztatása az illetékes nevelőszülői tanácsadó feladata. Ezenkívül a nevelőszülői hálózatunkban élő gyermekek által megalakított Gyermekönkormányzat, az Érdekképviseleti fórum, valamint a Gyermekjogi képviselő segítik a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét, és segítik a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében.

A gyermekönkormányzat működése és a segítők szerepe Nevelőszülői hálózatunk Veszprém megyei illetékességű gyermekek és fiatal felnőttek ellátásáról, neveléséről gondoskodik. A gondozottak mindegyike vérszerinti család nélkül él, közülük kevesen vannak, akiknek van kapcsolata a családjával. Az őket és a nevelőszülőket segítő tanácsadók (pedagógus és szociális szakemberek) felmérték, hogy milyen hiányosságok vannak múltbéli nevelésükben, milyen gondokat jelent a gyermekvédelmi rendszerből kikerült, önálló életet élő fiatalok számára a közéleti szereplés, a hivatali ügyek intézése. Az önálló életre való felkészítés folyamatában mindenképpen be kell építenünk az ilyen irányú tevékenységet. Gyermekeink tanulják meg felmérni a saját problémáikat, vegyék észre a mások gondjait is, és megfelelő formába öntve tudjanak lépni, a saját és mások érdekeinek védelmében. Az érdekérvényesítés lépéseinek elsajátítására jó alapot nyújt a gyermekönkormányzatban való aktív részvétel. Veszprém megye területét 3 körzetre osztottuk, ahol a legtöbb nevelőszülő működik, illetőleg ahol a legtöbb gyermek nevelkedik. Így: 1. Sümeg-Tapolca környéke 2. Berhida-Veszprém környéke 3. Pápa-Ajka-Zirc környéke Az egy területen élő gyermekek 3-3 képviselőt választottak, akik folyamatosan, havi rendszerességgel végzik tevékenységüket. A képviselők maguk között felosztva a feladatokat, panaszkezelő csoportot és programszervező csoportot alkotnak. A közgyűlés évente 2 alkalommal kerül összehívásra, ahol a résztvevők további tájékoztatást kapnak az önkormányzat tevékenysége révén az éves programokról és az elért eredményekről. Az önkormányzat munkáját felnőttek segítik a nevelőszülői tanácsadók és más kollégák személyében.

56

Érdekképviseleti Fórum A VMGYK-nál működtetett Érdekképviseleti Fórum újjá alakult, melynek SZMSZ-e 2013. július 1-én lépett hatályba. Az üléseket az elnök vezeti. Az érdekképviseleti fórum tevékenységének célja: az ellátásban részesülők érdekeinek védelme. Az Érdekképviseleti Fórum feladatát:  az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása,  a gyermeki jogok sérelme, továbbá  az intézmény dolgozói kötelezettségszegésének megakadályozása érdekében végzi. Az Érdekképviseleti Fórum hatáskörében eljárva:  megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt,  intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörökkel rendelkező szervnél,  egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál,  az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben,  javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, az ebből származó bevételek felhasználásáról,  intézkedéseinél figyelembe veszi a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban rögzített feladat és hatásköröket.  A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek írásos és szóbeli panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az Érdekképviseleti Fórumnál. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.  Az Érdekképviseleti Fórum a hozzá címzett, de nem a hatáskörébe tartozó megkereséseket átadja a VMGYK vezetőjének, aki a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodik. A VMGYK a gyermekjogi képviselő részére biztosítja az érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést.

57

Gyermekjogi képviselő A Gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. A Gyermekjogi képviselő feladata:  segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában,  kezdeményezheti annak kivizsgálását,  segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban,  a VMGYK elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,  eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján,  eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján, A Gyermekjogi képviselő:  jogosult a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni,  köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői 15 napon belül, a fenntartó 30 napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt.

Nevelési szolgáltatások Az alapfeladatok megvalósításának módszertani alapelvei: 





Az otthonosság megteremtésének elve, melynek értelmében a nevelőszülő biztosítson a gyermeknek saját életteret, amelynek kialakítása során figyelembe veszi a gyermek egyéniségét, elképzelését, ötleteit. A gyermek lelki állapotának megfelelően mindig legyen lehetősége az egyedüllétre vagy a visszavonulásra. A közösségi támogatás által való nevelés elve, mely során a nevelőszülő a fokozatosság elvét betartva törekedjen arra, hogy a gyermek megismerkedhessen a környezetében élő emberekkel, intézményekkel, lakókörnyezetének szokásaival, kultúrájával. Amennyiben a nevelőszülő és a gyermek származása különböző a nevelőszülő biztosítson lehetőséget arra, hogy a gyermek megismerkedhessen, illetve gyakorolhassa nemzetiségének, kultúrájának szokásait. Az egyéni különbözőség figyelembevételének elve szerint a nevelőszülő fogadja el a 58





gyermeket képességeivel, meghatározó személyiségjegyeivel együtt. A demokratizmus elve alapján a nevelőszülő a gyermekkel őszinte, bizalmas kapcsolatot alakítson ki, mely során a gyermekkel nyíltan, őszintén, érthetően, a ’gyermek nyelvén’ közli elvárásait, érzelmeit, döntési helyzetekben kérje ki a gyermek véleményét. Nézeteltérés esetén ne akarja rákényszeríteni elképzelését a gyermekre, hanem a példamutatás, meggyőzés módszerével alakítsa, formálja őt. A nyitottság elve, amely szerint a nevelőszülő hajlandó és képes meghallgatni, elfogadni a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos, általa ismert és gyakorlott módszerektől eltérő új nevelési eszméket. Érdeklődéssel forduljon más nemzetiségek felé, törekedjen megismerésére (kultúrájuk, hagyományaik, értékeik), melyek segítik a gyermek önértékelési fejlesztését is.

A gyermekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: 







A korrekciós nevelés elve: a nevelőszülő vegye igénybe szakember segítségét a gyermek fejlődési retardációinak kezelése érdekében, illetve a folyamatos önképzéssel segítse a nevelési folyamatot. A kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve: a nevelőszülő és környezete használjon a gyermek számára érthető, egyértelmű nyelvezetet, hanghordozása legyen természetes, érdeklődéssel hallgassák mások megnyilvánulásait és a személyes példamutatás módszerével tanítsák meg a gyermeket az interperszonális kommunikációra. A motiváció fejlesztésének elve alapján a nevelőszülő különös figyelmet fordítson a fiziológiai szükségletek kielégítésén túl, a biztonsági igények kielégítésére, valamint a szociális és önbecsülés motívumaira. Az alkotás, önmegvalósítás kibontakozásának elve értelmében a nevelőszülő a nevelőszülői tanácsadóval közösen keresse meg és biztosítsa azokat a tevékenységi formákat, amelyekhez megvannak a gyermek képességei, tudása, vonzódása, ezzel segítve, hogy a gyermek azzá váljon, aminek elérésére képes.

Ezen elvárások kialakítása érdekében a nevelőszülőknek biztosítjuk a folyamatos képzést, továbbképzést, az egyéni vagy csoportos szupervízió lehetőségét.

Rekreációs szolgáltatások A rekreáció az ember munkaerejének újraalkotása, fizikai és morális egészségének védelme. A rekreáció fajtái:  pihenés - tétlen pihenés (szemlélődés) - szellemet foglalkoztató (zenehallgatás, olvasás, tv-zés, rádiózás) - aktivitást igénylő szórakozás (színház, koncert, mozi)  kreatív szabadidőtöltés - szellemi (versírás) 59

 

- művészi (muzsikálás, formázás, színjátszás) - technikai (modellezés, barkácsolás) - fizikai (kertészkedés, nép- és társastánc) fizikai rekreáció (nem kötelességszerű fizikai munka – pl. horgászat, kondicionálás, sportágtanulás) sportrekreáció.

A rekreáció fajtáinak igénybevételénél a helyi lehetőségeket kihasználva a nevelőszülő tartsa szem előtt a gyermek állapotát, életkorát és érdeklődését.

Egészségügyi és fizikai ellátások A nevelőszülőknek a gyermekvédelmi törvényben is előírt kötelezettsége, hogy a gondozására bízott gyermekek egészségi állapotát figyelemmel kísérje, és megszervezze részükre a szükséges egészségügyi ellátást. Évente legalább egy alkalommal minden gondozott gyermek orvosi vizsgálata szükséges. Minden egészséget érintő jelentős eseményt rögzíteni kell a gondozott egészségügyi lapján, gondozási könyvében. A gondozott egészségügyi dokumentációját más intézménybe történő elhelyezés esetén külön kérés nélkül is továbbítani kell. A nevelőszülő fordítson figyelmet arra, hogy a gondozott gyermekek/fiatalok zavartalanul kielégíthessék az életkoruk szerinti és esetenként egyénileg eltérő alvásigényüket. A gyermek táplálkozása alkalmazkodjon korához, egészségi állapotához, betegség esetén megfelelő diétát kell biztosítani. Különös gondot kell fordítani az étkeztetés kultúráltságára. Az étkeztetési szolgáltatások területén az étkeztetés keretében biztosított élelmiszer nyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának alsó értékeit a gyermekek életkorának megfelelő gyakoriságú, összetételű és mennyiségű étkezés, valamint az ételkészítés és tárolás normáinak betartásain túl arra is törekedni kell, hogy megismerjék, megkedveljék és igényeljék a korszerű táplálkozási szokásokat. A gyermeknek biztosítani kell a napi ötszöri étkezést, az élelmiszerek bevásárlásában, elkészítésében, a mosogatásban a gyermekek életkorúknak megfelelően vegyenek részt. A gyermek ruházata mindig tiszta, rendezett, ízléses és az évszaknak megfelelő legyen. (22. sz. Melléklet – Gondozási könyv) A gyermek életkorának megfelelően be kell vonni a ruházat kiválasztásába, az öltözködéssel kapcsolatos teendők elvégzésébe, mint például tisztítás, javítás, szekrényrendezés. A tárolás személyenként elkülönített legyen. A nevelőszülő biztosítsa, hogy minden gyermek rendelkezzen a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 77.§ (1) bekezdésében meghatározott ruházattal, melyek személyes tulajdonaik. A ruházati alapnormát a Szakmai Program későbbi fejezete taglalja. A nevelőszülő fokozott figyelmet fordítson a személyi és a környezeti higiéniára. A 60

nevelés során törekedjen arra, hogy a gyermekekben belső igénnyé fejlődjön a higiénés szabályok betartása. A rendszeres napi mosakodásra, fürdésre biztosítson lehetőséget és biztosítsa a szükséges eszközöket (sampon, tusfürdő stb.) is. Minden gyermekről vezessenek – vele együtt – az élete eseményeit megörökítő fényképalbumot, élettörténet könyvet.

Oktatási, kulturális tevékenység A tankötelezettséget és a gyermek képességeinek megfelelő iskolázatás a gyám alapvető feladata. A gyermek óvodába járatása az iskola-előkészítő évben elengedhetetlen segítség az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Mivel gyermekeinknél gyakori a retardáció, az iskolaérettségi vizsgálatot ajánlatos a körzeti nevelési tanácsadó szakembereivel elvégeztetni. Amennyiben pedagógiai szakszolgálati javaslatra a gyermeket megvizsgálja a Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság, és a vizsgálat alapján gyógypedagógiai ellátásra szorul, a nevelőszülő köteles az ilyen típusú ellátás biztosítására, igénybevételének megszervezésére. A tankötelezettség 16 éves korig tart. Az iskolával való folyamatos kapcsolattartás mind a nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó, mind pedig a gyermekvédelmi gyám feladata. Tanulmányi nehézségek, lemaradások, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek esetén a fent említett szakemberek megbeszélik a szükséges további teendőket. Azok végrehajtásáért a nevelőszülő a felelős. A szükséges tárgyi feltételeket meg kell teremteni, melynek forrása az ellátmány.

Jutalmazás, büntetés A gyermekvédelmi rendszer álláspontja szerint tilos a gyermek fizikai büntetése, testi fenyítése, a gyermek megalázása, az étel megvonása, szülő látogatásának kilátásba helyezett megtiltása. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermekeknek sokféle olyan élményben volt részük, amelynek során a felnőttek valamilyen magatartást akartak kiváltani a gyermekből. Volt, aki szigorúan büntetett volt, aki semmilyen fegyelmet nem követelt, a gyermekkel kapcsolatban lévő emberek különböző felfogás szerint nevelték. Mindezek miatt lehetséges, hogy a nálunk elhelyezett gyermekek viselkedése megzavar bennünket és nagyon nehéz eldönteni, mit tekinthetünk helyesnek és jutalmazandónak, vagy helytelennek és büntetendőnek. Nagyon fontos, hogy döntésük előtt mindig a gyermeket a múltban ért traumákkal a gyermek fejlődési szintjével esetleges fejlődési elmaradásával, érzelmi és viselkedési problémáival együtt vizsgálják. Tehát akár a jutalmazás, akár a büntetés, mindig legyen 61

személyre „szabott”. Nagyon fontos, hogy a büntetést ne tévesszük össze a fegyelmezéssel. Tudjuk, hogy a sikeres fegyelmezés védi és fejleszti a gyermek önbizalmát, erősíti pozitív énképét. Az a gyermek, akinek egészséges énképe van, saját magát képes fegyelmezni. A büntetés azonban, melynek kulcsszavai a szankció és a kényszer ugyan időlegesen megszüntetheti a helytelen viselkedést, de nem tanítja meg a gyermeket a helyes viselkedésre és nem ad lehetőséget arra, hogy a gyermek megtanulja, hogyan hozhatja meg felelősségteljes döntéseit. Az elvárandó viselkedés normákat már a kihelyezés kezdetén beszéljük meg a gyermekkel. Vonjuk be őt is a kialakítandó szabályok meghatározásába, a magatartási szabályok be nem tartásából származó következményekért való felelősség vállalásába. Beszéljük meg mi az a teljesítmény, ami elismerést, dicséretet, jutalmazást érdemel. Nagyon fontos szabály az elvárások betartásában a következetesség. A büntetés annál hatásosabb, minél ritkábban alkalmazzuk. A büntetés alkalmazásánál nagyon körültekintőnek kell lenni – különösen ha az valamilyen módon megalázza a gyermeket –, mert megerősítheti a gyermek alacsony önértékelését és szorongást kelt. A sorozatos büntetést a gyermek kudarcként éli meg, a jutalmazást sikerélményként. A jutalmazásoknak is következetesnek kell lenniük, mely során kerülni kell a kivételezést, a lényege mindig a gyermeknek adott bizalom megerősítése. A jutalmazás néhány szabálya:  lehet erkölcsi és anyagi (pl. mosoly, jó szó, simogatás, különleges megbízatás, tárgyjutalom),  fokozatos legyen, álljon arányban a magatartásváltozás és a megtett tevékenység értékével,  legyen megérdemelt, a családtagjai vagy annak nagy része értsen vele egyet,  erősítse az összetartozás érzését, nyilvános legyen, így másokra is hat,  vegyük figyelembe az egyéni és életkori sajátosságokat.

62

9. fejezet

A nevelőszülőket, illetőleg a náluk nevelkedőket megillető juttatások A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt díjazás illeti meg. A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll:  A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg.  A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.  A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint a speciális vagy különleges ellátási szükségletű után a többletdíjra is jogosult. A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a 63

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás. A hivatásos nevelőszülőt a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint megillető 13. havi juttatás összegét egyenlő mértékben elosztva havonta kell folyósítani. A Gyvt. 66/D. § (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a működtető egy összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni. A nevelőszülőt legalább 3 év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy – a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a működtető általi felmondással szűnik meg. Az előzőekben meghatározottaktól eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban részesül. A végkielégítés mértéke a) legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén egyhavi, b) legalább öt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén kéthavi, c) legalább tíz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén háromhavi, d) legalább tizenöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén négyhavi, e) legalább húsz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén öthavi, f) legalább huszonöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén hathavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díjazás havi átlagának megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj havi átlagának megfelelő összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Ha a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek 2016. december 31-éig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött ideje összeszámítva eléri a huszonöt, harminc vagy negyven évet, számára a 2013. december 31-én hatályos 66/M. § szerint jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom összegének meghatározásakor a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint járó hivatásos nevelőszülői díjat kell figyelembe venni. 64

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartamába bele kell számítani a hivatásos nevelőszülői jogviszony időtartamát.

A nevelőszülőnél elhelyezettek ellátásának intézményünk általi finanszírozása A nevelőszülőt a gyermek ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti nevelési díj és ellátmány illeti meg arra az időtartamra, amely alatt - a gyámhivatal gondozási helyet kijelölő határozatának megfelelően - a gyermek teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja. Az ellátás tartalmazza a ruházat, a tankönyvek, a tanszerek, a tanulmányok végzéséhez szükséges egyéb eszközök és a zsebpénz költségeit, valamint a lakásfenntartás költségeihez való kiegészítést is. A napközi ellátás keretében, valamint a kollégiumban, illetve diákotthonban biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a nevelési díjból a nevelőszülő köteles megfizetni. A gyermek ellátására emelt összegű juttatást kell adni, ha különleges vagy speciális szükségletet állapít meg szakvéleményében a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság. A nevelőszülő köteles figyelemmel kísérni, hogy a nála nevelkedő gyermek különleges vagy speciális szükségletének éves felülvizsgálata kapcsán fennállnak-e az ellátás szükségességének feltételei, és az ahhoz szükséges friss igazolásokat, szakvéleményeket el kell juttatnia a VMGYK részére. Amennyiben a szükséges igazolások nem kerülnek a VMGYK birtokába a felülvizsgálat előtt és ez akadályozza a szükséglet további fenntartásának lehetőségét, úgy az emelt összegű gondozási díj folyósítása automatikusan leáll, helyette alapösszegű gondozási díj kerül folyósításra. A nevelési díjat és az ellátmányt a VMGYK készpénzben biztosítja, s a tárgyhónapra esedékes összegeket a tárgyhónap 15. napjáig folyósítja a nevelőszülő részére annak számlájára utalva. Az ellátmány összegének vonatkozásában a törvényi szabályozással egyezően évente igazgatói utasítás állapítja meg annak mértékét, mely utasítást alapul véve kerül sor a juttatások számfejtésére. A nevelőszülő a gyermek ellátására biztosított juttatásokat kizárólag a gyermek szükségleteire, megfelelő színvonalú gondozására-nevelésére fordíthatja. A VMGYK feladata ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e. Ezen feladatot jelen Szakmai program „A nevelőszülő részére, a gyermekek ellátására fizetett juttatások felhasználásának ellenőrzése” című fejezete taglalja bővebben. 65

Nevelési díj

A Gyvt. 56. §-a alapján a nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. Amennyiben a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek különleges ellátásra jogosult (0-3 éves, vagy tartósan beteg, ill. fogyatékos) a nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a. Amennyiben a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek speciális ellátásra jogosult (a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, ill. pszichoaktív szerekkel küzd) a nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a.

Ellátmány

A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány összege gyermekenként a nevelési díj 25%-a.

Kihelyezési támogatás

A 15/1998. NM rendelet 99. §-a kimondja, hogy a működtető – jelen esetben a VMGYK – a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai felszereléseket. A VMGYK ezen előírásnak is készpénzben tesz eleget, s a nevelőszülőt a gyermek kihelyezését követően egyszeri, ún. „kihelyezési támogatás”-ban részesíti. A kihelyezési támogatást a Nyilvántartási Csoport gyermekvédelmi ügyintézője, az első gondozási díj számfejtésével egyidőben számfejti, s a számfejtésről értesítést küld a nevelőszülőnek. (15. sz. Melléklet) Ezen számfejtést az illetékes nevelőszülői tanácsadó köteles ellenőrizni, majd kontrollálást követően aláírásával igazolni a kifizetés jogosultságát.

66

A támogatás összegét a VMGYK mindenkori költségvetése határozza meg. A nevelőszülő a részére átutalt támogatásról a gyermek nevére szóló számlával köteles elszámolni a nevelőszülői tanácsadó felé, aki ezen számlákat a gyermek, intézményünk irattárában található iratanyagához csatolja.

A nevelőszülő rendkívüli kiadásainak megtérítése

A 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 4. § (4) bekezdése alapján a következő eljárási rend szerint igényelhetik a nevelőszülők költségeik megtérítését: A működtető és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá. Az eljárás rendje A nevelőszülő előzetesen nyújtja be a kérelmét az igazgatónak címezve. A kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy a költségtérítést mi célból, és várhatóan milyen összegben kéri a nevelőszülő, s a kérelemhez csatolni kell azt a szakvéleményt, igazolást, amely a kiadás indokoltságát alátámasztja. Az illetékes nevelőszülői tanácsadó a kérelmet haladéktalanul továbbítja az igazgatóhoz a saját javaslatával együtt, aki részben vagy teljes egészében engedélyezheti a kifizetést. A kérelem engedélyezése, illetve elutasítás esetén is a tanácsadó levélben értesíti a kérelmezőt a döntésről. A kérelem kedvező elbírálása esetén a tanácsadó rövid úton is (telefon, fax, sms, e-mail) értesíti a nevelőszülőt. A kérelem kedvező elbírálása esetén a gazdasági ügyintéző intézkedik a támogatás nevelőszülő számlájára történő kiutalása érdekében. A nevelőszülő az engedélyezést követő 15 napon belül a gyermek nevére szóló számlával köteles elszámolni a nevelőszülői tanácsadó felé, aki ezen számlákat a gyermek, intézményünk irattárában található iratanyagához csatolja, illetőleg másolati példányban a gazdasági csoport részére leadja. A számla nem lehet az engedélyezést megelőző időszakra szóló.

67

A nevelőszülő részére, a gyermekek ellátására fizetett juttatások felhasználásának ellenőrzése A nevelőszülő a gyermek ellátására biztosított juttatásokat kizárólag a gyermek szükségleteire, megfelelő színvonalú gondozására-nevelésére fordíthatja. A VMGYK feladata ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e. Intézményünk ezen feladatát nevelőszülői tanácsadókon és a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjén keresztül látja el. A 15/1998. NM rendelet 100. § (2) bekezdés e) pontja szerint a nevelőszülői tanácsadónak feladata különösen az ellenőrzés keretében, hogy a nevelőszülő a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e. Feladatát az alábbi szempontok figyelembevételével köteles ellátni: A juttatások felhasználásának ellenőrzése során a tanácsadónak az alábbi bevételeket kell figyelembe vennie: Bevételnek minősül:  nevelési díj,  ellátmány,  családi pótlék. A juttatások felhasználásának ellenőrzése során a tanácsadónak az alábbi kiadásokat kell figyelembe vennie: Kiadásnak minősül:  a gyermek ruházatának költsége,  a gyermek iskolai kiadásai (pl. tankönyv és egyéb felszerelések, menza, osztálypénz, kirándulási költség, különóra stb.),  a gyermek egészségügyi ellátása, orvosi ellátása (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.),  szabadidős programok költségei (pl. sport, kulturális programok költségei stb.)  eszköz-, ajándékvásárlás (pl. könyv, hanghordozó, játék, sportszer stb.),  takarékosság, biztosítási díj,  egyéb kiadások - utazási bérlet, menetjegy, családi kirándulás, nyaralás, táborozás, fodrász, kozmetika stb.,  zsebpénz,  a nevelőszülő lakásának rezsiköltsége arányos részben (pl. villany, víz, gáz - csak főzőgáz),  háztartási kiadások arányos része (pl. élelmezés, tisztító- és tisztálkodószerek, ágynemű, bútor stb.). Nem lehet a kiadások közé besorolni az olyan lakásfenntartási költségeket, amelyek a gyermek kihelyezését megelőzően is fennálltak, illetőleg növekedésük a gyermek 68

kihelyezésével összhangban nem áll. Így például: nem lehet figyelembe venni a fűtési költségeket, ill. azok emelkedését, valamint a kábeltelevízió díját, a telefondíjakat hiszen ezen költségek a nevelőszülő háztartásában akkor is felmerülnek, ha egy gyermek kihelyezését sem eszközöljük nála. Természetszerűen itt is lehetnek kivételek, ha a nevelőszülő egyértelműen tudja bizonyítani, hogy ezen költségek emelkedése összefügg a gyermek kihelyezésével (pl. telefondíj emelkedése). A kiadások elszámolása során felmerült "arányos részeket" az alábbiak szerint kell kiszámítani: rezsiköltség / a nevelőszülői családban élők száma = 1 főre jutó költség A VMGYK szakmai elvárásainak megfelelően - a rezsiköltségek elszámolását a nevelőszülő tanácsadó csak akkor fogadhatja el, ha a gyermek mindenek felett álló érdeke már teljesült, illetőleg a gyermek elsődleges szükségletei kielégítést nyertek. A nevelőszülőnek adott juttatások felhasználásának ellenőrzése során a tanácsadó kolléga köteles feljegyzést készíteni, és a feljegyzés készítésének tényéről a nevelőszülőt köteles tájékoztatni. Köteles tájékoztatni a nevelőszülőt arról is, ha feltehető, hogy a nevelőszülő a nevelési díjat, az ellátmányt és a családi pótlékot nem a gyermek/fiatal felnőtt ellátására használja fel, a működtető – jelen esetben a VMGYK – az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától – a 513/2013. Kormányrendelet 4. § (5) bekezdésének megfelelően – tételes elszámolást ír elő a nevelőszülőnek. Ilyen esetben az Elszámoló Ívhez (18. sz. Melléklet) mindig csatolni kell az elszámolás alapját képező számlák másolatát. A tételes elszámolást, az Elszámoló Ívet minden esetben a nevelőszülői tanácsadónak tételesen ellenőriznie kell, s amennyiben eltérést, problémát tapasztal haladéktalanul értesítenie kell közvetlen felettesét, amennyiben ez nem lehetséges az intézmény igazgatóját. Amennyiben a nevelőszülő a tételes elszámolásnak nem tesz eleget, a VMGYK az illetékes gyámhatóságnál intézkedést kezdeményez a gyermek gondozási helyének megváltoztatására, illetőleg a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt felmondhatja.

69

A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekeket, fiatal felnőtteket megillető juttatások Zsebpénz

A 15/1998. NM rendelet 82. §-a alapján a 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - 5%-ánál a 3-10 éves, - 13%-ánál a 10-14 éves, - 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében. A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. A zsebpénz összegét az öregségi nyugdíjminimum figyelembevételével évente igazgatói utasítás állapítja meg. A zsebpénznek fent meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a nevelőszülő havonta állapítja meg, és folyósítja. A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelőszülője zsebpénz-nyilvántartást vezet. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását, amit a nevelőszülő a gyermek nevére szóló számlával kell, hogy igazoljon. A zsebpénz biztosítását a nevelőszülői tanácsadók, ill. a VMGYK erre a célra kijelölt dolgozói kötelesek ellenőrizni. Az ellenőrzést a gyermek gondozási könyvében dokumentálnia kell az ellenőrzést végzőnek.

A Nevelőszülői Hálózatban ellátott gyermekek ruházati alapnormája

A 15/1998. NM rendelet 77. §-ban is szabályozottaknak megfelelően a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházati alapnormát gyermekenként az alábbiak szerint határozom meg: 70

Ruházat

Fiúk

Lányok

Ruházat

Fiúk

Lányok

póló

6 db

6 db

széldzseki

1 db

1 db

öltöny + nyakkendő

1 db

0 db

cipő évszakokként

2 pár

2 pár

alkalmi ruha

0 db

1 db

sapka

2 db

2 db

alsónadrág/bugyi

6 db

6 db

sál

1 db

1 db

trikó v. atléta

6 db

6 db

kesztyű

1 pár

1 pár

zokni

6 pár

6 pár

tornacipő

1 pár

1 pár

harisnyanadrág

0 db

2 db

papucs

1 pár

1 pár

ing/blúz

6 db

6 db

táska (utazó, kézi)

2 db

3 db

köntös

1 db

1 db

törölköző

3 db

3 db

pizsama/hálóing

3 db

3 db

fürdőlepedő

1 db

1 db

nyári nadrág/szoknya

2 db

2 db

esőkabát v. esernyő

1 db

1 db

téli nadrág/szoknya

2 db

2 db

tornanadrág/mez

2 db

1 db

nyári pulóver

2 db

2 db

melegítő

1 db

1 db

2 db

2 db

fürdőruha/fürdőnadrág

1 db

1 db

úszósapka

1 db

1 db

téli pulóver szabadidőruha

2 garnitúra 2 garnitúra

téli kabát

1 db

1 db

tavaszi kabát

1 db

1 db

ágynemű

3 garnitúra 3 garnitúra

A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál. Ezt a minimumot a nevelőszülői tanácsadó köteles ellenőrizni a nevelőszülő által felmutatott számlák és a számlán megjelölt termékek összevetésével. A ruházati alapnorma nevelőszülő általi biztosítását a nevelőszülői tanácsadók, ill. a VMGYK erre a célra kijelölt dolgozói kötelesek ellenőrizni. Az ellenőrzést a gyermek gondozási könyvében dokumentálnia kell az ellenőrzést végzőnek.

71

10. fejezet

Nevelőszülői hálózatunk kapcsolatrendszere Nevelőszülői hálózatunknak kétféle kapcsolatrendszere van: 1. belső 2. külső. Nevelőszülői hálózatunk belső kapcsolatrendszere: nevelőszülő – nevelőszülői tanácsadó/ utógondozó – szakmai vezető – pszichológus – helyettesítő és állandó segítő – gyermekvédelmi és technikai ügyintéző Nevelőszülői hálózatunk külső kapcsolatrendszere: VMGYK – Illetékes gyámhatóságok – gyermekjóléti szolgálatok – közoktatási intézmények – egészségügyi ellátó rendszer (háziorvos, védőnői hálózat stb.) – rendőrség – egyéb humán szolgáltatást, illetve szakszolgáltatást végző intézmények – társadalombiztosító szervei

A hálózat folyamatos szakmai fejlődését segítő tevékenységek, képzések, azaz a minőségbiztosítás elemei 



A nevelőszülői tanácsadó, a szakmai vezető, a gyermekvédelmi gyám, az igazgatóhelyettes vezetésével havi egy alkalommal szakmai megbeszélést tartanak, melyen az aktuális feladatokon kívül lehetőség van a szakmai továbbképzésre, esetmegbeszélésre a legtöbb problémát okozó témakörök feldolgozására. A nevelőszülők évente legalább 6 órában kötelező továbbképzésen vehetnek részt. A továbbképzés témakörei az aktuális problémáknak megfelelően kerülnek kiválasztásra. 72





Az együttműködés keretében a nevelőszülő köteles részt venni a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben előírt továbbképzéseken. Amennyiben fent leírt továbbképzési kötelezettsége fennáll és azt nem teljesíti, úgy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. § (4) bekezdése alapján munkaviszonya megszüntethető. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 5. §-a értelmében a nevelőszülő köteles bejelenti a működtetőnek a továbbképzési kötelezettség teljesítését 30 napon belül azzal, hogy megküldi a működtetőnek az igazolásokra szolgáló iratok másolatát. A nevelőszülő mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, ha o a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra, vagy o a Gyvt. 165. § (2) bek. b) pontja alapján („nevelőszülőként legalább 10 éve folyamatosan jogviszonyban áll”) vagy az 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet alapján a nevelőszülő képesítés megszerzése alól mentesül. Havi egy alkalommal kiscsoportos esetmegbeszélés történik egy-egy nevelőszülői térség szakembereinek részvételével (nevelőszülői tanácsadók/utógondozók gyermekvédelmi gyámok, szakmai vezető). Ezeken a megbeszéléseken személyesebb problémaelemzésre van mód, illetve az eset továbbvitelével, a nagycsoportos esetmegbeszélésre, amely a probléma elméleti megközelítése révén szakmai ismereteink felfrissítését vagy új ismeretek nyújtását teszi lehetővé.

73

11. fejezet

A hálózat működésében valamennyi résztvevő számára kötelező etikai szabályok 





  

 

A nevelőszülői hálózat valamennyi munkatársának és gyermeknek egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. A nevelőszülői hálózatban dolgozók tevékenységét csak a neveltek és munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti. Az intézmény dolgozója munkájáért a nevelésére bízott gyermektől, a gyermek képviselőjétől, szülőjétől pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el. A munkatársak munkáját a munkaköri leírásban foglaltak alapján, az intézmény munkarendje, szabályzatai és a szakma általános elvei szerint köteles végezni. A gondozó-nevelő személyek (nevelőszülő) munka közben adódó szabadidejét köteles a gyermekek körében tölteni. A gyermek és hozzátartozói egészségi állapotával-, családi-, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg. Ezen szabály a nevelőszülői jelöltre – előkészítő eljárás során birtokába kerülő anyag - is szigorúan vonatkozik. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

Veszprém, 2016. augusztus

Néninger Jánosné Péti Mária Szakmai vezető

74

Mellékletek

75

1/A. sz. Melléklet – Környezettanulmány nevelőszülői feladatra jelentkezőknél

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

A környezettanulmányt készítő neve: ____________________________________ KÖRNYEZETTANULMÁNY NEVELŐSZÜLŐI FELADATRA JELENTKEZŐKNÉL 1) Személyei adatok, információk A jelentkező

Házastárs/élettárs

Neve: Leánykori neve: Szül. helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme: Telefonszáma Foglalkozása: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Munkahelye (neve, címe, tel.): Foglalkozása: Jövedelme: Egészségi állapota: TAJ-száma: Adószáma: Bankszámla száma:

A jelentkezőkkel kapcsolatos első benyomások leírása:

A lakásban életvitelszerűen tartózkodó személyek felsorolása Név

Szül.év

Iskolai végzettség

Foglalkozás

Jövedelem (18 év felettiek Rokonsági fok esetén)

76

2) Lakáskörülmények Az épület típusa  családi ház  lakótelepi lakás  emeletes sorház  földszintes sorház  egyéb

A lakás komfortfokozata  összkomfortos  komfortos  félkomfortos  komfortnélküli

A lakás alapterülete:

_______ m2

Helyiségek száma: Ezen belül a szobák száma:

_______ _______

A lakás berendezése, felszereltsége  átlagon aluli  átlagos  átlagon felüli

A lakás  gondozott  nem gondozott  átlagon felüli

A kihelyezendő gyermek helye a lakásban:

Saját kert(rész), udvar(rész) O van O nincs A lakás településkörnyezete: O város O község

Félórán belül elérhető O bölcsöde/óvoda/iskola O orvos O védőnő

Ezen belül: O belváros O külváros O kertváros O tanya, puszta O lakótelep

A fentiek a településen megtalálhatók: O igen O nem

A településen működik-e eltérő tantervű iskola, vagy az általános iskolán belül eltérő tantervű osztály? O igen O nem Egyéb megjegyzés a család környezetével, a lakás állapotával, berendezettségével 77

kapcsolatban: Lakásfenntartási költségek: - gázfogyasztás költsége: - vízfogyasztás költsége: - villanyfogyasztás költsége: - egyéb rezsiköltsége: (mégpedig: ……) összesen:

Ft Ft Ft Ft Ft/hó

3) Életkörülmények bemutatása - rokoni, baráti, egyéb társadalmi kapcsolatok - a család szűkebb környezete tud-e nevelőszülői szándékukról? - számíthatnak-e szűkebb környezetükre, ha szándékuk megvalósul?

4) Munkakörülmények bemutatása - hol dolgozik a jelentkező házaspár - megfelel-e a munkavégzés a képzettségnek - elégedettek-e a munkájukkal

5) Kulturális viszonyok - tömegkommunikációs és kulturális eszközök - olvasási igény (könyvek, újságok) - mozi, színház, hangverseny, múzeum - továbbtanulás - szabadság eltöltése, ünnepek

6) Nemzeti és faji előítéletek - van-e elvárásuk a leendő nevelt gyermek vallási, nemzeti és faji identitásával kapcsolatban?

7) Életfelfogás - milyen az anya és az apa szerint a jó, az ideális család - mire törekszik, mi a legfőbb célja - mit szeretne elérni a családi élet, az anyagiak, a gyermeknevelés és a munka terén

78

8) A család története - a szülők családja - a család kultúrája, érzelmi viszonyai - nevelési körülmények és életfelfogás

9) A család belső élete

10) Személyi kapcsolatok - szülők között - szülő-saját gyermek között - a saját gyermek viszonyulása a nevelt gyermekhez

11) A környezettanulmányt készítő összegzése, javaslata

Dátum: _____________________

nevelőszülői tanácsadó

79

1/B. sz. Melléklet – Környezettanulmány szolgáltatói nyilvántartásba történő felvételhez, ill. módosításhoz

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Tel.: 88/564-521

8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Fax: 88/564-530 e-mail: [email protected]

A környezettanulmányt készítő neve:

nevelőszülői tanácsadó

KÖRNYEZETTANULMÁNY SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELHEZ, ILL. MÓDOSÍTÁSHOZ

A környezettanulmány készítésére O szolgáltatói nyilvántartásba történő felvétel O szolgáltatói nyilvántartás módosítás céljából készült. (megfelelő rész aláhúzandó)

1. Személyes

adatok, információk

A nevelőszülő Neve: Szül. név: Szül. helye, ideje: Anyja neve: Lakcíme: Telefonszáma Foglalkozása: Iskolai végzettsége: Munkahelye (neve, címe, tel.): Jövedelme: Egészségi állapota: Adószám: TAJ-szám: Számlaszám (munkabérhez):

80

A lakásban életvitelszerűen tartózkodó személyek felsorolása Név

Születési év

Iskolai végzettség

Foglalkozás

Jövedelem

Rokonsági fok

2) Lakáskörülmények Az épület típusa  családi ház  lakótelepi lakás  emeletes sorház  földszintes sorház  egyéb A lakás alapterülete:

A lakás komfortfokozata  összkomfortos  komfortos  félkomfortos  komfortnélküli

_______ m2

Helyiségek száma: _______ Ezen belül a szobák száma: _______ A lakás berendezése, felszereltsége  átlagon aluli  átlagos  átlagon felüli

A lakás  gondozott  nem gondozott  átlagon felüli

Saját kert(rész), udvar(rész) O van O nincs A lakás településkörnyezete: O város O község

Ezen belül: O belváros O külváros O kertváros O tanya, puszta O lakótelep

Félórán belül elérhető O bölcsöde/óvoda/iskola O orvos O védőnő A fentiek a településen megtalálhatók: O igen O nem

81

A településen működik-e eltérő tantervű iskola, vagy az általános iskolán belül eltérő tantervű osztály? O igen O nem Egyéb megjegyzés a család környezetével, a lakás állapotával, berendezettségével kapcsolatban: A lakás, ház elosztása, elrendezése, a nevelt gyermek(ek) elhelyezése:

Egyéb megjegyzés a család környezetével, a lakás állapotával, berendezettségével kapcsolatban:

3)

Munkakörülmények bemutatása - hol dolgozik a nevelőszülő / jelentkező házaspár - megfelel-e a munkavégzés a képzettségnek - elégedettek-e a munkájukkal

4)

A környezettanulmányt készítő összegzése, javaslata:

Dátum: _________

nevelőszülői tanácsadó

82

2. sz. Melléklet – Nyilatkozat hozzájárulásról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

NYILATKOZAT

Alulírott __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ (név, szül. hely, szül. idő, anyja neve) hozzájárulok, hogy házastársam/élettársam a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által kihelyezett gyermekeket háztartásunkban nevelje.

Kelt: ___________________ napján

____________________________________ nyilatkozattevő aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: 1) ___________________________________________________________________________ 2) ___________________________________________________________________________

83

3. sz. Melléklet – Nyilatkozat büntetlen előéletről

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

NYILATKOZAT

Alulírott __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ (név, szül. hely, szül. idő, anyja neve) büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 15. § (8) bekezdésében meghatározott – foglalkoztatásomat kizáró – okok velem szemben nem állnak fenn. Ellenem gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás nem indult, illetve jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt nem ítéltek el. Kijelentem továbbá, hogy szülői felügyeleti jogom nem szünetel, illetve bíróság jogerős ítéletével azt nem szüntette meg. Kötelezettséget vállalok arra, hogy fenti adataimban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelentem a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nak.

Kelt: ___________________ napján

____________________________________ nyilatkozattevő aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: 1) ___________________________________________________________________________ 2) ___________________________________________________________________________

84

4. sz. Melléklet – Nyilatkozat hozzájárulásról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

NYILATKOZAT

Alulírott __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ (név, szül. hely, szül. idő, anyja neve) hozzájárulok, hogy a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat beszerezze a lakóhelyem szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát.

Kelt: ___________________ napján

____________________________________ nyilatkozattevő aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: 1) _________________________________________________________________________________________ 2) _________________________________________________________________________________________

85

5. sz. Melléklet – Nyilatkozat nevelőszülői tanfolyam elvégzéséről

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

NYILATKOZAT Nevelőszülői tanfolyam elvégzéséről

A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontját, illetve ugyanezen jogszabály 165. § (1) bekezdését szem előtt tartva alulírottak jelen okirat aláírásával együttesen nyilatkoznak arról, vállalják, hogy a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a későbbieken megszervezésre kerülő, s a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. ESZCSM rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot elvégzik.

Kelt: ___________________ napján

____________________________________ ____________________________________ nevelőszülőnek jelentkező aláírása házastárs/élettárs aláírása

86

6. sz. Melléklet – Orvosi igazolás kérése

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

___________________________________

Veszprém, ______________ Szám: __________________

_____________________________

Előadó:

_____________________________

Tárgy: Orvosi igazolás kérése

Tisztelt Háziorvos Úr/Nő! _____________________________________________________________________________________ nevelőszülő jelentkezésével kereste meg intézetünket. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 95. § szerint Gyermekvédelmi Központunknak hivatalból kell Önt a fenti jelentkezőnk ügyében megkeresni és szakvéleményét kérni. Ennek kiállításához a jelentkező hozzájárult, amely hozzájárulási nyilatkozatot mellékelten megküldünk. Kérjük, szíveskedjen a mellékelt formanyomtatványt kiállítani és Gyermekvédelmi Központunk részére postafordultával visszaküldeni.

Tisztelettel:

Jungvert Valéria igazgató

87

7. sz. Melléklet – Orvosi igazolás IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ______________________________________________________________________ nevelőszülői feladatra jelentkező személy nem szenved -

a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, súlyos pszichotikus zavarban, alkoholfüggőségben, kábítószerfüggőségben, olyan betegségben, amely - akár időszakosan is - akadályozza a gyermekről való gondoskodást, ill. amely a gyermek egészségét veszélyezteti.

Továbbá igazolom, hogy állami gondoskodásban lévő gyermek kihelyezése esetén a _____________________________________________________________________________________ nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek (_______________________________________ _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________) egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket. Megjegyzés:

Dátum: ___________________

_______________________ aláírás

88

8. sz. Melléklet – Nyilatkozat ingatlanról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

NYILATKOZAT

Alulírott _______________________________________________________________________________ (név) ____________________________________________________________________________ (személyi adatok) __________________________________________________________________ szám alatti lakos nevelőszülő büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a nevelőszülői tevékenységem folytatásához igénybevett

_________________________________________________________________

szám

alatti

ingatlan, melynek helyrajzi száma: _______________________

 saját tulajdonomat,  _____ részben résztulajdonomat képezi,  haszonélvezetemben,  határozatlan idejű használatomban áll Jelen nyilatkozatomat a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére adtam, amely intézmény a fenti gondozási helyre vonatkozó működési engedély kiadása céljára használhatja fel azt. Tudomásul veszem, amennyiben a fenti jogcímekben változás állna be, úgy köteles vagyok azt a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak haladéktalanul bejelenteni figyelemmel a 261/2002. (XII. 18.) számú Kormányrendelet 10. § - ban megfogalmazott jogkövetkezményekre. Kelt: Veszprémben, ___________________ napján

____________________________________ nyilatkozattevő aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: 1. _________________________________________________________________________________________ 2. _________________________________________________________________________________________

89

9. sz. Melléklet – KERET-MEGÁLLAPODÁS nevelőszülői jogviszony létesítéséről

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-531 e-mail: [email protected]

A nevelőszülő nyilvántartási száma: «Nsz_nyilv_száma»

KERET-MEGÁLLAPODÁS nevelőszülői jogviszony létesítésére

amely létrejött Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: Működtető, képviseli az intézmény igazgatója), valamint «Nev» nevelőszülő között, akinek adatai: Leánykori neve: «Lknev» Születési helye, ideje: «Szhely», «Szdat» Anyja neve: «Anivez» Adóazonosító jele: «Adoazon» TAJ száma: «TajSzáma» A működési engedélyben rögzített lakóhelye: «Irsz» «Varos», «Utca» Telefonszáma: «telefonszám» «mobilszám» Legmagasabb iskolai végzettsége:

«nevelőszülő_legmagasabb_iskolai_végzetts»

Saját háztartásában élő gyermekei (a nagykorúvá vált gyermek is) neve, születési ideje: «saját_gyerekei» Házastársának/élettársának neve, születési időpontja: «házastársaélettársa»

A nevelőszülői hálózat adatai 1. A nevelőszülői hálózat fenntartójának neve, címe. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49.) 2. A nevelőszülői hálózat működtetőjének neve, címe: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (8200 Veszprém, Kossuth u. 10.)

A nevelőszülői jogviszony keretei 3. A nevelőszülői foglakoztatási jogviszony időtartama: határozatlan idejű.

90

4. A nevelőszülő és a Működtető megállapodnak abban, hogy a nevelőszülő «saját_gyerekei_közül_kk0ak_száma» saját kiskorú gyermeke mellett – a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (jelen megállapodás aláírásakor érvényes, a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nevelőszülői Hálózatának működési engedélye tárgyában hozott) VEC/001/107-21/2015. számú határozatával összhangban – «férőhely» gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek, fiatal felnőtt gondozását vállalja, és tudomásul veszi, hogy azonos vagy más jogviszony keretében (helyettes szülői jogviszony) csak a Működtető írásos hozzájárulásával láthat el további gyermekeket. 5. A Működtető nem járul hozzá, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is ellásson. 6. A Működtető megállapítja, hogy a nevelőszülő engedélyezett férőhelyei terhére, integrált elhelyezés keretében ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. különleges szükségletű gyermekek ellátására alkalmas. 7. A nevelőszülő vállalása és a Működtető vizsgálata alapján a felek rögzítik, hogy a nevelőszülő «státusz_ÚJ» nevelőszülő A nevelőszülő tevékenységét – nevelőszülői jogviszonya kapcsán – a nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program alapján köteles végezni.

A nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettsége 8. A nevelőszülő képesítése  A nevelőszülői szakképesítésről szóló oklevél száma, kelte: «Nevelőszülői_szakképesítésről_szóló_okle» Az oklevél kiállítójának neve, címe: «Oklevél_kiállítójának_neve_címe»  A fenti oklevél hiányában a modulzáró vizsgáról szóló igazolás száma, kelte: «Modulzáró_vizsg_szóló_igazolás_száma_ke» Az igazolást kiállító szerv neve, címe: «Igazolást_kiadó_szerv_címe»  A nevelőszülői szakképesítésről szóló oklevél és a modulzáró vizsgáról szóló igazolás hiányában a nevelőszülői tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány száma, kelte: «Nevelőszülői_tanfolyam_elvézését_igazoló» A tanúsítvány kiállítójának neve, címe: «tanúsítvány_kiállítója_címe»  A szakképesítés alóli felmentés ténye, oka: «Szakképzettség_alóli_mentesség_ténye_ok» Felhívom a figyelmét arra, hogy a Gyvt. 165. § értelmében 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban - a Gyvt.165. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az foglalkoztatható, aki a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzést a) eredményesen elvégezte, vagy b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. Az Ön esetében a nevelőszülői szakképesítés «Nevelőszülői_szakképesítés_megszerzéséne»

megszerzésének

végső

határideje:

9. Az együttműködés keretében a nevelőszülő köteles részt venni a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben előírt továbbképzéseken. A nevelőszülő jelen okirat aláírásával tudomásul veszi, amennyiben fent leírt továbbképzési kötelezettsége fennáll és azt nem teljesíti, úgy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.

91

évi III. törvény 92/D. § (4) bekezdése alapján munkaviszonya megszüntethető. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 5. §-a értelmében a nevelőszülő köteles bejelenti a működtetőnek a továbbképzési kötelezettség teljesítését 30 napon belül azzal, hogy megküldi a működtetőnek az igazolásokra szolgáló iratok másolatát. A nevelőszülő mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, ha  a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra, vagy  a Gyvt. 165. § (2) bek. b) pontja alapján („nevelőszülőként legalább 10 éve folyamatosan jogviszonyban áll”) vagy az 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet alapján a nevelőszülő képesítés megszerzése alól mentesül. Fent előadottak ismeretében Ön «Továbbképzési_kötelezettség_alóli_mentes» 10. A nevelőszülő jelen keretmegállapodás előző pontjában meghatározott továbbképzésen felül évente köteles részt venni a működtető által szervezett legalább 6, legfeljebb 12 órás továbbképzésen (működtetői továbbképzés). A működtetői továbbképzéssel kapcsolatos költségek – az utazási költség kivételével – a Működtetőt terhelik. A működtetői továbbképzés időpontjáról a működtető legalább 30 nappal korábban értesíti a nevelőszülőt. A nevelőszülő jelen okirat aláírásával tudomásul veszi, amennyiben a működtetői továbbképzésen nem vesz részt és távollétét nem tudja hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolás) igazolni, úgy a működtető által szervezett újabb működtetői továbbképzés – pótlólagos szervezés miatt – felmerülő költségeit köteles megfizetni.

A nevelőszülői jogviszony megszűnése 11. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik (Gyvt. 66/D. § (1) bekezdés)  a nevelőszülő halálával,  a működtető jogutód nélküli megszűnésével,  a határozott idő lejártával, vagy  ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. 12. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető  a felek közös megegyezésével,  felmondással vagy  azonnali hatályú felmondással. 12/A. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével szüntethető meg. 12/B. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel. 12/C. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével – 60 napos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony Gyvt. 66/D. § (6) bekezdése szerinti, azaz a működtető 60 napos felmondási idővel történő felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő (513/2013.

92

Kormányrendelet 17. §) a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt, b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 14. §-ban foglaltakról, c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, vagy d) előzetes bejelentés vagy a gyámhivatal engedélye nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene. 12/D. A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha a) a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte, c) a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, d) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy e) a nevelőszülő a (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja. 13. Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. 14. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell.

A nevelőszülői jogviszony szüneteltetése 15. A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot vagy balettművészeti életjáradékot kíván igényelni. Az említett ellátásokra való jogosultság szempontjából ez alapján szüneteltetett nevelőszülői jogviszony a szüneteltetés napján nem minősül fennálló – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – biztosítással járó jogviszonynak. 16. A nevelőszülő a Gyvt. 66/D. § (15) bekezdése szerinti esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetése iránti kérelmét a szüneteltetés napjának megjelölésével és a Gyvt. 66/D. § (16) bekezdésében meghatározott határozat csatolásával legalább a szüneteltetés napját 40 nappal megelőzően nyújtja be a működtetőnek. A nevelőszülő a kérelem benyújtásáról a szüneteltetés napjának megjelölésével egyidejűleg elektronikus vagy postai úton értesíti a nála elhelyezett gyermek gyermekvédelmi gyámját is. 17. A nevelőszülő a szüneteltetés iránti kérelméhez csatolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát. 18. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről a működtető köteles értesíteni a gyámhatóságot. A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé.

93

19. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt – feltéve, hogy a nevelőszülő a működtetővel történő megállapodása alapján a nyugdíja mellett is folytatni fogja nevelőszülői tevékenységét –, a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet, b) a nevelőszülő az e törvényben foglaltak szerint folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett gyermek gondozását, nevelését, és c) a nevelőszülőt a 66/H. § szerinti díjazás nem illeti meg, a nála elhelyezett gyermek után járó ellátásokra azonban jogosult. 20. A nevelőszülő kérelme alapján a nevelőszülő és a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartamára, a szüneteltetést megelőzően legalább 20 nappal külön megállapodást köt. A külön megállapodás tartalmazza a) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének napját, b) a nevelőszülő tájékoztatását a Gyvt. 66/D. § (18) bekezdésében foglaltakról, c) a nevelőszülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a b) pont szerinti tájékoztatást tudomásul veszi. A külön megállapodást a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el. 21. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről legkésőbb tíz nappal a szüneteltetést megelőzően értesíti a) a gyámhatóságot a (3) bekezdés szerinti külön megállapodás másolatának megküldésével, b) postai vagy elektronikus úton a gyermekvédelmi gyámot a szüneteltetés napjának megjelölésével. 22. A szüneteltetés időtartama alatt a működtetőnek nem kell biztosítania nevelőszülő segítését kivéve, ha annak a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamely esete a szüneteltetéstől függetlenül fennáll.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása 23. A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt – a megállapodásokban meghatározott – díjazás illeti meg. A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll. 24. A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg. 25. A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. 26. A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. 27. A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint többletdíjra is jogosult.

94

28. Fentiek értelmében a nevelőszülőt 2015. évben megillető alapdíj összege: havi összege: 31500 Ft (a minimálbér 30%-a), napi összege: 1050 Ft (a havi összeg 1/30-ad része) 29. A foglakoztatási jogviszonya alapján járó díjazás kiutalása a Magyar Államkincstáron keresztül a tárgyhónapot követően bankszámlájára történik, amelynek száma: «NSZ_bankszámla_száma_MUNKABÉR».

A nevelőszülőt a gyermekek/fiatal felnőttek ellátására megillető díjak 30. A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. Az ellátás tartalmazza a ruházat, a tankönyvek, a tanszerek, a tanulmányok végzéséhez szükséges egyéb eszközök és a zsebpénz költségeit, valamint a lakásfenntartás költségeihez való kiegészítést is. A napközi ellátás keretében, valamint a kollégiumban, illetve diákotthonban biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a nevelési díjból a nevelőszülő fizeti meg. 31. A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt. 32. A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének  százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,  száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli. 33. A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj 25%-ánál. A külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják. 34. A nevelőszülőnek akkor is jár a nevelési díj és a külön ellátmány, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, és önálló keresettel rendelkezik. A gyermek, fiatal felnőtt saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni. 35. A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és külön ellátmányt a tárgyhónap 15. napjáig folyósítja. A nevelőszülőt gyermek, fiatal felnőtt ellátására megillető nevelési díj és külön ellátmány folyósításának módja: «NSZ_bankszámla_száma_ELLÁTMÁNY_kifiz_mód» amelynek száma: «NSZ_bankszámla_száma_ELLÁTMÁNY» 2015. január 1-től a nevelőszülőnek olyan önálló bankszámlával kell rendelkeznie, amelyre kizárólag a gyermek ellátására szolgáló juttatásokat, azaz a nevelési díjat, a külön ellátmányt és a családi pótlékot lehet folyósítani. 36. A nevelőszülő a gyermek után családi pótlékra jogosult, és köteles azt megigényelni az illetékes folyósító szervtől. A családi pótlékra való jogosultságban történt változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a családi pótlékot folyósító szervet, a gyermekvédelmi gyámot és a működtetőt. 37. A működtető szükség esetén segítséget nyújt a nevelőszülőnek a nevelési díjjal, a külön ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodásról.

95

38. A nevelőszülő a gyermek ellátására biztosított juttatásokat kizárólag a gyermek szükségleteire, megfelelő színvonalú gondozására-nevelésére fordíthatja. A működtető folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a nevelési díj és ellátmány felhasználását, szükség esetén tételes elszámolást írhat elő.

A nevelőszülő segítése és helyettesítése (Gyvt. 66/G. §) 39. A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja, b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül, c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, d) gyermekszámtól függetlenül – az a)–c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén. 40. A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet. Nem lehet gyermekgondozó és a nevelőszülőt nem helyettesítheti olyan másik nevelőszülő, akinek személye ellen a nevelőszülő tiltakozik. 41. A d.) pont szerinti esetben a működtető a nevelőszülő segítéséről másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat.

Munkaidő és szabadság (Gyvt. 66/F.§.) 42. A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg. 43. Az 1 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 1 munkanap, a 2 vagy 3 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 2 munkanap, a 4 vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 3 munkanap szabadság illeti meg. A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek számát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó 513/2013. számú Kormányrendelet 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint negyedévente átlagosan kell kiszámítani. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult. 44. A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni. 45. A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg. 46. A nevelőszülőnek a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt írásban be kell jelentenie a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felé.

96

47. A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani. 48. A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg. 49. A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125. §-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.

Tájékoztatás és hozzájárulás más keresőtevékenység folytatásáról 50. Tájékoztatom, hogy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett  időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti. 51. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése nem érinti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony munkaidejét. 52. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.

A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége 53. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt köteles együttműködni:  Működtetőjével, a Működtető nevelőszülői tanácsadójával;  a gyermekvédelmi gyámmal,  a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával,  a tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal;  a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és a köznevelési intézményekkel. A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható. A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni. 54. A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot  a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,  a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a működtetőt a fiatal felnőtt keresetéről,  azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyé-

97

 

ről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától, azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen - a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, - a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, - a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről, - az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, - a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról, - a lakóhely megváltoztatásának szándékáról, - a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, - az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket.

55. A nevelőszülő kötelezettsége a gyermeki jogok tiszteletben tartása és védelme. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz. 56. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására.

A nevelőszülő és a működtető kapcsolattartásának módja 57. Az együttműködés keretében a nevelőszülő joga és kötelessége a szakmai team tagjaként közreműködni, és véleményt nyilvánítani a gyermek érdekében tartott szakmai tanácskozásokon, értekezleteken. 58. A nevelőszülő tevékenységét a Működtető nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését. A nevelőszülői tanácsadó rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal, de legalább háromhetente köteles a nevelőszülőt meglátogatni és tájékozódni a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatokról, esetleges problémákról, segítséget nyújtani a problémák megoldásában. 59. A szerződés megkötésekor illetékes nevelőszülői tanácsadó: «Tanado»  Telefonos elérhetősége: «Tanácsadó_telefonszáma»  Személyesen az alábbi időpontban: minden héten «Tanácsadó_zártnap_időpontja»  Az alábbi helyszínen: «Tanácsadó_zártnap_helyszíne»

A nevelőszülő feladatai 60. A nevelőszülő a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek, ill. utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt részére. 61. Ennek érdekében különösen  elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását,

98



    

elősegíti - a működtető támogatásával - a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését, életkorának, testi és érzelmi teljesítőképességének megfelelően alakítja ki életrendjét és vonja be a család életvitelébe, gondoskodik a gyermek kötelező oktatásban való részvételéről, támogatja szükséges felzárkóztatását, kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét, felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére, a nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.

A kihelyezett gyermek jogai, elhelyezése, ellátása, gondozása-nevelése 62. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek jogai Gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott jogok, amelyek a következők:  A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.  A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.  A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.  A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.  A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.  A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

99





 

  



A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. A nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan - állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön, - gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze - felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, - vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, - véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, - érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, - támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, - családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, - személyes kapcsolatait ápolhassa, - a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, - utógondozásban részesüljön. Ha a Gyvt. 9. § (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.

63. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. 64. A nevelőszülőhöz kihelyezett gyermek elhelyezési feltételei A nevelőszülő köteles szem előtt tartani a gyermek elhelyezésére alkalmas lakás kritériumait, amelyek a következők:  száraz, világos, jól fűthető legyen  biztosított legyen a nevelőszülők és a gyermek(ek) külön szobában való elhelyezése  a gyermekek személyes élettere a saját szobában legalább 6 m2 legyen  egy szobában legfeljebb négy gyermek helyezhető el  a gyermekeknek nemek szerint külön szobát kell biztosítani

100

   

a lakás a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal - tanuláshoz íróasztallal berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt legyen a berendezés feleljen meg a gyermek életkori igényeinek minden tekintetben, ugyanakkor a szoba ne legyen túlzsúfolt a szoba, ahol a nevelt gyermek él, zárható legyen, az intimitás biztosítása érdekében a nevelt gyermeket nem érheti hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez, ellátásoz viszonyítva.

65. A nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során testi fenyítést, bántalmazást, élelmezéscsökkenést és megvonást, valamint a gyermek testi-lelki egészségére káros egyéb módszert nem alkalmazhat. 66. A kihelyezett gyermek ellátása A nevelőszülő jelen okirat előző pontjaiban felsorolt juttatásokat, valamint a családi pótlékot kizárólag a gyermek megfelelő ellátására köteles fordítani:  A gondozott gyermek számára naponta, az életkorának megfelelő, legalább ötszöri, legalább 1 alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést kell biztosítani. A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 2,4%-ánál. (Ez az összeg 2015-ben 684 Ft/nap.)  Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani.  A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250%-ánál. (Ez az összeg 2015-ben 71.250 Ft/év.)  A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható.  Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről.  A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítani kell legalább - a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket valamint textíliákat - a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket - 3 váltás ágyneműt  Az iskolai oktatásban, szakképzésben résztvevők, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszerelést, valamint utazó-és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket.  A gondozott gyermek számára biztosítani kell a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit.  A gondozott gyermek részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel, valamint nevelőszülői és gyámigondozói tanácsadójával kapcsolatot tarthat.  A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében az ellátást nyújtó gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről  Az ellátást nyújtó gondoskodik a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről.  A különleges vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.

101



A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének - 5%-nál a 3-10 éves gyermek esetében - 13%-nál a 10-14 éves gyermek esetében - 18%-nál a 14 év feletti gyermek esetében A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. A zsebpénznek az előzőekben meghatározott mértékén felüli összeget a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembe vételével a nevelőszülő havonta állapítja meg és folyósítja. A gondozott gyermek zsebpénzéről a nevelőszülő zsebpénznyilvántartást vezet. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.

67. A kihelyezett gyermek gondozása-nevelése A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és lépességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozást, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A nevelőszülő a gyermek egyéni gondozási-nevelési terve szerint  biztosítja gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését és elősegíti személyisége lehető legteljesebb kibontakozását,  életkorának, testi és érzelmi teljesítőképességének megfelelően alakítja ki életrendjét és vonja be a család életvitelébe,  gondoskodik a gyermek kötelező oktatásban való részvételéről, támogatja szükséges felzárkóztatását, kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel,  elősegíti a gyermek sikeres pályaválasztását, önálló életre való felkészülését,  a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermek kapcsolattartását szüleivel és más hozzátartozóival,  a kapcsolattartás megvalósulásáról a nevelőszülő kapcsolattartási naplót köteles vezetni,  elősegíti a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését, vagy ha ez nem lehetséges, örökbefogadó családjához történő elhelyezését, továbbá  biztosítja, hogy a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az ellátást nyújtó nevelőszülő gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson:  a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz,  a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges,  a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,  a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, lépességei megfelelő kibontakoztatását,  a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló erőszakmentes műsoraihoz,

102

 

szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, szórakoztató és művészeti tevékenységekhez.

Az ellátást nyújtó kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében  fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről  érdeklődik a munkahelyen e beilleszkedéséről, munkavégzéséről  rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és átképzési lehetőségekről. A gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja  a háztartási teendők végzésébe  a családi gazdálkodás megtervezésébe  a pénzkezelésbe. Az ellátást nyújtó nevelőszülő gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek környezetére, valamint szabadidős tevékenységeire vonatkozó szabályok betartásáról, különösen az alábbiakra:  amennyiben a nevelőszülői háztartásban kerti medence, vagy kerti tó található, úgy akörül a nevelőszülő a gyermek által nem nyitható kerítés létesítéséről köteles gondoskodni,  kisgyermek és úszni nem tudó gyermek esetében folyamatos felnőtt által nyújtott felügyeletet köteles biztosítani,  vízparti (pl. élővíz, strand) szabadidős tevékenység során a nevelőszülő szintén köteles a gondozása alatt álló gyermekek számára folyamatos, felnőtt által nyújtott felügyeletet biztosítani, továbbá  a nevelőszülő köteles a nála nevelkedő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt(ek) figyelmét felhívni a vízpart(ok) fokozott veszélyeire, valamint a biztonságos fürdőzés szabályaira.”

Kártérítési felelősség, jogvita (Gyvt. 66/I. §) 68. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. 179. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel. 69. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel. 70. A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. § (1)–(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

Egyéb rendelkezések 71. A nevelőszülőnek joga van a gyermek gondozásához, neveléséhez szükséges információk, iratok megismeréséhez, alapvető személyi iratok beszerzéséhez. A gyermek személyes iratait illetéktelen személyeknek és szerveknek nem szolgáltathatja ki. Tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabály előírásai szerint köteles eljárni. 72. A nevelőszülő jelen okirat aláírásával tudomásul veszi, hogy háztartásába a Működtető engedélye nélkül gyermeket/fiatal felnőttet be nem fogadhat. Amennyiben a nevelőszülő a Működtető hozzájárulása

103

hiányában befogadó nyilatkozatot állít ki, úgy az ebből adódó gondozási díj, ill. munkabér fizetési kötelezettséget kizárólagosan viselni köteles. 73. Amennyiben a nevelőszülő fiatal felnőtt ellátását biztosítja havonta köteles az ellátott határidőben történő térítési díj fizetési kötelezettségét ellenőrizni. Amennyiben az ellátott ezirányú kötelezettségét megszegi, a nevelőszülőnek haladéktalanul el kell járnia annak érdekében, hogy a fiatal felnőtt a térítési díjat megfizesse. A térítési díj fizetésének ellenőrzésére irányuló kötelezettség megszegése a nevelőszülői jogviszony felmondását is eredményezheti.

Ezen jogviszonyra az 1997. évi XXXI. Tv., a 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet rendelkezései az irányadók. Jelen keret-megállapodás aláírásával egyidejűleg a nevelőszülő és a működtető előzőleg megkötött, nevelőszülői jogviszony létesítése céljából kötött Keret-megállapodása hatályát veszti. Jelen keret-megállapodás a Gyvt. módosítás törvényi erejénél fogva 2015.01.01 napjától hatályos. Jelen keret-megállapodás további elválaszthatatlan mellékletét képezi a gyámhivatali határozattal a nevelőszülő gondoskodásába kerülő gyermek elhelyezésére kötött kiegészítő megállapodás.

Jelen megállapodást elolvastuk, megértettük és azt mint akartunkkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírtuk.

Kelt: Veszprémben, xxxxx napján

_____________________________ «Nev» nevelőszülő

_____________________________ Jungvert Valéria Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója

A nevelőszülő házastársaként/élettársaként hozzájárulásomat adom:

_____________________________ Kapják: 1) Nevelőszülő 2) Működtető 3) MÁK, Veszprém

104

10/A sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás gyermek befogadásáról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521, 564-511, 564-530 e-mail: [email protected]

Nevelőszülő száma: «nsz_kódja» KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS gyermek befogadásáról A működtető neve: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat A nevelőszülő neve: «Nevelőszülő_neve» «Leányneve» adóazonosító jele: «adószám» születési helye, ideje: «Szhely» «Szdat» anyja neve: «Anyja_neve» lakcíme: «Irsz» «Varos», «Utca» Jelen okirat aláírásakor illetékes nevelőszülői tanácsadó: «Nevelőszülői_tanácsadó» A befogadott gyermek/fiatal felnőtt adatai: Neve: «Gyermek_neve» Születési helye, ideje: «Szül_helye» «szül_ideje» Anyja neve: «anya_neve» állampolgársága: magyar TAJ száma: «TAJ» adóazonosító jele: «Adószám1» Lakóhelye: «Gy_Iszám» «Gy_Város», «Gy_Utca» Tartózkodási helye: «Irsz» «Varos», «Utca»

Törzsszáma: «TSZAMC».«TSZAMN»

A gyermeket a nevelőszülő háztartásában elhelyező hatósági határozat adatai: beutaló/illetékes gyámhatóság: «Kihelyezés_hat_szerv_neve1» «Kihelyezés_hat_szerv_neve2» határozat száma: «Kihelyezés_hat_száma» határozat kelte: «ELHELYEZÉS_napja» jogerőre emelkedés ténye, időpontja: A gyermek szükségletét / a szükséglet módosítását megállapító hatósági határozat adatai: illetékes gyámhatóság: «a_gyermek_szükségletét_megállapító_gyh» határozat száma: «szükségletet_megállapító_határozat_száma» határozat kelte: «szükségletet_megállapító_határozat_kelte» jogerőre emelkedés ténye, időpontja: Ellátási szükséglete:

«NORMATÍVA__típus_fajtája»

Az ellátás biztosításának hatósági döntés szerinti kezdő időpontja:

«NORMATÍVA_típus__kezdete»

Felhívom a nevelőszülőt, hogy a gyermek/fiatal felnőtt részére saját háztartásában teljes körű/szükség szerinti ellátást biztosítson a nevelőszülői keret-megállapodásban rögzített feltételek szerint mindaddig, amíg a gyermeket/fiatal felnőttet a gyámhivatal más gondozási helyre nem helyezi.

105

A gyermek gyermekvédelmi gyámjának neve: «Gyermekvédelmi_gyám_neve» elérhetősége: «Gyermekvédelmi_gyám_elérhetősége» A gyermek/fiatal felnőtt ellátására szolgáló juttatások:  nevelési díj havi összege:«nevelési_díj_havi_összege» napi összege:«nevelési_díj_napi_összege»  a külön ellátmány havi összege:«ellátmány_havi_összege»napi összege: «ellátmány_napi_összege» A nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre / fiatal felnőttre tekintettel megillető juttatások (ha a gyermek, fiatal felnőtt nem kollégista vagy kollégista, de a nevelőszülő háztartásában tartózkodik szünidő vagy betegség miatt):  kiegészítő díj havi összege:«Kiegészítő_díj_havi_összege»napi összege: «Kiegészítő_díj_napi_összege»  többletdíj havi összege:«Többletdíj_havi_összege» napi összege:«Többletdíj_napi_összege» Felhívom a nevelőszülő figyelmét arra, hogy amennyiben a fenti adatokban változás következik be, a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő 15 napon belül a működtető gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről. Ha a kiegészítő megállapodás módosítása befolyásolja a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások összegét vagy a nevelőszülői díjazás összegét, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére. Jelen kiegészítő megállapodás a nevelőszülő és a működtető által megkötött keret-megállapodással együtt érvényes.

Kelt: Veszprémben, xxxxx napján

«Nevelőszülő_neve» nevelőszülő

Jungvert Valéria igazgató

Erről értesül: 1) Nevelőszülő 2) VMGYK – mint Működtető 3) MÁK, Veszprém

106

10/B sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás utógondozói ellátott befogadásáról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521, 564-511, 564-530 e-mail: [email protected]

Nevelőszülő száma: «nsz_kódja» KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS utógondozói ellátott befogadásáról A működtető neve: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat A nevelőszülő neve: «Nevelőszülő_neve» «Leányneve» adóazonosító jele: «adószám» születési helye, ideje: «Szhely» «Szdat» anyja neve: «Anyja_neve» lakcíme: «Irsz» «Varos», «Utca» Jelen okirat aláírásakor illetékes nevelőszülői tanácsadó: «Nevelőszülői_tanácsadó» A befogadott fiatal felnőtt adatai: Neve: «Gyermek_neve» Születési helye, ideje: «Szül_helye» «szül_ideje» Anyja neve: «anya_neve» állampolgársága: magyar TAJ száma: «TAJ» adóazonosító jele: «Adószám1» Lakóhelye: «Gy_Iszám» «Gy_Város», «Gy_Utca» Tartózkodási helye: «Irsz» «Varos», «Utca»

Törzsszáma: «TSZAMC».«TSZAMN»

A fiatal felnőtt utógondozói ellátását a nevelőszülőnél elrendelő hatósági határozat adatai: illetékes gyámhatóság: «UE_határozatot_hozó_szerv_neve1» «UE_határozatot_hozó_szerv_neve2» határozat száma: «UE_határozat_száma» határozat kelte: «UE_határozat_kelte» jogerőre emelkedés ténye, időpontja: Az ellátás biztosításának hatósági döntés szerinti kezdő időpontja:

«UE_kezdő_időpontja»

Felhívom a nevelőszülőt, hogy a gyermek/fiatal felnőtt részére saját háztartásában teljes körű/szükség szerinti ellátást biztosítson a nevelőszülői keret-megállapodásban rögzített feltételek szerint mindaddig, amíg a gyermeket/fiatal felnőttet a gyámhivatal más gondozási helyre nem helyezi. A fiatal felnőtt ellátására szolgáló juttatások:  nevelési díj havi összege:«nevelési_díj_havi_összege» napi összege:«nevelési_díj_napi_összege»  a külön ellátmány havi összege:«ellátmány_havi_összege»napi összege: «ellátmány_napi_összege» A nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre / fiatal felnőttre tekintettel megillető juttatások (ha a gyermek, fiatal felnőtt nem kollégista vagy kollégista, de a nevelőszülő

107

háztartásában tartózkodik szünidő vagy betegség miatt):  kiegészítő díj havi összege:«Kiegészítő_díj_havi_összege»napi összege: «Kiegészítő_díj_napi_összege»  többletdíj havi összege:«Többletdíj_havi_összege» napi összege:«Többletdíj_napi_összege» Felhívom a nevelőszülő figyelmét arra, hogy amennyiben a fenti adatokban változás következik be, a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő 15 napon belül a működtető gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről. Ha a kiegészítő megállapodás módosítása befolyásolja a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások összegét vagy a nevelőszülői díjazás összegét, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére. Jelen kiegészítő megállapodás a nevelőszülő és a működtető által megkötött keret-megállapodással együtt érvényes.

Kelt: Veszprémben, xxxx napján

«Nevelőszülő_neve» nevelőszülő

Jungvert Valéria igazgató

Erről értesül:  Nevelőszülő  VMGYK – mint Működtető  MÁK, Veszprém

108

10/C sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás ellátási szükséglet megszüntetése kapcsán

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521, 564-511, 564-530 e-mail: [email protected]

Nevelőszülő száma: «nsz_kódja»

KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS gyermek befogadásáról A működtető neve: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat A nevelőszülő neve: «Nevelőszülő_neve» «Leányneve» adóazonosító jele: «adószám» születési helye, ideje: «Szhely» «Szdat» anyja neve: «Anyja_neve» lakcíme: «Irsz» «Varos», «Utca» Jelen okirat aláírásakor illetékes nevelőszülői tanácsadó: «Nevelőszülői_tanácsadó» A befogadott gyermek/fiatal felnőtt adatai: Neve: «Gyermek_neve» Törzsszáma: «TSZAMC».«TSZAMN» Születési helye, ideje: «Szül_helye» «szül_ideje» Anyja neve: «anya_neve» állampolgársága: magyar TAJ száma: «TAJ» adóazonosító jele: «Adószám1» Lakóhelye: «Gy_Iszám» «Gy_Város», «Gy_Utca» Tartózkodási helye: «Irsz» «Varos», «Utca» A gyermeket a nevelőszülő háztartásában elhelyező hatósági határozat adatai: beutaló/illetékes gyámhatóság: «Kihelyezés_hat_szerv_neve1» «Kihelyezés_hat_szerv_neve2» határozat száma: «Kihelyezés_hat_száma» határozat kelte: «ELHELYEZÉS_napja» jogerőre emelkedés ténye, időpontja: A gyermek különleges ellátási szükséglete megszűnt, mert O a gyermek betöltötte 3. életévét O a különleges ellátási szükséglet feltételei nem állnak fenn. Új ellátási szükséglete:

«NORMATÍVA__típus_fajtája»

Az új ellátás biztosításának kezdő időpontja: «NORMATÍVA_típus__kezdete» Felhívom a nevelőszülőt, hogy a gyermek/fiatal felnőtt részére saját háztartásában teljes

109

körű/szükség szerinti ellátást biztosítson a nevelőszülői keret-megállapodásban rögzített feltételek szerint mindaddig, amíg a gyermeket/fiatal felnőttet a gyámhivatal más gondozási helyre nem helyezi. A gyermek gyermekvédelmi gyámjának neve: «Gyermekvédelmi_gyám_neve» elérhetősége: «Gyermekvédelmi_gyám_elérhetősége» A gyermek/fiatal felnőtt ellátására szolgáló juttatások:  nevelési díj havi összege:«nevelési_díj_havi_összege»napi «nevelési_díj_napi_összege»  a külön ellátmány havi összege:«ellátmány_havi_összege»napi «ellátmány_napi_összege»

összege: összege:

A nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre / fiatal felnőttre tekintettel megillető juttatások (ha a gyermek, fiatal felnőtt nem kollégista vagy kollégista, de a nevelőszülő háztartásában tartózkodik szünidő vagy betegség miatt):  kiegészítő díj havi összege:«Kiegészítő_díj_havi_összege»napi összege: «Kiegészítő_díj_napi_összege»  többletdíj havi összege:«Többletdíj_havi_összege»napi összege: «Többletdíj_napi_összege» Felhívom a nevelőszülő figyelmét arra, hogy amennyiben a fenti adatokban változás következik be, a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő 15 napon belül a működtető gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről. Ha a kiegészítő megállapodás módosítása befolyásolja a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások összegét vagy a nevelőszülői díjazás összegét, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére. Jelen kiegészítő megállapodás a nevelőszülő és a működtető által megkötött keretmegállapodással együtt érvényes. Kelt: Veszprémben, «ELHELYEZÉS_napja» napján

«Nevelőszülő_neve» nevelőszülő

Jungvert Valéria igazgató

Erről értesül:  Nevelőszülő  

VMGYK – mint Működtető MÁK, Veszprém

110

11. sz. Melléklet – Kiegészítő Megállapodás megszűntetési záradék

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521, 564-511, 564-530 e-mail: [email protected] Nevelőszülő száma: «nsz_kódja» KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNTETÉSI ZÁRADÉK A működtető neve:

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

A nevelőszülő neve: «Nevelőszülő_neve» «Leányneve» adóazonosító jele: «adószám» születési helye, ideje: «Szhely» «Szdat» anyja neve: «Anyja_neve» lakcíme: «Irsz» «Varos», «Utca» Jelen okirat aláírásakor illetékes nevelőszülői tanácsadó: «Nevelőszülői_tanácsadó» A befogadott gyermek/fiatal felnőtt adatai: Neve: «Gyermek_neve» Születési helye, ideje: «Szül_helye» «szül_ideje» Anyja neve: «anya_neve» állampolgársága: magyar TAJ száma: «TAJ» adóazonosító jele: «Adószám1» Lakóhelye: «Gy_Iszám» «Gy_Város», «Gy_Utca» Tartózkodási helye: «Irsz» «Varos», «Utca»

Törzsszáma: «TSZAMC».«TSZAMN»

A gyermek/fiatal felnőtt ellátását a nevelőszülő háztartásában megszüntető hatósági határozat adatai: illetékes gyámhatóság: határozat száma: határozat kelte: jogerőre emelkedés ténye, időpontja:

«MEGSZŰNTETŐ_határozatot_hozó_szerv_neve1» «MEGSZŰNTETŐ_határozatot_hozó_szerv_neve2» «MEGSZŰNTETŐ_határozatot_SZÁMA» «MEGSZŰNTETŐ_határozatot_KELTE»

A nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre / fiatal felnőttre tekintettel megillető juttatások (ha a gyermek, fiatal felnőtt nem kollégista vagy kollégista, de a nevelőszülő háztartásában tartózkodik szünidő vagy betegség miatt):  kiegészítő díj havi összege: «Kiegészítő_díj_havi_összege» napi összege:«Kiegészítő_díj_napi_összege»  többletdíj havi összege: «Többletdíj_havi_összege» napi összege:«Többletdíj_napi_összege»

A gyermek/fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontja: «UTOLSÓ_GONDOZÁSI_NAP» A nevelőszülőt a gondozásából kikerült gyermekre/fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többlet díj folyósítása megszüntetésének időpontja: «UTOLSÓ_GONDOZÁSI_NAP» Kelt: Veszprémben, 2017. március 8. napján

«Nevelőszülő_neve» nevelőszülő

Jungvert Valéria igazgató

Erről értesül:  Nevelőszülő  VMGYK – mint Működtető  MÁK, Veszprém

111

12. sz. Melléklet – Együttműködési megállapodás fiatal felnőttek részére

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Tel.: 88/564-521

8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Fax: 88/564-530 e-mail: [email protected] Együttműködési Megállapodás fiatal felnőttek részére

Készült - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, - A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet alapján. A megállapodás létrejött egyrészről «NEVELŐSZÜLŐNEVE» «Nevelőszülő_Leánykori_Neve» (szül. «Nevelőszülő_Születési_Helye», «Nevelőszülő_Születési_Ideje»; an: «Nevelőszülő_Anyja_Neve») «Nevelőszülő_Lakcíme» sz. alatti lakos, mint befogadó nevelőszülő másrészről «FIATALFELNŐTT» (szül. «Gyermek_Születési_Helye», «Gyermek_Anyja_Neve») fiatal felnőtt, mint utógondozói ellátott és

«Gyermek_Születési_Ideje»;

an:

harmadrészről a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (8200 Veszprém, Kossuth u. 10.) utógondozója, «NEVELŐSZÜLŐI_TANÁCSADÓ» között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: Az utógondozói ellátás kezdő időpontja: «UE_ellátás_kezdete» Az utógondozói ellátás jogcíme:  Létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja,  Köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll,  Szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. A megállapodás mindaddig érvényes, míg az utógondozói ellátás okában változás nem következik be, illetve a fiatal felnőtt a megállapodást betartja.

1. A befogadó nevelőszülő 1.1. Az érvényes nevelőszülői keret-megállapodás és az illetékes gyámhivatal utógondozói ellátást elrendelő határozata alapján befogadja az utógondozói ellátottat, illetőleg a befogadást jelenti a Veszprém Megyei

112

Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: Gyermekvédelmi Központ) felé. 1.2. A gyámhivatali határozatban megjelölt időtartam alatt a nevelőszülő saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít az utógondozói ellátott számára. 1.3. A teljes körű ellátás keretében gondoskodik a fiatal felnőtt életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek biztosításáról, többek között - megfelelő étkeztetéséről (napi legalább ötszöri, egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést biztosít), - ruházattal való ellátásáról, - higiénés szükségleteiről (biztosítja a melegvizet, mosás, tisztálkodás lehetőségét, az ehhez tartozó eszközök használatát és a tisztító, tisztálkodó szereket, eszközöket), - egészségügyi ellátásáról (pl. gyógyszerek), - a fiatal felnőtt tanulmányainak ellátásához szükséges alapvető eszközök biztosításáról, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges egyéb költségek megtérítésről (tandíj, tanszerek, iskolai felszereléseket, útiköltség, tanulmányi kirándulás), ill. - az utógondozói ellátott lakhatásáról. 1.3.1.

A befogadó nevelőszülő elősegíti a fiatal felnőtt családi környezetébe való beilleszkedését, illetve önálló életének megkezdését: - a fiatalt felkészíti a munkavállalásra, családalapításra; - a háztartási ismeretek elsajátításában segítséget nyújt; - személyes problémáik megoldásához időt szán a nevelőszülő, szükség esetén külső szakember segítségét is igénybe veheti, akár a problémák megoldásához szükséges team-megbeszélés igénybevételével; - segítséget nyújt a fiatalnak, hogy külső megjelenését, viselkedését úgy alakítsa ki, hogy tágabb környezetére a legjobb hatást gyakorolja, ezáltal elősegíti könnyebb beilleszkedését a társadalomba; - segítséget nyújt az önálló életvezetés kialakításához és a praktikus ismeretek elsajátításához (hivatali ügyintézéssel kapcsolatos teendők, nyomtatványok kitöltése, kérvények, igénylések elkészítése, a szociális segítséget nyújtó intézmények, szervezetek megismerése, stb.).

1.4. A befogadó nevelőszülő jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi, hogy háztartásába a Gyermekvédelmi Központ, mint a Nevelőszülői Hálózat működtetője engedélye nélkül további fiatal felnőttet be nem fogadhat. Amennyiben a nevelőszülő a Működtető hozzájárulása hiányában befogadó nyilatkozatot állít ki, úgy tudomásul veszi, hogy ezen cselekedete nevelőszülői jogviszonyának felmondását is maga után vonhatja. 1.5. A befogadó nevelőszülő havonta köteles az utógondozói ellátott határidőben történő térítési díj fizetési kötelezettségét ellenőrizni. Amennyiben a fiatal felnőtt ezirányú kötelezettségét megszegi, a nevelőszülőnek haladéktalanul el kell járnia annak érdekében, hogy a fiatal felnőtt a térítési díjat megfizesse. A térítési díj fizetésének ellenőrzésére irányuló kötelezettség megszegése, illetőleg figyelmen kívül hagyása a nevelőszülői jogviszony felmondását is eredményezheti. 1.6. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadó nevelőszülő – amennyiben ellátásához szükséges – zsebpénzt biztosít. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 18%-nál. 1.7. A nevelőszülő, mint az ellátást biztosító köteles az 1997. évi XXXI. évi törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, továbbá soron kívül nyilatkozni a jogosultsági feltételekben (pl. az utógondozói ellátott életkörülményeiben bekövetkezett változásokról), valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról. 1.8. Kezdeményezi az utógondozói ellátás megszüntetését az illetékes gyámhivatal és a Gyermekvédelmi Központ felé, ha a fiatal felnőtt a határozatban elrendelt utógondozói ellátást 15 napon belül nem veszi igénybe, továbbá akkor, ha a fiatal felnőtt a nevelőszülővel szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.

113

1.9. Az utógondozó segítségével az utógondozói ellátás megszűntetésének tényéről és a gondozás utolsó napjáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes gyámhivatalt és a Gyermekvédelmi Központ-t a 15/1998. NM rendelet 5. számú mellékletének felhasználásával. 2. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, az utógondozói ellátott 2.1. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt vállalja, hogy 2.1.1. rendszeresen iskolába jár, tanulmányi kötelezettségének legjobb tudása szerint eleget tesz, az iskola házirendjét betartja. Tanulmányait önkényesen nem szakítja meg; 2.1.2. amennyiben a munkaképes, tanulmányokat nem folytató fiatal felnőtt köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni; 2.1.3. a nevelőcsalád házirendjét betartja, továbbá: - védi a lakás berendezési tárgyait, mások értékeit, személyes holmiját, - a család életrendjéhez igazodik, gondoskodik ruhái és környezete rendjéről, tisztántartásáról, - viselkedésével, beszédével példát mutat, - egészségügyi problémáiról tájékoztatja a nevelőszülőt, gyógyszerezése alkalmával igénybe veszi segítségét, - a nevelőcsaládon kívüli távollétét minden esetben megbeszéli nevelőszülőjével, - aktívan részt vesz minden olyan háztartási munkában, amelynek elmélyítésével majd önálló életét megkönnyítheti, - tartózkodik az önbíráskodástól, és minden egészségkárosító befolyástól mentes állapotban él a családban, - mások erkölcsi és testi fejlődését semmilyen módon nem veszélyezteti. 2.2. Együttműködik a nevelőszülővel, a Gyermekvédelmi Központ dolgozóival, a család- és utógondozókkal. 2.3. A Gyermekvédelmi Központ felé havi rendszerességgel fizeti a térítési díjat az alábbiak alapján: 2.3.1. Az utógondozói ellátásban részesülő nagykorú az ellátásért az 1997. évi XXXI. törvény, a 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet értelmében köteles térítési díjat fizetni (a továbbiakban: személyi térítési díj). 2.3.2. A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai (jövedelemnyilatkozata és –igazolásai alapján), valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével állapítja meg a Gyermekvédelmi Központ. A személyi térítési díj összege minden utógondozói ellátott esetében jövedelmének pontosan a 30%-a. 2.3.3. A személyi térítési díj megállapítása szempontjából – a hatályos jogi szabályokat szem előtt tartva – jövedelemnek minősül: munkaviszonyból, munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyból, valamint egyéb jogviszonyból (pl. táppénz), társas és egyéni vállalkozásból, saját jogú nyugdíjszerű és egyéb rendszeres ellátásból (pl. családi pótlék, árvaellátás, GYES, gyermektartásdíj), az önkormányzatok és a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásból (pl. munkanélküli járadék, rendszeres szociális segély, kiegészítő családi pótlék, jövedelempótló támogatások), egyéb forrásból (pl. ösztöndíj, bérbeadás) származó bevétel. 2.3.4. A jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a feltüntetett jövedelmekről a típusuknak megfelelő igazolásokat, vagy azok fénymásolatát (pl. munkaszerződés, munkáltatói jövedelemigazolás, fizetési jegyzék, folyószámla kivonat (amelyből tételesen megállapítható a fiatal jövedelme), családi pótlékról MÁK igazolás, árvaellátásról igazolás, határozat, nyugdíjszelvény stb.). 2.3.5. Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. 2.3.6. Az utógondozói ellátott által fizetendő személyi térítési díj az ellátás elrendelését, illetőleg a személyi térítési díj felülvizsgálatát követően kerül megállapításra. 2.3.7. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz (jelen esetben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége – 8200 Veszprém, Budapest út 2.) fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. 2.3.8. A személyi térítési díjat az utógondozói ellátás igénybevétele esetén havonta utólag kell megfizetni. A személyi térítési díjat havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

114

Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. 2.3.10. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. 2.3.11. Amennyiben az utógondozói ellátott több esetben nem tesz eleget térítési díj fizetési kötelezettségének, a Gyermekvédelmi Központ utógondozói ellátásának megszüntetésére tesz javaslatot az illetékes gyámhivatal felé.” 2.3.9.

2.4. A fiatal felnőtt, mint az utógondozói ellátást igénybe vevő köteles az 1997. évi XXXI. évi törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, továbbá soron kívül nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban, a térítési díj megállapítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmekben bekövetkezett változásokról. Ennek megfelelően, ha a térítési díj megállapítását követően jövedelmi viszonyaiban változás áll be, a fiatal felnőtt erről a tényről köteles 8 napon belül értesíteni a Gyermekvédelmi Központot. 2.5. Az otthonteremtési támogatás során köteles együttműködni a gyámhivatali határozatban kirendelt utógondozóval. 2.6. A megállapodás megsértésének következményeit felelősséggel vállalja, továbbá tudomásul veszi, hogy ha a megállapodást több alkalommal megsérti, akkor a Gyermekvédelmi Központ vezetősége dönt az utógondozói ellátás megszüntetésének kérvényezéséről az illetékes gyámhivatal felé, illetve a megállapodás esetleges módosításáról. 2.7. Fentieken túl a fiatal felnőtt vállalja továbbá: ………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Az utógondozó 3.1. Havonta meglátogatja az utógondozói ellátottat. 3.2. Hetente egy alkalommal fogadóórát biztosít a Gyermekvédelmi Központ hivatalos irodájában. 3.3. A fiatal felnőtt utógondozója a Gyermekvédelmi Központ munkatársa, aki segítséget nyújt 3.3.1. a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével szociális és jogi problémáinak megoldásában, 3.3.2. az önálló lakhatás, letelepedés megvalósulásában (albérlet, otthonteremtési támogatás, stb.), s szükség esetén külső segítség igénybe vételét is biztosítja. - az utógondozói ellátott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához. Kapcsolatot tart az utógondozói ellátott oktatását, szakképzését végző nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal. 3.4. Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati, és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához. 3.5. Félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.

115

3.6. Figyelemmel kíséri, hogy az utógondozói ellátott a fizetendő személyi térítési díjat havi rendszerességgel fizeti-e a Gyermekvédelmi Központ felé. Az utógondozói ellátottak által fizetendő térítési díjak megállapítására vonatkozó eljárás rendjének szabályozására irányuló szabályzatban foglaltakat végrehajtja. 3.7. A fiatal felnőtt otthonteremtési támogatása kapcsán 3.7.1. Segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítésében és benyújtásában, valamint a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltakat. 3.7.2. A gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását. 3.7.3. Javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára. 3.7.4. Együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. 3.8. Szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatali határozatban elrendelt utógondozói ellátás módosítására, illetőleg megszüntetésére. Mind a módosítást, mind a megszüntetést alátámasztó iratokat csatolja javaslatához. 4. Az utógondozói ellátás megszűnése, a megállapodás felbontása Megszűnik az utógondozói ellátás: 4.1. ha létfenntartását önállóan biztosítani tudja. 4.2. ha a megállapodás, vagy hatályos jogi szabályozás szerinti ellátás feltételei már nem állnak fenn (önkényesen elhagyta az iskolát, fegyelmi vétséget követett el, tanulói jogviszonyát megszüntették). 4.3. ha a fiatal felnőtt ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja 4.4. ha a fiatal felnőtt az utógondozói megállapodást többször súlyosan megsérti (munkamegtagadás, egészséget károsító szerek használata, agresszív viselkedés, kölcsönök felhalmozása, üzletelés, stb.). 4.5. ha a fiatal felnőtt nem veszi igénybe az utógondozói ellátást (3 napon túli engedély nélküli eltávozás, ismeretlen helyen való tartózkodás), és ennek okáról a nevelőszülőt nem értesíti. 4.6. ha a fiatal felnőtt a nevelőszülővel vagy más utógondozói ellátást nyújtóval és a Gyermekvédelmi Központ dolgozóival szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít. 4.7. ha a fiatal felnőtt a térítési díjat nem fizeti. 4.8. amennyiben a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítja az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével, 4.9. amennyiben a fiatal felnőtt köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével, 4.10. amennyiben a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt 4.11. utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, 4.12. a nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, 4.13. a házirendet többször súlyosan megsérti, 4.14. azt kéri, 4.15. amennyiben a fiatal felnőtt köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, s az illetéke gyámhivatal ezért rendelt el az utógondozói ellátását, azonban az utógondozói ellátásban részesülő a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

116

4.16. az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót. 5. Egyéb rendelkezések 5.1. A fiatal felnőtt tudomásul veszi, hogy a megállapodásban foglaltak megsértése esetén utógondozói ellátását a Gyermekvédelmi Központ megszüntetheti, illetve bizonyos magatartási szabályok súlyos megszegésekor a nevelőcsaládtól el kell költöznie. A fiatal felnőtt a nevelőcsaládot azonnal köteles elhagyni, amennyiben magatartásával az ott élő felnőtteket, illetve gyermekeket veszélyezteti. 5.2. A fiatal felnőtt tudomásul veszi azt is, hogy 15 napon belül köteles a gyámhivatalnak bejelenteni, ha az utógondozói ellátásban való részvételre való jogosultság feltételeiben személyét érintően bárminemű változás következik be, vagy a jogosultság megszűnik. 5.3. A fiatal felnőtt az 1997. évi XXXI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, az érdekképviseleti fórumnál, a gyermekjogi képviselőnél, amennyiben nem ért egyet az általuk hozott intézkedésekkel, az intézmény fenntartójához a Veszprém Megyei Önkormányzathoz, illetve a megyei gyámhivatalhoz fordulhat. 5.4. Befogadó nevelőszülő és utógondozói ellátott jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg együttesen nyilatkoznak, hogy a 1997. XXXI. törvény 33. §-a értelmében az alábbiakról a tájékoztatást megkapták: - az ellátás tartalmáról és feltételeiről, - az intézmény által vezetett nyilvántartások, - az ellátásra jogosult gyermek/fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartás rendjéről, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, - érték és vagyonmegőrzés módjáról, - panaszjog gyakorlásának módjáról, - fizetendő térítési ill. gondozási díjról, - a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról Jelen megállapodást elolvastuk, megértettük és azt mint akartunkkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírtuk.

Kelt: Veszprémben, ________________ napján

«Nevelőszülőneve» befogadó nevelőszülő

«FiatalFelnőtt» utógondozói ellátást igénybe vevő

«Nevelőszülői_tanácsadó» utógondozó

117

13. sz. Melléklet – Értesítés befogadásról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nevelőszülői Hálózat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. (88/564-531) Szám: K/2014/ ______

Értesítés a szakellátásban ellátottakról - Befogadás Küldi:

___________________________________________________________________ sz. alatti nevelőszülő nevében

A gyermek adatai: neve: szül. helye, ideje: gyámja:

______________________________________________________________________________ ______________________________ anyja neve: ______________________________ ______________________________ törzsszáma: ______________________________

A) A 15/1998. NM rendelet 101. § (2) bekezdése értelmében értesítem, hogy ÚJ GONDOZOTTAT FOGADTAM BE. A befogadást a __________________________________________________, mint I. fokú gyámhatóság __________________ számú határozatával rendelte el. A 15/1998. NM rendelet 103. § (1) bekezdése értelmében értesítem, hogy UTÓGONDOZÓI ELLÁTOTTAT FOGADTAM BE. Az utógondozói ellátást a _____________________________________________ Járási Gyámhivatal __________________ számú határozatával rendelte el. Utógondozói ellátott befogadása esetén az érkezéskor: Munkavégzése

Iskolái

állandó munkahelye van alkalmi munkavállaló közmunkát végez regisztrált munkanélküli gyes, gyed más ok miatt nem dolgozik

Iskolai végzettsége

Még tanul

8 ált. általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola más középfok (pl. OKJ) egyetem főiskola egyéb felsőfok

B) Értesítem, hogy a gondozásomban levő gyermek/fiatal felnőtt ellátásában a gondozási napok igénybevételének mértékét befolyásoló, alábbi VÁLTOZÁS TÖRTÉNT:  A gondozott büntetésének letöltése után visszatért. A BEFOGADÁS, illetve a VÁLTOZÁS időpontja:

2014.

P. H. _________________________________________ gondozási hely nevében A gondozási hely nevében küldi: A) esetben: 1) Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nyilvántartási Csoportja 2) Illetékes gyámhivatal, ill. beutaló szerv : _____________________________________________________________ 3) A szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat: _____________________________________________________ 4) A gondozott gyermek gyermekvédelmi gyámja: _______________________________________________________ 5) A vérszerinti szülő _______________________________________________________________________________ 6) Pártfogói felügyelet alatt álló gyermek párfogó felügyelője _______________________________________________ B) esetben: 1) Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-

118

ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nyilvántartási Csoportja

119

14. sz. Melléklet – Értesítés távozásról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nevelőszülői Hálózat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. (88/564-531) Szám: K/2014/ ______ Értesítés a szakellátásban ellátottakról – Távozás Küldi: _____________________________________________________________________ sz. alatti lakos nevelőszülő A gyermek adatai: neve: ______________________________________________________________________________ szül. helye, ideje: ______________________________ anyja neve: _________________________________ gyv-i gyámja: ______________________________ törzsszáma: _________________________________ A) A 15/1998. NM rendelet 106-108. §-a értelmében értesítem, hogy a gondozásomban lévő gyermek/fiatal felnőtt gondozása MEGSZŰNT. A távozás körülményei:  A gondozott a ________________________ Gyámhivatal ____________________________ számú gyámhivatali engedély alapján távozott.  A gondozott nagykorúságát elérte, a gondozási helyéről önként eltávozott, utógondozói ellátást nem kér. Ismert távozási címe: _________________________________________________________________________  A gondozott nagykorú, és a ________________________________________________ számú, az utógondozói ellátást megszüntető gyámhivatali határozat alapján távozott. Ismert távozási címe: ___________________________________________________________________, amely  saját tulajdonú ingatlan  bentlakásos szociális intézmény  bérlemény  hajléktalan szálló  családtagként (nem tulajdonos, vagy bérlő)  utógondozói ellátott maradt máshol  ismerősök befogadták  egyéb: _______________________________ Munkavégzése

Iskolai végzettsége

Iskolái

állandó munkahelye van alkalmi munkavállaló közmunkát végez regisztrált munkanélküli gyes, gyed más ok miatt nem dolgozik

Még tanul

8 ált. általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola más középfok (pl. OKJ) egyetem főiskola egyéb felsőfok

B) Értesítem, hogy a gondozásomban levő gyermek/fiatal felnőtt ellátásában a gondozási napok igénybevételének mértékét befolyásoló, alábbi VÁLTOZÁS TÖRTÉNT:  A gondozott _______________________________________________________-ban  előzetes letartóztatását megkezdte.  jogerős ítélet alapján büntetésének letöltését megkezdte. A TÁVOZÁS, illetve a VÁLTOZÁS időpontja:

2014

P. H. _________________________________________ gondozási hely nevében A gondozási hely nevében küldi: A) esetben: 1) Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nyilvántartási Csoportja 2) Az illetékes gyámhivatal: _________________________________________________________________________ 3) A szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat: _____________________________________________________ 4) Pártfogói felügyelet alatt álló gyermek párfogó felügyelője: ______________________________________________

B) esetben:

1) Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális

120

Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nyilvántartási Csoportja

121

15. sz. Melléklet – Értesítés kihelyezési támogatás átutalásáról

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521 e-mail: [email protected] « N e v e l ő s z ü l ő _ n e v e » részére

Veszprém, Szám: Törzsszám: «törzsszáma» Előadó:

«Varos» «Utca» «Irsz»

Tárgy: Értesítés kihelyezési támogatás kiutalásáról

Tisztelt Nevelőszülő!

«ELHELYEZŐ_szerv1» «ELHELYEZŐ_szerv2» «ELHELYEZŐ_határozat_száma» számú határozatával «Gyerek_neve» (szül. «Szül_helye», «szül_ideje»; an: «anya_neve») nevű gyermeket «ELHELYEZÉS_napja» napjától Önnél elhelyezte, így a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 99. §-ban foglaltaknak megfelelően egyszeri, 40.000,- Ft összegű, ún. kihelyezési támogatásban részesítem. A támogatást intézményünknél nyilvántartott folyószámlájára utalom az első havi gondozási díj kifizetésével egyidőben. Tájékoztatom, hogy a kihelyezési támogatás célja a gyermek számára szükséges - ruházat, valamint - tanulmányaihoz szükséges iskolai felszerelések biztosítása. Az átutalt támogatásról a gyermek nevére szóló számlával köteles elszámolni a nevelőszülő tanácsadója felé. Kérem fentiek szíves tudomásulvételét.

Tisztelettel:

Jungvert Valéria Igazgató Kapják: 1) Címzett 2) Nevelőszülői Tanácsadó 3) Irattár

122

16/A. sz. Melléklet – Értesítés nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók illetményváltozásáról ÉRTESÍTÉS nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók illetményváltozásáról A működtető neve: VESZPRÉM MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPE-CIÁLIS SZAKISKOLA ÉS TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A működtető székhelyének címe: 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. Működtető törzsszáma: 568153 Szakfeladat: 879016 Szervezeti egység neve: NEVELŐSZÜLŐK Száma: 320000 Funkcionális bontás száma: 00000 Főkönyvi számla száma: 000000 Témaszám: 343001 12585552 Kiadásnem, foglalkoztatás jellege: «Kiadásnem_1» megnevezés: «Kiadásnem_2» Nevelőszülő adóazonosító jele:

«Adoazon»

Nevelőszülő neve:

«Nev»

Születési neve: Anyja neve: Születési helye, ideje: Lakcíme:

«Lknev» «Anivez» «Szhely», «Szdat» «Irsz» «Varos», «Utca»

Értesítem, hogy a nevelőszülői/hivatásos nevelőszülői jogviszony a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 163. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2014. január 1-től nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át. Tájékoztatom, hogy a Gyvt. 163. § (2) bekezdése alapján 2014. június 30-ig van lehetősége dönteni arról, hogy az átalakult jogviszonyra tekintettel megköti-e a működtetővel a keretmegállapodást. Az Ön gondozásába 2014. július 1-ét megelőzően gyermek akkor helyezhető el, valamit új fiatal felnőtt utógondozói ellátása akkor biztosítható, ha működtetőjével megköti a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást. Kulcsszám:

«kulcsszáma»

FEOR:

3512

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdete: 2014.01.01 Nevelőszülői díjazását –a Gyvt. 66/H. § alapján – az alábbiak szerint állapítom meg: ALAPDÍJ (NEVELŐSZÜLŐ) KIEGÉSZÍTŐ DÍJ (NEVELŐSZÜLŐ) TÖBBLET DÍJ (NEVELŐSZÜLŐ)

2014.01.01 2014.01.01 -

Nevelőszülői díjazás összesen: Kereset összesen:

Régi 30450 Ft 20300 Ft 5075 Ft

Új 30450 Ft 20300 Ft 5075 Ft

Ft Ft

Ft Ft

Kelt: Veszprémben, 2017.03.08. P.H.

______________________ működtető

Az értesítést átvettem: Kelt: Veszprémben, 2014. ______ hó ______ nap

______________________ nevelőszülő

A pénzügyi fedezet biztosított: Kelt: Veszprémben, 2014. ______ hó ______ nap Kapják: 1) 2) 3)

______________________ személyi juttatások előirányzata felett rendelkező

Nevelőszülő Működtető MÁK, Veszprém

123

16/B. sz. Melléklet – Értesítés a negyedévben kivehető szabadság mértékéről

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. II. em. Tel.: 88/564-521 e-mail: [email protected] «Nev» részére

Veszprém, Szám: Előadó:

«Varos» «Utca» «Irsz»

Nsz adóazonosító jele: «Adoazon»

Tárgy: Értesítés a 2014. évi xxxxx. negyedéves szabadság mértékéről

Tisztelt Nevelőszülő! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet irányadó rendelkezései alapján ezúton tisztelettel tájékoztatom, hogy Önt 2014. évi xxxxx. negyedévében «NEGYEDÉVBEN_JÁRÓ_ÖSSZ» nap szabadság illeti meg. Jelen levelemhez mellékelem a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazottak szabadságának mértékéről és kiadásáról szóló szabályzatot további szíves tájékoztatásul. Mellékelem továbbá azon formanyomtatványt is, amelyen Ön a szabadságának kiadását kérheti. Kérem, hogy minden esetben szabadságigényét ezen nyomtatványon szíveskedjék felém jelezni. Együttműködését megköszönve,

Tisztelettel:

Jungvert Valéria igazgató

124

17. sz. Melléklet – A jegyzetelés szakmai szempontjai A jegyzetelés szempontjai a nevelőszülői tanácsadók számára a következők:  Név, törzsszám  Elhelyezési hely, cím, telefonszám  Testi, szellemi, lelki, érzelmi állapot (az előzőhöz viszonyítva: javulás-romlás, s ennek oka, kelle segítség betegség-orvosi vizsgálat, oltás, a használt gyógyszerek neve)  Zsebpénz (azonkívül, hogy megkapta-e, mire fordította ha nem osztotta be, segítség nyújtása ennek megvalósítására stb.)  Kapcsolatok és azok változásai - a vérszerinti szülővel - a nevelőszülővel - a családban élő többi gyerekkel - az iskolában a tanárokkal, diákokkal  Szabadidős tevékenysége (az előzőhöz viszonyított aktuális változások) - játék (mi a kedvenc hogyan, mikor és mit játszik) - kézműves tevékenység van-e? - néptánc? - sport? - mese olvasás, hallgatás - szereti-e? ő mit mesél - nagyobbaknál az olvasás milyen? - rajz, zenei érdeklődés stb.  Tanulás - hol tanul? - hányadikos? - tanulmányi eredménye? - felzárkóztató foglalkozáson való részvétel - iskolai, kollégiumi viselkedése - közösségbe történt beilleszkedése - iskola véleménye - nevelőszülő véleménye - tanácsadó véleménye  Problémák - kivel, mivel kapcsolatos - megoldási próbálkozások - ha külső szakembert kértek segítségül, kit? van-e eredmény?  A nevelőszülő tapasztalatai a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatban  Ellenőriznie kell - megfelelő-e az ellátás (étkezés, tisztálkodás stb. biztosítása), - a gyermek ruhatára teljes-e (ruhanorma), - bánásmód megfelelő-e, - a zsebpénzt kapja-e a gyermek, - a nevelőszülő hozzáállása a gyermek és vérszerinti szülei kapcsolatának segítéséhez (láthatások idejének betartása, telefon-levélkapcsolatra lehetőséget ad-e),  Évente 1 fénykép elkészíttetése  Élettörténet könyv vezetése

125

A jegyzetelés szempontjai családgondozás során a következők:  Részletes beszámoló a gyermek és vérszerinti szülei közötti kapcsolattartásról - az elmúlt jelentés óta, mikor volt láthatás, hol, milyen időtartamban - hogyan zajlott - ha volt valamilyen probléma, akkor hogyan próbálták megoldani - a gyermek viselkedése a láthatás ideje alatt - a szülők viszonyulása a gyermekhez - a nevelőszülő és vérszerinti szülők kapcsolata a láthatás alatt - a vérszerinti szülő és a nevelőszülői tanácsadó kapcsolata a láthatás alatt - a vérszerinti szülő kitől és milyen információt kapott gyermeke fejlődéséről a kapcsolattartás során - amennyiben nem volt láthatás, akkor az okok feltárás, ill. az erre tett kísérlet leírása (amennyiben a gyermek életkora ezt megengedi, kapott-e felvilágosítást a láthatás elmaradásának okairól)  Ha van javaslat a kapcsolattartás formájának, időtartamának, helyszínének megváltoztatásával kapcsolatban, akkor ennek részletes leírása, INDOKLÁS IS  Milyen módon történik a gyermek felkészítése a láthatásra  Változás tapasztalható-e a gyermek viselkedésében a láthatást követően - ha igen, akkor milyen - amennyiben ez negatív, akkor a nevelőszülő ezt hogyan próbálja megoldani  Amennyiben a gyermek és vérszerinti szülei között nincs kapcsolat, akkor van-e olyan hozzátartozó, akivel a gyermek kapcsolatot tart - ha igen, akkor kivel és milyen formában - ha nincs senki, akkor milyen hatással van ez a gyermek viselkedésére, ill. mi ezzel kapcsolatban a nevelőszülő véleménye  A gyermekjóléti szolgálattal történt kapcsolatról szóló részletes beszámoló - melyik gyermekjóléti szolgálat az illetékes - a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának neve, elérhetőségi címe, telefonszáma - sikerült-e felvenni a kapcsolatot - milyen formában történik a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás, ill. milyen gyakorisággal - ha nem sikerült a kapcsolatkiépítés, akkor milyen próbálkozások voltak erre vonatkozóan - a gyermekjóléti szolgálattól kapott információk részletes rögzítése A jegyzetelés szempontjai az utógondozói jelentés megírásához a következők:        

Az utógondozott elhelyezése, tevékenysége (munka, iskola) Kapcsolata a környezetével (személyi kapcsolatok, intézményi kapcsolatok) Tevékenységei (tanulás, munka, házkörüli teendőkben való részvétel) Tervei a jövőre nézve (irreális, megvalósítható-e) Mit tesz az utógondozó, hogy a lehető legnagyobb segítségét megadja és helyes irányt mutasson Javaslatok Problémák esetén: azok kezelése, milyen segítség szükséges, azok megszervezése Utógondozott ellátása, a gondozási díj felhasználása

126

18. sz. Melléklet – Elszámoló ív ELSZÁMOLÓ ÍV (Az Elszámoló Ívhez minden esetben csatolni kell az elszámolás alapján képező számlák másolatát!) Az ellátásban részesülő gyermek/fiatal felnőtt neve: _____________________________________________ Elszámolási időszak: ______________________________________________________________________ BEVÉTELEK:  nevelési díj:  ellátmány:  családi pótlék:  egyéb bevételek: KIADÁSOK:  a gyermek ruházatának költsége,  a gyermek iskolai kiadásai (pl. tankönyv és egyéb felszerelések, menza, osztálypénz, kirándulási költség, különóra stb.),  a gyermek egészségügyi ellátása, orvosi ellátása (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.),  szabadidős programok költségei (pl. sport, kulturális programok költségei stb.)  eszköz-, ajándékvásárlás (pl. könyv, hanghordozó, játék, sportszer stb.),  takarékosság, biztosítási díj,  egyéb kiadások - utazási bérlet, menetjegy, családi kirándulás, nyaralás, táborozás, fodrász, kozmetika stb.,  zsebpénz,  a nevelőszülő lakásának rezsiköltsége arányos részben (pl. villany, víz, gáz - csak főzőgáz),  háztartási kiadások arányos része (pl. élelmezés, tisztító- és tisztálkodószerek, ágynemű, bútor stb.).

__________________ Ft __________________ Ft __________________ Ft __________________ Ft Összesen: __________________ Ft

Ft

Ft Ft Ft Ft Ft

Ft Ft Ft Ft Összesen: __________________ Ft

Dátum: _________________________

______________________________ Nevelőszülő aláírása

Az Elszámoló Ív számszaki ellenőrzését elvégeztem. Dátum: _________________________

______________________________ Nevelőszülői tanácsadó aláírása

127

18. sz. Melléklet – Tájékoztató leendő nevelőszülőknek

Tájékoztató leendő nevelőszülőknek

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet Tel.: 88/564-510, 564-521 Fax: 88/564-530 E-mail: [email protected]

128

Tisztelt Nevelőszülőnek Jelentkező! Kedves Érdeklődő! A nevelőszülői tevékenység vállalása igen fontos döntés egy család életében, mivel nemcsak a gyermekkel foglalkozó életére, hanem gyermekeik ill. közelebbi és távolabbi rokonságuk életére is hatással lesz. A nevelőszülők fontos feladata, hogy biztonságos otthont nyújtsanak a náluk elhelyezett gyermekek számára addig, amíg nem kerülhetnek vissza vérszerinti családjukba, vagy végleges, örökbefogadó családba. Fontos tudni, hogy a nevelőcsalád elsődleges feladata a gyermek érdekeit szemelőt tartva, családi minták nyújtása és ezzel egyidejűleg a vérszerinti családdal való kiegyensúlyozott kapcsolattartás. A nevelőszülői feladat nagy kihívás a család életében, számítani kell arra, hogy nemcsak sikerekkel és örömökkel jár, hanem időnként kudarcok is érhetik a feladatot vállalókat. Nevelőszüleinknek azonban tudniuk kell, hogy a munka során nem hagyjuk magukra a gondjaikkal, problémáikkal, hanem számíthatnak a gyermekvédelmi szakemberek ismereteire, tapasztalataira és segítségére. A nevelőszülőség nagy felelősséggel jár, de ha szakemberek és a nevelőszülők hatékonyan együtt tudnak dolgozni, akkor a jól végzett munka örömöt és sikert hozhat mindenkinek: gyermeknek, nevelőszülői családnak, gyermekvédelmi szakembereknek egyaránt. A továbbiakban részletes tájékoztatást adunk a nevelőszülők jogi értelemben is körülhatárolt feladatairól, valamint a nevelőszülővé válás menetéről. Bízunk benne, ezen információk segítséget adnak ahhoz, hogy betekintést nyerjenek a nevelőszülői gondozásba, helyes döntést hozzanak, és későbbi munkájuk sikeres legyen. Nevelőszülő csak az lehet, aki: -

-

nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt büntetlen előéletű nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok – Ellene gyermekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt elítélték. Szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, valamint szülői felügyeleti joga a gyermeke átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. 24. életévét betöltötte a gondozott gyermeknél legalább 18, legfeljebb 50 évvel idősebb személyisége és egészségi állapota alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek nevelésére (a vizsgálatokat a háziorvos, valamint a gyermekvédelmi központ pszichológusa végzi) otthona, környezete alkalmas a gyermek nevelésére (a gondozott gyermek számára nemenként külön szobát tud biztosítani, ahol az egy gyermekre jutó élettér legalább 6 m2) házastársa illetve élettársa hozzájárul elhatározásához rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel az Országos Képzási Jegyzékben (OKJ- képzés) szereplő nevelőszülői szakképesítéssel rendelkezik vagy  az OKJ-képzés “Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy 129

 a nevelőszülői (FIKSZ) tanfolyamot sikeresen elvégezte, azonban mindkét esetben vállalja, hogy az első gyermek elhelyezését követő két éven belül a nevelőszülői szakképesítést (OKJ) vagy a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot (KOP) eredményesen elvégzi. A nevelőszülő feladatai: -

Otthonában ellátja a gyermek gondozását, nevelését az egyéni gondozási - nevelési terv alapján. Ellátja a gyámhivatal kirendelő határozatának megfelelően a gyermek részleges gyámságát. Gondoskodik a gyermek megfelelő iskoláztatásáról (amennyiben szükséges, speciális foglalkoztatásáról is). Biztosítja a gyermek vérszerinti szüleivel, hozzátartozóival való kapcsolattartását a gyámhivatal határozatának megfelelően. Felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre. Elősegíti a gyermek visszakerülését vérszerinti családjába, vagy ha ez nem lehetséges, segíti örökbefogadó családhoz való kerülését. Vállalja a gyermek nagykorúsága után is gondozását, lakhatását. Együttműködik a Gyermekvédelmi Központ, a Gyámhivatalok, a gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel, a gyermekvédelmi gyámmal, és tájékoztatja őket a munkájáról. A nevelőszülővé válás folyamata:

A leendő nevelőszülőnek a lakóhelye szerinti illetékes Gyermekvédelmi Központnál kell jelentkeznie személyesen, telefonon, ill. bemutatkozó levélben. Motivációs levél tartalmi elemei  Személyes adatok (név, születési adatok)  Elérhetőségek (lakcím, telefonszám)  Lakáskörülmények bemutatása  Család bemutatása  Munkahely  Honnan szerzett tudomást a nevelőszülői tevékenységről  Miért akar nevelőszülő lenni  Elképzelése szerint Ön milyen nevelőszülő lenne, hogyan tudná családjába illeszteni a nevelt gyermeket A nevelőszülői hálózat szakembere környezettanulmányt készít a jelentkező otthonában, amely során megállapítja, hogy lakás- és életkörülményei megfelel-e a törvényben előírtaknak. A jelentkező nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a háziorvosi igazolás beszerzéséhez (ezt a Szakszolgálat hivatalból kéri meg), házastársa/élettársa hozzájárul a gyermek közös háztartásban neveléséhez, valamint nyilatkoznak arról, hogy büntetlen előéletűek, nem folyik ellenük büntetőeljárás. A jelentkezőnek erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolnia kell büntetlen előéletét. A nevelőszülő alkalmasságánk vizsgálata folyamán a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a nevelőszülői hálózatunk pszichológusa végzi. A környezettanulmány, a pszichológiai vizsgálat, az orvosi és a gyermekjóléti szolgálat véleményének pozitív eredménye után történik a nyilvántartásba vétel a képzésre várók listáján. 130

Az alkalmasságuk megállapítása után a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője segítséget nyújt a jelentkezőknek a nekik megfelelő tanfolyam felkutatásában. A jelentkező a fent leírt tanfolyam igazolásával már kérheti az engedélyes nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba való felvétele után hozzá gyermek kihelyezhető. Az első gyermek kihelyezésével egyidejűleg intézményünk a nevelőszülővel megköti a működéséről szóló Keret-megállapodást, illetőleg elkészíti és megköti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keletkezésével kapcsolatos dokumentációt és szerződést. Minden további gyermek kihelyezését követően elkészítjük a kiegészítő megállapodást is. Amennyiben a nevelőszülő az első gyermek kihelyezését követően két éven belül nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, az engedélyesek közül törölni kell. Ezen eljárás magával vonja a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek gondozási helyének megváltoztatását, illetőleg a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának megszűntetését is. A nevelőszülőnél a saját gyermekkel együtt maximum hat gyermek nevelkedhet a családban. A nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. A gyermek nevelőcsaládba történő kihelyezésének folyamata: 1. Amennyiben a szakemberek megtalálták azt a gyermeket, akinek az Önök családjára van szüksége, akkor megszervezik az első megtekintést, mely után a nevelőszülő döntést hoz arra vonatkozóan, hogy vállalja-e a megtekintett gyermek nevelését. 2. Intézményünk készíti el a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet, melyet a Szakértői Bizottság javaslatával együtt a Szakszolgálat elküld az illetékes gyámhatósághoz. 3. A nevelőszülői elhelyezésről a gyámhatóság határozatban rendelkezik. 4. A határozat kézhezvétele után kerülhet sor egy folyamatos, a gyermek igényeit előtérbe helyező barátkozási időszakra, az összeszoktatásra. 5. A gyermek elhelyezését követően a nevelőszülő természetesen nem marad egyedül, a Szakszolgálat nevelőszülői tanácsadója folyamatosan látogatja, segíti munkájában, támogatja felmerülő problémáik megoldásában, kezelésében. A Gyermekvédelmi törvény értelmében a nevelőszülő gondozásába került gyermek törvényes képviseletét a kirendelt gyermekvédelmi gyám látja el. A gyermekvédelmi gyámmal a nevelőszülő a gyermek érdekében tevékenysége során folyamatosan együttműködik. 6. A nevelőszülőnek további szakmai segítségnyújtás szempontjából évente legalább 6 órás működtetői továbbképzésen kötelező részt vennie, melyet intézményünk biztosít számára. 7. Az együttműködés keretében a nevelőszülő köteles részt venni a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben előírt továbbképzéseken. 8. Intézményünk a nevelőszülők alkalmasságát háromévente köteles felülvizsgálni. A nevelőszülőket, illetőleg a náluk nevelkedőket megillető juttatások A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt díjazás illeti 131

meg. A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll: A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg. A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. A nevelőszülőt legalább 3 év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy – a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a működtető általi felmondással szűnik meg. A nevelőszülőnél elhelyezettek ellátásának Gyermekvédelmi Központunk általi finanszírozása A nevelőszülőt a gyermek ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti nevelési díj és ellátmány illeti meg arra az időtartamra, amely alatt - a gyámhivatal gondozási helyet kijelölő határozatának megfelelően - a gyermek teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja. Az ellátás tartalmazza a ruházat, a tankönyvek, a tanszerek, a tanulmányok végzéséhez szükséges egyéb eszközök és a zsebpénz költségeit, valamint a lakásfenntartás költségeihez való kiegészítést is. A nevelésbe vett gyermek és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ingyenes tankönyvellátásban és ingyenes étkeztetésben részesül a napközi ellátás, valamint a kollégiumi, illetve diákotthoni ellátás keretében. A gyermek ellátására emelt összegű juttatást kell adni, ha különleges vagy speciális szükségletet állapít meg szakvéleményében a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság. A nevelőszülő köteles figyelemmel kísérni, hogy a nála nevelkedő gyermek különleges vagy speciális szükségletének éves felülvizsgálata kapcsán fennállnak-e az ellátás szükségességének feltételei, és az ahhoz szükséges friss igazolásokat, szakvéleményeket el kell juttatnia a Gyermekvédelmi Központ részére. Amennyiben a szükséges igazolások nem kerülnek a Gyermekvédelmi Központ birtokába a felülvizsgálat előtt és ez akadályozza a szükséglet további fenntartásának lehetőségét, úgy az emelt összegű gondozási díj folyósítása automatikusan leáll, helyette alapösszegű gondozási díj kerül folyósításra. A nevelőszülő a gyermek ellátására biztosított juttatásokat kizárólag a gyermek szükségleteire, megfelelő színvonalú gondozására-nevelésére fordíthatja. A Gyermekvédelmi Központ feladata ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesze mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e. Nevelési díj A Gyvt. 56. §-a alapján a nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. Amennyiben a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek különleges ellátásra jogosult (0-3 éves, vagy tartósan beteg, ill. fogyatékos) a nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a. Amennyiben a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek speciális ellátásra jogosult (a megyei gyermekvédelmi 132

szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, ill. pszichoaktív szerekkel küzd) a nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a. Ellátmány A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány összege gyermekenként a nevelési díj 25%-a. Kihelyezési támogatás Gyermekvédelmi Központunk a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai felszereléseket. Gyermekvédelmi Központunk ezen előírásnak is készpénzben tesz eleget, s a nevelőszülőt a gyermek kihelyezését követően egyszeri, ún. „kihelyezési támogatás”-ban részesíti. A támogatás összegét a Gyermekvédelmi Központ mindenkori költségvetése határozza meg. 2015 évben 40.000 Ft. A nevelőszülő a részére átutalt támogatásról a gyermek nevére szóló számlával köteles elszámolni a nevelőszülői tanácsadó felé, aki ezen számlákat a gyermek, intézményünk irattárában található iratanyagához csatolja. A nevelőszülőt megillető szabadság A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg. Az  1 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 1 munkanap,  a 2 vagy 3 gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 2 munkanap,  a 4 vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben 3 munkanap szabadság illeti meg. A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg. A nevelőszülő segítése és helyettesítése Gyermekvédelmi Központunk a Gyvt. 66/G. §-a alapján gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával gondoskodik  a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,  a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül,  a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három 133

különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,  gyermekszámtól függetlenül a nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén. Gyermekvédelmi Központunk fenti feladatellátásának eleget tesz úgy, hogy  minden nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló mellé a nevelőszülő által megjelölt személlyel a helyettesítési feladatok ellátására, ill.  a Gyvt. 66/G. (1) bek. a)-b)-c) pontjában megfogalmazott kritériumok meglétekor a nevelőszülő által megjelölt személlyel az állandó segítői feladatok ellátására Megbízási Szerződést köt. A nevelőszülőt helyettesítő és állandó segítő gondozó személye az adott nevelőszülő esetében azonos nem lehet.

134

Részletes jogi információ  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.),  A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet,  A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet,  A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29 Kormányrendelet,

További információkat, bővebb tájékoztatással szívesen állunk rendelkezésére munkanapokon 8 órától 16 óráig, telefonon és személyesen egyaránt.

135

19/A. sz. Melléklet – Adatlap a nevelőszülő szakai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálatához Adatlap a nevelőszülők szakmai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálatához A nevelőszülő Nyilv. száma:

Neve: Címe: Jogviszonyának kezdete A nevelőszülő képesítése A nevelőszülői szakképesítésről szóló oklevél száma, kelte: Az oklevél kiállítójának neve, címe: A fenti oklevél hiányában a modulzáró vizsgáról szóló igazolás száma, kelte: Az igazolást kiállító szerv neve, címe: Az előző pontokban foglalt oklevél és igazolás hiányában a nevelőszülői tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány száma, kelte: A tanúsítvány kiállítójának neve, címe: A szakképesítés alóli felmentés ténye, oka: A nevelőszülő férőhelyeinek száma Működési engedélyben rögzített férőhelyek száma Ebből betöltött férőhelyek száma: Üres férőhelyek száma: A nevelőszülőnek volt-e, van-e más működtetővel megállapodása?

A nevelőszülői családban az elmúlt 3 év során elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek Elhelyezés Név

Szül. idő

Tszám

kezdete

vége

A gyermek ellátási szükséglete

136

A nevelőszülő vállalt-e gyámságot? A nevelőszülői család nevelőszülői tanácsadója A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálatának ideje A felülvizsgálatot végzi(k) Név

Beosztás

A nevelőszülői tanácsadó értékelését segítő szempontrendszer a nevelőszülők alkalmasságának felülvizsgálatához 1. Az utolsó környezettanulmány készítésének ideje Az eltelt időszak alatt történt-e olyan változás, amely indokolttá teszi új környezettanulmány készítését? (pl. átalakítás, a gyermek(ek) elhelyezésének megváltozása, stb.) ………………………………………………………………………………………………………. Amennyiben igen, az új környezettanulmány a felülvizsgálati dokumentáció mellékletét képezi. Adottak-e a baleset megelőzését garantáló tárgyi és technikai feltételek? ………………………………………………………………………………………………………. Az elhelyezés garantálja-e, milyen módon a gyermek autonómiájának, intim szférájának biztosítását? ………………………………………………………………………………………………………. 2. Állapot- és változásfelmérés A felülvizsgálatot megelőző 3 év során történt-e változás az alábbi körülményekben? (Amennyiben igen, a változás lényegét kérjük megfogalmazni!) a nevelőszülő munkahelye, beosztása: a házastárs/élettárs munkahelye, beosztása: a nevelőszülő legmagasabb iskolai végzettsége: a házastárs/élettárs legmagasabb végzettsége: a tartózkodás jogcíme (tulajdonos, bérlő): az ingatlanra terhelt banki tartozás: Költözött-e a nevelőszülői család az elmúlt 3 év során? A költözés(ek) oka: A családszerkezetben történt változások az elmúlt 3 év során (pl. házasságkötés, válás, saját gyermekek kiválása a családból, megözvegyülés, stb.): ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során történt-e rokon, hozzátartozó befogadása a családba átmeneti időre, vagy véglegesen? ……………………………………………………………………………………………………….

137

3. A nevelőszülő nevelési díj és ellátmány felhasználásához, gazdálkodásához volt-e szükség a működtető részéről segítséget nyújtani? ………………………………………………………………………………………………………. Volt-e, mikor és miért tételes elszámolásra kötelezve a nevelőszülő? ………………………………………………………………………………………………………. Eleget tett-e a nevelőszülő a működtető felé tájékoztatási, bejelentési, együttműködési kötelezettségének (513/2013. (XII.29.). Kormányrendelet)? Ha nem, miben mulasztott? ………………………………………………………………………………………………………. Egészségi állapot A felülvizsgálati dokumentáció mellékletét képezik szükség esetén a nevelőszülőre és családtagjaira vonatkozó háziorvosi igazolások a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 95. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján. A becsatolt vélemények alapján szükséges-e a nevelőszülő, vagy valamelyik családtag szakorvosi vizsgálata, illetve szakorvosi vélemény bekérése? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során volt-e a nevelőszülőnek olyan komoly betegsége, műtéte, amely időszakosan a gyermek felügyeletében, ellátásában akadályozta? Mikor történt mindez? ………………………………………………………………………………………………………. Ez idő alatt a nála elhelyezett gyermek(ek) kinek a felügyeletére voltak bízva, kinek a segítségét vette igénybe a nevelőszülő? ………………………………………………………………………………………………………. Ha a jövőben ilyen eset fordulna elő, kinek a segítségére számíthat a nevelőszülő? ………………………………………………………………………………………………………. A felülvizsgálat alkalmával a nevelőszülő figyelmét ismételten felhívtuk bejelentési kötelezettségére a működtető felé. A működtető szükségesnek látja-e a nevelőszülő kötelezését pszichológiai vizsgálaton való részvételre (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 95. § (2) bekezdés)? Amennyiben igen, a pszichológiai vizsgálatot végzi: A vizsgálat ideje A pszichológiai szakvélemény a felülvizsgálati dokumentáció mellékletét képezi.

Igen / Nem

A gyermek nevelése, ellátása 1) Ismeretek, módszerek A nevelőszülő ismeri-e a gyermek életkori szakaszok szerinti fejlődési szükségleteit, tapasztalt-e fejlődésbeli elmaradást? ………………………………………………………………………………………………………. Ezek korrekciójához igénybe vette-e szakember segítségét? Kihez fordult? 138

………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során melyek voltak azok a problémák, melyek a gyermek nevelése során a legnagyobb nehézséget jelentették a nevelőszülő számára? ………………………………………………………………………………………………………. Jelezte-e ezt a nevelőszülő, kérte-e szakemberek segítségét? Kitől kapott segítséget a nehézségek megoldásához? ………………………………………………………………………………………………………. 2) A nevelőszülő nevelési módszere, attitűdje Milyen módon jutalmaz a nevelőszülő? Milyen gyakran, milyen alkalmakkor teszi ezt? ………………………………………………………………………………………………………. Milyen módon büntet a nevelőszülő? Milyen gyakran, milyen alkalmakkor teszi? ………………………………………………………………………………………………………. 3) Súlyos nevelési problémák A nevelőszülői családban nevelkedő gyermekek, fiatal felnőttek ellen az elmúlt 3 év során indult-e szabálysértési eljárás, büntetőjogi felelősségre vonás? ………………………………………………………………………………………………………. Milyen „ítélet” született? ………………………………………………………………………………………………………. A nevelőszülőtől történt 24 órát meghaladó engedély nélküli eltávozások, szökések száma ………………………………………………………………………………………………………. Hány gyermek, hány esetben szökött? ………………………………………………………………………………………………………. 4) A gyermek pozitív önértékelésének, biztos identitás tudatának kialakítása Vezet-e a nevelőszülő élettörténetkönyvet, vagy egyéb módon rendezi a gyermek emlékeit? ………………………………………………………………………………………………………. Milyen módon segíti a gyermek pozitív önértékelésének kialakítását? (pl. tehetséggondozás ………………………………………………………………………………………………………. 5) A gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása Megteremti-e a nevelőszülő annak a lehetőségét, hogy a nevelt gyermek véleményt nyilváníthasson ellátásáról, s véleményét a gondozás, nevelés során figyelembe veszi-e (pl. lehetőséget teremt-e arra, hogy a gyermek a nevelőszülői tanácsadóval, gyermekvédelmi gyámmal négyszemközt is beszélhessen)? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a gyermek szabad vallásgyakorlását, és a gyermeknek azt az estleges igényét, hogy vallásoktatásban vegyen részt? Tekintettel van-e a nevelőszülő a gyermek világnézeti meggyőződésére? ………………………………………………………………………………………………………. Figyelembe veszi-e a gyermek hozzátartozóinak ilyen irányú kérését? 139

………………………………………………………………………………………………………. Gondoskodik-e arról, hogy a nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát – amennyiben igényli (pl. hagyományok ápolásának biztosítása, kulturális értékekhez való hozzájutás lehetőségének biztosítása)? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő, hogy a gyermek személyes tárgyait biztonságosan elhelyezze (zárható szekrény, vagy fiók)? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a levéltitokhoz illetve magántitokhoz való jog érvényesülését? ………………………………………………………………………………………………………. Megkapja-e a gyermek a jogszabályban meghatározott havi zsebpénzét? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő, hogy a 6 évesnél idősebb gyermek zsebpénzének felhasználásáról önállóan döntsön? ………………………………………………………………………………………………………. Vezeti-e a nevelőszülő a gyermek zsebpénzkartonját? ………………………………………………………………………………………………………. 6) A gyermek egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatok Biztosítja-e a nevelőszülő, hogy a gyermek a megelőző, vagy gyógyító egészségügyi ellátásokhoz, az előírt gyógyszerekhez, vagy gyógyászati segédeszközökhöz hozzájusson? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek személyiségének korrekciójához szükséges terápiákban való részvételét? ………………………………………………………………………………………………………. 7) A gyermek oktatásával kapcsolatos feladatok Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek korának és képességeinek megfelelő oktatását, illetve szakképzéshez való hozzájutásának lehetőségét? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek szakvéleményben javasolt gyógypedagógiai ellátásban való részvételét? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek esetleges tanulmányi lemaradásait megszüntető segítséget? Hogyan? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek tehetségének, képességeinek kibontakoztatását? Hogyan? ………………………………………………………………………………………………………. Fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik-e a gyermek iskolai előmeneteléről? ………………………………………………………………………………………………………. 140

Amennyiben a gyermek dolgozik, érdeklődik-e a munkahelyén a beilleszkedéséről, munkavégzéséről? ………………………………………………………………………………………………………. Amennyiben a már nem tanköteles gyermek munkanélküli, tájékozódik-e rendszeresen a munkaügyi központban a munka- és átképzési lehetőségekről? ………………………………………………………………………………………………………. A gondozott gyermek továbbtanulása, képzése, életpályájának kijelölése esetén együttműködik-e a vérszerinti szülővel és a gyermekvédelmi gyámmal? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során került-e hazagondozásra gyermek a nevelőszülői családból? ………………………………………………………………………………………………………. Megfelelően tudta-e kezelni a hazagondozási folyamat gyermekre és saját családjára való hatását? ………………………………………………………………………………………………………. Igényelt-e ebben segítséget? ………………………………………………………………………………………………………. 8) A gyermek szabadidejével kapcsolatos nevelési feladatok Biztosítja-e a nevelőszülő a kulturális értékekhez való hozzájutás lehetőségét (pl. könyvek, TV, rádió, internet, színház, bábszínház, filmszínház, koncert stb.)? ………………………………………………………………………………………………………. Biztosítja-e a nevelőszülő a gyermek szabadidejének hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételeket (sportolási lehetőségek, hobbyszintű tevékenységek, szakkörök, táborok, kirándulások stb.)? ………………………………………………………………………………………………………. 9) A családban nevelkedő gyermekek kapcsolattartása Hány gyermeknek van kapcsolattartása vérszerinti szüleivel, hozzátartozóival, és mi módon? ………………………………………………………………………………………………………. A nevelőszülő betartja-e a határozatban szabályozottakat a kapcsolattartásra vonatkozóan? Mennyire segíti vagy hátráltatja a szülő és a gyermek kötődésének megerősítését, ill. kialakítását? ………………………………………………………………………………………………………. Milyen a nevelőszülő kapcsolata a vérszerinti szülőkkel, hozzátartozókkal? ………………………………………………………………………………………………………. Igényel-e a nevelőszülő segítséget szakemberektől a kapcsolattartások lebonyolításában? ………………………………………………………………………………………………………. Hogyan segíti a gyermeket a kettős hovatartozás érzésének kezelésében? ………………………………………………………………………………………………………. Okoz-e a kapcsolattartás magatartási problémákat a gyermeknél, hogyan tudja ezt a nevelőszülő kezelni? Kért-e, kapott-e segítséget ebben a témában (kitől)? 141

………………………………………………………………………………………………………. 10) Az állandóság biztosításával kapcsolatos feladatok Biztosítja-e a nevelőszülő, hogy a gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön, és abból a gyermek is kapjon? ………………………………………………………………………………………………………. Vezet-e a nevelőszülő élettörténet könyvet? ………………………………………………………………………………………………………. Bevonja-e a gyermeket a tervkészítés folyamatába (egyéni gondozási-nevelési terv)? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során került-e átgondozásra örökbefogadó családba gyermek a nevelőszülői családból? ………………………………………………………………………………………………………. Megfelelően tudta-e kezelni az átgondozási folyamat gyermekre és saját családjára való hatását? ………………………………………………………………………………………………………. Igényelt-e ebben segítséget? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során a nevelőszülő maga örökbefogadott-e gyermeket a nála nevelkedők közül? ………………………………………………………………………………………………………. Jelentett-e ez problémát a más gondoskodási formában ott nevelkedő gyermekekre nézve? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során került-e a nevelőszülői családból gyermek más gondozási helyre? Mi volt a gondozási hely megváltoztatásának oka, ki kezdeményezte? ………………………………………………………………………………………………………. Kért-e, kapott-e ebben a krízishelyzetben segítséget? ………………………………………………………………………………………………………. 11) Az önállóságra való neveléssel kapcsolatos feladatok A nevelőszülő a gyermeket – életkorának megfelelően – bevonja-e a háztartási teendők végzésébe? ………………………………………………………………………………………………………. Bevonja-e a családi gazdálkodás megtervezésébe, pénzkezelésbe? Milyen módon? ………………………………………………………………………………………………………. Utógondozói ellátásban részesülő fiatal esetén ………………………………………………………………………………………………………. Sikerült-e megfelelően közvetíteni azokat a családi értékeket, normákat, amelyek az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, képességeket megalapozzák? ………………………………………………………………………………………………………. Az elmúlt 3 év során került-e ki a nevelőszülői családból utógondozói ellátásban részesülő fiatal? 142

………………………………………………………………………………………………………. Hogyan? Más gondozási helyre került, vagy önálló életet kezdett? ……………………………………………………………………………………………………….

A nevelőszülő egyéb feladatai 1) Törvényes képviselettel kapcsolatos feladatok A nevelőszülő vállalja-e az egyes gyámi feladatok ellátását (Gyvt. 87. § (1) bek.)? ………………………………………………………………………………………………………. Tartja-e a nevelőszülő a szükséges intézményekkel a kapcsolatot (gyámhivatallal, működtetővel)? ………………………………………………………………………………………………………. Részt vett-e a gyermek felülvizsgálati tárgyalásán, amennyiben volt ilyen? ………………………………………………………………………………………………………. Elküldte-e a félévenként esedékes tájékoztatását a gyermek fejlődéséről, amennyiben gyámságot is vállalt? ………………………………………………………………………………………………………. Kért-e a nevelőszülő a gyermek vagyonából pénz felszabadítást? ………………………………………………………………………………………………………. Ha igen, akkor a felszabadított összegből vásároltak a nevelt gyermek használatába kerültek-e? ………………………………………………………………………………………………………. 2) Szakképzett csoport tagjaként dolgozni Részt vesz-e a nevelőszülő a gyermek(ek)re vonatkozó tervkészítési folyamatban? ………………………………………………………………………………………………………. Megfelelően, az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával kezeli-e a nevelőszülő a gondozottak személyes iratait, a különféle nyilvántartásokat? ………………………………………………………………………………………………………. Milyen a nevelőszülő szakmai kapcsolata a gyermek sorsában együttműködő szakemberekkel? (Szakszolgálat, gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal munkatársai) Mi jellemzi kommunikációját? ………………………………………………………………………………………………………. A nevelőszülő a gyermek érdekében tart-e folyamatos kapcsolatot az oktatási-nevelési intézmény szakembereivel? Jár-e szülői értekezletre, fogadóórára? Ebben igényli-e a nevelőszülői tanácsadó vagy a gyermekvédelmi gyám segítségét? ………………………………………………………………………………………………………. A nevelőszülő eleget tesz-e továbbképzési kötelezettségének? Az elmúlt 3 év során hány alkalmat mulasztott el? ………………………………………………………………………………………………………. A nevelőszülő részt vesz-e nevelőszülői klub vagy csoport működésében? Igényelné-e ezt? 143

………………………………………………………………………………………………………. Milyen típusú és milyen témájú továbbképzést igényelne? ……………………………………………………………………………………………………….

A felülvizsgálatot végző szakember értékelése, javaslata: ………………………………………………………………………………………………………. Dátum: ……………………………………… Nevelőszülői tanácsadó A nevelőszülő véleménye az értékelésről: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… Dátum: ……………………………………….. Nevelőszülő

……………………………………………….. Nevelőszülő házastársa/élettársa

Fentiek értelmében a kötelező 3 évenkénti felülvizsgálat eredményeképpen a nevelőszülőt feladata ellátására továbbra is alkalmasnak tartom. Veszprém, Payer Hajnalka szakmai vezető

144

19/B. sz. Melléklet – Nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatának elrendelése

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

xxxxx részére

Veszprém, 2017. március 8. Szám:. Előadó:

xxx xxxxx xxxx

Tárgy: Nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatának elrendelése

Tisztelt Nevelőszülő! Ezúton tájékoztatom, hogy Önnél a nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezzük, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet 6. §-a alapján, ami az orvosi, pszichológiai alkalmassági vizsgálatot is tartalmazza. Az Ön nevelőszülői alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálata során nevelőszülői hálózatunk pszichológusa telefonos egyeztetés útján fog időpontot megadni Önnek. Kérem, hogy az így megbeszélt időpontra jelenjen meg. Felhívom figyelmét arra, hogy köteles együttműködni a felülvizsgálatot végző kollégákkal

Tisztelettel:

Jungvert Valéria igazgató

145

19/C. sz. Melléklet – Tájékoztatás nevelőszülői alkalmassági vizsgálat eredményéről

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Spe-ciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. em. – Pf. 61. Tel./Fax: 06-88/564-521 E-mail: [email protected]

xxxxxx részére

Veszprém, 2017. március 8. Szám: Előadó:

xxxxx xxxxxx xxxx

Tárgy: Tájékoztatás nevelőszülői alkalmassági vizsgálat eredményéről

Tisztelt Nevelőszülő!

Ezúton tájékoztatom, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet 6. §-a alapján előírt nevelőszülői szakmai alkalmasságának felülvizsgálata lezárult. A vizsgálat eredményeként Ön a nevelőszülői feladatok ellátására továbbra is alkalmas. Nevelőszülői szakmai alkalmasságának következő felülvizsgálata: 2016. március.

Tisztelettel:

Jungvert Valéria igazgató

146

20. sz. Melléklet – Útmutató az életkornak megfelelő mozgásfejlődés megfigyeléséhez

MOZGÁSFEJLŐDÉS A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. A gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartászavarhoz vezethet. A mozgásfejlődés során az idegrendszer aktuális érettségi foka bizonyos mozgáskivitelezést indukál, ezáltal az idegrendszer érik, amely újabb mozgáskivitelezésre készteti a csecsemőt. A fejlődés iránya mindig kefalokaudális, fejtől indul, a végtagok irányába halad. ( fej, nyak, váll, törzs, kar, csípő, láb). Rendkívül fontos, hogy a csecsemő a saját ütemében fejlődjön, és ne maradjanak ki az egyes lépcsőfokok a mozgásfejlődésében. Ha kimaradnak, vagy túl hosszú idő telik el egyes szakaszok között, esetleg nem tapasztalható fejlődés a mozgáskivitelezésben, szüksége van a csecsemőnek segítségre! Megfelelő helyzet megteremtésével segíthetjük, és segíteni is kell, de ha ez kevés, akkor kérni kell szakember (védőnő, gyermekorvos, fejlődésneurológiai vizsgálat) segítségét! (pl. gyógytorna, babamasszázs, Dévény módszer, stb). A csecsemők mozgásfejlődése

147

A mozgásfejlődés menete és idegrendszeri alapjai: 0-4 hónap: A gerincvelői szakasz irányítása alatt áll a mozgásfejlődés. Ennek a területnek az elégtelen szerveződése elmaradást okozhat a figyelem, aktivitás, érzelmi funkciók, magatartási, viselkedési funkciók terén. A szerveződésben, fejlődésben nagyon fontos szerepe van még a táplálkozásnak és a nyugodt, mély alvásnak. A vesztibuláris rendszer fejlődésében kiemelt szerepe van a ringatásnak. 1. hónap: hasra fektetve fejét felemeli, oldalra fordítja. 2. hónap: hasra fektetve fejét 45 fokos szögben felemeli, rövid ideig megtartja. Tárgyakat érintgeti, de még nem tudja megfogni, nem tudja szájához vinni őket. 3. hónap: rendezettebb, egyre inkább akaratlagos mozgások jellemzik. A tárgyakért kézzel nyúl, próbálja megfogni, és a szájához vinni őket. Nagyon fontos a „hasalás” ebben és az ezt követő hónapokban! Ebből a testhelyzetből fejlődik majd ki a kúszás, a forgás, a mászás, melyek szintén nagyon fontos mozzanatai a mozgásfejlődésnek, és az idegrendszer megfelelő fejlődésének! Nem szabad! sokat ültetni a csecsemőt a pihenőszékben, hosszú időn át ölben hordozni, túl puha felületen hasra fektetni, de hason fekve sírni hagyni sem. 4-6 hónap: A csecsemő szervezete ekkor nyúltagyi irányítás alatt áll. Tapasztalatokat szerez saját testhelyzetének értékelésében. A térérzékelés a mozgásfejlődéssel szoros egységben valósul meg. Az átfordulás, gurulás intenzíven érleli a csecsemő idegrendszerét. Ennek az agyi területnek elégtelen fejlődése esetén bizonytalan egyensúlyérzékelés, bizonytalan testséma, az emlékezet zavarai fordulhatnak később elő, de súlyos beszédhibák, szobatisztaság zavara, agresszivitás hátterében is ennek a területnek az alulszerveződése állhat. 4. hónap: hasra fektetve fejét függőlegesen emelve tarja, felemelve testét egyenesen megtartja, oldalra fordul. Tárgyakért célzottan nyúl, öklében fogja, megtartja, szájába veszi. Ujját, öklét szopja. 5. hónap: Hasra fordul, kezével támaszkodva mellkasát függőleges helyzetbe emelve nézeget, hátán fekve lábával löki magát, így körbe forog. Játékát eldobja, visszakéri, hogy újra eldobhassa. 5-8 hónap: Irányító agyi terület a híd és a kisagy. Erre az időszakra esik az aktív helyváltoztatás megkezdése. A csecsemő megtanul kúszni, keresztezetté válik mozgása. A jól kúszó csecsemő azonos oldali kezét, lábát egyszerre mozgatja. A csecsemő ekkor tanulja meg bemérni a távolságokat, magasságot, mélységet. Tovább fejlődik a térérzékelés. Ennek az agyi területnek az alulszerveződése esetén összerendezetlen szemmozgások, beszédhibák, figyelem –és aktivitás zavarai, beilleszkedési nehézségek is jelentkezhetnek. 6. hónap: Felülve, kezével támaszkodva vagy megtámasztva biztosan ül. Kúszni kezd. A tárgyakat már hüvelykujját és másik 4 ujját használva fogja. 7. hónap: Hasra-és visszafordul, majd ezt kombinálva gurul, nagyobb távolságokra is eljut. Két kézzel játszik, a játékot az egyikből a másikba átveszi. 8-10 hónap: Bekapcsolódik a mozgásirányításba a középagy. A szem mozgása összehangolódik a kéz és láb mozgásával. A középagyban viselkedésszabályozó központok is találhatók, a középagy felel azért a képességért, hogy rá tudjunk hangolódni a másik emberre, át tudjuk venni a viselkedésmintáit. A középagy fejlettségi fokán múlik a síkban való tájékozódás minősége. Sérülése vagy elégtelen beidegződése nehezíti a tájékozódást síkban és térben, tájékozódási képesség zavara (jobb-bal kéz), dominanciazavar, dadogás alakulhat ki, nehezítetté válhat az olvasás és írástanulás. 8. hónap: Önállóan felül, támasztás nélkül ül, mászik. Egyszerre több tárggyal manipulál. 9. hónap: Főleg mászik, de már kapaszkodva feláll, az állásból még nem, vagy csak nehezen tud leülni (feszítő, hajlító izmok erősödnek). Két kezében tartott játékot összeütögeti, tapsol. 10. hónap: Oldalazva lépeget, egész törzsével esik, lépcsőn mászik.

148

9-12 hónap: Az irányításba bekapcsolódnak a kéreg alatti területek. Intenzíven fejlődik ebben a korban a köztiagy ( thalamus és hypotalamus). Éretlenség, alulszervezősés esetén: együttmozgások zavara ( írás közben láblóbálás, nyelvnyújtás), bizonytalan testérzetek, összerendezetlen mozgások jelentkezhetnek. Hypotalamus éretlenségére utaló tünetek: táplálkozási zavar (kevés evés, túlevés), szobatisztaság zavara, időérzék hiánya, aktivitás-és figyelemzavar. 11. hónap: kapaszkodva lépeget, de fő közlekedési mód még a mászás. 12. hónap: kapaszkodva lépeget, néhány lépést önállóan megtesz, álló helyzetből ügyesen leül. Járás kezdetben lábujjhegyen, majd teletalpon. 15. hónap: Önállóan, tökéletesen jár, a mászást abbahagyja. Megjelenik domináns kézhasználat. 18. hónap: Fut, lépcsőn felfelé kapaszkodva, utánlépéssel jár. 24. hónap: Szaladni tud, lépcsőn lefelé kapaszkodva, utánlépéssel jár, épít, rombol, utánoz, egyszerű játékokat szétszed, kört firkál. 36. hónap: Váltott lábbal lépcsőzik, fáradhatatlanul játszik, aktív, érdeklődő. A mozgásfejlődésben jelentkező problémák nagy része megfelelő terápiákkal jól kezelhető. Minél korábban kell a fejlesztést megkezdeni. Óvodás-és kisiskoláskorú gyermekek esetében a fent leírt problémákat tapasztalva meg kell vizsgálni, hogy az adott jelenséget (étkezési, tanulási nehézségek, összerendezetlen mozgás, testséma zavarai, iránytévesztés, hipermotilitás, agresszivitás, szobatisztaság zavara, részképességzavarok, koncentráció-és figyelemzavar, nem szeret hintázni, nem tud megtanulni biciklizni, esik-kel, leveri a körülötte lévő tárgyakat stb) organikus, szervi vagy a csecsemő-és kisgyermekkori hiányos mozgásfejlődés okozza-e. Az 5-7 éves életszakasz nagyon szenzitív időszak, az érésben elmaradt területek nagyon hatékonyan fejleszthetőek, a deficitek, hiányok ledolgozhatóak!

149

21. sz. Melléklet – Kapcsolattartási napló 8. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez

KAPCSOLATTARTÁSI NAPLÓ

szül.: ……………………………..

.............................................................................................................................................. (a gyermek neve, törzsszáma) A kapcsolattartási napló vezetésének kezdete: ............ év ....................... hó .......... nap

A kapcsolattartás időpontja

A kapcsolattartás helye

A kapcsolattartás formája (folyamatos, időszakos, telefon, levél, elektronikus levél, ajándékozás, csomagküldés útján)

A kapcsolattartás módja felügyelt - nem felügyelt)

A kapcsolattartás időtartama

A kapcsolattartási napló vezetésének lezárta: ............ év ....................... hó .......... nap

A kapcsolattartáson történtek rövid leírása, ha arról a gondozónak van információja A szülő-gyermek kapcsolat alakulása

A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó neve

A kapcsolattartásra jogosult észrevételei

A korlátozottan cselekvőképes gyermek véleménye a kapcsolattartásról

A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó aláírása*

A kapcsolattartási naplót vezető aláírása

150

A kapcsolattartás időpontja

A kapcsolattartás helye

A kapcsolattartás formája (folyamatos, időszakos, telefon, levél, elektronikus levél, ajándékozás, csomagküldés útján)

A kapcsolattartás módja felügyelt - nem felügyelt)

A kapcsolattartás időtartama

A kapcsolattartáson történtek rövid leírása, ha arról a gondozónak van információja A szülő-gyermek kapcsolat alakulása

A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó neve

A kapcsolattartásra jogosult észrevételei

A korlátozottan cselekvőképes gyermek véleménye a kapcsolattartásról

A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó aláírása*

A kapcsolattartási naplót vezető aláírása

151

22. sz. Melléklet – Gondozási Könyv

152