A SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

„Szélfútta levél a világ. De hol az ág? de Ki az ág?" /Zelk Zoltán/

A SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

1

Tartalomjegyzék 1. Nevelési program ..................................................................................................................... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................... 4 1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 12 1.3 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 13 1.4 Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 13 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 16 1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 20 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái . 21 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................... 23 1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 23 1.11 Gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................... 23 1.12 A tanulói jogviszony, átjárhatóság ............................................................................... 25 2. Helyi tanterv .......................................................................................................................... 25 2.1 Választott kerettanterv.................................................................................................... 27 2.2 Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................. 28 2.3 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................ 28 2.4 Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait .............................................................................................................................. 28 2.5 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei............................................................................................. 29 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit ............................. 33 2.7 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait .................................................................................... 33 2.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 34 2.9 A helyi tanterv óraszámai évfolyamonként és tantárgyanként a kötelező és szabadon választott tantárgyak esetében és az elsajátítandó tananyag ................................................ 37 2.9.1 Középsúlyos értelmi fogyatékos ................................................................................ 37 2.9.2 Autista kötelező tanórai foglalkozások ...................................................................... 39 2.9.3 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók kötelező heti óraszámai ....................................... 40 2.9.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogyatékossági típusához és fokához igazodó fejlesztő program ................................................................................................... 42 2.10 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 42 3. Szakmai program .................................................................................................................. 44 3.1 Választott kerettanterv.................................................................................................... 44 3.2 A szakmai képzések óraszámai ...................................................................................... 44 3.2.1. Előkészítő évfolyam .................................................................................................. 44 3.2.2 HÍD programok .......................................................................................................... 47 3.2.3 A 9. és 10. évfolyam................................................................................................... 47 3.2.4 Szakképző évfolyamok .............................................................................................. 65 Mellékletek ............................................................................................................................... 116 1. Környezeti nevelési program ......................................................................................... 116 2. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program ............................................................. 120 3. Alaptankönyvek jegyzéke .............................................................................................. 125 4. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos program .................................................................. 134 Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

2

4. A pedagógiai program érvényessége ................................................................................. 136 5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása........................................................... 136


3

1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink:          

emberiség előtt álló közös globális problémákra való figyelés állampolgári nevelés/ nemzeti- unió polgárainak nevelése erkölcsi nevelés, az általános emberi értékek, normák elfogadtatása családi életre nevelés testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés

Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei  A kommunikáció és az interakció elve  Normalizáció és a participáció elve  Komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve  A kooperáció és a tudatosság elve  A differenciálás és az individualizáció elve Hangsúlyozzuk:  az egyén felelősségét a társadalomban  az egyéni és a kiscsoportos képességfejlesztést  a környezet, a közösségeket fenyegető veszélyek csökkentését, megerősítését  más népek, kultúrák iránti nyitottságot, megértést  minőségi munkavégzést  hatékony tanítási, tanulási folyamatok, az elsajátított tudás és kompetencia használhatóságát Értékek      

gyermekközpontúság, gyógypedagógiai szemlélet egyén tisztelete, személyiség fejlődése szolidaritás tolerancia demokratizmus nemzeti értékek (hagyományok, etnikumok nemzeti azonosság tudatának ápolása)


4

 európai humanista értékrend Az iskola hagyományai Iskolánkban nagy gondot fordítunk a gyermekek tanórán kívüli tevékenységének megszervezésére. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Célunk:  A közös ünneplés.  Az iskola hagyományainak, szokásainak ápolása és ezen keresztül az összetartozás erősítése.  Társadalmi beilleszkedésük segítése, érzelmi életük gazdagítása. Iskolánk hagyományai:  Tanévnyitó ünnepély  „Elsős” avató  Karácsony  Farsang  Szalagavató  Föld napja  Ballagási ünnepély/szakiskolai, általános iskolai/  Tábor /Nyár folyamán vagy év elején./  Csobánc teremfoci bajnokság /A rendezvényen a megyei társiskolák vesznek részt./  Szász-nap /Iskolánk névadójáról való megemlékezés./  Kulturális bemutató /tánc, színdarab, ének, vers, báb/  Tanévzáró ünnepély A nemzeti ünnepeink  Október 23.  Március l5. Osztályszintű megemlékezések:  Aradi vértanúkra emlékezés.  Holocaust áldozataira emlékezés.  A kommunizmus áldozatainak emléke.  Nemzeti Összetartozás Napja Pedagógiai célok:  Az értelmileg és a tanulásban akadályozott, gátolt és autista tanulók fejleszthetőségéhez igazodva a képességek maximumának elérése  Harmonikus személyiség kialakítása  Társadalmi cselekvőképesség, beilleszkedés elősegítése  Az egész életen át tartó tanulásra felkészítés, a kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

5

   

Egységes alapokra épülő differenciálás. A tanulási esélyegyenlőség segítése. A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, majd a felnőtt életre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a személyiségállapothoz igazítottan a szükséges képességek és készségek megalapozása.

A kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének területei - Kommunikáció - Mozgásnevelés - A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése - Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele - Konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása Kiemelt fejlesztési feladatok: - Énkép, önismeret - Hon és népismeret - Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környezettudatosságra nevelés - Tanulás tanítása - Helyzetfelismerés - Problémamegoldás - A testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Intézményünkben az integrációt elősegítő konkrét feladatok  A tanulási problémák korrekciójának segítése (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)


6





A különböző fogyatékossági típusba tartozó integráltan nevelt gyermekek oktatásának-nevelésének segítése (pl. látás, hallás, mozgás, beszéd és értelmi fogyatékos) A magatartási problémák megoldásának segítése

Programok, eljárások az integráció keretében  a mozgásproblémák terápiás ellátása  gyógytestnevelés  a gyermekek és tanulók beszédhibájának a javítása a logopédiai foglalkozásokon elsődleges feladat  a beszédkészség fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók rehabilitációs, habilitációs óráinak ellátása  a sajátos nevelési igényű tanulók körében végezzük a részképesség-zavarok javítását  a mozgásfogyatékos és az organikus sérülésből adódó mozgásproblémák terápiája Tanév elején a gyógypedagógus, aki a foglalkozásokat vezeti, éves fejlesztési tervet készít, ez alapján történnek az egyes foglalkozások. A fejlesztési terv kiindulópontját a szekértői véleményben leírtak képezik. Szükség esetén a kognitív fejlesztés kiegészül egyéb terápiás eljárásokkal is. Kiemelten fontosnak tartjuk – a fejlesztés eredményessége érdekében – a fejlesztést végző gyógypedagógus és az osztálytanító szoros együttműködését. Feladatok Az alapfokú nevelés bevezető és kezdőszakaszán Alapvető kulturtechnikák eszköz szintű elsajátítása. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A harmadik-negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által a tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a motiválási és a tanulásszervezés folyamatok. Az alapozó szakaszban A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az együttműködési készség fejlesztése, erősítése.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,


7



        

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; A nevelés középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. Tanulási szokások kialakítása. A gyermek jellemének formálása. A gyermek személyiségének fejlesztése. A felelősségtudat, érzelemvilág gazdagodásának elősegítése. A különböző szociális, kulturális háttér és az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányok csökkentése, az egyéni képességek kibontakoztatása. Humánus magatartásformák, szokások megismertetése. Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek, a tanulói tudás megalapozása.

A fejlesztő szakaszban A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.  A megismerési módszerek, a már megalapozott kompetenciák további fejlesztése, megerősítése.  Azon készségek, képességek fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus konstruktívkapcsolathoz szükségesek.  Olyan helyzetek teremtése, melyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatja problémamegoldó képességét, megbízhatóságát, becsületességét, szavahihetőségét.  A tanulók önismeretének, akaratának, együttműködési készségének, empátiájának fejlesztése a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek közben.  A természeti és épített környezet iránti felelősségre nevelés.  Nemzeti, etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés.  Az emberiség közös problémái iránti fogékonyság.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az általános műveltséget megszilárdító szakaszán  A tanulási tevékenységek, munkavégzés közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, kitartását, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

8

      

   

Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Az erkölcsi normarendszer és munkamorál kifejlesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, munkavégzésre. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, öntudatot. Erősítse az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Napi kapcsolat kialakítása a helyi cégekkel, vállalkozásokkal, a piacgazdaság szereplőivel, valamint a munkaügyi központtal. Azon ismeretek elsajátítása, melyek az önálló életvitelhez, a munkaerő piacra való belépéshez szükségesek. Az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása.

Az általános műveltséget elmélyítő pályaválasztási szakaszon  Kulcskompetenciák tudatosítása  Alapkészségek fejlesztése  Pályaorientáció  Szakmai alapműveltség megszerzése  Szocializáció  Felkészítés a szakmai vizsgára  Segítségnyújtás a társadalmi beilleszkedéshez, munkavállaláshoz Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának feladatai  Fejlesztő ápolás-gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés.  Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése.  Az „együttélés” megtanulása. A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben  A mozgásra alapozva készségek kialakítása, képességek fejlesztése differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással.  A különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása A nevelő-oktató módszerek, eszközök és eljárásrendszerek 1. Verbális eszközök 2. Nonverbális eszközök Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

9

3. Szociális technikák Ezeket a technikákat tanulóink részben a családban, részben az iskolai közösségben sajátítják el. Nagyon fontos a mintaadás. a./ Önismeret, emberismeret fejlesztő technikák: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyek elősegítik, fejlesztik a tanulók pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. b./ Szociális készségfejlesztő technikák: Ezek a technikák a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztését és a meglévők erősítését szolgálják. Nevelési módszereink - A nevelési célok határozzák meg. - Kiválasztásuknál figyelembe vesszük:  a tanulók életkori sajátosságait  értelmi fejlettségét  képességeiket  valamint igazodnak: 1. a nevelők:  személyiségéhez  felkészültségéhez  vezetői stílusához 2. mindenkori szituációhoz és annak tartalmához A nevelési módszereket úgy választjuk meg, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. A különböző nevelési szituációkat más-más módszer, illetve módszerkombinációk alkalmazásával oldjuk meg. Főbb nevelési módszereink:  követelés  meggyőzés  gyakorlás  ellenőrzés  értékelés  elismerés  büntetés A módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítottuk. A jutalmazások formái: Szóbeli:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatóhelyettesi dicséret Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

10



igazgatói dicséret

Írásbeli:  osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg; adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, stb. munkáért;  igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1.-10. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.  tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható A jutalmak formái:  könyvjutalom  tárgyjutalom  oklevél  jutalom kirándulás Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató szorgalom  hiányzásmentes tanév  versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység  kiemelkedő sporttevékenység A diákönkormányzat is oszt jutalmat a következő érdemekért:  Az év diákja  Az év sportolója  Az év tanára A jutalmak odaítéléséről a tanulóközösség titkos szavazással dönt. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések  szóbeli figyelmeztetés: o szaktanári figyelmeztetés Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

11







o osztályfőnöki figyelmeztetés o igazgatóhelyettesi figyelmeztetés o igazgatói figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés: o szaktanári figyelmeztetés (3 alkalommal) o osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) o igazgató helyettesi figyelmeztetés o igazgatói figyelmeztetés írásbeli intés: o szaktanári intő o osztályfőnöki intő o igazgató helyettesi intés o igazgatói intő nevelőtestületi intés

Fegyelmi büntetés  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik, azonos típusú iskolába  kizárás az iskolából 1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség kialakulására és formálódására nagymértékben hatnak a társadalmi tényezők, életfeltételek és a nevelés. Az első két tényezőn változtatni nem tudunk, tehát a nevelésen keresztül tudjuk alakítani, formálni gyermekeink személyiségének fejlődését. Erre a nevelési területre kiemelten nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban, az EFA-ban és az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Célunk, hogy tanulóink:  különböző szintű adottságaikkal,  az eltérő mértékű fejlődésükkel,  az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,  egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,  szervezett ismeretközvetítéssel,  csoportos és egyéni munkatevékenységgel,  spontán tapasztalataikkal összhangban minél optimálisabban bontakoztathassák ki a személyiségüket.  Kiemelten foglalkozunk a segítő életmódra való neveléssel  Az egyéni szociális értékrend fejlesztése Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

12

 A szociális kommunikáció fejlesztése  Együttműködési képesség fejlesztése  A szakmai képzés alapozása Tanulóink személyiségfejlesztésében nagy hangsúlyt helyezünk az önmegismerő és önfejlesztő képességek kialakítására, amelynek területei:  önismeret folyamatos fejlesztése,  önfejlesztő képességek alapozása,  tehetségesebb tanulóink segítése a személyiségük fejlesztésének érdekében. 1.3 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tart. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak, ehhez az iskolarendőr is segítséget nyújt előadásaival. Tanulóink részt vesznek egészségvédelemmel kapcsolatos vetélkedőkön, városi versenyeken (pl. fogászati és AIDS vetélkedő), valamint egészségnapot is szervezünk, ahol előadásokat hallgathatnak tanulóink, egészséges ételeket készíthetnek és fogyaszthatnak. Az egészségneveléssel kapcsolatos részletes feladatokat, célokat az Egészségnevelési Program tartalmazza, mely a Pedagógiai Program mellékletét képezi. 1.4 Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés területei:  család  az iskola  az iskolán kívüli közösségek Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanórák  tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások…)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka)  szabadidős tevékenység A./ A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk:  a tanulás támogatása:  kölcsönös segítségnyújtással  közösségi ellenőrzéssel  tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

13

  

 





a tanulók kezdeményezéseinek segítése a közvetlen tapasztalatszerzés segítése a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással: helyes cselekvések bemutatásával: bírálat, önbírálat segítségével) a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése

B./ A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: Feladat:  Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.  Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.  Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek.  A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások:  a napközi  tanulószoba  fejlesztő felzárkóztató foglalkozások  iskolai sportkör  tehetséggondozás  kézműves szakkör  számítástechnika szakkör  tánc- és drámafoglalkozások  tanulmányi versenyek: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig  témakörhöz kapcsolódó versenyek (könyvtárhasználati, honismereti, egészségügyi, Föld napja)  kulturális versenyek (színjátszó, szavaló)  szakmai versenyek (SZKTV) Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

14

  

különböző sportágak keretében házi bajnokságok Föld napja Szász-nap

C./ A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Feladat:  Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.  Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség.  A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése.  A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése.  Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Szakmai munkaközösség Tantestületünk létszáma 28 fő, ezért iskolánkban három szakmai munkaközösség működik (alsós, felsős, szakiskolai osztályfőnöki munkaközösség). Munkaközösségünk szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolánkban folyó nevelő-oktató-munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Részt vesz és döntési jogköre van: - a pedagógiai program készítésében és elfogadásában, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, beszámolók elfogadásában, - a házirend készítésében, - taneszközök, tankönyvek, segédletek megválasztásában, - szakmai továbbképzések szervezésében, - az órarend összeállításában, a tanév munkabeosztásában. A kollégák szakmai segítséget nyújtanak egymásnak oktatási és nevelési kérdésekben. Az alsós és felsős kollégák megbeszélik az egyes évfolyamok követelményszintjét, az egységes értékelésre nagy hangsúlyt fektetnek. A munkaközösség a tanulók magasabb évfolyamba lépését megállapítják és megvitatják, valamint közösen döntenek a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, bukásáról. A tanulók fegyelmi ügyeit együtt vitatják meg. Nagy hangsúlyt kap az osztályfőnökök, szaktanárok és napközis nevelők együttműködése, kapcsolattartása. Szülői munkaközösség Fontos közössége iskolánknak, hiszen közvetít a tantestület és a szülők között a gyerekek érdekeinek szem előtt tartásával. Iskolánkban a Szülői Munkaközösség jól dolgozik, folyamatos a kapcsolata az iskolával. Ebben igen nagy szerepe van az osztályfőnököknek és a diákmozgalmat segítő pedagógusnak. Az SZM elnökét a szülők választják meg. Tevékenyen Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

15

részt vesznek az iskolai ünnepélyek színvonalas megrendezésében /karácsony, farsang, gyermeknap/. Az osztályfőnökök munkáját is több szempontból segítik: tanulmányi kirándulások szervezésében, a gyermekek kísérésében. Részt vesznek társadalmi munkában, az iskola és környezetének szépítésében. Szülők kezdeményezték a „Nyújts kezet” Alapítványt, mely igen jól működik. Tanulóközösség A diákok közösségét a diákmozgalmat segítő pedagógus képviseli. Tájékoztatja a diákokat jogaikról, kötelességeikről. Segít a problémák megoldásában. Megkönnyíti a kapcsolatteremtést tanárok és diákok között. A diákmozgalmat segítő pedagógus a tanulók aktív közreműködésével szervezi az iskolai ünnepélyeket. 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

16

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások nyomon követése, igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulóink igen nagy része sikertelenséggel, kudarccal, magatartási problémákkal kerül iskolánkba. Hiányzik náluk a szeretet, a rendszeresség, az állandóság. Legfőbb elvünk: „nevelve tanítani”. Náluk megfigyelhető:  magatartászavar (agresszivitás, gátoltság, szorongás, passzivitás, kapcsolatzavar) terjedésének oka: nincs otthoni megfelelő magatartásminta (munkanélküli család)  pszichoszomatikus és neurotikus megnyilvánulás  deviáns, predeviáns megnyilvánulások (lopás, csavargás kábítószer)  más kultúrájú környezetből való érkezés, szokások A beilleszkedési és magatartási problémák leggyakoribb okai: - motiválatlanság - a család eltérő szokásrendszere, értékrendje - korábbi kudarcélmények - túlterheltség - lelki, fizikai szükségletek kielégítetlensége - helytelenül megválasztott kortársak, gyermekcsoportok Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

17

- a családi nevelés hiányosságai - helytelen értékrend - alacsony feszültségtűrés A magatartási nehézségek kialakulása általában nem egyetlen okra vezethető vissza. Elsődleges tevékenységeink közé tartozik: 1. Az okok feltárása: - környezettanulmány - szülői háttér megismerése - tanulók képességeinek felmérése - közösségi kapcsolatok megfigyelése (felnőtt-gyermek viszony vizsgálata, család, iskola, család-nevelők kapcsolata) 2. Kognitív, érzelmi-motivációs képességek fejlesztése A pedagógusnak ehhez fontos:  gyermek személyiségének ismerete  osztálykörnyezetben való viselkedése  pszichés folyamatos elemzése  tananyag jellemzőinek lemérése  nevelésközpontú tanítás  következetesség  egyértelmű és követhető normarendszer felállítása 3. Képességfejlesztés (tananyagot csak eszközként használjuk a cél érdekében) és korrepetálás (tananyaghiány pótlására való egyéni v. kiscsoportos foglalkozás) elválasztása 4. Pszichológus segítség kérése Nevelési munkánkban fontos szerepet kap:  megfelelő iskolai légkör, partnerkapcsolatok kialakítása  szerepjáték, helyzetgyakorlat  csoportterápia  önismeret, pozitív énkép kialakítása  csapatmunka, együttműködés (pedagógus, szülő, gyámhivatal, rendőrség)  tanulók elismerése osztály előtt  interjú  egyéni foglalkozás: beszélgetés, empátiás készség kialakítása, kommunikáció fejlesztése  kiscsoportos foglalkozás: beszélgetés, (mozgásos foglalkozás: tánc, sport, dráma)  kérdőív  értékelési rend átalakítása ezen tanulóknál  szülővel való folyamatos kapcsolattartás, megbeszélés, tanácsadás (jó tulajdonságról) Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

18

           

esélyegyenlőség megteremtése tanulók személyiségének fejlesztése, harmonikus fejlődése stigmatizáció elkerülése önbizalom erősítésű tevékenységekbe való bekapcsolódás önkifejezés fejlesztése folyamatos dicséret, megerősítés közös programokba való bevonás más kultúrák bemutatása biztonságérzet szakember igénybevétele, anamnézis kérése konfliktuskezelés készségének fejlesztése kapcsolattartás a nevelőintézettel, Nevelési Tanácsadóval, társintézményekkel, egyházzal, családsegítő szolgálattal

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozás Az iskolai kudarcokból adódó magatartási nehézségek csökkentésének egyik módja, ha megtaláljuk a tanulónak azt a képességét, amellyel kitűnhet társai közül. A tehetség felismerése, kibontakoztatása kiemelt feladtunk. Mivel tanulóink lehetőségei korlátozottak, ezért minden alkalmat megragadunk a bemutatkozásra, a szereplésre. Minden tanévben iskolai szintű versenyeket tartunk, kulturális bemutatókat szervezünk. Tanulmányi életünkhöz tartoznak a területi, megyei és országos szereplések, versenyek, mint például szavalóversenyek, helyesírási verseny, honismereti verseny, sportrendezvények, komplex tanulmányi versenyek, iskolák közötti kulturális versenyek, fesztiválok. Valamennyi évben lehetőség kínálkozik arra, hogy a jobb képességű tanulók az épek iskolái által kiírt versenyeken is részt vegyenek és ott sikereket érjenek el, például csecsemőgondozás, fogászati vetélkedő, AIDS-vetélkedő, Föld napja vetélkedő. A tehetséggondozással még teljesebbé tudjuk tenni tanulóink életét, s így jobban megállják majd helyüket az őket körülvevő világban. A változatos foglalkozások fejlesztik a tanulókat, hogy a megszerzett ismereteket tovább bővítsék és alkalmazzák. Tehetséggondozó programok:  zenei – művészeti  sport – turisztikai  honismeret – néprajzi  idegen nyelv Szervezeti formái:  napközi  szakkör (kézműves, sport, tánc és dráma)  tanulmányi versenyek  kulturális versenyek  házi bajnokságok, versenyek  diáknap Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

19

    

ünnepre készülődés jeles napok (Föld napja, Szász-nap, stb.) tanulmányi séták, kirándulások táborok kiállítások

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program  felzárkóztatás, egyéni foglalkoztatás  egyéni elbeszélgetés  a tantárgy és tanulás iránti motiváció  személyes kötődés (őszinte, közvetlen) elmélyítése  folyamatos figyelemmel követés  sikerélményhez juttatás  jutalmazás, dicséret  rövidtávú elérhető célok felállítása  kudarctűrő ill. kezelő képességek fejlesztése  pozitív életszemlélet kialakítása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: Segíteni a szociális hátrányban lévő tanulók képességeinek kibontakozását. Az esélyegyenlőség kérdése kiemelten fontos számunkra, mert iskolánkban magas a HH és a HHH tanulók száma (aránya). Felmérjük, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók teljesítményét, életkörülményeit. Intézményünk mindennapi kapcsolatban áll, szorosan együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel. Folyamatos a kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, aktívan részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében, rendszeresen részt vesz az esetmegbeszéléseken. Igen nagyszámú a bejáró tanulóink száma, ezért nagyon fontos, hogy a vidéki gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítőkkel szoros kapcsolatot tartsunk fönn. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórákat tart a szülőknek. Kiemelt feladat az ingyenes étkezésre jogosultság igénybe vételének teljes körű biztosítása, amely tanulóink közül legnagyobb százalékban a HH tanulóinkat érinti. A 100%-os tankönyvtámogatás teljes körű biztosítása lehetőséget nyújt a tartós tankönyvek beszerzésére. 1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogait, Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

20

gyakorlásának rendjét a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. Az együttműködés formái: 1. A szülők részéről: a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken  ötletnyújtást az előadások témáihoz  őszinte véleménynyilvánítást  együttműködő magatartást  nevelési problémák őszinte megbeszélést, közös megoldását  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését  érdeklődő-segítő hozzáállást  szponzori segítségnyújtást 2. Iskolánk részéről:  nyílt napok, nyílt órák szervezése  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról  változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat  előre tervezett szülői értekezletek  rendkívüli szülői értekezletek  fogadóórák  előadások szervezése: - logopédus - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő, meghívásával)  pályaválasztási tanácsadás  családlátogatás  közös kirándulások. Az iskola társadalmi kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, az iskolai munka megfelelő szintű irányításának, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

21

A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. 1. Szakmai kapcsolatunk az alábbi intézményekkel rendszeres: - Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) - Speciális Szakiskolák Egyesülete - KÖRPI (Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet) - fenntartó - Batsányi János Gimnázium és Kollégium - megyében működő többi társiskola - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet - Magyar Speciális Olimpia Szövetség 2. Egyéb társadalmi szervekkel: - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Iskolaorvos - Rendőrség - Mentők - Katasztrófavédelem - Helyi közművelődési intézmények - Üzemek, vállalkozók, vállalatok - Beiskolázási körzetünk települési önkormányzatai, jegyzőségei - SZM választmányi gyűlései - Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat - Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal - ÁNTSZ - Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 3. Gyakorlati képzésnek helyet biztosító intézményekkel: - Pannon Sütőipari Kft. - Tesco Global Zrt. Tapolca - Borostyán Kft. Tapolca - Komáromy Pékség Kft. Gyenesdiás - Korzó Cukrászda, Keszthely - Horváth-Borognics Kft. Vonyarcvashegy - Váradi és Tsa Pékség, Nagyvázsony Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

22

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó vizsga - javító- és pótlóvizsga - szintvizsga - szakmai vizsga - szakmai vizsga javító- és pótlóvizsgája - különbözeti vizsga A szakiskolai képzésbe való felvétel feltétele a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott egészségügyi illetve pályaalkalmassági vizsga valamint bemeneti kompetencia követelmények. A vizsgákkal kapcsolatos eljárásrendet és szabályokat az intézmény Vizsgaszabályzata tartalmazza. 1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az ismeretek elsajátítása a védőnő segítségével készített terv alapján történik. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül meg/osztályfőnöki, természetismeret, testnevelés/. Az ismeretek elsajátításának formái: - Védőnő előadása - Mentősök gyakorlati bemutatója Témakörök: 1. Baleset alkalmával mi a teendő - helyszínbiztosítás - elsősegélynyújtó védelme - mentő hívása 2- Égések ellátása 3.Légútbiztosítás, reanimáció, stabil oldalfekvés 4.Mérgezés, savak,lúgok - fajtái - ellátásuk 5.Vérzések 6.Törések 7.Mentősökkel gyakorlati bemutató

valósul

1.11 Gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézmény biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védőóvóintézkedést tesz a rászorulók érdekében. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök segítségével.

ÉVES ÜTEMTERV Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

23

Időpont Március-április

Május Szeptember

Október-június Május

Feladat felmérés regisztrálás hátrány meghatározása Tevékenységi formák meghatározása. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése Tevékenységi formák megvalósítása Eredmények számbavétele

Felelős osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységi formák: 1. Felzárkóztató programok szervezése. 2. Drog és bűnmegelőzési programok. 3. Mentálhigiénés programok. 4. Pályaorientációs programok. 5. Táborozás, kirándulás, természetjárás. 6. Irodalmi műsorok, fesztiválok, bemutatók. 7. Felvilágosító munka pl. a szociális juttatás lehetőségeiről, szülői értekezlet, családlátogatás. 8. Motiválás arra, hogy tanulószobai, napközis ellátást igénybe vegyék a tanulók. 9. A tankönyvtámogatás differenciált elosztása. Ennek érdekében: 1. Előadások szervezése 3 témakör köré csoportosítva:  a./ AIDS megelőzés  b./ Drog-prevenció  c./ Fiatalkorú bűnelkövetők ill. bűncselekmények fiatalkorú áldozatai. 2. Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK)  AIDS és drog-prevenciós program bevezetése. 3. Pályázatok a témakörökkel kapcsolatosan. 4. Lehetőség szerint táborok szervezése, a szabadidő hasznos eltöltése. 5. Klubok szervezése. 6. Kortárs csoportok segítése.


24

1.12 A tanulói jogviszony, átjárhatóság A felvétel feltételei  l-8. évfolyamra gyermeket csak a szakértői javaslat vagy az Áthelyező Bizottság határozata alapján lehet felvenni  Az előkészítő évfolyamra (Dobbantó program) be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén 15. életévüket betöltött tanulók jelentkezhetnek; bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni, ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba  9-10. évfolyamon integrált tanulócsoportban az értelmileg enyhén sérültek és a többi tanulóval együtt haladásra képtelen, valamint a normál tanítási igényű 8. osztályt végzett tanulók folytatják tanulmányaikat.  A 2+2 felépítésű szakképzésbe a 10. évfolyamot befejező valamint a központi program alapján meghatározott bemeneti kompetenciákkal rendelkező 16 évet betöltött tanulók kerülhetnek be.  9-11. évfolyamos szakképzésbe a képzés megkezdéséhez szükséges egészségügyi valamint pályaalkalmassági feltételeknek megfelelően a szakmai és vizsgakövetelmények előírásainak megfelelően.  Bármelyik pedagógiai szakaszban azonos iskolatípusból beléphet, különbözeti vizsga letételének függvényében.  Az általános iskolából a szakiskolai képzésbe a továbbhaladás felvételi eljárás nélkül folyamatosan biztosított, a képzés megkezdéséhez szükséges egészségügyi valamint pályaalkalmassági vizsgálat függvényében. Az átvétel feltételei:  A Tanulói Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.  Szülői kérésére  Áthelyező határozat alapján (a szakiskola kötelező felvételre kijelölt tagintézmény)  Különbözeti vizsga letételével 2. Helyi tanterv A tanulás szervezése:  osztályrendszerű oktatás 45 perces órakeretben  tantárgyakon belül csoportos illetve egyéni foglalkozások  sajátos nevelési igényű gyermekeink számára rehabilitációs, habilitációs foglalkozások Színterei:  

egyéb tanórán kívüli foglalkozások sportkör


25



pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs

Tananyagszerkezetek o o o o o o o o o o o o o o

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Művészeti nevelés Technika és életvitel Természeti ismeretek Földrajz Történelem és társadalomismeret Testnevelés Szakmai előkészítő Szakmai alapozó Élő idegen nyelv Családi életre nevelés Erkölcstan

Iskolánk szerkezete Iskolaszerkezeti modellünk:  8 évfolyamos általános iskola  előkészítő évfolyam  9-l0. évfolyam szakmai előkészítéssel, alapozással  11-13. évfolyami szakképzés  9-11. évfolyam szakképzés  HÍD I. és HÍD II. programok Iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai I. Alapfokú nevelés 1-8. évfolyam  Bevezető szakasz 1-2. évfolyam  Kezdőszakasz 3-4. évfolyam  Alapozó szakasz 5-6. évfolyam  Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam II. Középfokú oktatás  Előkészítő évfolyam  Általános műveltséget megszilárdító szakasz 9-10. évfolyam  Általános műveltséget elmélyítő pályaválasztási szakasz 11-13. évfolyam  9-11. szakképzés  9-12. szakképzés SNI tanulók számára


26

2.1 Választott kerettanterv Az Alapító Okiratban foglaltak szerint. A kifutó jelleggel 2/2005. OM rendelet és Békéscsabáról adaptált EFA program pedagógiája segítségével az ép vagy alig sérült funkciók fejlesztése történik oly módon, hogy csökkenjen az akadályozottságnak a személyiségfejlődését befolyásoló káros hatása:  sérült értelmi funkciók korrekciója,  észlelés, érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási funkciók, műveletek gyakorlása és fejlesztése.  térbeli tájékozódás, finom motorika, kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlesztése,  a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek egyéni fejlesztő felkészítése heti 8 órában. A szakiskola 9.-10. évfolyamán kifutó jelleggel a 28/2000. OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv alapján valamint a 2/2005. OM rendelet, az EFA program szerint, az előkészítő Dobbantó program alapján szervezett osztályban a Dobbantó Kerettanterv alapján, a szakképző évfolyamokon a szakmai képzésnek megfelelő Központi programok alapján folyik a képzés. Általános iskola óraszámok Az általános iskola 2-4. és 6-8. évfolyamán kifutó jelleggel a 2/2005. OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv alapján valamint a Békéscsabáról adaptált (EFA), átdolgozott program alapján folyik a képzés. A 2013-14-es tanévtől kezdődően az 1. és 5. évfolyamon az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv alapján folyik a képzés. Az autista évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszáma Dr. Salné Lengyel Mária tanterve pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő, oktató általános iskolák számára alapján került kidolgozásra. Tárgyi feltételrendszer Iskolánk a nevelő-oktató munkához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezik. Rendelkezésre állnak a tantermek a szükséges berendezési tárgyakkal, technika-terem, tornaszoba, tankonyha, informatika szaktantermek. Programunk megvalósításához szükséges eszközrendszerünk megfelelő. Fontosabb oktatástechnikai eszközeink: CD lejátszók, lemezjátszók, videomagnók, televíziók, tanulókonyha, égetőkemence, szövőkeretek, munkaasztalok, fénymásoló, számítógépek, nyomtatók, projektorok, interaktív táblák, laptopok, DVD lejátszók. A közismereti, a természettudományos tantárgyak munkájához a transzparens készletek, eszközök rendelkezésre állnak. A testnevelés foglalkozásokhoz adottak a feltételek. Fejlesztést igényel az udvari tornapálya és megfelelő tornaszoba kialakítása. Sporteszközeink mennyisége és minősége megfelelő.


27

Az intézmény biztosít a pedagógusok részére az oktató-nevelő munkához (felkészüléshez, oktatott tananyag megjelenítéséhez) iskolai laptopot, melyért a pedagógus teljes mértékben felel. 2.2 Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Általános Iskola  Az iskolába bekerülő gyermekek funkcionális képességeinek és a pszichés funkciók fejlesztésének biztosítása, megszilárdítása.  A személyiség biztonságérzetének a tanítás-tanulás alapfeltételeinek megteremtése, a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.  Az első szakasz nevelő-oktató munkájának folytatása, képességek készségek fejlesztése.  Konkrét szaktárgyi ismeretek elsajátítása.  Önálló ismeretszerzés, önálló tanulásakarat, önfegyelem fejlesztése.  A tanulók felkészítése érdeklődési körüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően a pályaválasztásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Szakiskola  Olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz.  Megfelelő színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejlessze a különböző fejlettségű és képességű tanulók önálló, problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitást.  Fegyelemre, továbbtanulásra való felkészítés.  A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú, tudásszintű és szociális helyzetű tanulókat együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a tisztességes munkavégzésre.  Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.  Tudatos szakemberformálás.  Az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása 2.3 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testmozgást a testnevelés órák számán felül, sportkörök és szakkör (tánc) által biztosítjuk. 2.4 Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait A választható tantárgyakról az órát várhatóan tartó pedagógus nevének és a felkészítés szintjének megjelölésével az iskola minden évben március 15-éig tájékoztatót tesz közzé. A tanuló május 20-áig adhatja le tantárgyválasztási szándékát. Választását csak a szülő és a tanuló írásos kérelme alapján, minden tanév június hónapjában, igazgatói engedéllyel módosíthatja


28

2.5 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Számonkérések évközben: írásbeli:  év eleji felmérés  témazáró felmérés  írásbeli felelet  projekt készítése  év végén átfogó rendszerű felmérés  szakmai vizsgát modellező írásbeli vizsga szóbeli:  szóbeli feleletek  feleltetés egyes tananyagrészekből  szakmai vizsgát modellező szóbeli vizsga gyakorlati:  szakmai vizsgát modellező gyakorlati vizsga interaktív:  szakmai vizsgát modellező interaktív vizsga Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet a tanuló, ha az előírt követelményeket az adott évfolyamon sikeresen teljesítette. Ha a tanuló egy-egy tantárgyból nem teljesítette a követelményeket, akkor javítóvizsgán vehet részt, és sikeres javítóvizsga esetén léphet csak magasabb évfolyamra. Elégtelen év végi érdemjegyet minimum 3 évközi osztályzat meglétekor szabad javasolni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanköteles tanuló az évfolyamot megismételni köteles, a nem tanköteles tanuló pedig megismételheti. Magántanulók és egyéb okok (pl. hiányzás) miatt osztályozó vizsgára rendelt tanulók esetében a számonkérés vizsgabizottság előtt zajlik. Sikeres osztályozó vizsga esetén a tanuló magasabb évfolyamba léphet. Abban az esetben, ha az év végi javasolt osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától, az osztályfőnök felkéri az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a nevelőtestület az indoklással nem ért egyet, az osztályzatot a tanulók javára módosíthatja. A továbbhaladás rendje Az évfolyamra megállapított minimum követelmények teljesítését követően. Alapfokú nevelés bevezető (1-2. évfolyam) és kezdő szakasza (3-4. évf.) Az l. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat. A 2. évfolyamon év végén Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

29

térünk át az osztályzattal történő értékelésre. (l-5 számjeggyel) Ha a tanuló az első évfolyam követelményeit nem tudja teljesíteni, akkor munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az 1. évfolyamon folytatja. Alapfokú nevelés alapozó (5-6. évfolyam), és fejlesztő szakaszában (7-8. évfolyam) Az értékelés érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal történik. A középfokú oktatás Az értékelés érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal történik. Az előkészítő évfolyam tanulóinak minősítése szöveges értékeléssel történik, melyet az egyéni fejlődési tervükben rögzítünk. A sajátos nevelési igényű tanulók számára lehetőséget adunk arra, hogy pedagógiai diagnózis alapján az egyéni fogyatékosságuk és sajátos helyzetük miatt az adott tanév követelményeit hosszabb idő, max. 2 tanév – alatt teljesítsék. Ebben az esetben az értékelés szöveges formában történik. Aki sajátos helyzete miatt mentesítést kap valamely műveltségi terület vagy részterület tanulása alól, a szöveges értékelésben részesül az adott műveltségi-, vagy részterületről és folytathatja tanulmányait alapján. A tanuló az iskola 2 vagy több évfolyamán megállapított követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. /l év alatt max. 2 tanévet/ A beszámoltatás osztályozó vizsgával történik. Az értékelés rendszeressége és formái Az értékelés írásbeli és szóbeli formában történik a család felé. Az írásbeli értékelés formái Az érdemjegyek bevezetéséig szöveges értékelést alkalmazunk. Az osztályfőnök havonta értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát és a gyermek fejlődését, haladási ütemét. Részletesebb értékelést félévkor és év végén adunk. Az értékelést az ellenőrző könyvbe, tájékoztatóba, üzenő füzetbe, év végén a bizonyítványba adjuk. A szöveges értékelés formái a második évfolyam félévéig a tantárgyaknál A tantárgyi követelmények értékelése:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  követelményeknek eddig gyengén felelt meg  felzárkóztatásra szorul A 4. évfolyam végén vizsgához kötött a továbbhaladás. A leírt értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók. Pl.: piros pontok, jelek, szimbólumok. A teljesítményhez kötődő különböző alternatív megoldások bármely területen, szín-téren alkalmazhatók. Érdemjeggyé vagy szöveges minősítéssé történő átszámításról a magasabb évfolyamba lépésről a tantestület dönt. A szöveges értékelésben az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: - a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

30

-

a kiemelt fejlődést vagy hanyatlást mutató területek vagy tanulási képességek a tanuló személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődési milyensége javaslatok, tennivalók a jövőre vonatkozóan

2-10. évfolyamon az egyes tantárgyak érdemjegyei a következőek:  jeles (5)  jó (4)  közepes (3)  elégséges (2)  elégtelen (1) Értékelés középsúlyos értelmi sérült csoportokban:  Kiválóan megfelelt (5)  Jól megfelelt (4)  Megfelelt (3)  Részben felelt meg (2)  Nem felelt meg (1) Értékelés autista csoportban:  Sokat fejlődött  Fejlődött  Részterületen fejlődött  Változatlan  Nem fejlődött A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók értékelése: Az egyéni fejlesztő felkészítésben osztályfokba sorolás, érdemjeggyel történő értékelés nincs. Az éves teljesítményt szöveges értékelésben rögzítjük. További pedagógiai szakaszokban 2-l0. évfolyamig a tanulónak félévente min. 3 érdemjegyet kell kapnia műveltségi területenként. 9. és 10. osztályban Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a kompetencia alapú oktatáshoz igazodva a tanulók félévkor és tanév végén egy összesített jegyet kapnak. Ez együttesen tartalmazza magyar irodalmi és magyar nyelvi tudásukat. A szakiskola 9. és 10. osztályában a szakmai előkészítő és alapozó tárgyak esetében is egy jegyet adunk. Az egyes pedagógiai szakaszhatárokon diagnosztizáló értékelést adunk. Szöveges értékelés magatartás és szorgalom esetén Magatartás Szorgalom példás példás jó jó változó változó rossz hanyag Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

31

A tanulók magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok és az osztályközösség javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az érdemjegy egyeztetésének módszere: félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten meghallgatjuk a kollégák véleményét. Magatartás-, szorgalomértékelés nincs az autista csoportban. A magatartás értékelése

5

példás

fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e

4

jó

lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja

3

változó

enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el

rossz

súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

2

A szorgalom értékelése 5

példás

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít)

4

jó

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén

3

változó

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás)

hanyag

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

2

A beszámoltatás és számonkérés formái Vizsgák: - osztályozó vizsga - javító- és pótlóvizsga - szintvizsga - szakmai vizsga - szakmai vizsga javító- és pótlóvizsgája - különbözeti vizsga A vizsgaszabályzat, mely az SZMSZ mellékletét képezi részletesen tartalmazza a vizsgák lebonyolításának szabályait Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

32

Az értékelés rendje Az írásbeli vizsga értékelése: Általános Iskola 0–39% – elégtelen 40–55% – elégséges 56–75% – közepes 76–89% – jó 90–100% – jeles. Szakiskola 9-10. évfolyamain 100%-85% jeles (5) 84%-75% jó (4) 74%-55% közepes (3) 54%-40% elégséges (2) 39%-0% elégtelen (1) Szakképző évfolyamokon 0-50% elégtelen 51-60% elégséges 61-70% közepes 71-80% jó 81- 100% jeles A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgafeladatokat és szabályokat a munkaközösség állítja össze. A szükséges eszközöket, a felkészülési időt biztosítjuk. A vizsgabizottság dönti el, hogy a tanuló képességei alapján szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesz-e.

2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit Képességek szerint illetve szakmacsoportok valamint tantárgycsoportok és évfolyamok szerint alkalmazunk csoportbontást. A nem kötelező tanórák óraszámának egy részét (az igényeknek, fejlettségnek megfelelően) csoportbontásra használjuk fel. A tanulók az idegen nyelv oktatásánál angol és német nyelv közül választhatnak, s azt a képzést indítjuk, melyre magasabb létszámban jelentkeztek. 2.7 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait Elvek - A tanulók képességeinek megfelelő feladatok adhatók. - A tanult ismeretek elmélyítését szolgálják a feladatok. - Új ismeretek szerzése könyvtármunkával lehetséges. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

33

Korlátok - Napi és hétvégi írásbeli feladatok az általános képességű gyerekeknél 1 óránál több időt nem vehet igénybe. - Napi és hétvégi szóbeli feladatok az általános képességű tanulásnál 1 óránál több időt nem vehet igénybe. - Tanítási szünetek idejére sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem adunk. 2.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a kondicionálós képességek fokozata és egyénre szabott fejlesztéséhez. A méréseket évente 2 alkalommal végezzük év elején és év végén a HUNGAROFIT által összeállított motoros tesztekkel: 7-8 éves korban három, 9 éves kortól hat motorikus próba alapján értékeljük tanulóink általános testi erejét: - alsó végtag dinamikus erejének mérése - kar, törzs, lábizom együttes dinamikus erejének mérése - vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése - váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése - hátizmok erő-állóképességének mérése - hasizmok erő-állóképességeinek mérése Az aerob állóképességet COOPER teszttel mérjük. A 9-10. osztályosok és a szakiskolások (14-20 év) fizikai állapotának mérését szintén a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott HUNGAROFIT tesztek alapján végezzük évente kétszer, októberben és májusban. A fenti képességek szerint csoportosítva a következő motorikus próbafeladatok alapján: 1. Helyből távolugrás 2. Lökés egy kézzel, tömött labdával (3 kg) 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. Tömött labdadobás két kézzel, fej fölött (3 kg) 5. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés 6. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés 7. Cooper-teszt: 12 perces futás A felmérés lebonyolítása az OM által 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kézikönyv pontos útmutatása alapján történik. Az értékelést a fenti kézikönyvben megadott pontérték táblázatok szerint, egyéni és osztályonkénti összesítő adatlapokon, táblázatokban rögzítjük. A speciális oktatást igénylő tanulóknál ugyanezeket a feladatokat végeztetjük, de az értékelés az egyéni képességek, előző méréshez viszonyított változása alapján történik.


34

Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: …………………….A vizsgálatot végző tanár neve:………………….Osztály:………

A tanulók A felmérés ide- Minősítés: neve je:20……/…. pontszám Születési: tanév összesen év, hó, nap

Ősz

Cooperteszt futással, ill. úszással (m), ill. 1609 m síkfutás, illetve 500 m úszás (perc, mp) T P

Helyből távolugrás (m)

T

Fekvőt.ban karhajlítás és- nyújtás (db)

P T

Egyk.l.lök. h., az ü. kéz. töm. labd. (m)

P T P

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

Kétk. Hanyattfekvésből lab.dob.hátra. felülés térdérina fej f., tö- téssel (db) mött labd. (m)

T P

T

P T

P

Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

35

Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlap A tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe, tel., fax:…………………………………………………….. A vizsgálatok elvégzéséért felelős tanár neve:………………………………………….

Osztály

1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Összesen

A felmé- 0-20 pont 21-40 rés ide- igen pont je: gyenge gyenge 20…./… . tanév Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz Tavasz

41-60 pont 61-80 81-100 kifogásolható pont kö- pont jó zepes

101-120 121-140 Felmentett Felmért pont ki- pont ext- tanulók tanulók váló ra száma száma összesen összesen


Tanulók száma összesen

36

2.9 A helyi tanterv óraszámai évfolyamonként és tantárgyanként a kötelező és szabadon választott tantárgyak esetében és az elsajátítandó tananyag 2.9.1 Középsúlyos értelmi fogyatékos 2013-14-es tanévtől 1. és 5. évfolyamokon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek és Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret óraszámai piros színnel találhatók az egyes évfolyamok óratervében Összesen sajátos nevelési igényû tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2+1 2+1 2

4 2+1 2+1 2

4 3+1 2+1 2

4 3+1 2+1 2

4 4 3+1

4 4 3+1

5 2+2 3+1

5 2+2 3+1

1

1

2

2

2+2

2+2

3+1

3+1

1+1

1+1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5

5

31 4

31 4

2+1

2+1 2+1

2 3

5

25 3

2 3

5

25 3

2 2

5

25 3

2+2

2 2

5

26 3

5

28 3

5

28 3


37

2013-14-es tanévtől kifutó jelleggel alkalmazott óratervek: Középsúlyos értelmi fogyatékos kötelező tanórai foglalkozások Az óratervet a kialakított tantárgyi rendszer, a közoktatási törvényben előírt órakeret és az irányelvekben a fejlesztési területekre, részterületekre ajánlott százalékos arányok figyelmbe vételével készítettük el. Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Olvasás-írás elemei 2 2 3 4 4 4 3 3 3 3 Beszédfejlesztés és 4 4 4 4 4 4 környezetismeret Környezet és egészségvédelem 2 2 2 2 2 2 2 Társadalmi ismeretek és 2 2 2 2 gyakorlatok Számolás-mérés elemei 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 Önkiszolgálás 3 3 2 Kézimunka 2 2 2 2 2 2 2 Életvitel és gondozási ismeretek 4 4 5 5 Szociális munkatevékenység 5 5 6,5 6,5 Ábrázolás-alakítás 3 3 3 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 Ének-zene-ritmus-fejlesztés 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Mozgásnevelés-játék 4 4 4 Mozgásnevelés 3 3 3 Testnevelés 3 3 3 3 Összesen 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5


38

2.9.2 Autista kötelező tanórai foglalkozások 2013-14-es tanévtől 1. és 5. évfolyamokon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 2013-14-es tanévtől kifutó jelleggel alkalmazott óratervek. Kötelező tantárgyak Tantárgyak 2. 3. 4. 6. Olvasás-írás előkészítése 3 0 0 0 Olvasás-írás elemi 0 4 4 4 Környezetismeret 3 2 3,5 3,5 Környezte- és egészségvé- 0 0 0 0 delem Számolás-mérés előkészíté- 2 0 0 0 se Számolás-mérés elemei 0 2 4 4 Önkiszolgálás 3 3 0 0 Életvitel és gondozási isme- 0 0 3 4 retek Ábrázolás-alakítás 2 2 2 2 Ének-zene 2 1 2 1 Játékra nevelés 2 2 0 0 Mozgásnevelés 3 3 3 3 Testnevelés 0 0 0 0 Informatika 0 1 1 1 Kötelező óraszám 20 20 22,5 22,5

7. 0 4 0 3

8. 0 4 0 3

0

0

3 0 6

3 0 6

3 2 0 0 3 1 25

3 2 0 0 3 1 25

Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. Az autizmussal élő gyermekek típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési feladatok szükségessé teszik azonban, hogy a habilitáció önálló fejlesztő programokban is megjelenjen az "A" és "B" változat szerint tanulók esetében egyaránt.


39

2.9.3 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók kötelező heti óraszámai 2013-14-es tanévtől 1. és 5. évfolyamokon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Családi életre nevelés Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret óraszámai piros színnel találhatók az egyes évfolyamok óratervében Rendelkezésre álló órakeret sajátos nevelési igényû tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

1. évfolyam 7 4+1 1 2 2 1 1 1 5

2. évfolyam 7 4+1 1 2 1 2 1 1 5

3. évfolyam 6 3+1 1 2 2 2 1 1 1 5

4. évfolyam 7 4 1 2+1 2 2 1 1 1 5

25

25

25

27

3

3

3

3

Kötelező tantárgyak és óraszámok 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

5. évfolyam 4+2 4 1 2

6. évfolyam 4+1 4 1 2+1

7. évfolyam 4+1 2 4 1 2+1

8. évfolyam 4+1 2 4 1 2+1

1 2 2 2 1 1

2 1 2 2 1 1

4 1 1 1 1 2

4 2 1 1 1 1


40

Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret óraszámai piros színnel találhatók az egyes évfolyamok óratervében Rendelkezésre álló órakeret sajátos nevelési igényû tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

5 1

5 1

5 1

5 1

28 3

28 3

31 4

31 4

2013-14-es tanévtől kifutó jelleggel alkalmazva. Tantárgyak 3. 7

4. 7

4

4

5

2

2

2

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Művészet Életvitel és gyakorlati ismeretek Termelés-gazdálkodás Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összes kötelező óra Rehabilitációs órák 15% 7% hátrányos helyzet Összesen

2. 7

2 2

2 2

3 2,5

6. 5 2 4 1

7. 5 2,5 4 1

8. 5 2,5 4 1

2 1

2,5 1,5

2,5 1,5

3 2 2,5 1 25 3,7 1,7 30,4

3 2 2,5 1 25 3,7 1,7 30,4

7. 1 1 2 2 9

8. 1 1 2 2 9

2 2 3 3 3 2,5 1 20 20 22,5 22,5 3 3 3,3 3,3 1,4 1,4 1,5 1,5 24,4 24,4 27,3 27,3

Nem kötelező órák 2. sportfoglalkozás tánc szakkör tehetséggondozás színjátszó szakkör Összes nem kötelező óra

3.

4.

1

1 1 1

3,5

6.

3,5

4

1 1 1 1 6


41

2.9.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogyatékossági típusához és fokához igazodó fejlesztő program Pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció Iskolánk sajátos nevelési igényű tanulói a heti kötelező tanórákon kívül, gyógypedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokon vesznek részt. Az SNI tanulók köréből a következőket látjuk el: pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyosan akadályozott: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, figyelemzavar, magatartási-, beilleszkedési-, tanulási nehézségek. A rehabilitációs foglalkozásokat gyógypedagógus végzi a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, egyéni és/vagy kiscsoportos formában. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közös célja és feladatai:  - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében,  - a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,  - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,  - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása. A rehabilitáció kiemelt területei:  Gondolkodási képességek fejlesztése: Magába foglalja a problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, összehasonlítás, következtetés, differenciálás, analóg gondolkodás, valamint a figyelem, emlékezet, észlelés és szerialitás fejlesztését.  Kommunikációs képességek fejlesztése: Magába foglalja a beszédészlelés és –megértés, artikuláció, szókincs, verbális kifejezőkészség, betűdifferenciálás, betűfelismerés, összeolvasás, szövegértés, helyesírás és írásmozgás fejlesztését.  Szociális képességek fejlesztése: A megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.  Motoros képességek fejlesztése: Magába foglalja a testvázlat kiépítését, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelését, változtatását, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerését, valamint a finommozgás és vizuomotoros koordináció fejlesztését. 2.10 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az intézmény igazgatója kijelöli a tankönyvfelelősöket intézményegységenként, valamint kikéri a munkaközösségek, a szülői munkaközösség és a DÖK véleményét a tankönyvellátás biztosításának módjával kapcsolatban a tartós és használt tankönyvek esetében. A tankönyvfelelősök feladatai: Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

42

felmérik, hány tanuló jogosult az ingyenes tankönyvellátásra felmérik, hány tanulónak lehet biztosítani az iskolai könyvtárból ingyenesen tankönyvet illetve hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni - elkészítik az iskolai tankönyvrendelést Az intézmény ingyenesen biztosítja az iskolától történő tankönyv-kölcsönzést, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételét, használt tankönyveket, a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe ez a normatív kedvezmény. -

A tananyag kiválasztásának, elrendezésének elvei: - Feleljen meg a tanulók életkorának, fejlettségi szintjének. - A tananyag mennyisége a gyermek számára feldolgozható legyen. - Időbeli kapcsolat legyen a többi művelődési területtel. - Segítse a munkába álláshoz szükséges képességek kialakulását. - Vegye figyelembe az iskola adottságait, a helyi sajátosságokat, a szülői elvárást. - Tegye lehetővé az azonos intézménytípusba való átjárhatóságot. - Áttekinthető, érthető, elsajátítható legyen. - Feleljen meg a NAT és a kerettantervi előírásainak, egységes követelményeinek. A tankönyv kiválasztásának elvei: - igazodjon az adaptált helyi tantervhez - feleljen meg a kompetencia alapú oktatásnak - az iskola, a szülők anyagi lehetőségeihez - vonzó, figyelemfelkeltő, szép kivitelű és időtálló legyen - a tankönyv tartalmában, információiban és ábravilágában igazodjon a fogyatékos tanulók szükségleteihez - az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez kapcsolódjon munkafüzet - a tankönyvek ne legyenek túlzsúfoltak, olvashatók, áttekinthetőek legyenek Követelmények nem haladhatják meg a NAT kompatibilis tankönyvjegyzékben szereplő speciális szakiskolák, szakiskolák részére kiadott tankönyvek ismeretanyagát, valamint a közismereti tárgyakra OFI által kidolgozott, a szakmai tárgyakra Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és VidékSzász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

43

fejlesztési Intézet által közzétett az Magyar Iparkamara és Agrárkamara által kidolgozott minősített tantervekben foglaltakat. A tankönyvek választását a nevelőtestület évente felülvizsgálja és a megrendelés előtt döntést hoz. 3. Szakmai program 3.1 Választott kerettanterv A szakiskola 9-11. évfolyamán, a HÍD I. és HÍD II. programban 2013-14. tanévtől kezdődően az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet1., 2., 4., mellékletei alapján a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben foglalt a szakképzési kerettantervek szerint folyik a képzés. A 2012-13-as tanévben és azt megelőzően indított képzések esetében kifutó jelleggel: a szakiskola 9.-10. évfolyamán a 28/2000. OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv alapján valamint az EFA program szerint, az előkészítő 9. évfolyamon a Dobbantó kerettanterv alapján, a szakképző évfolyamokon a szakmai képzésnek megfelelő Központi programok alapján folyik a képzés. A mindennapos testmozgást a testnevelés órák számán felül, sportkörök és szakkör (tánc és dráma) által biztosítjuk. 3.2 A szakmai képzések óraszámai 3.2.1. Előkészítő évfolyam A 2012-13-as tanévben utoljára indított szakképzést előkészítő évfolyamon (Dobbantó kerettanterv alapján) folyó felzárkóztatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése. A szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg heterogén tanulócsoportokban. Az egyéni fejlesztésre fordítható órakeret a kötelező órák 12%-a. A felzárkóztató oktatás szakképzést előkészítő évfolyamának befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakiskola 9. és 10. valamint az első szakképzési évfolyamba lépésre is feljogosít. Előkészítő évfolyam óraterve

Kommunikáció és anyanyelv Matematika Társadalom- és jelenkorismeret Idegen nyelv Természetismeret Testnevelés, sport Pályaorientáció Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Összesen: Nem kötelező órák száma:

előkészítő 3,5 2 1,5 2 3 4 4,5 1 6 27,5


44

előkészítő Rehabilitáció 4 (15%) Egyéni foglalkozás 3(12%) Nem kötelező tanórai foglalkozás* 12(45%) Összesen: 19 *A nem kötelező tanórai foglalkozás óraszámát csoportbontásra és szakköri órák megtartására használjuk fel. Tananyag: Kommunikáció és anyanyelv modulok:  Kommunikációs alapismeretek  Média műfajok megismerése  A vita – mint műfaj – szabályainak megismerése és betartása, a tartalmi és formai jellemzők alkalmazása  Metakommunikációs eszközök elemzése, értelmezése  Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása munkavállaláshoz szükséges nyomtatványok, dokumentumok kitöltéséhez, értelmezéséhez  Kommunikációt befolyásoló tényezők megismerése  Viselkedés és magatartásformák megismerése, alkalmazása  Moliére: Tartuffe  Vizuális, képi kommunikáció megismerése, értelmezése  Shakespeare: Rómeó és Júlia Matematika:  Logikai feladatok  Kombinatorika  Mérés, becslés, mértékváltás  Statisztika  Halmazok  Számok értelmezése, írása, olvasása  Törtek, tizedes törtek  Arány, arányosság  Zsebszámológép használata Társadalom és jelenkorismeret:  A település történelmének, nevezetességeinek megismerése  Családfa-kutatás  Történelmi források megismerése  Életmódtörténet  Szokások  Társadalomtörténet, társadalmi változások  Művészettörténet Idegen nyelv:  Bemutatkozás  Külső és belső tulajdonságok  Család Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

45

 Otthon, lakás  Színek  Ruhadarabok  Testrészek  Ételek, italok  Napirend  Az idegen nyelv ismeretének fontossága, hasznossága  Nagy-Britannia megismerése Természetismeret:  Föld keletkezése  Testek mozgása  Mérés  Energia-megmaradás  Anyagmegmaradás  Környezetvédelem  A fény  Táplálkozás az élővilágban  Elektromosság  Kontinensek hétköznapjai  Hazai tájakon  Az emberi test Testnevelés, sport:  Mozgáskoordinációs gyakorlatok  Gimnasztika  Labdajátékok (floorball, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda)  Tánc Pályaorientáció:  Önismeret és társismeret  Személyiségtípusok  Egészséges életmód  Munkaerőpiac  Vállalkozási ismeretek  Pályaérdeklődés  Egy-egy szakma ismertetése  Környezetvédelem Szakmai gyakorlat: (Vendéglátás és idegenforgalom, Mezőgazdaság, Ügyvitel, Könnyűipar, Gépészet, Egészségügy, Élelmiszeripar szakmacsoportok feldolgozása)  Munkahelyi látogatások az adott szakmacsoportok területén.  Gyártási ismeretek, technológiák megfigyelése, megismerése.  Tárgyak tervezése, készítése.  Gépek, modellek rajza.  Alapanyagok tulajdonságainak ismertetése.  Kézi szerszámok használata. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

46

3.2.2 HÍD programok 3.2.3 A 9. és 10. évfolyam A 2012-13-as tanévben utoljára indított szakiskolai 9.-10. évfolyamon integrált, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A 9. és 10. évfolyam kötelező óraterve Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem

Természetismeret

Fizika

9. 3 3 2 1

10. 3 3 2 1

Kémia

1

1

Földrajz

1

1

Biológia

1

1

2 2 2,5 2 6 1 27,5

2 2 2,5 8 1 27,5

Idegen nyelv Informatika Testnevelés Pályaorientáció Szakmai előkészítő, alapozó Osztályfőnöki. Összesen Kötelező órán felüli óraszámok

9. Pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció SNI tanulók 4 (15%) részére Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások 12 (45%) HH tanulók felzárkóztatása 3 (12%) Sportkör 2

10. 4 (15%) 12 (45%) 3 (12%) 2

Tanórán kívüli foglalkozások:  tanulószoba (napi 3 óra SNI tanulók részére)  kézműves szakkör  AIDS és drogprevenció  számítástechnika szakkör  tánc és dráma szakkör Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

47



német, angol szakkör

A választható tanórai foglalkozások óraszámának egy részét csoportbontáshoz (SNI és részképesség-zavarokkal küzdő tanulók, normál tanulók, szakmacsoportos előkészítés, alapozás) használjuk fel elsősorban a következő tantárgyak esetében:  matematika  magyar nyelv és irodalom  idegen nyelv  szakmacsoportos előkészítés, alapozás A heti tanórák ellátásához szükséges pedagógusi létszám: 9. osztály 2,2 fő 10. osztály 2,2 fő Tananyag: 9. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom:  Újságírói műfajok  Beilleszkedés és kívülmaradás az irodalmi művekben  Ok-okozati viszonyok a szövegben  Sikerek, kudarcok és életutak az irodalomban és filmeken  Állatok a valóságban és a művészetekben  A nevetés és az irodalom  Irodalmi nyelv és a filmnyelv  Verbális és nonverbális kommunikáció  Írásrendszer sajátosságai Matematika (SNI tanulók részére):  Gondolkodási módszerek alapozása  Számtan, algebra  Összefüggések, függvények, sorozatok  Geometriai mérések  Statisztika, valószínűség Matematika:  Gondolkodási módszerek  Számtan, algebra  Függvények, sorozatok  Geometria  Valószínűség, statisztika Történelem:  Honfoglalás és magyar államalapítás  A középkori Magyar Királyság virágkora  Az önálló Magyar Királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok  Magyarország a Habsburg Birodalomban  A polgári átalakulás kora  A nemzetállamok és az imperializmus kora  A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

48

 A "boldog békeidők"  Szabadságjogok, alkotmány Biológia:  Az élőlények életműködései  A növények teste és életműködése  Az állatok testfelépítése és életműködéseik  Az életközösségek jellemzői  Az emberiség eredet Földrajz:  Tájékozódás a térképen, a világegyetemben  A Föld gömbhéja  A Föld gömbhéjas szerkezete  A légkör földrajza  A vízburok földrajza  A földrajzi övezetesség  Éghajlat  Talaj  Élővilág Kémia:  Atomok, elemek, vegyületek  Keverékek, elegyek, oldatok  Fémek és vegyületeik  Nem fémek és vegyületeik  Kémiai reakciók Fizika:  Kölcsönhatások, anyagok  Az erő és az energia  Hő jelenségek  A nyomás  Rezgések, hullámok  A mozgás leírása  Az erő és fajtái  Az energia  A rezgőmozgás Fizika (SNI)  Kölcsönhatások  Az energia  A termodinamika  A fényjelenségek  Hangtani alapismeretek Idegen nyelv:  Köszöntések, elbúcsúzási formák  Bemutatkozás, bemutatás, érdeklődés más neve után, származás  ABC Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

49

 Személyes adatok  Család  Lakóhely  Számok  Enni-, innivalók  Mennyiségek és mértékegységek  Lakás, helységek, berendezési tárgyak  Színek  Az iskolai környezet (berendezések, tanszerek, cselekvések, tantárgyak, órarend)  Testrészek, betegség, rossz közérzet kifejezése  Öltözködés  Játékok megnevezése  Ünnepek (karácsony, farsang, húsvét) Informatika:  Az informatika alapjai  Az operációs rendszer használata  Kommunikáció a hálózaton  Algoritmusok  Könyvtárhasználat Testnevelés:  Évente kétszer a fizikai fittség felmérése /Eurofit /  Úszásoktatás / két úszásnem/  Táncoktatás  Rendgyakorlatok  Általánosan fejlesztő, erősítő gyakorlatok  Szabad és szabadgyakorlati alapformájú páros és kéziszer gyakorlatok  Gimnasztika  Prevenció (tartásjavító, lábboltozat emelő)  Atlétika (futás, ugrás, dobás)  Sportjátékok (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda) Pályaorientáció:  Énkép, önismeret  Egészséges életmód  Munka, munkaerő szerepe a vállalkozásban  Vállalkozási formák  Viselkedés és társas együttélés szabályai  Pályaérdeklődés  Szakmák jellemzése  Környezetvédelem  Szakmai képzettség fontossága Szakmai előkészítő tantárgyai Egészségügy szakmacsoport:  Kommunikáció  Serdülőkor jellemzői Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

50

 Szükségletek tudatosítása  A képességek rendszere  Az értelmi képességek  Motiváció és érdeklődés  Az érzelem és akarat  Egészségügyi alapismeretek  Néprajzi alapismeretek  Magyar népcsoportok és nemzetiségek  Egészségkultúra  Egészség  Egészségfejlesztés/egészségnevelés  Szenvedélybetegségek  Partnerkapcsolat  Ápolási ismeretek  Családtervezés  Újszülött a családban  Az egészséges csecsemő  Kisdedkor  Időskor  Ápolás  Anatómiai ismeretek  Szervezet felépítése  Mozgás szervrendszere  Keringés szervrendszere  Légző-rendszer Ügyvitel szakmacsoport:  Gépírás  Baleset-megelőzési és egészségvédelmi oktatás  Az írás előkészítése  A billentyűzet elsajátítása  Kommunikáció  Kommunikáció fogalma  Kommunikációs zavarok  Kommunikáció formái  Kommunikáció eszközei  A kommunikáció és a társadalmi együttműködés szabályai  Szakmai informatika  Szövegszerkesztési alapok  Szövegszerkesztés  Táblázatkezelő program alapvető használata  Adatbázis-kezelés  Szakmai számítás  Mértékegység átváltások  Elemi műveletek végzése Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

51

 Arányossági feladatok számítása  Egyenes és fordított arányossági feladatok  Százalék számítása  ÁFA számítása Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport:  Szakmai számítás  Mértékegység átváltások  Elemi műveletek végzése  Arányossági feladatok számítása  Egyenes és fordított arányossági feladatok  Százalék számítása  ÁFA számítása  Kommunikáció  Kommunikáció fogalma és fejlődése  Kommunikációs zavarok  Kommunikáció formái  Kommunikáció eszközei  A kommunikáció és a társadalmi együttműködés hatása  Kereskedelmi ismeretek  A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban  A kereskedelem története  A kereskedelem mint gazdasági tevékenység  A kereskedelem színterei  A kereskedelem mint a társadalmi élet egyik formája  A kereskedelem üzlethálózata  A kereskedővel szemben támasztott követelmények  A kereskedelem dolgozói  Gépírás  Az írás előkészítése  A billentyűzet elsajátítása  A másolási készség megalapozása, megszilárdítása Könnyűipar szakmacsoport:  Szakmai számítás  Mértékegység átváltások  Elemi műveletek végzése  Arányossági feladatok számítása  Egyenes és fordított arányossági feladatok  Műszaki ábrázolás  Öltözködéskultúra  Ábrázolási módok  Vizuális kommunikáció  Tárgy- és környezetkultúra  Könnyűipari ismeretek  A könnyűipar nyersanyagai, alapanyagai Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

52

 A könnyűipari anyagok gyártása  Könnyűipari áruismeret Mezőgazdaság szakmacsoport:  Műszaki ismeretek  Mezőgazdasági gépesítési alapismeretek  Mezőgazdasági kiegészítő tevékenységek  Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése  Mezőgazdasági munkagépek  Fémtechnológiai gyakorlatok  Munka- és tűzvédelmi gyakorlatok  Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Egyszerű műveletek  Alapszámítások  Mezőgazdasági számítások  Gazdasági számítások  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Mezőgazdasági ismeretek  A mezőgazdasági termelés kezdete  A 20. század mezőgazdasága és a magyar modell  Agrárátalakítás 1990 után  A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban  Meteorológiai alapismeretek  Talajtani alapismeretek  Növénytermesztési alapismeretek  Munkavédelmi alapismeretek  Környezetvédelmi alapismeretek  Higiénia  Elsősegélynyújtás  Mezőgazdasági termelés jelentősége, ágazatok csoportosítása  Szántóföldi növénytermesztés  Kertgazdálkodási alapismeretek  Erdészeti alapismeretek  Természettudományos alapismeretek  Anyagismeret  Laboratóriumok feladatai, előírásai Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

53

 Fontosabb vegyszerek  Fontosabb szántóföldi, kertészeti növények megismerése  Meteorológiai gyakorlatok  Talajtani gyakorlatok  Növénytermesztési alapgyakorlatok  Erdészeti, vadgazdálkodási gyakorlatok  Üzemlátogatás Élelmiszeripar szakmacsoport:  Műszaki ismeretek  Tárgy és környezetkultúra  Műszaki ábrázolás  Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Nyersanyag-összetétel számítása  Koncentrációszámítás  Gazdasági számítások  Mérőeszközök, mérőműszerek  Alapmérések, alapműveletek  Mennyiségi analízis  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Élelmiszeripari ismeretek  Élelmiszertermelés a 20. század előtt és fejlődés a századunkban  A magyar élelmiszeripar helyzete 1990 után és helye a nemzetgazdaságban  Az élelmiszeripar ágazatai  Táplálkozási ismeretek  Az élelmiszerek élettani hatása  Munkavédelmi alapfogalmak  Környezetvédelmi alapfogalmak  Higiénia  Elsősegélynyújtás  Információk az élelmiszeriparról  Az élelmiszeripar nyersanyagai  Az élelmiszeripari műveletek  Növényi eredetű élelmiszerek  Állati eredetű élelmiszerek  Élvezeti szerek Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

54

 Az élelmiszerek alkotóelemei  Mikroorganizmusok  Üzemlátogatás  Laboratóriumi műveletek  A laboratóriumok feladatai, előírásai  Laboratóriumi eszközök  Fontosabb vegyszerek  Egyszerű műveletek  Látogatás élelmiszeripari laboratóriumokban  Egyneműsítő és szétválasztó műveletek  Hőkezelési műveletek Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport:  Kommunikáció  Kommunikáció fogalma és fejlődése  Kommunikációs zavarok  Kommunikáció formái  Kommunikáció eszközei  A kommunikáció és a társadalmi együttműködés hatása  A társadalom működésének szabályrendszere  A személy megjelenésének fontossága  A mindennapok kapcsolata  Munkahelyi kapcsolatok  Vendéglátás ismeretek  Vendéglátás mint a társadalmi élet egyik formája  A vendéglátás mint gazdasági tevékenység  A vendéglátás története  A vendéglátás szerepe a nemzetgazdaságban  A vendéglátás színterei  Az üzlethálózat  Kiből lesz jó vendéglátós?  A vendéglátás dolgozói  Vendégtípusok  Üzletlátogatások  Szakmai kiállítások, vásárok, bemutatók  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Gasztronómiai ismeretek Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

55

 Az üzem helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja  Az áruátvevő helyiség  A földesáru raktár  A szárazáruraktár  A húshűtőkamra  A tojásraktár  Az italraktár  Fogyóeszköz raktár  Szárazáru-előkészítő  Hús-előkészítő  Tojásmosó  A konyha kapcsolt részei  A cukrászműhely és kapcsolt részei  Előkészítő műveletek  Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Nyersanyag-összetétel számítása  Koncentrációszámítás  Gazdasági számítások  Mérőeszközök, mérőműszerek  Alapmérések, alapműveletek  Mennyiségi analízis 10. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom:  Publicisztika  Szerelem az irodalomban  Ellentétek az irodalmi művekben /Shakespeare: Rómeó és Júlia/  Erőszak és kiszolgáltatottság az irodalmi művekben és filmen  Az ember titkai az irodalmi művekben  Irodalmi örökségünk /Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós/  Szövegértési, szövegelemzési technikák  Mesék felnőtteknek és gyerekeknek  Közösségi kommunikáció  Tömegkommunikáció Matematika (SNI tanulók részére):  Gondolkodási módszerek alapozása  Számtan, algebra  Összefüggések, függvények, sorozatok  Geometriai mérések  Statisztika, valószínűség Matematika:  Gondolkodási módszerek  Számtan, algebra Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

56

 Függvények, sorozatok  Geometria  Valószínűség, statisztika Történelem:  Az I. világháború  A két világháború közötti időszak  A második világháború  A II. világháború következményei  Az 1956-os forradalom okai és következményei  Kádár-korszak  Rendszerváltás  Globális problémák  Demokratikus politikai rendszer sajátosságai Biológia:  A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai  Az ember életműködései (általános jellemzők, idegrendszer, a keringési rendszer, a táplálkozás, a légzés, a mozgás, a kiválasztás, az immunrendszer, a hormonális szabályozás, az érzékelés, az ember szaporodása és egyedfejlődése)  Általános egészségtan Földrajz:  A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre  Övezetesség hatása a gazdasági életre  A Föld népessége  A települések  A gazdasági élet jellemzői  A világgazdaság  A globális környezeti problémák Kémia:  Építkezés anyagai  Szénvegyületek  Az élő szervezet anyagai  A környezetre ható anyagok Fizika:  Elektrosztatika  Elektromos áramkör  Az elektromos áram hasznosítása  Atomok és molekulák  Naprendszerünk  Indukció  Fénytan  Hőtan  Atomfizika, magfizika Fizika (SNI)  Elektromos alapjelenségek Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

57

 Az anyag részecskéi, szerkezetük  Elemi atomfizikai ismeretek  Csillagászat Idegen nyelv:  Hétköznapi és hivatalos óraidő kifejezése  A hét napjai, heti tevékenységek, napi tevékenységek, napirend  Cselekvések, tevékenységek  Óraidő, nyitvatartási idő  Időjárási viszonyok, -jelentések  Szabadidő és hobbi  Képesség, akarat, vágy kifejezése Informatika:  Szövegszerkesztés, dokumentumkészítés  Táblázatkezelés  Adatbázis-kezelés  Prezentáció és grafika Testnevelés:  Túra  Tájékozódási futás  Úszásoktatás  Táncoktatás  Rendgyakorlatok  Általánosan fejlesztő, erősítő gyakorlatok  Gimnasztika  Prevenció (tartásjavító)  Atlétika (futás, ugrás, dobás)  Sportjátékok (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda)  Tollaslabda  Asztalitenisz Szakmai alapozás tantárgyai Egészségügy szakmacsoport:  Kommunikáció  Emberi kapcsolatok  Konfliktusok a kapcsolatokban  Kommunikáció és problémamegoldás  Viselkedési stílusok  Énkép és teljesítmény  Írási, helyesírási gyakorlatok  Beadványok  Hasznos ismeretek (postai utalvány, használati utasítás stb.)  Manuális készségfejlesztés (anyagismeret, szerszámismeret)  Egészségügyi alapismeretek  Elsősegélynyújtás  Tennivalók vészhelyzetben Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

58

 Elsősegélynyújtás ájulás esetén  Sebzések, vérzések elsődleges ellátása  Állati harapások, rovarcsípések ellátása  Termikus sérülések  Lázcsillapítás  Házi patika  Ápolási ismeretek  Betegség  A beteg ágya  Fertőtlenítés  A beteg testének tisztán tartása  A beteg mozgatása  A beteg etetése  A beteg megfigyelése  Lehetőségek az otthoni ápolás során  Fizikális lázcsillapítás  Anatómiai ismeretek  Emésztőrendszer  Kiválasztó-rendszer  Ivarszervek  Idegrendszer  Érzékszervek Ügyvitel szakmacsoport:  Gépírás  A billentyűzet elsajátítása  A másolási készség megalapozása, megszilárdítása  A másolási készség megalapozása, megszilárdítása, az írás sebességének fokozása  Kommunikáció  A társadalom működésének szabályrendszere  A személy megjelenésének fontossága  A mindennapok kapcsolata  Munkahelyi kapcsolatok  A vendéglátás, mint a társadalmi együttműködés sajátos formája  Protokollszabályok alkalmazása  Szakmai informatika  Adatbázis-kezelés  Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása  Egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megismerése  Az ügyviteli-igazgatási terület adminisztrációs munkáinak, ügyirat-, dokumentum-, bizonylatkezelési ismereteinek elsajátítása és gyakorlása  Szakmai számítás  Töménységgel, koncentrációval kapcsolatos elemi feladatok  Diagramok, grafikonok értelmezése, készítése Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

59

 A képlet, műveletsorok helyettesítési értékének számítása  Zárójelfelbontás, egész kitevős hatvány számítása  Kamatos kamat számítása  Vállalkozási és jogi ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Jogi alapfogalmak  Az állam felépítése, igazgatása  A polgári jog  Családjog  Munkajog  Vállalkozási jogi ismeretek  A büntetőjog  Esettanulmányok, munkahelyi látogatások Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport:  Szakmai számítás  Töménységgel, koncentrációval kapcsolatos elemi feladatok  Diagramok, grafikonok értelmezése, készítése  A képlet, műveletsorok helyettesítési értékének számítása  Zárójelfelbontás, egész kitevős hatvány számítása  Kamatos kamat számítása  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Kommunikáció  A társadalom működésének szabályrendszere  A személy megjelenésének fontossága  A mindennapok kapcsolata  Munkahelyi kapcsolatok  Kereskedelmi ismeretek  Ismerkedés a kereskedelmi egységek típusaival  Az értékesítő helyek felépítése, helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja  Találkozás ismert és híres kereskedelmi szakemberekkel  A bolt külső és belső képe  Az értékesítő helyek berendezései, felszerelései  Munkakörök a kereskedelmi  egységekben Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

60

 Szakmai kiállítások, vásárok  A legfontosabb árufőcsoportok  Az áruforgalom folyamata  Szeletelési, mérési, csomagolási gyakorlatok  Gépírás  A másolási készség megalapozása, megszilárdítása, az írás sebességének fokozása  Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása  Levelek formai elemeinek megismerése Könnyűipar szakmacsoport:  Gyártási ismeretek  Gyártási alapismeretek  Munka- és környezetvédelem  A könnyűipari anyagok vizsgálata  Könnyűipari gyártási gyakorlatok  Szerszámok, gépek kezelése, karbantartása  Egyszerűbb termékek előállítása  Szakmai számítás  Százalék számítása  ÁFA számítása  Diagramok, grafikonok értelmezése, készítése  Kamatos kamat számítása  Műszaki ábrázolás  Mintarajzok készítése  Aránytanulmányok készítése emberi testről  Öltözéktervek készítése  Rajzi alapismeretek alkalmazása  Szerkesztések, ábrázolási módok alkalmazása  Könnyűipari ismeretek  A könnyűipar nyersanyagai, alapanyagai  A könnyűipari anyagok gyártása  Könnyűipari áruismeret Mezőgazdaság szakmacsoport:  Műszaki ismeretek  Mezőgazdasági gépesítési alapismeretek  Mezőgazdasági kiegészítő tevékenységek  Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése  Mezőgazdasági munkagépek  Fémtechnológiai gyakorlatok  Munka- és tűzvédelmi gyakorlatok  Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Egyszerű műveletek  Alapszámítások Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

61

 Mezőgazdasági számítások  Gazdasági számítások  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Mezőgazdasági ismeretek  A mezőgazdasági termelés kezdete  A 20. század mezőgazdasága és a magyar modell  Agrárátalakítás 1990 után  A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban  Meteorológiai alapismeretek  Talajtani alapismeretek  Növénytermesztési alapismeretek  Munkavédelmi alapismeretek  Környezetvédelmi alapismeretek  Higiénia  Elsősegélynyújtás  Mezőgazdasági termelés jelentősége, ágazatok csoportosítása  Szántóföldi növénytermesztés  Kertgazdálkodási alapismeretek  Erdészeti alapismeretek  Természettudományos alapismeretek  Anyagismeret  Laboratóriumok feladatai, előírásai  Fontosabb vegyszerek  Fontosabb szántóföldi, kertészeti növények megismerése  Meteorológiai gyakorlatok  Talajtani gyakorlatok  Növénytermesztési alapgyakorlatok  Erdészeti, vadgazdálkodási gyakorlatok  Üzemlátogatás Élelmiszeripar szakmacsoport:  Műszaki ismeretek  Tárgy és környezetkultúra  Műszaki ábrázolás  Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Nyersanyag-összetétel számítása Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

62

 Koncentrációszámítás  Gazdasági számítások  Mérőeszközök, mérőműszerek  Alapmérések, alapműveletek  Mennyiségi analízis  Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás  Élelmiszeripari ismeretek  Élelmiszertermelés a 20. század előtt és fejlődés a századunkban  A magyar élelmiszeripar helyzete 1990 után és helye a nemzetgazdaságban  Az élelmiszeripar ágazatai  Táplálkozási ismeretek  Az élelmiszerek élettani hatása  Munkavédelmi alapfogalmak  Környezetvédelmi alapfogalmak  Higiénia  Elsősegélynyújtás  Információk az élelmiszeriparról  Az élelmiszeripar nyersanyagai  Az élelmiszeripari műveletek  Növényi eredetű élelmiszerek  Állati eredetű élelmiszerek  Élvezeti szerek  Az élelmiszerek alkotóelemei  Mikroorganizmusok  Üzemlátogatás  Laboratóriumi műveletek  A laboratóriumok feladatai, előírásai  Laboratóriumi eszközök  Fontosabb vegyszerek  Egyszerű műveletek  Látogatás élelmiszeripari laboratóriumokban  Egyneműsítő és szétválasztó műveletek  Hőkezelési műveletek Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport:  Kommunikáció  Kommunikáció fogalma és fejlődése Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

63







 Kommunikációs zavarok  Kommunikáció formái  Kommunikáció eszközei  A kommunikáció és a társadalmi együttműködés hatása  A társadalom működésének szabályrendszere  A személy megjelenésének fontossága  A mindennapok kapcsolata  Munkahelyi kapcsolatok Vendéglátás ismeretek  Vendéglátás mint a társadalmi élet egyik formája  A vendéglátás mint gazdasági tevékenység  A vendéglátás története  A vendéglátás szerepe a nemzetgazdaságban  A vendéglátás színterei  Az üzlethálózat  Kiből lesz jó vendéglátós?  A vendéglátás dolgozói  Vendégtípusok  Üzletlátogatások  Szakmai kiállítások, vásárok, bemutatók Vállalkozási ismeretek  A gazdaság alapjai  A piac  A piac résztvevői  Gazdasági élet szereplői  Fogyasztói döntés tényezői  Vállalkozási formák  Marketingstratégiák  Adózás Gasztronómiai ismeretek  Az üzem helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja  Az áruátvevő helyiség  A földesáru raktár  A szárazáruraktár  A húshűtőkamra  A tojásraktár  Az italraktár  Fogyóeszköz raktár  Szárazáru-előkészítő  Hús-előkészítő  Tojásmosó  A konyha kapcsolt részei  A cukrászműhely és kapcsolt részei  Előkészítő műveletek


64



Szakmai számítás  Fizikai mennyiségek mérése  Nyersanyag-összetétel számítása  Koncentrációszámítás  Gazdasági számítások  Mérőeszközök, mérőműszerek  Alapmérések, alapműveletek  Mennyiségi analízis

3.2.4 Szakképző évfolyamok A szakképzési évfolyamokon szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakképző évfolyamainkon a 2012-13-tanévben kifutó jelleggel utoljára indított 2+2 és 2+3 évfolyamos képzések esetében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő virágkötő (kereskedelem-marketing szakmacsoport), irodai asszisztens (ügyvitel szakmacsoport), gyógynövénytermesztő (mezőgazdaság szakmacsoport), pék, pék-cukrász (élelmiszeripari szakmacsoport), női szabó (könnyűipari szakmacsoport), ápolási asszisztens (egészségügyi szakmacsoport) szakmát tanulhatják diákjaink. A képzés az 2007-ben elfogadott és 2010-ben módosított OKJ-ben meghatározott feltételek mellett, a központi programok és szakmai és vizsgakövetelményeknek előírásainak megfelelően folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az OKJ-ben meghatározott képzési idő a törvényi előírásoknak megfelelően megduplázódik. A szakmai gyakorlat részben iskolai keretek között, részben tanulószerződés illetve együttműködési megállapodás megkötésével a gyakorlati képzést felvállaló gazdasági szervezetekben, vállalatoknál, Kft.-nél folyik. 3.2.4.a Az előzetes tudás beszámítása Szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján beszámítható. A szakképzést folytató intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, moduljai illetőleg tantárgyi vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést adunk. Az érettségivel rendelkező tanulók mentesítést kapnak a közismereti tárgyak értékelése és minősítése valamint látogatása alól. Kötelező órán felüli óraszámok Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

65

11. Pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció SNI tanulók 5 (15%) részére Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások 1,5 (5%)

12. 5 (15%)

13. 5 (15%)

1,5 (5%)

1,5 (5%)

Tanórán kívüli foglalkozások:  kézműves szakkör  sportkör  AIDS és drogprevenció  számítástechnika szakkör  tánc és dráma szakkör  német, angol szakkör Kiegészítő tantárgyak:  osztályfőnöki  szakmai számítás  % számítás  Anyagszükséglet számítása  Sóoldat töménysége, térfogata  Hasznos munka és teljesítmény megadása  Faktorszám  Kelesztő-sütőkapacitás  Arány, arányosság ismerete  ÁFA számítás  Adatmennyiség használata /bit-bájt fogalma, átváltások/  Függvények, adatok értelmezése /diagram, táblázat/  Adatok táblázatba foglalása  Mértékegységek ismerete, átváltása  Tenyészterület  Tőszám, vetőmag szükséglet kiszámítása  Kerület, terület mérése  Anyagszükséglet meghatározása  Mértékegységek ismerete, átváltása  Vonalzó, körző használata  Mértani szerkesztés  Mérések  testnevelés  Képességfejlesztés (állóképesség és általános erőfejlesztés atlétika)  Sportjátékok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda)  Úszás  Természetben való sport (természetjárás, terepfutás, terepen gyaloglás)  társadalomismeret  Hazánk Európában és a nagyvilágban (Európa tájai, Hazánk fekvése, határai) Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

66









 Globalizálódó világ (Népesség, népességrobbanás)  Hazánk a Magyar Köztársaság (Demokratikus állam, választások)  A kormányzati rendszer (A parlament, a végrehajtó hatalom)  Az állam feladatai (A belső rend védelme, honvédelem, kül- és belügy)  Gazdasági ismeretek (Gazdaság tényezői, államháztartás, külgazdaság)  A munka világa (vállalkozás, munkaviszony, munkanélküliség) idegen nyelv  Személyes adatok (névjegykártya adatai, számok, dátum)  Család, családtagok, rokoni kapcsolatok, adatok, óraidő, cselekvések, napirend  Szakmák, szakmai jellegzetességek, kifejezések, tevékenységek  Enni és innivalók, kívánság kifejezése, birtoklás kifejezése  Tagadási formák  Önéletrajz (személyes adatok, név, lakhely, születési adatok, képzettség)  Levelezés (magán és hivatalos levél, alapvető formai és tartalmi keretek)  Közlekedés, helyismeret, útbaigazítás adása és kérése, tájékozódás a városi térképen  Honismeret (államforma, nyelv, főváros, állampolgárság, népesség, tájegységek, földrajzi nevezetességek) Sajátos témakörök az ápolási asszisztens, az irodai asszisztens és virágkötő, berendező, virágkereskedő tanulói részére idegen nyelv:  Bemutatkozás, bemutatás  Levelezés (magán és hivatalos levél, alapvető formai és tartalmi keretek)  Szakmához kapcsolódó cselekvések, fogalmak, tevékenységek. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák.  Az internet/ számítógép-használat főbb kifejezései Sajátos témakörök az erdészeti szakmunkás és kertész (rész-szakképesítések) tanulói részére:  Mezőgazdasági alapfogalmak (növények, növénytermesztés kifejezései, eszközök, eljárások)  Időjárási viszonyok kifejezése  Mennyiségek, adatok kifejezése Sajátos témakörök a pék, pék-cukrász, cukrász tanulói részére:  Alapanyagok nevei  Alapvető tevékenységek, eljárások, eszközök  Mennyiségek megadása  Vásárlási szituáció


67

3.2.3.b Ápolási asszisztens (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 54 723 01 0100 33 01 A tanulók felvételének feltétele:  iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség  szakmai alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:  Eszközöket, műszereket fertőtlenít.  A különböző életkorú egészséges és beteg embereket segíti fiziológiás és magasabb rendű szükségleteik kielégítésében.  Betegápolást végez.  Vizsgálatokhoz előkészít, végrehajtásánál segédkezik.  Szakápolási feladatoknál segédkezik.  Megfigyeli a beteget.  Tevékenységét dokumentálja.  Elsősegélyt nyújt. A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 50% Gyakorlat aránya: 50% A tananyag struktúrája: 1. 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban  Kommunikáció  Etika, jog  Pszichológia, szociológia, pedagógia  Informatika, ügyvitel 2. 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem  Fertőtlenítés, sterilizálás  Munkavédelem, környezetvédelem 3. 2327-10 Első ellátás – elsősegélynyújtás  A sérülések osztályozása  A szervezet működését károsító eljárások 4. 3716-10 Az egészséges ember gondozása  Egészséges ember gondozása  Akadályozott ember gondozása 5. 3713-10 Alapápolás  Az ápolási folyamat és kivitelezése  Ápolási feladatok  Ápoláslélektan


68

Óraterv:

Interakció az egészségügyi ellátásban Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Első ellátás elsősegélynyújtás Az egészséges ember gondozása Alapápolás Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv Demonstrációs gyakorlat - 3710 - 3711 - 2327 - 3716 - 3713 Klinikai gyakorlat - 3716 - 3713 Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

Összesen

I/ 11. I. félév 5

II. félév -

-

5

-

-

2 1 2 2 1 17 8 6 3 -

2 5 5 1 2 2 1 3 1 1 1 14 5 9

2 4 5 1 2 2 1 3 1 1 1 14 5 9 1

-

II/ 12.

90 óra (40 óra terhes gondozó, 50 óra belgyógyászat) 35 35

35

Az I. évfolyam gyakorlatának részét képezi 80 órás egyéni felkészülésen alapuló hospitálás, melyre a II. félév első felében kerül sor. A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. A klinikai gyakorlat helyszínei: bölcsőde, újszülött osztály, szociális intézmény, terhes gondozó, belgyógyászati osztály, sebészeti osztály, gyermekgyógyászati osztály. Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


69

Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban 2. 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 3. 2327-10 Első ellátás – elsősegélynyújtás 4. 3716-10 Az egészséges ember gondozása 5. 3713-10 Alapápolás 3.2.3.c Cukrász Szakképesítés száma: 33 811 01 0000 00 00 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Szakmai alkalmasság o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Az élelmiszergyártás higiéniai alapkövetelményeinek betartása o A korszerű táplálkozáshoz mind jobban igazodó cukrászsütemények készítése o Figyelem az ízbeli változatosságra, esztétikai megjelenítésre, a vásárlói, megrendelői igényekre A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A tananyag struktúrája: 1. 0536-06 Cukrászati termékkészítés o Cukrászati alapismeretek o Cukrászati félkész termékek o Cukrászati késztermékek előállítása 2. 1424-06 Cukrászati előkészítés o Cukrászati alapismeretek o Élelmiszerismeret o Élelmiszervizsgálat o Cukrászati nyersanyagok gépek berendezések eszközök előkészítő műveletei 3. 1425-06 Cukrászati termelési feladatok 1 o Cukrászati késztermékek előállítása o Munkaszervezési feladatok ellátása Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

70

o Cukrászati késztermékek készítése 4. 1426-06 Cukrászati termelési feladatok 2 o Cukrászati késztermékek előállítása o Cukrászati termékek minőségi és tárolási követelményei o Vendégekhez kapcsolódó cukrászdai feladatok o Cukrászati késztermékek készítése o Szakmai idegen nyelv 5. 1427-06 Cukrászati adminisztrálás o Gazdálkodási ismeretek o Árugazdálkodás és szakmai informatika Óraterv: I/ 11. Cukrászati termékkészítés 4 Cukrászati előkészítés 3 Cukrászati termelési feladatok 1. cukrászati kész- Cukrászati termelési termékek feladatok 2. szakmai idegen 2 nyelv Cukrászati adminisztrálás 3 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Kommunikáció 1 Szakmai számítás 2 Szakmai gyakorlat 17 Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 160 óra Összesen 35

II/ 12. 1 2 3 3 2 1 2 1 2 17 1 35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati


71

A szakmai vizsga moduljai: 1. 0536-06: Cukrászati termékkészítés 2. 1424-06: Cukrászati előkészítés 3. 1425-06: Cukrászati termelési feladatok 1 4. 1426-06: Cukrászati termelési feladatok 2 5. 1427-06: Cukrászati adminisztrálás 3.2.3.d Erdészeti szakmunkás Szakképesítés száma: 31 623 01 1000 00 00 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Szakmai alkalmasság o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Erdőművelési feladatokat old meg o Erdőhasználat feladatokat végez o Erdővédelmi feladatokat végez o Vadgazdálkodási feladatokat végez o Kezeli és karbantartja a motorfűrészeket és adaptereket o Kezeli és karbantartja az erdészeti erő- és munkagépeket o Betartja a munkavédelem és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat általános szabályait A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 1678-06Vállalkozói ismeretek o Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok o Vállalkozások létesítése o Vállalkozások működtetése o A piac és a vállalkozás kapcsolata o Vállalkozás megszűntetése 2. 1681-10 Erdészeti alapismeretek o Erdészeti ökológia o Erdészeti növénytan o Erdészeti állattan o Erdővédelmi ismeretek o Erdőrendezési ismeretek 3. 2593-10 Erdei növények o Erdei fafajok Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

72

4.

5.

6.

7.

8.

o Erdei cserjefajok 1682-10 Erdőművelési ismeretek o Szaporítóanyag termelés o Csemetekerti munkák o Talaj-előkészítés o Erdősítés o Erdőnevelés 1684-10 Vadgazdálkodás alapjai o Állatismeret o Vadászati módszerek o Vadászati berendezések o Vadászati gyakorlatok 3133-10 Erdészeti erő- és munkagépek o Kézben hordozható eszközök o Erőgépek o Munkagépek o Biztonságtechnika 3134-10 Fakitermelés o Fakitermelés o Faanyagmozgatás o Munkarendszerek 1766-10 Gallyazás o Gallyazás o Darabolás o Felkészítés o Készletezés

Óraterv: I/ 9. Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek 2 Erdei növények 1 Erdőművelési ismeretek 2 Vadgazdálkodás alapjai 1 Erdészeti erő- és munkagépek 2 Fakitermelés 2 Gallyazás 2 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Szakmai számítás 2 Idegen nyelv 1 Szakmai gyakorlat 17

II/ 10. 2 1 2 1 2 2 1 1 2 2 1 17


73

Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai 140 óra gyakorlat Összesen 35

1 35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. o Mezőgazdasági vontató vezetésére feljogosító jogosítvány (T kategória vagy B kategória), o Rakodógép- és közelítőgép-kezelési gyakorlat Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 1678-06 Vállalkozói ismeretek 2. 1681-10 Erdészeti alapismeretek 3. 2593-10 Erdei növények 4. 1682-10 Erdőművelési ismeretek 5. 1684-10 Vadgazdálkodás alapjai 6. 3133-10 Erdészeti erő- és munkagépek 7. 3134-10 Fakitermelés 8. 1766-10 Gallyazás 3.2.3.e Erdészeti növényvédő (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 31 623 01 0100 31 01 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Erdőművelési feladatokat old meg Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

74

o Erdőhasználat feladatokat végez o Erdővédelmi feladatokat végez o Betartja a munkavédelem és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat általános szabályait A képzés ideje: 1 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 1678-06Vállalkozói ismeretek o Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok o Vállalkozások létesítése o Vállalkozások működtetése o A piac és a vállalkozás kapcsolata o Vállalkozás megszűntetése 2. 1681-10 Erdészeti alapismeretek o Erdészeti ökológia o Erdészeti növénytan o Erdészeti állattan o Erdővédelmi ismeretek o Erdőrendezési ismeretek 3. 2593-10 Erdei növények o Erdei fafajok o Erdei cserjefajok 4. 1682-10 Erdőművelési ismeretek o Szaporítóanyag termelés o Csemetekerti munkák o Talaj-előkészítés o Erdősítés o Erdőnevelés Óraterv:

Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek Erdei növények Erdőművelési ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv

I/ 9. 3 3 2 3 1 2 2 1


75

Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összesen

17 1 35

Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. o Mezőgazdasági vontató vezetésére feljogosító jogosítvány (T kategória vagy B kategória), o Rakodógép- és közelítőgép-kezelési gyakorlat Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 1678-06 Vállalkozói ismeretek 2. 1681-10 Erdészeti alapismeretek 3. 2593-10 Erdei növények 4. 1682-10 Erdőművelési ismeretek 3.2.3.f Fakitermelő (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 31 623 01 0100 31 03 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Erdőművelési feladatokat old meg o Kezeli és karbantartja a motorfűrészeket és adaptereket o Kezeli és karbantartja az erdészeti erő- és munkagépeket o Betartja a munkavédelem és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat általános szabályait A képzés ideje: 1 év Elmélet aránya: 40% Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

76

Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 1678-06 Vállalkozói ismeretek o Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok o Vállalkozások létesítése o Vállalkozások működtetése o A piac és a vállalkozás kapcsolata o Vállalkozás megszűntetése 2. 2593-10 Erdei növények o Erdei fafajok o Erdei cserjefajok 3. 3134-10 Fakitermelés o Fakitermelés o Faanyagmozgatás o Munkarendszerek 4. 1766-10 Gallyazás o Gallyazás o Darabolás o Felkészítés o Készletezés Óraterv:

Vállalkozói ismeretek Erdei növények Fakitermelés Gallyazás Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összesen

I/ 9. 3 2 3 3 1 2 2 1 17 1 35

Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését.


77

Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. o Mezőgazdasági vontató vezetésére feljogosító jogosítvány (T kategória vagy B kategória), o Rakodógép- és közelítőgép-kezelési gyakorlat Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 1678-06 Vállalkozói ismeretek 2. 2593-10 Erdei növények 3. 3134-10 Fakitermelés 4. 1766-10 Gallyazás 3.2.3.g Fűszernövény-termesztő (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 31 622 01 0100 21 01 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Tervet készít, kalkulációt végez o Előkészítő tevékenységet végez o Növényápolást végez o Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és karbantart o Előírások szerint dolgozik o Dokumentációt használ, készít o Szaporítóanyagot előállít o Növényt nevel o Piaci előkészítést végez o Értékesítést végez o Fűszernövény-termesztési feladatokat lát el A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

78

2219-07 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek o Vállalkozások létrehozása, működtetése, átszervezése, megszűntetése o Általános, és munkajogi ismeretek o Gazdálkodási alapismeretek o Adó és adójog, az adózás rendje o Számviteli ismeretek o Agrártámogatás rendszere o Áruforgalom o A kereskedelmi vállalkozások legfontosabb bizonylatainak kezelése 2. 2220-07 Kertészeti alapismeretek o Növénytan o Termesztési ismeretek o Termesztési ismeretek gyakorlat o Műszaki ismeretek (alapismeretek) o Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat 3. 2221-07 Munkavállalói ismeretek o Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem o Az elsősegélynyújtás módjai o Munkaegészségtan, védőeszközök, ergonómiai ismeretek o A környezetvédelem, természetvédelem feladatai o Munkajogi ismeretek 4. 2669 Fűszernövény-termesztés o Fűszernövény-termesztés jelentősége, a fejlesztés lehetőségei o A fűszernövények csoportosítása o A fűszernövény-termesztés feltételei o Termesztő berendezések létesítése, karbantartása o Talaj előkészítése, trágyázása o A fűszernövény-termesztés módjai o Legfontosabb fűszernövények termesztés technológiája o Szaporítás o Növényápolási munkák o Fűszernövények betakarítása o Műszaki ismeretek (fűszernövény-termesztés) o Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése Óraterv: 1.

I/ 9. Munkavállalói ismeretek 2 Kertészeti alapismeretek 7 Fűszernövény-termesztés 1 Vállalkozási és kereskedelmi 2 ismeretek Informatika 1

II/ 10. 8 2 2


79

Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Összesen

1 2 2 1 16 140 óra

1 2 2 1 16 1 -

35

35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 2219-07 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2. 2220-07 Kertészeti alapismeretek 3. 2221-07 Munkavállalói ismeretek 4. 2671-07 Fűszernövény-termesztés 3.2.3.h Kerti munkás (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 31 622 01 0100 21 04 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Tervet készít, kalkulációt végez o Előkészítő tevékenységet végez o Növényápolást végez o Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és karbantart o Előírások szerint dolgozik o Dokumentációt használ, készít o Szaporítóanyagot előállít Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

80

o Növényt nevel A képzés ideje: 2 év Elmélet: 40% Gyakorlat: 60% A tananyag struktúrája: 1. 2220-07 Kertészeti alapismeretek o Növénytan o Termesztési ismeretek o Termesztési ismeretek gyakorlat o Műszaki ismeretek (alapismeretek) o Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat 2. 2221-07 Munkavállalói ismeretek o Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem o Az elsősegélynyújtás módjai o Munkaegészségtan, védőeszközök, ergonómiai ismeretek o A környezetvédelem, természetvédelem feladatai o Munkajogi ismeretek 3. 2718 Kertészet o Gyümölcstermesztési ismeretek o Szőlőtermesztési ismeretek o Zöldségtermesztési ismeretek o Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése o Kerti kisgépek működése, üzemeltetése, karbantartása, téli tárolása Óraterv: I/ 9. Munkavállalói ismeretek 2 Kertészeti alapismeretek 9 Kertészet Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Szakmai számítás 2 Idegen nyelv 1 Szakmai gyakorlat 18 Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai 140 óra gyakorlat Összesen 35

II/ 10. 2 8 1 2 2 1 18 1 35


81

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 2220-07 Kertészeti alapismeretek 2. 2221-07 Munkavállalói ismeretek 3. 2718-07 Kertészet 3.2.3.i Gyógynövénytermesztő (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 31 622 01 0100 21 03 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Felismeri a gyógynövényeket, drogokat o Ismeri a drogok gyógyító hatásait o Szakszerűen gyűjti, manipulálja, tárolja, csomagolja a gyógynövényeket o Szaporítja a gyógynövényeket o Ismeri néhány gyógynövény termesztéstechnológiáját o Növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik o Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat o Ismeri a gyógynövénytermesztés gépeit o Előkészíti a területet, növényápolást végez o Üzemelteti és használja a kézi-eszközöket, termesztő-berendezéseket o Betartja a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat o Betartja a jogszabályi, hatósági, környezetvédelmi előírásokat o Ismeri a vállalkozás létrehozásának feltételeit és annak jogszabályi hátterét A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 40% Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

82

Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 2219-07 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek o Vállalkozások létrehozása, működtetése, átszervezése, megszűntetése o Általános, és munkajogi ismeretek o Gazdálkodási alapismeretek o Adó és adójog, az adózás rendje o Számviteli ismeretek o Agrártámogatás rendszere o Áruforgalom o A kereskedelmi vállalkozások legfontosabb bizonylatainak kezelése 2. 2220-07 Kertészeti alapismeretek o Növénytan o Termesztési ismeretek o Termesztési ismeretek gyakorlat o Műszaki ismeretek (alapismeretek) o Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat 3. 2221-07 Munkavállalói ismeretek o Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem o Az elsősegélynyújtás módjai o Munkaegészségtan, védőeszközök, ergonómiai ismeretek o A környezetvédelem, természetvédelem feladatai o Munkajogi ismeretek 4. 2671 Gyógynövénytermesztés o A gyógynövények jelentősége, felhasználási területük, gyógyhatásuk o Gyógynövények szakszerű gyűjtése, manipulálása, csomagolása, tárolása o A gyógynövénytermesztés feltételei o Gyógynövények termesztéstechnológiája, ápolási feladatok o Műszaki ismeretek (gyógynövénytermesztés) o Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése Óraterv: I/ 9. Munkavállalói ismeretek 1 Kertészeti alapismeretek 5 Gyógynövénytermesztés 5 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Informatika 2 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2

II/ 10. 6,5 4 2 1 2


83

Szakmai számítás Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Összesen

2 1 16 140 óra

2 1 16 0,5

35

35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. o 20 darabos herbárium elfogadása Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 2219-07 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2. 2220-07 Kertészeti alapismeretek 3. 2221-07 Munkavállalói ismeretek 4. 2671-07 Gyógynövénytermesztés 3.2.3.j Irodai asszisztens Szakképesítés száma: 33 346 01 1000 00 00 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Pályaalkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:  Adatbeviteli feladatot végez  Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ  Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz  Dokumentumszerkesztési feladatot végez  Elektronikus szövegfeldolgozást végez  Irat- és dokumentumszerkesztést végez  Számítógépen információt kezel  Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez  Kapcsolatot létesít és tart fenn Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

84

      

Írásbeli kapcsolattartási feladatokat lát el Áttételi dokumentumokat készít Gyorsírói feladatokat lát el Jegyzőkönyvi dokumentumot készít Adatfelvétel, eseményrögzítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el Beszédjegyzéssel kapcsolatos feladatot végez Jegyzőkönyv-vezetési feladatokat lát el

A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 1617-06 Gépírás és iratkészítés  Tízujjas vakírás  Iratkészítési alapismeretek  Irodai gépírás  Hivatalos levelezés  Üzleti levelezés  Számítástechnikai alapismeretek  Szövegszerkesztés  Információ és kommunikáció 2. 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában  Dokumentumkezelési ismeretek  Ügyviteli szoftverkezelés  Táblázatkezelés  Adatbázis-kezelés  A belső ügyiratok készítése  A jegyzőkönyv készítése 3. 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás  Személyiségfejlesztő tréning  A kommunikáció alapjai  A verbális kommunikáció  A kommunikáció nem verbális csatornái  Kommunikációs technológiák  Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás  A munkahelyi viselkedés alapnormái  A kulturált megnyilvánulás alapelemei  Nyelvhelyesség és helyesírás  A helyes beszéd technikája  Önismeret Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

85

 Emberismeret  Személyiségfejlesztő tréning 4. 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás  A gépírási szabályok rendszerezése  A körlevélkészítés alapismeretei  Az elektronikus levelezés ismeretei  Az iratok, dokumentumok elektronikus jellemzői  Az általánosan használt egyszerű ügyiratok, hivatalos levelek  Az elektronikus írástechnika fejlesztése: az írássebesség fokozása  A hibátlan írást biztosító írástechnika elősegítése 5. 1613-06 Elektronikus információkezelés  Az irodai szervezet  Adat és információ az irodában  Az elektronikus információcsere folyamata  Az adat- és információgyűjtés ismeretei  Az adat- és információfeldolgozás ismeretei  Adatvédelem, adatbiztonság  Informatikai biztonság 6. 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll  Gazdasági alapismeretek  Pénzügyi ismeretek  A pénzkezelés gyakorlata  Európai Uniós ismeretek  Jogi ismeretek  Jogügyi esetek helyzetek elemzése  A gazdasági és jogi dokumentumok iratok készítése  Irodaasszisztensi feladatok  Irodaasszisztensi gyakorlatok  A nyilvántartás vezetésének ismeretei  A nyilvántartás gyakorlata  A prezentációkészítés alapelemei  A prezentáció készítésének gyakorlata Óraterv: I/ 11. A munkahelyi kapcsolattartás 4 Elektronikus szövegfeldolgo- 1,5 zás Elektronikus információkeze- 1 lés Gépírás és iratkészítés 3 Dokumentumkezelés és- 3,5

II/ 12. 2 4 -


86

készítés az irodában Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Összesen

-

5

1 2 2 1 16 90 óra

1 2 2 1 17,5 0,5 -

35

35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az öszszefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati  interaktív A szakmai vizsga moduljai: 1. 1617-06 Gépírás és iratkészítés 2. 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában 3. 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás 4. 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás 5. 1613-06 Elektronikus információkezelés 6. 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll 3.2.3.k Női szabó Szakképesítés száma: 33 542 05 0010 33 03 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Szakmai alkalmasság o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

87

 Üzleti kommunikációt folytat  Előkészíti a termék gyártását  Összeállítja a terméket az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően  Fehérnemű termékeket készít  Lakástextil termékeket készít  Munkaruházati és védőruházati termékeket készít  Női ruházati termékeket készít A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A tananyag struktúrája: 1. 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban  Munka - tűz és környezetvédelem  Minőségbiztosítás 2. 1319-06 Ruhaipari gyártástervezés  Szabásminta készítés  Gyártás előkészítés 3. 1321-06 Textiltermékek összehasonlítása  Szabásminta használat  Ruhaipari gépek üzemeltetése  Textiltermékek összeállítás műszaki dokumentációja  Textiltermékek készítése 4. 1322-06 Üzletvitel a textiliparban  Marketing és kommunikáció  Anyag és áruismeret  Vállalkozás pénzügyi tevékenysége  Vállalkozás létesítése, üzemeltetése 5. 1323-06 Fehérnemű készítés  Fehérnemű szabásminta készítés  Fehérnemű készítés gyártástechnológiája 6. 1324-06 Munka és védőruhák készítése  Munka és védőruhák szabásminta készítés  Munka és védőruha készítés műszaki dokumentációja 7. 1325-06 Lakástextíliák készítése  Lakástextíliák gyártás előkészítése  Lakástextil készítés gyártástechnológiája 8. 1328-06 Női ruhák készítése  Női ruhák modellezése  Női ruha készítés gyártás előkészítése Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

88



Női ruha készítés gyártástechnológiája

Óraterv: I/ 11. Biztonságos és minőségi munkavégzés a 1 könnyűiparban Ruhaipari gyártmánytervezés 1 Textiltermékek összeállítása 4 Üzletvitel a könnyűiparban 3 Fehérnemű-készítés Munka- és védőruhák készítése 2 Lakástextíliák készítése 1 Női ruhák készítése Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Szakmai számítás 2 Idegen nyelv 1 Szakmai gyakorlat 17 Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 160 óra Összesen: 35

II/ 12. 1 3 1 5 1 2 2 1 18 1 35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 2. 1319-06 Ruhaipari gyártmánytervezés Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

89

3. 4. 5. 6. 7. 8.

1321-06 Textiltermékek összeállítása 1322-06 Üzletvitel a könnyűiparban 1323-06 Fehérnemű-készítés 1324-06 Munka- és védőruhák készítése 1325-06 Lakástextíliák készítése 1328-06 Női ruhák készítése

3.2.3.l Pék 2012-13-as tanévben kifutó jelleggel utoljára indított Szakképesítés száma: 33 541 04 0000 00 00 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Orvosi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:  A hatályos szabályozások szerint kezeli a képződő hulladékot.  Betartja a munka- tűz- környezetvédelmi higiéniai és a minőségbiztosítási előírásokat.  Tésztát készít.  Csomagolja a készterméket.  Felügyeli a gépek berendezések működését szükség esetén beavatkozik.  Előkészíti, formázza a tésztát, kezeli a felületét.  Technológiai és/vagy termelési számításokat végez. A képzés ideje: 2 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 0509-06 A munkakezdés feladatai  Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem  A munkaterület átvétele anyagismeret-elmélet  Minőségbiztosítás higiénia elmélete az élelmiszeriparban 2. 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése  A gyártást előkészítő műveletek  A gyártást befejező műveletek 3. 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás  Az adatrögzítés, dokumentálás, adatszolgáltatás szabályai  Dokumentálás a gyakorlatban  Az alapmérések elméleti és gyakorlati alapjai  A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

90

4.    5.   6.   7.    

0532-06 Tésztafeldolgozás A tésztafeldolgozás műveleteinek elméleti alapjai Kenyértészta készítése, feldolgozása Péksütemények, finom pékáruk, egyéb sütőipari termékek tésztájának készítése, feldolgozása 0533-06 Kelesztés A kelesztés feltételei folyamatai technikai megoldásai Kenyerek, péksütemények, finom pékáruk kelesztése 0534-06 Sütés A sütés feltételei folyamatai, technikai megoldásai Kenyerek, péksütemények, finom pékáruk sütése 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás A sütőipar nyersanyagai, előkészítésük a feldolgozásra (elmélet, gyakorlat) A liszt tárolásának és szállításának eszközei nyersanyag- előkészítő berendezések A tésztakialakulás- és a tésztaérés folyamatai tésztakészítési eljárások A tésztakészítés technikai megoldásai

Óraterv: I/ 11. A munkakezdés feladatai 2 Gyártás előkészítése és befe- 2 jezése Mérések, dokumentálás, gaz- 2,5 dálkodás Tésztafeldolgozás 3,5 Kelesztés 1,5 Sütés Tésztakészítés, tésztaszárítás Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Szakmai számítás 2 Idegen nyelv 1 Szakmai gyakorlat 17,5 Felkészítés szakmai vizsgára Összefüggő nyári szakmai 140 gyakorlat Összesen 35

II/ 12. 1,5 4,5 5 1 2 2 1 17,5 0,5 35

A második évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes befejezése és az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. . Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

91

A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 0509-06 A munkakezdés feladatai 2. 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 3. 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 4. 0532-06 Tésztafeldolgozás 5. 0533-06 Kelesztés 6. 0534-06 Sütés 7. 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás


92

34 541 04 Pék /2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben/ 1/9. évfolyam

Szakmai képzés

kötelező keret

modulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Előkészítő és befejező műveletek

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai számítás/gyakorlat Vállalkozás és kereskedelem Mérések, dokumentálás, gazdálkodás Élelmiszervizsgálat gyakorlat Tésztakészítés Tésztakészítés és gépei/gyakorlat Tésztafeldolgozás Tésztafeldolgozás és gépei/gyakorlat Kelesztés, vetéselőkészítés Kelesztés és gépei/gyakorlat Sütés Sütés és berendezései/gyakorlat Mézeskalács készítés

szabad keret

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat 0,5 0,5 2 1 1 1 1 1 2 2 1 3 7 2 3 4 2 1 5 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2

Mézeskalács készítés és eszközei/gyakorlat Szakmai számítás Tésztafeldolgozás és gépei/gyakorlat Kelesztés és gépei/gyakorlat Sütés és berendezései/gyakorlat

1 1 0,5

1

1,5 1

1 1 1

Mézeskalács készítés és eszközei/gyakorlat

0,5

kötelező keret

Közismereti képzés

szakmai óra összesen: Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

10 2 2 2 2 3 3

Osztályközösség-építő program Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

2

1

93

7

12 1 2 1 1

13

9 2

3

3

1

1

16,5

Természetismeret Matematika Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

szabad keret

1 1 0,5

közismereti óra összesen:

Tanórán kívüli foglalkozás:

16

0

9

0

7,5

0

összes óraszám:

33

34

33

összevont szakmai gyakorlat:

140

140

0

felkészítés szakmai vizsgára sportkör


1 óra 2 óra

94

Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az Élelmiszeripar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A 10937-12 azonosító számú, Előkészítő és befejező műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Szakmai számítás

Raktározás, hulladékkezelés

Alapszámítások Nyersanyagok helyettesítése

Kenyérfélék anyagfelhasználása

Péksütemények anyagfelhasználása Töltelékszámítás

Kapacitás-számítás

FELADATOK Technológiai és/vagy termelési számításokat véx gez. Átveszi és előkészíti a gyártáshoz szükséges anyagokat A munka megkezdése előtt ellenőrzi a gépeket, berendezéseket, eszközöket Felügyeli a gépek, berendezések működését, szükség esetén beavatkozik Előkészíti, ellenőrzi a csomagolóanyagokat, csomagolja a készterméket A készterméket átadja a hűtő- vagy tároló raktárnak és/vagy elvégzi a raktározást A hatályos szabályozások szerint kezeli a képződő hulladékot SZAKMAI ISMERETEK Szakmai számítások x Nyersanyag-átvételi eljárások A gyártáshoz szükséges gépek, berendezések mű-

A nyersanyagok átvétele, tárolása előkészítése Csomagoló anyagok átvétele, csomagolás

10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

Technológiai, termelési számítások A munkaterület átvétele

Szakmai gyakorlat.1.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x

x

x x x

x

x

x x

x

x


95

ködési elve Gépkezelés Kéziszerszámok, eszközök Csomagolóanyagok, csomagolóeszközök A raktározás alapelvei Hűtő- és tároló raktározás Hulladékkezelési eljárások Melléktermékek hasznosítása SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Komplex eszközhasználati képesség Nyersanyagátvételhez szükséges laboreszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x x

x x x

x

x x

x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

Technológiai, termelési számítások  Rendelés alapján az anyagszükséglet kiszámítása  Fajlagos lisztfelhasználás számítása  Keverési, lisztkeverési számítások  Nyersanyagokat helyettesítő anyagok mennyiségének számítása  Sütőipari termékek önköltségének számítása  Átlagtömeg számítása A munkaterület átvétele  A munkaterület átvétele  A munkavégzés személyi, tárgyi feltételeinek ellenőrzése  A munka megkezdése előtt a gyártáshoz szükséges gépek, berendezések, eszközök ellenőrzése, működés közbeni felügyelete A nyersanyagok átvétele, tárolása, előkészítése  Árukísérő okmányok tartalmi követelményei  A gyártáshoz szükséges nyersanyagok mennyiségi és minőségi átvétele, reklamáció, az élelmiszerbiztonsági szempontok figyelembevételével  Liszt zsákos és silós tárolása: lisztraktár, liszt elhelyezése, mozgatása, be és kitárolás, tisztítás  A gyártáshoz szükséges nyersanyagok tárolása  A gyártáshoz szükséges nyersanyagok tárolása hűtött térben  A gyártáshoz szükséges alapanyagok, segédanyagok, járulékos anyagok előkészítő műveletei az élelmiszerbiztonsági szempontok figyelembevételével  A gyártáshoz szükséges nyersanyagok előkészítéséhez használt gépek, berendezések kezelése és működés közbeni felügyelete Csomagoló anyagok átvétele, csomagolás  Az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagok, csomagolóeszközök jellemzése, Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

96

felhasználási lehetőségei  A csomagolóanyagok felismerése, ellenőrzése és előkészítése  Késztermékek csomagolása különböző módszerekkel  A szeletelő-gépek és csomagológépek, kezelése  A termékek jelölésének, minőségmegőrzési idejének meghatározása és ellenőrzése  Csomagoló anyagok tárolása az élelmiszerbiztonsági szempontok figyelembevételével Raktározás, hulladékkezelés  A sütőipari hűtés, fagyasztás célja  Fagyasztás módszerei  A sütőipari félkész termékek hűtése és fagyasztása  A tárolási, hűtési, fagyasztási paraméterek ellenőrzése  A hűtött termékek hibái: hűtési, tárolási, felolvasztási  A hűtés, fagyasztás nyomon követése, dokumentálása  A befejező műveletek során képződő hulladékok kezelése  Kenyerek hűtése polcon, konténerben  Péksütemények hűtése polcon, lemezen  Finom-pékáruk hűtése polcon, lemezen, formában  Kiborítás a formából  Utólagos töltés és bevonatok, szóróanyagok felvitele  Kenyerek szeletelése, csomagolása, szakszerű jelölése  Péksütemények, finom-pékáruk csomagolása, szakszerű jelölése  Rekeszek tisztaságának megállapítása, rekesztisztítás  Kenyerek, péksütemények, finom-pékáruk rekeszbe helyezése  A kenyerek, péksütemények, finom-pékáruk szállítási dokumentumainak ellenőrzése, árukiadás  Késztermékek érzékszervi minősítése, válogatás, tömegmérés  Kétszersültek hűtése, szeletelése, csomagolása  A kétszersültek tömegének, jelölésének ellenőrzése, érzékszervi minősítése  Fánk töltése, felületkezelés, porcukrozás, csokoládézás, fondanozás  A fánk tömegének ellenőrzése, érzékszervi minősítése  Morzsaalapanyag szárítása, őrlése, osztályozása, csomagolása és minősítése Alapszámítások  Osztás, szorzás, összeadás, kivonás  Mértékegységek, mértékegység átváltások  Arányosság, aránypár számítása  Százalék számítása Nyersanyagok helyettesítése  A sóoldat készítése számítása, alapfogalmak  Az élesztő helyettesítése, szárított élesztővel  Tojás egyenérték számítás, tojáslé, teljes tojáspor, dúsított tojáspor  Tej és tejpor átszámítása Kenyérfélék anyagfelhasználása  Kovász fogalma, kovász nagyság, kovász sűrűség számítása  Dagasztáshoz szükséges nyersanyagok számítása  Keverési, lisztkeverési számítások  Fajlagos lisztfelhasználás (túllépés, megtakarítás) számítása  Kenyerek anyagnormáinak számítása  Tésztahozam, termékhozam számítása Péksütemények anyagfelhasználása  Faktorszám fogalma, jelentősége, faktorizálás különböző termékcsoportoknál Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja

97

 Sütőipari fehértermékek anyagnormáinak számítása  Tésztamennyiség számolása termékenként  Számolás margarintömb és leveles margarin használatával  Kovásszal készült kevert kuglóf anyagfelhasználásának számítása Töltelékszámítás  Töltelékes táblázat használata  A töltelékekhez szükséges nyersanyagok mennyiségének számítása Kapacitás-számítás  Kemencekapacitás számítása  Gépek, berendezések kapacitásának számítása A 10934-12 azonosító számú, Mérések, dokumentálás, gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Kereskedelem

x x

és

Marketing

x x

Munkaviszony, létesítése, megszüntetése

Érzékszervi jellemzők vizsgálata

Sütőipari szakmai vizsgálatok

Mennyiségi meghatározások

Általános laboratóriumi mérések, műveletek

Vállalkozás

x x x x

Vállalkozás kereskedelem

Gazdálkodás

FELADATOK x Nyersanyagot vesz át Nyersanyagot vizsgál és/vagy ellenőriz Gyártásközi vizsgálatokat végez Készterméket ellenőriz és/vagy minősít Hatályos előírásoknak megfelelően mintát vesz Beállítja az előírt paramétereket Adatot rögzít, feldolgoz, szolgáltat, dokumentál Elkészíti az előírt összesítőket, jelentéseket Vállalkozást indít, működtet Kereskedelmi tevékenységet folytat SZAKMAI ISMERETEK Laboratóriumi alapmérések, alapműveletek Fizikai, kémiai, mikrobiológiai vizsgálatok Mintavétel

Minőség, minőségellenőrzés

10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Laboratóriumi alapismeretek

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

x x

x x

x x x

x x

x x x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x


98

Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előx x x írásai Alapanyag-minősítés, késztermékminősítés, gyártásközi ellenőrzések alap- x x x x x elvei Dokumentumok, különféle naplók vezetéx x x x x se Gazdálkodási alapok x Vállalkozási alapok x Kereskedelmi és marketing alapok SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű beszédkészség x x x x x x x x Szakmai nyelvű íráskészség x x x x x x x x Elemi számolási készség x x x x x x x Labortechnikai eszközök használata x x x x x Információforrások kezelése x x x x x x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság x x x x x x x x Megbízhatóság x x x x x x x x Elhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség x x x x x x x x Kapcsolatfenntartó készség x x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x x x x x x x x Numerikus-gondolkodás, matematikai x x x x x x x készség Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x x x x Laboratóriumi alapismeretek  Laboratóriumi munkarend  Baleseti források, baleset elhárítás, elsősegélynyújtás  Fontosabb laboratóriumi eszközök és berendezések Minőség, minőség-ellenőrzés  A minőség fogalma a minőség hatására ható tényezők  A minőség ellenőrzés feladata, módszerei, szervei  Élelmiszertörvény  Gyártmánylap  A Magyar Élelmiszerkönyv I. II. III. kötetei  Hatályos MSZ Élelmiszer szabványok Általános laboratóriumi mérések, művelete  Tömegmérés: elve, mértékegységek, tömegmérés eszközei  Mérlegek használata: laboratóriumi és üzemi  A mérés és mérlegkezelés szabályai  Hőmérséklet és mérése, a hőmérők fajtái, a hőmérők használata  Térfogatmérés: elve, mértékegysége  Térfogatmérési módszerek, térfogatmérő eszközök használata és tisztítása  Oldatok, oldatkészítés  Oldatok töménysége és a töménység számítása

x x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


99

 Sűrűségmérés: elve, mértékegysége, fokolók és areométer használata  Oldatok töménységének meghatározása sűrűségük alapján  Szűrés célja, elve, módjai és eszközei  Térfogatos elemzés (Titrimetria) Mennyiségi meghatározások  A mennyiségi elemzés alapfogalmai, tömeg szerinti elemzés  Nedvességtartalom és szárazanyagtartalom összefüggései, sütőipari jelentősége  Nedvességtartalom meghatározás elve és gyakorlata szárítással  Nedvességtartalom meghatározása gyors módszerrel  Nedvességtartalom és szárazanyagtartalom számítása tömegszázalékban  Hamutartalom fogalma és sütőipari jelentősége  Hamutartalom meghatározás elve és gyakorlata izzításos módszerrel  Sav-lúg titrálások elve, a végpontjelzés módszerei, indikátorok  A savfok sütőipari jelentősége, meghatározásának műveletei  Párhuzamos mérések szükségessége Sütőipari szakmai vizsgálatok  Sütőélesztő felhajtóerejének vizsgálata  Sóoldat koncentrációjának ellenőrzése sűrűségméréssel  Tojás frissesség vizsgálata  Liszt és késztermék nedvességtartalmának meghatározása, szárítással és gyors módszerrel  Sütőipari termék sótartalmának meghatározása  Liszt hamutartalmának meghatározása izzítással, és számítása  A liszt enzimaktivitásának mérése, esési szám mérővel  Sikérmennyiség mérése, a sikér tulajdonságai, sikérvizsgálatok  Alapanyag, félkész-termék és késztermék savfokának meghatározása  A liszt vízfelvevő képességének meghatározása, valorigráffal.  Sütőipari érték meghatározása Érzékszervi jellemzők vizsgálata  Lisztek érzékszervi vizsgálata: szag és íz  Lisztek színének meghatározása Pekár-módszerrel  Tömegellenőrzés sütőipari késztermékeknél: névleges tömeg, tényleges tömeg, átlagtömeg, tömegtűrés számítása  Sütőipari termékek térfogatának meghatározása magkiszorítással  Érzékszervi vizsgálat általános előírása: vizsgálat helye, személyek, vizsgálati anyag előkészítése  Próbacipó készítése, bélzet rugalmasság, fajlagos térfogat, alaki hányados  Késztermékek vizsgálata: Érzékszervi pontozásos vizsgálat és minősítés szabvány szerint  Valamennyi termékcsoport pontozásos érzékszervi vizsgálata  Töltelékhányad meghatározása (közelítő számítás)  A mérési eredmények dokumentálása Gazdálkodás  Maslow piramis ismertetése  Szükségletek hierarchiája kielégítése  Gazdasági javak és felhasználásuk  Termelés, termelési tényezők és jellemzőik  Takarékosság elve  Hitel felvétel  Hitel fogalma, típusai Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 100

 Hitelképesség, fedezet Vállalkozás  A vállalkozás szerepe a gazdaságban, a vállalkozások közös jellemzői  A vállalkozások csoportosítása: tevékenység, vállalkozási forma  A választás szempontjai  Az egyéni vállalkozás jellemzői a tevékenység megkezdésének feltételei  A leggyakoribb gazdasági társaságok jellemzői, választási szempontok, gyakorlati teendők  Gazdasági társaságok alapítása, működése, megszüntetése  A csődeljárás és a megszüntetés közötti különbség  Adó fogalma, szerepe, csoportjai  Személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó  Egyéni vállalkozó adózása  A mérleg fogalma és jelentősége  Eredménykimutatás fogalma és jelentősége, nyereség és veszteség Munkaviszony, létesítése, megszüntetése  A munkaviszonyt szabályozó jogforrások  Munkaviszony fogalma, létesítése, megszüntetése  A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló  A munkavállalás kritériumai, okmányai, igazolványai  A munkaszerződés formai és tartalmi követelményei  A munkáltató jogai és kötelességei  A munkavállaló jogai és kötelezettségei  Munkaidő, pihenőidő, szabadság, rendkívüli munkavégzés Marketing  Piackutatás fogalma, célja, jelentősége  A piackutatás jellemző módszerei  Piacbővítés  Marketing kommunikáció elemei,  Közönségkapcsolat  Eladásösztönzés módszerei  A vásárlók befolyásolásának eszközei  Személyes eladás  A marketing mix elemei és jellemzői Kereskedelem  Piac fogalma, piac tényezői  Piaci verseny, piaci egyensúly  A kereskedelem kialakulása és jelentősége  Nagykereskedelem, kiskereskedelem fogalma, tevékenysége és jellemzői  Boltok, diszkontáruházak, bemutatótermi értékesítés jellemzői  Csomagküldő, automata, ügynöki kereskedelem jellemzői  Az áru fogalma, csoportosítása, fogyasztási cikkek  Az áruk forgalomképessége és jellemzői, az áruforgalom elemei,  Az árubeszerzés folyamata és jellemzői  Készlet, készletezés, készletgazdálkodás, az áru tárolása  Értékesítés fogalma, célja, értékesítés folyamata  Értékesítési módok és jellemzői  A sütőipari termékek értékesítésének jellemzői  Bolt belső és külső képe, környezetének kialakítása  A bolt berendezései, gépei, ezek jellemzői és feladatuk Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 101

    

A kereskedővel szembeni elvárások, a sikertelenség okai Vevőtípusok és jellemzői A pénzforgalom fogalma, a készpénzzel történő fizetés szabályai A készpénz nélküli forgalom módjai, jellemzői és szabályai Fogyasztói érdekvédelem, vásárlók könyve

0938-12 azonosító számú, Tésztakészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x x

x

x

x x

x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x x

x x

x x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x x x

Egyéb sütőipari termékek előállítása

x

Finom- pékáruk előállítása

x

Péksütemények előállítása

x x

Kenyérfélék előállítása

x x

Tésztakészítés

x x x x

Kovászkészítés

Péksütemények előállítása

x x x x

Szakmai gyakorlat 2

Finom- pékáruk előállítása Egyéb sütőipari termékek előállítása Technológiai, termelési számítások

Kenyérfélék előállítása

FELADATOK Kovászol Dagaszt Gyúr Kever, tömörít Kenyérfélék gyártásához közvetett vagy közvetlen tésztát készít Péksütemények gyártásához vizes tésztát készít Péksütemények gyártásához tejes tésztát készít Péksütemények gyártásához dúsított tésztát készít Finom-pékáru gyártásához tojással dúsított tésztát készít Finom-pékáru gyártásához omlós tésztát készít Finom-pékáru gyártásához leveles tésztát készít Egyéb tésztát készít Mézes tésztát készít SZAKMAI ISMERETEK Alapanyagok fajtái, tulajdonságai Segédanyagok fajtái, tulajdonságai Járulékos anyagok fajtái, tulajdonságai Nyersanyagok fizikai jellemzői Nyersanyagok kémiai összetevői Nyersanyagok biológiai és mikrobiológiai jellemzői

Tésztakészítés elméleti alapjai

10938-12 Tésztakészítés

A sütőipar nyersanyagai

Tésztakészítés és gépei

x x

x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 102

Nyersanyagok előkészítése Kenyérfélék Vizes tésztából készült sütőipari termékek Tejes tésztából készült sütőipari termékek Dúsított tésztából készült sütőipari termékek Tojással dúsított tésztából készült sütőipari termékek Omlós tésztából készült sütőipari termékek Leveles tésztából készült sütőipari termékek Egyéb sütőipari termékek Mézes sütemények Mikrobiológiai folyamatok a kovászérésnél Mikrobiológiai folyamatok a tésztaérésnél Kolloidális folyamatok kovászkészítésnél Kolloidális folyamatok tésztakészítésnél Enzimes folyamatok: keményítő- fehérje- és zsírbontás Liszttárolás eszközei Lisztszállítás eszközei Nyersanyag előkészítő berendezések Dagasztógépek, csészék Keverő- és habverő gép SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Mennyiségérzék Kisgépek, dagasztógépek használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Felelősségtudat Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség Kompromisszumkészség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Felfogóképesség Rendszerező képesség Áttekintő képesség

x x x x x

x

x

x

x x x x

x x x x x

x x

x x x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x x

x x x x

x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

x x x

x x

A sütőipar nyersanyagai Szakmai technológia  A sütőipari termékek csoportosítása  Sütőipari termékek táplálkozás – élettani jelentősége  Hagyományos sütőipari termékek  A sütőipari nyersanyagok csoportosítása  A sütőipar alapanyagai:  A gabonaszem felépítése, kémiai összetétele Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 103

 Lisztfajták, liszttípusok, a lisztek jelölése és kémiai összetétele  A liszt alkotórészeinek változása a technológia folyamán  A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai  A liszt mikroflórája: hasznos, káros mikroorganizmusok, enzimek  A liszt minőségi követelményei, összefüggései  Liszthibák, lisztromlás oka, következménye, helyes feldolgozás  A nyersanyagok átvételének szempontjai (mennyiségi, minőségi)  A liszt tárolása, készletezés, hibás lisztek reklamálása  Készlisztek, lisztkeverékek  Különféle őrlemények, pelyhek  A víz minőségi követelményei és felhasználás  A sütőipar segédanyagai:  Lazítóanyagok (biológiai, kémiai)  Az élesztő jellemzői, összetétele, minőségi követelményei  Az élesztő technológiailag fontos hatásai, szárított élesztő használata  A só minőségi követelményei és technológiai hatásai, sóoldat-készítés  Nélkülözhető segédanyagok jellemzése és technológiai hatásai  Kovászpótlók, tartósító szerek, komplexhatású adalékanyagok,  Feltárt keményítőjű anyagok, enzimkészítmények, technikai segédanyagok.  A sütőipar járulékos anyagai:  Dúsítóanyagok: Zsiradékok fajtái, adagolásuk és felhasználásuk  A zsiradékok technológiai hatásai  A tej, tejpor összetétele, adagolása, technológiai hatásai  Cukor fajtái, adagolása és technológiai hatásai  Tojás, tojáspor fajtái, adagolása, technológiai hatásai  Ízesítő anyagok  Töltelékanyagok  Felületi díszítő anyagok  Nyersanyagok előkészítő műveletei Szakmai gépek Gép- és műszerismeret  Géprajzi alapismeretek: műszaki rajz, metszetek, ábrázolások  Anyagismeret, korrózióvédelem: gépgyártás anyagai, színes fémek, egyéb anyagok  Gépelemek: Kötő gépelemek, Forgómozgást közvetítő gépelemek  Erőátviteli gépelemek: hajtások  Csőrendszerek  Kalorikus gépek: hűtőgépek, hőcserélők, kondenzátorok  Méréstechnikai alapismeretek: mérőműszerek és jellemzői A munkavédelem, területei és fogalomrendszere  A munkavédelem fogalma, feladata fő területei  Munkavédelmi alapfogalmak: baleset munkabaleset, foglakozási ártalom  A munkavédelemre vonatkozó szabályok, általános rendelkezések A munkahelyek kialakításának szabályai  Élelmiszeripari-feldolgozó üzemek belső kialakítása: padozat, oldalfalak, nyílászárók higiéniai követelményei, klíma, világítás, zaj rezgés, ergonómia  Szociális és egészségügyi létesítmények kialakításának követelményei A munkavégzés általános feltételei  Munkáltatói és munkavállalói jogok, kötelezettségek  Szervezett munkavégzés fogalma  Munkavédelmi szabályzat Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 104

 A munkavégzés személyi feltételei, munkavédelmi oktatás Munkaeszközök a munkahelyen  A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei  A gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája  A gépek általános karbantartása, javítása  Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai, általános biztonságtechnikai követelményei  A villamos áram élettani hatásai  Az érintésvédelem feladatai, fokozatai, érintésvédelmi módok  Villamos berendezések üzemeltetése, javítása, védettségi fokozatok Munkavédelmi feladatok  Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás  Egyéni és kollektív védőeszközök  Kockázatelemzés, értékelés, prevenció  Oktatás, ellenőrzés  Érdekképviselet, munkavédelmi képviselő, munkavédelmi Bizottság Nyersanyag előkészítés berendezései  Liszttárolás és szállítás nagy- és kisüzemi eszközei és berendezései  Pneumatikus és fluidizációs lisztszállítás  Lisztelőkészítő berendezések (sziták, lisztcentrifugák)  Mérlegek  Vízkeverő és adagoló berendezések  Sóoldó és adagoló berendezések  Hűtőberendezések  Élesztőszuszpendáló és adagoló Szakmai technológia  Kovászolás célja, a búza és rozs kovász technológiai mutatói  A kovász technológiai mutatóinak hatása a kovász érésére  Péksütemény kovászok szerepe és készítése  Kovászérés során lejátszódó enzimes, mikrobiológiai és kolloidális folyamatok  Szakaszos kovászolás, kovász érettsége, erjedési veszteség  Folyamatos kovászkészítés  Kovászmag alkalmazása, élesztő aktiválása, starter kultúrák  Kovász hűtése, hűtve tárolása  Kovász helyettesítésének lehetőségei és korlátai  Tésztakészítés közvetlen eljárással  A dagasztás célja, a tészta kialakulás folyamata  A tészta technológiai mutatói, és hatásuk a tésztaérésre  Dagasztási módok, a dagasztógépek hatása a tészta szerkezetére, fajlagos dagasztómunka  Tésztaérés során lejátszódó enzimes, mikrobiológiai és kolloidális folyamatok, a tészta átgyúrása  Érett tésztára dagasztás  Különleges tésztakészítési eljárások  A tésztaérés szerepe jelentősége Szakmai gépek  Különféle dagasztógépek működése, gépápolása és biztonságos üzemeltetése  Folytonos tésztakészítő berendezések működése, gépápolása és biztonságos üzemeltetése Kenyérfélék előállítása Szakmai technológia Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 105

 Kenyerek általános jellemzése  Kenyerek csoportosítása összetétel és alak szerint  Kenyérfélék gyártása közvetlen és közvetett technológiával  Kenyerek anyagnormája és minőségi követelményei  Rozskenyerek gyártása közvetett vagy közvetlen technológiával  Rozskenyerek minőségi követelményei  Kenyérbetegségek  A kenyérnyúlósodás jelei és megelőzése  A kenyér penészesedése és megakadályozása  Véres kenyér jelei és megelőzése  A terméköregedés okai, késleltetés módja  Kenyérhibák, termékhibák okai Péksütemények előállítása Szakmai technológia  Péksütemények általános jellemzése  Péksütemények csoportosítása, anyagfelhasználási csoport-normák, vezértermékek  Vizes tészta készítése közvetlen (közvetett) eljárással  Vizes tésztából készült péksütemények gyártástechnológiája  A vizes termékcsoport termékei és minőségi követelményei  Tejes tészta készítése közvetlen (közvetett) eljárással  Tejes tésztából készült péksütemények gyártástechnológiája  A tejes termékcsoport termékei és minőségi követelményei  Dúsított tészta készítése közvetlen (közvetett) eljárással  Dúsított tésztából készült péksütemények gyártástechnológiája  A dúsított termékcsoport termékei és minőségi követelményei Finom- pékáruk előállítása Szakmai technológia  A finom-pékáruk általános jellemzése  Tojással dúsított tészta készítése  Tojással dúsított finom-pékáruk gyártástechnológiája  A tojással dúsított termékcsoport termékei és minőségi követelményei  Omlós tészta készítése  Omlós tésztából készült finom-pékáruk gyártástechnológiája  Az omlós termékcsoport termékei és minőségi követelményei  Leveles tészta készítése  Leveles tésztából készült finom-pékáruk gyártástechnológiája  A leveles termékcsoport termékei és minőségi követelményei Egyéb sütőipari termékek előállítása Szakmai technológia  Perecfélék gyártástechnológiája  Zsírban sütött termékek, különféle fánkok gyártástechnológiája és minőségi követelményei  Tartós kenyerek gyártástechnológiája és minőségi követelményei  Zsemlemorzsa, babajka gyártása és minőségi követelményei  Kétszersültek gyártástechnológiája és minőségi követelményei  Diétás sütőipari termékek gyártása  Hagyományos sütőipari termékek gyártása (HIR)  Korszerű sütőipari termékek gyártása (öko-, bio) Technológiai, termelési számítások  Kovászoláshoz felhasznált anyagok számítása Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 106

 Dagasztásonkénti anyagmennyiségek számítása, dagasztóvíz mennyiségének számítása  Tésztahozam, termékhozam számítása  Kenyerek, Péksütemények és Finom pékáruk anyagösszetételének számítása  Tésztamennyiség számolása termékenként  Számolás margarintömb és leveles margarin használatával  Kovásszal készült kevert kuglóf anyagfelhasználásának számítása  Töltelék mennyiségének számítása  Ütemidők számolása, alkalmazása Kovászkészítés  Különböző technológiai mutatójú kovászok készítése  Szakaszos kovászkészítés  Kovászmag adagolásának célja és alkalmazása  Rozsliszt felhasználása kovászoláskor  Kovász érettségi állapotának meghatározása  A kovász paramétereinek dokumentálása  Kevert kuglóf kovászának készítése  Péksütemény kovászok készítése Tésztakészítés  Kismennyiségű tészta dagasztása kézzel és géppel  Nagytömegű tészta dagasztása géppel  Dagasztás dagasztógéppel, gépápolás, biztonságos üzemeltetés  A csésze rögzítése, cseréje, a dagasztógép beindítása, működtetése, kikapcsolása. Dagasztási idő és dagasztási mód meghatározása  Kenyértészták készítése  Vizes, tejes, dúsított tészta készítése  Tojással dúsított, omlós, leveles tészta készítése  A tészta technológiai paramétereinek beállítása, a lisztminőség és a termék jellegének függvényében  Átgyúrás alkalmazása  A tészta érettségének megállapítása  A dagasztási paraméterek dokumentálása  Elő-keverékek áztatás és / vagy forrázása Kenyérfélék előállítása  Búzakenyér és Fehér kenyér előállítása közvetett- és közvetlen eljárással, különböző alakban és tömegegységekben  Félbarna és büfé kenyér előállítása közvetett- és közvetlen eljárással  Rozsos kenyér előállítása közvetlen technológiával (kovászpótlóval)  Rozskenyér gyártása közvetett technológiával  Összetételre utaló névvel ellátott kenyerek előállítása Péksütemények előállítása  Vizes tésztából készült termékek gyártása közvetett és közvetlen tésztakészítéssel, kis tömegű termékek, kenyérjellegű péksütemények  Tejes tésztából készült termékek gyártása, kistömegű termékek, kenyérjellegű péksütemény  Dúsított tésztából készült termékek gyártása. Kis tömegű termékek, kenyérjellegű péksütemény, kalácsfélék  A gyártási folyamatok dokumentálása Finom - pékáruk előállítása  Tojással dúsított tésztából készült termékek gyártása Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 107

    

Briós tésztából készült termékek gyártása Kuglófok gyártása, kevert kuglóf készítése kovásszal Foszlós kalács, kakaós foszlós kalács tészta gyártása Édes és sós omlós tésztából készült termékek gyártása Leveles tésztából készült termékek gyártása, hagyományos módon és leveles margarinnal  Töltelékek, krémek és bevonatok készítése  A gyártási folyamatok dokumentálása Egyéb sütőipari termékek előállítása  Tartós sütőipari termékek gyártása, különböző tartósítási módok  Kétszersültek gyártása  Fánk gyártása, töltése, felület kezelése  Sütés zsírban  Morzsa alapanyag készítése, morzsagyártás,  Diétás - és korszerű termékek gyártása  Hagyományos (HIR) termékek gyártása  Perecfélék gyártása  A gyártási folyamatok dokumentálása A 10939-12 azonosító számú, Tésztafeldolgozás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Finom-pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása

Péksütemények tésztafeldolgozása

Technológiai, termelési számítások

termék-előállítás x

x

x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

sütőipari A feltételei

Finom-pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása

Péksütemények tésztafeldolgozása

Szakmai gyakorlat.3. Kenyértészták tésztafeldolgozása

FELADATOK Felveszi a tevékenységéhez előírt munkaruhát, védőruhát és védőfelszerelést Átveszi a munkaterületet Megismeri az elvégzendő feladatot Felméri a szükséges anyagokat, eszközöket Betartja az élelmiszerbiztonsági-, munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és a minőségbiztosítási előírásokat Elvégzi az előírt tisztítási és fertőtlenítési munkákat Felosztja a tésztát méretre, tömegre

Kenyértészták tésztafeldolgozása

10939-12 Tésztafeldolgozás

termék-előállítás sütőipari A feltételei A tésztafeldolgozás elméleti alapjai

Tésztafeldolgozás és gépei

x


Formázza, alakítja a tésztát Tölti a tésztát Elrakja a tésztát Alkalmazza a tésztafeldolgozás gépeit SZAKMAI ISMERETEK Munka- és védőruhával szembeni követelmények Védőeszközök, munkaterület jellemzői Munkavégzéshez szükséges alap-, segéd-, járulékos és adalékanyagok A biztonságos munka feltételei Jó higiéniai gyakorlat (GHP) Jó gyártási gyakorlat (GMP) Élelmiszerbiztonság (HACCP) és minőségbiztosítás Környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályok Tisztító- és fertőtlenítőszerek Takarítási, tisztítási, fertőtlenítési módok A tésztafeldolgozás műveletei Csészeürítő gépek Osztógépek Gömbölyítők Formázógépek Nyújtógépek Tésztapihentetés eszközei SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Szakmai szöveg hallás utáni megértése Szakmai olvasott szöveg megértése Mennyiségérzék Kéziszerszámok, szeletelők, vágók, kiszúrók használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Szervezőkészség Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés Áttekintő képesség Rendszerekben való gondolkozás

x

x

x

x

x

x x x

x x x x

x x x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x

x x x x

x x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x x x

x x x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x



3.2.3.m Pék-cukrász Szakképesítés száma: 33 541 05 1000 00 00 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség o Szakmai alkalmasság o Egészségügyi alkalmasság A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:  A hatályos szabályozások szerint kezeli a képződő hulladékot.  Átveszi és előkészíti a gyártáshoz szükséges anyagokat.  Betartja a munka- tűz- környezetvédelmi higiéniai és a minőségbiztosítási előírásokat.  Tésztát készít.  Csomagolja a készterméket.  Felméri a szükséges anyagokat, eszközöket. Felosztja a tésztát méretre, tömegre.  Felügyeli a gépek berendezések működését szükség esetén beavatkozik.  Formázza a tésztát, kezeli a tészta felületét.  Technológiai és/vagy termelési számításokat végez.  Tölti a tésztát. A képzés ideje: 3 év Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% A tananyag struktúrája: 1. 0509-06 A munkakezdés feladatai  Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem  A munkaterület átvétele anyagismeret-elmélet  Minőségbiztosítás higiénia elmélete az élelmiszeriparban 2. 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése  A gyártást előkészítő műveletek  A gyártást befejező műveletek 3. 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás  Az adatrögzítés, dokumentálás, adatszolgáltatás szabályai  Dokumentálás a gyakorlatban  Az alapmérések elméleti és gyakorlati alapjai  A vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 4. 0532-06 Tésztafeldolgozás  A tésztafeldolgozás műveleteinek elméleti alapjai  Kenyértészta készítése, feldolgozása  Péksütemények, finom pékáruk, egyéb sütőipari termékek tésztájának készítése, feldolgozása 5. 0533-06 Kelesztés  A kelesztés feltételei folyamatai technikai megoldásai  Kenyerek, péksütemények, finom pékáruk kelesztése 6. 0534-06 Sütés Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 111

 

A sütés feltételei folyamatai, technikai megoldásai Kenyerek, péksütemények, finom pékáruk sütése 7. 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás  A sütőipar nyersanyagai, előkészítésük a feldolgozásra (elmélet, gyakorlat)  A liszt tárolásának és szállításának eszközei nyersanyag- előkészítő berendezések  A tésztakialakulás- és a tésztaérés folyamatai tésztakészítési eljárások  A tésztakészítés technikai megoldásai 8. 0536-06 Cukrászati termékgyártás  A cukrászati termelés berendezései  Cukrászüzemi ismeretek, a termelés gépei eszközei  Cukorkészítmények, bevonóanyagok, töltelékek előállítása  Gyümölcstartósítás  Élesztős, omlós- vajas- felvert- hengerelt- forrázott- mézes tészta előállítása  Kikészített sütemények előállítása: torták, szeletek, tekercsek, minyonok desszertek, csemegék, krémesek, tejszínhabos sütemények  Hidegcukrászati készítmények Óraterv: I/ 11. II/ 12. III/13. A munkakezdés feladatai 3 A gyártás előkészítése és 2 befejezése Mérések, dokumentálás, 1,5 gazdálkodás Tésztakészítés, tésztaszárí- 3 2,5 tás Cukrászati termékgyártás 2,5 5,5 5,5 Tésztafeldolgozás 3,5 0,5 Kelesztés 2 Sütés 3,5 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 Szakmai számítás 2 2 2 Idegen nyelv 1 1 1 Szakmai gyakorlat 17 17,5 17 Felkészítés szakmai vizsgá- 0,5 ra Összefüggő nyári szakmai 140 óra 140 óra gyakorlat Összesen: 35 35 35 A második illetve a harmadik évfolyamba lépés feltétele az első illetve a második évfolyam eredményes befejezése és az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt, igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a képzési idő Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 112

20 %-át, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytathatja. A gazdálkodó szervezet hozzájárulása az évismétléshez is szükséges. A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, mely tartalmazza a szakmai tevékenységet, időt, tanuló értékelését. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 0509-06 A munkakezdés feladatai 2. 0510-06 Gyártás előkészítése és befejezése 3. 0511-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 4. 0532-06 Tésztafeldolgozás 5. 0533-06 Kelesztés 6. 0534-06 Sütés 7. 0535-06 Tésztakészítés, tésztaszárítás 8. 0536-06 Cukrászati termékgyártás 3.2.3.n Virágkötő (rész-szakképesítés) Szakképesítés száma: 33 215 02 0100 31 02 A tanulók felvételének feltétele: o Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Betartja a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat o Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat, a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelmi előírásait o Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek o Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti levelet ír o Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet, a telephelyet, szalont a biztonsági és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően. o Vágott virág, zöld kezelését végzi o Cserepes növényeket gondoz o Előkészíti a növényeket, kellékeket virágkötészeti felhasználásra o Szaktanácsot ad a növény-ápolásra vonatkozóan Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 113

o Csokrot, alkalmi, és tűzött virágdíszeket, koszorút, készít o Díszítési, csomagolási, növény-összeültetéseket feladatokat végez A képzés ideje: 1 év Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A tananyag struktúrája: 1. 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése o Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, higiéniai o Pénzelszámolás, pénzkezelés, munkajog o Adatszolgáltatás, jegyzőkönyvet készítés 2. 0406-06 Növényismeret és kezelés o Növényismeret o Növényápolás o Szaktanácsadás 3. 0407-06 Virágkötészet o Csokrok készítés különböző technikával o Koszorúk, és egyéb alkalmi díszek készítése o Díszítés, csomagolás o Növény-összeültetés

Óraterv: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Növényismeret és -kezelés Virágkötészet Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai számítás Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Felkészítés szakmai vizsgára Összesen

I/ 9. 2,5 4,5 4 1 2 2 1 17 1 35

Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Vizsgatevékenységek:  szóbeli Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 114

 gyakorlati A szakmai vizsga moduljai: 1. 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 2. 0406-06 Növényismeret és –kezelés 3. 0407-06 Virágkötészet Szakmai vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályait, eljárási rendjét az adott szakképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A szakmai vizsga tárgyát, vizsgarészeit, vizsgatevékenységeit és azok időtartamát az adott szakképesítéshez kiadott Szakmai és vizsgakövetelmények című dokumentumok tartalmazzák A vizsga előkészítéséért, a vizsgáztatás körülményeiért, a vizsgadokumentumok vezetéséért, nyilvántartásáért az igazgató és a helyettese a felelős. Kinevezik a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógust, jegyzőt – határozott időre – mivel nem tagjai a vizsgabizottságnak. Igazgató és helyettese által gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban rögzítettek alapján gyakorlati vizsgát tanműhelyben, gazdálkodó egységnél tehetnek tanulók.


Mellékletek 1. Környezeti nevelési program Alapelv „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (Alkotmány) Célok, feladatok A környezeti nevelés célja a tudatformálás, hogy a természeti és emberi környezet állapotában tartós javulás következzen be. Ezt szem előtt tartva el kell érnünk, hogy:  diákjainkban kifejlesszük a figyelmet, elkötelezettséget és a cselekvési készséget azért, hogy tudatosan lépjenek a fenntartható élet felé vezető útra;  képesek legyenek arra, hogy felismerjék az élet testi, lelki, szellemi harmóniáját;  tudatosuljon bennük az élet tisztelete, szeretete;  a mindennapi életvitelük során a természet törvényeivel harmonizáló magatartásformákat alkalmazzanak. Az iskolai környezeti nevelés szemlélete A célok elérése érdekében környezetbarát iskolai légkört kell megteremtenünk. Erre lehetőségünk nyílik mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek keretein belül. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. A szemléltetés hagyományos és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Törekvésünk, hogy minél több „szabadlevegős” órát tartsunk. A természettudományi tárgyak felelőssége vitathatatlan, a környezeti nevelés fő pillérei.


Természeti ismeretek tantárgyon belül Földrajzismeretek  Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről.  Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.  Káli-medence megismerése.  Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett növényeiről és állatairól szerezzen ismereteket.  Ismerjék meg a világ globális problémáit: esőerdők pusztulása, klímaváltozások, üvegházhatás következményei, stb. Biológiai ismeretek  Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.  Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére.  Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.  Élőhelyek, fajok védelme. Kémiai ismeretek - vegyi anyagok hatása az élőlényekre - vízminőségromlás következményei - szennyvíztelep látogatása - hulladék újrahasznosításának módjai Fizikai ismeretek - Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (pl. sugárzás, zaj, stb.) következményeit, tudják ezek csökkentésének lehetőségeit. - Érezzék annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni. Társadalmi ismeretek tantárgyon belül - Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. - Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. - Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. - Ismerje meg nevezetes borvidékeinket, mindez hogyan alakította az itt élő emberek életét. Testi nevelés tantárgyon belül - Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. - Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésünket. - Sajátítsanak el helyi régi mozgást igénylő népi játékokat. /egészség, edzettség: lásd részletesen az egészségnevelési programban/


Anyanyelvi ismeretek tantárgyon belül - Ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat /mesék, mondák, versek/. Művészeti nevelés tantárgy o Keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához. o Felhívja a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. (pl. helyi építészeti emlékeink, népszokásaink, népdalaink, táncaink stb.) Osztályfőnöki óra Kiváló lehetőséget nyújt a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos átalakítására való nevelésre, valamint a mindennapi problémák felismerésére, életminták elemzésére és a megoldások keresésére. Témák lehetnek:  hulladék és szemét  a hely, ahol élünk  egyéni felelősség  környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre  drog-prevenció  dohányzás következményei stb. Az egyes tantárgyak beépíthető környezeti témáinak részletes lebontását a tanmenetek tartalmazzák. Tanórán kívüli programok - Anyagi lehetőségeinktől függően 1 hetes természetvédelmi tábor szervezése. - Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Itt a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. - Föld napja megünneplése. Iskolánk tanulóival együtt ünnepeljük a természetet. Már hagyomány, hogy ezen a napon elültetjük az életet jelképező „kisfát”. Lakóhelyünk szebbé tétele érdekében szemétgyűjtési akciót szervezünk. A nap folyamán beszélgetések, vetélkedések formájában aktuális híreket /az ember környezetszennyező magatartásáról stb./ vitatunk meg. - Környezetvédelemmel kapcsolatos információk, előadások szervezése. - Tisztaságverseny meghirdetése az osztályok között. - „látogatások” múzeum, állatkert, nemzeti park (Káli medence, Balaton-felvidék) - Szennyvíztisztító telep meglátogatása. - Különböző akciókban veszünk részt:  gyűjtési akciók (elem, papírgyűjtés)  parlagfű irtás  kiállításokat rendezünk: Föld Napján rajz és fotókiállítás, természetvédelmi táborban történtekről élménykiállítás. Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 118

Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Tanárok és diákok Együttműködésük nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ennek megvalósulását segíthetik: közös programok szervezése /kirándulások, papírgyűjtés, parlagfű irtás, iskolaudvar rendezése stb./ Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata a fenntartóval való egyeztetés. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programot. Civil szervezetek A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Szükséges lenne az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadások szervezése. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelő feltételekkel működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol gyerekeink biztonságban és harmóniában élhetnek a természettel.


2. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Az egészség fogalma (WHO): Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem csak a betegség vagy nyomorékság hiánya. Az iskolai egészségnevelési program alapja az Egészséges nemzetért népegészségügyi program, amely megfogalmaz 5 nemzeti célt és 10 kiemelt nemzeti feladatot. Az egészségfejlesztés összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma: korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés az önsegítés feladatai, módszerei. Képessé teszik a tanulókat arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Fő feladatai: - általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése; - egészségfejlesztő környezet megteremtése; - egészségfejlesztő közösségtevékenység; - egyéni képességek fejlesztése; - szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban; Ezen feladatokból az iskola az egészségfejlesztő környezet megteremtésében, az egészségfejl. közösségi tevékenységekben és az egyéni képességek fejlesztésében tud részt venni. Helyzetkép felvázolása: Iskolánkba sajátos nevelést igénylő tanulók járnak, így kiemelt szerepet kap az egészség folyamatos ellenőrzése, fejlesztése és az egészségkárosító hatások elleni küzdelem. Sok tanulónk hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű családból való, s így tudattalanul ugyan, de sok egészségkárosító hatás éri őket. CÉLOK: - a fennálló egészségi állapot fenntartása és/vagy javítása, - az iskolai és otthoni alapvető mehtálhigiénés feltételek megteremtése, fenntartása, tovább fejlesztése, - nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség kialakítása, - igény kialakítása az egészséges életmódra és életvitelre, - egészségkárosító magatartásformák következményeinek ismerete, elutasítása, - szűrővizsgálatokon való részvétel igénye, - a fenti célok megvalósítása érdekében hatékonyan tudjanak együttműködni az egyes területek munkatársai,


FELADATOK: 1. )Rövidtávú: a.) Napi: o o o o o o o b.) Heti:

a mindennapos testmozgás biztosítása az adott időjárásnak megfelelő öltözködési szokások kialakítása a környezet tisztaságának kialakítására való igény az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe rendszeres életritmus kialakítása személyi higiénére való szoktatás (WC-használat, étkezés) egészséges tanulási környezet alakítása o mentálhigiénét kialakító-fenntartó foglalkozások osztályfőnöki óra keretében (önismereti, énképfejlesztő, konfliktuskezelő foglalkozások) o az idővel való gazdálkodás szerepe o kapcsolattartás a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelőssel és/vagy a Családsegítő Szolgálattal o kéthetente: védőnői vizsgálat

c.) Havi: o belső és/vagy külső partnerek bevonásával egészségmegtartó és fejlesztő előadások szervezése o természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége d.) Éves: o az életkori sajátosságoknak megfelelően vegyen részt a különböző szűrővizsgálatokon o kapja meg a kötelező védőoltásokat o az alsós és felsős munkaközösség által előirányzott egészségvédelmi és - nevelési programok által közvetített életmód és életminőségbeli tudása legyen o rizikóvállalás és határai 2. )Középtávú:(1-4. évfolyam)  A rövid távú feladatok megvalósításával érjük el a belső igény kialakítását az egyén és szűk környezetének egészségvédelmére  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  A tanulás stratégiák ismerete  A betegségek kialakulásainak, gyógyulási folyamatainak és megelőzésük lehetőségeinek ismerete 3. )Hosszútávú:(8. évfolyam végére)  A fenti feladatok megvalósításával az egyén és környezetének egészségvédelme és fejlesztése, mint belső igény jelenik meg  Egészséges testtartás, a mozgás fontossága  Értékek ismerete Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 121

 A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  Szenvedélybetegségek elkerülése Megvalósulás színterei: - tanórai foglalkozások: Természetismeret:  környezet tisztasága (lásd iskolánk Környezetnevelési Programját) Termelésgazdálkodás:  Egészséges életmód kialakítása  Egészséges táplálkozás  Testi higiéné kialakítása otthon és az iskolában  Betegségek megelőzési lehetőségei Osztályfőnöki óra:  Mentálhigiéné kialakítása  Káros szenvedélyek megelőzése  Szexuális felvilágosítás Testi nevelés:  Testtartás-javítás  Mozgás igényének kialakítása  Mozgásformák megismerése  Szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek megismerése; - tanórán kívüli foglalkozások o napközis f.(játékok, játékos gyakorlatok) o délutáni szabadidős foglalkozások o hétvégi iskolai programok o sportrendezvények, kulturális programok - iskolán kívüli rendezvények: kapcsolódás más szervezetek programjaihoz Megvalósítás: - előadók - oktatófilmek - nyíltnapok látogatása Az egészségfejlesztő team tagjai: - iskolaorvos, védőnő - testnevelést tanító pedagógus - diákönkormányzatot segítő pedagógus - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnök - családsegítő A.) személyi feltételek, és a résztvevők feladatai: - Pedagógus:  a tanulók megismertetése:  az egészséges táplálkozással  az aktív szabadidő-eltöltésének formáival és lehetőségeivel Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 122

   

mindennapos testmozgás fontosságával ill. annak biztosítása személyi higiéné fogalmával, tartalmával, jelentőségével lelki egyensúly megteremtéséhez vezető technikákkal egészséges és biztonságos környezet kialakításának szükségességével, kialakításának lehetőségeivel otthon és az iskolában is  elsősegély-nyújtási ismeretekkel  az otthon történő baleset-megelőzési lehetőségeivel. - Iskolapszichológus:  lelki egyensúly megteremtése  serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, krízisek megoldásában segítségnyújtás  harmonikus párkapcsolat kialakítása /felsős évfolyamokban/  családtervezési módszerek/felsős évfolyamokban/. - Védőnői szolgálat:  Szomatikus szűrővizsgálat az iskolát ellátó orvossal: látás, színlátás, hallás, magasság, súly, mellkörfogat, vérnyomás, vizelet  Tisztasági vizsgálat: havonta egyszer, de ha tetűt talál, akkor kéthetente kell kontrollvizsgálatot végeznie, és az iskola által biztosított tetűirtószerrel kell az iskolában lekezelnie az érintett gyerekeket.  Egészségnevelő órák tartása: táplálkozás, higiénés szokások, menstruáció és pubertás, dohányzás, AIDS, kábítószer és alkohol, fogamzásgátlás és családtervezés. Pedagógus kérésére bármilyen témában tarthat előadást.  Kötelező oltások megszervezése. - Iskolaorvos:  Szomatikus szűrővizsgálat: fizikális, csont- és izomrendszer, fogazat, szív és tüdő, lúdtalp, gerincelváltozás, golyva, bőr- és kötőszövet.  Kötelező oltások beadása.  Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában.  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. - Iskolai fogorvos:  Körzetileg kijelölt, aki a tanulók fogászati szűrését és ellátását végzi.  Fluoridellátottsági, és az orális egészségi állapot vizsgálatai. - Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. - ÁNTSZ szakemberei: Szakellátást igénylő esetekben. - Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzések jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. - Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) szerepe: Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 123

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja velük a kapcsolatot. Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése. B.) Tárgyi feltételek: - Elsősegélyláda - Oktatókazetta (videó) - Transzparensek - Az iskola higiénéjének fokozása, különös tekintettel a mellékhelyiségekre. - Orvosi rendelőszoba hiányában a körzeti orvosi rendelőben látják el a kötelező szűrővizsgálatokat és az orvosi teendőket. Az oktatási intézményekben – ahogy egyéb munkahelyeken is – fontos az ott dolgozók egészségvédelme is. A pedagógiai munkakörből és iskolánk jellegéből adódóan elsősorban lelki, mentális egészségvédelemre van szükség, de a testi egészséggondozás sem elhanyagolható. Ennek érdekében szükséges: - Évenkénti szűrővizsgálatokon váló részvétel (munka egészségügyi + tüdőszűrés). - Megfelelő munkakörnyezet biztosítása.


3. Alaptankönyvek jegyzéke Általános iskola Anyanyelv 1. osztály Meixner Ildikó Meixner Ildikó Meixner Ildikó Meixner Ildikó Árvainé Libor Ildikó

Játékház Képes Olvasókönyv Játékház Játékház – Feladatlapok I. Játékház Játékház – Feladatlapok II. Játékház Játékház – Betűtanítás I. Környezetünk Titkai 1.

NT – 98488/MT NT – 98489/I. NT – 98489/II. NT – 98490/I. MS 1411

2. osztály Meixner Ildikó Játékvár Olvasókönyv NT - 98538 Meixner Ildikó Játékvár– Feladatlapok II. NT – 98540/F Meixner Ildikó Játékház Betűtanítás II. NT - 98491/MT Jászberényi Andrásné - Dr.Mátrainé Goda Katalin Meseolvasó. Képes olvasókönyv az általános iskola 2. osztálya számára NT - 98495/MT Jászberényi Andrásné - Dr.Mátrainé Goda Katalin Meseolvasó. Feladatlapok a Képes olvasókönyv az általános iskola 2. osztálya számára NT - 98495/F Árvainé Libor Ildikó Környezetünk Titkai 1. MS 1411 3. osztály Demeter Gáborné Demeter Gáborné mára Földvári Erika Földvári Erika 4. osztály Demeter Gáborné Demeter Gáborné számára Földvári Erika Földvári Erika

Meseutazás. Képes olvasókönyv az általános iskola 3. osztálya számára NT - 98550/MT Meseutazás. Anyanyelvi feladatlap az általános iskola 3. osztálya száNT - 98550/F Nyelvtan 2. I. félév. MS 1622 Nyelvtan 2. II. félév. MS 1623

Meseutazás. Képes olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára NT - 98570/MT Meseutazás. Anyanyelvi munkafüzet az általános iskola 4. osztálya NT - 98570/F Nyelvtan 3. I. félév. MS 1632 Nyelvtan 3. II. félév. MS 1633

Anyanyelv és nyelvi gyakorlatok 5. osztály Hámor Jánosné Hámor Jánosné Hámor Jánosné Földvári Erika Földvári Erika

Irodalmi Olvasókönyv 5. Magyar nyelv MTK 5. Magyar nyelv feladatlap Nyelvtan 4. I. félév. Nyelvtan 4. II. félév.

MT 98531 98543/MT 98543/F MS 1642 MS 1643


6. osztály Hámor Jánosné Hámor Jánosné Hámor Jánosné Dörnyei László

Irodalmi Olvasókönyv 6. Magyar nyelv MTK 6. Magyar nyelv feladatlap Helyesírási gyakorlófüzet

MT 98541 98544/MT 98544/F AP/060302


Irodalmi Olvasókönyv 7. Irodalmi feladatlap 7. Magyar nyelv MTK 7. Helyesírási gyakorlófüzet

MT 98551 MT 98551/F 98560/MT AP/070302


Irodalmi Olvasókönyv 8. Irodalmi feladatlap 8. Magyar nyelv MTK 8. Helyesírási gyakorlófüzet

MT 98561 MT 98561/F 98571/MT AP/080302

Történelem és társadalomismeret 5. osztály Képes Történelmi Atlasz

CR0004

6. osztály Képes Történelmi Atlasz

CR0004


CR0004


CR0004

Természetismeret 5. osztály Horváth Andrásné, Szabó Emőke : Környezetünk titkai 4.o. I. félév MS 1416 Horváth Andrásné, Szabó Emőke : Környezetünk titkai 4.o. II. félév MS 1415 6. osztály Tölgyszéky Papp Gyuláné Földrajz 6. Földrajzi Atlasz Dr. Halász Tibor Természetismeret 5. Jámbor Gyuláné Természetismeret 5. mf.

NT 98542 CR0002 MS 2604 MS 2804


7. osztály Tölgyszéky Papp Gyuláné Földrajz 7. NT 98542 Tölgyszéky Papp Gyuláné Földrajz fl.7. NT 98542/F Földrajzi Atlasz CR0002 Dr. Halász Tibor Természetismeret 6. MS 2606 Dr. Halász Tibor, Miskolczi Józsefné dr. Természetismeret mf. MS 2806 8. osztály Horváth Andrásné, Szabó Emőke, Csókári Andrásné :Biológia 8. MS 2614 Horváth Andrásné, Szabó Emőke, Csókári Andrásné :Biológia 8. mf. MS 2814 3.osztály Árvainé Libor Ildikó, Szabó Emőke :Környezetünk titkai 2.o. MS 1412 4. osztály Horváth Andrásné, Szabó Emőke: Környezetünk titkai 3.o. I. félév MS 1413 Horváth Andrásné, Szabó Emőke: Környezetünk titkai 3.o. II. félév MS 1414 Művészeti nevelés 1. osztály Kaibinger Pál

Ének - zene az általános iskola 1. osztálya számára NT - 98530/1

2. osztály Kaibinger Pál

Ének - zene az általános iskola 2. osztálya számára NT - 98530/1


Ének - zene az általános iskola 3. osztálya számára NT – 98553/Mt./1

4.osztály Kaibinger Pál











Matematika 1. osztály Dr. Janza Károlyné - Tarnai Ottóné Matematika 1. osztályosoknak KT - 0719 Dr. Janza Károlyné - Tarnai Ottóné Gyakorlókönyv matematikából KT - 0721 2. osztály Dr. Janza Károlyné - Tarnai Ottóné Matematika 2. osztályosoknak KT - 0720 Dr. Janza Károlyné - Tarnai Ottóné Gyakorlókönyv matematikából KT - 0722 3. osztály Halász Ferencné Halász Ferencné

Matematika 3. osztályosoknak Gyakorlókönyv matematikából

KT - 0743 KT - 0744

4. osztály Halász Ferencné Halász Ferencné

Matematika 4. osztályosoknak Gyakorlókönyv matematikából

KT - 0747 KT - 0748

5. osztály Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika tk. MK5501101 Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika fgy.. MK5501201 Dr. Bernáthné Nagy Ágnes: Gyakorlólapok a kézségszintű számolás fejlesztéséhez I. 98505/F. 6. osztály Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika tk. Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika fgy.. Mátrai Józsefné : Gyakorlólapok a törtek tanításához II.

MK5501102 MK5501202 98517/F.

7. osztály Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika tk. Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika fgy.. Mátrai Józsefné : Gyakorlólapok a törtek tanításához II.

MK5501301 MK5501302 98517/F.

8. osztály Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika tk. MK5501401 Kemény Judit- Vandlik Tamás Matematika fgy.. MK5501402 Dr. Bernáthné Nagy Ágnes: Gyakorlólapok a kézségszintű számolás fejlesztéséhez III. 98516/F. Erkölcstan 5. osztály Erköcstan 5. Nemzeti Tankönyvkiadó


Foglalkoztató / autista csoport: Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni I./1. 98527/I. Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni I./2. 98527/II Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni I./3. 98527/III. Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni II./1. 98528/I. Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni II./2. 98528/II. Mánfai Zsófia: Én is tudok számolni II./3. 98528/III. Finta Kornélia: Számolás-mérés 4. 98646/F. Rónai Judit. Számolás-mérés 5. 98632/MT. Rónai Judit. Számolás-mérés 5.Fl. 98632/F. Rónai Judit. Számolás-mérés 6. 98634/MT. Rónai Judit. Számolás-mérés 6.Fl. 98634/F. Finta Kornélia: Számolás-mérés 7. 98642/MT. Finta Kornélia: Számolás-mérés 7. Fl. 98642/F. Finta Kornélia: Számolás-mérés 8. 98648/MT. Finta Kornélia: Számolás-mérés 8. Fl. 98648/F. Ammerné Nagymihály Emília : Beszédfejlesztés és környezetismeret 1-2. 98624/F. Ammerné Nagymihály Emília : Beszédfejlesztés és környezetismeret 5-6. 98626/F. Csabai Katalin: Lexi íróka I. 98572/I. Csabai Katalin: Lexi íróka II. 98572/II. Alpár Balázsné: Olvasás-írás: 98640/MT. Alpár Balázsné: Olvasás-írás Fl.: 98640/F. Alpár Balázsné: Olvasás-írás: 98644/MT. Alpár Balázsné: Olvasás-írás Fl.: 98644/F.

Szakiskola Magyar nyelv és irodalom Irodalom a szakiskolák 9. osztálya számára Konsept-H Kiadó Irodalom a szakiskolák 10. osztálya számára Konsept-H Kiadó Irodalmi szöveggyűjtemény 9-10. Konsept-H Kiadó Magyar nyelv 9-10. a szakiskolák számára Konsept-H Kiadó Magyar nyelv 9-10. a szakiskolák számára munkafüzet Konsept-H Kiadó Matematika: Balázs Tünde – Sinka Zsoltné: Matematika 9-10. School Bt. Balázs Tünde – Sinka Zsoltné: Matematika. Gyakorló feladatok gyűjteménye 9-10. School Bt. Horváthné Szőke Gyöngyi – Molnár József – Sinkó Andrea – Dr. Koller Lászlóné: Matematika 9. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó Horváthné Szőke Gyöngyi – Molnár József – Sinkó Andrea – Dr. Koller Lászlóné: Matematika 10. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó


Történelem: Balázs Mátyás-Jakab György: Történelem a szakiskolák 9. osztálya számára Konsept-H Kiadó Balázs Mátyás-Jakab György: Történelem munkafüzet a szakiskolák 9. osztálya számára Konsept-H Kiadó Balázs Mátyás-Jakab György: Történelem és társadalomismeret a szakiskolák 10. osztálya számára Konsept-H Kiadó Balázs Mátyás-Jakab György: Történelem és társadalomismeret munkafüzet a szakiskolák 10. osztálya számára Konsept-H Kiadó Középiskolai történelmi atlasz Cartographia Tankönyvkiadó Fizika: Kovácsné Balázs Tünde.- Nyakóné Nagy Anikó: Fizika Munkatankönyv 9-10. School Kiadó Hübér Magdolna: Fizika a 9.-10. osztályok számára Konsept-H Kiadó Fizika 9. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó Fizika 10. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó Kémia: Z. Orbán Erzsébet: Kémia 9. a szakiskolák számára Korona Kiadó Z. Orbán Erzsébet: Kémia munkafüzet 9. a szakiskolák számára Korona Kiadó Z. Orbán Erzsébet: Kémia 10. a szakiskolák számára Korona Kiadó Z. Orbán Erzsébet: Kémia munkafüzet 10. a szakiskolák számára Korona Kiadó Földrajz: Középiskolai földrajzi atlasz Cartographia Tankönyvkiadó Bernek Ágnes- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla: 9-10. Földrajz tankönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Bernek Ágnes- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla: 9-10. Földrajz munkafüzet Nemzeti Tankönyvkiadó Biológia: Dr. Kikinda Kristóf: Biológia 9. Műszaki Kiadó Dr. Kikinda Kristóf: Biológia 10. Műszaki Kiadó Idegen nyelv: Schritte international 1. tankönyv, munkafüzet és hanganyagok (Max Hueber Verlag) Maros-Gottlieb: Start neu! 1. tankönyv, munkafüzet és hanganyagok tankönyv, munkafüzet és hanganyagok (Nemzeti TKK) Tamburin Deutsch für Kinder1-2. Hueber Verlag Start! Neu1. Nemzeti Tankönyvkiadó Deutsch imTurismus Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Szinna Undine Briefwechsel Német nyelvű levelezés Nemzeti Tk. Henrik Sobolewski: Német-magyar mintalevelek – Deutsche Handelskorrespondenz Nemzeti Tk.


Winternitz Antalné: Spaziergänge in Budapest Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Informatika: Tóth Tamás: Informatika 9. szakiskola részére Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tóth Tamás: Informatika 10. szakiskola részére Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Kovácsné Balázs Tünde –Varga Gyuláné: Informatika 9-10. Műszaki Kiadó Pályaorientáció: Semperger Piroska: Pályaorientáció a szakiskola 9.-10. évfolyam számára Nemzeti Szakképzési Intézet Fenesi Ferencné – Gáspár László: Pályaorientáció 9. Műszaki Kiadó Szakmai előkészítő, alapozó és a szakképzés tankönyvei: Műszaki ábrázolás: Déri József: Műszaki ábrázolás TK Fóris Tibor: A műszaki rajz alapjai Síkmértan NTK-Tankönyvmester Kiadó Fóris Tibor: A műszaki rajz alapjai Térmértan NTK-Tankönyvmester Kiadó Fóris Tibor: A műszaki rajz alapjai Géprajzi alapismeretek NTK-Tankönyvmester Kiadó Dr Zsáry Árpád: Gépelemek I. TK Déri József: Géprendszertan TK Szakmai számítás: Koller Lászlóné: Matematika. Alapvizsgára felkészítő tankönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Merényi Imre - Nagy-Baló András: Matematika Tankönyv Algebra 1. Comenius Kiadó Vállalkozási ismeretek: Hajós Ferenc-Eperjesi Zsuzsanna: Jogi és vállalkozási ismeretek Tankönyvmester Társadalomismeret: Duray Miklósné-Susánszky Jánosné: Társadalmi ismeretek 9-10 Konsept-H Könyvkiadó Élelmiszeripari szakmacsoport /pék, pék-cukrász/ Fecske László: Gép-és műszerismeret FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Werli József: Sütőipari technológia I-II. FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Berszán Gábor – Bohdány Nándor: Munkavédelem és higiénia FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Tasnádi Endre: Sütőipari gépek FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Dr. Dunszt Károly: Cukrászati technológia I-II-III. FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Dr. Varga András-Dr. Bense István: Gazdasági ismeretek FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézet Mezőgazdaság szakmacsoport /gyógynövénytermesztő, fűszernövény-termesztő, kerti munkás, erdészeti szakmunkás/ Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 131

Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények Mezőgazdasági Kiadó Kánnár Lászlóné: Általános kertészeti ismeretek. A mezőgazdaság szakképzés tankönyve Mezőgazdasági Kiadó Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Műszaki Kiadó Nagy Csaba: Erdészeti növénytan VM VKSZI Eszes Ferenc: Erdőműveléstan II. VM VKSZI Andrésiné Dr. Ambrus Ildikó: Erdőhasználattan I. VMVKSZI Égető Gábor: Erdőhasználattan II. VMVKSZI Andrésiné Dr. Ambrus Ildikó, Andrési Pál: Erdőhasználattan II. VMVKSZI Gréczi László: Műszaki alapismeretek VMVKSZI Illés György: Erdészeti géptan I. VMVKSZI Fűz József: Erdővédelemtan VMVKSZI Andrésiné Dr. Ambrus Ildikó, Zsíros Attila: Erdészeti- és vadgazdálkodási alapismeretek I. VMVKSZI Andrésiné Dr. Ambrus Ildikó, Zsíros Attila: Erdészeti és vadgazdákodási alapismeretek II. VMVKSZI Medvecz Gábor: Gazdálkodási ismeretek VMVKSZI Dr. Kurtán Sándor: Műszaki ismeretek VMVKSZI Elekné Ludányi Zsuzsanna: Kertészeti növénytan VMVKSZI Dr. Kozák Imréné: Munka- és környezetvédelem (általános) VMVKSZI Ügyvitel szakmacsoport /irodai asszisztens/ Devecz-Jónás-Juhász-Kévés-Reményi-Siegler-Takács: Irány az ECDL! A középszintű érettségi! Nemzeti Tankönyvkiadó Freisinger Edéné: Irodai ügyvitel Nemzeti Tankönyvkiadó Kökény Sándor: Gépírás író- és számítógépen Nemzeti Tankönyvkiadó Kökény Sándor: Gépírás II. Nemzeti Tankönyvkiadó dr. Horváth Zsuzsa: Pénzügy I. Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Lemák Ella: Jogi ismeretek Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Sille István: Titkári ismeretek Forrai Gazdasági Akadémia Kft. Szabó-Bakos Eszter: Gazdasági alapismeretek Tankönyvmester Könnyűipari szakmacsoport /női szabó/ Hauck Mária, Zubonyi Ferencné: Ruhaipari anyag és áruismeret Műszaki Kiadó dr. Bődi Béla: Ruhaipari géptan Műszaki Kiadó Cser Andor: Szabadkézi rajz modellrajz Műszaki Kiadó Estu Klára – Molnárné Simon Éva – Zsédényi Lászlóné: Ruhaipari technológia Műszaki Kiadó Riegler Gyuláné, Tóth Csabáné: Alkatrészek készítésének technológiája a ruhaiparban Műszaki Kiadó Riegler Gyuláné: Női ruhák készítése Göttinger Kiadó Kun Andrásné, Ábrahámné Tóth Ágnes, Benkő Istvánné: Női szabás szakrajz I-II. Göttinger Kiadó Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 132

Benkő Istvánné, Hodován József, Kun Andrásné: Ruhaipari szabás szakrajz Göttinger Kiadó Benkő Istvánné, Deákfalvi Sarolta: Női ruha-készítő szakrajz Műszaki Kiadó Egészségügyi szakmacsoport /ápolási asszisztens/ Thompson: Ápolási etika Medicina Kiadó Papp Zoltán: Elsősegélynyújtás Medicina Kiadó Susan Smith: Kommunikáció az ápolásban Medicina Kiadó Mándi Barnabás: Anatómia-élettan Medicina Kiadó Helembai Kornélia: Ápoláslélektan Medicina Kiadó Miliken, Campbel: Mindennapos betegápolás Medicina Kiadó Potter Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai Medicina Kiadó Pápai Tibor: Elsősegélynyújtás Műszaki Kiadó Kereskedelem, marketing szakmacsoport /virágkötő/ Elekné Ludányi Zsuzsanna-Császi Katalin: Virágkötészeti ismeretek SYCA Szakkönyvkiadó Kánnár Lászlóné: Általános kertészeti ismeretek. A mezőgazdaság szakképzés tankönyve Mezőgazdasági Kiadó Filiusné dr. Nadabán Terézia: Virágkötészeti szakmai ismeretek NSZFI Dr. Orlóci László: Dísznövénytermesztés I. VMVKSZI Dr. Orlóci László: Dísznövénytermesztés II. VMVKSZI Baksa Erzsébet: Kereskedelmi ismeretek VMVKSZI Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport /cukrász/ dr. Dunszt Károly: Cukrászati ismeretek Képzőművészeti Kiadó Sztruhár Krisztina: Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak1. Műszaki Kiadó Sztruhár Krisztina: Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak2. Műszaki Kiadó Tasnádi Endre: Cukrászati gépek és berendezések VMVKSZI Horváth Péter: Táplálkozástan Képzőművészeti Kiadó Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes: Vendéglátó szakmai alapismeretek Képzőművészeti Kiadó Kemény Andrásné: Cukrász szakmai ismeretek 1. Tankönyvmester Kiadó Kft. Kemény Andrásné: Cukrász szakmai ismeretek 2. Tankönyvmester Kiadó Kft. Galambosné Goldfinger Erzsébet: Élelmiszer alapismeretek Képzőművészeti Kiadó Rehabilitáció: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok. Pedellus Tankönykiadó Szarvasné Tóth Bernadett: Helyesírást, olvasást fejlesztő segédkönyv. C+S Kiadó Szentesiné Kiss Piroska: Olvasás és szövegmegértés. Alapozó és fejlesztő feladatok. Pedellus Tankönyvkiadó Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap Kiadó Vannay Aladárné: Gondolkodj és írj! Logopédiai Kiadó Bozsikné Víg Marianna-Tariné Beregi Judit-Gonda Szilvia: Fejlesztő tervek gyűjteménye. BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet


4. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos program A fogyasztóvédelmi oktatás célja  a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban  a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése  a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálása:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása  a természeti értékek védelme Fontos a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége  a döntési helyzet felismerése  a döntésre való felkészülés Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Programja 134

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  Ökológiai fogyasztóvédelem  Környezettudatos fogyasztás  Fenntartható fogyasztás  Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például:  Matematika: üzemanyag-fogyasztási számítások  Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái  Biológia: génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás  Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások  Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, látogatása) Módszertani elemek A készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén:  a kritikus gondolkodás  az egyéni és csoportos döntéshozás  problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott


esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása:  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés az eladókkal  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Szimulációs játék, esettanulmány  Viták, szituációs játékok  Érveléstechnikai gyakorlatok 4. A pedagógiai program érvényessége A program hatálya, érvényessége Hatályosságának időtartama: kezdő időpontja érvényes:

2013. szeptember 01. 2018. szeptember 01.

A módosítás és visszavonás lehetősége: - törvényi változások - nevelőtestületi kezdeményezések 5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat _______________________ tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Tapolca, 2013. augusztus 26.

______________________ az iskolai önkormányzat vezetője

A Pedagógiai Programot a szülői szervezet _______________________ tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Tapolca, 2013. augusztus 26.

______________________ a szülői szervezet vezetője

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület _______________________ tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Stolár Mihály az intézmény vezetője a Pedagógiai Programot elfogadta. Tapolca, 2013. augusztus 26.

______________________ Stolár Mihály igazgató


A SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

Recommend Documents